EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.7.16.
COM(2025) 542 final
2025/0542(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a belső biztonság uniós támogatásának a 2028–2034-es időszakra történő létrehozásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.7.16.
COM(2025) 542 final
2025/0542(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a belső biztonság uniós támogatásának a 2028–2034-es időszakra történő létrehozásáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A Bizottság 2024–2029-es időszakra szóló politikai iránymutatásával összhangban az EU elkötelezett a biztonságosabb és védettebb Európa megvalósítása mellett. A Bizottság e kötelezettségvállalásnak eleget téve 2025. április 1-jén elfogadta az európai belső biztonsági stratégiát, amelynek célja a polgárok biztonsággal kapcsolatos elvárásainak teljesítése azáltal, hogy megvédelmezik őket a különböző, akár az Unión kívülről származó bűnügyi fenyegetésekkel szemben. A stratégia átfogó keretet biztosít a belső biztonság megerősítéséhez, amelyet a következő veszélyekkel szembeni konkrét intézkedésekkel kell alátámasztani: a hibrid fenyegetések, a kritikus infrastruktúrák – például az energiarendszer-összekötők vagy a határokon átnyúló távközlési kábelek – és az ellátási láncok esetleges zavarai, a szervezett bűnözői hálózatok, a terrorveszély, a szélsőségesség és a radikalizálódás, valamint a kibertámadások és a külföldi információmanipuláció.
Ehhez a tagállamoknak megfelelő támogatást kell kapniuk egy koherens, de rugalmas finanszírozási kereten belül, amely beépíti az új megközelítés alapvető elemeit, és az uniós hozzáadott értéket biztosító alapvető intézkedésekre összpontosít. Előnyben kell részesíteni a rendőri és igazságügyi hatóságok, valamint az egyéb illetékes hatóságok közötti koordináció és együttműködés fokozására irányuló intézkedéseket, mivel azok nagy jelentőséggel bírnak a bűnözés, a rasszizmus és az idegengyűlölet megelőzése és az azok ellen folytatott küzdelem szempontjából. Az uniós ügynökségekkel és szervekkel folytatott együttműködés – különösen az információcserét illetően – szintén elengedhetetlen a biztonságot fenyegető veszélyek, például a terrorizmus, valamint a súlyos és szervezett bűnözés megelőzéséhez és leküzdéséhez.
Az EU-t érő biztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos helyzet teljesen világos, és eredendően határokon átnyúló dimenzióval rendelkezik. Az EU számára egyre komolyabb fenyegetést jelentenek az erős bűnszervezetek, amelyek támogatást kapnak az online térben, és illegális vagyonuk felhasználásával beszivárognak a legális gazdaságba. Emellett továbbra is fenyegeti az EU-t a terrorizmus, amelyet a regionális válság is táplál. Ugyanakkor egyre aggasztóbb jelenségnek mutatkozik az ellenséges külföldi szereplők általi hibrid fenyegetés, amely folyamatos erőfeszítést igényel. Végezetül aggodalomra ad okot az emberkereskedelem, amelynek kiszolgáltatott személyek esnek áldozatul. Az emberkereskedők nemzetközi vonatkozású, szervezett bűncselekményekben, például kábítószer- és tűzfegyver-csempészetben vagy -kereskedelemben is részt vehetnek. Ez holisztikus megközelítésen alapuló, határozott és összehangolt uniós reagálást tesz szükségessé, amelybe bevonják az érintett szereplőket, például az európai ipari ágazatot és a civil társadalmat, és amely több szakpolitikai területet is felölel, beleértve az EU külső tevékenységét is. Az európai belső biztonsági stratégiában foglaltaknak megfelelően a biztonsági szempontokat be kell építeni valamennyi uniós jogszabályba, szakpolitikába és programba – beleértve az EU külső tevékenységét is –, és érvényesíteni kell azokat. Tervbe kell venni a harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban végzett, a belső biztonság szempontjából releváns intézkedésekkel kapcsolatos együttműködést és azok finanszírozását, biztosítva egyúttal az (EU) [...] [Globális Európa] rendelettel összhangban létrehozott, az Unió külső finanszírozási eszközeinek keretében támogatott tevékenységekkel való teljes összhangot és kiegészítő jelleget.
A javaslat kezelni kívánja az uniós támogatás irányítása terén fennálló rugalmasság növelésének szükségességét, ideértve a teljesítményorientáltabbá tételt, valamint a végrehajtásban részt vevő valamennyi szereplőt érintő fokozott egyszerűsítést. Ennek érdekében a javaslat szorosan kiegészíti az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap létrehozásáról szóló (EU) [...] rendeletjavaslatot, amely új mechanizmusokat vezet be az uniós források allokációjára és végrehajtására a megosztott, a közvetlen és a közvetett irányítás tekintetében. A belső biztonság területén fennálló kihívások folyamatos változása emellett szükségessé teszi a sürgető igényekre, valamint a szakpolitikákban és az uniós prioritásokban bekövetkező változásokra való reagálást, továbbá a finanszírozás magas szintű uniós hozzáadott értékkel rendelkező intézkedések felé történő terelését, különösen egy olyan Uniós Támogatási Eszköz révén, amely rugalmasságot biztosít az uniós támogatás irányítása terén.
Ez a javaslat a menekültügy, a migráció és az integráció uniós támogatásának létrehozásáról szóló (EU) [...] rendeletjavaslattal, valamint a schengeni térség, az európai integrált határigazgatás és a közös vízumpolitika uniós támogatásának létrehozásáról szóló (EU) [...] rendeletjavaslattal együtt biztosítja az uniós fellépés konkrét jogi keretét a migráció hatékony kezelése, a külső határok európai integrált határigazgatása, a jól működő schengeni térség, továbbá az európai vízumpolitika és a belső biztonság területén. Ez a három rendelet kiegészíti egymást, továbbá a végrehajtásukhoz alapul szolgáló, az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap létrehozásáról szóló (EU) [...] rendeletjavaslatot.
A javasolt rendelet az (EU) 2021/1149 rendeletre 1 épül, ugyanakkor figyelembe veszi az új szakpolitikai fejleményeket, valamint azt, hogy gyors választ kell adni az egyrészt az Unión belül, másrészt pedig a más országokkal való együttműködés során jelentkező, belső biztonsággal kapcsolatos változó kihívásokra.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A belső biztonság uniós támogatása szorosan kiegészíti az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap létrehozásáról szóló (EU) [...] rendeletjavaslat hatálya alá tartozó többi szakpolitikát, ezáltal előmozdítva az e szakpolitikák közötti szinergiákat. A belső biztonságra vonatkozó intenzívebb uniós szakpolitikához azonban a rendelkezésére álló eszközök teljes spektrumára kiterjedő fellépésre van szükség, ideértve az érintett decentralizált uniós ügynökségek tevékenységeit is.
A hat decentralizált belügyi ügynökség (a Frontex, az Europol, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, az eu-LISA, az Európai Unió Kábítószer-ügynöksége és a CEPOL) fontos és egyre növekvő szerepet játszik a belügyi szakpolitikák végrehajtásában. Alapvető fontosságú az uniós szinten meghatározott szakpolitikai stratégiák és a decentralizált ügynökségek operatív tevékenységei közötti koherencia biztosítása, ezáltal maximalizálva a decentralizált ügynökségeknek nyújtott uniós finanszírozás hozzájárulását az uniós szakpolitikai célkitűzésekhez. A decentralizált ügynökségek operatív szerepének további megerősítésére lehet szükség, a finanszírozás annak megfelelő növelése mellett.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A belső biztonság nagyban támaszkodik a releváns (például menekültügyi és migrációs, igazságügyi, belső biztonsági) uniós szakpolitikákkal, valamint a – különösen az (EU) [...] rendelet [Globális Európa] keretében – harmadik országokat támogató, a belső politikákkal (többek között a belső biztonsággal) jelentős kapcsolatban álló területek széles körét lefedő uniós külső politikákkal való szinergiákra és koherenciára.. A belső biztonság külső dimenziójához nyújtott uniós támogatást mindenekelőtt a Globális Európa révén kell biztosítani. A versenyképességi menetrend támogatása érdekében ezenfelül mérlegelni kell az innovatív módszereken vagy új technológiákon alapuló beruházásokat is, ideértve az uniós finanszírozású kutatási projektek eredményeinek tesztelésére és validálására irányuló intézkedéseket.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul”.
Az uniós intézkedés indokolt az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 67. cikkébe foglalt célkitűzések alapján, amelyek meghatározzák a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozására szolgáló eszközöket. Figyelembe kel venni továbbá az EUMSZ 80. cikkét, amely azt hangsúlyozza, hogy az uniós szakpolitikákra és azok végrehajtására a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elve az irányadó, ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is.
Ez a rendelet az EUMSZ 82. cikkének (1) bekezdésén, 84. cikkén és 87. cikkének (2) bekezdésén alapul, amelyek az EUMSZ harmadik részének V. címe szerinti döntéshozatalra vonatkozó különleges szabályokra tekintettel összeegyeztethető jogalapoknak minősülnek.
•Változó geometria
Ez a rendelet az EUMSZ harmadik részének a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségről szóló V. címe szerinti jogalapokon alapul. Következésképpen a rendelet Dániára és Írországra történő alkalmazására az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt 21. és 22. jegyzőkönyvben megállapított különös rendelkezések vonatkoznak.
A 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt az EUMSZ harmadik részének V. címe alapján javasolt intézkedések Tanács általi elfogadásában, és az ilyen intézkedések Dániára nézve nem kötelezőek és nem alkalmazandók.
A 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Írország nem vesz részt az EUMSZ harmadik részének V. címe alapján javasolt intézkedések Tanács általi elfogadásában, és az ilyen intézkedések Írországra nézve nem kötelezőek és nem alkalmazandók. Írország azonban dönthet úgy, hogy részt vesz bármely ilyen javasolt intézkedés elfogadásában és alkalmazásában. Ezenkívül Írország a szóban forgó intézkedés elfogadását követően bármikor elfogadhatja az intézkedést, amennyiben lezárta a 21. jegyzőkönyv 4. cikkében említett eljárásokat.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A tagállamok önállóan nem tudják megvalósítani a javaslat célkitűzéseit, mivel a kihívások határokon átnyúló jellegűek, és nem egyetlen tagállamra vagy a tagállamok egy csoportjára korlátozódnak. Az uniós támogatás hozzáadott értéket teremt azáltal, hogy közös megközelítést mozdít elő a tagállamok között az uniós vívmányok és normák végrehajtásával kapcsolatban, valamint fokozza a tagállamok közötti együttműködést és időszerű információcserét a transznacionális kérdésekben.
•Arányosság
A javaslat nem lépi túl az 1. szakaszban említett célkitűzések megvalósításához szükséges mértéket. Az EUMSZ V. címében meghatározott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belüli fellépés hatálya alá tartozik. A célkitűzések és a kapcsolódó uniós támogatás arányosak az uniós támogatás által elérni kívánt célokkal.
•A jogi aktus típusának megválasztása
E javaslat megvalósítására a legmegfelelőbb eszköz a belső biztonság uniós támogatásának a 2028. január 1. és 2034. december 31. közötti időszakra történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet, amely kiegészíti az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap létrehozásáról szóló (EU) [...] rendeletjavaslatot.
3.A VISSZAMENŐLEGES ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok visszamenőleges értékelése / célravezetőségi vizsgálata
A 2014–2020-as programozási időszakra szóló, a rendőrségi együttműködést támogató eszköz folyamatban lévő utólagos értékelésének előzetes eredményei megerősítik, hogy a rendőrségi együttműködést támogató eszköz hozzájárult egyrészt a határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés – többek között a terrorizmus – elleni küzdelemre irányuló tagállami képességek javításához, másrészt a biztonsági vonatkozású kockázatok és válságok kezelésére irányuló tagállami kapacitások fejlesztéséhez. A rendőrségi együttműködést támogató eszköz hatékonynak bizonyult, és igazolta az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére szolgáló irányítási és kontrollmechanizmusok eredményességét. A rendőrségi együttműködést támogató eszköz több változtatást vezetett be azzal a céllal, hogy egyszerűsítse az eszköz irányítását és csökkentse az adminisztratív terheket. Az értékelés előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy – noha történt némi előrelépés – további lépésekre van szükség a hatékonyság növelése és annak biztosítása érdekében, hogy az adminisztratív folyamatok arányosak legyenek a nyújtott finanszírozással.
A 2021–2027-es programozási időszakra szóló Belső Biztonsági Alap (a továbbiakban: BBA) félidős értékelésének előzetes eredményei megerősítik, hogy a BBA monitoring- és értékelési kerete jelentősen javult a 2014–2020-as időszakhoz képest. A tagállamok továbbra is magas adminisztratív terhekről számolnak be. Az egyszerűsített költségelszámolási módszer hozzájárult az adminisztratív terhek csökkentéséhez, a végrehajtás során azonban azt nem alkalmazzák szisztematikusan a kiadások optimalizálása érdekében. Az értékelés továbbra is a célnak megfelelőnek tartotta a BBA architektúráját, mivel az az alkotóelemek közötti kiegészítő jelleg előmozdítása révén fokozott belső koherenciát ért el. Koherensnek tekintette továbbá a BBA-t a belügyi alapokkal (a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal [MMIA] és a Határigazgatási és Vízumeszközzel [HAVE]), más uniós alapokkal, különösen a Horizont Európa programmal, az Európai Szociális Alap Plusszal (ESZA+) és a Jogérvényesülés programmal, valamint az érintett európai ipari ágazatokra és a civil társadalomra alkalmazandó egyéb programokkal, például az Egységes piac programmal és a Digitális Európa programmal. Az értékelés megállapítja, hogy a BBA kezelte az általa kezelni kívánt igényeket, és képes volt reagálni a szakpolitikai területen jelentkező új kihívásokra és fejleményekre. A BBA előmozdította a határokon átnyúló belső biztonsági kihívások kezelésére szolgáló egységes keretet, és ösztönözte az ismeretek cseréjét, valamint a bevált gyakorlatok előmozdítását. A BBA tematikus eszközén keresztül támogatott intézkedések jelentős uniós hozzáadott értéket teremtettek a bűnüldöző és igazságügyi hatóságok közötti operatív együttműködés, a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel, valamint a magánszektor és a civil társadalom érdekelt feleivel való együttműködés előmozdítása tekintetében. Az értékelés megállapítja, hogy a HAVE esetéhez hasonlóan további lépéseket lehetne tenni a finanszírozás nyújtásának egyszerűsítése terén, és részletesebben ki lehetne fejteni az irányító hatóságok számára, hogy a tejesítménymérési keret miként járulhat hozzá a programok hatékony irányításához.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A Bizottság aktívan együttműködött az érdekelt felekkel a kezdeményezést kísérő folyamatban, különösen célzott rendezvények és nyilvános konzultációs tevékenységek révén, amint azt az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap létrehozásáról szóló (EU) [...] rendeletjavaslat indokolásának megfelelő fejezete is részletesen ismerteti.
•Külső szakértők
A külső szakértők Bizottság általi igénybevételéről az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap létrehozásáról szóló (EU) [...] rendeletjavaslat indokolásának megfelelő fejezete nyújt tájékoztatást.
•Hatásvizsgálat
A Bizottság hatásvizsgálatáról az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap létrehozásáról szóló (EU) [...] rendeletjavaslat indokolásának megfelelő fejezete nyújt tájékoztatást.
•Egyszerűsítés
A kezdeményezés várhatóan hozzájárul az adminisztratív terhek és költségek jelentős csökkentéséhez, valamint az uniós támogatás hatékonyabb végrehajtásához, amit az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap létrehozásáról szóló (EU) [...] rendeletjavaslat indokolásának megfelelő fejezete ismertet részletesebben.
•Alapjogok
Az uniós támogatás végrehajtása az Európai Unió Alapjogi Chartájával és a jogállamiság elvével összhangban fog történni, az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározottak szerint, amit az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap létrehozásáról szóló (EU) [...] rendeletjavaslat indokolásának megfelelő szakasza ismertet részletesebben.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Az uniós támogatás célkitűzéseinek a 2028 és 2034 közötti időszakban történő végrehajtására szánt indikatív pénzügyi keretösszeg folyó árakon 6 843 331 500 EUR. Végrehajtása az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap létrehozásáról szóló (EU) [...] rendeletben a nemzeti és regionális partnerségi tervekre vonatkozóan meghatározott horizontális szabályokkal összhangban fog történni.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Az e javaslat szerinti uniós támogatás végrehajtása a tagállamok általi megosztott irányítás, valamint a Bizottság általi közvetlen és közvetett irányítás útján történik. Az uniós támogatás végrehajtásának nyomon követése a költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési keretének létrehozásáról, valamint az uniós programokra és tevékenységekre vonatkozó egyéb horizontális szabályok megállapításáról szóló (EU) [...] rendeletjavaslatban meghatározott, a 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre alkalmazandó teljesítménymérési keret révén valósul meg.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A javasolt rendelet 1. cikke meghatározza a belső biztonság 2028. január 1. és 2034. december 31. közötti időszakra szóló uniós támogatásának hatályát. Ehhez a 2. cikk meghatározza az alapvető fogalmakat, a 3. cikk pedig meghatározza azt a négy célkitűzést, amelyek az (EU) [...] rendelettel létrehozott, az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap horizontális szabályai alapján nyújtott uniós támogatás révén fognak megvalósulni. Ezek a célkitűzések a következő területekre utalnak: a súlyos és szervezett bűnözés megelőzésére és az ellene való küzdelemre irányuló uniós és tagállami képességek; a tagállamok hibrid fenyegetésekkel és más ellenséges cselekményekkel szembeni rezilienciája; az érintett szereplők közötti információcsere; az operatív bűnüldözési együttműködés.
A javaslat 4. cikke megállapítja az uniós támogatás finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket.
Az 5. cikk átmeneti rendelkezéseket állapít meg. A javasolt rendelet hatálybalépésének a 6. cikkben meghatározott időpontja – annak kimondásával, hogy a rendelet a Szerződésekkel összhangban valamennyi tagállamban teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó lesz – 2028. január 1.
2025/0542 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a belső biztonság uniós támogatásának a 2028–2034-es időszakra történő létrehozásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 82. cikke (1) bekezdésére, 84. cikkére, valamint 87. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 2 ,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 3 ,
rendes jogalkotási eljárás keretében 4 ,
mivel:
(1)A belső biztonság alaptényező a polgárok személyes biztonságának garantálásához, alapvető jogaik védelméhez, valamint gazdaságaink, társadalmaink és demokráciáink erejének és a beléjük vetett bizalomnak az erősítéséhez. Jóllehet a nemzetbiztonság továbbra is tagállami hatáskörbe tartozik, a védelme uniós szintű együttműködést és koordinációt igényel. Az Uniónak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 67. cikkének (3) bekezdése szerinti azon célkitűzését, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belül magas szintű biztonságot biztosítson, a bűnözés, a rasszizmus és az idegengyűlölet megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedésekkel, valamint a rendőri és az igazságügyi hatóságok és más illetékes hatóságok közötti koordinációra és együttműködésre irányuló intézkedésekkel kell megvalósítani.
(2)A belső biztonság biztosítása olyan közös feladat, amelyhez az uniós intézményeknek, az érintett uniós ügynökségeknek és a tagállamoknak együttesen kell hozzájárulniuk. A hatékony és valódi biztonsági unió kialakításának és megvalósításának előmozdítása érdekében megfelelő uniós pénzügyi erőforrásokat kell biztosítani a tagállamok számára. Ezt az uniós támogatást az (EU) [...] rendelettel létrehozott, az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap horizontális szabályaival összhangban fogják nyújtani.
(3)Ez a rendelet meghatározza az uniós támogatás célkitűzéseit. Annak érdekében, hogy az Unió egész területén a lehető legmegfelelőbben megvalósítható legyen a magas szintű biztonság, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nemzeti és regionális partnerségi terveik az e rendeletben meghatározott minden egyes célkitűzéssel foglalkozzanak.
(4)A tagállamonként allokálandó összegeket a Bizottságnak kell meghatároznia egyetlen végrehajtási határozattal az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap létrehozásáról szóló (EU) [...] rendeletben meghatározott allokációs módszertannal összhangban. Az említett határozatnak főszabályként ki kell terjednie az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap létrehozásáról szóló (EU) [...] rendelet, a menekültügy, a migráció és az integráció uniós támogatásának létrehozásáról szóló (EU) [...] rendelet, valamint a schengeni térség, az európai integrált határigazgatás és a közös vízumpolitika uniós támogatásának létrehozásáról szóló (EU) [...] rendelet szerinti összegekre is.
(5)Az uniós támogatásnak az előző programozási időszakok során a belső biztonság területén megvalósult következő eredményekre és beruházásokra kell épülnie: a Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem egyedi program (ISEC), a 2007–2013-as időszakra vonatkozó, a „Terrorizmus és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzése, az azokra való felkészültség és következményeik kezelése” egyedi program (CIPS), továbbá a 2014–2020-as időszakra vonatkozó, a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló, az 513/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 5 létrehozott eszköz, a 2021–2027-es időszakra pedig az (EU) 2021/1149 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 6 létrehozott Belső Biztonsági Alap.
(6)A gyorsan változó biztonsági kihívások és geopolitikai helyzet viszonyai között a Bizottság az európai belső biztonsági stratégiában 7 meghatározta a biztonságosabb és védettebb Európára vonatkozó közös prioritásokat. Az európai geopolitikai környezet jelentős mértékben megváltozott, ami súlyosan érintette az EU belső és külső biztonságának összekapcsolódó elemeit. A biztonsági fenyegetések egyre globálisabbá válnak, ahogy a bűnözők egyre inkább határokon átnyúlóan működnek, kihasználják a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket, valamint kiaknázzák a fizikai és a digitális világ közötti határok elmosódását. Ugyanakkor az új digitális technológiák és a mesterséges intelligencia komoly lehetőségeket kínálnak a bűnüldözési és igazságügyi képességek megerősítésére és e változó fenyegetések hatékony kezelésére.
(7)Az uniós támogatást olyan intézkedésekre kell összpontosítani, amelyek tekintetében az uniós beavatkozás nagyobb hozzáadott értéket biztosíthat a tagállamok által önállóan végrehajtott intézkedésekhez képest. A biztonság a jellegénél fogva uniós dimenzióval rendelkezik, ezért határozott és összehangolt uniós reagálást igényel. Ennélfogva a tagállamok nemzeti és regionális partnerségi terveinek hozzá kell járulniuk az európai belső biztonsági stratégia keretében azonosított kihívások hatékony kezeléséhez. Az Unión belüli magas szintű biztonság biztosítását szolgáló, uniós szinten azonosított közös prioritásokkal összhangban az uniós támogatásnak a fő biztonsági fenyegetések kezelésére kell irányulnia, különös tekintettel a súlyos és szervezett bűnözés – így a terrorizmus, az erőszakos szélsőségesség és a kiberbűnözés – megelőzésére és az azok ellen folytatott küzdelemre.
(8)Az uniós támogatásnak finanszíroznia kell a tagállamok intézkedéseit az illetékes tagállami hatóságok, valamint az uniós ügynökségek és szervek bevonásával végzett bűnmegelőzés, közös képzés, rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén, különös tekintettel az információcserére, a fokozott operatív együttműködésre, továbbá a terrorizmus, valamint a súlyos és szervezett bűnözés megelőzésére és leküzdésére irányuló képességek megerősítéséhez szükséges erőfeszítések támogatására. Az uniós támogatás nem fedezheti a tagállamoknak a közrend, valamint a belső és a nemzetbiztonság védelmét biztosító alapvető feladataihoz kapcsolódó működési költségeket és tevékenységeket.
(9)A biztonság képezi minden szabadságunk alapját, és az, hogy a tagállamok képesek-e garantálni a polgárok biztonságát, az egységes európai megközelítéstől függ. Az európai belső biztonsági stratégiában foglaltaknak megfelelően a biztonsági szempontokat be kell építeni valamennyi uniós jogszabályba, szakpolitikába és programba – beleértve az EU külső tevékenységét is – és érvényesíteni kell azokat. Az e rendelet szerinti uniós támogatásnak hozzá kell járulnia e szempontok kezeléséhez.
(10)Az Európai Tanács a 2025. június 26-i következtetéseiben 8 emlékeztetett arra, hogy az európai uniós polgárokra és a tagállamok biztonságára nézve a súlyos és szervezett bűnözés, valamint a terrorizmus, a radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség – mind online, mind offline – komoly fenyegetést jelent. Az Európai Tanács hangsúlyozta továbbá hogy a bűnözésnek a legális üzleti struktúrákba való beszivárgása veszélyt jelent és káros hatással van az államháztartásra és az egységes piac egészére. Az Európai Tanács felszólította az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy mozgósítsanak minden nemzeti és uniós szinten rendelkezésre álló erőforrást, és tegyenek további lépéseket a – többek között a bűnüldözést szolgáló hatékony adathozzáférés kapcsán folytatott – bűnüldözési és igazságügyi együttműködés megerősítése, valamint az információcsere biztosítása és a harmadik országokkal folytatott együttműködés révén.
(11)A belső biztonsági fenyegetések megelőzése és leküzdése érdekében az uniós támogatásnak – többek között a különböző tagállamokban működő hatóságok, az érintett uniós intézmények, szervek és ügynökségek, a civil társadalom és a magánpartnerek közötti fokozott együttműködés és információcsere révén – meg kell erősítenie a súlyos és szervezett bűnözés, a terrorizmus, az erőszakos szélsőségesség és a radikalizálódás, a gyermekek szexuális bántalmazása és kizsákmányolása, valamint a kiberbűnözés megelőzésére és leküzdésére irányuló tagállami képességeket, továbbá a következők kezelésére irányuló intézkedéseket: a digitális és technológiai biztonsági kihívások, a kritikus infrastruktúrák rezilienciája, az online fenyegetések, a tengeri színtéren bekövetkező biztonsági fenyegetések, az emberkereskedelem, a migránscsempészés, a tiltott kábítószer-kereskedelem, a tiltott fegyverkereskedelem, a pénzmosás, a vagyonvisszaszerzés és a pénzügyi bűnözés, valamint a környezeti bűnözés, a pénz és egyéb fizetőeszközök hamisítása és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények, a bűncselekmények áldozatainak támogatása és védelme, a nyilvános terek védelme, a CBRNE-vel kapcsolatos biztonsági fenyegetések és a biztonsági események kezelése. Az uniós támogatásnak hozzá kell járulnia továbbá az innovatív módszerek és technológiák tagállamok általi beszerzéséhez és alkalmazásához a belső biztonság területén, különös tekintettel azokra, amelyeket az Európai Versenyképességi Alap létrehozásáról szóló (EU) [...] rendelet és az uniós kutatási keretprogram létrehozásáról szóló (EU) [...] rendelet támogat. Emellett a változó globális politikai környezetben kiemelt jelentőségű a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziója. Ezért az uniós támogatásnak hozzá kell járulnia a harmadik országokkal folytatott együttműködésnek és partnerségnek a belső uniós szakpolitikák érdekeit szolgáló megerősítéséhez is.
(12)Az uniós támogatásnak hozzá kell járulnia az Unió belső és külső szakpolitikái közötti összhang, koherencia, szinergiák és egymást kiegészítő jelleg biztosításához, a biztonság általános érvényesítésével összhangban. Ezzel összefüggésben az e rendelet szerinti uniós támogatásnak mindenekelőtt hozzá kell járulnia a súlyos és szervezett bűnözés – többek között a kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem és a határokon átnyúló bűnözői csempészhálózatok – leküzdéséhez és megelőzéséhez. Az e rendelet szerinti uniós támogatás kellően indokolt esetekben kiterjedhet az uniós küldöttségek vonatkozó erőforrásainak támogatására is, és azt koordinálni lehet a tagállamok és a Bizottság között a programozási és végrehajtási szakaszban.
(13)Mivel a biztonság területén folyamatosan változnak a kihívások, az e rendelet szerinti uniós támogatás allokációját hozzá kell igazítani a belső és külső biztonsági fenyegetések területén bekövetkező változásokhoz, továbbá a finanszírozást a legmagasabb uniós hozzáadott értéket képviselő prioritások felé kell irányítani. A sürgető igényekre, valamint a szakpolitikában és az uniós prioritásokban bekövetkező változásokra való reagálás, továbbá a finanszírozás magas szintű uniós hozzáadott értékkel rendelkező intézkedések felé történő terelése céljából az e rendelet szerinti uniós támogatás egy részét közvetlen, megosztott és közvetett irányítás keretében kell végrehajtani az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap létrehozásáról szóló (EU) [...] rendelet alapján létrehozott Uniós Támogatási Eszközön keresztül. Az Uniós Támogatási Eszköz rugalmasságot biztosít az uniós támogatás irányítása terén, és megosztott irányítás esetén azt a tagállamok nemzeti és regionális partnerségi terveinek keretében kell végrehajtani.
(14)A Bizottságnak és a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a tagállamok nemzeti és regionális terveinek kidolgozása, valamint az intézkedések végrehajtása vagy a belső biztonsággal kapcsolatos kihívások kezelése során figyelembe vegyék az érintett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek tudását, szakértelmét és tapasztalatait, Adott esetben a Bizottság számára továbbá lehetővé kell tenni, hogy bevonja az érintett uniós szerveket, hivatalokat és ügynökségeket az arra irányuló tevékenységekbe, hogy az uniós támogatással elősegített intézkedések megfeleljenek a vonatkozó uniós vívmányoknak és az elfogadott uniós prioritásoknak.
(15)A köz- és magán pénzügyi erőforrások mobilizálása, összefonása és multiplikátor hatása révén maximalizálni kell az uniós támogatások hatását. Az uniós támogatásnak elő kell mozdítania a társadalom egészére kiterjedő megközelítést, ösztönözve az európai ipari ágazat, valamint a civil társadalom – többek között a nem kormányzati szervezetek – aktív és érdemi szerepvállalását a biztonságpolitika fejlesztésében és végrehajtásában, adott esetben az uniós támogatás célkitűzéseihez kapcsolódó más érintett szereplők, uniós szervek, uniós ügynökségek és nemzetközi szervezetek bevonásával. Biztosítani kell azonban, hogy az uniós támogatást ne jogszabályban előírt, illetve közfeladatok magánszereplőkre történő átruházására fordítsák.
(16)Európának meg kell védenie biztonsági érdekeit azon beszállítókkal szemben, amelyek a harmadik országok esetleges jogosulatlan beavatkozása és kiberbiztonsági gyakorlatai miatt tartós biztonsági kockázatot jelenthetnek. Ezért a belső piacon csökkenteni kell a magas kockázatú beszállítóktól való tartós függőség kockázatát, mivel azok Unió-szerte súlyosan veszélyeztethetik a felhasználók, a vállalatok és a hatóságok biztonságát, valamint az EU kritikus infrastruktúráját az adatok és szolgáltatások integritása, továbbá a szolgáltatások rendelkezésre állása tekintetében. Ennek a kizárásnak arányos kockázatértékelésen, valamint az uniós szakpolitikákban és jogszabályokban meghatározott kapcsolódó kockázatcsökkentő intézkedéseken kell alapulnia.
(17)Az irányítási megközelítés folytonosságának biztosítása érdekében a tagállamok az uniós támogatás végrehajtása során építhetnek a partnerség elvére.
(18)Az e rendelet szerinti uniós támogatásnak megfelelően elősegített valamennyi intézkedést az uniós vívmányokban és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogokkal és elvekkel összhangban kell végrehajtani, és azoknak összhangban kell lenniük az Unió és a tagállamok azon nemzetközi jogi eszközökből eredő nemzetközi kötelezettségeivel, amelyeknek részes felei.
(19)Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.
(20)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban Írország […-i levelében] bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában.
VAGY
Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó],
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet meghatározza a belső biztonság 2028. január 1. és 2034. december 31. közötti időszakra szóló uniós támogatásának célkitűzéseit és finanszírozását. Ezt az uniós támogatást az (EU) [...] rendelettel létrehozott, az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap horizontális szabályaival összhangban kell nyújtani.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1.„illetékes hatóságok”: az EUMSZ 87. cikkének (1) bekezdésében említett olyan tagállami hatóságok, amelyek feladata a bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása, beleértve a rendőrséget, a vámhatóságot és az egyéb szakosodott bűnüldöző szolgálatokat;
2.„bűnmegelőzés”: a 2009/902/IB tanácsi határozat 9 2. cikke (2) bekezdésében említett mindazon intézkedések, amelyek célja a bűnözésnek és az állampolgárok biztonságérzete hiányának csökkentése vagy az ahhoz egyéb módon való hozzájárulás;
3.„információcsere”: bűncselekmények, különösen a határokon átnyúló súlyos és szervezett bűnözés, többek között a kiberbűnözés és a terrorizmus megelőzésével, felderítésével, nyomozásával, valamint a vádeljárás lefolytatásával kapcsolatos, az EUMSZ 87. cikkében említett hatóságok, az Europol és az egyéb érintett uniós szervek és ügynökségek számára releváns információk biztonságos gyűjtése, tárolása, kezelése, elemzése és továbbítása, valamint az azokhoz való hozzáférés;
4.„szervezett bűnözés”: a 2008/841/IB tanácsi kerethatározat 10 1. cikkének 1. pontjában meghatározott bűnszervezetben való részvételhez kapcsolódó büntetendő cselekmény;
5.„terrorizmus”: az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvben 11 említett szándékos cselekmények és bűncselekmények bármelyike;
6.„radikalizálódás”: olyan fokozatos és összetett folyamat, amely erőszakos szélsőségességhez és terrorizmushoz vezet, és amelynek során valamely személy vagy személyek egy csoportja olyan radikális ideológiát vagy meggyőződést tesz magáévá, amely valamely konkrét politikai, vallási vagy ideológiai célból elfogadja, alkalmazza vagy elnézi az erőszakot, beleértve a terrorcselekményeket is;
7.„kiberbűnözés”: egyrészt az olyan bűncselekmények, amelyek elkövetése szükségképpen információs és kommunikációs technológiai rendszereket (IKT-rendszerek) foglal magában, amelyek vagy az említett bűncselekmények elkövetésének eszközei, vagy pedig azok elsődleges célpontjai (csak a kibertérben elkövethető bűncselekmények), másrészt pedig az olyan hagyományos bűncselekmények, amelyek nagyobb léptékben vagy hatókörben valósíthatók meg számítógépek, számítógépes hálózatok vagy egyéb IKT-rendszerek használata útján (kibertérben elkövetett közönséges bűncselekmények);
8.„operatív bűnüldözési együttműködés”: az EUMSZ 87. cikkének (3) bekezdésében említett, két vagy több tagállam hatóságai közötti operatív együttműködés, vagy az EUMSZ 89. cikkében említett, egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai által egy másik tagállam területén foganatosított intézkedés;
9.„hibrid fenyegetés”: minden olyan káros tevékenység, beleértve az információmanipulációt, a kibertámadásokat és a migránsok eszközként való felhasználását, amelyet rosszindulatú szándékkal, összehangolt módon terveznek és hajtanak végre azzal a céllal, hogy veszélyeztessék valamely tagállamot vagy annak bármely intézményét.
3. cikk
A belső biztonság uniós támogatásának célkitűzései
(1)Az Unión belüli magas szintű belső biztonság biztosítása érdekében a támogatás hozzájárul a következő célkitűzések megvalósításához:
a)a súlyos és szervezett online és offline bűnözés – így a terrorizmus, az erőszakos szélsőségesség, a kiberbűnözés, a gyermekek szexuális bántalmazása és kizsákmányolása, valamint a hibrid fenyegetések – megelőzésével és az azok elleni küzdelemmel, továbbá a polgárok és a nyilvános terek támadásokkal szembeni védelmével kapcsolatos uniós és tagállami képességek megerősítése, többek között a belső biztonság területén alkalmazott innovatív módszerek és új technológiák révén;
b)a tagállami képességek előmozdítása a kritikus szervezetek ellenséges cselekményekkel szembeni rezilienciájának fokozásával, valamint a biztonsággal kapcsolatos események, kockázatok és válságok kezelésével, többek között interoperábilis kritikus kommunikációs rendszerek révén;
c)az illetékes hatóságok és az érintett uniós intézmények, szervek és ügynökségek közötti és azokon belüli, valamint megfelelő esetben a harmadik országokkal, a nemzetközi szervezetekkel és a magánfelekkel folytatott információcsere javítása és elősegítése;
d)az illetékes hatóságok közötti operatív bűnüldözési együttműködés javítása és fokozása, beleértve a közös műveleteket is, az online és offline súlyos és szervezett bűnözés – így a terrorizmus, az erőszakos szélsőségesség, a kiberbűnözés, a gyermekek szexuális bántalmazása és kizsákmányolása, a hibrid fenyegetések – megelőzésével és az azok elleni küzdelemmel, valamint a polgárok és a nyilvános terek támadásokkal szembeni védelmével kapcsolatban.
Az uniós támogatást az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap létrehozásáról szóló (EU) [...] rendeletben meghatározott célkitűzésekkel teljes összhangban kell végrehajtani.
(2)A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti és regionális partnerségi terveik prioritásai intézkedéseket tartalmazzanak az e rendelet szerinti uniós támogatás minden egyes célkitűzésének megvalósítására, valamint hogy a célkitűzések közötti forráselosztás arányos legyen az azonosított kihívásokkal és a szükségletekkel.
4. cikk
Finanszírozás
(1)A 3. cikkben meghatározott célkitűzéseknek a 2028 és 2034 közötti időszakban történő végrehajtására szánt indikatív pénzügyi keretösszeg folyó árakon 6 843 331 500 EUR. Az említett összeget az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap létrehozásáról szóló (EU) [...] rendeletben a nemzeti és regionális partnerségi tervekre vonatkozóan meghatározott horizontális szabályokkal összhangban kell végrehajtani.
(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el a tagállamonkénti összegnek az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap létrehozásáról szóló (EU) [...] rendelet I. mellékletének B. szakaszában rögzített allokációs módszer alkalmazásával történő meghatározása érdekében.
(3)Ezen túlmenően az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzésekre vonatkozó, az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap létrehozásáról szóló (EU) [...] rendelet IV. címe szerinti Uniós Támogatási Eszköz révén végrehajtott költségvetési előirányzatokat az EUMSZ 314. cikkében előírt költségvetési eljárás keretében kell megállapítani.
(4)Az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzésekhez kapcsolódó intézkedések esetében, amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy az említett intézkedések megfelelnek az e rendeletben, valamint az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap létrehozásáról szóló (EU) [...] rendeletben meghatározott követelményeknek, és amennyiben az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap létrehozásáról szóló (EU) [...] rendelet 23. cikkében foglalt eljárásnak megfelelően javaslatot tesz az érintett tagállam nemzeti és regionális partnerségi tervének jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatra, a Bizottság előterjeszti az említett intézkedések jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslatot.
(5)Az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzésekhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslat előterjesztésekor a Bizottság a 3. cikkben meghatározott célkitűzések tekintetében a javaslatában meghatározza az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap létrehozásáról szóló (EU) [...] rendelet 23. cikkének (4) bekezdésében említett elemeket.
(6)A Tanács a (4) bekezdésben említett végrehajtási határozatot főszabály szerint a bizottsági javaslat elfogadásától számított négy héten belül és az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap létrehozásáról szóló (EU) [...] rendelet 23. cikkének [Bizottsági javaslat és tanácsi végrehajtási határozat] (1) bekezdésében említett végrehajtási határozatokkal együtt fogadja el.
(7)Az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap létrehozásáról szóló (EU) [...] rendeletnek a tervek módosításáról szóló 24. cikke alkalmazandó, feltéve, hogy a Bizottság javaslata és a 23. cikk (4) bekezdésében felsorolt elemek módosításait jóváhagyó tanácsi végrehajtási határozat csak az e rendelet 3. cikkében említett célkitűzésekre terjed ki.
5. cikk
Átmeneti rendelkezések
Ez a rendelet nem érinti az 2021/1149/EU rendelet szerint megkezdett intézkedések folytatását vagy módosítását, és az továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.
6. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [huszadik] napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap 2028–2034 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló (EU) [...] rendelet alkalmazásának kezdőnapjától kell alkalmazni.
Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök