EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.7.2.

COM(2025) 524 final

2025/0524(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról szóló (EU) 2021/1119 rendelet módosításáról

{SWD(2025) 524 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A kezdeményezés számos más szakpolitikai területhez kapcsolódik, hiszen valamennyi uniós fellépésnek és szakpolitikának az a célja, hogy előmozdítsa az EU versenyképességét, valamint a klímasemlegességre és a fenntartható jövőre való igazságos átmenetet. A versenyképességi iránytűvel és a tisztaipar-megállapodással a Bizottság kijelölte azt az utat, amelyen haladva – az éghajlatot és a versenyképességet összekapcsoló növekedési és jóléti stratégia segítségével – újra lehet éleszteni az uniós gazdaság dinamizmusát. A versenyképes iparágakat és a minőségi munkahelyeket szolgáló tisztaipar-megállapodás meghatározza azt a munkatervet, amely támogatja a vállalkozásokat és megteremti számukra a megfelelő feltételeket a közös dekarbonizációs célok eléréséhez, továbbá ahhoz, hogy kihasználhassák a nettó zéró technológiák gyorsan bővülő globális piaca adta előnyöket, amely az előrejelzések szerint 2030-ra megháromszorozódik, és globálisan évente mintegy 600 milliárd EUR-t tesz majd ki 6 . Annak érdekében, hogy az uniós ipar a klímasemlegességre való átállás során hosszú távon versenyképes legyen, a tisztaipar-megállapodás számos intézkedést irányoz elő; többek között a tisztaipar-megállapodás szerinti állami támogatások új keretét, egy ipari dekarbonizációs bank létrehozását, amelynek célja, hogy akár 100 milliárd EUR-t mozgósítson innovatív dekarbonizációs projektek finanszírozására, valamint a tiszta technológiák és termékek vezető piacainak fejlesztését támogató felülvizsgált közbeszerzési keretet. A tisztaipar-megállapodás olyan kezdeményezéseket is előirányoz, amelyek javítják a kritikus fontosságú anyagokhoz való hozzáférést, előmozdítják a körforgásos termelési módszereket, és egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak az uniós ipar számára. Az innováció e törekvések központi eleme, mivel ösztönzi az áttörést jelentő technológiák fejlesztését és bevezetését, felgyorsítja az ipari átalakulást, és lehetővé teszi az uniós vállalatok számára, hogy vezető szerepet töltsenek be a globális klímasemleges gazdaságban. Az Unió célja a fenntartható és reziliens termelés növelése Európában, és megfelelő feltételeket kell teremtenie a magán- és közberuházások bevonásához az értéklánc egészében. Ezek az erőfeszítések segíteni fogják az EU ipari megújulását, miközben csökkentik környezeti lábnyomát és megerősítik ellátási láncainak rezilienciáját.

Akkor teremtődnek meg Európában és világszerte a valóban egyenlő versenyfeltételek a vállalkozások számára, ha más országok saját szén-dioxid-árazást vezetnek be, ami a globális éghajlatvédelmi törekvések fokozásához is hozzájárulna. A Bizottság nemzetközi szén-dioxid-árazással és piaci diplomáciával foglalkozó munkacsoportja továbbra is együttműködik a partnerországokkal, valamint támogatja őket a szén-dioxid-piacok megteremtésében és a szén-dioxid-árazás globális megközelítésének kidolgozásában. A jelenlegi átmeneti időszakot követően az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) végleges rendszere 2026-tól alkalmazandó. Annak megerősítésével, hogy az EU-ba importált bizonyos áruk előállítása során keletkező beágyazott szén-dioxid-kibocsátás ellenértékét megfizették, a CBAM biztosítani fogja, hogy az import szén-dioxid-ára egyenértékű legyen a belföldi termelés szén-dioxid-árával, és hogy ne sérüljenek az EU éghajlat-politikai célkitűzései. Emellett „A tisztaipar-megállapodás megvalósítása” című, július 2-án közzétett közlemény további intézkedéseket jelentett be, amelyek csökkenteni fogják a kibocsátásáthelyezés kockázatát a CBAM-áruk európai exportőrei számára.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A 2040-re vonatkozó uniós szintű éghajlat-politikai cél az uniós gazdaság egészére kihat. Ezért számos különböző uniós szakpolitikát kell a megfelelő irányba terelni, és az éghajlat-politikán túl uniós szintű szakpolitikai válaszokra is szükség lesz. Összehangolt fellépés révén figyelembe lehet venni a tagállamok és a régiók eltérő cselekvési képességét, és a költséghatékony változás motorjává lehet tenni az uniós egységes piac erejét. Emellett az uniós szintű összehangolt éghajlat-politikai fellépés fontos a nemzetközi éghajlat-politikai fellépés szempontjából, különös tekintettel a Párizsi Megállapodás szerinti nemzetileg meghatározott uniós hozzájárulásra, amelynek közzétételére 2025 őszén kerül sor.

•Arányosság

A javaslat célja, hogy a klímasemlegesség felé vezető út következő állomásainak meghatározásával irányt mutasson. Nem ír elő konkrét szakpolitikákat, technológiákat vagy intézkedéseket, tehát rugalmasságot biztosít a tagállamok számára, ugyanakkor figyelembe veszi az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célok eléréséhez szükséges szabályozási keretet. A 2040-re kitűzött éghajlat-politikai célról szóló közleményt kísérő hatásvizsgálati jelentés 9 megállapította, hogy a 90–95 %-os csökkentés (a 3. alternatíva) a legarányosabb forgatókönyv ahhoz, hogy az uniós gazdaság 2050-re klímasemlegessé váljon, és hogy az EU a Párizsi Megállapodás hőmérsékleti céljaival összhangban hozzájáruljon a globális éghajlat-politikai fellépéshez, azaz hogy a hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szinthez képest jóval 2 °C alatt tartsa, és erőfeszítéseket tegyen annak érdekében, hogy a hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 °C-ra korlátozódjon.

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

•Hatásvizsgálat

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

2025/0524 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról szóló (EU) 2021/1119 rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 18 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 19 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az ENSZ éghajlat-változási konferenciáján 2023 végén lezárult Párizsi Megállapodás 20 szerinti első globális értékelés 21 eredménye megállapította, hogy bár a felek egyre hatékonyabb éghajlat-politikákat vezetnek be, sürgősen további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a világ jó úton haladjon a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítése felé.

(2)Az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22 elfogadásával az Unió jogszabályban rögzítette a gazdaság egészére kiterjedő, 2050-ig megvalósítandó kötelező klímasemlegességi célkitűzést, ennek megfelelően azt, hogy az említett időpontig nettó zéróra kell csökkenteni kibocsátásokat, valamint hogy ezt követően a negatív kibocsátásra kell törekedni. Emellett kötelező köztes uniós éghajlat-politikai célt határozott meg 2030-ra, és rendelkezett a 2040-re teljesítendő uniós szintű köztes éghajlat-politikai célérték megállapításáról.

(3)Figyelembe véve az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület tudományos szakvéleményét, és egy részletes hatásvizsgálatra támaszkodva a Bizottság a „A jövőnk biztosítása – Európa 2040-re kitűzött éghajlat-politikai célja, valamint útja a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegesség, továbbá a fenntartható, igazságos és virágzó társadalom felé” című, 2024. február 6-i közleményében 23 arra tett javaslatot, hogy a 2040-re teljesítendő célérték 90 %-os nettó üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentés legyen az 1990-es szinthez képest.

(4)A 2040-re teljesítendő uniós éghajlat-politikai célértékre irányuló javaslatának kidolgozása során a Bizottság mérlegelte a rendelkezésre álló legjobb és legutóbbi tudományos bizonyítékokat, többek között az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) és a tanácsadó testület legfrissebb jelentéseit; a társadalmi, gazdasági és környezeti hatásokat, ideértve a fellépés hiányának költségeit is; a mindenki számára igazságos és társadalmilag méltányos átmenet biztosításának szükségességét; a költséghatékonyságot és a gazdasági hatékonyságot; az uniós gazdaság, különösen a kibocsátásáthelyezésnek leginkább kitett kis- és középvállalkozások, valamint az ágazatok versenyképességét; a rendelkezésre álló legjobb költséghatékony, biztonságos és méretezhető technológiákat; az energiahatékonyság és az energiahatékonyság elsődlegességének elvét, az energia megfizethetőségét és az ellátásbiztonságot; a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli méltányosságot és szolidaritást; az idővel bekövetkező környezeti hatékonyság és előrehaladás biztosításának szükségességét; a természetes nyelők hosszú távú fenntartásának, kezelésének és bővítésének szükségességét, valamint a biológiai sokféleség védelmét és helyreállítását, többek között a tengeri környezet tekintetében is; a beruházási igényeket és lehetőségeket; a nemzetközi fejleményeket, valamint a Párizsi Megállapodás hosszú távú célkitűzéseinek és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) végső célkitűzésének elérése érdekében tett erőfeszítéseket; az Unió üvegházhatású gázokkal kapcsolatos, a 2030 és 2050 közötti időszakra szóló tervezett indikatív költségvetéséről rendelkezésre álló információkat.

(5)A 2040-re kitűzött éghajlat-politikai cél eléréséhez kulcsfontosságú többek között a 2030-ig tartó időszakra vonatkozóan elfogadott keret teljes körű végrehajtása, az európai ipar versenyképességének és rezilienciájának biztosítása ás támogatása, a rendelkezésre álló legjobb költséghatékony, biztonságos és méretezhető technológiákon alapuló átállási pályáknak a biztosítása, fokozott hangsúly helyezése a „senkit sem hagyunk hátra” elvet érvényesítő igazságos átmenetre, a nemzetközi partnerekkel való tisztességes verseny biztosítása, az energiarendszer dekarbonizációja valamennyi kibocsátásmentes és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energetikai megoldás igénybevétele révén (beleértve a megújuló energiaforrásokat, az atomenergiát, az energiahatékonyságot, a tárolást, a szén-dioxid-leválasztást és -tárolást, a szén-dioxid-leválasztást és -hasznosítást, a szén-dioxid-eltávolítást, a geotermikus és a vízenergiát, valamint az összes többi jelenlegi és jövőbeli nettó zéró energiatechnológiát), továbbá stratégiai párbeszéd folytatása valamennyi érintett ágazattal a 2030 utáni keretről. A tisztaipar-megállapodással az EU – a dekarbonizációra és az ipari megújulásra összpontosítva – megteremti a sikeres átmenet feltételeit, beleértve az európai ipart támogató mechanizmusokat, a köz- és magánfinanszírozáshoz való jobb hozzáférést, a globális szinten egyenlő versenyfeltételeket, valamint a tiszta technológiák átvételét és elterjedését lehetővé tevő egyértelmű feltételeket az EU ipari versenyképességének és innovációjának megerősítése érdekében.

(6)A 2050-ig tartó időszakra vonatkozó klímasemlegességi célkitűzés fényében 2040-ig csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, és fokozni kell e gázok elnyelését annak biztosítása érdekében, hogy a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, azaz az elnyelések levonása utáni kibocsátás 2040-ig az 1990-es szinthez képest legalább 90 %-kal csökkenjen a gazdaság egészében.

(7)Az üvegházhatású-gázok belföldi kibocsátásának csökkentésére kell helyezni a hangsúlyt, kiegészítve azt a fokozott elnyeléssel, többek között természetes és technológiai megoldások révén. A 2030 utáni időszakra vonatkozó szakpolitikai csomag kidolgozása során kellő figyelmet kell fordítani a bruttó kibocsátáscsökkentés, valamint a természetes és technológiai elnyelés hozzájárulása közötti viszonyra. A természetalapú és az ipari elnyelés a következő évtizedekben egyre nagyobb szerepet kap majd az Unió gazdaságában, tekintettel arra, hogy legkésőbb 2050-ig egyensúlyba kell hozni az üvegházhatásúgáz-kibocsátást és -elnyelést, azt követően pedig a negatív kibocsátásra kell törekedni. A Bizottság a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24 2026-os felülvizsgálata keretében ösztönzőket fog kidolgozni, és a belföldi tartós szén-dioxid-eltávolításnak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe (a továbbiakban: EU ETS) történő felvételével kívánja ellensúlyozni a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel küzdő ágazatok fennmaradó kibocsátásait.

(8)Az Unió szabályozási keretet alakított ki a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célérték teljesítése céljából. Az e célértéket végrehajtó jogszabályok közé tartozik többek között a 2003/87/EK irányelv, amely létrehozza az EU ETS-t, az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet 25 , amely bevezette a 2030-ig teljesítendő üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések nemzeti célértékeit, valamint az (EU) 2018/841 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26 , amely nettó szén-dioxid-eltávolítási célértékeket határoz meg a földhasználati ágazat számára. A Bizottságnak értékelnie kell, hogy a 2040-re kitűzött éghajlat-politikai cél elérése érdekében hogyan kellene módosítani a vonatkozó uniós jogszabályokat. A jövőbeli struktúra kialakításakor a Bizottságnak részletes hatásvizsgálatokat kell készítenie többek között a versenyképességre és a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásokról, továbbá mérlegelnie kell a szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve adott esetben a jogalkotási javaslatok kidolgozását is. Megfelelően figyelembe kell venni a 2040-es cél teljesítését elősegítő elemeket, beleértve annak lehetőségét, hogy a 2030–2040-es évtized második felében a Párizsi Megállapodás 6. cikke szerinti kiváló minőségű nemzetközi krediteket korlátozott mértékben – a megállapodás elszámolási szabályaival összhangban – fel lehessen használni a 2040-es célkitűzés eléréséhez való hozzájárulás céljára; a belföldi tartós szén-dioxid-eltávolításnak (a biogén kibocsátások szén-dioxid-tárolással történő leválasztása [BioCCS] és a levegőből történő közvetlen szén-dioxid-leválasztás szén-dioxid-tárolással [DACCS]) az EU ETS-ben betöltött szerepét; az ágazatok közötti fokozott rugalmasságot. A társadalmi, gazdasági és környezeti hatások értékelése érdekében a jövőbeli struktúrának megbízható hatásvizsgálatokra kell épülnie. Elő kell mozdítania a konvergenciát is, ugyanakkor figyelembe kell vennie a méltányosságot és a tagállamok sajátosságait, ideértve a szigetek és a legkülső régiók különleges helyzetét.

(9)Mivel e rendelet célját, nevezetesen a 2040-re vonatkozó uniós szintű éghajlat-politikai cél meghatározását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak léptéke és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(10)Az (EU) 2021/1119 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2021/1119 rendelet módosításai

Az (EU) 2021/1119 rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk második bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„E rendelet meghatározza a 2040-re vonatkozó kötelező uniós célértéket is.”

2. A 4. cikk (3), (4) és (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott klímasemlegességi célkitűzés elérése érdekében a 2040-re teljesítendő kötelező uniós éghajlat-politikai célérték a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak – tehát az elnyelések levonása utáni kibocsátásnak – az 1990-es szinthez képest 90 %-kal való csökkentése 2040-ig.

(4) A 2030 utáni időszakra vonatkozóan a Bizottság felülvizsgálja a vonatkozó uniós jogszabályokat annak érdekében, hogy lehetővé tegye az e cikk (3) bekezdésében meghatározott célérték és a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott klímasemlegességi célkitűzés elérését, valamint adott esetben a Szerződésekkel összhangban és részletes hatásvizsgálatra támaszkodva mérlegeli a szükséges intézkedések meghozatalát.

Bár sor került néhány támogató szakpolitika végrehajtására, melyek hatása már látható, ez egyelőre nem minden esetben van így. A Bizottság célja, hogy felgyorsítsa és megerősítse a támogató keretet annak érdekében, hogy az átmenet során – az uniós jog teljes körű tiszteletben tartása mellett – rendelkezésre álljanak az európai ipar és polgárok támogatásához szükséges feltételek.

Az e cikk (3) bekezdésében meghatározott célérték elérésének megkönnyítése érdekében az első albekezdésben említett felülvizsgálat során a Bizottság biztosítja, hogy a következő elemek megfelelően kifejezésre jussanak a jogalkotási javaslatokban:

a)a Párizsi Megállapodás 6. cikke szerinti kiváló minőségű nemzetközi kreditek felhasználásának lehetősége 2036-tól kezdődően a 2040-es célkitűzés eléréséhez való hozzájárulás céljára, amely az EU 1990-es uniós nettó kibocsátásának 3 %-a; valamint az Unió és a harmadik országok támogatása a Párizsi Megállapodás azon célkitűzésével összhangban lévő nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési pályák elérésében, amelynek értelmében a globális hőmérséklet-növekedést jóval 2 °C alatt kell tartani, és erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 °C-ra korlátozódjon – e kreditek megszerzésére és felhasználására vonatkozó származási, minőségi és egyéb feltételeket uniós jog szabályozza;

b)az Unión belüli tartós eltávolítás szerepe uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben (a továbbiakban: EU ETS) a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel küzdő ágazatokból származó fennmaradó kibocsátások ellensúlyozására;

c)az ágazatok közötti fokozott rugalmasság az éghajlat-politikai célok költséghatékony elérésének támogatása érdekében;

d)a költséghatékonyságot és a szolidaritást előtérbe helyező, a nemzeti körülményekhez igazodó tagállami célok és erőfeszítések a 2030 utáni időszakra vonatkozóan;

e)a rendelkezésre álló legjobb és legutóbbi tudományos bizonyítékok, többek között az IPCC és a tanácsadó testület legutóbbi jelentései;

f)a társadalmi, gazdasági és környezeti hatások;

g)a fellépés hiányának költségei és a fellépés előnyei közép- és hosszú távon;

h)a mindenki számára igazságos és társadalmilag méltányos átmenet biztosításának szükségessége;

i)egyszerűsítés, technológiasemlegesség, költséghatékonyság, gazdasági hatékonyság és gazdasági biztonság;

j)az éghajlat-politika mint a beruházások és az innováció mozgatórugója;

k)az uniós gazdaság, különösen a kibocsátásáthelyezésnek leginkább kitett kis- és középvállalkozások, valamint ipari ágazatok globális versenyképessége megerősítésének szükségessége;

l)a rendelkezésre álló legjobb költséghatékony, biztonságos és méretezhető technológiák;

m)az energia megfizethetősége, az ellátás biztonsága, az energiahatékonyság és az energiahatékonyság elsődlegességének elve;

n)a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli méltányosság és szolidaritás;

o)az idővel bekövetkező környezeti hatékonyság és előrehaladás biztosításának szükségessége;

p)a természetes nyelők hosszú távú fenntartásának, kezelésének és bővítésének szükségessége, valamint a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, továbbá az éghajlatváltozás földhasználati ágazatra gyakorolt hatásaival járó bizonytalanságok figyelembevétele;

q)beruházási igények és lehetőségek, beleértve a köz- és magánfinanszírozáshoz való hozzáférést;

r)a nemzetközi fejlemények és a Párizsi Megállapodás hosszú távú célkitűzéseinek és az UNFCCC végső célkitűzésének elérése érdekében tett erőfeszítések, valamint az Unió által a partnereinek az éghajlatváltozás és az azzal járó hatások kezeléséhez nyújtott támogatás.”

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI3

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe3

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)3

1.3.Célkitűzés(ek)3

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)3

1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)3

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)3

1.3.4.Teljesítménymutatók3

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:4

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása4

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével4

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.4

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága4

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel5

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is5

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama6

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)6

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK8

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések8

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)8

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása8

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk8

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)8

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések9

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA10

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)10

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása12

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása12

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok12

3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok17

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet22

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása24

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok24

3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok24

3.2.3.3.Előirányzatok összesen24

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek25

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott25

3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott26

3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen26

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése28

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség28

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása28

3.3.Becsült bevételi hatás29

4.Digitális vetületek29

4.1.Digitális vonatkozású követelmények30

4.2.Adatok30

4.3.Digitális megoldások31

4.4.Interoperabilitási értékelés31

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések32

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.3.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya: 

 új intézkedés 

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 27  

✓ meglévő intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

 határozott időtartam

–    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

✓ határozatlan időtartam

–beindítási időszak: 2025-től 2026-ig

–azt követően: rendes ütemű végrehajtás

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 28   

✓ Közvetlen irányítás a Bizottság által

–✓ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–    végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

– az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

–valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések 

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i) 

·Meglévő költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff 29 .	EFTA-országoktól 30	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 31	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
3	09 02 03 00	diff.	IGEN	IGEN	NEM	IGEN

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff.	EFTA-országoktól	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
	[XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM
	[XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM
	[XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

Főigazgatóság: <…….>									Év			Év			Év			Év			A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
									2024			2025			2026			2027
Operatív előirányzatok
Költségvetési sor		Kötelezettségvállalási előirányzatok			(1a)																0,000
		Kifizetési előirányzatok			(2a)																0,000
Költségvetési sor		Kötelezettségvállalási előirányzatok			(1b)																0,000
		Kifizetési előirányzatok			(2b)																0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 32
Költségvetési sor					(3)																0,000
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN		Kötelezettségvállalási előirányzatok			=(1a)+(1b)+(3)				0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
		Kifizetési előirányzatok			=(2a)+(2b)+(3)				0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
								Év			Év			Év			Év			A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
								2024			2025			2026			2027
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok			(4)				0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
	Kifizetési előirányzatok			(5)				0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN				(6)				0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok			=(4)+(6)				0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok			=(5)+(6)				0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
										Év			Év			Év			Év			A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
										2024			2025			2026			2027
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)			Kötelezettségvállalási előirányzatok			(4)				0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
			Kifizetési előirányzatok			(5)				0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
• Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)						(6)				0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
A többéves pénzügyi keret 1–6. fejezetéhez tartozó előirányzatok			Kötelezettségvállalási előirányzatok			=(4)+(6)				0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
ÖSSZESEN  (referenciaösszeg)			Kifizetési előirányzatok			=(5)+(6)				0,000			0,000			0,000			0,000			0,000

A többéves pénzügyi keret fejezete		7.	„Igazgatási kiadások” 33
Főigazgatóság: <…….>						Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
						2024	2025	2026	2027
 Humánerőforrás						0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
 Egyéb igazgatási kiadások						0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok					0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Főigazgatóság: <…….>						Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
						2024	2025	2026	2027
 Humánerőforrás						0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
 Egyéb igazgatási kiadások						0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok					0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN				(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)		0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

millió EUR (három tizedesjegyig)

								Év			Év			Év			Év			A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
								2024			2025			2026			2027
A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok			Kötelezettségvállalások					0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
ÖSSZESEN			Kifizetési előirányzatok					0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
							Év			Év			Év			Év			A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
							2024			2025			2026			2027
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok			(4)			0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
	Kifizetési előirányzatok			(5)			0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN				(6)			0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok			=(4)+(6)			0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok			=(5)+(6)			0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
							Év			Év			Év			Év			A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
							2024			2025			2026			2027
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok			(4)			0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
	Kifizetési előirányzatok			(5)			0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN				(6)			0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok			=(4)+(6)			0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok			=(5)+(6)			0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
									Év			Év			Év			Év			A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
									2024			2025			2026			2027
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)		Kötelezettségvállalási előirányzatok			(4)				0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
		Kifizetési előirányzatok			(5)				0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
• Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)					(6)				0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
A többéves pénzügyi keret 1–6. fejezetéhez tartozó előirányzatok		Kötelezettségvállalási előirányzatok			=(4)+(6)				0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
ÖSSZESEN (referenciaösszeg)		Kifizetési előirányzatok			=(5)+(6)				0,000			0,000			0,000			0,000			0,000

A többéves pénzügyi keret fejezete

7.

„Igazgatási kiadások” 34

millió EUR (három tizedesjegyig)

Főigazgatóság: <…….>				Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
				2024	2025	2026	2027
 Humánerőforrás				0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
 Egyéb igazgatási kiadások				0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok			0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Főigazgatóság: <…….>				Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
				2024	2025	2026	2027
 Humánerőforrás				0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
 Egyéb igazgatási kiadások				0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok			0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN		(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)		0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

millió EUR (három tizedesjegyig)

		Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
		2024	2025	2026	2027
A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

 

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK	Év	Év	Év	Év	2021–2027 ÖSSZESEN
	2024	2025	2026	2027
7. FEJEZET
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETI részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívül
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási jellegű kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek 

–    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni 35

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK		Év	Év	Év	Év
		2024	2025	2026	2027
 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)		0	0	0	0
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
01 01 01 01 (közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg)		0	0	0	0
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)		0	0	0	0
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
Igazgatási támogatási sor  [XX.01.YY.YY]	- a központokban	0	0	0	0
	- az Unió küldöttségeinél	0	0	0	0
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (nevezze meg)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (nevezze meg)		0	0	0	0
ÖSSZESEN		0	0	0	0

Nincs szükség további forrásokra. A kezdeményezés irányítását továbbra is a jelenlegi munkacsoport végzi. Nincs szükség új személyzetre.

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN	Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
	2024	2025	2026	2027
7. FEJEZET
Informatikai kiadások (szervezeti)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETI részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívül
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés

–    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé.

–    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása 

A javaslat/kezdeményezés

–    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

 
3.3.    Becsült bevételi hatás 

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:

–    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–    kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 36
		2024. év	2025. év	2026. év	2027. év
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

4.Digitális vetületek

4.1.Digitális vonatkozású követelmények

A javaslat nem állapít meg digitális vonatkozású követelményeket. A javaslat jogszabályban határozza meg a 2040-re vonatkozó éghajlat-politikai célt, kiszámíthatóságot biztosít, és egyértelműen kijelöli a szükséges átállási pályát. Nem ír elő konkrét szakpolitikákat vagy intézkedéseket, és nem tartalmaz jelentéstételi vagy egyéb követelményeket sem. Digitális eszközök nem használhatók fel a 2040-re vonatkozó éghajlat-politikai cél meghatározásához. A cél teljesítéséhez szükséges üvegházhatásúgáz-kibocsátás további csökkentése céljából hozott, a kapcsolódó eszközök felülvizsgálatára irányuló esetleges kiegészítő javaslatok vagy esetleges új javaslatok rendelkezhetnek digitális vonatkozású követelményekkel, amelyek értékelésére adott esetben e javaslatokkal összefüggésben kerül sor.

4.2.Adatok

A javaslat nem állapít meg digitális vonatkozású követelményeket.

4.3.Digitális megoldások

A javaslat nem állapít meg digitális vonatkozású követelményeket.

4.4.Interoperabilitási értékelés

A javaslat nem állapít meg digitális vonatkozású követelményeket.

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések

A javaslat nem állapít meg digitális vonatkozású követelményeket.

(1)    COM(2025) 30 final.

(2)     Draghi-jelentés az európai versenyképesség jövőjéről .

(3)    COM(2024) 63 final.

(4)    SWD(2024) 63 final.

(5)    SWD(2024) 63 final.

(6)    COM(2024) 163 final.

(7)     COM(2025) 79   final.

(8)    COM(2025) 96 final.

(9)    SWD(2024) 63 final.

(10)    Az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület, Scientific advice for the determination of an EU-wide 2040 climate target and a greenhouse gas budget for 2030-2050 [Tudományos szakvélemény az egész Unióra kiterjedő, 2040-re vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzés és az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos, a 2030–2050 közötti időszakra szóló költségvetésének meghatározásához], DOI: 10.2800/609405.

(11)    Az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület, Towards EU climate neutrality: progress, policy gaps and opportunities [Az EU klímasemlegességének megvalósítása felé: eredmények, szakpolitikai hiányosságok és lehetőségek], 2024. évi értékelő jelentés, DOI:10.2800/216446.

(12)    Az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület, Scientific advice for amending the European Climate Law – Setting climate goals to strengthen EU strategic priorities [Tudományos tanácsadás az európai klímarendelet módosításához – Éghajlat-politikai célok meghatározása az EU stratégiai prioritásainak megerősítése érdekében], DOI: 10.2800/1978453.

(13)    SEC(2024) 64 final.

(14)    COM(2024) 196 final.

(15)    HL C 326., 2012.10.26., 391. o.

(16)    COM(2025) 274 final.

(17)    Az éghajlatváltozás elleni fellépésről készített 2024. évi uniós eredményjelentésről szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett bizottsági jelentést kísérő technikai információkban kifejtettek szerint, SWD(2024) 249 final, COM(2024) 498 final.

(18)    HL C ., ., . o.

(19)    HL C ., ., . o.

(20)    HL L 282., 2016.10.19., 4. o.

(21)    Az 1/CMA.5. határozat.

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1119/oj).

(23)    COM(2024) 63 final.

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2003/87/oj).

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/842/oj).

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/841/oj).

(27)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(28)    Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx .

(29)    diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(30)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(31)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(32)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(33)    A szükséges előirányzatokat a megfelelő BUDGpedia weboldalon elérhető éves átlagos költségadatok alapján kell meghatározni.

(34)    A szükséges előirányzatokat a megfelelő BUDGpedia weboldalon elérhető éves átlagos költségadatok alapján kell meghatározni.

(35)    Kérjük, a táblázat alatt jelezze, hogy a teljes munkaidős egyenértékben megadott humánerőforrás-szükségletből hány teljes munkaidős egyenérték van már most a tevékenység irányításához rendelve és/vagy hány csoportosítható át az Ön főigazgatóságán belül, valamint adja meg a nettó humánerőforrás-igényt.

(36)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a beszedési költségekre levont 20 %-kal csökkentett bruttó összegnek felel meg.