EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.9.10.
COM(2025) 479 final
2025/0273(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti digitális kereskedelmi megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.9.10.
COM(2025) 479 final
2025/0273(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti digitális kereskedelmi megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A Tanács 2023. június 27-én felhatalmazást adott a Koreai Köztársasággal (a továbbiakban: Korea) folytatandó, a digitális kereskedelmi szabályokról szóló tárgyalások megkezdésére 1 . Az Unió nevében eljáró Bizottság 2023. október 31-én megkezdte a tárgyalásokat Koreával 2 . A tárgyalások 2025. március 10-én elvben lezárultak 3 .
A tárgyalások eredményeképpen egy modern, önálló digitális kereskedelmi megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) született az Európai Unió (a továbbiakban: EU–Korea digitális kereskedelmi megállapodás) és Korea között, amely ambiciózus és kötelező erejű kötelezettségvállalásokat tartalmaz a digitális kereskedelemre vonatkozóan. Az EU–Korea digitális kereskedelmi megállapodás javítja majd az online fogyasztóvédelmet, jogbiztonságot teremt a határokon átnyúló digitális kereskedelemben részt venni kívánó vállalkozások számára, és felszámolja a digitális kereskedelem indokolatlan akadályait. A megállapodás kiegészíti a meglévő EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodást 4 azáltal, hogy digitális szempontból elmélyíti és alátámasztja az EU és Korea között meglévő kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat.
A digitális kereskedelem a teljes nemzetközi kereskedelem mintegy 25 %-át teszi ki, és a hagyományos kereskedelemnél gyorsabb ütemben növekszik 5 . Az EU a világ vezető exportőre és importőre a digitálisan nyújtható szolgáltatások terén, amely ágazat 2022-ben 1,3 billió EUR-t, azaz az EU teljes szolgáltatáskereskedelmének 54 %-át tette ki.
Az EU–Korea digitális kereskedelmi megállapodás azt követően fog hatályba lépni, hogy az EU és Korea teljesítette az aláírásra és megkötésre vonatkozó saját követelményeit és eljárásait, és erről írásban értesítette a másik felet.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Ez a javaslat összhangban van az uniós kereskedelempolitika 2021. évi felülvizsgálatával 6 , amelynek keretében az EU elismerte az uniós digitális kereskedelmi politika hozzájárulását az EU digitális átállásához, és bejelentette azon szándékát, hogy fokozza szerepvállalását ezen a területen a kétoldalú kapcsolataiban, továbbá feltérképezze a kereskedelemmel kapcsolatos digitális kérdésekben a hasonlóan gondolkodó partnerekkel folytatott együttműködés kereteinek megerősítésére kínálkozó lehetőségeket. Összhangban van továbbá a 2023. évi uniós gazdasági biztonsági stratégia azon célkitűzésével, hogy az EU partnerségeket alakítson ki a hasonlóan gondolkodó országokkal. Modern, önálló megállapodásról van szó, amely ambiciózus és kötelező erejű kötelezettségvállalásokat tartalmaz az EU és Korea közötti digitális kereskedelemre vonatkozóan.
A javaslat az EU és Korea közötti keretmegállapodásra 7 és szabadkereskedelmi megállapodásra épül, amelyek már liberalizálták és megerősítették az EU és Korea közötti kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat. Az EU–Korea digitális kereskedelmi megállapodás érvényre juttatja az EU–Korea keretmegállapodás kereskedelmi rendelkezéseit, és – a szabadkereskedelmi megállapodással együtt – létrehozza az EU és Korea közötti szabadkereskedelmi térséget.
A javaslat összhangban van az indiai–csendes-óceáni térséggel folytatott együttműködésre vonatkozó uniós stratégiával 8 , amely elismerte, hogy a régió a digitális gazdaság élvonalába tartozik, és digitális partnerségek létrehozását javasolta a régióbeli kulcsfontosságú partnerekkel, többek között Koreával.
Az EU–Korea digitális kereskedelmi megállapodás az EU–Korea digitális kereskedelmi elvekre épül, amelyek az EU–Korea digitális partnerség kulcsfontosságú elemei 9 . Az EU–Korea digitális kereskedelmi megállapodás elismeri, hogy az EU–Korea digitális partnerség a digitális szakpolitikákkal kapcsolatos szabályozási együttműködés kulcsfontosságú fóruma.
Az EU–Korea digitális kereskedelmi megállapodás összhangban van az elektronikus kereskedelemről szóló közös nyilatkozattételi kezdeményezés 10 eredményével is, amely a Kereskedelmi Világszervezet több mint 90 tagja közötti plurilaterális tárgyalások nyomán jött létre.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A javaslat összhangban van a digitális és adatvezérelt gazdaság területére vonatkozó uniós belső piaci jogszabályokkal. A javaslat biztosítja továbbá a személyes adatok és a magánélet védelméhez fűződő alapvető jogok, valamint az e területre vonatkozó uniós szabályozási keret teljes körű tiszteletben tartását. Az EU–Korea digitális kereskedelmi megállapodás megerősíti a szabályozáshoz való jogot, és elegendő szabályozási mozgásteret biztosít a közpolitikai célkitűzések eléréséhez ezeken a területeken.
A javaslat a digitális kérdésekre összpontosít azáltal, hogy megteremti a Felek közötti kereteket a nyitott digitális kereskedelemhez és a jogbiztonsághoz. A javaslat azonban nem vezet be új vagy jelentősen módosított digitális előírásokat, és nem von maga után új adatcserét, automatizálást, digitális rendszereket vagy közszolgáltatás-nyújtást. A javaslat végrehajtása nem tesz szükségessé új uniós vívmányokat vagy a meglévő uniós vívmányok módosítását. Az „alapértelmezésben digitális” elv ezért nem alkalmazandó.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A javaslat anyagi jogalapja az EUMSZ 207. cikke.
Az EU–Korea digitális kereskedelmi megállapodás az Uniónak kell aláírnia az EUMSZ 218. cikkének (5) bekezdésén alapuló tanácsi határozatnak megfelelően, és az Európai Parlament egyetértését követően az Uniónak kell megkötnie az EUMSZ 218. cikkének (6) bekezdésén alapuló tanácsi határozat szerint.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Tárgytalan.
•Arányosság
A kereskedelmi megállapodások megfelelő eszközök a piacra jutás és az EU-n kívüli harmadik országokkal fennálló átfogó gazdasági kapcsolatok vonatkozó területeinek szabályozására. Nincs más alternatíva, amely által az ilyen kötelezettségvállalások és liberalizációs erőfeszítések jogilag kötelezővé tehetők.
•A jogi aktus típusának megválasztása
E javaslat összhangban áll az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával, amely szerint a nemzetközi megállapodások megkötéséről szóló határozatokat az Európai Parlament egyetértését követően a Tanács fogadja el. Nincs más olyan jogi eszköz, amely által megvalósíthatók lennének a javaslatban megfogalmazott célkitűzések.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Az EU és Korea közötti kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat az EU és Korea között 2011 júliusa óta ideiglenesen alkalmazott, hivatalosan 2015 decemberében megerősített szabadkereskedelmi megállapodás már liberalizálta és kibővítette. Bár átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról van szó, amely jelentős kötelezettségvállalásokat ír elő a felek közötti áru- és szolgáltatáskereskedelem tekintetében, a digitális kereskedelmet nem szabályozza átfogóan.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A tárgyalások alátámasztása céljából egy külső vállalkozó tanulmányt készített az EU–Korea digitális kereskedelmi megállapodás lehetséges hatásairól, és ennek keretében konzultációra került sor az érdekelt felekkel 11 .
A tárgyalások előtt és alatt a Tanács Kereskedelempolitikai Bizottságán keresztül rendszeresen tájékoztatták az uniós tagállamokat, valamint írásbeli és szóbeli konzultációt folytattak velük a tárgyalások különböző szempontjairól. A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, és különösen annak a Koreával foglalkozó nyomonkövetési csoportja keretében az Európai Parlamentet is rendszeresen tájékoztatták, és konzultációt folytattak az intézménnyel.
Ezenkívül a tárgyalások során a Bizottság közzétette honlapján a tárgyalási fordulókról szóló jelentéseket, az uniós szövegjavaslatokat és sajtóközleményeket, valamint a tárgyalások elvi lezárását követően a megállapodás szövegét.
•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása
Az EU–Korea digitális kereskedelmi megállapodás lehetséges hatásairól szóló tanulmányt egy külső vállalkozó készítette 12 .
•Hatásvizsgálat
Az EU–Korea digitális kereskedelmi megállapodás lehetséges hatásairól szóló, az EU–Korea digitális kereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalásokat alátámasztó tanulmány megerősítette, hogy a megállapodás potenciálisan pozitív hatású lesz 13 . A tanulmány a koreai digitális gazdaság releváns szempontjait, valamint az EU és Korea digitális kereskedelemmel kapcsolatos gyakorlatait vizsgálta, és figyelembe vette az érdekelt felek véleményét.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
Tárgytalan.
•Alapjogok
A javaslat teljes mértékben összhangban áll az Alapjogi Chartával. Az EU–Korea digitális kereskedelmi megállapodás teljes mértékben megőrzi az alapvető jogok – többek között a személyes adatok és a magánélet védelméhez való alapvető jogok – védelmét szolgáló szabályozási mozgásteret.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Tárgytalan.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Az EU–Korea digitális kereskedelmi megállapodás kereszthivatkozások révén alkalmazandóvá teszi a szabadkereskedelmi megállapodás intézményi rendelkezéseit, amelyek a szabadkereskedelmi megállapodás érintett végrehajtó szervei számára biztosítják az EU–Korea digitális kereskedelmi megállapodás végrehajtására, működésére és hatására vonatkozó nyomonkövetési keretet.
Az EU–Korea digitális kereskedelmi megállapodás az érdekelt felek bevonására vonatkozó külön rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek alapot biztosítanak az érdekelt felek számára a megállapodás végrehajtásához való hozzájáruláshoz.
•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)
Tárgytalan.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Az EU–Korea digitális kereskedelmi megállapodás egy önálló megállapodás, amelyet az EU–Korea keretmegállapodás keretében kell alkalmazni, és amely – a szabadkereskedelmi megállapodással együtt – létrehozza az EU és Korea közötti szabadkereskedelmi térséget.
Az EU–Korea digitális kereskedelmi megállapodás első fejezetének általános rendelkezései meghatározzák a megállapodás célkitűzéseit és hatályát, valamint tartalmazzák a megállapodás egészében használt fogalommeghatározásokat.
Az EU–Korea digitális kereskedelmi megállapodás második fejezete tartalmazza a megállapodás fő rendelkezéseit és a digitális kereskedelemre vonatkozó kötelezettségvállalásokat. A kötelezettségvállalások kötelező jellegűek, és tartalmuk a határokon átnyúló adatáramlástól kezdve az online fogyasztóvédelmen át a szoftverek forráskódjának védelméig terjed. A kötelezettségvállalások általános célja, hogy javítsák az online fogyasztóvédelmet, jogbiztonságot alakítsanak ki a vállalkozások számára és felszámolják a digitális kereskedelem előtt álló indokolatlan akadályokat.
A második fejezet bizalomra épülő adatáramlásról szóló A. szakasza olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek összhangban állnak a kereskedelmi megállapodásokban szereplő, az adatok határokon átívelő áramlásáról, továbbá a személyes adatok és a magánélet védelméről szóló 2018. évi horizontális rendelkezéseken 14 alapuló uniós gyakorlattal. E rendelkezések elismerik az egyes felek jogát arra, hogy meghatározzák a magánélet és a személyes adatok védelmének megfelelő szintjét.
Az EU–Korea digitális kereskedelmi megállapodás harmadik fejezete tartalmazza a horizontális kivételekről, a vitarendezési mechanizmusról és az intézményi keretről szóló rendelkezéseket, valamint a megállapodás záró rendelkezéseit. Adott esetben a cím kereszthivatkozással teszi alkalmazandóvá a szabadkereskedelmi megállapodás azon vonatkozó rendelkezéseit, amelyek az EU–Korea digitális kereskedelmi megállapodás alkalmazásának keretét biztosítják.
2025/0273 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti digitális kereskedelmi megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos [a vélemény dátuma]-án/én véleményt nyilvánított,
tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,
mivel:
(1)A Tanács 2023. június 27-én felhatalmazást adott a Bizottságnak arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a Koreai Köztársasággal a digitális kereskedelmi szabályokról.
(2)A Bizottság az Unió nevében 2025. március 10-én sikeresen lezárta az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti digitális kereskedelmi megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás) irányuló tárgyalásokat.
(3)A Tanács [...]-i [XXX] határozatával 15 összhangban a megállapodást annak későbbi időpontban történő megkötésére figyelemmel […]-án/-én aláírták.
(4)A megállapodást az Európai Unió nevében jóvá kell hagyni.
(5)A Szerződésekkel összhangban a Bizottság feladata, hogy az Unió nevében a megállapodás 36. cikkének megfelelően értesítést küldjön a Koreai Köztársaságnak annak kifejezésére, hogy az Unió a megállapodást magára nézve jogilag kötelező erejűnek ismeri el,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tanács az Európai Unió nevében jóváhagyja az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti digitális kereskedelmi megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás).
A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.9.10.
COM(2025) 479 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A Tanács határozata
az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti digitális kereskedelmi megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről
MELLÉKLET
DIGITÁLIS KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KOREAI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT
Az Európai Unió, a továbbiakban: Unió,
valamint
a Koreai Köztársaság, a továbbiakban: Korea,
a továbbiakban együttesen: a Felek, vagy külön: a Fél,
ÉPÍTVE mély és régóta fennálló partnerségükre, amely az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Koreai Köztársaság között 2010. május 10-én Brüsszelben kelt keretmegállapodásban (a továbbiakban: keretmegállapodás) tükröződő közös elveken és értékeken alapul, érvényre juttatva annak kereskedelemre vonatkozó rendelkezéseit;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy elmélyítsék az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Koreai Köztársaság közötti, 2010. október 6-án Brüsszelben létrejött szabadkereskedelmi megállapodással (a továbbiakban: szabadkereskedelmi megállapodás) létrehozott szabadkereskedelmi térséget;
ELISMERVE a 2022. november 28-án aláírt EU–Korea digitális partnerséget (a továbbiakban: digitális partnerség) mint olyan kezdeményezést, amelynek célja az Unió és Korea közötti együttműködés előmozdítása a digitális gazdaság számos területén, valamint a közös kezdeményezések és erőfeszítések lehetővé tétele a digitális gazdaság új és kialakulóban lévő területein;
ELISMERVE 2022. november 30-án aláírt EU–Korea digitális kereskedelmi elveket (a továbbiakban: digitális kereskedelmi elvek), mint az EU–Korea digitális partnerség keretében megvalósítandó fő célokat, amelyek tükrözik a Felek közös elkötelezettségét a nyitott digitális gazdaság iránt, és közös keretet biztosítanak a digitális kereskedelem fellendítéséhez;
TUDOMÁSUL VÉVE a digitális gazdaság és a digitális kereskedelem fontosságát, valamint azt, hogy a folytatódó gazdasági siker attól függ, hogy a Felek együttesen képesek-e kiaknázni a technológiai fejlődésben rejlő lehetőségeket a meglévő vállalkozások fejlesztése, új termékek és piacok létrehozása, valamint a mindennapi élet javítása érdekében;
ELISMERVE, hogy a digitális gazdaság és a digitális kereskedelem gazdasági lehetőségeket teremt a vállalkozások számára, továbbá szélesebb körű hozzáférést biztosít a fogyasztóknak az árukhoz és szolgáltatásokhoz;
AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy kétoldalú preferenciális kereskedelmi kapcsolataik keretében elmélyítsék gazdasági kapcsolataikat az új és kialakulóban lévő területeken;
AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy megerősítsék kétoldalú preferenciális kereskedelmi kapcsolatukat, amely része átfogó kapcsolataiknak és azokkal összhangban áll, és elismerve, hogy ez a megállapodás új környezetet alakít majd ki a Felek közötti digitális kereskedelem fejlesztéséhez;
HANGSÚLYOZVA a nyitott, átlátható, megkülönböztetésmentes és kiszámítható szabályozási környezet fontosságát a digitális kereskedelem megkönnyítése érdekében;
ELISMERVE a digitális technológiák biztonságos és felelős fejlesztésének és használatának fontosságát a közbizalom erősítése érdekében;
OSZTVA azt az elképzelést, hogy a digitális kereskedelem a fenntartható fejlődés stratégiai támogató eszköze és hozzájárul a Felek gazdaságainak zöld és digitális átalakulásához, és ezért azt a nézetet vallva, hogy a digitális kereskedelmi szabályoknak időtállónak kell lenniük, és lépést kell tartaniuk az innovációval és a kialakulóban lévő technológiákkal;
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés elvei iránt, a szabadkereskedelmi megállapodásban foglaltak szerint;
AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a fenntartható fejlődés célkitűzésével összhangban – annak gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziójában – erősítsék a gazdasági, kereskedelmi és a beruházások terén létesült kapcsolatukat és e megállapodás keretében oly módon ösztönözzék a digitális kereskedelmet, amely figyelembe veszi a környezetvédelem és a munkaügyi védelem magas szintjét, valamint a kapcsolódó nemzetközileg elismert normákat és nemzetközi megállapodásokat;
MEGGYŐZŐDVE arról, hogy a digitális kereskedelem az interoperabilitás, az innováció, a verseny, valamint az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés fokozása révén támogatja a vállalkozói szellemet, továbbá javítja a világgazdaság minden vállalkozásának a helyzetét – mérettől függetlenül –, különös tekintettel a női vállalkozókra és a mikro-, kis- és középvállalkozásokra, mindeközben előmozdítva azon csoportok és egyének digitális befogadását, amelyek aránytalan akadályokkal szembesülhetnek a digitális kereskedelem terén;
ELISMERVE a nemzetközi kereskedelem és beruházások átláthatóságának fontosságát, ami valamennyi érdekelt fél javát szolgálja, és megerősítve a vonatkozó Feleknek a szabadkereskedelmi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásait;
TÖREKEDVE egy olyan modern és dinamikus együttműködési keret létrehozására, amely lépést tart a gyors ritmusú és gyorsan fejlődő digitális gazdasággal és a digitális kereskedelemmel;
MEGERŐSÍTVE a Felek jogát a területükön belüli szabályozáshoz a legitim szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében;
KIEGÉSZÍTVE a Felek nemzetközi és regionális vezető szerepét a digitális gazdaságra és a digitális kereskedelemre vonatkozó ambiciózus referenciaértékek, szabályok és normák érvényre juttatása terén;
MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az Egyesült Nemzetek Alapokmánya iránt, amelyet 1945. június 26-án San Franciscóban írtak alá, továbbá figyelemmel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kifejtett alapelvekre, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 1948. december 10-én fogadott el;
ÉPÍTVE a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó, 1994. április 15-én Marrákesben kelt egyezményből (a továbbiakban: WTO-egyezmény), valamint azon többoldalú és kétoldalú megállapodásokból és nemzetközi együttműködési eszközökből eredő jogaikra és kötelezettségeikre, amelyeknek mindkét Fél részes fele,
A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÁLLAPODTAK MEG:
ELSŐ FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. CIKK
Célkitűzés
1. E megállapodás célja, hogy megkönnyítse a Felek közötti digitális kereskedelmet, jogbiztonságot nyújtson az abban részt vevő vállalkozások és fogyasztók számára, javítsa védelmüket az elektronikus tranzakciók során, és e megállapodás rendelkezéseivel összhangban előmozdítsa a nyitott, szabad és tisztességes online környezetet.
2. Ez a megállapodás a keretmegállapodás rendszerében alkalmazandó, és a szabadkereskedelmi megállapodással együtt létrehozza az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: 1994. évi GATT) XXIV. cikkével (Területi alkalmazás – Határforgalom – Vámuniók és szabadkereskedelmi térségek) és a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (a továbbiakban: GATS) V. cikkével (Gazdasági integráció) összhangban álló szabadkereskedelmi térséget.
2. CIKK
Hatály
1. Ez a megállapodás a Felek elektronikus úton folytatott kereskedelmet érintő intézkedéseire alkalmazandó.
2. Ez a megállapodás nem alkalmazandó a következőkre:
(a) audiovizuális szolgáltatások;
(b) államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások vagy egyéb tevékenységek; valamint
(c) a valamely Fél által vagy nevében tárolt vagy kezelt adatok, vagy az ilyen adatokkal kapcsolatos intézkedések 1 , beleértve az ilyen adatok gyűjtésével, tárolásával vagy feldolgozásával kapcsolatos intézkedéseket, kivéve a 16. cikkben (Nyílt kormányzati adatok) előírtakat.
3. CIKK
Szabályozási jog
A Felek újólag megerősítik azon jogukat, hogy területükön belül szabályozási intézkedéseket hozzanak olyan legitim szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, mint például a közegészség, a szociális szolgáltatások, a közoktatás, a biztonság, a környezet vagy a közerkölcs védelme, a szociális vagy fogyasztóvédelem, a magánélet védelme és az adatvédelem, valamint a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme.
4. CIKK
Fogalommeghatározások
E megállapodás alkalmazásában:
(a) „az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységek”: olyan tevékenységek, amelyeket nem üzleti alapon és nem egy vagy több gazdasági szereplővel versengve nyújtanak;
(b) „kereskedelmi célú elektronikus üzenet”: olyan elektronikus üzenet, amelyet kereskedelmi célból küldenek egy személy elektronikus címére a nyilvánosság számára általában kínált bármely távközlési szolgáltatáson keresztül 2 , ideértve legalább az e-mailt, a rövid üzeneteket és a multimédiás üzeneteket (SMS és MMS), valamint – a Felek jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben előírt mértékben – egyéb típusú elektronikus üzeneteket;
(c) „fogyasztó”: bármely természetes személy, aki nem szakmai céllal digitális kereskedelemben vesz részt;
(d) „elektronikus hitelesítés”: az elektronikus kommunikációban vagy ügyletben részt vevő természetes vagy jogi személy kilétének ellenőrzésére vagy az elektronikus kommunikáció integritásának biztosítására szolgáló eljárás vagy intézkedés;
(e) „elektronikus számlázás”: elektronikus számladokumentum cseréje a szállító és a vevő között;
(f) „elektronikus számla”: strukturált adatformátumban kiállított, továbbított és fogadott számla, amely automatikusan és elektronikusan feldolgozható;
(g) „elektronikus fizetés”: egy személlyel szemben fennálló pénzkövetelésnek a fizető fél általi, elektronikus úton történő átutalása, amely a kedvezményezett számára elfogadható, viszont nem foglalja magában a központi bankok pénzügyi szolgáltatók közötti elszámolással járó pénzforgalmi szolgáltatásait;
(h) „ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi az adatok felek közötti, elektronikus úton való továbbítását, és bizonyítékot szolgáltat a továbbított adatok kezelésére vonatkozóan, beleértve az adatok küldésének és fogadásának igazolását, valamint amely védi a továbbított adatokat az adatvesztés, az adatlopás, az adatkárosodás vagy a jogosulatlan adatmódosítás kockázata ellen;
(i) „elektronikus aláírás”: elektronikus üzenetben szereplő, illetve ahhoz csatolt vagy logikailag társított elektronikus formátumú adat, amely felhasználható az adatüzenet aláírójának azonosítására, továbbá az adatüzenetben szereplő információk aláíró általi jóváhagyásának kifejezésére;
(j) „elektronikus ügylet”: elektromágneses eszközök alkalmazásával történő adatátvitel, amely magában foglalja az ügylet tartalmát is;
(k) „végfelhasználó”: az a természetes személy vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet, aki internet-hozzáférési szolgáltatást vásárol vagy arra előfizet egy internetszolgáltatótól;
(l) „pénzügyi szolgáltatás”: a szabadkereskedelmi megállapodás 7.37. cikke (Hatály és fogalommeghatározások) (2) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatások;
(m) „kormányzati adatok”: bármely kormányzati szint vagy közintézmény tulajdonában vagy birtokában lévő adatok 3 ;
(n) „jogi személyiséggel rendelkező szervezet”: olyan jogalany, amely az alkalmazandó jog szerint megfelelő formában került létrehozásra vagy más módon megszervezésre, függetlenül attól, hogy nyereségérdekelt-e vagy sem, illetve hogy magán- vagy állami tulajdonban van-e, ideértve bármely társaságot, vagyonkezelői szervezetet, partnerséget, közös vállalkozást, egyszemélyes gazdasági társaságot vagy társulást 4 ;
(o) „intézkedés”: a Felek által hozott bármilyen intézkedés, akár törvény, rendelet, szabály, eljárás, határozat vagy közigazgatási rendelkezés formájában, akár bármilyen más formában;
(p) „valamely Fél intézkedései”: a következők által elfogadott vagy fenntartott intézkedések:
(i) központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok, illetve hatóságok; valamint
(ii) a központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok vagy hatóságok által átruházott hatásköröket gyakorló nem kormányzati testületek;
(q) „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ 5 ;
(r) „szolgáltatás”: bármely ágazatba tartozó bármely szolgáltatás, az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások kivételével;
(s) „szolgáltató”: bármely természetes személy vagy jogi személy, aki/amely szolgáltatást nyújt vagy arra törekszik;
(t) „az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások”: a GATS I. cikke (3) bekezdésének c) pontjában és adott esetben a GATS pénzügyi szolgáltatásokról szóló melléklete 1. pontjának b) alpontjában meghatározott szolgáltatások;
(u) „terület”: az egyes Felek tekintetében azok a területek, amelyekre e megállapodás a 41. cikkel (Területi alkalmazás) összhangban alkalmazandó;
(v) „kéretlen kereskedelmi célú elektronikus üzenet”: olyan kereskedelmi célú elektronikus üzenet, amelyet a címzett hozzájárulása nélkül vagy a címzett kifejezett elutasítása ellenére küldenek; valamint
(w) „WTO”: Kereskedelmi Világszervezet.
MÁSODIK FEJEZET
DIGITÁLIS KERESKEDELMI SZABÁLYOK
A. SZAKASZ
BIZALOMRA ÉPÜLŐ ADATÁRAMLÁS
5. CIKK
Adatok határokon átívelő áramlása
1. A Felek a digitális kereskedelem megkönnyítése érdekében vállalják az adatok határokon átívelő továbbításának biztosítását, és elismerik, hogy e tekintetben mindegyik Félnek saját szabályozási követelményei lehetnek.
2. E célból a Felek nem fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn olyan intézkedéseket, amelyek tiltják vagy korlátozzák az adatok határokon átívelő továbbítását a Felek között az alábbiak előírása révén:
(a) az adatfeldolgozás a Fél területén lévő informatikai berendezések vagy hálózati elemek segítségével történjen, ideértve a Fél területén tanúsított vagy jóváhagyott informatikai berendezések vagy hálózati elemek igénybevételének megkövetelését is;
(b) tárolás vagy feldolgozás céljából az adatok fizikailag a Fél területén legyenek;
(c) a másik Fél területén végzett adattárolás vagy -feldolgozás megtiltása;
(d) a határokon átívelő adattovábbítás feltételeként a Fél területén lévő informatikai berendezések vagy hálózati elemek igénybevétele vagy az adatoknak a Fél területén való fizikai jelenléte;
(e) az adott Fél területére történő adattovábbítás megtiltása; vagy
(f) annak megkövetelése, hogy a Fél hozzájárulása előzze meg a másik Fél területére történő adattovábbítást 6 .
3. E cikk egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a (2) bekezdéssel ellentétes intézkedéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn legitim közpolitikai célkitűzés 7 elérése érdekében, feltéve, hogy:
(a) az intézkedést nem alkalmazzák olyan módon, amely a kereskedelem rejtett korlátozását vagy önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetés eszközét jelentené; valamint
(b) az intézkedés nem követel meg a cél eléréséhez szükségesnél nagyobb korlátozásokat az információtovábbításra, illetve az informatikai berendezések használatára vagy elhelyezkedésére vonatkozóan.
4. Ez a cikk alkalmazandó a pénzügyi adatok pénzügyi szolgáltató általi, határokon átnyúló továbbítására, amennyiben az ilyen adatok kezelése az ilyen pénzügyi szolgáltató szokásos üzletmenetéhez szükséges 8 . A (2) bekezdés a)–d) pontja nem alkalmazandó az elektronikus pénzügyi tranzakciók felügyeletéről szóló koreai rendelet (a koreai pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottság 2025. február 5-i 2025–4. sz. közleménye) 11. cikkének (1) bekezdésében és 14-2. cikkének (7) bekezdésében megállapított rendelkezésekre, amelyek az elektronikus pénzügyi tranzakciókról szóló törvényt (19734. sz. törvény, 2023. szeptember 14.) hajtják végre 9 .
5. Az egyértelműség érdekében: a (3) és a (4) bekezdés nem érinti az e megállapodásban foglalt egyéb kivételek értelmezését és azoknak az e cikkre való alkalmazását, valamint a Felek azon jogát, hogy bármelyikre hivatkozzanak.
6. A Felek e cikk végrehajtását folyamatosan ellenőrzik, és annak eredményességét az e megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül értékelik. Mindegyik Fél bármely időpontban kérheti a másik Féltől a (2) bekezdésben meghatározott korlátozáslista felülvizsgálatát. Az ilyen kérést jóhiszeműen mérlegelik.
6. CIKK
A személyes adatok és a magánélet védelme
1. A Felek elismerik, hogy az egyéneknek joguk van személyes adataik és magánéletük védelméhez, és hogy az ezzel kapcsolatos magas szintű normák hozzájárulnak a fogyasztók digitális gazdaság iránti bizalmának növeléséhez és a kereskedelem fejlődéséhez.
2. E célból az egyes Felek olyan jogi keretet fogadnak el vagy tartanak fenn, amely biztosítja a digitális kereskedelemben részt vevő egyének személyes adatainak védelmét.
3. A személyes adatok védelmére vonatkozó jogi keretük kidolgozása során a Feleknek figyelembe kell venniük az érintett nemzetközi szervek által az olyan alapelvek tekintetében kidolgozott elveket és iránymutatásokat, mint például a jogszerűség, az adatminőség, a célhoz kötöttség, az adatgyűjtés és -felhasználás korlátozása, a korlátozott adatmegőrzés, az adatbiztonság, az átláthatóság, az elszámoltathatóság, valamint az egyének érvényesíthető jogai, például a hozzáféréshez, a helyesbítéshez és a törléshez való jog, a független felügyelet és a hatékony jogorvoslat.
4. A Felek gondoskodnak róla, hogy a (2) bekezdés szerint elfogadott vagy fenntartott jogi keretük biztosítsa az egyének személyes adatainak megkülönböztetésmentes védelmét.
5. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a Feleket abban, hogy a személyes adatok és a magánélet védelmét szolgáló intézkedéseket fogadjanak el és tartsanak fenn – többek között a személyes adatok határokon átívelő továbbítására vonatkozóan –, feltéve, hogy az adott Fél joga rendelkezik olyan eszközökről, amelyek az ilyen módon továbbított adatok védelmével kapcsolatos általános hatályú feltételek 10 mellett lehetővé teszik az adattovábbítást.
6. Mindkét Fél tájékoztatja a másik Felet az általa az (5) bekezdésnek megfelelően esetlegesen elfogadott vagy fenntartott intézkedésekről.
7. A Felek közzéteszik a digitális kereskedelemben részt vevő egyének számára általuk biztosított személyesadat- és magánélet-védelemmel kapcsolatos információkat, beleértve az arra vonatkozó iránymutatást is, hogy:
(a) az egyének milyen jogorvoslattal élhetnek; valamint
(b) a vállalkozások hogyan tehetnek eleget a jogi követelményeknek.
8. A Felek törekednek arra, hogy adott esetben információt cseréljenek és megosszák egymással a személyes adatok továbbítására szolgáló mechanizmusok használatával kapcsolatos tapasztalatokat.
B. SZAKASZ
KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
7. CIKK
Az elektronikus ügyletekre kivetett vámok
1. Egyik Fél sem vet ki vámot az elektronikus ügyletekre.
2. Az egyértelműség érdekében: az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy a Felek az e megállapodással nem összeegyeztethetetlen módon belső adókat, díjakat vagy egyéb terheket vessenek ki az elektronikus továbbításra.
8. CIKK
Az előzetes engedélyezés mellőzése
A Felek törekednek arra, hogy ne írjanak elő előzetes engedélyt kizárólag azon az alapon, hogy egy szolgáltatást online nyújtanak 11 , és ne fogadjanak el vagy tartsanak fenn más, azonos hatású követelményt.
9. CIKK
Elektronikus szerződések
A Felek törekednek az elektronikus úton történő szerződéskötés lehetőségének biztosítására, valamint arra, hogy jogrendszerükben az elektronikus szerződések alkalmazásának ne legyenek jogi akadályai, illetve az ilyen szerződéseket ne lehessen azzal a kizárólagos indokkal joghatásuktól és jogi érvényességüktől megfosztani, hogy azok elektronikus úton köttettek.
10. CIKK
Elektronikus hitelesítés és elektronikus aláírás 12
1. A Felek nem tagadhatják meg egy elektronikus dokumentum vagy egy elektronikus aláírás joghatását, jogi érvényességét vagy jogi eljárásokban bizonyítékként való elfogadhatóságát kizárólag azon az alapon, hogy az elektronikus formátumú.
2. Egyik Fél sem fogad el vagy tart fenn olyan intézkedéseket, melyek:
(a) megtiltják az elektronikus tranzakcióban részt vevő felek számára, hogy kölcsönösen meghatározzák a tranzakciójukhoz szükséges megfelelő elektronikus hitelesítési módszereket vagy elektronikus aláírást; vagy
(b) megakadályozzák, hogy az elektronikus tranzakciókban részt vevő felek az igazságügyi és közigazgatási hatóságok előtt bizonyítsák, hogy tranzakcióik megfelelnek az elektronikus hitelesítésre és elektronikus aláírásra vonatkozó jogi követelményeknek.
3. A (2) bekezdés sérelme nélkül, bármelyik Fél megkövetelheti, hogy egy adott kategóriába tartozó tranzakció esetén alkalmazott elektronikus hitelesítést vagy elektronikus aláírást az adott Fél jogszabályaival összhangban akkreditált hatóság tanúsítsa, illetve, hogy azok megfeleljenek bizonyos teljesítménykövetelményeknek, melyek ugyanakkor objektívek, átláthatóak és megkülönböztetéstől mentesek, és csak az érintett kategóriájú tranzakciók konkrét jellemzőire vonatkoznak, az adott Fél jogszabályainak megfelelően.
4. A Felek a jogszabályaikban vagy egyéb rendelkezéseikben előírt mértékben alkalmazzák az (1), (2) és (3) bekezdést az elektronikus bélyegzőkre, az elektronikus időbélyegzőkre és az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatásokra.
5. A Felek ösztönzik az interoperábilis elektronikus hitelesítés alkalmazását.
6. A Felek önkéntes alapon együttműködhetnek az elektronikus aláírások kölcsönös elismerésének ösztönzése érdekében.
11. CIKK
Forráskód
1. Egyik Fél sem követeli meg a másik Fél valamely természetes vagy jogi személyének tulajdonában álló szoftver forráskódjának átadását vagy az ahhoz való hozzáférést az ilyen szoftvereknek – vagy az ilyen szoftvert tartalmazó termékeknek – az adott Fél területére történő behozatala, területéről történő kivitele, valamint területén való forgalmazása, értékesítése vagy használata feltételeként.
2. Az egyértelműség érdekében:
(a) a 27. cikk (Prudenciális kivételek), a 28. cikk (Általános kivételek) és a 29. cikk (Biztonsággal kapcsolatos kivételek) alkalmazható a Felek által a tanúsítási eljárással összefüggésben elfogadott vagy fenntartott intézkedésekre;
(b) az (1) bekezdés nem alkalmazandó a szoftver forráskódjának a másik Fél természetes vagy jogi személye által kereskedelmi alapon – például közbeszerzési ügylet vagy más szabadon megtárgyalt szerződés keretében – történő önkéntes átadására vagy az ahhoz való hozzáférés megadására; valamint
(c) az (1) bekezdés nem érinti a Felek szabályozó hatóságainak, illetve bűnüldöző vagy igazságügyi szerveinek azon jogát, hogy megköveteljék egy szoftver forráskódjának módosítását annak érdekében, hogy az megfeleljen az adott Fél azon jogszabályainak vagy egyéb rendelkezéseinek, amelyek nem ellentétesek e megállapodással.
3. E cikknek egyetlen rendelkezése sem érinti:
(a) a Felek szabályozó hatóságainak, bűnüldöző, igazságügyi vagy megfelelőségértékelő szervezeteinek 13 azon jogát, hogy előírják a szoftver forráskódjának átadását vagy az ahhoz való hozzáférést – akár az ilyen szoftver behozatalát, kivitelét, forgalmazását, értékesítését vagy használatát megelőzően, akár azt követően – nyomozás, ellenőrzés vagy vizsgálat, végrehajtási intézkedés vagy bírósági eljárás céljából, annak érdekében, hogy biztosítsák a legitim közpolitikai célkitűzéseket 14 követő jogszabályaiknak és egyéb rendelkezéseiknek való megfelelést, a jogosulatlan közzététel elleni biztosítékokra is figyelemmel;
(b) valamely Fél bíróságának, közigazgatási bíróságának, versenyhatóságának vagy a versenyjog megsértésének orvoslásával foglalkozó más érintett szervének azon előírásait, vagy valamely Fél jogszabályai vagy egyéb rendelkezései szerinti, e megállapodással nem ellentétes azon követelményeket, hogy arányos és célzott hozzáférést biztosítsanak a szoftverek forráskódjához, ami a digitális piacokra való belépés akadályainak kezeléséhez szükséges annak biztosítása érdekében, hogy az említett piacok versenyképesek, tisztességesek, nyíltak és átláthatóak maradjanak;
(c) a szellemitulajdon-jogok oltalmát és érvényesítését; vagy
(d) a Felek azon jogát, hogy a közbeszerzésről szóló WTO-megállapodás III. cikkével összhangban intézkedéseket hozzanak.
12. CIKK
Online fogyasztói bizalom
1.A Felek elismerik az átlátható és hatékony intézkedések fontosságát, amelyek növelik a fogyasztói bizalmat és az elektronikus kereskedelembe vetett bizalmat.
2.E célból valamennyi Fél intézkedéseket fogad el, illetve tart fenn az elektronikus kereskedelemben részt vevő fogyasztók hatékony védelmének biztosítása érdekében, ideértve az olyan intézkedéseket, amelyek:
(a) betiltják azokat a csalárd, félrevezető és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek kárt vagy potenciális kárt okoznak az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóknak;
(b) előírják az áruk szállítói vagy a szolgáltatók számára, hogy jóhiszeműen járjanak el és tisztességes kereskedelmi gyakorlatokat folytassanak;
(c) előírják az áruk szállítói vagy a szolgáltatók számára, hogy teljes körű, pontos és átlátható tájékoztatást nyújtsanak az árukról vagy szolgáltatásokról, valamint kilétükről és elérhetőségükről 15 ;
(d) gondoskodnak az áruk, és adott esetben a szolgáltatások biztonságosságáról a rendeltetésszerű vagy észszerűen előrelátható használat során; valamint
(e) jogorvoslati lehetőséget biztosítanak a fogyasztók számára jogaik érvényesítése érdekében, ideértve a jogorvoslathoz való jogot olyan esetekben, amikor az árut, illetve szolgáltatást kifizették, de azt nem a megállapodásnak megfelelően szállítják le vagy nyújtják.
3.E cikk alkalmazásában a „csalárd, félrevezető és megtévesztő kereskedelmi gyakorlat” a következőket foglalja magában:
(a) jelentős megtévesztés 16 , beleértve a hallgatólagos ténybeli megtévesztéseket vagy hamis állításokat ténykérdésekkel kapcsolatban, úgymint az áruk vagy szolgáltatások minősége, ára, a rendeltetésnek való megfelelősége, mennyisége vagy származása;
(b) áruk vagy szolgáltatások nyújtásának reklámozása a nyújtás szándéka vagy észszerű képessége nélkül;
(c) az áru leszállításának vagy a szolgáltatás nyújtásának elmaradása azt követően, hogy a fogyasztónak azt kiszámlázták, kivéve ez észszerűen indokolt eseteket; vagy
(d) nem kért áruk vagy szolgáltatások kiszámlázása a fogyasztónak.
4.A Felek elismerik annak fontosságát, hogy az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók számára legalább olyan szintű védelmet biztosítsanak, mint amilyenben az egyéb kereskedelmi formákat igénybe vevő fogyasztók részesülnek.
5.A Felek elismerik a fogyasztóvédelmi hatóságaik vagy más érintett szerveik közötti együttműködés fontosságát a határokon átnyúló elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységek terén, valamint annak fontosságát, hogy megfelelő végrehajtási hatáskörökkel ruházzák fel őket az online fogyasztóvédelem fokozása érdekében.
6.A Felek nyilvánosan és könnyen hozzáférhetővé teszik fogyasztóvédelmi jogszabályaikat és egyéb rendelkezéseiket.
7.A Felek elismerik az elektronikus kereskedelmi ügyletekből eredő viták rendezésének megkönnyítésére szolgáló mechanizmusok előnyeit, beleértve az alternatív vitarendezést is.
13. CIKK
Kéretlen kereskedelmi célú elektronikus üzenetek
1. A Felek elismerik, hogy fontos előmozdítani az elektronikus kereskedelembe vetett bizalmat, többek között olyan átlátható és hatékony intézkedések révén, amelyek korlátozzák a kéretlen kereskedelmi célú elektronikus üzeneteket. E célból a Felek olyan intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn, amelyek:
(a) megkövetelik, hogy a kereskedelmi elektronikus üzeneteket küldő felek megkönnyítsék a címzettek 17 számára a további ilyen üzenetek fogadásának megakadályozását; valamint
(b) az egyes Felek jogszabályaiban meghatározottak szerint előírják, hogy szükség van a címzettek hozzájárulására a kereskedelmi célú elektronikus üzenetek fogadásához.
2. Az (1) bekezdés b) pontja ellenére az egyes Felek lehetővé teszik azon természetes vagy jogi személyek számára, akik vagy amelyek az adott Fél jogával összhangban termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan címzettek elérhetőségi adatait gyűjtötték, hogy az ilyen címzetteknek kereskedelmi célú elektronikus üzeneteket küldjenek saját hasonló áruikról vagy szolgáltatásaikról. 18
3. A Felek gondoskodnak arról, hogy a kereskedelmi célú elektronikus üzenetek egyértelműen azonosíthatók legyenek, feltüntetve, hogy kinek a nevében küldték azokat, és tartalmazzák a szükséges információkat annak érdekében, hogy a címzettek díjmentesen és bármikor kérhessék az említett üzenetküldés megszüntetését.
4. A Felek biztosítják a címzettek számára az (1)–(3) bekezdés alapján elfogadott vagy fenntartott intézkedéseknek nem megfelelő, kéretlen kereskedelmi célú elektronikus üzenetek küldőivel szembeni jogorvoslat lehetőségét.
5. A Felek törekednek arra, hogy a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, megfelelő esetekben együttműködjenek a kéretlen kereskedelmi célú elektronikus üzenetek szabályozása terén.
14. CIKK
Együttműködés a digitális kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekben
1. A Felek elismerik a digitális partnerség fontosságát a digitális gazdaság számos területén folytatott kétoldalú együttműködésük előmozdításában, valamint a digitális gazdaság új és kialakulóban lévő területein a közös kezdeményezések és erőfeszítések lehetőségeinek megteremtésében.
2. A digitális partnerség keretében folytatott együttműködés kiegészítése érdekében és elismerve a szabadkereskedelmi megállapodás alapján folytatott együttműködést, többek között a szabadkereskedelmi megállapodás 15.2. cikkének (Szakbizottságok) (2) bekezdése alapján létrehozott, kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottságban, a Felek információt cserélnek a digitális kereskedelemmel kapcsolatos szabályozási kérdésekről, amelyek a következőkre terjednek ki:
(a) az interoperábilis elektronikus hitelesítés elismerése és megkönnyítése, valamint az elektronikus aláírások kölcsönös elismerése;
(b) a kéretlen kereskedelmi célú elektronikus üzenetek kezelése;
(c) a fogyasztók védelme;
(d) a határokon átnyúló logisztikával kapcsolatos bevált gyakorlatok és információk; valamint
(e) a digitális kereskedelem fejlődése szempontjából releváns egyéb kérdések, beleértve a digitális kereskedelmi elvekben említetteket is.
3. Az egyértelműség érdekében: a Feleknek a személyes adatok és a magánélet védelmére vonatkozó szabályaira és biztosítékaira – többek között a személyes adatok határokon átnyúló továbbítására – vonatkozó szabályozási együttműködésre a 6. cikk (A személyes adatok és a magánélet védelme) alkalmazandó.
15. CIKK
Nyílt internet-hozzáférés
1. A Felek törekednek annak biztosítására, hogy a területükön élő végfelhasználók képesek legyenek:
(a) hozzáférni és használni az interneten elérhető, általuk választott jogszerű szolgáltatásokat és alkalmazásokat, megkülönböztetésmentes, észszerű, átlátható és arányos hálózatirányítás mellett, amely nem akadályozza vagy lassítja az internetes forgalmat tisztességtelen kereskedelmi előny elérése érdekében 19 ;
(b) a választásuk szerinti eszközöket csatlakoztatni az internethez, feltéve, hogy ezek az eszközök nem károsítanak más eszközöket, a hálózatot vagy a hálózaton keresztül nyújtott szolgáltatásokat; vagy
(c) hozzáférni az internethozzáférés-szolgáltatójuk hálózatkezelési gyakorlatára vonatkozó, átlátható és egyértelmű információkhoz.
2. Az egyértelműség érdekében: e cikk egyetlen rendelkezése sem akadályozza a Feleket abban, hogy az online felhasználókat érintő intézkedéseket fogadjanak el a közbiztonság védelme céljából, e megállapodásnak megfelelően.
16. CIKK
Nyílt kormányzati adatok
1. A Felek elismerik, hogy a kormányzati adatokhoz való nyílt hozzáférés és a kormányzati adatok felhasználásának megkönnyítése hozzájárul a gazdasági és a társadalmi fejlődés, a versenyképesség, a termelékenység és az innováció ösztönzéséhez.
2. Amennyiben valamely Fél úgy dönt, hogy a kormányzati adatokat nyilvános hozzáférés és felhasználás céljából digitálisan elérhetővé teszi, törekszik annak biztosítására, hogy az adatokat:
(a) olyan formátumban bocsássák rendelkezésre, amely lehetővé teszi a könnyű keresést, lekérdezést, felhasználást, újrafelhasználást és újbóli terjesztést;
(b) géppel olvasható és adott esetben térinformatikai felhasználásra alkalmas formátumban bocsátják rendelkezésre;
(c) metaadatok kísérik, amelyek a lehető legnagyobb mértékben szabványosak;
(d) a lehető legnagyobb mértékben megbízható, felhasználóbarát és ingyenesen hozzáférhető alkalmazásprogramozási felületeken keresztül bocsátják rendelkezésre;
(e) rendszeresen naprakésszé teszik;
(f) az újrafelhasználás tekintetében nem kötik diszkriminatív vagy szükségtelenül korlátozó felhasználási feltételekhez; valamint
(g) a Felek személyesadat-védelmi szabályainak maradéktalan tiszteletben tartásával – a megfelelő anonimizálást is ideértve – bocsátják rendelkezésre újrahasználat céljából.
3. A Felek törekednek együttműködni egymással annak meghatározása céljából, hogy az egyes Felek – a közszektoron belüli felhasználáson túlmutatóan, az üzleti lehetőségek bővítése és új üzleti lehetőségek megteremtése érdekében – hogyan tudják bővíteni az adott Fél által nyilvánossá tett kormányzati adatokhoz való hozzáférést és ezen adatok felhasználását.
17. CIKK
Elektronikus számlázás
1. A Felek elismerik az elektronikus számlázás fontosságát az elektronikus eszközökkel végrehajtott kereskedelmi tranzakciók és közbeszerzés hatékonyságának, pontosságának és megbízhatóságának javítása szempontjából. A Felek elismerik az annak biztosításában rejlő előnyöket, hogy a területükön használt elektronikus számlázási rendszerek interoperábilisak legyenek a másik Fél területén használt elektronikus számlázási rendszerekkel, valamint elismerik az elektronikus számlázási szabványok központi jelentőségét e tekintetben.
2. A Felek biztosítják, hogy a területükön folytatott elektronikus számlázással kapcsolatos intézkedések támogassák a Felek elektronikus számlázási keretei közötti, határokon átnyúló interoperabilitást. E célból a Felek figyelembe veszik a nemzetközi szabványokat, iránymutatásokat vagy ajánlásokat, amennyiben vannak ilyenek.
3. A Felek törekednek arra, hogy:
(a) megosszák egymással az elektronikus számlázással kapcsolatos bevált gyakorlatokat, és együttműködjenek az interoperábilis elektronikus számlázás keretrendszerek globális alkalmazásának előmozdításában;
(b) együttműködjenek olyan kezdeményezésekben, amelyek előmozdítják, ösztönzik, támogatják vagy megkönnyítik az elektronikus számlázás vállalkozások általi bevezetését;
(c) előmozdítsák az elektronikus számlázást támogató szakpolitikai hátteret, infrastruktúrát és eljárásokat; valamint
(d) növeljék az elektronikus számlázással kapcsolatos tudatosságot és kiépítsék az ahhoz szükséges kapacitásokat.
18. CIKK
Papírmentes kereskedés
1. A Felek elismerik, hogy az árukereskedelem terén a határokon átnyúló papírmentes környezet megteremtése érdekében fontos felszámolni az áruk behozatalához, kiviteléhez vagy továbbításához szükséges papíralapú űrlapokat és dokumentumokat. E célból kívánatos, hogy a Felek adott esetben felszámolják a papíralapú űrlapokat és dokumentumokat, és áttérjenek az adatalapú űrlapok és dokumentumok használatára.
2. A Felek törekednek arra, hogy az áruk behozatalához, kiviteléhez vagy továbbításához szükséges űrlapokat és dokumentumokat elektronikus formátumban 20 nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék.
3. A Felek törekednek arra, hogy az áruk behozatalához, kiviteléhez vagy továbbításához szükséges űrlapok és dokumentumok elektronikus formátumban benyújtott változatát az említett űrlapok és dokumentumok papíralapú változatával jogilag egyenértékűként fogadják el.
4. A Felek együttműködnek a kétoldalú és a nemzetközi fórumokon annak érdekében, hogy előmozdítsák az áruk behozatalához, kiviteléhez vagy továbbításához szükséges űrlapok és dokumentumok elektronikus változatának elfogadását.
5. A papírmentes kereskedésre irányuló kezdeményezések kidolgozása során a Felek törekednek arra, hogy figyelembe vegyék a nemzetközi szervezetek által elfogadott módszereket.
19. CIKK
Egyablakos ügyintézés
1. A WTO-egyezmény 1A. mellékletében meghatározott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás 10.4. cikkének (1) bekezdése szerinti egyablakos ügyintézési rendszer létrehozása vagy fenntartása során a Felek törekednek arra, hogy lehetővé tegyék az áruk behozatalához, kiviteléhez vagy a területükön keresztül történő továbbításához szükséges dokumentáció vagy adatok elektronikus úton, egyablakos ügyintézési ponton keresztül történő benyújtását valamennyi részt vevő hatóságukhoz vagy ügynökségükhöz.
2. A Felek együttműködést alakítanak ki, például adott esetben a vámügyi információknak a Felek vámhatóságai közötti strukturált és rendszeres elektronikus kommunikáció révén történő cseréje útján, az egyes Felek jogszabályaival összhangban, a kockázatkezelés és a vámellenőrzés hatékonyságának javítása, a bevétel beszedése vagy a biztonság és védelem szempontjából kockázatos áruk célzott kezelése, valamint a jogszerű kereskedelem megkönnyítése érdekében.
3. A szabadkereskedelmi megállapodás 15.2. cikkének (Szakbizottságok) (1) bekezdése alapján létrehozott Vámügyi Bizottság:
(a) biztosítja e cikk megfelelő alkalmazását, és megvizsgálja az abból eredő valamennyi kérdést;
(b) olyan állásfoglalásokat, ajánlásokat vagy véleményeket fogalmazhat meg, amelyeket szükségesnek tart a közös célkitűzések eléréséhez és e cikk megfelelő alkalmazásához; valamint
(c) valamely Fél kérésére ülésezik, hogy megvitassa a Felek között az e cikkel kapcsolatos kérdésekben esetlegesen felmerülő nézeteltéréseket, és törekedjen azok megoldására.
4. A Vámügyi Bizottság e cikk végrehajtása céljából a szabadkereskedelmi megállapodás 15.1. cikkének (Kereskedelmi Bizottság) (1) bekezdése alapján létrehozott Kereskedelmi Bizottság által elfogadandó határozatokra is javaslatot tehet. A Kereskedelmi Bizottság hatáskörrel rendelkezik ilyen határozatok elfogadására.
20. CIKK
Elektronikus fizetések
1.Tudomásul véve az elektronikus fizetés – különösen az új elektronikus pénzforgalmi szolgáltatók által biztosított fizetések – gyors növekedését, a Felek elismerik annak fontosságát, hogy hatékony, biztos és biztonságos környezetet alakítsanak ki a határokon átnyúló elektronikus fizetések számára, többek között az alábbiak elismerése révén:
(a) a biztonságos, hatékony, megbízható, biztos, megfizethető és hozzáférhető, határokon átívelő elektronikus fizetések fejlesztésének támogatásával járó előnyök a nemzetközileg elfogadott szabványok elfogadásának és használatának előmozdítása, az elektronikus fizetési rendszerek interoperabilitásának előmozdítása, valamint az elektronikus fizetési szolgáltatások terén a hasznos innováció és a verseny ösztönzése révén;
(b) a biztonságos, hatékony, megbízható, biztos és hozzáférhető elektronikus fizetési rendszerek fenntartásának fontossága olyan jogszabályok és egyéb rendelkezések révén, amelyek adott esetben figyelembe veszik az ilyen rendszerek kockázatait; valamint
(c) a biztonságos, hatékony, megbízható, biztos, megfizethető és hozzáférhető elektronikus fizetési termékek és szolgáltatások időben történő bevezetése lehetővé tételének fontossága.
2. Ennek érdekében a Felek a következőkre törekednek:
(a) a szabályozási vagy engedélyezési jóváhagyásokról szóló végleges határozatok időben történő közzététele;
(b) az érintett elektronikus fizetési rendszerek tekintetében a nemzetközileg elfogadott fizetési szabványok figyelembevétele az elektronikus fizetési rendszerek közötti nagyobb interoperabilitás lehetővé tétele érdekében;
(c) a pénzügyi szolgáltatók és az elektronikus pénzforgalmi szolgáltatásokat kínáló gazdasági szereplők ösztönzése arra, hogy nyílt platformokat és architektúrákat használjanak, és az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal összhangban tegyék elérhetővé pénzügyi termékeik, szolgáltatásaik és tranzakcióik technikai felületeit az interoperabilitás, a verseny, a biztonság és az innováció előmozdítása érdekében az elektronikus fizetések terén, ideértve adott esetben a harmadik fél szolgáltatókkal való partnerségeket is, megfelelő kockázatkezelés mellett; valamint
(d) az innováció és a verseny előmozdítása, valamint új pénzügyi és elektronikus fizetési termékek és szolgáltatások időben történő bevezetése, például szabályozási és ágazati tesztkörnyezetek kialakítása révén.
3.A Felek kellő időben nyilvánosságra hozzák az elektronikus fizetésekre vonatkozó jogszabályaikat, beleértve a hatósági jóváhagyással, az engedélyezési követelményekkel, az eljárásokkal és a technikai standardokkal kapcsolatos rendelkezéseket is.
21. CIKK
Kiberbiztonság
1.A Felek elismerik, hogy a kiberbiztonság a digitális gazdaság alapját képezi, és az ezzel kapcsolatos fenyegetések aláássák a digitális kereskedelembe vetett bizalmat.
2.A Felek elismerik a kiberfenyegetések változó jellegét. A kiberfenyegetések azonosítása és enyhítése, és ezáltal a digitális kereskedelem megkönnyítése érdekében a Felek törekednek arra, hogy:
(a) javítsák a kiberbiztonsági eseményekre való reagálásért felelős nemzeti szervezeteik képességeit; valamint
(b) együttműködjenek a Felek elektronikus hálózatait érintő rosszindulatú behatolásoknak vagy rosszindulatú kódok terjesztésének az azonosítása és ezek hatásainak enyhítése, a kiberbiztonsági incidensek időben történő kezelése, valamint a tudatosságot javító információk és a bevált gyakorlatok megosztása terén.
3.Figyelembe véve a kiberfenyegetések változó jellegét és a digitális kereskedelemre gyakorolt negatív hatásukat, a Felek elismerik a kockázatalapú megközelítések fontosságát az ilyen fenyegetések kezelésében, a kereskedelem akadályozásának minimalizálása mellett. Ennek megfelelően a kiberbiztonsági kockázatok azonosítása és az azokkal szembeni védelem, a kiberbiztonsági események észlelése, valamint a kiberbiztonsági incidensekre való reagálás és az azokat követő helyreállítás érdekében a Felek törekednek arra, hogy a területükön működő vállalkozásokat olyan kockázatalapú megközelítések alkalmazására ösztönözzék, amelyek a kockázatkezelés bevált gyakorlataira és a konszenzuson alapuló, átlátható és nyílt módon kidolgozott szabványokra támaszkodnak.
22. CIKK
Szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások
1. E cikk alkalmazásában a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás (a továbbiakban: a TBT-megállapodás) 1. mellékletében foglalt fogalommeghatározások értelemszerűen alkalmazandók.
2. A Felek elismerik a szabványok, a műszaki előírások és a megfelelőségértékelési eljárások fontosságát és ezek hozzájárulását a jól működő digitális gazdaság előmozdításához, valamint a digitális kereskedelem akadályainak csökkentéséhez a kompatibilitás, az interoperabilitás és a megbízhatóság növelése révén.
3. A Felek arra ösztönzik saját testületeiket, hogy vegyenek részt és működjenek együtt a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken azokon a nemzetközi fórumokon, amelyeknek mindkét Fél részes fele, a digitális kereskedelemmel kapcsolatos nemzetközi szabványok kidolgozásának és alkalmazásának előmozdítása érdekében. A digitális gazdaság kölcsönös érdeklődésére számot tartó, kialakulóban lévő területein a Felek törekednek továbbá arra, hogy ez a digitális kereskedelem szempontjából releváns szolgáltatásokra is kiterjedjen.
4. A Felek elismerik, hogy a megfelelőségértékelési eredmények határokon átnyúló elismerését elősegítő mechanizmusok megkönnyíthetik a digitális kereskedelmet. A Felek törekednek arra, hogy igénybe vegyék ezeket a mechanizmusokat, köztük a megfelelőségértékelési eredmények szabályozók általi elfogadásáról szóló nemzetközi elismerési megállapodásokat. A digitális gazdaság kölcsönös érdeklődésre számot tartó, kialakulóban lévő területein a Felek törekednek továbbá arra, hogy ez a digitális kereskedelem szempontjából releváns szolgáltatásokra is kiterjedjen.
5. E célból a digitális kereskedelemmel kapcsolatos, kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken a Felek törekednek vagy ösztönzik megfelelő szerveiket arra, hogy azonosítsák a szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások területét érintő közös kezdeményezéseket és működjenek együtt azokban.
6. A Felek elismerik az információcsere és az átláthatóság fontosságát a digitális kereskedelemre vonatkozó szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások előkészítése, elfogadása és alkalmazása tekintetében, és megerősítik a szabadkereskedelmi megállapodás átláthatósággal kapcsolatos, 4.4.–4.6. cikke szerinti kötelezettségvállalásaikat. A digitális gazdaság kölcsönös érdeklődésére számot tartó, kialakulóban lévő területein a Felek elismerik az információcsere és az átláthatóság fontosságát a digitális kereskedelem szempontjából releváns szolgáltatásokra vonatkozó szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások előkészítése, elfogadása és alkalmazása tekintetében, és törekednek arra, hogy kérésre és adott esetben ösztönözzék megfelelő szerveiket arra, hogy nyújtsanak tájékoztatást a digitális kereskedelem szempontjából releváns szolgáltatásokra vonatkozó szabványokról, műszaki szabályokról és megfelelőségértékelési eljárásokról.
23. CIKK
Kis- és középvállalkozások, induló innovatív vállalkozások
1.A Felek elismerik a kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint az induló innovatív vállalkozások alapvető szerepét a Felek kétoldalú kereskedelmi és beruházási kapcsolataiban, valamint azokat a lehetőségeket, amelyeket a digitális kereskedelem kínálhat az ilyen szervezetek számára.
2.A Felek elismerik az érdekelt felek, köztük a vállalkozások alapvető szerepét e cikk Felek általi végrehajtásában.
3.Annak érdekében, hogy a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások jobban kihasználhassák e megállapodás előnyeit, a Felek törekednek az arra vonatkozó információk és bevált gyakorlatok megosztására, hogy miként segíthetik elő a digitális eszközök és technológiák a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások számára a digitális kereskedelemben rejlő lehetőségek kiaknázását.
24. CIKK
Digitális befogadás
1.A Felek elismerik a digitális befogadás fontosságát annak érdekében, hogy minden személy és vállalkozás rendelkezzen az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy részt vegyen a digitális gazdaságban, hozzájáruljon ahhoz, és élvezze annak előnyeit. E célból a Felek elismerik, hogy fontos bővíteni és előmozdítani a lehetőségeket azáltal, hogy felszámolják a digitális kereskedelemben való részvétel akadályait.
2.E célból a Felek együttműködnek a digitális befogadással kapcsolatos kérdésekben, beleértve azon személyek digitális kereskedelemben való részvételét is, akiknek a digitális kereskedelemben való részvétele aránytalan akadályokba ütközhet. Az ilyen együttműködés többek között a következőkre terjedhet ki:
(a) a digitális befogadással kapcsolatos tapasztalatok és bevált gyakorlatok megosztása, beleértve a szakértők közötti információcserét is;
(b) a digitális kereskedelmi lehetőségekhez való hozzáférés akadályainak azonosítása és kezelése;
(c) az adatkészletek összeállítására és az elemzések elvégzésére vonatkozó módszerek és eljárások megosztása az olyan személyek digitális kereskedelemben való részvételével kapcsolatban, akiknek a digitális kereskedelemben való részvétele aránytalan akadályokba ütközhet; valamint
(d) a Felek által közösen megállapított bármely egyéb terület.
3.A digitális befogadással kapcsolatos együttműködési tevékenységek adott esetben a Felek megfelelő ügynökségei és érdekelt felei közötti koordináció útján is végrehajthatók.
4.A Felek törekednek arra, hogy aktívan részt vegyenek a WTO-ban és más nemzetközi fórumokon a digitális befogadásnak a digitális kereskedelem területén történő előmozdítására irányuló kezdeményezések ösztönzése érdekében.
25. CIKK
Információmegosztás
1.Mindkét Fél létrehoz vagy fenntart egy ingyenes és nyilvánosan elérhető digitális felületet, amelyen szerepelnek az e megállapodással kapcsolatos információk, köztük a következők:
(a) a megállapodás szövege;
(b) a megállapodás összefoglalása; valamint
(c) minden olyan további információ, amelyet valamely Fél hasznosnak ítél annak érdekében, hogy a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások megismerjék e megállapodás előnyeit.
2.A Felek rendszeresen felülvizsgálják az e cikk alapján rendelkezésre bocsátott információkat annak biztosítása érdekében, hogy az információk és a linkek naprakészek és pontosak legyenek.
3.A Felek a lehető legnagyobb mértékben törekednek arra, hogy az e cikk alapján közzétett információkat angol nyelven elérhetővé tegyék.
26. CIKK
Az érdekelt felek bevonása
1.A Felek keresik a lehetőségeket arra, hogy megismertessék az e megállapodás szerinti digitális kereskedelem előnyeit az érdekelt felek, például a vállalkozások, a nem kormányzati szervezetek, a tudományos szakértők és mások körében.
2.A Felek elismerik az érdekelt felek bevonásának, valamint adott esetben a Felek saját és közös releváns kezdeményezései és platformjai előmozdításának fontosságát e megállapodás összefüggésében.
3.A Felek adott esetben bevonhatják az érdekelt feleket, például vállalkozásokat, nem kormányzati szervezeteket és tudományos szakértőket az e megállapodás végrehajtására és további korszerűsítésére irányuló munkába.
HARMADIK FEJEZET
KIVÉTELEK, VITARENDEZÉS, INTÉZMÉNYI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A. SZAKASZ
KIVÉTELEK
27. CIKK
Prudenciális kivételek
1. E megállapodás bármely más rendelkezése ellenére a Felek prudenciális okokból 21 nem akadályozhatók meg abban, hogy intézkedéseket hozzanak, ideértve a következőket:
(a) a beruházók, betétesek, kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelme, akiknek valamely pénzügyi szolgáltató vagyonkezelői kötelezettséggel tartozik;
(b) valamely Fél pénzügyi rendszere integritásának és stabilitásának biztosítása.
2. Amennyiben az ilyen intézkedések nem felelnek meg e megállapodás rendelkezéseinek, azok nem használhatók fel eszközként arra, hogy a Fél elkerülje az e megállapodás értelmében vállalt kötelezettségeinek vagy kötelességeinek teljesítését.
3. E megállapodás egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az bármelyik Felet kötelezi az egyedi fogyasztóinak ügyeire és számlájára vonatkozó információk, vagy az állami szervek birtokában lévő bármely bizalmas vagy saját információ közzétételére.
28. CIKK
Általános kivételek
A szabadkereskedelmi megállapodás 2.15. cikke (Általános kivételek) és 7.50. cikke (Kivételek) értelemszerűen alkalmazandó e megállapodásra.
29. CIKK
Biztonsággal kapcsolatos kivételek
A szabadkereskedelmi megállapodás 15.9. cikke (Nemzetbiztonsági kivételek) értelemszerűen alkalmazandó e megállapodásra.
30. CIKK
A fizetési mérleggel kapcsolatos kivételek
A szabadkereskedelmi megállapodás 15.8. cikke (A fizetési mérleggel kapcsolatos kivételek) értelemszerűen alkalmazandó e megállapodásra.
31. CIKK
Adózás
A szabadkereskedelmi megállapodás 15.7. cikke (Adózás) értelemszerűen alkalmazandó e megállapodásra.
B. SZAKASZ
VITARENDEZÉS
32. CIKK
Vitarendezés
1. Amennyiben a Felek között vita merül fel e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban, a szabadkereskedelmi megállapodás tizennegyedik fejezetének (Vitarendezés) és mellékleteinek rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók e megállapodásra. A pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos viták rendezése tekintetében a szabadkereskedelmi megállapodás 7.45. cikke (Vitarendezés) értelemszerűen alkalmazandó erre a megállapodásra is.
2. Az e megállapodás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos bármely kérdésben a Felek igénybe vehetik a szabadkereskedelmi megállapodás 14-A. mellékletében (A nem tarifális intézkedésekre vonatkozó közvetítő mechanizmus) meghatározott közvetítői mechanizmust, amely értelemszerűen alkalmazandó.
33. CIKK
Átláthatóság
A szabadkereskedelmi megállapodás tizennegyedik fejezetében (Vitarendezés) foglalt rendelkezések kiegészítéseként a Felek – a bizalmas információk védelme mellett – haladéktalanul nyilvánosságra hozzák a következőket:
(a) a szabadkereskedelmi megállapodás 14.3. cikkének (Konzultációk) (2) bekezdése szerinti konzultáció iránti kérelem;
(b) a szabadkereskedelmi megállapodás 14.4. cikkének (A választottbírósági eljárás kezdeményezése) (2) bekezdése szerinti választottbírói testület létrehozására irányuló kérelem;
(c) a szabadkereskedelmi megállapodás 14.5. cikkének (A választottbírói testület létrehozása) (4) bekezdése szerinti testület létrehozásának időpontja, a szabadkereskedelmi megállapodás 14-B. mellékletének (Eljárási szabályzat a választottbírósági eljáráshoz) 11.1. cikke szerint az amicus curiae beadványokra meghatározott határidő, valamint a szabadkereskedelmi megállapodás 14-B. mellékletének (Eljárási szabályzat a választottbírósági eljáráshoz) 13. cikke szerint meghatározott, a választottbírói testület előtti eljárásban használatos munkanyelv;
(d) a választottbírósági eljárásban benyújtott beadványaik és nyilatkozataik; valamint
(e) arra vonatkozó információ, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás 14.13. cikke (Kölcsönösen elfogadott megoldás) értelmében kölcsönösen elfogadott megoldást találtak. A Felek – a bizalmas információk védelme mellett – haladéktalanul nyilvánosságra hozhatják a szabadkereskedelmi megállapodás 14.13. cikke (Kölcsönösen elfogadott megoldás) alapján kölcsönösen elfogadott megoldást, megjegyezve, hogy az Unió politikája szerint az ilyen dokumentumokat nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.
C. SZAKASZ
INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK
34. CIKK
Intézményi rendelkezések
1. A szabadkereskedelmi megállapodás 15.1. cikke (Kereskedelmi Bizottság), 15.2. cikke (Szakbizottságok), 15.4. cikke (Döntéshozatal) és 15.5. cikke (Módosítások) értelemszerűen alkalmazandó e megállapodásra.
2. A Felek létrehozzák a digitális kereskedelemmel foglalkozó munkacsoportot a Kereskedelmi Bizottság égisze alatt. A digitális kereskedelemmel foglalkozó munkacsoport felelős e megállapodás hatékony végrehajtásáért, a 19. cikk (Egyablakos ügyintézés) kivételével. A szabadkereskedelmi megállapodás 15.3. cikke (Munkacsoportok) értelemszerűen alkalmazandó e megállapodásra.
3. A digitális kereskedelemmel foglalkozó munkacsoport megfelelő szinten évente egyszer ülésezik, kivéve, ha a Felek másként állapodnak meg, illetve bármely Fél vagy a Kereskedelmi Bizottság kérésére bármikor. A munkacsoport társelnöki tisztét az Unió és Korea képviselői látják el. A digitális kereskedelemmel foglalkozó munkacsoport megállapodik üléseinek ütemezéséről és meghatározza napirendjét.
4. A digitális kereskedelemmel foglalkozó munkacsoport az ülései előtt kellő időben tájékoztatja a Kereskedelmi Bizottságot üléseinek ütemezéséről és napirendjéről. A munkacsoport a Kereskedelmi Bizottság minden rendes ülésén jelentést tesz a Kereskedelmi Bizottságnak a tevékenységéről. A digitális kereskedelemmel foglalkozó munkacsoport létezése nem akadályozza egyik Felet sem abban, hogy bármely kérdéssel közvetlenül a Kereskedelmi Bizottsághoz forduljon.
D. SZAKASZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35. CIKK
Az információk közzététele
1. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy megköveteli a Felektől olyan bizalmas információk rendelkezésre bocsátását, amelyek közzététele gátolná a jogérvényesítést, más módon ellentétben állna a közérdekkel, vagy sértené egyes állami vállalatok vagy magánvállalkozások jogszerű kereskedelmi érdekeit.
2. Ha egy Fél a jogszabályai szerint bizalmasnak minősülő információt nyújt be a digitális kereskedelemmel foglalkozó munkacsoporthoz, a Kereskedelmi Bizottsághoz vagy a Vámügyi Bizottsághoz, a másik Fél köteles az információt bizalmasan kezelni, kivéve, ha az információt benyújtó Fél másként rendelkezik.
36. CIKK
Hatálybalépés
1. Ezt a megállapodást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően jóváhagyják.
2. Ez a megállapodás 60 nappal azt követően lép hatályba, hogy a Felek írásbeli értesítést cserélnek arról, hogy teljesítették az e megállapodás hatálybalépése tekintetében alkalmazandó jogi követelményeiket és eljárásaikat, vagy a Felek megállapodása szerinti másik napon.
3. Az értesítéseket az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának és a koreai kereskedelmi, ipari és energiaügyi minisztériumnak vagy jogutódjának kell megküldeni.
37. CIKK
Időtartam
1. Ez a megállapodás határozatlan időre szól.
2. Bármelyik Fél írásban értesítheti a másik Felet az e megállapodás felmondására irányuló szándékáról.
3. A felmondás a (2) bekezdés szerinti értesítés után hat hónappal lép hatályba.
38. CIKK
A kötelezettségek teljesítése
1. A Felek meghozzák az e megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges valamennyi általános vagy különös intézkedést. A Felek gondoskodnak a megállapodásban kitűzött célok megvalósításáról.
2. Bármelyik Fél haladéktalanul megteheti a nemzetközi joggal összhangban álló megfelelő intézkedéseket, amennyiben e megállapodás felmondását a nemzetközi jog általános szabályai nem szankcionálják.
39. CIKK
Kapcsolat más megállapodásokkal
1. Eltérő rendelkezés hiányában e megállapodás nem váltja fel vagy szünteti meg az Unió tagállamai vagy az Európai Közösség vagy az Unió és Korea közötti korábbi megállapodásokat.
2. A szabadkereskedelmi megállapodás hetedik fejezete (Szolgáltatáskereskedelem, letelepedés és elektronikus kereskedelem) F. szakaszának (Elektronikus kereskedelem) alkalmazása megszűnik, és helyébe e megállapodás lép.
3. Az egyértelműség érdekében: a szabadkereskedelmi megállapodás hetedik fejezete (Szolgáltatáskereskedelem, letelepedés és elektronikus kereskedelem) E. szakaszának (Szabályozási keret) E. alszakasza (Pénzügyi szolgáltatások), beleértve a 7.46. cikket (Elismerés) továbbra is alkalmazandó az említett megállapodás 7.37. cikkének (Hatály és fogalommeghatározások) hatálya alá tartozó intézkedésekre.
4. E megállapodás az egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről Korea közötti, a keretmegállapodás és a szabadkereskedelmi megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok szerves részét képezi. Ez a megállapodás olyan egyedi megállapodásnak minősül, amely a szabadkereskedelmi megállapodással együtt érvényesíti a keretmegállapodás értelmében vett kereskedelmi rendelkezéseket.
5. A Felek egyetértenek abban, hogy e megállapodás egyetlen rendelkezése sem írja elő számukra azt, hogy a WTO-egyezmény szerinti kötelezettségeikkel össze nem egyeztethető módon járjanak el.
40. CIKK
A közvetlen hatás hiánya
1. Az egyértelműség érdekében: e megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az a Felek között a nemzetközi közjog alapján létrehozott jogoktól és kötelezettségektől eltérő jogokat vagy kötelezettségeket ruház bármely személyre.
2. A Felek saját belső jogukban nem biztosíthatnak a másik Féllel szembeni keresetindítási jogot azon az alapon, hogy a másik Fél intézkedése nem egyeztethető össze ezzel a megállapodással.
41. CIKK
Területi alkalmazás
E megállapodás alkalmazandó:
(a) az Unió tekintetében azokon a területeken, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az említett szerződésekben meghatározott feltételek szerint; és²
(b) Korea tekintetében annak területén.
E megállapodás alkalmazásában a „terület” kifejezés kifejezetten ellenkező rendelkezés hiányában ebben az értelemben értendő.
42. CIKK
Hiteles szövegek
Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és koreai nyelven; e szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
Az egyértelműség érdekében: az ilyen intézkedések közé tartoznak az említett adatok gyűjtésére, tárolására vagy feldolgozására használt informatikai berendezésekkel vagy hálózati elemekkel kapcsolatos intézkedések.
Az egyértelműség érdekében ez a fogalommeghatározás nem érinti Korea azon képességét, hogy szabályozza a nem nyilvános távközlési szolgáltatásokon keresztül küldött kereskedelmi célú elektronikus üzeneteket.
Az egyértelműség érdekében: a „közintézmény” kifejezést az egyes Felek jogának megfelelően kell értelmezni.
A jogi személyiséggel rendelkező szervezet kereskedelmi jelenlétének minden formája, beleértve a fióktelepet vagy a képviseleti irodát is, ugyanolyan elbánásban részesül, mint az e megállapodás szerinti jogi személyiséggel rendelkező szervezet.
Az egyértelműség érdekében: ez magában foglalja a személyes hitelinformációkat is.
Az egyértelműség érdekében: a (2) bekezdés (f) pontja nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy:
(a) jóváhagyáshoz kössék egy konkrét adattovábbítási eszköz használatát vagy egy adott, határokon átívelő adattovábbítást a személyes adatok és a magánélet védelmével kapcsolatos okokból, a 6. cikkel összhangban;
(b) előírják az információs és kommunikációs technológiai termékek, szolgáltatások és eljárások – többek között a mesterséges intelligencia – tanúsítását vagy megfelelőségértékelését a területükön történő forgalmazásuk vagy használatuk előtt, az e megállapodással összhangban lévő jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása érdekében vagy kiberbiztonsági célokból, e cikk (3) bekezdésével, valamint a 6. cikk (4) bekezdésével, a 27. cikkel (Prudenciális kivételek), a 28. cikkel (Általános kivételek) és a 29. cikkel (Biztonsággal kapcsolatos kivétel) összhangban; vagy
(c) előírják, hogy a szellemitulajdon-jogok vagy a Felek e megállapodással összhangban álló jogszabályaiból és rendelkezéseiből eredő titoktartási kötelezettségek által védett adatokat kezelő szervek tiszteletben tartsák ezeket a jogokat vagy kötelezettségeket az adatok határokon átívelő továbbítása során, többek között a harmadik országok bíróságai és hatóságai által benyújtott hozzáférési kérelmek tekintetében, a 28. cikkel (Általános kivételek) összhangban.
E cikk alkalmazásában a „legitim közpolitikai célkitűzést” objektív módon kell értelmezni, és annak lehetővé kell tennie olyan célkitűzések elérését, mint a közbiztonság, a közerkölcs, az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelme, a közrend fenntartása, a társadalom egyéb alapvető érdekeinek – például az online biztonságnak, a kiberbiztonságnak, a biztonságos és megbízható mesterséges intelligenciának – a védelme, a dezinformáció terjesztése elleni védelem vagy más hasonló közérdekű célkitűzések, figyelembe véve a digitális technológiák változó jellegét.
A 3. cikk (A szabályozási jog) értelmében a Felek e megállapodással összhangban megerősítik azon jogukat, hogy legitim szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében szabályozzák és felügyeljék a területükön belüli pénzügyi szolgáltatások nyújtását.
Az e bekezdésben említett rendelkezések alapján elfogadott vagy fenntartott intézkedések nem tilthatják meg a pénzügyi adatok bármilyen formában történő továbbítását adatfeldolgozás céljából Korea területén kívülre.
Az egyértelműség érdekében: az „általános hatályú feltételek” olyan feltételek, amelyek objektív módon vannak megfogalmazva, és horizontálisan, meghatározatlan számú gazdasági szereplőre alkalmazandók, ennélfogva több különböző helyzetre és esetre vonatkoznak.
Online szolgáltatásnyújtásnak minősül, ha a szolgáltatásnyújtás elektronikus úton történik, a felek egyidejű jelenléte nélkül.
Az egyértelműség érdekében: e cikk egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg, hogy a Felek nagyobb joghatást tulajdonítsanak egy olyan elektronikus aláírásnak, amely megfelel bizonyos követelményeknek, például amely feltünteti, hogy az elektronikus adat-üzenetet nem módosították, vagy amely ellenőrzi az aláíró személyazonosságát.
E cikk alkalmazásában a „megfelelőségértékelő szervezet” valamely Fél érintett kormányzati szerve, ügynöksége vagy hatósága, vagy a Fél kormányzati szerve vagy hatósága által átruházott hatásköröket gyakorló nem kormányzati szerv, amely az adott Fél alkalmazandó jogszabályainak vagy egyéb rendelkezéseinek való megfelelés értékelésére szolgáló eljárásokat hajt végre.
Ezek közé tartozhatnak az 5. cikk (Adatok határokon átívelő áramlása) (3) bekezdésének lábjegyzetben felsoroltak.
Közvetítő szolgáltatók esetében ez magában foglalja a tényleges termékértékesítő vagy szolgáltató azonosító és kapcsolattartási adatait is.
E cikk alkalmazásában: a „jelentős megtévesztés” olyan megtévesztést jelent, amely valószínűsíthetően hatást gyakorol a fogyasztónak egy termék vagy szolgáltatás igénybevételére vagy megvásárlására irányuló magatartására vagy döntésére.
E cikk alkalmazásában az Unió által a címzettekkel kapcsolatban elfogadott vagy fenntartott intézkedések természetes személyekre alkalmazandók. A Korea által a címzettekkel kapcsolatban elfogadott vagy fenntartott intézkedések természetes és jogi személyekre is alkalmazandók.
Az egyértelműség érdekében: ez nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy megköveteljék a címzett hozzájárulását az ilyen üzeneteknek az adott Fél jogában meghatározott, az áruértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást követően eltelt időszak után történő fogadásához.
Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a Felek elismerik, hogy nem ellentétes ezzel az elvvel azon internethozzáférés-szolgáltató eljárása, amely bizonyos tartalmakat kizárólag saját végfelhasználóinak kínál.
E bekezdés alkalmazásában az „elektronikus formátum” kifejezés magában foglalja az emberi beavatkozás nélküli, automatizált értelmezésre és elektronikus feldolgozásra alkalmas bármilyen formátumot, valamint a digitalizált képeket és űrlapokat is.
A „prudenciális okok” közé tartozhat az egyedi pénzügyi szolgáltatók biztonságának, megbízhatóságának, integritásának vagy pénzügyi felelősségének fenntartása.