EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.9.3.
COM(2025) 476 final
2025/0268(NLE)
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
a litvániai Ignalina atomerőmű leszerelését segítő, a 2028–2034 közötti időszakra szóló támogatási program létrehozásáról és az (EU) 2021/101 rendelet hatályon kívül helyezéséről
{SWD(2025) 255 final} - {SWD(2025) 256 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az Ignalina atomerőmű Visaginas városának közelében található, és két csatornatípusú, nagy energiakimenetű (RBMK-1500) reaktorból áll, ugyanabból a típusból, mint a csernobili erőmű. Az erőmű leszerelése nem csupán a régióban, de az egész EU-ban elő fogja segíteni a nukleáris biztonság fokozását.
Ennek megfelelően az Ignalina-program (a továbbiakban: a program) általános célkitűzése, hogy segítséget nyújtson Litvániának az Ignalina atomerőmű leszerelésével kapcsolatos biztonsági kihívások kezelésében. Ezenfelül a programban nagy lehetőségek rejlenek új ismeretek szerzésére, valamint az uniós tagállamok, és adott esetben a harmadik országok leszerelési terveinek támogatására, különös tekintettel azokra az országokra, amelyek grafitmoderált-reaktorok leszerelését tervezik.
A program végrehajtása a 2000-es évek eleje óta több pénzügyi programozási időszakon keresztül tart, és a leszerelési terv folyamatban lévő felülvizsgálata szerint a tevékenységeknek 2049-ben kell befejeződniük. E reaktorok leszerelése a maga nemében az első ilyen tevékenység a világon, amely olyan technológiai kihívásokkal jár, mint a grafitmagok leszerelése, és az ezt követően fennmaradó jelentős mennyiségű sugárzásnak kitett grafit kezelése.
A program a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretből származó finanszírozás segítségével több kulcsfontosságú mérföldkőhöz közelít. Ez magában foglalja a következőket: i. az 1. blokk reaktormagjában a felső és alsó zónák bontásának befejezése, ii. a reaktormagok központi zónáinak bontására vonatkozó szerződés elindítása, és iii. a grafit átmeneti tároló létesítményének tervezésére és megépítésére vonatkozó szerződés elindítása. Ugyanakkor jelentős összegű kiegészítő finanszírozásra lesz szükség az Ignalina atomerőmű leszerelésével kapcsolatos fő fennmaradó sugárzásbiztonsági kérdések kezeléséhez.
A program Litvánia európai uniós csatlakozásáról folytatott tárgyalások során indult. Litvánia csatlakozási szerződésében rögzítve van Litvánia azon kötelezettségvállalása, hogy egy közösen elfogadott határidőre bezárja és leszereli két szovjet tervezésű atomreaktorát. A szolidaritás jegyében, és elismerve, hogy az Ignalina atomerőmű leszerelése hosszan tartó folyamat, valamint az ahhoz kapcsolódó kivételes pénzügyi terhet, az Európai Unió Litvánia csatlakozási szerződésének 4. jegyzőkönyve által vállalta, hogy a tényleges fizetési szükségleteken és felvevőképességen alapuló pénzügyi támogatást nyújt az ignalinai atomerőmű leszereléséhez.
Litvánia teljesítette a csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettségét, és időben leállította a reaktorokat. Litvánia csatlakozási szerződéséhez csatolt, az Ignalina atomerőműről szóló 4. jegyzőkönyv rendelkezései alapján az Európai Unió Tanácsa több rendeletet is elfogadott, a leszerelés 2006 utáni megvalósítására vonatkozóan. Az Ignalina-program megalkotásakor az uniós pénzügyi támogatáson kívül nemzetközi adományozók (uniós tagállamok, Norvégia és Svájc) támogatását is élvezte, akik hozzájárultak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által kezelt ignalinai nemzetközi leszerelési támogatási alaphoz.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A program célját az évek során finomították, hogy a program hatékonyabban elégítse ki az igényeket, és garantálja a létesítmény biztonságos leszerelését. Eredetileg az EU által tervezett támogatást abból a célból hozták létre, hogy mind az érintett reaktorok leállítása és leszerelése, mind az atomerőművek idő előtti bezárása következményeinek kezelése terén segítséget nyújtson Litvániának (ez a cél 2013-ig volt érvényben). 2014-ben azonban a program hatókörét a leszerelési tevékenységekre, azaz a biztonsággal kapcsolatos intézkedésekre szűkítették le. A következő szakaszra vonatkozóan pedig az a javaslat, hogy a program a sugárbiztonsági kihívásokkal járó leszerelési tevékenységekre is fókuszáljon.
A program nem terjed ki a kiégett fűtőelemeknek a program által biztosított biztonságos átmeneti tárolást követő kezelésére, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok mélységi geológiai tárolókban történő elhelyezésére, erről a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezeléséről szóló 2011/70/Euratom tanácsi irányelv értelmében továbbra is a tagállamoknak kell gondoskodniuk.
Ami a jelenlegi többéves pénzügyi keretet illeti, az általános célkitűzést kiegészíti a leszerelési folyamattal kapcsolatos (a program során szerzett) ismeretek terjesztése valamennyi uniós tagállamban és adott esetben harmadik országokban, ezáltal növelve a program uniós hozzáadott értékét.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Az uniós költségvetésnek biztosítania kell az Európai Unió biztonságát és védelmét, amely a legmagasabb szintű nukleáris biztonsággal rendelkezik, és ahol megosztják a leszerelési tevékenységek során szerzett ismereteket, tapasztalatokat és készségeket, és explicit tudástanyagokat biztosítanak a leszerelési és hulladékgazdálkodási irányítási kérdésekkel, a bevált vezetői gyakorlatokkal és a technológiai kihívásokkal kapcsolatban valamennyi uniós tagállam és adott esetben a leszerelési programokat irányító harmadik országok számára. Az Ignalina atomerőmű leszerelését segítő támogatási program eddig is hozzájárult és a jövőben is hozzá fog járulni mindezekhez a célkitűzésekhez. Az Ignalina-program legfőbb eredménye, hogy fokozatosan csökkenti a litván és az uniós munkavállalókra, emberekre és környezetre gyakorolt sugárzásveszély mértékét.
A program illeszkedik az EU nukleáris biztonságra vonatkozó szabályozási keretrendszerébe. Különösen relevánsak a program szempontjából az alábbiak: i. a Tanács 2011/70/Euratom irányelve a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról, ii. a Tanács 2009/71/Euratom irányelve és az azt módosító 2014/87/Euratom tanácsi irányelv a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról, és iii. a Tanács 2013/59/Euratom irányelve az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról. Biztosítani kell a program összhangját, következetességét és szinergiáit más uniós szakpolitikákkal és programokkal, különösen a Nukleáris Biztonsági Együttműködési és Leszerelési Eszközzel [XXX].
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A program jogalapját a 2003-as csatlakozási szerződés 4. jegyzőkönyve képezi, amely kimondja, hogy az EU a Litvániával való szolidaritás nevében 2006 után is megfelelő kiegészítő közösségi támogatást biztosít a leszereléshez.
Ezt a jogalapot az Európai Unió Tanácsának jogi szolgálata is megerősítette az 1369/2013/EU és az (EU) 2021/101 tanácsi rendelet elfogadásának folyamata során.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Az Ignalina-program Litvánia csatlakozási szerződésén alapul, és az Európai Unió Litvánia felé tett kötelezettségvállalását tartalmazza. A program a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv szerint folyó litván nemzeti program hatálya alá tartozik.
A program által az EU számára nyújtott hozzáadott értéket kezdetektől fogva a nukleáris biztonság és a pénzügyi következmények enyhítése jelentette. Az uniós társfinanszírozás elmaradása valószínűleg lelassítaná a leszerelési folyamatot, és a program helyett más nemzeti programokat kezelnének kiemeltként, valamint a biztonsági célkitűzésekre gyakorolt uniós befolyás elvesztéséhez vezetne, ami pedig veszélyeztetné a munkavállalók, a lakosság és a környezet biztonságát. A program a jelenlegi szakaszában – tekintettel a fennmaradó sugárzásbiztonsági kihívásokra – még mindig értékes e tekintetben. Hozzájárulása azonban természetesen csökken a leszerelés előrehaladtával.
A program uniós hozzáadott értéket is teremthet azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt fektet az ismeretek megosztására, és segíti azokat a tagállamokat és esetleg harmadik országokat, amelyek leszerelési terveikben hasonló kihívásokkal szembesülnek. A program által az ignalinai reaktorok biztonságos leszerelése érdekében nyújtott hozzájárulás valóban rendkívül releváns tapasztalat és szaktudás megszerzését teszi lehetővé, ami hasznosnak bizonyulhat más leszerelési projektek során, és növeli a biztonságot az EU-n belül és kívül egyaránt.
•Arányosság
A program a következő többéves pénzügyi keretben (2028-2034) az Ignalina atomerőmű leszerelésével járó sugárbiztonsági kihívások megoldására fog összpontosítani, mivel itt lehet elérni a lehető legnagyobb uniós hozzáadott értéket (vagyis a litvániai és uniós munkavállalókat, lakosságot és környezetet érintő sugárzásveszély fokozatos csökkentését).
•A jogi aktus típusának megválasztása
Az előzetes értékelés szerint a javaslat célkitűzését a meglévő jogalkotási eszköz formáját öltő rendelettel lehetne a legjobban megvalósítani. A Bizottság ezért azt javasolja, hogy a pillérértékelésnek alávetett megbízott szervezeteken keresztül továbbra is közvetett irányítással hajtsák végre a programot.
Emellett a program időközi értékelése szerint a jelenlegi felépítés (azaz az Ignalina-program egy célzott kiadási programként működik) biztosítja a program eredményes és hatékony végrehajtását, amelynek sikertényezői a szerepek és felelősségi körök egyértelmű meghatározása, valamint a megerősített nyomonkövetési keret.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Időközi értékelése szerint a jelenlegi program összhangban van azokkal az uniós szakpolitikákkal, amelyek célja a legmagasabb szintű nukleáris biztonság biztosítása. Az uniós támogatás biztosítja, hogy Litvániában az azonnali leszerelési stratégia folyamatosan haladjon, és megakadályozza, hogy a terhek nagy része a jövő generációira háruljon. Ugyanakkor történelmi okokból részben eltér attól a szabálytól, hogy az érintett tagállam viseli a végső felelősséget az atomerőmű leszereléshez és a radioaktív hulladékok kezeléséhez szükséges megfelelő pénzügyi források biztosításáért.
Litvánia hatékonyan és eredményesen, a 2020-ban elfogadott alaptervnek (vagyis a leszerelési tervnek) megfelelően halad reaktorainak leszerelésével. A program azonban némi késedelmet szenved az összetettségéből eredő kihívások és visszalépések miatt. Mindemellett az irányítási rendszer bizonyította, hogy képes megbirkózni ezekkel a kihívásokkal.
Az értékelés azt is megállapította, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret szerinti uniós finanszírozásnak köszönhetően a telephely biztonsági szintje várhatóan jelentősen javulni fog. Litvániában a főbb telephelyi fejlemények közé tartozik a következők terén elért folyamatos előrehaladás: i. a leszerelésből származó és a visszamaradt hulladékok kezelése, ii. a reaktormag felső és alsó részében (R1, illetve R2 zóna) lévő rendszerek és alkatrészek, valamint a grafitcsatornákban lévő csövek leszerelése, és iii. a sugárzásnak kitett grafit reaktormagból történő bontására irányuló előkészületek, amely a maga nemében első, példa nélküli léptékű projekt.
Az értékelés megállapította továbbá, hogy: i. célzott intézkedésekre van szükség az Ignalina atomerőmű személyzeti tervének optimalizálása érdekében, és különös figyelmet kell fordítani a szakképzett munkaerőre az olyan kritikus területeken, mint a közbeszerzések, ii. a nemzeti hozzájárulási szint meghatározása elősegíti a kedvezményezett elszámoltathatóságának és költségmegtakarítási döntéseinek fokozását, iii. bár szükséges, egy konkrét nemzeti hozzájárulási szint nem elegendő az atomerőmű időben történő és hatékony leszerelésének ösztönzéséhez.
E következtetésekre tekintettel a következő többéves pénzügyi keret (2028–2034) javasolt jogalapja fenntartja a jelenlegi jogalapban meghatározott társfinanszírozási arányt, és célul tűzi ki az Ignalina atomerőmű szervezetének és személyzetének optimalizálását.
Az időközi értékelés szerint az irányítási struktúra biztosította a program eredményes és hatékony végrehajtását. A siker főbb tényezői voltak a szerepek és feladatkörök pontos meghatározása, valamint a megerősített nyomonkövetési keretrendszer. Az elemzés során az alábbi továbbfejlesztendő területeket is azonosították:
i.az érintett tagállam intenzívebb bevonása a felelősségvállalás erősítése, valamint a leszerelést végző vállalkozó (végső kedvezményezett) magasabb fokú elszámoltathatósága érdekében;
ii.az eljárások egyszerűsítése az irányítási ciklus időszerűségének és eredményességének javítása érdekében;
iii.jobb összehangolás más leszerelési programok teljesítményével.
A program kezdete óta az uniós pénzügyi támogatást közvetett irányítással hajtották végre. A Bizottság azt javasolja, hogy a program költségvetésének végrehajtását továbbra is a pillérértékelésnek alávetett jelenlegi megbízott szervezetekre bízzák.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret szerinti uniós programokra vonatkozó javaslatokat hét nyilvános konzultáció előzte meg, többek között az egységes piac uniós finanszírozásáról, a nemzeti hatóságok közötti együttműködésről, a versenyképesség uniós finanszírozásáról, valamint az uniós finanszírozásnak a tagállamokkal és régiókkal való végrehajtásáról. A konzultációk az érdekelt felek széles körét célozták meg, beleértve a nyilvánosságot, a vállalkozásokat, a kkv-kat, a hatóságokat, az uniós finanszírozás kedvezményezettjeit, a civil társadalmi szervezeteket, a tudományos köröket és a nemzetközi érdekelt feleket.
A konzultáció résztvevői egyetértettek abban, hogy észszerűsíteni kell a versenyképességre és más uniós prioritásokra irányuló beruházásokat, kiegészítve az uniós régiókban megvalósuló olyan konkrét projektekbe történő beruházásokkal, amelyek támogathatják a keretfeltételeket, többek között a fenntartható növekedés érdekében. Egyes érdekelt felek például hangsúlyozták, hogy támogatni kell a régiókat a tiszta átállás áthidalásában, míg mások azt emelték ki, hogy ösztönözni kell a beruházásokat a hátrányos helyzetű, távoli és elnéptelenedett területeken vagy a strukturális változások által érintett területeken.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
A következő többéves pénzügyi keret szerinti program előkészítéséhez felhasznált dokumentumok közé tartoznak a bulgáriai, szlovákiai és litvániai atomerőművek leszerelését segítő uniós támogatási programok értékeléséről és végrehajtásáról, valamint a Közös Kutatóközpont (JRC) leszerelési és hulladékgazdálkodási programjáról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett bizottsági jelentések.
•Hatásvizsgálat
Az (EU) 2024/2509 uniós költségvetési rendelettel és a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásaival összhangban a tartalom és a szerkezet tekintetében folytonosságot biztosító vagy viszonylag kis költségvetéssel rendelkező programok esetében nincs szükség hatásvizsgálatra. E programok esetében elegendő egy szolgálati munkadokumentum formájában végzett előzetes értékelés. E célból az e javaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum megfelel a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó követelményeinek, és tartalmazza a javaslat elkészítéséhez szükséges elemzést.
A Litvániában eddig elért eredmények jelentősek voltak. Fontos, hogy a következő többéves pénzügyi keretben (2028–2034) továbbra is prioritásként kezeljék a program további uniós támogatását, mivel jelentős uniós hozzáadott értéket teremthet mind a biztonság, mind az ismeretszerzés tekintetében. Az Ignalina-program célzott kiadási programként való fenntartása hatékonyabban felel meg az alábbiak igényeinek:
–a biztonsági célkitűzések uniós szintű kiaknázása,
–az atomerőművek leszerelésével kapcsolatos ismeretek maximalizálása az EU-ban és azon kívül.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
A program működtetése jelenleg közvetett irányítás mellett, egy pillérértékelésnek alávetett végrehajtó szerv által valósul meg. A program időközi értékelése szerint a jelenlegi struktúra garantálja a program hatékony és eredményes megvalósítását, ezért a következő többéves pénzügyi keret során is fenn fog maradni, ugyanakkor a végrehajtásból eddig levont tanulságok alapján bizonyos területeken egyszerűsítésekre kerül majd sor.
A program továbbra is felhasználja a költségvetési rendeletben előírt többéves programozást. A többéves részletes leszerelési terv szolgál majd kiindulási alapként a programozáshoz és a nyomon követéshez, ami javítani fogja a programozási ciklus hatékonyságát és időszerűségét. Ez a terv a litván jogszabályok előírásainak megfelelően és az elért eredményektől függően időszakosan felülvizsgálható. Ezenkívül az éves jelentéstétel egyszerűsödni fog a 2027 utáni költségvetés közös teljesítménymérési keretével összhangban.
Ahol ez megvalósítható, a többéves pénzügyi keret programjai közötti lehetséges szinergiákat és kiegészítő jelleget is ki kell használni.
•Alapjogok
A programnak nincs az alapjogokra gyakorolt hatása.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A 2028–2034-es időszakra javasolt költségvetési juttatás 678 000 000 EUR (folyó árakon). Ez az előirányzat a leszerelési tervben meghatározott éves kifizetési összegeken alapul, az uniós társfinanszírozásra vonatkozóan javasolt határértékek figyelembevételével. Mivel az alapterv gyakorlatilag lineáris haladási ütemet határoz meg, állandó éves tervezett kötelezettségvállalásokkal és fizetési tervekkel lehet számolni, ahogy az a pénzügyi és digitális kimutatásból is kiolvasható.
A javasolt finanszírozási program keretében társfinanszírozott intézkedések az 1369/2013/EU tanácsi rendelet szerint kidolgozott részletes leszerelési terven alapulnak. Ez a terv meghatározza a program hatókörét, a leszereléssel elérni kívánt végállapotot, valamint a leszerelés végső dátumát. Tartalmazza a leszereléshez szükséges tevékenységeket, ezek ütemtervét, költségeit, valamint a szükséges emberi erőforrásokat. A tervet 2020-ban aktualizálták, és új felülvizsgálata 2027-ben várható, a litván jogszabályokkal összhangban.
A program irányításához szükséges emberi és adminisztratív erőforrások köre sem változott a korábbi programhoz képest.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A kezdeményezés nyomon követése a 2027 utáni költségvetés közös teljesítménymérési kerete révén fog megvalósulni. E keret szerint a program végrehajtási szakaszában végrehajtási jelentést kell benyújtani. Emellett az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 34. cikkének (3) bekezdésével összhangban visszamenőleges értékelést kell végezni. Ezt az értékelést a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásaival összhangban kell elvégezni, és annak a program célkitűzései szempontjából releváns mutatókon kell alapulnia.
2014-ben az Európai Bizottság átalakította a program 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret alatti irányítását: egyértelműbb szerepköröket és felelősségeket határozott meg, és átfogóbb tervezési, nyomonkövetési és jelentéstételi követelményeket rótt a kedvezményezettekre. Az új irányítási megközelítésnek megfelelően Litvánia kinevezett egy, a leszerelési program nemzeti szintű programozásáért, koordinálásáért és nyomon követéséért felelős (miniszterhelyettesi vagy államtitkári posztot betöltő) programkoordinátort. Létrejött egy ellenőrzési és jelentési funkciókkal megbízott bizottság is, amelynek az Európai Bizottság képviselője és a programkoordinátor a társelnökei.
Ezenkívül egy külön bizottságot hoztak létre a reaktormagok bontásának irányítására (R3D projekt), tekintettel a tevékenység relevanciájára mind a költségek, mind az ütemterv szempontjából. Tekintettel a leszerelési folyamat jelentős időtartamára, a költségvetési rendeletnek megfelelően többéves munkaprogramok és finanszírozási határozatok elfogadására kerül sor.
A Bizottság azt tervezi, hogy a programok költségvetésének végrehajtását továbbra is a pillérértékelésnek alávetett jelenlegi megbízott szervezetekre bízza (közvetett irányítás), azaz a litván nemzeti ügynökségre, a Központi Projektirányítási Ügynökségre (CPMA) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankra (EBRD). Ezenfelül a Bizottság érintett szervezeti egységei továbbra is szorosan nyomon fogják követni a projekt megvalósítását a félévente elvégzett dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzések segítségével, és kockázati felülvizsgálatok alapján megvalósított tematikus ellenőrzésekkel egészítik ki a szokásos programozási, nyomonkövetési és ellenőrzési ciklust.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A javasolt alap-jogiaktus 3. cikke meghatározza a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret programjának célkitűzéseit. Ezek a program uniós hozzáadott értékének két fő aspektusát tükrözik, nevezetesen a fokozott nukleáris biztonságot és az uniós tagállamok nukleáris leszerelési folyamattal kapcsolatos ismereteinek bővítését.
A javaslat 3., 8. és 9. cikke, valamint melléklete együttesen meghatározzák azt a keretet, amely biztosítja, hogy a vonatkozó uniós finanszírozás olyan intézkedésekre összpontosítson, amelyek valóban megvalósítják a program célkitűzését. A fent említett cikkek és a melléklet egyértelművé teszi továbbá, hogy az EU és Litvánia milyen módon osztozik az Ignalina atomerőmű leszerelése érdekében tett erőfeszítésekben.
A társfinanszírozásra vonatkozó rendelkezés és a részletes leszerelési terv költségbecslései tükrözik az EU Litvánia iránti, a csatlakozási szerződésben meghatározott kötelezettségvállalását.
A 10. cikk a leszerelési programok hosszát tükröző többéves munkaprogramok alkalmazásáról rendelkezik. Meghatározza a többéves munkaprogram alkalmazási köre felülvizsgálatának folyamatát, és megfelelő eszközöket biztosít a Bizottság számára ahhoz, hogy szükség esetén korrekciós intézkedéseket vezessen be.
A melléklet részletesen ismerteti a program egyedi célkitűzéseit, nevezetesen az uniós finanszírozás olyan alapvető feladatokra történő fenntartását, mint a biztonság, miközben a társfinanszírozási rendszereket a helyi érdekelt felek és az Unió érdekeinek összehangolására használja.
2025/0268 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
a litvániai Ignalina atomerőmű leszerelését segítő, a 2028–2034 közötti időszakra szóló támogatási program létrehozásáról és az (EU) 2021/101 rendelet hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel a 2003-as csatlakozási okmányra és különösen az ahhoz csatolt 4. jegyzőkönyv 3. cikkének (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)A 2003. évi csatlakozási okmányhoz csatolt, az Ignalina atomerőműről szóló 4. jegyzőkönyvben Litvánia kötelezte magát arra, hogy 2004. december 31-ig, illetve 2009. december 31-ig leállítja az Ignalina atomerőmű 1. és 2. blokkját, valamint ezt követően leszereli az említett blokkokat.
(2)A csatlakozási okmányban vállalt kötelezettségeinek megfelelően és az Unió támogatásával Litvánia határidőre leállította a két blokkot és jelentős előrelépést tett azok leszerelése terén. A sugárzásveszély szintjének folyamatos csökkentéséhez további munkálatok elvégzésére van szükség. A rendelkezésre álló becslések szerint 2027 után további pénzügyi forrásokra lesz szükség e cél megvalósításához.
(3)Az e rendelet hatálya alá tartozó atomerőmű leszerelését a nukleáris biztonságra vonatkozó jogszabályokkal, nevezetesen a 2009/71/Euratom tanácsi irányelvvel és a hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályokkal, nevezetesen a 2011/70/Euratom tanácsi irányelvvel összhangban kell megvalósítani. E jogszabályok értelmében a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelése iránti végső felelősség Litvániáé.
(4)Elismerve, hogy a Szovjetuniótól örökölt két 1 500 MW teljesítményű RBMK reaktorral rendelkező Ignalina atomerőmű idő előtti leállítása és az azt követő leszerelése példa nélküli, és Litvánia számára kivételes pénzügyi terhet jelentett, amely az ország méretével és gazdasági erejével nem áll arányban, a 2003. évi csatlakozási okmány 4. jegyzőkönyve leszögezte, hogy a litvániai Ignalina atomerőmű leszerelését segítő támogatási program (a továbbiakban: a program) keretében biztosított uniós támogatásnak zavartalanul folytatódnia kell és a 2006 utáni időszakra is meghosszabbításra kerül, a következő pénzügyi terv időszakára.
(5)Ez a rendelet meghatározza a program indikatív pénzügyi keretösszegét.
(6)A program végrehajtása során biztosítani kell annak következetességét, összhangját és szinergiáit más uniós szakpolitikákkal és programokkal, különösen a [XXX] tanácsi rendelettel létrehozott Nukleáris Biztonsági Együttműködési és Leszerelési Eszközzel.
(7)A közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyorsan változó gazdasági, társadalmi és geopolitikai környezetben rugalmasabb többéves pénzügyi keretre és uniós kiadási programokra van szükség. E célból és a program célkitűzéseivel összhangban a finanszírozásnak megfelelően figyelembe kell vennie a Bizottság által közzétett vonatkozó dokumentumokban, az Európai Parlament állásfoglalásaiban és a tanácsi következtetésekben meghatározott változó szakpolitikai igényeket és uniós prioritásokat, miközben kellő kiszámíthatóságot kell biztosítania a költségvetés végrehajtásához.
(8)A programra alkalmazandó az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet. A rendelet megállapítja az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a nem pénzügyi adományokra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi támogatásokra, a pénzügyi eszközökre és a költségvetési biztosítékokra – vonatkozó szabályokat.
(9)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel, a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.
(10)A programot az (EU) [XXX] európai parlamenti és tanácsi rendelettel [teljesítménymérési rendelet] összhangban kell végrehajtani, amely megállapítja a kiadások nyomon követésére és a költségvetés teljesítménymérési keretére vonatkozó szabályokat, ideértve az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 33. cikke (2) bekezdésének d) és f) pontjában említett, jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek, illetve a nemek közötti egyenlőség elvének egységes alkalmazását biztosító szabályokat, az uniós programok és tevékenységek teljesítményének nyomon követésére és jelentésére vonatkozó szabályokat, az uniós finanszírozási portál létrehozására vonatkozó szabályokat, a programok értékelésére vonatkozó szabályokat, valamint az összes uniós programra alkalmazandó egyéb horizontális rendelkezéseket, például a tájékoztatásra, a kommunikációra és a láthatóságra vonatkozó rendelkezéseket.
(11)Ez a rendelet nem befolyásolja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. és 108. cikke alapján lefolytatott, esetleges jövőbeli állami támogatásokkal kapcsolatos eljárások eredményét.
(12)Az e rendelet szerinti finanszírozásnak a leszerelés biztonsági célkitűzéseit végrehajtó tevékenységekre kell összpontosulnia.
(13)A programnak magában kell foglalnia az ismeretek létrehozását és a tapasztalatok megosztását. A program keretében a leszerelési folyamattal és a hulladékgazdálkodással kapcsolatban szerzett ismereteket, tapasztalatokat és levont tanulságokat a Bizottságnak a Közös Kutatóközpont (JRC) telephelyein található nukleáris létesítményeivel koordinálva és szinergiában terjeszteni kell az Unióban és azon kívül, mivel ezek az intézkedések biztosítják a legnagyobb uniós hozzáadott értéket, továbbá hozzájárulnak a munkavállalók és a lakosság biztonságához, valamint a környezet védelméhez. Az együttműködés hatókörét, folyamatát és gazdasági vonatkozásait a többéves munkaprogramokban kell részletezni, és azokra a tagállamok közötti, vagy a tagállamok és a Bizottság között létrejött megállapodások is vonatkozhatnak.
(14)A JRC-nek koordinált módon elő kell segítenie az nukleáris létesítmények leszerelésével kapcsolatos ismeretek terjesztését a különböző uniós érdekelt felek között, például a következők révén: az Unióban végzett piacelemzések, valamint az ismeretek iránti uniós igények áttekintése és értékelése, az együttműködés lehetséges irányainak, az érdekelt feleknek és azoknak a területeknek a beazonosítása, ahol a program végrehajtása során létrehozott ismeretek a legnagyobb hozzáadott értéket nyújtanák, valamint az ismeretek megosztására szolgáló formátumok kidolgozása. A létrehozott ismeretek terjesztését a JRC-nek kell finanszíroznia. A tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy kezdeményezzék az ismeretek terjesztését célzó kapcsolatok és információcserék kialakítását. Az ilyen információcserék adott esetben harmadik országokat is érinthetnek, összhangban a(z) [XXX] európai parlamenti és tanácsi rendelet [Globális Európa] és az [XXX] tanácsi rendelet [a Nukleáris Biztonsági Együttműködési és Leszerelési Eszközről szóló rendelet] alapján végrehajtott intézkedésekkel és azokat kiegészítve.
(15)Az Ignalina atomerőmű leszerelését – a biztonság és a lehető legnagyobb hatékonyság garantálása érdekében – az elérhető legjobb műszaki szakértelem igénybevételével kell végrehajtani, kellő figyelmet fordítva a leszerelendő létesítmények jellegére és technológiai jellemzőire, figyelembe véve a legjobb nemzetközi gyakorlatokat.
(16)A program végrehajtásának hatékonyságát az Ignalina atomerőmű leszerelési tevékenységeiben részt vevő munkaerő arányos csökkentése révén kell növelni. Tekintettel a 2028–2034-ben elvégzendő bontási tevékenységekre, valamint tekintettel arra, hogy az Ignalina atomerőmű úgy döntött, hogy teljes egészében kiszervezi a reaktorakna központi zónáinak leszerelését, a leszerelési tevékenységekben részt vevő munkaerő létszámának a 2024 végi teljes munkaidős egyenértékhez (FTE) képest legalább egyharmadával kell csökkennie.
(17)Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az e rendelet keretében elkülönített támogatás legnagyobb uniós hozzáadott értékét, Litvániának és a Bizottságnak gondoskodnia kell a leszerelési folyamat alakulásának hatékony nyomon követéséről és ellenőrzéséről, jóllehet a leszerelésért a végső felelősség Litvániát terheli. A nyomon követés és az ellenőrzés magában foglalja az előrehaladás hatékony mérését és szükség esetén korrekciós intézkedések meghozatalát. E célból az (EU) 2021/101 tanácsi rendelet 9. cikkével összhangban elfogadott munkaprogramok részeként létrejött egy nyomonkövetési és tájékoztatási feladatokat ellátó bizottság, amelynek társelnöki tisztségét a Bizottság és Litvánia egy képviselője látja el.
(18)Lehetővé kell tenni a programhoz elkülönített előirányzatok összegének és a programozási időszaknak a végrehajtási jelentésben szereplő eredmények alapján történő felülvizsgálatát.
(19)Az e rendelet alapján társfinanszírozott tevékenységeket a Litvánia által az 1369/2013/Euratom rendelet alapján benyújtott leszerelési tervben és annak későbbi felülvizsgálataiban meghatározott határokon belül kell azonosítani. A leszerelési terv meghatározza a program hatókörét, a leszereléssel elérni kívánt végállapotot, valamint a leszerelés végső dátumát; tartalmazza a leszereléshez szükséges tevékenységeket, ezek ütemtervét, költségeit, valamint a szükséges emberi erőforrásokat. Adott esetben, a litván jog rendelkezéseivel összhangban vagy rövidebb időn belül, a terv tartalmát befolyásoló bármely jelentős esemény esetén Litvániának aktualizált leszerelési tervet kell benyújtania a Bizottsághoz, hogy az a többéves munkaprogramok elkészítése során azt figyelembe vegye.
(20)A program szerinti tevékenységeket az Unió és Litvánia közös finanszírozásával kell lefolytatni. Az Unió által biztosított társfinanszírozás felső határértékét az elődprogramok során kialakított társfinanszírozási gyakorlatnak megfelelően kell meghatározni. A hasonló uniós programoknál alkalmazott gyakorlatot és Litvánia gazdasági megerősödését figyelembe véve a program kezdetétől az e rendelet keretében finanszírozott tevékenységek végrehajtásának végéig az uniós társfinanszírozási arányt az elszámolható költségek legfeljebb 86 %-ában kell megállapítani. A fennmaradó társfinanszírozást Litvánia, valamint az Unió általános költségvetésétől eltérő források – így például nemzetközi pénzügyi szervezetek és más adományozók – biztosítják.
(21)Kellően figyelembe vették a 22/2016. sz. számvevőszéki különjelentést, annak ajánlásait és a Bizottság válaszát.
(22)A program a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv szerinti litván nemzeti program hatálya alá tartozik.
(23)A program végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.
(24)Az uniós finanszírozás e rendeletben meghatározott végrehajtási módszereit és formáit annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek biztosítani a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek teljesülését és az eredmények elérését, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terhet és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségfüggetlen finanszírozás alkalmazását az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 125. cikkének (1) bekezdése a) pontjában említettek szerint.
(25)A program a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra az (EU) 2021/101 rendelettel létrehozott program helyébe lép. Az említett rendelet ezért hatályát veszti,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet létrehozza a litvániai Ignalina atomerőmű leszerelését segítő támogatási programot (a továbbiakban: a program), és megállapítja a program célkitűzéseit, a 2028. január 1. és 2034. december 31. közötti időszakra szóló költségvetését, az uniós finanszírozás formáit és az ilyen finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1.„leszerelés”: azon adminisztratív és technikai intézkedések, amelyek lehetővé teszik egy nukleáris létesítmény szabályozói ellenőrzés alól való részleges vagy teljes kivonását, és amelyek célja a lakosság és a környezet hosszú távú védelmének biztosítása, ideértve az anyagokban és a nukleáris létesítmény telephelyén található reziduális radionuklidok szintjének csökkentését is;
2.„leszerelési terv”: a javasolt leszerelésről részletes információkat tartalmazó dokumentum, amely kiterjed a következőkre: a kiválasztott leszerelési stratégia; a leszerelési tevékenységek ütemterve, típusa és sorrendje; az alkalmazott hulladékgazdálkodási stratégia, ideértve a felszabadítást is; a javasolt végállapot; a leszerelés során keletkező hulladék tárolása és végleges elhelyezése; a leszerelés időkerete; a leszerelés teljes megvalósítására vonatkozó költségbecslések; valamint a célkitűzések, a várt eredmények, a mérföldkövek, a céldátumok, továbbá a kapcsolódó fő teljesítménymutatók, köztük adott esetben a megtermelt értéken alapuló mutatók. A tervet a nukleáris létesítmény engedélyese készíti el, és az megjelenik a többéves munkaprogramban is.
3. cikk
A program célkitűzései
(1)A program általános célkitűzései a következők:
a)Litvánia támogatása az Ignalina atomerőmű leszerelésének végrehajtásában, különös hangsúlyt fektetve a sugárzásbiztonsági kihívások kezelésére és a programvégrehajtás hatékonyságának a munkaerő arányos csökkentése révén történő optimalizálására;
b)a nukleáris létesítmény leszerelési folyamatával és a leszerelési tevékenységekből származó radioaktív hulladék kezelésével kapcsolatos ismeretek bővítése, a leszereléssel és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kérdésekre, a bevált vezetői gyakorlatokra és a technológiai kihívásokra vonatkozó explicit tudásanyagok kidolgozása;
c)az első albekezdés b) pontjában említett ismereteket a Nukleáris Biztonsági Együttműködési és Leszerelési Eszköz program keretében, az (Euratom) [XXX] rendelet [X]. cikkében meghatározottak szerint uniós szinten és azon túl is terjeszteni kell minden releváns területen, a potenciális uniós szinergiák kialakítása érdekében.
(2)A Közös Kutatóközpont koordinálja az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett ismeretek strukturálását és a tagállamok, illetve adott esetben harmadik országok körében történő terjesztését. Ezeket a tevékenységeket a Nukleáris Biztonsági Együttműködési és Leszerelési Eszköz program keretében kell finanszírozni, és az Unió a támogatható költségek 100 %-át finanszírozza.
(3)A program egyedi célkitűzése az, hogy a leszerelési tervvel összhangban megtörténjen az Ignalina atomerőmű berendezéseinek és reaktoraknáinak lebontása és dekontaminálása, és az ezekhez kapcsolódó műszaki tevékenység, ideértve a leszerelési tevékenységekből származó radioaktív hulladék kezelését is, továbbá hogy folytatódjon a leszerelés során keletkezett és a korábbról visszamaradt hulladék biztonságos kezelése.
(4)Az e cikk (3) bekezdésében említett egyedi célkitűzés részletes leírását a melléklet tartalmazza. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján módosíthatja a mellékletet. E végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
4. cikk
Költségvetés
(1)A programnak a 2028. január 1. és 2034. december 31. közötti időszakban történő végrehajtására szánt indikatív pénzügyi keretösszeg folyó árakon 678 000 000 EUR.
(2)Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő tevékenységekre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások több évre elosztott éves részletekre bonthatók.
(3)A szükséges kiadások fedezése és a program végéig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátásának lehetővé tétele érdekében előirányzatok vihetők be az Unió általános költségvetésébe 2034 után is.
(4)Az e cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi keretösszeg és az 5. cikkben említett kiegészítő források összege felhasználható továbbá a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekre, szervezeti információtechnológiai rendszerekre és platformokra, tájékoztatási, kommunikációs és láthatósági tevékenységekre, ideértve az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációt, valamint minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási vagy személyzettel kapcsolatos kiadásra, amely a program irányításával kapcsolatban a Bizottságnál felmerül.
5. cikk
Kiegészítő források
(1)A tagállamok, az uniós intézmények, szervek és ügynökségek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek, nemzetközi pénzügyi szervezetek vagy más harmadik felek kiegészítő pénzügyi vagy nem pénzügyi hozzájárulást nyújthatnak a programhoz. A kiegészítő pénzügyi hozzájárulások az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 21. cikke (2) bekezdése a), d) vagy e) pontjának vagy 21. cikke (5) bekezdésének értelmében külső címzett bevételnek minősülnek.
(2)A megosztott irányítás keretében a tagállamok részére allokált források a tagállamok kérésére a programhoz rendelhetők. A Bizottság az említett forrásokat az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) vagy c) pontjával összhangban közvetlenül vagy közvetve használja fel. Ezek a források kiegészítik az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett összeget. Az említett forrásokat az érintett tagállam javára kell felhasználni. Amennyiben a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítás keretében jogi kötelezettségvállalással nem terhelte meg a programhoz ily módon rendelt összegeket, a megfelelő le nem kötött összegek az érintett tagállam kérésére visszacsoportosíthatók az érintett egy vagy több forrásprogramba vagy azok utódprogramjaiba.
6. cikk
Alternatív, kombinált és kumulatív finanszírozás
(1)A programot más uniós programokkal szinergiában kell végrehajtani. A program keretében hozzájárulás nyújtható olyan intézkedésekhez, amelyek egy másik programból uniós hozzájárulásban részesültek. A megfelelő hozzájárulásra a vonatkozó uniós program szabályai alkalmazandók, illetve valamennyi hozzájárulásra egyetlen szabályrendszer alkalmazható, és az összes hozzájárulás egyetlen jogi kötelezettségvállalással is leköthető. Ha az uniós hozzájárulás alapját a támogatható költségek jelentik, az Unió általános költségvetéséből származó kumulatív támogatás nem haladhatja meg az intézkedés teljes elszámolható költségét, és kiszámítása a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumoknak megfelelően, arányosan történik.
(2)A program szerinti odaítélési eljárásokat a tagállamok, az uniós intézmények, szervek és ügynökségek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek, nemzetközi pénzügyi szervezetek vagy más harmadik felek („a közös odaítélési eljárásban részt vevő partnerek”) közösen is lefolytathatják közvetlen vagy közvetett irányítás keretében, feltéve, hogy biztosított az Unió pénzügyi érdekeinek védelme. Ezekre az eljárásokra egységes szabályrendszer alkalmazandó, és az eljárásoknak egységes jogi kötelezettségvállalások megkötését kell eredményezniük. E célból a közös odaítélési eljárásban részt vevő partnerek e rendelet 5. cikkével összhangban forrásokat bocsáthatnak a program rendelkezésére, vagy adott esetben az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban a partnerek megbízhatók az odaítélési eljárás végrehajtásával. A közös odaítélési eljárások során a közös odaítélési eljárásban részt vevő partnerek képviselői az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 153. cikkének (3) bekezdésében említett értékelőbizottság tagjai is lehetnek.
7. cikk
Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái
(1)A programot az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban közvetlen irányítás vagy az említett rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervezetekkel közvetett irányítás keretében kell végrehajtani.
(2)A program szerinti uniós finanszírozás az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban bármilyen formában – de különösen pénzdíjak, közbeszerzés és nem pénzügyi adományok formájában – nyújtható.
8. cikk
Támogathatóság
(1)Kizárólag a 3. cikkben foglalt célkitűzéseket végrehajtó tevékenységek részesülhetnek uniós finanszírozásban.
(2)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 110. cikkében említett munkaprogramok tovább pontosíthatják az e rendeletben meghatározott támogathatósági feltételeket, vagy további támogathatósági feltételeket határozhatnak meg konkrét tevékenységek vonatkozásában.
9. cikk
Társfinanszírozási arányok
A programban 86 %-nál magasabb összesített uniós társfinanszírozási arány nem alkalmazható. A fennmaradó finanszírozást Litvánia, valamint az Unió általános költségvetésén kívüli további források biztosítják.
10. cikk
Munkaprogram
(1)A programot az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 110. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani.
(2)A munkaprogramoknak tükrözniük kell az alkalmazandó leszerelési tervet, amely kiindulási alapul szolgál a program nyomon követéséhez és értékeléséhez.
11. cikk
Bizottság
(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
(3)Ha a bizottságnak írásbeli eljárás keretében kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül a bizottság elnöke úgy határoz, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.
12. cikk
Hatályon kívül helyezés
Az (EU) 2021/101 rendelet 2028. január 1-jével hatályát veszti.
13. cikk
Átmeneti rendelkezések
(1)Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2021/101 rendelet szerint megkezdett intézkedések folytatását vagy módosítását, és az utóbbi rendelet továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.
(2)A program pénzügyi keretösszegéből a program és az (EU) 2021/101 rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.
14. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2028. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI12
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe12
1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)12
1.3.Célkitűzés(ek)12
1.3.1.Általános célkitűzés(ek)12
1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)12
1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)12
1.3.4.Teljesítménymutatók13
1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:13
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása13
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével13
1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.13
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága13
1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel15
1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is15
1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama16
1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)16
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK17
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések17
2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)17
2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása17
2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk17
2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)17
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések18
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA20
3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)20
3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása20
3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása20
3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok21
3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet23
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása24
3.2.3.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok24
3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok24
3.2.3.3.Előirányzatok összesen24
3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek24
3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott24
3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése25
3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség26
3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása27
3.3.Becsült bevételi hatás27
4.Digitális vetületek27
4.1.Digitális vonatkozású követelmények27
4.2.Adatok28
4.3.Digitális megoldások28
4.4.Interoperabilitási értékelés28
4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések28
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
A Tanács rendelete a litvániai Ignalina atomerőmű leszerelését segítő, a 2028–2034 közötti időszakra szóló támogatási program létrehozásáról és az (EU) 2021/101 rendelet hatályon kívül helyezéséről
1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)
1.3.Célkitűzés(ek)
1.3.1.Általános célkitűzés(ek)
A program általános célkitűzése Litvánia támogatása az Ignalina atomerőmű leszerelésének végrehajtásában, különös hangsúlyt fektetve a sugárzásbiztonsági kihívások kezelésére és a programvégrehajtás hatékonyságának a munkaerő arányos csökkentése révén történő optimalizálására.
A program ismereteket teremt a nukleáris létesítmény leszerelési folyamatáról és a leszerelési tevékenységekből származó radioaktív hulladék kezeléséről. Ezeket az ismereteket uniós szinten és lehetőség szerint harmadik országok számára kell terjeszteni, a Nukleáris Biztonsági Együttműködési és Leszerelési Eszköz belső komponensének rendelkezéseivel összhangban, az (Euratom) [XXX] tanácsi rendelet [X]. cikkében meghatározottak szerint. Az ismeretek strukturálását és a tagállamok felé történő terjesztését a Közös Kutatóközpont koordinálja.
1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)
A program egyedi célkitűzése az, hogy a leszerelési tervvel összhangban megtörténjen az Ignalina atomerőmű berendezéseinek és reaktoraknáinak lebontása és dekontaminálása, ideértve a leszerelési tevékenységekből származó radioaktív hulladék kezelését is, továbbá hogy folytatódjon a leszerelés során keletkezett és a korábbról visszamaradt hulladék biztonságos kezelése.
Az egyedi célkitűzés részletes leírását a melléklet tartalmazza.
1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)
Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.
Biztonság. Az uniós finanszírozás révén jelentősen magasabb biztonsági szint lesz elérhető a nukleáris telephelyeken.
Megszerzett ismeretek. Az Ignalina-program keretében Litvániában végrehajtott projektek során szerzett tapasztalatok szilárd tudásalapot biztosítanak az EU-ban a folyamatban lévő és jövőbeli leszerelési tevékenységekhez. Ez az uniós társfinanszírozással megvalósított program kiváló referenciául szolgálhat az irányítással kapcsolatos kérdések és a gazdálkodási gyakorlatok (például a költségbecslési módszerek vagy a tervezés) lebonyolítása, valamint a fennálló technológiai kihívások (úgymint a grafitmoderált-reaktorok leszerelése és a jelentős mennyiségű sugárzásnak kitett grafit ártalmatlanítása) megoldása terén. A leszereléssel kapcsolatos szakértelem és ismeretek az elöregedő atomerőművekkel rendelkező harmadik országok számára is előnyösek lennének.
1.3.4.Teljesítménymutatók
Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.
Az e program előrehaladásának és eredményeinek nyomon követésére szolgáló kimeneti és eredménymutatók megfelelnek (EU) [XXX] rendeletben [teljesítménymérési rendelet] előírt közös mutatóknak.
1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:
új intézkedés
kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés
meglévő intézkedés meghosszabbítása
egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével
Az Ignalina-program a jogalapul szolgáló dokumentumokban (Litvánia csatlakozási szerződése, különösen a 2003. évi csatlakozási okmány 4. jegyzőkönyve és 56. cikke) meghatározott követelményeket teljesíti.
1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.
Európai uniós csatlakozásának feltételeként Litvánia vállalta, hogy leállítja, majd leszereli az Ignalina atomerőmű két, a csernobilivel megegyező típusú reaktorát. A Litvániával való szolidaritás jegyében az Európai Unió Litvánia csatlakozási szerződésében vállalta, hogy pénzügyi támogatást nyújt az Ignalina atomerőmű leszereléséhez.
A leszerelési tevékenységek a 2020. évi végleges leszerelési tervhez képest némi késéssel haladnak előre. Az Uniónak érdeke azonban, hogy továbbra is nyújtson pénzügyi támogatást a leszereléshez, és ezáltal segítse a műveletek lehető legnagyobb biztonság melletti megvalósítását. A program jelentős és hosszú időre szóló támogatást nyújt a munkavállalók és a népesség egészségének védelméhez, a környezetkárosodás megelőzéséhez, valamint a nukleáris biztonság és a nukleáris védettség szintjének tényleges javulásához.
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
A program időközi értékelésére a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokkal összhangban került sor. Az időközi értékelés számba vette és felmérte az eredményeket és a hatásokat, az erőforrások felhasználásának hatékonyságát, valamint a teremtett uniós hozzáadott értéket. Az értékelés a 2021–2024-es időszakra összpontosított, és adott esetben az előző pénzügyi keretet (2014–2020) is figyelembe vette.
Az Európai Bizottság az időközi értékeléshez a legfontosabb érdekelt felek (azaz a minisztériumok, végrehajtó szervezetek, a leszerelést végző vállalkozók) széles körének bevonásával számos releváns információt és adatot gyűjtött össze.
A program időközi értékelésének főbb következtetései a következők voltak:
Koherencia az uniós szakpolitikákkal. A program összhangban van azokkal az uniós szakpolitikákkal, amelyek célja a legmagasabb szintű nukleáris biztonság biztosítása. Az uniós támogatás garantálja, hogy Litvánia folyamatosan dolgozik azonnali leszerelési stratégiája megvalósításán, és megakadályozza, hogy ez indokolatlanul nagy terheket rójon a jövőbeni generációkra, ugyanakkor történelmi okokra hivatkozva részlegesen eltér a tagállam azon alapvető felelősségétől, hogy megfelelő pénzügyi erőforrásokat biztosítson a nukleáris létesítmény leszereléséhez és a radioaktív hulladékok kezeléséhez.
Előrehaladás. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben meghatározott várakozásokkal összhangban Litvánia eredményes és hatékony előrehaladást ért el reaktorainak az alaptervvel (a leszerelési tervvel) összhangban történő leszerelése terén; a program összetettsége miatti kihívások és visszalépések miatt azonban némi késedelem tapasztalható.
Biztonság. Az elemzés bemutatta, hogy a jelen többéves pénzügyi keret által biztosított uniós finanszírozás révén jelentősen magasabb biztonsági szintek lesznek elérhetők a nukleáris telephelyen. Minden kiégett fűtőelemet eltávolítottak a reaktorépületből, és azokat a legkorszerűbb létesítményben biztonságosan tárolták. A visszamaradt és a leszerelésből származó hulladékanyagokat ártalmatlanítás céljából kezelik és kondicionálják, előkészítve a sugárzásnak kitett grafit reaktormagból történő lebontását, ami a maga nemében első, példa nélküli léptékű projekt.
Pénzügyi hatás. A leszerelési terv keretbe foglalja a program hatókörét, ütemtervét és költségvetését. A terv jelenleg felülvizsgálat alatt áll, különös tekintettel az ütemtervre, a legkritikusabb projekt, azaz a reaktormagok bontása koncepcionális tervezésének eredményeként.
Nemzeti hozzájárulás. A nemzeti hozzájárulás elért szintje alkalmasnak tűnik a megfelelő hatékonyság fenntartására a megfelelő nemzeti szintű elszámoltathatóság alapján, amely a kedvezményezett gazdaságorientált magatartását ösztönzi. Mindazonáltal szükséges a nemzeti hozzájárulásra vonatkozó minimális küszöbérték meghatározása, de ez önmagában nem nyújt elegendő ösztönzést a leszerelés időszerű és hatékony megvalósításához. Ennek érdekében a kockázatoknak (költségtúllépések, késések) a tagállamokra való explicit átruházása nagyobb hatást érne el. A jelenlegi többéves pénzügyi keret az erre alkalmas területeken ezt már bizonyos mértékig meg is valósította.
Irányítás. Az irányítási struktúra garantálta a program hatékony és eredményes megvalósítását, és sikeresen megoldotta a nemzeti hozzájárulással kapcsolatban említett bizonytalanságok által okozott problémákat. A sikerhez főként a következő tényezők járultak hozzá: a szerepkörök és feladatok egyértelmű meghatározása, valamint a megerősített nyomonkövetési keret. Az elemzés olyan területeket is meghatározott, ahol további javulásra van szükség:
i.
az érintett tagállam fokozottabb bevonása a felelősségvállalás erősítése, valamint a leszerelést végző vállalkozó (végső kedvezményezett) magasabb fokú elszámoltathatósága érdekében;
ii.
az eljárások egyszerűsítése az irányítási ciklus eredményességének javítása érdekében;
iii.
magasabb fokú összehasonlíthatóság a többi program teljesítményével.
Célkitűzések. Az időközi értékelés megerősítette, hogy a program általános célkitűzése és fő egyedi célkitűzései továbbra is érvényesek a jelenlegi többéves pénzügyi keretben. Mindazonáltal a várható eredmények, a mérföldkövek, a céldátumok, valamint a kapcsolódó teljesítménymutatók némelyikét a leszerelési terv legutóbbi frissítéseivel összhangban ki kell igazítani annak érdekében, hogy a 2028–2034 közötti időszakban lehetővé váljon a hatékony nyomon követés.
Megszerzett ismeretek. Végezetül az időközi értékelés kiemelte, hogy a program keretében végrehajtott projektekből eddig szerzett tapasztalatok szilárd tudásalapot biztosítanak az EU-ban a folyamatban lévő és jövőbeli leszerelési tevékenységek elvégzéséhez. Ez az uniós társfinanszírozással megvalósított program kiváló referenciául szolgálhat az irányítással kapcsolatos kérdések és a gazdálkodási gyakorlatok (például a költségbecslési módszerek vagy a tervezés) lebonyolítása, valamint a fennálló technológiai kihívások (úgymint a grafitmoderált-reaktorok leszerelése és a jelentős mennyiségű sugárzásnak kitett grafit ártalmatlanítása) megoldása terén.
1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel
A Visaginas régióban rendelkezésre álló egyéb uniós eszközök is alkalmazhatók, biztosítva az Ignalina-programmal való kiegészítő jelleget. A Kohéziós Alap például támogathatná a kapcsolódó társadalmi és gazdasági átmenetet elősegítő intézkedéseket, többek között az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használata terén, valamint más, a sugárbiztonsági folyamatokhoz nem kapcsolódó tevékenységeket. Ezzel a Kohéziós Alap új tevékenységeket vezethetne be a régióban, és a helyben elérhető szakértelmet felhasználva ösztönözhetné a munkahelyteremtést, a fenntartható növekedést és az innovációt.
Elő kell mozdítani a Nukleáris Biztonsági Együttműködési és Leszerelési Eszközzel való szinergiákat, különösen a tapasztalatok és az ismeretek megosztása tekintetében.
1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is
A következő többéves pénzügyi keretben a program különböző finanszírozási lehetőségeinek értékelése során a következő három szakpolitikai alternatívát mérlegelték:
–
1. szakpolitikai alternatíva – Az Ignalina-program megszüntetése,
–
2. szakpolitikai alternatíva – Megosztott irányítású eszközökkel végrehajtott Ignalina-program,
–
3. szakpolitikai alternatíva – Az Ignalina-program mint célzott kiadási program.
Az 1. szakpolitikai alternatíva (megszűntetés) lemondana a program biztonsági célkitűzéseinek keresztülviteléről, valamint a megszerzett ismeretek más uniós tagállamok javára történő kiaknázásáról; ezenkívül politikai szempontból az Unió figyelmen kívül hagyná a program eddigi alapját képező szolidaritási elvet, ami negatív hatással lenne az EU megítélésére Litvániában.
A 2. és 3. szakpolitikai alternatíva főként a tematika (kohézió kontra biztonság) és a végrehajtási mechanizmus (esb-alapok kontra célzott kiadási program) tekintetében különbözik.
Mindkét megoldás alkalmas arra, hogy eleget tegyen a kedvezményezett tagállam fokozott felelősségvállalása, valamint a leszerelés időben és hatékonyan történő folytatására irányuló erőteljesebb ösztönzők iránti jelentős elvárásoknak. A 3. szakpolitikai alternatíva azonban hatékonyabban reagál a következő igényekre:
–
a biztonsági célkitűzések uniós nyomatékosítása,
–
az atomerőművek leszerelésével kapcsolatban szerzett ismeretek kiaknázása az EU-ban és azon kívül.
1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama
határozott időtartam
–
2028.[1.1]-től 2034.[12.31.]-ig hatályos
–
pénzügyi hatás: 2028-tól 2034-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és 2028-tól 2036-ig a kifizetési előirányzatok esetében
– határozatlan időtartam
–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig
–azt követően: rendes ütemű végrehajtás
1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)
Közvetlen irányítás a Bizottság által
– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét
–
végrehajtó ügynökségen keresztül
Megosztott irányítás a tagállamokkal
Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:
– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek
– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)
– az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap
– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek
– közjogi szervek
– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek
– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek
– az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek
–valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.
Megjegyzések
Az Ignalina-program pillérértékelésnek alávetett jelenlegi megbízott szervezetei (CPMA, EBRD) továbbra is végrehajtó szervként fognak működni a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben.
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
Az e programra vonatkozó nyomonkövetési és jelentéstételi szabályok a költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési keretének létrehozásáról, valamint az uniós programokra és tevékenységekre vonatkozó egyéb horizontális szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatban (teljesítménymérési rendelet, COM(2025) 545) meghatározott követelményeket fogják követni.
Emellett az Ignalina-program operatív végrehajtását a Bizottság új irányítással, valamint a kedvezményezettekre vonatkozó fokozott tervezési, nyomonkövetési és jelentéstételi követelmények bevezetésével követi nyomon. Az új irányítási megközelítésnek megfelelően Litvánia kinevezett egy, a leszerelési program nemzeti szintű programozásáért, koordinálásáért és nyomon követéséért felelős (miniszterhelyettesi vagy államtitkári posztot betöltő) programkoordinátort. Létrejött egy ellenőrzési és jelentési funkciókkal megbízott bizottság is, amelynek az Európai Bizottság képviselője és a programkoordinátor a társelnökei. Az Európai Bizottság tisztviselői évente kétszer helyszíni szemlét tartanak, és ellenőrzik a tevékenységek fizikai előrehaladását.
Egy külön bizottságot hoztak létre a reaktormagok bontásának irányítására (R3D projekt), tekintettel a tevékenység relevanciájára mind a költségek, mind az ütemterv szempontjából.
2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)
2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása
Az Ignalina-program időközi értékelése szerint a jelenlegi irányítási struktúra bizonyítottan garantálja a program hatékony és eredményes megvalósítását. A sikerhez főként a következő tényezők járulnak hozzá: a szerepkörök és feladatok egyértelmű meghatározása, valamint a megerősített nyomonkövetési keret.
2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk
A program megvalósításával kapcsolatos kockázatokat a dokumentumalapú ellenőrzések, a félévente elvégzett helyszíni nyomonkövetési vizsgálatok, valamint a késések és többletköltségek korai észlelésére alkalmas, a megtermelt érték meghatározásának módszerével veszik számba. Ezt követi a kockázatok kvantitatív megközelítésű eljárással végzett kiértékelése. A kockázatok nyilvántartását és az ahhoz kapcsolódó tevékenységeket legalább évente kétszer ellenőrizik és frissítik. A projektek megvalósításával kapcsolatos legkomolyabb kockázatokat a végrehajtó szervek és a kedvezményezettek meglévő kockázatkezelési rendszereivel párhuzamosan követik.
A kockázatok felülvizsgálata lehetővé teszi a kockázatokon alapuló nyomonkövetési és irányítási megközelítés kidolgozását, amelynek köszönhetően lehetővé válik a jelentési kötelezettségek folyamatos, a kockázatokkal érintett területeknek megfelelő alakítása, a nyomonkövetési kiküldetések prioritásainak meghatározása, valamint további tematikus ellenőrzések megvalósítása.
2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)
Az Ignalina-programhoz kapcsolódó ellenőrzési költségek két külön elemből állnak. Egyrészről a Bizottság szolgálatai által végzett ellenőrzések költségéből, másrészről pedig a megbízott szervezetnek a szervezeti szinten végzett ellenőrzésekért fizetett díjazásból. A költségek a Bizottság szintjén várhatóan összességében stabilak maradnak. Az elmúlt 3 évben a CPMA és az EBRD becsült ellenőrzési költsége a litván műveletek esetében a kezelt források mintegy 0,3–0,6 %-ára becsülhető. A megbízott szervezeteknek fizetett javadalmazás várhatóan továbbra is az ellenőrzött összegen alapul, a forrásokra vonatkozó szabályokban (EBRD: 2024-ben 1,96 millió EUR, azaz a projektek értékének 5,5 %-a) vagy a hozzájárulási megállapodásokban (CPMA: 2024-ben 1,08 millió EUR, azaz a projektek értékének 3,5 %-a) meghatározott elveknek megfelelően.
A program idővel költséghatékonynak bizonyult, és költségszerkezete összességében gazdaságos maradt (a Bizottsági szintjén az ellenőrzés költsége jóval 1 % alatt maradt).
Az egyik oldalon az EBRD és a CPMA szakértelmére, másfelől a kockázatok és műveletek Bizottság általi megerősített nyomon követésére támaszkodó ellenőrzési struktúra szilárdnak és hatékonynak tekinthető. Szilárd információáramlások vannak érvényben, amelyek alátámasztják az Energiaügyi Főigazgatóság e tekintetben nyújtott bizonyosságát. Mindkét megbízott szervezetet pillérértékelésnek vetettek alá. A kiadásokkal kapcsolatban a közelmúltban nem érkeztek jelentős ellenőrzési észrevételek. Az elmúlt években a hibakockázatot a kifizetéskor 0,5 %-ra, a lezáráskor pedig 0,3 %-ra becsülték.
A kontrollrendszer célja, hogy a (kifizetéskor és lezáráskor) várható hibakockázat éves szinten a 2 %-os lényegességi küszöb alatt maradjon.
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések
Az Energiaügyi Főigazgatóság 2013 novembere óta saját fejlesztésű csalás elleni stratégiáját használja, amely az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) módszertanában szereplő útmutatásokon alapul. A stratégiát legutóbb 2020 októberében, az azt kísérő cselekvési tervet pedig 2023 júliusában aktualizálták. Az Energiaügyi Főigazgatóság célja, hogy két- vagy háromévente frissítse csalás elleni stratégiáját.
A jelenlegi stratégia lényege, hogy a sebezhetőségi elemzésekre építve meghatározza a kifejezetten az Energiaügyi Főigazgatóságra vonatkozó csalási kockázatokat, és szélesebb kontextusba helyezze azokat. Ez az értékelés arra a következtetésre jutott, hogy az Energiaügyi Főigazgatóságot mérsékelt és alacsony szintű csalási kockázatok fenyegetik.
A tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét garantálni hivatott ellenőrzéseket egy, a stratégiához csatolt cselekvési terv egészíti ki.
A cselekvési terv célja különösen az alábbiak biztosítása:
–
a csalás gyanújának bejelentését és kezelését meghatározó belső szabályok megléte,
–
a csalás elleni tevékenységekhez kapcsolódó felelősségi körök egyértelmű elosztása az egységek és a funkciók között,
–
a potenciális csalási kockázatok bevonása az irányítási terv keretében végzett éves kockázatfelmérési gyakorlatba,
–
rendszeres részvétel a Csalásmegelőzési és -felderítési Hálózat, illetve a Csalások és Szabálytalanságok Bizottsága ülésein, valamint kapcsolattartás a többi főigazgatósággal és szolgálattal,
–
a helyi csalásellenes kapcsolattartó funkció betöltése az adott kutatási család közös cselekvési tervének megfelelően,
–
jó együttműködés fenntartása az Európai Csalás Elleni Hivatallal,
–
a személyzet rendszeres tájékoztató előadásokhoz, képzésekhez és szükség esetén egyéb kapacitásépítési kezdeményezésekhez fér hozzá,
–
a potenciálisan magasabb kockázatú témákat megfelelően értékelik.
A stratégia megvalósítását nyomon követjük, az Energiaügyi Főigazgatóság vezetése erről legalább évente kétszer jelentést kap.
A program esetében alkalmazott kockázatkezelési folyamat megfelelően figyelembe veszi a megfelelési és integritási kockázatokat. A Bizottság és a megbízott szervezetek között szilárd információs csatornák állnak rendelkezésre annak biztosítására, hogy az esetleges problémákat bejelentsék.
A megbízott szervezetek közvetett irányítás keretében kulcsszerepet játszanak a csalások és szabálytalanságok megelőzésében. Az egymást követő pillérértékelések e tekintetben megvizsgálták a megfelelő és hatékony ellenőrzések meglétét. Az EBRD határozott szakpolitikákkal rendelkezik a megfelelés és az integritás biztosítására, valamint az összeférhetetlenség megelőzésére. A CPMA bevezette a szükséges kontrollokat, és rendszeres ellenőrzéseknek vetik alá a nemzeti ellenőrző szervek részéről. A program szabályai továbbá megfelelő hozzáférést biztosítanak a személyzethez, a helyiségekhez és az információkhoz nemcsak a nemzeti ellenőrző szervek, hanem az Európai Számvevőszék és a vizsgálati hatóságok számára is.
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)
·Létrehozandó új költségvetési sorok
·A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.
.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete
|
Költségvetési sor
|
Kiadás típusa
|
Hozzájárulás
|
|
|
Szám
|
diff./nem diff.
|
EFTA-országoktól
|
tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől
|
más harmadik országoktól
|
egyéb címzett bevétel
|
|
2.
|
04 01 05 Az Ignalina-program támogatási kiadásai
|
Nem diff.
|
NEM
|
NEM
|
NEM
|
NEM
|
|
2.
|
04 06 01 Segítségnyújtás a nukleáris létesítmények leszereléséhez Litvániára vonatkozóan
|
Diff.
|
NEM
|
NEM
|
NEM
|
NEM
|
3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása
3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
–
A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását
–
A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:
3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
A többéves pénzügyi keret fejezete
|
2.
|
Nukleáris létesítmények leszerelése (Litvánia)
|
|
Főigazgatóság: Energiaügyi (FOLYÓ ÁRAKON MILLIÓ EUR)
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
|
|
|
2028
|
2029
|
2030
|
2031
|
2032
|
2033
|
2034
|
|
|
Operatív előirányzatok
|
|
04 06 01 Segítségnyújtás a nukleáris létesítmények leszereléséhez Litvániára vonatkozóan
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
(1a)
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
(2a)
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok
|
|
04 01 05 Az Ignalina-program támogatási kiadásai
|
|
(3)
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
|
Előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
=1a+3
|
91
|
124
|
87
|
84
|
94
|
94
|
104
|
678
|
|
az Energiaügyi Főigazgatóság részére
|
Kifizetési előirányzatok
|
=2a+3
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
|
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
|
|
|
2028
|
2029
|
2030
|
2031
|
2032
|
2033
|
2034
|
|
|
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
(4)
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
(5)
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN
|
(6)
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
|
A többéves pénzügyi keret <2> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
=(4)+(6)
|
91
|
124
|
87
|
84
|
94
|
94
|
104
|
678
|
|
ÖSSZESEN
|
Kifizetési előirányzatok
|
=(5)+(6)
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete
|
4
|
„Igazgatási kiadások”
|
|
|
|
|
|
Főigazgatóság: Energiaügyi
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
|
|
|
2028
|
2029
|
2030
|
2031
|
2032
|
2033
|
2034
|
|
|
Humánerőforrás
|
0,564
|
0,564
|
0,564
|
0,564
|
0,564
|
0,564
|
0,564
|
3 948
|
|
Egyéb igazgatási kiadások
|
0,070
|
0,070
|
0,070
|
0,070
|
0,070
|
0,070
|
0,070
|
0,490
|
|
Energiaügyi Főigazgatóság ÖSSZESEN
|
Előirányzatok
|
0,634
|
0,634
|
0,634
|
0,634
|
0,634
|
0,634
|
0,634
|
4 438
|
|
A többéves pénzügyi keret 4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN
|
(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)
|
0,634
|
0,634
|
0,634
|
0,634
|
0,634
|
0,634
|
0,634
|
4 438
|
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
|
|
|
2028
|
2029
|
2030
|
2031
|
2032
|
2033
|
2034
|
|
|
A többéves pénzügyi keret 1–4. fejezetéhez tartozó előirányzatok
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
|
ÖSSZESEN
|
Kifizetési előirányzatok
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
p.m.
|
=================================================================================================
millió EUR (három tizedesjegyig)
3.2.2.
Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)
Az e program előrehaladásának és eredményeinek nyomon követésére szolgáló kimeneti és eredménymutatók megfelelnek az [XXX] rendeletben [teljesítménymérési rendelet] előírt közös mutatóknak.
Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket
|
|
|
2028.
év
|
2029.
év
|
2030.
év
|
2031.
év
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. szakasz) további évekkel bővíthető.
|
ÖSSZESEN
|
|
|
KIMENETEK
|
|
|
Típus
|
Átlagos költség
|
Szám
|
Költség
|
Szám
|
Költség
|
Szám
|
Költség
|
Szám
|
Költség
|
Szám
|
Költség
|
Szám
|
Költség
|
Szám
|
Költség
|
Összesített szám
|
Összköltség
|
|
1. EGYEDI CÉLKITŰZÉS…
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
– Kimenet
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
– Kimenet
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
– Kimenet
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. egyedi célkitűzés részösszege
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. EGYEDI CÉLKITŰZÉS …
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
– Kimenet
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. egyedi célkitűzés részösszege
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ÖSSZESEN
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3.2.3.
Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.
A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:
3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok
|
MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
2028–2034 ÖSSZESEN
|
|
|
2028
|
2029
|
2030
|
2031
|
2032
|
2033
|
2034
|
|
|
4. FEJEZET
|
|
Humánerőforrás
|
0,564
|
0,564
|
0,564
|
0,564
|
0,564
|
0,564
|
0,564
|
3 948
|
|
Egyéb igazgatási kiadások
|
0,070
|
0,070
|
0,070
|
0,070
|
0,070
|
0,070
|
0,070
|
0,490
|
|
4. FEJEZETI részösszeg
|
0,634
|
0,634
|
0,634
|
0,634
|
0,634
|
0,634
|
0,634
|
4 438
|
|
4. FEJEZETEN kívül
|
|
Humánerőforrás
|
|
|
|
|
|
|
|
p.m.
|
|
Egyéb igazgatási jellegű kiadások
|
|
|
|
|
|
|
|
p.m.
|
|
4. FEJEZETEN kívüli részösszeg
|
|
|
|
|
|
|
|
p.m.
|
|
|
|
ÖSSZESEN
|
0,634
|
0,634
|
0,634
|
0,634
|
0,634
|
0,634
|
0,634
|
4 438
|
===================================================================
A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források – a költségvetési korlátok betartása mellett – szükség esetén kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében adott esetben az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.
3.2.4.
Becsült humánerőforrás-szükségletek
A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.
A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:
3.2.4.1.
A megszavazott költségvetésből finanszírozott
A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni
|
MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
|
|
2028
|
2029
|
2030
|
2031
|
2032
|
2033
|
2034
|
|
A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
|
|
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)
|
3
|
3
|
3
|
3
|
3
|
3
|
3
|
|
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
01 01 01 01 (közvetett kutatás)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)
|
|
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
Igazgatási támogatási sor
|
– a központokban
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
[XX.01.YY.YY]
|
– az Unió küldöttségeinél
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezetben (nevezze meg)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezeten kívül (nevezze meg)
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
ÖSSZESEN
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
===================================================================
A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):
|
|
A Bizottság szolgálatainál jelenleg rendelkezésre álló személyzetből fedezendő
|
Kivételes esetben további személyzet*
|
|
|
|
A 4. fejezetből vagy a kutatási keretből finanszírozandó
|
A BA sorból finanszírozandó
|
Díjakból finanszírozandó
|
|
Létszámtervi álláshelyek
|
3
|
0
|
N/A
|
N/A
|
|
Külső munkatársak (CA, SNE, INT)
|
0
|
0
|
N/A
|
N/A
|
A következők által elvégzendő feladatok leírása:
|
Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak
|
A program irányítása
Monitoring és ellenőrzés
Jelentéstétel
Pénzügyi ellenőrzés
|
|
Külső munkatársak
|
|
3.2.5.
A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése
Kötelező: a javaslat/kezdeményezés által érintett, digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra vonatkozó legjobb becslést fel kell tüntetni az alábbi táblázatban.
Kivételes esetben a 7. fejezethez tartozó előirányzatokat – amennyiben azokra a javaslat/kezdeményezés végrehajtásához szükség van –, a kijelölt sorban kell feltüntetni.
Az 1–6. fejezethez tartozó előirányzatokat „operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások”-ként kell feltüntetni. Ez a kiadás a kezdeményezés végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó informatikai platformok/eszközök újrafelhasználására/vásárlására/fejlesztésére és az azokhoz kapcsolódó beruházásokra (pl. engedélyek, tanulmányok, adattárolás stb.) felhasználandó operatív költségvetést takarja. Az e táblázatban megadott információknak összhangban kell lenniük a 4. szakaszban („Digitális vetületek”) bemutatott részletes információkkal.
|
Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
|
|
|
2028
|
2029
|
2030
|
2031
|
2032
|
2033
|
2034
|
|
|
4. FEJEZET
|
|
Informatikai kiadások (szervezeti)
|
0,025
|
0,025
|
0,025
|
0,025
|
0,025
|
0,025
|
0,025
|
0,175
|
|
4. FEJEZETI részösszeg
|
0,025
|
0,025
|
0,025
|
0,025
|
0,025
|
0,025
|
0,025
|
0,175
|
|
4. FEJEZETEN kívül
|
|
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
4. FEJEZETEN kívüli részösszeg
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
0
|
|
|
|
ÖSSZESEN
|
0,025
|
0,025
|
0,025
|
0,025
|
0,025
|
0,025
|
0,025
|
0,175
|
3.2.6.
A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség
A javaslat/kezdeményezés
teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.
a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé.
a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.
3.2.7.
Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása
A javaslat/kezdeményezés
nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.
előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:
előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Év
|
Összesen
|
|
|
2028
|
2029
|
2030
|
2031
|
2032
|
2033
|
2034
|
|
|
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3.3.Becsült bevételi hatás
A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.
A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:
a saját forrásokra
az egyéb bevételekre
adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Bevételi költségvetési sor:
|
Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok
|
A javaslat/kezdeményezés hatása
|
|
|
|
2028. év
|
2029. év
|
2030. év
|
2031. év
|
2032. év
|
2033. év
|
2034. év
|
|
… jogcímcsoport
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.
Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).
4.Digitális vetületek
4.1.Digitális vonatkozású követelmények
|
Úgy véljük, hogy a jelenlegi javaslatnak nincs digitális vonatkozása. Nem vezeti be, nem módosítja vagy nem érinti a digitális eszközök használatát, az adatokkal kapcsolatos szempontokat vagy a digitális közszolgáltatások nyújtását. A javaslat hatálya a litvániai Ignalina atomerőmű leszerelését segítő pénzügyi támogatási program létrehozására korlátozódik, beleértve a kapcsolódó költségvetési, eljárási és végrehajtási rendelkezéseket is. Olyan eljárási és költségvetési rendelkezésekről van szó, amelyek nem járnak érdemi változtatásokkal a digitális szempontok tekintetében. Ezért a javaslat kívül esik az „alapértelmezésben digitális” elv alkalmazásán.
|
4.2.Adatok
4.3.Digitális megoldások
4.4.Interoperabilitási értékelés
4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések