EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.9.9.
COM(2025) 470 final
2025/0267(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a 2022. évi Nemzetközi Kávémegállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.9.9.
COM(2025) 470 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A Tanács határozata
a 2022. évi Nemzetközi Kávémegállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről
E
|
|
Hiteles szöveg másolata |
2022. ÉVI
NEMZETKÖZI
KÁVÉMEGÁLLAPODÁS
2022. június
London, Egyesült Királyság
A Nemzetközi Kávétanács a 476. sz. határozatával 2022. június 9-én jóváhagyta a 2022. évi Nemzetközi Kávémegállapodásnak az ICC-133-7. sz. dokumentumban foglalt szövegét. Ugyanebben a határozatban a tanács felkérte az ügyvezető igazgatót, hogy készítse el a megállapodás végleges szövegét, és hitelesítse azt a letéteményesnek való továbbítás céljából. A tanács 2022. június 9-én jóváhagyta a 477. sz. határozatot, amelyben a Nemzetközi Kávészervezetet jelölte ki a 2022. évi Nemzetközi Kávémegállapodás letéteményesének.
Ez a dokumentum a 2022. évi Nemzetközi Kávémegállapodás szövegének egy példányát tartalmazza, amelyet a megállapodás 44. cikkének rendelkezései szerint aláírás céljából letétbe helyeztek a Nemzetközi Kávészervezetnél.
222 Gray’s Inn Road
London WC1X 8HB, Egyesült Királyság
TARTALOMJEGYZÉK
Cikk Oldal
Preambulum 1
I. FEJEZET – CÉLKITŰZÉSEK
1 Célkitűzések 3
II. FEJEZET – FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
2 Fogalommeghatározások 5
III. FEJEZET – A TAGOK ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEI
3 A tagok általános kötelezettségei 8
IV. FEJEZET – TAGOK ÉS TÁRSULT TAGOK
4 A szervezet tagjai 9
5 Csoportos tagok 9
6 Társult tagok 9
V. FEJEZET – A NEMZETKÖZI KÁVÉSZERVEZET
7 A Nemzetközi Kávészervezet székhelye és szervezeti felépítése 11
8 Kiváltságok és mentességek 11
VI. FEJEZET – A NEMZETKÖZI KÁVÉTANÁCS
9 A Nemzetközi Kávétanács összetétele 13
10 A tanács hatásköre és feladatai 13
11 A tanács elnöke és alelnöke 14
12 A tanács ülésszakai 14
13 Szavazatok 15
14 A tanács szavazási eljárása 16
15 A tanács határozatai 16
16 Együttműködés más szervezetekkel 18
17 Nem kormányzati szervezetekkel folytatott együttműködés 18
VII. FEJEZET – AZ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ ÉS A SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY
18 Az ügyvezető igazgató és a személyi állomány 19
VIII. FEJEZET – PÉNZÜGYEK ÉS IGAZGATÁS
19 Pénzügyi és igazgatási bizottság 20
20 Pénzügyek 20
21 Az igazgatási költségvetés meghatározása és a hozzájárulások mértékének megállapítása 20
22 A hozzájárulások befizetése 22
23 Elszámoltathatóság 22
24 Pénzügyi ellenőrzés és a kimutatások közzététele 23
IX. FEJEZET – GAZDASÁG
25 Gazdasági bizottság 24
26 A kereskedelmi és fogyasztási akadályok felszámolása 24
27 Promóció és piacfejlesztés 25
28 A feldolgozott kávéra vonatkozó intézkedések 26
29 Kávékeverékek és pótkávék 26
30 Statisztikai információk 26
31 Származási bizonyítvány 27
32 Tanulmányok, felmérések és jelentések 28
X. FEJEZET – A SZERVEZET PROJEKTTEVÉKENYSÉGE
33 Projektfejlesztés és -finanszírozás 30
XI. FEJEZET – A MAGÁNTULAJDONBAN LÉVŐ KÁVÉÁGAZAT
34 A társult tagok tanácsa 31
35 A kávéval foglalkozó köz-magán munkacsoport (CPPWP) 32
36 Szerepvállalás, integráció és inkluzivitás 33
37 Kávé-világértekezlet 34
38 Kávéágazati finanszírozás 34
XII. FEJEZET – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
39 Egy új megállapodás előkészítése 35
XIII. fejezet – FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS
40 Fenntartható kávéágazat 36
41 Életszínvonal és munkafeltételek 36
XIV. FEJEZET – KONZULTÁCIÓK, VITÁK ÉS PANASZOK
42 Konzultációk 37
43 Viták és panaszok 37
XV. FEJEZET – ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
44 Aláírás és megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás 38
45 Ideiglenes alkalmazás 38
46 Hatálybalépés 38
47 Csatlakozás 39
48 Fenntartások 40
49 Önkéntes kilépés 40
50 Kizárás 40
51 Számlák kiegyenlítése a felmondó vagy kizárt taggal 40
52 Időbeli hatály és megszüntetés 41
53 Módosítás 41
54 Kiegészítő és átmeneti rendelkezések 42
55 A megállapodás hiteles szövegei 43
2022. ÉVI NEMZETKÖZI KÁVÉMEGÁLLAPODÁS
Preambulum
Az ebben a megállapodásban részt vevő kormányok,
elismerve a kávé rendkívüli gazdasági fontosságát számos olyan országban, amely exportbevétele, továbbá a társadalmi és gazdasági fejlődési céljai elérése tekintetében nagymértékben függ a kávétól, valamint számos olyan országban, ahol a kávébehozatal fontos szerepet játszik;
elismerve annak fontosságát, hogy a kávéágazat emberek millióinak nyújt megélhetést, különösen a fejlődő országokban, és szem előtt tartva, hogy sok ilyen országban kisüzemi módszerekkel, családi gazdaságokban folyik a termelés;
figyelembe véve az értéklánc tagjai közötti együttműködés szükségességét azon strukturális feltételek megteremtése érdekében, amelyek nemcsak lehetővé teszik a kávétermelők számára, hogy tényleges jólétet érjenek el és folyamatosan biztosítsák jobb megélhetésüket, hanem a jövőt is biztosítják a kávétermelők következő generációi és a globális kávéágazat számára;
elismerve a fenntartható kávéágazat hozzájárulását a nemzetközi szinten megállapított fejlődési célok, köztük a fenntartható fejlődési célok megvalósításához;
elismerve, hogy szükséges a kávéágazat fenntartható fejlesztésének előmozdítása, amely a tagországokban a foglalkoztatás és a jövedelmek növekedéséhez, valamint az életszínvonal és a munkafeltételek javulásához vezet;
figyelembe véve, hogy a kávéval kapcsolatos kérdésekben folytatott szoros nemzetközi együttműködés, amely kiterjed a nemzetközi kereskedelemre is, elősegítheti egy gazdasági szempontból diverzifikáltabb globális kávéágazat kialakulását, a termelő országok gazdasági és társadalmi fejlődését, a kávétermelés és -fogyasztás fejlődését, valamint a kávét exportáló és importáló országok közötti kapcsolatok javulását;
figyelembe véve, hogy a tagok, a nemzetközi szervezetek, a magánszektor és az összes többi érintett együttműködése hozzájárulhat a kávéágazat fejlődéséhez;
elismerve, hogy a kávéval kapcsolatos információkhoz és a piaci alapú kockázatkezelési stratégiákhoz való fokozott hozzáférés – amihez alapvető fontosságú a piac átláthatósága az ellátási láncban és az áringadozás mérséklése –, valamint a megfelelő szabályozások elfogadásának megkönnyítése segíthet elkerülni az olyan piaci torzulásokat, amelyek mind a termelőkre, mind a fogyasztókra nézve károsak lehetnek; valamint
tudomásul véve az 1962., az 1968., az 1976., az 1983., az 1994., a 2001. és a 2007. évi Nemzetközi Kávémegállapodás eredményeképpen létrejött nemzetközi együttműködésből fakadó előnyöket;
a következőkben állapodtak meg:
I. FEJEZET – CÉLKITŰZÉSEK
1. cikk
Célkitűzések
E megállapodás célja, hogy erősítse a globális kávéágazatot, és ösztönözze a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható fejlesztését piaci alapú környezetben az ágazat valamennyi szereplőjének előnyére azáltal, hogy:
(1) előmozdítja a kávéval kapcsolatos nemzetközi együttműködést valamennyi kávétermő terület fejlesztése, valamint az országok közötti társadalmi, gazdasági és technológiai különbségek csökkentése érdekében, figyelembe véve a tagok szükségleteit és prioritásait;
(2)elősegíti a tagok és a kávéértékláncban érdekelt felek kávéval kapcsolatos szerepvállalását nemzeti, regionális és globális szinten;
(3)arra ösztönzi a tagokat, hogy gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható kávéágazatot alakítsanak ki;
(4) konzultációs fórumot biztosít a nemzetközi piacok strukturális körülményeinek, valamint a kereslet és a kínálat egyensúlyát biztosító termelés és fogyasztás hosszú távú trendjeinek megértéséhez, valamint a kávé azonnali, fizikai és pénzügyi piacainak megfelelő szabályozásához a volatilitás és a túlzott spekuláció kezelése érdekében, amelyek torzíthatják az árakat, negatív hatást gyakorolva mind a termelőkre, mind a fogyasztókra;
(5) ösztönzi a fejlesztést és az átláthatóságot a kávé minden típusának és formájának nemzetközi kereskedelmében, és hozzájárul a kereskedelmi akadályok lebontásához;
(6) összegyűjti, terjeszti és közzéteszi a kávéval kapcsolatos gazdasági, technikai és tudományos információkat, statisztikákat és tanulmányokat, valamint a kutatás-fejlesztés eredményeit;
(7) ösztönzi a fogyasztás népszerűsítését és a piacok fejlesztését a kávé minden típusa és formája vonatkozásában a kávétermelő országokban és a feltörekvő piacokon is;
(8) projekteket dolgoz ki, támogatja a kezdeményezések pénzügyi forrásainak kezelését, valamint – amennyiben lehetséges és helyénvaló – irányítja a tagok és a világ kávégazdaságának javát szolgáló projektek végrehajtását;
(9) ösztönzi a kávé minőségének javítását a fogyasztók elégedettségének és a termelők előnyeinek növelése érdekében;
(10)ösztönzi a megfelelő élelmiszer-biztonsági eljárások kidolgozását és alkalmazását a tagállamok kávéágazatában;
(11) támogatja a kávéval kapcsolatos innovatív gyakorlatok és technológiai eljárások tagok részére történő átadását elősegítő képzési és információs programokat;
(12) arra ösztönzi a tagokat és támogatja őket abban, hogy olyan stratégiákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre, amelyek növelik a helyi közösségek és a kávétermelők, különösen a mezőgazdasági kistermelők rezilienciáját annak érdekében, hogy élvezhessék a kávétermelésből és -kereskedelemből származó előnyöket, amelyek a családok megélhetést biztosító jövedelme révén hozzájárulhatnak a szegénység felszámolásához;
(13)megkönnyíti az információk elérhetőségét különösen az olyan pénzügyi eszközök és szolgáltatások vonatkozásában, amelyek segíthetik a tagállamok kávétermelőit a hitel- és kockázatkezelési eszközökhöz való hozzáférésben, lehetővé téve a nagyobb pénzügyi inkluzivitást és kockázatkezelést, figyelembe véve az éghajlatváltozást is;
(14)kezeli – adott esetben kutatás révén – a globális kávéágazat előtt álló kihívásokat, beleértve többek között az áringadozást, a magas termelési költségeket, a kártevőket és betegségeket, az éghajlatváltozást és a kávé nyomonkövethetőségét; valamint
(15)előmozdítja az olyan piaci alapú megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a termelők számára, hogy nagyobb hozzáadott értéket teremtsenek.
II. FEJEZET – FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
2. cikk
Fogalommeghatározások
E megállapodás alkalmazásában:
(1) „kávé”: a kávécserje babtermése és a szemes kávé pergamenhéjas, nyers vagy pörkölt állapotban, beleértve a darált-, a koffeinmentes, a folyékony, az oldódó és az előkevert kávét. A tanács ennek a megállapodásnak a hatálybalépését követően a lehető leghamarabb, azt követően pedig három évente ismételten felülvizsgálja a (d), (e), (f), (g) és (h) albekezdésben felsorolt kávétípusokra vonatkozó átváltási együtthatókat. Ezeket a felülvizsgálatokat követően a tanács megállapítja és közzéteszi a megfelelő átváltási együtthatókat. Az első felülvizsgálatot megelőzően, és amennyiben a tanács nem jut döntésre az ügyben, a 2007. évi Kávémegállapodásban használt és e megállapodás mellékletében felsorolt átváltási együtthatók alkalmazandók. Ezekre a rendelkezésekre is figyelemmel az alább felsorolt fogalmak jelentése a következő:
(a) „nyerskávé”: minden nyers, pörköletlen kávébab;
(b) „szárított kávébogyó (kávécseresznye)”: a kávécserje szárított termése; a szárított kávébogyónak a nyerskávéhoz viszonyított egyenértékét úgy kapjuk meg, hogy a szárított kávébogyó nettó tömegét megszorozzuk 0,5-tel;
(c) „pergamenhéjas kávé”: pergamenhéj által burkolt nyers kávészem; a pergamenhéjas kávénak a nyerskávéhoz viszonyított egyenértékét úgy kapjuk meg, hogy a pergamenhéjas kávé nettó tömegét megszorozzuk 0,8-cal;
(d) „pörkölt kávé”: bármilyen mértékben pörkölt nyerskávé, a darált kávét is beleértve;
(e) „koffeinmentes kávé”: olyan nyers-, pörkölt-, illetőleg oldódó kávé, amelyből kivonták a koffeint;
(f) „folyékony kávé”: pörkölt kávéból kivont, vízben oldódó szilárd alkotórészekből készített oldat;
(g) „oldódó kávé”: pörkölt kávéból kivont, vízben oldódó szilárd alkotórész; valamint
(h) „előkevert kávé”: oldódó kávé vagy pörkölt és őrölt kávé más élelmiszer-összetevőkkel, általában cukorral és/vagy krémesítővel, valamint esetleg más összetevőkkel való keveréke;
(2) „zsák”: 60 kilogramm vagy 132,276 font nyerskávé; „tonna”: 1 000 kilogramm vagy 2 204,6 font; „font”: 453,597 gramm;
(3) „kávéév”: az október 1-jétől szeptember 30-áig tartó egyéves időszak;
(4) „szervezet” és „tanács”: a Nemzetközi Kávészervezet és a Nemzetközi Kávétanács;
(5) „Szerződő Fél”: a 4. cikk (3) bekezdésében említett kormány, az Európai Unió vagy bármely kormányközi szervezet, amely a 44., 45. és 46. cikk rendelkezéseinek megfelelően megerősítő, elfogadó, jóváhagyó okiratot helyezett letétbe, illetőleg bejelentette e megállapodás ideiglenes alkalmazását, vagy a 47. cikknek megfelelően csatlakozott hozzá;
(6) „tag”: Szerződő Fél;
(7) „exportáló tag” vagy „exportáló ország”: olyan tag vagy ország, amely nettó kávéexportőrnek minősül, vagyis olyan tag, illetve ország, amelynek kivitele meghaladja a behozatalt;
(8) „importáló tag” vagy „importáló ország”: olyan tag vagy ország, amely nettó kávéimportőrnek minősül, vagyis olyan tag vagy ország, amelynek behozatala meghaladja a kivitelt;
(9) „megosztott többségi szavazás”: olyan szavazás, amelyhez a jelen lévő és szavazó exportáló tagok legalább 70 %-ának és a jelen lévő és szavazó importáló tagok legalább 70 %-ának leadott, külön-külön számolt szavazata szükséges;
(10) „letéteményes”: az a kormányközi szervezet vagy a 2007. évi Nemzetközi Kávémegállapodás Szerződő Fele, amelyet a 2007. évi Nemzetközi Kávémegállapodásnak megfelelően a tanács 2022. október 6-a előtt meghozott konszenzusos határozata jelöl ki. Ez a határozat e megállapodás szerves részét képezi;
(11) „magánszektor”: a gazdaság azon szegmense, amely magánszemélyek vagy vállalkozások vagy olyan állami tulajdonú vállalatok tulajdonában, ellenőrzése alatt és irányítása alatt áll, amelyek fő tevékenysége a kávéágazatban zajlik vagy azzal kapcsolatos és amelyek hasonlóan, nyílt piaci alapú rendszer részeként működnek, és ide tartoznak többek között a következők:
(a) mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek és szövetkezetek, valamint egyéb termelők;
(b) mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: mkkv-k);
(c) szociális vállalkozások;
(d) nagy nemzeti és multinacionális vállalatok;
(e) pénzügyi intézmények; valamint
(f) ipari és szakmai szövetségek;
(12) „civil társadalom”: a közéletben jelen lévő, tagjaik és mások érdekeit és értékeit kifejezésre juttató, etikai, kulturális, politikai, tudományos vagy jótékonysági megfontolásokon alapuló nem kormányzati és nonprofit szervezetek széles köre;
(13) „társult tag”: a szervezet munkájához kapcsolódó vagy abban részt vevő, magánszektorbeli vagy civil társadalmi szervezet;
(14) „a vezérigazgató és a globális vezetői fórum (CGLF)”: azon magánszektorbeli szervezetek vezető tisztségviselőinek fóruma, amelyek aláírták a kávéágazat árszínvonaláról, áringadozásáról és hosszú távú fenntarthatóságáról szóló, 2019. évi londoni nyilatkozatot, amely a Nemzetközi Kávétanács 2018. szeptember 20-i 465. sz. határozatára adott magánszektorbeli válaszként jött létre. A fórum évente ülésezik az ICO tagjaival, a kávéval foglalkozó érintett érdekelt felekkel és a fejlesztési partnerekkel, hogy megvizsgálja a 35. cikkben meghatározott, kávéval foglalkozó köz-magán munkacsoport (CPPWP) eredményeit.
III. FEJEZET – A TAGOK ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEI
3. cikk
A tagok általános kötelezettségei
(1) A tagok vállalják, hogy meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek az e megállapodás értelmében vállalt kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek, és teljes mértékben együttműködnek egymással e megállapodás céljainak elérése érdekében; a tagok különösen vállalják, hogy lehetőség szerint rendelkezésre bocsátják az e megállapodás működésének elősegítéséhez szükséges információkat, feltéve, hogy ezek az információk nem sértik a titoktartást.
(2) A tagok elismerik, hogy a származási bizonyítvány a kávékereskedelemre vonatkozó statisztikai információk fontos forrása. Az exportáló tagok ezért felelősséget vállalnak a származási bizonyítványok megfelelő kiállításának biztosításáért.
(3) A tagok elismerik továbbá, hogy az újrakivitelre vonatkozó információk szintén fontosak a világ kávégazdaságának megfelelő elemzéséhez. Ezért az importáló tagok vállalják, hogy a tanács által meghatározott formában és módon rendszeres és pontos információt szolgáltatnak a kávé újrakiviteléről.
IV. FEJEZET – TAGOK ÉS TÁRSULT TAGOK
4. cikk
A szervezet tagjai
(1) Minden Szerződő Fél egyetlen tagnak számít a szervezetben.
(2) A tag olyan feltételek szerint változtathat tagsági kategóriáján, amelyekkel a tanács egyetért.
(3) E megállapodásban a „kormányok” utalást úgy kell tekinteni, hogy az vonatkozik az Európai Unióra, illetve minden olyan kormányközi szervezetre is, amely kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az e megállapodásról szóló tárgyalások folytatása, valamint a megállapodás megkötése és alkalmazása tekintetében.
5. cikk
Csoportos tagok
A tanácsnak és a letéteményesnek tett megfelelő bejelentés útján két vagy több Szerződő Fél tagcsoportként vehet részt a szervezetben, és ez a bejelentés az érintett Szerződő Felek által meghatározott napon és a tanács által elfogadott feltételekkel –beleértve a pénzügyi kötelezettségeket – lép hatályba.
6. cikk
Társult tagok
(1) A magánszektor vagy a civil társadalom jogalanyai társult tagságért folyamodhatnak, amelyről a tanács határoz.
(2) Azoknak a szervezeteknek, amelyek el kívánják ismertetni magukat a szervezet társult tagjaként, a tanács elnökéhez címzett kérelmet kell benyújtaniuk, amelyet egy tagnak ezt megelőzően jóvá kell hagynia.
(3) A tanács elfogadja vagy elutasítja a társult tagság iránti kérelmeket.
(4) A társult tagok státuszát a tanács minden kávéévben felülvizsgálja.
(5) A tanács a társult tagság iránti kérelmek elbírálására vonatkozó eljárásokat dolgoz ki, amelyek figyelembe veszik, hogy a kérelmező munkája hogyan kapcsolódik a szervezet munkájához, valamint hogy milyen közvetlen jelentőséggel bír e megállapodás célkitűzései szempontjából.
(6) A szervezetnek lehetősége van arra, hogy igénybe vegye a társult tagok szakértői tanácsát, a társult tagoknak pedig lehetőségük van véleményük kifejtésére és a szervezet munkájában való részvételre.
(7) A tanács megállapítja a társult tagok által fizetendő éves hozzájárulások ütemtervét. A befizetett hozzájárulások mechanizmusának és kezelésének összhangban kell lennie a szervezet pénzügyi szabályaival és szabályzatával.
V. FEJEZET – A NEMZETKÖZI KÁVÉSZERVEZET
7. cikk
A Nemzetközi Kávészervezet
székhelye és szervezeti felépítése
(1) Az 1962. évi Nemzetközi Kávémegállapodás értelmében létrehozott Nemzetközi Kávészervezet továbbra is fennmarad e megállapodás rendelkezéseinek végrehajtása és működésének felügyelete céljából.
(2) A szervezet székhelye az Egyesült Királyságban, Londonban van, ha a tanács másképp nem határoz.
(3) A szervezet legfőbb hatósága a tanács. A tanácsot szükség szerint a pénzügyi és igazgatási bizottság, valamint a gazdasági bizottság segíti. A Tanácsot a társult tagok tanácsa, a Kávé-világértekezlet és a kávéval foglalkozó köz-magán munkacsoport is tanácsokkal látja el.
(4) A szervezet ügyvezető igazgatója és személyi állománya támogatja a tanácsot.
8. cikk
Kiváltságok és mentességek
(1) A szervezet jogi személyiséggel rendelkezik. Elsősorban szerződések megkötésére, ingó és ingatlan vagyon szerzésére és elidegenítésére, valamint bírósági eljárások megindítására jogosult.
(2) A szervezet, annak ügyvezető igazgatója, személyi állománya és szakértői, valamint a tagok képviselőinek azon időszak során érvényes státuszára, kiváltságaira és mentességeire, amikor feladataik gyakorlása céljából a fogadó ország területén tartózkodnak, a fogadó kormány és a szervezet között létrejött székhely-megállapodás az irányadó.
(3) Az e cikk (2) bekezdésében említett székhely-megállapodás e megállapodástól független. A székhely-megállapodás azonban a következő esetekben megszűnik:
(a) a fogadó kormány és a szervezet közötti megállapodással;
(b) a szervezet székhelyének a fogadó kormány országából történő elköltözése esetén; vagy
(c) a szervezet megszűnése estén.
(4) A szervezet a tanács által jóváhagyandó megállapodásokat köthet egy vagy több taggal az e megállapodás megfelelő működéséhez szükséges kiváltságokra és mentességekre vonatkozóan.
(5) A tagállamok kormányai, a fogadó kormány kivételével, ugyanazokat a lehetőségeket biztosítják a szervezetnek a valuta- és devizakorlátozásokkal, bankszámlavezetéssel és pénzátutalással kapcsolatosan, mint az Egyesült Nemzetek szakosított intézményeinek.
VI. FEJEZET – A NEMZETKÖZI KÁVÉTANÁCS
9. cikk
A Nemzetközi Kávétanács összetétele
(1) A tanácsot a szervezet összes tagja alkotja.
(2) Minden egyes tag egy képviselőt és – amennyiben úgy kívánja – egy vagy több póttagot jelöl a tanácsba. A tagok egy vagy több tanácsadót is kijelölhetnek képviselőik, illetve azok póttagjai mellé.
10. cikk
A tanács hatásköre és feladatai
(1) A tanács gyakorolja mindazon hatásköröket, és minden olyan feladatot ellát, amelyek e megállapodás kifejezett rendelkezéseinek végrehajtásához szükségesek.
(2) A tanács szükség szerint bizottságokat és alárendelt testületeket állíthat fel és szüntethet meg, kivéve a 7. cikk (3) bekezdésében említetteket.
(3) A tanács meghozza azokat a rendelkezéseket és szabályokat, beleértve saját eljárási szabályzatát, valamint a szervezet pénzügyi és személyzeti szabályzatát, amelyek e megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásához szükségesek és azokkal összhangban vannak. A tanács az eljárási szabályzatában rendelkezhet arról, hogy bizonyos kérdésekben ülésen kívül is határozhat.
(4) A tanács rendszeresen stratégiai cselekvési tervet készít a munkája irányítása és a prioritások megállapítása érdekében, beleértve a 33. cikk alapján végrehajtott projekttevékenységek prioritásait, valamint a 32. cikk alapján elkészített tanulmányokat, felméréseket és jelentéseket is. A cselekvési tervben meghatározott prioritásoknak szerepelniük kell a tanács által jóváhagyott tevékenységi programban és igazgatási költségvetésben.
(5) A tanács vezeti továbbá az e megállapodás szerinti feladatainak végrehajtásához szükséges dokumentációt, és belátása szerint egyéb dokumentációt is vezethet.
11. cikk
A tanács elnöke és alelnöke
(1) A tanács minden kávéévre elnököt és alelnököt választ, akik nem kapnak fizetést a szervezettől.
(2) Az elnököt vagy az exportáló tagok, vagy az importáló tagok képviselői közül, az alelnököt pedig a másik kategória képviselői közül választják. E tisztségek minden kávéévben váltakoznak a két kategória között.
(3) Sem az elnök, sem pedig az elnökként eljáró alelnök nem rendelkezik szavazati joggal. Ilyen esetben a póttag gyakorolja az érintett tag szavazati jogait.
12. cikk
A tanács ülésszakai
(1) A tanács évente két rendes ülésszakot tart, illetve rendkívüli ülésszakokat is, amennyiben úgy határoz. Bármely 10 tag kérésére összehívhat rendkívüli ülésszakot. Az ülésszakról legalább 30 nappal korábban előzetes értesítést küld, kivéve sürgős esetekben, amikor legalább 10 nappal korábban küldi meg az értesítést.
(2) Az ülésszakokat a szervezet székhelyén tartják, hacsak a tanács másképp nem határoz. Amennyiben egy tag felkéri a tanácsot, hogy az ő területén tartsa az ülésszakot, és a tanács beleegyezik a javaslatba, az érintett tag viseli a szervezet székhelyén tartott ülésszak szokásos költségét meghaladó többletköltségeket.
(3) A tanács tagsággal nem rendelkező országokat, illetve a 16. és 17. cikkben felsorolt szervezeteket is meghívhat egyes ülésszakaira megfigyelőként. A megfigyelők fogadásáról a tanács minden ülésszak előtt határoz.
(4) A tanács határozatképes, ha az exportáló és az importáló tagok több mint fele jelen van, és azok mindkét kategórián belül a szavazatok legalább kétharmadát képviselik. Amennyiben a tanács ülésszakának nyitóülése, illetve bármely plenáris ülés nem határozatképes, az elnök legalább két órával elhalasztja a nyitóülést, illetve a plenáris ülést. Amennyiben az újonnan kijelölt időpontban sem határozatképes az ülés, az elnök ismételten legalább két órával elhalaszthatja a nyitóülést, illetve a plenáris ülést. Amennyiben az újra elhalasztott időpontban sem határozatképes az ülés, a határozatot igénylő napirendi pontokat a tanács következő ülésszakára halasztják.
13. cikk
Szavazatok
(1) Az exportáló tagok összesen 1 000 szavazattal rendelkeznek, és az importáló tagok összesen szintén 1 000 szavazattal rendelkeznek, amely szavazatok megoszlását az egyes tagsági kategóriákon belül ennek a cikknek a következő bekezdései szabályozzák.
(2) Minden egyes tag öt alapszavazattal rendelkezik.
(3) Az exportáló tagok fennmaradó szavazatait e tagok között a következőképpen kell elosztani: 50 % a kávékivitelük átlagos mennyiségének arányában; és 50 % a kávékivitelük átlagértékének arányában.
(4) Az importáló tagok fennmaradó szavazatait e tagok között a következőképpen kell elosztani: 50 % a kávébehozataluk átlagos mennyiségének arányában; és 50 % a kávébehozataluk átlagértékének arányában.
(5) Az Európai Unió vagy a 4. cikk (3) bekezdésében említett bármely kormányközi szervezet egy tagnak számít, és ennek megfelelő számú szavazattal rendelkezik. A kávébehozatal vagy -kivitel átlagos mennyiségétől és értékétől függően öt alapszavazattal és további szavazatokkal rendelkezik. Ha a 2. cikk (7) bekezdésével összhangban exportáló tagnak minősül, a szavazatait e cikk (3) bekezdésével összhangban kell kiszámítani. Ha a 2. cikk (8) bekezdésével összhangban importáló tagnak minősül, a szavazatait e cikk (4) bekezdésével összhangban kell kiszámítani.
(6) E cikk alkalmazásában a kávé kivitelét és behozatalát úgy kell értelmezni, hogy az a megelőző négy naptári évben bármilyen származási helyről bármely rendeltetési helyre irányuló szállításra vonatkozik.
(7) E cikk alkalmazásában az Európai Unió vagy bármely, a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott kormányközi szervezet esetében a kivitelt úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja az összes rendeltetési helyre irányuló összes kivitelt, beleértve az önmagán belüli kivitelt is, a behozatal pedig magában foglalja az összes származási helyről származó összes behozatalt, beleértve az önmagán belüli behozatalt is.
(8) A szavazatok megoszlását a tanács minden kávéév elején meghatározza az e cikkben foglalt rendelkezésekkel összhangban, és a szavazatok ilyen megoszlása a tárgyév során mindvégig hatályban marad, kivéve, ha e cikk (9) bekezdése lép érvénybe.
(9) Amennyiben változás áll be a szervezet tagságában, illetve a 22. cikk értelmében valamely tag szavazati jogát felfüggesztik vagy visszaállítják, a tanács elrendeli a szavazatok újraelosztását e cikk rendelkezéseinek megfelelően.
(10) Egy tag sem rendelkezhet a szavazatok kétharmadával vagy annál többel saját kategóriáján belül.
(11) Töredékszavazat nincs.
14. cikk
A tanács szavazási eljárása
(1) Minden egyes tag jogosult a rendelkezésére álló szavazatot leadni, a szavazatok azonban nem oszthatók meg. A tag ugyanakkor az e cikk (2) bekezdése értelmében rendelkezésére álló szavazatokat különbözőképpen is leadhatja.
(2) Az exportáló tag írásban meghatalmazhat egy másik exportáló tagot, az importáló tag pedig írásban meghatalmazhat egy másik importáló tagot arra, hogy érdekeit képviselje és szavazati jogát gyakorolja a tanács ülésén, illetve ülésein.
15. cikk
A tanács határozatai
(1) A tanácsban törekedni kell arra, hogy minden határozatot és ajánlást konszenzussal hozzanak meg. Amennyiben nem alakítható ki konszenzus, a tanács határozatait és ajánlásait megosztott többségi szavazással hozza, amelyhez a jelen lévő és szavazó exportáló tagok legalább 70 %-ának és a jelen lévő és szavazó importáló tagok legalább 70 %-ának leadott és külön-külön számolt szavazata szükséges.
(2) A tanács megosztott többségi szavazással hozott összes határozatára a következő eljárás vonatkozik:
(a)ha a megosztott többségi szavazás során a szükséges többséget három vagy annál kevesebb exportáló, illetve három vagy annál kevesebb importáló tag nemleges szavazata miatt nem érik el, a javaslatot – ha a tanács a jelen lévő tagok többségével úgy határoz – 48 órán belül ismét szavazásra bocsátják; valamint
(b) amennyiben a megosztott többségi szavazás során ismét nem érik el a szükséges többséget, a javaslatot elutasítottnak tekintik.
(3) E megállapodás rendelkezéseinek értelmében a tagok a tanács határozatait kötelező érvényűnek fogadják el.
16. cikk
Együttműködés más szervezetekkel
(1) A tanács intézkedéseket hozhat az ENSZ-szel és annak szakosított intézményeivel, egyéb megfelelő kormányközi szervezetekkel, valamint releváns nemzetközi és regionális szervezetekkel folytatott konzultációról és együttműködésről. Maradéktalanul ki kell használnia a különböző finanszírozási forrásokat. Az említett intézkedések közé tartozhatnak olyan pénzügyi intézkedések is, amelyeket a tanács e megállapodás céljainak eléréséhez szükségesnek tart. Azonban az ilyen intézkedések értelmében vett projektek végrehajtása tekintetében a szervezet nem vállal pénzügyi kötelezettséget annak érdekében, hogy kezességet vállaljon az egyes tagokért vagy más szervezetekért. A tagok nem felelősek a szervezetben fennálló tagságuk okán más tagok vagy szervezetek által ilyen projektekkel kapcsolatosan felvett, illetve nyújtott hitelekből eredő tartozásokért.
(2) A szervezet lehetőség szerint információt gyűjthet a tagoktól, nem tagoktól, valamint donor- és egyéb szervezetektől a kávéágazatra összpontosító fejlesztési projektekről és programokról. Adott esetben a szervezet az érintett felek beleegyezésével az említett szervezetek és a tagok rendelkezésére bocsáthatja ezeket az információkat.
17. cikk
Nem kormányzati szervezetekkel folytatott
együttműködés
E megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében a szervezet a 16., 34., 35. és 37. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül együttműködési tevékenységeket alakíthat ki és mélyíthet el olyan megfelelő nem kormányzati és nonprofit szervezetekkel, amelyek tapasztalattal rendelkeznek a kávéágazat releváns aspektusait illetően, illetve egyéb, kávéügyekben illetékes szakértőkkel.
VII. FEJEZET – AZ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ ÉS A SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY
18. cikk
Az ügyvezető igazgató és a személyi állomány
(1) Az ügyvezető igazgatót a tanács nevezi ki. Az ügyvezető igazgató kinevezésének feltételeit a tanács határozza meg a hasonló kormányközi szervezetek megfelelő tisztviselőinek megbízatási feltételeivel összhangban.
(2) Az ügyvezető igazgató a szervezet fő igazgatási tisztviselője, és felelősséggel tartozik az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatban rá ruházott kötelezettségek teljesítéséért.
(3) Az ügyvezető igazgató nevezi ki a szervezet személyi állományát a tanács által elfogadott szabályoknak megfelelően.
(4) Sem az ügyvezető igazgató, sem a személyi állomány nem rendelkezik pénzügyi érdekeltséggel a kávéiparban, a kávékereskedelemben vagy a kávészállításban.
(5)Feladatai ellátása során az ügyvezető igazgató és a személyi állomány nem kér és nem is kap utasításokat a tagoktól vagy a szervezeten kívüli hatóságoktól. Tartózkodnak minden olyan tevékenységtől, amely hatással lehetne a kizárólag a szervezetnek felelős nemzetközi tisztviselőként betöltött pozíciójukra. A tagok vállalják, hogy tiszteletben tartják az ügyvezető igazgató és a személyi állomány felelősségi körének kizárólagosan nemzetközi jellegét, és nem próbálják befolyásolni őket kötelességük teljesítésében.
VIII. FEJEZET – PÉNZÜGYEK ÉS IGAZGATÁS
19. cikk
Pénzügyi és igazgatási bizottság
Megalakul a pénzügyi és igazgatási bizottság. A bizottság összetételét és hatáskörét a tanács állapítja meg. A bizottság feladata felügyelni a szervezet a tanácsnak jóváhagyásra benyújtandó igazgatási költségvetésének elkészítését, valamint végrehajtani olyan egyéb feladatokat, amelyekkel a tanács bízza meg, amelyek között a bevételek és kiadások ellenőrzése, valamint a szervezet igazgatásával kapcsolatos ügyek is szerepelnek. A pénzügyi és igazgatási bizottság jelentést tesz tevékenységéről a tanácsnak.
20. cikk
Pénzügyek
(1) A tanácsba küldött delegációk és a tanács bármely bizottságába küldött képviselők költségeit az érintett kormányok viselik.
(2) Az e megállapodás végrehajtásához szükséges egyéb költségeket a tagoknak a 21. cikk rendelkezései alapján megállapított éves hozzájárulásai, valamint a tagok részére nyújtott különféle szolgáltatásokból, továbbá a 30. és 32. cikk értelmében összeállított információk vagy tanulmányok értékesítéséből származó jövedelmek fedezik.
(3) A szervezet működésében a pénzügyi év megegyezik a kávéévvel.
21. cikk
Az igazgatási költségvetés meghatározása
és a hozzájárulások mértékének megállapítása
(1) A tanács minden pénzügyi év második felében jóváhagyja a szervezet következő pénzügyi évre szóló igazgatási költségvetést, és megállapítja az egyes tagok e költségvetéshez történő hozzájárulásának mértékét. Az igazgatási költségvetés tervezetét az ügyvezető igazgató készíti el a pénzügyi és igazgatási bizottság felügyelete mellett, a 19. cikk rendelkezései szerint.
(2)
Az egyes tagoknak az egyes pénzügyi évekre vonatkozó igazgatási költségvetéshez való hozzájárulását a következőképpen kell kiszámítani: i. 50 % az összkereskedelem átlagértéke alapján és ii. 50 % az előző négy naptári év összkereskedelmének átlagos volumene alapján. E cikk alkalmazásában az „összkereskedelem” a teljes behozatal és kivitel összesítését jelenti az adott pénzügyi évre vonatkozó igazgatási költségvetés jóváhagyásakor. A hozzájárulások mértékének megállapításakor valamennyi tag hozzájárulása számít, tekintet nélkül valamely tag szavazati jogának felfüggesztésére vagy a szavazatok emiatt történő újrafelosztására. A fent említett számítás azonban nem alkalmazandó azokra a tagokra, amelyek tagságát a 22. cikk (4) bekezdésével összhangban felfüggesztették, és hozzájárulásaikat csak az adott pénzügyi évre vonatkozóan osztják el a többi tag között.
(3) A szervezethez e megállapodás hatálybalépését követően a 46. cikk szerint csatlakozó tagok első hozzájárulását a tanács a 21. cikk (2) bekezdésének megfelelően a folyó pénzügyi évből hátralévő időszak alapján állapítja meg, a többi tag folyó pénzügyi évre meghatározott hozzájárulása azonban nem változik.
(4) Minden tag az egyes pénzügyi évek teljes igazgatási költségvetésének legalább 0,25 %-át kitevő hozzájárulást fizet.
(5) Azokra a tagokra, amelyek átlagos teljes kávékereskedelme az összes tag átlagos összkereskedelmének kevesebb mint 0,25 %-át teszi ki volumenben és értékben, csak a fenti (4) bekezdésben említett minimális hozzájárulás vonatkozik.
(6) A tagok fennmaradó hozzájárulását a fenti (5) bekezdésben felsoroltak kivételével szétosztják az összes tag között az alábbiak szerint: 50 % a teljes kávékereskedelmük átlagos volumenének arányában; és 50 % a teljes kávékereskedelmük átlagértékének arányában.
(7) E cikk alkalmazásában a kávé kivitelét és behozatalát úgy kell értelmezni, hogy az a megelőző négy naptári évben bármilyen származási helyről bármely rendeltetési helyre irányuló szállításra vonatkozik.
(8) E cikk alkalmazásában az Európai Unió vagy bármely, a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott kormányközi szervezet esetében a kivitelt úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja az összes rendeltetési helyre irányuló összes kivitelt, beleértve az önmagán belüli kivitelt is, a behozatal pedig magában foglalja az összes származási helyről származó összes behozatalt, beleértve az önmagán belüli behozatalt is.
22. cikk
A hozzájárulások befizetése
(1) Az egyes pénzügyi évek igazgatási költségvetéséhez való hozzájárulások szabadon átváltható valutában fizetendők be az adott pénzügyi év első napján.
(2) Ha valamelyik tag igazgatási költségvetéshez való hozzájárulásának befizetése a hozzájárulás esedékességétől számított hat hónapon belül nem történik meg, szavazati jogát és a szakbizottságok ülésein való részvételi jogát mindaddig felfüggesztik, amíg maradéktalanul be nem fizeti hozzájárulását. Azonban – ha a tanács másképp nem határoz – a többi jogától nem fosztják meg az érintett tagot, és e megállapodásból fakadó kötelezettségei alól sem mentesül.
(3) Az a tag, amelynek szavazati jogát e cikk (2) bekezdése értelmében felfüggesztették, ugyanakkor továbbra is köteles hozzájárulását megfizetni.
(4) A tanács határozat útján ideiglenesen felfüggeszti bármely tag tagságát tartós hátralék, vagyis a 21 hónapot meghaladó, kifizetetlen hozzájárulások esetén. Az ideiglenesen felfüggesztett tag mentesül a szervezet igazgatási költségvetéséhez való hozzájárulási kötelezettsége alól, de továbbra is köteles teljesíteni az e megállapodás szerinti egyéb pénzügyi kötelezettségeit. A fennmaradó hozzájárulások maradéktalan kifizetését vagy a visszafizetési terv tanács általi jóváhagyását követően az adott tag visszaszerzi a tagsági jogot. A tagok által késve befizetett összegeket először a legrégebbi kifizetetlen hozzájárulásra írják jóvá.
23. cikk
Elszámoltathatóság
(1) A 7. cikk (3) bekezdése szerint működő szervezet nem jogosult arra, hogy kötelezettséget vállaljon az e megállapodásban foglaltakon túl, és a tagok külön sem hatalmazhatják fel a szervezetet erre; és különösen nem jogosult kölcsön felvételére. Szerződéskötési jogosultságával élve a szervezet belefoglalja ennek a cikknek a rendelkezéseit az általa kötött szerződésekbe, hogy felhívja azokra szerződő partnerei figyelmét, de az említett feltételek szerződésbe foglalásának elmulasztása nem teszi érvénytelenné vagy ultra viresként kötötté az adott szerződést.
(2) A tagok elszámoltathatósága az e megállapodásban kifejezetten meghatározott hozzájárulásokkal kapcsolatos kötelezettségeikre korlátozódik. A szervezettel kapcsolatban álló harmadik felek úgy tekintendők, hogy tudomásuk van e megállapodásnak a tagok elszámoltathatóságára vonatkozó rendelkezéseiről.
24. cikk
Pénzügyi ellenőrzés és a kimutatások közzététele
Az egyes pénzügyi évek lezárását követően minél előbb, de legkésőbb hat hónapon belül elkészül a szervezet vagyonáról, kötelezettségeiről, bevételeiről és kiadásairól szóló, független könyvvizsgáló által ellenőrzött éves kimutatás. Ezt be kell nyújtani a tanácsnak a soron következő ülésszaka alkalmával történő jóváhagyásra.
IX. FEJEZET – GAZDASÁG
25. cikk
Gazdasági bizottság
Létrejön a gazdasági bizottság, amely a következőkkel kapcsolatos kérdésekért felelős: promóció és piacfejlesztés; a piac átláthatósága, statisztikai információk, tanulmányok és felmérések; projektek; fenntartható fejlődés; valamint a kávéágazat finanszírozása. A tanács a 33. és 38. cikkben meghatározottakon túl meghatározza a gazdasági bizottság összetételét és megbízatását.
26. cikk
A kereskedelmi és fogyasztási akadályok felszámolása
(1) A tagok elismerik, hogy hatékonyabbá kell tenni az ellátási láncot, meg kell szüntetni a jelenlegi akadályokat, és el kell kerülni azokat az új akadályokat, amelyek gátolhatják a kávé előállítását, kereskedelmét és fogyasztását.
(2) A tagoknak oly módon kell szabályozniuk kávéágazatukat, hogy az megfeleljen az egészségügyre, környezetvédelemre és megélhetési jövedelemre vonatkozó nemzeti szakpolitikai célkitűzéseknek, összhangban a nemzetközi megállapodások szerinti kötelezettségvállalásaikkal és kötelezettségeikkel, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival, beleértve a nemzetközi és regionális kereskedelemmel kapcsolatosakat is.
(3) A tagok elismerik, hogy jelenleg hatályban vannak olyan intézkedések, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben gátolják a kávéfogyasztás növekedését, különös tekintettel a következőkre:
(a) a kávéra vonatkozó behozatali szabályok, beleértve a preferenciális és egyéb tarifákat, kvótákat, kormányzati monopóliumok és hivatalos felvásárlási ügynökségek műveleteit, valamint egyéb adminisztratív szabályok és kereskedelmi gyakorlatok;
(b) közvetlen és közvetett támogatásokkal kapcsolatos kiviteli intézkedések, valamint egyéb adminisztratív szabályok és kereskedelmi gyakorlatok; valamint
(c) belső kereskedelmi feltételek, valamint hazai és regionális jogi és közigazgatási rendelkezések, amelyek hatással lehetnek a fogyasztásra vagy csökkenthetik az ellátási lánc hatékonyságát.
(4) A fent említett célokra és e cikk (5) bekezdésére tekintettel a tagok törekednek a kávéra kivetett vámok csökkentésére, illetve egyéb lépésekre annak érdekében, hogy elháruljanak az akadályok a fogyasztás növekedése elől.
(5) Kölcsönös érdeküket szem előtt tartva a tagok vállalják, hogy keresik a módot az e cikk (3) bekezdésében a kereskedelem és a fogyasztás növekedésével kapcsolatban említett korlátok fokozatos lebontására és végül lehetőség szerint teljes felszámolására vagy legalábbis hatásuk jelentős csökkentésére.
(6) Kölcsönös érdeküket szem előtt tartva a tagok vállalják, hogy megfelelő szabályozás révén igyekeznek mérsékelni az áringadozást.
(7) Figyelembe véve az e cikk (5) bekezdése értelmében vállalt kötelezettségeket, a tagok évente tájékoztatják a tanácsot az e cikkben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről.
(8) Az ügyvezető igazgató évente felmérést készít és valamennyi tagnak eljuttat a kávéval kapcsolatos kereskedelmi és fogyasztási akadályokról, valamint azokról a piaci torzulásokról, amelyek áringadozást okoznak, és hatással vannak a megélhetést és a jólétet biztosító jövedelemre vagy értékelosztásra, különösen a kávétermelők és más termelők esetében, és ezt a felmérést a tanácsnak felül kell vizsgálnia.
(9) Az e cikkben foglalt célok megvalósításának támogatása érdekében a tanács ajánlásokat tehet a tagoknak, amelyek a lehető leghamarabb jelentést nyújtanak be a tanácsnak az ajánlások végrehajtására hozott intézkedésekről.
27. cikk
Promóció és piacfejlesztés
(1) A tagok elismerik azokat az exportáló és importáló tagok számára egyaránt előnyös hatásokat, amelyek a fogyasztás ösztönzésére, a termékek minőségének javítására és a kávé piacainak exportáló tagokra is kiterjedő fejlesztésére tett erőfeszítésekből származnak.
(2) A promóciós és piacfejlesztési tevékenységek közé tartozhatnak az információs és promóciós kampányok, a kutatás, a kapacitásépítés, valamint a kávétermeléssel és -fogyasztással kapcsolatos tanulmányok elkészítése, ideértve a Nemzetközi Kávénapot is.
(3) Az ilyen tevékenységek a szervezet tevékenységi programjába, illetve a 33. cikkben említetteknek megfelelően a szervezet projekttevékenységei közé tartozhatnak, és a tagok, nem tagok, egyéb szervezetek és a magánszféra önkéntes hozzájárulásaiból finanszírozhatók.
28. cikk
A feldolgozott kávéra vonatkozó intézkedések
A tagok elismerik, hogy ki kell szélesíteni a fejlődő országok gazdaságának alapját, többek között iparosítással és az ipari termékek kivitelével, beleértve a kávéfeldolgozást és a feldolgozott kávé kivitelét, a 2. cikk (1) bekezdésének (d), (e), (f), (g) és (h) pontja szerint. Ezzel összefüggésben a tagok kerülik az olyan kormányzati intézkedések elfogadását, amelyek hátrányosan befolyásolhatják más tagok kávéágazatát.
29. cikk
Kávékeverékek és pótkávék
(1) A tagok nem tartanak hatályban olyan rendeleteket, amelyek kávé formájában történő kereskedelmi viszonteladás céljából előírják más termékek kávéval való keverését, feldolgozását vagy felhasználását. A tagok törekednek arra, hogy megtiltsák azon termékek kávé néven történő értékesítését és reklámozását, amelyek kevesebb mint 95 % nyerskávénak megfelelő alapanyagot tartalmaznak. Ez a bekezdés azonban nem alkalmazandó a 2. cikk (1) bekezdésének (h) pontjában meghatározott előkevert kávéra.
(2) Az ügyvezető igazgató rendszeresen jelentést nyújt be a tanácsnak az e cikkben foglalt rendelkezések betartásáról.
30. cikk
Statisztikai információk
(1) A szervezet a következő információkat összegyűjtő, cserélő és közzétevő központként működik:
(a) statisztikai információk a világszintű termelésről, az árakról, a kivitelről, a behozatalról és az rújrakivitelről, a kávé értékesítéséről és fogyasztásáról, beleértve a különböző piaci kategóriákba tartozó kávé és a kávét tartalmazó termékek termelésére, fogyasztására, kereskedelmére és áraira vonatkozó információkat is, a kávé esetében lehetőség szerint kávétípusonként; valamint
(b) a kávé termesztésére, előállítási költségeire, feldolgozására és felhasználására vonatkozó technikai információk, amennyiben azt megfelelőnek ítélik.
(2) A tanács felszólíthatja a tagokat, hogy szolgáltassanak részére a működéséhez szükségesnek ítélt információkat, többek között rendszeres statisztikai jelentéseket a kávétermelésről, a termelési trendekről, a kivitelről, a behozatalról, az újrakivitelről, a forgalmazásról, a fogyasztásról, a készletekről, az árakról és az adókról, de nem tesz közzé olyan információt, amely alapján azonosítható lenne a kávétermelő, -feldolgozó, illetve -értékesítő személy vagy vállalat tevékenysége. Kérésre a tagok a lehető legrészletesebb, legaktuálisabb és legpontosabb információkat bocsátják a tanács rendelkezésére.
(3) A tanács létrehozza az indikatív árak rendszerét, és gondoskodik az aktuális piaci helyzetet tükröző napi, összetett indikatív ár közzétételéről.
(4) Amennyiben egy tag elmulasztja a tanács által meghatározott határidőn belül a szervezet megfelelő működéséhez kért statisztikai vagy más jellegű információ szolgáltatását, vagy nehézségei támadnak azzal kapcsolatban, a Tanács felszólíthatja az érintett tagot, hogy adjon magyarázatot a teljesítés elmulasztására. A tag emellett tájékoztathatja a tanácsot a nehézségeiről és technikai segítséget kérhet.
(5) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a kérdésben technikai segítségre van szükség, vagy ha egy tag két egymást követő éven át nem nyújtotta be az e cikk (2) bekezdésében előírt statisztikai információkat, és nem kért segítséget a tanácstól vagy nem indokolta meg mulasztása okát, a tanács olyan kezdeményezéseket tehet, amelyek valószínűleg a kért információk szolgáltatására késztetik az ilyen tagot.
31. cikk
Származási bizonyítvány
(1) Annak érdekében, hogy megkönnyítse a nemzetközi kávékereskedelemmel kapcsolatos statisztikai adatok gyűjtését és felmérje az egyes exportáló tagok által kivitt kávé mennyiségét, a szervezet a tanács által jóváhagyott szabályok szerint működő származásibizonyítvány-rendszert vezet be.
(2) Az exportáló tagok által lebonyolított valamennyi kávékiviteli ügylethez érvényes származási bizonyítvány szükséges. A származási bizonyítványt a tag által kiválasztott és a szervezet által jóváhagyott illetékes szervek bocsátják ki a tanács által meghatározott szabályok szerint. A szervezet a változó fogyasztási és nemzetközi kereskedelmi feltételek alapján emellett rendszeres időközönként felülvizsgálja a származási bizonyítványban szereplő információkat.
(3) Az egyes exportáló tagok tájékoztatják a szervezetet azokról a kormányzati vagy nem kormányzati szervekről, amelyek az e cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátják. Nem kormányzati szerv esetében a tanács által jóváhagyott szabályok szerint a szervezet külön jóváhagyása szükséges.
(4) Rendkívüli esetben az exportáló tagok megfelelő indokolással alátámasztott kérelmet nyújthatnak be a tanács általi jóváhagyásra, hogy a származási bizonyítványban a kávékivitelre vonatkozóan közölt adatokat egyéb módon továbbíthassák a szervezethez.
32. cikk
Tanulmányok, felmérések és jelentések
(1)A tagok segítése érdekében a szervezet ösztönzi a kávéágazat releváns aspektusaira vonatkozó tanulmányok, felmérések, technikai jelentések és más dokumentumok készítését.
(2)Idetartozhat a kávétermelés és -értékesítés gazdasági szempontjaival kapcsolatban végzett munka, a kávéértéklánc elemzése, az éghajlatváltozás hatása, a pénzügyi és egyéb kockázatok kezelésére vonatkozó megközelítések, a kormányzati szakpolitikák hatása a kávé termelésére és fogyasztására, a kávéágazat fenntarthatósági szempontjai, a kávé és az egészség közötti kapcsolat, valamint a kávépiac terjeszkedési lehetőségei hagyományos és nem hagyományos célokra, valamint egyéb olyan téma, amelyet a tanács relevánsnak talál.
(3) Az összegyűjtött, összesített, elemzett és terjesztett információk közé tartozhatnak, amennyiben ez technikailag megvalósítható, a következők is:
(a) az olyan tényezőket figyelembe vevő kávémennyiségek és -árak, mint például a különböző földrajzi területek, a családok, a helyi közösségek és a termelés feltételei;
(b) a piacszerkezetre, a réspiacokra, valamint a termelés és fogyasztás kialakuló trendjeire vonatkozó információk; valamint
(c) a megélhetést és a jólétet biztosító jövedelem terén elért haladásról szóló tanulmányok.
(4) Az e cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében a tanács mérlegeli, hogy ezeket a tanulmányokat, felméréseket és jelentéseket belefoglalja az éves tevékenységi programba, a becsült erőforrásigényekkel együtt, különös figyelmet fordítva a kis- és közepes méretű mezőgazdasági termelőkre és más termelőkre. E tevékenységek finanszírozása az igazgatási költségvetés forrásaiból vagy költségvetésen kívüli forrásokból történik.
(5) A szervezet különös hangsúlyt fektet a kis- és közepes méretű mezőgazdasági termelők és más termelők információhoz jutásának megkönnyítésére, hogy ezáltal hozzájáruljon fenntarthatóságuk, termelékenységük és pénzügyi teljesítményük javulásához, ideértve a hitel- és kockázatkezelést is.
X. FEJEZET – A SZERVEZET PROJEKTTEVÉKENYSÉGE
33. cikk
Projektfejlesztés és -finanszírozás
(1) A tagok és az ügyvezető igazgató a gazdasági bizottságon keresztül projektjavaslatokat nyújthatnak be a tanácshoz. Ezek a projektjavaslatok hozzájárulnak e megállapodás és egy vagy több olyan prioritási munkaterület céljainak megvalósításához, amelyet a tanács a 10. cikk szerint jóváhagyott stratégiai cselekvési tervben és az éves tevékenységi programban határozott meg.
(2) A tanács eljárásokat és mechanizmusokat dolgoz ki és aktualizál a projektek benyújtását, elbírálását, jóváhagyását, rangsorolását és támogatását illetően, valamint a projektek végrehajtására, nyomonkövetésére, értékelésére és eredményeinek széles körű terjesztésére vonatkozóan. A gazdasági bizottság felelős ezen eljárások és mechanizmusok végrehajtásáért, valamint a tanácsnak szóló ajánlások megtételéért.
(3)Az ügyvezető igazgató a tanács minden ülésszakában jelentést tesz az összes, tanács által jóváhagyott projekt előrehaladásáról, beleértve azokat is, amelyek finanszírozásra várnak, végrehajtás alatt állnak, vagy a legutóbbi tanácsi ülésszak óta lezárásra kerültek.
(4) A szervezet törekszik arra, hogy együttműködjön más nemzetközi szervezetekkel, pénzügyi intézményekkel, multilaterális és bilaterális fejlesztési ügynökségekkel, valamint köz- és magándonorokkal annak érdekében, hogy adott esetben finanszírozási és egyéb támogatást kapjon a kávégazdaság érdekeit szolgáló programok, projektek és tevékenységek végrehajtásához.
XI. FEJEZET – A MAGÁNTULAJDONBAN LÉVŐ KÁVÉÁGAZAT
34. cikk
A társult tagok tanácsa
(1) A társult tagok tanácsa olyan tanácsadó szerv, amely a tanács kérésére ajánlásokat tehet, valamint felkérheti a tanácsot és alárendelt szerveit, hogy tűzzék napirendjükre az e megállapodással és a világ kávéágazatának helyzetével kapcsolatos kérdéseket és határozzanak róluk.
(2) A társult tagok tanácsa valamennyi társult tagból áll.
(3) A társult tagok tanácsnak a tagok közül egy évre választott elnöke és alelnöke van. Ezek a tisztségviselők újraválaszthatók. Az elnök és az alelnök nem részesül díjazásban a szervezet részéről.
(4) A társult tagok tanácsának elnökét és alelnökét a tanács meghívja, hogy vegyen részt a tanács ülésein, és felszólalási joggal rendelkeznek.
(5) A társult tagok tanácsát a kávéval foglalkozó köz-magán munkacsoportban (CPPWP) a társult tagok tanácsának elnöke és alelnöke képviseli.
(6) A társult tagok tanácsa általában a szervezet székhelyén ülésezik, a tanács rendes ülésszakait megelőzően, és ezek az ülésszakok nem fedik egymást. Amennyiben a tanács elfogadja egy tag felkérését arra, hogy az ő területén tartsa meg egy ülését, a társult tagok tanácsának ülésére is azon a területen kerül sor, és ebben az esetben a szervezetnek a szervezet székhelyén tartott ülés szokásos költségét meghaladó többletköltségeit a fogadó ország vagy az ülést vendégül látó magánszektorbeli szervezet fizeti.
(7) A társult tagok tanácsa a tanács jóváhagyásával rendkívüli ülést hívhat össze.
(8) A társult tagok tanácsa e megállapodással összhangban maga alkotja meg eljárási szabályzatát.
35. cikk
A kávéval foglalkozó köz-magán munkacsoport (CPPWP)
(1) A kávéval foglalkozó köz-magán munkacsoport (a továbbiakban: CPPWP) a köz- és magánszféra közötti, több érdekelt felet tömörítő partnerségi mechanizmus, amelynek célja, hogy gyakorlati és határidőhöz kötött intézkedéseket határozzon meg és hajtson végre a kávéágazat árszintjével, áringadozásával és hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos kérdések kezelése érdekében.
(2) A CPPWP
(a) konszenzust alakít ki a tanács elé terjesztendő és a vezérigazgatóval, illetve a globális vezetők fórumával (CGLF) közösen megvizsgálandó kiemelt kérdésekről és intézkedésekről;
(b) köz- és magánszféra közötti párbeszédet folytat, és nyomon követi a kávéágazat árszintjével, áringadozásával és hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos kötelezettségvállalások terén elért eredményeket;
(c) ösztönzi a kávéágazat árszintjeivel és hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos, a tanács által jóváhagyott kötelezettségvállalások és kezdeményezések továbbfejlesztését és működőképessé tételét; valamint
(d) folyamatosan kidolgozza a köz- és magánszféra közötti párbeszéd közös jövőképét és menetrendjét, miközben kezeli a kávéágazatot érintő sürgető kérdéseket, tisztázza az elvárásokat, valamint azonosítja a közös fellépés lehetőségeit és forrásait.
(3) A CPPWP a tanács által kijelölt küldöttekből és a magánszektor képviselőiből áll, egyenlő számban. A civil társadalom és a nemzetközi szervezetek képviselői a tanács által meghatározott feltételek mellett csatlakozhatnak a CPPWP-hez.
(4) Az ügyvezető igazgató hivatalból ellátja a CPPWP titkári teendőit a személyzet egy kijelölt tagjával mint póttaggal együtt, aki szükség esetén eljár a nevében.
(5) A CPPWP kidolgozza saját eljárási szabályzatát, amely összhangban van e megállapodás rendelkezéseivel és a tanács által jóváhagyott feladatmeghatározással.
(6) A CPPWP saját mechanizmusokat hoz létre, hogy bevonja a kávéágazat érdeklődő köz- és magánszektorbeli szereplőit, a fejlesztési partnereket és a civil társadalmat a kiemelt kérdések értékelésébe, valamint a bevált gyakorlatok és megoldások meghatározásába.
(7) A CPPWP rendszeresen jelentéseket, véleményeket és ajánlásokat nyújt be a tanácsnak megfontolás céljából.
36. cikk
Szerepvállalás, integráció és inkluzivitás
(1) A tanács és alárendelt szervei, beleértve a CPPWP-t is, lehetővé teszik a társult tagok és a nemzetközi szervezetek számára, hogy adott esetben:
(a) szakértői elemzést nyújtsanak közvetlenül az adott területen szerzett tapasztalataik alapján;
(b) korai előrejelzést biztosítsanak;
(c) segítsenek felhívni a nyilvánosság figyelmét a releváns kérdésekre;
(d) hozzájáruljanak e megállapodás célkitűzéseinek előmozdításához; valamint
(e) releváns információkkal hozzájáruljanak a szervezet rendezvényeihez.
(2) Elismerve azt is, hogy a szervezet lehetőséget biztosít a társult tagok számára, hogy széles közönséghez jussanak el, és hozzájáruljanak a napirendtervezetéhez, a társult tagok:
(a) a tanács jóváhagyásával részt vesznek a szervezet tevékenységeiben vagy a tevékenységi programban szereplő tevékenységekben;
(b) információkhoz, ismeretekhez és bevált gyakorlatokhoz jutnak hozzá és megosztják azokat a tagokkal és más társult tagokkal a szervezet által számukra biztosított együttműködési eszközök révén vagy más módon;
(c) részt vesznek az ICO-hoz kapcsolódó nemzetközi konferenciákon és eseményeken;
(d) írásban és szóban felszólalnak ezeken a rendezvényeken;
(e) kísérő rendezvényeket szerveznek;
(f) hozzáférnek információkhoz és adatokhoz; valamint
(g) lehetőségük van hálózatépítésre és lobbizásra, hogy kiterjesszék kapcsolataikat és tudásbázisukat, és ezáltal megvizsgálják a különböző érdekelt felekkel való esetleges partnerségek lehetőségét.
37. cikk
Kávé-világértekezlet
(1) A tanács megállapodik arról, hogy megfelelő időközönként kávé-világértekezletet (a továbbiakban: világértekezlet) tart, amelynek résztvevői az exportáló és importáló tagok, a magánszektor képviselői és más érdekelt felek, beleértve a tagsággal nem rendelkező országokból érkező résztvevőket. A tanács a világértekezlet elnökével együttműködve felelős azért, hogy a világértekezlet hozzájáruljon e megállapodás céljainak elősegítéséhez.
(2) A világértekezletnek egy elnöke van, aki nem részesül díjazásban a szervezet részéről. Az elnök, akit megfelelő időszakra a tanács nevez ki, felkérést kap arra, hogy megfigyelőként részt vegyen a tanács ülésein.
(3) A tanács határoz a konferencia formájáról, címéről, tárgyáról és időzítéséről, és erről folyamatosan tájékoztatja a társult tagok tanácsát és a kávéval foglalkozó köz-magán munkacsoportot. A világértekezletre általában a szervezet székhelyén kerül sor a tanácsi ülésszakban. Amennyiben a tanács úgy dönt, hogy elfogadja egy tag felkérését arra, hogy az ő területén tartson meg egy ülésszakot, a világértekezlet megrendezésére is azon a területen kerülhet sor, és ebben az esetben az ülésszak házigazdájának minősülő ország fizeti a szervezetnek a szervezet székhelyén tartott ülésszak szokásos költségét meghaladó többletköltségét.
(4) Amennyiben a tanács másképp nem határoz, a világértekezlet önfinanszírozó.
(5) Az elnök beszámol a tanácsnak a világértekezlet következtetéseiről.
38. cikk
Kávéágazati finanszírozás
A gazdasági bizottság elősegíti a kávéágazat pénzügyi és kockázatkezelési mechanizmusait érintő témákkal kapcsolatos konzultációkat, különös hangsúlyt fektetve a kávétermelő területeken működő kis- és középtermelők, mezőgazdasági termelők és helyi közösségek szükségleteire.
XII. FEJEZET – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
39. cikk
Egy új megállapodás előkészítése
(1) A tanács megvizsgálhatja egy új nemzetközi kávémegállapodás kidolgozásának lehetőségét.
(2) Ennek a rendelkezésnek a végrehajtása érdekében a tanács megvizsgálja a szervezet által e megállapodás 1. cikke szerinti célok megvalósítása terén elért előrehaladást.
XIII. FEJEZET – FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS
40. cikk
Fenntartható kávéágazat
(1) A tagok kellő prioritást biztosítanak a kávéforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak és a kávéfeldolgozásnak, kiegyensúlyozott és integrált módon szem előtt tartva a fenntartható fejlődés három – gazdasági, társadalmi és környezeti – dimenziójára vonatkozó elveket és célkitűzéseket, amelyek szerepelnek az ENSZ fenntartható fejlődési céljai között és a tagok által jóváhagyott egyéb kapcsolódó globális kezdeményezésekben.
(2) A szervezet kérésre segítheti a tagokat kávéágazatuk fenntartható fejlesztésében azzal a céllal, hogy előmozdítsák a kávétermelők és a kávéval foglalkozó valamennyi érdekelt fél jólétét, miközben javítják a kávé értékláncában a termelékenységet, minőséget, rezilienciát és jövedelmezőséget, különösen a kistermelők és más kisüzemi kávétermelők számára.
41. cikk
Életszínvonal és munkafeltételek
A tagok fejlődési szintjüknek megfelelően törekednek a kávéágazatban foglalkoztatott emberek életszínvonalának és munkafeltételeinek javítására, szem előtt tartva az ezen a téren nemzetközileg elfogadott elveket és alkalmazandó normákat. A tagok egyetértenek továbbá abban, hogy a munkaügyi előírások nem használhatók protekcionista célokra.
XIV. FEJEZET – KONZULTÁCIÓK, VITÁK ÉS PANASZOK
42. cikk
Konzultációk
A tagok teljes körű és megfelelő lehetőséget biztosítanak a többi tag által a megállapodással kapcsolatos ügyekben emelt esetleges kifogások tekintetében folytatott konzultációra. Az ilyen konzultáció során az egyik fél kérésére és a másik beleegyezésével az ügyvezető igazgató független bizottságot állít fel, amely jószolgálati feladatot lát el a felek közötti megegyezés céljából. A bizottság működésével kapcsolatos költségek nem terhelhetők a szervezetre. Amennyiben az egyik fél nem egyezik bele abba, hogy az ügyvezető igazgató bizottságot állítson fel, vagy ha a konzultáció nem vezet eredményre, az ügy a 43. cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően a tanács elé terjeszthető. Amennyiben a konzultáció eredményes, azt jelentik az ügyvezető igazgatónak, aki valamennyi taghoz eljuttatja a jelentést.
43. cikk
Viták és panaszok
(1) Az e megállapodás értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatosan felmerülő, tárgyalás útján nem rendeződő vitákat a vitában érintett bármely tag kérésére a tanács elé terjesztik döntéshozatal céljából.
(2) A tanács vita- és panaszrendezési eljárást indít.
XV. FEJEZET – ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
44. cikk
Aláírás és megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás
(1) Amennyiben nem születik más rendelkezés a kérdésben, ez a megállapodás a letéteményes székhelyén 2022. október 6-tól 2023. április 30-ig áll nyitva aláírásra a 2007. évi Kávémegállapodás Szerződő Felei és azon kormányok előtt, amelyeket meghívtak a tanács ezen megállapodást elfogadó ülésszakára.
(2) E megállapodás hatálybalépésének az aláíró kormányok jogrendjének megfelelő megerősítés, elfogadás, illetve jóváhagyás a feltétele.
(3) Amennyiben a 46. cikk máshogy nem rendelkezik, a megerősítő, elfogadó, illetve jóváhagyó okiratok legkésőbb 2023. július 31-én helyezendők letétbe a letéteményesnél. A tanács azonban haladékot adhat azoknak az aláíró kormányoknak, amelyek nem tudják a megadott határidőre letétbe helyezni a megfelelő okiratot. A tanács ezeket a határozatokat eljuttatja a letéteményeshez.
(4) Az aláírás és megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás, illetve az ideiglenes alkalmazás bejelentése alkalmával az Európai Unió nyilatkozatot helyez letétbe a letéteményesnél, amely igazolja az Unió kizárólagos hatáskörét az e megállapodás által szabályozott kérdésekben. Az Európai Unió tagállamai nem válhatnak e megállapodás Szerződő Feleivé.
45. cikk
Ideiglenes alkalmazás
Az az aláíró kormány, amelynek szándékában áll megerősíteni, elfogadni vagy jóváhagyni ezt a megállapodást, bármikor bejelentheti a letéteményesnek, hogy ezt az egyezményt jogi eljárásainak megfelelően ideiglenesen alkalmazni fogja.
46. cikk
Hatálybalépés
(1) Ez a megállapodás akkor lép véglegesen hatályba, amikor – a 22. cikkben említett lehetséges felfüggesztés figyelembevétele nélkül – a 2022. június 6-i állapotok alapján számítva az exportáló tagok szavazatainak legalább kétharmadával rendelkező aláíró kormányok és az importáló tagok szavazatainak legalább kétharmadával rendelkező aláíró kormányok elhelyezték a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat a letéteményesnél. Egyéb esetben pedig bármely időpontban véglegesen hatályba léphet e megállapodás, amennyiben e cikk (2) bekezdésének értelmében ideiglenesen már hatályba lépett, és a letétbe helyezett megerősítő, elfogadó, illetve jóváhagyó okiratok megfelelnek a fenti százalékos követelményeknek.
(2) Amennyiben ez a megállapodás nem lépett véglegesen hatályba 2023. július 31-ig, ezen a napon vagy az ezt követő 12 hónap során bármikor ideiglenesen hatályba lép, ha az e cikk (1) bekezdésében meghatározott számú szavazattal rendelkező aláíró kormányok elhelyezték megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratukat a letéteményesnél, vagy a 45. cikk rendelkezéseinek megfelelően értesítették a letéteményest.
(3) Amennyiben ez a megállapodás ideiglenesen hatályba lépett, de nem lépett hatályba véglegesen 2024. július 31-ig, megszűnik ideiglenes hatálya, kivéve, ha azok az aláíró kormányok, amelyek letétbe helyezték megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratukat, illetve a 45. cikk rendelkezéseinek megfelelően értesítették a letéteményest, kölcsönös egyetértéssel úgy határoznak, hogy a megállapodás maradjon ideiglenesen hatályban egy meghatározott időtartam erejéig. Ezek az aláíró kormányok kölcsönös egyetértésben úgy is határozhatnak, hogy ez a megállapodás maguk között véglegesen hatályba lép.
(4) Amennyiben ez a megállapodás nem lépett hatályba sem véglegesen, sem ideiglenesen 2024. július 31-ig e cikk (1) vagy (2) bekezdésének rendelkezései alapján, azok az aláíró kormányok, amelyek saját jogrendjüknek megfelelően letétbe helyezték megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratukat, kölcsönös egyetértéssel úgy határozhatnak, hogy a megállapodás közöttük véglegesen hatályba lép.
47. cikk
Csatlakozás
(1) Amennyiben e megállapodás másképp nem rendelkezik, az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy annak bármely szakosított intézménye tagállamának kormánya, illetve a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott bármely kormányközi szervezet csatlakozhat e megállapodáshoz a tanács által meghatározandó eljárások szerint.
(2) A csatlakozási okiratok a letéteményesnél helyezendők letétbe. A csatlakozás az okirat letétbe helyezésével lép hatályba.
(3) A csatlakozási okirat letétbe helyezésekor a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott bármely kormányközi szervezet nyilatkozatot helyez letétbe, amely igazolja kizárólagos hatáskörét az e megállapodás által szabályozott kérdésekben. Az ilyen szervezetek tagállamai nem válhatnak e megállapodás Szerződő Feleivé.
48. cikk
Fenntartások
E megállapodás rendelkezéseire vonatkozóan nem lehet fenntartással élni.
49. cikk
Önkéntes kilépés
Bármely Szerződő Fél a letéteményeshez intézett írásbeli értesítés útján bármikor felmondhatja a megállapodást. A felmondás 90 nappal az értesítés kézhezvételét követően lép hatályba.
50. cikk
Kizárás
Amennyiben a tanács úgy határoz, hogy valamely tag megszegte e megállapodás szerinti kötelezettségeit, továbbá úgy határoz, hogy ez jelentős negatív hatást gyakorol e megállapodás működésére, kizárhatja ezt a tagot a szervezetből. A tanács haladéktalanul tájékoztatja a letéteményest erről a határozatról. A tag 90 nappal a tanács határozata után megszűnik a szervezet tagja és e megállapodás Szerződő Fele lenni.
51. cikk
Számlák kiegyenlítése a felmondó vagy kizárt taggal
(1) A tanács meghatározza a felmondási joggal élő vagy kizárt taggal való elszámolás módját. A szervezet a felmondási joggal élő vagy kizárt tag által már befizetett összegeket megtartja, a tag pedig köteles megfizetni azokat az összegeket, amelyekkel a felmondás vagy kizárás hatálybalépésének napján a szervezetnek tartozik; amennyiben azonban a Szerződő Fél nem tud elfogadni valamely módosítást, és ennek következtében az 53. cikk (2) bekezdése értelmében a továbbiakban nem vesz részt e megállapodásban, a tanács egyéb méltányosnak ítélt elszámolási módot is meghatározhat.
(2) Az a tag, amely többé már nem vesz részt a megállapodásban, nem jogosult részesedésre a szervezet felszámolásából vagy a szervezet más eszközeinek elidegenítéséből befolyt bevételekből, ugyanakkor nem felelős a szervezet esetleges hiányainak megfizetéséért a megállapodás megszűnésekor.
52. cikk
Időbeli hatály és megszüntetés
(1) Ez a megállapodás mindaddig hatályban marad, amíg azt a tanács e cikk (3) bekezdésének rendelkezései szerint fel nem mondja.
(2) A tanács szükség esetén, különösen az új kihívások és lehetőségek kezelése és az azokra való reagálás érdekében, e megállapodás hatálybalépését követően ötévente felülvizsgálja ezt a megállapodást, és adott esetben határozatokat hoz.
(3) A tanács bármikor határozhat e megállapodás megszüntetéséről. A megszüntetés a tanács által meghatározott napon lép hatályba.
(4) A tanács e megállapodás megszüntetésére való tekintet nélkül továbbra is fennmarad olyan időtartamra, amely ahhoz szükséges, hogy meghozza a szervezet felszámolásához, számláinak rendezéséhez és eszközeinek elidegenítéséhez szükséges határozatokat.
(5) A tanács továbbítja a letéteményeshez az e megállapodás megszüntetésével kapcsolatos határozatokat, valamint a tanácsnak e cikk értelmében küldött értesítéseket.
53. cikk
Módosítás
(1) A tanács javasolhatja a megállapodás módosítását, és az összes Szerződő Felet értesíti az ilyen javaslatokról. A módosítás a szervezet összes tagjára vonatkozóan 100 nappal azt követően lép hatályba, hogy a letéteményes értesítést kapott annak elfogadásáról az exportáló tagok szavazatainak legalább kétharmadával rendelkező Szerződő Felektől és az importáló tagok szavazatainak legalább kétharmadával rendelkező Szerződő Felektől. Az itt említett kétharmados arány a megállapodás azon Szerződő Feleinek száma alapján kerül kiszámításra, amelyek a módosító javaslat elfogadásában érintett Szerződő Felek voltak e javaslat megküldése időpontjában. A tanács meghatároz egy időpontot, ameddig a Szerződő Felek értesíthetik a letéteményest a módosítás elfogadásáról, és értesíti a Szerződő Feleket és a letéteményest az időpontról. Amennyiben ennek az időtartamnak a lejártakor a módosítás hatálybalépéséhez szükséges százalékos arány nem teljesül, a módosítás visszavontnak tekintendő.
(2) Amennyiben a tanács másképp nem határoz, azok a Szerződő Felek, akik nem értesítették a letéteményest a módosítás elfogadásáról e cikk (1) bekezdésének megfelelően a tanács által meghatározott időpontig, megszűnnek e megállapodás Szerződő Feleinek lenni attól az időponttól kezdve, amikor ez a módosítás hatályba lép.
(3) A tanács értesíti a letéteményest az e cikk értelmében a Szerződő Felekhez eljuttatott módosításokról.
54. cikk
Kiegészítő és átmeneti rendelkezések
A szervezet vagy bármely szerve által vagy nevében a 2007. évi Nemzetközi Kávémegállapodás értelmében aláírt összes okirat hatályos marad e megállapodás hatálybalépéséig.
55. cikk
A megállapodás hiteles szövegei
Ez a megállapodás angol, francia, portugál és spanyol nyelven készült, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles. Az eredeti megállapodásokat a letéteményesnél helyezik letétbe.
A FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, erre kormányuk által feljogosított meghatalmazottak az aláírásuk mellett feltüntetett napon aláírták ezt a megállapodást.
I. MELLÉKLET
A PÖRKÖLT, KOFFEINMENTES,
FOLYÉKONY, ILLETVE OLDÓDÓ KÁVÉRA VONATKOZÓ ÁTVÁLTÁSI EGYÜTTHATÓK
A 2007. ÉVI NEMZETKÖZI KÁVÉMEGÁLLAPODÁS SZERINT
Pörkölt kávé
A pörkölt kávé zöld kávébabhoz viszonyított egyenértékét úgy kapjuk meg, hogy a pörkölt kávé nettó tömegét megszorozzuk 1,19-cel.
Koffeinmentes kávé
A zöld koffeinmentes kávé zöld kávébabhoz viszonyított egyenértékét úgy kapjuk meg, hogy a zöld koffeinmentes kávé nettó tömegét megszorozzuk 1,05-tel. A koffeinmentes pörkölt és koffeinmentes oldódó kávé zöld kávébabhoz viszonyított egyenértékét úgy kapjuk meg, hogy a nettó tömegüket megszorozzuk 1,25-tel, illetve 2,73-mal.
Folyékony kávé
A folyékony kávé zöld kávébabhoz viszonyított egyenértékét úgy kapjuk meg, hogy a folyékony kávé szárított, szilárd alkotórészeinek nettó tömegét megszorozzuk 2,6-tal.
Oldódó kávé
Az oldódó kávé zöld kávébabhoz viszonyított egyenértékét úgy kapjuk meg, hogy az oldódó kávé nettó tömegét megszorozzuk 2,6-tal.
Előkevert kávé
A Nemzetközi Kávétanács által 2022. június 9-én jóváhagyott 476. sz. határozat szerint határozandó meg.
ICC 477. sz. határozat
2022. június 9.
Eredeti: angol
E
|
Nemzetközi Kávétanács 133. (különleges) ülésszak Virtuális ülésszak 2022. június 8–9. London, Egyesült Királyság |
477. sz. határozat Jóváhagyva a második plenáris ülésen, 2022. június 9-én |
A 2022. évi Nemzetközi Kávémegállapodás
letéteményese
MIVEL:
a 2022. évi Nemzetközi Kávémegállapodás 2. cikkének (10) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tanács 2022. október 6. előtt konszenzusos határozattal jelöli ki a letéteményest, és hogy ez a határozat a 2022. évi megállapodás szerves részét képezi,
A NEMZETKÖZI KÁVÉTANÁCS
AZ ALÁBBIAKRÓL HATÁROZOTT:
1.A Nemzetközi Kávészervezetet jelöli ki a 2022. évi Nemzetközi Kávémegállapodás letéteményesének.
2.Felkéri az ügyvezető igazgatót, hogy a Nemzetközi Kávészervezet igazgatási vezetőjeként tegye meg a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a szervezet a szerződések jogáról szóló 1969. évi bécsi egyezménnyel összhangban ellássa a 2022. évi megállapodás letéteményesének feladatait, beleértve többek között a következőket:
(a) a megállapodás eredeti szövegének és a letéteményeshez eljuttatott meghatalmazások őrzése;
(b) az eredeti megállapodás hiteles másolatainak elkészítése és terjesztése;
(c) a megállapodás aláírásainak fogadása, valamint az ahhoz kapcsolódó okiratok, értesítések és közlemények átvétele és őrzése;
(d) annak vizsgálata, hogy az aláírás vagy a megállapodással kapcsolatos bármely okirat, értesítés vagy közlemény megfelelő formátumú-e;
(e) a megállapodással kapcsolatos jogi aktusok, értesítések és közlemények terjesztése;
(f) értesítés akkor, amikor letétbe helyezték a kellő számú, a megállapodás 46. cikkében meghatározott, a megállapodás hatálybalépéséhez, illetve ideiglenes hatálybalépéséhez szükséges megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot, illetve az ideiglenes alkalmazásról szóló értesítést;
(g) a megállapodás nyilvántartásba vétele az ENSZ főtitkáránál;
(h) a letéteményes feladatainak ellátásával kapcsolatos bármilyen kérdés esetén az aláírók és a Szerződő Felek, vagy adott esetben a Nemzetközi Kávétanács figyelmének felhívása a kérdésre.
Ezennel igazolom, hogy ez a dokumentum a Nemzetközi Kávétanács által a 133. ülésszakban, 2022. június 9-én, a 476. sz. határozattal elfogadott 2022. évi Nemzetközi Kávémegállapodás hiteles másolata, amelynek eredeti példányát a Nemzetközi Kávészervezetnél helyezték letétbe.
Vanúsia Nogueira
ügyvezető igazgató
Nemzetközi Kávészervezet
London, Egyesült Királyság, 2022. július 29.