EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.9.3.

COM(2025) 463 final

2025/0255(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a 2028–2034-es időszakra vonatkozó Jogérvényesülés program létrehozásáról, valamint az (EU) 2021/693 rendelet hatályon kívül helyezéséről

{SEC(2025) 547 final} - {SWD(2025) 550 final} - {SWD(2025) 551 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

Ez a javaslat az alkalmazás kezdőnapját 2028. január 1-jében határozza meg, és a 25 tagállamból álló Unióra vonatkozik. Írországra és Dániára az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt 21. és 22. jegyzőkönyv rendelkezéseit kell alkalmazni, amint azt a 8. oldalon a változó geometriáról szóló szakasz szemlélteti.

·A javaslat indokai és céljai

Az EUSZ 3. cikke kimondja, hogy „Az Unió […] a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló […] térséget kínál polgárai számára […]”. A jog érvényesülése szorosan kapcsolódik az EUSZ 2. cikkében rögzített uniós értékekhez. Ezek az alapvető értékek azt jelentik, hogy olyan hatékony és magas színvonalú igazságügyi rendszereken belül működő független igazságszolgáltatásra van szükség, amelyek képesek az uniós jog által biztosított alapjogok és szabadságok védelmére, különösen azáltal, hogy biztosítják a gyanúsítottak, a vádlottak, az európai elfogatóparancshoz (EEP) kapcsolódó eljárásokban keresett személyek, valamint a bűncselekmények áldozatai számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. Az igazságszolgáltatás függetlenségének eredője a tagállamok közös alkotmányos hagyományai, az EUSZ 2. cikkében említett jogállamiság, a tagállamok azon kötelezettsége, hogy megteremtsék azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az EUSZ 19. cikke alapján az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 47. cikkében rögzített, bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való alapjog. A virágzó belső piachoz jól működő, hatékony, eredményes és reziliens nemzeti igazságügyi rendszerekkel rendelkező európai igazságszolgáltatási térségre van szükség, ami egyrészt összhangban van az uniós értékekkel, másrészt a gazdasági növekedés és a versenyképesség előfeltétele is.

Az elmúlt években az EU számos eszközt kombinált annak érdekében, hogy kiépítse a kölcsönös bizalmon alapuló európai igazságszolgáltatási térséget. Több jogalkotási és szakpolitikai kezdeményezést 1 is elfogadtak és támogattak, többek között a célzott uniós finanszírozásnak köszönhetően.

A Jogérvényesülés program a 2014-es elindítása óta aktívan támogatja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozását azáltal, hogy előmozdítja a bírósági határozatok kölcsönös elismerésén és végrehajtásán alapuló igazságügyi együttműködést. A program emellett elősegíti, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák a jogállamiságot és az alapjogokat, és támogatja a független igazságügyi rendszerek megfelelő működését. Ez kézzelfogható előrelépéshez vezetett az egész EU-ban, mivel például a nemzeti igazságügyi rendszerek hatékonyabbá váltak, a jogi szakemberek pedig tájékozottabbak és jobban fel vannak készülve a vonatkozó uniós vívmányok alkalmazására, például a határokon átnyúló igazságügyi együttműködési eljárások és mechanizmusok alkalmazása terén. Ugyanakkor folyamatosan javul a bírósági eljárásokban érintett gyermekek és más veszélyeztetett csoportok (például a fogyatékossággal élő személyek) jogainak a gyakorlatban történő védelme és előmozdítása.

Jelentős előrehaladás történt 2 , de a jogállamiságon alapuló, eredményes, hatékony, hozzáférhető, reziliens és digitalizált európai igazságszolgáltatási térség megvalósítása továbbra is folyamatos kihívást jelent. Ez az EU és tagállamai részéről további összehangolt fellépést tesz szükségessé. Az Európai Bizottságnak szóló politikai iránymutatásban (2024–2029) Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta, hogy „[a] jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen az uniós alapok igénybevételéhez” 3 . Ez rávilágít arra, hogy az uniós finanszírozás milyen kritikus szerepet tölt be a tartósan fennálló kihívások kezelésében.

Az EU elkötelezettsége ellenére az alapjogok védelme és előmozdítása azonban mégis folyamatos kihívást jelent 4 . Ezek a jogok – például a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog, valamint a visszaélést bejelentő személyek és a véleménynyilvánítás szabadságához való joguk védelme, a gyanúsítottak és a vádlottak, továbbá az EEP-eljárásokban a keresett személyekre vonatkozó eljárási biztosítékok, valamint a bűncselekmények áldozatainak jogai – központi szerepet töltenek be az igazságszolgáltatás és a jogállamiság tekintetében. Hatékony végrehajtásuk elengedhetetlen az igazságügyi rendszerbe vetett bizalom kiépítéséhez, valamint annak biztosításához, hogy mindenki – köztük azok is, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak – hatékonyan gyakorolhassa jogait az igazságszolgáltatási térséget alkotó Unióban. Amint azonban a Charta alkalmazásáról szóló 2021. évi éves jelentés is rávilágít, az uniós jog széttagolt alkalmazása és a jogvédelmi hiányosságok 5 arra utalnak, hogy kihívások állnak fenn ezen a területen 6 .

Emellett a digitalizáció terén Unió-szerte egyenetlen az előrehaladás. Az EU növekedése és versenyképessége egyre nagyobb mértékben támaszkodik a digitalizációra, többek között az igazságügyi ágazatban is. A digitális eszközök és a mesterséges intelligencia (MI) segítséget nyújthatnak a közjogi hatóságoknak, köztük a bíróságoknak abban, hogy gyorsabb, hozzáférhetőbb és költséghatékonyabb szolgáltatásokat tudjanak nyújtani. Ugyanakkor a határokon átnyúlóműveletek összefüggésében a kényelem és a jogbiztonság szempontjából számos előnyt biztosít a minősített bizalmi szolgáltatások, például az elektronikus aláírások és bélyegzők használata, ami egyre fontosabb szerepet tölt be az átlátható és megbízható igazságügyi rendszerek működésében. Az európai digitális személyazonossági keret és az európai üzleti tárcák küszöbön álló bevezetése várhatóan további lendületet ad a digitalizációnak, és erősíteni fogja a bizalmat. A hatékony és átlátható igazságügyi rendszerek fokozzák a jogbiztonságot, vonzzák a beruházásokat, és megerősítik a polgári és büntetőügyekben folytatott, határokon átnyúló együttműködést. A digitalizáció csökkenti az igazságügyi szakemberekre nehezedő terheket, megkönnyíti a bírósági iratokhoz való hozzáférést, valamint lehetővé teszi a polgárok és a vállalkozások számára, hogy távolról lépjenek kapcsolatba a bíróságokkal. Ez növeli az átláthatóságot, költségmegtakarítást eredményez, és támogatja a gazdaság termelékenységét. Emellett elmondható, hogy a digitális igazságügyi rendszerek válság idején reziliensebbek, biztosítják a folytonosságot, és megerősítik a nagyközönség bizalmát.

A gyorsan változó gazdasági, társadalmi és geopolitikai környezet bizonytalanságokat és kihívásokat teremt, beleértve Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborúját. Az európai igazságszolgáltatási térséget érintő kihívások közé tartoznak különösen a jogállamiságot fenyegető növekvő veszélyek, a súlyos bűncselekmények számos formája, valamint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és az igazságügyi együttműködés előtt álló akadályok. A jogállamiság tiszteletben tartása a beruházásokat és az innovációt ösztönző, kiszámítható üzleti környezet egyik kulcsfontosságú tényezője, és alapvető szempont a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalatok számára. A jogállamiság tiszteletben tartása biztosítja a belső piac, valamint a kölcsönös bizalmon és elismerésen alapuló igazságügyi együttműködés megfelelő működését és rezilienciáját, és az Unió általános költségvetésével való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek való megfelelés egyik alapvető előfeltétele. Az uniós jog hatékony, egységes és átlátható alkalmazásához, valamint az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés megvalósulásához egyaránt szükséges a jogállamiság tiszteletben tartása. A jogállamiság és a közintézményeket irányító személyekbe vetett bizalom fenntartásához elengedhetetlen a súlyos bűncselekmények különféle formáival, például a korrupcióval, a terrorizmussal és a környezet elleni bűncselekményekkel kapcsolatban folytatott együttműködés elősegítése.

Az igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés útjában álló tartós akadályok további kihívásokat jelentenek. Az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés – többek között digitális eszközök révén – a gazdasági növekedés egyik előfeltétele. Az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés hiánya mind a polgárokat, mind a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) – fejlődését érinti. A nem kielégítő hatékonysággal vagy magas költségekkel jellemezhető gyenge igazságügyi rendszerek elriasztják az üzleti tevékenységeket végző vállalatokat, és ezáltal akadályozzák a gazdasági növekedést 7 . Az egyik fő akadály az, hogy a határokon átnyúló bírósági eljárásokban folytatott kommunikáció nagyon gyakran még mindig papír alapon történik, ami szükségtelen késedelmekhez és költségekhez vezet. Ennek egyik oka a nemzeti igazságügyi rendszerek digitalizációjának eltérő sebessége, valamint a tagállamok nemzeti informatikai rendszerei, és hasonlóképpen a nemzeti rendszerek, valamint az uniós bel- és igazságügyi (IB-) ügynökségek és szervek közötti megfelelő interoperabilitás hiánya. E szempont mellett továbbra is nyilvánvaló nehézségeket jelentenek a határokon átnyúló igazságügyi együttműködési eljárásokban tapasztalt késedelmek és hatékonysági hiányosságok. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés – azaz a mindenki számára egyaránt biztosított azon lehetőség, hogy jogi és igazságügyi szolgáltatások széles körének igénybevételével, az alapjogokat tiszteletben tartó módon (ideértve a megbízható jogi információkhoz való hozzáférést és az eljárási biztosítékok tényleges rendelkezésre állását) igazságos megoldást találjon jogi problémáira – terén továbbra is problémák tapasztalhatók, mindenekelőtt a határokon átnyúló helyzetekben. Ez a magánszemélyeket, például az áldozatokat és a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy vádolt személyeket, valamint a vállalkozásokat egyaránt érinti. Emellett a tagállamok igazságügyi rendszereinek minőségére, függetlenségére és hatékonyságára vonatkozó összehasonlító információk gyűjtésére szolgáló meglévő eszközök még mindig nem elégségesek. Mindezek a tényezők alááshatják a tagállamok egymás igazságügyi rendszereibe vetett bizalmát, és így akadályozhatják a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló uniós térség megfelelő működését.

Végezetül, az igazságügy területén dolgozó szakemberek körében gyakran elégtelen az uniós vívmányokkal és az uniós digitális eszközökkel kapcsolatos ismeretek, készségek és tudatosság szintje. Az elért eredmények ellenére 8 a képzésben való részvétel szintje továbbra is jelentősen eltér az egyes tagállamok és igazságügyi szakmák között. Ez kedvezőtlen hatással van a közös európai igazságügyi kultúra fejlődésére, mivel a jól képzett szakemberek kulcsszerepet játszanak annak biztosításában, hogy az uniós vívmányokat EU-szerte helyesen és következetesen hajtsák végre. Az igazságügyi szakemberek nem rendelkeznek a szükséges digitális készségekkel, és nincsenek megfelelően felkészülve a digitális eszközök és infrastruktúra használatára. Különösen fontos az uniós joggal kapcsolatos képzés, többek között a következő tényezőkre tekintettel is: i. egyes tagállamokban romlik a jogállamiság helyzete, és támadások történnek az alapjogok ellen, ii. meg kell előzni a súlyos bűncselekményeket – többek között a korrupciót –, és küzdeni kell azok ellen, iii. egyre növekszik a digitalizáció jelentősége, és iv. egyre többen élnek azzal a jogukkal, hogy egy másik tagállamban éljenek és dolgozzanak 9 .

E kihívások figyelmen kívül hagyása súlyos következményeket von maga után, mivel e kérdések többsége jelentős transznacionális dimenzióval rendelkezik, és azokat a tagállamok önállóan nem tudják megfelelően kezelni. A tényleges európai igazságszolgáltatási térség kiépítése nagy horderejű hatásokat gyakorol az Unió politikai, társadalmi és gazdasági életére. Kézzelfogható előnyöket biztosít az emberek mindennapi életére és üzleti tevékenységére nézve is. A 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó Jogérvényesülés program támogatni fogja az uniós értékeken, a jogállamiságon, a kölcsönös elismerésen és bizalmon, valamint a gazdasági növekedés és a versenyképesség előfeltételeit jelentő hatékony, inkluzív, hozzáférhető és reziliens igazságügyi rendszereken alapuló európai igazságszolgáltatási térség kiépítésének folytatását. Az új program emellett megkönnyíti az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, elősegíti a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést, valamint előmozdítja az igazságügy digitalizációjára fokozottabb hangsúlyt fektető igazságügyi képzéseket. Az e jogalkotási javaslat által lefedett szakpolitikai területek szilárdan beépültek az uniós Szerződésekbe, amelyek a pénzügyi beavatkozás révén megvalósuló uniós fellépés jogalapját biztosítják. A Jogérvényesülés program a következő többéves pénzügyi keret (2028–2034) részeként továbbra is a nyitott, demokratikus, pluralista, valamint egyenlőbb és befogadóbb társadalmak fenntartására törekszik.

·Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az elmúlt években a Jogérvényesülés program számos jogalkotási és szakpolitikai kezdeményezést támogatott, és közvetlenül hozzájárult a Bizottság több prioritásának a megvalósításához 10 . Az alábbiakban felsorolt prioritások a Jogérvényesülés program szempontjából jelenleg is fontosak, de a jövőben még relevánsabbak lesznek:

1. „Demokráciánk védelme és értékeink megőrzése”. A Jogérvényesülés program megerősíti az EU demokratikus alapjául szolgáló jogállamiságot és alapjogokat, ezáltal támogatva az igazságügyi együttműködést és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. Az új program fokozottabb hangsúlyt helyez a digitalizációra, ami a jogvédelemhez való gyorsabb hozzáférés révén hatékonyabbá teszi az igazságügyi rendszereket. Ez a kiemelt hangsúlyt kapott terület közvetlenül kiegészíti a demokrácia és az alapjogok védelmére, valamint a jogbiztonságnak, a beruházásvédelemnek, az eljárások tisztességességének és a demokratikus intézményekbe vetett közbizalomnak a fokozására irányuló erőfeszítéseket. A 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó Jogérvényesülés program támogatni fogja az igazságszolgáltatás függetlenségét, és növelni fogja a jogszabályok – többek között a demokrácia védelmére vonatkozó releváns szabályok – végrehajtására irányuló kapacitást. Lehetővé fogja tenni a határokon átnyúló digitális bűncselekmények elleni küzdelem érdekében folytatott, határokon átnyúló igazságügyi együttműködést, és támogatni fogja olyan digitális eszközök bevezetését, amelyek összhangban vannak a szélesebb körű digitális jogérvényesítési politikákkal, például a digitális szolgáltatásokról szóló rendelettel 11 , az MI-rendelettel 12 és az európai akadálymentesítési irányelvvel 13 . Hozzá fog járulni a Charta alkalmazásához azáltal, hogy támogatást nyújt a jogi szakemberek alapjogokkal kapcsolatos képzéshez. E célból előmozdítja a szinergiákat, különösen az AgoraEU programmal 14 .

2. „Az emberek támogatása, társadalmaink és szociális modellünk megerősítése”. A Jogérvényesülés program hozzá fog járulni az alapjogok védelméhez, például azáltal, hogy előmozdítja a megkülönböztetés tilalmával és a Charta alkalmazásával kapcsolatos igazságügyi képzést, és kapcsolatot teremt a társadalmi kohézióra irányuló szakpolitikákkal azáltal, hogy támogatja a tagállamokban a következetes jogi védelmet. A program a szociális jogok európai pillérének 15 végrehajtását is támogatni fogja azáltal, hogy hozzáférhetőbb igazságszolgáltatási mechanizmusok révén biztosítja a végrehajthatóságot. Emellett a digitalizált igazságügyi rendszerek, amelyeket a biztonsági sebezhetőségekre és valamennyi érintett személy szükségleteire kellő figyelemmel hoztak létre, javíthatják az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, többek között az akadályok csökkentése révén, különösen a gyermekek és más veszélyeztetett csoportok, például a fogyatékossággal élők, a romák és más marginalizált közösségek körében. E tekintetben előmozdítja az Erasmus+ programmal 16 , valamint a nemzeti és regionális partnerségi tervekkel 17 való szinergiákat, többek között különösen az Európai Szociális Alap 18  keretében. A hozzáférhetőség és a megfizethetőség javításával (pl. videokonferenciák, elektronikus benyújtás) a digitális igazságügy jobb tájékoztatást tud nyújtani az érdekelt feleknek, ki tudja elégíteni számos magánszemély és vállalkozás igényeit, és csökkentheti a jogok gyakorlása és a szolgáltatások igénybevételének lehetősége terén mutatkozó egyenlőtlenségeket, mégpedig a társadalmi és a generációk közötti méltányosság megerősítése, valamint a jogi eljárások hatékonyabbá és inkluzívabbá tétele révén.

3. „Közös eredmények elérése és Uniónk felkészítése a jövőre”. A Jogérvényesülés program hozzá fog járulni egy integráltabb és hatékonyabb Unió megteremtéséhez, többek között azáltal, hogy digitális infrastruktúrát hoz létre és kapcsol össze a tagállamokban és azok között. A digitalizációra való fokozott összpontosítás csökkenteni fogja a tagállamok adminisztratív terheit, megtakarításokat fog eredményezni a polgárok és a vállalkozások számára, javítani fogja a határokon átnyúló együttműködést, és támogatni fogja az ítéletek kölcsönös elismerését és végrehajtását. A program ugyanakkor támogatni fogja azt a célt is, hogy a nemzeti igazságügyi rendszerek közötti fokozottabb interoperabilitás előmozdítása révén egyszerűsítsék az uniós mechanizmusokat. E tekintetben a program elő fogja mozdítani a szinergiákat a nemzeti és regionális partnerségi tervekkel annak biztosítása érdekében, hogy mind nemzeti, mind uniós szinten előrelépés történjen a nemzeti igazságügyi rendszerek digitalizációja terén.

·Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

1. „Új terv Európa fenntartható jólétéért és versenyképességéért”. Az igazságügy digitalizációja azáltal járul hozzá a növekedéshez és a versenyképességhez, hogy hatékonyabb igazságügyi rendszereket hoz létre, és ennek eredményeként Unió-szerte egyszerűsödnek a jogi eljárások, valamint csökken a határokon átnyúló peres eljárások időtartama és költségei. Ez különösen a kkv-k és az induló vállalkozások esetében bír jelentőséggel. E tekintetben elő fogják mozdítani a szinergiákat a nemzeti és regionális partnerségi tervekkel olyan kulcsfontosságú területeken, mint a készségek, a kapacitásépítés és a digitalizáció. A program kiegészíti az egységes piac (különösen a szolgáltatások és a digitális ágazatok terén, valamint a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozóan történő) elmélyítésére irányuló tervet is azáltal, hogy előmozdítja a jogi rendszerek interoperabilitását és az uniós szabályok gördülékenyebb végrehajtását. A fogyasztóvédelmi és befektetési politikával, a társasági joggal és a kötelmi joggal, valamint a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos tevékenységek finanszírozása révén az egységes piacra és a vámügyre vonatkozó 2028–2034-es program kiegészíti a Jogérvényesülés programot, és közvetlen hozzájárulást nyújt az igazságügy területére vonatkozó uniós szakpolitika végrehajtásához és az európai igazságszolgáltatási térség létrehozásához. Emellett a Jogérvényesülés program a jogállamiság és a jogbiztonság megerősítése révén megszilárdítja a beruházási környezetet, valamint az európai megtakarítási és beruházási uniót 19 alátámasztó intézkedéseket, és azáltal támogatja az Európai Versenyképességi Alapot 20 , hogy stabil jogi keretet hoz létre az üzleti tevékenységek folytatásához. Végezetül, szinergiák alakulnak ki a kutatás és az innováció területén is, különös tekintettel arra, hogy mélyrehatóbb ismereteket kell szereznünk a fejlett új technológiák – például a mesterséges intelligencia – igazságügyi ágazatban való használatának lehetőségeiről, és ezért a program elő fogja mozdítani a szinergiákat a következő kutatási és innovációs keretprogrammal (Horizont Európa) 21 .

2. „Az európai védelem és biztonság új korszaka”. A Jogérvényesülés program elősegíti a határokon átnyúló igazságügyi együttműködést, amely döntő fontosságú a biztonság, valamint a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a kiberfenyegetések elleni küzdelem szempontjából. A program emellett támogatja az európai elfogatóparancs (EEP) végrehajtását, és digitális infrastruktúrát biztosít az elektronikus bizonyítékokhoz való jogszerű hozzáféréshez és a határokon átnyúló ügykezeléshez. A Jogérvényesülés program uniós szintű korrupcióellenes intézkedéseket is támogat. Ez kiegészíti azt a felhívást, hogy mérlegeljék az Európai Ügyészség (EPPO) hatáskörének kiterjesztését a határokon átnyúló olyan súlyos bűncselekmények – különösen a korrupció – kezelésére, amelyek hatással vannak az uniós forrásokra, és amelyeket a tagállamok egyedül nem tudnak kezelni. Emellett az Európai Bizottságnak szóló, a 2024 és 2029 közötti időszakra vonatkozó politikai iránymutatások 22 között szerepel az a törekvés, hogy az Europol növelje képességét a nemzeti bűnüldöző hatóságok támogatására, valamint fűzze szorosabbra a más uniós ügynökségekkel és szervekkel való együttműködését. Ez a törekvés szoros összhangban áll azzal, hogy a program kiemelt hangsúlyt fektet a digitalizációra, lehetővé téve a bizonyítékok gyorsabb továbbítását, a valós idejű koordinációt és a biztonságos mesterséges intelligencia/adatelemzés fokozott használatát a jogérvényesítésben, az alkalmazandó jogi keretek korlátain belül. Összhangban van továbbá a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság (AMLA) létrehozásával, amely segíteni fog annak megakadályozásában, hogy az Unió pénzügyi rendszerét pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására használják fel. Hasonlóképpen, az Eurojust reformja hozzá fog járulni a határokon átnyúló nyomozások és büntetőeljárások uniós szintű koordinációjának hatékonyabbá tételéhez, többek között az új digitális eszközöknek köszönhetően. Emellett az igazságügy digitalizációja technikai rezilienciát, a jogi rendszerek számára biztonságos infrastruktúrát és a kiberbűnözés büntetőeljárás alá vonásának kereteit is biztosítani fogja, ezáltal kiegészítve a felkészültségi unióról szóló 23 és a kibervédelmi stratégiát 24 , valamint az európai belső biztonsági stratégiát 25 . Tekintettel a biztonság és a jog gyakorlati érvényesülése közötti lényegi kapcsolatokra, szinergiák lesznek tapasztalhatók a menekültügyre, a migrációra és az integrációra, a határigazgatásra és a belső biztonságra vonatkozó uniós alapokkal, például az igazságszolgáltatásban dolgozóknak nyújtott megfelelő képzés – többek között a migrációs és menekültügyi paktum által bevezetett új szabályokkal kapcsolatban – és a bűncselekmények áldozatainak hatékony védelme, az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerrel (ECRIS) való interoperabilitás, valamint az igazságügy és a belső biztonság területén – többek között az igazságügy területéhez kapcsolódó ügynökségeken és szerveken, például az Eurojuston és az Európai Ügyészségen keresztül – folytatott ügynökségközi együttműködés érdekében.

3. „Globális Európa: diplomáciai erőnk és partnerségeink kiaknázása”. A program, melynek középpontjában a jogállamiság, az igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés áll, tükrözi, hogy miként mozdítják elő azokat globális szinten, többek között az Egyesült Nemzetek (ENSZ) fenntartható fejlődési céljainak 26 végrehajtása révén. E tekintetben szinergiák kialakítására kerül sor a Globális Európa eszközzel 27 , mivel a Jogérvényesülés program azáltal járul hozzá az EU külső tevékenységéhez, hogy a bővítési folyamat keretében megerősíti a csatlakozni kívánó országok igazságügyi rendszereit.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

·Jogalap

·Változó geometria

Ez a rendelet az EUMSZ harmadik részének a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségről szóló V. címe szerinti jogalapokon alapul. Következésképpen a rendelet Dániára és Írországra történő alkalmazására az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt 21. és 22. jegyzőkönyvben megállapított rendelkezések vonatkoznak.

A 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt az EUMSZ harmadik részének V. címe alapján javasolt intézkedések Tanács által történő elfogadásában, és az ilyen intézkedések Dániára nézve nem kötelezőek, illetve nem alkalmazandók Dániában.

A 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Írország nem vesz részt az EUMSZ harmadik részének V. címe alapján javasolt intézkedések Tanács általi elfogadásában, és az ilyen intézkedések Írországra nézve nem kötelezőek, illetve nem alkalmazandók Írországban. Írország azonban dönthet úgy, hogy részt vesz bármely ilyen javasolt intézkedés elfogadásában és alkalmazásában. Ezen túlmenően Írország az ilyen intézkedés elfogadását követően bármikor elfogadhatja az intézkedést, feltéve, hogy a 21. jegyzőkönyv 4. cikkében említett eljárások lezárultak.

·Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

„A javaslat indokai és céljai” című szakaszban felvázolt célkitűzések erős transznacionális dimenzióval rendelkeznek, és közös megoldásokat, valamint uniós szintű irányítást, koordinációt és támogatást tesznek szükségessé. Az egymástól elszigetelten végrehajtott nemzeti intézkedések kevésbé lennének eredményesek és hatásosak, mint az összehangolt uniós szintű erőfeszítések, amelyek előmozdítják az együttműködést, a kapacitásépítést, az egymástól való tanulást, valamint az erőforrások, a szakértelem és a bevált gyakorlatok megosztását.

Uniós fellépés és finanszírozás nélkül veszélybe kerülne az európai igazságszolgáltatási térség működése, ami kedvezőtlenül érintene számos kedvezményezettet, különösen a bírói kar tagjait, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréssel foglalkozó civil társadalmi szervezeteket és az uniós szintű jogi hálózatokat. Az uniós támogatás segít leküzdeni a nemzeti akadályokat, lehetővé téve az egyes tagállamok számára, hogy olyan kérdésekkel kapcsolatban is fellépjenek, amelyeket egyedül nem tudnának kezelni. Ez biztosítja, hogy egyetlen tagállam se maradjon le a határokon átnyúló problémák kezelésében.

Az uniós szintű fellépés kulcsfontosságú az olyan, az egész Unióra kiterjedő prioritások kezeléséhez is, amelyek esetleg nem szerepelnek kiemelt helyen a nemzeti napirendeken, vagy ahol célzott támogatásra van szükség. Egyes területeken előfordulhat, hogy a nemzeti erőfeszítések önmagukban elégtelenek, rövid távúak, vagy nincsenek összhangban az uniós prioritásokkal. Az EU-nak például továbbra is támogatnia kell az uniós joggal kapcsolatos, határokon átnyúló képzéseket és az igazságügyi szakemberek számára biztosított csereprogramokat. Ez nemcsak a Szerződések által megalapozott kötelezettség, hanem elengedhetetlen a közös transznacionális kihívások kezeléséhez, az igazságügyi szakemberek megfelelő készségekkel való felvértezéséhez és az alapvető uniós értékek megerősítéséhez is.

Az EU egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy határokon átnyúló lehetőségeket teremtsen az igazságügyi szakemberek számára az egymással való kapcsolattartásra, a fejlődésre, valamint a közös jogi kultúrához való hozzájárulásra. Ezért továbbra is elő kell mozdítania a transznacionális együttműködést, a tudatosság növelését és a hálózatépítést. Ezek a tevékenységek kölcsönös bizalmat építenek ki a nemzeti igazságügyi rendszerek között, és elősegítik a színvonalukra, függetlenségükre és hatékonyságukra vonatkozó összehasonlító adatok gyűjtését – amit az egyes tagállamok önmagukban nem tudnak megvalósítani.

Az uniós fellépés döntő fontosságú azokon a területeken is, ahol szoros koordinációra van szükség a tagállamokkal a nemzetközi igazságügyi normák – például az ENSZ fenntartható fejlődési céljai – betartása, valamint az olyan kulcsfontosságú kérdésekkel kapcsolatos egységes uniós álláspont fenntartása érdekében, mint az alapjogok érvényre jutása a digitális térben vagy az adatvédelem.

Végezetül, az uniós fellépés elengedhetetlen a tagjelölt országok – különösen a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupció elleni küzdelem területét érintő – igazságügyi reformjainak a bővítési folyamat részeként történő előmozdításához. Ezek az erőfeszítések elengedhetetlenek az uniós igazságügyi normák védelméhez, az egységes piac kiteljesítéséhez, valamint az EU kohéziójának és jólétének megerősítéséhez.

Amellett, hogy ezen a területen uniós fellépésre van szükség, az uniós alapok is jelentős hozzáadott értéket képviselnek, mivel az EU tudja a legjobban biztosítani, hogy az igazságügyi rendszerek Unió-szerte harmonizált módon működhessenek. Az uniós beavatkozás lényegi hozzáadott értéket képvisel az uniós igazságügyi képzések esetében, mivel e felelősség nemzeti szintre történő átruházása az uniós jog következetlenebb értelmezését és végrehajtását eredményezné a tagállamokban. Ez kedvezőtlen hatással lenne a nemzeti szereplők általános kapacitására az uniós szakpolitikák és jogszabályok végrehajtása és a határokon átnyúló kérdések kezelése terén, valamint a több országra kiterjedő transznacionális projektek fejlesztésére is. Emellett az igazságügyi politikákkal kapcsolatos uniós fellépés hozzájárul az egységes piac fellendítéséhez, és fokozza a versenyképességet. A valamennyi tagállamra kiterjedő átfogó és harmonizált jogérvényesülési keret csökkenti a jogbizonytalanságokat és következetlenségeket, és ezáltal gördülékenyebbé teszi a határokon átnyúló üzleti tevékenységeket és beruházásokat. A jogszabályok betartásának kiszámítható biztosítása, a szellemitulajdon-jogok következetes védelme és a hatásos vitarendezési mechanizmusok döntő fontosságúak a befektetők bizalmának fenntartásához, valamint a vállalkozói szellem és az innováció ösztönzéséhez. Azáltal, hogy egyértelmű jogi normákat biztosít és gondoskodik azok egységes alkalmazásáról, az EU elősegíti a vállalkozások hatékony működését, csökkenti a tranzakciós költségeket, és növeli az egységes piac általános vonzerejét. Ez a jogi kiszámíthatóság továbbá erősíti a tisztességes versenyt, mivel biztosítja, hogy a vállalkozásokra az EU-n belüli származási országuktól függetlenül egyenlő feltételek vonatkozzanak, és ezáltal előmozdítja a gazdasági stabilitást és a fenntartható növekedést.

·Arányosság

A javaslat nem lépi túl a kitűzött cél uniós szintű eléréséhez szükséges minimális mértéket.

·A jogi aktus típusának megválasztása

A 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó, új Jogérvényesülés program mindenekelőtt a 2021–2027-es Jogérvényesülés programra épül. A javasolt keret működőképessé tételének legmegfelelőbb eszköze a rendelet.

3.A VISSZAMENŐLEGES ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

·A jelenleg hatályban lévő jogszabályok visszamenőleges értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó Jogérvényesülés program időközi értékelése kiemeli, hogy a program által finanszírozott intézkedések összhangban vannak az uniós és nemzeti szintű szakpolitikákkal és prioritásokkal, koherenciát biztosítanak más uniós finanszírozási eszközökkel, és konzisztensek a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal és célkitűzésekkel, például a fenntartható fejlődési célokkal 28 . Észszerűbb szerkezeténél fogva a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó program sokkal fókuszáltabb lett, és a kulcsfontosságú területeken nagyobb hatás érhető el általa, mint a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó korábbi program esetében. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó Jogérvényesülés program sikeresen hozzájárul a bírósági határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerésének a támogatásához és a határokon átnyúló együttműködés javításához, és a kölcsönös bizalmon és együttműködésen alapuló, egységes európai igazságszolgáltatási térség továbbfejlesztése révén hosszú távú hatást gyakorol.

A kedvezményezetteknek nyújtott közvetlen finanszírozás azonnali és kézzelfogható előnyökkel jár az érintett célcsoportok számára. Az uniós hálózatok, például az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) finanszírozása Unió-szerte megkönnyíti a jogi szakemberek közötti állandó együttműködést, kapacitásépítést, és a folyamatos, magas színvonalú szerepvállalást. Emellett a program továbbra is nagy hangsúlyt helyez az igazságügyi képzésre, és ennek révén jelentősen hozzájárul az uniós jogi környezet egységesítéséhez és fejlesztéséhez. A Jogérvényesülés program a több ezer bíró, ügyvéd és bírósági alkalmazott számára biztosított képzéseken, valamint a 2021 és 2024 közötti időszakra szóló európai igazságügyi képzési stratégia végrehajtásának támogatásán keresztül döntő szerepet tölt be a közös jogi kultúra előmozdításában 29 . A bevált gyakorlatok cseréjének elősegítésével a program erősíti a tagállamok közötti együttműködést, és biztosítja, hogy az igazságügyi szakemberek egységes, koherens és következetes módon alkalmazzák az uniós jogot a határokon átnyúlóan is, ezáltal fokozva az uniós jogszabályok integritását.

A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó program az előző programozási időszakban (2014–2020) elért eredményekre építve tovább csökkenti az igazságszolgáltatás előtt álló akadályokat, jobb kereteket és fokozottabb védelmet eredményezve a marginalizált személyek számára 30 . Az időközi értékelés ugyanakkor rámutat néhány javításra szoruló területre. Először is, az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során gyűjtött bizonyítékok rávilágítanak arra, hogy ki kell terjeszteni a program hatókörét. Bár már eddig is sok emberhez eljutott, a programmal kapcsolatos ismeretek továbbra is korlátozottak az érdekelt felek bizonyos típusai körében 31 , és tagállamonként is eltérőek. Ez arra utal, hogy bár a program kommunikációs tevékenységei hatásosak, nem biztos, hogy minden ágazatot és tagállamot egyformán érnek el 32 . Emellett egyes érdekelt felek azt javasolták, hogy a büntetés-végrehajtási szolgálatokat és a büntetés-végrehajtási szolgálatok és intézetek személyzetét is hozzá kellene adni a program célcsoportjaihoz. Annak érdekében, hogy a program által kifejtett hatás nyilvánvalóbbá váljon, valamint hozzáadott értékének és láthatóságának növelése céljából fontolóra lehetne venni további intézkedéseket, például az érdekelt felek véleményének és tapasztalatainak szisztematikusabb módon történő összegyűjtését, valamint a meglévő platformok (például az EJTN és az e-igazságügyi portál) és az uniós finanszírozási és pályázati portálon feltüntetett sikeres projektek összekapcsolásának módjait. Emellett a program költséghatékonyságának további növelése érdekében tovább lehetne vizsgálni a meglévő uniós szintű hálózatokkal való együttműködést.

Mindezeket a megállapításokat figyelembe vettük a 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó, az e javaslatban ismertetett Jogérvényesülés program kidolgozásakor.

Ami az új kihívások kezelését illeti, az igazságügy digitalizációja a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó Jogérvényesülés program egyik jelentős horizontális célkitűzésévé vált, különösen a Covid19-világjárvány nyomán, amely felgyorsította a digitális technológiák használatát. A digitalizáció megkönnyíti a jogi információkhoz való hozzáférést, korszerűsíti a határokon átnyúló igazságügyi együttműködési mechanizmusokat, és támogatja a szélesebb körű uniós digitális átállási célokat, hatékonyabbá és hozzáférhetőbbé téve az igazságügyi rendszereket. A digitalizációba való beruházás az igazságügy területén belül is megerősíti az alapjogokat, például az ártatlanság vélelmét 33 . Emellett a digitális eszközök fokozott használata hatékonyan bővíti a program hatókörét. Még mindig van lehetőség a digitalizáció által az igazságügy területén kínált lehetőségek további kiaknázására. Ezért a 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó Jogérvényesülés program általános és egyedi célkitűzései keretében nagyobb hangsúlyt fog fektetni a digitalizációra. Ez biztosítani fogja, hogy az igazságügy digitalizációjával kapcsolatos minden kérdést és kihívást stratégiaibb szemlélet alkalmazásával és nagyobb következetességgel közelítsenek meg.

·Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az első nyilvános konzultáció célja az volt, hogy megszilárdítsa a két Jogérvényesülés program értékeléséhez szükséges tényalapot, összegyűjtve az érdekelt felek véleményét a programok eredményességéről, hatékonyságáról, relevanciájáról, koherenciájáról és uniós hozzáadott értékéről. A konzultációt 2024. április 3-án indították el, és 12 hétig volt lehetőség a részvételre (2024. június 26-án zárult le).

A nyilvános konzultációban részt vevő válaszadók összességében rendkívül fontosnak tartották a Jogérvényesülés programok általános és egyedi célkitűzéseit. Az egyedi célkitűzések közül az igazságügyi képzést és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést tekintették a leginkább relevánsnak. Emellett a legtöbb válaszadó relevánsnak tartotta a Jogérvényesülés programok által finanszírozott tevékenységeket – különösen azokat, amelyek az információs és kommunikációs technológiák fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatosak 34 –, és a digitalizációt a program fontos dimenziójának tekintették. A válaszadók szerint mindkét program eredményesnek bizonyult a célkitűzések és a kívánt eredmények elérése terén, különösen a következők tekintetében: i. a civil társadalmi szervezetek szolgáltatásaihoz, a tanácsadási tevékenységekhez és a támogatási tevékenységekhez való hozzáférés megkönnyítése minden polgár számára (a válaszadók 62 %-a értékelte úgy, hogy nagyon magas vagy magas szinten megvalósult), ii. az érdekelt felek számára biztosított képzési tevékenységek támogatása (a válaszadók 50 %-a értékelte úgy, hogy nagyon magas vagy magas szinten megvalósult), és iii. a rendszerek határokon átnyúló interoperabilitásának növelése (a válaszadók 50 %-a értékelte úgy, hogy nagyon magas vagy magas szinten megvalósult). E tekintetben a válaszadók kiemelték, hogy az e-CODEX és az ECRIS rendszerek fejlesztése, valamint az informatikai eszközök használatával kapcsolatos képzés különösen releváns és eredményes. Ami a koherenciát illeti, a legtöbb válaszadó nem tudta összehasonlítani a Jogérvényesülés programot más programokkal (nyolc válaszadóból csak három jelezte, hogy ismer más hasonló uniós kezdeményezéseket és/vagy nemzeti kezdeményezéseket az igazságügy területén). Két válaszadó vélte úgy, hogy a Jogérvényesülés programok nagymértékben, egy válaszadó szerint pedig korlátozott mértékben egészítenek ki más uniós programokat vagy kezdeményezéseket. A válaszadók egyetértettek abban, hogy mindkét program uniós hozzáadott értéket biztosít, és valamennyien úgy vélték, hogy az EU a legalkalmasabb a Jogérvényesülés program keretében végzett tevékenységtípusok finanszírozására, mivel az uniós részvétel biztosítja, hogy valamennyi tagállam betartsa ugyanazokat a normákat, ami pedig az igazságszolgáltatáshoz való egyenlőbb hozzáférést eredményez. Ezért a válaszadók többsége úgy vélte, hogy ha a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó Jogérvényesülés program megszűnne, a tagállamok nem tudnának hasonló eredményeket elérni nemzeti, regionális vagy helyi szinten, és a technikai együttműködés a szomszédos tagállamok közötti kisebb léptékű kétoldalú projektekre korlátozódna, míg egyes szervezetek egyáltalán nem tudnának finanszírozáshoz jutni. A nyilvános konzultációval kapcsolatos összefoglaló jelentés elérhető az Európai Bizottság „Ossza meg velünk véleményét!” elnevezésű platformján 35 .

Az igazságügy területére vonatkozó főbb eredményeket az alábbiakban részletesen ismertetjük:

–A válaszadók szerint a „jogállamiság fenntartása és előmozdítása” fontos (22,51 %) vagy nagyon fontos (58,71 %) szakpolitikai prioritás, és olyan terület, ahol az uniós finanszírozás jelentős hozzáadott értéket képvisel a nemzeti, helyi vagy regionális szintű finanszírozáshoz képest (50,44 %).

–A válaszadók szerint „az uniós források hatékony védelme a csalással, korrupcióval és egyéb jogellenes tevékenységekkel szemben” fontos (25,78 %) vagy nagyon fontos (55,09 %) szakpolitikai prioritás, és olyan terület, ahol az uniós finanszírozás jelentős hozzáadott értéket képvisel a nemzeti, helyi vagy regionális szintű finanszírozáshoz képest (54,68 %).

–A válaszadók szerint „az európai igazságszolgáltatási térség kiépítése, az igazságügyi képzés, az igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés előmozdítása” fontos (29,77 %) vagy nagyon fontos (37,03 %) szakpolitikai prioritás, és olyan terület, ahol az uniós finanszírozás jelentős hozzáadott értéket képvisel a nemzeti, helyi vagy regionális szintű finanszírozáshoz képest (47,85 %).

–A válaszadók ugyanakkor úgy vélik, hogy a Jogérvényesülés program szempontjából különösen releváns alábbi intézkedések nagyrészt a jövőben fejtenek majd ki pozitív hatást: „A határokon átnyúló, egymástól való tanulás, a bevált gyakorlatok cseréje és az együttműködés támogatása, koalícióépítés” (72,19 %), „Az uniós szintű hálózatok és szervezetek létrehozásának és fejlesztésének támogatása” (60,48 %), „Kapacitásépítés és képzési tevékenységek/oktatói képzések” (56,10 %), „Határokon átnyúló lehetőségek az egymástól való tanulásra az igazságügy területén” (49,08 %).

·Külső szakértők

A javaslat alapjául külső és belső jelentések és értékelések, pl. programértékelések (időközi és utólagos), a kiadások felülvizsgálata, valamint más uniós intézményektől, ügynökségektől és nemzetközi szervezetektől származó jelentések és dokumentumok szolgáltak 38 .

·Hatásvizsgálat

– Az uniós finanszírozás megszüntetése: ezt a lehetőséget azonnal elvették, tekintettel az e klaszterbe tartozó szakpolitikai területeket érintő problémák fontosságára, az Európai Bizottságnak szóló, a 2024 és 2029 közötti időszakra vonatkozó politikai iránymutatásban 39 e szakpolitikáknak tulajdonított hangsúlyra, valamint az uniós beavatkozások hozzáadott értékére, amit a vonatkozó időközi értékelések is alátámasztanak.

– A Jogérvényesülés program összevonása az e klaszterbe tartozó más programokkal: ezt a lehetőséget jogi okokból szintén már korai szakaszban elvetették. A Jogérvényesülés program nem vonható össze e klaszter más programjaival, mivel nem mind a 27 uniós tagállam vesz részt a Jogérvényesülés programban (ellentétben a klaszterbe tartozó többi meglévő programmal). A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó Jogérvényesülés programot létrehozó rendelet jogalapja az EUMSZ 81. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 82. cikkének (1) bekezdése. Ezek a rendelkezések az EUMSZ-nek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel foglalkozó V. címe részét képezik. A Szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvek értelmében Dánia a 22. jegyzőkönyvvel összhangban nem vesz részt az V. cím alapján hozott határozatokban (ún. kívülmaradás), Írország pedig dönthet úgy, hogy részt vesz bizonyos intézkedésekben, amennyiben a 21. jegyzőkönyvvel összhangban a részvétel mellett dönt. A hatásvizsgálat hatálya alá tartozó többi program valamennyi tagállam előtt nyitva áll, ezért jogalapjuk nem egyezhet meg az V. cím részét képező jogalapokkal.

A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokkal összhangban a hatásvizsgálatot a minőség ellenőrzése céljából benyújtották a Szabályozói Ellenőrzési Testülethez. A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2025. június 13-án nyilvánított véleményt a hatásvizsgálatról. A Testület számos észrevételt és ajánlást tett a következőkkel kapcsolatban: hatókör, a problémák meghatározása és az értékelések használata, a beavatkozások logikája és a célkitűzések, a különböző lehetőségek összehasonlítása és költség-haszon elemzés, irányítás, koherencia, valamint jövőbeli nyomon követés és értékelés. Az e jogalkotási javaslatot kísérő hatásvizsgálatot a Szabályozói Ellenőrzési Testület észrevételeivel és ajánlásaival összhangban felülvizsgálták.

·Egyszerűsítés

A kezdeményezés összhangban lesz a 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez vezető útról szóló közleménnyel 40 és annak azon céljával, hogy egyszerűsíteni kell az uniós programok uniós szintű kezelését, irányítását és végrehajtását annak érdekében, hogy azok a pályázók, a kedvezményezettek és az uniós intézmények számára egyaránt hatékonyabbak legyenek. Törekedni fognak az alkalmazási, irányítási és jelentéstételi követelmények egyszerűsítésére, valamint további iránymutatás nyújtására. Az erőforrások összevonása – többek között olyan területeken, mint a nyomon követés, valamint a belső és külső kommunikáció – méretgazdaságosságot eredményez, és szélesebb körben növeli az uniós finanszírozás kiszámíthatóságát a kedvezményezettek, az érdekelt felek és az uniós polgárok körében.

Ugyanakkor több megállapítás is azt mutatja, hogy az igazságügy digitalizációja iránti növekvő igény jelentős beruházási hiányokra világít rá mind uniós, mind nemzeti szinten.

Ezért kétszintű (azaz uniós és tagállami szintű) megközelítésre van szükség a nemzeti igazságügyi rendszerek teljes körű digitalizációjának lehetővé tétele, valamint egy hatékony és összekapcsolt európai igazságszolgáltatási térség kiépítése érdekében.

Ez nemcsak több kapcsolatot teremtene a Jogérvényesülés program valamennyi szakpolitikai területével, hanem szilárd koherenciát is biztosítana a nemzeti és regionális partnerségi tervek keretében a nemzeti igazságügyi rendszerek digitalizációja terén nemzeti szinten végrehajtott intézkedésekkel.

·Alapjogok

A program keretébe tartozó valamennyi intézkedés végrehajtása során törekedni fognak az EUSZ 2. cikkében rögzített uniós értékeknek, a nemek közötti egyenlőségnek, többek között gyermekbarát igazságszolgáltatás révén a gyermekek jogainak, az áldozatok védelmének előmozdítására, továbbá az egyenlő jogok elvének és a Charta 21. cikkében felsorolt indokok bármelyikén alapuló megkülönböztetés tilalmának tényleges alkalmazására, a Charta 51. cikkében meghatározott korlátokon belül és azoknak megfelelően.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

·Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

·A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozóan javasolt Jogérvényesülés program általános célkitűzése (a rendelet 3. cikke), hogy hozzájáruljon a jogállamiságon, a kölcsönös elismerésen és a kölcsönös bizalmon alapuló hatékony, inkluzív, reziliens és digitalizált európai igazságszolgáltatási térség továbbfejlesztéséhez. E célkitűzés elérésével a program egyúttal erősíti a demokráciát és az alapjogok védelmét, valamint hozzájárul a növekedéshez és a versenyképességhez. Ez az általános célkitűzés három egyedi célkitűzésen keresztül fog megvalósulni:

a)a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés elősegítése és támogatása, valamint a jogállamiság előmozdítása;

b)az igazságügyi képzés előmozdítása és támogatása;

c)az igazságszolgáltatáshoz való hatékony és megkülönböztetéstől mentes hozzáférés és a hatékony jogorvoslat elősegítése és támogatása mindenki számára, többek között digitális eszközök révén.

2025/0255 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a 2028–2034-es időszakra vonatkozó Jogérvényesülés program létrehozásáról, valamint az (EU) 2021/693 rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 81. cikke (1) és (2) bekezdésére, valamint 82. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 44 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 45 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikke úgy rendelkezik, hogy az Unió a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget kínál polgárai számára, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 67. cikke pedig pontosítja, hogy az Unió egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapjogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait. A jog érvényesülése szorosan kapcsolódik az Unió alapját képező, az EUSZ 2. cikkében rögzített alapvető értékekhez, különösen a jogállamisághoz, a demokráciához és az alapjogok tiszteletben tartásához. Ezek az alapvető értékek azt jelentik, hogy hatékony igazságügyi rendszereken belül működő, független igazságszolgáltatási szervekre van szükség. Maga az igazságszolgáltatás függetlensége is a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból, a jogállamiságból, valamint az EUSZ 19. cikkének (1) bekezdésében és az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 47. cikkében előírt hatékony bírói jogvédelem elvéből ered.

(2)A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség kiteljesítését továbbra is kihívás elé állítják olyan tényezők, mint a jogállamiságot fenyegető veszélyek, a súlyos bűncselekmények számos formája, valamint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és az igazságügyi együttműködés akadályai. Ezért minden eddiginél fontosabb a jogérvényesülés előmozdítása, megerősítése és védelme, amely közvetlen hatással van a politikai, gazdasági, pénzügyi és társadalmi életre az Unión belül és kívül egyaránt, és a kibővített Unióra való felkészülés szükséges feltétele. Az (EU) 2021/693 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 46 létrehozott, a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó Jogérvényesülés programra építve e rendelet célja a Jogérvényesülés program (a továbbiakban: a program) létrehozása a jogállamiságon, az alapvető jogokon, a demokrácián, az igazságszolgáltatás függetlenségén és pártatlanságán, a kölcsönös elismerésen és kölcsönös bizalmon, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésen, valamint a polgári és büntetőügyekben folytatott, határokon átnyúló igazságügyi együttműködésen alapuló európai igazságszolgáltatási térség továbbfejlesztésének támogatása érdekében. A programnak valamennyi egyedi célkitűzése tekintetében nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az igazságügy digitalizációjára is.

(3)Ez a rendelet meghatározza a Jogérvényesülés program indikatív pénzügyi keretösszegét. E rendelet alkalmazásában a folyó árakat egy 2 %-os rögzített deflátor alkalmazásával kell kiszámítani.

(4)A közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyorsan változó, bizonytalanságot és kihívásokat okozó gazdasági, társadalmi és geopolitikai környezetben rugalmasabb többéves pénzügyi keretre és uniós kiadási programokra van szükség. E célból és a Jogérvényesülés program célkitűzéseivel összhangban a finanszírozásnak megfelelően figyelembe kell vennie a Bizottság által közzétett vonatkozó dokumentumokban, a tanácsi következtetésekben és az Európai Parlament állásfoglalásaiban meghatározott változó szakpolitikai igényeket és uniós prioritásokat, és egyúttal kellő kiszámíthatóságot kell biztosítania a költségvetés végrehajtásához.

(5)A programra alkalmazandó az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet 47 . A rendelet rögzíti az uniós általános költségvetés megállapítására és végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a nem pénzügyi adományokra, a közbeszerzésre, a pénzügyi támogatásra, a pénzügyi eszközökre és a költségvetési biztosítékokra – vonatkozó szabályokat.

(6)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 48 , a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel 49 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 50 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel 51 összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 52 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(7)A programot az (EU) XXX európai parlamenti és tanácsi rendelettel [teljesítménymérési rendelet] 53 összhangban kell végrehajtani, amely megállapítja a költségvetés kiadásainak nyomon követésére és a költségvetés teljesítménymérési keretére vonatkozó szabályokat, ideértve az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 33. cikke (2) bekezdésének d) és f) pontjában említett, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek és a nemek közötti egyenlőség elvének egységes alkalmazását biztosító szabályokat, az uniós programok és tevékenységek teljesítményének nyomon követésére és az azokkal kapcsolatos jelentéstételre vonatkozó szabályokat, az uniós finanszírozási portál létrehozására vonatkozó szabályokat, a programok értékelésére vonatkozó szabályokat, valamint az összes uniós programra alkalmazandó egyéb horizontális rendelkezéseket, például a tájékoztatásra, a kommunikációra és a láthatóságra vonatkozó rendelkezéseket.

(8)A program keretében végrehajtandó intézkedéseknek támogatniuk kell a polgári és büntetőügyekben hozott ítéletek és bírósági határozatok fokozott kölcsönös elismerését és végrehajtását, a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, valamint a jogszabályok szükséges közelítését a valamennyi érintett hatóság közötti – többek között digitális úton történő – együttműködés megkönnyítése érdekében. A programnak támogatnia kell továbbá az új igazságügyi együttműködési eszközökhöz társuló meglévő és új informatikai eszközök, illetve platformok fenntartását és létrehozását is. Az igazságügy digitalizációjának eredményeként létrejövő hatékonyságnövekedés kiaknázása mellett a Chartával összhangban biztosítani kell az alapjogok védelmét, valamint az egyenlőtlenségek, a megkülönböztetés és a kirekesztés elleni garanciákat.

(9)A programnak valamennyi tevékenysége során azáltal is elő kell mozdítania a jogállamiságot, hogy támogatja a nemzeti igazságügyi rendszerek függetlenségének, minőségének és hatékonyságának fokozására irányuló erőfeszítéseket a kölcsönös bizalom erősítése érdekében, amely elengedhetetlen a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéshez.

(10)Polgári ügyekben a programnak támogatnia kell a személyhez fűződő jogok védelmét a polgári és kereskedelmi ügyekben, beleértve a közéleti részvételt akadályozó stratégiai pereket is, és elő kell mozdítania a polgári jog terén a nagyobb fokú konvergenciát. Ez – a jogvitákban érintett valamennyi fél számára előnyös módon – elősegíti majd azon akadályok felszámolását, amelyek a kielégítően és hatékonyan működő bírósági és bíróságon kívüli eljárások útjában állnak. Az e területre vonatkozó uniós jogszabályok hatékony végrehajtásának és gyakorlati alkalmazásának támogatása érdekében a programnak támogatnia kell a 2001/470/EK tanácsi határozattal 54 létrehozott, a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat működését is.

(11)A büntetőügyeket illetően a programnak elő kell segítenie az ítéleteknek és határozatoknak az Unió egészén belüli elismerését biztosító szabályok és eljárások végrehajtását, és támogatnia kell az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. Hozzá kell járulnia a tényleges kölcsönös bizalom és együttműködés előtt álló akadályok felszámolásához, többek között a nemzeti büntetőjogi jogszabályokat közelítő uniós jogi aktusok helyes átültetését biztosító intézkedések támogatása révén. A programnak olyan intézkedéseket is támogatnia kell, amelyek célja a súlyos bűncselekmények egyes formáival – például a korrupcióval, a terrorizmussal és a környezeti bűnözéssel – kapcsolatban folytatott együttműködés megkönnyítése. A programnak különösen szorosabbra kell fűznie a bűnüldöző hatóságok, az igazságügyi hatóságok és az egyéb illetékes hatóságok közötti koordinációt és együttműködést. Támogatnia kell továbbá az uniós szervekkel és ügynökségekkel, például az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségével (Eurojust) és az Európai Ügyészséggel (EPPO) való együttműködést és az ezen szervek és ügynökségek szerepével kapcsolatos tudatosságnövelést, ezáltal integráltabb rendszert biztosítva az Unión belüli igazságügyi együttműködéshez.

(12)A programnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy mindenki számára javuljon az igazságszolgáltatáshoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés, és támogatnia kell a bűncselekmények áldozatai jogainak, illetve a büntetőeljárásokban érintett gyanúsítottak és vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz (EEP) eljárásokban a keresett személyek eljárási jogainak védelmét célzó tevékenységeket. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésnek magában kell foglalnia különösen a bírósághoz fordulás lehetőségét, az alternatív vitarendezési módszerek igénybevételének lehetőségét, valamint a felek számára független és pártatlan jogi tanácsadást nyújtó köztisztviselőkhöz fordulás lehetőségét. Különös figyelmet kell fordítani a bűncselekmények áldozatainak védelmére vonatkozó különböző uniós jogi aktusok jobb végrehajtására, valamint a bevált gyakorlatok illetékes hatóságok – köztük az igazságügyi hatóságok, a bűnüldöző hatóságok és a jogi szakemberek – közötti cseréjére, továbbá a kollektív jogorvoslati eszközök ismeretének és használatának fokozására irányuló intézkedésekre. Emellett támogatni kell azokat a tevékenységeket, amelyek megkönnyítik a hátrányos megkülönböztetéssel szembesülő vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek (például a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 55 13. cikkével összhangban a fogyatékossággal élő személyek, a gyermekek, a kisebbségek, az LMBTIQ+ személyek, valamint a nemi alapú erőszak, a kapcsolati erőszak és a személyek közötti erőszak egyéb formáinak áldozatai) számára az igazságszolgáltatáshoz való tényleges és egyenlő hozzáférést. A programnak támogatnia kell továbbá a civil társadalmi szervezetek azon tevékenységeit is, amelyek hozzájárulnak e célkitűzések megvalósításához.

(13)A programnak támogatnia kell a bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak képzését. A képzési tevékenységeknek hozzá kell járulniuk az Unió stratégiai prioritásainak a végrehajtásához, beleértve például a polgári és büntetőjoggal, a Charta tényleges alkalmazásával, a kölcsönös elismeréssel, valamint az eljárási biztosítékokkal (többek között a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekre vonatkozó biztosítékokkal) kapcsolatos képzést. A program keretében biztosított képzési tevékenységeknek nagy hangsúlyt kell fektetniük az igazságügy digitalizációjára, támogató környezetet biztosítva a bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak számára, többek között a digitális készségek, ismeretek és tudatosság növelése révén. A képzésnek a határokon átnyúló bírósági eljárások digitalizációját is támogatnia kell. A képzés támogatása során ki kell használni a nemzeti szintű intézkedésekkel való szinergiákat, ezáltal a lehető legnagyobb mértékben kiaknázva a program hatásait.

(14)A programnak támogatnia kell az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) éves munkaprogramját; az EJTN alapvető szerepet tölt be az igazságügyi képzés területén, és fontos szerepet játszik az európai igazságügyi képzési politika célkitűzéseinek támogatásában és végrehajtásában. Az EJTN az egyetlen olyan uniós szintű hálózat, amely a tagállamok igazságügyi képzéssel foglalkozó szerveit fogja össze. Ezért egyedülállóan alkalmas tagállamok közötti igazságügyi cserék és képzések szervezésére, valamint a nemzeti igazságügyi képzési szervek munkájának koordinálására, ezáltal előmozdítva az Unió által támogatott és a nemzeti finanszírozású képzések közötti szinergiákat, valamint az uniós és a nemzeti képzési szolgáltatók közötti strukturált kommunikációt. Ezen túlmenően megfigyelő tagokként a tagjelölt országok igazságügyi képzési szerveit is magában foglalhatja.

(15)A gyermekek jogainak védelme az Unió egyik alapvető célkitűzése, amint azt az EUSZ 3. cikkének (3) bekezdése és a Charta 24. cikke is rögzíti. A gyermekeket érintő valamennyi intézkedés esetében elsősorban a gyermek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni. Ez az igazságügyi rendszerek legitimitása és hatékonysága szempontjából is alapvető fontosságú. A bírósági eljárásokban – akár tanúként, áldozatként, gyanúsítottként, vádlottként, elítéltként vagy más félként – érintett gyermekek gyakran jelentős akadályokkal szembesülnek, amelyek aláássák a hatékony részvételre és a megfelelő biztosítékok igénybevételére való képességüket. Ezért jogaik hatékony gyakorlásának biztosítása érdekében meg kell erősíteni a nemzeti igazságügyi rendszerek és a gyakorló szakemberek képességét a gyermekek sajátos szükségleteinek a kezelésére.

(16)A programnak hozzá kell járulnia az igazságügy digitalizációjához, többek között uniós szintű eszközök kidolgozása, bevezetése és fenntartása révén. Így kihasználhatná a bíróságok és a különböző felek közötti digitális kommunikációt megkönnyítő eszközöket, például az európai elektronikus hozzáférési pontot, könnyebb hozzáférést téve lehetővé az igazságügyi adatokhoz, például az európai esetjogi azonosítóhoz, illetve javítva a digitalizált bírósági eljárások – például a 910/2014/EU rendelet szerinti bizalmi szolgáltatások és az európai digitális személyiadat-tárcák – hatékonyságát és biztonságát. A virágzó belső piachoz jól működő, eredményes és reziliens nemzeti igazságügyi rendszerekkel rendelkező európai igazságszolgáltatási térségre van szükség, ami egyúttal a gazdasági növekedés, a stabil pénzügyi piacok és a versenyképesség egyik előfeltétele. A digitalizáció fokozza a polgári és büntetőügyekben folytatott, határokon átnyúló bírósági eljárások hatékonyságát, valamint elősegíti az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést az Unión belül, és ezzel a beruházásokat is ösztönzi. Az igazságügy digitalizációja továbbá lehetővé teszi és megkönnyíti a más illetékes hatóságokkal való hatékony és eredményes együttműködést az EU digitális szabálykönyve legfontosabb elemeinek, például a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletnek a végrehajtása és érvényesítése terén. Az igazságügyi rendszerek digitalizációja az állami költségvetések és a végfelhasználók költségeinek csökkentéséhez is hozzájárul, miközben fenntartja a polgároknak és a vállalkozásoknak nyújtott hatékony szolgáltatásokat. Lehetővé teszi az igazságügyi szakemberek számára, hogy az alapvető feladatokra összpontosítsanak, javítva az eljárások minőségét és hatékonyságát. A digitális eszközök az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést is kiterjesztik azáltal, hogy lehetővé teszik a távolról történő kommunikációt és a bírósági iratokhoz való könnyű hozzáférést, ezáltal fokozva az átláthatóságot. Emellett a digitalizáció erősíti a nemzeti igazságügyi rendszerek rezilienciáját válságok (például világjárványok) idején, biztosítva azok zavartalan eredményes működését a polgárok és a vállalkozások javára. Ez erősíti az igazságügyi rendszer azon képességébe vetett bizalmat, hogy váratlan körülmények között is megbízhatóan működjön.

(17)Az Uniónak meg kell védenie biztonsági érdekeit az olyan beszállítókkal szemben, amelyek tartós biztonsági kockázatot jelenthetnek harmadik országok általi esetleges beavatkozás, valamint az ilyen szállítók biztonsági, és különösen kiberbiztonsági keretei miatt. Ezért csökkenteni kell a belső piacon – többek között az IKT ellátási láncban – a magas kockázatú beszállítóktól való tartós függőség kockázatát, mivel azok az adatok és szolgáltatások integritása, valamint a szolgáltatások rendelkezésre állása tekintetében Unió-szerte súlyos negatív hatást gyakorolhatnak a felhasználók és a vállalatok biztonságára, valamint az Unió kritikus infrastruktúrájára. Ennek a korlátozásnak arányos kockázatértékelésen és az ehhez társuló, az uniós szakpolitikákban és jogszabályokban meghatározott kockázatcsökkentő intézkedéseken kell alapulnia.

(18)A Bizottságnak biztosítania kell az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – különösen az Eurojust, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA), a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) és az EPPO – munkájával való általános összhangot, a működésük egymást kiegészítő jellegét és a köztük meglévő szinergiákat, valamint figyelembe kell vennie az egyéb nemzeti és nemzetközi szereplők által a program hatálya alá tartozó területeken végzett munkát.

(19)Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi intézkedés uniós hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok intézkedéseit, valamint összhangban álljon az egyéb uniós intézkedésekkel. Következetességre, egymást kiegészítő jellegre és szinergiákra kell törekedni különösen az egymással szorosan összefüggő szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programokkal, például (az (EU) XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet [NRP-rendelet] 56 által létrehozott) nemzeti és regionális partnerségi tervekkel, (az (EU) XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet 57 [AgoraEU-rendelet] által létrehozott) AgoraEU programmal, valamint (az (EU) XXX európai parlamenti és tanácsi rendelettel 58 létrehozott) Globális Európa eszköz által támogatott külső tevékenységekkel.

(20)A program a 2021 és 2027 közötti programozási időszakra vonatkozó (EU) 2021/693 rendelettel létrehozott program helyébe lép, mely rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(21)Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(22)Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban Írország […-án/-én kelt levelében] bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában,

vagy

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a Jogérvényesülés programot (a továbbiakban: a program), és megállapítja a program célkitűzéseit, a 2028 és 2034 közötti időszakra szóló költségvetését, az uniós finanszírozás formáit és az ilyen finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározás

E rendelet alkalmazásában „bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak”: a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi alkalmazottak, továbbá az igazságügyi rendszerek keretében tevékenykedő vagy az igazságszolgáltatásban másként részt vevő egyéb igazságügyi szakemberek – függetlenül az adott nemzeti jog szerinti fogalommeghatározástól, jogállástól vagy belső szervezeti felépítéstől –, például az ügyvédek, a közjegyzők, a bírósági végrehajtók vagy a bűnüldöző szervek tagjai, a fizetésképtelenségi szakértők, a közvetítők, a bírósági tolmácsok és fordítók, a bírósági szakértők, a büntetés-végrehajtási intézetek személyzete és a pártfogó felügyelők.

3. cikk

A program célkitűzései

(1)A program általános célkitűzése, hogy hozzájáruljon a jogállamiságon, a kölcsönös elismerésen és a kölcsönös bizalmon alapuló hatékony, inkluzív, reziliens és digitalizált európai igazságszolgáltatási térség továbbfejlesztéséhez, ezáltal erősítve a demokráciát és az alapjogok védelmét is, továbbá hozzájárulva az Unió növekedéséhez és versenyképességéhez, valamint az igazságügy uniós szintű digitalizációjához.

(2)A program egyedi célkitűzései a következők:

a)a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés elősegítése és támogatása, valamint a jogállamiság előmozdítása, különös tekintettel az igazságügyi rendszerek függetlenségére, minőségére és hatékonyságára, többek között a bírósági határozatok határokon átnyúló tényleges elismerésének és végrehajtásának javítása révén;

b)a bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak képzésének előmozdítása és támogatása, a következők érdekében: a jogállamiság, az alapjogok és a demokrácia előmozdítása; a közös jogi és igazságügyi kultúra előmozdítása; a vonatkozó uniós jogi eszközök következetes és eredményes végrehajtásának biztosítása; támogató környezet biztosítása az igazságügyi együttműködés és az igazságügyi rendszerek digitalizációjához;

c)az igazságszolgáltatáshoz való hatékony és megkülönböztetéstől mentes hozzáférés és a hatékony jogorvoslat elősegítése és támogatása mindenki számára, többek között digitális eszközök révén, a hatékony polgári és büntetőeljárások előmozdítása révén, valamint a bűncselekmények áldozatai jogainak, illetve a büntetőeljárásokban érintett gyanúsítottak és vádlottak, továbbá az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek eljárási jogainak előmozdításán és támogatásán keresztül.

4. cikk

Költségvetés

(1)A programnak a 2028. január 1. és 2034. december 31. közötti időszakban történő végrehajtására szánt indikatív pénzügyi keretösszeg folyó árakon 798 000 000 EUR.

(2)A szükséges kiadások fedezése és a program végéig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátásának lehetővé tétele érdekében előirányzatok vihetők be az Unió általános költségvetésébe 2034 után is.

(3)Az e cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi keretösszeg és az 5. cikkben említett kiegészítő források összege felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra is, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekre, szervezeti információtechnológiai rendszerekre és platformokra, tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekre, ideértve az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációt, valamint minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási vagy személyzettel kapcsolatos kiadásra, amely a program irányítása körében a Bizottságnál felmerül.

5. cikk

Kiegészítő források

(1)A tagállamok, az uniós intézmények, szervek és ügynökségek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek, nemzetközi pénzügyi szervezetek vagy más harmadik felek kiegészítő pénzügyi vagy nem pénzügyi hozzájárulást nyújthatnak a programhoz. A kiegészítő pénzügyi hozzájárulások az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 21. cikke (2) bekezdésének a), d) vagy e) pontja vagy 21. cikkének (5) bekezdése értelmében külső címzett bevételnek minősülnek.

(2)A megosztott irányítás keretében a tagállamok részére allokált források a tagállamok kérésére a programhoz rendelhetők. A Bizottság az említett forrásokat az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) vagy c) pontjával összhangban közvetlenül vagy közvetve hajtja végre. Ezek a források kiegészítik az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett összeget. Az említett forrásokat az érintett tagállam javára kell felhasználni. Amennyiben a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítás keretében jogi kötelezettségvállalással nem terhelte meg a programhoz ily módon rendelt összegeket, a megfelelő le nem kötött összegek az érintett tagállam kérésére visszacsoportosíthatók az érintett forrásprogramba vagy forrásprogramokba vagy azok utódjaiba.

6. cikk

Alternatív, kombinált és kumulatív finanszírozás

(1)A programot más uniós programokkal szinergiában kell végrehajtani. Az olyan intézkedés, amely egy másik programból uniós hozzájárulásban részesült, a program keretében is kaphat hozzájárulást. A megfelelő hozzájárulásra a vonatkozó uniós program szabályai alkalmazandók, illetve valamennyi hozzájárulásra egyetlen szabályrendszer alkalmazható, és az összes hozzájárulás egyetlen jogi kötelezettségvállalással is leköthető. Ha az uniós hozzájárulás alapját a támogatható költségek jelentik, az Unió általános költségvetéséből származó kumulatív támogatás nem haladhatja meg az intézkedés teljes elszámolható költségét, és az említett támogatás a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumoknak megfelelően arányosan számítható ki.

(2)A program szerinti odaítélési eljárások lefolytathatók közvetlen irányítás keretében vagy közvetett irányítás keretében a tagállamokkal, uniós intézményekkel, szervekkel és ügynökségekkel, harmadik országokkal, nemzetközi szervezetekkel, nemzetközi pénzügyi intézményekkel vagy más harmadik felekkel (a közös odaítélési eljárásban részt vevő partnerekkel) közösen, feltéve, hogy biztosított az Unió pénzügyi érdekeinek védelme. Ezekre az eljárásokra egységes szabályrendszer alkalmazandó, és az eljárások egységes jogi kötelezettségvállalások megkötését eredményezik. E célból a közös odaítélési eljárásban részt vevő partnerek e rendelet 5. cikkével összhangban forrásokat bocsáthatnak a program rendelkezésére, vagy adott esetben az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban a partnerek megbízhatók az odaítélési eljárás végrehajtásával. Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 153. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a közös odaítélési eljárásokban az értékelőbizottság egy része az adott eljárásban részt vevő partnereket képviselő tagokból is állhat.

7. cikk

A programhoz társult harmadik országok

(1)A program a 3. cikkben megállapított célkitűzésekkel összhangban, valamint a vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal vagy az e megállapodások keretében elfogadott és az alábbiakra alkalmazandó határozatokkal összhangban megnyitható a következő harmadik országok teljes vagy részleges társulás révén történő részvétele előtt:

a)az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség tagjai, valamint az európai mikroállamok;

b)csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek;

c)az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok;

d)egyéb harmadik országok.

(2)A programokban való részvételre vonatkozó társulási megállapodások:

a)méltányos egyensúlyt biztosítanak a programban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a számukra biztosított előnyök tekintetében;

b)meghatározzák a programban való részvétel feltételeit, beleértve a programokhoz való pénzügyi hozzájárulásoknak – vagyis az operatív hozzájárulásnak és a részvételi díjnak –, valamint a programok általános igazgatási költségeinek kiszámítását;

c)a program tekintetében semmilyen döntéshozatali jogkört nem ruháznak a harmadik országra;

d)garantálják az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát;

e)adott esetben biztosítják az Unió biztonsági és közrendi érdekeinek védelmét.

Az első albekezdés d) pontjának alkalmazásában a harmadik ország biztosítja az (EU, Euratom) 2024/2509 és a 883/2013/EU, Euratom rendeletben előírt szükséges jogokat és hozzáférést, és garantálja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 299. cikke alapján pénzbeli kötelezettséget előíró végrehajtási határozatoknak, valamint az Európai Unió Bírósága ítéleteinek és végzéseinek a végrehajthatóságát.

8. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)A programot az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban közvetlen irányítás, vagy az említett rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervezetekkel közvetett irányítás keretében kell végrehajtani.

(2)Az uniós finanszírozás az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban bármilyen formában – de különösen vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés és nem pénzbeli adományok formájában – nyújtható.

(3)Amennyiben az uniós finanszírozást vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják, azt – az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban – költségfüggetlen finanszírozásként vagy szükség esetén egyszerűsített költségelszámolási módszerek alkalmazásával kell nyújtani. A finanszírozás csak akkor nyújtható a tényleges támogatható költségek visszatérítése formájában, ha az intézkedés célkitűzései más módon nem valósíthatók meg.

(4)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 153. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában az értékelőbizottság egy részét vagy teljes egészét független külső szakértők is alkothatják.

9. cikk

Támogathatóság

(1)Az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzések elérésének támogatása érdekében és az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban jogosultsági feltételeket kell meghatározni, és azokat a program keretében folytatott valamennyi odaítélési eljárásra alkalmazni kell.

(2)A közvetlen és közvetett irányítás keretében történő odaítélési eljárásokban a következő jogalanyok közül egy vagy több lehet jogosult uniós finanszírozásra:

a)a valamely tagállamban letelepedett jogalanyok;

b)társult harmadik országban letelepedett jogalanyok;

c)nemzetközi szervezetek;

d)nem társult harmadik országokban letelepedett egyéb jogalanyok, amennyiben az ilyen jogalanyok finanszírozása elengedhetetlen az intézkedés végrehajtásához, és hozzájárul a 3. cikkben meghatározott célkitűzésekhez.

(3)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 168. cikkének (2) és (3) bekezdése mellett az e rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett társult harmadik országok adott esetben részt vehetnek az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 168. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott közbeszerzési mechanizmusokban, és részesülhetnek azok előnyeiből. A tagállamokra alkalmazandó szabályok értelemszerűen alkalmazandók a részt vevő társult harmadik országokra.

(4)A biztonságot vagy a közrendet – különösen az Unió vagy a tagállamok stratégiai eszközeit és érdekeit – érintő odaítélési eljárások feltételeit az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 136. cikkével összhangban szigorítani kell. Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 136. cikkével összhangban a magas kockázatú beszállítókra biztonsági okokból – az uniós jognak megfelelően – támogathatósági korlátozásokat kell alkalmazni.

(5)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 110. cikkében említett munkaprogram, a pályázati felhívások és az ajánlati felhívások tovább pontosíthatják az e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeket, vagy konkrét intézkedésekre vonatkozóan további jogosultsági feltételeket állapíthatnak meg.

(6)Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat részére pályázati felhívás nélkül odaítélhető működési támogatás az állandó munkaprogrammal kapcsolatos kiadásai fedezésére.

10. cikk

Munkaprogram

A programot az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 110. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani.

11. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2021/693 rendelet 2028. január 1-jével hatályát veszti.

12. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2021/693 rendelet alapján kezdeményezett tevékenységek folytatását vagy módosítását, és ez a rendelet továbbra is alkalmazandó az érintett tevékenységekre azok lezárásáig.

(2)A program pénzügyi keretösszegéből a program és az (EU) 2021/693 rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

13. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2028. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.3.4.Teljesítménymutatók

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok (N/A)

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott

3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott (N/A)

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

4.Digitális vetületek

4.1.Digitális vonatkozású követelmények

4.2.Adatok

4.3.Digitális megoldások

4.4.Interoperabilitási értékelés

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések

   

1.    A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.    Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.    Célkitűzés(ek)

1.3.1.    Általános célkitűzés(ek)

1.3.2.    Konkrét célkitűzés(ek)

1.3.3.    Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.3.4.    Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.4.    A javaslat/kezdeményezés tárgya:

 új intézkedés

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 60

 meglévő intézkedés meghosszabbítása

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.    Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.    Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.    Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.    A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

1.5.5.    A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.    A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

 határozott időtartam

    2028. január 1. és 2034. december 31. között hatályos

    pénzügyi hatás: 2028-tól 2034-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és 2028-tól 2034-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

 határozatlan időtartam

beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

azt követően: rendes ütemű végrehajtás

1.7.    Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 61

 Közvetlen irányítás a Bizottság által

 a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

    végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

 harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

 nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (pl. Európa Tanács, OECD, UNESCO…)

 az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap

 az (EU) 2024/2509 rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

 közjogi testületek (pl. a pillérértékelés hatálya alá tartozó szervek)

magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek (pl. a pillérértékelés hatálya alá tartozó szervek)

valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek (pl. a pillérértékelés hatálya alá tartozó szervek)

 az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi testületek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.

Megjegyzések

2.    IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.    Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.    A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

2.2.2.    Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.    A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések

3.    A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.    A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)

Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	Nem diff.	EFTA-országoktól	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
2.	06 01 04 – A jogérvényesülés területéhez kapcsolódó támogatási kiadások	Nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM
2.	06 05 01 Jogérvényesülés	Diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM

3.2.    A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.    Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.1.1.    A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

2.

Főigazgatóság: <JUST.>			Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
Operatív előirányzatok
06 05 01 Jogérvényesülés	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1b)	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés
	Kifizetési előirányzatok	(2b)	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok [1]\
06 01 04 – A jogérvényesülés területéhez kapcsolódó támogatási kiadások		(3)	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés
A <JUST> Főigazgatósághoz tartozó	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1a)+(1b)+(3)	101	105	109	114	118	123	128	798
előirányzatok ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	=(2a)+(2b)+(3)	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés

Kötelező táblázat

			Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés
	Kifizetési előirányzatok	(5)	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés
A többéves pénzügyi keret <2.> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(4)+(6)	101	105	109	114	118	123	128	798
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	=(5)+(6)	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés

====================================================================================================

A többéves pénzügyi keret fejezete

4.

„Igazgatási kiadások” 62

millió EUR (három tizedesjegyig)

Főigazgatóság: <JUST>		Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
		2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
Humánerőforrás		9 470	9 470	9 470	9 470	9 470	9 470	9 470	66 290
Egyéb igazgatási kiadások		0,380	0,387	0,395	0,403	0,411	0,420	0,428	2 824
A <JUST> Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok	9 850	9 857	9 865	9 873	9 881	9 890	9 898	69 114

millió EUR (három tizedesjegyig)

		Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
		2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
A többéves pénzügyi keret 1–4. fejezetéhez tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés

3.2.2.    Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)

Az e program előrehaladásának és eredményeinek nyomon követésére szolgáló kimeneti és eredménymutatók megfelelnek az (EU) [XXX]* európai parlamenti és tanácsi rendeletben [teljesítménymérési rendelet] előírt közös mutatóknak.

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket 

Év 2028

Év 2029

Év 2030

Év 2031

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. szakasz) további évekkel bővíthető.

ÖSSZESEN

KIMENETEK

Típus 63

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

…. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 64

- Kimenet

- Kimenet

- Kimenet

1. konkrét célkitűzés részösszege

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

- Kimenet

2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZESEN

3.2.3.    Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK	Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	2028–2034 ÖSSZESEN
	2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
4. FEJEZET
Humánerőforrás	9 470	9 470	9 470	9 470	9 470	9 470	9 470	66 290
Egyéb igazgatási kiadások	0,380	0,387	0,395	0,403	0,411	0,420	0,428	2 824
4. FEJEZETI részösszeg	9 850	9 857	9 865	9 873	9 881	9 890	9 898	69 114
4. FEJEZETEN kívül
Humánerőforrás	0,505	0,505	0,505	0,505	0,505	0,505	0,505	3 535
Egyéb igazgatási jellegű kiadások	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés
4. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,505	0,505	0,505	0,505	0,505	0,505	0,505	3 535
ÖSSZESEN	10 355	10 362	10 370	10 378	10 386	10 395	10 403	72 649

===================================================================

3.2.3.2.    Külső címzett bevételekből származó előirányzatok (N/A)

KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK				Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	2028–2034 ÖSSZESEN
				2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
4. FEJEZET
Humánerőforrás				0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási kiadások				0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
4. FEJEZETI részösszeg				0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
4. FEJEZETEN kívül
Humánerőforrás				0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási jellegű kiadások				0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
4. FEJEZETEN kívüli részösszeg				0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
ÖSSZESEN				0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

3.2.3.3.    Előirányzatok összesen

ÖSSZESEN  MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK + KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK				Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	2028–2034 ÖSSZESEN
				2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
			4. FEJEZET
Humánerőforrás				9 470	9 470	9 470	9 470	9 470	9 470	9 470	66 290
Egyéb igazgatási kiadások				0,380	0,387	0,395	0,403	0,411	0,420	0,428	2 824
4. FEJEZETI részösszeg				9 850	9 857	9 865	9 873	9 881	9 890	9 898	69 114
4. FEJEZETEN kívül
Humánerőforrás				0,505	0,505	0,505	0,505	0,505	0,505	0,505	3 535
Egyéb igazgatási jellegű kiadások				„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés	„p.m.” bejegyzés
4. FEJEZETEN kívüli részösszeg				0,505	0,505	0,505	0,505	0,505	0,505	0,505	3 535
ÖSSZESEN				10 355	10 362	10 370	10 378	10 386	10 395	10 403	72 649

===================================================================

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források – a költségvetési korlátok betartása mellett – szükség esetén kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében adott esetben az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.4.    Becsült humánerőforrás-szükségletek

    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.1.    A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK		Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év
		2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)		45	45	45	45	45	45	45
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0	0	0	0
01 01 01 01 (közvetett kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg)		0	0	0	0	0	0	0
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)		10	10	10	10	10	10	10
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0	0	0	0
Igazgatási támogatási sor 06 01 04	– a központokban	5	5	5	5	5	5	5
	– az Unió küldöttségeinél	0	0	0	0	0	0	0
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (nevezze meg)		0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (nevezze meg)		0	0	0	0	0	0	0
ÖSSZESEN		60	60	60	60	60	60	60
06 01 04	- az Unió küldöttségeinél	0	0	0	0	0	0	0
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (nevezze meg)		0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (nevezze meg)		0	0	0	0	0	0	0
ÖSSZESEN		60	60	60	60	60	60	60

===================================================================

3.2.4.2.    Külső címzett bevételekből finanszírozott (N/A)

KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK		Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év
		2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)		0	0	0	0	0	0	0
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0	0	0	0
(Közvetett kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
(Közvetlen kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg)		0	0	0	0	0	0	0
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)		0	0	0	0	0	0	0
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0	0	0	0
Igazgatási támogatási sor	– a központokban	0	0	0	0	0	0	0
[XX.01.YY.YY]	– az Unió küldöttségeinél	0	0	0	0	0	0	0
(CA, SNE – közvetett kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
(CA, SNE – közvetlen kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezetben (nevezze meg)		0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezeten kívül (nevezze meg)		0	0	0	0	0	0	0
ÖSSZESEN		0	0	0	0	0	0	0

3.2.4.3.    Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK + KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK ÖSSZESEN		Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év
		2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)		45	45	45	45	45	45	45
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0	0	0	0
(Közvetett kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
(Közvetlen kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg)		0	0	0	0	0	0	0
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)		10	10	10	10	10	10	10
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0	0	0	0
Igazgatási támogatási sor	– a központokban	5	5	5	5	5	5	5
06 01 04	– az Unió küldöttségeinél	0	0	0	0	0	0	0
(CA, SNE – közvetett kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
(CA, SNE – közvetlen kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezetben (nevezze meg)		0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezeten kívül (nevezze meg)		0	0	0	0	0	0	0
ÖSSZESEN		60	60	60	60	60	60	60

===================================================================

A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):

	A Bizottság szolgálatainál jelenleg rendelkezésre álló személyzetből fedezendő	Kivételes esetben további személyzet*
		A 4. fejezetből vagy a kutatási keretből finanszírozandó	A BA sorból finanszírozandó	Díjakból finanszírozandó
Létszámtervi álláshelyek	30	15	N/A
Külső munkatársak (CA, SNE, INT)	2	8	5

Számítási módszer, az elvégzendő feladatok ismertetése és indokolással ellátott kérelem

A DG JUST személyzetének a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó Jogérvényesülési programon dolgozó tagjai a program különböző ciklusainak valamennyi szakaszában (munkaprogram, pályázati felhívások, értékelés, szerződéskötés és végrehajtás) teljes munkaidőben a program irányításán dolgozó, valamint kezdeményező és ellenőrző szerepköröket is betöltő operatív munkatársakat, valamint a szakpolitikai osztályok egyes (a témával kapcsolatos szakértelmet biztosító) munkatársait és az általános koordinációt és a horizontális feladatok ellátását biztosító munkatársakat foglalják magukban.

A programon dolgozó operatív személyzet becsült létszáma a Jogérvényesülés területére vonatkozó költségvetés Főigazgatóság által kezelt teljes – a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programot és az Egységes piac program fogyasztóvédelmi ágát is magában foglaló – programköltségvetéshez viszonyított arányának megfelelő elosztáson alapul.

A szakpolitikai osztályokhoz tartozó személyzettel kapcsolatos becslés a Jogérvényesülés program végrehajtása révén támogatott szakpolitikák és jogszabályok nagy számán, és így a szakpolitikai osztályoknak a folyamat kulcsfontosságú szakaszaiba – például a pályázati felhívások előkészítésébe, a projektek kiválasztásába és végrehajtásába – történő bevonásán alapul.

Az operatív, szakpolitikai és koordinációs munkatársak összesen 60 teljes munkaidős egyenértéket tesznek ki, beleértve a 4. fejezeten kívülről (korábban: BA-tételek) finanszírozott 5 szerződéses alkalmazottat, akiknek a foglalkoztatása egyrészt a kibővített és fokozottabban munkaerő-igényes, különösen az olyan kezdeményezéseket magában foglaló portfólió hatékony ellátásához szükséges, mint az igazságügy digitalizációja, másrészt a program végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi műveletek nagyobb számának a kezeléséhez szükséges, és összhangban áll a programnak a szakpolitikai iránymutatások szerinti tematikus hatályával.

A jelenlegi személyzeti létszámból kiindulva, és figyelembe véve, hogy a következő többéves pénzügyi keretben a Jogérvényesülés program keretösszege 2,7-szeresére nő, a kért teljes munkaidős egyenértékekre azért van szükség, hogy a DG JUST végre tudja hajtani a második Von der Leyen-Bizottság politikai célkitűzéseinek eléréséhez szükséges intézkedéseket, tekintettel arra, hogy a 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó Jogérvényesülés program milyen fontos szerepet játszik a Bizottság törekvéseinek sikeres megvalósításában.

A jelenlegi személyzeti csoportokban nincs mozgástér a személyzet tagjainak különböző feladatkörökhöz történő további átcsoportosítására anélkül, hogy az veszélyeztetné a Bizottság hitelességét azzal kapcsolatban, hogy teljesíti a vállalásait a DG JUST hatáskörébe tartozó területeken.

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak	45
Külső munkatársak	15

3.2.5.    A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN	Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
	2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
4. FEJEZET
Informatikai kiadások (szervezeti)	0,492	0,492	0,492	0,492	0,492	0,492	0,492	3 444
4. FEJEZETI részösszeg	0,492	0,492	0,492	0,492	0,492	0,492	0,492	3 444
4. FEJEZETEN kívül
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások	37	37	37	37	37	37	37	259
4. FEJEZETEN kívüli részösszeg	37	37	37	37	37	37	37	259
ÖSSZESEN	37 492	37 492	37 492	37 492	37 492	37 492	37 492	262 444

3.2.6.    A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A kezdeményezés összhangban van a 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló javaslattal.

3.2.7.    Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása

A javaslat/kezdeményezés

    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	Összesen
	2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

 
3.3.    Becsült bevételi hatás

    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:

    a saját forrásokra

    az egyéb bevételekre

    adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása
		2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

[…]

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

[…]

4.Digitális vetületek

4.1.    Digitális vonatkozású követelmények

A Jogérvényesülés program a digitalizáció szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, mivel továbbra is számos, a határokon átnyúló igazságügyi együttműködést támogató uniós szintű informatikai rendszerhez nyújt majd finanszírozást. Ezek a rendszerek biztosítják a különböző jogi eszközök végrehajtását, valamint a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés megfelelő működését. Hivatkozás a követelményre A követelmény leírása A követelmény által érintett szereplők A fő folyamatok Kategóriák 4. cikk […] A program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtás, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységek, szervezeti információtechnológiai rendszerek és platformok… Európai Bizottság; kedvezményezettek A program végrehajtása közvetlentámogatás-kezelés révén Digitális megoldások 3. cikk, (1) bekezdés […] valamint az igazságügy uniós szintű digitalizációjához. Európai Bizottság; kedvezményezettek A program végrehajtása, nyomon követése és értékelése Digitális megoldások, adatok 3. cikk, (2) bekezdés, b) pont 4. cikk […] a jogállamiság, az alapjogok és a demokrácia előmozdítása. […] a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például … tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekre, ideértve az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációt. Európai Bizottság; kedvezményezettek Nyilvánosságra hozatal, a program támogatása Digitális megoldások 3. cikk, (2) bekezdés, c) pont 4. cikk […] a hatékony polgári és büntetőeljárások előmozdításán, valamint a bűncselekmények áldozatai jogainak, valamint a büntetőeljárásokban érintett gyanúsítottak és vádlottak, továbbá az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek eljárási jogainak előmozdításán […] keresztül. […] a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például … tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekre, ideértve az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációt. Európai Bizottság; kedvezményezettek Nyilvánosságra hozatal, a program támogatása Digitális megoldások

4.2.    Adatok

Adattípus Hivatkozás(ok) a követelményre Standard és/vagy előírás (ha van) Országok, szervezetek, költségvetés, résztvevők és prioritások projektenként 4. cikk, a 3. cikk (1) bekezdése, valamint (2) bekezdésének b) és c) pontja (EU) XXX rendelet [teljesítménymérési rendelet] A Bizottság nyomonkövetési és jelentéstételi eszközei és adatbázisai, beleértve az eGrants eszközt is. Az európai adatstratégiának való megfelelés A javaslat rendelkezései támogatják az interoperabilitást, az újrafelhasználhatóságot és a biztonságos adatmegosztást, az európai adatstratégiával összhangban. Amennyiben személyes adatok kezelésére kerül sor (pl. a résztvevők esetében), az az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) 65 összhangban történik. Az architektúra a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelvvel 66 is összhangban van, mivel a releváns összesített, nem személyes adatok további felhasználás céljából kutatók vagy közintézmények rendelkezésére bocsáthatók. Összhang az európai digitális személyazonossági kerettel A javaslat összhangban van az európai digitális személyazonossági kerettel, amely lehetővé teszi a biztonságos azonosítást és az elektronikus attribútumtanúsítványok használatát a magánszemélyek, a gazdasági szereplők és a szervezetek sajátos jellemzőinek vagy képesítéseinek ellenőrzése céljából, többek között az igazságszolgáltatással és a jogi eljárásokkal összefüggésben. Emellett a javaslat összeegyeztethető lesz a hamarosan bevezetésre kerülő európai üzleti tárcákkal, amelyek fokozottabb lehetőséget biztosítanak a tanúsítványok szakmai környezetben, például határokon átnyúló bírósági eljárásokban történő megosztására, lehetővé teszik a jogi szakemberek és a vállalkozások számára, hogy biztonságosan és hatékonyan megosszák az ellenőrzött információkat a bíróságokkal, a közigazgatási szervekkel és más partnerekkel, ezáltal csökkentve az adminisztratív terheket és növelve a digitális igazságügyi rendszerekbe vetett bizalmat. Az egyszeri adatszolgáltatás elvének való megfelelés A létrehozott áttekintőtáblák a program végrehajtásából származó adatok nyomonkövethetőségének és újrafelhasználhatóságának forrásai. Az adatok a projekt életciklusa során használt eszközökből/dokumentumokból (pl. pályázati űrlapokból, zárójelentésekből, a résztvevők körében végzett felmérésekből) származnak. A program végrehajtásából származó adatok nyomonkövethetősége és újrafelhasználhatósága biztosított. Az adatokat a projekt életciklusa során használt dokumentumokon keresztül rögzítik, és azokat az (EU) XXX európai parlamenti és tanácsi rendeletnek [teljesítménymérési rendelet] a programok teljesítményére és eredményeire vonatkozó információk átláthatóságára vonatkozó rendelkezéseivel összhangban az egységes kapu portálján keresztül hozzáférhetővé teszik. Adatáramlások Adattípus Hivatkozás a követelmény(ek)re Az adatokat szolgáltató szereplő Az adatokat fogadó szereplő Az adatcsere kiváltó oka Gyakoriság (adott esetben) Országok, szervezetek, költségvetés, résztvevők és prioritások projektenként 4. cikk, a 3. cikk (1) bekezdése, valamint (2) bekezdésének b) és c) pontja (EU) XXX rendelet [teljesítménymérési rendelet] Kedvezményezettek Nagyközönség Bizottság Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa (EU) XXX rendelet [teljesítménymérési rendelet]: XXX. cikk (nyomon követés) és XXX. cikk (végrehajtási jelentés és visszamenőleges értékelések). Rendszeres jelentéstétel a programmal kapcsolatban (EU) XXX rendelet [teljesítménymérési rendelet]: XXX. cikk (nyomon követés) és XXX. cikk (végrehajtási jelentés és visszamenőleges értékelések). Általános megjegyzés: A tagállamok közötti adatcsere kulcsfontosságú az igazságügy digitalizációja terén végrehajtott különféle kezdeményezések sikere szempontjából. Számos kezdeményezés függ adatoktól és azok rendelkezésre állásától. Jó példa erre az igazságügy digitalizációjára vonatkozó európai uniós stratégia, amelynek elfogadására a tervek szerint 2025 végén kerül sor. Az adatcsere másik példája az európai jogi adattér 67 , amelynek célja, hogy biztosítsa az igazságügyi adatok rendelkezésre állását, többek között a mesterséges intelligencia tanítása céljából. Mindezeket a rendszereket a Jogérvényesülés programon keresztül fogják támogatni és fenntartani.

4.3.    Digitális megoldások

Digitális megoldás Hivatkozás a követelmény(ek)re Fő tervezett funkciók Illetékes szerv Hogyan biztosítják a hozzáférhetőséget? Hogyan veszik figyelembe az újrafelhasználhatóságot? MI-alapú technológiák használata (adott esetben) Digitális megoldás #1 – Közvetlentámogatás-kezelési platform 4. cikk Közvetlen támogatások kezelése Európai Bizottság A bizottsági szabványnak megfelelően // A platformnak adott esetben ki kell használnia a mesterséges intelligencia alkalmazásának előnyeit, tiszteletben tartva az elővigyázatosság elvét. Digitális megoldás #2 – A programot támogató platform(ok) A 3. cikk (1) bekezdése, a (2) bekezdés b) és c) pontja, valamint a 4. cikk A program eredményeinek nyilvánosságra hozatala Európai Bizottság A bizottsági szabványnak megfelelően // A platform(ok)nak adott esetben ki kell használni(uk) a mesterséges intelligencia alkalmazásának előnyeit, tiszteletben tartva az elővigyázatosság elvét. Digitális megoldás #1 – Közvetlentámogatás-kezelési platform Digitális és/vagy ágazati szakpolitikai terület (adott esetben) A megfelelés magyarázata A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet 68 A mesterséges intelligencia előnyeinek kiaknázása során az Európai Bizottság biztosítani fogja az MI-rendeletnek való megfelelést. Az uniós kiberbiztonsági keret 69 Az (EU) 2016/679 rendelet sérelme nélkül az Európai Bizottság gondoskodik az ezen rendelet alkalmazásában gyűjtött és tárolt adatok biztonságáról, sértetlenségéről, hitelességéről és titkosságáról. Európai digitális személyazonossági keret, európai üzleti tárcák Az európai digitális személyazonossági kerettel összhangban a Bizottság gondoskodik róla, hogy a támogatáskezelési platform interoperábilis legyen az európai digitális személyiadat-tárcákkal és a hamarosan bevezetésre kerülő európai üzleti tárcákkal annak érdekében, hogy lehetővé tegye az azonosítást, a hitelesítést, az elektronikus attribútumtanúsítványok cseréjét és a bizalmi szolgáltatások használatát. Az egységes digitális kapu 70 és az IMI 71 N/A Egyéb N/A Digitális megoldás #2 – A programot támogató platform(ok) Digitális és/vagy ágazati szakpolitikai terület (adott esetben) A megfelelés magyarázata A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet A mesterséges intelligencia előnyeinek kiaknázása során az Európai Bizottság biztosítani fogja az MI-rendeletnek való megfelelést. Az uniós kiberbiztonsági keret Az (EU) 2016/679 rendelet sérelme nélkül az Európai Bizottság gondoskodik az ezen rendelet alkalmazásában gyűjtött és tárolt adatok biztonságáról, sértetlenségéről, hitelességéről és titkosságáról. Európai digitális személyazonossági keret, európai üzleti tárcák Az európai digitális személyazonossági kerettel összhangban a Bizottság gondoskodik róla, hogy ezek a platformok interoperábilisak legyenek az európai digitális személyiadat-tárcákkal és a hamarosan bevezetésre kerülő európai üzleti tárcákkal annak érdekében, hogy lehetővé váljon az azonosítás, a hitelesítés, az elektronikus attribútumtanúsítványok cseréje és a bizalmi szolgáltatások használata. Az egységes digitális kapu és az IMI N/A Egyéb N/A Általános megjegyzés: A Jogérvényesülés program a továbbiakban is számos, az évek során kifejlesztett digitális megoldást fog finanszírozni, valamint támogatni fogja új informatikai rendszerek fejlesztését. A Jogérvényesülés program folytatása révén finanszírozott informatikai rendszerek közé tartozik például a jogérvényesülés területét érintő minden ügyben egyablakos ügyintézési pontként szolgáló európai igazságügyi portál, valamint az (EU) 2023/2844 rendelet 72 alapján a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés digitalizációja érdekében kifejlesztett decentralizált informatikai rendszer. A Jogérvényesülés programot a jogi eszközök vagy a tagállamok közötti önkéntes együttműködés alapján létrehozott uniós szintű informatikai rendszerek finanszírozására használják. Mindkét esetben olyan rendszerekről van szó, amelyek nagy politikai és operatív jelentőséggel bírnak a tagállamok számára, és amelyek a hatékonyság növelése és az interoperabilitás biztosítása révén támogatják az igazságügyi ágazat zökkenőmentes működését.

4.4.    Interoperabilitási értékelés

Az interoperabilitás elengedhetetlen a különböző informatikai rendszerek és eszközök sikeres működéséhez. A Jogérvényesülés program előmozdítja a nemzeti rendszerek interoperabilitását annak érdekében, hogy megkönnyítse azok uniós szintű összekapcsolását és a decentralizált rendszerek fejlesztésének lehetőségét, ezáltal elősegítve a határokon átnyúló együttműködést. Az uniós szinten kifejlesztett rendszereket azzal az elképzeléssel hozzák létre, hogy valamennyi tagállamnak képesnek kell lennie arra, hogy nemzeti rendszereit – a digitalizációról szóló rendeletben előírt, közösen elfogadott digitális eljárási szabványok alkalmazásával – összekapcsolja egyrészt egy központi rendszerrel, másrészt mindenekelőtt egymás rendszereivel. Az uniós szintű megoldásnak önmagában interoperábilisnak kell lennie, hogy lehetővé tegye és támogassa a meglévő és újonnan kifejlesztett nemzeti megoldásokkal való integrációt.

4.5.    A digitális végrehajtást támogató intézkedések

A jövőre vonatkozó tervezéssel összefüggésben az igazságügy területével kapcsolatos valamennyi jogi eszköz előirányozza vagy várhatóan elő fogja irányozni a digitalizáció bizonyos szintjét. Ez arra kötelezi az EU-t, hogy új rendszereket és megoldásokat dolgozzon ki, a tagállamokat pedig arra, hogy csatlakozzanak ezekhez a rendszerekhez. E tekintetben a Jogérvényesülés program különféle intézkedések révén fogja támogatni a digitális végrehajtást. Ez magában foglalhatja többek között az IKT területén folytatott közbeszerzési eljárásokat, az uniós szintű megoldás belső fejlesztését, valamint a szakértelem megosztása, tevékenységi támogatások vagy egyéb támogatások formájában a tagállamoknak nyújtott támogatást.

(1)

   Idetartozik az európai igazságszolgáltatási képzési stratégia , az áldozatok jogairól szóló uniós stratégia , a Tanács európai e-igazságügyi stratégiája , az uniós gyermekjogi stratégia , valamint az igazságügy digitalizációjára vonatkozó, hamarosan elkészülő bizottsági stratégia, melynek célja a digitális transzformáció előmozdítása az igazságügyi rendszereken belül. Emellett a jogállamiság további védelme érdekében az Európai Bizottság létrehozta a jogállamisági mechanizmust , beleértve az éves jogállamisági jelentést, amely értékeli az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupcióellenes keretek, valamint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés terén a tagállamokban bekövetkezett fejleményeket. A Bizottság 2023-ban elfogadott korrupcióellenes csomagja átfogó intézkedéseket vezetett be a korrupció elleni küzdelem, az átláthatóság fokozása és az igazságszolgáltatás integritásának Unió-szerte történő biztosítása érdekében. Az EU továbbá elfogadta az európai belső biztonsági stratégiát és az EU terrorizmus elleni programját .

(2)

   Például a  2024. évi uniós igazságügyi eredménytábla  alapján levont tanulságok és a nemrégiben elvégzett  Eurobarométer felmérések során összegyűjtött adatok rávilágítottak arra, hogy sikerült előrehaladást elérni az eredményes nemzeti igazságügyi rendszerek létrehozására irányuló tagállami erőfeszítések terén, de az említett információk egyúttal arra is utalnak, hogy további javító intézkedésekre van szükség. A lehetséges javító intézkedések közé tartoznak a következők: i. a bírósági illetékek csökkentése, ii. a költségmentesség elérhetővé tétele, iii. az alternatív vitarendezési módok önkéntes alkalmazásának előmozdítása, iv. annak támogatása, hogy a fogyatékossággal élő személyek szakemberként részt vehessenek az igazságügyi rendszerben, valamint v. az igazságszolgáltatáshoz elektronikus úton történő hozzáférés megkönnyítése, mivel a nemzeti igazságügyi rendszerek digitalizációjának mértéke továbbra is egyenetlen a különböző uniós tagállamok között. Ezenkívül 2020 óta folyamatosan emelkedik a határokon átnyúló bűncselekmények száma, ami arra enged következtetni, hogy a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés csak egyre fontosabbá fog válni.

(3)

   Politikai iránymutatás az Európai Bizottság számára, 2024−2029.

(4)

   Az Eurobarométer 487b. sz. tematikus felmérése. Lásd még az Eurobarométer 552. sz. tematikus felmérését: tíz válaszadóból valamivel több mint hat (62 %, 2021 óta 3 százalékpontos csökkenés) jelezte, hogy ismeri az Európai Unió Alapjogi Chartáját, beleértve az összes válaszadó egynegyedét (25 %), akik hallottak róla, és tudják is, hogy mi az. Minden tíz válaszadóból négy (37 %) hallott már a Chartáról, de nem igazán van tisztában vele, hogy mi is az.

(5)

   435ae4e8-f5f4-432b-a391-b05468474a1e_en (europa.eu).

(6)

    A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az alapvető jogok védelme a digitális korban – 2021. évi éves jelentés az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról .

(7)

   Érdekelt felek jogállamisággal kapcsolatos hozzájárulásai – oecd.pdf (europa.eu);  9789264303416-2-en.pdf (oecd-ilibrary.org) .

(8)

   Amint azt a Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatósága által közzétett, az európai igazságügyi képzésről szóló éves jelentések is kiemelik, a két egymást követő európai igazságügyi képzési stratégia végrehajtása óta ( A Bizottság 2020. évi közleménye – A jogérvényesülés biztosítása az EU-ban – A 2021 és 2024 közötti időszakra szóló európai igazságügyi képzési stratégia és Az uniós jogérvényesülésbe vetett bizalom kiépítése – Az európai igazságügyi képzés új dimenziója című, 2011. évi közlemény ) több mint 2 millió uniós igazságügyi szakember vett részt az uniós joggal kapcsolatos igazságügyi képzésben.

(9)

   Az Európai Bizottság közleménye – A jogérvényesülés biztosítása az EU-ban – A 2021 és 2024 közötti időszakra szóló európai igazságügyi képzési stratégia. Elérhető a következő címen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020DC0713 .

(10)

    Politikai iránymutatás az Európai Bizottság számára, 2024−2029 .

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2065/oj ).

(12)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet) (HL L, 2024/1689, 2024.7.12., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj ).

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dir/2019/882/oj ).

(14)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXX rendelete a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó AgoraEU program létrehozásáról, valamint az (EU) 2021/692 és az (EU) 2021/818 rendelet hatályon kívül helyezéséről, COM(2025) 550 final.

(15)    https://employment-social-affairs.ec.europa.eu/policies-and-activities/european-pillar-social-rights-building-fairer-and-more-inclusive-european-union_en.

(16)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXX rendelete az Erasmus+ programnak a 2028–2034 közötti időszakra történő létrehozásáról, valamint az (EU) 2021/817 és az (EU) 2021/888 rendelet hatályon kívül helyezéséről, COM(2025) 549 final.

(17)

   Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXX rendelete az európai gazdasági, társadalmi és területi kohéziós, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, halászati és tengeri, jóléti és biztonsági alap 2028–2034 közötti időszakra történő létrehozásáról, valamint az (EU) 2023/955 és az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet módosításáról, COM(2025) 565 final.

(18)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXX rendelete az Európai Szociális Alapnak a minőségi foglalkoztatáshoz, a készségekhez és a társadalmi befogadáshoz a 2028–2034 közötti időszakban nyújtott uniós támogatás végrehajtására vonatkozó feltételek megállapításáról szóló (EU) …/… rendeletben [a nemzeti és regionális partnerségi tervről szóló rendeletben] meghatározott nemzeti és regionális partnerségi terv részeként történő létrehozásáról, COM(2025) 558 final.

(19)    https://finance.ec.europa.eu/regulation-and-supervision/savings-and-investments-union_en.

(20)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXX rendelete az Európai Versenyképességi Alap létrehozásáról – beleértve a védelmi kutatási és innovációs tevékenységekre vonatkozó egyedi programot –, az (EU) 2021/522, az (EU) 2021/694, az (EU) 2021/697 és az (EU) 2021/783 rendelet hatályon kívül helyezéséről, az (EU) 2021/696 és az (EU) 2023/588 rendelet rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről és az (EU) [EDIP] rendelet módosításáról, COM(2025) 555 final.

(21)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXX rendelete a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramnak a 2028–2034 közötti időszakra történő létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az (EU) 2021/695 rendelet hatályon kívül helyezéséről, COM(2025) 543 final.

(22)

   Politikai iránymutatás az Európai Bizottság számára, 2024−2029.

(23)    https://commission.europa.eu/topics/preparedness_en.

(24)    https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu/policies/cybersecurity-strategy.

(25)     https://home-affairs.ec.europa.eu/news/commission-presents-protecteu-internal-security-strategy-2025-04-01_en . 

(26)    https://sdgs.un.org/goals.

(27)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXX rendelete a Globális Európa létrehozásáról, COM(2025) 551 final.

(28)

   A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó Jogérvényesülés program időközi értékelése, COM(2025) 267 és SWD(2025) 134.

(29)

   Például 2022-ben 24 208 igazságügyi szakember vett részt a Jogérvényesülés program által támogatott képzésben (ez mintegy 35,3 %-a mindazoknak, akik abban az évben az uniós joggal kapcsolatos, az EU által (társ)finanszírozott képzésben vettek részt. Lásd: A Jogérvényesülés program teljesítményéről szóló kimutatás .

(30)

   A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó Jogérvényesülés program időközi értékelése, COM(2025) 267 és SWD(2025) 134.

(31)

   A felsőoktatás és a közszférabeli szervezetek képviselői arról számoltak be, hogy a civil társadalmi szervezetekhez képest jobban ismerik a programot.

(32)

   A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó Jogérvényesülés program időközi értékelése, COM(2025) 267 és SWD(2025) 134.

(33)

   Ugyanott.

(34)

   A válaszadók 62 %-a tartotta nagymértékben relevánsnak.

(35)

    Jogérvényesülés program –a 2014–2020-as program végső értékelése és a 2021–2027-es program időközi értékelése .

(36)    https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/14523-Az-EU-kovetkezo-hosszu-tavu-koltsegvetese-tobbeves-penzugyi-keret-a-hatarokon-ativelo-oktatas-kepzes-es-szolidaritas-az-ifjusag-a-media-a-kultura-es-kreativ-agazatok-az-ertekek-es-a-civil-tarsadalom-unios-finanszirozasa_hu.

(37)

   A legtöbb válasz Németországban lakóhellyel rendelkező válaszadóktól érkezett, amit Franciaország és Olaszország követett.

(38)    Például a következők: Érdekelt felek jogállamisággal kapcsolatos hozzájárulásai – oecd.pdf (europa.eu) ; https://eige.europa.eu/gender-statistics/dgs/indicator/wmidm_jud_natcrt__wmid_natcrt_supcrt/datatable ; http://www.coe.int/t/dghl/cooperation/cepej/evaluation/default_ en.asp .

(39)

   Politikai iránymutatás az Európai Bizottság számára, 2024−2029.

(40)

    https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:52025DC0046 .

(41)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj ).

(42)    HL L 23., 2010.1.27., 37. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/convention/2010/48(1)/oj . Mióta az Unió a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény részes felévé vált, annak rendelkezései az uniós jogrend szerves részét képezik, és kötelező erejűek az Unió intézményeire és tagállamaira nézve, beleértve az egyezménynek az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről szóló 13. cikkét is. Az említett cikk előírja a részes államok számára, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára másokkal azonos alapon biztosítsák az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférést (többek között eljárási és az életkornak megfelelő alkalmazkodás biztosítása révén) minden bírósági eljárás során, beleértve a vizsgálati és egyéb előzetes szakaszokat is. Arra is kiterjed, hogy a részes államoknak elő kell mozdítaniuk az igazságszolgáltatás területén dolgozók, köztük a rendőri szervek és a büntetés-végrehajtási intézetek személyzete megfelelő képzését.

(43)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXX rendelete a költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési keretének létrehozásáról, valamint az uniós programokra és tevékenységekre vonatkozó egyéb horizontális szabályok megállapításáról, COM(2025) 545 final.

(44)    HL C […]., […]., […]. o., ELI: […].

(45)    HL C […]., […]., […]. o., ELI: […].

(46)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/693 rendelete (2021. április 28.) a Jogérvényesülés program létrehozásáról, valamint az 1382/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 156., 2021.5.5., 21. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2021/693/oj ).

(47)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj).

(48)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2013/883/oj ).

(49)    A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/1995/2988/oj ).

(50)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/1996/2185/oj ).

(51)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/1939/oj).

(52)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dir/2017/1371/oj ).

(53)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXX rendelete a költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési keretének létrehozásáról, valamint az uniós programokra és tevékenységekre vonatkozó egyéb horizontális szabályok megállapításáról (HL L …, …, ELI: …).

(54)

   A Tanács 2001/470/EK határozata (2001. május 28.) az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról polgári és kereskedelmi ügyekben (HL L 174., 2001.6.27., 25. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2001/470/oj ).

(55)

   HL L 23., 2010.1.27., 37. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/convention/2010/48(1)/oj .

(56)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXX rendelete az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alap 2028–2034 közötti időszakra történő létrehozásáról, valamint az (EU) 2023/955 és az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet módosításáról, COM(2025) 565 final.

(57)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXX rendelete a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó AgoraEU program létrehozásáról, valamint az (EU) 2021/692 és az (EU) 2021/818 rendelet hatályon kívül helyezéséről, COM(2025) 550 final.

(58)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXX rendelete a Globális Európa létrehozásáról, COM(2025) 551 final.

(59)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXX rendelete a költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési keretének létrehozásáról, valamint az uniós programokra és tevékenységekre vonatkozó egyéb horizontális szabályok megállapításáról, COM(2025) 545 final.

(60)    Az (EU) 2024/2509 rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltak szerint.

(61)    Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx .

(62)    A szükséges előirányzatokat a megfelelő BUDGpedia weboldalon elérhető éves átlagos költségadatok alapján kell meghatározni.

(63)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(64)    Az 1.3.2. szakaszban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)”.

(65)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj ).

(66)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (átdolgozás) (HL L 172., 2019.6.26., 56. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dir/2019/1024/oj ).

(67)    https://data.europa.eu/en/ELDS.

(68)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet) (HL L, 2024/1689, 2024.7.12., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj ).

(69)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2023/2841 rendelete (2023. december 13.) az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek egységesen magas szintű kiberbiztonságát biztosító intézkedések meghatározásáról, HL L, 2023/2841, 2023.12.18., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2841/oj .

(70)    https://single-market-economy.ec.europa.eu/single-market/single-digital-gateway_en.

(71)    Az Európai Parlament és a Tanács 1024/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (az IMI-rendelet) (HL L 316., 2012.11.14., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2012/1024/oj ).

(72)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2844 rendelete (2023. december 13.) a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L, 2023/2844, 2023.12.27., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2844/oj ).