EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.6.25.

COM(2025) 351 final

2025/0189(NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. október 29-i (EU) (ST 12524/21 INIT; ST 12524/21 ADD 1) végrehajtási határozat módosításáról

2025/0189 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. október 29-i (EU) (ST 12524/21 INIT; ST 12524/21 ADD 1) végrehajtási határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 20. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Azt követően, hogy Finnország 2021. május 27-én benyújtotta nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét (a továbbiakban: terv), a Bizottság javaslatot terjesztett elő a Tanácsnak, amelyben pozitív értékelést adott a tervről. A Tanács a 2021. október 29-i tanácsi végrehajtási határozattal 2 jóváhagyta a pozitív értékelést. Az említett tanácsi végrehajtási határozatot 2023. március 14-én 3 , 2023. december 8-án 4 és 2024. július 16-án 5 módosították.

(2)Finnország 2025. április 30-án az (EU) 2021/241 rendelet 21. cikke (1) bekezdésének megfelelően a 2021. október 29-i tanácsi végrehajtási határozatot módosító javaslatra irányuló, indokolással ellátott kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz arra hivatkozva, hogy a terv megvalósítása objektív körülmények miatt részben ellehetetlenült. Ennek megfelelően Finnország módosított tervet nyújtott be.

Az (EU) 2021/241 rendelet 21. cikke alapján végzett módosítások

(3)A Finnország által benyújtott tervben objektív körülmények miatt végrehajtott módosítások öt intézkedést érintenek.

(4)Finnország ismertette, hogy a P3C3 komponenshez (K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek) tartozó P3C3I1 intézkedés (A zöld átállást előmozdító K+F+I finanszírozási csomag – vezető vállalatok) 102. célja részben már nem valósítható meg, mivel Oroszország agressziós háborúja miatt a közbeszerzési eljárások késedelmet szenvedtek, és a kamatlábak emelkedtek. Ennek alapján Finnország kérte a 102. cél végrehajtási ütemtervének meghosszabbítását, valamint az érintett intézkedés leírásának módosítását. A 2021. október 29-i tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(5)Finnország kifejtette, hogy a P1C2 komponenshez (A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások) tartozó P1C2R2 intézkedés (A körforgásos gazdaság stratégiai előmozdítása és a hulladékgazdálkodási törvény reformja) 15. mérföldköve részben már nem valósítható meg, ami a kötelezettségvállalási javaslatok késedelmes feldolgozásának és a kötelezettségvállalások önkéntes jellegének tudható be. Ennek alapján Finnország kérte a mérföldkő végrehajtási ütemtervének meghosszabbítását, valamint az érintett intézkedés leírásának módosítását. A 2021. október 29-i tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(6)Finnország ismertette, hogy a P2C2 komponenshez (Az adatgazdaság és a digitalizáció felgyorsítása) tartozó P2C2I3 intézkedés (A kulcsfontosságú technológiák – mikroelektronika, 6G, mesterséges intelligencia és kvantuminformatika – alkalmazásának felgyorsítása) részben már nem valósítható meg, mivel a 6G-vel, a mesterséges intelligenciával és a kvantuminformatikával kapcsolatos projektek iránti piaci kereslet az eredeti becslésekhez képest kisebb volt, ezzel szemben a vártnál nagyobb piaci kereslet mutatkozott a mikroelektronikai projektek iránt. Finnország ezért – az intézkedés ambíciószintjének megtartása mellett – a 65. és 67. cél összevonását kérte. A 2021. október 29-i tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(7)Finnország kifejtette, hogy két intézkedést annak érdekében módosítottak, hogy az intézkedés eredeti ambíciószintjének eléréséhez jobb alternatívát lehessen megvalósítani. Ez a következőket érinti: a P1C1 komponenshez (Az energiarendszer átalakítása) tartozó P1C1I2 intézkedés (Beruházások új energetikai technológiákba) 8. célja, valamint a P5C1 komponenshez (REPowerEU) tartozó P5C1I1 intézkedés (A tiszta átállást célzó beruházások). Mindezek alapján Finnország a fent említett intézkedések módosítását kérte, az érintett mérföldkövekre és célokra kiterjedően. A 2021. október 29-i tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(8)A Bizottság úgy véli, hogy a Finnország által előterjesztett okok indokolják az (EU) 2021/241 rendelet 21. cikkének (2) bekezdése szerinti módosítás(oka)t, és a 2021. október 29-i tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

A mérföldkövek és célok elosztása

(9)Az egyes részletekhez kapcsolódó mérföldkövek és célok elosztását a terven eszközölt változtatások és a Finnország által benyújtott indikatív ütemterv alapján módosítani kell.

Szövegezési hibák javítása

(10)A tanácsi végrehajtási határozat szövege négy szövegezési hibát tartalmaz, amelyek három komponenssel összefüggésben egy mérföldkövet és négy intézkedést érintenek. A tanácsi végrehajtási határozat módosítása keretében javítani kell ezeket a szövegezési hibákat, amelyek miatt a határozat nem a Bizottság és Finnország közötti megállapodásnak megfelelően tükrözi a Bizottságnak 2021. május 27-én benyújtott terv tartalmát. Ezek a szövegezési hibák a P1C3 komponenshez (Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése) tartozó P1C3I2 intézkedés (Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épített környezetre irányuló program) 33. mérföldkövét, valamint a következő intézkedések leírását érintik: a P1C2 komponenshez (A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások) tartozó P1C2I1 intézkedés (Alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén, valamint szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás), a P1C5 komponenshez (Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások) tartozó P1C5R1 intézkedés (A természetvédelmi jogszabályok korszerűsítése), továbbá a P2C2 komponenshez (Az adatgazdaság és a digitalizáció felgyorsítása) tartozó P2C2R1 intézkedés (A lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer fejlesztése). Ezek a korrekciók nem befolyásolják az érintett intézkedések végrehajtását.

A Bizottság értékelése

(11)A Bizottság az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében meghatározott értékelési kritériumok alapján értékelte a módosított tervet.

(12)A Bizottság úgy véli, hogy a Finnország által benyújtott módosítások nem befolyásolják a tervnek a Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. október 29-i tanácsi végrehajtási határozatban foglalt, a terv relevanciája, eredményessége, hatékonysága és koherenciája tekintetében történő és a 19. cikk (3) bekezdésének a), b), c), d), da), db), e), f), g), h), i), j) és k) pontjában meghatározott értékelési kritériumok szerinti pozitív értékelését.

Pozitív értékelés

(13)Miután a Bizottság pozitív értékelést adott a módosított tervről, és megállapította, hogy a terv kielégítő mértékben megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével és V. mellékletével összhangban meg kell határozni a módosított terv végrehajtásához szükséges reformokat és beruházási projekteket, a releváns mérföldköveket, célokat és mutatókat, valamint az Unió által a módosított terv végrehajtásához vissza nem térítendő pénzügyi támogatás formájában rendelkezésre bocsátott összeget.

Pénzügyi hozzájárulás

(14)Finnország módosított tervének becsült összköltsége 1 949 227 000 EUR. Mivel a módosított terv becsült összköltsége magasabb, mint a Finnország rendelkezésére álló, aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás, a Finnország módosított terve számára allokált, az (EU) 2021/1755 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4a. cikkével, valamint az (EU) 2021/241 rendelet 20. cikkének (4) bekezdésével és 21a. cikkének (6) bekezdésével összhangban kiszámított pénzügyi hozzájárulás megegyezik a Finnország módosított terve számára rendelkezésre álló maximális pénzügyi hozzájárulás teljes összegével. Ez az összeg 1 949 059 854 EUR. A Finnország rendelkezésére bocsátott pénzügyi hozzájárulás összege tehát változatlan marad.

(15)A Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. október 29-i tanácsi végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell. Az egyértelműség érdekében az említett tanácsi végrehajtási határozat mellékletét új melléklettel kell felváltani,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. október 29-i tanácsi végrehajtási határozat a következőképpen módosul: 1. Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelésének jóváhagyása

A Tanács jóváhagyja Finnország módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervének az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében előírt kritériumok szerinti értékelését. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformokat és beruházási projekteket, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedéseket és ütemtervet – beleértve a releváns mérföldköveket és célokat –, a tervezett mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó releváns mutatókat, valamint a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz való teljes körű hozzáférést biztosító szabályokat e határozat melléklete tartalmazza.”

2. A melléklet helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk
Címzett

Ennek a határozatnak a Finn Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    HL L 57., 2021.2.18., 17. o.

(2)    ST 12524/21 INIT; ST 12524/21 ADD 1.

(3)    ST 6991/23 INIT; ST 6991/23 ADD 1 COR 1.

(4)    ST 15836/23 INIT; ST 15836/23 ADD 1.

(5)    ST 11535/24 INIT; ST 11535/24 ADD 1.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.6.25.

COM(2025) 351 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. október 29-i (EU) (ST 12524/21 INIT; ST 12524/21 ADD 1) végrehajtási határozat módosításáról

MELLÉKLET

1. SZAKASZ: A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI TERVBEN FOGLALT REFORMOK ÉS BERUHÁZÁSOK

1.A reformok és beruházások ismertetése

ELSŐ PILLÉR: A zöld átállás támogatja a gazdasági szerkezetátalakítást és a karbonsemleges jóléti társadalmat

A. P1C1 KOMPONENS: AZ ENERGIARENDSZER ÁTALAKÍTÁSA

Finnország célul tűzte ki, hogy a világ első fosszilisenergia-mentes jóléti társadalmává váljon, és 2035-re elérje a karbonsemlegességet. A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének általános célja, hogy a tisztaenergia-technológiák használatának előmozdítása révén hozzájáruljon a karbonsemlegességi célkitűzés eléréséhez.

A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a megújuló energia elosztásához szükséges infrastruktúrára, valamint a tiszta energia előállítására irányuló beruházásokat foglal magában. Ezeket a beruházásokat az energiaágazat reformjai kísérik, amelyek a szén energiatermelésre való felhasználásának fokozatos megszüntetésére, valamint a tiszta energia használatának előmozdítását célzó energiaadó-reformra összpontosítanak. Külön beruházás irányul a megújuló energia támogatására Åland autonóm régióban.

A komponens hozzájárul a beruházásoknak a zöld átállásra, különösen a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra való összpontosítására vonatkozó országspecifikus ajánlások (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra és az energetikai átállásra irányuló beruházások előmozdítása (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás) megvalósításához.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

A.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (P1C1R1): A szén energetikai célú felhasználásának jelentős csökkentése 2026-ig

A szén energiafelhasználásának tilalmáról szóló törvényt (406/2019) a finn parlament 2019-ben fogadta el. Ez a törvény 2029-től tiltja a szén felhasználását. Finnország erőfeszítéseket tesz a szén felhasználásának rövidebb időn belüli megszüntetésének előmozdítására, és célja, hogy 2026-ig 2019-hez képest 40–80%-kal csökkentse a szén energiatermelésben való felhasználását. A Finnország által az energiaágazatban a szénfelhasználás fokozatos megszüntetésére tett intézkedések közé tartozik az új villamosenergia- és hőtermelési megoldások integrálása az energiarendszerbe, az energiaszállítás, valamint a szén helyettesítésére szolgáló technológiák rendelkezésre állása.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Reform (P1C1R2): Az energiaadó reformja a technológiai fejlődés figyelembevétele érdekében

A reform célja a különböző energiaforrások jelenlegi adóztatásának megváltoztatása. Az energiaadó-jogszabályok (a villamos energiára és bizonyos tüzelőanyagokra kivetett jövedéki adóról szóló törvény) módosítása az ipar villamosításának előmozdítása és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások ösztönzése révén hozzájárul a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséhez. A reform révén továbbá 0,69 cent/kWh-ról 0,05 cent/kWh-ra, vagyis az EU-s minimumra kell csökkenteni az 5 MW-nál nagyobb fogyasztású ipari, bányászati, mezőgazdasági létesítmények és adatközpontok villamosenergia-adóját. A reform emellett 2025-ig fokozatosan megszünteti az energiaigényes iparágak energiaadó-visszatérítését, és 2021. január 1-jétől 2,7 EUR/MWh-val növeli a fosszilis fűtőanyagok, köztük a tőzeg adóztatását.

Folyamatban van a nem égetéses hőtermelés energiaadóztatásáról szóló tanulmány elkészítése. A tanulmány várhatóan alapul szolgál majd az energiaágazat adóztatásával kapcsolatos további intézkedésekre vonatkozó döntések meghozatalához. Finnország várhatóan jogalkotási módosításokat fog benyújtani annak biztosítása érdekében, hogy a változások 2022. január 1-jén hatályba lépjenek.

A reform végrehajtását 2021. június 30-ig kellett befejezni.

Beruházás (P1C1I1): Energetikai infrastrukturális beruházások

A beruházás célja a tiszta energiába való befektetés bevonásához szükséges keretfeltételek javítása, különös tekintettel az energiarendszer integrációjára, az energiatárolásra és -szállításra. A beruházás olyan projekteket támogat, amelyek előmozdítják az energiainfrastruktúra kiépítését, a következőkre összpontosítva:

I)villamosenergia-hálózatok és villamosenergia-átviteli kapacitás;

II)az energiarendszerek integrálására, valamint a felesleg és a hulladékhő távfűtési hálózatokban történő előállítására, szállítására és felhasználására irányuló beruházások;

III)alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállítása, beleértve a hidrogént, a biogázt és a biometánt.

A kiválasztást különböző kritériumok – például az energiaágazat dekarbonizációjához való hozzájárulásuk és megvalósíthatóságuk – alapján, a meghatározott időkeretnek megfelelően kell elvégezni.

A támogatást egy 2021. december 31-ig elfogadandó új kormányrendelet alapján kell nyújtani. Ez a gazdasági és foglalkoztatási minisztérium, valamint a Business Finland (finn vállalkozásfejlesztési szervezet) felelősségi körébe tartozó, több szakaszban megszervezendő versenyfelhívások formájában valósul meg azzal a céllal, hogy előreütemezzék a nagyberuházásokat.

Annakbiztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 1 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 2 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 3 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 4 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy valamennyi projekt hozzájáruljon a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti 100%-os éghajlat-együtthatóval rendelkező 033. beavatkozási területhez kapcsolódó éghajlat-változási célkitűzésekhez 5 .

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (P1C1I2): Új energetikai technológiákba történő beruházások

A beruházás célja, hogy hozzájáruljon Finnország azon célkitűzéséhez, hogy 2035-ig megvalósítsa a karbonsemlegességet azáltal, hogy ösztönzi az energiatermelésre és -felhasználásra szolgáló új tiszta technológiák bevezetését. A támogatásnak előnyben kell részesítenie azokat az ágazatokat, ahol a kibocsátáscsökkentés nehéz és költséges (a továbbiakban: nehezen szén-dioxid-mentessé tehető ágazatok). A beruházásnak támogatnia kell a demonstrációs szakaszban lévő nagyszabású projekteket, elsőbbséget biztosítva a műszaki megvalósíthatóságnak, különös tekintettel a következőkre:

I)tengeri szélenergia-termelés;

II)megújuló üzemanyagok a közlekedésben (elektromos üzemanyagok és bioüzemanyagok);

III)nem égetéses hőtermelés, mint például a szén felhasználását helyettesítő geoenergia; és

IV)egyéb megújulóenergia-projektek, mint például az alacsony felhasználású alapanyagokat felhasználó nagy biogázszállítási projektek, a nagyléptékű napenergia-projektek és az energiatárolást előmozdító projektek.

A kiválasztást különböző kritériumok alapján kell elvégezni, beleértve a megújuló energia arányának növekedéséhez való hozzájárulásukat és a releváns technológiák hosszú távú fejlesztéséhez és kereskedelmi hasznosításához való potenciális hozzájárulásukat. A támogatást egy 2021. december 31-ig elfogadandó új kormányrendelet alapján kell nyújtani. Ez a gazdasági és foglalkoztatási minisztérium, valamint a Business Finland felelősségi körébe tartozó versenyfelhívások formájában valósul meg, amelyeket több szakaszban kell megszervezni azzal a céllal, hogy előreütemezzék a nagyberuházásokat. Ezen intézkedés keretében 2021. január 1-jétől 2025. december 31-ig ideiglenes támogatást kell nyújtani a környezetvédelmi engedélyezés és feldolgozás felgyorsítása érdekében.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 6 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 7 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 8 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 9 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy valamennyi projekt hozzájáruljon a 032., 034bis0., 028., 029. és 030bis beavatkozási területekhez kapcsolódó éghajlat-változási célkitűzésekhez, amelyek 100%-os éghajlati együtthatóval rendelkeznek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. mellékletének megfelelően.

Az ajánlati felhívásokat a támogatás nyújtására vonatkozó jogszabályi keret létrejöttét követően kell közzétenni. Az első pályázati felhívásra várhatóan 2021 folyamán kerül sor.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (P1C1I3): Beruházási és reformcsomag Ålandban

A beruházás célja a megújuló energia termelésének előmozdítása Åland autonóm régióban. A beruházás egy tengeri szélenergia-projekt előkészítő szakaszának és a napenergia-termelésnek a támogatásából áll.

Az Åland-szigetek kormánya szerint a tengeri szélenergia-projekt teljes befejezéséhez tíz-tizenöt évre van szükség. Az előállított energiát várhatóan főként Finnország szárazföldi területeire és/vagy Svédországra, és így a nemzeti elosztóhálózatokra helyezik át. A beruházásnak támogatnia kell a 2025-ig tartó tervezési és előkészítési szakaszt.

Energia- és éghajlat-politikai stratégiájában Åland azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig 17 MW-os napenergia-kapacitást építsen ki. A beruházás támogatást nyújt a vállalatok, önkormányzatok vagy közösségek által támogatott napenergia-termelési projektekhez. A projekteket 2021 és 2025 között kell végrehajtani.

Annakbiztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 10 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 11 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 12 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 13 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez hozzájáruló valamennyi projekt kapcsolódjon a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti, 100%-os éghajlati együtthatóval rendelkező 028. és 029. beavatkozási területhez.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám	Intézkedés	Mérföldkő/cél	Név	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célok tekintetében)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
					Egység	Kiindulási	Cél	Negyedév	Év
1	P1C1R1 – Az energiarendszer átalakítása – A szén energetikai felhasználásának jelentős csökkentése 2026-ig	Célpont	A szén energiacélú felhasználásának 40%-os csökkentése 2026-ig 2019-hez képest		Százalék	0	40	NEGYEDÉV	2026	A szén felhasználása 2019-ben 60 Petajoule-t tett ki. 2026-ig a fogyasztást legfeljebb 36 Petajoule-ra kell csökkenteni.
2	P1C1R2 – Az energiarendszer átalakítása – Az energiaadó reformja a technológiai fejlődés figyelembevétele érdekében	Mérföldkő	A villamos energiára és egyes üzemanyagokra kivetett jövedéki adóról szóló törvény hatálybalépése	A törvény hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés				NEGYEDÉV	2021	A villamos energiára és egyes üzemanyagokra kivetett jövedéki adóról szóló törvény módosítása: – csökkenti az ipari villamosenergia-adót az ipar és a hőtermelés villamosításának előmozdítása érdekében, csökkenti az 5 MW-nál nagyobb teljesítményű bányák, mezőgazdaság és adatközpontok villamosenergia-adóját – az energiaigényes ipari üzemanyagok energiaadó-visszatérítésének fokozatos megszüntetése – 2,7 EUR/MWh-val emeli a fosszilis tüzelőanyagokra kivetett adót.
3	P1C1I1 – Az energiarendszer átalakítása – energetikai infrastrukturális beruházások	Mérföldkő	Az energiainfrastruktúra-projektekre vonatkozó első pályázati felhívás közzététele	Az első pályázati felhívás közzététele a Gazdasági Minisztérium honlapján				NEGYEDÉV	2021	Hatályba lépnek a finanszírozási iránymutatások (az energiatámogatásokról szóló rendelet), amelyek lehetővé teszik az energetikai infrastrukturális beruházásokra vonatkozó első versenypályázati felhívás közzétételét, olyan támogathatósági kritériumokkal, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).
4	P1C1I1 – Az energiarendszer átalakítása – energetikai infrastrukturális beruházások	Mérföldkő	Az energetikai infrastrukturális beruházásokhoz nyújtott valamennyi vissza nem térítendő támogatás odaítélése	Értesítés az infrastrukturális beruházásokhoz nyújtott valamennyi vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről				NEGYEDÉV	2024	Valamennyi energiainfrastruktúra-projekt kiválasztását a vonatkozó pályázati felhívások kritériumainak megfelelően kell elvégezni. Valamennyi felhívásnak a 3. mérföldkőben megjelölt támogathatósági/kiválasztási kritériumokon kell alapulnia. A finanszírozás odaítéléséről szóló valamennyi határozatot a versenypályázati felhívások keretében kiválasztott kedvezményezetteknek/pályázóknak kell odaítélni, lehetővé téve a kiválasztott projektek végrehajtásának megkezdését.
5	P1C1I1 – Az energiarendszer átalakítása – energetikai infrastrukturális beruházások	Célpont	A támogatott projektek lezárása		Szám	0	4	NEGYEDÉV	2026	Legalább négy projektet le kell zárni, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott projektjelentések bizonyítják. Ezeknek meg kell felelniük az új megújulóenergia-kapacitás és/vagy a hálózati csatlakozási kapacitás legalább 137 MW-os növekedésének.
6	P1C1I2 – Az energiarendszer átalakítása – Beruházások új energetikai technológiákba	Mérföldkő	Az új energiatechnológiákba történő beruházásra irányuló első pályázati felhívás közzététele	Az első pályázati felhívás közzététele a Gazdasági Minisztérium honlapján				NEGYEDÉV	2021	Hatályba lépnek a finanszírozási iránymutatások (az energiatámogatásokról szóló rendelet), amelyek lehetővé teszik az új energetikai technológiákba történő beruházásokra vonatkozó első pályázati felhívás közzétételét, olyan támogathatósági kritériumokkal, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).
7	P1C1I2 – Az energiarendszer átalakítása – Beruházások új energetikai technológiákba	Mérföldkő	Minden vissza nem térítendő támogatás odaítélése energiatechnológiai beruházásokhoz	Értesítés az energiatechnológiai beruházásokhoz nyújtott összes vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről				NEGYEDÉV	2023	Az új energiatechnológiákkal kapcsolatos valamennyi projekt kiválasztását a vonatkozó pályázati felhívásokban meghatározott kritériumok szerint kell elvégezni. Minden felhívásnak a 6. mérföldkőben megjelölt támogathatósági/kiválasztási kritériumokon kell alapulnia. A támogatás odaítéléséről szóló valamennyi határozatot a versenypályázati felhívások keretében kiválasztott projektkedvezményezetteknek/pályázóknak ítélik oda, ami lehetővé teszi a kiválasztott projektek végrehajtásának megkezdését.
8	P1C1I2 – Az energiarendszer átalakítása – Beruházások új energetikai technológiákba	Célpont	A támogatott projektek lezárása		Szám	0	4	NEGYEDÉV	2026	Legalább négy projektet le kell zárni, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott projektjelentések bizonyítják. Ezek az új megújulóenergia-kapacitás és/vagy tárolókapacitás legalább 112 MW-os növekedésének felelnek meg.
9	P1C1I3 – Az energiarendszer átalakítása – Beruházási és reformcsomag Ålandban	Mérföldkő	A megújuló energiába történő beruházásra irányuló első pályázati felhívás közzététele Ålandban	Az első pályázati felhívás közzététele Åland kormányának honlapján				NEGYEDÉV	2022	Az Åland-szigeteken a megújuló energiába való beruházásra irányuló első versenypályázati felhívást közzétették, olyan támogathatósági kritériumokkal, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).
10	P1C1I3 – Az energiarendszer átalakítása – Beruházási és reformcsomag Ålandban	Mérföldkő	A támogatott projektek lezárása	Lezárt projektjelentések				NEGYEDÉV	2026	Minden támogatott projektet a projekt kedvezményezettjei által benyújtott projektjelentések tanúsága szerint kell befejezni. Ezek az intézkedésre elkülönített 2 430 000 EUR- ból legalább 2700000 EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalásnak felelnek meg.

B. P1C2 KOMPONENS: A ZÖLD ÉS DIGITÁLIS ÁTÁLLÁST TÁMOGATÓ IPARI REFORMOK ÉS BERUHÁZÁSOK

Finnország célul tűzte ki, hogy a világ első fosszilisenergia-mentes jóléti társadalmává váljon, és 2035-re elérje a karbonsemlegességet. E cél elérése szempontjából a fő kihívások közé tartozik az iparból származó kibocsátások csökkentése és az újrafeldolgozási arány növelése. Az új, alacsony kibocsátású technológiák gyakran még nem versenyképesek, fejlesztésüket pedig fel kell gyorsítani. Finnországnak fel kell lendítenie a körforgásos gazdaságot az erőforrások fenntartható felhasználásának fokozása és a szennyezés csökkentése érdekében.

A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének általános célja, hogy hozzájáruljon a karbonsemlegességi célkitűzés eléréséhez az ipar szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó technológiákba való beruházások támogatása, zöld munkahelyek teremtése, a tiszta technológiákba való beruházás, valamint az újrafeldolgozás és az újrafelhasználás ösztönzése révén.

A komponens az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák – például a hidrogén előállítása, a szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás, az ipari folyamatokban a fosszilis tüzelőanyagok villamosenergia-termeléssel való felváltása, valamint a kulcsfontosságú anyagok és ipari melléktermékek újrahasznosítása és újrafeldolgozása – előmozdítására irányuló beruházásokat foglalja magában. Ezeket a beruházásokat az éghajlatváltozással és a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok reformjai kísérik, beleértve a klímatörvény és a hulladékgazdálkodási törvény szükséges módosításait annak érdekében, hogy jogalapot biztosítsanak a szén-dioxid-semlegességre vonatkozó 2035-ös célkitűzéshez és az újrafeldolgozási célkitűzésekhez.

A komponens hozzájárul a beruházásoknak a zöld átállásra, különösen a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra való összpontosítására vonatkozó országspecifikus ajánlások (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra és az energetikai átállásra irányuló beruházások előmozdítása (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás) megvalósításához.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

B.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (P1C2R1): Az éghajlat-politikai törvény reformja és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású iparosítás

Finnország kötelezettséget vállalt arra, hogy a karbonsemlegességi célkitűzésének 2035-ig történő elérése érdekében naprakésszé teszi az éghajlat-politikai törvényt. A reformnak tartalmaznia kell a 2030-ra, 2040-ra és 2050-ra vonatkozó megfelelő kibocsátáscsökkentési célokat. A megreformált éghajlat-változási törvénynek lehetővé kell tennie az éghajlat-politikai tervek felhasználását a törvényben meghatározott mérséklési és alkalmazkodási kötelezettségek teljesítése érdekében. A finn kormány 2022. január 31-ig benyújtja a parlamentnek a felülvizsgált éghajlat-változási törvényre vonatkozó javaslatát, amely 2022. június 30-án lép hatályba. Finnország 2020 őszén tizenhárom, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó ágazatspecifikus ütemtervet fogadott el. Az ütemtervek meghatározzák az ipari folyamatok villamosítását, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenítést és az alacsony kibocsátású megoldásokon alapuló kibocsátáscsökkentési intézkedéseket. Finnország továbbra is együtt kíván működni az iparral az ipari kibocsátások csökkentésének ágazatspecifikus lehetőségeit meghatározó, fennmaradó ütemtervek aktualizálása érdekében. Ez magában foglalja legalább a négy kulcsfontosságú energiaigényes iparágat, nevezetesen az energetikai, vegyipari, erdészeti és technológiai iparágakat.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (P1C2R2): A körforgásos gazdaság stratégiai előmozdítása és a hulladéktörvény reformja

Ez az intézkedés két reformelemből áll. Ez az intézkedés két reformelemből áll. Először is Finnország végrehajtja a megreformált hulladéktörvényt (646/2011), amely központi szerepet játszik a körforgásos gazdaság környezetének szabályozásában és a nemzeti hulladékgazdálkodási tervben. A reformnak tartalmaznia kell a háztartásoktól és vállalkozásoktól származó csomagolás és biohulladék elkülönített gyűjtésére vonatkozó kötelezettségeket, a csomagológyártók felelősségét a csomagolási hulladék kezelésének költségeiért, az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv végrehajtását, valamint a textilhulladék regionális fogadóállomásokon történő elkülönített gyűjtésére vonatkozó kötelezettséget. A települési hulladék újrafeldolgozási arányát a jelenlegi 41%-ról 2025-re 55%-ra, 2030-ra pedig 60%-ra kell növelni. A műanyag csomagolóanyagok újrafeldolgozási arányát 31%-kal növelni kell.

Másodszor, Finnország egy 2035-re szóló stratégiai program révén előmozdítja a körforgásos gazdaságot, amely konkrét célokat határoz meg a nem megújuló természeti erőforrások fogyasztására, az erőforrás-termelékenységre és a körforgásos anyagfelhasználás arányára vonatkozóan. Ez egy nemzeti keretprogramból áll, amelyet az állam és az önkormányzatok, a vállalkozások és más érdekelt felek közötti önkéntes ágazati megállapodások előmozdítása egészít ki. A cél az, hogy legalább 22 érdekelt fél (például települések, városok, régiók, vállalkozások és/vagy ipari szövetségek) csatlakozzon a megállapodáshoz, és kötelezettséget vállaljon olyan intézkedések végrehajtására, amelyek előmozdítják a körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiai program célkitűzéseit: a természeti erőforrások felhasználásának csökkentése, az újrahasznosított anyagok használatának növelése és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaság előmozdítása. Magában foglalja továbbá a „támogatási forgatókönyvek” közzétételét, amelyek segítik az érdekelt felek által az ilyen megállapodások alapján meghozandó legfontosabb intézkedések azonosítását, együttműködve az érintett kutatóintézetekkel.

A reform végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (P1C2I1): Alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén és szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás

E beruházás célja a tiszta hidrogén kereskedelmi léptékű előállításának és tárolásának előmozdítása. A beruházás célja, hogy hozzájáruljon Finnország azon célkitűzéséhez, hogy 2035-ig megvalósítsa a karbonsemlegességet. A finanszírozást a hidrogén értékláncának egészére, valamint a szén-dioxid-leválasztásra, -tárolásra és -hasznosításra irányuló beruházások támogatására kell fordítani. Finnország várhatóan hozzájárul i. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású „zöld” hidrogén előállításához, a fosszilis tüzelőanyagok nehéziparban való használatának felváltásához, ii. a szén-dioxid leválasztásához, tárolásához és felhasználásához, valamint iii. a hidrogénnel kapcsolatos kutatáshoz. A potenciális IPCEI mellett támogathatók az európai együttműködési hálózatokhoz, például az Eurekához kapcsolódó projektek is.

Ez az intézkedés egy támogatási rendszerbe történő állami beruházásból áll, amelynek célja a magánberuházások ösztönzése és a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása Finnországban a hidrogén-értéklánc mentén, valamint a szén-dioxid-leválasztás, -tárolás és -hasznosítás terén. A program közvetlenül a magánszektornak nyújtott támogatásokkal működik. A program magán- és/vagy állami kutatószervezeteknek is nyújthat támogatást. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházása alapján a program célja kezdetben legalább 127 000 000 EUR összegű támogatás nyújtása.

A programot a Business Finland mint végrehajtó partner irányítja. A rendszernek tartalmaznia kell az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénre, valamint a szén-dioxid-leválasztásra és -hasznosításra vonatkozó terméksort.

A programba történő beruházás végrehajtása érdekében Finnország és a Business Finland végrehajtási megállapodást ír alá, amely a következő tartalmat tartalmazza:

1. A program döntéshozatali folyamatának leírása: A program végleges odaítéléséről szóló határozatot beruházási bizottság vagy más, azzal egyenértékű irányító testület hozza meg, és azt a kormánytól független tagok szavazatainak többségével hagyják jóvá.

2. A kapcsolódó támogatási politika kulcsfontosságú követelményei, amelyek a következőket foglalják magukban:

a nyújtott támogatások és a támogatható végső kedvezményezettek leírása.

b. Az a követelmény, hogy minden támogatott beruházás gazdaságilag életképes legyen.

c. A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés követelménye a DNSH technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározottak szerint. A támogatási politikának különösen a következő tevékenységeket és eszközöket kell kizárnia a támogathatóság köréből: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is, ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében 14 végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek 15 el 16 , iii. a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 17 és eszközök.

d. Az a követelmény, hogy a program végső kedvezményezettjei nem kaphatnak támogatást más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére.

3. A végrehajtási megállapodás hatálya alá tartozó összeg, a végrehajtó partner díjstruktúrája, valamint az a követelmény, hogy a program fel nem használt bevételeit – akár 2026 után is – ugyanazon szakpolitikai célokra kell felhasználni.

4. Nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmények, beleértve a következőket:

a. A végrehajtó partnernek a mozgósított támogatásokról való jelentéstételre szolgáló monitoringrendszerének leírása.

b. A végrehajtó partner azon eljárásainak leírása, amelyek biztosítják a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját.

C. Az egyes műveletek támogathatóságának a végrehajtási megállapodásban meghatározott követelményekkel összhangban történő ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség, mielőtt támogatást ítélnének oda egy műveletnek.

d. A Business Finland ellenőrzési tervével összhangban kockázatalapú utólagos ellenőrzések elvégzésére vonatkozó kötelezettség. Ezek az ellenőrzések a következőket vizsgálják:

az ellenőrzési rendszerek hatékonyak, beleértve a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség feltárását;

a DNSH-elvnek, az állami támogatási szabályoknak és az éghajlat-politikai célok követelményeinek való megfelelés; és

tiszteletben tartják azt a követelményt, hogy a program végső kedvezményezettjei ne kapjanak támogatást más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére. Az ellenőrzéseknek azt is ellenőrizniük kell, hogy az ügyletek jogszerűek-e, és hogy betartják-e az alkalmazandó végrehajtási megállapodás és támogatási megállapodások feltételeit.

5. A végrehajtó partner által végrehajtott éghajlat-politikai beruházásokra vonatkozó követelmények: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe történő beruházásból legalább 127 000 000 EUR-nak hozzá kell járulnia az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletével összhangban.

Nem részesülhetnek finanszírozásban a földgázból történő hidrogéntermelés. Ezen intézkedés keretében 2021. január 1-jétől 2025. december 31-ig ideiglenes támogatást kell nyújtani a környezetvédelmi engedélyezés és feldolgozás felgyorsításához.

Emellett a 2021-ben elfogadandó új kormányrendelet (energiatámogatási rendelet) keretében támogatást kell nyújtani egyes alacsony szén-dioxid-kibocsátású „zöld” hidrogénberuházásokhoz. A versenyfelhívást több szakaszban szervezik meg, és az a gazdasági és foglalkoztatási minisztérium, valamint a Business Finland hatáskörébe tartozik.

Annakbiztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 18 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 19 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 20 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 21 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hosszú távú hulladékártalmatlanítás károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás azt is előírja, hogy csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek választhatók ki.

A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy valamennyi projekt hozzájáruljon a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti 100%-os éghajlat-együtthatóval rendelkező 032. beavatkozási területhez kapcsolódó éghajlat-változási célkitűzésekhez. Az első pályázati felhívást 2021-ben kell megnyitni és közzétenni a Business Finland honlapján.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (P1C2I2): Közvetlen villamosítás és az ipari folyamatok dekarbonizációja

Az intézkedésnek elő kell mozdítania a közvetlen villamosítást és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipari folyamatokat az ipari ágazat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében. Az intézkedés:

I)hozzájárul az energiahatékonyság javításához a hőfogyasztás és a folyamatok villamosítása révén; és

II)hibrid megoldásokat vezet be, hőszivattyú-technológiát és többlethőt alkalmaz.

Az intézkedés célja, hogy támogassa az ipar felkészítését a szén energiafelhasználásának 2029-ben történő megszüntetésére és a tőzeg energiafelhasználásának legalább felére 2030-ig, azáltal, hogy ösztönzi a fosszilis tüzelőanyagok ipari célú felhasználásának a villamosenergia-használattal való felváltását.

A támogatást egy 2021. december 31-ig elfogadandó új kormányrendelet alapján kell nyújtani.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 22 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 23 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 24 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 25 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

A kiválasztási kritériumoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez hozzájáruló valamennyi projekt kapcsolódjon a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti, 100%-os éghajlati együtthatóval rendelkező 024ter beavatkozási területhez. E célból a kiválasztott projekteknek az előzetes kibocsátáshoz képest átlagosan legalább 30%-kal csökkenteniük kell az üvegházhatást okozó gázok közvetlen és közvetett kibocsátását. Az első projektfelhívást a jogszabály hatálybalépését követően azonnal meg kell nyitni.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (P1C2I3): A kulcsfontosságú anyagok és ipari melléktermékek újrafelhasználása és újrafeldolgozása

Az intézkedés célja a körforgásos gazdaság előmozdítása, amely újrahasználja és újrahasznosítja az ipari oldalt, a hulladékáramokat és más kulcsfontosságú anyagokat, például az akkumulátoros anyagokat, a műanyagokat, a textíliákat, a csomagolást, az elektromos és elektronikus berendezéseket, valamint az építési és bontási anyagokat.

Támogatást kell nyújtani a következőkhöz:

I)első kereskedelmi üzemek, kísérleti és demonstrációs üzemek;

II)új technológiák bevezetése a meglévő folyamatokba;

III)az újrahasználatot és az újrafeldolgozást előmozdító digitális platformok és szolgáltatási beruházások.

A keretösszegből legalább 30 000 000 EUR-t a körforgásos biogazdaság előmozdítására, és legalább 30 000 000 EUR-t az akkumulátor-értéklánc körforgásos gazdasági megoldásainak előmozdítására kell fordítani.

A Business Finland 2021-ben több szakaszban versenyfelhívásokat szervez.

Annakbiztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 26 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 27 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 28 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 29 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

A kiválasztási kritériumoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy valamennyi projekt hozzájáruljon a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti, 100%-os éghajlat-együtthatóval rendelkező 045a. beavatkozási területhez kapcsolódó éghajlat-változási célkitűzésekhez. E célból a kiválasztott projekteknek lehetővé kell tenniük a feldolgozott, elkülönítetten gyűjtött nem veszélyes hulladék tömegének legalább 50%-át másodlagos nyersanyaggá.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

B.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám	Intézkedés	Mérföldkő/cél	Név	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célok tekintetében)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
					Egység	Kiindulási	Cél	Negyedév	Év
11	P1C2R1 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – Az éghajlat-politikai törvény reformja és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású iparosítás	Mérföldkő	A felülvizsgált éghajlat-politikai törvény hatálybalépése	A törvény hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés				NEGYEDÉV	2022	Az éghajlatváltozásról szóló törvény módosítása a következőket foglalja magában: a 2030-ra és 2040-ra vonatkozó kibocsátáscsökkentési célok a karbonsemlegességi pályával összhangban aktualizált 2050-es célok a földhasználati ágazatra és a szénelnyelők megerősítésére vonatkozó célkitűzések
12	P1C2R1 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – Az éghajlat-politikai törvény reformja és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású iparosítás	Mérföldkő	Az aktualizált éghajlat- és energiapolitikai stratégia, a középtávú éghajlat-politikai terv és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ágazatspecifikus ütemtervek hatálybalépése	A stratégia, a terv és az ütemtervek közzététele a Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium honlapján				NEGYEDÉV	2025	Aktualizálni kell az éghajlatváltozással kapcsolatos stratégiákat, terveket és az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó ágazati ütemterveket, amelyek az éghajlatváltozásról szóló törvény végrehajtása szempontjából a legfontosabbak (a négy legfontosabb energiaigényes iparág az energiaipar, a vegyipar, az erdészeti ágazat és a technológiai ágazat). Az éghajlat- és energiapolitikai stratégia olyan szakpolitikai intézkedéseket és forgatókönyveket tartalmaz, amelyek célja az EU által 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célok, valamint a kormányprogramban meghatározott 2035-ös szén-dioxid-semlegességi cél elérése.
13	P1C2R2 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – A körforgásos gazdaság stratégiai előmozdítása és a hulladékgazdálkodási törvény reformja	Mérföldkő	A felülvizsgált hulladéktörvény főbb folyamatainak hatálybalépése	A módosított Ht. hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés				NEGYEDÉV	2024	A felülvizsgált hulladéktörvény (714/2021) a következőket tartalmazza: 1. A biohulladék nemzeti elkülönített gyűjtése 2022-ben teljes körűen működik. 2. a csomagolási hulladékkal, valamint a csomagolási hulladék és a textíliák elkülönített gyűjtésével kapcsolatos gyártói felelősség 2023-ban teljes mértékben működőképes. Az új ingatlanokból származó biohulladék nemzeti elkülönített gyűjtése 2024-ben teljes mértékben működőképes. A felülvizsgált hulladékgazdálkodási törvény felhatalmazza a finn kormányt arra, hogy új rendeleteket fogadjon el, beleértve a következőket: i. a települési hulladékra vonatkozó általános újrafeldolgozási célértékek, amelyeket 2025-ben a jelenlegi 41%-ról 55%-ra, 2030-ban pedig 60%-ra kell növelni, és ii. a csomagolási hulladék gyártóira vonatkozó, jogilag kötelező erejű újrafeldolgozási célértékek, amelyek 31%-kal növelik a műanyag csomagolás újrafeldolgozási arányát.
14	P1C2R2 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – A körforgásos gazdaság stratégiai előmozdítása és a hulladékgazdálkodási törvény reformja	Mérföldkő	A körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiai program végrehajtásáról szóló kormányhatározat elfogadása	A kormányhatározat (YM/2021/17) közzététele a kormány honlapján				NEGYEDÉV	2021	El kell fogadni a körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiai program végrehajtásáról szóló kormányhatározatot, amelynek tartalmaznia kell azt a célkitűzést, hogy a nem megújuló természeti erőforrások fogyasztása csökkenjen, és a megújuló természeti erőforrások fenntartható használata növekedhet annak érdekében, hogy az elsődleges nyersanyagok teljes hazai fogyasztása 2035-re ne haladja meg a 2015-ös szintet.
15	P1C2R2 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – A körforgásos gazdaság stratégiai előmozdítása és a hulladékgazdálkodási törvény reformja	Mérföldkő	Nemzeti megállapodás megkötése a kulcsfontosságú szereplőkkel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságról	Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságra vonatkozó szerződéses keret létrehozása és megállapodás jött létre az ipar és az érdekelt felek kulcsfontosságú szereplőivel				NEGYEDÉV	2025	A körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiai programot támogató, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságra vonatkozó új nemzeti szerződési keretet meg kell kötni és közzé kell tenni a Finn Köztársaság kormányának honlapján. A természeti erőforrások felhasználására vonatkozó támogató forgatókönyveket az érintett kutatóintézetekkel együttműködve kell kidolgozni. A cél az, hogy legalább 22 érdekelt fél csatlakozzon a megállapodáshoz, és kötelezettséget vállaljon olyan intézkedések végrehajtására, amelyek előmozdítják a körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiai program célkitűzéseit.
16	P1C2I1 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén és szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás	Mérföldkő	Az alacsony kibocsátású hidrogén előállítására és felhasználására, valamint a szén-dioxid-leválasztásra és -hasznosításra vonatkozó első nemzeti pályázati felhívás közzététele	Az első pályázati felhívások közzététele a Business Finland honlapján				NEGYEDÉV	2021	Az alacsony kibocsátású hidrogén, valamint a szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás gyártására és felhasználására vonatkozó első nemzeti pályázati felhívás közzététele. A pályázati felhívás feladatmeghatározása támogathatósági kritériumokat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).
17	P1C2I1 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén és szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás	Mérföldkő	Végrehajtási megállapodás	A végrehajtási megállapodás hatálybalépése				NEGYEDÉV	2025	A végrehajtási megállapodás hatálybalépése.
18	P1C2I1 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén és szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás	Célpont	A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások		Százalék (%)	0	100%	NEGYEDÉV	2026	A Business Finland az RRF-beruházás 100%-ának a programba történő felhasználásához szükséges összegről jogi támogatási megállapodást kötött a végső kedvezményezettekkel (figyelembe véve a kezelési díjakat). E finanszírozás 100%-ának éghajlat-politikai célkitűzésekhez kell hozzájárulnia a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával.
18a.	P1C2I1 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén és szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás	Mérföldkő	A minisztérium befejezte a beruházást	Átutalási igazolás				NEGYEDÉV	2026	Finnország a program céljaira 127000000 EUR -t utal át a Business Finland részére.
19	P1C2I2 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – Az ipari folyamatok közvetlen villamosítása és dekarbonizációja	Mérföldkő	Az ipar szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó ipari folyamatok közvetlen villamosítására és alacsony szén-dioxid-kibocsátásúvá tételére irányuló első pályázati felhívás közzététele	Az első pályázati felhívás közzététele a Business Finland honlapján.				NEGYEDÉV	2021	Hatályba lépett a módosított finanszírozási iránymutatás (az energiatámogatásokról szóló rendelet), amely lehetővé teszi az ipari folyamatok közvetlen villamosítására és alacsony szén-dioxid-kibocsátásúvá tételére irányuló első versenypályázati felhívás közzétételét, amelynek célja az ipar szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése. A pályázati felhívás feladatmeghatározása támogathatósági kritériumokat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).
20	P1C2I2 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – Az ipari folyamatok közvetlen villamosítása és dekarbonizációja	Mérföldkő	A közvetlen villamosítással és az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó ipari folyamatokkal kapcsolatos projektekhez nyújtott valamennyi vissza nem térítendő támogatás odaítélése	Értesítés az összes vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről				NEGYEDÉV	2023	A közvetlen villamosítással és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipari folyamatokkal kapcsolatos összes projektet a vonatkozó pályázati felhívások kritériumainak megfelelően kell kiválasztani. Minden felhívásnak a 19. mérföldkőben megjelölt támogathatósági/kiválasztási kritériumokon kell alapulnia. A támogatás odaítéléséről szóló valamennyi határozatot a versenypályázati felhívások keretében kiválasztott projektkedvezményezettek/pályázók számára kell kibocsátani, lehetővé téve a kiválasztott projektek végrehajtásának megkezdését.
21	P1C2I2 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – Az ipari folyamatok közvetlen villamosítása és dekarbonizációja	Célpont	A támogatott projektek lezárása		Szám	0	3	NEGYEDÉV	2026	Legalább három támogatott projektet kell befejezni, amit a projekt kedvezményezettjei által benyújtott projektjelentések is alátámasztanak. Ezeknek meg kell felelniük az ipari folyamatok villamosításának legalább 43 MW-os növekedésének.
22	P1C2I3 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – A kulcsfontosságú anyagok és ipari melléktermékek újrafelhasználása és újrafeldolgozása	Mérföldkő	A hulladékanyagok és melléktermékek újrafelhasználását előmozdító beruházási projektekre vonatkozó első pályázati felhívás közzététele.	Az első pályázati felhívás közzététele a Business Finland honlapján				NEGYEDÉV	2021	Hatályba lépett a körforgásos gazdaság és a fenntartható zöld növekedés előmozdításához a vállalkozásoknak nyújtott támogatásról szóló 1197/2020. sz. kormányrendelet, amely lehetővé tette a hulladékanyagok és melléktermékek újrafelhasználását előmozdító beruházási projektekre irányuló első versenypályázati felhívás közzétételét. A pályázati felhívás feladatmeghatározása támogathatósági kritériumokat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).
23	P1C2I3 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – A kulcsfontosságú anyagok és ipari melléktermékek újrafelhasználása és újrafeldolgozása	Mérföldkő	Valamennyi vissza nem térítendő támogatás odaítélése az újrahasználati és újrafeldolgozási projektekhez	Értesítés az összes vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről				NEGYEDÉV	2023	A kulcsfontosságú anyagok és az ipari melléktermékek valamennyi újrahasználatára és újrafeldolgozására irányuló projektet a vonatkozó pályázati felhívások kritériumainak megfelelően kell kiválasztani. Minden felhívásnak a 22. mérföldkőben megjelölt támogathatósági/kiválasztási kritériumokon kell alapulnia. A támogatás odaítéléséről szóló valamennyi határozatot a versenypályázati felhívások keretében kiválasztott projektkedvezményezettek/pályázók számára kell kibocsátani, lehetővé téve a kiválasztott projektek végrehajtásának megkezdését.
24	P1C2I3 – A zöld és digitális átállást támogató ipari reformok és beruházások – A kulcsfontosságú anyagok és ipari melléktermékek újrafelhasználása és újrafeldolgozása	Célpont	A támogatott projektek lezárása		Szám	0	10	NEGYEDÉV	2026	Legalább tíz támogatott projektet kell befejezni, amit a projekt kedvezményezettjei által benyújtott projektjelentések is alátámasztanak. Ezeknek legalább 45 622 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő csökkentési kapacitásnak kell megfelelniük.

C. P1C3 KOMPONENS: AZ ÉPÜLETÁLLOMÁNY ÉGHAJLATI ÉS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE

Finnország célul tűzte ki, hogy a világ első fosszilisenergia-mentes jóléti társadalmává váljon, és 2035-re elérje a karbonsemlegességet. A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének általános célja, hogy hozzájáruljon a karbonsemlegességi célkitűzés eléréséhez azáltal, hogy csökkenti az épületek teljes életciklusa során keletkező kibocsátásokat, különös tekintettel az építőiparra és a fűtésre.

A komponens magában foglalja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású módszerek építőipari alkalmazásának előmozdítására irányuló beruházást. Ezt a beruházást olyan reformokkal kell kiegészíteni, amelyek célja az épületek építése során keletkező kibocsátások csökkentése, és amelyek 2024-ig, a 2030-as évek elejéig pedig teljesen megszüntetik a fosszilisolaj-alapú fűtési rendszereket a középületekben.

A komponens hozzájárul a beruházásoknak a zöld átállásra, különösen a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra való összpontosítására vonatkozó országspecifikus ajánlások (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra és az energetikai átállásra irányuló beruházások előmozdítása (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás) megvalósításához.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

C.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (P1C3R1): A földhasználatról és az épületekről szóló törvény reformja

Finnország jogszabályokat fogad el a földhasználatról és az épületekről szóló hatályos törvény (132/1999) megreformálása érdekében, amelynek egyik célja az épületek teljes élettartama során keletkező kibocsátások csökkentése, beleértve az építést, a használatot, a javítást és a bontást. A reform az ingatlanfejlesztőkre, a tulajdonosokra, a tervezőkre, a vállalkozókra, az építőanyag-iparra és a hatóságokra irányul.

A reformot 2023-tól fokozatosan kell végrehajtani, az utolsó rendeleteket pedig 2026. június 30-ig kell elfogadni. A reform hatálybalépését követően az új építésnek alacsony szén-dioxid-kibocsátásúnak kell lennie, és a felújításokat alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokkal kell végrehajtani.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Reform (P1C3R2): Cselekvési terv a fosszilisolaj-alapú fűtés fokozatos megszüntetésére

Finnország azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra fokozatosan meg kell szüntetni a fosszilis tüzelőanyagokkal való fűtést. E reformintézkedés keretében Finnország áttekintést kap a fosszilisolaj-fűtéssel rendelkező épületekről és tulajdonosaikról, a kibocsátásokról és az energiafogyasztásról. Finnország cselekvési tervet fogad el azzal a céllal, hogy 2030-ra elérje az olajfűtés fokozatos megszüntetésére vonatkozó célkitűzést. A cselekvési tervnek az e cél eléréséhez szükséges támogatásokat és vissza nem térítendő támogatásokat, adó- és adótámogatásokat, információirányítást, szabályozási irányítást, energiahatékonysági megállapodásokat, közbeszerzést és pénzügyi eszközöket kell tartalmaznia. Finnország célja, hogy az új eszközök használatára vagy a meglévő eszközök javítására vonatkozó döntéseket külön hozza meg.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (P1C3I2): Az Alacsony szén-dioxid-kibocsátású épített környezetre irányuló program

Ez az intézkedés elsősorban egy kutatási, fejlesztési és innovációs programból áll, amelynek célja, hogy felgyorsítsa az épített környezetre irányuló alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások (például működési modellek, termékek, anyagok) kifejlesztését és elfogadását. Az intézkedés hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez, és előmozdítja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és körforgásos gazdaságot, a kutatásra és innovációra, a technológiaátadásra, valamint a kutatás, a vállalkozások és a helyi önkormányzatok közötti együttműködésre összpontosítva. A következő intézkedéseket kell támogatni:

I)kutatási, fejlesztési és innovációs támogatási program a beruházások ösztönzése érdekében (legalább 32 millió EUR);

II)az épített környezetre irányuló éghajlatbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokat támogató tudásbázis és értékelési eszközök beszerzése, beleértve a program hatálya alá tartozó beruházási támogatás lehetőségét is (legalább 4 millió EUR); és

III) az épített környezetben alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások exportját célzó közös üzleti projektek kidolgozásának és összehangolásának támogatása (legalább 2 millió EUR).

A támogatást a Business Finland támogatási programjai (fenti i. és iii. alpont) (az 1146/2017. sz. törvény, az 1147/2017. sz. és 1444/2014. sz. rendelet), valamint a Környezetvédelmi Minisztérium 1286/2015. és 688/2001. rendelete alapján nyújtják. A Business Finland 2021-től kezdődően több szakaszban versenyfelhívásokat szervez. A program egy kísérleti projektre épül (aKira-Digi program, amelyet 2016 és 2019 között hajtottak végre). A pályázati felhívások elsősorban kis- és középvállalkozásokat, helyi hatóságokat és kutatóintézeteket céloznak meg.

Annakbiztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 30 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 31 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 32 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 33 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez hozzájáruló valamennyi projekt kapcsolódjon a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti 022. vagy 027. beavatkozási területhez, amely 100%-os éghajlat-együtthatóval rendelkezik.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám	Intézkedés	Mérföldkő/cél	Név	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célok tekintetében)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
					Egység	Kiindulási	Cél	Negyedév	Év
25	P1C3R1 – Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése – A földhasználatról és az épületekről szóló törvény reformja	Mérföldkő	A megreformált földhasználati és építési törvény hatálybalépése	A törvény azon rendelkezése, amely a földhasználatról és az építésről szóló törvény módosításainak hatálybalépését jelzi				NEGYEDÉV	2026	A megreformált földhasználati és építési törvényen alapuló jogszabályoknak korlátozniuk kell az építési projektek szén-dioxid-kibocsátását az épület életciklusa során. Szabályozza továbbá a számítási módszerek és interoperábilis adatbázisok kidolgozását az alacsony szén-dioxid-kibocsátású építkezés lehetővé tétele érdekében.
26	P1C3R2 – Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése – cselekvési terv a fosszilisolaj-alapú fűtés fokozatos megszüntetésére	Mérföldkő	A fosszilisolaj-alapú fűtés fokozatos megszüntetésére irányuló cselekvési terv közzététele	A cselekvési terv közzététele a finn kormány honlapján				NEGYEDÉV	2022	A cselekvési tervben meg kell határozni az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy Finnország valamennyi épületében 2030. december 31-ig fokozatosan megszüntessék a fosszilisolaj-alapú fűtést.
27	P1C3R2 – Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése – cselekvési terv a fosszilisolaj-alapú fűtés fokozatos megszüntetésére	Célpont	Az egyedi olajfűtéssel működő lakóházak számának csökkentése		Szám	133 000	106 400	NEGYEDÉV	2025	Az elkülönített olajfűtést használó különálló házak számának csökkentése a 2019. évi 133000-ről 2025-re 106400 -ra, ami 20%-os csökkenést jelent.
31	P1C3I2 – Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése – Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épített környezet programja	Mérföldkő	Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épített környezet támogatására vonatkozó első pályázati felhívás közzététele	A pályázati felhívás közzététele				NEGYEDÉV	2021	A kutatással és innovációval, a technológiaátadással, valamint a kutatás, az üzleti szféra és a helyi önkormányzatok közötti együttműködéssel foglalkozó, alacsony szén-dioxid-kibocsátású épített környezetre vonatkozó első pályázati felhívás közzététele. A feladatmeghatározás támogathatósági kritériumokat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).
32	P1C3I2 – Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése – Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épített környezet programja	Mérföldkő	Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épített környezetet támogató projektekre vonatkozó valamennyi vissza nem térítendő támogatás és közbeszerzési szerződés odaítélése	Értesítés valamennyi vissza nem térítendő támogatás és közbeszerzési szerződés odaítéléséről				NEGYEDÉV	2024	Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épített környezetvédelmi projektek kiválasztását a vonatkozó pályázati felhívások kritériumainak megfelelően kell elvégezni. Minden felhívásnak a 31. mérföldkőben megjelölt támogathatósági/kiválasztási kritériumokon kell alapulnia. A támogatás odaítéléséről szóló valamennyi határozatot a versenypályázati felhívások keretében kiválasztott projektkedvezményezettek/pályázók számára kell kibocsátani, lehetővé téve a kiválasztott projektek végrehajtásának megkezdését.
33	P1C3I2 – Az épületállomány éghajlati és környezeti hatásainak csökkentése – Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású épített környezet programja	Mérföldkő	A támogatott projektek lezárása	A befejezett projektekről szóló zárójelentés közzététele				NEGYEDÉV	2026	A programot a legalább 32 900 000 EUR összegű vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei által benyújtott projektjelentések , valamint a beszerzések és a program végrehajtásának legalább 3 100 000 EUR összegű költségeire vonatkozó információk alapján kell befejezni.  Ezek az intézkedésre elkülönített 36 000 000 EUR-ból legalább 40000000 EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalásnak felelnek meg. A program jelentése tartalmazza az összes támogatott projektre vonatkozó legfontosabb információkat, beleértve a számukra odaítélt vissza nem térítendő támogatásokat, valamint a beszerzések és a program végrehajtásának költségeit. Ki kell térnie továbbá az építőipari és ingatlanágazat szén-dioxid-kibocsátására gyakorolt, a program eredményeként jelentkező hatások értékelésére is.

D. P1C4 KOMPONENS: ALACSONY SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁSÚ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGEK ÉS A KÖZLEKEDÉS SZÁMÁRA

Finnország célul tűzte ki, hogy a világ első fosszilisenergia-mentes jóléti társadalmává váljon, és 2035-re elérje a karbonsemlegességet. A szén-dioxid-semlegessé válás 2035-re történő átállásának részeként Finnország azt is célul tűzte ki, hogy 2030-ra a 2005-ös szinthez képest 50%-kal csökkenti a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének általános célja, hogy a közlekedés kibocsátásának csökkentése és a szén-dioxid-mentes közlekedési módok használatának előmozdítása révén hozzájáruljon a közlekedésből származó kibocsátásra vonatkozó célkitűzés eléréséhez. Jelenleg az alternatív gépjárművek a személygépkocsi-állomány csupán 2,3%-át teszik ki, és az összes nyilvános elektromos töltőállomás és gáztöltő állomás 48%-a a fő nagyvárosi területeken (Helsinki, Tampere, Turku) található.

A komponens magában foglal egy, a nem fosszilis magánközlekedés használatának előmozdítására irányuló beruházást, beleértve a nem fosszilis üzemanyagokat használó járművek nyilvános töltőinfrastruktúrájába és töltőinfrastruktúrájába való beruházást is. Ezt a beruházást olyan reformoknak kell kísérniük, amelyek magukban foglalják a nem fosszilis üzemanyagot használó közlekedés ösztönzésére vonatkozó ütemtervet és a közlekedési adó felülvizsgálatát.

A komponens hozzájárul a beruházásoknak a zöld átállásra, különösen a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra való összpontosítására vonatkozó országspecifikus ajánlások (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra és az energetikai átállásra irányuló beruházások előmozdítása (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás) megvalósításához.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

D.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (P1C4R1): A fosszilis energiahordozóktól mentes közlekedés ütemterve

Finnország becslése szerint további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig további 1,65 megatonnával lehessen csökkenteni a közlekedésben. A finn kormány 2021. május 6-án állásfoglalást fogadott el a fosszilis energiahordozóktól mentes közlekedés ütemtervéről, amely intézkedéseket tartalmaz a 2030-ra kitűzött cél és a kibocsátásmentes közlekedés 2045-ig történő eléréséhez.

Az első szakaszban olyan támogatásokról és ösztönzőkről kell dönteni, amelyek előmozdítják a kibocsátásmentes közlekedést. Az előirányzott intézkedések közé tartozik a biogáznak és az elektromos üzemanyagoknak az elosztási kötelezettség alá vonása, a villamos energia és a gáz szállítására szolgáló közcélú elosztási infrastruktúra támogatása, a lakásszövetkezetek és munkahelyek magán töltő-infrastruktúrájának támogatása, valamint számos vásárlási támogatás (elektromos autók, elektromos és gázüzemű kisteherautók és teherautók), valamint a fenntartható közlekedési módok támogatása (kerékpározás, gyaloglás, tömegközlekedés). Ezen intézkedések számított kibocsátásának csökkentése legalább 0,62 megatonna (Mt). Az e komponens keretében előirányzott beruházások várhatóan támogatják e reform végrehajtását. Az ezen intézkedések finanszírozására vonatkozó döntéseket az állami költségvetésről szóló tárgyalások keretében, 2021 őszén fogják tárgyalni.

Emellett 2021. december 31-ig be kell fejezni a lehetséges további intézkedésekre vonatkozó hatásvizsgálatokat. Az értékelendő intézkedések a következőket foglalják magukban:

·A biogáz és a bioüzemanyagok elosztási kötelezettségének növelése a jelenlegi 30%-ról

·A távmunka növelésének előfeltételei

·A kombinált szállítás kibocsátáscsökkentési potenciálja

·Digitális közlekedési megoldások és a mobilitási szolgáltatások előmozdítása

·Egyéb hiteles, ellenőrizhető kibocsátáscsökkentési intézkedések.

Amint ismertté válik az uniós szintű intézkedések előrehaladása és a hatásvizsgálatok eredménye, Finnország felméri és eldönti, hogy szükség van-e további intézkedésekre, és 2021 végéig szakpolitikai javaslatokat fogad el a fennmaradó kibocsátáscsökkentés elérése érdekében (az ütemterv 3. szakasza). E célból különböző alternatív intézkedéseket kell kidolgozni, ideértve a fosszilis tüzelőanyagok nemzeti kibocsátáskereskedelmét is. A belföldi közlekedésből származó kibocsátásokra vonatkozó alapforgatókönyvet 2021 őszéig aktualizálni kell annak érdekében, hogy új becsléseket kapjunk a 2030-as cél eléréséhez szükséges kibocsátáscsökkentések mennyiségéről.

A fosszilis energiahordozóktól mentes közlekedés ütemtervének végrehajtását követően Finnország 2025-ig a 2005-ös szinthez képest legalább 29%-kal csökkenti a belföldi közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátását.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Reform (P1C4R2): Adóreform a fenntartható közlekedésért

A munkavállalói közlekedési juttatások adóztatásának reformja ösztönzi az elektromos járművek, a tömegközlekedés és a kerékpárok használatát. Ez magában foglalja az elektromos járművekre vonatkozó alacsonyabb adókulcsokat a 2021–2025-ös időszakra, a közlekedési bérletekre vonatkozó egyszerűsített adórendszereket és a munkavállalóknak biztosított kerékpárok adókedvezményeit.

Emellett a munkavállalói közlekedési juttatás adóztatásának reformja magában foglalja az elektromos és újratölthető hibrid személygépkocsik töltési kedvezményeire vonatkozó adómentességet a 2021–2025-ös időszakra vonatkozóan.

Emellett egy, köztisztviselőkből álló munkacsoport várhatóan 2021 májusában fogad el egy jelentést, amely tanácsot ad a finn kormánynak a közlekedésből származó kibocsátások ellenőrzésének hatékonyabbá tételéhez és a hosszú távú költségvetési alap biztosításához szükséges adóintézkedésekről.

A reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (P1C4I1): Nyilvános elektromos és hidrogéntöltő infrastruktúra a villamos energia és a hidrogén szállításához

Ez az intézkedés támogatást nyújt az elektromos járművek töltésére és a hidrogénüzemű járművek – köztük a nehéz tehergépjárművek – üzemanyag-feltöltésére szolgáló, széles körben elérhető nyilvános infrastruktúra-hálózat kiépítéséhez annak érdekében, hogy a fosszilis tüzelőanyaggal működő járművek alternatív üzemanyaggal hajtott járművekkel való felváltásának ösztönzése révén csökkenjen a kibocsátás. Támogatást kell biztosítani i. nagy teljesítményű töltők és ii. megújulóhidrogén-töltő állomások számára.

A támogatásra való jogosultság feltétele, hogy az elektromos és egyéb töltőpontok nyilvánosan hozzáférhetők legyenek. A támogatás az Energiaügyi Hatóság felelősségi körébe tartozó versenyfelhívás formájában valósul meg egy olyan létező támogatási program kiegészítése révén, amely jelenleg a közlekedési villamos energia és biogáz 2018–2021-es infrastrukturális támogatásáról szóló 498/2018. sz. kormányrendeleten alapul. 2022-ben új kormányrendelet kerül elfogadásra a 2022–2025-ös időszakra vonatkozóan. A pályázati felhívásokat mind az egyes vállalatok, mind az önkormányzatok előtt nyitva kell tartani. A beruházásokat az (EU) 2018/2001 irányelvvel összhangban kell végrehajtani.

A beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

D.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám	Intézkedés	Mérföldkő/cél	Név	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célok tekintetében)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
					Egység	Kiindulási	Cél	Negyedév	Év
34	P1C4R1 – Alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások a városok és a közlekedés számára – A fosszilis tüzelőanyagoktól mentes közlekedés ütemterve	Mérföldkő	A belföldi közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséről szóló LVM/2021/62. sz. kormányhatározat elfogadása	A kormányhatározat közzététele				NEGYEDÉV	2021	A fosszilis energiahordozóktól mentes közlekedésre vonatkozó ütemterv utasításokat és iránymutatásokat tartalmaz a belföldi közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2005-ös szinthez képest 2030-ig 50%-kal történő csökkentésére irányuló intézkedések kidolgozásához. Az intézkedések egy részét jogszabályok, másokat pedig szakpolitikai intézkedések révén kell végrehajtani.
35	P1C4R1 – Alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások a városok és a közlekedés számára – A fosszilis tüzelőanyagoktól mentes közlekedés ütemterve	Mérföldkő	A belföldi közlekedésből származó kibocsátások csökkentésére irányuló további nemzeti intézkedésekről szóló kormányhatározat közzététele	A kormányhatározat kihirdetése				NEGYEDÉV	2021	Az elfogadandó intézkedéseknek átfogó hatásvizsgálatot kell követniük, és célul kell kitűzniük, hogy a közlekedésből származó kibocsátások 2030-ra 2005-höz képest 50%-kal csökkenjenek. A további intézkedések révén elérendő szükséges csökkentések becsült mennyisége 1,03 megatonna (a 2020. áprilisi alapforgatókönyv becslése szerint). A becslést naprakésszé kell tenni a 2021 őszén benyújtandó aktualizált alapforgatókönyv alapján.
36	P1C4R1 – Alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások a városok és a közlekedés számára – A fosszilis tüzelőanyagoktól mentes közlekedés ütemterve	Célpont	A belföldi közlekedésből származó kibocsátások legalább 29%-os csökkentése 2025-ig 2005-höz képest		Százalék	0	29	NEGYEDÉV	2026	A fosszilis energiahordozóktól mentes közlekedés ütemtervében foglalt szakpolitikai intézkedések végrehajtását követően a belföldi közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2025-re a 2005-ös szinthez képest legalább 29%-kal csökkent, és hozzájárult ahhoz, hogy Finnország közelebb kerüljön a 2030-ra elérendő 50%-os kibocsátáscsökkentési célhoz.
37	P1C4R2 – Alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások a városok és a közlekedés számára – Adóreform a fenntartható közlekedésért	Mérföldkő	A jövedelemadóról szóló törvény (1205/2020) jogalkotási módosításainak hatálybalépése a mobilitásból származó foglalkoztatási előnyök adóztatása tekintetében	A törvénymódosítások hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés				NEGYEDÉV	2021	A jövedelemadóról szóló törvény módosításainak előnyben kell részesíteniük a sokkal alacsonyabb kibocsátású autók választását, valamint a könnyű- és tömegközlekedési és mobilitási szolgáltatások egyenlőbb használatát. Ez magában foglalja a 2021 és 2025 közötti időszakban a teljes elektromos autókra vonatkozó alacsonyabb adókulcsokat, a közlekedési bérletekre vonatkozó egyszerűsített adórendszereket és a munkavállalóknak biztosított kerékpárok adókedvezményeit.
38	P1C4R2 – Kis szén-dioxid-kibocsátású megoldások a városok és a közlekedés számára – A fenntartható közlekedést célzó adóreform	Mérföldkő	A jövedelemadóról szóló törvény (1205/2020.) jogszabályi módosításainak hatálybalépése a teljesen elektromos vagy újratölthető hibrid autók töltési kedvezményének adómentessége tekintetében	A törvénymódosítások hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés				NEGYEDÉV	2021	A jövedelemadóról szóló törvény átmeneti módosítása támogatni fogja a teljesen elektromos és az újratölthető hibrid autók feltöltését. A módosítás következtében a munkáltató által fizetett, teljesen elektromos vagy újratölthető hibrid autók munkahelyen vagy nyilvános töltőponton történő feltöltése a 2021–2025-ös időszakban adómentes juttatás lesz. Az ellátás a munkavállaló saját autójának vagy korlátozott ellátású vállalati személygépkocsijának felszámítására vonatkozik.
39	P1C4I1 – Alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások a városok és a közlekedés számára – Nyilvános elektromos és hidrogéntöltő infrastruktúra a villamos energia és a hidrogén szállításához	Mérföldkő	Az elektromos és hidrogénüzemű járművek elosztási infrastruktúrájának javítására irányuló pályázati felhívások közzététele	A pályázati felhívások közzététele				NEGYEDÉV	2022	Az elektromos és hidrogénüzemű járművek elosztási infrastruktúrájára vonatkozó első két pályázati felhívás közzététele olyan feladatmeghatározással, beleértve a támogathatósági kritériumokat, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.
40	P1C4I1 – Alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások a városok és a közlekedés számára – Nyilvános elektromos és hidrogéntöltő infrastruktúra a villamos energia és a hidrogén szállításához	Célpont	Az elektromos járművek töltőire és hidrogéntöltő állomásaira előirányzott költségvetés		EUR	0	13 600 000	NEGYEDÉV	2025	A finn energiahatóság legalább 13 600 000 EUR-t különített el az elektromos járművek töltőinek és hidrogéntöltő állomásainak telepítésére irányuló támogatható projektek végrehajtására.

E. P1C5 KOMPONENS: KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG ÉS TERMÉSZETALAPÚ MEGOLDÁSOK

A finn kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig megállítsa a biológiai sokféleség csökkenését. A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének átfogó célja, hogy hozzájáruljon a biológiai sokféleségnek a természeti erőforrások intenzív használata miatti csökkenésének megállításához, valamint a Balti-tenger szennyezése elleni küzdelemhez.

A komponens olyan beruházásokat foglal magában, amelyek célja a szennyezés elleni küzdelem innovatív megoldásainak előmozdítása, mint például az iparban keletkező melléktermék, a gipsz használata a Balti-tenger foszforkoncentrációjának csökkentésére, valamint az éghajlat-fenntartható erdőgazdálkodás fejlesztése. Ezeket a beruházásokat a természetvédelmi törvény reformja egészíti ki. Ez a jogi aktus jogalapot biztosít a biológiai sokféleséggel kapcsolatos nemzeti stratégiához, és célja a biológiai sokféleség erősítése.

A komponens hozzájárul a beruházásoknak a zöld átállásra való összpontosítására vonatkozó országspecifikus ajánlások (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás) megvalósításához.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

E.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (P1C5R1): A természetvédelmi jogszabályok korszerűsítése

Finnország jelenleg nem rendelkezik jogalappal a biológiai sokféleséggel kapcsolatos nemzeti stratégiához és az önkéntes természetvédelmi intézkedésekhez, ideértve a helyreállítást és az aktív természeti gazdálkodási intézkedéseket is. Finnország naprakésszé teszi a természetvédelmi törvényt (1096/1996) annak érdekében, hogy a biológiai sokféleség erősítése érdekében jobban megfeleljen a jelenlegi igényeknek. A törvény jogszabályi módosításainak célja annak biztosítása, hogy a döntéshozatal jobban figyelembe vegye a biológiai sokféleség természetvédelmi területeken kívüli megőrzését és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartását. Ezen túlmenően új intézkedéseket kell elfogadni az élőhelyek és fajok védelmének hatékonyabbá tétele érdekében.

A kormány 2022. január 31-ig benyújtja a parlamentnek az új természetvédelmi törvényt. Az új törvény 2022-ben lép hatályba. A törvényt a gazdaságfejlesztési, közlekedési és környezetvédelmi központok, a Metsähallitus és a Környezetvédelmi Minisztérium hajtja végre.

Finnország célja továbbá, hogy rendeletet fogadjon el a helyreállítási és gondozási intézkedések pénzügyi támogatási rendszeréről, amely támogatja a veszélyeztetett élőhelyek, fajok és tájképi értékek helyreállítására és kezelésére irányuló intézkedéseket.

A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Reruházás (P1C5I1): Gipszkezelés és tápanyag-újrahasznosítás

Az intézkedés a szántóföld gipsszel történő kezelése révén támogatja az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseket. E megoldás célja a mezőgazdaságból a Balti-tengerbe irányuló foszforterhelés csökkentése. Az intézkedés célja továbbá a tápanyagok víztestekbe történő kibocsátásának csökkentése azáltal, hogy előmozdítja a tápanyagok újrahasznosítását a városi területekről származó tápanyagokban gazdag hulladékáramokból, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az eutrofizáció és a lebomlás megelőzéséhez.

A beruházás két elemből áll:

I)a mezők gipsszel történő kezelése; és

II)A tápanyag-újrahasznosítással kapcsolatos K+F projektek.

A gipsszel történő kezelés támogatása a vízkészletkezelésről és a tengervédelmi stratégiáról szóló törvény (1299/2004) alapján kiadott 510/2020. kormányrendelet alapján történik. A gipszbeszerzésre, -szállításra és -alkalmazási szolgáltatásokra vonatkozó versenypályázati felhívásokat 2021-ben Délnyugat-Finnország gazdaságfejlesztési, közlekedési és környezetvédelmi központjának hatáskörében mellett kell kiírni. Az intézkedés termelőkre és mezőgazdasági termelőkre irányul. Finnországban 540000 hektárnyi földterületet azonosítottak gipszkezelésre alkalmas területként. Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. Különösenaz érintett szántóterületek és víztestek nyomon követését kell elvégezni annak biztosítása érdekében, hogy a földterületekre (beleértve a talajt is) és a vízi ökoszisztémákra, valamint a szénegyensúlyra gyakorolt káros hatásoktól mentesek legyenek. Amennyiben bármilyen káros hatást azonosítanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni az ökoszisztéma-egyensúly és/vagy a szénegyensúly visszaállításának biztosítására, és el kell kerülni a gipsszel történő kezelést az érintett területen. Az e beruházás keretében nyújtott finanszírozás nem használható fel a gipsz élelmiszer-alapanyagnak számító bioüzemanyag/bioenergia-növények termesztésével összefüggő alkalmazására. A tápanyag-újrahasznosítási K+F projektek támogatása a tápanyag-újrahasznosítási és szennyvíztisztítási energiahatékonysági projektekről szóló kormányrendelet alapján történik 2020–2026-ban (657/2020.). A nyílt pályázati felhívásokat a Környezetvédelmi Minisztérium felelőssége mellett kell kiírni. A projektek támogatják a tápanyag-újrahasznosítás új technikáinak és módszereinek bevezetését, a magas fokú feldolgozással járó versenyképes végtermékek előállítását, a K+F-be való beruházást és az ipar versenyképességét. A kiválasztási folyamat során különös figyelmet kell fordítani az éghajlatváltozásra, az eutrofizációra és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásokra.

A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez hozzájáruló valamennyi projekt kapcsolódjon a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti 045a. beavatkozási területhez, amelynek 100%-os éghajlat-együtthatója van. Ezért a gipszellátás céljából kiválasztott projektek kapcsán biztosítani kell, hogy a gipszet szállító érintett gyártók által termelt, elkülönítetten gyűjtött, nem veszélyes szárazgipszhulladék legalább 50%-át (szárazanyag-tartalomra számítva) másodlagos nyersanyaggá alakítsák át. A tápanyag-újrahasznosításra kiválasztott projekteknek biztosítaniuk kell, hogy a szennyvízben található hasznosítható tápanyagok vagy biomassza legalább 50%-átmásodlagos nyersanyaggá alakítsák át.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (P1C5I2): Éghajlati szempontból fenntartható intézkedések a földhasználati ágazatban

Ez az intézkedés az éghajlati szempontból fenntartható földhasználati módszerek fejlesztésére összpontosít. Finnország olyan kezdeményezéseket finanszíroz, amelyek lehetővé teszik az erdészeti ágazat számára, hogy célzottabb és változatosabb fakitermelési és gazdálkodási módszereket alkalmazzon, amelyekben a jelenleginél erőteljesebben figyelembe kell venni a talajt, a természeti értékeket és a vízvédelmet („precíziós erdőgazdálkodás”). Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. Az intézkedésnek további módszereket, technológiákat és információgenerálást kell magában foglalnia az erdők fenntarthatóságának előmozdítása érdekében, többek között a vegyes erdők előnyben részesítése és az erdők biológiai sokféleségének megerősítése révén, többek között a helyszínen található száradék mennyiségének növelése révén. Azokban az erdőkben, ahol folyamatos erdőgazdálkodási módszereket alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy nincs tarvágás, nem kerülhet sor új vagy helyreállító árkolásra. Az új módszerek kifejlesztése várhatóan javítani fogja az értékteremtést és hatékonyabbá teszi az erdészeti tevékenységi láncokat, miközben olyan új innovációkat lehet kidolgozni, amelyek nemzeti és globális szinten is hasznosíthatók.

Az új földhasználati intézkedések kidolgozásához nyújtott támogatást a 2020–2025 közötti időszakban a földhasználati ágazatban végrehajtandó éghajlat-politikai intézkedésekhez nyújtott támogatásokról szóló 5/2021. kormányrendelet alapján kell nyújtani. A Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium fejlesztési és képzési projektekre vonatkozó pályázati felhívást tesz közzé. Legalább hét projektet kell finanszírozni. Az intézkedés az erdészeti ágazat szereplőire irányul (erdőtulajdonosok, tervezés, technológia, szerződő felek, valamint a területen tevékenykedő egyéb vállalatok és közösségek).

A támogathatósági/kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy minden projekt hozzájáruljon a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti, 40%-os éghajlat-együtthatóval rendelkező 050 beavatkozási területhez kapcsolódó éghajlat-változási célkitűzésekhez. Ezen intézkedés keretében csak olyan projektek támogathatók, amelyek támogatják az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás mérséklését, és összhangban állnak a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás követelményeivel.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

E.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám	Intézkedés	Mérföldkő/cél	Név	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célok tekintetében)			Idő		Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
					Egység	Kiindulási	Cél	Negyedév	Év
47	P1C5R1 – Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások – A természetvédelmi jogszabályok korszerűsítése	Mérföldkő	A módosított természetvédelmi törvény hatálybalépése	A törvény azon rendelkezése, amely a természetvédelmi törvény módosításainak hatálybalépését jelzi				NEGYEDÉV	2023	A természetvédelmi törvény (1096/1996) módosításának tartalmaznia kell a következőket: a biológiai sokféleség megőrzése a természetvédelmi területeken kívül az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása az élőhelyek és fajok védelmének hatékonyságát biztosító intézkedések
48	P1C5I1 – Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások – Gipszkezelés és tápanyag-újrahasznosítás	Mérföldkő	Gipsz szállítására és forgalmazására irányuló projektek odaítélése	Projektek odaítélése a gipsz szállítására és forgalmazására vonatkozó ajánlati felhívással összhangban				NEGYEDÉV	2022	A gipsz szállítására és forgalmazására vonatkozó versenypályázati felhívás közzététele, olyan feltételrendszer mellett, amely támogathatósági kritériumokat is tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott szerződő felek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés révén megfeleljenek annak a követelménynek, hogy az elkülönítetten gyűjtött nem veszélyes hulladék legalább 50 tömegszázalékát másodlagos nyersanyaggá dolgozzák fel, összhangban a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01). Az e beruházás keretében nyújtott finanszírozás nem használható fel a gipsz élelmiszer-alapanyagnak számító bioüzemanyag/bioenergia-növények termesztésével összefüggő alkalmazására.
49	P1C5I1 – Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások – Gipszkezelés és tápanyag-újrahasznosítás	Célpont	Gipsszel kezelt mezők és a hagyományos műtrágyahasználat együttes csökkenése		Hektár	0	50 000	NEGYEDÉV	2025	A mezőgazdasági termelőknek gipszkezelést kell kérelmezniük az arra alkalmas mezőkön. A gipszellátás, -szállítás és -forgalmazás tekintetében kiválasztott vállalkozó a gipszet a mezőgazdasági termelő területén alkalmazza. Legalább 50 000 hektár területet gipsszel kell kezelni. Az éghajlati hatásokat erősíti a felhívás dokumentációjában szereplő azon követelmény, hogy a trágyázási tervekben arányosan vegyék figyelembe a gipsz foszfortartalmát. A foszfortartalmú műtrágya használatának ezt követő csökkenését felméréssel kell ellenőrizni. Az érintett szántóterületeket és víztesteket nyomon kell követni annak biztosítása érdekében, hogy a földterületeket (beleértve a talajt) és a vízi ökoszisztémákat ne érjék káros hatások, és fennmaradjon a szénegyensúly. Amennyiben bármilyen káros hatást azonosítanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni az ökoszisztéma-egyensúly és/vagy a szénegyensúly visszaállításának biztosítására, és el kell kerülni a gipsszel történő kezelést az érintett területen.
50	P1C5I1 – Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások – Gipszkezelés és tápanyag-újrahasznosítás	Mérföldkő	Tápanyag-újrahasznosítási és -hasznosítási projekteket ítélnek oda	Értesítés az összes vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről				NEGYEDÉV	2023	Értesítés a tápanyag-újrahasznosításra és -hasznosításra irányuló nyílt pályázati felhívások keretében odaítélt valamennyi vissza nem térítendő támogatásról, összhangban a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) egy kizárási lista használata, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.
51	P1C5I1 – Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások – Gipszkezelés és tápanyag-újrahasznosítás	Célpont	Fokozott tápanyag-újrahasznosítással vagy -hasznosítással rendelkező helyszínek		Szám	0	7	NEGYEDÉV	2025	Legalább hét üzemnek vagy helyszínnek fokoznia kell a hasznosítható tápanyagok vagy a szennyvízben található biomassza legalább 50%-ának tápanyag-újrahasznosítását és visszanyerését. Emellett legalább 6-os műszaki készenléti szintet (TRL) is céloznak meg.
52	P1C5I2 – Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások – az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens intézkedések a földhasználati ágazatban	Mérföldkő	A precíziós erdészeti projektekre vonatkozó első pályázati felhívás közzététele	Kiadvány				NEGYEDÉV	2021	Hatályba lépett a finanszírozási iránymutatások (a földhasználati ágazatban a 2020–2025 között végrehajtandó éghajlat-politikai intézkedésekhez nyújtott vissza nem térítendő támogatásokról szóló 5/2021. kormányrendelet), amely lehetővé teszi a precíziós erdészeti projektekre vonatkozó első versenypályázati felhívás közzétételét. A feladatmeghatározás támogathatósági kritériumokat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). Az első pályázati felhívást 2021. december 31-ig kell megnyitni. Az intézkedésnek további módszereket, technológiákat és információgenerálást kell magában foglalnia az erdők fenntarthatóságának előmozdítása érdekében, többek között a vegyes erdők előnyben részesítése és az erdők biológiai sokféleségének megerősítése révén, többek között a helyszínen található száradék mennyiségének növelése révén. Azokban az erdőkben, ahol folyamatos erdőgazdálkodási módszereket alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy nincs tarvágás, nem kerülhet sor új vagy helyreállító árkolásra. Ezen intézkedés keretében csak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás mérséklését támogató projektek támogathatók.
53	P1C5I2 – Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások – az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens intézkedések a földhasználati ágazatban	Mérföldkő	Valamennyi vissza nem térítendő támogatás odaítélése a finanszírozásra kiválasztott precíziós erdészeti projektekhez	Értesítés az összes vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről				NEGYEDÉV	2023	Értesítés a vonatkozó pályázati felhívások keretében kiválasztott precíziós erdészeti projektekhez nyújtott valamennyi vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről. Minden felhívásnak az 52. mérföldkőben tükröződő támogathatósági/kiválasztási kritériumokon kell alapulnia. A támogatás odaítéléséről szóló valamennyi határozatot a versenypályázati felhívások keretében kiválasztott projektkedvezményezetteknek/pályázóknak ítélték oda, ami lehetővé teszi a kiválasztott projektek végrehajtásának megkezdését.
54	P1C5I2 – Környezeti fenntarthatóság és természetalapú megoldások – az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens intézkedések a földhasználati ágazatban	Célpont	A precíziós erdészeti projektek lezárultak		Szám	0	7	NEGYEDÉV	2025	Legalább hét precíziós erdészeti projektet kell befejezni, amit a projekt kedvezményezettjei által benyújtott végleges projektjelentések is alátámasztanak.

PILLÉR: A digitalizáció és az adatgazdaság erősíteni fogja a termelékenységet, és mindenki számára elérhetővé teszi a szolgáltatásokat

F. P2C1 KOMPONENS: DIGITÁLIS INFRASTRUKTÚRA

A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense az egyre inkább digitalizálódó társadalom igényeinek kielégítése érdekében a kommunikációs és közlekedési infrastruktúrába történő beruházásokat foglalja magában.

Először is, Finnország célja, hogy beruházzon a vasúti közlekedés digitalizálásába, ami segíti Finnországot kibocsátáscsökkentési céljainak elérésében, a rendszer kapacitásának növelésében és a szolgáltatás minőségének javításában. A „Digirail” projekt célja egy új automatikus vonatvédelmi rendszer bevezetése a teljes finn hálózaton, mivel a jelenlegi rendszer élettartama az évtized végéig tart. A projekt végrehajtása elősegíti a jövőnek megfelelő vasúti szolgáltatások biztosítását.

Másodszor, Finnország vissza nem térítendő támogatást kíván felhasználni a nagy sebességű széles sávú hálózatokba történő magánberuházások finanszírozására azokon a területeken, ahol a hozzáférést nem kereskedelmi alapon biztosítanák. A komponens célja a nagy sebességű széles sávú infrastruktúra terén továbbra is fennálló finnországi hiányosságok kezelése, különösen az alacsonyabb hozzáférési aránnyal rendelkező vidéki területeken. Finnország egész területén átfogó, magas színvonalú és gyors kommunikációs hálózatokra van szükség, mivel a munka digitalizálása és az ipari termelés bővül és a szolgáltatások digitális csatornákra helyeződnek át. Az új digitális megoldások ágazatokon átívelő bevezetéséhez gyors és megbízható kommunikációs hálózatokra van szükség, különösen a kulcsfontosságú alkalmazások esetében.

A komponens hozzájárul az országspecifikus ajánlások megvalósításához annak érdekében, hogy a beruházásokat a zöld és digitális átállásra összpontosítsák, különös tekintettel a fenntartható és hatékony infrastruktúrára (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint hogy a beruházással kapcsolatos gazdaságpolitika középpontjába a fenntartható közlekedés kerüljön, figyelembe véve a regionális különbségeket (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

F.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Beruházás (P2C1I1): Digitális összekapcsoltság – A kommunikációs hálózatok minőségének és elérhetőségének fejlesztése

Az intézkedés olyan beruházástámogatási rendszer, amelynek célja a kommunikációs kapcsolatok minőségének és elérhetőségének javítása azokon a területeken, ahol az ilyen kapcsolatokat nem kizárólag piaci mechanizmusok alapján biztosítják. Az intézkedés magában foglalja a támogatási programra vonatkozó jogszabályok elfogadását, valamint a szélessáv-szolgáltatóknak nyújtott pénzügyi támogatás folyósítását. A rendszer keretében támogatott széles sávú kapcsolatoknak legalább 100 Mbit/másodperc kapacitást kell biztosítaniuk. Az eszközből nyújtott vissza nem térítendő támogatás kiegészíti a széles sávú hálózatok támogatásáról szóló törvényen alapuló, a széles sávú hálózatokra vonatkozó nemzeti támogatási programot, amely rendelkezéseket tartalmaz a források odaítélésének és folyósításának feltételeire, valamint az illetékes támogató hatóságra és annak feladataira vonatkozóan. A támogató hatóság elemzést végez annak biztosítása érdekében, hogy a projekteket csak azokon a területeken válasszák ki, ahol az általános csoportmentességi rendelettel összhangban nem állnak rendelkezésre piaci alapú megoldások. Finnország koordinátori pozíciót alakít ki a Nemzeti Szélessávfejlesztési Hivatalban azzal a céllal, hogy előmozdítsa a széles sávú internetet, és megtervezze a széles sávú hálózatok nemzeti és uniós finanszírozásának koordinációját az átfedések elkerülése és a kiegészítő jelleg biztosítása érdekében.

Az intézkedés végrehajtásának határideje 2026. június 30.

Beruházás (P2C1I2): Közlekedés és földhasználat – Digirail projekt

Finnország célja, hogy 2040-ig bevezesse az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszert (ERTMS), valamint a 4G és 5G alapú jövőbeli vasúti mobil kommunikációs rendszert (FRMCS). Az ERMTS és az FRMCS bevezetésének célja annak biztosítása, hogy a vasúti szolgáltatások megfeleljenek a jövő kihívásainak. E célból a beruházás finanszírozza a Digirail fejlesztési és ellenőrzési szakaszát, amely magában foglalja a tesztelési és kísérleti tevékenységek előkészítését és végrehajtását a 2021–2026-os időszakban. A laboratóriumi környezetben végzett sikeres tesztelést követően az új rádióalapú rendszert valós körülmények között tesztelni kell tesztpályán, mielőtt kereskedelmi vonatok közlekedése céljából kísérleti pályára helyeznék, ahol az újonnan kifejlesztett rendszert kell egyedüli vonat-ellenőrzési rendszerként használni.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

F.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

G. P2C2 KOMPONENS: AZ ADATGAZDASÁG ÉS A DIGITALIZÁCIÓ FELGYORSÍTÁSA

G.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense olyan reformokat és beruházásokat foglal magában, amelyek támogatják a finnországi digitalizációt azáltal, hogy megkönnyítik az adatvezérelt innovációt, a digitális információk cseréjét és a közszféra adatainak felhasználását, valamint támogatják a kulcsfontosságú technológiákkal kapcsolatos kutatást Finnország versenyképességének növelése érdekében. A több érdekelt felet bevonó adatok interoperabilitásának növelésével Finnország arra törekszik, hogy teljes mértékben kiaknázza a digitális transzformációban rejlő lehetőségeket. Ehhez a vállalkozásokra és a közszférára egyaránt kiterjedő digitális információcsere szabványosítására van szükség. A komponens magában foglalja a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának nyomon követésére szolgáló adattárrendszer kifejlesztését is.

Azáltal, hogy kiterjeszti a lakáscélú és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer hatályát a lakásszövetkezeti hitelekre vonatkozó információkkal, a komponens hozzájárul a háztartások adósságállománya nyomon követésének megerősítésére és a hitelnyilvántartási rendszer létrehozására irányuló országspecifikus ajánlások megvalósításához (2019. évi 4. országspecifikus ajánlás), valamint a kutatásra és innovációra irányuló beruházások összpontosításához (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás és 2019. évi 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

Beruházás (P2C2I1): Digitális gazdaság – Valós idejű gazdaság (RTE) program

A beruházás célja, hogy segítsen olyan közös megoldásokat és struktúrákat kialakítani, amelyek megkönnyítik a digitális pénzügyi adatok strukturált, géppel olvasható formátumban történő cseréjét a szervezetek között (például e-számlák, elektronikus átvételek, közbeszerzési dokumentumok és pénzügyi kimutatások), összhangban a „valós idejű gazdaság” elképzelésével. A strukturált pénzügyi adatok cseréjének támogatnia kell az olyan folyamatok automatizálását, amelyek mind az állami, mind a magánszektor termelékenységére pozitív hatást gyakorolnak, ugyanakkor elő kell mozdítania a kormányzat és a társadalom egészének digitalizálását is. A Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium irányítása alatt a projekt végrehajtása az adóhatósággal és az Államkincstárral együttműködésben a Nemzeti Szabadalmi és Nyilvántartási Tanács hatáskörébe tartozik.

A beruházásnak lehetővé kell tennie a vállalkozások közötti, a vállalkozások és a hatóságok közötti, valamint a közszférán belüli információcserét az egyszeri adatszolgáltatás elve alapján. A beruházás különösen a következő elemekre terjed ki:

I)a „valós idejű gazdaság ökoszisztémájának” létrehozása, amelyet a köz- és magánszféra közötti együttműködés keretében kell kidolgozni. A pénzügyi támogatást arra kell felhasználni, hogy 2022 végéig létrejöjjön egy minimálisan életképes ökoszisztéma (MVE), azaz az alapvető digitális platform gyártási verziója és a kapcsolódó infrastrukturális/szoftveres megoldások, amelyek képesek legalább az elektronikus számlák továbbítására;

II)a 2024 végén működőképes digitális infrastruktúra létrehozása, amely lehetővé teszi a vállalatok pénzügyi adatainak legalább elektronikus átvétel, e-számlák és közbeszerzési üzenetek céljából történő megosztását, fogadását és felhasználását, összhangban az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó jogi követelményekkel. A digitális infrastruktúrának legalább a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie:

oKözös interfész megoldások a pénzügyi adatok strukturált formában történő megosztására

oAz elektronikus üzleti dokumentumok szabványos, géppel olvasható formátuma.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (P2C2I2): Az adatgazdaság és a digitalizáció felgyorsítása – Virtual Finland

A Virtual Finland szolgáltatási platform célja Finnország versenyképességének javítása, lehetővé téve, hogy az állami és a magánszektor zökkenőmentes digitális szolgáltatásokat nyújtson a Finnországba érkező különböző célcsoportok számára, kezdve a Finnországba bevándorló munkavállalókkal. A beruházás célja a szolgáltatási koncepció megújítása és az első szolgáltatás integrálása a platformba, valamint annak lehetővé tétele, hogy a különböző minisztériumokban és ügynökségekben jelenleg külön kezelt egyéb szolgáltatásokat egy felhasználóbarát szervezetbe integrálják.

A beruházás célja, hogy egységes szolgáltatási interfészt kínáljon a Finnországban lakni kívánó különböző célcsoportok számára, kezdve a munkavállalókkal. A beruházás kiterjed a szolgáltatások digitalizálására, amely jelenleg belső jelenlétet igényel Finnországban. A szolgáltatási platform célja, hogy lefedje a közszolgáltatásokat (például a digitális személyazonosságot, az e-lakóhelyet vagy a szabadalmi bejegyzést), és lehetőséget biztosítson a magánszolgáltatások támogatására (ideértve a kereskedelmi biztosítást, a banki, számviteli, pénzügyi, jogi és egyéb szolgáltatásokat).

Az első szakaszban (2021–2022) a finn külügyminisztérium koordinálja a fejlesztési munkát. Az első szakaszban állandóbb irányítási modellt kell tervezni és meghatározni a következő fejlesztési és termelési szakaszra vonatkozóan. A végrehajtásba bevonták az MFA-t, a Pénzügyminisztériumot, a Gazdasági Minisztériumot, más minisztériumokat, a Finn Adóhatóságot, a Digitális és Népességi Adatszolgáltató Hivatalt, a Finn Innovációs Alapot, a szabadalmi és nyilvántartási hivatalt, a finn bevándorlási hivatalt és esetleg más ügynökségeket.

Az intézkedés a következő elemekre terjed ki:

-2022. december 31-ig rendelkezésre kell állnia a Virtual Finland platform első gyártási verziójának, amely legalább a következő funkciókat támogatja: személy azonosítása, digitális személyazonosság, megbízható adatmegosztás a platformban részt vevő különböző felek között.

-2025. december 31-ig a Virtual Finland platformnak teljes mértékben támogatnia kell legalább egy szolgáltatási folyamatot, nevezetesen egy nem finn magánszemély belépési eljárását.

-A Virtual Finland platform célja, hogy egymást követően integrálja a további célcsoportok (felsőoktatásban részt vevő hallgatók, tőzsdén nem jegyzett vállalatok, idénymunkások, turisták, exportáló vállalatok) számára nyújtott szolgáltatásokat.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (P2C2I3): A kulcsfontosságú technológiák (mikroelektronika, 6G, mesterséges intelligencia és kvantuminformatika) alkalmazásának felgyorsítása

Az intézkedés célja az alkalmazott kutatás és az új technológiák alkalmazásának finanszírozása Európa versenyképességének, információbiztonságának és szuverenitásának megőrzése érdekében. Finanszírozást kell biztosítani a nemzeti alkalmazott K+F+I tevékenységekhez és az azokat támogató infrastruktúrához, azaz a mikroelektronikához, az 5G/6G technológiákhoz, a mesterséges intelligenciához vagy a kvantumtechnológiához kapcsolódó tesztelési és kísérleti környezethez. A finanszírozást a Business Finland versenyképes finanszírozási eszközein keresztül kell folyósítani. A projekteket nyílt pályázati felhívások alapján kell kiválasztani, és a kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell a projektek digitális hozzájárulását és a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelésüket. Az intézkedés különösen a következő technológiákat támogatja:

-Mikroelektronika: A beruházás célja a félvezető termékek értékláncának biztosítása e kulcsfontosságú technológia autonómiájának növelése érdekében. Pénzügyi támogatást kell nyújtani a finn vállalatok mikroelektronika termelési értékláncának fejlesztésébe történő beruházásainak felgyorsítása és növelése, valamint a félvezető alkatrészek finnországi és uniós tervezési és gyártási képességének növelése érdekében azáltal, hogy lehetővé teszik a finn vállalatok számára, hogy részt vegyenek a mikroelektronikára vonatkozó lehetséges közös európai érdeket szolgáló fontos projektben.

-6G, mesterséges intelligencia és kvantuminformatika: Pénzügyi támogatást kell nyújtani a 6G, a mesterséges intelligencia és a kvantum-számítástechnika fejlesztésére irányuló beruházásokhoz, amelyek fontosak a jövőbeli technológiai versenyképesség szempontjából. A cél a mesterséges intelligencia, a jövőbeli távközlési technológia és a kvantuminformatika alkalmazása versenyképes fejlesztési környezetének megteremtése Finnországban, például a mesterséges intelligencia európai tesztelési és kísérleti létesítményeinek létrehozásában való részvétel, a nemzeti 5G teszthálózat és működési modelljének megújítása, valamint a kvantuminformatika területén szükséges szoftverek fejlesztési környezetének megteremtése.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (P2C2R1): A lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer fejlesztése

Az intézkedés célja a fogyasztóvédelem javítása az ingatlanpiacon, valamint a lakásszektorbeli verseny javítása, valamint a lakóingatlanok és kereskedelmi ingatlanok pénzügyi és műszaki állapotára és javítási igényeire vonatkozó információk rendelkezésre bocsátása. Jelenleg nincs központi nyilvántartás a lakásszövetkezeti hitelekről; ehelyett az adatokat csak a lakásszövetkezetek számláin tüntetik fel. Az ilyen lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer fejlesztése, amely lehetővé teszi a fogyasztókkal szembeni méltányosabb bánásmódot hitelnyújtási helyzetekben, kulcsfontosságú feltétele a pozitív hitelnyilvántartás létrehozásának.

A beruházásnak támogatnia kell a lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer fejlesztését a pénzügyi és műszaki állapotra, valamint a javítási igényekre vonatkozó információk gyűjtése céljából, a vonatkozó adatvédelmi rendelkezések teljes körű betartásával. A lakásszövetkezeti hitelekre vonatkozó információkat továbbítani kell a pozitív hiteladat-nyilvántartásba a magánszektor túlzott eladósodottságának kezelése érdekében.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Reform (P2C2R2): Az RRP-reformok és beruházások hatékonyságának és átláthatóságának növelése információs rendszerek, igazgatás és ellenőrzés fejlesztésével

A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv koordinációval, irányítással, ellenőrzéssel, jelentéstétellel és audittal kapcsolatos sajátos igényeinek kielégítése érdekében az érintett finn hatóságok szerepét és felelősségi körét új jogi eszközbe kell foglalni. E feladatok sikeres végrehajtásához további célzott átmeneti beruházásokra van szükség az irányítási és ellenőrzési rendszer szabályozási igényeknek megfelelő működésének biztosítása érdekében. Ez magában foglalja többek között a szükséges adminisztratív kapacitások létrehozását és egy informatikai adattárrendszer létrehozását.

Az intézkedés célja továbbá, hogy biztosítsa az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét, valamint a Finnországban alkalmazandó uniós és nemzeti szabályoknak való megfelelést. E célból hatályba lép egy, valamennyi végrehajtó szervre nézve kötelező erejű rendelet, amely minimumszabályokat állapít meg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében általuk végzett kockázatkezelési és kontrolltevékenységekre vonatkozóan. A koordináló szerv emellett iránymutatásokat ad ki a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt támogató megfelelő kockázatkezelési eljárásokról, amelyek magukban foglalják többek között az alkalmazandó nemzeti és uniós szabályoknak megfelelő kontroll- és auditeljárásokat, a megfelelő kockázatkezelésre vonatkozó eljárásokat, az összeférhetetlenség ellenőrzésére szolgáló eljárásokat, valamint az eszközből és más uniós programokból származó kettős finanszírozás ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat. A kockázati iránymutatások egyértelmű és átfogó intézkedéseket határoznak meg az iránymutatásokban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően. Az ezen intézkedés szerinti 72a. mérföldkőnek az e végrehajtási határozat elfogadását követő következő kifizetési kérelemnek a Bizottsághoz történő benyújtásáig kell teljesülnie, és minden jövőbeli kifizetés előfeltétele.

A reform végrehajtását 2024. március 31-ig be kell fejezni.

G.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám	Intézkedés	Mérföldkő/cél	Név	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók a célok tekintetében)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
					Egység	Kiindulási	Cél	Negyedév	Év
61	P2C2I1 – Digitális gazdaság – Valós idejű gazdaság (RTE) program	Mérföldkő	Létrehozták és működőképessé teszik a minimálisan életképes ökoszisztémákat	A program honlapján közzétett közös dokumentált szabályok és szabványok alapján létrejött a minimálisan életképes ökoszisztéma.				NEGYEDÉV	2022	A minimálisan látható ökoszisztéma (MVE) közös dokumentált szabályok alapján sikeresen jött létre egy termelési környezetben. Lehetővé teszi az elektronikus számlák strukturált, géppel olvasható formátumban történő továbbítását a folyamatautomatizálás fokozása érdekében.
62	P2C2I1 – Digitális gazdaság – Valós idejű gazdaság (RTE) program	Mérföldkő	A digitális üzleti információk strukturált cseréje teljes mértékben működőképes	A projekt zárójelentését közzéteszik, amely jelzi, hogy a digitális üzleti információk cseréje teljes mértékben működőképes.				NEGYEDÉV	2024	Az elektronikus üzleti információk cseréjére vonatkozó szabványokat és eljárásokat meghatározták és a projekt zárójelentése ismerteti. Az alapvető infrastruktúra lehetővé teszi a digitális üzleti információk strukturált formában történő, végfelhasználói hozzájáruláson alapuló áramlását, amely a következő elemekre terjed ki: -e-számlák -e-átvételek -Közbeszerzési üzenetek A digitális üzleti információk megosztására irányuló kísérleti tesztet sikeresen végrehajtották legalább két magánszereplővel (számviteli szoftverek értékesítői és/vagy szolgáltatók) és két állami szervezettel.
63	P2C2I2 – Az adatgazdaság felgyorsítása és digitalizáció – Virtual Finland	Mérföldkő	A Virtual Finland közös platform és az integrált szolgáltatások működőképesek	A projekt zárójelentése ellenőrzi, hogy a közös platform gyártási verziója elkészült-e, biztosítja-e a szükséges képességeket, és támogatja legalább egy, a platformba teljes mértékben integrált szolgáltatási folyamatot.				NEGYEDÉV	2025	A közös platform gyártási verziója elkészült, és valamennyi finnországi és nemzetközi ügyfél számára elérhető. A projektnek átfogó koncepciót, méretezhető architektúrát és gyakorlati validálást kell biztosítania (koncepcióigazolás). Erre Finnországnak azért van szüksége, hogy megfelelő digitális szolgáltatásokkal rendelkező platformot építsen ki egy nemzetközi piac számára, és találkozóhelyet építsen ki a finn és külföldi vállalatok, a növekvő vállalatok, a bevándorló szakértők és befektetők számára, és a számukra szükséges releváns digitális szolgáltatásokat integrálni kell a platformba. Támogatnia kell legalább a következő funkciókat: egy személy és üzleti felhasználó azonosítása (digitális azonosító), valamint a platformban részt vevő különböző felek közötti megbízható adatmegosztás. A platform képessé teszi a közszektorbeli ügynökségeket, vállalatokat és önkormányzatokat arra, hogy a funkciókat saját folyamataikhoz használják. Legalább egy szolgáltatást integráltak a külföldi személyek belépésének folyamatára vonatkozóan. Az integrált szolgáltatási folyamat végrehajtásában részt vevő valamennyi jogalany a Virtual Finland platformon egy közös vevői digitális szolgáltatási folyamat részeként interfészeken keresztül összekapcsolta saját, meglévő szolgáltatásait vagy adatait.
64	P2C2I3 – A kulcsfontosságú technológiák (mikroelektronika, 6G, mesterséges intelligencia és kvantuminformatika) felgyorsítása	Célpont	Mikroelektronikai projekteket ítélnek oda		Szám	0	2	NEGYEDÉV	2022	Értesítés arról, hogy a Business Finland legalább 2 finanszírozási határozatot ítélt oda. A támogathatósági kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). A projektek kiválasztása során értékelni kell a K+F+I tevékenységek minőségét és hatékonyságát, valamint azt, hogy ezek hogyan mozdítják elő a digitalizációt. A kiválasztási kritériumok közé tartozik a projekt minősége és alkalmassága, a projekt jövőbeli közvetlen és közvetett üzleti hatásai, a projekt alkalmassága az IPCEI alapötletéhez, valamint a nemzeti és uniós stratégiákhoz, valamint a projektkonzorcium minősége.
66	P2C2I3 – A kulcsfontosságú technológiák (mikroelektronika, 6G, mesterséges intelligencia és kvantuminformatika) felgyorsítása	Mérföldkő	A 6G-t, a mesterséges intelligenciát és a kvantuminformatikát kifejlesztő projekteket ítélnek oda	Értesítés a 6G-t, a mesterséges intelligenciát és a kvantuminformatikát kifejlesztő projektekre nyújtott összes vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről				NEGYEDÉV	2022	Egy olyan nyílt pályázati felhívás keretében, amelyben vállalatok és kutatóintézetek tesztelési környezeteket fejlesztenek ki és alkalmaznak, a Business Finland a pályázati felhívás kritériumai szerint kiválasztja a finanszírozandó projekteket. A támogathatósági kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). A kiválasztási kritériumok közé tartozik a projekt minősége és alkalmassága, a projekt jövőbeli közvetlen és közvetett üzleti hatásai, a projektek nemzeti és uniós stratégiákra való alkalmassága, valamint a projektkonzorcium minősége. A projektek kiválasztása során értékelik a K+F+I tevékenységek minőségét és hatékonyságát, valamint azt, hogy ezek hogyan mozdítják elő a digitalizációt.
67	P2C2I3 – A kulcsfontosságú technológiák (mikroelektronika, 6G, mesterséges intelligencia és kvantuminformatika) felgyorsítása	Mérföldkő	A támogatott projektek lezárása	Zárójelentés a befejezett projektekről				NEGYEDÉV	2025	A támogatott projektek befejezése, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott előzetes projektjelentések bizonyítják, a pályázati felhívásokban meghatározott támogathatósági/kiválasztási kritériumoknak megfelelően. A lekötött költségvetés teljes összege legalább 22500000 EUR.
68	P2C2R1 – A lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer fejlesztése	Mérföldkő	A lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer hatályának kiterjesztésére vonatkozó jogszabályok elfogadása	A parlament elfogadja a lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszerről szóló törvény és lakásszövetkezetekről szóló törvény módosításait				NEGYEDÉV	2023	Annak érdekében, hogy a lakásinformációs rendszer hatályát kiterjesszék a lakásszövetkezetekre vonatkozó információkra, módosítani kell a lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszerről szóló törvényt, valamint a lakásszövetkezetekről szóló törvényt. A módosítások különösen a következőkre terjednek ki: – a lakásépítő vállalatok azon kötelezettsége, hogy az alapvető adatokat strukturált, géppel olvasható formátumban bocsássák rendelkezésre; – a strukturált, géppel olvasható formátumban rendelkezésre bocsátott adatokhoz való hozzáférés joga.
69	P2C2R1 – A lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer fejlesztése	Mérföldkő	A lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer hatályának kiterjesztésére vonatkozó jogszabályok hatálybalépése	A lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszerről szóló törvény és a lakásszövetkezetekről szóló törvény módosított rendelkezései, hatálybalépésüket jelezve				NEGYEDÉV	2025	Annak érdekében, hogy a lakásinformációs rendszer hatályát kiterjesszék a lakásszövetkezetekre vonatkozó információkra, módosítani kell a lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszerről szóló törvényt, valamint a lakásszövetkezetekről szóló törvényt. A módosítások különösen a következőkre terjednek ki: – a lakásépítő vállalatok azon kötelezettsége, hogy az alapvető adatokat strukturált, géppel olvasható formátumban bocsássák rendelkezésre; – a strukturált, géppel olvasható formátumban rendelkezésre bocsátott adatokhoz való hozzáférés joga. A rendelkezések alkalmazásának megkezdéséhez kulcsfontosságú jellemzők az adatokra vonatkozó előírások és interfészek.
70	P2C2R1 – A lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer fejlesztése	Mérföldkő	A lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer lefedettségének kiterjesztése technikailag megvalósult.	Zárójelentés a projekt befejezéséről				NEGYEDÉV	2026	A Földművelésügyi és Erdészeti Minisztérium és a Nemzeti Földmérési Hivatal által végrehajtott projekt keretében a lakásszövetkezet adataira, az alapvető adatok (beleértve a lakásszövetkezeti hiteleket, javításokat és átalakításokat) a lakó- és kereskedelmi ingatlanok információs rendszerében való fenntartásának lehetőségére, valamint a kommunikáció interfészeire vonatkozó adatokat kell meghatározni. Az ügyfeleknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy géppel olvasható formátumban megkapják a jogszabályban előírt, lakásszövetkezetekre vonatkozó információkat. Meg kell határozni a lakásszövetkezetekre vonatkozó adminisztratív információkhoz való hozzáférés közös eljárásait, és a lakóingatlanokra és kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó információs rendszer lehetővé teszi a lakásszövetkezetekre vonatkozó adminisztratív információkhoz való strukturált, géppel olvasható formátumban történő hozzáférést.
71	P2C2R2 – Az RRP-reformok és beruházások hatékonyságának és átláthatóságának növelése információs rendszerek, igazgatás és ellenőrzés fejlesztésével	Mérföldkő	Az RRP végrehajtásáról szóló törvény hatálybalépése	Az RRP végrehajtásáról szóló törvény hatálybalépéséről szóló rendelkezés				NEGYEDÉV	2021	Az RRP végrehajtásáról szóló törvény hatálybalépése. A törvény meghatározza a finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának koordinálásában, nyomon követésében, kontrolljában és ellenőrzésében részt vevő szervek jogi megbízatását. A törvény meghatározza legalább azon szervek szerepét és felelősségi körét, amelyek biztosítják, hogy: a mérföldkövekhez és célokhoz kapcsolódó adatok gyűjtése és megbízhatósága, valamint azok elérésének nyomon követése; a vezetői nyilatkozatok, az ellenőrzési összefoglalók és a kifizetési kérelmek elkészítésére szolgáló eljárások megléte; C) a kedvezményezettekre, vállalkozókra, alvállalkozókra és tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatoknak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2021/241 rendelet 22. cikkével összhangban történő gyűjtésének és tárolásának alapjául szolgáló szükséges elvek. A törvény a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti első kifizetési kérelem benyújtását megelőzően lép hatályba.
72	P2C2R2 – Az RRP-reformok és beruházások hatékonyságának és átláthatóságának növelése információs rendszerek, igazgatás és ellenőrzés fejlesztésével	Mérföldkő	Ellenőrzési és ellenőrzési adattári rendszer: információk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának nyomon követéséhez	Az ellenőrzési funkció által készített ellenőrzési jelentés, amely megerősíti az adattárrendszer funkcióit				NEGYEDÉV	2021	A helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz végrehajtásának nyomon követésére szolgáló adattárrendszernek az első kifizetési kérelem benyújtása előtt működésbe kell lépnie és működésbe kell lépnie. A rendszernek meglévő rendszereken kell alapulnia, és legalább a következő funkciókat kell tartalmaznia: a) adatgyűjtés, valamint a mérföldkövek és célok elérésének nyomon követése; b) az RRF-rendelet 22. cikke (2) bekezdése d) pontjának i-iii. alpontjában előírt adatok gyűjtése, tárolása és az azokhoz való hozzáférés biztosítása.
72a.	P2C2R2: Az RRP-reformok és beruházások hatékonyságának és átláthatóságának növelése információs rendszerek, igazgatás és ellenőrzés fejlesztésével	Mérföldkő	Az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályoknak való megfelelést biztosító kockázatkezelésről és ellenőrzésekről szóló pénzügyminisztériumi rendelet hatálybalépése, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtó szerveire vonatkozó koordináló szerv iránymutatásainak közzététele.	A kockázatkezelésről és ellenőrzésről szóló rendelet azon rendelkezései, amelyek a koordináló szerv iránymutatásainak hatálybalépését és közzétételét jelzik				NEGYEDÉV	2024	Hatályba lép a Pénzügyminisztériumnak az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre alkalmazandó uniós és nemzeti szabályoknak való megfelelést biztosító kockázatkezelésről és ellenőrzésekről szóló rendelete. A rendelet valamennyi végrehajtó szervre nézve kötelező, és minimumszabályokat állapít meg a végrehajtó szervek által a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében végzett kockázatkezelési és kontrolltevékenységekre vonatkozóan. A koordináló szerv emellett iránymutatásokat ad ki a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatására szolgáló megfelelő kockázatkezelési eljárásokról, amelyek magukban foglalják i. a csalás, az összeférhetetlenség és a korrupció fő kockázatainak, tényezőinek és gyakorlatainak értékelését, valamint a csalás és a korrupció hatékony megelőzésének, felderítésének és korrekciójának biztosítását; ii. csaláskockázat-értékelési keret, amelynek meg kell felelnie a 2014–2020-as esb-alapok csaláskockázat-értékeléséről és hatékony és arányos csalás elleni intézkedéseiről szóló iránymutató feljegyzéshez csatolt eszköznek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz kapcsolódó vonatkozó intézkedéseik tekintetében. Ezen túlmenően az iránymutatásoknak megfelelő eljárásokat kell tartalmazniuk a) az összeférhetetlenség ellenőrzésére vonatkozóan; b) a kettős finanszírozás ellenőrzése; az uniós és nemzeti szabályoknak való megfelelés ellenőrzése; valamint d) adatok felhasználása csalás, korrupció, összeférhetetlenség és kettős finanszírozás felderítése céljából.

H. P2C3 KOMPONENS: DIGITÁLIS BIZTONSÁG

A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja, hogy hozzájáruljon a kiberbiztonsági és információbiztonsági kérdések kezelésére szolgáló átfogó keret létrehozásához, ami a sikeres digitális átállás előfeltétele. Egy kiberbiztonság-fejlesztési program révén Finnországnak be kell ruháznia a polgári kiberbiztonsági készségekbe. Finnország célja továbbá, hogy megerősítse a pénzmosás elleni intézkedéseket egy olyan digitális rendszer létrehozásával, amely – a szükséges jogszabályi módosításokkal együtt – biztosítja a pénzmosás elleni küzdelemben részt vevő különböző szereplők közötti jobb információcserét mind nemzeti, mind nemzetközi szinten.

A komponens hozzájárul a pénzmosás elleni keret hatékony felügyeletének és érvényesítésének biztosításáról szóló 2020. évi 4. országspecifikus ajánlás, valamint a beruházásoknak a zöld és digitális átállásra, különösen a kutatásra és az innovációra való összpontosításáról szóló, 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás megvalósításához.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

H.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (P2C3R1): A pénzmosás megelőzésének hatékony felügyelete és végrehajtása

A reformnak elő kell segítenie a pénzmosás megelőzése és felderítése érdekében az illetékes hatóságok közötti információgyűjtést és -cserét, többek között az adatfeldolgozás és -elemzés automatizálása révén. Támogatást nyújt a felügyeleti hatóságon belüli adatfeldolgozás és a különböző hatóságok közötti információcsere javításához, valamint a pénzmosás elleni intézkedések hatékonyabb kockázatalapú felügyeletének végrehajtásához. A banki és fizetési számlák ellenőrzési rendszerét módosítani kell a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésének, felderítésének és büntetőeljárás alá vonásának hatékonyabbá tétele érdekében. Javítani kell a tényleges tulajdonosok nyilvántartásának időszerűségét, hatókörét és pontosságát.

A jogszabályi változások 2025. december 31-ig lépnek hatályba, és a pénzmosás elleni küzdelemben részt vevő hatóságok és magánszektorbeli szereplők digitális eszközei 2026. június 30-ig működőképesek.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (P2C3I1): Polgári kiberbiztonsági készségek

A beruházás célja a lakosság alapvető kiberbiztonsági készségeinek fejlesztése annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok biztonságosan használhassák a digitális szolgáltatásokat, és azonosíthassák a különböző eszközök, termékek és szolgáltatások használatához kapcsolódó kockázatokat.

Először is, a beruházás egy olyan kutatási projektet finanszíroz, amelynek célja, hogy valamennyi uniós tagállamtól információkat gyűjtsön és foglaljon össze arról, hogy az egyes országok hogyan biztosítják a polgárok számára az alapvető kiberbiztonságot. Másodszor, az információkat a kiberbiztonsági készségek oktatására és fejlesztésére szolgáló közös digitális platform létrehozására kell felhasználni, amelyet e beruházás támogat. A harmadik szakaszban a platformot különböző nyelveken valamennyi európai polgár számára elérhetővé kell tenni.

A projektet egy kutatási konzorcium hajtja végre, amely a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium felügyelete alatt Finnország kulcsfontosságú kiberbiztonsági kutatóegyetemeit tömöríti.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (P2C3I2): Kiberbiztonsági gyakorlatok

E beruházás célja kiberbiztonsági gyakorlatok biztosítása, valamint a társadalom kiberbiztonsági eseményekkel szembeni rezilienciájának és felkészültségének fejlesztése. A gyakorlatok kulcsszerepet játszanak a kibertámadások megelőzésében, kezelésében és megoldásában. A gyakorlatok lehetővé teszik a számítógépes támadások biztonságos környezetben történő kezelését és fejlesztését. A gyakorlatokat a felsőoktatási intézmények biztosítják az érintett közigazgatás személyzetének. 19 gyakorlat során legalább 2000 köztisztviselőt kell képezni.

A képzést az Alkalmazott Tudományok Egyeteme hajtja végre, amely Finnország kulcsfontosságú kiberbiztonsági köztisztviselőit tömöríti a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium felügyelete alatt.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

H.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

PILLÉR: A foglalkoztatási ráta és a képzettségi szint növelése a fenntartható növekedés fellendítése érdekében

I. P3C1 KOMPONENS: FOGLALKOZTATÁS ÉS MUNKAERŐPIAC

A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a foglalkoztatással és a munkaerőpiaccal kapcsolatos kihívásokkal foglalkozik. Finnországban csökken a munkaerő állománya, ami kihat az ország növekedési potenciáljára, miközben más skandináv országokhoz képest továbbra is magas a strukturális munkanélküliség, amit tovább súlyosbított a Covid19-válság.

A komponens célja a foglalkoztatási ráta növelése és a munkaerőpiac működésének megerősítése. Ezt az állami foglalkoztatási szolgálatok strukturális reformja és digitalizálása („északi foglalkoztatási modell”) révén kell megvalósítani. A foglalkoztatást azáltal is elő kell segíteni, hogy a törvényes nyugdíjkorhatárt megelőzően fokozatosan megszüntetik az időseknek nyújtott, kiterjesztett munkanélküli-ellátást, az úgynevezett „munkanélküliségi alagút”-at. A foglalkoztatás növelésének harmadik eleme a munka- és oktatásalapú bevándorlás elősegítése. Végezetül javasolt a fiatalok és a részleges munkaképességgel rendelkezők munkaerőpiaci integrációjának előmozdítása is.

A komponens hozzájárul a munkavállalás ösztönzőinek javítására, valamint a készségek és az aktív befogadás javítására irányuló országspecifikus ajánlások megvalósításához, különösen a munkanélkülieknek és az inaktívaknak nyújtott, jól integrált szolgáltatásokon keresztül (2019. évi 2. országspecifikus ajánlás), valamint a foglalkoztatás támogatására és az aktív munkaerőpiaci politikák javítására irányuló intézkedések megerősítéséhez (2020. évi 2. országspecifikus ajánlás). A komponens célja továbbá, hogy hozzájáruljon a szociális jogok európai pillérének vonatkozó elveihez.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

I.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (P3C1R1): A foglalkoztatási szolgálatok skandináv modellje

Az intézkedés célja az állami foglalkoztatási szolgálatok folyamatának reformja.

A reform a foglalkoztatási szolgáltatások új skandináv modelljére való átállást jelenti, amely az álláskeresőknek nyújtott személyre szabott és integrált szolgáltatások javítása révén erősíti az aktív munkaerőpiaci politikákat. A modell az álláskeresők aktív munkakeresésére vonatkozó kötelezettséget is magában foglal. Az új modell alkalmazásának célja, hogy mintegy 10000 személy foglalkoztatásához járuljon hozzá.

A modellt ki kell egészíteni az állami foglalkoztatási szolgálatok digitális információs rendszerének kifejlesztésével, amely a következő funkciókat foglalja magában:

I)ügyfélkapcsolat-kezelési rendszer;

II)időpontfoglalási rendszer;

III)önbejelentő eszköz („üzenetszolgáltatás”);

IV)online pályaorientációs szolgáltatás.

A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (P3C1R2): A munkanélküli-járadék további időtartamának megszüntetése

A reform célja a foglalkoztatás ösztönzése az idősebbek munkavállalását hátráltató tényezők felszámolása és az elbocsátások idősebb munkavállalókra való összpontosításának csökkentése révén. Egy ilyen reform bevezetésének szükségessége abból a tényből ered, hogy a keresethez kapcsolódó álláskeresési járadékok további időtartamának igényléséhez való jog a kötelező nyugdíjkorhatárhoz közeledő idősebbek munkanélküliségi időszakainak meghosszabbítását eredményezi.

Az intézkedés a munkanélküliségbiztosításról szóló törvény módosításából áll annak érdekében, hogy fokozatosan megszűnjön a jövedelemalapú munkanélküli-ellátások további időtartamának igényléséhez kapcsolódó korhatár. A várt hatás a foglalkoztatotti létszám növekedése körülbelül 7900 fővel 2029 végére, azaz a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz időkeretén túl.

A reform végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Reform (P3C1R3): A munka- és oktatásalapú bevándorlási folyamat egyszerűsítése

A reform célja a munkavállaláson és oktatáson alapuló tartózkodási engedély iránti kérelmek kiadására vonatkozó adminisztratív eljárások egyszerűsítése. Ennek célja, hogy növelje a szakképzett munkavállalók bevándorlását, és javítsa a nemzetközi diplomás hallgatók lehetőségeit arra, hogy Finnországban munkát találjanak. Következésképpen a reform célja, hogy hozzájáruljon a munkaerőhiány kezeléséhez.

Az intézkedés a bevándorlási jogszabályok javítására (nevezetesen a külföldiekről szóló 301/2004. sz. törvény 5. fejezetének és a diákokról, kutatókról és gyakornokokról szóló 719/2018. sz. törvényre vonatkozó módosítások) és a munkavállaláson és oktatáson alapuló tartózkodási engedélyekkel kapcsolatos eljárások lerövidítésére irányuló kiterjedt közigazgatási projektből áll. A tartózkodási engedélyek kiadásához szükséges napok átlagos számának csökkentése mellett „gyorsított eljárást” kell létrehozni a növekedésben részt vevő vállalkozók, a szakemberek és az őket kísérő családtagok számára.

A jogalkotási reformot a digitális infrastruktúrába történő beruházás támogatja, amelynek célja a munka- és oktatásalapú bevándorlás szükségleteinek kielégítése. A digitális infrastruktúra a következő fejlesztési területeket foglalja magában:

I) új digitális struktúrák és funkciók;

II) rendszerintegrációs és adatátviteli interfészek;

III) a kérelmek nyilvántartásba vételéhez és feldolgozásához kapcsolódó rendszerfejlesztés;

IV) a „Fast Track” megvalósítása;

V) ágazatközi, tudásalapú irányítási képességek;

VI) a megreformált folyamatot támogató ügyfél-iránymutatások és utasítások, kommunikáció és marketing;

VII)a reform által megkövetelt felhasználhatóság és teljesítmény javítása, a bevezetést támogató intézkedések és az automatizálási szabályok szigorítása.

A reform végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (P3C1R4): A fiataloknak nyújtott multidiszciplináris szolgáltatások megerősítése (Ohjaamo-szolgáltatások)

A reform célja az egyablakos ifjúsági központok (Ohjaamo) multidiszciplináris jellegének megerősítése, és különösen a NEET-fiatalok (nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok) szükségleteinek kielégítése foglalkoztatási kilátásaik javítása érdekében. Ezt úgy kell elérni, hogy az önkormányzatok ideiglenes ösztönzést kapnak arra, hogy erőforrásokat vonzzanak vagy igazítsanak az ohjaamói szolgáltatásokhoz, ezáltal javítva a fiatalok igényeinek kielégítését azáltal, hogy a meglévő szolgáltatási portfóliókba integrált oktatási, egészségügyi és/vagy szociális szolgáltatásokat kínálnak. Az Ohjaamo szolgálatai szervezetek társulását alkotják, és az ott dolgozó szakértők többsége továbbra is saját szervezetében dolgozik. Amikor egy önkormányzat alkalmazottat bocsát az ohjaamói szolgálatok rendelkezésére, az önkormányzat kérheti egy további szakértő személyzeti költségeinek finanszírozását, akinek ideiglenesnek kell lennie, és különösen képzések révén biztosítania kell a szolgálatok munkakultúrájának és működési gyakorlatának reformját. Ennek az ösztönző modellnek az a célja, hogy az egészségügyi, szociális és/vagy oktatási szakértelem hatékonyabb integrálásához vezessen az ohjaamói szolgáltatási pontokon. A reform finanszírozása a Foglalkoztatási és Gazdaságfejlesztési Fejlesztési és Közigazgatási Központon (KEHA Centre) keresztül történik.

Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (P3C1I1): A munkaképesség, a termelékenység és a munkahelyi jóllét javítása

A beruházás célja a foglalkoztatási ráta növelése a részleges munkaképességű személyek, köztük a fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiaci részvételének növelése révén, valamint a mentális egészség és a munkaképesség javítása révén a foglalkoztatási ráta növelése, tekintettel a munkával töltött életpálya meghosszabbítására.

A beruházás a következő beavatkozásokból áll:

I)A részleges munkaképességű és mentális egészségi zavarban szenvedők szolgáltatási hiányosságainak kezelése: ezt képzések és a meglévő munkaképességi program további öt településre vagy közös önkormányzati hatóságra való kiterjesztése, valamint a meglévő egyéni elhelyezési és támogatási modell (IPS) hat további jóléti területre való kiterjesztése révén kell megvalósítani.

II)A munkaképességgel kapcsolatos megelőző támogatás testi és mentális egészséggel kapcsolatos intézkedések révén egyének és munkahelyek számára. Létre kell hozni egy virtuális munkaképességi központot, amely megkönnyíti az információk keresését és terjesztését, valamint a munkaképességet támogató gyakorlati intézkedéseket kell tenni.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

I.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám	Intézkedés	Mérföldkő/cél	Név	Minőségi mutatók (a részcélokra vonatkozóan)	Mennyiségi mutatók (a célok tekintetében)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
					Egység	Kiindulási	Cél	Negyedév	Év
77	P3C1R1 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A foglalkoztatási szolgálatok skandináv modellje	Mérföldkő	Az álláskeresők szolgáltatási folyamatára vonatkozó skandináv foglalkoztatási szolgálati modellt szabályozó állami foglalkoztatási és üzleti szolgáltatásokról szóló törvény hatálybalépése	Az állami foglalkoztatási és vállalkozásfejlesztési szolgálatról szóló törvény hatálybalépése				NEGYEDÉV	2022	Az állami foglalkoztatásról és az üzleti szolgáltatásokról szóló törvény hatálybalépése, amely az álláskereső szolgálati folyamatára vonatkozó foglalkoztatási szolgálat skandináv modelljét szabályozza.
78	P3C1R1 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A foglalkoztatási szolgálatok skandináv modellje	Célpont	A foglalkoztatási szolgálatok skandináv modelljével összhangban végzett álláskeresési interjúk éves számának növekedése		Szám	783 070	2 000 000	NEGYEDÉV	2024	A 2023. január 1. és 2024. március 31. közötti álláskeresési interjúk számának legalább 2000000-nek kell lennie (szemben a 2019. január 1. és 2020. március 31. között lefolytatott 783070 interjúval). A skandináv foglalkoztatási szolgálati modell háromféle interjút foglal magában: az álláskeresők első állásinterjúi, álláskeresői megbeszélések és kiegészítő munkakeresési megbeszélések. A különböző típusú személyes meghallgatások szervezését az állami foglalkoztatási szolgálatok ügyfél-információs rendszereinek felhasználásával kell nyomon követni.
79	P3C1R1 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A foglalkoztatási szolgálatok skandináv modellje	Mérföldkő	A skandináv foglalkoztatási szolgálati modellben előírt mind az öt digitális funkció beépül az állami foglalkoztatási szolgálatok (TE-PES) információs rendszerébe, és működik.	Az állami foglalkoztatási szolgálatok (TE-PES) információs rendszerébe integrált és működőképes digitális funkciók				NEGYEDÉV	2023	A digitális infrastruktúra mind az öt funkcióját ki kell fejleszteni és integrálni kell az állami foglalkoztatási szolgálatok (TE-PES) információs rendszerébe, és azoknak teljes mértékben működőképesnek kell lenniük a skandináv foglalkoztatási szolgálati modell végrehajtásának lehetővé tétele érdekében. Az érintett öt funkció a következő: -az ügyfélszolgálati igények felmérésére szolgáló eszközök bővítése; -az automatikus álláskeresési profil kiegészítése; -álláskeresési önbevallási rendszer álláskeresők számára; -elektronikus kinevezési rendszer az álláskeresési interjúkhoz; -online ügyfélszolgálati tanácsadás.
80	P3C1R2 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munkanélküli-járadék további időtartamának megszüntetése	Mérföldkő	A munkanélküliségi biztonságról szóló törvény jogszabály-módosításainak hatálybalépése a munkanélküli-ellátás további időtartamánal fokozatos megszüntetéséről	A munkanélküli biztosításról szóló törvény módosításaiban foglalt rendelkezések, hatálybalépésük megjelölése				NEGYEDÉV	2023	A munkanélküli biztosításról szóló törvények módosításainak hatálybalépése. A jogszabály-módosítások magukban foglalják a munkanélküli biztosítási többletnapok fokozatos eltörlését annak érdekében, hogy a további időtartamra való jogosultságra vonatkozó minimális életkor az 1963-ban születettektől kezdődően egy évvel/korcsoporttal nőjön, és az 1965-ben és azt követően születettek esetében teljes mértékben megszűnjön a további időtartam.
81	P3C1R3 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munka- és oktatásalapú bevándorlási folyamat egyszerűsítése	Mérföldkő	A törvény diákokkal, kutatókkal és gyakornokokkal kapcsolatos jogszabályi módosításainak hatálybalépése (719/2018)	A 719/2018. sz. törvény módosításainak a diákokra, kutatókra és gyakornokokra vonatkozó rendelkezései, hatálybalépésüket jelezve				NEGYEDÉV	2022	A hallgatókra, kutatókra és gyakornokokra vonatkozó jogszabály-módosítás hatálybalépése (719/2018). A módosításnak tartalmaznia kell legalább a következőket: -a tartózkodási engedély típusának a felsőoktatási tanulmányok esetében ideiglenes (B) fokozatról folyamatosra (A) történő megváltoztatása. Ez az állandó tartózkodási engedély gyorsabb megadásának lehetőségét eredményezi; -a tanulmányokkal összefüggő tartózkodási engedély időtartamának meghosszabbítása egy évről a tanulmányok teljes időtartamára, amennyiben ezek a tanulmányok bizonyos végzettséget eredményeznek; -a munkához való joggal kapcsolatos rendelet központosítása és pontosítása.
82	P3C1R3 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munka- és oktatásalapú bevándorlási folyamat egyszerűsítése	Mérföldkő	A külföldiekről szóló törvény jogszabályi módosításainak hatálybalépése (301/2004)	A külföldiekről szóló törvény módosításaiban foglalt, hatálybalépésüket jelző rendelkezések				NEGYEDÉV	2023	A külföldiekről szóló törvényt (301/2004) módosítani kell azzal a céllal, hogy észszerűsítse a munkavállaláson és oktatáson alapuló bevándorlásra vonatkozó engedélyezési eljárásokat. A jogszabály-módosítások a következőket tartalmazzák: -a munkáltató és a kérelmező kötelezettségeinek pontosítása a kérelmezési eljárásban -a szakember tartózkodási engedélyének a saját kategóriája szerinti megkülönböztetése, az engedély megadásának felülvizsgált feltételeivel -a finn diplomáciai képviseletek külföldi tevékenységeire vonatkozó szabályzat módosítása, valamint -a tartózkodási engedélyek kiadásának felülvizsgált feltételei.
83	P3C1R3 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munka- és oktatásalapú bevándorlási folyamat egyszerűsítése	Mérföldkő	Gyorsított eljárás kialakítása a szakértők, a növekedéssel foglalkozó vállalkozók és az őket kísérő családtagok számára	Gyorsított tartózkodási engedélyezési eljárás bevezetése a szakértők, a növekedésben részt vevő vállalkozók és az őket kísérő családtagok számára.				NEGYEDÉV	2022	A tartózkodási engedélyek feldolgozására gyorsított eljárást kell létrehozni és végrehajtani a szakemberek (akik egy vállalat közép- vagy felső vezetésében dolgoznak, vagy különleges szakértelmet igénylő munkakörökben dolgoznak, valamint az uniós kékkártya-szakemberek), a növekedési vállalkozók és az őket kísérő családtagok számára, amelyben a gyorsított eljárást választó célcsoport 14 napos feldolgozási időt tartalmazó szolgáltatási vállalást kap. A gyorsított ügyintézésre vonatkozó kötelezettségvállalás azokra az elektronikus alkalmazásokra vonatkozik, amelyek megfelelnek a gyorsított eljárásra vonatkozó követelményeknek. A növekedési potenciállal rendelkező vállalkozó és a szakorvos meghatározását, valamint a tartózkodási engedély kiadásának feltételeit a külföldiekről szóló törvény tartalmazza (301/2004).
84	P3C1R3 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munka- és oktatásalapú bevándorlási folyamat egyszerűsítése	Célpont	A munkavállaláson és képzésen alapuló tartózkodási engedély iránti kérelmek feldolgozására rendelkezésre álló napok átlagos számának csökkenése		Szám	52,6	30	NEGYEDÉV	2024	A munkavállalási és oktatási célú tartózkodási engedélyek feldolgozási idejét átlagosan 30 napra kell csökkenteni. A cél a megadott engedélyek iránti elektronikus tartózkodási engedély iránti kérelmekre vonatkozik. Az alapforgatókönyv az elektronikusan alkalmazott és kiadott munkavállalási és tanulmányi engedélyek 2018–2020-as súlyozott átlagos időtartamát tükrözi.
85	P3C1R4 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A multidiszciplináris szolgáltatások megerősítése a fiatalok számára (Ohjaamo-szolgáltatások)	Célpont	Az Ohjaamo One-Stop-Guidance központokban integrált egészségügyi, szociális és/vagy oktatási szolgáltatások nyújtására finanszírozott szakértői források száma		A teljes munkaidős egyenértékek száma	0	100	NEGYEDÉV	2025	Az Ohjaamo One-Stop-Guidance központokban integrált egészségügyi, szociális és/vagy oktatási szolgáltatások nyújtására szolgáló eszközből finanszírozott legalább 100 szakértői erőforrás (teljes munkaidős egyenérték). A cél elérését az odaítélő hatóság (Gazdasági és Foglalkoztatási Minisztérium) finanszírozási határozatokkal ellenőrzi és méri.
89	P3C1I1 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munkaképesség, a termelékenység és a munkahelyi jóllét fejlesztése	Célpont	A munkaképességi program és az egyéni alkalmazási és támogatási modell kiterjesztése 11 új területre		Szám	0	11	NEGYEDÉV	2024	A munkaképességi programot ki kell terjeszteni öt új település vagy közös önkormányzati hatóság területére, az egyéni elhelyezési és támogatási modellt pedig hat új jóléti területre kell kiterjeszteni.
90	P3C1I1 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munkaképesség, a termelékenység és a munkahelyi jóllét fejlesztése	Célpont	A mentális egészséget és a munkaképességet támogató intézkedésekben részt vevő munkahelyek és foglalkozás-egészségügyi egységek száma		Szám	0	1 000	NEGYEDÉV	2024	A meglévő munkahelyi egészségvédelmi program kiterjesztéseként legalább 1000 munkahelynek és foglalkozás-egészségügyi egységnek kell részt vennie a mentális egészség és a munkaképesség előmozdítását célzó intézkedésekben, például képzésben, coachingban vagy egyéb fejlesztési tevékenységekben. A kompetencia megerősítését a módszerek bevezetésének, valamint a képzési, coaching- vagy egyéb fejlesztési intézkedésekben való részvétel nyomon követése révén kell értékelni.
90a.	P3C1I1 – Foglalkoztatás és munkaerőpiac – A munkaképesség, a termelékenység és a munkahelyi jóllét fejlesztése	Célpont	A mentális egészséget és a munkaképességet támogató intézkedésekben részt vevő munkahelyek és foglalkozás-egészségügyi egységek száma		Szám	1 000	2 000	NEGYEDÉV	2025	A meglévő munkahelyi egészségvédelmi program kiterjesztéseként legalább 2000 munkahelynek és foglalkozás-egészségügyi egységnek kell részt vennie a mentális egészség és a munkaképesség előmozdítását célzó intézkedésekben, például képzésben, coachingban vagy egyéb fejlesztési tevékenységekben. A kompetencia megerősítését a módszerek bevezetésének, valamint a képzési, coaching- vagy egyéb fejlesztési intézkedésekben való részvétel nyomon követése révén kell értékelni.

J. P3C2 KOMPONENS: A KOMPETENCIASZINT NÖVELÉSE ÉS A FOLYAMATOS TANULÁS REFORMJA 

A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a globalizációból, valamint a finn gazdaságot érintő és a foglalkoztatást veszélyeztető technológiai és demográfiai változásokból eredő kihívásokkal foglalkozik. A munkaképes korú személyek – köztük az alacsony képzettségűek – készségeinek fejlesztése (átképzés és továbbképzés révén) a munkaerőpiac szempontjából releváns területeken kulcsfontosságú a munkaerő foglalkoztathatóságának megerősítéséhez az egyre inkább digitális és környezetbarátabb gazdaságban.

E komponens általános célja Finnország kompetenciaszintjének növelése és a felsőoktatási rendszer hatékonyságának növelése. E cél elérése érdekében a komponens a következő tevékenységeket foglalja magában: a folyamatos tanulás reformja a jövő kompetenciaigényeinek kielégítése érdekében; ii. beruházás a folyamatos tanulás digitalizálásába; iii. a felsőoktatási hallgatói helyek számának növelése; valamint iv. beruházás az Åland-szigeteki felsőoktatás digitalizálásába és korszerűsítésébe.

A komponensnek támogatnia kell a munka világa és az oktatás közötti zökkenőmentesebb átmenetet. Hozzájárul továbbá a foglalkoztatási feltételek javításához, különösen az alulreprezentált csoportok körében, valamint ahhoz, hogy a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban az emberek új feladatokat vállalhassanak.

A komponens hozzájárul a munkavállalás ösztönzőinek javítására, valamint a készségek és az aktív befogadás javítására irányuló országspecifikus ajánlások megvalósításához, különösen a munkanélkülieknek és az inaktívaknak nyújtott, jól integrált szolgáltatások révén (2019. évi 2. országspecifikus ajánlás), valamint a foglalkoztatás támogatására és az aktív munkaerőpiaci politikák javítására irányuló intézkedések megerősítéséhez (2020. évi 2. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

J.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése 

Reform (P3C2R1): A folyamatos tanulás reformja

E reform célja a munkaképes korúak (köztük az alulreprezentált csoportokhoz tartozók) foglalkoztatási lehetőségeinek javítása készségeik és kompetenciáik fejlesztése révén, valamint a vállalkozások hosszú távú növekedési potenciáljának és a régiók életképességének támogatása. A reform célja, hogy javítsa az oktatási kurzusok kínálatának és a munkaerőpiaci igényeknek való megfelelést.

Az intézkedés a következő beavatkozásokból áll: a folyamatos tanulás és foglalkoztatás szolgáltatási központjának létrehozása a reform végrehajtásának előmozdítása érdekében; a munkaerő- és kompetenciaigények előrejelzésére szolgáló rendszer létrehozása; iii. olyan képzési programok végrehajtása, amelyek támogatják a digitális átállást, az új munkamódszerek megértését, a polgárok új digitális eszközök kezelésére való képességét, valamint a karbonsemleges társadalomra való igazságos átállást; valamint iv. testre szabott képzés a pályaorientációs szolgáltatások, gyakorlatok és eszközök minőségének javítása érdekében.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (P3C2I1): Digitalizációs program a folyamatos tanulásért

E beruházás célja, hogy lehetővé tegye és felgyorsítsa az oktatási, képzési és készségfejlesztési rendszer közigazgatási határokon átnyúló átalakítását azáltal, hogy széles körű digitalizációs programot hajt végre a folyamatos tanulást támogató digitális szolgáltatások és információs erőforrások fejlesztése érdekében. A meglévő és az új digitális szolgáltatások fejlesztésének a felsőoktatás innovációs kapacitását is növelnie kell, és meg kell könnyítenie a digitális oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

Az intézkedés két fő elemből áll: digitális szolgáltatási csomag létrehozása a folyamatos tanulás érdekében, amely kiterjed a teljes oktatási rendszerre (kivéve a kisgyermekkori nevelést és gondozást) és közigazgatási határokon átnyúlóan; és ii. a digitalizáció és a rugalmas tanulás fokozása a felsőoktatási intézményekben. Ennek eredményeként az új digitális megoldásoknak olyan szolgáltatásokat, szolgáltatási láncokat és szolgáltatási csomagokat kell biztosítaniuk, amelyek a jelenleginél lényegesen jobban megfelelnek a fogyasztók igényeinek, csökkentik a különböző szereplők közötti átfedéseket, és javítják az adminisztratív határokon átnyúlóan használt erőforrások és működési módszerek hatékonyságát.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (P3C2I2): Az oktatási szint javítása a felsőoktatási hallgatói helyek növelésével

E beruházás célja az oktatás szintjének növelése a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése révén. Ennek célja, hogy hozzájáruljon a gazdasági helyreállításhoz és enyhítse a Covid19-világjárvány negatív hatásait azáltal, hogy felgyorsítja a fiatalok felsőoktatáshoz való hozzáférését.

Az intézkedés lényege, hogy legalább 600-zal növelni kell a munkaerőhiánnyal küzdő szakmai ágazatoknak megfelelő szakképzettséget nyújtó felsőoktatási intézmények számára kiutalt férőhelyek számát. Ezen ágazatok közé tartozik a szociális és egészségügyi ellátás, az oktatás, a technológia és az IKT-ágazat. Valamennyi kiválasztott szakmai ágazatnak hozzá kell járulnia a helyreállítási és rezilienciaépítési terv sikeres végrehajtásához. A beruházás a hallgatók képzésének költségeit fedezi a felsőoktatási intézmény számára a tanulmányok teljes időtartama alatt.

A beruházás végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (P3C2I3): A kompetenciaszint emelése és a folyamatos tanulás megújítása, az oktatás digitalizálása és korszerűsítése Ålandban

E beruházás célja az oktatási rendszer által biztosított készségek minőségének javítása, az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek bővítése, a munkahelyteremtés és a vállalkozói szellem támogatása Åland-szigeteken.

Az intézkedés a következőkből áll: a hallgatóközpontú digitális oktatás bevezetése valamennyi felsőoktatási tanulmányban, az alapképzéstől a posztgraduális tanulmányokig (ezt úgy alakították ki, hogy a fizikai távolságtól vagy a különböző élethelyzetektől függetlenül egyre több hallgató vehessen részt a felsőoktatásban, beleértve a munka és a tanulmányok kombinálását is); ii. a felsőoktatási intézmények digitális pályaorientációs és irányítási rendszerének frissítése és fejlesztése annak érdekében, hogy azt integrálni lehessen a nemzeti adatadatbázisokba és a folyamatos digitális tanulás nemzeti ökoszisztémáiba is (ennek célja, hogy a többi finn felsőoktatási intézményhez képest egyenlő feltételeket biztosítson az Åland-szigeteken folytatott tanulmányokhoz); iii. két új alapképzési és mesterképzési program létrehozása a digitalizáció, az automatizálás és a megújuló energia területén (ezek célja a kutatás, a fejlesztés és az innováció előmozdítása a tanulmányok területén).

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

J.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám	Intézkedés	Mérföldkő/cél	Név	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célok tekintetében)			Idő		Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
					Egység	Kiindulási	Cél	Negyedév	Év
91	P3C2R1- A folyamatos tanulás reformja	Mérföldkő	A folyamatos tanulással és foglalkoztatással foglalkozó szolgáltató központról szóló törvény hatálybalépése	A folyamatos tanulási és foglalkoztatási szolgáltató központról szóló törvény hatálybalépése				NEGYEDÉV	2021	A folyamatos tanulással és foglalkoztatással foglalkozó finn szolgáltatóközpontról szóló törvény hatálybalépése. A törvény legalább az alábbiakat tartalmazza: i. a szolgáltatási központ szervezete és felépítése; a küldetés és a célkitűzések; iii. oktatási és készségfejlesztési szolgáltatások finanszírozása. A szolgáltatási központ létrehozásának célja a szolgáltatási rendszer oly módon történő megreformálása, hogy a munkaképes korú népesség készségeinek fejlesztése szorosabban kapcsolódjon a munkával töltött élet igényeihez, valamint a regionális iparágak fejlesztéséhez és megújításához. A folyamatos tanulással és foglalkoztatással foglalkozó szolgáltató központot úgy kell kialakítani, hogy előmozdítsa a munkaképes korú népesség körében a készségek fejlesztését és a szakképzett munkaerő rendelkezésre állását.
92	P3C2R1- A folyamatos tanulás reformja	Mérföldkő	A munkaerő- és kompetenciaigényekre vonatkozó középtávú előrejelzési modell kiteljesítése	A középtávú előrejelzési modell működik				NEGYEDÉV	2023	Ki kell alakítani és működőképessé kell tenni a munkaerő- és kompetenciaigények előrejelzési rendszerét. A modellnek erősítenie kell a munkaképes korú népesség által igényelt készségek előrejelzésére irányuló képességet. A modellnek tartalmaznia kell a középtávú munkaerő-, oktatási és készségigények előrejelzését, valamint a különböző munkaerő-kínálati áramlások alakulásának értékelését (az oktatás különböző szintjein szerzett képesítések számának előrejelzése, a pályamódosítások alakulásának értékelése, valamint a munkanélküliek és a munkaerőpiacon kívüli személyek munkaerő-potenciáljának felmérése).
93	P3C2R1- A folyamatos tanulás reformja	Mérföldkő	Az első pályázati felhívás közzététele a munka világában bekövetkező változásokra – többek között a digitalizációra és a zöld átállásra – való reagáláshoz szükséges képzés biztosítására	Az első pályázati felhívás közzététele				NEGYEDÉV	2022	Az első pályázati felhívás közzététele a munkával töltött életszakasz változásaira – többek között a digitalizációra és a zöld átállásra – való reagálást célzó képzés biztosítására. A képzés legalább 20%-ának különösen a digitális átállás (15%) és a karbonsemleges társadalomra való méltányos átállás (5%) támogatására kell irányulnia. E célból a pályázati felhívásokra vagy a versenypályázatokra vonatkozó feladatmeghatározásnak tartalmaznia kell a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. és VII. mellékletében meghatározott alkalmazandó beavatkozási területeknek (Hozzájárulás a zöld készségekhez és munkahelyekhez, valamint a zöld gazdasághoz (01) és A digitális készségek fejlesztésének támogatása (108)) megfelelő kiválasztási/támogathatósági kritériumokat.
94	P3C2R1- A folyamatos tanulás reformja	Célpont	A munkával töltött életszakasz változásaira – többek között a digitalizációra és a zöld átállásra – való reagálást célzó képzésben részt vevő személyek száma		Szám	0	7 800	NEGYEDÉV	2026	Legalább 7800 főnek, akik közül 1500 alulreprezentált csoportok tagja, részt kell vennie a 93. mérföldkőben említett felhívások útján indított képzési programokban. Minden felhívásnak a 93. mérföldkőben megjelölt támogathatósági/kiválasztási kritériumokon kell alapulnia. Az oktatási szinttől független kiegészítő oktatási modellt kell kidolgozni, tesztelni és végrehajtani. Az alulreprezentált csoportok (köztük az idősek) részvételét tájékoztatási tevékenységek, iránymutatás, támogatási intézkedések és célzott képzések révén fokozni kell. A célzott képzés olyan képzés, amelynek célja, hogy elősegítse az alulreprezentált csoportok hozzáférését a kontextuális tanuláshoz és a személyre szabott szolgáltatásokhoz.
95	P3C2R1- A folyamatos tanulás reformja	Célpont	A szakértelmük növelése érdekében képzésben részt vevő pályaorientációs szakemberek száma		Szám	0	300	NEGYEDÉV	2024	A pályaorientációs szakemberek szakértelmének fejlesztése érdekében legalább 300 pályaorientációs szakembernek további speciális képzésben kell részesülnie az oktatók digitális készségeivel, a nyelvi és kulturális tudatossággal, a zöld átmenettel és a nemek közötti egyenlőség előmozdításával kapcsolatban. A különböző szervezetek széles körének (ideértve az önkormányzatokat, a munkaügyi igazgatást, az oktatási intézményeket) pályaorientációs szakembereit az ismeretek széles körű terjesztésének biztosítása érdekében kell megcélozni.
96	P3C2I1 – A folyamatos tanulás digitalizálási programja	Mérföldkő	A digitális folyamatos tanulási szolgáltatások informatikai architektúrájának befejezése	Az informatikai architektúra elkészült és működőképes				NEGYEDÉV	2021	Ki kell fejleszteni és teljes mértékben működőképessé kell tenni a folyamatos digitális tanulási szolgáltatások informatikai architektúráját. Az architektúra meghatározza az erőforrások elosztásának tervezésére és a szolgáltatásnyújtás jelenlegi gyakorlatainak észszerűsítésére szolgáló keretet, hogy a folyamatos tanulást szolgáló, ügyfélorientált digitális szolgáltatásokat hozzon létre. Ennek érdekében figyelembe veszi az informatikai fejlesztés valamennyi szükséges szempontját, beleértve az üzleti képességeket, az összetevőket, az alkalmazásokat, a felhasználói csoportokat és az adatobjektumokat. Az informatikai architektúra a meglévő digitális szolgáltatások frissítésének és új digitális szolgáltatások kidolgozásának az alapja, és magában foglalja a kifejlesztendő szolgáltatások listáját.
97	P3C2I1 – A folyamatos tanulás digitalizálási programja	Célpont	A folyamatos tanulást szolgáló, működő új digitális szolgáltatások aránya		% (százalékban)	0	70	NEGYEDÉV	2025	A 96. mérföldkőben említett informatikai architektúrában meghatározott és felsorolt új digitális szolgáltatások legalább 70%-ának működőképesnek kell lennie, és elérhetőnek kell lennie a különböző ügyfélcsoportok számára. Az oktatás és a munka világába való zökkenőmentes átmenetet támogató szolgáltatásokat kell bevezetni. A tervezett szolgáltatásoknak legalább a következő funkciókat kell tartalmazniuk: a kompetenciák és az érdeklődési területek feltérképezése; a kompetenciaigényekre, a munkaerőpiacra, a juttatásokra, valamint az oktatás és képzés biztosítására vonatkozó információk; a pályaorientáció, valamint a kompetenciafejlesztés és a karriertervezés támogatása.
98	P3C2I2 – Az oktatási szint javítása a felsőoktatási hallgatói helyek növelésével	Célpont	A hallgatók felsőoktatási intézményekbe való felvételének növelése		Szám	0	600	NEGYEDÉV	2022	A felsőoktatási intézmények 2022-ben legalább 600 tanulmányi férőhellyel növelik felvételüket a Finnország fenntartható növekedési programja végrehajtásának támogatását és a munkaerőhiány kezelését célzó első ciklusos képzési programok keretében. Ez várhatóan kiegészíti a felsőoktatási intézmények felvételének 2020-tól kezdődő bővítésére már elkülönített nemzeti finanszírozást. 2021 végéig az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak és a felsőoktatási intézményeknek meg kell állapodniuk arról, hogy mely tanulmányi területekre és mely felsőoktatási intézményekre kell összpontosítaniuk. A tanulmányi helyek számának növelését azokra a területekre kell összpontosítani, ahol a legnagyobb az igény az oktatásra és a készséghiányra. A kiválasztási kritériumok magukban foglalják a munkaerő iránti regionális és nemzeti keresletet, az oktatás iránti igényt és azt, hogy a programok mennyire hatékonyan támogatják a jövő új készségigényeit, többek között az egészségügyi ágazatra, a fejlett technológiákra és az IKT-ágazatokra összpontosítva. Az új hallgatók várhatóan legkésőbb 2022 őszén (a 2022/2023-as tanévben) vesznek részt képzési programokban. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a hallgatók felvételének növekedését a hallgatók 2022-es bevitelének és a 2017–2019 közötti maximális éves bevitelként meghatározott alapértéknek az összehasonlításával ellenőrzi.
99	P3C2I3 – A kompetenciaszint növelése és a folyamatos tanulás megújítása, az oktatás digitalizálása és korszerűsítése Ålandban	Célpont	A felsőoktatásban jelentős digitális elemeket tartalmazó korszerűsített kurzusok aránya Ålandban		% (százalékban)	10	70	NEGYEDÉV	2025	A széles körű digitális elemeket (azaz az egyéni kurzusok legalább 25%-a távoktatásban folyik, vagy egy adott kurzus anyagainak legalább 30%-a különféle digitális formákat ölt) tartalmazó korszerűsített kurzusok arányát (2020-ban már meglévő, a célkövetelményeknek megfelelő kurzusok, azaz a megfelelő mennyiségű digitális elemet tartalmazó korszerűsített kurzusok) 10%-ról az Ålandi Egyetem Nyílt Egyetemének programtanfolyamain és felsőoktatási kurzusain nyújtott összes egyetemi kurzus 70%-ára kell növelni. Ez az elméleti oktatást is magában foglaló kurzusoknak felel meg (az olyan tanfolyamok, amelyek csak a gyakorlati készségek oktatását foglalják magukban, ki vannak zárva a célkitűzésből). A támogatási rendszereket digitalizálni kell, és kompatibilissé kell tenni a nemzeti nyilvántartásokkal és adatbázisokkal. A tanárokat és az érintett támogató személyzetet képzésben kell részesíteni a digitális multiformális pedagógia és az új digitális adminisztratív rendszerek használata terén. Az Ålandi Egyetem digitális berendezéseit és szoftvereit korszerűsíteni és bővíteni kell.

K. P3C3 KOMPONENS: K+F+I, KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRA ÉS KÍSÉRLETI PROJEKTEK

A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a kutatás, fejlesztés és innováció területén jelentkező kihívásokkal foglalkozik. Annak ellenére, hogy az európai innovációs eredménytábla szerint évek óta az innováció vezetői közé tartozik, Finnország 2010-ben visszaesett a KFI-tevékenységekbe történő beruházások terén, különösen a K+F+I tevékenységekbe történő magánberuházások tekintetében. A Finnország előtt álló másik kihívás az, hogy fokozni kell az együttműködést az állami K+F+I szervezeteken belül, valamint a K+F+I-ben részt vevő állami és magánszervezetek között, nemzetközi szinten is.

A komponens célja, hogy hozzájáruljon a K+F+I intenzitás megerősítéséhez, Finnországban a K+F+I kiadások arányának 2030-ig a GDP 2,9%-áról (2019) 4%-ra történő emeléséhez, valamint a K+F+I tevékenységek ambíciószintjének növeléséhez, összhangban a 2020 tavaszán elfogadott nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs ütemtervvel. E célból a komponens két beruházási csomagot javasol, amelyek célja a zöld átállás előmozdítása, valamint a fenntartható növekedést és a digitalizációt támogató kutatási és innovációs infrastruktúrába való beruházás.

A zöld átállást előmozdító csomag magában foglalja a vezető vállalatok projektjeinek támogatására, a kulcsfontosságú ágazatok felgyorsítására és a kulcsfontosságú ágazatokban a kompetenciák erősítésére, valamint a növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások támogatására irányuló beruházásokat (1–4. beruházás). 

Annakbiztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 34 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 35 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 36 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 37 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak. Úgy kell tekinteni, hogy a következő K+F+I tevékenységek megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvre vonatkozó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01): i. azok a K+F+I tevékenységek, amelyek alkalmazásuk szintjén technológiai szempontból semleges eredményekhez vezetnek; ii. azok a K+F+I tevékenységek, amelyek olyan alacsony környezeti hatással járó alternatívákat támogatnak, amelyek esetében léteznek ilyenek; vagy iii. azok a K+F+I tevékenységek, amelyek elsősorban az ágazatban a lehető legalacsonyabb környezeti hatással járó alternatívák kidolgozására összpontosítanak azon tevékenységek esetében, amelyek esetében nem létezik technológiailag és gazdaságilag megvalósítható, alacsony hatású alternatíva.

Az innovációt és a kutatási infrastruktúrákat támogató csomag helyi kutatási infrastruktúrák, nemzeti kutatási infrastruktúrák és innovációs infrastruktúrák fejlesztésére irányuló beruházásokat tartalmaz.

A komponens hozzájárul az országspecifikus ajánlások megvalósításához, amelyek célja, hogy a beruházással kapcsolatos gazdaságpolitikát a kutatásra és innovációra, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és energetikai átállásra és a fenntartható közlekedésre összpontosítsák (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint hogy a beruházásokat a zöld és digitális átállásra összpontosítsák, különösen a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra, a fenntartható és hatékony infrastruktúrára, valamint a kutatásra és innovációra (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás). 

K.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Beruházás (P3C3I1): A zöld átállást előmozdító K+F+I finanszírozási csomag – vezető vállalatok

A beruházás célja, hogy – a Business Finland által irányított rendszeren keresztül – támogassa a vállalkozások és más kutatási szervezetek közötti olyan partnerségeket és ökoszisztémákat, amelyek erősítik a vállalkozások versenyképességét és növelik a kutatás & fejlesztés hatékonyságát; fejlesztési tevékenységek. A finanszírozandó partnerségeknek a zöld átállást támogató tevékenységi területekre kell összpontosítaniuk.

A beruházás új ágazatok, termékek, vállalkozások és működési modellek létrehozásának támogatására, valamint az egyetemek, az alkalmazott tudományok egyetemei és a kutatóintézetek kutatási eredményeinek a vállalatok igényeire történő felhasználására irányul. A partnerségeknek jelentős mértékben ösztönözniük kell az egyéb nemzeti K+F+I finanszírozást, a vállalatok saját KFI-beruházásait, valamint az uniós és egyéb nemzetközi finanszírozás felhasználását. A vállalatok, a kutatási szervezetek és más K+F+I szereplők közötti rugalmas partnerségek és ökoszisztémák célja a vállalkozások és az ipar versenyképességének megerősítése és a termelékenység javítása.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (P3C3I2): A zöld átállást előmozdító K+F+I finanszírozási csomag – a kulcsfontosságú ágazatok felgyorsítása és a kompetencia erősítése (Academy of Finland)

A beruházás célja – az Academy of Finland által irányított rendszeren keresztül – a zöld átállást támogató K+F+I tevékenységek fellendítése, a zöld átállás kulcsfontosságú ágazataira és technológiáira összpontosítva, a know-how használatának és megosztásának előmozdítása, valamint a partnerségek és ökoszisztémák minőségének és hatékonyságának javítása érdekében. A támogathatósági/kiválasztási kritériumok megkövetelik, hogy a kutatás az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességre irányuljon. A rendszer a tudomány és az ágazatok valamennyi ágára kiterjed, beleértve a hidrogénalapú gazdaságot, a nagy értékű biotermékeket és a kibocsátásmentes energiarendszereket, valamint az adatelemzéssel és a társadalomtudományokkal kapcsolatos kompetenciákat.

Az intézkedés a meglévő kutatási klaszterek megerősítésére, a szakértelem növelésére – többek között a meglévő kutatási klasztereken kívül is – és az üzleti tevékenységek megújításának támogatására irányuló beavatkozásokból áll. A kulcsfontosságú ágazatok és technológiák K+F+I-be történő beruházásainak erősíteniük kell a K+F+I szereplők közötti partnerségeket és ökoszisztémákat is. Az intézkedés kutatási szervezeteknek, például felsőoktatási intézményeknek vagy kutatóintézeteknek nyújt támogatást.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (P3C3I3): A zöld átállást előmozdító K+F+I finanszírozási csomag – a kulcsfontosságú ágazatok felgyorsítása és a kompetencia erősítése (Business Finland)

E beruházás célja – a Business Finland által irányított rendszeren keresztül – a zöld átállást támogató K+F+I tevékenységek fellendítése, a zöld átállás kulcsfontosságú ágazataira és technológiáira összpontosítva, a know-how hasznosításának és megosztásának előmozdítása, valamint a partnerségek és ökoszisztémák minőségének és hatékonyságának javítása érdekében. A rendszer a tudomány és az ágazatok valamennyi ágára kiterjed, beleértve a hidrogéngazdaságot, a nagy értékű biotermékeket és a kibocsátásmentes energiarendszereket, valamint az adatelemzéssel és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos adatelemzési és társadalomtudományi kompetenciákat.

Az intézkedés a meglévő kutatási klaszterek megerősítésére, a szakértelem növelésére – többek között a meglévő kutatási klasztereken kívül is – és az üzleti tevékenységek megújításának támogatására irányuló beavatkozásokból áll. A kulcsfontosságú ágazatok és technológiák K+F+I-be történő beruházásainak erősíteniük kell a K+F+I szereplők közötti partnerségeket és ökoszisztémákat is. Az intézkedés támogatást nyújt a magán- és állami kutatási szervezeteknek, valamint vállalatoknak vagy településeknek. Különösen a fenti 1. beruházás keretében kiválasztott vezető vállalatok projektjeihez nyújt támogatást.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (P3C3I4): A zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – A növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások támogatása

A beruházás célja, hogy – a Business Finland által irányított rendszeren keresztül – növelje a kis- és középvállalkozások K+F+I-beruházásait, és javítsa a digitális és zöld átállásra való felkészültségüket. A beruházás célja a kutatásalapú vállalkozások megerősítése azáltal, hogy a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek megállapításait a zöld átállást támogató új vállalkozásokká alakítja.

Az intézkedés célzott támogatást nyújt a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásoknak, amelyek megoldásokat dolgoznak ki a zöld átállásra annak érdekében, hogy fellendítse az exportban már részt vevő vállalatok növekedését és növelje az exportvállalatok számát. A kiválasztott vállalkozásoknak nyújtott támogatásnak ki kell terjednie a K+F+I tevékenységek finanszírozására, a tanácsadásra és tájékoztatásra, valamint a célpiacokon való kapcsolattartásra.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (P3C3I5): Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – Helyi kutatási infrastruktúrák

E beruházás célja a helyi kutatási infrastruktúrák megújításának és fejlesztésének finanszírozása – az Academy of Finland által irányított rendszeren keresztül. A tudomány és a kutatás valamennyi ágára kiterjed. Hangsúlyt kell fektetni a zöld és digitális átállás célkitűzéseire. A kiválasztási szempontoknak figyelembe kell venniük a nemzeti kutatási infrastruktúrák projektjeinek kiválasztása során szerzett tapasztalatokat (lásd alább a 6. beruházást).

Az intézkedés pénzügyi támogatást nyújt a helyi kutatási infrastruktúra kiépítéséhez, beleértve például berendezések és rendszerek beszerzését, szolgáltatások létrehozását vagy frissítését. Az intézkedésnek támogatnia kell a nemzeti kutatási infrastruktúra-stratégia célkitűzéseit is, a tudomány valamennyi ágára kiterjedően, hangsúlyt helyezve a zöld átállásra és a digitalizációra. Különös hangsúlyt kell fektetni a kutatási infrastruktúrák megerősítésére a fogadó intézmények stratégiáival és profiljával összhangban, beleértve például az egyetemeket, az alkalmazott tudományok egyetemeit, a kutatóintézeteket és más kutatószervezeteket. Végezetül a beruházásnak elő kell segítenie a különböző szereplők (egyetemek, alkalmazott tudományok egyetemei, kutatóintézetek, vállalatok és egyéb K+F+I szereplők) kutatási infrastruktúrái nyitottságának és interoperabilitásának megerősítését.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (P3C3I6): Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – Nemzeti kutatási infrastruktúrák

E beruházás célja a nemzeti kutatási infrastruktúrák megújításának és fejlesztésének finanszírozása – az Academy of Finland által irányított rendszeren keresztül –, különös tekintettel a zöld és digitális átállás célkitűzéseire.

Az intézkedés pénzügyi támogatást nyújt a nemzeti kutatási infrastruktúrák kiépítéséhez, például berendezések és rendszerek beszerzéséhez, szolgáltatások létrehozásához vagy korszerűsítéséhez. A beruházás értékének legalább 40%-át a digitalizációval kapcsolatos K+F+I tevékenységekre kell fordítani. Az intézkedés támogatja továbbá az Academy of Finland kutatási infrastruktúrára vonatkozó támogatási kritériumainak a nemzeti kutatási infrastruktúra-stratégia célkitűzéseivel összhangban történő felülvizsgálatát, különös hangsúlyt fektetve a zöld átállásra és a digitalizációra. Végezetül a beruházásnak elő kell segítenie a különböző szereplők (egyetemek, alkalmazott tudományok egyetemei, kutatóintézetek, vállalatok és egyéb K+F+I szereplők) kutatási infrastruktúrái nyitottságának és interoperabilitásának megerősítését.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (P3C3I7): Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – az innovációs infrastruktúrák versenyképes finanszírozása

A beruházás célja – a Business Finland által irányított rendszeren keresztül – tesztelési környezetek (innovációs infrastruktúrák) fejlesztésének támogatása, hangsúlyt fektetve a zöld és digitális átállás célkitűzéseire. A cél továbbá a kutatási és innovációs infrastruktúrák nyitottságának és interoperabilitásának növelése.

Az intézkedés a szén- dioxid-semlegességet és a digitalizációt valódi felhasználói körülmények között előmozdító megoldások kifejlesztéséhez és teszteléséhez szükséges környezet fejlesztéséhez nyújtott támogatásból áll. Az ilyen környezetek magukban foglalhatják a városok, települések és más állami szereplők különböző kutatási infrastruktúráit, vagy a vállalatok és más szereplők által közösen épített innovációs környezeteket.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

K.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám	Intézkedés	Mérföldkő/cél	Név	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célok tekintetében)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
					Egység	Kiindulási	Cél	Negyedév	Év
100	P3C3I- K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projektek – A zöld átállást előmozdító K+F+I finanszírozási csomag – vezető vállalatok	Mérföldkő	Pályázati felhívás közzététele vezető vállalatok projektjeire	Pályázati felhívás közzététele a Business Finland részéről				NEGYEDÉV	2022	A Business Finland pályázati felhívást tesz közzé vezető vállalatok projektjeire. A támogathatósági/kiválasztási kritériumok megkövetelik, hogy a kutatás a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében szereplő 022. beavatkozási területnek megfelelően az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és rezilienciára irányuljon. A támogathatósági kritériumoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). A fosszilis tüzelőanyagok használatát előmozdító projektek nem finanszírozhatók. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó vállalat által javasolt projekt csak akkor finanszírozható, ha jelentősen csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
101	P3C3I1 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projekt – A zöld átállást előmozdító K+F+I finanszírozási csomag – Vezető vállalkozások	Célpont	Vissza nem térítendő támogatások odaítélése vezető vállalatok projektjei számára		Szám	0	5	NEGYEDÉV	2023	A Business Finland értesítése legalább 5 vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről a 100. mérföldkőben meghatározott támogathatósági/kiválasztási kritériumok alapján kiválasztott vezető vállalatok projektjeire.
102	P3C3I1 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projekt – A zöld átállást előmozdító K+F+I finanszírozási csomag – Vezető vállalkozások	Célpont	A vezető vállalatok befejezett projektjeinek aránya		% (százalékban)	0	90	NEGYEDÉV	2026	A 100. mérföldkőben említett pályázati felhívás keretében támogatott projektek legalább 90%-át le kell zárni, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott előzetes projektjelentések is alátámasztják. Ezek az intézkedésre elkülönített 90 000 000 EUR- bóllegalább 100000000 EUR összegű  költségvetési kötelezettségvállalásnak felelnek meg.
103	P3C3I2 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projekt – A zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – a kulcsfontosságú ágazatok felgyorsítása és a kompetenciák megerősítése (Finn akadémia)	Mérföldkő	Az Academy of Finland által közzétett első pályázati felhívás olyan kutatási projektekre, amelyek célja a kulcskompetenciák növelése a kulcsfontosságú ágazatokban	Az első pályázati felhívás közzététele az Academy of Finland által				NEGYEDÉV	2021	Az Academy of Finland a zöld átállás kulcsfontosságú ágazataira és technológiáira összpontosító kutatásfinanszírozási pályázati felhívást tesz közzé a know-how használatának és megosztásának előmozdítása, valamint a partnerségek és ökoszisztémák minőségének és hatékonyságának javítása érdekében. A támogathatósági/kiválasztási kritériumok megkövetelik, hogy a kutatás a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében szereplő 022. beavatkozási területnek megfelelően az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és rezilienciára irányuljon. A rendszer a tudomány és az ágazatok valamennyi ágára kiterjed, beleértve a hidrogénalapú gazdaságot, a nagy értékű biotermékeket és a kibocsátásmentes energiarendszereket, valamint az adatelemzéssel és a társadalomtudományokkal kapcsolatos kompetenciákat. A támogathatósági kritériumoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).
104	P3C3I2 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projekt – A zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – a kulcsfontosságú ágazatok felgyorsítása és a kompetenciák megerősítése (Finn akadémia)	Célpont	A Finn Akadémia által a kulcságazatokban a kompetenciák növelését célzó kutatási projektekhez nyújtott támogatások		Szám	0	25	NEGYEDÉV	2023	Az Academy of Finland legalább 25 vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről szóló értesítése a 103. mérföldkőben meghatározott kritériumok alapján kiválasztott kutatási projektekre. Minden felhívásnak a 103. mérföldkőben megjelölt támogathatósági/kiválasztási kritériumokon kell alapulnia.
105	P3C3I2 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projekt – A zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – a kulcsfontosságú ágazatok felgyorsítása és a kompetenciák megerősítése (Finn akadémia)	Célpont	Az Academy of Finland által odaítélt, befejezett kulcsfontosságú ágazati kutatási projektek aránya		% (százalékban)	0	90	NEGYEDÉV	2026	A 103. mérföldkőben említett pályázati felhívások keretében támogatott projektek legalább 90%-át le kell zárni, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott végleges vagy előzetes projektjelentések bizonyítják. Ezek az intézkedésre elkülönített 40 500 000 EUR-ból legalább 45000000 EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalásnak felelnek meg.
106	P3C3I3 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projekt – A zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – a kulcsfontosságú ágazatok felgyorsítása és a kompetenciák megerősítése (Finnország vállalkozás)	Mérföldkő	A Business Finland pályázati felhívása olyan KFI-projektekre, amelyek célja a kulcskompetenciák növelése a kulcsfontosságú ágazatokban	Pályázati felhívás közzététele a Business Finland részéről				NEGYEDÉV	2022	A Business Finland pályázati felhívást tesz közzé olyan K+F+I projektekre, amelyek célja a kompetenciák növelése a zöld átállás kulcsfontosságú ágazataiban, például a hidrogéngazdaságban, a nagy értékű biotermékekkel és a kibocsátásmentes energiarendszerekkel összefüggésben, valamint például az adatelemzés és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos társadalomtudományok terén. A támogathatósági/kiválasztási kritériumok megkövetelik, hogy a kutatás a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében szereplő 022. beavatkozási területnek megfelelően az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességre irányuljon. A támogathatósági kritériumoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). A fosszilis tüzelőanyagok használatát előmozdító projektek nem finanszírozhatók. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó vállalat által javasolt projekt csak akkor finanszírozható, ha jelentősen csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
107	P3C3I3 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projekt – A zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – a kulcsfontosságú ágazatok felgyorsítása és a kompetenciák megerősítése (Finnország vállalkozás)	Célpont	A Business Finland által odaítélt vissza nem térítendő támogatások olyan K+F+I projektek számára, amelyek célja a kulcskompetenciák növelése a kulcsfontosságú ágazatokban		Szám	0	10	NEGYEDÉV	2023	A Business Finland bejelentése legalább 10 vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről a 106. mérföldkőben meghatározott támogathatósági/kiválasztási kritériumok alapján kiválasztott K+F+I projektekre.
108	P3C3I3 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projekt – A zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – a kulcsfontosságú ágazatok felgyorsítása és a kompetenciák megerősítése (Finnország vállalkozás)	Célpont	A Business Finland által odaítélt, befejezett K+F+I projektek aránya a kulcsfontosságú ágazatokban		% (százalékban)	0	90	NEGYEDÉV	2025	A 106. mérföldkőben említett pályázati felhívás keretében támogatott projektek legalább 90%-át le kell zárni, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott előzetes projektjelentések is alátámasztják. Ezek az intézkedésre elkülönített 22 500 000 EUR-ból legalább 25000000 EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalásnak felelnek meg.
109	P3C3I4 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projekt – A zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – Az innovatív növekedési vállalkozások támogatása	Mérföldkő	A Business Finland pályázati felhívása növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozásokat támogató K+F+I projektekre	Pályázati felhívás közzététele a Business Finland részéről				NEGYEDÉV	2022	A Business Finland pályázati felhívást tesz közzé a növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások támogatására szánt K+F+I-finanszírozásra. A támogathatósági/kiválasztási kritériumok megkövetelik, hogy a kutatás a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében szereplő 022. beavatkozási területnek megfelelően az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességre irányuljon. A támogathatósági kritériumoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). A fosszilis tüzelőanyagok használatát előmozdító projektek nem finanszírozhatók. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó vállalat által javasolt projekt csak akkor finanszírozható, ha jelentősen csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
110	P3C3I4 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projekt – A zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – Az innovatív növekedési vállalkozások támogatása	Célpont	Vissza nem térítendő támogatások odaítélése növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások támogatására		Szám	0	22	NEGYEDÉV	2023	A Business Finland értesítése arról, hogy a 109. mérföldkőben meghatározott támogathatósági/kiválasztási kritériumok alapján legalább 22 vissza nem térítendő támogatást ítéltek oda növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozásoknak.
111	P3C3I4 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projekt – A zöld átállást támogató K+F+I finanszírozási csomag – Az innovatív növekedési vállalkozások támogatása	Célpont	A növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalatokra irányuló befejezett projektek aránya		% (százalékban)	0	90	NEGYEDÉV	2025	A 109. mérföldkőben említett pályázati felhívás keretében támogatott projektek legalább 90%-át le kell zárni, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott előzetes projektjelentések is alátámasztják. Ezek az intézkedésre elkülönített 16 200 000 EUR-ból legalább 18000000 EUR összegű költségvetési kötelezettségvállalásnak felelnek meg.
112	P3C3I5 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projekt – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – Helyi kutatási infrastruktúrák	Mérföldkő	Pályázati felhívás közzététele a helyi kutatási infrastruktúrák megújítására és fejlesztésére	Az Academy of Finland pályázati felhívásának közzététele				NEGYEDÉV	2022	Az Academy of Finland pályázati felhívást tesz közzé a helyi kutatási infrastruktúra fejlesztésére. A támogathatósági kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). A fosszilis tüzelőanyagok használatát előmozdító projektek nem finanszírozhatók. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó vállalat által javasolt projekt csak akkor finanszírozható, ha jelentősen csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A kiválasztási kritériumoknak ki kell terjedniük a projekteknek a fenntartható fejlődésre, a zöld átállásra és a digitalizációra gyakorolt hatására.
113	P3C3I5 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projekt – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – Helyi kutatási infrastruktúrák	Célpont	A helyi kutatási infrastruktúrák megújításához és fejlesztéséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélése		Szám	0	10	NEGYEDÉV	2022	Az Academy of Finland legalább 10 vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről szóló értesítése a 112. mérföldkőben meghatározott támogathatósági/kiválasztási kritériumok alapján kiválasztott projektekre.
114	P3C3I5 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projekt – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – Helyi kutatási infrastruktúrák	Célpont	A befejezett helyi kutatási infrastrukturális projektek aránya		% (százalékban)	0	90	NEGYEDÉV	2026	A 112. mérföldkőben említett pályázati felhívás keretében támogatott projektek legalább 90%-át le kell zárni, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott végleges vagy előzetes projektjelentések bizonyítják. Ezek azintézkedésre elkülönített 22 725 000 EUR-ból legalább 25250000 EUR összegű költségvetésikötelezettségvállalásnak felelnek meg.
115	P3C3I6 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projekt – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – Nemzeti kutatási infrastruktúrák	Mérföldkő	Pályázati felhívás közzététele a nemzeti kutatási infrastruktúrák megújítására és fejlesztésére	Az Academy of Finland pályázati felhívásának közzététele				NEGYEDÉV	2021	Az Academy of Finland pályázati felhívást tesz közzé a nemzeti kutatási infrastruktúrákra vonatkozóan. A támogathatósági kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). A fosszilis tüzelőanyagok használatát előmozdító projektek nem finanszírozhatók. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó vállalat által javasolt projekt csak akkor finanszírozható, ha jelentősen csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A kiválasztási kritériumoknak ki kell terjedniük a projekteknek a fenntartható fejlődésre, a zöld átállásra és a digitalizációra gyakorolt hatására. A projektek kiválasztása során azt is biztosítani kell, hogy legalább 8 000 000 EUR-t a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VII. mellékletében szereplő 009a. beavatkozási területtel (Beruházás digitális vonatkozású K+I tevékenységekbe) összhangban különítsenek el.
116	P3C3I6 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projekt – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – Nemzeti kutatási infrastruktúrák	Célpont	A nemzeti kutatási infrastruktúrák megújításához és fejlesztéséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélése		Szám	0	6	NEGYEDÉV	2022	Az Academy of Finland legalább 6 vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről szóló értesítése a 115. mérföldkőben meghatározott támogathatósági/kiválasztási kritériumok alapján kiválasztott projektekre.
117	P3C3I6 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projekt – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – Nemzeti kutatási infrastruktúrák	Célpont	A befejezett nemzeti kutatási infrastrukturális projektek aránya		% (százalékban)	0	90	NEGYEDÉV	2026	A 115. mérföldkőben említett pályázati felhívás keretében támogatott projektek legalább 90%-át le kell zárni, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott végleges vagy előzetes projektjelentések bizonyítják. Ezek azintézkedésre elkülönített 18 000 000 EUR-ból legalább 20000000 EUR összegű költségvetésikötelezettségvállalásnak felelnek meg.
118	P3C3I7 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projekt – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – az innovációs infrastruktúrák versenyképes finanszírozása	Mérföldkő	Pályázati felhívás közzététele innovációs infrastruktúrák fejlesztésére	Pályázati felhívás közzététele a Business Finland részéről				NEGYEDÉV	2022	A Business Finland pályázati felhívást tesz közzé innovációs infrastruktúrák fejlesztésére. A támogathatósági/kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a beavatkozás a vállalkozások digitalizálásához közvetlenül kapcsolódó elemek előmozdítására összpontosítson (az RRF-rendelet VII. mellékletében szereplő 019. beavatkozási terület szerint). A támogathatósági kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). A fosszilis tüzelőanyagok használatát előmozdító projektek nem finanszírozhatók. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó vállalat által javasolt projekt csak akkor finanszírozható, ha jelentősen csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
119	P3C3I7 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projekt – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – az innovációs infrastruktúrák versenyképes finanszírozása	Célpont	Az innovációs infrastruktúrák fejlesztésére irányuló vissza nem térítendő támogatások odaítélése		Szám	0	3	NEGYEDÉV	2023	A Business Finland értesítése legalább 3 vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről a 118. mérföldkőben meghatározott támogathatósági/kiválasztási kritériumok alapján kiválasztott projektekre.
120	P3C3I7 – K+F+I, kutatási infrastruktúra és kísérleti projekt – Az innováció és a kutatási infrastruktúra előmozdítása – az innovációs infrastruktúrák versenyképes finanszírozása	Célpont	A befejezett innovációs infrastrukturális projektek aránya		% (százalékban)	0	90	NEGYEDÉV	2025	A 118. mérföldkőben említett pályázati felhívás keretében támogatott projektek legalább 90%-át le kell zárni, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott előzetes projektjelentések is alátámasztják. Ezek azintézkedésre elkülönített 18 675 000 EUR-ból legalább 20750000 EUR összegű költségvetésikötelezettségvállalásnak felelnek meg.

L. P3C4 KOMPONENS: A VERSENYKÉPESSÉG ERŐSÍTÉSE ÉS A NÖVEKEDÉS FELLENDÍTÉSE A VÁLSÁG ÁLTAL ÉRINTETT ÁGAZATOKBAN

A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja az exportképesség növelése olyan ágazatspecifikus beruházások révén, amelyek Finnország erősségeire és nemzetközi piaci potenciáljára épülnek. A második célkitűzés a kulturális és kreatív iparágak helyreállításának és fenntartható megújításának támogatása. A kulturális és kreatív ágazatok kreatív szakértelemmel rendelkeznek, és szellemi tulajdont hoznak létre és hoznak kereskedelmi forgalomba. Ez más ágazatokban is előmozdítja az innovációt és hozzáadott értéket teremt. Ezen túlmenően az e komponenshez tartozó intézkedések támogatják a finn idegenforgalmi ágazat megújítását a szolgáltatásexport növelésének céljából. A finn kkv-k az exportnak csupán 16%-át teszik ki, ami elmarad a hasonló országoktól. A kkv-k nemzetközi üzleti fejlődése és az innovációk kereskedelmi hasznosítása gyakran további pénzügyi erőfeszítést igényel, ami sok kkv esetében hiányzik. A kreatív és kulturális iparágakban és az idegenforgalomban további lehetőségek rejlenek az export növekedésének támogatására, különösen a szolgáltatások terén.

A komponens hozzájárul a reálgazdaság, különösen a kis- és középvállalkozások likviditásának biztosítására irányuló intézkedésekről szóló, 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás megvalósításához, a kiforrott állami beruházási projektek előreütemezéséhez, valamint a gazdasági fellendülést elősegítő magánberuházások előmozdításához, továbbá a beruházásoknak a zöld és digitális átállásra, különösen a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra, a fenntartható és hatékony infrastruktúrára, valamint a kutatásra és innovációra való összpontosításához.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

L.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Beruházás (P3C4I1): A növekedés felgyorsítását célzó program kisvállalkozások számára

E beruházás célja a finn mikro- és kisvállalkozások növekedésének felgyorsítása és nemzetköziesítési képességük növelése.

A beruházás lényege, hogy vissza nem térítendő vállalkozásfejlesztési támogatást nyújt a mikro- és kisvállalkozások számára. A projektekre vonatkozó fő támogathatósági/kiválasztási kritériumoknak magukban kell foglalniuk az új digitális megoldások, a zöld átállás és az ezekhez kapcsolódó K+F+I tevékenységek előmozdítását.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (P3C4I2): A nemzetközi növekedés fő programjai

E beruházás célja a vállalatok nemzetközi növekedésének támogatása egyedi vissza nem térítendő fejlesztési támogatások révén.

A beruházás a következő beavatkozásokból áll:

I.az iparban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaság és a digitális megújulás előmozdítását, valamint az ipari szolgáltatások kivitelének növelését célzó program;

II.elektromos nehézgépjárművek szállítási ökoszisztémája;

III.egészségügyi és jólléti szakértelem és technológia; ennek célja az egészségügyi ágazat növekedési stratégiájának ütemtervében szereplő kezdeményezések támogatása, amelyek célja az egészségügyi ágazat ökoszisztémáinak fejlesztése, valamint az exportpiacokra vonatkozó új megoldások és innovációk kialakítása;

IV.a vízügyi szakértelem növekedésére és exportjára vonatkozó program; ennek célja a vízgazdálkodási ágazatban a technológiák, módszerek, szolgáltatási koncepciók és megoldások létrehozásának, tesztelésének és nemzetközivé tételének előmozdítása.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (P3C4I3): A kulturális és kreatív ágazatok megújításának támogatása

E beruházás célja, hogy támogassa a kulturális és kreatív ágazat növekedését mint a jövőbeli gazdasági növekedés erőteljes potenciális mozgatórugóját.

A beruházás a kulturális és kreatív ágazatokban működő szervezeteknek nyújtott vissza nem térítendő támogatásból áll. A pénzügyi támogatás legnagyobb része (az előirányzott források 75%-a) a kulturális és kreatív ágazatokban működő vállalatokat és szervezeteket célozza meg innovatív szolgáltatási, termelési és működési modellek kidolgozása, valamint az érintett ágazatok és szervezetek nemzetközi versenyképességének erősítése érdekében. Az elkülönített források fennmaradó részét (25%) fejlesztési és kísérleti finanszírozásként kell felhasználni a kreatív gazdaságban működő vállalatok innovációjának és új együttműködésének támogatására.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (P3C4I4): A fenntartható és digitális növekedés támogatása az idegenforgalmi ágazatban

A beruházás célja a fenntartható növekedés és az innováció fellendítése az idegenforgalmi ágazatban.

A beruházás az idegenforgalmi szolgáltatások digitális szénlábnyom-kalkulátorának megtervezésére, fejlesztésére és közzétételére (a felhasználók rendelkezésére bocsátott képzési anyagokkal), a fenntartható turisztikai szolgáltatási csomagok megtervezésére és kidolgozására, valamint az idegenforgalmi vállalatok és régiók számára a fenntartható és digitális átállás támogatása érdekében a tudásalapú irányítási és tanácsadási programokra vonatkozó nemzeti működési modell végrehajtására irányuló szolgáltatások megvásárlásából áll. Emellett a beruházás olyan szolgáltatások beszerzését is magában foglalja, amelyek célja a Visit Finland adatközpont és más digitális szolgáltatások (Fenntartható Travel Finland platform és visitfinland.com) fejlesztése az utazási és idegenforgalmi adatok átfogó és megfelelő ökoszisztémájába való integráció és nyílt interfészek révén. A beruházás magában foglalja az idegenforgalmi vállalkozások és innovációk kereskedelmi hasznosítását támogató kutatási, kísérleti és fejlesztési projektek K+I-finanszírozását is.

A beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

L.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám	Intézkedés	Mérföldkő/cél	Név	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célok tekintetében)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
					Egység	Kiindulási	Cél	Negyedév	Év
121	P3C4I1 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – Növekedésösztönző program	Mérföldkő	Pályázati felhívás közzététele a vállalatok nemzetközivé válási képességeinek támogatására	Az első pályázati felhívás közzététele				NEGYEDÉV	2022	Az első pályázati felhívás közzététele a vállalatok nemzetközivé válási képességeinek támogatására. A támogathatósági/kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott projektek jelentős digitalizációs hatással rendelkezzenek, ideértve különösen a digitális technológia és a működési módszerek alkalmazását a kisvállalkozások üzleti műveleteiben és nemzetköziesítési tevékenységeiben.
122	P3C4I1 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – Növekedésösztönző program	Mérföldkő	Vissza nem térítendő támogatások odaítélése a vállalatok nemzetközivé válási képességeit célzó valamennyi projekt számára	Értesítés az összes vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről				NEGYEDÉV	2024	Értesítés a pályázati felhívások keretében kiválasztott projektekhez nyújtott valamennyi támogatás odaítéléséről. Minden felhívásnak a 121. mérföldkőben megjelölt támogathatósági/kiválasztási kritériumokon kell alapulnia.
123	P3C4I1 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – Növekedésösztönző program	Célpont	A vállalatok nemzetközivé válási képességeire irányuló támogatott projektek lezárása		Szám	0	110	NEGYEDÉV	2026	A 122. mérföldkőben említett pályázati felhívások keretében támogatott legalább 110 projektet le kell zárni, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott végleges projektjelentések is alátámasztják.
124	P3C4I2 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A nemzetközi növekedésre irányuló kulcsfontosságú programok	Mérföldkő	Az első három pályázati felhívás közzététele a nemzetközi növekedés kulcsprogramjai keretében	Az első három pályázati felhívás közzététele				NEGYEDÉV	2022	A nemzetközi növekedés szempontjából kulcsfontosságú programok esetében legalább három pályázati felhívást kell közzétenni, amelyek a következőket foglalják magukban: ·Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaság és a digitális megújulás előmozdítása az iparban, valamint az ipari szolgáltatások exportjának növelése; ·Elektromos nehézgépjárművek szállítási ökoszisztémája; ·Egészségügyi és jólléti szakértelem és technológia az egészségügyi ágazat növekedési stratégiájának támogatására; ·Program a vízgazdálkodással kapcsolatos szakértelem növekedéséért és exportjáért. A támogathatósági kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).
125	P3C4I2 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A nemzetközi növekedésre irányuló kulcsfontosságú programok	Mérföldkő	Vissza nem térítendő támogatások odaítélése a nemzetközi növekedést szolgáló kulcsfontosságú programok valamennyi projektje számára	Értesítés az összes vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről				NEGYEDÉV	2023	Értesítés a pályázati felhívások keretében kiválasztott projektekhez nyújtott valamennyi támogatás odaítéléséről. Minden felhívásnak a 124. mérföldkőben megjelölt támogathatósági/kiválasztási kritériumokon kell alapulnia.
126	P3C4I2 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A nemzetközi növekedésre irányuló kulcsfontosságú programok	Célpont	A támogatott projektek lezárása		Szám	0	40	NEGYEDÉV	2025	A 125. mérföldkőben említett pályázati felhívások keretében támogatott legalább 40 projektet le kell zárni, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott előzetes vagy végleges projektjelentések is alátámasztják.
127	P3C4I3 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A kulturális és kreatív ágazatok megújításának támogatása	Mérföldkő	A kulturális és kreatív ágazatok megújítását támogató két pályázati felhívás közzététele fejlesztési támogatásra és kísérleti támogatásra	A fejlesztési támogatás iránti első pályázati felhívás és a kísérleti támogatásra vonatkozó első pályázati felhívás közzététele				NEGYEDÉV	2021	Az első két pályázati felhívást (egyet a Business Finland, egyet pedig az Oktatási és Kulturális Minisztérium) kell kiírni a kreatív iparágak újjáélesztése, növekedése és nemzetközivé tétele céljából, különös tekintettel a digitális átalakulásra és innovációra. A támogathatósági/kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a beavatkozás a vállalkozások digitalizálásához közvetlenül kapcsolódó elemek előmozdítására összpontosítson (az RRF-rendelet VII. mellékletében szereplő 015. beavatkozási terület szerint). A támogathatósági kritériumoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).
128	P3C4I3 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A kulturális és kreatív ágazatok megújításának támogatása	Célpont	Vissza nem térítendő támogatások odaítélése a kulturális és kreatív ágazatok megújítását támogató projektekhez		Szám	0	145	NEGYEDÉV	2024	Értesítés a vissza nem térítendő támogatások odaítéléséről az összes pályázati felhívás keretében kiválasztott legalább 145 projekt esetében. Minden felhívásnak a 127. mérföldkőben említett támogathatósági/kiválasztási kritériumokon kell alapulnia.
129	P3C4I3 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A kulturális és kreatív ágazatok megújításának támogatása	Célpont	A kulturális és kreatív ágazatok megújítására irányuló befejezett projektek aránya		% (százalékban)	0	90	NEGYEDÉV	2025	A 128. mérföldkőben említett pályázati felhívások keretében támogatott projektek legalább 90%-át le kell zárni, amint azt a projekt kedvezményezettjei által benyújtott előzetes projektjelentések is alátámasztják.
130	P3C4I4 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A fenntartható és digitális növekedés támogatása az idegenforgalmi ágazatban	Mérföldkő	Az idegenforgalmi ágazat K+F+I projektjeire vonatkozó pályázati felhívás közzététele	Pályázati felhívás közzététele a Business Finland részéről				NEGYEDÉV	2022	A Business Finland közzéteszi a pályázati felhívást az idegenforgalmi ágazat kutatásfejlesztésének és innovációjának finanszírozása terén. A kiválasztási kritériumok az idegenforgalmi ágazat fenntartható növekedésének és innovációjának fellendítésére összpontosítanak. A finanszírozásnak olyan kutatási, kísérleti és fejlesztési projektekre kell irányulnia, amelyek támogatják az idegenforgalmi vállalkozások és innovációk kereskedelmi hasznosítását, például a digitális és zöld átállás, az előrejelzés és előrejelzés, a fenntartható turizmus, a virtuális turizmus és a termékek fogyasztói értelmezése témakörében. A támogathatósági/kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a beavatkozás a vállalkozások digitalizálásához közvetlenül kapcsolódó elemek előmozdítására összpontosítson (az RRF-rendelet VII. mellékletében szereplő 015. beavatkozási terület szerint). A támogathatósági kritériumoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a projektek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).
131	P3C4I4 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A fenntartható és digitális növekedés támogatása az idegenforgalmi ágazatban	Célpont	Az idegenforgalmi K+F+I-projektekhez támogatásban részesülő szervezetek száma		Szám	0	14	NEGYEDÉV	2025	A 130. mérföldkőben említett pályázati felhívás keretében kiválasztott projektek keretében legalább 14 szervezet (vállalat) részesül támogatásban, amit a projekt kedvezményezettjei által benyújtott zárójelentések is alátámasztanak.
132	P3C4I4 – A versenyképesség erősítése és a növekedés fellendítése a válság által érintett ágazatokban – A fenntartható és digitális növekedés támogatása az idegenforgalmi ágazatban	Mérföldkő	Az idegenforgalmi szolgáltatások digitális szénlábnyom-kalkulátorának üzembe helyezése	A fejlett digitális szénlábnyom-kalkulátor üzembe helyezése az idegenforgalmi ágazatban				NEGYEDÉV	2024	Az újonnan kifejlesztett digitális szénlábnyom-kalkulátor üzembe helyezése az idegenforgalmi szolgáltatások számára. A digitális szénlábnyom-kalkulátornak a Sustainable Travel Finland program szerves részét kell képeznie. Ez az eszköz lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a nemzeti idegenforgalmi stratégiában és a Visit Finland digitális turisztikai ütemtervében meghatározott megközelítéssel összhangban mérjék a turisztikai szolgáltatások éghajlati hatását. Emellett a digitális lábnyom kalkulátorának a felhasználók számára történő használatáról szóló képzési anyagot közzé kell tenni a Business Finland/Visit Finland honlapján.

PILLÉR: A szociális jóléti és egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítása és a költséghatékonyság növelése

M. P4C1 KOMPONENS: A SZOCIÁLIS JÓLÉTI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK ELÉRHETŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA ÉS A KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG NÖVELÉSE

A finn helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense számos, a szociális jóléti és egészségügyi szolgáltatások rendelkezésre állásával és költséghatékonyságával kapcsolatos kihívással foglalkozik. Finnországban a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés széttagolt. A szolgáltatási rendszer és digitális megoldásainak széttagoltsága kihívást jelent a lakosság egészségügyi és társadalmi szükségleteinek kielégítéséhez szükséges válaszok kidolgozása szempontjából. Ezért e komponens célja az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása az egész országban, valamint a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos szolgáltatásnyújtás terén keletkezett hátralék megszüntetése. A komponens hozzájárul a hétnapos ápolási-gondozási garancia reformjának végrehajtásához, amelynek lényege, hogy a jelenlegi három hónapos határidőről hét napra csökkenti az egészségügyi alapellátásban a nem sürgős ellátásra vonatkozó határidőket. Hozzájárul továbbá az alapvető gondozási garancia javításához, az egyenlőtlenségek csökkentéséhez, a korábbi azonosításra és a hatékony megelőzésre összpontosítva, valamint az egészségügyi és szociális szolgáltatások minőségének és költséghatékonyságának erősítéséhez. További cél az egészségügyi és szociális munkások munkakörülményeinek és jólétének javítása. A komponens magában foglal egy olyan reformot és beruházásokat, amelyek kölcsönösen erősítik egymást. A reform hozzájárul a szociális és egészségügyi reform előkészítéséhez. A beruházások hozzájárulnak a következőkhöz: i. az ápolási-gondozási garancia végrehajtása (beleértve a mentális egészségügyi ellátást is) és a Covid19-világjárványból eredő szolgáltatásnyújtási hátralék csökkentése; ii. a megelőzés megerősítése és a szociális és egészségügyi szükségletek korai azonosítása az ápolási-gondozási garancia végrehajtásának részeként; iii. a tudásbázis megerősítése és az iránymutatás javítása a szociális és egészségügyi szolgáltatások költséghatékonyságának támogatása érdekében; iv. digitális innovációk bevezetése gondozási garanciaszolgáltatás formájában; valamint v. személyközpontú digitális információs rendszer bevezetése Ålandban.

A komponens hozzájárul a szociális és egészségügyi szolgáltatások költséghatékonyságának és az azokhoz való egyenlő hozzáférésnek a javításáról szóló országspecifikus ajánlások (2019. évi 1. országspecifikus ajánlás), valamint az egészségügyi dolgozók hiányának kezeléséhez az egészségügyi rendszer rezilienciájának megerősítése, valamint a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása érdekében (2020. évi 1. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

M.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (P4C1R1): Az ápolási garancia végrehajtását támogató szociális jóléti és egészségügyi reform előkészítése

A szociális és egészségügyi reform előkészítésének részeként ezen intézkedés célja az egészségügyi és szociális szolgáltatások hozzáférhetőségének javítása a gondozási garancia végrehajtásának előmozdítása révén. Ez a reform a következő tevékenységeket támogatja: a gondozási garancia végrehajtása és a szolgáltatásnyújtás megerősítése; ii. a szociális és egészségügyi szükségletek megelőzésének és korai azonosításának megerősítése, valamint iii. a tudásbázis megerősítése és az iránymutatás javítása a digitális szociális és egészségügyi megoldások költséghatékonyságának támogatása érdekében.

Az egészségügyi, szociális és mentési szolgáltatások reformjának végrehajtásáról és a kapcsolódó jogszabályok hatálybalépéséről szóló törvény várhatóan 2021. július 1-jén lépett hatályba. A reform a finnországi szociális jóléti és egészségügyi rendszer reformjára irányuló számos jogalkotási aktus elfogadásából áll, amelyek alapján 22 regionális jóléti területet kell létrehozni. A jóléti területek felelősek a szociális, egészségügyi és mentési szolgáltatások biztosításáért. Ezek 2023. január 1-jéig kezdik meg működésüket.

A reform végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (P4C1I1): Az ápolási-gondozási garancia végrehajtásának előmozdítása és a Covid19-világjárvány miatti szolgáltatási hátralék csökkentése

E beruházás célja az egészségügyi és tartós ápolás-gondozási kezelések terén mutatkozó elmaradás csökkentése.

Az intézkedés a következőkhöz nyújtott támogatásból áll: új és hatékonyabb ügyfélközpontú megközelítések bevezetése; valamint ii. a szociális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, valamint hozzáférhetőbbé tétele és a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek szükségleteihez való alkalmazkodásuk javítása. A projekteknek elő kell mozdítaniuk a szociális és egészségügyi szolgáltatások rendelkezésre állását innovatív működési modellek, például ügyfél- és szolgáltatási iránymutatás, helyszíni orvosi időpontok és távoli egészségügyi szolgáltatások alkalmazásával.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (P4C1I2): Az egészségügyi problémák megelőzésének és korai azonosításának megerősítése

E beruházás célja új, ágazatokon átívelő megközelítések bevezetése a befogadás előmozdítása, az egészség és a jólét előmozdítása, valamint a megelőzés és a korai azonosítás erősítése érdekében, a gondozási garancia végrehajtásának előmozdítása érdekében.

Az intézkedés magában foglalja az integrált, több ágazatra kiterjedő szolgáltatásirányítás regionális szintű támogatását, beleértve a szociális és egészségügyi szolgáltatásokat, valamint a kulturális, sport- és természettel kapcsolatos szolgáltatásokat. A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (P4C1I3): A tudásalap és a tényeken alapuló döntéshozatal megerősítése a szociális jóléti és egészségügyi szolgáltatások költséghatékonyságának növelése érdekében

E beruházás célja a szociális és egészségügyi szolgáltatások minőségének és költséghatékonyságának növelése a bevált gyakorlatok kutatásának előmozdítása, valamint hatékony ellenőrzési és elemzési módszerek kidolgozása révén.

Az intézkedés a következőkhöz nyújtott támogatásból áll: i. az ápolási-gondozási garancia nyomon követésére és a Covid19-válság során feltárt információs hiányosságok kezelésére szolgáló nemzeti rendszer javítása; ii. a költségekre és a költséghatékonyságra vonatkozó információk felhasználásának megerősítése a szociális és egészségügyi döntéshozatal, tervezés, iránymutatás és szolgáltatásnyújtás terén; valamint iii. kutatás kidolgozása a szociális és egészségügyi rendszer hatékonyságának javítása érdekében, valamint iv. jóléti-gazdasági hatásvizsgálati mechanizmus és munkamódszerek kidolgozása a Covid19-válság nyomon követése során a társadalmi döntéshozatal támogatása érdekében. A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (P4C1I4): Digitális innovációk bevezetése a szociális jóléti és egészségügyi szolgáltatások terén

E beruházás célja olyan digitális megoldások kialakítása, amelyek támogatják a szociális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztését, és előmozdítják a gondozási garancia végrehajtását.

Az intézkedés digitális megoldásokat kínál a polgári szolgáltatások, a szakmai rendszerek és az irányítási megoldások számára a következő területek támogatása céljából: i. az erőforrás-hatékonyság növelése és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése, többek között az ellátási igények felmérésének és a beutalásnak a felgyorsítása, valamint a betegségek távdiagnosztizálásának, nyomon követésének és kezelésének lehetővé tétele révén; ii. a problémák korai azonosításának támogatása és a megelőző szolgáltatások használatának növelése; a multidiszciplináris szolgáltatások és a szakértelem szélesebb körének a különböző régiók és szolgáltatók közötti megosztásának lehetővé tétele, valamint iv. az ügyfelek szerepének megerősítése, és ezáltal a szolgáltatások hatékonyságának és eredményességének növelése. A nemzeti és regionális szereplők a polgárokat célzó digitális szolgáltatásokat, szakmai rendszereket és irányítási megoldásokat dolgoznak ki.

A polgárok szolgáltatásai magukban foglalhatják i. az előszolgáltatást és a digitális megoldásokhoz való hozzáférést (pl. szolgáltatási névjegyzékek, tünetértékelések, öngondoskodási szolgáltatások, haszonkalkulátorok), ii. önellátást, kezelést (pl. digitális mentális egészségügyi szolgáltatások, utógondozási és utógondozási nyomonkövetési szolgáltatások), valamint iii. a megelőző és küszöbérték nélküli szolgáltatások digitális megoldásait.

A szakmai rendszerek magukban foglalhatják i. az ügyfélszegmentációt és az ügyféladatok elemzésén alapuló szegmentált digitális szolgáltatási modelleket; Ii. új üzletvezetési megoldások (pl. tartós ápolási-gondozási szolgáltatásokban való elhelyezés, munkatervezés és az otthoni gondozás optimalizálása), valamint iii. a szakmán átívelő munkára vonatkozó digitális megoldások (pl. telekonzultációk, csapatfogadások).

Az irányítási megoldások magukban foglalhatják a fejlett tudásmenedzsment és elemzési megoldások kidolgozását és végrehajtását a szolgáltatási csomagok jobb ellenőrzésének és nemzeti nyomon követésének lehetővé tétele, valamint a szolgáltatási rendszer költséghatékonyságának javítása érdekében.

A digitális szolgáltatások fejlesztése során figyelembe kell venni, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek számára biztosítani kell a hozzáférhetőséget. A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (P4C1I5): Személyközpontú digitális egészségügyi információs rendszer bevezetése Ålandban

E beruházás célja egy modern egészségügyi információs rendszer létrehozása Åland-szigeteken az egészségügy és az orvosi ellátás számára, amelynek összhangban kell lennie az önkormányzati szociális szolgálatok és a magánszolgáltatók igényeivel.

Az intézkedés egy olyan egészségügyi információs rendszer fejlesztéséből áll, amely magában foglalja az ellátási folyamatok dokumentálását, az orvosi rendelvényeket, az orvosi döntésekhez nyújtott támogatást, a klinikai nyilvántartásokat, a szakszolgálatokhoz való beutalást, az időforrások elosztását, valamint az alapvető minőségi és gyártási nyomon követést. A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

M.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám	Intézkedés	Mérföldkő/cél	Név	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célok tekintetében)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
					Egység	Kiindulási	Cél	Negyedév	Év
133	P4C1R1 – Az ápolási garancia végrehajtását támogató szociális jóléti és egészségügyi reform előkészítése	Mérföldkő	A jóléti területeket létrehozó eredeti jogi keret hatálybalépése, valamint a szociális, egészségügyi és mentési szolgáltatások reformja	A jogalkotási aktusok hatálybalépésére vonatkozó rendelkezések				NEGYEDÉV	2021	A jóléti területek létrehozásáról, valamint a szociális, egészségügyi és mentési szolgáltatások reformjáról szóló első jogalkotási aktusok hatálybalépése az alábbiak révén: -22 jóléti terület létrehozása, amelyeket az önkormányzatok és a közös önkormányzati hatóságok hatáskörébe tartozó egészségügyi, szociális és mentési feladatok ellátásával bíztak meg; -Az egészségügyi ellátás, a szociális jóléti és mentési szolgáltatások, valamint a jóléti területek hatáskörébe tartozó egyéb szolgáltatások és feladatok megszervezésével kapcsolatos jogi felelősség átruházása; -A mentőszolgálatok megszervezése a jóléti területeken, az egészségügyi és szociális jóléti ágazattal párhuzamosan működő külön ágazatként.
134	P4C1R1 – Az ápolási garancia végrehajtását támogató szociális jóléti és egészségügyi reform előkészítése	Mérföldkő	A jóléti területek létrehozását, valamint a szociális, egészségügyi és mentési szolgáltatások reformját kiegészítő jogi keret hatálybalépése	A kiegészítő jogalkotási aktusokban foglalt, hatálybalépésüket jelző rendelkezések				NEGYEDÉV	2023	A szociális területek létrehozását, valamint a szociális, egészségügyi és mentési szolgáltatások reformját befejező jogalkotási aktusok második csomagjának hatálybalépése az alábbiak révén: -A jóléti területek irányítási szabályainak, igazgatási eljárásainak és szervezeti struktúráinak kialakítása; -A kórházi körzetek, a különleges gondozói körzetek, a szociális munkások és a pszichológusok hallgatói jóléti szolgáltatásainak a jóléti területekre való áthelyezése (a jóléti területek és az önkormányzatok egyaránt felelősek az egészség és a jóllét előmozdításáért); -Az egészségügyi és szociális jóléti személyzetnek és feladataiknak a településekről és a közös önkormányzati hatóságokról a jóléti területek alkalmazottaira való átruházása; -A jóléti területek tevékenységeire vonatkozó finanszírozási mechanizmus létrehozása a központi kormányzattól és a szolgáltatások felhasználóitól beszedett díjakból. -Egészségügyi és szociális jóléti tanácsadó testület létrehozása a Szociális és Egészségügyi Minisztérium alatt az egészségügyi és szociális szolgáltatási feladatok teljesítésének nyomon követése és értékelése, valamint az egészségügyi ellátás és a szociális jólét nemzeti irányítása és irányítása érdekében.
135	P4C1R1 – Az ápolási garancia végrehajtását támogató szociális jóléti és egészségügyi reform előkészítése	Mérföldkő	A szociális, egészségügyi és mentési szolgáltatások megszervezésével foglalkozó regionális jóléti területek működőképessé tétele	A Szociális és Egészségügyi Minisztérium jelentése, amely megerősíti, hogy a regionális jóléti területek működőképesek, és készen állnak a szociális jóléti és egészségügyi reform végrehajtására				NEGYEDÉV	2023	A szociális, egészségügyi és mentési szolgáltatások megszervezéséért felelős regionális jóléti területeket az egészségügyi és szociális szolgáltatások reformjának tervezésére és előkészítésére vonatkozó ütemtervvel összhangban kell létrehozni és működtetni. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium megvizsgálja és egy jelentésben megerősíti a jóléti területek létrehozásához szükséges intézkedések végrehajtását. Ez a következő területekre terjed ki: 1. vezetés, 2) igazgatás, 3) pénzügyek és 4) szolgáltatások.
136	P4C1I1- A gondozói garancia végrehajtásának előmozdítása és a Covid19-világjárvány miatti szolgáltatási hátralék csökkentése	Célpont	Az ellátáshoz való hozzáférésre vonatkozó 7 napos határidőt elérő, befejezett, nem sürgős ápolási-gondozási célú látogatások aránya		% (százalékban)	67	80	NEGYEDÉV	2025	Az ellátáshoz való hozzáférés hétnapos határidejét elérő, befejezett, nem sürgős ápolási-gondozási célú látogatások arányaz 67%-ról (2020 januárjában) 80%-ra nő. Ezt olyan új és innovatív operatív megközelítések bevezetésével kell elérni, amelyek célja a gyorsabb, hatékonyabb és ügyfélközpontúbb ellátás és szolgáltatások biztosítása a régiókban. A szolgáltatásokat és a támogatást úgy kell kialakítani, hogy azok könnyebben hozzáférhetők legyenek, és jobban igazodjanak a kiszolgáltatott személyek szükségleteihez.
137	P4C1I2 – A megelőzés erősítése és az egészségügyi problémák korai felismerése	Mérföldkő	Regionális integrált, több ágazatra kiterjedő szolgáltatásirányítási modellek kidolgozása és végrehajtása 22 jóléti területen	Végrehajtási jelentés közzététele, amely megerősíti a regionális integrált modellek bevezetését a 22 jóléti területen				NEGYEDÉV	2024	Regionális integrált, több ágazatra kiterjedő szolgáltatásirányítási modelleket (beleértve a szociális jóléti és egészségügyi szolgáltatásokat, valamint a kulturális, sport- és természetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatásokat) kell kidolgozni és végrehajtani a szociális jóléti és egészségügyi reform részeként létrehozott 22 jóléti területen. A végrehajtási jelentésben meg kell erősíteni a regionális integrált modellek bevezetését a 22 jóléti területen.
138	P4C1I3 – A tudásalap és a tényeken alapuló döntéshozatal megerősítése a szociális jóléti és egészségügyi szolgáltatások költséghatékonyságának növelése érdekében	Mérföldkő	Az egészségügyi garancia valós idejű nemzeti nyomonkövetési rendszerének alkalmazása valamennyi egészségügyi központban	Valamennyi egészségügyi központban bevezették a gondozási garancia nyomon követésére szolgáló korszerűsített rendszert.				NEGYEDÉV	2025	Valamennyi egészségügyi központban be kell vezetni egy korszerű, valós idejű nemzeti rendszert, amely az alapellátás nyilvántartásán keresztül nyomon követi az ellátásgaranciát (szemben a központok 2020-as 90%-ával).
139	P4C1I4 – Digitális innovációk bevezetése a szociális jóléti és egészségügyi szolgáltatások érdekében	Célpont	A szociális jóléti és egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság arányának növelése		% (százalékban)	26	35	NEGYEDÉV	2025	Az egészségügyi és szociális jóléti e-szolgáltatásokat igénybe vevő (20 éves és idősebb) népesség aránya 26%-ról (2020-as alapérték) 35%-ra nő. A jóléti területek és a nemzeti szereplők (Szociális és Egészségügyi Minisztérium, Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Intézet, DigiFinland Oy, KELA) együttműködésével új digitális módszereket kell kidolgozni a szociális és egészségügyi ellátás terén nyújtott gondozási garancia támogatására. Ide tartoznak a tényleges e-egészségügyi és e-szociális szolgáltatások, például a telefon-, chat- és videomegbeszélések, a betegek közötti társas támogatási szolgáltatások, az ügyfélszolgálati szolgáltatások és más elektronikus szolgáltatások. Emellett intézkedéseket kell hozni a szociális és egészségügyi személyzet készségeinek támogatására és a digitális megoldások fokozott használatának biztosítására.
140	P4C1I5 – A személyközpontú digitális egészségügyi információs rendszer bevezetése Ålandban	Célpont	Az egészségügyi információs rendszert alkalmazó önkormányzati szociális és egészségügyi szolgáltatások és/vagy magángondozó vállalkozások aránya		% (százalék)	0	80	NEGYEDÉV	2026	Az egészségügyi ellátás, a szociális szolgáltatások és a magánszereplők számára egészségügyi információs rendszert kell kidolgozni az Åland-szigetek egészségügyi és orvosi ellátása (ÅHS) révén. A rendszer működőképessé válik, és azt a teljes állami egészségügyi rendszer, valamint az önkormányzatok szociális szolgálatainak és magánszereplőinek 80%-a használja Ålandban. A rendszer kiterjed az ápolási folyamatok dokumentációjára, az orvosi rendelvényekre, az orvosi döntések segítésére, a klinikai nyilvántartásokra, a szakszolgálatokhoz való beutalásra, az időforrások elosztására, valamint az alapvető minőségre és a gyártás nyomon követésére. A beszerzési folyamat során a rendszerhez más szakellátási rendszerek, például logisztikai és üzemeltetési rendszerek is kapcsolódhatnak.

PILLÉR. REPowerEU

N. P5C1 ALKATRÉSZ. REPowerEU

A REPowerEU-fejezet hozzájárul a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése jelentette kihívás kezeléséhez. A komponens célkitűzései a megújuló energia alkalmazásának előmozdítása, valamint a zöld átállással kapcsolatos kutatás és fejlesztés fokozása. E célkitűzések mindegyike várhatóan hozzájárul az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céljainak eléréséhez, Finnország azon céljának eléréséhez, hogy 2035-ig megvalósítsa a karbonsemlegességet, valamint a megújuló energiaforrások részarányának növeléséhez Finnország energiaszerkezetében. A REPowerEU-fejezetben szereplő mindhárom beruházás határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással rendelkezik. Különösen a „tiszta átállást szolgáló beruházásokra” vonatkozó intézkedés és az Åland-szigeteken a tengeri szélenergia-termelésre vonatkozó intézkedés járul hozzá az energiaellátás biztosításához az Unió egészében, míg „A zöld átálláshoz kapcsolódó K+F” intézkedés hozzájárul az uniós munkaerő zöld készségeinek fejlesztéséhez.

A REPowerEU-fejezet hozzájárul a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikának a kutatásra és innovációra, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra és az energetikai átállásra való összpontosítására (2019-ben a 3. országspecifikus ajánlás), a zöld és digitális átállásra, különösen a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra irányuló beruházások összpontosítására (2020-ban 3. országspecifikus ajánlás), a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függésnek a megújuló energiaforrások alkalmazásának felgyorsításával – többek között az engedélyezési eljárások további felgyorsításával – történő csökkentésére, az ipar dekarbonizációjára irányuló köz- és magánberuházások fellendítésére (2022-ben a 3. országspecifikus ajánlás és a 2023. évi 4. országspecifikus ajánlás), valamint az átálláshoz szükséges zöld átállásra és a 2023. évi 4. országspecifikus ajánlásra irányuló szakpolitikai erőfeszítések fokozásához (az átálláshoz szükséges zöld átállás és a 2023. évi 4. országspecifikus ajánlás) 

Az ebben a komponensben szereplő egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását. 

N.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (P5C1R1): A zöld átállás lehetővé tétele

A reform célja, hogy Finnországban csökkentse a megújulóenergia-beruházásokra vonatkozó környezetvédelmi engedélyezési eljárások feldolgozási idejét.

Finnország a megújuló energiával kapcsolatos valamennyi eljárásra kiterjedő környezetvédelmi engedélyezési eljárásokról szóló jogalkotási aktus(oka)t fogad el azzal a céllal, hogy egyetlen hivatalos határozathoz és felülvizsgálati eljáráshoz vezető kombinált engedélyezési eljárást alakítson ki. A jogi aktus(ok)nak elő kell mozdítaniuk az egyablakos ügyintézési modellt, és rendelkezéseket kell megállapítaniuk a környezetvédelmi engedélyekre vonatkozó megfelelő és hatékony eljárási szabályokról. Finnország jogalkotási aktus(oka)t is elfogad annak érdekében, hogy a környezetvédelmi engedélyek iránti kérelmek feldolgozására vonatkozó új, egyszerűsített eljárásokat egyetlen új nemzeti hatóságban központosítsa.

Ezen intézkedés keretében támogatást kell nyújtani a digitális folyamatok fejlesztéséhez és bevezetéséhez, valamint a szükséges jogszabályok előkészítéséhez és a környezeti hatásvizsgálati kérelmek hátralékának feldolgozásához szükséges ideiglenes erőforrások telepítéséhez. Ennek célja az engedélyezési és engedélyezési eljárások felgyorsítása, valamint a jogszabályok végrehajtásának támogatása.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (P5C1I1): A tiszta gazdaságra való átállást célzó beruházások

A beruházás célja, hogy hozzájáruljon Finnország azon célkitűzéséhez, hogy 2035-ig megvalósítsa a karbonsemlegességet azáltal, hogy ösztönzi az energiatermelésre és -felhasználásra szolgáló új tiszta technológiák bevezetését és/vagy előmozdítja a megújuló hidrogén kereskedelmi léptékű előállításának és tárolásának fejlesztését.

A beruházás a demonstrációs szakaszban nagyléptékű megújulóenergia-projekteket támogat, prioritásként kezelve a műszaki megvalósíthatóságot, és/vagy a megújuló hidrogén előállítására szolgáló hidrogén-értéklánc mentén megvalósuló projekteket. Ezek közé tartozhatnak:

-megújuló üzemanyagok a közlekedésben (elektromos üzemanyagok és bioüzemanyagok),

-nem égetéses hőtermelés,

-egyéb megújulóenergia-projektek, beleértve a kis mértékben felhasznált alapanyagokat felhasználó nagy, fenntartható biogáz- 38 termelési projekteket (kivéve a biogáz szállítását és elosztását), a nagyléptékű napenergia-projekteket és az energiatárolást előmozdító projekteket,

-Közös európai érdeket szolgáló fontos projektek (IPCEI) a hidrogénágazatban,

-a megújuló hidrogénre irányuló egyéb belföldi beruházások.

A projektkiválasztási kritériumok magukban foglalják a megújuló energia és a hidrogén részarányának növeléséhez való hozzájárulást, valamint a releváns technológiák hosszú távú fejlesztéséhez és kereskedelmi hasznosításához való potenciális hozzájárulást.

A támogatás egy vagy több pályázati felhívás formáját ölti, a Gazdasági és Foglalkoztatási és/vagy a Business Finland minisztérium felelősségi körébe tartozóan.

Annakbiztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 39 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 40 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 41 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 42 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás emellett előírja, hogy csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek választhatók ki.

A támogathatósági kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy valamennyi projekt hozzájáruljon a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti 43  100%-os éghajlat-együtthatóval rendelkező 024b., 44 028., 029., 030a., 45 032., 033. és 034a0. beavatkozási terület legalább egyikéhez kapcsolódó éghajlat-változási célkitűzésekhez 46 .

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (P5C1I2): A zöld átállással kapcsolatos K+F

A beruházás célja a megújuló energiával kapcsolatos megoldások finnországi előmozdítására összpontosító kutatási és fejlesztési tevékenységek támogatása. E célból három stratégiai kutatási és fejlesztési projektet kell támogatni.

Az első projekt három olyan kutatási területre összpontosít, amelyek jelentős potenciállal rendelkeznek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése terén: 1) villamosenergia-tárolás és a tiszta energia felgyorsítása, 2) energiahatékonyság és az ipar dekarbonizációja, valamint 3) megújuló hidrogénalapú gazdaság. A projekt magában foglalja a kutatók támogatását azzal a céllal, hogy növeljék a szakértelmet ezeken a területeken.

A második projekt célja, hogy támogassa a tiszta energiára való átállást és a természeti erőforrások hatékony felhasználását Finnország Oroszországtól való energiafüggőségének csökkentése, új üzleti know-how létrehozása, valamint az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok elérésének elősegítése érdekében. A projektnek ütemtervet kell kidolgoznia a 2035-ös évre vonatkozóan, amely a tiszta energiarendszerre vonatkozó szakpolitikai ajánlásokat tartalmaz.

A harmadik projekt a megújuló energiába, különösen a nap- és szélenergiába történő további beruházások hatókörére és hatására összpontosít, a költségek és hasznok vizsgálatára, a földtulajdonosok és a nyilvánosság által nyújtott támogatás értékelésére, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó hierarchia értékelésére az energiatermelés, valamint a környezetvédelmi és biodiverzitási célok közötti egyensúly megteremtése érdekében. A projektnek integrálnia kell a REPowerEU célkitűzéseit, többek között i. a szél- és napenergia, ii. az energiaforrások felhasználásának adatvezérelt optimalizálása és iii. az erőforrás-hatékonyság kérdését a LUKE doktori iskolák programjába a kompetenciaépítés előmozdítása érdekében, és ütemtervet kell kidolgoznia a finn energiarendszer részeként újonnan megjelenő megújulóenergia-rendszerekre vonatkozóan, beleértve a nap- és szélenergia növekedése által a szárazföldi, part menti és tengeri területekre gyakorolt hatások értékelését is.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (P5C1I3): Tengeri szélenergia Ålandban

A beruházás célja a szélenergia-termelés előmozdítása Åland autonóm régióban. A beruházásnak támogatnia kell a tengeri szélenergia-projekt előkészítő szakaszát.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), az esetleges jövőbeli pályázati felhívások feladatmeghatározásában szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 47 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 48 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 49 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 50 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás továbbá előírja, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

A támogathatósági kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez hozzájáruló valamennyi projekt kapcsolódjon a 028. beavatkozási területhez, amely a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. mellékletének megfelelően 100%-os éghajlat-együtthatóval rendelkezik.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

N.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám	Intézkedés	Mérföldkő/cél	Név	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célok tekintetében)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
					Egység	Kiindulási	Cél	Negyedév	Év
141	P5C1R1: A zöld átállás lehetővé tétele	Célpont	A környezeti hatásvizsgálatok elmaradásának csökkentése		Szám	0	228	NEGYEDÉV	2025	2023. január 1. és 2025. december 31. között legalább 228 környezeti hatásvizsgálatot kell lezárni.
142	P5C1R1: A zöld átállás lehetővé tétele	Mérföldkő	Digitális szolgáltatások a környezetvédelmi engedélyezés fejlesztéséhez	Szolgáltatások beszerzése a környezetvédelmi engedélyezés és a digitális „engedélyezés és felügyelet” fejlesztéséhez				NEGYEDÉV	2025	A digitalizációs szolgáltatások beszerzését a következőkkel kapcsolatban kell elvégezni: I)a tisztaenergia-termeléssel kapcsolatos hivatalos ügyletek környezetvédelmi engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos információs struktúra, valamint II)digitális „engedélyezés és felügyelet”, beleértve a nyomonkövetési rendszer funkcionalitásának változásait és a digitális szolgáltatások fejlesztését.
143	P5C1R1: A zöld átállás lehetővé tétele	Mérföldkő	Az új környezetvédelmi engedélyezési eljárást létrehozó jogszabály(ok) hatálybalépése	A jogi aktus(ok)nak a jogi aktus(ok) hatálybalépését feltüntető rendelkezése				NEGYEDÉV	2025	Hatályba lép az új környezetvédelmi engedélyezési eljárás létrehozásához és a környezetvédelmi engedélyezés felelősségének a regionális hatóságokról egyetlen nemzeti hatóságra történő átruházásához szükséges jogi aktus(ok).
144	P5C1R1: A zöld átállás lehetővé tétele	Mérföldkő	A környezetvédelmi engedélyezésért és a kapcsolódó digitális szolgáltatásokért felelős egyetlen nemzeti hatóság működőképessé tétele	Az egyetlen nemzeti hatóság működik, és a vonatkozó digitális szolgáltatások működőképesek				NEGYEDÉV	2026	Az egyetlen nemzeti hatóságnak működőképesnek kell lennie. A 142. mérföldkőben említett digitális szolgáltatásoknak működőképesnek kell lenniük.
145	P5C1I1: A tiszta gazdaságra való átállást célzó beruházások	Mérföldkő	Pályázati felhívás közzététele tiszta átállási projektekre	A pályázati felhívás közzététele				NEGYEDÉV	2024	Pályázati felhívás közzététele az energiatermelést és -felhasználást szolgáló új tiszta technológiákkal kapcsolatos projektekre és/vagy a megújuló hidrogén kereskedelmi léptékű előállításának és tárolásának előmozdítására. A feladatmeghatározás támogathatósági kritériumokat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).
146	P5C1I1: A tiszta gazdaságra való átállást célzó beruházások	Mérföldkő	A tiszta átállással kapcsolatos projektekhez nyújtott összes támogatás odaítélése	Értesítés az összes vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről				NEGYEDÉV	2025	Az energiatermelésre és -felhasználásra és/vagy a megújuló hidrogén kereskedelmi léptékű előállításának és tárolásának előmozdítására szolgáló új tiszta technológiákkal kapcsolatos valamennyi projekt kiválasztását a 145. mérföldkő alapján közzétett pályázati felhívás kritériumaival összhangban kell elvégezni. A finanszírozás odaítéléséről szóló valamennyi határozatot a pályázati felhívás keretében kiválasztott projektpályázóknak kell odaítélni.
147	P5C1I1: A tiszta gazdaságra való átállást célzó beruházások	Mérföldkő	A támogatott tiszta átállási projekt(ek) lezárása	A támogatott projekt(ek) lezárása				NEGYEDÉV	2026	Az új megújulóenergia-kapacitás és/vagy tárolási kapacitás legalább 54 MW-os növelésének megfelelő projektek lezárása.
148	P5C1I2: A zöld átállással kapcsolatos K+F	Mérföldkő	A tiszta energiával kapcsolatos kutatási infrastruktúra létesítményének befejezése	A tiszta energiával kapcsolatos kutatási infrastrukturális létesítmény elkészült				NEGYEDÉV	2026	A megújuló hidrogénnel és a kibocsátásmentes közlekedéssel kapcsolatos kísérleti kutatás új eszköze elkészült, és készen áll a használatbavételre.
149	P5C1I2: A zöld átállással kapcsolatos K+F	Célpont	Kutatók kijelölése a REPowerEU-val kapcsolatos kutatási és fejlesztési tevékenységekhez		Az akkreditált kutatók száma	0	35	NEGYEDÉV	2025	A kutatási nyitásokat három tematikus területen kell létrehozni, beleértve i. a villamosenergia-tárolást és a tiszta energia felgyorsítását, ii. az energiahatékonyságot és az ipar dekarbonizációját, valamint iii. a megújuló hidrogénnel kapcsolatos gazdaságot. A VTT-nek ki kell jelölnie legalább 35 kutatót a három tematikus területhez.
150	P5C1I2: A zöld átállással kapcsolatos K+F	Célpont	Doktoranduszok kiválasztása a LUKE doktori iskolai programban		Szám	0	4	NEGYEDÉV	2024	A REPowerEU kompetenciaépítés előmozdítása érdekében a finn Természeti Erőforrások Intézete (LUKE) doktori iskolák programjának legalább négy doktori hallgatói álláshelyét a REPowerEU-val kapcsolatos témákra kell elkülöníteni, többek között i. szél- és napenergia, ii. az energiaforrások felhasználásának adatvezérelt optimalizálása és iii. erőforrás-hatékonyság.
151	P5C1I2: A zöld átállással kapcsolatos K+F	Mérföldkő	A tiszta energiára vonatkozó ütemtervek közzététele	A tisztaenergia-rendszerek fejlesztésére vonatkozó ütemterv közzététele a SYKE honlapján, valamint a megújulóenergia-rendszerekre vonatkozó ütemterv közzététele a LUKE honlapján				NEGYEDÉV	2026	A Finn Környezetvédelmi Intézet (SYKE), a finn Geological Survey of Finland (GTK) és a VTT konzorciuma közzéteszi a tisztaenergia-rendszerek 2035-ig tartó fejlesztésének ütemtervét. A LUKE közzéteszi a finn energiarendszer részét képező, kialakulóban lévő megújulóenergia-rendszerekre vonatkozó ütemtervet, beleértve a nap- és szélenergia növekedése által a szárazföldi, part menti és tengeri területekre gyakorolt hatások értékelését.
152	P5C1I3: Tengeri szélenergia Ålandban	Mérföldkő	Jelentések benyújtása	Jelentések benyújtása				NEGYEDÉV	2026	Az Åland-szigetek tengeri szélenergiáról szóló jelentéseit ki kell tölteni. A jelentéseknek legalább a következő területekre kell kiterjedniük: i. a kialakulóban lévő hidrogénpiac és a szélenergia-potenciál jövőbeli integrációja, valamint ii. megoldások a szélenergia-potenciál integrálására, valamint a villamos energia és a potenciális jövőbeli hidrogén Ålandból történő határokon átnyúló átvitelére.

2.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége

Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 1949227000 EUR.

A REPowerEU-fejezet becsült összköltsége 127 090 000 EUR. Különösen az (EU) 2023/435 rendelet 21c. cikke (3) bekezdésének b)–e) pontjában említett intézkedések becsült összköltsége 127 090 000 EUR. A REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított finn terv szerinti egyetlen intézkedés sem tartozik az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikke (3) bekezdése a) pontjának hatálya alá. 

2. SZAKASZ: PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

1.Pénzügyi hozzájárulás

A 2. cikk (2) bekezdésében említett részösszegek szerkezete a következő:

1.1.Első részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

1.2.Második részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):