EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.5.26.
COM(2025) 252 final
2025/0125(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás résztvevőinek írásbeli eljárásában a kötött segélyre való jogosultság Ukrajnának való megadására vonatkozó közös állásponttal kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya a Bizottság által az Európai Unió nevében a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) résztvevőinek írásbeli eljárásában képviselendő álláspont meghatározásáról szóló tanácsi határozat. Az írásbeli eljárás célja a kötött segélyre való jogosultság Ukrajnának való megadására vonatkozó közös álláspontról való megállapodás.
2.A javaslat háttere
2.1.A hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás
A megállapodás egy informális megállapodás, melynek célja, hogy megfelelő keretet biztosítson a hivatalosan támogatott exporthitelek és a kötött segélyek szabályos használatához. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy szabályokat állapít meg a hivatalosan támogatott exporthitelekkel összefüggő támogatások és kereskedelmi torzulások megszüntetésére. Ezek közé tartoznak azok a rendelkezések, amelyek kötött segélyre, azaz olyan segélyre vonatkoznak, amelynek feltétele, hogy az árukat és/vagy szolgáltatásokat (de iure vagy de facto) a donor országból és/vagy korlátozott számú országból szerezzék be. A megállapodás 1978 áprilisában határozatlan időtartamra hatályba lépett, és bár az OECD titkárságától kap adminisztratív támogatást, nem az OECD jogi aktusa 1 . A megállapodást rendszeresen frissítik, figyelembe véve azokat a pénzügyi piaci és szakpolitikai fejleményeket, amelyek hatást gyakorolnak a hivatalosan támogatott exporthitelek nyújtására.
A megállapodást az 1233/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 átültette az uniós jogrendbe, és így az jogilag kötelező érvényűvé vált az EU-ban. A megállapodás feltételeinek felülvizsgálatai az említett rendelet 2. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén épülnek be az uniós jogba.
2.2.A hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás résztvevői
Az Európai Bizottság képviseli az Uniót a megállapodás résztvevőinek ülésein, valamint a megállapodás résztvevőinek írásbeli döntéshozatali eljárásaiban. A megállapodás valamennyi módosításáról konszenzussal határoznak. Az Unió álláspontját a Tanács fogadja el, és azt a tagállamok az exporthitelekkel foglalkozó tanácsi munkacsoportban vitatják meg 3 .
2.3.Közös álláspont
A közös álláspont a megállapodás egyik eszköze, amely lehetővé teszi a résztvevőknek, hogy kivételes esetben eltérjenek a megállapodás rendelkezéseitől egy konkrét ügylet vagy – ideiglenesen – nem meghatározott számú ügylet esetében. A közös álláspontokra vonatkozó megállapodás elérésére vonatkozó eljárásokat a megállapodás 54–59. cikke határozza meg.
A megállapodás 59. cikke kimondja, hogy „a jóváhagyott közös álláspont – hatálybalépésének időpontjától számítva – két évig érvényes”. Ha a résztvevők szükségesnek tartják a megállapodás rendelkezéseitől való ideiglenes eltérések meghosszabbítását, akkor több közös álláspontról kell megállapodniuk.
2.4.Az Európai Unió tervezett jogi aktusa
A megállapodás 32. cikkének a) pontja kimondja: „Nem részesíthetők kötött segélyben azok az országok, amelyeknél a Világbank adatai szerinti az egy főre jutó GNI meghaladja a közepes jövedelmű országok (alsó sáv) felső határát. A Világbank ezt a küszöbértéket évente újraszámítja. Egy ország csak akkor kerülhet át egy másik kategóriába, ha a világbanki besorolása két egymást követő évben változatlan volt.” 2024 júniusában a Világbank Ukrajnát első alkalommal a közepes jövedelmű országok felső sávjába sorolta. Ha a Világbank következő (2025 júniusában esedékes) besorolásában ismét így tesz, Ukrajna a továbbiakban nem lesz jogosult kötött segélyre.
Míg Ukrajna gazdaságát jelentősen sújtotta az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja okozta válság, a reálnövekedést az építőipari tevékenység (24,6 %) vezérelte, ami az Ukrajna által a tartós pusztítás nyomán hozott újjáépítési erőfeszítéseit szolgáló beruházási kiadások (52,9 %) jelentős növekedését tükrözi. Ezenkívül a népesség folyamatos csökkenése, ami több mint 15 %-ot tesz ki, jelentős hatást gyakorol az egy főre jutó GNI növekedésére.
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával összefüggésben több uniós tagállam már alkalmazott kötött segélyeket Ukrajna támogatására, vagy a közeljövőben tervezi ezt megtenni (a tervezett időkeret a következő négy év).
Mivel a besorolás változása nem kapcsolódik közvetlenül az ukrán gazdaság jelentős reál bővüléséhez, és az ukrajnai helyzet továbbra is kritikus, alapvető fontosságú, hogy az EU és a többi résztvevő fenntartsa annak lehetőségét, hogy minden szükséges eszközt igénybe vegyen. Ebben az esetben helyénvaló közös álláspontot előterjeszteni és elfogadni, nem utolsósorban azért, mert ezt a megállapodás előirányozza.
3.Az Unió által képviselendő álláspont
Az Európai Uniónak támogatnia kell a megállapodás 54–59. cikke szerinti közös álláspontokat annak érdekében, hogy Ukrajna a következő négy évben jogosult legyen kötött segélyre, függetlenül a Világbank általi besorolásától.
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 4 .
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A kölcsönösen kialakított közös álláspontban foglalt rendelkezések csak az abban meghatározott ügylet, illetve körülmények tekintetében lépnek a megállapodás szabályai helyébe. A megállapodás többi résztvevője számára a közös álláspont puha jognak számít, az EU számára azonban a közös álláspont joghatással bíró jogi aktusnak minősül a hivatalosan támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról, valamint a 2001/76/EK és a 2001/77/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. november 16-i 1233/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikke értelmében, amely kimondja, hogy „A hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) iránymutatásait az Unióban alkalmazni kell. A megállapodás szövegét csatolták e rendelethez.” A közös álláspontot a résztvevők a megállapodás 54–59. cikke szerinti eljárást követve határozzák meg az OECD exporthitel-titkárságának bevonásával, ezért a közös álláspont nemzetközi szervezet által elfogadott aktusnak is minősül az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése értelmében. Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Alapelvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus célkitűzése és tartalma az exporthitelekkel kapcsolatos, amelyek a közös kereskedelempolitika hatálya alá tartoznak. Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 207. cikke.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
5.A tervezett jogi aktus kihirdetése
Mivel a résztvevőknek javasolt közös álláspont lehetővé teszi az 1233/2011/EU rendelet II. mellékletét képező, a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodásban foglalt eltérés igénybevételét, elfogadását követően helyénvaló kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
2025/0125 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás résztvevőinek írásbeli eljárásában a kötött segélyre való jogosultság Ukrajnának való megadására vonatkozó közös állásponttal kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikkének (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)A hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) az Európai Közösség az OECD keretében megtárgyalt informális megállapodásként 1978-ban megkötötte.
(2)A megállapodásban foglalt iránymutatásokat az 1233/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5 átültette az uniós jogba, és így azok jogilag kötelező érvényűvé váltak az Unióban.
(3)A megállapodás 35. cikke lehetővé teszi a megállapodás résztvevője számára, hogy javaslatot tegyen az országjogosultsági szabályok kiterjesztésére vonatkozó közös álláspontra. Az 55. cikk konkrét eljárást tartalmaz a javasolt közös álláspontnak a résztvevők írásbeli eljárása alapján történő elfogadására.
(4)Összhangban az Unió az iránti rendíthetetlen elkötelezettségével, hogy mindaddig támogatást nyújt Ukrajnának és népének, amíg az szükséges, az Uniónak érdekében áll, hogy továbbra is nyújthasson kötött segélyt Ukrajnának.
(5)A megállapodás kimondja, hogy a közös álláspontok két évig érvényesek. Az Ukrajnának nyújtott rendkívüli támogatásra azonban hosszabb ideig lehet szükség a folyamatos támogatás nyújtásához. Az Uniónak érdekében áll, hogy a közeljövőben több közös álláspontról megállapodjon.
(6)Helyénvaló meghatározni az Unió által képviselendő álláspontot, mivel a megállapodás résztvevőinek tervezett határozata – az 1233/2011/EU rendelet 2. cikkéből adódóan – kötelező érvényű lesz az Unióra nézve és meghatározó módon befolyásolja majd az uniós szabályozás tartalmát,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Unió által a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodással összefüggésben képviselendő álláspont a következő: el kell fogadni a kötött segélyre való jogosultság Ukrajnának való megadására vonatkozó közös álláspontra irányuló javaslatot, mely összhangban van e határozat mellékletével.
2. cikk
(1)Az Unió által a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodással összefüggésben a közös álláspont két éven belüli megújításával kapcsolatban képviselendő álláspont összhangban van e határozat mellékletével.
(2)E célból a Bizottság eljuttatja a Tanácshoz a tervezett megújítás részleteit tartalmazó írásbeli dokumentumot. Az írásbeli dokumentumot a Tanácshoz elég korán kell eljuttatni az Unió által képviselendő álláspont meghatározása részleteinek megvitatása és jóváhagyása céljából, annak érdekében, hogy az álláspontot időben meg lehessen határozni a szakbizottság azon ülését – vagy adott esetben a szakbizottság azon írásbeli eljárásának lezárultát – megelőzően, amelynek során a szakbizottság a formanyomtatványok kiigazításáról dönt.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.5.26.
COM(2025) 252 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás résztvevőinek írásbeli eljárásában a kötött segélyre való jogosultság Ukrajnának való megadására vonatkozó közös állásponttal kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról
MELLÉKLET
TERVEZET – KÖZÖS ÁLLÁSPONT
1. Hivatkozási szám: Meghatározandó
2. A rendeltetési ország neve: Ukrajna
3. A vevő/hitelfelvevő neve: Tárgytalan
4. Az ügylet leírása: Tárgytalan
5. Feltételek
A megállapodás minden egyéb cikkével összhangban.
6. A közös álláspontra irányuló javaslat
Ukrajna kötött segélyre való jogosultságának elfogadása, a megállapodás 32. cikkében meghatározott kritériumoktól függetlenül.
Az intézkedés azonnal hatályba lép, és hatálybalépésétől számított két évig marad hatályban.
A megállapodás hatálya alá tartozó ügyletek az ezen közös álláspontban foglalt feltételek szerint hivatalos támogatásban részesülhetnek, feltéve, hogy:
–a kötött segély iránti kérelem legkésőbb e közös álláspont érvényességi idejének végéig beérkezett, és
–a végleges kötelezettségvállalás időpontja e közös álláspont érvényességi idejének lejártát követő 18 hónapon belül van.
7. Pályázati/ajánlattételi időszak: Tárgytalan
8. Az ismert ajánlattevők állampolgársága és neve: Tárgytalan
9. Egyéb információk
A megállapodás 32. cikkével összhangban nem részesíthetők kötött segélyben azok az országok, amelyeknél a Világbank adatai szerinti az egy főre jutó GNI meghaladja a közepes jövedelmű országok (alsó sáv) felső határát. A megállapodásban foglalt, kötött segélyre való jogosultság céljából egy ország csak akkor kerülhet át egy másik kategóriába, ha a világbanki besorolása két egymást követő évben változatlan volt. Az országok Világbank által készített, jövedelem szerinti besorolását minden év július 1-jén aktualizálják az előző naptári évben mért egy főre jutó GNI-jük (Atlas-módszer) alapján.
2024. július 1-jén a Világbank a 2023. évi adatok alapján első alkalommal minősítette Ukrajnát felső-közepes jövedelmű országnak (az egy főre jutó GNI 4 950 USD, míg a felső-közepes jövedelmű országokra megállapított küszöbérték 4 516 USD volt 1 ). Amennyiben a Világbank 2025. július 1-jén fenntartja ezt a besorolást, az OECD titkársága a megállapodás alkalmazásában automatikusan átminősíti Ukrajnát kötött segélyre nem jogosult országgá.
A Világbank 2024 júliusában megállapította, hogy Ukrajna felminősítése a GDP újbóli növekedésének (melyet az építőipari tevékenység (24,6 %) vezérel, ami az Ukrajna által a tartós pusztítás nyomán hozott újjáépítési erőfeszítéseit szolgáló beruházási kiadások jelentős növekedését tükrözi), a népesség (több mint 15 %-os) csökkenésének, valamint a belföldön előállított áruk és szolgáltatások áremelkedésének tudható be. Tekintettel arra, hogy az előrejelzések szerint Ukrajna GDP-je növekedni fog 2024-ben, népessége pedig a háború előtti adatok viszonylatában folyamatos csökkenést mutat, lehetséges, hogy Ukrajna megtartja felső-közepes jövedelmű ország besorolását.
Az EU úgy véli, hogy a megállapodás 32. cikkének az országok jogosultsági státuszának meghatározására szolgáló módszertanra vonatkozó rendelkezései nem felelnek meg Ukrajna sajátos helyzetének.
Ukrajna megnövekedett egy főre jutó GNI-je és a Világbank aktualizált jövedelembesorolása szerinti felminősítése nem eredményezheti azt, hogy Ukrajnát a megállapodás alkalmazásában kötött segélyre nem jogosult országgá minősítsék át, ugyanis ez nem tekinthető a kötött segély felső-közepes jövedelmű országoknak való nyújtására vonatkozó tilalom fő okának. E tilalom célja a kereskedelem torzulásának elkerülése és az exportfinanszírozás ösztönzése a megállapodás standard feltételei alapján, nem pedig a kötött segélyre vonatkozó feltételek alapján. A válság továbbra is jelentősen sújtja Ukrajnát, és a Világbank aktualizált jövedelembesorolása szerinti felminősítés nem az ukrán gazdaság olyan jelentős reálnövekedését tükrözi, ami alapján a standard kereskedelmet kellene ösztönözni segély helyett. A résztvevők számára döntő fontosságú, hogy Ukrajna újjáépítésének finanszírozása céljából valamennyi lehetséges külső forrás rendelkezésre álljon korlátozott ideig az újjáépítés ideje alatt.
Az EU továbbá hangsúlyozni kívánja, hogy az a döntés, miszerint a kötött segélyre való jogosultság státuszának meghatározásakor nem követi a Világbank országbesorolását, nem teremtene precedenst a résztvevők számára. 1991-ben a résztvevők úgy határoztak, hogy az egykori keleti blokk országai – a Világbank általi országbesorolásuktól függetlenül – nem jogosultak kötött segélyre. Ez a rendelkezés (az úgynevezett „puha tilalom”) 2012-ig létezett a megállapodásban.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy a Világbank jelenleg az országok jövedelem szerinti besorolásához használt módszertanának felülvizsgálatán dolgozik.
Végezetül az EU kiemeli, hogy e közös álláspont elfogadása nem jelenthet „automatikusan alkalmazandó” precedenst a jövőbeli esetekre. Célja egy olyan rendkívüli geopolitikai és gazdasági környezet kezelése, amely ennek megfelelő mértékű körültekintést és elemzést igényel.