EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.5.12.

COM(2025) 195 final

2025/0106(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2017/2107 rendelet, a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezetet (SPRFMO) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2018/975 rendelet, az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2019/833 rendelet, az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság létrehozásáról szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2021/56 rendelet, a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2022/2056 rendelet, az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) illetékességi területén alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2022/2343 rendelet, valamint az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves gazdálkodási terv létrehozásáról szóló (EU) 2023/2053 rendelet módosításáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

•Összhang a szakpolitikai terület jelenlegi szakpolitikai rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Nem releváns.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

E javaslat nem érinti az alapvető jogokat.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az ICCAT tekintetében a javaslat új rendelkezéseket vezet be az (EU) 2017/2107 rendeletbe a cetcápa és az ördögrájafélék védelmére, valamint földrajzi korlátozást vezet be a tengeri teknősök védelmét szolgáló intézkedések alkalmazhatóságát illetően az Atlanti-óceán délkeleti körzetében az északi szélesség 55°-tól északra vagy a déli szélesség 35°-tól délre, az Atlanti-óceán délnyugati körzetében pedig a déli szélesség 40°-tól délre üzemelő hajókra vonatkozóan. Az EFCA-nak a hajók észlelésével és az ICCAT titkársága felé történő további kommunikációval kapcsolatos szerepe is meghatározásra kerül. E javaslat szerint változik az (EU) 2023/2053 rendelet ellenőrzési intézkedésekről szóló V. fejezete is azáltal, hogy módosulnak a közös halászati műveletek közötti kvótacserére, a kirakodások előzetes bejelentésére, a kékúszójú tonhal áthelyezési műveleteinek videokamerás felügyeletére, a ketrecbehelyezési műveletekre és a halgazdaságokban a ketrecbe helyezést követő ellenőrzési tevékenységekre vonatkozó rendelkezések.

Az SPRFMO tekintetében a javaslat új állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések, valamint a korábban elfogadott intézkedések módosításának beillesztése útján módosítja az (EU) 2018/975 rendeletet. A módosított SPRFMO-intézkedéseket a fenékhalászat, az átrakás, a kopoltyúhálók, a megfigyelői programok és adatok, valamint a hajómegfigyelési rendszerek jelentik. E javaslat tartalmazza az SPRFMO által elfogadott új intézkedéseket is, különösen a nyílt tengeren történő fedélzetre lépés és ellenőrzések protokollját, beleértve az állítólagos jogsértésekre vonatkozó eljárásokat, a tengerszennyezésre vonatkozó intézkedést, valamint a halászhajók jelölésére és azonosítására vonatkozó intézkedést.

Az IATTC tekintetében a javaslat akként módosítja az (EU) 2021/56 rendeletet, hogy az magában foglalja a halcsoportosulást előidéző eszközökhöz (a továbiakban: FAD-ok) rögzített bóják aktiválásának frissítéseit, a FAD-ba gabalyodás kockázatának csökkentését és a biológiailag lebontható anyagok használatát, a csendes-óceáni kékúszójútonhal-fogásokról szóló jelentést, a hajómegfigyelési rendszer változásait, az elektronikus megfigyelési rendszer bevezetését, beleértve a halászati adatok gyűjtését, a selyemcápák védelmét, a cápák biztonságos visszaengedését, a cápafajokra vonatkozó adatgyűjtést és a megfelelési jelentések aktualizálását.

Az IOTC tekintetében a javaslat új állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések, valamint a korábban elfogadott intézkedések módosításainak beillesztése útján módosítja az (EU) 2022/2343 rendeletet. E javaslat tartalmaz továbbá új cikkeket a FAD-ok kezelése, az önkéntes halászati tilalom és az elektronikus megfigyelési szabványok előírásai tekintetében, valamint a FAD-ok kezelésének megerősítését szolgáló felülvizsgált intézkedéseket, nem célfajokra vonatkozó enyhítő intézkedéseket és megfigyelői programot is.

2025/0106 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2017/2107 rendelet, a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezetet (SPRFMO) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2018/975 rendelet, az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2019/833 rendelet, az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság létrehozásáról szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2021/56 rendelet, a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2022/2056 rendelet, az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) illetékességi területén alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2022/2343 rendelet, valamint az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves gazdálkodási terv létrehozásáról szóló (EU) 2023/2053 rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 9 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az (EU) 2017/2107 európai parlamenti és tanácsi rendelet 10 végrehajtotta az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) által a 2015-ben tartott éves üléséig elfogadott és az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedéseket.

(2)Az (EU) 2017/2107 rendeletet később az (EU) 2019/1154 11 , (EU) 2023/205 12 és (EU) 2024/897 13 európai parlamenti és tanácsi rendeletek módosították az ICCAT 28. rendes ülésén 2023-ban elfogadott további intézkedések végrehajtása érdekében. Közéjük tartoznak a cetcápák és az ördögrájafélék védelmét célzó intézkedések, valamint a tengeri teknősök védelmét szolgáló intézkedések alkalmazhatóságának földrajzi korlátozása. Újból meghatározásra került továbbá az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalnak (EFCA) a hajók észlelése és az ICCAT titkársága felé való további kommunikáció terén észlelő szervezetként betöltött szerepe.

(3)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2053 rendelete 14 ülteti át az uniós jogba az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság által a kékúszójú tonhal kezelése céljából elfogadott intézkedéseket.

(4)Az ICCAT 2023-ban tartott 28. rendes ülésén az illetékessége alá tartozó halászati erőforrások védelme érdekében ellenőrzési intézkedéseket is elfogadott a közös halászati műveletek közötti kvótacserére, a kirakodások előzetes bejelentésére, a kékúszójú tonhal áthelyezési műveleteinek videokamerás felügyeletére, a ketrecbehelyezési műveletekre és a halgazdaságokban a ketrecbe helyezést követő ellenőrzési tevékenységekre vonatkozóan.

(5)Ezen intézkedések az Unióra nézve kötelező érvényűek. Ezért azokat át kell ültetni az uniós jogba.

(6)Az (EU) 2018/975 európai parlamenti és tanácsi rendelet 15  végrehajtotta a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet (SPRFMO) által a 2017-ben tartott éves üléséig elfogadott és az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedéseket.

(7)A 2018-ban, 2019-ben, 2020-ban, 2021-ben, 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben tartott éves ülésén az SPRFMO-bizottság az illetékessége alá tartozó halászati erőforrások védelme érdekében további intézkedéseket fogadott el a fenékhalászat, az átrakás, a kopoltyúhálók, a megfigyelői programok és adatok és a hajómegfigyelési rendszerek terén, valamint új intézkedéseket is elfogadott, különösen a nyílt tengeren történő fedélzetre lépés és ellenőrzések új protokollját, beleértve az állítólagos jogsértésekre vonatkozó eljárásokat, a tengerszennyezésre vonatkozó intézkedéseket, valamint a halászhajók jelölésére és azonosítására vonatkozó intézkedéseket.

(8)Ezen intézkedések az Unióra nézve kötelező érvényűek. Ezért azokat át kell ültetni az uniós jogba.

(9)Az (EU) 2019/833 európai parlamenti és tanácsi rendelet 16 ültette át az uniós jogba az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) által a 2018-ban tartott éves üléséig elfogadott és a NAFO szabályozási területen alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedéseket. Ezt a rendeletet később módosították a NAFO 2019-ben, 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben tartott éves ülésén elfogadott további intézkedések végrehajtása érdekében 17 .

(10)A 2023-ban és 2024-ben tartott éves ülésén a NAFO további intézkedéseket fogadott el az illetékessége alá tartozó halászati erőforrások védelme érdekében a 2J3KL körzetben élő közönséges tőkehal tekintetében, beleértve a tilalmat, a járulékos fogást és a fedélzeten tartást, a felügyeletet, valamint a súlyos jogsértésekre vonatkozó további eljárásokat.

(11)Ezen intézkedések az Unióra nézve kötelező érvényűek. Ezért azokat át kell ültetni az uniós jogba.

(12)Az (EU) 2021/56 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18 ültette át az uniós jogba az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság (IATTC) által a 2019-ben tartott éves üléséig elfogadott, az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó rendelkezéseket.

(13)A 2020-ban, 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban és 2024-ben tartott éves ülésén az IATTC az illetékessége alá tartozó halászati erőforrások védelmére irányuló intézkedéseket fogadott el a következők tekintetében: a halcsoportosulást előidéző eszközökhöz (a továbbiakban: FAD-ok) rögzített bóják aktiválása, a FAD-ba gabalyodás kockázatának csökkentése és a biológiailag lebontható anyagok használata, a csendes-óceáni kékúszójútonhal-fogásokról szóló jelentés, a hajóadatokra vonatkozó minimumkövetelmények, a hajómegfigyelési rendszer változásai, az elektronikus megfigyelési rendszer bevezetése, beleértve a halászati adatok gyűjtését, a selyemcápák védelmét, a cápák biztonságos visszaengedését, a cápafajokra vonatkozó adatgyűjtést és a megfelelési jelentések frissítéseit.

(14)Ezen intézkedések az Unióra nézve kötelező érvényűek. Ezért azokat át kell ültetni az uniós jogba.

(15)Az (EU) 2022/2056 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19 ültette át az uniós jogba a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság által a 2021-ben tartott éves üléséig elfogadott és a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket.

(16)A 2022-ben és 2023-ban tartott éves ülésén a WCPFC intézkedéseket fogadott el a tüzelőanyag-ellátási szolgáltatásra és a cápák védelmére, az előkezsinór, a drót vezetőszál és a cápahalászatra szolgáló zsinór uniós horogsoros hajók általi használatára – a cápák fedélzeten tartásának tilalma és visszaengedési kötelezettsége mellett –, valamint a véletlenül kifogott fehérfoltú cápa és selyemcápa példányainak átadására vagy visszadobására vonatkozóan.

(17)Ezen intézkedések az Unióra nézve kötelező érvényűek. Ezért azokat át kell ültetni az uniós jogba.

(18)Az (EU) 2022/2343 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20 ültette át az uniós jogba az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) által a 2021-ben tartott éves üléséig elfogadott és az IOTC illetékességi területén alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedéseket.

(19)Az IOTC ezt követően a 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben tartott éves ülésén, valamint a 6. rendkívüli ülésszakán az illetékessége alá tartozó halászati erőforrások védelme érdekében intézkedéseket fogadott el a lehorgonyzott és sodródó FAD-ok kezelése, az önkéntes halászati tilalom, az átrakások, a cetfélékre és tengeri madarakra vonatkozó védelmi intézkedések, a regionális megfigyelői programok, a hajómegfigyelési tervek, az elektronikus megfigyelési szabványok és a kikötői ellenőrzések tekintetében.

(20)A 24/06. sz. IOTC-határozat végrehajtotta az IOTC engedélyezési nyilvántartásában szereplő, az IOTC illetékességi területén működő hajók által fogott nagyszemű tonhal, bonitó, sárgaúszójú tonhal és nem célfajok visszadobásának tilalmát: az erszényes kerítőhálós hajók által használt halászeszközöktől eltérő halászeszközt használó uniós halászhajókat arra ösztönzik, hogy minden emberi fogyasztásra alkalmas halat tartsanak a fedélzeten, majd rakodjanak ki, és a lehetőségekhez mérten minden észszerű lépést tegyenek meg ahhoz, hogy a legénység biztonságának figyelembevételével biztosítsák az élve kifogott nem célfajok biztonságos visszaengedését; tartsanak a fedélzeten, majd rakodjanak ki minden elpusztult nem célfajt, kivéve az emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősített vagy a fedélzeten tartás tilalmával érintett fajokat.

(21)Ezen intézkedések az Unióra nézve kötelező érvényűek. Ezért azokat át kell ültetni az uniós jogba.

(22)Az SPRFMO, a NAFO, az IATTC, az IOTC és az ICCAT egyes rendelkezései gyakrabban módosulnak, és az SPRFMO, a NAFO, az IATTC, az IOTC és az ICCAT jövőbeli éves ülésein valószínűleg módosításra kerülnek. Az ilyen jövőbeli módosítások uniós jogba történő gyors átültetése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el: i. az SPRFMO esetében a határidők, az észlelési terület távolsága, az átrakási értesítéssel kapcsolatos távolságok, az adat- és információszolgáltatási követelmények, valamint a hajónyilvántartási információk biztosítása tekintetében; a NAFO esetében a megtartott járulékos fogások, a tilalmi időszakok, a megfigyelői képesítések, feladatok és képzés, a megfigyelői adatok validálása, a megfigyelők biztonsági felszerelése, az uniós hajók üzemeltetőinek és parancsnokainak jogai és feladatai, valamint a vészhelyzeti eljárások változásainak benyújtásával kapcsolatos tagállami feladatok tekintetében; ii. a NAFO CEM esetében a tilalmi időszakok, a fogás fedélzeten tartása, a hátrahagyott eszközökkel és azok kiemelésével kapcsolatos parancsnoki feladatok, a megfigyelői programtól való eltérések és a tagállamok által használandó hajómegfigyelési dokumentumra való hivatkozás változásai tekintetében; iii. az IATTC esetében a cápák biztonságos visszaengedéséről szóló iránymutatások IATTC általi hivatkozásaival kapcsolatos intézkedések, valamint a megfelelésre vonatkozó tagállami kérdőív tekintetében; iv. az IOTC esetében az IOTC FAD-ok jelentéstételi kötelezettségeihez kapcsolódó intézkedések tekintetében; valamint v. az ICCAT esetében a jelentéstételi kötelezettségeknek a kékúszójú tonhalra vonatkozó határidői, a halászati idények időszakai, a százalékok és referenciapontok, valamint a Bizottságnak benyújtandó információk tekintetében.

(23)Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy ezekre a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 21 foglalt elvekkel összhangban kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó bizottsági szakértői csoportok ülésein,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/2107 rendelet módosításai

Az (EU) 2017/2107 rendelet a következőképpen módosul:

1.Az V. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép: „Cápák és ráják”.

2.A szöveg a következő 30a. cikkel egészül ki:

„30a. cikk

Cetcápa (Rhincodon typus)

(1)Az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott cetcápákat tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.

(2)Tilos erszényes cetcápát kísérő tonhalrajt kerítőhálóval bekeríteni az érintett cápa észlelését követően.

(3)A tagállamok előírják, hogy amikor egy cetcápát véletlenül bekerítik az erszényes kerítőhálóba, a parancsnok minden észszerű intézkedést megtesz a biztonságos visszaengedés érdekében.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy az erszényes kerítőhálós műveletek során a cetcápákat érintő ilyen interakciókat hazai megfigyelői programjaik útján rögzítsék, és a következő információkat gyűjtsék össze:

a)a bekerítéshez vezető és azzal kapcsolatos körülmények részletei;

b)az interakcióban részt vevő személyek száma;

c)az interakció helyszíne;

d)az erszényes kerítőhálóval bekerített példányok biztonságos kezelése és visszaengedése érdekében tett lépések;

e)a cetcápa példány(ok) életállapotának értékelése a visszaengedéskor (élő/elpusztult/elhullásközeli/bizonytalan).

(5)A tagállamok éves jelentéseikben jelentik a (4) bekezdés alapján gyűjtött adatokat és információkat. A megfigyelői programok útján gyűjtött adatokat a tagállamok az ICCAT adatszolgáltatási követelményeinek megfelelően jelentik a Bizottságnak. A Bizottság jelenti ezeket az adatokat az ICCAT titkárságának.

(6)Az (1)–(5) bekezdés rendelkezései kizárólag az északi szélesség 40° és a déli szélesség 40° között működő halászhajókra vonatkoznak.”

3.A 33a. cikk a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A legalább 12 méter vagy annál nagyobb teljes hosszúságú uniós halászhajókon csak akkor tartható meg dél-atlanti lándzsafogú cápa, ha az a behúzáskor már elpusztult, és a hajó fedélzetén megfigyelő vagy működő elektronikus megfigyelési rendszer (EMS) van a cápák állapotának ellenőrzésére.

(7) A (6) bekezdésben említett feltételeken túlmenően a 12 méter teljes hosszúság alatti uniós halászhajók esetében hajónként legfeljebb egyetlen dél-atlanti lándzsafogú cápa tartható meg bármely halászati út során.”

4.A rendelet szövege a következő 35a. cikkel egészül ki:

„35a. cikk

Ördögrájafélék

(1)Tilos az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott Alfréd-ördögrája (Manta alfredi), atlanti ördögrája (Manta birostris), kis ördögrája (Mobula hypostoma), tüskésfarkú ördögrája (Mobula japanica), óriás ördögrája (Mobula mobular), chilei ördögrája (Mobula tarapacana) vagy simafarkú ördögrája (Mobula thurstoni) faj (a továbbiakban: ördögrájafélék) egyedeit – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni vagy tárolni.

(2)Az uniós fogóhajók haladéktalanul, lehetőség szerint sértetlenül és az adott egyedek lehető legkisebb sérüléséhez vezető módon visszaengedik az ördögrájaféléket, amint észlelik őket a hálóban, a horgon vagy a fedélzeten.

(3)A tagállamok hazai megfigyelői programjaik révén rögzítik az ICCAT által szabályozott halászati tevékenységek során kifogott ördögrájafélék visszadobott és visszaengedett egyedeinek számát, lehetőség szerint feltüntetve azok állapotát (elpusztult vagy élő) is. A tagállamok jelentik ezeket a Bizottságnak. A Bizottság jelenti ezeket az adatokat az ICCAT titkárságának.

(4)Az erszényes kerítőhálós hajó műveletének részeként véletlenül kifogott és lefagyasztott ördögrájafélék esetében az uniós fogóhajók ezek teljes egészét átadják az illetékes kormányzati hatóságoknak vagy más illetékes hatóságnak, vagy a kirakodási ponton visszadobják. Az ily módon átadott ördögrájafélék nem képezhetik értékesítés vagy barterkereskedelem tárgyát, de belföldi emberi fogyasztás céljából adományozhatók.”

5.A 41. cikk a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az Atlanti-óceán déli körzetében:

a (2a), (4) és (5) bekezdés nem vonatkozik a kizárólag az Atlanti-óceán délkeleti körzetében az északi szélesség 55°-tól északra vagy a déli szélesség 35°-tól délre és az Atlanti-óceán délnyugati körzetében a déli szélesség 40°-tól délre üzemelő hajókra.

Az Atlanti-óceán délkeleti körzete és az Atlanti-óceán délnyugati körzete közötti határvonalat a nyugati szélesség 20° jelenti.”

6.A 66a. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Egy hajó (1) bekezdésnek megfelelő észlelése esetén az érintett tagállam vagy az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) (a továbbiakban: az észlelő szervezet) késedelem nélkül rögzíti a megállapításokat és jelentést küld – lehetőleg elektronikus úton – az észlelt hajó lobogója szerinti tagállam, a lobogó szerinti szerződő fél vagy a lobogó szerinti nem szerződő fél megfelelő hatóságainak, másolatban az ICCAT titkársága, a Bizottság és az EFCA részére. Ha az észlelt hajó tagállami lobogó alatt közlekedik, a lobogó szerinti tagállam indokolatlan késedelem nélkül meghozza a megfelelő intézkedéseket a szóban forgó hajó tekintetében; mind az észlelő szervezet, mind az észlelt hajó lobogója szerinti tagállam tájékoztatja a Bizottságot és az EFCA-t az észlelésről, beleértve a meghozott nyomonkövetési intézkedések részleteit.”

2. cikk

Az (EU) 2018/975 rendelet módosításai

Az (EU) 2018/975 rendelet a következőképpen módosul:

1.A 4. cikk a következőképpen módosul:

a) a 7. pont („fenékhalászat”) helyébe a következő szöveg lép:

„7. »fenékhalászat«: bármely olyan típusú halászeszközzel – köztük fenékvonóhálóval, vízközi vonóhálóval és fenékzsinórral – folytatott halászat, amely a műveletek szokásos végzése során valószínűleg érintkezésbe kerül a tengerfenékkel vagy fenéklakó szervezetekkel;”

b)a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

a)„7a. »fenékvonóháló«: olyan vonóhálóval folytatott halászat, amelyet vízben történő áthúzáshoz és arra terveztek, hogy a tengerfenékkel érintkezzen;

b)7b. »vízközi vonóháló«: fenéklakó és nyílt vízi fajokra irányuló, olyan vonóhálóval folytatott halászat, amelyet a tengerfenék közelében történő áthúzáshoz és arra terveztek, hogy a tengerfenékkel hosszan tartóan ne érintkezzen;

c)7c. »fenékzsinór«: olyan zsinórral folytatott halászat, amelyhez horog vagy horgok (csalival vagy anélkül) vannak rögzítve, és amely kialakítása szerint a tengerfenékre vagy annak közelébe süllyed, beleértve többek között a horogsorokat, kézi horogsorokat, függőleges horogsorokat, trotzsinórokat és dahnzsinórokat;”

c)a 11. pont („felderítő halászat”) helyébe a következő szöveg lép:

„11. »felderítő halászat«: olyan halászat, amelyet:

a)az utóbbi 10 évben nem folytattak, amennyiben az ilyen halászat az SPRFMO-bizottság által az SPRFMO tudományos bizottságának szakvéleménye alapján engedélyezett célzott halászatra korlátozódott, és a célfajt az adott behúzás, vontatás vagy kihelyezés tekintetében a teljes fogás friss tömegének legnagyobb százalékaként határozták meg; vagy

b)egy bizonyos halászeszközzel vagy módszerrel az utóbbi 10 évben nem folytattak, amennyiben az ilyen halászat az SPRFMO-bizottság által az SPRFMO tudományos bizottságának szakvéleménye alapján engedélyezett célzott halászatra korlátozódott, és a célfajt az adott behúzás, vontatás vagy kihelyezés tekintetében a teljes fogás friss tömegének legnagyobb százalékaként határozták meg; vagy

c)az utóbbi 10 évben felderítő halászatként folytattak, és az SPRFMO-bizottság még nem hozott határozatot a halászat tilalmáról vagy állandó halászatként történő kezeléséről; vagy

d)a 12. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő fenékhalászati tevékenységnek minősítenek; vagy

e)nem vontak a tudományos bizottság által végzett felülvizsgálat vagy tudományos megfigyelés alá, és a kérdéses halászatra vonatkozóan a tudományos bizottság nem adott ki halászati szakvéleményt, vagy az SPRFMO-bizottság nem vette figyelembe e szakvéleményt;”

a)a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„19. »halászatot folytató jogalany«: az UNCLOS 305. cikke (1) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett bármely jogalany, amely kifejezte szilárd elkötelezettségét az SPRFMO-egyezmény feltételeinek teljesítése mellett, és betartja az annak alapján elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket, az SPRFMO-egyezmény IV. mellékletében előírtak szerint;

20. »az engedélyezett ellenőrhajóknak és az ellenőrhajó hatóságainak SPRFMO-nyilvántartása«: az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen fedélzetre lépésre és ellenőrzésre jogosult ellenőrhajóknak és hatóságoknak a szerződő felek és az együttműködő nem szerződő felek által bejelentett jegyzéke, amelyet az SPRFMO titkársága vezet;

21. »az ellenőrhajó hatóságai«: annak az SPRFMO szerződő félnek a hatóságai, amelynek lobogója alatt az ellenőrhajó közlekedik;

22. »engedélyezett ellenőrhajó«: az engedélyezett ellenőrhajóknak és az ellenőrhajó hatóságainak SPRFMO-nyilvántartásában szereplő bármely hajó;

23. »engedélyezett ellenőr«: az engedélyezett ellenőrhajóknak és az ellenőrhajó hatóságainak nyilvántartásában szereplő, a fedélzetre lépésért és ellenőrzésért felelős hatóságok által kiképzett és kijelölt ellenőr;

24. »hátrahagyott halászeszköz«: a hajó által vis major vagy más előre nem látható okok miatt szándékosan a tengeren hagyott halászeszköz;

25. »elveszített halászeszköz«: olyan halászeszköz, amely felett a hajó szándékolatlanul elveszítette az ellenőrzést, és amelyet nem lehet megtalálni és/vagy kiemelni;

26. »környezetbe juttatott halászeszköz«: olyan halászeszköz, amelyet a hajó további ellenőrzés vagy helyreállítás kísérlete nélkül enged a tengerbe; és

27. »műanyag«: szilárd anyag, amely alapvető összetevőként egy vagy több nagy molekulatömegű polimert tartalmaz, és amelyet a polimer gyártása vagy a késztermékké való előállítás során hő és/vagy nyomás alatt formálnak (alakítanak).”

2.A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)a szöveg a következő (1a), (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a)    A Bizottság értesíti a tagállamokat, ha a teljes fogásmennyiség elérte az SPRFMO-bizottság által az állomány teljes elterjedési területére vonatkozóan megállapított határérték 70 %-át.

(1b)    Az (1) bekezdéstől függetlenül az (1a) bekezdésben említett értesítést követően a tagállamok 15 napos jelentéstételi időszakokat vezetnek be. Ebből a célból a naptári hónapot két jelentéstételi időszakra kell osztani, az első időszak az 1. naptól a 15. napig, a második időszak pedig a 16. naptól a hónap végéig tart.

(1c)    Az első 15 napos jelentés benyújtásához a tagállamok az első időszak végétől számított 15 napon belül jelentik fogásaikat a Bizottságnak. A Bizottság ezen információkat az adott időszak végétől számított 20 napon belül továbbítja az SPRFMO titkárságának. A tagállamok ezt követően az egyes időszakok végétől számított 5 napon belül jelentik fogásaikat a Bizottságnak. A Bizottság ezen információkat az adott időszak végétől számított 10 napon belül továbbítja az SPRFMO titkárságának.”

3.A III. cím I. fejezete helyébe a következő szöveg lép:

„I. fejezet

Fenékhalászat

12. cikk

Fenékhalászati gazdálkodási területek

(1)Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen e fejezet értelmében csak a XIV. mellékletben meghatározott fenékvonóhálós, vízközi vonóhálós és fenékzsinóros gazdálkodási területeken folytatható fenékhalászat. E területeken:

a) fenékvonóhálós halászat csak fenékvonóhálós gazdálkodási területen folytatható;

b)vízközi vonóhálós halászat csak vízközi vonóhálós gazdálkodási területen vagy fenékvonóhálós gazdálkodási területen folytatható; valamint

c)fenékzsinóros halászat csak fenékzsinóros gazdálkodási területen folytatható.

(2)Az (1) bekezdéstől függetlenül az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a II. fejezetben a felderítő halászatra meghatározott rendelkezések szerint folytathatók fenékhalászati tevékenységek, ha azokat a következő területeken végzik:

a)gazdálkodási területen kívül; vagy

b)gazdálkodási területen belül, a fenékvonóhálós, vízközi vonóhálós és fenékzsinóros halászattól eltérő fenékhalászati módszerekkel; vagy

c)vízközi vonóhálós gazdálkodási területen fenékvonóhálós eszközzel, vagy fenékzsinóros gazdálkodási területen fenékvonóhálós vagy vízközi vonóhálós eszközzel; vagy

d)olyan fajt célzó gazdálkodási területen belül, amely korábban nem volt célfaj a halászatra javasolt területen, kivéve, ha a fajt a meglévő halászat részeként rendszeresen kifogták.

13. cikk

Fenékhalászati engedély

(1)A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók számára nem engedélyezik, hogy az SPRFMO előzetes engedélye nélkül fenékhalászatot folytassanak.

(2)Azon tagállamok, amelyek halászhajói a XIV. mellékletben meghatározott területeken fenékhalászati tevékenységet szándékoznak folytatni, engedély iránti kérelmet nyújtanak be a Bizottságnak legkésőbb 75 nappal az SPRFMO tudományos bizottságának azon ülése előtt, amelyen a kérelem elbírálását kérik. A Bizottság a kérelmet legkésőbb 60 nappal az SPRFMO tudományos bizottságának ülése előtt továbbítja az SPRFMO titkárságának. A kérelemnek tartalmaznia kell a javasolt halászati tevékenységek fenékhalászati hatásvizsgálatát.

(3)A (2) bekezdésben említett hatásvizsgálatot a fenékhalászat hatásvizsgálatára vonatkozóan az SPRFMO által kidolgozott előírásokkal 22 összhangban kell elvégezni az elérhető legjobb adatok alapján, és azt a XV. mellékletben meghatározott halászati gazdálkodási területeknél nem durvább léptékben kell elkészíteni, figyelembe véve a javasolt területeken folytatott fenékhalászat történetét, illetve a korábbi és a tervezett halászat kumulatív hatásait, köztük a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt esetleges jelentős káros hatásokat, és beleértve az ilyen hatások elkerülésére javasolt kockázatcsökkentő intézkedéseket.

(4)A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület hatásvizsgálat tárgyát képező részén folytatott fenékhalászat engedélyezéséről szóló SPRFMO-határozatról, valamint minden kapcsolódó feltételről és a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások megelőzéséhez szükséges intézkedésekről.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdés szerinti hatásvizsgálatokat legalább 3 évente és akkor aktualizálják, ha a halászatban olyan lényeges változás következik be, amely valószínűleg befolyásolja a halászat kockázati szintjét vagy hatását, és ezeket az információkat továbbítják a Bizottságnak, amint azok elérhetővé válnak. A Bizottság ezen információkat továbbítja az SPRFMO titkárságának.

14. cikk

A fenékhalászat által veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák

(1)Amennyiben bármely vontatásnál a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák XVI. mellékletben meghatározott indikátortaxonjait a XVII. melléklet szerinti súlyhatárral azonos vagy nagyobb mennyiségben, illetve a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák három vagy több különböző indikátortaxonját a XVIII. melléklet szerinti súlyhatárral azonos vagy nagyobb mennyiségben észlelik, a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók számára előírják a fenékhalászat azonnali beszüntetését a – két végén 1 tengeri mérfölddel meghosszabbított – vonóhálós nyomvonal mindkét oldalán 1 tengeri mérföld nagyságú észlelési területen.

(2)A tagállamok a IV. mellékletben előírt iránymutatások alapján jelentik a Bizottságnak a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák észlelését, beleértve az észlelés részletes leírását, az észlelés összevetését a meglévő előrejelzési modellel, valamint a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások elkerülésére javasolt gazdálkodási intézkedéseket annak igazolásához, hogy feltehetően előfordul-e veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma az észlelési területen és/vagy a környező területen, történt-e jelentős káros hatás és fennáll-e a jelentős káros hatás jövőbeni bekövetkezésének kockázata. A Bizottság ezen információkat késedelem nélkül továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(3)A Bizottság a más SPRFMO-tagok és együttműködő nem szerződő felek által a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák SPRFMO titkárságának bejelentett minden észleléséről tájékoztatja a tagállamokat.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók nem folytatnak fenékhalászatot a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák (2) és (3) bekezdés szerint bejelentett észlelési területein, hacsak és amíg az SPRFMO-bizottság nem határoz meg olyan gazdálkodási intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a fenékhalászati tevékenységek folytatását az adott területen.

15. cikk

Megfigyelői lefedettség a fenékhalászatban

A tagállamok előírják a lobogójuk alatt közlekedő, fenékhalászatot folytató halászhajók számára a XIX. mellékletben meghatározott minimális tudományos megfigyelői lefedettségi szintek alkalmazását.

16. cikk

A fenékhalászatra vonatkozó adatszolgáltatás

(1)A tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. cikkének megfelelően minden hónap 15. napjáig bejelentik a Bizottságnak a tengerfenéki fajok előző havi fogásait.

(2)A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóknak megtiltják a fenékhalászati műveletekben való részvételt, ha a halászhajó-azonosítás tekintetében az V. mellékletben meghatározott minimálisan előírt adatokat nem bocsátották rendelkezésre.

(3)A 29. cikk (2) bekezdésétől eltérően, tagállamok biztosítják, hogy halászati felügyelő központjaik (FMC-k) automatikusan és folyamatosan, minden egyes halászati út során legalább 30 percenként jelentsék a lobogójuk alatt közlekedő, az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen fenékhalászatot folytató halászhajók hajómegfigyelési rendszer (VMS) adatait az SPRFMO titkárságának; a halászati út a hajó kikötőből való kifutásával kezdődik, magában foglalja az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen való tartózkodás teljes idejét, és a hajó kikötőbe való beérésével ér véget.”

4.A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„17. cikk

Felderítő halászatra irányuló engedély

(1)Azon tagállamok, amelyek a lobogójuk alatt közlekedő valamely halászhajó számára engedélyezni kívánják a felderítő halászatot, benyújtják a Bizottságnak az e rendelkezésben előírt szükséges dokumentációt:

a)legkésőbb 130 nappal az SPRFMO tudományos bizottságának ülése előtt, tájékoztatás céljából a tervezett halászati műveleti tervük tömör leírását, a halászati műveleti terv tömör leírása sablonjának felhasználásával 23 . A Bizottság ezen információkat legkésőbb 120 nappal az SPRFMO tudományos bizottságának ülése előtt továbbítja az SPRFMO titkárságának;

b)legkésőbb 80 nappal az SPRFMO tudományos bizottságának ülése előtt, a következő dokumentáció másolatát:

i. az V. mellékletben foglalt információkat tartalmazó, engedélyre irányuló kérelem;

ii. a VI. melléklet szerinti halászati műveleti terv, beleértve a 18. cikk (3), (4) és (5) bekezdése szerinti SPRFMO adatgyűjtési tervnek való megfelelésre vonatkozó kötelezettségvállalást.

(2)A Bizottság a kérelmet az SPRFMO-bizottságnak, a halászati műveleti tervet pedig az SPRFMO tudományos bizottságának továbbítja, legkésőbb 60 nappal az SPRFMO tudományos bizottságának ülése előtt.

(3)A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot a felderítő halászatot engedélyező SPRFMO-határozatról.”

5.A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk

Kopoltyúhálók

Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a fedélzetükön kopoltyúhálóval áthajózni kívánó hajók tagállamai kötelesek:

a)a hajónak az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területre való belépése előtt legalább 72 órával értesíteni arról az SPRFMO titkárságát és a Bizottságot, beleértve a be- és kilépés várható időpontját, illetve a fedélzeten szállított kopoltyúháló hosszát;

b)gondoskodni arról, hogy az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen való tartózkodás ideje alatt a lobogójuk alatt közlekedő hajókon legalább óránként jelentést küldő VMS működjék;

c)az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen való áthajózás során VMS-helyzetjelentéseket küldeni az FMC-jük számára;

d)gondoskodni arról, hogy az FMC-jük legalább óránként továbbítsa a b) pontban említett VMS-jelentéseket az SPRFMO titkárságának; valamint

e)a kopoltyúhálók véletlen elveszítése vagy fedélzetről való hátrahagyása esetén a lehető legrövidebb időn belül, de mindenképpen az eszköz elveszítésétől vagy fedélzetről való hátrahagyásától számított 48 órán belül közölni az SPRFMO titkárságával és a Bizottsággal az elveszítés napját, idejét, helyét és az elveszített kopoltyúhálók (méterben megadott) hosszát.”

6.A 22. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő és az SPRFMO-hajónyilvántartásban korábban nem szereplő, az SPRFMO-egyezmény területén folytatott halászatra engedéllyel rendelkező halászhajókról legalább 20 nappal az ilyen hajóknak az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területre az SPRFMO szabályozása alá eső halászati erőforrások halászata céljából való első belépésének dátuma előtt tájékoztatják a Bizottságot. A Bizottság ezen információkat legalább 15 nappal az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területre való első belépés dátuma előtt továbbítja az SPRFMO titkárságának.”;

b)a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés alkalmazásában az SPRFMO-hajónyilvántartásában szereplő engedélybejegyzés a szükséges információk frissítéséig érvényét veszti, ha a következő adatok bármelyikében változás következik be:

a)a hajó lobogója;

b)nemzetközi rádióhívójel (IRCS) (ha van);

c)az engedély kezdőnapja;

d)az engedély zárónapja;

e)UVI (egyedi hajóazonosító szám)/IMO-szám.”

7.A 23. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Tengeren és kikötőben történő átrakásra csak az SPRFMO-hajónyilvántartásban szereplő engedélyezett halászhajók között kerülhet sor.”;

b)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen az üzemanyag, a legénység, a halászeszközök vagy más áruk tengeren történő áthelyezésére, illetve átszállására csak az SPRFMO-hajónyilvántartásban szereplő engedélyezett halászhajók között kerülhet sor.”,

c)a szöveg a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az uniós halászhajók ugyanazon út során nem működhetnek egyszerre átadó és fogadó halászhajóként, kivéve a hajó ellenőrzésén kívül álló vis major esemény esetén, beleértve a súlyos mechanikai meghibásodást vagy más olyan eseményt, amely veszélyezteti a legénység biztonságát vagy a halromlás miatt jelentős pénzügyi veszteséget okoz. Ilyen esetekben a lobogó szerinti tagállam az átrakás befejezését követő egy munkanapon belül értesíti az SPRFMO titkárságát és a Bizottságot az átrakásról és a vis major eseményt kiváltó körülményekről.

(6) A tagállamok minden év január 20-ig jelentik a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő azon halászhajók jegyzékét, amelyek az előző évben aktívan halásztak a fattyúmakrélától eltérő fajokra, vagy átrakásban vettek részt az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen. A Bizottság ezen információkat minden év január 30-ig továbbítja az SPRFMO titkárságának.”

8.A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„24. cikk

Átrakási értesítés

(1)Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott halászati erőforrások átrakása esetén a fogadó uniós halászhajó lobogója szerinti tagállam legalább 36 órával az átrakás becsült kezdési időpontja előtt egyidejűleg továbbítja a Bizottságnak és az SPRFMO titkárságának az SPRFMO előzetes átrakási értesítését a VII. melléklettel összhangban. Ez az értesítés az átrakás helyétől függetlenül kötelező.

(2)Ha az (1) bekezdésben említett átrakás nem kezdődik meg az átrakás bejelentett becsült kezdési időpontjától számított 72 órán belül, vagy az előzetes átrakási értesítésben bejelentett becsült helyszíntől számított 50 tengeri mérföldön belül, a fogadó uniós halászhajó lobogó szerinti tagállama a lehető leghamarabb egyidejűleg értesíti a Bizottságot és az SPRFMO titkárságát az SPRFMO előzetes átrakási értesítés módosított információiról a VII. melléklettel összhangban.

(3)Ha a bejelentett átrakásra nem kerül sor, a fogadó uniós halászhajó lobogó szerinti tagállama a lehető leghamarabb, de legkésőbb az átrakás bejelentett időpontját követő öt munkanapon belül egyidejűleg értesíti a Bizottságot és az SPRFMO titkárságát.”

9.A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„24a. cikk

A fogadó uniós halászhajókra vonatkozó tárolási követelmények

Ha egy fogadó uniós halászhajó egynél több átrakásban vesz részt, a lobogó szerinti tagállam előírja, hogy az egyes átrakásokból származó fogásokat külön tárolja, hogy azok könnyen azonosíthatók legyenek. A fogadó uniós halászhajónak olyan rakodási tervvel kell rendelkeznie a fedélzeten, amely biztosítja a különböző átadó halászhajókról származó fogások ilyen elkülönítését.”

10.A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„25. cikk

Az átrakás nyomon követése

(1)A tengeri átrakásban részt vevő fogadó uniós halászhajók fedélzetén megfigyelőnek kell tartózkodnia, aki nyomon követi az átrakást és az előírt SPRFMO megfigyelői átrakási napló adatlapján rögzíti az információkat a VIII. melléklettel összhangban.

(2)Az (1) bekezdésen túlmenően, ha az átadó uniós halászhajó fedélzetén megfigyelő tartózkodik az átrakás során, e megfigyelő szintén nyomon követi az átrakást és az előírt SPRFMO megfigyelői átrakási napló adatlapján rögzíti az információkat a VIII. melléklettel összhangban.

(3)A fogadó uniós halászhajó egyszerre csak egy átrakásban vehet részt minden olyan megfigyelő esetében, aki rendelkezésre áll az átrakás nyomon követésére és jelentésére.

(4)Az átrakás alatt álló halászati erőforrások mennyiségének és fajösszetételének ellenőrzése céljából, valamint a megfelelő ellenőrzés biztosítása érdekében a fedélzeten tartózkodó megfigyelőnek teljes körű hozzáféréssel kell rendelkeznie a megfigyelt uniós halászhajóhoz, beleértve a legénységet, a halászeszközöket, a felszerelést, a nyilvántartásokat (elektronikus formátumban is) és a halraktárakat.

(5)A megfigyelő a VIII. melléklettel összhangban kitölti az SPRFMO megfigyelői átrakási napló adatlapját, és ezt az információt legkésőbb a kiszállástól számított 20 napon belül elektronikus úton eljuttatja azon tagállam illetékes hatóságainak, amelynek lobogója alatt a fogadó uniós halászhajó közlekedik.

(6)Az a tagállam, amelynek lobogója alatt a fogadó uniós halászhajó közlekedik, legkésőbb a megfigyelő kiszállását követő 25 napon belül elektronikus úton benyújtja a Bizottságnak az SPRFMO megfigyelői átrakási napló adatlapjának megfigyelői adatait. A Bizottság ezen információkat legkésőbb 30 nappal a megfigyelő kiszállását követően elektronikus úton továbbítja az SPRFMO titkárságának.”

11.A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„26. cikk

Az átrakás után szolgáltatandó információk

(1)(1) A tagállamok előírják a lobogójuk alatt közlekedő, átrakásban részt vevő fogadó halászhajók számára, hogy a IX. melléklettel összhangban SPRFMO átrakási nyilatkozatot készítsenek, és a nyilatkozatot legkésőbb az átrakás befejezését követő hónap 10. napjáig nyújtsák be a Bizottságnak. A Bizottság ezen információkat legkésőbb az átrakodás befejezését követő hónap 15. napjáig továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(2)(2) A tagállamok előírják a lobogójuk alatt közlekedő, átrakásban részt vevő fogadó halászhajók számára, hogy a halászati út időtartama alatt tartsák a hajón az SPRFMO átrakási nyilatkozat egy példányát, és azt szükség szerint bármely engedélyezett ellenőrnek átadják.”

12.A 27. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 7., 11., 14., 16., 18., 21., 22., 23., 24., 25., 26., 28a., 28u., 29., 35b., 35e., 40. és 41. cikkben meghatározott adatszolgáltatási követelményeken túlmenően azok a tagállamok, amelyek hajói az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halásznak, megadják a Bizottságnak az e cikk (2), (3) és (3a) bekezdésében meghatározott adatokat.”;

b)a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a)    Azok a tagállamok, amelyek hajói az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen fattyúmakrélától eltérő halászatot folytatnak, minden év január 15-ig jelentik a Bizottságnak azon hajók jegyzékét, amelyek az előző naptári évben aktívan halásztak vagy átrakásban vettek részt az egyezmény hatálya alá tartozó területen. A Bizottság ezen információkat január 30-ig továbbítja az SPRFMO titkárságának.”

13.A IV. fejezetben a 28. cikk helyébe a következő 1–3. szakasz lép:

„1. SZAKASZ

A megfigyelői program akkreditációs eljárása és minimumszabályai

28. cikk

Megfigyelői programok

(1)Azok a tagállamok, amelyek hajói az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halásznak, megfigyelői programokat hoznak létre a X. mellékletben szereplő adatok gyűjtésére.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés szerint létrehozott megfigyelői programok és a szolgáltatók kizárólag független és pártatlan megfigyelőket telepítsenek.

(3)A megfigyelői lefedettség minimális szintjét előíró halászatok esetében a tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók fedélzetén csak az SPRFMO-bizottság által akkreditált megfigyelői programokhoz és szolgáltatókhoz tartozó megfigyelőket telepítenek.

(4)Azon halászatok esetében, ahol nem előírás a 100 %-os megfigyelői lefedettség, a tagállamok biztosítják, hogy a megfigyelőknek a lobogójuk alatt közlekedő halászhajókra történő kirendelési módszere a nyomon követendő halászat szempontjából reprezentatív és a halászat egészének sajátos adatigényével arányos legyen.

(5)A megfigyelői lefedettségi követelményeknek való megfelelés érdekében a tagállamok dokumentálják a megfigyelőknek a lobogójuk alatt közlekedő halászhajókra történő kiosztásához alkalmazott módszereket, és információval szolgálnak azokról. A tagállamok ezen információt az előző évre vonatkozó éves tudományos jelentésükben jelentik a Bizottságnak.

(6)Azok a tagállamok, amelyek egy másik tagállam, SPRFMO-tag vagy együttműködő nem szerződő fél megfigyelői programjából kívánnak megfigyelőket telepíteni, a telepítés előtt tájékoztatják a Bizottságot. A Bizottság az adott tagállam és az SPRFMO tagja vagy együttműködő nem szerződő fele hozzájárulását kéri, majd tájékoztatja az érintett tagállamot.

(7)A kutatási céllal halászó uniós tudományos kutatóhajók mentesülnek az akkreditált megfigyelők fedélzeten tartásának kötelezettsége alól, kivéve, ha felderítő halászatot folytatnak. Az ilyen hajók lobogója szerinti tagállamok betartják a X. melléklet és 28a. cikk adatgyűjtési és -szolgáltatási követelményeit, és biztosítják, hogy a fedélzeten tartózkodó tudományos személyzet teljes mértékben el tudja látni az e követelményekben foglalt összes megfigyelési és jelentéstételi kötelezettséget.

28a. cikk

Megfigyelői adatszolgáltatás

(1)Azok a tagállamok, amelyek hajói az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halásznak, minden év szeptember 15-ig a Bizottság rendelkezésére bocsátják az előző naptári évre vonatkozó, X. mellékletben megállapított vonatkozó megfigyelési adatokat. A Bizottság ezen információkat szeptember 30-ig továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(2)Legkésőbb 45 nappal az SPRFMO tudományos bizottságának ülése előtt azok a tagállamok, amelyek hajói az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halásznak, az előző évi halászati tevékenységükre kiterjedő éves jelentést nyújtanak be a megfigyelői program végrehajtásáról. A jelentésnek ki kell terjednie a megfigyelők képzésére, a program kialakítására és hatóterületére, az összegyűjtött adatok típusára, az igénybe vett szolgáltatók adataira, valamint az év során felmerült bármilyen problémára. A Bizottság ezen információkat legkésőbb 30 nappal az SPRFMO tudományos bizottságának ülése előtt továbbítja az SPRFMO titkárságának.

28b. cikk

Megfigyelői program akkreditációja

(1)A megfigyelői programjukat akkreditálni kívánó tagállamok legalább 7 hónappal az SPRFMO-bizottság azon éves ülését megelőzően, amelyen az akkreditáció elbírálását kérik, benyújtják a Bizottságnak a 28c–28o. cikkben foglalt előírások teljesítéséhez szükséges valamennyi információt és dokumentációt, beleértve a kézikönyveket, útmutatókat és képzési anyagokat, valamint adott esetben a más regionális halászati gazdálkodási szervezetek által már akkreditált nemzeti programokra és szolgáltatókra vonatkozó információkat. A Bizottság ezen információkat legalább 6 hónappal az SPRFMO-bizottság éves ülése előtt továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(2)A tagállamok szükség szerint a megfigyelői programjukkal kapcsolatos további információkat és korrekciókat nyújtanak be a Bizottságnak. A Bizottság ezen információkat továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(3)A Bizottság észrevételek tétele céljából továbbítja a tagállamoknak a megfigyelői programjuk előzetes értékelési jelentéstervezetét, az észrevételeket pedig továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(4)A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot a megfigyelői program akkreditációjára vonatkozó SPRFMO-határozatról.

28c. cikk

Pártatlanság, függetlenség és feddhetetlenség

(1)A tagállamok biztosítják, hogy megfigyelői programjaik és szolgáltatóik csak független és pártatlan megfigyelőket telepítsenek. Ez azt jelenti, hogy sem a megfigyelői programnak vagy – esettől függően – szolgáltatónak, sem az egyes megfigyelőknek nincs közvetlen pénzügyi érdekeltsége, tulajdonosi vagy üzleti kapcsolata a halak vagy haltermékek ki- vagy megfogásában, lehalászásában, szállításában, feldolgozásában vagy értékesítésében részt vevő hajókkal, feldolgozókkal, ügynökökkel és kiskereskedőkkel.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy megfigyelői programjaik és szolgáltatóik, valamint az egyéni megfigyelők:

a)az SPRFMO illetékessége alá tartozó halászatokban a megfigyelői szolgáltatások nyújtásán kívül nem rendelkeznek más közvetlen pénzügyi érdekeltséggel, beleértve, többek között a következőket: i. a halak ki- vagy megfogásában, lehalászásában vagy feldolgozásában részt vevő hajóban vagy feldolgozóban meglévő tulajdonosi, jelzálogjogosulti vagy más fedezeti érdekeltség, ii. a halászatban részt vevő bármely hajónak vagy feldolgozónak árut vagy szolgáltatást értékesítő bármely vállalkozás, iii. a halászatban részt vevő bármely hajótól vagy feldolgozótól nyers vagy feldolgozott termékeket vásárló bármely vállalkozás;

b)sem közvetlenül, sem közvetve nem kérnek vagy fogadnak el semmilyen jutalmat, ajándékot, szívességet, megvendégelést, túlzott mértékű szállást, kölcsönt vagy pénzértékkel bíró bármely más dolgot olyan személytől, aki az SPRFMO valamely tagja vagy együttműködő nem szerződő fele által szabályozott, a saját szolgáltatásaihoz vagy az SPRFMO-hoz kapcsolódó tevékenységeket folytat, vagy olyan érdekeltséggel rendelkezik, amelyet a megfigyelő hivatalos feladatainak teljesítése vagy nem teljesítése lényegesen érinthet;

c)nem dolgoznak megfigyelőként azon a hajón vagy feldolgozóüzemben, amelynek tulajdonosa vagy üzemeltetője olyan személy, aki előzőleg más minőségben (pl. a legénység tagjaként) már alkalmazta a megfigyelőt az elmúlt három év során; valamint

d)nem kérnek vagy fogadnak el munkát hajón a legénység tagjaként vagy feldolgozónál munkavállalóként, amíg a tagállami megfigyelői program vagy szolgáltató alkalmazásában állnak.

28d. cikk

Megfigyelői képesítések

A tagállamok biztosítják, hogy a megfigyelői programjukba felvett vagy a szolgáltatóik által telepített megfigyelők teljesítsék a következő kritériumokat:

a)az érintett flottáknak megfelelő oktatás vagy műszaki képzés és/vagy tapasztalat;

b)képesség az e szakaszban ismertetett megfigyelői feladatok ellátására;

c)a megfigyelő feddhetetlenségét megkérdőjelező, vagy erőszakra való hajlamot jelző büntetett élet hiánya; valamint

d)képesség az összes szükséges okmány, köztük útlevelek és vízumok beszerzésére.

28e. cikk

Megfigyelői képzés

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a megfigyelői programjaikban részt vevő vagy a szolgáltatóik által telepített megfigyelők megfelelő képzésben részesüljenek a telepítésük előtt. A képzés a következőket foglalja magában:

a)a halászati tudomány és a halászati gazdálkodás közötti kapcsolat, valamint az adatgyűjtés fontossága ebben az összefüggésben;

b)az SPRFMO-egyezmény, e rendelet, valamint az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek megfigyelői feladatokra és kötelezettségekre vonatkozó rendelkezései;

c)a megfigyelői programok fontossága, beleértve a megfigyelői feladatok, jogok, hatáskör és felelősség megértését;

d)tengeri biztonság, beleértve a tengeri vészhelyzeteket, a túlélőruha viselését, a biztonsági felszerelések használatát, a rádiók használatát, a tengeren való túlélést, a konfliktusok kezelését és a hidegvíz túlélését;

e)a tengeren vagy távoli helyzetekben történő munkavégzéshez szükséges elsősegélynyújtási képzés;

f)a tengeren előforduló fajok, köztük a célfajok és nem célfajok, a védett fajok, a tengeri madarak, a tengeri emlősök, a tengeri teknősök, a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákat jelző gerinctelenek stb. azonosítása és nyilvántartása;

g)az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedései által előírt, a járulékos fogást mérséklő eszközök különböző típusainak és működésének ismerete;

h)a tengeri madarak, tengeri emlősök és tengeri teknősök rehabilitációjára és visszaengedésére vonatkozó biztonságos kezelési protokollok;

i)az SPRFMO szempontjából releváns halászhajó- és halászeszköz-típusok;

j)a fogások és a fajösszetétel becslésére szolgáló technikák és eljárások;

k)a mintavételi eszközök, köztük a mérlegek, tolómércék stb. használata és karbantartása;

l)tengeri mintavételi módszerek, azaz a halak mintavétele, a halak nemének meghatározása, mérési és súlymérési technikák, példányok gyűjtése és tárolása, valamint a mintavételi módszerek;

m)az esetleges mintavételi torzítások, illetve azok előfordulásának és elkerülési módjának megértése;

n)a minták elemzési célú megőrzése;

o)adatgyűjtési kódok és adatgyűjtési formátumok;

p)a fogási naplók és a nyilvántartási követelmények ismerete az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedései által előírt megfigyelői adatgyűjtés segítése érdekében;

q)digitális diktafonok és elektronikus noteszek használata;

r)a megfigyelői munkához használt elektronikus berendezések és azok működésének megértése;

s)munkájuk kiegészítéseként adott esetben elektronikus megfigyelési rendszerek használata;

t)szóbeli kikérdezés és jelentéskészítés;

u)a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény (MARPOL-egyezmény) vonatkozó szempontjairól szóló képzés.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy megfigyelői programjaik vagy szolgáltatóik a képesítési követelményektől függően folyamatos továbbképzést nyújtsanak. Az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek és a megfigyelői követelmények vonatkozó frissítéseiről minden telepítés előtt az eligazítási folyamat részeként, például egy frissített kézikönyvben tájékoztatni kell a megfigyelőket.

28f. cikk

Megfigyelői oktatók

A tagállamok biztosítják, hogy a megfigyelői programjaikban részt vevő vagy a szolgáltatók által telepített megfigyelői oktatók megfelelő készségek birtokában, és az adott program vagy szolgáltató felhatalmazásával végezzék a megfigyelők képzését.

28g. cikk

Eligazítás és kikérdezés

(1)(1) A tagállamok biztosítják, hogy megfigyelői programjaiknál vagy szolgáltatóiknál létezzenek a megfigyelők eligazítására és kikérdezésére, valamint a hajóparancsnokokkal való tetszés szerinti kommunikációra szolgáló rendszerek.

(2)(2) Az eligazítási és kikérdezési folyamatot megfelelően képzett személyzet végzi, és biztosítja, hogy a megfigyelők és a hajóparancsnokok világosan megértsék szerepüket és feladataikat.

28h. cikk

Adatvalidálási eljárás

(1)A tagállamok biztosítják, hogy megfigyelői programjaiknál vagy szolgáltatóiknál létezzen megfigyelői adatvalidálási eljárás.

(2)Az adatvalidálási eljárást megfelelően képzett személyzet végzi, és biztosítja, hogy a megfigyelő által gyűjtött adatokat és információkat az adatbázisba való bevitelük vagy elemzési célú felhasználásuk előtt ellenőrizzék és korrigálják az eltérések vagy pontatlanságok tekintetében. Ez magában foglalja annak biztosítását, hogy a tagállami megfigyelői program vagy szolgáltató külön mechanizmussal rendelkezzen a megfigyelőtől származó adatok, jelentések és egyéb releváns információk oly módon történő fogadására, hogy elkerülhető legyen az adatok más forrásokból való zavarása.

(3)Az adatvalidálási eljárás biztosítja az adatok alábbi előírásoknak való megfelelését:

a)mechanizmus, amely lehetővé teszi a tudományos adatok biztonságos és bizalmas módon történő tárolását, illetve továbbítását a tagállami megfigyelői programhoz (vagy szolgáltatóhoz);

b)hajóinformáció, amely egyértelműen azonosítja azt a tényleges hajót, amelyről a halászat történt;

c)a halászati erőkifejtési dátumok és időpontok feltüntetése és belső következetessége (például a befejezési időpontnak a kezdési időpont után kell következnie);

d)a halászat érvényes helyének feltüntetése (például a szélességi/hosszúsági fokok logikus kombinációi), belső következetessége és helyes mértékegységekben való megadása;

e)erőkifejtési adatok, amelyek lehetővé teszik a hajó által befektetett, az alkalmazott halászati módszernek megfelelő erőkifejtés mennyiségének számszerűsítését, amelyet szintén azonosítanak;

f)fogási információk, amelyek azonosítják a halászati erőforrást (lehetőség szerint fajszintig) és az adott faj megtartott vagy visszadobott mennyiségét. Használatuk esetén a fajkódoknak pontosnak kell lenniük;

g)amennyiben egy halra vonatkozóan biológiai vagy hosszúsági adatokat gyűjtenek, azok közvetlenül kapcsolódnak a kifogás szerinti erőkifejtéshez, beleértve a dátumot és időpontot, a helyet és a halászati módszerre vonatkozó információkat, valamint az adatgyűjtés módszertanát;

h)ha a megfigyelői program kiterjed az átrakásra és/vagy kirakodásra, akkor az átrakott/kirakodott halászati erőforrások mennyiségét és fajait szabványos módszertan szerint számszerűsítik és rögzítik;

i)a tengeri emlősöket, tengeri madarakat, hüllőket és/vagy más aggasztó állapotú fajokat érintő interakciós adatok, amelyek azonosítják az egyes fajokat (ahol lehetséges), az állatok számát, sorsát (megtartott vagy visszaengedett/visszadobott), életállapotát, visszaengedés esetén az egyed állapotát (erőteljes, élő, letargikus, elpusztult), és az interakció típusát (horog / zsinórba gabalyodás / vontatókötél által az egyedre mért ütés / kifogás hálóval / egyéb).

28i. cikk

Megfigyelői azonosító kártya

A tagállamok biztosítják, hogy a megfigyelői programjukban részt vevő vagy a szolgáltatók által telepített megfigyelők a következő információkat tartalmazó azonosító kártyát kapjanak:

a)a megfigyelő teljes neve;

b)kiállítási és lejárati dátum;

c)a tagállami megfigyelői program vagy szolgáltató neve;

d)egyedi azonosító szám (ha a megfigyelői program vagy a szolgáltató kiadta);

e)a megfigyelő útlevélszerű fényképe; valamint

f)sürgősségi telefonszám.

28j. cikk

A megfigyelők kiközvetítésének és telepítésének koordinálása

(1)A tagállamok biztosítják, hogy megfigyelői programjaik vagy szolgáltatóik elegendő kapacitással rendelkezzenek a megfigyelők időben történő kiközvetítéséhez, és hogy a kiválasztott megfigyelő minden lehetséges segítséget megkapjon a kiközvetítés teljes időtartama alatt.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy megfigyelői programjaik vagy szolgáltatóik rendelkezzenek a megfigyelő helyettesítésére szolgáló protokollal, ha a megfigyelő képtelenné válik feladatai ellátására.

(3)A tagállamok azt is biztosítják, hogy megfigyelői programjaik vagy szolgáltatóik a lehetőségekhez mérten igyekezzenek elkerülni, hogy egy megfigyelőt több egymást követő út során ugyanarra a hajóra telepítsenek.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy megfigyelői programjaik vagy szolgáltatóik a megfigyelők kiközvetítését is adminisztrálják a megfigyelői függetlenség és pártatlanság 28c. cikknek megfelelő megőrzése és annak érdekében, hogy a megfigyelők kikötőbe való visszatérését követően a lehető leghamarabb sor kerüljön minden kiközvetítés adminisztratív véglegesítésére.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy megfigyelői programjaik vagy szolgáltatóik kommunikáljanak a megfigyelővel a közelgő telepítésekről, koordinálják a megfigyelők utazását és biztosítsák a megfigyelői feladatok ellátásához szükséges eszközöket.

28k. cikk

A megfigyelők biztonsági felszerelése

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a megfigyelői programjuk vagy szolgáltatóik által telepített megfigyelők megfelelő felszereléssel, többek között biztonsági felszereléssel rendelkezzenek, amely jó állapotú, illetve rendszeres ellenőrzés és megújítás tárgyát képezi a hajó fedélzetén végzett feladatok ellátása érdekében.

(2)Az alapvető felszerelések közé tartozik a mentőmellény, a hang- vagy szöveges kommunikáció küldésére és fogadására alkalmas független kétirányú kommunikációs eszköz, a személyi helymeghatározó jeladók (PLB), a vízbe merülésre alkalmas ruházat, a védősisak, a megfelelő fedélzeti munkavédelmi csizma vagy cipő, a kesztyű és a védőszemüveg (beleértve a napszemüveget is).

28l. cikk

A megfigyelők állítólagos kötelességszegésére vonatkozó állítások

A tagállamok biztosítják, hogy megfigyelői programjaik vagy szolgáltatóik a megfigyelőkkel, a hajóparancsnokokkal és az érintett tagokkal és együttműködő nem szerződő felekkel összehangolva eljárásokat dolgozzanak ki a megfigyelők kötelességszegésének megelőzésére, kivizsgálására és jelentésére.

28m. cikk

Vitarendezési eljárás

A tagállamok biztosítják, hogy megfigyelői programjaik vagy szolgáltatóik olyan, minden fél számára méltányos vitarendezési eljárást vezessenek be, amely megfelelő eszközök – többek között egyszerűsítés és mediáció – révén biztosítja a problémák megoldását.

28n. cikk

A megfigyelők biztonsága

(1)A tagállamok biztosítják, hogy megfigyelői programjaik vagy szolgáltatóik rendelkezzenek olyan eljárásokkal, köztük egy kialakított vészhelyzeti cselekvési tervvel, amelyek támogatják a megfigyelőket abban, hogy feladataikat akadálytalanul és biztonságos munkakörnyezetben végezhessék. A vészhelyzeti cselekvési tervnek utasításokat kell tartalmaznia a nem biztonságos körülmények – köztük a zaklatás, megfélemlítés vagy bántalmazás – bejelentésére szolgáló, a szolgáltató által kijelölt 24 órás kapcsolattartási pont(ok) felé való jelentésére vonatkozóan.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy megfigyelői programjaik vagy szolgáltatóik állandó szárazföldi megbízottat vagy felügyelőt is biztosítsanak, aki bármikor kommunikálhat a tengeren tartózkodó megfigyelővel.

28o. cikk

Biztosítás és felelősség

A tagállamok biztosítják, hogy a megfigyelői programjuk vagy szolgáltatóik által telepített megfigyelők már a hajóra küldésük előtt rendelkezzenek a megfigyelői program vagy szolgáltató tagállamában hatályos nemzeti előírásokkal arányos egészségügyi, biztonsági és felelősségbiztosítással a telepítés időtartamára.

2. SZAKASZ

A megfigyelők, a halászhajó üzemeltetők, a hajóparancsnokok és a legénység jogai és feladatai

28p. cikk

A megfigyelők jogai

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók fedélzetén tartózkodó megfigyelőket megillessék az e rendelkezésben meghatározott jogok, és hogy e jogok egy példányát átadják e hajók legénységének, vagy jól láthatóan feltüntessék a fedélzeten.

(2)Feladataik és kötelezettségeik teljesítése során a megfigyelők a következő jogokkal rendelkeznek az uniós halászhajók fedélzetén:

a)feladataik ellátásának bántalmazás, akadályoztatás, késleltetés, megfélemlítés vagy zavarás nélküli szabadsága;

b)a hajó minden olyan létesítményéhez és berendezéséhez való hozzáférés és azok használata, amely a megfigyelő feladatainak ellátásához szükséges, beleértve többek között a teljes körű hozzáférést a hídhoz, a válogatás előtti fogáshoz, a feldolgozott fogáshoz és a fedélzeten lévő bármely járulékos fogáshoz, valamint a halak tartására, feldolgozására, súlymérésére és tárolására használható területekhez, ahogy a biztonság engedi;

c)hozzáférés a hajó nyilvántartásaihoz – beleértve a naplókat, hajórajzokat és dokumentációt – a nyilvántartások felülvizsgálata, értékelése és másolása céljából, valamint hozzáférés a navigációs berendezésekhez, térképekhez és a halászati tevékenységekkel kapcsolatos egyéb információkhoz;

d)a kommunikációs berendezésekhez és a személyzethez való hozzáférés és azok igénybevétele – kérésre – a munkával kapcsolatos adatok vagy információk bevitele, küldése és fogadása céljából;

e)a fedélzeti kommunikációs berendezések észszerű használata a szárazföldi megfigyelői programmal való tetszés szerinti, például vészhelyzeti kommunikációra;

f)hozzáférés a hajó fedélzeten lévő megfigyelő munkáját megkönnyítő további berendezésekhez, ha vannak ilyenek, mint például nagy teljesítményű binokuláris távcsövek, elektronikus kommunikációs eszközök, példányok tárolásra szolgáló fagyasztók, mérlegek;

g)biztonságos hozzáférés a munkafedélzethez vagy húzóállomáshoz, és hozzáférés a fedélzeten lévő (élő vagy elpusztult) példányokhoz mintavétel céljából;

h)korlátlan hozzáférés a hajón tartózkodó tisztek számára általában rendelkezésre állóval egyenértékű színvonalú élelmiszerekhez, szálláshoz és tisztálkodási lehetőségekhez, valamint a nemzetközi tengerészeti szabványok szerinti egészségügyi lehetőségekhez;

i)hozzáférés a fedélzeti biztonsági berendezések ellenőrzéséhez (tisztek vagy legénység által biztosított biztonsági tájékozódási körút révén), mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt;

j)korlátozás nélküli engedély a tudományos célok és az adatgyűjtés szempontjából lényeges információk rögzítésére;

k)jog egy kijelölt szárazföldi kapcsolattartóhoz vagy felügyelőhöz, akivel a tengeri tartózkodás során tetszés szerint kommunikálhatnak;

l)a halászhajó fedélzetére történő telepítés megtagadásának joga indokolt okok, többek között biztonsági problémák feltárása miatt;

m)képesség arra, hogy a biztonsági problémák felmerüléséről bármikor tájékoztassák a hajó parancsnokát, a megfigyelői program vagy szolgáltató hatóságait, a titkárságot és adott esetben a lobogó szerinti államot;

n)jog a legénység által – megfigyelői kérésére – nyújtott észszerű segítséghez a feladatok ellátása, mint például a mintavétel, a nagy példányok kezelése, a járulékos példányok visszaengedése és mérések végzése céljából;

o)a magánélet tiszteletben tartása a megfigyelő személyes területein;

p)a legénység számára kijelölt feladatok, mint például a halászeszközök (halászati célú) kezelése, a halak kirakodása elvégzésének mellőzése;

q)a megfigyelői adatok, nyilvántartások, dokumentumok, berendezések és tárgyak elérésének, károsodásának vagy megsemmisítésének kizárása.

(3)Abban az esetben, ha egy megfigyelő megtagadja az uniós halászhajó fedélzetére történő telepítést, annak a tagállamnak az illetékes hatóságai, amelynek megfigyelői programja vagy szolgáltatója a megfigyelő telepítését végezte volna, dokumentálják az elutasítás okait, és továbbítják az információkat a Bizottságnak. A Bizottság ezen információkat továbbítja az SPRFMO titkárságának.

28q. cikk

A megfigyelők feladatai

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a megfigyelői programjaik vagy szolgáltatóik által a halászhajók fedélzetére telepített megfigyelők ellássák az e rendelkezésben meghatározott feladatokat.

(2)A halászhajók fedélzetén lévő megfigyelők a következő feladatokat látják el:

a)a hajóra való felszállás előtt hiánytalan és érvényes okmányok birtoklása, beleértve adott esetben az azonosító okmányokat, útlevelet, vízumokat és a tengeri biztonsági képzésről szóló igazolásokat;

b)a fent említett dokumentumok másolatainak szükség szerinti benyújtása a megfigyelői program programvezetőinek vagy a szolgáltatónak;

c)a függetlenség és pártatlanság mindenkori fenntartása a szolgálat teljesítése során;

d)azon tagállam törvényeinek és rendeleteinek betartása, amelynek lobogója alatt a hajó közlekedik;

e)a hierarchia és a hajó személyzetére vonatkozó általános magatartási szabályok tiszteletben tartása;

f)a feladatok oly módon történő ellátása, hogy az ne zavarja indokolatlanul a hajó működését, és a feladatok teljesítése során kellően figyelembe véve a hajó üzemeltetési követelményeit, valamint a hajó parancsnokával rendszeresen folytatott kommunikáció;

g)a hajó fedélzetén érvényes vészhelyzeti eljárások ismerete, beleértve a mentőtutajok, tűzoltó készülékek és elsősegélycsomagok helyét, valamint rendszeres részvétel a vészhelyzeti gyakorlatokon, amelyekre a megfigyelő kiképzést kapott;

h)rendszeres kommunikáció a hajó parancsnokával a megfigyelővel kapcsolatos releváns kérdésekről és feladatokról;

i)tartózkodás azon cselekményektől, amelyek negatívan befolyásolhatják a megfigyelői program megítélését;

j)a megfigyelők számára előírt magatartási kódex betartása, beleértve az alkalmazandó törvényeket és eljárásokat;

k)szükség szerinti rendszerességű kommunikáció a programvezetőkkel vagy a megfigyelői program szárazföldi koordinátorával;

l)az SPRFMO azon állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek betartása, amelyek rendelkezései közvetlenül alkalmazandók a megfigyelőkre;

m)a magánélet tiszteletben tartása a parancsnoki és legénységi területeken.

3. SZAKASZ

Az uniós hajók üzemeltetőinek és parancsnokainak feladatai

28r. cikk

Az uniós halászhajók üzemeltetőinek és parancsnokainak jogai

A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő uniós halászhajók üzemeltetői és parancsnokai a következőkre legyenek jogosultak:

a)konzultáció, valamint a megfigyelők időzítésének és kiközvetítésének elfogadása, vagy ellenkező esetben alternatívák javaslata, amennyiben egy vagy több megfigyelőt kell felvenni a fedélzetre;

b)a hajó műveleteinek végzése a megfigyelő jelenléte és a megfigyelő feladatainak ellátása miatti indokolatlan zavarás nélkül;

c)a hajólegénység egy tagjának saját belátásuk szerinti kijelölése a megfigyelő kísérésére, amikor a megfigyelő veszélyes területeken látja el feladatait;

d)a megfigyelő útjának végén a megfigyelői program vagy a szolgáltató által végzett időbeni értesítés a hajó működésével kapcsolatos észrevételekről. A parancsnok lehetőséget kap a megfigyelői jelentés áttekintésére és véleményezésére, valamint jogosult a lényegesnek ítélt további információk vagy személyes nyilatkozat csatolására.

28s. cikk

Az uniós halászhajók üzemeltetőinek és parancsnokainak feladatai

A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók üzemeltetői és parancsnokai tiszteletben tartsák a megfigyelők 28p. cikk szerinti jogait és ellássák a következő feladatokat:

a)a megfigyelői program vagy szolgáltató által megfigyelőként azonosított egy vagy több személy fogadása a hajó fedélzetén, ha a lobogó szerinti tagállam ezt kéri;

b)annak biztosítása, hogy a hajó legénysége megfelelő eligazítást kapjon, és kerülje a megfigyelő bántalmazását, zaklatását, gátlását, megfélemlítését, befolyásolását, zavarását vagy a neki való ellenszegülést, illetve a megfigyelői feladatok teljesítésének akadályozását vagy késleltetését;

c)ha e rendelet vagy az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedése előírja, akkor – kiegészítő megfigyelési eszközként – működőképes elektronikus megfigyelési rendszerek vagy eszközök felszerelése és fenntartása a kiválasztott halászati utak során;

d)annak biztosítása, hogy a megfigyelő a fogás összetevőinek válogatása, osztályozása vagy egyéb szétválasztása előtt hozzáférjen a fogáshoz;

e)annak biztosítása, hogy az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen működő hajókon elegendő hely legyen a megfigyelő számára a járulékos fogásokból történő vagy a szükség szerinti egyéb mintavételnek a hajó működésének zavarását korlátozó és biztonságos elvégzéséhez, külön mintavételi állomás és egyéb felszerelések, például mérlegek segítségével;

f)biztonságos és tiszta mintavételi állomás fenntartása a megfigyelő általi használatra;

g)a megfigyelt út során tartózkodás a mintavételi állomás módosításától a megfigyelővel való előzetes konzultáció és a lobogó szerinti tagállam ezt követő értesítése nélkül;

h)a legénység tájékoztatása a megfigyelői program időzítéséről és célkitűzéseiről, a megfigyelő hajóra szállásának ütemezéséről, valamint a megfigyelői programhoz tartozó megfigyelő hajóra szállása esetén érvényes legénységi feladatokról;

i)segítségnyújtás a megfigyelő számára ahhoz, hogy a megbeszélt helyen és időben biztonságosan a hajóra szálljon, illetve elhagyja a hajót;

j)valamennyi feladat biztonságos ellátásának lehetővé tétele és ehhez segítség nyújtása a megfigyelő számára, valamint annak biztosítása, hogy feladatai ellátásában a megfigyelőt ne akadályozzák indokolatlanul, kivéve, ha biztonsági okok miatt beavatkozásra van szükség;

k)annak lehetővé tétele és segítése, hogy a megfigyelő a fogásokból mintákat vegyen és tároljon, valamint hozzáférés biztosítása a megfigyelő számára a tárolt példányokhoz;

l)a hajó fedélzetén tartózkodó megfigyelő számára élelmiszerek, szállás és megfelelő tisztálkodási lehetőség biztosítása olyan módon, hogy az költségmentes legyen a megfigyelő, a megfigyelői program vagy a szolgáltató esetében, valamint a hajón tartózkodó tisztek számára általában rendelkezésre állóval egyenértékű, megfelelő színvonalú egészségügyi felszerelés biztosítása;

m)a hajó minden olyan létesítményéhez és berendezéséhez való hozzáférés, illetve használatuk lehetővé tétele és segítése, amely a megfigyelő feladatainak ellátásához szükséges, beleértve többek között a teljes körű hozzáférést a hídhoz, a válogatás előtti fogáshoz, a feldolgozott fogáshoz és a fedélzeten lévő bármely járulékos fogáshoz, valamint a halak tartására, feldolgozására, súlymérésére és tárolására használható területekhez;

n)az SPRFMO-bizottság által a konfliktusok megoldására létrehozott bármely olyan mechanizmus követése, amely kiegészíti a megfigyelői program vagy a szolgáltató által kialakított és biztosított vitarendezési eljárásokat;

o)együttműködés a megfigyelővel, amikor a megfigyelő a fogásból mintát vesz;

p)a megfigyelő értesítése legalább tizenöt perccel a halászeszköz kihelyezése vagy fedélzetre húzása előtt, kivéve, ha a megfigyelő kifejezetten kéri az értesítés mellőzését;

q)megfelelő hely biztosítása a hídon vagy más kijelölt területen adminisztratív munka végzéséhez, valamint megfelelő hely biztosítása a fedélzeten vagy a feldolgozóhajón a megfigyelői feladatok ellátásához;

r)egyéni védőeszközök és adott esetben vízbe merülésre alkalmas ruházat biztosítása;

s)fizikai vagy pszichés betegség vagy sérülés esetén időbeni orvosi ellátás biztosítása a megfigyelő számára;

t)vészhelyzeti cselekvési terv kidolgozása és fenntartása a megfigyelők biztonságára vonatkozóan.

28t. cikk

Biztonsági iránymutatási eligazítás

Az uniós halászhajók parancsnokai vagy a legénységnek a parancsnok által kijelölt tagja a hajóra való felszálláskor és a kikötő elhagyása előtt biztonsági iránymutatási eligazítást tartanak a megfigyelőnek. Az iránymutatási eligazítás a következőkre terjed ki:

a)a hajó biztonsági dokumentációjának biztosítása/helye;

b)a mentőtutajok helye és kapacitása, a megfigyelő kijelölése, lejárat, beszerelés és a biztonsággal kapcsolatos bármely más lényeges információ;

c)a vészhelyzet esetén a pozíciót mutató vészhelyzetjelző rádió-irányadók helye és használati utasítása;

d)a vízbe merülésre alkalmas ruházat és az egyéni lebegtető eszközök helye, hozzáférhetősége és mennyisége a fedélzeten tartózkodók számára;

e)a fáklyák helyet, típusa, száma és lejárati dátuma;

f)a tűzoltó készülékek helye, száma, lejárati dátuma és hozzáférhetősége;

g)a mentőgyűrűk helye;

h)vészhelyzet során követendő eljárások és alapvető megfigyelői teendők az egyes vészhelyzetekben, például fedélzeti tűz vagy vízbe esett személy mentése esetén;

i)az elsősegélynyújtó anyagok helye és az elsősegélynyújtásért felelős legénységi tagok ismerete;

j)a rádiók helye, a segélyhívás lebonyolításának eljárásai és a rádiókezelés módja hívás közben;

k)biztonsági gyakorlatok;

l)biztonságos munkavégzési helyek a fedélzeten, és a szükséges biztonsági felszerelések;

m)eljárások a megfigyelő vagy a legénység bármely tagjának betegsége vagy balesete esetén.

28u. cikk

Eljárás vészhelyzet esetén

(1)A tagállamok biztosítják, hogy ha egy megfigyelő meghal, eltűnik vagy vélhetően lezuhant a fedélzetről, a lobogójuk alatt közlekedő halászhajó:

a)azonnal beszüntet minden halászati műveletet;

b)haladéktalanul megkezdi a kutatási és mentési műveleteket, ha a megfigyelő eltűnik vagy vélhetően lezuhant a fedélzetről, és legalább 72 órán át kutat, hacsak a lobogó szerinti tagállam arra nem utasítja, hogy folytassa tovább a kutatást;

c)haladéktalanul értesíti a lobogó szerinti tagállamot;

d)haladéktalanul értesíti a tagállamot, az SPRFMO-tagot vagy együttműködő nem szerződő felet, illetve azt a szolgáltatót, amelynek megfigyelői programja keretében a megfigyelőt telepítették;

e)minden rendelkezésre álló kommunikációs eszközzel azonnal figyelmezteti a közelben tartózkodó hajókat;

f)teljeskörűen együttműködik bármely kutatási és mentési műveletben;

g)a kutatás eredményétől függetlenül további vizsgálat céljából visszatér a legközelebbi kikötőbe, a lobogó szerinti tagállam és az SPRFMO-tag vagy együttműködő nem szerződő fél, a tagállami megfigyelői program vagy azon szolgáltató közötti megállapodás szerint, amelynek megfigyelői programja keretében a megfigyelőt telepítették;

h)jelentést tesz az adott incidensről a lobogó szerinti tagállamnak, amely az incidenstől függően továbbítja azt a Bizottságnak, a szolgáltatóknak és a megfelelő hatóságoknak; valamint

i)teljeskörűen együttműködik az incidenssel kapcsolatos hivatalos vizsgálatok során és megőrzi a potenciális bizonyítékokat és az elhunyt vagy eltűnt megfigyelők személyes használati tárgyait és szálláshelyét.

(2)A tagállamok kellő gondossággal meghoznak és megtesznek minden lépést a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók fedélzetén tartózkodó megfigyelők súlyos sérülését vagy halálát okozó incidensek megelőzésére, és szankciók vagy büntetések kiszabására az érintettek számára, többek között nyomozás és büntetőeljárás révén. A tagállamok e célból együttműködnek a Bizottsággal, más tagállamokkal, az SPRFMO-tagokkal és az együttműködő nem szerződő felekkel.”

14.A IV. cím a következő fejezettel egészül ki:

„IVa. FEJEZET

Halászhajók és hajómegfigyelési rendszerek azonosítása

29a. cikk

Halászhajók jelölése és azonosítása

(1)A halászhajók jelölésére vonatkozóan a 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet 24  6. cikkében foglalt szabályokon túlmenően a tagállamok megkövetelik, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók IRCS-jelölése megfeleljen a következő műszaki előírásoknak:

a) mindenütt nyomtatott betűk és számok alkalmazandók;

b)a hajótesten, a felépítményen és/vagy a dőlt felületeken a betűk és számok magassága (h) nem lehet kisebb mint 1,0 m;

c)a kötőjel hossza a betűk és a számok magasságának a fele;

d)a ferde vonal szélessége minden betű, szám és a kötőjel esetében: h/6;

e)betűköz:

i. a betűk és/vagy számok közötti távolság nem haladhatja meg a h/4 értéket, és nem lehet kisebb mint h/6;

ii. a szomszédos, ferde oldalú betűk közötti távolság nem haladhatja meg a h/8 értéket, és nem lehet kisebb mint h/10;

f)a háttér a jelölés körül legalább h/6 szélességű keretet képez;

g)a valamely fedélzeten – azaz bármely vízszintes síkon, beleértve a kormányállás tetejét is – elhelyezett további ICRS-jelölés magassága nem lehet kevesebb mint 0,3 m.”

15.A 31. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az 1005/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a kikötő szerinti tagállamok előírják, hogy a kikötőiket bármely célból használni szándékozó harmadik országbeli halászhajók legkésőbb 48 órával a kikötőbe való érkezés becsült időpontja előtt adják meg a XI. melléklet szerinti információkat, a következőkkel együtt:

a)a halászati engedély példánya vagy adott esetben a halászhajó számára az SPRFMO szabályozása alá eső halászati termékek halászatára irányuló műveletek támogatására vagy az ilyen halászati termékek átrakodására vonatkozóan kiállított egyéb engedély példánya;

b)a halászhajó legénységének jegyzéke;

c)a halászati út időpontjai.”;

d)a szöveg a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a)    A kikötőik használatát illetően az (1) bekezdés alapján kapott kérelmekről a kikötő szerinti tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, amely ezen információt továbbítja a SPRFMO titkárságának.”

16.A 33. cikk a következőképpen módosul:

a)a szöveg a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az 1005/2008/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésétől eltérve a kikötő szerinti tagállamok a halászhajók kikötőikbe való belépését kizárólag a hajók ellenőrzése és a nemzetközi joggal összhangban lévő olyan egyéb intézkedések megtétele érdekében engedélyezhetik, amelyek célja az IUU-halászat és az ilyen halászatot támogató halászattal kapcsolatos tevékenységek megelőzése, megakadályozása és felszámolása.”;

b)a szöveg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Amennyiben a (3) bekezdésében említett hajó bármilyen okból a kikötőben tartózkodik, a kikötő szerinti tagállam megtagadhatja e hajótól kikötőjének a halrakomány kirakodására, átrakására, csomagolására és feldolgozására, valamint egyéb kikötői szolgáltatásokra való használatát, beleértve többek között az üzemanyag-feltöltést, karbantartást és szárazdokkolást.”

17.A 35. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságai az ellenőrzési jelentés egy példányát és az ellenőrzés során összegyűjtött bizonyítékokat a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ellenőrzés befejezését követő öt munkanapon belül továbbítják a Bizottságnak, és lehetőség szerint gondoskodnak a bizonyítékok biztonságos megőrzéséről. A Bizottság késedelem nélkül továbbítja az ellenőrzési jelentést és a bizonyítékot az SPRFMO titkárságának és a lobogó szerinti szerződő félnek, illetve az együttműködő nem szerződő fél kapcsolattartó pontjának.”

18.A IV. cím a következő fejezettel egészül ki:

„Va. FEJEZET

Nyílt tengeren történő fedélzetre lépés és ellenőrzés

35a. cikk

Általános elvek

(1)Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen működő uniós halászhajók elfogadják a XX. melléklet szerinti SPRFMO ellenőrzési lobogó és jelzőlobogó alatt közlekedő, engedéllyel rendelkező ellenőrhajók, valamint az SPRFMO-egyezmény szerződő feleinek engedéllyel rendelkező ellenőrei által végzett fedélzetre szállást és ellenőrzést.

(2)A Bizottság értesítheti az SPRFMO-bizottságot arról, hogy az SPRFMO nyílt tengeren történő fedélzetre lépésről és ellenőrzésről szóló rendelkezéseit az Unió és a halászatot folytató jogalanyok között teljes egészében, értelemszerűen kell alkalmazni.

(3)A Bizottság értesíti a tagállamokat az engedéllyel rendelkező ellenőrhajók és ellenőrző hatóságok SPRFMO-nyilvántartásában szereplő, engedéllyel rendelkező ellenőrhajókról és ellenőrző hatóságokról, valamint azok minden frissítéséről.

(4)A tagállamok a (3) bekezdés szerinti információt közlik a lobogójuk alatt közlekedő és az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen működő halászhajókkal.

35b. cikk

A nyílt tengeren történő fedélzetre lépés és ellenőrzés eljárása uniós halászhajók fedélzetén

(1)A fedélzetre lépés és az ellenőrzés során az uniós halászhajó parancsnoka:

a)elfogadja és elősegíti az engedéllyel rendelkező ellenőrök gyors és biztonságos fedélzetre lépését;

b)követi a jó tengerészgyakorlat nemzetközileg elfogadott elveit az engedéllyel rendelkező ellenőrhajók és ellenőrök biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében;

c)együttműködik és segít a hajó ellenőrzésében;

d)tartózkodik az engedéllyel rendelkező ellenőrök bántalmazásától, megfélemlítésétől, gátlásától, indokolatlan akadályozásától vagy késleltetésétől, vagy a nekik való ellenszegüléstől feladataik ellátása során;

e)lehetővé teszi az engedéllyel rendelkező ellenőrök számára, hogy kommunikáljanak az engedéllyel rendelkező ellenőrhajó legénységével, az ellenőrhajó hatóságaival, a hajóra szállt megfigyelőkkel, valamint a legénységgel és a lobogó szerinti tagállammal;

f)észszerűen elvárható ellátást biztosít az engedéllyel rendelkező ellenőrök számára, beleértve – adott esetben – az élelmiszereket és a szállást; valamint

g)elősegíti az engedéllyel rendelkező ellenőrök biztonságos partra szállását.

(2)Ha az uniós halászhajó parancsnoka nem engedi, hogy az engedéllyel rendelkező ellenőr a fedélzetre lépjen és ellenőrzést végezzen, a parancsnoknak magyarázatot kell adnia az elutasítás okára.

(3)A lobogó szerinti tagállam utasítja a parancsnokot a fedélzetre lépés és az ellenőrzés engedélyezésére, kivéve, ha a tengeri biztonságra vonatkozó nemzetközi intézkedések, eljárások és gyakorlatok miatt a fedélzetre lépés és az ellenőrzés késleltetése szükséges. Ha a parancsnok nem tesz eleget ennek az utasításnak, a lobogó szerinti tagállam felfüggeszti a hajó halászati engedélyét, és elrendeli, hogy a hajó haladéktalanul térjen vissza a kikötőbe.

(4)A lobogó szerinti tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot a (3) bekezdésben említett körülmények esetén hozott intézkedésről. A Bizottság ezt az információt haladéktalanul megküldi az ellenőrhajó hatóságainak és az SPRFMO-bizottságnak.

35c. cikk

Súlyos jogsértések

(1)E rendelet alkalmazásában súlyos jogsértésnek minősülnek az e rendelet, az SPRFMO-egyezmény vagy az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek következő jogsértései:

a)a lobogó szerinti tagállam által kiadott érvényes engedély nélküli halászat;

b)a fogási és a fogásokkal összefüggő adatoknak a jelentéstételi előírásoknak meg nem felelő nyilvántartása, vagy az ilyen fogási és/vagy fogásokkal összefüggő adatoknak a valóságtól lényegesen eltérő rögzítése a jelentésben;

c)tilalmi övezetben folytatott halászat;

d)tilalmi időszakban folytatott halászat;

e)a fajoknak az e rendelet, az SPRFMO-egyezmény vagy az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek megsértésével végzett szándékos kifogása vagy fedélzeten tartása;

f)a hatályos fogási korlátok vagy kvóták jelentős megsértése;

g)tiltott halászeszközök használata;

h)a halászhajó jelöléseinek, azonosításának vagy lajstromozásának meghamisítása vagy szándékos elrejtése;

i)valamely jogsértés kivizsgálásához tartozó bizonyíték elrejtése, meghamisítása vagy megsemmisítése;

j)olyan többszöri jogsértések, amelyek együttesen e rendelet, az SPRFMO-egyezmény vagy a hatályos SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések súlyos figyelmen kívül hagyásának minősülnek;

k)a fedélzetre lépés és az ellenőrzés megtagadása, feltéve, hogy e megtagadás nem tartozik a 35b. cikk (2) és (3) bekezdésében leírt helyzetek közé;

l)engedéllyel rendelkező ellenőr bántalmazása, megfélemlítése, szexuális zaklatása, gátlása, indokolatlan akadályozása vagy késleltetése, vagy a neki való ellenszegülés; valamint

m)a hajómegfigyelési rendszerbe történő szándékos beavatkozás vagy a rendszer üzemen kívül helyezése.

(2)Az állítólagos súlyos jogsértésről szóló értesítés kézhezvételét követően az uniós halászhajó lobogója szerinti tagállam késedelem nélkül:

a)kivizsgálást folytat, és amennyiben a bizonyítékok ezt indokolják, végrehajtási intézkedést foganatosít a szóban forgó halászhajóval szemben, és erről értesíti a Bizottságot, amely értesíti az ellenőrhajó hatóságait és az SPRFMO titkárságát; vagy

b)felhatalmazza az ellenőrhajó hatóságait, hogy folytassák le az állítólagos súlyos jogsértés kivizsgálását, és erről értesítsék a Bizottságot, amely értesíti az SPRFMO titkárságát.

(3)A lobogó szerinti tagállam hatóságai a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók, vagy az ilyen hajók parancsnokainak vagy legénységének az engedéllyel rendelkező ellenőr vagy az engedéllyel rendelkező ellenőrhajó feladatai ellátásába való bármilyen beavatkozását a saját kizárólagos joghatóságukon belül megvalósuló beavatkozással azonos módon kezelik.”

19.A IV. cím a következő fejezettel egészül ki:

„Vb. FEJEZET

Tengerszennyezés és a hátrahagyott, elveszített vagy más módon a környezetbe juttatott halászeszközök kiemelése

35d. cikk

Tengerszennyezés

(1)A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóknak megtiltják bármilyen műanyag tengerbe ürítése, beleértve, de nem kizárólagosan a szintetikus köteleket, a szintetikus halászhálókat, a műanyag szemeteszsákokat, valamint a műanyag termékek elégetéséből származó hamut.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók az összes műanyagot mindaddig a hajó fedélzetén tárolják, amíg lehetőség nem nyílik megfelelő kikötői befogadólétesítményekben történő kiürítésükre.

(3)Az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik azon esetre, ha a műanyagok kiürítése a halászhajóról a hajó és a fedélzeten tartózkodók biztonságának biztosítását vagy a tengeren történő életmentést szolgálja, illetve a műanyagok, szintetikus kötelek és halászhálók halászhajóról való véletlen elvesztésére, feltéve, hogy minden észszerű óvintézkedést megtettek az ilyen veszteség megelőzésére.

35e. cikk

A hátrahagyott, elveszített vagy más módon a környezetbe juttatott halászeszközök kiemelése

(1)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a)a lobogójuk alatt közlekedő és a fedélzeten bármilyen halászeszközt használó hajók minden észszerű erőfeszítést megtegyenek az e hajókhoz kapcsolódó hátrahagyott, elveszített vagy más módon a környezetbe juttatott halászeszközök elleni küzdelem, illetve a mennyiség csökkentése és a jelenség felszámolása érdekében;

b)a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók számára tilos legyen az e hajókhoz kapcsolódó halászeszközök szándékos hátrahagyása vagy környezetbe juttatása, kivéve a biztonsági okok, azaz veszélyhelyzet és/vagy életveszély esetét;

c)a lobogójuk alatt közlekedő és a halászeszközöket elveszített halászhajók számára tilos legyen az eszközök hátrahagyása anélkül, hogy minden észszerű kísérletet megtennének azok mielőbbi kiemelésére;

d)a lobogójuk alatt közlekedő és a fedélzeten bármilyen halászeszközt használó halászhajó lehetőség szerint rendelkezzen fedélzeti felszereléssel az e hajóhoz kapcsolódó hátrahagyott, elveszített vagy más módon a környezetbe juttatott halászeszközök kiemelésére;

e)amennyiben a lobogójuk alatt közlekedő halászhajó nem tudja kiemelni az e hajóhoz kapcsolódó hátrahagyott, elveszített vagy más módon a környezetbe juttatott halászeszközöket, a hajó 48 órán belül értesíti a lobogója szerinti tagállamot és a Bizottságot az adott eszközre vonatkozó alábbi információkról:

i. a hajó neve, IMO-száma és hívójele;

ii. az eszköz típusa/anyaga;

iii. az eszköz mennyisége;

iv. az eszköz hátrahagyásának, elveszítésének vagy más módon történő környezetbe juttatásának időpontja;

v. az a földrajzi helyzet (földrajzi hosszúság/szélesség), ahol az eszközt hátrahagyták, elveszítették vagy más módon a környezetbe juttatták;

vi. az elveszített eszköz kiemelése érdekében a hajó által végrehajtott intézkedések; valamint

vii. azon körülmények – amennyiben ismertek –, amelyek az eszköz hátrahagyásához, elveszítéséhez vagy más módon történő környezetbe juttatásához vezettek;

f)amennyiben a lobogójuk alatt közlekedő halászhajó nem az e hajóhoz kapcsolódó hátrahagyott, elveszített vagy más módon a környezetbe juttatott halászeszközt emel ki, a hajó 48 órán belül értesíti a lobogója szerinti tagállamot az alábbi információkról:

i. az eszközt kiemelő hajó neve, IMO-száma és hívójele;

ii. azon hajó neve, IMO-száma és hívójele, amely hátrahagyta, elveszítette vagy más módon a környezetbe juttatta az eszközt (ha ismert);

iii. a kiemelt eszköz típusa;

iv. a kiemelt eszköz mennyisége;

v. az eszköz kiemelésének időpontja;

vi. az a földrajzi helyzet (földrajzi hosszúság/szélesség), ahol az eszközt kiemelték, és lehetőség szerint a kiemelt eszközről készült fényképek.

(2)A tagállamok az (1) bekezdés e) és f) pontja alapján kapott információkat haladéktalanul továbbítják a Bizottságnak. A Bizottság ezen információkat haladéktalanul továbbítja az SPRFMO titkárságának.”

20.A 40. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„40. cikk

Az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek szerződő felek, halászatot folytató jogalanyok vagy együttműködő nem szerződő felek által bejelentett állítólagos megsértése

(1)A tagállamok kijelölnek egy kapcsolattartó pontot az ellenőrzési jelentések szerződő felektől, halászatot folytató jogalanyoktól és együttműködő nem szerződő felektől történő fogadása céljából.

(2)A tagállamok a kijelölt kapcsolattartó pontot érintő bárminemű változást annak érvénybelépése előtt legalább 20 nappal megküldik a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az információkat a változás érvénybelépése előtt legalább 14 nappal továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(3)Kikötői ellenőrzések esetén, ha a valamely tagállam által kijelölt kapcsolattartó pont szerződő féltől, halászatot folytató jogalanytól vagy együttműködő nem szerződő féltől olyan ellenőrzési jelentést kap, amely igazolja, hogy az adott tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajó megszegte az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit, a lobogó szerinti tagállam haladéktalanul kivizsgálja az állítólagos jogsértést, és az értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül értesíti a Bizottságot a vizsgálat állásáról és az esetlegesen meghozott jogérvényesítési intézkedésekről annak érdekében, hogy a Bizottság tájékoztathassa az SPRFMO titkárságát. Ha a tagállam az ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül nem tud helyzetjelentést adni a Bizottságnak, a három hónapos időszakon belül értesíti a Bizottságot a késedelem okairól és arról, hogy mikor nyújtja be a helyzetjelentést. A Bizottság a vizsgálat helyzetére vagy késedelmére vonatkozó információkat továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(4)Nyílt tengeren történő fedélzetre lépés és ellenőrzés esetén, ha a valamely tagállam által kijelölt kapcsolattartó pont szerződő féltől, halászatot folytató jogalanytól vagy együttműködő nem szerződő féltől olyan ellenőrzési jelentést kap, amely igazolja, hogy az adott tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajó megszegte az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit, a lobogó szerinti tagállam legalább 110 nappal az SPRFMO-bizottság éves ülése előtt jelenti a Bizottságnak az állítólagos jogsértés kapcsán tett intézkedéseit, beleértve a megindított eljárásokat és az alkalmazott szankciókat is. A Bizottság ezeket az információkat az éves ülés előtt legalább 90 nappal továbbítja az SPRFMO titkárságának.”

21.A 41. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Azok a tagállamok, amelyek hajói az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halásznak, legkésőbb 110 nappal az éves ülés előtt jelentést tesznek a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók által a műholdas nyomkövető eszköz manipulálásának elhárítására használt módszerekről. A Bizottság ezeket az információkat az éves ülés előtt legalább 90 nappal továbbítja az SPRFMO titkárságának.”

22.A 43. cikk a következőképpen módosul:

a)a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b) a 7. cikk (1), (1b), (1c) és (2) bekezdésében, a 11. cikkben, a 13. cikk (2) és (5) bekezdésében, a 16. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 17. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 21. cikkben, a 22. cikk (1)–(4) bekezdésében, a 23. cikk (6) bekezdésében, a 24. cikk (1)–(3) bekezdésében, a 25. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 26. cikk (1) bekezdésében, a 27. cikk (2), (3) és (3a) bekezdésében, a 28a. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 28b. cikk (1) bekezdésében, a 28. cikk (2) bekezdésében, a 28t. cikkben, a 28u. cikk (1) bekezdésében, a 29. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 30. cikk (2) bekezdésében, a 31. cikk (1) és (1a) bekezdésében, a 34. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 35. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 35b. cikk (4) bekezdésében, a 35e. cikk (1) bekezdésében, a 36. cikkben, a 37. cikk (1) bekezdésében, a 39. cikk (2) bekezdésében, a 40. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint a 41. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében megállapított határidők;”

b)a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c) a 6. cikkben meghatározott megfigyelői lefedettség;”

c)a d) pontot el kell hagyni.

d)az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f) a 7. cikk (2) bekezdésében, a 11. cikkben, a 13. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 14. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 16. cikk (1) bekezdésében, a 17. cikk (1) bekezdésében, a 18. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 19. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikkben, a 22. cikk (1)–(4) bekezdésében, a 23. cikk (6) bekezdésében, a 24. cikk (1)–(3) bekezdésében, a 25. cikk (1) bekezdésében, a 26. cikk (1) bekezdésében, a 27. cikk (2), (3) és (3a) bekezdésében, a 28. cikk (5) bekezdésében, a 28a. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 28b. cikk (1) bekezdésében, a 28i. cikkben, a 28n. cikk (1) bekezdésében, a 28t. cikkben, a 29. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 29a. cikk (1) és (4) bekezdésében, a 31. cikk (1) bekezdésében, a 35a. cikk (3) bekezdésében, valamint a 35e. cikk (1) bekezdésében meghatározott adat- és információszolgáltatási követelmények.”;

e)a szöveg a következő g)–u) ponttal egészül ki:

„g) a 7. cikk (1a) bekezdésében megállapított küszöbérték;

h) a 12. cikkben meghatározott gazdálkodási területek és halászati tevékenységek típusa;

i) a 14. cikk (1) bekezdésében meghatározott észlelési kritériumok;

j) a 14. cikk (1) bekezdésében, a 24. cikk (2) bekezdésében és a 29. cikk (1) és (3) bekezdésében meghatározott távolságok;

k) a 22. cikk (4a) bekezdésében meghatározott hajólista-információk;

l) a 28d. cikkben meghatározott megfigyelői képesítési kritériumok;

m) a 28e. cikk (1) bekezdésében meghatározott megfigyelőképzési követelmények listája;

n) a 28h. cikk (3) bekezdésében meghatározott megfigyelői adatvalidálási előírások;

o) a megfigyelők alapvető biztonsági felszereléseinek a 28k. cikk (2) bekezdésében meghatározott listája;

p) a 28p. cikk (2) bekezdésében meghatározott megfigyelői jogok listája;

q) a 28q. cikk (2) bekezdésében meghatározott megfigyelői feladatok listája;

r) az uniós hajóüzemeltetők és parancsnokok 28r. cikkben meghatározott jogainak listája;

s) az uniós hajóüzemeltetők és parancsnokok 28s. cikkben meghatározott feladatainak listája;

t) a 28u. cikkben meghatározott, vészhelyzet esetén követendő eljárás;

u) a hajók azonosításának és jelölésének a 29a. cikkben megállapított követelményei.”

23.Az e rendelet I. mellékletével összhangban az (EU) 2018/975 rendelet XIV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX. és XX. melléklettel egészül ki.

3. cikk

Az (EU) 2019/833 rendelet módosításai

Az (EU) 2019/833 rendelet a következőképpen módosul:

1.Az 5. cikk (3) bekezdésének a) pontjában a „minden faja” kifejezés helyébe a „fogás” kifejezés lép.

2.A 6. cikk (1) bekezdése az alábbi ea) ponttal egészül ki:

„ea) lezárja a közönséges tőkehal célzott halászatát a 3L körzetben 2025. április 15-én 00:01-től (UTC) 2025. június 30-án 23:59-ig (UTC). Ezen időszak alatt a tagállamok biztosítják, hogy hajóik a 7. cikk (3) bekezdésének a) pontjával összhangban korlátozzák ezen állomány fedélzeten tartott és bármelyik behúzásban található fogásait, és betartják a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt eltávolodási rendelkezéseket.”

3.A 7. cikk (3) bekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a) közönséges tőkehal a 3L és 3M körzetben, álsügér a 3LN körzetben, vörös lepényhal a 3NO körzetben:. 1 250 kg vagy 5 %, amelyik a kettő közül a nagyobb;”

4.A 6. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában a „24:00” időformátum helyébe „23:59” lép.

5.A 15. cikk címe helyébe a következő szöveg lép:

„Elveszített, hátrahagyott vagy más módon a környezetbe juttatott halászeszközök, és a halászeszközök kiemelése”

6.A 15. cikk (1) bekezdése c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„c) szándékosan kizárólag biztonsági okokból hagyhat hátra vagy juttathat más módon a környezetbe halászeszközt.”

7.A 27. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A (2) bekezdéstől eltérve, a tagállam lehetővé teheti a lobogója alatt közlekedő halászhajók számára, hogy a flottájuk által a szabályozási területen végzett halászati utaknak vagy a halászhajók által ott töltött napoknak – egy naptári évre számítva – kevesebb mint 100 %-a, de legalább 25 %-a esetében vigyenek magukkal megfigyelőt a következő esetekben:

a) ha a lobogó szerinti tagállam biztosította, hogy a hajók olyan területeken folytassák bizonyos fajok célzott halászatát, ahol más fajok járulékos fogása várhatóan elhanyagolható mértékű; vagy

b) ha a lobogó szerinti tagállam tájékoztatás útján indokolta, hogy miért nem alkalmaznak 100 %-os lefedettséget; vagy

c) ha a lobogó szerinti tagállam megfelelően dokumentálja és indokolja a 100 %-os megfigyelői lefedettséget akadályozó rendkívüli és előre nem látható körülményeket;

vagy

d) ha a hajó a lobogó szerinti tagállam által jóváhagyott elektronikus megfigyelési programot telepít, és;

i. a tagállam az elektronikus megfigyelési előírásokat és iránymutatásokat benyújtja a NAFO ügyvezető titkárának, másolatban pedig a Bizottság és az EFCA részére; és

ii. a tagállam az elektronikusan megfigyelt úttól számított 3 hónapon belül benyújtja a védelmi és végrehajtási intézkedések II.M. mellékletének kitöltött példányát, amelyet e rendelet mellékletének 35. pontja említ.

Hajóinak minden olyan halászati útja esetében, amelynek során nincs megfigyelő a fedélzeten, a lobogó szerinti tagállam kockázatértékelést követően fizikailag ellenőrzi a hajók kikötőiben történő kirakodását, vagy egyéb megfelelő módon értékeli a kikötőiben történő minden egyes kirakodást. Az ellenőrzéseket dokumentálni kell a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.C. mellékletében előírt formátumban, amelyet e rendelet mellékletének 9. pontja említ.”

8.A 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„30. cikk

Felügyeleti eljárások

(1)Az ellenőrzést végző tagállam biztosítja, hogy a szabályozási területen a NAFO valamely szerződő felének lobogója alatt közlekedő minden hajó észlelésekor ellenőrei az alábbi információkat rögzítsék a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.A. melléklete szerinti, e rendelet mellékletének 38. pontjában említett felügyeleti jelentési formanyomtatványon:

a) az ellenőrzést végző szerződő fél és az ellenőr(ök) azonosítása;

b) az ellenőrhajó azonosítása vagy hívójele;

c) az észlelt halászhajó lobogó szerinti állama, neve és hívójele;

d) az észlelt halászhajó tevékenysége a védelmi és végrehajtási intézkedések II.I.B. mellékletében foglaltak szerint;

e) az észlelés dátuma és időpontja;

f) a halászhajó helyzete az észlelés időpontjában; és

g) ha fényképek vagy videofelvételek készültek, és bármely más lényeges észrevétel.

(2)Az ellenőrzést végző tagállam biztosítja, hogy amennyiben az ellenőr a szabályozási területen a NAFO valamely szerződő felének lobogója alatt közlekedő olyan halászhajót észlel, amelyről okkal gyanítja, hogy megsérti e rendelet előírásait, de az azonnali vizsgálat nem megoldható, az ellenőr köteles:

a) kitölteni a védelmi és végrehajtási intézkedések IV.A. melléklete szerinti felügyeleti jelentési formanyomtatványt, amelyet e rendelet mellékletének 38. pontja említ. Ha az ellenőr végzett becslést a fogás térfogatára vagy összetételére vonatkozóan, a felügyeleti jelentésnek tartalmaznia kell a fogás összetételére vonatkozó összes lényeges információt, és meg kell neveznie a térfogatbecslésre alkalmazott módszert;

b) fényképeket készíteni a hajóról, továbbá rögzíteni a fényképek készítésének helyét, dátumát és időpontját; és

c) elektronikus úton haladéktalanul továbbítani a felügyeleti jelentést és a fényképeket az illetékes hatóságnak.

(3)A tagállam illetékes hatósága a felügyeleti jelentés kézhezvételekor köteles késedelem nélkül:

a) továbbítani az (1) bekezdésben említett észlelésre vonatkozó felügyeleti jelentést az EFCA-nak, amely azt az ellenőrhajó kikötőbe való visszatérését követő 15 napon belül benyújtja a NAFO ügyvezető titkárának;

b) továbbítani a (2) bekezdésben említett észlelésre vonatkozó felügyeleti jelentést az EFCA-nak, amely azt késedelem nélkül benyújtja azt a NAFO ügyvezető titkárának a hajó lobogója szerinti szerződő állam felé való továbbítás céljából;

c) kérés esetén továbbítani a készített fényképek és/vagy videofelvételek másolatát és az észleléssel kapcsolatos egyéb rendelkezésre álló információkat az EFCA-nak, amely továbbítja azokat a hajó lobogója szerinti szerződő államnak vagy a lobogó szerinti tagállamnak, ha az nem egyezik meg az ellenőrzést végző tagállammal;

d) biztosítani a bizonyítékok biztonságát és későbbi ellenőrzések érdekében történő megőrzését.

(4)Minden tagállam illetékes hatósága a tagállam lobogója alatt közlekedő hajó (2) bekezdésben említett észlelésére vonatkozó felügyeleti jelentés kézhezvételekor elvégzi a megfelelő utókövetési intézkedések meghatározásához esetlegesen szükséges ilyen ellenőrzéseket.

(5)Minden tagállam megküldi a (4) bekezdésben említett vizsgálati jelentést az ECFA-nak, amely továbbítja azt a NAFO ügyvezető titkárának és a Bizottságnak.”

9.A 35. cikk (3) bekezdésének c) pontja a következő v. alponttal egészül ki:

„v. a 6. cikk (1) bekezdésének ea) pontjával ellentétes, tilalmi idő alatt folytatott célzott halászat, vagy a 13. cikk (2) bekezdésének d) pontjával ellentétes, nem engedélyezett szembőséggel, rács vagy rostély rúdtávolsággal, illetve rács vagy rostély használata nélkül folytatott halászat, ha nincs megfigyelő a fedélzeten, és a hajó közönséges tőkehal célzott halászatát folytatja a 3L körzetben.”

10.Az 50. cikk (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

„o) a 6. cikk (1) bekezdésének ea) pontja szerinti halászati tilalmi időszakok változásai;”.

11.Az 50. cikk (2) bekezdése a következő (p) ponttal egészül ki:

„p) járulékos fogások fedélzeten tartása a 7. cikk (3) bekezdésének megfelelően;”.

12.Az 50. cikk (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

„q) a halászhajó parancsnokának és a tagállamoknak az elveszített vagy hátrahagyott halászeszközökkel kapcsolatos feladatai, valamint a halászeszközök kiemelése a 15. cikkben előírtak szerint;”.

13.Az 50. cikk (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

„r) a megfigyelői programtól való eltérések a 27. cikk (3) bekezdésében előírtak szerint;”.

14.Az 50. cikk (2) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

„s) a tagállamok által a 30. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerint használt hajótevékenységi listára vonatkozó NAFO-dokumentumra való hivatkozás módosításai.”

4. cikk

Az (EU) 2021/56 rendelet módosításai

Az (EU) 2021/56 rendelet a következőképpen módosul:

1.A 4. cikk a következő (1a), (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az éves fogási korlátjukat túllépő erszényes kerítőhálós hajókra a következő évben meghosszabbított tilalmi időszak alkalmazandó. Az e cikk (1) bekezdésében említett tilalmi időszak további 10 nappal hosszabbodik azon erszényes kerítőhálós hajók esetében, amelyek a nagyszemű tonhal tekintetében túllépték az 1 200 tonnás éves fogási korlátot az előző évben. A nagyszemű tonhalra vonatkozó 1 500 tonnás éves fogási korlátot túllépő erszényes kerítőhálós hajók esetében a tilalmi időszak 13 nappal hosszabbodik. A nagyszemű tonhalra vonatkozó 1 800 tonnás éves fogási korlátot túllépő erszényes kerítőhálós hajók esetében a tilalmi időszak 16 nappal hosszabbodik; a 2 100 tonnás éves fogási korlátot túllépő erszényes kerítőhálós hajók esetében a tilalmi időszak 19 nappal hosszabbodik; a 2 400 tonnás éves fogási korlátot túllépő erszényes kerítőhálós hajók esetében pedig az (1) bekezdésben említett tilalmon felül 22 nappal hosszabbodik a tilalmi időszak. Szükség esetén az e bekezdés szerinti további halászati tilalmi napokat az első időszakot betartó hajók esetében a tilalmi időszak kezdetéhez, a második időszakot betartó hajók esetében pedig a tilalmi időszak végéhez kell hozzáadni azért, hogy az első tilalmi időszak mindig október 8-án érjen véget, a második időszak pedig mindig november 9-én kezdődjön.

(1b) Az (1a) bekezdés alkalmazása érdekében minden tagállam megerősíti a tonhalfogások megfigyelési és ellenőrzési rendszerét, többek között a fedélzeti megfigyelői adatok, a hajónaplók, a kikötői mintavétel és a tonhalfeldolgozó létesítményekből származó információk felhasználásával. A Bizottság legkésőbb a következő év február 15-ig összeállítja és benyújtja az IATTC titkárságának az uniós lobogó alatt közlekedő egyes hajók által kifogott nagyszemű tonhal éves fogásaira vonatkozó végleges adatokat.

(1c) A tagállamok minden út végén, közvetlenül az út befejezését és az ürítést követő napokban becslést készítenek a lobogójuk alatt közlekedő egyes hajók nagyszemű tonhalfogásáról (pl. megfigyelői becslések, hajónapló-adatok, haltartályokból vett minták, konzervgyári adatok).”

2.A szöveg a következő 4a. cikkel egészül ki:

„4a. cikk

Jelentés a csendes-óceáni kékúszójú tonhal éves járulékos fogásairól

Minden tagállam évente jelentést tesz a Bizottságnak a csendes-óceáni kékúszójú tonhal járulékos fogásairól, amelyek nem haladhatják meg az évi 10 tonnát. A Bizottság ezen információkat évente jelenti az IATTC titkárságának.”

3.A 6. cikk a következő (2a), (2b), (2c) és (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az uniós erszényes kerítőhálós hajók csak a következő körülmények fennállásakor inaktiválhatják a FAD-hoz rögzített, műholdas helymeghatározóval ellátott bóját: a jel vételének teljes megszűnése; partra futtatás (beaching); a FAD harmadik fél általi kisajátítása; átmenetileg egy kiválasztott tilalmi időszak alatt; a következőn kívül: a nyugati hosszúság 150° és a nyugati hosszúság 100°, valamint az északi szélesség 8° és a déli szélesség 10° közötti terület; a nyugati hosszúság 100° és az amerikai kontinens partja, valamint az északi szélesség 5° és a déli szélesség 15° közötti terület; vagy a tulajdonjog átruházása.

(2b) Az uniós erszényes kerítőhálós hajók a következő körülmények fennállásakor aktiválhatják újra távolról a tengeren lévő FAD-hoz rögzített, műholdas helymeghatározóval ellátott bóját: a partra futtatott FAD helyreállításának segítése; a tilalmi időszak alatti átmeneti inaktiválást követően; vagy a tulajdonjog átruházása, amíg a FAD a tengeren van.

(2c) Az uniós erszényes kerítőhálós hajók a II. és III. mellékletnek megfelelően jelentik az IATTC-nek a műholdas helymeghatározóval ellátott bója inaktiválását vagy távoli újraaktiválását. A jelentéseket havonta kell benyújtani, legalább 60, de legfeljebb 90 napos késéssel az inaktiválást vagy távoli újraaktiválást követően.

(5a) Minden tagállam a fogási és erőkifejtési adatok szolgáltatásáról szóló IATTC-szabványokkal összhangban lévő formátumban minden naptári évre benyújtja a Bizottságnak a (4) és (5) bekezdés végrehajtásának helyzetére vonatkozó információkat, és ezen információkat elemzés céljából az IATTC tudományos munkatársai és a FAD-okkal foglalkozó ad hoc munkacsoport rendelkezésére bocsátja.”

4.A rendelet a következő 6a. cikkel egészül ki:

„6a. cikk

FAD-kialakítás és -helyreállítás

(1)A cápák, tengeri teknősök vagy bármely más faj eszközbe gabalyodása kockázatának csökkentése érdekében az uniós halászhajók csak olyan FAD-okat telepíthetnek vagy telepíthetnek vissza, amelyeket a IV. mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően nem hálóval vagy belegabalyodást okozó anyaggal alakítottak ki.

(2)A szintetikus tengeri hulladék mennyiségének csökkentése érdekében:

a)2026. január 1-jétől az uniós halászhajók üzemeltetői csak a IV. mellékletben meghatározott I., II., III. vagy IV. biológiai lebonthatósági kategóriába tartozó sodródó FAD-okat telepíthetnek vagy telepíthetnek vissza;

b)2029. január 1-jétől az uniós halászhajók üzemeltetői csak a IV. mellékletben meghatározott I. vagy II. biológiai lebonthatósági kategóriába tartozó sodródó FAD-okat telepíthetnek vagy telepíthetnek vissza.

(3)Biológiailag nem lebontható anyagok, különösen nejlonkötelek használata kizárólag az I. és II. biológiai lebonthatósági kategóriájú FAD úszó vagy víz alatti része szerkezetének megerősítésére használható átmeneti megoldásként, biológiailag lebontható alternatíva hiányában.

(4)Az elsodródás vagy a partra vetődés megelőzése érdekében a tagállamok az egyezmény hatálya alá tartozó területen működő halászhajók vagy az ilyen FAD-ok helyreállítására irányuló projekteket végző hajók közötti együttműködési kezdeményezések révén önkéntes helyreállítási programokat indíthatnak az elsodródott FAD-ok helyreállítására. A FAD-okkal halászó erszényes kerítőhálós hajók rendszeres halászati műveleteit nem korlátozva, e helyreállítási tevékenységek kizárólag az elsodródott FAD-ok végleges ártalmatlanítás céljából történő összegyűjtésére szolgálnak, nem pedig karbantartási vagy beállítási műveletek végzésére. Ezek a hajók csak akkor telepíthetnek FAD-okat, ha engedéllyel rendelkező erszényes kerítőhálós hajók. Az önkéntes helyreállítási program keretében összegyűjtött FAD-okat a fedélzetre kell vinni, és újrafeldolgozás vagy ártalmatlanítás céljából a kikötőbe kell szállítani.”

5.A szöveg a következő 7a., 7b. és 7c. cikkel egészül ki:

„7a. cikk

A kikötő szerinti állam intézkedései

(1)Az a tagállam, amely a kikötőibe olyan harmadik országbeli halászhajókat kíván beengedni, amelyek fedélzetükön az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott halászati termékeket vagy ilyen erőforrásokból származó halászati termékeket szállítanak, amelyeket korábban nem rakodtak ki vagy raktak át, az alábbiak szerint jár el:

a) az 1005/2008/EK rendelet 5. cikke alapján kijelöli azt a kikötőt, amelybe a harmadik országbeli halászhajók belépési engedélyt kérhetnek;

b) kijelöl egy kapcsolattartó pontot az 1005/2008/EK rendelet 6. cikke szerinti előzetes értesítés fogadása céljából;

c) kijelöl egy kapcsolattartó pontot az 1005/2008/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti ellenőrzési jelentés átvétele céljából.

(2)A tagállamok a kijelölt kapcsolattartó pontok és a kijelölt kikötők listáját érintő bárminemű változást annak érvénybelépése előtt legalább 20 nappal megküldik a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az információkat a változás érvénybelépése előtt legalább 7 nappal továbbítja az IATTC titkárságának.

(3)A tagállamok megteszik a szükséges lépést annak biztosítására, hogy a parancsnokok megkönnyítsék a halászhajóhoz való biztonságos hozzáférést, együttműködjenek a kikötői szerződő fél illetékes hatóságával, megkönnyítsék az ellenőrzést és a kommunikációt, illetve ne akadályozzák, félemlítsék meg vagy zavarják a kikötői szerződő fél ellenőreit feladataik ellátásában, és ezt másoknak se hagyják.

7b. cikk

Hajómegfigyelési rendszer

(1)Az uniós halászhajók biztosítják, hogy a hajómegfigyelési rendszer által gyűjtött információk tartalmazzák a következőket:

a) a hajó azonosító jele;

b) a hajó földrajzi helyzete (szélesség és hosszúság), 98 %-os megbízhatósági szint mellett 100 méternél kisebb hibával;

c) a hajó helyzetének rögzítési dátuma és időpontja (UTC); és

d) a hajó sebessége és iránya.

(2)Az (1) bekezdésben említett információkat a tagállamok szárazföldi halászati felügyelő központja (FMC) a horogsoros hajók esetében legalább négyóránként, más hajók esetében kétóránként gyűjti.

(3)A hajókon telepített VMS-berendezés legalább manipulálást jelző kialakítású (azaz a berendezés manipulálására irányuló kísérleteket az elektronikus megfigyelési szolgáltató/hajótulajdonos észlelheti, és jelentik az adott hajó lobogója szerinti hatóságnak), a helyzetadatok jelentését teljesen automatikusan végzi, a környezeti feltételektől függetlenül mindig működőképes, és képes a jelentések és üzenetek manuális továbbítására.

(4)Az uniós halászhajók nem kaphat engedélyt arra, hogy meghibásodott műholdas nyomkövető eszközzel halászati útra induljanak. Ha egy 30 napot meghaladó halászati út során az eszköz leáll vagy műszaki hibát mutat, akkor a javítást vagy a cserét azonnal el kell végezni, amint a hajó kikötőbe ér.

(5)Ha a halászhajó fedélzetén felszerelt műholdas nyomkövető eszköz olyan műszaki hibáját vagy működésképtelenségét észlelik, amely megakadályozza két egymást követő adás vételét, a hajó parancsnoka az (5) bekezdéssel összhangban megkezdi a kézi adást, az eszközt pedig 30 napon belül megjavítják vagy kicserélik. Ez csak akkor alkalmazandó, ha az illetékes hatóságok minden észszerű lépést megtettek az adások biztosítása érdekében, és nincs más működő műholdas nyomkövető eszköz a fedélzeten.

(6)A meghibásodott műholdas nyomkövető eszközzel rendelkező uniós halászhajó megfelelő távközlési eszközök (pl. rádió, webalapú jelentés, e-mail, telefax vagy telex) útján legalább 6 óránként küld az FMC vagy az érintett illetékes hatóság felé az (1) bekezdés szerinti információkat tartalmazó jelentéseket.

7c. cikk

Elektronikus megfigyelési rendszerek és hajómegfigyelési tervek

(1)Az »elektronikus megfigyelési rendszer« vagy »EMS« olyan integrált hardver- és szoftverrendszer, amely támogatja a halászati tevékenységről készült videofelvételek, a helyzetadatok és/vagy az érzékelő rögzítését, és amely lehetővé teszi az elektronikus megfigyelési rekordok elemzését és jelentését.

(2)Az egyezmény hatálya alá tartozó területen bevezetett elektronikus megfigyelési rendszer (EMS) esetében az uniós halászhajók a VI. és VII. mellékletben foglalt műszaki minimumkövetelményeket, teljesítményszabványokat és adatkövetelményeket alkalmazzák.

(3)A VI. mellékletben foglalt műszaki minimumkövetelményeket, teljesítményszabványokat és adatkövetelményeket a Bizottság rendszeresen felülvizsgálja a technológiai fejlődés és a prioritások változásainak, valamint a különböző méretű hajókra, halászeszközökre és halászati gyakorlatokra vonatkozó sajátos követelmények figyelembevétele érdekében.

(4)A VI. mellékletben találhatók a műszaki minimumkövetelmények, a teljesítményszabványok, az EMS keretében végzendő és a kamera(k) útján rögzítendő tevékenységek, illetve az EMS-berendezés konfigurációjára vonatkozó általános ajánlások. Az ezen minimumszabályokat betartó, hasonló kialakítású hajók vagy hajócsoportok a hajó tervein és jellemzőin alapuló hajómegfigyelési tervvel (VMP) rendelkeznek.

(5)Az EMS-berendezésnek automatikusan és önállóan kell gyűjtenie az EMS-rekordokat a szükséges elektronikus megfigyelési adatok előállításához, a manipulálást fel kell ismernie (azaz az elektronikus megfigyelési szolgáltató/hajótulajdonos észlelni fogja a berendezés manipulálására irányuló bármely kísérletet), és jelentenie kell azt az adott hajó lobogója szerinti hatóság felé. A VII. melléklet tartalmazza mind az EMS által gyűjtött kötelező minimális adatmezőket, mind az EMS által az egyes hajótípusokhoz gyűjthető választható adatmezőket.

(6)Ha egy tagállam EMS által küldött halászati adatokat kíván kapni, akkor a tonhalra és makrahalalkatúakra halászó minden hajó vagy hajócsoport (pl. minden erszényes kerítőhálós, vagy minden horogsoros, vagy adott mérettartományú minden horogsoros hajó) esetében EMS hajómegfigyelési tervet (VMP) készít, amely alapján az EMS-berendezést használni fogják.

(7)A VI. mellékletben előírt minimumszabályokat betartó és az IATTC EMS-re vonatkozó minimumszabályait alkalmazó, EMS-t használó és hasonló kialakítású hajók vagy hajócsoportok a hajó a VI. melléklet szerinti tervein és jellemzőin alapuló hajómegfigyelési tervvel (VMP) rendelkeznek.

(8)A VMP írja le az egyes hajókon lévő EMS-berendezés konfigurációját, alkatrészeit és beszerelését, és ennek a konfigurációnak képesnek kell lennie az e dokumentum szerinti összes kötelező minimumszabálynak és műszaki előírásnak megfelelő EMS-rekordok gyűjtésére. A hajómegfigyelési terv szükséges tartalmát a VIII. melléklet határozza meg. A tagállamok választhatnak más formátumú VMP-t is, amennyiben az tartalmazza a VIII. melléklet (4) bekezdésében leírt minimumkövetelményeket.

(9)A tagállam által jóváhagyott VMP egy példányának minden hajó fedélzetén ott kell lennie, amikor EMS berendezést telepítenek a hajó tevékenységeinek megfigyelésére.

(10)A hajó lobogója szerinti hatóságnak jóváhagyás céljából jelenteni kell a VMP bármilyen módosítását, beleértve az EMS-berendezéshez kapcsolódókat is.

(11)Az EMS-rekordok tárolására és megőrzésére, az adatvisszanyerésre, valamint az adatok felülvizsgálatára és jelentésére vonatkozó előírásokat a IX. melléklet részletezi.

(12)A VMP-vel rendelkező uniós halászhajók parancsnokai biztosítják, hogy:

a)amennyiben az EMS-berendezés meghibásodik, a meghibásodást a lehető leghamarabb jelentik a lobogó szerinti illetékes hatóságnak és adott esetben a szolgáltatónak;

b)a lobogó szerinti hatóság vagy a felhatalmazott személyzet kérésére a fedélzeten fizikai hozzáférést biztosítanak az EMS-berendezés alkatrészeihez;

c)a VMP-nek, illetve a VI. mellékletben előírt és e rendeletben meghatározott minimális adatok gyűjtésére alkalmas kameranézeteknek megfelelően a kamerák rálátása akadálytalan, a lencséket vagy lencsevédőket pedig szükség szerint tisztítják;

d)a fogás és a járulékos fogás kezelése – amennyire lehetséges – lehetővé teszi az elektronikus megfigyelő kamerák megfelelő nézetét a VI. mellékletben foglalt releváns adatmezők (pl. fajazonosítás, fogásösszetétel stb.) gyűjtéséhez;

e)az elektronikus megfigyelési rekordok továbbítása vagy visszanyerése a IX. mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően történik;

f)a lobogó szerinti tagállam vagy a tagállam által felhatalmazott személyzet engedélye és utasítása nélkül az EMS-berendezést nem manipulálják (pl. a rendszer leválasztása, a kameranézetek átrendezése vagy akadályozása, a kamerák vagy érzékelők leválasztása, az EMS-berendezés kézi kikapcsolása, a rendszer szándékos megszakítása).

(13)Az IATTC-nek benyújtandó halászati adatok gyűjtése céljából az EMS bevezetése mellett döntő tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók az EMS-adatok IATTC-nek történő benyújtása előtt megfelelnek az EMS minimumszabályai és követelményei alábbi kötelező elemeinek:

a)a tagállami EM-programokat úgy dolgozzák ki, tervezik és hajtják végre, hogy azok átláthatóak legyenek, és a keletkező adatok a IX. mellékletnek megfelelően ellenőrizhetők legyenek;

b)az EM-adatok szintézise során az EMS-rekordok elemzését a szerződő fél által engedélyezett vállalatok, illetve szerződő fél intézmények vagy hatóságok végzik, az EMS-rekordok elemzéséhez és az EM-adatgenerálás biztosításához szükséges képzés, ismeretek, készségek és képességek birtokában; ez magában foglalja a kellően pontos fajazonosítást;

c)a joghatósága alá tartozó hajók fedélzetén lévő EMS-berendezés állapotjelentését az EMS-szolgáltató vagy maga az EMS-berendezés adja meg;

d)szabályokat és eljárásokat állapítanak meg az EMS-berendezés meghibásodása esetén, és azokat betartják.

(14)A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az EMS-program leírását, amely legalább a következő információkat tartalmazza:

a)a programban használt VMP-k;

b)a halászati hatóságok és a hajótulajdonos/legénység feladatai a berendezések telepítésével és karbantartásával kapcsolatban, beleértve a kamerák rutinszerű tisztítását, valamint az EMS mechanikai vagy műszaki meghibásodására adott válaszlépéseket;

c)adattárolási, -visszanyerési és -továbbítási protokollok a IX. mellékletnek megfelelően;

d)a belső jelentéstételre és az ezen előírásoknak meg nem felelő, feltárt lehetséges intézkedések nyomon követésére szolgáló protokollok, beleértve az EMS-berendezés meghibásodása esetén alkalmazandó szabályokat és eljárásokat is.

(15)Az EMS-program leírását a Bizottság azt megelőzően nyújtja be az IATTC igazgatójának, hogy az EM-program megkezdi az adatszolgáltatást az IATTC felé. A hazai EMS-programjukban bekövetkezett változásokat a tagállamok jelentik a Bizottságnak, amely minden ilyen változásról tájékoztatja az IATTC igazgatóját.

(16)Az IATTC-nek benyújtandó halászati adatok gyűjtése céljából az EMS bevezetése mellett döntő tagállamok minden évben jelentik az IATTC titkárságának az e jogi aktusban meghatározott minimumszabályoknak megfelelő módon gyűjtött adatokat, lehetőleg az alkalmazandó határozatokban foglalt adatszolgáltatási határidőkkel összhangban, vagy a következő év végéig, a VI., VII. és IX. mellékletben leírt formátumok és iránymutatások alkalmazásával.

(17)Az IATTC-nek benyújtandó halászati adatok gyűjtése céljából az EMS bevezetése mellett döntő tagállamok a következő év március 30-ig benyújtják a Bizottságnak a VMP-k flottaszintű összefoglalóját, amelyben ismertetik az EM-program(ok) előző évi végrehajtását, beleértve legalább az EMS-t alkalmazó hajók számát halászeszköz és halászati típus szerint; a flottán belül alkalmazott EMS-konfigurációk körét; a tagállamok által a hajóparancsnokokra/legénységre előírt EMS-követelmények általános leírását; az elért lefedettségi szintek százalékos arányát halászatonként és halászeszköz-típusonként; a lefedettségi szintek számítására vonatkozó részleteket; és adott esetben a megfelelés ellenőrzésére vonatkozó információkat.”

6.A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Selyemcápák

(1)Az egyezmény hatálya alá tartozó területen erszényes kerítőhálós hajók által fogott selyemcápákat (Carcharhinus falciformis) tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, tárolni, eladni vagy eladásra felkínálni.

(2)Az uniós erszényes kerítőhálós hajók lehetőség szerint élő selyemcápákat engednek vissza.

(3)Az erszényes kerítőhálós hajó műveleteinek részeként véletlenül kifogott és lefagyasztott selyemcápák esetében az egész selyemcápát át kell adni a kormányhatóságoknak, amennyiben azok jelen vannak a kirakodási ponton. Ha a kormányhatóságok nem állnak rendelkezésre, az átadott egész selyemcápa nem adható el és cserekereskedelemben sem értékesíthető, de belföldi emberi fogyasztásra eladományozható. Az ilyen módon átadott selyemcápákat be kell jelenteni az IATTC titkárságának.

(4)Azok a horogsoros hajók, amelyek véletlenül cápákat fognak ki, a selyemcápák járulékos fogásának arányát a halászati utankénti teljes fogás tömegének legfeljebb 20 %-ára korlátozzák. A felszíni horogsorral folytatott, több fajra kiterjedő halászat (ahol a horgok többsége 100 méternél kisebb mélységben halászik, és amely a kardhaltól eltérő fajokra irányul) a 100 cm-nél kisebb teljes hosszúságú selyemcápák fogását a hajóút során kifogott selyemcápák teljes számának 20 %-ára korlátozza.

(5)Azon felszíni horogsorral folytatott, több fajra kiterjedő halászatok esetében, ahol a 100 cm-nél kisebb teljes hosszúságú selyemcápák járulékos fogása éves átlagban meghaladja a selyemcápák tömegének 20 %-át, a tagállamok évente három egymást követő hónapban megtiltják az acél vezetőszálak használatát. A selyemcápák fogáson belüli átlagos arányát az előző naptári év adataiból kell kiszámítani. E bekezdés rendelkezései vonatkoznak a több fajra kiterjedő halászatba belépő új hajókra és azokra is, amelyekről a közvetlenül megelőző időszakból nem állnak rendelkezésre adatok.

(6)E cikk hatálya nem terjed ki azokra a 12 méter teljes hosszúságnál rövidebb uniós halászhajókra, amelyek kézi működtetésű (azaz mechanikus vagy hidraulikus csörlő nélküli) halászeszközöket használnak, és amelyek a halászati út során soha nem szállítanak anyahajóra.

(7)A tagállamok minden év szeptember 15-ig értesítik a Bizottságot az (5) bekezdésben említett acél vezetőszálak korlátozott használatának a naptári évben betartandó egyszeri időszakáról. A Bizottság ennek megfelelően értesíti az IATTC titkárságát.

(8)A tagállamok előírják a selyemcápákra vonatkozó fogási adatoknak az IATTC adatszolgáltatási követelményeinek megfelelő gyűjtését és benyújtását. A tagállamok emellett megfigyelői programok és más eszközök révén rögzítik az összes kapacitásosztály erszényes kerítőhálós hajói által kifogott és visszaengedett selyemcápák számát és állapotát (elpusztult/élő), és jelentik az IATTC-nek.

(9)Az uniós halászhajók nem halászhatnak az IATTC által meghatározott selyemcápa-szaporodási területeken.”

7.A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

A cápák biztonságos visszaengedése

(10)Amint cápát észlelnek a horogsoron, a hálóba gabalyodva vagy a merítőhálóban a fedélzetre emelve, az uniós halászhajók lehetőség szerint azonnal, a személyek biztonságának kellő figyelembevételével visszaengedik a tengerbe azokat a kifogott (akár élő, akár elpusztult) cápákat, amelyeket nem tartanak meg sértetlenül. Az ilyen műveletben részt vevő személyek biztonságának védelme érdekében a tagállamok a következő eljárás alkalmazását írják elő az erszényes kerítőhálós hajók számára:

a)a cápákat az első észlelésüket követően mielőbb ki kell szabadítani a hálóból és vissza kell engedni az óceánba;

b)a merítőhálóban a fedélzetre emelt cápákat mielőbb vissza kell engedni a vízbe, méghozzá vagy egy rámpa segítségével, amely a fedélzetet a hajó oldalán lévő nyílással köti össze, vagy menekülőnyílásokon keresztül. Ha nem állnak rendelkezésre rámpák vagy menekülőnyílások, a cápákat heveder vagy teherháló segítségével kell leereszteni, daru vagy hasonló berendezés alkalmazásával, vagy a C-24-05 határozat 3. mellékletében 25 jelzettek szerint;

c)a cápák kezelése során tilos szigonyok, horgok és hasonló eszközök használata;

d)tilos a cápák felemelése a fejüknél, farkuknál, kopoltyú- vagy légzőnyílásuknál fogva, illetve a testüket körülvevő vagy a testükön átvezetett kötözőzsinór alkalmazásával. Tilos a cápák testébe lyukakat fúrni (pl. olyan kábel átvezetése céljából, amellyel a cápát felemelik);

e)tilos a cetcápáknak (Rhincodon typus) a hajó fedélzetén történő felemelése, valamint a cetcápáknak az erszényes kerítőhálóból való vontatása, pl. vontatókötelek használatával.

(11)Az ilyen műveletekben részt vevő személyek biztonságának védelme érdekében a tagállamok a következő eljárás alkalmazását írják elő a horogsoros hajók számára:

a)a cápákat az első észlelésüket követően mielőbb ki kell szabadítani a hálóból és vissza kell engedni az óceánba;

b)a merítőhálóban a fedélzetre emelt cápákat mielőbb vissza kell engedni a vízbe, méghozzá vagy egy rámpa segítségével, amely a fedélzetet a hajó oldalán lévő nyílással köti össze, vagy menekülőnyílásokon keresztül. Ha nem állnak rendelkezésre rámpák vagy menekülőnyílások, a cápákat heveder vagy teherháló segítségével kell leereszteni, daru vagy hasonló berendezés alkalmazásával, vagy a C-24-05 határozat 3. mellékletében jelzettek szerint;

c)a cápák kezelése során tilos szigonyok, horgok és hasonló eszközök használata;

d)tilos a cápák felemelése a fejüknél, farkuknál, kopoltyú- vagy légzőnyílásuknál fogva, illetve a testüket körülvevő vagy a testükön átvezetett kötözőzsinór alkalmazásával. Tilos a cápák testébe lyukakat fúrni (pl. olyan kábel átvezetése céljából, amellyel a cápát felemelik);

e)tilos a cetcápáknak (Rhincodon typus) a hajó fedélzetén történő felemelése, valamint a cetcápáknak az erszényes kerítőhálóból való vontatása, pl. vontatókötelek használatával;

f)a cápákat lehetőség szerint a vízben kell hagyni;

g)zsinórvágók használatával a horoghoz a lehető legközelebb kell levágni az előkezsinórt oly módon, hogy abból 1 méternél kevesebb maradjon az állaton.

(12)A 12. cikk (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően az uniós halászhajók a C-24-05 határozat 3. melléklete és 3.1. pontja szerinti iránymutatásoknak megfelelően a cápák biztonságos kezelésére és visszaengedésére vonatkozó legjobb gyakorlatokat alkalmazzák.”

8.A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

A cápafajokra vonatkozó adatgyűjtés

(1)Az uniós halászhajók parancsnokai kötelesek gyűjteni és a tagállamoknak benyújtani a selyem- és pörölycápákra vonatkozó fogásai adatokat, a tagállamok pedig minden évben március 31-ig elküldik ezeket az adatokat a Bizottságnak. A Bizottság továbbítja ezeket az adatokat az IATTC titkárságának.

(2)A tagállamok az IATTC jelentéstételi eljárásainak megfelelően minden év március 31-ig megküldik a Bizottságnak a fogási és erőkifejtési adatokat eszköztípusonként, illetve a cápák kirakodására és a velük folytatott kereskedelemre vonatkozó adatokat, lehetőség szerint fajonkénti bontásban, beleértve a rendelkezésre álló korábbi adatokat is. A Bizottság továbbítja ezeket az adatokat az IATTC titkárságának.

(3)Az uniós halászhajókon dolgozó megfigyelők rögzítik a kifogott és visszaengedett selyemcápák és pörölycápák számát és állapotát (elpusztult/élő).

(4)A tagállamok megfigyelői programok, elektronikus megfigyelési programok vagy más eszközök révén, az alkalmazandó megfigyelési követelmények szerint közlik továbbá az összes kifogott cápafaj azonosítását, számát és állapotát (elpusztult/élő), beleértve az összes kapacitásosztály erszényes kerítőhálós hajói, illetve a horogsoros hajók által véletlenül kifogott és/vagy visszaengedett egyedeket is.”

9.A 20. cikk (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

„q) érvényes engedély az egyezmény területén történő halászatra/átrakásra.”

10.A 25. cikk a következő 6. ponttal egészül ki:

„(6) A tagállamok az e rendelet 14. cikkével összhangban a FAD-okról összegyűjtött adatokat minden esetben legkésőbb 75 nappal a tudományos tanácsadó bizottság rendes ülése előtt nyújtják be a Bizottságnak. A Bizottság ezen információkat legkésőbb 60 nappal a tudományos tanácsadó bizottság ülése előtt továbbítja az IATTC titkárságának.”

11.A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„26. cikk

Megfelelési folyamat és az IATTC által bejelentett állítólagos meg nem felelés

(1)A tagállamok legkésőbb 75 nappal az IATTC bizottsága által elfogadott intézkedések végrehajtását felülvizsgáló bizottság (a továbbiakban: megfelelési bizottság) éves ülése előtt kitöltik a C-22-02 határozat I. mellékletében 26 említett, az IATTC-nek való megfelelésre vonatkozó szabványos kérdőívet. A Bizottság ezen információkat legkésőbb 60 nappal a megfelelési bizottság ülése előtt továbbítja az IATTC igazgatójának.

(2)Ha a Bizottság az IATTC igazgatójától bármilyen olyan információt kap, amely szerint valamely tagállam vagy uniós halászhajó esetében felmerül az egyezmény vagy a határozatok be nem tartásának gyanúja, a Bizottság ezt az információt haladéktalanul továbbítja az érintett tagállamnak.

(3)A tagállam vizsgálatot indít a meg nem felelésre vonatkozó állításokkal kapcsolatban, és a megfelelési bizottság) éves ülése előtt legalább 75 nappal eljuttatja a Bizottságnak e vizsgálat megállapításait, valamint a meg nem felelési problémák kezelése érdekében hozott bármilyen intézkedést.

(4)A Bizottság ezen információkat legalább 60 nappal a megfelelési bizottság ülése előtt továbbítja az IATTC igazgatójának.”

12.A szöveg a következő 27a. cikkel egészül ki:

„27a. cikk

Iránymutatások

A Bizottság az egyezmény hatálya alá tartozó területen halászati lehetőségekkel rendelkező tagállamok rendelkezésére bocsátja a cápák biztonságos kezelésére és visszaengedésére vonatkozó legjobb gyakorlatokhoz az IATTC által kidolgozott iránymutatásokat.

Az érintett tagállamok biztosítják, hogy az említett halászatokban részt vevő hajóik parancsnokai megkapják ezeket az iránymutatásokat. E hajóparancsnokok minden szükséges/lehetséges lépést megtesznek az ilyen iránymutatások alkalmazása érdekében.”

13.A 28. cikk (1) bekezdése a következő (p) ponttal egészül ki:

„p) a 12. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 12. cikk (2) bekezdésének b) pontjában és a 12. cikk (3) bekezdése szerinti iránymutató dokumentumokra való hivatkozás, valamint a 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott nemzetközi jogi aktusokra való hivatkozás.”

14.Az (EU) 2021/56 rendelet mellékletének „1. táblázat: Kockázatcsökkentő intézkedések” címében a „melléklet” kifejezés helyébe „II. melléklet” lép.

15.E rendelet II. mellékletével összhangban az (EU) 2021/56 rendelet II., III., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. melléklettel egészül ki.

5. cikk

Az (EU) 2022/2056 rendelet módosításai

Az (EU) 2022/2056 rendelet a következőképpen módosul:

1.A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„A cápák védelmét szolgáló általános intézkedések

(1)Az északi szélesség 20° és a déli szélesség 20° között tonhalra és vitorláskardoshal-félékre halászó uniós horogsoros hajók nem használhatnak drótszálas előkezsinórokat vagy drót vezetőszálakat, és tilos használni közvetlenül a horogsor úszóiról vagy a függőleges horogsorról lefutó előkezsinórokat, más néven cápahalászatra szolgáló zsinórokat, a VI. mellékletben ábrázoltak szerint. Ha a hajón drótszálas előkezsinórok vagy vezetőszálak találhatók, azokat el kell rakni.

(2)Az uniós halászhajók biztosítják, hogy a kifogott, de megtartani nem kívánt cápát a vágóeszközzel történő kiszabadítása előtt a fajmeghatározás elősegítése érdekében a hajó mellé vontatják azon esetekben, amikor megfigyelő vagy elektronikus megfigyelő kamera van jelen, valamint figyelembe véve a legénység és a megfigyelő biztonságát.

(3)Az uniós horogsoros hajók által kifogott és nem megtartott cápákat a következő módon kell a lehető leghamarabb visszaengedni, figyelembe véve a legénység és a megfigyelő biztonságát:

a)a cápát lehetőség szerint a vízben hagyva; és

b)zsinórvágóval az előkezsinórt a horoghoz lehető legközelebb elvágva.”

2.A 15. cikk a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az erszényes kerítőhálós hajó műveletének részeként véletlenül kifogott és lefagyasztott fehérfoltú cápák példányait a halászhajó átadja az illetékes kormányzati hatóságoknak, vagy a kirakodási vagy átrakási ponton visszadobja. Az ily módon átadott fehérfoltú cápák az illetékes kormányzati hatóságok részéről nem képezhetik értékesítés vagy barterkereskedelem tárgyát, de belföldi emberi fogyasztás céljából adományozhatók.”

3.A 17. cikk a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az erszényes kerítőhálós hajó műveletének részeként véletlenül kifogott és lefagyasztott selyemcápák példányait a halászhajó átadja az illetékes kormányzati hatóságoknak, vagy a kirakodási vagy átrakási ponton visszadobja. Az ily módon átadott selyemcápák az illetékes kormányzati hatóságok részéről nem képezhetik értékesítés vagy barterkereskedelem tárgyát, de belföldi emberi fogyasztás céljából adományozhatók.”

4.(4) A 24. cikk c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„c) nem szerződő felek lobogója alatt közlekedő és szerződő felek által hajóbérleti, lízing- vagy hasonló megállapodások alapján üzemeltetett halászhajók, amelyek eleget tesznek az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek.”

6. cikk

Az (EU) 2022/2343 rendelet módosításai

Az (EU) 2022/2343 rendelet a következőképpen módosul:

1.A 3. cikk a következő 18. ponttal egészül ki:

„18. »elektronikus megfigyelési rendszer« vagy »EMS«: olyan integrált hardver- és szoftverrendszer, amely támogatja a halászati tevékenységről készült videofelvételek, a helyzetadatok és/vagy az érzékelő rögzítését, és amely lehetővé teszi az elektronikus megfigyelési rekordok elemzését és jelentését.”

2.A 4. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(1a) Az uniós erszényes kerítőhálós hajók nem dobhatják vissza a trópusi tonhalféléket a háló teljes összehúzását és a háló több mint felének kiemelését követően. Ha a berendezés meghibásodása oly módon befolyásolja a háló összehúzási és kiemelési folyamatát, hogy ez a szabály nem alkalmazható, a legénység mindent megtesz a tonhalfélék és a nem célfajok mielőbbi visszaengedése érdekében.

(1b) Az uniós erszényes kerítőhálós hajók lehetőség szerint a fedélzeten tartják és kirakodják az egyéb tonhalfélék, a szivárványmakréla, a nagy aranymakrahal, az íjhalfélék, a vitorláskardoshal-félék, a wahoo és a barrakudafélék összes fogását, kivéve az emberi fogyasztásra alkalmatlan halakat.”

3.A szöveg a következő 5a. cikkel egészül ki:

„5a. cikk

Önkéntes halászati tilalom

(1) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy legalább 31 egymást követő napra megtiltják a lobogójuk alatt közlekedő hajóknak a nagyszemű tonhal, a sárgaúszójú tonhal és a bonitó halászatát az IOTC illetékességi területén. A valamely tagállam kizárólagos gazdasági övezetében halászó, 12 méter teljes hosszúságot el nem érő hajók kizárhatók.

(2) A halászati tilalom bevezetése mellett döntő tagállamok legkésőbb minden év december 15-ig közlik a Bizottsággal a halászati tilalomra választott időszakot. A Bizottság ezen információkat legkésőbb december 31-ig megküldi az IOTC titkárságának.”

4.A szöveg a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

A sodródó FAD-ok kezelése

(1)A sodródó FAD-ok és a műszerezett bóják telepítését kizárólag erszényes kerítőhálós hajók és a kapcsolódó ellátóhajók végezhetik.

(2)Az erszényes kerítőhálós hajók és a kapcsolódó ellátóhajók csak olyan műszerezett bójával ellátott sodródó FAD-okat telepíthetnek, amelyeket aktiváltak és bejegyeztek a DFAD-nyilvántartásba, miután az IOTC létrehozta a DFAD-nyilvántartást. Más bóják, például rádióbóják használata tilos.

(3)Az erszényes kerítőhálós hajók és a kapcsolódó ellátóhajók csak akkor aktiválhatják a műszerezett bójákat, ha azok fizikailag a fedélzeten vannak, és csak azután aktiválhatják újra a műszerezett bójákat, hogy azokat visszavitték a kikötőbe, és a lobogójuk szerinti tagállam engedélyezte őket.

(4)Az erszényes kerítőhálós hajók és a kapcsolódó ellátóhajók minden észszerű óvintézkedést megtesznek a sodródó FAD-ok és a műszerezett bóják véletlen elvesztésének megelőzésére, és tilos a sodródó FAD-ok vagy a kapcsolódó műszerezett bóják szándékos tengerbevetése, kivéve a vis major esetét.

(5)A sodródó FAD elvesztésének bejelentése előtt az erszényes kerítőhálós hajók és a kapcsolódó ellátóhajók megkísérlik a sodródó FAD mielőbbi felkutatását és kiemelését.

(6)Sodródó FAD-hoz csatlakozó műszerezett bója kiemelése esetén az erszényes kerítőhálós hajók és a kapcsolódó ellátóhajók nem hagyhatják a tengeren aktív műszerezett bója nélkül a sodródó FAD-ot.

(7)A tagállamok nemzeti kezelési tervet dolgoznak ki a sodródó FAD-ok halászhajóik általi használatára vonatkozóan. A kezelési terv a 2. mellékletben meghatározott iránymutatásokat követi.

(8)A tagállamok legkésőbb 75 nappal az IOTC 2025-ös éves ülése előtt benyújtják a Bizottságnak a (7) bekezdésben említett kezelési tervet, majd szükség esetén éves módosításokat nyújtanak be.”

5.A szöveg a következő 8b. cikkel egészül ki:

„8b. cikk

A sodródó FAD-ok kialakítása és felépítése

(1)Az erszényes kerítőhálós hajók és a kapcsolódó ellátóhajók csak olyan DFAD-okat használhatnak, amelyek kialakítása és felépítése megfelel a 3a. mellékletben példaként bemutatott alábbi előírásoknak:

a)a DFAD bármely részén tilos hálós anyagokat használni;

b)csak belegabalyodást megelőző anyagot és kialakítást szabad alkalmazni; és

c)a felszín alatti szerkezet hossza legfeljebb 50 méter lehet.

(2)Az erszényes kerítőhálós hajók és a kapcsolódó ellátóhajók:

a)2026. január 1-jétől nem telepítenek V. kategóriájú DFAD-okat, és csak a III. mellékletben meghatározott I., II. III. és IV. biológiai lebonthatósági kategóriába tartozó DFAD-okat használnak;

b)2027. január 1-jétől csak a III. mellékletben meghatározott I. és II. kategóriájú DFAD-okat használják; és

c)2029. január 1-jétől csak a III. mellékletben meghatározott I. kategóriájú DFAD-okat használják.

(3)A telepített DFAD-hoz rögzített műszerezett bójákat tartósan és egyértelműen meg kell jelölni az egyedi hivatkozási számmal (a műszerezett bója gyártója által megadott azonosító) és az IOTC egyedi hajóazonosító számmal.

(4)2026. január 1-jétől a DFAD-okat tartósan meg kell jelölni az IOTC titkársága által a DFAD-hoz adott külön egyedi IOTC-azonosítóval. A jelölésnek a műszerezett bója jelölésétől el kell különülnie.

(5)Az erszényes kerítőhálós hajók és a kapcsolódó ellátóhajók a kialakítás és felépítés követelményeit nem teljesítő DFAD-ok észlelésekor a lehetőségekhez mérten haladéktalanul kiemelik az ilyen DFAD-okat a vízből. Az erszényes kerítőhálós hajók és a kapcsolódó ellátóhajók jelentik az ilyen eseteket a lobogójuk szerinti tagállamoknak. A tagállamok az információkat jelentik a Bizottságnak, amely pedig jelenti azt az IOTC titkárságának.

(6)A tagállamok az 51. cikk (5) bekezdésével összhangban információt nyújtanak be a biológiailag lebontható FAD-ok végrehajtásának helyzetéről.”

6.A szöveg a következő 8c. cikkel egészül ki:

„8c. cikk

A sodródó FAD-okkal összefüggő jelentéstételi kötelezettségek

(1)Az uniós halászhajók a 3. mellékletben meghatározott konkrét adatelemek és az IOTC titkársága által rendelkezésre bocsátott sablon használatával rögzítik a lebegő tárgyhoz (DFAD vagy rönk) és/vagy műszerezett bójához kapcsolódó halászati tevékenységeket a telepítéstől a használat végéig 27 . Ezen információkat a tagállamok az 51. cikk (2) bekezdésének megfelelően továbbítják a Bizottságnak.

(2)Az uniós halászhajók minden naptári év végéig benyújtják a lobogójuk szerinti tagállamnak a hozzájuk rendelt műszeretett bóják számát, beleértve az elveszett vagy elhagyott és/vagy tengerbe vetett műszerezett bójákat is, 1x1°-os hálóban mért terület, havi rétegek és DFAD-típus szerinti bontásban. Az információkat flotta, év, hónap és 1x1 fokos háló szerint kell rétegezni, és az egyes rétegekben lévő aktív műszerezett bóják átlagos napi számában kell kifejezni. Ezen információkat a tagállamok az 51. cikk (2) bekezdésének megfelelően továbbítják a Bizottságnak.

(3)Amíg a Bizottság nem értesíti a tagállamokat az IOTC DFAD-nyilvántartásának hatálybalépéséről, a tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajóik a megfelelő naplóban rögzítsék minden egyes műszerezett bója telepítési dátumát, időpontját és földrajzi koordinátáit (tizedfokban), az adott egyedi hivatkozási számhoz társítva.

(4)Amint a Bizottság értesíti a tagállamokat az IOTC DFAD-nyilvántartásának hatálybalépéséről, a bójatulajdonosok a műszerezett bóják telepítésére vonatkozóan a következő információkat adják meg

a)a műszerezett bója egyedi hivatkozási száma, amely lehetővé teszi a bójatulajdonos azonosítását;

b)a bójatulajdonos neve;

c)a műszerezett bójához rendelt erszényes kerítőhálós hajó egyedi IOTC hajólajstromszáma;

d)annak az erszényes kerítőhálós hajónak a tagállama, amelyhez a műszerezett bóját rendelték;

e)a műszerezett bója gyártója;

f)a műszeres bója típusneve;

g)az IOTC titkársága által a DFAD-hoz adott egyedi IOTC-azonosító;

h)azon DFAD biológiai lebonthatósági kategóriája, vagy adott esetben naplója, amellyel a bóját telepítették;

i)a telepítés dátuma és időpontja;

j)a telepítés helye.

(5)A bójatulajdonosok a DFAD-nyilvántartás hatálybalépése előtt telepített és 2026. január 1-jén, a DFAD-nyilvántartás hatálybalépésekor még aktív bójákat is feltüntetik.

(6)A bójatulajdonos a DFAD-nyilvántartáson keresztül és az aktiválást követő 24 órán belül értesíti az IOTC titkárságát és a lobogó szerinti tagállamot a műszerezett bója aktiválásáról, az IOTC titkársága által a DFAD-hoz adott egyedi IOTC-azonosítóval együtt.

(7)A tagállamok ellenőrzik a bójatulajdonos által a DFAD-nyilvántartásban megadott információkat, és azokat évente legalább egyszer hitelesítik.

(8)A bójatulajdonos a DFAD-nyilvántartáson keresztül és az inaktiválást követő 72 órán belül értesíti az IOTC titkárságát a műszerezett bója inaktiválásáról, beleértve azt is, hogy megtörtént-e a DFAD és a műszerezett bója kiemelése. Ha a DFAD-hoz rögzített aktív bóját kiemelés nélkül inaktiválják, a bójatulajdonos a DFAD-nyilvántartáson keresztül küldött értesítésben megadja a bója utolsó helyét, valamint az inaktiválás dátumát, időpontját és okát. A bójatulajdonos rögzíti a DFAD-nyilvántartásban, ha egy műszerezett bóját leszereltek (azaz a bóját kiemelték, de annak újbóli telepítése vagy aktiválása nem lehetséges).

(9)A tagállamok naponta tájékoztatják a Bizottságot az összes aktív FAD-ról, a következő információk megadásával:

a)a földrajzi helyzet (fok, perc és másodperc);

b)a dátum;

c)az időpont;

d)a műszerezett bója egyedi hivatkozási száma;

e)a műszerezett bójához rendelt hajók neve és IOTC lajstromszáma.

Az információkat havonta kell összeállítani, és legkorábban 30 nappal, de legkésőbb az érintett információk havi összeállítását követő 60 napon belül kell benyújtani. A Bizottság ezen információkat továbbítja az IOTC titkárságának.

(10)A tagállamok indokolt kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz a más szerződő felek által telepített DFAD-okra vonatkozóan a (4) bekezdés c), d) és j) pontjában felsorolt információkhoz való hozzáférés iránt.

(11)Ha egy másik szerződő fél kér hozzáférést a valamely tagállam által telepített DFAD-okra vonatkozóan a (4) bekezdés c), d) és j) pontjában felsorolt információkhoz, a Bizottság továbbítja ezt a kérelmet az érintett tagállamnak, miután felkérte a kérelmező szerződő felet a kérelem indokolására. Az érintett tagállam 20 napon belül közli a Bizottsággal, hogy hozzájárul-e a (4) bekezdés j) pontjában említett információk átadásához, vagy indokolt elutasítással megtagadja azt.”

7.A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Lehorgonyzott FAD-ok

(1)Az uniós halászhajók a lehorgonyzott FAD-okhoz kapcsolódó halászati tevékenységeket a 3. mellékletben meghatározott különleges adatelemek felhasználásával rögzítik. Ezen információkat a tagállamok az 51. cikk (2) bekezdésének megfelelően továbbítják a Bizottságnak.

(2)A tagállamok nemzeti kezelési tervet dolgoznak ki a lehorgonyzott FAD-ok halászhajóik általi használatára vonatkozóan. A kezelési terv a 2. mellékletben meghatározott iránymutatásokat követi.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy hajóik csak olyan lehorgonyzott FAD-okat használjanak, amelyek tartósan és egyértelműen meg vannak jelölve azzal az egyedi nemzeti azonosító számmal, amely azonosítja a tagállamokat vagy (adott esetben) a hajó(ka)t, amely(ek)hez a lehorgonyzott FAD-ok tartoznak.

(4)A tagállamok tengeri ellenőrzések végzésével biztosítják a telepített lehorgonyzott FAD-ok 9a. cikkének megfelelő jelölését és felépítését.

(5)A tagállamok az új lehorgonyzott FAD-ok uniós vizeken történő telepítését a telepítést követő 15 napon belül jelentik a Bizottságnak, a következő információkkal együtt:

a)telepítési dátum;

b)GPS-helyzet;

c)a (4) bekezdésben említett egyedi nemzeti azonosító szám.

A Bizottság ezen információkat haladéktalanul, de legkésőbb a telepítést követő 21 napon belül megküldi az IOTC titkárságának.

(6)A tagállamok legkésőbb 75 nappal az IOTC éves ülése előtt eredményjelentést nyújtanak be a lehorgonyzott FAD-ok használatára vonatkozó kezelési terv végrehajtásáról, és szükség esetén az eredetileg benyújtott irányítási terv felülvizsgálatáról. Az eredményjelentés tartalmazza a telepített, elveszített, hátrahagyott és tengerbe vetett lehorgonyzott FAD-ok nyilvántartását, valamint a (3) bekezdésben említett ellenőrzések számát és eredményét.

(7)A Bizottság ezen információkat legkésőbb 60 nappal az IOTC éves ülése előtt továbbítja az IOTC titkárságának.”

8.A szöveg a következő 9a. cikkel egészül ki:

„9a. cikk

A lehorgonyzott FAD-ok kialakítása és felépítése

(1)A tagállamok és az uniós halászhajók az AFAD-ok felszín alatti aggregátorainak felépítéséhez csak belegabalyodást megelőző kialakítást és anyagot használhatnak. A kikötőkötélhez rögzített felszín alatti aggregátorokat biológiailag lebontható anyagokból kell készíteni.

(2)A tagállamokat és az uniós halászhajókat arra ösztönzik, hogy az AFAD-okat hosszabb élettartamot biztosító anyagokból építsék.

(3)A tagállamok és az uniós halászhajók biztosítják, hogy a telepített AFAD-ok telepítésére vagy cseréjére szolgáló helyszín kiválasztásakor figyelembe vegyék a tengerfenék jellegét és profilját. A veszteség kockázatának csökkentése érdekében lehetőség szerint kerülni kell a meredek lejtésű helyeket.

(4)A tagállamok és az uniós halászhajók a visszahúzó erővel és az áramlatokkal és hullámokkal szembeni ellenállás csökkentését célzó áramvonalas kialakítások alkalmazása révén biztosítják, hogy az AFAD-ok felhajtóereje alkalmas legyen a nyílt tengeri és erős áramlatú helyeken történő telepítéshez.”

9.A 13. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az IOTC szabályozása alá eső fajok átrakásának fogadására jogosult uniós szállítóhajók az átrakott halakat halászhajónként különítik el és tárolják, és rakodási tervet készítenek, amely hajók, főbb fajok és lehetőség egyéb fajok szerint tünteti fel a hajófenékben lévő mennyiségek helyét. A szállítóhajó parancsnoka kérésre benyújtja a rakodási tervet az ellenőröknek.”

10.A 20. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b) jelentenie kell a cetekkel való interakciót a hajó lobogója szerinti tagállamnak, az alábbi információk közlésével:

–a faj (ha ismert),

–az egyedek száma,

–a történtek rövid leírása, lehetőség szerint részletezve azt, hogy hogyan és miért történhetett meg az eset,

–a bekerítés helye,

–a biztonságos visszaengedés érdekében megtett lépések, és

–az állat visszaengedéskori állapotának értékelése, közölve azt is, ha a cet még élt, amikor visszaengedték, de később elpusztult.”;

b) a szöveg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A tagállamok biztosítják, hogy az uniós halászhajók megfelelő enyhítő, azonosítási, kezelési és visszaengedési technikákat ismerjenek és alkalmazzanak, és a fedélzeten tartsák a cetek biztonságos visszaengedéséhez szükséges valamennyi felszerelést.”

11.A 22. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az uniós halászhajók enyhítő intézkedéseket alkalmaznak a tengeri madarak járulékos befogásának visszaszorítása érdekében minden halászterületen, halászati idényben és halászati tevékenység során. A déli szélesség 25°-tól délre eső területen minden horogsoros hajó az e rendelettel módosított 4. mellékletben meghatározott három enyhítő intézkedés közül legalább kettőt alkalmaz, vagy alternatívaként horogvédő eszközöket használ, és megfelel az adott intézkedésekre vonatkozóan előírt minimumszabályoknak. A madárriasztó zsinórok kialakítása és telepítése megfelel az 5. mellékletben meghatározott kiegészítő előírásoknak.”

12.A 30. cikk a következő (4), (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Amennyiben a regionális megfigyelői program kötelező adatszolgáltatási minimumszabályai 28 teljesülnek, a tagállamok az (1) bekezdésben előírt minimális emberi megfigyelői lefedettséget elektronikus megfigyelési rendszerrel (EMS) egészíthetik ki vagy helyettesíthetik. Az EMS-t szükség esetén kikötői mintavétellel és/vagy az IOTC által jóváhagyott egyéb adatgyűjtési módszerekkel kell kiegészíteni.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott minimális lefedettség részleges vagy teljes elérése érdekében az EMS bevezetése mellett döntő tagállamok biztosítják, hogy nemzeti elektronikus megfigyelési programjuk, elektronikus megfigyelési rendszerük és adatszabványaik megfeleljenek az IOTC regionális elektronikus megfigyelési programja (REMP) céljából e rendeletben meghatározott követelményeknek. Ez magában foglalja az e rendelettel megállapított, többek között a 11. mellékletben meghatározott követelményeket.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott minimális lefedettség részleges vagy teljes elérése érdekében az EMS bevezetése mellett döntő tagállamok:

a)biztosítják, hogy az EM-berendezéssel felszerelt összes hajóra vonatkozóan kidolgozzák és eljuttatják a tagállam illetékes hatóságainak a 11. mellékletben meghatározott hajómegfigyelési tervet;

b)biztosítják, hogy a hajómegfigyelési tervet követő hajókon EM-berendezést szereljenek fel a szükséges adatok gyűjtése és a Bizottság által elfogadott lefedettségi célkitűzések teljesítése érdekében;

c)biztosítják, hogy az EMS végrehajtása összhangban legyen az IOTC REMP-jével és annak minimumszabályaival;

d)együttműködnek a nemzeti EM-programok kompatibilitásának és harmonizálásának biztosítása érdekében;

e)dokumentálják a halászati kormányzati hatóságok, valamint a hajótulajdonosok és a legénység szerepét és feladatait többek között a berendezések telepítése és karbantartása, a kamerák rutinszerű tisztítása, az elektronikus adathordozók elküldése, az EM-rekordokhoz és EM-adatokhoz való hozzáférés, valamint az EMS mechanikai vagy műszaki meghibásodására adott válaszlépések tekintetében;

f)megadják az IOTC titkárságának az EM-programkoordinátor(ok) elérhetőségét.”

13.A 31. cikk szövege a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Feladataik ellátása során a megfigyelők az IOTC regionális megfigyelői program minimális standard adatmezők, az IOTC adatgyűjtési űrlapok, az IOTC fajazonosító kártyák, az IOTC megfigyelői kézikönyv és az IOTC megfigyelői űrlapok használatát végzik, a Bizottság által rendelt módon 29 .

(1b) Az erszényes kerítőhálós hajókra telepített megfigyelők az egyes DFAD-ok telepítése előtt részletes adatokat gyűjtenek a DFAD adott kialakításáról és annak a 3a. mellékletben meghatározott követelményeknek való megfeleléséről.”

14.A 33. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az EMS bevezetése mellett döntő tagállamok benyújtják a Bizottságnak a következő információkat:

a)minden év június 15-ig az EMS-t alkalmazó összes hajóra kiterjedő hajómegfigyelési tervet, amely a 11. mellékletben meghatározott iránymutatások szerint vázolja az egyes hajók EMS-beállításait;

b)minden év június 15-ig a regionális megfigyelői program adatgyűjtési táblázatát a következő adatmezőkkel:

i. az adatmező neve és leírása;

ii. az adatmező jelentéstételi követelményszintje (gyűjtése kötelező, gyűjtése esetén jelentése kötelező, nem kötelező);

iii. az egyes adatmezők adatainak gyűjtéséhez használt adatgyűjtési módszer rövid leírása;

iv. az 51. cikk (6) bekezdésével összhangban benyújtandó nemzeti tudományos jelentésükben a hajómegfigyelési terv összefoglalója a következőkkel:

–az EMS-t bevezető, lobogó alatt közlekedő hajók száma halászeszközönként és halászati típusonként,

–a flottán belül alkalmazott EMS-konfigurációk köre (beleértve a kamerák számát és elhelyezését az egyes konfigurációk esetében),

–a hatóságok által a hajók legénységére előírt EMS-követelmények általános leírása.”

15.A 44. cikk a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) „A kikötő szerinti tagállamok prioritásként kezelik a következő hajók kikötői ellenőrzését:

a)olyan szállítóhajók, amelyek AIS/VMS jelei gyanús körülmények között és magyarázat nélkül eltűnnek és/vagy kétes mozgást jeleznek;

b)a szállítóhajókról vezetett IOTC-nyilvántartásba be nem jegyzett szállítóhajók.

(4) Az átrakási tevékenységek kikötői ellenőrzésének magában kell foglalnia az átrakási művelet egészének figyelését, beleértve a lobogó szerinti szerződő fél által a halászhajónak a kikötőben történő átrakásra kiadott előzetes engedély felülvizsgálatát.”

16.Az 51. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdésben említett információkon kívül a tagállamok megadják az ellátóhajókat és FAD-okat, valamint AFAD-ok közelében halászó halászhajókat alkalmazó erszényes kerítőhálós flotta által szolgáltatott következő halászati erőkifejtési adatokat:”.

17.Az 51. cikk (2) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

„d) a lebegő tárgyhoz (DFAD vagy rönk) és/vagy műszerezett bójához kapcsolódó halászati tevékenységek a 3. mellékletben meghatározott konkrét adatelemek használatával;

e) az AFAD-okhoz kapcsolódó halászati tevékenységek a 3. mellékletben meghatározott konkrét adatelemek használatával.”

18.Az 51. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A tagállamok az IOTC éves ülése előtt 75 nappal benyújtják a Bizottságnak az előző naptári évre vonatkozó információkat, amelyeknek tartalmazniuk kell a jelentéstételi kötelezettségeik teljesítése érdekében hozott intézkedéseket az IOTC által szabályozott valamennyi halászati tevékenység – többek között az IOTC által szabályozott halászat keretében kifogott cápafajok – vonatkozásában, különös tekintettel a közvetlen és járulékos fogásokra vonatkozó adatgyűjtés javítása érdekében tett lépésekre, valamint a biológiailag lebontható DFAD-ok 8b. cikk szerinti végrehajtására. A Bizottság az adatokat uniós végrehajtási jelentésben foglalja össze, amelyet elküld az IOTC titkárságának.”

19.Az 51. cikk (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

„e) a 30. cikk (4) bekezdése szerinti jelentés az EMS-ről.”

20.Az 54. cikk (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

„k) a 8c. cikk szerinti, sodródó FAD-okkal összefüggő jelentéstételi kötelezettségek és értesítések változásai.”

21.Az (EU) 2022/2343 rendelet 2. és 3. mellékletének helyébe e rendelet IV. mellékletének szövege lép.

22.Az (EU) 2022/2343 rendelet a 3a. és 3b. melléklettel egészül ki az e rendelet IV. mellékletében foglaltak szerint.

23.Az (EU) 2022/2343 rendelet 4. melléklete az e rendelet IV. mellékletében foglalt szövegnek megfelelően módosul.

24.Az (EU) 2022/2343 rendelet a 11. melléklettel egészül ki az e rendelet IV. mellékletében foglaltak szerint.

7. cikk

Az (EU) 2023/2053 rendelet módosításai

1.A 30. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A tervezett közös halászati művelet végrehajtását akadályozó vis major esetén az (5) bekezdésben meghatározott határidők nem alkalmazandók a rendeltetési hely szerinti halgazdaságokra vonatkozó információk tekintetében. Ilyen esetekben az érintett tagállam átruházhatja a közös halászati műveletben részt vevő hajók fel nem használt kvótáit saját hajóira vagy más tagállamok más közös halászati műveletben részt vevő hajóira, feltéve, hogy az átruházásra vis major miatt van szükség. A tagállamok a lehető leghamarabb értesítik a Bizottságot az ilyen átruházásokról, a vis majornak minősülő események leírásával együtt. Ezen információkat a fel nem használt kvótát átvevő hajók bevonásával járó közös halászati művelet megkezdése előtt továbbítják a Bizottságnak. A Bizottság ezen információkat továbbítja az ICCAT titkárságának.”

2.A 34. cikk a következőképpen módosul:

a)a (3), (4) és (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az (1) bekezdésétől elérve, a kékúszójú tonhal kirakodási helye szerinti tagállamok rövidebb időszakot is megállapíthatnak az (1) bekezdésben említett előzetes értesítésre a 26. cikkben említett hajólistán szereplő, legalább 12 méter teljes hosszúságú azon uniós halászhajók esetében, amelyek 3 példánynál vagy egy tonnánál kevesebbet kékúszójú tonhalat fognak ki, figyelembe véve a halászati termékek típusát és a halászterület, valamint a kikötő vagy kirakodási hely közötti távolságot, és feltéve, hogy az előzetes értesítés ilyen rövidebb időszaka nem rontja az adott tagállam ellenőrzési képességét.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel élő tagállamok a 14. cikkben említett megfigyelési, ellenőrzési és vizsgálati tervükben a végrehajtást megelőzően benyújtják ezeket az információkat, beleértve az esetlegesen lerövidített előzetes értesítési időszak részleteit és annak indokait, valamint az előzetes értesítés fennmaradó feltételeit. Minden későbbi változásról haladéktalanul, de legalább 20 nappal a változás hatálybalépése előtt értesíteni kell a Bizottságot. A Bizottság ezen információkat legalább 14 nappal a változások hatálybalépése előtt továbbítja az ICCAT titkárságának, és a Bizottság hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat a Bizottság nyilvános honlapján. A tagállamok az előzetes értesítés rövidebb időszakaira vonatkozó információkat szintén elérhetővé teszik nyilvános honlapokon.

(5) A kikötő szerinti tagállam hatóságai a kikötőbe való belépés időpontjától számított egy évig nyilvántartást vezetnek minden előzetes értesítésről.

(5a) A kikötő szerinti tagállam illetékes ellenőrző hatóságai minden Unióban történő kirakodást ellenőriznek, egy bizonyos százalékukat pedig a kvótát, a flotta méretét és a halászati erőkifejtést figyelembe vevő kockázatértékelési rendszer alapján vizsgálatnak vetik alá. Az egyes tagállamok által elfogadott ellenőrzési rendszerek valamennyi részletét meg kell határozni a 14. cikkben említett éves megfigyelési, ellenőrzési és vizsgálati tervben.”;

b) a szöveg a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Amennyiben a kékúszójú tonhal kirakodására a bejelentett tagállam kikötőitől vagy kirakodási létesítményeitől eltérő szerződő fél kikötőkben vagy szerződő fél kirakodási létesítményekben kerül sor, az uniós fogóhajók parancsnokai – a hajó teljes hosszától függetlenül – a kirakodás befejezését követő 48 órán belül kirakodási nyilatkozatot nyújtanak be a kékúszójú tonhal kirakodási helye szerinti szerződő félnek, amely tartalmazza az 1224/2009/EK rendelet 17. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában előírt információkat, valamint a kirakodott kékúszójú tonhal mennyiségét és tömegét.”

3.A 42. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az áthelyezés során a halakkal együtt az eredeti ITD-t is el kell juttatni a rendeltetési hely szerinti halgazdaságba, ahol a kékúszójútonhal-egyedeket ketrecbe helyezik. Amikor az első áthelyezés során egy fogást az erszényes kerítőhálóból vagy a csapdából egynél több szállítóketrecbe helyeznek át, az átadó üzemeltetőnek az ITD eredeti példányából másodpéldányt kell készítenie. További áthelyezés esetén az átadó vontatóhajó parancsnokának az ITD 3. szakaszának (További áthelyezések) kitöltésével kell naprakésszé tennie az ITD-t, majd a naprakész ITD-t az átvevő vontatóhajó rendelkezésére kell bocsátania. A frissített ITD-t az átadó vontatóhajó parancsnoka lemásolja, ha a továbbszállításra kerülő halat egynél több szállítóketrecbe osztják el. Az eredeti/frissített ITD egy példányát az átadó fogó- vagy vontatóhajók fedélzetén kell tartani, vagy azt az átadó csapda vagy az átadó halgazdaság üzemeltetőjének kell őriznie, és annak a halászati idény időtartama alatt ellenőrzés céljából bármikor hozzáférhetőnek kell lennie.”

4.A 43. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) az első áthelyezés és bármely önkéntes vagy ellenőrzési célú áthelyezés esetén a regionális ICCAT-megfigyelőnek, az átvevő vontatóhajó parancsnokának, valamint a halászati út végén az átadó üzemeltető lobogója vagy csapdájának helye szerinti tagállam illetékes hatóságának;”.

5.A 46a. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A vontatóhajónak a halgazdaság közelébe érkezésekor a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága biztosítja, hogy a vontatóhajó és a ketrec legalább 0,1 tengeri mérföld távolságra maradjon a halgazdaság bármely létesítményétől, amíg a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága fizikailag jelen nem lesz. Az említett vontatóhajók helyzetét és tevékenységét folyamatosan figyelemmel kell kísérni.”

6.A 46a. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A halakat minden év augusztus 22-e előtt ketrecbe kell helyezni, kivéve, ha a halgazdaságért felelős tagállam illetékes hatóságai ennek elmulasztását alaposan megindokolják, beleértve a vis majort is, és az indokolást a ketrecbehelyezési jelentés benyújtásakor csatolják. A fenti határidő a halgazdaságok közötti áthelyezésekre nem alkalmazandó.”

7.A 49. cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A halgazdaság területén tartósan fennálló zavarossági körülmények esetén a halgazdasági szerződő fél illetékes hatósága engedélyezheti, hogy az ellenőrzési célú ketrecbe helyezést a halgazdaságon kívül egy olyan szomszédos területen végezzék, ahol elegendő a látótávolság. A szerződő felek szabványos módszerek szerint dokumentálják a zavarosság mérését.”

8.Az 56b. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Halgazdaságon belüli áthelyezésre nem kerülhet sor a halgazdaság tagállama szerinti illetékes hatóság engedélye nélkül. Minden egyes áthelyezést ellenőrző kamerákkal kell rögzíteni, hogy igazolják az áthelyezett kékúszójútonhal-egyedek számát. A videofelvételnek meg kell felelnie a videofelvétel-készítési eljárásokhoz a X. mellékletben meghatározott minimumszabályoknak. A halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága nyomon követi ezeket az áthelyezéseket, valamint biztosítja azt, hogy minden halgazdaságon belüli áthelyezést rögzítsenek az eBCD-rendszerben.”

9.Az 56b. cikk a következő új (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága legfeljebb 5 %-os hibahatárt engedélyezhet a kékúszójú tonhal egyedeinek az átvitel értékelése révén megállapított száma és a ketrecben lévő egyedek várt száma között. Amennyiben az eltérés 5 %-nál nagyobb, a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága elrendeli a kékúszójú tonhal megfelelő számú egyedének visszaengedését. A visszaengedési műveletet a XII. melléklettel összhangban kell végrehajtani. Az eltéréseknek a halgazdaság különböző ketrecei közötti kiegyenlítése nem megengedett.”

10.A 66. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) adatszolgáltatási határidők a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontjában, a 9. cikk (1) bekezdésében, a 16. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 24. cikk (4) bekezdésében, a 26. cikk (1) bekezdésében, a 29. cikk (1) bekezdésében, a 32. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 35. cikk (5) és(6) bekezdésében, a 36. cikkben, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 44. cikk (2) bekezdésében, az 52. cikk (2) bekezdésében, az 57. cikk (5) bekezdésének b) pontjában és az 58. cikk (6) bekezdésében meghatározottak szerint;”.

11.A 66. cikk (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c) a halászati idényeknek a 17. cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdésében előírt időszakai;”.

12.A 66. cikk (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e) a 13. cikkben, a 15. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 20. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében, a 38. cikk (1) bekezdésében, a 44. cikk (2) bekezdésében, a 46. cikk (1) bekezdésében, az 50. cikkben és az 51. cikk (8) bekezdésében meghatározott százalékos arányok és referenciaparaméterek;”.

13.A 66. cikk (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„f) a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában, a 11. cikk (1) bekezdésében, a 16. cikk (1) bekezdésében, a 24. cikk (1) bekezdésében, a 25. cikk (3) bekezdésében, a 29. cikk (1) bekezdésében, a 30. cikk (5) bekezdésében, a 32. cikk (1) bekezdésében, a 34. cikk (2) bekezdésében és a 40. cikk (1) bekezdésében említett, a Bizottságnak benyújtandó információk);”.

14.A 66. cikk (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

„o) a 32. cikk (1) bekezdésében említett napi fogási jelentésekben szereplő információk, a 34. cikk (2) bekezdésében említett, a kirakodások előzetes bejelentésére vonatkozó információk, a 40. cikk (1) bekezdésében említett előzetes áthelyezési értesítésben feltüntetendő információk.”

8. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2107 rendelete (2017. november 15.) az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 315., 2017.11.30., 1. o.), ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2017/2107/oj .

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2053 rendelete (2023. szeptember 13.) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves gazdálkodási terv létrehozásáról, az 1936/2001/EK, az (EU) 2017/2107 és az (EU) 2019/833 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/1627 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 238., 2023.9.27., 1. o.), ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2053/oj .

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2833 rendelete (2023. december 13.) a kékúszójú tonhalra (Thunnus thynnus) vonatkozó fogási dokumentációs program létrehozásáról és a 640/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 2023/2833, 2023.12.20.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2833/oj.

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács 2018. július 4-i (EU) 2018/975 rendelete a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezetet (SPRFMO) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról (HL L 179., 2018.7.16., 30. o.), ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2018/975/oj .

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1231 rendelete (2021. július 14.) az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2019/833 rendelet módosításáról (HL L 274., 2021.7.30., 32. o.), ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1231/oj .

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2037 rendelete (2022. október 19.) az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2019/833 rendelet módosításáról (HL L 275., 2022.10.25., 11. o.), ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2037/oj és Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2857 rendelete (2023. december 13.) az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2019/833 rendelet módosításáról (HL L 2857., 2023.12.20.), ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2857/oj .

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2017.12.28., 81. o.), ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2017/2403/oj .

(8)    A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.), ELI: https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2008/1005/oj?locale=hu .

(9)    HL C ., ., . o.

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2107 rendelete (2017. november 15.) az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 315., 2017.11.30., 1. o.), ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2017/2107/oj .

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1154 rendelete (2019. június 20.) a kardhal földközi-tengeri állományára vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint az 1967/2006/EK tanácsi rendelet és az (EU) 2017/2107 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 188., 2019.7.12., 1. o.), ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2019/1154/oj .

(12)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2053 rendelete (2023. szeptember 13.) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves gazdálkodási terv létrehozásáról, az 1936/2001/EK, az (EU) 2017/2107 és az (EU) 2019/833 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/1627 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 238., 2023.9.29., 1. o.), ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2053/oj .

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/897 rendelete (2024. március 13.) az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2017/2107 rendelet, valamint az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves gazdálkodási terv létrehozásáról szóló (EU) 2023/2053 rendelet módosításáról (HL L 2024/897, 2024.3.19., http://data.europa.eu/eli/reg/2024/897/oj).

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2053 rendelete (2023. szeptember 13.) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves gazdálkodási terv létrehozásáról, az 1936/2001/EK, az (EU) 2017/2107 és az (EU) 2019/833 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/1627 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 238., 2023.9.27., 1. o.), ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2053/oj .

(15)    Az Európai Parlament és a Tanács 2018. július 4-i (EU) 2018/975 rendelete a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezetet (SPRFMO) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról (HL L 179., 2018.7.16., 30. o.), ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2018/975/oj .

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/833 rendelete (2019. május 20.) az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról, az (EU) 2016/1627 rendelet módosításáról, valamint a 2115/2005/EK és az 1386/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2019.5.28., 1. o.), ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2019/833/oj .

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1231 rendelete (2021. július 14.) az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2019/833 rendelet módosításáról (HL L 274., 2021.7.30., 32. o.), ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1231/oj ; Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2037 rendelete (2022. október 19.) az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2019/833 rendelet módosításáról (HL L 275., 2022.10.25., 11. o.), ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1231/oj ; Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2857 rendelete (2023. december 13.) az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2019/833 rendelet módosításáról (HL L 2857., 2023.12.20.), ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2857/oj .

(18)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/56 rendelete (2021. január 20.) az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság létrehozásáról szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 24., 2021.1.26., 1. o.), ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2021/56/oj .

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2056 rendelete (2022. október 19.) a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések megállapításáról, valamint az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 276., 2022.10.26., 1. o.), ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2056/oj .

(20)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2343 rendelete (2022. november 23.) az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) illetékességi területén alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 311., 2022.12.2., 1. o.), ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2343/oj .

(21)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_interinstit/2016/512/oj.

(22)    Elérhető itt: https://www.sprfmo.int/science/benthic-impact-assessments/ .

(23)    Elérhető itt: https://www.sprfmo.int/science/ .

(24)    A Bizottság 404/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. április 8.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 113., 2011.4.30., 1. o. ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2011/404/oj ).

(25)    https://www.iattc.org/GetAttachment/7101d6dd-24e2-428b-afe1-aab5f05726ae/C-24-05_Sharks%E2%80%93amends-and-replaces-Res.-C-23-07.pdf.

(26)    https://www.iattc.org/GetAttachment/82979774-0873-498a-8416-67ca268e023a/C-22-02_Compliance.pdf.

(27)    https://data.iotc.org/reference/latest/guidelines/#DFOB-related_activities.

(28)    IOTC regionális megfigyelői program adatgyűjtési mezők: https://iotc.org/sites/default/files/documents/2023/05/IOTC-ROS-DataStandards.pdf.

(29)    https://iotc.org/science/regional-observer-scheme-science.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.5.12.

COM(2025) 195 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2017/2107 rendelet, a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezetet (SPRFMO) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2018/975 rendelet, az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2019/833 rendelet, az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság létrehozásáról szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2021/56 rendelet, a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2022/2056 rendelet, az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) illetékességi területén alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2022/2343 rendelet, valamint az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves gazdálkodási terv létrehozásáról szóló (EU) 2023/2053 rendelet módosításáról

MELLÉKLET

Az (EU) 2018/975 rendelet következő mellékletei módosulnak:

1. A IV. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„IV. MELLÉKLET
Iránymutatások a potenciális veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák észlelésére vonatkozó értesítések előkészítéséhez és küldéséhez

1. Általános információk

a)    elérhetőségi adatok;

b)    lobogó;

c)    a hajó neve;

d)    a halászati erőkifejtés és az értesítés időpontjai;

e)    a vontatás megkezdésének időpontja (UTC);

f)    a vontatás befejezésének időpontja (UTC);

g)    az alkalmazott halászeszköz.

2. A földrajzi helyzetre vonatkozó információk

a)    fenékvonóháló vagy vízközi vonóháló;

b)    a vonóháló kezdeti és végső helyzete (a legközelebbi századfokra kerekítve).

3. A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémára vonatkozó információk

a)    összefoglaló adatok:

i. a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák észlelt indikátortaxonjainak a száma;

ii. a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák észlelt indikátortaxonjainak az össztömege;

b)    részletes adatok:

i. a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák egyes indikátortaxonjainak tömege a vonóhálóban (beleértve a küszöbérték alattiakat is).”

2. A X. melléklet a következőképpen módosul:

1.Az A.1. szakaszban a g) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„g)    UVI (egyedi hajóazonosító szám)/Lloyd’s/IMO-szám”.

2.A B.2. szakaszban a c) és d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)    A vontatás kezdőpozíciója (szélesség/hosszúság a legközelebbi századfokra kerekítve fenékhalászat esetében és a legközelebbi tizedfokra kerekítve nyílt vízi vonóháló esetében – decimális formátum);

d)    A vontatás zárópozíciója (szélesség/hosszúság a legközelebbi századfokra kerekítve fenékhalászat esetében és a legközelebbi tizedfokra kerekítve nyílt vízi vonóháló esetében – decimális formátum);”.

3.A B.2. szakasz n), o), p) és q) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„n)    Tengeri emlősök, tengeri madarak, hüllők vagy más aggasztó állapotú fajok kifogása esetén a G. szakaszban leírt követelményeknek megfelelően jelentést kell tenni.

o)    Tengerfenéki anyag – beleértve a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák indikátortaxonjait 1 – kifogását fel kell jegyezni a H. szakaszban leírt követelményeknek megfelelően.

p)    Valamennyi (FAO-fajkóddal jelölt) visszadobott faj becsült fogásmennyisége fajok szerinti bontásban, élőtömegben kifejezve (a legközelebbi egész kg-ra kerekítve), beleértve a tengerfenéki taxonokat is.

q)    Jegyezze fel a járulékos fogások mérséklésére alkalmazott intézkedéseket az alábbiak szerint:

i. madárriasztó zsinórok – alkalmazás esetén jegyezze fel az L. szakaszban leírt adatokat;

ii. madárriasztó zsinórfüggöny(ök) – alkalmazás esetén jegyezze fel az N. szakaszban leírt adatokat;

iii. belsőségek kezelése – alkalmazás esetén jegyezze fel az alábbiakat:

i. a halászeszköz kivetésekor és behúzásakor nem dobnak belsőségeket a tengerbe;

ii. csak a folyékony feldolgozási hulladék kerül kibocsátásra;

iii. a hulladék-kibocsátás adagolása ≥ 2 óra/egyéb/nincs;

iv. egyéb – alkalmazás esetén jegyezze fel az adatokat.”

4.A C.2. szakasz d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)    A hálókivetés kezdőpozíciója (szélesség/hosszúság a legközelebbi századfokra kerekítve);”.

5.A C.2. szakaszban a j), k), l) és m) pont helyébe a következő szöveg lép:

„j)    Tengeri emlősök, tengeri madarak, hüllők vagy más aggasztó állapotú fajok kifogása esetén a G. szakaszban leírt követelményeknek megfelelően jelentést kell tenni.

k)    Tengerfenéki anyag – beleértve a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák indikátortaxonjait 2 – kifogását fel kell jegyezni a H. szakaszban leírt követelményeknek megfelelően.

l)    Valamennyi (FAO-fajkóddal jelölt) visszadobott faj becsült fogásmennyisége fajok szerinti bontásban, élőtömegben kifejezve (a legközelebbi egész kg-ra kerekítve), beleértve a tengerfenéki taxonokat is.

m)    Jegyezze fel a járulékos fogások mérséklésére alkalmazott intézkedéseket az alábbiakban leírt típusok felhasználásával, az előírt adatok megadásával:

i. madárriasztó zsinórok – alkalmazás esetén jegyezze fel az L. szakaszban leírt adatokat;

ii. madárriasztó zsinórfüggöny(ök) – alkalmazás esetén jegyezze fel az N. szakaszban leírt adatokat;

iii. belsőségek kezelése – alkalmazás esetén jegyezze fel az alábbiakat:

i. a halászeszköz kivetésekor és behúzásakor nem dobnak belsőségeket a tengerbe;

ii. csak a folyékony feldolgozási hulladék kerül kibocsátásra;

iii. a hulladék-kibocsátás adagolása ≥ 2 óra/egyéb/nincs;

iv. éjszakai kihelyezés (amikor a kihelyezés a tengeri napnyugta és a tengeri napkelte közötti napszakra korlátozódik);

v. egyéb – alkalmazás esetén jegyezze fel az adatokat.”

6.A D.2. szakaszban a c) és d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)    A horogsor-kihelyezés kezdőpozíciója (szélesség/hosszúság a legközelebbi századfokra kerekítve – decimális formátum);

d)    A horogsor-kihelyezés zárópozíciója (szélesség/hosszúság a legközelebbi századfokra kerekítve – decimális formátum);”.

7.A D.2. szakaszban a k), l), m) és n) pont helyébe a következő szöveg lép:

„k)    Tengeri emlősök, tengeri madarak, hüllők vagy más aggasztó állapotú fajok kifogása esetén a G. szakaszban leírt követelményeknek megfelelően jelentést kell tenni.

l)    Tengerfenéki anyag – beleértve a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák indikátortaxonjait – kifogását fel kell jegyezni a H. szakaszban leírt követelményeknek megfelelően.

m)    Valamennyi (FAO-fajkóddal jelölt) visszadobott faj becsült fogásmennyisége fajok szerinti bontásban, élőtömegben kifejezve (a legközelebbi egész kg-ra kerekítve), beleértve a tengerfenéki taxonokat is.

n)    Jegyezze fel a járulékos fogások mérséklésére alkalmazott intézkedéseket és a csali típusát az alábbiakban leírtak szerint, az előírt adatok megadásával:

i. madárriasztó zsinórok – alkalmazás esetén jegyezze fel az M. szakaszban leírt adatokat;

ii. madárriasztó zsinórfüggöny(ök) – alkalmazás esetén jegyezze fel az O. szakaszban leírt adatokat;

iii. belsőségek kezelése – alkalmazás esetén jegyezze fel az alábbiakat:

i. a halászeszköz kivetésekor és behúzásakor nem dobnak belsőségeket a tengerbe;

ii. csak a folyékony feldolgozási hulladék kerül kibocsátásra;

iii. a hulladék-kibocsátás adagolása ≥ 2 óra/egyéb/nincs;

iv. éjszakai kihelyezés (amikor a kihelyezés a tengeri napnyugta és a tengeri napkelte közötti napszakra korlátozódik);

v. zsinórnehezékek – alkalmazás esetén jegyezze fel az M. szakaszban leírt adatokat;

vi. a csali típusa – jegyezze fel, hogy milyen típusú a csali: hal/tintahal/vegyes; élő/nem élő/vegyes; fagyasztott/kiolvasztott/vegyes; szintetikus;

vii. egyéb – alkalmazás esetén jegyezze fel az adatokat;”.

8.A D.2. szakasz p), q) és r) pontját el kell hagyni.

9.Az E. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„E. Gyűjtendő hosszgyakorisági adatok

A célfajokról és – ha van elég idő – az egyéb fő, járulékosan kifogott fajokról a mintában szereplő fajokra nézve reprezentatív és véletlenszerűen kiválasztott hosszgyakoriság-adatokat kell gyűjteni. A hosszadatokat a lehető legpontosabb, az adott faj tekintetében megfelelő mértékegység szerint (cm vagy mm, a legközelebbi egész értékre fel- vagy lekerekítve) kell gyűjteni és rögzíteni, valamint az alkalmazott mérés típusát (teljes hossz, a farok tövéig mért hossz vagy standard hossz) is fel kell jegyezni. Amennyiben lehetséges, minden egyes faj vonatkozásában rögzíteni kell vagy meg kell becsülni a hosszgyakoriság méréséhez használt minták össztömegét, fel kell jegyezni a becslés módszerét, valamint a megfigyelők számára előírható, hogy a mért halak nemét is határozzák meg a nemek szerint rétegzett hosszgyakoriság-adatok előállításához.

1. Kereskedelmi mintavételi protokoll

a)A valódi rájaféléktől és cápáktól eltérő halfajok:

i. a P. szakasszal összhangban a halak hosszát a legközelebbi egész cm-re kell kerekíteni olyan halak esetében, amelyek maximális hossza nagyobb, mint 40 cm;

ii. a P. szakasszal összhangban a halak hosszát a legközelebbi egész mm-re kell kerekíteni olyan halak esetében, amelyek maximális hossza kisebb, mint 40 cm.

b)Közönséges kalmár:

A köpeny hosszát a legközelebbi egész cm-re kell kerekíteni.

c)Valódi rájafélék:

meg kell mérni a legnagyobb úszófesztávolságot

d)Cápák:

minden egyes faj esetében a megfelelő hosszmérést kell alkalmazni (lásd a P. szakaszt). Alapesetben a teljes hosszt kell mérni.

e)Tengeri emlősök és hüllők (lehetőség szerint):

Amikor csak lehetséges, a teljes hosszt kell mérni.

2. Tudományos mintavételi protokoll

A fajok tudományos mintavételezéséhez a hosszmérést az 1. pontban meghatározottnál esetleg nagyobb pontossággal kell elvégezni.

A gerinctelenekre (vagyis a rákokra / homárokra) vonatkozó mérési szabványokat szükség szerint kell kidolgozni a kapcsolódó felderítő halászat fejlődésével összhangban.”

10.Az F.1. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„1.    A fő célfajok és – ha van elég idő – a fogásban található egyéb fő, járulékosan kifogott fajok reprezentatív mintáinak vonatkozásában a következő biológiai adatokat kell gyűjteni:

a)Faj.

b)Hossz (mm vagy cm). A mérés pontosságát és típusát fajonként kell meghatározni a fenti E. szakaszban meghatározottak szerint.

c)Az alkalmazott hossztípus (azaz teljes hossz, a farok tövéig mért hossz stb.).

d)Nem (hím, nőstény, nem kifejlett, nemtelen).

e)Ivarérettség szakasza (cápák esetében jelenteni kell a vemhességet, és hogy hány tojást/ivadékot találtak [ha van ilyen]).”

11.A G.1. szakasz e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e)    Ha az egyed elpusztult, előre meghatározott mintavételi protokollokkal összhangban megfelelő információkat vagy mintákat kell gyűjteni 3 szárazföldi azonosítás céljából. Amennyiben ez nem lehetséges, a megfigyelők számára a biológiai mintavételi eljárásokban meghatározottak szerint előírható az azonosításra felhasználható testrészek részmintáinak gyűjtése;”.

12.A G.2. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„2.    Fel kell jegyezni minden egyed nemét azon taxonok esetében, amelyeknél ez szemrevételezés útján lehetséges, mint például az úszólábúak, a kisebb cetfélék vagy az Elasmobranchii nembe tartozó aggasztó állapotú fajok esetében.”

13.A G.3. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„3.    Jegyezze fel minden egyed hosszát (cm) az alkalmazott hossztípus feltüntetésével. A mérési pontosságot és a típust fajonként kell meghatározni.”

14.A G. szakasz a következő 4. ponttal egészül ki:

„4.    Jegyezze fel minden egyed életszakaszát (pl. fiatal/kifejlett).”

15.A H. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„H. A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákat érintő halászat észlelése

(1)Valamennyi fenékhalászati művelet esetében, beleértve a vonóhálóval, a fenéken rögzített horogsorral és a kosarakkal folytatott halászatot, az alábbi adatokat kell gyűjteni valamennyi kifogott tengerfenéki taxonra vonatkozóan:

a)Faj (vagy fénykép csatolása, ha a nemzetség vagy a faj szintjén történő azonosítás nehéz).

b)A halászati művelet során kifogott, minden egyes felsorolt tengerfenéki taxon becsült mennyisége (tized kg pontossággal).

c)A tömegbecslés módszere (pl. vizuális becslés, teljes egészében mérve, az edények pontos száma megszorozva az edények számával) (megjegyzés: ezt az adatot nem gyűjti az SPRFMO titkársága, de kérésre rendelkezésre kell bocsátani).

d)Amennyiben lehetséges, és különösen a rendszertani útmutatókban nem szereplő új vagy ritka tengerfenéki fajok esetében egész mintákat kell gyűjteni, amelyeket szárazföldi azonosítás céljából megfelelő módon meg kell őrizni.

e)Amikor csak lehetséges, a megfigyelőknek mintákat és képeket kell gyűjteniük az SPRFMO tudományos bizottsága által végrehajtott, előre meghatározott egyedi kutatási programoknak vagy más nemzeti tudományos kutatásoknak megfelelően.

(2)Minden fenékhalászati művelet esetében a következő adatokat kell gyűjteni a XVII. mellékletben meghatározott, a veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma indikátoraként azonosított valamennyi taxonra vonatkozóan:

a)A veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma minden egyes, a halászati művelet során kifogott indikátortaxonjának becsült mennyisége (tized kg pontossággal).

b)Amennyiben lehetséges, a veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma minden egyes, a halászati művelet során kifogott indikátortaxonjának reprezentatív mintájáról készült fénykép, amelyet a lobogó szerinti tagállam a megfigyelői programján keresztül archivál úgy, hogy a fénykép összekapcsolható legyen a halászati művelet során feljegyzett konkrét tömegadattal.

c)Amennyiben lehetséges, a veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma minden egyes, a halászati művelet során kifogott indikátortaxonjának teljes mennyiségéről készült fénykép, amelyet a lobogó szerinti tagállam a megfigyelői programján keresztül archivál úgy, hogy a fénykép összekapcsolható legyen a halászati művelet során feljegyzett konkrét tömegadattal.

(3)Minden megfigyelt vonóháló esetében a következő adatokat kell gyűjteni a XVII. mellékletben meghatározott, a veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma indikátoraként azonosított valamennyi taxon tekintetében, a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák észlelésére vonatkozó megfelelő sablon használatával:

a)Annak feltüntetése, hogy a veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma bármely, vonóhálóba került indikátortaxonjának a tömege meghaladta-e a XVIII. mellékletben az adott taxonokra vonatkozóan meghatározott küszöbértékeket.

b)Annak feltüntetése, hogy a veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma legalább három, vonóhálóba került indikátortaxonjának a tömege meghaladta-e a XVIII. mellékletben az adott taxonokra vonatkozóan meghatározott küszöbértékeket.”

16.Az I. szakasz j) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„j)    A fogás helye (szélesség/hosszúság a legközelebbi tizedfokra kerekítve);”

17.A J.2. szakasz d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)    A fogások bejelentését és a biológiai mintavételi eljárásokat az alábbi fajcsoportok szerint kell fontossági sorrendbe sorolni:

A megfigyelési tevékenység e tevékenységek közötti megoszlása a művelet és a halászeszköz-kihelyezés típusától függ. Az almintáknak a nem megfigyelt mennyiségekhez viszonyított méretét (pl. a fajösszetétel tekintetében megvizsgált horogszám a kihelyezett horgok számához képest) kifejezetten fel kell jegyezni a tagállami megfigyelői program előírásai szerint.”

18.Az O.1. szakasz e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e)    Egyedi hajóazonosító szám/IMO-szám (ha van)”

19.Az O.3. szakasz d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)    Indikatív halászterület (szélesség/hosszúság a legközelebbi tizedfokra kerekítve – amennyire lehetséges)”.

20.A szöveg a P. szakasszal egészül ki az alábbiak szerint:

„P. A hosszmérésre vonatkozó előírások

(1)A teljes hosszt kell használni a következő halfajok esetében:

a)Csíkossügérek, farkassügérek (Serranidae)

b)Szemölcsös oreo (Oreosomatidae)

c)Gránátoshalfélék (Macrouridae)

d)Szürke tőkehal (Merluccidae)

e)Roncssügér (Polyprion spp.)

f)Kígyóhalfélék (Ophidiidae)

g)Lágy tőkehalfajok (Moridae)

h)Páncélosfejű sügérek (Pseudopentaceros spp.)

i)Vörös álsügérek (Sebastidae spp.)

j)Sárkányfejűhal-félék (Scorpaenidae)

k)Nyálkásfejűek (Trachichthyidae)

l)Antarktiszi fogashalak (Dissostichus spp.)

m)A felsorolásban nem szereplő bármely cápa- vagy kimérafaj (lásd a FAO 474. számú halászati technikai dokumentumát a cápák méréséről)

(2)A farok tövéig mért hosszt kell használni a következő halfajok esetében:

a)Sárgafarkúfattyúmakréla-fajok (Seriola spp.)

b)Barrakuda (Gempylidae)

c)Trevalla (Hyperoglyphe antarctica)

d)Nyálkásfejűhal-félék stb. (Berycidae)

e)Félmakrahalak (Nomeidae)

f)Kardinálishal-félék stb. (Apogonidae)

g)Chilei fattyúmakréla (Trachurus murphyi)

h)Foltos makrahal (Scomber japonicus)

i)Nemadactylus fajok (Nemadactylus spp)

j)Császársügérek (Lethrinidae)

k)Aranyosfejűhalfélék, (Bramidae)

l)Csattogóhal-félék (Lutjanidae)

m)Kígyómakrélák (Gempylidae)

n)Egyéb trevallafélék (összes)

(3)A szabványos hosszt kell használni a következő halfajok esetében:

a)Atlanti tükörhal (Hoplostethus atlanticus)

(4)A köpeny hosszát kell használni a következő halfajok esetében:

a)Közönséges kalmár (a Dosidicus gigas is).”

3.Az (EU) 2018/975 rendelet a következő XIV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX. és XX. melléklettel egészül ki:

„XIV. melléklet    
Fenékhalászati állománygazdálkodási területek

Fenékvonóhálós állománygazdálkodási terület koordinátái

a)Vízközi vonóhálós állománygazdálkodási terület koordinátái