Brüsszel, 2025.5.6.

COM(2025) 192 final

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és az Elefántcsontparti Köztársaság közötti, a fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

A 2025. január 29-i versenyképességi iránytű megemlítette, hogy az EU-nak „új módokat [kell keresnie] a partnerségek elmélyítésére és vállalkozásaink előnyös helyzetének biztosítására”, többek között a fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodások révén 1 .

A kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szóló, 2021. február 18-i közleményében 2 a Bizottság bejelentette azon szándékát, hogy „fokozza az afrikai partnerekkel kapcsolatos szerepvállalását azok gazdasági potenciáljának felszabadítása, valamint a gazdasági diverzifikáció és az inkluzív növekedés előmozdítása érdekében”, valamint „új fenntartható beruházási kezdeményezést fog az Afrikában és a déli szomszédságban található partnerek vagy régiók elé terjeszteni [...] önálló beruházási megállapodások formájában vagy a meglévő kereskedelmi megállapodások korszerűsítésének részeként”.

Az Európai Bizottság 2022. november 18-án lezárta az Angolával folytatott tárgyalásokat a fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodásról 3 . A fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodás 2024. szeptember 1-jén lépett hatályba 4 az első ilyen jellegű uniós megállapodásként. A Bizottság vizsgálja annak lehetőségét is, hogy más érdekelt partnerországokkal, többek között az Elefántcsontparti Köztársasággal (a továbbiakban: Elefántcsontpart) is tárgyalásokat folytasson fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodásokról.

2023-ban az EU közvetlen külföldi befektetéseinek állománya Elefántcsontparton 4,3 milliárd EUR-t tett ki, szemben a 2022. évi 4,1 milliárd EUR-val. Az EU átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást kötött Elefántcsontparttal, amely azonban nem tartalmaz a beruházások megkönnyítésére vonatkozó rendelkezéseket.

Azon lehetőség fényében, hogy alkalom nyílhat az EU számára a beruházási kapcsolatok elmélyítésére Elefántcsontparttal, az Elefántcsontpart–EU gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság 2023. október 12–13-án Abidjanban tartott 6. ülésének keretében megvitatták a megállapodásról szóló tárgyalások megkezdésének lehetőségét 5 .

Ezt követően Elefántcsontparttal technikai jellegű tájékozódó megbeszélésekre került sor a fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodás lehetséges hatályáról, tartalmáról és paramétereiről. E megbeszéléseket követően a két fél 2025. március 6-án megállapodott abban, hogy megindítják a fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodásra vonatkozó hivatalos tárgyalások megkezdésére irányuló belső eljárásaikat.

E megállapodások célja, hogy javítsák az EU és az Elefántcsontpart közötti közvetlen külföldi tőkebefektetések vonzását, kibővítését és megtartását, különösen olyan beruházáskönnyítési intézkedések révén, mint a beruházásokkal kapcsolatos intézkedések átláthatóságának és kiszámíthatóságának javítása, a beruházásengedélyezési eljárások észszerűsítése, valamint a köz- és magánszféra közötti párbeszéd javítása a befektetői kapcsolattartási pontok és az érdekelt felek bevonása révén. A végső cél az átláthatóbb, hatékonyabb és kiszámíthatóbb beruházási környezet előmozdítása, és ennélfogva az Elefántcsontpartra irányuló magasabb szintű közvetlen külföldi tőkebefektetések ösztönzése. A fentiek által e megállapodás elő fogja mozdítani a fenntartható fejlődést, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést, valamint megerősíti a kétoldalú beruházási kapcsolatot az EU és Elefántcsontpart között. Ez a megállapodás továbbá szilárd platformot fog biztosítani az elefántcsontparti gazdaság diverzifikációjának, valamint a világgazdaságba való integrációjának elősegítéséhez.

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

E megállapodás célkitűzései összhangban állnak az Európai Unióról szóló szerződéssel (EUSZ), amely szerint „az Európai Unió előmozdítja valamennyi ország bekapcsolódását a világgazdaságba, egyebek mellett a nemzetközi kereskedelemben érvényesülő korlátozások fokozatos megszüntetése révén. 6  

Célkitűzései összhangban állnak továbbá az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezetének tagjai közötti, 2023. november 15-én Szamoában aláírt partnerségi megállapodással és különösen annak 41. és 42. cikkével 7 .

E megállapodás előmozdítja a 2025. január 29-i versenyképességi iránytű célkitűzéseit, amely megemlítette, hogy az EU-nak „új módokat [kell keresnie] a partnerségek elmélyítésére és vállalkozásaink előnyös helyzetének biztosítására”, többek között a fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodások révén 8 . Nyomon követi továbbá a kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szóló, fent említett közleményt, valamint a kereskedelem és a fenntartható fejlődés felülvizsgálatáról szóló 2022. évi közleményt 9 .

A megállapodás részét képezi az EU Afrikával kapcsolatos átfogó stratégiájának, 10 amely „azt javasolta, hogy az EU dolgozzon ki ambiciózusabb intézkedéseket az afrikai beruházások megkönnyítésére, vonzására és támogatására.” Emellett összhangban van az EU–Afrikai Unió (AU) 2030-ig tartó időszakra vonatkozó közös jövőképével 11 , amelyet az EU–AU 6. csúcstalálkozóján fogadtak el, amely kiemelte a közös elköteleződést annak érdekében, hogy „előmozdítsák az elszámoltatható, átlátható, inkluzív és felelős kormányzást, a vonatkozó nemzetközi okmányokkal összhangban, fokozzák a beruházási és üzleti környezet javítására, valamint a felelős és fenntartható afrikai és európai beruházások felszabadítására és növelésére irányuló erőfeszítéseket.” Céljai összhangban vannak a 2021 novemberében útjára indított Global Gateway uniós stratégiával és annak első kézzelfogható eredményével, a 6. EU–AU csúcstalálkozón elfogadott Afrika–Európa beruházási csomaggal, amelynek célja 2027-ig bezárólag 150 milliárd EUR összegű beruházás mozgósítása Afrikában tizenegy prioritási területen, egyebek mellett a gazdasági integráció, a beruházások és a magánszektor fejlesztése terén. A Global Gateway Afrika–Európa beruházási csomag az EU irányadó kerete a beruházások vonzerejének előmozdításához Afrikában, valamint annak biztosításához, hogy a szabályozási környezet elősegítse a magánszektor szerepvállalását, és hogy a beruházások a fenntartható növekedés valamennyi potenciális előnyét élvezzék.

A fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló tervezett megállapodás teljes mértékben összhangban van a Kereskedelmi Világszervezet keretében megtárgyalt, a fejlesztési célú beruházások megkönnyítéséről szóló jövőbeli megállapodással, és kiegészíti azt 12 .

Végül a mellékletben szereplő tárgyalási irányelvek összhangban vannak az AKCS-országokkal és -régiókkal kötendő gazdasági partnerségi megállapodásokra vonatkozó tárgyalási irányelvek módosításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/13 tanácsi határozattal is 13 .

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A célkitűzések összhangban állnak az EU egyéb szakpolitikáival, különös tekintettel az EU fejlesztéspolitikájára.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. cikke (4) bekezdésének a 207. cikk (3) bekezdésével és a 218. cikk (4) bekezdésével összefüggésben értelmezett első albekezdése.

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A tervezett tárgyalások témája a közös kereskedelempolitikára vonatkozik. Az EUSZ 5. cikkének (3) bekezdése értelmében a szubszidiaritás elve nem alkalmazandó a kizárólagos uniós hatáskör alá tartozó területekre. A közös kereskedelempolitika szerepel az EUMSZ 3. cikkében felsorolt, az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó területek között. Ez a szakpolitika kiterjed a kereskedelmi megállapodásokról – többek között az EUMSZ 207. cikkének megfelelően – folytatott tárgyalásokra is.

Arányosság

A Bizottság ajánlása összhangban áll az arányosság elvével, tekintve, hogy egy nemzetközi megállapodás megkötése a legmegfelelőbb eszköz arra, hogy egy nemzetközi jogalannyal – például egy másik országgal – kölcsönös jogokat és kötelezettségeket vállaljunk.

A jogi aktus típusának megválasztása

Az Európai Unió Tanácsának határozata.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Tárgytalan.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

2020 júniusától novemberéig a Bizottság nyilvános konzultációt 14 folytatott, melynek során kikérte az Európai Parlament, a tagállamok, az érdekelt felek és a civil társadalom véleményét az Európai Unió kereskedelempolitikájának felülvizsgálatáról, egyebek mellett az EU szomszédos országokkal és Afrikával való kereskedelmi és beruházási kapcsolatai megerősítésének lehetőségeiről.

A Bizottság rendszeresen konzultációt folytat az érdekelt felekkel, többek között a kereskedelmi megállapodásokkal foglalkozó szakértői csoport 15 és a civil társadalommal folytatott párbeszéd keretei között 16 .

Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Ez a javaslat egy, a Világbank által lefolytatott és az Európai Bizottság által megrendelt projekt keretében gyűjtött külső szakértői véleményen alapul. A jelentés elsősorban azt tárta fel, hogy a befektetők 17 a fejlődő országokban hozott befektetési döntéseiket befolyásoló kritikus tényezőként az állami ügynökségekkel való együttműködés során tapasztalt átláthatóság és kiszámíthatóság hiányát, a törvényekben és szabályozásokban bekövetkező hirtelen változásokat, és a kormányzati engedélyek és jóváhagyások beszerzésének késedelmét emelték ki. A fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló javasolt megállapodás kitér az említett területekre.

Hatásvizsgálat

A fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodásban foglalt beruházáskönnyítési kötelezettségvállalások arra összpontosítanak, hogy a partnerország beruházási keretrendszerében (beruházási jogszabályok, rendeletek és eljárások) alkalmazzák a jó kormányzás alapelveit és a helyes szabályozási gyakorlatokat, többek között az átláthatóság, a kiszámíthatóság és az ügyviteli hatékonyság tekintetében. E beruházáskönnyítési intézkedések hatása nagyrészt a megállapodás partnerország általi végrehajtásában és beruházási környezetének hosszú távú javulásában mutatkozik meg. Az általános hatáshoz azok az egyedi beruházások is hozzájárulhatnak, amelyeket egy ilyen továbbfejlesztett beruházási keretrendszer vonzhat. A fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodás kodifikálja az EU-n belül már kialakult gyakorlatokat.

Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Ez a rendelkezés ajánlani kívánja a Tanácsnak az Elefántcsontparttal megkötendő, fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodásra vonatkozó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló határozat elfogadását. A javaslat nem tartalmaz adatcserét, folyamatok automatizálását, digitális rendszerek használatát vagy közszolgáltatások nyújtását. Következésképpen az „alapértelmezésben digitális” elv nem alkalmazandó, mivel a javaslat nem vezet be konkrét digitális követelményeket.

Alapjogok

Ez a kezdeményezés teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartáját.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A kezdeményezésnek nincs költségvetési vonzata.

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodásra vonatkozó tárgyalások várhatóan 2026-ban zárulnak le.

Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Tárgytalan.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A rendelkezések célja, hogy a Tanácsnak ajánlják a tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló határozat elfogadását, amelyben a Tanács kijelöli az Unió főtárgyalóját. A Tanács a főtárgyaló számára irányelveket határozhat meg.

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és az Elefántcsontparti Köztársaság közötti, a fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben annak 207. cikke (3) bekezdése második és harmadik albekezdésével és 218. cikke (4) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

tárgyalásokat kell kezdeni az Elefántcsontparti Köztársasággal fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodás megkötése céljából,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Unió nevében tárgyalásokat folytasson az Elefántcsontparti Köztársasággal fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodás megkötése céljából.

2. cikk

A tárgyalási irányelveket e határozat melléklete tartalmazza.

3. cikk

A tárgyalásokat a(z) [a Tanács által megnevezendő különbizottság]-val/-vel egyeztetve kell lefolytatni.

4. cikk

Ezt a határozatot és mellékletét az elfogadásukat követően azonnal hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára.

5. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

(1)    Az Európai Bizottság közleménye, Versenyképességi iránytű az EU számára, COM(2025) 30 final.
(2)    A Bizottság közleménye: A kereskedelempolitika felülvizsgálata – Nyitott, fenntartható és határozott kereskedelempolitika, COM(2021) 66 final.
(3)     https://policy.trade.ec.europa.eu/eu-trade-relationships-country-and-region/countries-and-regions/southern-african-development-community-sadc/eu-angola-negotiations_hu
(4)    Lásd: A Tanács (EU) 2024/829 határozata (2024. március 4.) az Európai Unió és az Angolai Köztársaság közötti, a fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről (HL L, 2024/829, 2024.3.8.).
(5)    Relevé des conclusions du comité conjoint des 12-13 octobre 2023, APE Côte d’Ivoire - Union européenne https://circabc.europa.eu/ui/group/09242a36-a438-40fd-a7af-fe32e36cbd0e/library/5714c6b1-a7b9-42c7-a73a-f5e5e5fa159a/details .
(6)    Az EUSZ 21. cikke (2) bekezdésének e) pontja.
(7)     https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-8372-2023-REV-1/hu/pdf
(8)    Az Európai Bizottság közleménye, Versenyképességi iránytű az EU számára, COM(2025) 30 final.
(9)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak: „A kereskedelmi partnerségek ereje: együtt a zöld és igazságos gazdasági növekedésért”, COM(2022) 409 final.
(10)    2020. évi közös közlemény – Az Afrikával kapcsolatos átfogó stratégia felé https://ec.europa.eu/international-partnerships/system/files/communication-eu-africa-strategy-join-2020-4-final_en.pdf  
(11)     https://www.consilium.europa.eu/media/54412/final_declaration-en.pdf  
(12)     https://www.wto.org/english/tratop_e/invfac_public_e/invfac_e.htm
(13)    A Tanács (EU) 2020/13 határozata (2019. december 19.) az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal és régiókkal kötendő gazdasági partnerségi megállapodások uniós hatáskörbe tartozó vonatkozásairól folytatandó tárgyalásokra vonatkozó tárgyalási irányelvek módosításáról (HL L 6., 2020.1.10., 101. o.). A 2019. évi tárgyalási irányelvek 6.2. szakaszának első bekezdése kimondja: „Beruházások. »A szegénység csökkentésére és felszámolására irányuló, a fenntartható fejlődéssel összhangban lévő célkitűzésnek« megfelelően (és tekintettel a Cotonoui Megállapodás 1., 29., 75–78. cikkére és II. mellékletére, illetve alkalmazásának kezdőnapját követően az annak helyébe lépő megállapodás vonatkozó rendelkezéseire) a felek megállapodnak abban, hogy olyan keretet hoznak létre, amely a beruházáskönnyítésre irányuló többoldalú kezdeményezések figyelembevétele mellett elősegíti, fokozza és ösztönzi a közöttük megvalósuló, kölcsönösen előnyös fenntartható beruházásokat. Ez a keret a megkülönböztetés tilalma, a nyitottság, az átláthatóság és a stabilitás elvén fog alapulni. A felek a beruházókra vonatkozó stabil és átlátható szabályozás segítségével elősegítik a vonzó és stabil beruházási környezet megteremtését, valamint igyekeznek hatékonyabbá tenni a pénzügyi kirekesztés felszámolását és a forráshoz jutást.
(14)     https://policy.trade.ec.europa.eu/consultations/consultation-trade-policy-review_hu  
(15)     http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/expert-groups/  
(16)     http://trade.ec.europa.eu/civilsoc/meetdetails.cfm?meet=11531  
(17)    Lásd Világbank, Retention and Expansion of Foreign Direct Investment, Political Risk and Policy Responses (A közvetlen külföldi beruházások megtartása és bővítése, politikai kockázat és szakpolitikai válaszok)  http://documents1.worldbank.org/curated/en/387801576142339003/pdf/Political-Risk-and-Policy-Responses.pdf

Brüsszel, 2025.5.6.

COM(2025) 192 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Ajánlás
A Tanács határozata

az Európai Unió és az Elefántcsontparti Köztársaság közötti, a fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról


MELLÉKLET

Az Európai Unió és az Elefántcsontparti Köztársaság közötti, a fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodásra irányuló tárgyalásokra vonatkozó tárgyalási irányelvek

I.CÉLKITŰZÉSEK, HATÁLY ÉS ALAPELVEK

1.Az Elefántcsontparti Köztársasággal kötendő, fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) célja, hogy vonzóbb, átláthatóbb és kiszámíthatóbb beruházási környezetet teremtsen a kölcsönösen előnyös fenntartható beruházások (befektetések) megkönnyítése, fokozása és ösztönzése érdekében.

2.E megállapodás általános célja az Európai Unió és az Elefántcsontparti Köztársaság közötti közvetlen külföldi tőkebefektetések mozgósításának, vonzásának, kibővítésének és megtartásának javítása, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében, a pártatlanság, a nyitottság, az átláthatóság és a stabilitás elvén alapuló korszerű és egyszerűsített szabályok, intézkedések és eljárások alapján.

3.E megállapodásnak átfogónak és ambiciózusnak kell lennie, és figyelembe kell vennie a fejlesztési célú beruházások megkönnyítéséről szóló WTO-tárgyalások eredményét, valamint az Elefántcsontparti Köztársaság előtt álló sajátos fejlesztési kihívásokat. E megállapodásnak elvben valamennyi gazdasági ágazatra vonatkoznia kell, és ki kell terjednie a beruházások teljes életciklusára, beleértve a beruházás végrehajtása előtti, alatti és utáni tevékenységeket is.

4.E megállapodásnak arra kell irányulnia, hogy megfelelő feltételeket biztosítson ahhoz, hogy a közvetlen külföldi befektetések elősegítsék a fenntartható fejlődést, ugyanakkor meg kell őriznie a fogadó országok azon képességét, hogy saját területükön szabályozzák a beruházók tevékenységét.

5.E megállapodásnak a közvetlen külföldi tőkebefektetésekre kell összpontosítania, kizárva a befektetések egyéb formáit, például a rövid távú tőkemozgásokat vagy a portfólióbefektetéseket. E megállapodás nem hozhat létre új kötelezettségeket, illetve nem módosíthatja a meglévő kötelezettségeket a beruházások védelmére, a beruházó és az állam közötti vitarendezésre vagy a preferenciális piacra jutási feltételekre vonatkozóan, és nem terjedhet ki a természetes személyek üzleti célú ideiglenes belépésére és tartózkodására vonatkozó eljárási követelményekre.

II. A SZABÁLYOK ÉS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK JAVASOLT TARTALMA

6.E megállapodásnak konkrét rendelkezéseket kell tartalmaznia például a következőkkel kapcsolatban:

A beruházásokkal kapcsolatos intézkedések átláthatóságának, kiszámíthatóságának és koherenciájának javítása (beleértve többek között az általánosan alkalmazandó intézkedések elektronikus közzétételét és rendelkezésre állását, valamint a beruházásokra alkalmazandó jogi keretet; a szabályozási intézkedések tervezeteivel kapcsolatos észrevételek megtételére vonatkozó lehetőséget, a beruházási ösztönzőkre vonatkozó információkat).

Az adminisztratív eljárások és követelmények észszerűsítése és felgyorsítása, valamint a jó kormányzás biztosítása az engedélyezési eljárások során (beleértve többek között az adminisztratív eljárásokat és a dokumentációs követelményeket; az elektronikus formátumú kérelmek használatát; a kérelmek benyújtására és kezelésére vonatkozó határidőket és időszakokat; a jó kormányzásra vonatkozó normák alkalmazását a kérelmek feldolgozása során; az átláthatóságot a díjfizetések során; az integrált/egyablakos ügyintézési mechanizmusokat az engedélyezési kérelmek esetében).

Az érdekelt felek részvételének fokozása (ideértve többek között a befektetők általi megkeresések első kapcsolattartó pontjaiként szolgáló fókuszpontokat is; az érintettekkel való kapcsolattartást; a vitamegelőzési és problémamegoldó mechanizmusokat; a hatásvizsgálatokat; a belföldi ügynökségközi koordinációt; a külföldi befektetők és a fogadó gazdaság közötti kapcsolatokat).

Hozzájárulás a fenntartható fejlődéshez és a felelős beruházásokhoz (beleértve többek között a vonatkozó, nemzetközileg elfogadott munkaügyi és környezet- és éghajlatvédelmi normák, szabályok és kötelezettségvállalások előmozdítását, valamint érvényesítését; a felelős üzleti magatartásra vonatkozó, nemzetközileg elismert eszközök iránti elköteleződést; a párbeszédet és együttműködést a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, beruházással kapcsolatos munkaügyi, környezetvédelmi és éghajlatvédelmi kérdésekben; a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás, az adócsalás és az adókijátszás megelőzésére és leküzdésére irányuló kulcsfontosságú nemzetközi egyezmények és elvek végrehajtását).

A beruházások fenntarthatóságának elősegítése a közös érdekű értékláncokban és ágazatokban (nevezetesen a kakaóágazatban, a fenntartható kakaóra vonatkozó kezdeményezésben és a fenntartható kakaóra vonatkozó ütemtervben meghatározott kötelezettségvállalásokra építve, a fenntartható beruházások további megkönnyítése és vonatkozó a fenntarthatósági jogszabályok végrehajtása érdekében).

A kétoldalú együttműködés megerősítése a beruházások megkönnyítésének módjai és e megállapodás végrehajtásának biztosítása terén (ideértve többek között a beruházási környezet javítását célzó kapacitásépítést és e megállapodás végrehajtásának támogatását, beleértve a fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezéseket is; a végrehajtás felügyeletére vonatkozó intézményi megállapodásokat, valamint az információk és a bevált gyakorlatok megosztását; a közvetítést és az államok közötti vitarendezési mechanizmusokat).