Brüsszel, 2025.4.11.

COM(2025) 177 final

2025/0094(NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. július 13-i (EU) (ST 10150/21; ST 10150/21 ADD 1 REV 1) végrehajtási határozat módosításáról


2025/0094 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. július 13-i (EU) (ST 10150/21; ST 10150/21 ADD 1 REV 1) végrehajtási határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 20. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Azt követően, hogy Spanyolország 2021. április 30-án benyújtotta nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét (a továbbiakban: terv), a Bizottság javaslatot terjesztett elő a Tanácsnak, amelyben pozitív értékelést adott a tervről. A Tanács a 2021. július 13-i tanácsi végrehajtási határozattal 2 jóváhagyta a pozitív értékelést. Az említett tanácsi végrehajtási határozatot 2023.október 17-én 3 , 2024. május 14-én 4 és 2025. január 21-én 5 módosították.

(2)Spanyolország 2025. március 21-én az (EU) 2021/241 rendelet 21. cikke (1) bekezdésének megfelelően a 2021. július 13-i tanácsi végrehajtási határozatot módosító javaslatra irányuló, indokolással ellátott kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz arra hivatkozva, hogy a terv megvalósítása objektív körülmények miatt részben ellehetetlenült. Ennek megfelelően Spanyolország módosított tervet nyújtott be.

Az (EU) 2021/241 rendelet 21. cikke alapján végzett módosítások

(3)A Spanyolország által benyújtott tervben objektív körülmények miatt végrehajtott módosítások 12 intézkedést érintenek.

(4)Spanyolország kifejtette, hogy 11 intézkedést jobb alternatíva megvalósítása érdekében módosítottak, lehetővé téve az adminisztratív terhek csökkentését, ugyanakkor biztosítva az adott intézkedések célkitűzéseinek megvalósítását. Ez a következőket érinti: a 4. komponens (Ökoszisztémák és biológiai sokféleség) keretében az I3. intézkedés (Beruházás: Az ökoszisztémák és a zöld infrastruktúra helyreállítása) 70. célja; az 5. komponens (Part menti és vízi erőforrások) keretében az I1. intézkedés (A kezelésre, a szennyvízelvezetésre, a hatékonyságra, a megtakarításokra, az újrafelhasználásra és az infrastruktúra biztonságára vonatkozó intézkedések végrehajtása (DESEAR)) leírása, valamint 76. és 427. célja; a 11. komponens (A közigazgatások korszerűsítése) keretében az I1. intézkedés (Beruházás: Az általános államigazgatás korszerűsítése) 160. célja, valamint az I2. intézkedés (Beruházás: A központi kormányzat digitalizálására irányuló egyedi projektek) leírása és 163. célja; a 13. komponens (A kkv-knak nyújtott támogatás) keretében az I2. intézkedés (Beruházás: Növekedés) 196. és 198. célja; a 17. komponens (Tudomány, technológia és innováció) keretében az I3. intézkedés (Beruházás: Új magán-, interdiszciplináris, állami K+F+I projektek, koncepciótesztek és a nemzetközi versenyfelhívások eredményeként odaítélt támogatások. Az élvonalbeli K+F, amely a társadalmi kihívásokra irányul. Kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés) leírása és 262. célja, valamint az I4. intézkedés (Beruházás: Új tudományos karrier) leírása és 263. célja; a 18. komponens (A nemzeti egészségügyi rendszer felújítása és kapacitásbővítése) keretében az I1. intézkedés (Beruházás: A Nemzeti Egészségügyi Rendszer csúcstechnológiai berendezéseire vonatkozó beruházási terv) 279. célja; a 21. komponens (Az oktatás korszerűsítése és digitalizálása, beleértve a koragyermekkori nevelést 0–3) keretében az I4. intézkedés (Beruházás: Az oktatók és a kutatók képzése) leírása és 312. célja, valamint az I6. intézkedés (Beruházás: Az egyetemi mikrotanúsítványok fejlesztési terve) leírása és 468. célja; a 22. komponens (Cselekvési terv az ápolási-gondozási gazdaságra vonatkozóan, az egyenlőségi és integrációs politikák megerősítése) keretében az I1. intézkedés (Beruházás: Tartós ápolási-gondozási és támogatási terv: az intézményesítettség csökkentése, berendezések és technológia) leírása, valamint 321. és 323. célja. Ennek alapján Spanyolország kérte a szükségtelen háttér-információk vagy az olyan eljárási elemek eltávolítását, amelyek nem járulnak hozzá az intézkedések célkitűzéseinek megvalósításához; annak pontosítását, hogy bizonyos elemek az intézkedések célkitűzéseihez vagy kontextusához kapcsolódnak-e, valamint azon intézkedések vagy mérföldkövek és célok leírásának egyszerűsítését, amelyek indokolatlan adminisztratív terhet jelentenének az adott intézkedések célkitűzéseinek elérése szempontjából. A 2021. július 6-i tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(5)Spanyolország kifejtette, hogy a 23. komponens (Új közpolitikák a dinamikus, reziliens és befogadó munkaerőpiac érdekében) keretében az I6. intézkedés (Beruházás: Átfogó terv a szociális gazdaság fellendítésére) 349. célja a nagy kiterjedésű árvizek miatt már nem megvalósítható. Ennek alapján Spanyolország kérte a fent említett cél végrehajtási ütemtervének meghosszabbítását. A 2021. július 6-i tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(6)A Bizottság úgy véli, hogy a Spanyolország által előterjesztett okok indokolják az (EU) 2021/241 rendelet 21. cikkének (2) bekezdése szerinti módosítás(oka)t, és a 2021. július 6-i tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

A mérföldkövek és célok elosztása

(7)Az egyes részletekhez kapcsolódó mérföldkövek és célok elosztását a terven eszközölt változtatások és a Spanyolország által benyújtott indikatív ütemterv alapján módosítani kell.

A Bizottság értékelése

(8)A Bizottság a módosított tervet az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében meghatározott értékelési kritériumok alapján értékelte.

(9)A Bizottság úgy véli, hogy a Spanyolország által előterjesztett módosítások nem befolyásolják a tervnek a 2021. július 6-i, Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatban (ST 10150 2021 ADD 1 REV 2) foglalt, a terv relevanciája, eredményessége, hatékonysága és koherenciája tekintetében történő és a 19. cikk (3) bekezdésének a), b), c), d), da), db) e), f), g), h), i), j) és k) pontjában meghatározott értékelési kritériumok szerint elvégzett pozitív értékelését.

Pozitív értékelés

(10)Miután a Bizottság pozitív értékelést adott a módosított tervről, és megállapította, hogy a terv kielégítő mértékben megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével és V. mellékletével összhangban meg kell határozni a módosított terv végrehajtásához szükséges reformokat és beruházási projekteket, a releváns mérföldköveket, célokat és mutatókat, valamint az Unió által a módosított terv végrehajtásához vissza nem térítendő pénzügyi támogatás formájában rendelkezésre bocsátott összeget.

(11)Az egyértelműség érdekében az említett tanácsi végrehajtási határozat mellékletét új melléklettel kell felváltani,

Pénzügyi hozzájárulás

(12)Spanyolország módosított tervének becsült összköltsége 163 029 653 473 EUR. Mivel a módosított terv becsült összköltsége megegyezik a Spanyolország rendelkezésére álló, aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulással, a Spanyolország módosított terve számára allokált, az (EU) 2021/1755 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6 4a. cikkével, valamint az (EU) 2021/241 rendelet 20. cikkének (4) bekezdésével és 21a. cikkének (6) bekezdésével összhangban meghatározott pénzügyi hozzájárulás 163 029 653 473 EUR-nak felel meg. A Spanyolország rendelkezésére bocsátott pénzügyi hozzájárulás összege tehát változatlan marad.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. július 13-i tanácsi végrehajtási határozat a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelésének jóváhagyása

A Tanács jóváhagyja Spanyolország módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervének az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében előírt kritériumok szerinti értékelését. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformokat és beruházási projekteket, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedéseket és ütemtervet – beleértve a releváns mérföldköveket és célokat –, a tervezett mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó releváns mutatókat, valamint a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz való teljes körű hozzáférést biztosító szabályokat e határozat melléklete tartalmazza.”

2. A melléklet helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk
Címzett

Ennek a határozatnak a Spanyol Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

(1)    HL L 57., 2021.2.18., 17. o.
(2)    ST 10150/21; ST 10150/21 ADD 1 REV 1.
(3)    ST 13695/23 REV 1; ST 13695/23 ADD 1 REV 1.
(4)    ST 9303/24; 9303/24 ADD 1.
(5)

   ST 17099/24; 17099/24 ADD 1.

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1755 rendelete (2021. október 6.) a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról (HL L 357., 2021.10.8., 1. o.).

Brüsszel, 2025.4.11.

COM(2025) 177 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. július 13-i (EU) (ST 10150/21; ST 10150/21 ADD 1 REV 1) végrehajtási határozat módosításáról


MELLÉKLET

1. SZAKASZ: A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI TERVBEN FOGLALT REFORMOK ÉS BERUHÁZÁSOK

1.A reformok és beruházások ismertetése

A.01. KOMPONENS: FENNTARTHATÓ, BIZTONSÁGOS ÉS ÖSSZEKAPCSOLT MOBILITÁSI SOKKTERV VÁROSI ÉS NAGYVÁROSI KÖRNYEZETBEN

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a levegőminőséggel kapcsolatos kihívásokkal foglalkozik, amelyek főként a nagyvárosi területeket érintik, és 2018-ban Spanyolországban több mint 20000 korai halálesethez vezettek. Az ezen összetevővel kapcsolatos reformok és beruházások átfogó célja a tiszta, biztonságos és intelligens városi mobilitás felé való elmozdulás. Ezen alkotóelem konkrét célkitűzései a következők:

• gyorsítsa fel az alacsony kibocsátású övezetek megvalósítását a több mint 50000 lakosú településeken és a tartományok fővárosaiban, valamint az elektromos mobilitás térnyerését;

• mozdítsák elő az aktív mobilitást, valamint a személygépkocsik használatának csökkentését elősegítő egyéb intézkedéseket;

• a tömegközlekedési ágazat digitális és fenntartható átalakítása a magángépjárművek használatának valódi alternatívájaként;

• a rövid távú vasúti szolgáltatások minőségének és megbízhatóságának javítása a nagyvárosi környezetben való hatékony használatuk növelése érdekében, a magángépjárművek kárára;

• a forgalomirányítás optimalizálása és a döntéshozatal megkönnyítése a tisztább mobilitás előmozdítása érdekében.

A komponens a zöld és digitális átállást és a fenntartható közlekedést előmozdító köz- és magánberuházások előmozdításáról (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás), az innovációba, valamint az energiahatékonyságba és a vasúti árufuvarozási infrastruktúrába történő beruházások előmozdításáról (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint a kormányzati szintek közötti együttműködés megerősítéséről (2019. évi 4. országspecifikus ajánlás) szóló országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik.

Az ebben a komponensben szereplő egyik intézkedés sem okoz az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében, figyelembe véve a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

A.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C1.R1) – Az elektromos járművek töltésére és infrastruktúrájának bővítésére vonatkozó terv

Ezen intézkedés célja az elektromos járművek használatának fellendítése érdekében az elektromos töltőinfrastruktúra kiépítését megkönnyítő operatív és szabályozási keret megerősítése.

A reform a következő szabályozási keret elfogadásából áll, amelynek célja a töltőpontok elterjedését jelenleg gátló akadályok felszámolása:

·A nyilvánosan hozzáférhető töltési szolgáltatásokat szabályozó, valamint a telepített pontok megfelelő és megbízható működésének biztosításáról szóló királyi rendelet;

·A 2020. június 23-i 23/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet, amely hozzájárul az elektromos töltőinfrastruktúra feldolgozásának felgyorsításához azáltal, hogy a 250 kW-nál nagyobb teljesítményű töltőlétesítményeket közhasznúnak nyilvánítja;

·A TMA/178/2020 végzés, amely csökkenti az üzemanyagtöltő állomásokon a villamosenergia-töltő létesítmények engedélyezésével és telepítésével kapcsolatos adminisztratív terheket;

·Módosított épületgépészeti szabályzat, amely növeli az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájának minimális mennyiségét mind a lakó-, mind a harmadlagos parkolókban, meghaladva az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv minimumkövetelményeit; és

·A kisfeszültségű elektrotechnikai rendelet módosítása, amely az épülethez nem kapcsolódó parkolók töltőinfrastruktúrájára vonatkozó kötelezettségeket tartalmaz.

A reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

Reform (C1.R2) – Mobilitási törvény

Ennek a törvény útján végrehajtott intézkedésnek az a célja, hogy a jobb fenntarthatóságon és digitális dimenzión alapuló, megújított spanyolországi mobilitási politikát alátámasztó szabályozási keretet biztosítson.

A törvénynek legalább a következőket kell előírnia:

·A vasúti árufuvarozást előmozdító egyedi intézkedések, amelyek hozzájárulnak a szárazföldi árufuvarozásból származó globális kibocsátások csökkentéséhez, beleértve a következőket:

oa gördülő autópályák megvalósítására irányuló program kidolgozásának kötelezettsége azokon a folyosókon, ahol ez életképes, és ahol üzleti érdek fűződik a fejlesztéshez;

oa teherforgalomra vonatkozó vasúti díjak legalább 5 éves időszakra vonatkozó bónuszai;

oa vasúti árufuvarozást támogató program, beleértve a közútról a vasútra való modális váltást, valamint a vasúti közlekedési ágazat korszerűsítését és innovációját előmozdító ösztönzőket;

·bizonyos méretű településekre és vállalatokra vonatkozó számos kötelezettség és módszertani útmutató a fenntartható városi mobilitási terv, illetve a munkával kapcsolatos fenntartható mobilitási rendszerek végrehajtásának ösztönzése érdekében;

·olyan mechanizmus létrehozása, amely a független költségvetési hatóság (Autoridad Independiente de Responsabilidad Fiscal, AIReF) ajánlásaival összhangban fokozza az infrastruktúra-tervezés szigorúságát, figyelembe véve a fenntarthatósággal és a társadalmi költség-haszon elemzéssel kapcsolatos megfontolásokat;

·a városi közlekedés kiszámítható finanszírozási rendszerének kialakítása az ország településein, az állami források egységes elosztási kritériumai alapján;

·a mobilitási és közlekedési ágazat innovációit és piacra lépését elősegítő szabályozói tesztkörnyezet bevezetése;

·az irányítás javítása az AIReF ajánlásaival összhangban a következők meghatározása révén: nemzeti mobilitási rendszer a közlekedésért és mobilitásért felelős három területi közigazgatás közötti koordináció és együttműködés elősegítésére; közlekedési és Mobilitáspolitikai Felső Tanács, amely a termelő ágazatoknak, a tudományos köröknek és a civil társadalomnak a közlekedési és mobilitási politikák meghatározásában való tanácsadásával, megvitatásával és bevonásával foglalkozó szerv; valamint iii. integrált közlekedési és mobilitási információs platform, amely integrálja a közlekedéssel és mobilitással kapcsolatos különböző közigazgatási szervektől és külső forrásokból származó információkat. Ez lehetővé teszi a közigazgatási szervek számára, hogy optimalizálják a közpolitikák kialakítását, és javítsák a válságokra és vészhelyzetekre való reagálási képességüket.

A fent ismertetett új törvényen kívül az intézkedésnek magában kell foglalnia a) a különböző közlekedési módokra irányuló infrastrukturális beruházások költség-haszon elemzésének végrehajtására szolgáló szoftveralkalmazás fejlesztését, összhangban a fenntartható mobilitásról szóló törvényben előírt hivatalos módszertanban meghatározott fenntarthatósági, társadalmi és környezetvédelmi megfontolásokkal; és b) a közlekedési hatáskörrel rendelkező minisztérium szervezeti felépítésének kialakításáról szóló királyi rendelet hatálybalépése és kihirdetése, amely meghatározza a Sandbox Office különleges hatásköreit.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C1.I1) – Alacsony kibocsátású területek, valamint a városi és nagyvárosi közlekedés átalakítása

Ezen intézkedés célja a közlekedési szolgáltatások fenntartható és digitális átalakításának előmozdítása azzal a céllal, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy 2030-ig 35%-kal csökkenjen a magángépjárművek használata a városi környezetben. Az intézkedésnek ki kell terjednie a szállítási szolgáltatásokat nyújtó vállalatok tisztább személy- és teherszállító flottáira való átállás ösztönzőire is. Ezt a beruházást a helyi hatóságok, az autonóm közösségek és a Közlekedési, Mobilitási és Városfejlesztési Minisztérium (MITMA) hajtja végre.

Azok a beruházási projektek, amelyeket az autonóm közösségeknek vállalniuk kell, a következőkre vonatkozhatnak: a) a tömegközlekedési flották átalakítása a tiszta járművekről szóló irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében és a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban; b) az alacsony kibocsátású övezetek megvalósítása és kezelése; C) a tömegközlekedés digitalizálása, adminisztratív irányítása és hozzáférhetőségének javítása; d) a közösségi közlekedés és az aktív mobilitás előtérbe helyezésére irányuló intézkedések, beleértve a kerékpáros infrastruktúrát és a gyalogos sávokat; e) az új kibocsátásmentes technológiák térnyerésének ösztönzése Spanyolországban a közlekedésben; az e településeken és tartomány fővárosain kívül található elrettentést szolgáló parkolók a városközpontba érkező forgalom csökkentése érdekében; g) a vasúti közlekedési rendszer bővítése vagy korszerűsítése (pl. metró vagy vasút); H) a fenntartható mobilitást támogató intézkedéseket kiegészítő digitalizációs projektek, beleértve a tömegközlekedési szolgáltatásokra, a mobilitásra mint szolgáltatásra vonatkozó valós idejű információs rendszereket, az intermodális vagy szolgáltatások közötti jegyértékesítés javítására irányuló projekteket, a forgalom- és mobilitásirányítást támogató projekteket, valamint a közlekedési rendszer hatékonyságának növelése érdekében végzett információelemzést; bármely más projekt, amely: i. hozzájárulás a levegőminőség javításához, különösen a városi területeken, ii. a magánközlekedés használatának csökkentése a városi és nagyvárosi területeken, iii. a tömegközlekedés használatának ösztönzése vagy iv. az aktív és egészséges mobilitás ösztönzése.

A helyi hatóságok projektjei például a következőkből állnak: a) a tömegközlekedési flották átalakítása a tiszta járművekről szóló irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében és a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően; b) az alacsony kibocsátású övezetek megvalósítása és kezelése; C) a tömegközlekedés digitalizációja, igazgatásának irányítása és hozzáférhetőségének javítása; és d) a közösségi közlekedést és az aktív mobilitást ösztönző és előnyben részesítő intézkedések

Ez a támogatás a több mint 50000 lakosú településeknek és a tartományok fővárosainak ítélhető oda, és bizonyos feltételek mellett 20000 és 50000 fő közötti településeknek is odaítélhető.

A MITMA beruházási projektek a felelősségi körébe tartozó városi utak közlekedésének humánussá tételére és megszervezésére irányulnak. A beruházásoknak hozzá kell járulniuk a gyalogosok és a kerékpárosok mobilitásának és a mobilitás egyéb új formáinak (robogók) előmozdításához, illetve az autóterek csökkentéséhez és a járművek sebességének csökkentéséhez, a légszennyezés és a zajszennyezés csökkentése céljából.

A közlekedési vállalatok személy- és teherflottáinak átalakítására irányuló ösztönzők a következő támogatási sorokból állnak: a) kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású személy- és teherjárművek beszerzéséhez nyújtott támogatás; b) az alternatív üzemanyaggal (elektromos, LNG, CNG és biometán) működő haszongépjárművek üzemanyagtöltő infrastruktúrájának kiépítéséhez nyújtott támogatás; pótkocsik és félpótkocsik intermodális szállításhoz való beszerzésével vagy átalakításával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás; és d) a régi járművek leselejtezésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. Az a) segélyvonalhoz nyújtott támogatás különösen csak az „alacsony padlós” elektromos és hidrogénüzemű autóbuszokra (M2 és M3 kategória, jellemzően városi és elővárosi buszok) terjedhet ki; „magas padlós” autóbuszok, beleértve az LNG/CNG, hibrid, elektromos és hidrogénüzemű autóbuszokat (M2 és M3 kategória, jellemzően helyközi autóbuszok), amelyek megfelelnek az EURO VI-E-nek (M2 és M3 kategória, jellemzően helyközi autóbuszok); valamint a bioüzemanyagokkal 1 , folyékony bio-energiahordozókkal 2 és biomasszából előállított üzemanyagokkal működő kibocsátásmentes, alacsony kibocsátású és LNG/CNG tehergépjárművek 3 . A b) támogatási sor esetében a haszongépjárművek üzemanyagtöltő infrastruktúrájának meg kell felelnie a bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomasszából előállított üzemanyagokra vonatkozó feltételeknek 4 .

A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletével összhangban legalább 310 000 000 EUR 100%-os éghajlat-együtthatóval és legalább 2 195 000 000 EUR 40%-os éghajlat-együtthatóval járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez.

Az ezen intézkedés szerinti beruházásokat 2025. december 31-ig kell végrehajtani.

Beruházás (C1.I2) – Az elektromos töltőpontok telepítésére, az elektromos és üzemanyagcellás járművek beszerzésére, valamint az elektromos közlekedéssel, az elektromos töltéssel és a zöld hidrogénnel kapcsolatos innovációra irányuló ösztönző program

Ezen intézkedés célja a közlekedésben használt alternatív energiára vonatkozó spanyol nemzeti keretnek való megfelelés támogatása, a nemzeti integrált energia- és klímaterv végrehajtásának felgyorsítása, valamint a területi kohézió támogatása a vidéki területek mobilitásának villamosítása révén. A beruházás különböző támogatási rendszerekhez kapcsolódik, amelyek ösztönzik az elektromos járművek és az üzemanyagcellás járművek bevezetését, miközben ösztönzik az elektromos közlekedéshez, az értéklánchoz és a járműpark egészének megújításához kapcsolódó egyedi innovációs projekteket, beleértve a zöldhidrogén-technológia kiaknázását is. A beruházás magában foglalja a lakóövezetekben és az országos közúthálózaton közcélú töltőállomások telepítését is. A támogatási programok elosztására vonatkozó pályázati felhívásokban alkalmazott kiválasztási kritériumok a következőket foglalják magukban: i. a környezeti hatások csökkentése, ii. műszaki-gazdasági életképesség, iii. a technológiai fejlődés és innováció szintje, iv. megismételhetőség és méretezhetőség, v. a projekthez kapcsolódó munkahelyteremtés, közvetlen és közvetett hatás és vi. az értékláncra gyakorolt hatás és szinergia más ágazatokkal, főként az iparral.

Ezt a beruházást 2025. december 31-ig kell végrehajtani.

Beruházás (C1.I3) – A vasúti szállítási szolgáltatások minőségének és megbízhatóságának javítását célzó intézkedések

Ezen intézkedés célja a rövid távú vasúthálózat vonzerejének és hozzáférhetőségének javítása, hogy az a városi területek mobilitásának gerincévé váljon, és felváltsa a nagyvárosi területeken a magángépjárművek használatát. A projekteket az ADIF/ADIF AV (vasúti pályahálózat-működtető) és a RENFE (közszolgáltatási kötelezettséggel rendelkező vasúti szolgáltatások üzemeltetője) hajtja végre.

Az ADIF/ADIF AV infrastrukturális beruházásokat hajt végre a rövid távú vasúthálózatban, amelyek magukban foglalhatják többek között a pályafelújítást, a peront, az állomások korszerűsítését vagy építését, valamint a villamosítási és jelzőrendszer fejlesztését. A RENFE felel továbbá a vasúti tömegközlekedés irányításának korszerűsítésére irányuló beruházások végrehajtásáért. A beruházásoknak elsősorban öt dimenzióra kell kiterjedniük: a) a biztonsági rendszerek digitalizálása az állomásokon; utasinformációs rendszerek; C) a hozzáférés-ellenőrzés javítása; d) az önértékesítő gépek hozzáigazítása az új technológiákhoz; és e) a rövid távú vasúthálózat állomásain található létesítmények felszerelése.

A végrehajtást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

1

C1.R1

M

A TMA/178/2020 rendelet és a 23/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet

A rendelet és a királyi rendelet hatálybalépését feltüntető rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

I. az elektromos töltőberendezések üzemanyagtöltő állomásokon történő telepítésével kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentéséről és az infrastruktúra ártalmatlanításához szükséges idő meghatározásáról szóló TMA/178/2020 rendelet hatálybalépése, ii. a 250 kW-nál nagyobb teljesítményű töltőinfrastruktúrát kimondó, 23/2020. június 23-i 23/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet az ilyen típusú létesítmények kiépítésének felgyorsítása érdekében

2

C1.R1

M

Az épületek műszaki szabályzatának (megerősítendő) és a kisfeszültségű elektrotechnikai szabályozásnak (LVER) a módosítása, valamint a nyilvános elektromos töltési szolgáltatásokat szabályozó királyi rendelet jóváhagyása

A törvénykönyv, a rendelet és a királyi rendelet hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az alábbiak hatálybalépése:
i. az épületek műszaki szabályzatának (megerősítendő) módosításai, amelyek előírják a) a lakóépületekben található új parkolóhelyek 100%-ában és a kereskedelmi és egyéb épületekben található új parkolóhelyek 20%-ában töltőpontok előzetes telepítésére vonatkozó kötelezettséget, b) egy töltőállomás telepítését 40 új parkolóhelyre (és egy-egy töltőállomásra az általános államigazgatási épületekben) és c) a korábban meglévő, 20 parkolóhelynél nagyobb parkolóhelyekre vonatkozó azon kötelezettséget, hogy 2023-ig alkalmazkodjanak a fenti követelményhez (azaz 40 parkolóhelyre egy töltőállomás telepítése);
a kisfeszültségű elektrotechnikai rendelet (LVER) módosítása az épülethez nem kapcsolódó parkolók töltőinfrastruktúrájára vonatkozó kötelezettségek beillesztése érdekében, valamint
a nyilvános elektromos töltési szolgáltatások szabályozásáról szóló királyi rendelet, beleértve a szolgáltatás nyújtásában részt vevő alanyok (töltőállomás-üzemeltetők, elektromos mobilitási szolgáltatók) kapcsolatát, valamint jogaik és kötelezettségeik megállapítását

3

C1.R2

M

A fenntartható mobilitásról szóló törvény elfogadása

A jogszabály hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés a jogszabályban

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

A fenntartható mobilitásról szóló törvény hatálybalépése, amely javítja a tömegközlekedési politikák tervezését, összehangolását és hatékonyságát, valamint támogatja a közlekedés digitalizálását és a tömegközlekedés használatát. Konkrét intézkedéseket is tartalmaz a vasúti árufuvarozás előmozdítására, amelyek hozzájárulnak a szárazföldi árufuvarozásból származó globális kibocsátások csökkentéséhez, beleértve a következőket:

I.A gördülő autópályák megvalósítására irányuló program kidolgozásának kötelezettsége azokon a folyosókon, ahol ez életképes, és ahol üzleti érdek fűződik a fejlesztéshez.

II.A teherszállításért járó vasúti díjakra vonatkozó bónuszok legalább 5 éven keresztül.

III.A vasúti árufuvarozást támogató program, beleértve a közútról a vasútra való modális váltást, valamint a vasúti közlekedési ágazat korszerűsítését és innovációját előmozdító ösztönzőket.

417

C1.R2

M

Szoftveralkalmazás kifejlesztése a közlekedési infrastrukturális beruházások költség-haszon elemzésének végrehajtásához

Az eszköz rendelkezésre állása egy hivatalos weboldalon

NEGYEDÉV

2025

Szoftveralkalmazás kifejlesztése és rendelkezésre állása egy hivatalos weboldalon a különböző közlekedési módokra irányuló infrastrukturális beruházások költség-haszon elemzéseinek végrehajtására, összhangban a fenntartható mobilitásról szóló jogszabályban előírt hivatalos módszertanban meghatározott fenntarthatósági, társadalmi és környezeti megfontolásokkal.

418

C1.R2

M

Tesztkörnyezeti iroda

A hatálybalépést jelző rendelkezések

NEGYEDÉV

2026

A közlekedési hatáskörrel rendelkező minisztérium szervezeti felépítésének kialakításáról szóló királyi rendelet kihirdetése és hatálybalépése, amely meghatározza a Sandbox Office speciális hatásköreit.

4

C1.I1

T

Az önkormányzatok által a fenntartható mobilitás előmozdítására fordított vagy odaítélt költségvetés

 

Millió EUR

0

400

NEGYEDÉV

2022

A projekt odaítélésének vagy a támogatásoknak a Hivatalos Lapban vagy a közbeszerzési platformon való közzététele, illetve az olyan települések általi beszerzésekhez kapcsolódó kiadások végrehajtása, amelyek hozzájárulnak a fenntartható mobilitás előmozdításához a tartomány 50000 főnél és fővárosánál nagyobb településeken, és bizonyos feltételek mellett 20000 és 50000 fő közötti települések számára is kioszthatók. A projekteknek támogatniuk kell a következőket: a) a tömegközlekedési flották átalakítása a tiszta járművekről szóló irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében és a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban; b) az alacsony kibocsátású övezetek megvalósítása és kezelése; C) a tömegközlekedés digitalizációja, igazgatásának irányítása és hozzáférhetőségének javítása; d) a közösségi közlekedést és az aktív mobilitást ösztönző és előnyben részesítő intézkedések.
A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az 1 500 000 000 EUR összegű teljes végleges költségvetésből legalább 310 000 000 EUR a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletével összhangban 100%-os éghajlat-együtthatóval és legalább 1 190 000 000 EUR 40%-os éghajlat-együtthatóval járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez.

5

C1.I1

T

Az autonóm közösségek által a fenntartható mobilitás előmozdítására fordított vagy odaítélt, legalább 900 millió EUR összegű költségvetés

Millió EUR

0

900

NEGYEDÉV

2023

A projekt vagy támogatás odaítélésénekközzététele a Hivatalos Lapban vagy a közbeszerzési platformon, vagy az autonóm közösségek beszerzéseivel kapcsolatos kiadások végrehajtása. Az autonóm közösségek által odaítélt projektek és támogatások, valamint az általuk végrehajtott beszerzések:
1) hozzájárul a fenntartható mobilitás előmozdításához azáltal, hogy támogatást nyújt magánvállalatoknak a) régi nehézgépjárművek megszüntetéséhez, b) nehéz személy- és teherflottájuk tisztább járművekkel történő megújításához, c) pótkocsijuk vagy félpótkocsiik intermodális szállítás céljából történő megvásárlásához vagy átalakításához, vagy d) alternatív üzemanyagokkal (elektromos, LNG, CNG és biometán) működő elektromos és egyéb töltőállomások telepítéséhez; A támogatásokat a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban kell nyújtani;  
vagy 
2) hozzájárulás a fenntartható mobilitás előmozdításához a tartomány több mint 50000 lakosú és fővárosú településein azáltal, hogy támogatja a) a tömegközlekedési flották átalakítását a tiszta járművekről szóló irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében és a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban; b) az alacsony kibocsátású övezetek megvalósítása és kezelése; C) a tömegközlekedés digitalizációja, igazgatásának irányítása és hozzáférhetőségének javítása; d) a közösségi közlekedés és az aktív mobilitás előtérbe helyezésére irányuló intézkedések, beleértve a kerékpáros infrastruktúrát és a gyalogos sávokat; e) az új kibocsátásmentes technológiák térnyerésének ösztönzése Spanyolországban a közlekedésben; az említett településeken és tartomány fővárosain kívül, a városközpontba érkező forgalom csökkentése érdekében az elrettentés céljából történő parkolás; g) a vasúti közlekedési rendszer, például a metró vagy a vasutak bővítése vagy korszerűsítése; h) a fenntartható mobilitást támogató intézkedéseket kiegészítő digitalizációs projektek, beleértve a tömegközlekedési szolgáltatásokra, a mobilitásra mint szolgáltatásra vonatkozó valós idejű információs rendszereket, az intermodális vagy szolgáltatások közötti jegyértékesítés javítására irányuló projekteket, a forgalom- és mobilitásirányítást támogató projekteket, valamint a közlekedési rendszer hatékonyságának növelését célzó információelemzést, valamint i. egyéb olyan projektek, amelyek: i. Hozzájárul a levegőminőség javításához, különösen a városi területeken; Ösztönözzék a magánközlekedés használatának csökkentését a városi és nagyvárosi területeken iii. A tömegközlekedés használatának ösztönzése vagy iv. Az aktív és egészséges mobilitás ösztönzése.  
A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletével összhangban legalább 900 000 000 EUR 40%-os éghajlat-együtthatóval járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez.

6

C1.I1

T

Befejezett projektek a fenntartható mobilitás előmozdítására, többek között városi és nagyvárosi területeken

Szám

0

25

NEGYEDÉV

2023

Legalább 25 projekt valósult meg a fenntartható mobilitás előmozdítására a több mint 50000 lakosú városi és nagyvárosi területeken, valamint bizonyos feltételek mellett a 20000 és 50000 lakos közötti városi területeken.
A fenntartható mobilitást előmozdító projektek a következők:
I. Az önkormányzatok által kidolgozott projektek, amelyek hozzájárulnak a fenntartható mobilitás előmozdításához a tartomány több mint 50000 lakosú és fővárosú településein, és bizonyos feltételek mellett a 20000 és 50000 fő közötti településeknek is kioszthatók. A projekteknek támogatniuk kell a következőket: a) a tömegközlekedési flották átalakítása a tiszta járművekről szóló irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében és a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően; b) az alacsony kibocsátású övezetek megvalósítása és kezelése; C) a tömegközlekedés digitalizációja, igazgatásának irányítása és hozzáférhetőségének javítása; d) a közösségi közlekedést és az aktív mobilitást ösztönző és előnyben részesítő intézkedések. A projekt meghatározott, egymással összefüggő és összehangolt tevékenységek összessége, amelyeket közös céllal, meghatározott időn és költségvetési korlátokon belül hajtanak végre, és amelyekre támogatást kérnek. Egy település egynél több projektet is kidolgozhat.
II. Az autonóm közösségek által kidolgozott, a városi és nagyvárosi területeken a fenntartható mobilitást előmozdító projektek. Ez a C1.I1. beruházásban meghatározott a)–i) tipológiákra vonatkozik. A városi és nagyvárosi területek a több mint 50000 lakosú települések, a tartományok fővárosai, valamint bizonyos feltételek mellett a 20000 főnél több lakossal rendelkező települések. Minden autonóm közösség egynél több projektet is kidolgozhat.
III. Magánvállalatoknak támogatást nyújtó projektek a) régi nehézgépjárművek bontásához, b) nehéz személy- és teherflottájuk tisztább járművekkel történő megújításához, c) pótkocsijuk vagy félpótkocsijuk intermodális szállítás céljából történő megvásárlásához vagy átalakításához, vagy d) alternatív üzemanyagokkal (elektromos, LNG, CNG és biometán) működő töltőállomások telepítéséhez. Legalább 3000 nehézgépjárművet vagy töltőállomást kell támogatni annak megállapítása érdekében, hogy egy, a fenntartható mobilitást előmozdító projekt megvalósult-e. A támogatásokat a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban kell nyújtani.

7

C1.I1

T

Az önkormányzatok által a fenntartható mobilitás előmozdítására fordított vagy odaítélt költségvetés

 

Millió EUR

400

1 500

NEGYEDÉV

2024

A projekt odaítélésének vagy a támogatásoknak a Hivatalos Lapban vagy a közbeszerzési platformon való közzététele, illetve az olyan települések általi beszerzésekhez kapcsolódó kiadások végrehajtása, amelyek hozzájárulnak a fenntartható mobilitás előmozdításához a tartomány 50000 főnél és fővárosánál nagyobb településeken, és bizonyos feltételek mellett 20000 és 50000 fő közötti települések számára is kioszthatók. A projekteknek támogatniuk kell a következőket: a) a tömegközlekedési flották átalakítása a tiszta járművekről szóló irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében és a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban; b) az alacsony kibocsátású övezetek megvalósítása és kezelése; C) a tömegközlekedés digitalizációja, igazgatásának irányítása és hozzáférhetőségének javítása; d) a közösségi közlekedést és az aktív mobilitást ösztönző és előnyben részesítő intézkedések.
A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletével összhangban legalább 310 000 000 EUR 100%-os éghajlat-együtthatóval és legalább 1 190 000 000 EUR 40%-os éghajlat-együtthatóval járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez.

(Alapérték: 2022. december 31.)

8

C1.I1

T

A városi közutak fejlesztésére odaítélt szerződések vagy egyéb jogi eszközök

 

Szerződés vagy más jogi eszköz

0

35

NEGYEDÉV

2023

Legalább 35 szerződést vagy más jogi eszközt ítéltek oda a városi közutak fejlesztésére. A projektek új kerékpársávok építéséből, a gyalogosok területének kibővítéséből, a parkolóhelyek csökkentéséből vagy az átkelések biztonságának javításából állnak.

9

C1.I1

T

Befejezett projektek a fenntartható mobilitás előmozdítására, többek között városi és nagyvárosi területeken

 

Szám

25

280

NEGYEDÉV

2025

Legalább 280 projekt valósult meg a fenntartható mobilitás előmozdítására, többek között a városi és nagyvárosi területeken, hogy hozzájáruljanak a fenntartható mobilitáshoz a több mint 50000 lakosú 150 városi területen, valamint bizonyos feltételek mellett a 20000 és 50000 lakos közötti városi területeken.
A fenntartható mobilitást előmozdító projektek a következők:
I. Az önkormányzatok által kidolgozott projektek, amelyek hozzájárulnak a fenntartható mobilitás előmozdításához a tartomány több mint 50000 lakosú és fővárosú településein, és bizonyos feltételek mellett a 20000 és 50000 fő közötti településeknek is kioszthatók. A projekteknek támogatniuk kell a következőket: a) a tömegközlekedési flották átalakítása a tiszta járművekről szóló irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében és a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően; b) az alacsony kibocsátású övezetek megvalósítása és kezelése; C) a tömegközlekedés digitalizációja, igazgatásának irányítása és hozzáférhetőségének javítása; d) a közösségi közlekedést és az aktív mobilitást ösztönző és előnyben részesítő intézkedések. A projekt meghatározott, egymással összefüggő és összehangolt tevékenységek összessége, amelyeket közös céllal, meghatározott időn és költségvetési korlátokon belül hajtanak végre, és amelyekre támogatást kérnek. Egy település egynél több projektet is kidolgozhat.
II. Az autonóm közösségek által kidolgozott, a városi és nagyvárosi területeken a fenntartható mobilitást előmozdító projektek. Ez a C1.I1. beruházásban meghatározott a)–i) tipológiákra vonatkozik. A városi és nagyvárosi területek az 50000 főnél több lakossal rendelkező települések, a tartomány fővárosai, valamint bizonyos feltételek mellett a 20000-nál nagyobb települések. Minden autonóm közösség egynél több projektet is kidolgozhat.  
III. Magánvállalatoknak támogatást nyújtó projektek a) régi nehézgépjárművek bontásához, b) nehéz személy- és teherflottájuk tisztább járművekkel történő megújításához, c) pótkocsijuk vagy félpótkocsijuk intermodális szállítás céljából történő megvásárlásához vagy átalakításához, vagy d) alternatív üzemanyagokkal (elektromos, LNG, CNG és biometán) működő töltőállomások telepítéséhez. Legalább 3000 nehézgépjárművet, illetve elektromos vagy egyéb töltőállomást vagy töltőállomást kell támogatni annak megállapítása érdekében, hogy egy, a fenntartható mobilitást előmozdító projekt lezárult-e. A támogatásokat a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban kell nyújtani.

(Alapérték: 2023. december 31.)

10

C1.I1

T

A városi területeken az állami közutak fejlesztése a mobilitás új formáinak előmozdítása érdekében

 

Szám

0

34

NEGYEDÉV

2025

A városi területeken legalább 34 közutat javítottak új kerékpársávok építésével, a gyalogos területek bővítésével, a parkolóhelyek csökkentésével vagy az átkelőhelyek biztonságának javításával.
Ezt a beruházást a Közlekedési, Mobilitási és Városfejlesztési Minisztérium hajtja végre a tulajdonában lévő városi utakon.

11

C1.I2

T

Az elektromos közlekedést előmozdító innovatív projektek odaítélése

 

Millió EUR

0

250

NEGYEDÉV

2023

Az elektromos közlekedést előmozdító innovatív projekteket támogató, legalább 250 millió EUR összegű pályázati felhívás közzététele. A támogatási programok elosztására vonatkozó pályázati felhívásokban alkalmazott kiválasztási kritériumok a következőket foglalják magukban: i. a környezeti hatások csökkentése, ii. műszaki-gazdasági életképesség, iii. a technológiai fejlődés és innováció szintje, iv. megismételhetőség és méretezhetőség, v. a projekthez kapcsolódó munkahelyteremtés, közvetlen és közvetett hatás és vi. az értékláncra gyakorolt hatás és szinergia más ágazatokkal, főként az iparral.

12

C1.I2

T

Az elektromos járművekre és az elektromos töltőállomásokra vonatkozó támogatási kérelmek nyilvántartásba vétele

 

Szám

0

238 000

NEGYEDÉV

2023

Legalább 238000 elektromos járműre (BEV, REEV, PHEV vagy FCEV) és elektromos töltőpontokra vonatkozó támogatási kérelmek nyilvántartásba vétele, beleértve többek között a lakóterületeken és a nemzeti úthálózaton való nyilvános használatra szánt elektromos töltőpontokat, azaz az elektromos járművekből és/vagy töltőállomásokból álló kérelmeket.

419

C1.I2

T

Elektromos járművek és elektromos töltőpontok telepítése

Szám

0

238 000

NEGYEDÉV

2025

Legalább 238000 elektromos jármű (BEV, REEV, PHEV vagy FCEV) és elektromos töltőpont, beleértve többek között a lakóterületeken és a kiépített nemzeti úthálózaton nyilvános elektromos töltőpontokat.

13

C1.I2

T

Az elektromos közlekedést előmozdító innovatív projektek lezárása

 

Szám

0

85

NEGYEDÉV

2025

Az elektromobilitással kapcsolatos innovációs projekteket támogató program (MOVES Singulares) keretében végrehajtott legalább 85 projekt lezárása.

14

C1.I3

T

A rövid távú vasútvonalak korszerűsítése

 

Darabszám (km)

0

200

NEGYEDÉV

2023

Legalább 200 km-nyi rövid távú vasútvonal korszerűsítése. A beavatkozások többek között az alábbiakat foglalhatják magukban: A platformok vagy vágányok felújítása, illetve a villamosítás vagy a biztonság és a kommunikációs/jelzőberendezések vagy biztonsági rendszerek fejlesztése, amelyeket az ország egész területén végre kell hajtani.

15

C1.I3

T

Az állomások a digitalizációval javultak

 

Szám

0

420

NEGYEDÉV

2023

Legalább 420 állomás javult a RENFE által SPO-üzemeltetőként kidolgozott projektek mindegyikével vagy egy részével, a következő felsorolásban:
• A biztonsági rendszerek digitalizálása az állomásokon (például intelligens videoelemzés, kiberbiztonság és csalásellenőrzés) 
• Utasinformációs rendszerek 
• Az állomásokhoz való hozzáférés ellenőrzésének javítása 
• Jegyárusító automatákkal kapcsolatos projektek 
• A létesítmények átalakítása

16

C1.I3

T

Továbbfejlesztett vagy új rövid távú vasútvonal-állomások

 

Szám

0

20

NEGYEDÉV

2023

Legalább 20, az ADIF/ADIF AV által fejlesztett vagy újonnan épített vasúti pályaudvar. A munkálatok magukban foglalhatják többek között akadálymentesítési munkálatokat, épületek vagy peronok korszerűsítését, új állomások és/vagy új vagy felújított vasúti pályák építését.

17

C1.I3

T

A rövid távú vasútvonalakba történő beruházásokra odaítélt szerződések vagy egyéb jogi eszközök

 

Szerződés vagy más jogi eszköz

0

288

NEGYEDÉV

2023

Legalább 288 olyan szerződés vagy más jogi eszköz, amelyet az ország területén ítéltek oda a rövid távú vasútvonalakba történő beruházásokhoz kapcsolódóan.

18

C1.I3

T

A rövid távú vasútvonalak korszerűsítése

 

Szám (km)

200

700

NEGYEDÉV

2026

Legalább 700 km rövid távú vasútvonal korszerűsítése. A beavatkozások közé tartoznak többek között a következők: A platformok vagy vágányok felújítása, illetve a villamosítás vagy a biztonság és a kommunikációs/jelzőberendezések vagy biztonsági rendszerek fejlesztése, amelyeket az ország egész területén végre kell hajtani.

(Alapforgatókönyv: A 14. cél teljesítésének időpontja)

19

C1.I3

T

Az állomások a digitalizációval javultak

 

Szám

420

850

NEGYEDÉV

2026

Legalább 850 állomás javult a RENFE által SPO-üzemeltetőként kidolgozott projektek mindegyikével vagy egy részével, a következő felsorolásban:
• A biztonsági rendszerek digitalizálása az állomásokon (például intelligens videoelemzés, kiberbiztonság és csalásellenőrzés) 
• Utasinformációs rendszerek 
• Az állomásokhoz való hozzáférés ellenőrzésének javítása 
• Jegyárusító automatákkal kapcsolatos projektek 
• A létesítmények átalakítása

(Alapérték: A 15. cél teljes körű teljesítésének időpontja)

20

C1.I3

T

Továbbfejlesztett vagy új rövid távú vasútvonal-állomások

 

Szám

20

70

NEGYEDÉV

2026

Legalább 70, az ADIF/ADIF AV által fejlesztett vagy újonnan épített vasúti pályaudvar. A munkálatok magukban foglalhatják többek között akadálymentesítési munkálatokat, épületek vagy peronok korszerűsítését, új állomások és/vagy új vagy felújított vasúti pályák építését.

(Alapérték: A 16. cél teljesítésének időpontja)

A.4. A hiteltámogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform (C1.R3) – Királyi rendelet az alacsony kibocsátású övezetekre vonatkozó minimumkövetelmények szabályozásáról

E reform célja a december 27-i 1052/2022. sz. királyi rendelet hatálybalépése, amely a május 20-i 7/2021. sz. törvény 14. cikkének (3) bekezdésében meghatározott jogi követelményekkel összhangban meghatározza a helyi hatóságok által a több mint 50000 lakosú településeken és szigeti területeken létrehozott alacsony kibocsátású övezetekre vonatkozó minimumkövetelményeket.

A királyi rendeletben meghatározott minimumkövetelmények a következőkre terjednek ki:

– a helyi hatóságok azon kötelezettsége, hogy meghatározzák a helyi gazdasági övezetek célkitűzéseinek elérése érdekében végrehajtandó konkrét intézkedéseket, amelyek a levegőminőség javítása és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése, valamint a zajjal, a fenntartható mobilitással és az energiahatékonysággal kapcsolatos célkitűzések betartásának előmozdítása a közlekedési eszközök használata során. Ezen intézkedések célja a fenntarthatóbb közlekedési módokra való modális váltás ösztönzése, előnyben részesítve az aktív mobilitást és a tömegközlekedést.

– A helyi gazdasági övezetek körülhatárolásának kötelezettsége, figyelembe véve azon utazások kiindulási és célállomását, amelyeken modális váltás vagy az utazások csökkentésének ösztönzése révén szükségesnek ítélték a beavatkozást.

– A helyi gazdasági övezetek területének megfelelőnek és elégségesnek kell lennie a kitűzött célok eléréséhez, és azokkal arányosnak kell lennie. A királyi rendelet lehetővé teszi, hogy a helyi hatóságok döntése alapján a nagyobb városokban, valamint a szigeti területeken több LEZ-t alakítsanak ki.

– A számszerűsíthető levegőminőségi célkitűzések meghatározása, amelyek javulást eredményeznek a helyi gazdasági övezetek nélküli alaphelyzethez képest. A helyi gazdasági övezeteknek emellett hozzá kell járulniuk az Egészségügyi Világszervezet levegőminőségi irányelveiben foglalt irányadó értékek eléréséhez.

– A helyi gazdasági övezetekre vonatkozó projektnek mérhető és számszerűsíthető célokat kell tartalmaznia a helyi gazdasági övezetek üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 2030-ig történő csökkentésére vonatkozóan, összhangban a nemzeti integrált energia- és éghajlat-politikai tervben (PNIEC) meghatározott célkitűzésekkel, különösen azzal a célkitűzéssel, hogy más közlekedési módokhoz képest csökkenteni kell a magángépjárművek használatát.

– A járművekbe való belépésre, közlekedésre és parkolásra vonatkozó tilalmak vagy korlátozások, azok szennyező potenciáljától függően.

A királyi rendelet az 1052/2022. sz. királyi rendelet jóváhagyása előtt létrehozott, már meglévő LEZ-ek számára 18 hónapos átmeneti időszakot biztosít az e minimumkövetelményekhez való alkalmazkodásra.

Az intézkedés végrehajtását 2022 decemberéig be kell fejezni.

A.5. A hiteltámogatás nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

L1             

C1.R3

M

Az alacsony kibocsátású övezetekről szóló királyi rendelet hatálybalépése

A királyi rendelet hatálybalépését feltüntető rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az alacsony kibocsátású zónákat szabályozó december 27-i 1052/2022. sz. királyi rendelet hatálybalépése

B. 02. KOMPONENS: A spanyol városfejlesztési menetrend végrehajtása: Városrehabilitációs és rehabilitációs terv

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense az épületek energetikai rehabilitációjával, dekarbonizációjával, valamint minőségének és kényelmének javításával foglalkozik. Foglalkoznia kell továbbá a szociális bérlakásokkal, növelve azok állományát, valamint méltányosabb és inkluzívabb helyreállítást biztosítva. Emellett a komponens célja az energiaszegénység kezelése a szociális vagy megfizethető bérlakások támogatása révén. Ide tartoznak a digitalizációs tevékenységek is. A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv e komponense támogatja Spanyolország nemzeti energia- és klímatervének (NEKT) végrehajtását, amely 2030-ig 1200000 lakóépület, valamint évente átlagosan 300000 lakóépület fűtési és hűtési rendszerének felújítását irányozza elő. Ezzel összefüggésben Spanyolország a következőket javasolja:

a)Reformintézkedések kidolgozása és végrehajtása, beleértve a spanyol városfejlesztési menetrendet, Spanyolország hosszú távú felújítási stratégiáját, a lakhatásról szóló törvényt, az építészeti táj javítását célzó törvényt és az épületfelújítások egyablakos ügyintézésének létrehozását;

b)legalább 285000 egyedi lakóépület felújítása legalább 410000 felújítási intézkedés részeként, legalább 600 hektár városi terület, ennek megfelelő legalább 40000 lakóépület és 690 000 m2 nem lakáscélú épület, ami legalább 4300 lakóépületnek és 230 000 m2 nem lakáscélú épületnek felel meg az 5000 főnél kevesebb lakosú településeken és városi területeken, és 2026-ig legalább 1 230 000 m2 középület, átlagosan több mint 30%-os primerenergia-megtakarítás elérése, többek között fűtési és hűtési rendszerek felújítása és korszerűsítése révén;

c)legalább 20000 új lakás építése szociális bérlés céljából vagy megfizethető áron, amelynek primerenergia-igénye legalább 20%-kal alacsonyabb a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményeknél;

d)legalább 100 olyan kísérleti projekt végrehajtása helyi szinten, amelyek támogatják az energiahatékonyságot és a spanyol városfejlesztési menetrend végrehajtását; és

e)javítsa az energiahatékony szociális és megfizethető lakások építéséhez és felújításához szükséges finanszírozáshoz való hozzáférést, és fejlessze a tőkepiacokat ezeken a területeken.

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense hozzájárul az energiahatékony szociális és megfizethető lakhatás rendelkezésre állásának többek között felújítás révén történő növelésére irányuló 2023. évi és 2022. évi 4. országspecifikus ajánlás végrehajtásához. Támogatja továbbá a zöld átállást (1. 2023., 1., 2022. és 3. országspecifikus ajánlás) és különösen az energiahatékonyság javítását (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás). Emellett javítja a családok támogatását is (a 2019. évi 2. országspecifikus ajánlás; 2020. évi 2. országspecifikus ajánlás), és segíti a kiforrott közberuházási projektek előreütemezését és a magánberuházások előmozdítását a gazdasági fellendülés előmozdítása érdekében (a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

B.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C2.R1) – A spanyol városfejlesztési menetrend (és a kapcsolódó cselekvési terv) végrehajtása

Ezen intézkedés célja a spanyol városfejlesztési menetrend előkészítése és jóváhagyása, amely stratégiai és nem szabályozási jellegű dokumentum, amely a fenntarthatóságot beépíti a városfejlesztési politikába. Emellett olyan munkamódszernek kell lennie, amely a köz- és magánszféra valamennyi érdekelt felét irányítja ahhoz, hogy saját területükön méltányos, méltányos és fenntartható fejlődést érjenek el, és a helyi közigazgatást, városokat és falvakat szolgálja, népességüktől függetlenül, stratégiai, integrált és átfogó perspektívával rendelkező eszközként, amint azt az uniós városfejlesztési menetrend és az Új Lipcsei Charta előírja.

A spanyol városfejlesztési menetrendnek tartalmaznia kell a Spanyolország városai és falvai előtt álló gyengeségek és kihívások felmérését a környezeti szempontból fenntartható, társadalmilag összetartó és gazdaságilag megvalósítható városfejlesztés megvalósítása érdekében. Magában foglal egy stratégiai keretet, amely a következő tíz stratégiai kihívás köré szerveződik: demográfiai; környezetvédelem; gazdasági és társadalmi; az épületállomány jelenlegi helyzete; az éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni kiszolgáltatottság; a turizmustól való (magas) függőség; valamint a szennyezéssel kapcsolatos kockázatok.

A városfejlesztési menetrend külön cselekvési tervet is tartalmaz a nemzeti közigazgatás számára, és iránymutatást tartalmaz, amely támogatja a helyi szervezeteket saját helyi cselekvési terveik kidolgozásában az általános állami közigazgatás által javasolt módszertannal összhangban, elkötelezve magát a köz- és a köz- és magánszféra irányításának javítása mellett. A 6. beruházás ezt a reformot legalább 100 helyi cselekvési terv elkészítésének támogatásával egészíti ki.

A városfejlesztési menetrend, valamint az épületek energiahatékonyságáról és az energiahatékonyságról szóló (EU) 2018/844 irányelvnek való megfelelés szükségessége részeként Spanyolország hosszú távú felújítási stratégiát dolgoz ki a lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állománya felújításának támogatása érdekében. Ennek magában kell foglalnia mind a köz-, mind a magánépületeket, és 2050-ig rendkívül energiahatékony és dekarbonizált épületállományt kell elérnie, megkönnyítve a meglévő épületek közel nulla energiaigényű épületekké való költséghatékony átalakítását.

Az intézkedés végrehajtását 2020. június 30-ig be kell fejezni.

Reform (C2.R2) – A hosszú távú spanyol felújítási stratégia és a kapcsolódó cselekvési terv 2020. évi aktualizálása

Ezen intézkedés célja a hosszú távú felújítási stratégia (ERESEE) végrehajtása. Ez magában foglalja a hosszú távú felújítási stratégiára vonatkozó cselekvési terv stratégiai dokumentumának előkészítését, megvitatását a külön munkacsoportokban, valamint a stratégiai dokumentum jóváhagyását és terjesztését. A cselekvési tervnek összhangban kell lennie az ERESEE-ben foglalt intézkedésekkel. Az ERESEE végrehajtása érdekében több munkacsoportot kell létrehozni annak érdekében, hogy egyértelmű ajánlásokat dolgozzanak ki a városok rehabilitációjára és helyreállítására vonatkozó cselekvési terv végrehajtására vonatkozóan. A munkacsoportok ajánlásait tartalmazó jelentéseket közzé kell tenni.

Az ERESEE „Végrehajtás” című III. részében az ERESEE számos intézkedést tartalmaz, amelyek között a városok rehabilitációját és megújulását, valamint a zöld és digitális átállást előmozdító ütemterv részeként reformcsomagot vázolnak fel. Az ütemterv tizenegy tengely és intézkedés köré épül, amelyek célja az irányítás, a szabályozás és a finanszírozás javítása. Ezt az ütemtervet az ERESEE végrehajtásának fő lépéseként bele kell foglalni a stratégiai dokumentumba. A legrelevánsabb intézkedések közé tartoznak a következők:

-Közigazgatási épületek felújítása (a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv 11. komponenséhez igazodva);

-a fejlesztésre szoruló területek finanszírozása, beleértve a felújításnak kedvező új adózást, mind a lakó-, mind a szolgáltatási ágazatban;

-a magánfinanszírozás előmozdítása és mozgósítása;

-az energiaszegénység elleni küzdelem;

-új energiamodell bevezetése az építőiparban az épületek megújulóenergia-fogyasztásának ösztönzése érdekében;

-a rehabilitáció iránti kereslet aktiválása és összesítése;

-javítsa a kínálati oldali feltételeket a rehabilitációs ágazat korszerűsítésének a kutatás, fejlesztés és innováció, a digitalizáció, valamint a nyomon követés, valamint a készségek és képzések megerősítése révén történő fellendítése révén;

-az információk terjesztése a polgárok és a vállalkozások körében, valamint a bevált gyakorlatok cseréje a közigazgatások között; és

-dolgozzon ki statisztikákat és mutatókat a közfinanszírozású intézkedések nyomon követésére, hogy a közpolitikákat megfelelően értékelni lehessen.

Ez a stratégiai dokumentum lehetővé teszi az ERESEE végrehajtását a spanyol városfejlesztési menetrend keretében, integrálva a különböző (központi, regionális és helyi) közigazgatási szerveket.

Az intézkedés végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Reform (C2.R3) – Lakástörvény

Ezen intézkedés célja, hogy a lakhatásról szóló törvény révén végrehajtsa az első olyan rendeletet Spanyolországban, amely foglalkozik a tisztességes és megfelelő lakhatáshoz való jog támogatására már meglévő különböző állami tervezési, programozási és együttműködési eszközökkel. Az életminőség javítása érdekében foglalkozik a meglévő – állami és magán – lakásállomány rehabilitációjával és javításával, valamint azon lakókörnyezetek regenerálásával és felújításával, ahol ezek találhatók. A törvény foglalkozik a bérlakások megfelelő szintű, megfizethető áron elérhető lakásállományának elérésével.

A jogszabálynak különböző tervezési, programozási és együttműködési eszközökkel kell foglalkoznia a tisztességes és megfelelő lakhatáshoz való jog érvényesülésének biztosítása érdekében, ideértve – egyik prioritásként – a meglévő lakásállomány helyreállítását és javítását, valamint azon lakókörnyezetek helyreállítását és felújítását, ahol ezek találhatók.

Emellett a törvénynek ösztönöznie kell a megfizethető és szociális lakások kínálatának növelését azáltal, hogy biztosítja a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan az épületek műszaki kódexének (CTE) energiamegtakarítási alapdokumentuma (DB-HE) szerint jelenleg meghatározott követelményeknek való megfelelést, és el kell kerülnie az olyan intézkedéseket, amelyek középtávon akadályozhatják a lakáskínálatot.

A reform végrehajtását 2022. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Reform (C2.R4) – Az építészet és az építési környezet minőségéről szóló törvény és az új nemzeti építészeti stratégia

E törvény célja az építészet és az épületek minőségének közjóvá nyilvánítása, az életminőség javítása, az építészet társadalmi gyökereinek előmozdítása, a városi területek és csomópontok fenntartható fejlődésének előmozdítása, a gazdasági és társadalmi fejlődéshez való hozzájárulás, valamint a kulturális és természeti örökség védelme és védelme.

E célból a törvény a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv e komponensében a helyreállítási és rezilienciaépítési programokhoz szorosan kapcsolódó különböző kezdeményezésekkel és intézkedésekkel foglalkozik. A törvény különösen a következőket szabályozza: i. közigazgatási együttműködési intézkedések az építészeti, mérnöki és várostervezési projektek és építési beruházások beszerzése terén; ii. a bevált gyakorlatok terjesztésére, valamint a támogatás, a képzés és a köz- és magánszféra közötti partnerségek támogatására szolgáló eszközök; és iii. a rehabilitációnak a fent ismertetetthez hasonló átfogó perspektívából történő előmozdítása.

A reform végrehajtását 2022. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Reform (C2.R5) – Felújító irodák („egyablakos ügyintézés”)

Ezen intézkedés célja, hogy ösztönözze és kiterjessze az egyes településeken létrehozott helyi felújítási irodákat, hogy segítsék a háztartásokat és a tulajdonosok közösségeit a lakóépületek rehabilitációjával kapcsolatos rendkívül összetett feladatok ellátásában.

E célból ez az intézkedés tovább ösztönzi és kiterjeszti ezt a megközelítést egy olyan folyamat létrehozásával, amely biztosítja a központi, regionális és/vagy helyi önkormányzatok közötti hatékony együttműködést és együttműködést. Ez magában foglalja az összes állami támogatás koordinációjának megerősítését (központi, regionális vagy helyi szinten). A felújítási intézkedések hatékonyságának maximalizálása érdekében valamennyi kormányzati szintet be kell vonni ezekben az egyablakos ügyintézési pontokban.

A reform végrehajtását 2021. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Reform (C2.R6) – A felújítási intézkedések finanszírozásának javítása

Ezen intézkedés célja, hogy kezelje a felújítási tevékenység elindításának egyik fő akadályát, nevezetesen a kedvező feltételek melletti finanszírozáshoz való hozzáférést. A felújítási hitel jóváhagyásához időnként egyéni egyéni kölcsönt kell nyújtani az épület minden egyes tulajdonosának. Ez akadályt jelentett az épületek mélyreható és integrált felújítása előtt.

E kérdés kezelése érdekében az intézkedés:

-Új Instituto de Crédito Oficial (ICO) garanciasort hoz létre a magán pénzügyi intézmények által lakóépületek felújítására nyújtott hitelek kockázatának részleges fedezésére;

-támogatja konkrét szabályozási rendelkezések elfogadását, beleértve a horizontális tulajdonjogi törvény reformját is, a tulajdonosok közösségei finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása érdekében; és

-ösztönzi a zöld finanszírozás pénzügyi intézmények általi alkalmazását.

A reform végrehajtását 2022. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C2.I1) – A lakókörnyezetek gazdasági és társadalmi helyreállítására irányuló rehabilitációs program

Ezen intézkedés célja a lakóépületek és lakónegyedek energiahatékonysági felújításának támogatása. Az ezen intézkedés keretében végrehajtott intézkedéseknek legalább 410000 felújítási intézkedést kell végrehajtaniuk legalább 285000 egyedi lakásban, amelyek energiahatékonysági tanúsítványokkal igazolt, átlagosan legalább 30%-os primerenergia-kereslet-csökkentést valósítanak meg. A következő intézkedéseket kell támogatni:

a)A szomszédsági szintű energetikai felújításokat támogató program. A programnak legalább 600 hektárnyi városi területet kell felújítania, és energiahatékonysági tanúsítványokkal igazoltan átlagosan legalább 30%-kal kell csökkentenie a primerenergia-igényt. Az intézkedések közé tartozik az energiahatékonyság javítása, az elektromos mobilitást szolgáló infrastruktúra kiépítése, az épületek akadálymentességének javítása és a veszélyes anyagok eltávolítása. Az intézkedés legfeljebb 15%-át a városrészek szintjén megvalósítandó fejlesztésekre kell fordítani, például a kültéri világítás, a kerékpárutak, a zöld infrastruktúra és a vízelvezető rendszerek javítására, figyelembe véve a szomszédság társadalmi-gazdasági jellemzőit.

b)A lakóépületek energetikai felújítását támogató program. A támogatás szintjének magasabbnak kell lennie azon intézkedések esetében, amelyek esetében a primerenergia-kereslet csökkenése magasabb, valamint az alacsony jövedelmű háztartások esetében. Az intézkedések közé tartozik az energiahatékonyság javítása, az elektromos mobilitást szolgáló infrastruktúra kiépítése, az épületek akadálymentességének javítása és a veszélyes anyagok eltávolítása.

c)A tevékenységeknek foglalkozniuk kell az energetikai felújítások ösztönzőivel. Ez többek között magában foglalja i. annak lehetőségét, hogy a felújításokat levonják a személyi jövedelemadóból, amennyiben elérik a primerenergia-kereslet legalább 30%-os csökkentését, valamint ii. a finanszírozási keret javítását a köz- és magánszféra közötti partnerségek ösztönzése révén.

Királyi rendelet állapítja meg azokat a műszaki követelményeket, amelyek biztosítják a primerenergia-igény 30%-os átlagos csökkentésének való megfelelést. A személyi jövedelemadó módosítását a királyi törvényerejű rendelet hagyja jóvá, és céljuk az energiahatékonyság javítását célzó épületfelújítási intézkedésekre vonatkozó adókedvezmények meghatározása.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C2.I2) – Energiahatékony épületekben szociális bérlakások építésére irányuló program

Ezen intézkedés célja, hogy legalább 20000 új lakást építsen szociális bérlés céljából vagy az energiahatékonysági kritériumoknak megfelelő, megfizethető áron. Ezeket különösen azokon a területeken kell megépíteni, ahol a szociális lakások jelenleg nem elégségesek, valamint a köztulajdonban lévő földterületeken. Ezen intézkedés keretében minden egyes lakásépítés kiegészítő támogatásban részesülhet az ICO szociális lakhatást előmozdító hiteleszközéből (C2.I7) is, amennyiben az nem ugyanazokat a költségeket fedezi.

A szociális lakások primerenergia-igényének legalább 20%-kal alacsonyabbnak kell lennie a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményeknél. E célból királyi rendelet állapítja meg azokat a műszaki követelményeket, amelyek a primerenergia-igénynek az épületek műszaki szabályzata (CTE) szerinti alapvető energiamegtakarítási dokumentum (DB-HE) HE 0 szakaszában meghatározott határérték 80%-ára történő korlátozására irányulnak.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C2.I3) – Épületek energetikai rehabilitációja program

Ezen intézkedés célja, hogy támogassa legalább 40000 lakóépületnek és 690 000 m2 nem lakáscélú épületnek megfelelő energetikai felújításokat az energiahatékonyság javítása és a megújuló energia integrálása révén. A program csak a megújuló energiát támogatja, kivéve a fosszilis tüzelőanyagokat, magasabb támogatási intenzitást biztosít az energiaközösségek számára, és lehetővé teszi a felújítási intézkedések előfinanszírozását. Az egyedi intézkedések kiterjednek az energiahatékonyság hőszigeteléssel történő javítására, a megújuló energia fűtési és hűtési rendszerekben való felhasználására, valamint a világítási rendszer javítására. Az előírás szerint a primerenergia-kereslet átlagosan legalább 30%-os csökkenését energiahatékonysági tanúsítványokkal kell igazolni.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C2.I4) – Regenerációs program és demográfiai kihívás

Ezen intézkedés célja az 5000 főnél kevesebb lakosú településeken és városi területeken található épületek felújításának támogatása. Az intézkedések közé tartozik az épületek, az állami berendezések és infrastruktúra energiahatékonyságának javítása, a megújulóenergia-termelés és -fogyasztás, a saját fogyasztás és a tulajdonosok helyi energiaközösségei, valamint a fenntartható mobilitás (például elektromos töltőállomások). Kétféle intézkedésre kerül sor:

a)Az energiahatékonyság tekintetében a lakóépületekben és a 230 000 m2 nem lakáscélú épületekben legalább 4300 energetikai felújítással egyenértékűnek kell lennie, és energiahatékonysági tanúsítványokkal igazolt, átlagosan legalább 30%-os primerenergia-igénycsökkenést kell elérnie.

b)A helyi hatóságoknak legalább 500 egyedi tisztaenergia-projektet kell végrehajtaniuk versenypályázatok vagy beruházások révén a következő területeken: i. megújuló villamos energia, fűtés és hűtés telepítése középületek vagy -infrastruktúra céljára (beleértve legalább 80%-os saját fogyasztást); ii. középületek vagy infrastruktúra energetikai felújítása (legalább 30%-os primerenergia-megtakarítás elérése energiahatékonysági tanúsítványokkal igazolva); fenntartható mobilitás (modális váltásra vagy elektromos mobilitásra irányuló projektek); iv. a fényszennyezés csökkentése a közvilágítás javítása révén; és v. helyi energiaközösség vagy más közösségvezérelt projektek ezekben a településeken.

E célból a szabályozási alapokat és a helyi önkormányzatokra kiterjesztett beruházási támogatásra vonatkozó felhívást közzé kell tenni a Hivatalos Lapban.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C2.I5) – Középületek rehabilitációs programja

Ezen intézkedés célja a középületek energetikai felújításának támogatása, beleértve a közigazgatást, az oktatást, a szociális gondozást, a sportot, az egészségügyet, a kultúrát vagy a közszolgáltatást. Legalább 1 230 000 m2 középületet fel kell újítani úgy, hogy az energiahatékonysági tanúsítványokkal igazolt primerenergia-igény átlagosan legalább 30%-kal csökkenjen. Az intézkedés a következőket támogatja: a víz- és anyagfelhasználás, a hulladékgazdálkodás és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás javítása; ii. az épületek akadálymentesítésének javítása; iii. a veszélyes anyagok eltávolítása és a beltéri levegő minőségének javítása; és iv. az épületek megőrzése.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C2.I6) – A spanyol városfejlesztési menetrend helyi cselekvési terveire vonatkozó kísérleti projektek kidolgozásának támogatási programja

Ezen intézkedés célja, hogy legalább 100 helyi cselekvési terv jóváhagyása révén támogassa a helyi hatóságokat a spanyol városfejlesztési menetrend tíz stratégiai célkitűzésének végrehajtásában. A spanyol városfejlesztési menetrend tíz stratégiai célkitűzése a következő: i. a földhasználat észszerűbb tervezése, megőrzése és védelme; ii. a városok terjeszkedésének elkerülése és a meglévő városok újjáélesztése; iii. az éghajlatváltozás és a reziliencia hatásainak megelőzése és csökkentése; iv. az erőforrások fenntartható felhasználása és a körforgásos gazdaság előmozdítása; v. a közelség és a fenntartható mobilitás előmozdítása; vi. a társadalmi kohézió ösztönzése és az egyenlőségre való törekvés; vii. a városi gazdaság előmozdítása és ösztönzése; a lakhatáshoz való hozzáférés biztosítása; IX. a digitális innováció vezetése és előmozdítása; és x) a részvételi és irányítási eszközök javítása.

Az intézkedés i. példaképként és iránymutatásként szolgál más helyi hatóságok számára saját cselekvési terveik kidolgozásához; ii. a spanyol városfejlesztési menetrend végrehajtása helyi szintű cselekvési tervekkel; és iii. a helyi cselekvési tervek részeként konkrét projektek végrehajtása a spanyol városfejlesztési menetrendben rejlő lehetőségek kiemelése érdekében. A támogatást versenytárgyalási eljárás keretében ítélik oda, és különösen átfogó és integrált, stratégiai jövőképpel rendelkező projekteket, valamint a legszélesebb körű részvételt biztosító irányítási modellt foglal magában.

Az ezen intézkedés szerinti beruházásokat 2022. december 31-ig be kell fejezni.

B.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

21

C2.R1

M

A spanyol városfejlesztési menetrend és a spanyol építőipari ágazat energetikai rehabilitációjára vonatkozó hosszú távú felújítási stratégia hatálybalépése

Közzététel a Hivatalos Lapban

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

A spanyol városfejlesztési menetrend mint olyan nemzeti városfejlesztési politika hatálybalépése, amely biztosítja a városok integrált és átfogó stratégiai tervezését, valamint a spanyol építőipari ágazat energetikai rehabilitációjára vonatkozó hosszú távú felújítási stratégia (ERESEE) 2020. évi aktualizálása. Az ERESEE-stratégia célja, hogy diagnosztizálja a spanyolországi épületállományt, felszámolja az akadályokat és új megközelítéseket alakítson ki az épületfelújítások fokozására, az ágazatba történő beruházások előmozdítására, az energiamegtakarítás növelésére és a szén-dioxid-kibocsátásnak az éghajlat-politikai célokkal összhangban történő csökkentésére.

21a.

C2.R2

M

A munkacsoportok ajánlásainak közzététele a hosszú távú felújítási stratégia spanyolországi végrehajtása érdekében

A munkacsoportok ajánlásainak közzététele

NEGYEDÉV

2023

A munkacsoportok részletes ajánlásainak közzététele a spanyolországi építőipari ágazat energetikai rehabilitációjára vonatkozó hosszú távú felújítási stratégia (ERESEE) 2020. évi aktualizálásának végrehajtása érdekében. Az ERESEE-stratégia célja a spanyolországi épületállomány diagnosztizálása, az akadályok felszámolása és az épületfelújítások fokozására irányuló új megközelítések kialakítása, az ágazatba történő beruházások ösztönzése, az energiamegtakarítás növelése és a szén-dioxid-kibocsátásnak az éghajlat-politikai célokkal összhangban történő csökkentése. Az ERESEE végrehajtása érdekében több munkacsoportot kell létrehozni annak érdekében, hogy egyértelmű ajánlásokat dolgozzanak ki a városok rehabilitációjára és helyreállítására vonatkozó cselekvési terv végrehajtására vonatkozóan. A részletes ajánlásoknak ütemtervet és módszertani útmutatókat kell tartalmazniuk minden meghozandó és minden érintett szereplőnek (közigazgatás, érdekelt felek stb.) címzett intézkedésre vonatkozóan.

22

C2.R3

M

A lakhatásról szóló törvény hatálybalépése, beleértve a lakáskínálat növelését támogató intézkedéseket, összhangban a közel nulla energiaigényű épületekkel

A lakhatásról szóló törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A lakhatásról szóló törvény különböző tervezési, programozási és együttműködési eszközökkel foglalkozik a tisztességes és megfelelő lakhatáshoz való jog megfelelő érvényesülésének biztosítása érdekében, ideértve – egyik prioritásként – a meglévő lakásállomány helyreállítását és javítását, valamint azon lakókörnyezetek helyreállítását és felújítását, ahol ezek találhatók. A törvénynek ösztönöznie kell a megfizethető és szociális lakások kínálatának növelését azáltal, hogy biztosítja a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan jelenleg meghatározott követelményeknek való megfelelést az épületek műszaki kódexének (CTE) energiamegtakarítási alapdokumentuma (DB-HE) szerint.

23

C2.R4

M

Az építészet és az építési környezet minőségéről szóló törvény hatálybalépése

Az építészet és az építési környezet minőségéről szóló törvény hatálybalépésekor hatályos rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az építészet és az épületek környezetének minőségéről szóló törvény elfogadása, beleértve a rehabilitáció integrált megközelítését, amely nemcsak az új épületek, hanem a meglévő épületek között is fellendíti a közel nulla energiaigényű épületállomány növekedését. A törvényben meg kell határozni az építészet és az épített környezet minőségének elvét, a környezeti fenntarthatóságot és az energiahatékonysági célok eléréséhez való hozzájárulást az egyik fő értékelési kritériumként kell meghatározni, és a lakásállomány szükséges rehabilitációját a rehabilitáció integrált megközelítése felé kell irányítani.

24

C2.R5

M

A felújítási hivatalokról szóló királyi rendelet („egyablakos ügyintézés”) hatálybalépése

A felújítási hivatalokról szóló királyi rendelet hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A felújítási hivatalok (egyablakos ügyintézés) és finanszírozásuk körét meghatározó királyi rendelet elfogadása. A királyi rendelet véglegesítése előtt meg kell tartani az ágazati lakhatási konferenciát, és le kell zárni a nyilvánosság tájékoztatásának szakaszát és az egyéb jogi eljárásokat.

25

C2.R6

M

A horizontális tulajdonról szóló törvény módosításainak hatálybalépése a rehabilitáció finanszírozásának megkönnyítése érdekében

A horizontális tulajdonról szóló törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A közös tulajdonról szóló, július 21-i 49/1960. sz. törvény (horizontális tulajdonról szóló törvény) módosításai az épületek felújításának és felújításának a tulajdonosok közösségei általi végrehajtásának, valamint a finanszírozáshoz való hozzáférésnek az előmozdítása érdekében. A módosítás célja, hogy megkönnyítse a tulajdonosok közösségeinek döntéshozatalát az energiahatékonyság javításához hozzájáruló épületfelújítási munkálatok elvégzése és a banki finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében.

26

C2.I1

M

A megújítási program végrehajtásának szabályozási keretéről szóló királyi rendelet hatálybalépése; és a programot támogató személyi jövedelemadó-ösztönzőket szabályozó királyi törvényerejű rendelet

A királyi rendelet és a királyi törvényerejű rendelet hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Királyi rendelet elfogadása, amely meghatározza a megújítási program végrehajtásának szabályozási keretét; valamint a programot támogató, a személyi jövedelemadóra vonatkozó ösztönzőket szabályozó királyi törvényerejű rendelet. A szabályozási keretet meghatározó királyi rendeletben meg kell határozni azokat a műszaki követelményeket, amelyek biztosítják a nem megújuló primerenergia-fogyasztás 30%-os átlagos csökkentésének való megfelelést. A királyi rendelet véglegesítése előtt meg kell tartani a lakhatással foglalkozó ágazati konferenciát, és le kell zárni a nyilvánosság tájékoztatásának szakaszát és az egyéb jogi eljárásokat.

27

C2.I1

T

Lakóingatlan-felújítási intézkedések vagy a lakóingatlan-felújítási intézkedések végrehajtásához nyújtott támogatásról szóló határozatok végrehajtása, amelyek átlagosan legalább 30%-os primerenergia-kereslet-csökkentést érnek el vagy kísérelnek meg elérni (legalább 231000 intézkedés legalább 160000 egyedi lakásban)

 

Szám

0

231 000

NEGYEDÉV

2024

Legalább 231000 lakóépület-felújítási intézkedés vagy az ezen intézkedések végrehajtásához nyújtott támogatásról szóló határozat legalább 160000 befejezett egyedi lakásban, átlagosan legalább 30%-os primerenergia-kereslet csökkentésére törekedve (összesítve). A mutató alkalmazásában a lakás fogalmának összeegyeztethetőnek kell lennie az Eurostat fogalommeghatározásával („A lakás olyan szoba vagy szobák összessége – beleértve annak tartozékait, lobbiit és folyosóit is – egy állandó épületben vagy egy épület szerkezetileg elkülönített részén, amelyet építésének, felújításának vagy átalakításának módjával egész évben egy magánháztartás lakásra jelöl”) és adott esetben szociális vagy állami lakásokat is magában foglalhat. Az alkalmazott energiahatékonyság-javítási mutatókat az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti vonatkozó energiahatékonysági tanúsítvány révén kell akkreditálni. A lakásrehabilitációs intézkedések számát az összes olyan javító és rehabilitációs intézkedés összegeként kell meghatározni, amelyeket (a körülhatárolt városrészeken belül, épület- vagy lakásszinten), vagy amelyekhez közigazgatási határozattal támogatást nyújtottak valamely támogatási sor (teljes rehabilitációs vagy épületelemek) vagy adókedvezmény végrehajtása révén. A nem megújuló primerenergia-fogyasztás átlagos megtakarítási arányát a 30%-os minimumértéknek való megfelelés céljából úgy kell kiszámítani, hogy a rehabilitációs intézkedések sorát súlyozzák a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében alkalmazott támogatás vagy finanszírozás összegével. Ez a mutató magában foglalja a javító és rehabilitációs intézkedéseket valamennyi településen, méretüktől függetlenül. Az elért energiamegtakarításnak való megfelelés igazolása érdekében az elért átlagos energiamegtakarítás igazolása érdekében a befejezett munkákra vonatkozó energiahatékonysági tanúsítványokat kell kiállítani és összesíteni.

28

C2.I1

T

Felújítás alá vont területeken vagy környékeken található földterület (hektár), átlagosan legalább 30%-os primerenergia-kereslet-csökkenéssel (hektár)

 

Darabszám (hektárok)

0

600

NEGYEDÉV

2026

Legalább 600 hektárnyi földterület felújítás tárgyát képező területeken vagy környékeken. Ez az adat azoknak a körzeteknek vagy városi területeknek a területét tartalmazza, amelyek a program keretében kötött megállapodások alapján intézkedések tárgyát képezték. Az intézkedéseket az épületek felújítása során a nem megújuló primerenergia-fogyasztás 30%-os átlagos csökkentésének való megfelelést biztosító műszaki követelmények biztosításával kell végrehajtani. Az elért energiamegtakarításnak való megfelelés igazolása érdekében az elért átlagos energiamegtakarítás igazolása érdekében a befejezett munkákra vonatkozó energiahatékonysági tanúsítványokat kell kiállítani és összesíteni.

29

C2.I1

T

Lakásfelújítási intézkedések befejezése, amelyek átlagosan legalább 30%-kal csökkentik a primerenergia-igényt (legalább 410000 intézkedés legalább 285000 egyedi lakásban)

 

Szám

231 000

410 000

NEGYEDÉV

2026

Legalább 285000 befejezett egyedi lakásban legalább 410000 lakásfelújítási intézkedés, amelyek átlagosan legalább 30%-kal csökkentik a primerenergia-igényt (kumulatív). A mutató alkalmazásában a lakás fogalmának összeegyeztethetőnek kell lennie az Eurostat fogalommeghatározásával („A lakás olyan szoba vagy szobák összessége – beleértve annak tartozékait, lobbiit és folyosóit is – egy állandó épületben vagy egy épület szerkezetileg elkülönített részén, amelyet építésének, felújításának vagy átalakításának módjával egész évben egy magánháztartás lakásra jelöl”) és adott esetben szociális vagy állami lakásokat is magában foglalhat. Az alkalmazott energiahatékonyság-javítási mutatókat az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti vonatkozó energiahatékonysági tanúsítvány révén kell akkreditálni. A lakásrehabilitációk számát a támogatási sorok (teljes rehabilitációs vagy épületelemek) vagy adóösztönzők végrehajtása révén végrehajtott (a körülhatárolt kerületeken belüli, épület- vagy lakásszintű) valamennyi javítási és rehabilitációs intézkedés összegeként kell meghatározni. A nem megújuló primerenergia-fogyasztás átlagos megtakarítási arányát a 30%-os minimumértéknek való megfelelés céljából úgy kell kiszámítani, hogy a rehabilitációs intézkedések sorát súlyozzák a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében alkalmazott támogatás vagy finanszírozás összegével. Ez a mutató magában foglalja a javító és rehabilitációs intézkedéseket valamennyi településen, méretüktől függetlenül. Az elért energiamegtakarításnak való megfelelés igazolása érdekében az elért átlagos energiamegtakarítás igazolása érdekében a befejezett munkákra vonatkozó energiahatékonysági tanúsítványokat kell kiállítani és összesíteni. (Alapérték: 2024. december 31.)

30

C2.I2

M

Az energiahatékony, energiahatékonysági kritériumoknak megfelelő szociális bérlakásokra vonatkozó program végrehajtására vonatkozó szabályozási keret meghatározásáról szóló királyi rendelet hatálybalépése

A királyi rendelet hatálybalépéséről szóló rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az energiahatékonysági kritériumoknak megfelelő, energiahatékony szociális bérlakásokra vonatkozó program végrehajtásának szabályozási keretét meghatározó királyi rendelet elfogadása. A királyi rendelet meghatározza azokat a műszaki követelményeket, amelyek biztosítják, hogy az épületek építése során a nemzeti iránymutatások szerinti, közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménynél legalább 20%-kal alacsonyabb primerenergia-igényt érjenek el. E célból követelmény, hogy a nem megújuló primerenergia-fogyasztást az épületek műszaki szabályzata (CTE) alapvető energiamegtakarítási dokumentumának (DB-HE) HE 0 szakaszában meghatározott határérték 80%-ára kell korlátozni. A királyi rendelet véglegesítése előtt meg kell tartani a lakhatással foglalkozó ágazati konferenciát, és le kell zárni a nyilvánosság tájékoztatásának szakaszát és az egyéb jogi eljárásokat.

31

C2.I2

T

Szociális bérlés céljából vagy az energiahatékonyság kritériumainak megfelelő megfizethető áron épített új lakások

 

Szám

0

20 000

NEGYEDÉV

2026

Legalább 950 000 000 EUR összegű vissza nem térítendő támogatás, amely legalább 20000 lakás szociális bérléshez vagy az energiahatékonyság kritériumainak megfelelő megfizethető áron történő befejezéséhez vezet. A 20000 lakásra vonatkozó adat azoknak a lakásoknak a számának felel meg, amelyek esetében az építkezést be kell fejezni, és a megfizethető áron történő szociális bérlésre vonatkozik, amit az illetékes hatóság által kiállított igazolás vagy a lakások befejezéséről és használatáról szóló igazolás igazol. Ezen túlmenően a nem megújuló primerenergia-fogyasztás értékének az épületek műszaki szabályzata (CTE) szerinti alapvető energiamegtakarítási dokumentum (DB-HE) HE 0 szakaszában meghatározott határérték 80%-ára való korlátozására vonatkozó követelménynek való megfelelést energiahatékonysági tanúsítvánnyal kell biztosítani.

32

C2.I3

M

Lakóépületek és nem lakáscélú épületek felújításának odaítélése, amely átlagosan legalább 30%-kal csökkenti a primerenergia-keresletet

Autonóm közösségek összesített koncessziós döntései

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

Legalább 40000 lakóépület felújításával és 690 000 m2 nem lakáscélú épülettel egyenértékű, átlagosan legalább 30%-os primerenergia-kereslet-csökkentést eredményez. Az egyenértékűséget az egyes beavatkozástípusok m²-re jutó átlagos energiamegtakarításához viszonyítva kell meghatározni. A mutató alkalmazásában a lakás fogalmának összeegyeztethetőnek kell lennie az Eurostat fogalommeghatározásával („A lakás olyan szoba vagy szobák összessége – beleértve annak tartozékait, lobbiit és folyosóit is – egy állandó épületben vagy egy épület szerkezetileg elkülönített részén, amelyet építésének, felújításának vagy átalakításának módjával egész évben egy magánháztartás lakásra jelöl”) és adott esetben szociális vagy állami lakásokat is magában foglalhat. Az alkalmazott energiahatékonyság-javítási mutatókat az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti vonatkozó energiahatékonysági tanúsítvány révén kell akkreditálni.

33

C2.I3

M

Lakóépületek és nem lakáscélú épületek felújításának befejezése, amely átlagosan legalább 30%-kal csökkenti a primerenergia-keresletet

Befejezett munkák összesített energiahatékonysági tanúsítványai–

 

 

 

NEGYEDÉV

2026

Legalább 40000 lakásnak és 690 000 m2 felújított nem lakáscélú épületnek felel meg, amelyek átlagosan legalább 30%-kal csökkentik a primerenergia-keresletet. Az egyenértékűséget az egyes beavatkozástípusok m²-re jutó átlagos energiamegtakarításához viszonyítva kell meghatározni. A mutató alkalmazásában a lakás fogalma összeegyeztethető az Eurostat fogalommeghatározásával: „A lakás olyan állandó épületben vagy épületrészben található szoba vagy szobák – beleértve annak tartozékait, lobbiit és folyosóit is –, amelyet építésének, felújításának vagy átalakításának módjával egész évben egy magánháztartás lakhatásra jelöl ki”, és adott esetben szociális vagy köztulajdonú lakásokat is magában foglalhat. Az alkalmazott energiahatékonyság-javítási mutatókat az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti vonatkozó energiahatékonysági tanúsítvány révén kell akkreditálni. Az elért energiamegtakarításnak való megfelelés igazolása érdekében az elért átlagos energiamegtakarítás igazolása érdekében a befejezett munkákra vonatkozó energiahatékonysági tanúsítványokat kell kiállítani és összesíteni.

34

C2.I4

M

Lakóépületek és nem lakáscélú épületek felújítása az 5000 főnél kevesebb lakosú településeken, amelyek átlagosan legalább 30%-kal csökkentik a primerenergia-igényt

 

NEGYEDÉV

2026

Legalább 4300 lakóépületnek és 230 000 m² nem lakáscélú épületnek (beleértve a köz-, magán- és szociális épületeket is) megfelelő, az 5000 főnél kevesebb lakosú településeken és városi területeken felújított, átlagosan legalább 30%-os primerenergia-kereslet-csökkentést elérő. Az egyenértékűséget az egyes beavatkozástípusok négyzetméterenkénti átlagos energiamegtakarításához viszonyítva kell meghatározni. Az elért energiamegtakarításnak való megfelelés igazolása érdekében az elért átlagos energiamegtakarítás igazolása érdekében a befejezett munkákra vonatkozó energiahatékonysági tanúsítványokat kell kiállítani és összesíteni.

35

C2.I4

T

Tiszta energiával kapcsolatos projektek az 5000 főnél kevesebb lakosú településeken

 

Szám

0

500

NEGYEDÉV

2026

Legalább 500 egyedi tisztaenergia-projekt helyi szinten az 5000 főnél kevesebb lakosú településeken. Jellemzők: A projektek, beleértve a versenypályázatok keretében odaítélt projekteket vagy a helyi hatóságok által végrehajtott beruházásokat, a következők kiválasztásával vagy kombinációjával:
– Megújuló villamos energia, fűtés és hűtés telepítése középületekben vagy -infrastruktúrában (beleértve legalább 80%-os saját fogyasztást). Magában foglalhatja a távfűtést/távhűtést is.
Középületek vagy -infrastruktúra energetikai felújítása (legalább 30%-os primerenergia-megtakarítás elérése) 
Fenntartható mobilitás (modális váltásra vagy elektromos mobilitásra irányuló projektek) 
A fényszennyezés csökkentése a közvilágítás javítása révén 
– Helyi energiaközösség vagy más közösségvezérelt projektek ezekben a településeken.

36

C2.I5

T

Középületek felújításának befejezése, amely átlagosan legalább 30%-kal csökkenti a primerenergia-igényt (legalább 290 000 m 2)

 

Szám (m2)

0

290 000

NEGYEDÉV

2024

Legalább 290 000 m2 ( halmozott) felújított középület, amely átlagosan legalább 30%-kal csökkenti a primerenergia-igényt. A munkálatok befejezéséről szóló igazolásokat vagy a munkálatok átvételéről szóló igazolásokat (autonóm közösségek) vagy az azokat átvevő településektől származó igazoló dokumentumokat a 38/2003. sz. támogatási törvény 30. cikkében meghatározottak szerint a projekt (EELL) befejezését követően kell ellenőrizni. Az elért energiamegtakarításnak való megfelelés igazolása érdekében a befejezett munkálatok energiatanúsítását az elért átlagos energiamegtakarítás igazolása érdekében kell elvégezni és összesíteni.

37

C2.I5

T

Középületek felújításának befejezése, amely átlagosan legalább 30%-kal csökkenti a primerenergia-igényt (legalább 1 230 000 m 2)

 

Szám (m2)

290 000

1 230 000

NEGYEDÉV

2026

Legalább 1 230 000 m2 (halmozott) felújított középület, amely átlagosan legalább 30%-kal csökkenti a primerenergia-igényt. A munkálatok befejezéséről szóló igazolásokat vagy a munkálatok átvételéről szóló igazolásokat (autonóm közösségek) vagy az azokat átvevő településektől származó igazoló dokumentumokat a 38/2003. sz. támogatási törvény 30. cikkében meghatározottak szerint a projekt (EELL) befejezését követően kell ellenőrizni. Az elért energiamegtakarításnak való megfelelés igazolása érdekében a befejezett munkálatok energiatanúsítását az elért átlagos energiamegtakarítás igazolása érdekében kell elvégezni és összesíteni. (Alapérték: 2024. december 31.)

38

C2.I6

T

A spanyol városfejlesztési menetrend szerinti cselekvési tervek

 

Szám

0

100

NEGYEDÉV

2022

Legalább 100 településnek jóvá kell hagynia helyi cselekvési tervét (városi stratégia), és rendelkeznie kell a spanyol városfejlesztési menetrendben meghatározott kritériumokkal, amelyek magukban foglalják a terv tíz stratégiai célkitűzésének megfelelő értékelést és cselekvési irányvonalakat.

B.3. A hitelhez kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform (C2.R7) – Intézkedési program a bérlakások kínálatának előmozdítására

Ezen intézkedés célja a bérelt lakások kínálatának növelése, különösen a szociális lakásállományban és azokban a városokban, ahol nagyobb volt az áremelkedés.

E kérdés kezelése érdekében az intézkedés a következőket foglalja magában:

·a föld- és városrehabilitációról szóló törvény egységes szerkezetbe foglalt szövegének az október 30-i 7/2015. sz. királyi törvényerejű rendelettel jóváhagyott módosítása, amely olyan intézkedéseket vezet be, amelyek célja az épületek rehabilitációjával és a szociális lakások céljából történő épületek építésével kapcsolatos várostervezési eljárások felgyorsítása;

·ajánlásokat és bevált gyakorlatokat tartalmazó útmutató közzététele, amely referenciaként szolgál a várostervezési engedélyezési eljárások egyszerűsítésére és felgyorsítására azáltal, hogy i. ösztönzi a helyi, regionális és központi szintű közigazgatási szervek közötti tudás- és tapasztalatcserét, ii. a folyamatok rendszerezésére és optimalizálására irányuló intézkedéseket, valamint iii. a különböző területi összefüggésekben megvalósuló kísérleti projektek jövőbeli fejlesztését.

A reform végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C2.I7) – ICO-hiteleszköz a szociális lakhatás előmozdítására

Ez az intézkedés egy eszközbe, a szociális lakhatás előmozdítására irányuló ICO-hiteleszközbe történő állami beruházásból áll, amelynek célja a magánberuházások ösztönzése és az energiahatékony szociális és megfizethető lakások építéséhez és felújításához szükséges finanszírozáshoz való hozzáférés javítása, valamint a tőkepiacok fejlesztése ezeken a területeken. A hitelezési eszköz úgy működik, hogy közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül hitelt nyújt a magánszektornak, valamint a hasonló tevékenységeket folytató közszektorbeli szervezeteknek. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházásai alapján az eszköz célja kezdetben legalább 4 000 000 000 EUR összegű finanszírozás biztosítása. Ezen intézkedés minden egyes végső kedvezményezettje kiegészítő vissza nem térítendő támogatásban részesülhet a program keretében energiahatékony épületekben szociális bérlakások építéséhez (C2.I2), amennyiben nem ugyanazokat a költségeket fedezi.

Az eszközt végrehajtó partnerként az Instituto de Crédito Official (ICO) kezeli. Az eszköz a következő terméksorokat tartalmazza:

·Energiahatékony épületek építéséhez nyújtott közvetlen hitelek. Az épületeknek legalább 20%-kal alacsonyabb primerenergia-fogyasztást kell elérniük, mint a nemzeti iránymutatásokban szereplő közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményeknek.

·Meglévő épületek felújítására nyújtott közvetlen hitelek. A felújításnak a nem megújuló primerenergia-fogyasztás legalább 30%-os csökkenését kell eredményeznie.

·Közvetítői irányvonal: a közvetítői vonal az ICO által kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelekből áll, amelyek pedig energiahatékony épületek építéséhez vagy meglévő épületek felújításához nyújtanak kölcsönöket a végső kedvezményezetteknek.

A megépített és/vagy felújított épületeket szociális vagy megfizethető bérleti díjra kell használni, vagy legalább 50 évig szociális és megfizethető bérleti díjra kell átruházni. A szociális és megfizethető bérleti díj meghatározásához a 853/2021. sz. királyi rendelet 6. programjában meghatározott kritériumokat kell alkalmazni.

Az eszközbe történő beruházás végrehajtása érdekében Spanyolország és az ICO végrehajtási megállapodást ír alá, amely a következő tartalmat tartalmazza:

1.Az eszköz döntéshozatali folyamatának leírása: a beruházási keret végleges beruházási döntését beruházási bizottság vagy más, azzal egyenértékű irányító testület hozza meg, és azt a spanyol kormánytól független tagok szavazatainak többségével hagyják jóvá. Közvetített beruházások esetében a végső beruházási döntést a közvetítők hozzák meg.

2. A kapcsolódó beruházási politika fő követelményei, amelyek a következőket foglalják magukban:

a. A pénzügyi termékek és a támogatható végső kedvezményezettek leírása az intézkedés leírásával összhangban.

b. Az a követelmény, hogy minden támogatott beruházás gazdaságilag életképes legyen.

C. A fennálló hitelek refinanszírozásának tilalma.

D. A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés követelménye a DNSH technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározottak szerint, különösen:

I.Hitelek esetében: a beruházási politika kizárja a támogathatóságból a következő tevékenységeket és eszközöket: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is, ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében 5 végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek 6 el 7 , iii. a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 8 és eszközök.

II.A beruházási politikának meg kell felelnie az eszköz végső kedvezményezettjeire vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

e. Az a követelmény, hogy az eszköz végső kedvezményezettjei nem kaphatnak támogatást semmilyen uniós eszközből ugyanazon költségek fedezésére.

3. A végrehajtási megállapodás hatálya alá tartozó összeg, a végrehajtó partner szabad struktúrája, valamint az a követelmény, hogy az eszköz beruházási politikájának megfelelően vissza kell fektetni a visszaáramlásokat, kivéve, ha azokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiteltörlesztésének teljesítésére használják fel.

4. Nyomonkövetési, audit- és kontrollkövetelmények, beleértve a következőket:

-A végrehajtó partnernek a mozgósított beruházásról való jelentéstételre szolgáló nyomonkövetési rendszerének leírása.

-A végrehajtó partner azon eljárásainak leírása, amelyek biztosítják a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját.

-Az a kötelezettség, hogy a végrehajtási megállapodásban és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben meghatározott követelményekkel összhangban ellenőrizni kell minden egyes művelet támogathatóságát, mielőtt kötelezettséget vállalnának egy művelet finanszírozására.

-Az ICO ellenőrzési tervével összhangban kockázatalapú utólagos ellenőrzések elvégzésére vonatkozó kötelezettség. Ezek az ellenőrzések azt vizsgálják, hogy i. a kontrollrendszerek hatékonyak-e, beleértve a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség feltárását; a DNSH-elvnek, az állami támogatási szabályoknak és az éghajlat-politikai célok követelményeinek való megfelelés; és iii. teljesüljön az a követelmény, hogy a közvetítőnek ellenőriznie kell, hogy ugyanazt a költséget egy másik uniós eszköz fedezi-e. Az ellenőrzések során azt is ellenőrizni kell, hogy az ügyletek jogszerűek-e, és hogy teljesülnek-e az alkalmazandó végrehajtási és finanszírozási megállapodások feltételei.

5. A végrehajtó partner által végrehajtott éghajlat-politikai beruházásokra vonatkozó követelmények: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe történő beruházásból legalább 2 122 000 000 EUR-nak hozzá kell járulnia az éghajlat-politikai célkitűzésekhez a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletével összhangban. 9

6. A pénzügyi közvetítők kiválasztására vonatkozó követelmények: Az ICO nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon választja ki a pénzügyi közvetítőket. A pénzügyi közvetítők esetében az összeférhetetlenség hiányának ellenőrzését informatikai rendszeren, például a Minerva-n keresztül, valamennyi érintett pénzügyi szereplő esetében előzetesen el kell végezni.

7. Finanszírozási megállapodások aláírására vonatkozó kötelezettség: Az ICO finanszírozási megállapodásokat ír alá a pénzügyi közvetítőkkel a végrehajtási megállapodás mellékletében foglalt kulcsfontosságú követelményekkel összhangban. A finanszírozási megállapodás fő követelményeinek magukban kell foglalniuk az alap működésére vonatkozó valamennyi követelményt, beleértve a következőket:

-A pénzügyi közvetítő azon kötelezettsége, hogy döntéseit értelemszerűen a fent meghatározott döntéshozatali és beruházási politikai követelményeknek megfelelően hozza meg, beleértve a DNSH-elv tiszteletben tartásával kapcsolatos követelményeket is.

-A pénzügyi közvetítő által létrehozandó nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkeret leírása, amelyre értelemszerűen a fent meghatározott valamennyi nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmény vonatkozik.

Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

B.4. A hiteltámogatás nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

L2

C2.R7

M

A föld- és városrehabilitációs törvény egységes szerkezetbe foglalt szövege módosításának hatálybalépése

A felülvizsgált törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

NEGYEDÉV

2025

A föld- és városrehabilitációról szóló törvény egységes szerkezetbe foglalt szövege módosításának hatálybalépése, amelyet az október 30-i 7/2015. sz. királyi törvényerejű rendelet hagyott jóvá. A módosítás olyan intézkedéseket vezet be, amelyek célja az épületek rehabilitációjával és a szociális lakások építésével kapcsolatos várostervezési eljárások felgyorsítása.

L3

C2.R7

M

Útmutató közzététele a tervezési engedélyezési eljárások egyszerűsítésével és észszerűsítésével kapcsolatos bevált gyakorlatokról

Online közzététel

NEGYEDÉV

2025

Ajánlásokat és bevált gyakorlatokat tartalmazó útmutató közzététele, amely referenciaként szolgál a várostervezési engedélyezési eljárások egyszerűsítésére és felgyorsítására azáltal, hogy i. ösztönzi a helyi, regionális és központi szintű közigazgatási szervek közötti tudás- és tapasztalatcserét, ii. a folyamatok rendszerezésére és optimalizálására irányuló intézkedéseket, valamint iii. a különböző területi összefüggésekben megvalósuló kísérleti projektek jövőbeli fejlesztését.

L4

C2.I7

M

Végrehajtási megállapodás

A végrehajtási megállapodás hatálybalépése 

NEGYEDÉV

2023

A végrehajtási megállapodás hatálybalépése.

L5

C2.I7

T

ICO hiteleszköz a szociális lakhatás előmozdítására: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások (I)

A jogi finanszírozási megállapodások hatálybalépése

0

40%

NEGYEDÉV

2025

Az ICO-nak és az általa kiválasztott közvetítőknek jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötniük a végső kedvezményezettekkel az RRF-beruházások legalább 40%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve az irányítási díjakat). Az ICO a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával jelentést készít, amelyben részletezi e finanszírozásnak az éghajlat-politikai célkitűzésekhez hozzájáruló százalékos arányát.

L6

C2.I7

T

ICO hiteleszköz a szociális lakhatás előmozdítására: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások (II)

A jogi finanszírozási megállapodások hatálybalépése

40%

100%

NEGYEDÉV

2026

Az ICO-nak és az általa kiválasztott közvetítőknek jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötniük a végső kedvezményezettekkel az RRF-beruházások 100%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve az irányítási díjakat). E finanszírozás legalább 53%-ának éghajlat-politikai célkitűzésekhez kell hozzájárulnia a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával.

L7

C2.I7

M

ICO hiteleszköz a szociális lakhatás előmozdítására: A minisztérium befejezte a beruházást

Átutalási igazolás

NEGYEDÉV

2026

Spanyolország 4 000 000 000 EUR-t átcsoportosít az ICO-eszközbe.

C. 03. KOMPONENS: Az agrár-élelmiszeripari és halászati rendszer környezetvédelmi és digitális átalakítása

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból javítania kell az agrár-élelmiszeripari és halászati ágazat fenntarthatóságát, versenyképességét és rezilienciáját. E célkitűzés elérése érdekében a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv e komponensében szereplő beruházások és reformok a következő elemekre összpontosítanak:

a)Az öntözés hatékonyságának és fenntarthatóságának javítása;

b)a mezőgazdaság és az állattenyésztés fenntarthatóságának és versenyképességének fokozása;

c)stratégia kidolgozása a digitalizáció előmozdítására az agrár-élelmiszeripari és a vidéki ágazat egészében; és

d)a halászati ágazat fenntarthatóságának, kutatásának, innovációjának és digitalizációjának előmozdítása.

A komponens az innovációba és az energiahatékonyságba történő beruházások előmozdításáról (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), a digitális tanuláshoz való hozzáférés javításáról (2020. évi 2. országspecifikus ajánlás), valamint a köz- és magánberuházások előmozdításáról és a zöld átállás előmozdításáról szóló országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

C.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C3.R1) – Az élelmiszerlánc kereskedelmi kapcsolataira vonatkozó szabályok módosítása, beleértve az élelmiszerlánc működésének javítását célzó intézkedésekről szóló, 2007. augusztus 2-i 12/2013. sz. törvény módosítását

Ezen intézkedés célja az élelmiszerlánc működésének javítása az élelmiszerlánc kereskedelmi kapcsolatait szabályozó nemzeti jogszabályok (12/2013. sz. törvény) módosítása révén, beleértve az (EU) 2019/633 irányelv átültetését, de azon túl is. Az intézkedésnek legalább a következőkre kell kiterjednie:

a)A jogszabály hatályának kiterjesztése i. a tagállamokra és harmadik országokra egyaránt, amennyiben egy gazdasági szereplő Spanyolországban található, valamint ii. az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozó nyersanyagokra és egyéb termékekre;

b)az élelmiszer-szerződések minimális tartalmának kiterjesztése i. szerződéses szankciókra, ii. vis maior miatti kivételekre, valamint iii. az érintett felek közvetítés iránti kérelmére való hivatkozással a megállapodás elmaradásának eseteivel kapcsolatban;

c)a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok listájának bővítése, mint például a szerződések egyoldalú mennyiségi módosítása vagy az eladatlan termékek visszaküldése; és

d)elismerve az Élelmiszer-információs és Ellenőrzési Ügynökséget mint a jogszabályoknak való megfelelés nemzeti szintű ellenőrzéséhez szükséges ellenőrzési rendszer létrehozásáért és fejlesztéséért felelős szervet, valamint a jogalkalmazó hatóságok közötti, valamint az Európai Bizottsággal és az autonóm közösségekkel saját területükön folytatott együttműködés kapcsolattartó pontjaként való együttműködést.    

Az intézkedés kiegészíti i. a 2020. február 25-i 5/2020. sz. királyi törvényerejű rendeletet, amely sürgős intézkedéseket fogadott el a mezőgazdaság és az élelmiszerek tekintetében, valamint ii. az élelmiszerlánc működésének javítását célzó sürgős intézkedésekről szóló 12/2013. sz. törvény módosításáról szóló 8/2020. sz. törvényt.

Az intézkedés végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C3.R2) – Az állattenyésztés környezeti fenntarthatóságára vonatkozó szabályozási keret kidolgozása és felülvizsgálata

Ez az intézkedés javítja az állattenyésztés környezeti fenntarthatóságát azáltal, hogy az alábbiak szerint kidolgozza és felülvizsgálja a jogszabályi keretet:

a)Az elérhető legjobb technikák (BAT-k) általános nyilvántartásának kidolgozása a sertés- és baromfitenyésztő gazdaságok szennyezőanyag- és üvegházhatásúgáz-kibocsátásának (ÜHG) kiszámítására, valamint egyéb környezeti adatok lefedésére. Jobb értékelést kell nyújtania arról, hogy az állattenyésztők megfelelnek-e az ÜHG- és szennyezőanyag-kibocsátási kötelezettségvállalásoknak.

b)Az állattenyésztési ágazatra vonatkozó tervezési jogszabályok fokozatos felülvizsgálata, amelyek követelményeket állapítanak meg a helyszínre, a távolságra, a méretre, az egészségügyi feltételekre, a biológiai biztonságra, valamint a már meglévő ágazatokban (sertéstenyésztés) működő gazdaságok környezetvédelmi és állatjóléti infrastruktúrájára vonatkozóan, valamint új szabályozási keret létrehozása a még nem szabályozott ágazatokban (baromfitenyésztés). Egyedi ágazati kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket állapít meg, és az arányosság elvének alkalmazásával követelményeket állapít meg a szennyező anyagok előállításához való hozzájárulásuk alapján.

Az intézkedés mindkét jogszabályi rendelkezést tartalmazza, amelyeket 2022 végéig kell közzétenni. Arra is számít, hogy az elérhető legjobb technikák általános nyilvántartásának végrehajtása 2023. december 31-ig működőképes lesz a sertés- és baromfitartó gazdaságok esetében. A felülvizsgált tervezési jogszabályok alkalmazását fokozatosan, a közzétételüket követő körülbelül két éven belül kell elvégezni.

Ezen túlmenően ez az intézkedés a következőkre irányul:

a)Az állatszállítás biológiai biztonságának javítása a fertőző állatbetegségek tekintetében. Az új rendeletnek be kell építenie a digitalizációt és az új technológiákat a szállító- és takarító- és fertőtlenítőállomások eszközeként használt járművekbe.

b)Az antibiotikumok állattartásra számot tartó fajokban való használatának szabályozása, a gazdaságonkénti rendszeres és negyedéves antibiotikum-fogyasztás kiszámítására szolgáló módszer és a nemzeti referenciamutató alkalmazásával. A rendeletben le kell írni az eredmények alapján meghozandó intézkedéseket. A jogszabály egyéves átmeneti időszakot biztosít azon állattartó gazdaságok számára, amelyek ágazati jogszabályaikban nem kötelesek integrált gazdálkodási rendszerrel rendelkezni.

Az intézkedés végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Reform (C3.R3) – A mezőgazdasági talajok fenntartható táplálkozására vonatkozó jogszabályi keret és a mezőgazdasági eredetű szennyezésre vonatkozó jogszabályok

Ezen intézkedés célja a mezőgazdasági trágyázás szabályozása a mezőgazdasági talajokba történő tápanyagbevitel különböző forrásainak következetes kezelése érdekében. Emellett technikai tanácsadást nyújt a mezőgazdasági termelőknek a jogi követelményeknek való megfelelés és a trágyázás észszerűsítése érdekében. E cselekvési terv: i. az éghajlatváltozás káros hatásainak kezelése; ii. a mezőgazdasági eredetű nitrátok és foszfátok által okozott vízszennyezés csökkentése; és iii. a levegőminőség javítása.

A javasolt jogszabályi keret egy másik jogi eszközhöz kapcsolódik: a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló királyi rendelettervezet (amely a február 16-i 261/1996. sz. királyi rendelet helyébe lép). Kapcsolódik továbbá a nitrátok által – különösen a mezőgazdasági forrásokból – okozott diffúz szennyezés megelőzésére, kiigazítására és csökkentésére irányuló cselekvési terv kidolgozásához. Ez az intézkedés a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK irányelvet átültető királyi rendeletet vezet be, amely a nitrátirányelvnél ambiciózusabb célkitűzéseket határoz meg, és fokozza a víz-keretirányelv víztervezési célkitűzéseivel való konvergenciát.

Az intézkedés végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

Reform (C3.R4) – A spanyol öntözés irányításának és fenntartható kezelésének fellendítése

Ezen intézkedés célja egy olyan nemzeti szintű irányítási mechanizmus létrehozása, amely lehetővé teszi valamennyi érintett ágazat és közigazgatási szint számára az öntözés terén való együttműködést. Ez magában foglalja a környezeti fenntarthatóságot, a végrehajtási kritériumokat és az alkalmazandó jogszabályokkal kapcsolatos szempontokat. Az intézkedés létrehozza a spanyolországi öntözés fenntarthatóságával foglalkozó megfigyelőközpontot, amely adatokat szolgáltat az öntözés gazdasági, társadalmi és környezeti hatásairól a területen.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C3.R5) – Az agrár-élelmiszeripari és vidéki területek digitalizálására irányuló stratégia II. cselekvési tervének végrehajtása

Ezen intézkedés célja az agrár-élelmiszeripari és vidéki területek digitalizációjára irányuló spanyol stratégia végrehajtásának folytatása, amelyet a spanyol kormány 2019 márciusában fogadott el. Az intézkedés egy második cselekvési tervet határoz meg, amely megfelel a stratégia három alapvető célkitűzésének: i. a digitális szakadék csökkentése; ii. az adatok felhasználásának előmozdítása; és iii. az üzleti fejlődés és az új üzleti modellek ösztönzése.

Az intézkedésnek továbbra is támogatnia kell a digitális folyamatok és készségek elfogadását és beépítését a vidéki területekhez és azok társadalmi szerkezetéhez kapcsolódó gazdasági tevékenységekbe. Az intézkedésnek ki kell dolgoznia, ki kell dolgoznia és végre kell hajtania az agrár-élelmiszeripari ágazat és a vidéki területek digitalizációs stratégiájának második cselekvési tervét.

Az intézkedés végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C3.R6) – A fenntartható halászat szabályozására vonatkozó nemzeti szabályozási keret felülvizsgálata

Ezen intézkedés célja: i. a gazdasági és társadalmi fenntarthatóságnak a halászati gazdálkodásba való integrálásának ösztönzése; nagyobb jogbiztonság biztosítása a halászati ágazat valamennyi szereplője számára; valamint iii. nagyobb átláthatóság, modernizáció és digitalizáció biztosítása a halászati gazdálkodásban. Az intézkedésnek figyelembe kell vennie az uniós szakpolitikák és kihívások célkitűzéseit, beleértve a közös halászati politika reformját, a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégiát, a tengervédelmi stratégiákat és a fenntartható fejlődési célokat.

E célkitűzések elérése érdekében az intézkedésnek a következőket kell elérnie:

a)A jelenlegi halászati törvény felülvizsgálata annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön az új fenntarthatósági kritériumokkal és a halászat kutatási igényeivel;

b)a nemzeti halászterületeken alkalmazott különböző eszközök, módszerek és népszámlálások kezelésének aktualizálása egy királyi rendelet révén; és

c)az ellenőrzési, vizsgálati és szankcionálási rendszerek korszerűsítéséről szóló törvény végrehajtása a halászat területén.

A nemzeti halászterületek különböző eszközei, módszerei és panaszai kezelésének korszerűsítéséről szóló királyi rendelet közzététele 2022. június 30-ig várható.

Az intézkedés végrehajtásának határideje 2026. június 30.

Beruházás (C3.I1) – Az öntözés hatékonyságának és fenntarthatóságának javítására irányuló terv

Ezen intézkedés célja, hogy kiválasztott intézkedések révén javítsa az öntözés hatékonyságát és fenntarthatóságát. Előmozdítja a vízmegtakarítást és az energiahatékonyságot az öntözési tevékenységek során. Ezek a következő intézkedések:

a)Az intézkedések korszerűsítése, beleértve legalább a következőket: i. a korszerűsítési folyamat részeként a felszíni vagy felszín alatti vizeket nem hagyományos vízkészletekkel (például az (EU) 2020/741 rendelettel összhangban visszanyert vízzel és a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló 2021/C58/01 technikai iránymutatással összhangban sótalanított vízzel) felváltó területeken végrehajtott intézkedések; és ii. olyan intézkedések, amelyek növelik a vízmegtakarítást, vagy a vízigény további csökkenését vagy nagyobb energiamegtakarítást érnek el;

b)az energetikai hatású öntözőrendszerek korszerűsítése, beleértve i. a működésükhöz villamos energiát nem igénylő tevékenységek előnyben részesítését azokkal szemben, amelyeknek szükségük van rá vagy megújuló energiát igényelnek; és ii. az energetikai önellátást elősegítő korszerűsítési intézkedések, beleértve a megújuló energia használatát is; és

c)az olyan új technológiák előmozdítása, mint például: i. olyan intézkedések, amelyek lehetővé teszik az új technológiák és innovációk magasabb szintű bevezetését a hatékonyabb öntözés elérése érdekében; és ii. az öntözés korszerűsítésének nagyobb intenzitását javasló intézkedések.

Az intézkedés végrehajtását a Sociedad Estatal de Infraestructuras Agrarias (SEIASA) állami vállalat végzi. E célból a Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium (MAPA) és a SEIASA közötti megállapodás szabályozza az öntözés korszerűsítésére irányuló beruházások köz- és magánfinanszírozási rendszerét, a projektkiválasztási kritériumokat, a terv végrehajtási eljárásait, valamint a végrehajtandó intézkedések listáját. Az intézkedések e listája legalább a következőket tartalmazza:

a)A felszín alatti vagy felszíni vizek használatának helyettesítése nem hagyományos vízkészletekkel (visszanyert víz vagy sótalanított víz a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően);

b)vízszabályozó rendszerek (tározók) végrehajtása, amelyek lehetővé teszik a gravitációs öntözést;

c)szabadtéri árkok föld alatti csövekkel való helyettesítése;

d)szűrő- és szivattyúrendszerek kialakítása; és

e)fogyasztásmérők és távirányító rendszerek telepítése.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. A sótalanított vizet az ágazatban a legalacsonyabb környezeti hatással járó elérhető legjobb technológia alkalmazásával kell előállítani. Valamennyi öntözési tevékenységet a víz-keretirányelvvel összhangban kell végezni, a szükséges környezeti hatásvizsgálatokat a 2009/147/EK és a 92/43/EGK irányelvvel összhangban kell elvégezni, és végre kell hajtani a környezet védelméhez szükséges mérséklési lépéseket.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C3.I2) – A mezőgazdaság és az állattenyésztés fenntarthatóságának és versenyképességének fokozására irányuló terv (I): Az állat- és növény-egészségügyi laboratóriumok korszerűsítése

Ez az intézkedés javítja az élelmezésbiztonságot a mezőgazdasági és állattenyésztési ágazatban azáltal, hogy biztosítja a – többek között az embereket érintő – állatbetegségek, valamint a növénykárosítók kitörésére való gyors reagálást a biológiai biztonsági szinttel rendelkező létesítmények építése révén. Az intézkedésnek különösen a következő létesítmények üzembe helyezését kell biztosítania:

a)szintű Biológiai Biztonsági Laboratórium (LSCA-Santa Fe);

b)a 3. szintű biológiai biztonsági állattartó létesítmény (LCV-Algete); és

c)a lugói Nemzeti Növény-egészségügyi Laboratórium.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C3.I3) – A mezőgazdaság és az állattenyésztés fenntarthatóságának és versenyképességének fokozására irányuló terv (II.): A kapacitásépítés és a biológiai biztonsági rendszerek megerősítése a bölcsődékben, a tisztító- és fertőtlenítőközpontokban

Ez az intézkedés megerősíti az éghajlatváltozás következtében megnövekedett előfordulási gyakoriságú állatbetegségek és növénykárosítók megelőzését és az ellenük való védelmet azáltal, hogy javítja a kapacitásépítést és a biológiai védelmi rendszereket a faiskolákban, valamint a tisztító és fertőtlenítő központokban. Megerősíti a biológiai védelmi rendszereket a növényi szaporítóanyagokat előállító létesítményekben, amelyek a növényvédő szerek használatának csökkentésével fontos szerepet játszanak a kártevőmentes anyagok előállításában.

A támogatás a növényi szaporítóanyagokat előállító mezőgazdasági üzemeknek, valamint az élő állatok szállítóeszközeinek tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló központoknak nyújtott beruházási támogatás formáját ölti. Konkrétan támogatást irányoznak elő e létesítmények automatizálás, robotizáció, valamint új tisztító és fertőtlenítő rendszerek, például hőfertőtlenítő rendszerek telepítése révén történő technológiai fejlesztésére.

Az intézkedés magában foglalja legalább 465 tisztító és fertőtlenítő központ, valamint a növényi szaporítóanyagokat előállító, fokozott képzési és biológiai biztonsági rendszerekkel rendelkező központok megerősítését.

A beruházás végrehajtását 2024. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C3.I4) – A mezőgazdaság és az állattenyésztés fenntarthatóságának és versenyképességének fokozására irányuló terv (III.): Beruházások a precíziós mezőgazdaságba, az energiahatékonyságba és a körforgásos gazdaságba a mezőgazdasági és állattenyésztési ágazatban

Ez az intézkedés előmozdítja a mezőgazdasági és állattenyésztési ágazat fenntarthatóságát és versenyképességét a következőkbe történő beruházások révén: precíziós mezőgazdaság; i. energiahatékonyság; iii. a körforgásos gazdaság; és iv. a megújuló energia használata.

Konkrétabban, a beruházások a következőkhöz kapcsolódnak:

a)A mezőgazdasági hulladék, valamint az állati szennyvíz és melléktermékeik kezelésére szolgáló új rendszerek bevezetése, beleértve a strukturális reformokat is;

b)az üvegházak korszerűsítése, mind létesítményeik, mind berendezéseik tekintetében;

c)a biogázok és a megújuló energiák használatának előmozdítása; és

d)valós idejű adatok gyűjtése olyan érzékelők felhasználásával, amelyek lehetővé teszik a precíziós mezőgazdaság és technológia használatát a gazdaságokban, beleértve a műholdas navigációs rendszerek (GNSS) és a földrajzi helymeghatározás alkalmazását az állattenyésztésben.

Az intézkedést mezőgazdasági üzemekbe vagy mezőgazdasági szolgáltató társaságokba történő egyéni vagy kollektív befektetések formájában kell végrehajtani. Legalább 5000 gazdaságnak végre kell hajtania a precíziós mezőgazdaságra, az energiahatékonyságra, a körforgásos gazdaságra és a megújuló energia felhasználására irányuló projekteket.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C3.I5) – Az agrár-élelmiszeripari és erdészeti ágazat, valamint a vidéki környezet digitalizálására irányuló stratégia: az agrár-élelmiszeripari és erdészeti ágazat, valamint a vidéki környezet digitalizációját és vállalkozói készségét támogató intézkedések kidolgozása

Ez az intézkedés intézkedéseket határoz meg a spanyol kormány által 2019 márciusában elfogadott, az agrár-élelmiszeripari, az erdészeti és a vidéki ágazatok digitalizációjára irányuló stratégiában, valamint a 2021–2023-as időszakra vonatkozó második cselekvési tervében. Az intézkedések a következőket foglalják magukban:

a)Külön pénzügyi támogatási sor az agrár-élelmiszeripari ágazatban működő kkv-k számára az innovatív és digitális üzleti projektek ösztönzésére, amelyeket részvételi hitelek nyújtása révén kell végrehajtani;

b)digitális innovációs központ az agrár-élelmiszeripari ágazatban működő vállalkozások számára, amelyet házon belüli szerződés és versenytárgyalásos közbeszerzés révén kell megvalósítani;

c)az agrár-élelmiszeripari ágazat digitalizációjával foglalkozó megfigyelőközpont a MAPA és az együttműködő szerv közötti partnerségi megállapodás révén; és

d)a mezőgazdasági tudás- és információs rendszer (AKIS) tanácsadóinak platformja, amely az AKIS szereplői közötti tudás- és információátadást elősegítő eszközként működik, és amelyet két házon belüli szerződés keretében kell megvalósítani.

Az intézkedés részeként 2023 végéig legalább 60 agrár-élelmiszeripari kkv-nak olyan innovatív és digitális üzleti projektet kell végrehajtania, amelynek meg kell felelnie a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), és amelyet részvételi hitelekből kell finanszírozni.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezési Minisztérium és az Empresa Nacional de Innovación (ENISA) közötti jogi megállapodásnak és a pénzügyi eszköz ezt követő beruházási politikájának:

I.az InvestEU Alap fenntarthatósági vizsgálatára vonatkozó bizottsági technikai iránymutatás alkalmazásának előírása; és

II.a tevékenységek és eszközök alábbi listájának kizárása a támogathatóság köréből: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is 10 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett olyan tevékenységek és eszközök, amelyek előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátása nem alacsonyabb a vonatkozó referenciaértékeknél 11 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 12 és eszközök 13 ; valamint iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a hosszú távú hulladékártalmatlanítás károsíthatja a környezetet;

III.előírja, hogy az ENISA-nak minden ügylet esetében ellenőriznie kell a projektek vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelését, beleértve a fenntarthatósági vizsgálat alól mentesített ügyleteket is.

A szén-dioxid-leválasztással és -tárolással kapcsolatos tevékenységek nem támogathatók.

A beruházás végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C3.I6) – Terv a fenntarthatóság, a kutatás, az innováció és a digitalizáció előmozdítására a halászati ágazatban (I): A halászati érdekű tengeri tartalékok hálózatának korszerűsítése

Ezen intézkedés célja a halászati érdekű tengeri tartalékok hálózatának korszerűsítése a következő intézkedések révén:

a)Két különleges célú segédhajó beszerzése a tartalékban végzett tevékenységek ellenőrzésének és felügyeletének biztosítása érdekében;

b)információs és kommunikációs technológia alkalmazása a tartalékok ellenőrzésének és nyomon követésének lehetővé tétele érdekében, legalább az ellenőrzési és felügyeleti tevékenységek lehetővé tételéhez és a meglévő eszközök optimalizálásához elegendő hatáskörrel rendelkező drónok beszerzésével;

c)a tartalékhálózat bővítése egy új tengeri tartalék létrehozásával; és

d)a meglévő tengeri tartalék, az Isla de Alborán és környékének frissítése a hozzáférés megkönnyítése, az energiahatékonyság javítása, valamint annak érdekében, hogy megfelelő létesítményekkel (azaz a félszigettel való radarrádióval) lássák el a tartalék nyomon követésére és ellenőrzésére.

A két különleges célú segédhajó beszerzését, valamint az ellenőrzést és nyomon követést lehetővé tevő információs és kommunikációs technológia alkalmazását közbeszerzési eljárások útján kell végrehajtani.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. A két különleges célú segédhajónak az ágazatban a legalacsonyabb környezeti hatással járó elérhető legjobb technológiát kell képviselnie. A tengeri tartalékok hálózatának bővítésére irányuló beruházás egy új tengeri tartalék létrehozására irányuló tanulmányból áll, amelyet a tervek szerint házon belüli szerződés keretében hajtanak végre. Ugyanez vonatkozik az Isla de Alborán-tartalék és környéke korszerűsítésére tervezett munkálatokra is, amelyeknek tartalmazniuk kell az energia építésére és optimalizálására vonatkozó szükséges tanulmányt.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C3.I7) – Terv a halászati ágazat fenntarthatóságának, kutatásának, innovációjának és digitalizációjának fellendítésére (II.): A halászati és akvakultúra-kutatás fellendítése és a képzés támogatása

Ez az intézkedés javítja a halászati gazdálkodással kapcsolatos döntéshozatalt megalapozó tudományos ismeretek mennyiségét és minőségét. A kezdeményezés a következőkre terjed ki: legalább két meglévő halászati és oceanográfiai kutatóhajó felszerelésére szolgáló legalább két akusztikus szonda beszerzése a különböző nyílt vízi fajok tudományos értékeléséhez kapott adatok minőségének biztosítása érdekében; és ii. a halászati és akvakultúra-kutatás előmozdítása a halászati gazdálkodással kapcsolatos döntéshozatal ökoszisztéma-alapú megközelítésének biztosítása érdekében.

A két akusztikus szonda beszerzését közbeszerzési eljárás keretében kell lebonyolítani, amelynek során a pályázatra kizárólagos alapon kerül sor. A halászati és akvakultúra-kutatás előmozdítását az állami kutatóintézetekkel kötött megállapodások aláírásával és adott esetben a fedélzeti megfigyelők felvételéhez szükséges saját forrásokhoz való hozzárendeléssel vagy pályáztatással kell elérni.

A beruházás végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C3.I8) – Terv a halászati ágazat fenntarthatóságának, kutatásának, innovációjának és digitalizációjának fellendítésére (III.): Technológiai fejlődés és innováció a halászatban és az akvakultúrában

Ezen intézkedés célja egy környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból fenntarthatóbb halászati és akvakultúra-ágazat létrehozása két cselekvési irányvonal révén:

a)A köz- és magánszféra közötti partnerségek létrehozása az ágazat kék növekedésének fellendítése érdekében, olyan projektek végrehajtása érdekében, amelyek a kék gazdaság folyamatainak katalizátorai; és

b)a technológiai fejlődés és az innováció támogatása az ágazatban.

Az intézkedés legalább 20 kutatási, fejlesztési és innovációs projekt befejezését irányozza elő a halászati és akvakultúra-ágazat rezilienciáját és fenntarthatóságát elősegítő új technológiák bevezetése érdekében.

A beruházás végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C3.I9) – Terv a fenntarthatóság, a kutatás, az innováció és a digitalizáció fellendítésére a halászati ágazatban (IV.): Digitalizáció és az IKT használata a halászati ágazatban

Ezen intézkedés célja a halászati tevékenység felügyeletének javítása a környezeti fenntarthatóság, valamint a halászati ágazat közép- és hosszú távú életképességének biztosítása érdekében. Az intézkedés két cselekvési irányvonalat foglal magában:

a)A halászati és akvakultúra-ágazat digitalizálására irányuló támogatási program, beleértve a halászat távellenőrzésére és a 24 méternél hosszabb hajók visszadobása elleni küzdelemre szolgáló kamerákat használó felügyeleti rendszer telepítéséhez nyújtott támogatást; és

b)a halászati felügyelet korszerű IKT-megoldásai, többek között i. fogásnyilvántartási rendszer (beleértve a fogások elektronikus benyújtására szolgáló eszközök beszerzését és földrajzi helymeghatározásukat), a 12 méternél rövidebb hajók nyomon követésének lehetőségével; ii. a halászat ellenőrzésére és felügyeletére szolgáló drónrepülési szolgáltatásra vonatkozó kísérleti projekt, valamint a 24 méternél hosszabb halászhajók fogásaira vonatkozó távellenőrzési rendszerre irányuló kísérleti projekt végrehajtása; és iii. a spanyol halászati információs rendszer biztonságának megerősítésére szolgáló eszközök és szoftverek (azaz egy második tűzfal telepítése).

A spanyol halászati és akvakultúra-ágazat digitalizálását versenypályázati támogatások formájában kell megvalósítani, míg a halászati felügyelet korszerű IKT-megoldásainak végrehajtása nyílt és központosított közbeszerzés útján történik.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C3.I10) – Terv a halászati ágazat fenntarthatóságának, kutatásának, innovációjának és digitalizációjának fellendítésére (V.): A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem támogatása

Ez az intézkedés támogatja a tengeri ökoszisztémákat továbbra is fenyegető jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet. E célból az intézkedés a következő beruházásokat támogatja:

a)Négy járőrhajó beszerzése; és

b)három nyílt tengeri járőrhajó korszerűsítése, amelyeket a jogellenes, bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre kell használni.

Az intézkedést járőrhajók építésére irányuló közbeszerzési eljárás, valamint nyílt tengeri járőrhajók esetében a spanyol haditengerészettel kötött megállapodás módosítása révén kell végrehajtani, amely jogi fedezetet biztosít a fent említett korszerűsítési munkálatokat kezelő haditengerészetnek történő átadásra.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. Különösen a hajók beszerzése és korszerűsítése csak az ágazatban a legalacsonyabb környezeti hatással járó elérhető legjobb technológia lehet.

A beruházás végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C3.I11) – Terv a fenntarthatóság, a kutatás, az innováció és a digitalizáció fellendítésére a halászati ágazatban (VI): A halászati ágazat finanszírozásának támogatása

Ez az intézkedés a halászati ágazat beruházási projektjeinek finanszírozását a Sociedad Anónima Estatal de Caución Agraria (SAECA) számára nyújtott hitel révén biztosítja. Az intézkedés célja, hogy pénzügyi keretet hozzon létre a fenntartható halászati tevékenységekkel kapcsolatos projektek számára, beleértve a következőket: a munka- és biztonsági feltételek javítása; ii. folyamatok és rendszerek digitalizálása; a termékek értékének és nyomonkövethetőségének javítása; iv. új termékek és kiszerelések keresése, beleértve a csomagolást is; valamint v. az innováció, az energiahatékonyság és -hatékonyság, valamint az alacsonyabb éghajlati hatásokkal járó energetikai átállás fellendítése.

Az intézkedést a Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezésügyi Minisztérium és a SAECA közötti, a halászati ágazat beruházási projektjeinek finanszírozását támogató megállapodás révén hajtják végre. A mechanizmus a SAECA-nak nyújtott hitelen alapul, amelynek célja a fenntartható halászati tevékenységgel kapcsolatos intézkedéseket tartalmazó projektek újbóli garanciáját célzó finanszírozási sor létrehozása. A megállapodásnak tartalmaznia kell egy olyan feltételt, amely garantálja, hogy az e finanszírozással végrehajtott beruházások megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium és a SAECA közötti jogi megállapodásnak és a pénzügyi eszköz ezt követő beruházási politikájának:

I.az InvestEU Alap fenntarthatósági vizsgálatára vonatkozó bizottsági technikai iránymutatás alkalmazásának előírása; és

II.a tevékenységek és eszközök alábbi listájának kizárása a támogathatóság köréből: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is 14 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett olyan tevékenységek és eszközök, amelyek előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátása nem alacsonyabb a vonatkozó referenciaértékeknél 15 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 16 és eszközök 17 ; valamint iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a hosszú távú hulladékártalmatlanítás károsíthatja a környezetet; és

III.előírják, hogy a SAECA minden ügylet esetében ellenőrizze a projektek vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelését, beleértve a fenntarthatósági vizsgálat alól mentesített ügyleteket is.

A beruházás végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

C.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

39

C3.R1

M

A mezőgazdasággal és az élelmiszerekkel kapcsolatos sürgős intézkedésekről szóló 5/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet és az élelmiszerlánc működésének javítását célzó intézkedésekről szóló 12/2013. sz. törvény módosításáról szóló 8/2020. sz. törvény hatálybalépése

Az 5/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet, a 8/2020. sz. törvény és a hatálybalépésről szóló 12/2013. sz. törvény rendelkezései

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

A mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó sürgős intézkedéseket tartalmazó 5/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet hatálybalépése (2020. február 25.) annak érdekében, hogy az élelmiszerlánc kereskedelmi kapcsolatait szabályozó nemzeti jogszabályok módosítása révén javuljon az élelmiszerlánc működése. A fő célkitűzések annak elérése, hogy az élelmiszeripari termékek ára fedezze a termelési költségeket, az élelmiszerláncban bekövetkező értékpusztulás elkerülése, valamint a fogyasztók megtévesztését célzó reklámok betiltása a termékek árával és imázsával kapcsolatban.
Az élelmiszerlánc működésének javítását célzó sürgős intézkedésekről szóló 12/2013. sz. törvény módosításáról szóló 8/2020. sz. törvény hatálybalépése a fent említett királyi törvényerejű rendelet törvény elfogadásával történő érvényesítése érdekében.

40

C3.R1

M

Az élelmiszerlánc működésének javítását célzó intézkedésekről szóló 12/2013. sz. törvény második módosításának hatálybalépése

A hatálybalépésről szóló 12/2013. sz. törvény rendelkezése

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az élelmiszerlánc működésének javítását célzó intézkedésekről szóló 12/2013. sz. törvény második módosításának hatálybalépése, az (EU) 2019/633 irányelv minimumkövetelményein túlmenően. Ez a jogszabály-módosítás különböző intézkedéseket mozdít elő egy átláthatóbb és kiegyensúlyozottabb élelmiszer-értéklánc kialakítása érdekében, ami változásokat von maga után i. a jogszabályok kereskedelmi kapcsolatokra való kiterjesztése; ii. az élelmiszer-szerződések minimális tartalma gyakorlatilag minden ügyletre kiterjed.

41

C3.R2

M

A szabályozási keret hatálybalépése a mezőgazdasági üzemekben elérhető legjobb technikák általános nyilvántartásának kidolgozása érdekében a szennyezőanyag- és ÜHG-kibocsátással kapcsolatos tájékoztatás céljából, valamint a tervezési jogszabályok reformja a gazdaságokra vonatkozó kritériumokkal az ágazatokon átívelően

A hatálybalépésre vonatkozó szabályozási keret rendelkezése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az elérhető legjobb technikák általános nyilvántartásának kidolgozására vonatkozó szabályozási keretnek elő kell segítenie a sertés- és baromfitenyésztő gazdaságok szennyezőanyag- és üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kiszámítását, valamint az egyéb környezeti adatok rögzítését. Az állattenyésztési ágazatra vonatkozó tervezési jogszabályok fokozatos felülvizsgálata során szabályozni kell a gazdaságok elhelyezkedésére, méretére, egészségügyi feltételeire és infrastruktúrájára vonatkozó követelményeket, módosítani kell a sertéstartó gazdaságokra vonatkozó követelményeket, és új szabályozási keretet kell létrehozni a baromfiágazat számára.

422

C3.R2

M

Az állatszállítás biológiai biztonságának javítását célzó rendelet és az antibiotikumok állattenyésztésben való fenntartható használatáról szóló rendelet hatálybalépése

A királyi rendelet hatálybalépéséről szóló rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

Az állatszállítás biológiai biztonságának javításáról szóló királyi rendelet, valamint az állattenyésztés szempontjából fontos fajokban az antibiotikumok fenntartható használatáról szóló királyi rendelet hatálybalépése, az intézkedés leírásával összhangban.

42

C3.R3

M

A mezőgazdasági talajok fenntartható táplálkozására vonatkozó normatív keret hatálybalépése.

A hatálybalépésre vonatkozó normatív keret rendelkezése

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

E normatív keret célja a trágyázási munka szabályozása és a mezőgazdasági termelőknek nyújtott technikai tanácsadás előmozdítása a trágyázás észszerűsítése és a jogi követelmények teljesítése érdekében.

43

C3.R4

M

A spanyol öntözőrendszer javítását célzó irányítási mechanizmusról szóló királyi rendelet hatálybalépése.

A hatálybalépésről szóló királyi rendelet rendelkezése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A királyi rendelet nemzeti szintű irányítási mechanizmust hoz létre annak érdekében, hogy az érintett ágazatok együttműködjenek a spanyol öntözéssel kapcsolatos olyan kérdésekben, mint a fenntarthatóság, a végrehajtási kritériumok, a szabályozás stb. A fenntartható öntözés megfigyelőközpontjának létrehozása Spanyolországban is.

44

C3.R5

M

Az agrár-élelmiszeripari ágazat és a vidéki területek digitalizációs stratégiájára vonatkozó második cselekvési terv elfogadása.

Közzététel a Földművelésügyi Minisztérium honlapján

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az intézkedés biztosítja az agrár-élelmiszeripari ágazat és a vidéki környezet digitalizációs stratégiájának folytonosságát egy második tervvel, amelynek célja a digitális szakadék csökkentése, az adatok felhasználásának előmozdítása, valamint a vállalkozásfejlesztés és az új üzleti modellek előmozdítása.

45

C3.R6

M

A nemzeti halászterületek kezeléséről szóló királyi rendelet hatálybalépése

A hatálybalépésről szóló királyi rendelet rendelkezése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A királyi rendelet összehangolja a nemzeti halászterületek különböző eszközeinek, módszereinek és népszámlálásának irányítását, elősegítve a jobb üzleti irányítást, és figyelembe véve az EU fő szakpolitikáinak és kihívásainak – többek között a közös halászati politika reformjának, a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégiának, a tengerstratégiáknak vagy a fenntartható fejlődési céloknak – a célkitűzéseit.

423

C3.R6

M

A halászati törvény, valamint a halászat területén az ellenőrzési, vizsgálati és szankcionálási rendszerek korszerűsítéséről szóló törvény felülvizsgálatának hatálybalépése.

A hatálybalépést létrehozó törvények rendelkezése

NEGYEDÉV

2026

A halászati törvény és a halászati ellenőrzési, vizsgálati és szankcionálási rendszerek korszerűsítéséről szóló törvény felülvizsgálatának hatálybalépése az intézkedés leírásával összhangban.

46

C3.I1

T

A Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium (MAPA) és a SEIASA közötti, az öntözött területek javításának és fenntarthatóságának támogatásáról szóló szerződéses megállapodás hatálybalépése (I. szakasz)

Millió EUR

0

260

NEGYEDÉV

2021

A Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium (MAPA) és a SEIASA (I. szakasz; 260 000 000 EUR költségvetés-végrehajtás) végrehajtja az öntözés hatékonyságának és fenntarthatóságának javítását célzó terv feltételeit, amelyet e beruházással hajtanak végre. Ez a jogi norma többek között szabályozza ezen öntözési modernizációs beruházások köz- és magánfinanszírozási rendszerét, a projektkiválasztási kritériumokat, a terv végrehajtási eljárásait, valamint az ezen intézkedés keretében végrehajtott költségvetés-végrehajtáshoz kapcsolódóan végrehajtandó intézkedések listáját.

47

C3.I1

T

A Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium (MAPA) és a SEIASA közötti, az öntözött területek javításának és fenntarthatóságának támogatásáról szóló megállapodás végrehajtása (II. szakasz)

Millió EUR

0

303

NEGYEDÉV

2022

A Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium (MAPA) és a SEIASA (II. szakasz; 303 000 000 EUR költségvetés-végrehajtás) végrehajtja az e beruházási projekt keretében végrehajtott öntözés hatékonyságának és fenntarthatóságának javítását célzó terv feltételeit. Ez a jogi norma többek között szabályozza ezen öntözési modernizációs beruházások köz- és magánfinanszírozási rendszerét, a projektkiválasztási kritériumokat, a terv végrehajtási eljárásait, valamint az ezen intézkedés keretében végrehajtott költségvetés-végrehajtáshoz kapcsolódóan végrehajtandó intézkedések listáját.

424

C3.I1

T

A Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium (MAPA) és a SEIASA közötti, az öntözött területek javításának és fenntarthatóságának támogatásáról szóló megállapodás kiegészítésének hatálybalépése (II. szakasz)

Millió EUR

303

453

NEGYEDÉV

2023

A Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium (MAPA) és a SEIASA közötti együttműködési megállapodás kiegészítése (a II. szakasz meghosszabbítása; 150 000 000 EUR költségvetés-végrehajtás) végrehajtja az e beruházási projekt keretében végrehajtott öntözés hatékonyságának és fenntarthatóságának javítását célzó terv feltételeit. Ez a jogi norma többek között szabályozza ezen öntözési modernizációs beruházások köz- és magánfinanszírozási rendszerét, a projektkiválasztási kritériumokat, a terv végrehajtási eljárásait, valamint az ezen intézkedés keretében végrehajtott költségvetés-végrehajtáshoz kapcsolódóan végrehajtandó intézkedések listáját. (Alapérték: 2022. június 30., a 47. cél célja alapján)

48

C3.I1

T

Az öntözőrendszerek modernizálása a víztakarékosság és az energiahatékonyság szempontjából

Darabszám (hektárok)

0

125 000

NEGYEDÉV

2026

A víztakarékosság és az energiahatékonyság tekintetében legalább 125000 hektárnyi öntözőrendszert korszerűsítettek. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv beruházásaival korszerűsített felületnek, valamint a végrehajtott intézkedések tipológiájának tükröződnie kell a SEIASA által az érintett I. vízfelhasználói közösségekkel aláírt együttműködési megállapodásokban. Ezek a megállapodások meghatározzák a korszerűsített öntözőrendszerek vízmegtakarításának és energiahatékonyságának biztosítása érdekében végrehajtandó konkrét intézkedéseket. E terv keretében többek között a következő intézkedéseket kell végrehajtani: i. a felszín alatti vagy felszíni víz használatának helyettesítése nem hagyományos vízforrások felhasználásával (a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően visszanyert vagy sótalanított) ii. olyan vízszabályozó rendszerek megvalósítása, amelyek lehetővé teszik a gravitációs öntözést (a tengerszint feletti magasság különbségének felhasználásával, hogy a víz szállításához ne legyen szükség energia felhasználására); iii. a szivattyúzáshoz szükséges fosszilis forrásokból származó energia megújuló energiaforrásokkal (főként fotovoltaikus energiával) történő helyettesítése, iv. betonból vagy földből készült szabadtéri árkok eltemetett csövekkel való cseréje, v. szűrő- és szivattyúállomások építése, valamint vi. mérők és távirányító rendszerek telepítése. 2026 második negyedévére legalább 125000 hektárnyi öntözőrendszert korszerűsítenek vízmegtakarítás és energiahatékonyság tekintetében, ami a SIEASA és az öntözési közösségek közötti megállapodások révén ellenőrizhető.

421

C3.I2

T

Egy 3. szintű biológiai biztonsági laboratórium és egy nemzeti növényegészségügyi laboratórium építésének befejezése.

Szám

2

NEGYEDÉV

2025

A 3. szintű Biológiai Biztonsági Laboratórium (LCSA – Santa Fe) és a lugói Nemzeti Növény-egészségügyi Laboratórium építésének befejezése.

49

C3.I2

T

3. biológiai biztonsági szinttel rendelkező állattartó létesítmény építésének befejezése.

Szám

0

1

NEGYEDÉV

2026

A 3. szintű biológiai biztonsági állattartó létesítmény (LCV-Algete) építésének befejezése

50

C3.I3

T

Továbbfejlesztett takarító- és fertőtlenítő központok, valamint növényi szaporítóanyagok előállító központjai megerősített képzési és biológiai biztonsági rendszerekkel

Szám

0

465

NEGYEDÉV

2024

Legalább 465 takarító- és fertőtlenítő központ, valamint megerősített képzési és biológiai biztonsági rendszerekkel rendelkező növényi szaporítóanyag-előállító központ. A kapacitásfejlesztés magában foglalja a tisztító és fertőtlenítő létesítmények fejlesztését és építését Spanyolország egész területén, a biológiai biztonság pedig a hozzáférhető, korszerű és felszerelt tisztító és fertőtlenítő létesítmények meglétét jelenti. A tisztítás és fertőtlenítés a biológiai biztonsági intézkedések kulcsfontosságú pillére, ezért alapvető fontosságú e létesítmények technológiai fejlesztése, mint például az automatizálás, a robotizáció, az új tisztító és fertőtlenítő rendszerek telepítése, például a termikus fertőtlenítés vagy a rendszerek telepítése.

51

C3.I4

T

Beruházási terv a mezőgazdaság és az állattenyésztés fenntarthatóságának és versenyképességének előmozdítására

Millió EUR

0

307

NEGYEDÉV

2022

A precíziós mezőgazdaság, az energiahatékonyság és a körforgásos gazdaság területén a mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenységek fenntarthatóságának és versenyképességének előmozdítását célzó beruházási terv lezárása (307 000 000 EUR költségvetés-végrehajtás). A szabályozási alapok meghatározzák a kedvezményezettek körét, az általuk teljesítendő követelményeket, a támogatható beruházások típusát és a következő beruházások támogathatósági kritériumait: precíziós mezőgazdaság, energiahatékonyság, körforgásos gazdaság és a megújuló energiák használata.

52

C3.I4

T

Befejezett projektek a precíziós mezőgazdaság, az energiahatékonyság, a körforgásos gazdaság és a megújuló energia felhasználása terén

Szám

0

5 000

NEGYEDÉV

2026

Legalább 5000 gazdaság a precíziós mezőgazdaság, az energiahatékonyság, a körforgásos gazdaság és a megújuló energia felhasználása terén. A precíziós mezőgazdaság magában foglalja a földrajzi helymeghatározást és a műholdas navigációs rendszereket (GNSS), az érzékelőkön, valamint a műholdas és légi felvételeken keresztül történő valós idejű adatgyűjtést a földrajzi információs rendszerekkel (GIS) együtt, a feltérképezést, a kommunikációt és a konnektivitást, az energiahatékonyságot az épületek (raktárak és segédépületek) kondicionálását és szigetelését, valamint a mezőgazdasági és állattartó gazdaságok energia- és hőfogyasztását optimalizáló rendszereket foglalja magában, a körforgásos gazdaság magában foglalja a mezőgazdasági maradványok és állati melléktermékek felhasználására és visszanyerésére szolgáló struktúrákat az azok kezelését és későbbi használatát javító műveletek és technikák révén, valamint a megújuló energia használata magában foglalja a több megújuló energiaforrásból származó energiatermelési infrastruktúrák telepítését a villamosenergia- és hőenergia-szükségletek támogatása érdekében.

53

C3.I5

T

A Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium (MAPA) és az ENISA közötti szerződéses megállapodások aláírása

Millió EUR

0

30

NEGYEDÉV

2023

Három (évente egy) szerződéses megállapodás aláírása a Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium (MAPA) és az ENISA között az agrár-élelmiszeripari kkv-k digitális átalakulásának támogatása érdekében, a spanyol agrár-élelmiszeripari ágazatban az innovatív vagy technológiaalapú vállalkozások támogatása révén (a költségvetés végrehajtása: 30 000 000 EUR; Évi 10 000 000 EUR). A Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium és az ENISA közötti együttműködési megállapodások meghatározzák a technológiai alapú vállalkozói irányvonal feltételeit annak érdekében, hogy részvételi hitelek, a beruházási politika és a támogathatósági kritériumok révén támogassák az agrár-élelmiszeripari ágazatban innovatív és digitális üzleti projekteket megvalósító kkv-kat. A fent említett megállapodásoknak tartalmazniuk kell egy olyan záradékot, amely fenntarthatósági vizsgálat, kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén garantálja, hogy az e finanszírozással végrehajtott beruházások megfeleljenek az ezen intézkedés keretében támogatott ügyletekre vonatkozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). E beruházás célja, hogy megfeleljen az agrár-élelmiszeripari ágazat és a vidéki környezet digitalizálására irányuló spanyol stratégia és cselekvési tervei több célkitűzésének.

54

C3.I5

T

Innovatív és digitális üzleti projektek végrehajtásához támogatott agrár-élelmiszeripari kkv-k

Szám

0

60

NEGYEDÉV

2023

Legalább 60 agrár-élelmiszeripari kkv, amely innovatív és digitális üzleti projektek végrehajtásához nyújtott hitelekkel rendelkezik. E támogatási sor célja részvételen alapuló hitelek nyújtása annak érdekében, hogy a vállalkozásokat életképes és innovatív projektek kidolgozására ösztönözzék az elektronikus kereskedelemhez és az Ipar 4.0 konszolidációjához kapcsolódóan, többek között az agrár-élelmiszeripari ágazat digitális üzleti modelljei változásának számos egyéb mozgatórugója mellett.
Többek között kiválasztási kritériumok révén garantálni kell, hogy az e kkv-k által e hitelekkel e beruházás keretében végrehajtott ügyletek fenntarthatósági vizsgálat, kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek az ezen intézkedés keretében támogatott ügyletekre vonatkozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).

55

C3.I6

M

A halászati érdekeltségű tengeri tartalékokhoz szükséges IKT-berendezések beszerzése és a tengeri tartalékok céljára szolgáló különleges célú hajók beszerzésére vonatkozó szerződések

A szerződés odaítélésének közzététele a közbeszerzési platformon

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A halászati érdekeltségű tengeri tartalékokkal kapcsolatos IKT-berendezések beszerzésére odaítélt szerződés közzététele a közbeszerzési platformon, valamint két szerződés odaítélése két különleges célú hajó beszerzésére a tengeri tartalékok számára. A tengeri tartalékok IKT-berendezései i. Alborán Világítótorony-radar és ii. megfelelő teljesítményű drónok beszerzéséből állnak, amelyek lehetővé teszik az ellenőrzési és nyomonkövetési tevékenységeket, és optimalizálják a meglévő eszközöket, csökkentve a környezeti hatást is. A tengeri tartalékok céljára szolgáló különleges célú hajók vásárlásakor a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést lehetővé tevő legjobb technológiát kell keresni.

56

C3.I7

M

Az állami kutatóintézetekkel kötött megállapodások

Megállapodások aláírása az állami kutatóintézetekkel

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Megállapodások aláírása állami kutatóintézetekkel a halászati és akvakultúra-kutatás előmozdítása érdekében, biztosítva a halászati gazdálkodással kapcsolatos döntéshozatal ökoszisztéma-alapú megközelítését

57

C3.I7

T

Akusztikai szondák beszerzése halászati kutatáshoz

Szám 

0

2

NEGYEDÉV

2022

A halászati kutatásra szánt két akusztikus szonda beszerzésére odaítélt szerződés közzététele a közbeszerzési platformon. A két meglévő halászhajó számára két szonda beszerzésének célja a kapott adatok minőségének biztosítása, és következésképpen a különböző nyílt vízi fajok állományainak tudományos értékelése, hozzájárulva a halászat fenntarthatóságához és a legjobb tudományos ismereteken alapuló halászati gazdálkodással kapcsolatos döntéshozatalhoz.

58

C3.I8

T

Kutatásfejlesztési és innovációs projektek a halászati és akvakultúra-ágazat rezilienciájának és fenntarthatóságának támogatására

Szám

0

20

NEGYEDÉV

2023

Legalább 20 kutatási, fejlesztési és innovációs projekt befejezése a halászati és akvakultúra-ágazat rezilienciáját és fenntarthatóságát elősegítő új technológiák bevezetése érdekében.

59

C3.I9

M

A spanyol halászati információs rendszer (SIPE) és a halászati felügyeleti rendszer digitális megerősítése

Második tűzfalak felszerelése

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A halászati információk és felügyelet digitális megerősítése, beleértve egy második tűzfali gát (tűzfal) telepítését a spanyol halászati információs rendszer (SIPE) biztonságának növelése érdekében, a nemzeti biztonsági rendszerben a magas szintű biztonságra vonatkozóan meghatározott követelményeknek megfelelően, valamint a halászhajók digitalizálását.

60

C3.I10

M

Könnyű járőrhajók és nyílt tengeri járőrhajók vásárlása a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem érdekében

A szerződés odaítélésének közzététele a közbeszerzési platformon

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Négy új könnyű járőrcsónakra és három megújított nyílt tengeri járőrhajóra vonatkozó szerződés odaítélésének közzététele a közbeszerzési platformon, amelyeket a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre kell használni, amely halászat továbbra is a tengeri ökoszisztémákat fenyegető egyik legnagyobb veszély. A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést lehetővé tevő legjobb technológiát kell keresni.

61

C3.I11

T

Beruházási projektek finanszírozása a halászati ágazatban

Millió EUR

0

5

NEGYEDÉV

2022

A Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezésügyi Minisztérium és a SAECA közötti, a halászati ágazat beruházási projektjei finanszírozásának támogatásáról szóló megállapodás jóváhagyása a Sociedad Anónima Estatal de Caución Agraria (SAECA) számára a fenntartható halászati tevékenységgel kapcsolatos intézkedéseket tartalmazó projektek újbóli garanciáját célzó finanszírozási sor létrehozásához nyújtott legalább 5 000 000 EUR összegű hitel révén; a tevékenység munkakörülményeinek és biztonságának javítása; valamint a folyamatok és rendszerek digitalizálására. A fent említett megállapodásnak tartalmaznia kell egy olyan záradékot, amely fenntarthatósági vizsgálat, kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén garantálja, hogy az e beruházás keretében támogatott ügyletek megfelelnek az ezen intézkedés keretében támogatott ügyletekre vonatkozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvre vonatkozó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).

C.3. A hiteltámogatással kapcsolatos reformok és beruházások ismertetése

Reform (C3.R7) – Az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás megelőzéséről szóló törvény

Ennek a reformnak az a célja, hogy megelőzze az élelmiszer-veszteséget és -pazarlást azáltal, hogy meghatározza az élelmiszer-felhasználás prioritási hierarchiáját, hogy az ne váljon hulladékká.

Az új rendelet célja a források hatékonyabb kezelése az alábbiak révén:

a)a körforgásos biogazdaság előmozdítása;

b)a többletélelmiszerek társadalmi szolidaritás céljából történő visszanyerésének és elosztásának előmozdítása, prioritásként kezelve az emberi felhasználást;

c)a kutatás és az innováció támogatása az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás megelőzése és csökkentése terén;

d)a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend felelős termeléssel és fogyasztással kapcsolatos célkitűzésének teljesítése; és

e)az üvegházhatású gázok és egyéb szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése.

Az intézkedés végrehajtásának határideje 2026. június 30.

Reform (C3.R8) – Rendelet a mezőgazdasági információs rendszerről

E reform célja egy mezőgazdasági és erdészeti információs rendszer (SIEX) létrehozása, amely lehetővé teszi a Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezésügyi Minisztérium számára a mezőgazdasági és állattenyésztési politikák irányítását. Az információs rendszer egyszerűsíti a mezőgazdasági termelők és a közigazgatás közötti kapcsolatot, és javítja a mezőgazdasági termelők vállalkozásvezetését azáltal, hogy a mezőgazdasági üzemekre vonatkozó releváns információkat egyetlen információs rendszerben gyűjti össze,

A rendelet létrehozza és szabályozza a mezőgazdasági és állattartó gazdaságokra, valamint a mezőgazdasági termelésre vonatkozó információs rendszert, valamint a mezőgazdasági üzemek autonóm közösségi nyilvántartását és a mezőgazdasági üzemek digitális nyilvántartását. A digitális gazdaságkönyv megfelelő átmeneti időszakot irányoz elő: a digitális gazdaságkönyv 9. és 10. cikke legkésőbb 2025 harmadik negyedévében lép hatályba valamennyi mezőgazdasági üzem tekintetében.

Az intézkedés végrehajtását 2025. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C3.I12) – Az öntözés hatékonyságának és fenntarthatóságának javítására irányuló terv

Ezen intézkedés célja az 1. beruházás (C3.I1) ambíciószintjének növelése: Tervezze meg az öntözés hatékonyságának és fenntarthatóságának javítását azáltal, hogy növeli a korszerűsített hektárok számát a víztakarékosság és az energiahatékonyság tekintetében.

Az intézkedés végrehajtásának határideje 2026. június 30.

C.4.  A hiteltámogatás nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

L8

C3.R7

M

Az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás megelőzéséről szóló törvény hatálybalépése

A hatálybalépésről szóló törvény rendelkezése

 

 

 

NEGYEDÉV

2026

Az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás megelőzéséről szóló rendelet hatálybalépése, az intézkedés leírásával összhangban.

L9

C3.R8

M

A mezőgazdasági üzemek információs rendszerét szabályozó rendelet hatálybalépése

A királyi rendelet hatálybalépéséről szóló rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

A mezőgazdasági üzemek információs rendszeréről szóló királyi rendelet hatálybalépése, az intézkedés leírásával összhangban.

L10

C3.I12

T

A Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium (MAPA) és a SEIASA közötti, az öntözött területek javításának és fenntarthatóságának támogatásáról szóló megállapodás hatálybalépése (III. szakasz)

Millió EUR

0

260

NEGYEDÉV

2023

A Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium (MAPA) és a SEIASA (III. szakasz; 260 000 000 EUR költségvetés-végrehajtás) végrehajtja az e beruházási projekt keretében végrehajtott öntözés hatékonyságának és fenntarthatóságának javítását célzó terv feltételeit. Ez a jogi norma többek között szabályozza ezen öntözési modernizációs beruházások köz- és magánfinanszírozási rendszerét, a projektkiválasztási kritériumokat, a terv végrehajtási eljárásait, valamint az ezen intézkedés keretében végrehajtott költségvetés-végrehajtáshoz kapcsolódóan végrehajtandó intézkedések listáját.

L11

C3.I12

T

Az öntözőrendszerek modernizálása a víztakarékosság és az energiahatékonyság szempontjából

Darabszám (hektárok)

125 000

160 000

NEGYEDÉV

2026

Legalább 160 000 hektárnyi, vízmegtakarítás és energiahatékonyság szempontjából korszerűsített öntözőrendszer. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv beruházásaival korszerűsített felületnek, valamint a végrehajtott intézkedések tipológiájának tükröződnie kell a SEIASA által az érintett vízfelhasználói közösségekkel aláírt együttműködési megállapodásokban. Ezek a megállapodások meghatározzák a korszerűsített öntözőrendszerek vízmegtakarításának és energiahatékonyságának biztosítása érdekében végrehajtandó konkrét intézkedéseket. E terv keretében többek között a következő intézkedéseket kell végrehajtani: i. a felszín alatti vagy felszíni víz használatának helyettesítése nem hagyományos vízforrások felhasználásával (a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően visszanyert vagy sótalanított) ii. olyan vízszabályozó rendszerek megvalósítása, amelyek lehetővé teszik a gravitációs öntözést (a tengerszint feletti magasság különbségének felhasználásával, hogy a víz szállításához ne legyen szükség energia felhasználására); iii. a szivattyúzáshoz szükséges fosszilis forrásokból származó energia megújuló energiaforrásokkal (főként fotovoltaikus energiával) történő helyettesítése, iv. betonból vagy földből készült szabadtéri árkok eltemetett csövekkel való cseréje, v. szűrő- és szivattyúállomások építése, valamint vi. mérők és távirányító rendszerek telepítése. 2026 második negyedévére legalább 35000 hektárnyi öntözőrendszert korszerűsítenek vízmegtakarítás és energiahatékonyság tekintetében, ami a SIEASA és az öntözési közösségek közötti megállapodások révén ellenőrizhető. (A 48. cél célján alapuló alapforgatókönyv)

D. 04. ÖSSZETEVŐ: Ökoszisztémák és biológiai sokféleség

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv e komponense kezeli Spanyolországnak az éghajlatváltozás közvetlen és közvetett káros hatásaival szembeni, biogeográfia és geomorfológiája miatti sebezhetőségét azáltal, hogy szükség esetén ökológiai helyreállításuk révén javítja az ökoszisztémák védettségi helyzetét, visszafordítja a biológiai sokféleség csökkenését, biztosítja a természeti erőforrások fenntartható használatát, valamint megőrzi és javítja az ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Ez a komponens az ökoszisztémáknak az éghajlatváltozás káros hatásaihoz való alkalmazkodásához is hozzájárul azáltal, hogy intézkedéseket fogad el az éghajlatváltozás hatásainak minimalizálására, elfogadja az elsivatagosodás elleni küzdelemre irányuló nemzeti stratégiát, és az erdőtüzekre összpontosít.

További hangsúlyt kell fektetni a tengeri ökoszisztémák védelmére, megőrzésére és helyreállítására. A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen elemének végrehajtása i. elindítja a kék menetrendet a tengerek és biológiai sokféleségük javítása érdekében; ii. a védett tengeri területek arányának növelése azáltal, hogy 2025 végéig Spanyolország területének legalább 18%-át védik, az állat- és növényvilág védelme mellett; és iii. Spanyolországban most először vezetik be a tengergazdálkodás keretét.

Emellett meg kell őriznie és fenntartható módon kell kezelnie a vidéki területeket, azok ökoszisztémáit, a biológiai sokféleséget és az erdőterületeket. A vidéki területek – ahol az elnéptelenedés különösen kedvezőtlen hatással járt – Spanyolország gazdag természeti öröksége nagy részének adnak otthont, és ezért a helyi jólét forrását képezik, és lehetőséget teremtenek a demográfiai hanyatlás visszafordítására.

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv e komponense támogatja a zöld és digitális átállásba történő beruházásokat (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás). Támogatja továbbá a megfelelő földgazdálkodást, különösen az erdőgazdálkodást, a természetvédelmet és a helyreállítást, összhangban az európai zöld megállapodás és a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia célkitűzéseivel.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

D.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C4.R1) – A szárazföldi és tengeri biológiai sokféleség megőrzése

Ez a reform aktualizálja a biológiai sokféleségre és a természeti örökségre vonatkozó jogszabályokat, hogy támogassa a Biológiai Sokféleség Egyezményből és a közelmúltban elfogadott, 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiából eredő kötelezettségvállalások teljesítését.

E reform fő célja a természeti örökségre és a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiai terv kidolgozása, jóváhagyása és alkalmazása (a természeti örökségről és a biológiai sokféleségről szóló 42/2007. sz. törvényben meghatározottak szerint), amely hosszú távú hatást gyakorol valamennyi spanyol természeti rendszer megőrzésére és kezelésére, valamint a társadalom számára nyújtott szolgáltatásokra. Ez a reform ezen intézkedés keretében a következő intézkedéseket is magában foglalja:

a)A biológiai sokféleségre, a tudományra és a tudásra vonatkozó stratégia elfogadása, amely azonosítja a fő kutatási hiányosságokat, és meghatározza azokat a konkrét területeket, ahol a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kutatásra van szükség.

b)A védett tengeri területek hálózatára vonatkozó tervet jóváhagyó királyi rendelet elfogadása, amely előmozdítja a természeti örökség és a tengeri biológiai sokféleség megőrzéséhez hozzájáruló ökológiai szempontból koherens hálózatot, előmozdítva a védett tengeri területek tervezett, hatékony és koherens kezelését.

c)A beporzók védelmére vonatkozó nemzeti stratégia biztosítja a beporzók helyzetének javításához szükséges intézkedéseket. Ez a stratégia különösen a következőkre összpontosít: i. a beporzók számára kedvező területek előmozdítása; ii. kezelésének javítása és a káros fajok által okozott kockázatok csökkentése; iii. növényegészségügyi termékek; valamint iv. a beporzók védelmével kapcsolatos kutatás előmozdítása és a kapcsolódó kutatási eredmények terjesztése ezen a területen.

d)A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES-rendelet) szerinti közigazgatási és tudományos hatóságok naprakésszé tételéről szóló rendelet (CITES-rendelet) elfogadása, amely garantálja a CITES-ből eredő intézkedések végrehajtását, és biztosítja, hogy a kereskedelem ne befolyásolja hátrányosan a fajok védettségi helyzetét és hosszú távú fennmaradását.

e)A vizes élőhelyek védelmére és helyreállítására vonatkozó terv, amely garantálja a vizes élőhelyek megőrzését és észszerű hasznosítását.

Ezen intézkedések ezen intézkedés keretében történő kidolgozását közvetlenül a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének 1. és 2. beruházása támogatja (lásd alább). Kiegészíti továbbá a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv e komponensében ismertetett másik két reformot és beruházást.

Az intézkedés végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C4.R2) – Az ökoszisztémák és a zöld infrastruktúra helyreállítása

E reform célja a zöld infrastruktúrára, az összekapcsoltságra és az ökológiai helyreállításra vonatkozó központi kormányzati stratégia kidolgozása és végrehajtása, a károsodott ökoszisztémák helyreállítása, valamint a Spanyolországban összeköttetésben álló, teljes mértékben működőképes szárazföldi és tengeri természetes és féltermészetes területek hálózatának 2050-ig történő megszilárdítása.

Ezek a reformok hét különböző cselekvési irányvonalat foglalnak magukban a következők érdekében: i. az ökológiai összekapcsoltság széttöredezettségéből és elvesztéséből eredő hatások csökkentése; ii. az élőhelyek és az ökoszisztémák helyreállítása a kulcsfontosságú területeken; iii. fenntartja és javítja a zöld infrastrukturális elemekkel kapcsolatos ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását; iv. a zöld infrastruktúrához kapcsolódó elemek ellenálló képességének javítása; v. a területi koherencia biztosítása; vi. hatékony környezetbarát infrastruktúra beépítése; valamint vii. az érdekcsoportok és a társadalom megfelelő kommunikációjának, oktatásának és részvételének biztosítása a zöld infrastruktúra fejlesztésében.

Ezt a reformot támogatja továbbá a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének 3. beruházása, amely különösen a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia azon ajánlásaival foglalkozik, amelyek az ökológiai folyosók beépítésére, a fák nagyarányú telepítésére, a szennyezett területek rehabilitációja terén elért jelentős előrelépésre, valamint annak biztosítására irányulnak, hogy a legalább 20000 lakossal rendelkező városok ambiciózus városzöldítési tervvel rendelkezzenek. Kapcsolódik továbbá a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv e komponensének 1. reformjához és 1. beruházásához.

Az intézkedés végrehajtását 2021. június 30-ig be kell fejezni.

Reform (C4.R3) – Fenntartható erdőgazdálkodás

Ez a reform aktualizálja az 1999-es spanyol erdőgazdálkodási stratégiát a 2002–2032 közötti időszakra szóló spanyol erdészeti tervvel együtt, és intézkedéscsomagot dolgoz ki az erdészeti ágazat fellendítésére, amely a spanyol erdő egészére kiterjed: többek között a fajok és területek védelme, tüzek, tulajdonlás, fejlődés, az erdőterületek és erőforrások jelenlegi állapota és tendenciái. A reformnak foglalkoznia kell az elnéptelenedés súlyos problémáival küzdő nagy vidéki területek gazdasági és társadalmi újjáélesztésével, és megfelelően össze kell hangolnia az európai zöld megállapodással.

A spanyol erdészeti stratégia öt stratégiai prioritással rendelkezik:

1)A természeti örökség, a biológiai sokféleség és a konnektivitás megőrzése és javítása.

2)Védelem, egészségbiztonság, valamint a megelőzés és a természeti és környezeti kockázatokhoz való alkalmazkodás védelme.

3)Erdei biogazdaság: zöld gazdaság és munkahelyek, az erdészeti erőforrások mozgósítása, valamint az erdészeti ágazat fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődése.

4)A tudás és az erdészeti kultúra fejlesztése és fejlesztése.

5)Erdészeti irányítási modell: a spanyol erdészeti politika szabályozási, igazgatási és alapvető kerete.

A spanyol erdőgazdálkodási stratégiának két fő eszköze van, amelyek szükségesek az erdészeti ágazat egészének megreformálásához. Az első a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó iránymutatások elfogadása. Ezek az iránymutatások olyan kérdésekre terjednek ki, mint a biológiai sokféleség, az éghajlatváltozás és a körforgásos biogazdaság. Másodszor, a spanyolországi erdőtűz-kezelésre vonatkozó stratégiai iránymutatások, amelyek meghatározzák a követendő célkitűzéseket, meghatározzák a fő munkaterületeket, és azonosítják a társadalom bizonyos fokú felelősséggel rendelkező csoportjait. Ezek a stratégiai iránymutatások kulcsfontosságúak az erdőtüzek megfékezéséhez és az erdészeti ágazat stratégiai pozíciójának növeléséhez az ökológiai átállással összefüggésben.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C4.I1) – Digitalizáció és a természeti örökség ismerete

A beruházás a természeti örökség kezelésének, ellenőrzésének és nyomon követésének digitalizálására szolgáló rendszert hoz létre, amely kiterjed mind a szárazföldi, mind a tengeri területekre. Ennek a beruházásnak jelentős javulást kell elérnie a fajokkal és élőhelyekkel kapcsolatos ismeretek, valamint az információk és a természeti örökség feltérképezése terén, beleértve a geológiai adatokat is. A beruházás az információk megszerzésére és kezelésére összpontosít, beleértve a következőket:

1)A biológiai sokféleség és a természeti örökség kezelésének nemzeti szintű ismeretét és digitalizálását célzó program nyomonkövetési hálózatok fejlesztésével, szenzorok telepítésével, valamint helyhez kötött és mobil digitális információgyűjtő rendszerek használatával.

2)Nemzeti szintű információkezelési rendszerek vagy platformok kifejlesztése további elemzési és terjesztési képességekkel.

El kell indítani a kétéltű légijármű-flotta repülőelektronikai rendszerének frissítését, amelynek magában kell foglalnia a légi járművek tűzoltásának biztonságosabbá és hatékonyabbá tételét szolgáló berendezések tervezését, tanúsítását és beszerzését. Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. Különösen a kétéltű légijármű-flotta repülőelektronikai rendszerének javítása csak a meglévő légi járművekbe építhető be, és nem növelheti e légi járművek élettartamát vagy kapacitását. A biztonsági és repülési feltételeket csak olyan műveletek során kell biztosítani, ahol azokat erdőtüzek oltására használják.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C4.I2) – A szárazföldi és tengeri biológiai sokféleség megőrzése

Ez a beruházás a szárazföldi és tengeri biológiai sokféleség megőrzésére irányuló közvetlen beruházásokból és támogatási keretekből áll. Öt cselekvési irányvonalat tartalmaz, amelyeket össze kell hangolni az 1. reformmal:

1)A szárazföldi biológiai sokféleség megőrzése, a fajok és élőhelyek védettségi helyzetének javítása, a fenyegetések és a mortalitás megelőzése, valamint az idegenhonos inváziós fajok megfékezésére és felszámolására irányuló intézkedések.

2)Az infrastruktúrák fejlesztése, amely olyan intézkedéseket foglal magában, mint a természeti örökség kezeléséhez kapcsolódó létesítmények és infrastruktúra biztosítása, felújítása és korszerűsítése, a figyelemfelkeltés, valamint a biológiai sokféleség megőrzésének az emberi egészség és jólét szempontjából betöltött fontos szerepének hangsúlyozása és terjesztése.

3)Beruházás a tengeri biológiai sokféleség megőrzésére, 2025-ig Spanyolország tengeri területe legalább 18%-ának védelme érdekében.

4)A vizes élőhelyek helyreállítása a vizes élőhelyek megőrzésére, javítására és helyreállítására irányuló intézkedések révén, különös tekintettel a 2. reformban szereplő, a vizes élőhelyek megőrzésére és helyreállítására irányuló tervhez kapcsolódó intézkedésekre.

5)A nemzetközi kereskedelem ellenőrzése a CITES mentőközpontok hálózatának javítása és megszilárdítása, valamint az illegális kereskedelem elleni cselekvési terv megerősítése érdekében.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. Különleges rendeltetésű hajók vásárlása esetén a beruházásra vonatkozó kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy csak az ágazatban a legalacsonyabb környezeti hatással járó elérhető legjobb technológiákat válasszák ki, figyelembe véve az általuk szolgált különleges célt.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C4.I3) – Az ökoszisztémák és a zöld infrastruktúra helyreállítása

Ez a beruházás a 2. reform végrehajtását támogató intézkedéscsomagot tartalmaz. A cél a természetes ökoszisztémák és a bányászati tevékenységek által leromlott területek, valamint a városi környezetben a városi összeköttetések és a visszafordítás előmozdítását célzó egyéb kezdeményezések helyreállítása.

A beruházás célja legalább 30000 hektárnyi természetes ökoszisztéma helyreállítása. A helyreállítási intézkedéseknek a leromlott állapotú területekre vagy ökoszisztémákra kell összpontosítaniuk a mesterséges elemek eltávolítása, a talaj és a morfológia javítása, valamint a regenerálás és a honosítás révén. A bányászat tekintetében a beruházásnak legalább 30 korábbi bányatelepet kell rehabilitálnia. A korábbi bányatelkek rehabilitációja magában foglalja a talaj szennyeződésmentesítését, a morfológia helyreállítását, valamint a korábbi, már nem működő bányatelepek rekultivációját és honosítását.

Végezetül a beruházásnak elő kell mozdítania a zöld infrastruktúrát, kielégítve a helyi hatóságok igényeit, beleértve a következőket: i. várostervezési és -rehabilitációs stratégiák, amelyek célja zöld és kék infrastruktúra létrehozása és regenerálása, valamint városi területek felszabadítása a városok biológiai sokféleségének, talajáteresztő képességének és természetes összeköttetésének növelése érdekében; ii. az irányítási és részvételi folyamatokra, a zöld és kék területek kezelésére, valamint a biológiai sokféleséggel kapcsolatos városi anyagcsere-projektekre vonatkozó fellépések és projektek; és iii. a várostervezéshez szükséges felszerelési és infrastrukturális projektek támogatása.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C4.I4 Fenntartható erdőgazdálkodás

Ez a beruházás a fenntartható erdőgazdálkodásba történő beruházásokat foglalja magában:

1)Az erdőtüzek elleni küzdelemre és más erdőgazdálkodási beavatkozásokra irányuló erdőgazdálkodást javító intézkedések; technikai támogatás az erdőtulajdonosok és a közigazgatási szervek számára az állami tulajdon megszilárdításához; erdőgazdálkodási tervek a biológiai sokféleség és az erdők fenntartható használatának előmozdítására.

2)Az éghajlatváltozás védelmét és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedések, beleértve legalább 100 különleges célú tűzoltó eszköz, tűzoltó bázis és az erdőjavító intézkedések terén elért eredmények megújítását.

3)Egy intézkedéscsomag támogatja az erdészeti ágazatot mint a demográfiai kihívás kezelésének kulcsfontosságú forrását, különös tekintettel a zöld vállalkozásokra és a helyi biogazdaságra. A beruházás e része magában foglalja a helyi hatóságoknak és más állami és magánszereplőknek nyújtott támogatásokat az erdészeti ágazat és ipara versenyképességének, vállalkozói készségének és fenntarthatóságának előmozdítása érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek különös figyelmet kell fordítaniuk a zöld munkahelyek létrehozására, különösen a nők és a fiatalok erdészeti ágazatban való részvételének és a zöld vállalkozásoknak a támogatása révén.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. Az intézkedésnek kifejezetten meg kell előznie és ki kell zárnia a monokultúrás ültetvények, különösen az eukaliptusz támogatását a vízhiány és a tűzveszély minimalizálása érdekében. A tűzoltó berendezések beszerzéséhez csak az ágazatban a legalacsonyabb környezeti hatással járó elérhető legjobb technológiák támogathatók, figyelembe véve az általuk kiszolgált különleges célt.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

D.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

62

C4.R1

M

A természeti örökségre és a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiai terv és a védett tengeri területek hálózatának terve

Közzététel a Hivatalos Lapban

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A természeti örökségre és a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiai terv (kikötői rendelet) és a védett tengeri területek hálózatáról szóló terv (kikötői rendelet) elfogadása, beleértve legalább kilenc tengergazdálkodási bázis létrehozását, iii. a biológiai sokféleségre, a tudományra és a tudásra vonatkozó stratégiát, iv. a beporzók védelmére vonatkozó nemzeti stratégiát, v. a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény szerinti hatóságok, közigazgatási és tudományos testületek aktualizálásáról szóló rendeletet, valamint vi. a vizes élőhelyek védelmére és helyreállítására vonatkozó tervet.

63

C4.R2

M

A környezetbarát infrastruktúrára, az összekapcsoltságra és az ökológiai helyreállításra vonatkozó nemzeti stratégia elfogadása

Közzététel a Hivatalos Lapban

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A környezetbarát infrastruktúrára, az összekapcsoltságra és az ökológiai helyreállításra vonatkozó nemzeti stratégia elfogadása. A stratégia cselekvési irányvonalakat tartalmaz a következők elérése érdekében: i. az ökológiai összekapcsoltság széttöredezettségéből és elvesztéséből eredő hatások csökkentése; ii. az ökoszisztémák helyreállítása a kulcsfontosságú területeken; iii. az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása és javítása; iv. a reziliencia javítása; v. az irányítási modell meghatározása; valamint vi. kommunikáció, oktatás és az érdekelt felek részvétele.

64

C4.R3

M

A spanyol erdőgazdálkodási stratégia és támogatási terv jóváhagyása

Közzététel a Hivatalos Lapban

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A spanyol erdőgazdálkodási stratégia és támogatási terv elfogadása, amelynek a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó iránymutatásokat is tartalmaznia kell.

65

C4.I1

M

A tűzoltásra szánt különleges célú légi járművekre vonatkozó szerződések odaítélése, valamint a biológiai sokféleséggel kapcsolatos ismeretek nyomon követésére és kezelésére szolgáló rendszer létrehozása

Szerződések odaítélése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Legalább tíz speciális célú légi jármű (Canadair) korszerűsítésére és korszerűsítésére vonatkozó szerződések odaítélése tűzoltás céljából, valamint a biológiai sokféleséggel kapcsolatos ismeretek nyomon követésére és kezelésére szolgáló rendszer rendelkezésre bocsátása. A rendszer magában foglalja a fajokkal és élőhelyekkel kapcsolatos ismeretek bővítését és egy digitális platform létrehozását. A beruházásnak biztosítania kell a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést azáltal, hogy csak a meglévő légi járműveket korszerűsíti, amelyek nem növelhetik élettartamukat vagy kapacitásukat.

66

C4.I1

M

A biológiai sokféleséggel kapcsolatos ismeretek nyomon követésére és kezelésére szolgáló rendszer befejezése és működőképessé tétele

ACTA de Recepción

 

 

 

NEGYEDÉV

2026

Elkészült és működőképes a biológiai sokféleséggel kapcsolatos ismeretek nyomon követésére és kezelésére szolgáló rendszer (beleértve a digitális platformot is), és az ország szárazföldi területének legalább 75%-át lefedő precíziós LIDAR repülést hajtottak végre.

67

C4.I2

T

Tengeri védett területek

Spanyolország tengeri területének %-a

13

15

NEGYEDÉV

2023

A spanyol tengeri terület legalább 15%-át kitevő védett tengeri terület elérése. A védett tengeri terület a 42/2007. sz. törvénnyel létrehozott Natura 2000 hálózatba vagy a védett természeti területek egyéb kategóriáiba tartozó tengeri terület; a nemzetközi jogi eszközök és a tengeri tartalékok által védett területeket adott esetben bele kell foglalni a RAMPE-be (a védett tengeri területek spanyol hálózata). (Alapérték: 2020. december 31.)

68

C4.I2

T

Tengeri védett területek

Spanyolország tengeri területének %-a

15

18

NEGYEDÉV

2025

A spanyol tengeri terület legalább 18%-át kitevő védett tengeri terület elérése. A védett tengeri terület a 42/2007. sz. törvénnyel létrehozott Natura 2000 hálózatokba vagy a védett természeti területek egyéb kategóriáiba tartozó tengeri terület; a nemzetközi jogi eszközök és a tengeri tartalékok által védett területeket adott esetben bele kell foglalni a RAMPE-be (a védett tengeri területek spanyol hálózata). (Alapérték: 2023. december 31.)

69

C4.I2

T

A biológiai sokféleség megőrzésére irányuló intézkedések

Darabszám (hektárok)

0

50 000

NEGYEDÉV

2026

Legalább 50000 hektárnyi, a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló befejezett intézkedés. A természetvédelmi intézkedések közé tartoznak a következők: i. az állat- és növényfajok pusztulását megelőző intézkedések, ii. az invazív fajok korai észlelésére, ellenőrzésére vagy felszámolására irányuló intézkedések, iii. kezelési és élőhely-javító intézkedések, különösen a védett fajokkal kapcsolatban, iv. a vizes élőhelyek helyreállítására irányuló intézkedések, például a természetes dinamika, a vízmennyiség és -minőség, valamint a természetes állat- és növényvilág javítása, valamint v. a természeti örökség és különösen a védett területek (Natura 2000 és védett természeti területek) kezeléséhez kapcsolódó létesítmények és infrastruktúra biztosítására, felújítására és korszerűsítésére irányuló intézkedések, valamint a veszélyeztetett fajok illegális kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) infrastruktúrájának korszerűsítése, beleértve egy új mentési referenciaközpont létrehozását. Különleges rendeltetésű hajók vásárlása esetén a beruházás kiválasztási kritériumainak biztosítaniuk kell a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést azáltal, hogy csak az ágazatban a legalacsonyabb környezeti hatással járó elérhető legjobb technológiákat támogatják, figyelembe véve az általuk szolgált különleges célt.

70

C4.I3

T

Korábbi bányatelkek (legalább 20 korábbi bányatelep) rehabilitációja

Szám (bányászati helyszínek)

0

20

NEGYEDÉV

2023

A rehabilitációs munkálatok megkezdése minden egyes bányatelepen, legalább 20 korábbi bányászati helyszínre összpontosítva, beleértve a talaj szennyeződésmentesítését, a morfológia helyreállítását, valamint a rekultivációt és a honosítást.

71

C4.I3

M

Ökoszisztéma-helyreállítási intézkedések

A befejezett munkálatok/projektek hivatalos tanúsítása

NEGYEDÉV

2025

A leromlott állapotú területeken vagy ökoszisztémákban végrehajtott ökoszisztéma-helyreállítási intézkedések által lefedett legalább 30 000 hektár, beleértve a mesterséges elemek eltávolítását, a talaj és a morfológia javítását, a rekultivációt és honosítást, valamint a zöld infrastruktúrával kapcsolatos projektek véglegesítését legalább 30, 50000 főnél több lakosú városban.

72

C4.I3

T

Korábbi bányatelkek (legalább 30 korábbi bányatelep) rehabilitációjának befejezése

Szám (bányászati helyszínek)

0

30

NEGYEDÉV

2026

Legalább 30 korábbi bányászati területet rehabilitáltak, beleértve a talaj szennyeződésmentesítését, a morfológia helyreállítását, valamint a már nem működő korábbi bányatelkek helyreállítását és honosítását.

73

C4.I4

T

A fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos intézkedések

Darabszám (járművek)

0

100

NEGYEDÉV

2023

Legalább 100 speciális tűzoltási célú jármű beszerzése. A beruházásra vonatkozó kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést azáltal, hogy csak az ágazatban a legalacsonyabb környezeti hatással járó elérhető legjobb technológiákat támogatják, figyelembe véve az általuk szolgált különleges célt.

425

C4.I4

M

A fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó intézkedések (II. rész)

A MITERD által aláírt igazolás

NEGYEDÉV

2026

A fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó intézkedések befejezése, beleértve a tűzvédelmi bázisok felújítását és az erdőjavító intézkedések befejezését, beleértve az adaptív fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatok tervezését és a fajok gazdagodását, valamint legalább 70, a zöld vállalkozást és a helyi biogazdaságot támogató projekt befejezése, az intézkedés leírásával összhangban. A beruházásra vonatkozó kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést azáltal, hogy csak az ágazatban a legalacsonyabb környezeti hatással járó elérhető legjobb technológiákat támogatják, figyelembe véve az általuk szolgált különleges célt.

D.3.  A hiteltámogatásra irányuló beruházások ismertetése

Reform (C4.R4) – Az elsivatagosodás elleni küzdelemre irányuló nemzeti stratégia

Ez a reform naprakésszé teszi az elsivatagosodás elleni küzdelemre irányuló nemzeti stratégiát, felváltva az elsivatagosodás elleni küzdelemre irányuló, 2008-ban közzétett nemzeti cselekvési tervet, létrehozva a spanyol területen az elsivatagosodás elleni küzdelem új stratégiai keretét. E reform célja, hogy hozzájáruljon a természeti tőke védelméhez, megőrzéséhez és javításához, a száraz, félszáraz és száraz szubhumid zónákra összpontosítva, és minimalizálja a talajromlást.

A stratégia három pillérből áll:

1)Az elsivatagosodás megelőzésére és csökkentésére, valamint a leromlott állapotú területek helyreállítására irányuló intézkedések.

2)Kapacitásépítés és irányítás.

3)Tudás és társadalom: az ismeretek, az átláthatóság és a polgári részvétel javítását célzó intézkedések.

E reformnak a 2022–2026-os időszakra vonatkozó cselekvési tervvel kell rendelkeznie. Ez a cselekvési terv hozzájárul a stratégia kidolgozásához, meghatározza a prioritásokat, valamint meghatározza azok tartalmát és végrehajtásának ütemtervét.

A stratégia előmozdítja továbbá az elsivatagosodással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó érintett szereplők közötti koordinációt és együttműködést, és létrehozza a következő testületi testületeket:

1)Az elsivatagosodás elleni küzdelemmel foglalkozó, a természeti örökséggel és a biológiai sokféleséggel foglalkozó nemzeti bizottság mellé rendelt nemzeti bizottság. E bizottság célja, hogy tanácsadó szervként működjön, és elősegítse a nemzeti közigazgatás és az autonóm közösségek közigazgatási szervei közötti együttműködést;

2)Az elsivatagosodás elleni küzdelem nemzeti tanácsa. Ez a szerv tanácsadó szervként működik, amely támogatást nyújt a nemzeti közigazgatásnak, és hozzájárul a tudományos és a civil társadalom koordinálásához; és

3)Az ökológiai átállásért és a demográfiai kihívásokért felelős minisztérium biológiai sokféleséggel, erdőkkel és elsivatagosodással foglalkozó főigazgatóságának az elsivatagosodás elleni küzdelemmel foglalkozó technikai egysége. Ez az egység felelős a spanyol területen az elsivatagosodással kapcsolatos intézkedések és fellépések kidolgozásáért, végrehajtásáért és koordinálásáért.

Az intézkedés végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

D.4.  A hiteltámogatás nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

L12

C4.R4

M

Az elsivatagosodás elleni küzdelemre irányuló nemzeti stratégia és a kapcsolódó cselekvési terv (2022–2026) elfogadása, valamint testületi szervek létrehozása.

Közzététel a Hivatalos Lapban

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

Az elsivatagosodás elleni küzdelemre irányuló nemzeti stratégia és a kapcsolódó fellépések elfogadása, az intézkedés leírásával összhangban.

E. 05. KOMPONENS: Part menti és vízkészletek

Ennek az elemnek a célja a vízkészlet-gazdálkodás javítása, a part menti övezetekhez való alkalmazkodásra irányuló politika végrehajtása az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak kezelése érdekében, valamint a tengervédelmi stratégiák és a tengeri területrendezési tervek végrehajtásának megerősítése.

A vízkészlet-gazdálkodás javítása érdekében Spanyolországnak kezelnie kell a különböző kihívásokat, például az újonnan megjelenő szennyező anyagok (pl. mikroműanyagok) azonosítását, a tervezés terén meglévő beruházási hiányt, a partnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását, a közhidraulikus terület ellenőrzését és kezelését, a tengeri és szárazföldi tulajdont és a vízkezelést, valamint az új vízgazdálkodási technológiák és IKT-technológiák bevezetésének késedelmét. E célból Spanyolországnak javítania kell az ágazat hatékonyságát. Spanyolországnak arra is törekednie kell, hogy vízkészlet-gazdálkodását jobban összehangolja a környezetvédelmi célkitűzésekkel, például az európai zöld megállapodásban, a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégiában és az EU szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervében meghatározottakkal. E célból különböző stratégiákat kell alkalmazni, például a közigazgatás digitalizálását az információkhoz való hozzáférés érdekében, beleértve a vízminőséget és az ökológiai vízhozamoknak való megfelelést, a környezeti infrastruktúra biztosítását és javítását, az infrastruktúra biztonságát vagy a felszín alatti vizek állapotának javítását és a víztartó rétegek helyreállítását.

Az éghajlatváltozás tovább súlyosbította a part menti erózió és áradások hatását. Ezért a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv e komponensének a spanyol partvidéknek az éghajlatváltozás káros hatásaihoz való alkalmazkodására irányuló politikát is végre kell hajtania. Az erózió elleni küzdelem és az árvizek kockázatának csökkentése érdekében számos alkalmazkodási intézkedést kell bevezetni, például a leromlott állapotú területek környezeti helyreállítására, a köztulajdonban lévő szárazföldi tengeri területekhez való szabályos és helyes hozzáférés javítására, vagy természetalapú megoldások kidolgozására és végrehajtására. Ez a cselekvési irányvonal ellenállóbb partvonalat hoz létre az éghajlatváltozás hatásaival szemben, és jobban felkészíti az idegenforgalmi ágazatot és a part menti területek állapotától függő egyéb ágazatokat. Emellett ez tovább erősíti a Kopernikusz program szerepét, amely elengedhetetlen a szélsőséges időjárási események által okozott károk és hatások megelőzéséhez és értékeléséhez.

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen elemének részeként Spanyolország előmozdítja a tengeri ágazatok optimális fenntartható fejlődését, és védi a tengeri környezetet azzal a céllal, hogy egy törvény elfogadásával, a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv átültetésével és végrehajtásának megerősítésével elérje annak jó környezeti állapotát.

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense hozzájárul ahhoz, hogy a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitika az energiahatékonyság és az erőforrás-felhasználás előmozdítására összpontosítson (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás). Emellett a beruházásokat a zöld és digitális átállásra összpontosítja, különösen a kutatás és az innováció, a tiszta és hatékony energiatermelés és -felhasználás, az energetikai infrastruktúra, a víz- és hulladékgazdálkodás, valamint a fenntartható közlekedés előmozdítása révén (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás). Emellett fokozza a víz újrafelhasználását is (a 2022. évi 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

E.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C5.R1) – Vízügyi tervek és stratégiák, valamint szabályozási változások

A reformnak ki kell térnie a vízügyi törvény, annak rendeletei és más másodlagos jogszabályok felülvizsgálatára és aktualizálására a beruházások ösztönzéséhez kedvező jogi keret biztosítása érdekében. A reform magában foglalja számos olyan terv és stratégia elfogadását és felülvizsgálatát, amelyek a beruházások és a vízgazdálkodás alapját képezik, és amelyek megerősítik és növelik a beruházásokat. Ezeket a szabályozási változásokat össze kell hangolni az európai zöld megállapodással.

Ez a reform számos, a víz valamennyi típusával kapcsolatos kérdéssel foglalkozik, így többek között a szennyvíz újrafelhasználására vonatkozó pénzügyi keret javításával, a gátak és tározóik biztonságára vonatkozó műszaki szabványok elfogadásával, a víz tisztítására, helyreállítására, hatékonyságára, megtakarítására és újrafelhasználására vonatkozó nemzeti terv elfogadására (kezelés, szennyvízelvezetés, hatékonyság, megtakarítások, újrahasználat és infrastruktúrabiztonság – DSEAR-terv).

Az intézkedést 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C5.I1) – A kezelésre, a szennyvízelvezetésre, a hatékonyságra, a megtakarításokra, az újrahasználatra és az infrastruktúra biztonságára (DESEAR) vonatkozó intézkedések végrehajtása

Ennek a beruházásnak a következő intézkedéseket kell végrehajtania:

1)Víztisztítási, szennyvízelvezetési és víz-újrafelhasználási intézkedések végrehajtása. E cselekvési irányvonal célja a települési szennyvíz gyűjtésének és kezelésének javítása. Egyes esetekben az intézkedéseknek újra kell használniuk a települési szennyvizet, ezáltal csökkentve a jelenlegi vízkivételi nyomást. Az új kezelési intézkedéseknek a teljes szennyvízkezelő rendszer nulla nettó energiafogyasztását kell elérniük. Az új vagy korszerűsített szennyvízkezelő infrastruktúrák esetében a kezelést újonnan kell kijelölni vagy legalább a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvvel (91/271/EGK irányelv) összhangban lévő szintre kell korszerűsíteni. A meglévő infrastruktúra fejlesztésének és felújításának az átlagos energiafogyasztás legalább 10%-os csökkenését kell eredményeznie. Ezeket a megtakarításokat energiahatékonysági intézkedések (például kapcsolt energiatermelés, energia- és hővisszanyerés, fotovoltaikus panelek, LED-világítás) végrehajtásával kell elérni.

2)A hatékonyság javítását és a vízveszteség csökkentését célzó intézkedések. Az intézkedések egy vagy több támogatási rendszert hajtanak végre a közepes és kis települések ellátóhálózatai hatékonyságának javítása érdekében, lehetővé téve az önkormányzatok vagy a vízellátásért felelős szervek számára, hogy az elosztóhálózatok veszteségeinek csökkentése, valamint a víztároló létesítmények javítására és javítására irányuló intézkedések révén javítsák azt.

3)A gátak és tározók biztonságának javítását célzó beruházások. Ezek az intézkedések a megfelelő vészhelyzeti tervek és egyéb kiegészítő intézkedések végrehajtása révén biztosítják a meglévő állami tulajdonban lévő nagy gátak biztonságát. Ez nem vezethet új gátak építéséhez vagy meglévő gátak bővítéséhez.

4)A városi vízkörforgás energia- és vízhatékonyságának javítását célzó intézkedések. Ezek az intézkedések előmozdítják a víz tisztításával, szennyvízelvezetésével és újrafelhasználásával, a vízhatékonyság javításával és a vízveszteség csökkentésével kapcsolatos projekteket. Ezt a valenciai L’Horta Sud térségében kell megtenni; valamint az alicantei Rincón de León tisztító létesítményében az öntözési célú vízgazdálkodás javítása 18500 hektáron.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C5.I2) – A folyami ökoszisztémák megfigyelése és helyreállítása, a víztartó rétegek helyreállítása és az árvízkockázat csökkentése

E beruházás célkitűzései a következők:

1)A folyók ökoszisztémáinak és természetes medencéinek megfigyelése és helyreállítása. Ez a sor számos konkrét intézkedést foglal magában, amelyek célja a folyók területének helyreállítása, a megfigyelési hálózatok bővítése és az azt fenyegető hidromorfológiai terhelések leltárának javítása.

2)Az árvízkockázat csökkentésére irányuló intézkedések kidolgozása. Ez a cselekvési irányvonal magában foglalja a már létező árvízkockázat-kezelési terveket, beleértve a területrendezésre és várostervezésre vonatkozó megelőző intézkedéseket, az árvízzónákban lévő veszélyeztetett területek sebezhetőségének csökkentésére és a különböző gazdasági ágazatok árvízkockázathoz való alkalmazkodásának előmozdítására irányuló technikai iránymutatások kidolgozását. Az önkormányzatoknak továbbá foglalkozniuk kell a folyók helyreállítására irányuló intézkedések városi környezetben történő végrehajtásával, fenntartható vízelvezető rendszereket kell bevezetniük, és a víztervezésre vonatkozó technikai iránymutatások és célkitűzések kidolgozásával javítaniuk kell a városi környezet áteresztőképességét és a városi területek folyóinak környezeti értékeivel való kapcsolatukat.

3)Intézkedéseket fogad el a felszín alatti vizek kitermelésének csökkentésére alternatív erőforrások felhasználásával (a víztartó rétegek visszanyerése). Ezek az intézkedések csökkentik egyes felszín alatti víztestek – különösen a Doñana területét és a Spanyolország délkeleti részén található egyes víztartó rétegeket fenyegető víztestek – vízkivételét, és kiterjesztik a piezometrikus megfigyelési hálózatokat.

4)A sótalanító üzemek fotovoltaikus energiával való ellátása és elosztása.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. A sótalanított vizet az ágazatban a legalacsonyabb környezeti hatással járó elérhető legjobb technológia alkalmazásával kell előállítani.

Ezt a beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C5.I3) – Digitális átállás a vízügyi ágazatban (digitális környezetvédelmi végrehajtás) – Stratégiai projekt a gazdasági helyreállításért és átalakulásért (PERTE) a vízhasználat digitalizálására.

A digitális átállás döntő szerepet játszhat a vízügyi ágazat hatékonyságának javításában. A vízgazdálkodás digitalizálásának javítása érdekében e beruházás keretében három cselekvési irányvonalat kell meghatározni:

1)A vízkészletek ismeretének és használatának javítása – PERTE a vízhasználat digitalizálására. Ez a PERTE digitalizáció és innováció révén korszerűsíti a vízkörforgást. Ez hatékonyabb és fenntarthatóbb vízgazdálkodást eredményez azáltal, hogy a digitalizáció révén javítja a vízhasználattal kapcsolatos ismereteket. Ezt a városi vízkörforgás digitalizálását előmozdító programok támogatása révén, versenypályázati felhívások révén, valamint az öntözési célú digitális készleten keresztül kell megvalósítani.

2)A vízgyűjtők és a part menti területek esőzéseinek nyomon követésére irányuló intézkedések. Ez a cselekvési irányvonal előmozdítja a meteorológiai radarok hálózatának megújítását és annak olyan új rövidsávú létesítményekkel való kiegészítését, mint például az automatikus meteorológiai állomások felújítása és fejlesztése valós idejű radarkalibráció céljából, valamint egy nemzeti radarközpont tervezése, fejlesztése és megvalósítása.

3)A jobb meteorológiai megfigyelés, valamint az éghajlati kockázatok nyomon követése és megelőzése magában foglalja az új integrált meteorológiai segélyrendszert, a korai előrejelzést szolgáló meteorológiai megfigyelési eszközöket, beleértve az integrált globális megfigyelő rendszer végrehajtását, a kiszervezés létrehozását, a meteorológiai adatok mesterségesintelligencia-technikák alkalmazásával történő automatikus minőség-ellenőrzését és címkézését, valamint a NoSQL-adatok mélységét a nagy mennyiségű adatok feldolgozásán alapuló adatok hatékony végrehajtása érdekében.

A beruházásnak 26 olyan eszköz vagy felújított infrastruktúra üzembe helyezésére kell irányulnia, amelyek célja a vízkészletek ismeretének és felhasználásának javítása, valamint az esőzések és más meteorológiai adatok nyomon követése az éghajlati kockázatok megelőzése érdekében.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C5.I4) – A partvonal hozzáigazítása az éghajlatváltozáshoz, valamint tengervédelmi stratégiák és tengeri területrendezési tervek végrehajtása

Az éghajlatváltozás jelentős negatív hatással van és várhatóan hatással lesz a spanyol partvidékre. Ez a beruházás a partvidéknek az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodására vonatkozó stratégiát hajtja végre azzal a céllal, hogy növelje a spanyol partvidék éghajlatváltozással és éghajlatváltozási változékonysággal szembeni ellenálló képességét, valamint hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást beépítse a spanyol partvidék tervezésébe és kezelésébe. Ez magában foglalja a hullámtörők, a mesterséges strandok, az úszó felületek, az üledékgazdálkodás, a természetalapú megoldások, a strandok és dűnerendszerek helyreállítása, a partvédelmi infrastruktúra, a part menti erózió távmegfigyelésére szolgáló intelligens hálózatok létrehozása vagy hasonló hatású intézkedések létrehozását.

Ez a beruházás védi és helyreállítja a part menti ökoszisztémákat vagy a leromlott állapotú területeket. Ezt olyan különböző intézkedések révén kell elérni, mint például: a visszacsúszás által érintett létesítmények áthelyezése; ii. az állami tulajdonban lévő szárazföldi tengeri terület körülhatárolása; iii. a jogellenesen vagy nem megfelelően elfoglalt állami tulajdonban lévő tengerparti területek visszaszerzése; iv. kockázatértékelés és -kezelés vagy hasonló intézkedések; v. a leromlott part menti területek és ökoszisztémák környezeti helyreállítása, a partvonal megőrzése és kezelése; és/vagy vi. hasonló hatású intézkedések.

Az intézkedésnek továbbá javítania kell a nyilvános szárazföldi tengeri területhez való rendezett és helyes hozzáférést azáltal, hogy a közterülethez való hozzáférés biztosítása, a hozzáférés tervezése, kezelése és helyreállítása, illetve a hasonló hatású intézkedések érdekében helyreállítja a földterületeket. A beruházásnak a stratégiai tengertervezési politikák végrehajtására kell irányulnia. Ezt a tengeri területrendezés, a tengervédelmi stratégiák, az óceánokra és az éghajlatra vonatkozó tudományos tanácsadás, valamint a tengerhasználók számára georeferált webes alkalmazás kifejlesztése révén kell végrehajtani.

Ezt a beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

E.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

74

C5.R1

M

A hidrológiai tervezésről szóló rendelet módosításainak hatálybalépése

A hatálybalépésről szóló királyi rendelet rendelkezése

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A hidrológiai tervezésről szóló rendeletet módosító királyi rendelet (Hivatalos Lap). A módosítások az aszályokkal és a vízhiánnyal kapcsolatos szempontokra, a víz-keretirányelv végrehajtási követelményeire és a vízügyi irányelvek végrehajtására vonatkozó közös stratégia keretében a vonatkozó előírásokra vonatkoznak.

75

C5.R1

M

A vízügyi törvény módosításának és az 1620/2007. sz. királyi rendeletet felváltó új rendeletnek a hatálybalépése

A vízügyi törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A vízügyi törvény módosítása, hogy az magában foglalja a szennyvízkibocsátásra kivetett adók és a vízinfrastruktúra-költségek megtérülési rendszerének felülvizsgálatát a „szennyező fizet” és a költségmegtérülési elvekkel összhangban. Az 1620/2007. sz. királyi rendeletet felváltó új rendelet a „szennyező fizet” és a költségmegtérülés elvével összhangban módosítja a szennyvíz újrafelhasználására vonatkozó szabályozási és pénzügyi keretet, javítja a víztestek – köztük a felszín alatti vizek – nyomon követését és védelmét, valamint foglalkozik az aszályokkal és a szűkösséggel kapcsolatos szempontokkal.

76

C5.I1

T

Jobb víz- és szennyvízkezelési infrastruktúrák

Szám

(intézkedések)

0

70

NEGYEDÉV

2023

70 befejezett intézkedés a víz- és szennyvízkezelési infrastruktúrák fejlesztésére és/vagy építésére, amelyek célja a 91/271/EGK irányelvnek való megfelelés biztosítása (szennyvízinfrastruktúra-projektek esetében), vagy a vízelosztó rendszerek hatékonyságának javítása és/vagy vízveszteségének csökkentése (vízinfrastruktúra-projektek esetében).

427

C5.I1

T

Jobb víz- és szennyvízkezelési infrastruktúrák

Szám (intézkedések)

70

129

NEGYEDÉV

2026

129 intézkedést hajtottak végre a víz- és szennyvízkezelési infrastruktúrák fejlesztésére és/vagy építésére, többek között a valenciai L’Horta Sud területén, amelyek célja a 91/271/EGK irányelvnek való megfelelés biztosítása (szennyvízinfrastruktúra-projektek esetében), illetve a vízelosztó rendszerek hatékonyságának javítása és/vagy vízveszteségének csökkentése (vízinfrastruktúra-projektek esetében). Ez a beruházás magában foglalja a következő szennyvízkezelési infrastruktúrákat:

-Miranda de Ebro szennyvíztisztító telep;

-Galindoi szennyvíztisztító telep;

-Az áramlások beépítése a konsuegrai szennyvíztisztító telepre (Alapforgatókönyv: 2023. június 30.).

428

C5.I1

T

Jobb víz- és szennyvízkezelési infrastruktúrák

Darabszám (hektárok)

0

18 500

NEGYEDÉV

2026

Az alicantei Rincón de León tisztító létesítmény szennyvízkezelő infrastruktúráiból származó víz újrafelhasználása, 18500 hektáron javítva az öntözési célú vízgazdálkodást, törekedve a 91/271/EGK irányelvnek való megfelelés biztosítására és az energiahatékonysági kritériumok teljesítésére, és/vagy a vízelosztó rendszerek hatékonyságának javítására és/vagy vízveszteségének csökkentésére.

77

C5.I2

M

A folyópartok árvízkockázatokkal szembeni védelmének helyreállítása

A MITERD által aláírt tanúsítványok

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Legalább 200 km folyópart helyreállított, és legalább 40000 lakost védenek az árvízkockázatokkal szemben.

78

C5.I2

T

A víztartó rétegekből kinyert víz mennyiségének csökkenése

Szám

(HM3/év)

510

470

NEGYEDÉV

2025

A Doñana, Segura-Mar Menor, Mancha Oriental és Szabályok területén található víztartó rétegekből kinyert víz éves mennyiségének csökkentése 510 óra3/évről 470 óra3/évre.

429

C5.I2

M

A sótalanító üzemek fotovoltaikus energiával való ellátása és elosztása

A megtakarításokat igazoló külső jelentés

NEGYEDÉV

2026

A murciai és almeríai sótalanító üzemekben (Torrevieja, Valdelentisco, Águilas Carboneras, Bajo Almanzora és Campo de Dalias) felhasznált energia 35%-át, valamint a Júcar-Vinalopó közötti vízszállítást fotovoltaikus energián keresztül saját fogyasztással helyettesítsék.

430

C5.I3

M

A vízfelhasználók digitalizációjára irányuló PERTE-intézkedések

Hivatalos értesítés a befejezett munkákról

NEGYEDÉV

2026

A vízhasználat digitalizálására irányuló PERTE keretében legalább 5000000 lakos részesül a városi vízkörforgás digitalizálására irányuló projektek üzembe helyezéséből, és legalább 200 000 hektár az öntözésre szolgáló digitális készletből.

79

C5.I3

M

A vízkészletek ismeretének és felhasználásának javítását, valamint az esőzések és egyéb meteorológiai adatok nyomon követését szolgáló eszközök alkalmazására vonatkozó szerződések odaítélése

Odaítélt szerződések

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

26 eszköz vagy megújított infrastruktúra végrehajtására vonatkozó szerződések odaítélése a vízkészletek ismeretének és felhasználásának javítása, valamint az esőzések és más meteorológiai adatok nyomon követése érdekében az éghajlati kockázatok megelőzése érdekében. Az intézkedések elsősorban az elektronikus víznyilvántartás megtervezéséhez és végrehajtásához, a hidrológiai adatok és a vízminőség kezeléséhez, a fájlok feldolgozásának digitalizálásához, valamint a légiforgalmi meteorológiai felügyeleti hálózat korszerűsítéséhez kapcsolódnak.

426

C5.I3

M

A vízkészletek ismeretének és felhasználásának javítására, valamint az esőzések és egyéb meteorológiai adatok nyomon követésére szolgáló eszközök üzembe helyezése

A MITERD által aláírt tanúsítványok

NEGYEDÉV

2026

26 eszköz vagy felújított infrastruktúra üzembe helyezése a vízkészletek ismeretének és felhasználásának javítása, valamint az esőzések és más meteorológiai adatok nyomon követése érdekében az éghajlati kockázatok megelőzése érdekében. Az intézkedések elsősorban az elektronikus víznyilvántartás megtervezéséhez és végrehajtásához, a hidrológiai adatok és a vízminőség kezeléséhez, a fájlok feldolgozásának digitalizálásához, valamint a légiforgalmi meteorológiai felügyeleti hálózat korszerűsítéséhez kapcsolódnak.

80

C5.I4

T

A leromlott állapotú területek és ökoszisztémák helyreállítása legalább 50 kilométernyi partvonalon

Darabszám (kilométer)

0

50

NEGYEDÉV

2022

Legalább 50 kilométernyi partvonalbefejezése a leromlott állapotú területek és ökoszisztémák helyreállítása, a part menti területek védelme és az azokhoz való hozzáférés javítása, az erózió mérséklése, a part menti területek jobb ismerete és ellenálló képességének növelése, valamint az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás terén, távoli nyomon követés és a stratégiai tengertervezési politikák végrehajtása. Az intézkedések során figyelembe kell venni a következők bármelyikét:
a spanyol partvidék éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni ellenálló képességének növelése az erózió elleni küzdelem és a partvonal megerősítése révén. Ennek során figyelembe kell venni a hullámtörők, a mesterséges strandok, az úszó felületek, az üledékgazdálkodás, a természetalapú megoldások, a strandok és dűnerendszerek helyreállítása, a partvédelmi infrastruktúra, a part menti erózió megfigyelésére szolgáló intelligens hálózatok vagy hasonló hatású intézkedések létrehozását.
ii. a part menti ökoszisztémák vagy a leromlott állapotú területek védelme és helyreállítása. Ezt a) a visszacsúszás által érintett létesítmények áthelyezésével kell elvégezni; az állami tulajdonban lévő szárazföldi tengeri terület körülhatárolása; C) az állami tulajdonban lévő, szabálytalanul vagy nem megfelelően megszállt tengerparti területek visszaszerzése; kockázatértékelés és -kezelés vagy hasonló intézkedések; e) a leromlott part menti területek és ökoszisztémák környezeti helyreállítása; F) a partvonal védelme és kezelése; és/vagy g) hasonló hatású intézkedések.
iii. a nyilvános szárazföldi tengeri területekhez való rendezett és helyes hozzáférés javítása. Ezt a közterülethez való hozzáférés biztosítása, a hozzáférés tervezése, kezelése és helyreállítása, illetve a hasonló hatású intézkedések biztosítása érdekében a földterület hasznosításával kell megvalósítani.
iv. a stratégiai tengertervezési politikák végrehajtása. Ezt a tengeri területrendezés, a tengervédelmi stratégiák, az óceánokra, az éghajlatra és a tengerpartokra vonatkozó tudományos tanácsadás, valamint a tengerhasználók számára georeferált webes alkalmazás kifejlesztése révén kell megvalósítani.

81

C5.I4

T

A leromlott állapotú területek és ökoszisztémák helyreállítása legalább 100 kilométernyi partvonalon

Darabszám (kilométer)

50

100

NEGYEDÉV

2023

A legalább 100 kilométeres partszakaszon végzett munkálatok befejezése, amelyek a következők bármelyikét tartalmazzák:
a spanyol partvidék éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni ellenálló képességének növelése az erózió elleni küzdelem, valamint a partvonal és a távellenőrzés megerősítése révén. Ennek során figyelembe kell venni a hullámtörők, a mesterséges strandok, az úszó felületek, az üledékgazdálkodás, a természetalapú megoldások, a strandok és dűnerendszerek helyreállítása, a partvédelmi infrastruktúra, a part menti erózió megfigyelésére szolgáló intelligens hálózatok létrehozása, a jobb ismeretek vagy hasonló hatású intézkedések létrehozását.
a part menti ökoszisztémák vagy a leromlott állapotú területek védelme és helyreállítása. Ezt a) a visszacsúszás által érintett létesítmények áthelyezésével kell elvégezni; az állami tulajdonban lévő szárazföldi tengeri terület körülhatárolása; C) az állami tulajdonban lévő, szabálytalanul vagy nem megfelelően megszállt tengerparti területek visszaszerzése; kockázatértékelés és -kezelés vagy hasonló intézkedések; e) a leromlott part menti területek és ökoszisztémák környezeti helyreállítása; F) a partvonal védelme és kezelése; g) jobb ismeretek és/vagy h) hasonló hatású intézkedések.
iii. a nyilvános szárazföldi tengeri területekhez való rendezett és helyes hozzáférés javítása. Ezt a közterülethez való hozzáférés biztosítása, a hozzáférés tervezése, kezelése és helyreállítása, a jobb ismeretek vagy hasonló hatású intézkedések biztosítása érdekében a földterületek hasznosításával kell megvalósítani.
iv. a stratégiai tengertervezési politikák végrehajtása és jobb ismeretek. Ezt a tengeri területrendezés, a tengervédelmi stratégiák, az óceánokra, az éghajlatra és a tengerpartokra vonatkozó tudományos tanácsadás, valamint a tengerhasználók számára georeferált webes alkalmazás kifejlesztése révén kell megvalósítani. (Alapérték: 2022. december 31.)

81b

C5.I4

T

A leromlott állapotú területek és ökoszisztémák helyreállítása legalább 145 kilométernyi partvonalon

Darabszám (kilométer)

100

145

NEGYEDÉV

2026

A legalább 145 kilométeres partszakaszon végzett munkálatok befejezése, amelyek a következők bármelyikét tartalmazzák:
a spanyol partvidék éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni ellenálló képességének növelése az erózió elleni küzdelem, valamint a partvonal és a távellenőrzés megerősítése révén. Ennek során figyelembe kell venni a hullámtörők, a mesterséges strandok, az úszó felületek, az üledékgazdálkodás, a természetalapú megoldások, a strandok és dűnerendszerek helyreállítása, a partvédelmi infrastruktúra, a part menti erózió megfigyelésére szolgáló intelligens hálózatok létrehozása, a jobb ismeretek vagy hasonló hatású intézkedések létrehozását.
a part menti ökoszisztémák vagy a leromlott állapotú területek védelme és helyreállítása. Ezt a) a visszacsúszás által érintett létesítmények áthelyezésével kell elvégezni; az állami tulajdonban lévő szárazföldi tengeri terület körülhatárolása; C) az állami tulajdonban lévő, szabálytalanul vagy nem megfelelően megszállt tengerparti területek visszaszerzése; kockázatértékelés és -kezelés vagy hasonló intézkedések; e) a leromlott part menti területek és ökoszisztémák környezeti helyreállítása; F) a partvonal védelme és kezelése; g) jobb ismeretek és/vagy h) hasonló hatású intézkedések.
iii. a nyilvános szárazföldi tengeri területekhez való rendezett és helyes hozzáférés javítása. Ezt a közterülethez való hozzáférés biztosítása, a hozzáférés tervezése, kezelése és helyreállítása, a jobb ismeretek vagy hasonló hatású intézkedések biztosítása érdekében a földterületek hasznosításával kell megvalósítani.
iv. a stratégiai tengertervezési politikák végrehajtása és jobb ismeretek. Ezt a tengeri területrendezés, a tengervédelmi stratégiák, az óceánokra, az éghajlatra és a tengerpartokra vonatkozó tudományos tanácsadás, valamint a tengerhasználók számára georeferált webes alkalmazás kifejlesztése révén kell megvalósítani. (Alapérték: 2023. december 31.)

E.3.  A hiteltámogatásra irányuló beruházások ismertetése

Beruházás (C5.I5) – A víztartó réteg helyreállítása alternatív erőforrásokkal

E beruházás célja a felszín alatti vizek kitermelésének csökkentése, különösen a Segura vízgyűjtő területén, a Földközi-tenger és Andalúzia közötti vízgyűjtő területen, valamint Katalónia belső vízgyűjtőiben.

E beruházás célja i. a Segura folyó vízgyűjtőjében található különböző sótalanító létesítmények közötti összeköttetések létrehozása a Tajo-Segura Aqueduct vízfelhasználói számára a vízbiztonság biztosítása érdekében, ii. az Alicante régióban található különböző újrahasznosító létesítményekből származó víz beépítése a rendszerbe, valamint iii. sótalanítási intézkedések végrehajtása Katalónia (Tordera II – Foix) és a Földközi-Analúzia (Costa del Sol és Levante Almeriense) belső vízgyűjtő kerületében. Ezek az intézkedések csökkentik a túlzottan kiaknázott és rossz ökológiai állapotban lévő víztartó rétegekből kitermelt felszín alatti vizek mennyiségét, miközben biztosítják a vízbiztonságot a különböző felhasználók számára, és előmozdítják a víztartó rétegek visszanyerését.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. A sótalanított vizet az ágazatban a legalacsonyabb környezeti hatással járó elérhető legjobb technológia alkalmazásával kell előállítani. Ezenkívül a beruházás nem vezethet az öntözött területek bővítéséhez, és nem vezethet az öntözés intenzitásának növekedéséhez sem.

Ezt a beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C5.I6) – PERTE a vízhasználat digitalizálására

E beruházás célja olyan technológiák bevezetésére irányuló projektek támogatása, amelyek előmozdítják a digitalizációt, és megerősítik a vízhasználat nyomon követésére és ellenőrzésére szolgáló keretet a városi vízkörforgásban, a közepes és nagy településekre összpontosítva, valamint az ipari ágazatban.

Ezt a beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

E.4.  A hiteltámogatás nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

L13

C5.I5

T

A felszín alatti vizek kitermelésének csökkentése

Szám (hm3 év)

0

60

NEGYEDÉV

2026

Sótalanító üzemekből származó alternatív erőforrások biztosítása, a Katalónia és a Földközi-tenger és az Andalúzia közötti belső vízgyűjtőkben található víztartó rétegekből kitermelt felszín alatti víz éves mennyiségének azonos mértékű csökkentése mellett, az intézkedés leírásával összhangban.

L14

C5.I6

M

A városi vízkörforgás és az ipari ágazat digitalizálására irányuló intézkedések

Hivatalos értesítés a befejezett munkákról

 

NEGYEDÉV

2026

10000000 lakos részesült a városi vízkörforgás digitalizálására irányuló projektekből, és legalább 90 lezárt vízügyi ipari projekt.

F. 06. KOMPONENS: Fenntartható mobilitás (hosszú távolság)

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a következő kihívásokkal foglalkozik: A fenntarthatóbb közlekedési módokra való átállás; 2. a közlekedési ágazat kibocsátásainak csökkentése; A közlekedési ágazat biztonságosabbá, hozzáférhetőbbé, fenntarthatóbbá és inkluzívabbá tétele.

A komponens célkitűzései a következők: a spanyol vasúti hálózat fejlesztése (különösen a TEN-T törzshálózati folyosók és a nem törzshálózati TEN-T hálózat); interoperábilisabb közlekedési hálózat létrehozása (vasút, közút, kikötők) szénlábnyomának csökkentése céljából; a Franciaországgal és Portugáliával való, határokon átnyúló összeköttetések javítása; a közlekedési ágazat modernizálása a fejlett digitális technológiák bevezetésével.

Ez a komponens az energiahatékonyságra és az erőforrás-felhasználásra, a vasúti árufuvarozási infrastruktúra előmozdítására (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint a zöld és digitális átállásra és a fenntartható közlekedésre irányuló beruházásokról szóló országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

F.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C6.R1) – Biztonságos, fenntartható és összekapcsolt mobilitási stratégia

Az intézkedés célkitűzései a következők:

a)A mobilitási hálózat biztonságának növelése, biztosítva a személyek és az áruk jobb védelmét, a szabványok javítását és a balesetek számának csökkentését.

b)A fenntarthatóság növelése, előtérbe helyezve a napi mobilitást, a gazdasági és társadalmi méltányosságot, az energiahatékonyságot és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet.

c)A konnektivitás javítása a digitalizációval, a technológiai fejlődéssel és a multimodális konnektivitással.

A stratégia konkrét intézkedésekkel foglalkozik a következő kilenc területen:

I.Mobilitás mindenki számára (az egyetemes hozzáférés biztosítása észszerű költségek mellett);

II.Új beruházási politikák (a közlekedési infrastruktúrák és szolgáltatások megfelelő finanszírozásának biztosítása érdekében);

III.Biztonságos mobilitás (a nyomon követésbe, a karbantartásba és a kiberbiztonságba történő beruházások előtérbe helyezése);

IV.Alacsony kibocsátású mobilitás (a hatékonyság növelése, az energiafogyasztás csökkentése);

V.Intelligens mobilitás (a K+F és a mobilitási innováció fellendítése, intelligens infrastruktúra kiépítése és irányítása);

VI.Intelligens intermodális logisztikai láncok (a vasúti árufuvarozás kiemelt kezelése a köz- és magánmenetrendben);

VII.Európa összekapcsolása és összeköttetés a világgal (a kikötők összekapcsolása az intermodális logisztikai terminálokkal, valamint a szomszédos országokkal folytatott együttműködés fokozása a határokon átnyúló infrastruktúrák építésének és/vagy fejlesztésének koordinálása érdekében);

VIII.Szociális és munkaügyi szempontok (a nemek közötti egyensúly, valamint a közlekedési dolgozók átképzésére és továbbképzésére irányuló intézkedések); és

IX.A közlekedési, mobilitási és városfejlesztési minisztérium digitalizálása a digitális átállás előmozdítása, valamint a nyitottabbá és innovatívabbá válás érdekében.

Az intézkedés végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C6.R2) – Indikatív vasúti stratégia

A reform célja olyan eszközök létrehozása, amelyek biztosítják, hogy a vasúti hálózat koherens és hatékony módon feleljen meg a jövőbeli mobilitási igényeknek. A stratégiának egyértelmű tervezési forgatókönyvet kell kidolgoznia a vasúti közlekedési módra vonatkozóan, és lehetővé kell tennie a beruházási prioritásoknak a biztonságos, fenntartható és összekapcsolt mobilitásra vonatkozó stratégiával (R1) való összehangolását.

A reform több intézkedésből áll, többek között a következőkből:

a)a vasúti ágazat tevékenységeinek világosabb tervezése, különös tekintettel a mindennapi mobilitásra;

b)a hálózat karbantartásának javítása;

c)a vasúti hálózat gazdasági fenntarthatóságának biztosítása;

d)az erőforrás-hatékonyság előtérbe helyezése a beruházási projektek előzetes és utólagos értékelésével;

e)a hálózat interoperabilitásának fokozása, különösen a transzeurópai hálózati folyosók és a hálózat intermodalitása tekintetében;

f)a vasúti teherforgalom fellendítése;

g)a vasúti közlekedés biztonságának fokozása, valamint

h)a közlekedés digitalizálásának és az innovációnak az előmozdítása az összekapcsolt mobilitás biztosítása érdekében.

Az intézkedés végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C6.I1) – Nemzeti átviteli hálózat: Európai közlekedési folyosók

Az intézkedés célja új vasúti infrastruktúra kiépítése az európai TEN-T törzshálózati folyosókon, valamint a meglévők korszerűsítése és korszerűsítése.

A beruházás a következő fő dimenziókra vonatkozó intézkedésekből áll:

a)Alkalmazás: Olyan projektek, amelyek lehetővé teszik a vasúti pályákat támogató infrastruktúra létrehozását, beleértve a töltéseket, a kiürítést, az viaduktokat, az alagutakat stb. Ezek főként új infrastruktúra építése;

b)Szolgáltatások lecserélése: A vasúti munkálatok végrehajtása során érintett meglévő szolgáltatások (könnyű, öntözés, víz stb.) helyreállítására irányuló intézkedések;

c)Vágányok: Az új vasúti szakaszokon a vágányanyagok (ballasztok, talpfák, sínek, kapcsolók és expanziós eszközök) összeszerelésére és szállítására, valamint a meglévő vágányok felújítására irányuló intézkedések;

d)Villamos energia: A vonalak villamosítására irányuló intézkedések, beleértve a következőket: felsővezeték, vontatási alállomások, átalakító központok, távirányító, nagyfeszültségű elektromos vezetékek;

e)Forgalmi jelzés és ellenőrzés: Új jelző- és forgalomirányító rendszerek bevezetésére irányuló projektek;

f)Távközlés: A vezetékes és mobil távközléssel kapcsolatos projektek a vasútvonalakon.

g)Állomások: A meglévő állomások korszerűsítése és rehabilitációja, valamint új állomások építése.

A munkálatokat legalább 1400 kilométernyi, az atlanti és a földközi-tengeri folyosóhoz tartozó hálózaton kell befejezni, beleértve a meglévő szakaszok javítását célzó intézkedéseket és az új szakaszok építésének előrehaladását célzó beruházásokat.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C6.I2) – Transzeurópai közlekedési hálózati program, egyéb munkák

Az intézkedés célja az összes közlekedési módra (vasúti, közúti, légi) kiterjedő nemzeti közlekedési hálózat javítása annak érdekében, hogy az megbízhatóbbá, fenntarthatóbbá, biztonságosabbá és reziliensebbé váljon.

A beruházás a következő intézkedésekből áll:

a)A vasúthálózat korszerűsítése a nem törzshálózati TEN-T hálózathoz képest, legalább 900 kilométeres munkálatokkal;

b)Az úthálózat biztonságosabbá tétele a nemzeti és európai szabályozással összhangban, fenntarthatóbbá tétele, a digitalizáció javítása és intelligens közlekedési rendszerek megvalósítása, valamint a Gibraltári-szoroson áthaladó állandó összeköttetés elsődleges előzetes tervezetének aktualizálása;

c)Az egységes európai égbolt fejlesztésének előmozdítása (20 projekt);

d)A Közlekedési, Mobilitáspolitikai és Városfejlesztési Minisztérium digitális átalakulásának támogatása.

A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletével összhangban legalább 1 010 000 000 EUR 100%-os éghajlat-együtthatóval és legalább 301 000 000 EUR legalább 40%-os éghajlat-együtthatóval járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C6.I3) – Intermodalitás és logisztika

Az intézkedés célja a biztonságos, fenntartható és összekapcsolt mobilitási stratégia (R1) intelligens intermodális logisztikai láncokra vonatkozó 6. tengelyének végrehajtása.

A beruházás három cselekvési irányvonalból áll:

a)kilenc stratégiai jelentőségű intermodális és logisztikai terminál fejlesztése vagy korszerűsítése annak érdekében, hogy egyes esetekben integrálják az intermodális terminálokat a logisztikai területtel, és minden esetben ösztönözzék az árufuvarozás közútról vasútra való átterelését;

b)a spanyol kikötők vasúti és közúti megközelíthetőségének javítása a vasúti árufuvarozás fellendítése érdekében, a kikötők vasúti (2 kikötő) és közúti hálózattal (egy kikötő) való összeköttetésének javítása révén;

c)jobb hozzáférhetőség (19 projekt) és fenntarthatóság a kikötőkben (25 kikötői hatóság projektjei).

A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletével összhangban legalább 584 000 000 EUR 100%-os éghajlat-együtthatóval és legalább 217 000 000 EUR legalább 40%-os éghajlat-együtthatóval járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C6.I4) – A fenntartható és digitális közlekedést támogató program

Az intézkedés célja a közlekedési rendszer hatékonyságának javítása az ágazat új technológiáinak digitalizálása és bevezetése, valamint a legfenntarthatóbb közlekedési eszközök, különösen a vasút támogatása révén. Ez a beruházás összhangban van az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) munkaprogramjának kezdeményezéseivel, és szükségessé teszi a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztését.

A beruházás a következőkből álló csomagból áll:

a)a fenntartható árufuvarozást támogató rendszer, amely az ECO-INCENTIVES-en alapul vasúti és tengeri célokra;

b)pénzeszközök átcsoportosítása az autonóm közösségeknek a személy- és áruszállítási szolgáltatások regionális és helyi szintű digitalizálására irányuló projektekhez nyújtott támogatások odaítélése céljából;

c)pénzeszközök átutalása az autonóm közösségeknek a személy- és áruszállítási szolgáltatások regionális és helyi szintű digitalizálására irányuló projektekre vonatkozó szerződések vagy egyéb jogi eszközök odaítélése céljából; és

d)projektek odaítélése a következő tevékenységekhez:

Cselekvési irányvonal. Kölcsönös átjárhatóság a vasúti árufuvarozásban

1. Fedélzeti európai vasúti forgalomirányítási rendszerek (ERTMS);

2. A vasúti átjárhatóság akadályainak felszámolására irányuló intézkedések;

3. A mozdonyok változó nyomtávú tengelyének innovációja és fejlesztése;

Cselekvési irányvonal. A közlekedési intermodalitás előmozdítása

4. Rakományok és intermodális vasúti-közúti terminálok és szárazföldi összeköttetéseik építése, átalakítása vagy korszerűsítése;

Cselekvési irányvonal. A vasúti teherszállító berendezések korszerűsítése

5. A vasúti árufuvarozást szolgáló kocsik felújítását vagy korszerűsítését támogató intézkedések, beleértve a vasúti közúti szolgáltatások létrehozását is;

6. A vasúti berendezések más, alternatív üzemanyagot hidrogénként vagy villamos energiaként használó anyagokkal történő felújítását vagy átalakítását támogató intézkedések;

Cselekvési irányvonal. Biztonságos, fenntartható és összekapcsolt közúti közlekedés

7. A haszongépjárművek számára biztonságos parkolók építése és korszerűsítése, valamint információs szolgáltatások nyújtása;

8. Intelligens közúti közlekedési szolgáltatások (ITS) a díjköteles autópálya-koncessziók keretében, valamint egyéb közúti közlekedésbiztonsági és -védelmi szolgáltatások;

9. A nehéz tehergépjárművek alternatív üzemanyagtöltő infrastruktúrájának az úthálózaton történő kiépítését támogató intézkedések. Ezen intézkedés támogathatósági kritériumainak biztosítaniuk kell a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést azáltal, hogy meghatározzák azt a feltételt, amely szerint a gáznemű tüzelőanyagok átmeneti és elosztási infrastruktúráját az építés időpontjában lehetővé kell tenni a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállítása céljából;

10. A fenntartható útburkolatot, a szénlábnyom csökkentését és a zajcsökkentést szolgáló gépek felújítását vagy átalakítását támogató intézkedések;

Cselekvési irányvonal. A tengeri és légi közlekedés fenntarthatósága

11. Az alternatív üzemanyagok kikötőkben és repülőtereken történő bevezetésének támogatása. Ezen intézkedés támogathatósági kritériumainak biztosítaniuk kell a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést azáltal, hogy meghatározzák azt a feltételt, amely szerint a gáznemű tüzelőanyagok átmeneti és elosztási infrastruktúráját az építés időpontjában lehetővé kell tenni a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállítása céljából;

12. Az alternatív energiatechnológiák tengerhasznosítási ágazatban való elterjedésének támogatása;

Cselekvési irányvonal. A közlekedés digitalizálása

13. A személy- és áruszállítási szolgáltatások digitalizálására irányuló nemzeti szintű projektek;

A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletével összhangban legalább 63 500 000 EUR 100%-os éghajlat-együtthatóval és legalább 210 000 000 EUR legalább 40%-os éghajlat-együtthatóval járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

F.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

82

C6.R1

M

A fenntartható, biztonságos és összekapcsolt mobilitás stratégiája (nyilvános konzultáció)

Értesítés a konzultáció lezárásáról

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

A stratégiáról folytatott nyilvános konzultációs folyamat vége, amely a következő kilenc területen hozott intézkedésekre terjed ki:
Mobilitás mindenki számára (az egyetemes hozzáférés észszerű költségek mellett történő biztosítása érdekében);
2. új beruházási politikák (a közlekedési infrastruktúrák és szolgáltatások megfelelő finanszírozásának biztosítása érdekében);
Biztonságos mobilitás (a nyomon követésbe, a karbantartásba és a kiberbiztonságba történő beruházások előtérbe helyezése);
Alacsony kibocsátású mobilitás (a hatékonyság növelése, az energiafogyasztás csökkentése);
Intelligens mobilitás (a K+F és a mobilitási innováció fellendítése, intelligens infrastruktúra kiépítése és kezelése);
Intelligens intermodális logisztikai láncok (a vasúti áruszállítás előnyben részesítése érdekében);
Európa összekapcsolása és összeköttetés a világgal (a kikötők összekapcsolása az intermodális logisztikai terminálokkal, valamint a szomszédos országokkal folytatott együttműködés fokozása a határokon átnyúló infrastruktúrák építésének és/vagy fejlesztésének koordinálása érdekében);
Szociális és munkaügyi szempontok (a nemek közötti egyensúly, valamint a közlekedési dolgozók átképzésére és továbbképzésére irányuló intézkedések);
9) A közlekedési minisztérium digitalizálása (MITMA).

83

C6.R1

M

A fenntartható, biztonságos és összekapcsolt mobilitásra vonatkozó stratégia (jóváhagyás)

A Miniszterek Tanácsa általi jóváhagyás

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A Miniszterek Tanácsa jóváhagyja a következő kilenc területen megvalósítandó intézkedéseket célzó stratégiát:
Mobilitás mindenki számára (az egyetemes hozzáférhetőség észszerű költségek melletti biztosítása céljából);
2. új beruházási politikák (a közlekedési infrastruktúrák és szolgáltatások megfelelő finanszírozásának biztosítása érdekében);
Biztonságos mobilitás (a nyomon követésbe, a karbantartásba és a kiberbiztonságba történő beruházások előtérbe helyezése);
Alacsony kibocsátású mobilitás (a hatékonyság növelése, az energiafogyasztás csökkentése);
Intelligens mobilitás (a K+F és a mobilitási innováció fellendítése, intelligens infrastruktúra kiépítése és kezelése);
„Intelligens intermodális logisztikai láncok” (a vasúti árufuvarozás kiemelt kezelése a köz- és magánmenetrendben);
Európa összekapcsolása és összeköttetés a világgal (a kikötők összekapcsolása az intermodális logisztikai terminálokkal, valamint a szomszédos országokkal folytatott együttműködés fokozása a határokon átnyúló infrastruktúrák építésének és/vagy fejlesztésének koordinálása érdekében);
Szociális és munkaügyi szempontok (a nemek közötti egyensúly, valamint a közlekedési dolgozók átképzésére és továbbképzésére irányuló intézkedések);
9) A Közlekedési Minisztérium digitalizálása, MITMA.

84

C6.R2

M

Indikatív vasúti stratégia

Közzététel a Hivatalos Lapban

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az indikatív vasúti stratégia jóváhagyásáról szóló állásfoglalás közzététele a Hivatalos Lapban, amely intézkedéseket tartalmaz a következőkre vonatkozóan:
a vasúti ágazat tevékenységeinek világosabb tervezése, különös tekintettel a mindennapi mobilitásra;  
a hálózat karbantartásának javítása;  
a vasúti hálózat gazdasági fenntarthatóságának biztosítása;  
az erőforrás-hatékonyság előtérbe helyezése a beruházási projektek előzetes és utólagos értékelésével;  
a hálózat átjárhatóságának és a hálózat intermodalitásának fokozása, különösen a transzeurópai hálózati folyosókon;  
F) a vasúti teherforgalom fellendítése;  
g) a vasúti közlekedés biztonságának fokozása;  
H) a közlekedés digitalizálásának és az innovációnak az előmozdítása az összekapcsolt mobilitás biztosítása érdekében.
Az „indikatív vasúti stratégiában” szereplő valamennyi intézkedés esetében biztosítani kell a környezeti hatásvizsgálatról szóló 21/2013. sz. törvény és a 21/2013. sz. törvényt módosító december 5-i 9/2018. sz. törvény rendelkezéseinek teljesítését, és végre kell hajtani a környezeti hatásvizsgálatban (KHV) előírt mérséklési intézkedéseket.

85

C6.I1

T

TEN-T törzshálózat: szerződések odaítélése

Szerződés vagy más jogi eszköz

0

144

NEGYEDÉV

2022

Legalább 144 olyan odaítélt szerződés vagy egyéb jogi eszköz, amely a TEN-T törzshálózat következő folyosói közül egy vagy több tekintetében intézkedéseket tartalmaz:
ATLANTI-ÓCEÁNI FOLYOSÓ 
• Y Vasca: Vitoria-Bilbao-San Sebastian/Astigarraga-Irun 
• Valladolid-Palencia-León 
• León-La Robla-Pola de Lena 
• Castejón-Pamplona-Logroño-Bilbao

• La Coruña-Vigo-Ourense
• Ourense-Monforte

• Monforte-León
• Talayuela-Plasencia-Cáceres-Mérida-Badajoz

• Talayuela-Madrid-Valladolid-Vitoria

• Sevilla-Huelva


FÖLDKÖZI-TENGERI FOLYOSÓ:
• Madrid-Zaragoza-Tarragona

• Frontera francesa-Barcelona/Tarragona-Vandellós

• Vandellós-Castellón
• Sagunto-Teruel – Zaragoza 
• Zaragoza-Tarragona 
• Castellón-Valencia-La Encina-Alicante

• Alcázar de San Juan-La Encina
• Murcia-Cartagena 
• Murcia-Almería

• Utrera-Antequera Santa Ana

• Madrid-Valencia


MINDKÉT FOLYOSÓ ESETÉBEN KÖZÖS 
• A HSL Barcelona és Levante közötti kapcsolat 
• Aranjuez-Alcázar de San Juan-Manzanares-Córdoba-Algeciras 
• Madrid-Sevilla 
A tevékenységeknek az alábbi egy vagy több típushoz kell tartozniuk:  
• Platform. Olyan projekteket foglal magában, amelyek lehetővé teszik a vágányok támogatására szolgáló infrastruktúra létrehozását, amely magában foglalja a töltéseket, a kiürítést, az viaduktokat, az alagutakat stb. Ezek főként új infrastruktúra építése.
• A szolgáltatások lecserélése. Magában foglalja a vasúti munkálatok végrehajtása során érintett meglévő szolgáltatások (könnyű, öntözés, víz stb.) helyreállítását célzó intézkedéseket.
• Vágányok. Magában foglalja az új vasúti szakaszokon a vágányanyagok (ballasztok, talpfák, sínek, kapcsolók és expanziós eszközök) összeszerelését és szállítását, valamint a meglévő vágányok felújítását.
• Villamos energia. Magában foglalja a vonalak villamosítására irányuló intézkedéseket, többek között a következőket: felsővezeték, vontatási alállomások, transzformációs központok, távirányítás, nagyfeszültségű elektromos vezetékek stb. 
• Forgalmi jelzés és ellenőrzés. Olyan projekteket foglal magában, amelyek célja új jelző- és forgalomirányító rendszerek (ERTMS stb.) bevezetése.
• Távközlés. Magában foglalja a vezetékes és mobil távközléssel kapcsolatos projekteket a vasútvonalakon (például optikai szál, GSM-R) 
• Állomások. Magában foglalja a meglévő állomások korszerűsítését és helyreállítását, valamint új állomások építését.

86

C6.I1

T

TEN-T törzshálózat: a munka előrehaladása

–

Szám (km)

0

335

NEGYEDÉV

2024

Legalább 335 kilométernyi befejezett építési beruházás a TEN-T törzshálózaton a folyosókon és a 2022 negyedik negyedévi #85. célban meghatározott jellemzőkkel

87

C6.I1

T

TEN-T törzshálózat: a munkálatok befejezése

–

Szám (km)

335

1 400

NEGYEDÉV

2026

Legalább 1400 kilométernyi befejezett építési beruházás a TEN-T törzshálózaton a folyosókon és a 2022 negyedik negyedévi #85. célban meghatározott jellemzőkkel. (alapérték: 2024. december 31.).

88

C6.I2

T

TEN-T hálózat vasúti közlekedés és állami közúthálózat odaítélt szerződések

Szerződés vagy más jogi eszköz

0

188

NEGYEDÉV

2022

Legalább 188 olyan odaítélt szerződés vagy egyéb jogi eszköz, amely különböző közlekedési módokra irányuló beavatkozásokat foglal magában: a TEN-T törzshálózaton kívüli vasúti beavatkozásokra és az állami közúthálózat közútjaira
a vasút esetében a beavatkozásoknak a következő beavatkozástípusok közül egyhez vagy többhöz kell tartozniuk:
• A vasúti forgalomirányítás technológiai infrastruktúrájának fejlesztése 
• Biztonság (például kiberbiztonság, ütközésérzékelők telepítése) 
• Akusztikai védelem/zajtérképek 
• Az ERTMS vasúti jelzőrendszerre alkalmazott műholdas technológia fejlesztése 
• A szakaszok villamosítása (például Monforte-Lugo) 
• Pályamegújítás (például Soria-Torralba és Monforte-Lugo) 
• Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer (például Soria-Torralba és Ávila-Salamanca) fejlesztése 
• Új szakaszok vagy változatok létrehozása (pl. Palencia-Santander, a Rincón de Soto változata és Ourense Variant)  
az utak esetében a beavatkozások a következő beavatkozástípusok közül egynek vagy többnek a részét képezik:
• A közúti biztonság javítása: a közúti biztonság beépítése az alagutakba, a veszélyeztetett vadon élő állatok és növények védelme és a veszélyeztetett felhasználók védelme  
• Fenntarthatóság: a levegőminőség javítása, a városi mobilitás új formái, a biológiai sokféleség védelme, az éghajlati kockázatok megelőzése, energiahatékonyság, zajcsökkentés  
• Digitalizáció: Hidakra, alagutakra, nagy adathalmazok elemzésére és a dolgok internetére vonatkozó nyomonkövetési rendszerek bevezetése; az utak digitalizálása nyomon követés és karbantartás céljából  
• Intelligens közlekedési rendszerek bevezetése a busz-VAO-sávokban  
• A Gibraltári-szoroson áthaladó állandó összeköttetés elsődleges előzetes tervezetének aktualizálása  

89

C6.I2

T

Nem törzshálózati TEN-T hálózat: a vasúti munkálatok előrehaladása

–

Szám (km)

0

347

NEGYEDÉV

2024

Legalább 347 kilométernyi építési beruházás azzal a céllal, hogy a vasúthálózatot átjárhatóbbá tegyék, főként a TEN-T-hez képest, és végső célként legalább 900 kilométernyi hálózaton kell elvégezni a munkálatokat. A munkálatoknak összhangban kell lenniük a 88. cél a) pontjában meghatározott beavatkozástípusokkal.

90

C6.I2

T

Egységes európai égbolt: odaítélt projekt és a projektek befejezésének előrehaladása

–

Szám

0

15

NEGYEDÉV

2024

Összesen legalább 15 befejezett projekt (20 végső cél) az egységes európai égbolt fejlesztése érdekében a digitalizáció és a biztonság területén az alábbi kiválasztási kritériumok közül: Összesen legalább 15 befejezett projekt (20 végső cél) az egységes európai égbolt fejlesztése érdekében a digitalizáció és a biztonság területén az alábbi kiválasztási kritériumok közül:
• Közvetlen beruházások az ENAIRE-n (spanyol léginavigációs menedzser) keresztül az egységes európai égbolt fejlesztésébe, a légiforgalmi irányító és légtérellenőrző rendszerek korszerűsítéséhez, az információs rendszerek digitális átalakításához és a kommunikációs rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódóan.
• A repülések üzemeltetéséhez a felhasználók rendelkezésére álló légiforgalmi dokumentáció (adatok és feltérképezés) digitalizálása 
• A Föld/légtér lefedettségének kiterjesztése és a hangok digitalizálása a kísérleti-irányítói kommunikációban. Az alacsony szintű lefedettség javítása egyes légtérterületeken a földi kommunikációs infrastruktúra korszerűsítése révén 
• A légiforgalmi irányító központok hangkommunikációs rendszerének fejlesztése digitalizáció és fejlett technológia révén, jobb minőség, fokozott biztonság, az információk rendelkezésre állása és fokozott vészhelyzeti kapacitás biztosításával 
• Az elsődleges radarhálózat technológiai korszerűsítése, a teljesítmény javítása és a rendszerek irányítása az elsődleges radarok teljes digitalizálása felé, felhasználva az összes rendelkezésre álló technológiai fejlődést a működési hatékonyság növelése érdekében 
• A légiforgalom-irányító rendszer számára információt nyújtó Modo S. technológiához képest másodlagos radarrendszerek fejlesztése 
• A különböző ENAIRE rendszerek hardverberendezéseinek cseréje 
• Különböző irányítási és üzemeltetési alkalmazások kifejlesztése az ENAIRE irányításához 
• A hajózási rendszerek technológiai korszerűsítése a teljes digitalizálásuk előtérbe helyezésével, valamint a rendszerek nyomon követésére és távirányítására vonatkozó megoldások bevezetésével 
• Infrastruktúra létrehozása az új légiforgalmi irányítási rendszerek bevezetéséhez. Alapvető fontosságú az új működési koncepciók spanyolországi végrehajtásának biztosításához. Emellett magában foglalja a létesítmények korszerűsítését a meghibásodásokkal szembeni ellenálló képesség biztosítása érdekében.
• A műszaki üzemirányítás digitalizálása és automatizálása a távrendszer-megfigyelési eszközök integrált módon történő javítása érdekében 
• A légiforgalmi irányítási rendszer korszerűsítése a szabályozási kritériumoknak való megfelelés érdekében, beleértve az egységes európai égboltból eredő kapacitás-, biztonsági, kiberbiztonsági és digitalizációs koncepciók javítását

91

C6.I2

M

A Közlekedési, Mobilitáspolitikai és Városfejlesztési Minisztérium digitalizációja

Hivatalos értesítés a munka befejezéséről

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

A következő projektek befejezése:
• Épületinformációs modellezés (BIM) a digitális információk és modellek kezelésére szolgáló együttműködési platform elindításával.
• A mobilitás mint szolgáltatás fellendítése, nyílt hozzáférésű adatok biztosítása, valamint új technológiák alkalmazása a mobilitás elemzéséhez és optimalizálásához.
• Az igények elemzésére, nyomon követésére, felügyeletére, ellenőrzésére, a szolgáltatások megvalósítására, valamint az új technológiák bevezetésére és alkalmazására szolgáló rendszer bevezetése a szárazföldi közlekedésben.  
• A Közúti Főigazgatóság digitalizálási terve.
• Új szolgáltatások kialakítása és jobb irányítás többek között a légi, tengeri és földrajzi információk területén.

92

C6.I2

T

Új vagy korszerűsített TEN-T hálózat, egyéb munkák

–

Szám (km)

347

900

NEGYEDÉV

2026

Legalább 900 kilométernyi építési beruházás azzal a céllal, hogy a vasúthálózatot átjárhatóbbá tegyék, főként a TEN-T-hez képest, a munkálatokat is beleértve. A munkálatoknak összhangban kell lenniük a 88. cél a) pontjában meghatározott beavatkozástípusokkal. (alapérték: 2024. december 31.).

93

C6.I2

T

Egységes európai égbolt: a projekt befejezése

–

Szám

15

20

NEGYEDÉV

2026

Legalább 20, az egységes európai égbolt fejlesztését célzó digitalizálási és biztonsági projekt, amelyeket a projekt-odaítélési (90. mérföldkő) kiválasztási kritériumoknak megfelelően választottak ki (alapforgatókönyv: 2024. december 31.).

94

C6.I2

M

A jelenlegi szabályozáshoz igazított állami úthálózat

A projekt befejezése

 

 

 

NEGYEDÉV

2026

Az állami úthálózat munkálatainak befejezése a 88. cél b) pontjában meghatározott beavatkozástípusoknak megfelelően. Magában foglalja a legalább 80 alagutat érintő munkálatokat, a kerítések és jelzések javítására irányuló munkálatokat, a vadon élő állatok és növények sérelmének valószínűségét csökkentő munkálatokat, a legveszélyeztetettebb úthasználók, például a gyalogosok és kerékpárosok (gyalogosok, kerékpársávok) biztonsági feltételeinek javítását célzó intézkedések végrehajtását, a fenntarthatóságot (levegőminőség javítása, a városi mobilitás új formái, a biológiai sokféleség védelme, az éghajlati kockázatok megelőzése), az energiahatékonyságot, a zajcsökkentést, a digitalizációt (hidak, alagutak, nagy adathalmazok elemzése és a dolgok internete; az útfigyelés és -karbantartás digitalizálása), intelligens közlekedési rendszerek bevezetése buszsávokban, a Gibraltári-szoroson áthaladó állandó összeköttetés elsődleges előzetes tervezetének aktualizálása.

95

C6.I3

T

T1: az intermodális és logisztikai infrastruktúrák fejlesztésére odaítélt szerződések vagy egyéb jogi eszközök száma

–

Szerződés vagy más jogi eszköz

0

66

NEGYEDÉV

2022

Legalább 66 odaítélt szerződés vagy egyéb jogi eszköz, beleértve az intermodális és logisztikai infrastruktúrák fejlesztésére irányuló beavatkozásokat.
A beavatkozások a következő területek közül egyhez vagy többhöz tartoznak:
stratégiai jelentőségű intermodális és logisztikai terminálok fejlesztése és korszerűsítése egy vagy több alábbi helyszínen:
• Vicálvaro, Madrid;
• La Llagosta Barcelonában 
• San Luis Valenciában 
• Júndiz Álavában.
• Can Tunis (Barcelona) logisztikai létesítménye 
• Orduña terminál (Bizkaia) 
• Logisztikai létesítmény Leóban (Gipuzkoa) 
• Muriedas (Santander) 
• Escombreras terminál (Murcia);
legalább 750 méter hosszúságú mellékvágányok építése vagy bővítése;
az A Coruña kikötőhöz és a Castellón kikötőhöz való vasúti hozzáférés javítása;

az algecirasi kikötőhöz való közúti hozzáférés javítása; és

a kikötők jobb megközelíthetősége és fenntarthatósága, beleértve a következőket:
• Akadálymentesség: vasúti hozzáférési munkálatok, beleértve a felújítási és korszerűsítési munkálatokat, valamint a kikötők belső forgalmának új hozzáférését és javítását, a külső szárazföldi hozzáférést folytató infrastruktúra átalakítása révén.
• Fenntarthatóság: beleértve a vízellátási és szennyvízelvezetési rendszerek megfelelőségét; levegőminőségi tervek; hatékonyabb energiahálózatok kiépítése; fotovoltaikus napenergia-berendezések; világítási hálózatok felújítása és LED-technológia telepítése; energiafogyasztás-szabályozó rendszerek; feldolgozó rendszerek felújítása.

96

C6.I3

T

T2: Az intermodális és logisztikai infrastruktúrák fejlesztésére odaítélt szerződések vagy egyéb jogi eszközök száma

–

Szerződések vagy egyéb jogi eszközök száma

66

105

NEGYEDÉV

2024

Összesen legalább 105 odaítélt szerződés vagy egyéb jogi eszköz, figyelembe véve a 95. cél keretében már értékelt szerződéseket vagy egyéb jogi eszközöket, beleértve az intermodális és logisztikai infrastruktúrák javítására irányuló beavatkozásokat, összhangban a 95. cél a), b), c), d) vagy e) pontjában meghatározott területekkel.

97

C6.I3

T

Intermodális és logisztikai terminálokkal, kikötőkkel és 750 méteres mellékvágányokkal kapcsolatos projektek lezárása

–

Szám

0

14

NEGYEDÉV

2026

A munkálatok befejezése kilenc stratégiai jelentőségű intermodális és logisztikai terminálon (Tilos és három kikötő új vagy korszerűsített a vasúti árufuvarozás fellendítése érdekében), valamint legalább két mellékvágány építése vagy bővítése legalább 750 méter hosszúra. A munkálatoknak összhangban kell lenniük a 95. cél a), b), c) és d) pontjában meghatározott beavatkozástípusokkal.

98

C6.I3

T

A vasút megközelíthetőségét és a kikötők fenntarthatóságát célzó projektek lezárása

–

Szám

0

44

NEGYEDÉV

2026

44 intézkedés (19+ 25) lezárása: legalább 19 projekt a vasút megközelíthetőségével és a fenntarthatósági projektek befejezésével 25 különböző kikötői hatóság kikötőiben. A munkálatoknak összhangban kell lenniük a 95. cél e) pontjában meghatározott beavatkozástípusokkal.

99

C6.I4

M

A fenntartható és digitális közlekedés programjának támogatása.

A Hivatalos Lapban való közzététel és a hivatalos állásfoglalások elfogadása

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

800000000 EUR juttatás a fenntartható és digitális közlekedést támogató program keretében a következők révén:
a fenntartható árufuvarozást támogató rendszer létrehozásáról szóló miniszteri rendelet(ek) Hivatalos Lapban való közzététele az ECO-INCENTIVES alapján vasúti és tengeri célokra;

b) a királyi rendeletben meghatározott átcsoportosításokat jóváhagyó hivatalos határozatok, amelyek a regionális és helyi szintű személy- és áruszállítási szolgáltatások digitalizálására irányuló projektekhez nyújtott támogatások autonóm közösségek számára történő átcsoportosítását irányozzák elő;

a Közlekedési, Mobilitáspolitikai és Városfejlesztési Államtitkárság határozatában a regionális és helyi szintű személy- és áruszállítási szolgáltatások digitalizálására irányuló projektekre vonatkozó szerződések vagy egyéb jogi eszközök odaítélése céljából az autonóm közösségeknek juttatott pénzeszközök átutalását jóváhagyó hivatalos állásfoglalások; és

a Közlekedési, Mobilitáspolitikai és Városfejlesztési Államtitkárság állásfoglalása a projektek odaítéléséről a következő intézkedésekre vonatkozóan:
Cselekvési irányvonal. Kölcsönös átjárhatóság a vasúti árufuvarozásban 
1. Fedélzeti Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS)  
2. A vasúti átjárhatóság akadályainak felszámolására irányuló intézkedések az ÁME-kkel összhangban.
3. A mozdonyok változó nyomtávú tengelyének innovációja és fejlesztése.
Cselekvési irányvonal. A közlekedési intermodalitás előmozdítása

4. Rakományok és intermodális vasúti-közúti terminálok és szárazföldi összeköttetéseik építése, átalakítása vagy korszerűsítése
Cselekvési irányvonal. A vasúti teherszállító berendezések korszerűsítése  
5. A vasúti árufuvarozást szolgáló kocsik felújítását vagy korszerűsítését támogató intézkedések, beleértve a vasúti közúti szolgáltatások létrehozását is.
6. A vasúti vontatóberendezések alternatív üzemanyagot (hidrogént vagy villamos energiát) használó egyéb anyagokkal történő felújítását vagy átalakítását támogató intézkedések.  
Cselekvési irányvonal. Biztonságos, fenntartható és összekapcsolt közúti közlekedés  
7. A haszongépjárművek számára biztonságos parkolóhelyek építése és korszerűsítése, valamint információs szolgáltatások nyújtása (885/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet).
8. Intelligens közúti közlekedési szolgáltatások (ITS) a díjköteles autópálya-koncessziók keretében, valamint egyéb közúti közlekedésbiztonsági és -védelmi szolgáltatások.
9. A nehézgépjárművek alternatívüzemanyag-töltő infrastruktúrájának a közúthálózaton való kiépítését támogató intézkedések 
10. Az eszközök és gépek felújítását vagy átalakítását támogató intézkedések a fenntartható útburkolat elérése érdekében: csökkentett szénlábnyom és hangcsökkentők  
Cselekvési irányvonal. A tengeri és légi közlekedés fenntarthatósága  
11. Az alternatív üzemanyagok kikötőkben és repülőtereken történő bevezetésének támogatása.
12. Az alternatív hajtóenergia-technológiák elterjedésének támogatása a tengerhasznosítási ágazatban.
Cselekvési irányvonal. A közlekedés digitalizálása  
13. A személy- és áruszállítási szolgáltatások nemzeti szintű digitalizálására irányuló projektek.

A 9. és 11. intézkedés esetében a kiválasztási kritériumoknak meg kell felelniük a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), amely biztosítja, hogy az infrastruktúra az építés időpontjában lehetővé váljon a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállítására.

100

C6.I4

M

Az ECO-INCENTIVES odaítélése és hivatalos értesítés a fenntartható és digitális közlekedés támogatási programja keretében végzett munkák megkezdéséről

Hivatalos értesítés a munkálatok megkezdéséről

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

Legalább 30 000 000 EUR összeg odaítélése az ECO-INCENTIVES keretében vasúti és tengeri célokra, valamint a munkák megkezdése a b), c) és d) pontban meghatározott, legalább 665 371 038 EUR pénzbeli értéket képviselő 99. mérföldkőben.

101

C6.I4

M

Fenntartható és digitális közlekedés: a munkálatok befejezése

Hivatalos értesítés a munka befejezéséről

 

 

 

NEGYEDÉV

2026

A fenntartható és digitális közlekedés előmozdítása érdekében 2022 negyedik negyedévében odaítélt valamennyi projekt (99. mérföldkő) lezárása. A munkálatok a 2022 negyedik negyedévére vonatkozó projekt-odaítélési kritériumokban meghatározott területeken találhatók.
A 10. és 12. intézkedés esetében a kiválasztási kritériumoknak meg kell felelniük a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), amely biztosítja, hogy az infrastruktúra az építés időpontjában lehetővé váljon a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállítására.

F.3.  A hiteltámogatásra irányuló beruházások ismertetése

Reform (C6.R3) – Energiahatékonysági stratégia a nemzeti autópálya-hálózatról

E reform célja az energiahatékonysági stratégia közzététele az állami közúthálózatban, valamint az állami úthálózat energiahatékonyságának javítását célzó intézkedéscsomag létrehozása.

Ez a stratégia legalább a következő elemekre terjed ki:

a)a Nemzeti Közúti Hálózat energiaellátásának elemzése;

b)a Nemzeti Közúthálózat jelenlegi helyzetének elemzése annak megvilágítása és a lehetséges megoldások indoklása tekintetében;

c)a Nemzeti Úthálózaton belül végrehajtandó intézkedések vagy fellépések listája; és

d)az úthálózat megvilágítási rendszerében szükséges intézkedésekre vagy fellépésekre vonatkozó beruházási és finanszírozási terv, a végrehajtásukra vonatkozó határidőkkel együtt.

A stratégiát 2024 első negyedévében teszik közzé.

A nemzeti közúthálózatra vonatkozó energiahatékonysági stratégia végrehajtásának részeként az Közúti Főigazgatóság kiszámítja a 2024. évre vonatkozó szénlábnyomot, amelynek eredményeit 2025-ben terjeszti elő.

Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

F.4.  A hiteltámogatás nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

L15

C6.R3

M

Energiahatékonysági stratégia

Közzététel a Hivatalos Lapban

NEGYEDÉV

2024

A Nemzeti Úthálózat energiahatékonysági stratégiájának az intézkedés leírásával összhangban lévő elemekre kiterjedő jóváhagyásának közzététele a Hivatalos Lapban.

L16

C6.R3

M

A karbonlábnyom kiszámítása a Közúti Főigazgatóság által

Az eredmények közzététele a hivatalos online platformon

NEGYEDÉV

2025

A Közúti Főigazgatóság szénlábnyomának kiszámítása a 2024. évre vonatkozóan, amelynek eredményét 2025-ben, az energiahatékonysági stratégia végrehajtásának részeként fogják bemutatni.

G. 07. KOMPONENS: A megújuló energiaforrások alkalmazása és integrálása

Spanyolország 2021–2030-as időszakra vonatkozó nemzeti energia- és klímaterve (NEKT) a megújuló energia elterjedtségének jelentős növekedését prognosztizálja Spanyolországban: 2030-ra a villamosenergia-ágazatban 74%-ot, a végső felhasználásban pedig 42%-ot ér el. Ezzel összefüggésben a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen elemének célja a megújuló energia használatának növelése a következő elemek révén:

a)világos és kiszámítható szabályozási keret kialakítása, amely előmozdítja a megújuló energiaforrásokba történő beruházásokat;

b)az ipari értéklánc létrehozása és megszilárdítása a megújuló energiaforrások területén;

c)a megújulóenergia-termelési technológiák innovatív forrásainak támogatása, beleértve a végfelhasználásba való integrálásukat is; és

d)a zöld készségek fejlesztése.

Emellett a komponens kifejezetten arra törekszik, hogy előmozdítsa a megújuló energiaforrások alkalmazását a spanyol szigeteken, valamint a polgárok részvételét a megújulóenergia-közösségeken keresztül.

A komponens az innovációba és az energiahatékonyságba történő beruházások előmozdításához kapcsolódik (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás). Előmozdítja továbbá a köz- és magánberuházásokat, valamint a zöld átállást (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

G.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C7.R1) – A megújulóenergia-termelés előmozdításának szabályozási kerete

Ezen intézkedés célja a megújulóenergia-termelés előmozdítására vonatkozó szabályozási keret megerősítése a biztonság növelése és a megújuló energiába történő magánberuházások ösztönzése, a megújuló energiaforrások alkalmazása előtt álló akadályok felszámolása, valamint a környezetbe, az elektromos rendszerbe és a különböző ágazatokba való integrációjuk javítása érdekében.

Az intézkedés számos jogalkotási és szabályozási lépést tartalmaz, többek között a következőket:

-a 23/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet 2020. júniusi elfogadása, amely új aukciós rendszert hoz létre a megújulóenergia-termelés számára, és javítja a megújulóenergia-termelés villamosenergia-hálózathoz való hozzáférésének mechanizmusát;

-a 960/2020. sz. királyi rendelet 2020. novemberi elfogadása, amely növeli a megújulóenergia-termelésből származó bevételek kiszámíthatóságát az új árveréseken;

-A 2020 decemberében elfogadott 1183/2020. sz. királyi rendelet, amely a 23/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet rendelkezéseivel összhangban szabályozza a megújuló energiatermelés hozzáférési és csatlakozási feltételeit; és

-Az éghajlatváltozásról és az energetikai átállásról szóló, várhatóan 2021 első felében elfogadásra kerülő törvény, amely jogszabályba foglalja a megújuló energiaforrásokra vonatkozó 2030-as célokat és a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességi célkitűzést (beleértve a 100%-ban megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-rendszert). Ez a törvény olyan elemeket is tartalmaz, amelyek relevánsak a terv más elemei szempontjából (például az adminisztratív akadályok csökkentése és a nyilvános elektromos töltőpontok telepítésére vonatkozó követelmények).

Az intézkedés végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Reform (C7.R2) – Nemzeti önellátó stratégia

Ezen intézkedés célja, hogy fellendítse a saját fogyasztást mint a megújulóenergia-termelés alternatív formáját, célokat határozzon meg ezen a területen a 2021–2030-as időszakra, valamint hogy intézkedéseket határozzon meg és dolgozzon ki a bevezetésük előtt álló fő akadályok enyhítésére. A saját fogyasztás hozzájárul a megújulóenergia-termelés épületekbe és városi környezetbe történő integrálásához, és fellendíti a helyi foglalkoztatást.

Az intézkedésnek magában kell foglalnia, hogy a spanyol kormány 2021 második felében nemzeti önellátó stratégiát fogad el a saját fogyasztás előtt álló adminisztratív akadályok csökkentése érdekében. A stratégiának fel kell mérnie a jelenlegi és a potenciális spanyolországi helyzetet, és meg kell határoznia a következőkre irányuló intézkedéseket: a közigazgatási szervek közötti jobb koordináció; b) a fogyasztók tájékoztatása és figyelemfelkeltés; C) a meglévő releváns készségek, valamint a saját fogyasztáshoz kapcsolódó továbbképzési lehetőségek azonosítása.

Az intézkedésnek foglalkoznia kell a nemzeti önfogyasztási stratégia kulcsfontosságú elemeinek végrehajtásával, beleértve a saját fogyasztás előmozdítására vonatkozó iránymutatás közzétételét, valamint a szükséges készségek fejlesztését célzó képzések elvégzését.

Az intézkedés végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Reform (C7.R3) – Energiaközösségek fejlesztése

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy energiaközösségeket fejlesszen ki annak érdekében, hogy a megújulóenergia-közösségek és a helyi energiaközösségek révén fokozza a polgárok részvételét az energetikai átállásban. Az intézkedés képzési, részvételi és közösségépítési folyamatokat, valamint konkrét projekteket támogat.

Az intézkedés versenypályázati felhívás alapján ítéli oda az első kísérleti projektet az energiaközösségek számára, hogy bizonyítsa e modell életképességét. 2024 végéig 37 kísérleti projektet hajt végre a helyi közösség részvételével, a végrehajtott intézkedések ütemtervével és a megfelelő jövőbeli lépések azonosításával. Ezeknek a projekteknek a megújuló energián kell alapulniuk.

Az intézkedés végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C7.R4) – A megújuló energiával kapcsolatos innováció és technológiai fejlesztés kerete

Ennek az intézkedésnek meg kell erősítenie számos megújuló energiaforrás innovációs és technológiai fejlesztési keretét, és hozzá kell járulnia a megújuló energiaforrások 100%-os energiaigényre vonatkozó célkitűzésének megvalósításához. Az ezen intézkedés hatálya alá tartozó megújuló energiaforrások magukban foglalják a tengeri szélenergiát és a biogázt. Az intézkedésnek elő kell segítenie a megújuló technológiákkal kapcsolatos K+F-et is.

Az intézkedés magában foglalja a tengeri szélenergiára és más tengeri energiára vonatkozó ütemterv közzétételét. Ezen ütemterv célja, hogy csökkentse az e megújuló energiaforrás fejlesztése előtt álló adminisztratív akadályokat. Az ütemtervnek konkrétan a következőkre kell irányulnia: a) egy dinamikusabb szabályozási keret, valamint az új prototípusok technológiai központjainak és tesztelési platformjainak megerősítése révén előmozdítja a kutatást, a fejlesztést és az innovációt; a kulcsfontosságú ipari ágazatokkal fennálló lehetőségek és szinergiák azonosítása; megfelelő szabályozási keret kidolgozása a spanyolországi bevezetéshez (különösen az úszó technológiák esetében); és d) a környezeti hatások minimalizálását célzó intézkedések meghatározása (az adminisztratív eljárások egyszerűsítésére törekedve). Az intézkedésnek végre kell hajtania az ütemtervben meghatározott kulcsfontosságú szabályozási intézkedéseket a tengeri szélerőműparkok előmozdítása, a kutatás és fejlesztés fellendítése, valamint az úszó technológiák bevezetésének támogatása érdekében.

Ezen intézkedés második eleme a biogázra vonatkozó ütemterv közzététele, amely elemzi a biogáz népszerűsítésére szolgáló megfelelő szabályozási és ágazati eszközöket, különös tekintettel ezen energiaforrás hatékony felhasználására (például az agráripari alkalmazásokban és a nehézgépjárművek esetében, ahol a villamosítás még nem alternatíva). A reform e része a biogáz-ütemterv kulcsfontosságú tevékenységeinek végrehajtásával foglalkozik, beleértve a következőket: a) a megújuló gázokra vonatkozó származási garanciák rendszerének létrehozása, amelynek célja a biogázba történő beruházások ösztönzése és az olyan ágazatok dekarbonizációja, mint az ipar és a közlekedés; b) a biogáz dekarbonizációhoz való hozzájárulásának kiszámítására szolgáló eszköz kidolgozása; és c) előzetes megvalósíthatósági tanulmányok a biogáztermelő létesítmények megvalósításának előmozdítása érdekében.

Az intézkedés végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C7.I1) – Épületekbe és termelési folyamatokba integrált innovatív megújuló energiák fejlesztése

Ezen intézkedés célja az innovatív megújuló energiák, valamint az épületekbe és a termelési folyamatokba integrálandó energiák fejlesztésének előmozdítása. Támogatja a saját megújulóenergia-fogyasztást és a még nem teljesen versenyképes technológiákat, beleértve a mezőgazdasági ágazatban a megújuló elektromos és termikus forrásokat, a lakossági és szolgáltatási ágazat hűtési/fűtési igényeit szolgáló megújuló energiaforrásokat, az ipari folyamatokhoz használt, megújuló forrásokból származó hőenergiát, a bioenergiát és a tengeri megújuló energiaforrásokat. A támogatás formája beruházási támogatás, amelyet költséghatékony kimenetelt biztosító pályázatok útján ítélnek oda, vagy megújuló projektek közvetlen tőketámogatása. A beruházás a megújulóenergia-termelés területén is támogatná az átképzést és a továbbképzést.

E beruházás keretében 2026 első felére legalább 3 800 MW innovatív vagy hozzáadott értékű megújulóenergia-termelést kell telepíteni.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C7.I2) – Fenntartható energia a szigeteken

Ez a beruházás a szigetek energetikai átállásának támogatására irányuló szélesebb körű stratégia részeként támogatja a fenntartható energiát a spanyol szigeteken (a Kanári-szigeteken és a Baleár-szigeteken), különösen a megújuló energia szigetekbe és félszigeten kívüli rendszerekbe való behatolását és integrálását célzó projektek támogatása révén. Ez összhangban van Spanyolország nemzeti energia- és klímatervével, amely a szigetek dekarbonizációjára és olajfüggőségük csökkentésére irányuló intézkedéseket tartalmaz.

A támogatandó konkrét beruházások magukban foglalják a megújuló villamosenergia-forrásokat, a tárolási megoldásokat és az intelligens projekteket (az „Intelligens szigetek” program részeként). Az e beruházás keretében végzett tevékenységek egy része a „Tiszta energia az EU szigeteinek” program keretében szerzett ismeretekre fog támaszkodni.

E beruházás keretében legalább 180 MW megújulóenergia-termelést, valamint legalább 600 támogatott vagy végrehajtott intézkedést, projektet vagy programot kell telepíteni, beleértve a következőket: az „Intelligens szigetek” vagy a „Tiszta energia az EU szigeteinek” programokhoz kapcsolódó dinamizációs programok vagy irodák, szigetekre vonatkozó ütemtervek, beruházási vagy támogatási projektek, fenntartható megújulóenergia-projektek vagy -tárolási projektek.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

G.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

102

C7.R1

M

A 23/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet (energiaintézkedések) hatálybalépése

A hatálybalépésről szóló 23/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet rendelkezése

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

A 23/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet olyan energiaügyi intézkedéseket hagy jóvá, amelyek célja egy új aukciós rendszer jogalapjának meghatározása, az energiaágazat új résztvevőinek, például a független beszerzési közösségeknek és a megújulóenergia-közösségeknek a meghatározása, valamint a hozzáférési és csatlakozási engedélyek észszerűsítéséhez való hozzájárulás.

103

C7.R1

M

A 960/2020. sz. királyi rendelet (a megújuló energiára vonatkozó gazdasági rendszer) hatálybalépése

A 960/2020. sz. királyi rendelet hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

A 960/2020. sz. királyi rendelet szabályozza a megújuló energia gazdasági rendszerét

104

C7.R1

M

Az 1183/2020. sz. királyi rendelet hatálybalépése (a megújuló energiaforrások összekapcsolása a villamosenergia-hálózattal)

A hatálybalépésről szóló 1183/2020. sz. királyi rendelet rendelkezése

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

Az 1183/2020. sz. királyi rendelet szabályozza a hibridizációt, valamint a megújuló energiaforrások villamosenergia-hálózathoz való hozzáférésének és csatlakoztatásának elrendelését.

105

C7.R1

M

Az éghajlatváltozásról és az energetikai átállásról szóló törvény hatálybalépése

Az éghajlatváltozásról és az energetikai átállásról szóló törvény hatálybalépésekor alkalmazandó rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az éghajlatváltozásról és az energetikai átállásról szóló törvény alternatív szabályozási stabilitást biztosít a megújuló erőforrások fejlesztése tekintetében, csökkenti az adminisztratív akadályokat és minimumkövetelményeket biztosít a nyilvános elektromos töltőpontok üzembe helyezésére vonatkozóan.

106

C7.R1

T

További megújulóenergia-termelési kapacitás

–

Darabszám (MW)

0

6 000

NEGYEDÉV

2023

A C7.R1. reformban foglalt új támogató jogszabályi keret (beleértve a 960/2020. sz. királyi rendelettel létrehozott aukciós mechanizmust, valamint a hozzáférési és csatlakozási engedélyekről, valamint a hibridizációról szóló új rendeletet) keretében támogatott halmozott megújulóenergia-termelési kapacitás: legalább 6 000 MW

107

C7.R1

T

Spanyolországban telepített halmozott megújulóenergia-kapacitás

–

Darabszám (MW)

0

6 000

NEGYEDÉV

2023

Spanyolországban a C7.R1. reformban foglalt új támogató jogszabályi keret (beleértve a 960/2020. sz. királyi rendelettel létrehozott aukciós mechanizmust, valamint a hozzáférési és csatlakozási engedélyekről, valamint a hibridizációról szóló új rendeletet) keretében 2020 első negyedéve és 42023. negyedéve között telepített halmozott megújulóenergia-kapacitás: legalább 6 000 MW megépítése

108

C7.R2

M

A saját fogyasztásra vonatkozó nemzeti stratégia

Közzététel a honlapon

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A Miniszterek Tanácsa elfogadja és a kormány honlapján közzéteszi a saját fogyasztásra vonatkozó nemzeti stratégiát a saját termelést gátló adminisztratív akadályok csökkentése érdekében.

109

C7.R2

M

A saját fogyasztásra vonatkozó nemzeti stratégia intézkedéseinek lezárása

Az eredmények közzététele a honlapon

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A saját fogyasztásra vonatkozó nemzeti stratégia kulcsfontosságú intézkedéseinek befejezése, beleértve a következőket: az ökológiai átállásért felelős minisztérium honlapján technikai iránymutatás és az önkormányzatoknak szóló iránymutatás közzététele arra vonatkozóan, hogy miként lehet előmozdítani a saját fogyasztást, valamint a megújuló forrásokból származó saját fogyasztással kapcsolatos szükséges technikai készségek fejlesztésére irányuló képzések elvégzése legalább 500 szakember számára.

110

C7.R3

M

Kísérleti projekt energiaközösségek számára

Közzététel a honlapon

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az első kísérleti projekt odaítélése az energiaközösségek számára ajánlati felhívások alapján, e modell életképességének bizonyítása érdekében.

111

C7.R3

T

Az energiával kapcsolatos kísérleti projektek befejezése a helyi közösségekben

–

Szám

 0

37

NEGYEDÉV

2024

Legalább 37, energiával kapcsolatos kísérleti projekt befejezése a helyi közösség részvételével, a végrehajtott intézkedéseket és a következő lépéseket meghatározó ütemterv alapján. Ezek a kísérleti projektek magukban foglalhatnak részvételi folyamatokat, a helyi energiaközösségek létrehozásának támogatását vagy maguknak a megújulóenergia-projekteknek a bevezetését.

112

C7.R4

M

A tengeri szélenergiára és egyéb tengeri energiára vonatkozó ütemterv

Közzététel a honlapon

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A tengeri szélenergiára és más tengeri energiára vonatkozó ütemterv közzététele az e megújuló energiaforrás fejlesztése előtt álló adminisztratív akadályok csökkentése érdekében

113

C7.R4

M

A tengeri szélenergiára és egyéb tengeri energiára vonatkozó térképen meghatározott szabályozási intézkedések hatálybalépése

A szabályozási intézkedések hatálybalépésre vonatkozó rendelkezései

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A tengeri szélenergiára és egyéb tengeri energiára vonatkozó térképen meghatározott kulcsfontosságú szabályozási intézkedések hatálybalépése a kutatás és az innováció előmozdítása, valamint az úszó technológiák bevezetésének támogatása érdekében. Ezek a kulcsfontosságú intézkedések a következőket foglalják magukban: a tengeri területrendezési tervek végleges jóváhagyása, a hálózattervezés és az offshore stratégia jobb összehangolása, valamint a szabályozási keret aktualizálása.

114

C7.R4

M

A biogázra vonatkozó ütemtervben meghatározott intézkedések lezárása

Közzététel a honlapon

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A biogázra vonatkozó ütemtervben meghatározott kulcsfontosságú intézkedések végrehajtása, beleértve a megújuló gázokra vonatkozó származási garanciák rendszerének létrehozását, a biogáz versenyképességének javítása és a biogáztermelésbe történő beruházások előmozdítása érdekében, biztosítva a gyorsabb dekarbonizációt az olyan ágazatokban, mint az ipar és a közlekedés.

115

C7.I1

M

Pályázat innovatív vagy hozzáadott értéket képviselő megújulóenergia-kapacitások beruházási támogatására

Közzététel a HL-ben

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az innovatív vagy hozzáadott értéket képviselő megújulóenergia-kapacitások beruházási támogatására irányuló első pályázati felhívás közzététele a Hivatalos Lapban

116

C7.I1

M

A tengeri megújulóenergia-infrastruktúrával kapcsolatos új projektek, technológiák vagy létesítmények

Odaítélési határozat/beruházási hatóság határozata

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

Legalább 6 olyan fejlesztés, amelyet a tengeri megújulóenergia-infrastruktúra új projektjeinek, technológiáinak vagy létesítményeinek előmozdítására ítéltek oda. A 6 fejlesztésnek hozzá kell járulnia a tengeri megújulóenergia-projektek végrehajtásához Spanyolországban. A fejlesztések közé tartozhatnak a tengeri megújulóenergia-tevékenységet folytató kkv-k, amelyek vissza nem térítendő támogatásban, hitelben vagy tőkebefektetésben részesülnek, kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzésben vesznek részt, valamint közvetlenül a tengeri megújulóenergia-projekteknek vagy a tengeri megújuló energiával kapcsolatos új technológiák gyártásának vagy alkalmazásának prototípusához nyújtott vissza nem térítendő támogatások.

117

C7.I1

T

További termelési kapacitás az innovatív vagy hozzáadott értékű megújuló energia tekintetében

–

Darabszám (MW)

0

3 800

NEGYEDÉV

2026

Halmozott kiegészítő megújulóenergia-termelési kapacitás innovatív vagy hozzáadott értékű megújulóenergia-kapacitáshoz (legalább 3 800 MW telepített)

118

C7.I2

M

„Tiszta energia és intelligens projektek a szigetekért” iroda

Közzététel a honlapon

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A „Tiszta energia és intelligens projektek a szigetekért” iroda létrehozása a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatási programjainak irányítása céljából. A hivatal koordinálja az energetikai átállás dinamizálását és fejlesztését a szigeteken.

119

C7.I2

T

A szigetek energetikai átállását támogató projektek lezárása

–

Szám

0

600

NEGYEDÉV

2025

Legalább 600 támogatott vagy végrehajtott intézkedés, projekt vagy program, beleértve a következőket: a tiszta energiához kapcsolódó dinamizációs programok vagy irodák, szigeti ütemtervek, beruházási vagy támogatási projektek, illetve az intelligens szigetekre vonatkozó programok, a megújuló energiával vagy a fenntartható tárolással kapcsolatos projektek.

120

C7.I2

T

További megújulóenergia-termelési kapacitás a szigeteken

–

Darabszám (MW)

0

180

NEGYEDÉV

2026

Halmozott kiegészítő megújulóenergia-termelési kapacitás, amelyet a szigeteken a megújulóenergia-kapacitásra irányuló pályázatok útján szereztek be (legalább 180 MW telepítettek).

H. 8. KOMPONENS: Villamosenergia-infrastruktúra, intelligens hálózatok, valamint a rugalmasság és tárolás kiépítése

Spanyolország nemzeti energia- és klímaterve (NEKT) célja, hogy 2030-ra a megújuló energia részaránya a végsőenergia-fogyasztásban 42% legyen. A növekvő mennyiségű megújuló villamosenergia-termelés integrálása (a tervek szerint 2030-ra a kereslet 74%-át, 2050-ra pedig 100%-át éri el) számos kiegészítő beruházást tesz szükségessé a hálózatok digitalizációja, tárolása és keresletszabályozása terén. A megújulóenergia-technológiák időszakossága és részleges kiszámíthatósága különösen azt jelenti, hogy az energiatárolásnak fontos szerepet kell játszania a rendszer rugalmasságának biztosításában és a hálózat stabilitásának biztosításában.

Ezzel összefüggésben a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének a következő célkitűzéseket kell követnie:

a)Rugalmasabb, decentralizáltabb és dinamikusabb energiarendszer kialakítása, amely képes hatékonyan és biztonságosan felvenni a magasabb szintű megújulóenergia-termelést;

b)Új innovatív üzleti modellek kidolgozása; és

c)Új szereplők (termelők, szolgáltatók és fogyasztók, valamint a tárolásirendszer-üzemeltetők és beszerzési közösségek szolgáltatói) bevonása a villamosenergia-rendszerbe, valamint egy rugalmasabb szabályozási keret, amely szabályozói tesztkörnyezetek révén képes alkalmazkodni az új igényekhez.

A komponensnek elő kell mozdítania az innovációba és az energiahatékonyságba történő beruházásokat, és ösztönöznie kell az innovációt ösztönző hatékony szakpolitikák elfogadását (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás). Előmozdítja továbbá a köz- és magánberuházásokat, valamint a zöld átállást (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

H.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C8.R1) – A megújuló energiaforrások energiarendszerbe való integrálásának kerete: hálózatok, tárolás és infrastruktúra

Ezen intézkedés célja egy olyan átlátható és stabil szabályozási keret lehetővé tétele, amely biztonságot teremt, és lehetővé teszi a megújuló energiaforrások energiarendszerbe való fokozott integrálását a hálózatokba, a tárolásba és az infrastruktúrába történő beruházások révén.

A reform magában foglalja a 2050-ig szóló hosszú távú dekarbonizációs stratégiát („ELP 2050”). E stratégia célja, hogy megteremtse a megújuló energiáknak a rugalmas és intelligens energiarendszerbe való hatékony integrálására szolgáló stratégiai és szabályozási keret alapjait. A 2050-ig tartó ELP célkitűzései közé tartoznak a következők: az ÜHG-kibocsátás 90%-os csökkentése 1990-hez képest (klímasemlegesség); b) a megújuló energiaforrások 97%-ának elérése a végső energiafogyasztásban; és c) 100%-ban megújuló villamosenergia-rendszer.

Az intézkedés végrehajtását 2021. március 31-ig be kell fejezni.

Reform (C8.R2) – Energiatárolási stratégia és az energiatárolás bevezetésére vonatkozó szabályozási keret kiigazítása

Ezen intézkedés célja, hogy szabályozási és stratégiai keretet dolgozzon ki, hagyjon jóvá és vezessen be az energiatárolás előmozdítása érdekében. A reform biztosítja a szükséges keretet a C8.I1. és a C8.I3. pont keretében tervezett, az energiatárolás bevezetéséhez, illetve az energetikai átállás új üzleti modelljeihez kapcsolódó beruházásokhoz.

A reform magában foglalja az energiatárolási stratégia spanyol kormány általi jóváhagyását. E stratégia célja, hogy 2030-ra 20 GW, 2050-ra pedig 30 GW energiatárolás álljon rendelkezésre.

A reform három jogalkotási és szabályozási aktust foglal magában: i. 1183/2020. sz. királyi rendelet a tárolólétesítmények hálózathoz való hozzáférésének szabályozásáról; ii. Comisión Nacional de los Mercados y la Competencia 1/2021. sz. körlevele a villamosenergia-termelő létesítmények átviteli és elosztóhálózataihoz való hozzáférésre és az azokhoz való csatlakozásra vonatkozó módszertan és feltételek megállapításáról; iii. az energiatároló létesítmények kiegészítő szolgáltatások nyújtásában való részvételének szabályozásáról szóló, 2020. december 10-i Comisión Nacional de los Mercados y la Competencia határozat.

Az intézkedés végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

Reform (C8.R3) – Az összesítésre, a keresletszabályozásra és a rugalmassági szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keret kidolgozása

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy kidolgozza az intelligens és dinamikus energiarendszer kialakításához szükséges szabályozási keretet, beleértve a következőket: i. a keresletoldali irányítási és rugalmassági szolgáltatások szabályozása a nemzeti szabályozási keretben, ii. a szabályozási keret kidolgozása a különböző rugalmassági szolgáltatások megragadása érdekében, valamint iii. a fogyasztók energiafogyasztási adataikhoz való hozzáférését biztosító keret kidolgozása.

A reformnak összhangban kell lennie a Nemzeti Energia Klímatervvel, amely kifejezetten elismeri, hogy meg kell határozni a megújuló energiaforrásokból energiát kínáló résztvevők, az energiatároló-üzemeltetők és a keresletoldali válaszszolgáltatásokat nyújtó szereplők meglévő és fejlődő piacokon való részvételére vonatkozó műszaki követelményeket.

A nemzeti energia- és klímaterv kiemeli továbbá, hogy piaci részvételük megkönnyítése érdekében fejleszteni kell az aggregátorok, különösen a független beszerzési közösségek szolgáltatóinak státuszát. E célból a reformnak a 23/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet révén elő kell irányoznia a független keresleti aggregátori státusz létrehozását annak érdekében, hogy lehetővé váljon új szereplők belépése a kiskereskedelmi piacra.

A nemzeti energia- és klímaterv támogatása mellett a reformnak át kell ültetnie a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvet, amely előírja, hogy biztosítani kell a fogyasztók piaci részvételét, többek között keresletoldali válasz révén, elő kell mozdítani a fogyasztók egyéni vagy összesített vagy független beszerzési közösségeken keresztüli részvételét, és lehetővé kell tenni a rugalmasság alkalmazását az elosztóhálózatokban.

Az intézkedés végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C8.R4) – Szabályozói tesztkörnyezetek vagy tesztkörnyezetek 

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy szabályozási tesztkörnyezeteket (tesztkörnyezeteket) dolgozzon ki a nemzeti szabályozási keretben, lehetővé téve új termékek vagy technológiai megoldások, kivételek vagy szabályozási biztosítékok bevezetését az energiaágazatban a kutatás és az innováció megkönnyítése érdekében. A reform közvetlenül kapcsolódik a C8.R3. reformhoz és a C8.I3. beruházáshoz.

A szabályozói tesztkörnyezeteknek lehetővé kell tenniük az ágazat számára, hogy a rugalmassággal, a keresletoldali válasszal és az energiatárolással kapcsolatos új technológiákat, rendszereket és szolgáltatásokat olyan biztonságos környezetben tesztelje, ahol az érdekelt felek anélkül tapasztalhatnak innovatív megoldásokat, hogy a szabályozási követelményeknek meg kellene felelniük. Emellett a tesztkörnyezeteknek kétirányú szabályozási párbeszédet kell biztosítaniuk az igazgatás és a szabályozó hatóság között, amely felgyorsítja és megkönnyíti a meglévő szabályozások felülvizsgálatát, és hozzáigazítja azokat az új szereplők piacra lépéséhez. Ez várhatóan megkönnyíti a technológiai induló vállalkozások létrehozását azáltal, hogy lehetőséget biztosít számukra üzleti modelljeik tesztelésére.

A reform magában foglalja a szabályozói tesztkörnyezetek fejlesztéséről szóló királyi rendelet elfogadását, amely lehetővé teszi új kísérleti projektek kidolgozását a villamosenergia-ágazatban a kutatás és az innováció előmozdítása céljából.

Az intézkedés végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C8.I1) – Energiatárolás telepítése

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy az energiatárolást támogatási és beruházási kezdeményezések indítása révén valósítsa meg két fő területen:

a)A nagyléptékű tárolás fejlesztése. Nagyléptékű tárolásra van szükség a nagyobb mennyiségű megújulóenergia-termelés integrálásához és a rendszer számára történő szolgáltatásnyújtáshoz, a frekvenciaszabályozástól, a rámpatámogatástól (rugalmasság) vagy a feketeindítástól kezdve; és

b)A fogyasztásmérő mögötti és ágazati szinten integrált tárolás előmozdítása. A fogyasztásmérő mögötti technológiák magukban foglalhatják a saját fogyasztási létesítményeket, a lítiumakkumulátorokat és a hőtároló rendszereket.

A javasolt beruházást az ezen alkotóelem reformjai által meghatározott kereten belül kell támogatni, különös tekintettel a C8.R1. és a C8.R2. reformra, amelyek jogi és stratégiai alapot biztosítanak az energiatárolás hatékony bevezetéséhez.

Az intézkedést olyan innovatív tárolási projektek révén kell végrehajtani, amelyek hozzájárulnak az energetikai átálláshoz, különösen annak érdekében, hogy új rugalmasságot biztosítsanak az energiaágazat számára, beleértve a megújuló energiaforrások integrációját is. Legalább öt innovatív tárolási projektnek kell működőképesnek lennie, ami legalább 660 MW összesített beépített kapacitásnak (vagy azzal egyenértékű teljes energiaellátásnak [MWh]) felel meg.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C8.I2) – A hálózatok digitalizálása

Ez az intézkedés támogatást nyújt az elosztóhálózatok digitalizálásával kapcsolatos beruházásokhoz azzal a céllal, hogy összhangba hozza azokat az energetikai átállás végrehajtásához szükséges követelményekkel. A villamosenergia-hálózatok digitalizálásának szükségessége a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv részét képezi, amely kimondja, hogy a tagállamoknak ösztönözniük kell a hálózatok korszerűsítését, például intelligens hálózatok bevezetése révén. A hálózatok digitalizálására a megújuló energiák nagyobb jelenlétével működő energiarendszer átalakításának előmozdítása, valamint a biztonságos és reziliens villamosenergia-rendszer megteremtése érdekében van szükség. Ez különösen fontos a félszigeten kívüli területeken, amelyeket nagyobb kiszolgáltatottság és energiafüggőség jellemez.

Az intézkedés általános célja a villamos energia versenyképességének növelése, felgyorsítva a gazdaság villamosítását. E célból az intézkedésnek kezdeti támogatási mechanizmust kell biztosítania a hálózatok digitalizációja által kínált lehetőségek maximalizálása érdekében a következők révén: i. a megújulóenergia-termelés veszteségeinek és kiömléseinek csökkentése, ii. a kereslet villamosenergia-rendszerirányításban való részvételének előnyben részesítése és iii. a hálózati konfiguráció optimalizálása.

Az intézkedésnek magában kell foglalnia legalább 35 (intelligens villamosenergia-elosztásra irányuló) innovatív digitalizálási projekt odaítélését az elosztó vállalkozásoknak.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C8.I3) – Új üzleti modellek az energetikai átállásban

Ez az intézkedés olyan beruházásokat és támogatási mechanizmusokat foglal magában, amelyek célja az energiatárolás bevezetésével, valamint annak második életciklusának kezelésével és újrafeldolgozásával, a keresletszabályozással, az aggregátorokkal, a rugalmassági szolgáltatásokkal, az adatokhoz való hozzáféréssel és a tesztkörnyezetekkel kapcsolatos átállás új üzleti modelljeinek fellendítése. Az intézkedés különösen a következőket foglalja magában:

a)Az aggregátorok nemzeti villamosenergia-piacon való bevezetésének támogatása, különös tekintettel a független aggregátorokra valós idejű mérőberendezések (almérők) és irányító és kommunikációs központok telepítése, valamint az aggregálási platformok előmozdítása révén;

b)A tárolás telepítése a teljes értéklánc mentén;

c)Keresletszabályozási projektek támogatása különböző fogyasztói profilokban (nagyipar, kkv-k, megújulóenergia-közösségek/polgári energiaközösségek, aggregátorok stb.);

d)Kéri, hogy közvetlen, versenyalapú támogatás vagy együttműködési megállapodások formájában szabályozási tesztágyakat hozzanak létre; és

e)Induló vállalkozások vagy innovatív kezdeményezések támogatása az energia területén.

A beruházás szorosan kapcsolódik a C8.R4. reformhoz, amelynek célja szabályozói tesztkörnyezetek kidolgozása az innovatív projektek számára. Emellett a többi reform, nevezetesen a C8.R3. reform által meghatározott stratégiai és szabályozási keretre is épít.

Várhatóan legalább 18 projektet ítélnek oda az energetikai átállás új üzleti modelljeinek előmozdítására, beleértve az intelligens fogyasztásmérést, a tárolást, a keresletoldali választ, a rugalmassági szolgáltatásokat és az adatokat.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

H.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

121

C8.R1

M

A hosszú távú dekarbonizációs stratégia („ELP2050”) jóváhagyása.

A Miniszterek Tanácsa általi jóváhagyás

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A hosszú távú dekarbonizációs stratégia („ELP2050”) jóváhagyása. Az ELP50 meghatározza a megújuló energiáknak a rugalmas és intelligens energiarendszerbe való hatékony integrálását szolgáló stratégiai és szabályozási keret meghatározásának alapját, amelyet a nemzeti energia- és klímatervben meghatározott tágabb megközelítés összefüggésében kell értelmezni.

122

C8.R2

M

Az energiatárolási megoldás fejlesztését előmozdító tervezési, jogalkotási és szabályozási reformok hatálybalépése.

A jogszabályi és szabályozási intézkedések hatálybalépésre vonatkozó rendelkezései

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A következő tervezési, jogalkotási és szabályozási reformok elfogadása és hatálybalépése az energiatárolási megoldások fejlesztésének előmozdítása érdekében:
az energiatárolási stratégia jóváhagyása a Miniszterek Tanácsában azzal a céllal, hogy a stratégiában foglalt 10 cselekvési irányvonalba csoportosított 66 konkrét intézkedés révén előmozdítsák az energiatárolás kiépítését. A cél az, hogy 2030-ra 20 GW, 2050-ra pedig 30 GW energiatárolás álljon rendelkezésre;  
b) Az 1183/2020. sz. királyi rendelet közzététele a Hivatalos Lapban a tárolólétesítmények hálózathoz való hozzáférésének szabályozása érdekében.
a Comisión Nacional de los Mercados y la Competencia által a villamosenergia-termelő létesítmények átviteli és elosztóhálózataihoz való hozzáférés és az azokhoz való csatlakozás módszertanának és feltételeinek megállapításáról szóló 1/2021. sz. körlevél közzététele a Hivatalos Lapban.  
az energiatároló létesítmények kiegészítő szolgáltatások nyújtásában való részvételének szabályozásáról szóló, 2020. december 10-i állásfoglalás közzététele a Hivatalos Lapban

123

C8.R3

M

A rugalmasság és a keresletoldali válasz integrálására irányuló szabályozási intézkedések hatálybalépése.

A jogszabályi és szabályozási intézkedések hatálybalépésre vonatkozó rendelkezései

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A rugalmasság és a keresletoldali válasz integrálására vonatkozó szabályozási keret kidolgozása a következő intézkedések révén:
a Comisión Nacional de los Mercados y la Competencia 2020. december 10-i határozatának közzététele a kiegyenlítő szolgáltatásokban való részvételre vonatkozó egyes működési eljárások kiigazításáról.
b) Az (EU) 2019/944 irányelvet teljes mértékben átültető jogszabály elfogadása  
C) A 23/2020. számú királyi törvényerejű rendelet elfogadása a független aggregátori státusz létrehozása érdekében

124

C8.R4

M

A szabályozói tesztkörnyezetek előmozdítását célzó intézkedések hatálybalépése a villamosenergia-ágazatban a kutatás és az innováció előmozdítása érdekében.

A hatálybalépésről szóló királyi rendelet rendelkezései

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A szabályozói tesztkörnyezetek fejlesztéséről szóló királyi rendelet közzététele és hatálybalépése új kísérleti projektek kidolgozásának lehetővé tétele érdekében, a villamosenergia-ágazatban folyó kutatás és innováció előmozdítása céljából.
A jogszabálynak lehetővé kell tennie az ipar számára, hogy a rugalmassággal, a keresletoldali válaszintézkedésekkel és az energiatárolással kapcsolatos új technológiákat, rendszereket és szolgáltatásokat olyan biztonságos és kedvező térben tesztelje, ahol az érdekelt felek innovatív megoldásokkal találkozhatnak anélkül, hogy rájuk érvényes szabályozási követelmények vonatkoznának. Emellett ez kétirányú szabályozási párbeszédet biztosít az igazgatás és a szabályozó hatóság között, amely felgyorsítja és megkönnyíti a meglévő szabályozás felülvizsgálatát, és alkalmassá teszi azokat az új szereplők piacra lépéséhez, ösztönözve a technológiai induló vállalkozások létrehozását azáltal, hogy lehetőséget biztosít számukra üzleti modelljeik tesztelésére.

125

C8.I1

T

Odaítélt innovatív tárolási projektek

–

Szám

0

5

NEGYEDÉV

2023

Legalább öt innovatív tárolási projekt, amelyek legalább 660 MW összesített beépített kapacitásnak vagy azzal egyenértékű teljes energiaellátásnak (MWh) felelnek meg.

126

C8.I1

T

Innovatív tárolási projektek működőképesek

–

Szám

0

5

NEGYEDÉV

2026

Legalább öt olyan innovatív tárolási projekt, amely legalább 660 MW összesített beépített kapacitásnak vagy azzal egyenértékű teljes energiaellátásnak (MWh) felel meg.

127

C8.I2

T

Innovatív digitalizációs projektek a villamosenergia-elosztás terén

–

Szám

0

35

NEGYEDÉV

2023

A Comisión Nacional de los Mercados y la Competencia 6/2019. sz. körlevelében meghatározott jellemzőkkel és meghatározásokkal összhangban legalább 35 innovatív digitalizációs projektet (beleértve a hálózat automatizálását) kell odaítélni az elosztó vállalatoknak.

128

C8.I3

T

Az energetikai átállás új üzleti modelljeinek előmozdítására irányuló projektek

–

Szám

0

18

NEGYEDÉV

2023

Legalább 18 projektet ítéltek oda az energetikai átállás új üzleti modelljeinek előmozdítására, beleértve az intelligens fogyasztásmérést, a tárolást, a keresletoldali választ, a rugalmassági szolgáltatásokat és az adatokat.

I. 9. KOMPONENS: Megújuló hidrogén

Spanyolország 2021–2030-as időszakra szóló nemzeti energia- és klímaterve az 1990-es szinthez képest 23%-kal kívánja csökkenteni az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Ezzel összefüggésben a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv 9. komponensének fő célkitűzése a megújuló energiaforrásokon alapuló hidrogéntechnológiák fejlesztése:

a.Az energiatárolás eszköze a villamosenergia-kínálat és -kereslet közötti különbségek kezelése érdekében, rugalmasságot biztosítva a villamosenergia-rendszer számára.

b.Fejlesztésük és konszolidációjuk előmozdítása az ipari értéklánc mentén, mivel ezek a technológiák jelenleg nem állnak készen a piaci feltételek melletti működésre;

c.A végfelhasználásba való integrációjuk támogatása, többek között a fosszilis alapú hidrogén ipari helyettesítése révén; és

d.A zöld készségek fejlesztése révén.

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense az innovációba és az energiahatékonyságba történő beruházások előmozdítására (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint a zöld átállás előmozdítására irányuló országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

A komponens a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv 1. és 6. komponensét (a hidrogén mobilitási és közlekedési célú felhasználása), 7. komponensét (megújulóenergia-termelés) és 8. komponensét (tárolás és intelligens hálózatok) alátámasztó megújulóenergia-stratégia részét képezi.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

I.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C9.R1) – Hidrogén-ütemterv

Ez az intézkedés keretet biztosít a megújuló hidrogén spanyolországi fejlesztéséhez (a továbbiakban: hidrogén-ütemterv). E célból meghatározza a 2030-ig elérendő célokat a beépített kapacitás tekintetében ágazatonként (ipar és közlekedés). A hidrogén-ütemtervet a Miniszterek Tanácsa 2020 októberében hagyta jóvá. Az intézkedés konkrét eszközt is meghatároz az ütemterv végrehajtásának támogatására azáltal, hogy biztosítja a hidrogénelektrolizátorok megújuló energiával való ellátását. A kapcsolódó szabályozási intézkedések magukban foglalják i. egy olyan szabályozási eszköz létrehozását, amely magában foglalja a megújuló gázokra, többek között a megújuló hidrogénre vonatkozó származási garanciákat kibocsátó nemzeti szervek kinevezését és irányítását; valamint ii. a hidrogén megújuló eredete ellenőrzésének módját meghatározó szabályozási mechanizmus.

Ezt a reformot 2022. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C9.I1) – A megújuló hidrogén támogatását célzó program, országprojekt

Ezen intézkedés célja, hogy hozzájáruljon a hidrogén-ütemterv végrehajtásához négy cselekvési irányvonal mentén.

Ez az intézkedés a megújuló hidrogén előállítását és elterjedését támogató támogatásokra kiterjedő támogatási rendszerbe történő közberuházásokból áll. A rendszer úgy működik, hogy vissza nem térítendő támogatások odaítélésén keresztül pénzügyi ösztönzőket biztosít. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházása alapján a támogatási rendszer célja kezdetben legalább 1 555 000 000 EUR összegű finanszírozás biztosítása. A programot végrehajtó partnerként az „Instituto de Diversificación y Ahorro de la Energía” (IDAE) irányítja.

Az intézkedés célja, hogy az összes elektrolizátor teljes engedélyezett termelési kapacitása, beleértve a kiegészítő infrastruktúrát is, legalább 700 MW legyen.

A programba történő beruházás végrehajtása érdekében Spanyolország egy vagy több, a rendszert létrehozó jogi eszközt fogad el, amelyek a következő elemeket tartalmazzák:

1.A támogatásra jogosult tevékenységek listája, amely többek között az alábbiak mindegyikét tartalmazza:

·Többek között a kkv-k támogatása a meglévő spanyol értéklánc megerősítése és megerősítése érdekében, az alábbi tevékenységek közül egy vagy több megerősítése révén: termelési képességek, készségek, versenyképesség, tudás- és technológiatranszfer és/vagy nemzetközi dimenzió;

·Technológiai fejlesztések vagy prototípusok (például elektrolizátorok, kompresszorok, tárolóhajók, üzemanyagcellák és H2-alapú szállítási rendszerek) támogatása, beleértve az „első” típust is, a hidrogén előállításához, elosztásához, logisztikájához vagy fogyasztásához kapcsolódó új, kibővített tervek vagy prototípusok validálásának támogatása érdekében;

·A hidrogénellátási láncon belüli kulcsfontosságú alaptechnológiák vagy -rendszerek, például elektrolizátorok vagy üzemanyagcellák tesztelésére szolgáló létesítmények javítását vagy új gyártósorainak bevezetését célzó beavatkozások támogatása. Ezek vagy: i. a K+F+I tesztelésére szolgáló létesítmények vagy laboratóriumok és/vagy kapcsolódó berendezések fejlesztése; vagy ii. a hidrogénnel és üzemanyagcellával kapcsolatos rendszerek, berendezések vagy alkatrészek gyártására szolgáló létesítmények és/vagy új berendezések (például szerszámgépek) beszerzésének javítása;

·A nagyléptékű termelést, feldolgozást és fogyasztást integráló megújulóhidrogén-klaszterek létrehozásának támogatása. E klaszterek legalább egyikének célja egy olyan nagy kapacitású megújuló hidrogén elektrolizátor integrálása, amely közvetlenül szállít hidrogént a helyi ipari fogyasztók számára. Az elektrolizátort megújuló villamos energiával kell beszerezni. Az így keletkező hidrogént be kell építeni a vállalkozások ipari folyamataiba és ellátási láncaiba (beleértve az üzleti modellek kiigazítását és a fosszilis alapú hidrogénfogyasztástól való elmozdítását), hogy éves fosszilis alapú hidrogénfogyasztásuk legalább 5%-át helyettesítsék;

·A hidrogén alkalmazásának támogatása a klaszternél kisebb méretű úttörő projektekben. Ezek egyetlen ipari központon túl bevezetik a megújuló hidrogént az elszigetelt energiarendszerekbe, amelyek lehetővé teszik a megújuló hidrogén integrálását olyan területeken, mint a közlekedés. Ezek a beavatkozások várhatóan magukban foglalják a megújuló hidrogén termelését, elosztását és fogyasztását, növelve a lefedettséget Spanyolország területének különböző ágazataiban és részeiben;

·Amechanizmuson keresztül támogatott vállalkozások némelyikemás tagállamok vállalkozásaival együtt a hidrogénnel kapcsolatos közös európai érdeket szolgáló fontos projekt részévé válhat, megfelelő keretre támaszkodva a nemzeti értékláncok integrálása érdekében az Unión belül a versenyképesség fokozása érdekében.

2.A program döntéshozatali folyamatának leírása: A pályázatok értékelését és a program keretében hozott végleges odaítélési döntésekbe vagy beruházási döntésekbe bevonandó kedvezményezettek kiválasztását egy beruházási bizottság vagy műszaki értékelő bizottság hozza meg, és a kormánytól független tagok szavazattöbbségével hagyja jóvá, ami azt jelenti, hogy vagy az IDAE által alkalmazott személyzetnek és/vagy más független szakértőknek kell lenniük. A program keretében hozott végleges odaítélési döntések vagy befektetési döntések a beruházási bizottság vagy az azzal egyenértékű irányító testület által javasolt odaítélési vagy beruházási döntésekkel kapcsolatos (módosítás nélküli) jóváhagyásra vagy vétójog gyakorlására korlátozódnak. Abban az esetben, ha valamelyik pályázó részt vesz az IDAE-ben, és a felhívás költségvetése nem elegendő valamennyi beérkezett pályázat fedezésére, az értékelési folyamatot az IDAE „Plan de Mitigación de Potenciales Conflictos de Interés en Sociedades Participadas” című dokumentumának megfelelően külső ellenőrzésnek kell alávetni.

3.A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés követelménye a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében, a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározottak szerint. A vállalatoknak nyújtott általános támogatás esetében (ideértve a saját tőkét és a kockázati tőkét is) a jogi eszköz(ök) kizárja(k) azokat a vállalatokat, amelyek jelentős hangsúlyt 18 fektetnek a következő ágazatokra: i. fosszilis tüzelőanyagokon alapuló energiatermelés és kapcsolódó tevékenységek 19 ; i. energiaigényes és/vagy magas szén-dioxid-kibocsátású iparágak 20 ; szennyező járművek gyártása, bérlése vagy értékesítése 21 ; iv. hulladékgyűjtés, hulladékkezelés és -ártalmatlanítás 22 , v. nukleáris üzemanyag feldolgozása, atomenergia előállítása. A jogi eszköz(ök)nek továbbá elő kell írniuk, hogy a támogatási rendszerek végső kedvezményezettjei megfeleljenek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

4.Az a követelmény, hogy a program végső kedvezményezettjei nem kaphatnak támogatást más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére.

5.A program hatálya alá tartozó összeg, valamint az a követelmény, hogy a programból származó fel nem használt bevételeket újra be kell fektetni a fent felsorolt tevékenységekbe, 2026 után is.

6.Az éghajlatváltozással kapcsolatos beruházásokra vonatkozó jelentéstételi követelmények a támogatási program esetében 23 .

Az e beruházás keretében végrehajtott intézkedéseket 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

I.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

129

C9.R1

M

Hidrogén-ütemterv

A Miniszterek Tanácsa általi jóváhagyás

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

A hidrogén-ütemterv Miniszterek Tanácsa általi jóváhagyása. A hidrogén-ütemterv meghatározza a Spanyolország által a megújulóhidrogén-ágazat fejlesztésére vonatkozóan meghatározott iránymutatásokat. E célból meghatározza a beépített kapacitás, az ipar és a mobilitás tekintetében 2030-ig elérendő célokat.

130

C9.R1

M

A megújuló gázokra vonatkozó származási garanciák létrehozásáról szóló rendelet hatálybalépése

A rendelet hatálybalépésére utaló rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A megújuló gázokra – többek között a megújuló hidrogénre – vonatkozó származási garanciák nemzeti rendszerének létrehozásáról szóló rendelet hatálybalépése, biztosítva a megújuló energia 100%-át. A szabályozási eszköz által létrehozandó rendszer magában foglalja a nemzeti kibocsátó szervek kinevezését és irányításuk elfogadását; valamint a hidrogén megújuló eredete ellenőrzésének módját meghatározó szabályozási mechanizmus.

131

C9.I1

M

A megújuló hidrogén támogatását célzó program: A program létrehozása

A vonatkozó jogi eszköz(ök) hatálybalépése

NEGYEDÉV

2023

Az intézkedés leírásában meghatározott követelményekkel összhangban a beruházás költségvetését kitevő támogatási rendszert létrehozó jogi eszköz(ök) hatálybalépése.

132

C9.I1

T

A megújuló hidrogén támogatását célzó program: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások vagy a végső odaítélésről szóló határozatok közzététele (I)

A jogi finanszírozási megállapodások hatálybalépése vagy a végleges odaítélési határozatok közzététele

0

30%

NEGYEDÉV

2023

Az IDAE közzétette a végső odaítélésről szóló határozatokat vagy a végső kedvezményezettekkel kötött finanszírozási megállapodások hatálybalépését a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatási rendszerbe történő beruházásainak legalább 30%-a tekintetében (beleértve a közvetett költségeket is).

133

C9.I1

T

A megújuló hidrogén támogatását célzó program: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások vagy a végső odaítélésről szóló határozatok közzététele (II)

A jogi finanszírozási megállapodások hatálybalépése vagy a végleges odaítélési határozatok közzététele

30%

75%

NEGYEDÉV

2025

Az IDAE közzétette a végső odaítélésről szóló határozatokat vagy a végső kedvezményezettekkel kötött finanszírozási megállapodások hatálybalépését a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatási rendszerbe történő beruházásainak legalább 75%-a tekintetében (beleértve a közvetett költségeket is).

134

C9.I1

T

A megújuló hidrogén támogatását célzó program: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások vagy a végső odaítélésről szóló határozatok közzététele.

A jogi finanszírozási megállapodások hatálybalépése vagy a végleges odaítélési határozatok közzététele.

75%

100%

NEGYEDÉV

2026

Az IDAE közzétette a végső odaítélésről szóló határozatokat vagy a végső kedvezményezettekkel kötött finanszírozási megállapodások hatálybalépését a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatási rendszerbe történő beruházásának 100%-ára vonatkozóan (beleértve a közvetett költségeket is).

135

C9.I1

M

A megújuló hidrogén támogatását célzó program: A minisztérium befejezte a beruházást

Átutalási igazolás

NEGYEDÉV

2026

Spanyolország legalább 1555 millió EUR-t átcsoportosít az IDAE-hez a támogatási rendszer céljára.

J. 10. KOMPONENS: Igazságos átmenet

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv e komponense a bezárt szénbányák és széntüzelésű/atomerőművek által érintett földrajzi területeken jelentkező gazdasági és társadalmi hatásokkal foglalkozik, amelyeket tovább súlyosbított a Covid19-világjárvány hatása és a hőerőművek bezárása. További cél a termelési modell megváltoztatása és az átalakulás ösztönzése a területek reziliensebb gazdasági és társadalmi modelljének támogatása érdekében a jövőben. A stratégiát a Méltányos Átállást Támogató Alap (IÁA) spanyol területi tervével párhuzamosan alakították ki, amelynek célja, hogy szélesebb hatókörű legyen, hosszabb időtartamra szóljon, és stratégiaibb módon összpontosítson a vállalkozásfejlesztésre és -támogatásra.

A komponens hozzájárul a foglalkoztatás támogatásához kapcsolódó országspecifikus ajánlások megvalósításához a munkahelyek megőrzését, a munkaerő-felvétel hatékony ösztönzését és a készségfejlesztést célzó intézkedések révén (2020. évi 2. országspecifikus ajánlás); a zöld átállást előmozdító köz- és magánberuházások előmozdítása (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás); valamint a kormányzati szintek közötti együttműködés megerősítése (a 2019. évi 4. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

J.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C10.R1) – Az igazságos átmenetről szóló jegyzőkönyvek

2020 februárjában a kormány jóváhagyta a nemzeti energia- és klímatervben (NEKT) tükröződő igazságos átmenet stratégiát. E stratégia keretében és a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében ez a reform 12 méltányos átállási jegyzőkönyvet hoz létre a szénbányák és széntüzelésű erőművek bezárása által érintett minden egyes területre vonatkozóan. Az igazságos átmenetről szóló jegyzőkönyvek mindegyikének ki kell terjednie legalább a széntüzelésű erőmű bezárása által érintett területre. A jegyzőkönyvek az érintett területek környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságának eszközei. A hangsúlyt többek között a munkahelyek fenntartására és teremtésére, a diverzifikáció és a szakosodás előmozdítására, az elnéptelenedés elleni küzdelem szempontjából a területek vonzerejének növelésére, valamint a földterületek környezeti helyreállítására kell helyezni. Ezek a protokollok magukban foglalják az érintett helyi szereplők (állami és magánszereplők, köztük vállalkozások, szociális partnerek, oktatási ágazat, nem kormányzati szervezetek stb.) együttműködését.

Ez a reform magában foglalja a Méltányos Átállást Támogató Intézet létrehozását is. Az intézet célja olyan intézkedések azonosítása és elfogadása, amelyek garantálják az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás által érintett munkavállalókkal és területekkel szembeni méltányos bánásmódot, az e területek foglalkoztatására és lakosságára gyakorolt negatív hatások minimalizálását, valamint az átalakulási folyamat lehetőségeinek optimalizálását. Az Intézet fő feladata, hogy előmozdítsa az iparpolitikák kialakítását, a kutatást és fejlesztést, a gazdasági tevékenység előmozdítását, a foglalkoztatást és a szakképzést.

Az intézkedés magában foglalja egy, a minisztériumok képviselőiből, valamint a helyi és regionális önkormányzatok képviselőiből álló tanácsadó testület létrehozását is, amely tanácsot ad és értékeli az igazságos átmenetre vonatkozó szakpolitikák hatását.

Az intézkedés végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C10.I1) – A méltányos átállásba történő beruházás

Az igazságos átmenetről szóló jegyzőkönyveket olyan beruházásoknak kell kísérniük a területeken, amelyek célja:

a)munkahelyteremtés és a rövid távú tevékenységek támogatása;

b)gyorsítsa fel a változást olyan kisebb léptékű kísérleti projektekre összpontosítva, amelyeket – amennyiben sikeresnek bizonyulnak – a MÁTA keretében kiterjesztenének; és

c)a gazdasági fejlődés fellendítése, hozzájárulva a társadalmi és területi kohézióhoz.

A projektek négy konkrét területet céloznak meg:

I.Környezet-helyreállítási tervek ( pl. újraerdősítés vagy rekultiváció) a bezárt vagy felhagyott bányatelepekre és a hő- vagy atomerőművekkel szomszédos leromlott földterületekre vonatkozóan, amelyek legalább 2000 hektárnyi rehabilitált földterületre terjednek ki.  E tervek részeként a tüzelőberendezéseket és a bányalétesítményeket le kell szerelni, a talajt rehabilitálni kell, és újraerdősítési vagy újratelepítési folyamatoknak, megújulóenergia-létesítményeknek vagy ökoalternatív gazdasági fejlődésnek kell alávetni;

II.Legalább 130 környezetvédelmi, digitális és szociális infrastrukturális projekt az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra átalakuló településeken és területeken, összesen legalább 102 000 000 EUR összegű pénzügyi beruházással. A projekteknek számos területre ki kell terjedniük, többek között a következőkre: az infrastruktúra és a középületekrehabilitációja; fenntartható mobilitási megoldásokon, valamint a meglévő közlekedési infrastruktúra helyreállításán és alternatív felhasználásán alapuló, települések vagy elszigetelt népességű területek közötti kommunikációra irányuló innovatív projektek; a körforgásos gazdaságot támogató állami infrastruktúra rehabilitációja, beleértve a közösségi összeállító üzemeket, a hulladékgazdálkodási központokat is; a köztulajdonban lévő területek rehabilitációjára és fejlesztésére irányuló környezetvédelmi projektek (például tartalékok, folyami gyalogjárók vagy rakpartok és természet-tolmácsolási területek); az ökológiai termékek szövetkezeteinek fejlesztésére szolgáló digitális infrastruktúra és szolgáltatások, vagy az interneten keresztül történő közös beszerzést és értékesítést szolgáló közösségi rendszerek.

III.Két K+F+I projekt támogatása az energiatárolás és a zöld hidrogén területén. A projektek kiigazítják a CIUDEN (Ciudad de la Energía) – az Igazságos Átmenet Intézethez kapcsolódó és az ökológiai átállásért és a demográfiai kihívásokért felelős minisztériumtól függően Bierzóban (León) létrehozott kormányzati K+F+I alapítvány – létesítményeit és laboratóriumait a zöld hidrogén előállítására és az energiatárolásra irányuló két K+F+I projekt esetében; és

IV.Azalacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás által érintett munkavállalók és személyek átképzésének és foglalkoztathatósága javításának támogatása, és legalább 840 személy részesül személyre szabott álláskeresési támogatásban és/vagy átképzési pályákban. Az átképzési támogatásnak legalább a következő területekre kell kiterjednie: a megújuló energia (szél- és fotovoltaikus energia) telepítése és karbantartása, a helyreállítás és a környezetgazdálkodás és/vagy a lakóépületek integrált és energetikai rehabilitációja.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

J.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

137

C10.R1

M

Az Igazságos Átmenet Alap Intézetének létrehozása

Közzététel a HL-ben

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

A Méltányos Átállást Támogató Intézet létrehozásáról szóló 500/2020. sz. királyi rendelettel. Az Intézet célja, hogy szolidaritáson alapuló intézkedéseket határozzon meg és fogadjon el, amelyek garantálják az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás által érintett munkavállalókkal és területekkel szembeni méltányos bánásmódot, minimalizálják az e területek foglalkoztatására és lakosságára gyakorolt negatív hatásokat, és optimalizálják az átalakulási folyamat lehetőségeit.

138

C10.R1

T

Az igazságos átmenetre vonatkozó protokollok és tanácsadó testület

–

Szám

0

12

NEGYEDÉV

2023

Részvételi folyamatot követően 12 méltányos átállási protokoll közzététele az igazságos átmenet weboldalán, amelyek 12 érintett terület helyi lakosságának foglalkoztatására, környezeti helyreállítására, valamint gazdasági és társadalmi fejlődésére vonatkozó kötelezettségvállalásokat tartalmaznak. Az igazságos átmenetről szóló jegyzőkönyvek mindegyikének ki kell terjednie legalább a széntüzelésű erőmű bezárása által érintett területre.

A minisztériumok képviselőiből, valamint a helyi és regionális önkormányzatok képviselőiből álló tanácsadó testület létrehozása, amely tanácsot ad és értékeli az igazságos átmenetre vonatkozó szakpolitikák hatását

139

C10.I1

M

„Igazságos átmenet” képzési támogatási program és támogatás nyújtása az igazságos átmenettel érintett területek gazdasági fejlődéséhez

Közzététel a HL-ben

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az alábbiak közzététele a Hivatalos Lapban: az „igazságos átmenet” képzési támogatási program szabályozási keretének jóváhagyásáról szóló rendelet, amely meghatározza az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás által érintett munkavállalók és személyek szakmai képesítésére és munkaerőpiaci integrációjára vonatkozó támogatási tervet; és b) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra átalakuló településeken és területeken a környezeti, digitális és szociális infrastruktúra fejlesztése révén az igazságos átmenettel érintett területek gazdasági fejlődéséhez nyújtott támogatás szabályozási alapjainak meghatározásáról szóló rendelet.

140

C10.I1

T

Környezetvédelmi, digitális és szociális infrastrukturális projektek támogatása.

–

Szám

0

100

NEGYEDÉV

2022

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra átalakuló településeken és területeken legalább 100 környezetvédelmi, digitális és szociális infrastrukturális projektért járó, legalább 91 000 000 EUR összegű díj közzététele a Hivatalos Lapban. A 100 környezetvédelmi, digitális és szociális infrastrukturális projektet a méltányos átállási területeken található településeken és területeken kell megvalósítani.

431

C10.I1

T

Környezetvédelmi, digitális és szociális infrastrukturális projektek támogatása

Szám

100

130

NEGYEDÉV

2024

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra átalakuló településeken és területeken legalább 30 környezetvédelmi, digitális és szociális infrastrukturális projektért járó, legalább 11 000 000 EUR összegű díj közzététele a Hivatalos Lapban. A környezetvédelmi, digitális és szociális infrastrukturális projekteket a méltányos átállási területeken található településeken és területeken kell megvalósítani. (Alapérték: 2022. december 31.)

141

C10.I1

T

Álláskeresési támogatás és átképzés a munkanélküliek számára

–

Szám

0

840

NEGYEDÉV

2025

Legalább 840 személy részesült személyes álláskeresési támogatásban és/vagy egyéni átképzési lehetőségekben a munkanélküliek számára az igazságos átmenet területén. Az átképzési pályáknak legalább a következő területekre kell kiterjedniük: a megújuló energia (szél- és fotovoltaikus energia) telepítése és karbantartása, a helyreállítás és a környezetgazdálkodás és/vagy a lakóépületek integrált és energetikai rehabilitációja.

142

C10.I1

T

Az ipari létesítmények zöld hidrogénhez és energiatároláshoz való hozzáigazítására irányuló beruházási projektek.

–

Szám

0

2

NEGYEDÉV

2025

Két beruházási projekt lezárása ipari létesítményeknek a zöldhidrogén-termelés és -tárolás validálása céljából történő jövőbeli Infraestructura Científica y Técnica Singular (ICTS) formájában történő átalakítására. A projekteknek ki kell igazítaniuk a Ciudad de la Energía (CIUDEN) létesítményeit és laboratóriumait a zöld hidrogén előállítására és az energiatárolásra irányuló két K+F+I projekt esetében.

143

C10.I1

T

A bezárt szénbányákban vagy az erőművekkel szomszédos területeken található földterületek rehabilitálása.

–

Darabszám (hektárok)

0

2 000

NEGYEDÉV

2026

Legalább 2000 hektárnyi rehabilitált földterület zárt szénbányászati telephelyeken vagy a hő- vagy atomerőművekkel szomszédos területeken. A szennyezett területeken – különösen a szénbányászati telephelyeken vagy a termikus vagy atomerőművekkel határos földterületeken – található helyreállított földterületek területe, ahol a tüzelőberendezéseket és bányászati létesítményeket lebontják, a talajt helyreállítják, és újraerdősítési vagy újratelepítési folyamatoknak, megújulóenergia-létesítményeknek vagy ökoalternatív gazdasági fejlődésnek vetik alá.

K. 11. KOMPONENS: A közigazgatások korszerűsítése

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense foglalkozik a közigazgatást érintő kihívásokkal, beleértve az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságát, a közigazgatási kapacitást és a különböző kormányzati szintek közötti együttműködést. Célja a spanyol közigazgatás korszerűsítése a közigazgatási folyamatok, a közbeszerzés, az igazságszolgáltatás és az állami foglalkoztatás reformja révén, beleértve a humánerőforrás-politikákat is; a közszolgáltatások hozzáférhetőségének és hatékonyságának növelése azok további digitalizálása révén; az energiamegtakarítás, a megújuló energia középületekben és infrastruktúrában való felhasználásának előmozdítása, a köztisztviselők fenntartható mobilitásának ösztönzése; valamint a közigazgatási szervek közigazgatási kapacitásának megerősítése a közpolitikák nyomon követése, ellenőrzése és végrehajtása érdekében. Az e célok eléréséhez szükséges legfontosabb intézkedések a következők:

a)A központi, regionális és helyi közigazgatás reformja a közöttük folytatott együttműködés javítása, a közbeszerzési keret megerősítése, a közpolitikák értékelése és a határozatlan idejű munkaszerződésekre való áttérés előmozdítása révén;

b)A közigazgatás és a folyamatok digitalizálása öt kiemelt projekttel a stratégiai területeken: igazságügy, állami foglalkoztatási szolgálatok, közegészségügyi adatok, konzulátusok irányítása és területi igazgatás;

c)A központi kormányzat energetikai átállási terve;

d)Az adminisztratív kapacitások megerősítése.

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a közbeszerzési keret megerősítéséről (2019. és 2020. évi 1. országspecifikus ajánlás), a határozatlan idejű szerződésekre való átállás előmozdításáról (2019. évi 2. országspecifikus ajánlás), a közberuházási projektek előreütemezéséről, valamint a beruházásoknak a zöld és digitális átállásra való összpontosításáról (a 2019. évi 3., 2020., 1., 2022. és 1. országspecifikus ajánlás), valamint a közigazgatási szervek közötti együttműködés javításáról (2019. és 2020. évi 4. országspecifikus ajánlás) szóló országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

K.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C11.R1) – Az igazgatás korszerűsítésére és digitalizálására irányuló reform

Ezt az intézkedést több cselekvési irányvonalra kell bontani a közigazgatás foglalkoztatáspolitikai hiányosságainak kezelése, a különböző kormányzati szintek közötti együttműködés és koordináció megerősítése, valamint annak javítása érdekében, hogy a központi kormányzat hogyan hajtja végre a közpolitikákat. A foglalkoztatáspolitikák tekintetében a cél az ideiglenes alkalmazottak arányának csökkentése a közigazgatásban, valamint az állami foglalkoztatási kapacitások megerősítése egy kompetenciaalapú – többek között munkaerő-felvételi célú – humánerőforrás-modell felé való elmozdulás révén. A második cselekvési irányvonal az előzetes szakpolitikai értékelés továbbfejlesztése, valamint az átláthatóság és a polgárok közpolitikai döntéshozatalban való részvételének növelése, beleértve az érdekcsoportok tevékenységeinek átláthatóságáról és integritásáról szóló új törvényt is. Végezetül a reformnak meg kell erősítenie a különböző kormányzati szintek közötti együttműködés meglévő eszközeit Spanyolországban. Ez megerősíti az ágazati konferenciák és a régiókkal való együttműködéssel foglalkozó meglévő testületek szerepét azáltal, hogy egyértelművé teszi, hogy mikor köthetnek kötelező megfelelési megállapodást. A reform megerősíti az Elnökök Értekezletét is (amelyben a miniszterelnök és az autonóm közösségek elnökei a legmagasabb szinten találkoznak). A reform azokra az eszközökre is vonatkozik, amelyek révén lehetséges a közigazgatások közötti együttműködés, digitális interadminisztratív összekapcsolást és interoperabilitást kell kialakítania a központi és regionális kormányzati informatikai platformok között. A reform a nemzetbiztonsági keretet is aktualizálja.

Ezen intézkedés végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C11.R2) – A jogállamiság és az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának növelését célzó reform

A szeptember 18-i 3/2020. sz. törvény és a „Jogérvényesülés 2030” program ütemtervet határoz meg a spanyolországi igazságszolgáltatás reformjára vonatkozóan. Ebben az összefüggésben ez az intézkedés a hatálybalépésig korszerűsíti az igazságszolgáltatási rendszert (figyelembe véve az egyes jogszabályokban meghatározott „vacatio legis”-t),

2022. december 31-ig:

(a)Az eljárás hatékonyságáról szóló királyi törvényerejű rendelet, amely valamennyi joghatóságban lerövidíti az eljárások hosszát, miközben megőrzi a polgárok eljárási garanciáit;

(b)A digitális hatékonyságról szóló királyi rendelet, amely előmozdítja az információkezelés adatvezérelt architektúráját.

2024. december 31-ig:

(c)Az igazságszolgáltatási rendszer szervezeti és eljárási hatékonyságáról szóló törvény, amely módosítja az igazságügyi térkép felépítését, és alternatív vitarendezési módokat hoz létre. Ez a törvény az egyszemélyes elsőfokú bíróságok nagy számát 431 kollegiális szervvel (Tribunales de Instancia) váltja fel, és végrehajtja az Igazságügyi Hivatalt.

(d)A védelemhez való jogról szóló törvény, amely fejleszti és erősíti a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot, és végső soron hozzájárul a jogállamiság megerősítéséhez.

Az intézkedés végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Reform (C11.R3) – A gazdasági kormányzás intézményi struktúrájának korszerűsítését célzó reform

Ez az intézkedés megreformálja az intézményi gazdasági kormányzási keret egyes vonatkozásait, többek között a folyamatok digitalizálásának felgyorsítása és előmozdítása révén. Ez tartalmazza: annak reformja, hogy a Caja General de Depósitos (Általános Betétalap) hogyan kezeli a garanciákat, hogy azok elektronikussá váljanak; a pénzügyi ügyfélvédelmi hatóság létrehozása, amelynek célja a pénzügyi ügyfelek jogainak garantálása; a pénzügyi intézmények szanálására szolgáló intézményi keret javítása a jelenlegi intézményi szanálási keretet módosító törvény révén; valamint d) a pénzügyi és ellenőrzési területek felügyeletének korszerűsítése az általános számviteli terv és a könyvvizsgálati rendelet reformja révén.

A reform magában foglalja továbbá a) az ügyfélszolgálatokról (beleértve a pénzügyi szolgáltatásokat is) szóló törvényt, amely minőségi előírásokat állapít meg és hatékonyabb szolgáltatást biztosít az ügyfelek számára; valamint b) zöld könyv közzététele a fenntartható pénzügyek előmozdítása érdekében Spanyolországban.

Az intézkedés végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C11.R4) – Nemzeti közbeszerzési stratégia

Ez a reform véglegesíti a közbeszerzésről szóló 9/2017. sz. törvényben előírt közbeszerzési reform végrehajtását (mint a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (EGT-vonatkozású szöveg) átültetésének fő jogi aktusát). Ez irányítási struktúrát hoz létre egy olyan következetes közbeszerzési keret iránti igény kezelésére, amely biztosítja az átláthatóságot, a hatékony ellenőrzési mechanizmusokat, a közbeszerzési adatbázisok összekapcsolását valamennyi kormányzati szint között, valamint a kormányzati szintek közötti koordinációt az alábbiak érdekében: i. a Nemzeti Értékelő Hivatal teljes körű működőképessé tétele és ii. a Nemzeti Közbeszerzési Stratégia elfogadása.

Spanyolország már létrehozta a független közbeszerzési szabályozási és felügyeleti hivatalt és a Nemzeti Értékelő Hivatalt. A reformnak foglalkoznia kell a közbeszerzési információk és adatbázisok korlátozott rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos problémákkal, valamint a közbeszerzési szerződések struktúrájának gyengeségeivel is. E célból a reform: a közbeszerzés hatékonyságának javítása (folyamatok, eredmények, adatok és információk); b) a szereplők professzionalizálásának előmozdítása (a Bizottság 2017. októberi ajánlásával összhangban); a kkv-k hozzáférésének javítása; és d) a digitális közbeszerzés jogi keretének megerősítése.

Az intézkedés végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C11.R5) – Igazgatási kapacitás

Ez a reform korszerűsíti a közigazgatás belső működését a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának javítása érdekében, azzal a céllal, hogy hosszú távú hatást gyakoroljon a spanyol közigazgatás jövőbeli reformjainak és beruházásainak végrehajtására. Összességében az 5. beruházással együtt meg kell reformálnia a közigazgatási szervek kapacitását a helyreállítási és rezilienciaépítési terv megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében. Ehhez integrált információs és irányítási rendszer létrehozására van szükség; képzési tevékenységeket dolgoz ki a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben részt vevők számára; valamint kommunikációs tevékenységek végzése a helyreállítási és rezilienciaépítési terv potenciális résztvevőinek és kedvezményezettjeinek, valamint általában a vállalkozásoknak és a háztartásoknak a megszólítása érdekében, hogy megismerjék a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által kínált lehetőségeket.

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések irányítását, jelentéstételét és nyomon követését az igazgatási és pénzügyi irányítás új modelljén keresztül kell alkalmazni a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében. Ezt az egységes modellt az európai alapok főtitkárságán belül kell központosítani, és a jelentéstevő minisztériumok, azok megfelelő IKT-egységei és lehetőség szerint a régiók (autonóm közösségek) hasonló közigazgatási szervei számára kell alkalmazni. E célból a központi kormány elfogadta a 36/2020. sz. királyi törvényerejű rendeletet.

Az intézkedés végrehajtását 2021. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C11.I1) – Az Államigazgatás korszerűsítése

A C11.I1 és C11.I3 beruházások keretében végrehajtott intézkedések kidolgozása ugyanezen elvek szerint történik, az I1 a központi kormányzatra, az I3 pedig a regionális és helyi hatóságokra irányul. Mindezen szervezetek esetében a következőket kell végrehajtani:

a)Polgárközpontú közigazgatás, a polgároknak és a vállalkozásoknak nyújtott digitális közszolgáltatások javítása, valamint intézkedések végrehajtása a 2025. évi spanyol digitális menetrenddel összhangban;

b)Intelligens műveletek és adatkormányzás, a közigazgatási szolgáltatások irányítása minőségének és hatékonyságának javítása (azaz közbeszerzés), beleértve az adatáramlást is, intelligens automatizálási technológiák és digitális infrastruktúrák használata révén;

c)Digitális infrastruktúrák és kiberbiztonság, amelyek célja a modernizációjukhoz szükséges spanyol közigazgatási technológiai infrastruktúra biztosítása. A kiberbiztonságtekintetében ez az intézkedés kiberbiztonsági műveleti központot hoz létre a teljes Általános Államigazgatás és annak közigazgatási szervei számára a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szembeni védelem érdekében;

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C11.I2) – A központi kormányzat digitalizálására irányuló egyedi projektek

Ez a beruházás a digitalizáció általánosabb alkalmazásához és a digitális szolgáltatások fejlesztéséhez vezet a közigazgatás egészében. A digitális átalakulás megvalósításának szakpolitikai területei a következők:

a)Kórházi szolgálathoz lehet fordulni. A beruházás továbbfejleszti az egészségügyi információs rendszerek funkcióit, és előmozdítja az adatelemzést;

b)Igazságszolgáltatási rendszer. A beruházásnak digitális eszközöket kell biztosítania a polgárok és a jogi szereplők számára az igazságszolgáltatással való kapcsolatuk jobb kezeléséhez;

c)Állami foglalkoztatási szolgálatok. A beruházás naprakésszé teszi az aktív munkaerőpiaci politikák irányítását alátámasztó informatikai rendszereket;

d)Befogadás, szociális biztonság és migráció. A beruházás olyan digitális eszközökkel látja el az illetékes minisztériumot, amelyek megkönnyítik a leghátrányosabb helyzetű csoportokra vonatkozó szakpolitikák végrehajtását, valamint az információk felhasználását további korrekciós vagy enyhítő intézkedések kidolgozásához;

e)Konzuli szolgálatok. A beruházásnak javítania kell a spanyol közigazgatás digitális szolgáltatásaihoz való hozzáférést mind a külföldön élő spanyolok, mind a Spanyolországban élő külföldi állampolgárok számára;Kísérleti kezdeményezések a biztonság és a mezőgazdaság területén.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C11.I3) – A Területpolitikai Minisztérium és a Civil service, a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat, valamint az autonóm közösségek és a helyi hatóságok közigazgatásának digitális átalakulása és korszerűsítése

Az e beruházás keretében végrehajtott intézkedések a C11.I1. pontban leírt elveket követik, amelyek a regionális és helyi önkormányzatokra irányulnak.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C11.I4) – Energiaátállási terv az Államigazgatásban

Az intézkedésnek elő kell mozdítania az energiamegtakarítást és -hatékonyságot a központi kormányzat épületeiben és infrastruktúrájában. Az intézkedésnek átlagosan legalább 30%-os primerenergia-kereslet-csökkentést kell elérnie, amelyet energiahatékonysági tanúsítványok igazolnak. A beruházásnak hozzá kell járulnia az épületek alapterületének felújításához a magas energiaminősítésű létesítmények és különösen a közel nulla energiaigényű épületek számának növelése érdekében. A beruházásnak elő kell mozdítania továbbá a fotovoltaikus napenergia-rendszerek vagy más megújuló energiaforrások bevezetését a központi kormányzati közigazgatás létesítményeiben. Az intézkedésnek ösztönöznie kell továbbá a közforgalmú járművek járműállományának kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású járművekké való átalakítását 24 .

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. Különösen a nyilvános járművek járműállományának átalakítása csak a kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású 25 járműveket támogathatja.

A beruházás magában foglalja mind az állóeszközökbe (infrastruktúra és középületek), mind a természeti tőkébe történő beruházásokat (valamennyi intézkedés hozzájárul az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez).

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C11.I5) – Az adminisztráció átalakítása a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása érdekében

Ez a beruházás e komponens R5. reformjához kapcsolódik. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása és nyomon követése által támasztott kihívások kezelése érdekében kiigazítja a közigazgatás működését. Az intézkedés korszerűsíti az információs rendszert és a kommunikációs csatornákat az információk kormányzati szintek közötti, valamint a polgárokkal, a vállalatokkal és a potenciális kedvezményezettekkel való megosztása érdekében. Az intézkedésnek magában kell foglalnia az általános közigazgatási személyzet számára nyújtott célzott képzéseket is, amelyek a becslések szerint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása során legalább 3150 személyt érnek el.

A beruházás végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

K.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

144

C11.R1

M

A közigazgatásban az ideiglenes foglalkoztatás csökkentését célzó jogalkotási aktus hatálybalépése

A jogalkotási aktus hatálybalépésére utaló rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Hatályba lép egy olyan jogalkotási aktus, amely intézkedéseket ír elő az állami foglalkoztatás ideiglenes foglalkoztatásának csökkentésére, valamint hatékony rendelkezéseket ír elő a visszaélések megelőzésére és szankcionálására, beleértve azt a kötelezettséget is, hogy 2022. december 31-ig közzé kell tenni az ideiglenes alkalmazottak stabilizációs eljárásaira vonatkozó valamennyi felhívást. Ezt a jogalkotási aktust az állami, regionális és helyi közigazgatási szervekre kell alkalmazni.

145

C11.R1

M

A 40/2015. sz. törvény módosításának hatálybalépése és a területek közötti együttműködést erősítő miniszteri rendeletek

A jogszabály és a miniszteri rendeletek hatálybalépést jelző rendelkezése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A 40/2015. sz. törvény módosításának és a területek közötti együttműködés megerősítését célzó miniszteri rendeleteknek a hatálybalépése, amelyek a következő elemekre terjednek ki: i. multiszektorális konferenciák létrehozásának lehetővé tétele, ii. a döntéshozatali eljárások meghatározása az ágazati konferenciákon, beleértve azt az esetet is, amikor azok kötelező megfelelési megállapodásokat hoznak létre; az Elnökök Értekezletének megerősítése egy állandó titkárság létrehozásával; a többéves szakpolitikai célkitűzések és eredménymutatók, valamint átlátható nyomonkövetési és értékelési mechanizmusok kötelező előkészítésének, jóváhagyásának és közzétételének előírása; valamint v. a központi és regionális kormányzati informatikai platformok közötti digitális interadminisztratív összekapcsolás és interoperabilitás megteremtése. Az i., ii. és iv. célkitűzés tekintetében a miniszteri rendeleteket részvételi, inkluzív és átlátható eljárás keretében egyeztetik az autonóm közösségekkel.

146

C11.R1

M

A közpolitikák értékelésének megerősítését célzó törvény hatálybalépése

A jogszabály hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés a jogszabályban

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az értékelési törvény hatálybalépése az előzetes értékelésen alapuló közpolitikák megerősítésére irányuló intézkedéscsomaggal. A célkitűzések: a jelenlegi Nemzeti Értékelő Intézet (Instituto de Evaluación de Políticas Públicas) rendszerének megerősítése szervezeti és funkcionális függetlenség biztosítása érdekében; az intézet számára a feladatai ellátásához szükséges kapacitás és eszközök biztosítása; beleértve a szakpolitikák szisztematikus előzetes értékelésének elvét; valamint iv. más szervek és ügynökségek, köztük az AIReF megbízatásának megőrzése.

147

C11.R1

M

A helyi közigazgatási rendszerekről szóló 7/1985. sz. törvény reformjának hatálybalépése és a helyi önkormányzatok népességéről és területi elhatárolásáról szóló rendeletet jóváhagyó, július 11-i 1690/1986. sz. királyi rendelet módosítása

A törvénynek és a reformok végrehajtásáról szóló királyi rendeletnek a hatálybalépésüket feltüntető rendelkezése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A helyi közigazgatási rendszerek szabályozásáról szóló 7/1985. sz. törvény módosításának, valamint a helyi önkormányzatok népességéről és területi kijelöléséről szóló rendeletet jóváhagyó, július 11-i 1690/1986. sz. királyi rendelet módosításának hatálybalépése. A helyi közigazgatási rendszereket szabályozó 7/1985. sz. törvény módosítása hozzá fog járulni a következőkhöz: i. a helyi közszolgáltatások kiépítésének felgyorsítása és szélesítése, többek között digitális eszközök, például alkalmazások révén, valamint ii. a kisvárosok támogatása közszolgáltatásaik nyújtásában. A helyi önkormányzatok népességéről és területi kijelöléséről szóló rendeletet jóváhagyó 1690/1986. sz. királyi rendelet módosítása naprakésszé teszi és javítja az önkormányzatok által vezetett önkormányzati népszámlálást. A reformokat hatásvizsgálatnak kell kísérnie, amely kiterjed a költségvetési fenntarthatóság szempontjaira is.

148

C11.R1

M

Az államigazgatás közszolgálatára vonatkozó szabályozási intézkedések hatálybalépése

A királyi rendelet(ek) és a miniszteri rendelet(ek)nek a reform elemeit végrehajtó, hatálybalépésüket feltüntető rendelkezése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az államigazgatás közszolgálatára vonatkozó szabályozási intézkedések hatálybalépése. Az intézkedések megerősítik a közigazgatás azon képességét, hogy vonzza és megtartsa a jelenlegi feladatainak ellátásához szükséges tehetségeket, többek között az információs és távközlési területeken. Az intézkedések a következő elemeket tartalmazzák: a humánerőforrás-tervezési, -szervezési és -gazdálkodási eszközök újjáélesztése; az egyenlőség, az érdemek és a hozzáférési kapacitás elve hatékonyságának, valamint a kiválasztási eljárások átláthatóságának és agilitásának garantálása; az értékelés és a teljesítmény kompetenciaalapú keret szerinti szabályozása, beleértve az új munkaerő-felvételt is; és iv. a vezető közalkalmazotti álláshelyekhez (nevezetesen az általános és hasonló álláshelyekhez) való, érdemen és versenyen alapuló hozzáférés. A szabályozási intézkedések a ii. és iii. elemekre vonatkozó királyi törvényerejű rendelet formáját öltik; valamint miniszteri rendelet(ek) az i. és iv. elem tekintetében.

149

C11.R1

M

Az új értékelő állami szerv alapszabálya

A királyi rendelet hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

Az új nemzeti értékelő állami szerv alapszabályáról szóló királyi rendelet hatálybalépése. E királyi rendelet céljai a következők: i. biztosítja a nemzeti értékelő állami szerv számára az előzetes közpolitikai értékelés módszertani szabványosításával kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges kapacitást és eszközöket; ii. közpolitikai értékelések végzése; és iii. a szisztematikus előzetes szakpolitikai értékelés elvének beépítése, a törvényben meghatározott kivételekkel.

150

C11.R1

T

Az állami foglalkoztatás stabilizálása

Szám

300 000

NEGYEDÉV

2024

A foglalkoztatás stabilizálására irányuló munkaerő-felvételi eljárások lezárása (a határozatlan idejű szerződések vagy a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó álláshelyek révén), amelyek legalább 300000 álláshelyet érintenek (beleértve a 2017-es és 2918 stabilizációs eljárásból eredőket is)

432

C11.R1

M

Törvény az érdekcsoportok tevékenységeinek átláthatóságáról és integritásáról

A törvény hatálybalépésére és a nyilvántartás működését ellenőrző informatikai ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2024

A lobbisták (beleértve a nem kormányzati szervezeteket, az agytrösztöket, a szakmai szövetségeket, a profitorientált és nonprofit egyesületeket, a szakszervezeteket, az üzleti szervezeteket és az ügyvédeket, amennyiben céljuk inkább a politika befolyásolása, mintsem jogi segítségnyújtás) és a közszféra közötti kapcsolatokat szabályozó törvény hatálybalépése. A törvény létrehozza az érdekcsoportok nyilvános és kötelező nyilvántartását, amelyet egy kapacitással és eszközökkel (humán, pénzügyi és technikai erőforrásokkal), valamint felügyeleti és szankcionálási hatáskörrel rendelkező független szerv felügyel. A törvény rendelkezik az új nyilvántartásnak az érdekcsoportok meglévő regionális nyilvántartásaival való összekapcsolásáról is. A nyilvántartásnak működőképesnek kell lennie, többek között a fent említett összekapcsolhatóság tekintetében is. A működés ellenőrzése céljából informatikai ellenőrzést kell végezni.

433

C11.R1

M

A nemzetbiztonsági keret aktualizálása

A királyi rendelet hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

NEGYEDÉV

2023

A nemzetbiztonsági keretet naprakésszé tevő királyi rendelet hatálybalépése. A királyi rendelet: i. a nemzetbiztonsági keret követelményeinek hozzáigazítása bizonyos rendszercsoportok vagy -típusok valóságához, bevezetve a „konkrét megfelelési profil” fogalmát; a nemzetbiztonsági keret összehangolása a szabályozási kerettel és a stratégiai környezettel a digitális közigazgatás biztonságának garantálása érdekében, a 2019. évi nemzeti kiberbiztonsági stratégiával és a nemzeti kiberbiztonsági tervvel összhangban; valamint iii. elősegíti a kiberbiztonsági tendenciákra való jobb reagálást, csökkenti a sebezhetőségeket és előmozdítja a folyamatos éberséget az alapelvek, a minimumkövetelmények és a biztonsági intézkedések felülvizsgálata révén.

151

C11.R2

M

Az igazságügy területére vonatkozó eljárási és szervezési intézkedésekről szóló 3/2020. sz. törvény hatálybalépése

A jogszabály hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés a jogszabályban

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

Az igazságszolgáltatás területén a Covid19 kezelésére irányuló eljárási és szervezési intézkedésekről szóló, szeptember 18-i 3/2020. sz. törvény hatálybalépése.

152

C11.R2

M

A bírósági eljárások hatékonyságát javító királyi törvényerejű rendelet és a digitális hatékonyságról szóló királyi törvényerejű rendelet hatálybalépése

A jogszabály(ok) hatálybalépését feltüntető rendelkezés(ek)

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A nemzeti igazságszolgáltatási rendszer eljárásainak hatékonyságát javító királyi törvényerejű rendelet és a digitális hatékonyságról szóló királyi törvényerejű rendelet hatálybalépése, amelyek: intenzívebben használják fel a technológiát a hatékony és magas színvonalú közszolgáltatás nyújtása érdekében; ii. reformokat vezet be az eljárási jogszabályokba a közigazgatási és szociális joghatóságokban az eljárások gyorsaságának növelése érdekében; valamint iiii. a fellebbezési eljárások („procesos de casación”) módosítása az indokolatlan késedelmek elkerülése érdekében.

434

C11.R2

M

A szervezeti és eljárási hatékonyságról szóló törvény hatálybalépése

A törvény hatálybalépésére utaló rendelkezés

NEGYEDÉV

2023

A szervezeti és eljárási hatékonyságról szóló törvény hatálybalépése az igazságügyi térkép felépítésének az intézkedés leírásával összhangban történő módosítása, valamint az igazságszolgáltatási rendszer eljárási hatékonyságának további javítása érdekében, az alábbiak révén: i. az eljárási jogszabályok reformjának bevezetése a 152. mérföldkő hatálya alá nem tartozó joghatóságok eljárásainak felgyorsítása érdekében; ii. alternatív vitarendezési eszközök bevezetése; iii. reformokat vezet be az eljárási jogszabályokba, amelyek a jogvitákat a bírósághoz fordulás előtt rendezik; iv. a hatékonyabb irányítás és a polgárok és a vállalatok igényeire való gyorsabb reagálás további megvalósítása; valamint v. összességében agilisebb, hatékonyabb, polgárbarátabb, fenntarthatóbb és átláthatóbb igazságszolgáltatás megvalósítása.

435

C11.R2

M

A védelemhez való jogról szóló törvény hatálybalépése

A törvény hatálybalépésére utaló rendelkezés

NEGYEDÉV

2023

A védelemhez való jogról szóló törvény hatálybalépése a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog fejlesztése és megerősítése érdekében.

153

C11.R3

M

A Caja General de Depósitos szabályozásáról szóló 937/2020. sz. királyi rendelet hatálybalépése

A rendelet hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

A Caja General de Depósitosnak a Caja General de Depósitos részére elhelyezett garanciák és betétek digitális kezelésének végrehajtásáról szóló rendeletének jóváhagyásáról szóló, október 27-i 937/2020. sz. királyi rendelet hatálybalépése, a fizikai dokumentáció megszüntetésével. A királyi rendelet naprakésszé teszi a Cajában letétbe helyezett garanciák és készpénzrészletek létrehozására, törlésére és végrehajtására vonatkozó eljárást. Előmozdítja továbbá az elektronikus eljárások Cajában történő végrehajtását azáltal, hogy meghatározza az elektronikus dokumentumok benyújtására vonatkozó szabályokat és csatornákat, és biztosítja az eljárás digitalizálásához szükséges jogi keretet.

154

C11.R3

M

Az elszámolások ellenőrzéséről szóló, július 20-i 22/2015. sz. törvény végrehajtásáról szóló rendeletet jóváhagyó királyi rendelet hatálybalépése

A királyi rendelet hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A számlák könyvvizsgálatáról szóló, 2015. július 20-i 22/2015. sz. törvény végrehajtásáról szóló rendeletet jóváhagyó királyi rendelet hatálybalépése. E reform célja, hogy a könyvvizsgálati tevékenység megfelelő minőségének elérése érdekében nagyobb jogbiztonságot nyújtson az ellenőrzési tevékenység jogi keretéhez. A könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek és az e rendelet által érintett valamennyi téma ezért nagyobb garanciát és biztonságot élvez a könyvvizsgálatról szóló törvényben foglalt rendelkezések értelmezése és alkalmazása során, ami egyúttal az ellenőrzések jobb végrehajtását és a jogszabályokban foglalt kötelezettségek teljesítését eredményezi.

437

C11.R3

M

A pénzügyi rendszerre vonatkozó kétéves éghajlatváltozási kockázati jelentés közzététele és a Fenntartható Pénzügyi Tanács létrehozása

A jelentés és a Tanács cselekvési tervének közzététele

NEGYEDÉV

2023

A hatóságok zöld könyvet tesznek közzé a fenntartható finanszírozás előmozdítása érdekében. Ezen túlmenően a következő két intézkedést kell végrehajtani: i. az éghajlatváltozásról és az energetikai átállásról szóló, május 20-i 7/2021. sz. törvény 33. cikkével összhangban a makroprudenciális hatóság Pénzügyi Stabilitási Tanácsának (AMCESFI) honlapján közzéteszi a pénzügyi rendszert érintő éghajlatváltozási kockázatokról szóló kétéves jelentés első kiadását; valamint ii. a fenntartható finanszírozással foglalkozó tanács létrehozása és működésének megkezdése (beleértve a közigazgatás, a pénzügyi felügyeletek és a magánszektor képviselőit) mint a köz- és magánszféra közötti együttműködés előmozdításának fóruma a fenntartható finanszírozás területén. A Tanács az első ülésén jóváhagy egy cselekvési tervet, amely tartalmazza az ütemtervet és a megvalósítandó célokat.

436

C11.R3

M

Az ügyfélszolgálatról szóló törvény és a Pénzügyi Ügyfélvédelmi Hatóság létrehozásáról szóló törvény hatálybalépése

A törvény(ek) hatálybalépését feltüntető rendelkezés

NEGYEDÉV

2024

I. az ügyfélszolgáltatásokról szóló törvény és b) a pénzügyi ügyfélvédelmi hatóságot létrehozó törvény hatálybalépése. Az ügyfélszolgálatról szóló új törvény meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek garantálják a fogyasztók számára az aláírt szerződésekkel kapcsolatos jogaik gyakorlását, és minőségi előírásokat, valamint a fent említett intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére vonatkozó ellenőrzési vagy könyvvizsgálati követelményeket állapít meg.

155

C11.R4

M

A Nemzeti Értékelő Hivatal létrehozásáról szóló miniszteri rendelet hatálybalépése

A miniszteri rendelet hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A Közbeszerzési Szabályozási és Felügyeleti Hivatalon (OIReScon) belül a Nemzeti Értékelő Hivatal (Oficina Nacional de Evaluación) létrehozásáról szóló miniszteri rendelet hatálybalépése. A közbeszerzésről szóló 9/2017. sz. törvény 333. cikkével összhangban ez a hivatal értékeli a koncessziós szerződések pénzügyi fenntarthatóságát a közbeszerzésről szóló 9/2017. sz. törvény 14. és 15. cikkében meghatározottak szerint. A miniszteri rendelet felruházza a Hivatalt a feladatai ellátásához szükséges kapacitással és eszközökkel.

156

C11.R4

M

Nemzeti közbeszerzési stratégia

A nemzeti közbeszerzési stratégia elfogadása a közbeszerzés szabályozásával és felügyeletével foglalkozó független hivatal által

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A 9/2017. sz. törvény 334. cikkében meghatározott követelményekkel összhangban a nemzeti közbeszerzési stratégia célja a közbeszerzés hatékonyságának és fenntarthatóságának javítása. A stratégia a következő elemeket tartalmazza: i. a stratégiai közbeszerzés előmozdítása; ii. professzionalizálás; iii. a kkv-k közbeszerzéshez való hozzáférésének megkönnyítése; iv. a rendelkezésre álló adatok javítása; v. a közbeszerzés hatékonyságának előmozdítása; VI. A közbeszerzés teljes körű digitális átalakítása; vii. a jogbiztonság fokozása; VIII. a közbeszerzés felügyeletének és ellenőrzésének javítása, beleértve a korrupció megelőzését az azonosított kockázatok térképe alapján.

157

C11.R5

M

A helyreállítási, átalakítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásáról szóló 36/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet hatálybalépése

A királyi rendelet hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A közigazgatás korszerűsítésére, valamint a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtására irányuló sürgős intézkedések jóváhagyásáról szóló, december 30-i 36/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet hatálybalépése, amely eszközöket – többek között jogi eszközöket – biztosít a spanyol közigazgatás számára ahhoz, hogy időben és az uniós joggal, többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelettel összhangban végrehajtsák a helyreállítási és rezilienciaépítési tervet. A királyi törvényerejű rendelet olyan szabályozási reformokat vezet be, amelyek felgyorsítják a projektek végrehajtását és nagyobb hatékonyságot tesznek lehetővé a közkiadások terén, mindenkor fenntartva az uniós szabályozási keret által előírt garanciákat és ellenőrzéseket.

158

C11.R5

M

Új szervek létrehozása a központi kormányzaton belül a terv végrehajtásának, ellenőrzésének és ellenőrzésének nyomon követésére.

Közzététel a HL-ben

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az európai alapok főtitkárának (Secretaría General de Fondos Europeos) létrehozása, valamint új részlegek létrehozása a Költségvetési Informatikai Hivatalban (Oficina de Informática Presupuestaria) és az államigazgatás (Intervención General de la Administración del Estado) általános ellenőrének nemzeti számvevőszékén (Oficina Nacional de Auditoría) annak érdekében, hogy a terv irányítása és ellenőrzése terén szerzett tapasztalatok révén és az 1182/2020. sz. királyi rendelet rendelkezéseivel összhangban előmozdítsák a hosszú távú, teljesítményalapú tervezési és ellenőrzési igazgatási kultúrát.

159

C11.R5

M

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követése és a kiadások számviteli végrehajtása érdekében megosztandó információk eljárásainak és formátumának meghatározásáról szóló rendelet

A végzés hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követése és a kiadások számviteli végrehajtása céljából megosztandó információk eljárásait és formátumát meghatározó rendelet hatálybalépése

160

C11.I1

M

A nemzeti közbeszerzési platformok összekapcsolása

A közbeszerzési platformról nyilvánosan hozzáférhető és automatikusan generált adatállományokat kell rendelkezésre bocsátani, lehetővé téve mind a nyílt, mind az összesített adatmezők lekérdezését.

 

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

További összekapcsolás (adatcsere) az összes meglévő közbeszerzési platform (központi és regionális kormányzat) között: legalább 142 nyílt hozzáférésű adatmező és 52 összesített adatmező a központi kormányzati platformon.
Alaphelyzet: A központi kormányzati platform nyílt adatmezőinek száma 2021 januárjában: 119 
A központi kormányzati platform összesített adatmezőinek száma 2021 januárjában: 42

Az összesített és nyílt adatmezők kizárólag azokként határozhatók meg, amelyek esetében 2021 januárjában (alapforgatókönyv) és 2025 januárjában (célérték) adatcserére került sor.

161

C11.I1

T

A központi közigazgatás digitális átalakítását támogató projektek odaítélése

 

Millió EUR

0

960

NEGYEDÉV

2023

Legalább 960 000 000 EUR odaítélésének közzététele a Hivatalos Lapban vagy a közbeszerzési platformon a következő területeket lefedő projektek esetében:
– Digitális átalakulás a proaktivitás, a mobilitás és a felhasználói élmény tekintetében;
Digitális átalakulás az automatizálás és az adatközpontú közigazgatás tekintetében;
– Digitális átalakulás a fizikai, logikai infrastruktúrák és szoftverek tekintetében;
– Digitális átalakulás a kiberbiztonság szempontjából.

162

C11.I1

M

A központi közigazgatás digitális átalakítását támogató projektek lezárása

Az illetékes hatóság által aláírt tanúsítványok, amelyek igazolják, hogy a projektek megvalósultak és működőképesek

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

A #161. célnak megfelelően odaítélt projektek lezárása

163

C11.I2

M

Az egészségügyi információs rendszerek továbbfejlesztése

Hivatalos értesítés a munka befejezéséről

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A központi igazgatás továbbfejleszti a következő alapvető alkalmazások és egészségügyi információs rendszerek funkcióit: 1. „Historia Clínica Digital del Sistema Nacional de Salud” (HCDSNS); 2.’receta Electrónica’ (RESNS); és 3) „Registro de Profesionales Sanitarios (REPS)”.

164

C11.I2

T

Elektronikusan lefolytatandó bírósági eljárás

 

Szám

0

2 839

NEGYEDÉV

2022

Legalább további 2839 igazságügyi szervnek rendelkeznie kell a szükséges infrastruktúrával, amely lehetővé teszi az eljárások legalább 30%-ának elektronikus úton történő lefolytatását. Ez azt jelenti, hogy a különböző igazságszolgáltatási szervekben teljes jogbiztonság mellett telematikai bírósági eljárásokat kell lefolytatni. E cél elérése érdekében valamennyi résztvevőnek képesnek kell lennie arra, hogy videokonferencia útján hozzáférjen a tárgyalótermekhez. Lehetővé teszi továbbá olyan teljesen virtuális tárgyalótermek létrehozását, amelyekhez valamennyi résztvevő videokonferencia útján hozzáférhet. Azonnali platformot kell létrehozni a nem személyes kapcsolatok és adatkezelés új modelljeinek létrehozására. Ez javítja a polgárok távoli hozzáférését a közigazgatás által nyújtott szolgáltatásokhoz.

165

C11.I2

T

A központi közigazgatás digitalizációt ösztönző projektjeit támogató projektek odaítélése

 

Millió EUR

0

1 205

NEGYEDÉV

2023

A következő területekre kiterjedő projektek odaítélése a Hivatalos Lapban vagy a közbeszerzési platformon:
– Digitális átalakulás az egészségügyi ágazatban;
Az igazságszolgáltatás digitális átalakítása;
– Digitális átalakulás a foglalkoztatás szempontjából;
Digitális átalakulás a befogadás, a szociális biztonság és a migráció tekintetében;
– Konzuli digitalizálási terv;
– Digitális átalakulás az államigazgatás egyéb területein.

166

C11.I2

M

A központi közigazgatás digitalizációt ösztönző projektjeit támogató projektek lezárása (a #163. mérföldkő, az #164. cél és a #341. mérföldkő hatálya alá tartozó projektek kivételével)

Az illetékes hatóság által aláírt tanúsítványok, amelyek igazolják, hogy a projektek megvalósultak és működőképesek

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

A #165. céllal összhangban odaítélt projektek lezárása (az #163., #164. és #341. mérföldkő hatálya alá tartozó projektek kivételével)

167

C11.I3

M

A regionális és helyi szervezetek digitalizálása

A Területpolitikai és Közszolgálati Minisztérium aláírt igazolással igazolja a cél elérését

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

Az autonóm közösségek és a helyi önkormányzatok a 2025. évi digitális stratégia, a közigazgatások digitalizációs terve és a közszféra számára tervezett további korszerűsítési intézkedések következő stratégiai irányvonalain belül hajtottak végre projekteket: a polgárokra összpontosító igazgatás; i. intelligens műveletek; adatkormány; digitális infrastruktúrák és v. kiberbiztonság. Konkrétabban: a) Minden autonóm közösség legalább egy projektet végrehajtott a fent említett öt stratégiai vonal egyikén; b) a regionális közigazgatási szervek (Comunidades Autónomas) CAE-jelentésében elemzett digitális eljárások 60%-a lehetővé teszi azok mobil használatát (jelenleg: 48%).

168

C11.I3

T

A regionális és helyi közigazgatások, valamint a Területpolitikai és Közigazgatási Minisztérium digitális átalakulását támogató projektek odaítélése

 

Millió EUR

1 000

NEGYEDÉV

2025

A következő területekre kiterjedő projektek odaítélése a Hivatalos Lapban vagy a közbeszerzési platformon:
– Digitális átalakulás a proaktivitás, a mobilitás és a felhasználói élmény tekintetében;
Digitális átalakulás az automatizálás és az adatközpontú közigazgatás tekintetében;
– Digitális átalakulás a fizikai, logikai infrastruktúrák és szoftverek tekintetében;
– Digitális átalakulás a kiberbiztonság szempontjából.

169

C11.I3

M

A regionális és helyi közigazgatások, valamint a Területpolitikai és Közigazgatási Minisztérium digitális átalakulását támogató valamennyi projekt lezárása

Az illetékes hatóság által aláírt tanúsítványok, amelyek igazolják, hogy a projektek megvalósultak és működőképesek

 

 

 

NEGYEDÉV

2026

A #168. céllal összhangban a következő területeket lefedő valamennyi projekt befejezése (az #167. mérföldkő által lefedett területek kivételével):
Digitális átalakulás a proaktivitás, a mobilitás és a felhasználói élmény szempontjából 
Digitális átalakulás az automatizálás és az adatközpontú közigazgatás szempontjából 
– Digitális átalakulás a fizikai, logikai infrastruktúrák és szoftverek tekintetében.
– Digitális átalakulás a kiberbiztonság szempontjából.

438

C11.I3

T

A személyes digitális gondozási terv végrehajtása

 

Szám

0

17

NEGYEDÉV

2026

A személyes digitális gondozási terv keretében legalább 17 kísérleti projekt befejezése, amelyek előmozdítják a 2025-ös spanyol digitális menetrend célkitűzését, a polgárok szükségleteinek személyre szabott gondozásának előmozdítása érdekében. A projekteknek a digitalizáció révén a következő területek legalább egyikére ki kell terjedniük:

Adatrögzítés: a betegek adatainak rögzítésére, tárolására és értelmezésére szolgáló informatikai megoldások tesztelése

Személyre szabott digitális ellátás: a személyre szabott digitális gondozáshoz szükséges eszközök és/vagy közművek tesztelése

Olyan eszközök és/vagy közművek információgyűjtési tesztelése, amelyek a kapott betegadatok alapján segítik a szakembereket a betegek diagnosztizálásában vagy nyomon követésében.

A pilóták befejezését követően előzetes értékelést kell közzétenni, amelyben értékelik a pilóták hatékonyságát és az egészségügyi szolgáltatások javítására gyakorolt hatásukat, beleértve a hiányosságok vagy gyengeségek feltárására vonatkozó konkrét ajánlásokat is.

170

C11.I4

T

A közigazgatásban használt járművek felújítása

 

Szám

0

5 500

NEGYEDÉV

2024

Legalább 5500 nulla vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (BEV, REEV, PHEV, FCEV), amelyek a közigazgatásban használt fosszilis tüzelőanyagokon alapuló járműveket helyettesítenek.

171

C11.I4

T

Középületek energetikai felújítása (140 000 m 2)

 

Szám (m2)

0

140 000

NEGYEDÉV

2024

Legalább 140 000 m2 középületen végrehajtott energetikai felújítás, amely átlagosan legalább 30%-kal csökkenti a primerenergia-keresletet.

172

C11.I4

T

Középületek energetikai felújítása (1 050 000 m 2)

 

Szám (m2)

140 000

1 050 000

NEGYEDÉV

2026

Legalább 1 050 000 m2 középületben végrehajtott energetikai felújítás, amely átlagosan legalább 30%-kal csökkenti a primerenergia-keresletet. (alapérték: 2024. december 31.)

439

C11.I4

T

Fotovoltaikus napenergia-rendszerek vagy egyéb megújuló energiaforrások alkalmazása a központi kormányzat létesítményeiben

Millió EUR

0

80

NEGYEDÉV

2026

A központi kormányzat létesítményeiben fotovoltaikus napenergia-rendszerek vagy egyéb megújuló energiák megvalósítására irányuló projektek lezárása legalább 80 000 000 EUR értékben.

173

C11.I5

M

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz integrált információs rendszere

Ellenőrzési jelentés

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Olyan rendszer bevezetése, amely lehetővé teszi a) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv, valamint a mérföldkövek és célok elérésének végrehajtására és nyomon követésére vonatkozó információk feltöltését; b) a vezetői nyilatkozatok és az ellenőrzési összefoglaló, valamint a kifizetési kérelmek elkészítése, valamint c) a kedvezményezettekre, vállalkozókra, alvállalkozókra és tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatok gyűjtése és tárolása a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikkével összhangban. A használt rendszerről külön ellenőrzési jelentést kell készíteni. Amennyiben a jelentés hiányosságokat tár fel, az ellenőrzési jelentésnek korrekciós intézkedéseket kell javasolnia.

174

C11.I5

T

Új kommunikációs eszközök és tevékenységek

 

Szám

0

4

NEGYEDÉV

2022

Legalább 2 közösségi vezetőt vettek fel a közösségi médiában való jelenlét növelése érdekében, növelve a terv potenciális résztvevőinek és kedvezményezettjeinek számát, hogy megismerjék a terv által kínált lehetőségeket; és 2 weboldal működik, amelyek hozzájárulnak az erőforrások lehető legnagyobb mértékű felhasználásához.

175

C11.I5

T

Kiképzett közigazgatási személyzet

 

Szám

0

3 150

NEGYEDÉV

2026

Legalább 3150 közigazgatási alkalmazott részesült képzésben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával, kontrolljával és ellenőrzésével kapcsolatos területeken. 

K.3. A hiteltámogatással kapcsolatos reformok és beruházások ismertetése

Beruházás (C11.I6) – Kiberbiztonság, reziliencia és biztonsági eszközök

Ez az intézkedés két fő beruházást foglal magában: a „kiberbiztonsági program” célja a közigazgatás kiberbiztonsági képességeinek megerősítése a kiberfenyegetések megelőzése, védelme, felderítése és az azokra való reagálás terén; valamint ii. a „Reziliencia- és biztonsági alap” a spanyol területen a biztonsági, védelmi, repüléstechnikai és űrágazati termelőberuházások és termelési kapacitás növelése érdekében.

Kiberbiztonsági Program

Az intézkedés ezen eleme a kiberbiztonsági program keretében megvalósuló projektek végrehajtásából áll, amelyek hozzájárulnak a következőkhöz: i. a kiberfenyegetésekre való reagáláshoz szükséges kapacitások kiépítése; a stratégiai eszközök biztonságának és ellenálló képességének biztosítása; a kiberbűnözés kivizsgálásához és büntetőeljárás alá vonásához szükséges kapacitások megerősítése; a kiberbiztonság fokozása a polgárok és a vállalkozások számára; v. a kiberbiztonsági ágazat fellendítése; és vi. kiberbiztonsági kultúra kialakítása.

A kiberbiztonsági program végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Biztonsági és Rezilienciaépítési Alap

Az intézkedés ezen eleme egy eszközbe, a Biztonsági és Rezilienciaépítési Alapba történő közberuházásokból áll, amelyek célja a magánberuházások ösztönzése és a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása Spanyolország biztonsági, védelmi, repüléstechnikai és űrágazatában, valamint a tőkepiacok fejlesztése ezeken a területeken. A hitelezési eszköz hiteleket, sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetéseket biztosít közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül a magánszektornak, valamint a hasonló tevékenységeket folytató közszektorbeli szervezeteknek. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházásai alapján az eszköz célja kezdetben legalább 1 000 000 000 EUR összegű finanszírozás biztosítása.

Az eszközt végrehajtó partnerként a Sociedad Estatal de Participaciones Industriales Desarrollo Empresarial (SEPIDES) kezeli. A beruházási keret a következő két terméksort foglalja magában:

·Közvetlen vezeték: Az eszköz közvetlenül olyan vállalkozásokba ruház be, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy a megcélzott ágazatokban új projekteket hajtanak végre, beleértve a folyamatban lévő fejlesztési programok keretében megvalósuló új projekteket is. A Keretnek képesnek kell lennie arra, hogy hitel-, sajáttőke- és kvázisajáttőke-eszközökkel ruházzon be. Az Alap tőkebefektetései nem eredményezhetik azt, hogy a köztulajdonban lévő saját tőke aránya a végső kedvezményezettben meghaladja a teljes saját tőke 49%-át.

·Közvetett vonal: Az eszköz olyan meglévő alapokba fektet be, amelyek az eszköz által megcélzott ágazatokban fektetnek be. A hitelezési eszköz maximális részvétele nem haladhatja meg az alapok vagy egyéb befektetési eszközök 49%-át. Az alapok tőkebefektetései nem eredményezhetik azt, hogy egy alap vagy befektetési eszköz állami tulajdonú tőkéjének részesedése meghaladja a teljes saját tőke 49%-át.

Az eszközbe történő beruházás végrehajtása érdekében Spanyolországnak jóvá kell hagynia az eszköz létrehozásáról és irányításáról szóló rendeletet és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat, amelyeknek a következő tartalmat kell tartalmazniuk:

1)Az eszköz döntéshozatali folyamatának leírása: A beruházási keret kezdeti beruházási döntését beruházási bizottságnak vagy más, ezzel egyenértékű irányító testületnek kell meghoznia, és a spanyol kormánytól független tagok szavazatainak többségével kell jóváhagynia. Az eszköz végleges beruházási döntése a beruházási bizottság vagy azzal egyenértékű irányító testület által javasolt beruházási döntés (módosítás nélküli) jóváhagyására, vagy a döntéssel kapcsolatos vétójog gyakorlására korlátozódik. Közvetített befektetések esetében a végső befektetési döntést a közvetítők hozzák meg. A közvetítő által javasolt befektetési döntéssel szembeni vétójog nemzetbiztonsági okokból gyakorolható.

2)A kapcsolódó beruházási politika fő követelményei, amelyek a következőket foglalják magukban:

a)A pénzügyi termékek és a támogatható végső kedvezményezettek leírása az intézkedés leírásával összhangban. Stratégiai beruházások, azaz az Európai Védelmi Alap éves munkaprogramjában meghatározott védelmi technológiákba és termékekbe történő beruházások; űrberuházások atomórákba, stratégiai hordozórakétákba; valamint űrtermékek; valamint a kizárólag kiberbiztonsági eszközök és megoldások fejlesztésére és alkalmazására összpontosító beruházások, beleértve azokat az eseteket is, amikor ezek a digitális hálózatok és adatinfrastruktúra kiépítésének vagy korszerűsítésének részét képezik; a végső kedvezményezettek nem állhatnak harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt, és ügyvezetésük az Unióban van, kivéve a 10 000 000 EUR alatti beruházásokat. Ha a végső kedvezményezett részt vesz az 5G konnektivitás területére irányuló stratégiai beruházásban, az 5G kiberbiztonsági eszköztár szerinti intézkedések és kockázatcsökkentési tervek a beszállítóira is 26 alkalmazandók. E beszállítók közé tartoznak a távközlési berendezések gyártóinak értékesítési partnerei és az egyéb harmadik fél beszállítók, így például a felhőalapú infrastruktúrák szolgáltatói, a bérelt szolgáltatást nyújtók (managed service providers), a rendszerintegrátorok, a biztonsággal és karbantartással foglalkozó vállalkozók és az átviteli berendezések gyártói. Amennyiben a végső kedvezményezett részt vesz a védelem területére irányuló stratégiai beruházásban, ez a korlátozás a beszállítóira és alvállalkozóira is vonatkozik. A harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet általi ellenőrzés hiányára vonatkozó, a fenti három bekezdésben meghatározott korlátozások nem alkalmazandók egy adott finanszírozási és beruházási műveletre, amennyiben a végső kedvezményezett bizonyítani tudja, hogy olyan jogi személy, amelyre vonatkozóan a letelepedése szerinti tagállam az Európai Védelmi Alapról (EDF) szóló rendelet vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott, a támogatható szervezetekre vonatkozó elvekkel összhangban garanciát hagyott jóvá, 27 vagy a Bizottság az űrrendelet vonatkozó rendelkezéseiben a támogatható szervezetekre vonatkozóan meghatározott elvekkel összhangban mentességet adott 28 . A végrehajtó partnernek értesítenie kell a kormányt a korlátozásoktól való bármely eltérésről.

b)Az a követelmény, hogy minden támogatott beruházás gazdaságilag életképes legyen.

c)A fennálló hitelek refinanszírozásának tilalma.

d)A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés követelménye a DNSH technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározottak szerint, különösen:

I)Kölcsönök, projektkötvények vagy azokkal egyenértékű eszközök esetében: a beruházási politika kizárja a támogathatóságból a következő tevékenységeket és eszközöket: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is, ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében 29 végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek 30 el 31 , iii. a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 32 és eszközök.

II)Saját tőke, kvázi-sajáttőke, vállalati kötvények vagy ezekkel egyenértékű eszközök esetében: a befektetési politikának elő kell írnia a vállalkozások számára, hogy a 2013/34/EU irányelv 19a. cikke (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában foglalt fogalommeghatározással összhangban zöld átállási terveket fogadjanak el, 33 amennyiben az előző pénzügyi évből származó közvetlen bevételük több mint 50%-a a tevékenységek és eszközök alábbi listájából származik: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is, ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében 34 végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek 35 el 36 , iii. a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 37 és eszközök.

III)A beruházási politikának továbbá meg kell felelnie az eszköz végső kedvezményezettjeire vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

e)Az a követelmény, hogy az eszköz végső kedvezményezettjei nem részesülhetnek támogatásban más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére.

3)A rendelet és az eszközt létrehozó kapcsolódó dokumentumok hatálya alá tartozó összeg, a végrehajtó partner díjstruktúrája, valamint az a követelmény, hogy az eszköz beruházási politikájának megfelelően vissza kell fektetni a visszaáramlásokat, kivéve, ha azokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiteltörlesztésének teljesítésére használják fel.

4)Nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmények, beleértve a következőket:

a)A végrehajtó partnernek a mozgósított beruházásról való jelentéstételre szolgáló nyomonkövetési rendszerének leírása.

b)A végrehajtó partner azon eljárásainak leírása, amelyek biztosítják a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját.

c)Az egyes műveletek támogathatóságának a végrehajtási megállapodásban meghatározott követelményekkel összhangban történő, az egyes műveletek finanszírozására való kötelezettségvállalást megelőző ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség.

d)Kockázatalapú utólagos ellenőrzések elvégzésére vonatkozó kötelezettség a SEPIDES ellenőrzési tervével összhangban. Ezek az ellenőrzések azt vizsgálják, hogy i. a kontrollrendszerek hatékonyak-e, beleértve a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség feltárását; a DNSH-elvnek, az állami támogatási szabályoknak, valamint az éghajlatváltozással és a digitális célokkal kapcsolatos követelményeknek való megfelelés; és iii. teljesül-e az a követelmény, hogy a közvetítőnek ellenőriznie kell, hogy a végső kedvezményezett benyújtotta-e a felelős nyilatkozatot annak ellenőrzése érdekében, hogy ugyanazt a költséget fedezi-e egy másik uniós eszköz. Az ellenőrzések során azt is ellenőrizni kell, hogy az ügyletek jogszerűek-e, valamint hogy teljesülnek-e a Békekeretet és a finanszírozási megállapodásokat létrehozó rendelet és kapcsolódó dokumentumok feltételei.

5)A pénzügyi közvetítők kiválasztására vonatkozó követelmények: A SEPIDES nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon választja ki a pénzügyi közvetítőket. A pénzügyi közvetítők esetében az összeférhetetlenség hiányának ellenőrzését informatikai rendszeren, például a Minerva-n keresztül, valamennyi érintett pénzügyi szereplő esetében előzetesen el kell végezni.

6)Finanszírozási megállapodások aláírására vonatkozó kötelezettség: A SEPIDES finanszírozási megállapodásokat ír alá a pénzügyi közvetítőkkel az eszközt létrehozó kapcsolódó dokumentumok részeként benyújtandó kulcsfontosságú követelményekkel összhangban. A finanszírozási megállapodás fő követelményeinek magukban kell foglalniuk mindazokat a követelményeket, amelyek alapján az eszköz működik, beleértve a következőket:

a)A pénzügyi közvetítő azon kötelezettsége, hogy döntéseit értelemszerűen a fent meghatározott döntéshozatali és beruházási politikai követelményeknek megfelelően hozza meg, beleértve a DNSH-elv tiszteletben tartásával kapcsolatos követelményeket is.

b)A pénzügyi közvetítő által létrehozandó nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkeret leírása, amelyre értelemszerűen a fent meghatározott valamennyi nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmény vonatkozik.

Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

K.4.  A hiteltámogatás nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

Táblázat alább. Az összes mutató esetében az alapforgatókönyv időpontja 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. Az L17-re vonatkozó táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

L89

C11.I6

T

Projektek odaítélése a közigazgatás kiberbiztonsági képességeinek megerősítésére a kiberfenyegetések megelőzése, védelme, felderítése és az azokra való reagálás terén (kiberbiztonsági program)

Közzététel a Hivatalos Lapban vagy a közbeszerzési platformon

Millió EUR

0

1 041

NEGYEDÉV

2025

A kiberfenyegetések megelőzése, védelme, észlelése és az azokra való reagálás terén a közigazgatás kiberbiztonsági képességeinek megerősítését célzó projektek legalább 1 041 525 000 EUR összegű odaítélésének közzététele a Hivatalos Lapban vagy a közbeszerzési platformon. E projekteknek hozzá kell járulniuk a következő célkitűzések közül egy vagy több megvalósításához: i. a kiberfenyegetésekre való reagáláshoz szükséges kapacitások kiépítése; a stratégiai eszközök biztonságának és ellenálló képességének biztosítása; a kiberbűnözés kivizsgálásához és büntetőeljárás alá vonásához szükséges kapacitások megerősítése; a kiberbiztonság fokozása a polgárok és a vállalkozások számára; v. a kiberbiztonsági ágazat fellendítése; és vi. kiberbiztonsági kultúra kialakítása.

L17

C11.I6

T

A kiberfenyegetések megelőzése, védelme, észlelése és az azokra való reagálás területén a közigazgatás kiberbiztonsági képességeinek megerősítését célzó projektek lezárása (kiberbiztonsági program)

Millió EUR

0

1 041

NEGYEDÉV

2026

A kiberfenyegetések megelőzése, védelme, észlelése és az azokra való reagálás terén a közigazgatás kiberbiztonsági képességeinek megerősítésére irányuló projektek lezárása legalább 1 041 525 000 EUR értékben. E projekteknek hozzá kell járulniuk a következő célkitűzések közül egy vagy több megvalósításához: i. a kiberfenyegetésekre való reagáláshoz szükséges kapacitások kiépítése; a stratégiai eszközök biztonságának és ellenálló képességének biztosítása; a kiberbűnözés kivizsgálásához és büntetőeljárás alá vonásához szükséges kapacitások megerősítése; a kiberbiztonság fokozása a polgárok és a vállalkozások számára; v. a kiberbiztonsági ágazat fellendítése; és vi. kiberbiztonsági kultúra kialakítása.

L18

C11.I6

M

Rendelet a Biztonsági és Rezilienciaépítési Alap létrehozásáról 

A rendelet hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV 

2024

Az eszközt létrehozó rendelet és a kapcsolódó dokumentumok hatálybalépése.

L19

C11.I6

T

Biztonsági és Rezilienciaépítési Alap: A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi finanszírozási megállapodások (I)

35%

NEGYEDÉV

2025

Az eszköznek és a SEPIDES által kiválasztott közvetítőknek jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötniük a végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) az RRF-beruházások legalább 35%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve az irányítási díjakat). A finanszírozás legalább 10%-ának tőkealapokkal aláírt finanszírozási megállapodásoknak, legalább 40%-ának pedig a végső kedvezményezettekkel az összes többi befektetési termékre (beleértve a végrehajtó partner közvetlen tőkebefektetéseit) vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodásoknak kell megfelelnie.

L20

C11.I6

T

Biztonsági és Rezilienciaépítési Alap: A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi finanszírozási megállapodások (II)

100%

NEGYEDÉV

2026

Az eszköznek és a SEPIDES által kiválasztott közvetítőknek jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötniük a végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) az RRF-beruházás 100%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve az irányítási díjakat). A finanszírozás legalább 10%-ának tőkealapokkal aláírt finanszírozási megállapodásoknak, legalább 40%-ának pedig a végső kedvezményezettekkel az összes többi befektetési termékre (beleértve a végrehajtó partner közvetlen tőkebefektetéseit) vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodásoknak kell megfelelnie.

L21

C11.I6

M

Biztonsági és Rezilienciaépítési Alap: A minisztérium befejezte a beruházást

Átutalási igazolás

NEGYEDÉV

2026

Spanyolország 1 000 000 000 EUR-t csoportosít át az eszközbe.

L. 12. KOMPONENS: Iparpolitika

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv 12. komponensének célja, hogy a digitális és zöld átállás gyorsabb megvalósítása révén fellendítse a spanyol ipari szolgáltatási ökoszisztéma korszerűsítését és termelékenységét.

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense hozzájárul az innovációba és az energiahatékonyságba történő beruházások előmozdításáról szóló 2019. évi 3. országspecifikus ajánlás végrehajtásához. Összhangban van továbbá a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlással is (a köz- és magánberuházások előmozdítása és a zöld átállás előmozdítása révén). A komponensnek hozzá kell járulnia a vállalkozások és az oktatás közötti, a munkaerőpiac szempontjából releváns készségek biztosítása érdekében folytatott együttműködés előmozdításáról szóló 2019. évi 2. országspecifikus ajánlás, valamint az egészségügyi rendszer rezilienciájának megerősítéséről szóló, 2020. évi 1. országspecifikus ajánlás teljesítéséhez is. A komponens hozzájárul az újrafeldolgozási arányoknak az uniós célok elérése érdekében történő növeléséről és a körforgásos gazdaság előmozdításáról szóló 2022. évi 3. országspecifikus ajánlás kezeléséhez is azáltal, hogy fokozza az összes kormányzati szint közötti koordinációt, és további beruházásokat hajt végre a hulladék elkülönített gyűjtésére és az újrafeldolgozásra vonatkozó kötelezettségek teljesítése érdekében. A komponens hozzájárul a 2023. évi 3. országspecifikus ajánlás teljesítéséhez is, amely a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére, a megújuló energia elterjedésének és az elektromos közlekedés elterjedésének felgyorsítására irányul.

A komponensben foglalt intézkedések egyik célkitűzése, hogy megkönnyítse a spanyol cégek részvételét egy tervezett közös európai érdeket szolgáló fontos projektben (IPCEI).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

L.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C12.R1) – Az ipar fellendítésére irányuló spanyol stratégia 2030

Az ipar 2030-ig történő fellendítésére irányuló spanyol stratégia célja, hogy kiigazítsa a szabályozási keretet annak érdekében, hogy segítse az ipart a szervizesítés, a digitalizáció, a környezeti fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság kihívásainak kezelésében. A stratégia magában foglalja különösen az iparról szóló törvény 1992-es reformját. Az intézkedés célja az iparpolitika különböző kormányzati szintjei közötti koordinációs mechanizmusok javítása, valamint az ipar minőségének és biztonságának javítása egy megerősített piacfelügyeleti rendszer révén, összhangban a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelettel[ 38 ]. Végezetül felül kell vizsgálni az iparpolitikai jogsértések fogalommeghatározását, és naprakésszé kell tenni az alkalmazható szankciók szintjét.

Az intézkedés végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C12.R2) – Hulladékpolitika és a körforgásos gazdaság fellendítése

Az intézkedés célja olyan termelési és fogyasztási modellek előmozdítása, amelyek a termékeket, anyagokat és természeti erőforrásokat a lehető leghosszabb ideig a gazdaságban tartják. A cél a hulladékképződés minimálisra csökkentése és az elkerülhetetlen hulladék teljes körű hasznosításának biztosítása. Ez a reform magában foglalja a körforgásos gazdaságra vonatkozó spanyol stratégia 2020. júniusi jóváhagyását, összhangban a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervekkel.

Az intézkedésnek tartalmaznia kell továbbá egy, a körforgásos gazdaságról szóló intézkedéscsomagot a hulladékszállítás és -ártalmatlanítás szabályozása, valamint az elhasználódott gumiabroncsok kezelése érdekében, valamint az elhasználódott járművekre vonatkozó intézkedéseket. E célból jóváhagyták a 2020. június 2-i 553/2020. sz. királyi rendeletet, a 2020. július 7-i 646/2020. sz. és a 2020. augusztus 4-i 731/2020. sz. királyi rendeletet, valamint az április 13-i 27/2021. sz., január 19-i és 265/2021. sz. királyi rendeletet. Emellett a reform magában foglalja, hogy a Miniszterek Tanácsa 2022-ben jóváhagyja a csomagolásra és a csomagolási hulladékra vonatkozó szabályozási intézkedéseket.

Emellett az intézkedésnek magában kell foglalnia a hulladékokról és a szennyezett talajról szóló új törvény 2022. december 31-ig történő hatálybalépését is. A törvény a következőket tartalmazza:

a)A hulladékokról szóló keretirányelv és az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv végrehajtása, valamint a spanyol szabályozás kiigazítása az elmúlt tíz év tapasztalatainak fényében;

b)A hulladékkal kapcsolatos uniós célkitűzések bevezetése, valamint az uniós rendeletekből eredő, elkülönített gyűjtésre vonatkozó kötelezettségek bevezetése, előre jelezve azok végrehajtását a biohulladékban az 5000 főnél több lakosú településeken. Az intézkedésnek továbbá olyan elkülönített gyűjtési kötelezettségeket kell bevezetnie, amelyek túlmutatnak az uniós jogban megállapított követelményeken;

c)A kiterjesztett gyártói felelősségről szóló rendelet felülvizsgálata, új szabályozási keret létrehozása (amelyet az uniós és további rendeletek írnak elő); és

d)A hulladékra (többek között a hulladéklerakásra, az égetésre és az együttégetésre, valamint az egyszer használatos műanyagtárolókra) kivetett állami adók bevezetése.

Végezetül e reformnak elő kell mozdítania a hulladékgazdálkodás különböző szervezeti és kompetenciaszintjei közötti koordinációt a jogszabályok végrehajtásának javítása és végső soron a hulladékkeletkezés csökkentése és az olyan hulladékgazdálkodás javítása érdekében, amelynek keletkezése nem kerülhető el, az újrahasználatra való előkészítés és az újrafeldolgozás célkitűzéseinek elérése érdekében.

E célból ez a reform a következőket foglalja magában:

a)A hulladékkoordinációs bizottságon belül munkacsoport létrehozása a hulladékokkal kapcsolatos jogszabályok végrehajtásának nyomon követésére, valamint a harmonizált nemzeti hulladékgazdálkodási jogszabályoknak való megfelelést megkönnyítő konkrét intézkedések elfogadása. Az elfogadott intézkedéseket közzéteszik a minisztérium honlapján.

b)A körforgásos gazdaságra vonatkozó szabályozási aktusok második csomagjának elfogadása, amely a következő szempontokat hajtja végre:

I.Rendelet az egyes termelők és hulladékkezelők számára előírt pénzügyi biztosítékokról annak érdekében, hogy e garanciák kiszámítása valamennyi régióban ugyanazon kritériumok alapján történjen

II.Rendelet a szűrővel ellátott dohánytermékekről és a dohánytermékekkel való együttes használat céljából forgalomba hozott szűrőkről. A rendelet különösen:

I.A megelőzési programok előkészítésére vonatkozó kötelezettség előírása azon termelők számára, akik bizonyos mennyiségű terméket hoznak forgalomba a nemzeti piacon;

II.A nyilvános gyűjtési rendszerek részét képező konténerekre, valamint a dohánytermékekből származó hulladék szűrőkkel és szűrőkkel történő elkülönített gyűjtését lehetővé tevő speciális infrastruktúra kialakítására vonatkozó kötelezettség megállapítása;

III.Magában foglalja a megelőzésre és az elkülönített gyűjtésre vonatkozó célkitűzések megállapításának lehetőségét az elért eredményeknek megfelelően;

IV.Létrehozza a szűrőkkel és szűrőkkel ellátott dohánytermékek gyártóinak nyilvántartását;

III.Az ipari hulladékolajokról szóló rendelet annak érdekében, hogy a szabályozási keret összhangba kerüljön a hulladékokról szóló új törvény rendelkezéseivel, amely rendelkezést tartalmaz az ipari hulladékolajokra vonatkozóan;

IV.Az elhasználódott gumiabroncsokról szóló rendelet, a jelenlegi szabvány 2020-ban elvégzett részleges és időben történő felülvizsgálatát követően; és

V.Miniszteri rendelet a hulladéklerakást megelőző településihulladék-kezelés minimumkövetelményeiről.

Ezek a rendeletek biztosítják a régiókon belüli összehangolt irányítást, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer végrehajtását.

Emellett a reform magában foglalja a körforgásos gazdaságra vonatkozó második cselekvési terv elfogadását, amelyet a körforgásos gazdaságra vonatkozó spanyol stratégia részeként a 2024–2026-os időszakban kell végrehajtani. A második cselekvési terv foglalkozik az első terv végrehajtása során azonosított kérdésekkel, valamint azokkal az ágazatokkal, ahol a kezdeményezéseket állami szinten kell összpontosítani.

Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C12.I1) – A stratégiai termelési ágazatok digitalizálására szolgáló ágazati adatterek

Ezen intézkedés célja biztonságos és nagy adatterek létrehozása a stratégiai ipari ágazatokban, például az agrár-élelmiszeripari ágazatban, a fenntartható mobilitásban, az egészségügyben és a kereskedelmi ágazatban. Az innovációt, a hatékonyságot és a méretgazdaságosságot közös összetevők (építőelemek) fejlesztésével, valamint a közös infrastruktúrák és adatok (felhőplatformok, szuper-számítástechnikai és tárolóhálózatok, nagy adathalmazok elemzése és mesterséges intelligencia) megosztásával kell előmozdítani.

Meg kell erősíteni az irányítási struktúrákat az adatterek fejlesztése terén a köz- és magánszféra közötti együttműködés kialakítása érdekében. Emellett meg kell határozni az interoperabilitást biztosító mechanizmusokat, és megfelelő szabályokat és mechanizmusokat kell kidolgozni a vállalatok közötti adatmegosztás előmozdítására. A beruházást az Európai Bizottság „Európai adatstratégia” című közleményével 39 és az abban előirányzott intézkedésekkel, különösen a küszöbön álló adatmegosztási és irányítási rendelettel, 40 valamint az EU számításifelhő-szövetségével összhangban kell végrehajtani. A szinergiák biztosítják a Digitális Európa programmal való kiegészítő jelleget 41 . A beruházást össze kell hangolni a fő referenciákkal és szabványokkal is, például a Nemzetközi Adatterek Szövetsége (IDS) által támogatottakkal és szabványokkal.

2023. december 31-ig legalább négy nagy értékű ágazati és interoperábilis adatteret kell támogatni az agrár-élelmiszeripari ágazatban, a fenntartható mobilitási ágazatban, az egészségügyi ágazatban és a kereskedelmi ágazatban.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C12.I2) – A versenyképesség és az ipari fenntarthatóság fellendítését célzó program

Ezen intézkedés célja, hogy előmozdítsa a Spanyolország ipari átalakulása szempontjából kulcsfontosságú stratégiai ágazatok, például a gépjárműipar és az elektromos járművek, az agrár-élelmiszeripari, az egészségügyi, a repüléstechnikai és a haditengerészeti ágazatok, a megújuló energiákhoz kapcsolódó ipari ágazatok, valamint a processzorok és félvezető-technológiák tervezésére és gyártására vonatkozó képességek átalakítását. E fellépés keretében legalább három nagy stratégiai projektet (ún. „PERTE”) kell támogatni, amelyek az érintett ágazat teljes értékláncát lefedik, beleértve a kkv-k támogatását is.

Ez az intézkedés kisebb léptékű projekteket is finanszíroz, például az ipari szimulációt, a fejlett anyagokat, a virtuális valóságot, valamint az együttműködésen alapuló és kognitív robotikát. Az intézkedésnek tovább kell támogatnia a fenntartható ipari infrastruktúrákat, például az ipari parkokat vagy a logisztikai területeket. Az intézkedés ezen elemének részeként a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv legalább 78 olyan innovatív projektet finanszíroz, amelyek az energiahatékonyság, a fenntarthatóság és a digitális átalakulás tekintetében jelentős ipari átalakulással járnak.

Miután a Miniszterek Tanácsa jóváhagyta a PERTE-t, az illetékes minisztérium versenyfelhívást tesz közzé a jóváhagyott PERTE keretében kidolgozandó konkrét javaslatok fogadása céljából. Az olyan támogatási intézkedések végrehajtására, amelyek az EUMSZ 107. cikkével összhangban állami támogatásnak minősülhetnek, és amelyek előzetes bejelentését írhatják elő a Bizottságnak, nem kerülhet sor mindaddig, amíg Spanyolország nem kapta meg az állami támogatás Bizottság általi jóváhagyását.

A Miniszterek Tanácsának a PERTE-t jóváhagyó határozata részletes kiválasztási kritériumokat tartalmaz a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés biztosítása érdekében. Annakbiztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 42 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 43 ; iii. a kibocsátáskereskedelmi rendszer közvetett költségeinek ellentételezése; iv. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 44 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 45 ; és v. olyan tevékenységek, amelyek során a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás emellett előírja, hogy csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek választhatók ki.

Úgy kell tekinteni, hogy az e beruházás keretében végrehajtott következő K+F+I tevékenységek megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvre vonatkozó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01): Az e beruházás keretében a vállalatok környezeti fenntarthatóságának jelentős növelésére (például a dekarbonizációra, a szennyezés csökkentésére és a körforgásos gazdaságra) irányuló K+F+I tevékenységek, amennyiben e beruházás keretében a K+F+I tevékenységek középpontjában olyan alternatívák kifejlesztése vagy kiigazítása áll, amelyek a lehető legkisebb környezeti hatással járnak az ágazatban.

A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet [] VI. mellékletével összhangban legalább 455 000 000 EUR 100%-os éghajlat-együtthatóval és legalább 1 500 000 000 EUR 40%-os éghajlat-együtthatóval járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez. 46 Alternatív megoldásként, amennyiben az alternatív megközelítés megvalósíthatóságának okaira vonatkozó magyarázat kellően indokolt, a kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletével összhangban legalább 2 531 500 000 EUR átlagosan legalább 40%-os éghajlat-együtthatóval járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C12.I3) – A hulladékokkal kapcsolatos jogszabályok végrehajtását és a körforgásos gazdaság előmozdítását támogató terv

Ezen intézkedés célja, hogy elősegítse a körforgásos gazdaság előmozdítását Spanyolországban a nemzeti hulladékszabályozási keret végrehajtására és a hulladékkal kapcsolatos uniós célkitűzések elérésére irányuló projektek finanszírozásával, valamint a körforgásos gazdaságra való átállás megkönnyítése érdekében a magánszektorban megvalósuló innovatív körforgásos gazdasági projektek finanszírozásával.

Az intézkedés támogatja a meglévő elkülönített hulladékgyűjtő rendszerek korszerűsítését, valamint a gyűjtőhelyekbe történő beruházásokat az újrafeldolgozás fokozása, új hulladékkezelő létesítmények építése és a meglévő mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítmények erőforrás-hatékonyságának növelése érdekében, azok élettartamának vagy kapacitásának növelése nélkül (üzemi szinten ellenőrizendő). Az intézkedés célkitűzésének ki kell terjednie a területen alkalmazott digitális megoldásokra és a körforgásos gazdaság vállalati szintű előmozdítására is. A javasolt célkitűzés az, hogy a tervezett projektek közül legalább 30 lezárult. Az intézkedésnek legalább évi 1500000 tonna mennyiségű, elkülönítetten gyűjtött települési hulladék kezelésére szolgáló új kapacitás kiépítését kell eredményeznie.  

Az intézkedés magában foglalja a hulladékokra vonatkozó jogszabályokat végrehajtó projektekre szánt pénzeszközöknek az autonóm közösségek közötti, 2024 végéig történő elosztását is, amelyről ágazati konferencián vagy a támogatásokról szóló 38/2003. sz. általános törvénnyel összhangban közvetlen támogatás útján kell megállapodni és jóváhagyni.

Annakbiztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 47 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 48 ; és ii. olyan tevékenységek, amelyek során a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A hulladékgyűjtő járművek, a hulladékfeldolgozó gépek és a kiegészítő berendezések esetében az ágazatban a legalacsonyabb környezeti hatással járó elérhető legjobb technológiát kell alkalmazni. A feladatmeghatározás emellett előírja, hogy csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek választhatók ki.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C12.I4) – A félvezető-értéklánc iparának megerősítése

A beruházás célja, hogy vissza nem térítendő támogatások révén támogatást nyújtson a félvezető-értéklánchoz kapcsolódó projektekhez a nemzeti mikroelektronikai ökoszisztéma megerősítése és a spanyol vállalatok mikroelektronikára és kommunikációs technológiákra vonatkozó közös európai érdeket szolgáló fontos projektben (IPCEI ME-TC) való részvétele hatásának kiterjesztése érdekében. Ez a támogatás növeli a félvezetőipar tervezési és gyártási kapacitását Spanyolországban.

Ezen intézkedés végrehajtása kétféle eszköz révén történik:

1.Az első a spanyol vállalkozásoknak az Európai Bizottság által jóváhagyott közös európai érdeket szolgáló fontos projektekben való részvételének támogatásához szükséges finanszírozás.

2.A második, a nemzeti felhívásnak a félvezető-ipari értékláncban részt vevő vállalkozások által kidolgozott egyéb projektek finanszírozására kell összpontosítania.

A beruházást 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C12.I5) – A körforgásos gazdaságot támogató támogatási program

Ez az intézkedés egy támogatási rendszerbe történő állami beruházásból áll, amelynek célja a magánberuházások ösztönzése és a körforgásos gazdaság vállalati szintű előmozdításának támogatása a spanyol gazdaság három kulcsfontosságú ágazatában: a textil- és divatiparban, a műanyagiparban és a megújuló energiával kapcsolatos berendezések ágazatában. A program úgy működik, hogy vissza nem térítendő támogatások vagy tőkebefektetések – többek között kockázati tőke- és tőkealapok – odaítélése révén pénzügyi ösztönzőket nyújt a magánszektornak. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházása alapján a program célja kezdetben legalább 300 millió EUR összegű finanszírozás biztosítása.

A programot az Instituto de Diversificación y Ahorro de la Energía (IDAE) és a Fundación Biodiversidad mint végrehajtó partnerek irányítják. A programba történő befektetés végrehajtása érdekében a kormány egy vagy több jogi eszközt fogad el (sajáttőke-befektetések esetében ez az eszköz az IDAE által jóváhagyandó befektetési politika lenne), létrehozva a programot, amely a következő elemeket tartalmazza:

1.A program döntéshozatali folyamatának leírása. A pályázatok értékelését és a program keretében hozott végleges odaítélési döntésekbe vagy beruházási döntésekbe bevonandó kedvezményezettek kiválasztását egy értékelő testületnek kell meghoznia, és a spanyol kormánytól független tagok többségi szavazatával kell jóváhagynia, ami azt jelenti, hogy vagy a végrehajtó partnerek által alkalmazott személyzetnek és/vagy más független szakértőknek kell lenniük. A program végleges befektetési döntése a befektetési bizottság vagy az azzal egyenértékű irányító testület által javasolt befektetési döntéssel kapcsolatos (módosítás nélküli) jóváhagyásra vagy vétójog gyakorlására korlátozódik. Abban az esetben, ha valamelyik pályázó részt vesz az IDAE-ben, és a felhívás költségvetése nem elegendő valamennyi beérkezett pályázat fedezésére, az értékelési folyamatot az IDAE „Plan de Mitigación de Potenciales Confictos de Interés en Sociedades Participadas” című dokumentumának megfelelően külső ellenőrzésnek kell alávetni.

2.A támogatható tevékenységek listája, amely a következő:

a.Textíliák, divat és műanyagok (legalább 200 000 000 EUR a Fundación Biodiversidad kezelésében): infrastruktúrába, technológiákba és K+F+I-be történő beruházások az anyagok csökkentésének, újrahasználatának és újrafeldolgozásának és/vagy újraértékelésének megkönnyítése érdekében.

b.Megújulóenergia-berendezések (legalább 100 000 000 EUR az IDAE kezelésében): a környezettudatos tervezésbe, az infrastruktúrába, a technológiákba, a K+F+I-be és/vagy a létesítmények és rendszerek fejlesztésébe történő beruházások az anyagok csökkentését, újrafelhasználását és újrafeldolgozását és/vagy újravalorálását elősegítő módon.

3.A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés követelménye a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében, a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározottak szerint. A jogi eszköz(ök)ből különösen a következő tevékenységek nem tartoznak bele: hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 49 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 50 . A hulladékfeldolgozó gépek és kiegészítő berendezések esetében az ágazatban a legalacsonyabb környezeti hatással járó elérhető legjobb technológiákat kell alkalmazni. A vállalatoknak nyújtott általános támogatás esetében (ideértve a saját tőkét és a kockázati tőkét is) a jogi eszköz(ök) kizárja(k) azokat a vállalatokat, amelyek jelentős hangsúlyt 51 fektetnek a következő ágazatokra: i. fosszilis tüzelőanyagokon alapuló energiatermelés és kapcsolódó tevékenységek 52 ; i. energiaigényes és/vagy magas szén-dioxid-kibocsátású iparágak 53 ; (iii) production, rental, or sale of polluting vehicles 54 ; iv. hulladékgyűjtés, hulladékkezelés és -ártalmatlanítás 55 , v. nukleáris üzemanyag feldolgozása, atomenergia előállítása. A jogi eszköz(ök)nek továbbá elő kell írniuk, hogy a támogatási rendszerek végső kedvezményezettjei megfeleljenek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

4.Az a követelmény, hogy a támogatási rendszerek végső kedvezményezettjei nem kaphatnak támogatást más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére.

5.A program hatálya alá tartozó összeg, valamint az a követelmény, hogy a támogatási program fel nem használt bevételeit a fent felsorolt tevékenységekbe kell visszaforgatni, 2026 után is.

6.Az éghajlat-politikai beruházásokra vonatkozó jelentéstételi követelmények a támogatási programok esetében 56 .

7.A tőkebefektetések – beleértve a kockázati tőkét is – esetében a befektetési politikának az alapok lehetséges odaítélésével kapcsolatos kulcsfontosságú követelményei a következőket foglalják magukban:

a.A pénzügyi termék(ek) sorainak és a támogatható végső kedvezményezetteknek a leírása

b.Az a követelmény, hogy minden támogatott beruházás gazdaságilag életképes legyen.

8.A tőkebefektetések esetében, beleértve a kockázati tőkét is, a következő nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmények, beleértve:

a.Az IDAE nyomonkövetési rendszerének leírása a mozgósított beruházásról való jelentéstétel céljából.

b.Az IDAE azon eljárásainak leírása, amelyek biztosítják a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját.

c.Az egyes műveletek támogathatóságának a végrehajtási megállapodásban meghatározott követelményekkel összhangban történő, az egyes műveletek finanszírozására való kötelezettségvállalást megelőző ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség.

d.A kockázatalapú utólagos ellenőrzéseknek az IDAE ellenőrzési tervével összhangban történő elvégzésére vonatkozó kötelezettség. Ezek az ellenőrzések azt vizsgálják, hogy i. a kontrollrendszerek hatékonyak-e, beleértve a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség feltárását; a DNSH-elvnek, az állami támogatási szabályoknak és az éghajlat-politikai célok követelményeinek való megfelelés; és iii. teljesüljön az a követelmény, hogy az IDEA-nak ellenőriznie kell, hogy a végső kedvezményezett felelősségteljes nyilatkozatot nyújt-e be annak ellenőrzése érdekében, hogy ugyanazt a költséget fedezi-e egy másik uniós eszköz. Az ellenőrzéseknek azt is ellenőrizniük kell, hogy az ügyletek jogszerűek-e, és hogy a rendszert létrehozó alkalmazandó jogi eszköz(ök) vagy beruházási politika feltételei teljesülnek-e.

A beruházás végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C12.I6) – Az elektromos autók értékláncában megvalósuló stratégiai projekteket támogató támogatási program (támogatások)

Ez az intézkedés az elektromos autók értékláncába történő magánberuházásokat vissza nem térítendő támogatások révén ösztönző támogatási programba történő állami beruházásból áll. A programnak elő kell mozdítania a stratégiai ágazatok, például a gépjárműipar és az elektromos járművek átalakítását azáltal, hogy a Miniszterek Tanácsa által jóváhagyott stratégiai projektekkel vagy PERTE-kkel összefüggésben vissza nem térítendő támogatásokat ítél oda a magánszektornak. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházása alapján a támogatási program célja kezdetben legalább 250 000 000 EUR összegű finanszírozás biztosítása.

A rendszert végrehajtó partnerként a SEPIDES kezeli. A vonatkozó jogi aktus a SEPIDES-t közvállalkozássá alakítja át e beruházás végrehajtása érdekében (ez mérföldkő Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési terve 31. komponensének 6. beruházásában).

A programba történő befektetés megvalósítása érdekében a kormány egy vagy több, a rendszert létrehozó jogi eszközt fogad el, amelyek a következő elemeket tartalmazzák:

1.A programra vonatkozó döntéshozatali eljárás leírása: A pályázatok értékelését és a program keretében a végleges odaítélési döntésekbe vagy a beruházási döntésekbe bevonandó kedvezményezettek kiválasztását értékelő bizottság vagy más, azzal egyenértékű irányító testület hozza meg, és a spanyol kormánytól független tagok szavazattöbbségével hagyja jóvá, ami azt jelenti, hogy vagy a SEPIDES által alkalmazott személyzetnek és/vagy más független szakértőknek kell lenniük. A program végleges befektetési döntése az értékelő bizottság vagy az azzal egyenértékű irányító testület által javasolt befektetési döntéssel kapcsolatos (módosítás nélküli) jóváhagyásra vagy vétójog gyakorlására korlátozódik.

2.Az ágazat zöld és digitális átalakulását célzó, támogatásra jogosult tevékenységek listája, amelynek összege legalább 250 000 000 EUR. Az intézkedésnek olyan innovatív projekteket kell támogatnia, amelyek az ágazat energiahatékonysága, fenntarthatósága és digitális átalakulása szempontjából jelentős ipari átalakulást vonnak maguk után.

3.A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés követelménye a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében, a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározottak szerint. A jogi eszköz(ök)ből különösen a következő tevékenységek nem tartoznak bele: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 57 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 58 ; és iii. a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 59 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 60 . A jogi eszköz(ök)nek továbbá elő kell írniuk, hogy a támogatási rendszerek végső kedvezményezettjei megfeleljenek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak. Úgy kell tekinteni, hogy az e beruházás keretében végrehajtott következő K+F+I tevékenységek megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvre vonatkozó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01): Az e beruházás keretében a vállalatok környezeti fenntarthatóságának jelentős növelésére (például a dekarbonizációra, a szennyezés csökkentésére és a körforgásos gazdaságra) irányuló K+F+I tevékenységek, amennyiben e beruházás keretében a K+F+I tevékenységek középpontjában olyan alternatívák kifejlesztése vagy kiigazítása áll, amelyek a lehető legkisebb környezeti hatással járnak az ágazatban.

4.A SEPIDES által végrehajtott éghajlat-politikai beruházásokra vonatkozó követelmények: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből legalább 100 000 000 EUR összegű beruházásnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletével összhangban hozzá kell járulnia az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez. 61  

5.Az a követelmény, hogy a támogatási rendszer végső kedvezményezettjei nem kaphatnak támogatást más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére.

6.A program hatálya alá tartozó összeg, valamint az a követelmény, hogy a támogatási program fel nem használt bevételeit a fent felsorolt tevékenységekbe kell visszaforgatni, 2026 után is.

A beruházás végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

L.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az összes mutató esetében az alapforgatókönyv időpontja 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

   

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

176

C12.R1

M

Az ipari törvény hatálybalépése

A jogszabály hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés a jogszabályban

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A törvény célja az iparpolitika különböző kormányzati szintjei közötti koordinációs mechanizmusok javítása, valamint az ipari minőség és biztonság javítása egy megerősített piacfelügyeleti rendszer révén, összhangban a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelettel. Végezetül felül kell vizsgálni az e területen elkövetett jogsértések fogalommeghatározását, és naprakésszé kell tenni az alkalmazható szankciók szintjét.

177

C12.R2

M

A körforgásos gazdaságra vonatkozó spanyol stratégia

A Miniszterek Tanácsa általi jóváhagyás

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

A körforgásos gazdaságra vonatkozó spanyol stratégia jóváhagyása. Megteremti az alapot egy olyan új termelési és fogyasztási modell előmozdításához, amelyben a termékek, anyagok és erőforrások értékét a lehető leghosszabb ideig megőrzik, a lehető legkisebbre csökkentik a hulladék keletkezését, és az el nem kerülhető hulladékot teljes mértékben kiaknázzák.

178

C12.R2

M

A körforgásos gazdaságra vonatkozó szakpolitikai csomag részét képező jogi aktusok hatálybalépése

A királyi rendeleteknek a jogszabályok hatálybalépésére utaló rendelkezései

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A körforgásos gazdaságra vonatkozó szakpolitikai csomag a következőket tartalmazza:
Az elhasználódott gumiabroncsok kezeléséről szóló 1619/2005. sz. királyi rendelet módosításáról szóló, augusztus 4-i 731/2020. sz. királyi rendelet.
A hulladéklerakókban történő hulladékártalmatlanítás szabályozásáról szóló, július 7-i 646/2020. sz. királyi rendelet.
Az állam területén belüli hulladékszállítás szabályozásáról szóló, június 2-i 553/2020. sz. királyi rendelet.
A 27/2021. sz., a január 19-i és az április 13-i 265/2021. sz. királyi rendelet.
2022 folyamán a Miniszterek Tanácsa hamarosan jóváhagyja a csomagolásra és a csomagolási hulladékra vonatkozó szabályozási intézkedéseket.

179

C12.R2

M

A hulladékokról és a szennyezett talajról szóló törvény hatálybalépése

A jogszabály hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés a jogszabályban

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A törvény a következőket tartalmazza:
i. a hulladékokról szóló keretirányelv és az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv végrehajtása, valamint a spanyol szabályozás naprakésszé tétele az elmúlt tíz év tapasztalatainak fényében;  
ii. a hulladékkal kapcsolatos uniós célkitűzések, valamint az uniós rendeletekből eredő, elkülönített gyűjtésre vonatkozó kötelezettségek bevezetése, előre jelezve azok végrehajtását a biohulladékban az 5000 főnél több lakosú településeken. Az intézkedésnek továbbá olyan elkülönített gyűjtési kötelezettségeket kell bevezetnie, amelyek túlmutatnak az uniós jogban megállapított követelményeken;
iii. a kiterjesztett gyártói felelősség szabályozásának felülvizsgálata olyan új szabályok létrehozásával, amelyek túlmutatnak az uniós jog által előírtakon;
iv. A hulladék (beleértve a hulladéklerakókat, az égetést és az együttégetést, valamint az egyszer használatos műanyag konténereket) állami adóztatásának bevezetése.

180

C12.I1

T

Nagy értékű ágazati és interoperábilis adatterek

–

Szám

0

4

NEGYEDÉV

2026

A stratégiai ágazatokban létrehozott, nagy értékű ágazati és interoperábilis adatterek. Legalább négy az agrár-élelmiszeripari ágazatban, a fenntartható mobilitási ágazatban, az egészségügyi ágazatban és a kereskedelmi ágazatban, összhangban a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén. Az e célra igénybe vett költségvetés végrehajtásának legalább 400 000 000 EUR-nak kell lennie.

181

C12.I2

M

Terv a gépjárműipar értékláncának fellendítésére a fenntartható és összekapcsolt mobilitás érdekében

A Miniszterek Tanácsa általi jóváhagyás

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

A Miniszterek Tanácsa jóváhagyta a gépjárműipar értékláncának fellendítésére irányuló tervet a fenntartható és összekapcsolt mobilitás érdekében.

182

C12.I2

M

PERTE az elektromos járművek területén

A Miniszterek Tanácsa általi jóváhagyás

 

NEGYEDÉV

2022

Az elektromos járművek stratégiai területén a gazdaság helyreállítására és átalakítására irányuló stratégiai projektnek (PERTE) a Miniszterek Tanácsa általi jóváhagyása, valamint legalább 400 000 000 EUR összegű támogatás elkülönítése. A PERTE jóváhagyó határozatának részletes kiválasztási kritériumokat kell tartalmaznia annak érdekében, hogy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén biztosítsa a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést. A kiválasztási kritériumoknak emellett tükrözniük kell az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések tekintetében alkalmazandó beavatkozási területekre vonatkozó követelményeket, összhangban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. mellékletével.

183

C12.I2

M

PERTE-k a tervben meghatározott stratégiai területeken

A Miniszterek Tanácsa általi jóváhagyás

 

NEGYEDÉV

2022

A Miniszterek Tanácsa legalább két PERTE-t hagy jóvá, és összesen legalább 800 000 000 EUR összegű támogatást különít el más stratégiai területeken, például az agrár-élelmiszeripari, az egészségügyi, a repüléstechnikai és a haditengerészeti ágazatban, valamint a megújuló energiákhoz kapcsolódó ipari ágazatokban, valamint a processzorok és félvezető-technológiák tervezésére és gyártására vonatkozó képességek terén. A PERTE jóváhagyó határozatának részletes kiválasztási kritériumokat kell tartalmaznia annak érdekében, hogy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén biztosítsa a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést. A kiválasztási kritériumoknak emellett tükrözniük kell az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések tekintetében alkalmazandó beavatkozási területekre vonatkozó követelményeket, összhangban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. mellékletével.

184

C12.I2

T

Innovatív projektek az ipar átalakítására az energiahatékonyság, a fenntarthatóság és a digitalizáció tekintetében

–

Szám

0

78

NEGYEDÉV

2022

Az ipari miniszter legalább 1 200 000 000 EUR-t ítél oda legalább 78 innovatív projektnek, beleértve azokat is, amelyek jóváhagyott (legalább 3) PERTE-hez kapcsolódnak, és amelyek az ipar jelentős átalakításával járnak az energiahatékonyság, a fenntarthatóság és a digitális átalakulás tekintetében. A projektek kiválasztása a Hivatalos Lapban közzétett felhívás alapján és a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés kiválasztási kritériumai alapján, kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén. A kiválasztási kritériumoknak emellett tükrözniük kell az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések tekintetében alkalmazandó beavatkozási területekre vonatkozó követelményeket, összhangban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. mellékletével.

185

C12.I2

T

A PERTES költségvetésének végrehajtása és az ipar átalakítását célzó innovatív projektek

–

EUR

0

2 531 500 000

NEGYEDÉV

2024

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén legalább 2 531 500 000 EUR költségvetés-végrehajtást mozgósítottak legalább 210 olyan innovatív projektben, beleértve a jóváhagyott (legalább 3) PERTE-hez kapcsolódó projekteket is, amelyek az iparnak az energiahatékonyság, a fenntarthatóság és a digitális átalakulás tekintetében történő tényleges átalakítását foglalják magukban, összhangban a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01). A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. mellékletével összhangban legalább 455 000 000 EUR 100%-os éghajlat-együtthatóval, és legalább 1 500 000 000 EUR 40%-os éghajlat-együtthatóval járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez. Alternatív megoldásként, ha a kiválasztási kritériumoknak kellően indokoltnak kell lenniük annak magyarázatával, hogy az alternatív megközelítés miért nem valósítható meg, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. mellékletével összhangban legalább 2 531 500 000 EUR átlagosan legalább 40%-os éghajlat-együtthatóval járulnak hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásaiból legalább 3 800 000 000 EUR összegű magánberuházásokat kell mozgósítani, összhangban a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) is egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén. Ez a cél nem tekinthető teljesítettnek abban az esetben, ha a költségvetésben lekötött intézkedések bármelyike az EUMSZ 107. cikkével összhangban állami támogatásnak minősül, amelyet be kell jelenteni a Bizottságnak, és 2024. december 31-ig nem kapta meg a Bizottság jóváhagyását.

186

C12.I2

T

A PERTE-k és az ipar átalakítását célzó innovatív projektek lezárása

–

Szám

0

3

NEGYEDÉV

2026

Legalább 210 innovatív projekt befejezése, beleértve azokat is, amelyek jóváhagyott (legalább három) PERTE-hez kapcsolódnak, és amelyek az ipar tényleges átalakításával járnak az energiahatékonyság, a fenntarthatóság és a digitális átalakulás tekintetében, összhangban a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.

187

C12.I3

T

A hulladékokkal kapcsolatos jogszabályok végrehajtását támogató és a körforgásos gazdaság vállalkozáson belüli előmozdítását célzó projektek lezárása

–

Szám

0

30

NEGYEDÉV

2023

A MITERD által jóváhagyott legalább 30 projekt lezárása a hulladékokkal kapcsolatos jogszabályok végrehajtásának támogatása és a körforgásos gazdaság vállalkozáson belüli előmozdítása érdekében, a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén. E beruházás keretében a mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekhez kapcsolódó intézkedésekre csak meglévő mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepeken kerülhet sor, amennyiben az e beruházás keretében végrehajtott intézkedések célja az erőforrás-hatékonyság növelése vagy a szétválasztott hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az e beruházás keretében végrehajtott ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának üzemi szinten igazolt meghosszabbítását.

188

C12.I3

T

Az elkülönítetten gyűjtött települési hulladék új kezelési kapacitásának kiépítése

–

t/év elkülönített hulladékgyűjtési kapacitás 

0

1 500 000

NEGYEDÉV

2026

Évente legalább 1 500 000 tonna elkülönítetten gyűjtött hulladék kezelésére szolgáló új kapacitás kiépítése. Elkülönített gyűjtés: az a gyűjtés, amelynek során a hulladékáramot típus és jelleg szerint elkülönítve kell tárolni egy adott kezelés megkönnyítése érdekében.

440

C12.R2

M

A Hulladékkoordinációs Bizottság munkacsoportja a hulladékra vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés nyomon követésével

A Hulladékkoordinációs Bizottság jóváhagyása

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

A Hulladékkoordinációs Bizottság jóváhagyja egy külön munkacsoport létrehozását, amelynek feladata a hulladékra vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése, az ilyen megfelelés kritériumainak harmonizálása, valamint az ezt elősegítő intézkedések elfogadása.

441

C12.R2

M

A körforgásos gazdaságra vonatkozó második csomag részét képező jogi aktusok hatálybalépése

A jogi aktusok hatálybalépését megállapító királyi rendeletek rendelkezései

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

A körforgásos gazdaságra vonatkozó második szabályozási csomag a következőket tartalmazza:

-A hulladéktermelőkkel és hulladékkezelőkkel kapcsolatos pénzügyi garanciákról szóló királyi rendelet

-A szűrővel ellátott dohánytermékekből származó hulladék kezeléséről, valamint a dohánytermékekkel való együttes használat céljából forgalomba hozott szűrőkről szóló királyi rendelet

-Az ipari hulladékolajok kezeléséről szóló királyi rendelet

-Az elhasználódott gumiabroncsok kezeléséről szóló királyi rendelet.

-A települési hulladék lerakását megelőző kezelésre vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló miniszteri rendelet

-A körforgásos gazdaságra vonatkozó második cselekvési terv elfogadása

442

C12.I3

T

A hulladékkal kapcsolatos végrehajtási projektek végrehajtásához nyújtott támogatások elosztása.

Millió EUR

0

300

NEGYEDÉV

2023

A környezetvédelmi ágazati konferencia azon megállapodásának jóváhagyása, amely jóváhagyja a támogatások elosztási kritériumait és területi elosztását, vagy a közvetlen támogatások jóváhagyása a támogatásokról szóló 38/2003. sz. általános törvénnyel összhangban, a hulladékokról szóló 2024. évi jogszabályok végrehajtásának támogatására irányuló tervhez kapcsolódóan, a hulladékra vonatkozó nemzeti szabályozási keret végrehajtását és az uniós célkitűzések elérését célzó projektek finanszírozása céljából. A projektek a szelektív hulladékgyűjtési rendszerek megvalósítására és javítására irányuló intézkedésekből, az újrafeldolgozás javítását célzó gyűjtőhelyekbe történő beruházásokból, valamint új, elkülönítetten gyűjtött hulladékkezelő létesítmények építéséből állnak.

443

C12.I3

T

Hulladékgazdálkodási projektek lezárása

Millió EUR

270

NEGYEDÉV

2026

A szelektív hulladékgyűjtési rendszerek megvalósítására és fejlesztésére, az újrafeldolgozás javítását célzó gyűjtőhelyekbe történő beruházásokra, valamint új, elkülönítetten gyűjtött hulladékkezelő létesítmények építésére irányuló, legalább 270 000 000 EUR összegű projektek lezárása.

444

C12.I4

M

PERTE CHIP. A félvezetők értékláncának megerősítése.

Közzététel a Hivatalos Lapban vagy a hivatalos honlapon

Millió EUR

 

200

NEGYEDÉV

2025

200 000 000 EUR jogi kötelezettségvállalás a közös európai érdeket szolgáló fontos projektben (Microelectronics and Connectivity) részt vevő végső kedvezményezettek, valamint a spanyol félvezető-ökoszisztéma kutatási, fejlesztési és innovációs (K+F+I) szakaszához és az első ipari bevezetési szakaszhoz nyújtott támogatásban részesülő végső kedvezményezettek számára, a tömegtermelés és a kereskedelmi tevékenységek kizárásával.

445

C12.I4

T

PERTE CHIP. A félvezetők értékláncának megerősítése (II).

 

Millió EUR

180

NEGYEDÉV

2026

Legalább 180 000 000 EUR-t folyósítottak a közös európai érdeket szolgáló fontos projektben (mikroelektronika és konnektivitás) részt vevő végső kedvezményezetteknek, valamint a spanyol félvezető-ökoszisztéma kutatási, fejlesztési és innovációs (K+F+I) szakaszához és az első ipari bevezetési szakaszhoz nyújtott támogatásban részesülő végső kedvezményezetteknek, a tömegtermelés és a kereskedelmi tevékenységek kizárásával.

448

C12.I5

M

A körforgásos gazdaságot támogató támogatási program: A minisztérium befejezte a beruházást

A kedvezményezett részére történő kifizetésről szóló igazolás

NEGYEDÉV

2024

Spanyolország a program céljára 100 000 000 EUR-t átcsoportosít az IDAE-nek és 200 000 000 EUR-t a Fundación Biodiversidad részére.

446

C12.I5

M

A körforgásos gazdaságot támogató támogatási program: A támogatási rendszer létrehozása

A vonatkozó jogi eszköz(ök) hatálybalépése

NEGYEDÉV 

2024 

A programot létrehozó jogi eszköz(ök) hatálybalépése az intézkedés leírásában meghatározott követelményekkel összhangban.

447

C12.I5

T

A körforgásos gazdaságot támogató támogatási program: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások vagy a végső odaítélésről szóló határozatok közzététele

A jogi finanszírozási megállapodások vagy a közzétett végleges odaítélési határozatok hatálybalépése

 

0% 

100%

NEGYEDÉV

2025

Az IDAE-nak és a Fundación Biodiversidadnak közzé kell tennie az odaítélésről szóló végleges határozatokat, vagy jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötnie a végső kedvezményezettekkel az RRF-beruházások (beleértve a közvetett költségeket is) 100%-ának a programba történő felhasználásához szükséges összegről.

448a.

C12.I6

M

Az elektromosjármű-ágazat támogatási rendszere (támogatások): A minisztérium befejezte a beruházást

Kifizetési igazolás a SEPIDES-nek

NEGYEDÉV

2024

Spanyolország a program céljára 250 000 000 EUR-t utal át a SEPIDES-be.

448b

C12.I6

M

Az elektromosjármű-ágazat támogatási rendszere (támogatások); A támogatási rendszer létrehozása

A vonatkozó jogi eszköz(ök) hatálybalépése

NEGYEDÉV

2024

A támogatási programot létrehozó jogi eszköz(ök) hatálybalépése az intézkedés leírásában meghatározott követelményeknek megfelelően.

448c

C12.I6

T

Az elektromosjármű-ágazat támogatási rendszere (támogatások): A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások vagy a végső odaítélésről szóló határozatok közzététele

A jogi finanszírozási megállapodások vagy a közzétett végleges odaítélési határozatok hatálybalépése

0

100%

NEGYEDÉV

2026

A SEPIDES-nek közzé kell tennie a végleges odaítélési határozatokat, vagy jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötnie a végső kedvezményezettekkel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó beruházások (beleértve a közvetett költségeket is) 100%-ának a rendszerbe történő felhasználásához szükséges összegről. A SEPIDES-nek biztosítania kell, hogy e finanszírozás legalább 40%-a a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával járuljon hozzá az éghajlat-politikai célkitűzésekhez.

   

I.3.  A hiteltámogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Beruházás (C12.I7) – Az elektromos autók és az agrár-élelmiszeripari értéklánc stratégiai projektjeinek támogatási rendszere (hitelek)

Ez az intézkedés az elektromos autók és az agrár-élelmiszeripar értékláncába történő magánberuházások hitelekkel történő ösztönzését célzó támogatási rendszerbe történő állami beruházásból áll. A programnak elő kell mozdítania a stratégiai ágazatok, például a gépjárműipar és az elektromos járművek, valamint az agrár-élelmiszeripari ágazat átalakítását azáltal, hogy kölcsönöket nyújt a magánszektornak a Miniszterek Tanácsa által jóváhagyott stratégiai projektek vagy PERTE-k keretében. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházása alapján a program célja kezdetben legalább 1 200 000 000 EUR összegű finanszírozás biztosítása.

A rendszert végrehajtó partnerként a SEPIDES kezeli. A vonatkozó jogi aktus a SEPIDES-t közvállalkozássá alakítja át e beruházás végrehajtása érdekében (ez mérföldkő Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési terve 31. komponensének 6. beruházásában).

A programba történő befektetés megvalósítása érdekében a kormány egy vagy több, a hitelprogramot létrehozó jogi eszközt fogad el, amelyek a következő elemeket tartalmazzák:

1.A programra vonatkozó döntéshozatali eljárás leírása: A kérelmek értékelését és a program keretében hozott végleges odaítélési döntésekbe vagy befektetési döntésekbe bevonandó kedvezményezettek kiválasztását egy beruházási bizottságnak vagy más, azzal egyenértékű irányító testületnek kell meghoznia, és a spanyol kormánytól független tagok szavazatainak többségével kell jóváhagynia, ami azt jelenti, hogy vagy a SEPIDES által alkalmazott személyzetnek és/vagy más független szakértőknek kell lenniük. A program végleges befektetési döntése a befektetési bizottság vagy az azzal egyenértékű irányító testület által javasolt befektetési döntéssel kapcsolatos (módosítás nélküli) jóváhagyásra vagy vétójog gyakorlására korlátozódik.

2.Az ágazat zöld és digitális átalakulását célzó, támogatásra jogosult tevékenységek listája, amelynek összege legalább 1 200 000 000 EUR. Az intézkedésnek olyan innovatív projekteket kell támogatnia, amelyek az ágazat energiahatékonysága, fenntarthatósága és digitális átalakulása szempontjából jelentős ipari átalakulást vonnak maguk után.

3.A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés követelménye a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében, a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározottak szerint: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is, ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében 62 végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek 63 el 64 , iii. a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 65 és eszközök. A jogi eszköz(ök)nek továbbá elő kell írniuk, hogy a hitelprogramok végső kedvezményezettjei megfeleljenek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak. Úgy kell tekinteni, hogy az e beruházás keretében végrehajtott következő K+F+I tevékenységek megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvre vonatkozó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01): Az e beruházás keretében a vállalatok környezeti fenntarthatóságának jelentős növelésére (például a dekarbonizációra, a szennyezés csökkentésére és a körforgásos gazdaságra) irányuló K+F+I tevékenységek, amennyiben e beruházás keretében a K+F+I tevékenységek középpontjában olyan alternatívák kifejlesztése vagy kiigazítása áll, amelyek a lehető legkisebb környezeti hatással járnak az ágazatban.

4.A SEPIDES által végrehajtott éghajlat-politikai beruházásokra vonatkozó követelmények: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből legalább 480 000 000 EUR összegű beruházásnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletével összhangban hozzá kell járulnia az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez. 66

5.Az a követelmény, hogy a hitelprogram végső kedvezményezettjei nem kaphatnak támogatást más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére.

6.A program által lefedett összeg, valamint az a követelmény, hogy a hitelprogramból származó fel nem használt bevételeket újra be kell fektetni a fent felsorolt tevékenységekbe, 2026 után is.

A beruházás végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

L.4.  A hiteltámogatás nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

L22

C12.I7

M

Támogatási program az elektromos autók és az agrár-élelmiszeripari értéklánc stratégiai projektjeihez (hitelek): A minisztérium befejezte a beruházást

Kifizetési igazolás a SEPIDES-nek

NEGYEDÉV

2024

Spanyolország a program céljára 1 200 000 000 EUR-t utal át a SEPIDES-be.

L23

C12.I7

M

Támogatási program az elektromos autók és az agrár-élelmiszeripari értéklánc stratégiai projektjeihez (hitelek): A program létrehozása

A vonatkozó jogi eszköz(ök) hatálybalépése

NEGYEDÉV

2024

A hitelprogramot létrehozó jogi eszköz(ök) hatálybalépése az intézkedés leírásában meghatározott követelményeknek megfelelően

L24

C12.I7

T

Támogatási program az elektromos autók és az agrár-élelmiszeripari értéklánc stratégiai projektjeihez (hitelek): A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások vagy a végső odaítélésről szóló határozatok közzététele

A jogi finanszírozási megállapodások vagy a közzétett végleges odaítélési határozatok hatálybalépése

0

100%

NEGYEDÉV

2026

A SEPIDES-nek közzé kell tennie a végleges odaítélési határozatokat, vagy jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötnie a végső kedvezményezettekkel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó beruházások (beleértve a közvetett költségeket is) 100%-ának a rendszerbe történő felhasználásához szükséges összegről. A SEPIDES-nek biztosítania kell, hogy e finanszírozás legalább 40%-a a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával járuljon hozzá az éghajlat-politikai célkitűzésekhez.

M. 13. KOMPONENS: Kkv-k támogatása

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) kulcsszerepet játszanak az EU és Spanyolország gazdaságában, különösen ott, ahol a kkv-k nagyobb mértékben járulnak hozzá a nemzeti GDP-hez, és ahol a vállalkozások átlagos mérete kisebb az uniós átlagnál.

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési tervezen komponense azokkal a kihívásokkal foglalkozik, amelyekkel a kis- és középvállalkozások (kkv-k) (köztük az önfoglalkoztatók) szembesülnek a spanyol gazdaság versenyképességének fokozása, valamint a növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása céljából. Ezek a kihívások a következők: a vállalkozás, az üzleti növekedés és az innováció finanszírozáshoz való nehéz hozzáférése; a digitális készségek hiánya és a digitális technológiák bevezetésének hiánya, ami akadályozza a kkv-k termelékenységét és versenyképességét; a vállalkozások kis mérete, ami akadályozza a méretgazdaságosság és a nemzetközivé válás kihasználását; valamint a külső sokkhatásokkal szembeni nagyfokú kiszolgáltatottság és az alacsony méretgazdaságosság, ami akadályozza a beruházásokat és az innovációt.

Ezen alkotóelem célja olyan reformok és beruházások bevezetése, amelyek célja a vállalkozások létrehozásának, növekedésének és szerkezetátalakításának megkönnyítése, az üzleti környezet javítása (különösen a spanyol belső piac működésének megerősítése révén), valamint a termelékenységnövekedés fontos folyamatainak további fellendítése a digitalizáció, az innováció és a nemzetközivé válás révén. Ez az összetevő jelentős mértékben a digitalizációra összpontosít, horizontális megközelítést alkalmazva, amely a kkv-k jelentős százaléka számára biztosítja az alapvető digitalizálási csomagot, valamint vertikális megközelítést alkalmaz a folyamatok digitalizálásának és a technológiai innovációnak bizonyos kkv-knál történő fellendítésére.

Ez a komponens részben foglalkozik a piaci egységről szóló törvény végrehajtása terén elért eredményekről szóló országspecifikus ajánlásokkal (2019. évi 4. országspecifikus ajánlás), valamint a kkv-k és az önfoglalkoztatók likviditásának különösen a késedelmes fizetések elkerülésével történő biztosítását célzó intézkedések hatékony végrehajtásának biztosításával kapcsolatos országspecifikus ajánlásokkal (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás). Foglalkozik továbbá a beruházások digitális átállásra való összpontosításáról (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás) és a digitális tanuláshoz való hozzáférés javításáról szóló országspecifikus ajánlásokkal (2020. évi 2. országspecifikus ajánlás). Emellett előmozdítja a zöld átállásba történő beruházásokat is (a 2023. évi és a 2022. évi 1. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

M.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C13.R1) – Az üzleti szabályozás és az éghajlat javítása

A reform célja, hogy javítsa a gazdasági tevékenység keretét azáltal, hogy több intézkedés elfogadása révén jobb szabályozást és üzleti környezetet biztosít, amely megkönnyíti a vállalkozások létrehozását és növekedését, valamint szükség esetén szerkezetátalakításukat.

A reform a következőkből áll:

a)A vállalkozások alapításáról és növekedéséről szóló törvény elfogadása. E jogszabály célja:

I.A vállalkozásalapítási eljárások egyszerűsítése. Ezt a vállalkozás létrehozásához szükséges minimális tőkekövetelmény csökkentésével, valamint a közösségi finanszírozási platformok és más közfinanszírozási eszközök megerősítésével kell elérni;

II.Az előrehozott fizetési kultúra előmozdítását célzó jogi intézkedések. Ez a törvény javítja a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelv végrehajtásának hatékonyságát. A törvény várhatóan csökkenti a kereskedelmi ügyletek átlagos fizetési határidejét. Ez segítene kezelni azokat a likviditási kihívásokat, amelyekkel a hitelező kkv-k szembesülnek, és amelyeket nem fizetnek ki kellő időben, és amelyek pozitív továbbgyűrűző hatást gyakorolnak tevékenységeikre és növekedésükre. A korai fizetési kultúra előmozdítása érdekében végrehajtandó intézkedések közé tartoznak például a fizetési határidők nyilvánosságra hozatalára és átláthatóságára vonatkozó iránymutatások, a bevált üzleti gyakorlatok és a jobb végrehajtást szolgáló mechanizmusok, például a peren kívüli vitarendezési rendszer;

III.Módosítsa a piaci egységről szóló törvény egyes rendelkezéseit annak érdekében, hogy egyértelműbbé tegye azokat a területeket, ahol a kétértelműségek végrehajtási problémákhoz vezettek. A piaci egységről szóló törvény célja, hogy az egész területen felszámolja a gazdasági tevékenységekhez való hozzáférés, azok folytatása és a letelepedés szabadsága szükségtelen, aránytalan vagy hátrányosan megkülönböztető akadályait. E reform célja továbbá a piaci egységről szóló törvényben előírt mechanizmusok hatékonyságának és átláthatóságának fokozása azon gazdasági szereplők védelme érdekében, amelyek tevékenységét a közigazgatás által előírt akadályok befolyásolják. Emellett a reformnak meg kell erősítenie az együttműködést annak érdekében, hogy az egész országban előmozdítsa a jobb szabályozást;

b)Új ágazati konferenciát kell létrehozni a szabályozás javítására és az üzleti klímára vonatkozóan. Célja, hogy megkönnyítse a megfelelő szabályozás elveinek valamennyi közigazgatási szerv általi helyes alkalmazását, és biztosítsa a különböző közigazgatási szervek optimális koordinációját, beleértve a helyreállítást kísérő intézkedéseket is. Az ágazati konferencia nyomon követi a munkát más ágazati konferenciák keretében is, amelyek lehetővé teszik a jobb szabályozás fokozott koordinációját, nyomon követését és előmozdítását, horizontális és ágazati fókuszban egyaránt;

c)A fizetésképtelenségi törvény reformja a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a fizetésképtelenségi eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, valamint az (EU) 2017/1132 irányelv (a szerkezetátalakításról és a fizetésképtelenségről szóló irányelv) módosításáról szóló (EU) 2019/1023 irányelv átültetése érdekében. A reform magában foglalja egy hatékonyabb második esélyt biztosító eljárás létrehozását természetes személyek számára, amely lehetővé teszi a fizetésképtelen fél eszközeinek előzetes felszámolása nélküli adósságrendezést. Emellett a fizetésképtelenségről szóló (EU) 2019/1023 irányelvben előírt szerkezetátalakítási terveket a fizetésképtelenséget megelőző új eszközként kell bevezetni, amely javítja a fizetésképtelenséget megelőző, jelenleg alkalmazandó eszközök hatékonyságát a fizetésképtelenség és az azt követő csőd megelőzése érdekében. A folyamat időtartamának és költségeinek csökkentése érdekében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára külön eljárást kell bevezetni, amelyet teljes mértékben elektronikus úton kell feldolgozni.

d)Ez a reform három jogalkotási szöveg – különösen az ügyvédek és a perbeli képviselők szakmai gyakorlatával kapcsolatos 34/2006. sz. törvény – módosításáról szóló törvény elfogadását is magában foglalja. Az új rendszernek egységes hozzáférést kell biztosítania az ügyvédi és a perbeli képviselői szakmához, mivel ugyanaz a képesítés mindkét szakma gyakorlását lehetővé teszi. A multidiszciplináris szakmai társaságok számára lehetővé kell tenni, hogy közös jogi védelmi és képviseleti szolgáltatásokat nyújtsanak a bíróságon. A perbeli képviselők szolgáltatásaira vonatkozó díjszabási rendszert szintén módosítani kell: maximális díjakat kell megállapítani, de nem minimális díjakat annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatások igénybevevői versenyképes áron hozzáférhessenek a kínált szolgáltatásokhoz. E reformmal Spanyolország biztosítja, hogy az e területre vonatkozó jogszabályok összhangban legyenek a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15., 16. és 25. cikkével, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. és 56. cikkével. E reformot illetően a Miniszterek Tanácsa 2020 szeptemberében jóváhagyta a fent említett jogalkotási javaslatok tervezetét.

e)A versenyjog (a verseny védelméről szóló 15/2007. sz. törvény) módosítása, az eljárások egyszerűsítése és az ország antitröszt-szabályozási keretének megerősítése a nemzetközi bevált gyakorlatokkal összhangban a hatékony verseny biztosítása érdekében. A módosításnak elő kell írnia a versenyjog 1. cikke (együttható magatartás), 2. cikke (erőfölénnyel való visszaélés) és 3. cikke (a szabad verseny tisztességtelen cselekmények általi torzítása) szerinti antitröszt ügyekben vitarendezési eljárás bevezetését a jogsértések elfogadásának ösztönzése és a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében. A módosításnak (1) kiegészítő jogi rendelkezéseket kell bevezetnie az (EU) 2022/1925 rendeletbe (digitális piacokról szóló jogszabály) annak érdekében, hogy a spanyol illetékes hatóság felhatalmazást kapjon a nemzeti kereten belüli vizsgálatok lefolytatására, (2) észszerűsítenie kell az eljárások rendezésére rendelkezésre álló időszakot, valamint (3) elő kell írnia a szankciórendszer javítását, többek között a természetes személyekre (azaz a vezetőkre) vonatkozó szankciók növelésével.

Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C13.R2) – Stratégia Spanyolország vállalkozói nemzete

Az intézkedés célja a spanyol vállalkozási stratégia előmozdítása. A reform magában foglalja az induló vállalkozásokról szóló törvény elfogadását, a rendkívül innovatív induló vállalkozások létrehozásához és növekedéséhez szükséges kedvező keret létrehozását, egy NEXT-TECH köz-magán alap létrehozását a forradalmi technológiák induló vállalkozásainak bővítése érdekében, valamint a munkavállalókra vonatkozó migrációs rendszer felülvizsgálatát a tehetségek vonzása és a szakemberhiány kezelése érdekében.

Az induló vállalkozásokról szóló törvény 2022 végéig történő elfogadása: az induló vállalkozások fogalmának jogi meghatározása; adózási ösztönzők azonosítása létrehozásuk elősegítése és tehetségek vonzása érdekében; a külföldi befektetők és vállalkozók vonzását elősegítő intézkedések meghatározása; valamint olyan mechanizmusok elfogadása, amelyek megkönnyítik a jogszabály végrehajtását és annak a digitális vállalkozói ökoszisztémával kapcsolatos intézkedésekkel való kapcsolatát.

A reform magában foglalja a Spanyolországban tartózkodó külföldiek jogairól és szabadságairól, valamint társadalmi integrációjukról szóló, január 11-i 4/2000. sz. sarkalatos törvény, valamint a vállalkozók és nemzetközivé válásuk támogatásáról szóló, 2013. szeptember 27-i 14/2013. sz. törvény módosítását is.

A Spanyolországban tartózkodó külföldiek jogairól és szabadságairól, valamint társadalmi integrációjukról szóló, január 11-i 4/2000. sz. sarkalatos törvény módosítása egyszerűsíti a migrációval kapcsolatos közigazgatási eljárásokat, többek között az engedélyek számának csökkentése és érvényességének meghosszabbítása, az eljárások felgyorsítása, a harmadik országbeli állampolgárok munkaerőpiachoz való hozzáférésének megkönnyítése, valamint a forrásnál történő felvétel rendszerének javítása révén. A módosításoknak különösen rugalmasabb hozzáférést kell biztosítaniuk a hallgatók számára a munkaerőpiachoz, többéves körkörös migrációs rendszert kell bevezetniük az idénymunkások számára, új szabályokat kell bevezetniük a nemzeti foglalkoztatási helyzet értékelésére, és létre kell hozniuk egy új közigazgatási egységet (UTEX) a külföldi állampolgárok aktái feldolgozásának javítása érdekében.

A vállalkozók támogatásáról és nemzetközivé válásukról szóló, szeptember 27-i 14/2013. sz. törvény módosítása a 4/2000. sz. sarkalatos törvényben meghatározott standardnál egyszerűbb és rugalmasabb eljárás révén megkönnyíti a nagyon speciális készségekkel és kompetenciákkal rendelkező külföldiek felvételét. A 14/2013. sz. törvény módosítása új migrációs rendszert vezet be a digitális nomádokra vonatkozóan, új innovációs kritériumokat vezet be a vállalkozók tartózkodási és munkavállalási engedélyeire vonatkozóan, kiterjeszti a magasan képzett szakemberekre vonatkozó nemzeti migrációs rendszer hatályát a kkv-kra és a magasabb szakképzési bizonyítvánnyal rendelkezőkre, valamint hosszabb érvényességi időszakokat vezet be, valamint egyszerűsíti a 14/2013. sz. törvény módosítás előtti eljárásait a tartózkodási és munkavállalási engedélyekre vonatkozó eljárások tekintetében.

Az intézkedés végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C13.R3) – Az értékpapír-piacokról és a befektetési szolgáltatásokról szóló törvény felülvizsgálata

E reform célja az értékpapírpiacok szabályozásának javítása annak érdekében, hogy a spanyolországi értékpapírpiacot és befektetési szolgáltatásokat szabályozó 6/2023. sz. törvény jóváhagyása révén javuljon a finanszírozáshoz való hozzáférés, különösen a kkv-k számára.

A 6/2023. sz. törvény:

·a rögzített kamatozású értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetésének egyszerűsítése;

·a BME Growth-hez való hozzáférés kiterjesztése (BME-tőzsdepiac a kkv-k számára);

·a kötelező nyilvános vételi ajánlatoknak a szabályozott piacokon kereskedett értékpapírokon túli kiterjesztése az MTF-eken kereskedett értékpapírokra (beleértve azok uniós növekedési piaci szegmenseit is); és

·a pénzügyi piacokra való belépés akadályainak csökkentése az értékpapírok elszámolásának, kiegyenlítésének és nyilvántartásba vételének nyomon követésére szolgáló információs rendszer (Post-Trade Interface) megszüntetésével a jogszabályban előirányzott átmeneti időszakon belül.

Az intézkedés végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C13.I1) – Vállalkozás

A beruházás célja a vállalkozói ökoszisztéma fellendítése annak érdekében, hogy az reziliensebbé és versenyképesebbé váljon, kezelve a zöld és digitális átállás kihívásait.

A beruházás négy fő intézkedésből áll:

A vállalkozói készségek megerősítése, beleértve a készségfejlesztést és az átképzést, valamint a vállalkozók támogatását a zöld és digitális átállással kapcsolatos uniós prioritásokkal összhangban. E fellépés részeként legalább 6900 vállalkozónak vagy kkv-nak végre kell hajtania a vállalkozói ökoszisztéma megerősítését célzó programot. Konkrétan 6100 vállalkozót vagy kkv-t támogatnak a vállalkozói készségek programján keresztül (ebből 1200 női vállalkozó/kkv, amelyet nők irányítanak vagy vesznek részt), és 800 női vállalkozót támogatnak a női tehetséggondozási programon keresztül.

Eszközök biztosítása a vállalkozásalapítás és a vállalkozásirányítás támogatására, valamint a kkv-k megerősítésére, beleértve legalább 12000 aktív felhasználó támogatását a virtuális ONE-National Vállalkozói Hivatal (ONE) platformján, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó kkv-politika stratégiai kerete, a spanyol vállalkozásstratégia és a 2025-ig tartó időszakra szóló spanyol digitális menetrend keretében;

Terjesztési és kommunikációs kampányok az innovatív vállalatokra összpontosító nemzetközi rendezvények, valamint a női tehetségek vonzására irányuló program létrehozása, fejlesztése vagy Spanyolországba vonzása érdekében. Ennek magában kell foglalnia legalább 20, a „Tartózkodási program” keretében kidolgozott, a vállalkozói szellemről szóló rendezvényt; és legalább 260 kommunikációs tevékenység (200 médiamegjelenés és 60 rendezvény) a „Brand Spain Entrepreneurship Nation” keretében; és

A vállalkozói készséget és a kkv-kat támogató sor finanszírozása a nők vállalkozói készségét támogató programon keresztül. Ez magában foglalja legalább 200 női vállalkozó támogatását az Empresa Nacional de Innovación, S.A. által nyújtott részvételi hitelek révén.

A pénzügyi eszközök esetében annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a spanyol hatóságok és a pénzügyi eszközért felelős megbízott szervezet vagy pénzügyi közvetítő közötti jogi megállapodásnak és a pénzügyi eszköz ezt követő befektetési politikájának:

I.az InvestEU Alap fenntarthatósági vizsgálatáról szóló bizottsági technikai iránymutatás alkalmazásának előírása

II.a tevékenységek és eszközök alábbi listájának kizárása a támogathatóság köréből: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is 67 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett olyan tevékenységek és eszközök, amelyek előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátása nem alacsonyabb a vonatkozó referenciaértékeknél 68 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 69 és eszközök 70 ; valamint iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a hosszú távú hulladékártalmatlanítás károsíthatja a környezetet; és

III.előírják, hogy a megbízott szervezet/pénzügyi közvetítő minden ügylet esetében ellenőrizze, hogy a projektek megfelelnek-e a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak, beleértve azokat is, amelyek mentesülnek a fenntarthatósági vizsgálat alól.

Az ajánlatok esetében annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő projektfelhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a következő tevékenységeket: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 71 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 72 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 73 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 74 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás emellett előírja, hogy csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek választhatók ki.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C13.I2) – Növekedés

Az intézkedés célja a kkv-k növekedésének előmozdítása.

A beruházás a következőkre irányuló intézkedésekből áll:

1. (11000) egyéni kkv-nak nyújtott támogatás a „Készségek a kkv-k növekedéséhez” program keretében. E program célja, hogy biztosítsa a vállalatok számára a növekedéshez és versenyképességük növeléséhez szükséges készségeket, megváltoztatva üzleti modelljeiket és hozzájárulva a kettős átálláshoz;

A kkv-k által kifejlesztett ipari projekteknek (1500) nyújtott pénzügyi támogatás az új ipari létesítményekbe történő beruházás vagy a meglévők bővítése, illetve a termelési rendszer bármely, a versenyképesség növelését célzó fejlesztése céljából, figyelembe véve az éghajlatváltozás mérsékléséhez való hozzájárulás lehetőségét.

3) A kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása pénzügyi, kereskedelmi és technikai garanciák formájában nyújtott támogatás révén a Compañia Española de Reafianzamiento SME S.A. ( CERSA) megerősítése révén. E fellépés részeként a CERSA hosszú távú támogatást nyújt viszontgarancia-fedezete révén a regionális kölcsönös garanciatársaságoknak, támogatva az általuk viselt kockázatot. A CERSA három célzott vonalon keresztül mozdítja elő a kkv-k versenyképességét és rezilienciáját, lehetővé téve a hosszú távú finanszírozáshoz és a működőtőke-műveletekhez való hozzáférést az e beruházás keretében a következő területeken végzett tevékenységekhez: digitalizáció; fenntarthatóság; növekedés és helyreállítás (a reziliencia megerősítése, főként a Covid19-világjárvány által érintett kkv-k esetében, amelyek készek jelentős átalakítási és növekedési terveket készíteni).

Ezenkívül a pénzügyi garanciaeszköz végrehajtása érdekében megállapodást kell kötni a beruházásért felelős minisztérium és a végrehajtó partner vagy a megbízott szervezet között. A megállapodásnak részleteznie kell az állami támogatásokra vonatkozó jogi keretet és kötelezettségeket, valamint a kezesek és a kkv-k nyomonkövetési és jelentéstételi kötelezettségeit, beleértve annak szükségességét, hogy a kkv-k kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, az OLAF-ot, az Európai Számvevőszéket és az Európai Ügyészséget arra, hogy a kontrollok vagy auditok keretében látogatásokat tegyenek. A CERSA továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó visszaáramlásokat (azaz a hitel kamatait, a saját tőke megtérülését vagy a visszafizetett tőkeösszeget, mínusz a kapcsolódó költségeket) ugyanazon szakpolitikai célkitűzések érdekében, 2026 után is újra befekteti. Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a spanyol hatóságok és a pénzügyi eszközért felelős megbízott szervezet vagy pénzügyi közvetítő közötti jogi megállapodásnak és a pénzügyi eszköz ezt követő befektetési politikájának:

I.az InvestEU Alap fenntarthatósági vizsgálatára vonatkozó bizottsági technikai iránymutatás alkalmazásának előírása;

II.a tevékenységek és eszközök alábbi listájának kizárása a támogathatóság köréből: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is 75 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett olyan tevékenységek és eszközök, amelyek előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátása nem alacsonyabb a vonatkozó referenciaértékeknél 76 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 77 és eszközök 78 ; valamint iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a hosszú távú hulladékártalmatlanítás károsíthatja a környezetet; és

III.előírják, hogy a megbízott szervezet/pénzügyi közvetítő minden ügylet esetében ellenőrizze, hogy a projektek megfelelnek-e a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak, beleértve azokat is, amelyek mentesülnek a fenntarthatósági vizsgálat alól.

Az ajánlatok esetében annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő projektfelhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a következő tevékenységeket: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 79 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 80 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 81 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 82 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás emellett előírja, hogy csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek választhatók ki.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C13.I3) Digitalizáció és innováció

E beruházás célja, hogy felvértezze a kkv-kat a digitális átálláshoz való hozzájáruláshoz és az abból eredő kihívások kezeléséhez szükséges készségekkel és eszközökkel. Összhangban van Spanyolország 2025. évi digitális menetrendjével, és kiegészíti a konnektivitásról szóló 15. komponens és a digitális készségekről szóló 19. komponens intézkedései.

A beruházásnak a következő különböző intézkedésekre kell összpontosítania:

Digitális eszköztár: Ez az intézkedés fő intézkedése, amely fellendíti a kis- és középvállalkozások (tíztől 250-nál kevesebb alkalmazottal), a mikrovállalkozásokkal (egy-kilenc alkalmazottal) és az önálló vállalkozókkal kapcsolatos digitalizációt a gazdasági tevékenységek bármely ágazatában, növelve digitális érettségi szintjüket. A program olyan vissza nem térítendő támogatásokon alapul, amelyek támogatják a digitális technológia integrációját az e-kereskedelem hatékony bevezetése, a közigazgatással és az ügyfelekkel való kapcsolatok digitalizálása, a digitális belső folyamatok fejlesztése, valamint az e-számlázás és a digitális marketing bevezetése érdekében; különösen szolgáltatásorientált megoldások előmozdítása. A program részben támogatja az olyan alapvető digitális megoldásokból álló csomagok elfogadásának költségeit, mint például az internetes jelenlét, az e-értékesítés, a felhőalapú iroda, a digitális munka, az alapvető digitalizációs folyamatok, az ügyfélkezelés, a digitális marketing és a kiberbiztonság. Minden DTK digitalizálási csomaghoz egy rögzített támogatási összeget kell rendelni, amelyet minden pályázati felhívásban a vállalat mérete és a tevékenységi ágazat szerint kell meghatározni.

2) „Változtatási módozatok” program és „Kit Consulting” program: e két program együttesen legalább 15000 kis- és középvállalkozást (tíz-249 alkalmazottat) támogat digitális átalakulási folyamataik során.

3) „Kkv 2.0 akcelerátorok” program: ez egy olyan intézkedés e beruházás keretében, amely tanácsadási szolgáltatásokkal és képzési szolgáltatásokkal bővíti a kkv-k digitalizációját támogató infrastruktúrát.

„Azinnovatív vállalkozások klasztertámogatása” program: ez az intézkedés az innovatív üzleti klaszterek és a hozzájuk kapcsolódó szervezetek által az Ipari és Idegenforgalmi Minisztérium kkv-támogatási politikájának részeként végrehajtott, a különböző gazdasági ágazatok értékláncának digitalizálására irányuló projekteket támogatja.

„Digitális innovációs központok” program: ez egy olyan program, amely támogatja a digitális innovációs központok fejlesztését Spanyolországban. A digitális innovációs központok olyan struktúrák, amelyek a digitális technológiák intenzív használata révén segítik a vállalkozásokat abban, hogy reagáljanak a digitális kihívásokra, és versenyképesebbé váljanak azáltal, hogy javítják üzleti és termelési folyamataikat. Ezen 25. alintézkedés részeként digitális innovációs központok (DIH-k) támogathatók annak érdekében, hogy szolgáltatásokat nyújthassanak a kkv-k számára. A 25 digitális innovációs központ közül 12 kaphat támogatást a Digitális Európa programból. A Digitális Európa program által konkrét munkacsomagokhoz nyújtott támogatás nem vehető figyelembe e beruházás megvalósításához.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 83 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 84 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 85 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 86 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás emellett előírja, hogy csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek választhatók ki.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C13.I4) Kereskedelemtámogatás

Az intézkedés célja, hogy segítse a kisvállalkozásokat a kereskedelmi ágazat digitalizációjához és a megváltozott fogyasztói magatartáshoz való alkalmazkodásban.

A beruházásnak két fő cselekvési iránya van.

1.A kiskereskedelmi ágazatban megvalósuló projektek célja olyan új technológiák beépítése volt, amelyek lehetővé teszik a helyi kereskedelem számára, hogy reagáljon az új fogyasztási szokásokra, a „Technológiai Alap” keretében (200 projekt). Az alap keretében támogatható projektek közé tartoznak a következők:

a.Új technológiákkal kapcsolatos projektek, amelyek célja az online kereskedelmi és kommunikációs stratégia, az üzleti modellek vagy a vásárlási tapasztalatok javítása;

b.Új technológiákra irányuló projektek a fizikai vásárlási élménynek az új fogyasztói igényekhez és szokásokhoz való hozzáigazítására, valamint új irányítási modellek;

c.Technológiai megoldásokkal kapcsolatos projektek az „utolsó kilométer” logisztika hatékonyságának és fenntarthatóságának javítása érdekében;

d.Az energia- és erőforrás-hatékonyság javítását célzó technológiai megoldások végrehajtására irányuló projektek.

A beruházást egy digitális platform (Plataforma Comercio Conectado) létrehozásával kell kiegészíteni az ágazat digitalizációjának előmozdítása érdekében.

2.A helyi hatóságok által a „Fenntartható piacok” program keretében az önkormányzati piacok, a kereskedelmi területek, a nem helyhez kötött értékesítési piacok és a rövid értékesítési csatornák korszerűsítésének javítása érdekében benyújtott projektek (130 projekt). Az e program keretében támogatható projektek a következőket foglalják magukban:

a.Nagy adathalmazokon vagy más technológiákon alapuló ügyfél-megismerő eszközök bevezetésére irányuló projektek;

b.A piacok digitális átalakítására irányuló projektek, amelyek javítják az omnicsatornás piacteret és a vásárlási élményt;

c.Az utcai kereskedelem és a rövid értékesítési csatornák digitális átalakítására irányuló projektek;

d.Építési és felújítási projektek a létesítmények, azok hozzáférhetőségének, felszerelésének és az önkormányzati piacok, a kereskedelmi területek és a nem helyhez kötött piacok, valamint a szomszédos területek megfelelőségének javítása érdekében;

e.Az inputok kereskedelmi célú felhasználásának csökkentésére és ezek környezetbarát alternatívákkal való helyettesítésére irányuló projektek;

f.Intelligens kézbesítési pontok telepítése;

g.Az energiahatékonyságot javító projektek;

h.A hulladék újrafeldolgozását vagy újrafelhasználását előmozdító intézkedések;

i.Figyelemfelkeltés és képzés a technológiai készségek terén.

Annakbiztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 87 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 88 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 89 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 90 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás emellett előírja, hogy csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek választhatók ki.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C13.I5) Nemzetköziesítés

Az intézkedés célja a spanyol exporttámogatási, nemzetköziesítési és külföldi beruházási rendszer kapacitásainak és eszközeinek megerősítése.

A beruházás 11 intézkedésből áll, az alábbiak szerint:

1.A megvalósíthatósági, megvalósíthatósági, előzetes megvalósíthatósági, valamint ágazati és intézményi korszerűsítési tanulmányok finanszírozási kerete;

2.Az INNOVA Invest program a külföldi K+F-beruházások támogatására;

3.A VIVES program, amelynek célja, hogy pénzügyi támogatást nyújtson az exporttevékenységekben részt vevő vállalatok gyakornokainak felvételéhez;

4.A nemzetközi mentorálási képzési program;

5.A kommunikációs rendszerek, a telematikai szolgáltatások és az exportszövetségek, exportszövetségek, spanyol kereskedelmi kamarák és szövetségeik digitalizálásának megerősítésére irányuló program;

6.Az exportalap bővítési program, amely személyre szabott tanácsadást biztosít a nemzetközivé váló cégek és különösen a kkv-k számára;

7.A spanyol nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások ökoszisztémájának megerősítésére irányuló program;

8.A piacnyitáshoz és -konszolidációhoz nyújtott támogatás a harmadik országok hatóságainak vizsgálataival és vizsgálataival, valamint a piacvédelemmel kapcsolatos jogi és tanácsadási kiadásokkal kapcsolatos kiadások támogatása révén;

9.A COFIDES (állami tulajdonú pénzügyi intézmény, amely közép- és hosszú távú finanszírozást nyújt vállalkozások nemzetközivé válási beruházási projektjeinek támogatására) pénzügyi ösztönző programja a hatásberuházások előmozdítása érdekében. Fő célja, hogy a pénzügyi megtérülés mellett mérhető, társadalmi és/vagy környezeti hatást váltson ki;

10.A kormányzati szolgáltatások digitalizálásának fellendítése a nemzetközivé válás támogatása érdekében;

11.Az ICEX (a spanyol vállalkozások nemzetközivé válását előmozdító nemzeti közvállalkozás) digitalizálása.

Annakbiztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 91 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 92 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 93 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 94 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás emellett előírja, hogy csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek választhatók ki.

A pénzügyi eszközök esetében annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a spanyol hatóságok és a pénzügyi eszközért felelős megbízott szervezet vagy pénzügyi közvetítő közötti jogi megállapodásnak és a pénzügyi eszköz ezt követő befektetési politikájának:

I.az InvestEU Alap fenntarthatósági vizsgálatára vonatkozó bizottsági technikai iránymutatás alkalmazásának előírása; és

II.a tevékenységek és eszközök alábbi listájának kizárása a támogathatóság köréből: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is 95 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett olyan tevékenységek és eszközök, amelyek előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátása nem alacsonyabb a vonatkozó referenciaértékeknél 96 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 97 és eszközök 98 ; valamint iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a hosszú távú hulladékártalmatlanítás károsíthatja a környezetet; és

III.előírják, hogy a megbízott szervezet/pénzügyi közvetítő minden ügylet esetében ellenőrizze, hogy a projektek megfelelnek-e a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak, beleértve azokat is, amelyek mentesülnek a fenntarthatósági vizsgálat alól.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

M.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

189

C13.R1

M

Az ügyvédi és perbeli képviselők szakmájának gyakorlásáról szóló 34/2006. sz. törvény módosításáról szóló törvény hatálybalépése

A jogszabály hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés a jogszabályban

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az ügyvédi és perbeli képviselői hivatások gyakorlásáról szóló 34/2006. sz. törvény módosításáról szóló törvény hatálybalépése:
– A minimális díjak jelenlegi rendszerének megreformálása a maximális díjak rendszerévé és a költségbecslésnek az ügyfél részére tanácsadás céljából történő benyújtására vonatkozó új kötelezettséggé.
Az ügyvédi és perbeli képviselői hivatások multidiszciplináris tevékenységeinek lehetővé tétele ugyanazon jogi személyen belül 
– Az ügyvédi és a perbeli ügyvédi hivatáshoz való egységes hozzáférés.

190

C13.R1

M

A fizetésképtelenségi törvény reformjáról szóló törvény hatálybalépése

A jogszabály hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés a jogszabályban

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A fizetésképtelenségi törvény reformjának hatálybalépése.
A fizetésképtelenségi törvénynek az irányelv követelményein túlmutató reformja:
a természetes személyek számára hatékonyabb második esélyt biztosító eljárást kell létrehozni, amely lehetővé teszi a fizetésképtelen fél vagyonának előzetes felszámolása nélküli adósságrendezést, 
különleges eljárás létrehozása a mikro-kkv-k számára, amely csökkenti az időtartamot és a költségeket, és amelyet teljes mértékben elektronikus úton fognak feldolgozni.

191

C13.R1

M

A vállalkozások alapításáról és növekedéséről szóló törvény hatálybalépése

A jogszabály hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés a jogszabályban

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A vállalkozások alapításáról és növekedéséről szóló új törvény hatálybalépése a vállalkozásalapítási eljárások egyszerűsítése és az üzleti növekedés diverzifikált finanszírozási forrásainak előmozdítása érdekében. A vállalkozások alapításáról és növekedéséről szóló törvénynek olyan intézkedéseket is tartalmaznia kell, amelyek előmozdítják a korai fizetés kultúráját, nevezetesen likviditást biztosítanak a kkv-k és az önfoglalkoztatók számára a késedelmes fizetések elkerülése révén. A korai fizetési kultúra előmozdítása érdekében végrehajtandó intézkedések közé tartoznak a fizetési határidők nyilvánosságra hozatalára és átláthatóságára vonatkozó iránymutatások, a bevált üzleti gyakorlatok, valamint a jobb végrehajtást szolgáló mechanizmusok, például a peren kívüli vitarendezési rendszer. A vállalkozások alapításáról és növekedéséről szóló törvénynek tartalmaznia kell a „piaci egységről szóló törvény” módosításait is annak érdekében, hogy megkönnyítse annak végrehajtását, és megerősítse a piaci akadályok által érintett piaci szereplők rendelkezésére álló mechanizmusokat. Új ágazati konferenciát kell létrehozni a szabályozás javítására és az üzleti klímára vonatkozóan annak érdekében, hogy valamennyi közigazgatási szerv számára megkönnyítsék a jó szabályozás elveinek helyes alkalmazását, és biztosítsák a különböző közigazgatási szervek optimális koordinációját.

449

C13.R1

M 

A verseny védelméről szóló törvény módosításainak hatálybalépése

A jogszabály-módosítások hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

A verseny védelméről szóló törvény módosításainak hatálybalépése.

450

C13.R2

M

A Spanyolországban tartózkodó külföldiek jogairól és szabadságairól, valamint társadalmi integrációjukról szóló 4/2000. sz. sarkalatos törvény módosításáról szóló, július 26-i 629/2022. sz. királyi rendelet hatálybalépése

A királyi rendeletnek a vonatkozó rendelkezések hatálybalépésére vonatkozó rendelkezése

NEGYEDÉV

2022

A külföldiek spanyolországi jogairól és szabadságairól, valamint társadalmi integrációjukról szóló 4/2000. sz. sarkalatos törvény módosításáról szóló, július 26-i 629/2022. sz. királyi rendelet vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépése az intézkedés leírásával összhangban.

192

C13.R2

M

Az induló vállalkozásokról szóló törvény hatálybalépése

A jogszabály hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés a jogszabályban

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az induló vállalkozásokról szóló jogszabály hatálybalépése, amely kedvező keretet teremt a rendkívül innovatív induló vállalkozások létrehozásához és növekedéséhez. Az induló vállalkozásokról szóló törvény adóhozzájárulás-reformokat vezet be olyan ösztönzők formájában, amelyek ösztönzik és megkönnyítik az induló innovatív vállalkozások fejlődését, valamint a külföldi vállalkozók és befektetők vonzását, összhangban a költségvetési konszolidáció célkitűzéseivel. Az induló vállalkozásokról szóló törvény olyan mechanizmusokat is elfogad, amelyek megkönnyítik a végrehajtását és a digitális vállalkozói ökoszisztémával kapcsolatos intézkedésekkel való kapcsolatát.

451

C13.R2

M

A vállalkozók támogatásáról és nemzetközivé válásáról szóló, szeptember 27-i 14/2013. sz. törvény módosításának hatálybalépése

A törvénymódosítás azon rendelkezése, amely a vonatkozó rendelkezések hatálybalépését jelzi

NEGYEDÉV

2023

A vállalkozók támogatásáról és nemzetközivé tételéről szóló, szeptember 27-i 14/2013. sz. törvény módosításának vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépése az intézkedés leírásával összhangban.

452

C13.R3

M

A kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítását célzó intézkedések a 2023. március 17-i 6/2023. sz. törvény módosítása révén.

A törvény hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2024

Az értékpapír-piacokról és a befektetési szolgáltatásokról szóló törvény hatálybalépése. Egyszerűsítenie kell a rögzített kamatozású értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetésének folyamatát, ki kell terjesztenie a BME Growth-hez való hozzáférést, ki kell terjesztenie a kötelező nyilvános vételi ajánlatokat a szabályozott piacokon kereskedett értékpapírokon túl az MTF-eken kereskedett értékpapírokra is, és csökkentenie kell a pénzügyi piacokra való belépés akadályait az értékpapírok elszámolásának, kiegyenlítésének és nyilvántartásba vételének nyomon követésére szolgáló információs rendszer (az úgynevezett kereskedés utáni interfész) megszüntetésével.

193

C13.I1

T

A vállalkozói ökoszisztéma fellendítését célzó intézkedések előnyeit élvező vállalkozók vagy kkv-k

–

Szám

0

6 900

NEGYEDÉV

2024

Legalább 6900 olyan vállalkozó vagy kkv, amely a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó kkv-politikára vonatkozó stratégiai keret, a spanyol vállalkozási stratégia és a 2025-ig tartó időszakra szóló spanyol digitális menetrend égisze alatt a vállalkozói ökoszisztéma fellendítését célzó programot hajtott végre, beleértve legalább 2000 női vállalkozót/kkv-t, amelyet nők irányítanak vagy vettek részt. Konkrétan 6100 vállalkozót vagy kkv-t kell támogatni a vállalkozói készségek programjában (ebből 1200 női vállalkozó/kkv nő vezetésével vagy részvételével), és 800 női vállalkozót kell támogatni a női tehetségek vonzását célzó programon keresztül, összhangban a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.

194

C13.I1

T

A vállalkozói ökoszisztéma fellendítését célzó intézkedések előnyeit élvező felhasználók

–

Szám

0

12 000

NEGYEDÉV

2023

Legalább 12000 felhasználó részesül a vállalkozói ökoszisztéma fellendítését célzó intézkedések előnyeiből a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó kkv-politika stratégiai kerete, a spanyol vállalkozási stratégia és a 2025-ig tartó időszakra szóló spanyol digitális menetrend keretében; valamint a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.

195

C13.I1

T

Egyéb tevékenységek terjesztése, kommunikáció és finanszírozás

–

Szám

0

480

NEGYEDÉV

2024

Legalább 480 intézkedést hajtottak végre olyan terjesztési és kommunikációs kampányok céljából, amelyek célja az innovatív vállalatokra és a női tehetségek vonzására irányuló nemzetközi rendezvények létrehozása, fejlesztése vagy Spanyolországba vonzása. Ennek magában kell foglalnia legalább 20, a „Tartózkodási program” keretében kidolgozott, a vállalkozói szellemről szóló rendezvényt; és legalább 260 kommunikációs tevékenység (200 médiajelenlét és 60 rendezvény) a „Brand Spain Entrepreneurship Nation” keretében.
A vállalkozói készséget és a kkv-kat támogató keret finanszírozása a nők vállalkozói készségét támogató programon keresztül. Ez magában foglalja legalább 200 női vállalkozó támogatását az Empresa Nacional de Innovación, S.A. által a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban nyújtott részvételi hitelek révén, fenntarthatósági vizsgálat, kizárási lista használata, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.

196

C13.I2

T

CERSA-garancia

–

Millió EUR

0

1 000

NEGYEDÉV

2023

CERSA-garancia: Legalább 1 000 000 000 EUR összegű, a CERSA által nyújtott garancia, amely lehetővé teszi a kkv-k számára, hogy hosszú távú beruházásokhoz és működő tőkéhez jussanak. A kiválasztási kritériumoknak fenntarthatósági vizsgálat, kizárási lista használata, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén biztosítaniuk kell az ezen intézkedés keretében támogatott ügyletek jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelését.

197

C13.I2

T

A „Kkillss for SME Growth” program által támogatott kkv-k

–

Szám

0

11 000

NEGYEDÉV

2025

Legalább 11000 kkv teljesítette a „Kkills for SME Growth” programot. A kiválasztási kritériumoknak kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén biztosítaniuk kell a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést.

198

C13.I2

T

Az ipari vállalkozást támogató program által támogatott kkv-k

–

Szám

0

1 500

NEGYEDÉV

2023

Az ipari vállalkozást támogató program keretében a kkv-k számára ipari beruházási projektekhez pénzügyi támogatást kell nyújtani. Az odaítélt pénzügyi támogatás fedezi a Sociedades de Garantia Reciproca (SGR-k) által felszámított kezességvállalási díjhoz kapcsolódó költségeket, a kölcsön kamatait, valamint a garanciaművelet értékelésének és megnyitásának költségeit, valamint az ipari vállalkozások létrehozásához vagy a meglévő létesítmények bővítéséhez nyújtott hitel költségeit, vagy a versenyképesség növelését célzó termelési rendszerük bármely javításának költségeit. Ez a beruházás más uniós programokból vagy eszközökből is támogatásban részesülhet olyan költségekfedezésére, amelyeket a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz nem támogat. A hitel lejáratának legalább egy évnek kell lennie.
2021. január 1. és 2023. december 31. között legalább 1500 művelet részesült pénzügyi támogatásban a MINTUR-tól a CERSA-n keresztül. A kiválasztási kritériumoknak kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén biztosítaniuk kell a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést.

(Alapérték: 2021. január 1.)

199

C13.I3

M

A kkv-k digitalizációjára vonatkozó terv (2021–2025)

Kiadvány

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A Miniszterek Tanácsa jóváhagyta a kkv-k digitalizációjára vonatkozó tervet (2021–2025), amely számos eszközt biztosít a már rendelkezésre álló digitális eszközök mikro- és autonóm vállalkozásokba történő beépítéséhez, a kisvállalkozások digitalizálásának fellendítéséhez és a technológiai innováció előmozdításához

200

C13.I3

T

A digitális eszköztár program számára elkülönített költségvetés

–

%

0

30

NEGYEDÉV

2022

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban a kötelezettségvállalás legalább 30%-át a kkv-k, a mikrovállalkozások és az önfoglalkoztatók digitális eszköztára révén megvalósuló, a kkv-k, a mikrovállalkozások és az önfoglalkoztatók digitalizálását célzó intézkedésekre fordítják egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.

201

C13.I3

T

A Változtatási program megbízottjai számára lekötött költségvetés

–

%

0

30

NEGYEDÉV

2022

A „Változtatási megbízottak” program keretében lekötött 300 000 000 EUR legalább 30%-át a kkv-kra fordítják. A feladatmeghatározással ellátott pályázati felhívásoknak olyan támogathatósági kritériumokat kell tartalmazniuk, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).

202

C13.I3

T

Az innovatív vállalkozások klasztertámogatási programjára elkülönített költségvetés

–

%

0

30

NEGYEDÉV

2022

Az „Innovatív üzleti klasztereket támogató program” keretében lekötött 115 000 000 EUR legalább 30%-a. A szerződési feltételekről szóló határozatoknak (ordenesde base) és a pályázati felhívásoknak olyan támogathatósági kritériumokat kell tartalmazniuk, amelyek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén biztosítják, hogy a kiválasztott projektek megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).

203

C13.I3

T

A digitális innovációs központok programjára lekötött költségvetés

–

%

0

30

NEGYEDÉV

2022

A 37 590 000 EUR összegű lekötött költségvetés legalább 30%-át a „Digitális innovációs központok” programra kell fordítani. A szerződési feltételekről szóló határozatoknak (ordenesde base) és a pályázati felhívásoknak olyan támogathatósági kritériumokat kell tartalmazniuk, amelyek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén biztosítják, hogy a kiválasztott projektek megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).

204

C13.I3

T

A digitális eszköztár program által támogatott kkv-k

–

Szám

0

500 000

NEGYEDÉV

2024

Legalább 500000 kkv, mikrovállalkozás és önálló vállalkozó részesült támogatásban a „Digitális eszköztár” program keretében, összhangban a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.

205

C13.I3

T

A Változtatási és Kittanácsadói Program költségvetésének végrehajtása

–

%

30

100

NEGYEDÉV

2023

A „Változtatók” és/vagy a „Kit Consulting Program” (mindkettő kkv-kat célzó) esetében a költségvetés 100%-át lekötött 300 000 000 EUR (beleértve a teljes lekötött költségvetés legfeljebb 4%-át kitevő irányítási költségeket). Ezek olyan programok, amelyek célja legalább 15000 kis- és középvállalkozás (10–249 alkalmazott) támogatása digitális átalakulási folyamataik során. A kiválasztási kritériumoknak egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén biztosítaniuk kell a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést. (alapérték: 2022. december 31.).

206

C13.I3

T

Az innovatív üzleti klasztereket támogató program költségvetésének végrehajtása

–

%

30

100

NEGYEDÉV

2023

A 115 000 000 EUR lekötött költségvetés 100%-a az „Innovatív üzleti klasztereket támogató program” keretében. Ezen intézkedés célja a különböző gazdasági ágazatok értékláncának digitalizálására irányuló projektek támogatása, amelyeket az Ipari és Idegenforgalmi Minisztérium kkv-támogatási politikája keretében az innovatív vállalkozások klaszterei és a hozzájuk kapcsolódó szervezetek hajtanak végre. A szerződési feltételekről szóló határozatoknak (ordenesde base) és a pályázati felhívásoknak olyan támogathatósági kritériumokat kell tartalmazniuk, amelyek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén biztosítják, hogy a kiválasztott projektek megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). (alapérték: 2022. december 31.).

207

C13.I3

T

A digitális innovációs központokra vonatkozó program költségvetésének végrehajtása

–

%

30

75

NEGYEDÉV

2023

A 37 590 000 EUR összegű lekötött költségvetés 75%-a a „Digitális innovációs központok” programra. Ez a program segíti a vállalkozásokat abban, hogy a digitális technológiák intenzív használata révén üzleti és termelési folyamataik javítása révén versenyképesebbé váljanak. A szerződési feltételekről szóló határozatoknak (ordenesde base) és a pályázati felhívásoknak olyan támogathatósági kritériumokat kell tartalmazniuk, amelyek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén biztosítják, hogy a kiválasztott projektek megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). (alapérték: 2022. december 31.).

208

C13.I3

T

A digitális eszköztár program lezárása

–

Szám

500 000

676 000

NEGYEDÉV

2025

Legalább 676000 kkv, mikrovállalkozás és önálló vállalkozó részesült támogatásban a „Digitális eszköztár” program keretében, összhangban a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén. A program olyan vissza nem térítendő támogatásokon alapul, amelyek támogatják a digitális technológia integrációját az e-kereskedelem hatékony bevezetése, a közigazgatással és az ügyfelekkel való kapcsolatok digitalizálása, a digitális belső folyamatok fejlesztése, valamint az e-számlázás és a digitális marketing bevezetése érdekében; különösen szolgáltatásorientált megoldások előmozdítása. A program részben támogatja az olyan alapvető digitális megoldásokból álló csomagok elfogadásának költségeit, mint az internetes jelenlét, az e-értékesítés, a felhőalapú iroda, a digitális munka, az alapvető digitalizációs folyamatok, az ügyfélkezelés, a digitális marketing és a kiberbiztonság. (alapérték: 2023. december 31.).

A legalább 676000 kkv-ra, mikrovállalkozásra és önálló vállalkozóra vonatkozó végső célkitűzésből:

·Legalább 629000, 50-nál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kkv, mikrovállalkozás és önálló vállalkozó legalább 2 000 EUR, de legfeljebb 12 000 EUR összegű utalványt kap.

·Legalább 12100, legalább 50, de 250-nál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kkv-t legalább 25 000 EUR és 29 000 EUR közötti összegű utalványsal kell támogatni.

209

C13.I3

T

A digitális technológiák használatának növelését célzó intézkedéseket végrehajtó kkv-k (a digitális eszköztár kivételével)

–

Szám

0

169 747

NEGYEDÉV

2025

Legalább 169747 olyan kkv, amely végrehajtotta a digitális technológiák használatának növelését célzó intézkedéseket, és amelyeket a következő programok támogatnak: „A Changes of Change” program, „Kit Consulting” program, „SME 2.0 gyorsítók”; „Innovatív üzleti klasztertámogatási program”.

1) „Változtatók” és „Kit Consulting” programok: e két program együttesen legalább 15000 kis- és középvállalkozást (tíz-249 alkalmazottat) támogat digitális átalakulási folyamataik során. 
2. „SME 2.0 gyorsító” program: ez a beruházás keretébe tartozó intézkedés, amely tanácsadási szolgáltatásokkal és képzési szolgáltatásokkal bővíti a kkv-k digitalizációját támogató infrastruktúrát. 
„Innovatív üzleti klasztertámogatás” program: ez a program a különböző gazdasági ágazatok értékláncának digitalizálására irányuló, az innovatív üzleti klaszterek és a hozzájuk kapcsolódó szervezetek által az Ipari és Idegenforgalmi Minisztérium kkv-támogatási politikájának részeként végrehajtott projekteket támogatja.

A digitális innovációs központok támogatási programja által finanszírozott, legalább 37 590 000 EUR összegű odaítélési határozatoknak megfelelő intézkedések és/vagy munkacsomagok lezárása. A Digitális Európa program által finanszírozott munkacsomagokat nem kell figyelembe venni. A digitális innovációs központok támogatási programjának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a vállalkozások versenyképesebbé váljanak azáltal, hogy a digitális technológiák intenzív használata révén javítják üzleti és termelési folyamataikat.

A korábbi programok pályázati felhívásainak és a digitális innovációs központok támogatási programjának olyan támogathatósági kritériumokat kell tartalmazniuk, amelyek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén biztosítják, hogy a kiválasztott projektek megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).  

210

C13.I4

T

A Technológiai Alapból támogatásban részesült kkv-k és vállalkozói szövetségek

–

Szám

0

200

NEGYEDÉV

2023

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén legalább 200 olyan kkv vagy vállalkozói szövetség a kereskedelmi ágazatban, amely támogatást kapott a Technológiai Alapból.
A kiskereskedelmi ágazatban megvalósuló projektek célja olyan új technológiák beépítése volt, amelyek lehetővé teszik a helyi kereskedelem számára, hogy reagáljon az új fogyasztási szokásokra, a „Technológiai Alap” keretében (200 projekt). Az alap keretében támogatható projektek közé tartoznak a következők:
új technológiákkal kapcsolatos projektek, amelyek célja az online kereskedelmi és kommunikációs stratégia, az üzleti modellek vagy a vásárlási tapasztalat javítása.
új technológiákra irányuló projektek a fizikai vásárlási élménynek az új fogyasztói igényekhez és szokásokhoz való hozzáigazítására, valamint új irányítási modellek.
C. Az utolsó kilométer logisztikájának hatékonyságát és fenntarthatóságát javító technológiai megoldásokkal kapcsolatos projektek.
D. Az energia- és erőforrás-hatékonyság javítását célzó technológiai megoldások végrehajtására irányuló projektek.  
A beruházást egy digitális platform (Plataforma Comercio Conectado) létrehozásával kell kiegészíteni az ágazat digitalizációjának előmozdítása érdekében.

211

C13.I4

T

Korszerűsítési intézkedések az önkormányzati piacokon vagy kereskedelmi területeken

–

Szám

0

30

NEGYEDÉV

2024

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően az önkormányzati piacokon vagy kereskedelmi területeken végrehajtott legalább 30 korszerűsítési intézkedés kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.
A helyi hatóságok által a „Fenntartható piacok” program keretében benyújtott, az önkormányzati piacok, a kereskedelmi területek, a nem helyhez kötött értékesítési piacok és a rövid értékesítési csatornák korszerűsítésére irányuló projektek (30 projekt). A program keretében támogatható projektek a következők:  
nagy adathalmazokon vagy más technológiákon alapuló ügyfél-megismerő eszközök bevezetésére irányuló projektek.
b. A piacok digitális átalakítására irányuló projektek, amelyek javítják az omnicsatornás piacteret és a vásárlási élményt.
c. Az utcai kereskedelem és a rövid értékesítési csatornák digitális átalakítására irányuló projektek.
d. A létesítmények, azok hozzáférhetőségének, felszerelésének és az önkormányzati piacok, a kereskedelmi területek és a nem helyhez kötött piacok, valamint a szomszédos területek megfelelőségének javítását célzó építési és felújítási projektek.
e. Az inputok kereskedelmi célú felhasználásának csökkentésére és ezek környezetbarát alternatívákkal való helyettesítésére irányuló projektek.
F. Intelligens kézbesítési pontok telepítése.
g. Az önkormányzati piacok, a kereskedelmi területek és a nem helyhez kötött értékesítési piacok energiahatékonyságának javítását célzó projektek.
H. A hulladék újrafeldolgozását vagy újrafelhasználását előmozdító intézkedések.
I. Az önkormányzati piacok, kereskedelmi területek és nem helyhez kötött értékesítési piacok technológiai készségeinek tudatosítása és képzése.

212

C13.I4

T

A kistelepülések piaci infrastruktúrájának korszerűsítése

–

Szám

0

100

NEGYEDÉV

2024

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén legalább 100 befejezett intézkedést hagytak jóvá és kezdeményeztek a kistelepülések piaci infrastruktúrájának korszerűsítésére vonatkozóan.
A program keretében támogatható projektek a következők:  
nagy adathalmazokon vagy más technológiákon alapuló ügyfél-megismerő eszközök bevezetésére irányuló projektek.
b. A piacok digitális átalakítására irányuló projektek, amelyek javítják az omnicsatornás piacteret és a vásárlási élményt.
c. Az utcai kereskedelem és a rövid értékesítési csatornák digitális átalakítására irányuló projektek.
d. A létesítmények, azok hozzáférhetőségének, felszerelésének és az önkormányzati piacok, a kereskedelmi területek és a nem helyhez kötött piacok, valamint a szomszédos területek megfelelőségének javítását célzó építési és felújítási projektek.
e. Az inputok kereskedelmi célú felhasználásának csökkentésére és ezek környezetbarát alternatívákkal való helyettesítésére irányuló projektek.
F. Intelligens kézbesítési pontok telepítése.
g. Az önkormányzati piacok, a kereskedelmi területek és a nem helyhez kötött értékesítési piacok energiahatékonyságának javítását célzó projektek.
H. A hulladék újrafeldolgozását vagy újrafelhasználását előmozdító intézkedések.
I. Az önkormányzati piacok, kereskedelmi területek és nem helyhez kötött értékesítési piacok technológiai készségeinek tudatosítása és képzése.

213

C13.I5

T

A nemzetközivé válásukat támogató projektekben részt vevő vállalatok

–

Szám

0

3 000

NEGYEDÉV

2024

Legalább 3000 vállalat, köztük legalább 2500 kkv, amelyek a 2021–2022-es és a 2023–2024-es nemzetköziesítési cselekvési tervek keretében részt vettek és befejeztek a nemzetközivé válásukat támogató projekteket. Az exportszövetségek, a kereskedelmi kamarák és az igazgatási szolgáltatások digitalizálását támogató horizontális intézkedéseknek valamennyi exportőr javát kell szolgálniuk, és elő kell mozdítaniuk az új vállalatok nemzetközivé válását, összhangban a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) egy kizárási lista használata, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.
A beruházás keretébe tartozó tevékenységeket a projektek/területek alábbi listájáról kell kiválasztani:
1. A megvalósíthatósági, megvalósíthatósági, előzetes megvalósíthatósági, valamint ágazati és intézményi korszerűsítési tanulmányok finanszírozási sora.
2. Az INNOVA Invest program a külföldi K+F-beruházások támogatására. 
3. A VIVES program célja, hogy pénzügyi támogatást nyújtson az exporttevékenységekben részt vevő vállalatok gyakornokainak foglalkoztatásához.
4. Nemzetköziesítési mentorálási és képzési program.
5. Az exportszövetségek, a spanyol kereskedelmi kamarák és szövetségeik kommunikációs rendszereinek, telematikai szolgáltatásainak és digitalizálásának megerősítésére irányuló program.
6. Az exportalap bővítési program, amely személyre szabott tanácsadást biztosít a nemzetközivé váló cégek és különösen a kkv-k számára.
7. A spanyol nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások ökoszisztémájának megerősítésére irányuló program.
8. A piacnyitáshoz és -konszolidációhoz nyújtott támogatás a harmadik országok hatóságainak vizsgálataival és vizsgálataival, valamint a piacvédelemmel kapcsolatos jogi és tanácsadási kiadásokkal kapcsolatos kiadások támogatása révén.
9. A COFIDES (állami tulajdonú pénzügyi intézmény, amely közép- és hosszú távú finanszírozást nyújt vállalkozások nemzetközivé válási beruházási projektjeinek támogatására) pénzügyi ösztönző programja a hatásberuházások előmozdítása érdekében.  
10. A kormányzati szolgáltatások digitalizálásának fellendítése a nemzetközivé válás támogatása érdekében.
11. Az ICEX (a spanyol vállalkozások nemzetközivé válását előmozdító nemzeti közvállalkozás) digitalizálása és virtuális kampusz létrehozása.
A kiválasztási kritériumoknak fenntarthatósági vizsgálat, kizárási lista használata, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén biztosítaniuk kell az ezen intézkedés keretében támogatott ügyletek jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelését.

M.3. A hiteltámogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Beruházás (C13.I6) – ICO Green Line and Enterprises and Entrepreneurs Line

Ez az intézkedés két pénzügyi tételbe történő beruházásból áll: az ICO zöld vonala és az ICO Enterprises and Entrepreneurs Line.

ICO zöld vonal

Ezen intézkedés ezen eleme egy eszközbe, a zöld ICO-vonalba történő állami beruházás, amelynek célja a magánberuházások ösztönzése és a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása Spanyolország zöld ágazataiban, valamint a tőkepiacok fejlesztése ezen a területen, különösen a következő hét különböző területen: fenntartható közlekedés, beleértve a vasutat is; energiahatékonyság; megújuló energia, beleértve az energiatárolást és a villamosenergia-hálózatot; az energetikai átálláshoz kapcsolódó ipari dekarbonizáció és alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipari értékláncok; vízgazdálkodás; körforgásos gazdaság; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás. Az eszköz közvetlen finanszírozást, vállalatikötvény-vásárlásokat, valamint sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetéseket biztosít közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül a magánszektornak és a háztartásoknak, valamint a hasonló tevékenységeket folytató közszektorbeli szervezeteknek. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházásai alapján az eszköz célja kezdetben legalább 22 000 000 000 EUR összegű finanszírozás biztosítása.

Az eszközt végrehajtó partnerként az Instituto de Crédito Oficial (ICO) és a tengely (az ICO kockázati/magántőke-kezelője) kezeli. Az eszköz a következő terméksorokat tartalmazza:

·Közvetítői vonal: a közvetítői vonal az ICO által kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelekből áll, amelyek pedig zöld projektek finanszírozására nyújtanak kölcsönöket a végső kedvezményezetteknek. A végső kedvezményezettek magánvállalkozások (például kkv-k, kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok, nagyvállalatok vagy vállalkozók) és háztartások.

·ICO közvetlen finanszírozás: ez a költségvetési sor közvetlen hiteleket nyújt magánvállalkozásoknak (például közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak) és állami vállalatoknak zöld projektek finanszírozására. A hiteleket közvetlenül az ICO nyújtja, és minden egyes projektet harmadik fél magánbefektető(k) társfinanszíroznak. Az ICO által nyújtott pénzeszközök a beruházáshoz nyújtott támogatás teljes összegének legfeljebb 70%-át tehetik ki. A magánbefektetőknek a beruházási támogatás teljes összegének legalább 30%-át fedezniük kell.

·Vállalatikötvény-vásárlások: ebben a sorban az ICO spanyol vállalatok által kibocsátott előresorolt közép- és hosszú lejáratú, rögzített kamatozású értékpapírokat vásárol a szervezett másodlagos piacokon (például alternatív rögzített hozamú piacokon (MARF) vagy Pénzügyi Eszközök Közvetítőinek Szövetsége (AIAF)). Az értékpapíroknak az értékpapírt kibocsátó vállalat konkrét zöld beruházási projektjéhez kell kapcsolódniuk.

·Sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések: ez a sor a tengelyen (az ICO kockázatitőke-kezelőjén/magántőke-kezelőjén) keresztül történő közvetlen tőkebefektetésekből és/vagy pénzeszközöknek a zöld projekteket végrehajtó vállalatokban tőkebefektetési műveleteket végrehajtó magán pénzügyi közvetítők által kezelt tőkealapokba vagy egyéb befektetési eszközökbe történő átutalásából áll. A zöld vonal maximális részvétele nem haladhatja meg a befektetésieszköz-alapok 49%-át. A vonal sajáttőke-befektetései nem eredményezhetik azt, hogy a köztulajdonban lévő saját tőke aránya a végső kedvezményezettben meghaladja a teljes saját tőke 49%-át.

Az eszközbe történő beruházás végrehajtása érdekében Spanyolország és az ICO végrehajtási megállapodást ír alá, amely a következő tartalmat tartalmazza:

1.Az eszköz döntéshozatali folyamatának leírása: A beruházási keret végleges beruházási döntését beruházási bizottság vagy más, azzal egyenértékű irányító testület hozza meg, és azt a spanyol kormánytól független tagok szavazatainak többségével hagyják jóvá. Közvetített beruházások esetében a végső beruházási döntést közvetítőknek kell meghozniuk.

2.A kapcsolódó beruházási politika fő követelményei, amelyek a következőket foglalják magukban:

a.A pénzügyi termék(ek) és a támogatható végső kedvezményezettek leírása az intézkedés leírásával összhangban.

b.Az a követelmény, hogy valamennyi támogatott beruházás gazdaságilag életképes legyen.

c.A fennálló hitelek refinanszírozásának tilalma.

d.A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés követelménye a DNSH technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározottak szerint, különösen:

I.Kölcsönök, projektkötvények vagy azokkal egyenértékű eszközök esetében: a beruházási politika kizárja a támogathatóságból a következő tevékenységeket és eszközöket: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is, ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében 99 végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek 100 el 101 , iii. a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 102 és eszközök.

II.Saját tőke, kvázi-sajáttőke, vállalati kötvények vagy ezekkel egyenértékű eszközök esetében: a befektetési politikának elő kell írnia a vállalkozások számára, hogy a 2013/34/EU irányelv 19a. cikke (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában foglalt fogalommeghatározással összhangban zöld átállási terveket fogadjanak el, 103 amennyiben az előző pénzügyi évből származó közvetlen bevételük több mint 50%-a a tevékenységek és eszközök alábbi listájából származik: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is, ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében 104 végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek 105 el 106 , iii. a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 107 és eszközök.

III.A beruházási politikának továbbá meg kell felelnie az eszköz végső kedvezményezettjeire vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

e.Az a követelmény, hogy az eszköz végső kedvezményezettjei nem részesülhetnek támogatásban más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére.

3.A végrehajtási megállapodás hatálya alá tartozó összeg, a végrehajtó partnerre vonatkozó díjstruktúra, valamint az eszköz beruházási politikájának megfelelően a visszaáramlások visszaforgatására vonatkozó követelmény, kivéve, ha azokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiteltörlesztésének teljesítésére használják fel.

4.Nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmények, beleértve a következőket:

1.A végrehajtó partnernek a mozgósított beruházásról való jelentéstételre szolgáló nyomonkövetési rendszerének leírása.

2.A végrehajtó partner azon eljárásainak leírása, amelyek biztosítják a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját.

3.Minden művelet támogathatóságának a végrehajtási megállapodásban meghatározott követelményekkel összhangban történő ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség, beleértve a pozitív nyilatkozatok listájának és/vagy a 10 000 000 EUR-t el nem érő műveletekre vonatkozó saját nyilatkozat használatát, mielőtt kötelezettséget vállalnának egy művelet finanszírozására.

4.Az ICO ellenőrzési tervével összhangban kockázatalapú utólagos ellenőrzések elvégzésére vonatkozó kötelezettség. Ezek az ellenőrzések azt vizsgálják, hogy i. a kontrollrendszerek hatékonyak-e, beleértve a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség feltárását; a DNSH-elvnek, az állami támogatási szabályoknak és az éghajlat-politikai célok követelményeinek való megfelelés; és iii. teljesül-e az a követelmény, hogy a közvetítőnek ellenőriznie kell, hogy a végső kedvezményezett benyújtotta-e a felelős nyilatkozatot annak ellenőrzése érdekében, hogy ugyanazt a költséget fedezi-e egy másik uniós eszköz. Az ellenőrzéseknek azt is ellenőrizniük kell, hogy az ügyletek jogszerűek-e, valamint hogy teljesülnek-e az alkalmazandó végrehajtási megállapodás és finanszírozási megállapodások feltételei, többek között egy pozitív nyilatkozatlista és/vagy a 10 000 000 EUR alatti műveletekre vonatkozó önbevallások használata révén, mielőtt kötelezettséget vállalnának egy művelet finanszírozására.

5.A végrehajtó partner által végrehajtott éghajlat-politikai beruházásokra vonatkozó követelmények: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe történő beruházásból legalább 17 800 000 000 EUR-nak hozzá kell járulnia az éghajlat-politikai célkitűzésekhez a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletével összhangban. 108

6.A pénzügyi közvetítők kiválasztására vonatkozó követelmények: Az ICO nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon választja ki a pénzügyi közvetítőket. A pénzügyi közvetítők esetében az összeférhetetlenség hiányának ellenőrzését informatikai rendszeren, például a Minerva-n keresztül, valamennyi érintett pénzügyi szereplő esetében előzetesen el kell végezni.

7.Finanszírozási megállapodások aláírására vonatkozó kötelezettség: Az ICO finanszírozási megállapodásokat ír alá a pénzügyi közvetítőkkel a végrehajtási megállapodás mellékletében meghatározott kulcsfontosságú követelményekkel összhangban. A finanszírozási megállapodás fő követelményeinek magukban kell foglalniuk mindazokat a követelményeket, amelyek alapján az eszköz működik, beleértve a következőket:

1.A pénzügyi közvetítő azon kötelezettsége, hogy döntéseit értelemszerűen a fent meghatározott döntéshozatali és beruházási politikai követelményeknek megfelelően hozza meg, beleértve a DNSH-elv tiszteletben tartásával kapcsolatos követelményeket is.

2.A pénzügyi közvetítő által létrehozandó nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkeret leírása, amelyre értelemszerűen a fent meghatározott valamennyi nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmény vonatkozik.

Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

ICO Enterprises and Entrepreneurs Line (Vállalkozások és vállalkozói vonal)

Az intézkedés ezen eleme magában foglalja az eszközbe, a „Vállalkozások és vállalkozók” vonalba történő közberuházásokat, amelyek célja a magánberuházások ösztönzése és a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása a vállalkozás gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó ágazatokban, valamint a tőkepiacok fejlesztése ezeken a területeken, a PERTE New Economy of the Language (NEL) részeként az állami és magánegyetemek digitalizálásával kapcsolatos projektek, valamint az idegenforgalmi ágazatban működő vállalatok fenntarthatósággal, digitalizációval, az emberi erőforrásokra és felszerelésekre vonatkozó továbbképzési rendszerekkel, valamint az ágazat versenyképességének és rezilienciájának megerősítésével kapcsolatos projektjei. [A zöld vonal olyan működőtőke-szükségletek fedezésére is szolgál, amelyek lehetővé teszik a vállalatok számára a fent említett célkitűzések teljesítését]. Az eszköz közvetlen finanszírozást, vállalatikötvény-vásárlásokat, valamint sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetéseket biztosít közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül a magánszektornak, valamint a hasonló tevékenységeket folytató közszektorbeli szervezeteknek. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházásai alapján az eszköz célja kezdetben legalább 8 150 000 000 EUR összegű finanszírozás biztosítása.

Az eszközt végrehajtó partnerként az Instituto de Crédito Oficial (ICO) és a tengely (az ICO kockázati/magántőke-kezelője) kezeli. Az eszköz a következő terméksorokat tartalmazza:

·Közvetítői vonal: a közvetítői vonal az ICO által kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelekből áll, amelyek viszont kölcsönöket nyújtanak a végső kedvezményezetteknek a gazdasági tevékenységükkel kapcsolatos projektek finanszírozására; digitalizáció és mesterséges intelligencia az egyetemek számára; valamint az emberi erőforrásokra és felszerelésekre vonatkozó fenntarthatósági, digitalizációs, átképzési és továbbképzési rendszerek, valamint az idegenforgalmi ágazat versenyképességének és rezilienciájának megerősítésére irányuló projektek. A végső kedvezményezettek magánvállalkozások (például önfoglalkoztatók, kkv-k, kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok, nagyvállalatok vagy vállalkozók) és hasonló tevékenységeket folytató közjogi szervezetek.

·ICO közvetlen finanszírozás: ez a költségvetési sor közvetlen hiteleket nyújt magánvállalkozásoknak (például közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak és nagyvállalatoknak) és állami vállalatoknak a gazdasági tevékenységükkel kapcsolatos projektek finanszírozására. A hiteleket közvetlenül az ICO nyújtja, és minden egyes projektet harmadik fél magánbefektető(k) társfinanszíroznak. Az ICO által nyújtott pénzeszközök a beruházáshoz nyújtott támogatás teljes összegének legfeljebb 70%-át tehetik ki. A magánbefektetőknek a beruházási támogatás teljes összegének legalább 30%-át fedezniük kell.

·Vállalatikötvény-vásárlások: ebben a sorban az ICO spanyol vállalatok által kibocsátott előresorolt közép- és hosszú lejáratú, rögzített kamatozású értékpapírokat vásárol a szervezett másodlagos piacokon (például alternatív rögzített hozamú piacokon (MARF) vagy Pénzügyi Eszközök Közvetítőinek Szövetsége (AIAF)). Az értékpapíroknak az értékpapírt kibocsátó társaság konkrét beruházási projektjéhez kell kapcsolódniuk.

·Sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések: ez a sor magában foglalja a tengelyen keresztül történő közvetlen tőkebefektetéseket (az ICO kockázatitőke-kezelője/magántőke-kezelője) és/vagy pénzeszközök átutalását olyan tőkealapokba vagy egyéb befektetési eszközökbe, amelyeket olyan magán pénzügyi közvetítők kezelnek, amelyek vállalatokban (induló vállalkozásokban, kkv-kban, közepes piaci tőkeértékű vállalatokban és nagy méretű vállalatokban) hajtanak végre tőkebefektetési műveleteket. A zöld vonal maximális részvétele nem haladhatja meg a befektetésieszköz-alapok 49%-át. A vonal sajáttőke-befektetései nem eredményezhetik azt, hogy a köztulajdonban lévő saját tőke aránya a végső kedvezményezettben meghaladja a teljes saját tőke 49%-át.

Az eszközbe történő beruházás végrehajtása érdekében Spanyolország és az ICO végrehajtási megállapodást ír alá, amely a következő tartalmat tartalmazza:

1.Az eszköz döntéshozatali folyamatának leírása: A beruházási keret végleges beruházási döntését egy beruházási bizottságnak vagy más, azzal egyenértékű irányító testületnek kell meghoznia, és azt a kormánytól független tagok többségi szavazatával kell jóváhagyni. Közvetített beruházások esetében a végső beruházási döntést közvetítőknek kell meghozniuk.

2.A kapcsolódó beruházási politika fő követelményei, amelyek a következőket foglalják magukban:

a.A pénzügyi termék(ek) és a támogatható végső kedvezményezettek leírása az intézkedés leírásával összhangban.

b.Az a követelmény, hogy valamennyi támogatott beruházás gazdaságilag életképes legyen.

c.A fennálló hitelek refinanszírozásának tilalma.

d.A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés követelménye a DNSH technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározottak szerint, különösen:

I.Kölcsönök, projektkötvények vagy azokkal egyenértékű eszközök esetében: a beruházási politika kizárja a támogathatóságból a következő tevékenységeket és eszközöket: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is, ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében 109 végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek 110 el 111 , iii. a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 112 és eszközök.

II.Saját tőke, kvázi-sajáttőke, vállalati kötvények vagy ezekkel egyenértékű eszközök esetében: a befektetési politikának elő kell írnia a vállalkozások számára, hogy a 2013/34/EU irányelv 19a. cikke (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában foglalt fogalommeghatározással összhangban zöld átállási terveket fogadjanak el, 113 amennyiben az előző pénzügyi évből származó közvetlen bevételük több mint 50%-a a tevékenységek és eszközök alábbi listájából származik: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is, ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében 114 végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek 115 el 116 , iii. a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 117 és eszközök.

III.A beruházási politikának továbbá meg kell felelnie az eszköz végső kedvezményezettjeire vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

e.Az a követelmény, hogy az eszköz végső kedvezményezettjei nem részesülhetnek támogatásban más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére.

3.A végrehajtási megállapodás hatálya alá tartozó összeg, a végrehajtó partnerre vonatkozó díjstruktúra, valamint az eszköz beruházási politikájának megfelelően a visszaáramlások visszaforgatására vonatkozó követelmény, kivéve, ha azokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiteltörlesztésének teljesítésére használják fel.

4.Nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmények, beleértve a következőket:

1.A végrehajtó partnernek a mozgósított beruházásról való jelentéstételre szolgáló nyomonkövetési rendszerének leírása.

2.A végrehajtó partner azon eljárásainak leírása, amelyek biztosítják a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját.

3.Minden művelet támogathatóságának a végrehajtási megállapodásban meghatározott követelményekkel összhangban történő ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség, beleértve a 10 000 000 EUR-t el nem érő műveletekre vonatkozó saját nyilatkozat használatát, mielőtt kötelezettséget vállalnának egy művelet finanszírozására.

4.Az ICO ellenőrzési tervével összhangban kockázatalapú utólagos ellenőrzések elvégzésére vonatkozó kötelezettség. Ezek az ellenőrzések azt vizsgálják, hogy i. a kontrollrendszerek hatékonyak-e, beleértve a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség feltárását; a DNSH-elvnek, az állami támogatási szabályoknak és a digitális célkövetelményeknek való megfelelés; és iii. teljesül-e az a követelmény, hogy a közvetítőnek ellenőriznie kell, hogy a végső kedvezményezett benyújtotta-e a felelős nyilatkozatot annak ellenőrzése érdekében, hogy ugyanazt a költséget fedezi-e egy másik uniós eszköz. Az ellenőrzéseknek azt is ellenőrizniük kell, hogy az ügyletek jogszerűek-e, valamint hogy teljesülnek-e az alkalmazandó végrehajtási megállapodás és finanszírozási megállapodások feltételei, többek között a 10 000 000 EUR-t el nem érő műveletekre vonatkozó nyilatkozatok használata révén, mielőtt kötelezettséget vállalnának egy művelet finanszírozására.

5.A végrehajtó partner által végrehajtott digitális beruházásokra vonatkozó követelmények: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe történő beruházásból legalább 150 000 000 EUR-nak hozzá kell járulnia a digitális célkitűzésekhez a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VII. mellékletével összhangban. 118

6.A pénzügyi közvetítők kiválasztására vonatkozó követelmények: Az ICO nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon választja ki a pénzügyi közvetítőket. A pénzügyi közvetítők esetében az összeférhetetlenség hiányának ellenőrzését informatikai rendszeren, például a Minerva-n keresztül, valamennyi érintett pénzügyi szereplő esetében előzetesen el kell végezni.

7.Finanszírozási megállapodások aláírására vonatkozó kötelezettség: Az ICO finanszírozási megállapodásokat ír alá a pénzügyi közvetítőkkel a végrehajtási megállapodás mellékletében meghatározott kulcsfontosságú követelményekkel összhangban. A finanszírozási megállapodás fő követelményeinek magukban kell foglalniuk mindazokat a követelményeket, amelyek alapján az eszköz működik, beleértve a következőket:

1.A pénzügyi közvetítő azon kötelezettsége, hogy döntéseit értelemszerűen a fent meghatározott döntéshozatali és beruházási politikai követelményeknek megfelelően hozza meg, beleértve a DNSH-elv tiszteletben tartásával kapcsolatos követelményeket is.

2.A pénzügyi közvetítő által létrehozandó nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkeret leírása, amelyre értelemszerűen a fent meghatározott valamennyi nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmény vonatkozik.

Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C13.I7) – Következő technológiai alap

Ez az intézkedés egy eszközbe, a Next Tech alapba történő állami beruházásból áll, amelynek célja a magánberuházások ösztönzése és a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása Spanyolország digitális átálláshoz kapcsolódó stratégiai ágazataiban, valamint a tőkepiacok fejlesztése ezen a területen. Az eszköz úgy működik, hogy más alapokkal való társberuházás révén pénzügyi ösztönzőket nyújt közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül a magánszektor, valamint a hasonló tevékenységeket folytató közszektorbeli intézmények számára. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházásai alapján az eszköz célja kezdetben legalább 4 000 000 000 EUR összegű finanszírozás biztosítása.

Az eszközt végrehajtó partnerként a Sociedad Española para la Transformación Tecnológica (SETT) és/vagy a tengely (az ICO kockázatitőke-kezelője/magántőke-kezelője) kezeli. Az eszköz a következő terméksorokat tartalmazza:

·Közvetlen vezeték: ez a sor az SETT-n keresztül közvetlen sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-befektetéseket biztosít a Spanyolországban bejegyzett olyan társaságok számára, méretüktől és a tőkéjük tulajdonlásától függetlenül, amelyek kötelezettséget vállalnak új technológiai projektek végrehajtására. Az Alap tőkebefektetései nem eredményezhetik azt, hogy a köztulajdonban lévő saját tőke aránya a végső kedvezményezettben meghaladja a teljes saját tőke 49%-át.

·Közvetett vonal: ez a sor a pénzeszközöknek az Alap által megcélzott technológiai területeken sajáttőke- és/vagy kvázisajáttőke-befektetési műveleteket végző magán pénzügyi közvetítők – köztük kockázatitőke-alapok – által kezelt meglévő befektetési eszközök részére történő átutalásából áll. Az Alap maximális részvétele nem haladhatja meg a befektetésieszköz-alap 49%-át.

·Európai Műszaki Bajnokság Kezdeményezés (ETCI): ez a sor legfeljebb 1 milliárd EUR összegű, Spanyolország által az Európai Beruházási Alap (EBA) által kezelt alapok alapja, az ETCI részére történő átcsoportosításból áll, amely a késői szakaszban növekedési tőkét juttat az ígéretes európai innovátoroknak.

Az eszközbe történő beruházás végrehajtása érdekében Spanyolországnak és tengelynek és/vagy Spanyolországnak és a SETT-nek végrehajtási megállapodást kell aláírnia, vagy Spanyolországnak jóvá kell hagynia a megfelelő jogi eszközt és a kapcsolódó dokumentumokat, amelyeknek a következő tartalmat kell tartalmazniuk:

1.Az eszköz döntéshozatali folyamatának leírása: A közvetlen vonal tekintetében a Keret kezdeti beruházási döntését beruházási bizottságnak vagy más, ezzel egyenértékű irányító testületnek kell meghoznia, és a spanyol kormánytól független tagok szavazatainak többségével kell jóváhagynia. Közvetlen vonal esetében a Békekeret végleges beruházási döntése a beruházási bizottság vagy az azzal egyenértékű irányító testület által javasolt beruházási döntés jóváhagyására (módosítás nélküli) vagy vétójogának gyakorlására korlátozódik. A közvetett vonalon és az ETCI-soron keresztül közvetített beruházások esetében a végső beruházási döntést közvetítőknek kell meghozniuk.

2.A kapcsolódó beruházási politika fő követelményei, amelyek a következőket foglalják magukban:

a.A pénzügyi termék(ek) és a támogatható végső kedvezményezettek leírása az intézkedés leírásával összhangban.

b.Az a követelmény, hogy minden támogatott beruházás gazdaságilag életképes legyen.

c.A fennálló hitelek refinanszírozásának tilalma.

d.A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés követelménye a DNSH technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározottak szerint, különösen:

I.Saját tőke, kvázi-sajáttőke, vállalati kötvények vagy ezekkel egyenértékű eszközökesetében: a befektetési politikának elő kell írnia a vállalkozások számára, hogy a 2013/34/EU irányelv 19a. cikke (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában foglalt fogalommeghatározással összhangban zöld átállási terveket fogadjanak el, 119 amennyiben az előző pénzügyi évből származó közvetlen bevételük több mint 50%-a a tevékenységek és eszközök alábbi listájából származik: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is, ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében 120 végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek 121 el 122 , iii. a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 123 és eszközök.  

II.A beruházási politikának továbbá meg kell felelnie az eszköz végső kedvezményezettjeire vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

e.Az a követelmény, hogy az eszköz végső kedvezményezettjei nem részesülhetnek támogatásban más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére.

3.A végrehajtási megállapodás és/vagy az eszközt létrehozó jogi eszköz és kapcsolódó dokumentumok hatálya alá tartozó összeg, a végrehajtó partner díjstruktúrája, valamint az a követelmény, hogy az eszköz beruházási politikájának megfelelően vissza kell fektetni a visszaáramlásokat, kivéve, ha azokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiteltörlesztésének teljesítésére használják fel.

4.Nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmények, beleértve a következőket:

a.A végrehajtó partnernek a mozgósított beruházásról való jelentéstételre szolgáló nyomonkövetési rendszerének leírása.

b.A végrehajtó partner azon eljárásainak leírása, amelyek biztosítják a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját.

c.Az a kötelezettség, hogy a végrehajtási megállapodásban és/vagy a Békekeretet létrehozó jogi eszközben és kapcsolódó dokumentumokban meghatározott követelményekkel összhangban minden művelet támogathatóságát ellenőrizni kell, többek között a 10 000 000 EUR-t el nem érő műveletekre vonatkozó saját nyilatkozat használatával , mielőtt kötelezettséget vállalnának egy művelet finanszírozására, mielőtt kötelezettséget vállalnának egy művelet finanszírozására.

d.Az ICO és/vagy SETT ellenőrzési tervével összhangban kockázatalapú utólagos ellenőrzések elvégzésére vonatkozó kötelezettség. Ezek az ellenőrzések azt vizsgálják, hogy i. a kontrollrendszerek hatékonyak-e, beleértve a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség feltárását; a DNSH-elvnek, az állami támogatási szabályoknak és az éghajlat-politikai célok követelményeinek való megfelelés; és iii. teljesül-e az a követelmény, hogy a közvetítőnek ellenőriznie kell, hogy a végső kedvezményezett benyújtotta-e a felelős nyilatkozatot annak ellenőrzése érdekében, hogy ugyanazt a költséget fedezi-e egy másik uniós eszköz. Az ellenőrzéseknek azt is ellenőrizniük kell, hogy az ügyletek jogszerűek-e, és hogy teljesülnek-e az alkalmazandó végrehajtási megállapodás és/vagy a Békekeretet és a finanszírozási megállapodásokat létrehozó jogi eszköz és kapcsolódó dokumentumok feltételei, többek között a 10 000 000 EUR-t el nem érő műveletekre vonatkozó nyilatkozatok használata révén , mielőtt kötelezettséget vállalnának egy művelet finanszírozására.

5.A végrehajtó partner által végrehajtott digitális beruházásokra vonatkozó követelmények: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe történő beruházásból legalább 4 000 000 000 EUR-nak hozzá kell járulnia a digitális változással kapcsolatos célkitűzésekhez az RRF-rendelet VII. mellékletével összhangban. 124  

6.A pénzügyi közvetítők kiválasztására vonatkozó követelmények: Az ICO és/vagy az SETT nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon választja ki a pénzügyi közvetítőket. A pénzügyi közvetítők esetében az összeférhetetlenség hiányának ellenőrzését informatikai rendszeren, például a Minerva-n keresztül, valamennyi érintett pénzügyi szereplő esetében előzetesen el kell végezni.

7.Finanszírozási megállapodások aláírására vonatkozó kötelezettség: A tengely és/vagy az SETT finanszírozási megállapodásokat ír alá a pénzügyi közvetítőkkel a kulcsfontosságú követelményekkel összhangban, amelyeket a végrehajtási megállapodás vagy az eszközt létrehozó jogi eszköz és kapcsolódó dokumentumok mellékleteként kell megadni. A finanszírozási megállapodás fő követelményeinek magukban kell foglalniuk mindazokat a követelményeket, amelyek alapján az eszköz működik, beleértve a következőket:

1.A pénzügyi közvetítő azon kötelezettsége, hogy döntéseit értelemszerűen a fent meghatározott döntéshozatali és beruházási politikai követelményeknek megfelelően hozza meg, beleértve a DNSH-elv tiszteletben tartásával kapcsolatos követelményeket is.

2.A pénzügyi közvetítő által létrehozandó nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkeret leírása, amelyre értelemszerűen a fent meghatározott valamennyi nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmény vonatkozik.

Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.



Beruházás (C13.I8) – Társbefektetési alap (FOCO)

Ez az intézkedés egy eszközbe, a társbefektetési alapba történő állami beruházásból áll, amelynek célja a magánberuházások ösztönzése és a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása Spanyolország stratégiai ágazataiban, különösen a zöld és digitális átálláshoz és a teljes munkaidős egyenértékekhez kapcsolódó ágazatokban, valamint az e területekhez tartozó tőkepiacok fejlesztése érdekében. Az eszköz hiteleket, sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetéseket biztosít harmadik fél külföldi és multilaterális intézményi befektetőkkel való társbefektetések révén, közvetlenül vagy a magánszektornak nyújtott közvetítőkön keresztül. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházásai alapján az eszköz célja kezdetben legalább 2 000 000 000 EUR összegű finanszírozás biztosítása.

Az eszközt végrehajtó partnerként a Compañía Española de Financiación del Desarrollo (COFIDES) kezeli. A beruházási keret a következő terméksorokat foglalja magában:

·Közvetlen vezeték: Az eszköz harmadik fél külföldi intézményi befektetőkkel közvetlenül társberuház olyan vállalatokba, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy Spanyolország stratégiai gazdasági ágazataiban új projekteket hajtanak végre, beleértve a zöld és digitális átálláshoz, valamint a PERTE-khez kapcsolódó projekteket is. A Keretnek képesnek kell lennie arra, hogy hitel-, sajáttőke- és kvázisajáttőke-eszközökkel ruházzon be. Az Alap tőkebefektetései nem eredményezhetik azt, hogy a köztulajdonban lévő saját tőke aránya a végső kedvezményezettben meghaladja a teljes saját tőke 49%-át.

·Közvetett vonal: A hitelezési eszköznek olyan meglévő alapokba kell beruháznia, amelyek az eszköz által megcélzott ágazatokba fektetnek be, és képesnek kell lennie arra, hogy testre szabott finanszírozási eszközöket hozzon létre ugyanazon ágazatokat megcélozva. A hitelezési eszköz maximális részesedése egyetlen alapban vagy egyéb befektetési eszközben sem haladhatja meg a 49%-ot, és nem eredményezheti azt, hogy egy alap vagy befektetési eszköz állami tulajdonú tőkéjének részesedése meghaladja a teljes saját tőke 49%-át.

A harmadik fél befektetők társbefektetésének legalább egyenértékűnek kell lennie a Keret hozzájárulásával, és egyenlő feltételek mellett kell befektetnie. A harmadik fél társberuházók többek között a következőket foglalhatják magukban:

·Külföldi közintézmények, például állami nyugdíjalapok, állami és alsóbb szintű alapok, magántőke-piacokba befektető multilaterális intézmények (például az Európai Beruházási Alap).

·Külföldi hosszú távú intézményi magánbefektetők, például befektetési alapok, nyugdíjalapok vagy biztosítótársaságok.

·Belföldi magánbefektetési eszközök és szervezetek, feltéve, hogy külföldi magánbefektetőktől mozgósítanak pénzügyi forrásokat.

·Spanyolországi vállalati adatokban részt vevő külföldi tőketársaságok olyan beruházási projektek és termelő tevékenységek végrehajtása céljából, amelyeket az alap támogathat.

Az eszközbe történő beruházás végrehajtása érdekében Spanyolországnak jóvá kell hagynia az eszköz létrehozásáról és irányításáról szóló rendeletet és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat, amelyeknek a következő tartalmat kell tartalmazniuk:

1.Az eszköz döntéshozatali folyamatának leírása: A beruházási keret kezdeti beruházási döntését beruházási bizottságnak vagy más, ezzel egyenértékű irányító testületnek kell meghoznia, és a spanyol kormánytól független tagok szavazatainak többségével kell jóváhagynia. Az eszköz végleges beruházási döntése a beruházási bizottság vagy azzal egyenértékű irányító testület által javasolt beruházási döntés (módosítás nélküli) jóváhagyására, vagy a döntéssel kapcsolatos vétójog gyakorlására korlátozódik. Közvetített beruházások esetében a végső beruházási döntést a közvetítők hozzák meg.

2.A kapcsolódó beruházási politika fő követelményei, amelyek a következőket foglalják magukban:

a.A pénzügyi termékek és a támogatható végső kedvezményezettek leírása az intézkedés leírásával összhangban. Stratégiai beruházások, azaz az Európai Védelmi Alap éves munkaprogramjában meghatározott védelmi technológiákba és termékekbe történő beruházások; űrberuházások atomórákba, stratégiai hordozórakétákba; valamint űrtermékek; valamint a kizárólag kiberbiztonsági eszközök és megoldások fejlesztésére és alkalmazására összpontosító beruházások, beleértve azokat az eseteket is, amikor ezek a digitális hálózatok és adatinfrastruktúra kiépítésének vagy korszerűsítésének részét képezik; a végső kedvezményezettek nem állhatnak harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt, és ügyvezetésük az Unióban van, kivéve a 10 000 000 EUR alatti beruházásokat. Ha a végső kedvezményezett részt vesz az 5G konnektivitás területére irányuló stratégiai beruházásban, az 5G kiberbiztonsági eszköztár szerinti intézkedések és kockázatcsökkentési tervek a beszállítóira is 125 alkalmazandók. E beszállítók közé tartoznak a távközlési berendezések gyártóinak értékesítési partnerei és az egyéb harmadik fél beszállítók, így például a felhőalapú infrastruktúrák szolgáltatói, a bérelt szolgáltatást nyújtók (managed service providers), a rendszerintegrátorok, a biztonsággal és karbantartással foglalkozó vállalkozók és az átviteli berendezések gyártói. Amennyiben a végső kedvezményezett részt vesz a védelem területére irányuló stratégiai beruházásban, ez a korlátozás a beszállítóira és alvállalkozóira is vonatkozik. A harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet általi ellenőrzés hiányára vonatkozó, a fenti három bekezdésben meghatározott korlátozások nem alkalmazandók egy adott finanszírozási és beruházási műveletre, amennyiben a végső kedvezményezett bizonyítani tudja, hogy olyan jogi személy, amelyre vonatkozóan a letelepedése szerinti tagállam az Európai Védelmi Alapról (EDF) szóló rendelet vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott, a támogatható szervezetekre vonatkozó elvekkel összhangban garanciát hagyott jóvá, 126 vagy a Bizottság az űrrendelet vonatkozó rendelkezéseiben a támogatható szervezetekre vonatkozóan meghatározott elvekkel összhangban mentességet adott 127 . A végrehajtó partnernek értesítenie kell a kormányt a korlátozásoktól való bármely eltérésről.

b.Az a követelmény, hogy minden támogatott beruházás gazdaságilag életképes legyen.

c.A fennálló hitelek refinanszírozásának tilalma.

d.A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés követelménye a DNSH technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározottak szerint, különösen:

I.Kölcsönök, projektkötvények vagy azokkal egyenértékű eszközök esetében: a beruházási politika kizárja a támogathatóságból a következő tevékenységeket és eszközöket: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is, ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében 128 végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek 129 el 130 , iii. a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 131 és eszközök. Saját tőke, kvázi-sajáttőke, vállalati kötvények vagy ezekkel egyenértékű eszközök esetében: a befektetési politika kizárja a következő ágazatokban jelentős hangsúlyt 132 fektető vállalatokat: i. fosszilis tüzelőanyagokon alapuló energiatermelés és kapcsolódó tevékenységek 133 ; i. energiaigényes és/vagy magas szén-dioxid-kibocsátású iparágak 134 ; szennyező járművek gyártása, bérlése vagy értékesítése 135 ; iv. hulladékgyűjtés, hulladékkezelés és -ártalmatlanítás 136 , v. nukleáris üzemanyag feldolgozása, atomenergia előállítása.

II.A beruházási politikának továbbá meg kell felelnie az eszköz végső kedvezményezettjeire vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

e.Az a követelmény, hogy az eszköz végső kedvezményezettjei nem részesülhetnek támogatásban más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére.

3.Az eszközt létrehozó rendeletek és bármely kapcsolódó dokumentum hatálya alá tartozó összeg, a végrehajtó partner díjstruktúrája, valamint az a követelmény, hogy az eszköz beruházási politikájának megfelelően vissza kell fektetni a visszaáramlásokat, kivéve, ha azokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiteltörlesztésének teljesítésére használják fel.

4.Nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmények, beleértve a következőket:

a.A végrehajtó partnernek a mozgósított beruházásról való jelentéstételre szolgáló nyomonkövetési rendszerének leírása.

b.A végrehajtó partner azon eljárásainak leírása, amelyek biztosítják a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját.

c.Az a kötelezettség, hogy a Békekeretet létrehozó rendeletekben meghatározott követelményekkel összhangban minden művelet támogathatóságát ellenőrizni kell, mielőtt kötelezettséget vállalnának egy művelet finanszírozására.

d.Kockázatalapú utólagos ellenőrzések elvégzésének kötelezettsége a COFIDES ellenőrzési tervével összhangban. Ezek az ellenőrzések azt vizsgálják, hogy i. a kontrollrendszerek hatékonyak-e, beleértve a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség feltárását; a DNSH-elvnek, az állami támogatási szabályoknak, valamint az éghajlatváltozással és a digitális célokkal kapcsolatos követelményeknek való megfelelés; és iii. teljesül-e az a követelmény, hogy a közvetítőnek ellenőriznie kell, hogy a végső kedvezményezett benyújtotta-e a felelős nyilatkozatot annak ellenőrzése érdekében, hogy ugyanazt a költséget fedezi-e egy másik uniós eszköz. Az ellenőrzések során azt is ellenőrizni kell, hogy az ügyletek jogszerűek-e, valamint hogy teljesülnek-e a Békekeretet és a finanszírozási megállapodásokat létrehozó alkalmazandó rendelet és kapcsolódó dokumentumok feltételei.

5.A pénzügyi közvetítők kiválasztására vonatkozó követelmények: A COFIDES nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon választja ki a pénzügyi közvetítőket. A pénzügyi közvetítők esetében az összeférhetetlenség hiányának ellenőrzését informatikai rendszeren, például a Minerva-n keresztül, valamennyi érintett pénzügyi szereplő esetében előzetesen el kell végezni.

6.Finanszírozási megállapodások aláírására vonatkozó kötelezettség: A COFIDES finanszírozási megállapodásokat ír alá a pénzügyi közvetítőkkel az eszközt létrehozó kapcsolódó dokumentumok részeként benyújtandó kulcsfontosságú követelményekkel összhangban. A finanszírozási megállapodás fő követelményeinek magukban kell foglalniuk mindazokat a követelményeket, amelyek alapján az eszköz működik, beleértve a következőket:

a.A pénzügyi közvetítő azon kötelezettsége, hogy döntéseit értelemszerűen a fent meghatározott döntéshozatali és beruházási politikai követelményeknek megfelelően hozza meg, beleértve a DNSH-elv tiszteletben tartásával kapcsolatos követelményeket is.

b.A pénzügyi közvetítő által létrehozandó nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkeret leírása, amelyre értelemszerűen a fent meghatározott valamennyi nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmény vonatkozik.

Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C13.I9) – A Stratégiai Vállalkozások Fizetőképesség-támogatási Alapja (FASEE)

Ez a beruházás a stratégiai vállalkozások fizetőképességét támogató alapból áll, amelynek célja, hogy ideiglenes fizetőképességi támogatást nyújtson a Covid19-világjárvány által érintett, gazdaságilag stratégiai fontosságú ágazatokban működő életképes és stratégiai vállalkozásoknak. Ez a beruházás csak azokra a műveletekre terjed ki, amelyek megfelelnek a DNSH-elvnek, az állami támogatási szabályoknak, az összeférhetetlenség hiányának és a kettős finanszírozásnak. E követelmények teljesítésének, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikkében meghatározott adatgyűjtésnek az ellenőrzése céljából független ellenőr által végzett utólagos ellenőrzést kell végezni.

Az Alap műveleteihez kapcsolódó visszaáramlásokat hasonló módon vissza kell fektetni mindaddig, amíg azokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiteltörlesztésének teljesítésére nem használják fel.

Az intézkedés végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C13.I10) – A Covid19 üzleti feltőkésítési alap (FONREC)

Ez a beruházás egy Covid19-vállalkozási feltőkésítési alapból áll, amely ideiglenes fizetőképességi támogatást nyújt a Covid19-világjárvány által érintett életképes (10 millió EUR és 400 millió EUR közötti árbevételű) középvállalkozásoknak. Ez a beruházás csak azokra a műveletekre terjed ki, amelyek megfelelnek a DNSH-elvnek, az állami támogatási szabályoknak, az összeférhetetlenség hiányának és a kettős finanszírozásnak. E követelmények teljesítésének, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikkében meghatározott adatgyűjtésnek az ellenőrzése céljából független ellenőr által végzett utólagos ellenőrzést kell végezni.

Az Alap műveleteihez kapcsolódó visszaáramlásokat hasonló módon vissza kell fektetni mindaddig, amíg azokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiteltörlesztésének teljesítésére nem használják fel.

Az intézkedés végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C13.I11) – SGR-CERSA garanciaeszköz

E beruházás célja a C13.I2. intézkedés kiegészítése. A Compañia Española de Reafianzamiento SME S.A. (CERSA) megerősítése révén pénzügyi, kereskedelmi és technikai garanciák formájában nyújtott támogatás révén javítja a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozáshoz való hozzáférését. Ezen intézkedés részeként a CERSA hosszú távú támogatást nyújt viszontgarancia-fedezete révén a regionális kölcsönös garanciatársaságoknak, támogatva az általuk viselt kockázatot. A CERSA előmozdítja a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok versenyképességét és rezilienciáját három új, célzott költségvetési sor révén is, amelyek lehetővé teszik a hosszú távú finanszírozáshoz és a működőtőke-műveletekhez való hozzáférést az e beruházás keretében a következő területeken végzett tevékenységek tekintetében: digitalizáció; fenntarthatóság; növekedés és helyreállítás (a reziliencia megerősítése, főként a Covid19-világjárvány által érintett kkv-k esetében, amelyek készek jelentős átalakítási és növekedési terveket készíteni). A digitális innovációs központoknak és más kezdeményezéseknek elő kell mozdítaniuk a CERSA és az SGR-k keretében nyújtott garanciákat annak érdekében, hogy tájékoztassák a vállalkozásokat a rendelkezésre álló digitalizációs támogatásról.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 630 000 000 EUR összegű beruházása alapján a CERSA célja kezdetben legalább 2 100 000 000 EUR összegű finanszírozás biztosítása.

Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C13.I12) – ENISA Vállalkozási és Kkv-alap

Ez az intézkedés egy eszközbe, az ENISA vállalkozási és kkv-alapjába történő állami beruházásból áll, amelynek célja a magánberuházások ösztönzése és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása annak érdekében, hogy a PERTE New Economy of the Language (NEL) részeként beruházzanak a nyelvtechnológiához kapcsolódó életképes és innovatív projektekbe. A hitelezési eszköz úgy működik, hogy közvetlenül a magánszektornak, valamint a hasonló tevékenységeket folytató közszektorbeli szervezeteknek nyújt részvételi hiteleket. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházásai alapján az eszköz célja kezdetben legalább 303 000 000 EUR összegű finanszírozás biztosítása.

Az eszközt végrehajtó partnerként az Állami Innovációs Vállalat (Empresa Nacional de Innovación, SA – ENISA) irányítja.

Az eszközbe történő beruházás végrehajtása érdekében Spanyolország és az ENISA végrehajtási megállapodást ír alá, amely a következő tartalmat tartalmazza:

1.Az eszköz döntéshozatali folyamatának leírása: A Keret kezdeti beruházási döntését beruházási bizottság hozza meg, és azt a spanyol kormánytól független tagok szavazatainak többségével hagyják jóvá. Az ENISA esetében a beruházási bizottságot az ENISA személyzetének tagjai (akik függetlenek a kormánytól) integrálják. Az eszköz végleges beruházási döntése a beruházási bizottság vagy azzal egyenértékű irányító testület által javasolt beruházási döntés (módosítás nélküli) jóváhagyására, vagy a döntéssel kapcsolatos vétójog gyakorlására korlátozódik. 

2.A kapcsolódó beruházási politika fő követelményei, amelyek a következőket foglalják magukban:

1.A pénzügyi termék és a támogatható végső kedvezményezettek leírása az intézkedés leírásával összhangban.

2.Az a követelmény, hogy valamennyi támogatott beruházás gazdaságilag életképes legyen.

3.A fennálló hitelek refinanszírozásának tilalma.

4.A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés követelménye a DNSH technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározottak szerint, különösen:

I.a beruházási politika kizárja a támogathatóságból a következő tevékenységeket és eszközöket: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is, ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében 137 végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el 138 , iii. a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek és eszközök.

II.a beruházási politikának meg kell felelnie az eszköz végső kedvezményezettjeire vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

5.Az a követelmény, hogy az eszköz végső kedvezményezettjei nem részesülhetnek támogatásban más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére.

3.A végrehajtási megállapodás hatálya alá tartozó összeg, a végrehajtó partnerre vonatkozó díjstruktúra, valamint az eszköz beruházási politikájának megfelelően a visszaáramlások visszaforgatására vonatkozó követelmény, kivéve, ha azokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiteltörlesztésének teljesítésére használják fel.

4.Nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmények, beleértve a következőket:

1.A végrehajtó partnernek a mozgósított beruházásról való jelentéstételre szolgáló nyomonkövetési rendszerének leírása.

2.A végrehajtó partner azon eljárásainak leírása, amelyek biztosítják a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját.

3.Az egyes műveletek támogathatóságának a végrehajtási megállapodásban meghatározott követelményekkel összhangban történő, az egyes műveletek finanszírozására való kötelezettségvállalást megelőző ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség.

4.A kockázatalapú utólagos ellenőrzéseknek az ENISA ellenőrzési tervével összhangban történő elvégzésére vonatkozó kötelezettség. Ezek az ellenőrzések azt vizsgálják, hogy i. a kontrollrendszerek hatékonyak-e, beleértve a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség feltárását; a DNSH-elvnek, az állami támogatási szabályoknak és a digitális célkövetelményeknek való megfelelés; és iii. teljesül-e az a követelmény, hogy a közvetítőnek ellenőriznie kell, hogy a végső kedvezményezett benyújtotta-e a felelős nyilatkozatot annak ellenőrzése érdekében, hogy ugyanazt a költséget fedezi-e egy másik uniós eszköz. Az ellenőrzések azt is vizsgálják, hogy az ügyletek jogszerűek-e, valamint hogy az alkalmazandó végrehajtási megállapodásban és finanszírozási megállapodásokban foglalt feltételeket betartják-e.

5.A végrehajtó partner által végrehajtott digitális beruházásokra vonatkozó követelmények: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe történő beruházásból legalább 20 000 000 EUR-nak hozzá kell járulnia a digitális célkitűzésekhez a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VII. mellékletével összhangban.

Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C13.I13) – Regionális Reziliencia Alap (FRA)

Ez az intézkedés az InvestEU tagállami komponensébe és egy eszközbe, a Regionális Rezilienciaépítési Alapba történő közberuházásokból áll, amelyek célja a magánberuházások ösztönzése és a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása a spanyol autonóm közösségekben a következő kiemelt területeken: szociális és megfizethető lakhatás és városrehabilitáció; fenntartható közlekedés; az ipar és a kkv-k versenyképessége; kutatás, fejlesztés és innováció; fenntartható turizmus; ápolási-gondozási gazdaság; víz- és hulladékgazdálkodás; valamint energetikai átállás; valamint a tőkepiacok fejlesztése ezeken a területeken.

A hitelezési eszköz úgy működik, hogy közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül finanszírozást nyújt a magánszektornak, a hasonló tevékenységekben részt vevő közszektorbeli szervezeteknek, valamint az állami szervezeteknek, többek között a regionális vagy helyi önkormányzatoknak. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházása alapján az eszköz célja legalább 19 500 000 000 EUR összegű finanszírozás biztosítása. További 500 000 000 EUR-val kell hozzájárulni az InvestEU tagállami komponenséhez.

Az eszközt végrehajtó partnerként az EBB csoport kezeli. A beruházási keret a következő terméksorokat foglalja magában:

·Közvetlen nyilvános vonal (3 500 000 000 EUR): Közvetlen társfinanszírozási hiteleszköz állami szervezetek, többek között regionális vagy helyi önkormányzatok projektjeinek finanszírozására.

·Egyéb tételek (16 000 000 000 EUR): Magánszervezeteket vagy hasonló tevékenységekben részt vevő állami szervezeteket célzó költségvetési sorok, különösen:

oKözvetlen társfinanszírozási eszköz projektek hitelekkel, eszközök beszerzésével vagy projektfinanszírozásban való részvétellel történő finanszírozására.

oKkv-knak, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak, infrastrukturális projekteknek vagy magánszemélyeknek nyújtott közvetített finanszírozás, többek között tőkebefektetések, kvázisajáttőke-befektetések, hitelek, előresorolt magánhitelek, vagy új elfogadható hitelportfóliót létrehozó pénzügyi szervezetek által kibocsátott eszközfedezetű értékpapírok vásárlása révén.

Az eszközbe történő beruházás végrehajtása érdekében Spanyolország és az EBB csoport végrehajtási megállapodást ír alá, amely a következő tartalmat tartalmazza:

1.A hitelezési eszköz kezdeti beruházási döntését az EBB csoport a spanyol kormánytól függetlenül hozza meg. Az eszköz végleges beruházási döntése a beruházási bizottság vagy azzal egyenértékű irányító testület által javasolt beruházási döntés (módosítás nélküli) jóváhagyására, vagy a döntéssel kapcsolatos vétójog gyakorlására korlátozódik.  Közvetített befektetések esetében a végső befektetési döntést a közvetítők hozzák meg.

2.A kapcsolódó beruházási politika fő követelményei, amelyek a következőket foglalják magukban:

a.A pénzügyi termékek és a támogatható végső kedvezményezettek leírása az intézkedés leírásával összhangban.

b.Az a követelmény, hogy minden támogatott beruházás gazdaságilag életképes legyen.

c.A fennálló hitelek refinanszírozásának tilalma.

d.A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés követelménye a DNSH technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározottak szerint, különösen:

I.Kölcsönök, projektkötvények vagy azokkal egyenértékű eszközök esetében: a beruházási politika kizárja a támogathatóságból a következő tevékenységeket és eszközöket: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is, ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében 139 végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek 140 el 141 , iii. a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 142 és eszközök.

II.Saját tőke, kvázi-sajáttőke, vállalati kötvények vagy ezekkel egyenértékű eszközök esetében: a befektetési politikának elő kell írnia a vállalkozások számára, hogy a 2013/34/EU irányelv 19a. cikke (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában foglalt fogalommeghatározással összhangban zöld átállási terveket fogadjanak el, 143 amennyiben az előző pénzügyi évből származó közvetlen bevételük több mint 50%-a a tevékenységek és eszközök alábbi listájából származik: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is, ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében 144 végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek 145 el 146 , iii. a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 147 és eszközök.

III.A beruházási politikának továbbá meg kell felelnie az eszköz végső kedvezményezettjeire vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

e.Az a követelmény, hogy az eszköz végső kedvezményezettjei nem részesülhetnek támogatásban más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére.

3.A végrehajtási megállapodás hatálya alá tartozó összeg, a végrehajtó partnerre vonatkozó díjstruktúra, valamint az eszköz beruházási politikájának megfelelően a visszaáramlások visszaforgatására vonatkozó követelmény, kivéve, ha azokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiteltörlesztésének teljesítésére használják fel.

4.Nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmények, beleértve a következőket:

a.Az a kötelezettség, hogy a Békekeretet létrehozó rendeletekben meghatározott követelményekkel összhangban minden művelet támogathatóságát ellenőrizni kell, mielőtt kötelezettséget vállalnának egy művelet finanszírozására.

b.Kockázatalapú utólagos ellenőrzések elvégzésének kötelezettsége az EBB csoport ellenőrzési tervével összhangban. Ezek az ellenőrzések azt vizsgálják, hogy i. a kontrollrendszerek hatékonyak-e, beleértve a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség feltárását; a DNSH-elvnek, az állami támogatási szabályoknak, valamint az éghajlatváltozással és a digitális célokkal kapcsolatos követelményeknek való megfelelés; és iii. teljesül-e az a követelmény, hogy a közvetítőnek ellenőriznie kell, hogy a végső kedvezményezett benyújtotta-e a felelős nyilatkozatot annak ellenőrzése érdekében, hogy ugyanazt a költséget fedezi-e egy másik uniós eszköz. Az ellenőrzések azt is vizsgálják, hogy az ügyletek jogszerűek-e, valamint hogy az alkalmazandó végrehajtási megállapodásban és finanszírozási megállapodásokban foglalt feltételeket betartják-e.

c.Az EBB csoport azon kötelezettsége, hogy a központi kormányzat általános ellenőre (IGAE) rendelkezésére bocsássa a külső könyvvizsgálói által készített éves ellenőrzési jelentést.

5.A végrehajtó partner által végrehajtott éghajlat-politikai beruházásokra vonatkozó követelmények: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe irányuló beruházások legalább 50%-ának hozzá kell járulnia az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletével összhangban 148 .

6.A pénzügyi közvetítők kiválasztására vonatkozó követelmények: Az EBB csoport nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon választja ki a pénzügyi közvetítőket. Minden érintett pénzügyi szereplő esetében előzetesen ellenőrizni kell, hogy a pénzügyi közvetítők esetében nem áll fenn összeférhetetlenség.

7.Finanszírozási megállapodások aláírására vonatkozó kötelezettség: Az EBB csoport finanszírozási megállapodásokat ír alá a pénzügyi közvetítőkkel a végrehajtási megállapodás mellékletében meghatározott kulcsfontosságú követelményekkel összhangban. A finanszírozási megállapodás fő követelményeinek magukban kell foglalniuk mindazokat a követelményeket, amelyek alapján az eszköz működik, beleértve a következőket:

a.A pénzügyi közvetítő azon kötelezettsége, hogy döntéseit értelemszerűen a fent meghatározott döntéshozatali és beruházási politikai követelményeknek megfelelően hozza meg, beleértve a DNSH-elv tiszteletben tartásával kapcsolatos követelményeket is.

b.A pénzügyi közvetítő által létrehozandó nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkeret leírása, amelyre értelemszerűen a fent meghatározott valamennyi nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmény vonatkozik.

Az InvestEU tagállami komponenséhez nyújtott hozzájárulást (500 000 000 EUR) kkv-k, közepes piaci tőkeértékű vállalatok és magánszemélyek finanszírozására kell felhasználni, többek között kötvények, kölcsönök, lízing, alárendelt kölcsönök, faktoring, bankgaranciák vagy kereskedelemfinanszírozás révén.

Hatályba lép a Bizottság és az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kiválasztott végrehajtó partner közötti garanciamegállapodás. Spanyolország ezen intézkedés végrehajtása céljából az EBA-t javasolta végrehajtó partnernek.

Spanyolország hozzájárulási megállapodást ír alá az Európai Bizottsággal, amely a következőket tartalmazza:

-A javasolt végrehajtó partner.

-A DNSH technikai iránymutatásnak való megfelelés követelménye (2021/C58/01). A garanciamegállapodás szükség esetén kizárja a támogathatóságból a következő tevékenységeket és eszközöket: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is 149 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett olyan tevékenységek és eszközök, amelyek előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátása nem alacsonyabb a vonatkozó referenciaértékeknél 150 ; hulladéklerakókhoz, hulladékégetőkhöz és mechanikai-biológiai hulladékkezelő üzemekhez kapcsolódó tevékenységek 151 és eszközök 152 .

Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

M.4.  A hiteltámogatás nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel.

Szám 

 

Intézkedés

 

Mérföldkő 
/Cél 

Név 

A mérföldkövek minőségi mutatója 

 

A célérték mennyiségi mutatója 

Idő 

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

 

Egység 

Kiindulási 

Cél 

Q 

Év 

L25

C13.I6

M 

Végrehajtási megállapodás az ICO-val a zöld vonalra vonatkozóan

A végrehajtási megállapodás hatálybalépése 

 

 

 

NEGYEDÉV 

2023 

A végrehajtási megállapodás hatálybalépése.

L25a.

C13.I6

T

ICO Zöld vonal – A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (I)

%

0%

15%

NEGYEDÉV

2024

Az ICO-nak/tengelynek és az általa kiválasztott közvetítőknek jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötniük a végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) az RRF-beruházások legalább 15%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve a kezelési díjakat). A finanszírozás legalább 2,5%-ának tőkealapokkal aláírt finanszírozási megállapodásoknak, legalább 50%-ának pedig a végső kedvezményezettekkel az összes többi befektetési termékre (beleértve a végrehajtó partner közvetlen tőkebefektetéseit) vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodásoknak kell megfelelnie. Az ICO a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával jelentést készít, amelyben részletezi e finanszírozás azon részét, amely hozzájárul az éghajlat-politikai célkitűzésekhez.

L26

C13.I6

T

ICO Zöld vonal – A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (II)

%

15%

50%

NEGYEDÉV

2025

Az ICO-nak/tengelynek és az általa kiválasztott közvetítőknek jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötniük a végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) az RRF-beruházások legalább 50%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve a kezelési díjakat). A finanszírozás legalább 2,5%-ának tőkealapokkal aláírt finanszírozási megállapodásoknak, legalább 50%-ának pedig a végső kedvezményezettekkel az összes többi befektetési termékre (beleértve a végrehajtó partner közvetlen tőkebefektetéseit) vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodásoknak kell megfelelnie. Az ICO a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával jelentést készít, amelyben részletezi e finanszírozás azon részét, amely hozzájárul az éghajlat-politikai célkitűzésekhez.

L27

C13.I6

T

ICO Zöld vonal – A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (III)

%

50%

75%

NEGYEDÉV

2025

Az ICO-nak/tengelynek és az általa kiválasztott közvetítőknek jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötniük a végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) az RRF-beruházások legalább 75%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve a kezelési díjakat). A finanszírozás legalább 7,5%-ának tőkealapokkal aláírt finanszírozási megállapodásoknak, legalább 50%-ának pedig a végső kedvezményezettekkel az összes többi befektetési termékre (beleértve a végrehajtó partner közvetlen tőkebefektetéseit) vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodásoknak kell megfelelnie. Az ICO a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával jelentést készít, amelyben részletezi e finanszírozás azon részét, amely hozzájárul az éghajlat-politikai célkitűzésekhez.

L28

C13.I6

T

ICO Zöld vonal – A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (IV)

%

75%

100%

NEGYEDÉV

2026

Az ICO/tengely és az ICO által kiválasztott közvetítők jogi finanszírozási megállapodásokat kötnek a végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) az RRF-beruházások 100%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve az irányítási díjakat). A finanszírozás legalább 10%-ának tőkealapokkal aláírt finanszírozási megállapodásoknak, legalább 50%-ának pedig a végső kedvezményezettekkel az összes többi befektetési termékre (beleértve a végrehajtó partner közvetlen tőkebefektetéseit) vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodásoknak kell megfelelnie. E finanszírozás legalább 80,9%-ának éghajlat-politikai célkitűzésekhez kell hozzájárulnia a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával.

L29

C13.I6

T

ICO Zöld vonal – A minisztérium befejezte a beruházást

Átutalási igazolás

 

NEGYEDÉV

2026

Spanyolország 22 000 000 000 EUR-t utal át az ICO-nak az eszköz céljára.

L30

C13.I6

M

Végrehajtási megállapodás az ICO vállalkozásokról és vállalkozókról

A végrehajtási megállapodás hatálybalépése 

NEGYEDÉV

2023

A végrehajtási megállapodás hatálybalépése.

L31

C13.I6

T

ICO Enterprises and Entrepreneurs Line – A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (I)

 

%

0%

50%

NEGYEDÉV

2025

Az ICO-nak/tengelynek és az általa kiválasztott közvetítőknek jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötniük a végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) az RRF-beruházások legalább 50%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve a kezelési díjakat). A finanszírozás legalább 2,5%-ának tőkealapokkal aláírt finanszírozási megállapodásoknak, legalább 50%-ának pedig a végső kedvezményezettekkel az összes többi befektetési termékre (beleértve a végrehajtó partner közvetlen tőkebefektetéseit) vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodásoknak kell megfelelnie.

L32

C13.I6

T

ICO Enterprises and Entrepreneurs Line – A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (II)

%

50%

75%

NEGYEDÉV

2025

Az ICO-nak/tengelynek és az általa kiválasztott közvetítőknek jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötniük a végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) az RRF-beruházások legalább 75%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve a kezelési díjakat). A finanszírozás legalább 7,5%-ának tőkealapokkal aláírt finanszírozási megállapodásoknak, legalább 50%-ának pedig a végső kedvezményezettekkel az összes többi befektetési termékre (beleértve a végrehajtó partner közvetlen tőkebefektetéseit) vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodásoknak kell megfelelnie.

L33

C13.I6

T

ICO Enterprises and Entrepreneurs Line – A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (III)

 

%

75%

100%

NEGYEDÉV

2026

Az ICO/tengely és az ICO által kiválasztott közvetítők jogi finanszírozási megállapodásokat kötnek a végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) az RRF-beruházások 100%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve az irányítási díjakat). A finanszírozás legalább 10%-ának tőkealapokkal aláírt finanszírozási megállapodásoknak, legalább 50%-ának pedig a végső kedvezményezettekkel az összes többi befektetési termékre (beleértve a végrehajtó partner közvetlen tőkebefektetéseit) vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodásoknak kell megfelelnie. E finanszírozás legalább 1,84%-ának digitális célkitűzésekhez kell hozzájárulnia a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VII. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával.

L34

C13.I6

M

ICO Enterprises and Entrepreneurs Line – A minisztérium befejezte a beruházást.

Átutalási igazolás

NEGYEDÉV

2026

Spanyolország 8 150 000 000 EUR-t utal át az ICO-nak az eszköz céljára.

L35

C13.I7

M

Új Technológia Alap – Végrehajtási megállapodás a tengelyekkel és/vagy az SETT-vel

A végrehajtási megállapodás vagy a Békekeretet létrehozó rendelet és kapcsolódó dokumentumok hatálybalépése

NEGYEDÉV

2023

A végrehajtási megállapodás vagy a Békekeretet létrehozó rendelet és kapcsolódó dokumentumok hatálybalépése

L36

C13.I7

T

Következő technológia – A végső kedvezményezettekkel és a tőkealapokkal aláírt jogi megállapodások (I)

%

0%

50%

NEGYEDÉV

2025

A tengelynek és/vagy az SETT-nek, valamint a tengely és/vagy SETT által kiválasztott közvetítőknek jogi finanszírozási megállapodást kell kötniük a végső kedvezményezettekkel és a tőkealapokkal az RRF-beruházások legalább 50%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve az irányítási díjakat). A SET-nek jelentést kell készítenie, amelyben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VII. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával részletezi e finanszírozás azon részét, amely hozzájárul a digitális célkitűzésekhez.

L37

C13.I7

T

Következő technológia – A végső kedvezményezettekkel és a tőkealapokkal aláírt jogi megállapodások (II)

%

50%

75%

NEGYEDÉV

2025

A tengelynek és/vagy az SETT-nek, valamint a tengely és/vagy SETT által kiválasztott közvetítőknek jogi finanszírozási megállapodást kell kötniük a végső kedvezményezettekkel és a tőkealapokkal az RRF-beruházások legalább 75%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve az irányítási díjakat). A SET-nek jelentést kell készítenie, amelyben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VII. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával részletezi e finanszírozás azon részét, amely hozzájárul a digitális célkitűzésekhez.

L38

C13.I7

T

Következő technológia – A végső kedvezményezettekkel és a tőkealapokkal aláírt jogi megállapodások (II)

%

75%

100%

NEGYEDÉV

2026

A tengelynek és/vagy az SETT-nek, valamint a tengely és/vagy SETT által kiválasztott közvetítőknek jogi finanszírozási megállapodást kell kötniük a végső kedvezményezettekkel és a tőkealapokkal az RRF-beruházások 100%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve az irányítási díjakat). E finanszírozás 100%-ának a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VII. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával kell hozzájárulnia a digitális célkitűzésekhez.

L39

C13.I7

M

A következő Tech – Minisztérium befejezte a beruházást.

Átutalási igazolás

NEGYEDÉV

2026

Spanyolország 4 000 000 000 EUR-t utal át az ICO-nak és/vagy az SETT-nek az eszköz számára.

L40

C13.I8

M

Foco – Az Alapot létrehozó rendeletek

Az eszközt létrehozó rendeletek hatálybalépése

NEGYEDÉV

2023

Az eszközt létrehozó rendelet és a kapcsolódó dokumentumok hatálybalépése.

L41

C13.I8

T

Foco – A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (I)

%

0

50%

NEGYEDÉV

2025

Az eszköznek és a COFIDES által kiválasztott közvetítőknek jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötniük a végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) az RRF-beruházások legalább 50%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve az irányítási díjakat). A finanszírozás legalább 20%-ának tőkealapokkal aláírt finanszírozási megállapodásoknak, legalább 20%-ának pedig a végső kedvezményezettekkel az összes többi befektetési termékre (beleértve a hitelezési eszköz közvetlen tőkebefektetéseit) vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodásoknak kell megfelelnie.

L42

C13.I8

T

Foco – A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (II)

%

50%

100%

NEGYEDÉV

2026

Az eszköznek és a COFIDES által kiválasztott közvetítőknek jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötniük a végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) az RRF-beruházások 100%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve az irányítási díjakat). A finanszírozás legalább 20%-ának tőkealapokkal aláírt finanszírozási megállapodásoknak, legalább 20%-ának pedig a végső kedvezményezettekkel az összes többi befektetési termékre (beleértve a hitelezési eszköz közvetlen tőkebefektetéseit) vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodásoknak kell megfelelnie.

L43

C13.I8

T

Foco – a minisztérium befejezte a beruházást.

Átutalási igazolás

NEGYEDÉV

2026

Spanyolország 2 000 000 000 EUR-t csoportosít át az eszközbe.

L44

C13.I9

T

A stratégiai vállalkozások fizetőképesség-támogatási alapja

Millió EUR

0

563

NEGYEDÉV

2024

Az RRF FASEE keretében támogatható műveleteiből legalább 563 300 000 EUR-t folyósítottak a végső kedvezményezetteknek. Egy független ellenőr által végzett utólagos ellenőrzésnek meg kell erősítenie legalább a DNSH-nak, az állami támogatási szabályoknak való megfelelést, a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a kettős finanszírozás hiányát, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 22. cikkében meghatározott adatgyűjtést. Az utólagos ellenőrzés során ellenőrizni kell, hogy csak olyan vállalatoknak nyújtottak-e támogatást, amelyek a támogatás odaítélésének időpontjában életképesek és stratégiai jelentőségűek voltak a nemzeti vagy regionális termelési szerkezet szempontjából.

L45

C13.I10

T

FONREC

Millió EUR

0

457,01

NEGYEDÉV

2025

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből a FONREC keretében támogatható műveletekből legalább 457 010 000 EUR-t folyósítottak a végső kedvezményezetteknek. Egy független ellenőr által végzett utólagos ellenőrzésnek meg kell erősítenie legalább a DNSH-nak, az állami támogatási szabályoknak való megfelelést, a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a kettős finanszírozás hiányát, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 22. cikkében meghatározott adatgyűjtést. Az utólagos ellenőrzés során ellenőrizni kell, hogy csak az eszköz jogi kerete alapján támogatásra jogosult vállalkozások részesültek-e támogatásban.

L46

C13.I11

T

CERSA

Millió EUR

0

2 100

NEGYEDÉV

2026

CERSA-garancia: Legalább 2 100 000 000 EUR összegű, a CERSA által 2023. július 1-jétől nyújtott garanciák, amelyek lehetővé teszik a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára, hogy hosszú távú beruházásokhoz és működő tőkéhez, valamint pénzügyi, kereskedelmi és technikai garanciákhoz jussanak. A kiválasztási kritériumoknak a kizárási lista használata révén biztosítaniuk kell az ezen intézkedés keretében támogatott ügyletek jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelését, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelményét.

L47

C13.I12

M

ENISA Vállalkozási és Kkv-alap – Végrehajtási megállapodás

A végrehajtási megállapodás hatálybalépése

NEGYEDÉV

2024

A végrehajtási megállapodás hatálybalépése.

L48

C13.I12

T

ENISA Vállalkozás- és Kkv-alap – A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások

0

50%

NEGYEDÉV

2025

Az ENISA-nak jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötnie a végső kedvezményezettekkel az RRF-beruházások legalább 50%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve a kezelési díjakat).

L49

C13.I12

T

ENISA Vállalkozás- és Kkv-alap – A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások

50%

100%

NEGYEDÉV

2026

Az ENISA-nak jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötnie a végső kedvezményezettekkel az RRF-beruházások 100%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve a kezelési díjakat). E finanszírozás legalább 6,6%-ának a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VII. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával hozzá kell járulnia a digitális célkitűzésekhez.

L50

C13.I12

M

ENISA Entrepreneurship and SME Fund – Ministry (Vállalkozás- és Kkv-alap) – A minisztérium befejezte a beruházásokat.

Átutalási igazolás

NEGYEDÉV

2026

Spanyolország 303 000 000 EUR-t utal át az ENISA-nak az eszköz céljára.

L51

C13.I13

M

Regionális Rezilienciaépítési Alap – InvestEU: A Spanyolország kormánya és az Európai Bizottság közötti hozzájárulási megállapodás aláírása

A hozzájárulási megállapodás aláírása

NEGYEDÉV

2023

A Spanyolország kormánya és az Európai Bizottság közötti, 500 000 000 EUR összegű hozzájárulási megállapodás aláírása.

L52

C13.I13

T

Regionális Rezilienciaépítési Alap – InvestEU: Az InvestEU beruházási bizottság által jóváhagyott eszközhöz rendelt legalább 500 millió EUR összegű finanszírozási vagy beruházási műveletek.

0

100%

NEGYEDÉV

2026

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből az eszközhöz allokált források teljes összegének 100%-át kitevő finanszírozási vagy beruházási műveleteket az InvestEU Beruházási Bizottságnak jóvá kell hagynia.

L53

C13.I13

M

Regionális Reziliencia Alap: Végrehajtási megállapodás

A végrehajtási megállapodás hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A végrehajtási megállapodás hatálybalépése, a kapcsolódó megállapodásokkal legalább három eszköz tekintetében.

L54

C13.I13

T

Regionális Reziliencia Alap – Egyéb tételek: A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (I)

0

15%

NEGYEDÉV

2024

Az EBB csoportnak és az EBB csoport által kiválasztott közvetítőknek jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötniük a végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó beruházások legalább 15%-ának az egyéb költségvetési tételekre történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve a kezelési díjakat). A finanszírozás legalább 2,5%-ának tőkealapokkal aláírt finanszírozási megállapodásoknak, legalább 60%-ának pedig a végső kedvezményezettekkel az összes többi befektetési termékre (beleértve a hitelezési eszköz közvetlen tőkebefektetéseit) vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodásoknak kell megfelelnie. Az EBB csoport a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával jelentést készít, amelyben részletezi e finanszírozásnak az éghajlat-politikai célkitűzésekhez hozzájáruló százalékos arányát. Az eszközfedezetű értékpapírok vásárlására felhasznált összegek csak annyiban számítandók be, amennyiben a pénzügyi szervezet az új elfogadható hitelportfólió részeként megfelelő pénzügyi kötelezettségvállalást tesz egy kkv, közepes piaci tőkeértékű vállalat vagy magánszemély felé.

L55

C13.I13

T

Regionális Reziliencia Alap – Egyéb tételek: A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (II)

15%

50%

NEGYEDÉV

2025

Az EBB csoportnak és az EBB csoport által kiválasztott közvetítőknek jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötniük a végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó beruházások legalább 50%-ának az egyéb költségvetési tételekre történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve a kezelési díjakat). A finanszírozás legalább 2,5%-ának tőkealapokkal aláírt finanszírozási megállapodásoknak, legalább 60%-ának pedig a végső kedvezményezettekkel az összes többi befektetési termékre (beleértve a hitelezési eszköz közvetlen tőkebefektetéseit) vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodásoknak kell megfelelnie. Az EBB csoport a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával jelentést készít, amelyben részletezi e finanszírozásnak az éghajlat-politikai célkitűzésekhez hozzájáruló százalékos arányát. Az eszközfedezetű értékpapírok vásárlására felhasznált összegek csak annyiban számítandók be, amennyiben a pénzügyi szervezet az új elfogadható hitelportfólió részeként megfelelő pénzügyi kötelezettségvállalást tesz egy kkv, közepes piaci tőkeértékű vállalat vagy magánszemély felé.

L56

C13.I13

T

Regionális Reziliencia Alap – Egyéb tételek: A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (III)

50%

75%

NEGYEDÉV

2025

Az EBB csoportnak és az EBB csoport által kiválasztott közvetítőknek jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötniük a végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó beruházások legalább 75%-ának az egyéb költségvetési tételekre történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve a kezelési díjakat). A finanszírozás legalább 2,5%-ának tőkealapokkal aláírt finanszírozási megállapodásoknak, legalább 60%-ának pedig a végső kedvezményezettekkel az összes többi befektetési termékre (beleértve a hitelezési eszköz közvetlen tőkebefektetéseit) vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodásoknak kell megfelelnie. Az EBB csoport a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával jelentést készít, amelyben részletezi e finanszírozásnak az éghajlat-politikai célkitűzésekhez hozzájáruló százalékos arányát. Az eszközfedezetű értékpapírok vásárlására felhasznált összegek csak annyiban számítandók be, amennyiben a pénzügyi szervezet az új elfogadható hitelportfólió részeként megfelelő pénzügyi kötelezettségvállalást tesz egy kkv, közepes piaci tőkeértékű vállalat vagy magánszemély felé.

L57

C13.I13

T

Regionális Reziliencia Alap – Egyéb tételek: A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (IV)

75%

100%

NEGYEDÉV

2026

Az EBB csoportnak és az EBB csoport által kiválasztott közvetítőknek jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötniük a végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó beruházások 100%-ának az egyéb költségvetési tételekbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve a kezelési díjakat). A finanszírozás legalább 2,5%-ának tőkealapokkal aláírt finanszírozási megállapodásoknak, legalább 60%-ának pedig a végső kedvezményezettekkel az összes többi befektetési termékre (beleértve a hitelezési eszköz közvetlen tőkebefektetéseit) vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodásoknak kell megfelelnie. Az EBB csoport a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával jelentést készít, amelyben részletezi e finanszírozásnak az éghajlat-politikai célkitűzésekhez hozzájáruló százalékos arányát. Az eszközfedezetű értékpapírok vásárlására felhasznált összegek csak annyiban számítandók be, amennyiben a pénzügyi szervezet az új elfogadható hitelportfólió részeként megfelelő pénzügyi kötelezettségvállalást tesz egy kkv, közepes piaci tőkeértékű vállalat vagy magánszemély felé.

L58

C13.I13

T

Regionális Reziliencia Alap – Közvetlen közvonal: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások (I)

0

50%

NEGYEDÉV

2024

Az EBB csoportnak jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötnie a végső kedvezményezettekkel az RRF-beruházás legalább 50%-ának a közvetlen közjogba történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve a kezelési díjakat). Az EBB csoport a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával jelentést készít, amelyben részletezi e finanszírozásnak az éghajlat-politikai célkitűzésekhez hozzájáruló százalékos arányát.

L59

C13.I13

T

Regionális Reziliencia Alap – Közvetlen közvonal: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások (II)

50%

100%

NEGYEDÉV

2025

Az EBB csoportnak jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötnie a végső kedvezményezettekkel az RRF-beruházás 100%-ának a közvetlen közvonalba történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve a kezelési díjakat). Az EBB csoport a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával jelentést készít, amelyben részletezi e finanszírozásnak az éghajlat-politikai célkitűzésekhez hozzájáruló százalékos arányát.

L60

C13.I13

M

Regionális Reziliencia Alap – éghajlat-politikai hozzájárulás

NEGYEDÉV

2026

A közvetlen közsorok és az egyéb költségvetési sorok finanszírozásának legalább 50%-át az RRF-rendelet VI. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával kell éghajlat-politikai célkitűzésekre fordítani.

L61

C13.I13

M

Regionális Reziliencia Alap – Közvetlen közvonal: A projektek állami szervek általi lezárása

NEGYEDÉV

2026

A közvetlen közvonalon belül legalább 3 150 000 000 EUR értékben (beleértve a kezelési díjakat is) közintézmények által végrehajtott projektek lezárása.

L62

C13.I13

M

Regionális Reziliencia Alap – A Gazdasági és Digitális Átmenet Minisztérium befejezte a beruházást

Az alapba történő kifizetés igazolása

NEGYEDÉV

2026

Spanyolország 19 500 000 000 EUR-t csoportosít át az EBB csoportnak az eszköz céljára.

N. 14. KOMPONENS: Turizmus

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv komponense a következő kihívásokkal foglalkozik:

-A spanyol idegenforgalmi ágazat a Covid19-világjárvány által kiváltott válság következtében nagyon kényes helyzettel néz szembe, és sürgős fellépésre van szükség fenntarthatóságának és versenyképességének növelése érdekében.

-A Kanári-szigeteknek és a Baleár-szigeteknek, amelyek a spanyol idegenforgalmi ágazat motorjai, különleges fellépésre van szükségük az externáliák és a nyaralási tevékenységtől való nagyfokú függésük csökkentése érdekében.

-A Világgazdasági Fórum turisztikai versenyképességi jelentése szerint Spanyolország a 27. helyen áll az információs és kommunikációs technológia területén. Emellett a K+F-be való köz- és magánberuházások viszonylag alacsonyak. Emellett számos jelentés rámutat arra, hogy az utazási ágazat a legnagyobb potenciállal rendelkezik a mesterséges intelligencia előnyeiből való részesülésre (az MI-alkalmazás révén a tevékenység hozzáadott értékének 128%-os növekedése).

Ennek a komponensnek a célja a spanyolországi idegenforgalmi ágazat átalakítása és korszerűsítése versenyképességének és rezilienciájának növelése révén.

A komponens az innovációba és az energiahatékonyságba történő beruházások előmozdításáról, valamint a kutatást és innovációt támogató szakpolitikák eredményességének javításáról (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), a gazdaság fenntartásáról (2020. évi 1. országspecifikus ajánlás), a foglalkoztatásnak a munkahelyek és a készségfejlesztés megőrzését és a digitális tanuláshoz való hozzáférés javítását célzó intézkedések révén történő támogatásáról (2020. évi 2. országspecifikus ajánlás), a köz- és magánberuházások előmozdításáról, valamint a zöld és digitális átállás előmozdításáról (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint a közigazgatás különböző szintjei közötti koordináció javításáról (2020. évi 4. országspecifikus ajánlás) szóló országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

N.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C14.R1) – Az idegenforgalmi versenyképességet szolgáló állami pénzügyi alap (FOCIT) végrehajtásáról szóló királyi rendelet

A reform célja az idegenforgalmi ágazat versenyképességének javítása az innováció előmozdítása, valamint az energiahatékonyság és a körforgásos gazdaság támogatása révén.

A reform módosítja az idegenforgalmi versenyképességet szolgáló állami pénzügyi alap célkitűzéseit, jellegét, műveleteit és támogatható projektjeit szabályozó meglévő jogi aktusokat.

A módosított jogi aktusnak lehetővé kell tennie az Állami Turisztikai Versenyképességi Pénzügyi Alap számára, hogy finanszírozza az idegenforgalmi vállalkozásokat az energiahatékonyság javítása, az erőforrás-felhasználás és a hulladéktermelés szintjének csökkentése, valamint a hulladék újrafelhasználásának és újrafeldolgozásának növelése érdekében. Az energiahatékonyság és a körforgásos gazdaság területén az Alap innovációs projekteket finanszíroz.

A finanszírozási eszköz a hiteleket más típusú támogatásokkal ötvöző vegyesfinanszírozási programokat is alkalmazhat. Az eszközt a nemzeti költségvetésből kell finanszírozni.

A reform a következő konkrét intézkedéseket is magában foglalja:

·az idegenforgalmi ágazat előmozdításárairányuló terv, amelyben ismertetik az idegenforgalmi ágazat fellendítését célzó intézkedéseket, és meghatározzák a turizmussal kapcsolatos intézkedések végrehajtásának keretét.

·honlap létrehozása, amely különböző turisztikai statisztikai forrásokból gyűjt adatokat, beleértve az állami és magánszervezeteket, például az INE-t, a Turespaña-t, a Spanyol Nemzeti Bankot, az AENA-t és a RENFE-t.

A reform végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C14.I1) – Az idegenforgalmi modell átalakítása a fenntarthatóság felé

A beruházás célja, hogy megerősítse a turizmus környezeti, társadalmi-gazdasági és területi fenntarthatóságát, és az idegenforgalmi célpontokat, a szociális partnereket és az ágazat magánszereplőit célozza meg.

A beruházás négy alintézkedésből áll:

1.A 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható turisztikai stratégia előkészítése, amely nemzeti idegenforgalmi menetrendet alkot, hogy közép- és hosszú távon megfeleljen az ágazat előtt álló kihívásoknak, fellendítve a fenntarthatóság három pillérét: társadalmi-gazdasági, környezeti és területi;

2.Turisztikai fenntarthatósági tervek a célállomásokon: Ezeket az alintézkedéseket a következő sorrendben kell végrehajtani:

a.A turisztikai fenntarthatósági stratégia kidolgozása a rendeltetési helyen, amely alapul szolgál az idegenforgalmi adminisztráció azon intézkedéseinek strukturálásához, tervezéséhez, kidolgozásához és értékeléséhez, amelyek célja a turisztikai célpontok átalakítása a fenntartható kritériumokkal összhangban és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend fenntartható fejlődési céljaival összhangban.

b.A turisztikai ágazat fenntarthatósági tervének elkészítése. Ez a program meghatározza az autonóm közösségek és a helyi hatóságok részvételének feltételeit, az alkalmazási kört, a minimális beruházási küszöbértékeket, a pályázatok benyújtásának eljárását, valamint a jóváhagyásukra, végrehajtásukra és indokolásukra vonatkozó szabályokat.

c.A turisztikai fenntarthatóságra vonatkozó területi tervek előkészítése és végrehajtása a rendeltetési helyeken. Ezeket a három illetékes közigazgatási szerv és az úti cél turisztikai ökoszisztémájának különböző köz- és magánszereplői közötti részvételen alapuló és együttműködésen alapuló folyamat keretében kell kidolgozni. Lehetővé teszik valamennyi terület és úti cél számára, hogy turizmustervezési hatásköreik gyakorlása során és a spanyol kormány által jóváhagyott turisztikai fenntarthatósági stratégia keretében reagáljanak a turizmus fenntarthatóságával kapcsolatos kihívásokra. Ezek a tervek a következő területekre vonatkozó intézkedéseket foglalják magukban:

I.Zöld átállás, beleértve az e beruházás keretében a környezet helyreállítására, a védett természeti területeken történő közhasználat kezelésére, a turisztikai tanúsítási rendszerek végrehajtására, a körforgásos gazdaságra vonatkozó intézkedéseknek a közszolgáltatásokban történő végrehajtására, valamint a kerékpározható/foglalható vidéki pályák kiépítésére vonatkozó intézkedéseket.

II.Energiahatékonyság, beleértve az épületek, állami infrastruktúrák és szolgáltatások szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére, az éghajlatváltozás mérséklésére, a környezetvédelmi technológiák bevezetésére, a szén-dioxid-mentesítésre és a fenntartható mobilitás előmozdítására, illetve a városi környezet javítására irányuló, e beruházás keretében hozott intézkedéseket.

III.Digitális átalakulás, beleértve az e beruházás keretében a turisztikai célpontok számára nyújtott szolgáltatások digitalizálására, az úti cél digitális lábnyomának fejlesztésére, vagy a piaci hírszerzésre és a turisztikai keresletszabályozásra irányuló intézkedéseket.

IV.A versenyképesség átalakítása, beleértve az e beruházás keretében megvalósuló olyan intézkedéseket, amelyek célja a megközelíthetőség kiterjesztése a célállomáson keresztül, a helyi állami turisztikai infrastruktúrák javítása vagy a munkahelyteremtés előmozdítása új turisztikai termékek – például kulturális, természeti, gasztronómia vagy hagyományos kézműves és ipari termékek – kifejlesztése révén.

3.Társadalmi fenntarthatósági terv az idegenforgalmi ágazat számára.

4.A turisztikai célpontok jelenlegi spanyol idegenforgalmi minőségbiztosítási rendszerének (SICTED) átalakítása a turisztikai célpontok átfogó turisztikai fenntarthatósági rendszerévé. Ez magában foglalja új folyamat és iránymutatás kidolgozását, a meglévő informatikai platform korszerűsítését, a turizmus fenntarthatóságával foglalkozó új szereplők képzését, valamint a turisztikai szálláshelyek spanyolországi piacának elemzésére és nyomon követésére szolgáló adatösszesítési mechanizmus kidolgozását.

Az e beruházás keretében végrehajtott intézkedésekre 2021. január 1. és 2026. június 30. között kerül sor, a helyi hatóságok részére történő kifizetésekkel a 2021. január 1. és 2023. december 31. közötti időszakban, a végrehajtás pedig 2026-ig tart. Az e beruházás keretében a turisztikai célpontok fenntarthatóságát előmozdító projekteket 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Annakbiztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 153 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 154 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 155 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 156 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás emellett előírja, hogy csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek választhatók ki. A kiválasztási kritériumoknak emellett biztosítaniuk kell, hogy csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek támogathatók. A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletével összhangban legalább 359 millió EUR 100%-os éghajlat-együtthatóval és legalább 519 millió EUR 40%-os éghajlat-együtthatóval járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez. Alternatív megoldásként a kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. mellékletével összhangban legalább 1788.6 millió EUR átlagosan legalább 31,7%-os éghajlat-együtthatóval járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez. Ez az átlagos hozzájárulási arány az (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletében meghatározott beavatkozási területek teljes körének felhasználásával érhető el.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C14.I2) – Digitalizációs és hírszerzési program a célállomások és az idegenforgalmi ágazat számára

Az e beruházás keretében végrehajtott intézkedések célja egy intelligens turisztikai platform kialakítása, amely interoperábilis köz- és magánszolgáltatásokat tesz elérhetővé a turisták számára. Ezt ki kell egészíteni egy idegenforgalmi hírszerzési rendszer kifejlesztésével, valamint a spanyol intelligens úti célok hálózatának fellendítését célzó kezdeményezésekkel. Az e beruházás keretében végrehajtott intézkedéseknek támogatniuk kell a mesterséges intelligencián és más alaptechnológiákon alapuló digitális megoldásokat az idegenforgalmi ágazatban működő vállalkozásokban, valamint finanszírozást kell biztosítaniuk az ipari adatterek fejlesztéséhez és a digitális innováció előmozdításához az idegenforgalmi ágazatban.

Az e beruházás keretében végrehajtott cselekvésekre ajánlati felhívások és közvetlen beruházások útján kerül sor. 2025. június 30-ig legalább 1000 vállalatnak vagy klaszternek kell finanszírozásban részesülnie a mesterséges intelligenciához és más alaptechnológiákhoz kapcsolódó beruházási projektekből, és létre kell hozni egy intelligens úti célt szolgáló platformot.

A beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C14.I3) – Turisztikai rezilienciastratégiák a félszigeten kívüli területeken

A beruházás a Baleár-szigetekre, a Kanári-szigetekre, Ceutára és Melillára irányul azzal a céllal, hogy kezelje az idegenforgalmi ágazat előtt álló sajátos kihívásokat ezeken a területeken. Az intézkedések javítják e területek versenyképességét és a nemzetközi piacok változásaihoz való alkalmazkodási képességét, és a következőkből állnak:

-állami infrastruktúra, különös tekintettel a közterületek fejlesztésére a turizmus, a környezetgazdálkodás és a hulladékkezelés előmozdítása érdekében, valamint az elavult turisztikai infrastruktúra átképzésére;

-a közszolgáltatások megerősítése a különleges turisztikai befolyású területeken: igazgatási, biztonsági és egészségügyi szolgáltatások;

-képzés, különös tekintettel az idegenforgalmi ágazathoz kapcsolódó ifjúsági képzésre;

-alternatív turisztikai termékek kifejlesztése és a turisztikai kínálat korszerűsítése;

-a területekkel való összeköttetést megkönnyítő ösztönzők, valamint az idegenforgalmi vállalkozások számára, hogy a főszezonon kívül is működjenek;

-a nemzeti és nemzetközi félszigeten kívüli területek mint történelmi kulturális érdeklődésre számot tartó turisztikai célpontok előmozdítása; és

-szezonálisan kiigazított stratégiai promóciók, különös tekintettel az online marketingstratégiákra, a nyelvi hozzáférhetőségre, a multimédiás eszközök proaktív kapacitására és az intézményi ügyfélkapcsolat-kezelésre.

2025 decemberéig legalább 400 gazdasági és társadalmi szereplő profitált volna a félszigeten kívüli régiókban végrehajtott beruházásokból.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C14.I4) – Különleges intézkedések a versenyképesség területén

A beruházás egy sor olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja az idegenforgalmi ágazat versenyképességének javítása. Az e beruházás keretében támogatandó konkrét intézkedések a következőket foglalják magukban:

-turisztikai termékek fejlesztése a fenntartható idegenforgalmi termékfejlesztési stratégiával összhangban, és többek között a következő indikatív kategóriákra kiterjedően: gasztronómiai turizmus, kulturális turizmus, városi turizmus, ökoturizmus, üzleti turizmus, sportturizmus, például kerékpározás, örökség- és vallási turizmus;

-az idegenforgalmi létesítmények éves hulladék- vagy energiafogyasztásának csökkentését célzó projektek. Az energiafogyasztás csökkentése érdekében a konkrét intézkedések közé tartozik az energiafogyasztás nyomon követésére és optimalizálására szolgáló érzékelők telepítése, az energiagazdálkodási rendszerek (például az ISO 500001 szabvány szerinti tanúsított rendszerek) használatának előmozdítása, a termikusan hatékony anyagok használata, az energiahatékony technológiák használata, valamint az olyan külső elemek használata, mint az árnyalatok vagy kertek. A hulladék csökkentésére irányuló konkrét intézkedések magukban foglalják a hulladék keletkezés helyén történő elkülönítésére vonatkozó terveket, valamint a hulladék újrafelhasználását és újrafeldolgozását előmozdító intézkedéseket. A további intézkedések közé tartoznak a turisztikai létesítmények személyzetének szóló, az energiahatékonysággal és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos tudatosságnövelő kampányok és képzések, valamint a helyi készletek előállításának és beszerzésének előmozdítása;

-a történelmi turisztikai örökségi helyszínek regenerálása és rehabilitációja, beleértve i. a szénlábnyom csökkentését és kompenzálását az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló cselekvési tervek kidolgozása révén, ii. a helyszínek ökorehabilitációját, iii. az energiahatékonyság javítását a dízel- vagy üzemanyagkazánok földgázkazánokkal való felváltása révén, iv. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedéseket, v. a szürkevízkezelő rendszerek javítását, vii. a hulladékgazdálkodási rendszerek korszerűsítését, vii. a terek intelligens technológiákkal történő helyreállítását és használatát, valamint viii. az energia- és vízfogyasztás csökkentését célzó intézkedéseket; és

-a nagy turisztikai beáramlású helyi területek kereskedelmi területeinek fejlesztése, beleértve az új technológiákba való beruházás keretében végrehajtott intézkedéseket is; az energiahatékonyság javítását célzó technológiai megoldások végrehajtása; ökohatékony folyamatok, valamint a hulladék újrafeldolgozása és újrafelhasználása; munkaerő képzése; a külföldi látogatók számára kialakított integrált digitális aláírás; valamint a nyilvános terek átalakítása a hozzáférhetőség és a mobilitás javítása érdekében.

2024. december 31-ig legalább 60 projektet kell végrehajtani a nagy turisztikai beáramlású helyi területeken található kereskedelmi területeken. 2025. június 30-ig legalább 45 új idegenforgalmi terméknek kell rendelkezésre állnia. A 2026. június 30-ig végrehajtott beruházásoknak a következőket kell eredményezniük: i. legalább 3400 turisztikai létesítmény rendelkezik az éves hulladék- vagy energiafogyasztás csökkentésére irányuló projekttel, és ii. legalább 50 olyan projektet kell végrehajtani, amelyek történelmi turisztikai örökségi helyszíneket céloznak meg.

Annakbiztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 157 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 158 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 159 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 160 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás emellett előírja, hogy csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek választhatók ki.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

N.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

214

C14.R1

M

Terv az idegenforgalmi ágazat előmozdítására

A kiadvány weboldala

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

A tervnek ismertetnie kell az idegenforgalmi ágazat fellendítését célzó intézkedéseket, és meg kell határoznia az idegenforgalommal kapcsolatos intézkedések végrehajtásának keretét.

215

C14.R1

M

A turizmusra vonatkozó adatokat gyűjtő „DATAESTUR” honlap elindítása

Link a Dataestur honlapjára

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

A honlap a spanyolországi turizmusra vonatkozó adatokat gyűjti az idegenforgalmi statisztikák különböző forrásaiból, beleértve az állami és magánszervezeteket, például az INE-t, a Turespaña-t, a Spanyol Nemzeti Bankot, az AENA-t vagy a RENFE-t, és működőképesnek kell lennie.

216

C14.R1

M

A turisztikai versenyképességet szolgáló állami pénzügyi alap végrehajtásáról szóló királyi rendelet hatálybalépése

A királyi rendeletnek a törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezése

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A turisztikai versenyképességet szolgáló állami pénzügyi alap végrehajtásáról szóló királyi rendelet javítja a vállalkozások közfinanszírozáshoz való hozzáférését a körforgásos gazdaság és az energiahatékonyság területén.

217

C14.I1

T

A turisztikai célpontok fenntarthatóságát előmozdító tervek költségvetési odaítélése

–

Millió EUR

0

561

NEGYEDÉV

2021

A helyi hatóságok számára a „Területi tervek a turisztikai fenntarthatóságért” elnevezésű, legalább 561 000 000 EUR összegű támogatás közzététele a Hivatalos Lapban a zöld átállást, a fenntarthatóságot és az energiahatékonyságot/elektromobilitást célzó intézkedések elszámolására a turisztikai célpontokon. A kiválasztási kritériumok a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén biztosítani fogják a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést. A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az intézkedésre odaítélt végleges teljes költségvetésből legalább 359 000 000 EUR a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletével összhangban 100%-os éghajlat-együtthatóval járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez, és legalább 519 000 000 EUR 40%-os éghajlat-együtthatóval. Alternatív megoldásként a kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. mellékletével összhangban legalább 1788.6 millió EUR átlagosan legalább 31,7%-os éghajlat-együtthatóval járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez. Ez az átlagos hozzájárulási arány az (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletében meghatározott beavatkozási területek alapján érhető el.

218

C14.I1

T

A turisztikai célpontok fenntarthatóságát előmozdító tervek költségvetési odaítélése

–

Millió EUR

561

1 173

NEGYEDÉV

2022

A helyi hatóságok számára a „Területi tervek a turisztikai ágazat fenntarthatóságáért” elnevezésű, legalább 1 173 000 000 EUR összegű támogatás közzététele a Hivatalos Lapban (alapforgatókönyv: 2021. december 31.), valamint azzal, hogy a források 35%-át a zöld átállást, a fenntarthatóságot és az energiahatékonyságot/elektromos közlekedést célzó intézkedésekre kell fordítani a célállomásokon. A kiválasztási kritériumoknak egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén biztosítaniuk kell a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést. A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az intézkedésre odaítélt végleges teljes költségvetésből legalább 359 000 000 EUR a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletével összhangban 100%-os éghajlat-együtthatóval járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez, és legalább 519 000 000 EUR 40%-os éghajlat-együtthatóval. Alternatív megoldásként a kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. mellékletével összhangban legalább 1788.6 millió EUR átlagosan legalább 31,7%-os éghajlat-együtthatóval járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez. Ez az átlagos hozzájárulási arány az (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletében meghatározott beavatkozási területek alapján érhető el.

219

C14.I1

T

A turisztikai célpontok fenntarthatóságát előmozdító tervek költségvetési odaítélése

–

Millió EUR

1 173

1 788,6

NEGYEDÉV

2023

A helyi hatóságok számára a „Területi tervek a turisztikai fenntarthatóságért a rendeltetési helyen” elnevezésű, legalább 1 788 600 000 EUR összegű támogatás közzététele a Hivatalos Lapban (alapforgatókönyv: 2022. december 31.), és a források 35%-át kell figyelembe venni a zöld átállást, a fenntarthatóságot és az energiahatékonyságot/elektromos mobilitást célzó intézkedésekre a célállomásokon. A kiválasztási kritériumoknak egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén biztosítaniuk kell a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést. A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az intézkedésre odaítélt végleges teljes költségvetésből legalább 359 000 000 EUR a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletével összhangban 100%-os éghajlat-együtthatóval járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez, és legalább 519 000 000 EUR 40%-os éghajlat-együtthatóval. Alternatív megoldásként a kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. mellékletével összhangban legalább 1788.6 millió EUR átlagosan legalább 31,7%-os éghajlat-együtthatóval járuljon hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez. Ez az átlagos hozzájárulási arány az (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletében meghatározott beavatkozási területek alapján érhető el.

220

C14.I1

M

A turisztikai célpontok fenntarthatóságát előmozdító tervek lezárása

A monitoringbizottság jelentése az előrehaladási küszöbérték validálásáról

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

A nyomonkövetési bizottság biztosítja, hogy valamennyi nyertes úti cél teljesíti az egyes turisztikai fenntarthatósági tervek végrehajtási szintjeinek legalább a következő százalékát:
– 50%-os teljesítés a 2021-ben odaítélt célállomások esetében.
– 30%-os teljesítés a 2022-ben odaítélt célállomások esetében.  
– 15%-os teljesítés a 2023-ban odaítélt célállomások esetében.

221

C14.I1

M

A turisztikai célpontok fenntarthatóságát előmozdító projektek lezárása

A teljesítés igazolása

 

 

 

NEGYEDÉV

2026

A „Területi tervek a turisztikai fenntarthatóságért a rendeltetési helyen” című dokumentumban szereplő és a 217., 218. és 219. céllal összhangban odaítélt valamennyi projekt lezárása, amelynek keretében a források 35%-át a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a zöld átállást, a fenntarthatóságot és az energiahatékonyságot/elektromobilitást célzó intézkedések elszámolására fordítják, a kizárási lista használatával, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelményével.

222

C14.I2

M

Az idegenforgalmi ágazat intelligens úticélokkal foglalkozó platformjának elindítása.

Link a platformhoz

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

Egy teljesen működőképes intelligens úticél-platform megvalósítása és elindítása. A platform interoperábilis köz- és magánszolgáltatásokat bocsát a turisták rendelkezésére.

223

C14.I2

T

A mesterséges intelligenciával és más alaptechnológiákkal kapcsolatos innovatív technológiaalapú projektek kedvezményezettjei

–

Szám

0

1 000

NEGYEDÉV

2025

Legalább 1000 kedvezményezett (vállalatok vagy klaszterek), amelyek innovatív technológiaalapú projekteket hajtottak végre az idegenforgalmi ágazatban a mesterséges intelligenciával és más alaptechnológiákkal, például a dolgok internetével, az 5G-vel, a nagy adathalmazokkal, a kiberbiztonsággal és a mobilalkalmazásokkal kapcsolatban.

224

C14.I3

T

A félszigeten kívüli régiók kedvezményezettjei, amelyek a versenyképességük és a nemzetközi piacok változásaihoz való alkalmazkodási képességük javítását célzó projekteket hajtottak végre

–

Szám

0

400

NEGYEDÉV

2025

Legalább 400 kedvezményezett a félszigeten kívüli régiókban (Baleár-szigetek, Kanári-szigetek, Ceuta és Melilla), amelyek a versenyképességük és a nemzetközi piacok változásaihoz való alkalmazkodási képességük javítását célzó projekteket hajtottak végre.

225

C14.I4

T

Nagy idegenforgalmi beáramlású helyi területeken található kereskedelmi területekre irányuló projektek

 

Szám

0

60

NEGYEDÉV

2024

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén legalább 60 olyan projekt zárult le, amelyek olyan helyi területeken található kereskedelmi területeket céloznak meg, ahol nagy a turisztikai beáramlás.

226

C14.I4

T

Az idegenforgalmi stratégiával összhangban szállított turisztikai termékek

–

Szám

0

45

NEGYEDÉV

2025

Legalább 45 új turisztikai termék szállítása a fenntartható turisztikai termékfejlesztési stratégiával összhangban, a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően, kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.

227

C14.I4

T

Idegenforgalmi létesítmények, amelyek csökkentik éves hulladék- vagy energiafogyasztásukat

–

Szám

0

3 400

NEGYEDÉV

2026

Legalább 3400 turisztikai létesítmény hajtott végre olyan projekteket, amelyek célja az éves hulladék- vagy energiafogyasztásuk csökkentése a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.

228

C14.I4

T

A jelenlegi vagy jövőbeli turisztikai hasznosítású történelmi örökségi helyszínek regenerálására irányuló projektek

–

Szám

0

50

NEGYEDÉV

2026

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén legalább 50, történelmi örökségi helyszínek regenerálására irányuló intézkedés zárult le.

O. 15. KOMPONENS: Digitális konnektivitás

A digitális konnektivitás kulcsfontosságú tényező a gazdasági tevékenység fejlődése, a termelékenység növelése, az innováció fellendítése, valamint a területi és társadalmi kohézió szempontjából. A digitális hálózatokhoz való hozzáférés egyre inkább szükséges a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, a gazdasági tevékenységek fejlesztése és a társadalomban való aktív részvétel érdekében.

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv e komponense a konnektivitás kihívásaival foglalkozik a több mint 100 Mbps/s sebességű szupergyors vezetékes hálózatok és az 5G lefedettségének biztosítása terén Spanyolországban és különösen a vidéki területeken és a kulcsfontosságú határokon átnyúló közlekedési folyosókon. Kiberbiztonsági szempontból a komponens által kezelt fő kihívás az, hogy megbízható és biztonságos környezetet teremtsenek a polgárok és a vállalkozások számára, hogy hozzájáruljanak az 5G és az e technológiával járó szolgáltatások, például a dolgok internete (IoT) alkalmazásaihoz kapcsolódó digitalizációs és hiperkonnektivitási folyamathoz.

Ennek a komponensnek a célja, hogy a távközlési ágazatot összhangba hozza az európai digitális stratégia követelményeivel, és erősítse a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót azáltal, hogy megszünteti a digitális szakadékokat és javítja az ultragyors lefedettséghez való hozzáférést az ország egész területén. A komponens a következők révén támogatja az 5G technológia gyorsított bevezetését: 1. a szükséges spektrumerőforrások rendelkezésre bocsátása az 5G prioritási sávokban; 2) megbízható és biztonságos kiépítési környezet kialakítása, valamint 3) az 5G technológiai alkalmazások fejlesztésének előmozdítása. Célja továbbá, hogy fenntartható kiberbiztonsági kultúrát támogasson a polgárok és a vállalkozások számára.

A komponens a beruházási gazdaságpolitikának az innováció előmozdítására (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint a kiforrott közberuházási projektek előreütemezésére és a beruházások digitális átállásra való összpontosítására vonatkozó országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik (a 3., 2020., 1., 2022., 2023. évi országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

O.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C15.R1) – A távközlési szabályozási keret reformja: Általános jog, szabályozási eszközök és végrehajtási eszközök

Az intézkedés célja az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex (EU) 2018/1972 irányelvének átültetése, a nagy kapacitású, valamint az 5G helyhez kötött és mobil hálózatok kiépítésére vonatkozó bevált gyakorlatok kidolgozása, valamint a konnektivitásról szóló C(2020) 6270. sz. európai bizottsági ajánlásból eredő eszköztár nemzeti keretben történő végrehajtásához szükséges intézkedések kidolgozása.

Az összekapcsoltságról szóló C(2020) 6270 európai bizottsági ajánlás végrehajtásából eredő eszköztárat az általános távközlési jog keretében be kell építeni a spanyol jogi keretbe a jogi státuszt igénylő elemek tekintetében.

Az intézkedés végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni. 

Reform (C15.R2) – 5G ütemterv: Frekvenciagazdálkodás és -kiosztás, a kiépítési terhek csökkentése, kiberbiztonsági jogszabály 5G és a helyi hatóságok támogatása

Az intézkedés célkitűzései a következők: A 700 MHz-es frekvenciasávra és a 26 GHz-es frekvenciasávra vonatkozó „második digitális hozadék” és aukciós eljárás befejezése; 2) ideiglenesen csökkentse a távközlési szolgáltatók spektrumadóját 2022-ra és 2023-ra vonatkozóan az 5G kiépítésének felgyorsítása érdekében; Az 5G kiberbiztonságra vonatkozó uniós eszköztár beépítése a nemzeti jogszabályokba; és 4) a távközléssel és a várostervezéssel kapcsolatos bevált gyakorlatok terjesztése a helyi közigazgatásban.

A végrehajtás tekintetében a következő lépések kerültek meghatározásra:

-A „második digitális hozadék” megvalósítása

-Az 5G technológia előmozdítására irányuló stratégia

-A 700 MHz-es sáv árverése

-Ajánlati felhívás a 26 GHz-es frekvenciasávra

-A spektrumadó ideiglenes csökkentése

-Kiberbiztonsági jogszabály 5G

Az intézkedés végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni. 

Beruházás (C15.I1) – A területi kohézió előmozdítása hálózatok kiépítése révén: Szupergyors széles sávú hálózat bővítése

Az intézkedés célkitűzései a következők: A szupergyors széles sávú hozzáférési hálózatok lefedettségének elmélyítése az azt nélkülöző területeken, a lakosság 100%-ának elérése érdekében; és 2) konkrét intézkedések bevezetése a lefedettség bővítésére a „fehér terület” státuszú történelmi városi központokban.

A beruházás keretében szupergyors (100 Mbps feletti) széles sávú kapcsolatot kell biztosítani azon területek – főként vidéki területek és történelmi jelentőségű területek – számára, amelyek jelenleg nem rendelkeznek ilyen összeköttetéssel. 2021 végéig részletes végrehajtható tervet kell elfogadni, és a költségvetés 100%-át 2023 végéig kell odaítélni. V meghatározza továbbá az elérendő végleges célokat (az egységekben kifejezett további lefedettség tekintetében), és biztosítja a technológiasemlegességet, valamint a piaci verseny mechanizmusainak fenntartását és az összes üzemeltető számára a kiépített infrastruktúrához való hozzáférést. A beavatkozási területeket ebben a tervben kell meghatározni. A végrehajtási tervben meg kell határozni továbbá a szükséges jogi és szabályozási lépéseket, beleértve azokat is, amelyeket a vonatkozó uniós állami támogatási szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében meg kell tenni. A cél 300 Mbps szimmetrikus sebesség biztosítása, amely fehér területeken és szürke területeken 1 Gbps szimmetrikusra (gigabit/másodperc) fejleszthető.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C15.I2) A konnektivitás megerősítése a referenciaközpontokban, a társadalmi-gazdasági mozgatórugók és az ágazati digitalizációs projektek

Az intézkedés célkitűzései a következők: 1. az alapvető ellátási és szociális szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító központok, például kórházak, egészségügyi központok, oktatási és képzési központok összeköttetésének és felszerelésének javítása; valamint 2) ultrakonnektivitás biztosítása az ország fő társadalmi-gazdasági mozgatórugóiban és a nagy kapacitásigényű területeken (technológiai szigetek).

A beruházás az 1-Gigabites konnektivitásnak az ország egész területén a társadalmi és gazdasági tevékenység fő központjaival való bővítéséből áll. A kiválasztott helyszínek közé tartoznak az ipari telephelyek, adatközpontok, agráripari helyszínek, kutatóközpontok, közlekedési csomópontok, logisztikai csomópontok vagy adatintenzív vállalkozások, valamint egészségügyi központok, például kórházak, képzési központok és egészségügyi központok.

Az egyedi intézkedések a következőket foglalják magukban: a) a kapcsolattartó pontok és a közszolgáltatások összekapcsoltságának megerősítésére irányuló projektek; b) az 1-Gigabites konnektivitásra és a kulcsfontosságú ágazatok támogatására irányuló projektek, beleértve az innovatív ágazati digitalizálási projekteket (egészségügy, agrár-élelmiszeripar, mobilitás, idegenforgalom, ipar, kereskedelem stb.), valamint a fehér/szürke területeken található ipari és üzleti ingatlanokra vonatkozó konnektivitási projekteket.

A beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C15.I3) – Hálózatfinanszírozási utalványok kkv-k és kiszolgáltatott csoportok számára

A beruházás a következők biztosításából áll:

-Utalványok a kkv-k számára a konnektivitási beruházások finanszírozására (beleértve a legalább 100 Mbps sebességű alapvető konnektivitást és az olyan hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokat, mint a VPN és a kiberbiztonság); és

-Utalványok a kiszolgáltatott helyzetben lévő egyének vagy családok számára a legmegfelelőbb technológiával működő széles sávú kapcsolatcsomagok finanszírozásához.

A beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C15.I4) – Infrastruktúra-megújítás és fenntarthatóság

A beruházás a meglévő épületállomány egy részének infrastruktúrával való felszereléséből áll, amely elősegíti a nagyon nagy kapacitású hálózatok optimális kiépítését a hozzáférés utolsó mérföldjében. Ez a beruházás – amellett, hogy fenntartható módon koordinálja és optimalizálja az új generációs hozzáférési hálózatok kiépítését – várhatóan optimalizálja a kiépített hálózatok energiafogyasztását. A beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C15.I5) – Határokon átnyúló digitális infrastruktúra kiépítése

A beruházás három projektből áll.

1. A határokon átnyúló digitális infrastruktúra összekapcsoltságának javítása: Ez azt jelentené, hogy a spanyol vállalatok részt vennének az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2 Digital) és az új általános csoportmentességi rendelet adatinfrastruktúra-összeköttetésekkel és tenger alatti kábelekkel kapcsolatos projektekre irányuló vállalati konzorciumokban.

Részvétel digitális infrastrukturális projektekben: a javasolt projektek az új generációs számításifelhő- és pereminfrastruktúrához és -szolgáltatásokhoz kapcsolódnának; valamint fejlett processzor és félvezető.

Egyéb, határokon átnyúló digitális infrastruktúrával kapcsolatos K+F+I projektek, beleértve a biztonságos műholdas kommunikációs rendszerekbe és a kvantumkommunikációs képességek fejlesztésébe történő beruházásokat.

E beruházásokra vonatkozóan 2022. december 31-ig részletes végrehajtható tervet kell benyújtani a kiválasztott projektek egyértelmű meghatározása céljából.

A terv felvázolja a technikai kritériumokat (a projektek és a kedvezményezettek fő jellemzőit), valamint a szükséges jogi és szabályozási lépéseket, beleértve az állami támogatások ellenőrzésének való megfeleléshez szükséges lépéseket is. A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C15.I6) – 5G. Kiépítés: hálózatok, technológiai változás és innováció

A beruházás négy különböző alprojektből áll:

1) Az 5G kiépítését fokozni és felgyorsítani kell a fő közlekedési folyosókon (közutak és vasutak), mind nemzeti (bizonyos területeken másodlagos folyosók), mind határokon átnyúló (elsődleges folyosók). Ez a kezdeményezés összhangban van az Európai Bizottság által meghatározott 5G folyosókkal, és fellendíti a Spanyolország és Portugália, valamint Spanyolország és Franciaország közötti folyosókat összesen legalább 4000 helyszínen, beleértve a felhordó összeköttetéseket is. Ez az intézkedés azokra a másodlagos útvonalakra vonatkozik, amelyekre nem vonatkoznak a frekvenciapályázatokban előírt kötelezettségek.

2) Az 5G kiépítése bizonyos területeken azzal a céllal, hogy 2025. december 31-ig 75%-os népességi lefedettséget érjenek el az 5G preferenciasávokban. E kiépítés megkönnyítése érdekében intézkedéseket kell hozni a meglévő hálózat kapacitásának növelésére is annak érdekében, hogy képes legyen reagálni a sávszélesség iránti nagy keresletre és az 5G kiépítését igénylő bázisállomások sűrűségére (legalább 7000 új vagy meglévő helyszín új 5G-berendezéssel; és legalább 4000 meglévő helyszín felhordóhálózatuk kapacitásának növelését célzó intézkedésekkel). Ez az intézkedés olyan területekre terjed ki, amelyekre nem vonatkoznak a frekvenciapályázatokban előírt kötelezettségek.

Az 5G telepítése a kulcsfontosságú gazdasági tevékenységekben (ipari termelési környezet a stratégiai fontosságú vállalatokban bizonyos kulcsfontosságú és nagy hatású termelési ágazatokban) és az alapvető szolgáltatásokban (termelési környezet az oktatás, a gondozás és a társadalom-egészségügy területén). Legalább 43 konnektivitási projekt várható.

4) Az 5G-vel és a 6G-vel kapcsolatos K+F támogatása az innovációs ökoszisztémák (legalább 200 projekt) és az 5G kiberbiztonsági ökoszisztémák tekintetében (központ létrehozása, amely mintegy 300 mérnök befogadására képes, az 5G kiberbiztonság érdekében, kivéve az építési/felújítási munkálatokhoz kapcsolódó költségeket).

A fenti projektek mindegyike esetében 2022. június 30-ig részletes végrehajtható tervet kell benyújtani azzal a céllal, hogy egyértelműen meghatározzák a kiválasztott projekteket, és 2024. december 31-ig odaítéljék a költségvetés 100%-át, és 2026. június 30-ig elérjék a projekt befejezését.

A tervnek tartalmaznia kell az 5G kiépítésére vonatkozó végrehajtási tervet, amely intézkedéseket tartalmaz a következő területeken: 1) 5G folyosók; 5G hozzáférési hálózatok és mobil felhordó hálózatok kiépítése más területeken; A kulcsfontosságú gazdasági tevékenységek és alapvető szolgáltatások konnektivitására és digitalizálására irányuló 5G-kiépítési projektek; és 4) az 5G és 6G ökoszisztéma innovatív alkalmazásainak támogatása. A tervnek ismertetnie kell továbbá a technikai kritériumokat (adott esetben a projektek és a lefedett területek fő jellemzőit), valamint a szükséges jogi és szabályozási lépéseket, beleértve a vonatkozó uniós állami támogatási szabályoknak való megfeleléshez szükséges lépéseket is. A tervben meg kell határozni a 2025. december 31-ig elérendő végleges célokat is.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C15.I7) Kiberbiztonság: A polgárok, a kkv-k és a szakemberek kapacitásainak megerősítése; az ágazat ökoszisztémájának javítása

A beruházásnak számos olyan intézkedésből kell állnia, amelyek célja mind a polgárok, mind a vállalkozások kiberbiztonsági kapacitásainak fejlesztése és a spanyol kiberbiztonsági ökoszisztéma fellendítése. A fellépések három tengely köré szerveződnek:

A polgárok, a kkv-k és a szakemberek kiberbiztonsági kapacitásainak megerősítése. A polgárok és a vállalkozások, különösen a kkv-k felvértezése a digitális technológia mindennapi használatával kapcsolatos kockázatok azonosításához szükséges készségekkel. Az e területre vonatkozó programok magukban foglalnak egy figyelemfelkeltő kampányt, amely várhatóan a lehető legtöbb embert éri el kommunikációs kampányok, közelségi fellépések és az e célokra szolgáló konkrét források fejlesztése révén. Ez magában foglalja a reagálási mechanizmusok olyan koordinált reagálási szolgáltatások és intézkedések révén történő növelését is, mint például a kiberbiztonsági segélyvonal, amelynek havi 20000 hívásra kell növelnie kapacitását.

A kiberbiztonsági ipari ökoszisztéma fellendítése. Az intézkedés e része a következőkre vonatkozó konkrét intézkedéseket tartalmaz: a nemzeti kiberbiztonsági ágazat új vállalkozások létrejötte, növekedése és fejlődése érdekében ebben az ágazatban; kiberbiztonsági K+F+I, amely lehetővé teszi magas hozzáadott értékű megoldások és szolgáltatások kifejlesztését; a tehetségek képzése és fejlesztése az ágazat szakemberei iránti kielégítetlen kereslet kielégítése érdekében. Rendelkezik továbbá a kiberbiztonsági infrastruktúra fejlesztésére szolgáló demonstrációs központ létrehozásáról, új kiberbiztonsági szolgáltatások – többek között vizsgálólaboratóriumok és kiberbiztonsági támadási szimulátorok – létrehozásáról, valamint kiberbiztonsági címketanúsítások kidolgozásáról. Egy nemzetközi kiberbiztonsági központ létrehozása az európai ágazat fellendítése érdekében a kiberbiztonsági központok európai hálózatában való aktív részvétel révén. Ez magában foglalja az Európai Kompetenciaközpont (ERCC) tükörközpontjának elindítását is.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C15.I8) – PERTE Csip: A tudományos és technológiai ökoszisztéma megerősítése. Fokozott tervezési képességek

Ez az intézkedés a PERTE Chip stratégiai kezdeményezés része, amelynek célja a spanyolországi mikroelektronika- és félvezetőipar tudományos, tervezési és gyártási képességeinek fejlesztése. Ez a beruházás megerősíti a félvezetőipar tudományos és technológiai ökoszisztémáját, az ágazat egészében a kutatás, fejlesztés és innováció fejlesztésére összpontosítva, beleértve a tisztatéri infrastruktúra létrehozását és javítását, a tehetségek létrehozását és vonzását, vagy bizonyos területek, például az integrált fotonika vagy a RISC-V megerősítését.

Az e beruházás keretében támogatott projekteknek legalább részben hozzá kell járulniuk a következő cselekvési irányvonalak legalább egyikéhez:

·Fellépés Az élvonalbeli mikroprocesszorokkal és alternatív architektúrákkal kapcsolatos K+F+I fejlesztése.

·Fellépés A fotonikával kapcsolatos K+F+I fejlesztése

·Fellépés A mikroelektronikával és kommunikációs technológiákkal foglalkozó lPCEI finanszírozási sora (IPCEI ME-TC)

·Fellépés Asztali vállalatok létrehozása élvonalbeli mikroprocesszorok és alternatív architektúrák tervezése céljából.

·Intézkedés. Kísérleti tesztsorok létrehozása.

·Fellépés. A félvezetőkkel foglalkozó oktatási, képzési és képzési hálózat létrehozása

·Kezdeményezés: 5 nm alatti gyártási kapacitással rendelkeznek

·Intézkedés. Gyártási kapacitása meghaladja az 5 nm-t

·Intézkedés. IKT gyártásösztönző rendszer

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

O.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

229

C15.R1

M

A távközlési törvény hatálybalépése

A jogszabály hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés a jogszabályban

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A távközlésről szóló törvény az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex (EECC) 2018/1972 irányelvét is átülteti. A jogszabálynak magában kell foglalnia az uniós konnektivitási eszköztárra vonatkozó ajánlásokat is, amelyeknek a spanyol jogi keretnek megfelelő jogszabályban kell szerepelniük. Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex (EU) 2018/1972 irányelvének átültetésén túl a törvény a következőket foglalja magában: a tenger alatti kábelek és IXP/adatközpontok leltárára vonatkozó rendelkezések; ii. valamint a hálózat kiépítését terhelő helyi adók egyszerűsített adózási rendszere; és iii. egyablakos ügyintézési pont létrehozása a különböző kormányzati szintek által a hálózatok kiépítésére megadott engedélyek és engedélyek alkalmazásához.

230

C15.R2

M

Az 5G technológia előmozdítására irányuló 2025. évi digitális spanyolországi terv és stratégia

Kiadvány

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

A Digitális Spanyolországra vonatkozó 2025. évi terv közzététele és az 5G technológia előmozdítására irányuló stratégia Miniszterek Tanácsa általi jóváhagyása

231

C15.R2

M

A 700 MHz-es frekvenciasáv felszabadítása

Az Európai Bizottság értesítése

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

A 700 MHz-es frekvenciasáv felszabadításának befejezése a 470–790 MHz-es frekvenciasáv Unión belüli használatáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/899 európai parlamenti és tanácsi határozattal összhangban

232

C15.R2

M

A 700 MHz-es frekvenciasáv kijelölése

Közzététel a Hivatalos Lapban

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A 700 MHz-es frekvenciasáv árverés eredményeként történő odaítélésének közzététele a Hivatalos Lapban

233

C15.R2

M

Az 5G frekvenciaadó csökkentéséről szóló jogi aktus hatálybalépése

A hatálybalépésről szóló jogi aktus rendelkezése

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Jogi aktus elfogadása az 5G spektrumadóztatás csökkentésére az 5G kiépítésének felgyorsítása érdekében, meghatározva az 5G kiépítésének az egyes kedvezményezettektől elvárt megfelelő felgyorsítását. A jogi aktus meghatározza a projekt megvalósításához szükséges jogi és szabályozási lépéseket. 

234

C15.R2

M

A 26 GHz-es frekvenciasáv kijelölése

Közzététel a Hivatalos Lapban

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A 26 GHz-es frekvenciasáv árverés eredményeként történő odaítélésének közzététele a Hivatalos Lapban

235

C15.R2

M

Az 5G kiberbiztonságról szóló törvény hatálybalépése

Az 5G kiberbiztonságról szóló törvény hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az 5G kiberbiztonságról szóló törvény magában foglalja és végrehajtja az 5G kiberbiztonságra vonatkozó uniós eszköztárról szóló ajánlást.

A törvénynek legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

– A távközlési szolgáltatók biztonsági kockázatértékelési és -kezelési kötelezettségei; – Az ellátási lánc diverzifikálására vonatkozó kötelezettségek a technológiai függőség elkerülése érdekében;

– A magas kockázatú és közepes kockázatú értékesítők azonosítására szolgáló eszközök, valamint

használatuk lehetséges korlátozásai.

236

C15.I1

M

Szupergyors széles sávú hálózat kiépítése: díj

A projektek odaítélése

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

Az összes szerződés és támogatás odaítélése (752 000 000 EUR teljes költségvetés), valamint források átcsoportosítása a szupergyors széles sávú internetkapcsolat biztosítására irányuló intézkedések végrehajtására a 300 Mbps szimmetrikus sebességgel rendelkező, szimmetrikus 1 Gbps-ra korszerűsíthető fehér és szürke területeken, kivéve a távoli vidéki területeket, ahol egyedi projekteket kell lefedni, ahol legalább 100 Mbps sebességet garantálnának.

237

C15.I1

M

Szupergyors széles sávú hálózat kiépítése: A projekt befejezése

Az odaítélt projektek lezárása

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

A szupergyors széles sávú hálózatok kiépítésére irányuló projektek befejezése a program odaítélésében meghatározott kritériumoknak megfelelően (#236. mérföldkő).

238

C15.I2

T

Az összekapcsoltság javítása a kulcsfontosságú központokban és ágazatokban

–

Szám

0

16 100

NEGYEDÉV

2024

Az 1-Gigabites konnektivitási sebességre korszerűsített szervezetek száma:
– legalább 9000 állami központ és szolgáltatás, például közegészségügyi központok, oktatási és képzési központok, valamint K+F központok;
– legalább 1600 kis ipari és üzleti telephely;
– legalább 5500 összeköttetést biztosítottak digitalizációs projektekhez (egészségügy, agrár-élelmiszeripar, mobilitás, idegenforgalom, ipar, kereskedelem stb.).

239

C15.I3

T

Konnektivitási utalványok kkv-k és kiszolgáltatott csoportok számára

–

Szám

0

136 000

NEGYEDÉV

2024

Legalább 125000 konnektivitási utalvány a „kiszolgáltatott helyzetben lévőnek” minősített egyének vagy családok számára (a legmegfelelőbb technológiát tartalmazó széles sávú kapcsolatcsomag beszerzése), valamint legalább 11000 konnektivitási utalvány kkv-k számára (az utalványoknak két különálló elemből kell állniuk: 100 Mbps sebességű konnektivitásból és hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokból, VPN-ből, kiberbiztonságból).

240

C15.I4

T

Az épületek távközlési infrastruktúrájának átalakítása

–

Szám

0

7 700

NEGYEDÉV

2024

Legalább 7700 épületben befejezett munkálatok közös konnektivitási hálózati infrastruktúrájuk nagyon nagy kapacitású hálózatok szintjén történő javítása érdekében.

241

C15.I5

M

A határokon átnyúló digitális infrastruktúra fejlesztése: díj

A projektek odaítélésének hivatalos közzététele

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

A projektekre vonatkozó összes szerződés és vissza nem térítendő támogatás odaítélése (a projektekre vonatkozó teljes pályázati felhívás költségvetése 500 000 000 EUR), valamint az intézkedések végrehajtásához szükséges pénzeszközök átcsoportosítása a következő területeken: a) tenger alatti kábelek és a felhőalapú/adatinfrastruktúra összekapcsolása; b) a számításifelhő- és pereminfrastruktúrák és -szolgáltatások új generációjára irányuló projektek; C) a fejlett processzorokkal és félvezetőkkel kapcsolatos projektek; valamint d) a kvantumkommunikációval és a biztonságos műholdas kommunikációval kapcsolatos képességek megerősítését célzó K+F+I projektekről

242

C15.I5

M

A határokon átnyúló digitális infrastruktúra fejlesztése: a projekt befejezése

Az odaítélt projektek lezárása

 

 

 

NEGYEDÉV

2026

Az a) tenger alatti kábelekre és a felhő-/adatinfrastruktúra összekapcsolására vonatkozó (#241. mérföldkőben odaítélt) projektek befejezése; b) a számításifelhő- és pereminfrastruktúrák és -szolgáltatások új generációja; C) a fejlett processzorokkal és félvezetőkkel kapcsolatos projektek; valamint d) a kvantumkommunikációval és a biztonságos műholdas kommunikációval kapcsolatos képességek megerősítését célzó K+F+I projektekről

243

C15.I6

M

Az 5G technológia bevezetése: díj

A projektek odaítélésének hivatalos közzététele

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

A projektekre vonatkozó összes szerződés és vissza nem térítendő támogatás odaítélése (a projektek teljes költségvetése 1 465 000 000 EUR), valamint a pénzeszközök átcsoportosítása az alábbi tevékenységek végrehajtására: az 5G kiépítése a fő nemzeti (bizonyos területeken) és a határokon átnyúló közlekedési folyosókon (4000 helyszín); b) az 5G kiépítése bizonyos területeken azzal a céllal, hogy 2025-re 75%-os népességi lefedettséget érjenek el az 5G preferenciasávokban (legalább 7000 új vagy meglévő helyszín új 5G-berendezéssel; és legalább 4000 meglévő helyszín felhordó hálózatuk kapacitásának növelését célzó intézkedésekkel); C) az 5G kiépítése a kulcsfontosságú gazdasági tevékenységekben, alapvető szolgáltatások (43 konnektivitási projekt); valamint d) az 5G-vel és a 6G-vel kapcsolatos K+F támogatása az innovációs ökoszisztémák (200 projekt) és az 5G kiberbiztonsági ökoszisztémák számára.

244

C15.I6

M

Az 5G technológia bevezetése: A projekt befejezése

Az odaítélt projektek lezárása

 

 

 

NEGYEDÉV

2026

A) az 5G kiépítésével kapcsolatos projektek befejezése a fő nemzeti területen (bizonyos területeken) és a határokon átnyúló közlekedési folyosókon (4000 helyszín); b) az 5G kiépítése bizonyos területeken azzal a céllal, hogy 2025-re 75%-os népességi lefedettséget érjenek el az 5G preferenciasávokban (legalább 7000 új vagy meglévő helyszín új 5G-berendezéssel és legalább 4000 meglévő helyszín felhordóhálózatuk kapacitásának növelését célzó intézkedésekkel); C) az 5G kiépítése a kulcsfontosságú gazdasági tevékenységekben, alapvető szolgáltatások (43 konnektivitási projekt); valamint d) az 5G-vel és a 6G-vel kapcsolatos K+F támogatása az innovációs ökoszisztémák (200 projekt) és az 5G kiberbiztonsági ökoszisztémák számára. A projektek a program odaítélésében meghatározott kritériumokkal (243. mérföldkő) összhangban fejeződnek be.

245

C15.I7

M

A nemzeti kiberbiztonsági ágazati támogatási program, a globális biztonsági innovációs program és a kapcsolódó intézkedések elindítása.

A programok közzététele

 

NEGYEDÉV

2022

Akiberbiztonsági ágazatot támogató nemzeti program és a globális biztonsági innovációs program elindítása, valamint egyéb kapcsolódó intézkedések (311 000 000 EUR összegű költségvetéssel), amelyek olyan kulcsfontosságú ágazati szempontokkal foglalkoznak, mint például:
a nemzeti kiberbiztonsági ágazat fellendítése az ágazatban működő vállalkozások létrejötte, növekedése és fejlődése érdekében 
magas hozzáadott értéket képviselő megoldások és szolgáltatások kifejlesztése a kiberbiztonság területén 
a kiberbiztonság területére szakosodott tehetségek képzése és fejlesztése 
Nemzetköziesítési intézkedések a kiberbiztonság területén 
a kiberbiztonsági infrastruktúra fejlesztésére szolgáló demonstrációs központ létrehozása és új kiberbiztonsági szolgáltatások létrehozása, beleértve a vizsgálólaboratóriumokat és a kiberbiztonsági támadási szimulátorokat is 
– kiberbiztonsági címketanúsítások kidolgozása.

453

C15.I7

M

A nemzeti kiberbiztonsági ágazati támogatási program, a globális biztonsági innovációs program és a kapcsolódó intézkedések elindítása.

A programok közzététele

NEGYEDÉV

2023

A 245. mérföldkő folytatása a nemzeti kiberipari támogatási program, a globális biztonsági innovációs program és egyéb kapcsolódó intézkedések megvalósításának folytatása (107 000 000 EUR költségvetéssel, a 245. mérföldkő keretében összesen 418 000 000 EUR-ra előirányzott 311 000 000 EUR-n felül), amely olyan kulcsfontosságú ipari szempontokkal foglalkozik, mint például:

– a nemzeti kiberbiztonsági ágazat fellendítése az ágazatban működő vállalkozások létrejötte, növekedése és fejlődése érdekében;

magas hozzáadott értéket képviselő megoldások és szolgáltatások kifejlesztése a kiberbiztonság területén

a kiberbiztonság területére szakosodott tehetségek képzése és fejlesztése

nemzetköziesítési intézkedések a kiberbiztonság területén;

a kiberbiztonsági infrastruktúra fejlesztésére szolgáló demonstrációs központ létrehozása és új kiberbiztonsági szolgáltatások létrehozása, beleértve a vizsgálólaboratóriumokat és a kiberbiztonsági támadási szimulátorokat is

– kiberbiztonsági címketanúsítások kidolgozása.

246

C15.I7

T

A kiberbiztonsági kapacitások megerősítése és javítása: Források

–

Szám

0

100

NEGYEDÉV

2023

A kiberbiztonsági kapacitások megerősítése és javítása legalább 100 erőforrás biztosítása révén a kiberbiztonság területén a tudatosságnövelő és kommunikációs tevékenységekhez. A kiberbiztonsággal kapcsolatos digitális készségeket az oktatás minden szintjén fejleszteni kell, konkrét erőforrások, eszközök és anyagok kidolgozása révén. Ezenkívül létre kell hozni a kiberbiztonsági központok európai hálózatában részt vevő nemzetközi kiberbiztonsági központot.

247

C15.I7

T

A kiberbiztonsági kapacitások megerősítése és javítása: Kiberbiztonsági segélyvonal

 

Szám

5 000

20 000

NEGYEDÉV

2022

A kiberbiztonsági kapacitások megerősítése a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet (INCIBE) kiberbiztonsági segélyvonalának javítása révén, havonta legalább 20000 hívás feldolgozásával. Ez a segélyvonal a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok internetes források (CSAM) céljából történő eltávolítását is támogatja.

248

C15.I7

M

A nemzeti kiberbiztonsági ágazati támogatási program, a globális biztonsági innovációs program és a kapcsolódó intézkedések projektjeinek lezárása.

Értesítés a beruházási projektek befejezéséről

 

 

 

NEGYEDÉV

2026

A nemzeti kiberbiztonsági ágazati támogatási programban és a globális biztonsági innovációs programban foglalt projektek és egyéb kapcsolódó intézkedések lezárása a következő területeken (245. mérföldkő):
a nemzeti kiberbiztonsági ágazat fellendítése az ágazatban működő vállalkozások létrejötte, növekedése és fejlődése érdekében 
magas hozzáadott értéket képviselő megoldások és szolgáltatások kifejlesztése a kiberbiztonság területén 
tehetségek képzése és fejlesztése a kiberbiztonság területén, 
Nemzetköziesítési intézkedések a kiberbiztonság területén 
a kiberbiztonsági infrastruktúra fejlesztésére szolgáló demonstrációs központ létrehozása és új kiberbiztonsági szolgáltatások létrehozása, beleértve a vizsgálólaboratóriumokat és a kiberbiztonsági támadási szimulátorokat is 
kiberbiztonsági címketanúsítások kidolgozása

454

C15.I8

M

PERTE CHIP. A tudományos kapacitások, a tervezés és az innovatív gyártás megerősítése: díj

A projektek odaítélésének hivatalos közzététele

NEGYEDÉV

2025

Legalább 540 900 000 EUR-t ítélnek oda K+F+I projekteknek a mikroelektronika és a félvezetők területén, beleértve a „fehér szoba” infrastruktúrájának létrehozását és fejlesztését, a tehetségek tervezését, létrehozását és vonzását, illetve az innovatív gyártást.

455

C15.I8

T

PERTE CHIP. A tudományos kapacitások, a tervezés és az innovatív gyártás megerősítése: folyósítás.

Millió EUR

0

486,81

NEGYEDÉV

2026

Legalább 486 810 000 EUR folyósítása a mikroelektronika és a félvezetők területén megvalósuló K+F+I projektekre, beleértve a „fehér szoba” infrastruktúrájának létrehozását és fejlesztését, a tehetségek tervezését, létrehozását és vonzását, illetve az innovatív gyártást.

456

C15.I8

T

PERTE CHIP. Székek és mikroelektronikai tehetségek

Szám

0

13

NEGYEDÉV

2026

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által finanszírozott legalább 13 egyetemi tanár létrehozása és finanszírozása, amelyek mindegyike hároméves időtartamra szól, és amelyek a mikroelektronikára összpontosítanak a félvezetők tervezésével és gyártásával kapcsolatos spanyolországi tehetségek fellendítése érdekében.

O.3.  A hiteltámogatással kapcsolatos reformok és beruházások ismertetése

Beruházás (C15.I9) – CHIP finanszírozási eszköz

Ez az intézkedés egy eszközbe, a CHIP finanszírozási eszközbe történő állami beruházásból áll, amelynek célja a magánberuházások ösztönzése és a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása Spanyolország félvezető-ágazatában, beleértve a nagyméretű gyártó létesítményeket is. Az eszköz hiteleket, sajáttőke-befektetéseket és kvázisajáttőke-befektetéseket (vagy ezek keverékét) nyújt a magánszektornak, valamint a hasonló tevékenységeket folytató közszektorbeli intézményeknek. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházásai alapján az eszköz célja kezdetben legalább 10 750 000 000 EUR összegű finanszírozás biztosítása.

Az eszközt végrehajtó partnerként a Sociedad Española para la Transformación Tecnológica (SETT) kezeli. Az Alap a következő terméksorokat foglalja magában:

·Közvetlen vezeték: Közvetlen befektetések olyan vállalatokba, amelyek rendes kölcsönöket, részvételen alapuló kölcsönöket, valamint ideiglenes és kisebbségi tőkében való részesedést vesznek igénybe. Az Alap tőkebefektetései nem eredményezhetik azt, hogy a köztulajdonban lévő saját tőke aránya a végső kedvezményezettben meghaladja a teljes saját tőke 49%-át.

·Társberuházás a „Nyílt uniós üzemekbe” és az „Integrált termelőlétesítményekbe”: A spanyolországi félvezetőgyártó ipar támogatása érdekében az Alapnak képesnek kell lennie arra, hogy kölcsönök, saját tőke és kvázi-sajáttőke (vagy ezek keveréke) révén támogatást nyújtson olyan vegyes pénzügyi eszközökhöz, amelyek az állami támogatási programokkal összehangoltan magán- és állami tőkét integrálnak, az alábbiakban vázolt irányítási követelményekre is figyelemmel.

Az eszközbe történő beruházás végrehajtása érdekében Spanyolországnak és a SETT-nek végrehajtási megállapodást kell aláírnia, vagy Spanyolországnak jóvá kell hagynia a megfelelő jogi eszközt és a kapcsolódó dokumentumokat, amelyeknek a következő tartalmat kell tartalmazniuk:

1.Az eszköz döntéshozatali folyamatának leírása: A beruházási keret kezdeti beruházási döntését beruházási bizottságnak vagy más, ezzel egyenértékű irányító testületnek kell meghoznia, és a spanyol kormánytól független tagok szavazatainak többségével kell jóváhagynia. Az eszköz végleges beruházási döntése a beruházási bizottság vagy azzal egyenértékű irányító testület által javasolt beruházási döntés (módosítás nélküli) jóváhagyására, vagy a döntéssel kapcsolatos vétójog gyakorlására korlátozódik.

2.A kapcsolódó beruházási politika fő követelményei, amelyek a következőket foglalják magukban:

a.A pénzügyi termékek és a támogatható végső kedvezményezettek leírása az intézkedés leírásával összhangban.

b.Az a követelmény, hogy minden támogatott beruházás gazdaságilag életképes legyen.

c.A fennálló hitelek refinanszírozásának tilalma.

d.A DNSH technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározott, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelésre vonatkozó követelmény, különösen az új létesítményekbe történő beruházások során az ágazatban a legalacsonyabb környezeti hatással járó elérhető legjobb technológiát kell alkalmazni. A beruházási politikának továbbá meg kell felelnie az eszköz végső kedvezményezettjeire vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

e.Az a követelmény, hogy az eszköz végső kedvezményezettjei nem részesülhetnek támogatásban más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére.

3.Az eszközt létrehozó jogi eszköz és kapcsolódó dokumentumok által fedezett összeg, a végrehajtó partner díjstruktúrája, valamint az eszköz beruházási politikájának megfelelően a visszaáramlások visszaforgatására vonatkozó követelmény, kivéve, ha azokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiteltörlesztésének teljesítésére használják fel.

4.Nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmények, beleértve a következőket:

a.A végrehajtó partnernek a mozgósított beruházásról való jelentéstételre szolgáló nyomonkövetési rendszerének leírása.

b.A végrehajtó partner azon eljárásainak leírása, amelyek biztosítják a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját.

c.Az a kötelezettség, hogy a Békekeretet létrehozó rendeletekben meghatározott követelményekkel összhangban minden művelet támogathatóságát ellenőrizni kell, mielőtt kötelezettséget vállalnának egy művelet finanszírozására.

d.Kockázatalapú utólagos ellenőrzések elvégzésére vonatkozó kötelezettség a SETT ellenőrzési tervével összhangban. Ezek az ellenőrzések azt vizsgálják, hogy i. a kontrollrendszerek hatékonyak-e, beleértve a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség feltárását; a DNSH-elvnek, az állami támogatási szabályoknak, valamint az éghajlatváltozással és a digitális célokkal kapcsolatos követelményeknek való megfelelés; és iii. teljesül-e az a követelmény, hogy a közvetítőnek ellenőriznie kell, hogy a végső kedvezményezett benyújtotta-e a felelős nyilatkozatot annak ellenőrzése érdekében, hogy ugyanazt a költséget fedezi-e egy másik uniós eszköz. Az ellenőrzések során azt is ellenőrizni kell, hogy az ügyletek jogszerűek-e, valamint hogy teljesülnek-e a Békekeretet létrehozó alkalmazandó végrehajtási megállapodás vagy rendelet és kapcsolódó dokumentumok, valamint a finanszírozási megállapodások feltételei.

5.A végrehajtó partner által végrehajtott digitális beruházásokra vonatkozó követelmények: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe történő beruházásból legalább 10 750 000 000 EUR-nak hozzá kell járulnia a digitális átállás célkitűzéseihez a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VII. mellékletével összhangban. 161  

Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

O.4.  A visszatérítendő pénzügyi támogatás nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

L63

C15.I9

M

Csipfinanszírozási eszköz: A finanszírozási mechanizmus hivatalos jóváhagyása

A végrehajtási megállapodás aláírása 

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A végrehajtási megállapodás minisztérium és SETT általi aláírása vagy a Békekeretet létrehozó rendelet és az ahhoz kapcsolódó dokumentumok hatálybalépése.

L64

C15.I9

T

Csipfinanszírozási eszköz: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások (I)

0

25%

NEGYEDÉV

2025

Az eszköz jogi finanszírozási megállapodásokat kötött a végső kedvezményezettekkel az RRF-beruházások legalább 25%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve az irányítási díjakat).

A spanyol kormány és a kérelmező a spanyol nemzeti törvényben vagy azzal egyenértékű diplomáciai eszközben leírt általános cselekvési jegyzőkönyvet is aláírja legalább egy félvezetőgyártó létesítményre vonatkozóan (akár front-, akár back-end), nyílt uniós üzem vagy a csipekről szóló európai jogszabályban megállapított fogalommeghatározások szerinti első típusú integrált gyártólétesítmény formájában.

A SET-nek jelentést kell készítenie, amelyben részletezi, hogy e finanszírozás legalább 100%-a hozzájárul a digitális átállással kapcsolatos célkitűzésekhez, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VII. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával.

L65

C15.I9

T

Csipfinanszírozási eszköz: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások (II)

25%

100%

NEGYEDÉV

2026

Az eszköznek jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötnie a végső kedvezményezettekkel az RRF-beruházások 100%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve az irányítási díjakat).

A SET-nek jelentést kell készítenie, amelyben részletezi, hogy e finanszírozás legalább 100%-a hozzájárul a digitális átállással kapcsolatos célkitűzésekhez, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VII. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával.

L66

C15.I9

M

Csipfinanszírozási eszköz: A minisztérium befejezte a beruházást.

Átutalási igazolás

NEGYEDÉV

2026

Spanyolország 10 750 000 000 EUR-t átcsoportosít a SETT-hez az eszköz céljára.

P. 16. KOMPONENS: Mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia (MI) technológiai, gazdasági és társadalmi szempontból jelentős átalakulási potenciállal rendelkezik, tekintettel annak ágazatközi elterjedésére, nagy hatására, gyors növekedésére, valamint a termelékenység és a versenyképesség javításához való hozzájárulására.

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv e komponense által kezelt fő kihívások a következők: i. a mesterséges intelligencia korlátozott használata a vállalatoknál, különösen a kkv-kban, ii. széles körben hozzáférhető adattárak létrehozása, valamint iii. a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációba történő köz- és magánberuházások előmozdítása. A komponens a mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti stratégia (ENIA) köré szerveződik, amely a spanyol kormány digitális menetrendjének egyik fő terve (España Digital 2025). Ennek az elemnek hozzá kell járulnia a társadalmi kihívások kezeléséhez is, különösen a nemek közötti szakadék csökkentéséhez (a nőket célzó intézkedések révén), a digitális szakadékhoz, az ökológiai átálláshoz és a területi kohézióhoz.

Ebből a szempontból ennek a komponensnek a célja:

a)Spanyolországot a tudományos kiválóság és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innováció terén interdiszciplináris módon vezető országként kell kezelni;

b)globális vezető szerep a spanyol nyelv MI-ben való vetítésére és használatára szolgáló eszközök, technológiák és alkalmazások fejlesztésében;

c)a szakképzettséget igénylő munkahelyek létrehozásának előmozdítása, a képzés és az oktatás fellendítése, a spanyol tehetségek ösztönzése és a globális tehetségek vonzása;

d)a mesterséges intelligencia beépítése a spanyol magánszektor termelékenységének, a közigazgatás hatékonyságának és a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés motorjának egyik tényezőjeként;

e)a mesterséges intelligenciával kapcsolatos bizalmi környezet megteremtése, mind a technológiai fejlődés, mind a szabályozás, mind a társadalmi hatás tekintetében;

f)a technológiai humanizmusról szóló globális vita ösztönzése fórumok és tájékoztatási tevékenységek létrehozásával és az azokban való részvétellel a polgárok egyéni és kollektív jogait garantáló etikai keret kidolgozása érdekében;

g)a mesterséges intelligencia mint horizontális tényező megerősítése a társadalom előtt álló nagy kihívások kezelése és különösen a nemek közötti szakadék és a digitális szakadék csökkentése, valamint az ökológiai átállás és a területi kohézió támogatása érdekében.

Ez a komponens az innovációs beruházások előmozdításáról (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), a digitális tanuláshoz való hozzáférés javításáról (2020. évi 2. országspecifikus ajánlás), valamint a köz- és magánberuházások előmozdításáról és a digitális átállás előmozdításáról szóló országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

P.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C16.R1) – Nemzeti MI-stratégia

Ezen átfogó intézkedés célja egy olyan megbízható, átlátható és inkluzív nemzeti MI-stratégia végrehajtási keretének meghatározása, amely biztosítja az alapvető elveknek és értékeknek való megfelelést, és figyelembe veszi a polgárok kollektív törekvéseit. E célból az intézkedésnek három jogalkotási reformot kell magában foglalnia a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozási és etikai keret meghatározása érdekében, valamint kilenc beruházási projektet, amelyek célja a mesterséges intelligencián alapuló technológiák fejlesztésének és bevezetésének támogatása a spanyol gazdaságban és társadalomban, például a készségekkel, a tehetségekkel és az infrastruktúrákkal kapcsolatos projektek.

Ezek az intézkedések öt szakpolitikai mozgatórugó köré csoportosulnak:

·Szabályozási és etikai keret (jogi aktusok):

a)a nemzeti MI-stratégia (ENIA): a mesterséges intelligencián alapuló technológiák spanyol gazdaságban és társadalomban történő bevezetésére és kiterjesztésére irányuló nemzeti cselekvési és reformterv a mesterséges intelligenciával foglalkozó tanácsadó testület létrehozása révén;

b)szabályozói tesztkörnyezetek: a mesterséges intelligencia alkalmazásához szükséges szabályozói tesztkörnyezetek lehetővé tételéhez szükséges jogalkotási aktusok kidolgozása. Biztonságos környezeteket vagy tesztkörnyezeteket kell alkalmazni az adatokon alapuló új folyamatok és szolgáltatások bevezetésére mind a közszférában, mind a magánszférában. A kormányzati szervek, a mesterséges intelligencia felhasználói és az adattárak létrehozói – lehetőség szerint a digitális innovációs központok hálózatának részeként – felhasználhatják a biztonságos környezeteket és tesztkörnyezeteket új termékek és alkalmazások bevezetése és szabályozása céljából;

c)MI-megfigyelő központ és bizalmi tanúsítás: beleértve i. a mesterséges intelligencia kiszolgáltatott csoportjaira vonatkozó védelmi terv kidolgozását, beleértve a munkavállalói és szociális jogokat, valamint a nők szükségleteit, ii. a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudatosság és bizalom növelésére irányuló tervet, iii. a mesterséges intelligenciát magában foglaló algoritmusok etikai és szabályozási hatásával foglalkozó megfigyelőközpontokat, iv. az MI-termékek és -szolgáltatások megbízható MI-tanúsítását és bélyegzőarchitektúráját, valamint v. a digitális jogokról szóló Charta kidolgozását és előmozdítását.

d)Egy spanyol ügynökség (AESIA) létrehozása a köz- és a magánszektor által egyaránt alkalmazott mesterségesintelligencia-rendszerek megfigyelésére. Az ügynökségnek különösen figyelemmel kell kísérnie és elő kell mozdítania legalább a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogok garantálását, értelmeznie kell a szabályozói tesztkörnyezetek fejlesztésének eredményeit, és értékeléseket kell végeznie a mesterséges intelligencia fejlesztésére vonatkozóan a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozás és iránymutatások továbbfejlesztése érdekében.

·A K+F+I fellendítése a mesterséges intelligencia területén (projektek):

e)K+F+I küldetések: ipari kutatási vagy kísérleti fejlesztési projektek finanszírozása a mesterséges intelligencia területén az ENIA-ban említett főbb társadalmi kihívások vagy országmissziók (azaz a nemek közötti szakadék, az ökológiai átállás, a területi struktúra és a digitális szakadék) kezelése érdekében a nagy jelentőségű és nagy zavar- és hatásképességű ágazatokban (pl. energia, mobilitás, biomedicina, éghajlat, agrár-élelmiszeripar, egészségügy, turizmus és vendéglátás);

f)multidiszciplináris MI-intézet: multidiszciplináris kutatóközpont létrehozása, amely más tudományokkal együtt integrálja a mesterséges intelligenciát, különös tekintettel a neurotechnológiákra;

g)kiválósági hálózat a mesterséges intelligencia területén: a mesterséges intelligenciával foglalkozó spanyol kiválósági hálózat létrehozása interdiszciplináris képzéssel és magas szintű szakosodási programokkal, valamint a tehetségek toborzására és megtartására szolgáló olyan mechanizmusokkal, amelyek integrált módon működnek a kutatás nemzeti szintű koordinálása érdekében.

·Tehetségek vonzása (projektek):

h)Spanyolország Talent Hub: információs csomópont létrehozása a mesterséges intelligencia területén a tehetségek vonzása és megtartása érdekében, a Spanyol Talent Hub, amely várhatóan fókuszpontként szolgál majd a tehetségek és a külföldi beruházások toborzásához és fejlesztéséhez, különös tekintettel a nők szükségleteire, valamint a társadalmi hatású beruházásokra;

i)Tudományos elnökök: a 10–15 ideiglenes tudományos tanszék létrehozásának finanszírozása 2021. január 1. és 2023. december 31. között, olyan alapvető témákra összpontosítva, mint a mesterséges intelligencia demokráciára gyakorolt hatása, az MI kialakulóban lévő tendenciái, az MI-rendszer értékelése, az agyi mesterséges intelligencia hibridizációja és az orvosbiológiai MI.

·Adat- és technológiai infrastruktúrák (projektek):

j)Természetes Nyelvi Technológiai Terv: a cél a természetes nyelvfeldolgozó ipar, valamint a gépi fordítási és beszélgetési rendszerek fejlesztése Spanyolországban, különösen spanyol és társhivatalos nyelveken;

k)a szuper-számítástechnika stratégiai kapacitásainak megerősítése: olyan program kidolgozása, amely megkönnyíti a kkv-k és a különböző régiókban (például Extremadura, Galícia és Aragónia) található szuper-számítástechnikai központok üzleti struktúrájához való hozzáférést és azok használatát, valamint a kvantum-számítástechnika bevezetése különböző témák – többek között a mobilitás és az éghajlatváltozás – projektjeiben. Emellett a PERTE Csip összefüggésében meg kell erősíteni a kvantumcsipek fejlesztését az új generációs kvantumcsip-technológiák kifejlesztésére irányuló K+F+I támogatásával.

·A mesterséges intelligencia integrálása az értékláncokba (projektek):

l)felhívás a mesterséges intelligencia értékláncokba való integrálásához nyújtott vissza nem térítendő támogatásokra: olyan támogatási program, amely olyan kísérleti fejlesztési projekteket finanszíroz, amelyek technológiai érettsége megfelel a 6., 7. és 8. TRL-szintnek. A projektek ilyen technológiai érettségi szinteken történő finanszírozása erőteljes támogatást jelent azon termékek számára, amelyek közel állhatnak a piaci bevezetéshez, és így átkerülhetnek az értékláncba;

m)Nemzeti Zöld Algoritmus-program: támogatási program zöld algoritmusok kifejlesztésére az energiahatékonyság maximalizálása és az MI-modellek környezeti hatásának csökkentése érdekében, miközben támogatja e technológia használatát a különböző környezeti kihívásokra való reagálás érdekében.

A reformokat és beruházásokat i. támogatási felhívások, K+F+I küldetések, a mesterséges intelligencia értékláncokba való integrálása és új generációs kvantumcsip-technológiák kifejlesztése révén kell végrehajtani; az adat- és technológiai infrastruktúrákra vonatkozó egyezmények; a szabályozási és etikai keretre, a nemzeti zöld algoritmusokra vonatkozó programra és a Természeti Nyelvi Tervre irányuló közbeszerzés; és iv. konzorciumok a multidiszciplináris MI-intézet számára.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

P.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

249

C16.R1

M

A mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti stratégia

Közzététel a HL-ben

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

A mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti stratégia közzététele. A stratégia célkitűzései a következők:
1. Spanyolország olyan országként való pozicionálása, amely elkötelezett a mesterséges intelligencia területén a tudományos kiválóság és az innováció előmozdítása mellett.
2. A spanyol nyelv prognózisa a mesterséges intelligenciában.  
3. Képzett munkahelyek létrehozása, a tehetségek ösztönzése és vonzása, különös tekintettel a nőkre.
4. A mesterséges intelligencia beépítése a termelési rendszerbe a spanyol vállalkozások termelékenységének javítása érdekében.
5. Megbízható környezet kialakítása a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.
6. Etikai keret kidolgozása, amely garantálja a polgárok egyéni és kollektív jogait a mesterséges intelligencia terén.
7. Az inkluzív és fenntartható mesterséges intelligencia megerősítése; különösen a nemek közötti szakadék és a digitális szakadék áthidalása, valamint az ökológiai átállás és a területi kohézió támogatása érdekében.

250

C16.R1

M

A digitális jogok chartája

Közzététel a HL-ben

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A spanyol kormány általi elfogadás és a digitális jogokról szóló charta hivatalos honlapján való közzététel. A Charta nem normatív jellegű, hanem célja, hogy felismerje az alkalmazás és az értelmezés új kihívásait, amelyeket a jogoknak a digitális környezethez való igazítása jelent, és ezzel összefüggésben ehhez kapcsolódó elveket és politikákat javasol. Emellett referenciakeretet is javasol a hatóságok fellépéséhez, kihasználva és fejlesztve a jelenlegi digitális környezetben rejlő valamennyi lehetőséget és lehetőséget, elkerülve annak kockázatait.

251

C16.R1

M

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos projektek támogatása

A programtámogatások közzététele és finanszírozása

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

Legalább 500 000 000 EUR-t különítettek el vissza nem térítendő támogatásokra a mesterséges intelligenciával kapcsolatos K+F projektek, a spanyolországi MI-tehetségközpont, a mesterséges intelligenciával foglalkozó multidiszciplináris intézet, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kiválósági hálózat, a természetes nyelvi technológiai terv, a tudományos elnökök, a megfigyelőközpontok, a megbízható MI-tanúsítás és -fedés, a mesterséges intelligencia kiszolgáltatott csoportjaira vonatkozó védelmi terv, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudatosságra és bizalomra vonatkozó terv, a kvantum-számítástechnika és a zöld algoritmusok nemzeti programja számára.

458

C16.R1

M

Szabályozói tesztkörnyezetek és a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Felügyeleti Ügynökség (AESIA)

Közzététel a HL-ben

NEGYEDÉV

2024

A mesterséges intelligencia alkalmazásához szükséges szabályozói tesztkörnyezetek lehetővé tételéhez szükséges jogalkotási aktusok, valamint a mesterséges intelligencia megfigyelésével foglalkozó spanyol ügynökség belső alapszabályát jóváhagyó királyi rendelet közzététele a Hivatalos Lapban. Ez utóbbi a következőket foglalja magában: az Ügynökség jellege és jogi rendszere (közjogi személyiség, saját vagyon és irányítási autonómia biztosítása); tárgya, célja és hatáskörei; az ökológiai szerkezet és annak kiválasztási folyamata; vagyoni, pénzügyi és szerződéskötési rendszere; valamint a gazdaság-költségvetés irányítása és ellenőrzése.

252

C16.R1

T

Országlátogatások

–

Szám

0

7

NEGYEDÉV

2026

Legalább 7 olyan projekt, amelyet az e küldetések során azonosított problémák kezelésére irányuló innovatív, mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat alkalmazó konkrét országmissziók kezelésére finanszíroznak: egészségügy, ipar, környezetvédelem, társadalom, energia, mezőgazdaság és gazdaság. A projekteket mintegy 10 000 000 EUR-tól 15 000 000 EUR-ig terjedő, együttműködésen alapuló projektek finanszírozásával kell végrehajtani.

253

C16.R1

M

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos projektek lezárása

Értesítés a beruházási projektek befejezéséről

 

 

 

NEGYEDÉV

2026

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos K+F-re, a spanyolországi MI-tehetségközpontra, a mesterséges intelligenciával foglalkozó multidiszciplináris intézetre, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kiválósági hálózatra, a természetes nyelvi technológiai tervre, a tudományos elnökökre, a megfigyelőközpontokra, a megbízható MI-tanúsításra és -fedésre, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kiszolgáltatott csoportokra vonatkozó védelmi tervre, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudatosságra és bizalomra, a kvantum-számítástechnikara és a zöld algoritmusokra vonatkozó nemzeti program lezárása, az ajánlati felhívásokban meghatározott kritériumoknak megfelelően (#251. mérföldkő).

457

C16.R1

T

PERTE CHIP. A kvantum-ökoszisztéma megerősítése.

Millió EUR

0

36

NEGYEDÉV

2026

Legalább 36 000 000 EUR folyósítása az új generációs kvantumtechnológiák területén megvalósuló K+F+I projektekre, beleértve a kvantumhardver, szoftver és kvantummediware fejlesztésének támogatását, alternatív keringetések és a kapcsolódó szükséges kísérleti gyártósorok, kvantumkommunikáció és kriptográfia, kvantuminternet-technológiák, metrológia és kvantumérzékelés támogatását.

Q. 17. KOMPONENS: Tudomány, technológia és innováció

Spanyolország 2021–2027-es tudományos, technológiai és innovációs stratégiája a kutatásfejlesztésbe és innovációba (a továbbiakban: K+F+I) irányuló beruházások jelentős növekedését prognosztizálja Spanyolországban, és 2027-re eléri a GDP 2,12%-át. Ezzel összefüggésben a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen elemének fő célkitűzése a spanyol tudományos, technológiai és innovációs rendszer javítása irányításának megreformálása, a szereplők közötti koordináció javítása, hatékonyságának fokozása és a K+F+I-be történő beruházások felgyorsítása révén a következő elemek révén:

a)Világos és kiszámítható szabályozási keret kialakítása, amely javítja az ágazat irányítását, növeli a K+F+I közpolitikák hatékonyságát, javítja a tudástranszfert, és előmozdítja a K+F+I-be történő beruházásokat;

b)infrastrukturális, felszerelési és humántőke-beruházások;

c)beruházás a tudástranszferbe, a regionális K+F+I projektekbe, a nemzeti K+F+I projektekbe és a köz- és magánszféra közötti partnerségekbe; és

d)K+F+I beruházások az egészségügy, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás és az energia, a mikroelektronika és a félvezetők, a fenntartható gépjárműipar és az űripar stratégiai ágazataiban.

Ez a komponens az innovációba és az energiahatékonyságba történő beruházások előmozdításáról, valamint a kutatást és innovációt támogató szakpolitikák eredményességének fokozásáról (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), a köz- és magánberuházások, valamint a kutatás és innováció előmozdításáról ( 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás), az összes kormányzati szint koordinációjának javításáról (2020. évi 4. országspecifikus ajánlás), valamint a beruházásoknak a zöld és digitális átállásra, különösen a kutatás és az innováció előmozdítására való összpontosításáról (2021. évi 3. országspecifikus ajánlás) szóló országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

Q.1:  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C17.R1): A tudományos, technológiai és innovációs jog reformja

Ezen intézkedés célja a tudományos, technológiai és innovációs ágazat szabályozási keretének megerősítése az ágazat irányításának és koordinációjának javítása, a vonzó tudományos karrier megteremtése, valamint a kutatástól az alkalmazott termékek/szolgáltatások felé történő tudástranszfer javítása érdekében a társadalom számára. Spanyolországnak aktualizálnia kell különösen a tudományról, a technológiáról és az innovációról szóló 14/2011. sz. törvényt, javítania kell a tudományos, kutatási és innovációs politikák koordinációját, javítania kell a spanyol tudománytechnológiai és innovációs rendszer irányítását és koordinációját, új tudományos karriert kell bevezetnie és fokoznia kell a tudástranszfert.

Ez az intézkedés az alább ismertetett C17.I1, C17.I4 és C17.I5 alatt szereplő beruházásokhoz kapcsolódik.

Az intézkedés végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

Reform (C17.R2): Spanyolország 2021–2027-es tudományos, technológiai és innovációs stratégiája, valamint a tudományos, technológiai és innovációs információs rendszer fejlett fejlesztése

Az intézkedés magában foglalja a 2021–2027-es időszakra vonatkozó spanyol tudományos, technológiai és innovációs stratégia spanyol kormány általi elfogadását. A stratégia meghatározza az ágazat általános célkitűzéseit a 2021–2027-es időszakra. A tudástranszfer fokozása érdekében a stratégia egyesítette a korábban elkülönült tudományos és technológiai stratégiákat, valamint az innovációs stratégiát. A stratégia átfogó keretet biztosít mind a nemzeti, mind a regionális K+F+I tervek számára. E célból Spanyolország az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keretében elfogadta Spanyolország intelligens szakosodási stratégiájára vonatkozó stratégiát, amely megteremti a soron következő regionális intelligens szakosodási stratégiák struktúráját.

A stratégiát a Tudományos, Technológiai és Innovációs Politikai Tanács dolgozta ki, amelynek elnöke a Tudományos és Innovációs Minisztérium, a kulcsfontosságú minisztériumok és régiók képviseletével. A stratégia keretében konzultációra került sor a legfontosabb érdekelt felekkel, köztük a magánszektorral, az állami kutatószervezetekkel és a civil társadalommal. A stratégia nyomon követésére és értékelésére bizottságot hoztak létre az állam, a régiók, a gazdasági és társadalmi szereplők, a tudományos és innovatív közösség, valamint a civil társadalom képviseletével.

A stratégiában rendelkezni kell az éves nyomonkövetési jelentésekről, a félidős értékelésről (2023 decemberéig) és a stratégia végső értékeléséről. Az értékelések a Spanyolországnak a kutatás és fejlesztés területén tett országspecifikus ajánlások teljesítése terén elért eredményekre is kitérnek. Ezen túlmenően ez az intézkedés kifejezetten a tudományos, technológiai és innovációs információs rendszer fejlesztésére, valamint a spanyol tudományos, technológiai és innovációs stratégia nyomon követésére szolgáló adatgyűjtés és -elemzés javítására irányul.

Az intézkedés végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Reform (C17.R3): Az állami kutatási szervezetek átszervezése, valamint felépítésük és működésük észszerűsítése

Ezen intézkedés célja az állami kutatószervezetek (PRO) hatékonyságának növelése a kihívások elemzését követően, az állami kutatási szervezetek átszervezése révén, beleértve irányítási struktúrájukat is. 2021 elején egy szakértői bizottság elemezte a PRO-kat, és arra a következtetésre jutott, hogy a nagyobb, független és rugalmas kutatóintézetek jobb struktúrákkal rendelkeznek a versenyhez.

Ezen elemzést követően Spanyolország a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanácsba (Centro Superior de Investigaciones Científicas, CSIC) három PRO-t integrál: az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-kutatási Intézet (Instituto Nacional de Investigación y Tecnología Agraria, INIA), a Spanyol Oceanográfiai Intézet (Instituto Español de Oceanografía, IEO) és a Spanyol Földtani és Bányászati Intézet (Instituto Geológico Minero de España, IGME). Ez az átszervezés megerősíti Spanyolország halászati politikával, agrár-élelmiszeripari és ökológiai átállással kapcsolatos szakértői kapacitását. A három PRO-nak egy állami ügynökség jogi szabályozásával kell rendelkeznie, amely nagyobb rugalmasságot és teljesítményalapú keretet biztosít egy többéves irányítási szerződésben. Spanyolország továbbá teljesítményalapú költségvetés-tervezést vezet be. A reformnak meg kell erősítenie a létrejövő szervezet irányítását, teljesítményértékelését és ellenőrzését.

Az intézkedés végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C17.I1): Kiegészítő kutatási és fejlesztési tervek az autonóm közösségekkel

Ezen intézkedés célja, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a régiók által társfinanszírozandó kiegészítő K+F+I tervek kidolgozása révén előmozdítsa az állami szint és a régiók közötti koordinációt a K+F+I területén. Ez az új eszköz a régiók közötti együttműködést is elősegíti, mivel azok közös prioritásokat határoznak meg a vonatkozó regionális intelligens szakosodási stratégiáik (RIS3) keretében.

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó spanyol tudományos, technológiai és innovációs stratégiával összhangban a kiegészítő tervek javítják a tudástermelést és a technológiai innovációt, a különböző kormányzati szintek koordinációját, és fellendítik a területi gazdasági átalakulást a következő stratégiai területeken: kvantumkommunikáció, energia és zöld hidrogén, agrár-élelmiszeripar, biológiai sokféleség, asztrofizika és nagy energiafogyasztású fizika, tengertudomány, anyagtudomány és biotechnológia az egészségügyben. A területi szinergiák kiépítése érdekében a kiegészítő tervek több régió részvételét irányozzák elő egy programban, több programban való részvétel lehetőségével. Így számos tervbe be lehet építeni és ki lehet aknázni bizonyos regionális kapacitásokat. A tervek két vagy három évig tartanak, és társfinanszírozási kötelezettségvállalásokat igényelnek a régióktól.

Az e beruházás keretében végrehajtott intézkedések magukban foglalják a Tudományos és Innovációs Minisztérium és a régiók közötti nyolc pénzügyi megállapodás aláírását.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C17.I2): Az állami tudományos, technológiai és innovációs rendszer kapacitásának, infrastruktúrájának és felszerelésének megerősítése

Ez a beruházás a K+F+I rendszer tudományos műszaki berendezéseinek és infrastruktúrájának biztosítására, javítására és frissítésére összpontosít a kiváló kutatás elősegítése és a rendszer versenyképességének javítása érdekében.

Ez a beruházás pályázati felhívások útján támogatja a tudományos, technológiai és innovációs ágazat infrastruktúráját és felszerelését. A beruházás finanszírozza továbbá a helyreállítást, a frissítést vagy az új stratégiai nemzeti infrastruktúrát, például a következőket: 3. szintű biológiai biztonsági infrastruktúra a fertőző kórokozók jelentette új kihívások kezelésére, egy új fitogenetikus üzem építése, új Optikai Központ létrehozása, valamint a Centro de Investigaciones Energéticas, Medioambientales y Tecnológicas ( CIEMAT) infrastruktúrájának korszerűsítése a megújuló energiával kapcsolatos kutatások elvégzéséhez szükséges infrastruktúrával. Az e beruházás keretében támogatandó konkrét intézkedések közé tartoznak a Spanyolországban található nagy tudományos infrastruktúrák, különösen az egyedi tudományos és műszaki infrastruktúrák (ICTS) (Mapa de Infraestructuras Científicas y Técnicas Singulares) térképében szereplő infrastruktúrák. A beruházásnak továbbá támogatnia kell többek között az európai és nemzetközi infrastruktúrákat, például a CERN-t és a mély földalatti Neutrinói Kísérletet.

Emellett a beruházás egy sor támogatási felhívást tartalmaz a spanyol K+F+I rendszer nemzetköziesítési képességének fokozása érdekében, többek között a következőket: felhívás az európai projektirányításra, felhívás az Európa Kutatás 2020 felhívásra, felhívás Európa kiválóságára, 2020, 2022 és 2023 A beruházás a K+F irányításának digitalizálását is előirányozza.

Az e beruházás keretében végrehajtott intézkedések pályázati felhívásokkal és közvetlen közberuházásokkal valósulnak meg.

Emellett a beruházások a chip helyreállítására és gazdasági átalakulására irányuló stratégiai projekt (PERTE Chip) keretében támogatják a félvezető- és mikroelektronikai ágazat értékláncában megvalósuló kutatásfejlesztési és innovációs projekteket. Különösen beruházásokat kell végrehajtani a tiszta helyiségek (a CSIC nemzeti mikroelektronikai központja és az egyedi tudományos és műszaki infrastruktúra (ICTS) szétosztott MICRONANOFABS) területén az építésbe, a területbővítésbe, a meglévő infrastruktúra és berendezések megerősítésébe, valamint a szuper-számítástechnikai félvezetőkkel kapcsolatos kapacitások megerősítését célzó fellépésekbe (Mare Nostrum 5, a Super Computers spanyol hálózata (RES) és az oktatási és kutatási célú kommunikáció nemzeti hálózata (RedIRIS), valamint Spanyolország hozzájárulása a RISC-V-n alapuló ökoszisztémával rendelkező nagy teljesítményű számítástechnikára irányuló nagyszabású európai kezdeményezés kidolgozására irányuló partnerségi keretmegállapodás közös vállalkozásához.

A beruházás végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C17.I3): Új magán-, interdiszciplináris, állami K+F+I projektek, koncepciótesztek és a nemzetközi versenypályázatok eredményeként nyújtott támogatás. A társadalmi kihívásokra irányuló, élvonalbeli K+F. Kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés:

Az e beruházás keretében végrehajtott intézkedések célja a tudásteremtés, a tudástranszfer és a köz- és magánszféra közötti partnerségek megerősítése a K+F+I területén. Az e beruházás keretében végrehajtott cselekvések révén fokozni kell a magánszektor kutatási és innovációs tevékenységét, és meg kell erősíteni az állami kutatási szervezetek és a magánszektor közötti együttműködést. Az intézkedés célja továbbá a K+F+I tevékenység fokozása olyan stratégiai területeken, mint a zöld és digitális átállás, valamint a spanyol kutatócsoportok nemzetközivé válásának fokozása.

E beruházás keretében kilenc pályázati felhívást irányoztak elő: 1) egy, a kísérleti fejlesztés korai szakaszában lévő, a tudományos ismeretek termékekké vagy szolgáltatásokká való átalakításának felgyorsítását célzó projekteket finanszíroz, 2) interdiszciplináris projektekre vonatkozó felhívás köz-magán konzorciumok olyan projektjeit finanszírozza, amelyek javítják Spanyolország K+F+I versenyképességét, 3) a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó K +F+I projektekre vonatkozó felhívás 4) köz-magán együttműködési projektekre vonatkozó felhívás a piacközeli eredmények elérésére irányuló magasabb technológiai felkészültségi szintű projektek finanszírozására, a Horizont 2020 és a Horizont Európa partnerségek által finanszírozásra kiválasztott projektek részét képező spanyol állami kutatók projektjeinek finanszírozására irányuló nemzetközi együttműködési projektekre vonatkozó felhívás, 6) a társadalmi kihívások – többek között a biztonságos, hatékony és tiszta energia vagy kiberbiztonság – kezelésére irányuló K+F felhívás, 7) a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés finanszírozására irányuló felhívás, 8. a félvezetők területén megvalósuló K+F+I projektekre vonatkozó felhívás (a továbbiakban: a PERTE chiphez kapcsolódó tudományos és innovációs küldetések), valamint 9. a PERTE Csiphez kapcsolódó félvezetőkkel kapcsolatos koncepcióigazolási felhívás.

Az ezen intézkedés szerinti beruházásokra a 2020–2026 közötti időszakban kerül sor, a pályázati felhívásokat és a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzést a 2020–2025-ös időszakra kell összpontosítani, és néhány összetettebb beruházás végrehajtása 2026-ig tart.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 162 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 163 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 164 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 165 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás emellett előírja, hogy csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek választhatók ki.

Úgy kell tekinteni, hogy az e beruházás keretében végrehajtott következő K+F+I tevékenységek megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvre vonatkozó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01): i. az e beruházás keretében végrehajtott K+F+I tevékenységek, amelyek alkalmazásuk szintjén technológiai szempontból semleges eredményekhez vezetnek; ii. az e beruházás keretében végrehajtott K+F+I tevékenységek, amelyek olyan alacsony környezeti hatással járó alternatívákat támogatnak, amelyek esetében léteznek ilyenek; vagy iii. az e beruházáshoz kapcsolódó K+F+I tevékenységek, amelyek elsősorban az ágazatban a lehető legalacsonyabb környezeti hatással járó alternatívák kidolgozására összpontosítanak azon tevékenységek esetében, amelyek esetében nem létezik technológiailag és gazdaságilag megvalósítható, alacsony hatású alternatíva.

A beruházás végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C17.I4): Új tudományos életpálya

E beruházás célja a stabil tudományos életpálya előmozdítása. Kapcsolódik a C17.R1-hez. A naprakésszé tett tudománytörvény új tudományos karriert foglal magában Spanyolországban, amely keretet biztosít valamennyi kutatószemélyzet számára, beleértve az egyetemi személyzetet is. A rendszer biztosítja a személyzet kinevezésének átláthatóságát, a rugalmasságot, a mobilitást és a kutatói életpálya stabilitását.

A támogatás vissza nem térítendő támogatás formáját ölti, amelyet a következő programok versenypályázati felhívásai útján kell odaítélni: 1. Doctores Industriales ösztöndíj, vállalaton belüli PhD-hallgatóknak szóló négyéves program (56 férőhely), 2) Torres Quevedo ösztöndíj, vállalaton belüli doktori kutatói hároméves program (legalább 148 férőhely), 3) Juan de la Cierva képzési ösztöndíj, kétéves képzési program felsőoktatási intézmények doktorai számára, mobilitási ösztöndíj (973 férőhely), valamint 4) Juan de la Cierva Incorporation ösztöndíj, a felsőoktatási intézmények doktori képzésének hároméves programja, kutatási ösztöndíj (843 férőhely). Ez az intézkedés magában foglal egy 790, tudományos intézményekben vagy állami kutatószervezetekben stabil szerződéssel rendelkező kutatónak szóló induló kutatási csomagot, valamint a mikroelektronika és a félvezetők területén 26 kutató számára létrehozott egyedi kutatási induló vállalkozásokat is. Az e beruházás keretében végrehajtott intézkedésekre versenypályázati felhívások útján kerül sor.

A beruházás végrehajtását 2026. augusztus 31 -ig be kell fejezni.

Beruházás (C17.I5): Tudástranszfer

E beruházás célja a technológiatranszfer előmozdítása és az innovatív technológiákkal kapcsolatos kutatási eredmények átadásának támogatása. Ez a beruházás a C17.R1 reformhoz kapcsolódik; a naprakésszé tett tudománytörvény támogatja a tudástranszfert azáltal, hogy ösztönzi a kutatók mobilitását, rugalmas jogi eszközt hoz létre az induló technológiai vállalkozásokba való társbefektetéshez, és átalakítja az ösztönző struktúrát annak érdekében, hogy a tudástranszfert megfelelően elismerjék a kutató díjazásában, valamint a hagyományos kutatási tevékenységben.

Ezek az intézkedések hat konkrét intézkedést foglalnak magukban a tudástranszfer fokozása érdekében: 1) „A cerverai kiválósági hálózatokon alapuló innovációs ökoszisztémák”, 2) a kutatási eredmények transzferével foglalkozó hivatalok kapacitásainak és orientációjának javítása, 3) a technológiai központoknak, kutatóközpontoknak, kkv-knak és közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nyújtott Cervera -támogatások a kiemelt technológiákkal kapcsolatos K+F végrehajtásához, 4) az európai kiválósági pecséttel rendelkező spanyol kkv-k támogatására irányuló felhívás, 5) a stratégiai technológiákkal rendelkező vállalatokba való társberuházáshoz és beruházásokhoz nyújtott támogatás egy technológiaátadási alap révén, valamint 6) a NEOTEC, egy folyamatban lévő K+F keretprogram támogatása a technológiaalapú vállalatok létrehozásának és konszolidációjának támogatására.

Az e beruházás keretében végrehajtott fellépésekre főként pályázati felhívások útján kerül sor.

Annakbiztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 166 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 167 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 168 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 169 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás emellett előírja, hogy csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek választhatók ki.

Úgy kell tekinteni, hogy az e beruházás keretében végrehajtott következő K+F+I tevékenységek megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvre vonatkozó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01): i. az e beruházás keretében végrehajtott K+F+I tevékenységek, amelyek alkalmazásuk szintjén technológiai szempontból semleges eredményekhez vezetnek; ii. az e beruházás keretében végrehajtott K+F+I tevékenységek, amelyek olyan alacsony környezeti hatással járó alternatívákat támogatnak, amelyek esetében léteznek ilyenek; vagy iii. az e beruházáshoz kapcsolódó K+F+I tevékenységek, amelyek elsősorban az ágazatban a lehető legalacsonyabb környezeti hatással járó alternatívák kidolgozására összpontosítanak azon tevékenységek esetében, amelyek esetében nem létezik technológiailag és gazdaságilag megvalósítható, alacsony hatású alternatíva.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C17.I6): Egészség

E beruházás célja a kutatásfejlesztés és az innováció előmozdítása az egészségügyi ágazatban. Az intézkedés a következő cselekvési irányvonalakat foglalja magában:

1) beruházás a fejlett terápiák, az újonnan megjelenő gyógyszerek és a személyre szabott orvoslás területén,

2) a nemzeti egészségügyi rendszer stratégiai kapacitásainak és nemzetközivé válásának megerősítését célzó intézkedések,

Az Instituto de Salud Carlos III, különösen a Nemzeti Mikrobiológiai Központ, az Országos Epidemiológiai Központ, valamint az Országos Foglalkoztató Orvostudományi Iskola és az Országos Egészségügyi Iskola által a fertőző betegségek és a globális fenyegetések elleni küzdelemre irányuló kapacitások támogatására irányuló intézkedések,

Részvétel az „1 millió Genomes” kezdeményezés keretében az „Európa Genome” elnevezésű, több országra kiterjedő projektben,

A fertőző betegségek kutatásához, az egyéb globális egészségügyi veszélyekhez és az idősödéshez kapcsolódó kapacitásépítési intézkedések,

6) a PERTE Vanguard Health keretében végrehajtott intézkedések, amelyek célja: i. az egészségügyi ágazat ipari kapacitásainak megerősítése és nemzetközivé tétele Spanyolország több országra kiterjedő K+F+I projektekben való részvételének támogatása révén, ii. a ritka betegségek diagnosztizálásához kapcsolódó kutatás és fejlesztés támogatása, iii. a személyre szabott precíziós orvoslás területén a K+F+I támogatása, iv. az Instituto de Salud Carlos III (ISCIII) proteómiai és metabolomikai platformjának fejlesztése, v. az ISCIII humán biomonitoring infrastruktúrájának frissítése, bővítése és fejlesztése, valamint vi. a betegközpontú klinikai kutatási egységek fejlesztése és korszerűsítése, valamint

7) az egészségügyi ágazatnak nyújtott hitelek vissza nem térítendő része, a C17.I10. beruházás (az egészségügynek és az űriparnak nyújtott hitelek) kiegészítéseként.

Az e beruházás keretében végrehajtott intézkedések pályázati felhívásokkal, állami és magánberuházásokkal, valamint közvetlen közberuházásokkal valósulnak meg.

A beruházás végrehajtását 2026. augusztus 31 -ig be kell fejezni.

Beruházás (C17.I7): Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy

Ezen intézkedés célja a kutatásfejlesztés és az innováció előmozdítása a környezetvédelmi, az éghajlatváltozási és az energiaágazatban. Az intézkedés a következőket támogatja: 1. a fenntartható műanyag körforgásos gazdaságban betöltött szerepével, az alternatív műanyagok gyártásával és a műanyaghulladék fenntartható kezelésével kapcsolatos K+F+I projektek, 2) az éghajlatváltozással és a vízkészletekre gyakorolt hatással kapcsolatos projekt, 3) az energetikai átállás csúcstechnológiai összetevőire vonatkozó projekt, különös tekintettel az energiatárolásra és az energiaigényes iparágakban az ipari folyamatokból származó szén-dioxid-leválasztásra szolgáló prototípusok kifejlesztésére a Consejo Superior de Investigaciones Científicas (CSIC) által. Amennyiben az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó létesítményekről van szó, azoknak legalább a vonatkozó referenciaértékeknél alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást kell elérniük, 170 és ki kell zárniuk a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységeket, beleértve a downstream felhasználást is, 171 4) az energetikai átállás szempontjából stratégiai fontosságú fémekkel kapcsolatos kutatási projektet, valamint 5) egy energiatárolási K+F központ létrehozását Extremadurában azzal a céllal, hogy ösztönözzék a zöldenergia-termelés irányítására vonatkozó technológiai és tudományos választ, különös tekintettel az ipari hidrogénalkalmazásokra, valamint a zöld hidrogén előállítására, tárolására és szállítására. Az intézkedésnek támogatnia kell továbbá az energia- és energiatárolási iparágakkal foglalkozó tudósok és kutatók képzésére szolgáló központban megvalósítandó kapacitásépítést is.

Az e beruházás keretében végrehajtott fellépésekre ajánlati felhívás formájában kerül sor.

Annakbiztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 172 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 173 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 174 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 175 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás emellett előírja, hogy csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek választhatók ki.

Úgy kell tekinteni, hogy az e beruházás keretében végrehajtott következő K+F+I tevékenységek megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvre vonatkozó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01): i. az e beruházás keretében végrehajtott K+F+I tevékenységek, amelyek alkalmazásuk szintjén technológiai szempontból semleges eredményekhez vezetnek; ii. az e beruházás keretében végrehajtott K+F+I tevékenységek, amelyek olyan alacsony környezeti hatással járó alternatívákat támogatnak, amelyek esetében léteznek ilyenek; vagy iii. az e beruházáshoz kapcsolódó K+F+I tevékenységek, amelyek elsősorban az ágazatban a lehető legalacsonyabb környezeti hatással járó alternatívák kidolgozására összpontosítanak azon tevékenységek esetében, amelyek esetében nem létezik technológiailag és gazdaságilag megvalósítható, alacsony hatású alternatíva.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C17.I8): Fenntartható gépjárműipari K+F+I

Ezen intézkedés célja a kutatásfejlesztés és az innováció előmozdítása a fenntartható gépjárműiparban. Az intézkedés különösen a következőkre irányul: 1) kizárólag elektromos, hálózatról tölthető hibrid és hidrogénüzemű járművek alkatrészei és platformjai fejlesztésének támogatása, 2) az autonóm vezetéssel és az összekapcsolt mobilitással kapcsolatos kutatás és fejlesztés előmozdítása új hardver- és szoftverjárművek architektúrájának kifejlesztésével, valamint 3) az alkatrészek és rendszerek gyártási területeinek kizárólag elektromos, hálózatról tölthető hibrid és hidrogénüzemű járművek számára történő átalakítása. A projekteket három-nyolc vállalkozásból álló, legfeljebb hároméves üzleti konzorciumnak kell végrehajtania (legalább egy vállalkozásnak kkv-nak kell lennie).

Az e beruházás keretében végrehajtott cselekvésekre pályázati felhívások útján kerül sor.

Annakbiztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 176 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 177 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 178 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 179 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás emellett előírja, hogy csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek választhatók ki.

Úgy kell tekinteni, hogy az e beruházás keretében végrehajtott következő K+F+I tevékenységek megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvre vonatkozó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01): i. az e beruházás keretében végrehajtott K+F+I tevékenységek, amelyek alkalmazásuk szintjén technológiai szempontból semleges eredményekhez vezetnek; ii. az e beruházás keretében végrehajtott K+F+I tevékenységek, amelyek olyan alacsony környezeti hatással járó alternatívákat támogatnak, amelyek esetében léteznek ilyenek; vagy iii. az e beruházáshoz kapcsolódó K+F+I tevékenységek, amelyek elsősorban az ágazatban a lehető legalacsonyabb környezeti hatással járó alternatívák kidolgozására összpontosítanak azon tevékenységek esetében, amelyek esetében nem létezik technológiailag és gazdaságilag megvalósítható, alacsony hatású alternatíva.

A beruházás végrehajtását 2024. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C17.I9): Aerospace

Ezen intézkedés célja a kutatásfejlesztés és az innováció előmozdítása a repülés- és űrrepülési ágazatban, elsősorban az alacsony vagy nulla szén-dioxid-kibocsátású repüléstechnikai technológiákkal és repüléstechnikával kapcsolatos, e beruházás keretében végrehajtott fellépésekre összpontosítva. Az intézkedés célja a jövőbeli alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes légi járművekkel, a pilóta nélküli légi járművekkel, a beszálló rendszerekkel, a többcélú légi járművekkel és a fejlett gyártási rendszerekkel kapcsolatos ipari kapacitások javítása, amelyek magukban foglalják a digitális ikermodellek létrehozását, a hatékonyság előmozdítását, az alacsonyabb erőforrás-felhasználást vagy az alacsonyabb környezeti hatást. A nemzeti űrtechnológiai programkeretében az intézkedésnek a K+F+I, a termelési kapacitások frissítése, a digitalizáció és a technológia, valamint az ágazat fenntarthatóságához hozzájáruló zöld technológiák fejlesztése és végrehajtása révén is támogatnia kell az űrtechnológiai ágazatot. Az érdeklődési területek közé tartozik a világűrhöz való hozzáférés, a Föld-megfigyelés, az optikai és biztonságos kommunikációs rendszerek, valamint a műholdas konstellációk. Az e beruházás keretében végrehajtott fellépések pályázati felhívásokkal és közbeszerzéssel valósulnak meg.

Emellett a C17.I10. beruházás (az egészségügynek és az űriparnak nyújtott hitelek) kiegészítéseként a repülés- és űriparnak nyújtott hitelek vissza nem térítendő részét bele kell számítani ebbe a beruházásba.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő projektfelhívásokra vagy közbeszerzési pályázatokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a következő tevékenységeket: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 180 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 181 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 182 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 183 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás emellett előírja, hogy csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek választhatók ki.

Úgy kell tekinteni, hogy az e beruházás keretében végrehajtott következő K+F+I tevékenységek megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvre vonatkozó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01): i. az e beruházás keretében végrehajtott K+F+I tevékenységek, amelyek alkalmazásuk szintjén technológiai szempontból semleges eredményekhez vezetnek; ii. az e beruházás keretében végrehajtott K+F+I tevékenységek, amelyek olyan alacsony környezeti hatással járó alternatívákat támogatnak, amelyek esetében léteznek ilyenek; vagy iii. az e beruházáshoz kapcsolódó K+F+I tevékenységek, amelyek elsősorban az ágazatban a lehető legalacsonyabb környezeti hatással járó alternatívák kidolgozására összpontosítanak azon tevékenységek esetében, amelyek esetében nem létezik technológiailag és gazdaságilag megvalósítható, alacsony hatású alternatíva.

A beruházás végrehajtását 2026. augusztus 31 -ig be kell fejezni.

Q.2:  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

254

C17.R1

M

A tudományról, a technológiáról és az innovációról szóló 14/2011. (VI. 1.) törvény módosításának hatálybalépése.

A törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

 

NEGYEDÉV

2022

A tudományról, technológiáról és innovációról szóló törvény módosításának hatálybalépése, amely javítja a tudományos, kutatási és innovációs politikák különböző kormányzati szintjei közötti koordinációt, javítja a spanyol tudománytechnológiai és innovációs rendszer irányítását és koordinációját, új tudományos karriert vezet be és javítja a tudástranszfert.

255

C17.R2

M

Spanyolország 2021–2027-es tudományos, technológiai és innovációs stratégiájának közzététele

Spanyolország 2021–2027-es tudományos, technológiai és innovációs stratégiájának közzététele

 

NEGYEDÉV

2020

A spanyol tudományos, technológiai és innovációs stratégia (EECTI) meghatározza azt az átfogó stratégiát, amelyet a kutatásfejlesztés és innováció területén valamennyi közigazgatásnak követnie kell, beleértve a regionális és helyi szintet is. A stratégia Spanyolország intelligens szakosodási stratégiája. Létrejön a stratégia monitoringbizottsága, amelyben az állam, a régiók, a gazdasági és társadalmi szereplők, valamint a tudományos közösség képviselői vesznek részt. A stratégia a közigazgatás különböző szintjei közötti koordináció elvén alapul, és célja, hogy biztosítsa a nemek közötti egyenlőség szempontját a K+I-ben. Célja a köz- és magánszféra közötti együttműködés megerősítése, a tudástranszfer előmozdítása, a tudományos tehetségek megtartása és tudományos karrier kialakítása, megfelelő adóösztönzők biztosítása a K+F+I magánszektorban történő támogatása érdekében, valamint a nemi dimenzió beépítése.

256

C17.R2

M

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó spanyol tudományos, technológiai és innovációs stratégia félidős értékelése

Megállapodás a Consejo de Política Científica, Tecnológica y de Innovación -ban, valamint az értékelés közzététele a Tudományos és Innovációs Minisztérium honlapján.

 

NEGYEDÉV

2023

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó spanyol tudományos, technológiai és innovációs stratégia monitoringbizottsága által végzett félidős értékelést 2023 decemberében kell közzétenni. Az értékelés során alkalmazandó mutatókról a Consejo de Política Científica, Tecnológica y de Innovación (amelyben a 17 autonóm közösség képviselteti magát) állapodik meg, e mutatók és adatkeresés indikatív listáját a 2021–2027-es időszakra vonatkozó spanyol tudományos, technológiai és innovációs stratégia tartalmazza. A tudományos, technológiai és innovációs rendszert arra használják, hogy adatokat gyűjtsenek a stratégia végrehajtása terén elért eredményekről.

257

C17.R3

M

Az állami kutatási szervezetek átszervezéséről szóló királyi rendelet hatálybalépése.

A hatálybalépésről szóló királyi rendelet rendelkezése

 

NEGYEDÉV

2021

Az állami kutatási szervezetek átszervezéséről szóló királyi rendelet hatálybalépése. Ennek célja a csökkentett kritikus tömeggel rendelkező három PRO irányítási és tudományos tanácsadási kapacitásának javítása egy nagyobb PRO-ba való integráció révén, az alábbiak révén: i. az eredményül kapott PRO versenyhelyzetének javítása, ii. hatékonyságuk növelése és iii. adminisztratív rugalmasság biztosítása.

258

C17.I1

T

A Tudományos és Innovációs Minisztérium és az autonóm közösségek között a „kiegészítő K+F tervek” végrehajtásáról aláírt megállapodások.

–

Szám

4

NEGYEDÉV

2021

A Tudományos és Innovációs Minisztérium által az autonóm közösségekkel aláírt, legalább 140 000 000 EUR összegű „kiegészítő K+F tervek” végrehajtásáról szóló négy megállapodás. A megállapodásoknak lehetővé kell tenniük a regionális és nemzeti intelligens szakosodási stratégiák közötti stratégiai koordinációt és szinergiákat.

259

C17.I2

T

A spanyol tudományos technológiai és innovációs rendszer nemzeti tudományos infrastruktúráit és kapacitását fejlesztő projektek, valamint a nemzetközi szervezetekkel aláírt kétoldalú megállapodások és az európai és nemzetközi infrastrukturális projektek finanszírozására szolgáló egyéb eszközök.

–

Millió EUR

300,2

NEGYEDÉV

2022

Legalább 255 155 000 EUR közzététele a nemzeti támogatási adatbázisban a nemzeti tudományos infrastruktúrákat, a spanyol tudományos technológiai és innovációs rendszer kapacitását, valamint a nemzetközi szervezetekkel aláírt megállapodásokat és egyéb eszközöket az európai és nemzetközi infrastruktúra (CERN, DUNE, HKK, ESS-lund, Harmony és SKA) területén megvalósuló projektek finanszírozására szolgáló, legalább 45 000 000 EUR összegű projektek finanszírozására.

260

C17.I2

T

A spanyol tudományos technológiai és innovációs rendszer tudományos infrastruktúráit és kapacitását fejlesztő valamennyi projekt lezárása, beleértve az európai és nemzetközi infrastruktúrával kapcsolatos projekteket is.

–

%

100

NEGYEDÉV

2026

A K+I projektek 100%-a (legalább 676 000 000 EUR értékben) lezárult a spanyol tudományos technológiai és innovációs rendszer tudományos infrastruktúráinak és kapacitásának a tudományos berendezések megújítása, a BSL3 létesítmény korszerűsítése, új fitogén infrastruktúra létrehozása, a CIEMAT (Centro de Investigaciones Energéticas, Medioambientales y Tecnológicas) számára a megújuló energiával (többek között a hidrogénnel és a tárolással) kapcsolatos kutatáshoz szükséges infrastruktúrával való felszerelése révén történő fejlesztésére irányuló célkitűzéssel összhangban, a fejlett optikai és kutatási és fejlesztési infrastruktúra központjának létrehozása a Planes Estratégicos de Infrastructuras científicas y Técnicas Singulares -t, az európai és nemzetközi infrastruktúrát (CERN, DUNE, HKK, ESS-lund, Harmony és SKA) támogató projekteket követően, valamint olyan beruházások révén, mint a tudományos berendezések beszerzése és felújítása, tiszta szobák építése a félvezetők és a mikronano technológia területén, valamint a kapacitások megerősítése a nagy teljesítményű számítástechnika és kommunikáció területén.

261

C17.I3

T

Új magán-, interdiszciplináris, állami K+F+I projektek, koncepciótesztek, nemzetközi versenypályázatok és a társadalmi kihívásokra irányuló, élvonalbeli K+F-projektek odaítélése

Millió EUR

897

NEGYEDÉV

2022

Legalább 897 000 000 EUR odaítélésének közzététele a Hivatalos Lapban a következő felhívások keretében: pályázati felhívás a koncepcióigazolási projektekre (80 000 000 EUR), interdiszciplináris projektekre vonatkozó felhívás stratégiai sorokban (73 000 000 EUR), felhívás a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó K+F projektekre (296 000 000 EUR), köz- és magánszféra közötti együttműködési projektekre vonatkozó felhívás (140 000 000 EUR), K+F felhívás a társadalmi kihívások kezelésére (230 000 000 EUR) és nemzetközi együttműködési projektek kiírása (78 000 000 EUR). Az e beruházás keretében megvalósuló projektek értékelése biztosítja a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést, az intézkedés leírásában meghatározottak szerint.

262

C17.I3

T

A félvezetőkkel, a PERTE Chip-vel, a köz- és magánszféra közötti együttműködéssel kapcsolatos K+I projektek odaítélése és pályázatok közzététele a közbeszerzést megelőző közbeszerzés finanszírozására

A projektek odaítélése és az ajánlatok közzététele

NEGYEDÉV

2023

Legalább 377 K+I projektet ítéltek oda, köztük 259 projektet a köz- és magánszféra közötti együttműködés keretében, 118 projektet pedig a PERTE Chiphez kapcsolódó félvezetők területén. Emellett nyolc pályázatot tettek közzé a spanyol hivatalos közbeszerzési platformon a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés finanszírozására. Az e beruházás keretében megvalósuló projektek és pályázatok értékelése biztosítja a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést, az intézkedés leírásában meghatározottak szerint.

263

C17.I4

T

A tudományos kutatói karrier támogatása ösztöndíjak és támogatások révén

–

Szám

0

2 836

NEGYEDÉV

2023

A spanyol tudományos kutatói karriert a Juan de la Cierva Incorporation programon, a Juan de la Cierva képzési programon, az ipari doktori programon és a Torres Quevedo programon keresztül legalább 2020-as kutatók támogatása erősíti. Továbbá legalább 816 kutató kapott „induló kutatási csomagot” a Tenure Trackhez hasonló stabil szerződés keretében, akik közül 26 kutató részesült a CHIP induló innovatív vállalkozásokkal kapcsolatos kutatási csomagjában.

264

C17.I4

T

A spanyol tudományos kutatói karriert támogató ösztöndíjak és támogatások befejezése

–

Szám

2 070

NEGYEDÉV

2026

A spanyol tudományos kutatói karriert a Juan de la Cierva Incorporation program, a Juan de la Cierva képzési program, az ipari doktori program és a Torres Quevedo program keretében legalább 2070 kutató segíti elő.

265

C17.I5

T

Az innovatív és technológiaalapú vállalatok az INNVIERTE program keretében tőkét kaptak, hogy már korai szakaszban megerősítsék kutatási tevékenységeiket

–

Szám

45

NEGYEDÉV

2023

A technológiatranszfer előmozdítása és az innovatív technológiákon alapuló innovatív üzleti szerkezet létrehozásának elősegítése érdekében legalább 45 innovatív és technológiaalapú vállalkozás kapott tőkét az INNVIERTE program keretében kutatási tevékenységeik korai szakaszban történő megerősítésére. Mindezek a vállalatok a magánszektorból is kaptak beruházásokat. Az e beruházás keretében megvalósuló projektek értékelése biztosítja a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést, az intézkedés leírásában meghatározottak szerint.

266

C17.I5

T

A fiatal technológiai alapú vállalkozások támogatása üzleti tervük folytatásában.

–

Szám

348

NEGYEDÉV

2023

A NEOTEC-támogatásokra vonatkozó felhívások révén a technológiatranszfer előmozdítása és az innovatív technológiákon alapuló új vállalkozások létrehozásának elősegítése: Legalább 348 új technológiai alapú vállalkozás, amelyet üzleti tervük folytatására engedélyeztek. Ezeknek a vállalatoknak legfeljebb három évesnek kell lenniük, és az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott innovatív vállalkozásoknak kell lenniük. Az e beruházás keretében megvalósuló projektek értékelése biztosítja a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést, az intézkedés leírásában meghatározottak szerint.

459

C17.I5

T

A technológiatranszfert előmozdító és az innovatív technológiákkal kapcsolatos kutatási eredmények átadását támogató projektek lezárása

–

Millió EUR

118.8

NEGYEDÉV

2026

A következő projektek lezárása, összesen 118 800 000 EUR értékben.

Az odaítélt projektek a következőket foglalják magukban:

Felhívás a Cervera kiválósági hálózatokon alapuló innovációs ökoszisztémákra

A kutatási eredményátadási irodák kapacitásának és orientációjának javítása

A technológiai központoknak, kutatóközpontoknak, kkv-knak és közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nyújtott Cervera-támogatások felhívása a kiemelt technológiákkal kapcsolatos K+F elvégzésére

Felhívás az európai kiválósági pecséttel rendelkező spanyol kkv-k támogatására

267

C17.I6

T

A nemzeti egészségügyi rendszer stratégiai kapacitásainak és nemzetközivé válásának megerősítését célzó projektek, a precíziós, személyre szabott orvoslási stratégiával kapcsolatos projektek, valamint a fejlett terápiákban a köz- és magánbefektetési eszközhöz való hozzájárulás.

–

Millió EUR

436.2

NEGYEDÉV

2024

Legalább 436 185 000 euró kihirdetése a Hivatalos Lapban:
* 174 000 000 EUR a nemzeti egészségügyi rendszer stratégiai kapacitásainak és nemzetközivé válásának megerősítésére irányuló projektekre, beleértve a következőket:  
– 80 000 000 EUR az egészségügyre vonatkozó stratégiai fellépés odaítélésére  
– 75 000 000 EUR vissza nem térítendő támogatás a kutatóközpontok nemzeti egészségügyi rendszerrel kapcsolatos tudományos kapacitásának növelésére, valamint a tudományos és műszaki berendezések finanszírozásához kapcsolódó pályázatokhoz nyújtott támogatások, beleértve az elavuló tudományos-műszaki berendezések megújítását is,  
– 6 000 000 EUR az Instituto de Salud Carlos III kiválósági pecséthez nyújtott támogatásokra;
– 13 000 000 EUR vissza nem térítendő támogatás köz-magán társulások számára a GMP/LPG környezetnek az SNS kutatócsoportokba történő beépítésére, azaz a nemzeti egészségügyi rendszer nemzetközivé válására 
* 140 500 000 EUR a személyre szabott orvostudományi stratégiával kapcsolatos projektekre, beleértve a következőket:
– 29 500 000 EUR általános pályázati felhívás személyre szabott orvostudományra 
– 91 500 000 EUR pályázati felhívás a személyre szabott orvoslással kapcsolatos egyedi programokra 
– 15 000 000 EUR felhívás a személyre szabott és fejlett terápiákra vonatkozó tervre 
– 4500000 eurós pályázati felhívás a személyre szabott orvoslással kapcsolatos spanyol nemzetköziesítésre 
Az egészségügyi rendszer nemzetközivé válását célzó intézkedéseknek támogatniuk kell Spanyolország helyzetét az európai egészségügyi ágazatban azáltal, hogy ösztönzik Spanyolország részvételét az EU egzisztenciális programjában és a Horizont Európa programban. Lehetővé kell tennie a Horizont Európa és a Horizont 2020 partnerségek által finanszírozásra kiválasztott közös, határokon átnyúló programozási projektek részét képező kutatási és innovációs klaszterek, például az ERA-Net társfinanszírozás, az európai közös programozási kezdeményezések vagy a nemzetközi közös programozási kezdeményezések, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 187. és 185. cikke alapján létrehozott kezdeményezések, valamint a Horizont Európa keretprogramban létrehozott partnerségek finanszírozását.
*És legalább 136 685 000 EUR összegű hozzájárulás egy köz- és magánbefektetési eszközhöz fejlett terápiákban.

* 85 000 000 EUR a PERTE program keretében az Útőrigyegészségügyre irányuló fellépésekre: i. felhívás az Egészségügyi Minisztérium és a ritka betegségekkel foglalkozó tudományos és innovációs minisztérium közös küldetéseire; ii. felhívás az Egészségügyi Minisztérium és a Tudományos és Innovációs Minisztérium közös küldetéseire a precíziós orvoslás megvalósítása terén. iii. Felhívás a betegközpontú klinikai kutatási egységek kutatási kapacitásainak képzésébe, korszerűsítésébe, infrastruktúrájába, tervezésébe és felszerelésébe történő beruházásokra.

268

C17.I6

T

Az egészségügyi ágazatban a kutatásfejlesztés és az innováció erősítését célzó valamennyi projekt lezárása.

 

%

100

NEGYEDÉV

2026

Az összes projekt lezárása, összesen 527 126 000 EUR összegben.
Az odaítélt projektek a következő pályázati felhívásokat tartalmazzák:
* A nemzeti egészségügyi rendszer stratégiai kapacitásainak és nemzetközivé válásának megerősítése tekintetében:  
az egészségügyre vonatkozó stratégiai fellépés  
– a nemzeti egészségügyi rendszerhez kapcsolódó kutatóközpontok tudományos kapacitásának növelésére irányuló projektek,  
– a tudományos és műszaki berendezések finanszírozásához kapcsolódó javaslatok, beleértve az elavuló tudományos-műszaki berendezések megújítását,  
– az Instituto de Salud Carlos III kiválósági pecséttel kapcsolatos projektek; és  
– a köz- és magánszféra közötti partnerségek a helyes gyártási gyakorlat/LPG környezetének az ismeretségi hálózatokkal foglalkozó kutatócsoportokba való beépítésére.
* A személyre szabott orvostudományi stratégia tekintetében:
– a személyre szabott orvostudomány általános pályázati felhívásának projektjei 
– a személyre szabott és fejlett terápiákra vonatkozó tervre vonatkozó felhívás projektjei 
– a megszemélyesített orvostudományra vonatkozó spanyol nemzetköziesítési felhívás projektjei 
* Legalább két tőkeemelés a fejlett terápiák gyógyszereivel kapcsolatos klinikai vizsgálatok (II. és III. szakasz) elvégzése érdekében

460

C17.I6

T

Pénzeszközök folyósítása K+F projektekre a PERTE Health program keretében

–

Millió EUR

243

NEGYEDÉV

2026

A PERTE Health program keretében 243 000 000 EUR-t folyósítottak a következő K+F projektekre:

az egészségügyi ágazat ipari kapacitásainak megerősítésére és nemzetközivé tételére irányuló projektek,

a ritka betegségekkel, köztük az ALS-sel és a neuromuszkuláris betegségekkel kapcsolatos közös küldetésre irányuló projektek,

a precíziós orvoslással kapcsolatos közös küldetés projektjei,

– Proteomikai és metabolomikai platform létrehozása az Instituto de Salud Carlos III (ISCIII) keretében,

– az ISCIII humán biomonitoring infrastruktúrájának korszerűsítésére irányuló projektek; és

– a betegközpontú klinikai kutatási egységek korszerűsítésére irányuló projektek, amelyek célja infrastruktúrájuk, tervezésük vagy felszerelésük fejlesztése a kutatási kapacitásuknak megfelelően, klinikai kutatási képzés vagy fejlett klinikai kutatás-ellenőrzési irodák.

269

C17.I7

M

Energiatárolási K+F központ

A központ megépítése és felszerelése

 

NEGYEDÉV

2026

Extremadurában energiatároló K+F központot építenek és szerelnek fel azzal a céllal, hogy ösztönözzék a zöldenergia-termelés irányítására vonatkozó technológiai és tudományos válaszokat, különös tekintettel az ipari hidrogénalkalmazásokra, valamint a zöld hidrogén előállítására, tárolására és szállítására. A központnak magában kell foglalnia az energiatárolási megoldások tesztelésére és validálására szolgáló kísérleti demonstrációs létesítményeket. Fel kell szerelni a szükséges tudományos és műszaki berendezésekkel.

A Consejo Superior de Investigaciones Científicas a következő beruházásokat valósította meg:

– A fenntartható műanyag körforgásos gazdaságban betöltött szerepével, a gyártással kapcsolatos K+F+I projektek
az alternatív műanyagokról és a műanyaghulladék fenntartható kezeléséről

az éghajlatváltozással és a vízkészletekre gyakorolt hatással foglalkozó projekt

az energetikai átállás csúcstechnológiai összetevőire vonatkozó projekt, különös tekintettel az energiatárolásra és az ipari technológiai kibocsátásokból származó szén-dioxid-leválasztást végző prototípusok CSIC általi kifejlesztésére az energiaigényes iparágakban

az energetikai átállás szempontjából stratégiai fontosságú fémekkel kapcsolatos kutatási projekt

Az e beruházás keretében megvalósuló projektek értékelése biztosítja a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést, az intézkedés leírásában meghatározottak szerint.

270

C17.I8

T

A fenntartható gépjárműiparral kapcsolatos K+F+I projektek támogatása

–

Szám

35

NEGYEDÉV

2022

Legalább 35 vállalat kapott K+F+I projekteket a fenntartható autóipar területén, hogy növeljék a vállalatok technológiai kapacitását a nagyon alacsony kibocsátású és nagy újrafeldolgozhatóságú, nagy hatékonyságú hidrogénmobilitási rendszerek, az autonóm vezetés és az összekapcsolt mobilitás, illetve a termelési környezetnek az ember és a gép közötti interakciót lehetővé tevő biztonságos és szilárd rendszerekkel rendelkező, intelligens gyártási környezetben történő fejlesztésével kapcsolatos területeken. A projekteknek biztosítaniuk kell a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a nem kiválasztott és nem finanszírozott tevékenységeknek, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelést. A projektek a következő időpontokban zajlanak:
elektromos, hálózatról tölthető hibrid és hidrogénüzemű járművek alkatrészeinek és platformjainak fejlesztése 
önvezető járművezetés és összekapcsolt mobilitás, új hardver- és szoftverjármű-architektúra kifejlesztése  
az alkatrészek és rendszerek gyártási területeinek átalakítása elektromos, hálózatról tölthető hibrid és hidrogénüzemű járművek számára.
A projekteket három-nyolc vállalkozásból álló üzleti konzorciumok hajtják végre (legalább egynek kkv-nak kell lennie), legfeljebb hároméves időtartamra és legalább 5 000 000 EUR költségvetéssel.

461

C17.I9

M

A kutatási, fejlesztési és innovációs felhívások díjainak közzététele az űrrepülési ágazatban.

Közzététel a HL-ben

NEGYEDÉV

2024

70 000 000 EUR odaítélésének közzététele a Hivatalos Lapban az űrtechnológiai terv keretében az űrkutatási és -fejlesztési és innovációs projektekre irányuló felhívások keretében. Az e beruházás keretében megvalósuló projektek értékelése biztosítja a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést, az intézkedés leírásában meghatározottak szerint.

271

C17.I9

T

Kutatási, fejlesztési és innovációs projektek támogatása az űripar területén, különös tekintettel az alacsony és kibocsátásmentes kibocsátásra

–

Szám

65

NEGYEDÉV

2023

Az Aeronáutica -terv támogatásával legalább 65 vállalat kapott K+F+I-projektet az űrrepülés területén, különös tekintettel az alacsony és nulla kibocsátásra, beleértve az űrtechnológiákkal és a repüléstechnikával kapcsolatos beruházásokat is. A projekteket 3–6 vállalkozásból álló üzleti konzorciumok hajtják végre (legalább egy vállalkozásnak kkv-nak kell lennie), legfeljebb 3 éves időtartamra. Az e beruházás keretében megvalósuló projektek értékelése biztosítja a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést, az intézkedés leírásában meghatározottak szerint.

272

C17.I9

T

Az űrkutatási és -fejlesztési és innovációs projektek lezárása, különös tekintettel az alacsony és kibocsátásmentes kibocsátásra

–

Szám

81

NEGYEDÉV

2026

Az Aeronáutica -terv támogatásával, valamint a Föld-megfigyelési műhold területén a technológia és az innováció fejlesztése érdekében legalább 81 vállalat fejezte be K+F+I-projektjét az űrrepülés területén, különös tekintettel az alacsony és nulla kibocsátásra, beleértve az űrtechnológiai és repüléstechnikai beruházásokat is. Az e beruházás keretében megvalósuló projektek értékelése biztosítja a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést, az intézkedés leírásában meghatározottak szerint.

462

C17.I9

T

Pénzeszközök folyósítása a PERTE Aerospace keretében megvalósuló projektek számára.

–

Millió EUR

90

NEGYEDÉV

2026

A PERTE Aersopace keretében legalább 90 000 000 EUR összegű vissza nem térítendő támogatás és vissza nem térítendő hitel folyósítása K+F és innovációs projektekhez. Az e beruházás keretében megvalósuló projektek értékelése biztosítja a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést, az intézkedés leírásában meghatározottak szerint.

Q.3. A hiteltámogatásra irányuló beruházások ismertetése  

Beruházás (C17.I10) – Hiteltámogatás a PERTE Health és a PERTE Aerospace keretében

A beruházás a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott hiteltámogatás felhasználására vonatkozik a PERTE Health és a PERTE Aerospace keretében az egészségügyi és az űrrepülési ágazatba történő magánberuházások előmozdítása érdekében.

A PERTE for Health program keretében az intézkedés célja az egészségügyi ágazat tudományos, technológiai és innovációs kapacitásainak megerősítése. Az intézkedés különösen a következők révén támogatja a beruházásokat: 1) az egészségügyi ágazatban működő vállalatoknak nyújtott hitelek olyan tevékenységek támogatására, mint a K+F+I, az ipari méretnövelés, a gyártási folyamatok korszerűsítése és korszerűsítése, valamint a fenntartható folyamatok fejlesztése és végrehajtása; 2) az INNVIERTE beruházása az egészségügyi ágazatban működő technológiai és innovatív spanyol vállalatokba; valamint 3) a nemzeti egészségügyi rendszer kutatóközpontjainak nyújtott kölcsönök kutatási és technológiafejlesztési kapacitásaik bővítéséhez.

A PERTE Aerospace keretében az intézkedés célja a tudományos, technológiai és innovációs kapacitások megerősítése az űrrepülési ágazatban. Az intézkedés a repülés- és űrhajózási ágazatban működő vállalatoknak nyújtott hitelek révén támogatja az olyan tevékenységekbe történő beruházásokat, mint a K+F+I, az ipari méretnövelés, a gyártási folyamatok korszerűsítése és korszerűsítése, a digitalizáció és a technológiai fejlesztés, valamint a fenntartható folyamatok fejlesztése és végrehajtása.

A pénzügyi műveletekhez kapcsolódó visszaáramlásokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott hitel visszafizetésének teljesítésére kell felhasználni.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében, a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározottak szerint, a végrehajtó szervezet és az odaítélendő szervezet közötti jogi megállapodás(ok)nak és a pénzügyi eszköz ezt követő beruházási politikájának: 

-Kölcsönök és garanciák esetében: a tevékenységek és eszközök alábbi listájának kizárása a támogathatóság köréből: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is 184 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett olyan tevékenységek és eszközök, amelyek előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátása nem alacsonyabb a vonatkozó referenciaértékeknél 185 ; hulladéklerakókhoz, hulladékégetőkhöz és mechanikai-biológiai hulladékkezelő üzemekhez kapcsolódó tevékenységek 186 és eszközök 187 . Úgy kell tekinteni, hogy az e beruházás keretében végrehajtott következő K+F+I tevékenységek megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvre vonatkozó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01): i. az e beruházás keretében végrehajtott K+F+I tevékenységek, amelyek alkalmazásuk szintjén technológiai szempontból semleges eredményekhez vezetnek; ii. az e beruházás keretében végrehajtott K+F+I tevékenységek, amelyek olyan alacsony környezeti hatással járó alternatívákat támogatnak, amelyek esetében léteznek ilyenek; vagy iii. az e beruházáshoz kapcsolódó K+F+I tevékenységek, amelyek elsősorban az ágazatban a lehető legalacsonyabb környezeti hatással járó alternatívák kidolgozására összpontosítanak azon tevékenységek esetében, amelyek esetében nem létezik technológiailag és gazdaságilag megvalósítható, alacsony hatású alternatíva.

-Kockázatitőke-eszközök esetében: előírják a vállalkozások számára, hogy az (EU) 2022/2464 irányelvvel módosított 2013/34/EU irányelv 19a. cikke (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában foglalt fogalommeghatározással összhangban fogadjanak el zöld átállási terveket, amennyiben az előző pénzügyi évből származó közvetlen bevételük több mint 50%-a a tevékenységek és eszközök alábbi jegyzékéből származik: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett olyan tevékenységek és eszközök, amelyek előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátása nem alacsonyabb a vonatkozó referenciaértékeknél 188 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő  létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 189 és eszközök 190 .

-A végrehajtó szervezetnek elő kell írnia a kedvezményezett vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályainak való megfelelést.

Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

Q.4. A hiteltámogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv  

Táblázat alább. Az összes mutató esetében az alapforgatókönyv időpontja a tevékenység kezdete, kivéve, ha a tevékenység leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

L67

C17.I10

T

Beruházás a sajáttőke-támogatásba az egészségügyi ágazatban

Millió EUR

0

27

NEGYEDÉV

2026

27 000 000 EUR kifizetése az Innvierte által az egészségügyi ágazatban működő innovatív és technológiai vállalatok számára saját tőke vagy kvázisajáttőke formájában. Az e beruházás keretében megvalósuló projektek értékelése biztosítja a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést, az intézkedés leírásában meghatározottak szerint.

L68

C17.I10

T

Pénzeszközök lekötése hitelek formájában az egészségügyi és az űripari ágazat támogatására

Millió EUR

0

181.6

NEGYEDÉV

2024

A CDTI 181 600 000 EUR összegű kötelezettségvállalása a K+F+I-be, az ipari méretnövelésbe, a gyártási folyamatok korszerűsítésébe, valamint a zöld technológiák egészségügyi és űrrepülési ágazatban történő bevezetésébe történő beruházásokra.

L69

C17.I10

T

Pénzeszközök folyósítása hitelek formájában az egészségügyi és az űripari ágazat támogatására

Millió EUR

0

461.7

NEGYEDÉV

2026

A CDTI 461 700 000 EUR összegű hitelfolyósítása a K+F+I-be, az ipari méretnövelésbe, a gyártási folyamatok korszerűsítésébe, valamint a zöld technológiák egészségügyi és űrrepülési ágazatban történő bevezetésébe történő beruházásokra.

L70

C17.I10

T

A nemzeti egészségügyi rendszer K+F kapacitásainak fejlesztése.

Szám

0

4

NEGYEDÉV

2026

A nemzeti egészségügyi rendszer legalább négy kutatóközpontja kutatási és technológiafejlesztési kapacitásának növelését célzó beruházási projektek véglegesítése.

R. 18. KOMPONENS: A nemzeti egészségügyi rendszer kapacitásainak felújítása és bővítése

Az egészségügyi válság megmutatta a spanyol nemzeti egészségügyi rendszer erejét, ugyanakkor rávilágított azokra a nehézségekre is, amelyekkel az előrejelzést, gyors reagálást és koordinációt igénylő helyzetek kezelése, valamint a demográfiai, társadalmi, technológiai vagy gazdasági tendenciákkal kapcsolatos, meglévő strukturális problémák orvoslása terén szembesül. A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a következő kihívásokkal foglalkozik: i. a globális egészségügyi válsággal szembeni sebezhetőség, ii. az egészségügyi rendszer átalakítása a népesség elöregedése miatt, iii. a nemek közötti egyenlőség és iv. a rendszer hosszú távú fenntarthatósága és rezilienciája.

Ezen alkotóelem célkitűzései a következők:

·Az egészségügyi rendszer felkészítése az olyan potenciális globális egészségügyi veszélyek megelőzésére és kezelésére, mint a jelenlegi Covid19-világjárvány, a népegészségügyi kapacitások és a járványügyi felügyeleti rendszerek növelésével.

·A betegek erőforrásaitól, lakóhelyétől, nemétől, származásától vagy életkorától függetlenül a legmagasabb sebességgel, minőséggel és biztonsággal rendelkező egészségügyi szolgáltatás nyújtása.

·Tartsa az embereket az egészségügyi rendszer középpontjában, javítsa részvételüket, és az egészségügyi ellátást az emberek és a közösségek igényeihez igazítsa.

·Olyan információs rendszerek biztosítása, amelyek nemcsak a tevékenységet, hanem a végső egészségügyi eredményeket is mérik.

·Az egészség és a jólét aktív előmozdítása, valamint a betegségek és a függőség megelőzése egész életen át.

·Az egyéni és kollektív fejlesztési lehetőségeket kínáló legjobb szakemberek vonzása és megtartása.

·Elmozdulás egy olyan digitalizált nemzeti egészségügyi rendszer felé, amely információkat és ismereteket generál, és fokozza az egészségügyi kutatást és innovációt, mint a munkahelyteremtés, a növekedés, a termelékenység és az innováció hajtóerejét.

·Elegendő és fenntartható finanszírozás biztosítása a modern és fejlett társadalom új egészségügyi kihívásainak kezeléséhez, valamint a kiadások hatékonyságának biztosítása.

·A nemzeti egészségügyi rendszer irányítása terén a koordináció és a többszintű kormányzás megerősítése és fejlesztése, valamint a területi kohézió erősítése. Az egészségügyi rendszerben a nemek közötti egyenlőség elérésére irányuló stratégiák aktív előmozdítása.

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense támogatja a világjárvány elleni hatékony küzdelemre és az egészségügyi rendszer kapacitásának és rezilienciájának megerősítésére vonatkozó országspecifikus ajánlások végrehajtását az egészségügyi dolgozók, valamint az alapvető egészségügyi termékek és infrastruktúra tekintetében (2020. évi 1. országspecifikus ajánlás), valamint a foglalkoztatásnak a munkahelyek megőrzését, a munkaerő-felvétel hatékony ösztönzését és a készségfejlesztést célzó intézkedések révén történő támogatását (2020. évi 2. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

R.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C18.R1) – Az alapellátás és a közösségi gondozás megerősítése

Az alapellátás megerősítése az egyik legfontosabb egészségügyi kihívás, amellyel Spanyolországnak az elkövetkező években szembe kell néznie. E reform célja, hogy jobb válaszokat adjon a felmerülő egészségügyi problémákra, javítsa a mindenki számára biztosított egyéni ellátással kapcsolatos tapasztalatokat, megelőzze a betegségeket, és növelje az alapellátás szerepét.

A reform a központi kormány és az autonóm közösségek által 2019-ben elfogadott, az általános és közösségi ellátás megerősítésére vonatkozó stratégiai keret kidolgozására irányuló cselekvési terv előkészítéséből és végrehajtásából áll. A cselekvési terv olyan cselekvési irányvonalak köré szerveződik, amelyeken belül a projektek regionális végrehajtását meg kell határozni. Ez magában foglalja a klinikai kezelési folyamatok javítását, az egészségügyi központok diagnosztikai eszközeinek bővítését és megújítását, az informatikai fejlesztést, a szakemberek képzését vagy az egészségügyi központok, valamint az egészségügyi és sürgősségi szolgálatok infrastruktúrájának javítását. A cselekvési tervet a területközi tanács hagyja jóvá. Végrehajtását nem a helyreállítási és rezilienciaépítési terv finanszírozza.

Az intézkedés végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C18.R2) – A közegészségügyi rendszer reformja

A reform célja a közegészségügy általános és integrált keretének létrehozása. Ez egy ambiciózusabb, integráltabb és jobban kidolgozott közegészségügyi rendszer kialakításából áll, az alábbi intézkedések révén:

- Közegészségügyi stratégia, amely olyan általános és integrált keretet hoz létre, amelyet valamennyi közegészségügyi politikában figyelembe vesznek, és amelynek időtartama öt év, és amely kétévente időközi értékeléseket tartalmaz, amelyekben elemzi a végrehajtás mértékét. A stratégiát a nemzeti egészségügyi rendszer területközi tanácsának egyetértésével kell jóváhagyni.

- Közegészségügyi felügyeleti hálózat és új állami közegészségügyi központ, amelyet törvény vagy a kormány királyi rendelete hoz létre.

Az intézkedés végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C18.) R3) – A kohézió, a méltányosság és az egyetemesség megerősítése

E reform célja, hogy tovább erősítse az egyetemes egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést Spanyolországban, az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférést és az egészségügyi ellátás kohézióját az ország különböző területei között. A reform három pillérből áll:

- A nemzeti egészségügyi rendszer méltányosságáról, egyetemességéről és kohéziójáról szóló törvény. A törvény céljai a következők: i. mindenki számára biztosítani kell az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, ii. integrálni kell a betegek képviselőit a spanyol nemzeti egészségügyi rendszer irányító szerveibe, iii. korlátozni kell az új önkifizetések alkalmazását, iv. meg kell változtatni a szociális és egészségügyi ellátások meghatározását a nemzeti egészségügyi rendszer szolgáltatási portfóliójában, v. biztosítani kell az egészségügyi és szociális hatóságok közötti koordinációt, vi. hatásvizsgálatot kell bevezetni a terület valamennyi szabályozási változására vonatkozóan, és vii. meg kell reformálni a gyógyszerek használatát a nemzeti egészségügyi rendszerben. Ezt a törvényt részletes hatásvizsgálatnak kell kísérnie, amely az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára gyakorolt hatásait is vizsgálja, és azt nyilvánosságra kell hozni.

- A rendkívül összetett ellátás átirányítása az egészségügyi rendszerben a kapcsolattartó pontok hálózatának (CSUR) megszilárdításával és fejlesztésével, valamint a rendkívül összetett, nem CSUR-ellátások sorrendjének megváltoztatásával.

- A közegészségügyi szolgáltatások közös portfóliójának bővítése. E reformnak ki kell terjesztenie és javítania kell a közös portfólió szolgáltatásait a fogápolás, a genomikus orvoslás, az ortopédiai és protézisgondozás, valamint a megelőző ellátás terén.

Az intézkedés végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C18.) R4) – A szakmai készségek megerősítése és az ideiglenes foglalkoztatás csökkentése

A reform célja az ápolók és orvosok hiányának kezelése, a határozott idejű szerződések alkalmazásának csökkentése, a munkakörülmények javítása, valamint a képzés és a szakmai fejlődés javítása.

A reform két területre terjed ki:

1.Az egészségügyi dolgozókra vonatkozó spanyol törvény módosítása (az egészségügyi szolgálatok törvényes személyzetének statútuma) az ideiglenes foglalkoztatás csökkentése érdekében. A törvény módosítása során jelentést kell készíteni a törvény gazdasági hatásairól, különösen az államháztartás fenntarthatóságáról szóló törvény hosszú távú hatásairól. A módosítást egyéb, jogilag kötelező erejű szabályokkal és kísérő intézkedésekkel kell kiegészíteni a következők érdekében:

I.A szakemberek bizonyos földrajzi területeken való alkalmazásának biztosítása ösztönző intézkedések révén.

II.A környezet és a munkakörülmények javítása olyan intézkedések révén, amelyek hozzájárulnak a szakmai fejlődéshez és megtartják a tehetséget a spanyol rendszerben, nemcsak a gazdasági feltételek javulásával, hanem az egészségügyi, oktatási és kutatási lehetőségek megnyitásával is.

2.A speciális egészségügyi képzési rendszer javítását célzó királyi rendelet hatálybalépése. A királyi rendelet szabályozza az egészségtudományi szakterületek átfogó képzését, a speciális képzési területeket, valamint az egészségtudományi szakképesítések érvényesítési és elismerési eljárását.

Ez a reform a 11. komponens (C11.R1) 1. reformjához kapcsolódik.

Az intézkedés végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C18.R5) – A gyógyszerek szabályozásának reformja és a gyógyszerekhez való hozzáférés javítása

E reform fő célja a gyógyszerekre és orvostechnikai eszközökre vonatkozó spanyol szabályozási keret naprakésszé tétele a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök garanciáiról és észszerű használatáról szóló törvény (a július 24-i 1/2015. sz. királyi törvényerejű rendelet) módosításával, amely jelenleg a vonatkozó spanyol szabályozási keretet létrehozó jogszabály. A rendszert különösen úgy kell kiigazítani, hogy megbirkózzon az új forradalmi tudományos fejleményekkel, elmélyítse a gyógyszerkiadások racionalizálására, a gyógyszerek észszerű használatának ösztönzésére és a világjárvány során szerzett tapasztalatok fényében történő változtatásokra irányuló intézkedéseket. A törvény kidolgozása során jelentést kell készíteni a törvény gazdasági hatásairól, különösen az államháztartás fenntarthatóságáról szóló törvény hosszú távú hatásairól.

Az intézkedés végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C18.I1) – A nemzeti egészségügyi rendszer csúcstechnológiai berendezéseire vonatkozó beruházási terv

Spanyolországban a berendezések elavulása meghaladja az európai átlagot, és az egy lakosra jutó eszközök átlagos sűrűsége alacsonyabb, de néhány kivételtől, például az MRI-szkennerektől eltekintve. A berendezések földrajzi eloszlása is kiegyensúlyozatlan. E beruházás célja a meglévő berendezések megújítása és további csúcstechnológiai orvosi berendezések biztosítása Spanyolország számára.

A beruházás a következőkre terjed ki:

- A berendezések elavulás miatti felújítása.

- A berendezésállomány bővítése a régiók közötti különbségek kiegyensúlyozása és az egymillió lakosra jutó európai uniós átlag fokozatos elérése érdekében, különös tekintettel a spanyol terület azon területeire, amelyek az országos átlaghoz képest alulfoglalkoztatottak.

A tervnek a következő típusú berendezéseket kell tartalmaznia: lineáris gyorsítók, számítógépes axiális tomográfia (CAT), beleértve a tervezési gyorsítókat is; mágneses rezonancia, pozitron emissziós tomográfia (PET), pozitron emissziós tomográfia és CAT (PET-CAT), gammakamra, digitális braquiterápia berendezések, vaszkuláris angiográfia, neurorradiológiai angiográfia és hemodinamikus helyiségek.

A beruházás végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C18.I2) – A megelőzést és az egészségfejlesztést erősítő intézkedések

E beruházás célja a megelőző ellátás megerősítése. Különösen az egészséges életmód és környezet előmozdítására összpontosít. Többek között a következő területekre terjed ki: a dohányzás elleni küzdelem, az alkoholfogyasztás megelőzése, a mentális egészség előmozdítása, az egészséges lakókörnyezet és életmód előmozdítása, az antimikrobiális rezisztencia terve és a rák megelőzése, beleértve a rák elleni európai kódex terjesztését.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C18.I3) – Az egészségügyi válságokra való reagáláshoz szükséges kapacitások növelése

A világjárvány rávilágított arra, hogy meg kell erősíteni a kritikus helyzetekre vonatkozó felügyeleti, korai felismerési és gyors reagálási kapacitásokat, valamint meg kell erősíteni a laboratóriumok és az egészségügyi intézmények kapacitásait. Ez a beruházás egy sor olyan intézkedésből áll, amelyek célja a jövőbeli egészségügyi válságokra való reagálási képesség növelése:

1. Az új Állami Közegészségügyi Központ felszerelése;

2. Közegészségügyi felügyeleti információs rendszer, amely kiterjeszti, javítja és integrálja a fertőző és nem fertőző betegségekkel kapcsolatos meglévő spanyolországi információs rendszereket;

3. A Melillai Egyetemi Kórház befejezése és a Nemzeti Dozimetriai Központ új épületének építése;

4. Az egyéni védőeszközöket vizsgáló laboratórium kapacitásának növelése az Országos Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Intézetben;

5. A Nemzeti Élelmiszerközpont megerősítése;

6. Technológiai beruházások a Gyógyszerügynökségben és a Nemzeti Transzplantációs Szervezetben;

7. A nemzeti egészségügyi rendszer világjárvány alatti teljesítményének értékelése.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C18.I4) – Egészségügyi szakemberek és erőforrások képzése az ismeretek megosztása és a ritka betegségekben szenvedő betegek kezelésének javítása érdekében

E beruházás célja az egészségügyi szakemberek készségeinek és kompetenciáinak megerősítése, különös tekintettel a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének reformjához és beruházásaihoz kapcsolódó képzésre. Célja továbbá olyan eszközök előmozdítása, amelyek lehetővé teszik az egészségügyi szakemberek számára az ismeretek megosztását az egészségügyi ellátás koordinációjának és minőségének javítása érdekében, többek között az ezen alkotóelem hatálya alá tartozó kiemelt területeken. Célja továbbá, hogy javítsa a ritka betegségekben szenvedő betegek kezelését.

A beruházás öt területre terjed ki:

·Folyamatos képzés a következő területeken: az egészségügyi technológiák és információs rendszerek használata, a népegészségügy és az epidemiológia felügyelete, a beteg- és szakmai biztonság, a diagnosztikai és terápiás erőforrások észszerű használata, a rák korai felismerése, a mentális egészség, a környezeti egészség, a kockázati tényezők megelőzése, a nemi alapú erőszak korai felismerése, a gyermekbántalmazás korai felismerése, bioetika, életciklus végi ellátás, klinikai kommunikáció, tényeken alapuló orvoslás, csapatmunka, kutatási módszertan, az egészségügyi központokért felelős személyek vezetői készségeinek fejlesztése, speciális egészségügyi képzést nyújtó oktatók képzése és továbbképzés az értékelők számára.

·A nemzeti egészségügyi rendszer szakemberei által elsajátított, nem szabályozott készségek értékelésére és akkreditálására szolgáló rendszer létrehozása

·Együttműködési eszközök a rendkívül összetett körülmények kezelésére.

·Számítógépes feltérképezés kidolgozása a koragyermekkori gondozáshoz és a genomikus orvosláshoz kapcsolódó közös erőforrások és szolgáltatások megjelenítése érdekében Spanyolországban.

·Kísérleti projektek befejezése annak érdekében, hogy a nemzeti egészségügyi rendszer interoperábilis kapacitásokkal, infrastruktúrával, felszereléssel és információs rendszerekkel rendelkezzen a ritka betegségekben szenvedő betegek egészségügyi ellátásának javítása érdekében.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C18.I5) – Terv a gyógyszerfogyasztás észszerűsítésére és a fenntarthatóság előmozdítására, valamint a genomikai szolgáltatások portfóliójának bővítésére a nemzeti egészségügyi rendszerben

Ez a beruházás a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök használatának észszerűsítésére irányuló terv végrehajtásából áll. A terv célja a következő célkitűzések elérése:

·gyógyászati termékek használata, amennyiben azok szükségesek, és használatuk esetén a legköltséghatékonyabbak használata;

·a polifarmakon (több mint öt gyógyszer) és a gyógyszerek szükségtelen használatának csökkentése;

·az új gyógyszerekkel kapcsolatos klinikai bizonytalanság csökkentése a tudományos ismeretek bővítése, a rendelkezésre álló információk javítása és a pénzügyi bizonytalanság csökkentése révén.

·a genomikai szolgáltatások portfóliójának bővítése a nemzeti egészségügyi rendszerben

A terv három rendszer létrehozását vagy továbbfejlesztését foglalja magában a kábítószerek és az egészségügyi technológiák értékelésének javítása érdekében Spanyolországban:

1.A nemzeti egészségügyi rendszer gyógyszerértékelési hálózatának létrehozása: Technológiai platformot kell kifejleszteni a gyógyszerek értékeléséről és helymeghatározásáról szóló jelentések kezelésére és megosztására (amelyek az új gyógyszerek hozzáadott értékét elemzik költséghatékonyságuk alapján) a fejlesztés különböző szakaszaiban.

2.A nagy hatású gyógyszerek rendszerének (VALTERMED) kiterjesztése. Ez az eszköz az adminisztratív, klinikai és terápiás adatok nyilvántartásán alapul, hogy nyomon kövesse és elemezze a betegek kezdeti állapotát és alakulását a farmakológiai kezelés megkezdése után. Ezen új eszköz célja, hogy integrálja az autonóm közösségek információs rendszereit, és magában foglalja a gyógyszereknek a betegek életminőségére gyakorolt hatásával kapcsolatos információkat.

3.Az egészségügyi technológiák és ellátás spanyol hálózatának (RedETS) létrehozása. Ez a hálózat kulcsszerepet játszik az egészségügyi technológiák és szolgáltatások közfinanszírozásba való beépítésével kapcsolatos döntéshozatalhoz szükséges tudományos és technikai tanácsadásban. A technológiai platformnak lehetővé kell tennie a különböző RedETS-termékeknek a hálózat különböző fejlesztési szakaszaiban történő kezelését és megosztását a hálózat ügynökségei/egységei között, valamint az egyes szakaszokra meghatározott határidők betartásának nyomon követését.

A beruházás magában foglaljaa következőkkel kapcsolatos projekteket: a generikus és biohasonló gyógyszerek használatának előmozdítása, az ortopédiai és protézisszolgáltatások és -termékek fejlesztése és korszerűsítése, az egészségügyi szakemberek képzése a gyógyszerek észszerű használatáról, valamint a gyógyszerek innovációját ösztönző megoldások.

A beruházásnak ki kell terjesztenie a nemzeti egészségügyi rendszer genetikai tesztelésének katalógusát is a szükséges berendezések beszerzése, valamint a genomikai információk nemzeti szintű integrálására szolgáló információs rendszer létrehozása révén.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C18.I6) – Egészségügyi adattó

Ez a beruházás egy egészségügyi adattó létrehozásából áll, amely különböző információs rendszerekből, többek között regionális rendszerekből gyűjt információkat azzal a céllal, hogy megkönnyítse a valós idejű masszaelemzést a diagnosztika és a kezelés támogatása és javítása, a kockázati tényezők azonosítása, a trendelemzés, a minták azonosítása, az egészségügyi kockázati helyzetek előrejelzése és az azok kezelésére szolgáló erőforrások programozása érdekében, beleértve a mesterségesintelligencia-algoritmusok, valamint az új méretezhető rendszerarchitektúrák és a modellek feldolgozására és azonosítására szolgáló új eszközök programozását.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

R.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az összes mutató esetében az alapforgatókönyv időpontja 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

273

C18.R1

M

Az alapellátásra és a közösségi gondozásra vonatkozó cselekvési terv

A Consejo területközi jóváhagyása

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A cselekvési terv fő célja az alapellátás megerősítése a nemzeti egészségügyi rendszerben annak érdekében, hogy jobb válaszokat lehessen adni a felmerülő egészségügyi problémákra, javítani lehessen az egyéni ápolási-gondozási élményt mindenki számára, megelőzzék a betegségeket, és növeljék az alapellátás egészségügyi problémák megoldására való képességét.

274

C18.R2

M

A spanyol közegészségügyi stratégia jóváhagyása

A Consejo területközi Sanidad általi jóváhagyása

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A közegészségügyi stratégia meghatározza a közegészségügyi intézkedésekre vonatkozó stratégiai iránymutatásokat Spanyolország egész területén. A stratégia célja a spanyol lakosság egészségének javítása azáltal, hogy meghatározza azokat az alapvető irányvonalakat és prioritásokat, amelyeket valamennyi egészségügyi hatóságnak követnie kell a közegészségügy előmozdítására, megelőzésére és védelmére irányuló politikáiban, a célcsoportokra irányuló fellépésekben, a polgárok tájékoztatásában, a szakemberek képzésében és szükségleteik kielégítésében. A stratégiának biztosítania kell, hogy a közegészségügyet és az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférést valamennyi közpolitikában figyelembe vegyék, és elősegíti az ágazatközi fellépést ezen a területen. Az értékelés öt évre szól, kétévente időközi értékelésekkel, amelyek során elemzik a végrehajtás mértékét. Magában foglalja a közegészségügy valamennyi területével kapcsolatos intézkedéseket és fellépéseket, amelyeket a stratégia időtartama alatt valamennyi spanyolországi egészségügyi hatóság szakpolitikáiban, terveiben és programjaiban végre kell hajtani, a stratégiában meghatározott határidőkön belül.

275

C18.R3

M

A nemzeti egészségügyi rendszer méltányosságáról, egyetemességéről és kohéziójáról, valamint a rendkívül összetett ellátás irányának megváltoztatásáról és a közös szolgáltatásportfólió növeléséről szóló törvény

A törvény hatálybalépése és a Consejo területközi Sanidad általi jóváhagyása

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A törvény célkitűzései és építőelemei a következők: Mindenki számára biztosítsák az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, integrálják a betegek képviselőit a spanyol nemzeti egészségügyi rendszer irányító szerveibe, korlátozzák az új önkifizetések alkalmazását, módosítsák a szociális és egészségügyi ellátások meghatározását a nemzeti egészségügyi rendszer portfóliójában, biztosítsák az egészségügyi és szociális hatóságok közötti koordinációt, hatásvizsgálatot vezessenek be a terület valamennyi szabályozási változására vonatkozóan, és végezetül reformálják meg a gyógyszerek használatát a nemzeti egészségügyi rendszerben. Ezt a törvényt részletes hatásvizsgálatnak kell kísérnie, amelyet szintén nyilvánosságra kell hozni, megvizsgálva az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára gyakorolt hatásait is.

A Consejo területközi Sanidad megállapodását követően hatályba lép egy miniszteri rendelet, amely növeli a közegészségügyi szolgáltatások közös portfólióját, legalább a fogápolással, a genomikus orvoslással, az ortopédiai és protézisgondozással, valamint a megelőző ellátással kapcsolatos szolgáltatások bővítése és javítása révén.

A Consejo területközi Sanidad általi jóváhagyása a kapcsolattartó pontok hálózatának megszilárdításáról és fejlesztéséről, valamint az e központok, szolgálatok és referenciaegységek (CSUR) által nem irányított ellátás átszervezéséről

276

C18.R4

M

Törvény a törvényes egészségügyi dolgozókra vonatkozó keretszabályzatról, egyéb kiegészítő intézkedések, valamint a speciális egészségügyi képzési rendszer javítása

A törvénymódosítás hatálybalépése és a királyi rendelet hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A keretszabályzat az egészségügyi tisztviselői jogálláshoz való hozzáférést szabályozó alapvető norma, amely szabályozza az álláshelyek biztosítását, az előléptetést, a mobilitást és a munkakörülményeket.

A módosítás közvetlen célkitűzései a következők:
A határozott idejű szerződések számának csökkentése.

Ezt a törvényt részletes hatásvizsgálatnak kell kísérnie, amely az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára gyakorolt hatásait is vizsgálja.

A módosítást egyéb, jogilag kötelező erejű szabályokkal és kísérő intézkedésekkel kell kiegészíteni a következők érdekében:

– A szakemberek bizonyos földrajzi területeken való alkalmazásának biztosítása, amelyeket ösztönző intézkedésekkel nem elég hatékonyak.
A környezet és a munkakörülmények javítása olyan intézkedések révén, amelyek hozzájárulnak a szakmai fejlődéshez és megtartják a tehetséget a spanyol rendszerben, nemcsak a gazdasági feltételek javulásával, hanem az egészségügyi, oktatási és kutatási lehetőségek megnyitásával is.  

A speciális egészségügyi képzési rendszer javításáról szóló királyi rendelet hatálybalépése

277

C18.R5

M

Az egészségügyi termékek garanciáiról és észszerű használatáról szóló törvény

A törvény hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

Az egészségügyi termékek garanciáiról és észszerű használatáról szóló törvény hatálybalépése. E jogi reform fő célkitűzései közé tartoznak a következők:
A referenciaár-rendszer módosítása olyan elemek bevezetésével, amelyek fokozzák a versenyt.  
– A gyógyszerek távkiadásának megszilárdítása.  
– Annak lehetővé tétele, hogy a szociál-egészségügyi központok gyógyszerraktárai kapcsolódjanak az alapellátási gyógyszertári szolgáltatásokhoz.  
Módosítsa a rendszert a közpénzekből finanszírozott gyógyszerek és egészségügyi termékek gyártói, importőrei és beszállítói által a nemzeti egészségügyi rendszerhez nyújtott negyedéves hozzájárulás kiszámítására.
– Tisztázza a kábítószer-reklámok ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket.
– Módosítsa a gyógyszerészeti ügynökség által alkalmazott díjakat.  
A szankcionálási eljárás és a jogsértések módosítása és frissítése.


Ezt a törvényt részletes hatásvizsgálatnak kell kísérnie, amely az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára gyakorolt hatásait is vizsgálja.

278

C18.I1

M

A berendezésekre vonatkozó beruházási terv jóváhagyása és a források elosztása

A Consejo területközi Sanidad általi jóváhagyása

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A Consejo régióközi szervezet jóváhagyja a tervet és a pénzeszközök elosztását, meghatározva a 796 100 000 EUR összegű támogatások odaítélésének mechanizmusait.

279

C18.I1

T

Berendezések beszerelése

–

Szám

0

750

NEGYEDÉV

2023

Országszerte legalább 750 berendezés telepítése.

280

C18.I2

T

Közegészségügyi kampányok és intézkedések

–

Szám

0

11

NEGYEDÉV

2023

Legalább 11 népegészségügyi terjesztési vagy szűrési kampányra került sor az alábbi területeken: a dohányzás elleni küzdelem, az alkoholfogyasztás megelőzése, a mentális egészség előmozdítása, az egészséges lakókörnyezet és életmód előmozdítása, az antimikrobiális rezisztencia terve és a rák megelőzése, beleértve a rák elleni európai kódex terjesztését. A kampányoknak országosnak kell lenniük. A terjesztés rádión, nyomtatott médián, interneten, közvetlen üzletszerzésen és kültéri tevékenységeken keresztül történik.

281

C18.I3

M

Közegészségügyi felügyeleti hálózati információs rendszer

Üzembe helyezési igazolás

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

Az állam és az autonóm közösségek számára nyomonkövetési rendszernek (közegészségügyi felügyeleti hálózati információs rendszernek) kell működnie, amely lehetővé teszi a korai előrejelzést és a gyors reagálást az esetlegesen egészségügyi kockázatot jelentő problémák feltárása, az illetékes hatóságoktól származó információk terjesztése és az ellenőrzési intézkedések végrehajtásának megkönnyítése érdekében.

Az új Állami Közegészségügyi Központ berendezéseit legalább 9,45 millió EUR összértékben kell megvásárolni.

A Melillai Egyetemi Kórház berendezéseinek beszerzését és az Országos Dozimetriai Központ új épületének megépítését, valamint a Nemzeti Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Intézet, a Nemzeti Élelmiszerközpont, a Gyógyszer- és Egészségügyi Termékügynökség és a Nemzeti Transzplantációs Szervezet vizsgálólaboratóriuma kapacitásának növelését célzó rendszerek és infrastruktúra berendezéseinek beszerzését és megvalósítását legalább 43 millió EUR összértékben be kell fejezni.

A nemzeti egészségügyi rendszer világjárvány alatti teljesítményének értékelését el kell végezni és közzé kell tenni.

282

C18.I4

T

Továbbképzési tervek keretében kiképzett egészségügyi szakemberek

–

Szám

0

90 000

NEGYEDÉV

2023

Legalább 90000 egészségügyi szakember összesen 360000 továbbképzési kreditet szerzett, ami összesen 3,6 millió óra képzésnek felel meg a C18.I4 meghatározásban meghatározott prioritásokkal összhangban kidolgozott továbbképzési tervek keretében. A képzések a következőkre terjednek ki: Az egészségügyi technológiák és információs rendszerek használata, a közegészségügyi felügyelet és epidemiológia, a beteg- és szakmai biztonság, a diagnosztikai és terápiás erőforrások észszerű használata, a rák korai felismerése, a mentális egészség, a környezeti egészség, a kockázati tényezők megelőzése, a nemi alapú erőszak korai felismerése, a gyermekbántalmazás korai felismerése, a bioetika, a klinikai kommunikáció, a bizonyítékokon alapuló orvostudomány, a másokkal való együttműködés, a vizsgálati módszerek, az egészségügyi intézmények vezetői vezetői kompetenciáinak fejlesztése, valamint a mentorok speciális egészségügyi képzés keretében történő képzése. A képzéseket osztálytermi képzésként, online és vegyes tanulási formátumok formájában biztosították, és azokat képzett egészségügyi szakemberek és a szakképzés területén dolgozó szakemberek töltötték ki.

463

C18.I4

T

Az egészségügyi szakemberek képzése és a tudásmegosztáshoz szükséges erőforrások

NEGYEDÉV

2026

Legalább 1300 egészségügyi ellátást kell képezni az egészségügyi szakmai készségek értékelésére és akkreditálására szolgáló nemzetközi modellekről (egészségügyi szakmai újratanúsítási modellek). A nem szabályozott készségek értékelésére és akkreditálására a következő informatikai alkalmazásokat is ki kell fejleszteni:

·Webes alkalmazás újratanúsításhoz

·A szakmai újratanúsítási adatok integrálása a REPS-portálba

A rendkívül összetett körülmények kezelésére együttműködési eszközöket kell beszerezni vagy kifejleszteni. Az együttműködési eszközök legalább a következő funkciókat foglalják magukban:

·A betegkezelés közös klinikai folyamatai.

·A szakemberek közötti kommunikáció.

Számítógépes feltérképezést kell végezni a kisgyermekkori gondozással és a genomikus orvoslással kapcsolatos megosztott erőforrások és szolgáltatások megjelenítése érdekében.

283

C18.I5

M

A nemzeti egészségügyi rendszer egészségügyi technológiáinak és előnyeinek értékelésére szolgáló VALTERM ED-rendszer és platform

Üzembe helyezési igazolás

NEGYEDÉV

2023

Az M inistry of Health és az autonóm régiók közötti, gyógyszerek értékelésére szolgáló hálózat működik, a VALTERM ED rendszer működik, és létrehoztak egy platformot a nemzeti egészségügyi rendszer egészségügyi technológiáinak és előnyeinek értékelésével foglalkozó ügynökségek spanyol hálózata (SNS REDETS) számára.

464

C18.I5

T

Terv a gyógyszerfogyasztás racionalizálására és a fenntarthatóság előmozdítására

NEGYEDÉV

2026

Kampányt kell folytatni a generikus és biohasonló gyógyszerek használatának előmozdítására.

Létre kell hozni egy információs rendszert az ortopédiai és protézisszolgáltatások felírásának kezelésére.

Legalább 46300 egészségügyi szakembernek kell képzésben részesülnie a gyógyszerek észszerű használatáról, a tudományos ismereteknek a klinikai cselekvéshez és a tudományos irodalom kritikai olvasásához szükséges készségek fejlesztéséről való felhasználásáról.

A gyógyszerek és az egészségügyi technológiák értékelésének értékeléséről okleveles tanfolyamot kell készíteni.

284

C18.I6

T

Működő egészségügyiadat-tó

–

Szám

0

17

NEGYEDÉV

2023

Az egészségügyi adattónak az állam számára működőképesnek kell lennie, és legalább 17 autonóm régiót vagy várost kell magában foglalnia azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a tömeges adatelemzést a diagnózis és a kezelések azonosítása és javítása érdekében.

465

C18.I4

T

A ritka betegségekben szenvedő betegek egészségügyi ellátásának javítását célzó projektek lezárása

Millió EUR

0

50

NEGYEDÉV

2026

Legalább 50 millió EUR értékű kísérleti projektek lezárása a nemzeti egészségügyi rendszer (SNS) interoperábilis kapacitásokkal, infrastruktúrával, berendezésekkel és információs rendszerekkel való ellátására a ritka betegségekben szenvedő betegek egészségügyi ellátásának javítása érdekében

466

C18.I5

T

A genomikai szolgáltatások kiterjesztése a nemzeti egészségügyi rendszerben

 

Millió EUR

0

23

NEGYEDÉV

2026

A genetikai vizsgálatok kibővített katalógusának végrehajtásához szükséges, legalább 23 000 000 EUR értékű berendezéseket meg kell vásárolni, és létre kell hozni egy, a genomikai információk nemzeti szintű integrálására szolgáló információs rendszert.

466a

C18.I6

T

Tömeges adatfeldolgozási projektek

2

NEGYEDÉV

2025

Az egészségügyi adattóba történő beruházás részeként legalább két tömeges adatfeldolgozási projektet kell végrehajtani.

S. 19. KOMPONENS: Digitális készségek

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen elemének fő célkitűzése, hogy a lakosság különböző csoportjait célzó intézkedések révén növelje a digitális készségek szintjét (alapvető és fejlett). E készségek elsajátítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy Spanyolország kihasználja a gazdaság és a társadalom fokozott digitalizációja által kínált lehetőségeket.

A kkv-k digitalizálására irányuló célzott intézkedések kiegészítik a terv 13. komponensében (A kkv-k támogatása) előirányzott intézkedéseket. Az IKT területén magasan képzett személyek számának növelésére irányuló intézkedések kiegészítik a 15. komponens (Digitális konnektivitás) intézkedéseit. Végezetül az iskolák digitalizálására irányuló intézkedéseknek meg kell erősíteniük a 21. komponens (Oktatás) intézkedéseit, és növelniük kell a 23. komponensben (Munkaerőpiac) előirányzott intézkedések hatását.

A komponens az innováció előmozdításáról (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), a digitális tanuláshoz való hozzáférésről (2020. évi 2. országspecifikus ajánlás) és a kiforrott közberuházási projektek előreütemezéséről, a gazdasági helyreállítást célzó magánberuházások előmozdításáról, valamint a zöld és digitális átállásra irányuló beruházások összpontosításáról szóló országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

S.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C19.R1) – Nemzeti digitális kompetenciaterv

Ez az intézkedés egy stratégiai tervből áll, amelynek céljai a következők: i. digitális készségekkel kapcsolatos képzés biztosítása a lakosság egésze számára; ii. a nemek közötti digitális szakadék áthidalása; iii. az oktatási rendszer digitalizálása és a tanuláshoz szükséges digitális készségek fejlesztése; iv. digitális készségek biztosítása a magánmunkások és a munkanélküliek jobb foglalkoztathatósága érdekében, v. a közalkalmazottak digitális készségeinek támogatása; VI. a digitális készségek fejlesztése a kkv-kban; valamint vii. az IKT-szakemberek számának növelése. A komponensbe történő beruházásoknak hozzá kell járulniuk a stratégiai terv célkitűzéseinek megvalósításához.

Az intézkedés végrehajtását 2021. január 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C19.) Transzverzális digitális készségek

Ezen intézkedés célja a lakosság digitális készségeinek javítása. Az intézkedés a következőket irányozza elő: a) az alap- és fejlett digitális készségekkel kapcsolatos képzést támogató központok hálózatának kialakítása, b) az e-integrációval kapcsolatos intézkedések az idősek szerepvállalásának növelése vagy a kiszolgáltatott gyermekek képzésének megkönnyítése érdekében, c) különböző figyelemfelkeltő kampányok, d) a lakosság digitális képességeinek növelését célzó tevékenységek, valamint e) a spanyol nyelv terjesztéséhez és tanításához szükséges digitális erőforrások fejlesztése. Az intézkedésnek elő kell mozdítania továbbá a nők digitális szerepvállalását, és elő kell mozdítania a tudományos és technológiai foglalkozásokat az iskolában.

Az intézkedés végrehajtásának határideje 2026. június 30.

Beruházás (C19.) I2) – Az oktatás digitális átalakítása

Ezen intézkedés célja a digitális tanuláshoz való hozzáférés javítása azáltal, hogy az állami vagy államilag támogatott iskolákban legalább 300000, kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó diák számára biztosítanak hordozható eszközöket. Interaktív digitális rendszereket (IDS) is telepít, frissít és tart fenn legalább 240000 osztályteremben az állami és államilag támogatott iskolákban, hogy lehetővé tegye a távoktatást és a vegyes tanulást. Az intézkedésnek támogatnia kell továbbá legalább 22000 állami és államilag támogatott iskolaközpont digitális stratégiájának előkészítését vagy felülvizsgálatát, és magában kell foglalnia 700000 tanár digitális képzését.

Ez az intézkedés a digitális szakképzési terv végrehajtását is támogatja. Ezt a munkatapasztalat révén elsajátított szakmai készségek digitális akkreditáció-kezelési eszközével, valamint a foglalkoztatáshoz szükséges digitális szakképzési irányítási eszközök létrehozásával kell elérni, összhangban a nemzeti képesítési katalógussal és a szakmai gyakorlatok nyilvántartásával. Végezetül az intézkedésnek támogatnia kell szimulátorok, digitális ikermodellek és technológiai központok létrehozását.

Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C19.) I3) – A foglalkoztatáshoz szükséges digitális készségek

Ezen intézkedés célja a foglalkoztatottak és a munkanélküliek – különösen a fiatalok – digitális készségeinek megerősítése a foglalkoztathatóságuk javítása érdekében. A képzésnek a közigazgatást is meg kell céloznia (többek között az egészségügyi szakembereket, a fegyveres erők csapatait és tengerészeit, a különlegesen rendelkezésre álló tartalékosokat, a társadalombiztosítási és pénzügyi területeken dolgozó személyzetet). Végezetül az intézkedésnek támogatnia kell a kkv-k digitalizálását a gazdaság meghatározott ágazataira irányuló fellépések, valamint a változásokat katalizáló szerepet betöltő személyek – köztük a szakértők és a vállalkozások vezetői – képzése révén.

Az intézkedés végrehajtásának határideje 2026. június 30.

Beruházás (C19.) I4) – Digitális szakemberek

Ezen intézkedés célja a fejlett digitális készségekkel kapcsolatos meglévő szakképzési kínálat kiigazítása, valamint a tehetségek vonzása és megtartása ezeken a területeken. Emellett különböző szinteken nyitott oktatási segédanyagokat hoz létre a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság terén folytatott digitális oktatás számára.

Az intézkedés mintegy 20000 informatikai szakértőnek szóló speciális képzéseket foglal magában, különös tekintettel a kiberbiztonságra, valamint a tehetségek fejlett digitális készségek terén való vonzására és megtartására irányuló négyéves ösztöndíjak finanszírozását.

Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

S.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az összes mutató esetében az alapforgatókönyv időpontja a tevékenység kezdete, kivéve, ha a tevékenység leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

285

C19.R1

M

A nemzeti digitális kompetenciaterv Miniszterek Tanácsa általi jóváhagyása

A Miniszterek Tanácsának hivatkozási száma

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A nemzeti digitális kompetenciatervnek a Miniszterek Tanácsa általi jóváhagyása. A terv céljai a következők: 1. digitális készségekkel kapcsolatos képzés biztosítása a lakosság egésze számára; 2. a nemek közötti digitális szakadék áthidalása; 3. az oktatási rendszer digitalizálása és a tanuláshoz szükséges digitális készségek fejlesztése; (4, 5) digitális készségek biztosítása a magán- és állami munkavállalók foglalkoztathatóságának javítása érdekében; A digitális készségek fejlesztése a kkv-kban; valamint 7. az IKT-szakemberek számának növelése, ami nem kötelező a régiókra és a helyi szervezetekre nézve.

286

C19.I1

T

A polgárok digitális készségekkel kapcsolatos képzése.

–

%

0

75

NEGYEDÉV

2023

A költségvetés legalább 75%-át a polgárok digitális készségekkel kapcsolatos képzésére irányuló beruházás keretébe tartozó intézkedésekre kell lekötni.

287

C19.I1

M

A digitális képességek javítását célzó intézkedések lezárása

A nemzeti digitális képzési központok képesítési bizonyítványa

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

A digitális készségek nemzeti hálózatának létrehozása (beleértve 1500 szakmai képzési központ reformját), valamint figyelemfelkeltő kampányok és kommunikációs tervek végrehajtása

288

C19.I1

T

A polgárok digitális készségekkel kapcsolatos képzése.

–

Szám

0

2 600 000

NEGYEDÉV

2026

Az intézkedés keretében végrehajtott intézkedések szerint 2600000 polgár vett részt a digitális készségek elsajátításában. A képzésnek legalább 7,5 órát kell tartania.

289

C19.I2

M

Az állami és államilag támogatott iskolák digitális eszközökkel való felszerelését célzó program

Közzététel a Hivatalos Lapban

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Legalább 240000 osztályterem felszerelésére, 700000 tanár képzésére, valamint legalább 22000 állami és államilag támogatott iskolaközpont digitális stratégiájának előkészítésére vagy felülvizsgálatára irányuló program jóváhagyása, valamint 300000 csatlakoztatott digitális eszköz (laptop, táblagép) biztosítása állami és államilag támogatott iskolákban, az autonóm közösségekkel együttműködésben. A program kötelező érvényű az autonóm közösségekre nézve.

290

C19.I2

M

Az oktatás digitális átalakítására irányuló intézkedések lezárása

Állami és regionális közigazgatási tanúsítvány

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

Az oktatás digitális átalakítására irányuló intézkedések befejezése, beleértve a digitális készségek terén képzett 700000 tanár legalább 80%-ának digitális készségekre vonatkozó tanúsítását; és legalább 22000 központ részesült támogatásban digitális stratégiáik előkészítésében és felülvizsgálatában.

291

C19.I2

T

Összekapcsolt digitális eszközök biztosítása állami és államilag támogatott iskolákban a „digitális szakadék” áthidalása és legalább 240000 osztályterem felszerelése érdekében

–

Szám

0

540 000

NEGYEDÉV

2025

Összekapcsolt és interaktív digitális eszközök biztosítása legalább 300000 diák számára, valamint legalább 240000 tantermi berendezés biztosítása az állami és államilag támogatott iskolákban a „digitális szakadék” áthidalása érdekében. Az állami és regionális közigazgatási szervek tanúsítványai a berendezések beszerzéséről és leszállításáról.

292

C19.I3

T

Digitális képzés a foglalkoztatáshoz

–

Szám

0

300 000

NEGYEDÉV

2026

Legalább 300000 ember vett részt digitális készségekkel kapcsolatos képzéseken. Minden képzésnek legalább 150 órát kell teljesítenie.

292a.

C19.I3

T

Digitális képzés a munkakörnyezetben

–

Millió EUR

0

310

NEGYEDÉV

2026

Legalább 310 millió EUR összköltségvetésnek megfelelő, a munkakörnyezet digitális készségeiről szóló képzések és képzési tartalmak elvégzése. Minden képzésnek legalább 25 órát kell tartania.

293

C19.I4

T

A digitális tehetségek ösztöndíjprogramjai

–

Szám

0

300

NEGYEDÉV

2024

Legalább 300 kedvezményezett részesült a digitális tehetségek vonzására és megtartására irányuló ösztöndíjprogramokban (2021–2024-ben összesen). Minden program legalább 240 ECTS-szel rendelkezik.

294

C19.I4

T

Informatikai szakemberek képzése

 

Szám

0

18 000

NEGYEDÉV

2025

Legalább 18000 informatikai szakember képzésben részesült legalább 250 órás szaktanfolyamokon.

T. 20. KOMPONENS: Stratégiai terv a szakképzés fellendítésére

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv komponensének célja a szakoktatási és -képzési rendszer átalakítása és korszerűsítése, valamint a gazdaság termelő ágazataiban bekövetkezett változásokhoz való hozzáigazítása. E célból a komponens célja, hogy hozzájáruljon a munkavállalók foglalkoztathatóságának és foglalkoztatási mobilitásának javításához, és ezáltal a termelékenység és a versenyképesség növeléséhez.

A lakosság oktatási és képzési szintje és a munkaerőpiaci igények közötti egyensúly javítása érdekében foglalkozni kell a készségkereslet és -kínálat közötti meglévő eltérésekkel, különösen az alacsony képzettségűek továbbképzésének támogatása révén, hogy több köztes készségre és átképzésre törekedjenek. Különös figyelmet kell fordítani a technikai és digitális készségekre, a nemek közötti készséghiány kezelésére és a magasabb szintű szakképzési programok vonzerejének növelésére a beiratkozás javítása érdekében. A komponensnek biztosítania kell a meglévő készségek elismerését is annak érdekében, hogy új képzési lehetőségekhez és új képesítésekhez férhessen hozzá egy integráltabb szakképzési rendszerben, amely mind a kötelező oktatásban – hozzájárulva a korai iskolaelhagyás csökkentéséhez –, mind a munkával töltött életszakasz során végigkíséri az embereket.

A komponens hozzájárul a korai iskolaelhagyás csökkentésével kapcsolatos országspecifikus ajánlások megvalósításához (2019. évi 2. országspecifikus ajánlás); az oktatás és a vállalkozások közötti együttműködés fokozása a munkaerőpiac szempontjából releváns készségek és képesítések biztosítása érdekében, különösen az információs és kommunikációs technológiák terén (2019. évi 2. országspecifikus ajánlás); a foglalkoztatás támogatása a munkahelyek megőrzését, a munkaerő-felvétel hatékony ösztönzését és a készségfejlesztést célzó intézkedések révén (2020. évi 2. országspecifikus ajánlás); a digitális tanuláshoz való hozzáférés javítása (2020. évi 2. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

T.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C20.R1) – A szakképzés modernizálására vonatkozó terv

Ez a reform a szakképzés modernizálására vonatkozó terv elfogadásából és végrehajtásából áll. A tervet 2020. július 22-én terjesztették elő. Célja annak biztosítása, hogy a szakképzési rendszer megfeleljen a középiskolai képesítést igénylő munkaerőpiacnak, ezáltal kielégítve a termelő ágazat (különösen a technikusok/felső technikusok) igényeit, és biztosítva, hogy a szakképzés és a képesítések javítsák a foglalkoztathatósági kilátásokat. A Bizottság a szakképzést a gazdasági és társadalmi hajtóerőnek a világjárványt követő fellendítésének kulcsfontosságú elemeként határozza meg.

A tervnek egy olyan egységes integrált szakképzési rendszer létrehozására kell összpontosítania, amely képzést és szakmai képesítéseket biztosít a lakosság egésze számára, beleértve az oktatási rendszerben részt vevő szakképzésben részt vevő hallgatókat és a foglalkoztatásra irányuló szakképzést is. A szakoktatást és -képzést a szakmai fejlődés standard, ismétlődő elemeként kell kialakítania minden munkavállaló számára a munkával töltött életszakasz során.

A terv fő eszköze a szakmai képesítések nemzeti jegyzéke, amelyet felül kell vizsgálni és aktualizálni kell, többek között a digitális és zöld átállás alkalmazásának integrálása révén. Magában foglalja az új szakképzési képesítések kialakítását valamennyi ágazatban, de azon tizenkét stratégiai ágazatra összpontosítva, amelyekben a regionális igények figyelembevételével fokozni kell a szakképzést.

A tervet több királyi törvényerejű rendelet elfogadásával kell végrehajtani, amelyek megfelelnek az új oklevelek tantervének. A tervek szerint a 2021–2023-as időszakban összesen mintegy 42 új diplomát fognak fokozatosan létrehozni, amelyek a közép-, a magasabb szintű és a szakirányú diplomákat is lefedik. A reform magában foglalja továbbá a szakképzési oklevelek rendszeres felülvizsgálatát, valamint a termelő ágazatok igényeinek megfelelő új szakképzési oklevelek kialakítását, különös tekintettel a szakképzésre vonatkozó stratégiai tervben kiemelt ágazatokra.

A terv egyéb kiemelt irányvonalai közé tartozik az innováció, az alkalmazott kutatás, a vállalkozói készség, a digitalizáció és a fenntarthatóság beépítése a szakképzés alapvető elemei közé; valamint a vállalatok bevonása a szakképzés szerves részeként, valamint a köz- és magánszféra közötti együttműködés előmozdítása a rendszerben, különös tekintettel a szakképzés kettős jellegének előmozdítására. E célból areformnak a minisztériumok, a vállalkozások és a szociális partnerek közös munkájára kell épülnie a gazdaság számára szükséges készségek azonosítása érdekében.

Az intézkedés végrehajtását 2020. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C20.R2) – A nemzeti képesítési rendszerhez kapcsolódó integrált szakképzési rendszert szabályozó törvény

A szakképzési modernizációs terv céljaival és a nemzeti képesítési rendszer keretével összhangban Spanyolországnak elő kell terjesztenie és el kell fogadnia az integrált szakképzési rendszert szabályozó törvényt. Az új törvény egyetlen rendszerbe foglalja a jelenlegi két különálló szakképzési rendszert, az oktatási rendszert és a foglalkoztatási képzést célzó rendszert. Meghatározza az egész életen át tartó tanulás integrált rendszerét minden életkorú, személyes vagy munkahelyi helyzetben lévő népesség számára, amely kiegészítő és kumulatív kurzusokat kínál, amelyek új képesítésekhez vezetnek. Egész életen át tartó orientációs folyamatnak kell kísérnie.

Az előkészítés első szakaszában az Oktatási és Szakképzési Minisztérium a szociális partnerek és a regionális kormányzatok egyetértésével törvénytervezetet készít. A Miniszterek Tanácsa várhatóan 2021. december 31. előtt hagyja jóvá a törvénytervezetet, és azt a parlament 2022. június 30-ig fogadja el.

A véglegesen jóváhagyott törvénynek és a két korábbi szakképzési rendszer egységesítésének a rendszer korszerűsítésére kell irányulnia, különösen az alábbiak révén:

a)az alacsony képzettségűek továbbképzésére való összpontosítás és foglalkoztathatóságuk javítása;

b)a készségkereslet és -kínálat közötti eltérések kezelése

c)a szakmai képesítések nemzeti jegyzékének aktualizálása, annak hozzáigazítása a gazdaság jövőbeli igényeihez, beleértve a zöld és digitális átállás támogatását is; és

d)a magasabb szintű szakképzési programok vonzerejének növelése a beiratkozás javítása érdekében.

Az intézkedés végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C20.I1) – A munkaerő szakmai képesítésekhez kapcsolódó átképzése és továbbképzése

Ez a beruházás négy intézkedést foglal magában, amelyek célja a 16 év feletti aktív népesség (foglalkoztatott vagy munkanélküli) szakmai készségeinek fenntartása és fejlesztése:

a)A munkatapasztalat és a nem formális képzés révén megszerzett szakmai készségek értékelése és hivatalos akkreditációja. E célból biztosítani kívánja a meglévő készségek hivatalos elismerését, és hozzáférést biztosít a továbbképzéshez és az új képesítésekhez. A tervnek összesen 2000000 kompetenciaegység nyilvántartásba vételébe, értékelésébe és akkreditálásába kell beruháznia öt éven keresztül.

b)D-digitális moduláris ajánlat a szakmai képesítések nemzeti katalógusának kompetenciaegységeihez kapcsolódó alkalmazottak számára. A tevékenységnek az alkalmazottakat kell megcéloznia, és biztosítania kell, hogy legalább 300000 munkavállaló részesüljön a szakmai előmenetelhez szükséges digitális képzésben, és lehetővé tegye számukra a magasabb szintű készségek elsajátítását.

c)A szakképzés rugalmasabbá és hozzáférhetőbbé tétele az „AlasMentor”létrehozása révén. A tevékenység a szakmai képesítések nemzeti jegyzékével összhangban nem formális képzést biztosít a vidéki térségekben élő vagy az elnéptelenedés kockázatának kitett személyek számára. Különös figyelmet kell fordítani a nőkre annak érdekében, hogy új lehetőségeket teremtsenek a tanulásra, a munkahelyteremtésre és a helyi gazdaság fejlesztésére.

d)Moduláris továbbképzés és átképzés a munkavállalók és a munkanélküliek számára. A tevékenység képzést kínál az olyan kialakulóban lévő és gyorsan fejlődő előretekintő készségek terén, amelyek várhatóan munkahelyeket teremtenek a jövőben, beleértve a zöld átállást, az ápolási-gondozási gazdaságot és a modernizációs tervben meghatározott egyéb stratégiai ágazatokat. Elsőbbséget kell biztosítani a legkiszolgáltatottabb csoportoknak, amelyek legalább 700000 foglalkoztatott és munkanélküli átképzését és továbbképzését célzó képzést kínálnak.

Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C20.I2): A szakképzés digitális átalakítása

E beruházás célja a szakképzés átalakítása és korszerűsítése az egyes termelési ágazatok digitalizációjának támogatása érdekében, ugyanakkor prioritásként kezeli a környezeti fenntarthatóságot mint kulcskompetenciát. Négy intézkedést foglal magában:

a)A szakképzésben részt vevő tanárok digitális és zöld képzése, amely lehetővé teszi számukra, hogy a képzési folyamat kulcsfontosságú pilléreként, valamint a szakképzés megfelelő termelő ágazataiban alkalmazott digitális és ökológiai átállás mozgatórugóiként működjenek. A cél a tanárok technikai, szakmai és pedagógiai készségeinek biztosítása az oktatási és képzési rendszer minőségének alátámasztása érdekében.

b)Azosztálytermek olyan alkalmazott technológiai terekké történő átalakítása, amelyek technológiai erőforrások felhasználásával helyreállítják a munkakörnyezetet,és lehetővé teszik a diákok számára, hogy olyan technológiákat megközelítsenek, amelyeket később a vállalatoknál találnak. A beruházásnak lehetővé kell tennie legalább 1253 „technológiai” osztályterem létrehozását.

c)„Vállalkozási” osztálytermek létrehozása az állami szakképzési központokban, lehetővé téve a diákok számára, hogy megértsék a vállalkozói készséget mint a szakmai kompetencia szerves részét, és megteremtsék az alapot ahhoz, hogy vállalkozásba kezdjenek vagy vállalkozást indítsanak. Spanyolország biztosítja, hogy az intézkedés a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz lejárta után költségvetési szempontból fenntartható legyen, többek között más uniós finanszírozási források igénybevételével.

d)Legalább 50 központ integrálódott az újonnan létrehozott szakképzési kiválósági központok nemzeti hálózatába.

A technológiai és vállalkozói osztálytermekbe történő beruházásoknak, valamint a kutatásra és innovációra összpontosító kiválósági központoknak fontos szerepet kell játszaniuk az üzleti szerkezet korszerűsítésében, a gazdaság átalakításának támogatásában és a versenyképesség javításában. Emellett úgy vélik, hogy hozzájárulnak a stratégiai ágazatokban a vállalkozások létrehozásának fellendítéséhez, valamint a kkv-k méretének és termelékenységének növeléséhez.

Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C20.I3): Innováció és a szakképzés nemzetközivé tétele

E beruházás célja a szakképzés általános kínálatának növelése azáltal, hogy a 2019/2020-as tanévhez képest legalább 8252 új szakképzési csoportot hoz létre, egyensúlyt teremt az ellátás és a vállalkozások igényei között, és hatékonyan reagál a szakképzési modernizációs tervben felvázolt ágazati igényekre és a regionális hiányosságokra. A középpontban a köztes képesítések iránti munkaerőpiaci kereslet kielégítése áll. A szakképzési kínálat növelését célzó finanszírozás területi elosztásának igényfelmérésen kell alapulnia, és az érintett érdekelt felekkel folytatott megbeszéléseket kell követnie annak biztosítása érdekében, hogy az ajánlat hatékonyan reagáljon a regionális hiányosságokra és az ágazati igényekre. Erről várhatóan az autonóm régiókkal az oktatási ágazati konferenciák keretében születik majd megállapodás.

Az idegen nyelven történő kommunikáció – mint a szakmai teljesítmény kulcsfontosságú eleme – előmozdítása érdekében stratégiai célkitűzésként elő kell mozdítani a kétnyelvűséget a szakképzés területén. A hangsúlyt mind a tanárok, mind a diákok idegen nyelven történő oktatására kell helyezni a formatív ciklus részeként, 3700 ciklus kétnyelvű kínálattá alakításával.

A beruházás célja továbbá innovációs és tudásátadási projektek kidolgozása a szakképzési központok és a vállalkozások között annak érdekében, hogy azok az új szakképzési modell kulcsfontosságú elemévé váljanak. A beruházás célja továbbá, hogy a közép- és magas szintű képzési ciklusokat kétnyelvű ciklusokra váltsa, válaszul a vállalkozások növekvő nemzetközivé válására és a gazdaságok globalizációjára.

Spanyolország biztosítja, hogy az intézkedés a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz lejárta után költségvetési szempontból fenntartható legyen, többek között más uniós finanszírozási források igénybevételével.

Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

T.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

295

C20.R1

M

A szakképzés korszerűsítésének terve és a kapcsolódó királyi törvényerejű rendeletek

Közzététel a MEFP honlapján és a miniszterelnök előadása

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

A miniszterelnök ismerteti a szakképzés korszerűsítésére vonatkozó tervet, valamint a terv végrehajtására irányuló 8 királyi törvényerejű rendelet közzététele a Hivatalos Lapban, amelyek 5 szakorvosi, 2 közép- és 1 felsőfokú tantervnek felelnek meg

296

C20.R2

M

Az egységes integrált szakképzési rendszerről szóló törvény hatálybalépése a rendszer korszerűsítésének céljával

Közzététel a Hivatalos Lapban

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az egységes integrált szakképzési rendszerről szóló törvény hatálybalépése a rendszer korszerűsítésének céljával. A törvény egyesíti a két korábbi szakképzési rendszert, és korszerűsíti azokat az alábbiak révén: az alacsony képzettségűek továbbképzésére és foglalkoztathatóságuk javítására való összpontosítás; a strukturális munkaerőhiány kezelése; III. a szakmai képesítések nemzeti jegyzékének aktualizálása, annak a gazdaság jövőbeli igényeihez való hozzáigazítása, beleértve a zöld és digitális átállás támogatását is; a magasabb szintű szakképzési programok vonzerejének növelése a beiratkozás javítása érdekében.

297

C20.I1

T

A szakmai képesítések nemzeti jegyzékének új kompetenciaegységei

–

Szám

0

2 000 000

NEGYEDÉV

2025

A szakmai képesítések nemzeti jegyzékének munkatapasztalatok és nem formális képzési útvonalak révén megszerzett 2000000 kompetenciaegységének nyilvántartásba vétele (beiratkozása), értékelése és akkreditációja.

298

C20.I1

T

Moduláris képzések a munkavállalók és munkanélküliek továbbképzéséhez és átképzéséhez

–

Szám

0

1 000 000

NEGYEDÉV

2024

Moduláris digitális képzés a továbbképzéshez és átképzéshez (ebből legalább 300000 kiképzett munkavállaló), valamint moduláris képzés a munkavállalók és munkanélküliek átképzésére és továbbképzésére (legalább 700000 kiképzett személy).

299

C20.I2

T

Szakképzési kiválósági és innovációs központok

–

Szám

0

50

NEGYEDÉV

2023

Legalább 50, az újonnan létrehozott szakképzési kiválósági központok nemzeti hálózatába integrált központ

467

C20.I2

T

Tantermek átalakítása alkalmazott technológiai terekké

Szám

0

1 253

NEGYEDÉV

2025

Legalább 1253 osztálytermet alakítottak át technológiai osztálytermekké, amelyek technológiai erőforrások felhasználásával helyreállítják a munkakörnyezetet, lehetővé téve a diákok számára, hogy megközelítsék azokat a technológiákat, amelyeket később a vállalatoknál találnak.

467a

C20.I2

T

„Vállalkozási” osztálytermek létrehozása és támogatása

–

Szám

0

1 350

NEGYEDÉV

2024

Legalább 1350 „vállalkozás” osztályterem létrehozása és támogatása az állami szakképzési központokban.

467b

C20.I2

T

Zöld képzések elvégzése a szakképzésben részt vevő tanárok számára

–

Szám

0

25 281

NEGYEDÉV

2023

Legalább 25,281 képzési bizonyítvány kiállítása 30 órás digitális és zöld képzés elvégzését illetően. Ugyanaz a tanár egynél több képzést is elvégezhet.

300

C20.I3

T

A 2019–2020-as tanévhez képest legalább 1667 új szakképzési csoport.

–

Szám

39 063

40 730

NEGYEDÉV

2022

A 2019/2020-as tanévhez képest összesen legalább 1667 új szakképzési csoport jött létre. A szakképzési kínálat növelését célzó finanszírozás területi elosztásának igényfelmérésen kell alapulnia, és az érintett érdekelt felekkel folytatott megbeszéléseket kell követnie annak biztosítása érdekében, hogy az ajánlat hatékonyan reagáljon a szakképzési modernizációs tervben felvázolt ágazati igényekre és a regionális hiányosságokra. Az alapforgatókönyv dátuma: 2019/2020-as tanév.

301

C20.I3

T

Kétnyelvű szakképzési ciklusok

–

Szám

0

3 700

NEGYEDÉV

2024

Legalább 3700 (közép- és magas) szakképzési ciklus, kétnyelvű kínálattá alakítva

302

C20.I3

T

Új szakképzési csoportok a 2019/2020-as tanévhez képest.

–

Szám

39 063

47 315

NEGYEDÉV

2025

A 2019/2020-as tanévhez képest legalább 8252 új szakképzési csoport. Az alapforgatókönyv dátuma: 2019/2020-as tanév.

U. 21. KOMPONENS: Az oktatás korszerűsítése és digitalizálása, beleértve a korai oktatást is 0–3

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv e komponense az oktatási rendszer korszerűsítésére és az oktatási infrastruktúra javítására összpontosít. Célja egy rugalmasabb és inkluzívabb rendszer kialakítása, amely jobban igazodik az egyes tanulók igényeihez, és új – többek között digitális – oktatási és tanulási technikákat vezet be. Az egyes oktatási szakaszok fő célkitűzései a következők:

a)Koragyermekkori nevelés és gondozás. A komponens célja, hogy fokozatosan növelje a koragyermekkori nevelésbe és gondozásba való beiratkozást azáltal, hogy előnyben részesíti az új nyilvános helyek biztosítását a gyermekek számára a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés magasabb kockázatának kitett területeken és a vidéki területeken. A hangsúlyt a 0–3 éves gyermekekre kell helyezni, és figyelmet kell fordítani mind a hozzáférhetőségre, mind a megfizethetőségre, különösen a nők munkaerőpiaci integrációjának elősegítése, valamint az oktatási eredmények javításának és a későbbi szakaszokban a korai iskolaelhagyás megelőzésének megalapozása érdekében.

b)Alap- és középfokú oktatás. A komponens célja az oktatási eredmények javítása az iskolai lemorzsolódás és a magas ismétlési arány csökkentése, az alulteljesítő diákok további támogatása, valamint a kötelező alap- és középfokú oktatásban és az érettségi szakaszban szükséges kulcskompetenciák (többek között digitális) új tantervének kidolgozása révén.

c)Egyetemi rendszer. A komponens célja az egyetemi rendszer korszerűsítése azáltal, hogy az egyetemi kurzusok szervezését a mai társadalmi igényekhez igazítja, javítja a felsőoktatás munkaerőpiaci relevanciáját és támogatja a technológiai átalakulást. Célja továbbá a felsőoktatáshoz való hozzáférés javítása és a felsőoktatás megfizethetőségének javítása.

A komponens hozzájárul a korai iskolaelhagyás csökkentésére és az oktatási eredmények javítására vonatkozó országspecifikus ajánlások megvalósításához, figyelembe véve a regionális egyenlőtlenségeket (2019. évi 2. országspecifikus ajánlás), valamint a digitális tanuláshoz való hozzáférés javításához (2020. évi 2. országspecifikus ajánlás). Hozzájárul továbbá a diákok és a tanárok képzésének jobb támogatásához, valamint a családok támogatásának javításához (2019. évi 2. országspecifikus ajánlás) kapcsolódó korábbi országspecifikus ajánlások megvalósításához, beleértve a minőségi gyermekgondozáshoz való hozzáférést is.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

U.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C21.R1) – Az oktatásról szóló új sarkalatos törvény

Ez a reform inkumulálja a kisgyermekkori nevelésről, a kötelező alap- és középfokú oktatásról, valamint az érettségiről szóló új törvény elfogadását. Megteremti az alapot a teljes lakosság oktatási és képzési lehetőségeinek növeléséhez, többek között az oktatási eredmények javítása és a nehézségek korai felismerése, valamint az iskolák autonómiájának megerősítése révén. A program a diákok háttere szerinti szegregáció csökkentésére és a rendszer befogadó kapacitásának javítására összpontosít. A cél továbbá, hogy az oktatás minden szintjén megerősítsék a digitális kompetenciákat, és ezáltal reagáljanak az egyre inkább digitalizált gazdaságra. 2020. december 29-én új törvényt (LOMLOE) fogadtak el.

Az oktatási törvény szabályozási fejlesztése a következők révén valósul meg:

a)új kompetenciaalapú tanterv szabályozása;

b)értékelés, különösen az oktatási rendszer általános értékelése és a diagnosztikai értékelések;

c)a tanári szakma fejlődése; és

d)a külföldi nem egyetemi oklevelek és tanulmányok elismerésének és érvényesítésének szabályozása.

E célból megteremti a 2. reform és a komponens részét képező különböző beruházások alapjait.

Végezetül a reform várhatóan elő fogja mozdítani a sajátos nevelési igényű tanulóknak a rendes iskolákban való általános érvényesítését, és a reformot a regionális hatóságokkal egyeztetett tízéves gördülő tervnek kell kísérnie, amely további forrásokat biztosít a sajátos nevelési igényű diákokat befogadó iskolák támogatására.

Az intézkedés végrehajtását 2021. március 31-ig be kell fejezni.

Reform (C21.R2) – A kulcskompetenciák, az alapvető tanulás és az inkluzív tudományos tervezés új tantervi modellje 

Az 1. reformban említett új oktatási törvény (LOMLOE) elfogadásaalapján ez a reform magában foglalja az alapfokú oktatásra, a kötelező középfokú oktatásra és az érettségi vizsgára vonatkozó minimumkövetelményekről szóló törvényerejű rendeletek elfogadását. Magában foglalja továbbá a kompetenciaalapú tanterven alapuló tanításra és tanulásra vonatkozó módszertani iránymutatások bevezetését, valamint a „puha készségek” beépítését, figyelembe véve az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlást. A törvényerejű rendelet tartalmaz egy, a tantervvel összhangban kidolgozott értékelési keretet, amely a kompetenciák elsajátításának szintjére és a diákok előmenetelét elősegítő intézkedések értékelésére összpontosít. A cél egy rugalmasabb és nyitottabb oktatási modell kialakítása, amely együttműködésen alapuló módszerek alkalmazásával előmozdítja a mélyreható tanulást, hozzájárulva az oktatási eredmények javításához. Az új tantervnek figyelmet kell fordítania a fenntartható fejlődést és a polgári szerepvállalást célzó oktatásra. A digitális kompetenciák fejlesztését minden szinten figyelembe kell venni, mind konkrét tartalmak révén, mind horizontális perspektívában.

E reform keretében legalább 100 külső szakértő vesz részt az oktatási szakaszok területeinek és tantárgyainak, valamint az értékelési keretek tantervének kidolgozásában, amely az új tanterv és a közös értékelési keret királyi rendeleteinek kidolgozásához alapul szolgál.

A reformnak magában kell foglalnia a támogató, útmutató és oktatási anyagok elkészítését, valamint a tanárok képzését is annak biztosítása érdekében, hogy hatékonyan végre tudják hajtani az új tantervet. Az anyagokat online közzé kell tenni valamennyi tanár számára, a bevált gyakorlatok terjesztésével együtt. Legalább 4000 szakembernek kell teljesítenie az új tanterv alkalmazásához szükséges képzést.

A reform megtervezése és végrehajtása az oktatási tanácsadó szervekkel és szakértőkkel, valamint az autonóm közösségekkel konzultálva történik.

Az intézkedés végrehajtását 2024. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Reform (C21.R3) – Az egyetemi rendszer átfogó reformja

A reform az egyetemi rendszer átfogó reformjára összpontosít, amely négy fő célkitűzésen alapul:

a)A felsőoktatáshoz való hozzáférés előmozdítása. Az ösztöndíjakat a társadalmi-gazdasági feltételek figyelembevételével növelni kell, és az esélyegyenlőséget a fogyatékossággal élő diákoknak nyújtott ösztöndíjak javításával kell biztosítani. Az ösztöndíjrendszert 2020-ban megreformálták, de 2021-ben és 2022-ben tovább kell fejleszteni. Az állami egyetemi tandíjakat is csökkenteni kell, többek között küszöbértékek meghatározásával és a jelentős regionális egyenlőtlenségek csökkentésével.

b)Egyetemi kurzusok szervezésének elfogadása. Törvényerejű rendeletet kell elfogadni az egyetemi kurzusok szervezésének reformja, valamint azok minőségének és munkaerőpiaci relevanciájának biztosítása érdekében. E célból elő kell mozdítani az egyetemek és a felsőoktatás területén működő vállalkozások közötti együttműködést a duális alapképzés és a mesterképzés szabályozása révén, beleértve az egyetemek által felügyelt vállalatok képzési programjait is. Az európai oktatási térség céljaival összhangban biztosítani kell az oklevelek feltétel nélküli elismerését. Meg kell erősíteni a nem vagy félig személyes oktatásra vonatkozó ellenőrzési, nyomonkövetési és akkreditációs folyamatokat is, ötvözve az egyetemi oktatási kínálat minőségbiztosítását és az érintett eljárásokban a bürokrácia csökkentését. Az innovatív oktatást is elő kell mozdítani.

c)Az egyetemi intézmények megfelelő irányításának biztosítása, valamint az oktatók és kutatók kutatásának, átadásának és mobilitásának előmozdítása. A reformnak javítania kell az eredményességet, a hatékonyságot és az egyetemek autonómiáját az egyetemek napi irányításában, növelnie kell az érdekelt felek részvételét az irányításban, valamint elő kell mozdítania az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot. Célja továbbá, hogy az egyetemeket magasan képzett tanárokkal, kiszámíthatóbb tanári pályával, valamint az oktatás és a kutatás közötti szorosabb kapcsolattal lássa el. Ezt részben egy sarkalatos törvény hatálybalépésével kell elérni.

d)Az egyetemi intézmények minőségének biztosítása. Törvényerejű rendeletet kell elfogadni, amely meghatározza az egyetemek és a hozzájuk kapcsolódó központok – köztük a távolsági és féltéri egyetemek – létrehozásának, elismerésének, engedélyezésének és akkreditációjának tudományos minőségi kritériumait. A cél az, hogy az egyetemeknek minimális képzési kínálattal kell rendelkezniük, biztosítva ugyanakkor az egyetemek szakosodásának lehetőségét; az alapképzésben részt vevő hallgatók minimális száma; költségvetésük legalább 5%-át kutatási programokra fordítsák; és belső minőségbiztosítási rendszerekkel rendelkeznek.

E célból a reform figyelembe veszi a Spanyol Egyetemi Rektorok Konferenciája (CRUE) ajánlásait. Hozzá kell járulnia a felsőoktatás munkaerőpiaci relevanciájának fokozásához, többek között a vállalkozásokkal való együttműködés előmozdítása és teljesítményalapú finanszírozási modelleknek az állami egyetemeken történő bevezetése révén.

Az intézkedés végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C21.I1) – A koragyermekkori nevelés és gondozás előmozdítása 

Ezen intézkedés részeként Spanyolország beruház új koragyermekkori nevelési és gondozási létesítmények építésébe, a meglévő épületek rehabilitációjába és felújításába, valamint olyan berendezésekbe, amelyek legalább 60000 új állami tulajdonú kisgyermekkori nevelési és gondozási helyet hoznak létre a 3 év alatti gyermekek számára. A középpontban az áll, hogy megfizethető nyilvános férőhelyeket biztosítsanak a gyermekek számára a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség magasabb kockázatának kitett területeken és a vidéki területeken, különösen az 1–2 éves korosztályban. Az épületek tulajdonosai vagy regionális vagy helyi hatóságok, Ceuta és Melilla esetében pedig az Oktatási és Szakképzési Minisztérium.

A beruházás működési kiadásokat is fedezhet, beleértve a tanárok fizetését a beruházás bevezetése során, hogy legfeljebb 40000 új iskoláztatási helyre ösztönözze a regionális és helyi önkormányzatokat. Spanyolország biztosítja, hogy az intézkedés a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz lejárta után költségvetési szempontból fenntartható legyen, többek között más uniós finanszírozási források igénybevételével.

Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C21.I2): Orientációs, előmeneteli és oktatási program („PROA+”)

Annak érdekében, hogy támogatást és iránymutatást nyújtson a gyengén teljesítő tanulóknak, valamint csökkentse mind a lemorzsolódási, mind a korai iskolaelhagyási arányt, Spanyolországnak be kell ruháznia a meglévő orientációs, előmeneteli és oktatási program (PROA+) kibővítésébe.

Ez a program olyan tevékenységekre összpontosít, amelyek biztosítják valamennyi diák minimális képzettségi feltételeit, megerősítő intézkedéseket vezetnek be azok számára, akik nagyobb tanulási nehézségekkel küzdenek, főként az alapkészségek terén, új szervezeti és irányítási formákat keresnek az oktatási központban, valamint további támogatást és képzést nyújtanak a tanároknak. Ezeknek a tevékenységeknek arra kell irányulniuk, hogy javítsák ezen iskolák valamennyi diákjának sikerét.

A programnak olyan iskolákat kell megcéloznia, amelyek oktatási szempontból különösen összetettek, többek között a vidéki területeken is, és a rendszeres osztálytermekben tanulási nehézségekkel küzdő, kiszolgáltatott helyzetben lévő diákok jelentős százalékát kell megcéloznia. A központok kiválasztását az oktatási hatóságok végzik. A megcélzott iskolák különösen alacsony társadalmi-gazdasági és iskolai háttérrel rendelkező tanulókból és családokból álló területeken találhatók. Összesen legalább 2700 iskolának kell támogatást kapnia.

A beruházást az autonóm közösségekkel együttműködve, ágazati konferenciák keretében kell kidolgozni, és a források területi elosztásának olyan egyedi kritériumokon kell alapulnia, amelyek tükrözik a szükségleteket és hozzájárulnak a regionális egyenlőtlenségek csökkentéséhez.

Az intézkedés végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C21.I3) – A kiszolgáltatott helyzetben lévő diákok és családok támogatása 

Spanyolország legalább 1000 kiszolgáltatott hallgatói támogatási, pályaorientációs és pszichooktatási szolgáltatási egység létrehozásába ruház be az iskolakerületekben. Megkönnyíti a diákok és családjaik támogatását a hiányzás és a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó oktatási akadályok leküzdésében. Támogatni kell a különböző (formális és nem formális) tanulási keretekkel való együttműködést az alapvető interperszonális, kommunikációs és kognitív készségek fejlesztésének előmozdítása érdekében. A beruházást az autonóm közösségekkel az ágazati konferenciák keretében folytatott területi együttműködés révén kell fejleszteni, amelyek meghatározzák a források területi elosztásának kritériumait.

Az intézkedés végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C21.I4) – Az oktatói és kutatói személyzet képzése 

Ez az intézkedés állami egyetemeknek nyújtott támogatásokba történő beruházásokat foglal magában azzal a céllal, hogy előmozdítsa a spanyol egyetemi rendszer átképzését és az oktatói személyzet szakmai fejlődését, valamint lehetőséget biztosítson a frissen végzett PhD-diplomások számára, hogy a jövőben bekerüljenek a felsőoktatási rendszerbe. A vissza nem térítendő támogatások a külföldi egyetemek és kutatóközpontok, valamint a spanyol egyetemek és a spanyol tudományos, technológiai és innovációs rendszer egyéb köztisztviselői által szervezett posztdoktori kutatói tartózkodások finanszírozására szolgálnak. E célból a támogatások várhatóan hozzájárulnak a nemzetközi tehetségek vonzásához, és kezelik a spanyol egyetemeken a nemzetközivé válás alacsony arányát.

A támogatásokat három különböző program keretében kell nyújtani, a célcsoporttól függő egyedi kritériumok alkalmazásával, a következőkre összpontosítva: i. friss PhD-diplomások képzése; egyetemi oktatóknak – állandó tanároknak és idős előadásoknak nyújtott ösztöndíjak; valamint iii. a nemzetközi tehetségek vonzására irányuló támogatások, a spanyol egyetemek és a spanyol tudományos, technológiai és innovációs rendszer egyéb köztisztviselői által szervezett posztdoktori képzések finanszírozása. A programok időtartama a programtól és a célcsoporttól függően 1–3 év.

A támogatásokból legalább 2600 pályázó részesülhet. Minden egyetem közvetlen költségvetési juttatást kap az egyetemek minisztériumától objektív kritériumok alapján, beleértve az oktatók és a kutatói személyzet létszámát, valamint a PHD-szakmai feljegyzéseket. A jelölteket a pályázatok alapján egy elismert presztízsű, az egyes egyetemek által kinevezett szakértői testületnek kell értékelnie, amely legalább három tagból és a külső szakértők többségéből áll.

Az intézkedés végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C21.I5) – Az egyetemi digitális infrastruktúra, berendezések, technológiák, oktatás és értékelés javítása 

Ez a beruházás számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja az egyetemek technológiai és digitális kapacitásainak és készségeinek javítása. Ezek közé tartoznak a digitális oktatási erőforrásokba és infrastruktúrába, például a szerverek felhőalapú adattároló hálózatába, a kiberbiztonságba és az online tanfolyamok tantermi technológiáiba történő beruházások; valamint az akadémiai személyzet és a diákok digitális képzésére irányuló beruházások.

A beruházási intézkedéseknek javítaniuk kell a technológiai fejlődést és javítaniuk kell a digitális oktatási szolgáltatásokat támogató digitális erőforrásokat. Támogatást kell nyújtani a központosított infrastruktúrákhoz és IKT-szolgáltatásokhoz, az optikai hálózatokra összpontosítva, és az IKT-szolgáltatásokat a méretgazdaságosságra és az interoperabilitásra építve, hatékonyan kiépítve. Az egyik fő célkitűzés az akadémiai személyzet és a diákok közötti digitális szakadék csökkentését célzó beruházások irányítása a távoktatási szolgáltatások és berendezések javítása érdekében. Az egyéb célkitűzések közé tartozik az egyetemek közötti digitális innovációs projektek előmozdításába való beruházás, amelyek szélesebb körben is kiterjeszthetők és megismételhetők, valamint a nemzeti távoktatási egyetem (UNED) támogatása az elnéptelenedett területeken a felsőoktatási lehetőségek bővítése érdekében.

A cél az egyetemi minisztérium honlapján keresztül nyomon követni és terjeszteni az egyetemek digitális indexének alakulását azzal a céllal, hogy 2023-ban az egyetemi rendszer egésze tekintetében 2019-hez képest legalább 10%-kal emelkedjen az index. Ez a mutató különböző dimenziókra terjed ki, beleértve a vezetést is (például a digitális tanításra alkalmas tantermek száma, a digitális rendszereket használó tanárok száma, az online eljárások száma és a kampuszokon való összekapcsoltság szintje stb.); innováció (például egyetemek közötti digitális megállapodások, tanulási elemzési tevékenységek, multimédiás adattárak, az oktatók digitális kompetenciái és személyre szabott útvonalak stb.); valamint irányítás (például digitális átalakulási terv, digitalizációs projektportfóliók és a digitális kompetenciákkal kapcsolatos képzési tervek stb.).

Az egyetemeknek évente nyomonkövetési információkat kell szolgáltatniuk belső ellenőrzési területük tanúsítása révén.

Az intézkedés végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C21.I6) – Az egyetemi mikrotanúsítványok kidolgozásának terve

E beruházás célja az egyetemi rendszer mint egész életen át tartó tanulást végző intézmény kapacitásainak fejlesztése, valamint a felnőttek továbbképzéséhez és átképzéséhez való hozzájárulás az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot szolgáló mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről szóló, 2022 júniusában elfogadott tanácsi ajánlással összhangban.

Ezen intézkedés első eleme a mikrotanúsítványok kidolgozására vonatkozó keret létrehozására irányuló cselekvési terv közzététele, amelyet az egyetemek minisztériuma dolgoz ki a minisztérium honlapján az érdekelt felekkel tartott rendezvényeken a mikrotanúsítványokról folytatott vitákat követően. A tervnek ki kell terjednie i. az egyetemek egész életen át tartó tanulást végző intézményekké történő átalakítására; a felnőttek és munkáltatóik keresletének ösztönzése; iii. a mikrotanúsítványok minőségének és relevanciájának előmozdítása; iv. a hozzáférés méltányosságának támogatása; valamint v. személyre szabott és rugalmas képzési útvonalak kialakítása.

Ezen intézkedés második eleme legalább 60000 egységnyi, 15 ECTS-nél rövidebb időtartamú és legalább 1000 különböző képzési tevékenységnek megfelelő mikrotanúsítvány biztosítása, beleértve annak lehetőségét is, hogy ugyanazon felnőtt számára egynél több egységet biztosítsanak. A képzési tevékenységeknek a munkaerőpiacon keresett speciális ismereteket és készségeket kell biztosítaniuk. Az intézkedés magában foglalja azt is, hogy 2025. december 31-ig értékelő jelentést tesznek közzé az egyetemek minisztériumának honlapján a mikrotanúsítványok rendelkezésre bocsátásáról.

Az intézkedés végrehajtásának határideje 2026. június 30.

U.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

303

C21.R1

M

Az oktatásról szóló sarkalatos törvény hatálybalépése

A törvénynek az sarkalatos törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezése

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az oktatásról szóló sarkalatos törvény (LOMLOE) célja egy olyan megújított jogrendszer létrehozása, amely a minőség, a méltányosság és a befogadás elve alapján növeli a diákok oktatási és képzési lehetőségeit, és hozzájárul az oktatási eredmények javításához.

304

C21.R2

M

Az oktatási minimumkövetelményekről szóló királyi rendelet hatálybalépése

A királyi rendeletnek a királyi rendelet hatálybalépésére vonatkozó rendelkezése

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az alapfokú oktatásban, a kötelező középfokú oktatásban és az érettségi bizonyítványban előírt oktatási minimumkövetelményekről szóló királyi rendeletnek tartalmaznia kell a kompetenciaalapú tanterven alapuló, „puha készségeket” is magában foglaló tanításra és tanulásra vonatkozó módszertani iránymutatások bevezetését; a kompetenciák megszerzésének értékelési kerete; rugalmasabb és nyitottabb modell kialakítása, amely előmozdítja a mélyreható tanulást; valamint oktatási anyagok, támogatás, iránymutatás és képzés készítése a tanárok számára annak biztosítása érdekében, hogy hatékonyan végre tudják hajtani az új tantervet.

305

C21.R2

M

Segédanyagok a tanárok számára az új tanterv végrehajtásához és a szakemberek képzéséhez

Kiadott tananyag-tanúsítványok és képzések

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

A támogató útmutató és oktatási anyagok elkészítése befejeződött. Minden anyagot online közzé kell tenni a tanárok 100%-a számára. Legalább 4000 tanárnak kell teljesítenie az új tanterv alkalmazásához szükséges képzést. Legalább 100 külső szakértőnek kell részt vennie az oktatási szakaszok területeinek és tantárgyainak, valamint az értékelési keretek tantervének kidolgozásában, amely az új tanterv és a közös értékelési keret királyi rendeleteinek megszövegezésének alapját képezi.

306

C21.R3

M

Az egyetemek szervezésére vonatkozó királyi rendeletek hatálybalépése

A királyi rendeleteknek a királyi rendeletek hatálybalépésére vonatkozó rendelkezése

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az egyetemek szervezésére vonatkozó két királyi rendelet a következő:
–Az egyetemi kurzusok szervezésének és a minőségbiztosítási eljárásnak a megállapításáról szóló királyi rendelet 
– Királyi rendelet az egyetemek és a kapcsolódó központok létrehozásának, elismerésének, engedélyezésének és akkreditációjának rendszeréről.

307

C21.R3

M

Az egyetemi rendszerről szóló sarkalatos törvény, valamint más jogszabályok és dokumentumok hatálybalépése

A törvénynek az sarkalatos törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezése

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

Az új sarkalatos törvény és egyéb jogszabályok és dokumentumok, amelyek célja a felsőoktatáshoz való hozzáférés előmozdítása, az egyetemi intézmények jó kormányzásának biztosítása, valamint az oktatók és kutatók kutatásának, átadásának és mobilitásának előmozdítása. A reformnak hozzá kell járulnia a felsőoktatás munkaerőpiaci relevanciájának fokozásához, beleértve a magán- és a harmadik szektorbeli intézményekkel való együttműködés előmozdítását, valamint az állami egyetemek teljesítményalapú finanszírozásának bevezetését.

308

C21.I1

T

Költségvetési támogatás a kisgyermekkori nevelés első ciklusának előmozdítására

 

EUR

0

670 990 000

NEGYEDÉV

2023

670 990 000 EUR költségvetési juttatás regionális/helyi szervezeteknek a kisgyermekkori nevelés első ciklusának előmozdítására új köztulajdonban lévő helyek létrehozása révén.

309

C21.I1

T

Új helyek a kisgyermekkori nevelés első ciklusára

–

Szám

0

60 000

NEGYEDÉV

2025

A koragyermekkori nevelés első ciklusának előmozdítása új, köztulajdonban lévő helyek teljes létrehozásával (új építés és/vagy reform/rehabilitáció és felszerelés legalább 60000 férőhelyen a 2020. év végéhez képest, valamint e működési kiadások legfeljebb 40000 férőhely erejéig 2025-ig).

310

C21.I2

T

Az iskolák támogatása a PROA+ program keretében

–

Szám

0

2 700

NEGYEDÉV

2024

A PROA+ program által támogatott legalább 2700 iskola az ország egész területén, a program követelményeinek megfelelően

311

C21.I3

T

Kísérő és orientációs egységek a kiszolgáltatott helyzetben lévő diákok számára

–

Szám

0

1 000

NEGYEDÉV

2024

A kiszolgáltatott helyzetben lévő diákok számára legalább 1000 kísérő és orientációs egység működik az ország egész területén.

312

C21.I4

T

Posztdoktori kutatóknak és egyetemi oktatóknak odaítélt támogatások

–

Szám

0

2 600

NEGYEDÉV

2023

Posztdoktori kutatók és egyetemi oktatók számára legalább 2600 pályázónak odaítélt támogatások. E támogatások célja többek között az, hogy a jövőben integrálódjanak a rendszerbe beépíthető oktatói személyzet szakmai fejlődésére. A vissza nem térítendő támogatások külföldi egyetemeken és kutatóközpontokban, valamint spanyol egyetemeken és a spanyol tudományos, technológiai és innovációs rendszer egyéb köztisztviselőinél tartott kutatási tartózkodásokat finanszíroznak. E célból a vissza nem térítendő támogatások hozzájárulnak a nemzetközi tehetségek vonzásához. A támogatásokat három különböző program keretében kell nyújtani, a céltól és a célcsoporttól függő egyedi kritériumok alkalmazásával, és a programtól és célcsoporttól függően egy-három évig tarthatnak.

313

C21.I5

M

Az egyetemek digitális indexének növelése

A mutató közzététele az egyetemek minisztériumának honlapján

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

I. a digitális erőforrásokba, például a digitális berendezésekbe és infrastruktúrák fejlesztésébe történő beruházások befejezése; ii. kiberbiztonság és az online oktatás tantermi technológiái; iii. digitális képzés az akadémiai személyzet és a hallgatók számára; és iv. a digitális szolgáltatási platformokra irányuló beruházások; az egyetemi rendszer egészére vonatkozóan a 2019-es szinthez képest legalább 10%-kal növelni kell az egyetemek digitális indexét, és különböző érettségi dimenziókat kell lefednie: Irányítás, innováció és kormányzás. A támogatható projekteket 2020 februárjától kell elindítani. Az egyetemek digitális indexe a „Digitális érettségi modell az egyetemek számára” (MD4U) rövidített változata, amely a Crue-TIC (a spanyol egyetemek kancellárjai konferenciájának informatikai ágazata) által az éves felméréséhez használt mutatók keretrendszere, amely a spanyol egyetemek digitalizációs szintjének jellemzésére szolgál az irányítás, az innováció és a kormányzás területén. Az egyetemek digitális mutatója az egyetemek digitális szintje alakulásának nyomon követésére szolgáló „irányítópult”. A program hatásának alapértéke az egyetemi rendszer 2019. évi digitalizálási szintjének értéke, az alapérték 2019. december 31-i dátumával.

468

C21.I6

M

Az egyetemi mikrotanúsítványok fejlesztésére vonatkozó cselekvési terv közzététele

Közzététel az Egyetemi Minisztérium honlapján

NEGYEDÉV

2023

Cselekvési terv közzététele a mikrotanúsítványok kidolgozására szolgáló keret létrehozására, amelyet az egyetemek minisztériuma dolgozott ki a minisztérium honlapján az érdekelt felekkel tartott rendezvényeken a mikrotanúsítványokról folytatott vitákat követően. A tervnek ki kell terjednie i. az egyetemek egész életen át tartó tanulást végző intézményekké történő átalakítására; a felnőttek és munkáltatóik keresletének ösztönzése; iii. a mikrotanúsítványok minőségének és relevanciájának előmozdítása; iv. a hozzáférés méltányosságának támogatása; valamint v. személyre szabott és rugalmas képzési útvonalak kialakítása.

469

C21.I6

T

Egyetemi mikrotanúsítványok felnőttek számára

Szám

0

60 000

NEGYEDÉV

2026

Legalább 60000 egységnyi, 15 ECTS-nél rövidebb időtartamú és legalább 1000 különböző képzési tevékenységnek megfelelő mikrotanúsítvány biztosítása, beleértve annak lehetőségét is, hogy ugyanazon felnőtt számára egynél több egységet biztosítsanak. A képzési tevékenységeknek a munkaerőpiacon keresett speciális ismereteket és készségeket kell biztosítaniuk. Az intézkedés magában foglalja azt is, hogy 2025. december 31-ig értékelő jelentést tesznek közzé az egyetemek minisztériumának honlapján a mikrotanúsítványok rendelkezésre bocsátásáról.

V. 22. KOMPONENS: A gondozási gazdaságra vonatkozó cselekvési terv, az egyenlőségi és befogadási politikák megerősítése

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen elemének fő célkitűzése a szociális szolgáltatások és a társadalmi befogadásra vonatkozó szakpolitikák korszerűsítése és megerősítése. Különös hangsúlyt fektet a tartós ápolás-gondozás modelljére azzal a céllal, hogy reagáljon a népesség elöregedése miatt a tartós ápolás-gondozás különböző szolgáltatásai iránti növekvő keresletre, előmozdítsa az innovációt és az intézményesítettség csökkentésére irányuló stratégiára összpontosító, emberközpontú gondozási modellt.

Az egyéb szociális szolgáltatások és a társadalmi befogadás területén a célkitűzések közé tartozik a szociális szolgáltatások korszerűsítése és megerősítése az innováció és az új technológiák előmozdítása révén az egész területen történő ellátás biztosítása, a szükségletek jobb azonosítása és minőségük javítása érdekében. A családok támogatása terén az intézkedések célja a családok jogi védelmének és anyagi támogatásának javítása (készpénzben és természetben) a gyermekszegénység csökkentése érdekében. A komponens másik célja az egyéb, nem járulékalapú szociális ellátások korszerűsítése azok védelmi és aktivizálási szerepének javítása érdekében. A konkrét célzott intézkedések célja a nemi alapú erőszak áldozatainak támogatása, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés előmozdítása, valamint a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadási rendszere kapacitásának javítása.

A komponens hozzájárul az annak biztosításával kapcsolatos országspecifikus ajánlások végrehajtásához, hogy a foglalkoztatási és szociális szolgálatok képesek legyenek hatékony támogatást nyújtani (2019. évi 2. országspecifikus ajánlás); a családok támogatásának javítása (2019. évi 2. országspecifikus ajánlás); a nemzeti munkanélküliségi támogatási rendszer széttöredezettségének csökkentése és a regionális minimáljövedelem-rendszerek lefedettségi hiányosságainak kezelése (2019. évi 2. országspecifikus ajánlás); valamint a minimumjövedelem- és családtámogatási rendszerek hatókörének és megfelelőségének javítása (2020. évi 2. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

V.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C22.R1) – A tartós ápolás-gondozás megerősítése, valamint a támogatási és tartós ápolás-gondozás modelljének megváltoztatásának előmozdítása

A reform célja egy emberközpontú és jogokon alapuló támogatási modell kialakítása. Az önállósági és függetlenségi ellátási rendszert (SAAD) várhatóan javítani fogják olyan reformok bevezetésével, amelyek egyszerűsítik az adminisztratív eljárásokat, felgyorsítják a kérelmek feldolgozását és csökkentik azon eltartottak várólistáit, akik nem kapják meg az őket megillető szolgáltatásokat, valamint csökkentik a területen belüli különbségeket. Emellett a szakmai szolgáltatások minőségének javítására, a munkakörülmények javítására és a különböző típusú pénzügyi juttatások lefedettségének növelésére összpontosít. Középtávon a reform az intézményesítettség csökkentésére irányuló nemzeti stratégia végrehajtására összpontosít, amely a támogatásra szorulók igényeinek és preferenciáinak megfelelő közösségi gondozásra irányuló modell, miközben biztosítja a költséghatékonyságot és támogatja az őket gondozó családokat.

A tartós ápolás-gondozás reformjának alapját a SAAD 2021 folyamán végzett értékelése képezi, hogy mélyreható képet kapjunk a tartós ápolás-gondozás 2020-ban megkezdett reformfolyamatának előrehaladásáról és hatásairól. Az értékelés következtetéseit 2022 első felében kell a területi tanács elé terjeszteni.

Az intézkedés végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

Reform (C22.R2) – A szociális közszolgáltatások korszerűsítése és új szabályozási keret biztosítása

A reform célja a szociális szolgáltatások állami rendszerének megerősítése egy szabályozási keret területi tanácsi megállapodások révén történő elfogadása révén, a kapcsolódó nyomonkövetési, felügyeleti és végrehajtás-ellenőrzési mechanizmusokkal együtt (beleértve a kötelező végrehajtási határidőket, amelyek figyelembe veszik az autonóm közösségek eltérő fejlettségi szintjét a célkitűzésekhez képest), annak érdekében, hogy az egész területen garantálják a minimális közös szolgáltatási portfóliót és a szolgáltatások nyújtására vonatkozó közös minimumszabályokat. E célból hozzájárul a nyújtott szolgáltatások típusával, szintjével és minőségével kapcsolatos egyenlőtlenségek és egyenlőtlenségek csökkentéséhez. A szabályozási keretről meg kell állapodni a régiókkal és a helyi társaságokkal, és szükség esetén ki kell terjednie a szociális szolgáltatások megerősítésére szolgáló egyéb elemekre is, mint például: az állami rendszer megszervezése, beleértve annak más szociális védelmi rendszerekkel (oktatás, egészségügy, igazságszolgáltatás, lakhatás és várostervezés, foglalkoztatás stb.) való belső koordinációját és összehangolását, vagy a szociális vállalkozások részvétele a szociális szolgáltatások nyújtásában. Célja továbbá az innováció előmozdítása, a szociális szolgáltatásokban dolgozók készségeinek fejlesztése, valamint egy új szociális szolgáltatási információs rendszer létrehozása.

Az intézkedés végrehajtását 2026. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Reform (C22.R3) – Új törvény elfogadása a családok védelméről és sokféleségük elismeréséről

Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett demográfiai és társadalmi változásokra való reagálás érdekében új törvényt kell elfogadni a családok védelméről és sokszínűségük elismeréséről. Ezen új törvény célja a különböző típusú családi struktúrák jogi elismerése, valamint azon ellátások és szolgáltatások meghatározása, amelyekre azok jellemzőiktől és jövedelmi szintjüktől függően jogosultak. E célból a reformoknak ki kell terjedniük a jogi keret rendszerezésére, aktualizálására és javítására, valamint az általános állami közigazgatás által a családok tekintetében elismert védelmi intézkedésekre, figyelembe véve a családok sokféleségét, mind a szociális védelem (ellátások, szociális szolgáltatások), mind a jogi (polgári jogi reformok bizonyos csoportok esetében: nem házas párok, rekonstruált családok) és gazdasági (adózás, támogatások stb.) Magában foglalja a nagycsaládokról szóló törvény felülvizsgálatát is.

A reform egyik átfogó célja a gyermekszegénység csökkentése. Ezért különös figyelmet kell fordítani az egyenlőtlenségek csökkentésére azáltal, hogy védelmet nyújtanak a különleges szükségletekkel rendelkező vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő, illetve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett családok számára, előmozdítva az egyszülős családok esetében olyan intézkedéseket, amelyek a gyermekek és a serdülők mindenek felett álló érdekét védik születés, nevelőszülők vagy örökbefogadás esetén. Ezen túlmenően a törvény közös elveket és célkitűzéseket állapít meg az egyéb közpolitikákkal – többek között az adózással – való koherencia és kiegészítő jelleg biztosítása, valamint a szubjektív jogokon alapuló védelem javítása érdekében.

Az intézkedés végrehajtását 202.4. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C22.R4) – A migránsok és a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadási rendszerének reformja

A migránsok és a nemzetközi védelmet kérelmezők jelenlegi spanyolországi befogadási rendszerét meg kell erősíteni kapacitásának javítása érdekében, hozzáigazítva azt a meglévő és becsült jövőbeli igényekhez, és hozzájárulva annak hatékonyabbá tételéhez. A hangsúly elsősorban a hosszú várakozási idő és a nemzetközi védelmet kérelmezők alacsony elismerési arányának csökkentésén van. Egy szilárdabb és jobban működő rendszer révén a jövőbeli migrációs válságok kezelése várhatóan gördülékenyebb lesz.

A befogadási politikákat a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek és menedékkérők szükségleteihez és az uniós integrációs célkitűzésekhez kell igazítani, az egész rendszert ellenállóbbá téve. Meg kell határozni továbbá a pénzügyi forrásokkal nem rendelkező kérelmezők és a fokozott védelemre szoruló, kiszolgáltatottabb profillal rendelkező kérelmezők számára nyújtott ellátások szintjét is, azzal a céllal, hogy minimalizálják a befogadási feltételek pénzügyi juttatások formájában történő biztosítását. Ezenkívül ki kell igazítani a kísérő szolgáltatásokra és útvonalakra vonatkozó rendszert. Területi szempontból foglalkozik a befogadási rendszer megszervezésével, amelynek célja, hogy néhány kísérleti projekt keretében felgyorsítsa a hatáskörök autonóm közösségek általi átvételét az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően. Végezetül, az autonóm közösségekkel együttműködve meg kell állapodni a kérelmezők területi elosztási paramétereiről.

A végrehajtás biztosításaérdekében olyan mutatók rendszerét kell alkalmazni, amelyek olyan elemeket is magukban foglalnak, mint az állampolgárság, a nem, az etnikai hovatartozás, a kiszolgáltatottság, a származási országban fennálló körülmények stb. olyan súlyozott képletben, amely lehetővé teszi a védelemben való részesülés valószínűségének objektív kiszámítását. A kérelmek feldolgozása során a képlet eredménye lehetővé teszi a befogadásért felelős hatóságok számára, hogy a kérelmezőket az alapszintű vagy továbbfejlesztett befogadási pálya felé irányítsák. Ez a megfelelő ellátásokra is vonatkozik. Ez lehetővé teszi az alapvető befogadási feltételek alkalmazását valamennyi menedékkérő számára, valamint a fokozott befogadási feltételeket a nagy valószínűséggel elismerő menedékkérők számára.

Az intézkedés végrehajtását 2022. március 31-ig be kell fejezni.

Reform (C22.R5) – Az államigazgatás nem járulékalapú pénzügyi juttatásai rendszerének javítása

Ez a reform magában foglalja az új minimális reáljövedelem-rendszer (MVI) 2020. májusi jóváhagyását, a nem járulékalapú pénzügyi ellátások egységes nemzeti rendszerének létrehozását, valamint a legkiszolgáltatottabb háztartások számára nyújtott, nem járulékalapú pénzügyi ellátások minimális szintjét.

Az MVI-rendszerből kiindulva tervet kell elfogadni az Általános Államigazgatás nem járulékalapú pénzügyi juttatásai rendszerének átszervezésére és egyszerűsítésére. A terv célja, hogy az MVI rendszer alapján integrálja és észszerűsítse a nem járulékalapú ellátásokat annak érdekében, hogy javítsa az állami források eredményességét és hatékonyságát, és azokat a kiszolgáltatott helyzetben lévőkre, valamint a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyekre összpontosítsa. A hangsúlyt a kiszolgáltatottsághoz vezető körülményektől függő megfelelő lefedettség biztosítására és a megfelelő jövedelemtámogatás biztosítására kell helyezni, hozzájárulva ezáltal a szegénység csökkentéséhez. E célból figyelembe veszi a háztartások, különösen a gyermekes családok és a fogyatékossággal élő személyek strukturális szükségleteit. A jövedelemtámogatást az aktív munkakereséshez is köti a társadalmi-gazdasági integráció előmozdítása és a „szegénység csapdáinak” elkerülése érdekében.

Az intézkedés végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C22.I1): Tartós ápolás-gondozási és támogatási terv: az intézményesítettség csökkentése, berendezések és technológia 

E komponens 1. reformjával összhangban Spanyolországnak hat cselekvési területen kell beruháznia.

I.Az ápolási-gondozási politikák jelenlegi helyzetét elemző hosszú távú támogatási tervben, amelynek célja, hogy azonosítsa a javítási igényeket, és javaslatot tegyen a személyes autonómiáról és a gondozásról szóló jelenlegi törvény reformjára. Értékeli továbbá a helyzetet és a különböző területeken folyamatban lévő projekteket;

II.Az intézményesítettség csökkentésére vonatkozó nemzeti stratégia, beleértve figyelemfelkeltő és terjesztési kampányok végrehajtását;

III.Hat kísérleti projekt, amelyek célja az intézményesítettség csökkentése, valamint a támogatás és a tartós ápolás-gondozás átalakításával kapcsolatos tanulságok levonása, beleértve az értelmi fogyatékossággal élő személyek támogatását és tartós ápolás-gondozását is; 

IV.Bentlakásos, nem lakáscélú és napközi otthonok építése és felújítása, valamint berendezések beruházása a gondozási szolgáltatások minőségének javítása érdekében. Ezeket a beruházási projekteket az autonóm közösségek hajtják végre a területi szükségletek felmérése alapján; valamint annak biztosítása, hogy az új és felújított lakóterületek összhangban legyenek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel; és

V.Új távgondozási szolgáltatások a proaktív és személyre szabott gondozás felé való elmozdulás érdekében, amely hozzájárul az otthonukban gondozásra szoruló személyek személyes autonómiájához és fenntartásához.

Az intézkedés végrehajtásának határideje 2026. június 30.

Beruházás (C22.I2): Terv a szociális szolgáltatások korszerűsítésére – Technológiai átalakítás, innováció, képzés és a gyermekgondozás megerősítése 

E komponens 2. reformjával összhangban Spanyolországnak öt cselekvési területen kell beruháznia.

I.Új technológiák a szociális szolgáltatások hatékonyságának (rövidebb várakozási idő) és minőségének (a szociális beavatkozások jobb eredményei) javítására, beleértve az integrált ellátás előmozdítását is.

II.Technológiai eszközök a szociális szolgáltatások irányítási és információs rendszereinek fejlesztésére, beleértve a nemzeti és regionális közigazgatásokban rendelkezésre álló információk központosítására szolgáló online platformot. Ez magában foglalja különösen a spanyol szociális szolgáltatási információs rendszer (SIESS) teljes körű végrehajtását. Ez az új információs rendszer várhatóan lehetővé teszi a más rendszerekkel (foglalkoztatás, egészségügy, harmadik szektor) való interoperabilitást is. Tartalmaz továbbá egy online eszközt a harmadik szektor szervezetei által kidolgozott projektek elemzésére, a szociális szolgáltatásokkal és a családok, gyermekek és egyes kiszolgáltatott csoportok gondozásával kapcsolatos különböző költségvetési programok irányítására, valamint online platformot az általános állami közigazgatásban és az autonóm közösségekben rendelkezésre álló, gondozással kapcsolatos információk központosítására.

III.Kísérleti projektek a szociális szolgáltatások innovációjának előmozdítására.

IV.Az állami szociális szolgáltatási rendszerben dolgozó, az új tartós ápolás-gondozási modell végrehajtásában és támogatásában részt vevő személyzet képzése.

V.A bentlakásos infrastruktúra és a gyermekgondozási és serdülői gondozási központok egyéb szempontjainak javítása, az érzelmi, személyes és oktatási/szakmai igények jobb kezelése.

A beruházás nagy részét a regionális kormányzatok által végrehajtott, a szociális szolgáltatások technológiai átalakítására, valamint a bentlakásos védelemmel és a nevelőszülők védelmével kapcsolatos infrastruktúra és szolgáltatások korszerűsítésére irányuló projektek alkotják.

Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C22.I3): Spanyolország Hozzáférhető Országterv

Spanyolország beruház a fogyatékossággal élő személyek közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének javításába, a hatóságokkal való kommunikáció során a kognitív akadálymentesség javítására (beleértve a weboldalakat is), valamint a középületekhez és nyilvános terekhez való fizikai hozzáférésre összpontosítva; az egészségügyi szolgáltatások fizikai tereinek alkalmassága; hozzáférhetőség az oktatási központokban; valamint a tömegközlekedés elhelyezése, beleértve a városi és vidéki területek közötti megközelíthetőséget is. Az önkormányzatok számára – különösen a vidéki területeken – pénzügyi támogatást kell nyújtani a munkálatok kivitelezéséhez és a berendezések beszerzéséhez. A beruházásokat kommunikációs és figyelemfelkeltő kampányokra, valamint K+F+I kutatási projektekre is kell fordítani a kognitív hozzáférhetőség területén.

Az intézkedés végrehajtását 2024. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C22.I4): Terv Spanyolország megvédi Önt a nemi alapú erőszakkal szemben 

Spanyolország beruház a nők elleni erőszak áldozatainak, köztük az emberkereskedelem és a szexuális kizsákmányolás áldozatainak támogatására szolgáló telefonos és online szolgáltatásokba. 24 órás válságsegélyközpontokat foglal magában valamennyi tartományban, beleértve Ceutát és Melillát is, figyelembe véve az anonimitás biztosításával és a demográfiai szempontokkal kapcsolatos kihívásokat. E központok létrehozása része Spanyolország kötelezettségvállalásának az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezménye iránt, amelyet Spanyolország 2014-ben ratifikált. A beruházás új szociális és foglalkoztatási tanácsadó szolgálatot is létrehoz, amely különböző típusú szolgáltatásokat nyújt, beleértve a jogi tanácsadást, a pszichológiai és érzelmi támogatást, valamint az emberkereskedelem és a szexuális kizsákmányolás áldozatainak munkaerőpiaci integrációjához nyújtott segítséget. A telesegély az áldozatok védelmét is magában foglalja, beleértve a távolságtartási intézkedések nyomon követésére szolgáló eszközöket is.

Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C22.I5): A migránsok és a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadási rendszere kapacitásának és hatékonyságának növelése 

Spanyolország beruház a befogadási rendszer kapacitásának növelésébe azáltal, hogy növeli az állam közvetlen részvételét a befogadó hálózat erőforrásaiban. Ez hozzájárul a szálláshelyek és a nyújtott befogadási szolgáltatások nagyobb stabilitásának biztosításához. A beruházás magában foglalja a rendszer következő három évre vonatkozó igényeinek értékelését, a meglévő központok rehabilitációjának és felújításának támogatását, valamint az új épületek beszerzésére, építésére és a meglévő épületek esetleges felújítására vonatkozó adminisztratív eljárásokat, biztosítva az energiahatékonyságot. A bevált gyakorlatok értékelése alapján Spanyolország meghatározza a befogadóállomások harmadik felek általi irányítását is. Végezetül a beruházásnak ki kell terjednie a központok digitalizálására és egy új digitális architektúra fejlesztésére azok irányításának javítása és a kérelmezők férőhelyeinek autonóm közösségek közötti elosztásának megkönnyítése érdekében.

Az intézkedés végrehajtásának határideje 2026. június 30.

V.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

314

C22.R1

M

Az önállósági és függetlenségi ellátási rendszer (SAAD) értékelésének a Területi Tanács általi jóváhagyása.

Az értékelés közzététele

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az értékelésre 2021 folyamán kerül sor, hogy mélyreható képet kapjunk a tartós ápolás-gondozás 2020-ban elindított reformfolyamatának előrehaladásáról és hatásairól. Az értékelés következtetéseit 2022 első felében kell a területi tanács elé terjeszteni.

315

C22.R2

M

A Szociális Szolgáltatások Területi Tanácsa megállapodásainak és miniszteri rendeleteinek közzététele a Hivatalos Lapban

A területi tanács megállapodásainak és a miniszteri rendeleteknek a hatálybalépésüket feltüntető rendelkezése

 

 

 

NEGYEDÉV

2026

A területi tanácsi megállapodások és azok megfelelő nyomonkövetési, felügyeleti és ellenőrzési mechanizmusainak jóváhagyását (beleértve a kötelező végrehajtási határidőket, amelyek figyelembe veszik az autonóm közösségek eltérő fejlettségi szintjét a célkitűzésekhez képest), a szükséges miniszteri rendeletek elfogadása követi. A területi tanácsi megállapodások célja a jelenlegi szolgáltatásnyújtási rendszer javítása és a szociális szolgáltatások nyújtásának alapvető feltételeinek szabályozása Spanyolországban.

316

C22.R3

M

A család sokszínűségéről szóló törvény hatálybalépése

A törvény hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

A család sokszínűségéről szóló törvény célja i. a meglévő különböző típusú családi struktúrák jogi elismerése; azon ellátások és szolgáltatások meghatározása, amelyekre jellemzőik és jövedelmi szintjük alapján jogosultak; valamint iii. a gyermekszegénység csökkentése, figyelembe véve az újraelosztási hatásvizsgálat megállapításait.

317

C22.R4

M

A migránsok és a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadási rendszerének jogalkotási reformjának hatálybalépése Spanyolországban

A végzés hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A befogadásért, a szociális biztonságért és a migrációért felelős minisztérium által elfogadott központi miniszteri rendelet megreformálja a migránsok és a nemzetközi védelmet kérelmezők spanyolországi befogadási rendszerét. A reform célja, hogy új befogadási eljárásokat dolgozzon ki a befogadási hálózat valamennyi központjára vonatkozóan, elismerje az alapvető befogadási feltételeket valamennyi menedékkérő számára, és javítsa a befogadási feltételeket a nagy elismerési valószínűséggel rendelkezők számára.

318

C22.R5

M

A létminimumot jóváhagyó május 29-i 20/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet hatálybalépése

A törvény hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

A minimális virtuális jövedelem hatálybalépése (május 29-i 20/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet).

319

C22.R5

M

Az Általános Államigazgatás nem járulékalapú pénzügyi juttatásai rendszerének átszervezésére és egyszerűsítésére irányuló terv közzététele.

A terv közzététele a Hivatalos Lapban

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

„Az államigazgatás nem járulékalapú pénzügyi juttatásai rendszerének átszervezésére és egyszerűsítésére irányuló terv” elfogadása (közzététel a Hivatalos Lapban). V célja, hogy a nem járulékalapú ellátásokat integrálja egy jövedelemfedezeti eszközbe annak érdekében, hogy javítsa az állami források eredményességét és hatékonyságát, és azokat a kiszolgáltatottság vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyekre összpontosítsa. Ennek a tervnek az embereket kiszolgáltatottá tevő különböző körülmények megfelelő lefedettségére, valamint a jövedelemtámogatás megfelelőségére kell összpontosítania. E célból figyelembe veszi egyrészt a strukturális szükségleteket, például a gyermekes háztartásokat és a fogyatékossággal élőket, másrészt pedig összekapcsolja a jövedelemtámogatást a befogadást célzó aktív álláskereséssel és a „szegénység csapdáinak” elkerülésével. A terv figyelembe veszi az összes meglévő, nem hozzájáruláson alapuló rendszert azzal a céllal, hogy azokat fokozatosan és idővel egyetlen nemzeti rendszerbe integrálják annak biztosítása érdekében, hogy a terv célkitűzései teljes mértékben teljesüljenek.

320

C22.R5

M

A nem járulékalapú pénzügyi juttatások rendszerének átszervezésére és egyszerűsítésére irányuló jogszabályok hatálybalépése

A törvény hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A reformnak át kell szerveznie és egyszerűsítenie kell a nem járulékalapú pénzbeli ellátások rendszerét. A reform célja, hogy a létfontosságú minimumjövedelem-rendszer (IMV) köré épülő fedezeti eszközbe beépítse az általános államigazgatás által nyújtott, nem járulékalapú fő ellátásokat, hogy átszervezze és egyszerűsítse a nem járulékalapú pénzügyi juttatások rendszerét, összhangban „Az általános államigazgatás nem járulékalapú pénzügyi juttatásai rendszerének átszervezésére és egyszerűsítésére irányuló terv” célkitűzéseivel.

321

C22.I1

T

A szociális jogokért és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendért felelős minisztérium által végrehajtott projektek

 

Szám

0

6

NEGYEDÉV

2023

Az intézménytelenített gondozással kapcsolatos 6 kísérleti projekt lezárása, amelyek közül az egyik az értelmi fogyatékossággal élő személyek támogatására és gondozására összpontosít.

470

C22.I1

T

Bentlakásos, nem lakáscélú és napközi otthonok.

Millió EUR

0

1 355

NEGYEDÉV

2024

Legalább 1 355 000 000 EUR összeg közzététele a Hivatalos Lapban vagy a közbeszerzési platformon lakó-, nem lakáscélú és napközi otthonok felújítására és építésére annak érdekében, hogy azokat hozzáigazítsák az új tartós ápolási-gondozási modellhez.

322

C22.I1

T

Otthoni távgondozási szolgáltatások az Autonóm és Ellátási Rendszerben (SAAD)

 

Millió EUR

0

304

NEGYEDÉV

2025

Új távgondozási szolgáltatások kiépítése legalább 304 000 000 EUR értékben Az alaphelyzet dátuma: 2020. március 31.

323

C22.I1

T

Bentlakásos, nem lakáscélú és napközi otthonok.

 

Szám

 

16 300

NEGYEDÉV

2026

Bentlakásos, nem lakáscélú és napközi otthonok építése és felújítása, hogy legalább 16300 férőhelyet – ebből 1100 férőhelyet a fogyatékossággal élő személyekre összpontosítva – hozzá lehessen igazítani az új tartós ápolás-gondozási modellhez.

324

C22.I2

M

Speciális technológiai eszközök bevezetése a szociális szolgáltatások információs és irányítási rendszereinek javítása érdekében.

A projekt valamennyi szakaszának és végső eredményeinek külső értékelése.

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A szociális szolgáltatások információs és irányítási rendszereinek javítását célzó speciális technológiai eszközök kidolgozása és alkalmazása a következőkre terjed ki:

I.a spanyol szociális szolgáltatások információs rendszere (SIESS);

II.a harmadik szektorbeli szervezetek által kidolgozott projektek elemzésére szolgáló online eszköz;

III.a szociális szolgáltatásokkal, valamint a család, a gyermekek és egyes veszélyeztetett csoportok gondozásával kapcsolatos különböző költségvetési programok irányítására szolgáló számítógépes eszközök; és

IV.online platform az adott országban elérhető egészségügyi ellátással kapcsolatos információk központosítására. 

325

C22.I2

M

A szociális szolgáltatások technológiai átalakítására, valamint a bentlakásos védelemmel és a nevelőszülőkkel kapcsolatos infrastruktúra és szolgáltatások korszerűsítésére irányuló projektek lezárása

Az egyes autonóm régiókkal aláírt megállapodások ellenőrzése

 

 

NEGYEDÉV

2025

A szociális szolgáltatások technológiai átalakításának a regionális kormányzatok általi befejezése, lehetővé téve a szociális szolgáltatásokkal (foglalkoztatás, egészségügy, harmadik szektor) kapcsolatban álló egyéb rendszerekkel való interoperabilitást, valamint a gyermek- és serdülőgondozási központok bentlakásos védelmével kapcsolatos infrastruktúra és szolgáltatások korszerűsítését, többek között a személyre szabott támogatási igények (többek között érzelmi és oktatási/szakmai) és nevelőszülők képzésének jobb kezelése révén, legalább 450 000 000 EUR teljes költségvetéssel.

471

C22.I2

T

A kísérleti projektek végrehajtása

Szám

0

19

NEGYEDÉV

2025

Legalább 19 olyan kísérleti projekt befejezése, amelyek célja az innováció előmozdítása a szociális szolgáltatások terén.

326

C22.I3

T

A hozzáférhetőség javítását célzó projektek

 

Millió EUR

0

178

NEGYEDÉV

2024

Az önkormányzatok, a regionális kormányzatok és a központi kormányzat beruházásainak befejezése a hozzáférhetőség javítása és az akadályok felszámolása érdekében, legalább 178 millió EUR összköltségvetéssel, amelynek a következőkre kell összpontosítania:

I.a kognitív hozzáférhetőség javítása a hatóságokkal való kommunikáció során (beleértve a weboldalakat is);

II.a középületekhez és a közterületekhez, többek között az egészségügyi szolgáltatásokhoz és az oktatási központokhoz való fizikai hozzáférés javítása;

III.a tömegközlekedéshez való hozzáférés javítása;

IV.átalakítási munkálatok végrehajtása és berendezések beszerzése a településeken, különösen a vidéki területeken.

V.Kommunikációs és figyelemfelkeltő kampányok,

VI.K+F+I kutatási projektek a kognitív hozzáférhetőség területén.

473

C22.I4

M

Különböző típusú szolgáltatások létrehozása a szexuális erőszak áldozatai számára.

A jogszabályok hatálybalépése

NEGYEDÉV

2023

Olyan jogszabály hatálybalépése, amely biztosítja a szexuális erőszak áldozatainak jogát arra, hogy szociális és foglalkoztatási tanácsadási szolgáltatásokban részesüljenek, beleértve a jogi tanácsadást, a pszichológiai és érzelmi támogatást, valamint a munkaerőpiaci integrációhoz nyújtott segítséget.

472

C22.I4

M

A nők elleni erőszak áldozatait támogató telefonszolgáltatásokba és online szolgáltatásokba történő beruházások

 

NEGYEDÉV

2025

Legalább 30000 távolságtartási megfigyelő eszköz, egy új alkalmazás az áldozatok számára, valamint egy új, nagy adathalmazokkal és mesterséges intelligenciával foglalkozó platform biztosítása a nők elleni erőszak áldozatainak, köztük az emberkereskedelem és a szexuális kizsákmányolás áldozatainak támogatására. Alaphelyzet dátuma: 2020. február 1.

327

C22.I4

T

A szexuális erőszak áldozatainak központjai.

 

Szám

19

52

NEGYEDÉV

2024

Tartományonként legalább egy átfogó gondozási központ a szexuális erőszak áldozatai számára, valamint egy Ceuta és Melilla autonóm spanyol városokban. Alaphelyzet dátuma: 2020. február 1.

328

C22.I5

T

A migránsok és a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadási rendszerének kapacitása

 

Szám

400

6 100

NEGYEDÉV

2026

2019-hez képest legalább 5700 férőhellyel növelni kell a befogadásért, a szociális biztonságért és a migrációért felelős minisztérium központjaiban a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadási rendszerének befogadókapacitását. Legalább 176 000 000 EUR-t költenek épületek építésére és rehabilitációjára, biztosítva az energiahatékonyságot. Az alapforgatókönyv dátuma: 2019. december 31.

V.3.  A hiteltámogatással kapcsolatos reformok és beruházások ismertetése

Reform (C22.R6): A garanciamechanizmusok megerősítése a jogok magasabb szintű védelmének biztosítása érdekében bizonyos esetekben, amikor a fogyasztót egy adott társadalmi és gazdasági sebezhetőség érinti.

A reform célja különböző intézkedések elfogadása a fogyasztók és a felhasználók társadalmi és gazdasági kiszolgáltatott helyzetekkel szembeni védelme érdekében.

A reformnak magában kell foglalnia legalább a Braille-ábécén és más formákban történő címkézésre vonatkozó jogszabályok elfogadását annak érdekében, hogy garantálják a biztonság, az integritás és az életminőség védelme szempontjából különösen fontos fogyasztási cikkek és termékek egyetemes hozzáférhetőségét, különösen a vakok és látássérültek mint kiszolgáltatott fogyasztók számára. A reformnak továbbá módosítania kell a jogszabályokat annak érdekében, hogy kérésre személyre szabott bánásmódot biztosítson a pénzforgalmi szolgáltatásokban a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók és felhasználók számára, hogy elkerülhető legyen a „digitális szakadékon” alapuló megkülönböztetés.

Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C22.I6): Szociális Hatásalap (FIS)

Ez az intézkedés egy eszközbe, a Szociális Hatásalapba történő állami beruházásból áll, amelynek célja a magánberuházások ösztönzése és a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása Spanyolország társadalmi hatású ágazatában, különös tekintettel a társadalmi és környezeti megoldásokhoz hozzájáruló projektekre, figyelembe véve a bevált ágazati gyakorlatok (GIIN és egyebek) által megállapított hatásmérési és -kezelési eljárásokat, valamint az e területeken működő tőkepiacok fejlesztése. Az eszközközvetlenül vagy közvetítőkön keresztül hiteleket, sajáttőke-befektetéseket és kvázi-sajáttőke-befektetéseket biztosít a magánszektornak, valamint a hasonló tevékenységeket folytató közszektorbeli szervezeteknek. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházásai alapján az eszköz célja kezdetben legalább 400 000 000 EUR összegű finanszírozás biztosítása.

Az eszközt végrehajtó partnerként a Compañía Española de Financiación del Desarrollo (COFIDES) kezeli. Az eszköz a következő három terméksort foglalja magában:

·Társadalmi hatású befektetési alapok részvényeinek jegyzése. Ez a tétel magán pénzügyi vezetők által kezelt befektetési eszközök részvényeit vásárolja meg, amelyek célja, hogy az érettség minden szakaszában szociális és környezetvédelmi projektekbe fektessenek be. A vásárlás az egyes alapok teljes részesedésének 25%-ára korlátozódik, kivéve a kellően indokolt eseteket, amikor ez a százalékos arány növekedhet, de nem haladhatja meg a 49%-ot. Emellett a Keret nem vásárolhat kettőnél több, ugyanazon pénzügyi vezető által kezelt alap részvényeit, kivéve, ha a kettő egyike elidegenítési időszakban van, és a kezelt eszközök legalább 50%-át elvonta.

·Társfinanszírozás vagy társfinanszírozás tőke- vagy egyéb hiteleszközökön keresztül mérhető társadalmi vagy környezeti hatással járó projektekbe, vagy olyan vállalatokba, amelyek vállalták, hogy ilyen jellemzőkkel rendelkező új projekteket hajtanak végre. Ez a költségvetési sor más köz- vagy magánforrásokkal együtt társfinanszírozza vagy társfinanszírozza a projekteket, beleértve azokat is, amelyekből a hitelezési eszköz részvényeket vásárolt.

·Közvetlen hitelek és részvételen alapuló hitelek olyan vállalatoknál, amelyek mérhető társadalmi vagy környezeti hatással járó projekteket hajtanak végre.

Ez a beruházás magában foglalja a technikai segítségnyújtási eszközt (TAF), amelynek célja, hogy javítsa a kedvezményezettek kapacitásait beruházási projektjeik hatásának kezelésére és mérésére. Támogatja továbbá az eszköz hatékony és eredményes pénzgazdálkodását. Az FTA-t a COFIDES fogja kezelni, és kezdeti allokációja legfeljebb 8 millió EUR lesz.

Az eszközbe történő beruházás végrehajtása érdekében Spanyolországnak jóvá kell hagynia az eszköz létrehozásáról és irányításáról szóló rendeletet és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat, amelyeknek a következő tartalmat kell tartalmazniuk:

1)Az eszköz döntéshozatali folyamatának leírása: A beruházási keret kezdeti beruházási döntését beruházási bizottságnak vagy más, ezzel egyenértékű irányító testületnek kell meghoznia, és a spanyol kormánytól független tagok szavazatainak többségével kell jóváhagynia. Az eszköz végleges beruházási döntése a beruházási bizottság vagy azzal egyenértékű irányító testület által javasolt beruházási döntés (módosítás nélküli) jóváhagyására, vagy a döntéssel kapcsolatos vétójog gyakorlására korlátozódik. Közvetített beruházások esetében a végső beruházási döntést a közvetítők hozzák meg.

2)A kapcsolódó beruházási politika fő követelményei, amelyek a következőket foglalják magukban:

a)A pénzügyi termékek és a támogatható végső kedvezményezettek leírása az intézkedés leírásával összhangban.

b)Az a követelmény, hogy minden támogatott beruházás gazdaságilag életképes legyen.

c)A fennálló hitelek refinanszírozásának tilalma.

d)A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés követelménye a DNSH technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározottak szerint, különösen:

I)Kölcsönök, projektkötvények vagy azokkal egyenértékű eszközök esetében: a beruházási politika kizárja a támogathatóságból a következő tevékenységeket és eszközöket: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is, ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében 191 végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el 192 , iii. a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek és eszközök.

II)Saját tőke, kvázi-sajáttőke, vállalati kötvények vagy ezekkel egyenértékű eszközök esetében: a befektetési politika kizárja a következő ágazatokban jelentős hangsúlyt 193 fektető vállalatokat: i. fosszilis tüzelőanyagokon alapuló energiatermelés és kapcsolódó tevékenységek 194 ; i. energiaigényes és/vagy magas szén-dioxid-kibocsátású iparágak 195 ; szennyező járművek gyártása, bérlése vagy értékesítése 196 ; iv. hulladékgyűjtés, hulladékkezelés és -ártalmatlanítás 197 , v. nukleáris üzemanyag feldolgozása, atomenergia előállítása

III)A beruházási politikának továbbá meg kell felelnie az eszköz végső kedvezményezettjeire vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

e)Az a követelmény, hogy az eszköz végső kedvezményezettjei nem részesülhetnek támogatásban más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére.

3)Az eszközt létrehozó rendeletek és bármely kapcsolódó dokumentum hatálya alá tartozó összeg, a végrehajtó partner díjstruktúrája, valamint az a követelmény, hogy az eszköz beruházási politikájának megfelelően vissza kell fektetni a visszaáramlásokat, kivéve, ha azokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiteltörlesztésének teljesítésére használják fel.

4)Nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmények, beleértve a következőket:

a)A végrehajtó partnernek a mozgósított beruházásról való jelentéstételre szolgáló nyomonkövetési rendszerének leírása.

b)A végrehajtó partner azon eljárásainak leírása, amelyek biztosítják a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját.

c)Az a kötelezettség, hogy a Békekeretet létrehozó rendeletekben meghatározott követelményekkel összhangban minden művelet támogathatóságát ellenőrizni kell, mielőtt kötelezettséget vállalnának egy művelet finanszírozására.

d)Kockázatalapú utólagos ellenőrzések elvégzésének kötelezettsége a COFIDES ellenőrzési tervével összhangban. Ezek az ellenőrzések azt vizsgálják, hogy i. a kontrollrendszerek hatékonyak-e, beleértve a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség feltárását; a DNSH-elvnek, az állami támogatási szabályoknak, valamint az éghajlatváltozással és a digitális célokkal kapcsolatos követelményeknek való megfelelés; és iii. teljesül-e az a követelmény, hogy a közvetítőnek ellenőriznie kell, hogy a végső kedvezményezett benyújtotta-e a felelős nyilatkozatot annak ellenőrzése érdekében, hogy ugyanazt a költséget fedezi-e egy másik uniós eszköz. Az ellenőrzések során azt is ellenőrizni kell, hogy az ügyletek jogszerűek-e, valamint hogy teljesülnek-e a Békekeretet és a finanszírozási megállapodásokat létrehozó alkalmazandó rendelet és kapcsolódó dokumentumok feltételei.

5)A pénzügyi közvetítők kiválasztására vonatkozó követelmények: A COFIDES nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon választja ki a pénzügyi közvetítőket. A pénzügyi közvetítők esetében az összeférhetetlenség hiányának ellenőrzését informatikai rendszeren, például a Minerva-n keresztül, valamennyi érintett pénzügyi szereplő esetében előzetesen el kell végezni.

6)Finanszírozási megállapodások aláírására vonatkozó kötelezettség: A COFIDES finanszírozási megállapodásokat ír alá a pénzügyi közvetítőkkel a kulcsfontosságú követelményeknek megfelelően, amelyeket a mechanizmust létrehozó kapcsolódó dokumentumok részeként kell rendelkezésre bocsátani. A finanszírozási megállapodás fő követelményeinek magukban kell foglalniuk mindazokat a követelményeket, amelyek alapján az eszköz működik, beleértve a következőket:

a)A pénzügyi közvetítő azon kötelezettsége, hogy döntéseit értelemszerűen a fent meghatározott döntéshozatali és beruházási politikai követelményeknek megfelelően hozza meg, beleértve a DNSH-elv tiszteletben tartásával kapcsolatos követelményeket is.

b)A pénzügyi közvetítő által létrehozandó nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkeret leírása, amelyre értelemszerűen a fent meghatározott valamennyi nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmény vonatkozik.

Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

V.4.  A hiteltámogatás nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő

/Cél

Név

Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)

Mennyiségi mutatók (célértékhez)

Idő

Az egyes mérföldkövek és célkitűzések leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

L71

C22.R6

M

A vonatkozó jogszabályok hatálybalépése

A jogszabály hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

 

NEGYEDÉV

2025

A fogyasztók és felhasználók társadalmi és gazdasági kiszolgáltatott helyzetekkel szembeni védelmére vonatkozó jogszabályok hatálybalépése, különösen: a fogyasztók és felhasználók társadalmi és gazdasági kiszolgáltatott helyzetekkel szembeni védelméről szóló 4/2022. sz. törvény, valamint a Braille Alphabet címkét és más formátumokat szabályozó királyi rendelet a különös jelentőséggel bíró árukhoz és fogyasztási cikkekhez való egyetemes hozzáférés biztosítása érdekében.

L72

C22.I6

M

Szociális Hatásalap: Rendelet az eszköz létrehozásáról

Az eszköz létrehozásáról szóló rendelet hatálybalépése

NEGYEDÉV

2023

Az eszközt létrehozó rendelet és a kapcsolódó dokumentumok hatálybalépése

L73

C22.I6

T

Szociális Hatásalap: A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi finanszírozási megállapodások

%

0

100%

NEGYEDÉV

2026

Az eszköznek és a COFIDES által kiválasztott közvetítőknek jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötniük a végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) az RRF-beruházások 100%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve az irányítási díjakat). A finanszírozás legalább 40%-ának tőkealapokkal aláírt finanszírozási megállapodásoknak, legalább 10%-ának pedig a végső kedvezményezettekkel az összes többi befektetési termékre (beleértve a hitelezési eszköz közvetlen tőkebefektetéseit) vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodásoknak kell megfelelnie.

L74

C22.I6

M

Szociális Hatásalap: A minisztérium befejezte a beruházást

Átutalási igazolás

NEGYEDÉV

2026

Spanyolország 400 000 000 EUR-t csoportosít át az eszközbe.

W. 23. KOMPONENS: Új közpolitikák a dinamikus, reziliens és inkluzív munkaerőpiac érdekében

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv komponense a spanyol munkaerőpiac fontos strukturális kihívásaival foglalkozik. Fő célja a strukturális munkanélküliség és az ifjúsági munkanélküliség csökkentése, a határozott idejű szerződések széles körű alkalmazásának csökkentése és a munkaerőpiaci kettősség kiigazítása, a humántőkébe történő beruházások növelése, a kollektív tárgyalási eszközök korszerűsítése, valamint az aktív munkaerőpiaci politikák hatékonyságának és eredményességének növelése.

A komponens a strukturális alapok (különösen az Európai Szociális Alap) által finanszírozottakat kiegészítő releváns beruházásokat tartalmaz, amelyek célja, hogy maximalizálják a reformok hatását a minőségi munkahelyek teremtésére, a termelékenység növelésére, valamint a társadalmi, területi és nemek közötti különbségek csökkentésére.

Összességében a komponensben foglalt intézkedések célja a spanyol munkaerőpiac régóta fennálló kihívásainak kezelése, valamint ambiciózus és koherens reformok előterjesztése, amelyek többségét 2021 végéig végre kell hajtani. A reformjavaslatok egy részét jelenleg szociális párbeszéd keretében vitatják meg a szociális partnerekkel. Ezért néhány részletet kifejezetten nyitva hagytak annak érdekében, hogy elegendő teret hagyjunk a megállapodásnak és a szociális partnerek általi jóváhagyásnak.

A komponens a határozatlan idejű szerződésekre való áttérésről és a munkaerő-felvételi ösztönzőkről, az állami foglalkoztatási szolgálatokról, az aktív munkaerőpiaci szakpolitikákról és a felnőttkori tanulásról, a munkanélküliség védelméről, a minimáljövedelem-rendszerekről és a munkahelyek megőrzéséről szóló országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik (2019. és 2020. évi 2. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

W.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C23.R1) – A távmunka szabályozása

Ez a reform szabályozási keretet hoz létre a távmunka biztosítására azzal a céllal, hogy az üzleti termelékenység megőrzése mellett javítsa a munkavállalók védelmét és rugalmasságát. Ez két királyi törvényerejű rendelet jóváhagyásából áll:

·A szeptember 22-i 28/2020. sz. királyi törvényerejű rendeletnek olyan szabályozási keretet kell biztosítania, amely elősegíti a távmunka bevezetését a magánszektorban, miközben megőrzi az üzleti termelékenységet, valamint védelmet és rugalmasságot biztosít a munkavállalók számára. Azonos munkakörülményeket biztosít a távmunkában és a helyszínen dolgozók számára, valamint a távmunka önkéntes jellegét mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára. A megállapított keret a távolsági és a helyszíni munkavégzés vegyes formáit részesíti előnyben.

·A közigazgatásban történő távmunkáról szóló, 2020. szeptember 29-i 29/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet olyan szabályozási keretet határoz meg a közalkalmazottak számára, amely elismeri annak lehetőségét, hogy az ilyen típusú munkát önkéntes, visszafordítható alapon, előzetes engedéllyel biztosítsák.

Ez a reform a közigazgatásról szóló 11. komponens 1. reformjához kapcsolódik.

Az intézkedés végrehajtását 2020. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C23.R2) – A nemek közötti szakadék megszüntetésére irányuló intézkedések

E reform célja a nemek közötti bérszakadék megszüntetése. Két szabályzatból áll:

·Az október 13-i 901/2020. sz. királyi rendelet szabályozza a munkáltatóknak a bérek átláthatóságának biztosítása érdekében az egyenlőségi tervek elkészítésére és nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettségét. A 150-nál több munkavállalót foglalkoztató valamennyi vállalat köteles ilyen terveket készíteni és nyilvántartásba venni, és 2022-ben az 50-nál több munkavállalót foglalkoztató valamennyi vállalatot is kötelezni kell. A királyi rendelet meghatározza a tervek megtárgyalására vonatkozó eljárást, a diagnózis által követendő követelményeket, valamint azok értékelésének és nyomon követésének jellemzőit.

·A férfiak és nők egyenlő díjazásáról szóló, október 13-i 902/2020. sz. királyi rendelet garantálja a bérek átláthatóságának elvét annak érdekében, hogy azonosítani lehessen a helytelen munkakör-értékelésből eredő diszkriminatív helyzeteket (azaz az egyenlő értékű munkáért járó alacsonyabb bért). A rendeletben meg kell határozni azokat a helyzeteket, amelyekben a művet egyenlő értékűnek kell tekinteni. 2021 áprilisa óta van hatályban, miután a munkáltatóknak hat hónap áll rendelkezésükre a szükséges végrehajtási mechanizmusok létrehozására.

Az intézkedés végrehajtását 2021. június 30-ig be kell fejezni.

Reform (C23.R3) – A digitális platformok által végzett otthoni forgalmazók munkájának szabályozása (mozgók)

A reform célja az úgynevezett vezetők munkakörülményeinek szabályozása, akik technológiai eszközök felhasználásával harmadik felek részére történő terjesztéssel foglalkoznak. A királyi törvényerejű rendelet biztosítja e munkavállalók számára a tisztességes és egyenlő bánásmódhoz való jogot a munkafeltételek tekintetében, valamint a szociális védelemhez és képzéshez való jogot a vállalat és a vezető közötti munkaviszony jogi vélelme révén. Lehetővé teszi továbbá, hogy a munkavállalók jogi képviselete tájékoztatást kapjon a mesterségesintelligencia-algoritmusokban és -rendszerekben foglalt szabályokról, amelyek hatással lehetnek a munkakörülményekre, beleértve a foglalkoztatáshoz való hozzáférést és annak fenntartását, valamint a profilalkotást.

Az intézkedés végrehajtását 2021. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Reform (C23.R4) – A szerződések egyszerűsítése: a határozatlan idejű szerződés általánossá tétele, az ideiglenes szerződések alkalmazásának okai és a képzési/tanulószerződés szabályozása.

Ez a reform a munkavállalók jogállásáról szóló törvényben (2/2015. sz. törvényerejű rendelet) meghatározott, a szerződésekről szóló rendelet módosítására irányul azzal a céllal, hogy szabályozza a határozott idejű szerződések kizárólagos ok-okozati összefüggésekként való alkalmazását, és általánossá tegye a határozatlan idejű szerződések alkalmazását. A reform a következő elemeket tartalmazza:

·A szerződések menüjének egyszerűsítése és átszervezése, három fő típussal: határozatlan idejű, ideiglenes és képzés/tanulószerződéses gyakorlat. Az új szerződéstípusok kialakításának célja, hogy korlátozza a határozott idejű szerződések alkalmazásának érvényes okait, és ezáltal a határozatlan idejű szerződéseket tegye általános szabálysá.

·A képzési/tanulószerződés alkalmazásának felülvizsgálata annak érdekében, hogy megfelelő keretet biztosítsanak a fiatalok számára a munkaerőpiacra való belépéshez.

·Az idényjellegű szerződés alkalmazásának megerősítése, amely az idényjellegű tevékenységekben használt különleges típusú határozatlan idejű szerződés.

·A reformnak meg kell erősítenie a részmunkaidős szerződések alkalmazásának ellenőrzését a szabálytalan munkaidő megelőzése érdekében.

·A munkaerő-csalás elleni küzdelem megerősítése, többek között a szankciórendszer aktualizálása révén.

Ez a reform szorosan kapcsolódik a 11. komponens 1. reformjához, amely a közszférában a határozott idejű szerződések alkalmazásának csökkentése érdekében egyéb jogi változtatásokat vezet be a közalkalmazottak jogállásáról. Kapcsolódik továbbá az ezen alkotóelemen belüli 6. reformhoz (rugalmassági és stabilitási mechanizmus).

Az intézkedés végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C23.R5) – Az aktív munkaerőpiaci politikák korszerűsítése

E reform célja az aktív munkaerőpiaci intézkedések végrehajtásának korszerűsítése Spanyolországban, figyelembe véve a független költségvetési hatóság (AIReF) által végzett kiadási felülvizsgálatok következtetéseit. A reformnak több elemből kell állnia, mint például az egyéni tanácsadási lehetőségek kialakítása, a munkahelyi képzések (például szakmai gyakorlatok és képzési szerződések) során elkövetett visszaélések megelőzése, a felnőttkori tanulás rendszerének és a kompetenciák elismerésének megerősítése, egyablakos ügyintézés létrehozása a fiatalok számára, a foglalkoztatási és szociális szolgálatok közötti és a régiókkal való koordináció javítása, valamint a magánszektorral való együttműködés javítása.

Ezt a reformot ki kell egészíteni két másik reformmal, nevezetesen a 7. reformmal (kölcsönzési ösztönzők) és a 11. reformmal (az állami foglalkoztatási szolgálatok digitalizálása). A reform egyes elemei (például az idős munkavállalók átképzési és segítségnyújtási programjának megerősítése) szinergiákat mutatnak a 30. komponens (a tényleges nyugdíjkorhatár és a törvényes nyugdíjkorhatár összehangolása) 2. reformjával.

A reform 2021-ben és 2022-ben számos jogalkotási lépést foglal magában:

a)Cselekvési terv a 2021–2027-es időszakra az ifjúsági munkanélküliség kezelésére az uniós ifjúsági garancia Plusz végrehajtásának alkalmával. A cselekvési tervnek tartalmaznia kell a gyakornoki szerződések felülvizsgálatát és a szakmai gyakorlatra vonatkozó szabályzat jóváhagyását. Ezeknek az intézkedéseknek összhangban kell lenniük a korai iskolaelhagyás kezelésére irányuló oktatási politikákkal (a 21. komponensben meghatározottak szerint). Az intézkedés ezen elemének végrehajtását 2021. június 30-ig be kell fejezni.

b)A 2021–2024-es időszakra szóló spanyol foglalkoztatásösztönző stratégia, a szociális párbeszéd folyamatát követően. Az új stratégia fő célkitűzései a következők:

·Emberközpontú és vállalkozásközpontú megközelítés: az aktív munkaerőpiaci intézkedések kialakítása során várhatóan az egyes személyek és vállalkozások sajátos körülményeire kell összpontosítani.

·Összhang a termelési átalakulással: Az aktív munkaerőpiaci intézkedéseknek lehetővé kell tenniük a termelési modell zöld és digitális gazdaságra való átállását kísérő szakmai átmeneteket.

·Eredményorientáltság: Az aktív munkaerőpiaci intézkedések értékelése, nyomon követése és az eredmények elérésének előmozdítása várható.

·Az állami foglalkoztatási szolgálatok kapacitásainak javítása azok digitalizációja és korszerűsítése révén.

·A nemzeti foglalkoztatási rendszer irányítása és kohéziója a nemzeti és regionális szintű koordináció javítása érdekében, valamint az aktív munkaerőpiaci intézkedésekben részt vevő érdekelt felek.

Az intézkedés ezen elemének végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.

c)A foglalkoztatási törvény reformja, amelynek céljai a következők: a nemzeti foglalkoztatási rendszer szakpolitikai és koordinációs eszközeinek megerősítése; ii. az aktív munkaerőpiaci politikák reformja; iii. a rendszer irányításának felülvizsgálata; iv. a foglalkoztatáspolitika helyi dimenziójának megerősítése; és v. az aktív foglalkoztatáspolitikára vonatkozó nemzeti terv keretében előirányzott különböző intézkedések végrehajtására vonatkozó követelmények teljesítése. Ebben az összefüggésben a jogszabályi változások fő elemei a következők:

·Az aktív és passzív foglalkoztatáspolitikák megerősítése, figyelembe véve az állam és az autonóm közösségek közötti hatáskörmegosztást.

·A közvetítő rendszer és a köz-magán társulások megerősítése.

·A nemzeti foglalkoztatási rendszer közös szolgáltatási portfóliója.

·A finanszírozási modell felülvizsgálata.

·Együttműködés a szociális szolgálatokkal.

·Helyi és európai dimenzió.

·A foglalkoztathatóságot szolgáló technológiai fejlődés.

·IKT-k és nagy adathalmazok használata.

·A foglalkoztathatóság javítása.

Az intézkedés ezen elemének végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C23.R6) – Állandó mechanizmus a belső rugalmasságra, a munkahelyek stabilitására és az átalakulóban lévő munkavállalók átképzésére.

E reform célja egy állandó rendszer létrehozása a ciklikus és strukturális sokkokhoz való alkalmazkodás érdekében azáltal, hogy a munkaidő felfüggesztését vagy csökkentését egy olyan foglalkoztatási szabályozási terv révén fedezik, amely magában foglalja azt a követelményt, hogy a munkavállalókat fejleszteni vagy át kell képezni a keresettként azonosított készségek terén. A rendszernek a Covid19-válság során alkalmazott csökkentett munkaidős foglalkoztatás (ún. ERTE-k) tapasztalataira kell épülnie annak érdekében, hogy a kijárási korlátozások és a világjárvány által okozott egyéb tevékenységi korlátozások idején megőrizze a munkahelyeket.

A reform két új kiigazítási mechanizmusból áll:

·Gazdasági stabilizációs mechanizmus, amely belső rugalmasságot biztosít a vállalkozások számára, és stabilitást biztosít a munkavállalók számára az átmeneti vagy ciklikus sokkhatásokkal szemben, különös tekintettel a munkavállalók képzésére.

·Egy olyan mechanizmus, amely támogatja az átalakulóban lévő munkavállalók és vállalatok átképzését és továbbképzését annak érdekében, hogy segítse őket a technológiai vagy keresleti innovációk kezelésében, és amely megkönnyíti a munkavállalók vállalkozásokon belüli és vállalkozások közötti önkéntes mobilitását.

Az intézkedést a munkavállalók jogállásáról szóló törvény módosítása révén kell végrehajtani. Ez magában foglalja egy háromoldalú alap létrehozását, amelyet a munkáltatók és a munkavállalók társadalombiztosítási hozzájárulásaiból finanszíroznak, és amelyet az állam egészít ki. Biztosítja a költségvetés közép- és hosszú távú fenntarthatóságát, figyelembe véve a különböző lehetőségeket és forgatókönyveket. Ezen alap konkrét működéséről tárgyalásokat kell folytatni a szociális partnerekkel.

Az intézkedés végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C23.R7) – A munkaerő-felvételi ösztönzők felülvizsgálata

A reform célja a munkaerő-felvételi ösztönzők rendszerének egyszerűsítése és hatékonyságának növelése a célzottabb tervezés révén, figyelembe véve a kiadások független költségvetési hatóság (AIReF) által végzett felülvizsgálatát. Célja különösen az, hogy a minőségi munkahelyek és a határozatlan idejű munkaszerződések előmozdítása révén javítsa a munkaerőpiacon alacsonyan részt vevő, nagyon sajátos csoportok foglalkoztathatóságát. Csökkenteni kell az ösztönzők számát, és egységesíteni kell a kedvezményezett társaságokra vonatkozó követelményeket. Tervbe vették a munkaerő-felvételt ösztönző rendszer folyamatos nyomon követését és értékelését.

A reformot a 43/2006. sz. törvény módosításával kell végrehajtani. Szorosan kapcsolódik ezen komponens egyéb intézkedéseihez, például az 5. reformhoz (az aktív munkaerőpiaci politikák átfogó reformja) és a 7. beruházáshoz (a minimáljövedelem-rendszer kedvezményezettjei számára biztosított aktiválási pályák).

Az intézkedés végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C23.R8) – A kollektív tárgyalások korszerűsítése

E reform célja a kollektív tárgyalások működésének javítása a munkavállalók jogállásáról szóló törvény (a 2/2015. sz. törvényerejű rendelet III. címe) vonatkozó jogi szabályainak a szociális párbeszéd folyamatát követő módosítása révén. Emiatt a tervezett szabályozási változtatásokat a terv nem részletezi teljes mértékben. A változtatásoknak javítaniuk kell a kollektív tárgyalásokra vonatkozó jogi szabályokat.

A kollektív tárgyalások korszerűsítése magában foglalja magának a tárgyalási struktúrának a módosítását azzal a céllal, hogy megerősítse a tárgyaló felek reprezentativitását, gazdagítsa a párbeszéd tartalmát, és fokozza a jogbiztonságot annak végrehajtása és hatásai tekintetében. A változások nem akadályozhatják aránytalanul a vállalkozásokat abban, hogy alkalmazkodjanak a ciklushoz és reagáljanak a termelékenység alakulására.

A reform végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C23.R9) – Az alvállalkozói tevékenységek korszerűsítése

E reform célja, hogy a munkavállalók jogállásáról szóló törvény (a 2/2015. sz. törvényerejű rendelet) 42. cikkének módosítása révén javítsa az alvállalkozásban dolgozó személyek munkakörülményeit és jogait, hogy biztosítsa annak megfelelő alkalmazását azokban az esetekben, amikor javítja a termelő tevékenységet, és eltántorítja azoktól, ahol ez csupán a költségek csökkentésének eszköze.

E reformnak megfelelő szintű védelmet kell biztosítania az alvállalkozásban dolgozó munkavállalók számára, és el kell mozdulnia az alvállalkozói és a vállalati munkavállalók közötti egyenlő versenyfeltételek felé. Megerősíti továbbá a vállalkozók vagy alvállalkozók felelősségét, és megakadályozza a szolgáltatások alvállalkozás útján történő kiszervezését azokban az esetekben, amikor erre az alvállalkozóknak dolgozó személyekre vonatkozó munkaügyi normák csökkentése céljából került sor.

A reform végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C23.R10) – A munkanélküliségi támogatás egyszerűsítése és javítása

Ez a jogalkotási reform a nem járulékalapú munkanélküliségi támogatásra vonatkozik, és a 8/2015. sz. királyi törvényerejű rendelet módosítása révén valósul meg. Szorosan kapcsolódik a 22. alkotóelem 5. reformjához, amely a nem járulékalapú szociális ellátások általánosabb reformját vázolja fel.

A reform célkitűzései a következők:

I.a munkanélküliség elleni védelem kiterjesztése a jelenlegi rendszer egyes lefedettségi hiányosságainak pótlásával és a maximális időtartam meghosszabbításával;

II.a rendszer egyszerűsítése, amely jelenleg több rendszerre tagolódik;

III.a juttatást személyre szabott aktiválási útvonalhoz kapcsolják;

IV.a szociális védelemre való áttérés megkönnyítése abban az esetben, ha a kedvezményezett nem tér vissza a munkába, és kiszolgáltatott helyzetben van.

Általános szabályként az új rendszer célcsoportjának meg kell egyeznie a jelenlegi rendszer célcsoportjával, azaz azokkal a munkanélküli munkavállalókkal, akik nem jogosultak járulékalapú munkanélküli ellátásra, vagy azért, mert túl hosszú ideje munkanélküliek, és kimerítették jogosultságaikat, vagy mert a járulékfizetési előzményeik túl rövidek (12 hónapnál rövidebb, de hat hónapnál hosszabbak). Az ellátás havi összege az „IPREM” (többhatású állami jövedelem mutatója) 80%-a marad.

Az intézkedés végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C23.R11) – Az állami foglalkoztatási szolgálatok (ÁFSZ-ek) digitalizálása annak korszerűsítése és hatékonysága érdekében.

E reform célja, hogy átalakítsa az állami foglalkoztatási szolgálatokat, és javítsa azok hatékonyságát a polgárok és a vállalkozások számára. A reform a következő elemekből áll:

·A belső irányítás javítása: a munkanélküli-ellátási rendszert támogató, valamint az aktív munkaerőpiaci politikákat támogató információs rendszerek korszerűsítése.

·A polgárok és a vállalkozások számára nyújtott valamennyi közszolgáltatás digitalizálása és az ügyfélszolgálat javítása, beleértve az új szolgáltatások kínálatát (mobilalkalmazás, jobb előzetes kinevezési rendszer és online szolgáltatások).

·Statisztika és adatkezelés: A megfelelő adatkezelés beépítése, amely elősegíti a döntéshozatalt, valamint a társadalom számára nagy értékű információk közzététele.

·A csalás elleni rendszerek javítása mesterségesintelligencia-rendszerek és nagy adathalmazok révén.

·A munkahelyek és az infrastruktúrák korszerűsítése az ÁFSZ-alkalmazottak távmunka-szervezésének megkönnyítése érdekében.

Az állami foglalkoztatási szolgálatok reformja a közigazgatás korszerűsítésére és digitalizálására irányuló általánosabb erőfeszítés részét képezi (a helyreállítási és rezilienciaépítési terv 11. komponense). Az ÁFSZ-ek reformját a 11. komponens 2. beruházásának szerződéskötéséből és végrehajtásából kell finanszírozni.

A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C23.I1) – Ifjúsági foglalkoztatás

Ez a beruházás magában foglal egy sor, fiatal álláskeresőknek (16–29 éves) szóló aktivizálási és képzési programot, amelyek célja munkaerőpiaci integrációjuk támogatása. Ez a következő intézkedésekből áll:

1.„Tandem” program. Munkaalapú képzést biztosít a 16 és 29 év közötti fiatalok számára állami iskolai munkaértekezleteken, különös tekintettel a kettős átálláshoz, a szociális ellátáshoz és a területi kohézióhoz szükséges készségekre. A központi közigazgatás közjogi szervei és az állami szektor egyéb szervei, valamint a végrehajtásért felelős egyesületek, alapítványok és egyéb nonprofit szervezetek részesülnek a támogatásban.

2.„Első szakmai tapasztalat” program a közigazgatásban. A program kezdeti munkatapasztalatot kínál a közszférában (mind a központi, mind a területi közigazgatásban) azoknak a munkanélküli fiataloknak, akik befejezték formális tanulmányaikat. Humán készségeket kell elsajátítaniuk azáltal, hogy a kettős átálláshoz, a szociális ellátáshoz és a területi kohézióhoz kapcsolódó munkakörökben dolgoznak. A támogatásokat a végrehajtásért felelős központi és területi közigazgatási szervek közintézményeinek nyújtják.

3.Investigo -program. Kiterjed a fiatal kutatók állami kutatóintézetek, állami egyetemek, technológiai központok és más, kutatási projektben részt vevő köz- és magánszervezetek általi felvételére.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C23.I2) – A nők foglalkoztatása és a nemek közötti egyenlőség érvényesítése az aktív munkaerőpiaci politikákban

E beruházás célja a nők munkaerőpiaci integrációjának javítása, összhangban a terv számos más, a nemek közötti egyensúly előmozdítását célzó intézkedésével. Ez a következő intézkedésekből áll:

1.Támogatási sor a vidéki és városi térségekben élő nők számára. Képzési tevékenységekre terjed ki a digitális, a zöld, a tartós ápolás-gondozás, a vállalkozói készség és a szociális gazdaság területén. A pályázati felhívásokat a képzésért felelős köz- és magánszervezetek számára kell megszervezni.

2.Támogató vonal az erőszak vagy az emberkereskedelem női áldozatai számára. E nők beilleszkedési útvonalaira két szakaszban terjed ki. Az első hat hónapban a résztvevőknek személyre szabott társadalmi befogadási pályákat kell követniük, a következő hat hónapban pedig munkaalapú képzésben kell részt venniük, amelyben a munkáltatók kötelezettséget vállalnak arra, hogy ezt követően alkalmazzák őket.

3.A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése az aktív munkaerőpiaci politikákban. Ennek ki kell terjednie arra, hogy a 2021–2023-as időszakban az ÁFSZ-ek éves (központi és regionális) foglalkoztatási terveinek valamennyi elemébe beépítsék a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését. E célból tanácsadási szolgáltatásokat kell alkalmazni.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C23.I3) – Új készségek a zöld, digitális és termelékeny átálláshoz

Ez a beruházás különböző képzési kezdeményezéseket foglal magában, amelyek célja a lakóhelyelhagyás kockázatának kitett munkavállalók átképzése. A program a következő cselekvési irányvonalakból áll:

1.Pályázati felhívások és pályázatok a digitális, zöld és produktív átalakuláshoz szükséges új készségek elsajátítására. Az idegenforgalmi ágazat munkavállalóit, a munkanélkülieket, a megszállt munkavállalókat és az ERTE-k hatálya alá tartozó személyeket célozza meg. A képzési tevékenységeknek meg kell felelniük a termelő ágazat által megkövetelt időtartamnak.

2.Képzési utalványok a digitális, zöld és produktív átalakuláshoz szükséges új készségek elsajátításához. Ugyanolyan típusú munkavállalókat céloz meg, mint az előző cselekvési irányvonal, de ebben az esetben a kedvezményezett közvetlen támogatásban részesül a zöld, digitális és egyéb stratégiai ágazatok szempontjából releváns készségekkel kapcsolatos képzés céljából.

3.A készségigények felismerése. A legalább 23 termelő ágazatban végzett felmérésen alapuló kutatásnak hatékony választ kell adnia a munkaerőpiaci képzés és átképzés iránti igényekre, beleértve a digitális átállással és a zöld átállással kapcsolatos készségeket is. Emellett előre kell jeleznie a változásokat, és reagálnia kell a szakképzett munkaerő iránti potenciális keresletre.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C23.I4) – Új területi projektek az egyensúly helyreállítására és a saját tőkére

Ez a beruházás legalább 68 új területi projektet finanszíroz, amelyek célja a demográfiai kihívás kezelése és a produktív átalakulás megkönnyítése, különösen a zöld és digitális gazdaság felé. Az ország minden autonóm régiójában legalább négy projektet kell végrehajtani.

A program kétféle projektből áll:

1.A veszélyeztetett csoportokra irányuló területi projektek. Ezek a projektek a tartósan munkanélkülieket célozzák meg, akiknek személyre szabott és személyre szabott útvonalakat kell követniük, amelyekbe különböző cselekvéseket kell integrálni, mint például: iránymutatás és kíséret, orientációs programok, álláskereső csoportok általi ellátás, képzési és békéltetési ösztöndíjak, munkaerő-felvételhez és a tevékenységek nyomon követéséhez nyújtott támogatás.

2.Vállalkozói és mikrovállalkozási projektek. Ezeknek a projekteknek foglalkozniuk kell a demográfiai kihívással, és elő kell segíteniük a termelési átalakulást, különösen a zöld és digitális gazdaság felé. A finanszírozandó kezdeményezések közé tartoznak többek között a mezőgazdasági képzési projektek, a fenntartható helyi fejlődés, a szociális gazdaság kulturális és művészeti tevékenységekre irányuló kezdeményezései, az ökológiai átállás, a helyi fejlesztési kezdeményezések, a vidéki turizmus és a művészeti örökség. A projekt finanszírozhat olyan intézkedéseket, mint például: szociális vállalkozások és szabadúszók, munkaerőpiaci tanulmányok, helyi promóciós és fejlesztési szereplők, szövetkezetek vagy mikrovállalkozások alapításának elősegítése, hálózatépítés, konferenciákon való részvétel és terjesztési tevékenységek.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C23.I5) – Az aktiválást támogató szakpolitikák irányítása és fellendítése

Ezen intézkedés célja az állami foglalkoztatási szolgálatok megerősítése és az aktív munkaerőpiaci politikák hatékonyságának javítása. E célból 20 orientációs, vállalkozói és innovációs központból álló hálózat létrehozását irányozza elő a foglalkoztatás érdekében. Ezek az országok különböző részei lesznek (egy központ központi kormányzati szinten, és egy-egy központ minden autonóm területen, beleértve Ceutát és Melillát is), azzal a feladattal, hogy javítsák az ÁFSZ-ek régiók közötti koordinációját.

Emellett az állami foglalkoztatási szolgálatok alkalmazottai számára továbbképzési intézkedéseket irányoznak elő, amelyek évente átlagosan 14000 képzési tevékenységet biztosítanak számukra. A képzést 30 órás átlagos időtartamú modulokba kell szervezni, és a 2021–2023-as időszakban évente átlagosan minden munkavállalónak részt kell vennie egy modulban.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C23.I6) – Átfogó terv a szociális gazdaság fellendítésére

Ez az intézkedés olyan innovatív szociális gazdasági projekteket támogat, amelyek célja egy befogadóbb és fenntarthatóbb gazdasági szerkezet létrehozása.

Ennekkeretében 2021 és 2025 között legalább 30 szociális gazdasági projektet kell kidolgozni a következő területeken:

·Nehéz helyzetben lévő vagy generációs megújulás nélküli életképes vállalkozások munkahelyeinek létrehozása és fenntartása a munkavállalóik által kezelt szociális gazdasági üzleti képletekké (szövetkezetek és munkaügyi vállalatok) történő átalakításuk révén.

·Innovatív szociális gazdasági szervezetek létrehozása és megszilárdítása, ami hatással van a generációs megújulásra és a fiatalok vállalkozói készségére.

·A szociális vállalkozások digitalizációja olyan digitális platformok létrehozása révén, amelyek célja a vidéki területeken élő polgárok jóllétének javítása.

·Szövetkezetek, munkaügyi vállalatok és a szociális gazdaság egyéb formáinak hálózatba szervezése, amelyhez kapacitásépítési és képzési intézkedések társulnak annak érdekében, hogy új, átfogó szolgáltatásokat nyújtsanak a társadalomnak.

·A kiszolgáltatott helyzetben lévő vállalatok és csoportok fenntartható és inkluzív átállásának előmozdítása.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C23.I7) – Az inkluzív növekedés előmozdítása a társadalmi befogadást célzó politikáknak a nemzeti minimáljövedelem-rendszerhez (IMV) való összekapcsolása révén

E beruházás célja, hogy legalább 18 kísérleti projekt végrehajtása révén javítsa az integrációs pályák hatékonyságát a nemzeti minimáljövedelem-rendszer (IMV) kedvezményezettjei számára. Befejezésüket követően értékelést kell végezni a minimáljövedelem-rendszerek lefedettségének, hatékonyságának és sikerének felmérése céljából. Ennek az értékelésnek konkrét ajánlásokat kell tartalmaznia az igénybevétel arányának növelésére és a társadalmi befogadási politikák hatékonyságának javítására vonatkozóan. Ez az intézkedés szorosan kapcsolódik a 22. komponens 5. reformjához.

A kísérleti projektek végrehajtása érdekében a társadalmi befogadásért felelős minisztérium partnerségi megállapodásokat ír alá az érintett regionális és helyi közigazgatási szervekkel, valamint a harmadik szektorbeli szociális fellépés szervezeteivel és a szociális partnerekkel. E partnerségi megállapodások céljai a következők: i. az IMV alkalmazási arányának javítása; az IMV hatékonyságának növelése integrációs útvonalak révén. Minden partnerségi megállapodást cselekvési terv kísér, amely legalább a következőket határozza meg:

·A kísérleti projektben részt vevő IMV-kedvezményezettek.

·A legmegfelelőbb útvonalak (amelyeket a levont tanulságok alapján kell meghatározni) és a befogadás kapcsolódó eredményei/eredményei, amelyeket a beavatkozás révén kell elérni.

·Adatinfrastruktúra-követelmény: nemcsak az IMV-kedvezményezettekre, hanem más regionális programok kedvezményezettjeire is szükség van ahhoz, hogy jó kontrollcsoportokra számíthassanak.

·A beavatkozás egységköltségei.

·A Befogadásért Felelős Minisztérium nyomonkövetési terve a tervben meghatározott különböző mérföldkövek elérésének értékelésére.

·Értékelés közzététele, amint a kísérleti projekt a megállapításokkal és a levont tanulságokkal zárul.

A beruházás végrehajtását 2024. március 31-ig be kell fejezni.

W.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

329

C23.R1

M

A magánszektorban és a közigazgatásban végzett távmunkát szabályozó két királyi törvényerejű rendelet hatálybalépése

A királyi törvényerejű rendeletek hatálybalépésre vonatkozó rendelkezései

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

A két királyi törvényerejű rendelet szabályozza a magánszektorban és a közigazgatásban végzett távmunkát. A jogszabályok célkitűzései a következők: olyan szabályozási keret biztosítása (28/2020. RDL), amely támogatja a távmunka bevezetését, ugyanakkor megőrzi az üzleti termelékenységet, valamint védelmet és rugalmasságot biztosít a munkavállalók számára; valamint ii. a távmunka szabályozása valamennyi közigazgatásban (RDL 29/2020) mint a munkaszervezés és -strukturálás új módja az általános érdekek jobb szolgálata és a közigazgatás rendes működésének biztosítása érdekében.

330

C23.R2

M

A nők és férfiak egyenlő díjazásáról, valamint az egyenlőségre vonatkozó tervekről és azok nyilvántartásba vételéről szóló két szabályzat hatálybalépése

A hatálybalépésről szóló rendeletek rendelkezései

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A két szabályzat a nők és férfiak egyenlő díjazására, valamint az egyenlőségi tervekre és azok nyilvántartásba vételére vonatkozik. A rendeletek célkitűzései a következők: biztosítsa a bérek átláthatóságának elvét a helytelen munkakör-értékelésből eredő megkülönböztetés azonosítása érdekében; és ii. egyenlőségi tervek kidolgozása és nyilvános nyilvántartásba vételük biztosítása.

331

C23.R3

M

A technológiai eszközökkel harmadik személyek részére történő elosztást végző munkavállalók védelméről szóló királyi törvényerejű rendelet hatálybalépése

A királyi törvényerejű rendelet hatálybalépésére vonatkozó rendelkezések

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A királyi törvényerejű rendelet a technológiai eszközökkel harmadik személyek részére történő terjesztéssel foglalkozó munkavállalók védelmére vonatkozik. A törvény célja, hogy garantálja ezeknek az embereknek a tisztességes és egyenlő bánásmódhoz való jogot a munkafeltételek, a szociális védelemhez és képzéshez való hozzáférés tekintetében, valamint hogy lehetővé tegye a munkavállalók jogi képviseletét a mesterségesintelligencia-algoritmusokban és -rendszerekben foglalt azon szabályokról, amelyek hatással lehetnek a platformok munkakörülményeire, beleértve a foglalkoztatáshoz való hozzáférést és azok fenntartását, valamint a profilalkotást.

332

C23.R4

M

A munkavállalók jogállásáról szóló szabályzat módosítása az ideiglenes foglalkoztatás csökkentésének támogatása érdekében, a szerződéstípusok számának egyszerűsítése révén

A módosítás hatálybalépésre vonatkozó rendelkezései

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A szociális párbeszéd tiszteletben tartása és a munkaerőpiac rugalmasságának és biztonságának szükségességét kiegyensúlyozó átfogó megközelítés részeként hatályba lép a munkavállalók jogállásáról szóló törvény átdolgozott szövegének jóváhagyásáról szóló, október 23-i 2/2015. sz. törvényerejű rendelet rendelkezéseinek módosítása annak érdekében, hogy a szerződéstípusok számának egyszerűsítése révén támogassák az ideiglenes foglalkoztatás csökkentését.

333

C23.R5

M

Az ifjúsági munkanélküliség kezelésére irányuló cselekvési terv hatálybalépése

A cselekvési terv hatálybalépésére vonatkozó rendelkezések

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A cselekvési terv az uniós ifjúsági garancia Plusz végrehajtásának alkalmával kezeli az ifjúsági munkanélküliséget. Az ifjúsági garancia célja az intézményközi koordináció javítása és elmélyítése, a magánszektorral és a helyi hatóságokkal fenntartott kapcsolatok megerősítése, a képzés minőségének és megfelelőségének javítása, új munkalehetőségek keresése a növekedési potenciállal rendelkező ágazatokban, a korai iskolaelhagyás csökkentése, az értékelési és monitoringrendszer fenntartása és javítása, valamint a személyre szabott pályaorientációs programok további megerősítése.

334

C23.R5

M

Királyi rendelet a 2021–2024-es időszakra szóló új spanyol foglalkoztatási stratégiáról

A hatálybalépésről szóló királyi rendelet rendelkezései

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A szociális párbeszéd tiszteletben tartása és a munkaerőpiac rugalmasságának és biztonságának szükségességét kiegyensúlyozó átfogó megközelítés részeként a Miniszterek Tanácsa általi jóváhagyás és a 2021–2024-es időszakra szóló új spanyol foglalkoztatásösztönző stratégiáról szóló királyi rendelet hatálybalépése. Az új stratégia fő célkitűzései a következők:
emberközpontú és vállalkozásközpontú megközelítés: Az aktív foglalkoztatáspolitikákat az egyes személyek és vállalkozások sajátos körülményeire kell összpontosítani.
a termelési átalakulással való összhang: Az aktív foglalkoztatáspolitikáknak lehetővé kell tenniük a termelési modell zöld és digitális gazdaságra való átállását kísérő szakmai átmeneteket 
eredményorientáltság: Az aktív foglalkoztatáspolitikákat értékelni kell, nyomon kell követni és elő kell mozdítani az eredmények elérését.
az állami foglalkoztatási szolgálatok kapacitásainak javítása: Digitalizációjuk és korszerűsítésék révén.  
a nemzeti foglalkoztatási rendszer irányítása és kohéziója a nemzeti és regionális szintű koordináció javítása, valamint az aktív munkaerőpiaci politikákban részt vevő érdekelt felek érdekében.

335

C23.R5

M

A foglalkoztatási törvény módosításának hatálybalépése (3/2015. sz. királyi törvényerejű rendelet)

A módosítás hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A foglalkoztatásról szóló törvény (3/2015. sz. királyi törvényerejű rendelet) módosítása: a nemzeti foglalkoztatási rendszer szakpolitikai és koordinációs eszközeinek megerősítése; i. az aktív munkaerőpiaci politikák reformja; iii. felülvizsgálja a rendszer irányítását; iv. a foglalkoztatáspolitika helyi dimenziójának megerősítése; és v. megfelelnek az aktív foglalkoztatáspolitikára vonatkozó nemzeti terv keretében előirányzott különböző intézkedések végrehajtásához szükséges követelményeknek.

336

C23.R6

M

A munkavállalók jogállásáról szóló szabályzat módosítása a ciklikus és strukturális sokkokhoz való alkalmazkodást célzó rendszer létrehozása érdekében, beleértve egy olyan rendszert is, amely belső rugalmasságot biztosít a vállalatok számára és stabilitást biztosít a munkavállalók számára

A módosítás hatálybalépésre vonatkozó rendelkezései

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A szociális párbeszéd tiszteletben tartása és a munkaerőpiac rugalmasságának és biztonságának szükségességét kiegyensúlyozó átfogó megközelítés részeként, valamint a költségvetés közép- és hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása, a munkavállalók jogállásáról szóló törvény átdolgozott szövegének jóváhagyásáról szóló, október 23-i 2/2015. sz. királyi törvényerejű rendelet rendelkezéseinek hatálybalépése a ciklikus és strukturális sokkokhoz való alkalmazkodást célzó rendszer létrehozása érdekében, beleértve egy olyan rendszert, amely belső rugalmasságot biztosít a vállalkozásoknak és stabilitást biztosít a munkavállalók számára, támogatja a munkavállalók továbbképzését és átképzését az átalakulóban lévő vállalkozásokban és ágazatokban, valamint megkönnyíti a munkavállalók önkéntes mobilitását (a vállalkozásokon belül és azok között).

337

C23.R7

M

A 43/2006. sz. törvény reformjának hatálybalépése a munkaerő-felvételt ösztönző rendszer egyszerűsítése és hatékonyságának növelése érdekében, figyelembe véve az AIReF ajánlásait

A reform hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A 43/2006. sz. törvény reformjának egyszerűsítenie kell és növelnie kell a munkaerő-felvételt ösztönző rendszer hatékonyságát, figyelembe véve a spanyol költségvetési felelősségvállalással foglalkozó független hatóság (AIReF) 2020. évi kiadási felülvizsgálati jelentésében foglalt ajánlásokat: „A munkaerő-felvétel ösztönzői”

338

C23.R8

M

A munkavállalók jogállásáról szóló szabályzat módosítása a kollektív tárgyalásokra vonatkozó jogszabályok javítása érdekében

A módosítás hatálybalépésre vonatkozó rendelkezései

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A szociális párbeszéd tiszteletben tartása és a munkaerőpiac rugalmasságának és biztonságának szükségességét egyensúlyba hozó átfogó megközelítés részeként a munkavállalók jogállásáról szóló törvény átdolgozott szövegének jóváhagyásáról szóló, október 23-i 2/2015. sz. királyi törvényerejű rendelet egyes rendelkezései módosításának hatálybalépése a kollektív tárgyalásokra vonatkozó jogszabályok javítása érdekében.

339

C23.R9

M

A munkavállalók jogállásáról szóló szabályzat módosítása az alvállalkozó vállalatoknál dolgozó személyek jogainak javítása érdekében

A módosítás hatálybalépésre vonatkozó rendelkezései

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A szociális párbeszéd tiszteletben tartása és a munkaerőpiac rugalmasságának és biztonságának szükségességét kiegyensúlyozó átfogó megközelítés részeként hatályba lép a munkavállalók jogállásáról szóló törvény átdolgozott szövegének jóváhagyásáról szóló, október 23-i 2/2015. sz. törvényerejű rendelet rendelkezéseinek módosítása az alvállalkozó vállalatoknál dolgozók jogainak javítása érdekében.

340

C23.R10

M

A nem járulékalapú munkanélküliségi támogatás szabályozásának reformjáról szóló 8/2015. sz. királyi törvényerejű rendelet módosításának hatálybalépése

A módosítás hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A 8/2015. sz. királyi törvényerejű rendelet reformja a nem járulékalapú munkanélküliségi támogatások szabályozására vonatkozik, beleértve a következő célkitűzéseket: i. a munkanélküliség elleni védelem kiterjesztése; ii. a rendszer egyszerűsítése; iii. az ellátást személyre szabott aktiválási útvonalhoz kapcsolják; iv. a szociális védelemre való áttérés megkönnyítése abban az esetben, ha a kedvezményezett nem tér vissza a munkába, és kiszolgáltatott helyzetben van.

341

C23.R11

M

Az Állami Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációs szerződései szerinti szolgáltatások teljesítéséről szóló igazolások

A szerződések szerinti szolgáltatások teljesítéséről szóló igazolások (közigazgatási aktusok)

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

Az Állami Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak a belső irányítási rendszerek javítása, a munkahelyek modernizálása és a Polgárok Támogató Szolgálatának digitalizálása révén történő korszerűsítésére irányuló szerződések (közigazgatási törvények) szerinti szolgáltatások teljesítéséről szóló igazolások. Magában foglalja az alábbiakat:
A belső irányítás javítása: A munkanélküli-ellátási rendszert támogató, valamint a foglalkoztatási politikákat támogató információs rendszerek javítása.
Digitális foglalkoztatási szolgálatok: A polgároknak és a vállalatoknak nyújtott közszolgáltatások digitalizálása és az ügyfélszolgálat javítása.
Statisztika és adatkezelés: Megfelelő adatkezelés beépítése, amely lehetővé teszi a döntéshozatalt, valamint a társadalom számára nagy értékű információk közzététele.
A munkahelyek és az infrastruktúrák modernizálása.

342

C23.I1

T

Azok, akik befejezték az ifjúsági programokat.

–

Szám

0

18 300

NEGYEDÉV

2025

Legalább 18300 ember teljesítette az ifjúsági programokat, akik közül 21900-en vettek részt a programban.
Ez a cél három programon alapul:
• Tandem program. Célkitűzés: szakmai kompetencia elérése a foglalkoztatással felváltva végzett képzés révén. A program legalább 25%-a az éghajlatváltozással kapcsolatos készségekre, 25%-a pedig a digitális készségekre összpontosított.
• Az első tapasztalati program. Célkitűzés: a képesítéshez kapcsolódó első munkatapasztalat elősegítése. A program legalább 20%-a az éghajlatváltozással kapcsolatos készségekre, 20%-a pedig a digitális készségekre összpontosított.
• „Investigo” program. Célkitűzés: kutatási projekt kidolgozásához kapcsolódó munka biztosítása.

343

C23.I2

T

AzEmpleo Mujer, Vidéki és Városi Területek Programot, valamint a nemi erőszak és az emberi forgalom áldozataira vonatkozó programot befejező személyek

–

Szám

0

23 200

NEGYEDÉV

2025

Legalább 23200 ember teljesítette a „Program Empleo Mujer, Rural and Urban areas” programot, valamint a nemi alapú erőszak és az emberi forgalom áldozataira vonatkozó programot, akik közül 29000-en vettek részt a programban. Ez a program a részt vevő nők foglalkoztathatósági profiljához igazított orientációs, tanácsadási és képzési tevékenységek személyes és integrált útvonalát foglalja magában. A nyújtott képzés jó területi kilátásokkal rendelkező munkahelyekhez kapcsolódik, amelyek a programot kidolgozó vidéki és városi munkaerőpiac szükségleteiből erednek, és célja, hogy olyan képesítést szerezzenek, amely növeli a résztvevők foglalkoztathatóságát és a tisztességes munkához való hozzáférésük lehetőségeit, miközben erősíti a vidéki területek termelő fejlődését, küzd a nemek közötti szakadék ellen és fokozza a nők állandóságát a területen. A program legalább 35%-a az éghajlatváltozással kapcsolatos készségekre, 35%-a pedig a digitális készségekre összpontosított.

344

C23.I3

T

A digitális, ökológiai és produktív átalakuláshoz szükséges készségek elsajátítását célzó képzési programokon részt vevő emberek

–

Szám

0

825 000

NEGYEDÉV

2025

Legalább 825000 ember vett részt a digitális, ökológiai és produktív átalakuláshoz szükséges készségek elsajátítását célzó képzési programokban, figyelembe véve 975000 beiratkozott személyt. A képzés középpontjában az idegenforgalmi ágazat, az egyéb nemzeti érdekű stratégiai ágazatok, az ERTE-k hatálya alá tartozó munkavállalók és a mikrohitel-képzésben részesülő munkavállalók állnak. A program legalább 30%-a az éghajlatváltozással kapcsolatos készségekre, 30%-a pedig a digitális készségekre összpontosított.

420

C23.I3

T

A készségigények felmérése kutatási programon keresztül

A kutatási program közzététele

Szám

0

23

NEGYEDÉV

2025

Kutatási program befejezése a készségigények felmérésére legalább 23 termelő ágazatban végzett felmérés alapján, amely hatékony választ ad a munkaerőpiaci képzés és átképzés iránti igényekre, beleértve a digitális átállással és a zöld átállással kapcsolatos készségeket is. Emellett fel kell készülnie a változásokra, és képzési szakterületek kialakítása révén reagálnia kell a szakképzett munkaerő iránti potenciális keresletre.

345

C23.I4

M

A veszélyeztetett csoportokra, a vállalkozói szellemre és a mikrovállalkozásokra irányuló területi projektekre szánt források regionális elosztásának jóváhagyása.

Az ágazati foglalkoztatási konferencia referenciajegyzőkönyve

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az ágazati foglalkoztatási konferencián a források regionális elosztásának jóváhagyása a kiszolgáltatott csoportokra irányuló területi projektek, valamint a vállalkozói szellemet és a mikrovállalkozásokat célzó területi projektek számára, például a vállalkozói készséget előmozdító projektek, a helyi fejlesztési kezdeményezések, a szociális gazdaság kezdeményezései és a termelés – különösen a zöld és digitális gazdaság felé történő – átalakítását elősegítő új területi projektek számára.

346

C23.I4

T

Lezárultak a kiszolgáltatott csoportokra, a vállalkozói szellemre és a mikrovállalkozásokra irányuló területi projektek, amelyekben legalább 39000 munkavállaló és 64000 vállalkozás vesz részt.

–

Szám

0

68

NEGYEDÉV

2023

Legalább 68, a kiszolgáltatott csoportokra irányuló területi projekt, valamint a vállalkozói szellemre és a mikrovállalkozásokra irányuló területi projekt valósult meg, amelyek mintegy 39000 munkavállalót és 64000 vállalkozást céloztak meg.
A veszélyeztetett csoportokat célzó területi projekteket személyre szabott és személyre szabott útvonalakon kell kidolgozni, amelyekbe különböző fellépéseket kell integrálni, mint például: iránymutatás és kíséret, orientációs programok, álláskereső csoportok általi ellátás, képzési és békéltetési ösztöndíjak, munkaerő-felvételhez és a tevékenységek nyomon követéséhez nyújtott támogatás.
A vállalkozói és mikrovállalkozási projekteknek többek között mezőgazdasági képzési projektek, fenntartható helyi fejlődés, a kulturális és művészeti tevékenységekre irányuló szociális gazdasági kezdeményezések, az ökológiai átállás, a helyi fejlesztési kezdeményezések, a vidéki turizmus és a művészeti örökség révén kell kezelniük a demográfiai kihívást, és elő kell segíteniük a produktív átalakulást, különösen a zöld és digitális gazdaságra való átállást. Ezek a projektek többek között a következőket foglalják magukban: szociális vállalkozások és szabadúszók, munkaerőpiaci tanulmányok, helyi promóciós és fejlesztési szereplők, szövetkezetek vagy mikrovállalkozások alapításának elősegítése, hálózatépítés, konferenciákon való részvétel, terjesztési tevékenységek.

347

C23.I5

T

A pályaorientációval, a vállalkozói szellemmel, az új munkahelyek támogatásával és az innovációval foglalkozó állami központok teljes mértékben működőképesek.

–

Szám

0

20

NEGYEDÉV

2024

Legalább 20 állami pályaorientációs, vállalkozói, támogatási és innovációs központ működik teljes mértékben.

348

C23.I5

T

Képzési tevékenységek az ÁFSZ-ek személyzete számára

 

Szám

0

42 000

NEGYEDÉV

2023

Legalább 42000 képzési intézkedést hajtottak végre az állami foglalkoztatási szolgálatok munkatársai számára azzal a céllal, hogy fejlesszék készségeiket és hatékonyabb támogatást nyújtsanak az álláskeresőknek.

349

C23.I6

T

Lezárultak a szociális gazdasággal kapcsolatos projektek

–

Szám

0

30

NEGYEDÉV

2025

Legalább 30 szociális gazdasági projekt valósult meg, amelyek a következőket támogatják: a) a nehéz helyzetben lévő vagy generációs megújulás nélküli életképes vállalkozások foglalkoztatásának létrehozása és fenntartása, a szociális gazdaság üzleti képleteivé (szövetkezetek és munkaügyi vállalatok) történő átalakításuk révén, amelyeket férfi és női munkavállalóik kezelnek; b) innovatív szociális gazdasági szervezetek létrehozása és megszilárdítása, ami hatással van a generációs megújulásra és a fiatalok vállalkozói készségére; C) a szociális vállalkozások digitalizációja olyan digitális platformok létrehozása révén, amelyek célja a vidéki területeken élő polgárok jóllétének javítása; a szövetkezetek, a munkaügyi vállalatok és a szociális gazdaság egyéb formáinak hálózatba szervezése, amelyhez kapacitásépítési és képzési intézkedések társulnak annak érdekében, hogy új, átfogó szolgáltatásokat nyújtsanak a társadalom számára; valamint e) a kiszolgáltatott helyzetben lévő vállalatok és csoportok fenntartható és inkluzív átállásának előmozdítása.

350

C23.I7

M

A minimális virtuális jövedelem (IMV) kihasználtsági arányának javítása és hatékonyságának növelése befogadási politikák révén

A partnerségi megállapodás közzététele („Convenio”)

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az IMV-kedvezményezettek társadalmi-gazdasági befogadásának támogatása a következő útvonalak révén: nyolc partnerségi megállapodást írtak alá szubnacionális közigazgatási szervekkel, szociális partnerekkel és harmadik szektorbeli szociális fellépéssel foglalkozó szervezetekkel a pályák megvalósítása érdekében. E partnerségi megállapodások céljai a következők: i. az IMV alkalmazási arányának javítása; az IMV hatékonyságának növelése befogadási politikák révén.

351

C23.I7

M

A minimáljövedelem-rendszerek lefedettségének, hatékonyságának és sikerének értékelése

Az értékelés közzététele

 

 

 

NEGYEDÉV

2024

Legalább 18 kísérleti projekt befejezését követően értékelés közzététele a minimáljövedelem-rendszerek lefedettségének, hatékonyságának és sikerének felmérése céljából, beleértve az igénybevételi arány növelésére és a társadalmi befogadási politikák hatékonyságának javítására vonatkozó konkrét ajánlásokat.

X. 24. KOMPONENS: Kulturális ipar

A kulturális ágazat fontos szerepet játszik a spanyol gazdaságban: a Covid19-világjárvány előtt az ország GDP-jének 3,2%-át, valamint az ország teljes foglalkoztatottságának 3,6%-át tette ki. Emellett nélkülözhetetlen értéket képvisel a társadalom számára, amint azt a spanyol lakosságnak a világjárvány előtti magas szintű kulturális részvétele is mutatja. Mindazonáltal az iparág számos strukturális jellemzővel rendelkezik, amelyek megakadályozták abban, hogy teljes mértékben kiaknázza a benne rejlő lehetőségeket, és amelyek válság idején különösen kiszolgáltatottá tették.

Ennek fényében a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv 24. komponense olyan reformokat és beruházásokat tartalmaz, amelyek célja a művészek munkakeretének reformja, valamint a kulturális üzleti szerkezet megerősítése és korszerűsítése.

A komponens a gazdaság fenntartását és a Covid19-világjárványt követő helyreállítás támogatását célzó beruházások előmozdításáról (2020. évi 1. országspecifikus ajánlás), valamint a foglalkoztatás támogatásáról, a munkanélküliség elleni védelem megerősítéséről és a digitális tanuláshoz való hozzáférés javításáról szóló országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik (2020. évi 2. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

X.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C24.R1) – A művészi státusz fejlesztése, valamint a beruházások, a kulturális szponzorálás és a részvétel előmozdítása

E reform célja az abból eredő kihívás kezelése, hogy a hatályos munkaügyi és adószabályozások nem veszik figyelembe a kulturális ágazat sajátosságait (például a szabálytalan jövedelmeket és a munkavégzési mintákat), valamint annak szükségességét, hogy az állami támogatáson túl magánfinanszírozást is vonzzanak.

A reformnak megfelelő jogi, költségvetési és munkaügyi keretet kell kidolgoznia a kulturális ágazat számára az ágazat különböző szereplői szociális védelmének javítása, valamint a magánberuházások vonzerejének növelése érdekében.

Ez a reform jóváhagyja a művész alapszabályának végrehajtására vonatkozó szabályozási változtatásokat, beleértve a következő szempontokra vonatkozó szabályozási változtatásokat:

a)a héa és a személyi jövedelemadó megfelelősége;

b)szakszervezeti képviselet;

c)a művészek egészsége és különleges munkaviszonya a közpályán;

d)a szponzorálás szabályozása;

e)az adókedvezmények rendszere.

Ezeket a változtatásokat a Művészek Statútumával foglalkozó tárcaközi bizottság létrehozása és a jogalkotási javaslatok 2021-ben történő kidolgozása révén kell végrehajtani, a jogi eszköz 2022. december 31-ig történő hatálybalépésével. A 2021–2023-as időszakban a kulturális ágazatba történő magánberuházások ösztönzésére irányuló intézkedéseket is végre kell hajtani.

Az intézkedés végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C24.R2) – Terv a szerzői és szomszédos jogok megerősítésére

E reform célja a szerzői jogok és egyéb szellemitulajdon-jogok megerősítése a következő intézkedések révén:

a)A szellemitulajdon-jogokról szóló törvény elfogadása az európai digitális egységes piacon, amely átülteti a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló 2019/789 SatCab és 2019/790 irányelvet;

b)A szellemi tulajdon nyilvántartásáról szóló új rendeletet jóváhagyó királyi rendelet elfogadása e testületnek az új digitális valósághoz való hozzáigazítása érdekében;

c)A szellemi tulajdonnal foglalkozó bizottság II. szakasza működésének szabályozásáról szóló, 2006. december 30-i 1889/2011. sz. királyi rendelet módosításáról szóló királyi rendelet elfogadása a szellemi tulajdon interneten történő megsértésének új formái elleni küzdelem megkönnyítése érdekében; és

d)A megfelelő normatív eszköz és a spanyol szerzői jogi hivatal alapszabályának jóváhagyása.

Az intézkedés végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C24.I1) – A kulturális iparágak versenyképességének megerősítése

E beruházás célja a kulturális ágazat versenyképességével kapcsolatos kihívások kezelése azáltal, hogy javítja a kulturális és kreatív iparágak üzleti szerkezetének rezilienciáját, valamint hozzájárul digitális átállásukhoz.

E célból az e beruházás keretében végrehajtott intézkedések a következő három projektkategóriába sorolhatók:

a)A kulturális és kreatív ágazatok versenyképessége és professzionalizálása az alábbiak révén: a kulturális szakemberek vállalkozói és pénzügyi készségeinek erősítése ösztöndíjprogram révén; ii. az előadó- és zeneművészeti szakemberek vezetőivel kapcsolatos speciális képzés; és iii. a kulturális akcelerátorok támogatása a nagy növekedési potenciállal rendelkező kulturális projektek fejlesztése érdekében; és iv. a könyvágazat előmozdítása és digitalizálása,

b)A szellemitulajdon-kezelési rendszerek digitalizálása a következők révén: a szellemi tulajdonjogok kezelésével foglalkozó szereplők digitalizálására irányuló projektek támogatása; és ii. a szellemitulajdon-jogokat kezelő közigazgatási szervek digitális átalakulásának támogatása;

c)A kulturális és kreatív ágazatok nemzetközivé tétele a következők révén: i. az előadó-művészeti és zenei ágazat irányításának korszerűsítéséhez és korszerűsítéséhez nyújtott támogatás; valamint ii. a KKI-k vállalkozásait és szakembereit támogató intézkedések a nemzeti és nemzetközi piacokon való jelenlétük növelése érdekében.

Annakbiztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 198 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 199 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 200 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 201 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás emellett előírja, hogy csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek választhatók ki.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C24.I2) – A kultúra fellendítése az egész területen

E beruházás célja a területi és társadalmi kohézió javítása a kultúrához való hozzáférés megkönnyítése révén, valamint a kulturális ágazat fenntarthatóságának és konszolidációjának támogatása az egész területen. Az e beruházás keretében végrehajtott egyedi intézkedések a következő négy projektkategóriába sorolhatók:

a)Az előadó- és zeneművészeti infrastruktúra korszerűsítésének és fenntartható kezelésének támogatása, valamint a területek közötti terjesztési csatornák előmozdítása az alábbiak révén: források átcsoportosítása az autonóm közösségekhez a teljesítmény- és zenei infrastruktúrák korszerűsítésének és fenntartható kezelésének támogatása érdekében, valamint ii. a kulturális előadások összehangolásának elősegítése az autonóm közösségekben;

b)A spanyol kulturális örökség megőrzésére, helyreállítására és fejlesztésére irányuló intézkedések, az alábbiakra vonatkozó intézkedések révén: i. a kulturális érdeklődésre számot tartónak nyilvánított örökség azonosítása és ii. az örökség hasznosítása a Kulturális és Sportminisztérium felelőssége mellett, különösen a madridi Tabacalera épület átfogó helyreállítása révén;

c)Könyvtárak dotációja, a következők révén: i. digitális könyvekre vonatkozó engedélyek vásárlása és ii. papírkönyvek vásárlása; és

d)A kulturális kínálat nem városi területeken való bővítéséhez és diverzifikálásához nyújtott támogatás, az alábbiak révén: i. a kulturális innováció és a vállalkozói szellem előmozdítása a nem városi területeken; ii. a kultúrához való egyenlő hozzáférés biztosítása; valamint iii. a természeti erőforrások felelősségteljes és fenntartható használatának a kultúrán keresztül történő előmozdítása.

Annakbiztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 202 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 203 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 204 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 205 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás emellett előírja, hogy csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek választhatók ki.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C24.I3) – A főbb kulturális szolgáltatások digitalizálása és előmozdítása

Ennek az intézkedésnek a célja a nagyobb kulturális létesítmények digitalizálása és támogatása. Az ezen intézkedés keretében megvalósuló konkrét beruházások célja a következők támogatása:

a)A Nemzeti Prado Múzeum: i. hozzáférhetőségének és a városi szerkezetbe való integrálásának javítása, ii. valamennyi szenzor egyetlen ellenőrzött rendszerbe történő integrálása, iii. inkluzív élmény kialakítása annak érdekében, hogy a múzeum több látogató számára hozzáférhető legyen, iv. a múzeumok közötti interoperábilis digitális platform kifejlesztése, v. az adminisztráció digitális eszközeinek fejlesztése, valamint vi. multimédiás tartalmak létrehozása;

b)A Centro de Arte Reina Sofia Nemzeti Múzeum ösztöndíjakat és kutatóhelyeket kínál fiatal művészek és gondolkodók számára, különös tekintettel a kulturális örökség digitalizálására irányuló intézkedések kidolgozására;

c)A spanyol nemzeti könyvtár digitális adatainak és gyűjteményeinek az oktatás, a kutatás, a kulturális iparágak és a technológiai fejlesztések támogatására történő felhasználásának és további felhasználásának előmozdításával;

d)Az állami hatóságok vagy magánszervezetek egyéb könyvtári eszközeinek digitalizálására és bibliográfiai örökségéhez való hozzáférésre vonatkozó terv, azzal a céllal, hogy azokat digitális adattárakon keresztül a polgárok rendelkezésére bocsássák;

e)A történelmi örökség – beleértve az audiovizuális örökséget is – valamennyi típusú levéltári rendszerének, leltárának és nyilvántartásának digitalizálása, kapacitásának bővítése és interoperabilitása; és

f)Az állami irányítási eszközök korszerűsítésére, valamint az INAEM (Instituto Nacional de la Artes Escénicas y de la Música) erőforrásainak, eszközeinek, struktúráinak és infrastruktúrájának digitalizálására és katalogizálására szolgáló integrált rendszer megvalósítására irányuló intézkedések, beleértve az olyan intézkedéseket, mint a teljesítő és a zenei ágazatok állami támogatási rendszereinek tervezésére, kezelésére és hatásvizsgálatára szolgáló különböző fejlett eszközök bevezetése, valamint az INAEM dokumentációjának, archiválási szolgáltatásainak, struktúráinak és infrastruktúrájának digitalizálására és katalogizálására szolgáló digitális integrált rendszer (INAEM DIGITAL) megvalósítása.

Annakbiztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 206 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 207 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 208 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 209 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározás emellett előírja, hogy csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek választhatók ki.

A beruházás végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

X.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

352

C24.R1

M

A művész alapszabályának hatálybalépése, szponzorálása és az adókedvezmények rendszere.

A rendelet hatálybalépésére vonatkozó rendelkezések

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A művészek alapszabályának végrehajtására vonatkozó szabályozási változtatások hatálybalépése és a következő szempontok szabályozása a művészek munkakörülményeinek javítása céljából: a héa megfelelősége; személyi jövedelemadó; a közpályán dolgozó művészek szakszervezeti reprezentativitása, egészsége és különleges munkaviszonya; a szponzorálás és az adókedvezmények rendszerének jobb szabályozása.

353

C24.R2

M

A szerzői és szomszédos jogok megerősítését célzó jogalkotási és szabályozási intézkedések hatálybalépése

A jogi aktusok hatálybalépésére vonatkozó rendelkezések

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

1) A szellemitulajdon-jogokról szóló törvény elfogadása az európai digitális egységes piacon a 2019/789 SatCab és a 2019/790 irányelv teljes körű átültetésével; 2. a szellemi tulajdon nyilvántartásáról szóló rendeletet jóváhagyó királyi rendelet; A szellemi tulajdonnal foglalkozó bizottság működésének szabályozásáról szóló, 2006. december 30-i 1889/2011. sz. királyi rendeletet módosító királyi rendelet; és 4) a megfelelő normatív eszköz és a spanyol szerzői jogi hivatal alapszabályának jóváhagyása

354

C24.I1

T

A kulturális iparágak versenyképességének erősítése

–

Szám

0

1 216

NEGYEDÉV

2023

A támogatási rendszerből támogatásban részesülő szervezetek és projektek száma a következők tekintetében:  

a kulturális és kreatív ágazatok versenyképessége és professzionalizálása, beleértve a vállalkozói és pénzügyi készségek megerősítését (legalább 900 kedvezményezett); 
a kulturális és kreatív ágazatok szakembereinek vállalkozói és pénzügyi készségei (legalább 900 kedvezményezett);
digitalizációs tervezés végrehajtása és a digitális transzformáció megvitatására létrehozott eszközök (legalább 16 projekt);
– a kulturális és kreatív ágazatok nemzetközivé válása (legalább 300 kedvezményezett).
A projekteknek egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén meg kell felelniük a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).

475

C24.I1

T

A kulturális iparágak versenyképességének megerősítését célzó kezdeményezések és projektek lezárása

Szám

0

1 216

NEGYEDÉV

2026

A kulturális iparágak versenyképességének előmozdítását célzó 1216 intézkedés lezárása a következők révén:
a kulturális és kreatív ágazatok szakembereinek vállalkozói és pénzügyi készségei (legalább 900 szervezet);
digitalizációs tervezés végrehajtása és a digitális transzformáció megvitatására létrehozott eszközök (legalább 16 projekt);
– a kulturális és kreatív ágazatok nemzetközivé válása (legalább 300 szervezet).

355

C24.I2

T

Az előadó- és zeneművészeti infrastruktúra korszerűsítése és fenntartható kezelése

–

Szám

0

200

NEGYEDÉV

2023

Az idősödő előadó- és zeneművészeti infrastruktúra korszerűsítése és fenntartható kezelése: legalább 17 régióban végrehajtott legalább 200 intézkedés a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.

357

C24.I2

T

Könyvtári e-könyv-engedélyek

–

Szám

0

300 000

NEGYEDÉV

2023

Vásárolt és közkönyvtáraknak biztosított elektronikuskönyv-engedélyek (legalább 300000)

359

C24.I2

T

A kulturális és kreatív kezdeményezések ösztönzése

–

Szám

0

400

NEGYEDÉV

2023

A nonprofit és nonprofit szervezetek kulturális tevékenységének fellendítése a nem városi területeken (400 kezdeményezés).

358

C24.I2

T

Könyvvásárlás könyvtárak számára

–

Szám

0

450 000

NEGYEDÉV

2024

Vásárolt és közkönyvtáraknak átadott papírkönyvek (legalább 450000)

356

C24.I2

T

A spanyol kulturális örökség megőrzése, helyreállítása és fejlesztése

–

Szám

0

19

NEGYEDÉV

2025

A spanyol kulturális örökség megőrzésére, helyreállítására és fejlesztésére irányuló intézkedésekkel támogatott kulturális helyszínek: legalább 15 régióban legalább 19 helyszín, összhangban a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.

474

C24.I2

T

A spanyol kulturális örökség megőrzése, helyreállítása és fejlesztése (Tabacalera)

NEGYEDÉV

2026

A madridi Tabacalera kulturális helyszín a spanyol kulturális örökség megőrzésére, helyreállítására és fejlesztésére irányuló intézkedésekkel támogatta.

360

C24.I3

T

Digitalizáció és a főbb kulturális szolgáltatások előmozdítása

 

Millió EUR

0

40

NEGYEDÉV

2022

Legalább 40 000 000 EUR összegűkumulált költségvetés az alábbiakhoz való hozzájárulásra: a) – a Nemzeti Prado Múzeum és a Reina Szófia Múzeum fellendítése és digitalizálása;
A spanyol nemzeti könyvtár digitális gyűjteménye éves felhasználóinak növelésére irányuló intézkedések 
– A többi bibliográfiai örökség digitalizálása [digitalizált bibliográfiai örökséggyűjtemények];
– A bibliográfiai örökséghez való digitális hozzáférés és a nyilvános levéltári rendszerek valamennyi típusának interoperabilitása, valamint a spanyol történelmi örökségi leltári és levéltári rendszerek adattárolási kapacitásának bővítése;
Az INAEM erőforrásainak, eszközeinek, struktúráinak és infrastruktúrájának digitalizálására és katalogizálására szolgáló integrált rendszer megvalósítása

361

C24.I3

T

A digitalizáció befejezése és a főbb kulturális szolgáltatások előmozdítása

–

Szám

0

200

NEGYEDÉV

2023

Legalább 200 projekt lezárása a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően egy kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén a következők érdekében:
A Nemzeti Prado Múzeum és a Reina Szófia Múzeum fellendítése és digitalizálása;  
A spanyol nemzeti könyvtár digitális gyűjteménye éves felhasználóinak növelésére irányuló intézkedések;
– A bibliográfiai örökséghez való digitális hozzáférés és a nyilvános levéltári rendszerek valamennyi típusának interoperabilitása, valamint a spanyol történelmi örökségi leltári és levéltári rendszerek adattárolási kapacitásának bővítése;
– Az INAEM erőforrásainak, eszközeinek, struktúráinak és infrastruktúrájának digitalizálására és katalogizálására szolgáló integrált rendszer kiépítése.

362

C24.I3

T

A bibliográfiai örökség digitalizálásának befejezése

 

Száma (millió fő)

10

12

NEGYEDÉV

2023

A bibliográfiai örökség (állami és magángyűjtemények) digitalizálása (összesen 12 millió oldalnyi digitalizált örökséggyűjtemény)

Y. 25. KOMPONENS: Spanyol Audiovizuális Központ

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense egy sor olyan beruházást és reformot foglal magában, amelyek célja az audiovizuális ágazat fellendítése és megerősítése. Célja, hogy javítsa a beruházási környezetet, megszilárdítsa Spanyolországot mint az audiovizuális beruházások nemzetközi platformját, és referenciává tegye Spanyolországot az audiovizuális termékek – többek között a videojátékok és a digitális alkotás – exportja terén. Ez a komponens a vállalkozások nemzetközivé válásának előmozdítására, az ágazaton belüli innováció fokozására és a jobb szabályozás végrehajtására irányuló intézkedéseket is magában foglal.

A „Spanyolország Digital 2025” tervvel és a közelmúltban jóváhagyott „Spanyolország Audiovizuális Központja” tervvel összhangban a komponens várhatóan támogatni fogja a munkahelyteremtést, különösen a fiatalok és az idegenforgalmi ágazat körében, és intézkedéseket tartalmaz a nemek közötti szakadék csökkentésére.

A komponens az innovációs beruházások előmozdítására (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás) és a beruházásoknak a zöld és digitális átállásra való összpontosítására vonatkozó országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

Y.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C25.R1): Az audiovizuális szabályozási keret reformja

Az audiovizuális szabályozási keret reformja két jogszabály elfogadását és egy ágazati terv jóváhagyását foglalja magában:

1.Az audiovizuális kommunikációról szóló általános törvény hatálybalépése, amelynek célkitűzései eltérőek. Először is az audiovizuális médiaszolgáltatásokra és a platform videocsere-szolgáltatásokra vonatkozó jogi keret kiigazítása és korszerűsítése Spanyolországban. Másodszor olyan mechanizmusok létrehozása, amelyek garantálják a felhasználók jogait, például a kiskorúak és a nyilvánosság védelmét bizonyos típusú tartalmakkal szemben. Harmadszor, az európai audiovizuális alkotások előmozdítása a független audiovizuális produkciók támogatásának megkétszerezése révén. Negyedszer, a fogyatékossággal élő személyek integrációjának javítása. A törvény 2022 első negyedévének végén lép hatályba.

2.A filmművészetről szóló 55/2007. sz. törvény reformja, amelynek célja i. a törvény rendelkezéseinek naprakésszé tétele az ágazat új realitásaihoz; ii. a szabályozási keret összehangolása az európai jogi kerettel, beleértve az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat is; valamint iii. az audiovizuális ágazat pénzügyi támogatására szolgáló mechanizmus frissítése és módosítása. Ezt 2023. december 31-ig kell bevezetni.

3.A „Spanyolország Audiovizuális Központ Európa számára” terv elfogadása és végrehajtása, amelynek célja, hogy Spanyolország globális beruházási platformmá váljon, vonzza a külföldi beruházásokat és audiovizuális termékeket exportáljon. Ezt a tervet a Miniszterek Tanácsa 2021 márciusában fogadta el. Ide tartoznak az audiovizuális ágazat teljes értékláncának fejlesztésére irányuló beruházások, amelyek Spanyolországnak az ágazatban meglévő komparatív előnyeire épülnek, beleértve a jól működő audiovizuális ágazatot, a jól képzett humán tőkét és a globálisan elismert kreatív kapacitást. A terv az audiovizuális ágazat valamennyi formátumát tartalmazza (pl. mozi, sorozatok, reklámok, videojátékok és animációk). A „Spanyolország európai audiovizuális központ” célja, hogy szinergiákat alakítson ki más ágazatokkal, például a kultúrával és az idegenforgalommal. Az intézkedések négy prioritásra épültek: i. Spanyolországot vonzóvá kell tenni az audiovizuális gyártás számára, ii. csökkentenie kell az ágazathoz kapcsolódó adminisztratív és szabályozási költségeket, iii. javítania kell az ágazatban működő vállalkozások versenyképességét a digitalizációba való beruházás révén, valamint iv. tehetséget kell teremtenie és csökkentenie kell a nemek közötti szakadékot.

Az intézkedés végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C25.I1): Az audiovizuális ágazat előmozdítására, korszerűsítésére és digitalizálására irányuló program

E beruházás célja az audiovizuális ágazat üzleti és kreatív szerkezetének versenyképességének és ellenálló képességének javítása, valamint nemzetközivé válásának előmozdítása és külföldi befektetések vonzása. Ennek érdekében a beruházáson belül három különálló program létezik.

1.Az audiovizuális ágazat előmozdítására, korszerűsítésére és digitalizálására, valamint az audiovizuális ágazat üzleti és kreatív szövetének versenyképességének és ellenálló képességének javítására irányuló program. A program támogatja továbbá a digitális technológiák alkalmazását és integrálását az audiovizuális tartalmak előállításába és népszerűsítésébe, valamint az alkotók javadalmazási eszközének digitalizálását.

2.Az audiovizuális ágazat internalizálását elősegítő program audiovizuális üzleti konferenciákon, platformokon, projektfejlesztési laboratóriumokban és vásárokon való részvétel révén. A cél különböző mechanizmusok bevezetése a spanyol audiovizuális iparban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása és a helyi tehetségek globális környezetben való előmozdítása érdekében.

3.Az audiovizuális ágazatba történő közvetlen külföldi befektetések vonzására irányuló program egy vonzó beruházási környezet kialakítása, az adminisztratív terhek csökkentése és a különböző adminisztratív eljárások megkönnyítése révén (beleértve az általános, regionális és helyi szintű közigazgatással való kapcsolatokat).

Ez a beruházás az audiovizuális értéklánc egészében a vállalkozásokra, a szakemberekre és a szereplőkre irányul, és különös figyelmet fordít az audiovizuális tartalmakat előállító kkv-kra, az alkotók javadalmazásának kezelésére szakosodott kkv-kra, valamint az olyan technológiai tanácsadókra, amelyek valamennyi érdekelt fél számára nyitott platformokat fejleszthetnek ki.

Az intézkedés végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Y.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az összes mutató esetében az alapforgatókönyv időpontja a tevékenység kezdete, kivéve, ha a tevékenység leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

363

C25.R1

M

Terv: „Spanyolország, Európai Audiovizuális Központ”.

A Miniszterek Tanácsa általi jóváhagyás

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A Miniszterek Tanácsa jóváhagyta a „Spanyolország, audiovizuális központ” című tervet. A terv olyan közberuházásokat és reformokat ötvöz, amelyek célja i. az ágazat nemzetközivé tétele és Spanyolország vonzerejének növelése a külföldi beruházások célpontjaként; ii. a szabályozási és adminisztratív költségek csökkentése; iii. valamennyi vállalkozás versenyképességének javítása új technológiák bevezetésével annak érdekében, hogy a vállalkozás versenyezzen a digitalizálási piacon; valamint iv. a humán tőke előmozdítása a nemek közötti szakadék csökkentése révén.

364

C25.R1

M

Az audiovizuális kommunikációról szóló általános törvény hatálybalépése.

A hatálybalépésről szóló törvény rendelkezései

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az audiovizuális kommunikációról szóló általános törvény hatálybalépése. Ez a törvény szabályozza az audiovizuális hírközlési szolgáltatások nyújtásának jogi keretét Spanyolországban, és ténylegesen átülteti a nemzeti jogrendszerbe az audiovizuális hírközlési szolgáltatásokról szóló (EU) 2018/1808 irányelvet. Célja a spanyolországi audiovizuális kommunikációs szolgáltatásokra és videomegosztóplatform-szolgáltatásokra alkalmazandó jogi keret kiigazítása és aktualizálása. A törvény célja továbbá, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a piacon jelen lévő valamennyi különböző szereplő számára. Végezetül a törvény tartalmaz néhány olyan mechanizmust, amely garantálja a felhasználók jogait (például a kiskorúak és a nyilvánosság védelmét bizonyos típusú tartalmakkal szemben).

365

C25.R1

M

A moziról szóló törvény hatálybalépése.

A hatálybalépésről szóló törvény rendelkezései

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A filmművészeti törvény parlament általi jóváhagyása és hatálybalépése. Ez a törvény naprakésszé teszi a jogi keretet az audiovizuális ágazat új realitásaihoz és szükségleteihez, összehangolva a nemzeti szabályozást az európai jogi kerettel.

366

C25.I1

T

A kkv-k támogatása az audiovizuális ágazatban.

–

Szám

0

100

NEGYEDÉV

2023

Legalább 200 millió EUR összegű odaítélés/közbeszerzés az intézkedés leírásában említett három program keretében meghatározott tevékenységek támogatására. Ez magában foglalja legalább 100 kkv támogatását az audiovizuális ágazatban azok digitalizációja, a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, a nemzetközivé válás és a közvetlen külföldi befektetések vonzása terén az átfogó program keretében.

476

C25.I1

T

Az audiovizuális ágazatban működő kkv-kat támogató projektek lezárása

Szám

0

100

NEGYEDÉV

2024

Az intézkedés leírásában említett három program keretében meghatározott intézkedéseket támogató projektek lezárása, beleértve az audiovizuális ágazatban működő legalább 100 kkv-nak a digitalizációhoz, a nemek közötti egyenlőség előmozdításához, a nemzetközivé váláshoz és a közvetlen külföldi befektetések vonzásához nyújtott támogatást az átfogó program keretében.

Y.3  A hiteltámogatással kapcsolatos reformok és beruházások ismertetése

Beruházás (C25.I2) – PERTE: „Új nyelvgazdaság”: Tájékoztatás spanyol és más hivatalos nyelveken.

E beruházás célja, hogy előmozdítsa a spanyol és a társhivatalos nyelvek gazdasági potenciálját azáltal, hogy előmozdítja a médiaágazat nemzetközivé válását, terjesztését és bővítését ezeken a nyelveken. Ennek érdekében ez a beruházás támogatja a tartalmak digitalizálására és terjesztésére irányuló projekteket, valamint azt, hogy a médiaágazatban működő vállalatok új technológiai eszközöket fogadjanak el a spanyol és a hivatalos nyelveken megjelenő tartalmak kezelésére és feldolgozására.

Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C25.I3) – Audiovizuális Platform Alap

Ez az intézkedés egy eszközbe, az Audiovizuális Platform Alapba történő állami beruházásból áll, amelynek célja többek között a filmekkel, fikciókkal, televízióval, tartalmakkal, digitális kultúrával, valamint multimédiás és interaktív tartalmakkal, például videojátékokkal, immerzív élményekkel és vizuális hatásokkal kapcsolatos projektekben a magánberuházások ösztönzése és a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása, valamint a tőkepiacok fejlesztése ezen a területen. A hitelezési eszköz közvetlen finanszírozást, valamint sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetéseket biztosít közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül a magánszektor, valamint a hasonló tevékenységeket folytató közszektorbeli intézmények számára. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházásai alapján az eszköz célja kezdetben legalább 1712000000 EUR összegű finanszírozás biztosítása.

Az eszközt végrehajtó partnerként a Sociedad Española para la Transformación Tecnológica (SETT) kezeli. Az eszköz a következő terméksorokat tartalmazza:

·Közvetlen finanszírozás: ez a költségvetési sor közvetlen hiteleket nyújt magánvállalkozásoknak (például közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak és nagyvállalatoknak) és állami vállalatoknak az audiovizuális ágazat projektjeinek finanszírozására. A hiteleket közvetlenül a SETT nyújtja, és minden egyes projektet harmadik fél magánbefektető(k) társfinanszíroznak. A SETT által biztosított pénzeszközök a beruházáshoz nyújtott támogatás teljes összegének legfeljebb 70%-át tehetik ki. A magánbefektetőknek a beruházási támogatás teljes összegének legalább 30%-át fedezniük kell. 

·Sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések: ez a sor a SETT-n keresztül történő közvetlen tőkebefektetéseket és/vagy pénzeszközöknek az audiovizuális ágazatban működő vállalatokban tőkebefektetési műveleteket végző magán pénzügyi közvetítők által kezelt tőkealapokba vagy egyéb befektetési eszközökbe történő átutalását foglalja magában. Az Alap maximális részvétele nem haladhatja meg a befektetésieszköz-alapok 49%-át. Az Alap tőkebefektetései nem eredményezhetik azt, hogy a köztulajdonban lévő saját tőke aránya a végső kedvezményezettben meghaladja a teljes saját tőke 49%-át.

Az eszközbe történő beruházás végrehajtása érdekében Spanyolországnak és a SETT-nek végrehajtási megállapodást kell aláírnia, vagy Spanyolországnak jóvá kell hagynia a megfelelő jogi eszközt és a kapcsolódó dokumentumokat, amelyeknek a következő tartalmat kell tartalmazniuk:

1.Az eszköz döntéshozatali folyamatának leírása: A beruházási keret kezdeti beruházási döntését beruházási bizottságnak vagy más, ezzel egyenértékű irányító testületnek kell meghoznia, és a spanyol kormánytól független tagok szavazatainak többségével kell jóváhagynia. Az eszköz végleges beruházási döntése a beruházási bizottság vagy azzal egyenértékű irányító testület által javasolt beruházási döntés (módosítás nélküli) jóváhagyására, vagy a döntéssel kapcsolatos vétójog gyakorlására korlátozódik. Közvetített beruházások esetében a végső beruházási döntést közvetítőknek kell meghozniuk.

2.A kapcsolódó beruházási politika fő követelményei, amelyek a következőket foglalják magukban:

a.A pénzügyi termék(ek) és a támogatható végső kedvezményezettek leírása az intézkedés leírásával összhangban.

b.Az a követelmény, hogy valamennyi támogatott beruházás gazdaságilag életképes legyen.

c.A fennálló hitelek refinanszírozásának tilalma.

d.A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés követelménye a DNSH technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározottak szerint. A beruházási politikának továbbá meg kell felelnie az eszköz végső kedvezményezettjeire vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

e.Az a követelmény, hogy az eszköz végső kedvezményezettjei nem részesülhetnek támogatásban más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére.

3.A végrehajtási megállapodás vagy az eszközt létrehozó jogi eszköz és kapcsolódó dokumentumok hatálya alá tartozó összeg, a végrehajtó partner díjstruktúrája, valamint az a követelmény, hogy az eszköz beruházási politikájának megfelelően vissza kell fektetni a visszaáramlásokat, kivéve, ha azokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hiteltörlesztésének teljesítésére használják fel.

4.Nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmények, beleértve a következőket:

1.A végrehajtó partnernek a mozgósított beruházásról való jelentéstételre szolgáló nyomonkövetési rendszerének leírása.

2.A végrehajtó partner azon eljárásainak leírása, amelyek biztosítják a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját.

3.Az egyes műveletek támogathatóságának a végrehajtási megállapodásban meghatározott követelményekkel összhangban történő, az egyes műveletek finanszírozására való kötelezettségvállalást megelőző ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség.

4.Kockázatalapú utólagos ellenőrzések elvégzésére vonatkozó kötelezettség a SETT ellenőrzési tervével összhangban. Ezek az ellenőrzések azt vizsgálják, hogy i. a kontrollrendszerek hatékonyak-e, beleértve a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség feltárását; a DNSH-elvnek, az állami támogatási szabályoknak és a digitális célkövetelményeknek való megfelelés; és iii. teljesül-e az a követelmény, hogy a közvetítőnek ellenőriznie kell, hogy a végső kedvezményezett benyújtotta-e a felelős nyilatkozatot annak ellenőrzése érdekében, hogy ugyanazt a költséget fedezi-e egy másik uniós eszköz. Az ellenőrzéseknek azt is ellenőrizniük kell, hogy az ügyletek jogszerűek-e, valamint hogy teljesülnek-e az alkalmazandó végrehajtási megállapodás és finanszírozási megállapodások feltételei, többek között egy pozitív nyilatkozatlista és/vagy a 10 000 000 EUR alatti műveletekre vonatkozó önbevallások használata révén, mielőtt kötelezettséget vállalnának egy művelet finanszírozására.

5.A végrehajtó partner által végrehajtott digitális beruházásokra vonatkozó követelmények: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe történő beruházásból legalább 1 712 000 000 EUR-nak hozzá kell járulnia a digitális célkitűzésekhez a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VII. mellékletével összhangban 210 .

6.A pénzügyi közvetítők kiválasztására vonatkozó követelmények: A sett nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon választja ki a pénzügyi közvetítőket. A pénzügyi közvetítők esetében az összeférhetetlenség hiányának ellenőrzését informatikai rendszeren, például a Minerva-n keresztül, valamennyi érintett pénzügyi szereplő esetében előzetesen el kell végezni.

7.Finanszírozási megállapodások aláírására vonatkozó kötelezettség: A SET finanszírozási megállapodásokat ír alá a pénzügyi közvetítőkkel a végrehajtási megállapodás vagy az eszközt létrehozó jogi eszköz és kapcsolódó dokumentumok mellékleteként benyújtandó kulcsfontosságú követelményekkel összhangban. A finanszírozási megállapodás fő követelményeinek magukban kell foglalniuk mindazokat a követelményeket, amelyek alapján az eszköz működik, beleértve a következőket:

1.A pénzügyi közvetítő azon kötelezettsége, hogy döntéseit értelemszerűen a fent meghatározott döntéshozatali és beruházási politikai követelményeknek megfelelően hozza meg, beleértve a DNSH-elv tiszteletben tartásával kapcsolatos követelményeket is.

2.A pénzügyi közvetítő által létrehozandó nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkeret leírása, amelyre értelemszerűen a fent meghatározott valamennyi nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmény vonatkozik.

Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

Y.4.  A hiteltámogatás nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

Táblázat alább. Az összes mutató esetében az alapforgatókönyv időpontja a tevékenység kezdete, kivéve, ha a tevékenység leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a C25.I2 intézkedéssel kapcsolatos héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

L75

C25.I2

M

A projektek digitalizálásának és tartalomterjesztésének finanszírozására odaítélt díjak közzététele

Közzététel a Hivatalos Lapban vagy a hivatalos honlapon

NEGYEDÉV

2025

A tartalmak és információk digitalizálására és terjesztésére, valamint a médiaágazatban működő vállalatok által spanyol és hivatalos nyelveken megjelenő tartalmak kezelésére és feldolgozására szolgáló új technológiai eszközök bevezetésére irányuló projekteknek nyújtott legalább 19 500 000 EUR összegű kölcsön közzététele a Hivatalos Lapban vagy hivatalos honlapon.

L76

C25.I2

T

A tartalmak digitalizálására és terjesztésére irányuló projektek végrehajtása

Millió EUR

17.55

NEGYEDÉV

2026

A digitalizációra, a tartalmak terjesztésére, valamint a spanyol és a hivatalos nyelveken a tartalmak kezelésére és feldolgozására szolgáló új technológiai eszközök bevezetésére irányuló, legalább 17 550 000 EUR összegű költségvetésnek megfelelő projektek véglegesítése.

L77

C25.I3

M

Audiovizuális Platform Alap: Az eszköz hatálybalépése

A végrehajtási megállapodás vagy az eszközt létrehozó jogi eszköz hatálybalépése

NEGYEDÉV

2023

A végrehajtási megállapodás vagy az eszközt létrehozó jogi eszköz és kapcsolódó dokumentumok hatálybalépése.

L78

C25.I3

T

Audiovizuális Platform Alap: A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi finanszírozási megállapodások (I).

       0

50%

NEGYEDÉV

2025

A SET-nek és a SETT által kiválasztott közvetítőknek jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötniük a végső kedvezményezettekkel az RRF-beruházások legalább 50%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve az irányítási díjakat). A finanszírozás legalább 1%-ának tőkealapokkal aláírt finanszírozási megállapodásoknak, legalább 50%-ának pedig a végső kedvezményezettekkel az összes többi befektetési termékre (beleértve a végrehajtó partner közvetlen tőkebefektetéseit) vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodásoknak kell megfelelnie. A SET-nek jelentést kell készítenie, amelyben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VII. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával részletezi e finanszírozás azon százalékos arányát, amely hozzájárul a digitális célkitűzésekhez.

L79

C25.I3

T

Audiovizuális Platform Alap: A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi finanszírozási megállapodások (II).

50%

100%

NEGYEDÉV

2026

A SET-nek és a SETT által kiválasztott közvetítőknek jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötniük a végső kedvezményezettekkel az RRF-beruházások 100%-ának az eszközbe történő felhasználásához szükséges összegről (figyelembe véve az irányítási díjakat). A finanszírozás legalább 10%-ának tőkealapokkal aláírt finanszírozási megállapodásoknak, legalább 50%-ának pedig a végső kedvezményezettekkel az összes többi befektetési termékre (beleértve a végrehajtó partner közvetlen tőkebefektetéseit) vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodásoknak kell megfelelnie. A SET-nek azt is biztosítania kell, hogy e finanszírozás 100%-a a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VII. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával járuljon hozzá a digitális célkitűzésekhez.

L80

C25.I3

M

Audiovizuális Platform Alap: A minisztérium befejezte a beruházást

Millió EUR

0

1 712

NEGYEDÉV

2026

Spanyolországnak 1 712 000 000 EUR-t kell átcsoportosítania a SETT-hez az eszköz céljára.

Z. 26. KOMPONENS: A sport előmozdítása

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerint a sportágazat Spanyolországban a GDP 3,1%-át teszi ki, és közvetlenül vagy közvetve az ország teljes foglalkoztatottságának 2,1%-át biztosítja.

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen elemének fő célkitűzése a sportágazat átalakításának fokozása a sportszervezetek digitalizálása és a sportlétesítmények környezeti fenntarthatóságuk és hozzáférhetőségük biztosítása érdekében történő korszerűsítése révén. Támogatja továbbá a sport egészségügyi célú előmozdítását, különösen az elnéptelenedés kockázatának kitett területeken a testmozgáshoz való jobb hozzáférés, valamint a helyszíni kutatások révén. Végezetül a komponensnek célzott beruházásokat kell tartalmaznia a nők hivatásos és amatőr sportban való részvételének előmozdítására.

A komponens az innovációba és az energiahatékonyságba történő beruházások előmozdítására (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), a köz- és magánberuházások előmozdítására és a zöld átállás előmozdítására (1., 2023., 1., 2022. és 3. országspecifikus ajánlás), valamint az egészségügyi rendszer rezilienciájának megerősítésére vonatkozó országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik (2020. évi 1. országspecifikus ajánlás).

Ez a komponens támogatja és kiegészíti a terv más részeiben előirányzott intézkedéseket, például a 18. komponensben (Az egészségügyi rendszer reformja) az egészséges életmód előmozdítására irányuló intézkedéseket. A meglévő sportinfrastruktúrák optimalizálása és korszerűsítése révén kiegészíti a 2. komponens (Renováció) keretében hozott intézkedéseket, és támogatja a spanyolországi idegenforgalmi ágazat átalakítását a 14. komponenssel (Turizmus) összhangban.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

Z.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C26.R1) – Sporttörvény

E jogalkotási intézkedés célja az egészség és a biztonság biztosítása a sport minden szintjén, a nemek közötti egyenlőség, a hozzáférhetőség és a társadalmi kohézió szempontjainak beépítése a sportszabályozásba, a sportszervezetek és sportinfrastruktúrák digitalizálás és ökológiai átalakulás révén történő modernizálása, valamint az ágazat nemzetközivé válásának előmozdítása. A szabályozásnak a sport szervezeti struktúráit hozzá kell igazítania az előtte álló jelenlegi kihívásokhoz, figyelembe véve a világjárvány tanulságait.

Az intézkedés végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C26.R2) – A sportszakemberekről szóló törvény

E jogalkotási intézkedés célja annak biztosítása, hogy az új sportszakmák szabályozása ne akadályozza Spanyolország területén a szolgáltatások letelepedését és nyújtását. Az intézkedésnek kezelnie kell a regionális szintű szabályozás heterogenitásából eredő kihívásokat (beleértve a régiók közötti eltérő hozzáférési követelményeket). Az intézkedésnek biztosítania kell az uniós jognak, különösen a szükségesség és az arányosság elvének való megfelelést.

Az intézkedés végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C26.R3) – A sport előmozdítására irányuló nemzeti stratégia

E stratégia célja a sportolás előmozdítása annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek azok a negatív következmények, amelyeket az ülő életmód és a testmozgás hiánya gyakorolhat az egészségre és a jóllétre. Az intézkedés többek között a következőket foglalja magában: a) a bevált gyakorlatok és az egészséges szokások bevezetésére irányuló intézkedések; a stratégia hatásának mérésére és javítására szolgáló elemzési eszköz.

Az intézkedés végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C26.I1) – Digitális sportterv

Ezen intézkedés célja a sportszövetségek digitalizálása, beleértve azok költségvetési gazdálkodását és a sportengedélyek kiadására vonatkozó eljárásokat. Javítja továbbá a sportgyakorlatokból származó adatok elemzését, többek között az egészséges életmód előmozdítása és a kutatási célok érdekében. Végezetül elő kell mozdítania az állami sportgyógyászati központok digitalizálását és a dopping elleni küzdelmet.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C26.I2) – A sportlétesítmények ökológiai átállására vonatkozó terv

Ezen intézkedés célja a meglévő sportlétesítmények korszerűsítése, beleértve azokat a sportlétesítményeket is, amelyek vonzhatják az idegenforgalmat és a nagy teljesítményű sportközpontokat. Ezt az optimális felhasználást célzó digitalizálással és energiahatékonyságuk javításával kell elérni, ami várhatóan a primerenergia-igény legalább 30%-os megtakarítását eredményezi. Az intézkedésnek a sportot is elő kell mozdítania a vidéki területeken azáltal, hogy megfigyelői hálózatot hoz létre a testmozgás ösztönzése érdekében.

Az e komponens keretében végrehajtott beruházásokra vonatkozó kiválasztási kritériumoknak legalább 106 000 000 EUR erejéig biztosítaniuk kell a 100%-os éghajlat-politikai nyomon követésnek való megfelelést. Az alkalmazott energiahatékonyság-javítási mutatókat az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti vonatkozó energiahatékonysági tanúsítvány révén kell akkreditálni 211 .

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C26.I3) – A sportra vonatkozó szociális terv

Ennek az intézkedésnek kettős célja van. Egyrészt célja, hogy digitalizálásuk, energiahatékonyságuk és hozzáférhetőségük javítása révén korszerűsítse a meglévő sportlétesítményeket annak érdekében, hogy Spanyolország nemzetközi sportversenyek megrendezésére pályázhasson. Másrészt célja a nők hivatásos sportokban való részvételének előmozdítása olyan intézkedések révén, amelyek növelik jelenlétüket, láthatóságukat és képzésüket, valamint lehetővé teszik a női sportok, különösen a labdarúgás professzionalizálását. 

Az e komponens keretében végrehajtott beruházásokra vonatkozó kiválasztási kritériumoknak a teljes beruházás legalább 27 500 000 EUR-ja esetében biztosítaniuk kell a 100%-os éghajlat -politikai nyomon követésnek való megfelelést. Az alkalmazott energiahatékonyság-javítási mutatókat az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti vonatkozó energiahatékonysági tanúsítvány révén kell akkreditálni.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Z.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

367

C26.R1

M

A sporttörvény hatálybalépése

A törvény hatálybalépésére utaló rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A törvény a sport minden szintjén előmozdítja az egészséget és a biztonságot, a nemek közötti egyenlőséget, a társadalmi befogadást és hozzáférhetőséget, a modell nemzetközi dimenziójának előmozdítását, valamint a szervezetek és infrastruktúrák korszerűsítését a környezet tiszteletben tartása és a digitalizáció révén.

368

C26.R2

M

Az egyes sportszakmák szabályozásáról szóló törvény hatálybalépése

A törvény hatálybalépését jelző rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

Az egyes sportszakmák szabályozásáról szóló törvény elfogadása a szabályozás heterogenitásából eredő kihívások kezelése, valamint a szükségesség és az arányosság elvének megfelelő figyelembevétele érdekében.

369

C26.R3

M

A mozgásszegény életmód és a mozgásszegény életmód elleni sport előmozdítására irányuló nemzeti stratégia

Közzététel a honlapon

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A ülő életmód és a testmozgás hiánya elleni sport előmozdítására irányuló nemzeti stratégia végrehajtásának spanyol kormány általi jóváhagyása. A stratégia célkitűzései a következők: állandó elemzési eszköz alkalmazása a stratégia hatásának elemzésére, mérésére és javítására; b) olyan intézkedések végrehajtása, amelyek célja, hogy az elemzést követően bevált gyakorlatokat és egészséges szokásokat alakítsanak ki. A stratégia kötelező érvényű a regionális és helyi hatóságokra nézve.

370

C26.I1

M

A sportágazat digitalizálása

A Hivatalos Lapban való közzététel

 

 

NEGYEDÉV

2025

A költségvetés legalább 75,6 millió EUR összegű végrehajtása, amelynek az ágazat digitalizációjának jelentős javulását kell eredményeznie, nevezetesen: a) a sportszövetség digitalizálása (beleértve a költségvetés és az engedélyek kezelését is) egy új informatikai rendszerrel; b) adatelemzésre szolgáló informatikai adatközpont-rendszer; C) a dolgok internete (IoT) a nagy teljesítményű központokban; a versenytársak mintáinak meghatározására vagy az egyes sportolók képzésének optimalizálására szolgáló rendszerek; e) 10 kutatási projekt közzététele az egészségfejlesztő testmozgás (HEPA) területén; F) informatikai rendszer tesztelése az Országos Sportgyógyászati Központban; g) Elektronikus Hivatal létrehozása a doppingellenes igazgatásban, beleértve az AD ellenőrzések „papírmentes” rendszerének bevezetését; valamint h) a sportágazat digitalizálásához szükséges digitalizációs igények (például alkalmazások, sportszövetségek, sportorvostan, egészségvédő testmozgás és dopping elleni küzdelem) tanulmányozása.

371

C26.I1

T

Sportgyógyászati központok

–

Szám

 

20

NEGYEDÉV

2025

A 23 sportorvosi központ közül legalább 20-nak az új informatikai technológiát kell használnia.

372

C26.I1

M

Informatikai projektek lezárása a nagy teljesítményű központokban és a doppingellenes közigazgatásban

Adatgyűjtés a nagy teljesítményű központoktól; Az AD ellenőrző alkalmazás tesztelésének megkezdése

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

Az informatikai rendszerek (többek között a dolgok internete) fejlesztésének befejezése a nagy teljesítményű központokban. Elektronikus hivatal létrehozása a doppingellenes igazgatásban, beleértve a AD ellenőrzések „papírmentes” rendszerének bevezetését.

373

C26.I2

T

A sport- és sportlétesítmények műszaki központjainak felújítása és fejlesztése

 

Szám

0

95

NEGYEDÉV

2025

Legalább 40 technikai központot és 45 sportlétesítményt fel kell újítani, és a digitalizáció és/vagy a hozzáférhetőség javítása révén javítani kell az energiahatékonyságot és/vagy optimalizálni kell a használatot. A munkálatok befejezésének igazolását a munkálatok befejezéséről szóló igazolások jelentik. Az energiahatékonysági beavatkozásoknak átlagosan legalább 30%-kal csökkenteniük kell a primerenergia-keresletet. A létesítmények jegyzékét nyilvánosságra kell hozni.

374

C26.I3

M

A sport területén az egyenlőséget előmozdító projektek

A Hivatalos Lapban való közzététel

 

 

NEGYEDÉV

2022

A CSD (Nemzeti Sporttanács) pályázati felhívás odaítélése a Hivatalos Lapban, amely várhatóan legalább 15 kedvezményezett projektet választ ki a sport területén való egyenlőség előmozdítása érdekében, különösen képzés, a női sportok professzionalizálása és a női sportok láthatósága révén. A felhívás összesített költségvetése 11 700 000 EUR.

375

C26.I3

T

A sportra vonatkozó szociális terv intézkedéseinek lezárása

 

Szám

0

40

NEGYEDÉV

2023

A sportra vonatkozó szociális terv intézkedéseinek befejezése, beleértve legalább 40 sportlétesítmény felújítását, valamint a nők hivatásos sportban való jelenlétét előmozdító intézkedéseket (képzési programok, marketingkampányok és tanulmányok). Az energiahatékonysági beavatkozásoknak átlagosan legalább 30%-kal kell csökkenteniük a primerenergia-keresletet. A létesítmények jegyzékét nyilvánosságra kell hozni.

AA. KOMPONENS: Az adócsalás megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedések és fellépések

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv e komponense az adócsalás és az adókijátszás megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos kihívásokkal foglalkozik. A komponens célja az adózási fegyelem fokozása és az adóbevételek növelése. A komponens többek között a költségvetési és közbeszerzési kereteknek a kormányzat minden szintjén történő megerősítéséről szóló országspecifikus ajánlásokkal (2019. évi 1. országspecifikus ajánlás), valamint – amennyiben a gazdasági feltételek lehetővé teszik – a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikák folytatásáról, valamint a beruházások ösztönzéséről szóló országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik (2020. évi 1. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

AA.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C27.R1) – A csalás elleni törvény elfogadása

E reform célja a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megerősítése, valamint a közvetett és közvetlen adózás, egyes helyi önkormányzati adók és szerencsejátékok szabályozásának módosítása. A reform olyan módosításokat vezet be a rendeletbe, amelyek célja az igazságos adózás paramétereinek meghatározása, valamint a csalás megelőzését és az ellene való küzdelmet célzó intézkedések megkönnyítése az adóellenőrzés megerősítése révén.

A reform az adócsalás és adócsalás elleni törvény elfogadásából és hatálybalépéséből áll, amely:

·Kiterjeszti az elektronikus fizetést engedélyezett tranzakciók körét (aláírások és szakemberek), és jogi küszöbértéket állapít meg a készpénzfizetésekre vonatkozóan;

·Aktualizálja az adóparadicsomok jegyzékét az átláthatóság, az adóztatás mellőzése és a káros adórendszerek kritériumainak megfelelően;

·Változtatásokat hajt végre az adóhátralékos személyekre vonatkozó szabályokban;

·Tilalmat vezet be a „kettős felhasználású szoftverekre” vonatkozóan;

·Referenciaértéket vezet be az ingatlanadó adóalapjára vonatkozóan.

A törvényt 2021. június 30-ig kell elfogadni. A törvény 2022. június 30-ig lép hatályba. A reform a törvény 2022. december 31-ig történő ideiglenes értékelését irányozza elő, és ezen értékelés alapján 2023-ban módosításokra kerülhet sor.

Reform (C27.R2) – Az adóhatóság korszerűsítése

Az adóhatóság feladata az állami adórendszer és a vámrendszer végrehajtása, és tevékenységét a 2020–2023-as stratégiai terv keretében végzi. Ezt a stratégiai tervet, amely nagymértékben támaszkodik az informatikai megoldások használatára, minden évben felülvizsgálják annak biztosítása érdekében, hogy igazodjon az új adópolitikai fejleményekhez, az információforrásokhoz, az adófizetők magatartásához és a technológiai fejlődéshez. E reform célja a 2020–2023-as időszakra szóló stratégiai terv végrehajtásának és éves felülvizsgálatának támogatása, amelynek célja az ügynökségi szolgáltatásnyújtás korszerűsítése az adócsalás és az adókijátszás csökkentése érdekében. A 2. reform szoros kapcsolatban áll az ezen alkotóelemhez tartozó egyéb reformokkal. A reformnak ki kell terjednie a következőkre:

·Az adóhatóság humán erőforrásainak növelése annak középtávú szükségleteivel összhangban, valamint

·Az Ügynökség épületeinek felülvizsgálata a technológia korszerűsítése és az energiahatékonyság növelése érdekében.

A reformot 2023. december 31-ig végre kell hajtani.

Reform (C27.R3) – Az adófizetőknek nyújtott fokozott támogatás

E reform célja az adófizetőknek nyújtott támogatás javítása. Az adóhatóság 2020–2023-as stratégiájának kulcsfontosságú eleme az adófizetőknek nyújtott szolgáltatások javítása az elektronikus platformok (az úgynevezett „ADI-k”, Integral Digital Administration) fokozott használatával. A reform keretében új szolgáltatásokat nyújtanak a társasági és a személyi jövedelemadó, valamint a héa megadóztatásának megkönnyítése érdekében. Az új szolgáltatásoknak ki kell terjedniük a jobb kommunikációs módszerekre, az ügyfélszolgálatokra, a felhasználók adataiba való betekintésre, valamint az adóbevallásokra és a bevallások kezelésére. Az ilyen szolgáltatások nyújtását a tervek szerint a 2021–2023-as időszakban három hullámban növelik azzal a céllal, hogy egyre több ügyfél válassza az elektronikus szolgáltatásokat ahelyett, hogy felkeresné a helyi adóirodáit. Ezekkel az intézkedésekkel az Ügynökség célja, hogy megkönnyítse ügyfelei számára az adótörvénynek való megfelelést, és ezáltal növelje az adóbevételeket.

A reform végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

Reform (C27.R4) – Nemzetközi dimenzió

E reform célja, hogy fokozza és optimalizálja az informatikai rendszerek használatát a nemzetközi együttműködésben az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem érdekében. Ez a reform – a szakpolitikai területen kötött nemzetközi megállapodásokat követően – olyan intézkedések meghozatalából áll, amelyek megkönnyítik az adófizetők számára, hogy eleget tegyenek adózási kötelezettségeiknek (beleértve a személyi jövedelemadóban szereplő adatokat is), fokozzák a be nem jelentett tevékenységek és az árnyékgazdaság elleni küzdelmet, valamint felülvizsgálják a különböző országoktól kapott információk minőségét és hasznosságát. Ezek a célok várhatóan a kifinomultabb informatikai rendszerek nagyobb mértékű használatával és az adófizetőknek nyújtott online szolgáltatások bevezetésével érhetők el.

A reformot 2021. december 31-ig végre kell hajtani.

Reform (C27.R5) – Együttműködési modell

E reform célja, hogy javítsa az adóhatóság kapcsolatait az olyan érdekelt felekkel, mint a nagyvállalatok, a kkv-k, az önálló vállalkozók és az érintett szövetségek, valamint az igazságszolgáltatási rendszer az adózási kötelezettségeknek való nagyobb megfelelés elérésének egyik módjaként. Ami az adófizetőket illeti, az Ügynökség célja a jobb együttműködés és a megfelelés fokozása önkéntes adózási átláthatósági jelentések révén. A bírákkal, az ügyészekkel és a bíróságokkal folytatott együttműködés várhatóan fokozódni fog az adóvizsgálatok fokozásával.

A reformot 2021. december 31-ig végre kell hajtani.

AA.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

376

C27.R1

M

Az adókijátszás és adócsalás elleni törvény hatálybalépése

A törvény hatálybalépésére utaló rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az adókijátszás és adócsalás elleni törvény („Ley de medidas de prevención y lucha contra el fraude fiscal”) hatálybalépése, amely:
Kiterjeszti azon tranzakciók körét, amelyek esetében kötelező az elektronikus fizetés (cégek és szakemberek), és jogi küszöbértékeket állapít meg a készpénzfizetésekre vonatkozóan  
Az adóparadicsomok jegyzékének aktualizálása az átláthatóság, az adóztatás mellőzése és a káros adórendszerek kritériumainak megfelelően.
Az adóhátralékkal rendelkező személyek jegyzékbe vételére vonatkozó szabályok módosítása.
Tilalmat vezet be a „kettős felhasználású szoftverekre” vonatkozóan.
–Referenciaértéket vezet be az ingatlanadó adóalapjára vonatkozóan.

377

C27.R1

M

Az adókijátszás és adócsalás elleni törvény hatásainak időközi értékelése.

A jelentés közzététele a Pénzügyminisztérium honlapján.

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A Pénzügyminisztérium időközi értékelést végez az adókijátszás és adócsalás elleni törvényről. Ezt a lehetséges javítási ajánlásokat tartalmazó értékelést a Pénzügyminisztérium honlapján teszik közzé.

378

C27.R2

T

Az adóhatóság korszerűsítése – Az adóhatóság személyzetének létszáma

 

Szám

25 325

26 320

NEGYEDÉV

2021

Az adóhatóság személyzetének legalább 26320 alkalmazottra történő növelése. Az alapforgatókönyv dátuma: 2020. december 31.

379

C27.R2

T

Az adóhivatal korszerűsítése – Adóvizsgálatok

 

Szám

5 743

6 591

NEGYEDÉV

2021

A hatóságok 6591 adóvizsgálatot végeznek (a 2021-ben végzett adóvizsgálatok száma) a be nem jelentett adóköteles tevékenységek feltárása érdekében. Az alapforgatókönyv dátuma: 2020. december 31.

380

C27.R3

T

Fokozott segítségnyújtás az adófizetőknek – a Sociedades Web továbbfejlesztett és legalább 1666123 adózó számára elérhető.

 

Szám

0

1 666 123

NEGYEDÉV

2021

A Sociedades Web -t, a társaságiadó-alanyoknak szóló szolgáltatást korszerűsíteni kell, és automatikusan be kell mutatnia az adóbevallás szempontjából releváns, a vállalatok által korábban a közigazgatásnak bejelentett adóinformációkat. A korszerűsítést követően a szolgáltatást 1666123 társasági jövedelemmel rendelkező adózó rendelkezésére kell bocsátani. Az alapforgatókönyv dátuma: 2020. december 31.

381

C27.R3

T

Fokozott segítségnyújtás az adófizetőknek – A Renta Web korszerűsítése és legalább 1779505 adózó számára elérhető

 

Szám

0

1 779 505

NEGYEDÉV

2021

A Renta Web a személyi jövedelemadót célzó szoftver, amely lehetővé teszi a „lirosregistro”közvetlen behozatalát a személyi jövedelemadó-bevallásokba. 1779505 személyes jövedelemmel rendelkező adózó számára lesz elérhető. Az alapforgatókönyv dátuma: 2020. december 31.

382

C27.R3

M

Négy digitális támogatási platform létrehozása

Az adóhatóság jelentésének közzététele

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

Az adóhatóság négy digitális adóügyi támogatási platformot hoz létre és működtet. A DSP-k virtuális online pultként működnek, amelyek szélesebb körű segítségnyújtási szolgáltatást nyújtanak az adófizetőknek, lehetővé téve számukra, hogy különböző nyelveken kapcsolatba lépjenek az adóhatósággal az online támogatási eljárások lefolytatása céljából, amelyek a következőket foglalják magukban: 1. a következőkhöz kapcsolódó információs szolgáltatások: i. népszámlálási információk; héa; személyi jövedelemadó és 2. a következőkkel kapcsolatos segítségnyújtási szolgáltatások: népszámlálási nyilatkozatok; és ii. a bérbeadókra vonatkozó negyedéves héa-önbevallások és a tevékenységüket megkezdő adóalanyok héabevallása.

383

C27.R4

T

Nemzetközi dimenzió – Bejegyzett külföldi adófizetők azonosítása

 

Szám (%)

0

85

NEGYEDÉV

2021

Az adójogszabályoknak való megfelelés javítása érdekében, különösen azon adófizetők esetében, akik külföldi adózóként szerepelnek a nyilvántartásban, az adóhatóság olyan projektet hajt végre, amely különböző nemzetközi forrásokból, például a FATCA-ból és a CRS-ből származó, az adófizetőkre vonatkozó új információkat használ fel. A projekt befejezését követően a kapott nemzetközi információk várhatóan alkalmasak lesznek kockázatelemzésre. A projekt célja az, hogy azon nyilvántartásba vett külföldi adózók legalább 85%-ától, akikről az adóhatóság 2019-ben információkat kapott, adóadatokat azonosítottak, és 2021. december 31-ig ellenőrizték adóadataikat annak érdekében, hogy azokat 2021. december 31-ig fel lehessen használni a kockázatelemzésben. Az alapforgatókönyv dátuma: 2020. december 31.

384

C27.R5

T

Együttműködési modell – Átláthatósági jelentések

 

Szám

0

20

NEGYEDÉV

2021

Az adóhatóság 2021-ben olyan projektet hajt végre, amely arra ösztönzi a multinacionális vállalatokat, hogy tegyék közzé a tevékenységeikre vonatkozó információkat. Ezek a közzétételek következményekkel járhatnak az említett társaságok adózására nézve. A cél a 2021-ben benyújtott 20 átláthatósági jelentés.

AB. ÖSSZETEVŐ: Az adórendszer hozzáigazítása a XXI. század valóságához

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv 28. komponensében szereplő intézkedések különböző adóügyi intézkedéseket foglalnak magukban, például a gazdasági válság 2020-as akut szakaszában hozott szükséghelyzeti intézkedéseket, új adók bevezetését a 2021. évi állami költségvetés keretében, valamint az adórendszer felülvizsgálatára és fejlesztésére irányuló középtávú projekteket. Az intézkedések adóösztönzőket is tartalmaznak a zöld átállás felgyorsítása érdekében. A spanyol adórendszer reformjának célja, hogy azt méltányosabbá, progresszívebbé, fenntarthatóbbá és méltányosabbá tegye, miközben elmélyíti a zöld adózás kialakítását, integrálja a nemi dimenziót, és erősíti az általános érdekű közpolitikákat, például az egészségvédelmet. A reformok célja továbbá, hogy pozitívan hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez, a gazdasági rezilienciához és a területek közötti kohézióhoz. Mivel Spanyolországban az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya alacsonyabb, mint a hasonló gazdaságokban, van lehetőség a bevételek növelésére, valamint az államháztartás közép- és hosszú távú fenntarthatóságának előmozdítására.

A komponens többek között a költségvetési és közbeszerzési kereteknek a kormányzat minden szintjén történő megerősítéséről szóló országspecifikus ajánlásokkal (2019. évi 1. országspecifikus ajánlás), a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikák folytatásáról és a beruházások ösztönzéséről (2020. évi 1. országspecifikus ajánlás), a közlekedés villamosításáról (2023. és 2022. évi 3. országspecifikus ajánlás), az ökológiai és digitális átállásba történő beruházások növeléséről (1., 2023., 1., 2022. és 3. országspecifikus ajánlás), valamint a szociális és megfizethető energiahatékony lakások rendelkezésre állásának különösen felújítás révén történő növeléséről (2023. és 4. országspecifikus ajánlás) szól.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

AB.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C28.R1) – A Covid19-világjárvány hatásainak enyhítése érdekében 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések

Spanyolország 2020-ban és 2021-ben számos adóintézkedést vezetett be a Covid19 kitörése által okozott gazdasági válság negatív hatásainak enyhítése érdekében. Ezek az intézkedések magukban foglalták az adó- és vámtartozások elhalasztását, az adómegállapítási határidők felfüggesztését és meghosszabbítását, a személyi jövedelemadó egyszerűsítésének lehetőségeit, a kkv-k társaságiadó- és héaszabályozását, az egészségügyi válság leküzdéséhez szükséges bizonyos áruk héamértékének ideiglenes csökkentését, valamint a nem pénzügyi vállalatok fizetésképtelenségi alapjának létrehozását. Ezen intézkedések célja a világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése volt. Ezek az intézkedések 2020. február 1-jén lépnek hatályba, és némelyikük 2021-ben is folytatódik.

Az intézkedés végrehajtását 2021. március 31-ig be kell fejezni.

Reform (C28.R2) – Adóelőnyök elemzése

A független adóhatóság (Autoridad Independiente de Responsabilidad Fiscal, AIReF) által a személyi jövedelemadóval, a jövedéki adókkal és a héával kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozóan végzett kiadási felülvizsgálat feltárta bizonyos adókedvezmények módosításának lehetőségeit. 2020-ban módosították a személyi jövedelemadó-rendszerek adókedvezményeit, valamint az üdítőitalokra és -levekre, valamint egyes hozzáadott cukrot és/vagy édesítőszereket tartalmazó italokra vonatkozó kedvezményes héamértéket. A további szabályozási reformok 2025. december 31-ig történő végrehajtásának a meglévő felülvizsgálatok – többek között az AIReF felülvizsgálatai – és a 15 további adókedvezmény értékelése céljából létrehozott munkacsoport, valamint az adórendszer hatékonyabbá tétele, a zöld átállás támogatása vagy a méltányosság előmozdítása céljából létrehozott munkacsoport mélyreható elemzésén kell alapulnia, és azokat hatálybalépésükkor úgy kell megbecsülni, hogy a bevételeket tartósan GDP-arányosan 0,1 százalékponttal növeljék.

Az intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform (C28.R3) – Az adóreformmal foglalkozó szakértői bizottság létrehozása

A hatóságok 2021. április 12-én szakértői bizottságot hoznak létre, amely megvizsgálja az optimális adórendszer jellemzőit, és ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy miként lehetne koherens módon korszerűsíteni és kiigazítani a jelenlegi adózást. A szakértői bizottságnak különösen a következő területekre kell figyelmet fordítania:

·környezetvédelmi adók;

·társasági adózás;

·a digitalizált gazdaság adóztatása;

·a vagyon megadóztatása, beleértve az ingatlanadót és a harmonizáció konkrét végrehajtását ezen a területen;

·a kialakulóban lévő gazdasági tevékenységek megadóztatása; és

·nemek közötti egyenlőség.

Az adórendszernek a szakértői bizottság ajánlásain vagy a Pénzügyminisztérium egyéb elemzésein alapuló módosításai 2023. március 31-ig hatályba lépnek.

Az intézkedés végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

Reform (C28.R4) – Az ökológiai átálláshoz hozzájáruló adóügyi intézkedések reformja

Ez a reform olyan adóintézkedéseket tartalmaz, amelyek célja a zöld átállás támogatása. Az intézkedések a következőket foglalják magukban:

·a hulladék hulladéklerakókban és hulladékégető művekben történő elhelyezésére kivetett adó megállapítása;

·az egyszer használatos műanyag csomagolásokra kivetett adó bevezetése;

·a fluortartalmú üvegházhatású gázokra kivetett adó módosítása;

·a mobilitással kapcsolatos adók vagy kifizetések, például úthasználati díjak és gépjármű-regisztrációs adók; valamint,

·az üzemanyagként felhasznált ásványolajok támogatásának felülvizsgálata.

Az intézkedések végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

Reform (C28.R5) – A digitális szolgáltatási adó jóváhagyása

Ez a reform a 750 000 000 EUR-t meghaladó nettó árbevétellel és bizonyos digitális szolgáltatások, például online hirdetési és közvetítői szolgáltatások spanyolországi nyújtásából származó bevétellel rendelkező vállalkozások árbevételén alapuló adót vezet be. Az illeték független attól, hogy a társaság Spanyolország területén rendelkezik-e lakóhellyel vagy sem. Az illeték 2021 első negyedévében lép hatályba. A reformnak tartalmaznia kell az intézkedésre vonatkozó hatásvizsgálati jelentést is, amelyet 2022. és 2023. március 31-ig kell kiadni.

Az intézkedés végrehajtását 2021. március 31-ig be kell fejezni.

Reform (C28.R6) – A pénzügyi tranzakciós adó jóváhagyása

Ez az intézkedés az 1 000 000 000 EUR-t meghaladó piaci kapitalizációjú, tőzsdén jegyzett spanyol társaságok részvényeinek beszerzési értékén alapuló illetéket vezet be. A reform végrehajtása 2021 első negyedévében lépett hatályba. A reformnak tartalmaznia kell az intézkedésre vonatkozó hatásvizsgálati jelentést is, amelyet 2022. és 2023. március 31-ig kell kiadni.

Az intézkedés végrehajtását 2021. március 31-ig be kell fejezni.

Reform (C28.R7) – A személyi adókra vonatkozó rövid távú adóintézkedések

A reform a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a vagyonadóról szóló törvény módosítása révén növeli a személyi jövedelemadó progresszivitásának és újraelosztásának mértékét. Nevezetesen az általános nemzeti skálán 2 százalékponttal emeli az általános értékelés alapját képező 300 000 EUR-ról, a megtakarítás pedig 3 százalékponttal 200 000 EUR-ról. Ezen túlmenően az egyéni nyugdíjjárulékok 8 000 EUR-ról 2 000 EUR-ra történő csökkentésének korlátját csökkenteni kell, és a társaság által az alkalmazottjának fizetendő járulékok jelenlegi korlátját 8 000 EUR-ról 10 000 EUR-ra kell emelni. Ezenkívül a vagyonadó tekintetében a reform 1 százalékponttal, 2,5%-ról 3,5%-ra emeli a díj utolsó sávjára alkalmazandó mértéket (a 10 000 000 EUR-t meghaladó eszközök esetében). A reform végrehajtását 2021. január 1-jéig kellett befejezni.

Az intézkedés végrehajtását 2021. március 31-ig be kell fejezni.

Reform (C28.R8) – A társasági adóval kapcsolatos rövid távú adóintézkedések

A reform módosítja a társasági adóról szóló törvényt annak érdekében, hogy növelje ezen adó hozzájárulását a közkiadások támogatásához, ugyanakkor egyszerűsíti a mentességeket és levonásokat annak érdekében, hogy az adófizetők számára legalább 15%-os adókulcsot biztosítson. Ezzel szemben a spanyol területen belföldi és külföldi illetőségű leányvállalatokban fennálló részesedésükből származó osztalékok és tőkenyereségek adómentességét 5%-kal csökkenteni kell.

Az intézkedés végrehajtását 2021. március 31-ig be kell fejezni.

Reform (C28.R9) – A közvetett adókra vonatkozó rövid távú adóügyi intézkedések

A reform kiterjeszti a 21%-ban meghatározott általános héamérték alkalmazását az üdítőitalokra, a gyümölcslevekre és a hozzáadott cukrot tartalmazó gáznemű italokra. Ez az intézkedés társadalmi kötelezettségvállalást jelent ezen italkategóriák felelős fogyasztásának előmozdítására, és összhangban áll a spanyol jóléti állam külső költségeinek finanszírozásával, amelyek ebben az esetben az egészségtelen táplálkozásból erednek. Ezenkívül a biztosítási díjak adókulcsát két százalékponttal, 8%-ra kell emelni, a szomszédos országok viszonylatában azonban a közepesen alacsony sávban maradva.

Az intézkedés végrehajtását 2021. március 31-ig be kell fejezni.

AB.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát. 

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

385

C28.R1

M

A Covid19-világjárvány hatásainak enyhítése érdekében 2020-ban és 2021-ben elfogadott költségvetési intézkedések.

A törvények és a királyi törvényerejű rendeletek hatálybalépésüket feltüntető rendelkezései

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A Covid19-világjárvány kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése érdekében 2020-ban és 2021-ben elfogadott adóügyi intézkedések hatálybalépése:
1. Átmeneti szabályozás: a kormány által a Covid19-világjárvány kezdete óta jóváhagyott különböző királyi törvényerejű rendeletek.
2. Az állami szabályozás módosítása:
– Szeptember 24-i 1/1993. sz. királyi törvényerejű rendelet, amely jóváhagyja a hazautazási adóról szóló törvény egységes szerkezetbe foglalt szövegét és a dokumentált jogi aktusokat.
– A hozzáadottérték-adóról szóló, 1992. december 28-i 37/1992. sz. törvény.
– A nonprofit szervezetek adórendszeréről és a védnökségre vonatkozó adókedvezményekről szóló, 2002. december 23-i 49/2002. sz. törvény.
– Az általános adóról szóló, december 17-i 58/2003. sz. törvény.
– A személyi jövedelemadóról szóló, november 28-i 35/2006. sz. törvény

386

C28.R2

M

Az adókedvezmények felülvizsgálata és módosításai

A reformok azon rendelkezései, amelyek jelzik hatálybalépésüket és közzétételüket a munkacsoport ajánlásainak pénzügyi honlapján, valamint a Pénzügyminisztérium és az AIReF egyéb elemzései

 

 

 

NEGYEDÉV

2025

A meglévő felülvizsgálatok – többek között az AIReF felülvizsgálatai –, valamint a további adókedvezmények és a Pénzügyminisztérium által végzett egyéb elemzések értékelése céljából létrehozott munkacsoport mélyreható elemzéséből eredő szabályozási reformok hatálybalépése. A szabályozási reformok célja az adórendszer hatékonyabbá tétele, a zöld átállás támogatása vagy a méltányosság előmozdítása, és hatálybalépésükkor meg kell becsülni, hogy a bevételeket tartósan GDP-arányosan 0,1 százalékponttal növeljék.

387

C28.R3

M

A szakértői bizottság kinevezése a pénzügyi államtitkár által.

Közzététel a honlapon

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az adórendszer reformját irányító szakértői bizottság kinevezése. A bizottság felelős a szükséges reformok technikai elemzéséért, figyelembe véve a jelenlegi forgatókönyvet, valamint a közép- és hosszú távon várható helyzetet, különös tekintettel a következő területekre: környezetvédelmi adózás, társasági adózás, a digitális gazdaság adóztatása, vagyonadó és konkrét harmonizáció ezen a területen, a kialakulóban lévő gazdasági tevékenységek adóztatása.

388

C28.R3

M

A bizottság ajánlásaiból vagy a Pénzügyminisztérium egyéb elemzéseiből eredő reformok hatálybalépése

A reformok hatálybalépésére utaló rendelkezések

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A szakértői bizottság ajánlásaiból vagy a Pénzügyminisztérium egyéb elemzéseiből eredő reformok hatálybalépése a környezetvédelmi adózás, a társasági adózás, a vagyonadó, az egészségadó és a tőkejövedelemre kivetett személyi jövedelemadó területén, beleértve többek között a dízeladó emelésének hatálybalépését. Ezeket a reformokat, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv hatályán kívül eső negatív adóalapok kompenzációjára vonatkozó korlátozásokat bevezető intézkedéseket hatálybalépésük időpontjában úgy kell megbecsülni, hogy a bevételek legalább a GDP 0,3 százalékpontjának megfelelő mértékben tartósan növekedjenek.

389

C28.R4

M

Az egyszer használatos műanyagokra és hulladékokra kivetett adók

A törvény hatálybalépésére utaló rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A műanyagokra kivetett adókról, valamint a hulladéklerakásról és -égetésről szóló törvény hatálybalépése a körforgásos gazdaság előmozdítása és az egyszer használatos műanyagok használatának csökkentése érdekében.

390

C28.R4

M

A gépjármű-nyilvántartási adó és a forgalmi adó elemzése

Közzététel a honlapon

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A reform előirányozza a gépjármű-nyilvántartási adó, a forgalmi adó vagy az olyan kifizetések elemzését, mint az úthasználati díjak. Ezen elemzés alapján fontolóra kell venni a jogszabály felülvizsgálatát a fenntarthatóbb közúti közlekedés előmozdítása és az ÜHG-kibocsátás csökkentése érdekében.

391

C28.R4

M

A fluorozott gázokra kivetett adó reformjának hatálybalépése

A törvény hatálybalépésére utaló rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A fluorozott gázokra kivetett adó reformjának hatálybalépése azok használatának visszaszorítása és az adókikerülés csökkentése érdekében.

392

C28.R5

M

Digitális szolgáltatási adó

A törvény hatálybalépésére utaló rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az egyes digitális szolgáltatási adókról szóló törvény (Ley 4/2020, de 15 de octubre, del Impuesto sobre Determinados Servicios Digitales) hatálybalépése a feltörekvő üzleti ágazatokon alapuló új kormányzati bevételi források létrehozása érdekében, miközben koherens módon és adott esetben nemzetközi összefüggésben fejleszti az adórendszert.

393

C28.R6

M

Pénzügyi tranzakciós adó

A törvény hatálybalépésére utaló rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A pénzügyi tranzakciós adóról szóló törvény (Ley 5/2020., de 15 de octubre, del Impuesto sobre las Transacciones Financieras) hatálybalépése annak érdekében, hogy új bevételi forrásokat teremtsenek a kormány számára, miközben koherens módon és adott esetben nemzetközi összefüggésben fejlesztik az adórendszert.

394

C28.R7

M

A személyi jövedelemadó és a vagyonadó 2021. évi módosításai

A költségvetési törvény hatálybalépését jelző rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A 2021. évi költségvetési törvény és a személyi jövedelemadóval és a vagyonadóval kapcsolatos fejlesztési rendeletek által a költségvetési hiány csökkentése és a személyi jövedelemadó progresszívebbé tétele érdekében bevezetett módosítások hatálybalépése.

395

C28.R8

M

A társasági adó 2021. évi módosításai

A költségvetési törvény hatálybalépését jelző rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A 2021. évi költségvetési törvény és a társasági adóval kapcsolatos fejlesztési rendeletek által a társaságiadó-bevételek növelése érdekében bevezetett módosítások hatálybalépése.

396

C28.R9

M

A közvetett adók módosításai 2021-ben

A költségvetési törvény hatálybalépését jelző rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A 2021. évi költségvetési törvény és a fejlesztési rendeletek által bevezetett, a közvetett adókkal kapcsolatos módosítások hatálybalépése, amelyek célja az egészségesebb étrend előmozdítása egyes cukortartalmú italok fogyasztásának csökkentése révén, valamint a központi kormányzat bevételeinek növelése a biztosítási díjakra kivetett adó emelése révén.

AB.3.    A hiteltámogatással kapcsolatos reformok és beruházások ismertetése

Beruházás (C28.I1) – Adóösztönzők az energiahatékonysági felújításokhoz, valamint az elektromos járművek és töltőállomások beszerzéséhez

Ezen intézkedés célja adóösztönzők biztosítása i. az épületfelújítási munkálatok előmozdítása az energiahatékonyság javítása érdekében; valamint ii. az elektromos járművek és töltőállomások bevezetésének ösztönzése. Az intézkedés a C1.I2 és a C2.I1. beruházásokra épül.

Az intézkedésnek olyan felújítási intézkedésekhez kell vezetnie, amelyek javítják az energiahatékonyságot és átlagosan legalább 30%-kal csökkentik az adófizetők primerenergia-fogyasztását.

Ezen túlmenően ez az intézkedés adókedvezményeket biztosít a háztartások számára elektromos és hibrid járművek vásárlásához és töltőpontok telepítéséhez. Az adókedvezmények olyan adókedvezményekből állnak, amelyek támogatják a háztartásokat új hibrid és elektromos járművek (BEV, REEV, PHEV, FCEV, FCHV) és töltőállomások vásárlásában.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), az adóügyi ösztönzőkre vonatkozó kiválasztási kritériumok csak a kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású járművek beszerzését finanszírozzák 212 .

Az intézkedések végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

AB.4.    A hiteltámogatás nyomon követésének és végrehajtásának mérföldkövei, céljai, mutatói és ütemterve

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát. 

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

L81

C28.I1

T

Lakásfelújítási intézkedések befejezése, az energiahatékonyság javítása.

Szám

410 000

510 000

NEGYEDÉV

2026

Legalább 355000 befejezett egyedi lakásban legalább 510000 lakásfelújítási intézkedés, amelyek átlagosan legalább 30%-kal csökkentik a primerenergia-igényt (kumulatív). A mutató alkalmazásában a lakás fogalmának összeegyeztethetőnek kell lennie az Eurostat fogalommeghatározásával („A lakás olyan szoba vagy szobák összessége – beleértve annak tartozékait, lobbiit és folyosóit is – egy állandó épületben vagy egy épület szerkezetileg elkülönített részén, amelyet építésének, felújításának vagy átalakításának módjával egész évben egy magánháztartás lakásra jelöl”) és adott esetben szociális vagy állami lakásokat is magában foglalhat. Az alkalmazott energiahatékonyság-javítási mutatókat az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti vonatkozó energiahatékonysági tanúsítvány révén kell akkreditálni. A lakásrehabilitációk számát az adókedvezmények révén végrehajtott valamennyi javítási és rehabilitációs intézkedés összegeként kell meghatározni. A legalább 30%-os értéknek való megfelelés céljából a primerenergia-fogyasztás átlagos megtakarítási százalékát úgy kell kiszámítani, hogy a helyreállítási intézkedések sorát súlyozzák a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében alkalmazott támogatás vagy finanszírozás összegével. Ez a mutató magában foglalja a javító és rehabilitációs intézkedéseket valamennyi településen, méretüktől függetlenül. Az elért energiamegtakarításnak való megfelelés igazolása érdekében az elért átlagos energiamegtakarítás igazolása érdekében a befejezett munkákra vonatkozó energiahatékonysági tanúsítványokat kell kiállítani és összesíteni. (Alapérték: 2026. június 30. a 2. komponens 29. céljával összhangban

L82

C28.I1

T

Kiépített EVS és töltőinfrastruktúra

Szám

238 000

348 000

NEGYEDÉV

2026

Az adókedvezmények hatálya alá tartozó további 110000 új elektromos járművet (BEV, REEV, PHEV, FCEV vagy FCHV) és töltőállomásokat telepítettek.

(Alapérték: 2025. december 31., az 1. komponens 419. céljával összhangban

AC. KOMPONENS: A közkiadások hatékonyságának javítása

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv 29. komponensében szereplő reformok célja i. a közkiadások hatékonyságának javítása a kiadások felülvizsgálatára vonatkozó keret és gyakorlatok megerősítése révén, valamint ii. a központi kormányzati költségvetés összehangolása a fenntartható fejlődési célokkal és a zöld költségvetés-tervezés elveivel.

A terv komponensének célja a közkiadások minőségének javítása, különösen összetételük felülvizsgálata és felhasználásának újragondolása, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés támogatása, végső soron pedig az államháztartás és az államadósság középtávon fenntarthatóbbá tétele révén. A reformok az új gazdasági és társadalmi valóság jelentette kihívásokkal is foglalkoznak.

A komponens a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló, a beruházások ösztönzése mellett – amennyiben a gazdasági feltételek lehetővé teszik – költségvetési politikák folytatásáról szóló országspecifikus ajánlással foglalkozik (2020. évi 1. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

AC.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C29.R1) – A közkiadások felülvizsgálatának és értékelésének folyamata

E reform célja egy olyan állandó keret létrehozása, amely biztosítja a közkiadások minőségének javítását, erősíti a költségvetési stabilitást és az államháztartás fenntarthatóságát. Ez a reform négy alelemet tartalmaz:

·A 2018–2020-as kiadási felülvizsgálat ajánlásainak beépítése a döntéshozatali folyamatba (I. és II. szakasz): Az I. és II. szakasz ajánlásainak hatékony nyomon követése érdekében az ajánlásokat kapott költségvetési egységek számára határidőt kell biztosítani arra, hogy a „tartsd be vagy indokold meg” elvvel összhangban válaszoljanak ezekre az ajánlásokra. A Pénzügyminisztérium feladata a nyomon követés nyomon követése és az ajánlásokra adott válaszokról szóló éves jelentés elkészítése.

·A kiadások 2021. évi felülvizsgálata III. szakaszának elindítása: A kiadások felülvizsgálatának harmadik szakasza a tervek szerint a pénzügyi eszközökre és a települési hulladékgazdálkodásra összpontosít;

·A közkiadások felülvizsgálatának és értékelésének új folyamata (2022–2026-ra): Ebben a ciklusban a kiadások jövőbeli felülvizsgálatát a független költségvetési hatóság (Autoridad Independiente de Responsabilidad Fiscal, AIReF) végezné el. E jövőbeli felülvizsgálatok fókuszáról, hatóköréről és ütemezéséről az AIReF-fel folytatott konzultációt követően a Miniszterek Tanácsa határoz. A cél az, hogy 2022–2026-ban évente jelentést tegyenek közzé;

·Az értékelő (AIReF) kapacitásának megerősítése: Az AIReF alapszabályát módosítani kell a közkiadások felülvizsgálatáért felelős új egység létrehozása érdekében.

Az 1. reform a spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő koherencia és egyéb reformok támogatásának tekinthető, különösen a 6., 17., 18., 21., 23. és 28. komponensben, ahol a kiadások felülvizsgálatának I. és II. szakaszán alapuló ajánlások beépültek az említett reformprioritásokba.

Ez a reform várhatóan 2023. június 30-ig fejeződik be.

Reform (C29.R2) – A központi kormányzati költségvetés összehangolása a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend fenntartható fejlődési céljaival

E reform célja, hogy az állami költségvetést összehangolja a fenntartható fejlődési célokkal, amelyek a terv egészének alapját képezik. A reform az állami költségvetési folyamattal összefüggő jelentés közzétételéből áll, amelynek – egy előre meghatározott módszertannal összhangban – tükröznie kell a közberuházásoknak a fenntartható fejlődési célokkal való összehangolását. Ez a reform az uniós technikai támogatási eszköz támogatásával jelenleg kidolgozás alatt álló módszertanra és nyomonkövetési keretre épül.

Az intézkedés végrehajtását 2021. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Reform (C29.R3) – A központi kormányzati költségvetés összehangolása a környezetbarát költségvetés-tervezéssel

E reform célja, hogy középtávon összehangolja az állami költségvetést az uniós zöld költségvetés-tervezés referenciakeretével. Megerősíti a 2. reformot és általánosabban a terv zöld törekvéseit. A reform a központi kormányzati költségvetési folyamat keretében két jelentés közzétételéből áll, amelyek a 2023-as és 2024-es éves költségvetési törvényekkel összefüggésben feltérképezik a zöld, illetve a barna kiadásokat. Ez a reform az uniós technikai támogatási eszköz támogatásával jelenleg kidolgozás alatt álló módszertanra és nyomonkövetési keretre épül.

Az intézkedés végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

AC.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát. 

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

397

C29.R1

M

Állandó csoport létrehozása a Pénzügyminisztériumban a kiadások felülvizsgálata során elért eredmények végrehajtásának aktív nyomon követésére és az éves költségvetési törvény kidolgozásáról szóló rendelet jóváhagyására

A jogszabály hatálybalépésére utaló rendelkezések. Az éves költségvetési törvény kidolgozásának rendje

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

I. a pénzügyminisztériumon belül (a Költségvetési és Költségvetési Államtitkárságban) állandó csoport létrehozása a kiadások felülvizsgálatai eredményei végrehajtásának aktív nyomon követésére, előmozdítva a „tartsd be vagy indokold meg” elvet; valamint ii. a Pénzügyminisztérium azon kötelezettségvállalása, hogy éves jelentést tesz közzé, amely tartalmazza az AIReF által kiadott valamennyi kiadásfelülvizsgálati ajánlásra adott válaszokat. Az éves költségvetési törvény kidolgozási rendjének tartalmaznia kell a központi közigazgatás és a szociális biztonság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a költségvetési cikluson keresztül nyomon követi és nyomon követi a kiadások felülvizsgálatában foglalt ajánlásokat, beleértve a következő évben végrehajtott vagy végrehajtani tervezett intézkedéseket is.

398

C29.R1

M

A kiadások felülvizsgálatának III. szakasza

A Miniszterek Tanácsa általi jóváhagyás

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A Miniszterek Tanácsa határoz a kiadások felülvizsgálata III. szakaszának 2021-ben történő elindításáról. A kiadások felülvizsgálatának harmadik szakasza legalább két területet érint: pénzügyi eszközök és a települési hulladék kezelése. A kiadások felülvizsgálatát az AIReF végzi el.

399

C29.R1

M

Az AIReF-en belül állandó egység létrehozása, amely a kormány által előírt kiadási felülvizsgálatok elvégzéséért felelős.

A vidékfejlesztési rendelet hatálybalépésére utaló rendelkezések

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az AIReF ökológiai alapokmányáról szóló 215/2014. sz. királyi rendelet módosításának hatálybalépése a kormány által megrendelt kiadási felülvizsgálatok elvégzéséért felelős állandó egység létrehozásával.

400

C29.R1

M

A Miniszterek Tanácsa jóváhagyta az AIReF számára megrendelendő kiadási felülvizsgálatok új ciklusát (2022–26).

A Miniszterek Tanácsa megállapodásának hatálybalépése

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A közkiadások új többéves felülvizsgálati ciklusa a 2022–2026-os időszakra vonatkozik. A kérelem megfelelő megtervezése és a kiadások felülvizsgálatának minden egyes szakaszához szükséges információk összegyűjtése érdekében a Miniszterek Tanácsa az AIReF-fel folytatott konzultációt követően határoz és közzéteszi legalább a szakpolitikai területeket, az érintett közintézményeket és az elemzés által lefedendő időszakokat, valamint a releváns módszertani szempontokat.

401

C29.R1

M

A nyomonkövetési jelentés közzététele

Közzététel a Pénzügyminisztérium honlapján

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A nyomonkövetési jelentés éves közzététele. A jelentésnek fel kell sorolnia az AIReF által kiadott ajánlásokat, és részletesen ismertetnie kell a szabályozási változtatásokat vagy az azok kezelése érdekében hozott egyéb intézkedéseket. Amennyiben az ajánlások címzettjeként szereplő kiadási központok nem értenek egyet velük, megfelelő indokolást kell adni.

402

C29.R1

M

A kiadások felülvizsgálatának III. szakasza

A jelentések közzététele az AIReF weboldalán

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

Az AIReF közzéteszi a kiadások felülvizsgálatának harmadik szakaszáról szóló jelentéseket.

403

C29.R2

M

Jelentés a költségvetésnek a fenntartható fejlesztési célokhoz való igazításáról

Közzététel kiegészítő dokumentációként az éves költségvetési törvényben

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A 2022. évi költségvetési törvénytervezetet kísérő, annak a fenntartható fejlődési célokkal való összehangolásáról szóló jelentés közzététele.

404

C29.R3

M

Jelentés a zöld költségvetés-tervezésről

Közzététel kiegészítő dokumentációként az éves költségvetési törvényben

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A 2023. évi éves költségvetési törvényt kísérő, a zöld költségvetésről szóló jelentés (zöld dimenzió). A jelentésnek fel kell térképeznie az éves költségvetési törvényben szereplő zöld kiadásokat, és az uniós technikai támogatási eszköz támogatásával kialakított módszertannal és nyomonkövetési kerettel összhangban kell elkészítenie.

405

C29.R3

M

Jelentés a zöld költségvetés-tervezésről

Közzététel kiegészítő dokumentációként az éves költségvetési törvényben

 

 

 

NEGYEDÉV

2023

A 2024. évi éves költségvetési törvényt kísérő jelentés a zöld költségvetésről (barna dimenzió). A jelentésnek fel kell térképeznie az éves költségvetési törvényben szereplő barna kiadásokat, és az uniós technikai támogatási eszköz támogatásával kialakított módszertannal és nyomonkövetési kerettel összhangban kell elkészítenie.

AD. ÖSSZETEVŐ: Nyugdíjak

A spanyol helyreállítási és rezilienciaépítési terv komponensének célja a nyugdíjrendszer reformja i. a rendszer rövid, közép- és hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása, ii. a nyugdíjak vásárlóerejének fenntartása, iii. a nyugdíjak megfelelőségének megőrzése, iv. a nyugdíjasok szegénységtől való védelme és v. a generációk közötti méltányosság biztosítása érdekében. A reformintézkedések a toledói paktum ajánlásainak elfogadásával kapcsolatos széles körű parlamenti konszenzusra épülnek 213 . A szociális párbeszéd tárgyát képező intézkedések közé tartoznak a következők: i. a finanszírozási források szétválasztása, ii. a nyugellátások felülvizsgált indexálási mechanizmusa, iii. a késői nyugdíjba vonulás ösztönzői és a korengedményes nyugdíjazással kapcsolatos szabályozási változások, iv. az öregségi nyugdíj kiszámításához szükséges járulékfizetési időszak módosítása, v. az önálló vállalkozók számára a reáljövedelemen alapuló új járulékfizetési rendszer, valamint vi. a foglalkoztatói nyugdíjrendszerek kollektív tárgyalások révén történő fejlesztése.

A komponens a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának megőrzéséről szóló országspecifikus ajánlásokkal (2019. évi 1. országspecifikus ajánlás), valamint a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikák folytatásával kapcsolatos (2019. évi 1. országspecifikus ajánlás, 2020. évi 1. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

AD.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C30.R1) – A szociális biztonság finanszírozási forrásainak elkülönítése

A reform célja, hogy a Toledo Paktum ajánlásaival összhangban megváltoztassa a nyugdíjrendszer finanszírozását annak érdekében, hogy a járulékalapú ellátásokat társadalombiztosítási járulékokból, a nem járulékalapú ellátásokat pedig az állami költségvetésből finanszírozzák. A reform abból áll, hogy az állam átvállalja számos olyan kiadási tétel finanszírozását, amelyeket jelenleg társadalombiztosítási járulékok fedeznek. A reformnak meg kell erősítenie a hozzájárulások és jogosultságok közötti kapcsolatot, és javítania kell a hozzájárulási rendszer pénzügyi fenntarthatóságát.

A korábban társadalombiztosítási járulékokból finanszírozott, de e reform keretében nem járulékalapúnak tekintett és az állami költségvetésből finanszírozott kiadási tételek a következők: i. a nem járulékalapú foglalkoztatáspolitikák egy része, ii. a foglalkoztatást előmozdító társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése, iii. szülési és gyermekgondozási támogatások, iv. a korengedményes nyugdíjazással kapcsolatos kiadások, v. az anyasági nyugdíj-kiegészítés, v. a családtagok nyugdíja, vi. a különleges rendszerekhez kapcsolódó támogatási intézkedések („implicit szubvenciók”) és vii. az öregségi nyugdíj kiszámításához szükséges járulékfizetési különbségek kiegészítésének költségei.

A reform a 2021. évi általános állami költségvetés rendelkezésein keresztül kezdődött, és fokozatosan kell végrehajtani az állami költségvetésből a társadalombiztosítási költségvetésbe történő átcsoportosítások révén.

Az intézkedést 2023. december 31-ig kell végrehajtani.

Reform (C30.R2) – A nyugdíjak vásárlóerejének fenntartása, a tényleges nyugdíjbavonulási életkor és a törvényes nyugdíjkorhatár összehangolása, az öregségi nyugdíj kiszámítására szolgáló számítási időszak hozzáigazítása az új karrierekhez, valamint a fenntarthatósági tényező generációk közötti méltányossági mechanizmussal való felváltása

A reform célkitűzései a következők: i. a nyugdíjasok vásárlóerejének garantálása, ii. a munkaerőpiaci részvétel növelése a törvényes nyugdíjkorhatárhoz közeli életkorban, iii. a nyugdíjba vonulás elhalasztása, iv. a járulékfizetési rendszer progresszivitásának megerősítése, v. a jelenlegi szabályozás hozzáigazítása a megszakítás nélküli karrierekhez és az atipikus munkavégzés egyéb formáihoz, valamint vi. a küszöbön álló demográfiai változások hatásának kezelése a jelenlegi és jövőbeli nyugdíjak megfelelőségének romlása nélkül. A reform négy különálló szabályozási reformból áll, amelyek összhangban vannak a toledói paktum ajánlásaival, és amelyeket két lépésben kell elfogadni.

A 2021. december 31-ig hatályba lépő reformok a következők:

·Új indexálási mechanizmus, amely a nyugdíjakat az inflációhoz köti azzal a céllal, hogy tartósan biztosítsa a nyugdíjasok vásárlóerejét.

·A tényleges nyugdíjkorhatár összehangolása a törvényben előírt nyugdíjkorhatárral, azzal a céllal, hogy növeljék a munkaerőpiaci részvételt a törvényes nyugdíjkorhatárhoz közeli életkorban, és halasszák el a nyugdíjba vonulást. Az intézkedés a következő szabályozási változásokból áll:

a. Új ösztönzők létrehozása a nyugdíjba vonulás késleltetésére (fokozott gazdasági ösztönzők a nyugdíjba vonulás késleltetésére, valamint a munka és a nyugdíj összeegyeztethetőségének előmozdítása). A nyugdíjba vonulást elhalasztó munkavállalók különösen az alábbiak közül választhatnak: a nyugdíj összegének emelése minden olyan teljes kiegészítő járulékfizetési év után, amelyet a nyugdíjkorhatár és a tényleges nyugdíjba vonulás között jóváírnak; egyösszegű kifizetés; és az előbbi kettő kombinációja.

b.A korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó jelenlegi szabályozás korengedményes nyugdíjazással kapcsolatos elemeinek szabályozását hátráltató tényezők megerősítése. A korengedményes nyugdíjazás csökkentési arányát módosítani kell a tényleges nyugdíjkorhatár emelése és a maximális járulékalappal rendelkező nyugdíjasoknak biztosított kiváltságos bánásmód megszüntetése érdekében. Meg kell tiltani azokat a kollektív tárgyalási rendelkezéseket, amelyek a rendes nyugdíjkorhatár elérése érdekében kötelezővé teszik a nyugdíjhoz jutást.

A 2022. december 31-ig hatályba lépő reformok a következők:

·A járulékfizetési időszak kiigazítása az öregségi nyugdíj kiszámításához azzal a céllal, hogy megerősítsék a rendszer progresszivitását, és a jelenlegi szabályozást hozzáigazítsák a nem folyamatos karrierekhez és az atipikus munkavégzés egyéb formáihoz.

·A fenntarthatósági tényező felváltása egy olyan mechanizmussal, amely garantálja a nemzedékek közötti méltányosságot és a költségvetési fenntarthatóságot. Az intézkedés célja a küszöbön álló demográfiai változások hatásainak kezelése a jelenlegi és jövőbeli nyugdíjak megfelelőségének romlása nélkül.

Az intézkedést 2022. december 31-ig kell végrehajtani.

Reform (C30.R3) – Az önálló vállalkozók társadalombiztosítási járulékrendszerének reformja

A reform célja a munkavállalókkal és az önálló vállalkozókkal szembeni bánásmód kiegyenlítése, a nyugdíjrendszerbe befizetett járulékok növelése, valamint annak biztosítása, hogy az önálló vállalkozók megfelelő nyugdíjjövedelmet kapjanak. A reform módosítja az önfoglalkoztatók hozzájárulási rendszerét. A reformnak az önfoglalkoztatók járulékait a reáljövedelemre kell alapoznia, nem pedig az önválasztáson alapuló hozzájárulási alapra, összhangban a toledói paktum ajánlásaival. A végleges járulékot az adóhatóság által az önálló vállalkozóként végzett tevékenységből származó jövedelem alapján kell kiszámítani. A reformot fokozatosan kell végrehajtani a minimális hozzájárulási alap növelése révén, hogy lehetővé váljon az új rendszerhez való alkalmazkodás.

Az intézkedést 2022. június 30-ig kell végrehajtani.

Reform (C30.R4) – Az anyasági többletdíjak egyszerűsítése

A reform célja, hogy a nemek közötti nyugdíjszakadék csökkentése érdekében kompenzálja a szülőket, elsősorban az anyákat a születési és gyermekgondozási költségekért. A reform átalakítja az anyasági kiegészítést, és már elfogadásra került (a február 2-i 3/2021. sz. királyi törvényerejű rendelet). A korábbi, 2016 óta hatályos anyasági kiegészítést az Európai Unió Bírósága 2019. december 12-i ítéletében hátrányosan megkülönböztetőnek minősítette a férfiakkal szemben. A szülési szabadság megreformált kiegészítése várhatóan megfelel a bírósági ítéletnek, és megelőzi a hátrányos megkülönböztetést. Az új kiegészítés a járulékfizetési pályák elemzésén alapul annak megállapítása érdekében, hogy a két szülő közül melyik volt a leghátrányosabb helyzetű a járulékfizetési pályafutása során a gyermek születése miatt, feltéve, hogy különösen hátrányos helyzetű szülő hiányában az anya megkapja a kiegészítést.

Az intézkedést 2021. március 31-ig kell végrehajtani.

Reform (C30.R5) – A jelenlegi kiegészítő nyugdíjrendszer felülvizsgálata

A reform felülvizsgálja a kiegészítő nyugdíjrendszer szabályozási keretét azzal a céllal, hogy növelje a kollektív tárgyalások keretében – lehetőleg ágazati szinten – elfogadott foglalkoztatói nyugdíjrendszerek lefedettségét. A foglalkoztatói nyugdíjrendszerekre vonatkozó új jogi keret célja, hogy kiterjedjen azokra a vállalatoknál dolgozó, foglalkoztatói nyugdíjrendszerekkel nem rendelkező munkavállalókra és önálló vállalkozókra, akik jelenleg nem férnek hozzá ezekhez a második pillérhez tartozó rendszerekhez.

A reform konkrét intézkedései a következőket foglalják magukban:

I.A magánszektor által kezelt, államilag támogatott foglalkoztatói nyugellátási alapok létrehozása.

II.Ösztönzők és szabályozási változtatások a kollektív tárgyalások keretében elfogadott foglalkoztatói nyugdíjrendszerek lefedettségének növelése érdekében.

III.A nyugdíjrendszerek eljárásainak egyszerűsítése.

IV.Szabályozási változások a munkavállalók különböző vállalatok és ágazatok közötti mobilitásának előmozdítása érdekében.

V.A kollektív foglalkoztatási rendszerekben való részvételt elősegítő adókedvezmények

VI.A közös használatbavételi rendszerek kezelési költségeinek a kezelt eszközök 0,30%-a alá történő korlátozása.

A reform végrehajtása a 2021. évi általános állami költségvetés azon rendelkezései révén kezdődött, amelyek a korábban az egyéni nyugdíjrendszerekhez kapcsolódó adóösztönzőket a kollektív rendszerek javára csoportosították át (f. v. intézkedés), valamint a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató alapok állami támogatása révén (a fenti i. intézkedés).

Az intézkedést 2022. június 30-ig kell végrehajtani.

Reform (C30.R6) – A maximális hozzájárulási alap kiigazítása

A reformnak növelnie kell a nyugdíjrendszer maximális járulékalapját, és ki kell igazítania a maximális nyugdíjakat a járulékalap bővítése, a nyugdíjrendszer progresszivitásának növelése és az összbevétel növelése érdekében. Az intézkedések összhangban vannak a toledói paktum ajánlásaival. A rendszer kiigazítása fokozatosan történik annak érdekében, hogy a hozzájárulók alkalmazkodni tudjanak a változásokhoz. A rendszer járulékalapú jellegének fenntartása érdekében ennek megfelelően emelik a maximális nyugdíjakat és a maximális járulékalapokat. A reformot fokozatosan, a következő harminc évben kell végrehajtani.

Az intézkedés 2022. december 31-én lép hatályba.

AD.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2020. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát. 

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

406

C30.R1

M

A szociális biztonság finanszírozásának elkülönítése

A törvény hatálybalépésére utaló rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

A 2021. évi általános állami költségvetésről szóló, december 30-i 11/2020. sz. törvény hatálybalépése a szociális biztonság finanszírozási forrásainak szétválasztásáról. Az állam évente átutalja a társadalombiztosítási rendszerbe a nem járulékalapú kiadási tételeknek megfelelő összeget. Ez lehetővé teszi a társadalombiztosítási hiány csökkentését és annak a központi közigazgatáshoz való átcsoportosítását, amely rendelkezik a megfelelő eszközökkel annak kezeléséhez. Eloszlatja továbbá a rendszer fizetőképességével kapcsolatos kétségeket, javítva a közép- és hosszú távú kihívások kezelésének feltételeit. A 2021. évi állami költségvetési törvénynek első és jelentős lépést kell előirányoznia ebbe az irányba.

407

C30.R2

M

A nyugdíjak vásárlóerejének fenntartása, valamint a tényleges nyugdíjkorhatár és a törvényes nyugdíjkorhatár összehangolása

A jogszabály hatálybalépésére utaló rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

A Hivatalos Lapban közzétett azon jogszabályok hatálybalépése, amelyek célja:
a) A nyugdíjak vásárlóerejének fenntartása: a nyugdíjakat az inflációval összekapcsoló új átértékelési mechanizmus kerül kidolgozásra annak biztosítása érdekében, hogy a nyugdíjasok vásárlóereje tartósan garantált legyen.  
a tényleges nyugdíjkorhatár és a törvényes nyugdíjkorhatár összehangolása: ösztönzők biztosítása a nyugdíjba vonulás késleltetésére, beleértve a fokozott gazdasági ösztönzőket, valamint a munka és a nyugdíj összeegyeztetésének előmozdítását a törvényes nyugdíjkorhatárhoz közeli életkorban való munkaerőpiaci részvétel növelése és a nyugdíjba vonulás elhalasztása érdekében.

408

C30.R2

M

Az öregségi nyugdíj kiszámításához szükséges számítási időszak módosítása

A jogszabály hatálybalépésére utaló rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A számítási időszak kiigazítására vonatkozó jogszabály hatálybalépése, amely meghosszabbítja az öregségi nyugdíj kiszámításához szükséges számítási időszakot.

409

C30.R2

M

A fenntarthatósági tényező generációk közötti tőkemechanizmussal való felváltása

A jogszabály hatálybalépésére utaló rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A nyugdíjakat a várható élettartamhoz kötő jelenlegi fenntarthatósági tényező olyan mechanizmussal való felváltására vonatkozó jogszabály hatálybalépése, amely a demográfiai változásokhoz való alkalmazkodás révén garantálja a nemzedékek közötti egyenlőséget és a költségvetési fenntarthatóságot.

410

C30.R2

M

Aktualizált előrejelzések arról, hogy a 2021-ben és 2022-ben végrehajtott nyugdíjreformok hogyan biztosítják a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságát

Jelentés közzététele a szociális biztonság honlapján

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Aktualizált előrejelzések közzététele, amelyek bemutatják, hogy a 2021-ben és 2022-ben végrehajtott nyugdíjreformok hogyan biztosítják a hosszú távú költségvetési fenntarthatóságot, figyelembe véve más strukturális reformok, például a munkaerőpiaci reformok hatását is.

411

C30.R3

M

Az önálló vállalkozók társadalombiztosítási járulékrendszerének reformja

A jogszabály hatálybalépésére utaló rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

Az önfoglalkoztatók társadalombiztosítási járulékrendszerének reformjára vonatkozó jogszabályok hatálybalépése, fokozatosan áthelyezve a járulékrendszert, hogy az a reáljövedelemen alapuljon.

412

C30.R4

M

Az anyasági többletek egyszerűsítése

Az RDL hatálybalépését feltüntető rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2021

Az anyasági többletdíjak egyszerűsítéséről szóló, 2021. február 3-i 3/2021. sz. királyi törvényerejű rendelet hatálybalépése. Az Európai Bíróság 2019. december 12-i ítéletének való megfelelés érdekében a nyugdíj-kiegészítéseket észszerűsíteni kell, és a nemek közötti szakadék csökkentésére kell összpontosítani. Rögzített összegű fizetést kell bevezetni azon szülők számára, akiknek a munkával töltött életszakaszát közvetlenül a leszármazást követően megváltoztatták.

413

C30.R5

M

A jelenlegi kiegészítő nyugdíjrendszerhez kapcsolódó adókedvezmények felülvizsgálata

A törvénynek a 11. záró rendelkezés és a 62. cikk hatálybalépésére vonatkozó rendelkezése

 

 

 

NEGYEDÉV

2020

A jelenlegi kiegészítő nyugdíjrendszerhez kapcsolódó adókedvezmények felülvizsgálatáról szóló, a 2021. évi általános állami költségvetésről szóló, 2020. december 30-i 11/2020. sz. törvény hatálybalépése. Az adókedvezményhez való jog az egyéni magánnyugdíjrendszerekről átszáll a kollektív szerződésen alapuló foglalkoztatói nyugdíjrendszerekre. Az új keret bevezetésére vonatkozó költségvetési törvény vonatkozó rendelkezései az LPGE 11. utolsó rendelkezése és a 62. cikk.

414

C30.R5

M

A jelenlegi kiegészítő nyugdíjrendszer felülvizsgálata

A jogszabály hatálybalépésére utaló rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A jelenlegi kiegészítő nyugdíjrendszer felülvizsgálatára vonatkozó jogszabály hatálybalépése a nyugdíjrendszereknek a valamennyi vállalat és munkavállaló számára nyitott nyugdíjalapok adminisztráció általi létrehozása révén történő előmozdítása érdekében.

415

C30.R6

M

A maximális hozzájárulási alap kiigazítása

A jogszabály hatálybalépésére utaló rendelkezés

 

 

 

NEGYEDÉV

2022

A maximális hozzájárulási alap kiigazítására vonatkozó jogszabályok hatálybalépése: a rendszer maximális járulékalapjának fokozatos növelése és a maximális nyugdíjak kiigazítása a rendszer járulékalapjának és progresszivitásának bővítése, valamint az összbevétel növelése érdekében.

AE. KOMPONENS: REPowerEU-fejezet

A REPowerEU-fejezet célja a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függés csökkentése, és különösen az új villamosenergia-hálózatok és megújulóenergia-projektek engedélyezésének egyszerűsítése, a megújuló energia és a megújuló hidrogén előállításának támogatása, a megújuló energiaforrások értékláncának javítása és az ipari dekarbonizáció fellendítése.

A komponens a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőség 2022. és 2023. évi csökkentésével kapcsolatos országspecifikus ajánlásokkal foglalkozik. Hozzájárul a megújuló energia elterjedésének felgyorsítását célzó intézkedésekkel, különös tekintettel a decentralizált létesítményekre és a saját fogyasztásra, többek között az engedélyezési eljárások további egyszerűsítése és a hálózathoz való hozzáférés javítása révén. Támogatja továbbá a tárolásra, a hálózati infrastruktúrára és a megújuló hidrogénre irányuló kiegészítő beruházásokat (2022. évi 4. országspecifikus ajánlás és 2023. évi 3. országspecifikus ajánlás).

Az ebben a komponensben szereplő egyetlen intézkedés sem okozhat jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

AE.1.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform (C31.R1) – A megújulóenergia-termelési projektek és a villamosenergia-hálózati infrastruktúra engedélyezésének javítását célzó reform

A reform célja kettős: Egyrészt a megújulóenergia-termelésre és a villamosenergia-hálózat infrastruktúrájára vonatkozó engedélyezési eljárások egyszerűsítése, másrészt az engedélykérelmek feldolgozásának egyszerűsítése. Ami az első célkitűzést illeti, a reform a megújulóenergia-projektekre és a villamosenergia-hálózati infrastruktúrára vonatkozó eljárásokat egyszerűsítő jogszabályokból áll. E tekintetben a reform a következő elemeket tartalmazza:

·egyes projektkategóriákra vonatkozó eljárások egyszerűsítése, beleértve a környezeti hatásvizsgálatot és az engedélyezési eljárást;

·a megújuló gázok gázhálózatba történő betáplálásával kapcsolatos egyes projektek adminisztratív terheinek tisztázása és csökkentése;

·Határidőt állapít meg arra vonatkozóan, hogy a CNMC-nek mikor kell jelentést kiadnia az új megújulóenergia-projektek engedélyezésére vonatkozóan;

·A saját fogyasztás kiépítésére vonatkozó korlátozások megszüntetése és engedélyezési eljárásaik egyszerűsítése;

·A hálózati kapacitás elosztásának javítása.

Ami a második célkitűzést illeti, a reform magában foglalja egy új közigazgatási egység létrehozását a központi közigazgatáson belül a megújulóenergia-projektekre vonatkozó engedélykérelmek feldolgozásának támogatására.

Az intézkedés végrehajtását 2023. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Beruházás (C31.I1) – A saját fogyasztást előmozdító beruházások (a megújuló energia és a fogyasztásmérő utáni tárolás alapján) és energiaközösségek

Ez a beruházás a C7.I1., C7.R3. és C8.I1. intézkedés bővítése. E beruházás célja az önellátó alkalmazások, a fogyasztásmérő mögötti tárolás és az energiaközösségek előmozdítása. A beruházás a következőket támogatja:

·az épületekbe vagy termelési folyamatokba beépített, megújulóenergia-technológiákon vagy fogyasztásmérő mögötti tárolási megoldásokon alapuló önellátó alkalmazások; és

·energiaközösségek által végrehajtott kezdeményezések, vagy megújuló energia vagy energiahatékonysági megoldások telepítése, vagy részvételen alapuló és közösségépítési folyamatok végrehajtása révén.

A C7.I1, C7.R3 és C8.I1 szerinti jogi eszközök hozzájárulhatnak ezen intézkedés végrehajtásához, amennyiben nem járnak kettős finanszírozással.

Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C31.I2) – A megújuló hidrogén előállítását és elterjedését támogató program

Ez az intézkedés a megújuló hidrogén előállításának és elterjedésének támogatását célzó támogatásokra és potenciálisan saját tőkére – többek között kockázati tőkére – kiterjedő támogatási rendszerbe történő állami beruházásból áll. A program úgy működik, hogy vissza nem térítendő támogatások vagy tőkebefektetések – többek között kockázati tőke – odaítélése révén pénzügyi ösztönzőket biztosít a magánszektor, valamint a hasonló tevékenységeket folytató közszektorbeli intézmények számára. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházása alapján a támogatási rendszer célja kezdetben legalább 1 600 000 000 EUR összegű finanszírozás biztosítása. A programot végrehajtó partnerként az „Instituto de Diversificación y Ahorro de la Energía” (IDAE) irányítja.

A programba történő befektetés végrehajtása érdekében Spanyolország egy vagy több jogi eszközt fogad el (sajáttőke-befektetések esetében ez az eszköz az IDAE által jóváhagyandó befektetési politika lenne), létrehozva a programot, amely a következő elemeket tartalmazza:

1.A támogatásra jogosult tevékenységek listája, amely az alábbiak közül legalább az egyik:

oAz innováció támogatása az értékláncban és a megújuló hidrogén tudásalapja: ez a terület magában foglalhatja a kutatást és fejlesztést, a technológiatranszfert, valamint a gyártási és tesztelési rendszereket és alkatrészeket.

oMegújulóhidrogén-klaszterek létrehozása, amelyek széles körben integrálnák a termelést, a feldolgozást és a fogyasztást.

oÚttörő projektek kidolgozása, amelyek lehetővé tennék a megújuló hidrogén kisebb léptékű bevezetését a különböző ágazatokban, például az iparban, a villamosenergia-termelésben, a termikus felhasználásban és a közlekedésben.

oA spanyol megújulóhidrogén-rendszer európai rendszerbe való integrálásának támogatása, például a vállalatok támogatása az európai projektekben, például a közös európai érdeket szolgáló fontos kezdeményezésekben. Az e közös európai érdeket szolgáló fontos projektek keretében létrejövő projekteknek illeszkedniük kell a fent említett három támogatható tevékenységhez (értéklánc, klaszterek, úttörő projektek).

2.A program döntéshozatali folyamatának leírása: A pályázatok értékelését és a program keretében hozott végleges odaítélési döntésekbe vagy beruházási döntésekbe bevonandó kedvezményezettek kiválasztását egy beruházási bizottság vagy műszaki értékelő bizottság hozza meg, és a kormánytól független tagok szavazattöbbségével hagyja jóvá, ami azt jelenti, hogy vagy az IDAE által alkalmazott személyzetnek és/vagy más független szakértőknek kell lenniük. A program keretében hozott végleges odaítélési döntések vagy befektetési döntések a beruházási bizottság vagy az azzal egyenértékű irányító testület által javasolt odaítélési vagy beruházási döntésekkel kapcsolatos (módosítás nélküli) jóváhagyásra vagy vétójog gyakorlására korlátozódnak. Abban az esetben, ha valamelyik pályázó részt vesz az IDAE-ben, és a felhívás költségvetése nem elegendő valamennyi beérkezett pályázat fedezésére, az értékelési folyamatot az IDAE „Plan de Mitigación de Potenciales Conflictos de Interés en Sociedades Participadas” című dokumentumának megfelelően külső ellenőrzésnek kell alávetni.

3.A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés követelménye a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében, a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározottak szerint. A vállalatoknak nyújtott általános támogatás esetében (ideértve a saját tőkét és a kockázati tőkét is) a jogi eszköz(ök) kizárja(k) azokat a vállalatokat, amelyek jelentős hangsúlyt 214 fektetnek a következő ágazatokra: i. fosszilis tüzelőanyagokon alapuló energiatermelés és kapcsolódó tevékenységek 215 ; i. energiaigényes és/vagy magas szén-dioxid-kibocsátású iparágak 216 ; szennyező járművek gyártása, bérlése vagy értékesítése 217 ; iv. hulladékgyűjtés, hulladékkezelés és -ártalmatlanítás 218 , v. nukleáris üzemanyag feldolgozása, atomenergia előállítása. A jogi eszköz(ök)nek továbbá elő kell írniuk, hogy a támogatási rendszerek végső kedvezményezettjei megfeleljenek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

4.Az a követelmény, hogy az eszköz végső kedvezményezettjei nem részesülhetnek támogatásban más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére.

5.A program hatálya alá tartozó összeg, valamint az a követelmény, hogy a programból származó fel nem használt bevételeket újra be kell fektetni a fent felsorolt tevékenységekbe, 2026 után is.

6.Az éghajlatváltozással kapcsolatos beruházásokra vonatkozó jelentéstételi követelmények a támogatási program esetében 219 .

7.A tőkebefektetések – beleértve a kockázati tőkét is – esetében a befektetési politika fő követelményei a tőkebefektetéseknek – beleértve a kockázati tőkét is – történő lehetséges odaítélés tekintetében a következőket foglalják magukban:

a)A pénzügyi termék(ek) sorainak és a támogatható végső kedvezményezetteknek a leírása

b)Az a követelmény, hogy minden támogatott beruházás gazdaságilag életképes legyen.

8.A tőkebefektetések esetében, beleértve a kockázati tőkét is, a következő nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmények:

a)Az IDAE nyomonkövetési rendszerének leírása a mozgósított beruházásról való jelentéstétel céljából.

b)Az IDAE azon eljárásainak leírása, amelyek biztosítják a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját.

c)Az a kötelezettség, hogy a programot létrehozó vonatkozó jogi aktusban meghatározott követelményeknek megfelelően minden művelet támogathatóságát ellenőrizni kell, mielőtt kötelezettséget vállalnának egy művelet finanszírozására.

d)A kockázatalapú utólagos ellenőrzéseknek az IDAE ellenőrzési tervével összhangban történő elvégzésére vonatkozó kötelezettség. Ezek az ellenőrzések azt vizsgálják, hogy i. a kontrollrendszerek hatékonyak-e, beleértve a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség feltárását; a DNSH-elvnek, az állami támogatási szabályoknak, valamint az éghajlatváltozással és a digitális célokkal kapcsolatos követelményeknek való megfelelés; és iii. teljesül-e az IDAE azon követelménye, hogy ellenőrizze, hogy a végső kedvezményezett benyújtotta-e a felelős nyilatkozatot annak ellenőrzése érdekében, hogy ugyanazt a költséget fedezi-e egy másik uniós eszköz. Az ellenőrzéseknek azt is ellenőrizniük kell, hogy az ügyletek jogszerűek-e, és hogy a rendszert létrehozó alkalmazandó jogi eszköz(ök) feltételei teljesülnek-e.

A beruházást 2026. augusztus 31-ig kell végrehajtani.

Beruházás (C31.I3) – A megújuló energiaforrások és -tárolás értékláncát támogató támogatási program

Ez az intézkedés a megújuló energia és a tárolás értékláncát támogató támogatásokra és adott esetben saját tőkére – többek között kockázati tőkére – kiterjedő támogatási rendszerbe történő állami beruházásból áll. A program úgy működik, hogy vissza nem térítendő támogatások vagy tőkebefektetések – többek között kockázati tőke – odaítélése révén pénzügyi ösztönzőket biztosít a magánszektor, valamint a hasonló tevékenységeket folytató közszektorbeli intézmények számára. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházása alapján a támogatási rendszer célja kezdetben legalább 1 000 000 000 EUR összegű finanszírozás biztosítása. A programot végrehajtó partnerként az „Instituto de Diversificación y Ahorro de la Energía” (IDAE) irányítja.

A beruházás végrehajtása érdekében a kormány elfogad egy vagy több jogi eszközt (sajáttőke-befektetések esetében ez az eszköz az IDAE által jóváhagyandó befektetési politika), amely létrehozza a programot, amely a következő elemeket tartalmazza:

1.A támogatható tevékenységek listája, amely az alábbiak közül legalább az egyik: a nettó kibocsátásmentes gazdaságra való átállás szempontjából releváns technológiák és alkatrészek tervezése, gyártása, tárolása, újrafeldolgozása vagy kutatása és fejlesztése. E technológiák vagy alkotóelemek közé tartoznak például az akkumulátorok, a szolárpanelek, a szélturbinák és a hőszivattyúk. Az e technológiák gyártásához szükséges nyersanyagok visszanyerése szintén támogatható.

2.A program döntéshozatali folyamatának leírása: A pályázatok értékelését és a program keretében hozott végleges odaítélési döntésekbe vagy beruházási döntésekbe bevonandó kedvezményezettek kiválasztását egy beruházási bizottság vagy műszaki értékelő bizottság hozza meg, és a kormánytól független tagok szavazattöbbségével hagyja jóvá, ami azt jelenti, hogy vagy az IDAE által alkalmazott személyzetnek és/vagy más független szakértőknek kell lenniük. A támogatási program keretében hozott végleges odaítélési vagy beruházási döntések a beruházási bizottság vagy az azzal egyenértékű irányító testület által javasolt odaítélési vagy beruházási döntésekkel kapcsolatos (módosítás nélküli) jóváhagyásra vagy vétójog gyakorlására korlátozódnak. Abban az esetben, ha valamelyik pályázó részt vesz az IDAE-ben, és a felhívás költségvetése nem elegendő valamennyi beérkezett pályázat fedezésére, az értékelési folyamatot az IDAE „Plan de Mitigación de Potenciales Conflictos de Interés en Sociedades Participadas” című dokumentumának megfelelően külső ellenőrzésnek kell alávetni.

3.A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés követelménye a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében, a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározottak szerint. A jogi eszköz(ök)ből különösen a következő tevékenységek nem tartoznak bele: a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 220 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 221 ; és iii. a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 222 és mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 223 . A vállalatoknak nyújtott általános támogatás esetében (ideértve a saját tőkét és a kockázati tőkét is) a jogi eszköz(ök) kizárja(k) azokat a vállalatokat, amelyek jelentős hangsúlyt 224 fektetnek a következő ágazatokra: i. fosszilis tüzelőanyagokon alapuló energiatermelés és kapcsolódó tevékenységek 225 ; i. energiaigényes és/vagy magas szén-dioxid-kibocsátású iparágak 226 ; szennyező járművek gyártása, bérlése vagy értékesítése 227 ; iv. hulladékgyűjtés, hulladékkezelés és -ártalmatlanítás 228 , v. nukleáris üzemanyag feldolgozása, atomenergia előállítása. A jogi eszköz(ök)nek továbbá elő kell írniuk, hogy a támogatási rendszerek végső kedvezményezettjei megfeleljenek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

4.Az éghajlatváltozással kapcsolatos beruházásokra vonatkozó követelmények a támogatási program esetében: a támogatási rendszerbe történő beruházásokból legalább 902 000 000 EUR-nak hozzá kell járulnia az éghajlat-változási célkitűzéshez a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletével összhangban. 229  

5.Az a követelmény, hogy az eszköz végső kedvezményezettjei nem részesülhetnek támogatásban más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére.

6.A program hatálya alá tartozó összeg, valamint az a követelmény, hogy a programból származó fel nem használt bevételeket újra be kell fektetni a fent felsorolt tevékenységekbe, 2026 után is.

7.A tőkebefektetések – beleértve a kockázati tőkét is – esetében a befektetési politika fő követelményei a következőket foglalják magukban:

a)A pénzügyi termék(ek) sorainak és a támogatható végső kedvezményezetteknek a leírása

b)Az a követelmény, hogy minden támogatott beruházás gazdaságilag életképes legyen.

8.A tőkebefektetések esetében, beleértve a kockázati tőkét is, a következő nyomonkövetési, ellenőrzési és kontrollkövetelmények:

a)Az IDAE nyomonkövetési rendszerének leírása a mozgósított beruházásról való jelentéstétel céljából.

b)Az IDAE azon eljárásainak leírása, amelyek biztosítják a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját.

c)Az a kötelezettség, hogy a programot létrehozó vonatkozó jogi aktusban meghatározott követelményeknek megfelelően minden művelet támogathatóságát ellenőrizni kell, mielőtt kötelezettséget vállalnának egy művelet finanszírozására.

d)A kockázatalapú utólagos ellenőrzéseknek az IDAE ellenőrzési tervével összhangban történő elvégzésére vonatkozó kötelezettség. Ezek az ellenőrzések a következőket vizsgálják: az ellenőrzési rendszerek hatékonyak, beleértve a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség feltárását; a DNSH-elvnek, az állami támogatási szabályoknak, valamint az éghajlatváltozással és a digitális célokkal kapcsolatos követelményeknek való megfelelés; és iii. teljesül-e az IDAE azon követelménye, hogy ellenőrizze, hogy a végső kedvezményezett benyújtotta-e a felelős nyilatkozatot annak ellenőrzése érdekében, hogy ugyanazt a költséget fedezi-e egy másik uniós eszköz. Az ellenőrzéseknek azt is ellenőrizniük kell, hogy az ügyletek jogszerűek-e, és hogy a rendszert létrehozó alkalmazandó jogi eszköz(ök) feltételei teljesülnek-e.

A beruházást 2026. június 30-ig kell végrehajtani.

Beruházás (C31.I4) – A villamosenergia-hálózat infrastruktúráját támogató beruházás

E beruházás célja a spanyol villamosenergia-átviteli hálózat fejlesztésének támogatása. A beruházás a 2021–2026-os időszakra vonatkozó spanyol hálózatfejlesztési terv (a továbbiakban: terv) keretében támogatható projektek befejezéséből áll. A támogatás odaítélése előtt Spanyolország meghatározza azokat a támogathatósági kritériumokat, amelyeknek a 2021–2026-os spanyol hálózatfejlesztési tervből kiválasztandó projekteknek a következők alapján kell megfelelniük:

·A REPowerEU célkitűzéseinek megfelelő projektek, különösen azok, amelyek hozzájárulnak a megújuló energiaforrások integrációjához, az ipari dekarbonizációhoz, a kibocsátásmentes közlekedéshez és a belső szűk keresztmetszetek kezeléséhez; és

·a 2026. augusztus 31-ig lezárandó projektek.

A beruházást 2026. augusztus 31-ig kell végrehajtani.

Beruházás (C31.I5) – Az ipari dekarbonizációt támogató beruházások (támogatások)

Az ipari dekarbonizációra irányuló stratégiai projekt részét képező ezen intézkedés célja az ipari folyamatok dekarbonizációjának támogatása. Az intézkedés a feldolgozóipar dekarbonizációját célzó projektek – például az ÜHG-kibocsátás csökkentését célzó projektek – végrehajtásából, valamint új, nagy hatékonyságú és dekarbonizált gyártólétesítmények fejlesztéséből áll.

Az ipar dekarbonizációjára vonatkozó PERTE-t jóváhagyó határozatnak kiválasztási kritériumokat kell tartalmaznia a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés biztosítása érdekében. Annakbiztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: i. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 230 ; ii. a kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS) kívüli, fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 231 . A kiválasztási szempontok emellett előírják, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

Úgy kell tekinteni, hogy az e beruházás keretében végrehajtott következő K+F+I tevékenységek megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvre vonatkozó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01): Az e beruházás keretében a vállalatok környezeti fenntarthatóságának jelentős növelésére (például a dekarbonizációra, a szennyezés csökkentésére és a körforgásos gazdaságra) irányuló K+F+I tevékenységek, amennyiben e beruházás keretében a K+F+I tevékenységek középpontjában olyan alternatívák kifejlesztése vagy kiigazítása áll, amelyek a lehető legkisebb környezeti hatással járnak az ágazatban.

A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell , hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletével összhangban legalább 236 000 000 EUR – amely az intézkedés becsült költségének 40%-át teszi ki – hozzájáruljon az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez. 232

Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C31.I6) – A dekarbonizációs projektekre vonatkozó támogatási program (támogatások)

Ez az intézkedés állami támogatási programba történő közberuházásból áll, amelynek célja a magánberuházások ösztönzése. A rendszernek a Miniszterek Tanácsa által jóváhagyott DECARB stratégiai projekt (PERTE) keretében elő kell mozdítania az ipari folyamatok dekarbonizációját, valamint új, nagy hatékonyságú és dekarbonizált gyártólétesítmények kialakítását. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházása alapján a támogatási program célja kezdetben legalább 430 000 000 EUR összegű finanszírozás biztosítása.

A rendszert végrehajtó partnerként a SEPIDES kezeli. E beruházás megvalósítása érdekében a vonatkozó jogi aktus a SEPIDES-t közvállalkozássá alakítja át.

A programba történő beruházás megvalósítása érdekében a kormány a támogatási programot létrehozó egy vagy több jogi eszközt fogad el, amelyek a következő elemeket tartalmazzák:

1.A programra vonatkozó döntéshozatali eljárás leírása: A pályázatok értékelését és a program keretében a végleges odaítélési döntésekbe vagy a beruházási döntésekbe bevonandó kedvezményezettek kiválasztását értékelő bizottság vagy más, azzal egyenértékű irányító testület hozza meg, és a spanyol kormánytól független tagok szavazattöbbségével hagyja jóvá, ami azt jelenti, hogy vagy a SEPIDES által alkalmazott személyzetnek és/vagy más független szakértőknek kell lenniük. A program végleges befektetési döntése az értékelő bizottság vagy az azzal egyenértékű irányító testület által javasolt befektetési döntéssel kapcsolatos (módosítás nélküli) jóváhagyásra vagy vétójog gyakorlására korlátozódik.

2.Az ágazat zöld és digitális átalakulását célzó, támogatásra jogosult tevékenységek listája, amelynek összege legalább 430000000 EUR. Az intézkedésnek támogatnia kell az ágazat energiahatékonysága, fenntarthatósága és digitális átalakulása szempontjából jelentős ipari átalakulással járó innovatív projekteket, valamint új, nagy hatékonyságú és dekarbonizált gyártólétesítmények kialakítását.

3.A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés követelménye a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében, a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározottak szerint. A jogi eszköz(ök)ből különösen a következő tevékenységek nem tartoznak bele: i. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett, a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményező tevékenységek 233 ; ii. a kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS) kívüli, fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 234 . A jogi eszköz(ök)nek továbbá elő kell írniuk, hogy a támogatási rendszerek végső kedvezményezettjei megfeleljenek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak. Úgy kell tekinteni, hogy az e beruházás keretében végrehajtott következő K+F+I tevékenységek megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvre vonatkozó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01): Az e beruházás keretében a vállalatok környezeti fenntarthatóságának jelentős növelésére (például a dekarbonizációra, a szennyezés csökkentésére és a körforgásos gazdaságra) irányuló K+F+I tevékenységek, amennyiben e beruházás keretében a K+F+I tevékenységek középpontjában olyan alternatívák kifejlesztése vagy kiigazítása áll, amelyek a lehető legkisebb környezeti hatással járnak az ágazatban. A jogi eszköz(ök)nek továbbá elő kell írniuk, hogy a támogatási rendszerek végső kedvezményezettjei megfeleljenek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

4.Az éghajlatváltozással kapcsolatos beruházásokra vonatkozó követelmények a támogatási program esetében: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből legalább 172 000 000 EUR összegű beruházásnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletével összhangban hozzá kell járulnia az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez. 235  

5.Az a követelmény, hogy a támogatási rendszer végső kedvezményezettjei nem kaphatnak támogatást más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére.

6.A program hatálya alá tartozó összeg, valamint az a követelmény, hogy a támogatási program fel nem használt bevételeit a fent felsorolt tevékenységekbe kell visszaforgatni, 2026 után is.

A beruházás végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

AE.2.  Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv 

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2022. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

477

C31.R1

M

A megújulóenergia-termelés és a villamosenergia-hálózati infrastruktúra engedélyezésének javítását célzó reform

A vonatkozó jogi aktusok rendelkezéseinek hatálybalépése

NEGYEDÉV

2023

Ez a mérföldkő két elemet tartalmaz.

·Először is a 14/2022., 17/2022., 18/2022. és 20/2022. sz. királyi törvényerejű rendelet hatálybalépése. Az e királyi törvényerejű rendeletekben foglalt energiaügyi intézkedések célja a megújulóenergia-projektek és a villamosenergia-hálózati infrastruktúra engedélyezésének egyszerűsítése.

·Másodszor, az Orden TED/189/2023 hatálybalépése, amely a központi közigazgatáson belül a megújulóenergia-projektek engedélyezési kérelmeinek feldolgozását támogató új közigazgatási egységet hoz létre.

478

C31.I1

T

A megújulóenergia-termelésen vagy a fogyasztásmérőn kívüli tároláson alapuló energiatárolást vagy saját fogyasztást előmozdító beruházások

MW

4 400

5 100

NEGYEDÉV

2026

700 MW beépített kapacitás az épületekbe vagy termelési folyamatokba integrált energiatárolási vagy saját fogyasztási alkalmazásokban. Az önellátó alkalmazásoknak megújulóenergia-technológiákon vagy a fogyasztásmérő mögötti tárolási megoldásokon kell alapulniuk. (Alapérték: 2026 második negyedéve, a 117. cél célja és 2026 második negyedéve; a 126. cél célja)

479

C31.I1

T

Az energiaközösségek által végrehajtott kezdeményezések száma

Szám

37

77

NEGYEDÉV

2026

Az energiaközösségek által végrehajtott 40 kezdeményezés befejezése, vagy megújuló energia vagy energiahatékonysági megoldások telepítése, vagy részvételen alapuló és közösségi épületekkel kapcsolatos folyamatok végrehajtása révén. (Alapérték: időpont: 2024 4. negyedéve, a 111. cél célja)

483

C31.I2

M

A megújuló hidrogénre vonatkozó támogatási program: A minisztérium befejezte a beruházást

Átutalási igazolás

NEGYEDÉV

2024

Spanyolország legalább 1600 millió EUR-t átcsoportosít az IDAE-hez a támogatási rendszer céljára.

480

C31.I2

M

A megújuló hidrogénre vonatkozó támogatási program: A program létrehozása

A vonatkozó jogi eszköz(ök) hatálybalépése

NEGYEDÉV

2024

A támogatási rendszert létrehozó jogi eszköz(ök) hatálybalépése az intézkedés leírásában meghatározott követelményeknek megfelelően.

481

C31.I2

T

A megújuló hidrogénre vonatkozó támogatási program: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások vagy a végső odaítélésről szóló határozatok közzététele (I)

A jogi finanszírozási megállapodások hatálybalépése vagy a végleges odaítélési határozatok közzététele

0

50%

NEGYEDÉV

2025

Az IDAE közzétette a végső odaítélésről szóló határozatokat vagy a végső kedvezményezettekkel kötött finanszírozási megállapodások hatálybalépését a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatási rendszerbe történő beruházásainak legalább 50%-a tekintetében (beleértve a közvetett költségeket is).

482

C31.I2

T

A megújuló hidrogénre vonatkozó támogatási program: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások vagy a végső odaítélésről szóló határozatok közzététele (II)

A jogi finanszírozási megállapodások hatálybalépése vagy a végleges odaítélési határozatok közzététele

50%

100%

NEGYEDÉV

2026

Az IDAE közzétette a végső odaítélésről szóló határozatokat vagy a végső kedvezményezettekkel kötött finanszírozási megállapodások hatálybalépését a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatási rendszerbe történő beruházásának 100%-ára vonatkozóan (beleértve a közvetett költségeket is).

487

C31.I3

M

Az értéklánc támogatási rendszere: A minisztérium befejezte a beruházást

Átutalási igazolás

NEGYEDÉV

2024

Spanyolország 1000 millió EUR-t csoportosít át az IDAE-nek a támogatási rendszer céljára.

484

C31.I3

M

Az értéklánc támogatási rendszere: A program létrehozása

A miniszteri rendelet hatálybalépése

NEGYEDÉV

2024

A támogatási rendszert létrehozó jogi eszköz(ök) hatálybalépése az intézkedés leírásában meghatározott követelményeknek megfelelően.

485

C31.I3

T

Az értéklánc támogatási rendszere: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások vagy a végső odaítélésről szóló határozatok közzététele (I)

A jogi finanszírozási megállapodások hatálybalépése vagy a végleges odaítélési határozatok közzététele

0

50%

NEGYEDÉV

2025

Az IDAE közzétette a végső odaítélésről szóló határozatokat vagy a végső kedvezményezettekkel kötött finanszírozási megállapodások hatálybalépését a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatási rendszerbe történő beruházásainak legalább 50%-a tekintetében (beleértve a közvetett költségeket is).

486

C31.I3

T

Az értéklánc támogatási rendszere: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások vagy a végső odaítélésről szóló határozatok közzététele (II)

A jogi finanszírozási megállapodások hatálybalépése vagy a végleges odaítélési határozatok közzététele

50%

100%

NEGYEDÉV

2026

Az IDAE közzétette a végső odaítélésről szóló határozatokat vagy a végső kedvezményezettekkel kötött finanszírozási megállapodások hatálybalépését a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatási rendszerbe történő beruházásainak legalább 100%-a tekintetében (beleértve a közvetett költségeket is). Az IDAE biztosítja, hogy e finanszírozás legalább 90%-a a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával járuljon hozzá az éghajlat-politikai célkitűzésekhez.

488

C31.I4

M

A villamosenergia-átviteli projektekre vonatkozó kiválasztási kritériumok közzététele

A vonatkozó jogi aktus hatálybalépése

NEGYEDÉV

2024

Hatályba lép a 2021–2026-os spanyol hálózatfejlesztési tervből kiválasztandó villamosenergia-átviteli projektek támogathatósági kritériumait megállapító királyi rendelet, a következők alapján:

·A REPowerEU célkitűzéseinek megfelelő projektek, különösen azok, amelyek hozzájárulnak a megújuló energiaforrások integrációjához, az ipari dekarbonizációhoz, a kibocsátásmentes közlekedéshez vagy a belső szűk keresztmetszetek kezeléséhez; és

·2026 második negyedévéig lezárandó projektek.

489

C31.I4

M

A támogatott villamosenergia-átviteli projektek listájának elfogadása

A projektek listájának közzététele

NEGYEDÉV

2024

Az illetékes minisztérium elfogadta a 931 millió EUR összegű támogatott villamosenergia-átviteli projektek listáját, összhangban a 488. mérföldkőből eredő kiválasztási kritériumokkal.

490

C31.I4

M

A támogatott villamosenergia-átviteli projektek lezárása

A teljesítés igazolása

NEGYEDÉV

2026

A 489 mérföldkő alapján elfogadott listán szereplő támogatott villamosenergia-átviteli projektek befejezése.

491

C31.I5

M

Az ipar dekarbonizációjához nyújtott támogatásra vonatkozó felhívások és szabályok közzététele

Kiadvány

NEGYEDÉV

2023

A feldolgozóipar dekarbonizációját, valamint új, nagy hatékonyságú és dekarbonizált gyártólétesítmények fejlesztését célzó projektekhez nyújtott, vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott támogatásra vonatkozó felhívások és szabályok jóváhagyása. A pályázati felhívásoknak és a projektekhez vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott támogatásra vonatkozó szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.

492

C31.I5

M

A dekarbonizációs projektek díjainak közzététele

Az odaítélésről szóló határozatok közzététele

Millió

EUR

0

531

NEGYEDÉV

2024

Legalább 531 000 000 EUR-t kell odaítélni a végső kedvezményezetteknek (az összes forrás legalább 40%-a a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával járul hozzá az éghajlat-politikai célkitűzésekhez). 

493

C31.I5

M

Dekarbonizációs projektek lezárása

A teljesítés igazolása

NEGYEDÉV

2026

Legalább 531 000 000 EUR összköltségvetésű projektek lezárása.

494

C31.I6

M

Az ipari dekarbonizáció támogatási rendszere: A SEPIDES közvállalkozássá történő átalakítása

A jogalkotási aktus hatálybalépése

NEGYEDÉV

2024

A vonatkozó jogalkotási eszköz hatálybalépése, amely a támogatási program végrehajtása érdekében a SEPIDES-t közvállalkozássá alakítja át

497

C31.I6

M

Az ipari dekarbonizáció támogatási rendszere: A minisztérium befejezte a beruházást

Kifizetési igazolás a SEPIDES-nek

NEGYEDÉV

2024

Spanyolország a program céljára 430 000 000 EUR-t utal át a SEPIDES-be.

495

C31.I6

M

Az ipari dekarbonizáció támogatási rendszere: A program létrehozása

A vonatkozó jogi eszköz(ök) hatálybalépése

NEGYEDÉV

2024

A támogatási programot létrehozó jogi eszköz(ök) hatálybalépése az intézkedés leírásában meghatározott követelményeknek megfelelően.

496

C31.I6

T

Az ipari dekarbonizáció támogatási rendszere: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások vagy a végső odaítélésről szóló határozatok közzététele

A jogi finanszírozási megállapodások vagy a közzétett végleges odaítélési határozatok hatálybalépése

0

100%

NEGYEDÉV

2026

A SEPIDES-nek közzé kell tennie a végleges odaítélési határozatokat, vagy jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötnie a végső kedvezményezettekkel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó beruházások (beleértve a közvetett költségeket is) 100%-ának a rendszerbe történő felhasználásához szükséges összegről. A SEPIDES-nek biztosítania kell, hogy e finanszírozás legalább 40%-a a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával járuljon hozzá az éghajlat-politikai célkitűzésekhez.

AE.3 A hiteltámogatással kapcsolatos reformok és beruházások ismertetése

Beruházás (C31.I7) – Az ipari dekarbonizációt támogató beruházások (hitelek)

Az ipari dekarbonizációra irányuló stratégiai projekt részét képező intézkedés célja, hogy hitel formájában támogatást nyújtson a feldolgozóipar dekarbonizációját célzó projekteknek. Ez a beruházási intézkedés az alábbi három cselekvési irányvonal legalább egyikét foglalja magában:

·a feldolgozóipar dekarbonizációját végrehajtó projekteknek – például az ÜHG-kibocsátást csökkentő projekteknek – nyújtott hitelek formájában nyújtott támogatás;

·kísérleti projekt befejezése, amely arra ösztönzi a vállalatokat, hogy magas járulékos költségekkel járó beruházásokat hajtsanak végre a nagy ipari dekarbonizációs beruházási projektekben, és jelentős ÜHG-kibocsátáscsökkentést végezzenek azáltal, hogy egy adott időszakban rögzített szén-dioxid-árat fizetnek (szén-dioxid-kibocsátási szerződés); és

·új, nagy hatékonyságú és dekarbonizált gyártólétesítmények fejlesztéséhez nyújtott hitelek formájában nyújtott támogatás.

A Miniszterek Tanácsának az ipar dekarbonizációjára vonatkozó PERTE-t jóváhagyó határozata részletes kiválasztási kritériumokat tartalmaz a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés biztosítása érdekében. Annakbiztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő pályázati felhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban szereplő támogathatósági kritériumok nem tartalmazzák a tevékenységek alábbi listáját: i. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett olyan tevékenységek, amelyekCO2 -egyenértékben kifejezett kibocsátásait nem érik el lényegesen az ingyenes kiosztásra vonatkozó referenciaértékeknél 236 ; valamint ii. a kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS) kívüli, fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 237 . A feladatmeghatározás emellett előírja, hogy csak a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő tevékenységek választhatók ki.

Úgy kell tekinteni, hogy az e beruházás keretében végrehajtott következő K+F+I tevékenységek megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvre vonatkozó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01): Az e beruházás keretében a vállalatok környezeti fenntarthatóságának jelentős növelésére (például a dekarbonizációra, a szennyezés csökkentésére és a körforgásos gazdaságra) irányuló K+F+I tevékenységek, amennyiben e beruházás keretében a K+F+I tevékenységek középpontjában olyan alternatívák kifejlesztése vagy kiigazítása áll, amelyek a lehető legkisebb környezeti hatással járnak az ágazatban.

A kiválasztási kritériumoknak biztosítaniuk kell , hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletével összhangban legalább 260 000 000 EUR – amely az intézkedés becsült költségének 40%-át teszi ki – hozzájáruljon az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez. 238

A pénzügyi műveletekhez kapcsolódó visszaáramlásokat újra be kell fektetni az intézkedés ugyanazon szakpolitikai területén végrehajtott új műveletekbe, kivéve, ha azokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó hitel visszafizetésének teljesítésére használják fel.

A beruházás végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

Beruházás (C31.I8) – A dekarbonizációs projektek támogatási rendszere (hitelek)

Ez az intézkedés az ipari dekarbonizációba történő magánberuházások hitelek révén történő ösztönzését célzó támogatási rendszerbe történő beruházásból áll.

A program a Miniszterek Tanácsa által jóváhagyott, az ipar dekarbonizációjára irányuló stratégiai projekt keretében a magánszektornak nyújtott hitelek révén előmozdítja az ipari folyamatok dekarbonizációját és új, nagy hatékonyságú és dekarbonizált gyártólétesítmények kialakítását. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházása alapján a támogatási rendszer célja, hogy kezdetben legalább 1050000000 EUR összegű finanszírozást nyújtson hitelek formájában.

A rendszert végrehajtó partnerként a SEPIDES kezeli. A vonatkozó jogi aktus a SEPIDES-t közvállalkozássá alakítja át e beruházás végrehajtása érdekében (ez mérföldkő Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési terve 31. komponensének 6. beruházásában).

A programba történő befektetés megvalósítása érdekében a kormány egy vagy több, a hitelprogramot létrehozó jogi eszközt fogad el, amelyek a következő elemeket tartalmazzák:

1.A programra vonatkozó döntéshozatali eljárás leírása: A kérelmek értékelését és a program keretében hozott végleges odaítélési döntésekbe vagy befektetési döntésekbe bevonandó kedvezményezettek kiválasztását egy beruházási bizottságnak vagy más, azzal egyenértékű irányító testületnek kell meghoznia, és a spanyol kormánytól független tagok szavazatainak többségével kell jóváhagynia, ami azt jelenti, hogy vagy a SEPIDES által alkalmazott személyzetnek és/vagy más független szakértőknek kell lenniük. A program végleges befektetési döntése a befektetési bizottság vagy az azzal egyenértékű irányító testület által javasolt befektetési döntéssel kapcsolatos (módosítás nélküli) jóváhagyásra vagy vétójog gyakorlására korlátozódik.

2.Az ágazat zöld és digitális átalakulását célzó, támogatásra jogosult tevékenységek listája, amelynek összege legalább 1050000000 EUR . Az intézkedésnek olyan innovatív projekteket kell támogatnia, amelyek az ágazat energiahatékonysága, fenntarthatósága és digitális átalakulása szempontjából jelentős ipari átalakulást vonnak maguk után.

3.A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelésre vonatkozó követelmények a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében, a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározottak szerint. A jogi eszköz(ök)ből különösen a következő tevékenységek nem tartoznak bele: i. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett olyan tevékenységek, amelyekCO2 -egyenértékben kifejezett kibocsátásait nem érik el lényegesen az ingyenes kiosztásra vonatkozó referenciaértékeknél 239 ; valamint ii. a kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS) kívüli, fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 240 . A jogi eszköz(ök)nek továbbá elő kell írniuk, hogy a hitelprogramok végső kedvezményezettjei megfeleljenek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak. Úgy kell tekinteni, hogy az e beruházás keretében végrehajtott következő K+F+I tevékenységek megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvre vonatkozó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01): Az e beruházás keretében a vállalatok környezeti fenntarthatóságának jelentős növelésére (például a dekarbonizációra, a szennyezés csökkentésére és a körforgásos gazdaságra) irányuló K+F+I tevékenységek, amennyiben e beruházás keretében a K+F+I tevékenységek középpontjában olyan alternatívák kifejlesztése vagy kiigazítása áll, amelyek a lehető legkisebb környezeti hatással járnak az ágazatban. A jogi eszköz(ök)nek továbbá elő kell írniuk, hogy a hitelprogramok végső kedvezményezettjei megfeleljenek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

4.Az éghajlatváltozással kapcsolatos beruházásokra vonatkozó követelmények: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből legalább 420000000 EUR összegű beruházásnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletével összhangban hozzá kell járulnia az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez 241 .

5.Az a követelmény, hogy a hitelprogram végső kedvezményezettjei nem kaphatnak támogatást más uniós eszközökből ugyanazon költségek fedezésére.

6.A program által lefedett összeg, valamint az a követelmény, hogy a hitelprogramból származó fel nem használt bevételeket újra be kell fektetni a fent felsorolt tevékenységekbe, 2026 után is.

A beruházás végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

   AE.4. A hiteltámogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Táblázat alább. Az alapforgatókönyv időpontja valamennyi mutató esetében 2022. február 1., kivéve, ha az intézkedés leírásában másként szerepel. A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a héát.

Szám

Intézkedés

Mérföldkő
/Cél

Név

A mérföldkövek minőségi mutatója

A célérték mennyiségi mutatója

Idő

Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása

Egység

Kiindulási

Cél

Q

Év

L83

C31.I7

M

Az ipar dekarbonizációjához nyújtott támogatásra vonatkozó felhívások és szabályok közzététele.

Kiadvány

NEGYEDÉV

2024

A feldolgozóipar dekarbonizációját és az új, nagy hatékonyságú és dekarbonizált gyártólétesítményekbe történő beruházások fejlesztését célzó projektekhez nyújtott hitelek formájában nyújtott támogatásra vonatkozó felhívások és szabályok jóváhagyása. A pályázati felhívásoknak és a hitelek formájában nyújtott támogatásra vonatkozó szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.

L84

C31.I7

T

A dekarbonizációs projektek díjainak közzététele

Millió EUR

0

585

NEGYEDÉV

2024

Legalább 585 000 000 EUR-t kell odaítélni a végső kedvezményezetteknek (az összes forrás legalább 40%-a a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával járul hozzá az éghajlat-politikai célkitűzésekhez).

L85

C31.I7

M

Dekarbonizációs projektek lezárása

A teljesítés igazolása

NEGYEDÉV

2026

Legalább 585 000 000 EUR összköltségvetésű projektek lezárása. A különbözetekre vonatkozó szén-dioxid-szerződésre vonatkozó kísérleti projekt finanszírozása esetén a számára odaítélt költségvetést egyenértékűnek kell tekinteni a kísérleti projekt által lefedett különbözetekre vonatkozó szén-dioxid-szerződéshez kapcsolódó garanciák mértékével.

L86

C31.I8

M

Az ipari dekarbonizáció támogatási rendszere (hitelek): A minisztérium befejezte a beruházást

Kifizetési igazolás a SEPIDES-nek

NEGYEDÉV

2024

Spanyolország a program céljára 1 050 000 000 EUR-t utal át a SEPIDES-be.

L87

C31.I8

M

A hitelprogram létrehozása

A vonatkozó jogi eszköz(ök) hatálybalépése

NEGYEDÉV

2024

A hitelprogramot létrehozó jogi eszköz(ök) hatálybalépése az intézkedés leírásában meghatározott követelményeknek megfelelően.

L88

C31.I8

T

Az ipari dekarbonizáció támogatási rendszere (hitelek): A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások vagy a végső odaítélésről szóló határozatok közzététele.

A jogi finanszírozási megállapodások vagy a közzétett végleges odaítélési határozatok hatálybalépése

0

100%

NEGYEDÉV

2026

A SEPIDES-nek közzé kell tennie a végleges odaítélési határozatokat, vagy jogi finanszírozási megállapodásokat kell kötnie a végső kedvezményezettekkel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó beruházások (beleértve a közvetett költségeket is) 100%-ának a rendszerbe történő felhasználásához szükséges összegről. A SEPIDES-nek biztosítania kell, hogy e finanszírozás legalább 40%-a a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében foglalt módszertan alkalmazásával járuljon hozzá az éghajlat-politikai célkitűzésekhez.

2.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége

Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 163 029 653 473 EUR.

2. SZAKASZ: PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

3.Pénzügyi hozzájárulás

A 2. cikk (2) bekezdésében említett részösszegek szerkezete a következő:

3.1.Első részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

1

C1.R1

M

A TMA/178/2020 rendelet és a 23/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet

21

C2.R1

M

A spanyol városfejlesztési menetrend és a spanyol építőipari ágazat energetikai rehabilitációjára vonatkozó hosszú távú felújítási stratégia hatálybalépése

39

C3.R1

M

A mezőgazdasággal és az élelmiszerekkel kapcsolatos sürgős intézkedésekről szóló 5/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet és az élelmiszerlánc működésének javítását célzó intézkedésekről szóló 12/2013. sz. törvény módosításáról szóló 8/2020. sz. törvény hatálybalépése

63

C4.R2

M

A környezetbarát infrastruktúrára, az összekapcsoltságra és az ökológiai helyreállításra vonatkozó nemzeti stratégia elfogadása

82

C6.R1

M

A fenntartható, biztonságos és összekapcsolt mobilitás stratégiája (nyilvános konzultáció)

102

C7.R1

M

A 23/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet (energiaintézkedések) hatálybalépése

103

C7.R1

M

A 960/2020. sz. királyi rendelet (a megújuló energiára vonatkozó gazdasági rendszer) hatálybalépése

104

C7.R1

M

Az 1183/2020. sz. királyi rendelet hatálybalépése (a megújuló energiaforrások összekapcsolása a villamosenergia-hálózattal)

105

C7.R1

M

Az éghajlatváltozásról és az energetikai átállásról szóló törvény hatálybalépése

121

C8.R1

M

A hosszú távú dekarbonizációs stratégia („ELP2050”) jóváhagyása.

122

C8.R2

M

Az energiatárolási megoldás fejlesztését előmozdító tervezési, jogalkotási és szabályozási reformok hatálybalépése.

129

C9.R1

M

Hidrogén-ütemterv

137

C10.R1

M

Az Igazságos Átmenet Alap Intézetének létrehozása

144

C11.R1

M

A közigazgatásban az ideiglenes foglalkoztatás csökkentését célzó jogalkotási aktus hatálybalépése

151

C11.R2

M

Az igazságügy területére vonatkozó eljárási és szervezési intézkedésekről szóló 3/2020. sz. törvény hatálybalépése

153

C11.R3

M

A Caja General de Depósitos szabályozásáról szóló 937/2020. sz. királyi rendelet hatálybalépése

154

C11.R3

M

Az elszámolások ellenőrzéséről szóló, július 20-i 22/2015. sz. törvény végrehajtásáról szóló rendeletet jóváhagyó királyi rendelet hatálybalépése

157

C11.R5

M

A helyreállítási, átalakítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásáról szóló 36/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet hatálybalépése

158

C11.R5

M

Új szervek létrehozása a központi kormányzaton belül a terv végrehajtásának, ellenőrzésének és ellenőrzésének nyomon követésére.

159

C11.R5

M

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követése és a kiadások számviteli végrehajtása érdekében megosztandó információk eljárásainak és formátumának meghatározásáról szóló rendelet

173

C11.I5

M

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz integrált információs rendszere

177

C12.R2

M

A körforgásos gazdaságra vonatkozó spanyol stratégia

181

C12.I2

M

Terv a gépjárműipar értékláncának fellendítésére a fenntartható és összekapcsolt mobilitás érdekében

199

C13.I3

M

A kkv-k digitalizációjára vonatkozó terv (2021–2025)

214

C14.R1

M

Terv az idegenforgalmi ágazat előmozdítására

215

C14.R1

M

A turizmusra vonatkozó adatokat gyűjtő „DATAESTUR” honlap elindítása

230

C15.R2

M

Az 5G technológia előmozdítására irányuló 2025. évi digitális spanyolországi terv és stratégia

231

C15.R2

M

A 700 MHz-es frekvenciasáv felszabadítása

249

C16.R1

M

A mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti stratégia

255

C17.R2

M

Spanyolország 2021–2027-es tudományos, technológiai és innovációs stratégiájának közzététele

257

C17.R3

M

Az állami kutatási szervezetek átszervezéséről szóló királyi rendelet hatálybalépése.

285

C19.R1

M

A nemzeti digitális kompetenciaterv Miniszterek Tanácsa általi jóváhagyása

295

C20.R1

M

A szakképzés korszerűsítésének terve és a kapcsolódó királyi törvényerejű rendeletek

303

C21.R1

M

Az oktatásról szóló sarkalatos törvény hatálybalépése

318

C22.R5

M

A létminimumot jóváhagyó május 29-i 20/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet hatálybalépése

329

C23.R1

M

A magánszektorban és a közigazgatásban végzett távmunkát szabályozó két királyi törvényerejű rendelet hatálybalépése

330

C23.R2

M

A nők és férfiak egyenlő díjazásáról, valamint az egyenlőségre vonatkozó tervekről és azok nyilvántartásba vételéről szóló két szabályzat hatálybalépése

333

C23.R5

M

Az ifjúsági munkanélküliség kezelésére irányuló cselekvési terv hatálybalépése

363

C25.R1

M

Terv: „Spanyolország, Európai Audiovizuális Központ”.

385

C28.R1

M

A Covid19-világjárvány hatásainak enyhítése érdekében 2020-ban és 2021-ben elfogadott költségvetési intézkedések.

387

C28.R3

M

A szakértői bizottság kinevezése a pénzügyi államtitkár által.

392

C28.R5

M

Digitális szolgáltatási adó

393

C28.R6

M

Pénzügyi tranzakciós adó

394

C28.R7

M

A személyi jövedelemadó és a vagyonadó 2021. évi módosításai

395

C28.R8

M

A társasági adó 2021. évi módosításai

396

C28.R9

M

A közvetett adók módosításai 2021-ben

397

C29.R1

M

Állandó csoport létrehozása a Pénzügyminisztériumban a kiadások felülvizsgálata során elért eredmények végrehajtásának aktív nyomon követésére és az éves költségvetési törvény kidolgozásáról szóló rendelet jóváhagyására

398

C29.R1

M

A kiadások felülvizsgálatának III. szakasza

399

C29.R1

M

Az AIReF-en belül állandó egység létrehozása, amely a kormány által előírt kiadási felülvizsgálatok elvégzéséért felelős.

406

C30.R1

M

A szociális biztonság finanszírozásának elkülönítése

412

C30.R4

M

Az anyasági többletek egyszerűsítése

413

C30.R5

M

A jelenlegi kiegészítő nyugdíjrendszerhez kapcsolódó adókedvezmények felülvizsgálata

Részösszeg

· 11 494 252 874 EUR

Második részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

24

C2.R5

M

A felújítási hivatalokról szóló királyi rendelet („egyablakos ügyintézés”) hatálybalépése

26

C2.I1

M

A megújítási program végrehajtásának szabályozási keretéről szóló királyi rendelet hatálybalépése; és a programot támogató személyi jövedelemadó-ösztönzőket szabályozó királyi törvényerejű rendelet

30

C2.I2

M

Az energiahatékony, energiahatékonysági kritériumoknak megfelelő szociális bérlakásokra vonatkozó program végrehajtására vonatkozó szabályozási keret meghatározásáról szóló királyi rendelet hatálybalépése

40

C3.R1

M

Az élelmiszerlánc működésének javítását célzó intézkedésekről szóló 12/2013. sz. törvény második módosításának hatálybalépése

46

C3.I1

T

A Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium (MAPA) és a SEIASA közötti, az öntözött területek javításának és fenntarthatóságának támogatásáról szóló szerződéses megállapodás hatálybalépése (I. szakasz)

56

C3.I7

M

Az állami kutatóintézetekkel kötött megállapodások

74

C5.R1

M

A hidrológiai tervezésről szóló rendelet módosításainak hatálybalépése

83

C6.R1

M

A fenntartható, biztonságos és összekapcsolt mobilitásra vonatkozó stratégia (jóváhagyás)

108

C7.R2

M

A saját fogyasztásra vonatkozó nemzeti stratégia

112

C7.R4

M

A tengeri szélenergiára és egyéb tengeri energiára vonatkozó ütemterv

139

C10.I1

M

„Igazságos átmenet” képzési támogatási program és támogatás nyújtása az igazságos átmenettel érintett területek gazdasági fejlődéséhez

155

C11.R4

M

A Nemzeti Értékelő Hivatal létrehozásáról szóló miniszteri rendelet hatálybalépése

189

C13.R1

M

Az ügyvédi és perbeli képviselők szakmájának gyakorlásáról szóló 34/2006. sz. törvény módosításáról szóló törvény hatálybalépése

216

C14.R1

M

A turisztikai versenyképességet szolgáló állami pénzügyi alap végrehajtásáról szóló királyi rendelet hatálybalépése

217

C14.I1

T

A turisztikai célpontok fenntarthatóságát előmozdító tervek költségvetési odaítélése

232

C15.R2

M

A 700 MHz-es frekvenciasáv kijelölése

233

C15.R2

M

Az 5G frekvenciaadó csökkentéséről szóló jogi aktus hatálybalépése

250

C16.R1

M

A digitális jogok chartája

258

C17.I1

T

A Tudományos és Innovációs Minisztérium és az autonóm közösségek között a „kiegészítő K+F tervek” végrehajtásáról aláírt megállapodások.

273

C18.R1

M

Az alapellátásra és a közösségi gondozásra vonatkozó cselekvési terv

278

C18.I1

M

A berendezésekre vonatkozó beruházási terv jóváhagyása és a források elosztása

289

C19.I2

M

Az állami és államilag támogatott iskolák digitális eszközökkel való felszerelését célzó program

306

C21.R3

M

Az egyetemek szervezésére vonatkozó királyi rendeletek hatálybalépése

331

C23.R3

M

A technológiai eszközökkel harmadik személyek részére történő elosztást végző munkavállalók védelméről szóló királyi törvényerejű rendelet hatálybalépése

332

C23.R4

M

A munkavállalók jogállásáról szóló szabályzat módosítása az ideiglenes foglalkoztatás csökkentésének támogatása érdekében, a szerződéstípusok számának egyszerűsítése révén

334

C23.R5

M

Királyi rendelet a 2021–2024-es időszakra szóló új spanyol foglalkoztatási stratégiáról

336

C23.R6

M

A munkavállalók jogállásáról szóló szabályzat módosítása a ciklikus és strukturális sokkokhoz való alkalmazkodást célzó rendszer létrehozása érdekében, beleértve egy olyan rendszert is, amely belső rugalmasságot biztosít a vállalatok számára és stabilitást biztosít a munkavállalók számára

338

C23.R8

M

A munkavállalók jogállásáról szóló szabályzat módosítása a kollektív tárgyalásokra vonatkozó jogszabályok javítása érdekében

339

C23.R9

M

A munkavállalók jogállásáról szóló szabályzat módosítása az alvállalkozó vállalatoknál dolgozó személyek jogainak javítása érdekében

345

C23.I4

M

A veszélyeztetett csoportokra, a vállalkozói szellemre és a mikrovállalkozásokra irányuló területi projektekre szánt források regionális elosztásának jóváhagyása.

378

C27.R2

T

Az adóhatóság korszerűsítése – Az adóhatóság személyzetének létszáma

379

C27.R2

T

Az adóhivatal korszerűsítése – Adóvizsgálatok

380

C27.R3

T

Fokozott segítségnyújtás az adófizetőknek – a Sociedades Web továbbfejlesztett és legalább 1666123 adózó számára elérhető.

381

C27.R3

T

Fokozott segítségnyújtás az adófizetőknek – A Renta Web korszerűsítése és legalább 1779505 adózó számára elérhető

383

C27.R4

T

Nemzetközi dimenzió – Bejegyzett külföldi adófizetők azonosítása

384

C27.R5

T

Együttműködési modell – Átláthatósági jelentések

389

C28.R4

M

Az egyszer használatos műanyagokra és hulladékokra kivetett adók

400

C29.R1

M

A Miniszterek Tanácsa jóváhagyta az AIReF számára megrendelendő kiadási felülvizsgálatok új ciklusát (2022–26).

403

C29.R2

M

Jelentés a költségvetésnek a fenntartható fejlesztési célokhoz való igazításáról

407

C30.R2

M

A nyugdíjak vásárlóerejének fenntartása, valamint a tényleges nyugdíjkorhatár és a törvényes nyugdíjkorhatár összehangolása

Részösszeg

· 13 793 103 448 EUR

3.2.Harmadik részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

2

C1.R1

M

Az épületek műszaki szabályzatának (megerősítendő) és a kisfeszültségű elektrotechnikai szabályozásnak (LVER) a módosítása, valamint a nyilvános elektromos töltési szolgáltatásokat szabályozó királyi rendelet jóváhagyása

45

C3.R6

M

A nemzeti halászterületek kezeléséről szóló királyi rendelet hatálybalépése

51

C3.I4

T

Beruházási terv a mezőgazdaság és az állattenyésztés fenntarthatóságának és versenyképességének előmozdítására

57

C3.I7

T

Akusztikai szondák beszerzése halászati kutatáshoz

61

C3.I11

T

Beruházási projektek finanszírozása a halászati ágazatban

65

C4.I1

M

A tűzoltásra szánt különleges célú légi járművekre vonatkozó szerződések odaítélése, valamint a biológiai sokféleséggel kapcsolatos ismeretek nyomon követésére és kezelésére szolgáló rendszer létrehozása

110

C7.R3

M

Kísérleti projekt energiaközösségek számára

115

C7.I1

M

Pályázat innovatív vagy hozzáadott értéket képviselő megújulóenergia-kapacitások beruházási támogatására

124

C8.R4

M

A szabályozói tesztkörnyezetek előmozdítását célzó intézkedések hatálybalépése a villamosenergia-ágazatban a kutatás és az innováció előmozdítása érdekében.

130

C9.R1

M

A megújuló gázokra vonatkozó származási garanciák létrehozásáról szóló rendelet hatálybalépése

190

C13.R1

M

A fizetésképtelenségi törvény reformjáról szóló törvény hatálybalépése

229

C15.R1

M

A távközlési törvény hatálybalépése

254

C17.R1

M

A tudományról, a technológiáról és az innovációról szóló 14/2011. (VI. 1.) törvény módosításának hatálybalépése.

270

C17.I8

T

A fenntartható gépjárműiparral kapcsolatos K+F+I projektek támogatása

274

C18.R2

M

A spanyol közegészségügyi stratégia jóváhagyása

296

C20.R2

M

Az egységes integrált szakképzési rendszerről szóló törvény hatálybalépése a rendszer korszerűsítésének céljával

304

C21.R2

M

Az oktatási minimumkövetelményekről szóló királyi rendelet hatálybalépése

314

C22.R1

M

Az önállósági és függetlenségi ellátási rendszer (SAAD) értékelésének a Területi Tanács általi jóváhagyása.

317

C22.R4

M

A migránsok és a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadási rendszerének jogalkotási reformjának hatálybalépése Spanyolországban

350

C23.I7

M

A minimális virtuális jövedelem (IMV) kihasználtsági arányának javítása és hatékonyságának növelése befogadási politikák révén

360

C24.I3

T

Digitalizáció és a főbb kulturális szolgáltatások előmozdítása

364

C25.R1

M

Az audiovizuális kommunikációról szóló általános törvény hatálybalépése.

374

C26.I3

M

A sport területén az egyenlőséget előmozdító projektek

376

C27.R1

M

Az adókijátszás és adócsalás elleni törvény hatálybalépése

390

C28.R4

M

A gépjármű-nyilvántartási adó és a forgalmi adó elemzése

391

C28.R4

M

A fluorozott gázokra kivetett adó reformjának hatálybalépése

401

C29.R1

M

A nyomonkövetési jelentés közzététele

411

C30.R3

M

Az önálló vállalkozók társadalombiztosítási járulékrendszerének reformja

414

C30.R5

M

A jelenlegi kiegészítő nyugdíjrendszer felülvizsgálata

Részösszeg

· 6 896 551 724 EUR

3.3.Negyedik részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

4

C1.I1

T

Az önkormányzatok által a fenntartható mobilitás előmozdítására fordított vagy odaítélt költségvetés

22

C2.R3

M

A lakhatásról szóló törvény hatálybalépése, beleértve a lakáskínálat növelését támogató intézkedéseket, összhangban a közel nulla energiaigényű épületekkel

23

C2.R4

M

Az építészet és az építési környezet minőségéről szóló törvény hatálybalépése

25

C2.R6

M

A horizontális tulajdonról szóló törvény módosításainak hatálybalépése a rehabilitáció finanszírozásának megkönnyítése érdekében

38

C2.I6

T

A spanyol városfejlesztési menetrend szerinti cselekvési tervek

41

C3.R2

M

A szabályozási keret hatálybalépése a mezőgazdasági üzemekben elérhető legjobb technikák általános nyilvántartásának kidolgozása érdekében a szennyezőanyag- és ÜHG-kibocsátással kapcsolatos tájékoztatás céljából, valamint a tervezési jogszabályok reformja a gazdaságokra vonatkozó kritériumokkal az ágazatokon átívelően

43

C3.R4

M

A spanyol öntözőrendszer javítását célzó irányítási mechanizmusról szóló királyi rendelet hatálybalépése.

44

C3.R5

M

Az agrár-élelmiszeripari ágazat és a vidéki területek digitalizációs stratégiájára vonatkozó második cselekvési terv elfogadása.

47

C3.I1

T

A Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium (MAPA) és a SEIASA közötti, az öntözött területek javításának és fenntarthatóságának támogatásáról szóló megállapodás végrehajtása (II. szakasz)

55

C3.I6

M

A halászati érdekeltségű tengeri tartalékokhoz szükséges IKT-berendezések beszerzése és a tengeri tartalékok céljára szolgáló különleges célú hajók beszerzésére vonatkozó szerződések

60

C3.I10

M

Könnyű járőrhajók és nyílt tengeri járőrhajók vásárlása a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem érdekében

62

C4.R1

M

A természeti örökségre és a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiai terv és a védett tengeri területek hálózatának terve

64

C4.R3

M

A spanyol erdőgazdálkodási stratégia és támogatási terv jóváhagyása

77

C5.I2

M

A folyópartok árvízkockázatokkal szembeni védelmének helyreállítása

80

C5.I4

T

A leromlott állapotú területek és ökoszisztémák helyreállítása legalább 50 kilométernyi partvonalon

84

C6.R2

M

Indikatív vasúti stratégia

85

C6.I1

M

TEN-T törzshálózat: a projektek odaítélése

88

C6.I2

M

TEN-T hálózat különböző közlekedési módok (vasút és közút): részleges költségvetés-odaítélés

95

C6.I3

M

Intermodális és logisztikai infrastruktúrák: részleges költségvetés-odaítélés

99

C6.I4

M

A fenntartható és digitális közlekedés programjának támogatása.

140

C10.I1

T

Környezetvédelmi, digitális és szociális infrastrukturális projektek támogatása.

145

C11.R1

M

A 40/2015. sz. törvény módosításának hatálybalépése és a területek közötti együttműködést erősítő miniszteri rendeletek

146

C11.R1

M

A közpolitikák értékelésének megerősítését célzó törvény hatálybalépése

147

C11.R1

M

A helyi közigazgatási rendszerekről szóló 7/1985. sz. törvény reformjának hatálybalépése és a helyi önkormányzatok népességéről és területi elhatárolásáról szóló rendeletet jóváhagyó, július 11-i 1690/1986. sz. királyi rendelet módosítása

148

C11.R1

M

Az államigazgatás közszolgálatára vonatkozó szabályozási intézkedések hatálybalépése

152

C11.R2

M

A bírósági eljárások hatékonyságát javító királyi törvényerejű rendelet és a digitális hatékonyságról szóló királyi törvényerejű rendelet hatálybalépése

156

C11.R4

M

Nemzeti közbeszerzési stratégia

164

C11.I2

T

Elektronikusan lefolytatandó bírósági eljárás

174

C11.I5

T

Új kommunikációs eszközök és tevékenységek

178

C12.R2

M

A körforgásos gazdaságra vonatkozó szakpolitikai csomag részét képező jogi aktusok hatálybalépése

179

C12.R2

M

A hulladékokról és a szennyezett talajról szóló törvény hatálybalépése

182

C12.I2

M

PERTE az elektromos járművek területén

183

C12.I2

M

PERTE-k a tervben meghatározott stratégiai területeken

184

C12.I2

T

Innovatív projektek az ipar átalakítására az energiahatékonyság, a fenntarthatóság és a digitalizáció tekintetében

191

C13.R1

M

A vállalkozások alapításáról és növekedéséről szóló törvény hatálybalépése

192

C13.R2

M

Az induló vállalkozásokról szóló törvény hatálybalépése

450

C13.R2

M

A Spanyolországban tartózkodó külföldiek jogairól és szabadságairól, valamint társadalmi integrációjukról szóló 4/2000. sz. sarkalatos törvény módosításáról szóló, július 26-i 629/2022. sz. királyi rendelet hatálybalépése

200

C13.I3

T

A digitális eszköztár program számára elkülönített költségvetés

201

C13.I3

T

A Változtatási program megbízottjai számára lekötött költségvetés

202

C13.I3

T

Az innovatív vállalkozások klasztertámogatási programjára elkülönített költségvetés

203

C13.I3

T

A digitális innovációs központok programjára lekötött költségvetés

218

C14.I1

T

A turisztikai célpontok fenntarthatóságát előmozdító tervek költségvetési odaítélése

234

C15.R2

M

A 26 GHz-es frekvenciasáv kijelölése

235

C15.R2

M

Az 5G kiberbiztonságról szóló törvény hatálybalépése

245

C15.I7

M

A nemzeti kiberbiztonsági ágazati támogatási program, a globális biztonsági innovációs program és a kapcsolódó intézkedések elindítása.

247

C15.I7

T

A kiberbiztonsági kapacitások megerősítése és javítása: Kiberbiztonsági segélyvonal

259

C17.I2

T

A spanyol tudományos technológiai és innovációs rendszer nemzeti tudományos infrastruktúráit és kapacitását fejlesztő projektek, valamint a nemzetközi szervezetekkel aláírt kétoldalú megállapodások és az európai és nemzetközi infrastrukturális projektek finanszírozására szolgáló egyéb eszközök.

261

C17.I3

T

Új magán-, interdiszciplináris, állami K+F+I projektek, koncepciótesztek, nemzetközi versenypályázatok és a társadalmi kihívásokra irányuló, élvonalbeli K+F-projektek odaítélése

300

C20.I3

T

2020 végéhez képest legalább 50000 új szakképzési férőhely.

319

C22.R5

M

Az Általános Államigazgatás nem járulékalapú pénzügyi juttatásai rendszerének átszervezésére és egyszerűsítésére irányuló terv közzététele.

335

C23.R5

M

A foglalkoztatási törvény módosításának hatálybalépése (3/2015. sz. királyi törvényerejű rendelet)

337

C23.R7

M

A 43/2006. sz. törvény reformjának hatálybalépése a munkaerő-felvételt ösztönző rendszer egyszerűsítése és hatékonyságának növelése érdekében, figyelembe véve az AIReF ajánlásait

340

C23.R10

M

A nem járulékalapú munkanélküliségi támogatás szabályozásának reformjáról szóló 8/2015. sz. királyi törvényerejű rendelet módosításának hatálybalépése

352

C24.R1

M

A művész alapszabályának hatálybalépése, szponzorálása és az adókedvezmények rendszere.

367

C26.R1

M

A sporttörvény hatálybalépése

377

C27.R1

M

Az adókijátszás és adócsalás elleni törvény hatásainak időközi értékelése.

404

C29.R3

M

Jelentés a zöld költségvetés-tervezésről

408

C30.R2

M

Az öregségi nyugdíj kiszámításához szükséges számítási időszak módosítása

409

C30.R2

M

A fenntarthatósági tényező generációk közötti tőkemechanizmussal való felváltása

410

C30.R2

M

Aktualizált előrejelzések arról, hogy a 2021-ben és 2022-ben végrehajtott nyugdíjreformok hogyan biztosítják a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságát

415

C30.R6

M

A maximális hozzájárulási alap kiigazítása

Részösszeg

· 11 435 531 581 EUR

3.4.Ötödik részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

8

C1.I1

T

A közutakon a mobilitás új formáit javító projektek díja

11

C1.I2

T

Az elektromos közlekedést előmozdító innovatív projektek odaítélése

14

C1.I3

T

Rövid távú (Cercanías) vasútvonalak

15

C1.I3

T

Az állomások a digitalizációval javultak

16

C1.I3

T

Továbbfejlesztett „Cercanías” állomások

17

C1.I3

T

A rövid távú vasútvonalakba történő beruházásokra megítélt halmozott költségvetés

21a.

C2.R2

M

A munkacsoportok ajánlásainak közzététele a hosszú távú felújítási stratégia spanyolországi végrehajtása érdekében

422

C3.R2

M

Az állatszállítás biológiai biztonságának javítását célzó rendelet és az antibiotikumok állattenyésztésben való fenntartható használatáról szóló rendelet hatálybalépése

42

C3.R3

M

A mezőgazdasági talajok fenntartható táplálkozására vonatkozó normatív keret hatálybalépése.

424

C3.I1

T

A Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium (MAPA) és a SEIASA közötti, az öntözött területek javításának és fenntarthatóságának támogatásáról szóló megállapodás kiegészítésének hatálybalépése (II. szakasz)

53

C3.I5

T

A Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium (MAPA) és az ENISA közötti szerződéses megállapodások aláírása

54

C3.I5

T

Innovatív és digitális üzleti projektek végrehajtásához támogatott agrár-élelmiszeripari kkv-k

58

C3.I8

T

Kutatásfejlesztési és innovációs projektek a halászati és akvakultúra-ágazat rezilienciájának és fenntarthatóságának támogatására

59

C3.I9

M

A spanyol halászati információs rendszer (SIPE) és a halászati felügyeleti rendszer digitális megerősítése

67

C4.I2

T

Tengeri védett területek

70

C4.I3

T

Korábbi bányatelkek (legalább 20 korábbi bányatelep) rehabilitációja

73

C4.I4

T

A fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos intézkedések

75

C5.R1

M

A vízügyi törvény módosításának és az 1620/2007. sz. királyi rendeletet felváltó új rendeletnek a hatálybalépése

76

C5.I1

T

Jobb víz- és szennyvízkezelési infrastruktúrák

81

C5.I4

T

A leromlott állapotú területek és ökoszisztémák helyreállítása legalább 100 kilométernyi partvonalon

106

C7.R1

T

További megújulóenergia-termelési kapacitás

107

C7.R1

T

Spanyolországban telepített halmozott megújulóenergia-kapacitás

109

C7.R2

M

A saját fogyasztásra vonatkozó nemzeti stratégia intézkedéseinek lezárása

113

C7.R4

M

A tengeri szélenergiára és egyéb tengeri energiára vonatkozó térképen meghatározott szabályozási intézkedések hatálybalépése

114

C7.R4

M

A biogázra vonatkozó ütemtervben meghatározott intézkedések lezárása

116

C7.I1

M

A tengeri megújulóenergia-infrastruktúrával kapcsolatos új projektek, technológiák vagy létesítmények

118

C7.I2

M

„Tiszta energia és intelligens projektek a szigetekért” iroda

131

C9.I1

T

A megújuló hidrogén támogatását célzó program: A program létrehozása

132

C9.I1

T

A megújuló hidrogén támogatását célzó program: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások vagy a végső odaítélésről szóló határozatok közzététele (I)

138

C10.R1

T

Az igazságos átmenetre vonatkozó protokollok és tanácsadó testület

433

C11.R1

M

A nemzetbiztonsági keret aktualizálása

434

C11.R2

M

A szervezeti és eljárási hatékonyságról szóló törvény hatálybalépése

435

C11.R2

M

A védelemhez való jogról szóló törvény hatálybalépése

437

C11.R3

M

A kétéves éghajlatváltozási kockázati jelentés közzététele

160

C11.I1

M

A nemzeti közbeszerzési platformok összekapcsolása

163

C11.I2

M

A szociális biztonsági és egészségügyi adatok cseréjére szolgáló interoperábilis platformok

167

C11.I3

M

A regionális és helyi szervezetek digitalizálása

442

C12.I3

T

A hulladékkal kapcsolatos végrehajtási projektek végrehajtásához nyújtott támogatások elosztása.

451

C13.R2

M

A vállalkozók támogatásáról és nemzetközivé válásáról szóló, szeptember 27-i 14/2013. sz. törvény módosításának hatálybalépése

196

C13.I2

T

CERSA-garancia

198

C13.I2

T

Az ipari vállalkozást támogató program által támogatott kkv-k

210

C13.I4

T

A Technológiai Alapból támogatásban részesült kkv-k és vállalkozói szövetségek

219

C14.I1

T

A turisztikai célpontok fenntarthatóságát előmozdító tervek költségvetési odaítélése

246

C15.I7

T

A kiberbiztonsági kapacitások megerősítése és javítása: Források

453

C15.I7

M

A nemzeti kiberbiztonsági ágazati támogatási program, a globális biztonsági innovációs program és a kapcsolódó intézkedések elindítása.

256

C17.R2

M

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó spanyol tudományos, technológiai és innovációs stratégia félidős értékelése

262

C17.I3

T

Olyan K+I projektek jóváhagyása, amelyek legalább 35%-a a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódik

263

C17.I4

T

A tudományos kutatói karrier támogatása ösztöndíjak és támogatások révén

265

C17.I5

T

Az innovatív és technológiaalapú vállalatok az INNVIERTE program keretében tőkét kaptak, hogy már korai szakaszban megerősítsék kutatási tevékenységeiket

266

C17.I5

T

A fiatal technológiai alapú vállalkozások támogatása üzleti tervük folytatásában.

271

C17.I9

T

Kutatási, fejlesztési és innovációs projektek támogatása az űripar területén, különös tekintettel az alacsony és kibocsátásmentes kibocsátásra

279

C18.I1

T

Berendezések beszerelése/felújítása/bővítése

282

C18.I4

T

Továbbképzési tervek keretében kiképzett egészségügyi szakemberek

299

C20.I2

T

Szakképzési kiválósági és innovációs központok

467b

C20.I2

T

Zöld képzések elvégzése a szakképzésben részt vevő tanárok számára

307

C21.R3

M

Az egyetemi rendszerről szóló sarkalatos törvény hatálybalépése

312

C21.I4

T

Ösztöndíjak és támogatások posztdoktori hallgatók, egyetemi tanári asszisztensek és kutatók számára

468

C21.I6

M

Az egyetemi mikrotanúsítványok fejlesztésére vonatkozó cselekvési terv elfogadása

321

C22.I1

T

A szociális jogokért és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendért felelős minisztérium által végrehajtott projektek

473

C22.I4

M

Különböző típusú szolgáltatások létrehozása a szexuális erőszak áldozatai számára

348

C23.I5

T

Képzési tevékenységek az ÁFSZ-ek személyzete számára

354

C24.I1

T

A kulturális iparágak versenyképességének erősítése

357

C24.I2

T

Könyvtári e-könyv-engedélyek

361

C24.I3

T

A digitalizáció befejezése és a főbb kulturális szolgáltatások előmozdítása

362

C24.I3

T

A bibliográfiai örökség digitalizálásának befejezése

382

C27.R3

M

Négy digitális támogatási platform létrehozása

388

C28.R3

M

A bizottság ajánlásaiból vagy a Pénzügyminisztérium egyéb elemzéseiből eredő reformok hatálybalépése

402

C29.R1

M

A kiadások felülvizsgálatának III. szakasza

405

C29.R3

M

Jelentés a zöld költségvetés-tervezésről

477

C31.R1

M

A megújulóenergia-termelés és a villamosenergia-hálózati infrastruktúra engedélyezésének javítását célzó reform

491

C31.I5

M

Az ipar dekarbonizációjához nyújtott támogatásra vonatkozó felhívások és szabályok közzététele, valamint a vállalatokat szén-dioxid-mentesítésre ösztönző alap végrehajtásáról szóló tanulmány elkészítése (szén-dioxid-kibocsátási szerződés a különbségekért)

Részösszeg

· 9 104 589 366 EUR

3.5.Hatodik részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

5

C1.I1

T

Az autonóm közösségek által a fenntartható mobilitás előmozdítására fordított vagy odaítélt, legalább 900 millió EUR összegű költségvetés

6

C1.I1

T

Befejezett projektek a fenntartható mobilitás előmozdítására, többek között városi és nagyvárosi területeken

12

C1.I2

T

Elektromos járművek és elektromos töltőpontok támogatása iránti kérelem nyilvántartásba vétele

32

C2.I3

M

Lakóépületek és nem lakáscélú épületek felújításának odaítélése, amely átlagosan legalább 30%-kal csökkenti a primerenergia-keresletet

79

C5.I3

M

A vízkészletek ismeretének és felhasználásának javítását, valamint az esőzések és egyéb meteorológiai adatok nyomon követését szolgáló eszközök alkalmazására vonatkozó szerződések odaítélése

123

C8.R3

M

A rugalmasság és a keresletoldali válasz integrálására irányuló szabályozási intézkedések hatálybalépése.

125

C8.I1

T

Odaítélt innovatív tárolási projektek

127

C8.I2

T

Innovatív digitalizációs projektek a villamosenergia-elosztás terén

128

C8.I3

T

Az energetikai átállás új üzleti modelljeinek előmozdítására irányuló projektek

149

C11.R1

M

Az új értékelő állami szerv alapszabálya

161

C11.I1

T

A központi közigazgatás digitális átalakítását támogató projektek odaítélése

165

C11.I2

T

A központi közigazgatás digitalizációt ösztönző projektjeit támogató projektek odaítélése

176

C12.R1

M

Az ipari törvény hatálybalépése

187

C12.I3

T

A hulladékokkal kapcsolatos jogszabályok végrehajtását támogató és a körforgásos gazdaság vállalkozáson belüli előmozdítását célzó projektek lezárása

194

C13.I1

T

A vállalkozói ökoszisztéma fellendítését célzó intézkedések előnyeit élvező felhasználók

205

C13.I3

T

A változtatási program költségvetésének végrehajtása

206

C13.I3

T

Az innovatív üzleti klasztereket támogató program költségvetésének végrehajtása

207

C13.I3

T

A digitális innovációs központokra vonatkozó program költségvetésének végrehajtása

236

C15.I1

M

Szupergyors széles sávú hálózat kiépítése: díj

251

C16.R1

M

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos projektek támogatása

275

C18.R3

M

A nemzeti egészségügyi rendszer méltányosságáról, egyetemességéről és kohéziójáról, valamint a rendkívül összetett ellátás irányának megváltoztatásáról és a közös szolgáltatásportfólió növeléséről szóló törvény

276

C18.R4

M

Törvény a törvényes egészségügyi dolgozókra vonatkozó keretszabályzatról, egyéb kiegészítő intézkedések, valamint a speciális egészségügyi képzési rendszer javítása

277

C18.R5

M

Az egészségügyi termékek garanciáiról és észszerű használatáról szóló törvény

280

C18.I2

T

Közegészségügyi kampányok és intézkedések

283

C18.I5

M

A nemzeti egészségügyi rendszer egészségügyi technológiáinak és előnyeinek értékelésére szolgáló VALTERM ED-rendszer és platform

284

C18.I6

T

Működő egészségügyiadat-tó

286

C19.I1

T

A polgárok digitális készségekkel kapcsolatos képzése.

308

C21.I1

T

Költségvetési támogatás a kisgyermekkori nevelés első ciklusának előmozdítására

313

C21.I5

M

Az egyetemek digitális indexének növelése

320

C22.R5

M

A nem járulékalapú pénzügyi juttatások rendszerének átszervezésére és egyszerűsítésére irányuló jogszabályok hatálybalépése

324

C22.I2

M

Speciális technológiai eszközök bevezetése a szociális szolgáltatások információs és irányítási rendszereinek javítása érdekében.

341

C23.R11

M

Az Állami Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációs szerződései szerinti szolgáltatások teljesítéséről szóló igazolások

346

C23.I4

T

Lezárultak a kiszolgáltatott csoportokra, a vállalkozói szellemre és a mikrovállalkozásokra irányuló területi projektek, amelyekben legalább 39000 munkavállaló és 64000 vállalkozás vesz részt.

353

C24.R2

M

A szerzői és szomszédos jogok megerősítését célzó jogalkotási és szabályozási intézkedések hatálybalépése

355

C24.I2

T

Az előadó- és zeneművészeti infrastruktúra korszerűsítése és fenntartható kezelése

359

C24.I2

T

A kulturális és kreatív kezdeményezések ösztönzése

365

C25.R1

M

A moziról szóló törvény hatálybalépése.

366

C25.I1

T

A kkv-k támogatása az audiovizuális ágazatban.

368

C26.R2

M

Az egyes sportszakmák szabályozásáról szóló törvény hatálybalépése

369

C26.R3

M

A mozgásszegény életmód és a mozgásszegény életmód elleni sport előmozdítására irányuló nemzeti stratégia

375

C26.I3

T

A sportra vonatkozó szociális terv intézkedéseinek lezárása

Részösszeg

· 5 341 630 724 EUR

3.6.Hetedik részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

3

C1.R2

M

A fenntartható mobilitásról szóló törvény elfogadása

7

C1.I1

T

Az önkormányzatok által a fenntartható mobilitás előmozdítására fordított vagy odaítélt költségvetés

27

C2.I1

T

Lakóingatlan-felújítási intézkedések vagy a lakóingatlan-felújítási intézkedések végrehajtásához nyújtott támogatásról szóló határozatok végrehajtása, amelyek átlagosan legalább 30%-os primerenergia-kereslet-csökkentést érnek el vagy kísérelnek meg elérni (legalább 231000 intézkedés legalább 160000 egyedi lakásban)

36

C2.I5

T

Középületek felújításának befejezése, amely átlagosan legalább 30%-kal csökkenti a primerenergia-igényt (legalább 290000 m2)

421

C3.I2

T

Egy 3. szintű biológiai biztonsági laboratórium és egy nemzeti növényegészségügyi laboratórium építésének befejezése.

50

C3.I3

T

Továbbfejlesztett takarító- és fertőtlenítő központok, valamint növényi szaporítóanyagok előállító központjai megerősített képzési és biológiai biztonsági rendszerekkel

78

C5.I2

T

A víztartó rétegekből kinyert víz mennyiségének csökkenése

86

C6.I1

T

TEN-T törzshálózat: a munka előrehaladása

89

C6.I2

T

Nem törzshálózati TEN-T hálózat: a vasúti munkálatok előrehaladása

90

C6.I2

T

Egységes európai égbolt: odaítélt projekt és a projektek befejezésének előrehaladása

91

C6.I2

M

A Közlekedési, Mobilitáspolitikai és Városfejlesztési Minisztérium digitalizációja

96

C6.I3

M

Az intermodális és logisztikai infrastruktúra költségvetésének végrehajtása

100

C6.I4

M

Fenntartható és digitális közlekedés: a munkálatok kezdete

111

C7.R3

T

Az energiával kapcsolatos kísérleti projektek befejezése a helyi közösségekben

431

C10.I1

T

Környezetvédelmi, digitális és szociális infrastrukturális projektek támogatása

150

C11.R1

T

Az állami foglalkoztatás stabilizálása

432

C11.R1

M

Törvény az érdekcsoportok tevékenységeinek átláthatóságáról és integritásáról

436

C11.R3

M

Az ügyfélszolgálatról szóló törvény és a Pénzügyi Ügyfélvédelmi Hatóság létrehozásáról szóló törvény hatálybalépése

168

C11.I3

T

A regionális és helyi közigazgatások, valamint a Területpolitikai és Közigazgatási Minisztérium digitális átalakulását támogató projektek odaítélése

170

C11.I4

T

A közigazgatásban használt járművek felújítása

171

C11.I4

T

Középületek energetikai felújítása (140000 m2)

185

C12.I2

T

A PERTES költségvetésének végrehajtása és az ipar átalakítását célzó innovatív projektek

440

C12.R2

M

A Hulladékkoordinációs Bizottság munkacsoportja a hulladékra vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés nyomon követésével

444

C12.I4

M

PERTE CHIP. A félvezetők értékláncának megerősítése.

446

C12.I5

M

A körforgásos gazdaságot támogató támogatási program: A támogatási rendszer létrehozása

448

C12.I5

M

A körforgásos gazdaságot támogató támogatási program: A minisztérium befejezte a beruházást 

448a.

C12.I6

M

Az elektromosjármű-ágazat támogatási rendszere (támogatások): A minisztérium befejezte a beruházást

448b

C12.I6

M

Az elektromosjármű-ágazat támogatási rendszere (támogatások); A támogatási rendszer létrehozása

452

C13.R3

M

A kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítását célzó intézkedések a 2023. március 17-i 6/2023. sz. törvény módosítása révén.

193

C13.I1

T

A vállalkozói ökoszisztéma fellendítését célzó intézkedések előnyeit élvező vállalkozók vagy kkv-k

195

C13.I1

T

Egyéb tevékenységek terjesztése, kommunikáció és finanszírozás

204

C13.I3

T

A digitális eszköztár program által támogatott kkv-k

211

C13.I4

T

Korszerűsítési intézkedések az önkormányzati piacokon vagy kereskedelmi területeken

212

C13.I4

T

A kistelepülések piaci infrastruktúrájának korszerűsítése

213

C13.I5

T

A nemzetközivé válásukat támogató projektekben részt vevő vállalatok

220

C14.I1

M

A turisztikai célpontok fenntarthatóságát előmozdító tervek lezárása

222

C14.I2

M

Az idegenforgalmi ágazat intelligens úticélokkal foglalkozó platformjának elindítása.

223

C14.I2

T

A mesterséges intelligenciával és más alaptechnológiákkal kapcsolatos innovatív technológiaalapú projektek kedvezményezettjei

225

C14.I4

T

Nagy idegenforgalmi beáramlású helyi területeken található kereskedelmi területekre irányuló projektek

226

C14.I4

T

Az idegenforgalmi stratégiával összhangban szállított turisztikai termékek

238

C15.I2

T

Az összekapcsoltság javítása a kulcsfontosságú központokban és ágazatokban

239

C15.I3

T

Konnektivitási utalványok kkv-k és kiszolgáltatott csoportok számára

240

C15.I4

T

Az épületek távközlési infrastruktúrájának átalakítása

241

C15.I5

M

A határokon átnyúló digitális infrastruktúra fejlesztése: díj

243

C15.I6

M

Az 5G technológia bevezetése: díj

454

C15.I8

M

PERTE CHIP. A tudományos kapacitások, a tervezés és az innovatív gyártás megerősítése: díj

458

C16.R1

M

Szabályozói tesztkörnyezetek és a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Felügyeleti Ügynökség (AESIA)

267

C17.I6

T

A nemzeti egészségügyi rendszer stratégiai kapacitásainak és nemzetközivé válásának megerősítését célzó projektek, a precíziós, személyre szabott orvoslási stratégiával kapcsolatos projektek, valamint a fejlett terápiákban a köz- és magánbefektetési eszközhöz való hozzájárulás.

461

C17.I9

M

A kutatási, fejlesztési és innovációs felhívások díjainak közzététele az űrrepülési ágazatban.

287

C19.I1

M

A digitális képességek javítását célzó intézkedések lezárása

293

C19.I4

T

A digitális tehetségek ösztöndíjprogramjai

298

C20.I1

T

Moduláris képzések a munkavállalók és munkanélküliek továbbképzéséhez és átképzéséhez

467a

C20.I2

T

„Vállalkozási” osztálytermek létrehozása

301

C20.I3

T

Kétnyelvű szakképzési ciklusok

305

C21.R2

M

Segédanyagok a tanárok számára az új tanterv végrehajtásához és a szakemberek képzéséhez

310

C21.I2

T

Az iskolák támogatása a PROA+ program keretében

311

C21.I3

T

Kísérő és orientációs egységek a kiszolgáltatott helyzetben lévő diákok számára

315

C22.R2

M

A szociális szolgálatok területi tanácsa megállapodásainak és miniszteri rendeleteinek közzététele a Hivatalos Lapban

316

C22.R3

M

A család sokszínűségéről szóló törvény hatálybalépése

322

C22.I1

T

Otthoni távgondozási szolgáltatások az Autonóm és Ellátási Rendszerben (SAAD)

470

C22.I1

T

Bentlakásos, nem lakáscélú és napközi otthonok.

326

C22.I3

T

A hozzáférhetőség javítását célzó projektek

327

C22.I4

T

A szexuális erőszak áldozatainak központjai.

347

C23.I5

T

A pályaorientációval, a vállalkozói szellemmel, az új munkahelyek támogatásával és az innovációval foglalkozó állami központok teljes mértékben működőképesek.

351

C23.I7

M

A minimáljövedelem-rendszerek lefedettségének, hatékonyságának és sikerének értékelése

358

C24.I2

T

Könyvvásárlás könyvtárak számára

476

C25.I1

T

Az audiovizuális ágazatban működő kkv-kat támogató projektek lezárása

481

C31.I2

T

A megújuló hidrogénre vonatkozó támogatási program: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások vagy a végső odaítélésről szóló határozatok közzététele (I)

483

C31.I2

M

A megújuló hidrogénre vonatkozó támogatási program: A minisztérium befejezte a beruházást

480

C31.I2

M

A megújuló hidrogénre vonatkozó támogatási program: A program létrehozása

485

C31.I3

T

Az értéklánc támogatási rendszere: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások vagy a végső odaítélésről szóló határozatok közzététele (I)

487

C31.I3

M

Az értéklánc támogatási rendszere: A minisztérium befejezte a beruházást

484

C31.I3

M

Az értéklánc támogatási rendszere: A program létrehozása

488

C31.I4

M

A villamosenergia-átviteli projektekre vonatkozó kiválasztási kritériumok közzététele

489

C31.I4

M

A támogatott villamosenergia-átviteli projektek listájának elfogadása

492

C31.I5

M

A dekarbonizációs projektek díjainak közzététele

494

C31.I6

M

Az ipari dekarbonizáció támogatási rendszere: A SEPIDES közvállalkozássá történő átalakítása

497

C31.I6

M

Az ipari dekarbonizáció támogatási rendszere: A minisztérium befejezte a beruházást

495

C31.I6

M

Az ipari dekarbonizáció támogatási rendszere: A program létrehozása

Részösszeg

· 8 147 023 469 EUR

3.7.Nyolcadik részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

417

C1.R2

M

Szoftveralkalmazás kifejlesztése a közlekedési infrastrukturális beruházások költség-haszon elemzésének végrehajtásához

9

C1.I1

T

Befejezett projektek a fenntartható mobilitás előmozdítására, többek között városi és nagyvárosi területeken

10

C1.I1

T

A városi területeken az állami közutak fejlesztése a mobilitás új formáinak előmozdítása érdekében

419

C1.I2

T

Elektromos járművek és elektromos töltőpontok telepítése

13

C1.I2

T

Az elektromos közlekedést előmozdító innovatív projektek lezárása

68

C4.I2

T

Tengeri védett területek

71

C4.I3

M

Ökoszisztéma-helyreállítási intézkedések

119

C7.I2

T

A szigetek energetikai átállását támogató projektek lezárása

133

C9.I1

T

A megújuló hidrogén támogatását célzó program: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások vagy a végső odaítélésről szóló határozatok közzététele (II)

141

C10.I1

T

Álláskeresési támogatás és átképzés a munkanélküliek számára

142

C10.I1

T

Az ipari létesítmények zöld hidrogénhez és energiatároláshoz való hozzáigazítására irányuló beruházási projektek.

162

C11.I1

M

A központi közigazgatás digitális átalakítását támogató projektek lezárása

166

C11.I2

M

A központi közigazgatás digitalizációt ösztönző projektjeit támogató projektek lezárása

441

C12.R2

M

A körforgásos gazdaságra vonatkozó második csomag részét képező jogi aktusok hatálybalépése

447

C12.I5

T

A körforgásos gazdaságot támogató támogatási program: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások vagy a végső odaítélésről szóló határozatok közzététele

449

C13.R1

M

A verseny védelméről szóló törvény módosításainak hatálybalépése

197

C13.I2

T

A „Kkillss for SME Growth” program által támogatott kkv-k

208

C13.I3

T

A digitális eszköztár program lezárása

209

C13.I3

T

A digitális technológiák használatának növelését célzó intézkedéseket végrehajtó kkv-k (a digitális eszköztár kivételével)

224

C14.I3

T

A félszigeten kívüli régiók kedvezményezettjei, amelyek a versenyképességük és a nemzetközi piacok változásaihoz való alkalmazkodási képességük javítását célzó projekteket hajtottak végre

237

C15.I1

M

Szupergyors széles sávú hálózat kiépítése: A projekt befejezése

281

C18.I3

M

Közegészségügyi felügyeleti hálózati információs rendszer

466a

C18.I6

T

Tömeges adatfeldolgozási projektek

290

C19.I2

M

Az oktatás digitális átalakítására irányuló intézkedések lezárása

291

C19.I2

T

Összekapcsolt digitális eszközök biztosítása állami és államilag támogatott iskolákban a „digitális szakadék” áthidalása és legalább 240000 osztályterem felszerelése érdekében

294

C19.I4

T

Informatikai szakemberek képzése

297

C20.I1

T

A szakmai képesítések nemzeti jegyzékének új kompetenciaegységei

467

C20.I2

T

Tantermek átalakítása alkalmazott technológiai terekké

302

C20.I3

T

Új szakképzési férőhelyek 2020 végéhez képest

309

C21.I1

T

Új helyek a kisgyermekkori nevelés első ciklusára

325

C22.I2

M

A szociális szolgáltatások technológiai átalakítására, valamint a bentlakásos védelemmel és a nevelőszülőkkel kapcsolatos infrastruktúra és szolgáltatások korszerűsítésére irányuló projektek lezárása

471

C22.I2

T

A kísérleti projektek végrehajtása

472

C22.I4

M

A nők elleni erőszak áldozatait támogató telefonszolgáltatásokba és online szolgáltatásokba történő beruházások

342

C23.I1

T

Azok, akik befejezték az ifjúsági programokat.

343

C23.I2

T

A „Plan Empleo Mujer, Rural and Urban areas”, valamint a nemi alapú erőszak és az emberforgalom áldozatainak programjában részt vevő személyek

344

C23.I3

T

A digitális, ökológiai és produktív átalakuláshoz szükséges készségek elsajátítását célzó képzési programokon részt vevő emberek

420

C23.I3

T

A készségigények felmérése kutatási programon keresztül

349

C23.I6

T

Lezárultak a szociális gazdasággal kapcsolatos projektek

356

C24.I2

T

A spanyol kulturális örökség megőrzése, helyreállítása és fejlesztése

370

C26.I1

M

A sportágazat digitalizálása

371

C26.I1

T

Sportgyógyászati központok

372

C26.I1

M

Informatikai projektek lezárása a nagy teljesítményű központokban és a doppingellenes közigazgatásban

373

C26.I2

T

A sport- és sportlétesítmények műszaki központjainak felújítása és fejlesztése

386

C28.R2

M

Az adókedvezmények felülvizsgálata és módosításai

Részösszeg

· 5 307 469 700 EUR

3.8.Kilencedik részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

418

C1.R2

M

Tesztkörnyezeti iroda

18

C1.I3

T

A rövid távú (Cercanías) vasútvonalak korszerűsítése

19

C1.I3

T

Az állomások a digitalizációval javultak

20

C1.I3

T

Továbbfejlesztett „Cercanías” állomások

28

C2.I1

T

Felújítás alá vont területeken vagy környékeken található földterület (hektár), átlagosan legalább 30%-os primerenergia-kereslet-csökkenéssel (hektár)

29

C2.I1

T

Lakásfelújítási intézkedések befejezése, amelyek átlagosan legalább 30%-kal csökkentik a primerenergia-igényt (legalább 410000 intézkedés legalább 285000 egyedi lakásban)

31

C2.I2

T

Szociális bérlés céljából vagy az energiahatékonyság kritériumainak megfelelő megfizethető áron épített új lakások

33

C2.I3

M

Lakóépületek és nem lakáscélú épületek felújításának befejezése, amely átlagosan legalább 30%-kal csökkenti a primerenergia-keresletet

34

C2.I4

M

Lakóépületek és nem lakáscélú épületek felújítása az 5000 főnél kevesebb lakosú településeken, amelyek átlagosan legalább 30%-kal csökkentik a primerenergia-igényt

35

C2.I4

T

Tiszta energiával kapcsolatos projektek az 5000 főnél kevesebb lakosú településeken

37

C2.I5

T

Középületek felújításának befejezése, amely átlagosan legalább 30%-kal csökkenti a primerenergia-igényt (legalább 1230000 m2)

423

C3.R6

M

A halászati törvény, valamint a halászat területén az ellenőrzési, vizsgálati és szankcionálási rendszerek korszerűsítéséről szóló törvény felülvizsgálatának hatálybalépése.

48

C3.I1

T

Az öntözőrendszerek modernizálása a víztakarékosság és az energiahatékonyság szempontjából

49

C3.I2

T

3. biológiai biztonsági szinttel rendelkező állattartó létesítmény építésének befejezése.

52

C3.I4

T

Befejezett projektek a precíziós mezőgazdaság, az energiahatékonyság, a körforgásos gazdaság és a megújuló energia felhasználása terén

66

C4.I1

M

A biológiai sokféleséggel kapcsolatos ismeretek nyomon követésére és kezelésére szolgáló rendszer befejezése és működőképessé tétele

69

C4.I2

T

A biológiai sokféleség megőrzésére irányuló intézkedések

72

C4.I3

T

Korábbi bányatelkek (legalább 30 korábbi bányatelep) rehabilitációjának befejezése

425

C4.I4

M

A fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó intézkedések (II. rész)

426

C5.I3

M

A vízkészletek ismeretének és felhasználásának javítására, valamint az esőzések és egyéb meteorológiai adatok nyomon követésére szolgáló eszközök üzembe helyezése

427

C5.I1

T

Jobb víz- és szennyvízkezelési infrastruktúrák

428

C5.I1

T

Jobb víz- és szennyvízkezelési infrastruktúrák

429

C5.I2

M

A sótalanító üzemek fotovoltaikus energiával való ellátása és elosztása

430

C5.I3

M

A vízfelhasználók digitalizációjára irányuló PERTE-intézkedések

81b

C5.I4

T

A leromlott állapotú területek és ökoszisztémák helyreállítása legalább 145 kilométernyi partvonalon

87

C6.I1

T

TEN-T törzshálózat: a munkálatok befejezése

92

C6.I2

T

Új vagy korszerűsített TEN-T hálózat, egyéb munkák

93

C6.I2

T

Egységes európai égbolt: a projekt befejezése

94

C6.I2

M

A jelenlegi szabályozáshoz igazított állami úthálózat

97

C6.I3

T

Intermodális és logisztikai infrastruktúra

98

C6.I3

T

A vasút megközelíthetőségét és a kikötők fenntarthatóságát célzó projektek lezárása

101

C6.I4

M

Fenntartható és digitális közlekedés: a munkálatok befejezése

117

C7.I1

T

További termelési kapacitás az innovatív vagy hozzáadott értékű megújuló energia tekintetében

120

C7.I2

T

További megújulóenergia-termelési kapacitás a szigeteken

126

C8.I1

T

Innovatív tárolási projektek működőképesek

134

C9.I1

T

A megújuló hidrogén támogatását célzó program: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások vagy a végső odaítélésről szóló határozatok közzététele

135

C9.I1

M

A megújuló hidrogén támogatását célzó program: A minisztérium befejezte a beruházást

143

C10.I1

T

A bezárt szénbányákban vagy az erőművekkel szomszédos területeken rehabilitált földterület

169

C11.I3

M

A regionális és helyi közigazgatások, valamint a Területpolitikai és Közigazgatási Minisztérium digitális átalakulását támogató valamennyi projekt lezárása

438

C11.I3

T

A személyes digitális gondozási terv végrehajtása

172

C11.I4

T

Középületek energetikai felújítása (1050000 m2)

439

C11.I4

T

Fotovoltaikus napenergia-rendszerek vagy egyéb megújuló energiaforrások alkalmazása a központi kormányzat létesítményeiben

175

C11.I5

T

Kiképzett közigazgatási személyzet

180

C12.I1

T

Nagy értékű ágazati és interoperábilis adatterek

186

C12.I2

T

A PERTE-k és az ipar átalakítását célzó innovatív projektek lezárása

188

C12.I3

T

Az elkülönítetten gyűjtött települési hulladék új kezelési kapacitásának kiépítése

443

C12.I3

T

Hulladékgazdálkodási projektek lezárása

445

C12.I4

T

PERTE CHIP. A félvezetők értékláncának megerősítése (II).

448c

C12.I6

T

Az elektromosjármű-ágazat támogatási rendszere (támogatások): A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások vagy a végső odaítélésről szóló határozatok közzététele

221

C14.I1

M

A turisztikai célpontok fenntarthatóságát előmozdító projektek lezárása

227

C14.I4

T

Idegenforgalmi létesítmények, amelyek csökkentik éves hulladék- vagy energiafogyasztásukat

228

C14.I4

T

A jelenlegi vagy jövőbeli turisztikai hasznosítású történelmi örökségi helyszínek regenerálására irányuló projektek

242

C15.I5

M

A határokon átnyúló digitális infrastruktúra fejlesztése: a projekt befejezése

244

C15.I6

M

Az 5G technológia bevezetése: A projekt befejezése

248

C15.I7

M

A nemzeti kiberbiztonsági ágazati támogatási program, a globális biztonsági innovációs program és a kapcsolódó intézkedések projektjeinek lezárása.

455

C15.I8

T

PERTE CHIP. A tudományos kapacitások, a tervezés és az innovatív gyártás megerősítése: folyósítás.

456

C15.I8

T

PERTE CHIP. Székek és mikroelektronikai tehetségek

252

C16.R1

T

Országlátogatások

253

C16.R1

M

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos projektek lezárása

457

C16.R1

T

PERTE CHIP. A kvantum-ökoszisztéma megerősítése.

260

C17.I2

T

A spanyol tudományos technológiai és innovációs rendszer tudományos infrastruktúráit és kapacitását fejlesztő valamennyi projekt lezárása, beleértve az európai és nemzetközi infrastruktúrával kapcsolatos projekteket is.

264

C17.I4

T

A spanyol tudományos kutatói karriert támogató ösztöndíjak és támogatások befejezése

459

C17.I5

T

A technológiatranszfert előmozdító és az innovatív technológiákkal kapcsolatos kutatási eredmények átadását támogató projektek lezárása

268

C17.I6

T

Az egészségügyi ágazatban a kutatásfejlesztés és az innováció erősítését célzó valamennyi projekt lezárása.

460

C17.I6

T

Pénzeszközök folyósítása K+F projektekre a PERTE Health program keretében

269

C17.I7

M

Energiatárolási K+F központ

272

C17.I9

T

Az űrkutatási és -fejlesztési és innovációs projektek lezárása, különös tekintettel az alacsony és kibocsátásmentes kibocsátásra

462

C17.I9

T

Pénzeszközök folyósítása a PERTE Aerospace keretében megvalósuló projektek számára.

463

C18.I4

T

Az egészségügyi szakemberek képzése és a tudásmegosztáshoz szükséges erőforrások

464

C18.I5

T

Terv a gyógyszerfogyasztás racionalizálására és a fenntarthatóság előmozdítására

465

C18.I4

T

A ritka betegségekben szenvedő betegek egészségügyi ellátásának javítását célzó projektek lezárása

466

C18.I5

T

A genomikai szolgáltatások kiterjesztése a nemzeti egészségügyi rendszerben

288

C19.I1

T

A polgárok digitális készségekkel kapcsolatos képzése.

292

C19.I3

T

Digitális képzés a foglalkoztatáshoz

292a.

C19.I3

T

Digitális képzés a munkakörnyezetben

469

C21.I6

T

Egyetemi mikrotanúsítványok felnőttek számára

323

C22.I1

T

Bentlakásos, nem lakáscélú és napközi otthonok.

328

C22.I5

T

A migránsok és a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadási rendszerének kapacitása

475

C24.I1

T

A kulturális iparágak versenyképességének megerősítését célzó kezdeményezések és projektek lezárása

474

C24.I2

T

A spanyol kulturális örökség megőrzése, helyreállítása és fejlesztése (Tabacalera)

478

C31.I1

T

A megújulóenergia-termelésen vagy a fogyasztásmérőn kívüli tároláson alapuló energiatárolást vagy saját fogyasztást előmozdító beruházások

479

C31.I1

T

Az energiaközösségek által végrehajtott kezdeményezések száma

482

C31.I2

T

A megújuló hidrogénre vonatkozó támogatási program: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások vagy a végső odaítélésről szóló határozatok közzététele (II)

486

C31.I3

T

Az értéklánc támogatási rendszere: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások vagy a végső odaítélésről szóló határozatok közzététele (II)

490

C31.I4

M

A támogatott villamosenergia-átviteli projektek lezárása

493

C31.I5

M

Dekarbonizációs projektek lezárása

496

C31.I6

T

Az ipari dekarbonizáció támogatási rendszere: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások vagy a végső odaítélésről szóló határozatok közzététele

Részösszeg

· 8 334 030 138 EUR

4.Kölcsön

A 2a. cikk (2) bekezdésében említett részleteket a következőképpen kell megszervezni:

4.1.Első részösszeg (hitel formájában nyújtott támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

L1

C1.R3

M

Az alacsony kibocsátású övezetekről szóló királyi rendelet hatálybalépése

L15

C6.R3

M

Energiahatékonysági stratégia

L40

C13.I8

M

Foco – Az Alapot létrehozó rendeletek

L51

C13.I13

M

Regionális Rezilienciaépítési Alap – InvestEU: A Spanyolország kormánya és az Európai Bizottság közötti hozzájárulási megállapodás aláírása

L72

C22.I6

M

Szociális Hatásalap: Rendelet az eszköz létrehozásáról

Részösszeg

· 1 083 989 237 EUR

4.2.Második részösszeg (hitel formájában nyújtott támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

L4

C2.I7

M

Végrehajtási megállapodás

L10

C3.I12

T

A Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium (MAPA) és a SEIASA közötti, az öntözött területek javításának és fenntarthatóságának támogatásáról szóló megállapodás hatálybalépése (III. szakasz)

L25

C13.I6

M

Végrehajtási megállapodás az ICO-val a zöld vonalra vonatkozóan

L30

C13.I6

M

Végrehajtási megállapodás az ICO vállalatokról és vállalkozókról (beleértve a részvényalapokat is)

L35

C13.I7

M

Új Technológia Alap – Végrehajtási megállapodás a tengelyekkel

L53

C13.I13

M

Regionális Reziliencia Alap: Végrehajtási megállapodás

L63

C15.I9

M

Csipfinanszírozási eszköz: A finanszírozási mechanizmus hivatalos jóváhagyása

L77

C25.I3

M

ICO Audiovizuális Platform Alap: Végrehajtási megállapodás

Részösszeg

· 14 916 010 762 EUR

4.3.Harmadik részösszeg (hitel formájában nyújtott támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

L12

C4.R4

M

Az elsivatagosodás elleni küzdelemre irányuló nemzeti stratégia és a kapcsolódó cselekvési terv (2022–2026) elfogadása, valamint testületi szervek létrehozása.

L18

C11.I6

M

Rendelet a Biztonsági és Rezilienciaépítési Alap létrehozásáról 

L22

C12.I7

M

Támogatási program az elektromos autók és az agrár-élelmiszeripari értéklánc stratégiai projektjeihez (hitelek): A minisztérium befejezte a beruházást

L23

C12.I7

M

Támogatási program az elektromos autók és az agrár-élelmiszeripari értéklánc stratégiai projektjeihez (hitelek): A program létrehozása

L25a.

C13.I6

T

ICO Zöld vonal – A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (I)

L44

C13.I9

T

A stratégiai vállalkozások fizetőképesség-támogatási alapja

L47

C13.I12

M

ENISA Vállalkozási és Kkv-alap – Végrehajtási megállapodás

L54

C13.I13

T

Regionális Reziliencia Alap – Egyéb tételek: A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (I)

L58

C13.I13

T

Regionális Reziliencia Alap – Közvetlen közvonal: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások (I)

L68

C17.I10

T

Pénzeszközök lekötése hitelek formájában az egészségügyi és az űripari ágazat támogatására

L83

C31.I7

M

Az ipar dekarbonizációjához nyújtott támogatásra vonatkozó felhívások és szabályok közzététele.

L84

C31.I7

T

A dekarbonizációs projektek díjainak közzététele

L86

C31.I8

M

Az ipari dekarbonizáció támogatási rendszere (hitelek): A minisztérium befejezte a beruházást

L87

C31.I8

M

A hitelprogram létrehozása

Részösszeg

16 076 023 143



4.4.Negyedik részösszeg (hiteltámogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

L2

C2.R7

M

A föld- és városrehabilitációs törvény egységes szerkezetbe foglalt szövege módosításának hatálybalépése

L3

C2.R7

M

Útmutató közzététele a tervezési engedélyezési eljárások egyszerűsítésével és észszerűsítésével kapcsolatos bevált gyakorlatokról

L5

C2.I7

T

ICO hiteleszköz a szociális lakhatás előmozdítására: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások (I)

L89

C11.I6

T

Projektek odaítélése a közigazgatás kiberbiztonsági képességeinek megerősítésére a kiberfenyegetések megelőzése, védelme, felderítése és az azokra való reagálás terén (kiberbiztonsági program)

L19

C11.I6

T

Biztonsági és Rezilienciaépítési Alap: A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi finanszírozási megállapodások (I)

L26

C13.I6

T

ICO Zöld vonal – A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (II)

L31

C13.I6

T

ICO Enterprises and Entrepreneurs Line – A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (I)

L36

C13.I7

T

Következő technológia – A végső kedvezményezettekkel és a tőkealapokkal aláírt jogi megállapodások (I)

L41

C13.I8

T

Foco – A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (I)

L45

C13.I10

T

FONREC

L48

C13.I12

T

ENISA Vállalkozás- és Kkv-alap – A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások

L55

C13.I13

T

Regionális Reziliencia Alap – Egyéb tételek: A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (II)

L59

C13.I13

T

Regionális Reziliencia Alap – Közvetlen közvonal: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások (II)

L64

C15.I9

T

Csipfinanszírozási eszköz: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások (I)

L78

C25.I3

T

ICO Audiovizuális Platform Alap: A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi finanszírozási megállapodások (I).

Részösszeg

18 612 013 429 EUR

4.5.Ötödik részösszeg (hiteltámogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

L9

C3.R8

M

A mezőgazdasági üzemek információs rendszerét szabályozó rendelet hatálybalépése

L16

C6.R3

M

A karbonlábnyom kiszámítása a Közúti Főigazgatóság által

L27

C13.I6

T

ICO Zöld vonal – A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (III)

L32

C13.I6

T

ICO Enterprises and Entrepreneurs Line – A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (II)

L37

C13.I7

T

Következő technológia – A végső kedvezményezettekkel és a tőkealapokkal aláírt jogi megállapodások (II)

L56

C13.I13

T

Regionális Reziliencia Alap – Egyéb tételek: A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (III)

L71

C22.R6

M

A vonatkozó jogszabályok hatálybalépése

L75

C25.I2

M

A projektek digitalizálásának és tartalomterjesztésének finanszírozására odaítélt díjak közzététele

Részösszeg

4 224 003 048 EUR

4.6.Hatodik részösszeg (hiteltámogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

L6

C2.I7

T

ICO hiteleszköz a szociális lakhatás előmozdítására: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások (II)

L7

C2.I7

M

ICO hiteleszköz a szociális lakhatás előmozdítására: A minisztérium befejezte a beruházást

L8

C3.R7

M

Az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás megelőzéséről szóló törvény hatálybalépése

L11

C3.I12

T

Az öntözőrendszerek modernizálása a víztakarékosság és az energiahatékonyság szempontjából

L13

C5.I5

T

A felszín alatti vizek kitermelésének csökkentése

L14

C5.I6

M

A városi vízkörforgás és az ipari ágazat digitalizálására irányuló intézkedések

L17

C11.I6

T

A kiberfenyegetések megelőzése, védelme, észlelése és az azokra való reagálás területén a közigazgatás kiberbiztonsági képességeinek megerősítését célzó projektek lezárása (kiberbiztonsági program)

L20

C11.I6

T

Biztonsági és Rezilienciaépítési Alap: A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi finanszírozási megállapodások (II)

L21

C11.I6

M

Biztonsági és Rezilienciaépítési Alap: A minisztérium befejezte a beruházást

L24

C12.I7

T

Támogatási program az elektromos autók és az agrár-élelmiszeripari értéklánc stratégiai projektjeihez (hitelek): A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások vagy a végső odaítélésről szóló határozatok közzététele

L28

C13.I6

T

ICO Zöld vonal – A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (IV)

L29

C13.I6

T

ICO Zöld vonal – A minisztérium befejezte a beruházást

L33

C13.I6

T

ICO Enterprises and Entrepreneurs Line – A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (III)

L34

C13.I6

M

ICO Enterprises and Entrepreneurs Line – A minisztérium befejezte a beruházást.

L38

C13.I7

T

Következő technológia – A végső kedvezményezettekkel és a tőkealapokkal aláírt jogi megállapodások (II)

L39

C13.I7

M

A következő Tech – Minisztérium befejezte a beruházást.

L42

C13.I8

T

Foco – A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (II)

L43

C13.I8

T

Foco – a minisztérium befejezte a beruházást.

L46

C13.I11

T

CERSA

L49

C13.I12

T

ENISA Vállalkozás- és Kkv-alap – A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások

L50

C13.I12

M

ENISA Entrepreneurship and SME Fund – Ministry (Vállalkozás- és Kkv-alap) – A minisztérium befejezte a beruházásokat.

L52

C13.I13

T

Regionális Rezilienciaépítési Alap – InvestEU: Az InvestEU beruházási bizottság által jóváhagyott eszközhöz rendelt legalább 500 millió EUR összegű finanszírozási vagy beruházási műveletek.

L57

C13.I13

T

Regionális Reziliencia Alap – Egyéb tételek: A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi megállapodások (IV)

L60

C13.I13

M

Regionális Reziliencia Alap – éghajlat-politikai hozzájárulás

L61

C13.I13

M

Regionális Reziliencia Alap – Közvetlen közvonal: A projektek állami szervek általi lezárása

L62

C13.I13

M

Regionális Reziliencia Alap – A Gazdasági és Digitális Átmenet Minisztérium befejezte a beruházást

L65

C15.I9

T

Csipfinanszírozási eszköz: A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások (II)

L66

C15.I9

M

Csipfinanszírozási eszköz: A minisztérium befejezte a beruházást.

L67

C17.I10

T

Beruházás a sajáttőke-támogatásba az egészségügyi ágazatban

L69

C17.I10

T

Pénzeszközök folyósítása hitelek formájában az egészségügyi és az űripari ágazat támogatására

L70

C17.I10

T

A nemzeti egészségügyi rendszer K+F kapacitásainak fejlesztése.

L73

C22.I6

T

Szociális Hatásalap: A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi finanszírozási megállapodások

L74

C22.I6

M

Szociális Hatásalap: A minisztérium befejezte a beruházást

L76

C25.I2

T

A tartalmak digitalizálására és terjesztésére irányuló projektek végrehajtása

L79

C25.I3

T

ICO Audiovizuális Platform Alap: A végső kedvezményezettekkel (beleértve a tőkealapokat is) aláírt jogi finanszírozási megállapodások (II).

L80

C25.I3

M

ICO Audiovizuális Platform Alap: A minisztérium befejezte a beruházást

L81

C28.I1

T

Lakásfelújítási intézkedések befejezése, az energiahatékonyság javítása.

L82

C28.I1

T

Kiépített EVS és töltőinfrastruktúra

L85

C31.I7

M

Dekarbonizációs projektek lezárása, beleértve a vállalatokat szén-dioxid-mentesítésre ösztönző alap kísérleti projektjét (szén-dioxid-kibocsátási szerződés a különbségekért)

L88

C31.I8

T

Az ipari dekarbonizáció támogatási rendszere (hitelek): A végső kedvezményezettekkel aláírt jogi megállapodások vagy a végső odaítélésről szóló határozatok közzététele.

Részösszeg

28 248 020 381 EUR



3. SZAKASZ: KIEGÉSZÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

1.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követéséhez és végrehajtásához kapcsolódó intézkedések

Spanyolország módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervének nyomon követését és végrehajtását a közigazgatás korszerűsítésére és a helyreállítási terv végrehajtására irányuló sürgős intézkedések jóváhagyásáról szóló, december 30-i 36/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet (a továbbiakban: 36/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet) határozta meg. Ezeket a következő rendelkezésekkel összhangban kell lefolytatni:

·Létrejött a tervért felelős valamennyi minisztert tömörítő, a helyreállítással, átalakulással és rezilienciával foglalkozó bizottság, amelynek elnöki tisztét a kormány elnöke látja el. A Bizottság kidolgozta a helyreállítási terv kidolgozására és végrehajtására vonatkozó általános szakpolitikai iránymutatásokat, és nyomon követi annak végrehajtását. Munkáját a közigazgatás 20 tagjából álló technikai bizottság segíti, amelynek elnöke az európai alapokért felelős főtitkárság.

·Az Európai Bizottsággal szemben a tervért felelős hatóság a Pénzügyminisztériumon belül újonnan létrehozott, az európai alapokért felelős főtitkárság lesz. Ez a hatóság kulcsfontosságú lesz a kifizetési kérelmek benyújtásának nyomon követésében, amely a mérföldkövek és célok elérésén fog alapulni.

·A módosított terv 419 mérföldkövet és célt tartalmaz, amelyek többsége a 2021–2023-as időszakra vonatkozik. A javasolt mérföldkövek és célok egyértelműek, és a javasolt mutatók relevánsak, elfogadhatók és megalapozottak.

·Míg az egyes intézkedésekért felelős minisztérium felel a kapcsolódó mérföldkövek és célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedések meghozataláért a költségvetésben előirányzott forrásokkal összhangban, addig az Európai Bizottsághoz intézett kifizetési kérelmeket az európai alapok Főtitkársága készíti el. Minden kifizetési kérelemhez csatolni kell a komponensekért felelős szervek által kiadott jelentéseken alapuló vezetői nyilatkozatot. Emellett az államigazgatás általános ellenőre (Intervención General de la Administración del Estado – IGAE) ellenőrzéseket fog végezni a mérföldkövek és célkitűzések elérésének, valamint az elért eredményeknek az igazolására. A terv végrehajtására elkülönített forrásokat a központi kormányzat költségvetése tartalmazza.

·Megállapodásokat hoztak létre annak érdekében, hogy bevonják a kulcsfontosságú szereplőket a terv végrehajtásába. A terv végrehajtásához új ágazati konferenciát hoznak létre, amelynek célja a régiók, a helyi szervek és a központi kormányzat közötti együttműködés irányítása. Ami a parlamenti ellenőrzést illeti, a 36/2020. sz. királyi törvényerejű rendelet 22. cikke előírja, hogy a kormány negyedévente jelentést tesz az Európai Unió Parlamenti Vegyes Bizottságának a helyreállítási, átalakítási és rezilienciaépítési terv előrehaladásáról.

2.A Bizottságnak az alapul szolgáló adatokhoz való teljes körű hozzáférését biztosító intézkedések

Annak érdekében, hogy a Bizottság számára teljes körű hozzáférést biztosítson az alapul szolgáló releváns adatokhoz, Spanyolországnak a következő intézkedésekkel kell rendelkeznie:

Az Európai Alapok Főtitkársága (Pénzügyminisztérium) Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének koordinátoraként felelős a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervek átfogó végrehajtásáért, az ország más érintett hatóságaival való koordináció biztosításáért (beleértve az egyéb uniós alapok felhasználásával kapcsolatos koherencia biztosítását), a mérföldkövek és célok terén elért előrehaladás nyomon követéséért, a kontroll- és ellenőrzési intézkedések végrehajtásának felügyeletéért és biztosításáért, valamint az összes szükséges jelentéstételért, kifizetési kérelemért és a kísérő vezetői nyilatkozatért. Az európai alapok Főtitkársága egy informatikai rendszerre (a továbbiakban: Kávé) támaszkodik, amely lehetővé teszi a minisztériumok és más végrehajtó, kontroll- és ellenőrző szervek számára, hogy minden releváns információt kódoljanak, beleértve a mérföldkövekre és célokra, valamint a nyomonkövetési mutatókra vonatkozó jelentéstételt, az ellenőrzési és ellenőrzési jelentéseket, valamint a végrehajtó szervek vezetői jelentéseit, amelyek várhatóan alapul szolgálnak majd a kifizetési kérelmeket kísérő vezetői nyilatkozatokhoz. A rendszer lehetővé teszi a minőségi pénzügyi információk és egyéb adatok, például a végső címzettekre, a vállalkozókra és az alvállalkozókra vonatkozó adatok rögzítését is. A hatóságok gyűjtik és tárolják a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatokat is, amelyeket a nemzeti adóhatóság kezel.

Ezenkívül a 173. mérföldkővel, valamint az első kifizetési kérelemmel összefüggésben az ellenőrzésre és kontrollra vonatkozóan tett kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban Spanyolország két megállapodást kötött a külföldi vállalatok tényleges tulajdonosaira vonatkozó információcsere megkönnyítése érdekében: az egyik a Közjegyzői Tanács és az adóhivatal között, a másik pedig az utóbbi és az ingatlan-nyilvántartások kollégiuma között jött létre. Spanyolország továbbá miniszteri rendeletet (HFP/55/2023. sz. rendelet) adott ki, amely felhatalmazza a felhívások megszervezéséért felelős hatóságokat arra, hogy a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatokat kérjenek olyan külföldi vállalatoktól, amelyekről a nemzeti hatóságok nem rendelkeznek információval az adatbázisaikban.

Emellett Spanyolország ellenőrzési célból javította a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való hozzáférést. A spanyol hatóságok létrehozták és működtették a „MINERVA” elnevezésű kockázatértékelési informatikai eszközt az összeférhetetlenség szisztematikus ellenőrzése és megelőzése érdekében, felhasználva a tényleges tulajdonosok adatait.

Az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban Spanyolország az e melléklet 2.1. szakaszában foglalt, elfogadott releváns mérföldkövek és célok teljesítését követően kellően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz a pénzügyi hozzájárulás kifizetése iránt. Spanyolország biztosítja, hogy kérésre a Bizottság teljes körű hozzáféréssel rendelkezzen a kifizetési kérelem megfelelő indokolását alátámasztó releváns adatokhoz, mind a kifizetési kérelemnek az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelése, mind ellenőrzési és kontrollcélok céljából.

(1) Az (EU) 2019/1242 rendelet 3. cikkének 11. pontjában meghatározottak szerint: belső égésű motorral nem rendelkező vagy 1 g CO2/km-nél kisebb kibocsátású belső égésű motorral rendelkező jármű.
(2) Az (EU) 2019/1242 rendelet 3. cikkének 12. pontjában meghatározottak szerint: amelynek CO2-kibocsátása nem éri el a járműalcsoportba tartozó összes jármű szén-dioxid-referenciakibocsátásának felét; a referenciaértékek a tehergépjármű típusától függően eltérőek.
(3) A bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomasszából előállított üzemanyagok megfelelnek a megújuló energiáról szóló (EU) 2018/2001 irányelv (REDII) 29–31. cikkében meghatározott fenntarthatósági és ÜHG-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak, valamint az élelmiszer- és takarmányalapú bioüzemanyagokra vonatkozó szabályoknak, valamint a kapcsolódó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak; és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében támogatott járművek kizárólag a megújulóenergia-irányelvnek megfelelő bioüzemanyagokat, folyékony bio-energiahordozókat és biomasszából előállított üzemanyagokat használnak; a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomasszából előállított üzemanyagok szintje/részaránya idővel nő.
(4) A bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomasszából előállított üzemanyagok megfelelnek a megújuló energiáról szóló (EU) 2018/2001 irányelv (REDII) 29. 31. cikkében meghatározott fenntarthatósági és ÜHG-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak, valamint az élelmiszer- és takarmányalapú bioüzemanyagokra vonatkozó szabályoknak, valamint a kapcsolódó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak; és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében támogatott járművek kizárólag a megújulóenergia-irányelvnek megfelelő bioüzemanyagokat, folyékony bio-energiahordozókat és biomasszából előállított üzemanyagokat használnak; a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomasszából előállított üzemanyagok szintje/részaránya idővel nő.
(5) Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt használó villamosenergia- és/vagy hőtermeléssel, valamint kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúrával kapcsolatos eszközöket és tevékenységeket, valamint b) a ii. alpont szerinti azon tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való, időben történő átállás szempontjából.
(6) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepeken végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés szerinti intézkedések célja az erőforrás-hatékonyság növelése vagy a szétválasztott hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(7) Amennyiben a támogatott tevékenység nem eredményez a vonatkozó referenciaértékeknél lényegesen alacsonyabb előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ismertetni kell azokat az okokat, amelyek miatt nem érhető el nagyobb kibocsátáscsökkenés. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(8) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyekre vonatkozóan növényszinten szolgáltatnak bizonyítékot
(9) Az egyedi projektekhez kapcsolódó hitelek, részvételi hitelek, projektkötvények, garanciák vagy ezekkel egyenértékű eszközök végső kedvezményezettjeinek minden egyes támogatott projekt esetében meg kell indokolniuk a kiválasztott beavatkozási területet, a projekt leírásával együtt. A végrehajtó partner köteles továbbá féléves jelentést benyújtani a tagállamnak az egyes projektek/tevékenységek végrehajtásáról.
(10) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(11) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(12) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(13) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(14) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(15) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(16) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(17) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(18) A végső kedvezményezett akkor tekinthető „jelentősen egy ágazatra vagy üzleti tevékenységre összpontosítónak”, ha ez az ágazat vagy tevékenység a végső kedvezményezett bruttó bevételéhez, nyereségéhez vagy ügyfélköréhez viszonyítva a végső kedvezményezett üzleti tevékenységének lényeges részét képezi. A korlátozott ágazatból vagy tevékenységből származó bruttó bevétel semmi esetre sem haladhatja meg a bruttó bevétel 50%-át.
(19) A) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt használó villamosenergia- és/vagy hőtermelési, valamint kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúra eszközeinek és tevékenységeinek kivételével; és b) a ii. pont szerinti azon tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes műveletekre való, időben történő átállás szempontjából.
(20)  Beleértve az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretébe tartozó olyan tevékenységeket és eszközöket, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el. Amennyiben a támogatott tevékenység nem eredményez a vonatkozó referenciaértékeknél lényegesen alacsonyabb előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ismertetni kell azokat az okokat, amelyek miatt nem érhető el nagyobb kibocsátáscsökkenés. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységek ingyenes kiosztására vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(21)  A szennyező járművek a meghatározás szerint nem kibocsátásmentes járművek.
(22) Ez a kizárás nem vonatkozik a kizárólag a nem újrafeldolgozható veszélyes hulladék kezelésére szolgáló üzemekben végzett tevékenységekre, valamint a meglévő üzemekre, amennyiben az ezen intézkedés szerinti intézkedések célja az energiahatékonyság növelése, a kipufogógázok tárolása vagy az égetésből származó hamu felhasználása vagy hasznosítása, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(23) A végrehajtó partner köteles továbbá féléves jelentést benyújtani a tagállamnak az egyes projektek/tevékenységek végrehajtásáról.
(24) 50 g CO2/km alatt, a tiszta üzemű járművekről szóló felülvizsgált 2009/33/EK irányelv szerinti „tiszta járművek” kategóriával összhangban.
(25) 50 g CO2/km alatt, a tiszta üzemű járművekről szóló felülvizsgált 2009/33/EK irányelv szerinti „tiszta járművek” kategóriával összhangban.
(26)

 Kiberbiztonsági Együttműködési Csoport, Az 5G hálózatok kiberbiztonsága – Uniós kockázatcsökkentő intézkedések eszköztára, 2020. 01., https://ec.europa.eu/newsroom/dae/document.cfm?doc_id=64468

(27)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/697 rendelete (2021. április 29.) az Európai Védelmi Alap létrehozásáról

(28)

(EU) 2021/696 rendelet az uniós űrprogram és az Európai Unió Űrprogramügynökségének létrehozásáról

(29)

Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt használó villamosenergia- és/vagy hőtermeléssel, valamint kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúrával kapcsolatos eszközöket és tevékenységeket, valamint b) a ii. alpont szerinti azon tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való, időben történő átállás szempontjából.

(30) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepeken végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés szerinti intézkedések célja az erőforrás-hatékonyság növelése vagy a szétválasztott hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(31)

Beleértve az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretébe tartozó olyan tevékenységeket és eszközöket, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el. Amennyiben a támogatott tevékenység nem eredményez a vonatkozó referenciaértékeknél lényegesen alacsonyabb előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ismertetni kell azokat az okokat, amelyek miatt nem érhető el nagyobb kibocsátáscsökkenés. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek. Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

(32) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyekre vonatkozóan növényszinten szolgáltatnak bizonyítékot
(33)

A 2013/34/EU irányelvet a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló (EU) 2022/2464 irányelv módosította.

(34)

 Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, a villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó, földgázt használó szállítási és elosztási infrastruktúrára irányuló, ezen intézkedés keretében megvalósuló projekteket, valamint b) a ii. pont szerinti azon tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való, időben történő átállás szempontjából.

(35)  Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(36) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem alacsonyabb a vonatkozó referenciaértékeknél, magyarázatot kell adni arra, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(37) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(38)    HL L 169., 2019.6.25., 1. o.
(39) COM(2020) 66 final.
(40) Lásd: Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai adatkormányzásról, 2020.11.25., COM(2020) 767 final.
(41)   https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/activities/digital-programme  
(42) Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, a villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó, földgázt használó szállítási és elosztási infrastruktúrára irányuló, ezen intézkedés keretében megvalósuló projekteket, valamint b) a ii. pont szerinti azon tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való, időben történő átállás szempontjából.
(43) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(44) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(45) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(46) HL L 57., 2021.2.18., 17–75. o.
(47) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(48) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepeken végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés szerinti intézkedések célja az erőforrás-hatékonyság növelése vagy a szétválasztott hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(49) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(50) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepeken végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés szerinti intézkedések célja az erőforrás-hatékonyság növelése vagy a szétválasztott hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(51) A végső kedvezményezett akkor tekinthető „jelentősen egy ágazatra vagy üzleti tevékenységre összpontosítónak”, ha ez az ágazat vagy tevékenység a végső kedvezményezett bruttó bevételéhez, nyereségéhez vagy ügyfélköréhez viszonyítva a végső kedvezményezett üzleti tevékenységének lényeges részét képezi. A korlátozott ágazatból vagy tevékenységből származó bruttó bevétel semmi esetre sem haladhatja meg a bruttó bevétel 50%-át.
(52)

Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt használó villamosenergia- és/vagy hőtermeléssel, valamint kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúrával kapcsolatos eszközöket és tevékenységeket, valamint b) a ii. alpont szerinti azon tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való, időben történő átállás szempontjából.

(53)

Beleértve az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretébe tartozó olyan tevékenységeket és eszközöket, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el. Amennyiben a támogatott tevékenység nem eredményez a vonatkozó referenciaértékeknél lényegesen alacsonyabb előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ismertetni kell azokat az okokat, amelyek miatt nem érhető el nagyobb kibocsátáscsökkenés. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.

(54)

A szennyező járművek a meghatározás szerint nem kibocsátásmentes járművek.

(55) Ez a kizárás nem vonatkozik a kizárólag a nem újrafeldolgozható veszélyes hulladék kezelésére szolgáló üzemekben végzett tevékenységekre, valamint a meglévő üzemekre, amennyiben az ezen intézkedés szerinti intézkedések célja az energiahatékonyság növelése, a kipufogógázok tárolása vagy az égetésből származó hamu felhasználása vagy hasznosítása, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyekre vonatkozóan növényszinten szolgáltatnak bizonyítékot
(56) Az egyedi projektekhez kapcsolódó végső kedvezményezetteknek az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulás kiszámítása céljából minden egyes támogatott projekt esetében meg kell indokolniuk a kiválasztott beavatkozási területet, a projekt leírásával együtt. Az éghajlat-politikai hozzájárulás kiszámítása céljából a nem konkrét projektekre irányuló sajáttőke, kvázisajáttőke, vállalati kötvények vagy ezekkel egyenértékű eszközök esetében kritériumokat kell alkalmazni annak előírására, hogy a kedvezményezett előző pénzügyi évi bevételének vagy az üzleti terv szerinti jövőbeli bevételeinek legalább 90%-a olyan tevékenységből származzon, amely megfelel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében szereplő alkalmazandó beavatkozási területekből eredő vonatkozó kritériumoknak. A nem konkrét projektekre irányuló sajáttőke-, kvázisajáttőke-, vállalati kötvények vagy ezekkel egyenértékű eszközök végső kedvezményezettjei megindokolják a kiválasztott beavatkozási terület(ek)et. A végrehajtó partner köteles továbbá féléves jelentést benyújtani a tagállamnak az egyes projektek/tevékenységek végrehajtásáról.
(57) Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, a villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó, földgázt használó szállítási és elosztási infrastruktúrára irányuló, ezen intézkedés keretében megvalósuló projekteket, valamint b) a ii. pont szerinti azon tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való, időben történő átállás szempontjából.
(58) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(59) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(60) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepeken végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés szerinti intézkedések célja az erőforrás-hatékonyság növelése vagy a szétválasztott hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(61) Az egyedi projektekhez kapcsolódó hitelek, részvételi hitelek, projektkötvények, garanciák vagy ezekkel egyenértékű eszközök végső kedvezményezettjeinek minden egyes támogatott projekt esetében meg kell indokolniuk a kiválasztott beavatkozási területet, a projekt leírásával együtt. A végrehajtó partner köteles továbbá féléves jelentést benyújtani a tagállamnak az egyes projektek/tevékenységek végrehajtásáról.
(62) Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt használó villamosenergia- és/vagy hőtermeléssel, valamint kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúrával kapcsolatos eszközöket és tevékenységeket, valamint b) a ii. alpont szerinti azon tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való, időben történő átállás szempontjából.
(63)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepeken végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés szerinti intézkedések célja az erőforrás-hatékonyság növelése vagy a szétválasztott hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(64) Amennyiben a támogatott tevékenység nem eredményez a vonatkozó referenciaértékeknél lényegesen alacsonyabb előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ismertetni kell azokat az okokat, amelyek miatt nem érhető el nagyobb kibocsátáscsökkenés. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(65) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(66) A végső kedvezményezetteknek minden egyes támogatott projekt esetében meg kell indokolniuk a kiválasztott beavatkozási területet, a projekt leírásával együtt. A végrehajtó partner köteles továbbá féléves jelentést benyújtani a tagállamnak az egyes projektek/tevékenységek végrehajtásáról.
(67) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(68) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(69) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(70) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(71) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(72) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(73) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(74) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(75) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(76) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(77) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(78) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(79) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(80) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(81) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(82) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(83) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(84) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(85) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(86) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(87) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(88) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(89) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(90) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(91) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(92) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(93) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(94) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(95) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(96) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(97) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(98) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(99) Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt használó villamosenergia- és/vagy hőtermeléssel, valamint kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúrával kapcsolatos eszközöket és tevékenységeket, valamint b) a ii. alpont szerinti azon tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való, időben történő átállás szempontjából.
(100)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepeken végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés szerinti intézkedések célja az erőforrás-hatékonyság növelése vagy a szétválasztott hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(101) Amennyiben a támogatott tevékenység nem eredményez a vonatkozó referenciaértékeknél lényegesen alacsonyabb előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ismertetni kell azokat az okokat, amelyek miatt nem érhető el nagyobb kibocsátáscsökkenés. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(102) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(103) A 2013/34/EU irányelvet a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló (EU) 2022/2464 irányelv módosította.
(104) Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, a villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó, földgázt használó szállítási és elosztási infrastruktúrára irányuló, ezen intézkedés keretében megvalósuló projekteket, valamint b) a ii. pont szerinti azon tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való, időben történő átállás szempontjából, idővel teljes mértékben kivezetve a fosszilis tüzelőanyagokat
(105) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(106) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem alacsonyabb a vonatkozó referenciaértékeknél, magyarázatot kell adni arra, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(107) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(108) Az egyedi projektekhez kapcsolódó hitelek, részvételi hitelek, projektkötvények, garanciák vagy ezekkel egyenértékű eszközök végső kedvezményezettjeinek minden egyes támogatott projekt esetében meg kell indokolniuk a kiválasztott beavatkozási területet, a projekt leírásával együtt. Az éghajlat-politikai hozzájárulás kiszámítása céljából a nem konkrét projektekre irányuló sajáttőke, kvázisajáttőke, vállalati kötvények vagy ezekkel egyenértékű eszközök esetében kritériumokat kell alkalmazni annak előírására, hogy a kedvezményezett előző pénzügyi évi bevételének vagy az üzleti terv szerinti jövőbeli bevételeinek legalább 90%-a olyan tevékenységből származzon, amely megfelel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében szereplő alkalmazandó beavatkozási területekből eredő vonatkozó kritériumoknak. A nem konkrét projektekre irányuló sajáttőke-, kvázisajáttőke-, vállalati kötvények vagy ezekkel egyenértékű eszközök végső kedvezményezettjei megindokolják a kiválasztott beavatkozási terület(ek)et. A végrehajtó partner köteles továbbá féléves jelentést benyújtani a tagállamnak az egyes projektek/tevékenységek végrehajtásáról.
(109) Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt használó villamosenergia- és/vagy hőtermeléssel, valamint kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúrával kapcsolatos eszközöket és tevékenységeket, valamint b) a ii. alpont szerinti azon tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való, időben történő átállás szempontjából.
(110)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepeken végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés szerinti intézkedések célja az erőforrás-hatékonyság növelése vagy a szétválasztott hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(111) Amennyiben a támogatott tevékenység nem eredményez a vonatkozó referenciaértékeknél lényegesen alacsonyabb előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ismertetni kell azokat az okokat, amelyek miatt nem érhető el nagyobb kibocsátáscsökkenés. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(112) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(113) A 2013/34/EU irányelvet a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló (EU) 2022/2464 irányelv módosította.
(114) Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt használó villamosenergia- és/vagy hőtermeléssel, valamint kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúrával kapcsolatos eszközöket és tevékenységeket, valamint b) a ii. alpont szerinti azon tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való, időben történő átállás szempontjából.
(115) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(116) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem alacsonyabb a vonatkozó referenciaértékeknél, magyarázatot kell adni arra, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(117) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(118) A digitális hozzájárulás kiszámítása céljából a nem konkrét projektekre irányuló sajáttőke, kvázisajáttőke, vállalati kötvények vagy ezekkel egyenértékű eszközök esetében kritériumokat kell alkalmazni annak előírására, hogy a kedvezményezett előző pénzügyi évi bevételének vagy az üzleti terv szerinti jövőbeli bevételeinek legalább 90%-a olyan tevékenységből származzon, amely megfelel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VII. mellékletében szereplő alkalmazandó beavatkozási területekből eredő vonatkozó kritériumoknak.
(119) A 2013/34/EU irányelvet a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló (EU) 2022/2464 irányelv módosította.
(120) Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, a villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó, földgázt használó szállítási és elosztási infrastruktúrára irányuló, ezen intézkedés keretében megvalósuló projekteket, valamint b) a ii. pont szerinti azon tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való, időben történő átállás szempontjából, idővel teljesen kivezetve a fosszilis tüzelőanyagokat.
(121) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot. 
(122) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem alacsonyabb a vonatkozó referenciaértékeknél, magyarázatot kell adni arra, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek. 
(123) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot. 
(124) A digitális hozzájárulás kiszámítása céljából a nem konkrét projektekre irányuló sajáttőke, kvázisajáttőke, vállalati kötvények vagy ezekkel egyenértékű eszközök esetében kritériumokat kell alkalmazni annak előírására, hogy a kedvezményezett előző pénzügyi évi bevételének vagy az üzleti terv szerinti jövőbeli bevételeinek legalább 90%-a olyan tevékenységből származzon, amely megfelel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VII. mellékletében szereplő alkalmazandó beavatkozási területekből eredő vonatkozó kritériumoknak.
(125)

Kiberbiztonsági Együttműködési Csoport, Az 5G hálózatok kiberbiztonsága – Uniós kockázatcsökkentő intézkedések eszköztára, 2020. 01., https://ec.europa.eu/newsroom/dae/document.cfm?doc_id=64468

(126)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/697 rendelete (2021. április 29.) az Európai Védelmi Alap létrehozásáról

(127)

(EU) 2021/696 rendelet az uniós űrprogram és az Európai Unió Űrprogramügynökségének létrehozásáról

(128)

Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt használó villamosenergia- és/vagy hőtermeléssel, valamint kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúrával kapcsolatos eszközöket és tevékenységeket, valamint b) a ii. alpont szerinti azon tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való, időben történő átállás szempontjából.

(129) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(130)

Beleértve az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretébe tartozó olyan tevékenységeket és eszközöket, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el. Amennyiben a támogatott tevékenység nem eredményez a vonatkozó referenciaértékeknél lényegesen alacsonyabb előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ismertetni kell azokat az okokat, amelyek miatt nem érhető el nagyobb kibocsátáscsökkenés. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységek ingyenes kiosztására vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

(131) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(132)

 A végső kedvezményezett akkor tekinthető „jelentősen egy ágazatra vagy üzleti tevékenységre összpontosítónak”, ha ez az ágazat vagy tevékenység a végső kedvezményezett bruttó bevételéhez, nyereségéhez vagy ügyfélköréhez viszonyítva a végső kedvezményezett üzleti tevékenységének lényeges részét képezi. A korlátozott ágazatból vagy tevékenységből származó bruttó bevétel semmi esetre sem haladhatja meg a bruttó bevétel 50%-át.

(133) Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt használó villamosenergia- és/vagy hőtermeléssel, valamint kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúrával kapcsolatos eszközöket és tevékenységeket, valamint b) a ii. alpont szerinti azon tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való, időben történő átállás szempontjából.
(134) Beleértve az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretébe tartozó olyan tevékenységeket és eszközöket, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el. Amennyiben a támogatott tevékenység nem eredményez a vonatkozó referenciaértékeknél lényegesen alacsonyabb előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ismertetni kell azokat az okokat, amelyek miatt nem érhető el nagyobb kibocsátáscsökkenés. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(135) A szennyező járművek a meghatározás szerint nem kibocsátásmentes járművek.
(136) Ez a kizárás nem vonatkozik a kizárólag a nem újrafeldolgozható veszélyes hulladék kezelésére szolgáló üzemekben végzett tevékenységekre, valamint a meglévő üzemekre, amennyiben az ezen intézkedés szerinti intézkedések célja az energiahatékonyság növelése, a kipufogógázok tárolása vagy az égetésből származó hamu felhasználása vagy hasznosítása, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(137) Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt használó villamosenergia- és/vagy hőtermeléssel, valamint kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúrával kapcsolatos eszközöket és tevékenységeket, valamint b) a ii. alpont szerinti azon tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való, időben történő átállás szempontjából.
(138) Amennyiben a támogatott tevékenység nem eredményez a vonatkozó referenciaértékeknél lényegesen alacsonyabb előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ismertetni kell azokat az okokat, amelyek miatt nem érhető el nagyobb kibocsátáscsökkenés. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(139)

Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt használó villamosenergia- és/vagy hőtermeléssel, valamint kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúrával kapcsolatos eszközöket és tevékenységeket, valamint b) a ii. alpont szerinti azon tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való, időben történő átállás szempontjából.

(140) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(141)

Beleértve az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretébe tartozó olyan tevékenységeket és eszközöket, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el. Amennyiben a támogatott tevékenység nem eredményez a vonatkozó referenciaértékeknél lényegesen alacsonyabb előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ismertetni kell azokat az okokat, amelyek miatt nem érhető el nagyobb kibocsátáscsökkenés. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységek ingyenes kiosztására vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

(142) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(143)

A 2013/34/EU irányelvet a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló (EU) 2022/2464 irányelv módosította.

(144)

Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, a villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó, földgázt használó szállítási és elosztási infrastruktúrára irányuló, ezen intézkedés keretében megvalósuló projekteket, valamint b) a ii. pont szerinti azon tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való, időben történő átállás szempontjából, idővel teljes mértékben kivezetve a fosszilis tüzelőanyagokat

(145) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(146) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem alacsonyabb a vonatkozó referenciaértékeknél, magyarázatot kell adni arra, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(147) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(148) Az egyedi projektekhez kapcsolódó hitelek, részvételi hitelek, projektkötvények, garanciák vagy ezekkel egyenértékű eszközök végső kedvezményezettjeinek minden egyes támogatott projekt esetében meg kell indokolniuk a kiválasztott beavatkozási területet, a projekt leírásával együtt. Az éghajlat-politikai hozzájárulás kiszámítása céljából a nem konkrét projektekre irányuló sajáttőke, kvázisajáttőke, vállalati kötvények vagy ezekkel egyenértékű eszközök esetében kritériumokat kell alkalmazni annak előírására, hogy a kedvezményezett előző pénzügyi évi bevételének vagy az üzleti terv szerinti jövőbeli bevételeinek legalább 90%-a olyan tevékenységből származzon, amely megfelel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében szereplő alkalmazandó beavatkozási területekből eredő vonatkozó kritériumoknak. A nem konkrét projektekre irányuló sajáttőke-, kvázisajáttőke-, vállalati kötvények vagy ezekkel egyenértékű eszközök végső kedvezményezettjei megindokolják a kiválasztott beavatkozási terület(ek)et. A végrehajtó partner köteles továbbá féléves jelentést benyújtani a tagállamnak az egyes projektek/tevékenységek végrehajtásáról.
(149)

 Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt használó villamosenergia- és/vagy hőtermelési, valamint kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúrát, valamint b) a ii. alpont szerinti tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való, időben történő átállás szempontjából.

(150) Amennyiben a támogatott tevékenység nem eredményez a vonatkozó referenciaértékeknél lényegesen alacsonyabb előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ismertetni kell azokat az okokat, amelyek miatt nem érhető el nagyobb kibocsátáscsökkenés. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(151) Ez a kizárás nem vonatkozik a kizárólag a nem újrafeldolgozható veszélyes hulladék kezelésére szolgáló üzemekben végzett tevékenységekre, valamint a meglévő üzemekre, amennyiben az intézkedések célja az energiahatékonyság növelése, a kipufogógázok tárolása vagy felhasználása vagy az égetésből származó hamuból származó anyagok hasznosítása, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(152) Ez a kizárás nem vonatkozik a meglévő mechanikai-biológiai hulladékkezelő üzemekben végzett tevékenységekre, amennyiben azok célja az energiahatékonyság növelése vagy a szétválasztott hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(153) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(154) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(155) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(156) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(157) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(158) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(159) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(160) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(161) A digitális hozzájárulás kiszámítása céljából a nem konkrét projektekre irányuló sajáttőke, kvázisajáttőke, vállalati kötvények vagy ezekkel egyenértékű eszközök esetében a beruházási politikának elő kell írnia, hogy a kedvezményezett előző pénzügyi évi bevételének vagy az üzleti terv szerinti jövőbeli bevételeinek legalább 90%-a olyan tevékenységből származik, amely összhangban van az RRF-rendelet VII. mellékletében szereplő alkalmazandó beavatkozási területekkel.
(162) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(163) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(164) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(165) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(166) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(167) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(168) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(169) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(170) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységek és létesítmények ingyenes kiosztására vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(171) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(172) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(173) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(174) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(175) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(176) Kivéve az ezen intézkedés keretében megvalósuló, a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, a villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó földgázszállítási és -elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(177) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(178) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(179) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(180) Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, a villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó, földgázt használó szállítási és elosztási infrastruktúrára irányuló, ezen intézkedés keretében megvalósuló projekteket, valamint b) a ii. pont szerinti azon tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való, időben történő átállás szempontjából.
(181) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(182) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(183) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepeken végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés szerinti intézkedések célja az energiahatékonyság növelése vagy a szétválasztott hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését\ vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(184)  Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, a villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó, földgázt használó szállítási és elosztási infrastruktúrára irányuló, ezen intézkedés keretében megvalósuló projekteket, valamint b) a ii. pont szerinti azon tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való, időben történő átállás szempontjából.
(185)  Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem alacsonyabb a vonatkozó referenciaértékeknél, magyarázatot kell adni arra, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(186) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti, kizárólag nem újrafeldolgozható létesítményekben végzett tevékenységekre, veszélyes hulladék és meglévő üzemek, amennyiben az ezen intézkedés szerinti intézkedések célja az energia hatékonyság növelése, a kipufogógázok tárolása vagy felhasználása vagy az égetésből származó hamuból származó anyagok hasznosítása, feltéve, hogy az ezen intézkedés keretében végrehajtott ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(187)  Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot. 
(188)  Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem alacsonyabb a vonatkozó referenciaértékeknél, magyarázatot kell adni arra, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységek ingyenes kiosztására vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek
(189)  Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(190)  Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot. 
(191)

 Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt használó villamosenergia- és/vagy hőtermeléssel, valamint kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúrával kapcsolatos eszközöket és tevékenységeket, valamint b) a ii. alpont szerinti azon tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való, időben történő átállás szempontjából.

(192)

 Beleértve az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretébe tartozó olyan tevékenységeket és eszközöket, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el. Amennyiben a támogatott tevékenység nem eredményez a vonatkozó referenciaértékeknél lényegesen alacsonyabb előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ismertetni kell azokat az okokat, amelyek miatt nem érhető el nagyobb kibocsátáscsökkenés. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységek ingyenes kiosztására vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.Az intézkedés végrehajtását 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.

(193)

 A végső kedvezményezett akkor tekinthető „jelentősen egy ágazatra vagy üzleti tevékenységre összpontosítónak”, ha ez az ágazat vagy tevékenység a végső kedvezményezett bruttó bevételéhez, nyereségéhez vagy ügyfélköréhez viszonyítva a végső kedvezményezett üzleti tevékenységének lényeges részét képezi. A korlátozott ágazatból vagy tevékenységből származó bruttó bevétel semmi esetre sem haladhatja meg a bruttó bevétel 50%-át.

(194) Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt használó villamosenergia- és/vagy hőtermeléssel, valamint kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúrával kapcsolatos eszközöket és tevékenységeket, valamint b) a ii. alpont szerinti azon tevékenységeket és eszközöket, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes működésre való, időben történő átállás szempontjából.
(195) Beleértve az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretébe tartozó olyan tevékenységeket és eszközöket, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el. Amennyiben a támogatott tevékenység nem eredményez a vonatkozó referenciaértékeknél lényegesen alacsonyabb előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ismertetni kell azokat az okokat, amelyek miatt nem érhető el nagyobb kibocsátáscsökkenés. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(196) A szennyező járművek a meghatározás szerint nem kibocsátásmentes járművek.
(197) Ez a kizárás nem vonatkozik a kizárólag a nem újrafeldolgozható veszélyes hulladék kezelésére szolgáló üzemekben végzett tevékenységekre, valamint a meglévő üzemekre, amennyiben az ezen intézkedés szerinti intézkedések célja az energiahatékonyság növelése, a kipufogógázok tárolása vagy az égetésből származó hamu felhasználása vagy hasznosítása, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(198) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(199) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(200) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(201) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(202) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(203) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(204) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(205) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(206) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(207) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(208) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(209) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott fellépések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti szerinti ilyen fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(210) A digitális hozzájárulás kiszámítása céljából a nem konkrét projektekre irányuló sajáttőke, kvázisajáttőke, vállalati kötvények vagy ezekkel egyenértékű eszközök esetében kritériumokat kell alkalmazni annak előírására, hogy a kedvezményezett előző pénzügyi évi bevételének vagy az üzleti terv szerinti jövőbeli bevételeinek legalább 90%-a olyan tevékenységből származzon, amely megfelel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VII. mellékletében szereplő alkalmazandó beavatkozási területekből eredő vonatkozó kritériumoknak.
(211)  HL L 153., 2010.6.18.
(212) Az alacsony kibocsátású járművek az 50 g CO2/km-nél kisebb kibocsátású járművek.
(213) A toledói paktum ajánlásait 2020. november 10-én tették közzé a Hivatalos Lapban: https://www.congreso.es/public_oficiales/L14/CONG/BOCG/D/BOCG-14-D-175.PDF .  
(214) A végső kedvezményezett akkor tekinthető „jelentősen egy ágazatra vagy üzleti tevékenységre összpontosítónak”, ha ez az ágazat vagy tevékenység a végső kedvezményezett bruttó bevételéhez, nyereségéhez vagy ügyfélköréhez viszonyítva a végső kedvezményezett üzleti tevékenységének lényeges részét képezi. A korlátozott ágazatból vagy tevékenységből származó bruttó bevétel semmi esetre sem haladhatja meg a bruttó bevétel 50%-át.
(215)

A) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt használó villamosenergia- és/vagy hőtermelési, valamint kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúra eszközeinek és tevékenységeinek kivételével; és b) a ii. pont szerinti azon tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes műveletekre való, időben történő átállás szempontjából.

(216)

Beleértve az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretébe tartozó olyan tevékenységeket és eszközöket, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el. Amennyiben a támogatott tevékenység nem eredményez a vonatkozó referenciaértékeknél lényegesen alacsonyabb előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ismertetni kell azokat az okokat, amelyek miatt nem érhető el nagyobb kibocsátáscsökkenés. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.

(217)

A szennyező járművek a meghatározás szerint nem kibocsátásmentes járművek.

(218) kizárás nem vonatkozik a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladék kezelésére szolgáló üzemekben végzett tevékenységekre, valamint a meglévő üzemekre, amennyiben az ezen intézkedés szerinti intézkedések célja az energiahatékonyság növelése, a kipufogógázok tárolása vagy az égetésből származó hamu felhasználása vagy hasznosítása, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyekre vonatkozóan növényszinten szolgáltatnak bizonyítékot
(219) Az egyedi projektekhez kapcsolódó végső kedvezményezetteknek az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulás kiszámítása céljából minden egyes támogatott projekt esetében meg kell indokolniuk a kiválasztott beavatkozási területet, a projekt leírásával együtt. Az éghajlat-politikai hozzájárulás kiszámítása céljából a nem konkrét projektekre irányuló sajáttőke, kvázisajáttőke, vállalati kötvények vagy ezekkel egyenértékű eszközök esetében kritériumokat kell alkalmazni annak előírására, hogy a kedvezményezett előző pénzügyi évi bevételének vagy az üzleti terv szerinti jövőbeli bevételeinek legalább 90%-a olyan tevékenységből származzon, amely megfelel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében szereplő alkalmazandó beavatkozási területekből eredő vonatkozó kritériumoknak. A nem konkrét projektekre irányuló sajáttőke-, kvázisajáttőke-, vállalati kötvények vagy ezekkel egyenértékű eszközök végső kedvezményezettjei megindokolják a kiválasztott beavatkozási terület(ek)et. A végrehajtó partner köteles továbbá féléves jelentést benyújtani a tagállamnak az egyes projektek/tevékenységek végrehajtásáról.
(220) Kivéve a) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, ezen intézkedés keretében megvalósuló villamosenergia- és/vagy hőtermelési projekteket, valamint a földgázt használó kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúrát; és b) a ii. pont szerinti azon tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes műveletekre való, időben történő átállás szempontjából.
(221) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(222) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti fellépések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(223) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepeken végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés szerinti intézkedések célja az erőforrás-hatékonyság növelése vagy a szétválasztott hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; ezek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(224) A végső kedvezményezett akkor tekinthető „jelentősen egy ágazatra vagy üzleti tevékenységre összpontosítónak”, ha ez az ágazat vagy tevékenység a végső kedvezményezett bruttó bevételéhez, nyereségéhez vagy ügyfélköréhez viszonyítva a végső kedvezményezett üzleti tevékenységének lényeges részét képezi. A korlátozott ágazatból vagy tevékenységből származó bruttó bevétel semmi esetre sem haladhatja meg a bruttó bevétel 50%-át.
(225)

A) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt használó villamosenergia- és/vagy hőtermelési, valamint kapcsolódó szállítási és elosztási infrastruktúra eszközeinek és tevékenységeinek kivételével; és b) a ii. pont szerinti azon tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes műveletekre való, időben történő átállás szempontjából.

(226)

Beleértve az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretébe tartozó olyan tevékenységeket és eszközöket, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el. Amennyiben a támogatott tevékenység nem eredményez a vonatkozó referenciaértékeknél lényegesen alacsonyabb előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ismertetni kell azokat az okokat, amelyek miatt nem érhető el nagyobb kibocsátáscsökkenés. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.

(227)

A szennyező járművek a meghatározás szerint nem kibocsátásmentes járművek.

(228) kizárás nem vonatkozik a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladék kezelésére szolgáló üzemekben végzett tevékenységekre, valamint a meglévő üzemekre, amennyiben az ezen intézkedés szerinti intézkedések célja az energiahatékonyság növelése, a kipufogógázok tárolása vagy az égetésből származó hamu felhasználása vagy hasznosítása, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyekre vonatkozóan növényszinten szolgáltatnak bizonyítékot
(229)  Az egyedi projektekhez kapcsolódó végső kedvezményezetteknek az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulás kiszámítása céljából minden egyes támogatott projekt esetében meg kell indokolniuk a kiválasztott beavatkozási területet, a projekt leírásával együtt. Az éghajlat-politikai hozzájárulás kiszámítása céljából a nem konkrét projektekre irányuló sajáttőke, kvázisajáttőke, vállalati kötvények vagy ezekkel egyenértékű eszközök esetében kritériumokat kell alkalmazni annak előírására, hogy a kedvezményezett előző pénzügyi évi bevételének vagy az üzleti terv szerinti jövőbeli bevételeinek legalább 90%-a olyan tevékenységből származzon, amely megfelel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében szereplő alkalmazandó beavatkozási területekből eredő vonatkozó kritériumoknak. A nem konkrét projektekre irányuló sajáttőke-, kvázisajáttőke-, vállalati kötvények vagy ezekkel egyenértékű eszközök végső kedvezményezettjei megindokolják a kiválasztott beavatkozási terület(ek)et. A végrehajtó partner köteles továbbá féléves jelentést benyújtani a tagállamnak az egyes projektek/tevékenységek végrehajtásáról.
(230) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(231) A) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, a villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó, földgázt használó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló, ezen intézkedés keretében megvalósuló projektek kivételével; és b) az i. alpont szerinti azon tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes műveletekre való, időben történő átállás szempontjából.  
(232) Az egyedi projektekhez kapcsolódó végső kedvezményezetteknek az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulás kiszámítása céljából minden egyes támogatott projekt esetében meg kell indokolniuk a kiválasztott beavatkozási területet, a projekt leírásával együtt. A végrehajtó partner köteles továbbá féléves jelentést benyújtani a tagállamnak az egyes projektek/tevékenységek végrehajtásáról.
(233) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(234) A) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, a villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó, földgázt használó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló, ezen intézkedés keretében megvalósuló projektek kivételével; és b) az i. alpont szerinti azon tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes műveletekre való, időben történő átállás szempontjából.  
(235) Az egyedi projektekhez kapcsolódó hitelek, részvételi hitelek, projektkötvények, garanciák vagy ezekkel egyenértékű eszközök végső kedvezményezettjeinek minden egyes támogatott projekt esetében meg kell indokolniuk a kiválasztott beavatkozási területet, a projekt leírásával együtt. A végrehajtó partner köteles továbbá féléves jelentést benyújtani a tagállamnak az egyes projektek/tevékenységek végrehajtásáról.
(236)

Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.

(237)

A) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, a villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó, földgázt használó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló, ezen intézkedés keretében megvalósuló projektek kivételével; és b) az i. alpont szerinti azon tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes műveletekre való, időben történő átállás szempontjából.

(238) Az egyedi projektekhez kapcsolódó végső kedvezményezetteknek az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulás kiszámítása céljából minden egyes támogatott projekt esetében meg kell indokolniuk a kiválasztott beavatkozási területet, a projekt leírásával együtt. A végrehajtó partner köteles továbbá féléves jelentést benyújtani a tagállamnak az egyes projektek/tevékenységek végrehajtásáról.
(239)

Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.

(240)

A) a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, a villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó, földgázt használó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló, ezen intézkedés keretében megvalósuló projektek kivételével; és b) az i. alpont szerinti azon tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a fosszilis tüzelőanyagok használata átmeneti és technikailag elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes műveletekre való, időben történő átállás szempontjából.

(241) Az egyedi projektekhez kapcsolódó hitelek, részvételi hitelek, projektkötvények, garanciák vagy ezekkel egyenértékű eszközök végső kedvezményezettjeinek minden egyes támogatott projekt esetében meg kell indokolniuk a kiválasztott beavatkozási területet, a projekt leírásával együtt. A végrehajtó partner köteles továbbá féléves jelentést benyújtani a tagállamnak az egyes projektek/tevékenységek végrehajtásáról.