A reformnak továbbá magában kell foglalnia a megújuló villamosenergia-források támogatására irányuló beruházási programok elfogadását is. A Gazdasági Minisztérium aukciós rendszert fogad el az új megújuló energiaforrásokra (az 1. beruházás 1. komponensére), valamint az erőmű-átalakításra (a 2. beruházás 1. komponensére) és a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelésére irányuló beruházásokhoz (a 3. beruházás 1. komponenséhez kapcsolódik). A rendszerek beruházási politikáinak szigorúan meg kell felelniük mind az uniós, mind a nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak, valamint a támogatott tevékenységekre és vállalatokra vonatkozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01). A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv csak az uniós vívmányokkal összhangban lévő vízerőművekbe történő beruházásokat támogathatja.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Az új megújuló villamosenergia-források építése

Az intézkedés célja az új megújuló villamosenergia-forrásokba történő beruházások bevezetésének támogatása. Az új megújulóenergia-kapacitás 122,4 MW-tal történő növelésére irányuló átfogó célkitűzésből a támogatási rendszernek a hálózathoz csatlakoztatott intézkedés keretében legalább 120 MW új kapacitást kell biztosítania az új megújuló energiaforrások által indukált kapacitásból. A versenyalapú aukciós mechanizmusnak nyitottnak kell lennie a megújuló technológiák széles köre előtt, egyértelmű projektteljesítési határidőkkel és szabályokkal. Az 1. beruházás (1. komponens) keretében egyetlen vízenergia-beruházás sem támogatható. A Gazdasági Minisztérium felelős a program végrehajtásáért és a megvalósított kapacitásra vonatkozó információk projektgazdáktól történő összegyűjtéséért.

Az aukciós támogatási rendszernek tiszteletben kell tartania az 1. komponens 3. mérföldkövében (2. reform: A megújuló energiaforrások támogatásának jogi kerete).

A beruházás végrehajtása várhatóan 2021. június 30-án kezdődik és 2026. június 30-ig fejeződik be.

Beruházás: A meglévő megújuló energiaforrások korszerűsítése (átalakítás)

Az intézkedés célja a meglévő megújulóenergia-kapacitások technológiai élettartamának meghosszabbítása, korszerűsítése és hatékonyságának növelése,valamint a fenntartható biometán-termelés bővítése a II. megújulóenergia-irányelvvel összhangban. Akorszerűsítés a biogázállomások felújítására, a biogáz alapú villamosenergia-termelő létesítmények biometánüzemekké történő átalakítására és a vízenergia-termelő létesítményekre vonatkozik. A rendszernek legalább 83 MW-os, az intézkedés keretében támogatott, a villamosenergia-termelés vagy biometán-termelés céljából rekonstrukcióra kerülő hálózatokhoz csatlakoztatott, korszerűsített (átalakítási) beépített kapacitást kell biztosítania.

A Gazdasági Minisztérium felel a beruházás végrehajtásáért és a megvalósított kapacitásra vonatkozó információk projektgazdáktól történő összegyűjtéséért.

A korszerűsített megújuló berendezések különböző típusainak támogatását külön kell értékelni, figyelembe véve a költséghatékonyság elvét. A támogatási rendszereknek tiszteletben kell tartaniuk az 1. komponens 3. mérföldkövében (2. reform: A megújuló energiaforrások támogatásának jogi kerete).

A beruházás végrehajtása várhatóan 2022. január 1-jén kezdődik és 2026. június 30-ig fejeződik be.

Beruházás: A villamosenergia-rendszerek rugalmasságának növelése a megújuló energiaforrások fokozottabb integrálása érdekében

A beruházás célja a szlovák villamosenergia-hálózat rugalmasságának növelése. A rugalmas fosszilis villamosenergia-források fokozatos megszüntetése csökkenti a kiegyenlítési teljesítményt, ami negatív hatással van a rendszer azon képességére, hogy integrálja a változó megújuló energiaforrásokat.

A beruházásnak a villamosenergia-tároló létesítmények, köztük a hidrogénalapú megoldások támogatását, valamint a vízerőművek villamosenergia-kiegyenlítő kapacitásának növelését kell céloznia. A támogatási rendszernek biztosítania kell a kiegyenlítő szabályozási kapacitás legalább 52 MW halmozott növekedését, amelyet a hálózathoz csatlakoztatott meglévő vízerőművek új tárolókapacitásai és kiegyenlítő szabályozási kapacitásának növekedése idéz elő. Az 52 MW-os cél pontos bontása az érintett alanyok igényeitől függ. Az intézkedés keretében a vízerőművek kiegyenlítő kapacitásába történő beruházások nem haladhatják meg a 12 000 000 EUR-t. A beruházásoknak nagymértékben ki kell egészíteniük a komponens egyéb intézkedéseit, mivel hozzájárulnak a megújuló energiaforrások integrálására szolgáló szabad hálózati kapacitás növeléséhez.

A támogatást a technológiaspecifikus rendszerek keretében kell nyújtani, figyelembe véve a költséghatékonyság elvét. A programoknak tiszteletben kell tartaniuk az 1. komponens 3. mérföldkövében (2. reform: A megújuló energiaforrások támogatásának jogi kerete).

A beruházás végrehajtása várhatóan 2022. január 1-jén kezdődik és 2026. június 30-ig fejeződik be.

A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók (a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célokhoz)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok leírása és egyértelmű meghatározása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyedév

Tárgyév

1

1 – Megújuló energiaforrások és energiainfrastruktúra – 1. reform: A villamos energiára vonatkozó jogi keret kiigazítása

Mérföldkő

A villamosenergia-piac reformja

Az energiáról szóló törvény és a hálózatos iparágak szabályozásáról szóló törvény módosításainak hatálybalépése

4. NEGYEDÉV

2022

A jogi keretet módosítani kell az energiáról szóló 251/2012. sz. törvény és a hálózati iparágak szabályozásáról szóló 250/2012. sz. törvény (Gyűjt.) módosításával az (EU) 2019/944 irányelv átültetése érdekében. Az aktualizált jogi keretnek továbbá meg kell könnyítenie a résztvevők (energiaközösségek, aggregátor, termelő-fogyasztó, villamosenergia-tárolás) új tevékenységeit és a villamosenergia-piachoz való hozzáférését, ugyanakkor növelnie kell a villamosenergia-rendszer általános rugalmasságát és javítania kell az új megújuló energiaforrások szlovák hálózathoz való csatlakoztatásának lehetőségeit.

2

1 – Megújuló energiaforrások és energiainfrastruktúra – 1. reform: A villamos energiára vonatkozó jogi keret kiigazítása

Mérföldkő

A szlovák villamosenergia-rendszeren belüli villamosenergia-átviteli műszaki kapacitásokra vonatkozó korlátozások feloldása

A Gazdasági Minisztérium és a szlovák Slovenská elektrizačná prenosová sústava, a.s.

NEGYEDÉV

2021

A szlovák Gazdasági Minisztérium és a szlovák Slovenská elektrizačná prenosová sústava, a.s. a.s. bejelenti a szlovák villamosenergia-rendszeren belüli villamosenergia-átviteli műszaki kapacitásokra vonatkozó korlátozások feloldását és a megújuló energiaforrások hálózathoz való csatlakoztatására irányuló kapacitás növelését. Az intézkedést a Magyar Köztársasággal fennálló átviteli rendszerösszekötők nettó átviteli kapacitásának növelésével kell elősegíteni.

3

1 – Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra – 2. reform: A megújuló energiaforrások támogatásának jogi kerete

Mérföldkő

Az új megújuló energiaforrásokba történő beruházások támogatásának kerete

A megújuló energiaforrások és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatásáról szóló törvény és a hőenergiáról szóló törvény jogszabályi módosításainak hatálybalépése.

Hosszú távú árverési terv elfogadása a Gazdasági Minisztérium által

Beruházási programok elfogadása a Gazdasági Minisztérium által a promóció érdekében

megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia új forrásai (az 1. beruházás meghatározása szerint) az erőmű-átalakításra irányuló beruházások (a 2. beruházás meghatározása szerint) és a villamosenergia-rendszer rugalmasságát növelő beruházások

(a 3. beruházásban meghatározottak szerint)

4. NEGYEDÉV

2022

A jogszabály-módosítások támogatási mechanizmusokat hoznak létre a megújuló energiaforrások részarányának növelésére a közlekedési, a villamosenergia- és a fűtési ágazatban. A jogi keretet módosítani kell a megújuló energiaforrások és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatásáról szóló 309/2009. sz. törvény és a hőenergiáról szóló 657/2004. sz. törvény módosításával.

A Gazdasági Minisztérium hosszú távú árverési tervet fogad el az új megújuló energiaforrásokra vonatkozóan, hozzájárulva az új megújulóenergia-kapacitás növekedésének jobb kiszámíthatóságához.

A Gazdasági Minisztérium elfogadja a megújuló energiaforrásokból előállított (az 1. beruházásban meghatározott) új villamosenergia-forrásokra vonatkozó új aukciós rendszert, az erőmű-átalakításra (a 2. beruházásban meghatározott) és a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelésére irányuló (a 3. beruházásban meghatározott) támogatási rendszereket. A programok részletezik a támogatott vállalatokra vonatkozó támogathatósági kritériumokat, biztosítva a támogatott tevékenységekre és/vagy vállalatokra vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi vívmányoknak, valamint a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést, miközben növelik az új megújulóenergia-kapacitásokat a vonatkozó céloknak megfelelően (1., 2. és 3. beruházás). A biomassza-projekteknek olyan biogáz-állomások korszerűsítését kell eredményezniük, amelyek az (EU) 2018/2001 irányelv VI. mellékletében meghatározott üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási módszertanhoz és összehasonlítási alaphoz képest legalább 80%-os ÜHG-kibocsátásmegtakarítást érnek el, összhangban az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletből eredő feltételekkel. Biometánt termelő létesítményekké történő átalakítás esetén az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarításnak legalább 70%-nak kell lennie az említett irányelv VI. mellékletében meghatározott üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási módszertanhoz és fosszilisüzemanyag-komparátorhoz viszonyítva.

A biomasszával és biometánnal kapcsolatos projekteknek az (EU) 2018/2001 megújulóenergia-irányelvvel (REDII) összhangban fenntarthatónak kell lenniük.

Csak az uniós vívmányokkal összhangban lévő vízenergia-beruházások támogathatók.

4

1 – Megújuló energiaforrások és energiainfrastruktúra – 1. beruházás: Az új megújuló villamosenergia-források építése

Cél

Új megújulóenergia-kapacitás

MW

0

120

NEGYEDÉV

2026

Az új megújulóenergia-kapacitás 122,4 MW-tal történő növelésére irányuló átfogó célkitűzésből a támogatási rendszer az intézkedés keretében legalább 120 MW új megújulóenergia-kapacitást biztosít a hálózathoz csatlakoztatva.

A támogatási mechanizmus a megújuló energiaforrásokból származó új villamosenergia-források beruházási támogatására irányuló árverések formájában valósul meg. A támogatási rendszernek tiszteletben kell tartania a beruházási politikákra vonatkozó, a 3. mérföldkőben („1 – Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra – 2. reform: A megújuló energiaforrások támogatásának jogi kerete).

5

1 – Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra – 2. beruházás: A meglévő megújuló villamosenergia-források korszerűsítése (átalakítás)

Cél

Rekonstruált megújulóenergia-kapacitás

MW

0

83

NEGYEDÉV

2026

A megújuló villamosenergia-termelésre vagy biometán-termelésre szolgáló korszerűsített kapacitás (átalakítás) legalább 83 MW-os növelése, amelyet az intézkedés szerinti korszerűsített kapacitások hálózataihoz való csatlakozás idéz elő.

A korszerűsített berendezések különböző típusainak támogatását külön kell értékelni, figyelembe véve a költséghatékonyság elvét. Ez magában foglalja a biogáz- és vízerőművek korszerűsítését, valamint a biogázalapú villamosenergia-termelő létesítmények biometánüzemekké történő átalakítását. A támogatási rendszereknek tiszteletben kell tartaniuk a beruházási politikákra vonatkozó, a 3. mérföldkőben („1 – Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra – 2. reform: A megújuló energiaforrások támogatásának jogi kerete).

6

1 – Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra – 3. beruházás: A villamosenergia-rendszerek rugalmasságának növelése a megújuló energiaforrások fokozottabb integrációja érdekében

Cél

Az energiarendszerek rugalmasságát növelő létesítmények kapacitásának kumulatív növekedése

MW

0

52

NEGYEDÉV

2026

Az új villamosenergia-tároló létesítmények legalább 52 MW-os növelése, amelyet az intézkedés szerinti új tárolókapacitások üzembe helyezése idézett elő. A rendszer támogatja az akkumulátorrendszerek új kapacitásának telepítését, az elektrolízist és a vízerőművek kiegyenlítő kapacitásának növelését. Az 52 MW-os cél pontos bontása várhatóan az érintett témák keresletétől függ. Az intézkedés keretében a vízerőművek kiegyenlítő kapacitásába történő beruházások nem haladhatják meg a 12 000 000 EUR-t.

A támogatást a technológiaspecifikus rendszerek keretében kell nyújtani, figyelembe véve a költséghatékonyság elvét. A támogatási rendszereknek tiszteletben kell tartaniuk a beruházási politikákra vonatkozó, a 3. mérföldkőben („1 – Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra – 2. reform: A megújuló energiaforrások támogatásának jogi kerete).

2. KOMPONENS: Épületfelújítás

A szlovák nemzeti energia- és klímaterv és az épületekre vonatkozó hosszú távú felújítási stratégia szerint a 2030-ra és 2050-ra vonatkozó uniós kibocsátáscsökkentési célkitűzések eléréséhez jelentős elmozdulásra van szükség a részleges (30–60%-os primerenergia-megtakarítás) és a mély (több mint 60%-os) felújítás megvalósítása felé.

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja az energiafogyasztás csökkentése a családi házak, a történelmi középületek és a felsorolt épületek átfogó felújítása révén. Az épületek energiahatékonyságának javítására irányuló intézkedéseket ötvözi a primerenergia-megtakarítás legalább 30%-ának elérésével, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítő intézkedésekkel (például zöldtetők telepítésével, vízmegtartó rendszerrel). A komponens hozzájárul az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzésekhez, miközben fellendíti az építőipari ágazat fellendülését és versenyképességét azáltal, hogy több munkahelyet teremt, különösen a kkv-k számára helyi szinten.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

A komponens 3 reformot és 2 beruházást tartalmaz.

Ezeknek a beruházásoknak és reformoknak hozzá kell járulniuk az elmúlt két évben Szlovákiának címzett országspecifikus ajánlások, a „beruházásokkal kapcsolatos szakpolitika energiahatékonyságra való összpontosításának” (3/2019. számú országspecifikus ajánlás) és a „beruházások zöld átállásra való összpontosításának” (a 3/2020. számú országspecifikus ajánlás) megvalósításához.

A.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform: A családi házak felújítását támogató mechanizmusok harmonizálása.

A reform célja a különböző támogatási rendszerek feltérképezése, összehangolása és összefogása, a felújítási folyamat egységesítése és észszerűsítése, valamint a tulajdonosok ösztönzése a felújítási intézkedések szélesebb körének végrehajtására. A támogatási rendszerek, kritériumok és feltételek kialakítását, valamint a végrehajtási lépéseket a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség által 2022. szeptember 30-ig közzéteendő végrehajtási tervben kell felvázolni. A hatékony és időben történő végrehajtás biztosítása érdekében meg kell erősíteni a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség kapacitásait. A végrehajtási szakaszban a háztulajdonosokat kommunikációs kampány és a létrehozandó regionális irodák révén, valamint technikai segítségnyújtás és konzultáció révén kell megszólítani.

A reform végrehajtását 2022. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: A családi házak energiahatékonyságának javítása.

A beruházás célja legalább 25164 családi ház felújításának befejezése, miközben átlagosan legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást ér el. A beruházás az idősebb családi házak tulajdonosait célozza meg. Az olyan hagyományos energiamegtakarítási intézkedések mellett, mint a hőszigetelés, az ablakcsere, a mechanizmusnak lehetővé kell tennie a nem hatékony hő- és melegvízforrások nagy hatásfokú berendezésekkel való helyettesítését vagy új megújulóenergia-eszközök telepítését. Lehetőség szerint intézkedéseket kell alkalmazni az épületek éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének növelésére (például vegetációs tetők, esővíz-leválasztás). Az átfogó és zöld felújítás mozgósítása érdekében a támogatási rendszereknek kötelező és opcionális rész kombinációját kell tartalmazniuk. A tulajdonosok pénzügyi hozzájárulása várható. Az energiamegtakarítást elsősorban energiahatékonysági tanúsítványokkal vagy más megfelelő dokumentumokkal kell ellenőrizni.

Az épületek felújításához kapcsolódó beruházási intézkedéseknek meg kell felelniük a DNSH-követelményeknek, beleértve az építési és bontási hulladék újrafelhasználását és újrafeldolgozását, valamint a gázkazán-csereprogramot, amelynek az átfogó felújítási program kis részét kell képeznie.

Amennyiben a felújítási terv biomasszával működő kazánokat is tartalmaz, megengedett az elavult szén-/olaj-/biomassza kazánok biomassza-kazánokkal való felváltása, amennyiben azokat az energiacímkézésről szóló rendelet szerinti két legmagasabb energiahatékonysági osztály egyikébe tartozó, pellettel üzemelő, nagy hatásfokú biomasszával működő kazánokkal helyettesítik. Emellett az elavult gázkazánok biomassza-kazánokkal való felváltása akkor lehetséges, ha azokat pelletalapú biomasszával működő kazánokkal helyettesítik az energiafogyasztás címkézéséről szóló rendelet szerinti két legmagasabb energiahatékonysági osztály egyikében. A PM10-határértékeket túllépő levegőminőségi övezetekben nem megengedett a gázkazánok biomassza-kazánokkal való helyettesítése.

A beruházás végrehajtása várhatóan 2022. szeptember 30-án kezdődik és 2026. június 30-ig fejeződik be.

Reform: Az átláthatóság növelése és a Szlovák Köztársaság Műemléktanácsa határozatainak egyszerűsítése.

A reform célja, hogy javítsa a Szlovák Köztársaság Műemléktanácsa döntéshozatali folyamatának minőségét és hatékonyságát azáltal, hogy három módszertant dolgoz ki a következők érdekében:

·osztályozza a műemléki dotációt,

·határozzon meg objektív kritériumokat, amelyek alapján a Műemléki Testület határozatokat hoz, és

·a Műemléktanács beavatkozásaival kapcsolatos költségek számszerűsítése

A cél továbbá az állami tulajdonban lévő műemlékek feltérképezésének reformja azok alapvető műszaki, építési, gazdasági, energetikai és egyéb szempontjainak értékelése révén. A feltérképezésnek legalább 1000 releváns állami tulajdonú műemlék diagnosztikájának elfogadását kell eredményeznie. A reformnak elő kell segítenie a felújítással kapcsolatos beruházási döntéseket a monumentális érték megőrzése és adott esetben az energiahatékonyság javítása érdekében.

A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Történelmi és felsorolt középületek felújítása.

A történelmi és a felsorolt középületek a legrosszabb energiahatékony épületek közé tartoznak, és testre szabott megközelítést igényelnek kulturális értékük és örökségük megőrzése és védelme érdekében. A beruházás célja a történelmi és a műemléki középületek energiahatékonyságának és szerkezeti feltételeinek javítása, a történelmi és kulturális értékek védelme és az épületek akadálymentességének javítása mellett. A 112 467 m2 felújításra vonatkozó átfogó célkitűzésből legalább 101 220 m2 történelmi és felsorolt középület alapterületét felújítják, miközben átlagosan legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást érnek el. A beruházás várhatóan mintegy 100 épület felújítását eredményezi, és azt tájékoztató kampánynak kell kísérnie. Az energiamegtakarítást energiahatékonysági tanúsítványok révén kell nyomon követni és ellenőrizni.

Az épületek felújításához kapcsolódó beruházási intézkedéseknek meg kell felelniük a DNSH-követelményeknek, beleértve az építési és bontási hulladék újrafelhasználását és újrafeldolgozását, valamint a kazáncsere-programot, amelynek az átfogó felújítási program kis részét kell képeznie.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Reform: Az építési és bontási hulladék kezelése.

A reform Szlovákia nagyon alacsony újrafeldolgozási arányával foglalkozik, és a hulladékgazdálkodási jogszabályok felülvizsgálatára összpontosít annak érdekében, hogy növelje a körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségeket az építési és bontási hulladékban. A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma benyújtja a hulladékokról szóló jogszabály módosítását, amely előírja, hogy az építés során keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék legalább 70%-át újrahasználatra elő kell készíteni vagy újrafeldolgozásra kell küldeni. A reform emellett bevezeti a kötelező szelektív bontást, az építési és bontási hulladék újrafeldolgozására vonatkozó minőségi előírásokat, az építési munkákra vonatkozó szerződéskötésre vonatkozó kötelező zöld közbeszerzést, egyszerűsíti a szabályokat és javítja az építési hulladékra vonatkozó adatgyűjtési rendszereket. Hatálybalépését követően a jogszabálynak biztosítania kell a nem veszélyes bontási és építési hulladék 70%-os újrafeldolgozására és újrafelhasználására vonatkozó követelménynek való megfelelést a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében finanszírozott épületek felújítására és építésére.

A reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

3. KOMPONENS: Fenntartható közlekedés

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv komponensének célja, hogy adatelemzésen alapuló intézkedések és intelligens megoldások révén növelje a környezetbarát közlekedési formák arányát, növelje a vasúti és személyszállítást igénybe vevő utasok számát, növelje a környezetbarát intermodális szállítás keretében szállított áruk mennyiségét, valamint támogassa az alternatív meghajtási infrastruktúra fejlesztését, ezáltal csökkentve a közlekedés szén-dioxid kibocsátását és javítva a levegőminőséget. Az intelligens és digitális beruházásoknak támogatniuk kell a gyorsabb, megbízhatóbb és hatékonyabb vasúti és tiszta személyszállítást, arra ösztönözve az utasokat, hogy váltsanak a gépkocsikról és más szén-dioxid-alapú közlekedési eszközökről. A komponensnek lehetővé kell tennie az alternatív meghajtások szélesebb körű használatát a fenntartható, környezetbarát, megfizethető és intelligens közlekedés érdekében, ugyanakkor elő kell mozdítania az intelligens hálózatok használatát is. Hozzá kell járulnia a gazdaság versenyképességéhez azáltal, hogy a szállítógépek szállítói számára megteremti a szükséges piaci feltételeket.

A komponens négy reformból és négy beruházásból áll.

A komponenshez tartozó reformok és beruházások közvetlenül kezelik Szlovákia 2020. évi nemzeti reformprogramjáról szóló tanácsi ajánlást és a Szlovákia 2020. évi stabilitási programjáról szóló tanácsi véleményt, amelyek szerint Szlovákia „a lehető leghamarabb végrehajtja a kész közberuházási projekteket, és támogatja a magánszektorbeli beruházásokat a gazdasági fellendülés támogatása érdekében. „Helyezze a beruházások középpontjába a zöld és digitális átállást, mindenekelőtt a tiszta és hatékony energia- és erőforrás-termelést és -felhasználást, a fenntartható tömegközlekedést és a hulladékgazdálkodást.”

A komponens négy reformból és négy beruházásból áll.

A.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

A közlekedési beruházási projektek előkészítésére vonatkozó 1. reform.

A reform célja a beruházások kezelésének javítása és gazdasági előnyeik növelése. Ez a következő intézkedések révén valósul meg:

·a vasúti infrastrukturális projektekre vonatkozó beruházási terv 2021. június 30-ig történő kidolgozása, amely az ár-érték arány alapján rangsorolja a projekteket;

·a vasúti törvény, valamint a közlekedési infrastruktúra paramétereire vonatkozó jogszabályi és műszaki követelményeket egyszerűsítő és racionalizáló kapcsolódó jogszabályok 2023. március 31-ig történő módosítása;

·2021. december 31-ig olyan módszertan közzététele, amely meghatározza, hogy miként lehet azonosítani a lehető legnagyobb ár-érték arányt képviselő projekteket, és hogyan lehet hozzájárulni az egyéni közúti közlekedésről a kerékpározásra való modális váltás célkitűzéséhez.

A reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

A személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó 2. reform.

A reform célja a személyszállítás biztosításának javítása. Az új közlekedési szolgáltatási tervnek, amelyet a vasúti személyszállítás optimalizálása követ, a tömegközlekedés átfogó reformjának jelentős részét kell képeznie.

A reformot olyan új jogszabályok támogatják, amelyek meghatározzák a regionális autóbusz- és vasúti szolgáltatások összehangolására, megrendelésére és finanszírozására vonatkozó szabályokat, felelősségi köröket és kötelezettségeket. A jogszabályban meg kell határozni azt a nemzeti hatóságot, amely a regionális integrátorokkal együttműködve koordinálja az egységes viteldíjjal rendelkező integrált nemzeti közlekedési rendszer létrehozását, valamint koordinálja mind a vasúti személyszállítási közszolgáltatásokra, mind a korábbi időszakokban ezen útvonalak üzemeltetéséhez uniós forrásokból beszerzett járművekre vonatkozó közbeszerzési eljárások előkészítését és végrehajtását. Növelni kell a vasúti közlekedés gyakoriságát azokon a vonalakon, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek a gépkocsikról a vonatokra való átterelésre, lehetővé téve a regionális autóbusz- és vasúti közszolgáltatások jobb összehangolását. E reformot a következő konkrét intézkedések támasztják alá:

·2023. március 31-ig új törvény állapítja meg a személyszállítási közszolgáltatási előírásokat, és észszerűsíti a közszolgáltatási rendet, amely jelenleg széttagolt és nem megfelelően koordinált az állam, a megyék, a városok és a települések között.

·2023. december 31-ig optimalizált vasúti közlekedési grafikákat kell közzétenni;

·2026. december 31-ig integrált közlekedési rendszer jön létre, amely lehetővé teszi a multimodális tömegközlekedés számára, hogy egyetlen jegygel utazzanak. Legalább 6 megyében kell működnie.

A reform végrehajtásához kapcsolódó utolsó mérföldkőnek 2026. június 30-ig be kell fejeződnie.

Az intermodális árufuvarozásra vonatkozó 3. reform.

A reformnak közbeszerzéssel, a logisztika összehangolásával és új intermodális útvonalak elindításának előmozdításával támogatnia kell a fokozott intermodalitást. E reform célja, hogy 2030-ra a 300 km-nél hosszabb közúti közlekedés 30%-át és 2050-ra (2005-höz képest) 50%-át áttereljék a vasútra vagy a vízi közlekedésre. Ezt különösen azáltal teszi, hogy előmozdítja a fuvarozóknak a közúti árufuvarozás vasúti/intermodális szállításra való áttereléséhez fűződő érdekét, valamint megakadályozza a vasúti szállítás további modális váltását. Az intermodális szállítás fejlesztési koncepciójának előkészítése és jóváhagyása – beleértve a szükséges jogszabályi változtatásokra vonatkozó javaslatot is – lehetővé teszi a környezetbarát árufuvarozási módok rendszerszintű fejlesztésére irányuló intézkedések elfogadását. A támogatás célja az intermodális szállításra való átállás technikai problémáinak megszüntetése és vonzóbbá tétele.

A reform végrehajtása várhatóan 2021. december 31-én kezdődik és 2022. december 31-ig fejeződik be.

Reform a közlekedési ágazatban az alternatív üzemanyagok hosszú távú előmozdítására irányuló új szakpolitikák bevezetéséről.

A reformot az új jogalkotási intézkedések 2022. december 31-ig történő hatálybalépésével kell támogatni, meg kell reformálni az elosztási díjakat, egyszerűsíteni és fel kell gyorsítani az alternatív meghajtási infrastruktúra kiépítésének folyamatát. Bevezetik továbbá a „töltőpontok jogosultságait” és egy stabil, kiszámítható többéves keretet a releváns alternatív meghajtási infrastruktúra kiépítésének támogatására.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési infrastruktúra fejlesztésére irányuló 1. beruházás.

A beruházásnak támogatnia kell a dekarbonizációt a vasútvonalak villamosítása, a vasútvonalak korszerűsítése, villamos- és trolibuszvonalak építése vagy korszerűsítése, valamint kerékpáros infrastruktúra kiépítése révén. „Az európai időbeosztási eljárás (TTR) újratervezésére” kerül sor, és digitális technológiákon alapuló új biztonsági rendszert kell bevezetni a vasúti forgalomirányítás automatizálásának lehetővé tétele érdekében. A beruházás az 1. reformon alapul.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A tiszta személyszállítást előmozdító 2. beruházás.

A beruházásnak ezt úgy kell megvalósítania, hogy növeli a vasúti személyszállítás, valamint a downstream elővárosi és városi közlekedés vonzerejét. A sűrűn lakott városkörnyéki területeken, valamint a nagyvárosok és a nagyvárosi területek közötti főbb közlekedési folyosókon növelni kell az összeköttetések kínálatát. Új vagy korszerűsített járműveket kell üzembe helyezni. A beruházásokat célzott támogatások formájában, megkülönböztetésmentes módon, a forgalmi adatok és adatok elemzésére szolgáló eszközök felhasználásával kell végrehajtani. A beruházást a 2. reform támogatja.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Az intermodális árufuvarozás fejlesztésére irányuló 3. beruházás.

A beruházás támogatja a magántőke bevonásával megvalósuló intermodális szállítási egységek és rakodási létesítmények beszerzését, valamint új intermodális útvonalak indítását kiválasztott útvonalakon. A környezetbarátabb intermodális szállításban a szállítás volumenének növelése érdekében az állam ösztönzi a magántőke bevonásával megvalósuló intermodális szállítási egységek és rakodási létesítmények vásárlását. Ezzel egyidejűleg az állam támogatást nyújt új intermodális útvonalak indításához kiválasztott útvonalakon. A tervezett állami támogatási programok (az Európai Bizottság jóváhagyásától függően) csak részleges finanszírozást irányoznak elő a mechanizmusból, és egyértelműen meghatározott megkülönböztetésmentes szabályok mellett választják ki azokat a vállalatokat, amelyek nyilvános pályázati felhívásokat követően támogatásban részesülnek.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Az alternatív meghajtási infrastruktúra építésének támogatására irányuló 4. beruházás.

A beruházásnak az elektromos autók töltőállomásaira és a hidrogéntöltő állomásokra kell összpontosítania. Létre kell hozni az elektromos személygépkocsik töltőállomásainak és hidrogéntöltő állomásainak építésére irányuló támogatási programok pénzügyi mechanizmusát. A rendszernek biztosítania kell az ultragyors felszívó pontok váz-infrastruktúrájának és a Szlovák Köztársaság valamennyi körzetének szintjén rendelkezésre álló töltőinfrastruktúra kiépítését, ezáltal ösztönözve az alternatív üzemanyaggal működő személy- és áruszállítás gyorsabb fejlesztését, ami a járműflotta korszerűsítéséhez vezet a közúti közlekedés teljes kibocsátásának csökkentése érdekében. Ezt a beruházást a 4. reform támogatja.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

4. KOMPONENS: Az ipar dekarbonizációja

Szlovákiában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a 2021–2030-as időszakra vonatkozó integrált nemzeti energia- és klímatervben meghatározott nemzeti célok teljesítése szintén gyorsított fellépést igényel az ipar részéről. Szlovákia erősen iparosodott gazdaság, ahol az energia és az ipari folyamatok alig több mint 70%-kal járulnak hozzá a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz. Szlovákia azon tagállamok közé tartozik, amelyekben az EU-ban a legmagasabb a porrészecskék átlagos koncentrációja, ami nagyrészt az elöregedő ipari technológiáknak és a háztartások tüzelőanyag-égetésének tudható be.

Ezzel összefüggésben a szlovák reform- és rezilienciaépítési terv 4. komponense az ipari ágazatra vonatkozó dekarbonizációs rendszer kidolgozását és működtetését javasolja. Az intézkedéseknek a vállalkozások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkenéséhez, az energiaveszteség csökkenéséhez, valamint az innovatív környezetvédelmi technológiáknak az ipari termelésben való nagyobb mértékű elterjedéséhez kell vezetniük. A komponens magában foglalja a szlovák kormánynak a felső-nyitrai régióban a széntől való eltávolodásra vonatkozó reformkötelezettségét. Magában foglalja továbbá azt a kötelezettségvállalást, hogy megszüntetik a belföldi szénből történő villamosenergia-termelés támogatását és a Nováky ligniterőmű bezárását. A szlovák környezetvédelmi felügyelőség felszerelésébe történő beruházásnak meg kell erősítenie az intézmény dekarbonizációs erőfeszítéseinek nyomonkövetési kapacitását.

A komponens két reformból, valamint egy fő és egy kiegészítő beruházásból áll.

E reformoknak és beruházásoknak hozzá kell járulniuk a zöld átállásra vonatkozó célkitűzéshez és az éghajlat-politikai célhoz. A dekarbonizációnak tartós hatást kell gyakorolnia a környezetre és a levegőminőségre Szlovákiában. A beruházások erősítik a szlovák ipar versenyképességét és helyi szinten munkahelyeket biztosítanak. A felső-nyitrai régió átalakulása erős kohéziós elemmel bír, különösen azáltal, hogy támogatja a régió szénről való átállását.

Az intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a Szlovákiának 2020-ban továbbított országspecifikus ajánlás kezeléséhez, amely szerint „a beruházásokat a zöld digitális átállásra kell összpontosítani, különös tekintettel a tiszta és hatékony energia- és erőforrás-termelésre és -felhasználásra” (3/2020. országspecifikus ajánlás).

A.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform: A szénalapú villamosenergia-termelés megszüntetése a Nováky erőműben és a Felső-Nitra régió átalakítása

Ez a reform magában foglalja a szlovák kormány azon kötelezettségvállalását, hogy előrelépést tesz a szénről való átállás terén a Felső-Nitra régióban. A szlovák uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer létesítményei közül a Nováky regionális erőmű a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátással rendelkezik.

Ezen intézkedés célja a Nováky ligniterőmű esetében a villamosenergia-termelés támogatásának megszüntetése és a lignitből történő villamosenergia-termelés megszüntetése. Ez kedvező hatást gyakorol a környezetre, és árcsökkenést eredményez a végső villamosenergia-fogyasztók számára.

A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: Az ipari üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló versenyképes rendszer elfogadása

A szlovák hatóságok versenyképes dekarbonizációs rendszert indítanak, amely minden ipari ágazat előtt nyitva áll. Azekarbonizációs rendszernek támogatnia kell az ipari folyamatokban jelenleg rendelkezésre álló legjobb technológiák elterjedését. A támogatásnak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipari folyamatokra és technológiákra, valamint energiahatékonysági intézkedések elfogadására kell irányulnia.

Szlovákia biztosítja, hogy mind nemzeti, mind uniós szinten biztosítsák a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelésre vonatkozó szigorú követelményeket. Ennek ki kell terjednie arra is, hogy a támogatott tevékenységek és vállalatok megfelelnek-e a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere keretében a létesítményeknek nyújtott támogatás az üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat lényegesen a projektajánlat szempontjából releváns referenciaérték alá csökkenti. A „jelentősen a referenciaérték alatt” feltétel a közbeszerzés kiválasztási szempontjainak részét képezi.

A rendszer által támogatott vállalkozások által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének (CO2-egyenértékben, súlyozott átlagban) legalább 30%-kal kell csökkennie a kontrafaktuális forgatókönyvhöz képest.

A szlovák hatóságoknak vagy adatokat kell szolgáltatniuk a rendszer keretében megvalósuló projektek szén-dioxid -mentesítéséről (legkésőbb 2026. június 30-ig rendelkezésre kell bocsátaniuk), vagy bizonyítaniuk kell, hogy az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítást várhatóan az intézkedés keretében támogatott technológiák feltételezett paraméterei alapján fogják elérni (a gyártók tanúsítványai alapján), vagy a két megközelítés kombinációja alapján.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Az ipari dekarbonizációs rendszer működése

Az intézkedés célja az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése az ipari vállalkozásoknak nyújtott projekttámogatás révén. Az aukciós rendszernek tiszteletben kell tartania a 2. reformban („Az ipari üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló versenyképes rendszer elfogadása”) meghatározott beruházási politikákra vonatkozó feltételeket.

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 135 507,32 tonna CO2-egyenértékkel történő csökkentésére irányuló átfogó célkitűzés közül a dekarbonizációs rendszernek a Bizottságnak bemutatott kontrafaktuális forgatókönyvön felül legalább 121 956,66 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő csökkentést kell eredményeznie. A kibocsátáscsökkentést vagy a dekarbonizációs rendszer keretében megvalósuló projektekre vonatkozó adatgyűjtés alapján, vagy a támogatott technológiák termelői tanúsítványokon alapuló paraméterei alapján, vagy a két megközelítés kombinációja alapján kell megfigyelni. A szlovák hatóságok legkésőbb 2026. június 30-ig benyújtják a Bizottságnak a dekarbonizációs cél teljesítésére vonatkozó adatokat és a szükséges műszaki dokumentációt.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: A szlovák környezetvédelmi felügyelet szén-dioxid-mentesítéssel kapcsolatos működésének támogatása

Az intézkedés célja a szlovák környezetvédelmi felügyelőség felszerelésébe történő beruházások támogatása, megerősítve ezen intézmény nyomonkövetési kapacitását a dekarbonizációs folyamat során. Jelenleg a felszerelés hiánya nem teszi lehetővé a szükséges tevékenységek elvégzését, tekintettel a Felügyelőség munkaterhének várható növekedésére.

A beruházásoknak hozzá kell járulniuk az intézmény berendezéseinek és létesítményeinek korszerűsítéséhez. Ez lehetővé teszi a felügyelőség operatív tevékenységeinek észszerűsítését, beleértve a helyszíni missziókat is. A felügyelő járműveket irodai és mérési technológiával kell felszerelni, különösen a légvédelem, a vízvédelem és a hulladékgazdálkodás ellenőrzése céljából. A beruházásoknak javítaniuk kell a felügyelőség épületének helyiségeit is.

A beruházások végrehajtása várhatóan 2022. január 1-jén kezdődik és 2025. június 30-ig fejeződik be.

A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő/cél	Név	Minőségi mutatók (a részcélokra vonatkozóan)	Mennyiségi mutatók (a célok tekintetében)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok leírása és egyértelmű meghatározása
					Mértékegység	Kiindulási	Cél	Negyedév	Tárgyév
1	4 – Az ipar dekarbonizációja – 1. reform: szénalapú villamosenergia-termelés a Nováky erőműben és a felső-nyitrai régió átalakítása	Mérföldkő	Átállás a szénről a felső-nyitrai régióban	A lignitalapú villamosenergia-termelés megszüntetése a Nováky Erőműben				4. NEGYEDÉV	2023	A Nováky erőmű Felső-Nitra régiójának átalakítása keretében: ·A szlovák hatóságok megszüntetik a lignitalapú villamosenergia-termelés támogatását. ·A lignitalapú villamosenergia-termelést meg kell szüntetni
2	4 – Az ipar dekarbonizációja – 2. reform: Az ipari üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló versenyképes rendszer	Mérföldkő	Az ipari dekarbonizáció elfogadása séma	Az ipari dekarbonizációs rendszer elfogadása a Környezetvédelmi Minisztérium által				4. NEGYEDÉV	2022	A Környezetvédelmi Minisztérium elfogadja a hatékony eredményeket hozó ipari dekarbonizációs programot. A versenyképes dekarbonizációs rendszert megkülönböztetésmentes, átlátható és nyílt, valamennyi ipari ágazat számára nyitott ajánlattételi eljárás keretében kell bevezetni. A támogatásnak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipari folyamatokra és technológiákra, valamint az energiahatékonysági intézkedések elfogadására kell irányulnia. A program beruházási politikájának legalább a következő támogathatósági és projektkiválasztási kritériumokat kell tartalmaznia: ·a megtakarított üvegházhatású gáz tonnánkénti legalacsonyabb árának célkitűzése; ·az uniós vívmányoknak és a nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak, valamint a támogatott tevékenységekre és vállalatokra vonatkozó DNSH-technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés biztosítása, valamint a dekarbonizációs célok meghatározása. ·kizárólag az elérhető legjobb technológiáknak megfelelő projektek támogatása; ·az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer által támogatott létesítményeknek jelentősen a projektajánlat szempontjából releváns referenciaérték alá kell csökkenteniük ÜHG-kibocsátásukat. A „jelentősen a referenciaérték alatt” feltétel a közbeszerzés kiválasztási szempontjainak részét képezi. ·A szilárd fosszilis tüzelőanyagok alkalmazására nem nyújtható finanszírozás. A földgázt fő alapanyagként vagy energiaforrásként felhasználó projektek nem támogathatók. Azon projektek esetében, amelyeknél földgázt használnak fel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében támogathatóként, a földgáz a berendezések, gépek és energiatermelés végsőenergia-fogyasztásának legfeljebb 20%-át teheti ki. ·a rendszer által támogatott vállalkozások által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének (CO2-egyenértékben, súlyozott átlagban) legalább 30%-kal kell csökkennie. A szlovák hatóságoknak legkésőbb 2026. június 30-ig valamennyi támogatott projekt esetében biztosítékot kell nyújtaniuk az időben történő adatszolgáltatásra vonatkozóan, vagy bizonyítaniuk kell, hogy az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítást a támogatott technológiák feltételezett paraméterei alapján (a gyártók tanúsítványai alapján) vagy a két megközelítés kombinációja alapján kell megvalósítani. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás szén-dioxid-mentesítési projektek általi csökkentésének előzetes számszerűsítése olyan műszaki dokumentumokon alapulhat, amelyek meghatározzák a támogatott technológiák fő paramétereit, energiafelhasználását és bemeneti anyagait. A szlovák hatóságok a projektek kiválasztását követően megosztják a Bizottsággal az alapforgatókönyveket, valamint a támogatott technológiák várható hatását.
3	4 – Az ipar dekarbonizációja – 1. beruházás: Az ipari dekarbonizációs rendszer működése	Mérföldkő	A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által társfinanszírozott ipari dekarbonizációs projektek végrehajtásának lezárása	A befejezett dekarbonizációs projektek listájának elfogadása a Környezetvédelmi Minisztérium által				NEGYEDÉV	2026	A Környezetvédelmi Minisztérium elfogadja a dekarbonizációs program keretében támogatott befejezett projektek jegyzékét, amely alapul szolgál az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az intézkedés keretében történő csökkentéséhez. A kibocsátáscsökkentést vagy a dekarbonizációs program keretében megvalósuló projektekre vonatkozó adatgyűjtés alapján, vagy az intézkedés keretében támogatott technológiák termelői tanúsítványokon alapuló feltételezett paramétereivel, vagy a két megközelítés kombinációjával kell igazolni. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 135 507,32 tonna CO2-egyenértékkel történő csökkentésére irányuló átfogó célkitűzés tekintetében a dekarbonizációs rendszernek legalább 121 956,66 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő csökkentést kell eredményeznie.
4	4 – Az ipar dekarbonizációja – 2. beruházás: A szlovák környezetvédelmi felügyelőség szén-dioxid-mentesítéssel kapcsolatos működésének biztosítása	Mérföldkő	Kapacitásnövelő beruházások a szlovák környezetvédelmi felügyelőség számára	A szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség befejezte a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beruházási tevékenységeit				NEGYEDÉV	2025	A beruházások korszerűsítik a szlovák környezetvédelmi felügyelőség berendezéseit és létesítményeit. Az új ellenőrző járműveket irodai és mérési technológiával kell felszerelni, különösen a légvédelem, a vízvédelem és a hulladékgazdálkodás ellenőrzése céljából. A beruházásoknak javítaniuk kell a Felügyelőség épületének helyiségeit.

5. KOMPONENS: Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás” című 5. komponensének célja, hogy növelje mind az ökoszisztémák, mind az emberi települések rezilienciáját az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben a vízgazdálkodási rendszer, a földgazdálkodás, a természetvédelem és a biológiai sokféleség reformja, a táj zöld elemeinek végrehajtása és a vízállóságba történő beruházások, valamint a zöld infrastruktúra fejlesztése révén, beleértve az ültetést is.

A komponens két reformot és egy beruházást tartalmaz.

E komponens célkitűzései összhangban vannak a 2030-ig tartó időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi stratégiával, a Szlovák Köztársaság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodására vonatkozó stratégiával, Szlovákia 2030-ig tartó időszakra vonatkozó jövőképével és fejlesztési stratégiájával, a Szlovák Köztársaság 2030-ig tartó időszakra vonatkozó hosszú távú fenntartható fejlődési stratégiájával, valamint az Európai Unió stratégiáival és hosszú távú célkitűzéseivel, különösen az európai zöld megállapodással, és azok részét képezik.

A.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

A tájtervezésre vonatkozó 1. reform.

A reform alapot biztosít a tájszerkezetek, az ökológiai stabilitás és a biológiai sokféleség megőrzéséhez a földhasználat-tervezési dokumentációban és az épületek és tevékenységek engedélyezésére vonatkozó későbbi jóváhagyási eljárásokban. A törvény a későbbi módszertani dokumentumokkal és térképekkel együtt biztosítja a területfelhasználás-tervezési dokumentáció és az azt követő, az épületek és tevékenységek engedélyezésére vonatkozó engedélyezési eljárások műszaki alapját. Ennek jelentős hatást kell gyakorolnia a tájszerkezetek fenntartására, az ökológiai stabilitásra és a biológiai sokféleség védelmére. Veszteségük aláásná az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás képességét.

A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Reform – A természetvédelem és a vízgazdálkodás reformja a vidéken

A reform célja a védett területeken található élőhelyek állapotának javítása annak biztosítása érdekében, hogy azok hosszú távon egyre nagyobb mértékben hozzájáruljanak a táj éghajlatváltozással szembeni védelméhez és az éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni ellenálló képességükhöz. 2022. december 31-ig hatályba lép a módosított természetvédelmi és tájvédelmi törvény és vízügyi jogszabályok. Ez a jogszabály megerősíti a természet intézményi védelmét, minimalizálja a védett területeken belüli hatásköri összeütközéseket, egyszerűsíti a védelmi rendszert, integrálja a védett területek (nemzeti, európai és nemzetközi) hálózatait, és megteremti a nemzeti parkok övezetbe sorolásának feltételeit. Ennek eredményeként korszerű rendszer jön létre, amelynek elsődleges célja a természet és a biológiai sokféleség védelme az érintett területeken, biztosítva az ökoszisztémák stabil, hosszú távú hozzájárulását az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás mérsékléséhez. A reformnak ugyanakkor lehetővé kell tennie a vízfolyások újjáélesztését, és teret kell teremtenie az ökológiai gazdálkodásnak, a folyók területének helyreállításának és a fokozatos árvízvédelemnek, figyelembe véve a természetvédelmet és a vidéki vízmegtartást.

A Kormány hét nemzeti park (Slovenský kras, Velká Fatra, Muránska planina, Malá Fatra, Nízké Tatry, Vysoké Tatry és Poloniny) létrehozásáról szóló rendeleteket fogad el a védett területeik övezeteinek véglegesítése érdekében, a rendeletek hatályba lépésével és alkalmazásával. Szlovákia a fennmaradó nemzeti parkokban található védőkörzetek kijelölése során követni kívánja a védett területek kijelölésére vonatkozó kritériumokat és iránymutatást (SWD(2022) 23 final, 2022.1.28.).

A reform végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

A régiók éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodására irányuló 1. beruházás, különös tekintettel a természetvédelemre és a biológiai sokféleség fejlesztésére.

A beruházás célja, hogy az ökoszisztémák védelme révén biztosítsa az ökoszisztémák hosszú távú, fenntartható hozzájárulását az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás mérsékléséhez (árvizek enyhítése, aszálymegelőzés). A tulajdon átalakításának lehetővé kell tennie, hogy az új területek a legmagasabb szintű védelemben részesüljenek, ami növeli az ökoszisztémák ellenálló képességét. A fakitermelés korlátozása és a természetvédelem fejlesztése lehetővé teszi az árvizek és aszályok megelőzését, a régióknak a természeti erőforrások intenzív kihasználásáról a puha turizmusra való átállását, magasabb hozzáadott értékkel, miközben erősítik az ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Az újjáélesztett vízfolyásoknak, beleértve a vizes élőhelyeket is, biztosítaniuk kell a vidéken a vízmegtartást és annak fokozatos kibocsátását. Fontos tájképi elemekké kell válniuk, támogatva a biológiai sokféleség megőrzését és az élőhelyek helyreállítását.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens erdők építésére irányuló 2. beruházás.

Ezen intézkedés célja, hogy az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodó, reziliens erdőket építsen ki. A beruházás egy sor olyan tevékenység végrehajtásából áll, amelyek faj-, genetikai, korbeli és térbeli összetételű erdők létrehozására és termesztésére irányulnak, és amelyeket a fenntartható erdőgazdálkodás átfogó koncepciója keretében a folyamatos fedett erdőgazdálkodási megközelítés szerint kezelnek. A beruházás csak olyan erdőterületeken folytatott tevékenységeket támogat, amelyek nem a Natura 2000 területen találhatók, más védett területeken nem, és nem támogathatók a nyugati siketfajd nyilvántartott jelenlétével rendelkező területeken (a nyugati siketfajd védelmére irányuló program szerint).

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

6. KOMPONENS: Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége

A komponens célja a többségi iskola előtti nevelés és az iskolai oktatás hozzáférhetőségének és inkluzivitásának javítása Szlovákiában. A komponens javítani fogja az iskola előtti neveléshez való hozzáférést azáltal, hogy biztosítja, hogy az 5 éves gyermekek bekerüljenek az iskola-előkészítő rendszerbe, és bevezeti a 4–3 évesek iskola előtti nevelésre való jogosultságát. A komponens célja az iskola előtti nevelés finanszírozási rendszerének reformja és az inkluzív oktatási támogatási intézkedések rendszerének bevezetése. A komponens hozzájárulhat a korai iskolaelhagyás csökkentéséhez azáltal, hogy előmozdítja az alsó középfokú iskolai tanácsadási és tanácsadó rendszert, valamint az iskolai szegregáció visszaszorítása révén javíthatja a roma gyermekek befogadását is. A komponens enyhíti az oktatási eredmények világjárvány miatti hiányosságait, és célzottabb támogatási intézkedésekkel segíti a sajátos nevelési igényű gyermekeket.

A komponens hozzájárul az elmúlt két évben Szlovákiának címzett, az oktatás minőségének és inkluzivitásának minden szinten történő javítására és a készségek fejlesztésére vonatkozó országspecifikus ajánlások végrehajtásához. Javítsa a megfizethető és minőségi gyermekgondozáshoz és tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférést. Segítse elő a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák integrációját. (2/2019. sz. országspecifikus ajánlás).

A.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform: A kötelező iskola előtti nevelés megvalósításához szükséges feltételek biztosítása az 5 éves gyermekek számára, valamint az óvodai vagy egyéb iskola előtti nevelésre való jogosultság 3 éves kortól történő bevezetése. A reform bevezeti a vonatkozó jogszabályi rendelkezések azon módosításait, amelyek bevezetik a három éves gyermekek óvodába vagy iskola előtti nevelést biztosító intézménybe való felvételéhez való jogot. A reform várhatóan előíró jellegű finanszírozást vezet be az óvodák számára a személyzetre és a működési költségekre vonatkozó szabványosított éves normák alapján, amelyek célja az óvodák tényleges személyzeti és működési költségeinek fedezése. Az oktatási személyzetre és a szakszemélyzetre vonatkozó képesítési követelményt az iskola előtti nevelésben részt vevő pedagógusok és szakszemélyzetek kora- és iskola-előkészítő oktatási programjában felsőoktatási fokozatra kell emelni. A reform olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek növelik az óvodák kapacitását annak érdekében, hogy 2025. szeptember 1-jéig minden hároméves és kötelező oktatásban részt vevő gyermek részt vehessen az iskola-előkészítő oktatásban. A cél legalább 10490 férőhely biztosítása a létesítményekben, miközben a felújított helyiségekben átlagosan legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást érnek el.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Reform: A gyermekek és tanulók sajátos nevelési igénye fogalmának meghatározása, valamint a támogatható oktatási támogatási intézkedések modelljének kidolgozása, beleértve finanszírozási rendszerüket is. A reform megváltoztatja a tanulók sajátos nevelési igényének meghatározását az oktatáshoz, oktatáshoz és tanuláshoz való hozzáférés akadályaival szembesülő olyan gyermek vagy tanuló új fogalommeghatározásával, akinek oktatási potenciáljuk megvalósításához támogatási intézkedések biztosítására és alkalmazására van szükségük. Vertikális támogatási modellt kell létrehozni az összes gyermekre vonatkozó új támogatható támogatási intézkedések bevezetésével. A reform végrehajtása érdekében a tanárok számára továbbképzési programok keretében oktatási és módszertani anyagokat kell biztosítani. E reform keretében 10000 tanár és szakszemélyzet vesz részt képzéseken és egyéb tájékoztatási tevékenységekben.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: A tanácsadási és megelőzési rendszer reformja, valamint szisztematikus adatgyűjtés biztosítása a gyermekek, tanulók és diákok mentális egészségének előmozdítása terén. A reform célja az újonnan létrehozott tanácsadó és megelőzési központok (CPP) iskolákhoz való közelítése. A vonatkozó jogi aktusok módosításával ezek a központok anélkül nyújtanak szakmai tevékenységeket, hogy meghatároznák az egészséghátrányt, ahogyan az jelenleg történik, ami hátrányos megkülönböztetést okoz. A tanácsadó rendszer megváltoztatását további támogatási intézkedéseknek kell kísérniük, mint például: a szakmai tevékenységek alapján a finanszírozásban bekövetkezett változás.

A reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

Reform: A korai iskolaelhagyás megelőzésére szolgáló eszközök végrehajtása és az F típusú tanulmányi program kiigazítása. A reform a vonatkozó jogszabályi rendelkezések olyan módosításaiból áll, amelyek célja, hogy az alsó középfokú oktatás befejezése nélkül növeljék a fiatalok azon lehetőségét, hogy magasabb szintű oktatást érjenek el azáltal, hogy lehetővé teszik az alsó középfokú oktatás elvégzését a szakközépiskolákban (NSOV) egy két- és hároméves kombinált program keretében. A jogszabály-módosításoknak optimalizálniuk kell az F típusú tanulmányi programokat is azáltal, hogy a középiskolai teljesítménytervek meghatározására vonatkozó kötelezettséget kiterjesztik az alsó középfokú szakképzés tudományágaira is. Ezt követően a munkaerőpiaci kínálat alapján az F típusú tanulmányi programok tartalmát ki kell igazítani. 2025. június 30-ig várhatóan az alsó középfokú szakiskolák (NSOV) legalább 30%-ának igazodnia kell a munkaerőpiaci kínálathoz.

A reform végrehajtása várhatóan 2023. március 31-én kezdődik és 2025. június 30-ig fejeződik be.

Reform: Az iskolai szegregáció felszámolásának előmozdítása.

A reform fő célja a szegregáció jogi fogalommeghatározásának bevezetése, amely várhatóan minden szlovák iskolában alkalmazandó lesz. Az iskolai szegregáció megszüntetését a különböző oktatási szereplők (például alkotók, iskolák, iskolai létesítmények, igazgatók és tanárok) számára a szegregált oktatás megelőzésére és megszüntetésére vonatkozó módszertani iránymutatások kidolgozásával kell megvalósítani. Az elfogadott módszertant minden iskolában alkalmazni kell.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: Kompenzációs intézkedések a világjárvány általános és középiskolai tanulók oktatására gyakorolt hatásának enyhítésére.

A reform elsősorban azon tanulók számára hoz létre oktatási programot, akiknek a világjárvány idején korlátozott volt lehetőségük az oktatásban való részvételre. Az oktatási programot a részt vevő tanulók iskolái szervezik, és különösen az úgynevezett „fő oktatási területek” témáira összpontosít. A tanulók kiválasztása, valamint a tanulók jogi képviselőivel folytatott kommunikáció az iskola felelősségi körébe tartozik.

A távoktatásra vonatkozó átfogó adatok hiányának kezelése érdekében az Oktatási Minisztérium felhívást tesz közzé kiterjedt pedagógiai kutatás elvégzésére a világjárvány oktatásra gyakorolt hatásának és az oktatáspolitikákra gyakorolt hatásainak elemzése céljából.

A reform végrehajtása várhatóan 2021. szeptember 30-án kezdődik és 2024. december 31-ig fejeződik be.

Beruházás: Az iskolaépületek útjában álló akadályok felszámolása.

A cél a 135 nagy középiskolai iskola fizikai, információs és technológiai akadályainak felszámolása annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek a kellemes környezetben végezhessék az oktatást. A beruházást a következők előzik meg: 1. komplex elemzés a védtelenítés iránti igények feltérképezése és a kézikönyv elkészítése érdekében. A kézikönyv meghatározza az akadályok eltávolítására vonatkozó szabványokat az egészségügyi hátrányokkal küzdő gyermekek, tanulók és diákok valós igényeinek kielégítése és az egyetemes tervezés elveinek tiszteletben tartása érdekében.

A beruházás végrehajtása várhatóan 2022. március 31-én kezdődik és 2025. június 30-ig fejeződik be.

A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók (a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célok tekintetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok leírása és egyértelmű meghatározása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyedév

Tárgyév

1

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 1. reform: A kötelező iskola-előkészítő oktatás megvalósításának feltételeinek biztosítása az öt éven aluli gyermekek számára, valamint az óvodai vagy egyéb iskola előtti nevelésre való jogosultság három éves kortól történő bevezetése

Mérföldkő

Az öt éves gyermekek kötelező iskola-előkészítő oktatására vonatkozó jogszabályi változtatások bevezetése, valamint az óvodai vagy más iskola-előkészítő intézményben való elhelyezésre való jogosultság bevezetése három éves kortól.

A parlament elfogadta az 596/2003. sz. törvényt, a 245/2008. sz. törvényt, a 138/2019. sz. törvényt, a kormányrendelet módosítását, valamint az 1/2020. sz. rendelet módosítását.

NEGYEDÉV

2023

Az oktatás és az iskolai önkormányzás területén az államigazgatásról szóló 596/2003. sz. törvény vonatkozó rendelkezései még az új előíró jellegű finanszírozási rendszer bevezetése előtt növelik az iskola előtti nevelés finanszírozásának átláthatóságát.

A 245/2008. sz. törvény általános jogosultságot vezet be az óvodai vagy egyéb iskola-előkészítő intézményben való elhelyezésre a négyéves, majd azt követő hároméves gyermekek számára. A jogszabályt 2023. június 30-ig, 2024. január 1-jei és 2025. január 1-jei hatállyal el kell fogadni, és annak elegendő helyet kell biztosítania az óvodában vagy más iskola-előkészítő intézményekben minden 4 éves (2024. 09-től) és azt követően (2025. 09-től) három éves gyermek számára.

A pedagógiai és hivatásos munkavállalókról szóló 138/2019. sz. törvény módosítása, valamint az oktatók és szakszemélyzet képesítési követelményeiről szóló 1/2020. sz. rendelet módosítása azt a feltételt vezeti be, hogy az óvodában vagy egyéb iskola előtti nevelésben részt vevő pedagógiai személyzet tanárként felsőfokú végzettséggel rendelkezzen a koragyermekkori és iskola előtti nevelési programban, ha olyan gyermekeket tanít, akik esetében kötelező az iskola előtti nevelés. A rendeletnek továbbá elő kell írnia azt a feltételt, hogy minden óvodai vagy egyéb iskola előtti nevelési szolgáltatónak rendelkeznie kell legalább egy, a pedagógiai minőség felügyeletéért felelős, a koragyermekkori és az iskola-előkészítő oktatási programban felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottal. A módosítást legkésőbb 2023. június 30-ig kell elfogadni, és az alkalmazás kezdőnapja 2029. január 1.

2

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 1. reform 1:1.A kötelező iskola előtti nevelés megvalósításának feltételei öt éves gyermekek számára, valamint az óvodai vagy egyéb iskola-előkészítő intézményben való elhelyezésre való jogosultság három éves kortól történő bevezetése

Cél

Beiratkozási arány az iskola-előkészítő iskolákban 5 éves gyermekek számára

%

88

95

3. NEGYEDÉV

2022

Az 5 éves gyermekek esetében kötelező az iskola előtti nevelés. Az Iskoláról szóló törvény módosítása értelmében iskola-előkészítő oktatásban részesülnek: i. a szlovák iskola- és iskolahálózatba tartozó óvodában/különleges óvodában, ii. egyéni oktatásban, például az otthoni jogi képviselő kérésére, vagy iii. bejegyzett iskola-előkészítő intézményben.

3

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 1. reform: A kötelező iskola-előkészítő oktatás megvalósításának feltételei 5 év feletti gyermekek számára, valamint az óvodai vagy egyéb iskola előtti nevelésre való jogosultság 3 éves kortól történő bevezetése

Cél

Újonnan épített kapacitások száma

Szám

0

10 490

NEGYEDÉV

2026

Az óvodák kapacitásának befejezése megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a négy évtől, majd azt követően a három év feletti gyermekek iskola előtti nevelésre való jogosultságot igényeljenek. A cél( 10490) az újonnan épített létesítmények becsült száma.

A felújításnak alávetett épületeknek hozzá kell járulniuk a zöld átálláshoz azáltal, hogy átlagosan legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást érnek el.

4

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 2. reform: A gyermekek és tanulók sajátos oktatási szükségletei fogalmának meghatározása és a támogatható támogatási intézkedések modelljének kidolgozása az oktatás és az oktatás területén, beleértve azok finanszírozási rendszerét is

Mérföldkő

A sajátos nevelési igény fogalmának újradefiniálásáról szóló törvény elfogadása, valamint kísérő módszertani anyagok készítése az oktatók, a szakszemélyzet és az iskolavezetők számára.

A 245/2008. sz. törvény (Gyűjt.) módosításáról szóló 597/2003. sz. törvény parlamenti elfogadása;

A 630/2008. Korm. rendelet módosítása és a támogató intézkedések vertikális modelljére vonatkozó módszertani anyagok, a Szlovák mint második nyelv oktatására szolgáló didaktikai és módszertani anyagok kormány általi kidolgozása, valamint az oktatásban különböző anyanyelvű gyermekek támogatásának bevezetése

4. NEGYEDÉV

2022

Az oktatásról szóló 245/2008. sz. törvény módosítása (külön új rendelettel együtt), valamint az általános iskolák, középiskolák és oktatási intézmények finanszírozásáról szóló 597/2003. sz. törvény módosítása meghatározza az oktatáshoz való hozzáférés akadályaival szembesülő gyermekeket és tanulókat, valamint a speciális támogatási intézkedések révén nyújtott oktatási támogatásra való jogosultságukat.

A 630/2008. sz. szlovák kormányrendeletet ki kell igazítani, amely figyelembe veszi a normatív hozzájárulás együtthatók segítségével történő kiszámításakor a különböző sajátosságokat.

A reform szükségessé teszi a kísérő módszertani anyagok elkészítését. Ugyanakkor módszertani adatlapokat kell kidolgozni a tanárok számára, és munkalapokat kell készíteni a tanulók számára, amelyek célja a gyermekek és az iskola oktatási nyelvétől eltérő anyanyelvű tanulók nyelvi kompetenciáinak fejlesztése a nyelvi kompetenciák különböző szintjei és korcsoportjai tekintetében.

A módszertani és didaktikai anyagokat külön internetes portálon kell közzétenni, és azoknak szabadon hozzáférhetőnek kell lenniük valamennyi érintett oktatási szereplő számára.

5

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 2. reform: A gyermekek és tanulók sajátos oktatási szükségletei fogalmának meghatározása és a támogatható támogatási intézkedések modelljének kidolgozása az oktatás és az oktatás területén, beleértve azok finanszírozási rendszerét is

Mérföldkő

A sajátos nevelési igény fogalmának újradefiniálása

A 245/2008. sz. törvény (Gyűjt.) módosításának hatálybalépése;

NEGYEDÉV

2023

Az oktatásról szóló 245/2008. törvény módosítása (a külön új rendelettel együtt) meghatározza az oktatáshoz való hozzáférés akadályaival szembesülő gyermekeket és tanulókat, valamint a speciális támogatási intézkedések révén nyújtott oktatási támogatásra való jogosultságukat, 2023. március 31-én lép hatályba.

6

6– Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 2. reform: A gyermekek és tanulók sajátos oktatási szükségletei fogalmának meghatározása, valamint a támogatható támogatási intézkedések modelljének kidolgozása az oktatás és az oktatás területén, beleértve azok finanszírozási rendszerét is

Cél

Képzett tanárok és szakszemélyzet száma

Szám

0

10 000

4. NEGYEDÉV

2025

10000 tanár és szakszemélyzet képzésben részesült szakmai továbbképzési, továbbképzési és tájékoztatási tevékenységek keretében, amelyek célja a támogatható oktatási támogatási intézkedések új modelljének bemutatása, a gyermekek és tanulók nyelvi készségeinek felmérése, valamint a nyelvi akadályokkal küzdő gyermekek és tanulók támogatása az oktatáshoz való hozzáférés terén.

7

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 3. reform: A tanácsadási és megelőzési rendszer reformja, valamint rendszerszintű adatgyűjtés biztosítása a gyermekek, tanulók és diákok mentális egészségének előmozdítása terén

Mérföldkő

Az átfogó tanácsadási rendszert létrehozó jogszabály hatálybalépése

A 245/2008. sz. törvény (Gyűjt.), valamint a külön rendeletek, a várható módosítás és a 630/2008. sz. kormányrendelet módosításának hatálybalépése.

NEGYEDÉV

2023

Az oktatásról és képzésről szóló 245/2008. sz. törvény módosítása (egy külön új rendelettel együtt) felváltja a tanácsadó rendszer jelenlegi koncepcióját egy összekapcsolt rendszerrel, amely a hozzáférhetőségre, az összetettségre, valamint a tartalom- és teljesítményszabványoknak való megfelelésre összpontosít.

A tanácsadás és a megelőzés átfogó rendszere magában foglalja az újonnan létrehozott tanácsadó és megelőzési központokat (CPP), amelyek anélkül biztosítanak szakmai tevékenységeket, hogy a célcsoportokra összpontosítanának az egészséghátrányok szerint, mint jelenleg, azaz hogy a tanácsadó és megelőzési központ meglátogatásának lehetőségét ne a gyermek egészséghátránya alapján határozzák meg. A szakmai tevékenységeket az iskolákban és iskolákban működő támogató csoportok – köztük egy multidiszciplináris csoport – szoros együttműködésével kell biztosítani.

Ez megteremti az intenzív, időszerű és magas színvonalú támogatás, segítségnyújtás és beavatkozás feltételeit a gyermekek, tanulók, diákok, jogi képviselők, intézményi képviselők és más partnerek számára. A finanszírozás változása a hozzájárulásnak az elvégzett szakmai tevékenységek alapján történő megállapításából áll. A finanszírozás megváltoztatásával összefüggésben szükség lehet az iskoláknak és oktatási intézményeknek nyújtott állami költségvetésből származó pénzeszközök felosztásának részleteiről szóló 630/2008. Korm. rendelet módosítására is.

8

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 4. reform: Az iskolai lemorzsolódás megelőzésére szolgáló eszközök végrehajtása és az F típusú tanulmányi programok kiigazítása

Mérföldkő

A következőkre irányuló jogszabály-módosítások hatálybalépése: • Az alsó középfokú oktatás alsó középfokú oktatás keretében történő megszerzése lehetőségének kiterjesztése az NSOV-programok optimalizálására a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően, valamint az NSOV programok kínálata a tanulók célcsoportjának oktatási igényeivel összefüggésben

A 245/2008. sz. törvény, a 61/2015. sz. törvény módosításának és a 292/2019.Z. z. rendelet módosításának hatálybalépése.

NEGYEDÉV

2023

Az oktatásról és képzésről szóló 245/2008. sz. törvény (a továbbiakban: Iskolatörvény) módosítása lehetővé teszi, hogy az alsó középfokú oktatás az alsó középfokú oktatásban (NSOV) két- és hároméves kombinált program keretében (az általános iskola befejezésének évétől függően) komitológiai vizsga útján is elvégezhető legyen. A cél az úgynevezett „halálvégek” megszüntetése az oktatási rendszeren belül, valamint annak lehetővé tétele, hogy az NSOV tanulók egy hatékonyabb program részeként befejezhessék az alsó középfokú oktatást. A rendszer jobban lefedi a kiszolgáltatott csoportokat. Az oktatási kínálatot a munkaerőpiaci igényekhez kell igazítani.

A szakoktatásról és szakképzésről szóló 61/2015. sz. törvény módosítása kiterjeszti a középiskolai teljesítménytervek meghatározására vonatkozó kötelezettséget az alsó középfokú szakképzésre is.

A 292/2019. Korm. rendelet módosul, amely konkrét kritériumok meghatározásával létrehozza az F típusú tanulmányi programok teljesítménytervezési rendszerét. Ezek figyelembe veszik az F-típusú tanulmányi program sajátosságait, például az iskolai szintű kritériumokat (előnyök, részvétel, általános iskolai végzettség) és a szakszervezetek szintjén az „F-diplomások” munkaerőpiaci eredményeit.

9

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 4. reform: Az iskolai lemorzsolódás megelőzésére és az F típusú tanulmányi programok kiigazítására szolgáló eszközök végrehajtása

Cél

A munkaerőpiaci igényeknek megfelelően optimalizált alsó középfokú szakképzési (NSOV) programok aránya

%

0

30

NEGYEDÉV

2025

Az optimalizálási folyamatnak az F-típusú vizsgálati program teljesítményére vonatkozó tervezési folyamat eredményein kell alapulnia, amely program a klasszikus teljesítménytervhez képest különleges rendszer szerint működik.

A munkaerőpiaci kínálat alapján az F-típusú tanulmányi program tartalmát ezt követően ki kell igazítani vagy értékelni kell, és lehetőség szerint ki kell vonni az oktatási rendszerből.

10

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 5. reform: Az iskolai szegregáció felszámolásának támogatása

Mérföldkő

Jogszabály-módosítások elfogadása, amelyek bevezetik az iskolai szegregáció fogalommeghatározását a jogszabályokba, valamint módszertani anyagok kidolgozása a szegregáció megszüntetése érdekében

A 245/2008. sz. törvény vagy a 365/2004. sz. törvény módosításának az Országgyűlés általi elfogadása, valamint módszertani anyagok oktatási minisztérium általi létrehozása és jóváhagyása

3. NEGYEDÉV

2023

A jogszabályok módosításai a megkülönböztetés tilalmáról szóló törvényt (365/2004. sz. Coll.) vagy az iskolákról szóló törvényt (245/2008. sz. Coll.), valamint az iskolák finanszírozásával és irányításával kapcsolatos egyéb jogszabályokat érintik. Az eltérő értelmezések elkerülése érdekében az elkülönítés fogalommeghatározása egyértelműen meghatározza, hogy mely cselekmények és mulasztások minősülnek elkülönítésnek.

A módszertani anyagok a gyakorlatban iránymutatást nyújtanak a különböző oktatási szereplők (például alkotók, iskolák és iskolai létesítmények, igazgatók és tanárok) számára a szegregált oktatás megelőzéséhez és felszámolásához.

11

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 5. reform: Az iskolai szegregáció felszámolásának támogatása

Mérföldkő

Az iskolai szegregáció jogszabályi meghatározásának hatálybalépése

A 245/2008. sz. törvény vagy a 365/2004. sz. törvény módosításának hatálybalépése

3. NEGYEDÉV

2025

A törvény 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.

12

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 5. reform: Az iskolai szegregáció felszámolásának támogatása

Cél

Az elfogadott módszertanból származó, deszegregációs standardokat alkalmazó iskolák százalékos aránya

%

0

100

4. NEGYEDÉV

2025

A módszertannak a 2025 harmadik negyedévéig hatályba lépett, jóváhagyott törvényen kell alapulnia.

13

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 6. reform: Kompenzációs intézkedések a világjárvány oktatásban gyakorolt hatásának enyhítésére az általános és középiskolai tanulók számára

Cél

Oktatási programokban részt vevő iskolák száma

Szám

0

450

4. NEGYEDÉV

2022

450 iskola szervez tanprogramokat. Az iskolák e számának elérésével 12000 tanulót kell oktatási programok keretében támogatni. A tanítási programoknak elsősorban azokat a tanulókat kell megcélozniuk, akik a 2019/2020-as és a 2020/2021-es tanévben nem voltak képesek teljes mértékben részt venni az oktatásban a szakított iskolai tanulóképzés időszakában. Az oktatásra egyéni vagy csoportos formában és a rendes tanórákon felül kerül sor. Különösen az úgynevezett „fő oktatási területek” témáira összpontosít.

14

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 1. beruházás: Az iskolaépületek előtt álló akadályok felszámolása

Mérföldkő

Az akadálytalanítási szabvány fogalommeghatározásának bevezetése, a debarrierisa létrehozása
kézikönyv és az iskolai igények feltérképezése az oktatás minden szintjén

Az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyása az akadálytalanítási előírásokról, az elakadályozásról szóló kézikönyvről, valamint az igények feltérképezésének eredményei közzétételéről az Oktatási Minisztérium honlapján

NEGYEDÉV

2022

A kézikönyv az egészséghátrányban szenvedő gyermekek, tanulók és diákok valós igényeinek kielégítése, valamint az egyetemes tervezés elveinek tiszteletben tartása érdekében meghatározza az akadálymentesítésre vonatkozó előírásokat. Olyan holisztikus megközelítésen kell alapulnia, amely biztosítja az iskolai életben való teljes körű részvételt (azaz olyan normákat határoz meg, amelyek befogadó teret teremtenek az egész iskolában, és nem csupán a legnagyobb akadályok felszámolására összpontosítanak, például az iskolába lépés során). A területi szabványokon (pl. az építési munkák műszaki előírásai) kívül a kézikönyv az iskolaépületek akadálymentesítésére vonatkozó szabványokat is meghatároz (például az iskola szakértőkkel és a közösséggel való együttműködését).

Az Oktatási Minisztérium a brnói Inkluzív Oktatás Kutatóintézetével közösen elemzést készít az iskolai gátlás felszámolásának jelenlegi állásáról a megállapított normákhoz képest, és ennek alapján előnyben részesíti az egyes iskolákat az akadálytalanítás tekintetében.

15

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 1. beruházás: Az iskolaépületek előtt álló akadályok felszámolása

Cél

A nagyobb középiskolák építészeti akadályainak felszámolása

Szám

0

135

NEGYEDÉV

2025

A kvantitatív mutató a kivonult nagyobb középiskolák számát határozza meg.

16

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 1. reform: A kötelező iskola-előkészítő oktatás megvalósításának feltételeinek biztosítása az öt éven aluli gyermekek számára, valamint az óvodai vagy egyéb iskola előtti nevelésre való jogosultság három éves kortól történő bevezetése

Mérföldkő

Az iskola-előkészítő oktatás új, előíró jellegű finanszírozási rendszerének hatálybalépése, amely az óvodák standardizált tényleges éves személyzeti és működési költségein, valamint a négyéves gyermekek beiratkozási arányának elérésén alapul.

A parlament elfogadta az 597/2003. sz. törvényt, az 596/2003. sz. törvényt, az 564/2004. sz. törvényt (Gyűjt.), a 668/2004. sz. kormányrendeletet (Gyűjt.) módosító 630/2008. sz. kormányrendeletet.

NEGYEDÉV

2025

Módosítani kell az általános iskolák, középiskolák és iskolai létesítmények finanszírozásáról szóló 597/2003. sz. törvény, az oktatás és az iskolai önkormányzás területén az államigazgatásról szóló 596/2003. sz. törvény (Gyűjt.), a helyi és regionális önkormányzatok jövedelemadó-bevételeinek költségvetés-tervezéséről szóló 564/2004. sz. törvény (Gyűjt.) vonatkozó rendelkezéseit, a 668/2004. sz. kormányrendeletben szereplő képlet felülvizsgálatát, valamint a 630/2008. sz. kormányrendelet módosítását.

Az iskola-előkészítő oktatás finanszírozásának differenciált és átlátható rendszerét kell létrehozni a stabilitás, az ellenálló képesség és az oktatásra elkülönített források elkülönítésének biztosítása érdekében. A jogszabályt 2024. június 30-ig kell elfogadni, és 2025. január 1-jén lép hatályba.

2024. szeptember 30-iga 4 éves gyermekek iskola előtti nevelésbe való beiratkozási arányának legalább 82%-nak kell lennie. Ez magában foglalja az iskola előtti nevelést: i. a szlovák iskolahálózatba tartozó óvodában/különleges óvodában, ii. egyéni oktatásban, például otthoni jogi képviselő kérésére, vagy iii. bejegyzett iskola-előkészítő intézményben.

7. KOMPONENS: OKTATÁS A 21.SZÁZAD SZÁMÁRA

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense bevezeti az általános iskolák (ISCED 1, ISCED 2) tantervi reformját, amely többéves ciklusokban szervezett új tanulási tartalmakat hoz létre. A cél a tanulók kritikus gondolkodásának és humán készségeinek fejlesztése mint problémamegoldás, információkezelés, csapatban való munkavégzés, narratíva és kérdések felvetése, kezdeményezés és felelősség, személyes projektek létrehozása és végrehajtása. Ez megköveteli a jelenlegi állomány megújításához szükséges tankönyvek rendelkezésre bocsátását, valamint a tanárok készségeinek megváltoztatását e változások mindennapi gyakorlatban való alkalmazása érdekében. A komponensnek ugyanakkor meg kell erősítenie az oktatók és a szakemberek készségeinek minőségét, és ösztönöznie kell őket az egész életen át tartó szakmai fejlődésre. Hangsúlyt kell fektetni az inkluzív oktatásra és a digitális készségek elsajátítására is.

A komponens két reformot és két beruházást tartalmaz.

Az alkotóelem hozzájárul a Szlovákiának címzett, a digitális készségek megerősítésének és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításának szükségességéről szóló országspecifikus ajánlás végrehajtásához. (2/2020. sz. országspecifikus ajánlás). Azoktatás minőségének és inkluzivitásának javítása minden szinten, valamint a készségek előmozdítása (2/2019. országspecifikus ajánlás).

A.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform: Az oktatás tartalmának és formájának reformja (tantervek és tankönyvek reformja). A reform célja új tanulási tantervek létrehozása. A tanároknak a kész tájékoztatás helyett olyan helyzeteket kell teremteniük, amelyekben a tanulók a valós élettel összefüggésben értelmezhetik az információkat. A reform azzal kezdődik, hogy a 2023-as tanévtől bevezetik a tanterveket az alapfokú és az alsó középfokú oktatásba (önkéntes alapon), és megszűnik az a kötelezettség, hogy 2026-ban valamennyi általános iskolában el kell fogadni az új tantervet.

A reform végrehajtását 40 regionális központ létrehozásával kell támogatni, amelyek támogatják az iskolákat a mentorálási, tanácsadási és konzultációs tevékenységekben. A központok tanárokból, iskolaigazgatókból, felnőttoktatási szakemberekből, harmadik szektorbeli szakértőkből és a régió tanárait előkészítő karok szakértőiből állhatnak.

A reform új tankönyvek elkészítését teszi szükségessé. A tankönyvek elkészítését a szakértők segítik. A tankönyvek szakmai és oktatási minőségen alapuló jóváhagyását az Oktatási Minisztérium által kiadott egységes záradék biztosítja. Szigorú és átlátható szakértői értékelési kritériumokat kell bevezetni. Az iskoláknak juttatást kell kapniuk ahhoz, hogy preferenciáiknak és követelményeiknek megfelelően tankönyveket vásároljanak a minisztérium által jóváhagyott tankönyvjegyzékből.

A reform előirányozza egy e-Test 2.0 e-tesztelési platform létrehozását, amely hatékonyabbá teszi az oktatási folyamat digitalizálását, és ezáltal lehetővé teszi a tanulók központi tesztelését. E reform mérhető hatása lehet a felső középfokú iskola minden iskolában online, 2025. december 31-ig elvégzett záróvizsga.

A reform utolsó mérföldköve 2025. december 31-ig be kell fejeződjön.

Reform: A tanárok felkészítése és fejlesztése új oktatási tartalmakra és oktatási formákra (a felsőoktatási képzés változása), valamint a tanárok szakmai fejlődésének erősítése. E reformcélja, hogy javítsa az oktatók és a szakemberek készségeinek minőségét, és motiválja őket az egész életen át tartó szakmai fejlődésre. A tanári készségek fejlesztésére pénzügyi juttatást kell bevezetni. A hangsúlyt az új tantervekre, az inkluzív oktatásra és a digitális készségek elsajátítására kell helyezni. 2023 végére a pedagógiai és szakmai személyzet legalább 55%-ának képzésben kell részesülnie. A vonatkozó jogszabály-módosítások szabályozzák az oktatási szolgáltatók kompetenciáit és körét.

Az egyetemek számára támogatási programot kell létrehozni az új oktatási tantervek kidolgozásának támogatására. Ez magában foglalja az olyan programok változásainak finanszírozását, amelyek támogatják az inkluzív oktatás bevezetését, a szlováktól eltérő anyanyelvű tanulók oktatását, valamint a tanárok digitális kompetenciáinak fejlesztését.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Digitális infrastruktúra az iskolákban E beruházáscélja, hogy 30%-ról legalább 90%-ra növelje a teljes digitális belépéssel rendelkező iskolák arányát (a „magasan felszerelt és összekapcsolt tantermekre” (HECC) épülő, meghatározott IKT-szabványok szerint). Annak érdekében, hogy az iskoláknak szánt digitális berendezések beszerzése során biztosított legyen az átláthatóság és az ár-érték arány, a közbeszerzést központilag össze kell hangolni. A beruházás a digitális berendezések életciklusának maximalizálását irányozza elő a negatív környezeti hatások csökkentése érdekében. A beruházások a következő fő területekre oszlanak:

·befogadás: a beruházásnak ki kell terjednie a hátrányos helyzetű tanulóknak nyújtott kompenzációs támogatás szoftverére vagy hardverére.

·a digitális átalakuláshoz szükséges készségek: A beruházás egy informatikai osztálytermet foglal magában 300 hallgató arányában.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Az iskola infrastruktúrájának befejezése. A beruházás célja 35 kétműszakos iskola felszámolása Szlovákiában, amelyek hozzájárulhatnak a hátrányos helyzetű tanulók jobb integrációjához. Ez legalább 4403 kapacitást hoz létre. A beruházások a meglévő kapacitások bővítésének, a jelenleg két műszakot folytató 35 iskola felújításának és új létesítmények építésének formáját ölthetik. Az épületfelújításnak átlagosan legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást kell elérnie.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

8. KOMPONENS: A szlovák egyetemek teljesítményének javítása

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen elemének fő célja a szlovák felsőoktatási intézmények teljesítményének javítása. A szakmai alapképzési programok finanszírozásának új formáját kell bevezetni annak érdekében, hogy a tanulmányi programok jobban megfeleljenek a munkaerőpiaci igényeknek. A tudomány minőségének javítása érdekében létre kell hozni az új akkreditációs rendszert támogató rendszerszintű teljesítményértékelést. A komponensnek fokoznia kell az egyetemek irányításának reformját azáltal, hogy több hatáskört ruház a rektorra és az igazgatótanácsra, valamint olyan rendszert hoz létre, amely ösztönzi a felsőoktatási intézmények egyesülését az adminisztratív költségek csökkentése és a tudás terjesztése terén a szervezetek közötti pozitív továbbgyűrűző hatás előidézése érdekében.

A komponens öt reformból és egy beruházásból áll.

A komponens hozzájárul az elmúlt két évben Szlovákiának címzett, az oktatás minőségének és inkluzivitásának minden szinten történő javítására és a készségek fejlesztésére vonatkozó országspecifikus ajánlások végrehajtásához. (A 2/2019. számú országspecifikus ajánlás), valamint a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében. (2/2020. sz. országspecifikus ajánlás).

Szoros kapcsolat áll fenn más, különösen a kutatáshoz és innovációhoz (9. és 17. összetevő), az átképzéshez és a munkaerőpiaci igények kielégítéséhez (10. komponens) kapcsolódó komponensekkel.

A.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform: Az egyetemek finanszírozásának megváltoztatása teljesítési szerződések bevezetésével. A teljesítményalapú szerződések bevezetése új eszközt jelent a jogrendszerben, hogy támogassák az egyetemek profilalkotását és diverzifikációját sajátos erősségeik és fejlesztési potenciáljuk alapján. A teljesítési szerződéseket a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományügyi, Kutatási és Sportminisztériumának (MŠVaŠ SR) kell aláírnia az állami egyetemekkel. Az egyetemekkel kötött megállapodás alapján célkitűzéseket kell meghatározni, amelyeket az U-Multirank megközelítés (egységes módszertan a teljesítményértékelés elvégzésére) alkalmazásával kell nyomon követni, és azoknak az egyetemek és az országok szükségletei terén hosszú távú célkitűzésen kell alapulniuk.

A reform végrehajtása várhatóan 2022. december 31-én kezdődik és 2023. december 31-ig fejeződik be.

Reform: Az időszakos tudományos teljesítményértékelési rendszer bevezetése. A reform célja az egyetemek tudományos teljesítményének időszakos értékelésére szolgáló rendszer bevezetése. A minisztérium az érdekelt felekkel együttműködve kidolgozza a tudományos teljesítmény értékelésének módszertanát, és bevezeti azt a jogrendszerbe. A teljesítményértékelést a minisztérium szervezi közvetlenül vagy egy önálló intézményen keresztül, oly módon, hogy az értékelés a függetlenség és az átláthatóság elvén alapuljon. Az értékelő testület hazai és külföldi kiváló kutatókból áll. Az értékelés külföldről származó, magas színvonalú értékelési rendszereken alapul, fő inspirációként a brit kutatási kiválósági keretrendszert (REF) és a szlovák intézmények helyzetéhez igazított konkrét parametrikus kereteket használva a területen belüli eredmények minőségének értékelése céljából.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: A felsőoktatás akkreditációjának új megközelítése. A reform célja a tantervek akkreditációjára vonatkozó új normák és kritériumok meghatározása, amelyek szigorítják a tanulmányi programok garantálásának és végrehajtásának feltételeit, javítják azok minőségét, és hosszú távú minőségellenőrzési folyamatokat vezetnek be. Egy új rendszernek elő kell írnia, hogy az egyetemek bevonják a diákokat, a külső érdekelt feleket (különösen a munkáltatókat) a tantervek kialakításába, nyomon követésébe és kiigazításába, és hogy az egyetemek szorosan figyelemmel kísérjék a hallgatók előrehaladását és szükségleteit, a diplomások elterjedését és a hallgatók általános elégedettségét. A Szlovák Felsőoktatási Akkreditációs Ügynökség (SAAVŠ) külső felügyeletet gyakorol e szabályok végrehajtása felett. A SAAVŠ külföldi értékelőket és gyakorló szakembereket is igénybe vesz az egyetemi programok értékelése során. Várhatóan az egyetemek legalább 90%-a pályázik annak ellenőrzésére, hogy a belső minőségbiztosítási rendszerek és tanulmányi programok megfelelnek-e az akkreditációs előírásoknak.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: Az egyetemek irányításának reformja. A felsőoktatási törvény módosítása révén megvalósuló reform növeli a rektor és az igazgatótanács hatáskörét, hogy az jobban tükrözze a felelősséget, és nagyobb rugalmasságot tegyen lehetővé a felsőoktatási intézményen belül. A reform megszünteti továbbá az oktatók és professzorok kinevezésére vonatkozó korlátozásokat (a további habilitációs vagy alakuló eljárás jelenlegi követelménye, valamint az oktatói és egyetemi tanári végzettség), ezáltal előmozdítva a tudományos környezet nyitottságát mind a hivatásos, mind a külföldi jelöltek előtt. Az egyetemi vezetői álláshelyek (vezető, kardán) felvétele professzionálissá válik, és nyílt versenyvizsgák vagy nyilvános meghallgatások formájában valósul meg. Ezenkívül a szakértők számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek a hivatali időre vonatkozó nyílt versenyvizsgákon. A felsőoktatási törvény megszünteti azt a feltételt, hogy az oktatói és oktatói munkakörökben dolgozó személyzetnek tudományos/pedagógiai diplomával kell rendelkeznie.

A reform végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: A kiváló oktatási és kutatási kapacitások koncentrációja. A reform célja annak elősegítése, hogy az egyetemek szorosabb együttműködésbe tömörüljenek. Szlovákiában több mint 30 egyetem működik, amelyek széttagolt kutatási kapacitással és a vállalkozásokkal való elégtelen együttműködéssel rendelkeznek. A Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományügyi, Kutatási és Sportminisztériuma (MŠVaŠ SR) jóváhagyja a felsőoktatási intézmények két nagy egységére, majd ezt követően az egyetemek következő csoportjára vonatkozó ütemtervet. Rendelkezésre kell bocsátani egy harmadik konzorcium létrehozásához vezető konkrét ütemtervet.

A reform végrehajtása várhatóan 2021. december 31-én kezdődik és 2026. június 30-ig fejeződik be.

Beruházás: Az egyetemek stratégiai fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás.

A beruházások elsősorban az egyetemek kiválósági potenciáljának összevonására irányuló 5. reformot támasztják alá. A beruházások két különböző rendszeren keresztül valósulhatnak meg. Az első, amely a kiváló kutatás szempontjából nagy hozzáadott értékkel rendelkező kutatási, oktatási és szálláshely-infrastruktúra fejlesztésére irányuló projekteket támogat, mint például: a kiváló kutatás és doktori tanulmányok koncentrációjára szolgáló meglévő vagy új terek korszerűsítése, beleértve a külföldi kutatókat is, a szakmai alapképzések gyakorlati oktatására szolgáló meglévő vagy új terek korszerűsítése, az akadályok felszámolása és a digitalizáció. A második rendszer a jóváhagyott ütemterven alapuló projektirányítást támogatja. A beruházások körét az egyetemi egységek egyesítésének folyamatához kapcsolódó tervben kell meghatározni.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

9. KOMPONENS: A K+F+I finanszírozásának hatékonyabb kezelése és megerősítése

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv e komponense a szlovák kutatási, fejlesztési és innovációs (K+F+I) ökoszisztéma jelentős strukturális szűk keresztmetszeteivel foglalkozik, például a K+F+I irányításának széttagoltságával, a magánszektor és a tudományos körök közötti elégtelen együttműködéssel, a nemzetközivé válással és a K+F+I finanszírozással. A hosszabb távú cél a magánszféra K+F-kiadásainak növelése révén a magánszektor K+F-ben való részvételének ösztönzése.

A komponens célja a K+F+I teljesítményének és innovációs potenciáljának megerősítése, amelyek a versenyképes és fenntartható gazdasági növekedés szükséges előfeltételei. A javasolt intézkedések a K+F+I irányítás javítására, a K+F+I beruházások átfogó koordinációjára, hatására és hatékonyságára, valamint a köz- és magánszféra közötti együttműködés és a magánberuházások előmozdítására összpontosítanak. Az intézkedések támogatják a kutatási kiválóságot és a nemzetközivé válást, valamint a tehetségek vonzását és megtartását a tudomány és az innováció terén. A beruházási programok célja olyan új K+F+I projektek létrehozása a gazdaság kulcsfontosságú ágazatában, amelyek átalakító potenciállal rendelkeznek a nagyobb hozzáadott értéket képviselő munkahelyek létrehozásának támogatása és az innovációs ökoszisztéma növekedésének nemzeti és regionális szintű ösztönzése érdekében.

A komponens két reformból és 6 beruházásból áll, amelyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A K+F+I reformokat úgy alakították ki, hogy a beruházások hatékony és eredményes felhasználásának előfeltételei legyenek.

Minden beruházási programnak meg kell felelnie a DNSH-elveknek, amelyek technológiasemleges beruházásokat tesznek szükségessé az alkalmazások szintjén, és kizárják a potenciálisan káros területeket, például a fosszilis tüzelőanyagokat, beleértve a downstream felhasználást is. Minden versenyes pályázati felhívás indításakor a támogathatósági kritériumok között szerepelni kell azokat a kritériumokat, amelyek egy kizárási lista és a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén biztosítják, hogy a kiválasztott projektek megfeleljenek a DNSH elvekkel.

A beruházásoknak és reformoknak hozzá kell járulniuk az elmúlt két évben Szlovákiának címzett országspecifikus ajánlásokhoz, a „beruházásokkal kapcsolatos szakpolitika kutatásra és innovációra való összpontosításának” (a 2/2019. számú országspecifikus ajánlás), a „beruházások zöld és digitális átállásra való összpontosításának” (3/2020 országspecifikus ajánlás) és a „koordináció és szakpolitikai döntéshozatal fokozásának” (a 4/2020. számú országspecifikus ajánlás) szükségességével kapcsolatban.

A.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform: A tudomány, a kutatás és az innováció irányításának, értékelésének és támogatásának reformja

A reform a K+F+I-re vonatkozó jogszabályok módosítására összpontosít, amelynek célja a K+F+I irányítási struktúrájának javítása, valamint a K+F+I politikák minisztériumok közötti koordinációjának megerősítése és professzionalizálása. Az új irányítási struktúra a szlovák kormányból, a Tudományos, Technológiai és Innovációs Kormánytanácsból és a Kormányhivatal által létrehozott titkárságból áll. A reform öt pilléren alapul: i. erős kormányzati stratégia és koordináció, ii. a támogatási eszközökre vonatkozó hatékony horizontális előírások, iii. a támogatási ügynökségek konszolidációja és szakértelmük kiépítése, iv. a jó kormányzás és a hatékonyság elveinek alkalmazása, valamint v. az intézményi értékelés és az intézményi K+F+I finanszírozás egységes rendszere.

A jogszabály (172/2005. sz. törvény) felülvizsgálatára az Oktatási, Tudományügyi, Kutatási és Sportminisztérium tesz javaslatot, és a 2022. március 31-ig hatályba lép. A reform magában foglalja a K+F+I-re vonatkozó új nemzeti stratégia elfogadását, amely stratégiai szakpolitikai irányt, célkitűzéseket és eszközöket biztosít az állami támogatások valamennyi típusára, beleértve a nemzeti és uniós alapokat is, következetes és egymást kiegészítő módon. A kormány 2022. szeptember 30-ig elfogadja a stratégiát. A hatékonysági problémák minimalizálása érdekében a jó kormányzás és a hatékony finanszírozás elveit a K+F+I beruházásokra való előzetes alkalmazás módszertanába kell átültetni. Az új K+F+I stratégiának és intézkedéseknek figyelembe kell venniük a tematikus koncentráció előmozdítása érdekében a felülvizsgált intelligens szakosodási stratégiát, valamint a közelmúltbeli tanulmányok, például az OECD ajánlásait a K+F+I beruházások végrehajtásának javítására és a kohéziós politika programozási időszakaiból levont tanulságokra. Az értékelési folyamatot meg kell reformálni a bírálóbizottságok igénybevételének növelése érdekében, a külföldi értékelőket és az adminisztratív folyamatokat pedig fokozatosan egyszerűsíteni kell.

A reform végrehajtását 2022. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Reform: A kutatóintézetek, különösen a Szlovák Tudományos Akadémia szervezetének és finanszírozásának reformja.

A reform célja a Szlovák Tudományos Akadémia (SAS) állami szervezetté való átalakításának befejezése, amely lehetővé teszi a több forrásból származó finanszírozás és a magánszektorral való együttműködés ösztönzését. A reformot az Oktatási, Tudományügyi, Kutatási és Sportminisztérium által javasolt két jogalkotási aktus (a SAS-ról szóló 133/2002. sz. törvény és az állami kutatóintézetekről szóló 243/2017. sz. törvény) felülvizsgálata teszi lehetővé. Lehetővé teszi a SAS számára, hogy a szellemitulajdon-jogok és a pénzügyi nyereség teljes körű védelme mellett üzleti és tulajdonjogi kapcsolatokat létesítsen a K+F+I-vel kapcsolatban.

A reform végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: A nemzetközi együttműködés, valamint az Európai horizont és az EIT projektjeiben való részvétel előmozdítása

A nemzetközi együttműködésben, például az uniós kutatási keretprogramokban való részvétel nagyon alacsony, és Szlovákia jelenleg a 24. helyen áll az EU- ban a Horizont 2020-ból kapott uniós finanszírozás tekintetében. A beruházás célja, hogy lehetővé tegye a szlovák intézmények, kutatók és vállalatok nagyobb mértékű részvételét az Európai Kutatási Térség (EKT) élvonalbeli projektjeiben. Legalább három projektfelhívást kell közzétenni a következő programok esetében:

·A „kiválósági pecsét”/küszöbprojektek által odaítélt projektek (például Marie Sklodowska-Curie-cselekvések posztdoktori ösztöndíjak, partnerségalakítás, az Európai Kutatási Tanács „A” értékelése a második körben).

·Az Európai Innovációs Tanács programjában a „kiválósági pecsét” díjjal részt vevő projektek.

·„A kutatóintézeteknek vagy vállalkozásoknak nyújtott támogatások összehangolása a Horizont 2020/Horizont Európa keretében létrehozott források mozgósítása érdekében.

·Vissza nem térítendő támogatás a Horizont Európa pályázatainak elkészítéséhez.

Az általános megközelítés a magas színvonalú projektek támogatása, amelyek nagyon magas pontszámot kapnak az EKT-programokban, de finanszírozás nélkül maradnak. A beruházás várhatóan legalább 48 pályázatot és részt vevő projektet eredményez a Horizont Európa programjaiban.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: A vállalatok, a tudományos körök és a K + F szervezetek közötti együttműködés támogatása.

A beruházás célja a magánszektor K+F+I-ben való részvételének mozgósítása és az innovatív vállalkozások arányának növelése, különösen a digitális innováció területén. Támogatja a magánszektor szélesebb körű szerepét, a kapacitásépítést, valamint a kutatási szervezetekkel való hálózatépítést. Legalább négy pályázati felhívást kell közzétenni a következő programokra:

·A kutatási együttműködés keretében a magánszektorból származó források mozgósítása érdekében a kutatóintézeteknek nyújtott támogatások megfeleltetése. Ez a rendszer arra ösztönzi a tudományos és kutatási szervezeteket, hogy több magánpartnerségre törekedjenek.

·„Utalvány” támogatási rendszerek – a tudás, a technológiák és az innováció átadásának megkönnyítése, valamint az üzleti szektorral való együttműködés fokozása érdekében. Az utalványrendszerek két típusát javasolják: i. innovációs utalványok (beleértve a szabadalmi tevékenységeket is) – a kkv-k kutatási szervezetekkel vagy önkormányzatokkal való együttműködésének ösztönzése, ii. digitális utalványok – a kkv-k és a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások és folyamatok digitalizálásának ösztönzése érdekében.

·A legalább két „transzformatív és innovatív konzorcium” létrehozására irányuló intézkedés célja új K+F+I tevékenységek létrehozása a gazdaság azon kulcsfontosságú ágazataiban, amelyek a legnagyobb innovációs potenciállal rendelkeznek.

A 3931 projekt támogatására irányuló átfogó célkitűzésből legalább 3538, vállalatok, tudományos körök és K+F szervezetek közötti együttműködési projekt, valamint utalványok részesülnek támogatásban.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: Kiváló tudomány:

A kutatási környezet nemzetközivé válásának aránya nagyon alacsony, az egyetemi akadémiai személyzetnek csupán 2%-a érkezik külföldről. A beruházás célja, hogy nemzetközi versenykörnyezetet teremtsen a legjobb tudósok számára, mind a fizetések, mind a vonzó kutatási rendszerek rendelkezésre állása tekintetében. Legalább 6 pályázati felhívást kell közzétenni a következő programokra:

·Ösztöndíjak kiváló kutatók számára az R1–R4 karrierszakaszokban (R1–első szakaszbeli kutatók, R2-elismert kutatók, R3-ak által létrehozott kutatók, R4-vezető kutatók).

·„Korai szakaszban nyújtott” kutatási támogatások. A program célja, hogy lehetőséget biztosítson a fiatal kutatóknak arra, hogy saját szakterületükön kezdjék meg a kutatásokat.

·A „tőkenövelés” kiegészíti a kutatási projektek tőkekiadásainak finanszírozására szolgáló meglévő programokat.

·A nagy kutatási projektekre vonatkozó célzott felhívásoknak támogatniuk kell a stratégiailag meghatározott K+F+I területeken működő kiváló csapatokat, és növelniük kell a K+F+I humántőkét. Várhatóan legalább 15 magas színvonalú kutatási projekt kerül kiválasztásra és befejezésre.

Az 1060 kiváló kutató támogatására irányuló átfogó célkitűzésből legalább 1000 kiváló kutató részesül támogatásban különböző programok keretében.

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Kutatás és innováció a gazdaság dekarbonizációja érdekében

A beruházási program célja, hogy javítsa a nemzeti és az uniós szint közötti szinergiákat a K+F+I témákban. Tematikus pályázati felhívásokat kell közzétenni a zöld átállás, valamint a reziliencia és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatása érdekében, összhangban a Horizont Európa tematikus prioritásaiban várható témákkal, például a szén-dioxid-mentes energiával, a villamosítással, a hidrogénnel, az akkumulátortechnológiákkal és az alternatív üzemanyagokkal, az alacsony kibocsátású ipari folyamatokkal és anyagokkal, valamint a biogazdasággal. A hangsúlyt a teljes kutatási és innovációs ciklusra kell helyezni (1–9-es technológiai készenléti szint), a legnagyobb allokáció a demonstrációs projektekre és a fejlettebb technológiai készenléti szintekre (TRL) irányul. A 30 projekt befejezésére irányuló átfogó célkitűzésből 2026. június 30-ig legalább 27 projekt zárult le a felhívások keretében.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: Kutatás és innováció a gazdaság digitalizációja érdekében.

A beruházás célja a digitális gazdaságra való átállás támogatása. A 2022-ben elindítandó tematikus programokat (például keresletvezérelt pályázati felhívásokat és/vagy pénzügyi eszközöket) a Horizont Európa tematikus prioritásaiban várható témákra kell irányítani, például a kulcsfontosságú digitális és ipari technológiákra, a dolgok internetére, a mesterséges intelligenciára és a robotikára, amelyek lefedik a teljes kutatási és innovációs ciklust (1–9-es technológiai készenléti szint). A 155 projekt befejezésére irányuló átfogó célkitűzés közül 2026. június 30-ig a programok keretében legalább 140 projekt zárult le.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: Az innovációt támogató pénzügyi eszközök

A beruházás célja, hogy jelentősen növelje az innovatív vállalkozások arányát, és jelentős technológiai és innovációs potenciállal rendelkező vállalkozásokba ruházzon be. A tőkebefektetésnek ki kell terjednie a társaságok életciklusának korai szakaszára (magvető szakaszára), valamint növekedési szakaszára (például kockázatitőke-alapok), és pénzügyi közvetítőkön keresztül kell végrehajtani.

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés érdekében a pénzügyi eszközök használatát felvázoló beruházási stratégiák megkövetelik a kizárási listára vonatkozó bizottsági technikai iránymutatás alkalmazását, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelést. A befektetési stratégiának, beleértve a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet is, megfelelően tükröződnie kell a szlovák hatóságok és a végrehajtó partnerek/pénzügyi közvetítők közötti szerződéses megállapodásban.

A 40 vállalat támogatására irányuló átfogó célkitűzés közül 2026. június 30-ig legalább 36 vállalatot támogatnak tőkebevitel formájában megvalósuló pénzügyi eszközök.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

10. KOMPONENS: A tehetségek odavonzása és megtartása

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen elemének célja, hogy hatékony szakpolitikákat dolgozzon ki a hallgatói és munkavállalói mobilitás előmozdítására, aktívan ösztönözve a magasan képzett külföldi szakértőket (köztük a szlovák állampolgárokat), a diákokat és a vállalkozókat arra, hogy Szlovákiában telepedjenek le. Ezen intézkedések célja a Szlovákia gazdasági fejlődéséhez elengedhetetlen humántőke vonzása és megtartása. A hatóságok arra törekednek, hogy öt év távlatában 0,5%-ról 1%-ra növeljék a magasan képzett külföldi állampolgárok arányát a munkaerőben, és hogy a szlovák felsőoktatási intézményekbe távozó és beutazó hallgatók egyensúlyát egyensúlyba hozzák.

Az ezen alkotóelembe tartozó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a Szlovákiához intézett országspecifikus ajánlások megvalósításához, különösen „az oktatás minőségének és inkluzivitásának javítása minden szinten, valamint a készségek előmozdítása” és „a hátrányos helyzetű csoportok integrációjának előmozdítása” (2. országspecifikus ajánlás, 2019.), valamint „az egészségügyi rendszer rezilienciája az egészségügyi munkaerő területén” (1. országspecifikus ajánlás, 2020) tekintetében.

A.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform: A lakóhelyre és a munkajogra vonatkozó jogszabályok reformja

Szlovákiában az alkalmazandó munkavállalási és tartózkodási engedélyezési eljárások általában megterhelőek mind a munkavállaló, mind a vállalat számára, és általában hosszadalmasak. E reform célja, hogy lerövidítse és jelentősen egyszerűsítse ezeket az eljárásokat a magasan képzett harmadik országbeli állampolgárok, köztük családtagjaik esetében.

A reformnak az ország érdekében a meglévő gyorsított nemzeti vízumrendszert (D) kell alkalmaznia, megnyitva azt az állást kereső, magasan képzett harmadik országbeli állampolgárok új kategóriája előtt. Ez a munkavállalói kategória mentesül azon kötelezettség alól, hogy az országba való belépés előtt bizonyítsa, hogy garantált állással rendelkezik, és lehetővé kell tenni számukra, hogy közvetlenül az álláskeresést követően nemzeti vízummal (D) dolgozzanak. Biztosítani kell a kékkártya-irányelv felülvizsgálatával való összeegyeztethetőséget.

A reform végrehajtását 2022. március 31-ig be kell fejezni.

Reform: A képesítések és szakmai képesítések elismerésére vonatkozó rendszer egyszerűsítése a szabályozott szakmák gyakorlása tekintetében

Ez a reform egyszerűsíti a külföldi munkavállalók képesítéseinek elismerését annak érdekében, hogy megkönnyítse szlovákiai letelepedésüket.

Azon országok esetében, amelyek a képesítések elismeréséről szóló kétoldalú megállapodással rendelkeznek, a kérelmezők mentesülnek az egyetemi akkreditációról szóló igazolás kiállítása alól. Ezen túlmenően meg kell erősíteni az oktatási elismerés elismerésével foglalkozó központ kapacitását annak érdekében, hogy valamennyi országban felgyorsítsák a képesítések elismerési folyamatát.

Az orvosok képesítése tekintetében a reform:

-az egészségügyi szolgáltatókról szóló törvény 3. mellékletében felsorolt oklevelek elismerésére vonatkozó határidők három hónapról egy hónapra történő csökkentése. Az orvosok és fogorvosok összehangolt szakosodásának automatikus elismerése uniós szinten;

-az illetékes hatóságok által a tagállamok jogszabályai alapján kiállított, az egészségügyi szolgáltatókról szóló törvény 3. mellékletében fel nem sorolt oklevelek elismerésére vonatkozó határidők három hónapról két hónapra történő csökkentése;

-az illetékes hatóságok által harmadik országok jogszabályai alapján kiállított oklevelek elismerésére vonatkozó határidők három hónapról két hónapra történő csökkentése. A más országban kiállított oklevelek elismerésére vonatkozó határidőket négy hónapról két hónapra módosítsa;

-az egészségügyi szolgáltatókról szóló törvény 30a. cikkének módosításával hosszabbítsa meg az ideiglenes szakmai gyakorlatok intézményét a jelenlegi válságidőszakon túl.

A reform végrehajtását 2022. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Támogatási eszközök és segítségnyújtás a visszatérők, a magasan képzett harmadik országbeli munkavállalók és családtagjaik, valamint a Szlovákiában tanuló külföldi felsőoktatási hallgatók számára;

E beruházás célja a magasan képzett munkavállalók, a külföldről visszatérők és családtagjaik integrációjának elősegítése.

A beruházás támogatja a külföldi diákok, a magasan képzett munkavállalók és családtagjaik, valamint a külföldről visszatérők célcsoportjait célzó integrációs programokat, többek között projektfinanszírozás révén. Ki kell dolgozni az „egyablakos ügyintézés” létrehozására vonatkozó koncepciódokumentumot, amelyet követően három új „egyablakos” központot kell létrehozni.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: A diaszpórával való kapcsolatok megerősítése, a polgári kezdeményezések támogatása

Ezen intézkedés célja, hogy megerősítse a külföldi szlovákokkal – köztük az új diaszpóra tagjaival – fenntartott kapcsolatokat, növelje hazatérésük valószínűségét, és szakértelmüket Szlovákia modernizálására használja fel. A cél nem a magasan képzett munkavállalók mozgásának akadályozása, hanem az „agyáramlás” előmozdítása.

A beruházás támogatja a szlovákiai karrierlehetőségek előmozdítását, többek között a hazatérés szempontjából releváns információkat tartalmazó digitális platformokon keresztül. Támogatja továbbá az e területen tapasztalattal rendelkező nem kormányzati kezdeményezések tevékenységeit, valamint a kormányzati és nem kormányzati kezdeményezések közötti partnerségeket.

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Ösztöndíjak hazai és külföldi tehetséges diákok számára

Az ösztöndíjrendszer pénzügyileg támogatja a tehetséges hallgatókat a következő három csoportban:

(a)a legtehetségesebb szlovák középiskolai diplomások – a középiskolai végzettségük alapján mérve, hangsúlyozva a Szlovákiából való kilépés nagyobb arányú szakosodását (matematika, idegen nyelvek);

(b)a legtehetségesebb külföldi diákok – szabványosított nemzetközi vizsgákkal mérve;

(c)a társadalmi és gazdasági szempontból hátrányos helyzetű, vagy bizonyos hátrányos helyzetű csoportokhoz (például árvák, gyermekközpontokban és családokban tanuló gyermekek) tartozó, átlagon felüli diákok – középiskolai végzettségük alapján mérve.

A program ösztöndíjat biztosít a kiválasztott hallgatók számára az alapképzés első három évében. A hallgatókat fogadó egyetemeknek pénzügyi ösztönzőt kell fizetni, amelyet a második ciklusban kiváló hallgatók támogatására, vagy kiváló hazai vagy külföldi hallgatók integrációs és karrierfejlesztési programjaira használhatnak fel.

A rendszernek a 2022–2027-es időszakban kell működnie (azaz 2029-ig tartó ösztöndíjak). A helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek támogatnia kell a 2022 és 2024 között belépő diákokat, míg más pénzügyi forrásokat kell felhasználni az ilyen támogatás nyújtásának legalább 2027 végéig történő kiterjesztésére.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: A nemzetközivé válás előmozdítása a tudományos környezetben

E beruházás célja a szlovákiai egyetemek és kutatóintézetek nemzetközivé válásának támogatása.

A kormány stratégiát fogad el az egyetemek nemzetközivé válására vonatkozóan, amely magában foglalja a közös egyetemi programok támogatását, a külföldi hallgatók és egyetemi oktatók vonzására irányuló intézkedéseket, valamint a kutatási humánerőforrás-stratégia (HRS4R) elveinek végrehajtását.

Az investíció a következőket támogatja:

-rendszerszintű intézkedések, mint például az ellenőrzési eredményeken alapuló minőség-ellenőrzések és az egyetemi fejlesztést támogató rendszerek;

-a szlovák felsőoktatás és tudomány előmozdítása külföldön, valamint a szlovák egyetemek nemzetközi hálózatépítésének támogatása.

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő/cél	Név	Minőségi mutatók (a részcélokra vonatkozóan)	Mennyiségi mutatók (a célok tekintetében)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok leírása és egyértelmű meghatározása
					Mértékegység	Kiindulási	Cél	Negyedév	Tárgyév
1	10 – A tehetségek vonzása és megtartása – 1. reform: A lakóhelyre és a munkajogra vonatkozó jogszabályok reformja	Mérföldkő	A nemzeti vízumkérelmezők új kategóriáját meghatározó rendszer (D).	A rendszer kormányhatározattal történő elfogadása és hatálybalépése.				NEGYEDÉV	2022	A Szlovák Köztársaság érdekében a nemzeti vízumkérelmezők (D) kategóriáját meghatározó rendszer elfogadása A Szlovák Köztársaság érdekében be kell vezetni az új vízumkategóriát, amely azon magasan képzett harmadik országbeli állampolgárokra terjed ki, akik a Szlovákiába való belépés előtt mentesülnek a garantált állás igazolásának szükségessége alól. A személyek számára lehetővé kell tenni, hogy azonnal megkezdjék a nemzeti vízummal (D) kapcsolatos munkát. Az intézkedés olyan kategóriákra vonatkozik, mint a világszínvonalú egyetemeken végzettek (a szakterülettől függetlenül); felsőfokú végzettséggel rendelkezők a világ vezető egyetemein és kutatóintézeteiben (a szakterülettől függetlenül); Szlovákia gazdasági érdekeinek megfelelően kiválasztott egyéb csoportok (pl. informatikai szakértők, magas hozzáadott értéket képviselő ágazatok szakértői, orvosok).
2	10 – A tehetségek vonzása és megtartása – 1. reform: A lakóhelyre és a munkajogra vonatkozó jogszabályok reformja	Mérföldkő	Az országba való visszatérés megkönnyítése és az ország vonzerejének növelése a családi kötelékekkel rendelkező külföldiek számára	Adoption by the Parliament and entry into force				NEGYEDÉV	2022	A szlovák állampolgárságról szóló 40/1993. sz. törvény módosítása, amely megkönnyíti az országba való visszatérést, és növeli az ország vonzerejét a Szlovákiával családi kapcsolatban álló külföldiek számára. A módosítás egyszerűsített rendszert vezet be az állampolgárság megszerzésére azáltal, hogy megszünteti a minimális szlovákiai tartózkodási időre vonatkozó követelményt.
3	10 – A tehetségek vonzása és megtartása – 2. reform: A képesítések és szakmai képesítések elismerésére vonatkozó rendszer egyszerűsítése a szabályozott szakmák gyakorlása tekintetében	Mérföldkő	Az iskolai végzettségek és a szakmai képesítések elismerésének egyszerűsített eljárása	Adoption by the Parliament and entry into force				NEGYEDÉV	2022	Az oktatást tanúsító okiratok elismeréséről és a szakmai képesítések elismeréséről szóló 422/2015. sz. törvény módosítása lehetővé teszi: • Az oklevelek/képzési okmányok elismerésének megkönnyítése azon országok esetében, amelyekkel Szlovákiának kétoldalú megállapodásai vannak az oklevelek/képzési okmányok elismerése terén, csökkentve a kérelmezőtől megkövetelt dokumentumokat (pl. a megfelelő oktatás biztosításához szükséges egyetemi képesítési bizonyítványokat); • A Képesítések Elismerésével Foglalkozó Központ (SUDV) hatásköreinek megerősítése a felsőfokú végzettség érvényesítését szolgáló dokumentumok elismerése tekintetében az európai felsőoktatási térségen kívüli országok esetében is, kétoldalú megállapodás nélkül is, ami jelentősen felgyorsítja és egyszerűsíti a folyamatot ahhoz a jelenlegi helyzethez képest, amikor az egyetemek az oklevelek/képzési okmányok elismeréséről szóló kétoldalú megállapodásokkal rendelkező országok számára megkönnyítik az oklevelek/okmányok elismerését. Az egészségügyi szolgáltatókról, egészségügyi szakemberekről, az egészségügyi ágazatban működő szakmai szervezetekről szóló 578/2004. sz. törvény módosítása lehetővé teszi: • a magasan képzett egészségügyi szakemberek továbbképzési dokumentumainak elismerésére vonatkozó határidő lerövidítése; • Az orvosok ideiglenes szakmai gyakorlatának meghosszabbítása a világjárványon túl
4	10 – A tehetségek vonzása és megtartása – 1. beruházás: Támogatási eszközök és segítségnyújtás a visszatérők, a magasan képzett harmadik országbeli munkavállalók és családtagjaik, valamint a Szlovákiában tanuló külföldi felsőoktatási hallgatók számára;	Cél	Az integrációt szolgáló egyablakos ügyintézési pontok száma Szlovákiában		Szám	0	3	4. NEGYEDÉV	2024	Teljeskörűen működő központok (egyablakos ügyintézés), amelyek a szlovákiai letelepedést elősegítő átfogó szolgáltatásokat nyújtanak
5	10 – A tehetségek vonzása és megtartása – 1. beruházás: Támogatási eszközök és segítségnyújtás a visszatérők, a magasan képzett harmadik országbeli munkavállalók és családtagjaik, valamint a Szlovákiában tanuló külföldi felsőoktatási hallgatók számára;	Cél	Az IOM Migrációs Információs Központ szolgáltatásait igénybe vevő külföldiek száma		Szám	0	7 000	4. NEGYEDÉV	2024	A 2022–2024-es időszakban a 7500 kedvezményezettre vonatkozó átfogó célkitűzés keretében legalább 7000 kedvezményezett számára kell biztosítani az IOM migrációs információs központjának szolgáltatásait a munkaerőpiaci és társadalmi integrációjuk érdekében (tanácsadás, nyelvtanfolyamok, a társadalmi-kulturális orientáció előmozdítása). Ez magában foglalja az 1. reformról szóló határozatban meghatározott kiválasztott csoportokhoz tartozó külföldi diákokat, magasan képzett munkavállalókat, családtagokat és külföldieket, figyelembe véve a Szlovák Köztársaság gazdasági érdekeit.
6	10 – A tehetségek vonzása és megtartása – 2. beruházás: A diaszpórával való kapcsolatok megerősítése, a polgári kezdeményezések támogatása	Cél	A diaszpórával való kapcsolatokat erősítő támogatott rendezvények száma		Szám	0	200	NEGYEDÉV	2026	A program 200 társadalmi eseményt támogat azzal a céllal, hogy megerősítse a külföldi szlovákokkal fenntartott kapcsolatokat. A támogatott események célja, hogy növeljék az egyéb reformok és az átfogó beruházások hatását, például a következőket: • A külföldiek tartózkodásáról szóló törvény módosítása hatásának előmozdítása, amely megkönnyíti a visszatérést és növeli az ország vonzerejét a Szlovákiával családi kapcsolatban álló külföldiek számára. • A 4. beruházás, azaz a hallgatók kétirányú mobilitásának és a tudományos élet nemzetközivé válásának támogatása • Az egyéb komponensekbe, például a K+F+I beruházásokba történő beruházások hatásának támogatása a hazai európai és más olyan kutatóintézetek közötti együttműködés előmozdításával, ahol a szlovák diaszpóra aktív, valamint a szlovákiai karrierlehetőségekkel kapcsolatos tudatosság növelésével.
7	10 – A tehetségek vonzása és megtartása – 3. beruházás: Ösztöndíjak hazai és külföldi tehetséges diákok számára	Cél	A tehetséges hallgatóknak odaítélt ösztöndíjak száma.		Szám	0	4 226	4. NEGYEDÉV	2024	A 4508 motivációs ösztöndíj átfogó célkitűzése közül legalább 4226 motivációs ösztöndíjat kell biztosítani a legtöbb tehetséges hazai hallgató, a legjobb külföldről érkező tehetségesek és a tehetséges, szociálisan hátrányos helyzetű diákok számára.
8	10 – A tehetségek vonzása és megtartása – 4. beruházás: A nemzetközivé válás előmozdítása a tudományos környezetben	Mérföldkő	Az egyetemek nemzetközivé válásának stratégiája	A stratégia kormány általi elfogadása				4. NEGYEDÉV	2021	Az egyetemek nemzetközivé válására vonatkozó stratégia elfogadása, amelynek célja, hogy intézkedéseket javasoljon a közös tanulmányi programok előkészítésének támogatására, külföldi hallgatók és egyetemi oktatók vonzására, vagy rendszerszintű intézményi változások végrehajtására a szlovák egyetemeken.
9	10 – A tehetségek vonzása és megtartása – 4. beruházás: A nemzetközivé válás előmozdítása a tudományos életben	Cél	Az egyetemek és kutatóintézetek nemzetközivé válásának előmozdítása vagy fejlesztése érdekében támogatott projektek száma		Szám	0	28	4. NEGYEDÉV	2025	A 31 projekt átfogó célkitűzéséből legalább 28 olyan projekt támogatása, amelyek célja az egyetemek és kutatóintézetek nemzetközivé válásának előmozdítása vagy fejlesztése az alábbiak révén: – a nemzetközivé válás intézményi stratégiáinak végrehajtása az egyetemek szintjén (például új programok kidolgozása idegen nyelveken, a hazai felsőoktatási tanárok/doktori hallgatók nemzetközi környezetben való munkavégzésre való felkészültségének javítása), – az egyetemek külföldi vásárokon és diáktoborzó rendezvényeken való részvételének támogatása; – Szlovákia promóciója nemzetközi rendezvényeken.

11. KOMPONENS: Korszerű és hozzáférhető egészségügyi ellátás

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen elemének célja egy modern, hozzáférhető és hatékony kórházi hálózat létrehozása, amely minőségi egészségügyi ellátást, vonzó környezetet biztosít a személyzet számára, hatékony folyamatokat és egészséges irányítást biztosít. A cél továbbá a sürgősségi egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének növelése az új kórházi hálózat igényeire építve, valamint az alapellátás megerősítése, amely a betegellátás alapvető integrációs pontja.

A komponens öt reformot és négy beruházást foglal magában.

A komponens a 2020. évi 1. országspecifikus ajánlással foglalkozik, amely az egészségügyi rendszer rezilienciájának megerősítésére vonatkozik az egészségügyi munkaerő, a kritikus fontosságú egészségügyi termékek és az infrastruktúra területén; és az alapellátás javítása és az ellátás különböző típusai közötti koordináció.

A.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform: A kórházi hálózat optimalizálása

A reform célja a fekvőbeteg-ellátás minőségének és hatékonyságának javítása a fekvőbeteg-ellátás tipológiájának és hierarchiájának, valamint az orvosi szolgáltatások nyújtására vonatkozó minimumfeltételeknek a meghatározása révén.

A reform meghatározza a kórházak profilját. A profil olyan kötelező szolgáltatásokat és egyéb követelményeket jelent, amelyeknek egy adott szintű szolgáltatónak meg kell felelnie. A profil módosítását követően egyes kórházaknak több, az adott profilhoz tartozó szolgáltatást kell lefedniük. Egyesek kiterjesztik a tevékenységi kört, mások pedig várhatóan az akut ágyak osztályait tartós ápolási-gondozási részleggé alakítják át.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: Az egészségügyi beruházási projektek előkészítésének reformja

Az Egészségügyi Minisztérium a Pénzügyminisztériummal szoros együttműködésben elfogadja az összes egészségügyi beruházási projekt tervét. A tervhez csatolni kell az egészségügyi beruházások értékelésére szolgáló módszertant, amely meghatározza a pénzügyi, orvosi, társadalmi és társadalmi-gazdasági előnyökön alapuló döntéshozatali kritériumokat.

A reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

Reform: A legnagyobb kórházak irányításának központosítása

A reform bevezeti a 19 állami tulajdonú kórház központi kórházi irányítási rendszerét, amely a következőket foglalja magában: Központi ellenőrzés, költségvetés-tervezés, teljesítménytervezés és nyomon követés; Gyógyszerek, gyógyászati anyagok és berendezések központi beszerzésének folyamatai; A támogató szolgáltatások, például a számvitel központosítása; 4) humánerőforrás-menedzsment. A reform egy központi kórházi igazgatási szerv létrehozásával kezdődik, amelyet a 19 kórházból álló kísérleti projekt követ. A kísérleti projektnek értékeléssel kell zárulnia, lehetővé téve a szabványok későbbi bevezetését a hálózat valamennyi kórháza számára.

A reform végrehajtása várhatóan 2023. december 31-én kezdődik és 2025. június 30-ig fejeződik be.

Reform: A sürgősségi ellátási hálózat optimalizálása és a sürgősségi ellátás új meghatározása

A reformnak foglalkoznia kell azokkal a jogi változtatásokkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az ország lakosságának több mint 90%-a számára 15 percen belül egyetemesen rendelkezésre álljanak a mentőautók. A törvény módosítása biztosítja a mentőállomások méltányos földrajzi eloszlását. A sürgősségi ellátási hálózatnak a diagnózis és a régiók szerinti beavatkozások iránti igényen, a mentőállomások földrajzi eloszlásán kell alapulnia, figyelembe véve az úthálózatot és az infrastruktúrát, a megfelelő típusú kórházi létesítmények rendelkezésre állását, a valós adatokból (például p-median modellből) származó matematikai modellezés és szimulációk alkalmazásával.

Be kell vezetni a sürgősségi ellátás új fogalommeghatározását annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a mentőszolgálatok engedéllyel rendelkező felhasználóinak számát, valamint azt, hogy miként lehet reagálni e felhasználók igényeire.

A reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

Reform: A felnőttek, gyermekek és fiatalok alapellátásának reformja

A reform célja, hogy biztosítsa az alapellátási szolgáltatásokhoz való hozzáférést azokban a régiókban, ahol hiány van a gyakorló háziorvosok és gyermekorvosok terén. A megfelelő jogszabályban meg kell határozni a háziorvosok és gyermekorvosok maximális távolságon belüli optimális számát és elhelyezkedését (a megyei lakosság és korszerkezet által meghatározott orvosok optimális számát), valamint az övezeti kritériumok és az éves értékelési eljárás bevezetését. Az övezetbe sorolás célja, hogy a területeket a GP-hiány súlyossága alapján osztályozza. Az alapellátás hiányosságainak e részletes térképe lehetővé teszi a korrekciós intézkedések célzottabbá tételét, beleértve az orvosokat arra irányuló ösztönzők modulációját, hogy új gyakorlatokat nyissanak meg a rosszul ellátott területeken. Ezek számára ezt követően hozzáférést kell biztosítani az általános orvostudományi támogatáshoz, különösen a háziorvosi gyakorlatok kialakításához és felszereléséhez nyújtott pénzügyi támogatások vagy kompenzációs kifizetések formájában, amikor új gyakorlatot nyitnak a rosszul ellátott területeken (az 1. beruházáshoz kapcsolódóan).

E reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: Az új alapellátási gyakorlatok megnyitásának támogatása a rosszul ellátott területeken

Az általános cél 124 járóbeteg-szakmai gyakorlat létrehozása: a támogatást a felnőtt- és gyermekgyógyászati háziorvosok új gyakorlatainak kialakításához kell nyújtani támogatás formájában a járóbeteg-szakorvosok működésének első évében felmerülő költségeinek ellentételezésére vagy az előzetes beruházási költségek finanszírozására. A pénzügyi támogatást azoknak az orvosoknak kell nyújtani, akik úgy döntenek, hogy alapellátási szolgáltatásokat nyújtanak az orvoshiánnyal küzdő területeken az első évben felmerülő kockázatok és induló beruházások kompenzálása érdekében, amikor a biztosításból származó pénzügyi források a regisztrált betegek alacsony száma miatt elégtelenek, vagy a magas kezdeti beruházási költségek miatt nehéz bevezetni egy gyakorlatot. A pénzügyi támogatásnak ideiglenesnek kell lennie, egy évig kell tartania, és a regisztrált betegek számának várható növekedésével párhuzamosan fokozatosan csökkennie kell. Az újonnan létrehozott gyakorlatoknak ezt követően önellátónak kell lenniük, és az összes többihez hasonlóan állami biztosítási alapokból kell finanszírozni őket.

E beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: Új kórházi hálózat – építés, újjáépítés és berendezések

A beruházás célja a jelenlegi infrastruktúra korszerűsítése és az új infrastruktúra kiépítése a modern egészségügyi rendszerek követelményeinek való megfelelés és a kórházi hálózathoz való hozzájárulás érdekében. A beruházásnak összhangban kell lennie ezen alkotóelem 1. reformjával (a kórházi hálózat optimalizálása).

A beruházások a kórházi ágyak biztosítására vonatkozó követelményeket meghatározó közvetlen felhívásokkal vagy keresleti felhívásokkal kezdődnek, a jelentős károkozás elkerülését célzó elv (DNSH) szerint. Ez azt jelenti, hogy az épületnek meg kell felelnie az új kórházakra vonatkozó magas energiahatékonysági követelményeknek, és meg kell szereznie a BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method) vagy LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) tanúsítványt vagy azzal egyenértékű tanúsítványt.

A 2753 kórházi ágy átfogó célkitűzésébőllegalább 2477 kórházi ágyat kell létrehozni vagy korszerűsíteni. A „bruttó építési” szinten épített ágyakra vonatkozó átfogó részcél 1431., legalább 1287 „ bruttó építőipari ágy”. E projektek előkészítésének és végrehajtásának megkönnyítése érdekében koordinációs egységet kell létrehozni.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: Digitalizáció az egészségügyben

A beruházás támogatja e komponens 3. reformjának végrehajtását – a legnagyobb kórház irányításának központosítása. A vállalati erőforrás-tervezési (ERP) rendszerek központosítását (a megosztott szervizközpont esetében) 19 kórház kísérleti projektje keretében kell végrehajtani az Egészségügyi Minisztérium felelőssége mellett. Feltételezhető, hogy ezek a kórházak a kórházi hálózat befejezését követően is a kórházi hálózatban maradnak. A rendszerek előkészítése során figyelembe kell venni a tervezett központi kórházi információs rendszerbe való integrációt.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Mentőállomások építése és rehabilitációja

A beruházás célja ezen alkotóelem 1. reformjának végrehajtása: A kórházi hálózat optimalizálása és ezen alkotóelem 4. reformja, a sürgősségi ellátási hálózat és a sürgősségi ellátás új fogalommeghatározásának optimalizálása, az új sürgősségi ellátási hálózatnak és az új kórházi hálózatra vonatkozó követelményeknek megfelelő állomástranszfer végrehajtásának biztosítása. Az átadott állomások egy részét megfelelő helyiségek felújításával kell biztosítani, a többi részt pedig a megfelelő berendezéssel kell újraépíteni. A beruházás 55 kis méretű mentőállomás építésére vagy újjáépítésére irányul.

E beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

12. KOMPONENS: Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv komponensének célja a mentális egészségügyi ellátás rendszerszintű javításának előmozdítása Szlovákiában, amelyet a közigazgatás és a szakmai szervezetek különböző ágazatai közötti együttműködés támaszt alá. Az intézkedések célja a pszichiátriai és pszichológiai szocio-orvosi ellátás korszerűsítése, a mentális egészség előmozdítása és a pszichés zavarok megelőzése a lakosság körében, a szocio-egészségügyi ellátás megerősítése és hozzáférhetőségének javítása.

Az ebben a komponensben szereplő intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a Szlovákiához intézett országspecifikus ajánlások kezeléséhez, különösen az egészségügyi rendszer rezilienciája, valamint az ellátástípusok (1. országspecifikus ajánlás, 2020) és a tartós ápolás-gondozás (2. országspecifikus ajánlás, 2019) közötti koordináció tekintetében.

A.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform: Koordinált minisztériumközi együttműködés és szabályozás

E reform célja a mentális egészséggel kapcsolatos politika összehangolása és a közigazgatás különböző ágazatai közötti együttműködés javítása. Ez a következőképpen valósítható meg:

-a mentális egészségért felelős szolgálatközi koordinációs szerv létrehozása. A Mentális Egészség Kormányának Tanácsát 2021. február 24-én hozták létre. A reform magában foglalja irányításának működőképessé tételét. A Tanács egyik első feladata a 2022–2030-as időszakra szóló nemzeti mentális egészségügyi program kidolgozásának koordinálása, amelyet 2022. december 31-ig jóváhagyás céljából be kell nyújtani a Kormánynak.

-pszichológusok szakmai szervezetének létrehozása, amelynek elsődleges célja a szakmaiság növelése és a szabályozás biztosítása az oktatás, a fegyelmi felügyelet és a jogi segítségnyújtás terén, függetlenül attól, hogy azokat mely ágazatban végzik.

E reform és az e komponensbe történő beruházások célzottabbá tétele érdekében 2022. december 31-ig el kell készíteni az első epidemiológiai tanulmányt a mentális zavarok területén. Ez a tanulmány feltérképezi a mentális zavarok jelenlegi epidemiológiai helyzetét Szlovákiában.

A reform végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Reform: Akutan alábecsült kapacitásterületek fejlesztése a mentális egészségügyi ellátásban

E reform célja a hozzáférhető szocio-egészségügyi mentális egészségügyi ellátás fejlesztése, különös tekintettel a közösségi ellátás mértékének növelésére. Ezt a rendkívül szűkös szlovákiai szolgáltatások feltérképezésének előtérbe helyezésével és a kiemelt fejlesztésükre vonatkozó stratégia kidolgozásával kell elérni.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: A beruházások projektirányítása és projektelőkészítése

A 2., 3., 4., 5. és 7. beruházás kezelésére koordinációs egységet kell létrehozni. A koordinációs egység feladata a projektek előrehaladásának, valamint a pályázati felhívásokban és azok ütemtervében meghatározott feltételek teljesítésének nyomon követése, rögzítése és ellenőrzése, a 12. komponenshez tartozó mérföldkövek és célok időben történő teljesítésének és teljesítésének biztosítása érdekében.

A koordinációs egység nyilvántartást vezet az ágyak számáról és kategóriáiról, valamint a létesítményekben rendelkezésre álló egyéb kapacitásokról azáltal, hogy feltérképezi ezeket a városok szintjén, és kellő időben felhívja a figyelmet a projektek végrehajtása során felmerülő lehetséges kockázatokra, és megfelelő megoldásokat javasol ezek megoldására. Az új idegenrendészeti fogdák megépítéséhez a koordinációs egység nemcsak a projektet irányítja, hanem a projektet is előkészíti.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: Idegenrendészeti fogdák létrehozása

A cél a súlyos bűncselekményeket elkövető pszichiátriai betegek kis csoportjának megfelelő ellátása. Az idegenrendészeti fogdák létrehozása nem része az intézményi kitagolás folyamatának, hanem a betegek egy kis csoportja számára szükséges és kiegészítő biztonsági és egészségügyi intézkedés.

Két, egyenként 75 ágy kapacitású idegenrendészeti fogdát kell létrehozni, amelyek közül az egyik már építés alatt áll.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Pszichoszociális központok építése

Ezen intézkedés célja, hogy mobil csapatokon keresztül biztosítsa a tartós betegek megfelelő ellátását otthoni környezetükben, ezáltal korlátozva az intézményi létesítményekben való elhelyezést vagy javítva az életminőséget ezekben a létesítményekben. Az intézkedésnek meg kell akadályoznia a kórházi ápolás szükségességét, vagy csökkentenie kell annak időtartamát. Az intézkedésnek a korlátozott társadalmi alkalmazkodásban részesülő felnőttekre és gyermekgyógyászati betegekre kell összpontosítania.

A központok egy multidiszciplináris csapaton (pszichiáter, pszichológus, ápoló, szociális munkás, speciális és terápiás oktató) keresztül nyújtanak egészségügyi és szociális szolgáltatásokat. Összesen 11 központot kell létrehozni. Az épületfelújítások esetében a minimális cél a 30%-os átlagos primerenergia-megtakarítás elérése.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: A pszichiátriai helyhez kötött hálózat befejezése

E beruházás célja a pszichiátriai helyhez kötött létesítmények hálózatának kiteljesítése, amely az intézményi és a járóbeteg-ellátás közötti köztes lépésként napi pszichiátriai ellátást biztosít.

Összesen 12 helyhez kötött létesítményt kell építeni. Az épületfelújítások esetében a minimális cél a 30%-os átlagos primerenergia-megtakarítás elérése.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Az autizmus spektrumzavarokkal foglalkozó szakosodott központok létrehozása

A cél az autizmus spektrumzavarok kezelésére szolgáló speciális ápolási-gondozási létesítmények rendelkezésre állásának növelése e betegség megfelelő kezelésének biztosítása érdekében. Összesen 4 új diagnosztikai intervenciós központot kell létrehozni az autizmus spektrumzavarokban szenvedők számára. A személyzetet képzésben kell részesíteni az ezen állapotra vonatkozó legújabb diagnosztikai és beavatkozási módszerekről. Az épületfelújítások esetében a minimális cél a 30%-os átlagos primerenergia-megtakarítás elérése.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Az intézményi pszichiátriai ellátás humánussá tétele

A beruházás célja az intézményi pszichiátriai létesítmények felújítása a kórházi ápolás feltételeinek javítása érdekében. Ezt a független szaniterhelyiségekkel rendelkező szobánkénti betegek számának csökkentésével kell elérni. A betegek összkapacitásának változatlannak kell maradnia. Egy másik intézkedés a zárt ágyak biztonságos szigetelőhelyiségekkel való helyettesítése.

244 beteg összkapacitását fel kell újítani. A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: A személyzet mentális egészségével kapcsolatos képzés

E beruházás célja a korszerű végzettséggel rendelkező szakemberek számának növelése, lehetővé téve a nyújtott ellátás elérhetőségének és minőségének javítását. Ezt a célt a tanterveknek a modern gyakorlatok követelményeihez való hozzáigazításával és új típusú gondozás bevezetésével kell elérni. Fel kell számolni a külföldi képesítések elismerésének jogszabályi akadályait, és valamennyi ágazat mentális egészségügyi szakemberei számára elérhetővé kell tenni az egészségügyi ágazat klinikai képzését. A mentális egészséggel kapcsolatos képzést az egészségügyi ágazat munkavállalói és az egészségügyi ágazaton kívüli szakemberek számára is biztosítani kell.

Összesen legalább 336 egészségügyi dolgozót kell átképezni különböző típusú mentális egészségügyi programok keretében.

A Covid19-válság hatásainak enyhítése érdekében a mentális egészség előmozdítását célzó nemzeti vonalon keresztül telefonon és online pszichológiai támogatást kell nyújtani a világjárvány idején.

Az intézkedés végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő/cél	Név	Minőségi mutatók (a részcélokra vonatkozóan)	Mennyiségi mutatók (a célok tekintetében)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok leírása és egyértelmű meghatározása
					Mértékegység	Kiindulási	Cél	Negyedév	Tárgyév
1	12 – Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás – 1. reform: Koordinált minisztériumközi együttműködés és szabályozás	Mérföldkő	Két koordinációs szerv létrehozása a mentális egészség területén	A szervezetek teljes körű működőképessé tétele				NEGYEDÉV	2025	Két koordinációs szervet kell létrehozni: 1.A kormány mentális egészséggel foglalkozó tanácsa; Pszichológusok szövetsége A Tanács összehangolja a mentális egészség területére vonatkozó szakpolitikákat az illetékes minisztériumok között. Elkészíti a nemzeti mentális egészségügyi programot és cselekvési tervet, amelyet a szlovák kormány hagy jóvá. Az egyesület valamennyi funkcionális ágazatban bejegyzett pszichológusi szakmai szervezet (azaz nem csak az egészségügyi ágazatra korlátozódik). Digitális nyilvántartást működtet az egészségügy, az oktatás, a szociális ügyek, a bel- és igazságügy, a védelem és egyebek területén dolgozó hivatásos pszichológusokról.
2	12 – Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás – 1. beruházás: A beruházások projektirányítása és projektelőkészítése 12 – Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás – 2. beruházás: Idegenrendészeti fogdák létrehozása	Cél	Az idegenrendészeti fogdák betegkapacitása		Szám	0	150	4. NEGYEDÉV	2025	Új idegenrendészeti fogdák üzembe helyezése 150 pszichiátriai beteg számára.
3	12 – Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás – 2. reform: Akutan alábecsült kapacitásterületek fejlesztése a mentális egészségügyi ellátásban 12 – Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás – 3. beruházás: Pszichoszociális központok építése; 12 – Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás – 4. beruházás: A pszichiátriai helyhez kötött hálózat befejezése; 12 – Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás – 5. beruházás: Az autizmus spektrumzavarokkal foglalkozó szakosodott központok létrehozása	Cél	Létrehozott közösségi alapú mentális egészségügyi központok száma		Szám	0	27	4. NEGYEDÉV	2025	27 közösségi alapú egészségügyi és szociális ellátó központ üzembe helyezése: pszichoszociális központok, nappali helyhez kötött létesítmények és autista jellegű rendellenességek kezelésére szolgáló létesítmények.
5	12 – Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás – 7. beruházás: Az intézményi pszichiátriai ellátás humánussá tétele	Cél	Betegkapacitás az intézményi pszichiátriai ellátás átalakított helyiségeiben.		Szám	0	244	4. NEGYEDÉV	2025	Az intézményi pszichiátriai ellátásban a szaniterhelyiségekkel ellátott szobák kétágyas szobákba történő átépítése, valamint a zárt ágyak szigetelőtermekkel való cseréje.
6	12 – Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás – 8. beruházás: A személyzet mentális egészségével kapcsolatos képzés	Cél	A mentális egészség terén képzett egészségügyi dolgozók száma		Szám	0	336	NEGYEDÉV	2025	A 373 munkavállaló mentális egészséggel kapcsolatos képzésére irányuló átfogó célkitűzés közül 336 egészségügyi dolgozó esetében rövid távú vagy hosszú távú tanúsított mentális egészségügyi képzést kell végezni.

13. KOMPONENS: Hozzáférhető és magas színvonalú hosszú távú szociális-egészségügyi ellátás:

Szlovákia tartós ápolási-gondozási rendszere nem áll készen a népesség várható gyors elöregedésére. A 65 évesnél idősebb népesség aránya 2040-ra a jelenlegi 16%-ról 24% fölé emelkedik. A színvonalas és megfizethető tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférés elégtelen, mivel a közösségi és otthoni gondozási szolgáltatások általánosan alulfinanszírozottak, a kormányzás széttagolt, és a szociális és egészségügyi szolgáltatások rendszerszintű koordinációja hiányzik. Nincs olyan átfogó, megfelelő stratégia, amely kiterjedne mind a szociális, mind az egészségügyi szempontokra. A fogyatékossággal élő személyek tartós ápolás-gondozási szükségleteinek értékelése sem koherens. A szociális ellátás felügyelete nem hatékony, és különösen elégtelen az otthoni gondozás tekintetében. Emellett a finanszírozási rendszer széttagolt, és az otthoni és közösségi alapú szolgáltatások támogatásának hiánya miatt az intézményesített gondozást részesíti előnyben. Ezért hiányoznak a megfelelő hosszú távú és palliatív gondozási szolgáltatások, különösen az otthoni és a közösségi ápolási-gondozási környezetben.

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv e komponense felkészíti Szlovákiát a népesség gyors elöregedésére azáltal, hogy magas színvonalú, hozzáférhető és átfogó támogatást biztosít a tartós és palliatív gondozásra szorulók számára. Az ilyen ellátás nyújtása növeli a fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadását, valamint szociális védelmi szintjüket is. A szabályozási reformok célja, hogy koherensebb és jobban összehangolt gondozási rendszer jöjjön létre, amely összekapcsolja a szociális és az egészségügyi ellátást, az emberek szükségleteire összpontosító, továbbfejlesztett finanszírozási rendszer, amely jobban ösztönzi a közösségi alapú ellátást, a fogyatékossággal élő személyek gondozási szükségleteinek koherensebb felmérése, valamint a szociális ellátás felügyeletének javítása. A beruházásoknak további tartós ápolási-gondozási, palliatív és utógondozási szolgáltatási kapacitásokat kell eredményezniük, különösen az otthoni és a közösségi alapú gondozás terén.

A komponens hozzájárul a megfizethető és minőségi tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférés javítására vonatkozó 2019. évi 2. országspecifikus ajánlás, valamint a 2020. évi 1. országspecifikus ajánlás megvalósításához, javítva az ellátástípusok közötti koordinációt. Hozzá kell járulnia továbbá az államháztartás, különösen az egészségügyi rendszer hosszú távú fenntarthatóságának megőrzéséhez, a 2019. évi 1. országspecifikus ajánlásban foglaltaknak megfelelően.

Reform: A hosszú távú szociális és egészségügyi ellátás integrációja és finanszírozása

E reform célja a hosszú távú szociális és egészségügyi ellátás struktúráinak átalakítása az ellátástípusok közötti jobb koordináció biztosítása és a finanszírozás hatékonyabbá tétele érdekében. Különösen olyan koherens keretet hoz létre, amely mind a szociális, mind az egészségügyi ellátást magában foglalja. A finanszírozási rendszer fő változása a gondozási szükségletekkel rendelkező személyek személyes költségvetésének bevezetése, nem pedig az ápolási-gondozási szolgáltatók jelenlegi széttagolt finanszírozása. A megreformált finanszírozási rendszernek fokoznia kell a gondozás intézményesítettségének csökkentésére irányuló erőfeszítéseket is az otthoni és a közösségi alapú gondozás ösztönzőinek javítása révén.

A tartós és palliatív gondozásról szóló új törvény 2023. március 31-ig, a szociális szolgáltatások finanszírozásáról szóló új jogszabály pedig 2025. december 31-ig lép hatályba.

Reform: Az ápolási-gondozási igények felmérése

A fogyatékossággal élő személyek tartós ápolás-gondozási szükségleteinek értékelése következetlen, mivel a rendszer széttagolt. Bár a szociális szolgáltatások nyújtása esetében nem ez a helyzet, a súlyos fogyatékosság elismerése a személyes segítségnyújtási és gondozási támogatás nyújtásának előfeltétele.

Ez a reform javítja és észszerűsíti a súlyos fogyatékossággal élő személyek elismerésének módját. Egységes keretet és értékelési rendszert vezet be a súlyos fogyatékossággal élő személyek személyes segítésére és gondozására vonatkozóan. A fő értékelést munkaügyi, szociális és családi irodáknak kell elvégezniük, az Egészségügyi Világszervezet fogyatékosságértékelési ütemtervén alapuló egységes módszertan szerint, a szükségletek széles körét értékelve. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében és a digitalizációs erőfeszítések részeként az értékelőknek az e-egészségügyi rendszert kell használniuk. A 46 kirendeltség értékelői megkapják a munkájuk elvégzéséhez szükséges felszerelést.

A reform végrehajtását 2024. március 31-ig be kell fejezni.

Reform: A szociális ellátás felügyeletének megszilárdítása és a szükséges infrastruktúra biztosítása

A szociális ellátás felügyeleti rendszere széttagolt és nem hatékony. A felügyeletet és az ellenőrzést jelenleg különböző hatóságok végzik nemzeti és regionális szinten, egyértelmű hatáskörmegosztás nélkül. A felügyeleti kapacitások nem elégségesek. Nem terjed ki az informális gondozásra és a személyes segítségnyújtásra, különösen a családtagok által nyújtott otthoni gondozásra.

Ez a reform megszilárdítja a szociális ellátás felügyeletét. Egységes felügyeleti hatóságot kell létrehozni. Felügyeli a szociális szolgáltatások nyújtását és minőségét, az ápolási-gondozási szükségletekre személyes költségvetésben részesülő személyeknek nyújtott segítség minőségét és hatókörét, valamint a szociális szolgáltatások keretében nyújtott egészségügyi ellátást (az egészségügyi felügyeleti hatósággal együtt). Az ellátás minőségét a WHO minőségi jogi eszköztárával összhangban kidolgozott módszertan szerint kell értékelni. Az intézkedés biztosítja továbbá az új felügyeleti rendszerhez szükséges infrastruktúrát, amely a központból és nyolc regionális fiókból áll, beleértve a helyiségeket, a járműveket és az informatikai berendezéseket.

A reform végrehajtását 2024. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: A közösségi alapú szociális ellátási kapacitások növelése

Szlovákiában a formális szociális szolgáltatások nyújtása az intézményi jellegű bentlakásos szolgáltatások felé tolódik el, amelyeket a kisebb közösségi alapú létesítmények helyett a nagyméretű gondozási létesítmények uralnak. A járóbeteg-ellátási szolgáltatások hiányoznak.

A 13. komponens (A hosszú távú szociális és egészségügyi ellátás integrációja és finanszírozása) 1. reformja alapján ez a beruházás kiterjeszti a közösségi alapú ellátó és járóbeteg-ellátó létesítmények kapacitását, lehetővé téve a betegek áthelyezését a nagyméretű létesítményekből a kisebb közösségi típusú létesítményekbe, további kapacitást biztosítva az új kedvezményezetteknek, és csökkentve az informális gondozók terheit. Konkrétan, új épületek építésével és a meglévő épületek felújításával a kész épületekben legalább 3982 súlyozott kapacitásegységet kell létrehozni közösségi alapú létesítményekben és alacsony kapacitású egészségügyi-szociális ellátó létesítményekben. Ezenkívül a kész épületekben legalább 1259 súlyozott kapacitásegységet kell létrehozni új, alacsony kapacitású járóbeteg-ellátó létesítményekben új épületek építésével vagy meglévő épületek felújításával.

Az épületfelújítások esetében a minimális cél a 30%-os átlagos primerenergia-megtakarítás elérése.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: Az utógondozási és ápolási kapacitások bővítése és megújítása

Hiányzik a jogi egyértelműség és a betegek kórházi kezelés utáni utógondozására vonatkozó kapacitás a lehető legjobb rehabilitáció biztosítása érdekében. Ez a hiány hozzájárul a szükségtelen és nem hatékony kórházi ápoláshoz, amely túlterheli a kórházakat. Az otthoni ápolási kapacitások szintén hiányoznak.

Ez a beruházás megerősíti az ápolási-gondozási kapacitásokat annak érdekében, hogy a kórházból való szabadulásukat követően jó utógondozást biztosítsanak a rászorulók számára, és bővítsék az otthoni ápolási kapacitásokat. Konkrétan legalább 650 új utógondozási ágyat kell létrehozni, felhasználva a kórházi hálózatnak a szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv 11. komponensében felvázolt optimalizálását követően felszabaduló krónikus és akut ápolási-gondozási kapacitásokat, vagy utógondozási ágyakat kell építeni. Ezen túlmenően legalább 91 otthoni ápolási szolgáltatónak kell támogatást kapnia. Ez magában foglalja legalább 11 új otthoni ápolási szolgáltató létrehozását és legalább 80 meglévő szolgáltató teljes körű felszerelését.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: A palliatív gondozási kapacitások javítása és helyreállítása

A végbetegségben szenvedő betegeknek nyújtott palliatív szolgáltatások hálózata nem elegendő, és nem felel meg a nemzetközi ajánlásoknak. Az ajánlott ambuláns tömlők számának kevesebb mint a fele áll rendelkezésre, és az ellátás minőségét veszélyezteti azok kialakítása, miközben a betegek többsége számára ez a hospice szolgáltatás előnyben részesített típusa. Emellett jelentős regionális különbségek vannak a szolgáltatások elérhetőségében. A nyolc régió közül csak háromban hoztak létre palliatív gondozási részlegeket.

A 13. komponens (A hosszú távú szociális és egészségügyi ellátás integrációja és finanszírozása) 1. reformja alapján ez a beruházás kiterjeszti és javítja a palliatív ellátás kapacitásait az ilyen szolgáltatások hiánya közepette, összhangban az intézményesítettség csökkentésére irányuló stratégiával, az otthoni és a közösségi alapú ellátás privatizációjával. Az információk a következőkből állnak:

·Új tömlők építésével és a meglévők felújításával legalább 270 új palliatív ágy létrehozása kis kapacitású tömlőkben, hospice-onként átlagosan 20 ágy befogadóképességgel, rosszul ellátott területeken. A kórházakban a palliatív ágyakat és palliatív ágyakat a meglévő ágyak felújításával vagy további ágyakkal való bővítésével kell létrehozni.

·A mobil palliatív ellátás bővítése és megújítása új mobil tömlők felállításával és a meglévők megújításával. Ez magában foglalja a szükséges fizikai és műszaki berendezések biztosítását összesen 26 egység számára.

A beruházás végrehajtását 2025. szeptember 30-ig be kell fejezni.

A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

14. KOMPONENS: Az üzleti környezet javítása

Szlovákia üzleti környezete lassan veszített. A jogszabályi környezet gyakori változásai és a magas szabályozási terhek költségekkel járnak a vállalkozások számára, a költséges és hosszadalmas fizetésképtelenségi eljárások akadályozzák az erőforrások újraelosztását, az átláthatatlan közbeszerzési keret pedig lelassítja a beruházásokat, és az optimálistól elmaradó közbeszerzéshez vezet.

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv e komponensének célja az üzleti környezet javítása. Az intézkedések célja a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, a fizetésképtelenségi keret korszerűsítése és digitalizálása, valamint a közbeszerzési eljárások javítása.

A komponens ezáltal hozzájárul a kedvező üzleti környezet biztosítását célzó 2020. évi 4. országspecifikus ajánlás, valamint a közbeszerzési kihívások kezelése révén a 2019. évi 3. országspecifikus ajánlás teljesítéséhez.

Reform: A vállalkozások szabályozási terheinek csökkentése

A jelentős adminisztratív és szabályozási terhek negatívan befolyásolják a beruházásokat és az innovációt, különösen a kis- és középvállalkozások esetében. A kormányzati erőfeszítések ellenére az adminisztratív terhek nem csökkennek kellő mértékben, és a szlovák üzleti környezet lassan veszít a vonzerejéből nemzetközi összehasonlításban.

Ez a reform a következő eszközök bevezetésével csökkenti a vállalkozások adminisztratív terheit: a tervezett átültető jogszabályok előzetes értékelése az indokolatlan túlszabályozás megelőzése érdekében; a már bevezetett szabályozás hatékonyságának és indokoltságának utólagos értékelése; az új jogszabályokat biztosító 1-in-2-out szabály nem növeli a vállalkozások adminisztratív költségeit; valamint az érdekelt felekkel folytatott konzultációkon alapuló 300 egyedi intézkedés, amelyek alkalmasak a vállalkozásokra vonatkozó adminisztratív követelmények egyszerűsítésére.

A reform végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: A fizetésképtelenségi eljárások harmonizálása és digitalizálása

Szlovákia fizetésképtelenségi eljárásai hosszadalmasak és költségesek. Hiányoznak a megfelelő korai előrejelző mechanizmusok, nincsenek a fizetésképtelenségi eljárásokkal foglalkozó szakosított bíróságok, és a teljesen digitalizált munkafolyamat hiánya lelassítja a folyamatokat.

Ez a reform egységes és digitalizált fizetésképtelenségi és szerkezetátalakítási eljárásokat hoz létre, amelyek javítják azok átláthatóságát, idejét és költségeit. Jobb és harmonizált fizetésképtelenségi keretet hoz létre, beleértve a korai előrejelző eszközöket és a fizetésképtelenségre való szakosodást az üzleti bíróságokon.

A korai előrejelző mechanizmusokra vonatkozó jogszabályok 2022. január 31-ig lépnek hatályba. A csődről és szerkezetátalakításról szóló 7/2005. sz. törvény, a csődről és az egyezségről szóló 328/1991. sz. törvény, a vagyonkezelőkről szóló 8/2005. sz. törvény, a bíróságokról szóló 757/2004. sz. törvény és a Szlovák Köztársaság bíróságainak székhelyéről és körzeteiről szóló 371/2004. sz. törvény vonatkozó jogalkotási módosításai 2023. március 31-ig lépnek hatályba.

A reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

Reform: Közbeszerzési eljárások

A közbeszerzési ellenőrzési eljárások összetettsége és hossza továbbra is blokkoló tényező a potenciális kedvezményezettek számára. Emellett lehetőség van a minőséggel kapcsolatos és az életciklusra vonatkozó költségkritériumok alkalmazásának növelésére is. Ugyanakkor biztosítani kell a megfelelő biztonsági intézkedéseket is. A közintézmények iránti bizalmatlanság miatt az ajánlatkérő szerveknek több erőfeszítést kell tenniük annak érdekében, hogy visszaszerezzék a vállalkozások, a média és általában a nyilvánosság bizalmát. Az eddigi professzionalizálási erőfeszítések előnyei csak lassan jelennek meg.

A közbeszerzési reformnak egyszerűsítenie és fel kell gyorsítania az eljárásokat, ugyanakkor megfelelő biztosítékokat kell biztosítania. Célja továbbá az ellenőrzés javítása a szerződések odaítélésének és értékelésének digitalizálása és automatizálása révén. A jogalkotási reformnak szabályoznia kell mind a határérték feletti, mind az alatti, valamint az alacsony értékű eljárásokat. Egyszerűsíteni és lerövidíteni kell a közbeszerzési eljárásokat, javítani kell az ellenőrzési eljárásokat, és növelni kell az átláthatóságot, különösen a teljes közbeszerzési folyamatra vonatkozó egységes, nyilvános elektronikus platform létrehozásával, beleértve a küszöbérték alatti és alacsony értékű szerződéseket is. Minden változtatásnak, különösen a megfelelő biztosítékoknak, például az átláthatósági követelményeknek, a felülvizsgálati eljárásoknak, valamint a feladatok és hatáskörök szétválasztásának teljes mértékben meg kell felelnie az uniós jognak. A minőségi kritériumok alkalmazásának javítása érdekében várhatóan szigorítják a zöld közbeszerzésre vonatkozó szabályokat. A minőségi kritériumok alkalmazásának további erősítése várhatóan nem szabályozási eszközökkel valósul meg. Az intézkedés fokozza a közbeszerzés további professzionalizálását a Közbeszerzési Hivatal kapacitásainak kiépítése révén. Konkrétan a –megreformált – közbeszerzési eljárások alkalmazásának javítása érdekében különböző formátumú képzéseket kell biztosítani.

A Kbt. reformja 2022. március 31-én lép hatályba. Az egységes elektronikus platformnak 2023. június 30-ig működőképesnek kell lennie.

Beruházás: A szabályozási terhek csökkentését célzó reformokhoz szükséges kapacitások

Az adminisztratív terhek csökkentését célzó reformok gyors végrehajtásához ideiglenes kapacitásokra van szükség a felelős állami szerveknél, különösen az ügyvédek és az elemzők tekintetében.

Ez a beruházás ezért ideiglenes projektcsoportokat irányoz elő az 1. reform megtervezésére és végrehajtására. Jogi szakértőkből és elemzőkből áll. El kell végezni az előzetes és utólagos értékeléseket, valamint az 1-in-2-out szabály alkalmazását. Az 1-in-2-out elv (virtuális fiók) megfelelőségi ellenőrzéséről szóló online jelentésnek meg kell erősítenie, hogy a szabályt átültetik a gyakorlatba.

A beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: A fizetésképtelenségi eljárások digitalizálása

Az átfogó digitális rendszer hiánya a fizetésképtelenségi eljárások hátralékának egyik fő oka. A jelenlegi fizetésképtelenségi nyilvántartás alapvetően közzétételi platformként működik, de nem teszi lehetővé az érintett szereplők közötti digitális ügykezelést. Ez hozzájárul az üzleti környezetre negatív hatást gyakorló hosszadalmas eljárásokhoz és az erőforrások hatékony újraelosztásához.

A beruházásnak teljes mértékben digitalizálnia kell a fizetésképtelenségi eljárásokat annak érdekében, hogy lerövidítse azokat és csökkentse a vállalkozók költségeit. Ez magában foglalja a felszámolás, a csőd, a szerkezetátalakítás és az adósság alóli mentesítés digitalizálását, beleértve a fizetésképtelenséget megelőző eljárásokat is. Ehhez különböző szereplők, például bíróságok, hitelezők és a nyilvánosság kapcsolódnia kell.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

15. KOMPONENS: Igazságügyi reform

Szlovákiában konkrét aggályok merültek fel az igazságszolgáltatási rendszer általános integritásával kapcsolatban, és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom gyenge a többi uniós országhoz képest. A korrupció továbbra is kihívást jelent, és a korrupció megítélése továbbra is problematikus.

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen elemének célja az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának, integritásának és függetlenségének további növelése, valamint a korrupció elleni küzdelem. Az igazságügyi térkép reformjának célja a bírák szakosodásának bevezetése, és ezáltal a jobb és gyorsabb bírósági határozatok lehetőségének megteremtése. Az igazságügyi térkép reformjához kapcsolódó beruházásoknak két átfogó célja van. Az első cél a meglévő helyiségek korszerűsítése, valamint új helyiségek építése vagy beszerzése az új igazságügyi térképen kulcsfontosságú bíróságok számára. A második cél az elemzési kapacitásokba, a digitális technológiákba és a bírósági eljárások elektronikussá tételébe való beruházás a jobb minőségű és gyorsabb szolgáltatásokhoz és a nagyobb eljárási átláthatósághoz való hozzájárulás, valamint a korrupt gyakorlatok lehetőségeinek csökkentése érdekében.

A komponens hozzájárul a 2019.4. sz. országspecifikus ajánlás és a 2020.4. sz. országspecifikus ajánlás végrehajtásához, nevezetesen az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának javításához és a feddhetetlenséggel kapcsolatos aggályok kezeléséhez, valamint a korrupció felderítésére és büntetőeljárás alá vonására irányuló erőfeszítések fokozásához, valamint a pénzmosás elleni keret hatékony felügyeletének és érvényesítésének biztosításához.

Reform: Az igazságszolgáltatási térkép átszervezése;

Szlovákia igazságszolgáltatási rendszerének széttöredezettsége aláássa annak hatékonyságát. A bírák nem tudnak kellő mértékben szakosodni, ami akadályozza a bírósági határozatok hatékonyságát és minőségét. Ezenkívül a rendszer heterogenitása az átláthatóság hiányához vezet.

E reformnak ezért javítania kell az igazságszolgáltatás hatékonyságát és minőségét. E célból átszervezi a bírósági rendszert annak észszerűsítésével, ezáltal lehetővé téve a bírák fokozottabb szakosodását a büntető-, polgári, kereskedelmi és családjogi igazságszolgáltatás terén, megnyitva az utat a jobb és gyorsabb bírósági határozatok előtt. Magában foglalja az elsőfokú közigazgatási és rendes bíróságok (beleértve a városi bíróságokat is), a fellebbviteli bíróságok és a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság új hálózatát.

Az igazságügyi térkép reformját végrehajtó fő jogszabály 2021. december 31-ig lép hatályba. Az igazságszolgáltatási rendszer kisebb számú bíróságra és szakosodott bíróra való átállását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

Reform: A korrupció elleni küzdelem, valamint az igazságszolgáltatás integritásának és függetlenségének megerősítése

Az érzékelt korrupció magas szintje együtt jár az igazságszolgáltatásba vetett bizalom hiányával. Különös aggodalomra ad okot a korrupció és a pénzmosás büntetőeljárás alá vonásához szükséges eszközök hiánya.

Ez a reform jogszabály-módosításokat tartalmaz, amelyek célja az igazságszolgáltatás integritásának és függetlenségének javítása, valamint a korrupció és a pénzmosás elleni hatékonyabb küzdelem. Ezt a reformot az EUSZ 19. cikkével összhangban kell végrehajtani a hatékony bírói jogvédelem biztosítása érdekében.

Az igazságszolgáltatás integritásának és függetlenségének megerősítése:

·A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságot azzal a hatáskörrel hozzák létre, hogy fegyelmi bíróságként járjon el a bírák, ügyészek, végrehajtók, közjegyzők és tanácsosok tekintetében (az 1. reformhoz kapcsolódóan).

·A Bírói Tanács több hatáskört kap a bírák vagyonának és igazságügyi szakértelmének ellenőrzése terén. Ezenkívül a jobb reprezentativitás biztosítása érdekében be kell vezetni egy regionális elvet a Bírói Tanács megválasztására.

·Az Alkotmánybíróság bíráinak megválasztását javítani és átláthatóbbá kell tenni több eszközzel, például a bírák megválasztásában a parlamenti passzivitás elleni védelemmel, a bírák rotációs alapon történő megválasztásának bevezetésével annak érdekében, hogy csökkentsék annak kockázatát, hogy egy adott politikai párt túl sok bírót válasszon ki. Nyilvános meghallgatásokat kell bevezetni a kulcsfontosságú bírák (az Alkotmánybíróság, a legfőbb ügyész és a különleges ügyész) megválasztására.

·Az igazságszolgáltatási szakma gyakorlására vonatkozó szabályokat módosítani kell, beleértve a bírák esetében 67 éves, az alkotmánybíróságok esetében pedig 72 éves korhatárt.

Biztosítsa a hatékony felügyeletet és a pénzmosás elleni keretrendszer végrehajtását.

·Létre kell hozni a lefoglalt eszközök kezelésével foglalkozó hivatalt, valamint az eszközök hatékonyabb lefoglalását és kezelését lehetővé tevő, továbbfejlesztett jogi keretet. Ez az intézkedés a szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv 16. komponensében szereplő pénzmosás elleni erőfeszítésekhez kapcsolódik.

A korrupció felderítése és büntetőeljárás alá vonása:

·Új bűncselekményeket kell bevezetni, ha a bírák visszaélnek a jogszabályokkal, és ha a köztisztviselők jogtalan előnyöket kérnek vagy ígérnek.

E jogszabályi változtatások egy részét 2020. december 31-re tervezték. A teljes jogszabálycsomag 2021. szeptember 30-ig lép hatályba.

A reform végrehajtását 2021. szeptember 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: Az átalakított bírósági rendszer épületei

Az e komponens 1. reformjával – az igazságügyi térkép átszervezésével – létrehozott új igazságügyi térkép néhány új épületet igényel, a jelenleg rendelkezésre álló bírósági épületek pedig alapos felújítást vagy átalakítást igényelnek.

Ez a beruházás növeli a kapacitást vagy korszerűsíti a meglévő kapacitásokat, vagy adott esetben új, megfelelő helyiségeket épít vagy szerez be az új igazságügyi térképen szereplő kulcsfontosságú bíróságok számára. Konkrétan legalább 24 909 m2 bírósági épületet kell építeni vagy beszerezni, és legalább 93663 m2 bírósági épületet fel kell újítani. A felújításoknak legalább 30%-os átlagos primerenergia-megtakarítást kell elérniük. Ez a felülvizsgált igazságügyi térkép szerinti épületek építésére, megvásárlására és/vagy felújítására vonatkozik, amely magában foglalja a körzeti és önkormányzati bíróságokat, a regionális bíróságokat, az elsőfokú közigazgatási bíróságokat és a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságot.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Digitalizáció és elemzési kapacitások

A hatékonyság és az átláthatóság növelése érdekében az igazságszolgáltatási rendszerben jelentős lehetőségek rejlenek a digitális technológiák használatának javítására. Ez magában foglalja a bíróságokon digitálisan és központilag elérhető bírósági akták és informatikai eszközök biztosítását.

Ez a beruházás tovább javítja az igazságszolgáltatás hatékonyságát azáltal, hogy a megreformált hálózatot digitális ügykezelési eszközökkel látja el, és létrehozza a szükséges rendszereket. E célból elektronikus cégnyilvántartást kell létrehozni. Ezt egy digitális, kereshető ítélkezési gyakorlatot tartalmazó adatbázist biztosító elemzési támogató platform egészíti ki azzal a céllal, hogy segítse a bírákat és felgyorsítsa a határozatokat. Ami az informatikai berendezéseket illeti, a beruházásnak legalább 6000 bírósági alkalmazottat kell felszerelnie notebookokkal, dokkolóállomásokkal, monitorokkal és telefonokkal. A beruházás magában foglalja a bíróságok számára szükséges további digitális infrastruktúrát is, például a videokonferencia-technológiát és a vezeték nélküli internetet.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

16. KOMPONENS: A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem, biztonság és a lakosság védelme

Szlovákia gyenge helyen áll a korrupcióérzékelési mutatók és a rendőrségbe vetett bizalom tekintetében. A kormányzás széttagolt és korlátozott kapacitással rendelkezik, ami akadályozza a közszolgáltatások nyújtását és a közberuházásokat, és a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem nem kielégítő.

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv 16. komponensének fő célkitűzései a következők: a korrupció felderítésére és büntetőeljárás alá vonására, a környezeti bűnözés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések fokozása, a pénzmosás elleni erőfeszítések kapacitásának növelése, a válságkezelés optimalizálása és az igazgatási kapacitások megerősítése a kormány különböző szintjein.

Ezáltal hozzájárul a 2020. évi 4. országspecifikus ajánlás teljesítéséhez, különösen a pénzmosás elleni keret hatékony felügyeletének és érvényesítésének biztosításához, valamint a kedvező üzleti környezet és a minőségi közszolgáltatások biztosításához. A 2019. évi 4. országspecifikus ajánlással is foglalkoznak, többek között a korrupció felderítésére és büntetőeljárás alá vonására irányuló fokozott erőfeszítések tekintetében.

Reform: A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele

A nemzetközi szervezett bűnözés új tendenciái – többek között a jogi személyekkel pénzmosási célból történő visszaélés – mindinkább szükségessé teszik, hogy Szlovákia a gazdasági bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében továbbfejlessze a pénzmosás elleni küzdelem keretrendszerét.

E reform célja a pénzmosás és a korrupció elleni küzdelem fokozása. Javítania kell a vagyoni eszközök befagyasztására vonatkozó jogi keretet, beleértve az ilyen vagyoni eszközöket kezelő hivatal létrehozását és a rendőrségnek a vagyon eredetének ellenőrzésére vonatkozó hatáskörét. Központi számlanyilvántartást is bevezet.

A reform végrehajtását 2022. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem eszközei és kapacitása

A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelemhez megfelelő eszközökre, többek között digitális megoldásokra és kapacitásokra van szükség.

Ez a beruházás számos eszközt és kapacitásépítési intézkedést biztosít az 1. reform támogatására. Ez magában foglalja a pénzügyi nyomozásokhoz és a központi számlák nyilvántartásához szükséges digitális szoftvermegoldásokat is. A rendőrség pénzügyi nyomozási kapacitását képzések és felszerelések, valamint átszervezés révén kell megerősíteni, amely a Nemzeti Bűnügyi Hivatal (NAKA) regionális irodáival és elemző szolgálataival együtt létrehozza a Különleges Bűncselekmények Nemzeti Központját (NCODK). Emellett lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a visszaélést bejelentő hivatal teljes mértékben működőképessé váljon a korrupció elleni küzdelem támogatása érdekében. Ez magában foglalja a műszaki eszközök biztosítását is.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: A rendőrség modernizálása és kapacitásépítése

A rendőrség struktúrái és kapacitásai elavultak, és hiányoznak a bűnözés új formáival és a bűnügyi elemzéssel foglalkozó szakszolgálatok. A reform átalakítja a rendőrség szervezetét, megerősítve az elemzési kapacitásokat és a bűnügyi technológiai szolgálatot, valamint a környezeti bűnözéssel kapcsolatos nyomozásokat. Létrehoz egy bűnügyi mérnökszolgálatot, bűnügyi elemző egységeket és egy egységet a környezeti bűnözés elleni küzdelem és a személyzet megfelelő felszerelése érdekében.

A reform végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: A rendőrség felszerelése és digitalizálása

A rendőrség elégtelen digitalizációja számos területen hatékonysági problémákhoz vezet. Az átszervezés (2. reform) átképzést, felújítást és további felszereléseket igényel.

Ennek a beruházásnak ki kell építenie a rendőri erők kapacitásait és digitalizálnia kell a folyamatokat annak hatékonyabbá tétele érdekében. Képzést és felszerelést kell biztosítani az ezen alkotóelem 2. reformja, a rendőrség kapacitásának korszerűsítése és kiépítése keretében létrehozott egységek teljes személyzete számára. A legalább 45 000 m² alapterületű rendőrségi épületeket fel kell újítani, átlagosan legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást elérve, és legalább 700 tiszta járművet kell vásárolni. A digitalizációs erőfeszítések közé tartozik a közúti közlekedési jogsértések automatizált rendszerének és az elektronikus tartózkodásiengedély-eljárásnak a létrehozása.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Reform: A válságkezelés optimalizálása

Több válság, többek között a világjárvány is rámutatott a válságreagálási mechanizmusok gyengeségeire.

Ez a reform optimalizálja a válságkezelést és a vonatkozó kapacitásokat, valamint a mentőszolgálatok hatékony koordinációját. Ennek magában kell foglalnia az integrált mentési rendszer veszélyhelyzet-reagálási szolgálatai szerepének és együttműködési megállapodásainak egyértelmű meghatározását, a válsághelyzetekre való reagálás közös eljárásainak létrehozását, valamint egy közös koordinációs mechanizmust. Létre kell hoznia továbbá az integrált biztonsági központok hálózatát (lásd ezen alkotóelem 3. beruházását, A tűz- és mentési rendszer korszerűsítése).

A reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

Reform: Ellenőrzés és ellenőrzés

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelme a költségvetési rendelet 61. cikkében meghatározott csalás, korrupció és összeférhetetlenség megelőzésére, feltárására és korrekciójára irányuló megfelelő intézkedések megállapításától függ. Ezért a kontroll- és ellenőrzési környezet javítása előfeltétele a tervnek az alkalmazandó uniós és nemzeti joggal összhangban történő hatékony végrehajtásának. Ez a reform az Unió pénzügyi érdekeinek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel összefüggésben történő védelmére irányuló új intézkedést tartalmaz, különös tekintettel a) korrupcióskockázat-kezelési módszertan és b) a módszertan végrehajtásának NIKA általi felügyeletére vonatkozó eljárások elfogadására.

A reformot 2025. május 31-ig be kell fejezni. Ezt a mérföldkövet a hatodik kifizetési kérelem Bizottsághoz történő benyújtása előtt teljesíteni kell.

Beruházás: A tűz- és mentési rendszer korszerűsítése

Az integrált válságkezelés koordinációjához megfelelő infrastruktúrára van szükség. A veszélyhelyzet-reagálási szolgálatok elavult és széttagolt kommunikációs és információs infrastruktúrája lassítja a válságreagálást. Ezenkívül a tűzoltósági infrastruktúra egy része nem kielégítő műszaki állapotban van.

E beruházás célja, hogy biztosítsa az ezen alkotóelem 3. reformjának teljes körű végrehajtásához szükséges fizikai és digitális infrastruktúrát, optimalizálva a válságkezelést. E célból támogatja az integrált szolgáltatási központnak otthont adó meglévő épület felújítását, és virtuális integrált biztonsági központot hoz létre. Ezenkívül legalább egy új tűzoltóállomást kell építeni, és legalább egy új tűzoltóállomást fel kell újítani.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: Az adminisztratív kapacitás észszerűsítése, optimalizálása és megerősítése a különböző kormányzati szinteken

Az állami beruházásokat hátráltatja a végrehajtáshoz szükséges adminisztratív kapacitás hiánya több szinten. A tervben előirányzott jelentős beruházások szükségessé teszik az e beruházások kezelésére szolgáló kapacitások további növelését. Emellett a szolgáltatásnyújtást akadályozza az önkormányzati szintű irányítás széttagoltsága.

Ez a reform helyi és nemzeti szinten egyaránt megerősíti a szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházások végrehajtásához szükséges közigazgatási kapacitásokat. E célból létre kell hozni a szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv nemzeti végrehajtási és koordinációs hatóságát (NIKA). A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló törvény az első kifizetési kérelem benyújtásának időpontjáig hatályba fog lépni, és abban az időpontban nem fog lényegesen elérni a tervben leírtaktól. Az adattárrendszer működőképességét, amely a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával kapcsolatos valamennyi releváns adat – a mérföldkövek és célok elérése, a végső kedvezményezettre, a vállalkozókra, az alvállalkozókra és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatok – rögzítésére és tárolására szolgál, 2021. december 31-ig kell megerősíteni működőképesnek. Slovakia egy külön ellenőrzési jelentést nyújt be, amelyben megerősíti az adattárrendszer funkcióinak hatékonyságát.

Várhatóan a média- és kommunikációs tevékenységek is támogatásban részesülnek. Helyi szinten legalább 20 közös szolgáltatási központot kell létrehozni a helyi szintű közszolgáltatások hatékonyságának javítása érdekében, különösen a hátrányos helyzetű régiókban.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz Törvény 2021. december 31-ig lép hatályba. Az adattárrendszer funkcióit megerősítő ellenőrzési jelentést 2021. december 31-ig kell elkészíteni. A NIKA informatikai rendszerének 2022. szeptember 30-ig működőképesnek kell lennie. 2024. december 31-ig legalább 20 megosztott szolgáltatási központot kell létrehozni.

A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

17. KOMPONENS: DIGITÁLIS SZLOVÁKIA (ÁLLAM A MOBILBAN, KIBERBIZTONSÁG, GYORS INTERNET MINDENKI SZÁMÁRA, DIGITÁLIS GAZDASÁG)

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen elemének célja, hogy jelentős előrelépést érjen el Szlovákia számára a digitálisan felkészült társadalom és gazdaság felé. Ezt a célkitűzést olyan intézkedésekkel kell elérni, amelyek célja a közigazgatás és a közszolgáltatások nyújtásának digitalizálása, a kiberbiztonság javítása a biztonsági események megelőzésére és megoldására irányuló, valamennyi közigazgatási szervre kiterjedő szabványosított megközelítések, a digitális készségekre vonatkozó átfogó stratégia, valamint a több országra kiterjedő uniós projektek támogatása, valamint a vezető digitális technológiák kutatására és alkalmazására irányuló beruházások révén. Emellett a komponens a digitális konnektivitásra vonatkozó intézkedéseket is bemutat, amelyeket a hatóságok a kohéziós politikai alapokból kívánnak finanszírozni.

Az ebben az alkotóelemben szereplő intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a Szlovákiához intézett országspecifikus ajánlások kezeléséhez, különösen a digitális készségek (2. országspecifikus ajánlás, 2020. évi országspecifikus ajánlás), a digitális transzformáció (3. országspecifikus ajánlás, 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás), az üzleti környezet és a közszolgáltatások minősége (4. országspecifikus ajánlás, 2020.), a kutatás és innováció (3. országspecifikus ajánlás, 2019.), valamint a kkv-k versenyképessége (3. országspecifikus ajánlás, 2019. évi) tekintetében.

A.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform: E-kormányzati megoldások létrehozása a kiemelt élethelyzetekre

E reform eredményeként a Beruházási, Regionális Fejlesztési és Informatizációs Minisztérium (MIRRI) beruházási tervet dolgoz ki és fogad el a polgárok és a vállalkozások kiemelt „élethelyzeteire”. A cél annak lehetővé tétele a polgárok és a vállalkozások számára, hogy adminisztratív szempontból egy helyen, gyorsan és könnyen megoldják az ilyen élethelyzeteket.

A beruházási tervnek 16 kiemelt élethelyzetet kell meghatároznia, le kell írnia a folyamatok jelenlegi és jövőbeli helyzetét, és fel kell sorolnia azokat a beruházási intézkedéseket, amelyeket az igazgatási egységekben és azok információs rendszereiben végre kell hajtani. A kiemelt élethelyzeteket az eGov-referenciaértékkel nyomon követett élethelyzetek listájával összhangban és az egységes digitális kapuról szóló rendelet II. mellékletében szereplő élethelyzetek figyelembevételével kell kiválasztani.

A reform az új digitális közszolgáltatások egységes tervezésű bevezetésére irányuló jogszabály-módosítási csomag bevezetéséhez vezet.

A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: Az informatikai erőforrások központi kezelése

E reform keretében központi közbeszerzési platformot kell létrehozni az informatikai erőforrások beszerzésére és felhasználására. Ezeket a forrásokat ezt követően rendelkezésre kell bocsátani a közigazgatás információs rendszereinek fejlesztésére azzal az átfogó céllal, hogy csökkentsék az ilyen fejlesztések idejét és költségeit.

Az informatikai forrásokat központilag, keretszerződés útján kell beszerezni, és a közigazgatási szervek jogosultak igénybe venni azokat egy központi platform, egy digitális piactér használatával. A költségcsökkentést az informatikai kapacitások hatékonyabb beszerzésével és elosztásával kell elérni.

A platformot két lépésben kell bevezetni:

-Először is létre kell hozni az informatikai erőforrások katalógusát azon egyértelmű támogathatósági feltételek alapján, amelyek mellett a források rögzíthetők a katalógusban. Figyelembe kell venni a rendszerek biztonságát, a referenciaarchitektúrára vonatkozó követelményeket, valamint a szolgáltatások és áruk minőségét.

-Másodszor, ezen erőforrások beszerzését a MIRRI végzi azzal a céllal, hogy azokat a szükséges minőségben és mennyiségben a felhasználók rendelkezésére bocsássa.

A platform biztosítja az informatikai beruházások értékének értékelési funkcióját a költségek, a bejelentések, az ügyletek és a hozamok nyomon követése révén.

A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Jobb szolgáltatások a polgárok és a vállalkozások számára

E komponens 1. reformjához (E-kormányzati megoldások létrehozása a kiemelt élethelyzetekre) közvetlenül kapcsolódva ez a beruházás 16 kiemelt élethelyzetre vonatkozó integrált e-kormányzati megoldások bevezetéséből áll. A megoldásokat az élethelyzeti eljárás integritását lefedő, érthető és felhasználóbarát digitális szolgáltatások kiépítéséhez és nyújtásához szükséges informatikai eszközök közös platformjának felhasználásával kell kidolgozni.

A beruházások olyan keresletvezérelt projektek formáját öltik, amelyek átfogó adminisztratív megoldást nyújtanak a legnagyobb előnyökkel járó élethelyzetekre. A megoldásoknak egységes keresési funkciókat, egyetlen szolgáltatásnyújtási pontot, mobil verziót, egységes tervezést és egyértelmű navigációt, az élethelyzetben való zökkenőmentes átmenetet, a kérés és az állapotbejelentések áttekintését, valamint online fizetéseket kell tartalmazniuk. A projekt magában foglalja továbbá a megoldásoknak a központi közigazgatási portálba való integrálását, a mögöttes adminisztratív folyamatok átalakítását, a programrendszerek korszerűsítését, valamint a központi köztes szoftverhez és központi backendhez való kapcsolódást.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: A közszolgáltatások digitális átalakítása

Ez a beruházás az adminisztratív folyamatok optimalizálásával és automatizálásával lerövidíti a közszolgáltatások teljesítésének időtartamát. A beruházásnak 34 közigazgatási szakaszt kell átalakítania egy teljesen működőképes digitalizált változat elindításával.

A beruházások olyan keresletvezérelt projektek formáját öltik, amelyek célja az igazgatási folyamatok olyan átalakítása, amely a legnagyobb minőségjavítási vagy -megtakarítási potenciállal rendelkezik. Megtakarításokat kell elérni a működési költségek, az eljárási hibák, a teljesítési határidők vagy a humánerőforrás-igények csökkentésével. A folyamatok minőségének javítását és a költségek csökkentését adott esetben a vonatkozó jogszabályok optimalizálásával vagy a tevékenységek és folyamatok szervezésének megváltoztatásával kell elérni.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Reform: A gazdaság és a társadalom digitális átalakulásának kezelése

Ez a reform új irányítási struktúrát vezet be a digitális gazdaság reformjai és beruházásai számára azáltal, hogy különböző szinteken bevonja az illetékes szerveket. Politikai szinten a közigazgatás digitalizációjával és a digitális egységes piaccal foglalkozó kormánytanács – mint a kormánynak a digitalizációval kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó tanácsadó, koordinációs és kezdeményező testülete – nyomon követi a digitális gazdaság területén végrehajtott reformok és projektek végrehajtását és megvalósítását. Munkaszinten a MIRRI digitális menetrenddel foglalkozó részlege azon dolgozik, hogy biztosítsa a reformok és beruházások végrehajtását, valamint a meghatározott mérföldkövek és célok elérését. Az értékelés szintjén a MIRRI elemzési egysége biztosítja a beavatkozások tematikus összhangját a stratégiai szakpolitikák/dokumentumok prioritásaival (RIS3, SACI, Szlovákia 2030-ig tartó digitális átállási stratégiája). Konzultációs szinten a Szlovákia digitális átalakulásával foglalkozó munkacsoport segíti a MIRRI digitális menetrenddel foglalkozó részlegét a digitális gazdaság reformjainak és beruházásainak végrehajtásában.

E reform részeként a MIRRI új stratégiai dokumentumot fogad el – Cselekvési terv Szlovákia digitális átalakulására vonatkozóan a 2023–2026-os időszakra.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: Részvétel a digitális gazdasággal kapcsolatos, több országban zajló európai projektekben

Ez a beruházás támogatja Szlovákia részvételét a több országra kiterjedő európai projektekben. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatja e beruházás költségeinek egy részét. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatja e beruházás költségeinek egy részét. Ez a beruházás más uniós programokból vagy eszközökből is támogatásban részesülhet olyan költségek fedezésére, amelyeket a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz nem támogat.

A kezdeményezések előzetes listáját nyilvános szakértői konzultáció, előfeltételek és a projektfelkészültség alapján állították össze. Szlovákia e projektek egy részét más forrásokból, különösen a közvetlenül irányított uniós programokból (Digitális Európa, Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, Horizont Európa) kívánja finanszírozni.

A beruházás a következő projektekhez vezet:

-az európai digitális innovációs központok (EDIH) és a digitális innovációs központok hálózatának létrehozása a szlovák kkv-k digitalizációjának támogatása érdekében.

-szuperszámítógép üzembe helyezése a nemzeti szuper-számítástechnikai központ számára.

-részvétel két másik, több országra kiterjedő európai projektben, amelyeket az Európai Bizottság által előterjesztett, több országra kiterjedő projektek előre meghatározott listájából kell meghatározni.

A beruházás utolsó mérföldköve 2025. december 31-ig be kell fejeződjön. E projektek támogatását e határidőn túl is folytatni kell a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának időhorizontján belül.

Beruházás: A legfelső szintű digitális technológiák fejlesztését és alkalmazását célzó projektek támogatása

E beruházás célja, hogy támogatási rendszert hozzon létre a fejlett digitális technológiák vállalkozások, köztük kkv-k, kutatóintézetek és közigazgatási szervek általi kutatásához, fejlesztéséhez és alkalmazásához. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatja e beruházás költségeinek egy részét. Ez a beruházás más uniós programokból vagy eszközökből is támogatásban részesülhet olyan költségek fedezésére, amelyeket a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz nem támogat.

A közvetlenül irányított programok, a kiválasztott közös európai érdeket szolgáló fontos projektek vagy a kiválósági pecsétet elnyerő sikeres szlovák projektek keretében támogatást kell nyújtani a sikeres szlovák projektekhez, az uniós alapok finanszírozására vonatkozó szabályokkal összhangban. Ezenkívül támogatás nyújtható a nemzeti szinten kiválasztott projekteknek is. A kutatási, fejlesztési és alkalmazási projektek mellett az állami támogatási szabályokkal összhangban technológiai intézményeknek, kompetenciaközpontoknak, magánvállalkozásoknak és platformoknak is nyújtható támogatás.

Az investíció a következőkre összpontosít:

-5–8. technológiai készültségi szintű kutatási, fejlesztési és innovációs projektek támogatása,

-tesztelési és kísérleti infrastruktúra létrehozásának támogatása,

-az európai és nemzetközi szintű innovatív projektekben való részvétel támogatása,

-a platformok és kompetenciaközpontok támogatása a digitális készségekkel és kompetenciákkal kapcsolatos tájékoztatási és képzési tevékenységeikben.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: Gyors támogatások – hackathonok

A cél egy olyan eszköz létrehozása, amely ösztönzi a jelenlegi társadalmi kihívások rugalmas és gyors kezelését célzó innovatív megoldásokat. Ezt az induló innovatív vállalkozások, más vállalatok, kutatóintézetek, egyetemek és diákjaik, valamint más szakemberek részvételével zajló hackathonok szervezésével kell elérni.

A beruházást öt év alatt 17 hackathon megszervezésére kell felhasználni. A költségek magukban foglalják a nyertes csapatok erőforrásait, amelyek megoldásokat nyújtanak a közigazgatásnak vagy a szélesebb nyilvánosságnak.

A szervező a részt vevő közigazgatási szervekkel együttműködve meghatározza azokat a témákat és problémákat, amelyekkel a hackathonoknak foglalkozniuk kell.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Reform: A műszaki és eljárási kiberbiztonsági megoldások szabványosítása (ITVS – Információtechnológiák a közigazgatás számára)

A közigazgatás jelenlegi kiberbiztonsági követelményei kidolgozásuk, minőségük és egyértelműségük tekintetében eltérnek egymástól. Az egyénre szabott kiberbiztonsági megoldások magasabb általános költségekhez, valamint több szolgáltató számára kétértelműségekhez vezetnek. Emellett a kiberbiztonságra vonatkozó módszertani iránymutatások elavultak, és a gyorsan változó kiberfenyegetettségi környezetben nem felelnek meg a célnak. E reform célja az alkalmazandó kiberbiztonsági követelmények aktualizálása és a megoldások szabványosításának fokozása a közigazgatás valamennyi szervezete számára.

A reformnak konkrétan egy egységes kiberbiztonsági módszertani keret kidolgozásához kell vezetnie; a kiberbiztonság értékelésére vonatkozó eljárási kézikönyv létrehozása; központi szakértői támogatás létrehozása a kiberbiztonsági intézkedések végrehajtásához; a kiberbiztonsági célú szervezetkategóriák meghatározása; a kiberbiztonság védelmére vonatkozó alapvető követelmények meghatározása a közigazgatásban.

A kiberbiztonsági követelmények szabványosításának keretét a közigazgatás egységesítésének nemzeti koncepciója (NKIVS) határozza meg.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: A kiberbiztonsági képzés és készségek fejlesztése (ITVS – Információs technológiák a közigazgatás számára)

A közigazgatásban a kiberbiztonsági készségek általános szintje nem elégséges. E reform célja, hogy a közigazgatás informatikai szakembereinek kiberbiztonsága terén szisztematikusan egész életen át tartó tanulást vezessen be.

A reform a következőket biztosítania kell:

-kiberbiztonsági tudatosságnövelő program és képzés létrehozása a közigazgatási személyzet számára, beleértve a kiberbiztonsági szakemberek kiegészítő képzését (mint egész életen át tartó tanulást);

-legalább 3 kiberbiztonsági kompetenciaközpont létrehozása az egyetemeken annak érdekében, hogy szerepet játsszanak az oktatásban, valamint a köz- és a magánszektor számára biztosított szakértelem biztosításában;

-a kiber- és hibrid fenyegetések terén az érintett nemzetközi kiválósági központokkal folytatott nemzetközi együttműködés támogatása;

-módszertan kidolgozása a közigazgatási szervek kiberbiztonsági egységeinek létrehozására.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: A megelőző intézkedések megerősítése, a biztonsági események észlelésének és megoldásának felgyorsítása (ITVS – Információtechnológiák a közigazgatás számára)

Ezen intézkedés célja egy korai reagálási rendszer kifejlesztése a közigazgatás kiberbiztonsága terén. Az Integrált Infrastruktúra Operatív Program projektjeit követi nyomon.

A beruházásnak konkrétan:

-a korai reagálási rendszer új műszaki és technológiai megoldásainak integrálása a kiberbiztonsági események kezelésére szolgáló infrastruktúrába;

-rendszeres mély biztonsági ellenőrzések, sebezhetőségi értékelések és behatolási tesztek keretének kidolgozása az általános kiberbiztonsági architektúrában;

-a kritikus infrastrukturális létesítmények technológiai biztonsági berendezései szintjének növelése;

-fenyegetettségi katalogot és kiberbiztonsági irányítási módszertant dolgoz ki;

-központosított megközelítés kidolgozása a biztonsági javítások végrehajtására.

A megelőzés részeként meg kell erősíteni a közigazgatás kritikus infrastruktúrájának fizikai és eljárási biztonsága általános minőségi szintjét. Ezt a folyamatbiztonság javításával, a kritikus infrastruktúrák információs rendszerei 54 biztonságos területének helyreállításával és befejezésével kell elérni.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Reform: A digitális készségek oktatásának stratégiai megközelítése a kulcsfontosságú érdekelt felek képviselőivel együttműködésben

Ez a reform koherens nemzeti stratégiát dolgoz ki a digitális készségek egész életen át tartó tanulás révén történő fejlesztésére, amely kiterjed a termelékeny és a termelés utáni korban lévőkre. A stratégiát a MIRRI az illetékes minisztériumokkal és a legfontosabb érdekelt felek képviselőivel együttműködve készíti el.

A stratégiának tartalmaznia kell a digitális készségek szlovákiai helyzetének elemzését, a fejlesztésük előtt álló akadályok azonosítását, a következő időszakra vonatkozó tanulási jövőképet, valamint a hatóságok számára a helyzet javítására és a célok elérésére irányuló intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat. A stratégiának javaslatot kell tennie a digitális készségek hosszú távú, fenntartható finanszírozási és támogatási rendszerére is, ugyanakkor arra is törekednie kell, hogy vonzó környezetet teremtsen az agyelszívás megelőzése, valamint a külföldi szakértők és kutatók vonzása érdekében.

A reformot 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Az idősek digitális készségeinek és a vezető tabletták eloszlásának javítása

A legalább alapvető digitális készségekkel rendelkező 65–74 évesek aránya mindössze 11%, szemben a 24%-os uniós átlaggal. Szlovákiában a digitális készségekkel kapcsolatos képzés nagymértékben függ a munkaalapú tanulástól és/vagy a munkáltatók által finanszírozott programoktól. Ennek eredményeként a termékeny kor utáni és a hátrányos helyzetű emberek általában korlátozottabb hozzáféréssel rendelkeznek a digitális készségek fejlesztéséhez. Ez a készséghiány különösen problematikus volt a Covid19-világjárvány időszakában. E beruházás célja, hogy ezt a problémát a digitális készségekre vonatkozó célzott képzési program, valamint legalább 105440 idős és hátrányos helyzetű személy digitális berendezésekkel való ellátása révén kezelje.

A beruházás a következőkből áll:

-kísérleti projekt 1000 fő számára az idősek és a hátrányos helyzetű személyek számára szükséges technológiai eszközök (tabletták vagy alternatívák) fiziológiai alkalmasságának felmérésére;

-képzések idősek és hátrányos helyzetűek számára személyes és e-tanulás formájában;

-akadálymentesítési funkciókkal rendelkező speciális alkalmazások kifejlesztése;

-támogatott technológiai berendezések (tabletta vagy alternatívák) biztosítása az internet-hozzáféréshez szükséges utalványokkal együtt.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók (a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célok tekintetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok leírása és egyértelmű meghatározása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyedév

Tárgyév

1

17 – Digitális Szlovákia – 1. reform: E-kormányzati megoldások létrehozása a kiemelt élethelyzetekre

Mérföldkő

A kiemelt élethelyzetekre vonatkozó beruházási terv

A MIRRI által jóváhagyott prioritási lista közzététele

4. NEGYEDÉV

2022

AMIRRI SR által jóváhagyott kiemelt elektronikus szolgáltatások jegyzékének közzététele az eGOV-referenciaérték alapján és az egységes digitális kapuról szóló rendelet II. mellékletének figyelembevételével,

2

17 – Digitális Szlovákia – 1. reform: E-kormányzati megoldások létrehozása a kiemelt élethelyzetekre

Mérföldkő

A kiemelt élethelyzetek ütemterve

A terv közzététele

4. NEGYEDÉV

2023

A szolgáltatástervezés elemzése és a hiányosságok azonosítása (ütemterv) azok javítása érdekében valamennyi érintett közintézményen keresztül

3

17 – Digitális Szlovákia – 2. reform: Az informatikai erőforrások központi kezelése

Mérföldkő

Az informatikai erőforrások használatának központi platformja (digitális piac)

A platform elindítása

4. NEGYEDÉV

2023

Az informatikai termékek, a szakértelem, a felhőalapú szolgáltatások és a nyílt forráskódú kódok vásárlásának és használatának új módját szolgáló eszközök és szakpolitikák platformjának üzembe helyezése. A szolgáltatásokat központilag kell beszerezni (keretszerződés), és a szolgáltatások felhasználói számára lehetővé kell tenni, hogy szükség esetén dinamikusan igénybe vehessék a központi platformot.

4

17 – Digitális Szlovákia – 1. beruházás: Jobb szolgáltatások a polgárok és a vállalkozások számára

Cél

A kiépített és alkalmazott e-kormányzati megoldások száma

Szám

0

2

NEGYEDÉV

2025

Digitális megoldások bevezetése két kiválasztott élethelyzetben, a következő jellemzőkkel: egységes hozzáférés a szolgáltatások kereséséhez; egyablakos szolgáltatásnyújtási pont; adott esetben mobil változat; egységes formatervezési minta; tiszta navigáció; zökkenőmentes átmenet az élethelyzetben; a kérelem státuszának áttekintése; állapotértesítések; valamint online fizetések. A projekt magában foglalja a megoldásoknak a központi közigazgatási portálba való integrálását, az üzleti folyamatok átfogóvá történő átalakítását, a programrendszerek korszerűsítését, valamint a központi köztesszoftver- és központi backend-rendszerekhez való kapcsolódást. Két élethelyzet megvalósítása.

5

17 – Digitális Szlovákia – 1. beruházás: Jobb szolgáltatások a polgárok és a vállalkozások számára

Cél

A kiépített és alkalmazott e-kormányzati megoldások száma

Szám

2

16

NEGYEDÉV

2026

Digitális megoldások teljes körű megvalósítása 16 kiválasztott élethelyzetben, a következő jellemzőkkel: egységes hozzáférés a szolgáltatások kereséséhez; egyablakos szolgáltatásnyújtási pont; adott esetben mobil változat; egységes formatervezési minta; tiszta navigáció; zökkenőmentes átmenet az élethelyzetben; a kérelem státuszának áttekintése; állapotértesítések; valamint online fizetések. A projekt magában foglalja a megoldásoknak a központi közigazgatási portálba való integrálását, az üzleti folyamatok átfogóvá történő átalakítását, a programrendszerek korszerűsítését, valamint a központi köztesszoftver- és központi backend-rendszerekhez való kapcsolódást.

A kiemelt élethelyzetek fejlesztésére és biztosítására szolgáló platformot korszerűsíteni és optimalizálni kell.

6

17 – Digitális Szlovákia – 1. beruházás: Jobb szolgáltatások a polgárok és a vállalkozások számára

Mérföldkő

A kiemelt élethelyzetek kialakításának és biztosításának platformja

A platform rendelkezésre áll

4. NEGYEDÉV

2024

A frontend, a backend és a köztesszoftver-platform (közös modulok) korszerűsítése az alacsony kódú konfigurálható komponensek alapelveivel kapcsolatban, amelyeket központilag kezelnek az e-kormányzati megoldásokat kínáló szolgáltatók számára élethelyzetekben. A platform előfeltétele az e-kormányzati megoldások élethelyzetekben történő bevezetésének.

7

17 – Digitális Szlovákia – 2. beruházás: A közszolgáltatások digitális átalakítása:

Cél

A közigazgatás digitális átalakítása fejezetek:

Szám

0

4

4. NEGYEDÉV

2024

A közigazgatásban négy folyamatot és szakaszt kell optimalizálni és automatizálni. A beruházások célja a közszolgáltatások minőségének javítása vagy a hatékonyság javítása (a működési költségek, eljárási hibák, teljesítési határidők vagy humánerőforrás-igények csökkentése révén). Ezt adott esetben a jogszabályok módosításával vagy a folyamatok megszervezésének megváltoztatásával kell elérni. A közigazgatási részlegeket a kormányzati tevékenységek szervezéséről és a központi államigazgatás szervezetéről szóló 575/2001. sz. törvénnyel (Gyűjt.) összhangban regisztrálják a közigazgatás központi metainformációs rendszerében.

8

17 – Digitális Szlovákia – 2. beruházás: A közszolgáltatások digitális átalakítása

Cél

A közigazgatás digitális átalakítása fejezetek:

Szám

4

34

NEGYEDÉV

2026

34 közigazgatási folyamatot és szakaszt optimalizálnak és automatizálnak. A beruházások célja a közszolgáltatások minőségének javítása vagy a hatékonyság javítása (a működési költségek, eljárási hibák, teljesítési határidők vagy humánerőforrás-igények csökkentése révén). Ezt adott esetben a jogszabályok módosításával vagy a folyamatok megszervezésének megváltoztatásával kell elérni. A közigazgatási részlegeket a kormányzati tevékenységek szervezéséről és a központi államigazgatás szervezetéről szóló 575/2001. sz. törvénnyel (Gyűjt.) összhangban regisztrálják a közigazgatás központi metainformációs rendszerében.

9

17 – Digitális Szlovákia – 3. reform: A gazdaság és a társadalom digitális átalakulásának kezelése

Mérföldkő

A Szlovákia digitális átalakulására vonatkozó, a 2023–2026-os időszakra szóló cselekvési terv

A MIRRI általi fejlesztés és elfogadás

4. NEGYEDÉV

2022

A MIRRI új stratégiai dokumentum elfogadása – Cselekvési terv Szlovákia digitális átalakulására a 2023–2026-os időszakra. A cselekvési terv a Szlovákia 2030-ig tartó időszakra szóló digitális átállási stratégiájára építve és a 2019–2022-es időszakra szóló jelenlegi ütemtervre építve intézkedéseket terjeszt elő Szlovákia digitális teljesítményének javítására.

10

17 – Digitális Szlovákia – 3. beruházás: Részvétel a digitális gazdasággal kapcsolatos, több országban zajló európai projektekben

Cél

A digitális innovációs központok száma/európai digitális innovációs központok

Szám

0

5

3. NEGYEDÉV

2022

Ezt a célt a következők révén kell elérni:

1. Négy európai digitális innovációs központból álló hálózat kiépítése Szlovákiában, amelyek szolgáltatásokat nyújtanak a vállalkozásoknak az új technológiák és az innováció bevezetésének támogatása érdekében. Részt vesznek az európai digitális innovációs központok páneurópai hálózatában. A négy európai digitális innovációs központ létrehozására 2020 szeptemberében jelölteket jelöltek.

(2)A négy európai digitális innovációs központon kívül legalább egy további központot kell létrehozni a két lehetőség egyike szerint:

„a) Az európai digitális innovációs központ a Digitális Európa programból származó pénzügyi támogatás nélkül, amely az EK-versenyen kiválósági pecsétet kap; vagy

b) a nemzeti rendszer keretében kiválasztandó helyi digitális innovációs központ, amely várhatóan kiegészíti a meglévő európai digitális innovációs központok hálózatát.

11

17 – Digitális Szlovákia – 3. beruházás: Részvétel a digitális gazdasággal kapcsolatos, több országban zajló európai projektekben

Mérföldkő

A nemzeti szuperszámítógép-központ szuperszámítógépének fejlesztése és építése

A szuperszámítógép üzembe helyezése és átadási értesítés benyújtása

4. NEGYEDÉV

2025

A számítástechnikai infrastruktúra üzembe helyezése és üzembe helyezése funkcionális tesztek és átadási protokoll alapján.
A beruházás egy szuperszámítógép építését finanszírozza, azzal a törekvéssel, hogy a magas energiahatékonyságú szuperszámítógépek globális zöld500 listájának 10 legmagasabb értékébe tartozzon. Az architektúra részleteit a megvalósíthatósági tanulmányban kell meghatározni.

12

17 – Digitális Szlovákia – 3. beruházás: Részvétel a digitális gazdasággal kapcsolatos, több országban zajló európai projektekben

Cél

Részvétel az előre meghatározott csoport több országra kiterjedő digitális projektjeiben

Szám

0

2

4. NEGYEDÉV

2024

Az Európai Bizottság által javasolt két, több országra kiterjedő digitális projektben való részvételhez nyújtott támogatás: Biztonsági műveleti központok, MediaInvest, európai blokklánc-szolgáltatási infrastruktúra, EuroQCI, 5G folyosók, közös európai adatinfrastruktúra, processzorok és félvezető csipek, összekapcsolt közigazgatás, Európa Genome, digitális készségek.

Legalább 85 090 000 EUR- t kell fizetni a 3. beruházás (A digitális gazdasággal kapcsolatos, több országra kiterjedő európai projektekben való részvétel) számára.

gazdaság” „a több országra kiterjedő, előre meghatározott digitális projektekben való részvétel” célkitűzésre irányuló beruházás költségeinek egy részének támogatása érdekében. Az egyéb uniós programok vagy eszközök által biztosított összegeket nem kell beszámítani ebbe az összegbe.

13

17 – Digitális Szlovákia – 4. beruházás: A legfelső szintű digitális technológiák fejlesztését és alkalmazását célzó projektek támogatása

Mérföldkő

A legfelső szintű digitális technológiák fejlesztésére és alkalmazására vonatkozó támogatási rendszer kialakítása

Támogatási rendszer elindítása

NEGYEDÉV

2022

A MIRRI végrehajtó egysége létrehozza és közzéteszi a digitális megoldások kutatására és fejlesztésére irányuló támogatási rendszert a kis- és középvállalkozások, a nagyvállalatok, a magán K+F intézmények, az állami K+F intézmények, köztük a tudományos körök és a Szlovák Tudományos Akadémia, a nem kormányzati és nonprofit szervezetek, a média, a közintézmények, köztük az önkormányzatok és más támogatható pályázók számára.

A rendszer a közvetlenül irányított uniós programok (Digitális Európa, Európai horizont és Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) sikeres projektjeinek társfinanszírozási mechanizmusaként is szolgál. Az Európai Bizottság által végzett közös európai érdeket szolgáló fontos projektek értékelése alapján elsőbbséget kell biztosítani a sikeres projekteknek. A projekteket az intelligens szakosodási stratégia (RIS3) 4. dimenziójában (Szlovákia digitális átalakulása) meghatározott prioritási területek alapján is értékelni kell.

14

17 – Digitális Szlovákia – 4. beruházás: A legfelső szintű digitális technológiák fejlesztését és alkalmazását célzó projektek támogatása

Cél

A legfelső szintű digitális technológiák fejlesztésére és alkalmazására irányuló projektek száma

Szám

0

19

4. NEGYEDÉV

2024

A támogatási rendszer keretében 19, digitális megoldások kifejlesztésére és alkalmazására irányuló projektnek folyósított támogatás.

Legalább 70 246 047 EUR-t kell fizetni a 4. beruházás (A legfelső szintű digitális technológiák fejlesztését és alkalmazását célzó projektek támogatása) számára e beruházás költségeinek egy részének támogatása érdekében, „A legfelső szintű digitális technológiák fejlesztésére és alkalmazására irányuló projektek száma” célkitűzés tekintetében. Az egyéb uniós programok vagy eszközök által biztosított összegeket nem kell beszámítani ebbe az összegbe.

15

17 – Digitális Szlovákia – 4. beruházás: A legfelső szintű digitális technológiák fejlesztését és alkalmazását célzó projektek támogatása

Cél

A legfelső szintű digitális technológiák fejlesztésére és alkalmazására irányuló projektek száma

Szám

19

53

NEGYEDÉV

2026

A támogatási rendszer keretében 53, digitális megoldások kifejlesztésére és alkalmazására irányuló projektnek folyósított támogatás.

Legalább 70 246 047 EUR-t kell fizetni a 4. beruházás (A legfelső szintű digitális technológiák fejlesztését és alkalmazását célzó projektek támogatása) számára e beruházás költségei egy részének támogatása érdekében, „A legfelső szintű digitális technológiák fejlesztésére és alkalmazására irányuló projektek száma” célkitűzés elérése érdekében. Az egyéb uniós programok vagy eszközök által biztosított összegeket nem kell beszámítani ebbe az összegbe.

16

17 – Digitális Szlovákia – 5. beruházás: Gyors támogatások – hackathonok

Cél

Szervezett gyors támogatási események száma – hackathonok

Szám

0

17

NEGYEDÉV

2026

17 Hackathon rendezvény szervezése – olyan rendezvények, amelyeken gyors támogatást kell nyújtani a jelenlegi társadalmi kihívások leginnovatívabb megoldásainak innovatív megoldásaihoz. A rendezvényen induló innovatív vállalkozások, más vállalatok, kutatóintézetek, egyetemek és diákjaik, valamint más szakértők vesznek részt.

A nyertes csapatok a közigazgatás vagy a szélesebb nyilvánosság rendelkezésére bocsátják megoldásaikat.

17

17 – Digitális Szlovákia – 5. reform: A kiberbiztonsági képzés és készségek fejlesztése (ITVS – Információs technológiák a közigazgatás számára)

Cél

A kiberbiztonság területén képzett informatikai személyzet létszáma a közigazgatásban

Szám

29

600

NEGYEDÉV

2026

A közigazgatási környezetben további 571 informatikai szakértő vett át kiberbiztonsági képzést „szakmai”, „irányítói” és „ITmenedzseri” szinten.

18

17 – Digitális Szlovákia – 6. beruházás: A megelőző intézkedések megerősítése, a biztonsági események észlelésének és megoldásának felgyorsítása (ITVS – Információtechnológiák a közigazgatás számára)

Cél

A közigazgatási környezetben lévő biztonságos informatikai rendszerek száma

Szám

70

1 000

4. NEGYEDÉV

2024

1000 informatikai rendszer biztonságossá tétele, amely a következőképpen határozható meg: a korai előrejelző rendszer (EWS) eszközei beépülnek a kiberbiztonsági események kezelésére szolgáló rendszerbe, bevezetve a szükséges hardver-/szoftverelemeket, kétirányú titkosított kommunikációt és figyelmeztetéseket.

19

17 – Digitális Szlovákia – 6. beruházás: A megelőző intézkedések megerősítése, a biztonsági események észlelésének és megoldásának felgyorsítása (ITVS – Információtechnológiák a közigazgatás számára)

Mérföldkő

Az alkalmazások biztonsági ellenőrzése közigazgatási környezetben

Új alkalmazások üzembe helyezése vagy a meglévő alkalmazások frissítése

NEGYEDÉV

2025

A nyilvános informatikai alkalmazások kiberbiztonsági sebezhetőségére vonatkozó új vagy felülvizsgált ellenőrzési eszközök bevezetése. Az értékelést behatoló tesztekkel és sebezhetőségértékelő szoftver használatával kell elvégezni, míg a kritikus sebezhetőségek ellenőrzése céljából a biztonsági ellenőrzésnek mindig a telepítés előtt kell történnie.

Elsőbbséget kell biztosítani a kritikus infrastruktúra részét képező információs rendszereknek.

20

17 – Digitális Szlovákia – 6. reform: A digitális készségek oktatásának stratégiai megközelítése a kulcsfontosságú érdekelt felek képviselőivel együttműködésben

Mérföldkő

A digitális készségekre vonatkozó nemzeti stratégia

A digitális készségekre vonatkozó stratégia szlovák kormány általi jóváhagyása és közzététele

4. NEGYEDÉV

2022

A stratégiának a termelékeny és a termelés utáni korban lévő személyekre kell összpontosítania, és tartalmaznia kell az aktuális helyzet elemzését, a meglévő akadályok meghatározását, a következő időszakra vonatkozó oktatásra és az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó elképzelést az OECD 2020 ajánlásaival összhangban, valamint a közigazgatási szervek számára a status quo javítását és a kitűzött célok elérését célzó intézkedésekre és ajánlásokra irányuló javaslatot. Az intézkedéseket a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköztől eltérő forrásokból kell finanszírozni.

21

17 – Digitális Szlovákia – 7. beruházás: Az idősek digitális készségeinek és a vezető tabletták eloszlásának javítása

Cél

Az alapvető digitális készségek terén képzett idősek és hátrányos helyzetű személyek száma

Szám

0

1 000

NEGYEDÉV

2022

Kísérleti projekt végrehajtása a javasolt tevékenységek és megoldások validálására egy 1000 idős és hátrányos helyzetű személyből álló minta digitális készségeinek fejlesztése érdekében. Ezt képzési program végrehajtásával, majd támogatott berendezések elosztásával kell elérni.

A kísérleti projekt eredményeit értékelni kell, és azok alapján döntés születik a projekt folytatásának formájáról.

22

17 – Digitális Szlovákia – 7. beruházás: Az idősek digitális készségeinek és a vezető tabletták eloszlásának javítása

Cél

Az alapvető digitális készségek terén képzett idősek és hátrányos helyzetű személyek száma

Szám

1 000

105 440

NEGYEDÉV

2026

A kísérleti projektet és annak ajánlásait követően 105440 idős és hátrányos helyzetű személy digitális készségeinek fejlesztése. Ezt a képzési program elvégzésével és a támogatott eszközök személyenkénti elosztásával kell elérni.

23

17 – Digitális Szlovákia – 4. reform: A műszaki és eljárási kiberbiztonsági megoldások szabványosítása (ITVS – Információtechnológiák a közigazgatás számára)

Mérföldkő

A közigazgatás egységesítésére vonatkozó nemzeti koncepció (NKIVS), 2021–2030

A közigazgatás egységesítésére vonatkozó nemzeti koncepció MIRRI általi elfogadása és jóváhagyása, valamint közzététele

4. NEGYEDÉV

2021

A közigazgatás egységesítésére vonatkozó nemzeti koncepció (NKIVS) a helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel összehangolt módon határozza meg a digitális reformok keretét. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv egyedi intézkedéseinek és projektjeinek végre kell hajtaniuk az NKIVS releváns stratégiai feladatait. Az NKIVS meghatározza a kiberbiztonsági követelmények szabványosításának keretét. További intézkedésekre lenne szükség a kiberbiztonsági technikai és eljárási szabványok meghatározásához.

18. KOMPONENS: Rendezett, fenntartható és versenyképes államháztartás

Szlovákia magas költségvetési fenntarthatósági kockázatokkal szembesül a népesség elöregedése, a költségvetési szempontból fenntarthatatlan nyugdíjrendszer és a költségvetési fenntarthatóságot nem kellőképpen ösztönző költségvetés-politikai keret kombinációja miatt. Emellett más uniós országokhoz viszonyítva nem használják ki kellőképpen a környezetvédelmi adók és a vagyonadók bevételi potenciálját.

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense három reformelem – nevezetesen a nyugdíjreform, a többéves kiadási felső határok és a közberuházások kezelésének reformja – révén javítja az államháztartás fenntarthatóságát, stabilitását és versenyképességét.

A komponens ezáltal hozzájárul az államháztartás, különösen a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának megőrzését célzó 2019.1. sz. országspecifikus ajánlás, valamint a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikák folytatására irányuló 2020.1. országspecifikus ajánlás teljesítéséhez, amennyiben a gazdasági feltételek ezt lehetővé teszik. Hozzájárul továbbá a 2020.3. sz. országspecifikus ajánlás és a 2019.3. sz. országspecifikus ajánlás teljesítéséhez, amely a kiforrott közberuházási projektek előreütemezésére, valamint a beruházások meghatározott területekre való összpontosítására irányul.

Reform: A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása

Szlovákia államháztartása közepes és hosszú távon is magas fenntarthatósági kockázatokkal szembesül. Ez részben a népesség gyors elöregedésének tudható be. Az időskori függőségi ráta az előrejelzések szerint 2060-ra csaknem megháromszorozódik (amely összeveti az idősek arányát a munka- vagy képzésben részt vevő lakosság arányával). A nyugdíjkorhatár felső határa súlyosbítja a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságára gyakorolt hatásokat. Emellett a nyugdíjrendszer második pillérében a megtakarítások nem hatékonyak, és alacsony megtérülést eredményeznek, míg a lakosság körében alacsony a tudatosság.

A nyugdíjreformnak javítania kell a nyugdíjrendszer hosszú távú költségvetési fenntarthatóságát. E célból összekapcsolja a nyugdíjkorhatárt a várható élettartammal, és megszünteti a nyugdíjkorhatárt. Biztosítja továbbá a biztosításmatematikai szempontból semleges juttatásra való jogosultságot egy minimálisan ledolgozott év után, és új, alapértelmezett, életciklus-alapú megtakarítási stratégiát vezet be a második nyugdíjpillérben, kevesebbet fektet be alacsony hozamú kötvényekbe, és kívülmaradási opcióval rendelkezik a második pillér megtakarításainak hatékonyságának növelése érdekében. Növeli továbbá az átláthatóságot azáltal, hogy rendszeresen tájékoztatja az embereket a várható nyugdíjukról.

A reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

Reform: Többéves kiadási felső határok bevezetése

Szlovákia középtávú költségvetési kerete nem segítette elő a megfelelő költségvetési fegyelmet. Szlovákiának a kedvező gazdasági időszakokban nem sikerült anticiklikus költségvetési politikát folytatnia. Ez veszélyezteti a költségvetés közép- és hosszú távú fenntarthatóságát.

E reformnak ezért fokoznia kell a költségvetési fegyelmet a költségvetés közép- és hosszú távú fenntarthatóságának javítása érdekében. E célból kötelező többéves kiadási felső határokat kell bevezetni az anticiklikus költségvetési politika jobb megvalósításának, a költségvetési tervezés javításának és a hosszú távú költségvetési fenntarthatóság elérésének kulcsfontosságú eszközeként. Ezeket a kiadási felső határokat a hosszú távú fenntarthatósági célkitűzésekhez kapcsolódó tervezett strukturális egyenlegekhez kell kötni. 2022 áprilisában végre kell hajtani a 2022–2025-ös stabilitási programban a 2023. évi teljes költségvetési ciklus figyelembevétele érdekében.

A reform végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: Az állami beruházások egyszerűsítése

A Pénzügyminisztérium által értékelt legtöbb közberuházási projekt gazdasági értéke csak kis mértékben haladta meg a költségeket, és a projektek költség-haszon aránya 1,0 és 1,5 között volt. Emellett az állami beruházásokra szánt költségvetés felhasználási aránya alacsony, ami a költségvetési tervezés és végrehajtás nehézségeire utal. Ugyanakkor a beruházások rangsorolása nem tartalmaz objektív és észszerűsített kritériumokat.

A reformnak jobban elő kell készítenie a közberuházási projekteket az ár-érték arány elvének következetes alkalmazása révén. Stratégiailag prioritásként kell kezelnie a beruházási projekteket a kezdetektől fogva, és csak a kiforrott projekteket kell finanszíroznia. E célok elérése érdekében a reform új és harmonizált módszertant vezet be a közberuházási projektek előkészítésére és rangsorolására. Ez a módszertan lehetővé teszi az ágazatspecifikus projektportfóliók kidolgozását és az újonnan kiválasztott beruházási projektek átlagos költség-haszon arányának javítását, ugyanakkor növeli a beruházási költségvetés-tervezés pontosságát is. A beruházási folyamatot minden projekt esetében szabványosítani kell, amelyet központilag és korai szakaszban kell értékelni.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

19. KOMPONENS: REPowerEU

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv REPowerEU komponensének célja az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való általános függőség csökkentése és az energiabiztonság növelése. Különösen az energetikai infrastruktúrába történő beruházások, valamint az engedélyezési eljárásokra, az épületek energiahatékonyságára, a kibocsátásmentes közlekedésre és a zöld készségek előmozdítására irányuló intézkedések várhatóan hozzájárulnak a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentéséhez, valamint a megújuló energiaforrásoknak a szlovák energiaszerkezetbe való gyorsabb és szélesebb körű integrálásához.

A szlovák REPowerEU-fejezet 14 intézkedése közül nyolc rendelkezik határokon átnyúló dimenzióval. A határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval rendelkező legnagyobb beruházás a villamosenergia-átviteli és -elosztó hálózatok korszerűsítését és digitalizálását (1. beruházás) érinti, azzal a céllal, hogy 250 km-nyi átviteli vezetéket korszerűsítsen annak érdekében, hogy Európa-szerte elősegítse a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia átvitelének fenntartását. Az épületek felújítása során az energiahatékonyság növelésére irányuló intézkedések, beleértve a történelmi épületek helyreállítását vagy a családi házak felújítását is, szintén releváns határokon átnyúló dimenzióval rendelkeznek, mivel hozzájárulni fognak az importált fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet csökkentéséhez. Az épületek felújítása során az energiahatékonyság növelésére irányuló intézkedések (3. beruházás), beleértve a történelmi épületek helyreállítását vagy a családi házak felújítását is, szintén releváns határokon átnyúló dimenzióval rendelkeznek, mivel várhatóan hozzájárulnak az importált fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet csökkentéséhez.

A REPowerEU-fejezet hozzájárul a zöld és digitális átállásba és az energiabiztonságba történő közberuházások növelésére irányuló ajánlások, valamint a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függés csökkentésére és az energiaimport diverzifikálására vonatkozó ajánlások végrehajtásához. Konkrétan, az 1. és 2. tematikus terület révén a REPowerEU-fejezet végrehajtása várhatóan felgyorsítja a megújuló energiaforrások elterjedését a hálózathoz való egyszerűsített hozzáférés, az engedélyezési és adminisztratív eljárások egyszerűsítése és egyszerűsítése, a villamosenergia-rendszer korszerűsítése, valamint az épületfelújítások kiigazítása, felgyorsítása és támogatása révén.

A.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Tematikus terület: Megújuló energia és engedélyezési eljárások

Ez a tematikus terület két reformból áll, amelyek közül az első a fenntartható energia előmozdítására, a második pedig a megújuló energiaforrásokra való zöld átállás támogatására irányul. E reformok célja a megújuló energiaforrások további fejlesztésére vonatkozó engedélyezési és adminisztratív eljárások egyszerűsítése, beleértve a folyamatok digitalizálását és a szélenergia fejlesztésére alkalmas kísérleti célterületek létrehozását. A reform magában foglalja a készségek szükséges fejlesztését és az adminisztratív kapacitás megerősítését is, amelyek a megújuló energiaforrások bevezetéséhez kapcsolódó szűk keresztmetszetek kezeléséhez szükségesek.

A beruházások célja a villamosenergia-átviteli rendszer és a regionális elosztóhálózatok továbbfejlesztése és korszerűsítése, ezáltal lehetővé téve a kis- és nagy volumenű megújuló energiaforrások hálózatba való gyorsított integrálásához szükséges műszaki kapacitás növelését. Az energetikai adatközpontba történő beruházás várhatóan lehetővé teszi új piaci szereplők integrációját a szlovák energiapiacba, különösen a megújuló energiával kapcsolatos beruházások területén.

Komponens – 1. reform: A fenntartható energia támogatása

A reform hat alintézkedést tartalmaz, amelyek célja, hogy olyan környezetet teremtsenek, amely elősegíti a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésére irányuló projektek gyors és hatékony végrehajtását a megújuló energiára, a zöld átállásra és a dekarbonizációra vonatkozóan. Ez a célkitűzés szükségessé teszi az engedélyezési eljárások egyszerűsítését és felgyorsítását, különös tekintettel a környezetvédelmi engedélyek kiadására. A reform magában foglalja a környezeti hatásvizsgálatok időben történő kiadásához szükséges szakmai személyzeti kapacitás megerősítését is. A reform várhatóan tükrözi a modern technológiák zöld átállással kapcsolatos követelményeit és szabályozási igényeit, beleértve a megújulóenergia-termelést az iparban és a háztartásokban, valamint támogatja más zöld technológiák, többek között a hidrogén, a geotermikus energia és a fenntartható biometán bevezetését.

C19.R1. Alintézkedés: A környezetvédelmi engedélyek kiadásának felgyorsítását célzó jogszabályi és eljárási változások

Az intézkedés célja, hogy egyszerűsítse és felgyorsítsa a javasolt vagy módosított megújulóenergia-projektekre vonatkozó környezeti vizsgálati eljárásokat a környezeti hatásvizsgálatról szóló 24/2006. sz. Coll. törvény (KHV-törvény) alapján, az építőiparról szóló 25/2025. sz. törvénnyel összefüggésben, amelyet 2025 februárjában hagytak jóvá, és amely 2025. április 1-jén lépett hatályba. A KHV-törvény reformjának tiszteletben kell tartania az uniós jog szerinti követelményeket, valamint a nyilvánosság részvételére és az igazságszolgáltatáshoz való jogra vonatkozó egyéb nemzetközi jogi kötelezettségeket (Aarhusi Egyezmény).

A reform a KHV-törvény vagy az IPPC-törvény hatálya alá nem tartozó, a megújuló energia területén javasolt projektekre vagy azok módosítására vonatkozó egyszerűsített eljárásokat eredményez. Egységes eljárást kell létrehozni, amely magában foglalja a környezeti hatásvizsgálatot és más vizsgálati eljárásokat, beleértve az építési engedélyt is. Az építési engedély megadásának feltétele továbbra is a KHV-irányelv értelmében vett engedélyhez vezető eljárások befejezése, az érintett nyilvánosság egyértelműen meghatározott joga, hogy fellebbezzen a KHV-törvény alapján hozott határozatok és az engedély megadásához vezető eljárások ellen. Az értékelt projektben érintett feleknek lehetőségük lesz arra, hogy észrevételeket tegyenek a KHV-törvény szerinti eljárások eredményével kapcsolatban, amelyek az engedély megadásához vezetnek. Ez a reform várhatóan csökkenti a visszaélésszerű, ismétlődő fellebbezési eljárások lehetőségét a különböző eljárási szakaszokban, miközben megőrzi az érintett nyilvánosságnak az engedélyezési eljárásokban való részvételhez való jogát. A módosított IPPC-jogszabálynak integrálnia kell az IPPC-értékelést a javasolt vagy módosított megújulóenergia-projektekre vonatkozó környezeti hatásvizsgálati eljárásba, ami az IPPC-értékelés hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó egységes integrált engedélyt eredményez.

A KHV-törvény 8. mellékletének 2. táblázatában szereplő küszöbértékeket módosítani kell a geotermikus és szélenergiára vonatkozó KHV-törvény szerinti eljárások felgyorsítása érdekében. E technológiák átvilágítására és kötelező környezeti hatásvizsgálatára vonatkozó határidőket a módosított KHV-törvény vezeti be. Az integrált eljárás hatálya alá nem tartozó projektek esetében a reform célja az engedélyezési eljárás egyszerűsítése a meglévő nyilvántartások és információs rendszerek naprakésszé tételével és összekapcsolásával, valamint az engedélyező hatóságok igazgatási kapacitásainak megerősítésével, valamint a „részben szakosodott állami közigazgatás” létrehozásához vezető szervezeti változtatásokkal.

A jogszabály-módosítások eredményének végrehajtása (a 2025. április 1-je óta hatályos új építési törvény; a módosított IPPC-törvény; az új KHV-törvényt) várhatóan a következő lépések biztosítják:

1.A fent említett eljárásokért felelős hatóság az Állami Környezetvédelmi Felügyelőség (SEI). A KHV-törvény szerinti eljárások lefolytatásához szükséges igazgatási kapacitást legalább 100 fővel meg kell erősíteni, és azt ki kell egészíteni a SEI szervezeti felépítésének módosításával, hogy az ellenőrzési tevékenységeket elkülönítsék az engedélyezési tevékenységektől, és ezt követően kidolgozzák a Felügyelőség és annak regionális hivatala tevékenységeit irányító módszertani dokumentumokat.

2.Az integrált eljárások esetében a javasolt vagy módosított tevékenység hatásainak értékelésére és az integrált engedély kiadására (beleértve a KHV-t és az építési engedélyt is) vonatkozó hatáskör a KHV-hatóságot illeti meg, de csak a megújuló energiaforrások esetében. E célból a SEI-struktúrán belül új hatáskört kell bevezetni az egyes hatóságok számára, amelynek keretében a regionális felügyelőségek az elsőfokú hatóságként, a SEI-központ pedig a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos KHV tekintetében másodfokú hatóságként vannak kijelölve.

3.Az első szakaszban (2024 negyedik negyedévéig) jogalkotási, szervezeti és adminisztratív változtatásokból álló „engedélyező ütemtervet” kell bevezetni.

4.A második szakaszban (2025 negyedik negyedéve) 2025 negyedik negyedévéig el kell fogadni a szakosodott állami közigazgatás működésének új struktúráját, és várhatóan biztosítani kell finanszírozásának hosszú távú fenntarthatóságát.

C19.R1. Alintézkedés: A geotermikus energia használatának javítása

Ezen alintézkedés célja legalább 60 geotermikus kút „útlevelének” véglegesítése a geotermikus potenciáljuk meghatározása céljából. Az alintézkedésnek elő kell segítenie a geotermikus energia hasznosítására irányuló beruházások felgyorsítását, tekintettel Szlovákia egyes részeinek kedvező geológiai körülményeire, többek között a geotermikus fűtési technológiákba.

A geotermikus kutakra és létesítményekre vonatkozó információkat archívumok és helyszíni munkák feldolgozásán keresztül kell rendelkezésre bocsátani, az eredményeket pedig online közzé kell tenni a Dionyza Stura Állami Geológiai Intézet online platformján. A magánkutak tulajdonosai dönthetnek úgy, hogy önkéntesen benyújtják az információkat a platformon.

Ez a jövőben várhatóan központi hozzáférési pontot hoz létre a nyilvánosság számára legalább 60 szlovákiai geotermikus kútra vonatkozó valamennyi releváns adathoz. Ezek az információk várhatóan a szomszédos területeken található geotermikus feltárások szempontjából is relevánsak lesznek valamennyi potenciális befektető számára. Az intézkedés keretében nem végeznek fúrást.

A reform végrehajtását 2026 második negyedévig be kell fejezni.

C19.R1. Alintézkedés: Hőszivattyú-támogatás

Ezen alintézkedés célja a víz-víz hőszivattyúkba történő beruházások bevezetésének támogatása. Hozzá kell járulnia a zöld átállás felgyorsításához és Szlovákia fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való függőségének csökkentéséhez, különös tekintettel arra, hogy Szlovákiában a fűtési rendszerek nagymértékben függnek a földgáztól.

Az alintézkedés a felszín alatti vizeknek a víz-víz hőszivattyúk energiafelhasználására történő felhasználásáért fizetendő díj megfizetésének kötelezettsége alóli mentességet vezet be a vízről vízre ható hőszivattyúk korábbi, 2014-ig hatályos 364/2004. sz. törvényének módosításával. A vízügyi törvény módosításának összhangban kell lennie az 1. alintézkedésben (1. reform) javasolt KHV-reformmal.

A vízről szóló törvénynek (364/2004. sz.) a víz-víz hőszivattyúkra felszámított díjak tekintetében történő módosításának meg kell felelnie a víz-keretirányelvnek (2000/60/EK). Ez különösen azt követeli meg, hogy az átfogó vízárazási politika továbbra is biztosítsa a különböző vízfelhasználások megfelelő hozzájárulását a vízszolgáltatások költségeinek megtérüléséhez (9. cikk), és hogy az engedélyezési határozatoknak megfelelő környezetvédelmet is biztosítaniuk kell (11. cikk (3i) bekezdés).

A reform végrehajtását 2024. harmadik negyedévig be kell fejezni.

C19.R1. Alintézkedés: BAT-központ létrehozása és BAT-referenciadokumentumok rendelkezésre bocsátása

C19.R1. Alintézkedés: A biomassza fenntartható szlovákiai felhasználásának és kínálatának megvalósítási pályái értékelésének előkészítése a 2025–2035 közötti időszakra

Az intézkedés célja a biomassza energetikai célú fenntartható felhasználásának előmozdítása, valamint e tekintetben a rendelkezésre álló fenntartható biomassza-mennyiségek és -források értékelése.

Értékelés keretében értékelni kell a biomassza fenntartható szlovákiai felhasználásának pályáit, valamint annak a földhasználatra, a földhasználat-megváltoztatásra és az erdőgazdálkodásra (LULUCF) és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásait a 2035-ig tartó időszakban. A levegőminőségre gyakorolt hatást a rendelkezésre álló adatok mértékében kell értékelni, és adott esetben az értékelésnek azonosítania kell az adatok rendelkezésre állásával kapcsolatos hiányosságokat. Az értékelésnek meg kell vizsgálnia a védett területek és az erdei ökoszisztémák állapotát, a biomassza termesztéséhez, feldolgozásához és szállításához kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, és ki kell terjednie a biomassza más országokból történő behozatalának hatására.

A pályák értékelésének eredménye várhatóan nem növeli a védett területekre és az erdei ökoszisztémákra nehezedő nyomást, illetve a szlovákiai nemzeti parkokban és védett területeken történő fakitermelést. Az értékelés ajánlásokat fogalmaz meg a szlovák kormány vagy uniós alapok (például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a Modernizációs Alap és a Kohéziós Alap) által finanszírozott jövőbeli biomassza-beruházások irányítására.

Az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti integrált nemzeti energia- és klímatervnek] hivatkoznia kell az értékelés eredményeire, és be kell építenie azok eredményeit annak aktualizálásába és jelentésébe, valamint az (EU) 2016/2284 irányelv szerinti aktualizált nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programba (NAPCP).

A villamos energiára és a hőre vonatkozóan rendelkezésre álló biomassza-adatok elemzését évente aktualizálni kell.

Az értékelést 2025 második negyedévéig közzé kell tenni.

C19.R1. Alintézkedés: A fenntartható biometán- és a szervestrágya-termelés és a körforgásos biogazdaság fejlesztése és előmozdítása.

Az átfogó térkép és két technológiai katalógus eredményei alapján meg kell határozni Szlovákia biogáz- és biometántermelési potenciálját, valamint ez utóbbinak a hálózatba való hatékony integrálását. Az ütemtervnek és a katalógusoknak meg kell határozniuk a geoalapú biometán-termelési potenciált és a hálózati csatlakozási pontokat, és ezáltal elő kell mozdítaniuk az üzemek építésére és a biogázüzemek biometánná való átalakítására legalkalmasabb helyszíneket. A térképet magán- és állami finanszírozás céljára is elérhetővé kell tenni. Ezt követően az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti integrált nemzeti energia- és klímatervekkel és azok aktualizálásának kötelező időkeretével összefüggésben be kell vezetni egy, az azonosított nemzeti potenciál 2030-ig és 2050-ig történő eléréséhez szükséges beruházási pályát tartalmazó tervet.

Alkotóelem: Reform: A megújuló energiaforrásokra való zöld átállás támogatása

Ez a reform három alintézkedésből és egy, négy alrészből álló beruházásból áll. E reform célja, hogy felgyorsítsa az új megújuló energiaforrások elterjedését azáltal, hogy kedvezőbb környezetet teremt a megújuló energiaforrásokba történő beruházások és a rendelkezésre álló hálózati kapacitás jobb kihasználása számára. A 2. reform intézkedései a szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv 1. komponensében foglalt reformokra és beruházásokra is épülnek, különösen az energiapiaci reform és a megújuló energiaforrások támogatása területén.

C19.R2. Alintézkedés: Módszerek kidolgozása és a szélenergia-hasznosításra alkalmas kísérleti célterületek létrehozása

A szélenergia hasznosítására alkalmas célterületek létrehozására vonatkozó módszertan tervezete – különösen az eljárási struktúra, valamint a célterületek létrehozására, elhelyezésére és üzemeltetésére vonatkozó szabványok létrehozása révén – 2024 negyedik negyedévében válik alkalmazandóvá. A szélenergia-hasznosításra és a célterületek létrehozására vonatkozó keretjogszabály szintén 2024 negyedik negyedévében lép hatályba. A szélenergiára vonatkozó kísérleti célterületek megvalósítását és a végleges módszertan elfogadását 2025 negyedik negyedévéig be kell fejezni.

C19.R2. Alintézkedés: A Szlovák Köztársaság nemzeti hidrogénstratégiájának cselekvési terve és a szlovákiai hidrogéngazdaság fejlesztésének előfeltételei

Az alintézkedés végrehajtását 2025 második negyedévéig be kell fejezni.

C19.R2. Alintézkedés: A megújuló energiaforrások integrálása a villamosenergia-hálózatba

Az alintézkedés célja a rendelkezésre álló villamosenergia-hálózati kapacitás felhasználásának javítása és a megújulóenergia-beruházások gyorsabb bevezetéséhez való hozzájárulás Szlovákiában. A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt, 2021-től kezdődő reformok a megújuló energiaforrások átviteli szinten történő összekapcsolására rendelkezésre álló kapacitás jelentős növekedéséhez vezettek (az úgynevezett „megállási állapot” 2021. áprilisi megszüntetése). Az elmúlt években azonban a rendelkezésre álló kapacitásnak csak kis részét használták fel az új megújulóenergia-létesítmények üzemeltetőinek összekapcsolására.

Az alintézkedésnek a szükséges jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések révén csökkentenie és hatékonyabbá kell tennie a megújuló energiaforrások villamosenergia-hálózathoz való csatlakoztatására szolgáló kapacitás lefoglalását. Az új szabályok és eljárások a Szlovák Köztársaság területén működő mindhárom regionális elosztórendszer-üzemeltetőre nézve kötelezőek. Az alintézkedésbe minden megújuló energiaforrást be kell vonni, kivéve a kis méretű megújuló energiaforrásokat, amelyek esetében nincs szükség kapacitáslekötésre a hálózatban. Az új szabályok különösen a következőkre terjednek ki:

1.a hálózathoz való csatlakozás akadályainak csökkentése a fel nem használt kapacitások újbóli felszabadítására vonatkozó szabályok kiigazítása révén, és az alábbiak közül legalább egy: a) a hálózati kapacitások lefoglalására vonatkozó határidők meghatározása; b) pénzügyi ösztönzők, amelyek visszatartják a kiosztott kapacitások kellő időben történő ki nem használását.

2.a csatlakozási folyamat átláthatóságának növelése (beleértve a csatlakozási döntéseket is) a rendelkezésre álló hálózati csatlakozási kapacitásokra vonatkozó, rendszeresen frissített online információk révén, mind az átviteli-, mind az elosztórendszer-üzemeltetők szintjén. Az átláthatósági követelményeket valamennyi forgalmazó vállalat esetében egységesíteni kell.

3.a megújuló energiaforrásokat hasznosító létesítményeknek a villamosenergia-elosztó rendszerekhez való csatlakozására vonatkozó szabályok harmonizálása valamennyi regionális elosztórendszer-üzemeltető esetében, különösen a hálózati csatlakozásra vonatkozó engedélyek kiadásának egységes eljárása révén.

4.kötelező határidők bevezetése a kis- és helyi megújuló energiaforrások hálózati csatlakozási eljárásaira vonatkozóan.

5.a hálózati iparágak szabályozója további szabályozási ösztönző mechanizmusokat fogad el az elosztórendszer-üzemeltetők számára, hogy beruházzanak az elosztóhálózat fejlesztésébe a megújuló energiaforrások hálózati integrációjának támogatása céljából.

A reformot 2025 első negyedévéig végre kell hajtani.

C19. Beruházás: Az átviteli rendszer és a regionális elosztórendszerek korszerűsítése és digitalizálása

Beruházás – 3. rész: hozzájárul a szlovákiai villamosenergia-hálózatok korszerűsítéséhez az elosztás szintjén. Ennek a beruházásnak különösen elő kell segítenie az időszakosan rendelkezésre álló megújuló energiaforrások hálózatba való integrálása iránti kereslet várható növekedésének kielégítését az elosztórendszerek meghatározott helyszínein.

A 1 085,78 MW átfogó célkitűzésből legalább 977,20 MW halmozott többletkapacitást kell elérni a megújuló energiaforrások szlovákiai elosztóhálózatokhoz való csatlakoztatására. A beruházásoknak – mint például új vezetékek építése vagy meglévő vezetékek bővítése, kiegyenlítő eszközök telepítése és méretük növelése vagy új transzformátorok telepítése – hozzá kell járulniuk a hálózatok szűk keresztmetszeteinek megszüntetéséhez, az új megújuló energiaforrások integrálásához szükséges további műszaki kapacitás maximalizálása érdekében.

Tematikus terület: Épületkorszerűsítés és üzemeltetés

Reform: Az épületek energiahatékonyságára vonatkozó adatbázis és adatcsererendszer létrehozása

E reform célja, hogy egységes digitális adatplatformot hozzon létre a szlovákiai köz- és magánépületek energiahatékonyságára vonatkozó strukturált információk gyűjtésére, feldolgozására, tárolására és megosztására. Az adatplatform célja, hogy hozzáférést biztosítson az épületekre vonatkozó adatokhoz az érdekelt felek számára, és segítse az épületek felújítására irányuló beruházások felgyorsítását és rangsorolását, különös tekintettel a legalacsonyabb energiahatékonysággal rendelkezőkre.

A platform az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv közelgő átdolgozásának megfelelő digitális épületnapló-koncepcióval összhangban az egyes épületek szintjén az összes releváns adat központi hozzáférési pontja, és biztosítja a meglévő nemzeti épületrendszerekkel (pl. ingatlan-nyilvántartással) való integrációt, interoperabilitást és adatmegosztást, valamint az épületek uniós megfigyelőközpontjához való továbbítást. A platform kialakítását és a meglévő adatbázisokkal való összekapcsolását, valamint az adatgyűjtési folyamatot egy 2023 negyedik negyedévéig elkészítendő megvalósíthatósági tanulmányban kell felvázolni.

2026 második negyedévéig legalább 4100 olyan középületre vonatkozóan kell adatgyűjtést végezni, amely energiatanúsítványokkal és épületfelújítási útlevéllel rendelkezik, és tartalmazza az egyes épületekre vonatkozó konkrét felújítási intézkedési terveket. A reform magában foglalja továbbá i. a középületek tulajdonosait célzó tájékoztató kampányt a felújítások és az energiamegtakarítás előmozdítása érdekében, valamint ii. tájékoztatási és képzési tevékenységeket az épületfelújítási útlevelek elkészítéséért felelős független szakértők számára.

A reform végrehajtását 2026 második negyedévig be kell fejezni.

Reform: A központi kormányzat épületeinek kezelése

A reform célja a központi kormányzat épületeinek hatékony kezeléséhez szükséges keret létrehozása, különösen az energiagazdálkodás javítása, a rendelkezésre álló épületterek hatékonyabb kihasználása, valamint az épületfelújítások és -építések stratégiai és kiemelt tervezése révén.

A reform magában foglalja a központi kormányzati épületek kezelésére vonatkozó stratégia kidolgozását, amely meghatározza a központi kormányzat épületállományának optimalizálásához és hatékonyabb használatához szükséges eszközöket és folyamatokat; az energiahatékonyság növelése, az energiamegtakarításra való törekvés, valamint a megújuló energia és a környezetbarát megoldások használatának növelése; és iii. az épülethasználat összköltségének csökkentése. A stratégiának tartalmaznia kell az állami épületekre vonatkozó jelenlegi szabályozási, finanszírozási és működési keretek feltérképezését, és azt a kormánynak 2025 második negyedévében kell elfogadnia.

A stratégiának ki kell terjednie a felújítási támogatási rendszerek és eszközök, valamint az azok optimalizálására irányuló javaslatok feltérképezésére irányuló tanulmányra, és ajánlásokat kell megfogalmaznia a mélyfelújítási és energiagazdálkodási gyakorlatokra (például az energiahatékonyság-alapú szerződések (EPC) és a pénzügyi eszközök használatára) vonatkozóan, amelyeket 2024 első negyedévéig közzé kell tenni.

A reform az ütemterv és a stratégiában megfogalmazott következtetések alapján létrehozza a központi kormányzat közigazgatási épületeinek központi koordináló szervét, különösen az ingatlanfejlesztés és -kezelés, a felújítási politikák, a bérleti és tulajdonjogi politika, a létesítménykezelési és energiagazdálkodási iránymutatások biztosítása érdekében. A központi koordinátor 2026 második negyedévére válik működőképessé.

A reform végrehajtását 2026 második negyedévig be kell fejezni.

Beruházás: A középületek energiahatékonyságának javítása

A beruházás célja a középületek energiafogyasztásának csökkentése a középületekben végrehajtott gyors energiahatékonysági beavatkozások révén.

A beruházásnak gyors energiahatékonysági beavatkozásokat kell magában foglalnia körülbelül 85 épületben, amelyek összterülete legalább 184 000 m², és amelyeketkeresleti felhívás útján választanak ki. A felhívást úgy kell megtervezni, hogy figyelembe vegye az egyes épületek igényeit, és az alábbi energiahatékonysági beavatkozások közül legalább kettő végrehajtását kell előírnia: i. ablakcsere, ii. az épületek energiagazdálkodása (például intelligens energiamérő rendszerek telepítése, energiatakarékos üzemmódok bevezetése, egyenletes vagy zónaszabályozás a fűtési rendszerben, termosztátok telepítése), iii. világítás korszerűsítése, iv. tető/attikai hőszigetelés. A megújuló energiaforrások alkalmazása az opcionális intézkedések közé tartozik. A beavatkozás részeként energetikai tanúsítványt és felújítási útlevelet kell kiállítani a jövőbeli átfogó felújítás megkönnyítése érdekében, és azt be kell építeni a 3. reform szerinti adatbázisba (a 3. reform szerinti cél elérése nélkül).

A beruházás végrehajtását 2025. első negyedévében be kell fejezni.

Beruházás: Középületek és műemléképületek felújítása

Ezen intézkedés célja az SK-C[C2]-I[I2] 2. komponens meglévő 2. beruházásának növelése a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 21c. cikkének (2) bekezdésével összhangban. A beruházás célja a történelmi és a felsorolt középületek energiahatékonyságának és szerkezeti feltételeinek javítása. A beruházásnak legalább 29 500 m 2 történelmi és felsoroltközépületek további felújított alapterületét kell eredményeznie, miközben átlagosan legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást kell elérnie.

A beruházás végrehajtását 2026 második negyedévig be kell fejezni.

Beruházás: Az energiaszegénység kockázatának kitett háztartások felújításának támogatása

Ezen intézkedés célja az energiaszegénység kezelése a kiszolgáltatott csoportok egyszemélyes családi házak felújításának támogatása révén. Az energiaszegénység kockázatának kitettként meghatározott személyek közé tartoznak például a súlyos fogyatékossággal élő és alacsony jövedelmű személyek számára szociális ellátásban részesülő személyek. Az intézkedés két alintézkedésből áll (egy beruházás és egy reform).

E beruházások keretében nem engedélyezhető a gázkazán telepítésének támogatása.

Alintézkedés: Könnyű felújítási program

Az alintézkedés célja, hogy pályázati felhívás révén támogassa az energiaszegénység kockázatának kitett személyek családi házainak „könnyű felújítását”, amihez az alábbi intézkedések közül legalább egynek vagy azok kombinációjának a végrehajtására van szükség: hőszigetelés (beleértve az ablakcserét), a fűtő- és megújulóenergia-berendezések cseréje. A szerződéseknek tartalmazniuk kell egy olyan rendelkezést, amely szerint a családi házakat 12 hónapon belül fel kell újítani.

Amennyiben a felújítási program magában foglalja a biomasszával működő kazánok támogatását, megengedett az elavult szén-/olaj-/biomassza kazánok biomassza-kazánokkal való felváltása, ha azokat az energiacímkézésről szóló rendelet szerinti két legmagasabb energiahatékonysági osztály egyikébe tartozó, pellettel, briketttel és aprított fával üzemelő, nagy hatásfokú biomasszával működő kazánokkal helyettesítik. Az elavult gázkazánok biomasszával működő kazánokkal való helyettesítése akkor megengedett, ha azokat az energiafogyasztás címkézéséről szóló rendelet szerinti két legmagasabb energiahatékonysági osztály egyikébe tartozó, pellettel üzemelő, nagy hatásfokú biomasszával működő kazánokkal helyettesítik. A PM10-határértékeket túllépő levegőminőségi övezetekben nem megengedett a gázkazánok biomassza-kazánokkal való helyettesítése.

A családi házak 4530 felújítására vonatkozó átfogó célkitűzésből a beruházásnak legalább 4080 felújított házat kell eredményeznie, amelyeket 2025 harmadik negyedévéig be kell fejezni. A szerződéseket a Környezetvédelmi Minisztérium várhatóan 2024 harmadik negyedévéig írja alá.

Alintézkedés: A családi házak felújítását támogató technikai segítségnyújtás

Az alintézkedés célja a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség által a családi házak felújításához nyújtott technikai segítségnyújtás megerősítése a tulajdonosok számára, különös tekintettel az energiaszegénység kockázatának kitett személyek családi házakra. A legalább 35 teljes munkaidős alkalmazottból álló további kapacitásnak meg kell erősítenie a meglévő regionális irodák hálózatát. Összességében a technikai segítségnyújtás (a regionális irodákban és külső szakértők által) konzultációt biztosít a lehetséges energiahatékonysági intézkedésekről, segíti a támogatási kérelmezési folyamatot és kérésre a támogatási kérelem kitöltését, valamint a felújítási tárgy személyes helyszíni ellenőrzését stb.

Várhatóan 20000 támogatott kérelem/konzultáció kerül feldolgozásra.

A beruházás végrehajtását 2026 második negyedévig be kell fejezni.

Tematikus terület: Fenntartható közlekedés

Beruházás: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési infrastruktúra fejlesztése

A beruházás célja, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 21c. cikkének (2) bekezdésével összhangban kibővítse a 3. komponens 1. beruházásához tartozó meglévő intézkedést. A beruházásnak további 10 km-es trolibuszvonalat kell eredményeznie Pozsonyban.

Beruházás: A tiszta személyszállítás előmozdítása

Tematikus terület: Zöld készségek

Reform: A zöld átálláshoz szükséges készségek

A reform célja a jelenlegi oktatási és képzési programok aktualizálása annak érdekében, hogy azok tükrözzék a zöld készségek iránti jelenlegi munkaerőpiaci igényeket. A reform három részből áll.

Az első rész a szakképzési középiskolák tantervének kiigazításáról rendelkezik, amelyek a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező ágazatokban szükséges zöld készségek fejlesztésére összpontosítanak, különösen: megújuló energiaforrások és elektromos közlekedés. Az aktualizált tantervnek összhangban kell lennie a zöld készségek ESCO (a foglalkozások, készségek és kompetenciák európai osztályozása) osztályozásával.

A reform második része bevezeti a szakközépiskolákban dolgozó tanárok előkészítő oktatására vonatkozó képesítési előírások változását, valamint maguknak a tanárképzési programoknak az aktualizálását. A szakközépiskolákban a tanárok és egyéb oktatók számára újonnan létrehozott képzés a tanítási készségek fejlesztésére összpontosít a következő területeken: megújuló energiaforrások és elektromos közlekedés. A tanári program aktualizálásának tükröznie kell a zöld készségek ESCO (a foglalkozások, készségek és kompetenciák európai osztályozása) szerinti osztályozását.

A harmadik rész a készségek és/vagy képesítések megszerzésére vagy bővítésére irányuló felnőttképzési programok kidolgozását írja elő azon foglalkozások esetében, amelyekre vonatkozóan hiány van a szakképzett munkaerőből, vagy a jelentős átalakuláson áteső ágazatokban (például a nehéziparban, a gépjárműiparban). A felnőttképzési programoknak a következő területeken meglévő készségekre kell összpontosítaniuk: megújuló energiaforrások és elektromos közlekedés. A képzési programokat az érintett szakértőkkel szoros együttműködésben kell kidolgozni.

A reform végrehajtását 2024. december 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: az iskolák felszerelése és képzése

A beruházás célja az iskolák alkalmazkodása és megfelelő felszereléssel való ellátása az elméleti és gyakorlati tanításhoz. Az anyagi műszaki berendezések biztosítását, valamint a helyiségek szükséges szerkezeti átalakítását tizenhárom középiskolai szakiskolában kell elvégezni a megújuló energiaforrásokra vagy az elektromos közlekedésre összpontosító célzott képzési programok lebonyolítása érdekében.

A beruházás második részének célja, hogy a tanároknak szóló, a 6. reform keretében kidolgozandó aktualizált képzési program alapján képzéseket biztosítson az oktatók és a hivatásos személyzet számára. 2025 szeptemberéig legalább 180 képzést kell biztosítani középiskolai szakoktatók és oktatók számára a megújuló energiaforrások és az elektromos közlekedés tantárgyainak iskolai oktatása érdekében (egyes résztvevők egynél több képzésen is részt vehetnek).

Tematikus terület: Koordinációs kapacitások és kommunikációs támogatás

Emellett a beruházásnak támogatnia kell a REPowerEU végrehajtásához kapcsolódó folyamatok további 5 teljes munkaidős és 2 külső személyzettel való koordinálásához szükséges végrehajtási kapacitást és személyzetet.

A befektetés végrehajtását 2026 második negyedévéig be kell fejezni.

A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

Minőségi mutatók (a részcélokra vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók (a célok tekintetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok leírása és egyértelmű meghatározása

Mértékegység

Kiindulási

Cél

Negyedév

Tárgyév

1

1 – REPowerEU – 1. reform – 1. alintézkedés – A környezetvédelmi engedélyek kiadásának felgyorsítását célzó jogszabályi és eljárási változások

Cél

Technikai segítségnyújtás a környezetvédelmi engedélyezési eljárások felgyorsításához és minőségének javításához

A szlovák környezetvédelmi felügyelet és az érintett szervek stratégiai szervezeti változásainak közzététele

A teljes munkaidős alkalmazottak száma.

0

115

NEGYEDÉV

2026

115 további teljes munkaidős személyzet formájában technikai segítségnyújtást kell biztosítani a KHV-törvény szerinti eljárások felgyorsításához, valamint a javasolt vagy módosított megújulóenergia-projektek integrált engedélyeinek kiadására vonatkozó későbbi engedélyezési eljárásokhoz. A 115 alkalmazott közül legalább 100-nak közvetlenül a KHV-engedélyeken és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó későbbi építési engedélyeken kell dolgoznia.

Változások elfogadása a SEI szervezeti felépítésében, valamint a Felügyelőség és a regionális iroda tevékenységét irányító stratégiai dokumentumok közzététele.

2

2 – REPowerEU – 1. reform – 1. alintézkedés – A környezetvédelmi engedélyek kiadásának felgyorsítását célzó jogszabályi és eljárási változások 

Mérföldkő

A jogszabályi és eljárási változások hatálybalépése

A törvény hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

NEGYEDÉV

2025

A KHV-törvény 8. mellékletének 2. táblázatában szereplő küszöbértékeket módosítani kell a geotermikus és szélenergiára vonatkozó KHV-eljárások felgyorsítása érdekében. A kötelező KHV-vizsgálat helyett a KHV-törvény szerinti átvilágítási eljárást kell alkalmazni a 0,1 és 1 MW közötti teljesítményű egyedi szélerőművek telepítéséhez. A geotermikus energia esetében azt a KHV-törvény szerinti átvilágítási eljárásnak kell alávetni a 300 m-es (beleértve) kutak esetében.

A módosított KHV-törvény új, kötelező erejű és érvényesíthető határidőket vezet be a KHV-törvény szerinti valamennyi eljárásra vonatkozóan, amelyek egyes megújuló technológiák esetében eltérőek lehetnek.

A vízenergia kivételével valamennyi megújulóenergia-projekt esetében a kötelező értékelés legfeljebb 8 hónapig, az átvilágítási értékelés pedig legfeljebb 3 hónapig tarthat.

Hatályba lépnek valamennyi környezetvédelmi jogszabály (víz, levegő, hulladék stb.) jogszabályi változtatásai, valamint olyan szervezeti változások, amelyek a KHV-törvény szerinti eljárások tekintetében egy „részben szakosodott államigazgatási szerv” létrehozásához vezetnek.

3

3 – REPowerEU – 1. reform – 2. alintézkedés – A geotermikus energia felhasználásának javítása

Cél

Geotermikus kutak „útlevélezése”

Az „útlevéllel rendelkező” geotermikus kutak száma

0

60

NEGYEDÉV

2026

Legalább 60 geotermikus kútnak „útlevéllel” kell rendelkeznie. Nyilvános hozzáférést biztosít a szlovákiai geotermikus helyszínekre vonatkozó információkhoz. A Dionyza Stura Állami Geológiai Intézet honlapján közzétett online információknak legalább a következő információkat kell tartalmazniuk: a kút lokalizálása, mélysége, műszaki állapota, vízparaméterei és geotermikus felhasználási potenciálja.

4

4 – REPowerEU – 1. reform – 3. alintézkedés – Hőszivattyúk támogatása

Mérföldkő

A vízről szóló törvény jogszabályi módosításának hatálybalépése (364/2004)

A törvénynek a víz törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezése

3. NEGYEDÉV

2024

A jogszabály-módosítás a vízről szóló 364/2004. sz. törvény módosításával mentességet vezet be a felszín alatti vizek víz-víz hőszivattyúkra történő energiafelhasználására vonatkozó díjfizetési kötelezettség alól. A törvénymódosításnak összhangban kell lennie az 1. alintézkedésben javasolt KHV-reformmal (1. reform).

5

5 – REPowerEU – 1. reform – 4. alintézkedés – Az elérhető legjobb technológiai központ

Cél

Az elérhető legjobb technológiával (BAT) foglalkozó központ üzembe helyezése és BAT-referenciadokumentumok rendelkezésre bocsátása

BAT-központ létrehozása és BAT-referenciadokumentumok közzététele

4. NEGYEDÉV

2025

A BAT-központ működésének megkezdése, amely koordinálja és biztosítja a BAT-információk és az új technológiák beszerzését, feldolgozását és cseréjét, beleértve az ipari folyamatok és anyagok körforgásos jellegének, az ipari dekarbonizációnak és az energiaellátás diverzifikálásának területeit is.

A tisztább ipari folyamatokra való átállás biztosítása érdekében a szlovák nyelvre lefordított BAT-dokumentumokat (BREF) közzé kell tenni és az iparág és az engedélyező szervek rendelkezésére kell bocsátani.

6

5 – REPowerEU – 1. reform – 5. alintézkedés – A 2025–2035 közötti időszakra vonatkozó szlovákiai biomassza-hasznosítási és -ellátási pályák értékelésének előkészítése

Mérföldkő

A biomassza fenntartható felhasználására és a biomassza-ellátásra vonatkozó pályák értékelése Szlovákiában

Az értékelés közzététele

NEGYEDÉV

2025

A Környezetvédelmi Minisztérium befejezi és közzéteszi a biomassza fenntartható szlovákiai felhasználásának megvalósítási pályáira, valamint annak a 2035-ig terjedő időszakra vonatkozó, a szlovákiai földhasználatra, földhasználat-megváltoztatásra és erdőgazdálkodásra, a biológiai sokféleségre és a levegőminőségre gyakorolt hatásaira vonatkozó értékelést. A levegőminőségre gyakorolt hatást a rendelkezésre álló adatok mértékében kell értékelni, és adott esetben az értékelés során azonosítani kell az adatok rendelkezésre állásával kapcsolatos hiányosságokat. Az értékelés ajánlásokat fogalmaz meg a kormány vagy az uniós alapok (például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a Modernizációs Alap, a Kohéziós Alap) által finanszírozott jövőbeli biomassza-beruházások irányítására.

Az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti integrált nemzeti energia- és klímatervnek (NEKT) hivatkoznia kell az értékelés eredményeire, és – amennyiben azok rendelkezésre állnak – be kell építenie az értékelés eredményeit annak aktualizálásába és jelentésébe, valamint az (EU) 2016/2284 nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv szerinti aktualizált nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programba.

7

7- REPowerEU – Reform 1 – Submeasure 6 – A biometán- és a szervestrágya-termelés és a körforgásos biogazdaság fejlesztése és előmozdítása.

Mérföldkő

A biometán- és a szervestrágya-termelés és a körforgásos biogazdaság fejlesztése és előmozdítása. 

A körforgásos biogazdaság ütemtervének, átfogó térképének és két technológiai katalógusának közzététele. A biometán-beruházásokat elősegítő jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés.

4. NEGYEDÉV

2025

Be kell vezetni a körforgásos biogazdaságra vonatkozó ütemtervet, értékelve Szlovákia biogáz- és biometántermelési potenciálját, valamint ez utóbbinak a hálózatba való hatékony integrálását. Az ütemterv meghatározza a biometán-termelésre való átállásra alkalmas biogáz-állomásokat. Az átalakítás a KHV-ra vonatkozó átvilágítási engedélyezési eljárás hatálya alá tartozik. A dokumentum biztosít a meghatározott nemzeti lehetőségek 2030-ig és 2050-ig történő eléréséhez szükséges pályát.

Hatályba kell léptetni a biometán engedélyezésével és előállításával vagy a hálózatba történő betáplálásával, valamint a biometán-üzemi maradékanyagok műtrágyaként való felhasználásával kapcsolatos azonosított akadályok felszámolásához szükséges jogalkotási és/vagy adott esetben nem jogalkotási intézkedéseket.

Foglalkozni kell a biogén szén-dioxid használatának megvalósíthatóságával.

A Földművelésügyi Minisztérium honlapján közzé kell tenni a biogáz és a biometán termelési potenciáljának átfogó térképét, a technológiai katalógusokat és a körforgásos biogazdaság fejlesztésének megfelelő területeit meghatározó körforgásos biogazdasági ütemtervet.

A térkép tartalmazza az energetikai és tápanyag-visszanyerésre alkalmas szlovákiai biohulladék minőségére, mennyiségére és térbeli elhelyezkedésére vonatkozó adatok gyűjtését és frissítését. Tartalmaznia kell továbbá a biogáz- és biometán-üzemek hálózatára, annak szerkezeti állapotára és működési paramétereire vonatkozó adatokat.

Két technológiai katalógust és egy intézkedéskatalógust kell kidolgozni és elfogadni.

8

8 – REPowerEU – 2. reform – 1. alintézkedés – A szélenergia fejlesztésére alkalmas módszertanok és 2 kísérleti terület kidolgozása 

Mérföldkő

A megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmas célterületekről szóló jogszabály hatálybalépése és a célterületek létrehozására vonatkozó módszertan tervezetének közzététele

A törvény hatálybalépésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés

4. NEGYEDÉV

2024

A célterületekre vonatkozó jogszabály hatálybalépése, amely egyedi egyszerűsített engedélyezési és hálózati csatlakozási eljárásokatvezet be az ilyen területeken belüli létesítmények fejlesztésére vonatkozóan.

A szélenergia fejlesztésére alkalmas célterületek létrehozására vonatkozó módszertan tervezetének közzététele és alkalmazása („szélenergia-módszertan”). Egységes kritériumokat vezet be a szélenergia-hasznosításra alkalmas területek kiválasztására és értékelésére. A módszertannak környezeti, gazdasági, műszaki és lakossági részvételi és hálózati csatlakozási kritériumokat is be kell vezetnie a célterületek körülhatárolására. A módszertant az érintett érdekelt felekkel együttműködésben kell kidolgozni, többek között nyilvános konzultáció és átlátható párbeszéd révén.

9

9 – REPowerEU – 2. reform – 1. alintézkedés – Módszerek kidolgozása és két, szélenergia-hasznosításra alkalmas kísérleti célterület létrehozása 

Cél

Szélenergia-hasznosításra alkalmas kísérleti célterületek létrehozása. A célterületek létrehozására vonatkozó végleges módszertan elfogadása és alkalmazása.

MW

0

300

4. NEGYEDÉV

2025

A szélenergia tekintetében kísérleti célterületeket kell létrehozni, amelyek teljes beépített kapacitása legalább 300 MW. A kísérleti célterületeknek tartalmazniuk kell digitális térképeiket (pl. szélsebesség és szélenergia, szélnapok száma, repülési útvonalaktól való távolság, pufferzónák, madarak takarmányozására szolgáló övezetek, migrációs folyosók stb.), figyelembe véve a megújulóenergia-irányelvben előírt eljárásokat. A terület projektjeire és beruházásaira vonatkozó engedélyezési eljárások egyszerűsítése érdekében a KHV-törvény szerinti környezetvédelmi engedélyt kell kiadni a területén megvalósítandó projektek és beruházások célterületeire vonatkozóan.

A végleges módszertant el kell fogadni és alkalmazni kell.

10

10 – REPowerEU – 2. reform – 2. alintézkedés – Hidrogén akcióterv:

Mérföldkő

A hidrogénnel kapcsolatos cselekvési terv közzététele

A cselekvési terv kormány általi elfogadása

NEGYEDÉV

2024

A cselekvési terv meghatározza az elsősorban megújuló hidrogén-ökoszisztéma szlovákiai fejlesztésének prioritásait, különösen a szlovák hidrogéngazdaság különböző szegmenseinek elemzése révén, különös tekintettel a megújuló hidrogén kínálatának és keresletének az uniós jogszabályi kerettel való összehangolására.

A cselekvési terv meghatározza a szlovák hidrogén-ökoszisztéma különböző szegmenseire vonatkozó közfinanszírozási prioritásokat, és meghatározza a vonatkozó finanszírozási felhívások közzétételének ütemtervét.

A cselekvési tervet az elsődleges jogszabályok, a másodlagos jogszabályok és a kötelező erejű technikai normák jegyzékének kell kísérnie, amelyeket az uniós jogi kerethez való igazodás érdekében kell elfogadni.

11

11 – REPowerEU – 2. reform – 2. alintézkedés – Hidrogénre vonatkozó cselekvési terv

Mérföldkő

A hidrogén elterjedését előmozdító intézkedések

Jogalkotási és egyéb intézkedések hatálybalépése

NEGYEDÉV

2025

A hidrogénre vonatkozó cselekvési terv előfeltételeinek részeként a szlovák hatóságok jogalkotási intézkedéseket és technikai intézkedéseket fogadnak el a megújuló hidrogén előállítására, a hidrogéntárolási szabványokra, az ipari és energiafelhasználásra, valamint a különböző közlekedési módokra vonatkozóan. A jogalkotási intézkedéseket a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa fogadja el.

Az intézkedések jegyzékének a jogalkotási intézkedéseknek és a műszaki normáknak a hidrogénnel kapcsolatos cselekvési tervben foglalt jegyzékén kell alapulnia.

12

11 – REPowerEU – 2-es reform – 3. alintézkedés – A megújuló energiaforrások integrálása a villamosenergia-hálózatba

Mérföldkő

A megújuló energiaforrások hálózathoz való csatlakoztatásának észszerűsítését és felgyorsítását célzó intézkedések

Az öt célkitűzésre irányuló kötelező intézkedések hatálybalépése

NEGYEDÉV

2025

A következő, a nemzeti hatóságok és a hálózatüzemeltetők számára kötelező intézkedések elfogadása:

1/a hálózathoz való csatlakozás akadályainak csökkentése, többek között a fel nem használt kapacitások újbóli felszabadítására vonatkozó szabályok kiigazítása révén; valamint az alábbiak közül legalább egyen: a) a hálózati kapacitások lefoglalására vonatkozó határidők meghatározása; olyan pénzügyi ösztönzők bevezetése, amelyek visszatartják a kiosztott kapacitások kellő időben történő ki nem használását;

2/intézkedések, amelyek növelik a csatlakozási folyamat átláthatóságát (beleértve a csatlakozási döntéseket is) a rendelkezésre álló hálózati csatlakozási kapacitásokra és egyéb releváns információkra vonatkozó, rendszeresen frissített online információk révén, mind a regionális elosztórendszer-üzemeltetők, mind az átvitelirendszer-üzemeltetők szintjén. Az átláthatósági követelményeket valamennyi forgalmazó vállalat esetében egységesíteni kell.

3/a megújuló energiaforrásokat hasznosító létesítményeknek a villamosenergia-elosztó rendszerekhez való csatlakozására vonatkozó szabályok harmonizálása valamennyi regionális elosztórendszer-üzemeltető esetében, különösen a hálózati csatlakozásra vonatkozó jóváhagyások egységesített eljárása révén.

4/további szabályozási ösztönző mechanizmusok elfogadása az elosztórendszer-üzemeltetők számára a hálózati iparágak szabályozója által az elosztóhálózat-fejlesztésbe való beruházás érdekében, a megújuló energiaforrások hálózati integrációjának támogatása céljából

5/kötelező határidők bevezetése a kisléptékű és helyi megújuló energiaforrások hálózati csatlakozási eljárásaira vonatkozóan,

13

12 – REPowerEU – 1.1. beruházás: Az átviteli rendszer és a regionális elosztórendszerek korszerűsítése és digitalizálása – a szubállomás felújítása

Mérföldkő

A szubállomás korszerűsítése

Az alállomás üzembe helyezése

NEGYEDÉV

2026

A beruházás a szlovák átvitelirendszer-üzemeltető alállomásának (SEPS) üzembe helyezését eredményezi. A korszerűsítés a következőket foglalja magában:

Transzformátorok cseréje, beleértve az átalakítási kapacitás legalább 150 MVA-val történő növelését.

2. A 400 kV-os vezeték csatlakoztatása az alállomáshoz, annak a 400 kV-os vezetékhez való új csatlakoztatása és a régi 220 kV-os vezeték eltávolítása.

3. A szlovák átvitelirendszer-üzemeltető (SEPS) nemzeti teherelosztási központjából távirányítású alállomás.

4. Kiegyenlítő berendezések telepítése, növelve az átviteli rendszer feszültségeinek szabályozására való képességet.

14

13 – REPowerEU – 1.2. beruházás: Az átviteli rendszer és a regionális elosztórendszerek korszerűsítése és digitalizálása – az átviteli vezetékek korszerűsítése



Cél

Felújítási munkálatok a Szlovák Köztársaság átviteli rendszerében

kilométer

0

225

4. NEGYEDÉV

2025

A 250 km-es átfogó célkitűzésből legalább 225 km-t korszerűsíteni kell. A felújítást a szlovák átvitelirendszer-üzemeltető (SEPS) hálózatán belül tervezik, amely a nagyfeszültségű elektromos átviteli vezetékek alkatrészeinek korszerűsítéséből áll.

15

15 – REPowerEU – 1.3. beruházás: Az átviteli rendszer és a regionális elosztórendszerek korszerűsítése és digitalizálása – az elosztórendszerek korszerűsítése

Cél

A Szlovák Köztársaság elosztóhálózatainak korszerűsítésére irányuló beruházások befejezése

MW

0

977,20 MW

NEGYEDÉV

2026

A 1 085,78 MW átfogó célkitűzésből legalább 977,20 MW halmozott többletkapacitást kell elérni a megújuló energiaforrások szlovákiai elosztóhálózatokhoz való csatlakoztatására. A projekteknek különösen hozzá kell járulniuk a hálózatok szűk keresztmetszeteinek megszüntetéséhez és az új megújuló energiaforrások integrálásához szükséges további technikai kapacitás maximalizálásához.

16

16 – REPowerEU – 1.4. beruházás: Az átviteli rendszer és a regionális elosztórendszerek korszerűsítése és digitalizálása – az energiaadat-központ

Mérföldkő

Az Energia Adatközpont üzembe helyezése

Az Energiaügyi Adatközpont termelési műveleteinek üzembe helyezése.

3. NEGYEDÉV

2024

Az Energiaügyi Adatközpont megkezdi működését.

17

17 – REPowerEU – 3. reform: Az épületek energiahatékonyságára vonatkozó adatbázis és adatcsererendszer létrehozása

Cél

A középületek energetikai tanúsítványainak és felújítási útleveleinek adatgyűjtése

Szám

0

4 100

NEGYEDÉV

2026

A legalább 4100 középület energetikai tanúsítványaira és épületfelújítási útleveleire vonatkozó adatgyűjtést, amelyek közül legalább 1000-nek 2 000 m 2 feletti alapterületűnekkell lennie, ki kell tölteni, és az adatokat fel kell tölteni a funkcionális új adatplatformra.

18

18 – REPowerEU – 4. reform: A központi kormányzat épületeinek kezelése

Mérföldkő

A központi kormányzati épületek kezelésére vonatkozó stratégia

A stratégia elfogadása a kormány által

NEGYEDÉV

2025

A központi kormányzati épületkezelési stratégia meghatározza i. a központi kormányzat épületállományának optimalizálásához és hatékonyabb használatához szükséges eszközöket és folyamatokat; ii. az energiahatékonyság növelése, az energiamegtakarításra való törekvés, valamint a megújuló energia és a környezetbarát megoldások használatának növelése; és iii. az épülethasználat összköltségének csökkentése. A stratégiának tartalmaznia kell az állami épületekre vonatkozó jelenlegi szabályozási, finanszírozási és működési keretek részletes áttekintését.

A stratégiának tartalmaznia kell továbbá egy tanulmányt, amely feltérképezi a felújítási támogatási rendszereket és eszközöket, az azok optimalizálására irányuló javaslatokkal, valamint a mélyfelújítási és energiagazdálkodási gyakorlatokra vonatkozó ajánlásokkal együtt, amelyeket 2024 első negyedévéig közzé kell tenni.

19

19 – REPowerEU – 4. reform: A központi kormányzat épületeinek kezelése

Mérföldkő

A központi kormányzat közigazgatási épületeit koordináló központi szerv létrehozása

A koordináló szervet létrehozó kötelező erejű jogi aktus hatálybalépése

NEGYEDÉV

2026

A központi kormányzat közigazgatási épületekkel foglalkozó központi koordináló szerve a következő feladatokat látja el: ingatlanfejlesztés és -kezelés, felújítási politikák, bérleti és tulajdonjogi politika, létesítménykezelés és energiagazdálkodási iránymutatások kiadása.

20

20 – REPowerEU – 2. beruházás: A középületek energiahatékonyságának javítása

Cél

Végrehajtott energiahatékonysági intézkedésekkel rendelkező épületek teljes alapterülete

Alapterület (m²)

0

184 000

NEGYEDÉV

2025

Az energiahatékonysági beavatkozásokat olyan középületekben kell végrehajtani, amelyek összterülete legalább 184 000 m 2, és amelyeket keresleti felhívás útján kell kiválasztani.

A felhívást úgy kell megtervezni, hogy figyelembe vegye az egyes épületek igényeit, és az alábbi energiahatékonysági beavatkozások közül legalább kettő végrehajtását kell előírnia: i. ablakcsere, ii. az épület energiagazdálkodása (például intelligens energiamérő rendszerek telepítése, energiatakarékos üzemmódok bevezetése, egyenletes vagy zónaszabályozás a fűtési rendszerben, termosztátok beszerelése), iii. világítás korszerűsítése és iv. tető vagy attikus hőszigetelés.

21

21 – REPowerEU – 3. beruházás: Középületek felújítása – SK-C[C2]-I[I2] SCALE UP intézkedés

Cél

Középületek és műemléképületek felújítása

Alapterület (m²)

101 220

130 720

NEGYEDÉV

2026

A történelmi épületekből és a felsorolt középületekből legalább 29 500 m2 további alapterületet fel kell újítani annak érdekében, hogy elérjék a legalább 130720 m2 felújított alapterületre vonatkozó végső célt a 145 228 m 2 átfogó célkitűzésen belül,

az SK-C[C2]-I[I2] intézkedéssel összhangban.

22

22 – REPowerEU – 4. beruházás: Az energiaszegénység kockázatának kitett háztartások felújításának támogatása – enyhébb felújítási program

Cél

Az energia elszegényedés kockázatának kitett emberek házainak felújításának száma

száma

0

4 080

3. NEGYEDÉV

2025

Az energiaszegénység kockázatának kitett személyek családi házainak 4530 felújítására vonatkozó átfogó célkitűzésből 2025 harmadik negyedévéig legalább 4080-at be kell fejezni.

Ha a biomassza-kazánok a program hatálya alá tartoznak, a DNSH-kra vonatkozó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meg kell felelniük a DNSH-követelményeknek.

A Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség meglévő regionális központjainak hálózatát további 35 teljes munkaidős alkalmazottal és külső szakértők segítségével kell megerősíteni. Ennek célja 20000 támogatott kérelem//konzultáció feldolgozása.

24

24 – REPowerEU – 5. beruházás: Alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési infrastruktúra fejlesztése, SCALE UP SK-C[C3]-I[I1.a] intézkedés

Cél

A tiszta személyszállítást szolgáló helyreállított vagy korszerűsített pályainfrastruktúra hossza (súlyozott km-ben)

Hossz (súlyozott km)

49.7

51.7

NEGYEDÉV

2026

A mérhető kilométerek száma összesen. A beruházásnak a teljes infrastruktúrából további 10 km-nyi elektromos trolibuszvonalat kell eredményeznie.

25

25 – REPowerEU – 6. beruházás: A környezetbarát személyszállítás előmozdítása, SCALE UP SK-C[C3]-I[I2] intézkedés

Cél

A beszerzett tiszta személyszállító járművek száma (súlyozott)

Szám

(súlyozott)

9

17

NEGYEDÉV

2026

A beszerzett tiszta személyszállító járművek teljes számából legalább 5 további több villamos egységet és 10 villamost kell üzembe helyezni.

26

26 – REPowerEU – 6. reform: A zöld átálláshoz szükséges készségek

Mérföldkő

Új képzési modulok a szakközépiskolák oktatási programjaiban, valamint képzési program tanárok és felnőttek számára

A Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományügyi, Kutatási és Sportminisztériumának jóváhagyása a szakközépiskolák aktualizált tantervéről, valamint a tanárok és felnőttek képzési programjáról

4. NEGYEDÉV

2024

Az aktualizált tantervet és a tanári programot a zöld készségek ESCO (a foglalkozások európai osztályozása, készségek és kompetenciák) osztályozásával összhangban kell elkészíteni. Az aktualizált tantervet a szakközépiskolák, a tanári programot pedig a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományügyi, Kutatási és Sportminisztériuma hagyja jóvá.

27

27 – REPowerEU – 7. beruházás:

iskolai felszerelés és tanárképzés

Cél

Az iskolák zöld képzésekre való felkészítése

Szám

0

13

3. NEGYEDÉV

2025

13 iskolát fel kell szerelni a szakképzésben részt vevő középiskolák hallgatóinak és oktatóinak elméleti és gyakorlati oktatásához szükséges felszereléssel és megfelelő terekkel.

28

28 – REPowerEU – 7. beruházás:

iskolai felszerelés és tanárképzés

Cél

Az oktatók képzése

Szám

0

180

3. NEGYEDÉV

2025

180 képzést kell biztosítani a középiskolai tanárok és oktatók számára a megújuló energiaforrások és az elektromos közlekedés területén. A több különböző képzési modul résztvevőjét többször is figyelembe kell venni – minden egyes képzés vagy tanulási tevékenység esetében egyszer.

29

29 – REPowerEU – 7. beruházás:

iskolai felszerelés és tanárképzés

Cél

A 2025/26-os tanév végén a harmadik év hallgatói, valamint a megújuló energiaforrások vagy az elektromos közlekedés területén végzettek

Szám

0

565

NEGYEDÉV

2026

A 2025/26-os tanév végén legalább 5653 éves hallgatónak és a diplomásoknak a megújuló energiaforrások és az elektromos közlekedés területén új modulok befejezéséről szóló igazolással kell rendelkezniük.

30

30 – REPowerEU – 8. beruházás: 1. rész – Közlemény a REPowerEU-fejezet végrehajtásáról

SK-C[C16]-I[I4] skála UP intézkedés

Cél

Kommunikációs kampányok száma

0

6

NEGYEDÉV

2026

6 kommunikációs kampány lebonyolítása a REPowerEU tematikus területei végrehajtásának támogatására: i. a megújuló energiaforrások energetikai és engedélyezési eljárásai; épületfelújítás és -kezelés, valamint iii. a zöld átálláshoz szükséges készségek.

E célból a NIKA kommunikációs stratégiát fogad el, amelynek alapján kommunikációs tevékenységeket és kampányokat kell végrehajtani.

A REPowerEU komponenssel kapcsolatos kommunikációt és koordinációt a NIKA által a 2023 harmadik negyedéve és 2026 második negyedéve közötti időszakban felvett további 8 teljes személyzet támogatja. A NIKA-nál külön viselkedésalapú kommunikációs csoportot kell létrehozni.

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége

Szlovákia helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 6 408 465 020 EUR.

A REPowerEU-fejezet becsült összköltsége 441 323 351 EUR. Az (EU) 2023/435 rendelet 21c. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett intézkedések becsült összköltsége 0 EUR, míg a REPowerEU-fejezetben szereplő egyéb intézkedések költsége 441 323 351 EUR.

2. SZAKASZ: PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

1.Pénzügyi hozzájárulás

1.Első részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám.	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő/cél	Név
1	1 – Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra – 1. reform: A villamos energiára vonatkozó jogi keret kiigazítása	Mérföldkő	A szlovák villamosenergia-rendszeren belüli villamosenergia-átviteli műszaki kapacitásokra vonatkozó korlátozások feloldása
2	3 – Fenntartható közlekedés – 1. reform: A közlekedési beruházási projektek előkészítésének reformja	Mérföldkő	A vasúti infrastrukturális projektekre vonatkozó beruházási terv
3	3 – Fenntartható közlekedés – 1. reform: A közlekedési beruházási projektek előkészítésének reformja	Mérföldkő	A kerékpáros projektek kiválasztásának, előkészítésének és végrehajtásának módszertana
4	8 – A szlovák felsőoktatási intézmények teljesítményének növekedése – 4. reform Az egyetemek irányításának reformja	Mérföldkő	A felsőoktatási intézmények irányítási rendszerének reformja
5	8 – A szlovák felsőoktatási intézmények teljesítményének növekedése – 5. reform: A kiváló oktatási és kutatási kapacitások koncentrációja	Mérföldkő	Az egyetemek nagyobb egységekbe tömörítésének megkezdése.
6	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 2. reform: A nem üzleti kutatóintézetek, különösen a Szlovák Tudományos Akadémia szervezetének és finanszírozásának reformja	Mérföldkő	A Szlovák Tudományos Akadémia (SaS) reformja
7	10 – A tehetségek vonzása és megtartása- 4. beruházás: A nemzetközivé válás előmozdítása a tudományos környezetben	Mérföldkő	Az egyetemek nemzetközivé válásának stratégiája
8	15 – Igazságügyi reform – 2. reform: A korrupció elleni küzdelem, valamint az igazságszolgáltatás integritásának és függetlenségének megerősítése	Mérföldkő	Jogszabálycsomag a korrupció elleni küzdelem, valamint az igazságszolgáltatási rendszer integritásának és függetlenségének megerősítése érdekében
9	15 – Bírósági reform – 1. reform: Az igazságügyi térkép reformja – Jogalkotás	Mérföldkő	Az új igazságügyi térkép meghatározása
10	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – 2. reform: A rendőrség korszerűsítése és kapacitásépítése	Mérföldkő	A rendőrség szervezeti változtatásainak végrehajtása a korrupció felderítésének, kivizsgálásának és felderítésének hatékonyabbá tétele érdekében
11	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – 4. beruházás: Az igazgatási kapacitás megerősítése a különböző kormányzati szinteken – Nemzeti Végrehajtási és Koordinációs Hatóság létrehozása	Mérföldkő	Ellenőrzés és kontrollok: jogalap
12	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – 4. beruházás: Az igazgatási kapacitás megerősítése a különböző kormányzati szinteken – Nemzeti Végrehajtási és Koordinációs Hatóság létrehozása	Mérföldkő	Helyreállítási és rezilienciaépítési terv adattárrendszere: információk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának nyomon követéséhez
13	17 – Digitális Szlovákia – 4. reform: A műszaki és eljárási kiberbiztonsági megoldások szabványosítása	Mérföldkő	A közigazgatás egységesítésére vonatkozó nemzeti koncepció (NKIVS), 2021–2030
14	18 – Eredményes, fenntartható és versenyképes államháztartás – 2. reform: Kiadási felső határok bevezetése	Mérföldkő	A kiadási felső határok rögzítése a költségvetési szabályokról szóló 523/2004. sz. törvényben
		Részösszeg	458 277 000 EUR

2.Második részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám.	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő/cél	Név
1	2 – Épületfelújítás – 3. reform: Az építési hulladék kezelése	Mérföldkő	A Ht. módosítása
2	5 – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 1. beruházás: A régiók éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása, különös tekintettel a természetvédelemre és a biológiai sokféleség fejlesztésére	Cél	A Muránska Planina és Polonina régiók számára kiválasztott projektek listája
3	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 1. beruházás: Az iskolaépületek akadályainak felszámolása	Mérföldkő	A letiltási norma fogalommeghatározásának bevezetése, az ellehetetlenítésről szóló kézikönyv létrehozása és az iskolai igények feltérképezése az oktatás minden szintjén
4	8 – A szlovák felsőoktatási intézmények teljesítményének növekedése – 2. reform Az időszakos tudományos teljesítményértékelési rendszer bevezetése	Mérföldkő	A tudományos teljesítmény időszakos értékelési rendszerének a 172/2005. sz. törvénnyel bevezetett meghatározása
5	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 1. reform: A tudomány, a kutatás és az innováció irányításának, értékelésének és támogatásának reformja	Mérföldkő	A kutatás, fejlesztés és innováció irányításának és támogatásának reformja.
6	10 – A tehetségek vonzása és megtartása – 1. reform: A lakóhelyre és a munkajogra vonatkozó jogszabályok reformja	Mérföldkő	Az országba való visszatérés megkönnyítése és az ország vonzerejének növelése a családi kötelékekkel rendelkező külföldiek számára
7	10 – A tehetségek vonzása és megtartása – 1. reform: A lakóhelyre és a munkajogra vonatkozó jogszabályok reformja	Mérföldkő	A nemzeti vízumkérelmezők új kategóriáját meghatározó rendszer (D).
8	10 – A tehetségek vonzása és megtartása – 2. reform: A képesítések és szakmai képesítések elismerésére vonatkozó rendszer egyszerűsítése a szabályozott szakmák gyakorlása tekintetében	Mérföldkő	A tanulmányi és szakmai képesítések elismerésének egyszerűsítése
9	11 – Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás-Reform 1 – A kórházi hálózat (ENSZ) optimalizálása	Mérföldkő	A kórházi hálózat bevezetése
10	11 – Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás – 2. reform – Az egészségügyi beruházási tervek kidolgozásának reformja	Mérföldkő	Az Egészségügyi Minisztérium által elfogadott beruházásértékelési módszertan szerinti kiemelt beruházási terv
11	11 – Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás – 5. reform – A felnőttek, gyermekek és fiatalok alapellátásának reformja	Mérföldkő	Az általános ápolási-gondozási szolgáltatók hálózatának létrehozásáról és a zónák kijelöléséről szóló új törvény
12	13 – Hozzáférhető és magas színvonalú hosszú távú társadalmi-egészségügyi ellátás – A szociális ellátás felügyeletének reformja és a végrehajtásához szükséges infrastruktúra biztosítása	Mérföldkő	A szociális ellátás felügyeletének reformja
13	14 – Az üzleti környezet javítása – 3. reform: A közbeszerzés reformja – a jogszabályok kiigazítása	Mérföldkő	A közbeszerzési eljárásokról szóló törvény reformja
14	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – 1. reform: A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele	Mérföldkő	A pénzügyi nyomozások észszerűsítését és javítását célzó reformok
15	17 – Digitális Szlovákia – 4. beruházás: A legfelső szintű digitális technológiák fejlesztését és alkalmazását célzó projektek támogatása	Mérföldkő	A legfelső szintű digitális technológiák fejlesztésére és alkalmazására vonatkozó támogatási rendszer kialakítása
16	17 – Digitális Szlovákia – 7. beruházás: Az idősek digitális készségeinek és a vezető tabletták eloszlásának javítása	Cél	Az alapvető digitális készségek terén képzett idősek és hátrányos helyzetű személyek száma
		Részösszeg	814 715 000 EUR

3.Harmadik részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám.	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő/cél	Név
1	1 – Megújuló energiaforrások és energiainfrastruktúra – 1. reform: A villamos energiára vonatkozó jogi keret kiigazítása	Mérföldkő	A villamosenergia-piac reformja
2	1 – Megújuló energiaforrások és energiainfrastruktúra – 2. reform: A megújuló energiaforrások támogatásának jogi kerete	Mérföldkő	Az új megújuló energiaforrásokba történő beruházások támogatásának kerete
3	2 – Épületfelújítás – 1. reform: A családi házak felújítását támogató mechanizmusok harmonizálása	Mérföldkő	Végrehajtási terv a családi házak zöld felújításának mozgósítására
4	2 – Épület felújítás – 1. reform: A családi házak energiahatékonyságának javítása	Mérföldkő	Az energiamegtakarítás és a zöld felújítás mozgósítását célzó támogatási rendszerek elindítása
5	3 – Fenntartható közlekedés – 3. reform: Az intermodális árufuvarozás reformja	Mérföldkő	Koncepció és új támogatási rendszerek kialakítása
6	3 – Fenntartható közlekedés – 4. reform: Új szakpolitikák bevezetése az alternatív üzemanyagok közlekedési ágazatban való hosszú távú előmozdítására	Mérföldkő	Új intézkedéscsomag az alternatív meghajtások előmozdítására
7	4 – Az ipar dekarbonizációja – 2. reform: Az ipari üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló versenyképes rendszer	Mérföldkő	Az ipari dekarbonizációs rendszer elfogadása
8	5 – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 2. reform: A természetvédelem és a vízgazdálkodás reformja a vidéken	Mérföldkő	A természetvédelmi intézkedések hatékonyabb alkalmazása a védett területek tájain és a vízfolyások újjáélesztése
9	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 1. reform: A kötelező iskola-előkészítő oktatás megvalósításához szükséges feltételek biztosítása az öt éves gyermekek számára, valamint az óvodai vagy egyéb iskola előtti nevelésre való jogosultság három éves kortól történő bevezetése	Cél	Beiratkozási arány az iskola-előkészítő iskolákban az ötéves gyermekek számára
10	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 1. reform: A kötelező iskola-előkészítő oktatás megvalósításához szükséges feltételek biztosítása az öt éves gyermekek számára, valamint az óvodai vagy egyéb iskola előtti nevelésre való jogosultság három éves kortól történő bevezetése	Mérföldkő	Az öt éves gyermekek kötelező iskola-előkészítő oktatására vonatkozó jogszabályi változtatások bevezetése, valamint az óvodai vagy más iskola-előkészítő intézményben való elhelyezésre való jogosultság bevezetése három éves kortól.
11	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 2. reform: A gyermekek és tanulók sajátos nevelési igénye fogalmának meghatározása, valamint a támogatható oktatási és oktatási támogatási intézkedések modelljének kidolgozása, beleértve finanszírozási rendszerüket is	Mérföldkő	A sajátos nevelési igény fogalmának újradefiniálásáról szóló törvény elfogadása, valamint kísérő módszertani anyagok készítése az oktatók, a szakszemélyzet és az iskolavezetők számára.
12	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 6. reform: Kompenzációs intézkedések a világjárvány általános és középiskolai tanulók oktatására gyakorolt hatásának enyhítésére	Cél	Az oktatási programokban részt vevő tanulók száma
13	8 – A szlovák felsőoktatási intézmények teljesítményének növekedése – 1. beruházás: az egyetemek stratégiai fejlesztésének támogatása	Mérföldkő	Legalább 2 felhívás lezárása az egyetemek stratégiai fejlesztésének támogatására
14	8 – A szlovák felsőoktatási intézmények teljesítményének növekedése – 1. reform: Változás az egyetemek finanszírozásában, beleértve teljesítési szerződések bevezetését	Mérföldkő	A teljesítési szerződések bevezetése
15	8 – A szlovák felsőoktatási intézmények teljesítményének növekedése – 2. reform Az időszakos tudományos teljesítményértékelési rendszer bevezetése	Cél	Az elvégzett értékelések száma
16	8 – A szlovák felsőoktatási intézmények teljesítményének növekedése – 3. reform A felsőoktatás akkreditációjának új megközelítése	Cél	Az egyetemek százalékos aránya annak ellenőrzésére irányul, hogy a belső minőségbiztosítási rendszerek és tanulmányi programok megfelelnek-e a szabványoknak
17	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 1. reform: A tudomány, a kutatás és az innováció irányításának, értékelésének és támogatásának reformja	Mérföldkő	Az átfogó nemzeti K+F+I stratégia kialakítása
18	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 1. beruházás: A nemzetközi együttműködés, valamint az Európai horizont és az EIT projektjeiben való részvétel előmozdítása	Mérföldkő	Pályázati felhívások közzététele a szlovák szereplők Horizont Európa programban való részvételének támogatására
19	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 2. beruházás A vállalkozások, a tudományos körök és a vidékfejlesztési szervezetek közötti együttműködés támogatása	Mérföldkő	Pályázati felhívások közzététele a vállalatok, a tudományos élet és a K+F szervezetek közötti együttműködés támogatására, valamint utalványok
20	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 3. beruházás Tudományos kiválóság	Mérföldkő	Pályázati felhívások kiírása a kiváló kutatók támogatására
21	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 4. beruházás Kutatás és innováció a gazdaság dekarbonizációja érdekében	Mérföldkő	A zöld átállás kihívásaival foglalkozó, keresletvezérelt tematikus projektekre vonatkozó felhívások közzététele
22	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 5. beruházás: Kutatás és innováció a gazdaság digitalizációja érdekében	Mérföldkő	A digitális átállás kihívásaival foglalkozó, keresletvezérelt tematikus projektekre vonatkozó felhívások közzététele
23	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – 4. beruházás: Az igazgatási kapacitás megerősítése a különböző kormányzati szinteken – Nemzeti Végrehajtási és Koordinációs Hatóság létrehozása	Mérföldkő	A végrehajtási kockázat minimalizálása a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz koordinációs, pénzügyi és végrehajtó szervének (NIKA) létrehozásával
24	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – 2. beruházás: A rendőrség felszerelése és digitalizálása – a járműflotta megújítása	Cél	Új járművek vásárlása (a flotta 10%-a) elektromos és hibrid járművekből
25	17 – Digitális Szlovákia – 3. beruházás: Részvétel a digitális gazdasággal kapcsolatos, határokon átnyúló európai projektekben	Cél	A szlovákiai digitális innovációs központok száma/hálózatot létrehozó európai digitális innovációs központ
26	17 – Digitális Szlovákia – 1. reform: E-kormányzati megoldások létrehozása a kiemelt élethelyzetekre	Mérföldkő	A kiemelt élethelyzetekre vonatkozó beruházási terv
27	17 – Digitális Szlovákia – 3. reform: A gazdaság és a társadalom digitális átalakulásának kezelése	Mérföldkő	A Szlovákia digitális átalakulására vonatkozó, a 2023–2026-os időszakra szóló cselekvési terv
28	17 – Digitális Szlovákia – 6. reform: A digitális készségek oktatásának stratégiai megközelítése a kulcsfontosságú érdekelt felek képviselőivel együttműködésben	Mérföldkő	A digitális készségekre vonatkozó nemzeti stratégia
		Részösszeg	814 715 000 EUR

4.Negyedik kifizetés (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám.	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő/cél	Név
1	3 – Fenntartható közlekedés – 1. reform: A közlekedési beruházási projektek előkészítésének reformja	Mérföldkő	A Vtv. módosítása és a közlekedési infrastruktúra paramétereire vonatkozó kapcsolódó szabályozás
2	3 – Fenntartható közlekedés – 2. reform: A személyszállítási közszolgáltatás reformja	Mérföldkő	A személyszállítási közszolgáltatásról szóló új törvény
3	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 2. reform: A gyermekek és tanulók sajátos nevelési igénye fogalmának meghatározása, valamint a támogatható oktatási és oktatási támogatási intézkedések modelljének kidolgozása, beleértve finanszírozási rendszerüket is	Mérföldkő	A sajátos nevelési igény fogalmának újradefiniálása
4	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 3. reform: A tanácsadási és megelőzési rendszer reformja, valamint rendszerszintű adatgyűjtés biztosítása a gyermekek, tanulók és diákok mentális egészségének előmozdítása terén	Mérföldkő	Az átfogó tanácsadási rendszert létrehozó jogszabály hatálybalépése
5	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 4. reform: A korai iskolaelhagyás megelőzésére és az F típusú tanulmányi programok kiigazítására szolgáló eszközök végrehajtása	Mérföldkő	Jogszabály-módosítások hatálybalépése célja: Az alsó középfokú oktatás alsó középfokú oktatás keretében történő megszerzése lehetőségének kiterjesztése az NSOV-programoknak a munkaerőpiaci igényekre válaszul történő optimalizálására, valamint a tanulók célcsoportjának oktatási igényeivel kapcsolatos NSOV-programok kínálatára
6	7 – Oktatás a 21. században – 1. reform: Oktatási tartalom és formareform – A tankönyvek és tankönyvek reformja	Mérföldkő	A többéves oktatási ciklusokban szervezett valamennyi általános és alsó középfokú iskola új tanterve végleges változatának jóváhagyása
7	Oktatás a 21. században – 2. reform: A tanárok felkészítése és fejlesztése az oktatás új tartalmát és formáját illetően	Mérföldkő	Az oktatók és a szakemberek készségei minőségének javítását és az egész életen át tartó szakmai fejlődésre való motiválását célzó jogszabályi változtatások hatálybalépése
8	11 – Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás – 4. reform – Az akut egészségügyi hálózat optimalizálása és a sürgősségi egészségügyi ellátás új meghatározása	Mérföldkő	Az optimális mentőhálózatról szóló törvény módosítása és a sürgősségi egészségügyi ellátás új meghatározása
9	13 – Rendelkezésre álló és jó minőségű, hosszú távú szociális-egészségügyi ellátás – Az integráció reformja és a hosszú távú szociális és egészségügyi ellátás finanszírozása	Mérföldkő	A hosszú távú egészségügyi és palliatív ellátás új jogszabályi kerete
10	14 – Az üzleti környezet javítása – 1. reform: A vállalkozásokra nehezedő szabályozási terhek csökkentése	Mérföldkő	a szabályozási terhek csökkentésére szolgáló új eszközök bevezetése: Az „1in-2out” szabály végrehajtása – A meglévő rendeletek utólagos értékelésének bevezetése (jogalkotási és nem jogalkotási anyagok) – Az indokolatlan túlszabályozás elleni védelem bevezetése
11	14 – Az üzleti környezet javítása – 3. reform: A közbeszerzés reformja – a közbeszerzési eljárások digitalizálása	Mérföldkő	A közbeszerzési eljárások digitalizálása egy egységes elektronikus platformon keresztül.
12	14 – Az üzleti környezet javítása – 2. reform: A fizetésképtelenségi keret reformja – a jogszabályok kiigazítása	Mérföldkő	A csődeljárási keret reformja
13	15 – Bírósági reform – 1. reform: Az igazságügyi térkép reformja – Jogalkotás	Mérföldkő	Az új bírósági hálózat bevezetése
14	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – 3. reform: A válságkezelés optimalizálása	Mérföldkő	Az optimalizált válságkezelés hatálybalépése
15	18 – Hatékony, fenntartható és versenyképes államháztartás – 1. reform: A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása	Mérföldkő	A nyugdíjrendszer reformja
		Részösszeg	923 828 000 EUR

5. Ötödik kifizetés (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám.	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő/cél	Név
1	2 – Épületfelújítás – 2. reform: Az átláthatóság növelése és a Szlovák Köztársaság Műemléktanácsa határozatainak egyszerűsítése	Mérföldkő	A Szlovák Köztársaság Műemléktanácsa döntéshozatali eljárásának módszertana
2	3 – Fenntartható közlekedés – 2. reform: A személyszállítási közszolgáltatás reformja	Mérföldkő	Az optimalizált vasúti szállítási menetrend végrehajtása
3	4 – Ipari decarbonizáció – 1. reform: A szénalapú villamosenergia-termelés megszüntetése a Nováky erőműben és a Felső-Nitra régió átalakítása	Mérföldkő	Átállás a szénről a felső-nyitrai régióban
4	5 – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 1. reform: Területrendezési reform	Mérföldkő	A területrendezési reform
5	5 – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 1. beruházás: A régiók éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása, különös tekintettel a természetvédelemre és a biológiai sokféleség fejlesztésére	Cél	Ingatlanrendezés magán földtulajdonosokkal (hektárban betelepített földterületen)
6	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 5. reform: Az iskolai szegregáció felszámolásának támogatása	Mérföldkő	Jogszabály-módosítások elfogadása, amelyek bevezetik az iskolák fogalommeghatározását a jogszabályokba, valamint módszertani anyagok kidolgozása a szegregáció megszüntetése érdekében
7	Oktatás a 21. században – 2. reform: A tanárok felkészítése és fejlesztése az oktatás új tartalmát és formáját illetően	Cél	Azon tanárok százalékos aránya, akik különösen az új tantervre való felkészülésben részesültek inkluzív oktatásban és digitális készségekben
8	8 – A szlovák felsőoktatási intézmények teljesítményének növekedése – 1. reform: Változás az egyetemek finanszírozásában, beleértve teljesítési szerződések bevezetését	Cél	Állami egyetemekkel aláírt teljesítési szerződések (százalékban)
9	8 – A következők teljesítményének növekedése: Szlovák felsőoktatási intézmények – Beruházás: a stratégiai stratégia támogatása egyetemek fejlesztése	Mérföldkő	Legalább 2 felhívás lezárása az egyetemek stratégiai fejlesztésének támogatására
10	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 3. beruházás Tudományos kiválóság	Cél	A támogatott kiváló kutatók száma
11	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 6. beruházás: Az innovációt támogató pénzügyi eszközök	Mérföldkő	Az innovációt támogató pénzügyi eszközök elindítása és végrehajtása
12	11 – Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás – 3. reform: A legnagyobb kórházak irányításának központosítása	Mérföldkő	Központi kórházi irányító testület létrehozása szervezeti, működési és gazdasági szempontból
13	13 – Hozzáférhető és magas színvonalú, hosszú távú szociális – egészségügyi ellátás – 1. reform: Rendelkezésre álló és jó minőségű, hosszú távú szociális-egészségügyi ellátás – Az integráció reformja és a hosszú távú szociális és egészségügyi ellátás finanszírozása	Mérföldkő	A szociális szolgáltatások finanszírozása koncepciójának közzététele nyilvános vitára
14	13 – Hozzáférhető és magas színvonalú hosszú távú szociális-egészségügyi ellátás – 2. reform: Az ápolási-gondozási igények felmérése	Mérföldkő	Az értékelési rendszer egységesítése
15	13 – Hozzáférhető és magas színvonalú, hosszú távú társadalmi – egészségügyi ellátás – 3. reform: A szociális ellátás felügyeletének reformja és a végrehajtásához szükséges infrastruktúra biztosítása	Cél	Egységes felügyeleti rendszer létrehozása, amelynek székhelye és 8 fióktelepe van
16	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – 1. beruházás: A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem eszközei és kapacitása	Mérföldkő	A pénzmosás és a korrupció elleni küzdelem támogatásához szükséges infrastruktúra biztosítása
17	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – 1. beruházás: A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem eszközei és kapacitása	Cél	Rendőrtisztek átképzése a pénzügyi nyomozásokban és elemzési tevékenységekben
18	17 – Digitális Szlovákia – 1. reform: E-kormányzati megoldások létrehozása a kiemelt élethelyzetekre	Mérföldkő	A kiemelt élethelyzetek ütemterve
19	17 – Digitális Szlovákia – 2. reform: Az informatikai erőforrások központi kezelése	Mérföldkő	Az informatikai erőforrások használatának központi platformja (digitális piac)
20	19 – REPowerEU – 2. reform – 2. alintézkedés: Hidrogén Cselekvési terv	Mérföldkő	A hidrogénnel kapcsolatos cselekvési terv közzététele
21	19 – REPowerEU – 1.4. beruházás: Az átviteli rendszer és a regionális elosztórendszerek korszerűsítése és digitalizálása – az energiaadat-központ	Mérföldkő	Az Energia Adatközpont üzembe helyezése
		Részösszeg	570 388 736 EUR

6.Hatodik kifizetés (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám.

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő/cél

Név

1

2 – Épületfelújítás – 1. beruházás: A családi házak energiahatékonyságának javítása

Cél

A legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást elérő felújított családi házak száma

2

2 – Épületfelújítás – 2. beruházás: Középületek és műemléképületek felújítása

Cél

A felújított történelmi és felsorolt középületek teljes területe (m2) a primerenergia-megtakarítás legalább 30%-át elérve

3

5 – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 1. beruházás: A régiók éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása, különös tekintettel a természetvédelemre és a biológiai sokféleség fejlesztésére

Cél

Vízfolyások rehabilitációja (a helyreállított vízfolyások méterben)

4

6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 1. reform: A kötelező iskola-előkészítő oktatás megvalósításához szükséges feltételek biztosítása az öt éves gyermekek számára, valamint az óvodai vagy egyéb iskola előtti nevelésre való jogosultság három éves kortól történő bevezetése

Mérföldkő

Az iskola előtti nevelés új, előíró jellegű finanszírozási rendszerének hatálybalépése, amely az érintett létesítmény tényleges személyzeti és működési költségein, valamint a négyéves gyermekek beiratkozási arányának elérésén alapul.

5

7 – Oktatás a 21. században – 1. reform: Oktatási tartalom és formareform – A tankönyvek és tankönyvek reformja

Cél

Regionális támogatási központok hálózatának létrehozása

6

9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 2. beruházás A vállalkozások, a tudományos körök és a vidékfejlesztési szervezetek közötti együttműködés támogatása

Cél

A támogatott együttműködési projektek és utalványok száma

7

9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 4. beruházás Kutatás és innováció a gazdaság dekarbonizációja érdekében

Cél

A zöld átállás kihívásaival foglalkozó kiválasztott projektek száma

8

9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 5. beruházás: Kutatás és innováció a gazdaság digitalizációja érdekében

Cél

A digitális átalakulás kihívásaival foglalkozó pályázati felhívások keretében kiválasztott K+F+I projektek száma.

9

10 – A tehetségek vonzása és megtartása – 1. beruházás: Támogatási eszközök és segítségnyújtás a visszatérők, a magasan képzett harmadik országbeli munkavállalók és családtagjaik, valamint a Szlovákiában tanuló külföldi felsőoktatási hallgatók számára;

Cél

Az integrációt szolgáló egyablakos ügyintézési pontok száma Szlovákiában

10

10 – A tehetségek vonzása és megtartása – 1. beruházás: Támogatási eszközök és segítségnyújtás a visszatérők, a magasan képzett harmadik országbeli munkavállalók és családtagjaik, valamint a Szlovákiában tanuló külföldi felsőoktatási hallgatók számára;

Cél

Az IOM migrációs információs központját használó külföldiek száma

11

10 – A tehetségek vonzása és megtartása – 3. beruházás: Ösztöndíjak hazai és külföldi tehetséges diákok számára

Cél

A tehetséges hallgatóknak odaítélt ösztöndíjak száma.

12

11 – Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás – 2. beruházás – Új kórházi hálózat – építés, újjáépítés és berendezések

Mérföldkő

Ajánlati felhívás kórházak építésére és újjáépítésére

13

11 – Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás – Beruházás 3: Digitalizáció az egészségügyben

Cél

A pitvarfibrillációs műtétek számának növelése

14

13 – Hozzáférhető és magas színvonalú hosszú távú szociális-egészségügyi ellátás – 1. beruházás: A közösségi alapú szociális ellátási kapacitások megerősítése

Cél

A közösségi alapú bentlakásos szolgáltatások és az alacsony kapacitású egészségügyi-szociális létesítmények kapacitásának növelése (mutató: a létrehozott befejezett épületek súlyozott kapacitásegységeinek minimális száma)

15

13 – Hozzáférhető és magas színvonalú hosszú távú szociális-egészségügyi ellátás – 1. beruházás: A közösségi alapú szociális ellátási kapacitások megerősítése

Cél

A járóbeteg-ellátás kapacitásának bővítése (mutató: a létrehozott befejezett épületek súlyozott kapacitásegységeinek minimális száma)

16

14 – Az üzleti környezet javítása – 1. beruházás: A vállalkozásokra háruló szabályozási terhek csökkentése

Mérföldkő

A vállalkozókra rótt adminisztratív terhek csökkentése

17

14 – Az üzleti környezet javítása – 2. beruházás: A fizetésképtelenségi eljárások digitalizálása

Cél

Az egységes, teljes mértékben digitalizált fizetésképtelenségi eljárás teljes mértékben működőképes.

18

15 – Igazságügyi reform – 2. beruházás: Digitalizáció és elemzési kapacitások

Cél

A bírósági informatikai berendezések korszerűsítése a bírósági alkalmazottak számára

19

16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – 2. beruházás: A rendőrség felszerelése és digitalizálása – képzés

Cél

A rendőrségi reformmal kapcsolatos képzés bevezetése

20

16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem, – 2. beruházás: A rendőrség felszerelése és digitalizálása – a külföldiek regisztrációs információs rendszere (IS ECU)

Mérföldkő

A tartózkodási engedélyekkel kapcsolatos eljárások egyszerűsítése a nyilvánosság számára

21

16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – 4. beruházás: Az igazgatási kapacitás megerősítése a különböző kormányzati szinteken – közös szolgáltatási központok létrehozása

Cél

Közös szolgáltató központok létrehozása

22

16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – 4. reform: Kontroll és ellenőrzés

Mérföldkő

A) korrupciókockázat-kezelési módszertan és b) az e módszertan végrehajtásának NIKA általi felügyeletére vonatkozó eljárások elfogadása

23

17 – Digitális Szlovákia – 1. beruházás: Jobb szolgáltatások a polgárok és a vállalkozások számára

Mérföldkő

A kiemelt élethelyzetek kialakításának és biztosításának platformja

24

17 – Digitális Szlovákia – 2. beruházás: A közszolgáltatások digitális átalakítása

Cél

A közigazgatás digitális átalakítása fejezetek:

25

17 – Digitális Szlovákia – 3. beruházás: Részvétel a digitális gazdasággal kapcsolatos, határokon átnyúló európai projektekben

Cél

Részvétel az előre meghatározott csoport több országra kiterjedő digitális projektjeiben

26

17 – Digitális Szlovákia – 6. beruházás: A megelőző intézkedések megerősítése, a biztonsági események észlelésének és megoldásának felgyorsítása (ITVS – Információtechnológiák a közigazgatás számára)

Mérföldkő

A közigazgatási környezetben lévő biztonságos informatikai rendszerek száma

27

17 – Digitális Szlovákia – 4. beruházás: A legfelső szintű digitális technológiák fejlesztését és alkalmazását célzó projektek támogatása

Cél

A legfelső szintű digitális technológiák fejlesztésére és alkalmazására irányuló projektek száma

28

19 – REPowerEU – 1. reform – 3. alintézkedés: Hőszivattyú-támogatás

Mérföldkő

A vízről szóló törvény jogszabályi módosításának hatálybalépése (364/2004)

29

19 – REPowerEU – 2. reform – 1. alintézkedés: Szélenergia-hasznosításra alkalmas módszerek és 2 kísérleti terület kidolgozása

Mérföldkő

A megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmas célterületekről szóló jogszabály hatálybalépése és a célterületek létrehozására vonatkozó módszertan tervezetének közzététele

30

19 – REPowerEU – 2. reform – 3. alintézkedés: A megújuló energiaforrások integrálása a villamosenergia-hálózatba

Mérföldkő

A megújuló energiaforrások hálózathoz való csatlakoztatásának észszerűsítését és felgyorsítását célzó intézkedések

31

19 – REPowerEU – 6. reform: A zöld átálláshoz szükséges készségek

Mérföldkő

Új képzési modulok a szakközépiskolák oktatási programjaiban, valamint képzési program tanárok és felnőttek számára

 

 

Részösszeg

976 600 254 EUR

7.Hetedik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám.	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő/cél	Név
1	4 – Az ipar dekarbonizációja – 2. beruházás: A szlovák környezetvédelmi felügyelőség szén-dioxid-mentesítéssel kapcsolatos működésének biztosítása	Mérföldkő	Kapacitásnövelő beruházások a szlovák környezetvédelmi felügyelőség számára
2	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 4. reform: Eszközök bevezetése a korai iskolaelhagyás megelőzésére és az F típusú tanulmányi programok kiigazításáraF	Cél	A munkaerőpiaci igényeknek megfelelően optimalizált alsó középfokú szakképzési (NSOV) programok aránya
3	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 1. beruházás: Az iskolaépületek akadályainak felszámolása	Cél	A nagyobb középiskolák építészeti akadályainak felszámolása
4	11 – Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás – 3. reform – A legnagyobb kórházak irányításának központosítása	Cél	A központi irányítási rendszerben részt vevő kórházak száma
5	11 – Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás – 4. beruházás: mentőállomások építése és rehabilitációja (mentőszolgálat)	Cél	A megépített vagy átépített mentőállomások száma
6	12 – Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás – 1. reform: Koordinált minisztériumközi együttműködés és szabályozás	Mérföldkő	Két koordinációs szerv létrehozása a mentális egészség területén
7	12 – Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás – 8. beruházás: A személyzet mentális egészségével kapcsolatos képzés	Cél	A mentális egészség terén képzett egészségügyi dolgozók száma
8	13 – Hozzáférhető és magas színvonalú hosszú távú társadalmi-egészségügyi ellátás – Az utógondozási és ápolási kapacitások bővítése és helyreállítása	Cél	Az otthoni ápolók bővítése és megújítása (mutató: támogatott szolgáltatók száma)
9	13 – Hozzáférhető és magas színvonalú hosszú távú szociális-egészségügyi ellátás – Palliativ ellátás kapacitásának bővítése és helyreállítása:	Cél	A mobil tömlőhálózat bővítése és felújítása (mutató: új és felújított szolgáltatók száma)
10	14 – Az üzleti környezet javítása – 1. beruházás: A szabályozási terhek csökkentését célzó reformokhoz szükséges kapacitások	Mérföldkő	1in-2out szabály, előzetes értékelés a túlszabályozás megelőzése érdekében, valamint a meglévő szabályozás utólagos értékelése
11	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – 2. beruházás: A rendőrség felszerelése és digitalizálása – Épületek újjáépítése	Mérföldkő	A rendőrségi épületek felújított alapterületének kiterjedése az épületek energiaintenzitásának csökkentése érdekében (m²-ben)
12	17 – Digitális Szlovákia – 1. beruházás: Jobb szolgáltatások a polgárok és a vállalkozások számára	Cél	A kiépített és alkalmazott e-kormányzati megoldások száma
13	17 – Digitális Szlovákia – 6. beruházás: A megelőző intézkedések megerősítése, a biztonsági események észlelésének és megoldásának felgyorsítása	Mérföldkő	Az alkalmazások biztonsági ellenőrzése közigazgatási környezetben
14	19 – REPowerEU – 1. reform – 1. alintézkedés: A környezetvédelmi engedélyek kiadásának felgyorsítását célzó jogszabályi és eljárási változások	Mérföldkő	A jogszabályi és eljárási változások hatálybalépése
15	19 – REPowerEU – 1. reform – 5. alintézkedés: A biomassza fenntartható szlovákiai felhasználásának és kínálatának megvalósítási pályái értékelésének előkészítése a 2025–2035 közötti időszakra	Mérföldkő	A biomassza fenntartható felhasználására és a biomassza-ellátásra vonatkozó pályák értékelése Szlovákiában
16	19 – REPowerEU – 2. reform – 2. alintézkedés – Hidrogén akcióterv	Mérföldkő	A hidrogén elterjedését előmozdító intézkedések
17	19 – REPowerEU – 4. reform: A központi kormányzat épületeinek vezetése	Mérföldkő	A központi kormányzati épületek kezelésére vonatkozó stratégia
18	19 – REPowerEU – 2. beruházás: A középületek energiahatékonyságának javítása	Cél	Végrehajtott energiahatékonysági intézkedésekkel rendelkező épületek teljes alapterülete
		Részösszeg	· 693 517 408 EUR

8.Nyolcadik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám.	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő/cél	Név
1	5 – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 2. reform: A természetvédelem és a vízgazdálkodás reformja az országban	Mérföldkő	A nemzeti park övezetbe sorolási folyamatának véglegesítése
2	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 2. reform: A gyermekek és tanulók sajátos nevelési igénye fogalmának meghatározása, valamint a támogatható oktatási és oktatási támogatási intézkedések modelljének kidolgozása, beleértve finanszírozási rendszerüket is	Cél	Képzett tanárok és szakszemélyzet száma
3	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 5. reform: Az iskolai szegregáció felszámolásának támogatása	Mérföldkő	Az iskolai szegregáció jogszabályi meghatározásának hatálybalépése
4	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 5. reform: Az iskolai szegregáció felszámolásának támogatása	Cél	Az elfogadott módszertanból származó, deszegregációs standardokat alkalmazó iskolák százalékos aránya
5	7 – Oktatás a 21. században – 1. reform: Oktatási tartalom és formareform – A tankönyvek és tankönyvek reformja	Cél	Az új tantervet végrehajtó általános iskolák (százalékban)
6	7 – Oktatás a 21. században – 1. reform: Oktatási tartalom és formareform – A tankönyvek és tankönyvek reformja	Cél	Online matura bevezetése (végső vizsga felső középfokú végzettséggel rendelkezők számára)
7	7 – Oktatás a 21. században – 1. beruházás: Digitális infrastruktúra az iskolákban	Cél	Az alapszintű digitális berendezésekkel rendelkező iskolák arányának növekedése
8	10 – A tehetségek vonzása és megtartása – 4. beruházás: A nemzetközivé válás előmozdítása a tudományos környezetben	Cél	Az egyetemek és kutatóintézetek nemzetközivé válásának előmozdítása vagy fejlesztése érdekében támogatott projektek száma
9	11 – Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás-Reform 1 – A kórházi hálózat (ENSZ) optimalizálása	Cél	Az új kórházi hálózat keretében átalakított (általános és szakkórházakon belül engedélyezett) kórházak aránya
10	11 – Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás – Beruházás 3: Egészségügyben történő digitális átalakítás:	Cél	A központi ERP-rendszerhez kapcsolódó kórházak száma
11	12 – Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás – 2. beruházás: Idegenrendészeti fogdák létrehozása	Cél	Az idegenrendészeti fogdák betegkapacitása
12	12 – Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás- 3. beruházás: Pszichoszociális központok építése; Beruházás: A pszichiátriai helyhez kötött hálózat befejezése; Beruházás: Az autizmus spektrumzavarokkal foglalkozó szakosodott központok létrehozása	Cél	Létrehozott közösségi alapú mentális egészségügyi központok száma
13	12 – Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás-7. beruházás: Az intézményi pszichiátriai ellátás humánussá tétele	Cél	Betegkapacitás az intézményi pszichiátriai ellátás átalakított helyiségeiben.
14	13 – Hozzáférhető és magas színvonalú, hosszú távú szociális – egészségügyi ellátás – 1. reform: Rendelkezésre álló és jó minőségű, hosszú távú ellátás – Az integráció reformja és a hosszú távú szociális és egészségügyi ellátás finanszírozása	Mérföldkő	A szociális szolgáltatások új finanszírozási rendszere – személyes költségvetés bevezetése
15	13 – Hozzáférhető és magas színvonalú, hosszú távú szociális – egészségügyi ellátás – 3. beruházás: A palliatív gondozási kapacitások bővítése és helyreállítása	Cél	A bentlakásos palliatív gondozási kapacitások bővítése és megújítása (mutató: a létrehozott és helyreállított férőhelyek száma)
16	15 – Az igazságszolgáltatás reformja – 1. beruházás: bíróságok átszervezése – épületek felújítása	Cél	Bíróságépületek rekonstruált alapterülete (m²-ben)
17	15 – Az igazságszolgáltatás reformja – 1. beruházás: Bíróságok átszervezése – Új épületek építése/beszerzése	Cél	Épített vagy vásárolt bírósági épületek területe (m²-ben)
18	17 – Digitális Szlovákia – 3. beruházás: Részvétel a digitális gazdasággal kapcsolatos, több országban zajló európai projektekben	Mérföldkő	A nemzeti szuperszámítógép-központ szuperszámítógépének fejlesztése és építése
19	19 – REPowerEU – 1. reform – 4. alintézkedés: A legjobb rendelkezésre álló technológia központja;	Cél	Az elérhető legjobb technológiával (BAT) foglalkozó központ üzembe helyezése és BAT-referenciadokumentumok rendelkezésre bocsátása
20	19 – REPowerEU – 1. reform – 6. alintézkedés: A biometán- és a szervestrágya-termelés és a körforgásos biogazdaság fejlesztése és előmozdítása.	Mérföldkő	A biometán- és a szervestrágya-termelés és a körforgásos biogazdaság fejlesztése és előmozdítása.
21	19 – REPowerEU – 2. reform – 1. alintézkedés: Módszertanok kidolgozása és két, szélenergia-hasznosításra alkalmas kísérleti célterület létrehozása	Cél	Szélenergia-hasznosításra alkalmas kísérleti célterületek létrehozása. A célterületek létrehozására vonatkozó végleges módszertan elfogadása és alkalmazása.
22	19 – REPowerEU – 1.2. beruházás: Az átviteli rendszer és a regionális elosztórendszerek korszerűsítése és digitalizálása – az átviteli vezetékek korszerűsítése	Cél	Felújítási munkálatok a Szlovák Köztársaság átviteli rendszerében
23	19 – REPowerEU – 4. beruházás: Az energiaszegénység kockázatának kitett háztartások felújításának támogatása – enyhébb felújítási program	Cél	Az energia elszegényedés kockázatának kitett emberek házainak felújításának száma
24	19 – REPowerEU – 7. beruházás: iskolai felszerelés és tanárképzés	Cél	Az iskolák zöld képzésekre való felkészítése
25	19 – REPowerEU – 7. beruházás: iskolai felszerelés és tanárképzés	Cél	Az oktatók képzése
		Részösszeg	577 423 612 EUR

9.Kilencedik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám.	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő/cél	Név
1	1 – Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra – 1. beruházás: Az új megújuló villamosenergia-források építése	Cél	Új megújulóenergia-kapacitás
2	1 – Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra – 2. beruházás: A meglévő megújuló villamosenergia-források korszerűsítése (átalakítás)	Cél	Rekonstruált megújulóenergia-kapacitás
3	1 – Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra – 3. beruházás: A villamosenergia-rendszerek rugalmasságának növelése a megújuló energiaforrások fokozottabb integrációja érdekében	Cél	Az energiarendszerek rugalmasságát növelő létesítmények kapacitásának kumulatív növekedése
4	2 – Épületfelújítás – 1. beruházás: A családi házak energiahatékonyságának javítása	Cél	A legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást elérő felújított családi házak száma
5	2 – Épületfelújítás – 2. beruházás: Középületek és műemléképületek felújítása	Cél	A felújított történelmi és felsorolt középületek teljes területe (m2) a primerenergia-megtakarítás legalább 30%-át elérve
6	3 – Fenntartható közlekedés – 2. reform: A személyszállítási közszolgáltatás reformja	Cél	Azon megyék száma, amelyekben több tömegközlekedési eszközzel vagy fuvarozóval történő utazást lehetővé tevő díjszabási integráció van érvényben jegyenként
7	3 – Fenntartható közlekedés – 1. beruházás: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési infrastruktúra fejlesztése	Cél	Új kerékpárút hossza (km)
8	3 – Fenntartható közlekedés – 1. beruházás: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési infrastruktúra fejlesztése	Cél	A helyreállított vagy korszerűsített tiszta vasúti személyszállítási infrastruktúra hossza (km-ben)
9	3 – Fenntartható közlekedés – 1. beruházás: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési infrastruktúra fejlesztése	Cél	Az elszállított vasútvonalszakaszok hossza (km)
10	3 – Fenntartható közlekedés – 2. beruházás: A tiszta személyszállítás előmozdítása	Cél	A beszerzett tiszta személyszállító járművek száma (súlyozott)
11	3 – Fenntartható közlekedés – 3. beruházás: Intermodális áruszállítás fejlesztése	Cél	A beszerzett intermodális szállítási egységek száma húsz láb egyenértékű egységben
12	3 – Fenntartható közlekedés – 4. beruházás: Az alternatív üzemanyaggal működő járművek infrastruktúrája fejlesztésének támogatása	Cél	Az üzemelő elektromos töltőpontok vagy hidrogéntöltő állomások száma.
13	4 – Az ipar dekarbonizációja – 1. beruházás: Az ipari dekarbonizációs rendszer működése	Mérföldkő	A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által társfinanszírozott ipari dekarbonizációs projektek végrehajtásának lezárása
14	5 – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 1. beruházás: A régiók éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása, különös tekintettel a természetvédelemre és a biológiai sokféleség fejlesztésére	Cél	Vízfolyások rehabilitációja (a helyreállított vízfolyások méterben)
15	5 – Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 2. beruházás: Az éghajlatváltozással szemben ellenálló erdők építése	Cél	Fenntartható újraerdősítési tevékenységek
16	6 – Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége – 1. reform: A kötelező iskola előtti nevelés megvalósításához szükséges feltételek biztosítása az 5 év feletti gyermekek számára, valamint az óvodai vagy egyéb iskola előtti nevelésre való jogosultság 3 éves kortól történő bevezetése	Cél	Újonnan épített kapacitások száma
17	7 – Oktatás a 21. században – 2. beruházás: Az iskolai infrastruktúra befejezése	Cél	A két műszakban működő iskolák megszüntetése
18	8 – A szlovák felsőoktatási intézmények teljesítményének növekedése – 5. reform: A kiváló oktatási és kutatási kapacitások koncentrációja	Mérföldkő	A kutatási egységek összevonására irányuló folyamat lezárása
19	8 – A szlovák felsőoktatási intézmények teljesítményének növekedése – 1. beruházás: az egyetemek stratégiai fejlesztésének támogatása	Cél	Felújított egyetemi terület és kollégium, több mint 30%-os primerenergia-megtakarítással (m2 -ben)
20	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 1. beruházás: A nemzetközi együttműködés, valamint az Európai horizont és az EIT projektjeiben való részvétel előmozdítása	Cél	A Horizont Európa pályázati felhívásaiban való részvétel növelését és a sikeres intézmények és kutatók támogatását célzó pályázati felhívások keretében támogatott pályázatok és projektek száma
21	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 2. beruházás A vállalkozások, a tudományos körök és a vidékfejlesztési szervezetek közötti együttműködés támogatása	Cél	A támogatott együttműködési projektek és utalványok száma
22	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 3. beruházás Tudományos kiválóság	Cél	A támogatott kiváló kutatók száma
23	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 4. beruházás Kutatás és innováció a gazdaság dekarbonizációja érdekében	Cél	A zöld átállás kihívásait kezelő, befejezett projektek száma
24	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 5. beruházás: Kutatás és innováció a gazdaság digitalizációja érdekében	Cél	A digitális átalakulás kihívásait kezelő, befejezett K+F+I projektek száma
25	9 – Hatékonyabb irányítás és a K+F+I finanszírozásának megerősítése – 6. beruházás: Az innovációt támogató pénzügyi eszközök	Cél	A pénzügyi eszközök révén támogatott vállalatok száma
26	10 – A tehetségek vonzása és megtartása – 2. beruházás: A diaszpórával való kapcsolatok megerősítése, a polgári kezdeményezések támogatása	Cél	A diaszpórával való kapcsolatokat erősítő támogatott rendezvények száma
27	11 – Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás – 1. beruházás: Az új alapellátás megnyitásának támogatása	Cél	A kísérleti program által támogatott alapellátást nyújtó járóbeteg-klinikák száma
28	11 – Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás – 2. beruházás – Új kórházi hálózat – építés, újjáépítés és berendezések	Cél	Felújított kórházakban rendelkezésre bocsátott ágyak
29	13 – Hozzáférhető és magas színvonalú hosszú távú szociális-egészségügyi ellátás – 1. beruházás: A közösségi alapú szociális ellátási kapacitások megerősítése	Cél	A közösségi alapú bentlakásos szolgáltatások és az alacsony kapacitású egészségügyi-szociális létesítmények kapacitásának növelése (mutató: a létrehozott befejezett épületek súlyozott kapacitásegységeinek minimális száma)
30	13 – Hozzáférhető és magas színvonalú hosszú távú szociális-egészségügyi ellátás – 1. beruházás: A közösségi alapú szociális ellátási kapacitások megerősítése	Cél	A járóbeteg-ellátás kapacitásának bővítése (mutató: a létrehozott befejezett épületek súlyozott kapacitásegységeinek minimális száma)
31	13 – Hozzáférhető és magas színvonalú hosszú távú szociális-egészségügyi ellátás – 2. beruházás: Az utógondozási és ápolási kapacitások bővítése és helyreállítása	Cél	Utógondozási ágyak létrehozása meglévő akut és krónikus ágyak rekonstruálásával vagy utógondozási ágyak építésével (mutató: a helyreállított vagy újonnan létrehozott utógondozási ágyak minimális száma)
32	15 – Az igazságszolgáltatás reformja – 2. beruházás: Az igazságügyi térkép reformjának támogató eszközei – Kereskedelmi nyilvántartás és az igazságügyi irányítás központosított rendszere	Mérföldkő	Informatikai rendszer fejlesztése és átadása – cégnyilvántartás
33	15 – Igazságügyi reform – 2. beruházás: Digitalizáció és elemzési kapacitások	Mérföldkő	Elemzési támogató platform létrehozása a bírósági ítélkezési gyakorlathoz való hozzáféréshez
34	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – 2. beruházás: A rendőrség felszerelése és digitalizálása – A közúti közlekedési jogsértések felderítésére szolgáló automatizált rendszer	Mérföldkő	A közúti közlekedési jogsértések felderítésére szolgáló rendszer teljes körű működésének automatizálása
35	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – 3. beruházás: A tűz- és mentési rendszer korszerűsítése – integrált biztonsági központok hálózatának kiépítése	Mérföldkő	Az Integrált Biztonsági Központ és a virtuális integrált biztonsági központ működőképessé tétele
36	16 – A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem – 3. beruházás: A tűz- és mentési rendszer korszerűsítése – a tűzvédelmi állomások épületeinek felújítása	Cél	A tűzoltó állomások korszerűsítése
37	17 – Digitális Szlovákia – 1. beruházás: Jobb szolgáltatások a polgárok és a vállalkozások számára	Cél	A kiépített és alkalmazott e-kormányzati megoldások száma
38	17 – Digitális Szlovákia – 2. beruházás: A közszolgáltatások digitális átalakítása	Cél	A közigazgatás digitális átalakítása fejezetek:
39	17 – Digitális Szlovákia – 4. beruházás: A legfelső szintű digitális technológiák fejlesztését és alkalmazását célzó projektek támogatása	Cél	A legfelső szintű digitális technológiák fejlesztésére és alkalmazására irányuló projektek száma
40	17 – Digitális Szlovákia – 5. beruházás: Gyors támogatások – hackathonok	Cél	Szervezett gyors támogatási események száma – hackathonok
41	17 – Digitális Szlovákia – 5. reform: A kiberbiztonsági képzés és készségek javítása	Cél	A kiberbiztonság területén képzett informatikai személyzet létszáma a közigazgatásban
42	17 – Digitális Szlovákia – 7. beruházás: Az idősek digitális készségeinek és a vezető tabletták eloszlásának javítása	Cél	Az alapvető digitális készségek terén képzett idősek és hátrányos helyzetű személyek száma
43	18 – Hatékony, fenntartható és versenyképes államháztartás – 3. reform: A közberuházások irányításának reformja	Mérföldkő	A beruházások előkészítésére és rangsorolására vonatkozó eljárások módszertanának alkalmazása
44	19 – REPowerEU – 1. reform – 1. alintézkedés: A környezetvédelmi engedélyek kiadásának felgyorsítását célzó jogszabályi és eljárási változások	Cél	Technikai segítségnyújtás a környezetvédelmi engedélyezési eljárások felgyorsításához és minőségének javításához
45	19 – REPowerEU – 1. reform – 2. alintézkedés: A geotermikus energia használatának javítása	Cél	Geotermikus falak „útlevélezése”
46	19 – REPowerEU – 1.1. beruházás: Az átviteli rendszer és a regionális elosztórendszerek korszerűsítése és digitalizálása – a szubállomás felújítása	Mérföldkő	A szubállomás korszerűsítése
47	19 – REPowerEU – 1.3. beruházás: Az átviteli rendszer és a regionális elosztórendszerek korszerűsítése és digitalizálása – az elosztórendszerek korszerűsítése	Cél	A Szlovák Köztársaság elosztóhálózatainak korszerűsítésére irányuló beruházások befejezése
48	19 – REPowerEU – 3. reform: Az épületek energiahatékonyságára vonatkozó adatbázis és adatcsererendszer létrehozása	Cél	A középületek energetikai tanúsítványainak és felújítási útleveleinek adatgyűjtése
49	19 – REPowerEU – 4. reform: A központi kormányzat épületeinek kezelése	Mérföldkő	A központi kormányzat közigazgatási épületeit koordináló központi szerv létrehozása
50	19 – REPowerEU – 3. beruházás: Középületek felújítása – SK-C[C2]-I[I2] SCALE UP intézkedés	Cél	Középületek és műemléképületek felújítása
51	19 – REPowerEU – 5. beruházás: Alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési infrastruktúra fejlesztése – SCALE UP SK-C[C3]-I[I1.a] intézkedés	Cél	A tiszta személyszállítást szolgáló helyreállított vagy korszerűsített pályainfrastruktúra hossza (súlyozott km-ben)
52	19 – REPowerEU – 6. beruházás: A környezetbarát személyszállítás előmozdítása – SK-C[C3]-I[I2] SCALE UP intézkedés	Cél	A beszerzett tiszta személyszállító járművek száma (súlyozott)
53	19 – REPowerEU – 7. beruházás: iskolai felszerelés és tanárképzés	Cél	A 2025/26-os tanév végén a harmadik év hallgatói, valamint a megújuló energiaforrások vagy az elektromos közlekedés területén végzettek
54	19 – REPowerEU – 8. beruházás: 1. rész – Közlemény a REPowerEU-fejezet végrehajtásáról – SK-C[C16]-I[I4] SCALE UP intézkedés	Cél	Kommunikációs kampányok száma
		Részösszeg	579 000 009 EUR