EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.3.31.
COM(2025) 151 final
2025/0079(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményéhez való csatlakozásra Tunézia számára nyitva álló időtartam meghosszabbításával kapcsolatban az Európai Unió által az Unió intézményeivel és közigazgatásával kapcsolatos kérdések tekintetében képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya az Unió által az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2025. április 23-i ülésén az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményéhez (a továbbiakban: isztambuli egyezmény vagy egyezmény) való csatlakozásra Tunézia számára nyitva álló időtartam 2027. április 23-ig történő meghosszabbításáról szóló határozat tervezett elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat
1.1.Az isztambuli egyezmény
Az isztambuli egyezmény átfogó és harmonizált szabályrendszert hoz létre a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak megelőzése és leküzdése érdekében Európában és azon kívül. Az egyezmény 2014. augusztus 1-jén hatályba lépett.
Az EU 2017 júniusában aláírta az egyezményt, és 2023. június 28-án lezárta a csatlakozási eljárást, aminek következtében az egyezmény 2023. október 1-jén hatályba lépett az EU számára. Az Unió a kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében csatlakozott az egyezményhez, nevezetesen az Unió intézményeivel és közigazgatásával kapcsolatos kérdések 1 , valamint a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel, a menekültüggyel és a visszaküldés tilalmával kapcsolatos kérdések 2 vonatkozásában. Ez utóbbit illetően Írországra és Dániára nézve nem kötelező az Unió hatáskörének gyakorlása 3 . Az egyezménynek jelenleg az EU-val és 22 uniós tagállammal együtt 39 részes fele 4 van.
1.2.Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága
A Miniszteri Bizottság az Európa Tanács (a továbbiakban: ET) döntéshozó szerve. A Miniszteri Bizottságot az Európa Tanács 46 tagállamának külügyminiszterei és a helyettesként eljáró strasbourgi állandó képviselőik alkotják. A Miniszteri Bizottság szerepét és feladatait az Európa Tanács Alapszabályának 5 (a továbbiakban: Alapszabály) IV. fejezete ismerteti. Az Alapszabály 14. cikke értelmében az Európa Tanács minden tagjának egy képviselője lehet a Miniszteri Bizottságban, és minden képviselő egy szavazattal rendelkezik. Valamennyi uniós tagállam tagja az Európa Tanácsnak, és így képviselteti magát a Miniszteri Bizottságban. A Miniszteri Bizottság évente egyszer miniszteri szinten, a helyettesek szintjén pedig hetente ülésezik.
1.3.Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának tervezett határozata
Az isztambuli egyezmény 75. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az egyezményhez az ET tagállamai, az egyezmény kidolgozásában részt vevő, ET tagállamokon kívüli államok, valamint az EU csatlakozhatnak. A 76. cikk (1) bekezdése továbbá úgy rendelkezik, hogy az egyezményhez az ET-n kívüli azon államok is csatlakozhatnak, amelyek nem vettek részt annak kidolgozásában, feltéve, hogy a Miniszteri Bizottság hivatalosan felkérte őket a csatlakozásra. E tekintetben a Miniszteri Bizottság – az isztambuli egyezmény részes feleivel folytatott konzultációt és azok egyhangú egyetértését követően – felkérheti az ET tagállamokon kívüli bármely államot, hogy az Alapszabály 20. cikkének d) pontjában előírt többséggel (a Miniszteri Bizottság kétharmados többségével) és az egyezmény részes feleinek a Miniszteri Bizottságban való részvételre jogosult képviselőinek egyhangú szavazatával csatlakozzon az egyezményhez 6 .
2020. április 22-én a Miniszteri Bizottság úgy határozott, hogy felkéri Tunéziát az isztambuli egyezményhez való csatlakozásra. A határozatnak megfelelően ez a felhívás az elfogadásától számított öt évig, azaz 2025. április 23-ig érvényes.
2025. február 20-án kelt levelében Tunézia kérte az egyezményhez való csatlakozásra nyitva álló időtartam 2027. április 23-ig történő meghosszabbítását annak érdekében, hogy le tudja zárni belső eljárásait. Az Európa Tanács tagállamait és az isztambuli egyezmény részes feleit 2025. március 3-án kelt levélben tájékoztatták a kérelemről, és hogy ahhoz a Miniszteri Bizottság új határozatára van szükség. A Miniszteri Bizottság jogi együttműködéssel foglalkozó csoportjának (GR-J) előadója várhatóan a 2025. április 17-i ülésén vizsgálja meg a kérelmet, ahol a Miniszteri Bizottság azt követően várhatóan határozatot fogad el a Tunézia isztambuli egyezményhez való csatlakozására nyitva álló időtartam 2027. április 23-ig történő meghosszabbításáról (a továbbiakban: a tervezett határozat).
2.Az Unió által képviselendő álláspont
Javasoljuk, hogy a Miniszteri Bizottság 2025. április 23-i ülésén az EU által képviselendő álláspont támogassa a Tunézia isztambuli egyezményhez való csatlakozására nyitva álló időtartam 2027. április 23-ig történő meghosszabbítását annak érdekében, hogy Tunézia számára elegendő idő álljon rendelkezésre belső folyamatainak befejezéséhez. Tunézia csatlakozása előnyös lenne az Unió számára, mivel kiterjesztené az egyezménynek a nők elleni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemre vonatkozó ambiciózus normáit erre az országra.
3.Jogalap
3.1.Eljárási jogalap
3.1.1.Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése attól függetlenül alkalmazandó, hogy az Unió tagja-e a szervnek vagy részes fele-e a megállapodásnak 7 .
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. A „joghatással bíró jogi aktusok” fogalmába beletartoznak azok a szervezeti jellegű aktusok is, amelyek befolyásolják a szervezeten belüli döntéshozatal módját, például ha a döntéshozatali jogkörrel rendelkező szerv új országot fogad el tagként.
3.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A Miniszteri Bizottságot megállapodás, nevezetesen az alapszabály hozta létre. A Tunézia isztambuli egyezményhez való csatlakozására nyitva álló időtartam meghosszabbításáról szóló határozat, amelyet a Miniszteri Bizottságnak kell elfogadnia, joghatással bíró jogi aktusnak minősül. Az egyezményhez való csatlakozás határidejének meghosszabbítása a felkérés 2027. április 23-ig történő „meghosszabbítását” jelenti, amely egyébként 2025. április 23-án járna le. Amennyiben a határidőt meghosszabbítják, és Tunézia az előírt határidőn belül csatlakozik az egyezményhez, az isztambuli egyezmény keretében szerződéses kapcsolatok jönnek létre az EU és Tunézia között. A Miniszteri Bizottság által hozott határozat az Unióra is joghatással bírhat, mivel Tunézia csatlakozása befolyásolná az isztambuli egyezmény részes feleinek bizottságán belüli döntéshozatal módját. A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem is módosítja a megállapodás intézményi keretét. Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
3.2.Anyagi jogalap
3.2.1.Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
Valamely, egyidejűleg több cél elérésére irányuló vagy több elválaszthatatlan és egymáshoz viszonyítva nem járulékos jellegű összetevőt magában foglaló tervezett jogi aktus esetében az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapját kivételesen a különböző vonatkozó jogalapok fogják képezni.
3.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
Ami az anyagi jogalapot illeti, az Unió a kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében csatlakozott az isztambuli egyezményhez, nevezetesen az Unió intézményeivel és közigazgatásával kapcsolatos kérdések 8 , valamint a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel, a menekültüggyel és a visszaküldés tilalmával kapcsolatos kérdések 9 tekintetében. Az Uniónak az isztambuli egyezményhez való csatlakozására két külön tanácsi határozat vonatkozik, annak érdekében, hogy figyelembe vegyék Dánia és Írország különleges helyzetét, tekintettel az EUMSZ V. címére. Következésképpen az Unió által a Miniszteri Bizottságban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozatot is két párhuzamos határozatra kell bontani, mivel az egyezmény valamennyi vonatkozása tekintetében szerződéses kapcsolat jönne létre Tunéziával. E határozat jogalapja az uniós intézményekkel és közigazgatással kapcsolatos kérdésekre vonatkozik. Ezért e határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 336. cikke.
3.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 336. cikke, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
2025/0079 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményéhez való csatlakozásra Tunézia számára nyitva álló időtartam meghosszabbításával kapcsolatban az Európai Unió által az Unió intézményeivel és közigazgatásával kapcsolatos kérdések tekintetében képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen az EUMSZ 336. cikkére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az Unió az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményét (a továbbiakban: isztambuli egyezmény vagy egyezmény) az Unió intézményei és közigazgatása tekintetében az (EU) 2023/1075 tanácsi határozattal 10 , a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel, a menekültüggyel és a visszaküldés tilalmával kapcsolatos kérdések tekintetében pedig az (EU) 2023/1076 tanácsi határozattal 11 kötötte meg, és az 2023. október 1-jén lépett hatályba az Unió tekintetében. Az egyezménynek jelenleg az EU-val és 22 uniós tagállammal együtt 39 részes fele van.
(2)Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága (a továbbiakban: Miniszteri Bizottság) az Európa Tanács döntéshozó szerve. Az Európa Tanács 46 tagállamának külügyminiszterei és a helyettesként eljáró strasbourgi állandó képviselőik alkotják. A Miniszteri Bizottság szerepét és feladatait az Európa Tanács Alapszabályának 12 IV. fejezete ismerteti. Az Alapszabály 14. cikke értelmében az Európa Tanács minden tagjának egy képviselője lehet a Miniszteri Bizottságban, és minden képviselő egy szavazattal rendelkezik. Valamennyi uniós tagállam tagja az Európa Tanácsnak, és így képviselteti magát a Miniszteri Bizottságban.
(3)Az isztambuli egyezmény 76. cikkének (1) bekezdése értelmében az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az isztambuli egyezmény részes feleivel folytatott konzultációt és azok egyhangú egyetértését követően felkérhet az Európa Tanács tagállamain kívüli államokat, hogy csatlakozzanak az isztambuli egyezményhez. Az ilyen döntéshez az alapszabály 20. cikkének d) pontjában előírt többségre (a Miniszteri Bizottság kétharmados többsége) és az egyezmény részes feleinek a Miniszteri Bizottságban való részvételre jogosult képviselőinek egyhangú szavazatára van szükség.
(4)2020. április 22-én a Miniszteri Bizottság úgy határozott, hogy felkéri Tunéziát az isztambuli egyezményhez való csatlakozásra. A határozatnak megfelelően ez a felhívás az elfogadásától számított öt évig, azaz 2025. április 23-ig érvényes.
(5)2025. február 20-án kelt levelében Tunézia kérte az isztambuli egyezményhez való csatlakozásra nyitva álló időtartam 2027. április 23-ig történő meghosszabbítását annak érdekében, hogy le tudja zárni belső eljárásait.
(6)A Miniszteri Bizottság a 2025. április 23-i ülésén várhatóan határozatot fogad el a Tunézia isztambuli egyezményhez való csatlakozására nyitva álló időtartam 2027. április 23-ig történő meghosszabbításáról.
(7)Helyénvaló meghatározni az Unió által a Miniszteri Bizottságban képviselendő álláspontot, mivel a Tunézia isztambuli egyezményhez való csatlakozására nyitva álló időtartam meghosszabbítása joghatással bírhat az Unióra nézve. A meghosszabbítás meghosszabbítja a csatlakozásra irányuló, Tunéziának címzett felkérést, és ezért az isztambuli egyezmény keretében szerződéses kapcsolatok létrehozását vonhatja maga után az Unió és Tunézia között. A határozat befolyásolhatja az isztambuli egyezmény részes felei bizottságán belüli döntéshozatal módját is.
(8)Tunézia csatlakozása előnyös lenne az Unió számára, mivel kiterjesztené az egyezmény ambiciózus normáit erre az országra. Az Uniónak ezért azt az álláspontot kell képviselnie, hogy további két évet biztosít Tunézia számára belső eljárásainak lezárására.
(9)Mivel nem az Unió, hanem valamennyi tagállama tagja az Európa Tanácsnak, az Unió álláspontját az Unió tagállamai együttesen eljárva képviselik.
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2025. április 23-i ülésén az Unió által képviselendő álláspont az, hogy támogatni kell a Tunézia isztambuli egyezményhez való csatlakozására nyitva álló időtartam 2027. április 23-ig történő meghosszabbítását.
2. cikk
Az 1. cikkben említett álláspontot az Unió azon tagállamai képviselik együttesen eljárva, amelyek tagjai az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök