EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.3.11.

COM(2025) 100 final

2025/0052(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikákról

(EGT-vonatkozású szöveg)

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

Az Eurostat és a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikákat dolgozzanak ki, a „Záró eredményjelentés a kereskedelmi ingatlanstatisztikáról” című bizottsági szolgálati munkadokumentumban (SWD(2023) 434 final) dokumentálták 3 . Az előrelépés azonban nem volt ugyanolyan mértékű minden mutató, illetve minden tagállam esetében, különösen azoknál, ahol az adatszolgáltatás önkéntes. Emellett a módszertani kihívások továbbra is fennállnak, mivel az adatforrások és a kereskedelmiingatlan-piacok mérete országonként eltérő. Az adatforrások korlátozott rendelkezésre állása és a statisztikák elégtelen minősége miatt az ERKT által ajánlott következő mutatók nem szerepelnek ebben a rendeletben: bérleti hozam index, kiadatlan terület aránya. Folytatni kell az ilyen statisztikák módszertani fejlesztésébe és kapacitásépítésébe történő beruházásokat.

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Arányosság

A jogi aktus típusának megválasztása

Mivel a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikákra a hatályos uniós jogszabályok még nem terjednek ki, új jogszabályra van szükség.

A szakpolitikai és üzleti döntések a kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos, európai szinten összehasonlítható, harmonizált és magas színvonalú, nem pénzügyi jellegű statisztikáktól is függenek. Az ilyen statisztikák biztosításának legjobb módja egy valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó rendelet.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A Bizottság 2023. november 27-én az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon véleményezési felhívást tett közzé a kereskedelmiingatlan-statisztikákra vonatkozó jogszabályra irányuló kezdeményezésről 5 . Öt európai ingatlanszövetség adott visszajelzést a kezdeményezésről, és általánosságban hangsúlyozta, hogy sürgősen szükség van jobb statisztikákra a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozóan.

Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságával (ESR-bizottság) a 2024. februári ülésén konzultációra került sor a javaslattervezetről. Az ESR-bizottság elismerte, hogy növekszik az új, összehasonlítható statisztikák iránti felhasználói igény, és e statisztikák a pénzügyi stabilitás figyelemmel kísérése, a makroprudenciális felügyelet, valamint az uniós költségvetési és monetáris politikai döntéshozatal szempontjából is rendkívül fontosak. Az ESR-bizottság támogatását fejezte ki a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikákról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel kapcsolatban. Az ESR-bizottság üdvözölte, hogy az Európai Bizottság javaslattervezete egyensúlyt kíván teremteni a felhasználói igények és a statisztikák előállításának megvalósíthatósága, költségei és terhei között.

Ezek a konzultációk nagyon fontosak voltak, mivel, ami az adminisztratív terheket illeti, a rendelet elsősorban a nemzeti statisztikai hivatalokra lesz hatással, amelyeknek be kell majd ruházniuk a tervezett statisztikák kidolgozásába és előállításába. A statisztikákhoz felhasznált adatok a meglévő közigazgatási adatbázisokból és a releváns adatokat gyűjtő, az ingatlanágazatban működő szervezetektől származnak majd, vagy a vállalkozásoktól már összegyűjtött statisztikai információkon fognak alapulni. A javasolt rendelet ezért a háztartásokra vagy a vállalkozásokra alig vagy egyáltalán nem fog többletterhet róni.

Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A javaslathoz az alábbiaktól érkeztek szakértői hozzájárulások: a nemzeti statisztikai hivatalok (az ingatlanár-statisztikákkal és a rövid távú vállalkozási statisztikákkal foglalkozó bizottsági szakértői csoportokon keresztül); a Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága és a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósága; az Európai Központi Bank és az Európai Rendszerkockázati Testület; valamint más nemzetközi szervezetek, például a Nemzetközi Valutaalap és a Nemzetközi Fizetések Bankja.

Hatásvizsgálat

A teljes körű hatásvizsgálat szükségtelennek bizonyult, mivel a Bizottság számára nem állt rendelkezésre szakpolitikai döntés, mivel az ERKT 2019. évi ajánlásában kifejezetten megbízta a Bizottságot azzal, hogy jogalkotási javaslatot tegyen a nem pénzügyi ingatlanstatisztikák terén meglévő adathiány kiküszöbölésére. Ezen túlmenően az új javaslat minimális költségekkel fog járni (különösen a vállalkozások számára), mivel nagyrészt a közigazgatási vagy magántulajdonban lévő adatbázisokban meglévő forrásadatok újrafelhasználására fog támaszkodni.

2023-ban az Eurostat felmérést végzett a tagállamok körében, hogy felmérje a kereskedelmi ingatlanok áraira és bérleti díjaira vonatkozó mutatók kidolgozása terén elért eredményeket. Ami az árakra vonatkozó mutatókat illeti, a rendelkezésre álló adatforrásokat értékelő 16 ország közül 15 számolt be arról, hogy adminisztratív adatforrásokat, például ingatlanügyletek nyilvántartásait vagy értékbecslési nyilvántartásokat használtak vagy fognak használni. Egy ország külön felmérést készített.

A bérleti díjakra vonatkozó mutatókról 12 tagállam nyújtott tájékoztatást: közülük öt adminisztratív adatforrások felhasználásáról számolt be, kettő magántulajdonban (pl. az ingatlanágazatban működő szervezetek tulajdonában) lévő adatforrást használt, kettő pedig a rövid távú statisztikákhoz már összegyűjtött, bérleti díjakra vonatkozó információkra támaszkodott; három pedig ezen adatforrások kombinációját használta.

Emellett 2022-ben az Eurostat becsléseket gyűjtött a tekintetben, hogy milyen költségekkel jár a tagállamok számára a megkezdett és befejezett építkezésekre vonatkozó adatok gyűjtése. Az e változókra vonatkozó adatgyűjtés az építési engedélyekről gyűjtött meglévő adatokra fog épülni, és teljes mértékben adminisztratív adatokon fog alapulni. Ez nem jár további költségekkel vagy terhekkel a vállalkozások és a háztartások számára. Ez csak a (helyi) építésügyi hatóságokat érinti.

A véleményezési felhívásra válaszul 2023. november-decemberben öt szövetség üdvözölte a Bizottság kezdeményezését és azt a lehetőséget, hogy közös fogalommeghatározásokat dolgozhatnak ki és javíthatják a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó adatok rendelkezésre állását. Az egyik szövetség kételyeket fogalmazott meg a vállalkozásokra gyakorolt minimális hatással kapcsolatban. Ennek elsődleges oka az alapul szolgáló adatbázisok kiforratlansága volt, amelyek esetleg nem kellőképpen digitalizáltak, és amelyek nem feltétlenül fedik le a kereskedelmi ingatlanokat és a lakóingatlanokat. Ez a szövetség azonban azt állította, hogy ennek oka lehet a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó harmonizált fogalommeghatározások jelenlegi hiánya.

A javasolt rendelet nem járna jelentős közvetlen gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatásokkal, és nem vonna maga után jelentős kiadásokat. Minimális – ha nem nulla – hatást gyakorolna a kkv-kra és nagyvállalatokra. Emellett bővítené a szakpolitikai döntéshozók és más felhasználók rendelkezésére álló tények körét.

Alapjogok

A javaslat nem érinti az alapjogok védelmét.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat pénzügyi hatása határozatlan idejű, 3 éves, 2026-tól 2028-ig tartó beindítási időszakkal. A javaslatot kísérő pénzügyi és digitális kimutatás csak a jelenlegi többéves pénzügyi keret (MFF) fennmaradó időszakát fedi le. 6 Ezért a finanszírozás továbbra is a következő MFF-ben kötött megállapodásoktól függ.

2026-ban és 2027-ben a finanszírozás a meglévő programallokációkból fog származni, és nincs szükség további finanszírozásra.

A 2026-os és 2027-es évre vonatkozó teljes előirányzat becsült összege 3,6 millió EUR. A részletes költségvetési vonzatokat a javaslatot kísérő pénzügyi és digitális kimutatás tartalmazza.

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A javasolt rendeletet az Európai Parlament és a Tanács várhatóan 2025-ben fogadja el, majd röviddel ezután a Bizottság elfogadja a végrehajtási intézkedéseket. Ez a rendelet várhatóan 2026. január 1-jétől alkalmazandó.

A Bizottság (Eurostat) nyomon fogja követni a javasolt rendelet tagállamok általi végrehajtását. Ennek során különös figyelmet fog fordítani a statisztikák minőségére a teljesség, a megbízhatóság, az időszerűség és az összehasonlíthatóság szempontjából. A Bizottság (Eurostat) nyomon fogja követni a nemzeti statisztikai hivataloknál a statisztikák kidolgozása és előállítása során felmerült költségeket is.

A Bizottság (Eurostat) a meglévő nyomonkövetési és értékelési eszközöket fogja használni, amelyek az Eurostat valamennyi statisztikai outputjára érvényesek. Ezek az eszközök már most is lehetővé teszik az új statisztikai kezdeményezés hatékonysága és hatásossága változásainak, valamint az előállított adatok minőségének megfelelő elemzését.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javaslat 1. cikke meghatározza a rendelet célját, amely az ERKT F. ajánlásának (A fizikai kereskedelmi ingatlanok piaca közös minimumkeretének létrehozása (ESRB/2019/3) megfogalmazását követi. Ez a cikk azt is egyértelművé teszi, hogy a rendelet csak a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikákkal foglalkozik (az ERKT által „a fizikai kereskedelmi ingatlanok piacára vonatkozó mutatók”-nak nevezett mutatók).

A 2. cikk fogalommeghatározásokat tartalmaz. A javaslat tartalmazza a kereskedelmi ingatlanoknak az ERKT ajánlásában használt fogalommeghatározásokkal összhangban lévő fogalommeghatározásait.

A 3. cikk előírja, hogy a felhasznált forrásoknak és módszereknek meg kell felelniük az e statisztikákra megállapított minőségi követelményeknek.

A 4. cikk ismerteti a tagállamoknak és az adattulajdonosoknak az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, hivatkozással a 223/2009/EK rendeletre.

Az 5. cikk (1) bekezdése az alap-jogiaktus mellékletére hivatkozik, amely tartalmazza a szükséges változók listáját. Ezek a következők:

·építési engedélyek (lakások száma, hasznos alapterület),

·megkezdett és befejezett építkezések (hasznos alapterület),

·a kereskedelmi ingatlanok áraira vonatkozó mutatók,

·a kereskedelmi ingatlanok bérleti díjaira vonatkozó mutatók,

·a kereskedelmiingatlan-ügyletek értéke.

Az 5. cikk (3) bekezdése előírja, hogy ezt a listát a 9. cikkben meghatározott eljárással összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal lehet módosítani.

Az 5. cikk (4) bekezdése felsorolja azokat az adatjellemzőket, beleértve a változók bontását is, amelyeket a Bizottság (a 10. cikkben említett eljárással összhangban elfogadott) végrehajtási jogi aktusok révén előírhat a tagállamoknak. Azt is előírja, hogy a Bizottság egyszerűsítő intézkedéseket fogadhat el, amelyeknek figyelembe kell venniük a különböző országok kereskedelmiingatlan-piacainak méretét. Ezek az intézkedések felhasználhatók a kis kereskedelmiingatlan-piacokkal rendelkező országok adatszolgáltatási követelményeinek enyhítésére.

A 6. cikk meghatározza a minőségi kritériumokat és a minőségjelentésekre vonatkozó követelményeket. Előírja, hogy a tagállamoknak minden évben továbbítaniuk kell a Bizottságnak (Eurostat) a metaadatokat, a minőségjelentéseket és a jegyzékeket.

A 7. cikk értelmében kísérleti projekteket lehet indítani, mielőtt a jövőben új adatszolgáltatási követelményeket fogadnának el.

A 8. cikk rendelkezik arról a lehetőségről, hogy az uniós költségvetésből forrásokat biztosítsanak az e rendeletben előírt, a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó statisztikák kidolgozására, valamint a kísérleti projektekre.

A 9. cikk meghatározza a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó eljárást, míg a 10. cikk ugyanezt írja elő a végrehajtási jogi aktusok esetében.

A 11. cikk lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az alap-jogiaktus vagy a végrehajtási jogi aktus egyes követelményeitől való eltérés iránti kérelmet nyújtsanak be. Az eltérések legfeljebb hároméves időtartamra engedélyezhetők, és azokat a vonatkozó jogi aktus elfogadásától számított három hónapon belül kell kérelmezni.

A 12. cikk az építési engedélyek változójának törlése érdekében módosítja az európai vállalkozásstatisztikáról szóló (EU) 2019/2152 rendeletet 7 .

A 13. cikk meghatározza a hatálybalépés időpontját. A javasolt időpont 2026. január 1.

2025/0052 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikákról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az ingatlanpiaci fejleményekre vonatkozó statisztikák elengedhetetlenek a gazdasági és monetáris szakpolitikai döntéshozatalhoz, a rendszerszintű kockázatok nyomon követéséhez és a makroprudenciális szakpolitikai döntéshozatal irányításához.

(2)Az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) 2016. október 31-i ajánlásában adathiányt tárt fel a lakóingatlan- és kereskedelmiingatlan-piacokra vonatkozó pénzügyi és nem pénzügyi statisztikák tekintetében. 8 Az adathiány akadályozza az ERKT megbízatását.

(3)Míg az ingatlanpiacokra vonatkozó pénzügyi statisztikákat az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere dolgozza ki, a nem pénzügyi statisztikák a Bizottság (Eurostat) és az európai statisztikai rendszer hatáskörébe tartoznak.

(4)Makroprudenciális szempontból lakóingatlan minden olyan ingatlan, amelyet lakáscélra szánnak vagy használnak, legyen szó akár meglévő, akár építés alatt álló, természetes személy által megszerzett vagy tulajdonát képező ingatlanról. A Bizottság (Eurostat) már most is közzéteszi a lakóingatlanokra vonatkozó statisztikákat. A harmonizált lakásárindexeket az (EU) 2016/792 rendelettel összhangban készítik el és teszik közzé, és a lakásszámlálások eredményeit a 763/2008/EK rendeletnek 9 megfelelően tízévente teszik közzé. Emellett az (EU) 2019/2152 rendelettel összhangban rendelkezésre állnak az ingatlanokra vonatkozó rövid távú vállalkozásstatisztikák.

(5)Az ERKT a 2016. október 31-i ajánlását módosító, 2019. március 21-i ajánlásában 10 kifejezetten szorgalmazta közös minimumkeret létrehozását a fizikai kereskedelmi ingatlanok piacára vonatkozó mutatók adatbázisának kidolgozására, előállítására és terjesztésére vonatkozóan. Ennek kialakítására a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák hiányosságainak kezelése érdekében van szükség.

(6)Ugyanezen 2019. évi ERKT-ajánlás fogalommeghatározásai értelmében fizikai kereskedelmi ingatlan minden jövedelmet termelő ingatlan, akár létező, akár fejlesztés alatt áll, beleértve a bérlakásokat is; vagy az üzleti cél, a rendeltetés vagy a tevékenység megvalósítása céljából a tulajdonosok által használt ingatlan, akár létező, akár fejlesztés alatt áll; amely nem minősül lakóingatlannak; és beleértve a szociális lakásokat. Az e rendeletben szereplő fogalommeghatározások összhangban vannak az ERKT által 2019-ben ajánlott fogalommeghatározásokkal.

(7)A Bizottság (Eurostat) és a nemzeti statisztikai hivatalok az ERKT-vel szoros együttműködésben értékelték a fizikai kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó, ERKT által ajánlott mutatók megvalósíthatóságát, amely mutatók nevezetesen az árindex, a bérleti index, a bérleti hozam index, a kiadatlan terület aránya és a megkezdett építkezések. A következő mutatók előállításának megvalósíthatóságát erősítették meg: árindex, bérleti index, megkezdett építkezések, befejezett építkezések. Az adatforrások korlátozott rendelkezésre állása és az elégtelen minőség miatt a következő mutatók nem foglalhatók bele ebbe a rendeletbe, és azokat tovább kell fejleszteni: bérleti hozam index, a kiadatlan terület aránya. Ugyanakkor a rendelet kiegészült a kereskedelmiingatlan-ügyletek értékére vonatkozó további fontos mutatóval.

(8)A nemzeti statisztikai hivataloknak, más nemzeti statisztikai hatóságoknak és a Bizottságnak (Eurostat) időben hozzá kell férniük az e rendelet szerinti statisztikák összeállításához szükséges adatforrásokhoz. A kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák szempontjából releváns adatforrások lehetnek a felmérések, közigazgatási nyilvántartások, ügyleti adatok vagy egyéb források, beleértve ezek kombinációját is.

(9)Az európai statisztikai rendszer (ESR) statisztikakészítési folyamatai hatékonyságának javítása és a válaszadók adatszolgáltatási terheinek csökkentése érdekében az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11 meghatároz egy sor statisztikai célú adatforrást. Konkrétabban, a nemzeti statisztikai hivatalok és más nemzeti statisztikai hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az (EU) 2024/3018 rendelettel 12 módosított 223/2009/EK rendelet 17a. cikkével összhangban a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi európai statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele céljából ezekhez az adatokhoz és a releváns metaadatokhoz díjmentesen, kellő időben, kellő gyakorisággal és részletességgel hozzáférjenek, azokat felhasználják és integrálják.

(10)Az (EU) 2024/3018 rendelettel módosított 223/2009/EK rendelet 17b. cikkével összhangban a nemzeti statisztikai hivatalokat és a Bizottságot (Eurostat) is fel kell jogosítani arra, hogy statisztikai célokból új adatforrásokhoz – többek között magánkézben lévő adatokhoz – férjenek hozzá és azokat felhasználják. Kérésre a magán adatbirtokosnak az adatokat és a releváns metaadatokat díjmentesen az NSH-k vagy a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére kell bocsátania, amennyiben a kért adatok feltétlenül szükségesek a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez, és nem szerezhetők be más eszközökkel, vagy ha azok újrafelhasználása jelentősen csökkenti az adatbirtokosok és más vállalkozások adatszolgáltatási terheit.

(11)A teljes kereskedelmiingatlan-piacra vonatkozó statisztikák szolgáltatására vonatkozó elv fenntartása mellett az adatszolgáltatási követelményeket a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsíteni kell a viszonylag kis tagállamok terheinek enyhítése érdekében, az arányosság elvével összhangban. A további követelmények nem róhatnak aránytalan adminisztratív terhet a válaszadókra és a nemzeti statisztikai hivatalokra.

(12)A források és módszerek jegyzéke, valamint a minőségjelentések alapvető fontosságúak az európai statisztikák minőségének értékeléséhez, javításához és közléséhez. E célból az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága (ESR-bizottság) jóváhagyta az egységes integrált metaadat-struktúrát (SIMS) 13 mint a metaadatokra és a minőségjelentésekre vonatkozó ESR-szabványt, amely közös szabványok és harmonizált módszerek révén hozzájárul a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott statisztikai minőségi követelmények teljesítéséhez. A 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdését ezért alkalmazni kell a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikákra.

(13)Ezen túlmenően az európai statisztikai rendszerben használandó leíró jellegű metaadatokról és minőségjelentésekről szóló, 2023. február 17-i (EU) 2023/397 bizottsági ajánlás 14 felszólítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a nemzeti statisztikai hivatalaik a SIMS legutóbbi, az ESR-bizottság által jóváhagyott változatában felsorolt statisztikai fogalmakat alkalmazzák a leíró jellegű metaadatok és minőségjelentések összeállításakor a különböző statisztikai területeken, valamint a leíró jellegű metaadatok és minőségjelentések ESR-en belüli cseréje során. Ezért az (EU) 2023/397 bizottsági ajánlást releváns mértékben a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikákkal kapcsolatban is szem előtt kell tartani.

(14)Amennyiben új adatszolgáltatási követelményekre vagy az e rendelet hatálya alá tartozó adatkészletek javítására van szükség, kísérleti projekteket kell indítani. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy önkéntes alapon vegyenek részt ezekben a kísérleti projektekben, biztosítva ugyanakkor az országok uniós szintű reprezentativitását.

(15)A nemzetközi szabványokat, például a statisztikai adat- és metaadatcsere (SDMX) kezdeményezést, valamint az ESR keretében kidolgozott statisztikai vagy technikai szabványokat a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák esetében is megfelelő mértékben kell alkalmazni.

(16)A gazdasági és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben szereplő változók jegyzékének módosítása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban rögzített elveknek megfelelően kerüljön sor 15 . A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(17)A Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtása egységes feltételek mellett történjen a változók részletei, a formátum, a biztonsági és titoktartási intézkedések, valamint a bizalmas adatok cseréjére vonatkozó eljárás, a minőségjelentések és a metaadat-jelentések továbbításának gyakorlati szabályai, tartalma és továbbításának határideje, az adatok és metaadatok továbbítására vonatkozó szabványok, valamint az e rendeletben vagy az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban foglalt követelményektől való eltérések tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 16 összhangban kell gyakorolni.

(18)Amennyiben e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok alkalmazása valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerének jelentős kiigazítását tenné szükségessé, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy kellően indokolt esetben eltéréseket engedélyezzen az érintett tagállam számára. Az ilyen eltéréseknek ideiglenesnek kell lenniük, és legfeljebb hároméves időtartamra engedélyezhetők. A Bizottságnak támogatást kell nyújtania az érintett tagállamok részére ahhoz, hogy statisztikai rendszereikben elvégezzék a szükséges átalakításokat, lehetővé téve ezáltal az említett eltérések mihamarabbi megszüntetését.

(19)Mivel e rendelet céljait – nevezetesen a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák közös keretének megteremtését – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban harmonizációs és összehasonlíthatósági okokból e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(20)A kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó valamennyi mutató folyamatos következetességének biztosítása érdekében az (EU) 2019/2152 rendelet I. és II. mellékletében említett „ingatlan” téma mutatóját bele kell foglalni ebbe a rendeletbe. Az (EU) 2019/2152 rendeletet ezért módosítani kell.

(21)Konzultációra került sor az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságával.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk
Tárgy

E rendelet közös keretet hoz létre a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák kidolgozásához, előállításához és közzétételéhez.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„nem pénzügyi statisztikák”: az 549/2013/EU rendelet 17 A. melléklete 7. fejezetének 7.20. pontjában szereplő osztályozás szerinti nem pénzügyi eszközökre vonatkozó statisztikai adatok.

2.„kereskedelmi ingatlan”: bármely, jogi személy által megszerzett vagy tulajdonát képező lakóingatlan, vagy bármely olyan nem lakáscélú ingatlan, amelyet természetes vagy jogi személy szerzett vagy tulajdonol, és amely:

a)akár meglévő, akár építés alatt álló jövedelemtermelő ingatlan, ideértve a bérlakásokat is;

b)akár meglévő, akár építés alatt álló nem lakáscélú ingatlan, amelyet a tulajdonosok üzleti tevékenységük, céljaik vagy tevékenységük folytatására használnak;

c)szociális lakás.

3.„jogi személy”: a 696/93/EGK tanácsi rendelet 18 melléklete II. szakaszának A. pontjában szereplő osztályozás szerinti személy,

4.„ingatlan”: épület, azzal a telekkel együtt, amelyen elhelyezkedik;

5.„lakóingatlan”: lakhatási célra szánt és használt ingatlan;

6.„nem lakáscélú ingatlan”: lakhatástól eltérő célra szánt és használt ingatlan;

7.„jövedelemtermelő ingatlan”: minden olyan ingatlan, amely bérleti díj vagy az értékesítéséből származó nyereség formájában bevételt termel;

8.„építés alatt álló jövedelemtermelő ingatlan”: minden olyan, építés alatt álló ingatlan, amelyet arra szánnak, hogy elkészültét követően tulajdonosa számára – bérleti díjak, vagy az értékesítéséből származó nyereség formájában – bevételt biztosítson; nem ideértve a lebontásra kerülő épületeket vagy a jövőbeli potenciális fejlesztés céljára megtisztításra kerülő területeket;

9.„bérlakás”: jogi személy által elsődlegesen bérbeadás céljából vásárolt vagy tulajdonolt lakóingatlan;

10.„szociális lakás”: minden olyan lakóingatlan, amelyet egy jogi személy azzal az elsődleges céllal szerez meg, tulajdonol vagy kezel, hogy a piacinál alacsonyabb bérleti díj ellenében bérbe adja bérlőknek – elsősorban hátrányos helyzetű személyeknek vagy kevésbé előnyös szociális helyzetben lévő csoportoknak – a piacinál kedvezőbb feltételek mellett, amelyeket a piaci mechanizmusok helyett külön szabályok határoznak meg.

3. cikk
Adatforrások és módszerek

Az e rendeletben előírt statisztikák előállítása során a tagállamok törekednek arra, hogy az adatszolgáltatási terhek csökkentése érdekében a lehető legnagyobb mértékben felhasználják a közigazgatási adatokat.

Amennyiben a közigazgatási adatok felhasználásával nem biztosítható az e rendelet 6. cikkében meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő statisztikák előállítása, a tagállamok egyéb releváns adatforrásokat is felhasználhatnak, beleértve a felméréseket és a magán adatbirtokosoktól származó adatokat, valamint tudományosan megalapozott, jól dokumentált és nyilvánosan hozzáférhető módszereket vagy innovatív megközelítéseket, elkerülve ugyanakkor a túlzott adatszolgáltatói terheket.

4. cikk
Az adatokhoz való hozzáférés

(1)A kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák előállításához szükséges információkat a 696/93/EGK tanácsi rendeletben meghatározott statisztikai egységektől, közigazgatási nyilvántartások birtokosaitól, magán adatbirtokosoktól vagy más forrásokból kell beszerezni, feltéve, hogy az eredmények megfelelnek az e rendelet 6. cikkében megállapított minőségi kritériumoknak.

(2)A kereskedelmi ingatlanokról információt szolgáltató statisztikai egységeknek szükség szerint együtt kell működniük az információk gyűjtése és rendelkezésre bocsátása során. A statisztikai egységek az e rendeletben előírt statisztikák előállításához szükséges időszerű, pontos és teljes körű információkat szolgáltatnak. A statisztikai egységek ezeket az információkat a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák összeállításáért felelős nemzeti statisztikai hivatalok rendelkezésére bocsátják.

(3)A kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák összeállításáért felelős nemzeti statisztikai hivatalok kérésére a statisztikai egységek rendelkezésre bocsátják az ügyletek elektronikus nyilvántartását – amennyiben rendelkezésre áll – a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák előállításához szükséges részletességgel.

(4)A 223/2009/EK rendelet 17a. cikkével összhangban az NSH-k és más nemzeti statisztikai hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi európai statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele céljából díjmentesen, kellő időben, kellő gyakorisággal és részletességgel hozzáférjenek a közigazgatási adatforrásokból, adatbázisokból, interoperabilitási rendszerekből származó bármely releváns és szükséges adathoz és metaadathoz, valamint használják és integrálják azokat. A kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák összeállításáért felelős nemzeti statisztikai hivatalok ilyen adatokhoz és metaadatokhoz való hozzáférését a saját közigazgatási rendszereiken belüli közigazgatási nyilvántartásokra kell korlátozni.

(5)Az NSH vagy a Bizottság (Eurostat) felkérheti a magán adatbirtokost, hogy díjmentesen rendelkezésre bocsássa az adatokat és a releváns metaadatokat, amennyiben a kért adatok feltétlenül szükségesek a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez, és nem szerezhetők be más eszközökkel, vagy ha azok újrafelhasználása a 223/2009/EK rendelet 17b. cikkével összhangban jelentősen csökkenti az adatbirtokosok és más vállalkozások adatszolgáltatási terheit.

5. cikk
Adatkövetelmények

(1)A kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák a mellékletben meghatározott változókra terjednek ki.

(2)A tagállamok összeállítják és továbbítják a Bizottságnak (Eurostat) az (1) bekezdésben említett egyes változókra vonatkozó adatokat.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a változók mellékletben foglalt jegyzékének módosítása céljából.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a továbbítandó adatok következő elemeinek meghatározása, valamint azok technikai meghatározása és egyszerűsítése céljából:

a)mértékegység;

b)statisztikai sokaság;

c)osztályozások és bontások;

d)az indexek összeállítása;

e)közelítések alkalmazása és minőségi követelmények;

f)referencia-időszak;

g)az adattovábbítási határidő;

h)első referencia-időszak.

(5)Ami az egyszerűsítéseket illeti, a (4) bekezdés szerinti, végrehajtási jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság az arányosság elvével összhangban figyelembe veszi a kereskedelmiingatlan-piacok méretét.

(6)A (4) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása a 10. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében történik.

6. cikk
Minőségi követelmények és minőségjelentés

(1)A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy biztosítsák a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák és a kapcsolódó továbbított metaadatok minőségét.

(2)E rendelet alkalmazásában a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében foglalt minőségértékelési szempontokat kell alkalmazni.

(3)A Bizottság (Eurostat) értékeli a tagállamok által továbbított adatok és metaadatok minőségét.

(4)A tagállamok a következő információkat továbbítják a Bizottságnak (Eurostat):

a)éves leíró jellegű metaadatok és minőségjelentések;

b)a felhasznált adatforrásokra, fogalommeghatározásokra és módszerekre vonatkozó részleteket tartalmazó, évente frissített módszertani jegyzékek.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az adatok továbbítására, a leíró jellegű metaadatok és a minőségjelentések tartalmára és továbbításának határidejére, valamint a (4) bekezdésben említett jegyzékek továbbítására vonatkozó gyakorlati szabályokat. Ezen végrehajtási jogi aktusoknak elfogadása a 10. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében történik.

(6)A tagállamok értesítik a Bizottságot (az Eurostatot) minden olyan információról vagy az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos változásról, amely befolyásolná a továbbított adatok minőségét.

(7)A Bizottság (Eurostat) kellően indokolt kérésére a tagállamok megadnak minden olyan további információt, amely az adatok és metaadatok minőségének értékeléséhez szükséges.

7. cikk
Kísérleti projektek

(1)Ha a Bizottság (Eurostat) az e rendelet hatálya alá tartozó adatokra vonatkozó fontos új, az adatokra vonatkozó követelmények vagy fejlesztések iránti igényt azonosít, olyan kísérleti projekteket indíthat el, amelyeket a tagállamok önkéntes alapon végeznek valamely új adatgyűjtés előtt.

(2)Az (1) bekezdésben említett kísérleti projektek célja az új adatszolgáltatási követelmények vagy fejlesztések relevanciájának, valamint az azoknak való megfelelés megvalósíthatóságának értékelése. A Bizottság adott esetben és a kísérleti projektek eredményeinek figyelembevételével javaslatokat tesz új adatszolgáltatási követelmények bevezetésére.

(3)A tagállamok a Bizottsággal (Eurostat) együtt biztosítják az említett tanulmányok uniós szintű reprezentativitását.

8. cikk
Finanszírozás

(1)E rendelet végrehajtásához az Unió általános költségvetéséből pénzügyi hozzájárulás nyújtható a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében előírt jegyzékben szereplő nemzeti statisztikai hivataloknak és más nemzeti hatóságoknak a következő tevékenységek költségeinek fedezésére:

a)az e rendeletben előírt, a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák kidolgozása;

b)olyan módszerek kidolgozása, amelyek célja a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák minőségének javítása;

c)olyan módszerek kidolgozása, amelyek célja a szükséges információk adatszolgáltatók – különösen a kis- és középvállalkozások – általi rendelkezésre bocsátásával járó adminisztratív és pénzügyi terhek csökkentése;

d)a 7. cikkben említett kísérleti projektekben való részvétel;

e)eljárások, szoftverek és hasonló támogató funkciók kialakítása vagy fejlesztése jobb minőségű statisztikák készítése vagy az adminisztratív és pénzügyi terhek csökkentése céljából.

(2)Az (1) bekezdésben említett uniós pénzügyi hozzájárulás összegét a vonatkozó finanszírozási program szabályaival összhangban kell megállapítani, a finanszírozás rendelkezésre állásától függően, különösen az (EU) 2021/690 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19 4. cikkével összhangban.

9. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak az 5. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól e rendelet hatálybalépésétől kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok letelte előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)Az 5. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

10. cikk
A bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet 20 értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

11. cikk
Eltérések

(1)Ha e rendelet, vagy az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási intézkedések alkalmazása jelentős módosítást tesz szükségessé valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerében, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén legfeljebb hároméves időszakra eltéréseket tehet lehetővé az adott tagállam számára.

(2)Az érintett tagállam az (1) bekezdés szerinti eltérés iránti, kellően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz azon jogi aktus hatálybalépésétől számított három hónapon belül, amelyre vonatkozóan az eltérést kérelmezik.

(3)Az (1) bekezdésben említett eltéréseknek a tagállami adatok összehasonlíthatóságára vagy az előírt időszerű és reprezentatív európai aggregátumok kiszámítására gyakorolt hatását minimalizálni kell. A Bizottság az eltérések engedélyezésekor figyelembe veszi a válaszadókra háruló terheket.

(4)A (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása a 10. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében történik.

12. cikk
Az (EU) 2019/2152 rendelet módosításai

Az (EU) 2019/2152 rendelet a következőképpen módosul:

a)A 6. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

i. az l) pont helyébe a következő szöveg lép: „l) K+F ráfordítások”;

ii. az m) pontot el kell hagyni;

b)az I. mellékletben az „1. terület: Rövid távú vállalkozásstatisztikák” táblázatban az utolsó sort el kell hagyni;

c)a II. mellékletben az „1. terület: Rövid távú vállalkozásstatisztikák” táblázatban az utolsó sort el kell hagyni.

13. cikk

(1)Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)2026. január 1-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Egyedi célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek hozzájárulásai

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

MELLÉKLET

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

☒ új intézkedés 

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 21  

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Egyedi célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

–◻    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

☒ határozatlan időtartam

–beindítási időszak: 2026-tól (előzetes) 2028-ig,

–azt követően: rendes ütemű végrehajtás

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 22   

☒ Közvetlen irányítás a Bizottság által

–☒ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek,

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg),

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap,

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek,

–◻ közjogi szervek,

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek,

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek,

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff. 23	EFTA-országoktól 24	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 25	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
1	BGUE-BXXXX-03-020500-C1-ESTAT	Diff.	IGEN	NEM	NEM	NEM

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff.	EFTA-országoktól	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
	egy sem		IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

1

Egységes piac, kutatás és innováció

Főigazgatóság: ESTAT				2026	2027	ÖSSZESEN
• Operatív előirányzatok
Költségvetési sor: 26  03.02.05	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)		1,250	1,250	2,500
	Kifizetési előirányzatok	(2a)		1,250	1,250	2,500
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 27
Költségvetési sor		(3)		0	0	0
Az ESTAT Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1a)+(1b)+(3)		1,250	1,250	2,500
	Kifizetési előirányzatok	=(2a)+(2b) +(3)		1,250	1,250	2,500

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	1,250	1,250	2,500
	Kifizetési előirányzatok	(5)	1,250	1,250	2,500
• Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)	0	0	0
A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(4)+(6)	1,250	1,250	2,500
	Kifizetési előirányzatok	=(5)+(6)	1,250	1,250	2,500

A többéves pénzügyi keret fejezete

7

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

			Év 2026	Év 2027	ÖSSZESEN
Főigazgatóság: ESTAT
• Humánerőforrás			0,550	0,550	1,100
• Egyéb igazgatási kiadások			0	0	0
DG ESTAT ÖSSZESEN			0,550	0,550	1,100

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,550

0,550

1,100

millió EUR (három tizedesjegyig)

			Év 2026	Év 2027	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok		1,800	1,800	3,600
	Kifizetési előirányzatok		1,800	1,800	3,600

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet 

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket ⇩

Év N

Év N+1

Év N+2

Év N+3

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

KIMENETEK

Típus 28

Átlagköltség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 29 …

- Kimenet

- Kimenet

- Kimenet

Az 1. konkrét célkitűzés részösszege

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS…

- Kimenet

A 2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZESEN

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Év 2026  30

Év 2027

Év N+2

Év N+3

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE
Humánerőforrás	0,550	0,550						1,100
Egyéb igazgatási kiadások	0	0						0
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege	0,550	0,550						1,100

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉN 31 kívüli részösszeg
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási jellegű kiadások
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉN kívüli részösszeg

ÖSSZESEN

0,550

0,550

1,100

A humán erőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után humánerőforrások felhasználását.

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrások felhasználását vonja maga után:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		Év 2026	Év 2027	N+2 év	N+3 év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
•A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)		2	2
20 01 02 03 (a küldöttségeknél)
01 01 01 01 (közvetett kutatás)
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sorok (kérjük megnevezni)
• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben 32
20 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)		2	2
20 02 03 (AC, AL, END, INT és JPD a küldöttségeknél)
XX 01 xx yy zz   33	- a központokban
	- a küldöttségeknél
01 01 01 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás)
01 01 01 12 (AC, END, INT – közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sorok (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak	Módszertani munka a fogalmak, fogalommeghatározások és statisztikai módszerek megfelelő bevezetése érdekében Adat-előállítási munka az adatok és metaadatok fogadása, feldolgozása, validálása és közzététele érdekében Adatelemzés, kiadványok és felhasználói támogatás Statisztikai ügyekben folytatott intézményközi és nemzetközi együttműködés
Külső munkatársak	Módszertani munka támogatása a fogalmak, fogalommeghatározások és statisztikai módszerek megfelelő bevezetése érdekében Az adatok előállítását, elemzését és terjesztését támogató informatikai és egyéb technikai munka

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés:

–☒    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–◻    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

–◻    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek hozzájárulásai 

A javaslat/kezdeményezés:

–☒    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	Év N 34	Év N+1	Év N+2	Év N+3	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető			Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.Becsült bevételi hatás 

–☒    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ◻    

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 35
		Év N	Év N+1	Év N+2	Év N+3	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

4. DIGITÁLIS VETÜLETEK

4.1.    Digitális vonatkozású követelmények

Ha a szakpolitikai kezdeményezésről úgy ítélik meg, hogy esetében nem áll fenn digitális vonatkozású követelmény, adjon magyarázatot arra, hogy miért nem használnak digitális eszközöket

Ellenkező esetben kérjük, sorolja fel a digitális vonatkozású követelményeket az alábbi táblázatban:

Hivatkozás a követelményre	A követelmény ismertetése	A követelmény által érintett szereplő	Magas szintű eljárások	Kategória
3. cikk	Adatforrások és módszerek	Tagállamok (a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák összeállításáért felelős nemzeti statisztikai hivatalok)	Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adat-összeállítás	Adatok, digitális közszolgáltatások
4. cikk (1) bekezdés	Az adatforrásokhoz való hozzáférést biztosító szereplők	A 696/93/EGK tanácsi rendeletben meghatározott statisztikai egységek, közigazgatási nyilvántartások birtokosai, magán adatbirtokosok	Adatgyűjtés, adatkezelés	Adatok, digitális közszolgáltatások
4. cikk (2) bekezdés, 4. cikk (3) bekezdés	A 696/93/EGK tanácsi rendeletben meghatározott statisztikai egységek által szolgáltatandó forrásadatok és információk	A kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák összeállításáért felelős nemzeti statisztikai hivatalok; a 696/93/EGK tanácsi rendeletben meghatározott statisztikai egységek	Adatgyűjtés	Adatok, digitális közszolgáltatások
4. cikk (4) bekezdés	Forrásadatok használata	Az NSH-k és más nemzeti hatóságok; magán adatbirtokosok	Adatgyűjtés; adat-újrafelhasználás	Adatok, digitális közszolgáltatások digitális megoldások
4. cikk (5) bekezdés	A forrásadatokhoz való hozzáférés és azok felhasználása	Nemzeti statisztikai hivatalok Bizottság (Eurostat) Magán adatbirtokos	Adat-újrafelhasználás; adatkezelés; adat-összeállítás	Adatok, digitális közszolgáltatások; digitális megoldások
5. cikk	Szükséges statisztikai követelmények	Tagállamok; Európai Bizottság	Adatfeldolgozás, adat-összeállítás; adattovábbítás	Adatok, digitális közszolgáltatások; digitális megoldások
6. cikk	A statisztikákra vonatkozó minőségi követelmények és minőségjelentések készítése	Tagállamok; Európai Bizottság	Adatminőség; adatgyűjtés; adat-összeállítás; adattovábbítás	Adatok, digitális közszolgáltatások

4.2.    Adatok

A hatály alá tartozó adatok és a kapcsolódó standardok/előírások részletes leírása

Adattípus	Hivatkozás(ok) a követelményre	Standard és/vagy előírás (adott esetben)
A kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák, amelyek a következő mutatókat tartalmazzák: a)Építési engedélyek (lakások száma, hasznos alapterület) b)Megkezdett és befejezett építkezések (hasznos alapterület) c)A kereskedelmi ingatlanok árindexe d)A kereskedelmi ingatlanok bérleti indexe e)A kereskedelmiingatlan-ügyletek értéke	3. cikk; 4. cikk (1) bekezdés; 4. cikk (2) bekezdés; 4. cikk (3) bekezdés; 5. cikk; 6. cikk	Az e rendelet mellékletében meghatározott változók; a tagállamok által az Eurostatnak továbbítandó adatok további elemeit az 5. cikk (4) bekezdésében meghatározottak szerint kell megállapítani bizottsági jogi aktusok útján.

Az európai adatstratégiának való megfelelés

Ismertesse, hogy a követelmény(ek) hogyan igazodik/igazodnak az európai adatstratégiához

A rendeletjavaslat célja a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák fejlesztése annak biztosítása révén, hogy a nemzeti statisztikai hivatalok és más érintett hatóságok hozzáférjenek a szükséges adatforrásokhoz, beleértve a közigazgatási nyilvántartásokat és a magántulajdonban lévő adatokat is. Ez összhangban van az európai adatstratégia azon célkitűzésével, hogy javítsa az adatkormányzást és az adatokhoz való hozzáférést. Ezenfelül megfelel a 223/2009/EK rendelet 17a–17c. cikkének is az európai statisztikák céljára szolgáló adatforrásokhoz való hozzáférés tekintetében. Azáltal, hogy keretet biztosít a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák fejlesztéséhez és előállításához, a rendelet támogatja az adatvezérelt innovációt az ingatlanágazatban. A magas színvonalú statisztikák információkkal szolgálhatnak a szakpolitikai döntéshozatalhoz, a beruházási döntésekhez és a kutatáshoz, ezáltal serkentve az innovációt és a növekedést. Az ilyen statisztikák előállítására vonatkozó közös keret létrehozásával a rendelet megkönnyíti az adatok tagállamok közötti összehasonlítását és kombinálását, ami az európai adatstratégia egyik kulcsfontosságú célkitűzése. A kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó statisztikák gyűjtésére, kezelésére és továbbítására szolgáló digitális eszközök és módszerek használata növelheti a hatékonyságot, és csökkentheti az adatszolgáltatókra, az NSH-kra és a Bizottságra (Eurostat) nehezedő terheket.

Az egyszeri adatszolgáltatás elvének való megfelelés

Ismertesse, hogyan vették figyelembe az egyszeri adatszolgáltatás elvét, és hogyan tárták fel a meglévő adatok további felhasználásának lehetőségét

A 223/2009/EK rendeletben meghatározott és az európai statisztikákra alkalmazott költséghatékonysági elvvel összhangban a rendelet célja a meglévő adatok újrafelhasználása az adatszolgáltatókra nehezedő terhek minimalizálása érdekében. -A rendelet 3. cikke kimondja, hogy a tagállamoknak valamennyi releváns adatforrás, valamint tudományosan megalapozott, jól dokumentált és nyilvánosan hozzáférhető módszerek felhasználásával kell előállítaniuk a statisztikákat. -A rendelet 4. cikke előírja, hogy a nemzeti statisztikai hivatalok számára hozzáférést kell biztosítani a közigazgatási adatforrásokhoz. Ez a hozzáférés lehetővé teszi a meglévő adatok újrafelhasználását, csökkentve az elsődleges adatgyűjtés szükségességét és támogatva az egyszeri adatszolgáltatás elvét. -A 4. cikk (5) bekezdése kimondja, hogy a nemzeti statisztikai hatóság vagy a Bizottság (Eurostat) felkérheti a magán adatbirtokost, hogy díjmentesen bocsássa rendelkezésre az adatokat és a releváns metaadatokat, amennyiben a kért adatok feltétlenül szükségesek a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és terjesztéséhez.

Ismertesse, hogy az újonnan létrehozott adatok hogyan találhatók meg, férhetők hozzá, interoperábilisak és újrafelhasználhatók, és hogyan felelnek meg a magas színvonalú szabványoknak

A rendelet 3. és 6. cikke előírja a tagállamok számára, hogy értékeljék az adatforrások minőségét, alkalmazzák az európai statisztikákra vonatkozóan a 223/2009/EK rendelet 12. cikkében meghatározott minőségi kritériumokat, és rendszeresen tegyenek jelentést a Bizottságnak (Eurostatnak) a továbbított adatok minőségéről. A 6. cikk azt is előírja a tagállamok számára, hogy az egységes integrált metaadat-struktúrának (SIMS) megfelelően szolgáltassanak metaadatokat, és előmozdítja az olyan szabványosított adatformátumok használatát, mint az SDMX (statisztikai adat- és metaadatcsere-szabvány) a különböző rendszerek és szervezetek közötti adatcsere és -újrafelhasználás megkönnyítése érdekében.

Adatáramlások

Adattípus	Hivatkozás a követelmény(ek)re	Az adatokat szolgáltató szereplő	Az adatokat fogadó szereplő	Az adatcsere kiváltó oka	Gyakoriság (adott esetben)
A kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák előállításához szükséges információk	4. cikk (2) bekezdés és 4. cikk (3) bekezdés	A 696/93/EGK tanácsi rendeletben meghatározott statisztikai egységek; a közigazgatási nyilvántartások birtokosai; magán adatbirtokosok	A kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák összeállításáért felelős nemzeti statisztikai hivatalok	A kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák összeállításáért felelős nemzeti statisztikai hivatalok kérésére	Nem alkalmazandó
Közigazgatási adatforrásokból, adatbázisokból, interoperabilitási rendszerekből és stb. származó adatok, beleértve az ügyletek elektronikus nyilvántartását a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák előállításához szükséges részletességben	4. cikk (2) bekezdés és 4. cikk (3) bekezdés	Statisztikai egységek	A kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák összeállításáért felelős nemzeti statisztikai hivatalok	A kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák összeállításáért felelős nemzeti statisztikai hivatalok kérésére	Nem alkalmazandó
A rendelet mellékletében meghatározott változókra vonatkozó, kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikai mutatók	5. cikk (2) bekezdés	Tagállamok	Európai Bizottság (Eurostat)	//	Nem alkalmazandó
Éves leíró jellegű metaadatok és minőségjelentések, valamint az adatforrások, fogalommeghatározások és alkalmazott módszerek részleteit tartalmazó évente frissített jegyzékek	6. cikk (4) bekezdés	Tagállamok	Európai Bizottság (Eurostat)	A végrehajtási szabályokat a rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerinti bizottsági végrehajtási jogi aktusokban lehet meghatározni	Nem alkalmazandó
Az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos olyan információk vagy változások, amelyek befolyásolhatják a továbbított adatok minőségét	6. cikk (6) bekezdés	Tagállamok	Európai Bizottság (Eurostat)	Olyan eseményt követően, amely befolyásolná a Bizottságnak (Eurostat) továbbított adatok minőségét	Nem alkalmazandó
Minden olyan további információ, amely az adatok és metaadatok minőségének értékeléséhez szükséges.	6. cikk (7) bekezdés	Tagállamok	Európai Bizottság (Eurostat)	A Bizottság (Eurostat) kellően indokolt kérését követően	Nem alkalmazandó

4.3.    Digitális megoldások

Kérjük, minden egyes digitális megoldás esetében adja meg a megfelelő, digitális vonatkozású követelmény(ek)re való hivatkozást, a digitális megoldás meghatározott funkciójának leírását, a megoldásért felelős szervet, valamint nevezzen meg minden egyéb releváns szempontot, például az újrafelhasználhatóságot és a hozzáférhetőséget. Végezetül fejtse ki, hogy a digitális megoldás alkalmazni kíván-e MI-technológiákat. 

Digitális megoldás	Hivatkozás a követelmény(ek)re	Fő meghatározott funkciók	Illetékes szerv	Hogyan biztosítják az akadálymentességet?	Hogyan veszik figyelembe az újrafelhasználhatóságot?	MI-technológiák használata (adott esetben)
Kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikákkal foglalkozó európai rendszerek	4. cikk; 5. cikk; 6. cikk	Adatok, leíró jellegű metaadatok és minőségjelentések fogadása a tagállamoktól a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikákkal összefüggésben	Európai Bizottság (Eurostat)	A meglévő infrastruktúra használata	A meglévő infrastruktúra használata	Nincs meghatározva
Kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikákkal foglalkozó nemzeti statisztikai rendszerek	4. cikk; 5. cikk; 6. cikk	Forrásadatok fogadása, tárolása és feldolgozása, valamint a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák összeállítása	Tagállam	A meglévő infrastruktúra használata	A meglévő infrastruktúra használata	Nincs meghatározva

Minden egyes digitális megoldás esetében ismertesse, hogy a digitális megoldás hogyan felel meg az uniós kiberbiztonsági keretben, valamint az egyéb alkalmazandó digitális szakpolitikákban és jogszabályokban (például az eIDAS-rendeletben, az egységes digitális kapura vonatkozó rendeletben stb.) foglalt követelményeknek és kötelezettségeknek.

Kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikákkal foglalkozó európai statisztikai rendszerek

Digitális és/vagy ágazati szakpolitika (adott esetben)	Megfelelés
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály	Nem releváns
Uniós kiberbiztonsági keret	A meglévő statisztikai infrastruktúra alapján
eIDAS-rendelet	Nem releváns
Egységes digitális kapu és IMI	Nem releváns
Egyéb	Az ágazati szakpolitikák szerint meghatározott releváns adatforrások újrafelhasználása

Kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikákkal foglalkozó nemzeti statisztikai rendszerek

Digitális és/vagy ágazati szakpolitika (adott esetben)	Megfelelés
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály	Nem releváns
Uniós kiberbiztonsági keret	A meglévő statisztikai infrastruktúra alapján
eIDAS-rendelet	Nem releváns
Egységes digitális kapu és IMI	Nem releváns
Egyéb	Az ágazati szakpolitikák szerint meghatározott releváns adatforrások újrafelhasználása

4.4.    Interoperabilitási értékelés

Ismertesse a követelmények által érintett digitális közszolgáltatás(oka)t

Digitális közszolgáltatás vagy a digitális közszolgáltatások kategóriája	Megnevezés	Hivatkozás a követelmény(ek)re	Interoperábilis Európa megoldás(ok) (NEM ALKALMAZANDÓ)	Egyéb interoperabilitási megoldás(ok)
Statisztikai szolgáltatások	A kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák továbbítása és közzététele	5. cikk; 6. cikk	Nem alkalmazandó	Az Eurostat egyablakos ügyintézési pontot (eDAMIS) működtet, amelyet az NSH-k és más nemzeti hatóságok az Eurostatnak történő adattovábbításhoz használnak. Az európai statisztikákat az Eurostat honlapján elérhető, nyilvánosan hozzáférhető, díjmentes adatbázisban teszik közzé.

A követelmény(ek) határokon átnyúló interoperabilitásra gyakorolt hatásának értékelése

Statisztikai szolgáltatások

Értékelés	Intézkedések	Lehetséges fennmaradó akadályok
A meglévő digitális és ágazati szakpolitikáknak való megfelelés értékelése Kérjük, sorolja fel az azonosított alkalmazandó digitális és ágazati szakpolitikákat	Ez a rendelet összhangban van az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel. Olyan ágazati jogszabály, amely a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi európai statisztikák területén alkalmazandó. Ez a rendelet az európai statisztikai rendszerben használandó leíró jellegű metaadatokról és minőségjelentésekről szóló, 2023. február 17-i (EU) 2023/397 bizottsági ajánlásban megfogalmazott ajánlásokat követi. Ez a rendelet közös minimumkeretet állapít meg a fizikai kereskedelmiingatlan-piacra vonatkozó mutatók adatbázisának fejlesztéséhez, előállításához és terjesztéséhez. Az NSH-k jogosultak arra, hogy a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák fejlesztéséhez és előállításához szükséges mértékben haladéktalanul és díjmentesen hozzáférjenek az összes nemzeti közigazgatási nyilvántartáshoz és felhasználják azokat, valamint hogy ezeket a közigazgatási nyilvántartásokat a statisztikákba integrálják.	Nincs
A határokon átnyúló digitális közszolgáltatások zökkenőmentes nyújtását célzó szervezeti intézkedések értékelése Kérjük, sorolja fel a tervezett irányítási intézkedéseket	Az 5. cikk (4) bekezdése értelmében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a továbbítandó adatok elemeinek, valamint azok technikai meghatározásának és egyszerűsítésének meghatározása céljából. A 6. cikk (4) bekezdése értelmében a Bizottság felhatalmazást kap arra is, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a változók részleteinek, valamint a formátumnak, a biztonsági és titoktartási intézkedéseknek és a bizalmas adatok cseréjére vonatkozó eljárásnak, a minőség- és metaadat-jelentések továbbítására vonatkozó gyakorlati szabályoknak, az ilyen jelentések tartalmának és továbbítási határidejének, az adatok és metaadatok továbbítására vonatkozó standardoknak, valamint az e rendelet követelményeihez kapcsolódó eltéréseknek a meghatározása céljából.	Nincs
Az adatok közös értelmezésének biztosítása érdekében hozott intézkedések értékelése Kérjük, sorolja fel ezeket az intézkedéseket	A rendelet 6. cikkével összhangban leíró jellegű metaadatok és minőségjelentések állnak majd rendelkezésre a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi európai statisztikák jobb értelmezése érdekében; valamint előmozdítja az egységes integrált metaadat-struktúra (SIMS) és a nemzetközi szabványok, például a statisztikai adat- és metaadatcsere (SDMX) használatát.	Nincs.
A közösen elfogadott nyílt műszaki előírások és standardok alkalmazásának értékelése Kérjük, sorolja fel ezeket az intézkedéseket	A kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikák szempontjából releváns mértékben ösztönzi az európai statisztikai rendszerben meghatározott statisztikai vagy technikai standardok, valamint az ebben kidolgozott infrastruktúra használatát.	Nincs

4.5.    A digitális végrehajtást támogató intézkedések

Az intézkedés leírása	Hivatkozás a követelmény(ek)re	A Bizottság szerepe (ha alkalmazandó)	Bevonandó szereplők (ha alkalmazandó)	Várható ütemezés (ha alkalmazandó)
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a változók mellékletben foglalt jegyzékének módosítása céljából	5. cikk (3) bekezdés	Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása	Nem alkalmazandó	Nincs meghatározva határidő
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a továbbítandó adatok elemeinek, valamint az 5. cikk (4) bekezdésében meghatározott technikai fogalommeghatározásoknak és egyszerűsítéseknek a meghatározása céljából	5. cikk (4) bekezdés	Végrehajtási jogi aktusok elfogadása	Bizottság (Eurostat) Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága Tagállamok	Nincs meghatározva határidő Az első végrehajtási jogi aktus elfogadása röviddel e rendelet elfogadását követően várható.
A tagállamok által önkéntes alapon végrehajtandó kísérleti tanulmányok elindítása	7. cikk	Az e rendelet hatálya alá tartozó adatokra vonatkozó jelentős új követelmények vagy az ilyen adatok javításával kapcsolatos igények azonosítása	Tagállamok	Nem alkalmazandó
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az adatok továbbítására, a leíró jellegű metaadatok és a minőségjelentések tartalmára és továbbításának határidejére, valamint a jegyzékek továbbítására vonatkozó gyakorlati szabályokat.	6. cikk (5) bekezdés	Végrehajtási jogi aktusok elfogadása	Bizottság (Eurostat) Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága Tagállamok	Nincs meghatározva határidő Az első végrehajtási jogi aktus elfogadása röviddel e rendelet elfogadását követően várható.
Az Unió általános költségvetéséből pénzügyi hozzájárulás nyújtható olyan eljárások, szoftverek és hasonló támogató funkciók kialakításához vagy fejlesztéséhez, amelyek célja a jobb minőségű statisztikák készítése vagy az adminisztratív és pénzügyi terhek csökkentése.	8. cikk	Finanszírozás biztosítása a rendelet végrehajtásához	Az NSH-k és a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett jegyzékben említett egyéb nemzeti hatóságok	Nem alkalmazandó

(1)    Az Európai Rendszerkockázati Testület ajánlása (2016. október 31.) az ingatlanokkal kapcsolatos adathiány kiküszöböléséről (ERKT/2016/14), (HL C 31., 2017.1.31., 1. o.).

(2)    Az Európai Rendszerkockázati Testület ajánlása (2019. március 21.) az ingatlanokkal kapcsolatos adathiány kiküszöböléséről szóló ERKT/2016/14 ajánlás módosításáról (ESRB/2019/3) (HL C 271., 2019.8.13., 1. o.).

(3)     A Bizottság dokumentum-nyilvántartása – SWD(2023) 434 (europa.eu) .

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/223/oj ).    

(5)     https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/13916-Commercial-real-estate-statistics_hu .    

(6)    A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433I., 2020.12.22., 11. o.). ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/2093/oj ).

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2152 rendelete (2019. november 27.) az európai vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről (HL L 327., 2019.12.17., 1. o. – ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/2152/oj ).    

(8)    Az Európai Rendszerkockázati Testület ajánlása (2016. október 31.) az ingatlanokkal kapcsolatos adathiány kiküszöböléséről (ERKT/2016/14), (HL C 31., 2017.1.31., 1. o.).

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a nép- és lakásszámlálásról (HL L 218., 2008.8.13., 14. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/763/oj ).

(10)    Az Európai Rendszerkockázati Testület ajánlása (2019. március 21.) az ingatlanokkal kapcsolatos adathiány kiküszöböléséről szóló ERKT/2016/14 ajánlás módosításáról (ESRB/2019/3) (HL C 271., 2019.8.13., 1. o.).

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/223/oj ).

(12)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/3018 rendelete (2024. november 27.) az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelet módosításáról (HL L, 2024.12.6., 1. o.).

(13)     https://ec.europa.eu/eurostat/web/quality/quality-monitoring/quality-reporting .

(14)    HL L 53., 2023.2.21., 104. o.

(15)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(16)    HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/549/oj ).

(18)    A Tanács 696/93/EGK rendelete (1993. március 15.) a közösségi termelési rendszer megfigyelésére és elemzésére szolgáló statisztikai egységekről (HL L 76., 1993.3.30., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1993/696/oj ).

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/690 rendelete (2021. április 28.) a belső piacra, a vállalkozások – köztük a kis- és középvállalkozások – versenyképességére, a növények, állatok, élelmiszerek és takarmányok területére, valamint az európai statisztikákra vonatkozó program (Egységes piac program) létrehozásáról, továbbá a 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU, és a 652/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 153., 2021.5.3., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/690/oj ).

(20)    HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(21)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(22)    Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx .

(23)    diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(24)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(25)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(26)    A hivatalos költségvetési nómenklatúra szerint.

(27)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(28)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(29)    Az 1.4.2. pontban leírtak szerint „Konkrét célkitűzés(ek)…”.

(30)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(31)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(32)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(33)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(34)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(35)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a beszedési költségekre levont 20 %-kal csökkentett bruttó összegnek felel meg.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.3.11.

COM(2025) 100 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete

a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikákról

MELLÉKLET

A kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó nem pénzügyi statisztikákhoz kapcsolódóan továbbítandó változók

a)Építési engedélyek (lakások száma, hasznos alapterület)

b)Megkezdett és befejezett építkezések (hasznos alapterület)

c)A kereskedelmi ingatlanok árindexe

d)A kereskedelmi ingatlanok bérleti indexe

e)A kereskedelmiingatlan-ügyletek értéke