a) Ellátásbiztonság 

Az EU energiabiztonsági kihívásai elsősorban abból adódnak, hogy a primerenergia-ellátás tekintetében nem uniós országoktól függ. A megújuló energiára és az energiahatékonyságra vonatkozóan ambiciózus célokat kitűző európai zöld megállapodás bevezetésével az EU fontos lépést tett az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentése felé. A 2022. évi energiaválság és az azt követő energiaársokk azonban rávilágított arra, hogy többet kell tenni és további lépésekre van szükség az EU nem uniós primerenergia-forrásoktól való függőségének csökkentése érdekében. A REPowerEU terv fontos lépéseket határoz meg különösen a háztartások és a vállalkozások ellátási sokkoktól való megvédésére az alábbiak révén: i. a föld alatti gáz-tárolókapacitás megerősítése; ii. a cseppfolyósított földgáz infrastruktúrájának korszerűsítése és bővítése; és iii. a vezetékes földgáz forrásainak és útvonalainak diverzifikálása.

E célkitűzések elérése érdekében néhány intézkedést, főként a korábban csak egy korlátozott időtartamra elfogadott novemberi gáztároló-feltöltési célérték érvényességét meg kell hosszabbítani. Ugyanakkor a piaci feltételek is megváltoztak. Ezzel a javaslattal és a ma elfogadott bizottsági ajánlásra építve a Bizottság célja, hogy garantálja az Európai Unió energiarendszerének energiabiztonságát és rezilienciáját, és hogy a tagállamok számára a feltöltési ütemtervek tekintetében még nagyobb fokú rugalmasságot biztosítson a gáztárolásra vonatkozó feltöltési célértékek saját ütemű teljesítéséhez, enyhítve a rendszer terheltségét és minimálisra csökkentve a piaci manipuláció lehetőségét.

b) A gáztárolás szerepe, jelenlegi problémák és rugalmasság

A gáztárolás hozzájárul az ellátás biztonságához azáltal, hogy erős kereslet vagy ellátási zavarok esetén további gázmennyiséget biztosít. A télen elfogyasztott gáz 25–30 %-át gáztárolók biztosítják. A fűtési szezonban a tárolás csökkenti a további gázmennyiség behozatalának szükségességét, és segít tompítani az ellátási sokkokat.

Ezt felismerve, valamint Oroszországnak a gázellátással mint fegyverrel való visszaélésére válaszul, továbbá a piaci volatilitás csökkentése érdekében a Bizottság 2022 tavaszán előterjesztette a gázellátás biztonságáról szóló (EU) 2017/1938 rendeletnek a gázellátásra vonatkozó módosításait 1 , amelyeket a társjogalkotók gyorsan jóvá is hagytak. A módosítások bevezették azt a célt, hogy a gáztárolók november 1-jéig 90 %-ban fel legyenek töltve (feltöltési cél), és minden egyes tagállam számára a következő év februárjára, májusára, júliusára és szeptemberére egy sor időközi célt (feltöltési ütemterv) határoztak meg. Ezzel párhuzamosan a módosítások a stratégiai eszközök feletti jobb ellenőrzés céljából, valamint annak elkerülése érdekében, hogy a tél beállta előtt ne legyen elegendő gáz a tárolókban, tanúsítási követelményeket vezettek be a tárolásirendszer-üzemeltetők számára.

c) A javaslat célja

A gáztárolásról szóló (EU) 2017/1938 rendelet módosításai 2025 végén hatályukat vesztik. A globális gázpiac továbbra is szűkös helyzete szükségessé teszi e rendelkezések érvényességének 2025 utánra történő meghosszabbítását.

Az Európai Bizottság ugyanakkor felül kívánja vizsgálni az EU energiabiztonsági keretét is, többek között annak értékelése révén, hogy egy esetleges jogalkotási javaslat tartalmazzon-e állandó tárolófeltöltési intézkedéseket a tagállamok számára. Ezt a javaslatot azonban a jövőre még nem tervezik előterjeszteni.

A gáztárolásra vonatkozó meglévő rendelkezések ideiglenes meghosszabbítására azért van szükség, hogy Unió-szerte továbbra is biztosított legyen a gáztároló létesítmények használatának kiszámíthatósága és átláthatósága.

Az (EU) 2017/1938 rendelet gáztárolásra vonatkozó rendelkezéseit az (EU) 2022/1032 rendelet vezette be hároméves időtartamra. A rendelkezések 2025 végén hatályukat vesztik. A javaslat célja, hogy ideiglenes jelleggel további két évvel meghosszabbítsa a meglévő rendelkezést mindaddig, amíg potenciálisan létre nem jön egy új energiabiztonsági keret, valószínűleg 2027 folyamán. A meghosszabbítás összhangban lenne a meglévő politikával, és hozzájárulna az energiabiztonság és a gázpiaci stabilitás javításához. A meghosszabbításra irányuló javaslatnak nem célja a gáztárolásra vonatkozó rendelkezések egyéb vonatkozásainak módosítása.

A geopolitikai fejlemények fényében a Bizottság 2022 márciusában kiadta a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energia előmozdítását célzó közös európai fellépésről szóló „REPowerEU” közleményt. Ezt követően a Bizottság jogalkotási javaslatot terjesztett elő (a földgáztárolásról szóló rendelet – (EU) 2022/1032 rendelet) annak érdekében, hogy 2022–2023 telétől és a jövőben is megfelelő szintű éves tárolást biztosítson.

A jelenlegi energiabiztonsági keret célravezetőségi vizsgálatának részeként a Bizottság nyilvános konzultációt indított, hogy összegyűjtse az érdekelt felek széles körének véleményét az energiabiztonság terén Európa előtt álló előnyökről és lehetséges jövőbeli kihívásokról. A 2024. november végén lezárult nyilvános konzultáció a gáztárolási rendelkezésekre és az általános energiabiztonsághoz való hozzájárulásukra is kiterjedt.

Ez a javaslat módosítja az (EU) 2017/1938 rendeletet, amelyhez a jogalapot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 194. cikkének (2) bekezdése biztosítja. E javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 194. cikkének (2) bekezdésén alapul.

A kezdeményezés tervezett intézkedései teljes mértékben összhangban vannak a szubszidiaritás elvével. Uniós szintű fellépésre van szükség, mivel az EU gázellátásának megszakadása: i. magas kockázatot jelent; ii. jelentős hatást gyakorolna számos tagállamra; és iii. Unió-szerte hatással lenne a gázárakra.

A kezdeményezés megfelel az arányosság elvének. Bár a november 1-jei végső éves feltöltési célértéket a rendelet állapítja meg, a célértékek figyelembe veszik az egyes tagállamok helyzetét és a területükön található gáztároló létesítmények méretét. Az (EU) 2017/1938 rendeletben meghatározott mentességek/eltérések Hollandiára (6a. cikk (3) bekezdés), valamint Ausztriára, Csehországra, Magyarországra, Lettországra és Szlovákiára (6a. cikk (2) bekezdés) vonatkoznak. A javasolt 90 %-os feltöltési arány szükséges és megfelelő szint ahhoz, hogy súlyos ellátási zavarok esetén télen garantálni lehessen az ellátás biztonságát anélkül, hogy túlzott terhet rónának a tagállamokra, az energiavállalatokra vagy a lakosságra.

A köztes feltöltési célértékeket évente határozzák meg, a tagállamokkal folytatott konzultációt követően (a gázkoordinációs csoportban való részvételük révén). Ezek a célértékek megfelelő rugalmasságot tesznek lehetővé a tagállamok számára ahhoz, hogy figyelembe vegyék mind a meglévő energetikai helyzetet, mind a gázpiaci fundamentumokat.

Ez a javaslat az (EU) 2017/1938 rendelet módosítására irányul, ezért a választott jogi eszköz módosító rendelet. Mivel nem a rendelet teljes körű módosításáról van szó, az átdolgozás nem tekinthető helyénvalónak.

Ezt a javaslatot a gáztárolásra vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról és hatásáról szóló jelentés kíséri, amely megállapítja, hogy mind a gáztárolási feltöltési ütemtervek, mind a gáztároló létesítmények tanúsítási folyamata pozitív hatást gyakorolt az energiaellátás biztonságára.

A Bizottság a tagállamokkal folytatott konzultációt követően éves jelentéseket készít, amelyekben elemzi a rendelet gázárakra és potenciális gázmegtakarításokra gyakorolt lehetséges hatásait.

Emellett az energiabiztonsági keret célravezetőségi vizsgálatának részeként, valamint az érdekelt felek széles körének véleményének összegyűjtése érdekében a Bizottság nyilvános konzultációt indított. A konzultációs folyamat 2024 szeptemberében indult és 2024 novemberéig tartott. A konzultáció keretében több mint 100 résztvevő fejtette ki véleményt, többek között a gáztárolásnak az általános energiabiztonsági keretben betöltött szerepéről. A nyilvános konzultáció eredményeinek elemzése alapján a Bizottság megállapíthatja, hogy szükség van-e az energiabiztonsági keret szélesebb körű felülvizsgálatára, és ezzel összefüggésben javasolhatja a tárolók feltöltésére vonatkozó kötelező időközi és végső éves célértékek folytatását. A felülvizsgálati folyamat azonban valószínűleg legalább két évig tart. Felismerve, hogy a gáztárolás eddig milyen jelentős szerepet játszott a tagállamok energiabiztonságának növelésében, szükségesnek tűnik a kötelező feltöltési célérték és a köztes célértékre vonatkozó követelmény érvényességének ideiglenes meghosszabbítása.

A célravezetőségi vizsgálattal kapcsolatos nyilvános konzultáció részeként konzultációra került sor az érdekelt felekkel a gáztárolás fontosságáról és a kötelező feltöltési célértékek meghatározásának hasznosságáról.

2025-ben az átfogó energiabiztonsági keret célravezetőségi vizsgálatának részeként a Bizottság külső vállalkozót kíván megbízni egy hatásvizsgálat elvégzésével. A szerződő felet arra is felkérnék, hogy a megbízás keretében külső véleményeket és szakértői véleményeket is gyűjtsön.

A fenti bekezdésben említettek szerint a Bizottság 2025-ben hatásvizsgálatot kíván végezni. A gáztárolásra vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos kérdések a hatásvizsgálat részét fogják képezni. A fennmaradó idő rövidsége és a jelenlegi rendelkezések 2025. decemberi lejárta miatt erre az ideiglenes intézkedésre vonatkozóan nem végeznek hatásvizsgálatot.

Az intézkedés lehetővé teszi, hogy a támogatás a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő felhasználók egy részére irányuljon, különös tekintettel azokra, akik már most is energiaszegénységben élnek.

E javaslatnak az uniós költségvetésre gyakorolt hatása az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának személyzeti és egyéb igazgatási kiadásaival kapcsolatos. A javaslat célja, hogy meghosszabbítsa azokat a rendelkezéseket, amelyek javítják az EU gázellátásának biztonságát szolgáló architektúrát. Ezek a meghosszabbított rendelkezések további kötelezettségeket vonnának maguk után a tagállamok számára, és ennek megfelelően tovább erősítenék az Energiaügyi Főigazgatóság szerepét az eredeti javaslatban meghatározott területek széles körében, nevezetesen a következőkben:

·a rendelet általános irányítása és végrehajtása (1 teljes munkaidős egyenérték);

·a gázkoordinációs csoport megerősített feladatainak irányítása (0,5 teljes munkaidős egyenérték);

·a feltöltési arányok nyomon követése és a technikai végrehajtási elemek, például a feltöltési ütemterv meghatározása (beleértve a gazdasági és műszaki elemzést és az adatkezelést) (1,5 teljes munkaidős egyenérték);

·a 6c. cikkben előírt tehermegosztáshoz kapcsolódó értesítések értékelése (1 teljes munkaidős egyenérték);

·adminisztratív támogatás (1 teljes munkaidős egyenérték).

Ezen túlmenően e módosító rendelet végrehajtása, koordinálása és nyomon követése a tagállamokban további évi 150 000 EUR összegig terjedő igazgatási forrást igényel hivatalos utak és szakértői találkozók, különösen a gázkoordinációs csoport üléseinek fedezésére.