INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A Bizottság hangsúlyozza a kulcsfontosságú technológiákba és ágazatokba való beruházás fontosságát az Unión belüli növekedés és versenyképesség előmozdítása érdekében. Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a 2024–2029-es időszakra szóló politikai iránymutatásában a beruházásokat azzal a törekvéssel párosítja, hogy az adminisztratív terhek és a jelentéstételi kötelezettségek csökkentése révén könnyebb legyen a vállalkozások helyzete. E stratégiai mérföldkövek nyomon követése érdekében a Bizottság 2025 januárjában közzétette „Versenyképességi iránytű az EU számára” 1 című dokumentumot, amelyben bejelentette a tisztaipar-megállapodást, amely azt hivatott biztosítani, hogy az EU vonzó gyártási helyszín legyen, továbbá az elfogadott dekarbonizációs célok elérésére érdekében elő kívánja mozdítani a tiszta technológiákat és az új körforgásos üzleti modelleket.

Ennek fényében az InvestEU program – az Unión belüli kiemelt beruházásokat támogató legnagyobb uniós kockázatmegosztási eszköz –, amint arra a Draghi-jelentés is rámutatott, sikeresen mozgósította a beruházásokat azokban az esetekben, amikor a piaci hiányosságok egyébként gátolták volna azokat. Részleges tartalékképző és multiplikátorhatásának köszönhetően az InvestEU költségvetési szempontból hatékony eszközt kínál a kiemelt területeken jelentkező nagy beruházási igények kielégítésére a köz- és magánberuházások mozgósítása révén. Ez különösen fontos az államháztartási megszorítások összefüggésében. Míg az InvestEU a kulcsfontosságú szakpolitikai területek széles körét célozza meg, nagy hangsúlyt fektet azokra a beruházásokra, amelyek támogathatják a versenyképességi iránytű, a tisztaipar-megállapodás, valamint a digitális innováció és átállás célkitűzéseit, beleértve az induló és a növekvő innovatív vállalkozások támogatását is. Az InvestEU valójában sokoldalú eszköz, amely az Unió változó és újonnan kialakuló prioritásainak megfelelően különböző szakpolitikai területeken támogathatja a beruházási tevékenységeket.

Az InvestEU program 2024 szeptemberében közzétett időközi értékelése 2 kiemelte, hogy meg kell vizsgálni, hogy a programozási időszak hátralevő részében miként lehetne növelni az InvestEU pénzügyi kapacitását, és csökkenteni a kulcsfontosságú érdekelt felek adminisztratív terheit. Ezen túlmenően az időközi értékelés ajánlást fogalmazott meg a piac számára kínált pénzügyi termékek folytonosságának biztosítására és a „húzd meg, ereszd meg” hatás elkerülésére vonatkozóan, amely nemcsak a szakpolitikai prioritásokhoz nyújtott, égetően szükséges uniós támogatás átmeneti hiányát idézné elő, hanem bonyolultabbá tenné a pénzügyi közvetítők és a végső kedvezményezettek helyzetét is.

2024 júniusáig az InvestEU a becslések szerint 280 milliárd EUR összegű beruházást mozgósított, amelyből 201 milliárd EUR (közel 70 %) a magánszektorból érkezett. Az InvestEU kulcsszerepet játszik a pénzügyi akadályok kezelésében, valamint a versenyképességhez, a kutatáshoz és innovációhoz, a dekarbonizációhoz, valamint a környezeti és társadalmi fenntarthatósághoz szükséges beruházások ösztönzésében. Az InvestEU keretében aláírt műveletek volumenének közel 45 %-a az éghajlat-politikai célkitűzést támogatja.

E fejlemények fényében az InvestEU-rendelet 3 módosítása javasolt a meglévő források hatékonyabb felhasználása érdekében az uniós garancia méretének növelése és annak az Európai Stratégiai Beruházási Alapból (ESBA) és a régebbi eszközökből befolyó bevételek felhasználása révén történő feltöltése 4 , valamint az InvestEU portfóliónak az uniós költségvetésből az ESBA és más, korábbi pénzügyi eszközök (a CEF DI és az InnovFin hitelfinanszírozási eszköz) portfólióiból nyújtott támogatással való kombinációja által, ezáltal folyamatos támogatást nyújtva a vállalkozásoknak és a projekteknek a jelenlegi programozási időszak utolsó két évében. A fenti kombinációk potenciálisan csökkentik a költségvetési bevételeket (a régebbi eszközökből befolyó bevételek vagy többletek kapcsán). Ugyanakkor a pénzügyi hatékonyság jelentős javulását is eredményeznék azáltal, hogy lehetőséget teremtenek nagyobb garanciafedezetet nyújtására a kulcsfontosságú uniós kiemelt területeken végrehajtott stratégiai beruházásokhoz mintegy 25 milliárd EUR összegű várhatóan mozgósítható további beruházással, és azáltal, hogy ez a kockázatok ugyanezen tartalékfeltöltéssel alátámasztott fokozott diverzifikációjához vezetne. Emellett az EBB-re és az EBA-ra vonatkozó jelentéstétel egyszerűsítéséhez is vezethet, bár meghatározott adatokat számviteli célokból a Bizottság rendelkezésére kellene bocsátani.

A javasolt változtatások várhatóan mintegy 50 milliárd EUR összegű további köz- és magánberuházásokat mozgósítanak. A megnövelt InvestEU-kapacitást elsősorban a kiemelt uniós szakpolitikákat támogató magasabb kockázatú tevékenységek finanszírozására fogják felhasználni, például – a jövő gazdasága szempontjából fontos technológiai ágazatokat, például a digitális élvonalbeli technológiákat magában foglaló – versenyképességi iránytű, a tisztaipar-megállapodás, valamint az olyan kiemelt területeken megvalósuló esetleges új kezdeményezések keretében, mint a védelmi iparpolitika, beleértve az űrtechnológiai eszközöket, a kettős felhasználású tevékenységek vagy a katonai mobilitás. A négy komponensen belüli megnövekedett beruházási kapacitás hozzá fog járulni a készségek uniójához és a minőségi munkahelyek biztosításához. Konkrétabban, a bővített kapacitás felhasználható a saját tőke és a kvázi-sajáttőke, a rendkívül innovatív és kockázatos projektek, a magasabb kockázatú adósságok, például az alárendelt kölcsönök bizonyos formái, a garanciaeszközök és az innovatív vállalkozásoknak az Európai Innovációs Tanáccsal szinergiában történő fejlesztését ösztönző egyéb eszközök, valamint az innovációt, a digitalizációt, a digitális technológiákat és infrastruktúrákat, a kisebb vállalkozások zöld átállását, a szociális beruházásokat és készségeket, továbbá a tisztatechnológiai és mélytechnológiai induló és növekvő innovatív vállalkozásokba és a vállalkozások szén-dioxid-mentesítését elősegítő alapokba történő beruházások támogatására. A pontos termék- és gazdaságpolitikai kombinációt és a kockázatmegosztási megállapodásokat a Bizottság és az InvestEU végrehajtó partnerei dolgozzák ki és fogadják el, és azok ennek megfelelően tükröződnek az InvestEU garanciamegállapodásaiban azzal a céllal, hogy kezeljék a jelenlegi kihívásokat és szakpolitikai prioritásokat.

A javaslat szerint a tagállami komponens keretében meg kell erősíteni a tagállamok számára biztosított azon lehetőségeket, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből vagy más nemzeti költségvetési alapokból megosztott irányítás keretében forrásokat használjanak fel annak érdekében, hogy a tagállamok az uniós garanciához a meglévő hozzájárulási lehetőség mellett pénzügyi eszközön keresztül is hozzájárulhassanak.

A végrehajtó partnerek, a pénzügyi közvetítők és a végső kedvezményezettek jelentéstételi terheinek csökkentése érdekében egyszerűsíteni kell a jelentéstételt az InvestEU, az ESBA és a beruházástámogatási programok régebbi pénzügyi eszközei esetében. A javaslat hozzájárul a Bizottság arra irányuló kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez, hogy az összes vállalkozás esetében legalább 25 %-kal, a kis- és középvállalkozások esetében pedig 35 %-kal csökkentse az adminisztratív terheket és a jelentéstételi kötelezettségeket. Az InvestEU többrétegű felépítése miatt várhatóan jelentős előnyökkel jár, és tovagyűrűző hatást gyakorol a különböző szereplőkre (végrehajtó partnerek, pénzügyi közvetítők, végső kedvezményezettek).

Összefoglalva, a versenyképességi iránytű és a tisztaipar-megállapodás támogatása, valamint az Unió gazdasági növekedéséhez és versenyképességéhez, a készségekhez és a minőségi munkahelyekhez való hozzájárulás érdekében az InvestEU-rendelet javasolt módosításainak célja: i. az uniós garancia méretének és hatékonyságának növelése; ii. az InvestEU tagállami komponens vonzerejének növelése; valamint iii. a jelentéstételi követelményekből eredő adminisztratív terhek egyszerűsítése.

Konkrétabban, a javaslat a következőket írja elő:

–A jelenlegi finanszírozási időszakban az uniós garancia növelése 2,5 milliárd EUR-val, a 2025-ben, 2026-ban és 2027-ben rendelkezésre álló, az ESBA többleteiből és az egyéb régebbi eszközökből befolyó bevételekből eredő feltöltéshez szükséges megfelelő költségvetési forrásokkal. Az uniós garancia növelése elősegíti mintegy 25 milliárd EUR összegű további magán- és állami beruházás mozgósítását.

–Kibővített lehetőségek az uniós költségvetésből három korábbi program (az ESBA, a CEF DI és az InnovFin hitelfinanszírozási eszköz) keretében rendelkezésre álló támogatás kombinációjára az InvestEU Alappal az InvestEU Alap hatékonyságának javítása és mintegy 25 milliárd EUR összegű további beruházás mozgósításának támogatása érdekében.

–Lehetőség arra, hogy a tagállamok teljes mértékben finanszírozott módon járuljanak hozzá a pénzügyi eszközökhöz. Ez különösen értékes többlet az eurótól eltérő pénznemben, anélkül felhasználható tőkefinanszírozási termékek és adósságtermékek esetében, hogy az uniós költségvetést árfolyamkockázatnak tennék ki. Jóllehet, a javaslatra ebben a szakaszban az InvestEU keretében kerül sor és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek szerinti nemzeti finanszírozásra – amennyiben 2026 augusztusa előtt minden szükséges lépés lezárásra kerül –, valamint más nemzeti költségvetési alapok esetében alkalmazható, a megosztott irányítás alá tartozó alapok esetében e lehetőség alkalmazása az ágazatspecifikus szabályok későbbi, korlátozott mértékű módosítását tenné szükségessé, így ezen alapok esetében nem állna azonnal rendelkezésre.

–A jelentéstétel egyszerűsítése, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a szociális gazdaság vállalkozásai számára. Ezek az egyszerűsítések várhatóan mintegy 350 millió EUR megtakarítást eredményeznek.

A hatékonyság növelése és az egyszerűsítés nem jogalkotási intézkedések révén is elérhető. Az ilyen intézkedések magukban foglalják annak lehetőségét, hogy a végrehajtó partnerek egynél több, általuk végrehajtott uniós programra – többek között az InvestEU-ra – vonatkozó vezetői nyilatkozatokra támaszkodjanak, míg a Bizottság ebben az összefüggésben az ellenőri véleményen kívül egyéb független eszközök révén is azonos szintű bizonyosságra támaszkodhat, vagy annak lehetőségét, hogy a végrehajtó partnerek a pénzügyi közvetítők kiválasztása során saját, pozitívan pillérértékelt szabályaikra és eljárásaikra támaszkodjanak. Ezzel párhuzamosan a Bizottság együttműködik a korábbi beruházástámogatási programok végrehajtó partnereivel annak érdekében, hogy a szerződések egyszerűsítése révén csökkentse a jelentéstételi terheket, amennyiben nincs szükség jogszabály-módosításra. Emellett a Bizottság további egyszerűsítési lehetőségeket keres a korábbi pénzügyi támogatási programokra vonatkozó jogszabályok tekintetében, amennyiben azok jelentéstételi követelményeket határoztak meg, és adott esetben további jogalkotási egyszerűsítési intézkedéseket kíván előterjeszteni. Ebben az összefüggésben további költségmegtakarításokat lehetne elérni.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat összhangban van a beruházás, az ipar és a gazdasági növekedés területein meglévő – köztük a legújabb – szakpolitikai célkitűzésekkel. Az InvestEU program összhangban van az Unió fenntartható gazdasági és iparpolitikai stratégiáival. Célja, hogy előmozdítsa az európai gazdaság versenyképességét, valamint a kulcsfontosságú iparágak és technológiák fejlesztését, emellett pedig a versenyképességi iránytűben és a tisztaipar-megállapodásban bemutatott uniós beruházási politika kulcsfontosságú eleme. A javaslatnak továbbra is elő kell mozdítania a beruházási ökoszisztémák fejlesztését és az európai versenyképesség támogatására irányuló, piaci alapú finanszírozási megoldások megjelenését.

A COM/2023/593 bizottsági javaslat 5 nyomán és a Bizottság elnökének politikai iránymutatásával 6 összhangban a javasolt egyszerűsítési módosítások célja, hogy tovább fokozzák az érintett programok eredményességét és hatékonyságát, hozzájárulva ezáltal a Bizottság azon kötelezettségvállalásának teljesítéséhez, hogy az adminisztratív terheket minden vállalkozás esetében legalább 25 %-kal, a kis- és középvállalkozások esetében pedig 35 %-kal csökkentse.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat összhangban van az Uniónak a Szerződésekben meghatározott, a gazdasági növekedés, a versenyképesség és a munkahelyteremtés előmozdítására irányuló átfogó célkitűzésével. A tisztaipar-megállapodás azon célkitűzéseinek támogatása tekintetében, amelyek a dekarbonizációt az innováció révén előmozdító, versenyképes gyártók felkarolására irányulnak, a javaslat összhangban van Európa azon ambiciózus tervével is, hogy 2050-re dekarbonizált gazdasággá váljon, valamint az ehhez vezető, 2040-re elérendő 90 %-os célkitűzéssel is.

A javaslat hozzájárul a magánberuházások kockázatmentesítéséhez és az uniós (köz- és magánszférához tartozó) pénzügyi rendszeren keresztül jutatott támogatáshoz, és összhangban van az európai megtakarítási és beruházási unió azon célkitűzéseivel is, hogy a megtakarításokat a legproduktívabb beruházásokkal kapcsolják össze, különös tekintettel az Unió stratégiai célkitűzéseire, beleértve az innovációt, a dekarbonizációt, a digitális technológiákat és a védelmet.

A javasolt módosítások tovább fokozzák az e területeken gyakorolt hatást.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az InvestEU-rendelet módosítására irányuló javaslatnak ugyanaz a jogalapja (az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173. cikke (Ipar) és 175. cikkének harmadik bekezdése (Gazdasági, társadalmi és területi kohézió), mint a hatályos változaté.

A többi rendelet módosításaira is ugyanúgy az eredeti jogalapjuk vonatkozik, azaz: i. az ESBA-rendelet esetében a 172. és 173. cikk, 175. cikk harmadik bekezdése és a 182. cikk (1) bekezdése; ii. a CEF-rendelet esetében a 172. és a 194. cikk. valamint iii. a Horizont Európáról szóló rendelet esetében a 173. cikk (3) bekezdése, a 182. cikk (1) bekezdése, a 183. cikk és a 188. cikk második bekezdése.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A javaslat céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.

A multiplikátorhatás és a helyszínen kifejtett hatás sokkal nagyobb lesz annál, mint amit az egyes tagállamok beruházási programjai elérhetnének. A módosítások a versenyképességi iránytűről szóló közleménnyel összhangban támogatnák az Unió iparpolitikáját. Az Unió egységes piaca vonzóbbá válik a befektetők számára, és lehetővé teszi a kockázatok jobb megosztását az ágazatok és a földrajzi területek között.

A tagállami komponens megerősítése lehetővé tenné az országspecifikus piaci hiányosságok és beruházási hiányosságok kezelését, miközben olyan, központi szinten kialakított pénzügyi termékekre támaszkodna, amelyek bevált, jól működő elosztási csatornát biztosítanak a költségvetési források felhasználásához, miközben mozgósítják a magánszektorbeli finanszírozást. Különösen abban segítené a tagállamokat, hogy a pénzügyi támogatást a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek keretében megvalósuló beruházásokhoz irányítsák, feltéve, hogy 2026 augusztusáig minden szükséges lépést le lehet zárni, ezáltal felgyorsítva azok végrehajtását is.

•Arányosság

A Draghi-jelentés több beruházási támogatásra szólít fel a beruházási hiány megszüntetése érdekében, és elismeri, hogy erre az InvestEU a legfontosabb kockázatmegosztási eszköz.

Az uniós szintű beavatkozás biztosítja, hogy az erőforrások kritikus tömege legyen mobilizálható, hogy a beruházások a lehető legnagyobb hatást érjék el. A javaslat megerősíti a meglévő uniós garanciát, amely lehetővé tette a kulcsfontosságú uniós szakpolitikákat támogató magánfinanszírozást is vonzó innovatív finanszírozási megoldások támogatását. Nem helyettesíti a tagállamok beruházásait, hanem – éppen ellenkezőleg –, kiegészíti az ilyen beruházásokat. Az uniós szintű beavatkozás biztosítja az innovatív pénzügyi termékek alkalmazásának méretgazdaságosságát azáltal, hogy az egész Unióban mobilizálja a magánberuházásokat, és e célból a lehető legnagyobb mértékben kihasználja az uniós intézményeket, valamint azok szakértelmét.

Az uniós szintű beavatkozás az egyetlen olyan eszköz, amely képes hatékonyan kezelni az egész Unióra kiterjedő szakpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódó beruházási igényeket.

A javaslat nem lépi túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A kitűzött célok szükségessé teszik a jelenlegi InvestEU-rendelet, az ESBA-rendelet, a CEF-rendelet és a Horizont Európáról szóló rendelet jogalkotási javaslat révén történő módosítását.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Az InvestEU időközi értékelése 7 elismerte a már elért jelentős sikereket és azt, hogy az InvestEU még hatásosabb lehet, ugyanakkor utalt arra, hogy a költségvetés nem megfelelő a magas kereslethez és a jelentős beruházási igényekhez képest.

Arra a következtetésre jutott, hogy az InvestEU garancia magas addicionalitást mutat, ami lehetővé teszi a végrehajtó partnerek számára, hogy magasabb kockázatú partnerekkel működjenek együtt, kockázatosabb pénzügyi termékeket vagy feltételeket alkalmazzanak, és eredendően magasabb kockázatú tevékenységeket finanszírozzanak. Az időközi értékelés az InvestEU érdemi kiszorítási hatását is elismerte. A 2024. június végén jóváhagyott műveletek alapján az InvestEU Alap a becslések szerint mintegy 280 milliárd EUR összegű további beruházást mozgósít, amelyből 201 milliárd EUR (71 %) magánforrásokból származik. Emellett az InvestEU-t – mint költségvetési garanciát – az uniós költségvetés felhasználásának és kihasználásának eredendően hatékony módjának tekintették.

Az értékelés ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi költségvetés nem megfelelő a magas kereslethez és a jelentős beruházási igényekhez képest, és javasolta annak mérlegelését, hogy a fennmaradó programozási időszakban miként lehetne növelni az InvestEU pénzügyi kapacitását.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az InvestEU időközi értékelése keretében széles körű konzultációkra került sor körülbelül 150 fő érdekelt féllel folytatott interjúk, a projektgazdáktól kapott felmérési visszajelzések, mélyreható vizsgálatok, tematikus esettanulmányok és fontos rendezvényeken való részvétel révén. Míg az érdekelt felek méltányolták például a program addicionalitását, több érdekelt fél arra mutatott rá, hogy az InvestEU költségvetése túlságosan korlátozott ahhoz, hogy fenntartható támogatást nyújtson a megcélzott kedvezményezetteknek, és a legtöbb esetben a költségvetés már majdnem kimerült. Emellett a legtöbb végrehajtó partner kiemelte a jelentéstételi követelmények bonyolultságát, amelyeket gyakoriságuk és összetettségük miatt megterhelőnek találnak, és szorgalmazták a jelentéstételi eljárások további egyszerűsítését. A Bizottság továbbá rendszeres kapcsolatban áll az EBB csoporttal és az InvestEU más végrehajtó partnereivel és pénzügyi közvetítőivel, akik kétoldalúan, valamint a 17 végrehajtó partnerből 13-at képviselő hosszú távú befektetők európai szövetsége (ELTI) által a Bizottságnak küldött levelek révén is hangot adtak hasonló kérdéseknek.

A jogalkotási javaslat foglalkozik mind a további garanciakapacitás szükségességével, mind a jelentéstétel egyszerűsítésével.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

2024-ben független külső időközi értékelésre 8 került sor az InvestEU-rendelet 29. cikkének (2) bekezdésével összhangban. Lásd az e javaslat szempontjából releváns időközi értékelésből származó főbb üzeneteket a fenti „A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata” pontban.

•Hatásvizsgálat

Ez a javaslat nem hoz létre új eszközt. A javaslat az InvestEU-rendeletre irányuló eredeti javaslattal összefüggésben egy költségvetési garanciaeszköz előnyeiről készített hatásvizsgálatokra, valamint azokra a 2024-ben elvégzett időközi értékelésre támaszkodik, amelyek igazolták az InvestEU hasznosságát és költségvetési hatékonyságát. Azok a beruházási igények, amelyeket az InvestEU eredetileg kezelni kívánt, messze meghaladják a jelenlegi program keretében rendelkezésre álló finanszírozást.

A módosítási javaslatra vonatkozóan, amely ugyanazon, már sikeresen végrehajtott kockázatmegosztási struktúrára épül, és az Unió – akár változó és újonnan kialakuló – szakpolitikai prioritásaival összhangban több ágazatban is képes beruházási támogatást nyújtani, nem készült további hatásvizsgálat.

• Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javaslat tükrözi a Bizottság által elérni kívánt általános egyszerűsítést. Célja, hogy enyhítse a beruházási támogatás végső kedvezményezettjeire, a pénzügyi közvetítőkre és a végrehajtó partnerekre nehezedő adminisztratív terheket az alábbiak révén: i. a jelentéstétel gyakoriságának csökkentése; ii. a végrehajtó partnerek azon kötelezettségének megszüntetése, hogy éves jelentést készítsenek a beruházási akadályokról; iii. a kis ügyletekkel kapcsolatos jelentéstételi elemek számának csökkentése; iv. a kkv-k fogalommeghatározása alkalmazásának kiigazítása. Különösen a iii. és iv. alpont mentesíti a kisvállalkozásokat, és ezáltal csökkenti költségeiket. Az ebből következő költségcsökkentéseknek pozitív hatást kell gyakorolniuk a versenyképességre.

A javaslat újabb jelentéstételi elemeket nem tartalmaz. A Bizottság már létrehozott egy digitális eszközt (az InvestEU irányítási információs rendszerét), amelyet a végrehajtó partnerek az operatív, pénzügyi és kockázatokkal kapcsolatos, a Bizottság számára jelentendő adatok benyújtására használnak.

•Alapjogok

A javaslat nem gyakorol hatást az alapjogokra.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat szerint az InvestEU keretében nyújtott uniós garancia 2,5 milliárd EUR-val történő növelésére kerülne sor, ami mintegy 25 milliárd EUR összegű további beruházást fog mozgósítani. Ehhez további 1 milliárd EUR összegű tartalékfeltöltésre lenne szükség. A feltöltéshez szükséges források az InvestEU-rendelet IV. mellékletében felsorolt, régebbi pénzügyi eszközökből, az ESBA-ból, magából az InvestEU-ból és a közös tartalékalapnak az ESBA komponenséhez kapcsolódó többletekből befolyó bevételekből származnának. A 2025–2027-es időszakban az ESBA többleteiből és a régebbi pénzügyi eszközökből befolyó bevételek összege várhatóan meghaladja a 2 milliárd EUR-t.

A kibővített kombinációk várhatóan további 25 milliárd EUR összegű beruházást mozgósítanak. E kombinációk pénzügyi hatása késleltetett és potenciálisan csökkent költségvetési bevételeket (a régebbi pénzügyi eszközökből befolyó bevételekkel kapcsolatban), valamint az ESBA feltöltéséből származó többletet von maga után.

A személyzeti vagy igazgatási költségek esetében nincs szükség további költségvetésre.

Ez a javaslat tartalmazza a részletesebb költségvetési információkat is magában foglaló pénzügyi és digitális kimutatást.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az InvestEU Alap (az uniós garancia) végrehajtása közvetett irányítással történik. A Bizottság jelenleg 17 végrehajtó partnerből álló hálózattal rendelkezik; a javaslat Unió-szerte történő végrehajtását biztosító végrehajtó partnerek száma a legutóbbi pályázati felhívást követően várhatóan 24-re fog bővülni.

A jelenlegi nyomonkövetési, értékelési és jelentéstételi rendelkezések továbbra is érvényben maradnak, kivéve azokat a jelentéstételi követelményeket, amelyek a fenti „Célravezető szabályozás és egyszerűsítés” alfejezetben ismertetett egyszerűsítés miatt csökkennek vagy megszűnnek.

A teljesítmény mérése az InvestEU-rendeletben és a végrehajtó partnerekkel kötött garanciamegállapodásokban meghatározott mutatókon fog alapulni annak érdekében, hogy harmonizált jelentéseket gyűjtsenek tőlük.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az egyedi rendelkezések magyarázata a módosítandó rendeletekre való hivatkozással történik.

InvestEU rendelet (1. cikk)

Az uniós garancia növelése javasolt folyó árakon 28 652 310 073 EUR-ra (2 500 000 000 EUR növelés). Következésképpen az EBB csoport számára elkülönített uniós garancia 75 %-a 21 489 232 555 EUR-t tesz ki, és javasolt az EBB csoport pénzügyi hozzájárulásának 5 372 308 139 EUR-ra történő növelése.

Az uniós garancia I. mellékletben meghatározott négy szakpolitikai keret közötti indikatív elosztása az uniós garancia növelésével arányosan növekszik. Ez nem érinti azokat a kezdeményezéseket, amelyek az elkövetkező hónapokban az olyan kiemelt területeken felmerülő kényszerítő és sürgető finanszírozási igények kielégítésére irányulnak, mint a védelmi iparpolitika, beleértve az űreszközöket, a kettős felhasználású tevékenységeket vagy a katonai mobilitást.

A 40 %-os tartalékfeltöltési ráta megmarad.

Emellett kiigazításra kerülnek az ESBA és két régebbi eszköz InvestEU-val való kombinációjára vonatkozó rendelkezések a program hatékonyságának növelése és a legeredményesebb kombinációk megvalósítása érdekében.

Javasolt, hogy az InvestEU pénzügyi eszköz kerüljön be a tagállami komponensbe annak érdekében, hogy hatékonyabbá váljon az adott komponenshez tartozó bizonyos pénzügyi termékek (különösen a tőkebefektetések) alkalmazása, és ezáltal növekedjen az eszköz sokoldalúsága. Emellett az InvestEU pénzügyi eszközt a végrehajtó partner az eurótól eltérő pénznemben is igénybe veheti, ami tovább növeli a hatékonyságot és a sokoldalúságot, elsősorban azon hozzájáruló tagállamok javára, amelyek pénzneme nem az euró.

Az InvestEU pénzügyi eszköznek a rendeletbe történő bevezetése számos változást eredményezett bizonyos cikkekben és fogalommeghatározásokban, amelyek előzőleg csak az uniós garanciára hivatkoztak. A javaslat szerint az InvestEU pénzügyi eszközre – a lehetséges és megfelelő mértékben – általában ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az uniós garanciára. Az egyértelműség érdekében a vonatkozó cikkek általában kifejezetten kiegészülnek az InvestEU pénzügyi eszköz említésével, míg kereszthivatkozások csak korlátozott számú rendelkezésben fordulnak elő, amennyiben indokolt. Ebben az összefüggésben a tagállami komponenshez tartozó uniós garanciára vonatkozó rendelkezések minimális kiigazítására került sor a hozzájárulási megállapodást végrehajtó garanciamegállapodás kapcsán.

Ami az egyszerűsítést illeti, javasolt a kkv-k fogalommeghatározásának felülvizsgálata, valamint a 100 000 EUR-t meg nem haladó kis méretű műveletek esetében a jelentéstételi követelmények mérséklése a III. mellékletben meghatározott, a végrehajtó partnerek általi jelentéstételhez használandó mutatók számának csökkentése révén, ami pozitív hatást gyakorol a pénzügyi közvetítőkre és a végső kedvezményezettekre is. A cél az, hogy a követelmények arányosabbá váljanak, ugyanakkor ne akadályozzák az InvestEU program célkitűzéseit. Általánosabb egyszerűsítési intézkedésként az EBB által a Bizottságnak az ESBA keretében történő jelentéstétel gyakorisága félévesről évesre csökken 9 , és a beruházási akadályokra vonatkozó jelentéstétel többé nem lesz kötelező egyetlen végrehajtó partner számára sem.

Emellett számos rendelkezés technikai aktualizálására kerül sor annak érdekében, hogy pontosan hivatkozzanak a hatályos jogszabályokra azokban az esetekben, amikor e jogalkotási aktusok elfogadása az InvestEU-rendelet elfogadásának időpontjában még folyamatban volt.

ESBA-rendelet (2. cikk)

Az InvestEU-rendeletben a kombinációk tekintetében végrehajtott kiigazítások tükrözése érdekében az ESBA-rendeletet is ki kellett igazítani.

Ami az egyszerűsítést illeti, a végrehajtó partnerek által a Bizottságnak történő jelentéstétel gyakorisága félévről évesre csökken, a beruházási akadályokról szóló jelentéstétel pedig megszűnik, mivel az ESBA beruházási időszaka véget ért. Ugyanezen okból kétféle adatszolgáltatás megszűnik.

CEF-rendelet (3. cikk), a Horizont Európáról szóló rendelet (4. cikk)

E két rendelet módosításának célja, hogy lehetővé tegye az ezen eszközök által nyújtott támogatás és az InvestEU Alap keretében nyújtott uniós garancia kombinálását az InvestEU-rendelet 7. cikkében előírtak szerint.

Hatálybalépés (5. cikk)

A javaslat szerint a módosító rendelet a gyors végrehajtás érdekében a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

2025/0040 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2015/1017, az (EU) 2021/523, az (EU) 2021/695 és az (EU) 2021/1153 rendeletnek az (EU) 2021/523 rendelet szerinti uniós garancia hatékonyságának növelése és a jelentéstételi követelmények egyszerűsítése tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére és 173. cikkére, 175. cikkének harmadik bekezdésére, 182. cikkének (1) bekezdésére, 188. cikkének második bekezdésére 183. cikkére és 194. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 10 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 11 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az EU-nak hatalmas finanszírozási igényeket kell kielégítenie ahhoz, hogy megvalósíthassa célkitűzéseit az innováció, a tiszta és digitális átállás, valamint a szociális beruházások és készségek területén, miközben kezelnie kell az Unió versenyképességét és ipari bázisát érintő összetett folyamatokat, amelyeket globális dinamikai átalakulás, lassú gazdasági növekedés, felgyorsult éghajlatváltozás és környezetkárosodás, technológiai verseny és növekvő geopolitikai feszültségek jellemeznek.

(2)A Draghi-jelentés 2030-ig évi 750–800 milliárd EUR-ra becsüli az összesített többletberuházási igényt Európában. Ez jelentős összeget foglal magában a zöld és digitális átállásra. A megfelelő volumenű köz- és magánberuházás biztosítása elengedhetetlen a termelékenység növekedésének fellendítéséhez és az uniós célok eléréséhez, az ipar dekarbonizációja céljából a magánberuházások mozgósításához, a tiszta energia előállításának, tárolásának, alkalmazásának és a villamosításnak a felgyorsításához, a hálózatok összekapcsolásához és a megerősítéséhez, a fenntartható és körforgásos üzleti modellek előmozdításához, az épületfelújítás támogatásához, a tiszta technológiák gyártásának és a digitális technológiáknak a fejlesztéséhez és a gazdasági ágazatokban történő terjesztéséhez.

(3)Az InvestEU Alap az uniós szakpolitikai prioritások széles körének támogatására szolgáló köz- és magánfinanszírozás mozgósításának fő uniós szintű eszköze. A végrehajtó partnerek – többek között az Európai Beruházási Bank (EBB), az Európai Beruházási Alap (EBA), más nemzetközi pénzügyi intézmények, valamint nemzeti fejlesztési bankok és intézmények – átfogó hálózatán keresztül az InvestEU Alap kockázatmegosztási kapacitása révén biztosítja a sürgetően szükséges finanszírozást. Az InvestEU időközi értékelése kiemelte, hogy a költségvetési biztosítékok eredendően hatékonyak az uniós költségvetés számára, és megerősítette, hogy a program jó úton halad a beruházások mozgósítása felé, jelentős várható hatást gyakorolva a reálgazdaságra. Az InvestEU keretében végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek jóváhagyását azonban jelentősen előreütemezték, és ennek következtében, ha nem születnek e probléma kezelésére irányuló intézkedések, egyes pénzügyi termékek új jóváhagyása 2025 után megszűnhet.

(4)Az InvestEU Alap pénzügyi kapacitását növelni kell és még hatékonyabban kell felhasználni az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és az EBB csoport által végrehajtott egyéb meglévő eszközök (CEF DI és InnovFin hitelfinanszírozási eszköz) keretében rendelkezésre álló forrásokkal kombinálva. Ezek a kombinációk potenciálisan csökkentik a régebbi eszközökből származó költségvetési bevételeket. Ugyanakkor lehetőséget teremthetnek nagyobb garanciafedezet nyújtására a kulcsfontosságú uniós kiemelt területeken végrehajtott stratégiai beruházásokhoz mintegy 25 milliárd EUR összegű várhatóan mozgósítható további beruházással, és a kockázatok fokozott diverzifikációjához vezetnének, így nem növelnék jelentősen az uniós költségvetést érintő kockázatokat.

(5)Az uniós garancia 2,5 milliárd EUR összegű emelésével, amelyet további 1 milliárd EUR befolyó bevétel egészít ki, valamint a régebbi eszközök és az InvestEU Alap kapacitásainak kombinációja révén végrehajtott hatékonysági intézkedésekkel mintegy 50 milliárd EUR összegű további beruházás mozgósítása lehetne megvalósítható. Az EBB csoport pénzügyi hozzájárulását arányosan ki kell igazítani a megnövelt uniós garancia számukra allokált részével.

(6)Az InvestEU Alap tagállami komponense vonzerejének növelése érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy az uniós garanciához – a hozzájárulás meglévő lehetőségén túl – teljes mértékben finanszírozott módon is hozzájárulhassanak egy InvestEU pénzügyi eszközön keresztül. Az InvestEU pénzügyi eszközből származó támogatást lehetőség szerint az uniós garancia elveivel azonos elvek szerint kell végrehajtani. Az InvestEU pénzügyi eszköz révén az euróövezeten kívüli tagállamok pénzügyileg hatékonyabban, saját pénznemükben részesülhetnének az InvestEU program előnyeiből.

(7)Az egyszerűsítés általános célkitűzésével összhangban a végső kedvezményezettekre, a pénzügyi közvetítőkre és a végrehajtó partnerekre háruló adminisztratív terhek enyhítése érdekében ahol lehetséges, csökkenteni kell a jelentéstételi követelményeket, beleértve a fő teljesítménymutatókra és monitoringmutatókra vonatkozókat is, különösen a kisvállalkozások és a kis méretű műveletek esetében. A kkv-k fogalommeghatározásának alkalmazási körét oly módon kell módosítani, hogy az lehetőség szerint minél kevésbé legyen összetett. Különös figyelmet kell fordítani a szociális vállalkozásokra és a mikrofinanszírozási intézményekre.

(8)Az InvestEU program és elődje, az ESBA program esetében is csökkenteni kell a jelentések gyakoriságát és hatókörét.

(9)A Bizottság számvitele tekintetében a végrehajtó partnereknek elő kell írniuk, hogy a kombinációkra vonatkozó auditált pénzügyi kimutatások összhangban legyenek a költségvetési rendelet 212. cikkének (4) bekezdésével, egyértelműen elkülönítve a különböző jogalaphoz kapcsolódó összegeket.

(10)Az (EU) 2015/1017, az (EU) 2021/695 és az (EU) 2021/1153 rendeletet módosítani kell annak érdekében, hogy lehetővé váljon az említett rendeletek szerinti támogatás és az e rendelet szerinti uniós garancia kombinációja.

(11)Mivel e rendelet céljait, nevezetesen az egész Unióra jellemző és tagállamspecifikus piaci hiányosságok és az Unión belüli beruházási hiány kezelését, az Unió zöld és digitális átállásának felgyorsítását, versenyképességének fokozását és ipari bázisának megerősítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk
Az (EU) 2021/523 rendelet [InvestEU rendelet] módosításai

Az (EU) 2021/523 rendelet a következőképpen módosul:

1.Az 1. cikk első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ez a rendelet létrehozza az InvestEU Alapot, amely uniós garanciát nyújt és egy InvestEU pénzügyi eszközt biztosít a végrehajtó partnerek által végrehajtott olyan finanszírozási és beruházási műveletek támogatására, amelyek hozzájárulnak az Unió belső politikáinak célkitűzéseinek eléréséhez.”

2.A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)a 3., 4., és 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3. »szakpolitikai keret«: az uniós garancia vagy az InvestEU pénzügyi eszköz célzott támogatási területe, a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint;

4. »komponens«: az InvestEU Alap keretében nyújtott támogatás egy része, amelyet az azt alátámasztó források eredete határoz meg;

5. »vegyes finanszírozási művelet«: az uniós komponens keretében az uniós költségvetésből támogatott olyan művelet, amely az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy visszafizetendő támogatási formákat ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, vagy kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal; e fogalommeghatározás alkalmazásában az uniós költségvetésen kívüli forrásokból – például az EU ETS Innovációs Alapból – finanszírozott uniós programok megfeleltethetők az uniós költségvetésből finanszírozott uniós programoknak;”

b)a 8. pont helyébe a következő szöveg lép:

„8. »hozzájárulási megállapodás«: jogi eszköz, amely révén a Bizottság és egy vagy több tagállam a 10., illetve a 10a.cikkben foglaltak szerint meghatározza a hozzájárulás végrehajtásának a feltételeit a tagállami komponensben;”

c)a 10. és a 11. pont helyébe a következő szöveg lép:

„10. »finanszírozási és beruházási műveletek« vagy »finanszírozási vagy beruházási műveletek«: a végső kedvezményezetteknek pénzügyi termékeken keresztül közvetlenül vagy közvetve finanszírozást nyújtó műveletek, amelyeket:

a)az uniós garanciával összefüggésben a végrehajtó partner saját nevében, a saját belső szabályaival, politikáival és eljárásaival összhangban hajt végre, és a végrehajtó partner pénzügyi kimutatásaiban számol el, vagy adott esetben az ezen pénzügyi kimutatáshoz fűzött megjegyzésekben hoz nyilvánosságra;

b)az InvestEU pénzügyi eszközzel összefüggésben a végrehajtó partner saját nevében hajt végre, vagy adott esetben saját nevében, de a Bizottság megbízásából hajt végre;

11. »megosztott irányítás alatt álló alapok«: azok az alapok, amelyek lehetővé teszik, hogy azok egy része a költségvetési biztosíték feltöltésére vagy egy pénzügyi eszközre legyen fordítható az InvestEU Alap tagállami komponens keretében, nevezetesen az (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 12 létrehozott Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Kohéziós Alap, az (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 13 (a 2021–2027-es időszakra vonatkozó ESZA+ rendelet) létrehozott Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), az (EU) 2021/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 14 létrehozott Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA) és az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 15 (a KAP stratégiai tervekről szóló rendelet) létrehozott Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA);”

d) a 12. pont helyébe a következő szöveg lép:

„12. »garanciamegállapodás«: olyan jogi eszköz, amely révén a Bizottság és egy végrehajtó partner meghatározza a finanszírozási és beruházási műveletek uniós garanciával és/vagy az InvestEU pénzügyi eszközzel való fedezés céljából történő előterjesztésének, az említett műveletekre uniós garancia vagy az InvestEU pénzügyi eszközön keresztüli támogatás nyújtásának, valamint azok e rendelet szerinti végrehajtásának feltételeit;”

e)a 21. pont helyébe a következő szöveg lép:

„21. »kis- és középvállalkozás« vagy »kkv«: a) az állami támogatás tekintetében előnyt nem biztosító pénzügyi termékek esetében olyan vállalkozás, amely a legutóbbi éves vagy összevont beszámolója alapján a pénzügyi év során átlagosan kevesebb mint 250 alkalmazottat foglalkoztat, vagy b) egyéb típusú pénzügyi termékek esetében a 2003/361/EK bizottsági ajánlás 16 melléklete értelmében vett vagy a garanciamegállapodásban másként meghatározott mikro-, kis- vagy középvállalkozás;”

f)a szöveg a következő 24. ponttal egészül ki:

„24. »InvestEU pénzügyi eszköz«: a költségvetési rendelet 2. cikkének 30. pontjában meghatározott, az InvestEU Alap tagállami komponense keretében végrehajtandó intézkedés.”

3.A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i. az első albekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós komponens céljára biztosított uniós garancia összege (folyó árakon) 28 652 310 073 EUR.”;

ii. a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett tagállami komponens céljára az uniós garanciából kiegészítő összeg biztosítható, amennyiben az egyes tagállamok allokálják a megfelelő összegeket az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 17 (a 2021–2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet) 14. cikke és a KAP-stratégiai tervre vonatkozó rendelet 81. cikke szerint.”;

b)a (2) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az e cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett összegből folyó áron 13 827 310 073 EUR összeget a 3. cikk (2) bekezdésében említett célkitűzésekhez kell allokálni.”

4.A 6. cikk (1) bekezdésében az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az uniós garancia és az InvestEU pénzügyi eszköz végrehajtása közvetett irányítással történik a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. és vi. alpontjában említett szerveken keresztül.”

5.A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)A cím helyébe a következő szöveg lép:

„Kombinációk”

b)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az e rendelet szerinti uniós garancia keretében nyújtott támogatás, a 2014–2020 közötti programozási időszakban a programok által létrehozott pénzügyi eszközökön keresztül nyújtott uniós támogatás, valamint az (EU) 2015/1017 bizottsági végrehajtási rendelettel létrehozott uniós garancia keretében nyújtott uniós támogatás kombinálható az EBB vagy az EBA által e rendelet alapján végrehajtott vagy végrehajtandó pénzügyi termékek vagy portfóliók támogatására.”;

c)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az e rendelet szerinti uniós garancia keretében nyújtott támogatás, a 2014–2020-as programozási időszakban a programok által létrehozott pénzügyi eszközökön keresztül nyújtott és az ezen eszközök alapján jóváhagyott műveletekből felszabadított uniós támogatás, valamint az (EU) 2015/1017 rendelettel létrehozott uniós garancia révén nyújtott és az említett uniós garancia keretében jóváhagyott műveletekből felszabadított uniós támogatás kombinálható az EBB vagy az EBA által e rendelet alapján végrehajtott vagy végrehajtandó, kizárólag az e rendelet alapján támogatható finanszírozási és beruházási műveleteket tartalmazó pénzügyi termékek vagy portfóliók támogatására.”;

d)a cikk a következő (5), (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A költségvetési rendelet 212. cikke (3) bekezdésének második albekezdésétől eltérve a programok által a 2014–2020-as programozási időszakban létrehozott pénzügyi eszközök keretében felszabadított garancia felhasználható az e rendelet alapján támogatható finanszírozási és beruházási műveletek fedezésére a (4) bekezdésben említett kombináció céljából.

(6) A költségvetési rendelet 216. cikke (4) bekezdésének a) pontjától eltérve az (EU) 2015/1017 rendelettel létrehozott uniós garancia révén nyújtott uniós támogatás keretében felszabadított garanciának megfelelő feltöltést nem kötelező figyelembe venni a költségvetési rendelet 216. cikkének (4) bekezdésében említett műveletek céljára, és az felhasználható az e rendelet alapján a (4) bekezdésben említett kombináció céljából támogatható finanszírozási és beruházási műveletek fedezésére.

(7) A programok által a 2014–2020-as programozási időszakban létrehozott pénzügyi eszközök keretében nyújtott garancia felszabadítására, a megfelelő eszközöknek a vagyonkezelői számlákról a közös tartalékalapba történő átutalására, valamint a (4) bekezdésben említett, az (EU) 2015/1017 rendelettel létrehozott uniós garancia révén nyújtott uniós támogatásból történő garanciafelszabadításra a Bizottság és az EBB vagy az EBA között aláírt vonatkozó megállapodások módosítása útján kerül sor.

Az e rendelet alapján támogatható finanszírozási és beruházási műveletek fedezésére szolgáló, az első albekezdésben említett felszabadított garanciák felhasználásának feltételeit, valamint adott esetben a megfelelő eszközöknek a vagyonkezelői számlákról a közös tartalékalapra történő átutalását a 17. cikkben említett garanciamegállapodásban kell meghatározni.

Az e cikk (1) és (4) bekezdésében említett pénzügyi termékekre és az érintett portfóliókra vonatkozó feltételeket, beleértve a veszteségek, a bevételek, a visszafizetések és a visszafizetett összegek arányos részét vagy a (3) bekezdés második albekezdése szerinti megfelelő nem arányos részét a 17. cikkben említett garanciamegállapodásban kell meghatározni.”

6.A 8. cikk (8) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság a végrehajtó partnerekkel együtt törekszik annak biztosítására, hogy az uniós garanciából az uniós komponens keretében a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keretre fordított rész elosztása során ügyeljenek az (1) bekezdés a) pontjában említett különböző területek közötti egyensúly megteremtésére.”

7.A 9. cikk (1) bekezdése b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b) a tagállami komponensnek egy vagy több régióban vagy tagállamban felmerülő konkrét piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket kell kezelnie, és célja a megosztott irányítás alá tartozó, a támogatásba bevont alapok vagy a valamely tagállam által a 4. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése vagy a 10a. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerint nyújtott további összeg szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása, különösen az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése a régiók közötti egyensúlyhiányok kezelése révén.”

8.A 10. cikk a következőképpen módosul:

a)a cím helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállami komponens keretében végrehajtott uniós garanciára alkalmazandó egyedi rendelkezések”;

b)a (2) bekezdésben a negyedik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállam és a Bizottság megköti vagy módosítja a hozzájárulási megállapodást a partnerségi megállapodást a 2021–2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet alapján jóváhagyó, vagy a KAP stratégiai tervet a KAP stratégiai tervekre vonatkozó rendelet alapján jóváhagyó bizottsági határozatot követően, vagy a valamely programot a 2021–2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelettel összhangban módosító vagy valamely KAP-stratégiai tervet a KAP stratégiai tervekre vonatkozó rendeletben megállapított rendelkezésekkel összhangban módosító bizottsági határozattal egyidejűleg.”;

c)a (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) a finanszírozás típusát, a multiplikátorhatás célértékét, a földrajzi lefedettséget – ideértve szükség esetén a regionális lefedettséget –, a projektek típusait, a beruházási időszakot és adott esetben a végső kedvezményezettek és a támogatható közvetítők kategóriáit tartalmazó tagállami stratégia;”.

9.A rendelet a következő 10 a. cikkel egészül ki:

„10 a. cikk

A tagállami komponens keretében végrehajtott InvestEU pénzügyi eszközre alkalmazandó egyedi rendelkezések

(1) A tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó alapokból hozzájárulást nyújthatnak az InvestEU Alap tagállami komponenséhez az InvestEU pénzügyi eszközön keresztül történő felhasználás céljából.

A tagállamok további összegeket is biztosíthatnak az InvestEU pénzügyi eszköz céljára. Ezek az összegek a költségvetési rendelet 21. cikke (5) bekezdésének második mondatával összhangban külső címzett bevételnek minősülnek.

A tagállamok által az első és második albekezdés alapján önkéntes alapon allokált összegeket az érintett tagállamban végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek támogatására kell felhasználni. Ezeket az összegeket a 2021–2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett partnerségi megállapodásban és az InvestEU-hoz hozzájáruló programokban vagy a KAP-stratégiai tervben meghatározott szakpolitikai célkitűzések eléréséhez való hozzájárulásra kell felhasználni az (EU) 2021/241 rendelet szerinti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben meghatározott releváns intézkedések végrehajtása érdekében, vagy egyéb esetekben a hozzájárulási megállapodásban megállapított célokra, a hozzájárulás összegének eredetétől függően.

(2) Az InvestEU pénzügyi eszközhöz való hozzájárulás feltétele egy tagállam és a Bizottság közötti hozzájárulási megállapodás megkötése, amelyet a megosztott irányítás alá tartozó alapokból származó hozzájárulások esetében a 10. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdésével összhangban kell végrehajtani.

Két vagy több tagállam közös hozzájárulási megállapodást köthet a Bizottsággal.

(3) A hozzájárulási megállapodásnak tartalmaznia kell legalább a tagállami hozzájárulás összegét és a finanszírozási és beruházási műveletek pénznemét, az InvestEU pénzügyi eszköz uniós díjazására vonatkozó rendelkezéseket, a 10. cikk (3) bekezdésének b)–e) és g) pontjában meghatározott elemeket, valamint az InvestEU pénzügyi eszközhöz való hozzájárulást szolgáló összegek által generált vagy az azokból eredeztethető források kezelését.

(4) A hozzájárulási megállapodásokat a 10. cikk (4) bekezdésének első albekezdésével összhangban megkötött garanciamegállapodások révén kell végrehajtani.

Amennyiben a hozzájárulási megállapodás megkötésétől számított 12 hónapon belül nem kerül sor garanciamegállapodás megkötésére, a hozzájárulási megállapodást közös megegyezéssel meg kell szüntetni vagy meg kell hosszabbítani. Amennyiben a hozzájárulási megállapodás megkötésétől számított 12 hónapon belül nem kerül sor a hozzájárulási megállapodás szerinti összeg teljes mértékű lekötésére egy vagy több garanciamegállapodás keretében, akkor azt az összeget megfelelően módosítani kell. A megosztott irányítás alá tartozó alapokból származó, az InvestEU programon keresztül nyújtott hozzájárulás fel nem használt összegét újra fel kell használni a vonatkozó rendeletekkel összhangban. A valamely tagállam általi hozzájárulás e cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerint fel nem használt összegét vissza kell fizetni a tagállamnak.

Amennyiben egy garanciamegállapodás a 2021–2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet 14. cikkének (6) bekezdésében vagy a KAP stratégiai tervekről szóló rendelet 81. cikkének (6) bekezdésében, vagy az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban nyújtott összegekre vonatkozó garanciamegállapodás esetében a vonatkozó hozzájárulási megállapodásban meghatározott időszakon belül nem kerül megfelelően végrehajtásra, a hozzájárulási megállapodást módosítani kell. A tagállamok által az InvestEU programon keresztül nyújtott, megosztott irányítás alá tartozó alapok felhasználására vonatkozó rendelkezések alapján allokált, fel nem használt összegeket újra fel kell használni a vonatkozó rendeletekkel összhangban. Az InvestEU pénzügyi eszköz azon fel nem használt összegét, amely az e cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti tagállami hozzájárulásból eredeztethető, vissza kell fizetni a tagállamnak.

Az InvestEU pénzügyi eszközhöz az InvestEU programon keresztül nyújtott, megosztott irányítás alá tartozó források felhasználására vonatkozó rendelkezések alapján befizetett összegek által generált vagy azokból eredeztethető forrásokat újra fel kell használni a vonatkozó rendeletekkel összhangban. Az InvestEU pénzügyi eszközhöz az e cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerint befizetett összegek által generált vagy azokból eredeztethető forrásokat vissza kell fizetni a tagállamnak.

(5) Egyéb esetekben a végrehajtó partner és a végső kedvezményezett vagy a pénzügyi közvetítő vagy a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyéb szervezet közötti, az InvestEU pénzügyi eszköz végrehajtására vonatkozó szerződéseket 2028. december 31-ig kell aláírni.”

10.A IV. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

„Uniós garancia és InvestEU pénzügyi eszköz”.

11.A 13. cikk (4) bekezdése első két mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett uniós komponens céljára biztosított uniós garancia 75 %-át, azaz 21 489 232 555 EUR-t az EBB csoport számára kell biztosítani. Az EBB csoportnak 5 372 308 139 EUR összegű összesített pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania.”

12.A 16. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az InvestEU pénzügyi eszköz felhasználható arra, hogy finanszírozást nyújtson a végrehajtó partnereknek az első albekezdés a) pontjában említett, a végrehajtó partnerek által nyújtott finanszírozástípusokhoz.

Az első és második albekezdésben említett finanszírozás uniós garanciával vagy az InvestEU pénzügyi eszközzel való fedezése érdekében a finanszírozást a 14. cikk (1) bekezdésében említett finanszírozási és beruházási műveletek részére nyújtják, szerzik meg vagy bocsátják ki, amennyiben a végrehajtó partner általi finanszírozást garanciamegállapodás aláírását követően a végrehajtó partner által aláírt vagy kötött, le nem járt vagy meg nem szüntetett finanszírozási megállapodással vagy ügylettel összhangban nyújtották.”;

b)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az alapok vagy más közbenső struktúrák révén megvalósuló finanszírozási és beruházási műveletek a beruházási iránymutatásban megállapított rendelkezésekkel összhangban még akkor is támogatandók az uniós garancia vagy adott esetben az InvestEU pénzügyi eszköz révén, ha az ilyen struktúrák által befektetett összegnek egy kis része az Unión kívülre, a 14. cikk (2) bekezdésében említett harmadik országokba irányul, vagy ha az általuk befektetett összegnek egy kis része az e rendelet alapján támogathatókon kívüli eszközökre vagy javakra irányul.”

13.A 17. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság minden egyes végrehajtó partnerrel garanciamegállapodást köt a Bizottság által meghatározandó összeget fedező uniós garancia nyújtásáról vagy az InvestEU pénzügyi eszköz keretében történő támogatásról.”;

b)a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c) az InvestEU pénzügyi eszköz keretében nyújtott uniós garancia vagy támogatás 19. cikkel összhangban történő nyújtására – valamint a finanszírozási és beruházási műveletek vagy konkrét eszköztípusok portfólióinak fedezetére, továbbá az uniós garancia esetleges lehívását vagy az InvestEU pénzügyi eszköz felhasználását kiváltó eseményekre – vonatkozó részletes szabályokat;”

ii. az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f) a végrehajtó partner arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy elfogadja a Bizottság és a beruházási bizottság általi, a javasolt finanszírozási vagy beruházási művelet fedezésére szolgáló uniós garancia vagy az InvestEU pénzügyi eszköz felhasználására vonatkozó határozatokat, a végrehajtó partner által hozott azon döntések sérelme nélkül, amelyek a javasolt finanszírozási vagy beruházási műveletre az uniós garancia vagy az InvestEU pénzügyi eszköz nélkül vonatkoznak;”

iii. a h) és i) pontok helyébe a következő szöveg lép:

„h) az uniós garanciával és az InvestEU pénzügyi eszközzel fedezett finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó pénzügyi és operatív jelentéstétel és monitoring;

i) fő teljesítménymutatók, különösen az uniós garancia és az InvestEU pénzügyi eszköz felhasználása, a 3., a 8. és a 14. cikkben meghatározott célkitűzések és kritériumok teljesítése, valamint a magántőke mozgósítása tekintetében;”

14.A 18. cikk a következőképpen módosul:

a)a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Az uniós garancia és az InvestEU pénzügyi eszköz felhasználására vonatkozó követelmények”;

b)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az uniós garancia nyújtásának és az InvestEU pénzügyi eszközből nyújtott támogatásnak feltétele az érintett végrehajtó partnerrel kötött garanciamegállapodás hatálybalépése.”;

c)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Egy finanszírozási vagy beruházási művelet csak akkor fedezhető az uniós garanciával vagy támogatható az InvestEU pénzügyi eszközön keresztül, ha teljesíti az e rendeletben és adott esetben a vonatkozó beruházási iránymutatásban meghatározott kritériumokat, és ha a beruházási bizottság megállapította, hogy az említett művelet teljesíti az uniós garancia vagy az InvestEU pénzügyi eszköz igénybevételére vonatkozó követelményeket. A végrehajtó partnerek a későbbiekben is felelősek annak biztosításáért, hogy a finanszírozási és beruházási műveletek megfeleljenek e rendeletnek és a vonatkozó beruházási iránymutatásnak.”;

d)a (3) bekezdés a következőképpen módosul:

i. az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A végrehajtó partner nem számíthat fel igazgatási költségeket vagy díjakat a Bizottság felé az uniós garancia vagy az InvestEU pénzügyi eszköz alá tartozó finanszírozási vagy beruházási műveletek végrehajtásával kapcsolatban, kivéve, ha a felhasználandó pénzügyi termék révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések jellegéből és a végső kedvezményezettek számára való megfizethetőségből vagy a nyújtott finanszírozás típusából következően a végrehajtó partner kellően indokolni tudja a Bizottság felé a kivétel szükségességét.”;

ii. a bekezdés szövege a következő második albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés ellenére a végrehajtó partnerek megfelelő díjakra jogosultak az InvestEU pénzügyi eszközhöz kapcsolódó vagyonkezelői számlák kezelésével kapcsolatban.”;

e)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Emellett a végrehajtó partner felhasználhatja az uniós garanciát vagy az InvestEU pénzügyi eszközt a behajtással kapcsolatos költségek releváns részének fedezésére a 17. cikk (4) bekezdésével összhangban, kivéve, ha ezek a költségek levonásra kerültek a behajtott bevételből.”

15.A 19. cikk a következőképpen módosul:

a)a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Az uniós garancia és az InvestEU pénzügyi eszköz fedezete és feltételei”;

b)az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i. az első albekezdés második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az uniós garancia vagy az InvestEU pénzügyi eszköz díja a 13. cikk (2) bekezdésében említett, kellően indokolt esetekben csökkenthető.”;

ii. a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A végrehajtó partnernek az uniós garancia vagy az InvestEU pénzügyi eszköz által fedezett finanszírozási és beruházási műveleteket érintő megfelelő mértékű saját kockázatot jelentő kitettséggel kell rendelkeznie, kivéve, ha kivételes esetben a pénzügyi termék révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések olyan jellegűek, hogy a végrehajtó partner azokhoz nem tudna a saját kockázatvállalási kapacitásával észszerűen hozzájárulni.”;

c)a (2) bekezdés első albekezdésének a) pontjában a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„a 16. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében:”;

d)a cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az InvestEU pénzügyi eszköz a következőkre terjed ki:

a) a 16. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett, garanciákból és viszontgaranciákból álló, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében:

i. a tőkeösszeg és a végrehajtó partner számára esedékes, de a nemteljesítési esemény bekövetkeztét megelőzően be nem folyt összes kamat és összeg a finanszírozási műveletek feltételeivel összhangban;

ii. adósságátütemezésből eredő veszteségek;

iii. az eurótól eltérő pénznemek árfolyam-ingadozásaiból eredő veszteségek olyan piacokon, ahol korlátozottak a lehetőségek hosszú futamidejű fedezeti ügyletekre;

b) a 16. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett egyéb támogatható finanszírozástípusok esetében: a végrehajtó partner által befektetett vagy kölcsönként nyújtott összegek.

Az első albekezdés a) pontja i. alpontjának alkalmazásában az alárendelt kölcsönök esetében a halasztás, a csökkentés vagy az előírt exit nemteljesítési eseménynek tekintendő.

Az InvestEU pénzügyi eszköz az Unió teljes kitettségét fedezi a releváns finanszírozási és beruházási műveletek tekintetében.”

16.A 22. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Létre kell hozni egy mutatókat tartalmazó eredménytáblát (a továbbiakban: eredménytábla) annak biztosítása érdekében, hogy a beruházási bizottság független, átlátható és harmonizált értékelést tudjon végezni a végrehajtó partnerek által javasolt finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó uniós garancia vagy adott esetben az InvestEU pénzügyi eszköz felhasználására irányuló kérelmekről.”

17.A 23. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteire nem alkalmazandó az uniós garancia, illetve azok nem részesülhetnek az InvestEU pénzügyi eszközön keresztüli támogatásban, amennyiben a Bizottság az EBB alapokmányának 19. cikkében előírt eljárás keretében kedvezőtlen véleményt nyilvánít.”

18.A 24. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés első albekezdése a következőképpen módosul:

i. az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a) megvizsgálja a végrehajtó partnerek által az uniós garancia vagy az InvestEU pénzügyi eszközből nyújtott támogatás igénybevétele céljából benyújtott azon finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó javaslatokat, amelyek megfeleltek az e rendelet 23. cikke (1) bekezdésében említett szakpolitikai ellenőrzésen, vagy amelyek az EBB alapokmányának 19. cikkében említett eljárás keretében kedvező véleményt kaptak;”

ii. a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c) ellenőrzi, hogy azon finanszírozási és beruházási műveletek, amelyek az uniós garanciából vagy az InvestEU pénzügyi eszközből támogatásban részesülnének, megfelelnek-e valamennyi releváns követelménynek.”;

b)a (4) bekezdés második albekezdésének utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A végrehajtó partner által elvégzett projektértékelés nem jelent kötelezettséget a beruházási bizottság számára abban a tekintetben, hogy egy finanszírozási vagy beruházási művelet uniós garanciában vagy az InvestEU pénzügyi eszközből nyújtott támogatásban részesüljön-e.”;

c)az (5) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a második albekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A beruházási bizottság azon következtetéseit, amelyekben jóváhagyja a finanszírozási vagy beruházási művelet uniós garanciával vagy az InvestEU pénzügyi eszközből nyújtott támogatással való fedezését, nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, és annak tartalmaznia kell a jóváhagyás indokolását, valamint információkat a műveletről, különösen annak leírását, a projektgazdák vagy pénzügyi közvetítők személyét és a művelet célkitűzéseit.”;

ii. az ötödik albekezdés második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A benyújtott anyagok között szerepelnie kell az uniós garancia vagy az InvestEU pénzügyi eszközből nyújtott támogatás igénybevételét elutasító határozatoknak.”;

d)a (6) bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a beruházási bizottságnak olyan finanszírozási vagy beruházási művelet esetében kell jóváhagynia az uniós garancia vagy az InvestEU pénzügyi eszközből nyújtott támogatás felhasználását, amely alprojekteket tartalmazó eszköz, program vagy struktúra, a jóváhagyásnak ki kell terjednie ezekre az alprojektekre, kivéve, ha a beruházási bizottság úgy dönt, hogy fenntartja magának a jogot, hogy azokat külön hagyja jóvá.”

19.A 25. cikk (2) bekezdése c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„c) adott esetben segíti a projektgazdákat projektjeik kidolgozásában, hogy azok teljesítsék a 3. és a 8. cikkben meghatározott célkitűzéseket és a 14. cikkben meghatározott támogathatósági kritériumokat, valamint elősegíti többek között a közös európai érdeket szolgáló jelentős projektek fejlesztését és kis méretű projektek együttes fejlesztését, többek között az e bekezdés f) pontjában említett beruházási platformokon keresztül, feltéve, hogy az ilyen segítség nem sérti a beruházási bizottságnak az uniós garanciával vagy az InvestEU pénzügyi eszközzel történő támogatásra vonatkozóan az ilyen projektek tekintetében hozott következtetéseit;”.

20.A 28. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés a következő második albekezdéssel egészül ki:

„A végrehajtó partnerek mentesülnek a III. mellékletben meghatározott fő teljesítménymutatókra és monitoringmutatókra vonatkozó jelentéstétel alól, kivéve az 1., 2., 5.2., 6.3. és 7.2. pontban foglaltakat azon, legfeljebb 100 000 EUR összegű finanszírozási vagy beruházási műveletek tekintetében, amelyek egy végrehajtó partnertől vagy pénzügyi közvetítőtől uniós garanciából vagy az InvestEU pénzügyi eszközből támogatott finanszírozásban vagy beruházásban részesülő végső kedvezményezettek javát szolgálják.”;

b)a (3) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság a költségvetési rendelet 241. és 250. cikkének megfelelően jelentést tesz az InvestEU program végrehajtásáról. Az éves jelentésben a költségvetési rendelet 41. cikke (5) bekezdésének megfelelően tájékoztatást kell nyújtani a program végrehajtási szintjéről a célok és a teljesítménymutatók tekintetében. E célból minden egyes végrehajtó partnernek évente meg kell adnia azokat az információkat – többek között az uniós garancia vagy az InvestEU pénzügyi eszköz működésére vonatkozó információkat –, amelyek szükségesek annak lehetővé tételéhez, hogy a Bizottság eleget tegyen jelentéstételi kötelezettségeinek.

(4) A végrehajtó partnerek évente egyszer jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekről, az uniós komponens és adott esetben a tagállami komponens szerint lebontva. Minden egyes végrehajtó partner annak a tagállamnak is benyújtja a tagállami komponensről szóló információkat, amelynek a komponensét végrehajtja. A jelentés tartalmazza az uniós garancia és az InvestEU pénzügyi eszköz felhasználására vonatkozó követelményeknek és az e rendelet III. mellékletében meghatározott fő teljesítménymutatóknak való megfelelés értékelését. A jelentés továbbá működési, statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat tartalmaz az egyes finanszírozási vagy beruházási műveletekre vonatkozóan, valamint a várható pénzforgalom becslését a komponensek, szakpolitikai keretek, továbbá az InvestEU Alap szintjén. A jelentésben azt is fel lehet tüntetni, hogy milyen beruházási akadályok merültek fel az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletek végzése során. A jelentések tartalmazzák a végrehajtó partnerek által a költségvetési rendelet 158. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján nyújtandó információkat.”

21.A 35. cikk a következőképpen módosul:

a)a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Átmeneti és egyéb rendelkezések”;

b)a (2) bekezdés a következő második albekezdéssel egészül ki:

„A költségvetési rendelet 214. cikke (4) bekezdésének d) pontjától eltérve az (EU) 2015/1017 rendelettel létrehozott uniós garanciából 2027-ben kapott bevételek felhasználhatók az e rendelet szerinti uniós garancia feltöltésére.”

22.Az I. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

AZ UNIÓS GARANCIA ÖSSZEGEI EGYEDI CÉLKITŰZÉSENKÉNT

A finanszírozási és beruházási műveletekre irányuló, a 4. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdésében említett indikatív felosztás a következő:

a) legfeljebb 10 832 884 564 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

b) legfeljebb 7 204 245 489 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

c) legfeljebb 7 566 973 583 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

d) legfeljebb 3 048 206 437 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott célkitűzésekre.”

23.A III. melléklet 1. pontja az 1.4. pont alatt a következő két bekezdéssel egészül ki:

„A költségvetési rendelet 2. cikkének 40. pontjától eltérve, a teljesítési garanciákat nyújtó finanszírozási és beruházási műveletek tőkeáttételi és multiplikátorhatásának meghatározásakor a kockázati fedezet összegét a visszatéríthető finanszírozás összegével egyenlőnek kell tekinteni.

A költségvetési rendelet 222. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a teljesítési garanciákat nyújtó finanszírozási és beruházási műveleteknek nem kell multiplikátorhatást elérniük.”

24.Az V. melléklet a következő bekezdéssel egészül ki:

„Ez a melléklet az InvestEU pénzügyi eszközre is alkalmazandó.”

2. cikk
Az (EU) 2015/1017 rendelet [ESBA-rendelet] módosításai

Az (EU) 2015/1017 rendelet a következőképpen módosul:

1.A 11 a. cikk a következőképpen módosul:

a)a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Kombinációk”;

b)a szöveg a következő második albekezdéssel egészül ki:

„Az uniós garancia nyújtható az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a szóban forgó rendelet 7. cikkének (4) bekezdésében említett kombinációk céljából támogatható finanszírozási és beruházási műveletek fedezésére, valamint a kombinált támogatással fedezett finanszírozási és beruházási műveletekkel kapcsolatos veszteségek fedezésére.”

2.A 16. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – évente egyszer jelentést nyújt be a Bizottságnak az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteiről. A jelentésnek tartalmaznia kell az uniós garancia igénybevételére vonatkozó követelményeknek és a 4. cikk (2) bekezdése f) pontjának iv. alpontjában említett fő teljesítménymutatóknak való megfelelés értékelését. A jelentésnek a statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat az EBB egyes finanszírozási és beruházási műveleteire vonatkozóan és összesített alapon is tartalmaznia kell.”;

b)a (2) bekezdést el kell hagyni;

c)a (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A 11a. cikkben említett kombinációkkal kapcsolatban az EBB és az EBA a költségvetési rendelet 212. cikkének (4) bekezdésével összhangban évente benyújtja a Bizottságnak a pénzügyi kimutatásokat. E pénzügyi kimutatásoknak tartalmazniuk kell az uniós garancia által e rendelet alapján nyújtott támogatásra vonatkozó számviteli adatokat, egyértelműen elhatárolva az uniós garancia által az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján nyújtott támogatástól.”

3.a 22. cikk (1) bekezdésének ötödik albekezdését el kell hagyni.

3. cikk
Az (EU) 2021/1153 [CEF] rendelet módosításai

Az (EU) 2021/1153 rendelet 29. cikke a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az uniós költségvetésből támogatott és az EBB által az 1316/2013/EU rendelettel létrehozott CEF DI-n keresztül garancia nyújtható az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelet(*) alapján a rendelet 7. cikkében említett kombináció céljából támogatható finanszírozási és beruházási műveletek fedezésére, valamint a kombinált támogatással fedezett finanszírozási és beruházási műveletekkel kapcsolatos veszteségek fedezésére.”

(*) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 2021.3.26., 30. o.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/523/oj )”.

4. cikk
Az (EU) 2021/695 [Horizont Európa] rendelet módosításai

Az (EU) 2021/695 rendelet 57. cikke a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az uniós költségvetésből támogatott és az EBB által az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelettel létrehozott InnovFin hitelfinanszírozási eszközön keresztül nyújtott garancia nyújtható az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelet(*) alapján a 7. cikkben említett kombináció céljából támogatható finanszírozási és beruházási műveletek fedezésére, valamint a finanszírozási és beruházási műveleteket tartalmazó és a kombinált támogatással fedezett pénzügyi termék veszteségeinek fedezésére.”

5. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT FŐBB ADATAI 3

1.1. A javaslat címe 3

1.2. Az érintett szakpolitikai terület(ek) 3

1.3. Célkitűzés(ek) 3

1.3.1. Általános célkitűzés(ek) 3

1.3.2. Konkrét célkitűzés(ek) 3

1.3.3. Várható eredmény(ek) és hatás(ok) 3

1.3.4. Teljesítménymutatók 4

1.4. A javaslat/kezdeményezés tárgya: 5

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása 5

1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével 5

1.5.2. Az uniós részvételből származó hozzáadott érték 5

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága 6

1.5.4. A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel 6

1.5.5. A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is 6

1.6. A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama 8

1.7. Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 8

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 10

2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 10

2.2. Irányítási és kontrollrendszer(ek) 10

2.2.1. A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása 10

2.2.2. Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk 10

2.2.3. A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 11

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések 11

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 13

3.1. A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i) 13

3.2. A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 14

3.2.1. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 14

3.2.1.1. Címzett bevételekből származó előirányzatok (lásd a 3.3. fejezetet) 14

3.2.2. Az operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni) 17

3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 19

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok 19

3.2.4. Becsült humánerőforrás-szükségletek 19

3.2.4.1. A megszavazott költségvetésből finanszírozott 19

3.2.5. A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése 20

3.2.6. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 20

3.2.7. Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása 21

3.3. Becsült bevételi hatás 21

4. Digitális vetületek 23

4.1. Digitális vonatkozású követelmények 23

4.2. Adatok 23

4.3. Digitális megoldások 23

4.4. Interoperabilitási értékelés 23

4.5. A digitális végrehajtást támogató intézkedések 23

1. A JAVASLAT FŐBB ADATAI

1.1. A javaslat címe

Javaslat az (EU) 2021/523 rendeletnek [InvestEU rendelet] az uniós garancia hatékonyságának növelése és a jelentéstételi követelmények egyszerűsítése érdekében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/1017, az (EU) 2021/1060 és az (EU) 2021/2115 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

1.2. Az érintett szakpolitikai terület(ek)

Beruházások az uniós szakpolitikai prioritások érdekében

Versenyképességi iránytű

Tisztaipar-megállapodás

1.3. Célkitűzés(ek)

1.3.1. Általános célkitűzés(ek)

„Új terv Európa fenntartható jólétéért és versenyképességéért”

1.3.2. Konkrét célkitűzés(ek)

1. Új tisztaipar-megállapodás létrehozása és a beruházások fokozása:

Azáltal, hogy növeli az InvestEU Alap keretében rendelkezésre álló garanciát, és megkönnyíti a tagállamok számára az alaphoz való hozzájárulást és az abból való részesülést, a javaslat további kockázatmegosztási kapacitást javasol a következők érdekében:

- az uniós beruházások terén fennálló piaci szakadék csökkentése és az Unió szakpolitikai prioritásait támogató magánberuházások vonzása;

- beruházás a tisztaenergia-infrastruktúrába és -technológiákba, valamint a stratégiai technológiai ágazatokba;

- olyan kockázatenyhítő intézkedések, amelyek megkönnyítik a kereskedelmi bankok, a befektetők és a kockázati tőke számára a fenntartható, innovatív és gyorsan növekvő vállalkozások finanszírozását.

2. A vállalkozások helyzetének megkönnyítése:

Azáltal, hogy több elemet javasol az InvestEU program végrehajtásának egyszerűsítésére, a javaslat hozzájárul ahhoz a célkitűzéshez, hogy az adminisztratív terheket és a jelentéstételi kötelezettségek minden vállalkozás esetében legalább 25 %-kal, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében pedig 35 %-kal csökkenjenek.

1.3.3. Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Az e javaslat által biztosított további finanszírozási kapacitás a jelenlegi finanszírozási időszakban várhatóan mintegy 50 milliárd EUR összegű magán- és állami beruházást mozgósít. Mintegy 25 milliárd EUR mozgósítása várható az uniós garancia 2,5 milliárd EUR-val megnövelt összege miatt, további mintegy 25 milliárd EUR pedig az InvestEU keretében nyújtott támogatás, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Beruházási Alap (EBA) által kezelt, régebbi eszközök kombinációjával rendelkezésre bocsátott megnövelt garanciakapacitás révén. A kiegészítő finanszírozási kapacitás lehetővé teszi a sikeres InvestEU pénzügyi termékek végrehajtásának folytatását, és új garanciákat kínál a legújabb szakpolitikai kezdeményezéseket, például a tisztaipar-megállapodás területét érintő új vagy aktualizált pénzügyi termékekre, vagy az induló és növekvő innovatív vállalkozások támogatására a digitális és innovatív ágazatokban.

Az ilyen beruházások jelentős része magasabb kockázatú termékeket és kedvezményezetteket célozhatna meg (pl. az EBB tematikus kockázatitőke-termékeit, az EBA sajáttőke- és kkv-garanciáit), ezáltal jelentősen növelve az InvestEU kockázatviselési képességét. A tagállami komponens keretében várhatóan további beruházások mozgósítására kerül sor, ha a jogalkotási javaslatban javasolt változtatásokat végrehajtják. Az uniós garancia 2,5 milliárd EUR összegű emelésének 25 %-a a nemzeti fejlesztési bankok és a nemzetközi pénzügyi intézmények javát is szolgálja, amelyek végrehajtó partnerként férnek hozzá a garanciához.

Ezen túlmenően az InvestEU program időközi értékelése ajánlást fogalmazott meg a piac számára kínált pénzügyi termékek folytonosságának biztosítására és a „húzd meg, ereszd meg” hatás elkerülésére vonatkozóan, amely nemcsak a szakpolitikai prioritásokhoz nyújtott, égetően szükséges uniós támogatás átmeneti hiányát idézné elő, hanem bonyolultabbá tenné a pénzügyi közvetítők és a végső kedvezményezettek helyzetét is. Az EBB csoport által végrehajtott számos pénzügyi termék már most is közel áll a számukra allokált uniós garancia kimerítéséhez, míg a többi végrehajtó partnerre vonatkozó legutóbbi pályázati felhívást jelentősen túljegyezték.

Az adminisztratív terhek csökkenése (főként egyszerűsített jelentéstételi követelmények révén) várhatóan jelentős lesz, és a javaslatok továbbgyűrűző hatást gyakorolnak a különböző szereplőkre (végrehajtó partnerek, pénzügyi közvetítők, végső kedvezményezettek), tekintettel az InvestEU többrétegű végrehajtási struktúrájára.

1.3.4. Teljesítménymutatók

Az InvestEU-rendelet III. melléklete felsorolja azokat a fő teljesítmény- és monitoringmutatókat, amelyekről továbbra is beszámolnak és nyomon követik mind a mozgósított beruházások teljes volumenét, mind pedig azt, hogy az ilyen beruházások milyen mértékben fedik le az azonosított kulcsfontosságú szakpolitikai területeket.

Ami az összes beruházást illeti, az InvestEU Alap várhatóan 372 milliárd EUR-t mozgósít, amely e javaslat értelmében legalább 420 milliárd EUR-ra nő. A végrehajtó partnerek által az Unió éghajlat- és környezetvédelmi célkitűzéseinek elérése érdekében végrehajtott beruházásokra vonatkozó célértéket a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keret esetében 60 %-on, az InvestEU Alap esetében pedig összességében 30 %-on kell tartani, a 2021. május 6-i C(2021) 3316 final bizottsági közleményben ismertetett módszertan szerint.

Ami az egyszerűsítésre gyakorolt hatást illeti, a javasolt egyszerűsítési intézkedések várhatóan összesen mintegy 350 millió EUR költségmegtakarítást eredményeznek a végrehajtó partnerek, a pénzügyi közvetítők és a végső kedvezményezettek számára a vonatkozó uniós programok időtartama alatt.

1.4. A javaslat/kezdeményezés tárgya:

 új intézkedés

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 18

 jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

Az InvestEU program végrehajtása folyamatban van, és az Unió versenyképességre, fenntarthatóságra és inkluzív növekedésre vonatkozó hosszú távú céljaihoz kapcsolódó különböző kulcsfontosságú ágazatokban – például az új mobilitási modellek, a megújuló energiák, az energiahatékonyság, a kutatás és innováció, a digitalizáció, az oktatás és a készségek, a szociális gazdaság és infrastruktúra, a körforgásos gazdaság, a természeti tőke, az éghajlat-politika vagy a kis- és középvállalkozások létrehozása és növekedése (induló és növekvő innovatív vállalkozások) terén – jelentkező beruházási igényeket elégíti ki.

A javaslat hatékonyabbá teszi az InvestEU program végrehajtását a végső kedvezményezettek és a (közvetítő) finanszírozók javára, ugyanakkor fokozza ambícióit és kapacitását, többek között a tagállami hozzájárulások vonzása révén. Nem változtatja meg a program végrehajtásának eredeti ütemtervét, amely 2027 végéig lehetővé teszi az új finanszírozási és beruházási műveletek jóváhagyását és 2028 végéig történő aláírását.

1.5.2. Az uniós részvételből származó hozzáadott érték

Az uniós szintű fellépés indokai (előzetes)

A javaslat célja az InvestEU program hatékonyságának és eredményességének megerősítése. Mivel ez egy 2021-ben az Európai Parlament és a Tanács által az InvestEU-rendelet alapján létrehozott uniós program, annak minden olyan módosítása, amelyre szükség lehet, csak az Unió szintjén valósítható meg.

A várható uniós hozzáadott érték (utólagos)

Az InvestEU program lehetővé teszi a végrehajtó partnerek számára, hogy az Unió stratégiai szakpolitikai célkitűzéseihez kapcsolódó meghatározott területeken finanszírozási és beruházási műveleteket hajtsanak végre. Multiplikátorhatás keletkezik a magán- és közberuházások vonzása révén, adott esetben pénzügyi intézményeken és alapokon keresztül történő közvetítés alkalmazásával. Ez hozzájárul a piaci hiányosságok kiküszöböléséhez és a finanszírozási eszközökhöz való hozzáféréshez azon vállalkozások és projektek számára, amelyek egyébként nem jutottak volna forráshoz méltányos feltételek mellett. Ennek köszönhetően összességében növekszik a beruházások szintje az Unióban, és így lendületet kap a növekedés és a foglalkoztatás is. A javaslat, amely figyelembe veszi az InvestEU időközi értékeléséből levont tanulságokat (lásd az alábbi 1.5.3. pontot), megerősíti a programot, és ezáltal fokozza annak hatását.

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az InvestEU programot 2024-ben egy független értékelő által készített tanulmány alapján időközi értékelésnek vetették alá. Megállapítást nyert, hogy az InvestEU program keretében a végrehajtó partnerek a finanszírozási termékek átfogó skáláját kínálják a különböző piaci igények kielégítése érdekében, és hogy a program ezért döntő fontosságú az Unió sürgős, eszkalálódó és újonnan felmerülő beruházási igényeinek kielégítésében. A végrehajtó partnerek a jelentéstételi kötelezettségek csökkentését javasolták, figyelembe véve, hogy ezek mindegyike (a garanciát közvetett irányítás keretében alkalmazó) pillérértékelt pénzügyi intézmény. Megállapítást nyert továbbá, hogy a program költségvetése nem volt megfelelő a magas kereslethez és a jelentős beruházási igényekhez képest. Költségvetési emelések nélkül egyes kiemelt szakpolitikai termékek új jóváhagyása 2025 után megszűnne.

1.5.4. A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

A javaslat teljes mértékben összeegyeztethető a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi kerettel. A javaslat további 1 milliárd EUR összegű tartalékképzést irányoz elő annak érdekében, hogy biztosítsa az InvestEU Alap keretében nyújtott uniós garancia 2,5 milliárd EUR-val történő növeléséhez szükséges tartalékfeltöltést. Sem mozgástér felhasználása, sem a többéves pénzügyi keret módosítása nem szükséges. Az uniós garancia növelése teljes mértékben összhangban van azzal a megfontolással is, hogy 2026-ban és 2027-ben az új előirányzatokból származó alacsonyabb hozzájárulással el kell érni az InvestEU feltöltésére vonatkozó célt.

A feltöltés 1 milliárd EUR-val történő növelése az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) komponenséhez kapcsolódó, a régebbi eszközökből származó bevételekből és a közös tartalékalap többletéből ered. E többéves pénzügyi keret kezdete óta a pénzügyi eszközökből és az ESBA többletéből befolyó bevételeket az InvestEU és a közszektor-hitelezési eszköz (PSLF) számára különítették el. A visszaáramlási előrejelzések alapján e többéves pénzügyi keret végéig 250 millió EUR-t különítettek el a közszektor-hitelezési eszköz feltöltésére.

Ugyanakkor kombinációk révén a javaslat jogalapot biztosít három régebbi garancia (és azok mögöttes feltöltése) alkalmazásának az EBB csoport által végrehajtott InvestEU-műveletek javára történő részleges kiterjesztéséhez is. A régebbi eszközök az ESBA, a CEF DI és az InnovFin hitelfinanszírozási eszköz. Ez az elem potenciális hatással lesz a régebbi pénzügyi eszközökből várhatóan befolyó jövőbeli összegekre és rendelkezésre állásuk időpontjára, valamint az ESBA feltöltéséből származó többlet visszafizetésére.

1.5.5. A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

Javasoltak a következők:

– az engedélyezett költségvetési garancia összegének növelése a régebbi eszközökből várhatóan befolyó bevételek és az ESBA többlete révén az InvestEU garancia megfelelő további feltöltésének finanszírozása érdekében, lehetővé téve az EBB csoport és más végrehajtó partnerek számára, hogy további uniós garancia révén új InvestEU-műveleteket fedezzenek.

– két korábbi pénzügyi eszköz és ESBA-garancia (és a megfelelő tartalékfeltöltés) kiterjesztésének lehetővé tétele az EBB csoporton keresztül végrehajtott további InvestEU-műveletekre, miközben visszaáramló bevételeket generálnak.

1.6. A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

 határozott időtartam

 a módosítás elfogadásának napjától 2027 decemberéig hatályos.

 pénzügyi hatás: 2025-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és 2025-től 2028-ig az uniós garancia fedezetére történő tartalékképzésre vonatkozó kifizetési előirányzatok esetében. A kombinációk pénzügyi hatása késlelteti és potenciálisan csökkenti a költségvetési bevételeket (a régebbi pénzügyi eszközökből befolyó bevételekkel kapcsolatban), valamint az ESBA feltöltéséből származó többletet.

 határozatlan időtartam

beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

azt követően: rendes ütemű végrehajtás

1.7. Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 19

 Közvetlen irányítás a Bizottság által

 a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

 végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

 harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

 nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (pl. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, Északi Beruházási Bank, az Európa Tanács Fejlesztési Bankja)

 az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap

 a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

 közjogi szervek

 magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

 valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

 az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési garanciák végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.

Megjegyzések

n/a

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

A végrehajtó partnereknek az InvestEU rendelettel és a költségvetési rendelettel összhangban rendszeresen jelentést kell tenniük a Bizottságnak. A végrehajtó partnerek az állami támogatásokra vonatkozó bizonyos adatokról is beszámolnak. Nyomon követés céljából saját szabályaikat és eljárásaikat kell alkalmazniuk, amelyek a költségvetési rendelet 157. cikkével összhangban értékelésre („pillérértékelés”) kerültek annak megállapítása érdekében, hogy megfelelnek-e az említett cikkben meghatározott követelményeknek.

Ami az InvestEU programra és az ESBA-ra vonatkozó jelentéstételt illeti, a javaslat előírja, hogy az ilyen jelentéstétel gyakoriságát félévesről évesre kell csökkenteni.

Az Unió éves pénzügyi kimutatásainak elkészítéséhez az InvestEU végrehajtó partnerei – a költségvetési rendelet 212. cikkének (4) bekezdésével összhangban – benyújtják a Bizottságnak a költségvetési biztosítéknak a számukra nyújtott részére vonatkozó auditált pénzügyi kimutatásokat. Az InvestEU garancia más költségvetési garanciákkal vagy különböző jogalapok által létrehozott, régebbi pénzügyi eszközökkel való kombinációja esetén az auditált pénzügyi kimutatásokat a végrehajtó partner nyújtja be, és azok információkat tartalmaznak a garancia azon részéről, amelyet a régebbi pénzügyi eszközök vagy más költségvetési garancia révén támogatnak, oly módon, hogy megkülönböztethetők legyenek az InvestEU-rendelet által támogatott garanciarésztől a Bizottság számvitelében, az alkalmazandó kockázatmegosztási rendelkezésekkel összhangban.

2.2. Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1. A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

Az InvestEU Alap keretében nyújtott uniós garancia kizárólag közvetett irányítással, a végrehajtó partnerek közreműködésével hajtható végre, amelyek az általános szabály szerint hozzájárulnak a végső kedvezményezetteknek nyújtandó támogatáshoz is. A végrehajtó partnerek az EBB és az EBA, nemzetközi pénzügyi szervezetek, nemzeti fejlesztési bankok és intézmények és olyan egyéb pénzügyi közvetítők, amelyek szabályozott és/vagy a banki ágazat részeként felügyelet alatt álló uniós szervek.

Az uniós garancia révén nyújtott támogatásban részesülő finanszírozási és beruházási műveletek a végrehajtó partnerek irányító testületei által jóváhagyott műveletek maradnak, és ezen irányító testületeknek alkalmazniuk kell átvilágítási és ellenőrzési keretrendszerüket ezekre a műveletekre. A végrehajtó partnerek éves auditált pénzügyi kimutatásokat nyújtanak be a Bizottságnak.

2.2.2. Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

Az engedélyezett uniós garancia kiegészítő összegét a régebbi eszközökből és garanciákból várhatóan befolyó bevételekből történő feltöltéssel finanszírozzák, amelyeket a Bizottság 2027 vége előtt részben már visszafizettetett vagy várhatóan visszakövetel.

Az uniós költségvetés szempontjából kockázat az Unió által a végrehajtó partnereknek finanszírozási és beruházási műveleteikhez nyújtott költségvetési garanciához kapcsolódik. Az uniós garancia az érintett műveletekhez általában portfólióalapon nyújtott visszavonhatatlan, feltétel nélküli és azonnal lehívható garanciát jelent. A műveletekből származó, kockázatvállalással kapcsolatos díjak – a garanciamegállapodásban meghatározott kockázatmegosztási struktúrák szerint – megoszlanak az uniós költségvetés és a végrehajtó partner között.

Az uniós garancia 28 652 310 073 EUR-ra korlátozódik.

A végrehajtó partnernek adott költségvetési garanciát tartalmazó költségvetési tételt („p.m.” bejegyzés) csak abban az esetben aktiválják, ha a garancia ténylegesen lehívásra kerül, és 2030 végéig nem fedezhető teljes mértékben a feltöltött összegből (amely fokozatosan kerül feltöltésre legalább 11 460 924 029 EUR összegben). A 40 %-os feltöltési ráta az ESBA-val és a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos korábbi tapasztalatokon alapul, és az InvestEU keretében végrehajtott pénzügyi termékekhez igazodik. A feltöltési rátát a meglévő InvestEU garancia közel 90 %-ának elosztásakor használták referenciaként az előzetes kockázatértékelésekben.

A tagállami komponenshez kapcsolódó függő kötelezettséget az egyes érintett tagállamok által biztosított viszontgarancia teljes mértékben fedezi.

A javasolt InvestEU pénzügyi eszköz nem keletkeztet függő kötelezettséget.

Az InvestEU keretében megvalósuló finanszírozási és beruházási műveletek a végrehajtó partnerek standard eljárási szabályzatával és a rendezett banki működés elveivel összhangban kerülnek végrehajtásra. A végrehajtó partnerek és a Bizottság garanciamegállapodást kötnek, amelyben meghatározzák az InvestEU Alap végrehajtásához kapcsolódó részletes előírásokat és eljárásokat.

Mivel az általános szabály szerint a végrehajtó partnerek viselik kockázatok egy részét és pénzügyi hozzájárulást nyújtanak, az Unió és a végrehajtó partner érdekei végeredményben összhangban vannak, ami csökkenti az uniós költségvetésre háruló kockázatot. A végrehajtó partnerek ugyanakkor megfelelő szabályokkal és eljárásokkal rendelkező pénzügyi intézmények, amelyeket a költségvetési rendelet szerint pillérértékelés keretében értékelnek.

A Bizottság ellenőrzi, hogy a műveletek megfelelnek-e a szakpolitikáknak, és ezt követően az ellenőrzés eredményét uniós garancia vagy az InvestEU pénzügyi eszköz igénybevételét engedélyező független szakértőkből álló beruházási bizottság elé terjeszti.

A végrehajtó partnerek a műveletekre vonatkozó éves auditált pénzügyi kimutatásokat bocsátanak a Bizottság rendelkezésére.

Ez a javaslat nem ír elő (új) ellenőrzéseket. Az egyszerűsítés érdekében megszüntet néhány jelentéstételi követelményt, különösen azáltal, hogy csökkenti a benyújtandó jelentések gyakoriságát.

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések

Az InvestEU-rendelet és a költségvetési rendelet követelményeivel összhangban a kiválasztott végrehajtó partnereket alá kell vetni a költségvetési rendelet 157. cikkében előírt pillérértékelésnek, ami biztosítja a belsőkontroll-rendszerek és a független külső ellenőrzési rendszerek megfelelő minőségét. Emellett teljesíteniük kell a költségvetési rendelet X. címe szerinti követelményeket. Pénzügyi intézményként a végrehajtó partnerek rendelkeznek belsőkontroll-rendszerekkel. Mivel az InvestEU Alap visszafizetendő támogatást nyújt, a Bizottság a végrehajtó partnerek által végzett átvilágításra, nyomon követésre és ellenőrzésre támaszkodik, kivéve, ha a pillérértékelés hiányosságokat tár fel. Az InvestEU-rendelet 30. cikke értelmében a költségvetési rendelet 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós finanszírozás felhasználására vonatkozóan személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérő személyek vagy jogalanyok – által végzett ellenőrzések képezik.

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1. A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)

Meglévő költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	02.02.01 InvestEU garancia	diff./nem diff. 20	EFTA-országoktól 21	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 22	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
	02.02.02 Az InvestEU garancia feltöltése	nem diff.	NEM	NEM	NEM	IGEN

Létrehozandó új költségvetési sorok

n/a

3.2. A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

 A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

 A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.1.1. Címzett bevételekből származó előirányzatok (lásd a 3.3. fejezetet)

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Főigazgatóság: Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság			Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2025	2026	2027
Operatív előirányzatok
02.02.02 Az InvestEU garancia feltöltése	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	650	200	150	1000
	Kifizetési előirányzatok	(2a)	650	200	150	1000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 23
Költségvetési sor		(3)				0.000
A Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1a)+(1b)+(3)	650	200	150	1000
	Kifizetési előirányzatok	=(2a)+(2b)+(3)	650	200	150	1000

			Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2025	2026	2027
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	650	200	150	1000
	Kifizetési előirányzatok	(5)	650	200	150	1000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)	0.000	0.000	0.000	0.000
A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(4)+(6)	650	200	150	1000
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	=(5)+(6)	650	200	150	1000

			Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2025	2026	2027
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	650	200	150	1000
	Kifizetési előirányzatok	(5)	650	200	150	1000
• Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)		(6)	0.000	0.000	0.000	0.000
A többéves pénzügyi keret 1–6. fejezetéhez tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(4)+(6)	650	200	150	1000
ÖSSZESEN (Referenciaösszeg)	Kifizetési előirányzatok	=(5)+(6)	650	200	150	1000

A többéves pénzügyi keret fejezete

„Igazgatási kiadások” 24

Főigazgatóság: Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság			Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2025	2026	2027
 Humánerőforrás			0.000	0.000	0.000	0.000
 Egyéb igazgatási kiadások			0.000	0.000	0.000	0.000
Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok		0.000	0.000	0.000	0.000

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN		(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)	0.000	0.000	0.000	0.000

millió EUR (három tizedesjegyig)

		Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
		2025	2026	2027
A többéves pénzügyi keret 1–7. fejezetéhez tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	650	200	150	1000
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	650	200	150	1000

3.2.2. Az operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket 			2025. év		2026. év			2027. év				A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. szakasz) további évekkel bővíthető.	ÖSSZESEN
	KIMENETEK
	Típus 25	Átlagos költség	Szám	Költség		Szám	Költség		Szám		Költség			Összesített szám	Összköltség
1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 26 Új tisztaipar-megállapodás létrehozása és a beruházások fokozása
- Kimenet	További 25 milliárd EUR összegű beruházás			650			200				150			25000	1000
1. konkrét célkitűzés részösszege				650			200				150			25000	1000
2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS „A vállalkozások helyzetének megkönnyítése”
- Kimenet	A végrehajtó partnerek, a pénzügyi közvetítők és a végső kedvezményezettek által készítendő jelentések csökkentéséből eredő költségmegtakarítások			0			0				0
2. konkrét célkitűzés részösszege				0			0			0				350
ÖSSZESEN				650			200				150				1000

3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

 A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

 A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK	Év	Év	Év	Év	2021–2027 ÖSSZESEN
	2024	2025	2026	2027
7. FEJEZET
Humánerőforrás	0.000	0.000	0.000	0.000	0.000
Egyéb igazgatási kiadások	0.000	0.000	0.000	0.000	0.000
7. FEJEZETI részösszeg	0.000	0.000	0.000	0.000	0.000
7. FEJEZETEN kívül
Humánerőforrás	0.000	0.000	0.000	0.000	0.000
Egyéb igazgatási jellegű kiadások	0.000	0.000	0.000	0.000	0.000
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0.000	0.000	0.000	0.000	0.000

ÖSSZESEN	0.000	0.000	0.000	0.000	0.000

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.4. Becsült humánerőforrás-szükségletek

 A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

 A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.1. A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni 27

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK		Év	Év	Év	Év
		2024	2025	2026	2027
 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)		0	0	0	0
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
01 01 01 01 (közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok (kérjük megnevezni)		0	0	0	0
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)		0	0	0	0
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
Igazgatási támogatási sor [XX.01.YY.YY]	- a központokban	0	0	0	0
	- az Unió küldöttségeinél	0	0	0	0
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (kérjük megnevezni)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (kérjük megnevezni)		0	0	0	0
ÖSSZESEN		0	0	0	0

Figyelembe véve a 7. fejezet általánosságban véve nehéz helyzetét, mind a személyzet, mind az előirányzatok szintje tekintetében, a humánerőforrás-igényeknek a főigazgatósághoz tartozó, már az intézkedés irányításához rendelt és/vagy a főigazgatóságon vagy a Bizottság más szolgálatain belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni.

3.2.5. A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN	Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
	2024	2025	2026	2027
7. FEJEZET
Információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos kiadások (szervezeti)	0.000	0.000	0.000	0.000	0.000
7. FEJEZETI részösszeg	0.000	0.000	0.000	0.000	0.000
7. FEJEZETEN kívül
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások	0.000	0.000	0.000	0.000	0.000
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0.000	0.000	0.000	0.000	0.000

ÖSSZESEN	0.000	0.000	0.000	0.000	0.000

3.2.6. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés

 teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

Ezt a javaslatot a régebbi pénzügyi eszközök által generált befolyó bevételekből, valamint az ESBA többletéből származó címzett bevételekből finanszírozzák.

Ehhez a javaslathoz nincs szükség további uniós költségvetési források átprogramozására.

 a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé.

 a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.7. Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása

A javaslat/kezdeményezés

 nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

 előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3. Becsült bevételi hatás

 A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

 A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:

 a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

 a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatás

 kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok (2025)	A javaslat/kezdeményezés hatása 28
		2026. év	2027. év
6 4 1 (Pénzügyi eszközök által fizetett hozzájárulások – Címzett bevétel)	650	200	150

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

02.02.02 Az InvestEU garancia feltöltése

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

A javaslat előírja a Bizottság számára, hogy az InvestEU-rendelet IV. mellékletében szereplő programokból és az ESBA többleteiből befolyó bevételekből 1 milliárd EUR-t különítsen el az uniós garancia feltöltésére annak 2,5 milliárd EUR-val történő növelése érdekében.

Az Unió 2,5 milliárd EUR összegű kiegészítő pénzügyi kötelezettségét ezért 1 milliárd EUR összegű megfelelő tartalékfeltöltés támasztja alá, amely az EBB csoporttól befolyt bevételekből vagy az EBB csoporttól felszabadított garanciákból származik, az alábbiak szerint:

– 2025–2027-ben legfeljebb 700 millió EUR az ESBA többletéből.

– Legalább 300 millió EUR az InvestEU-rendelet IV. mellékletében felsorolt régebbi pénzügyi eszközökből befolyó bevételekből.

4. Digitális vetületek

A közszféra Unión belüli magas szintű interoperabilitását biztosító intézkedések meghatározásáról szóló, 2024. március 13-i (EU) 2024/903európai parlamenti és tanácsi rendelet e javaslatra nem alkalmazandó.

4.1. Digitális vonatkozású követelmények

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat esetében nem áll fenn digitális vonatkozású követelmény, mivel az InvestEU-rendelethez képest nem állít elő vagy ír elő új adatsorokat. Amennyiben ez lehetővé teszi új beruházási és finanszírozási műveletek InvestEU Alap általi támogatását, a hatás és a teljesítmény nyomon követésére a meglévő mutatókat, valamint jelentéstételi és nyomonkövetési rendszereket kell használni.

4.2. Adatok

n/a (lásd a fenti 4.1. szakaszt)

4.3. Digitális megoldások

n/a (lásd a fenti 4.1. szakaszt)

4.4. Interoperabilitási értékelés

n/a (lásd a fenti 4.1. szakaszt)

4.5. A digitális végrehajtást támogató intézkedések

n/a (lásd a fenti 4.1. szakaszt)

(1) COM(2025)30 final.

(2) https://commission.europa.eu/about/departments-and-executive-agencies/economic-and-financial-affairs/evaluation-reports-economic-and-financial-affairs-policies-and-spending-activities/interim-evaluation-investeu-programme_hu .

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 2021.3.26., 30. o.).

(4) Ezeket az eszközöket az InvestEU-rendelet IV. melléklete sorolja fel.

(5) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az 1092/2010/EU, az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU, az 1095/2010/EU és az (EU) 2021/523 rendeletnek a pénzügyi szolgáltatások és a beruházástámogatás területére vonatkozó egyes jelentéstételi követelmények tekintetében történő módosításáról; jelenleg elfogadás alatt a társjogalkotók által.

(6) https://commission.europa.eu/document/download/e6cd4328-673c-4e7a-8683-f63ffb2cf648_hu?filename=Political%20Guidelines%202024-2029_HU.pdf .

(7) Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Az InvestEU időközi értékelésének vezetői összefoglalója (SWD(2024)229, 2024.9.30.).

(8) Az InvestEU program időközi értékelése – 2024. október 1-jei zárójelentés.

(9) Lásd még az 5. lábjegyzetet. Ami az InvestEU-t illeti, a Bizottság már javasolta a jelentéstétel gyakoriságának csökkentését, de a javaslat Európai Parlament és Tanács általi végleges elfogadása még folyamatban van.

(10) HL C […]., […]., […]. o.

(11) HL C […]., […]., […]. o.

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1058 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról (HL L 231., 2021.6.30., 60. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1057 rendelete (2021. június 24.) az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 231., 2021.6.30., 21. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1139 rendelete (2021. július 7.) az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap létrehozásáról és az (EU) 2017/1004 rendelet módosításáról (HL L 247., 2021.7.13., 1. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 1. o.).

(16) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

(18) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(19) Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx .

(20) diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(21) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(22) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(23) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(24) A szükséges előirányzatokat a megfelelő BUDGpedia weboldalon elérhető éves átlagos költségadatok alapján kell meghatározni.

(25) A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(26)

Az 1.3.2. szakaszban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)”.

(27) Kérjük, a táblázat alatt jelezze, hogy a teljes munkaidős egyenértékben megadott humánerőforrás-szükségletből hány teljes munkaidős egyenérték van már most a tevékenység irányításához rendelve és/vagy hány csoportosítható át az Ön főigazgatóságán belül, valamint adja meg a nettó humánerőforrás-igényt.

(28) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a beszedési költségekre levont 20 %-kal csökkentett bruttó összegnek felel meg.