EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.2.28.

COM(2025) 60 final

2025/0035(NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az Európai Atomenergia-közösségnek a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő, a 2026–2027 közötti időszakra vonatkozó kutatási és képzési programjának létrehozásáról, valamint az (Euratom) 2021/765 tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A Bizottság arra törekszik, hogy a programot a következő prioritások szerint hajtsa végre:

–Biztonságra irányuló kutatások, amelyek a következőket biztosítják: i. a meglévő nukleáris létesítmények biztonságának nyomon követésére szolgáló eszközök és iránymutatások az atomerőművek üzemeltetői és a biztonsági hatóságok számára, ii. olyan know-how és megoldások, amelyek lehetővé teszik, hogy a jövőbeli atomerőművek, köztük a kis méretű moduláris reaktorok megfeleljenek a biztonsági követelményeknek, és iii. az új tervek tesztelésére és az engedélyeztetés megkönnyítésére szolgáló eszközök és módszerek a biztonsági hatóságok számára. Az e területen megvalósuló kutatási projektek finanszírozása rendkívül szelektív lesz, mivel az atommaghasadással kapcsolatos kutatás költségvetésének nagy részét társfinanszírozott partnerségek fogják felhasználni.

–A program az atommaghasadással kapcsolatos kutatás (sugárvédelem, radioaktív hulladékok kezelése, nukleáris anyagok) terén társfinanszírozott európai partnerségek számára további finanszírozást biztosít annak érdekében, hogy ezek alkalmazkodni tudjanak a változó kutatási környezethez, valamint bevonhassanak új érdekelt feleket és minden tagállamot.

–A program célja, hogy fenntartsa az EU vezető szerepét a magfúziós kutatásban azáltal, hogy közös programozású európai partnerséget indít, amely összefogja a köz- és a magánszektor érdekelt feleit az első fúziós erőmű tervezési és építési folyamatában jelentkező szűk keresztmetszetek kezelése érdekében.

–A program továbbra is támogatja a hosszú távú oktatási és képzési intézkedéseket azáltal, hogy biztosítja a hallgatók és kutatók mobilitását és infrastruktúrához való hozzáférését, stabilitást és kiszámíthatóságot teremtve az érdekelt felek és a felhasználók számára. Hangsúlyt kap az említett intézkedések, partnerségek, valamint a folyamatban lévő és az új projektek közötti szorosabb együttműködés.

–Tekintettel az atommaghasadáson alapuló technológiák alkalmazásának világszerte bekövetkezett jelentős mértékű növekedésére, a program továbbra is finanszírozni fogja a nukleáris biztosítékokat, a biztonságot és a nonproliferációs erőfeszítéseket támogató módszerek kifejlesztésére irányuló kutatásokat.

Ha nem kerül sor európai szintű fellépésre a nukleáris kutatás terén, valószínűleg csak a nagyobb tagállamok lesznek képesek a nemzeti programok fenntartására. Az Unión belüli együttműködés minden bizonnyal ezen tagállamokra és a kétoldalú megállapodásokra korlátozódik. A kisebb tagállamok tudományos elszigetelődéssel és a szakértelem eltűnésével szembesülhetnek. A program célja, hogy valamennyi tagállamra és kutatási erőfeszítésre kiterjedjen, ugyanakkor kiegészítse a nem nukleáris kutatást támogató uniós keretprogramot.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A program segíti a tagállamokat – függetlenül attól, hogy nemzeti döntésük szerint az atommaghasadásból származó energiát termelik vagy felhasználják –, hogy együttműködjenek a nukleáris tudomány által kínált lehetőségek fejlesztése és az ionizáló sugárzás különböző alkalmazásaiból eredő kockázatok csökkentése érdekében.

A program nemcsak azon 12 tagállam számára érdekes, amelyek nemzeti energiaszerkezetük részeként atomerőműveket működtetnek, hanem számos más olyan tagállam számára is, amely kutatási vagy radioizotóp-előállítás céljából reaktorokat üzemeltet. Sőt, fontos minden olyan uniós ország számára, amely gyógyászati célokra használ radioizotópokat. Valamennyi tagállamnak előnye származik a nukleáris biztonság és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelése terén meglévő kompetenciák fejlesztéséből és megosztásából.

A fúziós energia fejlesztése, amely igen nagy léptékű kutatási erőfeszítéseket tesz szükségessé, valamennyi uniós tagállam érdeke. Végezetül, valamennyi tagállam használja vagy hasznosítja a sugárzást orvosi, ipari, mezőgazdasági, környezetvédelmi és biztonsági célokra. A különböző Euratom-irányelvekben meghatározott harmonizált szabványok egyértelműen azt hangsúlyozzák, hogy az EU-ban egységesen kell megközelíteni a műszaki kérdéseket és a képzést.

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok értékelése/célravezetőségi vizsgálata

Az utólagos értékelést követően a 2021–2025-ös program időközi értékelése megerősíti, hogy a program a közvetlen és közvetett intézkedések széles körű kutatási portfóliója révén továbbra is releváns és jelentős támogatást nyújt a nukleáris technológiák biztonságos és védett használatához.

Az értékelésből az derült ki, hogy az atommaghasadással kapcsolatos kutatásra vonatkozó program hatályának és költségvetésének a 2021–2025-ös programéval azonos szinten tartása biztosítaná a meglévő európai atomerőművek biztonságos üzemeltetésére és az új reaktortechnológiák biztonsági értékelésére irányuló kutatás folytonosságát. Az e területen megvalósuló kutatási projektek finanszírozása azonban rendkívül szelektív lesz, mivel az atommaghasadással kapcsolatos kutatás költségvetésének nagy részét társfinanszírozott partnerségek fogják felhasználni. Másrészt a finanszírozás jelenlegi hatóköre és szintje nem lesz elegendő, ha az EU i. utol szeretné érni a nemzetközi versenytársakat, ii. kezelni szeretné a kis méretű moduláris reaktorok, a fejlett üzemanyagok és a nukleáris üzemanyagciklusok fejlesztésével kapcsolatos kulcsfontosságú kérdéseket, és iii. jelentősen növelni kívánja a nukleáris készségeket az EU-ban.

A programnak 2026–2027-ben továbbra is finanszírozást kell nyújtania az atommaghasadással kapcsolatos kutatás terén társfinanszírozott európai partnerségek számára: PIANOFORTE (sugárvédelem), EURAD-2 (radioaktív hulladékok kezelése) és Connect-NM (nukleáris anyagok). Ezek a partnerségek a kutatói közösség, az érdekelt felek és a tagállamok arra irányuló hosszú távú erőfeszítéseinek eredményei, hogy közös kutatási menetrend mentén együtt érjenek el eredményeket, és valamennyi érintett területen megoldják a legfontosabb kihívásokat. Bár már eddig is sikerült tudományos eredményeket felmutatni, a Bizottság törekedni fog a partnerségek szervezettségének és működésének további javítására annak biztosítása érdekében, hogy az Euratom-program által finanszírozott kutatás továbbra is releváns maradjon valamennyi uniós polgár számára, és megoldja a sugárvédelem, a radioaktív hulladékok kezelése és a nukleáris anyagok terén jelentkező legsürgetőbb kihívásokat. A Bizottság különös figyelmet fog fordítani a partnerségekre annak érdekében, hogy szisztematikusan és fenntartható módon figyelembe vegye az érdekelt felek és a tagállamok széles körének hosszú távú kilátásait.

Az Euratom által finanszírozott magfúziós kutatás eredményei figyelemre méltóak, de nem elegendőek ahhoz, hogy a fúziós energia kellő időben piacra kerüljön, és támogatni tudja az EU dekarbonizációs erőfeszítéseit, továbbá fokozza a versenyképességet. Azonosítani kell a fúziós erőmű megépítésével járó azon kritikus problémákat és kockázatokat, amelyeknek jelenleg és az elkövetkező években meg kell határozniuk az Euratom által finanszírozott kutatásokat, az EU által vezetett korábbi és folyamatban lévő kezdeményezésekre, különösen az ITER-re támaszkodva. Az első lépés a Bizottság fúziós szakértői csoportjának 20 2024-es létrehozása volt, amely az előző Fúziós Tanácsadó Bizottsághoz 21 hasonlóan egy tanácsadó szervben tömöríti a tagállamokat, hogy támogassa a fúzióval kapcsolatos uniós kezdeményezések irányítását, koordinálását és harmonizációját.

A programnak tovább kell fejlődnie, hogy kezelje azokat a technológiai szűk keresztmetszeteket, amelyek további összpontosítást és beruházásokat igényelnek, ugyanakkor több magánfinanszírozást és ipari tapasztalatot kell bevonnia, és fokoznia kell a megbízható partnerekkel folytatott nemzetközi együttműködést, amennyiben az egyértelmű hozzáadott értéket képvisel az EU számára. A Bizottság már megkezdte egy közös programozású európai partnerség előkészítését ezen a területen, amely összefogja majd a köz- és a magánszektor érdekelt feleit. A 2026–2027-es intézkedések előkészítik az utat e mérföldkővezérelt partnerség és a kiegészítő innovációs intézkedések előtt. Egy ilyen új partnerség azt is jelenti, hogy újra kell gondolni a fúziós tudomány alapjainak fejlesztésében fontos szerepet játszó EUROfusion szerepét és tevékenységeit. A Bizottság az Unió jövőbeli fúziós stratégiájáról szóló, jelenleg kidolgozás alatt álló közleményben szolgál majd további részletekkel.

Az értékelés alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a Közös Kutatóközpont előnyös az Európai Atomenergia-közösség és számos külső érdekelt fél számára annak köszönhetően, hogy rendkívül releváns elemzéseket és tanulmányokat biztosít a tevékenységek teljes spektrumáról, a nukleáris biztonságtól a védettségen át a biztosítékokig. A nukleáris hulladékok kezelésére, minimalizálására és újrafeldolgozására, illetve jellemzőik és viselkedésük értékelésére vonatkozó elemzések rendkívül fontosak az európai nukleáris ágazat számára. A nukleáris adatok, mérések és referenciaanyagok biztosításával a Közös Kutatóközpont jelentős mértékben hozzájárult különösen a jelenlegi rendszerek és a jövőbeli technológiák, például a kis méretű moduláris reaktorok biztonságának és védettségének értékeléséhez. A biztosítékok és a nonproliferáció területén a Közös Kutatóközpont szakértelme és kutatása mind európai, mind nemzetközi szinten értékes hozzájárulást jelentett, többek között a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) támogatására irányuló bizottsági program részeként.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

–az Euratom Tudományos és Műszaki Bizottságának véleménye az európai nukleáris kutatás és képzés prioritásairól 23 ,

–egy szakértői testület független jelentése, amely a 2021–2025-ös program időközi értékelését alátámasztó dokumentumok részeként értékeli a Közös Kutatóközpont közvetlen intézkedéseit 24 ,

–önálló szakértők közvetlen intézkedésekről szóló független jelentései a 2021–2025-ös program időközi értékelését alátámasztó dokumentumok részeként 25 ,

–a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (F4E Közös Vállalkozás) időközi értékelése 26 ,

–a magfúzióval kapcsolatos innováció előmozdításáról szóló, 2024. március 14-i magas szintű európai kerekasztal 27 ,

–a fúziós energiára vonatkozó 2024. április 23-i uniós terv 28 ,

–az érdekelt felek „Az Euratom-kutatás folyamata, lehetőségek Európa számára” elnevezésű ülésének eredményei 29 .

•Hatásvizsgálat

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

2025/0035 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az Európai Atomenergia-közösségnek a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő, a 2026–2027 közötti időszakra vonatkozó kutatási és képzési programjának létrehozásáról, valamint az (Euratom) 2021/765 tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 7. cikke első bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a Tudományos és Műszaki Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)Az Európai Atomenergia-közösség (a továbbiakban: a Közösség) célja, hogy a tagállamokban folytatott nukleáris kutatás előmozdítása és elősegítése, valamint annak egy közösségi kutatási és képzési program végrehajtásával történő kiegészítése révén növelje az életszínvonalat a tagállamokban.

(2)A nukleáris kutatás a nukleáris biztonság, védettség és a sugárvédelem javításával hozzájárulhat a társadalmi jólléthez, a gazdasági jóléthez és a környezeti fenntarthatósághoz. A sugárvédelemről folytatott kutatás javulást hozott a gyógyászati technológiák terén, amelynek előnyeit sok polgár élvezi, és az említett kutatás más területeken – így például az iparban, a mezőgazdaságban, a környezetvédelemben és a biztonság terén – is javulást hozhat.

(3)Teljes mértékben tiszteletben tartva a tagállamoknak az energiaszerkezetükre vonatkozó döntéshozatalhoz való jogát, az e rendelettel létrehozott program kutatási eredményei potenciálisan hozzájárulhatnak a klímasemleges energiarendszer biztonságos, hatékony és megbízható módon történő megvalósításához.

(4)A nukleáris kutatás közösségi szintű folyamatosságának biztosítása érdekében meg kell határozni a Közösség kutatási és képzési programját a 2026. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: az Euratom-program), hogy annak időtartama igazodjon az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben 32 meghatározott, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időtartamához. Az Euratom-programnak folytatnia kell a korábbi program kulcsfontosságú kutatási tevékenységeit ugyanazokkal a célkitűzésekkel, és ugyanazt a végrehajtási módot kell alkalmaznia.

(5)A 2021–2025-ös Euratom kutatási és képzési program időközi értékeléséről szóló bizottsági jelentés 33 rámutatott az Euratom-program különböző jellemzőire. Ezek közé tartoznak a következők: i. a nukleáris biztonságot, védettséget és biztosítékokat, a sugárvédelmet és a nem energetikai alkalmazásokat támogató széles körű kutatási portfólió, ii. az atommaghasadással kapcsolatos kutatás uniós hozzáadott értéke, iii. az érdekelt felek támogatása a biztonság és a tudásbázis javítása révén a jelenlegi atomerőművek hosszú távú biztonságos működésének biztosítása érdekében, iv. a fejlett nukleáris rendszerek biztonsági, védettségi és biztosítéki elemzésének elkészítése, v. a magfúziós kutatás továbbfejlesztése az irányítás javítása révén, valamint vi. a program prioritásainak meghatározása, továbbá hitelesebb és reálisabb útvonalak azonosítása. A jelentésből az derül ki, hogy ezeket a jellemzőket fenn kell tartani a program meghosszabbított időszaka során.

(6)Az Euratom-program koncepciója és kialakítása azt az igényt tükrözi, hogy kritikus tömegű támogatott tevékenység jöjjön létre. Ezt az atommaghasadás energetikai és egyéb célokra történő biztonságos felhasználására összpontosító, korlátozott számú egyedi célkitűzés megállapításával, a szükséges szakértelem fenntartásával és fejlesztésével, a fúziós energia előmozdításával, valamint az Unió és a tagállamok nukleáris biztonságra, biztosítékokra és védettségre vonatkozó szakpolitikáinak támogatásával kell elérni.

(7)Az Euratom-program kulcsfontosságú részét képezi az Unió arra irányuló erőfeszítéseinek, hogy továbbfejlessze technológiai vezető szerepét, és előmozdítsa a kiválóságot a nukleáris kutatás és innováció terén, biztosítsa a nukleáris területen a biztonság, a védettség, a biztosítékok, a sugárvédelem, a kiégett fűtőelemek, a radioaktív hulladékok kezelése és a leszerelés legmagasabb szintű normáit, a program e rendeletben meghatározott célkitűzéseivel összhangban.

(8)Mivel minden tagállam felhasznál radioaktív anyagokat, fontos biztosítani a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését, amint azt a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv 34 előírja, annak elkerülése érdekében, hogy indokolatlan terhek háruljanak a jövő nemzedékeire. Az Euratom-programnak továbbra is javítania és támogatnia kell a technológiákkal és kompetenciákkal kapcsolatos kutatást és fejlesztést a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése terén.

(9)E rendelet összefüggésében a fúziós energiára irányuló kutatás végrehajtására azon európai magfúziós menetrenddel összhangban kerül sor, amely felvázolja egy villamosenergia-termelő fúziós erőmű alapjának biztosításához szükséges kutatást és fejlesztéseket, valamint a 2007/198/Euratom tanácsi határozattal 35 összhangban. Rövid és középtávon kulcsfontosságú lépés az ITER felépítésének befejezése és kezdeti működtetése, továbbá egy erőteljes fúziós kutatási programnak kell kiegészítenie az ITER-rel kapcsolatos európai tevékenységeket a jövőbeli ITER-műveletek és az első fúziós erőműre irányuló felkészülés támogatása érdekében.

(10)A nukleáris kutatás támogatása révén az Euratom-programnak hozzá kell járulnia az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 36 létrehozott Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram (a továbbiakban: Horizont Európa) célkitűzéseinek megvalósításához, valamint elő kell segítenie az Európa 2030 stratégia végrehajtását és az európai kutatási térség megerősítését.

(11)Az Euratom-programnak szinergiákra kell törekednie a Horizont Európával és más uniós programokkal a kialakításuktól és a stratégiai tervezéstől kezdve, a projektek kiválasztásán, az eredmények kezelésén, kommunikációján, terjesztésén és hasznosításán keresztül a nyomon követésig, az ellenőrzésig és az irányításig terjedően.

(12)Az Euratom-program intézkedéseinek arányosnak kell lenniük, elkerülve a magánfinanszírozás megkettőzését vagy kiszorítását, és egyértelmű európai hozzáadott értékkel kell rendelkezniük. Ez biztosítani fogja az összhangot az Euratom-program intézkedései és az uniós állami támogatási szabályok között, elkerülve a verseny indokolatlan torzulásait a belső piacon.

(13)Noha mindegyik tagállam maga választhat, hogy használ-e nukleáris energiát vagy sem, azt is el kell ismerni, hogy a nukleáris energia különböző szerepet játszik a különböző tagállamokban. Az Euratom-program hozzá fog járulni egy széles körű vita ösztönzéséhez is valamennyi releváns érdekelt fél között a nukleáris energiában rejlő lehetőségekre és kockázatokra vonatkozóan.

(14)Az oktatási és képzési szükségletek kezelése céljából az Euratom-programnak pénzügyi hozzájárulásokon keresztül támogatást kell kínálnia annak érdekében, hogy a nukleáris területen dolgozó kutatók más területek kutatóival egyenlő feltételekkel részesülhessenek a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések (MSCA) előnyeiből.

(15)Ez a rendelet pénzügyi keretösszeget állapít meg az Euratom-program teljes időtartamára, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás 37 18. pontja értelmében az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(16)Az Euratom-programra az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet 38 (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján elfogadott szabályok egy, az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(17)Az e rendelet keretében elérhető finanszírozási típusokat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy alkalmasak-e az intézkedések egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és az eredmények biztosítására, figyelembe véve különösen a kontrollok költségeit, az adminisztratív terhet és a meg nem felelés várható kockázatát. Vissza nem térítendő támogatások esetében ide kell, hogy tartozzon az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek alkalmazásának megfontolása is.

(18)Különös figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és általában a magánszektor megfelelő részvételének biztosítására. Az értékelési és a nyomonkövetési intézkedések részeként el kell végezni a kkv-k részvételének mennyiségi és minőségi értékeléseit.

(19)Az Euratom-program keretében kialakított tevékenységeknek az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 3. cikkével, valamint az EUMSZ 8. cikkével összhangban a kutatás és az innováció területén a nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolását, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítását kell célozniuk. A nemi dimenziót integrálni kell a kutatásba és innovációba, és a kutatási ciklus valamennyi szakaszában figyelemmel kell kísérni.

(20)A tudomány és a társadalom közötti kapcsolat elmélyítése és a tudományba vetett közbizalom megerősítése céljából az Euratom-programnak kedveznie kell a polgárok és a civil társadalom tájékozott részvételének a kutatási és innovációs ügyekben, a tudományos oktatás előmozdításával, a tudományos ismeretek hozzáférhetőbbé tételével, olyan felelősségteljes kutatási és innovációs menetrendek kidolgozásával, amelyek megfelelnek a polgárok és a civil társadalom aggodalmainak és elvárásainak, valamint a polgárok és a civil társadalom részvételének elősegítésével az Euratom-program keretében folytatott tevékenységekben.

(21)Az Euratom-program hatálya alá tartozó intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat, és szem előtt kell tartaniuk a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapelveket.

(22)Fontos az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: az Euratom-szerződés) II. címének 2. fejezetével összhangban továbbra is elősegíteni a résztvevők által kifejlesztett szellemi tulajdon hasznosítását, megvédve ugyanakkor a többi résztvevő és a Közösség legitim érdekeit.

(23)Az Euratom-finanszírozás lehető legnagyobb hatásának biztosítása érdekében, a Közösség adott esetben fontolóra vehet köz- vagy magánszférabeli partnerekkel való európai partnerségeket, feltéve, hogy a kívánt hatást eredményesebben lehet elérni partnerségben, mint egyedül a Közösség által, az Euratom-program más támogatási formáival való összehasonlításban. Ezen rendeletnek biztosítania kell, hogy az ilyen partnerségek az európai partnerségek egyértelmű életciklus-alapú szemléletével rendelkezzenek, valamint átlátható kiválasztási és döntéshozatali eljárást kövessenek az (EU) 2021/695 rendelet III. mellékletével összhangban.

(24)Lehetséges kell, hogy legyen az Euratom-program célkitűzéseinek megvalósítása az EUMSZ-en alapuló programok keretében nyújtott pénzügyi eszközök és költségvetési garanciák révén is, feltéve, hogy az intézkedések megfelelnek az ilyen programok célkitűzéseinek és szabályainak.

(25)A lehető leghatékonyabb végrehajtás biztosítása, valamint a kedvezményezettek számára koherens, átfogó és átlátható keret megvalósítása érdekében az Euratom-programban való részvételre és a kutatási eredmények terjesztésére – bizonyos kiigazításokkal vagy kivételekkel – az (EU) 2021/695 rendelet releváns szabályai kell, hogy vonatkozzanak. Az Euratom-programra az említett rendeletben meghatározott releváns fogalommeghatározásokat és fő intézkedéstípusokat kell alkalmazni.

(26)Az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 39 létrehozott Horizont 2020 alapján létrehozott és a Bizottság által kezelt résztvevői garanciaalap fontos védőmechanizmusnak bizonyult, amely enyhíti a kötelezettségeiket nem teljesítő résztvevők részéről esedékes és vissza nem fizetett összegekkel kapcsolatos kockázatokat. Ezért folytatni kell ezen védőmechanizmust. Az (EU) 2021/695 rendelet alapján létrehozott kölcsönös biztosítási mechanizmusnak ki kell terjednie az e rendelet szerinti intézkedésekre is.

(27)A Közös Kutatóközpontnak (a továbbiakban: JRC) a teljes szakpolitikai ciklus során továbbra is független, ügyfélközpontú tudományos adatokat és technikai támogatást kell nyújtania adott esetben az Uniónak és a tagállamoknak. A JRC közvetlen intézkedéseit rugalmas, hatékony és átlátható módon kell végrehajtani, figyelembe véve a JRC felhasználóinak releváns szükségleteit és az uniós szakpolitikák szükségleteit, különösen a nukleáris biztonság, biztosítékok és védettség területén, valamint biztosítva az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. A JRC szerepéről szóló, 1994. április 26-i tanácsi következtetések szerint a JRC-nek továbbra is további erőforrásokat kell generálnia az uniós szakpolitikákra irányuló versenyképes tevékenységek révén, illetve harmadik felek nevében. Amennyiben a releváns munkaprogram úgy rendelkezik, a JRC részt kell, hogy vehessen közvetett intézkedésekben.

(28)A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 40 , valamint a 2988/95/EK, Euratom 41 , a 2185/96/Euratom, EK 42 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel 43 összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok, többek között a csalás megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 44 értelmében vett, az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(29)Harmadik országok a vonatkozó jogi eszközeik alapján vehetnek részt. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia, amely előírja a harmadik országok számára, hogy biztosítsák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(30)Az Euratom-program szerinti intézkedések egységes feltételek mellett történő végrehajtása, nyomon követése és értékelése érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezen végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 45 megfelelően kell gyakorolni.

(31)A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 46 (22) és (23) bekezdése alapján az Euratom-programot egyedi monitoringkövetelményekkel összhangban gyűjtött információk alapján értékelni kell, elkerülve ugyanakkor a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. Adott esetben az említett követelményeknek mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők az Euratom-program gyakorlatban kifejtett hatásai.

(32)A Bizottság konzultált a Közös Kutatóközpont 96/282/Euratom bizottsági határozattal 47 létrehozott kormányzótanácsával a Közös Kutatóközpont közvetlen intézkedéseinek tudományos és technológiai tartalmáról.

(33)Az Európai Parlamenttel önkéntes alapon konzultációra került sor, és az Európai Parlament véleményt nyilvánított 48 . Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal önkéntes alapon szintén konzultációra került sor, és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményt nyilvánított 49 .

(34)A jogbiztonság érdekében az (Euratom) 2021/765 tanácsi rendeletet 50 hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az Európai Atomenergia-közösség kutatási és képzési programját a 2026. január 1-jétől 2027. december 31-ig terjedő időszakra (a továbbiakban: az Euratom-program), és megállapítja a Horizont Európát kiegészítő Euratom-program keretébe tartozó közvetett intézkedésekre vonatkozó részvételi és terjesztési szabályokat.

Ez a rendelet megállapítja az Euratom-program célkitűzéseit, a 2026–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, a finanszírozás formáit és az ilyen finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen rendelet alkalmazásában az (EU) 2021/695 rendelet releváns fogalommeghatározásai alkalmazandók. Az említett fogalommeghatározásokban szereplő, az Unióra, illetve a Horizont Európára történő hivatkozásokat az Európai Atomenergia-közösségre (a továbbiakban: a Közösség), illetve az Euratom-programra történő hivatkozásként kell értelmezni. E rendelet alkalmazásában azonban a „munkaprogram” az Euratom-program végrehajtására vonatkozóan a Bizottság által e rendelet 16. cikkével összhangban elfogadott dokumentumot jelenti.

Az (EU) 2021/695 rendeletre történő, e rendeletben szereplő valamennyi hivatkozás a rendelet [e rendelet elfogadásának napja-án/-én] hatályos változatára vonatkozik.

3. cikk

A program célkitűzései

(1)Az Euratom-program általános célkitűzése nukleáris kutatási és képzési tevékenységek folytatása, hangsúlyt helyezve a nukleáris biztonság, védettség és a sugárvédelem folyamatos javítására, valamint a Horizont Európa célkitűzései megvalósításának kiegészítése, többek között az energetikai átállás terén.

(2)Az Euratom-program egyedi célkitűzései a következők:

a)javítani és támogatni a nukleáris biztonságot, védettséget, biztosítékokat, a sugárvédelmet, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelését és leszerelését, beleértve a nukleáris energia és az ionizáló sugárzás nem energetikai alkalmazásainak biztonságos és megbízható felhasználását;

b)fenntartani és továbbfejleszteni a szakértelmet és a kompetenciát a nukleáris területen a Közösségen belül;

c)előmozdítani a fúziós energia – mint a villamosenergia-termelés potenciális jövőbeli energiaforrása – fejlesztését, és hozzájárulni az európai magfúziós menetrend végrehajtásához;

d)támogatni az Uniónak és a tagállamoknak a nukleáris biztonság, biztosítékok és védettség folyamatos javítására vonatkozó szakpolitikáját.

(3)Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt célkitűzéseket az I. melléklettel összhangban kell végrehajtani. Az említett célkitűzések végrehajtása kellően indokolt esetben magában foglalhatja a felmerülő lehetőségekre, válságokra vagy fenyegetésekre való reagálást is.

4. cikk

Költségvetés

(1)Az Euratom-programnak a 2026. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra vonatkozó végrehajtását szolgáló pénzügyi keretösszeg folyó áron 598 346 804 EUR.

(2)Az (1) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása a következő:

a)252 532 225 EUR közvetett intézkedésekre a magfúziós kutatás és fejlesztés terén;

b)115 339 356 EUR közvetett intézkedésekre az atommaghasadás, a nukleáris biztonság és a sugárvédelem terén;

c)230 475 223 EUR a Közös Kutatóközpont (JRC) által végzett közvetlen intézkedésekre.

A Bizottság nem térhet el az e bekezdés c) pontjában említett összegtől.

(3)Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható az Euratom-program irányításához és végrehajtásához, valamint a célkitűzései megvalósításának értékeléséhez szükséges előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési és egyéb tevékenységekre vonatkozó költségek – köztük valamennyi igazgatási kiadás – fedezésére is. A közvetett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási kiadások nem haladhatják meg az Euratom-programnak a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett közvetett intézkedéseire elkülönített összeg 6 %-át. Emellett az (1) bekezdésben említett összeg fedezheti a következőket is:

a)tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, tájékoztatási és kommunikációs intézkedésekkel kapcsolatos kiadások, amennyiben azok összefüggnek az Euratom-program célkitűzéseivel;

b)az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító információs technológiai hálózatokkal kapcsolatos kiadások, beleértve az intézményi információs technológiai eszközöket, valamint az Euratom-program irányításával összefüggésben szükséges egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtást.

(4)Ha a 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedések irányításának lehetővé tételéhez szükséges, előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a (3) bekezdésben meghatározott kiadások fedezésére.

(5)Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő intézkedésekre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások több évre esedékes éves részletekre bonthatók.

(6)A költségvetési rendelet sérelme nélkül, az első munkaprogramban foglalt projektekből eredő intézkedésekre vonatkozó kiadások 2026. január 1-jétől számolhatók el.

(7)A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források – az érintett tagállam kérésére – az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 51 releváns rendelkezéseiben meghatározott feltételek mellett átcsoportosíthatók az Euratom-programra. A Bizottság az említett forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy az említett albekezdés c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Az említett forrásokat az érintett tagállam javára kell felhasználni.

5. cikk

Az Euratom-programhoz társult harmadik országok

(1)Az Euratom-program nyitva áll a következő harmadik országok társulása előtt:

a)csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, az említett országok közösségi programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint a Közösség és az említett országok közötti megállapodásokban megállapított egyedi feltételekkel összhangban;

b)az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok, az említett országok közösségi programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint a Közösség és az említett országok közötti megállapodásokban megállapított egyedi feltételekkel összhangban;

c)harmadik országok és területek, amelyek megfelelnek a következő kritériumok mindegyikének:

i.i. megfelelő tudományos, technológiai és innovációs kapacitás;

ii.elkötelezettség a szabályokon alapuló, demokratikus intézmények által támogatott nyitott piacgazdaság iránt, beleértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tisztességes és méltányos kezelését is;

iii.a polgárok gazdasági és társadalmi jóllétét javító szakpolitikák aktív előmozdítása.

(2)Az első bekezdés c) pontja szerinti harmadik országok Euratom-programhoz való társulásának összhangban kell állnia a harmadik országnak valamely közösségi vagy uniós programban való részvételére vonatkozó egyedi megállapodásban megállapított feltételekkel, feltéve, hogy a megállapodás:

a)méltányos egyensúlyt biztosít a közösségi vagy uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és az őt megillető előnyök tekintetében;

b)megállapítja a közösségi vagy uniós programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyes programokhoz való pénzügyi hozzájárulások kiszámítását és a programok igazgatási költségeit;

c)nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört az Euratom-program tekintetében;

d)garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogait.

Az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett hozzájárulások a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban címzett bevételeket képeznek.

(3)Az egyes harmadik országok Euratom-programhoz való társulása hatókörének figyelembe kell vennie az Unióban a gazdasági növekedés innováció útján történő előmozdításának célkitűzését. Ennek megfelelően – a csatlakozó országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek kivételével – az Euratom-program egyes részei kizárhatók egy konkrét országra vonatkozó társulási megállapodásból.

(4)A társulási megállapodásnak adott esetben rendelkeznie kell az Unióban letelepedett jogalanyoknak a társult országok egyenértékű programjaiban az említett programokban megállapított feltételekkel összhangban, kölcsönösségi alapon történő részvételéről.

(5)A pénzügyi hozzájárulás szintjét meghatározó feltételeknek adott esetben biztosítaniuk kell a társult országban letelepedett jogalanyok által az Euratom-programban való részvétel révén kapott összeghez képest jelentkező bármely jelentős egyensúlyhiány automatikus korrekcióját, figyelembe véve az Euratom-program irányítása, végrehajtása és működtetése kapcsán felmerülő költségeket is.

6. cikk

A finanszírozás végrehajtása és formái

(1)Az Euratom-programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítás útján kell végrehajtani, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett, finanszírozó szervek általi közvetett irányítással.

(2)Az Euratom-program keretében a költségvetési rendeletben megállapított bármely formában nyújtható finanszírozás, vissza nem térítendő támogatások képezik azonban az Euratom-program keretében a közvetett intézkedésekre vonatkozó fő támogatási formát. Az Euratom-program keretében pénzdíjak, közbeszerzés és vegyes finanszírozási műveletek keretében pénzügyi eszközök révén is nyújtható finanszírozás.

(3)Az Euratom-program keretében alkalmazandó fő intézkedéstípusokat az (EU) 2021/695 rendelet 2. cikke határozza meg és definiálja, így például a következőket: kutatási és innovációs intézkedések, innovációs intézkedések, innovációs és piaci bevezetésre irányuló intézkedések, képzési és mobilitási intézkedések, program-társfinanszírozási intézkedések, a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésekre irányuló intézkedések, az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzést célzó intézkedések, koordinációs és támogatási intézkedések, ösztönző pénzdíjak és az elismerést kifejező pénzdíjak.

Az Euratom-program valamennyi célkitűzése tekintetében rugalmasan alkalmazandók az e cikk (2) bekezdésben említett finanszírozási formák, alkalmazásukról pedig az adott célkitűzések szükségletei és jellemzői alapján kell dönteni.

(4)Az Euratom-program a JRC által végzett közvetlen intézkedéseket is támogat.

7. cikk

Európai partnerségek

(1)Az Euratom-program egyes részei végrehajthatók európai partnerségeken keresztül.

(2)A Közösség európai partnerségekben való részvétele a következő formák bármelyikét öltheti:

a)a Bizottság és köz- vagy magánszférabeli partnerek közötti olyan egyetértési megállapodás vagy szerződéses megállapodások alapján létrejött partnerségekben való részvétel, amelyek meghatározzák az európai partnerség célkitűzéseit, a pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulásaikra vonatkozó, valamennyi érintett oldal részéről tett kötelezettségvállalásokat, a fő teljesítmény- és hatásmutatókat, a biztosítandó eredményeket és a jelentéstételi szabályokat; ezek tartalmazzák a partnerek és az Euratom-program által végrehajtott kiegészítő kutatási és innovációs tevékenységek azonosítását is (közös programozású európai partnerségek);

b)kutatási és innovációs tevékenységek valamely programjában való részvétel és az ahhoz való pénzügyi hozzájárulás, meghatározva a célkitűzéseket, a fő teljesítmény- és hatásmutatókat és a biztosítandó eredményeket, a partnereknek a pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulásaikra vonatkozó kötelezettségvállalása és a releváns tevékenységeiknek az Euratom-program társfinanszírozási intézkedésének alkalmazásával történő integrációja alapján (társfinanszírozott európai partnerségek).

(3)Az európai partnerségek:

a)azokat olyan esetekben hozzák létre, amikor az Euratom-program célkitűzéseit – az Euratom-program szerinti más támogatási formákkal összehasonlítva – hatékonyabban valósítanák meg, mint egyedül a Közösség által; az Euratom-program költségvetésének megfelelő arányát kell allokálni az említett részekre;

b)megfelelnek a következő elveknek: uniós hozzáadott érték, átláthatóság és nyitottság, Európán belül és Európa javára kifejtett hatás, megfelelő léptékű, erős multiplikátorhatás, valamennyi érintett fél hosszú távú kötelezettségvállalásai, a végrehajtás rugalmassága, az uniós, helyi, regionális, nemzeti és adott esetben nemzetközi kezdeményezésekkel vagy egyéb európai partnerségekkel való koherencia, koordináció és kiegészítő jelleg;

c)egyértelmű, életciklus-alapú megközelítést alkalmaznak, korlátozott időszakra vonatkoznak, és tartalmaznak az Euratom-programból nyújtott finanszírozás fokozatos kivezetésére vonatkozó feltételeket.

(4)Az Európai partnerségek kiválasztására, végrehajtására, nyomon követésére, értékelésére és fokozatos kivezetésére vonatkozó rendelkezéseket és kritériumokat az (EU) 2021/695 rendelet III. melléklete tartalmazza.

8. cikk

Nyílt tudomány

A nyílt tudományra vonatkozó, az (EU) 2021/695 rendeletben meghatározott rendelkezések alkalmazandók az Euratom-programra.

9. cikk

Támogatható intézkedések, valamint a részvételre és a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok

(1)Csak a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések jogosultak finanszírozásra.

(2)Figyelemmel e cikk (3) és (4) bekezdésére, az (EU) 2021/695 rendeletnek a részvételi és terjesztési szabályokról szóló II. címét kell alkalmazni az Euratom-program keretében támogatott intézkedésekre is. Az (EU) 2021/695 rendeletben szereplő, az Unióra, illetve a Horizont Európára történő hivatkozásokat – adott esetben – a Közösségre, illetve az Euratom-programra történő hivatkozásokként kell értelmezni. Az (EU) 2021/695 rendeletben szereplő, a „biztonsági szabályokra” történő hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok magukban foglalják a tagállamoknak az Euratom-szerződés 24. cikke értelmében vett védelmi érdekeit.

(3)Az (EU) 2021/695 rendelet 40. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, az eredmények feletti tulajdonjog átruházásának vagy az eredményekre vonatkozó kizárólagos használati jog adásának kifogásolására vonatkozó jog kiterjedhet a nem kizárólagos használati jog adására is.

(4)Az (EU) 2021/695 rendelet 41. cikkének (9) bekezdésétől eltérve, azon kedvezményezettnek, amely közösségi finanszírozásban részesült, jogdíjmentesen hozzáférést kell biztosítania az eredményeihez a közösségi intézmények, a finanszírozó szervek vagy a 2007/198/Euratom határozattal létrehozott Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (Fusion for Energy) (a továbbiakban: a Fusion for Energy Közös Vállalkozás) számára a közösségi szakpolitikák és programok kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése, vagy a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott nemzetközi együttműködés alapján fennálló kötelezettségek teljesítése céljából. Az ilyen hozzáférési jogoknak magukban kell foglalniuk azon jogot, hogy harmadik felek részére engedélyezzék az eredmények közbeszerzésekben való felhasználását, és a hozzáférési jogok továbbadásának jogát. A hozzáférési jogoknak nem kereskedelmi célú és nem a piaci versenyben való részvételt szolgáló felhasználásra kell korlátozódniuk.

(5)Az (EU) 2021/695 rendelet alapján létrehozott kölcsönös biztosítási mechanizmus fedezi az azon összegek visszafizetésének elmaradásával kapcsolatos kockázatot, amelyeket a kedvezményezetteknek meg kellene fizetniük a Bizottságnak vagy az e rendelet szerinti finanszírozó szerveknek.

10. cikk

Kumulatív, alternatív és kombinált finanszírozás

(1)Az Euratom-programot a Horizont Európával és más uniós programokkal szinergiában kell végrehajtani.

(2)Az Euratom-program célkitűzéseinek megvalósítása, valamint az Euratom-program és a Horizont Európa közös kihívásainak kezelése érdekében az Euratom-programban vagy a Horizont Európát végrehajtó programokban vagy mindkettőben meghatározott célkitűzések mentén végzett tevékenységek részesülhetnek – a 9. cikkre figyelemmel – a közösségi pénzügyi hozzájárulásból. Így különösen az Euratom-program a Marie Skłodowska-Curie-cselekvéseknek (MSCA) nyújthat pénzügyi hozzájárulást a nukleáris kutatás számára releváns tevékenységek támogatása érdekében.

(3)Egy másik uniós programból hozzájárulásban részesült intézkedés az Euratom-program keretében is kaphat hozzájárulást, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazon költségeket fedezik. A releváns program szabályai alkalmazandók az intézkedéshez nyújtott vonatkozó hozzájárulásra. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés teljes elszámolható költségét. A különböző programokból származó támogatás a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumoknak megfelelően arányosan is kiszámítható.

(4)Az intézkedések támogatásban részesülhetnek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból vagy az Európai Szociális Alap Pluszból, az (EU) 2021/1060 rendelet releváns rendelkezéseivel összhangban, amennyiben az Euratom-program keretében kiválósági pecsétet ítéltek oda számukra annak köszönhetően, hogy megfelelnek a következő kumulatív feltételeknek:

a)értékelésükre az Euratom-program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján került sor;

b)megfelelnek az említett pályázati felhívás minőségi minimumkövetelményeinek;

c)az említett pályázati felhívás keretében költségvetési korlátok miatt nem részesülhetnek finanszírozásban.

II. fejezet

Programozás, nyomon követés, értékelés és kontroll

11. cikk

Munkaprogramok

(1)Az Euratom-program közvetett intézkedéseit a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramok által kell végrehajtani. A munkaprogramok adott esetben meghatározzák a vegyes finanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján fogad el munkaprogramokat. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)A költségvetési rendelet 110. cikkében foglalt követelményeken túl a munkaprogramoknak adott esetben tartalmazniuk kell a következőket:

a)az egyes intézkedésekre allokált összegek megjelölése és egy indikatív végrehajtási menetrend;

b)a vissza nem térítendő támogatások vonatkozásában a prioritások, a kiválasztási és odaítélési kritériumok, a különböző odaítélési kritériumok relatív súlyozása és a teljes elszámolható költség finanszírozásának maximális mértéke;

c)a kedvezményezettekre vonatkozó bármely további kötelezettség az (EU) 2021/695 rendelet 39. és 41. cikkével összhangban;

d)egy többéves megközelítés és a következő végrehajtási évekre vonatkozó stratégiai iránymutatások.

(3)A Bizottság többéves munkaprogramot készít a JRC által végzett közvetlen intézkedésekre vonatkozóan, a 96/282/Euratom határozattal összhangban.

12. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)A Bizottság folyamatosan nyomon követi az Euratom-program irányítását és végrehajtását. Az átláthatóság fokozása érdekében ezen adatokat hozzáférhető módon, nyilvánosan elérhetővé kell tenni a Bizottság honlapján ezen adatok legutóbbi frissítésével összhangban.

A II. mellékletben hatásútvonalanként meghatározva találhatók a 3. cikkben megállapított célkitűzések megvalósítása terén az Euratom-program által elért haladásról szóló évi jelentéstételhez szükséges mutatók.

(2)Az Euratom-program által a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért haladás hatékony értékelésének biztosítására, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a nyomonkövetési és értékelési keret végrehajtására vonatkozóan, különösen viszonyítási értékeknek és célértékeknek a II. melléklettel összhangban történő meghatározásával. Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (3) bekezdése szerinti tanácsadó-bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3)A teljesítményjelentési rendszernek biztosítania kell, hogy az Euratom-program végrehajtásának és eredményeinek nyomon követésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék, anélkül, hogy ez növelné a kedvezményezettekre háruló adminisztratív terheket. Ennek érdekében a közösségi források címzettjei és adott esetben a tagállamok számára arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

13. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció, közzététel, valamint terjesztés és hasznosítás

(1)Az Euratom-program keretében nyújtott finanszírozás címzettjeinek fel kell tüntetniük e pénzeszközök eredetét, és különösen az intézkedéseknek és azok eredményeinek a népszerűsítése során biztosítaniuk kell a közösségi támogatás láthatóságát azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az Euratom-programhoz, az Euratom-program szerinti intézkedésekhez és az elért eredményekhez kapcsolódóan. Emellett kellő időben részletes tájékoztatást nyújt a tagállamok és a kedvezményezettek számára. Kutatási eredményeken, elemzéseken és a hálózatok hasonlóságán alapuló partnerkeresési szolgáltatásokat kell biztosítani az érdekelt szervezetek számára együttműködési projektekre vonatkozó konzorciumok kialakítása érdekében, különös figyelmet fordítva hálózatépítési lehetőségek azonosítására a kutatás és innováció terén gyengén teljesítő tagállamok jogalanyai számára. Az ilyen elemzések alapján célzott partnerkeresési rendezvények szervezhetők a konkrét pályázati felhívásoktól függően.

(3)A Bizottság az Euratom-programból származó kutatási és innovációs eredmények és ismeretek elérhetőségének és elterjedésének növelése céljából egy terjesztési és hasznosítási stratégiát is megállapít, hogy felgyorsítsa a piaci bevezetésre irányuló hasznosítást és fokozza az Euratom-program hatását.

(4)Az Euratom-programhoz allokált pénzügyi forrásoknak hozzá kell járulniuk a Közösség politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációhoz, valamint tájékoztatási, kommunikációs, népszerűsítési, terjesztési és hasznosítási tevékenységekhez is, amennyiben azok kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

14. cikk

Értékelés

(1)Az Euratom-program értékeléseit megfelelő időben kell elvégezni, hogy azok felhasználhatók legyenek az Euratom-programra, annak utódjára és a kutatás és innováció számára releváns egyéb kezdeményezésekre vonatkozó döntéshozatali eljárásban.

(2)Az Euratom-program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság átlátható eljárás keretében kiválasztott független szakértők segítségével elvégzi az Euratom-program és az (Euratom) 2021/765 tanácsi rendelettel létrehozott program végső értékelését. Annak tartalmaznia kell a korábbi Euratom kutatási és képzési programok hosszú távú hatásának értékelését, valamint az Euratom-program eredményességének, hatékonyságának, relevanciájának, koherenciájának és közösségi hozzáadott értékének értékelését is.

(4)A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételeinek kíséretében közzéteszi, és közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

15. cikk

Ellenőrzések

(1)Az Euratom-program kontrollrendszerének megfelelő egyensúlyt kell biztosítania a bizalom és a kontroll között, figyelembe véve a kontrollok minden szinten – különösen a kedvezményezettek számára – felmerülő igazgatási és egyéb költségeit. Az ellenőrzési szabályoknak egyértelműnek, következetesnek és koherensnek kell lenniük az Euratom-program egészében.

(2)A különböző uniós programokból nyújtott közös finanszírozásban részesülő intézkedéseket csak egyszer kell ellenőrizni, lefedve valamennyi érintett programot és az azokra vonatkozó szabályokat.

(3)Emellett a Bizottság vagy a releváns finanszírozó szerv támaszkodhat kedvezményezetti szinten végrehajtott kombinált rendszer-felülvizsgálatokra is. Ezen kombinált felülvizsgálatok bizonyos típusú kedvezményezettek számára opcionálisak, és olyan rendszer- és folyamatellenőrzésből állnak, amelyet az ügyletek ellenőrzése egészít ki. Az ügyletek ilyen ellenőrzéseit egy hozzáértő, független, a számviteli dokumentumokat a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 52 megfelelően jogszabályban előírt könyvvizsgálatnak alávetni jogosult könyvvizsgáló végzi el. A rendszer- és folyamat-ellenőrzéseket a Bizottság vagy a releváns finanszírozó szerv felhasználhatja a kiadásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodásra vonatkozó bizonyosság általános szintjének meghatározásához, valamint az utólagos ellenőrzések és a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolások szintjének újragondolása céljából.

(4)A költségvetési rendelet 127. cikkével összhangban a Bizottság vagy a finanszírozó szerv támaszkodhat a közösségi hozzájárulások felhasználására vonatkozóan más – többek között az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérő – független és hozzáértő személyek vagy szervezetek által végzett ellenőrzésekre is.

(5)Ellenőrzéseket legkésőbb az egyenleg kifizetése után két évvel lehet végezni.

(6)A Bizottság ellenőrzésre vonatkozó iránymutatásokat tesz közzé abból a célból, hogy biztosítsa az Euratom-program teljes időtartama alatt az ellenőrzési eljárások és szabályok megbízható és egységes alkalmazását és értelmezését.

16. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)A bizottság két különböző konfigurációban ül össze, az egyik az Euratom-program maghasadással összefüggő vonatkozásaival, a másik a magfúzióval összefüggő vonatkozásaival foglalkozik.

Az Euratom-program végrehajtásának elősegítése céljából a Bizottság – a Bizottság elfogadott iránymutatásaival összhangban – megtéríti a bizottság minden egyes, a napirendben meghatározott ülése esetében tagállamonként egy képviselő, illetve – olyan napirendi pontok esetében, amikor valamely tagállamnak speciális szakértelemre van szüksége – tagállamonként egy szakértő vagy tanácsadó költségeit.

(3)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(4)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(5)Amennyiben a bizottság véleményét írásbeli eljárás keretében kell beszerezni, az említett eljárást eredmény nélkül zárják le, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül a bizottság elnöke úgy határoz, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

(6)A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a bizottságot az Euratom-program végrehajtásának átfogó haladásáról, és kellő időben tájékoztatást ad a bizottság számára az Euratom-program keretében javasolt vagy finanszírozott valamennyi intézkedésről.

17. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz az Euratom-programban, a harmadik országnak biztosítania kell az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében az ilyen jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom rendeletben meghatározottak szerinti vizsgálatok – többek között helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok – lefolytatásához való jog is.

III. fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

18. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (Euratom) 2021/765 tanácsi rendelet 2026. január 1-jén hatályát veszti.

19. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)Ez a rendelet nem érinti az (Euratom) 2021/765 tanácsi rendelet alapján megkezdett intézkedések folytatását vagy módosítását, amely rendelet továbbra is alkalmazandó az említett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)Amennyiben szükséges, az (Euratom) 2021/765 tanácsi rendelettel létrehozott bizottság fennmaradó feladatait az e rendelet 16. cikkében említett bizottság végzi el.

(3)Az Euratom-programra szánt pénzügyi keretösszeg az Euratom-program és az (Euratom) 2021/765 tanácsi rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadásokat is fedezheti.

20. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.3.4.Teljesítménymutatók

1.4.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és az enyhítésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

4.DIGITÁLIS VETÜLETEK

4.1.Digitális vonatkozású követelmények

4.2.Adatok

4.3.Digitális megoldások

4.4.Interoperabilitási értékelés

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.3.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.4.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

 új intézkedés

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 53

 jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

 határozott időtartam

–    időtartam: 2026. január 1-jétől 2027. december 31-ig,

–    pénzügyi hatás: 2026-tól 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és 2026-tól 2030-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

 határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 54

 Bizottság általi közvetlen irányítás

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét,

–    végrehajtó ügynökségen keresztül.

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

  Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek,

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg),

– az EBB és az Európai Beruházási Alap,

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek,

– közjogi szervek,

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek,

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek,

– az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott szervek vagy személyek,

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és az enyhítésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások? 

·Jelenlegi költségvetési sorok

·Létrehozandó új költségvetési sorok

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

Főigazgatóság: Kutatási és Innovációs Főigazgatóság			2026.  év	2027.  év	2027 után	ÖSSZESEN
• Operatív előirányzatok
01 03 01 Magfúzióval kapcsolatos kutatás-fejlesztés	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	116,037	122,196		238,233
	Kifizetési előirányzatok	(2a)	46,414	49,478	142,341	238,233
01 03 02 Atommaghasadás, biztonság és sugárvédelem (közvetett intézkedések)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1b)	52,998	55,811		108,809
	Kifizetési előirányzatok	(2b)	21,199	22,924	64,686	108,809
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 58
01 01 02 01 Az „Euratom kutatási és képzési programját” végrehajtó tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások – Közvetett kutatás	kötelezettségvállalási előirányzatok = kifizetési előirányzatok	(3a)	8,223	8,523		16,746
01 01 02 02 Az „Euratom kutatási és képzési programját” végrehajtó külső munkatársak – Közvetett kutatás	kötelezettségvállalási előirányzatok = kifizetési előirányzatok	(3b)	0,348	0,361		0,708
01 01 02 03 Az „Euratom kutatási és képzési programjával” kapcsolatos egyéb igazgatási kiadások – Közvetett kutatás	kötelezettségvállalási előirányzatok = kifizetési előirányzatok	(3c)	1,658	1,718		3,376
A Kutatási és Innovációs Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1a)+(1b) +(3a)+(3b)+(3c)	179,263	188,609		367,872
	Kifizetési előirányzatok	=(2a)+(2b)+(3a)+(3b)+(3c)	77,841	83,004	207,027	367,872
Főigazgatóság: Közös Kutatóközpont			2026.  év	2027.  év	2027 után (lásd az 1.6. pontot)	ÖSSZESEN
• Operatív előirányzatok
01 03 03 A Közös Kutatóközpont nukleáris közvetlen intézkedései	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	12,500	12,500		25,000
	Kifizetési előirányzatok	(2a)	3,700	9,700	11,600	25,000
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 59
01 01 02 11 Az Euratom kutatási és képzési programját végrehajtó tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások – Közvetlen kutatás	kötelezettségvállalási előirányzatok = kifizetési előirányzatok	(3a)	56,277	57,277		113,554
01 01 02 12 Az Euratom kutatási és képzési programját végrehajtó külső munkatársak – Közvetlen kutatás	kötelezettségvállalási előirányzatok = kifizetési előirányzatok	(3b)	10,455	10,455		20,910
01 01 02 13 Az Euratom kutatási és képzési programjával kapcsolatos egyéb igazgatási kiadások – Közvetlen kutatás	kötelezettségvállalási előirányzatok = kifizetési előirányzatok	(3c)	35,314	35,697		71,011
A Közös Kutatóközponthoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1a)+(3a)+(3b)+(3c)	114,546	115,929		230,475
	Kifizetési előirányzatok	=(2a)+(3a)+(3b)+(3c)	105,746	113,129	11,600	230,475

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	181,534	190,507	0	372,041
	Kifizetési előirányzatok	(5)	71,313	82,102	218,627	372,041
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN	kötelezettségvállalási előirányzatok = kifizetési előirányzatok	(6)	112,275	114,031		226,306
A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(4)+(6)	293,809	304,538		598,347
	Kifizetési előirányzatok	=(5)+(6)	183,588	196,133	218,627	598,347

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet 

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

ÖSSZESEN

112,275

114,031

226,305

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés

–◻    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén,

–◻    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé,

–◻    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés

–◻    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást,

–☒    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–☒    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást,

a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást.

kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

4.Digitális vetületek

4.1.Digitális vonatkozású követelmények

4.2.Adatok

4.3.Digitális megoldások

4.4.Interoperabilitási értékelés

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések

(1)    A Tanács (Euratom) 2021/765 rendelete (2021. május 10.) az Európai Atomenergia-közösségnek a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő, a 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó kutatási és képzési programjának létrehozásáról, valamint az (Euratom) 2018/1563 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 167I., 2021.5.12., 81. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/765/oj?locale=hu ).

(2)    A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433I., 2020.12.22., 11. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/2093/oj?locale=hu).

(3)    Az Euratom-programok időtartama rövidebb, mint az EUMSZ szerinti egyéb kiadási programoké, mivel az Euratom-Szerződés 7. cikke ezeket a programokat 5 évre korlátozza.

(4)    Ezek közé tartozik a nukleáris biztonság és védettség, a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek kezelése, a sugárvédelem és a fúziós energia.

(5)    Lásd még: a „Jogalap” és „A jogi aktus típusának megválasztása” részeket a 2. szakaszban.

(6)    Priorities for European nuclear research & training: An STC Opinion (Az európai nukleáris kutatás és képzés prioritásai: a Tudományos és Műszaki Bizottság véleménye) (STC-2023-16 FINAL, 2023.10.20.). https://research-and-innovation.ec.europa.eu/document/download/8908a4d4-ad88-465f-9c9b-bbbf0e7174cc_en?filename=priorities-for%20european-nuclear-research.pdf.

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/695/oj?locale=hu ).

(8)    Lásd e javaslat 9. és 7. cikkét, valamint 6. cikkének (3) bekezdését, illetve az (EU) 2021/695 rendelet 10. cikkét és III. mellékletét.

(9)    Lásd e javaslat 10. cikkének (2) bekezdését, illetve az (EU) 2021/695 rendelet 15. cikkét.

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1735 rendelete (2024. június 13.) a „nettó zéró” technológiák európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról (HL L, 2024/1735, 2024.6.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1735/oj?locale=hu ).

(11)    A Szerződésre való hivatkozások az egységes szerkezetbe foglalt változatra vonatkoznak. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:02016A/TXT-20240901.

(12)    A Tanács 2009/71/Euratom irányelve (2009. június 25.) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról (HL L 172., 2009.7.2., 18. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2009/71/oj?locale=hu ).

(13)    A Tanács 2011/70/Euratom irányelve (2011. július 19.) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról (HL L 199., 2011.8.2., 48. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2011/70/oj?locale=hu ).

(14)    A Tanács 2013/59/Euratom irányelve (2013. december 5.) az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 13., 2014.1.17., 1. o.).

(15)    A Tanács (Euratom) 2021/948 rendelete (2021. május 27.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközt (Globális Európa) az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján kiegészítő, a Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszköz létrehozásáról és a 237/2014/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 209., 2021.6.14., 79. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2013/59/oj?locale=hu ).

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 209., 2021.6.14., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/947/oj?locale=hu ).

(17)    Létrehozta a Tanács 1314/2013/Euratom rendelete (2013. december 16.) az Európai Atomenergia-közösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2014–2018) (HL L 347., 2013.12.20., 948. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1314/oj?locale=hu ) és a Tanács (Euratom) 2018/1563 rendelete (2018. október 15.) az Európai Atomenergia-közösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2019–2020) és az 1314/2013/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 262., 2018.10.19., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1563/oj?locale=hu ).

(18)    A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az Euratom kutatási és képzési programjának (2014–2020) utólagos értékelése (COM(2024) 549 final, 2024.11.28.).

(19)    A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az Euratom kutatási és képzési programjának (2021–2025) időközi értékelése (COM(2025) NNN, 2025.HH.NN.).

(20)    E03929. sz. bizottsági szakértői csoport.

(21)    A Tanács határozata (1980. december 16.) a fúziós program tanácsadó bizottságának felállításáról (a Hivatalos Lapban nem tették közzé).

(22)     https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/14180-Euratom-research-and-training-programme-for-2026-2027_hu .

(23)    STC-2023-16 FINAL, 2023.10.20.

(24)    COM(2025) NNN.

(25)    Ugyanott.

(26)    A Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló 2007/198/Euratom határozat módosításáról szóló, 2021. február 22-i (Euratom) 2021/281 tanácsi határozat végrehajtásának időközi értékelése (COM(2025)NNN, 2025.HH.NN.).

(27)    Európai Bizottság: Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, Capisani, L., Camus, C. és Papadopoulou, M., Fostering fusion innovation – High-Level European Round Table (A magfúzióval kapcsolatos innováció előmozdítása – magas szintű európai kerekasztal), Capisani, L.(szerkesztő), Camus, C.(szerkesztő) és Papadopoulou, M.(szerkesztő), az Európai Unió Kiadóhivatala, 2024,  https://data.europa.eu/doi/10.2777/621539 .

(28)     The EU blueprint for fusion energy (A fúziós energiára vonatkozó uniós terv): https://energy.ec.europa.eu/events/eu-blueprint-fusion-energy-2024-04-23_en .

(29)    Európai Bizottság: Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, Rossetti di Valdalbero, D. és Janatkova, K., Euratom research in action and opportunities for Europe – EU strategic autonomy and the future energy systems – EU Small Modular Reactors (SMRs) Declaration (Az Euratom-kutatás folyamata, lehetőségek Európa számára – az EU stratégiai autonómiája és a jövő energiarendszerei – a kis méretű moduláris rektorokkal kapcsolatos uniós nyilatkozat), az Európai Unió Kiadóhivatala, 2023, https://data.europa.eu/doi/10.2777/911262.

(30)    SWD(2018) 307 final.

(31)    A 2019–2020-as Euratom-program (a 2014–2018-as program „meghosszabbítása”) hasonló rendelkezést tartalmazott. Lásd az Európai Atomenergia-közösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2019–2020) és az 1314/2013/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 15-i (Euratom) 2018/1563 tanácsi rendelet I. melléklete „A program célkitűzéseinek eléréséhez szükséges tevékenységek” szakasza „Közvetett tevékenységek” részének i) „Európai magfúziós program” pontját (HL L 262., 2018.10.19., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1563/oj?locale=hu ).

(32)    A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433I., 2020.12.22., 11. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/2093/oj?locale=hu ).

(33)    A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az Euratom kutatási és képzési programjának (2021–2025) időközi értékelése (COM(2025) NNN, 2025.HH.NN.).

(34)    A Tanács 2011/70/Euratom irányelve (2011. július 19.) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról (HL L 199., 2011.8.2., 48. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2011/70/oj?locale=hu ).

(35)    2007/198/Euratom: A Tanács határozata (2007. március 27.) a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról (HL L 90., 2007.3.30., 58. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2007/198/oj?locale=hu ).

(36)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/695/oj?locale=hu ).

(37)    HL L 433I., 2020.12.22., 28. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_interinstit/2020/1222/oj?locale=hu .

(38)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (átdolgozás) (HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj?locale=hu ).

(39)    Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1291/oj?locale=hu ).

(40)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/883/oj?locale=hu ).

(41)    A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1995/2988/oj?locale=hu ).

(42)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1996/2185/oj?locale=hu ).

(43)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/1939/oj?locale=hu ).

(44)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2017/1371/oj?locale=hu ).

(45)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/182/oj?locale=hu ).

(46)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_interinstit/2016/512/oj?locale=hu .

(47)    A Bizottság 96/282/Euratom határozata (1996. április 10.) a Közös Kutatóközpont átszervezéséről (HL L 107., 1996.4.30., 12. o.).

(48)    2025.HH.NN-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(49)    2025.HH.NN-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(50)    A Tanács (Euratom) 2021/765 rendelete (2021. május 10.) az Európai Atomenergia-közösségnek a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő, a 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó kutatási és képzési programjának létrehozásáról, valamint az (Euratom) 2018/1563 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 167I., 2021.5.12., 81. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/765/oj?locale=hu ).

(51)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1060/oj?locale=hu ).

(52)    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2006/43/oj?locale=hu ).

(53)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(54)    Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx .

(55)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(56)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(57)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(58)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(59)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(60)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(61)    Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések…”) feltüntetett célkitűzés.

(62)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(63)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(64)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.2.28.

COM(2025) 60 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS RENDELETE

az Európai Atomenergia-közösségnek a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő, a 2026–2027 közötti időszakra vonatkozó kutatási és képzési programjának létrehozásáról, valamint az (Euratom) 2021/765 tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

I. MELLÉKLET

TEVÉKENYSÉGEK

A 3. cikk (2) bekezdésében említett egyedi célkitűzéseket az Euratom-program egésze során, az e mellékletben nagy vonalakban ismertetett tevékenységek szerint kell megvalósítani. Az említett egyedi célkitűzések végrehajtásával az Euratom-program támogatja a tagállamokat az Euratom-jogszabályok 1 végrehajtásában, továbbá megerősíti a tagállamok és a magánszektor kutatási erőfeszítéseit. Az említett egyedi célkitűzéseknek hozzá kell járulniuk a nukleáris területen betöltött technológiai vezető szerep fenntartásához és továbbfejlesztéséhez.

A 3. cikk (2) bekezdésében említett egyedi célkitűzések megvalósítása érdekében az Euratom-program több területet érintő tevékenységeket fog támogatni, amelyek biztosítják a kutatási erőfeszítések szinergiáját a közös kihívások megoldása terén. A Horizont Európával megfelelő kapcsolatokat és interfészeket, így például közös pályázati felhívásokat fognak biztosítani. A kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenységek a 2021–2027-es közös rendelkezésekről szóló rendelet szerinti alapok által nyújtott pénzügyi támogatásban is részesülhetnek, amennyiben összhangban állnak ezen alapok célkitűzéseivel és rendelkezéseivel.

Az e mellékletben felsorolt tevékenységek közé tartozik a békés célú nukleáris kutatás és innováció terén folytatott, közös célokon és kölcsönös bizalmon alapuló nemzetközi együttműködés, amelynek célja, hogy egyértelmű és jelentős előnyöket biztosítson az Unió, polgárai és környezete számára. Ez magába foglalja a multilaterális kereteken keresztül folytatott nemzetközi együttműködést. A IV. generációs technológiával foglalkozó nemzetközi fórum (GIF) vonatkozásában az Euratom hivatalosan elismert végrehajtó szerveként 2 eljáró JRC továbbra is elő fogja segíteni és össze fogja hangolni az Európai Atomenergia-közösség hozzájárulását és részvételét a GIF kutatási és képzési tevékenységeiben. A GIF tevékenységeihez az Euratom-program hatályán belül történő hozzájárulás a IV. generációs rendszerekre jellemző biztonságra, sugárvédelemre, nukleáris biztosítékokra és nonproliferációs kutatási és képzési tevékenységekre összpontosít.

A JRC-ra bízott bármely új tevékenységet a JRC kormányzótanácsa elemzi, hogy ellenőrizze annak összhangját a tagállamokban folytatott meglévő tevékenységekkel, és hogy elkerüljék az átfedéseket az Unión belüli nukleáris kutatás és fejlesztés terén.

A Bizottság a 2026–2027-es Euratom-program vonatkozó munkaprogramján keresztül dönthet úgy, hogy folytatja az (Euratom) 2021/765 tanácsi rendelet alapján odaítélt támogatások finanszírozását.

A munkaprogramok prioritásait a Bizottságnak kell meghatároznia a közjogi hatóságoktól, a nukleáris kutatásban érdekelt felektől és a nukleáris tevékenységekben érdekelt felek bármely releváns szervezetétől vagy fórumától kapott inputok alapján.

A következő területeken végzett kutatás és képzés támogatható az Euratom-programból:

a)a következők javítása és támogatása: nukleáris biztonság, védettség, biztosítékok, sugárvédelem, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelése és leszerelése, beleértve a nukleáris energia megbízható és biztonságos felhasználását és az ionizáló sugárzás nem energetikai alkalmazásainak megbízható és biztonságos felhasználását 3 :

i.nukleáris biztonság: a Közösségben működő reaktorrendszereknek és nukleáris üzemanyagciklusoknak, vagy – amilyen mértékben a nukleáris biztonsággal kapcsolatos széles körű szakértelemnek a Közösségben történő fenntartása érdekében szükséges – a jövőben esetlegesen alkalmazásra kerülő reaktortípusoknak és ezek teljes nukleáris üzemanyagciklusainak, így például a particionálásnak és a transzmutációnak a biztonsága;

ii.a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelése: a közepes aktivitású, a nagy aktivitású és a hosszú élettartamú radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezelése és különösen az ezekkel kapcsolatos végleges elhelyezést megelőző tevékenységek és ezek végleges elhelyezése, valamint egyéb olyan radioaktívhulladék-áramok és -típusok kezelése és különösen az ezekkel kapcsolatos végleges elhelyezést megelőző tevékenységek és ezek végleges elhelyezése, amelyek esetében iparilag kiforrott eljárások jelenleg nem léteznek vagy javításra szorulhatnak; a radioaktív hulladékok mennyiségének minimalizálása és e hulladék radiotoxicitásának csökkentése; a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezelésével kapcsolatos tudás és kompetenciák kezelése és átadása a generációk között és a tagállami programok körében;

iii.leszerelés: a nukleáris létesítmények leszereléséhez és környezetvédelmi rehabilitációjához szükséges technológiák fejlesztését és értékelését támogató kutatás; a leszereléssel kapcsolatos legjobb gyakorlatok és ismeretek megosztásának támogatása;

iv.a nukleáris tudomány és az ionizáló sugárzás alkalmazásai, sugárvédelem, veszélyhelyzeti felkészültség:

—a nukleáris tudomány és az ionizáló sugárzási technológiák alkalmazásai a gyógyászati, ipari és egyéb kutatási területeken,

—az ipari, gyógyászati vagy környezeti kitettségből eredő csekély sugárdózisok hatásai és kockázatai,

—veszélyhelyzeti felkészültség a sugárterheléssel járó balesetekre, valamint a radioökológiával kapcsolatos kutatás,

—védett és biztonságos radioizotóp-ellátás és –felhasználás,

—a sugárzó anyagok környezetben való terjedésének modelljei, valamint az adatcsere, a riasztási rendszerek és a mérési technikákkal kapcsolatos együttműködés támogatása 4 (közvetlen intézkedésekkel végrehajtandó);

v.nukleáris védettség, biztosítékok és nonproliferáció (közvetlen intézkedésekkel végrehajtandó):

—a közösségi és a nemzetközi biztosítékok támogatására és megerősítésére szolgáló módszerek és technológia,

—az Euratom biztosítéki rendszerére vonatkozó operatív támogatás és képzés,

—technikai támogatás az atomsorompó-szerződés végrehajtásához a nukleáris biztosítékok területén, beleértve az uniós exportellenőrzési rendszer megerősítésének támogatását,

—a nukleáris és radiológiai biztonság és védettség fokozását célzó kutatás és támogatás a globális CBRN (vegyi, biológiai, radiológiai, nukleáris) keret és a kapcsolódó uniós stratégiák összefüggésében,

—a szabályozási ellenőrzés hatókörén kívül eső nukleáris és radioaktív anyagok felderítésére, valamint az ilyen anyagokat érintő események megelőzésére és kezelésére szolgáló módszerek és technológia, beleértve a nukleáris kriminalisztikát is,

—a nukleáris védettséggel kapcsolatos kapacitásépítés támogatása az Európai Nukleáris Védettségi Képzési Központ segítségével;

b)a szakértelem és kompetencia fenntartása és továbbfejlesztése a nukleáris területen a Közösségen belül:

i.oktatás, képzés és mobilitás, beleértve az olyan oktatási és képzési programokat, mint a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések;

ii.a nukleáris tudományhoz és technológiához – különösen a nukleáris biztonsághoz, védettséghez, biztosítékokhoz és a sugárvédelemhez – kapcsolódó innováció, tudásmenedzsment, terjesztés és hasznosítás előmozdítása;

iii.a kutatás területéről az ipar felé irányuló technológiatranszfer támogatása;

iv.egy versenyképes európai fúziósenergia-ipari kapacitás előkészítésének és fejlesztésének támogatása;

v.az európai és nemzetközi kutatási infrastruktúrák, köztük a JRC infrastruktúrái biztosításának, rendelkezésre állásának és az azokhoz való megfelelő hozzáférés támogatása 5 ;

vi.a nukleáris tudománynak mint a szabványosítás támogatása alapjának előmozdítása érdekében a közvetlen intézkedések a nukleáris biztonsággal, biztosítékokkal és védettséggel, valamint egyéb alkalmazásokkal, így például a nukleáris medicinával kapcsolatos legkorszerűbb referencia-adatokat, anyagokat és méréseket fogják biztosítani;

c)a fúziós energia fejlesztésének előmozdítása és az európai magfúziós menetrend végrehajtásához való hozzájárulás:

egy magfúziós kutatással foglalkozó társfinanszírozott európai partnerség fogja végrehajtani a magfúzión alapuló villamosenergia-termelés céljának e század második felére történő elérésre irányuló menetrendet. Ez többek között a következőket foglalhatja magában:

i.a meglévő és jövőbeli fúziós létesítmények kihasználása, beleértve adott esetben a fúziós kutatási infrastruktúrákra irányuló működési támogatások allokációját;

ii.a jövőbeli fúziós erőművek előkészítése valamennyi releváns szempont, köztük az anyagok, a technológiák és a tervek fejlesztésével;

iii.célzott oktatási és képzési program végrehajtása a b) pont i. alpontja szerinti tevékenységeken túlmenően;

iv.a Fusion for Energy Közös Vállalkozással közös tevékenységek koordinálása;

v.együttműködés az ITER Szervezetével;

vi.tudományos együttműködés az Euratom által kötött nemzetközi megállapodások keretében;

a magfúziós kutatással foglalkozó társfinanszírozott európai partnerség végrehajtása a tagállamok vagy az Euratom-programhoz társult harmadik országok által létrehozott vagy kijelölt jogalanyok részére odaítélt vissza nem térítendő támogatás révén fog történni. A vissza nem térítendő támogatás magában foglalhat a Közösségtől származó természetbeni erőforrásokat vagy a Bizottság munkatársainak kirendelését;

Pályázati felhívások útján további finanszírozás nyújtható a magfúziós kutatás és innováció számára.

d)az Unió és a tagállamok nukleáris biztonságra, biztosítékokra és védettségre vonatkozó szakpolitikájának támogatása:

a közvetlen intézkedések független tudományos és műszaki adatok és szakértelem biztosításával fogják támogatni a nukleáris biztonságra, biztosítékokra és védettségre vonatkozó szakpolitikát, valamint a releváns jogszabályok végrehajtását.

II. MELLÉKLET

Hatásútvonalak és kapcsolódó kulcsfontosságú hatásútvonal-mutatók mentén kell strukturálni az Euratom-programnak a 3. cikk (2) bekezdésében említett egyedi célkitűzéseire irányuló teljesítményének nyomon követését. A hatásútvonalak időérzékenyek: különbséget kell tenni a rövid, közép és hosszú távúak között. A hatásútvonal-mutatók helyettesítő mutatóként szolgáltatnak információt az egyedi célkitűzések megvalósításának terén elért haladásról. A Horizont Európával közös kulcsfontosságú hatásútvonal-mutatókat alátámasztó mikroadatok gyűjtésére központilag irányított és összehangolt módon, a kedvezményezettek számára minimális adatszolgáltatási teher mellett kerül sor.

Tudományos hatásútvonal-mutatók

Az Euratom-program várhatóan haladást fog elérni a nukleáris biztonság és védettség megerősítésére, az ionizáló sugárzás biztonságos alkalmazásaira, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére, a sugárvédelemre és a fúziós energia fejlesztésére vonatkozó ismeretek tekintetében. Az e területen elért haladást a tudományos publikációkra, a magfúziós menetrend végrehajtása terén elért haladásra, a szakértelem és a készségek fejlesztésére, valamint a kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférésre vonatkozó mutatók fogják mérni.

A tudományos hatás felé	Rövid távú	Középtávú	Hosszabb távú
A nukleáris energia és az ionizáló sugárzás nem energetikai alkalmazásai megbízható és biztonságos felhasználásának javítása, ideértve a nukleáris biztonságot, védettséget és biztosítékokat, a sugárvédelmet, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelését, valamint a leszerelést	Publikációk – Az Euratom-programhoz tartozó lektorált tudományos publikációk száma	Idézettség – Az Euratom-programhoz tartozó lektorált tudományos publikációk tudományterületek alapján súlyozott idézettségi mutatója	Világszínvonalú tudomány – Az Euratom-programból származó, az adott tudományterülethez lényegi hozzájárulást nyújtó lektorált publikációk száma és aránya
	Az ismeretek megosztása – A nyílt tudás infrastruktúráján keresztül megosztott kutatási outputok (nyílt hozzáférésű adatok/publikációk/szoftverek stb.) aránya	Ismeretterjesztés – Az aktívan használt/idézett nyílt hozzáférésű kutatási outputok aránya	Új együttműködések – Az Euratom-program azon kedvezményezettjeinek aránya, amelyek új, tudományágakon/ágazatokon átnyúló együttműködéseket alakítottak ki a nyílt hozzáférésű Euratom K+I outputjaik felhasználóival
A fúziós energia fejlesztésének előmozdítása	A magfúziós menetrend végrehajtása terén elért haladás – Az Euratom-program által elért, a magfúziós menetrendben a 2021–2027-es időszakra meghatározott mérföldkövek százalékos aránya
A szakértelem és a kiválóság fenntartása és továbbfejlesztése az Unióban	Készségek – Az Euratom-program részeként szervezett továbbképzési tevékenységekben részt vevő kutatók száma (képzés, mobilitás és az infrastruktúrához való hozzáférés révén)	Karrierek – Az olyan továbbképzett kutatók száma és aránya, akik nagyobb hatással vannak K+I területeikre	Munkakörülmények – A keretprogramban részt vevő olyan továbbképzett kutatók száma és aránya, akiknek javultak a munkakörülményei
	Azon kutatók száma, akik az Euratom-program támogatása révén férnek hozzá kutatási infrastruktúrához
	Átadott referenciaanyagok és könyvtárba felvett referenciamérések		A módosított nemzetközi szabványok száma

Társadalmi hatásútvonal-mutatók

Az Euratom-program a kutatás és innováció révén segít kezelni a nukleáris biztonság és védettség, a sugárvédelem és az ionizáló sugárzás alkalmazásaira vonatkozó közösségi szakpolitikai prioritásokat, amint azt az e területeken jelentkező kihívások kezeléséhez hozzájáruló outputokat létrehozó projektek portfóliói is mutatják. A társadalmi hatást a nukleáris védettség és biztosítékok terén történt konkrét fejlődést illetően is mérik.

A társadalmi hatások felé	Rövid távú	Középtávú		Hosszabb távú
A nukleáris energia és az ionizáló sugárzás nem energetikai alkalmazásai megbízható és biztonságos felhasználásának javítása, ideértve a nukleáris biztonságot, védettséget és biztosítékokat, a sugárvédelmet, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelését, valamint a leszerelést	Outputok – Az egyedi szakpolitikai prioritásokra irányuló outputok száma és aránya	Megoldások – Az egyedi szakpolitikai prioritásokra irányuló innovációk és tudományos eredmények száma és aránya		Előnyök – Az Euratom-program által finanszírozott eredmények használatából eredő összesített becsült hatások az egyedi szakpolitikai prioritások kezelése terén, ideértve a szakpolitikai döntéshozatali és a jogalkotási ciklushoz való hozzájárulást
	A nukleáris biztosítékok támogatására nyújtott szolgáltatások száma		A rendelkezésre bocsátott és használatban lévő műszaki rendszerek száma
	A leginkább érintett tisztviselőknek nyújtott képzések száma
	Közös létrehozás – Azon Euratom-projektek száma és aránya, amelyekben az uniós polgárok és végfelhasználók hozzájárulnak a K+I tartalmak közös létrehozásához	Részvétel – Az Euratom-program azon kedvezményezett szervezeteinek száma és aránya, amelyek Euratom-projektet követően polgári és végfelhasználói részvételi mechanizmussal rendelkeznek		A K+I társadalmi elterjedése – A közösen létrehozott Euratom tudományos eredmények és innovatív megoldások elterjedése és hatása

Innovációs hatásútvonal-mutatók

Az Euratom-program várhatóan az egyedi célkitűzései felé történő haladást támogató innovációs hatásokat eredményez. Az e területen elért haladást a szellemitulajdon-jogokra, az innovatív termékekre, módszerekre és eljárásokra, valamint azok felhasználására, továbbá a munkahelyteremtésre vonatkozó mutatókkal fogják mérni.

A szakpolitikai hatásra vonatkozó hatásútvonal-mutatók

Az Euratom-program tudományos adatokkal szolgál a szakpolitikai döntéshozatalhoz. Ez különösen a más bizottsági szolgálatok számára nyújtott tudományos támogatást érinti, így például az Euratom-biztosítékok vagy a nukleáris és ionizáló sugárzásra vonatkozó irányelvek 6 tagállamok általi végrehajtásának támogatását.

A szakpolitikai hatás felé	Rövid távú	Középtávú	Hosszabb távú
A nukleáris biztonságra, biztosítékokra és védettségre vonatkozó szakpolitika támogatása	Szakpolitikai szempontból releváns megállapításokat eredményező Euratom-projektek száma és aránya	A szakpolitikára kimutatható hatást gyakorló outputok száma	Azon Euratom-projektek száma és aránya, amelyek megállapításait szakpolitikai/programozási dokumentumokban idézték

A célértékeket mind a közvetett, mind a közvetlen intézkedések esetében úgy kell meghatározni, hogy tükrözzék az Euratom-program egyes részei tekintetében várható eredményeket.

(1)    Különösen a Tanács 2006/117/Euratom irányelve (2006. november 20.) a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről (HL L 337., 2006.12.5., 21. o.); a Tanács 2009/71/Euratom irányelve (2009. június 25.) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról (HL L 172., 2009.7.2., 18. o.); a Tanács 2011/70/Euratom irányelve; a Tanács 2013/51/Euratom irányelve (2013. október 22.) a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról (HL L 296., 2013.11.7., 12. o.); a Tanács 2013/59/Euratom irányelve (2013. december 5.) az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 13., 2014.1.17., 1. o.); valamint a Tanács (Euratom) 2016/52 rendelete (2016. január 15.) a nukleáris balesetet vagy egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok radioaktív szennyezettsége maximális megengedett szintjeinek megállapításáról, valamint a 3954/87/Euratom rendelet, a 944/89/Euratom bizottsági rendelet és a 770/90/Euratom bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 13., 2016.1.20., 2. o.).

(2)    A IV. generációs technológiájú nukleárisenergia-rendszerek kutatását és fejlesztését célzó nemzetközi együttműködésről szóló keretmegállapodás III. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(3)    A nukleáris védettség, biztosítékok és nonproliferáció kivételével, e tevékenységek közvetlen és közvetett intézkedések révén is végrehajthatók.

(4)    Az Euratom-Szerződés 35., 36. és 38. cikke; a Tanács 87/600/Euratom határozata (1987. december 14.) a radiológiai veszélyhelyzet esetén történő gyors információcserére vonatkozó közösségi szabályozásról (HL L 371., 1987.12.30., 76. o.).

(5)    A JRC infrastruktúráira vonatkozó folytatólagos beruházási terv alapján.

(6)    A Bizottság 302/2005/Euratom rendelete (2005. február 8.) az Euratom biztosítéki rendelkezéseinek alkalmazásáról (HL L 54., 2005.2.28., 1. o.); a Tanács 2011/70/Euratom irányelve és a Tanács 2014/87/Euratom irányelve (2014. július 8.) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló 2009/71/Euratom irányelv módosításáról (HL L 219., 2014.7.25., 42. o.).