EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.2.4.
COM(2025) 31 final
2025/0013(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának Járműelőírások Harmonizálása Világfórumán az ENSZ-előírásokra irányuló 2025. márciusi javaslatok tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT TÁRGYA
E javaslat tárgya az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) által működtetett Járműelőírások Harmonizálása Világfórumon (29. munkacsoport) bizonyos hatályos ENSZ-előírásokat érintő módosítások elfogadásával kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.
2.A JAVASLAT HÁTTERE
2.1.Az 1958. évi felülvizsgált megállapodás és a párhuzamos megállapodás
Két megállapodás van hatályban olyan harmonizált követelmények kidolgozásáról, amelyek az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) szerződő felei közötti gépjármű-kereskedelem technikai akadályait hivatottak felszámolni, valamint biztosítani kívánják, hogy a gépjárművek nagy fokú biztonságot nyújtsanak és óvják a környezetet. Ezek a következők:
–a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló ENSZ-EGB-megállapodás (a továbbiakban: az 1958. évi felülvizsgált megállapodás); valamint
–a kerekes járművekről, valamint a kerekes járművekre felszerelhető és/vagy azokon használható berendezésekre és felszerelésekre vonatkozó globális műszaki előírások kidolgozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: párhuzamos megállapodás).
A megállapodások az EU vonatkozásában 1998. március 24-én, illetve 2000. február 15-én léptek hatályba. A megállapodásokkal kapcsolatos munkát a 29. munkacsoport felügyeli.
2.2. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága keretében működő Járműelőírások Harmonizálása Világfórum
A 29. munkacsoport egyedülálló keretet biztosít a gépjárművekkel kapcsolatos előírások globális összehangolásához. A 29. munkacsoport az ENSZ intézményi keretében működő állandó munkacsoport, amelynek külön megbízatása és eljárási szabályzata van. Globális fórumként működik, ahol az érdekeltek szabadon megvitathatják a gépjárművekre vonatkozó előírásokat, valamint az 1958. évi felülvizsgált megállapodás és a párhuzamos megállapodás végrehajtását. Az ENSZ bármely tagállama, illetve az ENSZ tagállamai által létrehozott bármely regionális gazdasági integrációs szervezet teljeskörűen részt vehet a 29. munkacsoport tevékenységében, és a 29. munkacsoport által felügyelt, gépjárművekről szóló megállapodások szerződő felévé válhat. Az EU e megállapodások részes fele.
A 29. munkacsoport minden évben háromszor – márciusban, júniusban és novemberben – tart ülést. A technikai fejlődés figyelembevétele érdekében a 29. munkacsoport minden ülésén elfogadhat:
új ENSZ-előírásokat;
új ENSZ-határozatokat;
új ENSZ globális műszaki előírásokat (ENSZ-GTR-eket);
az 1958. évi felülvizsgált megállapodás szerinti ENSZ-előírások és -határozatok módosításait; valamint
a párhuzamos megállapodás szerinti ENSZ-GTR-ek és határozatok módosításait.
A 29. munkacsoport ülései előtt a 29. munkacsoport szakosodott kisegítő testületei szakmai szempontból megvitatják ezeket a módosításokat.
Ezt követően a 29. munkacsoport javaslatokat fogadhat el:
az 1958. évi felülvizsgált megállapodás szerinti javaslatok esetében a jelen lévő és a javaslatról szavazó szerződő felek minősített többségével; vagy
a párhuzamos megállapodás szerinti javaslatok esetében a jelen lévő és a javaslatról szavazó részes felek egyhangú szavazatával.
A 29. munkacsoport minden ülését megelőzően az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése szerinti tanácsi határozat kerül elfogadásra, amely meghatározza a következőkkel kapcsolatban az EU által képviselendő álláspontot:
új ENSZ-előírások, ENSZ-GTR-ek és ENSZ-határozatok; valamint
az ENSZ-előírások, az ENSZ-GTR-ek és az ENSZ-határozatok módosításai, kiegészítései és helyesbítései.
2.3. A 29. munkacsoport tervezett jogi aktusa
A 29. munkacsoport a 2025. március 4. és 7. között tartandó 195. ülésén elfogadhatja a következőket:
az ENSZ 13., 39., 48., 49., 79., 83., 92., 96., 100., 105., 116., 124., 138., 148., 149., 152., 158., 161., 162., 163., 168. és 171. számú előírásának módosítására irányuló javaslatok;
a hibrid elektromos járművek és az egynél több, meghajtásra szolgáló elektromos géppel rendelkező tisztán elektromos járművek rendszerteljesítményének meghatározásáról szóló új ENSZ-előírásra irányuló javaslat; valamint
a fényforrás-kategóriákra vonatkozó egységes előírásokra vonatkozó összevont határozat módosítására irányuló javaslat.
3. AZ UNIÓ ÁLTAL KÉPVISELENDŐ ÁLLÁSPONT
A 29. munkacsoport működése elősegíti a járművekre vonatkozó szabványok nemzetközi összehangolását. Az 1958. évi felülvizsgált megállapodás kulcsszerepet játszik e célkitűzés elérésében. Az uniós gyártók annak tudatában alkalmazhatják a közös típusjóváhagyási előírásokat, hogy az általuk gyártott termékeket a szerződő felek a nemzeti jogszabályaiknak megfelelőként fogják elismerni.
Ez tette lehetővé, hogy a gépjárművek általános biztonságáról szóló 661/2009/EK rendelet több mint 50 uniós irányelvet hatályon kívül helyezzen, és azok helyébe az 1958. évi felülvizsgált megállapodás keretében elfogadott vonatkozó előírásokat léptesse.
Az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet hasonló megközelítést követ. Közigazgatási rendelkezéseket és műszaki követelményeket állapít meg minden új jármű, rendszer, alkotóelem és önálló műszaki egység típusjóváhagyására és forgalomba hozatalára vonatkozóan. Az említett rendelet típusjóváhagyási követelmények formájában vagy az uniós jogszabályok alternatíváiként beépíti az 1958. évi felülvizsgált megállapodás alapján elfogadott előírásokat az EU típusjóváhagyási rendszerébe.
Amint a 29. munkacsoport elfogad egy új ENSZ-előírásra vagy egy már létező ENSZ-előírás módosítására irányuló javaslatot, az ENSZ-EGB ügyvezető titkára értesíti a szerződő feleket a vonatkozó jogi aktusról. A jogi aktus hatályba lép, kivéve, ha a szerződő felek blokkoló kisebbsége hat hónapon belül kifogást emel. Ezt követően minden szerződő fél átültetheti a jogi aktust nemzeti jogrendjébe. Az Európai Unióban az átültetés azt követően válik befejezetté, hogy a jogi aktust kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
A következő jogi aktusokkal kapcsolatban kell uniós álláspontot kialakítani:
–a 13., 39., 48., 49., 79., 83., 92., 96., 100., 105., 116., 124., 138., 148., 149., 152., 158., 161., 162., 163., 168. és 171. számú ENSZ-előírások módosításaira irányuló javaslatok a következőkre vonatkozó rendelkezések naprakésszé tétele érdekében:
–a nehézgépjárművek fékezése – a javasolt módosítások célja a tartós fékre vonatkozó követelmények módosítása, lefedve a teljes járműszerelvény (azaz egy vontatójármű és egy pótkocsi) tömegét. A javasolt módosítások célja továbbá a gépjárművek rögzítőfékrendszerére vonatkozó követelmények kiigazítása:
–a sebességmérő és a kilométer-számláló berendezés, beleértve azok beépítését is – a javasolt módosítások célja a kilométer-számlálókra vonatkozó jelenlegi követelmények aktualizálása annak érdekében, hogy azok a következőkre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzanak: a) a fedélzeti kilométer-számláló futásteljesítmény-értékeinek pontossága; b) a fedélzeti kilométer-számláló futásteljesítmény-értékeinek manipulálása elleni védelem; és c) a kilométer-számláló által a járművezető számára megjelenített futásteljesítmény-értékek pontossága és manipulálás elleni védelme;
–a világító- és fényjelző berendezések beépítése – a javasolt módosítások célja, hogy a piros fénynek a jármű eleje felé és/vagy a fehér fénynek a jármű hátulja felé való láthatóságára vonatkozó követelményeket összehangolják a 148. és 149. számú ENSZ-előírás 01. módosítássorozatával. A javasolt módosítások célja továbbá, hogy a terepjáró járművek esetében tisztázódjanak és összhangba kerüljenek a tompított fénynek a fényszórók beépítési magasságától függő függőleges dőlésszögére vonatkozó követelmények. A javasolt módosítások emellett új mintát vezetnek be az előrejelzett pálya tekintetében a vezetéstámogató előrejelzések részeként, és továbbfejlesztett hibaészlelési és -jelzési követelmények vezetnek be, hogy tükrözzék a számos fényforrást érintő technológiai fejlődést. A javasolt módosítások ezenkívül naprakésszé teszik a tompított fény esetében az egy vagy több fényforrás vagy fényforrásmodul teljes objektív fényáramára vonatkozó követelményeket;
–a kompressziós gyújtású és szikragyújtású (LPG- és CNG-üzemű) motorok kibocsátása – a javasolt módosítások szerkesztési javításokat kívánnak bevezetni;
–kormányberendezés – a javasolt módosítások célja, hogy töröljenek bizonyos jóváhagyási követelményeket az automatikus kormányzási funkciók olyan kiegészítő kategóriái tekintetében, amelyeket a 171. számú ENSZ-előírás már lefed;
–az M1 és N1 kategóriájú járművek kibocsátása – a javasolt módosítások szerkesztési javításokat kívánnak bevezetni;
–a motorkerékpárok cserealkatrészként felszerelhető kipufogó-hangtompító rendszerei – a javasolt módosítások célja a nem eredeti kipufogó-hangtompító csererendszerek manipulálásának megakadályozására vonatkozó követelmények továbbfejlesztése;
–a mezőgazdasági és erdészeti traktorokba, valamint a nem közúti mozgó gépekbe beépítendő motorok jóváhagyása a motor szennyezőanyag-kibocsátása tekintetében – a javasolt módosítások szerkesztési javításokat kívánnak bevezetni;
–elektromos hajtáslánccal felszerelt járművek – a javasolt módosítások célja a gyártók szellemi tulajdonjogainak kezelésére vonatkozó új rendelkezések bevezetése, valamint a hőterjedésre és az elektromos meghajtású járművek jóváhagyására vonatkozó követelmények továbbfejlesztése;
–veszélyes áruk szállítására szolgáló járművek – a javasolt módosítások célja a 105. számú ENSZ-előírás szövegének a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodás (ADR) legújabb változatával való összehangolása;
–lopásgátló és riasztórendszerek – a javasolt módosítások célja, hogy a 116. számú ENSZ-előírás szövegét összhangba hozzák a 10. számú ENSZ-előírás műszaki követelményeivel, amelyek már szerepelnek a 157. számú ENSZ-előírásban;
–a személygépkocsik pótkerekei – a javasolt módosítások célja a 124. számú ENSZ-előírás egyes rendelkezéseinek tisztázása az alumíniumötvözet és magnéziumötvözet kerekek vizsgálata tekintetében;
–csendes közúti járművek – a javasolt módosítások célja, hogy pontosítsák a hátramenetnél a jármű elülső síkja tekintetében előírt legnagyobb hangnyomásra vonatkozó követelményeket;
–fényjelző berendezések – a javasolt módosítás célja, hogy kijavítsa az egyes fényjelző lámpák jóváhagyási jelének méretmeghatározásához használt helytelen hivatkozást;
–útmegvilágítási eszközök– a javasolt módosítások célja a tompított fényszórókra vonatkozó egyes fénytani mérési követelmények kiigazítása, beleértve a hibaészlelési és -jelzési követelmények módosítását is, annak érdekében, hogy azok tükrözzék a számos fényforrást érintő technológiai fejlődést. A javasolt módosítások célja továbbá egyes, a maximális fényerősségre vonatkozó értékek helyesbítése a gyártásmegfelelőségi táblázatokban;
–az M1/N1 kategóriájú járművek fejlett vészfékező rendszere (AEBS) – a javasolt módosítások célja, hogy a 152. számú ENSZ-előírásban a fizikai vizsgálatok alternatívájaként a virtuális vizsgálat alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket vezessenek be az egész járművekre vonatkozó EU-típusjóváhagyás alapján;
–tolató mód – a javasolt módosítások célja a tolatókamera- és az érzékelő rendszerekre vonatkozó vizsgálati feltételek tisztázása;
–jogosulatlan használat elleni berendezések – a javasolt módosítások célja, hogy a 161. számú ENSZ-előírás szövegét összhangba hozzák a 10. számú ENSZ-előírás műszaki követelményeivel, amelyek már szerepelnek a 157. számú ENSZ-előírásban;
–indításgátlók – a javasolt módosítások célja, hogy a 162. számú ENSZ-előírás szövegét összhangba hozzák a 10. számú ENSZ-előírás műszaki követelményeivel, amelyek már szerepelnek a 157. számú ENSZ-előírásban;
–jármű-riasztórendszerek – a javasolt módosítások célja, hogy a 163. számú ENSZ-előírás szövegét összhangba hozzák a 10. számú ENSZ-előírás műszaki követelményeivel, amelyek már szerepelnek a 157. számú ENSZ-előírásban;
–a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásról (RDE) szóló globális előírás – a javasolt módosítások célja annak tisztázása, hogy a motor üzemanyagtípusától (dízel vagy benzin) függően szükség van-e 3 és 4 szakaszos vizsgálati adatok elemzésére. A javasolt követelmények célja továbbá a hordozható kibocsátásmérő rendszer (PEMS) koncentrációjára és a kibocsátáskorrekcióra vonatkozó rendelkezések összehangolása a 49. számú ENSZ-előírás rendelkezéseivel; valamint
–járműirányítás-támogató rendszerek (DCAS) – a javasolt követelmények célja olyan új rendelkezések bevezetése, amelyek lehetővé teszik a rendszer által kezdeményezett manővereket támogató DCAS rendszerek szabályozását és/vagy a „kézrátételi” kérések kihagyását; valamint
–a hibrid elektromos járművek és az egynél több, meghajtásra szolgáló elektromos géppel rendelkező tisztán elektromos járművek rendszerteljesítményének meghatározásáról szóló új ENSZ-előírásra irányuló javaslat – ez az új előírásra irányuló javaslat a 21. számú ENSZ-GTR követelményeit kívánja átültetni.
–
A 29. munkacsoport a tervek szerint a 2025. március 4. és 7. között tartandó ülésszakán szavaz ezekről a javaslatokról.
Ezen túlmenően meg kell határozni az EU álláspontját a következőkkel kapcsolatban:
–a fényforrás-kategóriákra vonatkozó egységes előírásokra vonatkozó összevont határozat módosítására irányuló javaslat – a javasolt módosítások célja a fénykibocsátó diódák (LED) új LW7A és LW7B fényforrás-kategóriájának bevezetése.
Az Európai Uniónak indokolt támogatnia a fent említett jogi aktusokat, mert azok összhangban vannak az Unió gépjárműiparral kapcsolatos belső piaci szakpolitikájával, és összeegyeztethetők az Unió közlekedés-, éghajlat- és energiapolitikájával.
Mindezek a jogi aktusok igen kedvezően hatnak az uniós gépjárműipar versenyképességére és a nemzetközi kereskedelemre. A szóban forgó jogi aktusok megszavazása elősegíti a technológiai fejlődést, előnyöket kínál a méretgazdaságosság tekintetében, megakadályozza a belső piac széttagolódását, és biztosítja, hogy egységes gépjárműipari szabványok érvényesüljenek az Unió egész területén.
E javaslat esetében nincs szükség külső szakértői véleményre, a gépjárművekkel foglalkozó műszaki bizottság azonban áttekintette.
4.JOGALAP
4.1. Eljárási jogalap
4.1.1. Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerint a Tanács határozatokat fogad el „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát”.
4.1.2. A jelen esetre történő alkalmazás
A 29. munkacsoport az a szerv, amelynek keretében az ENSZ-EGB szerződő felei megvitatják az 1958. évi felülvizsgált megállapodás és a párhuzamos megállapodás végrehajtását.
A 29. munkacsoport által elfogadandó jogi aktusok joghatással bíró jogi aktusok.
A tervezett jogi aktusban foglalt ENSZ-előírások kötelező érvényűek lesznek az Európai Unióra nézve. Az ENSZ-határozattal és a globális műszaki előírásokkal együtt alkalmasak lesznek az uniós szabályozás tartalmának meghatározó módon való befolyásolására a járművek típusjóváhagyása területén.
A tervezett jogi aktusok nem egészítik ki és nem módosítják a megállapodás intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2. Anyagi jogalap
4.2.1.
Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az EU által képviselendő mindenkori álláspont meghatározásra kerül.
A tervezett jogi aktus kettős célkitűzést is követhet, vagy két összetevőből is állhat, melyek egyike elsődlegesként, míg a másik pusztán járulékosként azonosítható. Ez esetben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
4.2.2. A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a jogszabályok közelítése. Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 114. cikke.
4.3. Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 114. cikke, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
2025/0013 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának Járműelőírások Harmonizálása Világfórumán az ENSZ-előírásokra irányuló 2025. márciusi javaslatok tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)A 97/836/EK tanácsi határozattal az Unió csatlakozott az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (a továbbiakban: ENSZ-EGB) a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodásához (a továbbiakban: az 1958. évi felülvizsgált megállapodás). Az 1958. évi felülvizsgált megállapodás 1998. március 24-én lépett hatályba.
(2)A 2000/125/EK tanácsi határozattal az Unió csatlakozott a kerekes járművekről, valamint a kerekes járművekre felszerelhető és/vagy azokon használható berendezésekre és felszerelésekre vonatkozó globális műszaki előírások kidolgozásáról szóló megállapodáshoz (a továbbiakban: párhuzamos megállapodás). A párhuzamos megállapodás 2000. február 15-én lépett hatályba.
(3)Az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet közigazgatási rendelkezéseket és műszaki követelményeket állapít meg minden új jármű, rendszer, alkotóelem és önálló műszaki egység típusjóváhagyására és forgalomba hozatalára vonatkozóan. Az említett rendelet típusjóváhagyási követelmények formájában vagy az uniós jogszabályok alternatíváiként beépíti az 1958. évi felülvizsgált megállapodás alapján elfogadott előírásokat (a továbbiakban: ENSZ-előírások) az EU típusjóváhagyási rendszerébe.
(4)Az 1958. évi felülvizsgált megállapodás 1. cikke és a párhuzamos megállapodás 6. cikke értelmében a Járműelőírások Harmonizálása Világfórum (29. munkacsoport) elfogadhat az ENSZ-előírások, az ENSZ globális műszaki előírások (ENSZ-GTR-ek) és az ENSZ-határozatok módosításaira irányuló javaslatokat, valamint új ENSZ-előírásokra, ENSZ-GTR-ekre és ENSZ-határozatokra irányuló javaslatokat a járműjóváhagyások területén. Ezen túlmenően az említett rendelkezések értelmében a 29. munkacsoport az ENSZ-GTR-ek módosításának vagy új ENSZ-GTR-ek kidolgozásának engedélyezésére, valamint az ENSZ-GTR-ekkel kapcsolatos megbízatások érvényességének meghosszabbítására irányuló javaslatokat is elfogadhat.
(5)A Járműelőírások Harmonizálása Világfórum 2025. március 4–7-i 195. ülésszakán a 29. munkacsoport elfogadhatja a következőket: az ENSZ 13., 39., 48., 49., 79., 83., 92., 96., 100., 105., 116., 124., 138., 148., 149., 152., 158., 161., 162., 163., 168. és 171. számú előírásának módosítására irányuló javaslatok; a hibrid elektromos járművek és az egynél több, meghajtásra szolgáló elektromos géppel rendelkező tisztán elektromos járművek rendszerteljesítményének meghatározásáról szóló új ENSZ-előírásra irányuló javaslat; a fényforrás-kategóriákra vonatkozó egységes előírásokra vonatkozó összevont határozat módosítására irányuló javaslat.
(6)Az ENSZ-előírások az Unióra nézve kötelező érvényűek lesznek. Az ENSZ-határozattal együtt befolyásolják a járművek típusjóváhagyására vonatkozó uniós jogszabályok tartalmát. Ezért helyénvaló meghatározni a 29. munkacsoportban az említett javaslatok elfogadásával kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspontot.
(7)A tapasztalatok és a műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében az ENSZ 13-H., 39., 48., 49., 79., 83., 92., 96., 100., 105., 116., 124., 138., 148., 149., 152., 158., 161., 162., 163., 168. és 171. számú előírása, valamint a fényforrás-kategóriákra vonatkozó egységes előírásokra vonatkozó összevont határozat hatálya alá tartozó egyes szempontokra vagy jellemzőkre vonatkozó követelményeket módosítani kell vagy ki kell egészíteni.
(8)A technológiai fejlődés lehetővé tétele és a tiszta mobilitás előmozdítása érdekében új ENSZ-előírást kell elfogadni a hibrid elektromos járművek és az egynél több, meghajtásra szolgáló elektromos géppel rendelkező tisztán elektromos járművek rendszerteljesítményének meghatározásáról.
(9)Ezek a javaslatok összhangban vannak az Uniónak a gépjárműiparra vonatkozó stratégiai szakpolitikai irányvonalaival,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az ENSZ-EGB keretében működő Járműelőírások Harmonizálása Világfórum 2025. március 4. és 7. között tartandó 195. ülésszakán az Unió által képviselendő álláspont az, hogy az e határozat mellékletében felsorolt javaslatok mellett kell szavazni.
2. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök