INDOKOLÁS

A JAVASLAT TÁRGYA

E javaslat tárgya az Egyesült Nemzetek Szervezetének (a továbbiakban: ENSZ) az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezménye és az ENSZ pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi egyezménye szerinti anyagjegyzékekbe való felvétel tekintetében az ENSZ Kábítószer-bizottságának 68. ülésszakán az Európai Unió (a továbbiakban: EU) által képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat. A Kábítószer-bizottság 68. ülésszakára a tervek szerint 2025. március 10–14. között kerül sor.

A JAVASLAT HÁTTERE

1.1.Az ENSZ-nek az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezménye és az ENSZ pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi egyezménye

Az ENSZ-nek az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezménye (a továbbiakban: a Kábítószer Egyezmény) 1 arra irányul, hogy összehangolt nemzetközi fellépéssel vegye fel a küzdelmet a kábítószerekkel való visszaéléssel szemben. Az intervenció és ellenőrzés két, egymással összefüggően működő formáját határozza meg. Először is, kizárólag orvosi és tudományos célokra kívánja korlátozni a kábítószerek birtoklását, alkalmazását, kereskedelmét, forgalmazását, behozatalát, kivitelét, gyártását és előállítását. Másodszor, a kábítószer-kereskedők visszatartását és elrettentését célzó nemzetközi együttműködéssel küzd a kábítószer-kereskedelem ellen.

A pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi ENSZ-egyezmény (a továbbiakban: a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény) 2 létrehozza a pszichotrop anyagok nemzetközi ellenőrzési rendszerét. Az egyezmény a kábítószerek körének diverzifikációjára és bővülésére reagálva ellenőrzéseket vezetett be számos szintetikus kábítószerre vonatkozóan, figyelembe véve egyrészt az azokkal való visszaélés lehetőségét, másrészt pedig terápiás értéküket.

Valamennyi uniós tagállam részes fele az egyezményeknek, az Unió viszont nem.

A Kábítószer-bizottság

A Kábítószer-bizottság az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) bizottsága, amelynek feladat- és jogkörét többek között a két egyezmény határozza meg. A bizottságot a Gazdasági és Szociális Tanács által kiválasztott 53 ENSZ-tagállam alkotja. 2025 márciusában 13 uniós tagállam 3 fog rendelkezni szavazati joggal a Kábítószer-bizottságban. Az Unió megfigyelői státusszal rendelkezik a Kábítószer-bizottságban.

A Kábítószer-bizottság tervezett jogi aktusa

A Kábítószer-bizottság a kábítószer-függőséggel foglalkozó szakértői bizottság (a továbbiakban: a szakértői bizottság) tanácsadása nyomán eljáró Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai alapján rendszeresen módosítja az egyezmények mellékleteibe foglalt anyagjegyzékeket.

A WHO november 21-én azt ajánlotta az ENSZ főtitkárának 4 , hogy egészítsék ki hat olyan anyaggal az egyezmények jegyzékeit, amelyeket a szakértői bizottság kritikai elemzésnek vetett alá.

A Kábítószer-bizottságnak a 2025. március 10–14. között Bécsben megrendezésre kerülő 68. ülésszakán határozatokat kell elfogadnia ezen anyagoknak az egyezményekhez csatolt jegyzékekbe való felvételéről.

Az Unió által képviselendő álláspont

Az egyezmények jegyzékeinek változtatásai minden tagállam esetében közvetlen hatást gyakorolnak a kábítószer-ellenőrzés terén meglévő uniós jog tárgyi hatályára. A tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, 2004. október 25-i 2004/757/IB tanácsi kerethatározat (a továbbiakban: a kerethatározat) 5 1. cikkének 1. pontja kimondja, hogy a kerethatározat alkalmazásában „kábítószer”: a Kábítószer Egyezmény vagy a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény hatálya alá tartozó anyagok bármelyike, valamint a kerethatározat mellékletében felsorolt anyagok bármelyike. Ezért a kerethatározatot alkalmazni kell a Kábítószer Egyezményhez és a pszichotrop anyagokról szóló egyezményhez csatolt jegyzékekben felsorolt anyagokra. Ezért az ezen egyezményekhez csatolt jegyzékek bármely változása – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően – közvetlenül érinti a közös uniós szabályokat, és módosítja azok hatályát. Ez nem függ attól, hogy a szóban forgó anyag Unió-szerte ellenőrzés alatt áll-e 6 .

A szakértői bizottság 47. ülésén kritikai elemzésnek vetett alá nyolc anyagot, nevezetesen egy szintetikus kannabinoidot – a hexahidrokannabinolt –, négy új szintetikus opioidot –az N-pirrolidino protonitazént (protonitazepint), az N-pirrolidino metonitazént (metonitazepint), az etonitazepipnét (N-piperidinil etonitazént), az N-dezetil-izotonitazént –, egy disszociatív típusú anyagot – a 3-OH-PCP-t (3-hidroxi-fenciklidint) –, egy katinont/stimulánst – az N-etilheptedront –, valamint egy gyógyszert – a carisoprodolumot.

A nyolc anyagot az Európai Unió Kábítószer-ügynöksége (a továbbiakban: EUDA) 7 ellenőrzés alatt tartja. Ezen túlmenően az anyagok közül négyet – a hexahidrokannabinolt, a protonitazepént, a metonitazepént, az N-dezetil-izotonitazént – az EUDA fokozott ellenőrzés alatt tart. A szakértői bizottság úgy határozott, hogy ezek közül a következő hat anyag felvételét javasolja a jegyzékbe: protonitazepén, metonitazepén, etonitazepipne, N-dezetil-izotonititazén, hexahidrokannabinol és carisoprodolum.

Az uniós álláspont tervezetére irányuló bizottsági javaslat a WHO ajánlásainak – vagyis a fent említett hat anyag ellenőrzésének – támogatását javasolja, mivel ezek összhangban állnak a tudományos ismeretek jelenlegi állásával. Ami ezeket az új pszichoaktív anyagokat illeti, az EUDA-nak az új kábítószerekre vonatkozó európai adatbázisából származó információk is alátámasztják ezeknek az anyagoknak az egyezmények jegyzékeibe való felvételét.

A Tanácsnak meg kell határoznia a Kábítószer-bizottság azon ülésén képviselendő uniós álláspontot, amelyen döntenie kell az anyagok jegyzékbe való felvételéről. Az Unió megfigyelői státuszából adódó korlátozások miatt ezt az álláspontot a Kábítószer-bizottságban 2025 márciusában tagsággal rendelkező tagállamoknak kell képviselniük, amelyek a bizottságban együttesen, az Unió érdekében járnak el. Az Unió nem részes fele ezeknek az egyezményeknek, azonban kizárólagos hatáskörrel rendelkezik ezen a területen.

Ezért a Bizottság javaslatot tesz a Kábítószer-bizottság 68. ülésszakán a Kábítószer-bizottságban 2025 márciusában tagsággal rendelkező tagállamok által a Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény szerinti anyagjegyzékekbe való felvétel tekintetében az Európai Unió nevében képviselendő uniós álláspontra. Korábban a Tanács elfogadta az ilyen uniós álláspontokat, és ezáltal lehetővé tette, hogy az EU egységesen lépjen fel a nemzetközi anyagjegyzékekbe való felvétel tekintetében a Kábítószer-bizottság korábbi ülésein, mivel a Kábítószer-bizottságban részt vevő tagállamok az elfogadott uniós álláspontnak megfelelően az anyagoknak a jegyzékekbe való felvétele mellett szavaztak 8 .

JOGALAP

Eljárási jogalap

1.1.1.Általános elvek

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése attól függetlenül alkalmazandó, hogy az Unió tagja-e a szervnek vagy részes fele-e a megállapodásnak 9 .

A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 10 .

1.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A Kábítószer-bizottság e cikk értelmében véve „megállapodással létrehozott szerv”, mivel az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa hozta létre, konkrét feladatkörét pedig a Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény alapján biztosították.

A Kábítószer-bizottság jegyzékbevételi határozatai az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése értelmében vett „joghatással bíró jogi aktusok”. A Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény szerint a Kábítószer-bizottság határozatai kötelező erejűek. Ha valamelyik fél az előírt határidőn belül 11 felülvizsgálat céljából benyújtja a Kábítószer-bizottság határozatát az ECOSOC-hoz, az ECOSOC e tárgyban hozott határozatai véglegesek. A Kábítószer-bizottság jegyzékbevételi határozatai az uniós jogból eredően az uniós jogrendben is joghatással rendelkeznek, mivel e határozatok meghatározó módon befolyásolhatják az uniós szabályozás, nevezetesen a 2004/757/IB tanácsi kerethatározat tartalmát. Az egyezmények jegyzékeinek változtatásai közvetlen hatást gyakorolnak ezen uniós jogi eszköz tárgyi hatályára.

A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a megállapodás intézményi keretét.

Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.

1.2.Anyagi jogalap

1.2.1.Általános elvek

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül.

1.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a tiltott kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos.

Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése, amely a több tagállamra kiterjedő vonatkozású, különösen súlyos bűncselekmények egyikeként említi a tiltott kábítószer-kereskedelmet, és felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot a bűncselekményi tényállásokra és a büntetési tételekre vonatkozó szabályozási minimumok meghatározására a tiltott kábítószer-kereskedelem területén.

1.3.Változó geometria

Dániára nézve kötelező a 2018. november 21-ig alkalmazandó 2004/757/IB tanácsi kerethatározat, amelynek 1. cikke kimondja, hogy „kábítószer”: a Kábítószer Egyezményben és a pszichotrop anyagokról szóló egyezményben foglalt anyagok bármelyike. Mivel a Kábítószer-bizottság jegyzékbevételi határozatai érintik a tiltott kábítószer-kereskedelem területére vonatkozó közös szabályokat, amelyek kötelezőek Dániára nézve, Dánia részt vesz a szóban forgó jegyzékbevételi határozatok elfogadásakor az Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról szóló tanácsi határozat elfogadásában.

Írországra nézve a kerethatározat kötelező, ezért részt vesz a szóban forgó jegyzékbevételi határozatok elfogadásakor az Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról szóló tanácsi határozat elfogadásában.

1.4.Következtetés

A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése, összefüggésben 218. cikkének (9) bekezdésével.

2.Költségvetési vonzatok

A javaslatnak nincs költségvetési vonzata.

2025/0002 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió nevében az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi egyezmény szerinti anyagjegyzékekbe való felvétel tekintetében a Kábítószer-bizottság 68. ülésszakán képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (a továbbiakban: EUMSZ) és különösen annak 83. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezménye (a továbbiakban: a Kábítószer Egyezmény) 12 1975. augusztus 8-án hatályba lépett.

(2)A Kábítószer Egyezmény 3. cikke értelmében a Kábítószer-bizottság (CND) dönthet bizonyos anyagoknak az egyezmény jegyzékeibe történő felvételéről. A jegyzékeket csupán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásainak megfelelően módosíthatja, úgy is dönthet azonban, hogy nem hajtja végre a WHO által ajánlott változtatásokat.

(3)A pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi ENSZ-egyezmény (a továbbiakban: a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény) 13 1976. augusztus 16-án hatályba lépett.

(4)A pszichotrop anyagokról szóló egyezmény 2. cikke értelmében a Kábítószer-bizottság – a WHO ajánlásai alapján – dönthet anyagoknak az említett egyezmény jegyzékeibe történő felvételéről vagy az azokból való törléséről. A Kábítószer-bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a gazdasági, szociális, jogi, adminisztratív és egyéb tényezők figyelembevétele érdekében, azonban nem járhat el önkényesen.

(5)A Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény jegyzékeinek változtatásai közvetlen hatást gyakorolnak a kábítószer-ellenőrzés terén alkalmazandó uniós jog tárgyi hatályára. A 2004/757/IB tanácsi kerethatározat 14 alkalmazandó az említett egyezmények jegyzékeiben szereplő anyagokra. Tehát az említett egyezményekhez csatolt jegyzékek bármely változása – az EUMSZ 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően – közvetlenül érinti a közös uniós szabályokat és módosítja azok hatályát.

(6)A Kábítószer-bizottság a 2025. március 10–14. között, Bécsben megrendezésre kerülő 68. ülésszakán várhatóan határoz majd hat új anyagnak a Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény jegyzékeibe való felvételéről.

(7)Az Unió nem részes fele a Kábítószer Egyezménynek vagy a pszichotrop anyagokról szóló egyezménynek. Szavazati jogot nem biztosító megfigyelői státusszal rendelkezik a Kábítószer-bizottságban, amelyben 13 tagállam 2025 márciusában szavazati joggal rendelkező tag 15 . A Tanácsnak fel kell hatalmaznia az említett tagállamokat az Unió álláspontjának képviseletére az említett egyezmények szerinti anyagjegyzékekbe való felvétel tekintetében, mivel új anyagoknak az említett egyezmények jegyzékeibe való felvételére vonatkozó ilyen határozatok meghozatala az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(8)A WHO azt ajánlotta, hogy egészítsék ki négy új anyaggal a Kábítószer Egyezményhez csatolt I. jegyzéket, három új anyaggal a pszichotrop anyagokról szóló egyezményhez csatolt II. jegyzéket és egy új anyaggal a pszichotrop anyagokról szóló egyezményhez csatolt IV. jegyzéket 16 .

(9)Az Európa Unió Kábítószer-ügynöksége (EUDA) az (EU) 2023/1322 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 17 foglaltak szerint új pszichoaktív anyagként nyomon követi a WHO kábítószer-függőséggel foglalkozó szakértői bizottsága (a továbbiakban: szakértői bizottság) által felülvizsgált és a WHO által jegyzékbe vételre ajánlott valamennyi anyagot.

(10)A szakértői bizottság értékelése szerint a protonitazepén (IUPAC-név: 5-nitro-2-[(4-propoxifenil)metil]-1-(2-pirrolidin-1-iletil)benzimidazol) a nitazén-analóg családba tartozó szintetikus opioid. A protonitazepént a WHO korábban nem elemezte hivatalosan. A protonitazepénnek nincs ismert terápiás felhasználása vagy forgalombahozatali engedélye. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek a protonitazepénnel, és ez népegészségügyi és társadalmi problémának minősülhet, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy a protonitazepént vegyék fel a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.

(11)A protonitazepént hat tagállamban észlelték, és legalább két tagállamban tartják ellenőrzés alatt. A protonitazepént az EUDA fokozott ellenőrzés alatt tartja. Egy tagállam hetvennégy olyan esetről számolt be, amikor a feltehetően protonitazepént fogyasztó személynél heveny mérgezés következett be.

(12)Helyénvaló ezért, hogy az Unió álláspontja az legyen, hogy a protonitazepént fel kell venni a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.

(13)A szakértői bizottság értékelése szerint a metonitazepén (IUPAC-név: 2-[(4-metoxifenil)metil]-5-nitro-1-(2-pirrolidin-1-iletil)-1H-benzoimidazol) a nitazén-analóg családba tartozó szintetikus opioid. A metonitazepént a WHO korábban nem elemezte hivatalosan. A metonitazepénnek nincs ismert terápiás felhasználása vagy forgalombahozatali engedélye. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek a metonitazepénnel, és ez népegészségügyi és társadalmi problémának minősülhet, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy a metonitazepént vegyék fel a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.

(14)A metonitazepént négy tagállamban észlelték, és legalább két tagállamban tartják ellenőrzés alatt. A metonitazepént az EUDA fokozott ellenőrzés alatt tartja.

(15)Helyénvaló ezért, hogy az Unió álláspontja az legyen, hogy a metonitazént fel kell venni a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.

(16)A szakértői bizottság értékelése szerint az etonitazepipne (IUPAC-név: 2-[(4-etoxifenil)metil]-5-nitro-1-(2-piperidin-1-iletil)-1H-benzoimidazol) az együttesen „nitazénekként” ismert szintetikus 2-benzil-benzimidazol opioidok egyike. Az etonitazepipnét a WHO korábban nem elemezte hivatalosan. Az etonitazepipnének nincs ismert terápiás felhasználása vagy forgalombahozatali engedélye. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek az etonitazepipnével, és ez népegészségügyi és társadalmi problémának minősülhet, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy az etonitazepipnét vegyék fel a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.

(17)Az etonitazepipnét öt tagállamban észlelték, és legalább hat tagállamban tartják ellenőrzés alatt. Az etonitazepipnét az EUDA ellenőrzés alatt tartja. Három tagállam összesen két olyan halálesetet és egy olyan heveny mérgezést jelentett be, amely kapcsán az érintett személy bizonyítottan fogyasztott etonitazepipnét.

(18)Helyénvaló ezért, hogy az Unió álláspontja az legyen, hogy a etonitazepipnét fel kell venni a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.

(19)A szakértői bizottság értékelése szerint az N-dezetil-izotonitazént (IUPAC-név: N-etil-2-[2-[(4-izopropoxifenil)metil]-5-nitro-benzimidazol-1-il]etánamin) egy benzimidazolból származó szintetikus opioid, amely a kémiai szerkezet és farmakológiai hatás szempontjából hasonlóságot mutat az 1961. évi ENSZ-egyezmények I. jegyzékébe felvett kábítószerekkel, például az izotonitazénnel, és az az izotonitazén metabolitja. Az N-dezetil-izotonitazént a WHO korábban nem elemezte hivatalosan. Az N-dezetil-izotonitazének nincs ismert terápiás felhasználása vagy forgalombahozatali engedélye. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek az N-dezetil-izotonitazénnel, és ez népegészségügyi és társadalmi problémának minősülhet, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy az N-dezetil-izotonitazént vegyék fel a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.

(20)Az N-dezetil-izotonitazént két tagállamban észlelték, és legalább két tagállamban tartják ellenőrzés alatt. Az N-dezetil-izotonitazént az EUDA fokozott ellenőrzés alatt tartja. Egy tagállam összesen két olyan halálesetet jelentett be, amely kapcsán az érintett személy bizonyítottan fogyasztott N-dezetil-izotonitazént.

(21)Helyénvaló ezért, hogy az Unió álláspontja az legyen, hogy az N-dezetil-izotonitazént fel kell venni a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.

(22)A szakértői bizottság értékelése szerint a hexahidrokannabinol (IUPAC-név: 6a,7,8,9,10,10a-hexahidro-6,6,9-trimetil-3-pentil-6H-dibenzo[b,d]pirán-1-ol) egy félszintetikus kannabinoid, amelyet leggyakrabban kannabidiolból szintetizálnak prekurzorként. A hexahidrokannabinolt a WHO korábban nem elemezte hivatalosan. A hexahidrokannabinolnak nincs ismert terápiás felhasználása vagy forgalombahozatali engedélye. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek a hexahidrokannabinollal, és ez népegészségügyi és társadalmi problémának minősülhet, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy a hexahidrokannabinolt vegyék fel a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.

(23)A hexahidrokannabinol jelenlétét huszonöt tagállamban mutatták ki, és legalább húsz tagállamban ellenőrzik. A hexahidrokannabinolt az EUDA fokozott ellenőrzés alatt tartja. Két tagállam összesen négy olyan heveny mérgezési esetet jelentett be, amely kapcsán az érintett személy bizonyítottan fogyasztott hexahidrokannabinolt. Két tagállam összesen hét olyan heveny mérgezési esetet jelentett be, amely kapcsán az érintett személy valószínűleg fogyasztott hexahidrokannabinolt. Emellett három tagállam hat olyan esetről számolt be, amikor a feltehetően hexahidrokannabinolt fogyasztó személynél heveny mérgezés következett be.

(24)Helyénvaló ezért, hogy az Unió álláspontja az legyen, hogy a hexahidrokannabinolt fel kell venni a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.A szakértői bizottság értékelése szerint a carisoprodolum (IUPAC-név: (2RS)-2-[(karbamoiloxi)metil]-2-metilpentil(1-metiletil)karbamát) egy központilag ható izomlazító, amelyet adalékanyagaként alkalmaznak a fájdalmas izomgörccsel járó akut váz- és izomrendszeri megbetegedések rövid távú tüneti kezelése során. A carisoprodolum rendellenes használatának lehetősége összefügghet mind annak szedatív hatásával, mind pedig azzal, hogy képes fokozni más anyagok hatását. Tehát a carisoprodolum szedatív hatása potencírozható, ha azt benzodiazepinekkel, opioidokkal vagy alkohollal kombinálják. A carisoprodolum huzamos vagy túlzott használata függőséghez vezethet. Előfordulhat, hogy a carisoprodolumot eltérítik a jogszerű orvosi csatornáktól, és megfelelő orvosi felügyelet nélkül értékesítik az illegális piacon, ami növeli a visszaélések és a káros következmények eshetőségét. A carisoprodolumot 2001-ben, az ECDD 32. ülésén előzetes értékelés alá vonták. A bizottság akkor nem javasolta a carisoprodolum kritikai értékelését. 2023-ban a carisoprodolum további ismertetésre, megvitatásra és előzetes értékelésre került az ECDD 46. ülésén, ahol a kritikai értékelés elvégzését javasolták. A carisoprodolum vényköteles, és jelek szerint több országban és területen engedélyezett gyógyszer. Európában azonban már nem alkalmazzák orvosi célból, mivel az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága Európa-szerte felfüggesztette a carisoprodolum valamennyi forgalombahozatali engedélyét. A carisoprodolumnak nincs ismert ipari felhasználása. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek a carisoprodolummal, és ez népegészségügyi és társadalmi problémának minősülhet, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy a carisoprodolumot vegyék fel a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény IV. jegyzékébe.

(25)A carisoprodolum jelenlétét két tagállamban mutatták ki. A carisoprodolumot az EUDA ellenőrzés alatt tartja. Egy tagállam összesen két olyan halálesetet jelentett be, amely kapcsán az érintett személy bizonyítottan fogyasztott carisoprodolumot.

(26)Helyénvaló ezért, hogy az Unió álláspontja az legyen, hogy a carisoprodolumot fel kell venni a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény IV. jegyzékébe.

(27)Helyénvaló meghatározni az Unió által a Kábítószer-bizottságban képviselendő álláspontot, mivel a hat anyag jegyzékbe vételével kapcsolatos határozatokra vonatkozó döntések meghatározó módon befolyásolják majd az uniós szabályozás, nevezetesen a 2004/757/IB kerethatározat tartalmát.

(28)Az Unió álláspontját azok a tagállamok képviselik együttesen eljárva, amelyek tagjai a Kábítószer-bizottságnak.

(29)Dániára nézve a 2004/757/IB kerethatározat kötelező, ezért részt vesz ennek a határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(30)Írországra nézve a 2004/757/IB kerethatározat kötelező, ezért részt vesz ennek a határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Kábítószer-bizottság 2025. március 10–14-i 68. ülésszakán, amelyen e szervnek olyan határozatokat kell elfogadnia, amelyek további anyagokkal egészítenék ki az Egyesült Nemzetek Szervezetének az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezményének, valamint a pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi ENSZ-egyezménynek a jegyzékeit, az Unió nevében az e határozat melléklete szerinti álláspontot kell képviselni.

2. cikk

Az 1. cikkben említett álláspontot – az Unió érdekében együttesen eljárva – a Kábítószer-bizottságban tagsággal rendelkező tagállamok képviselik.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

(1) Az Egyesült Nemzetek Szerződéseinek Tára, 978. kötet, 14152. szám.

(2) Az Egyesült Nemzetek Szerződéseinek Tára, 1019. kötet, 14956. szám.

(3) Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország, és Szlovénia.

(4) https://www.who.int/groups/ecdd/forty-seventh-ecdd-documents

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2103 irányelve (2017. november 15.) a 2004/757/IB tanácsi kerethatározatnak a kábítószer fogalommeghatározása új pszichoaktív anyagokkal való kiegészítése céljából történő módosításáról és a 2005/387/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 305., 2017.11.21., 12. o.).

(6) Lásd a kerethatározat mellékletét.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1322 rendelete (2023. június 27.) az Európai Unió Kábítószer-ügynökségéről (EUDA) és az 1920/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 166., 2023.6.30., 6. o.).

(8) Egyetlen kivétellel, amelyet a Bíróság elé terjesztettek.

(9) A Bíróság 2014. október 7-i ítélete, Németország kontra Tanács, C-399/12, ECLI:EU:C:2014:2258, 64. pont.

(10) A Bíróság 2014. október 7-i ítélete, Németország kontra Tanács, C-399/12, ECLI:EU:C:2014:2258, 61–64. pont.

(11) A Kábítószer Egyezmény 3. cikkének (8) bekezdése; a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény 2. cikkének (7) bekezdése.

(12) Az Egyesült Nemzetek Szerződéseinek Tára, 978. kötet, 14152. szám.

(13) Az Egyesült Nemzetek Szerződéseinek Tára, 1019. kötet, 14956. szám.

(14) A Tanács 2004/757/IB kerethatározata (2004. október 25.) a tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról (HL L 335., 2004.11.11., 8. o.).

(15) Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia.

(16) https://www.who.int/groups/ecdd/forty-seventh-ecdd-documents

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1322 rendelete (2023. június 27.) az Európai Unió Kábítószer-ügynökségéről (EUDA) és az 1920/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 166., 2023.6.30., 6. o.).