Brüsszel, 2025.6.5.

JOIN(2025) 140 final

KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az Európai Unió nemzetközi digitális stratégiája


Az Európai Unió nemzetközi digitális stratégiája

A digitális és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos forradalom Európában és világszerte is átformálja a gazdaságot és társadalmat. Azok a gazdasági szereplők és országok, amelyek lépést tudnak tartani ezekkel a változásokkal, nemcsak a versenyképesség és a hatékonyság tekintetében szereznek döntő gazdasági előnyt, hanem honvédelmük és biztonságuk megerősítésére is felhasználhatják ezeket a technológiákat, valamint biztosíthatják azoknak a társadalmuk alapvető értékeivel való összhangját. Ezzel szemben azok esetében, akik későn alkalmazkodnak az átalakuláshoz, fennáll annak a veszélye, hogy gazdaságilag lemaradnak, és sérül a szuverenitásuk.

Ennek fényében az EU eltökélt szándéka, hogy fokozza technológiai versenyképességét és innovációs kapacitását, és egyúttal együttműködjön partnereivel és szövetségeseivel a digitális átállásuk támogatása érdekében. A digitális és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos forradalom kihívásaival egy ország vagy régió sem fog tudni egyedül megbirkózni. Az EU továbbra is elkötelezett alapvető értékeinek és a szabályokon alapuló világrendnek a védelme mellett.

Az EU versenyképessége, gazdasági biztonsága és védelmi kapacitása szempontjából alapvető fontosságú, hogy szorosan együttműködjünk partnereinkkel és technológiai szövetségeseinkkel az európai technológiai vállalatok a globális innovációra és növekedésre vonatkozó képességének fejlesztése érdekében. Összehangolt uniós erőfeszítésekre van szükség annak biztosításához, hogy a globális digitális kormányzás támogassa az uniós érdekeket és alapvető értékeket.

Ez a stratégia meghatározza azokat az alapokat, amelyek alapján az EU e célkitűzéseket együttesen teljesíteni fogja.

1.A digitális gazdaság mint az EU külső tevékenységének központi eleme

A jelenlegi geopolitikai helyzetben az EU továbbra is megbízható és kiszámítható partner, amely elkötelezett amellett, hogy világszerte megerősítse a szövetségeseivel fennálló kapcsolatait, és új, kölcsönösen előnyös partnerségeket alakítson ki azokkal, akik hajlandóak a közös célkitűzések elérésén dolgozni. Az EU rendíthetetlenül támogatja a szabályokon alapuló, a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok értékeivel összhangban álló világrendet.

A kétoldalú és regionális partnerségek egyre bővülő uniós hálózata lehetővé teszi az EU számára, hogy a nemzetközi színtéren erősebb szereplővé váljon, és a közös célkitűzések elérése érdekében koalíciókat építsen ki a kulcsfontosságú nemzetközi fórumokon és szervezetekben. A normák multilaterális fórumokon történő kialakításától a kétoldalú partnerségek elmélyítéséig terjedő lépésekkel az EU arra törekszik, hogy előrehaladást érjen el a konkrét és azonnali prioritások terén, védve és előmozdítva az EU stratégiai érdekeit 1 .

Amint azt a Draghi-jelentés 2 is hangsúlyozza, az EU és az Egyesült Államok közötti, az 1990-es évek közepe óta növekvő termelékenységi szakadék nagyrészt azzal magyarázható, hogy az Egyesült Államok kiválóan képes az innovációra, a globális növekedésre és a technológiai ágazatban való siker elérésére. Az EU-t emellett a technológiai és gazdasági függőségeinek a vele szemben fegyverként való felhasználásának kockázata, valamint a kritikus technológiák kiszivárgásának veszélye is fenyegeti. Amint az az európai belső biztonsági stratégiában 3 is szerepel, az offline és az online fenyegetések közötti határvonalak egyre inkább elmosódnak, és az EU-nak fokozottan együtt kell működnie partnereivel a technológiákkal való visszaélés elleni küzdelem érdekében.

Technológiai versenyképességének és innovációs kapacitásának fokozása során – az EU versenyképességi iránytűjében 4 is meghatározottak szerint – az EU számos erősségére építhet. Az Unió nagy és integrált digitális egységes piaccal rendelkezik, és globális vezető szerepet tölt be a digitálisan nyújtott szolgáltatások importja és exportja terén 5 . Világviszonylatban vezető technológiai vállalatoknak, valamint egyre több induló technológiai vállalkozásnak ad otthont 6 . Világszínvonalú kutatásra és innovációra támaszkodhat, és képes integrált technológiai megoldásokat biztosítani azon partnerországok számára, amelyek digitális szuverenitásuk fenntartására és az emberközpontú digitális átállás megvalósítására törekszenek.

A Digitális évtized 2030 szakpolitikai program 7 keretében az EU arra törekszik, hogy fellendítse a konnektivitási infrastruktúrába, a készségekbe és a kutatásba történő beruházásokat 8 , valamint kedvezőbb feltételeket teremtsen az uniós forradalmi induló vállalkozások létrejöttéhez és növekedéséhez. Mivel az olyan technológiák, mint például a mesterséges intelligencia, a félvezetők, valamint a felhőalapú és kvantum-számítástechnika alapjaiban változtatják meg az ipari, valamint a védelmi és biztonsági környezetet, Európának olyan iparra van szüksége, amely képes ezeket a technológiákat és termékeket gyorsabban és nagy léptékben megtervezni, kifejleszteni, legyártani és biztosítani.

Az egyre aktívabb digitális diplomácia ezekre az erős hazai alapokra épít nemzetközi prioritásaink előmozdítása és partnerségek kiépítése érdekében 9 . A Global Gateway keretében – többek között a bővítési és a szomszédos országokban – indított beruházások és kezdeményezések – különösen az uniós növekedési tervek – jól szemléltetik a digitális ágazat geopolitikai, biztonsági és gazdasági szempontból vett stratégiai jelentőségét. 

Az EU erősségeire, valamint belső politikáira és intézkedéseire építve az Európai Unió nemzetközi digitális stratégiája ezért a következő célkitűzésekre összpontosít:

a)Az EU technológiai versenyképességének fokozása gazdasági és üzleti együttműködések révén. Az EU továbbra is együtt fog működni a megbízható partnereivel annak érdekében, hogy megerősítse az EU vezető szerepét a kialakulóban lévő technológiák terén, többek között a kutatás és az innováció, valamint a külföldi beruházások és tehetségek vonzása; nemzetközi eszközeinek az uniós technológiai megoldások fejlesztésére és világszerte történő népszerűsítésére való felhasználása; valamint a digitális kereskedelmi megállapodások növekvő hálózatának bővítése révén.

b)A magas fokú biztonság előmozdítása az EU és partnerei esetében. A meglévő kötelezettségvállalásokkal 10 összhangban az EU továbbra is erősíteni fogja kiberbiztonságát és kibervédelmét, különösen a kulcsfontosságú kritikus infrastruktúrák tekintetében; fokozni fogja a kutatásbiztonságot, valamint a biztonsággal kapcsolatos területeken folytatott kutatást; küzdeni fog a hibrid fenyegetések, valamint a külföldi információmanipuláció és beavatkozás ellen; fokozni fogja az IKT-ellátási láncok rezilienciáját, biztonságát és stabilitását, a határain túl is; közös műveletek 11 , többek között két- és többoldalú együttműködések révén küzdeni fog a kiberbűnözés ellen; valamint támogatni fogja a digitális technológiák megbízható beszállítóit, többek között az olyan kettős felhasználású technológiák terén, mint a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia.

c)A globális digitális kormányzás és szabványok kialakítása a partnerhálózat segítségével. Az EU továbbra is elő fogja mozdítani a digitális kormányzásra és a digitális szabványokra vonatkozó értékalapú megközelítésének alkalmazását az emberközpontú, megbízható, valamint az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat tiszteletben tartó globális digitális átállás kialakítása érdekében. Határozott fellépésével az EU a felelősségteljesen irányított technológiai fejlődés hajtóereje lehet a globális színtéren.

2.Az EU globális partnerhálózatának bővítése

Az EU miniszteri szintű kereskedelmi és technológiai tanácsok 12 és digitális partnerségek 13 , valamint digitális párbeszédek 14 révén szoros regionális és kétoldalú digitális együttműködést alakított ki partnereivel. A partnerek széles körével 15 folytat kiberdialógust, és a digitális kérdések a testre szabott átfogó és stratégiai partnerségek 16 egyre fontosabb elemeivé válnak.

Emellett a digitális együttműködés a partnerországok kulcsfontosságú uniós programokhoz, nevezetesen a Horizont Európa programhoz 17 , valamint a fejlett kutatási és innovációs együttműködést és a digitális technológiák bevezetését célzó Digitális Európa programhoz 18 való társulására is épít.

A digitális átállásra vonatkozó kulcsfontosságú szakpolitikák harmonizációjának előmozdítása, a biztonságos digitális konnektivitásba való beruházás és az innováció fellendítése szintén az EU bővítési és szomszédos országokkal folytatott együttműködésének középpontjában áll az olyan eszközöknek köszönhetően, mint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások vagy a stabilizációs és társulási megállapodások. Ezek a kereskedelmi megállapodások és más kapcsolódó eszközök – például a Nyugat-Balkánra vonatkozó növekedési tervek 19 , a Moldovai Reform- és Növekedéstámogató Eszköz 20 és az Ukrajna-eszköz 21 – stratégiai alapot teremtettek a tagjelölt országok digitális egységes piacba való fokozatos integrációjához 22 .

Az EU a földközi-tengeri térségre vonatkozó 2021. évi programra építve új földközi-tengeri paktum létrehozásán dolgozik a déli szomszédság partnereivel annak érdekében, hogy elmélyítse politikai szerepvállalásunkat, és megerősítse az együttműködést a közös érdeket jelentő területeken, különös tekintettel a digitális területre.

Az EU folyamatosan bővíti a szabadkereskedelmi megállapodásokból 23 és a digitális kereskedelmi megállapodásokból 24 álló hálózatát. Ezek a megállapodások többek között olyan magas színvonalú digitális kereskedelmi szabályokat határoznak meg, amelyek biztonságos online környezetet biztosítanak a fogyasztók számára, átláthatóságot, kiszámíthatóságot és jogbiztonságot teremtenek a vállalatok számára, valamint megelőzik vagy felszámolják a digitális kereskedelem indokolatlan akadályait, többek között az adatok határokon átívelő áramlásának tekintetében is. Emellett a Bizottság kapcsolatot tart más vezető szabályozókkal és végrehajtókkal, és új hálózatokat épít ki a digitális szolgáltatásokkal és a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

A Global Gateway stratégia lehetőséget kínál a világ számos országával folytatott partnerségek, szakpolitikai párbeszédek és beruházások előmozdítására, többek között az EU–Latin-Amerika és Karib-térség digitális szövetségen 25 , az „Intelligens Afrika” kezdeményezéssel kötött igazgatási megállapodáson 26 , az „Európa együtt” közép-ázsiai kezdeményezésén 27 , valamint az afrikai, ázsiai és latin-amerikai partnerekkel – többek között a legkevésbé fejlett országokkal – megvalósított digitális gazdasági csomagokon 28 keresztül. A tiszta gazdaságot szolgáló kereskedelmi és beruházási partnerségek 29 lehetővé teszik az EU számára a digitális ügyek, a kereskedelem és a tiszta technológia közötti kapcsolatok kezelését.

Világszerte egyre nagyobb az érdeklődés az EU-val való digitális együttműködés iránt, és a jelenlegi globális helyzet új, mélyebb és rugalmasabb együttműködési formákat tesz szükségessé a kölcsönösen előnyös partnerségek támogatása érdekében, amelyek elismerik a számos partnerünk által a digitális színtéren elért eredményeket – a kormányzati szolgáltatások digitalizálásától az elektronikus fizetések megkönnyítéséig, a polgárok jogainak támogatásától a helyi reziliencia fejlesztéséig. Az EU továbbra is együttműködésre törekszik – nemcsak a régóta hasonlóan gondolkodó partnerekkel, hanem minden olyan országgal, amellyel közös célokat kívánunk elérni.

Tekintettel arra, hogy a kihívásokkal teli geopolitikai környezetben fel kell gyorsítania a digitális átállását, az EU négy irányban fogja bővíteni globális partnerhálózatát:

1.A meglévő digitális partnerségek és párbeszédek elmélyítése az olyan kulcsfontosságú területeken folytatott együttműködés előmozdítása érdekében, mint a kutatás és innováció, a kialakulóban lévő technológiákkal kapcsolatos ipari és szakpolitikai együttműködés, a globális ellátási láncok átláthatósága és rezilienciája, a digitális infrastruktúra biztonsága és fenntarthatósága, valamint a mesterséges intelligencia bevezetése és innovációja, különös tekintettel a kölcsönös gazdasági előnyökre és a gazdasági biztonság fokozására. Az EU javasolni fogja további prioritásoknak – például a kiberbiztonságnak, a kutatásbiztonságnak, az érzékeny technológiák védelmének és a kettős felhasználású technológiákkal kapcsolatos szempontoknak – az e partnerségekbe való jelentősebb fokú beépítését. Továbbra is magas szintű szabályozási együttműködést fog folytatni. A digitális partnerségek és párbeszédek elmélyítésének keretében nagyobb szerepet kell biztosítani az uniós és partnerországbeli vállalkozásoknak is, továbbá ösztönözni kell a vállalkozások közötti, valamint a vállalkozások és a kormányzat közötti együttműködést, és a beruházási lehetőségekre kell összpontosítani.

2.A meglévő együttműködési hálózat bővítése új digitális partnerségek és párbeszédek létrehozásával, valamint a digitális kereskedelmi megállapodások hálózatának bővítésével. A kiemelt partnereket az EU prioritásaira, valamint az uniós és tagállami szinten fennálló kétoldalú és regionális együttműködésekre építve határozzák meg. A Global Gateway keretében az EU azon fog dolgozni, hogy növelje az európai beruházásokat a partnerországokban, összekapcsolva az EU-t a digitális növekedés központjaival, és hozzájárulva az EU gazdasági biztonságához.

3.E partnerségek összekapcsolása a hálózatként való működés érdekében. A partnerségek hálózatának bővülésével párhuzamosan egyre nagyobb lehetőség nyílik a közös érdekek előmozdítása érdekében való együttműködésre is. Ezenfelül egyre nagyobb szükség is van az együttműködésre, mivel egyre inkább közös kihívásokkal nézünk szembe. Az együttműködés megvalósulhat közös ügyekről (pl. kialakulóban lévő technológiák, biztonságos és megbízható konnektivitás, szabványosítás vagy szabályozási együttműködés) folytatott rendszeres technikai eszmecserék, közös projektek (pl. kutatási és innovációs együttműködések, interoperabilitási kísérleti projektek, harmadik országokban megvalósuló közös projektek) előkészítése, valamint hálózat szervezése formájában, az uniós partnerek, az EU és az uniós tagállamok magas szintű képviselőinek bevonásával.

4.A digitális ügyekkel kapcsolatos biztonsági és védelmi partnerségek 30  megerősítése, tekintettel a fejlett digitális infrastruktúra és technológiák növekvő jelentőségére. E terület prioritásai közé tartozik a kettős felhasználású fejlett technológiai képességekbe történő beruházások mozgósítása, valamint a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia és más kialakulóban lévő technológiák központi partnerének és innovációs motorjának minősülő uniós biztonsági és védelmi technológiai iparnak az előmozdítása.

Az EU úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése alapvető fontosságú az emberiség jövője szempontjából. Ez nem korlátozódhat a fejlett MI-hatalmak között az elsőbbségért folytatott versenyre. Ezért az EU továbbra is elő fogja mozdítani a megbízható mesterséges intelligencia fejlesztésére irányuló nyitott és együttműködésen alapuló modelljét, amely a kutatók és a magánszektor „mesterségesintelligencia-gyárakban” való részvételén alapul. E tekintetben döntő fontosságú lesz az olyan, hasonlóan gondolkodó partnerekkel és szövetségesekkel való együttműködés, amelyek szintén tiszteletben tartják a jogállamiságot, valamint az alapvető és demokratikus értékeket.

Példák a jövőbeli intézkedésekre:

·Potenciális új digitális partnerségek és párbeszédek előkészítése az „Európa együtt” megközelítés keretében, biztosítva a tagállamokkal, az iparral, az érdekelt felekkel és a partnerországokkal való szoros együttműködést, többek között a szomszédos országokkal folytatott uniós együttműködés keretében.

·Digitális partnerségi hálózat létrehozása az EU partnerei, az EU és tagállamai részvételével.

·Szoros együttműködés a digitális partnerségek és az EU biztonsági és védelmi partnerségeinek technológiai kérdései közötti szinergiák előmozdítása érdekében.

·A digitális kereskedelmi megállapodások hálózatának bővítése és a szabadkereskedelmi megállapodásokról – és azokon belül a digitális kereskedelemről – szóló tárgyalások folytatása.

3.Az uniós technológiai üzleti ajánlat

A megbízható partnerek szélesebb körével való együttműködés érdekében az EU integrált technológiai üzleti ajánlatot fog kidolgozni. Ez az átfogó ajánlat támogatni fogja a biztonságos és megbízható konnektivitás, a digitális nyilvános infrastruktúra, az MI- és szoftvermegoldások bevezetését, valamint az azon túlmutató kezdeményezéseket. A cél a technológiai komponensek moduláris megközelítés keretében való testreszabása és kombinálása lesz – egyensúlyt teremtve a partnerországok és az EU érdekei között – egy kölcsönös előnyöket kínáló csomag létrehozása érdekében. Ezt kapacitásépítés és a globális tehetséghiány áthidalását célzó intézkedések egészítik ki, összehangolva a digitális készségekkel kapcsolatos képzési erőfeszítéseket a nemzetközi partnerekkel. Az EU aktívan elő fogja mozdítani az energia- és erőforrás-hatékonyabb gyártást, szolgáltatásokat és egyéb alkalmazásokat lehetővé tevő digitális megoldásokat.

A technológiai üzleti ajánlatot az EU és tagállamai közösen fogják kezelni a „Tech Team Europe” megközelítés keretében, szorosan bevonva az uniós vállalatokat 31 , az uniós fejlesztésfinanszírozási intézményeket és az exporthitel-ügynökségeket, a Fejlesztési Célú Digitalizációs Központ 32  és az „EU4Digital” 33 ernyőkezdeményezés által betöltött határozott támogató szerep mellett. Az ajánlat a meglévő külső finanszírozási eszközökre és a magánszektor beruházásaira fog épülni. Alapvető fontosságú lesz a különböző programokon keresztüli beruházásoknak a köz- és a magánszektor közötti koordinálása, valamint az üzleti környezet további javítása. Erre az uniós küldöttségekkel és a nemzeti nagykövetségekkel szoros együttműködésben kerül sor, például az EU által az „Európa együtt” együttműködés előmozdítása érdekében számos partnerországban 34 létrehozott informális digitális központokon keresztül. Azokban az országokban, amelyekkel stratégiai partnerségek jöttek létre vagy ezzel kapcsolatos tárgyalások vannak folyamatban, az ajánlat beépül a meglévő vagy tárgyalás alatt álló partnerségi keretbe.

4.A partnerországokkal folytatott együttműködés kiemelt területei

A partnerországokkal folytatott együttműködés a következő területekre terjed ki:

Biztonságos és megbízható digitális infrastruktúra

A digitális hálózatok és infrastruktúrák biztonsága és rezilienciája elengedhetetlen az olyan kritikus ágazatok fejlődésének lehetővé tételéhez, mint az energiaipar, a közlekedés, a pénzügy és az egészségügy. Bár az EU már bizonyította vezető szerepét ezen a területen, az 5G biztonsággal kapcsolatos uniós eszköztárhoz 35 hasonló eszközök felhasználásával folytatni fogja azon partnerországok támogatására irányuló munkáját, amelyek az Unióhoz hasonlóan fontosnak tartják, hogy biztonságos alapokra építsék digitális gazdaságukat. A tenger alatti kábelek biztonságának és rezilienciájának megerősítéséről szóló közelmúltbeli közleménnyel 36 összhangban ezt a megközelítést ki lehetne terjeszteni a tenger alatti kábelekre és más kritikus digitális infrastruktúrára is. Ez egy éves gyakoriságú konferencia tárgyát képezhetné, amelynek célja a technikai kapcsolatoknak és a jövőbeli nyomvonalakra, partnerségekre és finanszírozásra vonatkozó lehetőségek, valamint az azokra vonatkozó biztonsági követelmények megértésének elmélyítése, hozzájárulva ezzel a Global Gateway folyamatához.

Az EU világszerte elő fogja mozdítani a biztonságos digitális konnektivitás és a fenntartható infrastruktúra – különösen a biztonságos és megbízható 5G hálózatok, a tenger alatti és földfelszíni kábelek, a műholdas konnektivitás, az internetes infrastruktúra, a szuperszámítógépek és az adatközpontok – kiépítését. Ezenfelül arra is törekedni fog, hogy a hálózatok – többek között a műholdas konnektivitás és a nem földfelszíni hálózatok egyéb formái segítségével való – diverzifikálása és integrációja révén támogassa partnerei rezilienciáját. Az EU azon fog dolgozni, hogy kiépítse az EU-t a partnerországokkal összekötő biztonságos 37 tenger alatti és földfelszíni kommunikációs kábelek hálózatát, valamint a szuverén és reziliens űralapú konnektivitást. Ennek támogatnia kell az EU olyan nemzetközi központként betöltött szerepét, amely képes reziliens és megbízható térben tárolni az adatokat és a számítástechnikai kapacitásokat, kihasználni az adatgazdaságban rejlő lehetőségeket, valamint vonzani a fenntartható adatközpontokba, számítástechnikai és MI-kapacitásokba való beruházásokat. Az EU a partnerországokkal együttműködve aktívan törekedni fog az energia- és erőforrás-hatékonyabb gyártást, szolgáltatásokat és egyéb alkalmazásokat lehetővé tevő, a szénlábnyomot csökkentő, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát elősegítő digitális megoldások támogatására.

Példák a biztonságos konnektivitás területén tervezett intézkedésekre:

·Az Északi-sarkvidék konnektivitása stratégiai prioritás az EU számára. Az EU együtt fog működni partnereivel annak érdekében, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek a köz- és magánberuházások ösztönzésére való felhasználásával fokozza azon projektek támogatását, amelyek előmozdítják az új tenger alatti kábelnyomvonalak létrehozását a régióban.

·A Global Gateway digitális ágazatba való beruházásának kulcsfontosságú eleme a tenger alatti kommunikációs kábelinfrastruktúrával kapcsolatos stratégiai projektek hálózata, amely biztonságos és reziliens kapcsolatokat biztosít az EU és a partnerországok között. A beruházások közé tartoznak a következők:

1.A BELLA, az első, az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség között futó transzatlanti optikai kábel, amely összeköti a latin-amerikai kutatóintézeteket, és gyors hozzáférést biztosít az EU űrprogramjának Kopernikusz komponenséből származó Föld-megfigyelési adatokhoz. A rendszer Közép-Amerika és a Karib-térség további területeire is ki fog terjedni, és támogatni fogja a nagy teljesítményű számítástechnika (HPC) elterjedését a régióban.

2.Az Európai Bizottság és az EBB Global által támogatott MEDUSA tenger alatti kábel nagy sebességű összeköttetést fog biztosítani a Földközi-tenger északi és déli partjai között, és Nyugat-Afrikára is kiterjed majd.

3.A Blue-Raman egy 11 700 km hosszúságúra tervezett, biztonságos tenger alatti kábelrendszerből áll, amely összeköti Európát Indiával, és a Közel-Keleten és Kelet-Afrikában, az India–Közel-Kelet–Európa gazdasági folyosó (IMEC) mentén rendelkezik szárazföldi csatlakozóállomásokkal. Az Európa és India közötti összeköttetést biztosító erős konnektivitási dimenziója révén megkönnyíti az adatcserét és fokozza az együttműködést a partnerországokkal.

·Az EU fekete-tengeri stratégiája a Fekete-tengert kulcsfontosságú kapuként ismeri el, amely összekapcsolja Európát a Dél-Kaukázussal, Közép-Ázsiával és az azon túli területekkel. A keleti partnerség régiójával való összeköttetés és kereskedelem fokozása érdekében az EU támogatni fogja a digitális infrastruktúrába történő célzott beruházásokat a fekete-tengeri digitális kapcsolatok fejlesztése révén, a biztonságos, nagy kapacitású internetkapcsolat létrehozásának céljából – amennyiben a feltételek ezt lehetővé teszik.

·Az „Európa együtt” közép-ázsiai kezdeményezése az uniós magánszektor által biztosított műholdas rendszer segítségével fokozottan biztonságos konnektivitást fog nyújtani, elsősorban Közép-Ázsia lefedetlen és a rosszul lefedett területei számára.

·Az IRIS², az EU űrprogramjának új, biztonságos műholdas konnektivitási komponense a teljes konstelláció telepítését követően globális lefedettséget fog biztosítani. A korai szakaszban a szubszaharai-Afrikában fog kísérleti projekteket létrehozni.

·A Global Gateway keretében megvalósuló, az EU és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) fenntartható konnektivitására irányuló „Európa együtt” kezdeményezés magában foglal egy olyan digitális elemet, amely előmozdítja a Kopernikusz Fülöp-szigeteki tüköroldalának az ASEAN további országaira, többek között Indonéziára és Thaiföldre való kiterjesztését.

Kialakulóban lévő technológiák

·Mesterséges intelligencia: Az „MI-kontinens” cselekvési tervben 38 körvonalazottakkal összhangban az EU továbbra is kétoldalú, regionális és többoldalú együttműködéseket fog folytatni a megbízható partnerekkel annak érdekében, hogy beruházásokat vonzzon az EU-ba, támogassa a megbízható mesterséges intelligencia világszerte egyenlő versenyfeltételeinek megteremtését, és globálisan előmozdítsa a mesterséges intelligencia jó kormányzását. Az EU határozott lépéseket fog tenni annak érdekében is, hogy vezető szerepet töltsön be a mesterséges intelligencia tudományos alkalmazása terén saját versenyképessége érdekében, és vezető tudósokat vonzzon a „Válassza Európát” kezdeményezés 39 keretében. Az EU továbbra is törekedni fog a megbízható partnerekkel való együttműködésre, különösen a mesterséges intelligencia innovációval kapcsolatos vonatkozásai tekintetében, például a mesterségesintelligencia-gyárak EU-n kívüli telepítése és azoknak az uniós mesterségesintelligencia-gyárak hálózatához való csatlakoztatása terén. Ez az együttműködés magában foglalja az MI-modellekhez és -algoritmusokhoz való hozzáférés biztosítását is, különös tekintettel a közjót szolgáló mesterséges intelligenciával kapcsolatos projektekre (pl. az éghajlatváltozás kezelése és a tiszta átállás támogatása, az egészségügyi ellátás vagy a mezőgazdaság javítása). Ez az együttműködés az uniós nyilvános és kereskedelmi műholdas adatokat és szolgáltatásokat is fel fogja használni a globális kihívások kezelésére – például a környezetvédelmi nyomon követésre és a katasztrófareagálásra – irányuló, mesterséges intelligencián alapuló megoldások fejlesztése érdekében. Az egyes MI-alkalmazások kettős felhasználást lehetővé tevő természetére tekintettel az EU folytatni fogja a mesterséges intelligenciának a közös kül- és biztonságpolitikában (KKBP) és a közös biztonság- és védelempolitikában (KBVP) betöltött szerepével kapcsolatos munkát, együttműködve a tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy az EU KKBP-je és KBVP-je profitálhasson a mesterséges intelligencia technológiai fejlődéséből.

·5G/6G: Az EU globális vezető szerepet tölt be a fejlett konnektivitás, például az 5G és a helyhez kötött hálózati megoldások terén. A kialakításuknál fogva fenntartható, új generációs (6G) megoldások közös normáinak eléréséhez együttműködésre van szükség a hasonlóan gondolkodó országokkal – elsőként a kutatási és innovációs együttműködéssel, valamint a szabványosítással kezdve. A fő kihívást a 6G-technológiák, különösen a rádiós hozzáférési hálózati technológiák fejlesztése és kiválasztása jelenti, beleértve a földfelszíni és nem földfelszíni hálózatok integrációját is. Az uniós ipar vezető szerepet tölthet be a 6G uniós szabványokkal összhangban való fejlesztésében – különös tekintettel a kiberbiztonságra, az interoperabilitásra és a jogszerű hozzáférési szabványoknak való megfelelésre –, és profitálni fog az értékláncon belül komplementer erősségekkel rendelkező – többek között a mikroelektronikával, az eszközökkel, a felhővel vagy a mesterséges intelligenciával foglalkozó – országokkal folytatott együttműködésből.

·Félvezetők: A geopolitikai bizonytalanság és a félvezető-ellátási láncok növekvő összetettsége testre szabott, országspecifikus megközelítést tesz szükségessé, amely biztosítja, hogy az Unió partnerséget tudjon kialakítani a félvezető-ökoszisztéma globális vezetőivel, és egyúttal meg tudja védeni saját technológiai, gazdasági és biztonsági érdekeit is. Az EU a jövőben is együtt fog működni azokkal az országokkal, amelyekkel kölcsönösen előnyös az olyan területeken folytatott összefogás, mint például a kísérleti kutatás-fejlesztés és az ellátási láncok rezilienciája. A gazdasági biztonsági stratégiával 40 összhangban az EU meg fogja védeni gazdasági biztonsági érdekeit is, többek között kétoldalú, regionális és többoldalú szerepvállalás, az ellátási lánc zavarainak megelőzése érdekében az információmegosztás ösztönzése, a kockázatok csökkentése, valamint az európai félvezető-ökoszisztéma terén fennálló készséghiány kezelése érdekében a globális tehetségek vonzása révén.

·Kvantumtechnológiák: A kvantumtechnológiákkal kapcsolatos közös szabványok és alkalmazások előmozdításához szilárd nemzetközi együttműködésre van szükség, különösen a kutatás és az innováció terén. Az EU viszonossági alapon meg fogja erősíteni kapcsolatait azokkal az országokkal, amelyek a kvantumtechnológiai értékláncon belül komplementer erősségekkel rendelkeznek, ideértve a kvantuminformatikát, -érzékelést és -kommunikációt, a posztkvantum-titkosítást és a kapcsolódó területeket. Az EU továbbra is figyelemmel kíséri a kvantumtechnológiáknak a jövőbeli biztonsági környezetben betöltött szerepét, és rendszeres kapcsolatot tart fenn a NATO-val és a terület más érintett partnereivel. Emellett egyesíteni fogja erőit a partnerországokkal a kvantumtechnológiáknak az ágazati szakpolitikákban való konkrét alkalmazása terén – például új anyagok kifejlesztése céljából.

Példák a kialakulóban lévő technológiák területén tervezett intézkedésekre:

·Az EU közös kutatási és innovációs projekteket fog végrehajtani a kvantumtechnológiák területén Japánnal, a Koreai Köztársasággal és Kanadával.

·Az EU–India Kereskedelmi és Technológiai Tanács keretében az EU és India egy olyan célzott program kialakításán dolgozik, amely megkönnyíti a tehetségek cseréjét, és előmozdítja a félvezetőkkel kapcsolatos készségek elsajátítását a diákok és a fiatal szakemberek körében.

·Az EU–Latin-Amerika és Karib-térség digitális szövetség keretében az EU szilárd partnerséget fog kialakítani a nagy teljesítményű számítástechnikai erőforrások Latin-Amerikában és a Karib-térségben történő egyesítése, valamint az európai HPC-ökoszisztémával való interoperabilitásuk és integrációjuk fokozása érdekében.

·Az EU nyomon fogja követni az EU és az Afrikai Unió miniszteri ülésén (2025. május) tett, a regionális innovációs ökoszisztémák fejlesztése, valamint a mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiák és a digitális kormányzási keretek létrehozása érdekében való együttműködés iránti kötelezettségvállalásokat.

·Az EU támogatni fogja a mesterségesintelligencia-gyárak megbízható partnerországokban való telepítését, támogatva őket számítási infrastruktúrájuk fejlesztésében, és egyúttal biztonságosan összekapcsolva őket az Unióval és az uniós mesterségesintelligencia-gyárak ökoszisztémájával.

·Az EU együtt fog működni a tagállamokkal annak érdekében, hogy meghatározza azokat a területeket, ahol a mesterséges intelligencia támogatni tudja a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a közös biztonság- és védelempolitika végrehajtását.

·Az EU az uniós védelmi innovációs program (EUDIS) révén továbbra is támogatni fogja a védelmi innovációt, és meg fogja vizsgálni, hogyan lehetne fokozni az Ukrajnával ezen a területen folytatott együttműködést.

·Az EU a megbízható partnereivel – például Norvégiával és Ukrajnával – szoros párbeszédet folytatva meg fogja vizsgálni az európai védelmi innovációs központtal (HEDI) való szinergiák támogatásának új módjait.

Kiberbiztonság

Napjaink rendkívül összekapcsolt világában és változó geopolitikai környezetében az állami és nem állami szereplők részéről érkező kiberfenyegetések nem állnak meg a határoknál. Egy adott országban elkövetett kibertámadás vagy kiberbiztonsági esemény világszerte megbéníthatja a vállalkozásokat és az infrastruktúrát, és polgáraink, valamint vállalkozásaink a harmadik országokból származó digitális termékekre és megoldásokra is támaszkodnak. A kiberbiztonság és a kibervédelem megerősítése – beleértve a kiberbiztonsági fenyegetések és események észlelésére, az azokra való felkészülésre és reagálásra való képességet, valamint a kiberfenyegetésekre vonatkozó információk nemzetközi partnerekkel való megosztásának fokozását a reagálási idő és a reziliencia javítása érdekében – közvetlen befektetést jelent az EU saját biztonságába. Ez különösen igaz az EU szomszédságában, ahol az EU teljes mértékben elkötelezett a bővítési országoknak a kiberbiztonsági és kibervédelmi képességeik bővítésében való támogatása mellett.

Az EU rendelkezik az ahhoz szükséges eszközökkel is, hogy globális szinten vezető szerepet töltsön be a kiberbiztonság terén. A kiberrezilienciáról szóló jogszabály 41 révén az Unió új szabványt határoz meg a biztonságos tervezésű termékekre vonatkozóan. Mivel a világ különböző országai mind az ellátási láncaik védelmére törekszenek, az EU termékbiztonsággal kapcsolatos szakértelme szilárd alapot biztosít a nemzetközi partnerségek létrehozásához. Ehhez hasonlóan az EU globális partnereinek a kritikus infrastruktúráik védelmére irányuló beruházásai révén új piaci lehetőségek merülnek fel olyan területeken, amelyeken az EU erős európai ipari vezető szerepet tölt be – például a kriptográfia és a kiemelten biztonságos digitális termékek terén.

A zsarolóvírusok – a vállalkozásokra és a kórházakra gyakorolt jelentős hatásuk miatt – továbbra is globális problémát jelentenek, amelyet egyetlen ország sem tud egyedül leküzdeni. Az európai belső biztonsági stratégiával összhangban az EU szorosabb nemzetközi együttműködésre fog törekedni annak érdekében, hogy felszámolja azt az infrastruktúrát, amelyre a zsaroló csoportok támaszkodnak, elvágja őket a pénzügyi forrásoktól, hatékonyabb szankciókat biztosítson az elkövetőkkel és az elősegítőkkel szemben, és bíróság elé állítsa a kiberbűnözőket.

Ezen erőfeszítések részeként az EU elő fogja mozdítani a fokozott kiberrezilienciát a digitális technológiáktól egyre inkább függő ágazatokban, például a közlekedésben és az intelligens mobilitásban, ahol a biztonságos infrastruktúra, adatok és szolgáltatások elengedhetetlenek az operatív folytonosságnak és a közvélemény bizalmának a biztosításához.

A közelmúltban tett erőfeszítések biztosították, hogy a Digitális Európa programhoz társult tagjelölt országok hozzáférjenek a kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabály 42 által létrehozott uniós szintű kibertartalékhoz. Emellett az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség, az ENISA folytatja az érintett harmadik országokkal való kiberbiztonsági együttműködést, beleértve a tagjelölt és a szomszédságpolitikai partnerországok kapacitásépítését is.

Példák a kiberbiztonság területén tervezett intézkedésekre:

·Az EU együtt fog működni az érintett partnerekkel annak érdekében, hogy feltárja a kiberrezilienciáról szóló jogszabállyal és a partnerek vonatkozó keretrendszereivel kapcsolatos kölcsönös elismerési megállapodásokban a termékek kiberbiztonsági követelményeinek való megfelelés megkönnyítésével kapcsolatban rejlő lehetőségeket.

·Az EU továbbra is együtt fog működni a partnerországokkal a globális kiberreziliencia fokozása, valamint a szabad, nyílt, biztonságos és védett kibertérhez való hozzájárulás érdekében. A Global Gateway stratégia szerves részét képező kiberbiztonsági és kiberkapacitás-építési támogatás a kritikus infrastruktúrák biztosítására és a kiberbiztonsági ökoszisztémák megerősítésére fog összpontosítani, többek között a vonatkozó szabályozási és szakpolitikai keretek kidolgozása és végrehajtása, valamint a kiberhigiénia és a kiberbiztonsági jártasság fejlesztése révén.

·Az ENSZ-ben és a regionális biztonsági szerveken belül az EU – az ENSZ Közgyűlése által jóváhagyott keret alapján – továbbra is támogatni fogja a kibertérben tanúsított felelősségteljes állami magatartást. Ez kiterjed a nemzetközi jog tiszteletben tartására, a békeidőben tanúsított állami magatartás globálisan elfogadott normáinak betartására, a bizalomépítő intézkedések kidolgozására, valamint az államoknak az e keretelemek végrehajtásához szükséges kapacitás kiépítésében való támogatására.

·Az EU fokozni fogja a rosszindulatú szereplők – köztük az állami szereplők – kibertámadásokért való felelőssé tételét, és folytatni fogja a kapcsolódó szankciós mechanizmusok kidolgozását.

Külföldi információmanipuláció és beavatkozás (FIMI)

Partnereivel együtt az EU jobban fogja óvni a polgárokat a külföldi információmanipulációra és beavatkozásokra (FIMI) irányuló kampányokkal, valamint az online platformokból fakadó egyéb társadalmi kockázatokkal szemben is. E célból az elszámoltathatóság és a közbizalom fokozásához elengedhetetlen a tartalomajánlással és -moderálással kapcsolatos algoritmusok átláthatóságának biztosítása.

Ez a tagjelölt, potenciális tagjelölt és szomszédos országok számára is fontos – tekintettel a dezinformációval és a külföldi beavatkozásokkal szembeni sajátos sebezhetőségükre –, és lehetővé teszi kölcsönös rezilienciánk megerősítését, a demokratikus rezilienciát is beleértve.

Példák a külföldi információmanipulációval és beavatkozással kapcsolatos jövőbeli intézkedésekre:

·A konkrét szereplők kibertámadásokért való felelőssé tételére irányuló munkájának kiterjesztését követően az EU a külföldi információmanipulációval és beavatkozással kapcsolatos incidensek felelőseinek felderítésére irányuló tevékenységét is fokozni fogja.

Digitális személyazonosság és digitális nyilvános infrastruktúra (DPI)

A nyílt forráskódú digitális személyiadat-tárcák, valamint a biztonságos és adatvédelmi szempontból megfelelő digitális nyilvános infrastruktúra fejlesztése terén szerzett uniós tapasztalatok jelentős értéket képviselnek az EU határain túl. A kulcsfontosságú partnerekkel folytatott nemzetközi együttműködés és kölcsönös elismerési megállapodások egyszerűbbé tehetik a határokon átnyúló üzleti tevékenység folytatását a vállalatok számára, és elősegíthetik a polgárok mobilitását. Az EU folytatni fogja a harmadik országokkal (például Ukrajnával, Moldovával, a Nyugat-Balkánnal, Japánnal, Indiával és Egyiptommal) folytatott együttműködést a bizalmi szolgáltatások zökkenőmentes határokon átnyúló igénybevételének elérése érdekében. Elő fogja mozdítani továbbá az európai interoperabilitási keretrendszer 43 kialakítását is, hogy segítse a partnerországokat a közigazgatás korszerűsítésének és a határokon átnyúló digitális integrációnak az előmozdításában, beleértve az uniós szabványokhoz és gyakorlatokhoz való igazodást is. Az EU az interoperabilitás, az átláthatóság és az újrafelhasználás biztosítása érdekében továbbra is elő fogja mozdítani a közös előírások és a nyílt szabványok alkalmazását 44 .

Példák a biztonságos digitális nyilvános infrastruktúra területén tervezett intézkedésekre:

·Az EU támogatni fogja a bizalmi szolgáltatások és a digitális személyazonossági megoldások fejlesztését (az európai digitális személyiadat-tárcára vonatkozó előírások alapján), és azokat a digitális építőelemek és megoldások interoperábilis és méretezhető csomagjának középpontjába helyezi – beleértve a nyílt forráskódú megoldásokat is – a partnerországokban megtalálható közigazgatási szervek és vállalkozások digitális átállásának támogatása érdekében. Az EU folytatni fogja az Ukrajnával, Moldovával és a Nyugat-Balkánnal az európai digitális személyiadat-tárca alkalmazásával kapcsolatban folytatott munkáját is, melynek célja az erre irányuló fokozatos integrációjukra való felkészülés.

·Az EU együttműködést fog folytatni az elektronikus aláírások és a digitális nyilvános infrastruktúra interoperabilitása terén olyan országokkal, mint India, Egyiptom, Uruguay és Brazília, annak érdekében, hogy előnyöket teremtsen a vállalkozások és a polgárok számára mind az EU-ban, mind a partnerországokban.

·Az EU a határokon átnyúló zökkenőmentes adatcsere megkönnyítése érdekében támogatni fogja az alapértelmezett interoperabilitás megközelítését, amely az európai interoperabilitási keretrendszeren alapul.

·Az EU továbbra is együtt fog működni kulcsfontosságú nemzetközi partnereivel (Japánnal, Indiával, Szingapúrral, Ausztráliával, Új-Zélanddal és Malajziával) az európai elektronikus számlázási szabványon és interoperábilis műszaki előírásokon alapuló uniós elektronikus számlázási modell előmozdítása érdekében.

Online platformok

A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 45 védi a demokráciát, a szólásszabadságot és a magánéletet, gondoskodik a gyermekek online biztonságáról és védelméről, és biztonságos keretet teremt a jogszabályoknak megfelelő áruk értékesítéséhez. A digitális piacokról szóló jogszabály 46 és az uniós versenypolitika előmozdítja a digitális piacok versenyt támogató jellegét, az egyenlő versenyfeltételeket, valamint a digitális szereplők közötti tisztességes versenyt. Ezek a jogi aktusok kiegészítik az általános adatvédelmi rendelet 47 és a fogyasztóvédelmi jogszabályok által a digitális környezetben nyújtott védelmet.

A kiskorúak online védelme és helyzetének megerősítése globális prioritás. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében minden online platformnak magas szintű adatvédelmet, biztonságot és védelmet kell biztosítania a kiskorúak számára a szolgáltatásaik kapcsán. Emellett a legnagyobb online platformok kötelesek évente felmérni és mérsékelni a szolgáltatásaik jelentette rendszerszintű kockázatokat, többek között a gyermekek jogainak tiszteletben tartása, valamint általában véve a kiskorúak védelme tekintetében. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt támogatja és kiegészíti a gyermekbarát internetre vonatkozó (BIK+) stratégia. Nevezetesen az EU társfinanszírozza a tagállamokban működő, a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok online terjesztése ellen küzdő forródrót-hálózatot. Ezt a globális együttműködést a világszerte 55 forróvonalat működtető INHOPE-hálózat biztosítja.

Az online piactereken átívelő, erős és következetes fogyasztóvédelem szintén az EU és nemzetközi partnereinek közös prioritása – ezzel a kulcsfontosságú kérdéssel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, valamint a fogyasztóvédelmi és termékbiztonsági keretrendszer is foglalkoznak. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében minden online piactérnek szigorú biztonsági, átláthatósági és elszámoltathatósági előírásoknak kell megfelelnie annak biztosítása érdekében, hogy szolgáltatásaikon keresztül ne lehessen az uniós fogyasztóknak illegális és nem biztonságos termékeket értékesíteni. Az elektronikus kereskedelemről szóló 2025. évi közlemény 48 ezt azzal egészíti ki, hogy új intézkedéseket határoz meg az online platformokon keresztül értékesített nem biztonságos, hamisított és más tiltott termékek terjedésével kapcsolatos kihívások kezelésére. Az EU prioritásként fogja kezelni a partnerországokkal és a többoldalú fórumokon annak érdekében folytatott együttműködést, hogy közös megoldásokat találjanak az online piacterekből eredő, a fogyasztók biztonságát fenyegető közös kockázatokra.

Példák az online platformok területén tervezett intézkedésekre:

·Az EU két- és többoldalú keretek között tovább fogja népszerűsíteni szabályozási megközelítését és az annak alapjául szolgáló elveket, valamint meg fogja osztani az azok végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatait.

·Az EU regionális rendezvényeket fog szervezni nemzetközi szervezetekkel, harmadik országbeli jogalkotókkal, szabályozókkal és a civil társadalommal együttműködésben, az online véleménynyilvánítás szabadságának és az online biztonságnak az előmozdítása érdekében.

5.Globális digitális kormányzás

A digitális területen kitűzött céljainak előmozdítása érdekében az EU továbbra is multilaterális és több érdekelt felet bevonó megközelítést fog alkalmazni, és a partnerországokkal fennálló szoros kapcsolatokra építve biztosítani fogja az érdekelt felek – köztük a civil társadalom, a tudományos élet és a magánszektor – érdemi részvételét.

Az EU digitális partnerségei és párbeszédei lehetővé teszik a többoldalú és regionális fórumokon folytatott megbeszéléseket megelőző koordinációt, ezáltal pedig a közös célkitűzések elérése érdekében erős koalíciók kialakítását a kulcsfontosságú nemzetközi fórumokon és szervezetekben, például az ENSZ-ben, a G7-ekben, a G20-akban, az OECD-ben és az Európa Tanácsban, valamint a globális internetirányítási intézményekben. Az EU a G7-partnerekkel együtt továbbra is elő fogja mozdítani a gazdasági biztonsági szabványok kidolgozását és alkalmazását – többek között a digitális technológiák szempontjából releváns esetekben –, számos különböző kritérium, például az átláthatóság, az ellátás diverzifikálása, a biztonság, a fenntarthatóság és a megbízhatóság figyelembevételével.

Az ENSZ globális digitális paktumát (GDC) konszenzussal fogadták el a globális digitális kormányzás első átfogó kereteként. A paktum meghatározza a mindenki számára nyitott, szabad és biztonságos digitális jövő kialakítására irányuló célkitűzéseket, elveket, kötelezettségvállalásokat és intézkedéseket. Az EU továbbra is aktívan részt vesz a GDC-vel kapcsolatos végrehajtási munkában annak érdekében, hogy megvédje annak eredményeit, és egyúttal biztosítsa az erőfeszítések megkettőzésének elkerülését és a meglévő globális digitális építészettel – többek között az internetirányítási keretrendszerrel – való szinergiák maximalizálását.

E folyamatokon felül az EU a céljai megvalósításának egyik kulcsfontosságú eszközére, a szabványosításra fog összpontosítani. Az EU ezen a téren számos erősségére támaszkodhat – beleértve az erős kutató- és innovációs bázist, továbbá a világszínvonalú technológiai vállalatokat, valamint a számos innovatív kkv-t és induló innovatív vállalkozást is, amelyeket ösztönözni kell a nemzetközi szabványok meghatározásában való részvételre. Azzal, hogy az uniós szabványosítási rendszert arra használja fel, hogy növelje befolyását a kulcsfontosságú digitális technológiákra vonatkozó nemzetközi szabványok meghatározásában, az EU az iparága versenyképességének megerősítésére, a digitális és technológiai szuverenitás támogatására, valamint alapvető értékeinek és érdekeinek védelmére és előmozdítására, és egyúttal a szabványosítás terén fennálló nemzetközi együttműködés folytatására törekszik. Az EU elismeri az ITU-nak a globális szabványosítás összefüggésében betöltött fontos szerepét.

Az EU továbbra is védelmezni fogja a rádiófrekvenciák méltányos, szabályokon alapuló elosztását a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) globális keretrendszerében, tekintettel arra, hogy a rádióspektrum szűkös természeti erőforrás, amely valamennyi vezeték nélküli digitális alkalmazás alapját képezi.

A mesterséges intelligencia gyorsan növekvő energiaigénye miatt a többoldalú együttműködés más ágazatok – többek között az energiaágazat – digitális vonatkozásainak kezeléséhez is elengedhetetlen. Az EU részt vesz olyan nemzetközi energiaügyi kezdeményezésekben – például a tiszta energiával foglalkozó miniszteri találkozón –, amelyek együttműködésen alapuló megközelítéseket dolgoznak ki e kihívások kezelésére.

Mivel a digitális technológiák továbbra is gyorsan fejlődnek, a globális internetirányításnak alkalmazkodnia kell az olyan új geopolitikai kihívásokhoz, mint a széttagoltság kockázata, a digitális eszközökkel az olyan gyakorlatok céljából való fokozott visszaélés, mint az internet leállítása vagy a cenzúra, valamint a digitális szakadékok elmélyülése. Emellett a web 4.0-ra való átállás – amelyet olyan alapvető technológiák vezérelnek, mint a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett és virtuális valóság, a blokklánc és a kvantuminformatika – új, összetett irányítási kérdéseket vet fel, amelyek naprakész, hatékony és inkluzív, több érdekelt felet tömörítő kereteket tesznek szükségessé. Az EU tovább fogja alakítani az internetirányítás inkluzív, több érdekelt felet bevonó megközelítését, és a jövőben is elkötelezett marad a hatékonyság javítása mellett, valamint továbbra is ellenzi az állami ellenőrzés alatt álló internetes architektúrákra irányuló kezdeményezéseket, amelyek széttagolhatják és alááshatják a tuniszi program 49 óta az internetre jellemző nyitottságot és biztonságot.

Az EU a jövőben is proaktívan fogja védelmezni az internet mint globális, interoperábilis hálózat általános elérhetőségét és integritását, tükrözve az internetirányítás többszereplős modelljének fontosságát, például az Internetirányítási Fórum (IGF) közelgő ülésein és az információs társadalmi csúcstalálkozó 20 éves felülvizsgálatáról szóló tárgyalásokon (WSIS+ 20). Az EU elismeri az ICANN az internetes architektúra alapjainak kezelésében betöltött központi szerepét.

Példák a globális digitális kormányzás területén tervezett intézkedésekre:

·Az EU arra fog törekedni, hogy biztosítsa a Globális Digitális Paktum (GDC) kötelezettségvállalásai végrehajtásának megfelelő nyomon követését és felülvizsgálatát.

·Az EU az „Európa együtt” kezdeményezés keretében azon fog dolgozni, hogy megfelelő eredmények szülessenek az információs társadalmi csúcstalálkozóval (WSIS+ 20) kapcsolatos felülvizsgálati tárgyalásokon.

·Az EU támogatni fogja a „Nyílt internet” struktúrának (azaz az internetes kommunikációt és információmegosztást lehetővé tevő protokollok alapvető struktúrájának) a partnerországok – többek között a bizalom és a biztonság növelésére vonatkozó – igényeinek kielégítése érdekében való nemzetközi kiterjesztését és bővítését.

6.Versenyképes és biztonságos, a vállalkozások előtt nyitott, a világhoz kapcsolódó Európa

Napjaink ingatag világában az EU továbbra is következetes, kiszámítható és megbízható partner. Az összetett technológiai értékláncok következtében egyetlen ország vagy régió sem tud egyedül előrelépni a digitális és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos forradalom terén. Az EU digitális politikával kapcsolatos belső és külső erőfeszítései szorosan összefonódnak, és kölcsönösen erősítik egymást. Ezért az EU nemcsak saját digitális ágazatának fellendítésére koncentrál – a mesterségesintelligencia-gyáraktól a védelmi technológiákig terjedően –, hanem jelentős partnerségeket is köt, amelyek kézzelfogható előnyöket biztosítanak az uniós polgárok és vállalkozások, valamint partnereink számára.

A globális kihívások multilaterális megoldásainak élharcosaként az EU kitartóan támogatja az ENSZ-t, a G7-eket, a G20-akat, az OECD-t és más szerveket, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy együtt nézzünk szembe korunk meghatározó kihívásaival.

Az EU készen áll arra, hogy egyesítse erőit a kölcsönösen előnyös partnerségeket támogató új, mélyebb és rugalmas együttműködési formák kialakítása érdekében, melyek révén megerősítheti Európa versenyképességét és biztonságát. Az EU a szabályokon alapuló nemzetközi rend tiszteletben tartásával továbbra is konstruktív szerepet fog betölteni.

(1)

     Lásd az Európai Tanács 2024. április 17-i következtetéseit : „Az Európai Tanács hangsúlyozza továbbá, hogy meg kell erősíteni az EU vezető szerepét a globális digitális kérdésekben, és felkéri a Bizottságot és a főképviselőt, hogy készítsenek közös közleményt a témában” (10. o.).

(2)

     Az európai versenyképesség jövője: Mario Draghi jelentése (2024).

(3)

     Közlemény a ProtectEU-ról: Európai belső biztonsági stratégia , COM(2025) 148.

(4)

     Közlemény: Versenyképességi iránytű az EU számára, COM(2025) 30 final.

(5)

     Lásd a WTO  forrását.

(6)

     COM(2025) 217, 2025.5.28. – Az induló és növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia.

(7)

     Lásd a teljes Digitális évtized szakpolitikai programot . 

(8)

     A készségek uniójáról szóló közleményben (COM(2025) 90 final) foglaltak szerint.

(9)

     A Külügyek Tanácsának a digitális diplomáciáról szóló, 2023. júniusi következtetéseiben foglaltaknak megfelelően.

(10)

     Az európai belső biztonsági stratégia ((COM)2025 148), fehér könyv az európai védelem jövőjéről ,   az európai felkészültségi unióra vonatkozó stratégia (JOIN(2025) 130), Stratégiai iránytű (7371/22).

(11)

     Például: Europol .

(12)

     Az Egyesült Államokkal és Indiával.

(13)

     Japánnal, a Koreai Köztársasággal, Szingapúrral és Kanadával.

(14)

     Brazíliával, Mexikóval, Argentínával, Ausztráliával és a Nyugat-Balkánnal.

(15)

     India, Japán, a Koreai Köztársaság, Brazília, Egyesült Államok, Ukrajna és az Egyesült Királyság.    

(16)

     Olyan partnerekkel, mint például Tunézia, Egyiptom vagy Jordánia.

(17)

     Jelenleg tizenkilenc ország társult a Horizont Európa programhoz, melyek listája itt található. Emellett 2025-ben várhatóan társult országgá válik Svájc, a Koreai Köztársaság és Egyiptom, Japánnal pedig folyamatban vannak a társulási tárgyalások.

(18)

     A Digitális Európa programhoz társult országok listája itt  található.

(19)

     Közlemény a Nyugat-Balkánra vonatkozó új növekedési tervről, COM(2023) 691.

(20)

     További információk a Moldovai Reform- és Növekedéstámogató Eszközről .

(21)

      Ukrajna-eszköz – Európai Bizottság . 

(22)

     Például a vonatkozó uniós vívmányok átültetését követően Ukrajna és Moldova jó úton halad afelé, hogy kölcsönös belső piaci elbánásban részesüljön a barangolás tekintetében.

(23)

     Az EU átfogó digitális kereskedelmi fejezeteket magukban foglaló szabadkereskedelmi megállapodásokat kötött az Egyesült Királysággal, Új-Zélanddal és Chilével, és hasonló tárgyalások vannak folyamatban Indiával, Indonéziával, Thaifölddel, a Fülöp-szigetekkel és Malajziával.

(24)

     Az EU–Szingapúr digitális kereskedelmi megállapodás aláírására 2025. május 7-én került sor. A Koreával kötendő digitális kereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalások 2025 márciusában zárultak le. Az EU–Japán szabadkereskedelmi megállapodást kiegészítő, az adatok Japánnal megvalósuló, határokon átívelő áramlásával kapcsolatos szabályok 2024 júliusában léptek hatályba.

(25)

      https://international-partnerships.ec.europa.eu/policies/global-gateway/eu-latin-america-and-caribbean-digital-alliance_en . 

(26)

      https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu/news/eu-and-africa-strengthen-cooperation-digital-transformation . 

(27)

      https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/pl/ip_22_6963 . 

(28)

     2022 óta az EU Nigériában, Kolumbiában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Kenyában és a Fülöp-szigeteken indított el digitális gazdasági csomagokat.

(29)

      https://commission.europa.eu/topics/eu-competitiveness/clean-industrial-deal_hu . 

(30)

     Az EU ilyen partnerségeket kötött az Egyesült Királysággal, Norvégiával, Moldovával, Dél-Koreával, Japánnal, Albániával és Észak-Macedóniával.

(31)

     Többek között a Global Gateway üzleti tanácsadó csoportján  keresztül.

(32)

     A  Fejlesztési Célú Digitalizációs Központ (D4D) egy olyan platform, amelynek célja egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről pedig az EU afrikai, ázsiai és csendes-óceáni, latin-amerikai és karibi partnerei, továbbá az Unióval szomszédos országok közötti digitális együttműködés és koordináció megerősítése.

(33)

     Az EU4Digital ernyőkezdeményezés olyan uniós finanszírozású programokat fog össze, amelyek célja, hogy a digitális egységes piac előnyeit kiterjesszék a keleti partnerség országaira és a Nyugat-Balkánra.

(34)

     Kenya, Tanzánia, Nigéria, Kolumbia, Brazília. 

(35)

Az 5G-hálózatok kiberbiztonsága: a kockázatcsökkentő intézkedések uniós eszköztára .

(36)

      Közös közlemény a kábelbiztonságra vonatkozó uniós cselekvési tervről , JOIN(2025) 9 final.

(37)

       A biztonságos és reziliens tenger alatti kábelinfrastruktúrákról szóló bizottsági ajánlással (C(2024) 1181) és a tenger alatti kábelek biztonságának és rezilienciájának megerősítéséről szóló közös közleménnyel (A kábelbiztonságra vonatkozó uniós cselekvési terv, JOIN(2025) 9) összhangban.

(38)

      Az „MI-kontinens” cselekvési tervről szóló közlemény , COM(2025) 165.

(39)

      Válassza Európát! Kutatói pályafutás az EU-ban .

(40)

     Közlemény az európai gazdasági biztonsági stratégiáról, JOIN(2023) 20 final.

(41)

     Az (EU) 2024/2847 rendelet.

(42)

     Az (EU) 2021/694 rendelet.

(43)

     Az európai interoperabilitási keretről szóló közlemény – Végrehajtási stratégia , COM(2017) 134.

(44)

     Jó példa erre az adatkatalógus szótáralkalmazás-profilja , amely mára de facto szabvánnyá vált, és elősegíti a harmonizált metaadat-leírások létrehozását, valamint a zökkenőmentes, határokon átnyúló adatmegosztást.

(45)

     Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27.).

(46)

     Az (EU) 2020/1828 rendelet.

(47)

Az (EU) 2016/679 rendelet.

(48)

     A biztonságos és fenntartható elektronikus kereskedelem átfogó uniós eszköztára, COM(2025) 37 final.

(49)

      Az információs társadalomra vonatkozó tuniszi program , 2005. november 18.


Brüsszel, 2025.6.5.

JOIN(2025) 140 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az Európai Unió nemzetközi digitális stratégiája


       Melléklet

Folyamatban lévő és tervezett intézkedések

Célkitűzés

leírás

Partnerország/-régió/Multilaterális

Indikatív ütemterv

1.Biztonságos konnektivitás

Az északi-sarkvidéki konnektivitás támogatása

Az Északi-sarkvidék konnektivitása stratégiai jelentőséggel bír az EU számára. Segít csökkenteni az adatok késleltetését, és megkönnyíti a megbízható adatáramlást az EU, Grönland, Kanada, az Egyesült Államok és Japán között, alternatív kábelnyomvonalat biztosítva, valamint fokozva a kábelek biztonságát és rezilienciáját az EU és partnerei között. Az EU együtt fog működni partnereivel annak érdekében, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek a köz- és magánberuházások ösztönzésére való felhasználásával fokozza azon projektek támogatását, amelyek előmozdítják az új tenger alatti kábelnyomvonalak létrehozását a régióban.

Japán, USA, Kanada, Grönland

2025–2030

A biztonságos konnektivitás előmozdítása a bővítési országokban

Az 5G biztonsággal kapcsolatos uniós eszköztárral való összhang előmozdítása, valamint egy olyan jogi keret elfogadásának támogatása, amely lehetővé tenné és elősegítené a beszállítókra vonatkozó kizárások és/vagy korlátozások bevezetését.

Bővítési országok

Folyamatos

A biztonságos konnektivitás előmozdítása a Global Gateway partnerországaiban

A biztonságos és megbízható konnektivitás előmozdítása – beleértve az 5G-t, a tenger alatti kábeleket és az űralapú konnektivitást is – az 5G biztonsággal kapcsolatos uniós eszköztárral és a kábelbiztonságra vonatkozó 2025. évi uniós cselekvési tervvel összhangban, diplomáciai tájékoztatás, technikai segítségnyújtás és a Global Gateway keretében nyújtott pénzügyi támogatás révén.

Globális

Folyamatos

Az 5G megvalósítására vonatkozó nemzeti és regionális iránymutatások, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség hálózati összekapcsoltságot elősegítő eszköztárának kidolgozása

Ezek az iránymutatások a különböző latin-amerikai és karib-térségi nemzeti kontextusokban felmerülő biztonsági és infrastrukturális kihívásokkal, valamint elsőbbségi felhasználási esetekkel foglalkoznak. Emellett nagy hangsúlyt kap a latin-amerikai és karib-térségi hálózati összekapcsoltságot elősegítő eszköztár kidolgozása is, amely gyakorlati eszközöket, bevált gyakorlatokat és iránymutatást biztosít a határokon átnyúló konnektivitás, a biztonságos és reziliens infrastruktúra, valamint az érdemi konnektivitási kihívások kezeléséhez. Ez magában foglalja a megvalósítható ajánlások közös kidolgozását, a technikai támogatás nyújtását, valamint az 5G telepítését célzó biregionális koordináció előmozdítását.

Latin-Amerika és a Karib-térség országai

Folyamatban, az EU–LAC digitális szövetség keretében – 2027 negyedik negyedévéig

Éves konferencia a biztonságos konnektivitásról

Lehetőség szerint egy Brüsszelben megrendezendő, a biztonságos konnektivitásról szóló éves konferencia megszervezése, melynek célja a technikai kapcsolatoknak, valamint a jövőbeli nyomvonalakra, partnerségekre és finanszírozásra vonatkozó lehetőségek és biztonsági követelmények megértésének elmélyítése, hozzájárulva ezzel a Global Gateway folyamatához.

Globális

Éves

2.Kialakulóban lévő technológiák

Mesterséges intelligencia

Együttműködés a mesterséges intelligencia biztonsága terén

Az uniós MI-hivatal igazgatási megállapodást írt alá Szingapúrral a mesterséges intelligencia biztonságával kapcsolatos együttműködésről, és más – japán, koreai, egyesült királyságbeli és ausztráliai – MI-biztonsági intézetekkel is megkezdődtek a kétoldalú eszmecserék. További együttműködési megállapodások megkötésére kell törekedni a partnerországokkal, többek között olyan témákban, mint az innováció és a mesterséges intelligencia elterjedésének fellendítése, valamint a közjót szolgáló mesterséges intelligencia területén folytatott együttműködés (Japán), a mesterséges intelligencia biztonsága (India és Kanada), illetve a kormányzási és szabályozási szempontok (Ausztrália).

Az uniós MI-hivatal tovább fog dolgozni a mesterséges intelligencia biztonságával kapcsolatos együttműködés elmélyítésén az MI-biztonsági intézetek hálózatán belül, különösen az általános célú MI-modellek biztonságának az információcsere és a bevált gyakorlatok cseréje, a közös tesztelés és értékelések, az eszközök és referenciaértékek fejlesztése, valamint a mesterséges intelligencia biztonságával kapcsolatos kutatás révén történő kezelése révén.

Japán, a Koreai Köztársaság, India, Ausztrália, Kanada, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Ukrajna, Moldova.

Nyugat-Balkán, Afrika, Latin-Amerika és a Karib-térség

Folyamatos

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos globális partnerség és az OECD

Az EU a mesterséges intelligenciával foglalkozó globális partnerség alapító tagja, és azt követően is részt vesz ebben a kezdeményezésben, hogy az integrált partnerséget alakított ki az OECD mesterséges intelligencia irányításával foglalkozó munkacsoportjával (AIGO). Az MI-hivatal tölti be az OECD AIGO egyik alelnöki tisztségét. Emellett az MI-hivatal részt vesz az OECD mesterséges intelligenciával foglalkozó valamennyi munkacsoportjában, és aktívan hozzájárul azok munkájához.

Multilaterális

Folyamatos

G7-csoport és G20-csoport

Az EU továbbra is aktívan részt vesz a G7-ek és a G20-ak mesterséges intelligenciával kapcsolatos megbeszélésein. Ez magában foglalja a hirosimai mesterségesintelligencia-folyamatot és annak adatszolgáltatási keretét, valamint a Hirosimai Baráti Csoportot, a hirosimai MI-folyamat szellemét a biztonságos, védett és megbízható mesterséges intelligencia elérésében támogató országok önkéntes keretrendszerét. Emellett az EU tovább fogja vizsgálni a mesterséges intelligenciának a tudomány területén való felhasználására vonatkozó iránymutatások G7-ek általi létrehozásának a lehetőségét.

A G20-ak dél-afrikai elnökségének egyik prioritása a fenntartható fejlődés szolgálatába állított mesterséges intelligencia és innováció, amely Afrikában, Ázsiában, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség országaiban is prioritást jelent.

Multilaterális

Folyamatos

A tiszta energiával foglalkozó miniszteri találkozó

A tiszta energiával foglalkozó, 2025. évi 16. miniszteri találkozó házigazdájaként a Koreai Köztársaság a kiemelt témái közé sorolta a mesterséges intelligencia és az energia ügyét. Az Európai Bizottság aktív szerepet fog vállalni a miniszteri programban, és meg fogja vizsgálni a digitalizáció és a mesterséges intelligencia az energiaágazatban való alkalmazásának területén kialakítandó nemzetközi együttműködés lehetőségét.

Multilaterális

Folyamatos

Kutatási együttműködés a Horizont Európa keretében

A számos nem uniós partnerország Horizont Európához való társulása támogatni fogja a mesterséges intelligencia terén való kutatási együttműködést és a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazott kutatást.

A Horizont Európához társult országok

Folyamatos

Mesterséges intelligencia a közjó szolgálatában

A „Mesterséges intelligencia a közjó szolgálatában” kezdeményezés keretében az EU támogatja a közjót szolgáló MI-megoldások – köztük a generatív mesterséges intelligencia, a technológiatranszfer és a kapacitásépítés – az afrikai, latin-amerikai és karibi partnerországokkal közösen történő bevezetését (az EU–LAC szövetségre építve). Az EU támogatja továbbá a tudományos együttműködést, valamint az ukrajnai városrekonstrukció alapjául szolgáló, mesterséges intelligencián alapuló helyi digitális ikermodellek fejlesztését.

Afrika, Latin-Amerika és a Karib-térség, Ázsia és a csendes-óceáni térség

Ukrajna

Folyamatos

A fenntartható fejlődéssel foglalkozó MI-központ és az „Intelligens Afrika” kezdeményezéssel folytatott MI-együttműködés

A fenntartható fejlődéssel foglalkozó MI-központot a Vállalkozásügyi Minisztérium és a Made in Italy (MIMIT), valamint az UNDP közösen alakítja ki azzal a céllal, hogy az afrikai országokkal folytatott partnerség keretében megerősítse a helyi MI-ökoszisztémákat.

Az „Intelligens Afrika” kezdeményezés létrehozta a mesterséges intelligenciával foglalkozó afrikai tanácsot, és az EU az Európai Bizottság és az Intelligens Afrika közötti igazgatási megállapodásra építve, valamint az „Európa együtt” megközelítést követve strukturálja együttműködését az Intelligens Afrikával a Global Gateway stratégia keretében.

Afrika

Folyamatos

GovTech4all

Mesterségesintelligencia-megoldások fejlesztése és kísérleti alkalmazása a közszektorban a döntéshozatal, a szolgáltatásnyújtás és a belső adminisztratív feladatok javítása érdekében. A cél az interoperábilis Európáról szóló rendelet céljainak, valamint a közszektor innovációjára és az induló vállalkozások növekedésére vonatkozó szélesebb körű európai szakpolitikai céloknak a támogatása és végigkísérése.

Az EU, valamint az EU tagjelölt és potenciális tagjelölt országai

2025 negyedik negyedéve/2026

5G/6G

A 6G-vel kapcsolatos kutatás és innováció összehangolására irányuló 2026. évi pályázati felhívás 

Kutatási és innovációs együttműködés a hatodik generációs, mesterséges intelligencián alapuló RAN területén. Az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozás egy projektje, amely tükrözi Japán és a Koreai Köztársaság egy projektjét.

Japán és a Koreai Köztársaság

A 2027–2030-as időszakra vonatkozó projekt 

A 6G-vel kapcsolatos kutatáshoz és innovációhoz igazodó pályázati felhívás 

A 6G-vel kapcsolatos, a fizikai rétegekre, a fejlett antennákra és a mesterséges intelligencián alapuló RAN hálózatra összpontosító kutatási és innovációs együttműködés.

Tajvan 

Lehetőség szerint összehangolt pályázati felhívás 2026-ban vagy a meglévő projektek közötti együttműködés 

5G kísérleti környezet

Az 5G használati esetek kidolgozásának támogatása érdekében az EU partnerséget köt Costa Ricával egy 5G kísérleti környezet kialakítása céljából, amelyhez az eszközöket várhatóan a Nokia és az Ericsson fogja biztosítani.

Costa Rica

Folyamatos

Félvezetők

Közös kutatási és innovációs projektek a félvezetők területén

Az Európai Bizottság, valamint Japán és a Koreai Köztársaság által közösen finanszírozott, félvezetőkkel kapcsolatos kutatási és innovációs projektek. A Koreai Köztársaság esetében a projektek célja a mikrocsipek és a neuromorf számítástechnikai technológiák heterogén integrációjának előmozdítása. Japán esetében a per- és polifluor-alkil anyagok (PFA-anyagok) helyettesítésére, a heterogén integrációra és a minicsipekre, valamint a 2 nanométernél kisebb eszközökre és az azokkal kapcsolatos folyamatokra vonatkozó pályázati felhívásokat 2026-ra tervezik.

Japán, Koreai Köztársaság

Folyamatos

Az ellátási láncra és az állami támogatásokra vonatkozó korai előrejelző mechanizmus

Az Európai Bizottság és az USA, illetve Japán közötti, az ellátási lánc zavarainak azonosítására irányuló közös korai előrejelző mechanizmus, valamint a félvezető-ágazatnak nyújtott állami támogatásokra vonatkozó átláthatósági mechanizmus.

USA, Japán

Folyamatos

A tehetségek és a szakképzett munkaerő vonzása

Az EU–India Kereskedelmi és Technológiai Tanács részeként az EU és India elkötelezte magát egy olyan célzott program kidolgozása mellett, amely megkönnyíti a tehetségek cseréjét, és előmozdítja a félvezetőkkel kapcsolatos készségek elsajátítását a diákok és a fiatal szakemberek körében.

India

Folyamatos

A G7-ek félvezetőkkel foglalkozó kapcsolattartó csoportja

A G7-ek félvezetőkkel foglalkozó kapcsolattartó (PoC) csoportjának célja, hogy megkönnyítse az információcserét és a bevált gyakorlatok megosztását a G7-tagok között a félvezetőipart érintő kérdésekben, beleértve a prekompetitív ipari kutatási és fejlesztési prioritásokat, a fenntartható gyártást, a nem piaci alapú politikák és gyakorlatok hatását, valamint a válságkoordinációs csatornákat.

Multilaterális

Folyamatos

Félvezetők Világtanácsa – A kormányok és hatóságok félvezetőkről tartott ülése (GAMS)

A kormányok és hatóságok félvezetőkről tartott ülése (GAMS) egyedülálló alkalom, ahol a világ félvezetőgyártásának összesen 95 %-át képviselő kormányok és ipari szövetségek (EU, USA, Dél-Korea, Japán, Tajvan és Kína) találkoznak azzal a céllal, hogy választ találjanak az ipar előtt álló közös kihívásokra. Az EU-t az Európai Bizottság képviseli.

Multilaterális

Folyamatos

Kvantum- és nagy teljesítményű számítástechnika (HPC)

EU–Japán kvantuminformatikai együttműködés

A hibrid kvantum-HPC algoritmusokra, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken, például az orvosbiológiai és környezettudományok területén az alkalmazások optimalizálására összpontosító közös kutatási és innovációs projektek. Ez összhangban áll az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozásnak az EU–Japán digitális partnerség támogatására irányuló célkitűzéseivel.

Japán

Folyamatos (2026–2029)

EU–Kanada kvantumkutatási kezdeményezések

Együttműködésen alapuló projektek létrehozása a kvantum-számítástechnika, -érzékelés és -kommunikáció területén, Kanada nemzeti kvantumstratégiájára és a meglévő kutatási központokra építve.

Kanada

Folyamatos (2023–2026)

Az EU és a Koreai Köztársaság közös kvantumtechnológiai felhívásai

A kvantum-számítástechnika, -érzékelés és -kommunikáció terén folytatott közös projektekre irányuló felhívások koordinálása, a kutatási és innovációs együttműködés fokozása, valamint a Koreai Köztársaság kvantumtechnológia-fejlesztéssel kapcsolatos stratégiai prioritásaihoz való igazodás.

Koreai Köztársaság

2027–2030

A G7-ek kvantumtechnológiai munkacsoportja

A G7-ek kanadai elnöksége alatt munkacsoport létrehozása a kvantumtechnológiai fejlesztésekre vonatkozó információmegosztás fokozása és a közös normák előmozdítása érdekében.

Multilaterális

Folyamatban

EU–LAC szuper-számítástechnikai hálózat

Szilárd partnerség kialakítása a nagy teljesítményű számítástechnikai erőforrások Latin-Amerikában és a Karib-térségben történő egyesítése, valamint az európai HPC-ökoszisztémával való interoperabilitásuk és integrációjuk fokozása érdekében.

Latin-Amerika és a Karib-térség

Lehetséges indítás a 2025. évi CELAC–EU csúcstalálkozón

3.Kiberbiztonság

A partnerországokkal folytatott kiberdialógusok előmozdítása

Az EU kiberdialógust folytat az Egyesült Államokkal, Ukrajnával, az Egyesült Királysággal, Japánnal, Indiával, a Koreai Köztársasággal és Brazíliával. A kiberbiztonság kérdését a Japánnal, a Koreai Köztársasággal, Szingapúrral és Kanadával kötött digitális partnerségek, valamint a Brazíliával, Mexikóval, Argentínával, Ausztráliával és a Nyugat-Balkánnal folytatott digitális párbeszédek is tárgyalják.

Egyesült Államok, Ukrajna, Egyesült Királyság, Japán, India, Koreai Köztársaság, Brazília, Szingapúr, Kanada, Mexikó, Argentína, Ausztrália, Moldova, Nyugat-Balkán

Folyamatos

A termékek kiberbiztonságára vonatkozó kölcsönös elismerési megállapodások

A kiberrezilienciáról szóló jogszabály meghatározza a belső piacon a digitális elemeket tartalmazó termékek kiberbiztonságára vonatkozó követelményeket. Az EU együtt fog működni az érintett partnerekkel annak érdekében, hogy feltárja a termékek kiberbiztonsági követelményeinek való megfelelés megkönnyítésének tekintetében a kiberrezilienciáról szóló jogszabállyal és a partnerek vonatkozó keretrendszereivel kapcsolatos kölcsönös elismerési megállapodásokban rejlő lehetőségeket.

Kétoldalú megbeszélések

A kiberrezilienciáról szóló jogszabály alkalmazásának időpontjáig (2027 vége)

Az EU kiberbiztonsági tartalékának kiterjesztése Ukrajnára és a Moldovai Köztársaságra

Az Ukrajna és a Moldovai Köztársaság Digitális Európa programban való részvételével kapcsolatos társulási megállapodások módosításai megnyitják az utat az EU kibertartalékának mindkét országra történő kiterjesztése előtt.

Bővítési országok

Folyamatos

Szerepvállalás a G7-ek kiberbiztonsági munkacsoportjában

A G7-ek kiberbiztonsági munkacsoportjában az EU-t a Bizottság képviseli. A Bizottság többek között folytatni fogja az egészségügyi kiberbiztonsággal kapcsolatos együttműködést, összhangban a kórházak és az egészségügyi szolgáltatók kiberbiztonságára vonatkozó európai cselekvési tervvel (COM(2025) 10 final).

Multilaterális

Folyamatos

A kibertérben tanúsított felelősségteljes állami magatartás ENSZ-keretének előmozdítása

Az ENSZ-ben és a regionális biztonsági szerveken belül az EU – az ENSZ Közgyűlése által jóváhagyott keret alapján – továbbra is támogatni fogja a kibertérben tanúsított felelősségteljes állami magatartást. Ez kiterjed a nemzetközi jog tiszteletben tartására, a békeidőben tanúsított állami magatartás globálisan elfogadott normáinak betartására, a bizalomépítő intézkedések kidolgozására, valamint az államoknak az e keretelemek végrehajtásához szükséges kapacitás kiépítésében való támogatására.

Multilaterális

Folyamatos

Részvétel a zsarolóvírusok elleni kezdeményezésben

A Bizottság képviseli az EU-t a zsarolóvírusok elleni nemzetközi kezdeményezésben (CRI). Az EU a jövőben is aktívan részt vesz a CRI-ben. Emellett a kórházak és az egészségügyi szolgáltatók kiberbiztonságára vonatkozó európai cselekvési terv keretében kötelezettséget vállal a CRI-n belüli együttműködés előmozdítására.

Multilaterális

Folyamatos

Kiberkapacitás-építés

Az EU külső kiberkapacitás-építő projekteket hajt végre a világ partnerországaival. Az EU folytatni fogja ezeket a kezdeményezéseket azzal, hogy prioritásként kezeli a kiberbűnözés elleni küzdelmet és a kiberreziliencia kialakítását, ideértve a stratégiai keretek kialakításának támogatását, az incidenskezelési képességek fejlesztését és a szakértelem képzések révén történő bővítését.

Globális

Folyamatos

LAC4

A LAC4 a kiberbiztonsági oktatás és képzés regionális központja Latin-Amerikában és a Karib-térségben. A LAC4 célja, hogy a kiberfenyegetések elleni küzdelem érdekében kiberbiztonsági és a kiberbűnözéssel kapcsolatos szakértelmet biztosítson a latin-amerikai és a karib-térségi digitális átállás és együttműködés támogatásához.

Latin-Amerika és a Karib-térség

Folyamatos

EU–LAC kiberbiztonsági gyakorlatközösség (CoP)

Az EU–LAC digitális szövetség keretében létrejön a kiberbiztonsági szakértők és gyakorlati szakemberek gyakorlatközössége, melynek célja, hogy ösztönözze a kiberbiztonsággal kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét a két régió között. A jövőbeli tevékenységek magukban foglalhatják a kibertámadások és vészhelyzetek esetén a kiberbiztonsági szakértők gyors mozgósítását biztosító mechanizmusok intézményesítését, valamint a kapacitásépítést.

Latin-Amerika és a Karib-térség

Folyamatos (2027 negyedik negyedévéig)

4.Digitális személyazonosság és digitális nyilvános infrastruktúra

Az elektronikus aláírások és egyéb bizalmi szolgáltatások kölcsönös elismerése

Az elektronikus aláírások és egyéb bizalmi szolgáltatások harmadik országokkal való kölcsönös elismerése felé tett előrelépés egy globális bizalmi keret kialakítása érdekében. Ez magában foglalja a bizalmi szolgáltatások és a digitális személyazonosság globális elismerését szolgáló bizalmi horgonyokat megvalósító eszközök és szolgáltatások kifejlesztését, valamint a digitális akadályok megszüntetését az európai bizalmi szolgáltatások infrastruktúrájának a területükön való újrafelhasználása és reprodukálása révén.

Ukrajna, Moldova, Nyugat-Balkán, Egyiptom, India, Brazília, Japán, Uruguay, a Közép-amerikai Integrációs Rendszer (SICA) tagjai (Costa Rica, Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Panama)

Folyamatos (2025–2027)

A digitális nyilvános infrastruktúrákkal kapcsolatos együttműködés előmozdítása az uniós digitális személyiadat-tárca alapján

A digitális nyilvános infrastruktúrákkal kapcsolatos együttműködés előmozdítása az uniós személyiadat-tárcákkal kapcsolatos, méretezhető, nyílt forráskódú digitális építőelemek és megoldások létrehozásának a támogatása révén. Emellett gyakorlati felhasználási esetek alapján az uniós személyiadat-tárcák és a harmadik országokban indított hasonló kezdeményezések közötti interoperabilitás bizonyítása.

Japán, India, Szingapúr

Multilaterális

Folyamatos (2025–2027)

Az egységes digitális kapu hatálya alá tartozó digitális közszolgáltatások bevezetésének előkészítése

Együttműködés az uniós csatlakozásra váró országokkal az online közigazgatási eljárások és az egységes digitális kapu hatálya alá tartozó egyszeri technikai rendszer interoperábilis megoldásainak bevezetése és fejlesztése érdekében. Ezek a szolgáltatások megkönnyítik a polgárok és a vállalkozások számára, hogy az uniós országokban éljenek, vállaljanak munkát és folytassanak üzleti tevékenységet.

Nyugat-Balkán, Moldova, Ukrajna

Folyamatos (2025–2030)

A digitális személyazonossági megoldások szabványosítása

Az európai digitális személyiadat-tárcák architektúrájának és referenciakeretének célja, hogy globális példaként szolgáljon a megbízható és biztonságos, magas megbízhatósági szintű azonosításra. Törekedni kell az uniós modellen alapuló közös identitási normák kidolgozására irányuló együttműködésre az EU és a hasonlóan gondolkodó országok között, többek között a nemzetközi szervezetek keretében.

Japán, India, Kanada

Multilaterális

Folyamatos (2025–2030)

Globális digitális egészségügyi tanúsítási hálózat (GDHCN)

A globális digitális egészségügyi tanúsítási hálózat egy olyan kezdeményezés, amelynek célja a digitális egészségügyi adatok és tanúsítványok szabványosított, interoperábilis keretének létrehozása. Ez a hálózat, amelyet az Európai Bizottság a Covid19 elleni küzdelem céljából hozott létre, később pedig a WHO is átvett, azt a célt szolgálja, hogy megkönnyítse az egészséggel kapcsolatos információk (pl. Covid19-igazolványok, digitális nemzetközi oltási vagy profilaxisigazolvány/sárga könyv, oltási könyv, nemzetközi betegadatlap) határokon átnyúló, biztonságos és hatékony cseréjét, ezáltal előmozdítva a globális egészségbiztonságot és javítva az egészségügyi ellátást.

Globális

Folyamatos (2025–2028)

5.Online platformok és az információs ökoszisztéma integritása

Az EU-hoz csatlakozó országok támogatása a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról szóló jogszabályhoz való igazodásban

Annak támogatása, hogy az uniós csatlakozásra váró országok igazodjanak az uniós digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályhoz és a digitális piacokról szóló jogszabályhoz.

Moldova, Ukrajna, Nyugat-Balkán

Folyamatos (2025–2027)

Piacterek és e-kereskedelem

A legfőbb uniós aggályoknak (a digitális szolgáltatások zárt piaca, a kínai piactereken található illegális áruk) és a szorosabb együttműködés lehetséges területeinek (az illegális kínai eladókra vonatkozó adatmegosztás) a felvetése, összhangban a termékbiztonsági együttműködésről szóló EU–Kína igazgatási megállapodással és az online értékesített termékek biztonságáról szóló cselekvési tervvel.

Kína

Folyamatos (2025–2027)

Az online platformokra vonatkozó jogszabályok emberi jogokon alapuló globális végrehajtása

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digitális piacokról szóló jogszabály alapjául szolgáló egyetemes elvek előmozdítása a globális eszközökben (beleértve az OHCHR számítástechnikai bűnözésről szóló ENSZ-egyezményre vonatkozó iránymutatását is).

ENSZ, OHCHR, UNESCO, OECD

Folyamatos (2025–2027)

Az online platformokra vonatkozó jogszabályok emberi jogokon alapuló regionális végrehajtása

Az online platformokra vonatkozó jogszabályok emberi jogokon alapuló megvalósításával kapcsolatos, a politikai döntéshozók, a szabályozók és a civil társadalom összefogása érdekében (lehetőség szerint) az ENSZ-szel együttműködésben megszervezett regionális szerepvállalás prioritásként való kezelése.

ASEAN, LAC, a CEFTA hatálya alá tartozó országok

Folyamatos (2025–2027)

Az uniós választási megfigyelő missziók (EOM) közösségimédia-megfigyelése

Az uniós választási megfigyelő misszióknak a választási integritásra vonatkozó átfogó értékelése magában foglalja a választási folyamatok során a közösségi médián megfigyelhető magatartások megfigyelését.

Globális

Folyamatos

Partnerségek előmozdítása a külföldi információmanipulációval és beavatkozással szembeni reziliencia megerősítése érdekében

A külföldi információmanipulációs támadásokkal és beavatkozásokkal szembeni reziliencia és az azokkal kapcsolatos technológiai tudatosság előmozdítása; az ilyen tevékenységek költségesebbé tétele az elkövetők számára, és e költségek nyilvánosságra hozatala.

Globális

Folyamatos


6.Internetirányítás

A jövő internetének inkluzív, több érdekelt felet bevonó irányítási modelljének előmozdítása  
 

Az információs társadalmi csúcstalálkozóval kapcsolatos felülvizsgálatról (WSIS+ 20) folytatott tárgyalások során az EU az inkluzivitás fokozására törekszik, különös tekintettel a partnerországokra és az ifjúsági közösségekre. Ez magában foglalja az emberi jogokon alapuló, nyílt, emberközpontú internet fenntartását, a több érdekelt felet bevonó irányítás megerősítését, valamint az új digitális szakadék áthidalását a fenntartható fejlődési célokkal és a globális digitális paktummal való operatív kapcsolat létrehozása révén.

Az EU emellett be fogja vonni a fiatalokat az internetirányítás jövőjének alakításába azáltal, hogy beépíti meglátásaikat a hamarosan induló, a digitalizációról szóló éves ifjúságpolitikai párbeszédbe, előmozdítja a tájékozott részvételt, megerősíti a digitális polgári felelősségvállalást, és felvértezi a fiatal vezetőket a nyitott, biztonságos és inkluzív internet megőrzéséhez szükséges eszközökkel.

Multilaterális

2025. negyedik negyedév

A nyílt, szabad és fenntartható internet kialakítása 

Az EU világszerte támogatni fogja az elszámoltathatóságot, az internet szabadságának átfogó nyomon követését és előmozdítását, miközben megerősíti az internetes infrastruktúra nyitottságát és fenntarthatóságát, és lehetővé teszi a civil társadalmi szervezetek számára, hogy saját kormányaikat felelősségre vonják. Ez magában foglalja az internetleállítások diplomáciai csatornákon keresztüli kezelését, valamint a nyílt és összekapcsolt internet fenntartását célzó politikák előmozdítását.

Globális

Folyamatos

Az internet biztonságának, rezilienciájának és nyitottságának javítása 

Az internetszabványoknak az uniós internetes infrastruktúra egészében történő, átfogó bevezetésére irányuló, több érdekelt felet bevonó stratégia végrehajtása.

Az EU-nak a web 4.0-ra gyakorolt befolyásának feltérképezése: A web 4.0-t jelenleg alakító alapvető technológiák, például a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság/virtuális valóság, a blokklánc és a kvantuminformatika hatásai által megkövetelt és lehetővé tett, továbbfejlesztett vagy új hálózati protokollokhoz és megoldásokhoz való lehetséges uniós hozzájárulások átfogó feltérképezése.

Globális

2026–2030

A „Nyílt internet” struktúra népszerűsítése 

Az EU támogatni fogja a „Nyílt internet” struktúrának (azaz az internetes kommunikációt és információmegosztást lehetővé tevő protokollok alapvető struktúrájának) a partnerországok – többek között a bizalom növelésére, a költségek csökkentésére, a vevőfogvatartás elkerülésére, a testreszabhatóság és az integráció támogatására, valamint bizonyos értékek, például a magánélet védelme, a biztonság és az adatvédelem tiszteletben tartására vonatkozó – igényeinek kielégítése érdekében való nemzetközi kiterjesztését és bővítését. 

Globális

Folyamatos