EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.10.16.
JOIN(2025) 27 final
KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK
A béke megőrzése – Védelmi készültségi ütemterv 2030-ig
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.10.16.
JOIN(2025) 27 final
KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK
A béke megőrzése – Védelmi készültségi ütemterv 2030-ig
1. – Bevezetés
Amit Európa és tagállamai az évtized hátralevő részében tesznek, az az egész évszázadra meghatározza majd a kontinens biztonsági helyzetét. 2030-ra Európának kellően erős védelmi pozícióval kell rendelkeznie, hogy hitelesen elrettenthesse ellenfeleit, és szembeszállhasson az esetleges agresszióval. Ahhoz, hogy 2030-ra elérje a készenlétet, Európának most kell cselekednie. Ezért az Európai Tanács júniusi ülésén az uniós állam-, illetve kormányfők felkérték a Bizottságot és a főképviselőt, hogy „terjesszenek elő ütemtervet”, mivel az Európai Tanács „a 2025. októberi ülésén áttekinti majd [a fehér könyvvel kapcsolatban] elért eredményeket, és megvitatja a védelmi készültségre vonatkozó célkitűzésének megvalósítása terén teendő következő lépéseket”.
Ez az ütemterv egyértelmű célkitűzésekben, az elérendő eredmények konkrét dátumait meghatározó mérföldkövekben, és az előrehaladás nyomon követésére szolgáló mutatókban konkretizálja a fehér könyvben és az Európai Tanács által nyújtott iránymutatásban foglaltakat. A leginkább sürgető területeken kiemelt európai projektekre tesz javaslatot annak érdekben, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal – így a NATO célértékeivel – összhangban összpontosítsa az erőfeszítéseket.
A védelmi készültség magában foglalja a modern hadviseléshez szükséges képességek fejlesztését és megszerzését. Tehát gondoskodni kell arról, hogy Európa olyan védelmi ipari bázissal rendelkezzen, amely stratégiai előnyt jelent és biztosítja a szükséges függetlenséget. Ez azt jelenti, hogy készen kell állni az élvonalbeli innovációra, kritikus időkben pedig a gyors tömegtermelésre.
Az intézkedések felgyorsítását és az erőfeszítések fokozását az teszi szükségessé, hogy napjainkban Európának és tagállamainak növekvő veszélyekkel és változó fenyegetettségi helyzettel kell szembenézniük, ehhez alkalmazkodniuk kell és fel kell rá készülniük. Ez a helyzet az Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított, teljes körű orosz katonai agresszió nyomán alakult ki, amely minden korábbinál nagyobb méreteket öltő brutalitáshoz és erőszakhoz vezetett. Egyre gyakoribbak a tagállamokkal szembeni gátlástalan provokációk és hibrid hadviselési cselekmények, amelyek a kibertámadásoktól a légtérsértésekig terjednek. Oroszország militarizálta gazdaságát és társadalmát. Bejelentett védelmi költségvetése 2025-ben meghaladja a GDP 7 %-át. 2025-ös költségvetésének mintegy 40 %-át fordítja a biztonság és a védelem területére. A militarizált Oroszország a belátható jövőben tartós fenyegetést jelent Európa biztonságára nézve.
Európa katonai készültségét 360 fokos megközelítéssel, a tágabb globális kontextusra alapozva kell meghatározni. Nem hunyhatunk szemet a világ más részeiről érkező fenyegetések előtt. A nemzetközi rend veszélyben forog. A stratégiai verseny nem csak a közvetlen és a tágabb szomszédságunkban fokozódik, hanem a sokkal távolabbi térségekben is. Gázától és a Közel-Kelettől számos lappangó vagy nyílt afrikai konfliktusig, az ázsiai-csendes-óceáni térségben tapasztalható növekvő feszültségektől az Északi-sarkvidékig folyamatosan nő a konfliktusforrások száma. A tekintélyelvű államok egyre gyakrabban avatkoznak be társadalmaink és gazdaságaink működésébe. Eközben a hagyományos szövetségesek és partnerek figyelme a világ más régiói felé fordul. Végezetül fel kell lépnünk az olyan horizontális fenyegetések megfékezése érdekében, mint a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek elterjedése és az éghajlatváltozás biztonsági következményei.
Ahhoz, hogy az elrettentés révén biztosítsuk a békét, Európa védelmi pozíciójának és képességeinek a holnap harcterein való helytállásra is készen kell állniuk, a hadviselés változó jellegének megfelelően. A gyors ütemben és nagyságrendileg fejlesztett, és kettős felhasználású megoldásokra épülő technológiai innováció és iteráció fogja meghatározni, hogy melyik fél kerekedik felül a harctéren. Azok az államok lesznek a legerősebbek és szorulnak majd a legkevésbé másokra, amelyek saját technológiákat fejlesztenek, különösen a modern hadviselés szempontjából kritikus rendszerek, például a drónok, a műholdak vagy az önvezető járművek esetében. Ukrajna továbbra is Európa első védelmi vonala, és szerves részét képezi Európa védelmi és biztonsági architektúrájának, ezért az EU folytatni fogja Ukrajna támogatását és az országgal való együttműködést.
A tagállamoknak sürgősen ki kell alakítaniuk saját közösen kifejlesztett és fenntartott, független, interoperábilis stratégiai kapacitásukat, amely képes valós időben reagálni az Európa területi integritását és szuverenitását fenyegető veszélyekre. Az EU-nak és tagállamainak képesnek kell lenniük arra, hogy függetlenül cselekedjenek, és felelősséget vállaljanak saját védelmükért és biztonságukért anélkül, hogy túlzott mértékben támaszkodnának másokra. Aktív hozzájárulást kell nyújtaniuk a globális és transzatlanti biztonsághoz, szoros partnerségben a NATO-val. A saját védelmének hatékonyabb biztosítására képessé váló Európa szorosabban össze tudja hangolni tevékenységét a NATO-val, és méltányos részt tud vállalni a transzatlanti szövetségben. Az ütemterv valamennyi területén kulcsfontosságú az EU és a NATO közötti együttműködés, mivel a transzatlanti szövetség továbbra is az EU biztonságának nélkülözhetetlen pillére. Az ütemterv biztosítani fogja a maximális koherenciát és egymás kölcsönös erősítését, egyúttal szavatolja a szükségtelen párhuzamosságok elkerülését.
Mindennek a már megkezdett munkára kell épülnie. Európa véget vet a védelem több évtizedes alulfinanszírozottságának. A tagállamok a 2021. évi 218 milliárd EUR-ról 2024-ben 343 milliárd EUR-ra növelték a védelmi költségvetésüket, amely 2025-ben várhatóan eléri a 392 milliárd EUR-t. A védelmi beruházások 2024-ben 42 %-kal bővültek; ezekre 106 milliárd EUR-t különítettek el, az új felszerelések beszerzésére fordított összeg pedig elérte a 88 milliárd EUR-t. A Bizottság új uniós eszközöket terjesztett elő, például az európai védelmi ipari programot, az európai védelemről szóló fehér könyvvel pedig új stratégiai keretet biztosított. A ReArm Europe terv 800 milliárd EUR összeget mozgósít a védelemre, többek között olyan új finanszírozási eszközök révén, mint a SAFE. Az alapvető védelmi kiadásokra vonatkozóan a GDP 3,5 %-ában meghatározott új célkitűzés 2035-ig történő elérése érdekében a szövetségesek a 2025. júniusi NATO-csúcstalálkozón olyan kiadási kötelezettségvállalásokat tettek, amelyek a következő évtizedben évente tartósan legalább 288 milliárd EUR összegű kiadást tesznek szükségessé. E megnövekedett kiadásoknak a foglalkoztatás, az innováció és a versenyképesség szempontjából is kifizetődőnek kell lenniük Európában.
A tagállamok szuverén módon döntenek nemzetbiztonságukról és védelmükről, és ez a jövőben sem fog változni. A tagállamok felelősek az ahhoz szükséges képességekre vonatkozó célkitűzések meghatározásáért, hogy nemzeti fegyveres erőik készen álljanak stratégiai-katonai misszióik teljesítésére, beleértve a NATO-n belüli missziókat is. Nemzeti célkitűzéseik meghatározása és azok megvalósításának ütemezése szuverén döntés.
Az összetett fenyegetettségi helyzet ugyanakkor szükségessé teszi, hogy a tagállamok együttesen cselekedjenek, ahelyett, hogy összehangolatlan nemzeti kezdeményezésekben forgácsolnák szét az erőfeszítéseket. A védelmi felszereléseknek még mindig kevesebb mint 50 %-át szerzik be az EU-n belül, és a beszerzés túlnyomórészt nemzeti szinten zajlik, miközben az Európán kívüli beszállítók piaci részesedése nő.
Ezért egyértelmű, hogy többet, együtt és európai termékekbe kell beruházni.
2. – Mit jelent a védelmi készültség?
A teljes védelmi készültség elérése azt jelenti, hogy a tagállamok fegyveres erői képesek a védelemmel kapcsolatos válságokat előrejelezni, azokra felkészülni és adott esetben reagálni, beleértve a nagy intenzitású hadviselést is. Ehhez koherensen és interoperábilisan működő, jól felszerelt és kellő erőforrásokkal rendelkező fegyveres erőkre, megfelelő kiképzésre és a katonai erő alkalmazására vonatkozó helyes doktrínára van szükség.
Összegezve: Európa készültsége megköveteli, hogy a kontinens közösen érje el a képességre vonatkozó célokat a – többek között a NATO-n belül tett – tagállami kötelezettségvállalások alapján.
Emellett elengedhetetlen az erős, reziliens és innovatív európai ipari és technológiai bázis. Ehhez viszont megfelelő szabályozási keretre, kontinensnyi méretű piacra, fokozott katonai mobilitásra, több innovációra és készségre, valamint a szövetségesekkel és partnerekkel kialakított védelmi partnerségek kibővített hálózatára van szükség. A tágabb értelemben vett védelmi készültséghez továbbá szilárdan támogató polgári környezetre is szükség van, amely reziliens társadalmakon, jól felkészült és tájékozott polgárokon, valamint megerősített polgári-katonai együttműködésen alapul 1 . A képességekre való összpontosítás mellett ez az ütemterv Európa védelmi felkészültségének e további alapvető feltételeivel is foglalkozik.
Célja, hogy összefogja a nemzeti, multinacionális és uniós szinten végzett tagállami munkát, valamint a Bizottság által a meglévő és az új védelmi vonatkozású eszközök révén elindított folyamatokat.
3 – Európa képességbeli hiányosságainak megszüntetése 2030-ig: a legfontosabb lépések és mérföldkövek
A készültségi célkitűzés lényege annak biztosítása, hogy Európa rendelkezzen az agresszióval szembeni elrettentéshez, szárazföldi, légi és tengeri határainak védelméhez, valamint a kibertér- és világűrbeli hálózatainak és eszközeinek megóvásához szükséges képességek teljes skálájával. A tagállamok első körben a következő kiemelt képességterületeket határozták meg:
Drónok és drónelhárítás
Tüzérségi rendszerek
Lég- és rakétavédelem
Katonai mobilitás
Rakéták és lőszerek
Haditengerészet
Stratégiai támogató eszközök
Kibernetika, mesterséges intelligencia, elektronikai hadviselés
Szárazföldi hadviselés
A tagállamok operatív igényeinek meghatározása és nyomon követése
A védelmi készültségre vonatkozó közös célkitűzés 2030-ig történő megvalósításához rendszerszintű megközelítésre van szükség. Alapvető fontosságú, hogy a megszerzett katonai képességek maximálisan interoperabilitásak és egymást kiegészítő jellegűek legyenek. Az Európai Unió Katonai Törzse (EUKT) bizalmasan kezelt áttekintést készít a tagállamok képességeinek és célkitűzéseinek jelenlegi állásáról, amely kiterjed a kiemelt képességterületekre, és figyelembe veszi a NATO célkitűzéseit és Ukrajna szükségleteit. Az áttekintés mennyiségi információkat nyújt a meglévő képességhiányokról a katonai műveletek teljes skáláján, beleértve a területvédelmet is.
Az áttekintést évente aktualizálják majd, és beépítik az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) által az EUKT támogatásával készített, koordinált éves védelmi szemlébe. Ez biztosítani fogja a kapcsolatot egyrészt a katonai képességhiányok elemzése, másrészt a beszerzés és fejlesztés szempontjából kiemelt képességterületek között. A vezérkari főnökök titoktartás mellett rendszeresen felülvizsgálják majd az elemzés eredményét annak érdekében, hogy támpontokat nyújtsanak a nemzeti fegyverzeti igazgatók és képességigazgatók által a javasolt megoldásokkal kapcsolatban végzendő további munkához. Ezért kulcsfontosságú, hogy a tagállamok továbbra is megosszák az EUKT-val a célkitűzéseikre és az elért eredményekre vonatkozó összesített információkat. Ezek az információk – annak ellenére, hogy minősítettek – lehetővé teszik az elért közös előrehaladás nyomon követését a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó felkészültségi ütemtervnek megfelelően.
E folyamatra építve a Bizottság és a főképviselő évente az októberi Európai Tanács elé terjeszti az éves védelmi készültségi jelentést, amely kiemelten foglalkozik majd az uniós szintű összesített helyzettel az elfogadott kiemelt képességterületeken, valamint az ütemtervben meghatározott egyéb kérdésekkel. Naprakész tájékoztatást fog nyújtani az ezen ütemtervben javasolt fő mutatók terén elért közös előrehaladásról, és alapul szolgál majd a tagállamokkal folytatandó konzultációhoz. A jelentés lehetővé teszi a vezetők számára, hogy ennek alapján áttekintsék a közösen elért eredményeket, és stratégiai iránymutatást nyújtsanak a védelmi minisztereknek a Külügyek Tanácsának védelmi formációjában folytatott megbeszéléseihez.
Képességfejlesztés tagállami képességfejlesztési koalíciók révén
Európa védelmi készültségének kulcsa a meglévő kritikus képességhiányok megszüntetése a védelmi képességek valamennyi elfogadott kiemelt területen történő fejlesztése és beszerzése révén.
Ennek érdekében a tagállamoknak mielőbb le kell zárniuk a tagállami képességfejlesztési koalíciók létrehozására irányuló, jelenleg zajló folyamatot. E koalícióknak részletesen meg kell határozniuk, hogy mely tagállamok fogják kezelni mely hiányosságokat, és meg kell állapodniuk az egyes koalíciók irányításáról, a vezető és a társvezető országok szerepéről, a képességfejlesztési célkitűzésekről és az ezek elérése érdekében elindítandó együttműködésen alapuló projektekről. A koalíciókon belül a tagállamok minden esetben megőrzik szuverenitásukat szerepük és hozzájárulásuk meghatározása tekintetében. Az EDA által irányított meglévő kiemelt végrehajtási ütemtervekre 2 építve minden képességfejlesztési koalíciónak konkrét célkitűzéseket és határidőket kell meghatároznia.
A képességfejlesztési koalícióknak továbbra is nyitva kell állniuk a későbbi szakaszban csatlakozni kívánó további tagállamok előtt. A tagállamok felelősségvállalásának és a megfelelő tehermegosztásnak biztosítása érdekében ösztönözni kell a közös vezetést. Minden koalíció felhasználhat az európai védelmi ipari program (EDIP) keretében rendelkezésre álló egy vagy több eszközt 3 a kiemelt projektek, valamint az esetleges új PESCO-projektek célzott uniós támogatásának elindítására. Horizontális iránymutatások megkönnyíthetik e koalíciók munkáját a vezető országok szerepe, a társvezetők közötti kapcsolatok (szükség esetén), a tagság, a végrehajtási terv, az uniós szereplőkkel való kapcsolat és a jelentéstételi mechanizmus tekintetében.
A meglévő eljárásokat a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni. A tagállamok irányítása alatt az EDA központi szerepet fog játszani a koalíciós folyamat elősegítésében, különösen a képességekkel foglalkozó szakértői csoportok útján. Az EUKT képességhiányokkal kapcsolatos munkája szintén becsatornázásra kerül majd a folyamatba. A Bizottság megteremti a kapcsolatot a koalíciók, valamint az uniós finanszírozási eszközök és szakpolitikák között. A védelmi formációban ülésező Külügyek Tanácsa biztosítani fogja a politikai irányítást. A sürgősségre tekintettel a tagállamoknak 2026 elejéig jelentést kell tenniük a Tanácsnak.
Az új SAFE eszköz és más uniós és nemzeti eszközök gyors mozgósítása alapvetően fontos lesz ahhoz, hogy a koalíciókon belül biztosítsák a legfontosabb képességek kellő időben – és lehetőség szerint együttesen – történő beszerzését. Ehhez gyors munkára van szükség, mivel a SAFE-rendelet szigorú határidőket határoz meg, amelyeket tiszteletben kell tartani ahhoz, hogy továbbra is tartani lehessen a 2030-ig ívelő ütemtervet.
Kulcskérdés lesz, hogy a tagállamok milyen mértékben tudják koordinálni a szükségleteket, összesíteni a keresletet és közös közbeszerzést szervezni. A védelmi beszerzések túlnyomó része továbbra is nemzeti szinten bonyolódik. Ez széttagoltsághoz, költséginflációhoz és az interoperabilitás hiányához vezet. 2007-ben a tagállamok megállapodtak abban, hogy védelmi beruházásaik 35 %-át együttműködésen alapuló beszerzések révén fogják eszközölni 4 . Ez az arány azonban még a 20 %-ot sem éri el. A készültség egyik kulcstényezője az lesz, hogy a védelmi beruházásokat egyre inkább a közös beszerzés felé tereljük, mivel a keresletösszesítés és a méretgazdaságosság hozzá fog járulni az európai védelmi ipar termelési kapacitásának növeléséhez és az interoperabilitás előmozdításához. Az európai kereslet összesítése csökkenteni fogja a költségeket, mivel így elkerülhető, hogy a tagállamok túllicitálják egymást, ami javítani fogja az együttes vásárlóerejüket. Fokozni fogja továbbá a méretgazdaságossági hatásokat, és elősegíti azokat a folyamatban lévő erőfeszítéseket, amelyek célja a legfontosabb gyártóközpontok és ellátási láncok közös biztosítása és bővítése.
Célkitűzések:
A javaslat szerint a tagállamoknak 2030-ig együttesen meg kell szüntetniük a képességek terén fennálló hiányosságokat. Emellett a közös beszerzés arányának közelítenie kell az elfogadott 35 %-os célhoz, az európai védelmi technológiai és ipari bázistól beszerzett védelmi beruházásoknak pedig el kell érniük a szakpolitikai célértéket, vagyis az összberuházások legalább 55 %-át.
Mérföldkövek:
1.Képességfejlesztési koalíciók létrehozása valamennyi kiemelt területen, döntés a vezető és társvezető országokról, valamint a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó végrehajtási tervekről – 2026 első negyedévéig
2.Az EU védelmi ipari kapacitására vonatkozó kiinduló adatok gyűjtése a kiemelt képességterületeken, adott esetben a Bizottság támogatásával – 2026 közepéig
3.Projektek indítása valamennyi kiemelt területen – 2026 első felében
4.A védelmi beszerzések legalább 40 %-ának közös közbeszerzésként történő megszervezése – 2027 végéig
5.Annak biztosítása, hogy készen álljanak a kiemelt területeken tapasztalható kritikus képességhiányok megszüntetésére irányuló projektek, szerződések és finanszírozás – 2028 végéig
6.A SAFE által finanszírozott valamennyi beszerzés beérkezése, hozzájárulva a kiemelt területeken tapasztalható valamennyi képességhiány megszüntetéséhez – 2030 végéig
Mutatók:
A javaslat szerint az éves védelmi készültségi jelentés az EUKT és az EDA által szolgáltatott információk alapján (az előző évvel összevetve) kiemelt képességterületenként nyomon követi az uniós kollektív katonai hiányosságok alakulását, valamint az elindított projektek és a beszerzett képességek számát.
4 – A kiemelt európai készültségi kezdeményezések elindítása
Bár a védelmi képességek valamennyi területén előrelépésre van szükség, sürgős és elengedhetetlen, hogy jelentős és összehangolt beruházásokat tegyünk olyan páneurópai projektek megvalósítása érdekében, amelyek biztosítják Európa egészének védelmét e szorongató fenyegetésekkel szemben.
Ezért a Bizottság és a főképviselő/alelnök javaslatot tesz az első olyan kiemelt európai készültségi kezdeményezésekre, amelyek természetüknél fogva páneurópaiak. A következő kezdeményezések Európa egészének biztonságát elő fogják mozdítani, és kölcsönösen erősíteni fogják egymást: az európai drónvédelmi kezdeményezés, a keleti őrség, az európai légvédelmi pajzs és az európai űrpajzs.
Ezek nyitva állnak majd minden részt venni kívánó tagállam előtt. A kiemelt kezdeményezések horizontális jellegűek, és számos képességterületen, továbbá az alapvető védelmen kívüli ágazatokban is haladást eredményeznek. Különösen fontos lesz a kritikus infrastruktúrák védelme, a határigazgatás és a belső biztonság.
A tagállamok döntenek majd ezekről a kiemelt kezdeményezésekről, akárcsak az esetleges további (pl. kiber-, tengeri stb.) kezdeményezésekről. A tagállamok fogják e kezdeményezéseket alakítani, és saját megítélésük szerint állapodnak meg a konkrét célkitűzésekről, a feladatmegosztásról, a nemzeti költségvetési források elosztásáról, valamint az ezek elérését legmegfelelőbben szolgáló keretről.
A Bizottság közvetítői szerepet fog betölteni azáltal, hogy „egyablakos” szolgáltatás formájában technikai segítséget és tanácsadást nyújt a tagállamoknak azzal kapcsolatban, hogy a nemzeti intézkedéseket hogyan kapcsolják össze a rendelkezésre álló eszközökkel és finanszírozási lehetőségekkel (ideértve a regionális alapokat is), a különböző munkaterületek közötti összhang és folytonosság biztosítása mellett. A főképviselő az EKSZ, az EUKT és az EDA közvetítésével tanácsot ad majd a tagállamoknak, és biztosítja, hogy a kiemelt kezdeményezések támogassák az elfogadott kiemelt képességterületeket, igazodjanak a hosszú távú képességfejlesztési célkitűzésekhez, és összhangban legyenek a NATO katonai terveivel.
2026 tavaszáig a részt vevő tagállamoknak meg kell állapodniuk a megfelelő koordinációs mechanizmusokról, amelyhez támogatást fog nyújtani a Bizottság, a főképviselő és más uniós szereplők, köztük az Európai Védelmi Ügynökség. Az egyes kiemelt kezdeményezések terén elért eredményeket az éves védelmi készültségi jelentés fogja nyomon követni.
Az európai drónvédelmi kezdeményezés és a keleti őrség
Az utóbbi időben több alkalommal szembesültünk az uniós tagállamok légterének megsértésével, amiből nyilvánvaló, hogy sürgősen létre kell hozni egy rugalmas, agilis és korszerű európai képességet a pilóta nélküli légi járművekkel szembeni fellépésre. Bár a keleti határ menti tagállamok szembesülnek a legnagyobb mértékben az Oroszország és Belarusz részéről jelentkező közvetlen fenyegetéssel, ez a veszély bármely tagállamot elérheti, amint azt a nemrégiben történt incidensek is jelzik.
Az európai drónvédelmi kezdeményezés kialakítása során 360°-os megközelítést alkalmazunk: olyan többrétegű, technológiailag fejlett rendszerre van szükség, amely interoperábilis drónelhárítási képességekkel rendelkezik a felderítés, a nyomon követés és a semlegesítés terén, valamint olyan képességekkel, amelyek a dróntechnológia precíziós csapásokra való felhasználása révén lehetővé teszik földi célpontok elérését. A drónelhárítási kapacitásnak teljes mértékben interoperábilisnak és összekapcsoltnak kell lennie a tagállamok között, biztosítva az európai helyzetismeretet és az együttes fellépésre való képességet, valamint a kritikus infrastruktúra védelmét a NATO-val közösen.
Ezeknek az európai drónelhárítási képességeknek az ukrajnai tapasztalatokra kell építenie, felismerve az innovatív drón- és drónelhárítási ökoszisztémák kulcsfontosságú jelentőségét, amelyekben a K+F összekapcsolódik a gyártással, és amelyek a méretezhető gyártási kapacitásra és a folyamatos technológiai fejlődésre támaszkodnak. Ez lehetőséget kínál Európának arra, hogy elsajátítsa a katonai technológiai innováció ukrán módszereit, így e kezdeményezés kapcsolódni fog a javasolt, Ukrajnával közös drónszövetséghez. A drónelhárítási hálózat igazodni fog a polgári-katonai és a kettős felhasználású célokhoz, és segítséget fog nyújtani a védelemhez nem kapcsolódó közös fenyegetések vagy egyéb veszélyek kezeléséhez, amelyek az EU bármely határszakaszán jelentkezhetnek. Az érintett területek közé tartozik a határvédelem, a migráció fegyverként való felhasználása, a kritikus infrastruktúrák védelme és a transznacionális szervezett bűnözés.
A drónelhárítási képességek a keleti őrségre irányuló kiemelt kezdeményezés központi elemét fogják képezni - e kezdeményezés célja az, hogy megerősítse a keleti határ mentén elhelyezkedő tagállamok kapacitásait annak érdekében, hogy képesek legyenek kezelni a fenyegetések széles körét, ideértve többek között a hibrid műveleteket, Oroszország árnyékflottáját és a fegyveres agresszió kockázatát. Célja az EU keleti határainak megerősítése a szárazföldön, a levegőben és a tengeren, hozzájárulva az egész Unió biztonságához.
A keleti őrség a légvédelmi és drónelhárítási rendszereket integrálni fogja több földi védelmi rendszerrel a Balti- és a Fekete-tengeri tengeri védelemmel összefüggésben, valamint a fokozott helyzetismeretet, illetve a belső biztonságot és határigazgatást szolgáló rendszerekkel. A keleti őrségnek teljes mértékben összehangoltan kell együtműködnie az EU fekete-tengeri tengeri védelmi központjával és a NATO integrált vezetési és irányítási struktúrájával, valamint ki kell egészítenie a Keleti Őrszem műveletet, a balti légtérrendészetet és az előretolt jelenlét erőit. Elő fogja segíteni, hogy a lehető legsürgősebben kidolgozzunk olyan elemeket, amelyeket később kibővítünk és egy európai szintű, szélesebb körű projektbe építünk be.
Célkitűzések:
A javaslat célja egy átfogó európai határvédelmi képesség létrehozása több területre kiterjedő megfigyelési rendszerekkel, drónokkal és drónelhárítási képességekkel, elektronikus hadviselési képességekkel, precíziós csapásmérő rendszerekkel és reagálóképes operatív koordinációval. Mindez a NATO-val szoros együttműködésben valósulna meg, kiegészítve annak regionális védelmi terveit. Az európai védelem megerősítésének elősegítése érdekében az EU keleti határa mentén található valamennyi tagállamban ki kell alakítani a keleti őrséget, az Oroszországgal és Belarusszal közös szárazföldi és tengeri határt is figyelembe véve.
Mérföldkövek:
1.Az európai drónvédelmi kezdeményezés és a keleti őrség kiemelt kezdeményezésként való jóváhagyása az Európai Tanács által – 2025 végéig
2.Az európai drónvédelmi kezdeményezés és a keleti őrség elindítása – 2026 első negyedéve
3.Az európai védelmi ipari program (EDIP) első pályázati felhívásai a gyártás növelésére és a közös beszerzés támogatására. Első előfinanszírozási kifizetések a SAFE keretében a kiemelt kezdeményezések részét képező projektek számára – 2026 első negyedéve
4.Az európai drónvédelmi kezdeményezés és a keleti őrség kezdeti kapacitása – 2026 első negyedéve
5.Az európai drónvédelmi kezdeményezés teljes mértékben működőképessé válása – 2027 végéig
6.A keleti őrség működőképessé válása – 2028 végéig
Bár a keleti őrség és az európai drónvédelem kialakítása a legsürgetőbb, fel kell gyorsítani a munkát az európai légvédelmi pajzs kiépítése terén annak érdekében, hogy a tagállamok integrált, többrétegű légvédelmet és rakétavédelmet valósítsanak meg, amely teljes mértékben interoperábilis a NATO vezetési és irányítási rendszerével, továbbá egy európai űrpajzs kialakításával kapcsolatban is, amelynek célja az űrtechnológiai eszközök és szolgáltatások védelmének és rezilienciájának biztosítása.
Európai légvédelmi pajzs
Az integrált európai légvédelmi pajzsra irányuló kiemelt kezdeményezés védeni fogja a tagállamok légterét és állami funkcióit. Az uniós programok támogatni fogják a tagállamokat egy olyan integrált, többrétegű lég- és rakétavédelmi pajzs – és a szükséges érzékelők – kialakításában, amely védelmet nyújt a légi fenyegetések teljes spektrumával szemben, és teljes mértékben interoperábilis a NATO vezetési és irányítási rendszerével. Ez segíteni fogja a tagállamok fegyveres erőit a függőségek csökkentésében, és támogatni fogja a szövetségeseket NATO-célkitűzéseik elérésében.
Célkitűzés:
A kezdeményezés célja egy olyan európai légpajzs létrehozása, amely a teljes lég- és rakétavédelmi spektrumot lefedi, és amely teljes mértékben interoperábilis a NATO vezetési és irányítási rendszerével és doktrínájával.
Mérföldkövek:
1.Az európai légvédelmi pajzs kiemelt kezdeményezésként való jóváhagyása az Európai Tanács által – 2025 végéig
2.Az európai légvédelmi pajzs elindítása – 2026 második negyedéve
3.Az Európai Védelmi Alap (EDF) és az EDIP munkaprogramjaiban prioritás biztosítása a lég- és rakétavédelmi intézkedéseknek – 2026 végéig
Európai űrpajzs
Az európai űrpajzs kulcsfontosságú a tagállamok védelmi képességeinek megerősítéséhez, valamint az űrtechnológiai eszközök és szolgáltatások növekvő fenyegetésekkel szembeni védelmének és rezilienciájának biztosításához, továbbá a nemzeti és kereskedelmi űreszközökre épülő, 2030-ig megvalósítandó védelmi készültség eléréséhez, az uniós űrrendszerek támogatásával. Az űrpajzs ki fogja egészíteni az EU kettős felhasználású űrképességeit, amelyek kormányzati szolgáltatásokat nyújtanak valamennyi tagállam javára a következők tekintetében: Helymeghatározás, navigáció és időmeghatározás a Galileo kormányzati ellenőrzésű szolgáltatással, térinformatikai hírszerzés a Föld-megfigyelési kormányzati szolgáltatással, valamint biztonságos kommunikáció az IRIS2 révén, ösztönözve a tagállamokat arra, hogy közösen fejlesszék szuverén képességeiket. Elő fogja mozdítani az interoperábilis nemzeti védelmi képességek fejlesztését, különös tekintettel a Galileo-kompatibilis felszerelésekre, a világűrrel kapcsolatos helyzetismeretre, a jelzavarással és megtévesztéssel szembeni intézkedésekre, valamint az űrbéli műveletekre és szolgáltatásokra, ahol Európa egyértelmű hiányosságokkal és függőségekkel rendelkezik.
Célkitűzés:
A kezdeményezés célja a védelmi célokat szolgáló űrképességek átfogó európai rendszerének létrehozása és védelme, az uniós űrrendszerekre és a meglévő nemzeti kapacitásokra építve.
Mérföldkövek:
1.Az európai űrpajzs kiemelt kezdeményezésként való jóváhagyása az Európai Tanács által – 2025 végéig
2.Az űrprogram, az IRIS², az EDF és az EDIP munkaprogramjaiban prioritás biztosítása a kapcsolódó intézkedéseknek, összehangolt megközelítés alkalmazásával, valamint együttműködés a tagállamokkal közbeszerzési terveik (SAFE) koordinálásának támogatása érdekében – 2026-tól
3.Az európai űrpajzs elindítása – 2026 második negyedéve
5 – A védelmi ipari dimenzió
Európa elrettentő erejének, valamint fizikai és gazdasági biztonságának egyaránt kulcsfontosságú elemét képezi egy olyan erős, reziliens és technológiailag innovatív ipari bázis, amelynek gyökerei az EU-ban vannak. Egy ilyen ipari bázis emellett a növekedés motorja is, tekintettel az uniós piac méretére, a foglalkoztatási potenciálra és a tágabb értelemben vett gazdaságra gyakorolt továbbgyűrűző hatásokra. A képességek terén jelentkező hiányosságok megszüntetésére irányuló törekvésnek lehetőséget kell kínálnia az uniós védelmi ipar számára versenyképességének növelésére, a szorosabb együttműködésre és az innováció felkarolására, hogy a védelmi ipar a technológia élvonalában pozicionálja magát és fokozza az exportpotenciált. Ennek az ellátási láncban részt vevő valamennyi vállalkozás – különösen az induló innovatív vállalkozások, a növekvő innovatív vállalkozások, a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok –, valamint a regionális gazdaságok és a kisebb tagállamok javát kell szolgálnia.
A négy éve tartó ukrajnai háború bizonyította annak kritikus jelentőségét, hogy elegendő készletek álljanak rendelkezésre a lőszerekből és felszerelésekből, hogy gyorsan bővíthető és utánpótlásra képes gyártósorokkal rendelkezzünk, valamint hogy ellátási láncaik jól össze legyenek hangolva. A következő öt évben a köz- és magánberuházásoknak elő kell mozdítaniuk az ipari ökoszisztémák bővítését, a regionális gazdaságok számára előnyös módon.
Ezzel összefüggésben a Bizottság készen áll arra, hogy versenyjogi iránymutatást nyújtson az ipar számára a védelmi ágazatban megvalósuló együttműködési projektek vonatkozásában. A Bizottság emellett együttműködik a tagállamokkal annak értékelése érdekében, hogy korszerűsítenie kell-e az ágazatra vonatkozó állami támogatási szabályok tekintetében alkalmazott megközelítését, és adott esetben iránymutatást kell-e nyújtania.
Annak érdekében, hogy a képességek terén fennálló hiányosságok megszüntetése terén elért eredményeket jobban összekapcsolja az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) bővítésével, a Bizottság el fogja mélyíteni a jelenlegi és tervezett európai ipari termelési kapacitással kapcsolatos ismereteit, minden évben a kiválasztott prioritásokra összpontosítva. Először a lég- és rakétavédelemre, a drón/drónelhárítási rendszerekre és az űrrendszerekre kerül sor.
A tagállamoknak többéves közbeszerzési programok révén ki kell használniuk közös vásárlóerejüket, hogy megfelelő hosszú távú jelzések segítsék a vállalkozásokat a termelés bővítésére vonatkozó beruházási döntések meghozatalában és a képességek terén fennálló hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételében. E programok nagyobb fokú összehangolása csökkentené a széttagoltságot, erősítené az olyannyira szükséges interoperabilitást, és biztosítaná az ár-érték arányt.
Az innováció Európa védelmi készültségének kritikus eleme. A modern hadviseléshez elengedhetetlenek a forradalmi technológiák, azok gyors tesztelése és a védelmi képességekbe való beágyazása, valamint a technológiai közösséggel való agilis együttműködés. Az uniós finanszírozás ezért a K+F beruházások és az innovatív ipari termelés ösztönzésére irányul, további magánberuházásokat mozgósítva, valamint ösztönözve a kettős felhasználású termékek és technológiák terén működő induló vállalkozásokat, növekvő innovatív vállalkozásokat, illetve az innovatív kkv-kat és közepes piaci tőkeértékű vállalatokat. Az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k esetében egyszerűsített közbeszerzési eljárásokat is fontolóra lehetne venni. A kohéziós politika közelmúltbeli félidős felülvizsgálata ösztönzőket biztosít a kohéziós finanszírozásnak a kritikus technológiák fejlesztésére és gyártására, valamint a védelmi képességek fejlesztésére irányuló átprogramozásához. A jövőbeli Európai Versenyképességi Alap az új technológiákra és az új technológiai szereplők – köztük a növekvő innovatív vállalkozások, a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok – forradalmi megoldásaira fog összpontosítani. A jövőbeli Horizont Európa keretprogram és különösen annak Európai Innovációs Tanácsa támogatni fogja a mélytechnológiai és a diszruptív innovációt a kutatástól a növekedésig, többek között a védelmi alkalmazások terén is. Ennek keretét az európai fegyverzettechnológiai ütemterv fogja meghatározni, amelynek előterjesztésére november végéig kerül sor. Ez új módszerekre vonatkozó javaslatokat fog tartalmazni a védelmi iparral – többek között a növekvő innovatív vállalkozásokkal és a kkv-kkal – kapcsolatos innováció fellendítésére, a nagyobb agilitás, a gyorsaság és a kockázatvállalás szükségessége miatt.
Európának biztosítania kell, hogy lépéselőnyben maradjon a védelmi technológia terén, különösen a mesterséges intelligencia használatában. Meg kell erősítenünk az európai védelmi technológiai-ipari bázisra irányuló beruházásokat és innovációt, különös tekintettel a modern hadviselés kritikus rendszereinek gyártására – legyen szó a drónokról, a műholdakról, a vezetésről és irányításról vagy a biztonságos európai felhőről –, ahol a mesterséges intelligencia meghatározó tényező lesz a szükséges képességek előállítására való alkalmasságuk szempontjából.
Ezen erőfeszítések támogatása érdekében az Európai Bizottság tehát fel fogja gyorsítani az egyszerűsítést, hogy biztosítsa a releváns adatkészletekhez való hozzáférést a stabil, emberközpontú és megbízható MI-megoldások tanítása és validálása céljából, valamint csökkenteni fogja az adminisztratív terheket, többek között esetleges új egyszerűsítési intézkedések révén.
A készültségre irányuló közös erőfeszítéseket az EU, a nemzeti kormányok és a védelmi ágazat érdekelt felei közötti új partnerségnek kell megalapoznia. A Bizottság és az európai védelmi ipar közötti párbeszédre építve évente meg kell szervezni a védelmi ipar éves csúcstalálkozóját a kormányok, az uniós szereplők, a vezető vállalatok, a kkv-k, a közepes piaci tőkeértékű vállalatok és a technológiai innovátorok részvételével.
Az európai védelmi iparnak szakképzett munkaerőre van szüksége. A készségfejlesztési paktum keretében a védelmi, repülő- és űripari nagyszabású készségfejlesztési partnerség készségigény-előrejelzési, továbbképzési és átképzési programokon, valamint a tehetségek bevonásán dolgozik annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat abban, hogy 2030-ig 600 000 embert át tudjanak képezni a védelmi ipar számára. Az uniós készséggarancia is segítséget tud nyújtani a kockázatnak kitett ágazatokban dolgozó munkavállalók számára ahhoz, hogy a stratégiai ágazatokban, például a védelmi iparban helyezkedjenek el.
A védelmi ipar a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való biztonságos hozzáféréstől is függ. Kezelni kell a kritikus fontosságú nyersanyagok és alkotóelemek tekintetében fennálló stratégiai függőségeket és szűk keresztmetszeteket. A Kritikus Technológiák Megfigyelőközpontja kockázatelemzést fog készíteni, és ez szolgál majd alapul a hiányosságok kezelésére irányuló egyértelmű, célzott intézkedésekhez. Ilyen intézkedés lehet az is, hogy az iparnak lehetősége lesz arra, hogy támogatást kapjon az ellátást biztosító projektekhez, például az alternatívákra irányuló kutatás vagy készletfelhalmozás révén, vagy a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály szerinti egyéb projektekhez.
A hasonlóan gondolkodó országokkal kialakított biztonsági és védelmi partnerségek előmozdítása elengedhetetlen a képességfejlesztéshez, az interoperabilitáshoz, az innovációhoz és a védelmi ipari készültséghez, valamint a nyersanyagok és kritikus alkotóelemek terén az ellátás diverzifikálásához. A fehér könyvvel összhangban az EU konkrét lépéseket tett annak érdekében, hogy előmozdítsa biztonsági és védelmi partnerségekkel kapcsolatos ütemtervét a szövetségesekkel és a hasonlóan gondolkodó partnerekkel, nevezetesen a NATO-val, amellyel az EDA technikai megállapodást kíván kötni a minősített információk cseréjéről. E modell alkalmazására úttörő jelleggel az Egyesült Királyság és Kanada viszonylatában kerül sor, amelyekkel folyamatban vannak a kétoldalú megállapodásokra irányuló tárgyalások annak érdekében, hogy az érintett országok védelmi ipara és termékeik részesülhessenek a SAFE eszköz alapján történő közös közbeszerzés előnyeiből. A védelmi ipari együttműködés áll a Japánnal folytatott és a jövőben esetleg Indiával indítandó védelmi ipari párbeszédek középpontjában is. Az EU-nak el kell mélyítenie a Moldovával fennálló biztonsági és védelmi partnerségét is.
Célkitűzések:
Bizottság javasolja annak biztosítását, hogy 2030-ra az európai védelmi technológiai és ipari bázis képes legyen a szükséges mértékben és sebességgel biztosítani a tagállamok számára szükséges képességeket. Jelentősen növelni kell a gyártósorokat, és jelentősen csökkenteni kell a kritikus védelmi felszerelések szállítási idejét. Maradéktalanul ki kell aknázni a védelmi innovációban rejlő lehetőségeket, ideértve az Ukrajna által kifejlesztett megoldásokat is. Biztosítani kell a védelmi ellátási láncok rezilienciáját, többek között a nyersanyagok és más nélkülözhetetlen inputok terén tapasztalható kritikus függőségek csökkentésével.
Mérföldkövek:
1.A társjogalkotók elfogadják az európai védelmi ipari programot. A Bizottság előterjeszti az európai fegyverzettechnológiai ütemtervet – 2025. november
2.A Bizottság védelmi ipari technológiai szövetségeket hoz létre, amelyek összekapcsolják a technológiai innovátorokat a tagállami védelmi felhasználókkal, hogy segítsék ez utóbbiakat a kritikus képességek terén fennálló hiányosságok kezelésében – 2025 végéig
3.A Bizottság – szoros együttműködésben a képességfejlesztési koalíciók vezető országaival – 2026 első felében kiterjeszti az iparral folytatott stratégiai párbeszédet, és 2026 közepéig megrendezi az első éves védelmi ipari csúcstalálkozót
4.A Bizottság áttekintést nyújt az elfogadott képességterületek megbízható ellátásának biztosításához szükséges ipari kapacitásnövelésről – 2026 közepétől kezdődően
5.A kritikus fontosságú nyersanyagok terén fennálló stratégiai függőségekből és szűk keresztmetszetekből eredő kockázatok elemzése és az európai védelmi ipar nemzetközi ellátási láncaira vonatkozó enyhítő intézkedéseket tartalmazó cselekvési terv előterjesztése – 2026 második fele
6.200000 alkalmazott átképzése a védelmi ipar számára 2026-ig
7.A következő többéves pénzügyi keret részeként elfogadják a Versenyképességi Alapot, a védelmi ablakot és a Horizont Európa keretprogramot, és ezek működőképessé válnak – 2027 végéig
Mutatók:
A Bizottság javasolja, hogy az éves védelmi készültségi jelentés a következő mutatókat használja: Az EU-27 védelmi iparának hozzájárulása az EU GDP-jéhez százalékos arányban kifejezve; az EU-27 védelmi iparában dolgozók aránya, beleértve az évente létrehozott új munkahelyeket is; az új vagy kibővített védelmi ipari termelő létesítmények aránya, a védelmi innovációt támogató uniós programok végrehajtása, az EU-ban bejegyzett, védelemmel kapcsolatos szabadalmak száma, a létrehozott induló vállalkozások száma és a védelmi ágazatban működő unikornisok száma.
6 – Ukrajna mint Európa készültségi erőfeszítéseinek kulcsfontosságú része
Ukrajna biztonsága szempontjából ugyanolyan fontos, mint Európa biztonsága szempontjából, hogy Ukrajna minden hódító számára bevehetetlen „acélsündisznóvá” váljon. Európa védelmi készültségi erőfeszítései tovább kell hogy erősítsék Ukrajnát, és biztosítaniuk kell, hogy Európa képes legyen hasznosítani Ukrajna harctéri tapasztalatait, kiváló innovációs készségét, az általa megvalósított hatékony polgári-katonai együttműködést és megnövelt ipari kapacitását.
A tagállamok és az EU hozzá fognak járulni az Ukrajnának nyújtott hosszú távú biztonsági garanciák keretéhez, amely a következőkön alapul majd: tartós jogi konstrukciók; kiszámítható többéves finanszírozás és katonai felszerelésekkel való kiszámítható ellátás; az európai védelmi technológiai és ipari bázisba történő védelmi ipari integráció; egyértelmű konzultációs mechanizmusok; valamint Ukrajna uniós csatlakozásával és a háború utáni újjáépítéssel való kapcsolat.
Ennek középpontjában az Ukrajna minőségi katonai fölényének kiaknázására irányuló folyamatos erőfeszítés áll. Ukrajna minőségi katonai fölényének középtávú biztosítása érdekében a Bizottság egy jóvátételi hitel kialakításán dolgozik, amelynek finanszírozása a befagyasztott orosz vagyoni eszközökhöz kapcsolódó készpénzegyenlegekből történne. Ez többéves kiszámítható finanszírozást teremtene Ukrajna számára, és biztosítaná, hogy Ukrajna, elsősorban az európai és az ukrán védelmi iparból, haladéktalanul és folyamatosan hozzáférjen a magas minőségű katonai felszerelésekhez az ország harctéri szükségleteivel összhangban, ösztönözve az európai vállalatokkal való ipari partnerségeket az innováció és a kapacitásbővítés érdekében. Az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziójának (EUMAM Ukrajna) köszönhetően megvalósuló fokozott és jobb kiképzés, valamint a hatékonyabb hírszerzés Ukrajna minőségi katonai fölényének is alapvető részét fogja képezni.
Az Ukrajnával közös drónszövetségről szóló bizottsági bejelentés, amelyet különböző finanszírozási mechanizmusokkal lehetne pénzügyileg támogatni, többek között az ERA-hitelekből előreütemezett 2 milliárd EUR segítségével, azt mutatja, hogy ez a gyakorlatban is működhet. A drónszövetség támogatni fogja közös vállalkozások ukrán és európai vállalatok részvételével történő létrehozását Ukrajnán kívül, az európai technológiát, valamint Ukrajna tudását és tapasztalatát kihasználva. Az uniós pénzügyi eszközök, például a SAFE és az európai védelmi ipari program/az Ukrajna támogatását célzó eszköz végrehajtása szintén Ukrajna maradéktalan bevonásával történik majd annak érdekében, hogy a felszerelések gyártása Ukrajna számára, Ukrajna részvételével, és ammennyire lehetséges, az ukrán ipar bevonásával történjen. Az előrehaladástól függően 2026 elején fontolóra lehetne venni egy esetleges kiegészítő, Ukrajnára összpontosító kezdeményezést a további együttműködési erőfeszítések ösztönzése érdekében.
Célkitűzések:
A kezdeményezés célja annak biztosítása, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát, és képes legyen elrettenteni Oroszországot a jövőbeli újabb agressziótól. Az ukrán védelmi ipart teljes mértékben integrálni kell az európai védelmi iparba annak érdekében, hogy biztosított legyen az ukrajnai gyártás kapacitásbővülése, és hogy az ukrán innovációs sikerekben rejlő lehetőségek teljes mértékben kiaknázhatók legyenek az európai védelem érdekében.
Mérföldkövek:
1.Az Ukrajna támogatását célzó eszköz elfogadása az EDIP keretében, valamint az Ukrajna számára nyújtandó „jóvátételi hitel” elfogadása éves juttatások formájában Ukrajna minőségi katonai fölényének támogatása érdekében – 2025 végéig
2.A főképviselő 2 millió tüzérségi lőszerre vonatkozó kezdeményezésének megvalósítása – 2025 végéig
3.Ukrajna bevonása a megfelelő képességfejlesztési koalíciókba és az EU–Ukrajna drónszövetség elindítása – 2026 első negyedévéig
4.Annak függvényében, hogy milyen mértékűek a SAFE keretében Ukrajna védelméhez nyújtott hozzájárulások, az Ukrajnának nyújtandó tagállami támogatásra irányuló további ösztönzők mérlegelése – 2026 első negyedévéig
5.Javaslatok a tagállamok Ukrajnának nyújtandó gyors katonai támogatását ösztönző további intézkedésekre – 2026 első negyedévéig
6.A „BraveTech EU” bevezetése, beleértve az új technológiai megoldások tesztelésének finanszírozását az Ukrajnával közösen azonosított harctéri kihívások kezelése érdekében – 2026 végéig
7.Az EUMAM folytatása és a tettre készek koalíciójának támogatása, amennyiben ennek feltételei megvannak.
Mutatók:
A javaslat szerint az éves védelmi készültségi jelentésekben nyomon kellene követni az Ukrajnának nyújtott teljes uniós katonai támogatás volumenét (EUR-ban), az EUMAM által kiképzett katonák összlétszámát, a leszállított nagy kaliberű lőszerek mennyiségét, valamint az Ukrajnát érintő SAFE-hitelek arányát. Az ukrán védelmi ipar uniós védelmi iparba való integrációjának nyomon követése érdekében szerepelni fog a jelentésekben a 27 tagú EU Ukrajna védelmi technológiai és ipari bázisába történő összes közvetlen beruházása (EUR-ban), és az uniós – ukrán közös védelmi ipari vállalkozások száma is.
7 – Horizontális támogató eszközök
A védelmi felszerelések valódi uniós piacának kialakítása
A védelmi felszerelések jól működő és egyszerűsített uniós piaca kulcsfontosságú feltétele a nagy léptékű gyártás megvalósításának, a méretgazdaságosság elérésének és a védelmi innováció megteremtésének. Ehhez a közös védelmi beszerzések terén hatékony, egységes és méltányos szabályokra, megbízható EU-n belüli átadások szabályozására, szilárd ellátásbiztonsági rendszerre, valamint az elismert szabványok széles körű elfogadására és a tanúsítás kölcsönös elismerésére van szükség.
A védelmi és biztonsági célú közbeszerzésekről szóló irányelv felülvizsgálatának biztosítania kell a tagállamok számára a beszerzési igényeikhez igazított rugalmas közbeszerzési eljárásokat, különösen a közös beszerzések végrehajtása során. A fokozott átláthatóság és nyitottság hozzásegíti az uniós védelmi ipart, hogy versenyképes árakon innovatív termékeket és szolgáltatásokat kínáljon, a kiszámíthatóság pedig további gyártókapacitások kialakítását segíti elő. A belső védelmi piac létrehozásához fokozott bizalomra lesz szükség az EU-n belüli, határokon átnyúló ellátási láncok iránt. A védelmi készültségre vonatkozó omnibusz csomag javaslatokat tartalmaz e kérdések kezelésére. A társjogalkotóknak legkésőbb 2025 végéig el kellene fogadniuk a csomagot. Hasonlóképpen, legkésőbb 2025 decemberéig el kellene fogadni a védelem területére vonatkozó „mini” omnibusz csomagot annak érdekében, hogy a következő többéves pénzügyi keret (MFF) elfogadása előtt hatékonyabb ösztönzőket lehessen biztosítani a védelmi iparral kapcsolatos beruházásokhoz.
Célkitűzés:
A javaslat szerint törekedni kell arra, hogy 2030-ra létrehozzuk a védelmi felszerelések valódi uniós szintű piacát, amely egyszerűsített és harmonizált szabályok alapján működik.
Mérföldkövek:
1.A védelmi készültségre vonatkozó omnibusz csomag és „mini” omnibusz csomag elfogadásának lezárása – 2025 végéig
2.Az egységes piacra vonatkozó további jogalkotási intézkedések véglegesítése, nevezetesen a közbeszerzésről szóló irányelv és az EU-n belüli átadásokról szóló irányelv értékelése – 2026 végéig
Az egész EU-ra kiterjedő katonai mobilitási térség létrehozása
A katonai mobilitás kritikus fontosságú eszköz az európai biztonság és védelem biztosításához, ideértve az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást is. A csapatokat és a katonai felszereléseket még mindig túl nehéz Európán belül mozgatni, amint azt a tagállamok által végzett közös gyakorlatok is mutatják. 2024-ben a tagállamoknak mindössze a fele teljesítette maradéktalanul az 5 munkanapos kötelezettségvállalást. Az EU több mint 500 „hotspot” projektet azonosított, amelyek mintegy 100 milliárd EUR összegű beruházási igényt támasztanak. Ezeket prioritásként kellene kezelni annak érdekében, hogy a négy kiemelt uniós katonai mobilitási folyosó mentén megszüntethetők legyenek a fő hiányosságok és a szűk keresztmetszetek. Az EU keleti szárnya különösen sérülékeny amiatt, hogy hiányoznak a folytonos és interoperábilis transzeurópai közlekedési hálózatok. Az előrelépés előmozdítása érdekében a Bizottság novemberben ambiciózus katonai mobilitási csomagot fog előterjeszteni, amely tartalmazza majd a felszerelések, áruk és utasok katonai és polgári védelmi céllal Európán belül történő szállítását megkönnyítő egységes szabályozási keret létrehozására irányuló javaslatokat, valamint a meglévő uniós jogszabályok célzott módosításait annak érdekében, hogy azok jobban megfeleljenek a kettős felhasználású infrastruktúrával kapcsolatos katonai mobilitási követelményeknek.
Célkitűzések:
A javaslat szerint 2027 végéig létre kell hozni az EU egészére kiterjedő katonai mobilitási térséget, amely harmonizált szabályokkal és eljárásokkal, szárazföldi folyosók, repülőterek és tengeri kikötők hálózatával, valamint olyan támogatási elemekkel rendelkezik, amelyek a NATO-val szoros együttműködésben biztosítják a csapatok és katonai felszerelések akadálytalan szállítását az Unión belül, és javítják a polgári-katonai szállítási képességek rendelkezésre állását.
Mérföldkövek:
1.A katonai mobilitási csomag előterjesztése – 2025 vége előtt
2.A katonai mobilitási folyosók mentén megvalósítandó konkrét katonai mobilitási „hotspot” projektek azonosítása és előre sorolása – 2026 első negyedévéig
3.A társjogalkotók elfogadják a katonai mobilitási csomagot – 2026 végéig
4.Elfogadott és működőképes új katonai mobilitási szekció az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében – 2027 végéig
Mutatók:
Javasolt, hogy az éves védelmi készültségi jelentésben szerepeljenek a következők: a tagállamok által annak biztosítása érdekében tett kötelezettségvállalások, hogy a csapatok és a felszerelések mozgatására vonatkozó engedélyek kiadása a lehető leggyorsabban megtörténjen (3–5 munkanap); az uniós finanszírozással támogatott uniós „hotspot” projektek száma; az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében a katonai mobilitási költségvetés folyósított része (%-ban); valamint az EBB csoport által támogatott katonai mobilitási projektek száma.
Megfelelő pénzügyi erőforrások és beruházások biztosítása
A jelenlegi többéves pénzügyi keretben szereplő, a védelmi ipart támogató uniós eszközök bizonyították hozzáadott értéküket. Az Európai Védelmi Alap (EDF) a védelem területén jelenleg a harmadik legnagyobb K+F befektető az EU-ban, az ASAP és az EDIRPA pedig korlátozott összegekkel hozzájárul a kritikus hiányosságok csökkentéséhez, valamint több mint 12 milliárd EUR összegű további beruházást mozgósított az ipar és a tagállamok részéről. Az EDIP hatálybalépését követően új, konkrét eszközöket fog kínálni további képességek biztosítására, beleértve az olyan kiemelt projekteket is, mint a közös érdekű európai védelmi projektek (EDPCI-k) vagy az európai fegyverkezési programok struktúrái (SEAP).
A nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválása eddig 16 tagállam számára biztosított további költségvetési mozgásteret védelmi kiadásaik további növeléséhez. Az Európa biztonságát szolgáló cselekvési eszközhöz (SAFE) 19 tagállam teljes mértékben felhasználta, kimerítve a 150 milliárd euró összegű hitelkeretet. Emellett a kohéziós politika eszközeinek félidős felülvizsgálatát követően a tagállamok és a régiók kohéziós forrásokat védelmi vonatkozású beruházásokra csoportosíthatnak át – a katonai mobilitás területét is ideértve –, ami nagyobb rugalmasságot, valamint előfinanszírozási és társfinanszírozási lehetőségeket biztosít számukra, az Ukrajnával szomszédos uniós régiók pedig ugyanúgy célzott támogatásban fognak részesülni, mint az Oroszországgal és Belarusszal határos régiók.
A következő többéves pénzügyi keretben a Bizottság a védelmi és űrpolitikai költségvetés jelentős növelését javasolta. Az Európai Versenyképességi Alapon belül a védelem- és az űrpolitika céljaira 131 milliárd eurós keret állna rendelkezésre a védelmi készültség elérésére irányuló hosszú távú tagállami erőfeszítések támogatására. A Horizont Európa keretprogramon belül a kettős felhasználású tevékenységek a 175 milliárd EUR összegű költségvetésből lennének támogathatók, és az Európai Innovációs Tanács támogatni tudná a kritikus technológiákkal kapcsolatos, a védelmi alkalmazásokra összpontosító innovációt. Emellett a katonai mobilitási költségvetés 1,76 milliárd EUR-ról (amely 2024 elején már előre lett ütemezve és teljes mértékben allokálva) 17,65 milliárd EUR-ra nőne.
Ugyanilyen fontos a magántőke védelmi szektorba történő áramlása. Az európai megtakarítási és beruházási unió megvalósítása terén történő előrehaladás hozzá fog járulni ahhoz, hogy a magántőke hosszú távon a védelmi beruházásokba, a védelmi innovációba és infrastruktúrába áramoljon. Az EBB csoport a közelmúltban jelentősen növelte a védelemmel – többek között a védelmi infrastruktúrával – kapcsolatos projektek finanszírozását az európai védelmi ipar további támogatása, valamint az EU védelmi képességeinek és technológiai prioritásainak finanszírozásához való hozzájárulás érdekében. Ez határozott jelzést küld majd a piacoknak.
Célkitűzések:
A javaslat célja a védelmi célú magán- és állami beruházások ugrásszerű növekedésének ösztönzése, valamint az uniós finanszírozású támogatás maximális hatékonyságának és hatásának elérése.
Mérföldkövek:
1.Az EBB-vel/EBA-val együtt egy, akár 1 milliárd EUR összegű holdingalap (saját tőke) létrehozása a védelmi vonatkozású növekvő innovatív vállalkozások és védelmi vonatkozású projektek gyors növekedésének támogatására – 2026 első negyedévéig
2.A többéves pénzügyi keret új eszközeinek jóváhagyása és működőképessé tétele – 2027 végéig
3.A SAFE keretében rendelkezésre álló összegek legalább 50 %-a folyósításra kerül – 2028 harmadik negyedévéig
Mutatók:
A védelmi készültségről szóló éves jelentés konkrét mutatókat tartalmazhatna a védelmi célú köz-magán beruházások arányára, valamint az EBB csoport által nyújtott biztonsági és védelmi célú támogatások éves alakulására vonatkozóan.
8 – További teendők: a 2030-ig vezető út
Európának sürgősen cselekednie kell az eszkalálódó fenyegetés kezeléséhez. Ezért a tagállamok nagyobb sebességre kapcsoltak. Megugrottak a védelmi beruházások. Rekordidő alatt megtörtént a SAFE-rendelet jóváhagyása, és a teljes 150 milliárd eurós keretösszeg maradéktalanul lekötésre került. A Bizottság előterjesztette a védelmi készültségről szóló omnibusz jogszabályt. A fogaskerekek mozgásba lendültek. Amikor Európa tudatában van annak, hogy haladéktalanul cselekednie kell, eredmények születnek.
Bármely mércét is vesszük alapul, az EU hiteles védelmi felkészültségének öt éven belüli megteremtése ambiciózus törekvés. De megvalósítható, ha sikerül egyértelmű célokat kitűznünk, ha célkitűzéseinkhez hozzárendeljük a szükséges erőforrásokat, összehangoltan lépünk fel és pontosan tartjuk magunkat az ütemezéshez.
Európa legsikeresebb projektjeit – az egységes piac létrehozását vagy az euró bevezetését – ezzel a módszerrel valósítottuk meg, különböző szakaszokban zajló többéves programok és a folyamat előbbre vitelét célzó folyamatos politikai irányítás alapján. Ugyanennek a logikának kell vezérelnie az európai védelmi politika új szintre emelését.
Ez az ütemterv egyértelmű célkitűzéseket határoz meg 2030-ra, kijelöli azokat a területeket, ahol gyors és tartós cselekvésre van szükség, és konkrét kollektív mérföldköveket állapít meg.
A lendület fenntartása érdekében az Európai Tanácsnak rendszeres politikai irányítást kell biztosítania, évente számba kell vennie az előrehaladást, és kiemelt intézkedéseket kell javasolnia.
Európának most kell megállapodnia a projektekről, a beruházásokról és a szerződésekről ahhoz, hogy 2030-ra készen álljon.
Az Európai Bizottság és a főképviselő felkéri az Európai Tanácsot, hogy hagyja jóvá az ebben az ütemtervben foglalt főbb javaslatokat, és adjon politikai iránymutatást ahhoz, hogy a javasolt mérföldkövek révén 2030-ra meg tudjuk valósítani a felkészültséget.