EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2025.12.16.
COM(2025) 1027 final
2025/0412(NLE)
Javaslat
A TANÁCS AJÁNLÁSA
az új európai Bauhausról
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2025.12.16.
COM(2025) 1027 final
2025/0412(NLE)
Javaslat
A TANÁCS AJÁNLÁSA
az új európai Bauhausról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az új európai Bauhaus (NEB) célja, hogy támogassa Európa inkluzívabb és fenntarthatóbb jövőre való átállását azáltal, hogy helyi szinten kézzelfogható pozitív változásokat idéz elő. Az új európai Bauhaus bizonyítékokon alapuló szemlélet révén támogatja a fenntarthatóságot, a rezilienciát, az esztétikát, az inkluzivitást, a hozzáférhetőséget és a megfizethetőséget, Európa gazdag kulturális örökségére és sokszínűségére építve 1 , miközben megerősíti a jövő tiszta iparágait és technológiáit. A 2025–2029-es időszakra vonatkozó politikai iránymutatásaiban bejelentetteknek megfelelően a Bizottság tovább fogja fejleszteni az új európai Bauhaust, és bővíteni fogja közösségét.
Mind az Európai Parlament 2 , mind az uniós tagállamok 3 következetesen határozottan támogatták az új európai Bauhaust. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 4 és a Régiók Európai Bizottsága 5 szintén pozitív véleményt fogalmazott meg a kezdeményezéssel kapcsolatban. Az új európai Bauhaus lelkesedést váltott ki helyi szinten, hiszen közel 2 000 helyi és nemzetközi szervezetből álló, erős tagsági bázissal rendelkező közösséget alkot, amely nonprofit és kulturális szervezetektől a hatóságokig és vállalkozásokig terjed, és több millió embert ér el.
Ez a tanácsi ajánlásra irányuló javaslat, valamint az új európai Bauhausról szóló bizottsági közlemény kiegészíti a megfizethető lakhatásra vonatkozó európai tervet, valamint az európai lakásépítési európai stratégiát és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó állami támogatási szabályok felülvizsgálatát.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Az új európai Bauhaus összekapcsolja a tiszta energiára való átállást és a fenntartható versenyképességet élettereinkkel és tapasztalatainkkal, és hozzájárul számos kezdeményezés, például a tisztaipar-megállapodás, a körforgásos gazdaságra vonatkozó menetrend, a vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégia, az európai óceánügyi paktum és az uniós bioökonómiai stratégia 6 megvalósításához. Emellett hozzájárul a kohéziós politika végrehajtásához és az EU kulturális stratégiai keretéhez (Kulturális iránytű Európa számára), valamint kiegészíti az EU városfejlesztési menetrendjét, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia európai integrált keretét, a készségek unióját és a szociális jogok európai pillérét.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Valóban transzdiszciplináris, innovatív és alulról építkező megközelítése révén az új európai Bauhaus számos bizottsági prioritáshoz hozzájárul.
Az új európai Bauhaus előmozdítja a fenntartható és versenyképes gazdaságot azáltal, hogy ösztönzi a dekarbonizációt az épített környezetben, felgyorsítja a tiszta és olcsóbb energia felé való elmozdulást, valamint előmozdítja a körforgásos tervezést és a reziliens modelleket a különböző gazdasági ágazatokban. Ösztönzi továbbá a tiszta átállással kapcsolatos innovációt és készségfejlesztést, globális szinten inspirálva a fenntartható gyakorlatokat, többek között Ukrajna újjáépítési erőfeszítései tekintetében. Megerősíti Európa szociális modelljét, például azáltal, hogy foglalkozik a lakhatás megfizethetőségével és javítja életminőségünket, valamint hozzájárul Európa kulturális örökségének védelméhez. Azáltal, hogy részvétel és közös alkotás révén az embereket és az érdekelt feleket helyezi a változás középpontjába, az új európai Bauhaus előmozdítja a kreativitás, a befogadás és a párbeszéd kultúráját, ami végső soron megerősíti a demokratikus folyamatokba és az európai értékekbe vetett bizalmat, biztosítva azt is, hogy az elért eredmények megfeleljenek a társadalom és az érdekelt felek realitásainak és igényeinek.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A tanácsi ajánlásra irányuló javaslat az EUMSZ 292. cikkén alapul, amely felhatalmazza a Tanácsot arra, hogy a Bizottság javaslata alapján ajánlásokat fogadjon el. Bár maga az új európai Bauhaus kezdeményezés három elválaszthatatlan értéken – a fenntarthatóságon, a befogadáson és az esztétikán – alapul, ez az ajánlás a tiszta energiára való átállásra összpontosít.
Az EUMSZ 192. cikke biztosítja a jogi keretet a környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez, és összhangban van az új európai Bauhaus azon szándékával is, hogy az európai zöld megállapodást és a tisztaipar-megállapodást közelebb hozza az emberekhez. Az ajánlás egyértelműen a fenntarthatóságra helyezi a hangsúlyt, kiemelve a fenntartható építési gyakorlatokat, az energiahatékonyságot és az erőforrás-gazdálkodást. Ezek az elemek az EUMSZ 191. cikkében felvázolt környezetvédelmi célokat tükrözik, támogatva a környezet minőségének megőrzését és javítását.
Bár az új európai Bauhaus hozzájárul az EUSZ 3. cikkében meghatározott különböző uniós célkitűzésekhez, többek között a társadalmi befogadáshoz és a kulturális örökséghez, az ezen ajánlásban foglalt valamennyi elemen belül a fenntarthatóságra helyezett erős hangsúly az EUMSZ 192. cikkében talál koherens jogalapot. A fenntarthatóságra való összpontosítás megkönnyíti az új európai Bauhaus értékeinek a környezetvédelmi politikába való integrálását, nem kötelező erejű iránymutatást nyújtva ezeknek az elveknek a nemzeti és helyi szinten való beépítéséhez, ezáltal olyan inkluzív módon mozdítva elő az Unió átfogó környezetvédelmi céljait, amely figyelembe veszi a polgárok megélésének minőségét.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A javaslat összhangban van az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkének (3) bekezdésében meghatározott szubszidiaritási elvvel, és tiszteletben tartja a tagállamok hatáskörét. Az új európai Bauhaus által kezelt kihívások (körforgásos jelleg, fenntarthatóság és innováció az épített környezet tekintetében; a polgárok szerepvállalásának növelése részvételi folyamatok révén a demokratikus, inkluzív, hozzáférhető és reziliens szomszédságok megerősítése érdekében; valamint az oktatás, a művészetek és a kultúra átalakító erejének kiaknázása a kreativitás és az innováció fellendítése érdekében) a teljes Uniót érintik és összefüggenek egymással.
E célkitűzések megvalósítása az alábbi határokon átnyúló támogató eszközöktől függ: az új európai Bauhaus páneurópai közössége és az alulról szerveződő részvétel; koordináció és többszintű kormányzás a nemzeti, regionális és helyi intézkedések összehangolása, valamint a társaktól való tanulás, illetve a finanszírozáshoz és a beruházásokhoz való hozzáférés lehetővé tétele érdekében, beleértve az uniós, nemzeti és magánforrások kombinálását is, továbbá a hatás mérésére és a bevált gyakorlatok terjesztésére szolgáló közös tudás- és bizonyítékalap létrehozása.
Az uniós szintű ajánlás ezért hatékonyabb, mint az elszigetelt nemzeti fellépés, mivel lehetővé teszi a koordinációt, a termékeny kölcsönhatásokat és a szakpolitikai koherenciát az intézkedések tagállamok közötti előmozdítása során, teljes mértékben tiszteletben tartva a szubszidiaritást és a nemzeti kontextust, miközben az uniós szintű támogatás, a finanszírozási lehetőségek és a társaktól való tanulás előnyeit is kiaknázza. Ez a kezdeményezés nem kötelező jellegű koordinációt és iránymutatást kínálaz új európai Bauhaus szakpolitikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítésének felgyorsításával, a társaktól való tanulással, a megismételhetőséggel és a beruházásokkal kapcsolatban. Így segíti a tagállamokat abban, hogy gyorsabban és hatékonyabban érjék el a célkitűzéseket, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja hatáskörüket, valamint a regionális és helyi hatóságok szerepét. A szubszidiaritás elvével összhangban az új európai Bauhaus a tagállamokra támaszkodik, hogy azok a saját kormányzati rendszereikhez és területi adottságaikhoz igazítsák a megközelítéseket, biztosítva, hogy az uniós szintű támogatás kiegészítse a nemzeti döntéseket, és megerősítse a hatékony helyszíni végrehajtást.
Az új európai Bauhaus kezdeményezés koordinációja és többszintű kormányzása a tagállamok által létrehozott új európai Bauhaus nemzeti kapcsolattartó pontok köré szerveződik, amelyek a kormányzati szintek és ágazatok közötti fokozott koordinációt, valamint az EU által koordinált iránymutatást támogatják a bevált gyakorlatok megosztásának elősegítése, valamint az új európai Bauhaus nemzeti és helyi szintű végrehajtásának támogatása érdekében.
•Arányosság
A javaslat összhangban van az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott arányossági elvvel. A javasolt tanácsi ajánlás sem tartalmilag, sem formailag nem lépi túl a benne foglalt célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. A javasolt intézkedések tiszteletben tartják a tagállamok gyakorlatait és az EU-n belüli rendszerek sokféleségét. A tagállamok kötelezettségvállalásai önkéntes jellegűek, és minden egyes tagállam szabadon dönthet arról, hogy milyen megközelítést alkalmaz azok végrehajtása érdekben.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A tanácsi ajánlás (az EUMSZ 292. cikke) a megfelelő eszköz arra, hogy a Tanács önkéntes kötelezettségvállalásokra szólítson fel, tiszteletben tartva az épített környezetre vonatkozó nemzeti és helyi hatásköröket, ugyanakkor koherens uniós szintű keretet biztosítva. Az előíróbb jellegű eszközök aránytalanok lennének a koordinációs és könnyítési célokhoz képest, és azzal a kockázattal járnának, hogy korlátozóvá válnának a különböző nemzeti és helyi kontextusokban. Ez a tanácsi ajánlásra irányuló javaslat az új európai Bauhausról szóló bizottsági közleménnyel együtt kerül elfogadásra, amely meghatározza az ajánlás kontextusát és a tagállamok szerepét az új európai Bauhaus irányításában. A közlemény azonban önmagában nem lenne elegendő ahhoz, hogy jelezze a tagállamok konkrét és fontos szerepét az új európai Bauhaus jövőbeli intézkedéseiben, amelyek lehetővé teszik a valódi, helyi szintű átalakító intézkedéseket. Mint jogi aktus, bár nem kötelező erejű, a tanácsi ajánlás jelzi a tagállamoknak az ajánlásban foglalt intézkedések melletti elkötelezettségét, és erős politikai alapot biztosít az e területen folytatott együttműködéshez, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok hatáskörét.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
2025. szeptember 19-én a Bizottság véleményezési felhívást tett közzé, hogy visszajelzéseket gyűjtsön mind a bizottsági közleményről, mind az új európai Bauhausról szóló tanácsi ajánlásra irányuló jelen javaslatról. A véleményezési felhívást az EU valamennyi hivatalos nyelvén elérhetővé tette az „Ossza meg velünk véleményét!” weboldalon, hogy minél több érdekelt felet elérjen, és ahhoz 24 országból, köztük 17 EU-tagállamból összesen 88 hozzájárulás érkezett. A legtöbb hozzájárulást magánszemélyek nyújtották be (21,5 %, uniós és nem uniós polgárok egyaránt), őket követték a nem kormányzati szervezetek (17 %), valamint a hatóságok, a tudományos intézmények/kutatóintézetek és a vállalatok (12,5–12,5 %).
A hozzájárulások kiemelték, hogy egyértelmű keretekkel meg kell erősíteni a helyi önkormányzatok és települések kapacitását a kapacitásépítés és a részvételen alapuló tervezés támogatása érdekében. Különös hangsúlyt kaptak a vidéki és peremterületeken található kistelepülések. Egyes hozzájárulások azt is hangsúlyozzák, hogy az új európai Bauhaus kommunikációját és láthatóságát tovább lehetne javítani annak érdekében, hogy az új európai Bauhaus hozzáférhetőbbé és érthetőbbé váljon a nyilvánosság és a helyi hatóságok számára. Számos válaszadó szorgalmazza továbbá a kulturális és oktatási dimenzió megerősítését a művészek, tervezők és kreatív ágazatok támogatása révén, hogy kifejezhessék és terjesszék az európai Bauhaus értékeit. A legtöbb válaszadó megerősítette, hogy az új európai Bauhausnak prioritásként kell kezelnie az energiahatékony, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens és társadalmilag befogadó, megfizethető lakhatási megoldásokat, miközben ösztönöznie kell a felújítást, a vertikális bővítést és a meglévő épületállomány újrafelhasználását. Ismétlődő visszajelzés volt, hogy be kellene építeni az egészségügyi és jólléti kritériumokat a tervezésbe és a várospolitikába, például azáltal, hogy egyértelműbb hangsúlyt helyeznek a beltéri levegő minőségére, a szellőztetésre és a zajcsökkentésre. Több hozzájárulás is kiemelte, hogy városi zöldterületekre van szükség, és természetalapú megoldásokat, például zseberdőket, zöldtetőket és -falakat kellene integrálni a városi infrastruktúrába. Számos hozzájáruló – különösen az üzleti ágazatból – támogatta a bioalapú, körforgásos és alacsony szén-dioxid-kibocsátású építőanyagok, például a fa és a gipsz népszerűsítését is. A civil társadalmi szervezetek és a hatóságok több válaszadója is szorgalmazta az új európai Bauhaus értékeinek és elveinek általános érvényesítését és beépítését az uniós és nemzeti város- és környezetvédelmi politikákba. Végezetül a hatóságok és kutatási szervezetek számos válaszadója kiemelte, hogy egyértelmű mutatókra és értékelési eszközökre van szükség az új európai Bauhaus projektek hatékonyságának értékeléséhez.
A véleményezési felhívás mellett több célzott konzultációra is sor került az alábbiakkal:
·az új európai Bauhaus eszközzel foglalkozó bizottsági szakértői csoport (2025. szeptember 26.),
·a Zöld Városok Hálózata (2025. október 8.),
·az új európai Bauhaus közössége (online munkaértekezlet, 2025. október 10.),
·az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT),
·a tagállamok képviselői, különösen: az új európai Bauhaus nemzeti kapcsolattartó pontjai, az új európai Bauhaus Horizont Európa K+I nemzeti kapcsolattartó pontjai, a Horizont Európa stratégiai programbizottsága, a környezetvédelmi attasék, valamint a kohéziós politikában az új európai Bauhaus végrehajtásáért felelős irányító hatóságok (2025. október 25., 2025. november 5., valamint három célzott nyomonkövetési ülés 2025. november 3–4-én).
•Hatásvizsgálat
Tekintettel a tagállami kezdeményezéseket kiegészítő megközelítésre, valamint a javasolt tevékenységek önkéntes jellegére és a várt hatások körére, nem került sor hatásvizsgálat elvégzésére. A javaslat kidolgozásához az érdekelt felekkel a részvételen alapuló megközelítés részeként folytatott következetes együttműködés, a tagállamokkal folytatott konzultáció, a nyilvános konzultáció és az érdekelt felekkel folytatott számos célzott konzultáció szolgált alapul.
•Alapjogok
A javasolt tanácsi ajánlás tiszteletben tartja az EU által biztosított alapvető jogokat. Előmozdítja az Európai Unió Alapjogi Chartája 7 által elismert elveket, különösen a környezetvédelmet, a megkülönböztetésmentességet, a fogyatékossággal élő személyek integrációját, az oktatást és a jó adminisztratív gyakorlatokat.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Bár a kezdeményezés az EU költségvetéséből nem igényel további forrásokat, az ajánlásban szereplő intézkedések uniós, nemzeti és regionális szintű finanszírozási forrásokat fognak mozgósítani.
5.EGYÉB ELEMEK
•A javaslat egyes rendelkezéseinek magyarázata
Ez a javaslat a tagállamok kulcsfontosságú szerepét hangsúlyozza az új európai Bauhaus kezdeményezéshez való hozzájárulásban, kiemelve a fenntarthatóbb, befogadóbb és szebb városrészek és közösségek kialakítására irányuló munka fontosságát. Például a körforgásos és éghajlatbarát építési gyakorlatok előmozdításával a tagállamok jelentősen csökkenthetik az épületek környezeti hatását, összhangban az uniós szintű dekarbonizációs célokkal. A közösségvezérelt megoldások és részvételi folyamatok ösztönzése javítja a helyi demokráciát és fokozza a polgárok szerepvállalását, erősítve a társadalmi kohéziót és a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat.
Az oktatás, a művészetek és a kultúra átalakító ereje kulcsfontosságú az innováció és a fenntarthatóság előmozdításához. Az új európai Bauhaus értékeinek a kulturális kezdeményezésekbe és oktatási rendszerekbe való integrálásával a tagállamok olyan minőségi építészeti és tervezési kultúrát alakíthatnak ki, amely visszhangra lel a helyi közösségekben, és gazdagítja azok lakókörnyezetét.
Az új európai Bauhaus szempontjából releváns készségek célzott oktatási és képzési programok révén történő fejlesztése felvértezi az egyéneket a fenntartható gyakorlatok hatékony végrehajtásához és a fogyatékossággal élő személyek és az idősek számára hozzáférhető inkluzív környezet kialakításához szükséges szakértelemmel. A tagállamok döntő szerepet játszanak e készségek fejlesztésének támogatásában, biztosítva, hogy a munkaerő felkészült legyen a jövőre.
A tudatosság növelése és az új európai Bauhaus közösségének bővítése elősegíti a fokozott szerepvállalást és együttműködést, kihasználva a különböző nézőpontokat az innováció és a társadalmi kihívások kezelése érdekében. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy új projektek ösztönzése és a kezdeményezés hatásának kiterjesztése érdekében használják ki az új európai Bauhaus tapasztalt szakembereiben rejlő lehetőségeket.
A finanszírozáshoz és a beruházásokhoz való hozzáférés megkönnyítése elengedhetetlen az új európai Bauhaus projektjeinek bővítéséhez. A meglévő finanszírozási lehetőségek optimalizálása lehetővé teszi az új európai Bauhausszal összhangban álló projektek számára, hogy kézzelfogható és átalakító erejű javulást érjenek el a szomszédságokban és a helyi közösségekben.
A tudásmegosztás és az új európai Bauhaus sikeres projektjeinek elterjesztése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy bevált tervek és bevált gyakorlatok elfogadásával felgyorsítsák a fenntartható városrészekre való átállást. Ez az együttműködésen alapuló megközelítés biztosítja a folyamatos tanulást és alkalmazkodást a különböző régiókban.
Végezetül a hatékony többszintű kormányzás, amelyben központi szerepet játszanak az új európai Bauhaus nemzeti kapcsolattartó pontjai, biztosítja a nemzeti, regionális és helyi szintű összehangolt fellépést. Az ágazatközi kormányzás és a nemzetközi együttműködés révén a tagállamok maximalizálhatják az új európai Bauhaus hatását, hozzájárulva a fenntartható és általánosan pozitívabb jövőképhez.
2025/0412 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS AJÁNLÁSA
az új európai Bauhausról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. és 192. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az új európai Bauhaus (NEB) célja a tiszta energiára való átállás és a tisztaipar-megállapodás végrehajtása kézzelfogható projektek segítségével, amelyek olyan megoldások révén javítják a mindennapi életet, amelyek ötvözik a fenntarthatóságot a jó tervezéssel, az inkluzivitással, a hozzáférhetőséggel és a megfizethetőséggel, elősegítve az innovációt az ipari ökoszisztémákban a versenyképesség felszabadítása érdekében, tiszteletben tartva és előmozdítva Európa sokszínű helyszíneit, kulturális örökségét és kulturális sokszínűségét. A helyi közösségekkel, érdekelt felekkel és vállalkozásokkal közös alkotási folyamatok előmozdításával a kezdeményezés olyan megoldásokat támogat, amelyek a társadalmi igényekhez igazodnak, széles körű polgári támogatottságot élveznek, és Unió-szerte hasonló körülmények között megismételhetők és kiterjeszthetők.
(2)2021-ben az Európai Bizottság közleményt 8 fogadott el, amelyben ismertette az új európai Bauhaus koncepcióját és célkitűzéseit, amelyet három elválaszthatatlan érték (fenntarthatóság, inkluzivitás és esztétika) és három elv (többszintű szerepvállalás, részvételen alapuló megközelítés és transzdiszciplinaritás) vezérel.
(3)Mind az Európai Parlament 9 , mind az uniós tagállamok 10 következetesen határozottan támogatták az új európai Bauhaust. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 11 és a Régiók Európai Bizottsága 12 szintén pozitív véleményt fogalmazott meg a kezdeményezéssel kapcsolatban.
(4)Öt év alatt az új európai Bauhaus közel 2 000 helyi és nemzetközi szervezetből álló, erős tagsági bázissal rendelkező közösséget 13 épített ki, amely nonprofit és kulturális szervezetektől a hatóságokig és vállalkozásokig terjed. Már több mint 700 projekt részesült támogatásban. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 1,4 milliárd EUR-t különített el az új európai Bauhausra, amelynek nagy része a kohéziós politikából (több mint 840 millió EUR) és a Horizont Európából (több mint 530 millió EUR) származik. Más uniós programok (LIFE, Egységes piac program, Digitális Európa és COSME) mintegy 26 millió EUR-ral járulnak hozzá a programhoz.
(5)Az Európai Bizottság 2024–2029-es időszakra vonatkozó politikai iránymutatásaiban 14 az új európai Bauhaus „Az emberek támogatása, társadalmaink és szociális modellünk megerősítése” átfogó bizottsági célkitűzés részét képezi, amelynek célja, hogy a fenntarthatóságot a befogadással és a megfizethetőséggel, a kreativitást pedig az innovációval ötvözze. Az új európai Bauhaus közösségének bővítése e cél előmozdítását szolgálná, és biztosítaná, hogy az érdekelt felek hatékonyan hozzájárulhassanak mindehhez.
(6)Az új európai Bauhaus értékei és elvei segíthetnek abban, hogy Európa egy versenyképesebb és fenntarthatóbb jövő felé mozduljon el. Azáltal, hogy az új európai Bauhaus értékeit beépítik az épített környezet köré szerveződő meglévő nemzeti és helyi stratégiákba, a tagállamok a tiszta és digitális átállást Európa-szerte kézzelfogható lehetőségekké alakíthatják a polgárok és a vállalkozások számára. Az innováció, az ipari kiválóság és a készségek megerősítésével az új európai Bauhaus Európa-szerte hozzájárulhat reziliens értékláncok és minőségi munkahelyek létrehozásához, biztosítva, hogy a tiszta energiára való átállás megerősítse Európa globális versenyképességét. Ez az integráció és általános trend azonban jelenleg egyenlőtlenül valósul meg az Unióban, ami egyenlőtlen lehetőségeket teremt az érdekelt felek és a hatóságok számára, különösen helyi szinten. A tagállamok építhetnek a többszintű és ágazatközi kormányzás meglévő bevált gyakorlataira. Az új európai Bauhaus értékeinek és elveinek valamennyi vonatkozó nemzeti, regionális és helyi szintű szakpolitikában és finanszírozási eszközben való általános érvényesítése szükséges a szomszédságok átalakító erejű rehabilitációjának támogatásához és társadalmi szerkezetük megerősítéséhez, valamint ezen értékeknek és elveknek az épített környezet és az érintett ágazatok érdekében történő előmozdításához.
(7)A tagállamok számos eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy az új európai Bauhaus fenntartható, inkluzív, hozzáférhető és megfizethető épített környezetet előmozdító értékeit és elveit beépítsék nemzeti épületfelújítási terveikbe, a területi igazságos átmenetet szolgáló terveikbe, szociális klímaterveikbe és az egyéb nemzeti vagy uniós tervekbe és stratégiákba 15 . Ezek a tervek támogathatják az új európai Bauhaus célkitűzéseinek integrált koncepció alapján történő általános érvényesítését és integrálását, valamint előmozdíthatják a különböző célok – például az energiahatékonyság és a dekarbonizáció, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia, a vízgazdálkodás rezilienciája, a megfizethetőség, a fenntarthatóság és a hozzáférhetőség – közötti szinergiákat, különösen a városrészek rehabilitációjának kontextusában.
(8)Komoly lehetőség kínálkozik az épített környezet erőforrásainak hatékonyabb felhasználására. Jelenleg az épületek építése, használata és felújítása jelentős mennyiségű energiát és ásványi erőforrást igényel, amelyek az EU teljes energiafogyasztásának 42 %-át, üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 35 %-át, teljes anyagkitermelésének 50 %-át és teljes hulladéktermelésének 35 %-át teszik ki 16 . Ezek a tevékenységek hozzájárulnak a vízfogyasztáshoz is, és súlyosbítják a levegő-, víz- és talajszennyezést, a zajszennyezést, a földhasználatot, a talajfedést és a városszétfolyást.
(9)A 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél elérése érdekében az EU számos jogi aktust fogadott el az épületek környezeti és éghajlati lábnyomának a teljes életciklusuk során történő csökkentése érdekében. Ezeket számos nem jogalkotási szakpolitikai kezdeményezés egészíti ki, a számítási módszerektől és eszközöktől az ipari pályamodellekig, tervekig, stratégiákig és finanszírozásig, beleértve a Bizottság által 2026 januárjában közzéteendő, „Az európai épületek dekarbonizációjára irányuló életciklus-megközelítések támogatása” című dokumentumot, az iroda- és lakóépületekre vonatkozó alapvető fenntarthatósági mutatók közös keretét 17 vagy az uniós költségvetési kiadásoknak a jelentős károkozás elkerülését célzó kritériumokkal való összehangolására vonatkozó szabályokat 18 . Ezek és az uniós bioökonómiai stratégia 19 segítenek leküzdeni a piacra lépés akadályait, és elősegítik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos, tiszta és bioalapú építőanyagok és tiszta technológiák vezető piacainak létrehozását, ezáltal támogatva a fenntartható üzleti modelleket, a fenntartható és reziliens ipari ökoszisztémákat, a munkahelyeket és a gazdasági értékteremtést az EU-ban.
(10)Az új európai Bauhaus projektjei növelik az építőipari, vízgazdálkodási és bioökonómiai ágazatok versenyképességét és innovatív előnyét a dekarbonizált körforgásos és természetpozitív tervezést szolgáló technológiák prototípus-készítése és bővítése, az építési módszerek optimalizálása, a szabványok kezelése és az innovatív anyagok piacainak létrehozásával kapcsolatos költségek csökkentése révén, ezáltal támogatva az erőforrás-hatékony, költséghatékony és innovatív növekedést, miközben biztosítják a korlátozott természeti erőforrások fenntartható használatát.
(11)Az épített környezet – épületek, városi tájak, közterületek, zöldterületek – hatékonyabb felhasználása támogatni fogja a meglévő épületállománynak az emberek igényeihez való hozzáigazítását a tér és az akadálymentesség tekintetében, tiszteletben tartva bolygónk tűrőképességének határait. Az épített területek felújítás vagy helyreállítás 20 révén történő hatékony felhasználásának előnyben részesítése a bontással és az új építéssel szemben, valamint az új társadalmi gyakorlatok jelentős potenciállal rendelkeznek az épületállomány környezeti és éghajlati lábnyomának csökkentésére 21 , a megfizethető és fenntartható lakhatás mindenki számára történő biztosítására, a városok terjeszkedésének és a talajfedésnek a lassítására, valamint a társadalmi kohézió és elfogadás előmozdítására, a kulturális örökség védelme mellett.
(12)A helyi közösségek állnak az éghajlati veszélyek és a környezetkárosodás olyan negatív hatásainak homlokterében, mint a hőhullámok, árvizek, tűzvészek vagy földrengések gyakoriságának és intenzitásának növekedése, amelyeket tovább súlyosbít a más tényezőkkel, például a rossz levegő-, víz- és talajminőséggel vagy a talajfedéssel való kölcsönhatás. 2011 és 2021 között Európában több mint 935 000 fővel nőtt a potenciális folyami árvíz által veszélyeztetett területeken élő emberek száma 22 . A 2017–2019 közötti időszakban évente átlagosan 119 000 ember élt az EGT-országokban és az Egyesült Királyságban az erdőtüzek által sújtottnak minősített területeken 23 . A helyi reziliencia és a válsághelyzetekre való felkészültség támogatása érdekében az épületek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodására 24 , valamint az árvizek és az erdőtüzek megelőzésére, a zöldterületekre és a városi ökoszisztémák helyreállítására vonatkozó előírásokat be lehetne építeni a szabályozási és pénzügyi eszközökbe, valamint a kapcsolódó képzésekbe és oktatásba 25 .
(13)A zöld-kék infrastruktúrák döntő fontosságúak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a biológiai sokféleség és a közegészségügy szempontjából. A város nyilvános tereinek az új európai Bauhaus értékeivel összhangban történő újraelosztását és átalakítását olyan integrált városi mobilitási koncepciók (pl. fenntartható városi mobilitási tervek) támogathatják, amelyek lehetővé teszik ezeket az átalakulásokat, miközben fenntartják a munkahelyekhez, a szolgáltatásokhoz és a közjóléti infrastruktúrához való hozzáférést. Az utcák és a nyilvános terek nem csupán közlekedési folyosók, hanem a társadalmi interakció, a jóllét és az éghajlatváltozás elleni fellépés színterei is.
(14)Az uniós szakpolitikák konkrét intézkedéseket és eszközöket tartalmaznak a hátrányos helyzetű csoportok védelmére, különösen az energia- és mobilitásszegénységgel, a légszennyezéssel, a tiszta ivóvízhez és a szennyvízkezeléshez való hozzáféréssel kapcsolatban. Az új európai Bauhaus projektjei hozzájárulnak a környezeti és éghajlati méltányossághoz, miközben erősítik a társadalmi befogadást, a generációk közötti méltányosságot, a nemek közötti egyenlőséget és a bűnmegelőzést, beleértve a nemi alapú erőszak megelőzését is.
(15)A részvétel az új európai Bauhaus egyik alapelve. Projektjei, finanszírozása, digitális eszközei és kapacitásépítése jó példái a részvétel és a helyi demokráciával kapcsolatos politikák és gyakorlatok előmozdításának, ösztönzésének és támogatásának, különösen a térrendezés és a várostervezés, valamint a városrészek átalakítása terén.
(16)A városfejlesztési folyamatokban való részvétel komoly lehetőséget jelent mind a közösségek, mind a projektgazdák számára. A polgárok – köztük az energiaszegénység által érintett vagy más szempontból hátrányos helyzetű emberek – projektek tervezésébe és irányításába való tényleges bevonása bizalmat épít, megőrzi a demokratikus elszámoltathatóságot és erősíti a társadalmi szerkezetet. Ez a polgári közgyűlések és közös tervezési workshopok révén megvalósuló szerepvállalás a projekteket a helyi realitásokhoz köti, és megelőzi a tokenizmust, előmozdítva a reziliens és befogadó társadalmakat. A projektgazdák számára a közösség és az érdekelt felek bevonása gyorsított engedélyezési eljárásokhoz, gördülékenyebb projektvégrehajtáshoz, végső soron pedig közösségi elfogadáshoz és alacsonyabb kockázatokhoz vezethet.
(17)Az olyan digitális eszközök kiaknázása révén, mint az uniós helyi digitális ikermodellek eszköztára, az újjáépítéshez használt fejlett mesterségesintelligencia-modellek, a digitális épületnaplók és a bontás előtti digitális auditok, a nyilvánosság döntéshozatalba és szakpolitikai fejlesztésbe való bevonása átláthatóbbá, hatékonyabbá és reagálóképesebbé válik. A hatóságok operatív kapacitásainak a meglévő erőforrások és platformok – például a társaktól való tanulási lehetőségek és a technikai támogatás – révén történő megerősítése hatékony iránymutatást és támogatást biztosít az új európai Bauhaus értékeinek és elveinek végrehajtásához, a közösségvezérelt megoldások előmozdításához és a társadalmi reziliencia fokozásához.
(18)Az építőiparban tapasztalható készséghiány – különösen a körforgásos és fenntartható építőipar terén – komoly problémát jelent az építőipar számára. 2022-ben a Bizottság elindította a fenntartható építőiparhoz szükséges készségekkel foglalkozó új európai Bauhaus Akadémiát, hogy hozzájáruljon az építőipari ökoszisztémában dolgozó munkavállalók továbbképzésének és átképzésének felgyorsítására és a tiszta energiára való átállás támogatására irányuló szélesebb körű erőfeszítéshez. A Bizottság bővíteni fogja az új európai Bauhaus Akadémiát, és azt az új európai Bauhaus tudással és kutatással, biztonságos kísérletezéssel és innovációval, valamint készségfejlesztéssel kapcsolatos alapvető infrastruktúrájává fejleszti. Az új európai Bauhaus Akadémia továbbá dinamikus kapcsolatot nyújt annak biztosítása érdekében, hogy az új európai Bauhaus eszköz K+I összetevőjének keretében előállított minden tudást a készségfejlesztési tevékenységek, a kapacitásépítés és az alkalmazott innováció felé irányítsák. Az új európai Bauhaus Akadémia ki fog dolgozni egy új európai Bauhaus beruházási akcelerátort annak érdekében, hogy magán- és vegyes finanszírozást vonzzon az új európai Bauhaus innovatív projektjeihez, és megkönnyítse azok elosztását.
(19)Az „Úton a magas színvonalú európai építési kultúra (Baukultur) felé” című Davosi Nyilatkozat elismeri a megőrzés, tervezés és építés kulturális vonatkozásait, és politikai prioritásként határozza meg a magas színvonalú Baukulturt (építészeti kultúrát). A kultúráról, a magas színvonalú építészetről és az épített környezetről mint az új európai Bauhaus kezdeményezés kulcsfontosságú elemeiről szóló, 2021. november 29–30-án elfogadott tanácsi következtetésekben a Tanács felkérte a tagállamokat és a Bizottságot, hogy mozdítsák elő az épített környezet kultúraalapú, minőségorientált és részvételen alapuló megközelítését, és alkalmazzanak magas színvonalat célzó normákat a tervezési, kialakítási, építési, konzerválási, restaurálási, felújítási és adaptív újrahasznosítási folyamatokban.
(20)Az új európai Bauhaus projektjei azt mutatják, hogy a művészek technológiai és tudományos környezetbe való beágyazása paradigmaváltó együttműködéseket idéz elő, amelyek innovációhoz és konkrét eredményekhez vezetnek. A „Kulturális iránytű Európa számára” című, 2025. november 12-én elfogadott bizottsági közlemény elismeri a közös építészeti és tervezési kultúra előmozdításának, valamint annak fontosságát, hogy a befektetések az új európai Bauhaushoz hasonló kezdeményezések révén mindenki számára elérhető, magas színvonalú lakókörnyezetbe irányuljanak. Bár a művészek és a kulturális szakemberek mint a változás előidézői és innovátorok alapvető szerepet játszanak az új európai Bauhaus értékeinek gyakorlati átültetésében és végrehajtásában, mozgósításuk és a finanszírozáshoz való hozzáférésük továbbra sem elegendő – különösen a kis szereplők esetében – ahhoz, hogy teljes mértékben kiaknázzák az elképzeléseikben és kreatív megközelítéseikben rejlő lehetőségeket. A kulturális és kreatív ágazatok, valamint a művészet, a tudomány és a technológia közötti elszigeteltség megszüntetése szintén kihívást jelent, amelynek megoldásához több transzdiszciplináris együttműködési lehetőség kialakítására és támogatására van szükség.
(21)2025-től az új európai Bauhaus saját, a Horizont Európában gyökerező finanszírozási eszközzel rendelkezik: ez az új európai Bauhaus eszköz, amelynek célja a hatás és az átláthatóság növelése, valamint a pályázók hozzáférésének egyszerűsítése. Az új európai Bauhaus eszköz 2027-ig működik, és pénzügyi támogatást és stratégiai keretet biztosít az új európai Bauhaus célkitűzéseinek eléréséhez. Az új európai Bauhaus eszközének ütemterve felvázolja a 2025 és 2027 között tervezett intézkedéseket és stratégiai irányvonalakat 26 . A kutatási és innovációs összetevő mintegy 120 millió EUR éves költségvetéssel rendelkezik a Horizont Európa programból. A végrehajtásra és a technikai segítségnyújtásra összpontosító kiegészítő bevezetési komponens várhatóan hasonló szintű beruházásokat fog mozgósítani, és azt más uniós programok, valamint a tagállamok és magánforrások fogják támogatni. A tagállamok az új európai Bauhaus értékeit és elveit már most is változatos módokon érvényesítik finanszírozási programjaikban, tükrözve egyedi körülményeiket, örökségüket és közösségi szellemüket. Valamennyi tagállam legalább egy, a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikai programjába felvette az új európai Bauhaust. Az új európai Bauhaus hosszú távú fenntartható finanszírozásának biztosítása létfontosságú, különösen a következő többéves pénzügyi keretbe való átmenettel összefüggésben.
(22)Az átalakítást hozó projekteknek magánfinanszírozást is be kell vonzaniuk. 2024-ben az új európai Bauhaus beruházási iránymutatásai azért kerültek kidolgozásra, hogy segítsék a befektetőket abban, hogy projektjeiket összehangolják az új európai Bauhaus értékeivel és elveivel az európai épített környezet átalakítása érdekében. Az iránymutatások kidolgozása az Európai Bizottság és az európai régiók beruházásait támogató közös program (JASPERS) szoros együttműködésében valósult meg. Az Európai Parlament kísérleti projektjének 27 támogatásával és az olyan kezdeményezések tapasztalataira építve, mint az EIC üzleti akcelerációs szolgáltatásai – az EIC piactere és a Horizont Eredményplatform –, a Bizottság tanácsadó központot hoz létre, amely interaktív platformként megkönnyíti a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést kereső kis projektek és a szociális gazdaság befektetői, a jótékonysági szervezetek, valamint más magán- és állami befektetők egymásra találását. Az uniós taxonómia 28 abban is segíti a befektetőket, hogy azonosítsák a környezeti szempontból fenntartható építési és felújítási projekteket.
(23)Az új európai Bauhaus iránytűje 29 az irányadó keret arra vonatkozóan, hogy hogyan kell alkalmazni az új európai Bauhaus értékeit és elveit a gyakorlatban. Létrejött az új európai Bauhaus eredmény- és hatásközpontja 30 a levont tanulságok, valamint az új európai Bauhaus által létrehozott eszközök és ismeretek összegyűjtése, elemzése és terjesztése céljából. Kidolgozásra került az új európai Bauhaus önértékelési módszere 31 is a projektgazdák és a döntéshozók számára, hogy megkönnyítse számukra a projekt teljesítményének az új európai Bauhaus értékei tekintetében történő önértékelését. A Bizottság emellett kulcsfontosságú teljesítménymutatókat fog meghatározni az új európai Bauhaus projektek átalakító hatásának mérésére, és kidolgoz egy új európai Bauhaus címkét, hogy növelje az új európai Bauhaus projektek láthatóságát, támogassa a tagállamokat az új európai Bauhaus projektek és gyakorlatok előmozdításában, valamint elősegítse a piaci integrációt a szabványosított keretrendszernek és kritériumoknak a tagállamok rendelkezésére bocsátása révén. Ezen eszközök tagállamok általi koherens használata csökkentheti a széttagoltságot és előmozdíthatja a végrehajtás következetességét, illetve fokozhatja a versenyképességet a belső piacon, valamint a méretezhető és megismételhető megoldások Európa-szerte történő terjesztését az országok közötti inspiráció és a bevált gyakorlatok megosztása révén.
(24)Az új európai Bauhaus közösségével együtt az Európai Bizottság olyan támogató struktúrákat dolgozott ki, amelyek előmozdítják a szerepvállalást és az együttműködést. Az új európai Bauhaus helyi tagozatai az új európai Bauhaus közösségi tagjainak önszerveződő, helyi beágyazottságú csoportjai, amelyek hozzájárulnak az új európai Bauhaus helyi környezetben történő megvalósításához. Az új európai Bauhaus laborjai a kezdeményezés „cselekvő agytrösztjei”, amelyeket a közösség tagjai hoztak létre az eszközök és megoldások közös létrehozása, prototípusainak elkészítése és tesztelése céljából. A prioritást élvező kérdések kezelése érdekében új laborok jönnek létre, és kialakításra kerül a megfizethető lakhatással foglalkozó új európai Bauhaus labor, amelynek feladata lesz összegyűjteni a bevált gyakorlatokat olyan innovatív módszerek terén, mint az offsite építkezés vagy az additív gyártás, a sűrűsítés és a hátrányos helyzetű csoportok számára kínált lakhatási megoldások, illetve az innovatív akadálymentesítési megoldások. Az Európai Bizottság létre fogja hozni az Európai Lakásügyi Szövetséget, amely az együttműködés, az egymástól való tanulás és a bevált gyakorlatok cseréjének központjaként valamennyi kormányzati szintet összefogja. A szövetség előmozdítja a szinergiák kialakulását az új európai Bauhaus gyakorlati szakembereivel és az új európai Bauhaus közösségének tagjaival, beleértve az új európai Bauhaus lakhatással foglalkozó laborját is.
(25)Az új európai Bauhaus koordinációja és többszintű kormányzása magával a kezdeményezéssel párhuzamosan fejlődött. 2021-ben a tagállamok létrehozták az új európai Bauhaus nemzeti kapcsolattartó pontjait az új európai Bauhaus nemzeti szintű végrehajtása és a releváns területek közötti koordináció érdekében. A Horizont Európa keretprogramban gyökerező új európai Bauhaus eszköz létrehozásával 32 az új európai Bauhaus K+I nemzeti kapcsolattartó pontjai is létrejöttek. Mindkét hálózat kulcsfontosságú az új európai Bauhaus eszköz előkészítésében és végrehajtásában, mivel együttesen kezeli annak K+I és bevezetési komponenseit. Létrejött egy külön hálózat az új európai Bauhaus kohéziós politikában történő végrehajtását 33 végző irányító hatóságok támogatására is. A koherencia és a hatás biztosítása érdekében azonban a különböző hálózatok között nagyobb mértékű koordinációra és szinergiák kialakítására van szükség.
(26)Az új európai Bauhaus harmadik országokat is inspirál, és a bővülő nemzetközi együttműködés elősegítheti az ismeretek és a bevált gyakorlatok cseréjét. A Bizottság és a harmadik országokban működő uniós küldöttségek együttműködnek az új európai Bauhaus megközelítésének EU-n kívüli előmozdítása érdekében, különösen az új európai Bauhaus Akadémia EU-n kívüli központjainak létrehozása révén. Az új európai Bauhaus különösen Ukrajna fenntartható és inkluzív újjáépítéséhez nyújtott támogatást. Az olyan uniós programokon keresztül, mint a LIFE, a Horizont Európa és az Interreg, az új európai Bauhaus olyan projekteket tett lehetővé, mint a Csernyihivben található panelépületek körforgásos szellemben végzett felújítása, az Interreg Duna keretében megvalósuló fenntartható földhasználati kezdeményezések, valamint a zöld városi helyreállítások a Fekete-tenger medencéjében. Az új európai Bauhaus laborjai és díjai előmozdítják az innovációt és a közös alkotást, beleértve a Future School for Ukraine-t és a Public Infrastructure Lab-ot. Az ukrán érdekelt felek és hatóságok egyre nagyobb érdeklődést mutattak az új európai Bauhaus megközelítésének újjáépítési kezdeményezéseik során történő alkalmazása iránt, és több erőfeszítést kell tenni támogatásuk érdekében. A Bizottság és az uniós tagállamok által nyújtott további támogatás lehetővé tenné számukra, hogy a helyi közösségekkel együtt felgyorsítsák az ukrán települések fenntartható és inkluzív újjáépítését.
(27)A Bizottság a tagállamok képviselőivel, különösen az új európai Bauhaus nemzeti kapcsolattartó pontjaival tartott rendszeres találkozók révén nyomon fogja követni az új európai Bauhaus előrehaladását. A Bizottság támogatni kívánja a tagállamokat az új európai Bauhaus nemzeti szintű végrehajtásában, és a 2025. december 16-án elfogadott bizottsági közleményben 34 támogató intézkedéseket és jövőbeli prioritásokat jelentett be. Az új európai Bauhaus ezeket a prioritásokat a mindennapi életben kézzelfogható javulásokká alakítja, támogatva a jobb városrésztervezést, az egészségesebb környezetet és a befogadóbb nyilvános tereket.
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST
1.Az új európai Bauhaus értékeinek és elveinek általános érvényesítése
a)Ajánlott, hogy a tagállamok a megfelelő hatásköri szinteken és a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartva építsék be az új európai Bauhaus értékeit és elveit a városrészekhez és a tágabb épített környezethez kapcsolódó releváns szakpolitikáikba és finanszírozási eszközeikbe. A sikeres projektekből, kezdeményezésekből és irányítási struktúrákból levont tanulságokra építve a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti, helyi és regionális szinten alkalmazzanak stratégiai megközelítést az új európai Bauhaus tekintetében, azonosítva mindazokat a releváns szakpolitikát és finanszírozási eszközöket, amelyek támogathatják az új európai Bauhaus általános érvényesítését a tagállamokban, valamint az érintett szereplőket és hálózatokat, amelyeket be kell vonni.
b)A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy használják és mozdítsák elő az új európai Bauhaus Akadémia és az új európai Bauhaus címke révén biztosított támogató eszközöket az épített környezet és más ágazatok megfizethető, fenntartható és magas színvonalú átalakításának előmozdítása érdekében, Európa-szerte elősegítve a módszerek, gyakorlatok és innovatív megközelítések fokozott harmonizációját.
2.Az épített környezet fenntarthatóságának fokozása
Ajánlott, hogy a tagállamok:
a)Mozdítsák elő a tiszta, klímasemleges, körforgásos és reziliens, energia- és vízhatékony épített környezetet, és ezáltal támogassák a megfizethető és fenntartható lakhatást az alábbiak révén:
1.a közbeszerzésnek az épületek fenntartható, körforgásos és társadalmilag méltányos felújítását és építését támogató potenciális eszközként való felhasználása;
2.a teljes életciklusra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási megközelítés alkalmazása az épületek építése és felújítása során, a Bizottság által nyújtandó iránymutatásnak megfelelően 35 , illetve az építőipar teljes életciklusra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátásának hatékony csökkentését célzó intézkedések támogatása egy harmonizált uniós keretrendszer és módszertan révén 36 ;
3.az energia- és vízteljesítmény, a megfizethetőség és a fenntarthatóság előnyben részesítése nemzeti épületfelújítási terveikben és az épületekkel kapcsolatos releváns nemzeti, regionális és helyi stratégiáikban, különös tekintettel a hátrányos helyzetű háztartásokra;
4.annak előmozdítása, hogy az új épületeket, valamint a jelentős felújításon áteső épületeket intelligens víz- és villamosenergia-mérésre és -gazdálkodásra tervezzék és készítsék fel a víztakarékosság 37 , valamint az épületek működési költségeinek csökkentése, továbbá az elektromos járművek töltési lehetőségeinek biztosítása érdekében;
5.annak felülvizsgálata, hogy az ösztönzők hogyan mozdíthatják elő a vízgazdálkodás rezilienciáját és a vízhatékonyságot, és hogyan biztosíthatják az erőforrások további körforgásos felhasználását az épített környezetben.
b)Dolgozzanak ki megoldásokat a versenyképes és fenntartható bioökonómiai iparban rejlő kiaknázatlan lehetőségek felszabadítására, támogatva a piaci elfogadást és elterjedést, valamint a belső piac zökkenőmentes működését a munkahelyteremtés és a növekedés érdekében, különösen az épített környezet és a textiltermékek területén, az uniós bioökonómiai stratégiában meghatározottak szerint:
1.annak felülvizsgálata, hogy a piacok és az adók hogyan kínálnak megfelelő ösztönzőket a fenntartható termeléshez és fogyasztáshoz, támogatva a fosszilis alapúról a körforgásos bioalapú anyagokra és a tiszta erőforrásokra való megfelelő átállást;
2.annak értékelése, hogy a közbeszerzést felhasználják-e, és ha igen, hogyan használják fel arra, hogy piaci lehetőségeket teremtsenek a bioalapú építkezések, valamint a tiszta technológiák és erőforrások támogatására, összhangban az egyszerűsítésre és észszerűsítésre irányuló, folyamatban lévő uniós erőfeszítésekkel 38 ;
3.az innovatív építési módszerek és anyagok – például az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és bioalapú anyagok, az offsite építkezés és az additív építőipari gyártás – piacra lépését gátló szabályozási korlátok és egyéb akadályok azonosítása és kezelése, valamint az Európai Bizottság tájékoztatása az eltérő nemzeti szabályok és értelmezések, illetve az egymásnak ellentmondó uniós szabályok által okozott piaci széttagoltságról az Európai Bioökonómiai Szabályozók és innovátorok fórumán és a magas szintű építőipari fórumon keresztül.
c)Kezeljék prioritásként és ösztönözzék az épített környezet hatékony kiaknázását a területrendezési és -fejlesztési döntések során a szociális és megfizethető lakhatás előmozdítása, a területi szegregáció megelőzése és a városrészek újjáélesztésének előmozdítása érdekében, többek között a vidéki területeken, különösen az alábbiak révén:
1.az üresen álló épületek és a mértékletességi intézkedésekre való alkalmasságuk feltérképezése, valamint ezen információk elérhetővé tétele az illetékes hatóságok és az építőipari ágazat szereplői számára; az üresen álló épületek megfizethető, fenntartható és minőségi lakásokká való átalakításának ösztönzése, felújítások, bővítések, helyreállítások, a használat megváltoztatása vagy az épített tereknek a háztartások változó igényeihez való igazítása révén; a vidéki szomszédságokban rejlő kihasználatlan lakhatási potenciál feltárása olyan intézkedések révén, amelyek javítják azok akadálymentességét és konnektivitását;
2.az övezetbe sorolási és építési engedélyezési eljárások észszerűsítése, egyszerűsítése és felgyorsítása, különösen az épületek olyan felújítása, vertikális bővítése és fenntartható helyreállítása tekintetében, amely növelheti a lakáskínálatot;
3.az új európai Bauhaus bevált gyakorlatai és tervei kidolgozásának elősegítése, például a reziliens lakhatásra vonatkozóan, amelyeket a Bizottság egy digitális katalógus formájában tervez kialakítani.
d)Mozdítsák elő az új európai Bauhaus értékeit és elveit a szomszédságok és közösségek válsághelyzetekre való felkészültségének, valamint az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás által okozott egészségügyi kockázatokkal és természeti katasztrófákkal szembeni rezilienciájának megerősítése érdekében, különösen az alábbiak révén:
1.a természetalapú megoldások, a természet-helyreállítás és a vízgazdálkodási reziliencia, a katasztrófa- és válságmegelőzés és -felkészültség – különösen az erdőtüzekre, a vízre, az árvízkockázatokra és a városi zöldterület-gazdálkodásra, valamint az érintett területek fenntartható helyreállítására vonatkozó intézkedések – szisztematikus integrálása a területrendezésbe, valamint ezek előmozdítása az összes illetékes hatósággal közös kapacitásépítés, valamint a releváns képesítésekre és szakképzésre vonatkozó képzési modulok révén;
2.a városi zöldterület-eloszlás és a lombkorona-borítottság különböző városokban és településeken való értékelésének előmozdítása, megvizsgálva, hogy a jövőben tervezett fejlesztések hogyan fogják aktívan integrálni a városi zöldterületet a különböző települések és régiók épületeibe és infrastruktúrájába, és hogyan járulnak hozzá az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez;
3.az új európai Bauhaus helyi tagozatainak népszerűsítése a helyi hatóságok és az érintett szereplők körében a városrészek rezilienciájának megerősítése, a közösségek tudatosságának növelése és a közösségvezérelt megoldások közös tervezése érdekében, többek között digitális és tudományos eszközök – például forgatókönyv-alapú elemzés – alkalmazásával;
4.konzultáció az érdekelt felekkel, köztük a biztosítókkal az „építsük újra ugyanazt” elven alapuló gyakorlatok felülvizsgálata céljából, hogy azok tükrözzék a változó éghajlati feltételeket;
5.a finanszírozási eszközökkel kapcsolatos intézkedések feltárása az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás – többek között a hőhatásnak való kitettség, a légszennyezés, a zaj és a zöldterületekhez való hozzáférés hiánya – által okozott negatív egészségügyi hatások enyhítése érdekében, különös figyelmet fordítva az érzékeny népességcsoportok és a hátrányos helyzetű csoportok aránytalan kitettségére.
e)Ösztönözzék a körforgásosságot és az energiahatékonyságot szolgáló digitális megoldások használatát a versenyképes tiszta átállás érdekében, különös tekintettel a következőkre:
1.az olyan eszközök végrehajtásának előmozdítása, mint a digitális termékútlevél, az energiahatékonysági tanúsítványok, a digitális építési engedélyek, a digitális épületnaplók, a bontás előtti digitális auditok és a szén-dioxid-életciklus nyomon követésére szolgáló egyéb digitális megoldások, valamint az adatokon alapuló döntéshozatalt, az intelligens várostervezést, az energiát, a mobilitást és a vízgazdálkodást támogató közös digitális infrastruktúrák és eszközök támogatása, szinergiában a Digitális évtized szakpolitikai programmal;
2.az alapértelmezett digitális tervezés elvének előmozdítása, amely magában hordozza a hozzáférhetőséget, az interoperabilitást, az energia- és víztakarékos IKT-t a várostervezésben, valamint az egyszerűsítés támogatása egy digitális eszköztár révén, modellalapú engedélyezéssel, rule-as-code (jogszabályok, mint programkódok) megfelelőséggel és egyszeri adatszolgáltatással.
3.A részvétel, a helyi demokrácia és a digitális közös tervezési eszközök megerősítése a fenntartható város- és szomszédságfejlesztésben
Ajánlott, hogy a tagállamok:
a)Építsenek az új európai Bauhaus eredmény- és hatásközpontjára 39 , az új európai Bauhaus projektjeinek eredményeit fokozatosan beépítve a felhasználói szempontokba a nyilvános terek tértervezése és/vagy átalakítás során, valamint hogy támogassák és mozdítsák elő az energia- és víztudatos közösségeket, a lakossági részvétellel történő felújítást és tisztaenergia-megosztási kezdeményezéseket, erősítsék a helyi szereplők szerepvállalását, és mozdítsák elő az inkluzív, közösségvezérelt megoldásokat.
b)Mozdítsák elő az új európai Bauhaus projektjeit és szakpolitikai gyakorlatait a helyi demokrácia, a befogadás és a várostervezésben és a szomszédságfejlesztésben való részvétel fokozása érdekében azáltal, hogy támogatják a közösségi szerepvállalás innovatív megközelítéseit a szomszédságok szintjén, ezáltal hozzájárulva a demokráciapajzs helyi szintű végrehajtásához.
c)Konzultáljanak a fogyatékossággal élő személyekkel és az idősekkel, és vonják be őket az önálló életvitel és a közösségbe való befogadás, valamint az akadálymentes tervezésű megoldások támogatása érdekében.
d)Mozdítsák elő a nők érdemi bevonását és a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő megközelítés beépítését a nyilvános terek és városrészek kialakításába és fejlesztésébe az inkluzív és biztonságos környezetek kialakítása érdekében.
e)Erősítsék meg az érintett hatóságok operatív kapacitásait, hatékony iránymutatást és támogatást nyújtva az új európai Bauhaus értékeinek és elveinek megismeréséhez, az új európai Bauhaus eszközeinek használatához és az új európai Bauhaus finanszírozási eszközeire vonatkozó iránymutatáshoz. E célból használják ki az Európai Bizottság által kínált meglévő lehetőségeket, például a következőket:
1. az uniós helyi digitális ikermodellek eszköztárát és az újjáépítést szolgáló helyi digitális megoldásokat;
2.a Technikai Támogatási Eszközt (TSI) 40 ;
3.a közigazgatási együttműködési csereprogramot (PACE) 41 ;
4. a társaktól való tanulás lehetőségeit, az alábbiak keretében:
·kohéziós politika, különösen a REGIO P2P új európai Bauhaus közössége keretében, az új európai Bauhausra vonatkozó bevált gyakorlatok és ismeretek irányító hatóságok és más érintett szervek közötti cseréje, valamint az új európai Bauhausra irányuló további beruházások ösztönzése céljából a 2021–2027-es kohéziós politikai programok keretében;
·az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés kapacitásépítési ága, amely támogatja mind a városokat, mind az irányító hatóságokat az új európai Bauhaus értékeinek és elveinek a fenntartható városfejlesztési stratégiákban való általános érvényesítésében;
·a „Hozzájárulás az új európai Bauhaus eszköz végrehajtásához a Horizont Európa új európai Bauhaus eszköz K+I összetevőjének és az új európai Bauhaus nemzeti kapcsolattartó pontjainak támogatásával” elnevezésű fellépés 42 ;
·a részvételi és deliberatív demokráciával foglalkozó uniós kompetenciaközpont 43 és az ahhoz kapcsolódó nemzeti referenciaközpontok hálózata.
4.Az oktatás, a művészetek és a kultúra átalakító erejének kiaknázása a tiszta energiára való átállás érdekében
Ajánlott, hogy a tagállamok:
a)Ismerjék el és támogassák a kulturális részvételt és a művészek, a kreatív szakemberek és a kultúravezéselt kísérletek hozzájárulását az innováció, a helyi fejlődés és a kreatív (out-of-the-box) gondolkodás hajtóerejeként a tiszta energiára való átállás előmozdítása érdekében (összhangban az „Kulturális iránytű Európa számára” dokumentummal), és mozdítsák elő jobban az új európai Bauhaus által kínált lehetőségeket a kulturális és kreatív ágazatok körében.
b)Támogassák a Bizottság javaslatát, amelynek célja az Európa kulturális fővárosai program megerősítése oly módon, hogy az szinergiát alkosson az új európai Bauhaus értékeivel és elveivel. Maradéktalanul hajtsák végre az „Úton a magas színvonalú európai építési kultúra (Baukultur) felé” 44 című, 2018. évi Davosi Nyilatkozatban foglalt kötelezettségvállalásokat, melyek értelmében a megőrzés, a tervezés és az építés kulturális vonatkozásait beépítik a vonatkozó nemzeti stratégiákba. Kövessék nyomon „A kultúráról, a magas színvonalú építészetről és az épített környezetről mint az új európai Bauhaus kezdeményezés kulcsfontosságú elemeiről” szóló 2021. évi tanácsi következtetéseket azáltal, hogy beépítik az új európai Bauhaus értékeit és elveit az építészetet és az épített környezetet szabályozó nemzeti szakpolitikákba.
c)Mozdítsák elő és szükség esetén állítsák helyre a kézművességgel kapcsolatos hagyományos ismereteket és készségeket, különösen a kulturális örökség részét képező épületek hasznosítása terén, továbbá ösztönözzenek olyan innovációkat, amelyek hidat képezhetnek a múlt és a jelen technológiái között, és bevonják a kulturális és kreatív ágazatokat.
d)Népszerűsítsék az új európai Bauhaus útvonalát a DiscoverEU-n belül.
e)Támogassák azokat az oktatási programokat és tanterveket, amelyek beágyazzák az új európai Bauhaus értékeit és elveit az iskolák és felsőoktatási intézmények tanterveibe.
5.Az ismeretek, az innovációs kapacitások és a készségek javítása az új európai Bauhaus Akadémia eszközei és kezdeményezései révén
A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy:
a)Mozdítsák elő és könnyítsék meg az új európai Bauhaus Akadémián keresztül kidolgozott ismeretek, innovációs eszközök, valamint oktatási és képzési programok elterjedését a fenntartható építőipari ökoszisztémára és a tiszta megoldásokra való átállás támogatása, valamint az új európai Bauhaus Akadémia központjainak létrehozása és a meglévő központok bővítése érdekében, valamennyi tagállamban fejlesztve a központok jelenlétét.
b)Mozdítsák elő az új európai Bauhaus keretében a diákok közötti kutatási együttműködést az épített és természeti környezet szempontjából releváns különböző területeken, beleértve az építészetet, a mérnöki tudományokat és a tervezést.
c)Támogassák a Bizottságot a különböző uniós, nemzeti vagy regionális finanszírozási eszközök – többek között a megosztott irányítás alá tartozó eszközök – révén végrehajtott új európai Bauhaus projektek feltérképezésében, valamint a bevált gyakorlatok megosztásában, és támogassák a Bizottságot az új európai Bauhaus projektek átalakító hatásának, valamint a fenntartható növekedés és jólét szempontjából jelentkező előnyeinek mérésére szolgáló fő teljesítménymutatók kidolgozásában, és adott esetben integrálják azokat szakpolitikáikba és tevékenységeikbe.
d)Építsék be az új európai Bauhaus értékeit és elveit a készséghiányok kezelésére irányuló nemzeti és regionális stratégiák kidolgozásába és végrehajtásába, valamint a készségfejlesztési paktum keretében megvalósuló nagyszabású és regionális készségfejlesztési partnerségekbe, különösen a nagyszabású építőipari partnerségbe.
e)Támogassák és mozdítsák elő az új európai Bauhaus szempontjából releváns szakképzést, valamint az átképzési és továbbképzési programokat, különösen az EIT és az Erasmus+ keretében kidolgozottakat.
6.Az új európai Bauhaus és közössége ismertségének és szerepvállalásának növelése
A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy:
a)Támogassák azokat a projekteket, amelyek megkapják az Európai Bizottság által kidolgozandó és tesztelendő új európai Bauhaus címkét, többek között tanácsadási szolgáltatások révén, láthatóság biztosításával és a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítésével, valamint azzal, hogy a finanszírozási programokon és felhívásokon belül az új európai Bauhaus címkét elismerik minőségi kritériumként.
b)Támogassák a Bizottságot az új európai Bauhaus közösségének bővítésére és diverzifikálására irányuló erőfeszítéseiben, és működjenek együtt országuk új európai Bauhaus közösségének tagjaival szükségleteik és javaslataik megértése és támogatása érdekében, továbbá teremtsenek szinergiákat többek között a vonatkozó nemzeti és regionális tevékenységekkel, például azáltal, hogy felhívják a figyelmet az új európai Bauhaus kezdeményezésre és annak lehetőségeire a tudományos élet, a szakemberek, az ipar, a civil társadalom és a hatóságok körében.
c)Lehetőség szerint hozzanak létre nemzeti új európai Bauhaus-díjakat vagy új európai Bauhaus-kategóriákat a vonatkozó nemzeti díjakon belül, szinergiában az uniós új európai Bauhaus-díjakkal.
d)Növeljék a tagállamokban a kétévente megrendezésre kerülő új európai Bauhaus fesztivál ismertségét és ösztönözzék az érdekelt felek részvételét, valamint gondoskodjanak nemzeti, regionális vagy helyi szatellit rendezvények szervezéséről valamennyi tagállamban.
7.A finanszírozáshoz és a beruházásokhoz való hozzáférés javítása
A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy:
a)Aknázzák ki az új európai Bauhaus eszköz által kínált finanszírozási lehetőségeket mind a K+I, mind a bevezetési komponens tekintetében azáltal, hogy növelik az összes érdekelt fél és potenciális kedvezményezett tudatosságát, támogatják őket a részvételben, és visszajelzést adnak a Bizottságnak a továbbfejlesztési lehetőségekről. Biztosítsák a hosszú távú finanszírozást, többek között a következő többéves pénzügyi kereten belül.
b)Teljesítsék az új európai Bauhaus kohéziós politikai programok keretében való végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalásokat azáltal, hogy a közelmúltbeli félidős felülvizsgálatnak megfelelően konkrét felhívásokat tesznek közzé az új európai Bauhaus releváns szakpolitikai területeken történő végrehajtása céljából, többek között az új európai Bauhaus területfejlesztési modell (NEB TDM) pénzügyi eszközén keresztül maximalizálva a magánberuházásokat; használják ki a kohéziós politikai programokat különösen arra, hogy minden tagállamban létrehozzanak egy új európai Bauhaus világítótornyot.
8.Az új európai Bauhaus hatékony többszintű irányításának és az új európai Bauhaus nemzeti kapcsolattartó pontok központi szerepének biztosítása
Ajánlott, hogy a tagállamok:
a)Ismerjék el és mozdítsák elő az új európai Bauhaus nemzeti kapcsolattartó pontjainak központi koordináló szerepét az új európai Bauhaus nemzeti szintű irányításában, valamint támogassák kapacitásukat, többek között a küszöbön álló Európai Lakásügyi Szövetséggel szinergiában, az új európai Bauhaus megközelítés koherenciájának és integrálásának biztosítása érdekében. A Bizottsággal együtt pontosítsák az új európai Bauhaus nemzeti kapcsolattartó pontok alapvető feladatainak meghatározását, és szükség esetén határozzanak meg további országspecifikus szerepeket. Szervezzenek találkozót az EU Tanácsának minden elnöksége alatt az új európai Bauhaus nemzeti kapcsolattartó pontjai között, a kapcsolódó összejövetelekkel összefüggésben.
b)Biztosítsák az új európai Bauhaus ágazatközi és többszintű kormányzását nemzeti szinten, a bevált gyakorlatok alapján, az új európai Bauhaus értékeinek és elveinek összehangolása és általános érvényesítése révén az új európai Bauhaus szempontjából releváns finanszírozás és szakpolitikai kezdeményezések tervezése és végrehajtása során. Segítsék elő az új európai Bauhaus nemzeti kapcsolattartó pontok és más releváns hálózatok, különösen a Horizont Európa új európai Bauhaus K+I nemzeti kapcsolattartó pontjai és a kohéziós politika irányító hatóságai közötti koordinációt és együttműködést.
c)Mozdítsák elő az új európai Bauhaus megközelítését és eszközeit a harmadik országokkal folytatott releváns nemzetközi eszmecserék során. Támogassák különösen Ukrajna fenntartható és inkluzív újjáépítését kísérleti projektek és demonstrációs projektek – például iskolák, nyilvános terek, a kulturális örökség védelme és a körforgásos újjáépítés –, illetve tudáselőállítás és -csere révén, valamint szilárdítsák meg a hamarosan elkészülő ukrajnai új európai Bauhaus Akadémia központot, mint az érdekelt felek és a helyi hatóságok kapacitásépítéssel és az innovatív megismételhető megoldások megosztásával foglalkozó kompetencia- és támogatási központját.
Kelt Strasbourgban, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
Az Európai Unió Alapjogi Chartája, HL C 202., 2016.6.7., 389. o.