EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2025.12.16.

COM(2025) 1024 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Uniós szív- és érrendszeri egészségügyi terv: a szívvédelmi terv

1.A szív- és érrendszeri egészség javítása az EU-ban: az előttünk álló kihívások

Bevezetés

A megelőzésük és kezelésük terén tett előrelépések ellenére továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a legnagyobb népegészségügyi kihívást az EU-ban 1 . A halálesetek és a fogyatékosságok az EU-ban főként a szív- és érrendszeri betegségekre vezethetők vissza, évente 1,7 millió emberéletet követelnek 2 , és mintegy 62 millió embert érintenek számos, a pusztán fizikai tüneteken túlmutató módon. A gazdasági költségek meghaladják az évi 282 milliárd EUR-t, amiből 47 milliárd EUR a kieső termelékenység 3 .

E súlyos társadalmi és gazdasági teher mellett jelentős földrajzi, nemi, fogyatékossággal kapcsolatos és társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek állnak fenn, amelyek megerősítik, hogy határozott uniós és nemzeti szintű fellépésre van szükség a jelen és a jövő nemzedékei érdekében. A szív- és érrendszeri halálozási arány egyes tagállamokban közel 6,3-szor magasabb, mint más tagállamokban 4 . A tagállamokban az alacsonyabb jövedelmű és iskolázottságú népességcsoportokban gyakoribbak a szív- és érrendszeri betegségek és a kapcsolódó halálesetek. A szív- és érrendszeri betegségek gyakran olyan betegségekkel együtt fordulnak elő, mint a cukorbetegség és az elhízás, és jelentősen befolyásolják az emberek életminőségét. Egyesíteni kell az erőforrásokat, az ismereteket és a tapasztalatokat, valamint uniós szinten maximalizálni kell a szinergiákat és a méretgazdaságosságot.

Határozott és összehangolt uniós fellépés nélkül a szív- és érrendszeri betegségek terhe tovább fog nőni, veszélyezteti a jövő nemzedékeinek egészségét és jóllétét, megterheli az egészségügyi rendszereket és gyengíti az EU gazdasági rezilienciáját. 2025 és 2050 között a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása az előrejelzések szerint 90 %-kal, a halálesetek száma pedig 73,4 %-kal nő, és a becslések szerint ez utóbbi 2050-re eléri a 35,6 milliót (a 2025. évi 20,5 millióhoz képest) 5 . Várhatóan továbbra is az ischaemiás szívbetegség 6 lesz a szív- és érrendszeri betegségekre visszavezethető halálesetek fő oka, és a magas vérnyomás marad a fő kockázati tényező.

A szívvédelmi terv közvetlenül reagál a tagállamok 7 és az Európai Parlament 8 határozottabb uniós szintű fellépésre irányuló felhívásaira, és a különböző konzultációs tevékenységek 9 során beérkezett hozzájárulásokon alapul. Olyan célzott, hatásos intézkedésekre összpontosít, amelyek tényeken alapuló uniós hozzáadott értéket képviselnek a polgárok, a kormányok és az érdekelt felek számára, hogy támogassák a tagállamokat az egyik legnagyobb kollektív egészségügyi kihívás kezelésében.

A szívvédelmi terv az európai egészségügyi unió 10 részét képezi, és így kiaknázza a stratégiai kezdeményezésekkel való szinergiákat, és a nem fertőző betegségekhez kapcsolódó olyan intézkedésekre épül, mint az „Egészségesebben, együtt” – a nem fertőző betegségekre vonatkozó kezdeményezés 11 , az európai rákellenes terv 12 , az uniós rákellenes küldetés 13 , a mentális egészségre vonatkozó átfogó megközelítés 14 , a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv 15 és az élettudományokra vonatkozó európai stratégia 16 , valamint az európai egészségügyi adattérre 17 , illetve az emberi eredetű anyagokra 18 vonatkozó jogszabályi keretek, a gyógyszerekre és orvostechnikai eszközökre vonatkozó jogszabályok javasolt felülvizsgálata, a kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló jogszabályra irányuló javaslat és az európai biotechnológiai jogszabályra irányuló javaslat 19 . Ezen túlmenően a tagállamoknak 20 és az érdekelt feleknek a szív- és érrendszeri egészség javítása érdekében nyújtott, folyamatban lévő uniós támogatásra épít, és megerősíti azt.

A szívvédelmi terv támogatni fogja a tagállamokat a 3.4. fenntartható fejlődési cél (a szív- és érrendszeri betegségekre, a cukorbetegségre és más főbb nem fertőző betegségekre visszavezethető korai halálesetek számának megelőzés és kezelés révén egyharmaddal történő csökkentése 2030-ig) elérésében.

A szívvédelmi tervet alátámasztják „A szív- és érrendszeri egészség helyzete az EU-ban” című, nemrégiben közzétett jelentésben 21 szereplő bizonyítékok. Ez az OECD-jelentés, amelyet „az EU az egészségért” program 22 társfinanszíroz, az OECD és a Bizottság között a lakosság egészségének nyomon követése és javítása érdekében régóta fennálló együttműködésre épül, többek között az „Egészségügyi helyzet az EU-ban” kezdeményezés 23 révén, amely magában foglalja az „Egészségügyi pillanatkép: Európa” sorozatot és az EU egészségügyi országprofiljait. A jelentés célja, hogy információkkal szolgáljon a jövőbeli uniós és nemzeti szakpolitikai erőfeszítésekhez azáltal, hogy az egész Unióra kiterjedő átfogó értékelést nyújt a szív- és érrendszeri egészségről. A digitális egészségügyi technológiák kiaknázása, az emberközpontú ellátás előmozdítása, valamint a szakpolitikák és az ágazatközi intézkedések összehangolása fokozhatja az előrehaladást, csökkentheti az egyenlőtlenségeket, különös tekintettel a nőkre, és hatékonyabbá teheti a szív- és érrendszeri ellátást.

Kihívások az EU-ban

A szív- és érrendszeri betegségek és fő kockázati tényezőik kezelése számos jelentős kihívással jár.

A megelőzésre fordított kellő figyelem hiánya: a szív- és érrendszeri betegségek közel 80 %-a megelőzhető az életmód megváltoztatásával 24 . Az EU-ban azonban az összes egészségügyi kiadás mindössze 3 %-át fordítják megelőzésre, annak ellenére, hogy ez a legköltséghatékonyabb beruházás az egyre nagyobb kihívást jelentő költségvetési kilátások közepette. A probléma nagyságrendje egyértelmű.

-2012 és 2022 között a cukorbetegség előfordulása 22 %-kal nőtt, illetve 1990 óta megkétszereződött, és már a lakosság 7,8 %-át érinti. A magas vérnyomás a felnőttek közel 25 %-át érinti, és nő az előfordulási gyakorisága.

-Az elhízás széles körben elterjedt: a felnőttek 15 %-a és a gyermekek 9 %-a él elhízással 25 . Az elhízással összefüggő halálesetek 75 %-a szív- és érrendszeri betegségeknek tudható be 26 . Emellett az EU-ban a felnőttek több mint fele túlsúlyos, a túlsúlyos serdülők aránya pedig a 2014. évi 17 %-ról 2022-ben 21 %-ra nőtt 27 .

-Európában a szív- és érrendszeri megbetegedésekre visszavezethető halálesetek közel egyharmada az ellenőrizetlen koleszterinnek tudható be 28 , és Európában a magas/ellenőrizetlen koleszterinszint előfordulási gyakorisága meghaladja az 50 %-ot 29 . Emellett az olyan örökletes kockázati tényezők, mint a megnövekedett lipoprotein-a, a familiáris hiperkoleszterinémia vagy a kardiomiopátia is hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségek által jelentett teherhez. Emellett a bizonyítékok azt mutatják, hogy az alvászavarok is szív- és érrendszeri kockázati tényezőt jelentenek 30 .

-Az életmódbeli kockázati tényezők előfordulási gyakorisága terén vegyes az előrelépés 31 . Az elmúlt évtizedben csökkent a dohányfogyasztás, de a vaporizátorok használatának 45 %-os növekedése aggályokat vet fel a kialakulóban lévő nikotinfogyasztási szokásokkal kapcsolatban. A lakosság több mint 25 %-a nem végez elegendő testmozgást, és a felnőtteknek csak mintegy 60 %-a fogyaszt naponta friss gyümölcsöt és zöldséget 32 . Az alkoholfogyasztás kismértékben csökkent 33 , azonban a káros alkoholfogyasztás továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek és más nem fertőző betegségek egyik fő kockázati tényezője, különösen a fiatalok körében 34 .

-A kockázati csoportok átoltottsági aránya számos tagállamban továbbra is elmarad az optimálistól az olyan oltóanyagok esetében, amelyek csökkenthetik a szív- és érrendszeri szövődményeket (például influenza elleni 35 és Covid19 36 -oltóanyagok).

-Az olyan környezeti tényezők, mint a szennyezés, a szív- és érrendszeri halálesetek 18 %-áért felelősek az EU-ban 37 .

A szív- és érrendszeri betegségek kezeléséhez minden korcsoportban erőfeszítésekre van szükség. A gyermekek és serdülők körében jelentkező sajátos kihívások és tendenciák azonban különös aggodalomra adnak okot:

-az 1-es típusú cukorbetegség jellemzően korai életszakaszban kezdődik, ugyanakkor a 2-es típusú cukorbetegség az elhízás növekvő aránya és az egészségtelen életmóddal kapcsolatos tényezők miatt egyre inkább érinti a gyermekeket és fiatalokat,

-különös aggodalomra ad okot a vaporizátorok használata a fiatalok körében a kialakulóban lévő nikotinfogyasztási szokások miatt,

-a képernyő előtt töltött idő növekedése és a testmozgás hiánya hatással van a fiatalok egészségére 38 ,

-a fiatalok 20 %-a túlsúlyos vagy elhízott 39 ,

-a gyermekek és fiatalok cukorfogyasztása meghaladja az ajánlott szintet, különösen a cukorral édesített italok miatt 40 ,

-a serdülők mindössze 12 %-a esetében valósul meg a minimum napi öt adag gyümölcsre és zöldségre vonatkozó ajánlott bevitel, míg 42 %-uk nem fogyaszt mindennap gyümölcsöt vagy zöldséget 41 ,

-a fiatalok körében nagy aggodalomra ad okot a káros alkoholfogyasztás, beleértve az alkalomszerű erős alkoholfogyasztást 42 . Úgy tűnik, hogy az alkoholtartalmú italok, például az „alcopopok” 43 különösen vonzóak a fiatalok számára,

-a serdülők szorongása és mentális egészségi problémái hozzájárulhatnak a rossz életmódbeli döntésekhez, valamint a szív- és érrendszeri kockázathoz 44 .

A korai felismeréshez és diagnózishoz való korlátozott hozzáférés: a korai felismerés alapvető fontosságú, mivel a kockázati tényezők (például a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség 45 ) észrevétlenek maradhatnak, ami növeli a szívroham vagy agyvérzés kockázatát.

-A vérnyomásmérés hozzáférhetősége ellenére a 65 éves és annál idősebb polgárok 14,3 %-a számolt be arról, hogy a közelmúltban nem mérte vagy mérette meg a vérnyomását 46 , annak ellenére, hogy a magas vérnyomás a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő kockázati tényezője.

-A strukturális szívbetegségek továbbra is aluldiagnosztizáltak, ami a betegeket hirtelen, súlyos események kockázatának teszi ki.

-Nincs olyan uniós szintű protokoll vagy iránymutatás, amely segítené a tagállamokat a korai felismerési és diagnosztikai programok kidolgozásában, és ez Unió-szerte széttagolt megközelítéseket eredményezett, ami akadályozza az adategyesítést és az összehasonlítható adatok gyűjtését.

-A nőket nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják tévesen, nagyobb valószínűséggel tapasztalnak késedelmeket a sürgősségi ellátásban, és nagyobb a valószínűsége a nem megfelelő kezelésnek, különösen a szív- és érrendszeri eseményeket követően, részben a betegek és az egészségügyi dolgozók korlátozott tudatossága miatt.

Kezelés és gondozás: a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő betegek gyakran hosszú távú kezelést és sokrétű megközelítést igényelnek, ami olyan kihívásokkal járhat, amelyek hatással lehetnek a betegek eredményeire.

-A szív- és érrendszeri gyógyszerek (például a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, a lipidszintcsökkentő gyógyszerek és az alvadásgátlók) optimálistól elmaradó használata Unió-szerte jelentős ellátási hiányosság, miközben számtalan különböző klinikai iránymutatás létezik, átfogó uniós megközelítés pedig nincs.

-Nem biztosított az ellátás folyamatossága. Sok beteg töredezett ellátási úttal és a kezeléshez való egyenlőtlen hozzáféréssel szembesül. A betegek gyakran nehezen tudnak eligazodni az alapellátás, a kórházak és a rehabilitációs szolgáltatások között, ami akadályozza a krónikus betegségek kezelését és a felépülést.

-A kezelésre és ellátásra vonatkozó közös tagállami normák hiánya egyenlőtlenségekhez és hatékonysági problémákhoz vezet, mivel az innovatív kezelések és technológiák nem egyformán hozzáférhetők az egész EU-ban.

-A multimorbiditás fontos probléma a szív- és érrendszeri betegek esetében, és szorosan összefügg a rosszabb önértékelésű egészséggel és a rosszabb életminőséggel, néha még a szív- és érrendszeri betegségek fennállásánál is nagyobb mértékben 47 .

Digitális kihívások és adatkihívások: a digitális szabványokkal és beruházásokkal kapcsolatos uniós szintű vezető szerep nélkül az előrehaladás továbbra is széttagolt, egyenetlen és nem méretezhető.

-Csak hat tagállam használ elektronikus egészségügyi dokumentációt a szív- és érrendszeri eredmények szisztematikus nyomon követésére 48 .

-A legtöbb nyilvántartás 49 nem interoperábilis, ami megnehezíti az adatok határokon átnyúló megosztását vagy összehasonlítását.

-A klinikai adatgyűjtési protokollok és szabványok harmonizálása nem megfelelő.

-A kardiológia területén léteznek mesterséges intelligencia (MI) alapú és digitális eszközök, de kevés ilyen eszközt alkalmaznak széles körben a nemzeti egészségügyi rendszerekben. Ez korlátozza a korai felismerés, a személyre szabott kezelés és a rendszerszintű fejlesztések lehetőségeit. Az MI-alapú eszközök alkalmazása során kulcsfontosságú a nemen, a fogyatékosságon és más előítéleteken alapuló megkülönböztetés elkerülése.

Hiányosságok a kutatásban és az innovációban: a kutatásba és innovációba történő jelentős beruházások ellenére továbbra is jelentős kihívások állnak fenn.

-Továbbra is hiányosak az ismeretek, különösen a betegségek kialakulására és lefolyására vonatkozó mechanizmusok megértése terén.

-Hiányosságok tapasztalhatók a különböző szív- és érrendszeri betegségek hátterében álló biológiai mechanizmusok megértésében.

-Ösztönözni kell a kutatási eredmények gyakorlatba történő átültetését, mivel az innovációk lassan jutnak el a betegekhez.

-Továbbra is jelentős hiányosságok tapasztalhatók annak megértése terén, hogyan lehet következetesen alkalmazni a hatékony megelőző intézkedéseket, és hogyan lehet támogatni a korai beavatkozást a különböző népességcsoportokban.

-A keresletvezérelt innováció nem kap kellő támogatást.

-A jó minőségű adatok korlátozott rendelkezésre állása akadályozza a határokon átnyúló együttműködést, valamint a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos MI-innovációt. Alapvető fontosságúak a biológiai és társadalmi nemek szerint lebontott adatok és az egyéb védett jellemzőkre – többek között a fogyatékossággal élő személyekre – vonatkozó adatok.

Tartósan fennálló egészségügyi egyenlőtlenségek: Szembetűnő különbségek és egyenlőtlenségek vannak egyes tagállamok és régiók, valamint a nemek és a társadalmi-gazdasági csoportok között.

-A nőkre jellemző, az életút során jelentkező sajátosságok, állapotok és beavatkozások, beleértve a korai és késői első menstruációs ciklust, a policisztás petefészek szindrómát, a meddőséget, az asszisztált reprodukciós technológiákat, a terhesség kedvezőtlen kimeneteleit, a hormonális fogamzásgátlókat és a menopauzára való átmenetet, mind növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát 50 .

-A magas színvonalú szívgondozáshoz való hozzáférés jelentős eltérést mutat a tagállamok között, ami eltérő túlélési arányhoz és életminőséghez vezet. A szív- és érrendszeri betegségekre visszavezethető halálesetek egyes régiókban jelentősen gyakoribbak a megelőzés, az ellátáshoz való hozzáférés és az egészségügyi rendszer erőforrásai terén fennálló különbségek miatt 51 .

-A társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű népességcsoportokat aránytalanul nagymértékben érintik az olyan kockázati tényezők, mint az egészségtelen étrend, a dohányzás, valamint a levegő 52 - és zajszennyezés 53 . Emellett gyakran korlátozott a megelőzéshez és kezeléshez való hozzáférésük. Ez rosszabb egészségügyi eredményekhez és több krónikus betegséghez vezet, ami további egyenlőtlenségeket okoz a megelőzés, a kezelés és az irányítás terén.

2.A szív- és érrendszeri egészséggel kapcsolatos uniós szintű fellépés: célzott megközelítés

A szívvédelmi terv a fent ismertetett kihívásokra adott stratégiai válasz. Arra összpontosít, hogy az EU versenyképességi menetrendjével és a digitális innováció gyors fejlődésével összhangban meghatározott számú olyan ambiciózus és célzott intézkedést valósítson meg, amely egyértelmű uniós hozzáadott értéket biztosíthat a polgárok, a kormányok és az érdekelt felek számára. Célja, hogy társadalmi szinten javítsa az emberek életét és a közegészségügyet, fokozza a versenyképességet, előmozdítsa az innovációt és beruházzon a fenntartható egészségügyi rendszerekbe.

A szív- és érrendszeri betegségek kezeléséhez megelőző, ágazatközi és több érdekelt felet bevonó megközelítésre van szükség, összhangban az „egy egészség” megközelítéssel 54 , amely az emberek, az állatok, a növények és a tágabb környezet egészsége közötti összefüggésen és kölcsönös függőségen alapul. A terv a betegeket és a polgárokat helyezi a középpontba, és arra irányul, hogy az együttműködésen alapuló kutatás és innováció révén kiegészítse a nemzeti szakpolitikákat, valamint előmozdítsa a hatékonyságot és a versenyképességet.

A szívvédelmi terv három fő pillérre épül a teljes szív- és érrendszeri betegúton: 1. megelőzés, 2. korai felismerés és szűrés, valamint 3. kezelés és ellátás, beleértve a rehabilitációt.

Ezek megvalósítását három átfogó téma támogatja:

1. a digitális megoldások – többek között az MI-technológiák és a személyre szabott gyógyszerekkel kapcsolatos megközelítések – által kínált ígéretes lehetőségek;

2. a kutatási és innovációs hiányosságok kezelése a teljes szív- és érrendszeri betegúton a magas színvonalú ismeretek, információk és egészségügyi megoldások, valamint a digitális eszközök kulcsfontosságú hajtóerejeként; valamint

3. minden polgár elérése, mivel egyenlőtlenségek állnak fenn az országok és régiók, a népességcsoportok és a nemek között.

Mindegyik pillér kiemelt kezdeményezéseket és egyéb intézkedéseket tartalmaz, amelyek esetében az uniós szintű fellépés hozzáadott értéket teremthet, miközben tiszteletben tartja az egészségpolitika terén meglévő nemzeti hatásköröket is.

Ezekkel a kezdeményezésekkel az EU a következő célok 55 2035-ig történő elérésére törekszik:

-a szív- és érrendszeri okokra visszavezethető korai halálozás 25 %-kal csökkenjen 2022-höz mint bázisévhez képest 56 ,

-az egészségügyi szakemberek évente egyszer mérjék meg a 25–64 évesek legalább 75 %-ának, valamint a 65 évesek és idősebbek legalább 90 %-ának vérnyomását 57 ,

-az egészségügyi szakemberek évente egyszer mérjék meg a 25–64 évesek legalább 65 %-ának, valamint a 65 évesek és idősebbek legalább 80 %-ának koleszterinszintjét 58 ,

-az egészségügyi szakemberek évente egyszer mérjék meg a 25–64 évesek legalább 65 %-ának, valamint a 65 évesek és idősebbek legalább 80 %-ának vércukorszintjét 59 .

3.1. pillér: Megelőzés – az egész élettartamra kiterjedő, személyre szabott megközelítés

A megelőzés a legköltséghatékonyabb módja a szív- és érrendszeri betegségek által jelentett jelentős teher és a fő kockázati tényezők, például a cukorbetegség és az elhízás kezelésének.

A szív- és érrendszeri betegségek nagyrészt megelőzhetők a legfontosabb befolyásolható kockázati tényezőkre (például az étrendre, testmozgásra, dohányzásra és káros alkoholfogyasztásra) irányuló célzott fellépéssel. A környezeti és népegészségügyi intézkedések – például a szennyezésnek és az éghajlati stresszhatásoknak való kitettség csökkentése – szintén döntő szerepet játszanak a szív- és érrendszeri kockázatok csökkentésében, különösen a veszélyeztetett népességcsoportok körében.

Annak érdekében, hogy a megelőzésben rejlő lehetőségeket kézzelfogható intézkedésekké alakítsa, a Bizottság új kiemelt programot indít a szív- és érrendszeri betegségek egész életen át tartó, személyre szabott és digitálisan támogatott megelőzésére „az EU gondoskodik szívéről” elnevezéssel. Ez a kiemelt kezdeményezés támogatni fogja a tagállamokat a nemzeti szív- és érrendszeri egészségügyi tervek kidolgozására vagy megerősítésére irányuló kapacitásépítésben, és támogatni fogja a tagállamokat a megelőzés fokozására irányuló erőfeszítéseikben, többek között személyre szabott megközelítések és digitális eszközök alkalmazásával.

13 tagállam már rendelkezik nemzeti szív- és érrendszeri egészségügyi tervvel vagy stratégiával 60 , és ez a kiemelt program mind a 27 tagállamot támogatni fogja 61 a szív- és érrendszeri betegségek által jelentett terhek csökkentését célzó szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában. A megelőző szív- és érrendszeri ellátásra fordított nemzeti kiadásokra vonatkozó aktualizált becslések egy uniós finanszírozású OECD-projekt 62 révén lehetővé fogják tenni a tagállamok számára, hogy összehasonlítsák beruházásaikat, azonosítsák a hiányosságokat, és stratégiai iránymutatást kapjanak az erőforrások hatékonyabb elosztásáról.

A kiemelt program a beruházások révén támogatni fogja a tagállamokat a megelőzés, a korai felismerés és az ellátás javításában. Digitális eszközöket és személyre szabott orvoslási megközelítéseket fog alkalmazni, különösen a veszélyeztetett csoportok esetében. Célja, hogy digitális eszközökkel vértezze fel a betegeket és az egészségügyi szakembereket a hatékonyabb megelőzés érdekében, és beruház az érdekelt felek által irányított célzott megelőzési és korai felismerési intézkedésekbe 63 , amelyek többek között a veszélyeztetett csoportokra összpontosítanak.

Egyes tagállamok 64 saját integrált nemzeti vagy regionális digitális egészségügyi platformokat hoztak létre. Ezek a tagállamok már képesek arra, hogy a rutinszerű egészségügyi szolgáltatások részeként adatvezérelt és mesterséges intelligencián alapuló rendszereket működtessenek. Tapasztalataik megmutatják, mi az, ami már most is lehetséges, a prediktív elemzéstől és a diagnosztikai automatizálástól kezdve a rendszeroptimalizálásig és a személyre szabott ellátási utakig. E tagállamok tapasztalataira építve a célzott uniós beruházások támogathatják az interoperábilis, adatvezérelt és mesterséges intelligencián alapuló ellátási megoldások bővítését az egész EU-ban. Számos uniós társfinanszírozású projekt, például a JADECARE 65 lefektette a digitálisan támogatott ellátási modellek alapjait. A Bizottság célja, hogy mozgósítsa az e projektek keretében létrejött közösségeket, bővítse bevált gyakorlataikat, és az egész Unióra kiterjessze az innovációikat. Itt az ideje, hogy ezeket az eredményeket átültessük a gyakorlatba, és összekapcsoljuk az EU digitális eszközeit, előmozdítsuk az interoperabilitást, valamint felgyorsítsuk a mesterséges intelligencián alapuló megoldások bevezetését, amelyek reziliensebbé, méltányosabbá és hatékonyabbá teszik az egészségügyi rendszereket.

Kiemelt kezdeményezés: egész életen át tartó, személyre szabott és digitálisan támogatott megelőzés – „az EU gondoskodik szívéről” program A szívvédelmi terv arra ösztönzi a tagállamokat, hogy 2027-ig dolgozzanak ki vagy hajtsanak végre önálló vagy integrált nemzeti szív- és érrendszeri egészségügyi tervet, figyelembe véve a meglévő kezdeményezéseket, és intézkedéseket fog javasolni annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat ebben.  A Bizottság a tagállamokkal, az érdekelt felekkel, például a kórházakkal, a népegészségügyi közösséggel, az iparral, a tudományos körökkel és a polgárokkal, különösen a fiatalokkal közösen kívánja létrehozni ezt a kiemelt programot annak biztosítása érdekében, hogy az támogassa a nemzeti egészségügyi rendszereket, és a polgárokat helyezze a középpontba a jövőbeli jobb egészség érdekében.

Az egészséges táplálkozási szokások (például a napi gyümölcs- és zöldségbevitel, valamint kevesebb cukor, telített zsír és só fogyasztása, ha negatív hatással vannak az egészségre, és ha a napi vagy heti étrendben aránytalan a mennyiségük) csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Az új kutatások 66 azt is kiemelik, hogy az étrend szerepet játszik a bél mikrobiómájának alakításában, ami új utakat nyit a személyre szabott orvoslás számára a kockázati tényezők kezeléséhez. A táplálkozási szokások a száj egészségét is befolyásolják, amely a szív- és érrendszeri egészség létfontosságú eleme 67 .

A Bizottság támogatja az étkezési szokások javítását célzó intézkedéseket, többek között az élelmiszeripar által vezetett, a felelőségteljes élelmiszeripari és marketing gyakorlatokról szóló uniós magatartási kódex 68 (más néven agrár-élelmiszeripari kódex), valamint a „Food 2030” 69 elnevezésű, a Horizont Európa program keretében bevezetett kutatási és innovációs szakpolitikai keret révén. A Bizottság emellett támogatja a telített zsírok, a cukor és a só szintjének a teljes napi vagy heti étrend keretében történő csökkentésére irányuló, az élelmiszerek összetételének megreformálását célzó nemzeti kezdeményezéseket, és előmozdítja a gyümölcs- és zöldségfogyasztást. A Bizottság befejezte a gyümölcsökre, zöldségekre, valamint a tejre és tejtermékekre vonatkozó sikeres uniós iskolaprogram felülvizsgálatát, és javasolta annak 2027 utáni folytatását 70 . A helyi önkormányzatokat támogatni és ösztönözni lehetne annak biztosítására, hogy a közintézményekben, például az iskolákban, kórházakban és kormányzati létesítményekben egészséges ételeket kínáljanak. A Közös Kutatóközpont által nemrégiben közzétett, az élelmiszerekre, étkeztetési szolgáltatásokra és árusító automatákra vonatkozó fenntartható közbeszerzés kritériumairól szóló jelentést a helyi önkormányzatok felhasználhatják annak biztosítására, hogy egészséges ételeket kínáljanak a közintézményekben 71 .

Az egészségtelen étrendhez és az úgynevezett „ultrafeldolgozott élelmiszerekhez” kapcsolódó nem fertőző betegségek előfordulásának növekedése szükségessé teszi az egyértelmű tájékoztatást annak érdekében, hogy a polgárok tisztában legyenek a rendelkezésükre álló táplálkozási lehetőségekkel, és lehetőség szerint egészségesebb élelmiszereket válasszanak. Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tényeken alapuló információk az egészségtelen élelmiszerek által jelentett probléma kezelésére és az élelmiszerek összetételének megváltoztatására irányuló uniós vagy nemzeti szintű beavatkozások alapjául is szolgálhatnak.

A Bizottság a tudományos tanácsadó mechanizmus (SAM) és az európai etikai csoport (EGE) véleményei alapján tanulmányt 72 készített az úgynevezett „ultrafeldolgozott élelmiszerek” fogyasztásának hatásáról. Ezek a vélemények támogatni fogják a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőkép 73 keretében folytatott éves élelmezési párbeszédet.

Kiemelt kezdeményezés: a fogyasztók tájékozott döntéshozatalának elősegítése az uniós élelmiszer-feldolgozással kapcsolatos tájékoztatással A Bizottság új, átfogó élelmiszer-feldolgozási értékelési rendszer kialakítására fog törekedni, amely megvizsgálja az adagokat, a bevitel gyakoriságát és az étrendben betöltött szerepet, hogy átlátható, hozzáférhető és tudományosan megalapozott digitális információkkal lássa el a fogyasztókat az élelmiszer-feldolgozásról azzal a céllal, hogy végső soron ösztönözze az egészségesebb étrendre való átállást.

A dohányzás a szív- és érrendszeri betegségek, valamint más nem fertőző betegségek egyik fő oka. Az aktív dohányzásra és a másodlagos füstexpozícióra vezethető vissza a szívkoszorúér-betegségek mintegy 20 %-a. Már jelentős előrelépés történt e téren, de a dohányzási arány továbbra is magas az EU-ban, különösen a fiatalok körében. 2022-ben 74 a megkérdezett 15 évesek több mint egyhatoda nyilatkozott úgy, hogy az előző hónapban legalább egyszer cigarettázott.

A dohányzás visszaszorítására vonatkozó uniós jogszabályi keret 75 sikeresen hozzájárult a dohányzási arány jelentős csökkenéséhez, többek között a fiatalok körében 76 . Az elmúlt években azonban egyre népszerűbbé váltak az új dohány- és nikotintermékek, például a hevített dohánytermékek, az e-cigaretták és a nikotinos tasakok, különösen a fiatalok körében. Az újonnan felmerülő bizonyítékok rávilágítanak az e termékekkel kapcsolatos egészségügyi kockázatokra, és arra utalnak, hogy ezek nikotinfüggőséghez és hagyományos dohányfogyasztáshoz vezethetnek. A Bizottság a dohányzás visszaszorítására vonatkozó jogszabályi keret folyamatban lévő értékelése során figyelembe veszi ezeket az új fejleményeket és piaci tendenciákat annak érdekében, hogy megvédje a fiatalokat különösen a dohánytermékek és a kapcsolódó termékek káros hatásaitól.

Az uniós szintű adózás kulcsszerepet játszik az életmódunkhoz kapcsolódó kockázati tényezők mérséklésében. Az elmúlt évtizedben az EU-ban a dohányzás arányának mintegy 40 %-os csökkenése az adóztatásnak tudható be 77 . Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az adóztatás a dohányfogyasztás visszaszorításának egyik leghatékonyabb eszköze 78 . A Bizottság 2025. július 16-án a dohánytermékek adóztatásáról szóló irányelv 79 módosítására vonatkozó javaslatot fogadott el a hagyományos dohánytermékek jövedékiadó-mértékének emelése, valamint az új dohány- és nikotintermékek, például az e-cigaretták, a hevített dohánytermékek, a nikotintartalmú tasakok és más nikotintermékek adóztatásának harmonizálása érdekében. A változó népegészségügyi kihívások és a jelentős piaci változások fényében a reform célja egyrészt az irányelv korszerűsítése az EU egészségügyi és gazdasági prioritásaival összhangban, másrészt az egységes piac megerősítése. Az irányelv felülvizsgálata jelentősen hozzá fog járulni az európai rákellenes terv azon célkitűzésének eléréséhez, hogy 2040-re dohánymentes generáció jöjjön létre, és a lakosság kevesebb mint 5 %-a fogyasszon dohánytermékeket.

Kiemelt kezdeményezés: a dohányzás visszaszorításáról szóló jogszabályok korszerűsítése A Bizottság 2026-ban javaslatot kíván tenni a dohányzás visszaszorítására vonatkozó jogszabályi keret felülvizsgálatára. A hosszú távú cél az, hogy 2040-re a felnőttek kevesebb mint 5 %-a dohányozzon 80 .

A káros alkoholfogyasztás kockázati tényezőt jelent a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából. Az alkoholfogyasztás mértéke és az alkoholfogyasztási minták jelentős eltéréseket mutatnak az EU-n belül.

A káros alkoholfogyasztás, beleértve a kiskorúak alkoholfogyasztását és a fiatalkortól kezdődő alkalomszerű erős alkoholfogyasztást, jelentős aggodalomra ad okot 81 . Úgy tűnik, hogy az alkoholtartalmú italok, például az „alcopopok” 82 különösen vonzóak a fiatalok számára. Ezért célzott megközelítésekre van szükség, amelyek a káros fogyasztásra összpontosítanak, különös tekintettel a kiskorúak alkoholfogyasztására és az alkalomszerű erős alkoholfogyasztásra 83 .

Az illetékek, adók és vámok ösztönzőként szolgálhatnak a fogyasztói magatartás befolyásolására, és elősegíthetik az egészségesebb élelmiszerek választását, többek között a cukorral édesített italok és az alkoholtartalmú italok fogyasztásának korlátozásával 84 . 2015 óta 13 tagállam vezetett be adót az egészségtelen élelmiszerekre, többségük a cukorral édesített italokra, néhányuk pedig a magas zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerekre 85 . A Bizottság továbbra is támogatni fogja a tagállamokat az adózás előmozdításában azáltal, hogy megvitatja a tagállamokkal az alkoholmentes italokra alkalmazott ilyen intézkedések kidolgozását és gyakorlati végrehajtását.

A megelőzés fenntartható támogatása uniós szinten: egy 2025. évi Eurobarométer felmérés szerint a polgárok úgy vélik, hogy a közegészségügy egyike annak az öt legfontosabb területnek, amelyet az EU-nak prioritásként kell kezelnie 86 . 2022-ben a megelőző szolgáltatások költsége az EU teljes egészségügyi kiadásának 5,5 %-át tette ki. A legnagyobb részt (51,9 %) a gyógyító és rehabilitációs ellátásra fordították, ezt követték az olyan egészségügyi termékek, mint a gyógyszerek (17,8 %) és a tartós ápolás-gondozás (16,2 %). A legtöbb nemzeti egészségügyi költségvetés esetében a megelőzésre fordított kiadások nem érik el az 5 %-ot 87 . Ezzel összefüggésben javasoljuk a tagállamok elsődleges prevencióra irányuló erőfeszítéseinek támogatását.

Bizonyíték van arra, hogy az úgynevezett „ultrafeldolgozott”, magas cukor-, zsír- és sótartalmú élelmiszerek nagy arányú fogyasztása összefügg az elhízás, a cukorbetegség és számos anyagcsere-betegség kialakulásának kockázatával, és ezek a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői 88 . Az ilyen betegségek tehát nemcsak az uniós polgárokra, hanem az egészségügyi rendszerekre és az EU általános versenyképességére is súlyos hatást gyakorolnak. E tekintetben fontolóra kell venni az ilyen morbiditásokhoz kapcsolódó, úgynevezett „ultrafeldolgozott élelmiszerekre” vonatkozó kezdeményezést.

A Bizottságnak szándékában állnak a következők:

Øaz illetékes hatóságok olyan hálózatának létrehozása, amely fórumot biztosít az egészségtelen élelmiszerek adóztatásával kapcsolatos együttműködéshez és koordinációhoz az információk és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének támogatása érdekében,

Øaz ilyen, a tagállamokban hatályban lévő adók és illetékek adatbázisának létrehozása.

Kiemelt kezdeményezés: az úgynevezett „ultrafeldolgozott élelmiszerekről” szóló tanulmány eredményei alapján a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy milyen megfelelő eszközöket – többek között lehetséges pénzügyi intézkedéseket – lehetne alkalmazni az elsődleges prevenció területén a közegészségügyi intézkedések támogatására/finanszírozására, valamint az élelmiszerek összetételének megváltoztatására való ösztönzésre és az egészségesebb fogyasztói döntések elősegítésére.

A sport és a rendszeres testmozgás jelentős előnyökkel jár a szív- és érrendszeri egészség szempontjából, mert erősíti a szívizmot, javítja a vérkeringést, és segít szabályozni a vérnyomást és a koleszterinszintet. A rendszeres testmozgás előmozdítása továbbra is alapvető fontosságú az egészségesebb közösségek, a betegségmegelőzés és az általános jóllét szempontjából az Unió egészében.

A Bizottságnak szándékában állnak a következők:

Øaz egészségfejlesztő testmozgás ágazatközi előmozdításáról szóló tanácsi ajánlás aktualizálására vonatkozó javaslat,

Øa rendszeres testmozgás, valamint a szív- és érrendszeri egészség közötti összefüggés fokozott tudatosítása Európa egészére kiterjedő éves kampányok, többek között a #BeActive kampány és az Európai Sporthét révén 89 ,

Øtovábbra is uniós finanszírozást biztosítson a testmozgás támogatására, beleértve annak a megelőzésben betöltött kulcsfontosságú szerepét, olyan programok révén, mint az Erasmus+ 90 és „az EU az egészségért” program.

Középpontban a gyermekek és a fiatalok

A szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az elhízás megelőzését gyermekkorban kell elkezdeni. Különösen a gyermekek elhízásának megelőzése játszik kulcsfontosságú szerepet a korai felnőttkorban kialakuló cukorbetegség, illetve szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésében.

A gyermekek és fiatalok esetében történő korai beavatkozás egyedülálló lehetőséget teremt az egész életen át tartó egészséges szokások kialakítására, beleértve az egészséges étrendet és a testmozgást 91 . A Bizottság továbbra is elő fogja mozdítani a gyümölcs- és zöldségfogyasztást. A gyermekek étkezési szokásairól szóló WHO-tanulmány 92 megállapításai kiemelik, hogy intézkedésekre van szükség a gyermekek egészséges étkezési szokásainak előmozdítása, valamint a friss gyümölcsök és zöldségek napi fogyasztásának növelése érdekében. A magas cukortartalmú élelmiszerek és italok túlzott fogyasztása összefügg az elhízás fokozott kockázatával. Az iskolák és más oktatási intézmények jelentősen befolyásolhatják a gyermekek és a fiatalok étkezési szokásait az oktatás, valamint az egészséges élelmiszerek kínálata révén, hogy ösztönözzék az egészségesebb élelmiszerek, például a gyümölcsök és zöldségek fogyasztását.

A Bizottság olyan együttműködési intézkedéseket finanszíroz a tagállamok és az érdekelt felek által irányított projektek között, amelyek az oktatás, valamint a szakpolitikai és közösségi szerepvállalás révén előmozdítják az egészséges táplálkozást és a testmozgást 93 . Emellett a kutatási projektek 94 a kockázati tényezők, például az elhízás azonosítására és az egészséges étrend javítására 95 , a megelőzés előmozdítására, valamint az egész életen át tartó egészséges életmódot támogató, személyre szabott beavatkozások kidolgozására összpontosítanak, különösen a gyermekek és a fiatalok esetében. A sport és a rendszeres testmozgás jelentős előnyökkel jár a szív- és érrendszeri egészség szempontjából, mert erősíti a szívizmot, javítja a vérkeringést, és segít szabályozni a vérnyomást és a koleszterinszintet. Ugyanakkor a fiúk kevesebb mint egyötöde és a lányok kevesebb mint egytizede (5–17 év) éri el a WHO által ajánlott testmozgási szintet 96 .

Riasztó az új dohány- és nikotintermékek, például a hevített dohánytermékek, az e-cigaretták és a nikotintasakok fogyasztásának és értékesítésének gyors növekedése a fiatalok körében. A dohány- és nikotintartalmú termékeket fogyasztó (15–19 éves) fiatalok mintegy egyötöde először rendszeresen e-cigarettát használt 97 . Ez egyértelműen jelzi, hogy az e-cigaretták jelentik az első lépést a nikotinfüggőséghez és a dohányfogyasztáshoz a fiatalok körében.

A gyermekeket és a fiatalokat különösen befolyásolják az úgynevezett „ultrafeldolgozott” élelmiszerek, a magas zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerek, valamint a dohánytermékek és az újonnan megjelenő termékek reklámozása. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 98 célja, hogy megvédje a nézőket, köztük a gyermekeket a káros reklámoktól. Ösztönzi a társszabályozást és az önszabályozást annak érdekében, hogy a gyermekek kevésbé legyenek kitéve az egészségtelen élelmiszerekre és italokra vonatkozó reklámoknak.

A Bizottságnak szándékában áll, hogy:

Ø2026 végéig értékelje az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet, amely szabályokat tartalmaz a kiskorúak káros tartalmakkal szembeni védelmére, és mérlegelje az irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatot, 

Ø2026 végéig előterjessze a gyermekek és serdülők egészségének és mentális jóllétének előmozdítását célzó eszköztárat, hogy támogassa a politikai döntéshozókat a gyermekek fizikai és mentális egészségének javítását célzó munkájukban 99 .

Az éghajlatváltozás és az olyan környezeti tényezők, mint a levegő- vagy zajszennyezés, jelentős hatással vannak a szív- és érrendszeri betegségekre, különösen a veszélyeztetett csoportok körében. A fosszilis tüzelőanyagok égetése és a szélsőséges időjárási események szív- és érrendszeri betegségeket okozhatnak vagy súlyosbíthatják őket. Az éghajlattal kapcsolatos szív- és érrendszeri kockázatokat a 27 nemzeti alkalmazkodási szakpolitika közül 20 már elismeri 100 . A megfelelő reagáláshoz, valamint a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási arányának csökkentéséhez elengedhetetlen a tisztaenergia-gazdaságra való átállás, a szennyezés csökkentése és az egészségnek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló tervekbe való beépítése, különösen helyi szinten.  

A fertőzések – például az influenza, a SARS-CoV-2 (Covid19), a légúti óriássejtes vírus, a pneumococcus fertőzés vagy a herpes zoster – elleni oltás hatékony intézkedés a szív- és érrendszeri szövődmények megelőzésére a veszélyeztetett csoportokban 101 . Az ezen betegségek elleni oltás a 65 éves és annál idősebb személyek, valamint a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők esetében csökkenti a szívroham, az agyvérzés és más akut események kockázatát. Az influenza elleni oltás a súlyos nemkívánatos szív- és érrendszeri események kockázatának 34 %-os csökkenését eredményezi 102 , és rávilágít arra, hogy az immunizáció fontos megelőző stratégia 103 .

A Bizottság uniós finanszírozású projektek 104 , az Európai Vakcinázási Információs Portál 105 és olyan kampányok 106 révén támogatja az átoltottság növelésére irányuló nemzeti erőfeszítéseket, mint a #United in Protection (Egyesülve a védelemben). A Bizottság együttműködik az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) és az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA) a dezinformáció elleni küzdelem, a nemzeti oltási stratégiák tudományos bizonyítékokkal való alátámasztása, az immunizációs programok teljesítményének nyomon követése, az oltóanyagokra vonatkozó jóváhagyás átláthatóságának biztosítása és az engedélyezés utáni független felügyelet fenntartása érdekében.

Az ECDC a következők révén segítené a tagállamokat:

Øiránymutatás és kapacitásépítés a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának kitett csoportokra vonatkozó nemzeti immunizációs információs rendszerek és nyilvántartások megerősítése érdekében, beleértve az interoperabilitási szabványokat és a jelentéstételi mutatókat, összhangban az európai egészségügyi adattér jogi keretével,

Øcélzott képzés biztosítása az egészségügyi szakemberek számára a főbb, védőoltással megelőzhető betegségek és a szív- és érrendszeri betegségek közötti összefüggésről.

Kiemelt kezdeményezés: a légzőszervi fertőzések elleni oltásról mint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését szolgáló intézkedésről szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó javaslat A Bizottság tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot kíván tenni az immunizációnak 107 mint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére irányuló intézkedésnek az előmozdítása érdekében, alkalmazva az egész életen át tartó megközelítést, és odafigyelve a veszélyeztetett csoportokra. A tervek szerint a tagállamok támogatást kapnak az oltás célcsoportjának meghatározásához, valamint az átoltottság nyomon követéséhez és növeléséhez. A tanácsi ajánlásra irányuló javaslat arra kívánja ösztönözni a tagállamokat, hogy 2029-ig jelentsék a krónikus betegségben, többek között szív- és érrendszeri betegségben szenvedő személyek esetében az influenzára, a Covid19-re, a légúti óriássejtes vírusra, a pneumococcus fertőzésre, valamint a vírusfertőzésekre, például a herpes zosterre vonatkozó átoltottsági adatokat.

Az egészségműveltség 108 elengedhetetlen ahhoz, hogy a polgárok megalapozott döntéseket hozhassanak életmódjukról és szokásaikról, részt vehessenek a személyre szabott megelőzésben és a korai felismerésben a kockázati tényezők, például a magas vérnyomás kezelése érdekében, és időben segítséget kérhessenek. A Bizottság együttműködik a tagállamokkal az egészségműveltség javítása érdekében, például a polgárok egészséges életmóddal kapcsolatos tájékoztatására szolgáló új eszközök kidolgozása és az egészségműveltség európai színterének létrehozása segítségével 109 . Az eTwinning révén a Bizottság támogatja az egészség, a jóllét, a digitális egészség, a befogadás, az egészséges szokások és a mentális egészség kérdéseit magában foglaló, egészségműveltségre irányuló tanárképzést és együttműködésen alapuló iskolai projekteket is.

Ezen erőfeszítések további támogatása érdekében:

Øaz uniós finanszírozású Európai Rákellenes Kódexet 110 a rák és más nem fertőző betegségek, például a szív- és érrendszeri betegségek, amelyek esetében közösek a kockázati tényezők, megelőzésére vonatkozó ajánlásokkal fogják aktualizálni.

4.2. pillér: Korai felismerés és szűrés a veszélyeztetett személyek körében

A korai felismerés és szűrés fontos közegészségügyi eszköz a betegségmegelőzésben, különösen a szív- és érrendszeri betegségek esetében, tekintettel azok nagyságrendjére, költségeire és nagyrészt megelőzhető jellegére. Az egészségügyi vizsgálatokon alapuló korai felismerési és szűrési programokba történő beruházás lehetővé teheti a veszélyeztetett (például magas vérnyomásban szenvedő, magas koleszterinszintű vagy elhízott) személyek időben történő azonosítását még a tünetek megjelenése előtt. A személyre szabott orvoslással kapcsolatos megközelítések elengedhetetlenek ahhoz, hogy a veszélyeztetett betegek azonosításával lehetővé váljon a korai felismerés és diagnózis 111 .

A hagyományos szűrési területek mellett a szűrés hatályát a vesebetegségek és a veleszületett betegségek, például a megemelkedett lipoprotein(a) (amely minden ötödik személyt érint) felismerésére, a familiáris hiperkoleszterinémia jelenlétére, a kardiomiopátiákra, valamint a szívelégtelenség kockázatának korai felismerésére, illetve az obstruktív alvási apnoe felismerésére is ki kell terjeszteni.

Alapvető fontosságú, hogy a polgárok ismerjék a legfontosabb szív- és érrendszeri kockázati tényezőket (például magas vérnyomás, koleszterint, vércukor, testsúly, genetikai hajlam), mivel ezek az adatok egyértelmű képet adnak a szív-egészségügyi kockázatról. Azok, akik megértik saját kockázati profiljukat, jobban fel vannak készülve az életmód megváltoztatására és az egészségügyi rendszerrel való proaktív együttműködésre, ami korai felismeréshez, hatékony kezeléshez, valamint a szív- és érrendszeri események lényegesen kisebb valószínűségéhez vezet. A korai felismerés megelőzheti a betegségek előrehaladását, csökkentheti a kórházi felvételek számát, és elkerülheti a költséges sürgősségi ellátást. A szűrési kezdeményezéseket a nemzeti és regionális helyzethez kell igazítani, és magukban kell foglalniuk egy meghatározott népességcsoport széles körű szűrését életkor, biológiai nem, társadalmi nem és egyéb védett jellemzők 112 vagy földrajzi terület alapján. Emellett a lakosság azon meghatározott alcsoportjait is meg kell célozniuk, amelyek családi előzményeik, kórtörténetük, életmódjuk vagy a környezeti tényezők miatt nagyobb kockázatnak vannak kitéve.

A kockázat-előrejelző eszközök 113 arra szolgálnak, hogy felmérjék egy adott személy esetében a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Jellemzően mutatókból (például vércukor- és lipidszint, vérnyomásmérés és testtömegindex) és az életmódbeli tényezők (például dohányzás, testmozgás és táplálkozás) értékeléséből állnak. A vérnyomás nyomon követésének aránya azonban még mindig elmarad az optimálistól az EU-ban, különösen az idősek körében. Az egészségügyi ellenőrzéseken alapuló rendszeres nyomon követés lehetővé tenné a magas vérnyomás korai felismerését és időben történő kezelését, jelentősen csökkentve a szívrohamok, agyvérzések és más szív- és érrendszeri szövődmények kockázatát, miközben támogatná az egészségesebb öregedést és a jobb életminőséget.

A szűrési program széles körű lefedettségének biztosítása érdekében a Bizottság kész támogatni a tagállamokat olyan közösségi alapú szűrési kezdeményezések megszervezésében, amelyek révén a megelőző egészségügyi szolgáltatások közvetlenül a lakosság számára válnak elérhetővé. Az érdekelt feleket fel kell kérni a részvételre és a szakértelmük megosztására.

A szív- és érrendszeri egészség jelenlegi rossz állapota más kockázati tényezőkre is visszavezethető, például genetikai állapotokra –beleértve a familiáris hiperkoleszterinémiát (FH) vagy a magas lipoprotein(a)-szintet –, amelyek már könnyen szűrhetők. Ezeket az örökletes állapotokat továbbra is jelentősen aluldiagnosztizálják az EU-ban. A familiáris hiperkoleszterinémia körülbelül minden 250. személynél jelentkezik, de csak az esetek kevesebb mint 10 %-át ismerik fel, és a diagnózisra gyakran csak valamilyen szív- és érrendszeri esemény bekövetkezte után kerül sor. A szív- és érrendszeri betegségek hatékonyabb megelőzése céljából – különösen a gyermekek és a fiatal felnőttek körében –, folyamatban lévő uniós finanszírozású projektek 114 támogatják az örökletes betegségek korai diagnosztizálására és kezelésére irányuló stratégiák kidolgozását a betegek eredményeinek javítása és családjuk érdekében.

A Bizottságnak szándékában áll, hogy:

Øszorosan együttműködjön a tagállamokkal a familiáris hiperkoleszterinémiára vonatkozó korai felismerési kezdeményezések vagy szűrőprogramok bevezetésének támogatása érdekében, a népességi kockázattól függően.

Emellett a tagállamok felhasználhatnák a kohéziós alapokat a laboratóriumi kapacitás, a genetikai tesztelési szolgáltatások és a digitális nyilvántartások javítására. A tagállamok fontolóra vehetnek olyan ösztönzőket, amelyek elősegítik a szűrőprogramokban való részvételt. Ez olyan kezdeményezések formáját ölthetné, amelyek megkönnyítik a szűrést követő, időben történő nyomon követést, és segítenék a polgárokat abban, hogy élvezzék a korai felismerés előnyeit, miközben teljes mértékben tiszteletben tartaná a tagállamoknak az egészségügyi rendszerük megszervezésére és irányítására vonatkozó felelősségét.

A kockázat-előrejelzési eszközök integrálása lehetővé teszi mind az egyének, mind az egészségügyi szolgáltatók számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak és személyre szabott megelőzési terveket alkalmazzanak. Például a poligénes kockázati pontszámokkal 115 felmérhető a genetikai hátterű szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának személyes kockázata. Digitális eszközökkel kombinálva a mesterséges intelligencia és a fejlett számítástechnikai modellek – többek között a virtuális emberi ikermodell 116 – a korai felismerési erőfeszítések során tovább csökkenthetik a kórházi ápolás arányát, javíthatják az egészségügyi eredményeket, továbbá gazdasági haszonnal járhatnak azáltal, hogy a kezelésről a megelőzésre helyezik a hangsúlyt. Ez a megközelítés életeket menthet, és hosszú távú gazdasági és társadalmi előnyökkel jár.

A ráktól eltérően a szív- és érrendszeri betegségek esetében nem létezik korai felismerésre és diagnózisra vonatkozó harmonizált protokoll. Ez Unió-szerte széttagolt megközelítéseket eredményez, ami viszont akadályozza az adategyesítést és az összehasonlítható adatok gyűjtését. A szívvédelmi terv magában foglalja az egészségügyi ellenőrzésekre vonatkozó uniós protokoll kidolgozását az időben történő felismerés és a korai diagnózis javítása, valamint az egészségügyi egyenlőtlenségeknek és az egészségügyi ellátás költségeinek csökkentése érdekében. A protokoll biztosítaná a tagállamok számára a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az elhízás korai felismerését támogató egészségügyi ellenőrzések végrehajtásának keretét. A veszélyeztetett személyek azonosításával, valamint az egészségi helyzetük jobb megértésének és az egészségük proaktív megőrzésének támogatásával a protokoll megkönnyítené a kezelésről a megelőzésre való áttérést. A protokoll továbbá a tagállamok közötti szabványosítással, az adatgazdálkodással, az ellátási utak integrációjával és a szűrőprogramok átfogó jellegével kapcsolatos kihívások kezelésére törekszik.

A mobil és közösségi alapú egészségügyi teljesítési modellek már Európa-szerte bizonyították értéküket. Számos uniós szintű szűrési kezdeményezés 117 bizonyítja, hogy a szűrés és az egészségügyi szolgáltatások közvetlen eljuttatása az emberekhez fokozza a részvételt, növeli a bizalmat és javítja a korai felismerési arányokat. Az ilyen modellek különböző tagállamokban történő kiterjesztése fokozhatja a megelőzést, a korai diagnózist és a polgári szerepvállalást, különösen a vidéki vagy rosszul ellátott területeken.

Kiemelt kezdeményezés: Uniós protokoll a szív- és érrendszeri betegségekre vonatkozó egészségügyi ellenőrzésekre 2026-ban a Bizottság javaslatot fog tenni a szív- és érrendszeri betegségekre vonatkozó egészségügyi ellenőrzésekről szóló tanácsi ajánlásra annak érdekében, hogy támogassa a tagállamok közös megközelítését a nemzeti egészségügyi ellenőrzések kidolgozása és végrehajtása terén. A Bizottság támogatni kívánja az egészségügyi ellenőrzésekre vonatkozó uniós protokoll kísérleti bevezetését a tagállamokban, valamint figyelemfelkeltő kampányokat („Ismerd az értékeidet”) kíván indítani e kezdeményezés támogatása érdekében. A tanácsi ajánlásra vonatkozó javaslat célja olyan konkrét célkitűzésekkel társuló szűrések ajánlása, amelyek hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségek terhének csökkentését célzó általános és köztes célkitűzések megvalósításához. A tanácsi ajánlás támogatná továbbá a szűrőprogramokban való részvételre irányuló ösztönzők azonosítását és alkalmazását. A Bizottság támogatni kívánja a tagállamokat a mobil szűrési bevonási programok kísérleti bevezetésében a magas szintű szűrési lefedettség érdekében.

5.3. pillér: Élet szív- és érrendszeri betegséggel – a betegek kezelésének és ellátásának javítása

A megelőzés kulcsfontosságú szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának csökkentésében, de továbbra is alapvető fontosságú a magas színvonalú, összehangolt és betegközpontú ellátáshoz való hozzáférés is. Sokan élnek több krónikus betegséggel, ezért hosszú távú, multidiszciplináris támogatásra és ellátásra van szükségük. A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő fiataloknak más szükségleteik vannak, mint az időseknek. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a személyre szabott kezelések és ellátás csökkenthetik az egészségügyi ellátás költségeit és javíthatják az életminőséget 118 . A betegek csoportosítására irányuló megközelítések, például a farmakogenomika, javíthatják a kezelés kimenetelét, különösen a kezelési lehetőségek előrejelzésével, valamint a szövődmények és a káros hatások csökkentésével 119 .

A klinikai iránymutatások javíthatják az egészségügyi rendszer hatékonyságát és elősegíthetik a betegek jobb eredményeit. A kezelésre és ellátásra vonatkozó közös normák hiánya azonban egyenlőtlenségekhez és hatékonysági problémákhoz vezet a tagállamokban. A betegeknek eszközökre és iránymutatásra van szükségük egészségük nyomon követéséhez és a kezelési utak követéséhez, például azzal kapcsolatban, miként kövessék nyomon a vérnyomásukat, szedjék a gyógyszereiket és változtassák meg az életmódjukat. A digitális eszközök, például a távorvoslás, az elektronikus egészségügyi dokumentációk és a csatlakoztatott eszközök támogathatják az önigazgatást, az ellátás folyamatosságát és az ellátáshoz való hozzáférést, különösen a vidéki és rosszul ellátott régiókban. Ezek a technológiák az elkerülhető kórházi kezelések megelőzésében is segítenek, és támogatják az integrált és betegközpontú ellátási modelleket. Fontos, hogy ezek az eszközök hozzáférhetők legyenek az idősek és a fogyatékossággal élő személyek számára, biztosítva a támogató-segítő eszközökkel és technológiákkal való interoperabilitást.

Az alapellátásban és a közösségi környezetben alkalmazott integrált ellátási modellek – különösen a multimorbiditásban szenvedők, például a krónikus vesebetegségben, cukorbetegségben, valamint szív- és érrendszeri betegségben szenvedők esetében – csökkenthetik a nem tervezett kórházi felvételeket, és javíthatják az életminőséget, miközben költségeket takarítanak meg. A betegközpontú megközelítések előnyökkel járnak, de a nemzeti szív- és érrendszeri egészségügyi tervek ritkábban foglalkoznak ezekkel a megközelítésekkel 120 . A személyközpontú digitális rákkezelési modellek 121 szív- és érrendszeri ellátáshoz való hozzáigazításának megvalósíthatóságát (például szív- és érrendszeri rehabilitáció, valamint a tünetek és az egészségügyi mérőszámok nyomon követése) értékelni lehet több országra kiterjedő kísérleti projektek révén. Lehetőség van olyan innovatív, IKT-alapú integrált ellátási megoldások fejlesztésére és bevezetésére is, amelyek kifejezetten a krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek multidiszciplináris egészségügyi ellátásának előmozdítására irányulnak 122 .

A Bizottságnak szándékában áll, hogy:

Ølétrehozza a szív- és érrendszeri egészséggel foglalkozó központok uniós hálózatát a szakértelem összefogása, valamint a diagnózis és a kezelés, a rehabilitáció és a tartós ápolás-gondozás, valamint a hatékony irányítás – többek között a kezelés és az orvosi tanácsadás betartása – megkönnyítése érdekében 123 .

A szív- és érrendszeri betegségekkel élők gyakran szorongással, az újbóli előfordulástól való félelemmel, valamint az életmódbeli változásokhoz és a hosszú távú kezelésekhez való alkalmazkodás nehézségeivel szembesülnek. Mindezek a tényezők negatívan befolyásolhatják az életminőséget és a mentális egészséget. A Bizottság mentális egészséggel kapcsolatos átfogó megközelítése 124 elismeri a fizikai és mentális egészség közötti kapcsolatot, és prioritásként kezeli a veszélyeztetett lakossági csoportok, köztük a krónikus betegségben szenvedők támogatását. A Bizottság olyan kezdeményezések révén, mint a mentális egészséggel kapcsolatos EU PROMENS képzési és csereprogram 125 továbbra is fel fogja vértezni az egészségügyi, szociális ellátási és oktatási szakembereket az integrált, multidiszciplináris és személyközpontú mentális egészségügyi ellátás biztosításához szükséges készségekkel. Emellett továbbra is támogatni fogja a szív- és érrendszeri betegségekkel foglakozó jövőbeli szakemberek oktatását és képzését, valamint a jólléttel kapcsolatos interdiszciplináris képzést, többek között az európai egyetemek szövetségein 126 keresztül.

Az akut eseményeket, például egy szívrohamot vagy agyvérzést követő rehabilitáció elengedhetetlen az elhalálozás és a fogyatékosság kockázatának csökkentéséhez a betegút során. Multidiszciplinárisnak és átfogónak kell lennie, és foglalkoznia kell a fizikai, pszichológiai és szociális szükségletekkel. A rehabilitációnak és az ellátás folyamatosságának a nemzeti stratégiák szerves részét kell képeznie. A valóban személyre szabott ellátás biztosítása érdekében alapvető fontosságú a szerzett tapasztalatok alkalmazása a szív- és érrendszeri betegségek kontinuumában, különösen az irányítási és ellátási megközelítésekben.

Az orvostechnikai eszközök és az innovatív technológiák alapvető szerepet játszanak a szív- és érrendszeri ellátásban. A Bizottság javaslatot tett az orvostechnikai eszközökre 127 és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre 128 vonatkozó uniós jogszabályi keret felülvizsgálatára az eljárások egyszerűsítése, valamint a követelmények költséghatékonyabbá és arányosabbá tétele érdekében, a betegek magas szintű védelmének fenntartása mellett. Ez magában foglalja az áttörést jelentő orvostechnikai eszközökre vonatkozó gyorsított szabályozási útvonalat annak biztosítása érdekében, hogy azok időben az uniós polgárok rendelkezésére álljanak. Az útvonal kísérleti projektje előkészítés alatt áll, és 2026 elején indul. Különös figyelmet fog fordítani a szív- és érrendszeri, valamint a gyermekgyógyászati áttörést jelentő eszközökre.

A megfizethető, biztonságos és innovatív gyógyszerekhez való hozzáférés központi szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségekre visszavezethető halálesetek számának csökkentésében. Az uniós gyógyszerészeti jogszabályok felülvizsgálatának célja a szabályozási keret korszerűsítése, a kutatás és az innováció ösztönzése, az engedélyezési folyamat egyszerűsítése és a bürokrácia csökkentése, lehetővé téve a gyorsabb engedélyezést és a betegek hozzáférését az innovatív kezelésekhez. Célja továbbá, hogy agilisabbá tegye az Európai Gyógyszerügynökséget, és támogassa az alapvető szív- és érrendszeri gyógyszerekhez való hozzáférést. Emellett a kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló jogszabályra irányuló javaslat 129 célja, hogy javítsa a kritikus fontosságú gyógyszerek – köztük a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére használt bizonyos gyógyszerek – rendelkezésre állását, kínálatát és gyártását az EU-ban 130 .

A biotechnológiai jogszabályra irányuló javaslat 131 célja, hogy a biotechnológiát a laboratóriumból a gyárakba, majd a piacra vigye, különös tekintettel az egészségügyre, felgyorsítsa a biotechnológiai termékek piacra jutási idejét, és fellendítse az egész ökoszisztémát az innovációbarátabb környezet megteremtése érdekében.

Az EU-ban a klinikai vizsgálatok szolgáltatják az olyan biztonságos, hatékony és innovatív kezelések lehetővé tételéhez szükséges bizonyítékokat, amelyek javíthatják a szív- és érrendszeri eredményeket. A digitális egészségügyi technológiák által támogatott decentralizált klinikai vizsgálatok kulcsfontosságú szerepet játszanak a betegek részvételének fokozásában, a nyomon követés egyszerűsítésében és a klinikai eredmények javításában. A decentralizált megközelítések lehetővé tétele különösen fontos a szív- és érrendszeri vizsgálatokban, ahol a célcsoport gyakran sérülékeny, és ezért nehezen érhető el vagy tartható meg. A biotechnológiai jogszabályra irányuló javaslat lehetővé kívánja tenni a decentralizált elemeket tartalmazó klinikai vizsgálatok engedélyezését a klinikai vizsgálatok engedélyezésére és lefolytatására vonatkozó szabályok egyszerűsítése, valamint az innovatív gyógyszerek – köztük a szív- és érrendszeri ellátásban használt gyógyszerek – piacra jutási idejének lerövidítése érdekében. A közelgő klinikai fejlesztési beruházási terv javaslatokat fog tenni a több országra kiterjedő klinikai vizsgálatok finanszírozásának megkönnyítésére és az európai kutatási infrastruktúrák további észszerűsítésére a klinikai fejlesztés területén 132 .

A „klinikai vizsgálatok felgyorsítása” (ACT EU) kezdeményezés 133 keretében a bevált gyakorlatokra vonatkozó, aktualizált, uniós szintű harmonizált iránymutatás célja, hogy segítse a decentralizált elemek elterjedését a klinikai vizsgálatokban azáltal, hogy következetes, gyakorlati utasításokat ad a szponzoroknak és a vizsgálati helyszíneknek a tagállamokban.

Az egészségügyitechnológia-értékelésről szóló uniós rendelet 134 támogatja a tagállamok együttműködését az új egészségügyi technológiák klinikai értékelése terén, összehasonlítva azokat a meglévő kezelésekkel. 2025 eleje óta a szív- és érrendszeri betegségek kezelését célzó fejlett terápiás gyógyszerek közös klinikai értékelés tárgyát képezik. A támogatható magas kockázatú orvostechnikai eszközök főként beültethetők, és főként a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére szolgálnak. 2026-ban megkezdődik a magas kockázatú orvostechnikai eszközök, például a sztentek vagy a szívbillentyűk közös klinikai értékelése, ami hozzájárul ahhoz, hogy a tagállamok gyorsabban és megalapozottabban döntsenek az árképzésükről és a visszatérítésekről. Emellett a közös tudományos konzultációk a fejlesztési terveikre vonatkozóan ajánlásokat fogalmaznak meg az egészségügyi technológiafejlesztők számára a klinikai vizsgálatok minőségének javítása érdekében.

Finanszírozási lehetőségek állnak a tagállamok rendelkezésére a Technikai Támogatási Eszköz 135 keretében, amely testre szabott technikai szakértelmet biztosít a tagállamok számára a reformok megtervezéséhez és végrehajtásához 136 . Emellett a lakosság egészségügyi eredményeinek általános javítására irányuló releváns beruházások – többek között a szív- és érrendszeri betegségek esetében – igénybe vehetik az uniós kohéziós alapokon keresztül rendelkezésre bocsátott forrásokat. A tagállamok 7,3 milliárd EUR-t különítettek el az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a nemzeti, regionális és Interreg programokon keresztül az egészségügyi infrastruktúrába, a berendezésekbe és a határokon átnyúló együttműködésbe történő beruházások céljára.

A hatékony korai felismerési és szűrési megközelítés kidolgozását követően a Bizottság támogatni kívánja a szív- és érrendszeri betegségek személyre szabott kezelésére és nyomon követésére vonatkozó uniós iránymutatás kidolgozását és kísérleti alkalmazását a megfelelő utókezelés biztosítása érdekében. Ez segítene hatékonyabbá tenni a szív- és érrendszeri ellátást, támogatná az adatgyűjtést, megkönnyítené az adatok uniós szintű integrációját, és elősegítené a szív- és érrendszeri betegségek és a komorbiditásaik megbízhatóbb kezelésének és kezelési stratégiáinak kidolgozását.

Kiemelt kezdeményezés: javaslat a szív- és érrendszeri betegségek személyre szabott kezeléséről és nyomon követéséről szóló tanácsi ajánlásra A Bizottság 2027-ben tanácsi ajánlásra kíván javaslatot tenni a szív- és érrendszeri betegségek és a kapcsolódó betegségek személyre szabott és integrált ellátási útjai minőségének és következetességének többek között digitális eszközök használatával való javítása érdekében. E javaslat célja, hogy kiegészítse „az EU az egészségért” program keretében támogatott digitális és mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat, és információkkal szolgáljon azok bevezetéséhez (lásd a 6. fejezetet), valamint Unió-szerte segítse az alapvető kezelésekhez való hozzáférés javítását.

6.Az adatok és a digitalizáció integrálása a szív- és érrendszeri egészség terén

A digitális technológiák és a mesterséges intelligencia átalakítják a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének, felismerésének és kezelésének módját. Átalakíthatják azt, ahogyan a klinikai orvosok és a betegek kezelik a kapcsolódó betegségeket, például a magas vérnyomást, a cukorbetegséget és az elhízást, amelyek a szív- és érrendszeri betegségek fő kockázati tényezői. A genetikai információk, a klinikai és képalkotási adatok, valamint az életmódminták és a környezeti tényezők integrálásával a mesterséges intelligencia lehetővé teheti a szív- és érrendszeri kockázatok pontosabb előrejelzését és az ennek megfelelő, testre szabott beavatkozásokat. A személyre szabott megelőzés megerősítheti a meglévő lakosságszintű intézkedéseket, lehetővé téve az egyének számára, hogy közvetlenül részt vegyenek szív- és érrendszeri egészségük fenntartásában. Ahhoz, hogy ez az átállás valósággá váljon, elengedhetetlenek a digitális és adatvezérelt eszközök. Ezek lehetővé teszik a korai felismerést, a célzott kezelést és az egészségügyi erőforrások hatékonyabb felhasználását, felerősítve a megelőzési stratégiák hatását a tagállamokban.

Az EU digitális egészségügyi átalakulása új szakaszba lép: az adatokhoz való hozzáférésről és az adatok cseréjéről olyan gyakorlati, adatvezérelt alkalmazásokra tér át, amelyek javítják a megelőzést, a diagnózist és az ellátást. Ennek elérése érdekében a Bizottság támogatni kívánja az interoperábilis digitális infrastruktúrák és a megbízható MI-megoldások kiépítését az európai egészségügyi adattérrel 137 összhangban, folytatva „az EU az egészségért” program és a Digitális Európa programjai korábbi intézkedéseit. Ehhez klinikailag validált MI-eszközökre is szükség van, amelyeket a teljesítményre, a biztonságosságra és a valós hatékonyságra vonatkozóan megbízható bizonyítékok támasztanak alá az egyértelműen meghatározott klinikai munkafolyamatokban. Ezzel párhuzamosan a fogyasztói digitális monitorok növekvő használata támogathatja az egyéneket az életmód, valamint a szív- és érrendszeri kockázati tényezők nyomon követésében, feltéve, hogy az információkat védett és felelősségteljes módon használják fel.

A digitális technológiák és a mesterséges intelligencia gyors fejlődése új lehetőségeket nyit meg. Az adatok hozzáférhetőségére, az adatmegosztásra és az interoperabilitásra való kezdeti fókusz helyett most olyan adatvezérelt egészségügyi alkalmazásokra kell összpontosítani, amelyek aktívan támogatják a megelőzést, a diagnózist és az egészségügyi ellátás optimalizálását, miközben növelik az egészségügyi rendszerek hatékonyságát és hozzájárulnak azok fenntarthatóságához. Az EU digitális egészségügyi átalakulásának következő szakaszában túl kell lépni az egészségügyi adatok puszta cseréjén, és olyan intelligens eszközöket kell kifejleszteni, amelyek képesek előre jelezni a kockázatokat, irányítani a személyre szabott megelőzést, automatizálni a diagnosztikát, javítani a klinikai döntéshozatalt, valamint optimalizálni az egészségügyi szolgáltatások különböző aspektusait.

A szív- és érrendszeri orvoslás fejlődését azonban tartós akadályok korlátozzák. A szív- és érrendszeri betegségekkel – többek között a magas vérnyomással, a cukorbetegséggel, az elhízással és más kockázati tényezőkkel – kapcsolatos adatok továbbra is töredezetten állnak rendelkezésre az ellátási környezetekben és az adatnyilvántartásokban, ezért nem állnak készen a hatékony egészségügyi intézkedésekhez való felhasználásra. Gyakran hiányosak, nem szabványosak vagy nem eléggé reprezentatívak a különböző népességcsoportokra nézve. A legtöbb esetben a szív- és érrendszeri adatkészleteket nem kapcsolják össze szisztematikusan a környezeti kockázati tényezőkre (például a levegőszennyezésre) vonatkozó adatokkal sem, bár az ilyen integráció javíthatná a kockázat-előrejelzési és a megelőzési stratégiákat. Ez akadályozza a szív- és érrendszeri kockázatok előrejelzésére és a kezelés optimalizálására szolgáló pontos és méltányos MI-modellek kidolgozását. Az interoperabilitási hiányosságok és a digitális eszközök kardiológiai munkafolyamatokba való korlátozott integrálása korlátozzák a digitális eszközök klinikai validálását és napi használatát. A jó minőségű, határokon átnyúló és longitudinális adatok hiánya korlátozza tovább a valós bizonyítékok előállításának és a megbízható MI-alkalmazások Unió-szerte történő biztonságos és hatékony bevezetésének képességét. Az adatkészletek sokféleségének és reprezentativitásának biztosítása az algoritmikus torzítások elkerülése érdekében is fontos, mivel a hiányos vagy kiegyensúlyozatlan adatokkal tanított MI-modellek a tünetek, a kockázati tényezők és a kezelési lehetőségek terén a biológiai és a társadalmi nemmel kapcsolatos különbségek figyelmen kívül hagyásának kockázatát hordozzák magukban 138 .

A szívvédelmi terv a széttagolt kísérleti kezdeményezésekről a koordinált, nagy léptékű bevezetésre helyezi a hangsúlyt. A terv célja, hogy interoperábilis digitális infrastruktúrákon keresztül változatos, jó minőségű egészségügyi adatokat mozgósítson, és elősegítse a megbízható, klinikailag validált MI-megoldásokat. Támogathatja a nyilvános számítástechnikai infrastruktúrák jobb kiépítését és az egészségügyi alkalmazások megosztását. Hatékonyabbá fogja tenni a megelőzést, valamint a klinikai és ellátási utakat, csökkenteni fogja a régiók közötti egyenlőtlenségeket, valamint támogatni fogja a szív- és érrendszeri betegségek személyre szabott, adatvezérelt kezelését. Emellett növelni fogja az EU innovációs képességét és globális versenyképességét a digitális egészségügy, valamint a szív- és érrendszeri orvoslás terén.

A jó minőségű, változatos és reprezentatív egészségügyi adatok elengedhetetlenek a szív- és érrendszeri kutatás, innováció és betegellátás előmozdításához. A legtöbb tagállam azonban nem rendelkezik a szív- és érrendszeri betegségekre, illetve a cukorbetegségre vonatkozó átfogó nemzeti nyilvántartással, és ez a hiányosság akadályozza a megbízható klinikai kutatást, a személyre szabott ellátási megoldások kidolgozását és a megalapozott szakpolitikai döntéshozatalt.

Az infrastruktúrába és a szabványokba történő uniós beruházások által támogatott európai egészségügyi adattér az EU adatvezérelt innovációjának sarokköve a szív- és érrendszeri egészség terén. Az európai egészségügyi adattér olyan közös keretet hoz létre, amely Unió-szerte elő fogja segíteni a klinikai, életmódbeli és genomikai adatokhoz való biztonságos hozzáférésre és azok összekapcsolására irányuló erőfeszítéseket. Össze fogja kapcsolni és hasznosítani fogja az olyan kezdeményezések értékét, mint az 1+ millió genom 139 és az Európa genomja 140 , és azok eszközeit interoperábilis megelőzési, ellátási és kutatási erőforrásokká alakítja át. Ez lehetővé fogja tenni a kockázatok korábban történő azonosítását, a betegek jobb csoportosítását és a célzottabb beavatkozásokat.

A mesterséges intelligencia a korábban történő felismerés, a kockázatok pontosabb előrejelzése és a személyre szabott kezelés révén átalakítja a szív- és érrendszeri ellátást. Az MI-rendelet egyértelmű szabályokat határoz meg az egészségügyben használt nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozóan, és a mesterségesintelligencia-kontinensre vonatkozó cselekvési terv 141 és a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére vonatkozó stratégia 142 fogja irányítani a beruházásokat és a bevezetést. Ez elő fogja mozdítani az innovációt és a versenyképességet az egészségügyben és más stratégiai ágazatokban.

A Bizottság „az EU az egészségért” program és a Digitális Európa programjai keretében támogatott számos intézkedés keretében finanszírozza a több országra kiterjedő, valós körülmények közötti értékeléseket és az MI-eszközök klinikai környezetben történő felelősségteljes alkalmazását 143 . A mesterséges intelligencia orvosi képalkotási eljárások esetében való alkalmazása az egyik legérettebb, legnagyobb hatású és leggyorsabban fejlődő terület 144 . Ezeket az erőfeszítéseket kiegészítik a Digitális Európa program keretében működő tesztelési és kísérleti létesítmények, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére vonatkozó stratégia 145 keretében működő olyan fejlett szűrőközpontok uniós hálózata, amelyek tesztkörnyezetként szolgálnak a multimodális MI-alapú képalkotó megoldások szív- és érrendszeri, valamint rákkezelési alkalmazásokban történő bevezetéséhez.

A tagállamok a Technikai Támogatási Eszköz keretében testre szabott technikai segítségnyújtást kérhetnek olyan irányítási, szabályozási és szervezeti reformok előkészítéséhez, amelyek lehetővé teszik a mesterséges intelligencia szív- és érrendszeri ellátásba való integrálását, összhangban az európai egészségügyi adattérről szóló rendelettel és más vonatkozó uniós szabályozási keretekkel.

E lendületre építve a Bizottság kiemelt kezdeményezést fog indítani a szív- és érrendszeri és a kapcsolódó betegségek esetében az MI-alapú, valamint adatvezérelt megoldások előmozdítására, lehetővé téve a hamarabb történő felismerést, a személyre szabott ellátást és rehabilitációt, többek között a ritka és összetett esetekben is.

Kiemelt kezdeményezés: inkubátor a mesterséges intelligencia és a digitális technológiák innovációjához és a szív- és érrendszeri egészségügyi ellátásba való integrálásához A Bizottság támogatni fog egy 20 millió EUR összegű kiemelt kezdeményezést 146 , amelynek célja a mesterséges intelligencia és az adatvezérelt eszközök bevezetésének és alkalmazásának felgyorsítása a korai felismerés, a személyre szabott megelőzés, valamint a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az elhízás integrált kezelése érdekében. Az inkubátor prioritásként fogja kezelni a valós körülmények közötti alkalmazást, a határokon átnyúló validálást és az ellátási utakba való integrációt, többek között a ritka és összetett esetekben. A Bizottság a sikeres eredmények kiterjesztésével támogatni fogja a digitális eszközök szélesebb körű használatát a személyre szabott megelőzés és irányítás érdekében. A kiemelt kezdeményezés célja, hogy 2030-ig meghatározza a mesterséges intelligencia fejlesztése és validálása során használandó adatkészletekre vonatkozó alapvető közös műszaki előírásokat, és ezáltal biztosítsa az ilyen innovációkhoz való méltányos hozzáférést a részt vevő tagállamokban. A kiemelt kezdeményezés célja továbbá a szív- és érrendszeri egészség terén a mesterséges intelligencia bevezetésére vonatkozó terv közzététele, amely terv iránymutatást nyújt az MI-eszközök kardiológiai validálásához, klinikai integrációjához és nyomon követéséhez.

7.Minden polgár elérése

A nők hátrányt szenvednek a szív- és érrendszeri ellátás terén fennálló jelentős egyenlőtlenségek miatt, mivel gyakran aluldiagnosztizálják és alulkezelik őket, illetve alulreprezentáltak a klinikai vizsgálatokban 147 . Ez késlelteti a diagnózist és a kezelést 148 . Az egészségműveltségi kampányok elengedhetetlenek ahhoz, hogy mind a betegek, mind az egészségügyi szakemberek tisztában legyenek a konkrét tünetekkel és kockázatokkal 149 . A fiatalok központi szerepet játszanak a megelőzésben. Az intézkedéseket korán kell elkezdeni, és tükrözniük kell a szükségleteiket, biztosítva a fiatalok egészségének javítására irányuló ágazatközi megközelítést. A társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű csoportok rosszabb egészségügyi eredményekkel és a megelőző egészségügyi ellátás esetében korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek 150 . Az ilyen egyenlőtlenségek kezeléséhez összehangolt megközelítésre van szükség az ellátási út egészében.

Kiemelt kezdeményezés: az egyenlőtlenségek kezelése A Bizottságnak szándékában áll, hogy: Ølétrehozza az uniós szív- és érrendszeri egészségi egyenlőtlenségi eredménytáblát, amely az európai Rákegyenlőtlenségi Regiszter 151 mintájára készül, és a meglévő adatokon alapul, valamint Øberuházzon a Horizont Európa keretében végzett kutatásokba a szív- és érrendszeri betegségek biológiai- és/vagy társadalminem-specifikus mechanizmusai – többek között a kockázati tényezők és a betegút – megértésének előmozdítása érdekében 152 .

8.A kutatási és innovációs szakadék felszámolása

Az EU eddig közel 2,3 milliárd EUR-t fektetett be szív- és érrendszeri és a kapcsolódó kutatásokba az uniós kutatási és innovációs keretprogramokon keresztül 153 . A finanszírozás támogatta a hatékonyabb megelőzési, diagnosztikai, terápiás és nyomonkövetési megközelítések kidolgozására irányuló kutatást a polgárok egészségének javítása érdekében.

A szív- és érrendszeri betegségek esetében azonban továbbra is korlátozott az áttörést jelentő terápiás innováció. Az elmúlt években kevés új terápia került piacra 154 . A legtöbb előrelépés a meglévő kezelések, nem pedig az újak kifejlesztése terén történt 155 .

El kell mélyítenünk a betegségmechanizmusokkal, a korai megelőzéssel, a személyre szabott kockázat-előrejelzéssel és a kezelés optimalizálásával kapcsolatos ismereteinket a hatékony, betegközpontú és személyre szabott ellátás biztosítása, valamint innovatív diagnosztika, gyógyszerek és digitális eszközök fejlesztése érdekében. Számos rendszerszintű akadály – többek között a nagyszabású klinikai vizsgálatok magas költsége és összetettsége, valamint a széttagolt kutatási erőfeszítések – még inkább eltántorítja a magánszektort a szerepvállalástól. Ezenkívül külön erőfeszítéseket kell tenni a férfiak és nők közötti szív- és érrendszeri különbségekhez vezető mechanizmusok megértése érdekében.  

E kihívások leküzdése érdekében az EU által finanszírozott, folyamatban lévő köz- és magánkezdeményezések, például az Európai partnerség az innovatív egészségügyért 156 , előmozdítják a tudományos élet, az ipar és a klinikai szakemberek közötti együttműködést a szív- és érrendszeri betegségek és más krónikus betegségek megelőzésére, felismerésére, diagnosztizálására, kezelésére és az ellátásra szolgáló új terápiák és technológiák közös kifejlesztése érdekében. Az Európai partnerség az innovatív egészségügyért nagyszabású projektet indít, amely Európa-szerte összefogja az önkormányzatokat, a kutatókat, az egészségügyi szolgáltatókat, a gyógyszeripart és a gyógyászati technológiai ágazatot annak érdekében, hogy jobban megértsék a szív- és érrendszeri ellátás megszervezésének és nyújtásának módját, azonosítsák a bevált gyakorlatokat, és Unió-szerte előmozdítsák az integrált, betegközpontú megoldásokat.

A mikrobiómákkal kapcsolatos fejlettebb ismeretek – az „egy egészség” megközelítés révén – lehetőséget teremtenek majd új egészségügyi termékek fejlesztésére és létrehozására, amint azt az élettudományokra vonatkozó európai stratégia is körvonalazza. A Horizont Európa által finanszírozott PROPHET projekt 157 2025 végéig a személyre szabott megelőzésre irányuló stratégiai kutatási és innovációs tervet (SRIA) fog készíteni a krónikus betegségek megelőzését hatékonyan szolgáló innovatív, fenntartható és magas színvonalú, személyre szabott stratégiák meghatározásának és végrehajtásának támogatása érdekében. A miokardiális infarktus utáni hirtelen szívleállás defibrillátor beültetésével történő megelőzésére irányuló PROFID 158 projekt fontos adatokkal szolgált a defibrillátorok beültetésének hatékonyságáról. Ezeket a kezdeményezéseket folytatni kell annak érdekében, hogy a döntéshozók a leghatékonyabb egészségügyi technológiákat választhassák a szív- és érrendszeri kezelés és ellátás területén. Az európai virtuális emberi ikermodell kezdeményezés 159 olyan intézkedéseket támogat, amelyek előmozdítják a személyre szabott szív- és érrendszeri ellátást, és felgyorsítják az új generációs digitális megoldások elfogadását. Ezeket a kezdeményezéseket folytatni kell annak érdekében, hogy a döntéshozók a leghatékonyabb egészségügyi technológiákat választhassák a szív- és érrendszeri kezelés és ellátás területén.

A tagállamok és a régiók felhasználhatnák az Európai Regionális Fejlesztési Alapból 160 elkülönített kohéziós alapokat az egészségügyi kutatási és innovációs ökoszisztémáik megerősítésére. Emellett az interregionális innovációs beruházási (I3) eszköz 161 segíthetne az innovatív egészségügyi megoldások léptékének növelésében, a területi kapcsolatok erősítésében, valamint a kutatás és innováció országok és régiók közötti hatékonyabb integrálásában.

A közbeszerzés a felhasználói igényekhez igazított innováció erőteljes katalizátora. Az uniós finanszírozási programok beruháznak az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzésbe a keresletvezérelt innováció előmozdítása érdekében, arra ösztönözve a beszállítókat, hogy a beszerzőkkel közösen hozzanak létre és kínáljanak innovatív megoldásokat az egészségügyi szakemberek igényeinek kielégítésére.

A személyre szabott megelőzéssel kapcsolatos kutatás megerősítése és az innovációban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében az EU-nak olyan szív- és érrendszeri kutatási és innovációs ütemtervre van szüksége, amely egyszerűsíti a finanszírozást, bővíti a kutatási kapacitást, és megcélozza a kielégítetlen igényeket.

Kiemelt kezdeményezés: a szív- és érrendszeri kutatási szakadék felszámolása

A Bizottság kiemelt kezdeményezést kíván indítani a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos kutatási és innovációs szakadék felszámolására azzal a céllal, hogy javítsa a szív- és érrendszeri betegségek mechanizmusainak megértését, és támogassa a személyre szabott kockázat-előrejelzésre és a kezelés optimalizálására szolgáló innovatív eszközök elterjedését. Ennek keretében sor kerül az alábbiakra:

Øa szív- és érrendszeri betegségekre vonatkozó kutatási és innovációs ütemterv kidolgozása az innováció felgyorsítása és a kutatások gyakorlatba való átültetése érdekében a kockázat-előrejelzés, valamint a korai felismerésre és a szűrésre irányuló, személyre szabott és digitális megközelítések terén, különös tekintettel a nőkre és a veszélyeztetett csoportokra 162 ,

Øa szív- és érrendszeri betegségekkel és a cukorbetegséggel kapcsolatos innovatív egészségügyi beavatkozásokra irányuló kutatás, beleértve a mesterséges intelligenciát és a digitális megközelítéseket, a kockázat-előrejelzési, korai felismerési és szűrési gyakorlatok személyre szabott megelőzési és ellátási utak révén történő javítása érdekében 163 ,

Øa fenntartható és egészséges étrendek által a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében betöltött szerep digitális eszközökkel támogatott kutatása, ideértve a táplálkozás, a bélmikrobióma, valamint a szív- és érrendszeri betegségek közötti összefüggést 164 ,

Øa szív- és érrendszeri, metabolikus és vesebetegségekkel kapcsolatos kutatás a személyre szabott orvoslással foglalkozó európai partnerség keretében 165 , Øa személyre szabott egészségügyi megközelítések, többek között a szív- és érrendszeri betegségek esetében az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés finanszírozása 166 ,

Øa szív- és érrendszeri betegségekkel, a nanomedicinával, a táplálkozással és az egészséges életmóddal kapcsolatos preklinikai kutatás és több országra kiterjedő klinikai vizsgálatok az egészségügyi kutatás Európai Kutatási Térségének (ERA4Health) előmozdítására irányuló európai partnerség keretében 167 .

9.Együttműködés: az együttműködés és nyomon követés kerete

A szív- és érrendszeri betegségek kezeléséhez több érdekelt fél erőfeszítésére és ágazatközi erőfeszítésre van szükség, amely összefogja a politikai döntéshozókat, az egészségügyi szakembereket, a kutatókat, az egészségügyi intézményeket, az ipart, a civil társadalmat és a saját tapasztalattal rendelkező embereket, hogy ösztönözze az innovációt, megossza a tudást, és a polgárokat helyezze a megoldásaink középpontjába.

A PreventNCD együttes fellépés ifjúsági tanácsadó csoportja 168 tervet készített arra vonatkozóan, hogyan integrálhatók a fiatalok nézőpontjai – többek között nemzeti szinten – a nem fertőző betegségek, például a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésébe és ellátásába 169 .

A Bizottságnak szándékában áll, hogy:

Øfolytassa az intézkedések kidolgozását a tagállamokkal a népegészségügyi szakértői csoport 170 keretében, amely a szív- és érrendszeri betegségek és más nem fertőző betegségek megelőzéséről és kezeléséről szóló megbeszélések fő fóruma,

Ølétrehozza a szív- és érrendszeri betegségekkel, valamint a cukorbetegséggel foglalkozó szakértők hálózatát 171 , beleértve az orvosi társaságokat és a betegszervezeteket,

Øtámogassa a veszélyeztetett csoportok, különösen a nők körében a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbetegség kockázatának csökkentésére irányuló célzott intézkedéseket 172 ,

Ømegerősítse a szív- és érrendszeri szakértők és a rákszakértők közötti együttműködést a betegségek megelőzésére irányuló közös erőfeszítések támogatása érdekében,

Øtámogasson egy tematikus hálózatot az uniós egészségpolitikai platform 173 keretében, ami lehetővé fogja tenni az érdekelt felekkel folytatott folyamatos párbeszédet és fellépést, a fiatalokra összpontosítva,

Øfelhívást tegyen közzé a bevált módszerek uniós portálján 174 a szív- és érrendszeri betegségekkel és a kapcsolódó kockázati tényezőkkel, többek között a cukorbetegséggel és az elhízással kapcsolatos, tényeken alapuló népegészségügyi beavatkozásokra.

A szív- és érrendszeri betegségek globális népegészségügyi kihívást jelentenek. Globális szinten ezek a halálesetek fő okai, és azok 32 %-áért felelősek. E kihívás leküzdése érdekében együtt kell működni azokkal az országokkal, amelyek közös kihívásokkal néznek szembe. Globális szinten a Bizottság együtt fog működni a szív- és érrendszeri betegségek és más nem fertőző betegségek elleni küzdelemben azáltal, hogy közös projektek révén felgyorsítja az előrehaladást a betegségek által jelentett teher csökkentése érdekében a bevált módszerek és megközelítések cseréjével a nem uniós országokkal, a nemzetközi partnerekkel, a globális egészségügyi intézményekkel és szereplőkkel, valamint az érdekelt felekkel folytatott globális együttműködés keretében, többek között a Bizottság által társfinanszírozott Global Alliance for Chronic Diseases (globális szövetség a krónikus betegségek területén – GACD) 175 keretében.

10.Következtetés

A szívvédelmi terv konkrét és ambiciózus intézkedéseket tartalmaz, amelyek kézzelfoghatóan javítani fogják az emberek szív- és érrendszeri egészségét és életminőségét, valamint csökkenteni fogják a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az elhízás által jelentett terhet azáltal, hogy fokozzák a személyre szabott megelőzést, korai felismerési és szűrőprogramokat vezetnek be, valamint innovatív megközelítéseket alkalmaznak a kezeléshez, az ellátáshoz és a rehabilitációhoz való hozzáférés javítása érdekében.

Az előttünk álló kihívás mindenkit érint. A siker a tagállamok, a kutatók, az innovátorok, az ipar, a civil társadalom, az egészségügyi szolgáltatók és szakemberek, a betegek, a tudományos körök és a nemzetközi partnerek helyi, nemzeti és uniós szintű együttműködésben való aktív szerepvállalásától függ. Ez a kollektív kötelezettségvállalás elengedhetetlen a tagállamok, a népességcsoportok és a nemek közötti egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentéséhez. A szívvédelmi terv megteremti a folyamatos, betegközpontú, nemzeti és uniós szintű fellépés alapjait.

Ezek az erőfeszítések együttesen hozzá fognak járulni a népesség jobb egészségéhez és rezilienciájához, miközben Unió-szerte ösztönzőleg hatnak az innovációra és a versenyképességre.

(1)

A szív- és érrendszeri betegségek a szívre és a vérerekre vannak hatással. Idetartoznak a következők: szívroham, agyvérzés, szívelégtelenség, ischaemiás szívbetegségek, rendellenes szívritmus, strukturális szívbetegségek, kardiomiopátia és veleszületett szívbetegségek.

(2)

Eltérő információk hiányában az ábrák forrása A szív- és érrendszeri egészség helyzete az EU-ban című OECD-jelentés (2025) – Full Report: The State of Cardiovascular Health in the European Union | OECD .

(3)

Csak 2021-ben 256 millió munkanap, illetve 1,3 millió munkaév veszett el betegség, fogyatékosság és korai elhalálozás miatt.

(4)

  A szív- és érrendszeri betegségekre vonatkozó statisztikák – Statistics Explained – Eurostat .

(5)

  Global burden of cardiovascular diseases: projections from 2025 to 2050 - PubMed .

(6)

Az ischaemiás szívbetegség szívkoszorúér-betegség vagy coronaria-betegség néven is ismert.

(7)

Az Európai Unió Tanácsa, Következtetések a szív- és érrendszeri egészség Európai Unióban történő javításáról , ST 15315/24 INIT. al x .

(8)

  A MEP szív- és érrendszeri egészséggel foglalkozó csoportja és Európai Parlament, Jelentés a nem fertőző betegségekről, A9–0366/2023, elfogadva 2023. december 13-án .

(9)

Lásd például az Ossza meg velünk véleményét! oldalt.

(10)

Európai egészségügyi unió: https://commission.europa.eu/topics/public-health/european-health-union_hu .

(11)

  Az „Egészségesebben, együtt” elnevezésű, a nem fertőző betegségekre vonatkozó uniós kezdeményezés – Népegészségügy .

(12)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Európai rákellenes terv , COM(2021) 44 final.

(13)

  Uniós küldetés: Rák – Kutatás és innováció – Európai Bizottság .

(14)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a mentális egészség átfogó megközelítéséről , COM(2023) 298 final.

(15)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára – Uniós cselekvési terv: „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé” , COM(2021) 400.

(16)

  Az élettudományokra vonatkozó európai stratégia – Kutatás és innováció .

(17)

  Az (EU) 2025/327 rendelet az európai egészségügyi adattérről, valamint a 2011/24/EU irányelv és az (EU) 2024/2847 rendelet módosításáról .

(18)

  A gyógyszerészeti jogszabályok reformja és az antimikrobiális rezisztencia kezelésére irányuló intézkedések , COM(2023) 190 final; Orvostechnikai eszközök – Népegészségügy – Európai Bizottság ; A kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló jogszabály – Népegészségügy – Európai Bizottság ; valamint Az emberi eredetű anyagokra vonatkozó új uniós szabályok – Népegészségügy .

(19)

  Biotechnológiai jogszabály .

(20)

Például az alábbi együttes fellépések révén: JACARDI , PreventNCD és JARED .

(21)

   OECD-jelentés (2025): The state of cardiovascular health in the EU (A szív- és érrendszeri egészség helyzete az EU-ban) – Full Report: The State of Cardiovascular Health in the European Union | OECD .

(22)

  „Az EU az egészségért” (2021–2027) – az egészségesebb Európai Unió jövőképét felvázoló uniós cselekvési program – Népegészségügy .

(23)

  Egészségügyi helyzet az EU-ban – Népegészségügy – Európai Bizottság .

(24)

  World Heart Federation – 80% a szív- és érrendszeri betegségekre visszavezethető halálesetek közel 80 %-a olyan kockázati tényezőknek tudható be (például egészségtelen étrend és mozgásszegény életmód), amelyeket befolyásolni lehet.

(25)

 OECD-jelentés (2025): The state of cardiovascular health in the EU (A szív- és érrendszeri egészség helyzete az EU-ban) – Full Report: The State of Cardiovascular Health in the European Union | OECD . 

(26)

Koskinas, K. C., Van Craenenbroeck, E. M., Antoniades, C., et al. (2024). Obesity and cardiovascular disease: An ESC clinical consensus statement. European Heart Journal, 45(38), 4063–4098, https://doi.org/10.1093/eurheartj/ehae508 .

(27)

  https://cancer-inequalities.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/docs/ccp2025/ec-oecd-synthesis-report-250124-1422.pdf .

(28)

  Gill, J., Miracolo, A., Politopoulou, K., Jayawardana, S., Carter, A., Apostolou, E., & Kanavos, P. (2024). How can we improve secondary prevention of cardiovascular disease? London School of Economics and Political Science.

(29)

Timmis, A., Vardas, P., Townsend, N., Torbica, A., Katus, H., De Smedt, D., et al. (2022).

European Society of Cardiology: Cardiovascular disease statistics 2021. European Heart Journal, 43(8), 716–799., https://doi.org/10.1093/eurheartj/ehab892 .

(30)

Kwon, Y., Tzeng, W.S., Seo, J. et al (2024). Obstructive sleep apnea and hypertension; critical overview. Clin Hypertension 30 (1), 19., https://doi.org/10.1186/s40885-024-00276-7 .

(31)

   OECD-jelentés (2025): The state of cardiovascular health in the EU (A szív- és érrendszeri egészség helyzete az EU-ban) – Full Report: The State of Cardiovascular Health in the European Union | OECD .

(32)

  [ilc_hch11] Gyümölcsöt, zöldséget vagy salátát fogyasztó személyek iskolai végzettség, szegénységi küszöb, leggyakoribb tevékenységi státusz és nem szerint .

(33)

Az átlagos alkoholfogyasztás 2010 és 2022 között kismértékben, 3 %-kal csökkent.

(34)

Az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokkal foglalkozó, 2024. évi európai iskolavizsgálat (ESPAD) főbb megállapításai: www.euda.europa.eu .

(35)

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (2024). Felmérési jelentés a szezonális influenza elleni oltásra vonatkozó nemzeti ajánlásokról és az átoltottsági arányokról az EU-/EGT-országokban.

(36)

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ. Covid19-átoltottsági arány az EU-ban/EGT-ben a 2024–25-ös szezon kampányai során, 2024. augusztus 1. – 2025. március 28.

(37)

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (2025): Preventing cardiovascular disease through a healthy environment (A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése az egészséges környezet révén).

(38)

  Combinations of physical activity, sedentary time, and sleep duration and their associations with depressive symptoms and other mental health problems in children and adolescents: a systematic review - PubMed .

(39)

Eurostat, EU-SILC, Személyek megoszlása testtömegindex, iskolai végzettség, nem és életkor szerint: ilc_hch10 .

(40)

Azaïs-Braesco, V., Sluik, D., Maillot, M., Kok, F. and Moreno, L.A. (2017). A review of total & added sugar intakes and dietary sources in Europe, Nutrition Journal, 16 (1), 6., https://doi.org/10.1186/s12937-016-0225-2 ; Cukor és édesítőszerek | Szakpolitikai ismeretek .

(41)

Eurostat adatbázis: [hlth_ehis_fv3e] Gyümölcs- és zöldségfélék napi fogyasztása nem, életkor és iskolai végzettség szerint .

(42)

  Az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokkal foglalkozó, 2024. évi európai iskolavizsgálat (ESPAD) főbb megállapításai .

(43)

Az alkopopok olyan előkevert, alkoholtartalmú italok, amelyek íze az üdítőitalok ízét utánozza, de hozzáadott alkoholt tartalmaznak.

(44)

  UNICEF-jelentés: The State of Children in the European Union: Addressing the needs and rights of the EU’s youngest generation (2024) (A gyerekek helyzete az Európai Unióban. Az EU legfiatalabb generációja szükségleteinek és jogainak kezelése).

(45)

Marx, N., Federici, M., Schütt, K., Müller-Wieland, D., et al. (2023). 2023 ESC Guidelines for the management of cardiovascular disease in patients with diabetes: Developed by the task force on the management of cardiovascular disease in patients with diabetes of the European Society of Cardiology (ESC), European Heart Journal. 44(39), 4043–4140,  https://doi.org/10.1093/eurheartj/ehad192 .

(46)

Eurostat adatbázis: [hlth_ehis_pa2e] A szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázatának szűrése önbevallás alapján nem, életkor és iskolai végzettség szerint .

(47)

Dunlay, S. M., & Chamberlain, A. M. (2016). Multimorbidity in Older Patients with Cardiovascular Disease. Current cardiovascular risk reports, 10, 3., https://doi.org/10.1007/s12170-016-0491-8 ; Skou, S. T., et al. (2022). Multimorbidity. Nature Reviews Disease Primers, 8(1), 48., https://doi.org/10.1038/s41572-022-00376-4 .

(48)

   OECD-jelentés (2025): The state of cardiovascular health in the EU (A szív- és érrendszeri egészség helyzete az EU-ban) – Full Report: The State of Cardiovascular Health in the European Union | OECD .

(49)

Példaként említhetők az európai szív- és érrendszeri nyilvántartások, például az ESC EURObservational Research Programme (EORP) és az európai nyilvántartások jegyzékében felsorolt betegségspecifikus nemzeti nyilvántartások. Heterogén adatstruktúráik és szabványaik korlátozzák a határokon átnyúló interoperabilitást.

(50)

Vogel, B. et al. (2021), The Lancet women and cardiovascular disease Commission: reducing the global burden by 2030.

(51)

2022-ben a regionális mortalitás a 100 000 főre jutó 139 halálesettől 1 196 halálesetig terjedt. Forrás: Eurostat, https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-datasets/-/hlth_cd_asdr2 .

(52)

Az összességében javuló tendenciák ellenére az egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, és a PM2,5-koncentráció a legszegényebb régiókban jellemzően mintegy egyharmaddal magasabb: https://www.eea.europa.eu/en/analysis/indicators/income-related-environmental-inequalities-associated .

(53)

A veszélyeztetett és alacsony jövedelmű közösségeket aránytalanul sújthatja a zajszennyezés:

https://www.eea.europa.eu/en/analysis/publications/environmental-noise-in-europe-2025 .

(54)

  Egy gészség – Népegészségügy – Európai Bizottság .

(55)

A korai felismerési és szűrési protokoll, valamint a kezelésre vonatkozó iránymutatás figyelembe veszi e célok meghatározását. A korai felismerési és szűrési programok kialakításakor sor kerül e célok részletesebb meghatározására.

(56)

2022-ben a korai halálozás leggyakoribb oka az ischaemiás szívbetegség volt 77 704 halálesettel (100 000 lakosra 17,9 haláleset jutott). Forrás: Eurostat, [hlth_cd_apr] Gyógyítható és megelőzhető halálozás a lakosok körében ok és nem szerint .

(57)

Eurostat online adatbázis, [hlth_ehis_pa2e__custom_19301842] A szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázatának szűrése önbevallás alapján nem, életkor és iskolai végzettség szerint .

(58)

   Eurostat online adatbázis, [hlth_ehis_pa2e__custom_19301918] A szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázatának szűrése önbevallás alapján nem, életkor és iskolai végzettség szerint .

(59)

   Eurostat online adatbázis, [hlth_ehis_pa2e__custom_19301947] A szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázatának szűrése önbevallás alapján nem, életkor és iskolai végzettség szerint .

(60)

Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Luxemburg, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország rendelkezik a szív- és érrendszeri betegségekre vonatkozó nemzeti tervvel.

(61)

  „Az EU az egészségért” program 2025. évi munkaprogramja .

(62)

Ez egy EU–OECD partnerség: 26284fbb-0c7b-4d4d-ae57-f7f2a47e493f_en .

(63)

Európai Bizottság, Pályázati felhívás – Az egész életen át tartó megelőzés az egészséges élet érdekében, különös tekintettel a szív- és érrendszeri betegségekre, CR/CV&NCD-g-25–18, 26284fbb-0c7b-4d4d-ae57-f7f2a47e493f_en .

(64)

Például Finnország, Dánia és Észtország.

(65)

  JADECARE, együttes fellépés a digitálisan támogatott integrált személyközpontú ellátás megvalósításáért .

(66)

Ahmad, A. F., Dwivedi, G., O'Gara, F., Caparros-Martin, J., & Ward, N. C. (2019). The gut microbiome and cardiovascular disease: Current knowledge and clinical potential. American Journal of Physiology-Heart and Circulatory Physiology, 317(5), H923–H938., https://doi.org/10.1152/ajpheart.00376.2019 .

(67)

Hopkins S, Gajagowni S, Qadeer Y, Wang Z, Virani SS, Meurman JH, Leischik R, Lavie CJ, Strauss M, Krittanawong C. More than just teeth: How oral health can affect the heart. Am Heart J Plus. 2024. május 24.;43:100407. doi: 10.1016/j.ahjo.2024.100407. PMID: 38873102; PMCID: PMC11169959 .

(68)

  Magatartási kódex – Élelmiszer-biztonság – Európai Bizottság .

(69)

  Élelmiszer 2030 – Kutatás és innováció – Európai Bizottság .

(70)

  Az iskolaprogramról dióhéjban – Európai Bizottság .

(71)

Criteria for Sustainable Public Procurement for Food, Food Services and Vending Machines (Az élelmiszerekre, étkeztetési szolgáltatásokra és árusító automatákra vonatkozó fenntartható közbeszerzés kritériumai) (2025), Közös Kutatóközpont – https://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/handle/JRC139495 .

(72)

Az alábbinak megfelelően: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Jövőkép a mezőgazdaság és az élelmiszer-ágazat számára – A mezőgazdasági és élelmiszer-ágazat vonzóvá tétele a jövő nemzedékei számára , COM(2025) 75 final.

(73)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Jövőkép a mezőgazdaság és az élelmiszer-ágazat számára – A mezőgazdasági és élelmiszer-ágazat vonzóvá tétele a jövő nemzedékei számára , COM(2025) 75 final.

(74)

  Eurobarométer felmérés az európaiak dohánytermékekhez és kapcsolódó termékekhez való hozzáállásáról .

(75)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/40/EU irányelve (2014. április 3.) a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 127., 2014.4.29., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2003/33/EK irányelve (2003. május 26.) a tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről (HL L 152., 2003.6.20., 16. o.).

(76)

  Eurobarométer felmérés az európaiak dohánytermékekhez és kapcsolódó termékekhez való hozzáállásáról .

(77)

  Impact analysis of the review of tobacco excise duty rules - Publications Office of the EU (A dohánytermékek jövedéki adójára vonatkozó szabályok felülvizsgálatának hatásvizsgálata – Az Európai Unió Kiadóhivatala).

(78)

  Egészségfejlesztés – WHO, a dohánytermékek megadóztatása.

(79)

  A Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról (HL L 176., 24. o.).

(80)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Európai rákellenes terv , COM(2021) 44 final.

(81)

Az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokkal foglalkozó, 2024. évi európai iskolavizsgálat (ESPAD) főbb megállapításai: www.euda.europa.eu .

(82)

Előkevert, alkoholtartalmú italok, amelyek íze az üdítőitalok ízét utánozza, de hozzáadott alkoholt tartalmaznak.

(83)

Egészségfejlesztési és betegségmegelőzési tudásportál: https://knowledge4policy.ec.europa.eu/health-promotion-knowledge-gateway/alcoholic-beverages_en?etrans=hu .

(84)

  Study on Health Taxes from an EU Perspective – Taxation and Customs Union (Tanulmány az egészség érdekében kivetett adókról az EU szemszögéből – Adózás és vámunió).

(85)

Dánia a jégkrémre és az édességekre, Magyarország pedig a magas sótartalmú élelmiszerekre, valamint a cukrozott italokra vet ki adót.

(86)

  https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/3380?etrans=hu .

(87)

  https://data.europa.eu/hu/publications/datastories/health-and-well-being-eu-investing-where-it-matters .

(88)

  Ultra-Processed Foods and Human Health, The Lancet series .

(89)

2026 júniusától kezdődően e kezdeményezések célja, hogy európaiak millióit vonják be évente több mint 50 000 rendezvénybe, és ezzel ösztönözzék az egészségesebb életmódot, illetve csökkentsék a szív- és érrendszeri kockázatokat.

(90)

  Kezdőlap – Erasmus+ .

(91)

Study on the evaluation of the EU Action Plan on Childhood Obesity (Tanulmány a gyermekkori elhízással kapcsolatos uniós cselekvési terv értékeléséről).

(92)

  How healthy are children’s eating habits? – WHO/Europe surveillance results .

(93)

„Az EU az egészségért” program keretében finanszírozva: Health4EUKids ; Schools4Health ; DUSE ; RYHEALTH .

(94)

  BIO-STREAMS ; OBELISK ; PAS GRAS ; HealthyW8 (40 millió EUR a Horizont Európa programból); The PREVENT Living Labs: A new approach to tackling childhood obesity - PREVENT .

(95)

  Zero Hidden Hunger EU ; PLAN’EAT ; Co Diet (27 millió EUR a Horizont 2020 kezdeményezés keretében).

(96)

  Step Up! Tackling the Burden of Insufficient Physical Activity in Europe | OECD .

(97)

  Az európaiak hozzáállása a dohánytermékekhez és kapcsolódó termékekhez – 2024. június – Eurobarométer felmérés .

(98)

  Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv .

(99)

  The European Commission and UNICEF announce a new partnership to improve health outcomes for children (Az Európai Bizottság és az UNICEF új partnerséget jelentett be a gyermekek egészségügyi eredményeinek javítása érdekében).

(100)

  Európai Éghajlat- és Egészségvédelmi Megfigyelőközpont .

(101)

Heidecker, B., Libby, P., Vassiliou, V. S., Roubille, F., Vardeny, O., Hassager, C., et al. (2025). Vaccination as a new form of cardiovascular prevention: A European Society of Cardiology clinical consensus statement: With the contribution of the European Association of Preventive Cardiology (EAPC), the Association for Acute CardioVascular Care (ACVC), and the Heart Failure Association (HFA) of the ESC. European Heart Journal, 46(36), 3518–3531., https://doi.org/10.1093/eurheartj/ehaf384 .

(102)

Behrouzi, B., Bhatt, D. L., Cannon, C. P., et al. (2022). Association of influenza vaccination with cardiovascular risk: A meta-analysis. JAMA Network Open, 5(4), e228873., https://doi.org/10.1001/jamanetworkopen.2022.8873 .

(103)

Az Európai Kardiológiai Társaság által a közelmúltban készített, a klinikai konszenzusról szóló dokumentum kiemeli az immunizáció mint olyan megelőző stratégia fontosságát, amely javítja a túlélési esélyt, csökkenti a kórházi ápolás szükségességét és javítja az életminőséget.

(104)

  European Immunisation Week 2025: EU4Health and Horizon Europe projects protecting the health of people of all ages - European Commission (Európai immunizációs hét, 2025: „Az EU az egészségért” program és a Horizont Európa valamennyi korosztály egészségének védelmére irányuló projektjei – Európai Bizottság).

(105)

  Európai Vakcinázási Információs Portál .

(106)

  Az Európai Bizottság intézkedései az oltásokkal kapcsolatban .

(107)

  New systematic review and meta-analysis shows an association between shingles vaccination and lower risk of heart attack and stroke .

(108)

Az egészségügyi információk megértésének, az azokhoz való hozzáférésnek és azok felhasználásának képessége, amely elengedhetetlen a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez.

(109)

  Strengthening health literacy to reduce inequalities in cancer and other NCDs (Az egészségműveltség javítása a rák és más nem fertőző betegségek terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében). JA PreventNCD .

(110)

  ECAC5 projekt – Az Európai Rákellenes Kódex felülvizsgálata és aktualizálása .

(111)

A Horizont Európa által finanszírozott POCCardio projekt (14 millió EUR).

(112)

  Megkülönböztetésmentesség – Európai Bizottság .

(113)

  SCORE2 risk prediction algorithms: new models to estimate 10-year risk of cardiovascular disease in Europe. European Heart Journal. 42 (25), 2439-2454., https://doi.org/10.1093/eurheartj/ehab309 .

(114)

  FH-EARLY és BIOMARCARE ; PERFECTO .

(115)

Schunkert, H., Di Angelantonio, E., Inouye, M., Patel, R. S., et al. (2025)., Clinical utility and implementation of polygenic risk scores for predicting cardiovascular disease, European Heart Journal, Oxford Academic . 46(15), 1372-1383., https://doi.org/10.1093/eurheartj/ehae649.

(116)

  Európai virtuális emberi ikermodell az egészség és az ellátás érdekében .

(117)

  EUCanScreen , Solace , Oncoscreen .

(118)

Casassus, B. (2025). Patients with chronic diseases do better with personalised care, international survey finds. BMJ, 388, r365., https://doi.org/10.1136/bmj.r365 .

(119)

A Horizont Európa keretében finanszírozott HT-ADVANCE projekt; Shorbaji, A., Pushparaj, P. N., Al-Ghafari, A. B. et al. A narrative review of research advancements in pharmacogenetics of cardiovascular disease and impact on clinical implications. (2025). NPJ Genom. Med. 10, 54., https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/40640196/ .

(120)

   OECD-jelentés (2025),  The state of cardiovascular health in the EU (A szív- és érrendszeri egészség helyzete az EU-ban).

(121)

    eCAN – Együttes fellépés .

(122)

A Horizont 2020 keretében finanszírozott INCAREHEART projekt.

(123)

Ez olyan projektekre fog épülni, mint a JACARDI és az érdekelt felek által irányított projektek.

(124)

  A mentális egészség átfogó uniós megközelítése .

(125)

  EU-PROMENS projektoldal – EU-PROMENS .

(126)

Az EUTOPIA Alliance , a CIVIS Európai Egyetemi Szövetség , az Európai Egyetemek Szövetsége a Globális Egészségért és az EC2U Alliance a közegészségügy szempontjából releváns oktatást és képzést kínál.

(127)

  Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az (EU) 2017/745 és az (EU) 2017/746 rendeletnek az orvostechnikai eszközökre és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályok egyszerűsítése és az általuk jelentett terhek csökkentése tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2022/123 rendeletnek az Európai Gyógyszerügynökség által az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó szakértői bizottságoknak nyújtott támogatás tekintetében és az (EU) 2024/1689 rendeletnek az I. mellékletében említett uniós harmonizációs jogszabályok jegyzéke tekintetében történő módosításáról .

(128)

  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/746 rendelete (2017. április 5.) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről (HL L 117., 2017.5.5., 176. o.) .

(129)

A kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló jogszabály – Népegészségügy – Európai Bizottság .

(130)

A kritikus fontosságú gyógyszerek jelenlegi uniós jegyzéke olyan gyógyszereket tartalmaz, amelyek relevánsak a szív- és érrendszeri ellátás szempontjából. Európai Gyógyszerügynökség (EMA) .

(131)

COM(2025) 1022 [Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az uniós biotechnológiai és biogyártási ágazatoknak a különösen az egészségügy területén történő megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról, valamint a 178/2002/EK, az 1394/2007/EK, az 536/2014/EU, az (EU) 2019/6, az (EU) 2024/795 és az (EU) 2024/1938 rendelet módosításáról]; COM(2025) 1031 [Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2001/18/EK és a 2010/53/EU irányelvnek a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok forgalomba hozatala és a szervek feldolgozása tekintetében történő módosításáról].

(132)

  Az élettudományokra vonatkozó európai stratégia – Kutatás és innováció .

(133)

  Ajánlás a klinikai vizsgálatok decentralizált elemeiről .

(134)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2282 rendelete (2021. december 15.) az egészségügyi technológiaértékelésről (HL L 458., 2021.12.22., 1. o.).

(135)

  Technikai Támogatási Eszköz (TSI) .

(136)

  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/240 rendelete (2021. február 10.) a Technikai Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 1. o.) .

(137)

Összekapcsolva más releváns európai adatterekkel, például a zöld megállapodás adatterével is.

(138)

Például a Horizont Európa keretében finanszírozott CARAMEL projekt.

(139)

  Európai „1+ millió genom” kezdeményezés .

(140)

  Elindult az Európa genomja projekt: az első lépés az európai referenciagenom felé .

(141)

  A mesterségesintelligencia-kontinensre vonatkozó cselekvési terv .

(142)

Stratégia a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére .

(143)

A Digitális Európa program keretében finanszírozott SHAIPED .

(144)

Európai Bizottság: Közös Kutatóközpont (2025) AI-driven innovation in medical imaging – Focus on lung cancer and cardiovascular diseases (MI-vezérelt innováció az orvosi képalkotó eljárásokban – Fókuszban a tüdőrák és a szív- és érrendszeri betegségek). A célzott kezdeményezések olyan projekteken fognak alapulni, mint a COMPASS AI , az európai egészségügyi adattér infrastruktúrája, az ICUdata4EU és az INDICATE .

(145)

  Stratégia a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére ; Home – TEF-Health – Testing and Experimentation Facility for Health and Robotics .

(146)

  „Az EU az egészségért” program 2025. évi munkaprogramja .

(147)

Zannad, F., Berwanger, O., Corda, S., et al. (2024). How to make cardiology clinical trials more inclusive. Nature Medicine, 30, 2745–2755., https://doi.org/10.1038/s41591-024-03273-3 .

(148)

El Bassiri, Y., Azeem, A., Sharma, A. C., Hassan, M., Hassan, M., & Omari, I. (2025). Gender disparities in ischemic heart disease management: Underdiagnosis in women and differences in treatment. Cureus, 17(8), e89912., https://doi.org/10.7759/cureus.89912 ; Eurostat ; Az Európai Kardiológiai Társaság nyilatkozata – A Lancet-bizottság jelentése – Szív- és érrendszeri betegségek a nők körében .

(149)

Al Hamid, A., Beckett, R., Wilson, M., et al. (2024). Gender bias in diagnosis, prevention, and treatment of cardiovascular diseases: A systematic review. Cureus, 16(2), e54264., https://doi.org/10.7759/cureus.54264 .

(150)

   OECD-jelentés (2025): The state of cardiovascular health in the EU (A szív- és érrendszeri egészség helyzete az EU-ban) – Full Report: The State of Cardiovascular Health in the European Union | OECD .

(151)

  Európai Rákegyenlőtlenségi Regiszter (ECIR) .

(152)

  A Horizont Európa 1. klaszterének 2026–2027-es munkaprogramja : indikatív finanszírozás: 40 millió EUR.

(153)

  Horizont 2020 kezdeményezés ;  Horizont Európa .

(154)

  Global Trends in R&D 2024: Activity, productivity, and enablers - IQVIA .

(155)

Jackson, N., Atar, D., Borentain, M., et al. (2016). Improving clinical trials for cardiovascular diseases: A position paper from the Cardiovascular Round Table of the European Society of Cardiology. European Heart Journal, 37(9), 747–754., https://doi.org/10.1093/eurheartj/ehv213 .

(156)

  Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozás .

(157)

  PROPHET .

(158)

  PROFID PROJEKT .

(159)

Európai virtuális ember ikermodell az egészség és az ellátás érdekében .

(160)

  Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – Európai Bizottság .

(161)

  Interregionális innovációs beruházási (I3) eszköz – Európai Innovációs Tanács és Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EISMEA) .

(162)

  A Horizont Európa 1. klaszterének 2026–2027-es munkaprogramja : indikatív finanszírozás: 2 millió EUR.

(163)

  A Horizont Európa 1. klaszterének 2026–2027-es munkaprogramja : indikatív finanszírozás: 64 millió EUR.

(164)

  A Horizont Európa 6. klaszterének 2026–2027-es munkaprogramja : indikatív finanszírozás: 12 millió EUR.

(165)

Horizont Európa: indikatív finanszírozás: 38 millió EUR.

(166)

A Horizont Európa 1. klaszterének 2026–2027-es munkaprogramja: indikatív finanszírozás: 24,5 millió EUR.

(167)

Európai partnerség az egészségügyi kutatás Európai Kutatási Térségének (ERA4Health) előmozdítására.

(168)

  A PreventNCD együttes fellépés ifjúsági tanácsadó csoportja .

(169)

A Bizottság megbeszélést tartott a személyes tapasztalatokkal rendelkező fiatalok egy csoportjával, akik megosztották személyes történeteiket a szív- és érrendszeri betegségekkel vagy a kapcsolódó betegségekkel való együttélésről – Szív- és érrendszeri egészség – Népegészségügy – Európai Bizottság .

(170)

  Népegészségügyi szakértői csoport – Népegészségügy – Európai Bizottság .

(171)

„Az EU az egészségért” program 2025. évi munkaprogramja keretében 5 millió EUR összegű közvetlen vissza nem térítendő támogatás a tagállamoknak.

(172)

„Az EU az egészségért” program 2025. évi munkaprogramja 2 millió EUR-t fordít ezekre a projekttámogatásokra.

(173)

  Uniós egészségpolitikai platform – Uniós egészségpolitikai platform .

(174)

  A bevált módszerek portálja .

(175)

  Global Alliance for Chronic Diseases (GACD) .