EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.12.10.
COM(2025) 980 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
Egyszerűsítés a fenntartható versenyképesség érdekében
{SWD(2025) 990 final}
1.Bevezetés
Európa környezetének védelme elengedhetetlen rezilienciánk, jólétünk és versenyképességünk szempontjából. Az európaiak egészsége és jólléte, valamint gazdaságunk rezilienciája és a stratégiai autonómiánk környezetünktől, valamint az elegendő és tiszta természeti erőforrások rendelkezésre állásától függ. Az európai vállalkozások függnek a környezettől: az EU 23 gazdasági ágazata közül 19 jelentős mértékben függ a természettől ( 1 ).
Az elmúlt évtizedekben környezetvédelmi céljainak elérése érdekében az EU szilárd jogszabályi keretet dolgozott ki, amely olyan kritikus célkitűzésekre terjed ki, mint az uniós levegő, víz, talaj és biológiai sokféleség minőségének védelme és javítása, a szennyezés csökkentése és a természetes élőhelyek helyreállítása, a hulladékgazdálkodás és a fenntarthatóbb körforgásos gazdaság előmozdítása. Az Unió tiszta energiára való átállása Európa hosszú távú jólétének és fenntartható versenyképességének egyik fő hajtóereje.
A környezetvédelmet úgy kell biztosítani, hogy Európa hatékonyan szembe tudjon nézni az előtte álló példátlan geoökonómiai, geopolitikai és biztonsági kihívásokkal. Ezek a kihívások romboló hatással vannak a társadalmi és gazdasági realitásokra, és közvetve jelentős kockázatot is jelenthetnek a környezetre nézve.
A környezetkárosodás és az erőforrások kimerülése árt a gazdaságnak, az infrastruktúrának és a pénzügyi stabilitásnak, míg a természetpozitív körforgásos gazdaság növekedést és munkahelyeket teremthet. Az egészséges bolygó és a reziliens gazdaság kéz a kézben jár. A versenyképesség és a fenntarthatóság ugyanannak az éremnek a két oldala.
A versenyképességi iránytű ( 2 ) meghatározó stratégiájával a Bizottság arra törekszik, hogy sürgősen fellendítse az innovációt, előmozdítsa a dekarbonizációt és a versenyképességet, csökkentse a függőségeket és megerősítse a stratégiai autonómiát. Különösen arra szólít fel, hogy példátlan erőfeszítéseket kell tenni az uniós jogszabályok egyszerűsítése érdekében, hogy a szakpolitikai célkitűzések veszélyeztetése nélkül könnyebben és gyorsabban lehessen üzletelni.
Ebben az összefüggésben a Bizottság azt a célt tűzte ki, hogy az adminisztratív terheket minden vállalat esetében legalább 25 %-kal, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében pedig legalább 35%-kal kell csökkenteni a vonatkozó szakpolitikai célokat szem előtt tartva. Következtetéseiben az Európai Tanács is egyszerűsítésre szólított fel ( 3 ), többek között az engedélyezés és a környezetvédelem területén.
Ezen egyszerűsítési csomag (a nyolcadik omnibusz csomag) célja annak biztosítása, hogy az Európai Unió környezetvédelmi céljai hatékonyabb, kevésbé költséges és intelligensebb módon valósuljanak meg. Az e csomagban javasolt intézkedések célja, hogy megkönnyítsék a meglévő jogszabályok végrehajtását és a környezetvédelmi célkitűzések elérését, ugyanakkor csökkentsék a szükségtelen bürokráciát a vállalkozások, köztük a mezőgazdasági termelők és a kkv-k számára, és fellendítsék az egységes piacot.
Ezen átfogó csomag hatálya az ipari kibocsátásokra, a körforgásos jellegre és a környezeti vizsgálatokra összpontosul. A javasolt intézkedések hozzá fognak járulni a ResourceEU cselekvési terv azon célkitűzéseihez is, amelyek Európa kritikus fontosságú nyersanyagoktól való függőségének csökkentésére irányulnak. Az omnibusz csomag részét képező, a környezeti vizsgálatok felgyorsítására irányuló jogalkotási javaslat egyszerűsítést, koherenciát és jogbiztonságot biztosít a gyorsabb és jobb környezeti vizsgálatok érdekében, jogi keretet biztosítva valamennyi ágazat számára, és ezáltal kiegészíti a villamosenergia-hálózatról szóló csomagot, valamint az ipar felgyorsításáról szóló, hamarosan elfogadandó jogszabályt és a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló rendeletet, és koherens azokkal.
A mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőképben(15) a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy érdemi egyszerűsítést hajt végre a mezőgazdasági termelőket, az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokat és a kapcsolódó közigazgatási szerveket érintő szakpolitikai területeken. Az e közleményben meghatározott kezdeményezések hozzájárulhatnak ehhez a célkitűzéshez, valamint megkönnyíthetik és vonzóbbá tehetik a fiatalok számára a szakmába való belépést, ily módon támogatva a mezőgazdaságon belüli generációs megújulást.
2.A környezetvédelmi omnibusz csomag hatálya
A Bizottság széles körű konzultációt folytatott az érdekelt felekkel, a civil társadalommal, a hatóságokkal és a vállalkozásokkal, a tagállamokkal és az Európai Parlament képviselőivel, többek között a végrehajtásról szóló párbeszédek, az érdekelt felekkel folytatott kerekasztal-megbeszélések és számos találkozó révén ( 4 ). Ezekre az eszmecserékre építve célzott véleményezési felhívást tettek közzé, amely 2025. július 22. és szeptember 10. között volt elérhető, és amely a környezetvédelmi szabályok egyszerűsítésének lehetőségére összpontosított, különösen a körforgásos gazdaság, az ipari kibocsátások, valamint a környezeti hatásvizsgálatok és engedélyezés tekintetében. A véleményezési felhívásra figyelemreméltó visszajelzés érkezett, hiszen a polgároktól, a vállalkozásoktól, a civil társadalmi szervezetektől és az agytrösztöktől közel 200 000 válasz érkezett. A válaszadók többsége olyan polgár volt, aki ellenezte a deregulációt és a környezetvédelmi normák gyengítését. Több mint 1200 válasz érkezett vállalkozói szövetségektől, civil társadalmi szervezetektől, hatóságoktól és tudományos szakemberektől, amelyek mintegy 620 állásfoglalást tartalmaztak. A válaszok szinte az egész környezetvédelmi joganyagra kiterjedtek, és rámutattak az egyszerűsítés megfelelő megvalósításának fontosságára.
A Bizottság gondosan és módszeresen átvizsgálta az összes beérkezett észrevételt. Ez az elemzés segített meghatározni az omnibusz csomag tartalmát. Emellett különböző javaslatok beépülnek majd más új kezdeményezések (például a körforgásos gazdaságról szóló, a közeljövőben elfogadandó jogszabály) előkészítésébe, néhányat pedig az uniós jogszabályok közelgő értékelése keretében tovább vizsgálnak majd. Végezetül a kapott visszajelzések egy része jogszabályi felülvizsgálat nélkül is kezelhető iránymutatások vagy végrehajtási intézkedések révén, amelyek egyes esetekben hatékonyabb és azonnali megoldásokat, jogi egyértelműséget és kiszámíthatóságot biztosíthatnak.
Részletes elemzést követően az omnibusz csomag a következő kulcsfontosságú elemekkel egészült ki:
Ipari létesítmények és a körforgásos gazdaság
–Az ipari kibocsátásokkal kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése: a Bizottság jelentős egyszerűsítést javasol az ipari és az állattartással összefüggő kibocsátásokról szóló irányelv szerinti környezetközpontú irányítási rendszerek (EMS) és átalakítási tervek tekintetében. Ez az irányelv jelenleg minden létesítmény esetében előírja az EMS-t, míg a bizottsági javaslat értelmében az EMS-t ugyanazon tagállamon belül vállalati szinten is el lehet készíteni. További három év áll rendelkezésre az EMS elkészítésére, tartalma egyszerűsödik (nincs szükség a vegyi anyagok jegyzékére és a kockázatértékelésre), a független ellenőrzésre vonatkozó kötelezettség pedig hatályát veszti, mivel az olyan rendszerek, mint az EMAS és az ISO 14001 általában már magukban foglalják az ellenőrzést. Az indikatív átalakítási tervek elkészítésére vonatkozó követelmény hatályát veszti. A Bizottság javasolja továbbá, hogy az ökológiai baromfitartó gazdaságokat zárják ki az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alól. Az el nem választott malacok kizárásával a gazdaságok kapacitásának kiszámítása is egyszerűsödik.
–Az ipari és az állattartással összefüggő kibocsátásokról szóló irányelv ( 5 ) és a közepes tüzelőberendezésekről szóló irányelv ( 6 ) célzott módosításai megkönnyítik az oxigén-tüzelőanyagot vagy hidrogénalapú égetést alkalmazó dekarbonizációs projektek engedélyezését. Az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv átmeneti rendelkezéseinek néhány módosítása több időt biztosít a tagállamoknak, az illetékes hatóságoknak és a gazdasági szereplőknek arra, hogy megfeleljenek egyes új vagy felülvizsgált rendelkezéseknek, ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy ezek a rendelkezések mikor alkalmazandók.
–Az ipari kibocsátásokra vonatkozó jelentéstétel egyszerűsítése: Az állattenyésztési és akvakultúra-ágazati szereplők az ipari kibocsátásokról szóló jelentéstételre vonatkozó jogszabályok értelmében mentesülnek a víz-, energia- és anyagfelhasználásra vonatkozó jelentéstétel alól ( 7 ). A tagállamok több információt tudnak majd jelenteni az egyes mezőgazdasági termelők és akvakultúra-ágazati szereplők nevében, ezáltal tovább enyhítve az ezen ágazatokra háruló jelentéstételi terheket.
–A hulladékokkal kapcsolatos jogszabályokból eredő adminisztratív terhek csökkentése: A SCIP-adatbázis ( 8 ) nem tudta hatékonyan tájékoztatni az újrafeldolgozókat a termékekben található veszélyes anyagokról, ugyanakkor jelentős adminisztratív költségekkel járt. Ezért a Bizottság javasolja a SCIP-pel kapcsolatos adatok jelentésére vonatkozó kötelezettség hatályon kívül helyezését. A vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok, különösen az „egy anyag, egy értékelés” csomag, valamint a digitális termékútlevél fogja fokozatosan betölteni az adatbázis tervezett szerepét. A termékek digitális termékútlevelének kidolgozásakor a Bizottság annak hatálya alá fogja vonni a különös aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó adatokat.
–A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekkel kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése: A székhelyüktől eltérő tagállamokban termékeket értékesítő gyártók eldönthetik, hogy kijelölnek-e meghatalmazott képviselőt ezekben a tagállamokban a hulladékgazdálkodási követelményekkel kapcsolatos kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatban ( 9 ). Azok a vállalatok, amelyek már kijelöltek ilyen képviselőket, fenntarthatják jelenlegi gyakorlatukat. Ezek a változások alapot teremtenek a mélyrehatóbb egyszerűsítéshez. A körforgásos gazdaságról szóló jogszabály javasolni fogja továbbá a gyártók által a rendelkezésre bocsátott termékekről és az e termékekhez kapcsolódó hulladékgyűjtésre és -kezelésre vonatkozó adatokról szóló jelentéstétel mértékének csökkentését, valamint a jelentéstétel gyakoriságának évente legfeljebb egyszeri alkalomra korlátozását. Az egységes piac harmonizációja és a kiterjesztett gyártói felelősség digitalizálása, amelyet a körforgásos gazdaságról szóló jogszabály 2026-ra irányoz elő. A körforgásos gazdaságról szóló, küszöbön álló jogszabály további egyszerűsítése magában foglalja a harmadik országbeli gyártókra vonatkozó egyszerűsítést is.
–Célzott változtatások az egyszerűsítés érdekében: A Bizottság számos eszköz célzott módosítását javasolja, többek között a következőkét: a közepes tüzelőberendezésekről szóló irányelv ( 10 ) a nagy adatközpontokat támogató tartalékgenerátorokra vonatkozó követelmények enyhítése érdekében; az elemekről, illetve akkumulátorokról szóló rendelet ( 11 ) a „gyártó” jogi fogalommeghatározása tekintetében, hogy az magában foglalja a távértékesítők valamennyi értékesítési technikáját, biztosítsa a könnyű szállítóeszközökben használt elemek, illetve akkumulátorok biztonsága és javíthatósága közötti megfelelő egyensúlyt, és egyszerűsítse az aggodalomra okot adó anyagok címkézését.
Az INSPIRE-irányelv
–A téradatokra vonatkozó jelentéstétel egyszerűsítése: Az INSPIRE-irányelv ( 12 ) műszaki adatokra vonatkozó követelményeit összehangolják a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelvvel ( 13 ). A javaslat teljes mértékben összhangban van a digitális omnibusz javaslattal10, amely egyetlen egységes szerkezetbe foglalt eszköz létrehozását javasolja az európai adatgazdaság számára, anélkül, hogy a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv jelenleg hatályos rendelkezéseinek érdemi módosítását javasolná. Ez a javaslat támogatja az adatuniós stratégia célkitűzéseit, mivel célja a költségek és az összetettség csökkentése, jelentősen megkönnyítve a tagállamok számára a jó minőségű adatok nyilvánosan hozzáférhetővé tételét. A jobb végrehajtás hozzá fog járulni ahhoz, hogy több nagy értékű térinformatikai környezeti adat álljon rendelkezésre a köz- és a magánszektor általi újrafelhasználásra. Ezek az adatok a downstream szolgáltatások széles körét képesek működtetni, a valós idejű környezeti nyomon követéstől és az éghajlati kockázatok értékelésétől kezdve az intelligensebb várostervezésig, a fenntartható mobilitási megoldásokig és a jobb veszélyhelyzet-reagálásig. Azáltal, hogy lehetővé teszi ezen adatok szélesebb körű és újrafelhasználását, a javaslat teljes mértékben támogatja a digitális omnibusz csomag azon célkitűzését, hogy az adatokra vonatkozó uniós jogszabályok egyszerűbbé és könnyebben végrehajthatóvá váljanak, és még inkább elősegítsék az innovatív és versenyképes adatgazdaságot.
Környezeti vizsgálatok és engedélyezés
–A környezeti vizsgálatok felgyorsítása: A Draghi-jelentés rámutatott arra, hogy a hosszadalmas és bizonytalan engedélyezési eljárások – különösen az adminisztratív kapacitás és a digitalizáció hiánya – jelentős akadályt képeznek az új áramforrások és villamosenergia-hálózatok kiépítése, a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférés, valamint tágabb értelemben a tiszta és digitális átállással kapcsolatos projektek előtt. Az uniós vezetők 2025. október 23-án felszólították a Bizottságot, hogy fokozza az uniós vívmányok stressztesztelésére irányuló erőfeszítéseit, beleértve a tagállami tervezési és engedélyezési eljárások észszerűsítésére és felgyorsítására irányuló javaslatok feltárását is. A véleményezési felhívásban számos érdekelt fél felvetette a nemzeti engedélyezési eljárások elhúzódását.
–Erre válaszul és a vegyipari cselekvési tervben július 8-án bejelentetteknek megfelelően az omnibusz csomag részeként a Bizottság javaslatot terjesztett elő az engedélyezési eljárás központi elemét képező környezeti vizsgálatok felgyorsítására vonatkozóan. A javaslat egyszerűsített és koherens keretet biztosít a gyorsabb és jobb minőségű környezeti vizsgálatokhoz. A javaslat biztosítani fogja, hogy a projektfejlesztők élvezhessék az egyszerűbb és gyorsított eljárások előnyeit, amelyek keretében egyablakos ügyintézési pontok koordinálják az összetett eljárásokat, a határokon átnyúló hatásokkal járó környezeti vizsgálatok terén együttműködnek a hatóságok, teret nyer a digitalizáció, elegendő személyzetet és kapacitást biztosítanak az engedélyező hatóságok számára, valamint korlátozott pénzügyi támogatást nyújtanak az adminisztratív költségek fedezésére. További intézkedéseket is javasolnak a kulcsfontosságú energetikai, digitális és ipari dekarbonizációs projektek – többek között a körforgásos gazdasággal kapcsolatos releváns projektek – felgyorsítására, amelyek olyan intézkedésekre terjednek ki, mint a hallgatólagos jóváhagyás, valamint az eljárási és bírósági prioritások tagállamok általi meghatározása.
Az omnibusz csomag nettó hatása évente mintegy 1 milliárd EUR-val fogja csökkenteni az adminisztratív terheket. Elsősorban a kkv-k számára lesz előnyös, ha megállapodás születik a meghatalmazott képviselőkre vonatkozó könnyítésekkel és a SCIP-adatbázissal kapcsolatban javasolt változtatásokról. A közvetlen megtakarítások mellett további előnyök is jelentkeznek, például a környezeti vizsgálat felgyorsítása és egyszerűsítése, ami különösen az évente legalább 30 milliárd EUR beruházási értékű projekteknek kedvez.
A kezdeti költségmegtakarítási becsléseket a fő intézkedések esetében a minőségi jogalkotási eszköztárban meghatározott standard költségmódszertan alkalmazásával számították ki. Összességében ezek az intézkedések évente mintegy 1 milliárd EUR-val csökkentik az adminisztratív terheket, elsősorban a vállalkozások és a hatóságok támogatása, valamint a hatékonyság javítása érdekében.
Az omnibusz-javaslat a környezetvédelem területére vonatkozó irányelvek és rendeletek korlátozott és célzott módosításait, valamint a hulladékgazdálkodás terén a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre vonatkozó egyes rendelkezések célzott felfüggesztését tartalmazza, amelyek feltétlenül szükségesek a javaslat célkitűzéseinek eléréséhez. Az említett irányelvek vagy rendeletek további lehetséges módosításai teljes mértékben kívül esnek ezen omnibusz-javaslat hatályán és céljain. Bármilyen további módosítás szükségességét adott esetben az uniós környezetvédelmi jogszabályok és a Bizottság 2026. évi munkaprogramjában bejelentett javaslatok további stressztesztjével összefüggésben lehet értékelni, különös tekintettel a körforgásos gazdaságról szóló, küszöbön álló jogszabályra (lásd a 3. szakaszt). A Bizottság konstruktívan együtt fog működni a társjogalkotókkal a megállapodás elősegítése érdekében, törekedve a bizottsági javaslat fő célkitűzéseinek és elveinek fenntartására.
3.Jövőbeli egyszerűsítés
Az egyszerűsítés nem a nyolcadik omnibusz csomaggal kezdődött, és nem is azzal ér véget ( 14 ). A Bizottság elkötelezett amellett, hogy továbbra is teljes mértékben kiaknázza az egyszerűsítésben, az uniós jogszabályok stressztesztelésében és a hatékony végrehajtásban rejlő lehetőségeket. A végrehajtásnak működőképesnek és egyszerűnek kell lennie. Figyelembe véve az uniós jogszabályok valamennyi területét, figyelmet kell fordítani az összesített adminisztratív teherre, törekedve a szakpolitikai célok költséghatékony módon történő elérésére. A stressztesztelési erőfeszítések a Bizottság 2024–2029-es megbízatása során a környezetvédelmi vívmányok teljes körére kiterjednek majd.
A társjogalkotók 2025. december 4-én ideiglenes megállapodásra jutottak az erdőirtásról szóló uniós rendelet egyszerűsítésére és zökkenőmentes végrehajtásának biztosítására irányuló, 2025. október 21-én előterjesztett bizottsági javaslatról.
Emellett a Bizottság meg fogja vizsgálni az egyszerűsítés lehetőségeit a következő új kezdeményezések előkészítése során is:
–A vegyi anyagokra vonatkozó REACH-jogszabályok( 15 ) célzott felülvizsgálata.
–A körforgásos gazdaságról szóló jogszabály 2026 harmadik negyedévében egyszerűbb, harmonizált szabályokat és alacsonyabb költségeket fog eredményezni a határokon átnyúló körforgásos tevékenységek számára, és létre fogja hozni a hulladék és az újrafeldolgozott anyagok egységes piacát. A „meghatalmazott képviselők” rendszerének célzott egyszerűsítésére építve, beleértve a tagállamonként egy képviselőre vonatkozó rendelkezés felfüggesztését is, a Bizottság az omnibusz csomag részeként értékeli a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer szélesebb körű reformjának lehetőségét, többek között a harmadik országbeli gyártók esetében is, amit számos érdekelt fél szorgalmazott a véleményezési felhívásra benyújtott beadványaiban. Ez magában foglalja az uniós jogszabályok további harmonizációját, valamint egy digitális egyablakos információs, regisztrációs és jelentéstételi rendszer révén a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek egyszerűsítését és digitalizálását.
–Az üzleti környezet, valamint a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok egységes piaca működésének egyszerűsítése érdekében a Bizottság jelenleg vizsgálja bizonyos típusú nem veszélyes hulladékok zöldlistára vételének lehetőségét azáltal, hogy a hulladékszállításról szóló rendelet alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadna el a tagállamok közötti szállításokra vonatkozóan. A Bizottság tisztában van a rendelet azon rendelkezéseivel kapcsolatban felmerült konkrét aggályokkal is, amelyek korlátozzák a hasznosításra szánt vegyes települési hulladék EU-ból történő kivitelét, különösen abban az esetben, ha egyes régiók földrajzi helyzete indokolja az ilyen hulladék fenntarthatóbb szállítóeszközökön keresztül a szomszédos EFTA-országok közeli hulladékkezelő létesítményeibe történő kivitelét. A Bizottság a társjogalkotókkal együtt meg fogja vizsgálni, hogy a hulladékszállításról szóló rendelet és az uniós dekarbonizációs menetrend célkitűzéseivel összhangban miként lehetne kellő időben kezelni a kérdést a körforgásos gazdaságról szóló jogszabályban vagy más jogalkotási eszközök révén.
–A társjogalkotók által 2025 szeptemberében a felszíni vizek szennyező anyagaival kapcsolatban elért politikai megállapodás részeként egyszerűbbé vált a víz-keretirányelv. Ez magában foglalja az érdekelt felek által felvetett egyes kérdésekkel foglalkozó rugalmassági mechanizmusokat, beleértve az egyszerűsített és csökkentett jelentéstételi kötelezettségeket, valamint bizonyos új mentességek bevezetését (az ideiglenes állapotromlás és a szennyező anyagok áthelyezése tekintetében). A víz-keretirányelv vonatkozó rendelkezéseinek hatékony végrehajtását 2026-ban stressztesztnek vetik alá, beleértve az állapotromlás megakadályozásának elve alóli, nemrégiben elfogadott mentességeket is, annak megállapítása érdekében, hogy azok kézzelfogható javulást eredményeztek-e. A Bizottság 2026 első negyedévében iránymutatást fog készíteni az érdekelt felek által felvázolt különböző kérdések tisztázása érdekében, különösen az engedélyezéssel kapcsolatban. A Bizottság emellett intenzívebbé fogja tenni a párbeszédet a víz-keretirányelv végrehajtása során sajátos kihívásokkal szembesülő érdekelt felekkel és tagállamokkal, szem előtt tartva a ResourceEU cselekvési terv ( 16 ) célkitűzéseit, amelyek Európa stratégiai autonómiájának fokozására és a kritikus fontosságú nyersanyagok behozatalától való függőség csökkentésére irányulnak. Emellett a Bizottság 2026 második negyedévéig át fogja tekinteni és felül fogja vizsgálni a víz-keretirányelvet az érdekelt felek észrevételeire és a tagállami tapasztalatokra építve, különös figyelmet fordítva az egyszerűsítésre és az esetleges szűk keresztmetszetek kezelésének szükségességére annak érdekében, hogy előmozdítsa a körforgásos jelleget és a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférést az EU-ban, ugyanakkor védje a környezetet és az emberi egészséget ( 17 ).
-A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv közelgő felülvizsgálata szintén jelentős egyszerűsítéshez fog vezetni. A Bizottság törekedni fog az édesvízre vonatkozó uniós vívmányokkal való összhang javítására, az eredmények elérésére összpontosítva a jelentéstételi követelmények csökkentése, valamint az adatkezelés és -irányítás javítása révén a regionális tengeri egyezményekben ( 18 ).
Emellett különös figyelmet fognak fordítani azokra a területekre, amelyeket számos érdekelt fél felvetett, és amelyek mélyrehatóbb értékelést és a szakpolitikai lehetőségek mérlegelését teszik szükségessé, főként másodlagos jogszabályok és iránymutatások révén. Például:
–A vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégia ( 19 ) részeként 2026-ban számos strukturált vízügyi párbeszédre kerül sor, amelyek további problémákat azonosíthatnak és további javuláshoz vezethetnek, többek között a jelentéstételi terhekkel, valamint a vízügyi vívmányok nyomonkövetési és jelentéstételi ciklusainak összehangolásával kapcsolatban.
–A Bizottság létre fogja hozni a hulladékokról szóló felülvizsgált keretirányelv szerinti kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében a gyártók nyilvántartásába való felvétel harmonizált formátumát.
–Ami a természet helyreállításáról szóló rendeletet illeti, a Bizottság együttműködésen alapuló, a nemzeti és regionális kihívásokkal foglalkozó folyamat keretében fokozni fogja a tagállamoknak és a regionális hatóságoknak a nemzeti helyreállítási tervek tervezetének előkészítéséhez nyújtott támogatását. A Bizottság a tagállamokkal és az érdekelt felekkel együtt értékelni fogja a véleményezési felhívásban felvetett kérdéseket, mérlegeli a másodlagos jogszabályokban foglalt további intézkedések lehetőségét, és támogatást nyújt a helyreállítási intézkedések által potenciálisan érintett érdekelt feleknek, mozgósítja a köz- és magánberuházásokat, és minimalizálja a jelentéstételi terheket.
–A Bizottság 2026-ban stressztesztnek veti alá a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvet, figyelembe véve az éghajlatváltozást, az élelmezésbiztonságot, a versenyképességet, a rezilienciát, a változó ítélkezési gyakorlatot, valamint a jogbiztonság szükségességét és más fejleményeket, és iránymutatásokat terjeszt elő a végrehajtás megkönnyítése érdekében, többek között a ragadozó fajok tekintetében.
–A Bizottság befejezi a nitrátirányelv ( 20 ) folyamatban lévő értékelését, és nyomonkövetési intézkedéseket hoz, megvizsgálva, hogy ezen irányelv célkitűzései hogyan érhetők el a leghatékonyabb és legarányosabb módon. A Bizottság azt is értékelni fogja, hogy miként teheti lehetővé a trágya innovatív és alternatív felhasználását az új üzleti és fenntartható beruházási lehetőségek ösztönzése, valamint a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében (biogáz/biometán, Renure, fermentációs maradékok és azok különböző felhasználásai).
–A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendelet végrehajtásának támogatása érdekében a Bizottság prioritásként bizottsági közleményt és gyakran ismételt kérdéseket fog kiadni, amelyek iránymutatást tartalmaznak a véleményezési felhívásban és a kétoldalú eszmecserék során leggyakrabban felvetett kérdésekről, beleértve a PFA-anyagok tesztelését, az alkalmazás kezdőnapjait, a címkézési követelményeket és az újrahasználati célértékeket. A véleményezési felhívásból származó információkat a 2026-ban és 2027-ben esedékes végrehajtási intézkedések elfogadásával összefüggésben is fel fogják használni. A harmonizált címkézési előírások kidolgozásakor a betegbiztonság és az emberi egészség védelme érdekében kellően figyelembe veszik egyes termékek (pl. gyógyszerek) meglévő rendszereit és sajátosságait, valamint szabályozásukat. Az érdekelt felek visszajelzéseinek összegyűjtése céljából a Bizottság közzéteszi egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetét, amely a raklapos csomagolóanyagok és hevederek tekintetében mentességet biztosítana a 100 %-os újrahasználati célértékek alól. A Bizottság végrehajtási intézkedéseiben egyéb csomagolási formákra vonatkozó további rugalmassági mechanizmusokat is mérlegelni fog, különösen azokban az esetekben, amikor higiéniai és élelmiszer-biztonsági problémák akadályozzák e célértékek elérését. A Bizottság az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló végrehajtási intézkedések révén a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsíteni fogja a jelentéstételt, szoros együttműködésben az érdekelt felekkel és a tagállamokkal az újonnan létrehozott csomagolási szakértői csoportban.
–Ami az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelvet illeti, a Bizottság 2027-ben értékelést fog végezni annak megállapítása érdekében, hogy teljesítette-e a (tengeri) műanyagszennyezés csökkentésére és a körforgásos jelleg javítására irányuló célkitűzéseit. Az értékelés teljeskörűen megvizsgálja az adminisztratív terhek csökkentésének lehetőségét. Az elkövetkező hetekben külön véleményezési felhívás és nyilvános konzultáció elindítására is sor kerül.
–Végrehajtási jelentések készülnek majd annak értékelésére, hogy a jogszabályok jól működnek-e, amelyek azonosítják az esetleges problémákat, például a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendeletről, az EMAS-rendeletről és a környezeti zajról szóló irányelvről készülő jelentésekben.
–A Bizottság általánosabban azt is meg fogja vizsgálni, hogy miként lehetne még inkább megkönnyíteni a kkv-k életét, különösen a digitalizációban és a mesterséges intelligencia használatában rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása révén. Például a digitális hulladékszállítási rendszer (DIWASS) egyszerűsíteni fogja a tagállamok közötti hulladékszállítást, biztosítva a hulladék hatékony újrafeldolgozását az EU-ban.
4.Következtetés
Ez a kiegyensúlyozott csomag hozzá fog járulni a Bizottság azon célkitűzésének megvalósításához, hogy csökkentse a bürokráciát és az uniós jogszabályok összetettségét, ily módon támogatva az európai vállalatokat az egyre összetettebb geopolitikai környezetben. Célja, hogy megkönnyítse a fenntartható és reziliens gazdaságra való tiszta átállást, és jutalmazza azokat a leginnovatívabb és legversenyképesebb vállalatokat, amelyek fenntartható üzleti modellek felé mozdulnak el, miközben lehetővé teszi mások számára, hogy felzárkózzanak az elvárt normákhoz.
A Bizottság teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy megkönnyítse a társjogalkotók közötti tárgyalásokat annak érdekében, hogy az omnibusz-javaslat hatályán és céljain belül gyors megállapodás szülessen, és hogy abból kézzelfogható és gyakorlati előnyök származzanak a vállalkozások, köztük a kkv-k és a mezőgazdasági termelők, valamint a hatóságok számára.