EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.11.19.
COM(2025) 848 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
A 2030-ig tartó időszakra szóló fogyasztóügyi stratégia és az egységes piac fogyasztóira vonatkozó cselekvési terv
„Új lendület a fogyasztóvédelemnek, a versenyképességnek és a fenntartható növekedésnek”
{SWD(2025) 848 final}
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
A 2030-ig tartó időszakra szóló fogyasztóügyi stratégia és az egységes piac fogyasztóira vonatkozó cselekvési terv
„Új lendület a fogyasztóvédelemnek, a versenyképességnek és a fenntartható növekedésnek”
A fogyasztóvédelem Uniónk szerves részét képezi, és egységes piacunk központi eleme 1 . Biztosítja, hogy az európai fogyasztók megalapozott döntéseket hozhassanak, biztonságosan vásárolhassanak árukat és szolgáltatásokat, tisztességes bánásmódban részesüljenek a szerződések és az ügyletek során, valamint hatékony jogorvoslati lehetőségekhez férjenek hozzá. Az erős fogyasztóügyi stratégia elengedhetetlen ahhoz, hogy változást érjünk el a fogyasztók mindennapi életében, és megvalósítsuk egymást kölcsönösen erősítő és átfogó célkitűzéseinket, a versenyképességet és a fenntartható jólétet, valamint a demokrácia és a társadalmi méltányosság védelmét 2 .
Az európai fogyasztók a világ egyik legmagasabb védelmi szintjét élvezik, de még mindig számos kihívással néznek szembe. Ezek közé tartoznak a magas megélhetési költségek és a társadalmi-gazdasági bizonytalanság, az éghajlatváltozás hatásai, a nem biztonságos termékeknek és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak való kitettség, különösen az online térben, a tartósan fennálló akadályok a határokon átnyúló vásárlás során, valamint a jogorvoslathoz jutás nehézségei. Az uniós piac egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe az Unión kívülről származó e-kereskedelmi behozatal jelentős növekedése miatt is, különös tekintettel a közvetlenül a fogyasztóknak importált és kézbesített kis értékű csomagokra, amelyek kockázatot jelentenek az egészségükre és a biztonságukra nézve, környezetvédelmi szempontból fenntarthatatlanok, és tisztességtelen versenyt teremtenek a szabályoknak megfelelő vállalkozások számára az Unióban 3 .
A fogyasztóvédelem, a versenyképesség és a fenntartható jólét kölcsönösen erősítik egymást. Amint az a Letta-jelentésben is szerepel, a fogyasztóvédelem fokozása olyan versenykörnyezetet mozdít elő, amely mind a fogyasztók, mind a vállalkozások számára előnyös. Mivel az egységes piac 450 millió fogyasztót számlál, és a háztartások kiadásai az Unió GDP-jének több mint 51 %-át teszik ki 4 (így ez az Unióban a gazdasági tevékenység legnagyobb összetevője), a fogyasztók alapvető szerepet játszanak gazdaságunk motorjában. Szükségleteik, motivációik, preferenciáik, aggályaik és végső soron döntéseik ösztönzik a versenyt, az innovációt, a beruházásokat és a fenntartható növekedést. Ezek a tényezők azt is befolyásolják, hogy a termékeket importálják, termesztik vagy gyártják-e az Unióban, és így átfogó hatással vannak az igazságos átmenetre.
A versenyképes uniós piac pedig növeli a fogyasztók jólétét azáltal, hogy megfizethető áron minőségi áruk és szolgáltatások széles választékát kínálja. A szilárd fogyasztóvédelmi keret szabályokat és ösztönzőket biztosít a fogyasztók és a vállalkozások számára egyaránt szükséges bizalom, biztosítékok és jogbiztonság megteremtéséhez. Például az e-kereskedelmi behozatal exponenciális növekedéséből eredő kockázatok kezelése érdekében a fogyasztói jogokra és a termékbiztonságra vonatkozó uniós szabályok szigorú végrehajtása és érvényesítése nemcsak a fogyasztók védelme, hanem a szabályoknak megfelelő vállalatok tisztességtelen versennyel szembeni védelme érdekében is elengedhetetlen.
E központi gazdasági szerep mellett a fogyasztóvédelmi politika belső szociális, védelmi és stabilizációs dimenzióval is rendelkezik, amely még nagyobb jelentőséggel bír az Európa és a világ előtt álló jelenlegi viharos időkben. Azáltal, hogy olyan keretet hoz létre, amely védi az emberek jogait, tisztességes piaci gyakorlatokat biztosít, és törekszik a kollektív jóllétre és a megkülönböztetésmentességre, a fogyasztóvédelmi politika előmozdítja a társadalmi méltányosságot és erősíti a demokráciánkba vetett bizalmat. A fogyasztóvédelmi politika például enyhítheti a fogyasztók magas megélhetési költségekkel kapcsolatos nehézségeit, és enyhítheti környezetvédelmi aggályaikat azáltal, hogy támogatja a körforgásos gazdaságot, és előmozdítja a megfizethető és vonzó fenntartható termékek rendelkezésre állását.
Ebben a kontextusban terjeszti elő az Európai Bizottság a 2030-ig tartó időszakra szóló fogyasztóügyi stratégiát (a továbbiakban: a stratégia), amely az EU fogyasztóvédelmi politikájának új stratégiai kerete, és amely konkrét prioritásokat és intézkedéseket határoz meg a következő öt évre.
A stratégia olyan intézkedések széles körét öleli fel, amelyek közvetlenül reagálnak a legfontosabb kihívásokra, és tükrözik a fogyasztóvédelmi politika horizontális jellegét. Célja a fogyasztóvédelem fokozása, valamint a versenyképesség, a társadalmi méltányosság és a fenntartható növekedés előmozdítása, különösen az uniós szabályok következetes és hatékony végrehajtásának, alkalmazásának és érvényesítésének megerősítése, valamint az olyan fontos kihívások kezelése révén, mint a digitális méltányosság és az online fogyasztóvédelem.
A stratégia négy kiemelt területtel foglalkozik. Először is, tekintettel arra, hogy a fogyasztóvédelem központi szerepet játszik az egységes piac megfelelő működésének biztosításában, valamint arra, hogy az egységes piacnak fontos szerepe van a jólét megteremtésében és Európa versenyképességének fellendítésében, a stratégia tartalmaz egy, az egységes piac fogyasztóira vonatkozó cselekvési tervet. Ez a cselekvési terv kiegészíti az egységes piaci stratégiát azáltal, hogy az egységes piacon belül a fogyasztókat közvetlenül érintő sajátos kérdésekkel foglalkozik. A stratégia további kulcsfontosságú prioritása a digitális méltányosság és az online fogyasztóvédelem, a fenntartható fogyasztás, valamint a végrehajtás és a jogorvoslat.
A gyorsan változó társadalomhoz való alkalmazkodás szükségessége és az e-kereskedelem növekedése fokozza a komplexitást és a kockázatokat bizonyos fogyasztói csoportok, például a fogyatékossággal élők, az idősek, a fiatal fogyasztók vagy az alacsony jövedelmű családok esetében. A kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók védelme ezért fontos átfogó prioritás, amely a stratégia valamennyi területére kiterjed. Ez magában foglalja a gyermekek mint fogyasztók védelmét a digitális térben, valamint a magas megélhetési költségek hatásainak kezelését, amelyek sokak számára egyre nehezebbé teszik az olyan alapvető szükségletek kielégítését, mint az élelem, az energia és a lakhatás.
A Versenyképességi iránytűben meghatározott célkitűzésekkel összhangban az egyszerűsítés és az adminisztratív terhek csökkentése átfogó prioritás. Ennek érdekében a stratégia célja a fogyasztóvédelmi szabályok egyszerűsítése és egyértelműsítése, a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése, valamint annak lehetővé tétele, hogy a vállalatok világos, tisztességes és kiszámítható környezetben működhessenek, miközben szigorú fogyasztóvédelmi normákat tartanak fenn. A stratégia sarokköve különösen a végrehajtási keret megerősítése és egyszerűsítése, amivel segíteni fogja a vállalkozásokat abban, hogy csökkentsék megfelelési költségeiket, és kihasználják az egységes piac által kínált lehetőségeket. Az egyszerűsítésnek és a terhek csökkentésének emellett azt is lehetővé kell tennie a vállalkozások számára, hogy enyhíthessék a megélhetési költségekre nehezedő nyomást.
A stratégiában meghatározott intézkedéseket két- és többoldalú szinten egyaránt aktív nemzetközi együttműködés fogja alátámasztani. Az Unió továbbra is együtt fog működni a világ különböző országaival, és részt fog venni olyan többoldalú fórumokon, mint a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: WTO), az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (a továbbiakban: UNCTAD) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) a magas szintű fogyasztóvédelem előmozdítása és a vállalkozások egyenlő versenyfeltételeinek támogatása érdekében. Az Unió informális fogyasztói párbeszédek keretében továbbra is kapcsolatban marad az erre hajlandó partnerekkel, és együttműködik az illetékes hatóságokkal, különösen az online értékesített termékek biztonsága terén, valamint kétévente megszervezi a nemzetközi termékbiztonsági hetet. A Bizottság az uniós bővítési folyamat részeként továbbra is támogatja a tagjelölt országokat az uniós fogyasztóvédelmi vívmányokhoz való igazodásban.
A stratégia a 2020-ban elfogadott új fogyasztóügyi stratégia eredményeire épül, és az érdekelt felekkel folytatott széles körű egyeztetések eredménye 5 . Célkitűzéseinek eléréséhez és intézkedéseinek végrehajtásához elengedhetetlen egy inkluzív, átlátható és dinamikus irányítási keretrendszer. A Bizottság strukturált módon együtt fog működni valamennyi érdekelt féllel, többek között a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel, a vállalkozói szövetségekkel, a tudományos körökkel és a civil társadalommal, beleértve a fogyasztói szervezeteket is. A stratégia sikeréhez elengedhetetlen, hogy aktívan részt vegyenek a végrehajtás teljes folyamatában.
1.Az egységes piac kiteljesítése: fogyasztókra vonatkozó cselekvési terv
Az egységes piac az EU egyik legnagyobb vívmánya. Jelentős előnyöket biztosít a fogyasztók számára, mint a nagyobb választék és az alacsonyabb árak, valamint kulcsfontosságú eszköz az európai versenyképesség fellendítéséhez. Számos akadály azonban még mindig korlátozza a fogyasztókat és a vállalkozásokat abban, hogy teljes mértékben kiaknázzák az egységes piacban rejlő lehetőségeket. Az egységes piac kiteljesítése ezért a legsürgetőbb feladat. Ez a cselekvési terv kiegészíti az egységes piaci stratégiában és a 2028-ig tartó időszakra szóló, hamarosan elkészülő egységes piaci ütemtervben foglalt intézkedéseket. Felszámolja azokat az akadályokat, amelyek gátolják a fogyasztókat abban, hogy élvezzék az egységes piac további előnyeit, főként az árukhoz és szolgáltatásokhoz, különösen a pénzügyi szolgáltatásokhoz, a mobilitáshoz és a közlekedéshez való hozzáférés terén.
2018-as elfogadása óta a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet javította a fogyasztók határokon átnyúló árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférését azáltal, hogy megszüntette az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozást és az online értékesítés terén az állampolgárság, a lakóhely vagy a letelepedési hely alapján történő megkülönböztetés egyéb formáit. A rendelet megfelelő végrehajtása azonban továbbra is kihívást jelent 6 . 2025 februárjában a Bizottság elindította a rendelet hivatalos értékelését annak felmérése céljából, hogy megvalósította-e célkitűzéseit. Ezzel párhuzamosan a Bizottság tovább elemzi a rendelet hatálya kiterjesztésének előnyeit, kihívásait és lehetséges kockázatait.
A fogyasztók választási lehetőségeit korlátozó, határokon átnyúló akadályok nem korlátozódnak az online környezetre. A területi ellátási korlátozások, amelyeket egyes gyártók azért vezettek be, hogy megnehezítsék vagy lehetetlenné tegyék a kiskereskedők számára – mind az online, mind a hagyományos üzlethelyiségekben –, hogy egy tagállamban termékeket vásároljanak, majd azt egy másik tagállamban értékesítsék, szintén széttagolják az egységes piacot, és magasabb árakhoz vezethetnek, és ezáltal hozzájárulnak a megélhetési költségek növekedéséhez 7 . Az egységes piaci stratégiában bejelentetteknek megfelelően a Bizottság eszközöket fog kidolgozni az indokolatlan területi ellátási korlátozások elleni fellépésre olyan helyzetekben, amelyek nem tartoznak a versenyjog hatálya alá. Ezzel párhuzamosan a Bizottság folytatja a versenyszabályok szigorú érvényesítését.
Egy másik olyan terület, ahol a fogyasztók akadályokkal szembesülnek, a pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása. Bár a külföldön pénzügyi szolgáltatásokat vásárló fogyasztók aránya nőtt, bizonyos termékkategóriákban, például a fogyasztói hitelek, a jelzáloghitelek és a biztosítások terén arányuk továbbra is nagyon korlátozott. A lakossági pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló nyújtásának növelése a fogyasztók gondatlan hitelfelvételtől és túlzott eladósodottságtól való védelmével párhuzamosan előnyökkel járhat a fogyasztók számára, és üzleti lehetőségeket kínálhat a pénzügyi szolgáltatóknak. A fogyasztók még mindig korlátozásokkal szembesülhetnek, amikor egy másik tagállamban próbálnak fizetési számlát nyitni. A megtakarítási és beruházási unió a bankrendszer integrációja mellett elő fogja mozdítani a tőkepiacok mélyebb integrációját is, és javítani fogja a határokon átnyúló forrásellátást. Ösztönözni fogja a lakossági részvételt a tőkepiacokon, különösen azáltal, hogy törekszik az olyan megtakarítási és befektetési számlák elérhetőségének és elterjedésének növelésére, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy hosszú távon magasabb megtérülést érjenek el a pénzügyi piacokon történő befektetésekből, a tagállamok számára megfogalmazott, a megtakarítási és befektetési számlákról szóló bizottsági ajánlásban meghatározottak szerint. A Bizottság a tagállamokkal is együtt fog működni a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó hatályos jogszabályok, például a fizetési számlákról szóló irányelv hatékony végrehajtásának és érvényesítésének biztosítása érdekében. Ez az irányelv megakadályozza, hogy a szolgáltatók a bankszámlához való hozzáférés kérelmezésekor állampolgárság vagy lakóhely alapján megkülönböztetést alkalmazzanak az uniós fogyasztókkal szemben, és az Unióban jogszerűen tartózkodó valamennyi fogyasztó számára biztosítja az alapszámlához való jogot. E szabályok végrehajtásának javítása érdekében a Bizottság mérlegelni fogja, hogy az egységes eurófizetési térségről szóló rendeletet , amely egy, az IBAN-szám alapú megkülönböztetést 8 tiltó szabályt is tartalmaz, a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet hatálya alá vonja. A Bizottság a pénzügyi műveltségre vonatkozó uniós stratégia végrehajtására is összpontosítani fog, amelynek célja, hogy lehetővé tegye a fogyasztók számára személyes pénzügyeik jobb kezelését és a tőkepiacokon való biztonságos és józan részvételt, különösen a digitalizált szolgáltatások korában. 2028-ban a Bizottság azt tervezi, hogy elvégzi a fogyasztói pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jog átfogó stressztesztjét annak érdekében, hogy értékelje annak rezilienciáját, azonosítsa a szabályok egyszerűsítésének lehetőségeit, és biztosítsa, hogy az továbbra is megfeleljen a célnak a gyorsan változó pénzügyi környezetben.
Az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége mellett a személyek egységes piacon belüli szabad mozgása még inkább lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy élvezzék a határok nélküli Európa valamennyi előnyét. Utazásaik során a fogyasztóknak megfizethető, magas színvonalú, zökkenőmentes és hozzáférhető mobilitási, közlekedési és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kell hozzáférniük, amelyeket erős jogok támasztanak alá.
Ami az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat illeti, a barangolásra vonatkozó uniós szabályok értelmében az EU-n/EGT-n belül utazó fogyasztók többletköltségek nélkül telefonálhatnak, sms-ezhetnek és férhetnek hozzá az internethez. Az Unió már kötött olyan megállapodásokat, amelyek 2026. január 1-jétől ténylegesen kiterjesztik az uniós barangolási térséget Ukrajnára és Moldovára. A Bizottság megkezdte a végfelhasználói jogokra és az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó uniós elektronikus hírközlési szabályozás felülvizsgálatára irányuló eljárást is.
Bár a multimodális utazás iránti kereslet növekszik, a fogyasztók még mindig számos akadállyal szembesülnek a viteldíjak összehasonlítása, a legjobb utazási lehetőség megtalálása, az utazás lefoglalása és a jogaik fennakadás esetén történő védelme terén. Ez különösen igaz a vasúti közlekedés esetében. Az egységes digitális foglalásról és jegyvásárlásról szóló rendeletre, a multimodális digitális mobilitási szolgáltatásokról szóló rendeletre és a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól szóló rendelet célzott felülvizsgálatára vonatkozó, küszöbön álló javaslatok, valamint az utasmobilitási csomag jogalkotási aktusainak közelgő elfogadása e kihívások közül többet is kezelni fog. Az utasmobilitási csomag magában foglalja az utasok jogairól szóló uniós rendeletek felülvizsgálatát, valamint az utazási csomagokról szóló 2015-ös irányelv felülvizsgálatát. Ezen irányelv felülvizsgálatának befejezése hatékonyabb fogyasztóvédelmet fog eredményezni, többek között az utalványokra vonatkozó új szabályok révén, amelyek megkövetelik az utazók kifejezett hozzájárulását. A felülvizsgálat biztosítja továbbá, hogy a fogyasztók egyértelműbb tájékoztatást kapjanak, miközben jelentősen csökkenti a tájékoztató formanyomtatványok számát. Az utasok jogairól szóló uniós jogszabályok felülvizsgálatának elvégzése biztosítani fogja különösen az utasjogok jobb érvényesítését, jogokat teremt az utasok számára a multimodális utazásokkal összefüggésben, javítja a fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű utasok jogait, javítja az utasok tájékoztatását jogaikról, és egyértelművé teszi a közvetítőkön keresztül lefoglalt repülőjegyek visszatérítésére vonatkozó szabályokat. A Bizottság elő fogja terjeszteni a légi járatokról szóló rendelet felülvizsgálatát is. Ez magában foglalja a fogyasztóvédelmi szabályok megerősítésére irányuló célzott intézkedéseket, többek között a kézipoggyászra vonatkozó minimális kereteknek 9 , valamint annak egyértelművé tételével, hogy milyen funkciókat és szolgáltatásokat kell alapesetben beépíteni valamennyi repülőjegybe, valamint a repülőjegyek átláthatóságának és összehasonlíthatóságának növelése által.
A tiszta mobilitásra való átálláshoz fel kell számolni a kibocsátásmentes járművek belföldi és határokon átnyúló használatát gátló akadályokat is. Mivel egyre több fogyasztó vásárol elektromos autót, jól működő és versenyképes töltőpiacra van szükségük. Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendeletnek köszönhetően jelentősen nőtt az Unió nyilvános töltőinfrastruktúrája. A rendelet olyan rendelkezéseket is bevezetett, amelyek megkönnyítik a fizetési folyamatokat, és javítják a töltési árak átláthatóságát. 2026-ban a Bizottság felül fogja vizsgálni az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendeletet, és értékelni fogja a meglévő rendelkezések hatékonyságát, valamint azt, hogy szükség van-e további intézkedésekre az árak teljes átláthatóságának és a könnyű fizetési módszereknek a biztosítása érdekében.
A fenntartható turizmusra vonatkozó, küszöbön álló uniós stratégia részeként a Bizottság azt is meg fogja vizsgálni, hogy miként lehetne hozzáférhetőbbé tenni a fogyasztók számára a határokon átnyúló autókölcsönzést. Az egységes piaci stratégiával összhangban a Bizottság mérlegeli az egységes piacra vonatkozó uniós szabályok és elvek alkalmazását a taxi és a bérelt magángépjárművek ágazatára.
A határokon átnyúló kereskedelem a használt autók európai piacának alapvető része 10 . Az autók futásteljesítményére, karbantartására és baleseti történetére vonatkozó megbízható információk hiánya azonban aláássa a fogyasztói bizalmat, és csalárd gyakorlatoknak teszi ki a fogyasztókat. E probléma kezelésére több tagállam már létrehozott különböző rendszereket. A 2025 áprilisában elfogadott műszaki alkalmasságról szóló csomag intézkedéseket tartalmaz a kilométer-számláló manipulálásának kezelésére a használt járművek belföldi és határokon átnyúló értékesítése során. Ezek az intézkedések biztosítani fogják, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatást kapjanak, ezáltal erősítve a fogyasztóvédelmet a használt járművek piacán. A Bizottság emellett a fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében a gépjárműcímkézésről szóló irányelv felülvizsgálatán is dolgozik.
A 2026-ra minden tagállamban elérhetővé váló európai digitális személyiadat-tárcák megkönnyítik a fogyasztók számára a kulcsfontosságú úti okmányok, például a digitális vízumok és útlevelek tárolását és megosztását, valamint azok használatát a repülőtéri utasfelvétel és a szállodákba történő bejelentkezés, a bankszámlanyitás, az autóbérlés és a vények megújítása során, valamint megkönnyítik a magán- és közszolgáltatásokhoz való határokon átnyúló hozzáférést is.
Az egységes piacon a megélhetési költségek és a gazdasági tendenciák szoros nyomon követésére van szükség olyan fogyasztópolitikai intézkedések kidolgozásához, amelyek kezelik az akadályokat, támogatják a társadalmi egyenlőséget és biztosítják a fogyasztói jóléti normákat. A rendelkezésre álló Eurostat-adatokra és -vizualizációkra építve a Bizottság fejleszteni fogja online eszközeit annak érdekében, hogy többek között kutatási és szakpolitikai döntéshozatali célokból hozzáférhető és könnyen érthető módon nyomon kövesse az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árának alakulását az egységes piacon. A Bizottság tovább fogja fejleszteni a fogyasztói körülmények eredménytáblájának a megélhetési költségekkel kapcsolatos részeit is. Végezetül a Bizottság 2026-ban előterjeszti az első szegénység elleni uniós stratégiát, amelynek célja, hogy segítse az embereket a számukra szükséges alapvető védelemhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, valamint hogy a szegénység kiváltó okainak kezelése révén egyértelműen kijelölje az utat a szegénységben élők számának 2030-ig 15 millióval való csökkentése, valamint Európában a szegénység 2050-ig való felszámolása felé. Ezt egy megerősített gyermekgarancia is támogatni fogja, amely védi a gyermekeket a szegénységtől és a társadalmi kirekesztettségtől.
Intézkedések
·A területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet értékelésének lezárása (2026 második negyedéve), és hatálya kiterjesztése előnyeinek, kihívásainak és lehetséges kockázatainak további elemzése.
·Olyan eszközök kidolgozása, amelyekkel fel lehet lépni az indokolatlan területi ellátási korlátozásokkal szemben, hogy azok a versenyjog hatálya alá nem tartozó helyzetekre, például a nagy gyártók egyoldalú gyakorlataira is kiterjedjenek (2026 negyedik negyedéve).
·A határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások nyújtásának előmozdítása a tőkepiacokra irányuló lakossági befektetések, valamint a megtakarítási és befektetési számlák rendelkezésre állásának és elterjedésének nyomon követése révén (2026–2027).
·A pénzügyi műveltség szintjének javítása a pénzügyi műveltségre vonatkozó uniós stratégia végrehajtása révén (2026 első negyedévétől).
·Az európai digitális személyiadat-tárcák bevezetése valamennyi tagállamban, amely biztonságos, megbízható és a magánéletet tiszteletben tartó digitális azonosítási eszközt biztosít az Unióban mindenkinek (2026 negyedik negyedéve).
·Barangolási megállapodások megkötése az uniós tagjelölt országokkal (például Ukrajnával és Moldovával 2026 januárjától, valamint a Nyugat-Balkánnal).
·A határokon átnyúló mobilitási szolgáltatások fejlesztésének előmozdítása az alábbiak révén:
·kezdeményezések indítása a multimodális digitális mobilitási szolgáltatásokra, az egységes digitális foglalásra és jegyértékesítésre, valamint a vasúti utasok jogainak célzott felülvizsgálatára vonatkozóan a különböző közlekedési módok vagy különböző fuvarozók kombinálása esetén az utazásfoglalás javítása érdekében, különösen a vasút esetében (jogalkotási javaslatok – 2026 első negyedéve),
·az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet felülvizsgálata (2026),
·a határokon átnyúló autókölcsönzésre vonatkozó kezdeményezés elindítása (2026 második negyedéve).
·A fogyasztói körülmények és tendenciák, többek között a megélhetési költségek nyomon követésének és elemzésének megerősítése (2026 végéig).
2.Digitális méltányosság és fogyasztóvédelem az interneten
A digitális gazdaság számos előnnyel jár a fogyasztók számára. Új termékeket és szolgáltatásokat hozott létre, és számos módon átalakította a fogyasztók életét, a vásárlástól kezdve a szórakoztatáson át az információkhoz való hozzáférésig és a vállalkozásokkal való kapcsolattartásig. Az e-kereskedelem térnyerésével, az új technológiák fejlődésével és a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) növekvő használatával fontos biztosítani, hogy az uniós fogyasztóvédelmi jog továbbra is magas szintű fogyasztóvédelmet nyújtson a jelenlegi digitális környezetben, megőrizve a fogyasztók autonómiáját és választás szabadságát.
A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet , a digitális piacokról szóló jogszabály és a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet (a továbbiakban: MI-rendelet) megerősítette az Unió digitális szabálykönyvét, ami egyértelmű előnyökkel jár a fogyasztók és a vállalkozások számára 11 . E szabályok hatékony és következetes alkalmazása elengedhetetlen azoknak a kockázatoknak és kihívásoknak a kezeléséhez, amelyekkel a fogyasztók online szembesülnek. A Digitális méltányosság – az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok célravezetőségi vizsgálata azonban olyan hiányosságokat és problémás gyakorlatokat tárt fel a digitális térben, amelyek uniós szintű fellépést igényelnek a fogyasztóvédelemi hézagok megszüntetése, a vállalkozások jogbizonytalanságának csökkentése, az egységes szabályozás hiányának megelőzése és a végrehajtás megkönnyítése érdekében.
A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet például már foglalkozik azoknak a kihívásoknak számos aspektusával, amelyekkel a fogyasztók online szembesülhetnek. Mindazonáltal a problémás kereskedelmi gyakorlatok a kereskedők valamennyi típusát érintik, beleértve azokat is, amelyek nem tartoznak a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet hatálya alá, például az e-kereskedelmi weboldalakat és a nem tartalomközvetítésen alapuló digitális szolgáltatásokat. A horizontális uniós fogyasztóvédelmi szabályozás technológiasemleges módon „biztonsági hálót” biztosít valamennyi piaci szereplő számára. Annak biztosítása érdekében, hogy ez a biztonsági háló megfeleljen a digitális kornak, a Bizottság a meglévő jogi keret hatékony végrehajtásának és érvényesítésének biztosítása mellett javaslatot fog tenni a digitális méltányosságról szóló jogszabályra is, hogy tovább erősítse a fogyasztók online védelmét az olyan gyakorlatokkal szemben, mint például: a sötét megoldások, amelyek méltánytalanul befolyásolhatják a fogyasztói döntéseket, a függőséget okozó tervezési jellemzők, a véleményvezérek problémás gyakorlatai, a tisztességtelen személyre szabás, amely kihasználja a fogyasztók sebezhetőségét és a digitális termékek, például a közösségi média, a videojátékok és az e-kereskedelem problémás jellemzőit. A digitális méltányosságról szóló jogszabály célja továbbá, hogy egyszerűsítse a vállalkozásokra vonatkozó szabályokat, különösen azáltal, hogy bizonyos szerződéstípusokban és az ugyanazon kereskedőkkel kötött ismétlődő ügyletekben megvizsgálja a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó követelményeket.
A kiskorúak különösen veszélyeztetett fogyasztók. Jellemzően sajátos fogyasztási mintákkal rendelkeznek, és gyakran az új technológiák és digitális termékek korai alkalmazói, beleértve a nagyon fiatal gyermekeket célzó termékeket is. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet már tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek védik a kiskorúakat az online platformokon, és biztosítják a kiskorúak magas szintű adatvédelmét, biztonságát és védelmét az ilyen platformokon 12 . A gyermekek digitális termékek káros gyakorlatainak és funkcióinak, online megfélemlítésnek, felnőtt tartalmaknak, az önkárosítás népszerűsítésének, valamint a sebezhetőségük kihasználását és a függőség előmozdítását célzó algoritmusoknak való kitettsége azonban sürgős aggályokat vet fel, amelyek további vizsgálatot igényelnek. A Bizottság ezért uniós szintű vizsgálatot fog végezni a közösségi médiának a fiatalok jóllétére gyakorolt szélesebb körű hatásairól. A Bizottság létre fog hozni egy, a gyermekekkel és a közösségi médiával foglalkozó szakértői testületet is az Ursula von der Leyen elnök Unió helyzetéről szóló 2025. évi beszédében bejelentetteknek megfelelően. A digitális méltányosságról szóló jogszabály célja továbbá a kiszolgáltatott fogyasztók, köztük a kiskorúak online védelmének megerősítése.
A Bizottság továbbá értékelni fogja az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet , amely olyan szabályokat tartalmaz, amelyek védik a kiskorúakat a káros tartalmaktól, többek között online is, tiltják a megkülönböztetést, minőségi és mennyiségi tartalmi normákat határoznak meg az audiovizuális kereskedelmi közleményekre vonatkozóan a fogyasztók – köztük a kiskorúak – védelme, valamint a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésének előmozdítása érdekében.
Az online csalási módszerek a leggyorsabban növekvő online bűncselekmények közé tartoznak, és jelentős kárt okoznak a fogyasztóknak 13 . A Bizottság javaslatot tett a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálatára a fogyasztóvédelem megerősítése érdekében, többek között a pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozó csalásmegelőzési szabályok és a fizetési csalás áldozatává vált fogyasztók visszatérítési jogainak kiterjesztése révén. Az Unión belüli online csalás elleni küzdelem képességének további erősítése érdekében a Bizottság az online csalásról szóló cselekvési tervet fog közzétenni. Ennek céljai közé tartozik a megelőző intézkedések fokozása, a bűnüldözési intézkedések hatékonyabbá tétele, valamint a csalás áldozatainak a pénzeszközeik visszaszerzéséhez nyújtott támogatás megerősítése. Emellett a Bizottság továbbra is építeni fog a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletre az online csalások és pénzügyi csalások elleni küzdelemre irányuló jogérvényesítési munkája során, biztosítva, hogy az online platformok és keresőprogramok megvédjék a fogyasztókat a megtévesztő gyakorlatokkal szemben. A dropshipping 14 szintén problematikus gyakorlat a fogyasztók számára. A digitális méltányosság célravezetőségi vizsgálata céljából végzett fogyasztói felmérés eredményei azt mutatták, hogy meg kell vizsgálni, hogyan növelhető ezen üzleti modell használatának átláthatósága 15 .
A fogyasztók ismétlődő hozzájárulási kérelmekkel és nem átlátható sütibannerekkel szembesülnek az interneten, ami megnehezíti adataik felhasználásának megértését, és a gyakorlatban lehetetlenné teszi számukra a valóban megalapozott döntéshozatalt. A digitális omnibusz javaslattal a Bizottság a sütikre vonatkozó szabályok reformjára törekszik, megőrizve ugyanakkor az adatvédelem azonos szintjét, mivel a jelenlegi rendszer mind a fogyasztók, mind a vállalkozások számára hátrányos.
A pénzügyi szolgáltatások digitalizációja kényelmes és költséghatékony pénzgazdálkodási megoldásokat kínál a fogyasztók számára, növeli a pénzügyi szolgáltatások választékát és fokozza az innovációt. A digitalizáció azonban jelentős nehézségeket és kockázatokat is teremt. Például a digitális szolgáltatásokra való átállás és a fizikai bankfiókok bezárása azzal a kockázattal jár, hogy hátrányos megkülönböztetés éri azokat a fogyasztókat, akik a készpénzre támaszkodnak, nehezen utaznak önállóan vagy könnyen a legközelebbi bankfiókba, nehezen térnek át a digitális szolgáltatásokra, vagy nem férnek hozzá az internethez. 2023-ban a Bizottság számos javaslatot terjesztett elő, amelyek célja a készpénzfizetések széles körű elfogadásának biztosítása, a fogyasztók készpénzhez való hozzáférésének javítása és a pénzügyi befogadás előmozdítása. A fogyasztói hitelekről szóló új irányelv végrehajtásával és alkalmazásával összefüggésben a Bizottság annak értékelését tervezi, hogy a digitalizáció milyen hatással van a lakossági pénzügyi szolgáltatások piacára, különös tekintettel a fogyasztói hitelekre. Elemezni fogja az új szereplők, termékek és gyakorlatok megjelenését, valamint azokat a kihívásokat és lehetőségeket, amelyekkel a fogyasztók találkoznak a lakossági pénzügyi szolgáltatások online használata során.
Az egységes piaci stratégiával és a IV. egyszerűsítési omnibusz csomaggal összhangban a Bizottság azt is meg fogja vizsgálni, hogy a digitális megoldások – például az elektronikus címkézés és a digitális eszközök, például a mobilalkalmazások és a digitális termékútlevél – hogyan javíthatják a fogyasztók termék- és szolgáltatásinformációkhoz való hozzáférését, miközben csökkentik a vállalatok adminisztratív terheit, és biztosítják, hogy valamennyi alapvető információ, például a termékbiztonsággal kapcsolatos információk továbbra is rendelkezésre álljanak fizikai formában. A termékinformációk vállalkozások, beszállítók, gyártók és szabályozók közötti biztonságos és hatékony megosztását a küszöbön álló európai üzleti tárcák is elősegíthetik, előmozdítva az integráltabb és átláthatóbb egységes piacot.
Bár a digitális környezet előnyökkel jár a termékbiztonságról szóló kommunikáció szempontjából, sajátos kihívásokat is jelent. Ezek kapcsolódhatnak a veszélyes termékek online értékesítéséhez vagy az új technológiai termékek által jelentett egészségügyi és biztonsági kockázatokhoz, beleértve a mentális egészségügyi kockázatokat is. Az információk hozzáférhetősége a fogyatékossággal élő személyek számára is problémát jelenthet. A Bizottság elemezni fogja a fogyasztók sajátos sebezhetőségeit az online környezetben, valamint e sebezhetőségek termékbiztonságra gyakorolt hatását. Ez magában foglalja például annak elemzését, hogy a fogyasztók hogyan reagálnak a digitális környezetben megjelenő konkrét figyelmeztetésekre és utasításokra, és hogy az új biztonsági kockázatok hogyan érintik a fogyasztókat a különböző digitális termékek, például alkalmazások vagy szoftverek használata során.
Egy másik kulcsfontosságú kihívás az MI gyors fejlesztése és bevezetése a fogyasztói piacokon. Az MI-technológia olyan előnyöket kínálhat, mint a nagyobb hatékonyság, a személyre szabott tanácsadás és kapcsolat az ügyfelekkel, valamint a költségmegtakarítás. Ugyanakkor kockázatokkal is jár, ideértve az emberi interakció csökkenését, valamint a rendszerhibákból, torzításokból vagy pontatlanságokból eredő problémákat. Az uniós MI-rendelet szilárd keretet hozott létre annak biztosítására, hogy az EU-ban kifejlesztett és használt MI-rendszerek megbízhatóak legyenek, és biztosítékokat nyújt az emberek alapvető jogainak védelmére 16 . A Bizottság szorosan együtt fog működni a tagállamokkal az MI-rendelet, valamint a vonatkozó fogyasztóvédelmi és termékbiztonsági jogszabályok következetes végrehajtásának és érvényesítésének biztosítása érdekében. Az MI-rendelet szerinti tiltott MI-gyakorlatok jegyzékét évente felülvizsgálják, és új problémák azonosítása esetén frissítik. Alapvető fontosságú, hogy a fogyasztóvédelmi keret lépést tartson a technológiai fejlődéssel, és hogy a fogyasztók átlátható információkkal rendelkezzenek a mesterséges intelligenciával való interakciójuk során (pl. amikor MI-n alapuló ügyfélszolgálati támogatást vesznek igénybe, vagy MI-asszisztensektől kérnek tájékoztatást és tanácsot), hogy teljes mértékben tisztában legyenek az interakció jellegével és a lehetséges kockázatokkal 17 .
Intézkedések
·A digitális méltányosságról szóló jogszabályra irányuló javaslat előterjesztése a fogyasztókkal, különösen a kiskorúakkal szembeni tisztességtelen technikák és kereskedelmi gyakorlatok kezelése, valamint a digitális környezetben a kereskedők számára egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében (jogalkotási javaslat – 2026 negyedik negyedéve).
·A fogyasztók online csalással szembeni védelmének megerősítése, különösen az online megelőzési intézkedések támogatása és a csalások áldozatainak a pénzeszközeik visszaszerzéséhez nyújtott támogatás megerősítése révén (2026).
·Az MI tisztességes és átlátható használatának előmozdítása a fogyasztói piacokon, különösen az MI-rendelet, valamint a vonatkozó fogyasztóvédelmi és termékbiztonsági jogszabályok alkalmazása révén (folyamatban).
3.Fenntartható fogyasztás
Az éghajlatváltozás, a környezetkárosodás és a tiszta energiára való átállás továbbra is a fogyasztók és a társadalom egésze előtt álló elsődleges kihívások közé tartozik. A fogyasztók egyre inkább tudatában vannak vásárlási döntéseik környezeti és társadalmi hatásainak, és egyre inkább érdeklődnek azok iránt, így a fenntartható növekedés mozgatórugói, mivel a felelős termékek iránti keresletük vezető piacot teremt a zöld és a társadalmi felelősség szemléletének megfelelő termékek számára. A rendelkezésre álló és megfizethető fenntartható áruk és szolgáltatások nemcsak a fogyasztók jólléte és a környezetvédelem, hanem Európa hosszú távú versenyképessége és stratégiai szuverenitása szempontjából is központi szerepet játszanak, mivel csökkentik a nem fenntartható behozataltól való függőséget, és hozzájárulnak a reziliens értékláncok kiépítéséhez. A fenntartható termékek és szolgáltatások vásárlása melletti döntés nem feltétlenül jelenti, hogy többet kell fizetni: a fenntartható lehetőségek tovább tartanak, ritkábban kell lecserélni őket, és kevesebbe kerül a működtetésük. A legtöbb európai fogyasztó hajlandó a fenntartható lehetőségek mellett dönteni 18 , de gyakran akadályokba ütközik a valóban fenntartható lehetőségek kiválasztása során, mint például az ár, a korlátozott választék, a nem egyértelmű és hozzáférhetetlen címkézés, valamint a környezetbarát jellegre vonatkozó állításokkal kapcsolatos bizalmatlanság 19 . Az olcsó, rossz minőségű termékek széles körű elérhetősége ösztönzi a túlfogyasztást az olyan ágazatokban, mint a „fast fashion” és az elektronika, aláásva a fenntarthatóságot, és gyengítve Európa versenyképességét és ipari bázisát. Az online vásárlások megugrása magasabb visszaküldési arányhoz, ezáltal több közlekedési kibocsátáshoz és hulladékhoz vezet.
A fenntartható termékek általánossá tétele érdekében a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló új rendelet célja a tartósság és a javíthatóság fejlesztése, valamint a termékek széles köre – például a textiltermékek, a bútorok és az elektronikus eszközök – környezeti hatásának enyhítése. Például követelményeket vezet be a termékek szétszerelésére, a tartalék alkatrészek rendelkezésre állására és a szoftverfrissítésekre vonatkozóan 20 . Az áruk javítását előmozdító közös szabályok meghatározásáról szóló új irányelv (a javításhoz való jog) előírja a gyártók számára, hogy kínáljanak javítási szolgáltatásokat a jogszabályban előírt javíthatósági követelmények alá eső termékek esetében, és előírja egy európai online javítási platform létrehozását. A fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának növeléséről szóló irányelv rendelkezik a megfelelőség szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettségről szóló harmonizált értesítésről és a tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállás harmonizált címkéjéről. A 2025-ben elfogadottaknak megfelelően a Bizottság arra fog összpontosítani, hogy előmozdítsa ezek helyes használatát és láthatóságát az egységes piacon, segítve a fogyasztókat abban, hogy jobban megértsék jogaikat, és megalapozottabb, a tartósságot szem előtt tartó döntéseket hozzanak. A digitális termékútlevél és a fenntarthatósági címkézés 21 kiegészíti a termékszabványokat és -információkat. A Bizottság az energiacímkék javítását tervezi, hogy a fogyasztók jobban össze tudják hasonlítani a fűtési és hűtési technológiák hatékonyságát.
Új jogszabályokat is bevezettek annak érdekében, hogy növeljék a fogyasztók környezetbarát jellegre vonatkozó állításokba és fenntarthatósági címkékbe vetett bizalmát. A fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának növeléséről szóló új irányelv a zöldrefestéssel és az idő előtti elavulással foglalkozik. A Bizottság szorosan együtt fog működni a tagállamokkal és a vállalkozásokkal annak érdekében, hogy biztosítsa ennek hatékony végrehajtását. A Bizottság továbbra is arra fog törekedni, hogy előmozdítsa a fogyasztók tudatosságát és az uniós ökocímke ipari alkalmazását.
Emellett a körforgásos gazdaságról szóló jogszabályra irányuló, küszöbön álló javaslat hozzá fog járulni a másodlagos nyersanyagok iránti piaci kereslet megteremtéséhez és a jó minőségű újrafeldolgozott anyagok kínálatának növeléséhez. E jogszabályi keret kiegészítéseként a Bizottság együtt fog működni az érdekelt felekkel annak érdekében, hogy iránymutatások és figyelemfelhívó kampányok révén előmozdítsa a „termék mint szolgáltatás” modelleket és az innovatív, körforgásos induló vállalkozásokat. Az általános termékbiztonsági rendelet alapján készült, már meglévő bizottsági tanulmányra építve a további munka a következőkre terjed ki: i. a körforgásos lehetőségekbe vetett fogyasztói bizalom társadalmi és viselkedésbeli akadályai, és ii. a használt, javított, felújított és újragyártott termékekkel kapcsolatos termékbiztonsági kihívások. A fenntartható fogyasztási ígéretet ezért fokozatosan kivezetik, megnyitva az utat a vállalkozásokkal való együttműködés új megközelítése előtt. A Bizottság segíteni fogja a fenntartható bioalapú megoldások elterjedését is, amennyiben ezek tartós termékeket és anyagokat biztosítanak, és erősítik az európai versenyképességet és az értékláncokat.
A termékek biztonságosságának és fenntarthatóságának biztosításához olyan intézkedésekre is szükség van, amelyek csökkentik a fogyasztók aggodalomra okot adó vegyi anyagoknak való kitettségét. Az európai vegyipari cselekvési terv részeként a Bizottság mérlegelni fogja a PFA-anyagok (perfluor- és polifluor-alkil anyagok) betiltását olyan fogyasztói felhasználások esetében, mint a kozmetikumok, az élelmiszerrel érintkező anyagok és a felsőruházat. Emellett a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló új keretrendelet értelmében az Unió fokozatosan ki fogja vezetni a csomagolásban található veszélyes anyagokat, például a PFA-anyagokat. Emellett harmonizált szabályokat fog megállapítani a csomagolási hulladék fogyasztók általi válogatására és a digitális technológiákon keresztül történő információszolgáltatásra vonatkozóan.
A biztonságos és fenntartható elektronikus kereskedelem átfogó uniós eszköztáráról szóló közleményre építve a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy szükség van-e egy ajánlásra az e-kereskedelem „beépítetten környezetbarát” jellemzőiről az ágazat környezeti hatásainak további kezelése érdekében. Ez olyan szempontokra terjedne ki, mint a fenntarthatósági szűrők rendelkezésre állása, a környezetbarátabb szállítási lehetőségek és a fenntartható visszaküldés-kezelési szabályzatok. Magában foglalhat önkéntes környezetvédelmi chartákat is, amelyek keretében a vállalatok konkrét fenntarthatósági célok mellett kötelezik el magukat. Ösztönözni fogják a magánjellegű digitális eszközök fejlesztését és használatát annak érdekében, hogy segítsék a fogyasztókat a megalapozott, fenntartható döntések meghozatalában. Ez magában foglalhatja a tanúsítványok hatályát magyarázó interaktív ökocímkéket, valamint a termékek fenntarthatósági jellemzőinek összehasonlítását, és potenciálisan beépíthető lesz a digitális termékútlevélbe.
A közlekedés az európai háztartások harmadik legnagyobb kiadási területe 22 . A fenntartható mobilitási módokra – többek között az elektromos autókra, a tömegközlekedésre és a kerékpárokra – való átállás jelentős pénzösszegeket takaríthat meg a fogyasztók számára, és növelheti a társadalmi méltányosságot, miközben a közlekedési szegénységről szóló ajánlással és a gépjárműiparra vonatkozó cselekvési tervvel összhangban a dekarbonizációs célhoz 23 is hozzájárul. Annak érdekében, hogy ez az átállás megfizethető legyen, a Bizottság e cselekvési terv, valamint a gépjárműcímkézésről szóló irányelv tervezett felülvizsgálata keretében támogatja a kibocsátásmentes járművekre való átállást. Ezt kiegészíti a kis elektromos autók szorgalmazása a kis méretű, megfizethető autókra vonatkozó új kezdeményezés keretében, amelyet az iparral együttműködésben kell kidolgozni. Ezeket az intézkedéseket a Szociális Klímaalap keretében kidolgozott nemzeti tervekben szereplő tagállami intézkedések egészítik ki. Az energiával kapcsolatos kiadások továbbra is jelentősen meghaladják a Covid19 előtti szintet, ami különösen problematikus a több mint 46 millió energiaszegénységben élő európai számára. A Bizottság lakossági energiaügyi csomagot fog elfogadni, amelynek célja az energiaszegénység kezelése, az energiapiacok egyszerűsítése és a polgári szerepvállalás lehetővé tétele a mindenki számára igazságos, megfizethető és inkluzív energetikai átállás biztosítása érdekében.
A lakhatási válság társadalmi és versenyképességi válság. Aránytalanul sújtja a fiatalokat és társadalmunk legkiszolgáltatottabb tagjait, valamint egyre inkább az alacsony és közepes jövedelműeket és családjaikat is. A Bizottság előterjeszti a megfizethető lakhatásra vonatkozó európai tervet, amely meghatározza a lakhatás megfizethetőbbé és fenntarthatóbbá tételére vonatkozó európai jövőképet. Az új európai Bauhaus fontos szerepet fog játszani a tervben. Ezzel összefüggésben a Bizottság támogatni fogja a tagállamokat abban is, hogy a fogyasztók igényeinek kielégítése, az energiaszámlák csökkentése, az energiaszegénység csökkentése és a lakhatáshoz kapcsolódó egyéb költségek, például a vízszámla csökkentése érdekében növeljék a 2021–2027-es időszakra vonatkozó kohéziós politikai beruházásaikat a lakásállomány építése és felújítása terén.
Az Unióban a háztartások átlagosan jövedelmük 13 %-át költik élelmiszerre, a háztartások legszegényebb ötöde 21 %-ot költ erre, szemben a leggazdagabb ötöddel, amelynél ez az arány mindössze 9 %. Az Európai Szociális Alap Plusz támogatja a tagállamokat abban, hogy segítséget nyújtsanak a leginkább rászoruló személyeknek. A Bizottság tanulmányt fog készíteni az élelmiszerek megfizethetőségéről az Unióban, hogy jobban megértse és kezelje az emelkedő élelmiszerárak hatását az Unióban, beleértve az egészséges és tápláló élelmiszerekre gyakorolt hatásukat is.
A közegészségügy szintén alátámasztja a Bizottság dohányfogyasztással kapcsolatos ártalmak csökkentésére irányuló munkáját. A Bizottság jelenleg végzi a dohánytermékekre és a dohánytermékek reklámozására vonatkozó szabályok átfogó értékelését.
Ezek a népegészségügyi és társadalmi méltányossági intézkedések együtt járnak a fogyasztók számára a fenntartható élelmiszerek kiválasztását lehetővé tevő, fenntartható élelmiszerrendszerek kiépítésére és a felelős vízhasználat ösztönzésére irányuló szélesebb körű uniós erőfeszítésekkel, amint azt a közelmúltban elfogadott mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőkép , az európai óceánügyi paktum és a vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégia is tükrözi. A hulladékgazdálkodási felülvizsgált keretirányelv élelmiszerhulladék-csökkentési célértékeket határozott meg, és bevezette a kiterjesztett gyártói felelősséget a textiltermékekre vonatkozóan. A gyártói felelősségi szervezetek tájékoztatást nyújtanak a használt termékekkel kapcsolatos lehetőségekről, a textiltermékek és lábbelik újrahasználatáról és életciklus végi kezeléséről, valamint oktatási programokat, figyelemfelkeltő kampányokat és közösségi szerepvállalási tevékenységeket szerveznek.
Intézkedések
·A tagállamok támogatása a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának növeléséről szóló irányelv, a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet és az áruk javítását előmozdító közös szabályokról szóló irányelv végrehajtásában az alábbiak révén:
·a megfelelőség szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettségről szóló harmonizált értesítés és a tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállás harmonizált címkéjének előmozdítása (2026 harmadik negyedéve), valamint
·az európai online javítási platform elindítása (2028-ig).
·A körforgásos gazdaság támogatása, különösen a bevált gyakorlatok érdekelt felekkel való cseréje révén a már nem használt áruk fogyasztók általi visszahozatalának, a használt termékek piacainak, a „termék mint szolgáltatás” üzleti modelleknek és az innovatív, körforgásos induló vállalkozásoknak az előmozdítása érdekében (2027).
·Annak vizsgálata, hogy szükség van-e egy ajánlásra az e-kereskedelemben a „beépített környezetbarát” funkciók előmozdításáról, és a digitális eszközök fejlesztésének és használatának ösztönzése (2027).
4.Hatásos végrehajtás és jogorvoslat
Az uniós fogyasztóvédelmi keret csak akkor lehet valóban sikeres a fogyasztók védelme és a tisztességes verseny előmozdítása terén, ha azt erős közjogi és magánjogi végrehajtás, valamint hatékony jogorvoslati mechanizmusok támogatják azon fogyasztók esetében, akiknek jogait megsértették. Bár a közjogi jogérvényesítés terén a határokon átnyúló uniós együttműködés az elmúlt években jelentős sikereket ért el, a végrehajtási mechanizmusokat tovább kell erősíteni annak érdekében, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen kezelni az új kihívásokat. Különösen a digitális piacokon, ahol továbbra is rendkívül alacsony a megfelelési arány, és az összehangolt ellenőrzések azt állapították meg, hogy átlagosan minden második kereskedő megsérti a fogyasztóvédelmi jogszabályokat. A helyzetet tovább súlyosbította az e-kereskedelem exponenciális növekedése, amely a nem biztonságos, hamisított vagy más módon nem megfelelő 24 , főként az Unión kívülről származó és gyakran félrevezető technikákkal forgalmazott termékek növekvő forgalmához vezetett. Ez veszélyezteti a fogyasztókat, és tisztességtelen versenynek teszi ki a szabályoknak megfelelő európai vállalkozásokat a szabályokat be nem tartó kereskedőkkel szemben.
E kihívások kezelése érdekében a Bizottság a biztonságos és fenntartható elektronikus kereskedelem átfogó uniós eszköztáráról szóló közleményében számos intézkedést terjesztett elő, beleértve a vámügyi reformot is, a vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásának megerősítését, valamint az összes érintett hatóság közötti koordináció fokozását. A tervezett intézkedések közé tartozik továbbá a fogyasztókat és a harmadik fél értékesítőket célzó figyelemfelkeltő kampányok támogatása, valamint az importált termékek származási országaival folytatott kétoldalú együttműködés folytatása.
Fontos prioritás a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok támogatása a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet szerinti fogyasztóvédelmi jog érvényesítésére irányuló összehangolt fellépésben, beleértve az e-kereskedelmi ágazatban elkövetett jogsértések kezelését is. A Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat összehangolt fellépése pozitív eredményeket hozott, de a jelenlegi rendszer hiányosságai akadályozzák a hatékonyabb végrehajtást. Például a hosszadalmas eljárások, a nemzeti szintű erőforrások hiánya, a szigorúbb elrettentő intézkedések – például a bírságkiszabás lehetőségének – hiánya, valamint az Unión kívüli kereskedők által elkövetett jogsértések kezelésének nehézségei csökkentik a Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat intézkedéseinek hatékonyságát és visszatartó hatását 25 . A Bizottság javasolni fogja a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet felülvizsgálatát a végrehajtás megerősítése érdekében, és hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosításon a vállalkozásoknak, ami védi a szabályoknak megfelelő kereskedőket és a fogyasztókat a szabályokat be nem tartó piaci szereplőkkel szemben. A felülvizsgálat előkészítése során a Bizottság értékelni fogja, hogy konkrét esetekben szükség van-e uniós szintű központosított vizsgálati és végrehajtási hatáskörökre, valamint azt, hogy hogyan lehetne tovább erősíteni a nemzeti hatóságok közötti koordinációt.
Amint azt az e-kereskedelemről szóló közlemény is kiemeli, az új általános termékbiztonsági rendelet hatékony végrehajtása és érvényesítése elengedhetetlen az uniós fogyasztók veszélyes termékekkel szembeni védelméhez és a vállalkozások egyenlő versenyfeltételeinek biztosításához. A Bizottság már elindította a rendeletben előírt új piacfelügyeleti mechanizmusokat, például a weboldalakon az uniós jog megsértésének azonosítása érdekében végzett egyidejű ellenőrzéseket („összehangolt ellenőrzések”), amelyeket a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok végeznek és a Bizottság koordinál. Az első uniós szintű termékbiztonsági ellenőrzésre, amely az online értékesített gyermekgondozási termékekre összpontosított, 2025 áprilisában és májusában került sor 26 . E tapasztalatokra építve a Bizottság a legkárosabb termékek hatékony célzása érdekében továbbra is együtt fog működni a fogyasztóbiztonsági hálózattal, hogy egyesítsék az erőforrásokat, információkat cseréljenek és rangsorolják a felügyeleti intézkedéseket. Törekedni fog továbbá a termékbiztonsági szabályok végrehajtását támogató kapacitások megerősítésére a termékbiztonsággal kapcsolatos koordinált tevékenységek finanszírozása, valamint olyan eszközök előmozdítása révén, amelyek segítik a fogyasztókat és a vállalkozásokat a termékbiztonsági kérdések, a balesetek és a veszélyes termékek bejelentésében. Az ilyen eszközök közé tartozik a Consumer Safety Gateway és a Safety Business Gateway. A Safety Gate portál rendszeres frissítései biztosítani fogják, hogy a vállalkozások és a fogyasztók hozzáférjenek a termékbiztonsági szabályokkal kapcsolatos valamennyi releváns információhoz. A Bizottság konkrét iránymutatásokat is nyújt a gazdasági szereplőknek 27 arra vonatkozóan, hogy miként teljesítsék az általános termékbiztonsági rendelet szerinti kötelezettségeiket, különös tekintettel a kkv-nak minősülő szereplők, köztük a mikrovállalkozások igényeire.
Ezek az erőfeszítések kiegészítik a készülő európai terméktörvényt azáltal, hogy megerősítik a megfelelőségértékelési ellenőrzések és a piacfelügyelet közötti kapcsolatokat, valamint lehetőleg a szabványosítást is. E célból a Bizottság azt is meg fogja vizsgálni, hogy a terméktervezés inkluzivitása hogyan segítheti elő a biztonsági kockázatok megelőzését, és hogyan támogathatja a szabványosítási munkát annak érdekében, hogy a jogi biztonsági követelmények a végrehajtás és a fogyasztóvédelem gyakorlati eszközévé váljanak 28 . Az európai terméktörvény megerősíti a fogyasztási cikkek forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat, valamint aktualizálja a piacfelügyeletre és a termékmegfelelőségre vonatkozó szabályokat. Ez a felülvizsgálat lehetőséget nyújt annak értékelésére is, hogy szükség van-e további intézkedésekre a termékbiztonság érvényesítésének hatékonyabbá tétele érdekében, különös tekintettel az Unión kívülről – többek között e-kereskedelem révén – érkező behozatalra.
Az általános termékbiztonsági rendelet hatékony végrehajtása és érvényesítése várhatóan szintén előnyökkel jár a vállalkozások és a nemzeti hatóságok számára. A fokozott jogbiztonság és az általános termékbiztonsági követelmények végrehajtásának egyszerűsítése csökkenteni fogja a vállalkozások megfelelési költségeit. Emellett a piacfelügyeleti rendelettel egyszerűsített, valamennyi termékre vonatkozó harmonizált piacfelügyeleti rendszer szinergiákat teremthet a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok számára. Az informatikai eszközök fokozott használata és az adatok interoperabilitásának megerősítése mind a jelentéstétel, mind a piacfelügyelet tekintetében csökkenteni fogja a hatóságok és a vállalkozások terheit, és lehetővé teszi a végrehajtó hatóságok számára feladataik hatékonyabb ellátását. 2026-ban a Bizottság a vállalkozásokkal együtt értékelni fogja az általános termékbiztonsági rendelet gyakorlati végrehajtását, hogy megvizsgálja, hogyan alkalmazzák a rendeletet, és hogy szükség van-e a könnyű megfelelés elősegítésére.
A különböző területek végrehajtó hatóságai közötti szorosabb koordináció és együttműködés egyre fontosabbá válik, mivel a vállalatok jogellenes gyakorlatai egyre gyakrabban több uniós jogszabály és végrehajtási rendszer hatálya alá tartoznak. Ez az együttműködés jelenleg az írásbeli megállapodásoktól a munkacsoportokig és más közös projektekig terjed. A Bizottság továbbra is elő fogja mozdítani az uniós szintű végrehajtó szervek és hálózatok közötti együttműködést a különböző végrehajtási folyamatok eredményességének, hatékonyságának és koherenciájának biztosítása érdekében. Például a fogyasztóvédelmi jog érvényesítése kiegészíti a digitális rendeletek alkalmazását, amint azt a Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat 2024–2025-ös összehangolt intézkedései, valamint ezzel párhuzamosan a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet és a digitális piacokról szóló jogszabály főbb online platformok gyakorlataira vonatkozóan végzett vizsgálatai is mutatják.
Az adat- és digitális technológiák, köztük az MI-eszközök is egyre fontosabb szerepet játszanak a vállalkozások megfelelőségének elemzésében és a hatékony végrehajtás biztosításában. Ezeket a végrehajtó hatóságok már használják a próbavásárláshoz, a termékbiztonsági piacfelügyelethez, a csalások felderítéséhez, az árak nyomon követéséhez, valamint a tisztességtelen szerződési feltételek és a hamis értékelések felderítéséhez. Az EU eLab például támogatja a Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózatot a vizsgálataival és rendszeres honlapellenőrzési akcióival, míg az eSurveillance keresőrobot olyan nem biztonságos termékeket észlel, amelyeket bejelentettek a Safety Gate-en keresztül, de még mindig értékesítik őket, vagy újra megjelennek a webáruházakban és az online piactereken. Folyamatban van egy hasonló keresőrobot, az MI-alapú utasjogfigyelő-eszköz kifejlesztése a nemzeti végrehajtó szervek számára az utasok jogainak nyomon követéséhez, amely 2026-ban lesz elérhető. A Bizottság azon is dolgozik, hogy javítsa a meglévő termékadatok piacfelügyeleti célú interoperabilitását, és támogatni fogja a fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti hatóságokat az MI-eszközök végrehajtási munkájuk során történő stratégiai használatában, többek között a nemzeti szinten kifejlesztett eszközök és az uniós szinten kifejlesztett eszközök közötti szinergiák keresése, valamint a végrehajtó személyzet képzése révén.
A végrehajtás azonban csak az érme egyik oldala. Ahhoz, hogy a szabályokat a gyakorlatban is tiszteletben tartsák, a fogyasztóknak tisztában kell lenniük a jogaikkal, a vállalkozásoknak pedig a kötelezettségeikkel. A célzott figyelemfelhívó és oktatási kampányok; az olyan eszközök, mint a Consumer Education Hub és a GreenComp (az európai fenntarthatósági kompetenciakeret); a fenntartható fogyasztás előmozdítása az iskolai oktatás révén; az olyan képzési programok, mint a Consumer Law Ready ; és az olyan önkéntes együttműködési kezdeményezések, mint a fogyasztóvédelmi kötelezettségvállalás , továbbra is fontos kiegészítői lesznek a végrehajtási intézkedéseknek. A Bizottság emellett továbbra is arra fogja ösztönözni a vállalkozásokat, hogy a magas szintű fogyasztói biztonság érdekében önkéntes alapon kötelezzék el magukat a kiválóság és az innováció mellett, különösen a kétévente odaítélt Uniós Termékbiztonsági Díj révén.
Még a jobb tudatosság és az erőteljesebb végrehajtás mellett is elkerülhetetlenül fel fognak merülni jogviták. Ezért hangsúlyt kap a hatékony jogorvoslat biztosítása az alternatív vitarendezésről szóló felülvizsgált irányelv , a képviseleti keresetekről szóló irányelv , valamint – azokban az esetekben, amikor a hibás termék ténylegesen kárt okoz az egyéneknek – a termékfelelősségről szóló felülvizsgált irányelv végrehajtása révén. A Bizottság továbbra is támogatni fogja különösen a fogyasztói szervezeteket, az igazságszolgáltatás tagjait és a nemzeti kapcsolattartó pontokat a képviseleti keresetekről szóló irányelv szerinti képviseleti keresetek hatékony kezelésében. Ezt a támogatást például uniós finanszírozású tevékenységi támogatások, szemináriumok és az EC-REACT platformon található interaktív tudásközpont révén biztosítják. A Bizottság szorosan nyomon fogja követni a képviseleti keresetekről szóló irányelv harmadik fél általi finanszírozást szabályozó konkrét rendelkezéseinek végrehajtását is. Az irányelvben előírtaknak megfelelően a Bizottság legkésőbb 2028-ig értékelni fogja, hogy szükség van-e európai ombudsmanra a határokon átnyúló képviseleti keresetek esetében. Ezt követi majd az irányelv működésének hivatalos értékelése.
Ha a fogyasztók határokon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos problémákkal szembesülnek, az Európai Fogyasztói Központok Hálózatához( ECC-Net ) is fordulhatnak ingyenes jogi tanácsadásért és támogatásért 29 . A Bizottság továbbra is határozottan támogatja az Európai Fogyasztói Központok Hálózatát, hogy segítse az európai fogyasztói központokat abban, hogy tovább növeljék a fogyasztóknak nyújtott tanácsadásra és segítségnyújtásra irányuló kapacitásukat.
Ezeket az intézkedéseket nemzetközi szintű fellépés fogja kiegészíteni. Az Unió valamennyi új kétoldalú kereskedelmi megállapodásban továbbra is törekedni fog a termékbiztonságra és a piacfelügyeleti együttműködésre vonatkozó rendelkezések, valamint olyan kötelezettségvállalások biztosítására, amelyek erősítik a fogyasztók digitális kereskedelembe vetett bizalmát, beleértve az e-kereskedelemben részt vevő fogyasztók hatékony védelmét is. A WTO jogi keretébe való beillesztését követően a többoldalú WTO e-kereskedelmi megállapodás lesz az első olyan kereskedelmi megállapodás, amely globális szinten tartalmaz ilyen kötelezettségvállalásokat.
Az Unió továbbra is együttműködik és rendszeresen adatokat cserél a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül nem uniós államokkal, például Kínával. Az EU–Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodással összhangban az Unió együtt fog működni az Egyesült Királysággal annak érdekében is, hogy általános eljárást hozzanak létre a nem élelmiszer jellegű veszélyes termékekre vonatkozó információknak a Safety Gate és az Egyesült Királyság egyenértékű termékbiztonsági adatbázisa közötti cseréjéről. Emellett az Unió továbbra is támogatni fogja a nem uniós gyártókat és az ellátási lánc más szereplőit célzó figyelemfelkeltő és képzési tevékenységeket, hogy segítse őket az egységes piac fogyasztóvédelmi és termékbiztonsági szabályainak megértésében. Egy uniós projekt például hozzá fog járulni a fogyasztóvédelmi és termékbiztonsági politikák támogatásához a Kelet- és Dél-afrikai Közös Piacon (a továbbiakban: COMESA). Multilaterális szinten, a fogyasztási cikkek biztonságosságára vonatkozó ENSZ-alapelvek elfogadását követően az Európai Bizottság támogatni fogja azok végrehajtását azáltal, hogy segíti az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciáját a fogyasztási cikkek biztonságosságára vonatkozó iránymutatások és egy kézikönyv kidolgozásában, valamint uniós finanszírozású kapacitásépítési projektek révén, mint a verseny- és fogyasztóitermék-biztonsági program szubszaharai Afrikában.
Intézkedések
·Javaslat a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet felülvizsgálatára (jogalkotási javaslat – 2026 negyedik negyedéve).
·A Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat online ellenőrzési akcióinak és tevékenységeinek támogatása az uniós fogyasztóvédelmi jog széles körű megsértésének kezelése érdekében (folyamatban).
·Hatékony fellépés a termékek megfelelőségének növelése érdekében az uniós és a nemzeti vám- és piacfelügyeleti hatóságok kapacitásaival való szinergiák kiaknázása és egy uniós piacfelügyeleti hatóság esetleges létrehozása révén (folyamatban).
·Az európai terméktörvény részeként a piacfelügyeletre és a termékek megfelelőségére vonatkozó szabályok aktualizálása az uniós termékbiztonsági jogérvényesítés hatékonyságának tovább fokozása érdekében (jogalkotási javaslat – 2026 harmadik negyedéve), különös tekintettel a nem uniós országokból származó behozatalra, többek között az e-kereskedelem révén.
·A képviseleti keresetekről szóló irányelv végrehajtásának megerősítése a fogyasztói szervezetek, az igazságszolgáltatás tagjai és a nemzeti hatóságok további támogatása révén (folyamatban).
·A mesterséges intelligencia használatának maximalizálása a végrehajtási és piacfelügyeleti tevékenységekben, például az eLab digitális nyomozásoknál és a termékbiztonsági piacfelügyelet digitális eszköztárában (2027-ig).
·Figyelemfelhívó és képzési tevékenységek támogatása a nem uniós országok gyártói és az ellátási lánc egyéb szereplői számára (folyamatban).
5.Az irányítás és az érdekelt felek közötti együttműködés
Célkitűzéseinek elérése és a felmerülő kérdések kezelése érdekében a stratégia irányítási keretének inkluzívnak, átláthatónak és dinamikusnak kell lennie.
A Bizottság törekedni fog arra, hogy rendszeres megbeszéléseket folytasson az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával a stratégia végrehajtásáról, amelyet az érdekelt felekkel való kapcsolattartás meglévő platformjain keresztül fognak irányítani. Ezek a platformok a tagállamok magas rangú tisztviselőit (fogyasztóvédelmi szakpolitikai hálózat), a fogyasztóvédelmi hatóságokat (Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat), a termékbiztonságért felelős hatóságokat (fogyasztóbiztonsági hálózat), a fogyasztói szervezeteket, nevezetesen az Európai Fogyasztók Szervezetét, valamint más civil társadalmi szervezeteket, üzleti képviselőket és a tudományos köröket (fogyasztóvédelmi politikai tanácsadó csoport) tömörítik.
Az éves fogyasztóvédelmi csúcstalálkozó továbbra is alkalmat ad arra, hogy az Unión belüli és azon túli érdekelt felek legszélesebb körével megvitassuk a jelenlegi tendenciákat és az újonnan felmerülő kérdéseket. Célja továbbá, hogy számba vegye a stratégia végrehajtását, beleértve az egységes piac fogyasztóira vonatkozó cselekvési tervet is. Ezen túlmenően az elért eredmények áttekintése, valamint a stratégia végrehajtására és a releváns fogyasztóvédelmi politikai fejleményekre vonatkozó átfogó politikai iránymutatás biztosítása érdekében a fogyasztóvédelemért felelős biztos azt tervezi, hogy rendszeresen összehívja a fogyasztóvédelmi miniszteri fórumot, lehetőség szerint a fogyasztóvédelmi csúcstalálkozóval együtt.
Az intézményi keret mellett az aktív irányítás azt is megköveteli, hogy valamennyi fogyasztó – köztük a veszélyeztetett csoportokba tartozó fogyasztók – véleményét meghallgassák. A Bizottság elkötelezett amellett, hogy uniós és nemzeti szinten egyaránt támogassa az erős fogyasztóvédelmi mozgalmat, többek között pénzügyileg is. A Bizottság például finanszírozni fogja a Consumer Pro képzési program nyomon követését annak érdekében, hogy még inkább képessé tegye a fogyasztóvédelmi szakembereket arra, hogy személyre szabott tanácsadást nyújtsanak a fogyasztóknak. Ahogy ezt a civil társadalomra vonatkozó uniós stratégia ismerteti, a Bizottság olyan intézkedéseket fog javasolni, amelyek tovább növelik a civil társadalmi szervezetek, köztük a fogyasztói csoportok közpolitikai döntéshozatali folyamatokba való bevonását és hatékony részvételét, valamint megerősítik védelmüket és támogatásukat. Célzott tájékoztatást is fog nyújtani annak érdekében, hogy a fiatal fogyasztókat bevonja a fogyasztóvédelmi politika kialakításába azáltal, hogy ifjúságpolitikai párbeszédet szervez a fogyasztóvédelmi politikáról.
A Bizottság emellett rendszeres eszmecserét fog szervezni a vállalkozások érdekelt feleivel a tehercsökkentéssel és az egyszerűsítéssel kapcsolatos kérdésekről a fogyasztóvédelmi politika területén, beleértve a fogyasztóvédelemért felelős biztossal folytatott végrehajtási párbeszédeket is. A cél annak biztosítása, hogy mélyreható megbeszélésekre kerüljön sor a vállalkozások előtt álló kihívásokról és a lehetséges intézkedésekről, valamint hogy nyomon kövessék a Bizottság egyszerűsítési és tehercsökkentési intézkedéseinek előrehaladását. A digitális környezetben megvalósuló fogyasztóvédelemről szóló első végrehajtási párbeszédre 2025 júliusában került sor.
A fogyasztói adatok és statisztikák – például a fogyasztói körülmények félévenkénti eredménytáblája – a megalapozott szakpolitikai döntéshozatal fő bizonyítékforrásai. Értékesek továbbá az európai és nemzeti szakpolitikák hatásának értékelése és az elért eredmények számbavétele szempontjából is. A Bizottság törekedni fog a tényalap bővítésére, valamint az adatok és a kutatás jobb felhasználásának előmozdítására.
Intézkedések
·A fogyasztóvédelemi miniszteri fórum rendszeres összehívása.
·Ifjúságpolitikai párbeszéd szervezése a fogyasztóvédelmi politikáról (2026).
·Végrehajtási párbeszédek folytatása a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet (2026) és az általános termékbiztonsági rendelet (2027) felülvizsgálatáról.
6.Következtetés
Az Európai Unió a fogyasztóvédelem egyik legmagasabb szintjét biztosítja a világon. Ez a szilárd keret elengedhetetlen az egységes piac hatékony működéséhez, és fokozza az uniós vállalkozások versenyképességét. Azáltal, hogy átfogó jogokat és biztosítékokat biztosít, az uniós fogyasztóvédelmi politika az uniós kezdeményezéseket kézzelfogható előnyökké alakítja át valamennyi polgár számára, és bizonytalan időkben a stabilitás pilléreként működhet.
A 2030-ig tartó időszakra szóló fogyasztóügyi stratégia erre a szilárd alapra épül, és konkrét intézkedéseket javasol a fogyasztóvédelem további megerősítése, valamint a jelenlegi és az újonnan felmerülő kérdések kezelése érdekében. Ezek az intézkedések hozzá fognak járulni azon bizalom, biztosítékok és jogbiztonság megteremtéséhez, amelyre mind a fogyasztóknak, mind a vállalkozásoknak szükségük van ahhoz, hogy előmozdítsák a versenyt, az innovációt, a beruházásokat és a fenntartható növekedést az Unióban.
A Bizottság rendszeresen át fogja tekinteni a stratégia végrehajtása terén elért eredményeket, és nyomon fogja követni a meghozott intézkedések hatását, különösen a fogyasztói körülményekről szóló felmérés révén. A Bizottság várakozással tekint az elé, hogy nemzeti és uniós szinten valamennyi érintett intézménnyel és érdekelt féllel megvitassa az e stratégiában felvázolt stratégiai megközelítést, prioritásokat és intézkedéseket, és hogy az elkövetkező években együttműködjenek a fogyasztóvédelem előmozdítása érdekében.