EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.11.11.

COM(2025) 795 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az európai éves menekültügyi és migrációs jelentés
(2025)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az európai éves menekültügyi és migrációs jelentés
(2025)

I.Bevezetés

Az európai éves menekültügyi és migrációs jelentés (a továbbiakban: a jelentés) a migrációs és menekültügyi paktum (a továbbiakban: a paktum) egyik kulcsfontosságú eredménye, amely stratégiai helyzetképet nyújt ezen a területen. Elemzi a menekültügyi, migrációs és befogadási helyzetet az Unióban és a tagállamokban az előző 12 hónapos időszakban, és előrevetíti a migrációs tendenciákat a következő évre 1 .

A paktum fontos mérföldkövet jelentett a migrációra, a menekültügyre, a határigazgatásra és az integrációra vonatkozó átfogó megközelítés kialakításában. Célja, hogy hosszú távon kezelje a migrációt, valamint rugalmasságot biztosítson a tagállamok számára az előttük álló sajátos kihívások hatékony és méltányos kezeléséhez. A paktum erőssége abban rejlik, hogy egyensúlyt teremt a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elve között. E célból a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló, 2024. május 14-i (EU) 2024/1351 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 – a paktumot alkotó jogalkotási aktusok egyike – kötelező, rugalmas és szükségletalapú szolidaritási mechanizmust vezet be. E mechanizmus működése az éves migrációkezelési ciklus (a továbbiakban: a ciklus) részét képező jelentésben bemutatott, az Unión belüli menekültügyi és migrációs helyzet értékelésén alapul.

A Bizottság e jelentés elfogadásával elindította az első ciklust, amely a paktum végrehajtása terén elért eredmények és kihívások aktualizálását is tartalmazza 3 . Az e jelentésben foglalt helyzetképet a Bizottságnak az (EU) 2024/1351 rendelettel összhangban annak a bizottsági végrehajtási határozatnak 4 (a továbbiakban: a határozat) az elfogadásához is fel kell használnia, amely megállapítja, hogy egy adott tagállam migrációs nyomás alatt áll-e, a migrációs nyomás kockázata fenyegeti-e, vagy jelentős migrációs helyzettel szembesül-e.

A jelentést és a határozatot az éves szolidaritási vállalásalap létrehozásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló bizottsági javaslat 5 kíséri, amelynek célja, hogy kezelje a nyomás alatt álló tagállamok következő évi szolidaritási szükségleteit. Ezzel párhuzamosan folytatódik a paktum valamennyi elemének a végrehajtására irányuló munka annak érdekében, hogy a menekültügy és a migráció méltányos, határozott és hatékony kezelése céljából hatékony európai szolidaritási és felelősségi rendszer jöjjön létre.

II.A paktum végrehajtása: a felelősségvállalás és a szolidaritás egyensúlya

A tagállamok jól haladnak azon előkészületek terén, amelyek a paktum reformjainak végrehajtására, valamint a szolidaritásra és a felelősség igazságos elosztására vonatkozó új kötelezettségek teljesítésére irányulnak.

A felelősség területén a paktum fő újdonságai elsősorban olyan hatékonyabb, szilárdabb és tisztességesebb eljárások létrehozásában öltenek testet, amelyek egyszerűbb és hatékonyabb menekültügyi és migrációs rendszerekhez vezetnek, csökkentik a tagállamokra nehezedő adminisztratív terheket, felgyorsítják a feldolgozást, valamint a migránsok számára megfelelő támogatást nyújtanak és az ügyeikkel kapcsolatban magas színvonalú döntéshozatalt biztosítanak. Az Unió külső határain végzett új előszűrés 6 lehetővé teszi majd az Unióba szabálytalanul belépő valamennyi harmadik országbeli állampolgár gyors azonosítását és helyzetének értékelését. A határon folytatott kötelező menekültügyi és visszaküldési eljárások 7 részeként a kis valószínűséggel nemzetközi védelemben részesülő állampolgárok által benyújtott kérelmeket gyorsított módon, közvetlenül az Unió külső határain fogják elbírálni. Az új felelősségi szabályok 8 gyorsabb és hatékonyabb eljárást tesznek lehetővé a nemzetközi védelem iránti kérelmek feldolgozásáért felelős tagállamok meghatározására. A megújított Eurodac-adatbázis 9 és a befogadásra vonatkozó új szabályok 10 pozitív hatással lesznek a szabálytalan továbbutazások kezelésére és korlátozására.

E tekintetben az irreguláris migránsok Unióba való első belépésének helye szerinti tagállamoknak számos új feladatot kell ellátniuk, különös tekintettel az Unió külső határaira érkező migrációs áramlások jellegére. Jelentős erőfeszítéseket kell majd tenniük különösen annak érdekében, hogy teljesítsék kötelezettségeiket valamennyi irregulárisan érkező személy előszűrése és nyilvántartásba vétele, a határon folytatott kötelező eljáráshoz szükséges „megfelelő kapacitás” kialakítása, valamint a nemzetközi védelem iránti kérelmek értékelése terén.

E tagállamok támogatása érdekében az (EU) 2024/1351 rendelet állandó szolidaritási mechanizmust hozott létre, amely egyensúlyt teremt a különböző tagállamokra háruló kihívások és feladatok között. Annak érdekében, hogy a mechanizmus – az említett rendelettel összhangban – működőképessé váljon, a Bizottság minden évben értékeli az Unión belüli általános migrációs helyzetet annak megállapítása céljából, hogy vannak-e olyan tagállamok, amelyek migrációs nyomás alatt állnak, amelyeket a migrációs nyomás kockázata fenyeget, vagy amelyek jelentős migrációs helyzettel szembesülnek. Ennek érdekében a Bizottság a tagállamokkal konzultálva módszertant dolgozott ki annak értékelésére, hogy az Unió általános helyzetét figyelembe véve vannak-e aránytalan kötelezettségekkel szembesülő tagállamok. A módszertan a rendelkezésre álló jó minőségű adatokra és információkra támaszkodik, biztosítva, hogy az eredmények méltányosak, objektívek és a jogi követelményekkel összhangban legyenek. A módszertant részletesen egy külön bizottsági szolgálati munkadokumentum 11 ismerteti.

A migrációs nyomás alatt álló tagállamok azonosítását követően, valamint figyelembe véve a jelentés megállapításait – többek között a következő évre vonatkozó előrejelzését –, a Bizottság javaslatot tesz a migrációs nyomás alatt álló tagállamok számára nyújtandó szolidaritási hozzájárulások szintjére is. A tagállamok különböző formában nyújthatnak szolidaritási hozzájárulást:

·Áthelyezés, amely a kérelmezőknek a migrációs nyomás alatt álló tagállamokból más hozzájáruló tagállamokba történő átadásából áll. A tagállamok a felelősséggel kapcsolatos kiegyensúlyozó intézkedéseket is alkalmazhatnak, vagyis a szolidaritás egy olyan formáját, amikor a szabálytalan továbbutazások által érintett tagállamok bizonyos feltételek teljesülése esetén felajánlhatják, hogy átvállalják a felelősséget a migrációs nyomás alatt álló tagállamoktól a már a területükön tartózkodó kérelmezőkért.

·Pénzügyi hozzájárulások, amelyek a hozzájáruló tagállamoktól az uniós költségvetésbe átcsoportosított összegekből állnak. A pénzügyi hozzájárulások olyan intézkedésekre irányulnak, amelyek támogatják a kedvezményezett tagállamokat például a migrációs, menekültügyi és befogadási rendszereik igazgatásában, a határigazgatásukban, vagy amelyek – a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) tekintetében és bizonyos feltételek mellett – a migráció külső dimenziójával kapcsolatos projekteket és fellépéseket finanszíroznak, többek között az irreguláris érkezések csökkentésének és a visszaküldések növelésének érdekében.

·Alternatív szolidaritási intézkedések, amelyek magukban foglalhatnak például anyagi vagy technikai természetbeni támogatást, többek között a határigazgatás tekintetében.

A szolidaritási intézkedéseket az éves szolidaritási vállalásalap (a továbbiakban: a szolidaritási vállalásalap) létrehozásáról szóló (EU) 2024/1351 rendelet 57. cikke alapján elfogadandó tanácsi végrehajtási határozat fogja meghatározni, amely az (EU) 2024/1351 rendelet 12. cikke szerinti bizottsági javaslaton alapul. Az (EU) 2024/1351 rendelet 57. cikke értelmében a tagállamoknak meg kell állapodniuk a következő évre vonatkozó szolidaritási vállalásalap méretéről, valamint arról, hogy az egyes tagállamok a méltányos részesedésüknek megfelelően és a magas szintű uniós szolidaritási fórumon tett vállalásokkal összhangban hogyan járulnak ahhoz hozzá. Határozatában a Tanácsnak figyelembe kell vennie a vállalások eredményét a nyomás alatt álló tagállamok által azonosított szükségletekhez mérten, többek között a felelősséggel kapcsolatos kiegyensúlyozó intézkedések alkalmazása tekintetében.

A Bizottság szerint migrációs nyomás alatt álló tagállamok ezt követően hozzáférést kapnak a szolidaritási vállalásalaphoz, és nem lesznek kötelesek végrehajtani a vállalt szolidaritási hozzájárulásaikat, míg a jelentős migrációs helyzettel szembesülő tagállamok szolidaritási hozzájárulását a Tanács azok kérésére teljes mértékben vagy részlegesen csökkentheti. Ugyanakkor a hozzájáruló tagállamok nem kötelezhetők valamely kedvezményezett tagállam felé tett vállalásaik végrehajtására, amennyiben a Bizottság olyan rendszerszintű hiányosságokat tárt fel az adott tagállamban az (EU) 2024/1351 rendelet szerinti felelősségi szabályok tekintetében, amelyek a rendszer működésére nézve súlyos hátrányos következményekkel járhatnak.

A szolidaritási vállalásalap mellett a paktum állandó uniós migrációs támogatási eszköztárat hoz létre, mely a következőkből áll: a releváns uniós szervek, hivatalok és ügynökségek által nyújtott operatív és technikai segítségnyújtás; uniós forrásokból és más finanszírozási forrásokból nyújtott támogatás; az uniós vívmányokban foglalt eltérések a konkrét migrációs kihívásokra való reagáláshoz; az uniós polgári védelmi mechanizmus aktiválása; a visszatérést és a visszailleszkedést elősegítő intézkedések; megerősített intézkedések és ágazatközi tevékenységek a migráció külső dimenziójában; fokozott diplomáciai és politikai kapcsolattartás; összehangolt kommunikációs stratégiák; hatékony és emberi jogokon alapuló migrációs politikák támogatása harmadik országokban, illetve a jogszerű migráció és a megfelelően kezelt mobilitás előmozdítása. Az uniós migrációs támogatási eszköztár a tagállamok rendelkezésére áll, és a sajátos szükségleteikhez igazítható.

Ez különösen fontos a migrációs nyomás kockázatának kitett tagállamok számára, amelyek elsőbbséget élveznek az ehhez a támogatási eszköztárhoz való hozzáférés tekintetében. A Bizottság finanszírozási támogatást fog nyújtani, és egyeztetni fog az uniós ügynökségekkel az operatív támogatás nyújtásának lehetséges rangsorolásáról.

A paktum végrehajtása – helyzetjelentés

A paktum 2024. júniusi hatálybalépése óta, valamint a közös végrehajtási terv elfogadását követően a tagállamok – a Bizottság és az érintett uniós ügynökségek támogatásával – fokozták erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy a jogalkotási megállapodás a gyakorlatban is működjön, és biztosítsák, hogy nemzeti menekültügyi, befogadási és migrációs rendszereik 2026 júniusáig készen álljanak a paktum teljes körű alkalmazására. Ugyanakkor általánosságban fel kell gyorsítani e reformok ütemét.

A nemzeti végrehajtási tervek és a vonatkozó irányítási intézkedések kidolgozásához vezető kezdeti szakaszt követően Unió-szerte, valamint nemzeti szinten is áthelyeződött a hangsúly a jogszabályok kiigazítására, a gyakorlati megvalósításra és a reformok erőforrásigényeinek teljesítésére.

A legutóbbi jelentés óta minden szinten fontos mérföldkövek teljesültek. Ezek közé tartozik a nemzeti stratégiák és készenléti tervek kidolgozása, a nemzeti jogi keretek kiigazítása, valamint az (EU) 2024/1351 rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló bizottsági végrehajtási rendelet 12 elfogadása. Emelkedett azon tagállamok száma, amelyek teljesíteni kívánják a határon folytatott új eljáráshoz való megfelelő kapacitásra vonatkozó céljaikat, és megkezdődött az Eurodac tesztelése.

Ugyanakkor egyre világosabbá válik, hogy milyen kihívásokat kell még kezelni. Idetartozik különösen az Eurodac végrehajtása, a határon folytatott eljárás kialakítása, valamint a szükséges infrastruktúra, személyzeti igények és adminisztratív intézkedések időben történő létrehozásának szükségessége. Unió-szerte hamarosan véglegesíteni kell az előszűrési intézkedéseket, és a befogadókapacitást hozzá kell igazítani az új kerethez, elegendő kapacitást és megfelelő normákat biztosítva. Bár a legtöbb tagállam ezt megtette, az alapjogok tiszteletben tartásának felügyeletére és a jogi tanácsadásra vonatkozó, még függőben lévő megállapodásokat meg kell kötni.

A Bizottságnak és valamennyi tagállamnak továbbra is együtt kell működnie annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi programozás hatékonyan igazodjon a nemzeti tervekhez, és hogy az új keret legfontosabb elemei elegendő forrással rendelkezzenek, akár uniós, akár nemzeti forrásokból.

A paktum végrehajtásáról szóló helyzetjelentést a melléklet tartalmazza.

III.A menekültügy, a befogadás és a migráció területének stratégiai helyzetképe

Az e jelentésben szereplő bizonyítékok alátámasztják a tagállamok migrációs helyzetét azonosító bizottsági határozatot, valamint a migrációs helyzet kezeléséhez szükséges éves szolidaritási vállalásalap létrehozásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló bizottsági javaslatot. Így a jelentés olyan átfogó és stratégiai helyzetképet nyújt, amely korai előrejelző és figyelemfelhívó eszközként is szolgál az Unió számára a migráció és a menekültügy területén.

A stratégiai helyzetkép a következőkből áll: a) a menekültügy, a befogadás és a migráció területén az Unióban és valamennyi tagállamban a 2024. július 1. és 2025. június 30. közötti 12 hónapos időszakban bekövetkezett főbb fejlemények elemzése; valamint b) a 2026-ra vonatkozó előrejelzés, továbbá az Unió és a tagállamok felkészültségének szintjére vonatkozó információk a várható tendenciákra való reagálás és az azokhoz való alkalmazkodás érdekében. Az e jelentésben foglalt áttekintés kiterjed az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) által végzett nyomon követésből és az (EU) 2022/922 rendelettel 13 összhangban elvégzett értékelésből származó megállapításokra is.

Az áttekintés a tagállamok, az érintett uniós ügynökségek 14 és az Európai Külügyi Szolgálat által szolgáltatott mennyiségi és minőségi adatokon és információkon alapul. Az elemzés és az előrejelzés továbbá a migrációs felkészültségi és válságkezelési mechanizmus uniós hálózatán 15 belüli rendszeres eszmecserék eredményeire épít.

A stratégiai helyzetképet ez a jelentés tartalmazza, és azt kiegészíti a jelentésben szereplő elemzést alátámasztó statisztikai bontást tartalmazó bizottsági szolgálati munkadokumentum, az elemzést alátámasztó részletes információkat tartalmazó bizottsági szolgálati munkadokumentum 16 , valamint a 2026-ra vonatkozó előrejelzés részleteit tartalmazó bizottsági szolgálati munkadokumentum 17 .

a.A 2024 júliusa és 2025 júniusa közötti menekültügyi, befogadási és migrációs helyzet elemzése

Összességében 2024 júliusa és 2025 júniusa között az Unióban a migrációs helyzet tovább javult az előző évekhez képest. Az EU-ba irregulárisan érkezők, a nemzetközi védelem iránti kérelmek és a szabálytalan továbbutazások száma csökkent 18 , ami már 2024 óta megfigyelhető stabil tendencia. Ez többek között a Bizottság és a tagállamok által a származási és tranzitországokkal folytatott együttműködés fokozása, valamint az Unió külső határainak megerősítése érdekében tett közös erőfeszítéseknek köszönhető.

Irreguláris migráció az Unió külső határain 19

Az Unió külső határain a szabálytalan határátlépések száma 20  35 %-kal csökkent a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszakhoz képest. A legtöbb migrációs útvonalon – beleértve azokat is, amelyeken az Unióba irányuló legtöbb szabálytalan határátlépést észlelték – csökkenő tendenciák figyelhetők meg.

1. ábra – Szabálytalan határátlépések migrációs útvonalak szerint 21

Forrás: A Közös Kutatóközpont (JRC) által a Frontex adatai alapján kidolgozott ábra.

Bár a görögországi migrációs helyzet összességében stabil maradt, a GDP-hez és a népességhez képest az országban volt a legmagasabb a szabálytalan határátlépések száma 22 , valamint a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonal mentén itt történt a szabálytalan határátlépések többsége (több mint 60 000 szabálytalan határátlépés), főként Törökországból és Líbiából, továbbá jelentősen nőtt a Krétán nyilvántartásba vett érkezők száma. Cipruson a szabálytalan határátlépések száma jelentősen csökkent – főként a Szíriából és Libanonból való kevesebb távozás miatt –, többek között az Aszad-rezsim bukása és a libanoni hatóságokkal való fokozott együttműködés miatt. A GDP-hez és a népességhez viszonyítva azonban Ciprus – az ott észlelt közel 3 000 szabálytalan határátlépéssel – még mindig a harmadik helyen áll az Unióban az irregulárisan érkezők száma tekintetében. Bulgáriában a szabálytalan határátlépések száma kismértékben visszaesett, és az irregulárisan érkezők Törökországból indulnak.

Olaszországban és Spanyolországban a szabálytalan határátlépések száma a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszakhoz képest csökkent, bár a számadatok abszolút értékben továbbra is magasak. Az Olaszországba indulók száma csökkent, részben a tunéziai hatóságokkal való szorosabb együttműködésnek 23 , valamint a török határon végzett határellenőrzés szigorításának köszönhetően. A Líbiából való távozások száma továbbra is magas, és tovább emelkedett, mivel a csempészhálózatok kihasználják a régió növekvő instabilitását. A nyugat-afrikai országokkal – különösen Mauritániával 24 és Szenegállal – folytatott kétoldalú és uniós együttműködés megerősítése nyomán a Spanyolországba irányuló szabálytalan határátlépések száma csökkent, mivel kevesebben érkeznek a Kanári-szigetekre vezető atlanti útvonal mentén. A fokozott határőrizet Mauritániában és Szenegálban arra késztette az embercsempészeket, hogy a két említett ország helyett Bissau-Guineát, Guineát és Gambiát használják kiindulási pontként. A nyugat-mediterrán útvonalon Algéria volt a fő kiindulási pont – ezen az útvonalon történt a szabálytalan határátlépések 79 %-a –, és a Baleár-szigetek felé több szabálytalan határátlépést regisztráltak. A Spanyolországgal folytatott kétoldalú együttműködés fokozásának és a határőrizet megerősítésének eredményeként Marokkóból jelentősen kevesebb migráns indult útnak.

A La Manche csatorna mentén a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszakhoz képest 15 %-kal többen indultak Franciaországból az Egyesült Királyságba (szabálytalan határátlépés kilépéskor). Míg a franciaországi határigazgatási erőfeszítések megakadályozták, hogy a több mint 72 000 regisztrált szabálytalan határátlépő 40 %-a Franciaországból az Egyesült Királyságba utazzon, a sikeres határátlépések (az Egyesült Királyságba való érkezések) száma a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszakhoz képest még mindig mintegy 35 %-kal emelkedett.

A nyugat-balkáni régióban a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszakhoz képest jelentősen csökkent az irreguláris érkezések száma. A Nyugat-Balkánra vonatkozó uniós cselekvési terv 25 végrehajtása politikai, pénzügyi és operatív támogatást nyújtott a régióban a migrációkezeléshez 26 . A migránscsempészés felszámolására irányuló rendőrségi ellenőrzések megerősítése, valamint a kelet-mediterrán útvonalon a szabálytalan határátlépések számának csökkenése szintén hozzájárult az irregulárisan érkezők számának visszaeséséhez. Továbbra is a Bosznia-Hercegovinán és Horvátországon áthaladó folyosót használják a leggyakrabban, bár a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszakhoz képest kevesebb szabálytalan határátlépést észleltek. 2023. október vége óta a migráció fokozódását figyelték meg e folyosó mentén, miután az embercsempészek a megerősített szerbiai rendőrségi műveletek elkerülése érdekében az említett határszakasz felé irányították tevékenységüket. A referencia-időszakban Horvátország regisztrálta az érkezők 76 %-át – több mint 12 000 szabálytalan határátlépést – a régióban, uniós szinten pedig a második legmagasabb számú szabálytalan határátlépést a GDP-hez és a népességhez viszonyítva.

Az Unió keleti határán alacsony és viszonylag stabil maradt a szabálytalan határátlépések száma. Ezek többsége olyan ukrán állampolgárokat érintett, akik szabálytalanul léptek be Romániába, és átmeneti védelmet kértek. Oroszország és Belarusz fellépései továbbra is befolyásolják a migráció dinamikáját a keleti határon, különösen Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Finnországban és Észtországban. A migráció fegyverként való felhasználására irányuló, államilag támogatott folyamatos kísérletekre válaszul megerősítették a határellenőrzést, csökkentve a szabálytalan határátlépések számát Belaruszból (1 421 szabálytalan határátlépés, ebből 82 % Lengyelországba irányult). A migráció fegyverként való felhasználása továbbra is komoly migrációs és biztonsági kihívást jelent, amelyekhez alkalmankénti erőszakos incidensek és határátlépési kísérletek társulnak. Lengyelország a határán pufferzónát hozott létre, és ideiglenesen korlátozza a nemzetközi védelem iránti kérelmek benyújtásának jogát az adott határszakaszon, kivéve a veszélyeztetett csoportok esetében. Ezenfelül Lettország és Litvánia fokozta a határőrizeti intézkedéseket a Belarusszal közös határán. Észtország megerősítette a határigazgatási intézkedéseket az Oroszországgal közös határon, míg Finnország 2023 novemberében lezárta az Oroszországgal közös határon lévő átkelőhelyeit, miután Oroszország több alkalommal is megkísérelte fegyverként használni a migrációt. Azóta az Oroszországgal közös határon – többek között Észtországban – a migrációs helyzet viszonylag nyugodt maradt.

2024 júliusa és 2025 júniusa között több mint 110 000 személy beléptetését tagadták meg az Unió külső határain, elsősorban a szárazföldi (55 %) és a légi (41 %) határokon. A beléptetés megtagadását a legtöbb esetben a hiányzó vagy érvénytelen okmányok indokolták 27 . Abszolút értékben Lengyelországban, Horvátországban, Franciaországban és Romániában volt a legmagasabb a beléptetések megtagadásának száma, míg a GDP-hez és a népességhez viszonyítva Horvátország, Lettország és Észtország adta ki a legtöbb elutasítást. A beléptetés megtagadásának többsége ukránokat 28 , albánokat, moldovaiakat és törököket érintett.

Amint azt a schengeni rendszer helyzetéről szóló 2025. évi jelentés is kiemeli, folyamatos erőfeszítésekre van szükség a schengeni térség külső határai minőségének és rezilienciájának megerősítése érdekében, különösen az eszkalálódó biztonsági fenyegetésekre tekintettel 29 . A Frontex 2025. évi sebezhetőségi értékelése biztató eredményeket mutatott 30 , ugyanakkor azt is kiemelte, hogy egyes tagállamokban tovább kell erősíteni a migrációkezelési képességeket a határokon, többek között azáltal, hogy megfelelő humán erőforrásokat különítenek el az előszűrés és a személyes meghallgatás elvégzéséhez. Ezzel párhuzamosan az alapvető jogok határokon történő tiszteletben tartásának biztosítása továbbra is közös kihívást jelent, különösen a migráció fegyverként való felhasználásával összefüggésében.

Tengeri úton, kutatási-mentési műveleteket követően érkezők 31

A kutatási-mentési műveleteket követően az Unióban partra szállított harmadik országbeli állampolgárok száma a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszakhoz képest 36 %-kal csökkent. 2024. július 1. és 2025. június 30. között kutatási-mentési műveleteket követően közel 97 000 személyt szállítottak partra az Unióban. Az Unióban partra szállított személyek együttesen több mint 80 %-a Olaszországba és Spanyolországba érkezett.

2. ábra – Kutatási-mentési műveletek során partra szállított személyek

Forrás: A Közös Kutatóközpont (JRC) által a Frontex adatai alapján kidolgozott ábra.

A tengeren bajba jutott személyeknek való segítségnyújtás a tagállamok jogi kötelezettsége, amelyet a nemzetközi és az uniós jog is előír 32 . A tengeri hajózásra alkalmatlan hajókon az Európai Unióba jutásra irányuló kísérletek következtében további migránsok vesztették életüket a tengeren: a referencia-időszakban legalább 3 000 ember vesztette életét vagy tűnt el a tengeren. Az Unióba vezető úton továbbra is a Földközi-tenger középső térségében és az Atlanti-óceán térségében húzódó útvonalon történt a legtöbb haláleset 33 . A Franciaországból a La Manche csatornán keresztül az Egyesült Királyságba irányuló, a csempészhálózatok által elősegített, kishajókkal történő tengeri átkelések jelentős kihívást támasztottak a kutatási-mentési műveletekben részt vevő francia hatóságok számára. A csempészhálózatok a hatóságok túlterhelése érdekében egyszerre több túlzsúfolt hajó elindítását is megszervezték, aminek következtében a kutatási-mentési műveleteket követően mintegy 7 000 személyt szállítottak partra Franciaországban.

Nemzetközi védelem és átmeneti védelem az Unióban 34

Bár az Unióban a nemzetközi védelem iránt benyújtott kérelmek száma továbbra is magas – összesen 871 000 –, a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszakhoz képest 21 %-kal csökkent. Ennek oka elsősorban az irregulárisan érkezők számának csökkenése, valamint a szíriai állampolgárok kérelmeinek meredek visszaesése volt. A tagállamok 271 000, nemzetközi védelmet adó határozatot hoztak 35 , ami 20 %-os csökkenést jelent a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszakhoz képest 36 . A GDP-hez és a népességhez viszonyítva Görögország, Ausztria és Ciprus biztosította a legtöbb nemzetközi védelmet. Abszolút értékben Németország, Franciaország és Görögország hozta meg a legtöbb kedvező határozatot a nemzetközi védelem iránti kérelmekről, míg a legtöbb humanitárius jogállást Spanyolország adta ki, többségében venezuelaiak és kolumbiaiak számára.

3. ábra – Nemzetközi védelem iránti kérelmek tagállamonkénti bontásban abszolút értékben, valamint egy főre és GDP-re vetítve 37

Forrás: A Közös Kutatóközpont (JRC) által az EUAA és az Eurostat adatai alapján kidolgozott ábra (GDP és népesség).

A GDP-hez és a népességhez viszonyítva uniós szinten Görögországhoz és Ciprushoz érkezett be a legtöbb kérelem. Abszolút számokban kifejezve Németország kapta a legtöbb nemzetközi védelem iránti kérelmet – annak ellenére, hogy a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszakhoz képest 40 %-os csökkenés volt tapasztalható –, amelyet Franciaország, Spanyolország és Olaszország követett. Az Unióban vízummentesen utazó venezuelaiak rekordmagas számban nyújtottak be nemzetközi védelem iránti kérelmet, elsősorban Spanyolországban. Az afgán állampolgárok által benyújtott, menedékjog iránti kérelmek száma csökkent, de Afganisztán még így is a harmadik helyet foglalja el az országok rangsorában. A kísérő nélküli kiskorúak kérelmeinek száma szintén csökkent, 25 %-kal, és az összes kérelem 3 %-át tették ki. A GDP-hez és a népességhez viszonyítva uniós szinten Görögország, Bulgária és Ciprus kapta a legtöbb kérelmet kísérő nélküli kiskorúaktól; Görögországban egyre több kísérő nélküli egyiptomi állampolgár kiskorú nyújt be kérelmet. Abszolút értékben a legtöbb ilyen kérelmet Németországban, Görögországban és Hollandiában nyújtották be, főként szíriai és afgán állampolgárok.

Az Aszad-rezsim bukását követően több tagállam ideiglenesen felfüggesztette a szíriai állampolgárok által benyújtott kérelmek feldolgozását, ugyanakkor még mindig a szíriaiak jelentik a nemzetközi védelemért folyamodó legnagyobb csoportot az Unióban, elsősorban Németországban.

4. ábra – Átmeneti védelemben részesülő személyek a tagállamokban

 

Forrás: A Közös Kutatóközpont (JRC) által az Eurostat adatai alapján kidolgozott ábra.

Oroszország most is zajló agressziós háborúját és az Ukrajna elleni támadások eszkalálódását követően 2025 júniusa óta 4,3 millió személy részesül átmeneti védelemben az Unióban. Legtöbbjük továbbra is Németországban és Lengyelországban tartózkodik, és az Unió összes kedvezményezettjének 51 %-át teszik ki. A GDP-hez és a népességhez viszonyítva Csehország fogadta be a legtöbb, átmeneti védelemben részesülő személyt, ezt követte Lengyelország, Szlovákia és Észtország. Az ukrán állampolgárok továbbra is folyamatosan érkeztek az Unióba, közülük néhányan ideiglenesen hazautaztak családlátogatás vagy idénymunka céljából. 2024 júliusa és 2025 júniusa között több mint 681 000 átmeneti védelmet vettek nyilvántartásba az Unióban. A GDP-hez és a népességhez viszonyítva Csehország adta ki messze a legtöbb átmeneti védelmet, ezt követte Lengyelország, Észtország, Litvánia, Bulgária, Lettország, Szlovákia és Ciprus. 2024 júliusa és 2025 júniusa között a hosszabb távú védelmi jogállást kérő ukrán állampolgárok egyre nagyobb számban kérelmeztek nemzetközi védelmet az Unióban, különösen Franciaországban és Lengyelországban.

A tagállamok számos kihívással szembesülnek az átmeneti és a nemzetközi védelemben részesülő személyek integrációja terén. Amint azt az integrációról és a befogadásról szóló, 2021–2027-es cselekvési terv félidős felülvizsgálata megállapította, továbbra is fennállnak kihívások, különösen a lakhatás, az oktatás és a munkaerőpiac területén 38 . A nemzetközi védelmet igénylő vagy családtagjaikhoz csatlakozó migránsok foglalkoztatási rátája általában alacsonyabb, mint a migráns munkavállalóké. Emellett a hosszú távú felmérések azt mutatják, hogy a menedékkérők csak 10 éves tartózkodás után érnek el az állampolgárokéhoz hasonló munkaerőpiaci eredményeket. A megfelelő lakhatás biztosítása szintén továbbra is kihívást jelent: a kutatások azt mutatják, hogy 2023-ban az Unióban a migránsok több mint egyhatoda élt túlzsúfolt szálláshelyen (+70 % a belföldi születésű lakossághoz képest) 39 . Ezek a tényezők negatívan hatnak az integrációs eredményekre, további terhet róva a szociális védelmi rendszerekre és a befogadási rendszer működésére.

Az átmeneti védelemben részesülők több mint 75 %-a nő és gyermek. Az elhelyezés és a szociális támogatás tagállamonként eltérő volt. A legtöbb tagállam elkezdte ösztönözni az önállóságot és a gazdasági függetlenséget, fokozatosan korlátozottabb támogatást nyújtva a lakhatási és szociális ellátásokhoz, ezzel párhuzamosan pedig integrációs intézkedésekbe fektetett be. A tagállamok által hozott különböző intézkedések hozzájárultak a munkaerőpiaci integráció javításához, bár a nők munkaerőpiaci integrációja sajátos akadályok miatt még mindig bonyolultabb 40 . A lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán gyermekek iskoláztatása eltérő, az iskolalátogatási arány pedig változó volt, és továbbra is sajátos kihívások állnak fenn a fogyatékossággal élő gyermekek tekintetében.

Szabálytalan továbbutazások az Unión belül 41

Több tagállam is szembesült azzal, hogy az Unión belül a migránsok nagy számban utaznak tovább szabálytalanul, majd kérelmeznek nemzetközi védelmet. A 604/2013/EU rendelet (a továbbiakban: a Dublin III. rendelet) 42 értelmében a nemzetközi védelmet kérelmező személy nem választhatja meg a kérelmének megvizsgálásáért felelős tagállamot. Az egyik tagállamból a másikba történő továbbutazások és a 604/2013/EU rendelet felelősségi szabályainak végrehajtása terén tapasztalt hiányosságok különös terhet rónak a fő célországok menekültügyi, migrációs és befogadási rendszereire.

Bár a szabálytalan továbbutazásokról nem állnak rendelkezésre pontos adatok, az Unión belüli utazások nagyságrendje és iránya tekintetében elérhetők helyettesítő mutatók 43 . Az új Eurodac-rendelet és -adatbázis lehetővé fogja tenni a szabálytalan továbbutazások pontosabb nyomon követését 44 . Az Eurodacból elérhető adatok jelenleg arra engednek következtetni, hogy az Unión belüli szabálytalan továbbutazások száma mintegy 25 %-kal csökkent a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszakhoz képest 45 , ami nagyjából összhangban van az irreguláris érkezések átfogó csökkenésével. E csökkenés ellenére a szabálytalan továbbutazások továbbra is kihívást jelentenek a fő célországok számára. A szabálytalan továbbutazások az Unióba való első belépés szerinti országokból jellemzően az Unió északnyugati részén található tagállamokba irányulnak. Abszolút értékben a fő kiindulási ország Görögország, Németország, Horvátország, Olaszország és Franciaország volt, míg a legtöbb szabálytalan továbbutazás Németországba, Franciaországba, Belgiumba, Olaszországba és Hollandiába irányult. A legtöbb szabálytalan továbbutazásra Görögországból Németországba, Horvátországból Németországba, Olaszországból Németországba és Olaszországból Franciaországba került sor.

5. ábra – A szabálytalan továbbutazások térképe az Eurodac-találatok alapján (útvonalak > 6000 találattal) 46

Forrás: A Közös Kutatóközpont (JRC) által az eu-LISA adatai alapján kidolgozott ábra.

A fentieket a 604/2013/EU rendelet működésének nyomon követése céljából gyűjtött dublini statisztikákkal 47 kiegészítve az derül ki, hogy Szlovénia, Belgium, Luxemburg, Németország, Horvátország és Ausztria voltak a leginkább érintett országok a GDP-jükhöz és a népességükhöz viszonyítva. Számos tagállam nem bocsát ki megkereséseket, mert azok gyakran nem vezetnek az adott személy fizikai átadásához. Emellett az átadások végrehajtási aránya továbbra is nagyon alacsony (19 %) 48 . Az átvevő és az átadó tagállamok előtt álló operatív és kapacitásbeli akadályok szintén csökkentették a végrehajtási arányt: a megfelelő szálláshelyek hiánya, a befogadás elégtelen anyagi feltételei és a korai integráció korlátozott lehetőségei hatással voltak a végrehajtott átadások számára. Németország hajtotta végre a legtöbb átadást és fogadta a legtöbb átadott személyt, majd Franciaország és Hollandia következett. GDP-jéhez és népességéhez mérten Horvátország fogadta messze a legtöbb, más tagállamokból átadott személyt. Görögország és Olaszország nagyon kevés átadott személyt fogadott ahhoz képest, hogy hány kedvező határozatot hoztak más tagállamokból érkező megkeresések nyomán 49 .

A rendszer hatékony működésének biztosítása, a szabálytalan továbbutazások ösztönzőinek csökkentése, valamint a felelősség és a szolidaritás közötti egyensúly fenntartása szempontjából döntő fontosságú, hogy növekedjen az átadások teljes száma, újrainduljanak az átadások azokba a tagállamokba, amelyek nem fogadnak el átadásokat, valamint átvétel és visszavétel iránti megkereséseket, továbbá orvosolják a nemzeti befogadórendszerek hiányosságait. Bár a paktum alkalmazásának megkezdésével várhatóan jelentős mértékben javulni fog az átadások végrehajtása, a tagállamoknak késedelem nélkül és maradéktalanul végre kell hajtaniuk a meglévő szabályokat.

Befogadás 50

Annak ellenére, hogy komoly erőfeszítések történtek a befogadással kapcsolatos adatgyűjtés javítására, a statisztikák nem teljes mértékben összehasonlíthatók és továbbra is hiányosak. Az így kialakuló kép töredékes és nem teszi lehetővé a befogadórendszerekre nehezedő nyomás meggyőző értékelését 51 . Az említett adatok minőségének javítására irányuló munka folyamatban van.

A rendelkezésre álló adatok alapján 52 a tagállamok mintegy 1 394 000 személyt fogadtak be nemzeti befogadórendszereikbe, főként Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Hollandiában és Ausztriában. GDP-je és népessége arányában Németország, Luxemburg, Ausztria és Írország 53 fogadta be a legtöbb személyt befogadórendszerébe. A tagállami jelentésekben nem szerepelnek azok az átmeneti védelemben részesülő személyek, akik e rendszeren kívül részesültek lakhatási támogatásban.

Ezen túlmenően a befogadórendszerek szervezete is sokszínű az Unión belül: csak néhány tagállam gyűjt és tüntet fel a befogadórendszereiben ellátott személyek különféle jogállására vonatkozó adatokat, beleértve az átmeneti védelemben részesülő személyeket, az elutasított menedékkérőket, illetve azokat a személyeket, akikkel szemben kiutasítási végzést adtak ki. Ennek alapján Ausztriában, Finnországban, Litvániában, Szlovákiában és Svédországban az átmeneti védelemben részesülők tették ki a nemzeti befogadórendszerben befogadott személyek 50–70 %-át, míg kiváltképpen Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában e rendszeren kívül nyújtottak lakhatási támogatást nagyszámú átmeneti védelemben részesülő személy számára.

2025. június végén 81 %-os volt az Unión belüli nemzeti befogadórendszerek teljes kihasználtsága 54 . Az elegendő kapacitás és a megfelelő befogadási feltételek biztosítása a jól felkészült menekültügyi, befogadási és migrációs rendszer és a 604/2013/EU rendelet szerinti felelősségi szabályok megfelelő működésének egyik alapvető eleme. Több tagállamnak nehézséget okozott, hogy elegendő kapacitást biztosítson nemzeti befogadórendszereiben 55 , ezzel egyidejűleg más tagállamok – többek között Finnország, Dánia és Svédország – a kérelmezők alacsony számára tekintettel csökkentették elszállásolási kapacitásukat.

Áttelepítés és humanitárius befogadás 56

Tizennégy tagállam tett vállalásokat az eseti uniós áttelepítési és humanitárius befogadási rendszer keretében a 2024–2025-ös időszakra. A referencia-időszak folyamán közel 12 000 személy érkezett az Unióba ezeken az útvonalakon. A kedvezményezettek több mint felét Németországba és Franciaországba telepítették át, GDP-jéhez és népességéhez viszonyítva pedig Finnország és Svédország telepítette át a legtöbb kedvezményezettet. A Közel-Keleten – elsősorban Libanonban és Szíriában – kialakult ingatag helyzet hatást gyakorolt az áttelepítési és humanitárius befogadási programokra: Hollandia és Svédország kivételével valamennyi jelentést tevő tagállamban csökkent a befogadott személyek száma. A befogadott személyek esetében Szíria volt messze a legjelentősebb származási ország, amelyet Afganisztán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Dél-Szudán és Eritrea követett.

Visszaküldés 57

2024 júliusa és 2025 júniusa között a tagállamok összesen 478 000 távozásra kötelező végzést adtak ki az Unión belül tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok számára, ami 11 %-os emelkedést jelent a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszakhoz képest. Ez főleg arra vezethető vissza, hogy az elutasító menekültügyi határozatokkal együtt több távozásra kötelező végzést adtak ki. A legtöbb végzést Franciaország, Németország és Spanyolország adta ki, GDP-je és népessége arányában pedig Ciprus bocsátotta ki messze a legtöbb távozásra kötelező végzést, majd Görögország és Horvátország következett. Tagállamonként jelentősen eltérő volt azoknak a harmadik országbeli állampolgároknak az állampolgársága, akikkel szemben távozásra kötelező végzést adtak ki 58 .

6. ábra – A kiutasítási végzések és a visszaküldött harmadik országbeli állampolgárok száma tagállamonként

Forrás: A Közös Kutatóközpont (JRC) által az Eurostat adatai alapján kidolgozott ábra.

115 000 jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt küldtek vissza ténylegesen valamely harmadik országba. A visszaküldések több mint felét mindössze öt tagállam (Németország, Franciaország, Svédország, Ciprus és Lengyelország) hajtotta végre. Ez a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszakhoz képest 20 %-os növekedést jelent. Az általános visszaküldési arány azonban továbbra is alacsony annak következtében, hogy a távozásra kötelezett személyek a késedelmes lebonyolítás miatt az Unió területén maradnak 59 . A távozásra kötelezett személyek legtöbbje afgán, algériai, marokkói, szír és török állampolgár volt, és a szír állampolgárok száma 14 %-kal nőtt. A visszaküldött személyek elsősorban grúz, török, albán, moldovai és kolumbiai állampolgárok voltak. Ezt azt mutatja, hogy azoknak az országoknak a sorrendje, amelyek a legtöbb távozásra kötelező végzést adták ki harmadik országbeli állampolgárokkal szemben, eltér azon országok sorrendjétől, amelyek a legtöbb visszaküldést hajtották végre. Ez alól csak Törökország esete jelent kivételt. A visszatérések több mint fele önkéntes volt, ami emelkedő tendenciát mutat. Noha az Uniós Vízumkódex 25a. cikke szerinti mechanizmus keretében tett visszafogadás iránti folyamatos erőfeszítések és az uniós visszaküldési koordinátornak a kiemelt harmadik országokra irányuló célzott fellépései már hoztak eredményeket (különösen olyan fontos harmadik országok tekintetében, mint Banglades, Irak és Etiópia 60 ), továbbra is konkrét akadályok hátráltatják a visszaküldéseket. Változatlanul döntő fontosságú, hogy a tagállamok a kiutasítási végzéseket követően visszafogadási kérelmeket küldjenek az érintett harmadik országoknak, és rendszeresen ideiglenes úti okmányokat kérjenek azon személyek számára, akiknek az állampolgárságát megerősítették 61 . A 2024. évi tematikus schengeni értékelés megállapította, hogy előrelépés történt a nemzeti visszaküldési rendszerek fejlesztése terén, ugyanakkor továbbra is hiányosságok tapasztalhatók az eljárás legfontosabb szakaszaiban 62 , ami hatással van a szabálytalan továbbutazásokra. Ezt tanúsítják a Schengeni Információs Rendszerben szereplő, kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzések is 63 .

Folyamatos erőfeszítésekre van szükség a közös uniós visszaküldési rendszer létrehozása érdekében, egyúttal pedig hatékonyabb együttműködést kell kialakítani a harmadik országokkal. A visszaküldésről szóló rendeletjavaslat 64 fontos szerepet fog játszani e kérdések kezelésében és annak biztosításában, hogy a visszaküldések hozzájárulhassanak az Unió migrációs és menekültügyi politikájának általános célkitűzéseihez. A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy mielőbb fogadják el ezt a reformot.

b.A következő évre vonatkozó előrejelzés és az Unión belüli felkészültségre vonatkozó információk

A Bizottság által javasolt szolidaritási vállalásalap célja azon tagállamok szükségleteinek kezelése, amelyeket a bizottsági határozatban migrációs nyomás alatt állóként azonosítottak. Az (EU) 2024/1351 rendelet 12. cikke szerint e szükségletek azonosításakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie e jelentés megállapításait, többek között az érintett tagállamban érvényesülő múltbeli tendenciák hatását és a következő évre vonatkozó előrejelzést 65 . Ez a stratégiai kép olyan korai előrejelző eszközként szolgál az Unió számára, amely elősegíti a migrációs helyzet lehetséges fejleményeinek előrejelzését és annak meghatározását, hogy ezek hogyan érinthetik a migrációs nyomás alatt álló tagállamokat és az Unió egészét.

Az előrejelzés a Bizottság tudományos szolgálata – a Közös Kutatóközpont (JRC) – által kidolgozott módszertanra épül, amelyet a migrációs felkészültségi és válságkezelési mechanizmus uniós hálózatának bevonásával teszteltek.

Az előrejelzés szerint 2026-ban uniós szinten várhatóan valamennyi fő migrációs útvonalon csökken az irregulárisan érkezők száma 2024-hez képest 66 , ami összhangban van a 2025 első felében már észlelt csökkenő tendenciával. A várható csökkenés többek között olyan tényezők eredménye, mint az Unió szoros együttműködése a legfontosabb származási és tranzitországokkal, a megerősített menekültügyi és határvédelmi rendszerek, valamint a migránscsempész-hálózatok elleni fokozott fellépés az Unión belül és a harmadik országokban. Várhatóan továbbra is a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonal lesz a legaktívabb, az előrejelzés szerint azonban az érkezők összlétszáma stabilizálódik vagy tovább csökken 2024-hez képest. Ez a tendencia az észak-afrikai partnerországokkal és a tágabb régióval kialakított, megerősített együttműködés hatását tükrözi. Hasonló dinamika várható a Földközi-tenger nyugati térségében húzódó és az atlanti útvonalon, ahol az indulási pontok ellenőrzésére és a csempészhálózatok felszámolására tett határozott erőfeszítések eredményeket hoznak. Ami a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonalat – és az azon belül kialakuló új útvonalakat – illeti, annak alakulása nagyrészt a változó közel-keleti helyzettől függ, a kilátások szerint azonban általánosságban folytatódni fog a már 2024 végén megkezdődött csökkenő tendencia, amelyet a régión belüli dinamikában bekövetkező változások és bizonyos országok állampolgárainak alacsonyabb számban történő érkezése határozott meg. A nyugat-balkáni útvonalon várhatóan szintén kevesebben fognak érkezni, amit a csempészhálózatok hatékonyabb felszámolása, valamint a régió és a tagállamok, illetve az uniós ügynökségek közötti fokozott együttműködés támaszt alá. A keleti határon húzódó útvonalon Oroszország és Belarusz valószínűleg további kísérleteket tesz majd arra, hogy fegyverként használja a migrációt az Unióval szemben; a megerősített határigazgatás azonban várhatóan tovább csökkenti a szabálytalan határátlépések számát. Végezetül a La Manche csatorna-útvonalon keresztüli szabálytalan kilépések előreláthatólag továbbra is kihívást fognak jelenteni, jóllehet a Franciaországban hozott nemzeti intézkedések és az Egyesült Királysággal kialakított együttműködés hatására minden bizonnyal kevesebben vagy változatlan számban indulnak útnak.

2026-ban várhatóan folytatódni fog a nemzetközi védelem iránti kérelmek esetében 2024-ben és 2025 első felében megfigyelt csökkenő tendencia.

Ami az átmeneti védelmet illeti, Oroszország Ukrajnával szembeni folytatódó, megkülönböztetés nélküli agressziós háborúja miatt az ukrán állampolgárok 2026-ban továbbra is védelemre szorulnak majd. Változatlanul lesznek olyanok, akik átmeneti védelem céljából kérik majd nyilvántartásba vételüket, de alacsonyabb számban, mint a korábbi években.

Mivel a migráció dinamikája jellegénél fogva továbbra is bizonytalan, változatlanul döntő fontosságú, hogy a tagállamok és az Unió lépéseket tegyenek a felkészültség és a vészhelyzeti tervezés megerősítésére. A megfelelő vészhelyzeti tervezés a jól felkészült menekültügyi, befogadási és migrációs rendszer egyik fontos alkotóeleme, mivel növeli a rezilienciát és az arra való felkészültséget, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljanak a migrációs helyzetben bekövetkező változásokra, biztosítva egyúttal az egyének jogainak és szükségleteinek tiszteletben tartását.

A vészhelyzeti tervezésre vonatkozó kötelezettséget beépítették az uniós jogszabályokba 67 . Bár a legtöbb tagállam rendelkezik vészhelyzeti tervekkel a migráció szabályozásának különböző területein, továbbra is vannak hiányosságok. Összességében véve elmondható, hogy a paktummal bevezetett új rendelkezések végrehajtása javítani fogja az Unió és a tagállamok migrációkezelésre való felkészültségének szintjét. Csaknem az összes tagállam elfogadta és bejelentette az EUAA befogadásra és menekültügyre vonatkozó nemzeti vészhelyzeti terveit 68 , bár azok teljessége eltérő szintű (további részleteket a melléklet tartalmaz). A tagállamok 2019 óta kötelesek kidolgozni a határigazgatásra és a visszaküldésre vonatkozó nemzeti vészhelyzeti tervet 69 . A Frontex által végzett, 2024-re vonatkozó sebezhetőségi értékelés eredményei azt mutatják, hogy a legtöbb tagállam rendelkezik határigazgatásra vonatkozó vészhelyzeti tervvel, noha továbbra is vannak bizonyos hiányosságok, amint azt a schengeni értékelés is kiemelte. Ezenfelül a visszaküldések hatékonyságára vonatkozó 2024. évi tematikus értékelés feltárta, hogy jelentős hiányosságok vannak a nemzeti vészhelyzeti tervezésben, a legtöbb tagállam ugyanis nem rendelkezik a visszaküldési műveletekre vonatkozó külön vészhelyzeti tervvel, annak ellenére, hogy az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló, 2019. november 13-i (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikkének (3) bekezdése ezt kifejezetten előírja.

Uniós szinten az uniós ügynökségek készen állnak arra, hogy a migrációs áramlások hirtelen megnövekedése esetén operatív támogatást nyújtsanak a tagállamoknak. A migrációs felkészültségi és válságkezelési mechanizmusnak a Bizottság elnökletével működő uniós hálózata továbbra is kulcsszerepet játszik a jobb felkészültséget elősegítő közös helyzetkép, korai figyelmeztetés és előrejelzés biztosításában. A hálózaton belül vészhelyzeti tervezéssel foglalkozó külön alcsoport működik.

IV.Az általános migrációs helyzetnek, a migrációs nyomásnak, valamint a migrációs nyomás vagy jelentős migrációs helyzet kockázatának az értékelése

A Bizottság az e jelentésben bemutatott információk alapján értékelte, hogy – figyelembe véve az Unión belüli általános migrációs helyzetet – mely tagállamokra nehezednek aránytalan kötelezettségek. A Bizottság egyidejűleg javaslatot tesz a Tanácsnak az uniós szintű szolidaritási vállalásalap felé teljesítendő szolidaritási hozzájárulások teljes számára, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a következő évben kiegyensúlyozottan és hatékonyan lehessen kezelni a migrációs helyzetet.

A mostani jelentésben bemutatott, a 2024 júniusa és 2025 júniusa közötti referencia-időszakra vonatkozó tendencia és a módszertan figyelembevételével a Bizottság határozata megállapította, hogy az összes vonatkozó mennyiségi és minőségi adat és információ összesítése, valamint az Unión belüli általános helyzet függvényében történő értékelése alapján Görögország és Ciprus migrációs nyomás alatt áll. Ezenfelül a Bizottság határozata megállapította, hogy Olaszország és Spanyolország migrációs nyomás alatt áll, mivel a kutatási-mentési műveleteket követő ismétlődő partraszállításokból eredő nagyszámú érkezés olyan nagyságrendű, hogy az az Unión belüli általános helyzethez képest aránytalan kötelezettségeket teremt még az érintett tagállamok jól felkészült menekültügyi, befogadási és migrációs rendszerére nézve is.

Bár a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszakhoz képest összességében véve változatlanul stabil tendenciák figyelhetők meg, Görögországot az unióbeli általános helyzethez viszonyítva aránytalan kötelezettségek terhelték, különösen a szabálytalan határátlépések (több mint 60 000) és a nemzetközi védelem iránti kérelmek (70 000) nagy száma miatt. A GDP-hez és a népességhez viszonyítva ezek voltak az uniós szinten rögzített legmagasabb számadatok. Ugyancsak Görögország rögzítette a GDP-hez és a népességhez képest legtöbb nemzetközi védelmet megadó határozatot (2024 júliusa és 2025 júniusa között csaknem 32 000-et). A GDP-hez és a népességhez viszonyítva Görögország adta ki a második legtöbb távozásra kötelező végzést (több mint 30 000-et), de a vizsgált időszakban csak 5 400 harmadik országbeli állampolgárt küldtek vissza.

Jóllehet a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszakhoz képest javult a migrációs és menekültügyi helyzet, Ciprust az unióbeli általános helyzethez viszonyítva aránytalan kötelezettségek terhelték, különösen a szabálytalan határátlépések, a nemzetközi védelem iránti kérelmek és az átmeneti védelem céljából történő nyilvántartásba vételek miatt. Bár a szabálytalan határátlépések száma (közel 3 000) jelentős mértékben csökkent, a nagyszámú érkező még mindig súlyos terhet ró Ciprus menekültügyi és migrációs rendszerére, amely a GDP-hez és a népességhez képest az első három ország közé tartozik az Unió belül a szabálytalan határátlépések száma tekintetében. Emellett a GDP és a népesség arányában Ciprushoz érkezett a második legtöbb nemzetközi védelem iránti kérelem (több mint 5 000) az Unión belül. Ciprus a GDP-jéhez és a népességéhez viszonyítva hasonlóképpen jelentős számú, átmeneti védelem céljából történő nyilvántartásba vétel iránti kérelmet is befogadott (mintegy 3 500-at). Ezenfelül, bár a távozásra kötelezett harmadik országbeli állampolgárok száma (közel 16 000) stabil maradt a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszakhoz képest, az említett időszakhoz viszonyítva kétszer annyi (a közel 5 000-hez képest majdnem 10 000) harmadik országbeli állampolgárt küldtek vissza távozásra kötelező végzést követően.

Olaszországban és Spanyolországban a kutatási-mentési műveleteket követő ismétlődő partraszállításokból eredő érkezések aránya és abszolút száma olyan nagyságrendű volt, hogy az az Unión belüli általános helyzethez képest aránytalan kötelezettségeket teremtett, mivel a kutatási-mentési műveletek során segítségnyújtásban részesült csaknem 97 000 személy több mint 80 %-át ebben a két tagállamban szállították partra (egyenként körülbelül 40 %-át).

Ezért ez a négy tagállam kap majd hozzáférést a szolidaritási vállalásalaphoz, amikor megkezdődik az (EU) 2024/1351 rendelet alkalmazása.

A szolidaritás és a felelősség igazságos elosztása közötti egyensúly biztosítása, valamint az (EU) 2024/1351 rendelet működésének garantálása érdekében az említett rendelet 60. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy a hozzájáruló tagállamok nem kötelesek a kedvezményezett tagállam felé tett vállalásaik végrehajtására, amennyiben a Bizottság az (EU) 2024/1351 rendelet III. részében meghatározott felelősségi szabályok tekintetében rendszerszintű, az említett rendelet működésére nézve akár súlyos hátrányos következményekkel is járó hiányosságokat azonosított az említett kedvezményezett tagállamban.

Az (EU) 2024/1351 rendelet III. része többek között arra kötelezi a felelős tagállamot, hogy átvegye és visszavegye azokat a kérelmezőket és harmadik országbeli állampolgárokat, akiknek a nemzetközi védelem iránti kérelmét egy másik tagállamban vették nyilvántartásba, vagy akikkel kapcsolatban az (EU) 2024/1358 rendelet értelmében egy másik tagállam felelős, beleértve e személyek átadásának végrehajtását is, a kérelmezőket megillető, a Charta értelmében vett alapvető jogainak teljes körű tiszteletben tartása mellett. Ezek a szabályok összhangban vannak a Dublin III. rendelet szabályaival, és alkalmazásuk megkezdését követően azok helyébe lépnek.

A Bizottság 2026. július 12-ig, majd 2026. október 15-ig ismét értékeli a felelősségi szabályok tagállamok általi alkalmazását, és alkalmazni fogja az (EU) 2024/1351 rendelet 60. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdését, ha rendszerszintű hiányosságokat azonosít valamely tagállamban. Ebben az értékelésben kiemelt figyelmet fog fordítani a tagállamok közötti együttműködésre, beleértve az átadások megkönnyítésére, valamint a gyakorlati és logisztikai kérdésekben való progresszív együttműködésre irányuló aktív szerepvállalást.

E jelentés megállapításai alapján, valamint az összes releváns mennyiségi és minőségi adat és információ összesítését és az Unió általános helyzetével összefüggésben való értékelését követően a határozat megállapította továbbá, hogy Belgium, Bulgária, Németország, Észtország, Írország, Franciaország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország és Finnország ki van téve a migrációs nyomás kockázatának.

2024 júliusa és 2025 júniusa között Bulgária és Horvátország mint az Unióba történő első belépés helye szerinti tagállamok továbbra is különösen ki voltak téve a Nyugat-Balkánon és a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonalakon zajló migrációs áramlások ingadozásainak. Az irregulárisan érkezők számának év közbeni jelentős növekedése ahhoz vezethet, hogy a már amúgy is túlterhelt migrációs és menekültügyi rendszereiknek aránytalan kötelezettségekkel kell szembesülniük. Jóllehet Bulgáriában csökkent a nemzetközi védelem iránti kérelmek száma a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszakhoz képest, még mindig közel 10 000 nemzetközi védelem iránti kérelmet vettek nyilvántartásba, ami jelentős szám az ország GDP-jéhez és népességéhez képest. E kérelmek egyötödét kísérő nélküli kiskorúak nyújtották be, ezzel a GDP és a népesség arányában uniós szinten Bulgáriához érkezett a második legtöbb kérelem kísérő nélküli kiskorúaktól. Bulgária emellett GDP-jének és népességének arányához viszonyítva folyamatosan nagyszámú átmeneti védelmet vett nyilvántartásba (az első öt tagállam között): 2024 júliusa és 2025 júniusa között több mint 21 000 új nyilvántartásba vételre került sor. Horvátországot a 2024 júliusa és 2025 júniusa közötti időszakban érintették a szabálytalan határátlépések és a beléptetés megtagadásának esetei. Horvátország több mint 12 000 szabálytalan határátlépést regisztrált, ami a nyugat-balkáni útvonal mentén szabálytalanul érkezők 76 %-át tette ki, és uniós szinten a GDP és a népesség arányában a második legtöbb szabálytalan határátlépésnek felelt meg. Horvátországban emellett hasonló számban került sor a beléptetés megtagadására, ami uniós szinten a GDP-hez és a népességhez képest a legmagasabb arány.

Ugyanakkor számos tagállamot érintett a szabálytalan továbbutazások magas száma, ami különösen nagy nyomást gyakorolt menekültügyi, migrációs és befogadási rendszereikre. A szóban forgó szabálytalan továbbutazásokkal kapcsolatos kihívások kezelése érdekében elismerést nyert az a lehetőség, hogy a szolidaritási hozzájárulások részeként ezekben az esetekben felelősséggel kapcsolatos kiegyensúlyozó intézkedéseket alkalmazzanak.

2024 júliusa és 2025 júniusa között Németország nagyszámú nemzetközi védelem iránti kérelmet kapott az Unión belül igen jelentős számban szabálytalanul továbbutazó, nemzetközi védelmet kérelmező személyektől, ami súlyos terhet jelentett az ország menekültügyi és befogadási rendszerére. Ezt tovább súlyosbította, hogy az EU-n belül itt fogadták be a legtöbb átmeneti védelemben részesülő személyt, továbbá hogy az elmúlt tíz évben nagyon magas volt a nemzetközi védelem iránti kérelmek száma. Franciaországba szintén nagy számban érkeztek az Unión belül szabálytalanul továbbutazó, nemzetközi védelmet kérelmezők, és növekvő számban észleltek az Egyesült Királyságba irányuló szabálytalan határátlépéseket, ami hatással volt a nemzeti menekültügyi és befogadási rendszerre. A nemzetközi védelmet kérelmező személyek szabálytalan továbbutazása Hollandiát és Belgiumot is érintette, és megterhelte befogadási rendszerüket. Írországban is folyamatosan magas volt a nemzetközi védelem iránti kérelmek száma, és a kérelmezők jelentős hányada szabálytalanul érkezik az országba, elsősorban az Egyesült Királysággal közös szárazföldi határon keresztül. Ez – az átmeneti védelemben részesülő személyek jelentős számban történő érkezésével együtt – hatással volt a nemzeti menekültügyi és befogadási rendszerre.

Amint azt a III. szakasz kifejti, Oroszország és Belarusz fellépései továbbra is befolyásolják a migráció dinamikáját az Unió keleti határán, különösen Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban és Finnországban. A migráció fegyverként való felhasználásával kapcsolatos hibrid fenyegetések ezután is komoly migrációs és biztonsági kockázatokat jelentenek majd, amelyekhez alkalmanként erőszakos incidensek és határátlépési kísérletek társulnak. A migráció fegyverként való felhasználására irányuló folyamatos, államilag támogatott törekvésekre válaszul Észtország megerősítette a határigazgatási intézkedéseket az Oroszországgal közös határon; Lettország és Litvánia megerősítette a határőrizeti intézkedéseket a Belarusszal közös határán; Lengyelország a határán pufferzónát hozott létre, és ideiglenesen korlátozza a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásának jogát az adott határszakaszon, kivéve a veszélyeztetett csoportok esetében; Finnország 2023 novemberében lezárta a határátkelőhelyeit az Oroszországgal közös határon. Oroszországnak és Belarusznak a migráció fegyverként való felhasználására tett újabb kísérletei további terhet róhatnak a nemzeti határvédelmi rendszerekre, ami aránytalan kötelezettségeket keletkeztethet.

Ez a migrációs nyomás kockázatának kitett tizenkét tagállam elsőbbségi hozzáférést fog kapni az állandó uniós migrációs támogatási eszköztárhoz. Ugyanakkor, amennyiben romlana a helyzet ezekben a tagállamokban, a Bizottság készen áll arra, hogy az (EU) 2024/1351 rendeletnek megfelelően soron kívül újraértékelje ezen országok helyzetét.

A jelentés és a módszertan alapján a Bizottság határozata azt is megállapította, hogy a legutóbbi ötéves időszakban (2020. július 1-jétől 2025. június 30-ig) összesített és értékelt mennyiségi és minőségi adatok és információk kumulatív hatása miatt Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Ausztria, és Lengyelország jelentős migrációs helyzettel küzd.

Bulgáriába az elmúlt öt évben – és különösen 2022 óta – az ország GDP-jéhez és népességéhez képest nagy számban érkeznek átmeneti védelem céljából történő nyilvántartásba vétel iránti kérelmek, és ez – a nemzetközi védelem iránti kérelmek magas számával együtt – megterhelte a rendszert, különösen mivel Bulgária relatív értelemben jelentős számú kedvező határozatot és elutasítást adott ki, ami viszonylag nagy terhet rótt a visszaküldési rendszerre. Az elmúlt öt évben a visszaküldési rendszerre nehezedő nyomás az ország GDP-jének és népességének arányához mérten jelentős hatást gyakorolt Horvátország kapacitásaira amellett, hogy a külső határokon jelentkező kötelezettségek is megterhelték azokat, különösen amiatt, hogy Horvátországban viszonylag sok esetben került sor a beléptetés megtagadására, az utóbbi időben pedig viszonylag nagyszámú szabálytalan határátlépést tapasztaltak a régióban folytatott migránscsempészési tevékenységek fokozódása miatt.

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kezdete óta Lengyelországban és Csehországban a GDP-hez és a népességhez képest az Unióban a legmagasabbak között volt az átmeneti védelemben részesülőként nyilvántartásba vett személyek száma. Ez integrációs kihívásokat teremtett, és 2022 óta jelentős terhet ró e tagállamok migrációs, menekültügyi és határigazgatási rendszereire. Észtország a GDP-jéhez és a népességéhez viszonyítva nagy számban vett nyilvántartásba átmeneti védelemben részesülőket, és emellett jelentős számú nemzetközi védelem iránti kérelmet is kapott; ezek nyomán pedig nagyszámú kedvező határozatot hozott az elmúlt öt évben.

Az elmúlt ötéves időszakban Ausztria sok nemzetközi védelem iránti kérelmet kapott. Bár 2024 júliusa és 2025 júniusa között csökkent e kérelmek száma az előző 12 hónapos időszakhoz képest, az ötéves időszakban benyújtott összes nemzetközi védelem iránti kérelem és az ebből eredő kedvező határozatok száma kumulatív hatást gyakorolt az ország migrációs, befogadási és menekültügyi rendszerének kapacitására.

Az említett tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy a következő évre vonatkozó szolidaritási vállalásuk teljes vagy részleges csökkentését kérjék a Tanácstól.

V.Következtetés

A paktum alkotóelemeinek megvalósítása terén nemzeti és uniós szinten bekövetkezett folyamatos előrehaladás, az irreguláris érkezések csökkenő tendenciája és a következő évre vonatkozó előrejelzés, valamint a partnerországokkal kialakított folyamatos együttműködés szilárd alapot teremtett a migráció és a menekültügy rendezett, méltányos és határozott kezeléséhez.

A paktum új jogi és operatív keretrendszerének maradéktalan kihasználásával további előrehaladást lehet elérni a tagállamokra nehezedő nyomás csökkentése, a szabálytalan továbbutazások visszaszorítása, az általános hatékonyság növelése, az ügyhátralék csökkentése, továbbá a tagállamok igazgatási és operatív struktúráira nehezedő terhek megkönnyítése érdekében. A paktum végrehajtásával kapcsolatos egyes kihívások ugyanakkor továbbra is fennállnak, és a Bizottság az érintett uniós ügynökségekkel együtt továbbra is támogatást fog nyújtani a tagállamoknak.

Támogathatja erőfeszítéseinket, ha gyorsan elfogadják a Bizottság függőben lévő javaslatait, többek között a közös európai visszaküldési rendszerre és a biztonságos származási országok uniós jegyzékére irányuló javaslatokat. A Bizottság folytatni fogja a partnerországokkal kialakított átfogó partnerségek megerősítésére irányuló munkát: regionális és globális szinten stratégiai párbeszédeket folytat és szakpolitikákon átívelő ösztönzőket dolgoz ki a migráció terén folytatott együttműködés javításának előmozdítására.

Ami a paktum végrehajtását illeti, a szolidaritást és a felelősség igazságos elosztását továbbra is kiegyensúlyozottan, együttesen kell előmozdítani. Az első éves migrációkezelési ciklus megkezdése fontos lépés az új szolidaritási mechanizmus működésbe lépésének előkészítése terén. A jelentés, a Bizottság határozata és az éves szolidaritási vállalásalap létrehozásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló bizottsági javaslat alapján a Tanácsnak 15 napon belül össze kell hívnia a magas szintű uniós szolidaritási fórumot annak érdekében, hogy ott megállapodjanak a szolidaritási vállalásalap méretéről és arról, hogy az egyes tagállamok hogyan fognak ahhoz hozzájárulni. A Bizottság kész támogatni a Tanácsot e folyamat során. Az uniós szolidaritási koordinátor emellett össze fogja hívni a technikai szintű uniós szolidaritási fórumot, hogy működőképessé tegyék a tagállamok közötti szolidaritási mechanizmust, és az azonosított hozzájárulásokkal kezeljék a szolidaritási szükségleteket a paktum alkalmazásának 2026 közepén történő megkezdése előtt.

A Bizottság a paktum alkalmazásának megkezdése előtt, 2026 márciusában ismét jelentést tesz az annak végrehajtása terén elért előrehaladásról. A Bizottság hosszú távú európai menekültügyi és migrációkezelési stratégiát is ki fog dolgozni, amelyben meghatározza a magas szintű szakpolitikát, valamint a gyorsan változó körülményekhez igazítható szilárd közös rendszer kialakításának operatív ütemtervét.

(1)

A menekültügy és a migráció kezeléséről, az (EU) 2021/1147 és az (EU) 2021/1060 rendelet módosításáról, valamint a 604/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. május 14-i (EU) 2024/1351 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L, 2024/1351, 2024.5.22., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1351/oj ) 9. cikke.

(2)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1351 rendelete (2024. május 14.) a menekültügy és a migráció kezeléséről.

(3)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásának aktuális állása, COM/2025/319 final ( EUR-Lex - 52025DC0319 - EN - EUR-Lex ).

(4)

A menekültügy és a migráció kezeléséről szóló, 2024. május 14-i (EU) 2024/1351 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke.

(5)

A menekültügy és a migráció kezeléséről szóló, 2024. május 14-i (EU) 2024/1351 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikke.

(6)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1356 rendelete (2024. május 14.) a harmadik országbeli állampolgárok külső határokon történő előszűrésének bevezetéséről, valamint a 767/2008/EK, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240 és az (EU) 2019/817 rendelet módosításáról (ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1356/oj ).

(7)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1348 rendelete (2024. május 14.) az Unión belüli nemzetközi védelem iránti közös eljárás létrehozásáról, valamint a 2013/32/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1348/oj ) és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1349 rendelete (2024. május 14.) a határon folytatott visszaküldési eljárás létrehozásáról és az (EU) 2021/1148 rendelet módosításáról (ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1349/oj ).

(8)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1351 rendelete (2024. május 14.) a menekültügy és a migráció kezeléséről, az (EU) 2021/1147 és az (EU) 2021/1060 rendelet módosításáról, valamint a 604/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1351/oj ).

(9)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1358 rendelete (2024. május 14.) a biometrikus adatok összehasonlítására szolgáló Eurodacnak az (EU) 2024/1351 és az (EU) 2024/1350 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2001/55/EK tanácsi irányelv hatékony alkalmazása és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek azonosítása érdekében történő létrehozásáról, valamint a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, az (EU) 2018/1240 és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, továbbá a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1358/oj ).

(10)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1346 irányelve (2024. május 14.) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (ELI:  http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1346/oj ).

(11)

SWD (2025)792, Methodology for the purposes of Commission implementing decision pursuant to Article 11 of Regulation (EU) 2024/1351 of the European Parliament and of the Council (Módszertan az (EU) 2024/1351 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke szerinti bizottsági végrehajtási határozat alkalmazásához).

(12)

A Bizottság végrehajtási rendelete az (EU) 2024/1351 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a menekültügy és a migráció kezelése tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról és az 1560/2003/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(13)

Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által végzett nyomon követés, valamint az (EU) 2024/1356 rendelet 10. cikkével összhangban végzett, az (EU) 2024/1351 rendelet 9. cikkének e) pontjában említett nyomon követés eredménye nem áll rendelkezésre, mivel ezek a nyomonkövetési mechanizmusok még nem működnek.

(14)

Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA), a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol), az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA), az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA).

(15)

A paktum korai eredménye, a migrációs felkészültségi és válságkezelési hálózat olyan operatív keret, amely összefogja az érintett uniós érdekelt feleket a migrációs áramlások és helyzetek nyomon követése és előrejelzése érdekében. A hálózatot a migrációval kapcsolatos felkészültségi és válságkezelési uniós mechanizmusról szóló, 2020. szeptember 23-i (EU) 2020/1366 bizottsági ajánlással ( EUR-Lex - 32020H1366 - EN - EUR-Lex ) hozták létre.

(16)

A „Supporting the analysis of the asylum, reception and migration situation in the Union and in the Member States” (Az uniós és tagállami menekültügyi, befogadási és migrációs helyzet elemzésének támogatása) című SWD(2025) 790 bizottsági szolgálati munkadokumentum, valamint a „Statistical breakdown supporting the analysis of the asylum, reception and migration situation in the Union and in the Member States” (Az uniós és tagállami menekültügyi, befogadási és migrációs helyzet elemzését alátámasztó statisztikai bontás) című SWD (2025) 793 bizottsági szolgálati munkadokumentum érzékeny dokumentumnak minősül, mivel olyan adatokat tartalmaz, amelyek az azokban szereplő információk részletessége, továbbá az uniós ügynökségek és a Bizottság operatív tevékenységei akadályozásának kockázata miatt nem hozhatók nyilvánosságra.

(17)

SWD(2025) 791, Projection pursuant to Article 9(3)(b) of Regulation (EU) 2024/1351 of the European Parliament and of the Council for the year 2026 (Az (EU) 2024/1351 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti előrejelzés a 2026. évre vonatkozóan), RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű dokumentum.

(18)

Mivel ez a jelentés a 2024. július 1. és 2025. június 30. közötti időszakra vonatkozik, az éves összehasonlítás a 2023. július 1-jétől 2024. június 30-ig tartó 12 hónapos időszakra utal (a továbbiakban: az előző referencia-időszak).

(19)

Az e szakaszban szereplő elemzés a Frontex adatain alapul.

(20)

A szabálytalan határátlépések száma azon harmadik országbeli vagy uniós/schengeni társult országbeli állampolgárok számára utal, akiket a tagállami hatóságok a külső határokon található határátkelőhelyek közötti területre való szabálytalan belépéskor vagy az onnan való szabálytalan kilépés kísérletekor észleltek. Előfordulhat azonban, hogy egy harmadik országbeli állampolgárt többször is észlelnek a valamely tagállam területére való szabálytalan belépés/kilépés esetén.

(21)

Ez a térkép azon útvonalakat tartalmazza, amelyeken több mint 500 szabálytalan határátlépést észleltek.

(22)

Kiszámítása az egyes tagállamok e mutatóhoz viszonyított arányának, valamint a GDP-jükhöz és népességükhöz viszonyított aránynak az összehasonlításával történt. Az egyes tagállamok GDP-hez és népességhez viszonyított arányát az (EU) 2024/1351 rendelet 66. cikkében meghatározott referenciakulcsnak megfelelően, az Eurostat adatainak felhasználásával számították ki.

(23)

Az Európai Unió és Tunézia közötti stratégiai és globális partnerségről szóló egyetértési megállapodás, amelyet 2023. júliusban írtak alá.

(24)

A Mauritániai Iszlám Köztársaság és az Európai Unió közötti migrációs partnerség létrehozásáról szóló együttes nyilatkozat, amely 2024 márciusában született.

(25)

A Nyugat-Balkánra vonatkozó uniós cselekvési terv, 2022. december 5., elérhető a következő internetcímen: https://home-affairs.ec.europa.eu/eu-action-plan-western-balkans_en .

(26)

2025 júniusában jogállásról szóló újgenerációs megállapodást írtak alá Bosznia-Hercegovinával, amely lehetővé teszi a Frontex készenléti alakulati tisztjei számára, hogy végrehajtási hatáskörökkel rendelkezve együttműködjenek a helyi határigazgatási hatóságokkal, így a teljes nyugat-balkáni régió (Koszovó kivételével – Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével) az ilyen megállapodások hatálya alá és az azt követő telepítések hatókörébe tartozhat.

(27)

Ez magában foglalta azokat az eseteket is, amikor harmadik országbeli állampolgárok túllépték a 180 napos időszakon belül engedélyezett 90 napos tartózkodást, illetve nem rendelkeztek érvényes vízummal vagy tartózkodási engedéllyel.

(28)

Érvényes engedéllyel nem rendelkező vagy átmeneti védelem hatálya alá nem tartozó ukránok.

(29)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A schengeni rendszer helyzetéről szóló 2025. évi jelentés, EUR-Lex - 52025DC0185 - EN - EUR-Lex .

(30)

A Frontex jelentése szerint a tagállamokban a határellenőrzési kapacitásokkal és felkészültséggel kapcsolatban azonosított sebezhetőségek teljes száma összességében csökkenő tendenciát mutat:  The 2025 Vulnerability Assessment brings an encouraging outcome (A 2025. évi sebezhetőségi értékelés biztató eredménnyel jár).

(31)

 Az e szakaszban szereplő elemzés a Frontex adatain alapul.

(32)

Az Európai Bizottság 2020. évi ajánlása a kutatás-mentésről ( eur-lex.europa.eu/legal content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32020H1365 ), különösen az 5. és 7. pontban szereplő hivatkozások; az Európai Bizottság iránymutatása a jogellenes be- és átutazás, valamint a jogellenes tartózkodás elősegítésének meghatározásáról és megelőzéséről szóló uniós szabályok végrehajtásáról ( eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020XC1001(01) ), különösen annak 4. és 5. pontja.

(33)

  Adatok | Missing Migrants Project (Eltűnt Migránsok Projekt), forrás: Nemzetközi Migrációs Szervezet.

(34)

 A nemzetközi védelemről, illetve az átmeneti védelemről szóló elemzés az EUAA, illetve az Eurostat adatain alapul.

(35)

Idetartoznak az elsőfokú határozatok, valamint a Genfi Egyezmény szerinti menekült jogállást és kiegészítő védelmi jogállást biztosító fellebbezési vagy felülvizsgálati határozatok.

(36)

A nemzetközi védelemmel kapcsolatos, első fokú elismerő menekültügyi határozatok aránya 31 %-ra csökkent, főként a szíriai, afgán és iraki állampolgárok számára kiadott kedvező határozatok számának csökkenése miatt.

(37)

Kiszámítása az egyes tagállamok e mutatóhoz viszonyított arányának, valamint a GDP-jükhöz és népességükhöz viszonyított aránynak az összehasonlításával történt. Az egyes tagállamok GDP-hez és népességhez viszonyított arányát az (EU) 2024/1351 rendelet 66. cikkében meghatározott referenciakulcsnak megfelelően, az Eurostat adatainak felhasználásával számították ki.

(38)

Commission Staff Working Document Mid-term review of the Commission Action Plan on Integration and Inclusion 2021-2027 (Bizottsági szolgálati munkadokumentum: Az integrációról és a befogadásról szóló, 2021–2027-es bizottsági cselekvési terv félidős értékelése), amely „A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásának aktuális állása” című dokumentumot kíséri, SWD (2025) 162 final ( EUR-Lex - 52025SC0162 - EN - EUR-Lex ).

(39)

 OECD/Európai Bizottság (2023), Indicators of Immigrant Integration 2023: Settling In (2023. évi bevándorlási integrációs adatok: Letelepedés), OECD Publishing, Párizs, https://doi.org/10.1787/1d5020a6-en .

(40)

UNHCR , "A poverty assessment of Ukrainian refugees in neighbouring countries" countries , (Az ukrán menekültek szegénységének felmérése a szomszédos országokban), 2025. március 17., 14. o.

(41)

 A szabálytalan továbbutazások elemzése az EUAA és az eu-LISA adatain alapul.

(42)

 Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (átdolgozás) (HL L 180., 2013.6.29., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/604/oj ).

(43)

A helyettesítő mutatók közé tartoznak a 604/2013/EU rendelet működésének nyomon követése céljából gyűjtött adatok (a továbbiakban: a dublini statisztikák), valamint az Eurodacban – a (603/2013/EU rendelettel létrehozott) uniós ujjnyomat-adatbázisban – tárolt adatok. Az Eurodac menedékjogot kérelmező vagy a schengeni térség külső határainak szabálytalan átlépése során elfogott személyek ujjnyomatait tárolja és hasonlítja össze.

(44)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1358 rendelete (2024. május 14.) a biometrikus adatok összehasonlítására szolgáló Eurodacnak az (EU) 2024/1351 és az (EU) 2024/1350 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2001/55/EK tanácsi irányelv hatékony alkalmazása és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek azonosítása érdekében történő létrehozásáról, valamint a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, az (EU) 2018/1240 és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, továbbá a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1358/oj ).

(45)

 398 000 külföldi Eurodac-találatot jelentettek (amikor a kiindulási ország és a célország is tagállam), ami 27 %-kal kevesebb, mint a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszakban.

(46)

A térkép a szabálytalan továbbutazások főbb útvonalait ábrázolja az Eurodac-találatok által jelzettnek megfelelően. A nyílhegy a továbbutazások irányát mutatja, a nyíl vastagsága pedig a találatok számára utal.

(47)

A referencia-időszakban mintegy 93 000 visszavétel és átvétel iránti kimenő megkeresésre került sor szabálytalan határátlépés és tartózkodás alapján.

(48)

 A kohorszadatok hiánya, valamint az átadás iránti megkeresés elfogadása és a fizikai átadás közötti akár jelentős időeltolódás miatt kellő körültekintéssel szabad csak alkalmazni az átadási arányszámokat annak értékelésére, hogy a tagállam képes-e sikeresen végrehajtani az átadásokat. Az említett időeltolódás torzítja az arányok kiszámítását, ha az elfogadott megkeresések száma az idők során nem stabil.

(49)

A 604/2013/EU rendelet működésének nyomon követése céljából gyűjtött adatok (a dublini statisztikák) köre kiterjed a visszavételi és átvételi eljárások során az egyik tagállam által egy másik tagállamnak küldött és/vagy attól érkező megkeresések és az e megkeresésekkel kapcsolatosan hozott határozatok számára, valamint a kiadott és végrehajtott, átadásra vonatkozó határozatok számára.

(50)

 A befogadásra vonatkozó elemzés az EUAA adatain alapul.

(51)

A Bizottság és az EUAA „fokozatos megközelítést” alakított ki, amelynek értelmében a tagállamok legalább az alábbi két alapvető mutató tekintetében kötelesek jelenteni a befogadásra vonatkozó adatokat: a befogadórendszerben szereplő személyek (a befogadórendszerbe felvett személyek összlétszáma, többek között a befogadott személyek jogi státusza és a kísérő nélküli kiskorúak száma szerinti bontásban); valamint a befogadórendszer kapacitása (a referencia-időszak végén rendelkezésre álló ágyak teljes száma). 2027-től a tagállamoknak a befogadási mutatók teljes köréről jelentést kell tenniük.

(52)

Ezek az adatok kizárólag a befogadási feltételekről szóló átdolgozott irányelv szerinti, a nemzetközi védelmet kérelmező személyek elszállásolása céljából kialakított szabályrendszerként értelmezett befogadórendszerre utalnak.

(53)

Az Írországban tartózkodó, nemzetközi védelmet kérelmező személyek jelentős hányada szabálytalanul érkezett az országba, főként az Egyesült Királysággal közös szárazföldi határt átlépve. Ez pedig azzal együtt, hogy átmeneti védelemben részesülő személyek is jelentős számban érkeztek az országba, hatással volt az ír menekültügyi és befogadórendszerre. A referencia-időszak során Írországban 14 000 fő nyújtott be nemzetközi védelem iránti kérelmet, szemben az előző referencia-időszakban tapasztalt páratlanul nagyszámú kérelmezővel (18 000). Ez a tendencia 2022 eleje óta figyelhető meg azzal párhuzamosan, hogy sokan érkeznek Ukrajnából is.

(54)

2025. június végén 25 tagállam esetében lehetett kiszámítani a kihasználtságot. Finnország és Portugália esetében hiányosak voltak a kihasználtság kiszámításához szükséges adatok.

(55)

Ez a helyzet Belgium, Ciprus, Horvátország, Lettország, Litvánia és Görögország esetében.

(56)

Az áttelepítésre és a humanitárius befogadásra vonatkozó elemzés az EUAA adatain alapul.

(57)

A visszaküldésre vonatkozó elemzés az Eurostat adatain alapul.

(58)

Franciaország a legtöbb távozásra kötelező végzést algériai, tunéziai és marokkói állampolgárokkal szemben, Spanyolország mali, szenegáli és algériai állampolgárokkal szemben, Németország pedig szír, török és afgán állampolgárokkal szemben adta ki. Ciprus a legtöbb távozásra kötelező végzést szír, kongói demokratikus köztársasági és nigériai állampolgárokkal szemben, Görögország afgán, szír és albán állampolgárokkal szemben, Horvátország pedig török, nepáli és bosznia-hercegovinai állampolgárokkal szemben adta ki.

(59)

A referencia-időszakban 24 %-os volt az uniós szintű visszaküldési arány.

(60)

Az Uniós Vízumkódex 25a. cikke szerinti mechanizmus hozzájárult a harmadik országokban megfigyelhető kedvező dinamika előidézéséhez és a konkrét eredmények eléréséhez. A bangladesi állampolgárok visszaküldési aránya a 2023. évi 9 %-ról 2024-ben 17 %-ra, az iraki állampolgároké 14 %-ról 31 %-ra nőtt. Továbbá Etiópia esetében, amelyre vonatkozóan 2024 áprilisában vízumintézkedéseket fogadtak el, 2024-ben növekedett a visszaküldési arány (13 % szemben a 2023. évi 11 %-kal), emellett a tagállamok aktívabban léptek fel annak érdekében, hogy Etiópia visszafogadja saját állampolgárait (2024-ben több mint négyszer annyi visszafogadási kérelmet nyújtottak be, mint 2023-ban). Az uniós visszaküldési koordinátor által kezdeményezett, a kiemelt harmadik országokra irányuló célzott fellépések fókuszt és koherenciát biztosítottak az uniós szintű intézkedéseknek, amelyek több harmadik ország tekintetében meghaladták a 25 %-os növekedési célértéket.

(61)

 A Frontex által jelentett adatok szerint a tagállamok kevesebb személyazonosítási és ideiglenes úti okmány iránti kérelmet nyújtottak be (–6 %, 68 908 kérelem szemben az előző referencia-időszakban benyújtott 73 449-cel).

(62)

Idetartozik többek között, hogy a kulcsfontosságú szakaszokban – többek között a fellebbezési rendszer, a visszaküldést megelőző hatékony személyazonosítás és a visszatérési kötelezettségnek való megfelelés kellő nyomon követése terén – tapasztalható hiányosságok miatt kihívást jelent a visszaküldési folyamat zökkenőmenteségének biztosítása. A 2024. évi tematikus schengeni értékelés továbbá rámutatott arra, hogy valamennyi nemzeti hatóság részéről javítani kell a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzéseknek a Schengeni Információs Rendszeren belüli operatív végrehajtását annak érdekében, hogy hatékonyabbá váljon a döntéshozatal a visszaküldési eljárásokban.

(63)

A referencia-időszakban közel 54 600, kiutasításra vonatkozó SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt azonosítottak a figyelmeztető jelzést létrehozótól eltérő tagállamban (SIS-találatok). Közülük mintegy 33 600 harmadik országbeli állampolgárt valamely tagállam területén belüli ellenőrzéskor észleltek, 16 500 főt pedig határforgalom-ellenőrzéskor tartóztattak fel, amikor a figyelmeztető jelzést kiadótól eltérő tagállamon keresztül készültek elhagyni az Unió területét.

(64)

COM(2025) 101 final.

(65)

SWD(2025) 791, „Projection pursuant to Article 9(3)(b) of Regulation (EU) 2024/1351 of the European Parliament and of the Council for the year 2026” (Az (EU) 2024/1351 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti előrejelzés a 2026. évre vonatkozóan), RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű dokumentum.

(66)

Mivel a teljes 2025-ös évre vonatkozó adatok a jelentés elfogadásának időpontjában nem álltak rendelkezésre, a 2024. évi adatokat használtuk a legfrissebb és teljes éves referenciapontként, hogy kontextusba helyezzük az elkövetkező 2026-os évre vonatkozó előrejelzést. A 2025-ben megfigyelt tendenciát azonban teljes mértékben figyelembe vettük az elemzés során.

(67)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1351 rendelete (2024. május 14.) a menekültügy és a migráció kezeléséről, az (EU) 2021/1147 és az (EU) 2021/1060 rendelet módosításáról, valamint a 604/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről; az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1346 irányelve (2024. május 14.) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról; az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1359 rendelete (2024. május 14.) a migrációs és menekültügyi válsághelyzetek és vis maior helyzetek kezeléséről és az (EU) 2021/1147 rendelet módosításáról (HL L, 2024/1359, 2024.5.22., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1359/oj ); az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2019/1896/oj ); az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2303 rendelete (2021. december 15.) az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről és a 439/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 468., 2021.12.30., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2021/2303/oj ).

(68)

Magyarország és Lengyelország kivételével.

(69)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/1896/oj ).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.11.11.

COM(2025) 795 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK AZ EURÓPAI ÉVES MENEKÜLTÜGYI ÉS MIGRÁCIÓS JELENTÉSRŐL (2025)

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK AZ EURÓPAI ÉVES MENEKÜLTÜGYI ÉS MIGRÁCIÓS JELENTÉSRŐL (2025)

A migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásáról szóló második helyzetjelentés

Bevezetés

A Bizottság 2025 júniusában adta ki a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásáról szóló legutóbbi helyzetjelentést 1 . E második helyzetjelentés az azt követő és 2025. október elejéig tartó időszakot öleli fel.

Ezen időszak alatt a tagállamok, a Bizottság és az uniós ügynökségek – a különböző érdekelt felekkel és partnerekkel együttműködésben – az összes építőelem terén folytatták a munkát a végrehajtás folytatása érdekében.

További előrelépés történt, és fontos mérföldkövek teljesültek, ideértve a nemzeti stratégiák és készenléti tervek kidolgozását, a nemzeti jogi keretek kiigazítását, az (EU) 2024/1351 rendelet végrehajtási rendeletének elfogadását, valamint az első éves migrációkezelési ciklus megvalósításának előkészítését.

Ugyanakkor még mindig vannak kihívások, különösen az Eurodachoz kapcsolódóan és annak biztosítása terén, hogy a rendszerek időben készen álljanak, a határon folytatott eljárással, valamint azzal kapcsolatban, hogy az ütemterv betartása érdekében végre kell hajtani a nélkülözhetetlen infrastrukturális és személyi feltételeket és adminisztratív intézkedéseket. Emellett Unió-szerte véglegesíteni kell az előszűrési intézkedéseket, és a befogadókapacitást össze kell hangolni a tényleges szükségletekkel és az új kerettel. Végezetül meg kell kötni az alapjogok tiszteletben tartásának nyomon követésére és a jogi tanácsadásra vonatkozó megállapodásokat.

2025 júliusában a Bizottság előterjesztette az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatát, amelyben a következő időszakban a migrációhoz, a biztonsághoz és a határigazgatáshoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás megháromszorozására, valamint a belügyi ügynökségek finanszírozásának jelentős növelésére tett javaslatot. A belügyek és a migráció területén javasolt további uniós pénzügyi támogatás összege így összesen 81 milliárd EUR-t tenne ki.

Uniós szintű végrehajtás

Az első és alapvető tervezési szakasz a közös végrehajtási terv 2024. júniusi előterjesztésével kezdődött, amely keretet biztosított a tagállamok nemzeti végrehajtási terveinek kidolgozásához és a vonatkozó irányítási intézkedések meghozatalához 2 .

A paktum végrehajtásával kapcsolatos munka mostanra teljes mértékben a jogszabályok kiigazítására, a gyakorlati megvalósításra és a szükséges reformok erőforrásigényeinek teljesítésére összpontosít. Ebben a szakaszban továbbra is jól működnek a létrehozott koordinációs mechanizmusok, legyen szó a Bevándorlással, Határokkal és Menekültüggyel Foglalkozó Stratégiai Bizottság (SCIFA) által biztosított horizontális szintű keretről vagy a Bizottság által a tagállamokkal folytatott célzott kétoldalú párbeszédről. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság menekültüggyel – a paktum/közös európai menekültügyi rendszer végrehajtásával – foglalkozó munkacsoportjának rendszeres ülései keretében tovább folyt az általános információcsere az Európai Parlamenttel.

A Bizottság által az elmúlt hét hónapban a paktum megvalósítása és kiegészítése érdekében előterjesztett különböző jogalkotási javaslatok a jogalkotási eljárás keretében haladnak előre. Ezek közé tartozik az új visszaküldési rendeletre irányuló javaslat, a „biztonságos harmadik ország” elvére vonatkozó javaslat, valamint a biztonságos származási országok javasolt uniós jegyzéke 3 . Az Európai Parlament kijelölte a vonatkozó előadóit, és megkezdődtek a szakmai egyeztetések. A Tanács a maga részéről megkezdte álláspontjainak kidolgozását, és az érintett szervekben folyamatban vannak a megbeszélések. Eközben a Bizottság kapcsolattartó bizottságaiban folyamatban van a paktummal kapcsolatos jogszabályok végrehajtási jogi aktusaira irányuló munka (további információk építőelemenként az alábbi szakaszban találhatók).

A különböző uniós ügynökségek 4 szorosan együttműködnek a Bizottsággal és a tagállamokkal, és megbízatásuk szerint támogatást nyújtanak a reformokhoz. Az ügynökségek általában véve jó haladnak a közös végrehajtási tervben előirányzott különböző iránymutatások, sablonok és képzési anyagok elkészítésével. Emellett kérésre támogatást nyújtanak több tagállamnak, és reagálnak az új és felmerülő kihívásokra. Észtországgal és Hollandiával két kísérleti ellenőrzési gyakorlatra került sor az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (a továbbiakban: EUAA) többéves ellenőrzési programjának 2026-tól kezdődő teljes körű bevezetésére való felkészülés érdekében. A gyakorlatok részeként két – az EUAA, a Bizottság és a tagállamok szakértőiből, valamint az UNHCR megfigyelőiből álló – szakértői csoport 2025 júniusában helyszíni látogatásokat tett. Elkészültek a megállapításokat tartalmazó zárójelentések, és azokat megkapták az érintett tagállamok. 2026 júniusától kezdődően ötéves ciklusban valamennyi tagállamban nyomon követés tárgya lesz a paktum technikai és operatív végrehajtása.

A tagállamokkal való folyamatos együttműködés keretében megkezdődött a paktum végrehajtásához nyújtott pénzügyi támogatás programozása (lásd a 3.1. szakaszt). Ennek részét képezi az a további 3 milliárd EUR összeg is, amelyet az EU bocsát a tagállamok rendelkezésére a paktum végrehajtásának támogatására és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek befogadására. A legtöbb tagállam a belügyi alapok félidős felülvizsgálata keretében rendelkezésre álló kiegészítő forrásokra is jogosulttá vált, amelyek további 1,6 milliárd EUR-t tesznek ki.

Folytatódik a Bizottság által irányított Technikai Támogatási Eszköz révén a tagállamoknak nyújtott párhuzamos támogatás. Jelenleg kilenc tagállam 5 hatóságai részesülnek testre szabott támogatásban a nemzeti végrehajtási terveikből eredő konkrét reformok végrehajtásához a 2026-ig tartó kétéves átmeneti időszak alatt.

Uniós szinten különböző fórumokon, valamint kétoldalú kapcsolatfelvétel keretében együttműködésre került sor a civil társadalommal. Az elmúlt hónapban a kapcsolatfelvétel egyik konkrét eleme az igazságügyi hálózatokkal való együttműködés volt a paktum által bevezetett eljárási változtatásokkal – többek között a különböző eljárások lezárására vonatkozó új határidőkkel – kapcsolatos együttműködés és információcsere előmozdítása céljából 6 . Az igazságszolgáltatás szerepe különösen fontos a határon folytatott menekültügyi és visszaküldési eljárásokra vonatkozó felelősségi szabályok működése ((EU) 2024/1351 rendelet), az őrizetet elrendelő határozatok, a befogadókapacitások, a kísérő nélküli kiskorúak számára kijelölt képviselők, valamint a jogi segítségnyújtás és képviselet szempontjából.

A reformok tágabb jelentősége továbbra is szembetűnő: A 2025. június 12-i jogszabályi határidőre 22 tagállam véglegesítette nemzeti migrációs és menekültügyi stratégiáját 7 . Ezek a stratégiák átfogó, összkormányzati stratégiai megközelítést tükröznek a migráció és a menekültügy vonatkozásában, és alapot fognak nyújtani az év végéig esedékes első európai menekültügyi és migrációkezelési stratégiához.

Az építőelemek működőképessé tétele – az előrehaladás aktuális állása

A paktumra vonatkozó nemzeti végrehajtási tervek száma 2025 júniusa óta változatlan. Tagállami szinten tovább fejlődtek a koordinációs és irányítási rendszerek, többek között a reformok végrehajtása szempontjából jelentős érdekelt felek azonosítása és a velük folytatott további eszmecsere révén. Ennek részeként szükség lehet például a szolgáltatásnyújtásért – így az oktatásért vagy az egészségügyért – felelős osztályok vagy szakminisztériumok nagyobb mértékű bevonására, valamint a civil társadalmi szervezetekkel és a végrehajtó partnerekkel a szükséges partnerségi megállapodások gyakorlati megvalósításának előmozdítása érdekében folytatott fokozott együttműködésre. Azoknak a tagállamoknak, amelyek erre eddig nem kerítettek sort, fokozniuk kell az együttműködést – különösen az igazságszolgáltatással – a vonatkozó igények feltárása érdekében.

Az esetleges késedelmek azonosítása és kezelése érdekében egyre fontosabb lesz a fennmaradó nemzeti szintű mérföldkövek és köztes célok alapos meghatározása és nyomon követése. Ez egy általánosabb értelemben vett kihívást jelent, amelyet már a paktum végrehajtásáról szóló első jelentés is azonosított. Egyes tagállamok bevált gyakorlatokat és végrehajtási folyamatokat alakítottak ki ezt illetően 8 .

A nemzeti jogi keretek paktummal való összehangolására irányuló jogalkotási reformok és az (EU) 2024/1346 irányelv átültetése már jó ütemben haladnak. Néhány tagállam már részben vagy egészben elfogadta a vonatkozó nemzeti jogszabályokat 9 . Növekszik azon tagállamok száma, amelyek már befejezték a jogszabályok megszövegezését vagy a javaslatok előkészítésének végső szakaszába értek 10 . A legtöbb esetben ez a folyamat a civil társadalommal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott különböző szintű konzultációkat foglal magában 11 .

Azoknak a tagállamoknak, amelyek még nem végeztek jogszabályi keretük felülvizsgálatával, a lehető leghamarabb le kell zárniuk ezt a folyamatot a megszövegezés véglegesítése és az elfogadási folyamatok jövő év eleji megkezdése érdekében 12 . A Bizottság kapcsolattartó bizottságaiban végzett munka további iránymutatást fog eredményezni, és kezelni fogja az újonnan felmerülő kérdéseket és felvetéseket.

Pénzügyi támogatás: nemzeti programozás

A legutóbbi helyzetjelentés óta a Bizottság szorosan együttműködött valamennyi tagállammal a paktumhoz rendelt pénzügyi támogatás programozását illetően. Az erre elkülönített 3 milliárd EUR hozzá fog járulni annak biztosításához, hogy az új keret kulcsfontosságú elemei számára elegendő pénzeszköz álljon rendelkezésre uniós vagy nemzeti forrásokból 13 . Egy kivételével 14 valamennyi tagállam benyújtotta javaslatait, amelyek alapul szolgálnak a Bizottság szolgálataival a finanszírozásról folytatott párbeszédhez. Ez a munkamódszer lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy megvizsgálja a tagállamok előtt álló kihívásokat, és segítse őket az uniós forrásoknak a nemzeti költségvetést kiegészítő, a nemzeti végrehajtási tervekkel összhangban történő legmegfelelőbb felhasználásáról való döntésben.

Fő kihívások és következő lépések:

Ez idáig több tagállam lezárta a kiegészítő források programozásáról szóló párbeszédet, és jó úton halad a programmódosítási folyamat év végéig történő véglegesítése felé. A legtöbb tagállam a párbeszéd végső lépéseinél tart. Ezt a folyamatot a lehető leghamarabb le kell zárni az akár több hónapig is eltartó módosítási szakasz elindítása érdekében.

Összességében véve ez a munkamódszer igen konstruktív információcserét biztosított a tagállamok és a Bizottság szolgálatai között a nemzeti előkészítéshez, kiegészítve a nemzeti végrehajtási terveket és a nemzeti stratégiákat, továbbá bevált gyakorlatokat hozott létre a tagállamok és a Bizottság szolgálatai között az operatív kérdésekben folytatott rendszeres kapcsolattartásra. Ezek a megbeszélések emellett szilárd alapot biztosítanak az elkövetkező években az együttműködéshez és a paktum végrehajtásának közös nyomon követéséhez. A tagállamokkal rendszeresen fenntartott párbeszéd folytatása – többek között a költségvetés felhasználása terén elért eredményekről – segíteni fog a kihívások nyomon követésében, és adott esetben további, igényre szabott – operatív vagy pénzügyi – támogatás nyújtásában. Az MMIA tematikus eszköz 2026–2027-es időszakra szóló költségvetésének egy része mozgósítható a tagállamok további támogatása érdekében, a paktum végrehajtásával kapcsolatos folyamatos információcsere során azonosított szükségletek alapján.

1. építőelem – Eurodac

A tagállamok továbbra is szorosan együttműködnek a Bizottsággal és az eu-LISA-val annak biztosítása érdekében, hogy az Eurodac-rendszer időben működésbe lépjen 2026 júniusában. Az Eurodac tanácsadó csoport legutóbbi ülésén a tagállamok általában véve jó előrehaladásról számoltak be: a legtöbb tagállamban pénzügyi előirányzatokat határoztak meg erre a célkitűzésre nemzeti költségvetések vagy uniós források igénybevétele, illetve ezek kombinációja révén. Számos tagállamban kiválasztották az érintett szolgáltatásokat nyújtó szervezeteket, vagy keretszerződések révén felgyorsították a közbeszerzési eljárásokat, míg más tagállamokban már elindult a közbeszerzés 15 .

A szeptemberi állapot szerint nyolc tagállam és az Europol jó ütemben haladt előre 16 . 18 tagállam jelezte, hogy még különböző kihívásokkal küzd, de várakozásai szerint időben meg tudja oldani a fennálló problémákat 17 . Egy tagállam esetében fennáll a veszélye annak, hogy nem készül el időben 18 . Az elmúlt hónapokban az eu-LISA lehetővé tette a tagállamok számára a műveletek tesztelését, a következő hónapokban pedig újabb tesztelésekre kerül majd sor.

Uniós szinten a Bizottság létrehozta az Eurodac szabályozó bizottságot, és folytatódott az Eurodachoz kapcsolódó nem jogalkotási aktusokkal, különösen az integrált statisztikákkal és az interoperabilitás biztosításával kapcsolatos munka. Minden adott ahhoz, hogy a jogi aktusok elfogadása még ebben az évben megtörténjen 19 .

Fő kihívások és következő lépések:

Az Eurodac-rendszer végrehajtása még mindig eltérő szintű a tagállamokban, ami azt jelzi, hogy az egyes tagállamok különböző szintű előrehaladást tettek. Sürgősen kezelni kell a még fennálló kihívásokat, mivel a paktum alkalmazásának megkezdése előtti utolsó szakaszba lépünk. Számos esetben kihívást jelent a még fennálló konnektivitási kérdések kezelése, a tesztelés befejezésére vonatkozó egyértelmű célok meghatározása, a még hátralevő közbeszerzési eljárások elindítása, valamint a hozzáférési pont kijelölésével kapcsolatos szabályok pontosítása 20 .

A Bizottság határozottan a tesztelés mihamarabbi megkezdésére ösztönzi a tagállamokat, mivel ez lehetővé teszi az eu-LISA és a tagállam számára egyaránt, hogy korai szakaszban azonosítsák az esetleges problémákat, elegendő időt hagyva azok megoldására. Öt tagállam és Svájc már megkezdte, számos tagállam pedig az elkövetkező hónapokban hamarosan elindítja a tényleges működés tesztelését 21 . A tagállamok többsége még nem indította el a folyamatokat, ami egyes esetekben arra vezethető vissza, hogy nem végezték el a – műveletek tesztelésének előfeltételét jelentő – konnektivitási tesztet 22 . A Bizottság és az eu-LISA fenntartja a szakmai párbeszédet a tagállamokkal ebben a kérdésben, és az eu-LISA szükség esetén továbbra is támogatni fogja az összes tagállamot.

2. építőelem – Új rendszer a migráció kezelésére az Unió külső határain

Folytatódik az előrehaladás a határon folytatott kötelező menekültügyi és visszaküldési eljárások bevezetése terén. A paktum végrehajtására vonatkozó helyzetjelentésről szóló júniusi közlemény óta tovább nőtt azoknak a tagállamoknak száma, amelyek már rendelkeznek a megfelelő kapacitás eléréséhez szükséges befogadó létesítményekkel és emberi erőforrásokkal, illetve amelyek hamarosan rendelkezni fognak azokkal 23 . Több tagállam jelenleg alakítja ki és szervezi meg az új kötelező előszűrést, a képzési ütemtervek elkészítését is ideértve 24 .

Folytatódott a munka az illetékes bizottságokban, és ennek eredményeként egyebek mellett külön bizottsági iránymutatás készült a határon folytatott menekültügyi és visszaküldési eljárásokról, valamint a Határőrök gyakorlati kézikönyvének kiegészítésével rendszeresen frissült az előszűrésre vonatkozó iránymutatás. A bizottsági ülések közelmúltban tárgyalt témái között szerepelt a nagy méretű IT-rendszerek biztonsági és személyazonosság-ellenőrzés céljából történő használata is. Tekintettel arra, hogy a határon folytatott visszaküldési eljárás sikere az elutasított kérelmezők visszaküldését lehetővé tevő képességen múlik, a Bizottságnak a Vízumkódex 25a. cikke szerinti, 2025-re vonatkozó éves értékelése első alkalommal kiemelt figyelmet fordított azokra a származási országokra, amelyek állampolgárai a határon folytatott eljárás hatálya alá tartoznának.

Az EUAA és a Frontex szoros együttműködésben harmonizált képzési kínálatot dolgozott ki az előszűréshez. Ezt az előzetes modult szeptember végén a felhasználók rendelkezésére bocsátották. Az előszűrésről szóló átfogó képzési modul 2026 márciusától lesz elérhető. A Frontex, az EUAA és a Bizottság által az Europol és a tagállamok szakértőinek támogatásával közösen kidolgozott előszűrési eszköztár várhatóan az év végére készül el. Az eszköztár kiegészíti a Bizottság iránymutatását, és felhasználóbarát sablonokat, útmutató anyagokat és gyakorlati forrásokat tartalmaz 25 . Az eszköztár operatív tesztelése a tervek szerint 2025 októberében kezdődik.

Fő kihívások és következő lépések:

Az előrehaladás ellenére az előző jelentésben azonosított kihívások közül több továbbra is fennáll. A függőben lévő szervezeti kérdések közé tartozik a nemzeti jogszabályok kiigazítása, az eljárási standardok és iránymutatások felülvizsgálata vagy kidolgozása, az elegendő személyzet biztosítása, a létesítmények építésére vagy felújítására irányuló közbeszerzési eljárások lefolytatása, a szökés kockázatának csökkentésére irányuló hatékony intézkedések végrehajtása, illetve az informatikai adatbázisok további integrálásának szükségessége 26 . Adott esetben átmeneti áthidaló intézkedésekre lenne szükség 27 . Ebben a szakaszban egyes tagállamok esetében továbbra is veszélyben van a megfelelő kapacitás teljes körű és időben történő kiépítése 28 . Jóllehet a tagállamoknak 2026. április 11-ig kell bejelenteniük a határon folytatott eljárások helyszíneit, a Bizottság azt kéri a tagállamoktól, hogy a lehető leghamarabb jelöljék ki a helyszíneket, hogy megkönnyítsék létrehozásuk tervezését.

Az előszűrést illetően számos tagállamnak még egyértelműbben meg kell határoznia a nemzeti struktúrákon belüli feladatmegosztást, illetve harmonizálnia kell az eljárásokat és/vagy felül kell vizsgálnia az interoperabilitási követelményeket. Egyes tagállamokban már vannak előszűrő állomások, mivel eddig is alkalmaztak érkezési eljárásokat 29 . Más tagállamok azon terveinek, hogy központosított helyszíneket hoznak létre, figyelembe kell venniük, hogy ezek 2026 júniusára esetleg nem készülnek el teljeskörűen. Voltak tagállamok, amelyek decentralizált megközelítést választottak, különösen a területen belüli előszűrésre vonatkozóan. Számos esetben még meg kell határozni az egészségügyi ellenőrzésekre vonatkozó szabályokat, többek között az egészségügyi szolgálatokkal való együttműködésre alapozva.

3. építőelem – A befogadás újragondolása

Számos tagállam mind mennyiségi, mind minőségi szempontból javítani igyekszik a befogadókapacitást. További lépéseket tettek a kapacitásbeli hiányosságok kezelésére vagy az új rendelkezések működőképessé tételére. Ez magában foglalja új létesítmények építését és a meglévő létesítmények újjáépítését és/vagy korszerűsítését. Sok tagállam konkretizálta terveit, közülük néhány új, többcélú központok létrehozására összpontosít 30 . Az EUAA és a Bizottság által kidolgozott modellek és tervek hasznosak e tekintetben, mivel a központok a tervek szerint különféle szolgáltatásokat nyújtanak a személyazonosítástól és a regisztrációtól kezdve a különböző kategóriákba tartozó személyekre szabott befogadó létesítményekig, valamint a szociális munkások és a jogi tanácsadási szolgáltatások rendelkezésre állásáig.

Egyes tagállamok szimulációs gyakorlatokat alkalmaznak arra, hogy értékeljék befogadórendszerüknek a paktum szerinti új eljárások/tevékenységek – például a határon folytatott eljárás és az előszűrés – bevezetésére való felkészültségét 31 .

Az (EU) 2024/1346 irányelvben vázolt, a kérelmezők különböző típusain és csoportjain alapuló eltérő befogadási módozatok lehetőségét is igénybe veszik. A tagállamok konkrét intézkedéseket vezetnek be vagy konszolidálnak a felelősségátadási esetekre vonatkozóan 32 , de a befogadó állomásokon tartózkodó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek vagy családok szükségleteinek jobb kezelésén is munkálkodnak 33 . Több tagállam az ügyviteli rendszereket és a folyamatok digitalizálását is továbbfejlesztette az adatokhoz való hozzáférés és az adatcsere javítása, illetve a paktum követelményeihez való egyéb alkalmazkodás érdekében 34 .

Összességében a legutóbbi, júniusi helyzetjelentés óta a tagállamok és az EUAA jelentős erőfeszítéseket tettek a befogadással kapcsolatos adatgyűjtés hiányosságainak kiküszöbölésére 35 . A nemzeti befogadórendszerek azonban nagyon összetettek és heterogének. Részletesebb adatokra van szükség az összes tagállamtól ahhoz, hogy a Bizottság az éves migrációkezelési ciklus céljából átfogóbb és összehasonlíthatóbb képet tudjon alkotni a rendelkezésre álló uniós és tagállami befogadókapacitásokról. Az első két (2025. és 2026. évi) éves ciklusra vonatkozóan a Bizottság és az EUAA fokozatos megközelítést határozott meg, amely szerint a tagállamoknak alapvető mutatókra vonatkozóan kell jelenteniük a befogadási adatokat 36 . 2027-től kezdődően a tagállamok teljes körű befogadási mutatókra vonatkozóan fognak adatokat szolgáltatni az EUAA számára.

A tagállamok és a Bizottság szolgálatai folytatják a találkozókat a befogadási kapcsolattartó bizottságban, hogy előkészítsék az (EU) 2024/1346 irányelv átültetését és tisztázzák a lezáratlan kérdéseket. A közelmúltbeli megbeszélések olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint a korai integrációs intézkedések, a mozgás szabadságának korlátozása, az őrizet és az őrizet alternatívái, valamint általánosabban a paktum más elemeivel való kölcsönhatás. Az EUAA befogadási hálózata folytatja az operatív kihívások azonosítására és a bevált gyakorlatok megosztására irányuló munkáját. Mindezek a megbeszélések alapot nyújtanak az EUAA előírásokra és mutatókra vonatkozó, hamarosan elkészülő felülvizsgált iránymutatásához is. Az érkezési központok és befogadó állomások felállításáról és irányításáról szóló ügynökségi gyakorlati útmutató szintén hamarosan elkészül.

Fő kihívások és következő lépések:

A nemzeti befogadórendszerekben továbbra is fennáll néhány kulcsfontosságú kihívás. Az újonnan épülő létesítmények kivitelezésének időben el kell készülnie, és szükség esetén köztes intézkedéseket kell bevezetni az (EU) 2024/1346 irányelvnek való megfelelés biztosítása, valamint annak garantálása érdekében, hogy a paktum működésbe lépésének idejére elegendő megfelelő kapacitás álljon rendelkezésre 37 . Továbbra is vannak kihívások a befogadórendszereken belül fogadott, kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokkal, például a kísérő nélküli kiskorúakkal és a nemi alapú erőszak áldozataival kapcsolatban (3.10. szakasz).

Azoknak a tagállamoknak, amelyek a többcélú központok korai tervezési szakaszában tartanak, fel kell venniük a kapcsolatot – ha arra még nem kerítettek sort – az EUAA-val a kifejezetten a paktum rendelkezéseivel és elveivel való összhang biztosítása érdekében kidolgozott tervek és modellek mérlegelése céljából.

Összességében véve az irányítási rendszerek kapacitásával és integrációjával kapcsolatos kihívások a stratégiai erőforrás-elosztás folyamatos szükségességét jelzik. Ennek a folyamata számos tagállam esetében még nem zárult le. A Bizottság továbbra is kiemelt figyelmet fordít azokra az esetekre, amikor a tagállamok befogadókapacitásuk csökkentését tervezik vagy kezdik, hogy az ilyen intézkedések összhangban legyenek a jól előkészített rendszerek iránti általános igénnyel. A Bizottság egyúttal azt is tanácsolja a tagállamoknak, hogy a paktum jogszabályaival teljes összhangban csak végső eszközként rendeljenek el őrizetet.

Tovább kell javítani a nemzeti befogadórendszerre vonatkozó adatszolgáltatást és annak részletességét, hogy az alapul szolgálhasson az európai éves menekültügyi és migrációs jelentés keretében a befogadási helyzetről készített értékeléshez 38 . Tekintettel a befogadás központi szerepére, további munkára lesz szükség a befogadási statisztikák kellő mértékű összehasonlíthatóságának és teljességének biztosításához, hogy teljesebb értékelést lehessen végezni.

4. építőelem – Méltányos, hatékony és konvergens menekültügyi eljárások

A paktummal kapcsolatos jogszabályok reformjainak tárgyalása továbbra is napirenden van az érintett fórumokon. Az EUAA a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételéről és benyújtásáról szóló gyakorlati útmutatóval együtt aktualizálta a menekültügyi eljárásokra vonatkozó iránymutatást, műveleti előírásokat és mutatókat, amelyeket az év végéig véglegesíteni kell.

Számos tagállam intézkedéseket tesz a menedékjogi ügyekben fennálló hátralék kezelésére és ügyvitelük javítására. Ez a személyzet bővítésétől a folyamatok digitalizáción és integrált ügyviteli rendszereken keresztül történő megreformálásán át a különböző érdekelt felekkel fenntartott munkafolyamatok és eljárások harmonizálásáig terjed 39 . Több tagállam is igénybe veszi az EUAA által nyújtott támogatást, például eljárások közös kidolgozásához, kirendelések kérelmezéséhez vagy képzésekhez, illetőleg közvetlen operatív támogatáshoz 40 . A menedékjog iránti kérelmek számának folyamatos csökkenése az Unióban tovább fogja segíteni a tagállamokat abban, hogy csökkentsék a menedékjogi ügyekben fennálló hátralékokat.

A legtöbb tagállam biztosította az igazságügyi szervekkel való együttműködést a végrehajtási munka során 41 . Ez elengedhetetlen a nemzeti igazságszolgáltatási gyakorlatok és a paktum rendelkezései közötti összhang biztosításához, az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonnyá tételéhez és ezáltal a kérelmek feldolgozási idejének csökkentéséhez, valamint a fellebbezések feldolgozására irányuló kapacitások bővítéséhez.

Amint fent is szerepel, a biztonságos harmadik ország koncepciójával és a biztonságos származási országok jegyzékének összeállításával kapcsolatos, az eljárásokat megkönnyítő bizottsági javaslatokra vonatkozó jogalkotási eljárás folyamatban van 42 .

Fő kihívások és következő lépések:

A meghozott intézkedések ellenére további erőfeszítésekre van szükség az ügyhátralék csökkentése és az újabb hátralékok felhalmozódásának elkerülése érdekében 43 . Ez magában foglalhatja az – ideiglenes vagy hosszú távú szerződésekre irányuló – munkaerő-felvételi eljárások, valamint a személyzetnek az új keretet ismertető, adott esetben az EUAA-val együttműködve tartott képzések időben történő elindítását. A tagállamok csak ügyhátralékuk csökkentése révén kerülhetik el, hogy 2026 júniusát követően párhuzamosan két rendszert működtessenek (az egyfelől az addigra már régi vívmánynak számító 2013/32/EU irányelven, másfelől a 2026. június 12. után beérkezett ügyek esetében az (EU) 2024/1348 rendeleten alapuló rendszert).

A Bizottság arra ösztönzi valamennyi tagállamot, hogy helyezzen nagyobb hangsúlyt az igazságszolgáltatással való együttműködésre, és kezelje a túlterhelt igazságszolgáltatási rendszerek és a munkaerőhiány lehetséges kockázatait, figyelemmel arra is, hogy az új eljárásokra rövidebb határidők vonatkoznak.

Rendszereik kiigazítása mellett a tagállamoknak fenn kell tartaniuk a menekültügyi eljárásokhoz való tényleges hozzáférés biztosítását és a visszaküldés tilalmának alkalmazását is.

A migráció fegyverként való felhasználásából eredő hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépésről és az EU külső határai biztonságának megerősítéséről szóló COM(2024) 570 közleménnyel összhangban a Belarusszal és Oroszországgal közös határokon a migráció fegyverként való felhasználásának kezelése érdekében hozott, az alapvető jogokba – például a menedékjogba és a kapcsolódó garanciákba – súlyosan beavatkozó intézkedéseknek ideiglenesnek és arányosnak kell lenniük, illetve a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódniuk, de emellett biztosítaniuk kell e jogok lényegi tartalmának tiszteletben tartását, valamint az Unió által elismert általános érdekű célkitűzések megvalósítását.

5. építőelem – Hatékonyabb és méltányosabb visszaküldési eljárások

Az adminisztratív eljárások egyszerűsítésére és korszerűsítésére irányuló közös erőfeszítések részeként, valamint azáltal, hogy az elutasító menekültügyi határozatokat kiutasítási határozatokkal együtt hozzák meg 44 , a tagállamok korszerűsítik nemzeti visszaküldési ügyviteli rendszereiket, és lépéseket tesznek a visszaküldési folyamat hatékonyabbá tétele érdekében.

Több tagállam tervezi visszatérési tanácsadási kapacitásának növelését. További intézkedések is folyamatban vannak, így például a támogatott önkéntes visszatérési programok megerősítése, a kiutasítási eljárásokat kezelő hatóságok humánkapacitásainak növelésére irányuló tervek, vagy visszatérési irodák létrehozása az intézményközi kapcsolatok megkönnyítése és a kiutasítási eljárások hatékonyságának növelése érdekében 45 .

A Frontex a tagállamok kérésének megfelelően tovább fogja erősíteni tanácsadási támogatását, különösen azon harmadik országbeli állampolgárokat megcélozva, akik számára az elutasító menekültügyi határozatokkal szembeni fellebbezés jogot biztosított a területen való maradásra az elsőfokú felülvizsgálat lezárultáig 46 . Emellett a Frontex visszaküldési szakértőknek szóló képzést állít össze a harmadik országokkal való együttműködésről, a visszaküldési informatikai rendszerekről, valamint a visszatérési és reintegrációs tanácsadásról. Valamennyi tagállam továbbra is aktívan alkalmazza a Frontex uniós reintegrációs programját.

Fő kihívások és következő lépések:

A Bizottság továbbra is prioritásként kezeli a visszaküldésről szóló rendeletjavaslatról 47 folytatott tárgyalások előmozdítását, hogy mindenképpen még a paktum 2026. júniusi alkalmazását megelőzően gyors megállapodás jöjjön létre az Európai Parlament és a Tanács között. A visszaküldési koordinátor a határon folytatott visszaküldési eljárásra vonatkozó hatékony munkafolyamatokról szóló kézikönyvet tervez még idén kidolgozni. Ezzel párhuzamosan, továbbá a szükséges kapacitások és eljárások fejlesztése érdekében a Bizottság szolgálatai a tagállamokkal szoros együttműködésben megvizsgálják az azokat a tagállamokat támogató mechanizmusok létrehozásának lehetőségét, amelyek még nem hoznak kiutasítási határozatot az elutasító menekültügyi határozatokkal egyidejűleg.

A Frontex folytatja a tagállami visszaküldési ügyviteli informatikai eszközök hiányelemzések révén megvalósuló feltérképezését, és tanácsadással szolgál a további fejlesztésekkel kapcsolatban, emellett törekszik a Frontex és a tagállamok nemzeti visszaküldési ügyviteli informatikai eszközeinek összekapcsolására. Általánosabban véve a Frontex jelenleg annak értékelését végzi, hogy miként lehetne a legjobban kiigazítani a tagállamok számára a paktum keretében zajló kitoloncolások és önkéntes visszatérések végrehajtásához nyújtott támogatást. Ez magában foglalhatja további visszatérési útvonalak létrehozását, a periférikus repülőterekről való indulás megkönnyítését, valamint a charterjáratok esetében alkalmazott rövid határidős követelményekkel kapcsolatos rugalmas reagálási képességet. A tagállamok kérésére a Frontex a kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérő és támogató tisztviselőkből (FRESO) és visszaküldési szakértékből álló közös mobilcsapatokat is bevethet. Az ügynökség emellett ki fogja terjeszteni az uniós reintegrációs program földrajzi hatókörét is.

6. építőelem – A felelősségvállalás működőképessé tétele

Horizontális szinten az (EU) 2024/1351 rendelet új végrehajtási szabályai júliusban öltöttek végleges formát, végleges elfogadásuk pedig októberre várható. A szabályok kiterjednek mind a felelősségi szabályokra, mind a szolidaritási mechanizmus elemeire. Meghatározzák a tagállamok közötti információcsere módozatait, valamint az említett rendeletben megállapított felelősségi szabályok (a dublini szabályok) és a szolidaritási mechanizmus hatékony végrehajtásának gyakorlati részleteit, hatékonyan megvalósítva a közös végrehajtási terv hatodik és hetedik építőelemének több kulcsfontosságú mérföldkövét.

A felelősségi szabályok (EU) 2024/1351 rendelet szerinti reformjának támogatása érdekében az EUAA 2025 áprilisában közzétette a családfelkutatási űrlapokra vonatkozó két sablont 48 , a családfelkutatásáról szóló gyakorlati útmutatót 49 , valamint a távinterjúkra vonatkozó iránymutatást 50 . Az ügynökség emellett „Az EUAA iránymutatása a dublini rendszerről: műveleti előírások és mutatók” című dokumentum felülvizsgálatát végzi, amely a tervek szerint 2026-ban készül el.

A tagállamok folytatják az előrehaladást a reformokkal, megerősítik a személyzeti állományt, képzést biztosítanak az új felelősségi szabályokról, célzott létesítményeket hoznak létre, finomítják az eljárásokat a kiszolgáltatott csoportokra vagy családokra vonatkozóan, és korszerűsítik informatikai infrastruktúrájukat 51 . A tagállamok a befogadórendszerük reformjával (lásd a fenti 3.4. szakaszt) – például dublini központok létrehozásával –, valamint a szabad mozgás korlátozására vonatkozó új rendelkezéseket alkalmazó jogszabályi változtatásokkal, továbbá fokozottabb kétoldalú együttműködéssel is igyekeznek csökkenteni a szabálytalan továbbutazás lehetőségeit és ösztönzőit.

Fő kihívások és következő lépések:

Tagállami szinten továbbra is rendszerszintű kihívásokkal – különösen munkaerőhiánnyal, felhalmozódó ügyhátralékkal, az átadandó személyek fogadásához képest elégtelen befogadókapacitással, valamint a kérelmezők szökésével – kell szembenézni. Az új rendszer teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében fontos egyértelművé tenni, hogy a felelősségi szabályokat nem lehet megkerülni.

Mivel a feltételek adottak ahhoz, hogy valamennyi tagállamba irányulóan és onnan kiindulóan lehetséges legyen az átadás, valamint figyelemmel az alkalmazandó szabályokra, az átadást valamennyi tagállam tekintetében alkalmazni kell. Ez fontos az új szabályokra való hatékony átálláshoz és az éves migrációkezelési ciklus hatékony működéséhez.

Amint azt az európai éves menekültügyi és migrációs jelentés, valamint a paktum végrehajtásáról kiadott helyzetjelentésről szóló előző közlemény is hangsúlyozza, a tagállamoknak kezelniük kell a fennálló operatív vagy kapacitásbeli korlátokat. Ez más kulcsfontosságú építőelemeket érintő, különösen a befogadási feltételekkel és a korai integráció lehetőségével kapcsolatos intézkedésekre is kiterjed. Szorosan kapcsolódik az (EU) 2024/1358 rendelet hatékony végrehajtásához is.

Az új szabályok alapján az eu-LISA jelenleg végzi a tagállamok közötti, DubliNet-en keresztüli kommunikációra vonatkozó technikai és operatív intézkedések kidolgozását. Emellett az EUAA közzé fogja tenni „Az EUAA iránymutatása a dublini rendszerről: műveleti előírások és mutatók” című dokumentum felülvizsgálatát.

7. építőelem – A szolidaritás működőképessé tétele

Az első éves migrációkezelési ciklus elindítása és az első éves szolidaritási vállalásalap létrehozása a paktum kulcsfontosságú eredménye, amely egybefonódik a reformok felelősségre vonatkozó ágával. Az európai éves menekültügyi és migrációs jelentés, amely az érkezésekre vonatkozóan is tartalmaz előrejelzést, tényalapként szolgál a bizottsági végrehajtási határozathoz és a tanácsi végrehajtási jogi aktusra irányuló bizottsági javaslathoz 52 .

A szolidaritási platform keretében folytatódtak a szolidaritási mechanizmus végrehajtásának előkészítő munkálatai, csakúgy, mint az áthelyezések operatív végrehajtásáról és a felelősséggel kapcsolatos kiegyensúlyozó intézkedésekről szóló, 2026 márciusára várható EUAA gyakorlati útmutató előkészítése. A Bizottság, az uniós ügynökségek és a tagállamok között a migrációs felkészültségi és válságkezelési hálózat 53 keretében folyamatban lévő közös munka kielégítő eredményhez vezetett az éves migrációkezelési ciklus céljából történő adattovábbítás és adatgyűjtés terén, ami szilárd és objektív alapot biztosított az uniós migrációs helyzet értékeléséhez.

Fő kihívások és következő lépések:

A következő lépéseket az európai éves menekültügyi és migrációs jelentés határozza meg. Ami a legfontosabb, hogy a tagállamoknak meg kell állapodniuk a szolidaritás általános szintjéről, és a magas szintű uniós szolidaritási fórumon meg kell határozniuk vállalásaikat azzal a céllal, hogy megállapodásra jussanak a szolidaritási vállalásalapról. Ezzel párhuzamosan folyamatban vannak a szolidaritási mechanizmus működőképessé tételére irányuló előkészületek a Bizottságon belül – különösen a technikai szintű szolidaritási fórum létrehozására irányuló munka révén –, valamint a tagállamokban.

A paktum sikeres végrehajtásához továbbra is elengedhetetlen a közös tényalap és az adatmegosztás. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy folytassák az együttműködést az uniós ügynökségekkel és az Eurostattal a pontos és időszerű adatok gyűjtése és továbbítása érdekében, tiszteletben tartva a felállított határidőket és a mutatók közösen elfogadott meghatározását. Folyamatban van a nemzetközi védelemre vonatkozó adatok észszerűsítése azzal a céllal, hogy a nemzetközi védelemre vonatkozóan egységes hivatalos európai statisztikák jöjjenek létre 54 . Folytatódni fog az adatgyűjtés és -minőség javítása, többek között az (EU) 2024/1358 rendelet elfogadása révén.

8. építőelem – Felkészültség és készenléti tervezés

A legtöbb tagállam elfogadta és az EUAA-nak bejelentette a befogadásra és menekültügyre vonatkozó nemzeti készenléti terveit 55 , az ügynökség által rendelkezésre bocsátott, közös és összehasonlítható előírásokat meghatározó sablont alapul véve. Ennek révén egy újabb, jogszabályban meghatározott fontos mérföldkövet teljesítettek.

Az EUAA-nak bejelentett nemzeti készenléti tervek többsége tükrözi a sablon alapvető elemeit (menekültügy, befogadás és kísérő nélküli kiskorúak), bár teljességük és egyértelműségük eltérő szintű 56 . A tervek többsége továbbá egyértelmű mutatókat és küszöbértékeket meghatározó részletes forgatókönyveket tartalmazott, valamint kapcsolatokat állított fel a forgatókönyvek és a válaszintézkedések között. A tervek többsége ismerteti a vonatkozó forgatókönyvek aktiválására/inaktiválására vonatkozó eljárást 57 . Az irányítási rendszerek által nyújtott áttekintés szintén eltérő volt: néhány tagállam részletesebben foglalkozott azzal, hogy a különböző hatóságok miként vettek részt a terv kidolgozásában, és milyen szerepet fognak vállalni a terv különböző forgatókönyveket és területeket érintő aktiválásában.

Fő kihívások és következő lépések:

A Bizottság és az EUAA együttműködik a tagállamokkal azt illetően, hogy hogyan lehet javítani a tervek teljességét és egyértelműségét. Általánosan fejlesztésre szoruló terület az egyes forgatókönyvekre vonatkozó jól kidolgozott és mérhető mutatók azonosításának javítása. A terveknek továbbá területenként és forgatókönyvenként egyértelmű válaszintézkedéseket kell tartalmazniuk. Ez magában foglalja az EUAA által nyújtott támogatás lehetséges felhasználását is. Felkészültségi intézkedéseket kell hozni (például logisztika és beszerzések előkészítése, készletfelhalmozás, képzés vagy puffer-befogadókapacitás) annak érdekében, hogy a kapacitásokat rugalmas és hatékony módon lehessen mozgósítani, és ezeket az intézkedéseket meg kell jeleníteni a készenléti tervben. Bár szinte minden tagállam jelezte az egyéb vonatkozó készenléti tervekkel (például határigazgatás, visszaküldés) fennálló kapcsolatokat, nem minden tervben szerepelnek a kapcsolódó hivatkozások. A legtöbb terv nem ismerteti azokat a folyamatokat és szereplőket, amelyeket az (EU) 2024/1346 irányelvben előírt kötelező felülvizsgálatok biztosítása érdekében mozgósítanának.

Amint azt néhány tagállam jelezte, a paktum alkalmazásának megkezdésére irányuló, folyamatban lévő jogalkotási és adminisztratív előkészületek még befolyásolhatják készenléti terveik tartalmát. A Bizottság ezért felkéri a tagállamokat, hogy a paktum alkalmazásának kezdő időpontjáig biztosítsák terveik szükség szerinti aktualizálását és az EUAA-nak történő bejelentését. Tanácsos lenne továbbá kapacitásépítésről és a tervek teszteléséről gondoskodni.

9. építőelem – Új biztosítékok a nemzetközi védelmet kérelmezők és a kiszolgáltatott személyek számára, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartásának fokozott nyomon követése

Az elmúlt néhány hónapban a legtöbb tagállam egyértelműsítette a jogi tanácsadással kapcsolatos megállapodásait. Egyes esetekben a tagállamoknak jogszabályi változtatásokat kell bevezetniük, ezek kidolgozása jelenleg folyamatban van 58 . Operatív szinten, míg számos ország a meglévő megállapodásokat tartja fenn, a legtöbb tagállam változtatásokat vezet be a meglévő megállapodások kiterjesztése vagy újak létrehozása révén. A tagállamok nagy többsége partnerekkel, független ügynökségekkel és/vagy ügyvédekkel/jogi segítségnyújtással foglalkozó szövetségekkel tervez együttműködni 59 . Hasonlóképpen, a legtöbb tagállam mostanára beazonosította a partnereket, illetőleg létrehozta az intézményi hátteret az alapjogok tiszteletben tartásának nyomon követésére szolgáló mechanizmus bevezetéséhez. A legtöbb esetben ezt a feladatot a meglévő ombudsmanok fogják ellátni 60 .

Ami a biztosítékokat illeti, az EUAA 2025 szeptemberében véglegesítette az új eljárásokkal kapcsolatos tájékoztató anyagokat, és gyakorlati útmutatót adott ki az eljárás adminisztratív szakaszában biztosítandó ingyenes jogi tanácsadáshoz 61 . A tagállamok részéről különösen az előszűrés bevezetése igényelt ismételt figyelmet és képzést, mindenekelőtt a kiszolgáltatottság azonosításával és az arra adott válaszlépésekkel kapcsolatban 62 . Ennek az erőfeszítésnek a részeként képzéseket szerveznek. A korai azonosítás, valamint a megfelelő és összehangolt reagálás támogatása érdekében a fent említett új előszűrési eszköztár (3.3. szakasz) gyakorlati mellékletet is tartalmaz a kiszolgáltatottságra vonatkozó előzetes ellenőrzések lefolytatásáról. Emellett személyre szabott képzések is elérhetőek 63 . Ezenkívül az EUAA jelenleg munkálkodik a kiszolgáltatottsággal foglalkozó tágabb bevezető képzési modul felülvizsgálatán a paktum jogszabályainak megjelenítése érdekében. Ami a visszaküldéseket illeti, a Frontex más érdekelt felekkel együttműködve mobilalkalmazást fejleszt ki a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokkal való együttműködésre vonatkozóan, a kiszolgáltatottságra vonatkozó ellenőrzést is ideértve. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (a továbbiakban: FRA) továbbra is tanácsadással szolgál az uniós intézmények és a nemzeti kormányok számára az alapvető jogokkal kapcsolatban.

A tagállamok gyermekekkel kapcsolatos intézkedésekre is összpontosítottak, amelyek magukban foglalják a megfelelő befogadás biztosítására irányuló lépéseket, egyes esetekben az életkor meghatározására irányuló eljárások változtatásait, valamint a gyámok kijelölésével és azok felügyeletével kapcsolatos további szerepvállalást 64 .

Fő kihívások és következő lépések:

Azoknak a tagállamoknak, amelyek még nem határozták meg a jogi tanácsadással kapcsolatos megállapodásokat 65 vagy az alapjogok tiszteletben tartásának nyomon követésére szolgáló független mechanizmust 66 , ezt meg kell tenniük. Valamennyi tagállamnak foglalkoznia kell a kompetencia és a megfelelő függetlenség biztosításával kapcsolatos lezáratlan kérdésekkel, és egyértelmű szabályokat kell meghatároznia a felelősségi körökre és az elszámoltathatóságra vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy el kell kerülni e feladat különböző szereplők közötti felosztását, vagy összetett megoldás választása esetén egyértelműsíteni kell a vezető szerepét. A mechanizmus létrehozásával kapcsolatos, 2024. decemberi iránymutatására építve az FRA jelenleg munkálkodik a jövőbeli felügyelők munkájára vonatkozó módszertani iránymutatás összeállításán.

Megoldásra várnak még a befogadórendszereken belül fogadott, kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokkal, például a kísérő nélküli kiskorúakkal és a nemi alapú erőszak áldozataival kapcsolatos kihívások. Elegendő és megfelelő befogadókapacitást kell biztosítani a kísérő nélküli kiskorúak számára, akiket főszabályként nem szabad felnőttekkel együtt elszállásolni. A tagállamoknak fokozniuk kell az arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy a menekültügyi eljárás valamennyi szakaszában biztosítsák a kiskorúak időben történő és megfelelő képviseletét, valamint hogy a paktummal összhangban biztosítsák a gyermekek hozzáférését az oktatáshoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz. A szövetségi rendszerekben különös figyelmet kell fordítani a jogszabályok és a gyakorlat minden kormányzati szinten történő összehangolására.

A migráns gyermekekkel foglalkozó bizottsági szakértői csoport következő ülése elsősorban a paktum által előírt gyámsági reformokra fog összpontosítani. E tekintetben az FRA a kísérő nélküli gyermekek gyámságáról szóló 2014. évi kézikönyv aktualizálásán dolgozik a paktum által bevezetett rendelkezések megjelenítése érdekében. Az EUAA még ebben az évben közzéteszi az életkor meghatározásáról szóló 2018. évi iránymutatás (3. kiadás) frissített változatát.

10. építőelem – Integráció és a védelemhez vezető jogszerű lehetőségek

Áttelepítés és jogszerű lehetőségek: A Bizottság előterjesztette az első kétéves uniós áttelepítési és humanitárius befogadási tervre (a továbbiakban: az uniós terv) vonatkozó javaslatát. Az uniós tervre irányuló javaslat célja, hogy meghatározza azon védelemre szoruló harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek teljes célszámát, akiket a tagállamok 2026-ban és 2027-ben befogadnak az Unióba. Tükrözi a Magas Szintű Áttelepítési és Humanitárius Befogadási Bizottság ülésein folytatott megbeszéléseket, a részt vevő tagállamok önkéntes hozzájárulásait, valamint a globális áttelepítési szükségletekre vonatkozó UNHCR-előrejelzést. A javasolt uniós terv meghatározza azokat a régiókat, ahonnan befogadásra sor kerülhet, hogy életképes, biztonságos alternatívákat biztosítson a szabálytalan utazások helyett, és tovább erősítse az áttelepítés és a humanitárius befogadás szerepét a harmadik országokkal létrehozott partnerségek kialakításában.

Az EUAA támogatást nyújt az ehhez kapcsolódó igényekkel rendelkező tagállamoknak, továbbá a határidő előtt, 2025 végéig véglegesíti az áttelepítéssel és a humanitárius befogadással összefüggésben a kiegészítő lehetőségekre, valamint a kiválasztási szakaszra vonatkozó képzési moduljainak aktualizálását.

A nemzetközi védelemben részesülő személyek integrációja: A legtöbb tagállam igyekezett belefoglalni a paktum integrációs és korai integrációs intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseit a nemzeti végrehajtási és átültetési folyamataiba. A júniusban leírtak szerint számos tagállam jelezte nemzeti végrehajtási tervében, hogy több beruházásra vagy további integrációs intézkedések támogatására van szükség, többek között korai integrációs intézkedések kidolgozása, valamint a képesítések elismerésére és a készségek érvényesítésére irányuló hatékonyabb folyamat révén. Néhány tagállam előrelépést tett a nemzeti integrációs stratégiák terén 67 , vagy arra törekszik, hogy új vagy korai integrációval és nyelvtanfolyamokkal bővítse az integrációs erőfeszítéseket 68 .

Fő kihívások és következő lépések:

A Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján az év végéig el kell fogadnia az uniós áttelepítési és humanitárius tervet. A Bizottság készen áll arra, hogy a terv végrehajtásában támogassa a tagállamokat.

A jól működő és koherens integrációs politika – ideértve a korai integrációs intézkedéseket – továbbra is előfeltétel a kérelmezők önellátásának támogatásához, a társadalmi kohézió előmozdításához, valamint ahhoz, hogy a nemzetközi védelemben részesülő személyek a lehető leghamarabb hozzájárulhassanak a befogadó társadalmakhoz 69 . Hozzájárul továbbá a szabálytalan továbbutazás ösztönzőinek csökkentéséhez.

Az integrációt támogató intézkedések – kritikus jelentőségük ellenére – továbbra is igen eltérőek, és számos tagállamnak még fokoznia kell erőfeszítéseit, különösen a megfelelő lakhatáshoz való hozzáférés támogatása, a munkaerőpiaci integráció támogatása, a képesítések elismerése és a korai integrációs intézkedések bevezetése terén 70 . Támogatásuk hatékonyságának növelése érdekében a tagállamoknak további erőfeszítéseket kell tenniük a sajátos igényekhez igazított intézkedések meghozatala és az olyan célcsoportok előtt álló akadályok felszámolása terén, mint a migráns nők, a gyermekek vagy a mentális egészséggel kapcsolatos szükségletekkel rendelkező személyek, amint azt az integrációról és a befogadásról szóló cselekvési terv félidős felülvizsgálata is kiemelte.

A Bizottság továbbra is támogatja a tagállamok integrációs politikáit azáltal, hogy finanszírozást biztosít (többek között hosszú távú integrációhoz az uniós kohéziós alapok keretében), iránymutatást dolgoz ki, és előmozdítja a migránsokat, a befogadó közösségeket, a helyi és regionális hatóságokat, a szociális és gazdasági partnereket, a civil társadalmat és a magánszektort bevonó többszintű partnerségeket.

Következtetés

A következő nyolc hónapban tartós előrelépésre van szükség ahhoz, hogy sikerrel megkezdődhessen a paktum reformjainak alkalmazása, ezáltal szilárd alapot biztosítva a migráció és a menekültügy kezelésére irányuló jövőbeli uniós fellépéshez. Ez most erőfeszítéseket, a jövőben pedig kollektív munkát tesz szükségessé.

A figyelem középpontjában az e jelentésben felvázolt kihívásoknak kell állniuk, biztosítva, hogy a szolidaritási és felelősségi rendszerek működőképesek legyenek, az Eurodac-rendszerek készen álljanak, megszülessenek a határon folytatott eljárásra vonatkozó intézkedések, és valamennyi tagállamban megfelelő befogadókapacitás álljon rendelkezésre. A paktum további fontos elemeit jelentik az alapvető jogok tiszteletben tartásának nyomon követése, a jogi tanácsadás és a kiszolgáltatott helyzetben levő csoportokra vonatkozó új biztosítékok.

A Bizottság továbbra is teljes mértékben elkötelezett e téren, és folytatja munkáját horizontális és bilaterális szinten egyaránt az erre a célra létrehozott országcsoportok tevékenysége révén.

Az éves migrációkezelési ciklus elindításával előrelépést kell tenni a dublini rendszer fennálló hiányosságainak kezelése és az (EU) 2024/1351 rendelet szerinti felelősségi keret teljes körű alkalmazásának előkészítése terén. Ezzel párhuzamosan folytatódni fog a szolidaritási vállalásalap végrehajtására irányuló munka.

Uniós szinten fontos eredmény lesz az európai menekültügyi és migrációkezelési stratégia 2025. decemberi elfogadása. Ez a stratégia a tagállamok által a Bizottságnak júniusban továbbított nemzeti stratégiákra fog épülni, továbbá átfogó és integrált megközelítést fog kiterjeszteni a migráció belső és külső dimenziójára egyaránt.

A Bizottság 2026 márciusában ismerteti majd az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal a paktum végrehajtásáról szóló következő helyzetjelentést.

(1)

   Lásd a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásának aktuális állásáról szóló első jelentést:  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52025DC0319 .

(2)

    A migrációs és menekültügyi paktumra vonatkozó közös végrehajtási terv – Európai Bizottság.

(3)

   Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Unióban jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozó közös rendszer létrehozásáról, valamint a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2001/40/EK tanácsi irányelv és a 2004/191/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről, COM(2025) 101 final, EUR-Lex – 52025PC0101 – HU – EUR-Lex . Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az (EU) 2024/1348 rendeletnek a biztonságos származási országok uniós szintű jegyzékének létrehozása tekintetében történő módosításáról, COM(2025) 186 final, EUR-Lex – 52025PC0186 – HU – EUR-Lex . Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az (EU) 2024/1348 rendeletnek a „biztonságos harmadik ország” elvének alkalmazása tekintetében történő módosításáról, COM(2025) 259 final, EUR-Lex – 52025PC0259 – HU – EUR-Lex .

(4)

   Különösen az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, az eu-LISA, a Frontex, az Europol és az Alapjogi Ügynökség.

(5)

   Belgium, Csehország, Észtország, Görögország, Írország, Litvánia, Olaszország, Románia és Szlovákia.

(6)

   Például az Európai Közigazgatási Bírák Szövetségének (AEAJ) menekültügyi és bevándorlási munkacsoportja.

(7)

   Horvátország, Luxemburg, Magyarország és Románia még nem nyújtotta be stratégiáját. Románia a végleges elfogadásra várva tervezetet nyújtott be a Bizottságnak, míg Luxemburg és Horvátország késedelmet jelentett be.

(8)

   A bolgár hatóságok például hat hónapot felölelő jelentést készítettek a nemzeti végrehajtási terv végrehajtásáról, és aktualizálták nemzeti végrehajtási tervüket, amely így figyelembe veszi a paktum finanszírozásáról a Bizottsággal folytatott párbeszéd kimenetelét és a gyakorlati végrehajtás terén elért eredményeket.

(9)

   Csehország és Görögország tartozik ide.

(10)

   Ausztria, Ciprus, Dánia, Észtország, Hollandia, Litvánia, Portugália és Spanyolország véglegesítette a megszövegezést vagy annak végső szakaszába ért. Németország szeptember 12-én javaslatot nyújtott be a Parlamentnek. Bulgáriában, Finnországban, Franciaországban, Horvátországban, Írországban, Máltán, Olaszországban, Svédországban, Szlovákiában és Szlovéniában folyamatban van a megszövegezés. Belgium, Görögország és Románia még nem zárta le a paktum hatálya alá tartozó területek egészére vagy egy részére vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát.

(11)

   Például Ausztria, Bulgária, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Hollandia, Horvátország, Írország, Litvánia, Németország, Portugália, Svédország és Szlovénia esetében.

(12)

   Belgiumban és Romániában még folyamatban van a jogalkotási felülvizsgálat, Görögország részben nem zárta azt le, Lettország és Lengyelország esetében pedig lehetséges késedelmekkel kell számolni.

(13)

   Például a határon folytatott eljárások és az előszűrés kialakítása (adott esetben többcélú központokat is ideértve); megfelelő beruházás az Eurodacba és más informatikai vonatkozású kiigazításokba; megfelelő befogadókapacitások biztosítása, többek között az egyes tagállamok külső határokon rendelkezésre álló megfelelő kapacitásaira vonatkozó jogi kötelezettségekkel összhangban; valamint az alapjogok tiszteletben tartásának nyomon követésére vonatkozó független és hatékony nemzeti mechanizmusok és ingyenes jogi tanácsadás létrehozása.

(14)

   Magyarország.

(15)

   Belgium, Németország (keretszerződések alkalmazása), Bulgária és Horvátország (közbeszerzés elindult).

(16)

   Csehország, Észtország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Románia, Spanyolország, Svédország.

(17)

   Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Szlovákia és Szlovénia.

(18)

   Magyarország.

(19)

   Július 24-én megszavazták a következő jogi aktusok módosításait, és azok hamarosan elfogadásra kerülnek: C(2021) 6176 és C(2021) 6174 bizottsági végrehajtási határozat az (EU) 2019/817 rendelet 28. cikkének (7) bekezdése és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikkének (7) bekezdése értelmében a különböző uniós információs rendszerekből származó adatok közötti kapcsolatok létrehozására vonatkozó technikai szabályok megállapításáról; valamint C(2023) 645 és C(2023) 649 bizottsági végrehajtási határozat az egységes üzenetformátum (UMF) szabványának az (EU) 2019/817 rendelet és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti meghatározásáról és fejlesztéséről. Késedelem mutatkozik a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a (rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a tartózkodási engedélyek vonatkozásában) a lekérdezésekhez, ellenőrzésekhez és értékelésekhez szükséges eljárásoknak és szabályoknak egy kézikönyvben történő meghatározása céljából való kiegészítéséről szóló, a 9h. és 22b. cikk alapján elkészített felhatalmazáson alapuló határozat módosításában.

(20)

   Az érintett tagállamok közé tartozik Ausztria, Görögország, Málta és Szlovénia.

(21)

   Szeptemberben a következő tagállamok számoltak be arról az eu-LISA-nak, hogy már elindították a tesztelést: Franciaország, Írország, Luxemburg, Románia és Svédország.

(22)

   Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Finnország, Hollandia, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Spanyolország, Szlovénia.

(23)

   A paktum végrehajtásáról szóló első helyzetjelentésben említett Belgium, Ciprus, Csehország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg és Málta mellett Ausztria, Írország, Litvánia, Portugália és Svédország is már elérte a megfelelő kapacitást vagy jó előrehaladást tett annak elérése felé.

(24)

   Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Litvánia és Spanyolország jelenleg úgy tekinthető, hogy jó úton halad az előszűrés végrehajtása felé.

(25)

   Az előszűrési eszköztár előszűrési formanyomtatványra vonatkozó sablonokat és a releváns adatbázisok lekérdezési folyamatait ismertető mellékletet, az (EU) 2024/1356 rendelet 11. cikkén alapuló információszolgáltatási sablont, továbbá a kiszolgáltatottságra vonatkozó előzetes ellenőrzés lefolytatásáról szóló gyakorlati mellékletet tartalmaz. Az eszköztár részét képezi továbbá az előszűrés végzéséről szóló részletes, az egyes lépéseket bemutató iránymutatás, amely gyakorlati segítséget nyújt a sablonok használatához és az előszűrési folyamat lefolytatásához, valamint a Frontex és az EUAA által az előszűréssel kapcsolatban biztosított képzési ajánlatok leírása.

(26)

   Idetartozik Dánia, Finnország, Litvánia, Németország, Olaszország, Portugália és Szlovénia, amelyek mindegyike a felsoroltak közül egy vagy több kihívással küzd.

(27)

   Erre Észtország, Horvátország, Írország, Lettország, Olaszország és Románia esetében lehet szükség az ideiglenes létesítményekkel vagy a személyzetre vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatban. Bulgária és Görögország el fogja érni a megfelelő kapacitást; azonban biztosítani kell a létesítmények színvonalát.

(28)

   Lettország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia esetében késedelem merülhet fel, mivel még nem történt meg a létesítmények kiválasztása, illetve még nem indultak el a közbeszerzési eljárások.

(29)

   Például: Ciprus, Görögország, Olaszország, Spanyolország.

(30)

   Idetartozik Horvátország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia.

(31)

   Például: Írország, Románia. Svédország.

(32)

   Ezt mérlegeli Belgium, Bulgária, Csehország, Németország, Portugália, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

(33)

   Idetartozik Ausztria, Ciprus, Csehország, Litvánia, Olaszország, Portugália és Szlovénia.

(34)

   Például Bulgária, Csehország, Észtország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Portugália, Spanyolország.

(35)

   A rendelkezésre álló adatok alapján most már betekintést nyerhetünk a tagállamok hivatalos nemzeti befogadórendszereiben fogadott személyek számába, azaz az (EU) 2024/1346 irányelv szerinti, a menedékkérők befogadására vonatkozóan bevezetett rendelkezésekbe. A jelenlegi adatok azonban nem tükrözik az átmeneti védelemben részesülő személyeknek az (EU) 2024/1346 irányelv rendszerén kívül nyújtott lakhatási támogatást, és nem is eléggé részletesek ahhoz, hogy össze lehessen hasonlítani a különböző tagállamokon belüli befogadási helyzeteket.

(36)

   A befogadórendszeren belüli személyek (a befogadórendszerbe felvett személyek összlétszáma, többek között a befogadott személyek jogi státusza és a kísérő nélküli kiskorúak száma szerinti bontásban); valamint a befogadórendszer kapacitása (a referencia-időszak végén rendelkezésre álló teljes ágyszám).

(37)

   Aggályok merülnek fel például Belgium esetében, ahol a bíróságok folyamatosan a megfelelő befogadási feltételek hiányát állapítják meg. Szintén aggályok merülnek fel Bulgáriával, Ciprussal, Görögországgal, Hollandiával, Horvátországgal és Lettországgal kapcsolatban.

(38)

   Tágabb értelemben véve a befogadórendszerek szervezete eltér az Unión belül. A tagállami adatszolgáltatásban nem szerepelnek azok az átmeneti védelemben részesülő személyek, akik e rendszeren kívül részesültek lakhatási támogatásban.

(39)

   Jelenleg Belgium, Ciprus, Finnország, Írország, Németország, Málta és Olaszország folytat ilyen reformokat.

(40)

   Például Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Görögország, Litvánia és Németország és Olaszország.

(41)

   Több tagállam – köztük Ausztria, Csehország, Észtország, Finnország, Litvánia, Luxemburg – nagyobb hangsúlyt helyezett az igazságszolgáltatás megerősítésére. Ausztriában például a szövetségi közigazgatási bíróság elindította a „Ready 4 GEAS” elnevezésű belső bírósági projektet.

(42)

   Az előbbire vonatkozóan az Európai Parlament kijelölte előadóját, az első szakmai egyeztetésre pedig szeptember 25-én került sor. A Tanács megkezdte az álláspontjával kapcsolatos munkát, és a menekültügyi munkacsoport keretében folynak a megbeszélések. A biztonságos származási országok uniós jegyzékére vonatkozó javaslattal kapcsolatban a Tanácsban folytatódnak a megbeszélések, és a dán elnökségnek egy kompromisszumos javaslattal sikerült előrehaladást elérnie. Az Európai Parlament kinevezte előadóját, és szeptemberben két szakmai egyeztetésre került sor.

(43)

   Ezzel kapcsolatos kihívásokkal szembesül Belgium, Észtország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. Ugyanakkor számos tagállamban, többek között Ausztriában, Bulgáriában, Cipruson, Finnországban, Horvátországban, Litvániában, Máltán, Németországban, Svédországban és Szlovákiában a lezáratlan ügyek száma 24–50 %-kal csökkent a 2024 júniusa és 2025 júniusa közötti időszakban.

(44)

   Az (EU) 2024/1348 rendelet 37. cikke szerint.

(45)

   Például Ausztria, Olaszország, Románia, Szlovénia (tanácsadás), Bulgária, Ciprus és Csehország (támogatott önkéntes visszatérés és reintegráció), Bulgária, Svédország (visszatérési irodák).

(46)

   Lásd az (EU) 2024/1348 rendelet 38. és 68. cikkét.

(47)

   Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Unióban jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozó közös rendszer létrehozásáról, valamint a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2001/40/EK tanácsi irányelv és a 2004/191/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről, EUR-Lex – 52025PC0101 – HU – EUR-Lex .

(48)

    Családfelkutatási űrlap – Gyermek | Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége és Családfelkutatási űrlap – Felnőtt | Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége .

(49)

   Gyakorlati útmutató a családfelkutatásról, I. rész: https://euaa.europa.eu/publications/practical-guide-family-tracing-part-i-principles-practices ; Gyakorlati útmutató a családfelkutatásról, II. rész: https://euaa.europa.eu/publications/practical-guidefamily-tracing-part-ii-tracing-AMMR.

(50)

   Az EUAA távinterjúkra vonatkozó iránymutatása: https://euaa.europa.eu/publications/guidance-remote-interviews .

(51)

   Idetartozik Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Horvátország, Írország, Litvánia, Málta, Németország, Olaszország, Portugália.

(52)

   Lásd az (EU) 2024/1351 rendelet 9., 11. és 12. cikkét.

(53)

   A paktum korai eredménye, a migrációs felkészültségi és válságkezelési hálózat olyan operatív keret, amely összefogja az érintett uniós érdekelt feleket a migrációs áramlások és helyzetek nyomon követése és előrejelzése érdekében. A hálózatot a migrációval kapcsolatos felkészültségi és válságkezelési uniós mechanizmusról szóló, 2020. szeptember 23-i (EU) 2020/1366 bizottsági ajánlással ( EUR-Lex – 32020H1366 – EN – EUR-Lex ) hozták létre.

(54)

   Az EUAA az Eurostattal közösen projektet fog végrehajtani a nemzetközi védelemre vonatkozó statisztikák észszerűsítése érdekében.

(55)

   Lengyelország és Magyarország még nem jelentette be készenléti terveit az EUAA-nak.

(56)

   Problémát jelent például, hogy a terv nem foglalkozik a menedékjoggal (Franciaország), nincsenek kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatos intézkedések, vagy azok nem egyértelműek (Ciprus, Észtország, Hollandia, Portugália és Spanyolország), hiányoznak vagy nem egyértelműek a felkészültségi és válaszintézkedések (Ciprus), nem egyértelműek a forgatókönyvek szerinti intézkedések (Észtország, Hollandia). E tagállamok többsége megerősítette, hogy felül kívánja vizsgálni és ki kívánja egészíteni a terveket annak érdekében, hogy azok jobban igazodjanak az EUAA sablonjához. Ciprus, Észtország és Hollandia – az EUAA támogatásával – már dolgozik tervei felülvizsgálatán.

(57)

   2025. július 30-án a tagállamok közös értesítést kaptak a Bizottságnak és az EUAA-nak a terv aktiválásáról és inaktiválásáról az (EU) 2024/1346 irányelvben előirányzott esetekben nyújtandó tájékoztatásról.

(58)

   Idetartozik Ausztria, Bulgária, Ciprus, Finnország, Hollandia, Spanyolország, Svédország és Szlovénia.

(59)

   Például Ausztria, Bulgária, Észtország, Horvátország (bár a jelenlegi rendszerre alapozva), Csehország, Írország (jogi segítségnyújtással foglalkozó tanács), Lettország, Litvánia, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovákia (a jelenlegi megállapodások kiterjesztése), Hollandia, Finnország, Németország, Spanyolország és Szlovénia belső megállapodásokra támaszkodik.

(60)

   A legtöbb esetben ezt a feladatot a meglévő ombudsmanok fogják ellátni (Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Portugália, Románia, Szlovákia), bár vannak kivételek, például Hollandia és Horvátország. Romániában az ombudsman már hivatalosan át is vette ezt a feladatot. Írország független felügyeleti mechanizmus létrehozását javasolja a menekültüggyel és a határon folytatott eljárással foglalkozó, egy tanácsadó testület által támogatott főfelügyelőn keresztül.

(61)

   A tájékoztató anyagokat az év végéig 23 uniós és 20 nem uniós nyelvre fordítják le.

(62)

   Ausztria például kezdeményezést indított kiszolgáltatottsággal foglalkozó tisztviselői posztok létrehozására és az UNHCR-rel való együttműködés megerősítésére.

(63)

   „Kiszolgáltatottság a migrációs és menekültügyi paktumban”, https://euaa.europa.eu/publications/euaa-tailor-made-training-plan-pact-migration-and-asylum .

(64)

   A paktum itt szélesebb körű reformokat támogat: a befogadórendszer bővítésének és reformjának szükségességére rávilágító, túlzsúfoltsággal jellemzett időszakot követően Írországban a paktum végrehajtása révén meg fogják szilárdítani az erős gyermekvédelmi rendszert.

(65)

   Görögország, Magyarország.

(66)

   Idetartozik, különböző okokból: Dánia, Finnország, Görögország, Magyarország, Málta, Spanyolország, Svédország és Szlovénia.

(67)

   Málta 2025 januárjában elindította az integrációs stratégiát és cselekvési tervet (2025–2030).

(68)

   Például Ausztria, Csehország, Észtország, Luxemburg, Olaszország, Szlovénia.

(69)

   A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Cselekvési terv az integrációról és a befogadásról a 2021–2027-es időszakra, COM(2020) 758 final,  EUR-Lex – 52020DC0758 – HU – EUR-Lex .

(70)

   Például Bulgária, Ciprus, Görögország, Horvátország, Lettország, Magyarország, Románia és Szlovákia.