EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.12.11.

COM(2025) 750 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

az Alpok régióra vonatkozó európai uniós makroregionális stratégia felülvizsgált cselekvési tervéről

{SWD(2025) 403 final}

Tartalomjegyzék

1.    BEVEZETÉS    

2.    A STRATÉGIA EREDMÉNYEI    

3.    A FELÜLVIZSGÁLT CSELEKVÉSI TERV    

4.    TEMATIKUS SZAKPOLITIKAI PILLÉREK ÉS INTÉZKEDÉSEK A STRATÉGIA KERETÉBEN    

5.    A STRATÉGIA IRÁNYÍTÁSA ÉS VÉGREHAJTÁSA    

6.    KÖVETKEZTETÉS    

1.BEVEZETÉS

Az Európai Tanács 2009 és 2015 között jóváhagyta négy európai uniós makroregionális stratégia létrehozását. Azáltal, hogy lehetővé teszik az országok számára az erőforrások összevonását, valamint az együttműködés ágazatközi és többszintű kormányzási megközelítését, e stratégiák olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyeket egyetlen ország sem képes egyedül hatékonyan kezelni. Valamennyi makroregionális stratégia olyan eredményeket hoz, amelyek kedveznek a méltányos, zöld és digitális átállásnak, valamint a regionális fejlődésnek és növekedésnek. A stratégiák több mint egy évtizede sikeresen működnek. A makroregionális koncepció vonzó, és Európa-szerte jelentős figyelmet kap a politika, a köz- és a magánszféra, a tudományos élet és a civil társadalom érdekelt felei részéről.

Az Európai Bizottság a hét részt vevő ország kérelmére 2015. júliusában elfogadta az Alpok régióra vonatkozó európai uniós stratégiát. Az Európai Tanács 2016. június 28-án jóváhagyta a stratégiát. Európai makroregionális stratégiaként a rendelkezésre álló pénzügyi források hatékonyabb felhasználására, az intézmények és a szakpolitikák közötti koordináció erősítésére, valamint a hatályos jogszabályok fokozott összehangolására irányul.

Az Alpok régió 80 millió embernek (a teljes uniós lakosság mintegy 15 %-ának) ad otthont, valamint öt uniós tagállam (Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Szlovénia) és két nem uniós ország (Liechtenstein és Svájc) 48 régióját foglalja magában.Az Európa szívében elterülő régió jelentős nagyvárosi körzetek, alpesi városok és falvak erős hálózatával büszkélkedhet, így Európa leggazdagabb, legvonzóbb, legversenyképesebb, leginnovatívabb és legtermelékenyebb régiói közé tartozik.Egyedülálló földrajzi és természeti adottságainak köszönhetően Európa legfontosabb vízkészleteivel rendelkezik, és a biológiai sokféleség megóvása szempontjából az egyik legfontosabb védett hely a földrészen. Egyedi jellegzetességei miatt az Alpok régió sajátos kihívásokkal is szembesül, az éghajlatváltozás súlyos hatásaitól – a gleccserek olvadása, a fokozódó természeti veszélyek és a vízkörforgás zavarai – kezdve olyan társadalmi-gazdasági kérdésekig, mint a népesség elöregedése, a fiatalok elvándorlása és az egyenlőtlen infrastruktúra.

A stratégia fő célja, hogy keretet alakítson ki a különböző érdekelt felek közötti kormányzati és nem kormányzati együttműködéshez, előmozdítva a határokon átnyúló stratégiai megközelítéseket, projekteket, hálózatépítést és együttműködést kiemelt témakörökben, ami az egész Alpok régió javára válik. Ahol az Alpok területén közös igény és érdeklődés mutatkozik, a stratégia keretet biztosít a jobb együttműködéshez.

A stratégiára vonatkozó, 2015-ben elfogadott cselekvési terv az alpesi régiók közötti kölcsönös szolidaritás erősítésére összpontosít a régió vonzerejének és versenyképességének növelése érdekében, csökkentve a társadalmi és regionális egyenlőtlenségeket, valamint biztosítva az egyedülálló természeti környezetének megőrzését és a fenntartható környezetgazdálkodást. A stratégia alapító okirata 1 kijelölte a nagyvárosi, a hegyvidékeket övező, a hegyvidéki és a távoli területek közötti új kapcsolat felé vezető utat, az alábbi három prioritásra összpontosítva:

1.versenyképesség és innováció,

2.környezetbarát mobilitás és összeköttetés, valamint

3.az energiával, a természeti és kulturális erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás.

A stratégia elfogadása óta eltelt egy évtizedben a világ jelentősen megváltozott. Oroszország Ukrajna elleni, folyamatban lévő agressziós háborúja, a Covid19-világjárvány elhúzódó társadalmi-gazdasági hatásai és a rohamos technológiai fejlődés mellett egyre bizonytalanabbá válik a geopolitikai környezet. Az éghajlatváltozás hatásai minden eddiginél nyilvánvalóbbak: egyre gyakoribbak a hőhullámok, viszonylag ritkák a havas telek, az intenzív esőzések miatt pedig jelentősen megnőtt a természeti katasztrófák száma. Ezek az új külső körülmények az Európai Unió új és naprakész tett prioritásaival és kezdeményezéseivel – például a tisztaipar-megállapodással és a készségek uniójával – együttesen szükségessé teszik a cselekvési terv naprakésszé tételét és a stratégia végrehajtásának átértékelését annak érdekében, hogy a régió jelenlegi geopolitikai és szakpolitikai kihívásaihoz igazodjon. Emellett a végrehajtással töltött 10 év alatt átalakultak a belső folyamatok és struktúrák, valamint új szervek és irányítási mechanizmusok jöttek létre a makrorégión belül.

Az új cselekvési terv az eredeti cselekvési terv naprakész és megújított változata, amely a politikai és stratégiai jelentőségű kérdésekre összpontosít. A naprakész terv támogatja majd a stratégiát a felmerülő kihívások leküzdésében azáltal, hogy ösztönzi a határokon átnyúló egyeztetéseket és megoldásokat a fenntartható és virágzó Alpok régióért.

Ez a közlemény a felülvizsgált cselekvési tervet ismerteti, amelyet a stratégia partnerei dolgoztak ki. Bemutatja a hátteret, az indokolást, a változásokat, valamint azt, hogyan teszi majd lehetővé a terv, hogy a stratégia új és jövőbeli változásokra reagáljon.

2.A STRATÉGIA EREDMÉNYEI

Eredmények elérése a kulcsfontosságú uniós prioritások terén

A stratégia több területen is pozitív eredményeket hozott, és a három tematikus célkitűzése keretében erősítette a regionális együttműködést és kapcsolattartást. Az elmúlt 10 évben sikeresen előmozdította az uniós prioritásokat a régióban, különösen azáltal, hogy hozzájárult az európai zöld és digitális átálláshoz, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Ez többszintű kormányzáson és az érdekelt felek széles körű bevonásán alapuló ágazatközi megközelítés révén valósult meg. Emellett a stratégia a kulcsfontosságú uniós kezdeményezéseket a régió sajátos igényeihez igazította.

A stratégia bevezetése jelentős mérföldkő volt az Alpok régió előtt álló kihívások leküzdésére irányuló nemzetközi erőfeszítések összehangolásában. A gazdag biológiai sokféleségéről és életteli kultúrtájairól híres régió meghatározó gazdasági, környezeti és társadalmi szerepet tölt be Európában. A régió hagyományosan sajátos kihívásokkal szembesül, amelyek a környezeti sebezhetőségektől a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekig terjednek. A stratégia a létrejötte óta elősegíti olyan, határokon átnyúló projektek sikeres végrehajtását, amelyek fokozták a környezetvédelmet, az infrastruktúra-fejlesztést és a társadalmi-gazdasági integrációt, ezáltal pedig megszilárdították a régió kulcsfontosságú európai makrorégióként elfoglalt helyét. Ezek a közös erőfeszítések szilárd alapot teremtettek az együttműködéshez, a felülvizsgált cselekvési terv célja pedig, hogy tovább építkezzen erre az alapra.

A stratégia finanszírozása

A stratégia több finanszírozási forrásba történő beágyazása döntő fontosságú annak sikeres végrehajtásához. Annak érdekében, hogy minden szinten biztosított legyen az eredményes végrehajtás és a felelősségvállalás, nélkülözhetetlen a különböző forrásokból, például uniós, nemzeti és regionális hatóságoktól és a magánszektorból származó források mozgósítása. E finanszírozási lehetőségek különböző szintek közötti stratégiai összehangolásával a lehető legnagyobb hatás érhető el. A múltban jelentős támogatás érkezett az Interreg alpesi térségi programjából, de a finanszírozási források aktív diverzifikálásával tovább növelhető a stratégia hatókörét és eredményessége. Ezzel a megközelítéssel kiaknázható a stratégiában rejlő teljes potenciál, és érdemi előrelépés váltható ki.

Mivel a stratégia regionális megközelítést alkalmaz, minden, egyértelműem regionális vonatkozású finanszírozási eszközt figyelembe kell venni a végrehajtás támogatásához, olyan tematikus eszközökkel együtt, amelyeket az egész régióra kiterjedően koordinálva eredményesebben lehetne felhasználni. Az Interreg – Európai Regionális Fejlesztési Alap által finanszírozott – alpesi térségi programja mellett a következő finanszírozási források jöhetnek még számításba: az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap Plusz és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap által finanszírozott egyéb nemzeti és regionális programok. A további finanszírozási források közé tartozhatnak még olyan uniós tematikus programok, például az Erasmus+ és az InvestEU. Végezetül az Európai Beruházási Bank által nyújtott kölcsönök, tőke és garanciák is finanszírozási források lehetnek.

A stratégia érdekelt feleinek fő partnerei az uniós programok irányító hatóságai. A stratégia végrehajtói és a program kezelői közötti „pénzügyi párbeszéd” tehát elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsék és összehangolják egymás szükségleteit. Ezzel összefüggésben a stratégia pénzügyi párbeszédre irányuló hálózata a finanszírozási lehetőségek kezeléséért felelős szervek közötti párbeszéd előmozdítása és az információcsere javítása révén segített összekapcsolni a stratégiában foglalt tevékenységeket a rendelkezésre álló finanszírozási eszközökkel.

3.A FELÜLVIZSGÁLT CSELEKVÉSI TERV

A cselekvési terv felülvizsgálatának folyamata rávilágított arra, hogy foglalkozni kell az új vagy sürgetőbb kihívásokkal, valamint célzottabb jövőképet kell kialakítani a stratégia végrehajtásához, és szisztematikusabb megközelítést kell alkalmazni a stratégia iránti felelősségvállalás és a stratégia ismertségének javításához a részt vevő országok körében. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a stratégia tematikus szakpolitikai pilléreivel és intézkedéseivel kapcsolatban széles körű folytonosságra van szükség.

Az Alpok régiót súlyosan érinti az éghajlatváltozás. A hőmérséklet emelkedése miatt megolvadnak a gleccserek, ami növeli a természeti veszélyek, például lavinák és földcsuszamlások kockázatát. Ezek a változások hatással vannak a vízkörforgásra, és veszélyeztetik a biológiai sokféleséget, a gazdasági stabilitást és a biztonságot, következményei pedig nemcsak az Alpok régiót, hanem az alvízi országokat is érintik. Emellett megfontolt beavatkozást igényelnek olyan társadalmi-gazdasági kérdések, mint a népesség elöregedése, a fiatalok vidéki térségekből történő elvándorlása, valamint az infrastruktúra és az összeköttetés terén mutatkozó egyenlőtlenségek. A digitális szakadék tovább súlyosbítja ezeket a kihívásokat, és a méltányos fejlődés biztosításához szükségessé teszi a technológiai infrastruktúra javítását és a digitális jártasság fokozását.

E kihívásokra válaszul a felülvizsgált cselekvési terv átfogó célokat tűz ki, amelyekkel az egész régióra kiterjedően előmozdítható a reziliencia, az innováció, a befogadás és a fenntartható kormányzás.

A részt vevő országok és a Bizottság 2023 óta több szinten és összehangoltan dolgoztak együtt egy olyan felülvizsgált cselekvési terv elkészítésén, amely figyelembe veszi a stratégia kidolgozása óta bekövetkezett geopolitikai és szakpolitikai fejleményeket. A felülvizsgált cselekvési terv a stratégia végrehajtása során az évek alatt levont tanulságokat is tükrözi, és magában foglalja a stratégia irányításában és kezelésében az elmúlt évtizedben bevezetett változásokat.

Ennek a munkának az eredménye az ezen közleményt kísérő felülvizsgált cselekvési terv, amely pontosabban tükrözi a régió szükségleteit és lehetőségeit, és szilárdabb keretet biztosít ahhoz, hogy a részt vevő országok eredményesebben működhessenek együtt a stratégia céljainak elérése érdekében.

Mi benne az újdonság?

A felülvizsgált cselekvési terv az előző változatra épül, de az alábbi két fő változtatást tartalmazza:

a)    Küldetésalapú megközelítés, amely az egész Alpok régió szempontjából lényeges kihívások leküzdését szolgálja ambiciózus, mégis reális célok kitűzésével, valamint a stratégia végrehajtásához szükséges politikai irányítás és láthatóság biztosításával.A küldetések arra irányulnak, hogy megkönnyítsék szinergiák kialakulását, és előmozdítsák az adott területen végrehajtott intézkedések és projektek közötti szorosabb kapcsolatok létesítését. Küldetés-előadó – a közgyűlés által kinevezett, választott politikus – kijelölésével fokozottan bevonják a politikai szintet.Horizontális célok elérése érdekében lehetővé teszik, hogy projektek és kezdeményezések egyetlen cél köré történő csoportosítását, erősítve a politikai és a technikai szint közötti koherenciát.

A küldetések a cselekvési terven alapulnak, és az ügyvezető igazgatósággal és a cselekvési csoportokkal szoros együttműködésben, különböző érdekelt felek bevonásával készülnek.

b)    Változások a stratégia irányítási rendszerében.Az elmúlt évtizedben a stratégia eljárásai és irányítása jelentősen fejlődött, a felülvizsgált cselekvési terv pedig immár teljes áttekintést nyújt a meglévő struktúrákról.Az alábbiak tartoznak e struktúrák közé:

A cselekvésicsoport-vezetők testülete és az elnökségi trió. Az érdekelt felekkel folytatott egyeztetéseket követően idővel a stratégia irányítását is megerősítették ezen új szervek létrehozása révén. A cselekvésicsoport-vezetők felelősek a konkrét projektek végrehajtásáért, a testületük pedig megkönnyíti szinergiák kialakulását és az együttműködést. Az elnökségi trió gondoskodik az előző, a jelenlegi és a következő elnökség közötti folytonosságról.

Az ifjúsági tanács. A 2021-ben létrehozott ifjúsági tanács valamennyi szinten részt vesz az irányításban. Projektekkel járul hozzá a stratégiához, és elősegíti a fiatalok közötti kapcsolatok létesítését az Alpok régióban.

A technikai támogatási struktúra és a titkárság. Az irányítást érintő másik fontos változás volt, hogy 2023-ban létrejött a saját titkársággal rendelkező technikai támogatási struktúra. Finanszírozását az Interreg alpesi térségi programja biztosítja. A titkárság a stratégia döntéshozó szerveit és végrehajtóit, a cselekvési csoportokat egyaránt támogatja.

4.TEMATIKUS SZAKPOLITIKAI PILLÉREK ÉS INTÉZKEDÉSEK A STRATÉGIA KERETÉBEN

Tematikus szakpolitikai pillérek és célkitűzések

Noha az Alpok régióban folytatott együttműködés kihívásai az elmúlt években alapvetően nem változtak, a stratégia megteremtette az alapot, amelyre támaszkodva bizonyos témák egyértelmű kiemelésével és előtérbe helyezésével reagálni lehet a különféle átalakulási folyamatokhoz való alkalmazkodás iránti sürgető igényre. A felülvizsgált cselekvési terv továbbra is az eredeti három tematikus szakpolitikai pillérre, vagyis a gazdasági növekedésre és az innovációra, a mobilitásra és az összeköttetésre, valamint a környezetre és az energiaügyre összpontosít. Mindegyik pillér a stratégia egy-egy célkitűzésnek felel meg. Az Alpok régióban jelenleg fennálló kihívásokra és a legújabb stratégiai dokumentumokra válaszul ezek a pillérek kilenc intézkedést tartalmaznak.

Mindegyik intézkedés három–hét témára tagolódik, a cselekvési csoportok munkája pedig e témákon alapul. Noha maguk az intézkedések továbbra is összhangban vannak a cselekvési terv előző változatával, az egyes intézkedések megfogalmazása megváltozott, és a hangsúly is máshova került. A cselekvési csoportok a kiterjedt hálózaton belüli működés és az együttműködés politikai célokhoz igazítása révén elősegítik, hogy régiószerte erős felelősségérzet alakuljon ki a résztvevők körében.

Gazdasági növekedés és innováció

A stratégia e pillérének célja, hogy az Alpok régióban versenyképes és innovatív gazdaságot építsen, amely egyaránt körforgásos és klímasemleges. Ez elengedhetetlen az emberi tevékenységek támogatásához és a környezettel való fenntartható egyensúly megőrzéséhez.

Az e pillérhez tartozó három intézkedés az alábbi területekre összpontosít:

1.eredményes kutatási és innovációs ökoszisztéma erősítése a növekedést ösztönző kutatást és innovációt támogató környezet kialakítása révén, különösen olyan ágazatokban, mint a hegyvidéki mezőgazdaság, erdészet és energetika;

2.a stratégiai ágazatok gazdasági potenciáljának növelése a kulcsfontosságú ágazatok meghatározása és értékének kiaknázása, valamint a kutatási eredmények kézzelfogható előnyökre váltása eredményes technológiatranszfer révén; valamint

3.a munkaerőpiaci politikák, az oktatás és a képzés relevanciájának javítása a stratégiai ágazatok szempontjából, biztosítva, hogy a munkaerőpiac igazodjon a vállalkozások igényeihez, kiemelve az oktatás és képzés fontosságát, valamint fokozva a határokon átnyúló munkaerő-mobilitást és együttműködést a gazdasági fejlődés további ösztönzése érdekében.

Mobilitás és összeköttetés

E pillér célja az Alpok régió megközelíthetőbbé és összekapcsoltabbá tétele fenntartható közlekedési és mobilitási megoldások előmozdításával, valamint a digitalizáció és az új technológiák maradéktalan kiaknázásával.

Az e pillérhez tartozó két intézkedés az alábbi területekre összpontosít:

1.az intermodalitás és a kölcsönös átjárhatóság előmozdítása a személyszállításban és az árufuvarozásban a hatékony és fenntartható közlekedési rendszerek iránt különböző szinteken jelentkező igény kielégítésével, hogy az emberek és az áruk egyaránt hatékonyan legyenek szállíthatók; valamint

2.az emberek digitális összekapcsolása és a közszolgáltatások hozzáférhetőségének előmozdítása a digitális konnektivitás fokozásának középpontba helyezésével, hogy könnyebben igénybe vehetők legyenek a közszolgáltatások, ezáltal pedig erősödjön a társadalmi-gazdasági integráció, és megnyíljon az út előkészítve a regionális növekedés és fejlődés előtt.

Környezet és energiaügy

E pillér keretében a cél a magas szintű ökológiai folytonosság és olyan, környezeti szempontból fenntartható régió megteremtése, amely készen áll arra, hogy alkalmazkodjon az éghajlatváltozáshoz, és enyhítse annak hatásait.

Az e pillérhez tartozó négy intézkedés az alábbi területekre összpontosít:

1.a természeti és kulturális erőforrások értékének megőrzése és kiaknázása a megőrzés és a fenntartható használat közötti kényes egyensúly hangsúlyozásával, kiemelt figyelmet fordítva a talaj és a vízkészletek helyreállítására és fenntartható kezelésére;

2.ökológiai folytonosság kialakítása az egész Alpok régióban a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzésével, fejlesztésével és helyreállításával, valamint a kék és a zöld infrastruktúra előtérbe helyezésével a területek közötti zökkenőmentes összeköttetések létesítése érdekében;

3.a kockázatkezelés javítása és az éghajlatváltozás eredményesebb kezelése a környezetkárosodás és az éghajlatváltozás jelentette kockázatok megismerésével és kezelésével, valamint a természeti katasztrófák és a szélsőséges időjárási események leküzdése terén folytatott együttműködés ösztönzésével, elsősorban természetalapú megoldások révén; valamint

4.az Alpok régió energiahatékonysági és megújulóenergia-hasznosítási mintatérséggé tétele, középpontba helyezve az energiahatékonyságot és az alpesi környezettel összeegyeztethető megújuló erőforrások használatát, amely elengedhetetlen az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez.

Az éghajlatváltozás által a vízkörforgásban előidézett változások – többek között a gleccserolvadás – következményei nemcsak az Alpok régiót, hanem az alvízi országokat is érintik. A határokat átlépő folyók esetében a közös és jól összehangolt folyógazdálkodás elengedhetetlen a vízkészletek és ökoszisztémáik integrált védelmének, fejlesztésének és helyreállításának biztosításához, és kulcsfontosságú Európa vízgazdálkodásának rezilienciája és vízellátásának biztonsága szempontjából. A természetalapú megoldások fokozott használatával előmozdítható a vízkörforgás helyreállítása és az éghajlatváltozáshoz való eredményesebb alkalmazkodás, többek között az árvizekkel és a vízhiánnyal szembeni hatékonyabb védelem révén, ezáltal erősítve az egész régió rezilienciáját.

A három pillér együttesen olyan kiegyensúlyozott megközelítést juttat érvényre, amely nemcsak a gazdasági fejlődést és a jobb összeköttetést ösztönzi, hanem a környezet védelmét is biztosítja az Alpok régió rezilienciájának építésével, hogy e régió képes legyen alkalmazkodni a globális kihívásokhoz, és e kihívások ellenére boldogulni tudjon.

5.A STRATÉGIA IRÁNYÍTÁSA ÉS VÉGREHAJTÁSA

A stratégia irányítási keretét különböző szervek és eszközök alkotják, amelyek a benne foglalt tevékenységek irányítására és igazgatására szolgálnak. Részletes összetételüket és a kapcsolattartásuk módját a cselekvési terv és saját eljárási szabályzatuk határozza meg.

A stratégia irányítása a kialakításánál fogva megkönnyíti a kapacitásépítést, egyértelmű és eredményorientált, ezáltal pedig fokozva az együttműködést az Alpok régióban. Gondoskodik a nemzeti, regionális és helyi érdekelt felek, mellett a gazdasági ágazat, a tudományos élet, a civil társadalom és a nagyközönség képviselőinek, különösen a fiataloknak az aktív részvételéről. Garantálja, hogy a stratégia legfontosabb végrehajtói megfelelő megbízatással kapjanak felhatalmazást a feladataik ellátására. Emellett minden szinten biztosítja a stratégia eredményeivel és hozzáadott értékével kapcsolatos egyértelmű és átfogó kommunikációt.

Az elmúlt évtized során az irányítási keret átalakult, tükrözve az érdekelt felek határozott elkötelezettségét a stratégia végrehajtása iránt. Mindez rávilágít arra, hogy tovább kell fokozni az intézkedéseken belüli és az intézkedések közötti összhangot, és még jobban meg kell erősíteni a stratégia koordinációs szintjein biztosított politikai vezetést.

Szervek

Közgyűlés. A közgyűlés a stratégia legfőbb politikai döntéshozó szerve, amely stratégiai prioritásokat és célokat határoz meg. A részt vevő államok és régiók magas szintű politikai képviselőiből áll, emellett megfigyelők is jelen vannak, például az ifjúsági tanácsnak, az Alpesi Egyezmény és az Interreg alpesi térségi programja részéről. Az Európai Bizottság közvetítőként és társelnökként működik közre, biztosítva az uniós jogszabályokkal való összhangot, szavazati joggal azonban nem rendelkezik. A közgyűlés jóváhagyja a cselekvési terveket, figyelemmel kíséri a végrehajtás előrehaladását, és megkönnyíti a régiók közötti együttműködést.

Elnökség. A partnerállamok éves váltásban töltik be a soros elnökséget. Az elnökségnek döntő szerepe van a közgyűlés és ügyvezető igazgatósági ülések elnöki tisztének betöltésében, az éves munkaprogram kidolgozásában és az ágazatspecifikus miniszteri találkozók megszervezésében.

Ügyvezető igazgatóság. Az ügyvezető igazgatóság felelős a cselekvési terv végrehajtásáért, és nemzeti koordinátorokból, valamint a részt vevő régiók és államok képviselőiből áll. Az Európai Bizottság közvetítői és társelnöki szerepkörében ellenőrzi az uniós jogszabályok betartását és az uniós prioritásokkal való összhangot. Az ifjúsági tanács, az Alpesi Egyezmény és más szervek megfigyelőként követik az eljárását. Az igazgatóság felügyeli a cselekvési csoportokat, koordinálja a közgyűlési üléseket, és előmozdítja a stratégia végrehajtásának következetességét.

Nemzeti koordinátorok. A nemzeti koordinátorok meghatározó szerepet játszanak a stratégia kialakításának és végrehajtásának felügyeletében és támogatásában, valamint az érdekelt felek részvételének előmozdításában. Az ügyvezető igazgatóság tagjai, és nemzeti küldöttségeket vezetnek. Szintén ők a nemzeti szintű elsődleges kapcsolattartók, akik országukban koordinálják a stratégiát. Kormányuk vagy intézményük nevezi ki őket, és a nemzeti vagy a regionális szintet képviselik.

Cselekvési csoportok. A cselekvési csoportok feladata a stratégia napi szintű végrehajtása tematikus területeken. A szakértőkből és érdekelt felekből álló cselekvési csoportok átfogóan összehangolják és integrálják az intézkedéseket a régiók között. A stratégia célkitűzéseit előmozdító projekteket és szakpolitikákat dolgoznak ki. A cselekvési csoportok vezetői a saját munkatervükkel összhangban elősegítik a kommunikációt, és előmozdítják a csoport tevékenységeit.

Az említett szerveket a 3. szakaszban leírtaknak megfelelően a következő új struktúrák egészítik ki, nevezetesen az elnökségi trió, a cselekvésicsoport-vezetők testülete, az ifjúsági tanács, valamint a technikai támogatási struktúra és a stratégiai titkárság.

A stratégia végrehajtása

A stratégiában foglalt tevékenységek végrehajtását a cselekvési terv vezérli, amely a következő három stratégiai szinten működik: tematikus szakpolitikai pillérek és célkitűzések, intézkedések és projektek. A cselekvési terv referenciakeretet ad a közgyűlés, az ügyvezető igazgatóság és a cselekvési csoportok számára, segítve őket abban, hogy a közgyűlés által jóváhagyott küldetések alapján kidolgozzák saját munkatervüket.

A munkatervek hároméves programok, amelyek arra irányulnak, hogy a cselekvési tervben és a közgyűlés által jóváhagyott küldetésekben megfogalmazott célkitűzéseket kézzelfogható eredményekre váltsák. Szakpolitikai koherenciát biztosítanak egyrészt a cselekvési terv, másrészt az akciócsoportok által végrehajtott projektek és kezdeményezések között. A munkatervek célirányosak és reálisak, emellett tükrözik a stratégiában foglalt törekvéseket, és beépítik a közgyűlés és az ügyvezető igazgatóság iránymutatásait, az új küldetések e közleményben fent ismertetett eszköze pedig kiegészíti őket.

6.KÖVETKEZTETÉS

Mindegyik makroregionális stratégia az adott régió egyedi földrajzi, gazdasági és politikai összefüggéseit tükrözi, és az egyes makrorégiók sajátos erősségeihez és nehézségeihez igazodik. Kormányközi kezdeményezésként nem kötik őket a végrehajtási struktúrákra vagy a projektszervezésre vonatkozó előzetes szabályok. Ehelyett mindegyik stratégia szervezesen fejlődik és alkalmazkodik a saját körülményeihez.

Az Alpok régióra vonatkozó stratégiához 2015 óta kifinomult irányítási modell alakult ki, amelyben a társadalom különböző rétegei széles körben képviseltetik magukat. A felülvizsgált cselekvési tervben átfogó módon naprakésszé tett irányítási rendszere az új szervek és struktúrák, így az elnökségi trió, a cselekvésicsoport-vezetők testülete, az ifjúsági tanács, a technikai támogatási struktúra és a titkárság szerep- és feladatkörét tükrözi. Ezek az elmúlt évtized során létrejött új szervek jóval hatékonyabbá tették a stratégia működését.

Az Alpok régióra vonatkozó stratégia megfogalmazói úgy döntöttek, hogy nem változtatnak jelentősen a stratégia prioritásain és célkitűzésein. Ehelyett a folytonosság mellett döntöttek, tükrözve a stratégiai partnerek körében mutatkozó széles körű egyetértést abban, hogy a 10 évvel ezelőtt kiválasztott prioritások és célkitűzések továbbra is érvényesek és lényegesek az Alpok régió számára. A stratégia azonban új, küldetésalapú megközelítést vezetett be egyértelműen azzal a szándékkal, hogy erősítse a szinergiákat, fokozza a politikai szerep- és felelősségvállalást, valamint növelje a stratégia általános ismertségét.

Összességében véve a stratégia ezekkel az új elemekkel a továbbiakban is támogathatja és fokozhatja az Alpok régió vonzerejét, rezilienciáját és versenyképességét, valamint javíthatja az ott élő emberek életminőségét. A Bizottság úgy véli, hogy a felülvizsgált cselekvési terv jövőorientált keretet ad a régióban a fenntartható növekedés, a versenyképesség, a környezetvédelem és a megerősített együttműködés előmozdításához. A felülvizsgált cselekvési terv lehetővé teszi, hogy az Alpok régió eredményesen leküzdje az előtte álló kihívásokat, és kihasználja a kínálkozó lehetőségeket, így ugyanis továbbra is példát mutathat az európai együttműködésben.

(1)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégiáról (COM(2015) 366 final, Brüsszel, 2015. július 28.).