EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.11.10.
COM(2025) 673 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
Az (EU) 2024/1143 rendelet 35. cikkének (3) bekezdése alapján a földrajzi árujelzőkre vonatkozó doménnév-információs és figyelmeztető rendszer szükségességének és megvalósíthatóságának elemzése
FŐBB SZAKKIFEJEZÉSEK SZÓSZEDETE
ccTLD (országkód szerinti felső szintű domén):
Egy adott országhoz vagy területhez rendelt felső szintű domén, amely két betűből áll (pl. „.fr”, „.de”), és amelyet egy nemzeti nyilvántartó kezel.
Doménbitorlás („Cybersquatting”):
Az oltalom alatt álló elnevezéssel – például védjeggyel vagy földrajzi árujelzővel – megegyező vagy ahhoz megtévesztően hasonló doménnév rosszhiszemű regisztrációja vagy használata azzal a szándékkal, hogy tisztességtelenül kihasználják a hírnevét, megtévesszék a fogyasztókat vagy nyereségszerzési céllal továbbértékesítsék a domént.
DNS (doménnévrendszer):
Az a hierarchikus névrendszer, amely az ember által olvasható doménneveket (például az „example.eu”-t) numerikus internetprotokoll-címekre (IP-címekre) fordítja, amelyeket a számítógépek egymás interneten való lokalizálásra használnak.
DAS (doménnév-elérhetőségi szolgáltatás):
Olyan szolgáltatás, amelyet jellemzően a doménnyilvántartók automatizált lekérdezése révén annak ellenőrzésére használnak, hogy egy adott doménnév regisztrálható-e vagy már használatban van.
NS (névszerver):
A DNS-en belüli szerver, amely a doménneveket IP-címekkel összekapcsoló bejegyzéseket tárol és kezel, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy a numerikus címek helyett neveket használjanak.
RDAP (regisztrációsadat-hozzáférési protokoll):
Szabványos internetprotokoll, amely strukturált, géppel olvasható hozzáférést biztosít a doménregisztrációs adatokhoz, fokozatosan felváltva a régebbi WHOIS rendszert. Az RDAP jobb biztonsági, szabványosítási és adatvédelmi funkciókat kínál.
WHOIS (Who Is):
Olyan internetes szolgáltatás, amely alapvető információkat nyújt a regisztrált doménnévről, például annak státuszáról, regisztrátoráról és regisztrálási dátumáról.
1.BEVEZETÉS
A földrajzi árujelzők az Európai Unió minőségpolitikájának sarokkövét képezik. Oltalom alá helyezik azon meghatározott termékek elnevezését, amelyek minősége vagy hírneve földrajzi eredetükhöz és a termelők hagyományos szakértelméhez kötődik. Mivel a digitális marketing és az online jelenlét már központi szerepet tölt be e termékek forgalmazásában, egyre fontosabbá vált a földrajzi árujelzők védelme a doménnévrendszerben (DNS).
A földrajzi árujelzők oltalmának e területen való megerősítése érdekében az (EU) 2024/1143 rendelet( 1 ) 35. cikke előírja a Bizottság számára, hogy 2025. november 14-ig elemezze a földrajzi árujelzőkre vonatkozó uniós szintű doménnév-információs és figyelmeztető rendszer szükségességét és megvalósíthatóságát, és nyújtson be jelentést annak főbb megállapításairól. Adott esetben a jelentést jogalkotási javaslat kísérheti.
A doménnév-információs és figyelmeztető rendszer lehetővé tenné a földrajzi árujelzők kérelmezői számára annak ellenőrzését, hogy a földrajzi árujelzőt már regisztrálták-e doménnévként, és ha kívánják, értesítést kapjanak, ha egy földrajzi árujelzővel azonos doménnevet regisztrálnak.
Ez a jelentés összefoglalja az elemzés eredményeit, és megvizsgálja, hogy az uniós székhelyű ccTLD-nyilvántartók általi önkéntes információszolgáltatás hogyan működhetne a gyakorlatban. Teljesíti az (EU) 2024/1143 rendelet 35. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kötelezettséget, és ismerteti a Bizottság megállapításait.
2.JOGI KERET ÉS SZAKPOLITIKAI HÁTTÉR
Jogalap
A borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkről szóló (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelet elismeri a földrajzi árujelzők DNS-ben való oltalmának növekvő fontosságát, mivel ezek a jogok egyre inkább kiszolgáltatottak a visszaélésszerű doménnév-regisztrációkkal szemben, amelyeket gyakran doménbitorlásnak neveznek („cybersquatting”). A földrajzi árujelzők oltalmának e területen való megerősítése érdekében az (EU) 2024/1143 rendelet bevezeti a doménnév-információs és figyelmeztető rendszer létrehozásának lehetőségét.
A rendelet 35. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság megbízhatja az EUIPO-t egy ilyen rendszer létrehozásával és irányításával. Ugyanez a rendelkezés előírja, hogy a ccTLD-k Unióban létrehozott nyilvántartói önkéntes alapon vehetnek részt azáltal, hogy az EUIPO rendelkezésére bocsátják a vonatkozó információkat és adatokat.
A rendelet 35. cikkének (3) bekezdése előírja a Bizottság számára annak elemzését, hogy szükséges és megvalósítható-e egy ilyen rendszer létrehozása, figyelembe véve, hogy a nyilvántartók általi önkéntes információ- és adatszolgáltatás hogyan működhetne a gyakorlatban. A Bizottság legkésőbb 2025. november 14-ig benyújtja az elemzés eredményeit az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Összehangolt fellépés szükségessége a földrajzi árujelzők ágazatai között
A mezőgazdasági földrajzi árujelzőknek az (EU) 2024/1143 rendelet szerinti elemzése párhuzamosan zajlik a kézműves és ipari termékekre vonatkozó földrajzi jelzésekről szóló (EU) 2023/2411 rendelet( 2 ) 72. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítésével. Ez a rendelkezés előírja a Bizottság számára, hogy 2026. június 2-ig értékelje a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek a DNS-ben való visszaélésszerű használata elleni védelmet célzó információs és figyelmeztető rendszer megvalósíthatóságát.
Ezek a rendelkezések a szellemitulajdon-jogok online védelmének megerősítésére irányuló tágabb uniós politika részét képezik, amint azt a szellemi tulajdonra vonatkozó uniós cselekvési terv( 3 ) és a hamisítás elleni küzdelemről szóló bizottsági ajánlás( 4 ) kidolgozása is tükrözi. A rendelkezések választ adnak az érdekelt felek által a földrajzi árujelzőkkel való online visszaélések megelőzésére vagy kezelésére szolgáló meglévő mechanizmusok korlátaival kapcsolatban felvetett aggályokra is.
A mezőgazdasági termékek, valamint a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek jogi alapjai, szakpolitikai célkitűzései és potenciális rendszerarchitektúrája hasonló. Alapvető fontosságú a szakpolitikai koherencia biztosítása és a párhuzamos erőfeszítések elkerülése. Ez a jelentés, amelyre a 2026. június 2-i jövőbeli jelentés fog épülni, elsőként azt vizsgálja, hogy létre lehetne-e hozni egy egységes uniós szintű doménnév-információs és figyelmeztető rendszert, amely a mezőgazdasági termékek, valamint a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőire egyaránt kiterjed, ahelyett, hogy két külön rendszert hozna létre, mindkettőt saját jogi keretében. Ez elősegítené a következetesség biztosítását, és hozzájárulna a földrajzi árujelzők DNS-ben történő oltalmára vonatkozó egységes uniós megközelítéshez.
2024. december 4-én a Bizottság és az EUIPO igazgatási megállapodást írt alá az olyan területeken folytatott együttműködés megerősítéséről, mint a földrajzi árujelzők oltalma és érvényesítése. A megállapodás kifejezetten rögzíti, hogy a felek készek együttműködni egy doménnév-információs és figyelmeztető rendszer kidolgozásában, és feltárni, hogy az EUIPO meglévő rendszere (amelyet jelenleg a .eu felső szintű domén alatt regisztrált európai uniós védjegyekhez használnak) az (EU) 2024/1143 rendelet 35. cikkének (2) bekezdésében előírt felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiterjeszthető-e a földrajzi árujelzőkre.
A Bizottság szorosan együttműködött az EURid-dal is, amely a .eu felső szintű domén nyilvántartója. E tekintetben az együttműködés középpontjában a technikai és jogi határok elemzése, valamint az arányos és hatékony megoldás megtalálásának elősegítése állt.
3.MÓDSZERTAN ÉS FORRÁSOK
Ez az elemzés számos egymást kiegészítő bizonyítékforrásra támaszkodik.
·Az Európai Bizottság megbízásából készült átfogó tanulmány( 5 ) (a továbbiakban: tanulmány). Ez a tanulmány bizonyítékokat gyűjtött a földrajzi árujelzőket érintő visszaélésszerű doménnév-regisztrációkról, és megvizsgálta a földrajzi árujelzőkre összpontosító doménnév-információs és figyelmeztető rendszer technikai, jogi és szervezeti megvalósíthatóságát. Elemezte továbbá a mezőgazdasági termékek, illetve a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőire vonatkozó jogi keretek közös rendelkezéseit, és arra a következtetésre jutott, hogy a jövőbeli rendszerekkel kapcsolatos összehangolt uniós megközelítés technikailag megvalósítható és kívánatos lenne szakpolitikai szempontból.
·CENTR állásfoglalás( 6 ). Ezt a hivatalos állásfoglalást a CENTR, az európai nemzeti doménnév-nyilvántartókat képviselő szövetség készítette. A dokumentum ismerteti a tagok véleményét és aggályait az uniós szintű információs és figyelmeztető rendszerekkel kapcsolatban.
·Célzott konzultáció az uniós ccTLD-nyilvántartókkal. 2025 augusztusa és szeptembere között a Bizottság felkérte az összes uniós székhelyű ccTLD-nyilvántartót, az EURid-ot és a CENTR-t, hogy tegyék meg észrevételeiket a javasolt technikai modellel és az önkéntes együttműködés lehetséges formáival kapcsolatban. Visszajelzéseiket ez a jelentés tükrözi.
·Kétoldalú szolgálatközi találkozók és technikai információcserék. Ezekbe bevonták a Bizottság szervezeti egységeit, az EURid-ot (az európai uniós védjegyek .eu felső szintű doménjére vonatkozó meglévő figyelmeztető rendszer működése tekintetében), valamint a szellemi tulajdonnal foglalkozó szakértőt, aki részt vett a tanulmány elkészítésében.
4.A SZÜKSÉGESSÉG ELEMZÉSE
Egyre fontosabbá válik a földrajzi árujelzők védelme a doménnévrendszerben, mivel az online marketing és az e-kereskedelem egyre nagyobb szerepet játszik a földrajzi árujelzőkkel ellátott termékek gyártói számára. Bár a földrajzi árujelzőkkel doménnevekben való visszaélés dokumentált esetei korlátozottnak tűnnek, ez gyakran inkább strukturális tényezőket tükröz, mintsem a kockázat hiányát.
Számos földrajzi árujelzővel rendelkező termelői csoport olyan kis- vagy középvállalkozás vagy egyesület, amely nem rendelkezik a doménnév-regisztrációk szisztematikus nyomon követéséhez szükséges erőforrásokkal. Jellemzően alkalmi ellenőrzésekre támaszkodnak, vagy csak akkor cselekszenek, ha a visszaélés láthatóvá válik a piacon. A termelők még a visszaélések észlelése esetén is gyakran úgy döntenek, hogy nem tesznek lépéseket, mivel a meglévő eljárások költségesek és összetettek. Bár léteznek magán nyomonkövetési szolgáltatások, ezek díjalapúak, és elsősorban a védjegyekre irányulnak, így kevésbé hozzáférhetőek, és nem igazodnak teljes mértékben a földrajzi árujelzők oltalmához.
Az uniós jogszabályok, nevezetesen az (EU) 2024/1143 rendelet 35. cikkének (1) bekezdése immár előírja valamennyi uniós ccTLD-nyilvántartó számára, hogy alternatív vitarendezési mechanizmusaikban érvényes korábbi jogokként ismerjék el a földrajzi árujelzőket. Ez nem volt mindig így. A rendelet 2024. májusi hatálybalépése előtt az egyetlen rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőség gyakran a nemzeti bíróságok előtti jogi eljárás volt. Mivel a jogi lépések hosszadalmasak, költségesek és bizonytalan kimenetelűek lehetnek, számos földrajzi árujelzővel ellátott termék gyártója döntött úgy, hogy nem él ezzel a lehetőséggel.
Nemzetközi szinten a földrajzi árujelzőket nem ismerik el a doménnevekre vonatkozó egységes vitarendezési politika (UDRP), a Szellemi Tulajdon Világszervezete által működtetett, az általános felső szintű doménekre (gTLD) vonatkozó fő vitarendezési eljárás alapján oltalomban részesíthető jogokként. Ez azt jelenti, hogy az eljárás nem elérhető a földrajzi árujelzővel ellátott termékek gyártói számára.
Következésképpen a földrajzi árujelzőkkel a doménnevekben való visszaélések viszonylag alacsony száma nem feltétlenül jelenti a tényleges kockázati szint megbízható mutatóját: a korlátozott nyomonkövetési kapacitás és az összetett végrehajtási mechanizmusok elfedik a probléma tényleges nagyságrendjét. Ezenkívül a doménnevekkel kapcsolatos jelenlegi vitarendezési mechanizmusok természetüknél fogva reaktívak, és nem rendelkeznek megelőző funkcióval.
Egy proaktív uniós szintű információs és figyelmeztető rendszer ezért:
·segítené a földrajzi árujelzők bejegyzését kérelmezőket a potenciálisan visszaélésszerű doménnév-regisztrációk korai felismerésében és a jó hírnév megsértése előtt történő fellépésben,
·egyetlen hozzáférési pontot biztosítana annak ellenőrzéséhez, hogy egy földrajzi árujelzőt regisztráltak-e doménnévként az egyébként széttagolt ccTLD-környezetben – ez növelné a doménnév-regisztráció átláthatóságát anélkül, hogy további személyes adatokat hozna nyilvánosságra, valamint
·megerősítené a földrajzi árujelzők általános online érvényesítési keretét.
A Bizottság elemzése azt mutatja, hogy bár a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos doménbitorlás esetei még nem elterjedtek, de igenis előfordulnak, és jelentős gazdasági kért és hírnévrontást okozhatnak. A földrajzi árujelzővel ellátott termékek növekvő online láthatóságának fényében ezért szükségesnek tekinthető egy megelőző uniós szintű rendszer létrehozása.
5.MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI ELEMZÉS
5.1.Alternatív rendszermodellek
A földrajzi árujelzők doménnév-információs és figyelmeztető rendszere két alapvető szolgáltatást nyújtana:
·információs funkció, amely lehetővé tenné a földrajzi árujelzők kérelmezői számára annak ellenőrzését, hogy regisztráltak-e már a földrajzi árujelzővel azonos doménnevet,
·figyelmeztető funkció, amely opcionális értesítéseket küldene, ha újonnan regisztrálnak egy ilyen doménnevet.
Ezek a funkciók a .eu domén alatt bejegyzett európai uniós védjegyekre vonatkozóan már meglévő, az EUIPO és az EURid által közösen működtetett figyelmeztető rendszert tükrözik. Ez a rendszer a doménnevek pontos megfeleltetésén alapuló keresésre támaszkodik, és automatikusan értesíti az európai uniós védjegy jogosultjait, ha a védjeggyel azonos .eu doménnevet regisztráltak, anélkül, hogy a regisztrálók személyes adatait megosztanák.
A Bizottság először azt vizsgálta, hogy az uniós védjegyek meglévő .eu rendszere kiterjeszthető-e a földrajzi árujelzőkre és az uniós székhelyű ccTLD-kre. Több architektúra-alternatívát elemeztek, amelyek eltérőek abban a tekintetben, hogy ki végzi el a megfeleltetést, és hogyan történik az adatcsere:
·Decentralizált megfeleltetés. Minden ccTLD-nyilvántartó elvégzi a rendelkezésre állás ellenőrzését, és az eredményeket elküldi az EUIPO-nak.
·Központosított megfeleltetés. Az EUIPO begyűjtené a regisztrációs adatokat a nyilvántartókból, és maga végezné el az ellenőrzéseket, ugyanúgy, mint az európai uniós védjegyek meglévő .eu rendszere esetében.
·Harmadik fél modellje. A közvetítő összegyűjti vagy megfelelteti az adatokat, mielőtt az eredményeket továbbítaná az EUIPO-nak.
Mindezek a megközelítések elvben műszakilag megvalósíthatók. Ugyanakkor mindegyik nyilvántartónak jelentős változtatásokat kellene végrehajtania. Ezek közé tartozik az alkalmazásprogramozási felületek (API-k) kifejlesztése, amelyek a számítógépes rendszerek közötti automatizált kommunikációt lehetővé tevő szabványos technikai interfészek, megfeleltetési eszközök kiépítése vagy a doménnév-regisztrációs adatok rendszeres exportálása. Ezek a változtatások költségeket és infrastrukturális változásokat vonnának maguk után nyilvántartók számára. Jogi szempontból ezek a modellek az adatmegosztás szabályozása, valamint a titoktartással vagy az adatvédelemmel kapcsolatos kockázatok elkerülése érdekében valamennyi nyilvántartóval kötött szerződéses megállapodásokat is előírnának. Az ilyen megállapodások összetettségét és terheit jelentős akadályként jelölték meg.
A tanulmány keretében megkérdezett nyilvántartók nagyrészt ellenezték ezeket az alternatívákat, és tágabb értelemben megkérdőjelezték a földrajzi árujelzőkre vonatkozó figyelmeztető rendszer szükségességét. Jelezték, hogy a szükséges változtatások jelentős költségekkel és működési terhekkel járnának, és aggodalmukat fejezték ki az adatvédelemmel és a titoktartással kapcsolatban. Úgy vélték, hogy egy ilyen rendszer nem szükséges, és jelezték, hogy nem hajlandóak beruházni az infrastrukturális módosításokba. Állásfoglalásában a CENTR azt is hangsúlyozta, hogy minden uniós rendszernek önkéntesnek kell maradnia, és el kell kerülnie a szükségtelen kötelezettségeket. A CENTR hangsúlyozta a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos viták alacsony számát a doménnevekkel összefüggésben, az alternatív vitarendezési mechanizmusok meglétét, valamint a nyilvántartókra nehezedő további terhek megelőzésének szükségességét.
E korlátokra tekintettel megvizsgáltak egy további alternatívát, amely nem foglalná magában az uniós védjegyek meglévő .eu rendszerének a földrajzi árujelzőkre és az uniós székhelyű ccTLD-kre való kiterjesztését. Ehelyett az EUIPO által működtetett, és főként nyilvánosan elérhető DNS-eszközökre támaszkodó, kifejezetten a földrajzi árujelzőket szolgáló rendszer létrehozását jelentené. A rendszer ugyanazokat az információs és figyelmeztető funkciókat kínálná, mint a jelenlegi .eu rendszer – a bejegyzett földrajzi árujelzőkkel való pontos egyezések alapján –, de a nyilvántartóknak nem kellene exportálniuk vagy megosztaniuk a regisztrációs adatbázisokat. Technikailag a rendszer alapértelmezés szerint névszerverekről (NS) történő lekérdezésre támaszkodna, amely egy olyan standard DNS-lekérdezés, amely egyszerűen ellenőrzi, hogy létezik-e egy adott doménnév. Ha egy NS-lekérdezés nem hoz eredményt (például ha egy elnevezést regisztráltak, de még nem ruháztak át( 7 )), ezt ki lehet egészíteni automatizált lekérdezésekkel a következők révén:
·a WHOIS protokoll vagy annak biztonságos utódja, a regisztrációsadat-hozzáférési protokoll (RDAP), és/vagy
·egy doménnév-elérhetőségi szolgáltatás (DAS), amennyiben a nyilvántartó ilyen szolgáltatást kínál.
Ennek a modellnek egyértelmű előnyei vannak. Nem járna fejlesztési vagy működési költségekkel a ccTLD-nyilvántartók számára, és nem változtatná meg infrastruktúrájukat. Emellett az EUIPO által az európai uniós védjegyekre vonatkozóan már működő figyelmeztető rendszerrel kapcsolatban szerzett tapasztalatokra is építene, szinergiákat teremtve. A szükséges kódolást az EUIPO központilag dolgozná ki annak érdekében, hogy lehetővé váljon az NS és a WHOIS/RDAP lekérdezése. Ezek a módszerek csak nyilvánosan hozzáférhető DNS-adatokat használnak, és nem írják elő a nyilvántartók számára, hogy megosszák a regisztrált doménnevek teljes jegyzékét (ún. „zónafájlok”) vagy a személyes adatokat. A kizárólag az NS-lekérdezéseken alapuló rendszer a nyilvántartók együttműködése nélkül is működhetne.
A pontosság és a lefedettség javítása érdekében azonban a nyilvántartók a következő formákban vehetnének részt önkéntes alapon:
·az EUIPO IP-címének engedélyezőlistára vétele az automatizált WHOIS vagy RDAP-keresések lehetővé tétele érdekében, és/vagy
·a DAS-hoz való hozzáférés biztosítása, amennyiben létezik ilyen szolgáltatás.
Ez biztosítaná, hogy a rendszer a regisztrált, de még nem átruházott doménnevekre is kiterjedjen. Ez az együttműködés szigorúan önkéntes maradna, és nem teremtene jogi kötelezettséget a nyilvántartók számára.
5.2.Az alternatív rendszermodellekre vonatkozó következtetés
Az elemzés szerint az EUIPO által kezelt, szabványos, nyilvánosan elérhető DNS-eszközökön alapuló uniós szintű doménnév-információs és figyelmeztető rendszer a legarányosabb és technikailag legéletképesebb modell.
Az ambiciózus architektúra-modellek technikailag megvalósíthatók. Ezeket azonban ki kell zárni, mivel aránytalan költségekkel járnának, bonyolult jogi helyzetet teremtenének, és a nyilvántartók részéről erős ellenállásba ütköznének. Ezzel szemben az EUIPO által kezelt, szabványos, nyilvánosan elérhető DNS-eszközökön alapuló könnyű modell műszakilag és jogilag megvalósítható, úgy tervezhető meg, hogy megfeleljen az uniós adatvédelmi és kiberbiztonsági követelményeknek, továbbá minimalizálná a költségeket és a működési terheket. A nyilvántartók számos aggályával foglalkozik, feltéve, hogy a részvétel önkéntes marad, és megfelelő biztosítékokat és szerződéses megállapodásokat léptetnek életbe.
Ez a modell a fentiekben leírtak szerint műszakilag megvalósítható és alacsony hatással járó megoldást kínál, amely:
·nem igényel technikai kiigazításokat vagy fejlesztési költségeket a nyilvántartók részéről,
·nem jár zónafájlok, személyes adatok vagy más regisztrációs adatok megosztásával, valamint
·egyértelmű jogi biztosítékokkal támogatnák, amelyek biztosítják, hogy az adatokat vagy lekérdezéseket kizárólag a rendszer működéséhez használják fel.
A ccTLD-nyilvántartókkal való bármilyen együttműködés szigorúan önkéntes maradna, és nem teremtene jogi kötelezettséget számukra.
Ez a javasolt modell uniós szintű megelőző eszközt biztosítana a földrajzi árujelzők termelői csoportjai számára a doménbitorlással és a földrajzi árujelzőkkel a doménnév-regisztrációk során történő visszaélésekkel szemben, ugyanakkor kezelné a nyilvántartók működési terhekkel, adatvédelemmel és műszaki megvalósíthatósággal kapcsolatos fő aggályait.
6.KONZULTÁCIÓ AZ ORSZÁGKÓD SZERINTI FELSŐ SZINTŰ DOMÉNNÉV-NYILVÁNTARTÓKKAL
6.1.A konzultáció ismertetése
E modell megvalósíthatóságának és a nyilvántartók önkéntes együttműködési hajlandóságának elemzése érdekében a Bizottság 2025 augusztusa és szeptembere között célzott konzultációt folytatott. A konzultáció címzettjei a 27 uniós ccTLD-nyilvántartó, az EURid és a CENTR voltak.
A konzultáció során a Bizottság felvázolta a javasolt műszaki modellt, és azt kérdezte, hogy a nyilvántartók elvben hajlandóak-e:
·engedélyezőlistára venni az EUIPO IP-címét az automatizált WHOIS-keresések lehetővé tétele érdekében,
és/vagy
·hozzáférést biztosítani a DAS-hoz, amennyiben létezik ilyen szolgáltatás.
A nyilvántartók visszajelzéseit ez a jelentés tükrözi. Jelezte a földrajzi árujelzőkre vonatkozó jövőbeli uniós szintű doménnév-információs és figyelmeztető rendszerben való önkéntes részvétel várható szintjét.
6.2.A konzultáció eredményei
A CENTR és az EURid mellett 22 uniós ccTLD-nyilvántartó vett részt a konzultációban.
A javasolt modell támogatása biztosítékok esetén
A legtöbb válaszadó jelezte, hogy elvben hajlandó lenne részt venni a javasolt modellben az együttműködés két önkéntes formájának legalább egyikén keresztül, nevezetesen:
·a doménnév-regisztrációs információkhoz való automatikus hozzáférés biztosítása (a WHOIS protokollon vagy az RDAP-on keresztül), illetve
·a DAS-hoz való hozzáférés biztosítása.
Az együttműködésről pozitívan nyilatkozó nyilvántartók következetesen olyan biztosítékokat és gyakorlati feltételeket emeltek ki, amelyeket be kell vezetni ahhoz, hogy az együttműködés elfogadható legyen.
·Célhoz kötöttség. Az adatokat kizárólag az uniós szintű doménnév-információs és figyelmeztető rendszer működtetésére és kizárólag a doménnévként regisztrálható földrajzi árujelzők ellenőrzésére kell felhasználni.
·Adatvédelem. Az együttműködésnek meg kell felelnie az uniós adatvédelmi követelményeknek, és nem szabad személyes adatokat megosztani.
·Kiberbiztonság és a NIS 2 előírásoknak való megfelelés. Az együttműködésnek meg kell felelnie az EU NIS 2 irányelvének( 8 ), amely közös uniós szabályokat állapít meg a hálózatok és információs rendszerek biztonságossá tétele érdekében, és szigorú biztonsági és kockázatkezelési intézkedések hatálya alá tartozó „alapvető szervezeteknek” minősíti a doménnév-nyilvántartókat.
·Egyértelmű működési paraméterek. Az automatikus lekérdezések (DNS-keresések) várható számát és gyakoriságát észszerű határokon belül kell meghatározni és tartani.
·A zónafájlok kizárása. A zónafájlok megosztását továbbra is ki kell zárni.
·Technológiai preferencia. A lekérdezéseknek lehetőség szerint a WHOIS modern és biztonságosabb utódját, a RDAP-ot kell használniuk.
·Tisztességes verseny. Az EUIPO DNS-adatokhoz való kiváltságos hozzáférése nem torzíthatja a versenyt a márkavédelmi szolgáltatások piacán, és nem biztosíthat kedvezményes előnyt az EUIPO számára. A földrajzi árujelzők oltalma céljából megszerzett adatokat ezért szigorúan erre a célra kell felhasználni.
A nyilvántartók hangsúlyozták továbbá, hogy az EUIPO-val való bármilyen együttműködés csak hivatalos megállapodás részeként képzelhető el. Egy ilyen megállapodásnak egyértelműen meg kell határoznia az együttműködés hatókörét, megfelelő biztonsági záradékokat kell tartalmaznia, és foglalkoznia kell a konzultáció során felvetett szélesebb körű aggályokkal.
Több nyilvántartó is javasolt gyakorlati fejlesztéseket, például kísérleti projekteket. Példaként említhetők a következők: i. egy „push” modell, amelyben maga a hivatal értesítené az EUIPO-t az egyező regisztrációkról, nem pedig az EUIPO-nak kellene ismételt lekérdezéseket végeznie (DNS-keresések); és ii. nyílt adatkészletek (napi listák vagy havi nyílt hozzáférésű adatok) használata a különleges hozzáférés szükségességének csökkentése érdekében.
Fenntartások
Egyes olyan nyilvántartók azonban, amelyek egyébként nyitottak voltak az együttműködésre, megkérdőjelezték a földrajzi árujelzőkkel való visszaélés mértékét az uniós doménnevek területén. Úgy vélték, hogy a preferenciális hozzáférés biztosítása – például a WHOIS engedélyezőlistázása vagy a DAS révén – aránytalan ebben az összefüggésben. Ehelyett azt javasolták, hogy kezdjünk azzal, ami már most is nyilvánosan hozzáférhető, nevezetesen az NS-keresésekkel, amelyekkel egyszerűen le lehet ellenőrizni, hogy létezik-e az adott doménnév, a preferenciális hozzáférés kérdését pedig hagyjuk az EUIPO-ra egy későbbi szakaszban.
A válaszadók egy kisebb része jelezte, hogy nem tudja támogatni egy ilyen rendszer kidolgozását, hivatkozva a földrajzi árujelzőkkel való visszaélések alacsony számára, valamint a biztonsági kockázatok, illetve a jogi vagy technikai korlátok meglétére.
A javasolt modell hatásai
A konzultáció eredményei megerősítik, hogy a javasolt modell – amely főként nyilvános NS-kereséseken alapul, és szükség esetén WHOIS/RDAP-lekérdezésekkel vagy a DAS-sal egészül ki – műszakilag megvalósítható. Azt is mutatják, hogy az önkéntes együttműködés reális, feltéve, hogy a Bizottság és az EUIPO egyértelmű jogi biztosítékokat vezet be, minimálisra csökkenti a működési terheket, és biztosítja a szabványosított és biztonságos hozzáférést (lehetőleg a RDAP-on keresztül), a lekérdezések számára és gyakoriságára vonatkozó észszerű korlátozások mellett.
A fokozatos megközelítés tükrözné legjobban a nyilvántartók kialakításának sokféleségét és a megfogalmazott aggályokat. Ennek a megközelítésnek a megvalósítása azzal kezdődne, ami a nyilvános DNS-keresések révén már most is elérhető, mielőtt fokozatosan bevonnák azokat a nyilvántartókat, amelyek további önkéntes hozzáférést kívánnak biztosítani. A kísérleti projektek, például a „push” modell vagy a nyílt adatkészletek közzététele tovább javíthatják a hatékonyságot.
7.MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK
Az elemzés megerősíti, hogy a földrajzi árujelzőkkel doménnevekben való visszaélések – bár azokat nem jelentik be, és ezért nehéz számszerűsíteni – valós és növekvő kockázatot jelentenek a földrajzi árujelzővel ellátott termékek gazdasági értékére és hírnevére nézve. A bejelentett esetek alacsony száma valószínűleg számos termelői csoport korlátozott nyomonkövetési kapacitását és a meglévő vitarendezési mechanizmusok reaktív jellegét, nem pedig a kockázat hiányát tükrözi.
Az uniós székhelyű országkód szerinti felső szintű domének jelenlegi végrehajtási eszközei nagyrészt reaktívak. A nemzeti szintű alternatív vitarendezés csak akkor biztosít jogorvoslatot, ha egy doménnevet már regisztráltak. A bírósági peres eljárások gyakran hosszadalmasak, költségesek és kiszámíthatatlanok, a magán nyomonkövetési szolgáltatások pedig szintén költségesek, és azokat elsősorban a védjegyekre, nem pedig a földrajzi árujelzőkre tervezték.
Egy megelőző uniós szintű doménnév-információs és figyelmeztető rendszer segítene pótolni ezt a hiányosságot. Azáltal, hogy lehetővé teszi a földrajzi árujelzők kérelmezői számára, hogy ellenőrizzék, hogy egy földrajzi árujelzőként oltalomban részesíteni kívánt elnevezést már regisztráltak-e doménnévként, és hogy azonos elnevezések regisztrálása esetén figyelmeztetést kapjanak, egy ilyen rendszer lehetővé tenné a termelői csoportok számára, hogy cselekedjenek, mielőtt gazdasági kár és hírnévrontás következne be.
Az elemzés megerősíti, hogy a földrajzi árujelzőkre vonatkozó uniós szintű doménnév-információs és figyelmeztető rendszer létrehozása egyaránt szükséges és technikailag megvalósítható. Egy ilyen rendszer megelőző eszközt biztosítana a földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelői számára a doménbitorlással szemben, és hozzájárulna a földrajzi árujelzővel ellátott termékek hírnevének és gazdasági értékének védelméhez az online környezetben.
A legmegfelelőbb modell az EUIPO által irányított rendszer, amely standard, nyilvánosan elérhető DNS-eszközökön és a ccTLD-nyilvántartók önkéntes együttműködésén alapul. Ezzel a megközelítéssel elkerülhető, hogy a nyilvántartók módosítsák infrastruktúrájukat vagy megosszák a személyes adatokat.
Az elemzés azt mutatja, hogy egy főként nyilvános DNS-eszközökön alapuló rendszer anélkül is megvalósítható, hogy a nyilvántartóknak személyes adatokat kellene megosztaniuk vagy technikai változtatásokat kellene végrehajtaniuk. Egy ilyen rendszer különösen a névszervereken történő kereséseken alapulna. Ezeket szükség esetén WHOIS vagy RDAP-lekérdezésekkel, vagy doménnév-elérhetőségi szolgáltatással egészítenék ki.
Az uniós székhelyű ccTLD-nyilvántartókkal, a CENTR-rel és az EURid-dal folytatott célzott konzultáció eredményei azt mutatják, hogy az önkéntes együttműködés reálisan megvalósítható. A legtöbb válaszadó elvben kész automatizált WHOIS/RDAP vagy DAS-hozzáférést biztosítani, feltéve, hogy:
·a rendszer célja szigorúan a földrajzi árujelzők oltalmára korlátozódik,
·az együttműködés megfelel az uniós kiberbiztonsági szabályoknak, különösen a NIS 2 irányelvnek ((EU) 2022/2555 irányelv), amely közös uniós szabályokat határoz meg a hálózatok és az információs rendszerek biztonságának fenntartása érdekében, valamint
·hivatalos megállapodások egyértelműen meghatározzák az együttműködés hatókörét és a szükséges biztonsági biztosítékokat.
A nyilvántartók által felvetett aggályokat – például az arányosság, az erős adatvédelmi biztosítékok és a minimális működési teher szükségességét – könnyű kialakítással és szigorúan önkéntes részvétellel lehetne kezelni.
Ez a jelentés az (EU) 2024/1143 rendelet 35. cikkének (3) bekezdésében előírt ténybeli és szakpolitikai alapot szolgáltatja, és eleget tesz az ilyen rendszer szükségességének és megvalósíthatóságának elemzésére vonatkozó kötelezettségnek. Ezen elemzés alapján a Bizottságnak ebben a szakaszban nem áll szándékában jogalkotási javaslatot előterjeszteni.
8.A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK
A Bizottság folytatja a belső koordinációt és párbeszédet az érdekelt felekkel annak érdekében, hogy meghatározza a földrajzi árujelzőkre vonatkozó lehetséges uniós szintű doménnév-információs és figyelmeztető rendszer legmegfelelőbb keretét.
A jogalkotási javaslat felé tett lépéseket az alábbiakkal együtt vizsgáljuk meg:
·az (EU) 2023/2411 rendelet 72. cikkének (2) bekezdése szerinti, a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőire vonatkozó külön bizottsági elemzés következtetései, amely elemzésnek (a fent említettek szerint) 2026. június 2-ig kell megtörténnie, valamint
·további technikai konzultációk és kísérleti projektek az EUIPO-val, az EURid-del és az uniós székhelyű ccTLD-nyilvántartókkal a gyakorlati intézkedések tesztelése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy bármely jövőbeli rendszer arányos és működőképes legyen.