EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.5.21.

COM(2025) 500 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az egységes piac: európai hazai piacunk egy bizonytalan világban

Stratégia az egységes piac egyszerűvé, zökkenőmentessé és erőssé tételére

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az egységes piac: európai hazai piacunk egy bizonytalan világban

Stratégia az egységes piac egyszerűvé, zökkenőmentessé és erőssé tételére

Az egységes piac Európa belső piaca. A növekedés, a jólét és a szolidaritás erőteljes katalizátora. 18 billió EUR-s GDP-vel 1 az európai piac a világ második legnagyobb gazdasága, amely a világgazdaság közel 18 %-át teszi ki 2 , és kellő léptéket, erőt és agilitást biztosít az EU számára. A 30 államot 3 , 450 millió fogyasztót és 26 millió vállalkozást 4 tömörítő európai piac termékek, szolgáltatások és beruházási lehetőségek széles köréhez nyújt hozzáférést. Egyensúlyt biztosít: lehetőségeket a vállalkozások és a polgárok, valamint védelmet a munkavállalók és a fogyasztók számára. Emellett stabilitást, valamint a jogállamiságon alapuló, kiszámítható beruházási és üzleti környezetet biztosít. Az európai piac a szociális piacgazdaság értékeit testesíti meg, amely mindenki számára egyszerre nyújt szabadságot és jólétet.

Az egységes piac jólétet teremt, és versenyképességünk legfőbb mozgatórugója. Létrejötte óta legalább 3–4 %-kal növelte az EU GDP-jét 5 , és 3,6 millió munkahelyet teremtett 6 , ami jelentős előnyökkel járt valamennyi tagállam számára. Az egységes piac további kiteljesítése megkétszerezné a már elért előnyöket 7 . A geopolitikai kihívásokra akkor leszünk képesek reagálni, ha teljes mértékben kihasználjuk az európai piacban rejlő lehetőségeket, és a termelékenységet a lassú 1 %-os trendet meghaladó mértékben fokozzuk 8 . Enrico Letta, Mario Draghi és Sauli Niinistö értékelésére építve arra kell felhasználnunk, hogy visszanyerjük a versenyképességet 9 , amely az európai szociális modell védelméhez, a tiszta energiára való átállás 10 támogatásához, valamint stratégiai szuverenitásunk 11 és biztonságunk 12 biztosításához elengedhetetlen.

Miközben a világon egyre inkább a geopolitikai kihívások és a kereskedelmi feszültségek által előidézett gazdasági bizonytalanság lesz úrrá, számunkra az európai piac a stabilitás és a reziliencia biztos pontja. Lehetővé teszi a sokkhatások enyhítését, és megvédi az uniós vállalkozásokat a globális bizonytalanságoktól és a piaci kockázatoktól. Az európaiak elsősorban egymás partnerei: Európában előállított termékeket és szolgáltatásokat cserélnek tagállamok és régiók között. Az egységes piac elengedhetetlen ahhoz, hogy kontinentális léptékű versenyképességet építsünk ki az óriások világában, és létfontosságú a jelenlegi Bizottság számára vezércsillagot jelentő versenyképességi iránytűben foglalt intézkedések megvalósításához 13 . A fennmaradó akadályok felszámolása és az egységes piac kiterjesztése javítja a piacra jutást, nem utolsósorban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és az innovatív és növekvő vállalatok számára, emellett pedig nagyobb választékot biztosít, ráadásul olcsóbban. Ezt jobban ki kell használni. Ehhez az európai piac fejlesztésére van szükség az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlását gátló akadályok csökkentése révén. Meg kell erősíteni továbbá az európai értékláncokat, üzletileg megalapozott beruházásokat és vezető piacokat kell létrehozni, és fel kell használni a rendelkezésre álló eszközeinket, beleértve a közbeszerzést is. Az erős kohéziós politika a hatékony egységes piac mellett garantálhatja a valódi befogadást az egész EU-ban, biztosítva, hogy mindenki azon a helyen boldogulhasson, amelyet az otthonának tart.

Új lendületet kell adnunk az egyszerű, tisztességes és zavartalanul működő egységes piacra vonatkozó elképzeléseinknek. E jövőkép középpontjában a vállalkozásokkal és a polgárokkal kötött szerződés áll: nagyobb fokú szabad mozgás az egységes piacon, valamint nagyobb védelem és önrendelkezés az európai piacon. Ehhez konkrét és gyors előrelépésre van szükség a nagyobb szakpolitikai projektek terén – különösen a tőke-, a digitális, az energia- és a távközlési piacokhoz kapcsolódóan –, valamint megvalósítható szakpolitikai intézkedések is kellenek, amelyeket európai, nemzeti és regionális szinten egyaránt tiszteletben tartanak és végrehajtanak. Bár mindig is ez volt a törekvés, most a következetesebb megvalósításon a sor. A jelenlegi globális környezetben politikai elszántságra van szükség a fennmaradó akadályok végleges felszámolásához: ezt az európai, a nemzeti és a regionális szintnek számon kell kérnie saját magán, ahogyan a különböző szinteknek is egymáson. Az elvárások átfogó teljesítéséhez ezúttal új megközelítést kell elfogadni, semmint újabb szabályozási réteget bevezetni. A szabályokat alkalmazni kell, ehhez pedig minden szereplő részéről új ambíció- és elkötelezettségi szintre van szükség. Itt az ideje, hogy működőképessé tegyük az európai piacot; itt az ideje, hogy Európát válasszuk.

Új módszer az európai piac számára

Ez a stratégia új megközelítést kínál az európai piac továbbfejlesztéséhez. A következő pillérekből áll:

Kevesebb akadály: közös és célzott erőfeszítések az egységes piacot leginkább visszafogó akadályok felszámolására – a „rettegett tíz” akadály leküzdésére irányuló erőfeszítések fokozása. Továbbra is túl sok akadály nehezíti az egységes piac működését, ami negatívan hat a kereskedelemre és a beruházásokra 14 . Mindegyikük figyelmet igényel, és meg is fogja kapni, de ehhez továbbra is összpontosítanunk kell. Ezért ebben a stratégiában elsődleges prioritásként javasoljuk a tíz legnagyobb problémát jelentő egységes piaci akadály kezelését.

Nagyobb ambíció: új megközelítés az európai szolgáltatási piacok fellendítéséhez. A nagyobb ambícióra és erősebb összetartásra való törekvés új megközelítést igényel az európai szolgáltatási piacok élénkítéséhez. A szolgáltatások egységes piacán – elismerve annak kulcsszerepét – sürgető szükség van a fokozott dinamikára. A javasolt ágazati megközelítés olyan konkrét szolgáltatási ágazatokra összpontosít, amelyek a legnagyobb gazdasági hozzáadott értéket teremthetik, és relevánsak a kettős átállás szempontjából. Ez már régóta esedékes.

Nagyobb hangsúly: nagyobb figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), beleértve az induló innovatív és növekvő innovatív vállalkozásokat is. A piac szabályozási és adminisztratív széttagoltsága a kkv-kat és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokat érinti a leginkább, így az integráltabb európai piac számukra hordozza a legtöbb előnyt. Ez a stratégia egy sor olyan intézkedést javasol, amelyek lehetővé teszik a kkv-k számára, hogy a lehető legjobban kiaknázzák európai piacukat. Egy kifejezetten az induló és növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó stratégia is közzétételre kerül majd.

Hatékonyabb digitalizáció: a tagállamoknak és az EU-nak össze kell hangolniuk a tevékenységüket. A digitalizáció fellendítheti a közös igazgatást, és felgyorsíthatja az üzleti tevékenységet az EU-ban. A digitális eszközök így lehetővé teszik az egységes piac optimális működését, és kulcsfontosságúak a szakpolitikák hatékony és eredményes végrehajtásához. Ez együtt jár az egyszerűsítésre irányuló európai törekvéssel.

További egyszerűsítés: azonnali fellépés a bürokrácia csökkentése és az egyszerűsítés érdekében. Az e stratégiát kísérő omnibusz csomag a vállalkozások elvárásaira reagál: a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok megjelenítésével ezek igényeihez igazítja a szabályozást, a dokumentumalapú egységes piacról áttér az adatalapú egységes piacra, valamint szükséghelyzeti megoldást biztosít a piacra jutást igénylő termékek számára. Általánosságban olyan egyszerűsítésre kell törekednünk, amely alacsonyabb költségekhez, nagyobb termelékenységhez és az egységes piac jobb működéséhez vezet, miközben fenntartjuk az éghajlattal és a fenntarthatósággal, valamint társadalmi felelősségeinkkel kapcsolatos törekvéseinket. Egyszerű szabályokra van szükségünk, amelyek megkönnyítik a növekedést és az üzleti tevékenységet az egységes piacon 15 . Az egységes piacot az „egy be, 27 ki” elvének kell vezérelnie.

Hatékonyabb végrehajtás és érvényesítés: az európai piac megfelelő működése az EU és a tagállamok közös felelőssége. Az elfogadott szakpolitikák intelligens végrehajtására és érvényesítésére támaszkodik, amihez erős intézményekre és a jogállamiság tiszteletben tartására van szükség. Továbbra is kulcsfontosságú az elfogadott szabályok hatékony érvényesítése. Ehhez proaktív fellépésre van szükség az új akadályok kialakulásának megelőzése érdekében, közös munkára a szabályok értelmezése és alkalmazása terén, valamint szükség esetén jogi korrekciós intézkedésekre annak érdekében, hogy olyan stabil működési környezet jöjjön létre, amelyben a jogszabályok hatékonyan és egységesen alkalmazandók, versenyelőnyt biztosítva az EU és tagállamai számára. Emellett határozott érvényesítési intézkedéseket követel meg, beleértve a szisztematikusabb kötelezettségszegési eljárásokat is.

Nagyobb felelősségvállalás: a politikai és nemzeti szerepvállalás fokozása. Nagyobb nemzeti felelősségvállalásra és valamennyi kormányzati szint valamennyi szereplőjének komoly elkötelezettségére van szükség. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy – többek között az uniós szabályok nemzeti jogba való átültetésekor – vegyék elejét az új akadályok megjelenésének, és kezeljék a regionális és nemzeti szintű szabályozási és adminisztratív akadályokat. Kulcsfontosságú annak értékelése, hogy a nemzeti intézkedéstervezetek megfelelnek-e az uniós jognak, valamint az, hogy ezek az intézkedések átláthatóak legyenek más tagállamok és érdekelt felek számára.

Nagyobb szinergia: paradigmaváltás az uniós kiadások terén. Jelenleg kevés közvetlen kapcsolat van a beruházásokra összpontosító uniós kiadások és az egységes piaci akadályok felszámolására, illetve az európai üzleti elképzelések és értékláncok előmozdítására irányuló szabályozási reformok tagállami végrehajtása között. Jelentős potenciál rejlik abban, hogy az uniós költségvetés ugródeszkául szolgáljon az egységes piac szakpolitikai célkitűzéseit előmozdító nemzeti reformok előmozdítására. Ez a jelenleginél intenzívebben mozdíthatja elő az uniós vívmányok végrehajtását, például az adminisztratív akadályok leküzdésére irányuló beruházások támogatásával, többek között az uniós vállalkozásokra, munkahelyekre és komponensekre összpontosító támogatás révén.

Nagyobb védelem: védelmet kell nyújtani a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. Az egységes piac mérete, sokkelnyelő képessége, valamint magas szintű szociális, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi normái védik az uniós polgárokat és vállalkozásokat a növekvő nemzetközi bizonytalanságokkal szemben. A magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása elengedhetetlen az egységes piac megfelelő működéséhez, és szükséges a fogyasztói bizalom, a jogbiztonság és a vállalkozások egyenlő versenyfeltételeinek biztosításához. Ebben az összefüggésben az európai piac, amelyet szükség esetén a piacvédelmi eszközök hatékony használata véd, a stabilizáció és a reziliencia forrása, amely megvédheti az uniós vállalkozásokat a kereskedelmi zavaroktól és csökkentheti a külső függőségeket, különösen akkor, ha azokat a belföldi fogyasztást és beruházásokat ösztönző szakpolitikák támogatják.

1. fejezet Az akadályok felszámolása: A „rettegett tíz” akadály leküzdésére irányuló erőfeszítések fokozása

Az érdekelt felekkel folytatott átfogó konzultációk 16 alapján a Bizottság azonosított „rettegett tíz” akadályt – egy sor egységes piaci gátat, amelyeket e stratégia keretében elsődleges prioritásként fog kezelni. Ezek az akadályok gyakran jogos szakpolitikai szempontok nem kívánt következményei. Az akadályok felszámolása ezért nem kérdőjelezi meg az egységes piacnak a polgárok és a munkavállalók védelmét szolgáló magas szintű szociális és környezetvédelmi normák iránti elkötelezettségét.

1. Túlságosan összetett uniós szabályok

Az uniós szakpolitikák és jogszabályok fontos szerepet játszanak az egységes piac megteremtésében, valamint annak biztosításában, hogy az a vállalkozások, a befektetők és a fogyasztók számára egyaránt vonzó legyen. Az egységes piac nagyon gyakran egységes szabályrendszer révén jön létre úgy, hogy egyetlen uniós szintű szabály lép a 27 nemzeti szabály helyébe. Egyes esetekben azonban az uniós vívmányok bonyolulttá és egymást átfedővé válhatnak, ami magas megfelelési költségekkel vagy más elkerülhető adminisztratív terhekkel jár. Ennek kezelésére a Bizottság az érintett érdekelt felekkel szoros együttműködésben stresszteszteli az uniós vívmányok teljességét. Következésképpen egy sor egyszerűsítési omnibusz csomagot javaslunk, amely közül az egyik elfogadására ezzel a stratégiával párhuzamosan kerül sor. Ez a negyedik omnibusz csomag csökkenteni fogja az uniós vállalkozások terheit azáltal, hogy kiterjeszti a kkv-kra vonatkozó kivételeket a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, megszünteti a termékmegfelelési dokumentáció papíralapú benyújtására vonatkozó kötelezettségeket, lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy digitális használati utasítást adjanak, és megoldást kínál az olyan termékekre, amelyeknél a piacra jutást a szabványok hiánya akadályozza. További omnibusz javaslatok várhatók, többek között egy digitális omnibusz javaslat, amelynek célja az egységes piacra vonatkozó jogszabályok egyszerűsítése a digitális szférában is, valamint egy környezetvédelmi omnibusz javaslat, amely megkönnyíti különösen a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) szerinti kötelezettségeknek való megfelelést olyan módon, amely nem teremt új piaci akadályokat. A versenyképességi ellenőrzés a hatásvizsgálat központi részeként, a nemzeti szintű akadályok felszámolását kiegészítve azt is biztosítani fogja, hogy új uniós jogszabályok ne teremtsenek új akadályokat, mivel a működő egységes piac kulcsfontosságú versenyképességünk megerősítéséhez.

A szabályozó szervek és ügynökségek proliferációja és sokfélesége hozzájárulhat a heterogén követelményekhez és az összetett eljárásokhoz. A koherencia és az összehangoltság hatósági és tagállami szintű javítása támogatná a piaci szereplők hatékonyabb és kevésbé nehézkes felügyeletét és a vonatkozó szabályok alkalmazását 17 .

A jövőbeli jogalkotási kezdeményezések az új uniós jogszabályok kidolgozása és a meglévők felülvizsgálata esetében is egyszerűbb szabályok meghatározására fognak törekedni. Példaként említhetők az uniós közbeszerzési szabályok, amelyek célja az átláthatóság, valamint az építési beruházások, termékek és szolgáltatások határokon átnyúló beszerzésének előmozdítása. E szabályok némelyikének összetettsége és széttagoltsága azonban eltántorítja a közbeszerzőket attól, hogy a teljes eszköztárat használják, a vállalkozásokat pedig attól, hogy határokon átnyúló közbeszerzési eljárásokban vegyenek részt, és akadályozza a közbeszerzési szerződések stratégiai beruházási lehetőségeinek kiaknázását.

Az egyszerű, harmonizált szabályok biztosítása különösen fontos az olyan kulcsfontosságú stratégiai ágazatokban, mint a védelem. A geopolitikai körülményekre tekintettel sürgősen egyszerűsíteni és koordinálni kell a meglévő szabályokat és eljárásokat az európai védelmi piac széttöredezettségének kezelése, a szükséges beruházások megkönnyítése és az európai védelmi ipar felkészültségének hosszú távú fokozása érdekében. Ennek elérése érdekében a tagállamoknak – „Az európai védelemről – Készenlét 2030” című fehér könyvben foglaltaknak megfelelően – jelentős beruházásokat kell eszközölniük a védelmi képességekbe, és védelmi rendszereket kell beszerezniük a kritikus képességbeli hiányosságok megszüntetése érdekében. Az uniós védelmi piacot a méretgazdaságosság hiánya jellemzi; a nemzeti szereplők gyakran elsősorban a hazai piacaikat látják el, tartósan alulfinanszírozottak, nem hatékonyak és nem uniós beszállítókra támaszkodnak 18 . A védelmi felszerelések teljes mértékben működőképes uniós piacának megvalósítása – ahol a tagállamok megbíznak a közbeszerzésekben, az alvállalkozói szerződésekben és a hazai beszerzésekhez hasonlóan a más tagállamokból eszközölt beszerzésekben – biztosítaná a védelmi termékekhez, azok alkotóelemeihez és pótalkatrészeihez való hozzáférést, garantálva az ellátás biztonságát válság idején. Ez hozzá fog járulni Európa biztonságának, védelmi képességeinek és autonómiájának megerősítéséhez. Emellett közös és határokon átnyúló közbeszerzésre van szükség a vezető piacok létrehozásához. A biztonsági és érzékeny védelmi közbeszerzésekről szóló uniós irányelv 2026-ra tervezett felülvizsgálata figyelembe fogja venni a versenyképességi iránytű európai preferencia elvének bevezetésére vonatkozó ajánlását, hogy olyan európai preferencia bevezetésére kerüljön sor, amelyet csak a védelmi felszerelések uniós szintű, működő piacán lehet létrehozni, amely egyenlő versenyfeltételeket és tisztességes versenyt tesz lehetővé az uniós vállalatok között.

A harmonizált, nem árjellegű kritériumok hiánya az uniós közbeszerzésben bizonytalanságot és jelentős adminisztratív terhet ró azokra az építőipari vállalkozásokra, amelyek több országban is részt kívánnak venni pályázatokon. Míg egyes tagállamok követelményeket vezettek be az olyan kulcsfontosságú anyagok szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére, mint az acél és a cement, más országok önkéntes ajánlásokra szorítkoztak, konkrét célok nélkül, vagy eltérő konkrét célokkal. Ez a következetlenség megnehezíti a vállalkozások, különösen az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékeket kínáló kkv-k számára, hogy eligazodjanak a közbeszerzési eljárásokban, és kihasználják a különböző piacokban rejlő lehetőségeket.

Intézkedések:

·Egyszerűsítési omnibusz csomagok elfogadása a szakpolitikai célkitűzések hatékony végrehajtása érdekében a felesleges terhek csökkentése céljából, köztük az uniós digitális vívmányok egyes elemeinek észszerűsítését és egyszerűsítését célzó digitális omnibusz csomag, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségből adódó kötelezettségeknek való megfelelés megkönnyítését szolgáló omnibusz csomag (folyamatban).

·Versenyképességi ellenőrzések a hatásvizsgálati szakaszban az egységes piac következetességének és a további innovációnak a biztosítása érdekében (folyamatban).

·Az egységes piac területén működő nemzeti és európai ügynökségek felülvizsgálata a jogszabályok hatékony alkalmazása érdekében (2026 első negyedéve).

·A közbeszerzési keret felülvizsgálata a széttagolt és összetett rendelkezések központosítása és észszerűsítése, valamint a fenntarthatóság, a reziliencia, a szociális és – bizonyos technológiákban és stratégiai ágazatokban – az európai preferenciakritériumok uniós közbeszerzésekben való általános érvényesítése érdekében, a versenypályázatok biztosítása mellett (2026).

·A közbeszerzési keret felülvizsgálatával összhangban a védelmi és érzékeny biztonsági közbeszerzésekről szóló irányelv 19 felülvizsgálata a védelmi beszerzésekre vonatkozó szabályok és eljárások egyszerűsítése és harmonizálása, valamint az esetleges európai preferencia figyelembevétele érdekében (2026).

2. A tagállamok egységes piac iránti felelősségvállalásának hiánya

Az uniós vállalkozások és polgárok folyamatosan számolnak be olyan nemzeti szabályokról, amelyek aránytalanul korlátozzák a Szerződések által garantált alapvető szabadságokat, vagy gazdaságilag káros akadályokat támasztanak az egységes piacon. A nemzeti szabályok gyakran nem veszik kellőképpen figyelembe az uniós elveket és jogi kereteket. A tagállamok emellett azzal is akadályokat teremtenek és széttagolttá teszik az egységes piacot, hogy az uniós jog átültetését elmulasztják, vagy azt helytelenül, illetve szükségtelen eltérésekkel vagy nehézkes módon (eltúlzott átültetéssel) hajtják végre.

Minden eddiginél fontosabb a közös felelősségvállalás és az egységes piac politikai prioritásként való kezelése, valamint szabályainak érvényesítése. A Bizottság ezért felhívja a tagállamokat, hogy miniszterelnöki vagy elnöki hivatalukban nevezzenek ki egy magas szintű egységes piaci „serpát”, aki a kormányzat valamennyi részét illetően hatáskörrel rendelkezik. A serpának elő kell mozdítania az egységes piaci szabályok alkalmazását, és aktív szerepet kell játszania az egységes piac nemzeti szabályozási és közigazgatási akadályainak megelőzésében és kezelésében. A serpáknak együtt kell működniük egymással az egységes piacon belüli akadályok gyorsabb felszámolása érdekében is. Az együttműködés megkönnyítése érdekében a Bizottság egységes piacért felelős ügyvezető alelnöke vagy képviselője rendszeresen összehívja a magas szintű egységes piaci serpákat.

Politikai megerősítésre is szükség van az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoport (SMET) szerepvállalásának növelése érdekében 20 . Az egységes piacért felelős tagállami miniszterek, a magas szintű egységes piaci serpák és a Bizottság egységes piacért felelős ügyvezető alelnöke részvételével tartott éves magas szintű politikai találkozó stratégiai iránymutatást nyújt majd a SMET munkájához, és politikai támogatást biztosít az akadályok kezelésére szolgáló, közösen meghatározott megoldások végrehajtásához 21 .

Az egységes piacon az új akadályok megjelenését a tagállamok tudják a legeredményesebben megelőzni. A tagállamok felelőssége annak biztosítása, hogy a nemzeti szabályozás már a kezdeti szakaszban megfeleljen az egységes piaci szabályoknak, valamint annak biztosítása, hogy a polgárok és a vállalkozások teljes mértékben kihasználhassák az egységes piac előnyeit. Az egységes piac minden eddiginél fontosabb, csakúgy, mint az összes nemzeti szabálytervezet arányosságának alapos értékelése és az uniós szintű értesítési mechanizmusok jobb kihasználása 22 . 2022 és 2024 között azonban a nemzeti szabályokról vagy azok tervezeteiről szóló értesítések mintegy 15 %-a vetett fel aggályokat a Bizottságban amiatt, hogy akadályokat teremthet vagy széttagolttá teheti az egységes piacot, és vezetett párbeszédhez a Bizottság és az érintett tagállamok között 23 . A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy vele együttműködve biztosítsák a meglévő mechanizmusokban rejlő lehetőségek maradéktalan kihasználását, valamint a nemzeti intézkedéstervezetek alapos arányossági értékelésének elvégzését, és ezáltal tegyék lehetővé a Bizottság, a többi tagállam és az érdekelt felek számára, hogy a láncban előttük álló szereplőkkel hatékony információcserét folytatva elkerüljék az aránytalan új akadályok megjelenését. Emellett a Bizottság értékelni fogja, hogy az értesítési kötelezettség hatálya alá eddig nem tartozó területeken az egységes piac széttagoltabbá vált-e, és hogy az értesítési kötelezettségek hiánya jelentősen akadályozza-e az egységes piac zavartalan működését. 2026 végén a Bizottság számvetést készít a helyzetről, és ennek alapján dönt arról, hogy javasol-e jogalkotási intézkedéseket a hiányosságok megszüntetése és a megelőzés megerősített irányítása érdekében.

A Bizottság egységes piaci dimenziót is be fog építeni a jogállamisági jelentésbe, és együttműködik a tagállamokkal és az érdekelt felekkel a határokon átnyúló tevékenységet végző vállalkozásokat, különösen a kkv-kat érintő jogállamisági kérdések kezelése érdekében.

Egy tagállam tanúsítási rendszer hatálya alá vonja azokat a vállalkozókat, akik megújuló energiát hasznosító berendezéseket kívánnak telepíteni vagy javítani kívánják az épületek energiahatékonyságát, annak érdekében, hogy e szolgáltatások igénybe vevői állami pénzügyi támogatásban részesüljenek. Az elmúlt években az épületek felújítására és a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések telepítésére irányuló különböző állami támogatási intézkedések sok esetben tették szükségessé e külön tanúsítvánnyal rendelkező vállalkozó beavatkozását. A tanúsítvány ennélfogva az említett tagállam épületfelújítási piacának jelentős része tekintetében a piacra jutás feltételévé vált. A tanúsítási rendszer számos olyan feltételt tartalmaz, amelyek túlmutatnak a megújulóenergia-irányelvben harmonizáltakon, és széles körű piacra jutási problémákat okoznak a nem az adott tagállamban letelepedett vállalkozások számára.

Intézkedések:

·A magas szintű egységes piaci serpák első ülésének összehívása (2025 negyedik negyedéve).

·A SMET első éves magas szintű politikai ülésének megszervezése (2025 negyedik negyedéve).

·Javaslat az egységes piaci akadályok megelőzéséről szóló jogszabályra (szükség esetén 2027 harmadik negyedéve, a meglévő megelőző eszközök működésének értékelése alapján).

3. A vállalkozások bonyolult létesítése és működtetése

A vállalkozások alapítása és működtetése Unió-szerte továbbra is összetett és költséges a jogi szabályok tagállamok közötti széttagoltsága miatt. A vállalkozások, különösen az induló innovatív vállalkozások az uniós szabályozás széttagoltságára rámutatva hangsúlyozzák, hogy a vállalkozásalapításra és a vállalkozásokba való befektetésre vonatkozó eljárások nem kellően digitálisak, egyszerűek és gyorsak, ami akadályozza a vállalkozásokat abban, hogy sikeresen növekedjenek az EU-ban. Ígéretes – mind a Letta-jelentésben, mind a Draghi-jelentésben határozottan támogatott – lehetőség egy 28. rendszer létrehozása 24 , amelynek célja, hogy a vállalkozások bárhol működhessenek az egységes piacon: ez lehetővé tenné az ambíciót és az innovációt. Az európai szintű 28. rendszer egységes szabályrendszert biztosít, akár progresszív és moduláris jelleggel. A rendszer magában foglalna egy alapértelmezetten digitális megoldásokon alapuló uniós társasági jogi keretet, és segítené a vállalkozásokat az alapításkor és az egységes piacon belüli működésük közben felmerülő akadályok leküzdésében. Ennek érdekében egyszerűsíteni fogja az alkalmazandó szabályokat, és csökkenteni fogja a kudarc költségeit azáltal, hogy a vonatkozó jogterületeket – többek között a fizetésképtelenség, a munkajog és az adójog területeit – érintő konkrét szempontokkal foglalkozik. Megvizsgálja annak lehetőségét, hogy – Enrico Letta „európai társasági jogi kódexre” vonatkozó elképzelésével összhangban – lehetővé tegye a vállalkozások számára Európában a gyorsabb, ideális esetben 48 órán belüli cégalapítást.

A vállalkozások új generációs vállalkozókra való átruházása lehetőségeket teremt és munkahelyeket őriz meg. A vállalkozások átruházása – a vállalkozás átadása egy új tulajdonosnak, gyakran új vezetéssel – összetett művelet lehet, amelynek meg kell felelnie az egyes tagállamok egyedi előírásainak. Európában növekszik a vállalkozások átruházásának volumene, a vállalkozások átruházására vonatkozó keret azonban nem kezeli megfelelően a meglévő kihívásokat 25 .

Egy bővülő vállalkozás úgy dönt, hogy a helyi ügyfelek vonzása érdekében állandó jelenlétet alakít ki három másik tagállamban. Ehhez a társaságnak először fel kell mérnie és meg kell értenie az egyes tagállamok nemzeti társasági jogát, minden egyes társaság esetében eltérő nemzeti társasági formát kell elfogadnia, és az egyes társaságok szervezeti felépítését a nemzeti követelményekhez kell igazítania. Ha a nyelvi korlátok és a tagállam jogrendszere közötti különbségek jelentősek, előfordulhat, hogy a vállalkozásnak külső tanácsadót vagy ügyvédet kell igénybe vennie, ami jelentős késedelmekhez, költségekhez és adminisztratív terhekhez vezet, különösen a kkv-k számára.

Intézkedések:

·Közös szabályok megállapítása az egységes piacon a vállalkozások digitális létrehozásának és tevékenységének megkönnyítésére (a „28. rendszerről” szóló jogalkotási javaslat – 2026 első negyedéve).

·A vállalkozások átruházásáról szóló bizottsági ajánlás 26   felülvizsgálata (2025 negyedik negyedéve).

4. Szakmai képesítések kölcsönös elismerése

Az egységes piac egyedülálló keretet biztosít a személyek és készségeik, képesítéseik mozgásához. Minél gyorsabb a szakmai képesítések elismerése, annál könnyebb a polgárok számára a más tagállamokban való munkavállalás, a szolgáltatók számára pedig a határokon átnyúló tevékenység. Az uniós jog előírja, hogy a tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük azokat a más uniós országokban szerzett szakmai képesítéseket, amelyek a szabályozott szolgáltatások tartós gyakorlásához szükségesek. Ahhoz, hogy globális szinten versenyképes maradjon, az EU-nak meg kell erősítenie azon képességét, hogy vonzza és megtartsa azokat a tehetségeket, akik segíthetnek pótolni a munkaerőpiacon tapasztalható szakemberhiányt. A harmadik országbeli állampolgárok azonban továbbra is jelentős akadályokkal szembesülnek a képesítésük szerinti szakmákban való munkavégzés során.

A hosszadalmas és összetett elismerési eljárások megakadályozzák az uniós polgárokat abban, hogy szakmájukat más tagállamokban gyakorolják. Ez alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökbe kényszerítheti őket, és súlyosbíthatja a jelenlegi demográfiai tendenciák munkaerőpiaci hatását. A digitális folyamatok felgyorsíthatják az elismerési eljárásokat, amelyek igen sok esetben még mindig papíralapúak. Az Európai Számvevőszék közelmúltbeli jelentése szerint csak két tagállam írta elő a teljes mértékben elektronikus elismerési eljárásokat vagy az e-mail használatát kiegészítő fizikai dokumentumok bekérése nélkül 27 .

Az automatikus elismerési eljárások lehetővé teszik a szakmai képesítések gyorsabb és hatékonyabb elismerését, de hatályuk csak néhány szakmára, ezen belül is különösen az egészségügyi szolgáltatásokra korlátozódik. Az automatikus elismerési eljárások hatályának kiterjesztése olyan eszközökkel, mint a meglévő közös képzési keretek, felgyorsíthatja és hatékonyabbá teheti a szakmai képesítések elismerését. A készségek uniója 28 bejelentette a készségek hordozhatóságára vonatkozó kezdeményezést, amelynek célja a munkavállalói mobilitás akadályainak kezelése.

Egy szakmérnöki vállalkozás azért nem alkalmazott egy szomszéd tagállambeli magasan képzett technikust, mert hosszadalmasak az elismerési eljárások, és a technikus saját országában szerzett képesítését igazoló dokumentumokat hiteles fordításban kell benyújtani.

Intézkedések:

·Az uniós jogszabályok vizsgálata a munkavállalók mobilitása előtt álló akadályok felszámolása céljából.

·A szakmai képesítések elismerésére vonatkozó eljárások gyorsabbá és hatékonyabbá tétele a digitális eszközök nagyobb mértékű használata révén (2026 negyedik negyedéve).

·A szakmai képesítések elismerésének megkönnyítése az automatikus elismerési rendszerek kiterjesztésével, például közös képzési keretek révén (2026 negyedik negyedéve).

·Az uniós jogszabályok vizsgálata a harmadik országbeli állampolgárok képesítéseinek és készségeinek elismerésére és érvényesítésére vonatkozó közös szabályok megállapítása céljából (2026 negyedik negyedéve).

5. Az innovációra és a versenyképességre kiható jelentős késedelmek a szabványosításban

Az innováció a szabványokban 29 ölt testet, amelyek a reziliens, zöld és digitális egységes piac középpontjában állnak. Jogbiztonságot nyújtanak, megkönnyítik az új technológiákhoz való hozzáférést, és fokozzák az uniós vállalkozások globális versenyképességét. Szabványosítási keretünk azonban nehezen felel meg a piaci és szakpolitikai igényeknek, különösen az időszerűség, az inkluzivitás és a szabványokhoz való hozzáférés tekintetében. A vállalkozások a harmonizált szabványok hiányával vagy késői rendelkezésre állásával szembesülnek, ami költségeket és bizonytalanságot generál, akadályozza versenyképességüket és lassítja az új technológiák elterjedését az egységes piacon. A Bizottság törekedni fog arra, hogy a szabványosításról szóló rendelet felülvizsgálata révén időtállóvá tegye a harmonizált szabványok uniós keretét. Ez gyorsabbá és rugalmasabbá fogja tenni a szabványosítási folyamatot, biztosítja az érdekelt felek – különösen az induló innovatív vállalkozások, a kkv-k, a civil társadalom és a tudományos körök – kiegyensúlyozott részvételével zajló, az érdekelt felek által vezérelt folyamatot, javítja a szabványokhoz való hozzáférést, és megerősíti az EU mint globális szabványalkotó szerepét. Hozzájárul az egységes piac középpontjában álló uniós termékjogi keret hatékony működéséhez is. A szabványosításnak az Unió kutatási és innovációs erőfeszítéseivel való szoros – többek között a metrológiai kezdeményezés által meghatározott alapvető mértékegységekre is kiterjedő – összekapcsolása a szolgáltatások és a termékek szabad mozgását szolgálja.

Addig is az e stratégiával együtt elfogadott omnibusz csomag lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy azokban az esetekben, amikor a jelenlegi szabványosítási rendszer nem működik, olyan közös előírásokat határozzon meg, amelyeket a vállalkozások felhasználhatnak a jogszabályi követelményeknek való megfelelés igazolására.

Egy vállalkozás korszerű pilóta nélküli légijármű-rendszereket fejleszt, amelyeknek 2023 óta meg kell felelniük a tervezésre, gyártásra, karbantartásra és üzemeltetésre vonatkozó jogi követelményeknek. A Bizottság felkérte az európai szabványügyi szervezeteket, hogy harmonizált szabványok kidolgozásával segítsék a vállalkozásokat e követelmények végrehajtásában. Eddig azonban csak egy szabvány kidolgozására került sor, további hét folyamatban van. E szabványok hiányában a vállalkozásnak költségesebb megfelelőségértékelést kellett végeznie, ami jogbizonytalanságot és adminisztratív terheket eredményezett. Ezeket a költségeket egyébként a vállalkozás innovációra is fordíthatta volna.

Intézkedések:

·Annak lehetővé tétele a Bizottság számára, hogy szükség esetén közös előírásokat határozzon meg (a stratégiával együtt elfogadott omnibusz javaslat).

·A szabványosítási rendelet felülvizsgálata (jogalkotási javaslat – 2026 második negyedéve).

6. Széttagolt szabályok a csomagolásra, a címkézésre és a hulladékra vonatkozóan

A termékcímkék fontos információkkal szolgálnak a fogyasztók számára a biztonságról, a fenntarthatóságról és a tápértékről. A címkézéssel kapcsolatos eltérő nemzeti követelmények azonban megnehezítik az egységes piacon belüli kereskedelmet. A különböző követelmények arra kényszerítik a gyártókat, hogy különböző termékváltozatokat dolgozzanak ki a különböző piacok számára, illetve átcímkézzék, vagy akár átcsomagolják a termékeket, ha azokat másik tagállamba szállítják. A címkézési követelmények proliferációja a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás összetettségét is növeli.

A címkézésre vonatkozó szabályoknak két igény között kell egyensúlyt teremteniük: a fogyasztók számára világos tájékoztatást kell adni, ugyanakkor mérsékelni kell a piaci akadályokat és az ipar terheit. Számos kezdeményezés törekszik majd erre az egyensúlyra. A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló új rendelet előírja a fogyasztók általi válogatást szolgáló harmonizált csomagolási címkézés létrehozását, amelyet végrehajtási jogi aktusok határoznak meg. A Bizottság felül fogja vizsgálni a textiltermékek címkézéséről szóló rendeletet azzal a céllal, hogy tisztázza az alkalmazandó szabályokat, felszámolja a széttagoltságot, és a fizikai és digitális címkén szereplő, teljes mértékben harmonizált és átfogó címkézési tartalom révén zöld prémiumot tegyen lehetővé. Hosszabb távon az adathordozón, például QR-kódon alapuló digitális címkézés jelenti a megoldást a fogyasztók címkékhez való hozzáférésének egyszerűsítésére és a gazdasági szereplők megfelelésének megkönnyítésére, bár az alapvető információkat, például a biztonsági utasításokat továbbra is rá kell nyomtatni a termékre. Amint azt például az építési termékekről szóló új rendelet már előirányozza, a digitális címkék a digitális termékútlevél 30 részét fogják képezni, amely a termékkel kapcsolatos információk digitális tárolóeszközeként szolgál.

Létre kell hoznunk a hulladék egységes piacát. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek elsődleges célja, hogy előírják a gyártók számára termékeik életciklus végi kezelési költségeinek fedezését, és ezáltal hozzájáruljanak az újrafeldolgozáshoz és a körforgásos jelleghez. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek bizonyos jellemzői azonban ma már azon akadályok közé tartoznak, amelyekről az EU-ban határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások a leggyakrabban számolnak be. Míg a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket gyakran az uniós jogszabályokból származtatják, az elvek és követelmények egységességének hiánya a tagállamokban létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek sokféleségéhez, a szabályozás összetettségéhez és a vállalkozásokra háruló magas adminisztratív terhekhez vezetett. Különösen a kkv-k esetében a nemzeti nyilvántartásba vételi és jelentéstételi követelmények, beleértve a meghatalmazott képviselők külön-külön történő kijelölésére vonatkozó kötelezettséget minden olyan tagállamra vonatkozóan, ahol a gyártó termékeket hoz forgalomba, valódi akadályt jelentenek az európai integráció előtt. Emellett a hulladékstátusz megszűnésére és a melléktermék státuszára vonatkozó uniós szintű kritériumok korlátozott fejlődése – ezek határozzák meg azokat a feltételeket, amelyek mellett az anyagok vagy tárgyak már nem minősülnek hulladéknak, és termékként kezelhetők – a hulladékok, a másodlagos nyersanyagok és a melléktermékek egységes piacának széttagoltságához vezetett. A tagállamok összehangolatlan módon fogadták el a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó nemzeti vagy regionális kritériumokat, amelyek tagállamok közötti elismerése nehézkes. A széttagoltság kezelése révén tovább kell könnyíteni és fel kell gyorsítani a hulladék alapanyagok és a másodlagos nyersanyagok Unión belüli, határokon átnyúló, újrafeldolgozó üzemekbe történő szállítását. A melléktermékek harmonizált uniós meghatározásának hiánya szintén akadályozza a termelési folyamatok körforgásos jellegét.

A világítóberendezések EU-n belüli értékesítéséhez a vállalkozásoknak egyidejűleg három kategóriában kell teljesíteniük a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeket: a csomagolás, az elektromos és elektronikai berendezések, valamint az elemek és akkumulátorok kategóriájában. Ahhoz, hogy három nagy tagállamban értékesíthessen, a vállalkozásnak 16 különböző nyilvántartásba vételi engedélyt kell beszereznie a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek tekintetében, 10 különböző hatósággal kell kapcsolatot tartania, hosszadalmas, sajátos követelményeket alkalmazó eljárásokat kell követnie, valamint külön igazgatási és regisztrációs díjakat kell fizetnie. A nyilvántartásba vételt követően az egyes rendszerek esetében eltérő jelentéstételi kötelezettségek és gyakoriságok alkalmazandók.

Intézkedések:

·A címkézési szabályok ágazati jogszabályok révén történő harmonizálása és a digitális címkézési megoldások bevezetésének megkönnyítése a digitális termékútlevél (DPP) révén (a digitális termékútlevél fokozatos bevezetése, beleértve az új jogszabályi keret 2026 második negyedévében esedékes felülvizsgálata révén történő esetleges beillesztést is).

·A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekben a meghatalmazott képviselőire vonatkozó indokolatlan követelmények megszüntetése és a beszámolási kötelezettségek csökkentése, többek között ritkább, éves gyakoriság előírásával (omnibusz javaslat – 2025 negyedik negyedéve).

·A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek heterogén nemzeti rendszerei által okozott széttagoltság kezelése további harmonizáció, egyszerűsítés és digitalizáció révén, többek között a tájékoztatás, a nyilvántartásba vétel és a bejelentés digitális egyablakos rendszere révén (a körforgásos gazdaságról szóló jogszabályra 31 irányuló jogalkotási javaslat részeként – 2026 negyedik negyedéve).

·A hulladékstátusz megszűnésére és a melléktermékekre vonatkozó kritériumok reformja, és összehangoltabb, egyszerűbb keret biztosítása az egységes piacon a hulladékstátusz megszűnéséhez és a melléktermékstátusz eléréséhez. A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó uniós szintű kritériumok elfogadásának megkönnyítése, ilyen kritériumok elfogadásának lehetővé tétele a prioritásos hulladék alapanyagokra vonatkozóan. Az újrafeldolgozásra szánt hulladék alapanyagok határokon átnyúló szállításának megkönnyítése (a körforgásos gazdaságról szóló jogszabályra irányuló jogalkotási javaslat részeként – 2026 negyedik negyedéve).

7. Elavult harmonizált termékszabályok és a termékmegfelelőség hiánya

A termékekre vonatkozó uniós jogi keret az egységes piac egyik fő eszköze, ahol a harmonizált szabályok lehetővé teszik a termékek széles körének forgalomba hozatalát, ugyanakkor védik a fogyasztókat. Alapja: i. a termékekre vonatkozó, elveken alapuló harmonizált jogszabályok (az úgynevezett új jogszabályi keret 32 ), ii. a megfelelőség igazolását megkönnyítő és az innovációt támogató szabványrendszerrel, valamint iii. a megfelelést és a fogyasztóvédelmet biztosító piacfelügyeleti rendszerrel kombinálva. Ezek a szakpolitikai pillérek egyenlő versenyfeltételeket és szilárd versenyt teremtenek, amely előkészíti a terepet Európa hosszú távú versenyképességéhez. Meghatározza továbbá az olyan szakpolitikai kezdeményezések struktúráját, mint a digitalizáció és a zöld átállás. Bár a keret sikeresnek bizonyult, javításra szorul 33 . Először is a kockázatot hordozó termékekre adott összehangolt és hatékony uniós szintű válaszhoz észszerűsített védintézkedési eljárásokra van szükség, amelyek Unió-szerte gyors érvényesítési intézkedéseket biztosítanak, amint bármely tagállamban kockázatot azonosítanak. A nem megfelelő gyakorlatok hatékonyabb kezelése érdekében egyértelmű és pontos követelményeket és időszerű eljárásokat kell bevezetni a bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek számára. Másrészt az új jogszabályi keret jelenleg nem határozza meg a termékek körforgásos jellegében érintett gazdasági szereplők felelősségi körét. Ennek pontosítása megkönnyítené a megfelelést és kiterjesztené a termékek életciklusát. Végezetül a termékekre vonatkozó uniós jogszabályoknak teljes mértékben fel kell karolniuk a digitális megoldásokat. A hagyományos papíralapú dokumentáció jelenlegi felhasználása elavult. A jövőben a digitális termékútlevél lehetővé fogja tenni a termékekre vonatkozó uniós jogszabályokban előírt valamennyi lényeges dokumentumhoz való hozzáférést.

Bár a termékkeret megkönnyíti a termékek zökkenőmentes áramlását az egységes piacon, a visszaélésekkel szemben védelmet igényel. Az európai piacra a világ többi részéből belépő termékek mennyisége önmagában lehetetlenné teszi a teljes megfelelés vám- és piacfelügyeleti ellenőrzések révén történő biztosítását. A határ első védelmi vonalát alkotó vámhatóságok túlterheltek – különösen az e-kereskedelmi behozatal miatt, amely az összes vám-árunyilatkozat 97 %-át teszi ki 34 . A második védelmi vonalat alkotó, ugyancsak tagállami hatáskörbe tartozó piacfelügyeleti rendszer 35 szintén hatalmas nyomás alatt áll 36 . A harmadik országokból érkező, nem biztonságos, hamisított vagy nem megfelelő termékek mennyiségének robbanásszerű növekedése súlyos biztonsági és egészségügyi kockázatokhoz vezethet a fogyasztók vonatkozásában, negatív hatást gyakorol a környezetre, és hátrányos helyzetbe hozza a jogszerűen működő vállalkozásokat. Maguk a fogyasztók a megbízhatatlan online eladókat említik az egyik legnagyobb hatású kihívásként, amellyel online szembesülnek. Vizsgálati eredmények szerint egyes ágazatokban bizonyos e-kereskedelmi platformok termékeinek akár 100 %-a 37 nem felel meg az előírásoknak. A jelenlegi piacfelügyeleti rendszer nem rendelkezik elegendő erőforrással és szakértelemmel, és strukturálisan túlságosan széttagolt ahhoz, hogy hatékonyan kezelje ezeket a kihívásokat.

Az erőforrások összevonásának, a felderítési információk cseréjének és a prioritások megválasztásának a képessége kulcsfontosságú a legkárosabb termékek célbavétele szempontjából. A folyamatban lévő vámügyi reform célja, hogy az első vonalban kezelje ezeket a kihívásokat az új vámhatóság, az uniós vámügyi adatközpont és az EU-ba belépő e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó kiigazított szabályok révén az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében, különösen a behozatalra vonatkozó 150 EUR összegig járó vámmentesség megszüntetése révén. Folyamatban vannak a lehetséges vámkezelési díjról szóló megbeszélések is, amelyek célja a kis szállítmányok uniós szabályoknak való megfelelésével kapcsolatos felügyeleti költségek csökkentése. Hasonlóképpen szükség van a piacfelügyelet uniós szintű irányítására, amelynek célja a szisztematikus koordináció és iránymutatás, valamint az EU-szerte működő piacfelügyeleti hatóságok kapacitásának és szakértelmének bővítése és összevonása. Az uniós szintű piacfelügyeletet különösen a stratégiai prioritást élvező területeken kell fontolóra vennünk, kiemelten a harmadik országokból érkező e-kereskedelmi behozatal tekintetében, ahol előfordulhat, hogy az egyes tagállamok által hozott intézkedések nem elegendőek.

Egy fogyasztói szervezet által végzett ellenőrzés alkalmával az egyik ismert e-kereskedelmi óriásplatformon megjelenített termékek közül a sisakok, a kozmetikumok, a játékok és játékszerek, a gyertyák és szivacsok, az elektronikai és összekapcsolt termékek körében és hasonló kategóriákban vizsgált termékek szinte kivétel nélkül vagy veszélyesek voltak, vagy azoknál nem adták meg a szükséges információkat, például a biztonsági előírásokat vagy az összetevőket, és/vagy a valóságnak nem megfelelő állításokat szerepeltettek.

Intézkedések:

·Hatékony intézkedések meghozatala a termékek megfelelőségének növelése érdekében az uniós és a nemzeti vám- és piacfelügyeleti hatóságok kapacitásaival való szinergiák kiaknázása és egy uniós piacfelügyeleti hatóság esetleges létrehozása révén (2025 harmadik negyedévétől).

·A termékekre vonatkozó jogszabályi keret korszerűsítése a digitalizáció kiaknázása, a körforgásos jelleg előmozdítása és a biztosítékok megerősítése érdekében (az új jogszabályi keret felülvizsgálata – lehetséges jogalkotási javaslat 2026 második negyedéve).

8. Korlátozó és eltérő nemzeti szolgáltatási szabályozás

A szigorú szabályozási és adminisztratív korlátozások megmerevítik a régóta fennálló piaci struktúrákat, és gátolják az innovációt, a növekedést és az üzleti lehetőségeket. A szolgáltatási irányelv hozzájárult az akadályok csökkentéséhez 38 , ugyanakkor a tagállami szabályozások továbbra is korlátozzák az uniós munkaerő mintegy 22 %-át lefedő megközelítőleg 5 700 szolgáltatási tevékenységhez való hozzáférést 39 . Egy adott szolgáltatási tevékenységhez való hozzáférés szabályozása indokolt lehet olyan jogos közérdekű célok elérése érdekében, mint a közegészségügy és a közbiztonság. A szabályozott szolgáltatások nagy száma és típusa, valamint az a tény azonban, hogy egyes szolgáltatásokat csak egy vagy néhány tagállamban szabályoznak, egyértelműen megerősíti, hogy a tagállamok a határokon átnyúló kereskedelem és beruházások megkönnyítése érdekében csökkenthetik a szabályozási terheket. A szolgáltatáskereskedelemmel szembeni akadályok 10 %-os csökkentése 0,5 %-kal növelné az uniós bruttó hozzáadott értéket 40 , a zöldmezős közvetlen külföldi tőkebefektetési projektek pedig 4–21 %-kal növekednének 41 .

A nemzeti engedélyezési és tanúsítási követelmények közötti különbségek megnehezítik a más tagállamokban történő szolgáltatásnyújtást. Az engedélyezési és tanúsítási követelményekre vonatkozó nemzeti feltételek – még akkor is, ha az uniós jogon alapulnak – igen eltérőek, ami a gyakorlatban megnehezíti az engedélyek vagy tanúsítványok kölcsönös elismerését. Az uniós jogon alapuló követelmények mögöttes feltételeinek összehangolása csökkentené a szabályozás széttagoltságát, és megkönnyítené az egyik tagállamban engedélyezett szolgáltatók számára, hogy szolgáltatásaikat más tagállamokban kínálják anélkül, hogy ezekben a tagállamokban ismét engedélyt vagy tanúsítványt kellene beszerezniük.

A vállalkozások és vállalkozók azon kötelezettsége, hogy a sajátjuktól eltérő tagállamban letelepedjenek, bürokratikus és költséges. A tagállamok nem kötelezhetik az uniós szolgáltatókat arra, hogy a letelepedjenek területükön, mivel azok a határokon átnyúló szolgáltatásokat ideiglenes jelleggel is nyújthatják. A tagállamok azonban időnként korlátozzák ezt a lehetőséget, és a gyakorlatban úgy kezelik a szolgáltatókat, mintha a saját területükön telepedtek volna le. A vállalkozások a más tagállambeli letelepedés kötelezettsége nélkül tartanak igényt a határokon átnyúló szolgáltatások ideiglenes nyújtásához való jogukkal kapcsolatos jogbiztonságra.

Egy tagállam megtagadja a szomszédos országban letelepedett állatorvos számára az ideiglenes szolgáltatásnyújtást, ami azt jelenti, hogy az állatorvos pusztán azért nem láthat el állatokat a letelepedési helyéhez közeli gazdaságokban, mert a gazdaságok a határ másik oldalán találhatók.

Intézkedések:

·Kezdeményezés indítása a páneurópai szolgáltatásoknak az uniós jog alapján valamely tagállamban engedélyezett vagy tanúsított szolgáltatók általi nyújtásának megkönnyítése érdekében, beleértve adott esetben az ilyen engedélyezési és tanúsítási rendszerek harmonizációját is (2026 második negyedéve).

·Jogi iránymutatás és ajánlások kidolgozása a tagállamok számára annak érdekében, hogy egyértelművé tegyék a határokon átnyúló ideiglenes szolgáltatásnyújtáshoz való jog helyzetét (2026 második negyedéve).

9. A munkavállalók ideiglenes kiküldetésére vonatkozó nehézkes eljárások

A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás gyakran jár a vállalkozók és alkalmazottaik mobilitásával. A munkavállalók ideiglenes kiküldetése az egységes piacon belüli szolgáltatásnyújtás szabadságának szerves részét képezi. 2023-ban a határ menti ingázók száma 1,8 millióra, a kiküldetések száma pedig 5,5 millióra nőtt. Az uniós jogszabályok célja a kiküldött munkavállalók jogainak védelme, ugyanakkor a szolgáltatásnyújtás szabadságának megkönnyítése és a tisztességes verseny előmozdítása. Egyértelműen meg kell védeni a kiküldött munkavállalókat az ebből a szempontból kockázatos ágazatokban, például az építőiparban vagy a mezőgazdaságban. A kiküldött munkavállalók védelmének támogatása érdekében az uniós jog lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy indokolt és arányos adminisztratív kötelezettségeket, például a kiküldött munkavállalókkal kapcsolatos nyilatkozattételre vonatkozó kötelezettségeket írjanak elő. Ugyanakkor nem minden kiküldött munkavállaló szembesül ugyanazokkal a kockázatokkal (pl. a képzett szakemberek, köztük a mérnökök, a gépeket üzembe helyező és karbantartó technikusok, valamint a vezető személyzet sem).

A nyilatkozattétellel kapcsolatos nemzeti követelmények sokfélesége – mind jellegükben (a papíralapú vagy digitális forma tekintetében), mind tartalmilag (az adatpontok jellege és száma tekintetében) – a vállalkozások és a kiküldött munkavállalók számára egyaránt bonyolultabbá és széttagolttá tette az egységes piacot. Az érdekelt felek rendszeresen megemlítik a kiküldetési szabályok összetettségét mint a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás akadálya 42 . A kiküldetésekre vonatkozó rendelkezések összetettsége miatt felmerülő adminisztratív költségek (a közúti szállítási ágazatot nem számítva) a becslések szerint évi 477–635 millió EUR-t tesznek ki 43 . A szolgáltatók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a Bizottság 2024 novemberében rendeletjavaslatot fogadott el a munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozattételre szolgáló, a belső piaci információs rendszerhez kapcsolódó nyilvános felületről. A nyilvános felület megkönnyítené a kiküldött munkavállalók jogainak biztosítását célzó uniós jogszabályoknak való megfelelés hatékony nyomon követését is, és támogatná a tagállamok közötti közigazgatási együttműködést. A Bizottság arra ösztönzi az Európai Parlamentet és az EU Tanácsát, hogy zárják le a bizottsági javaslatról folytatott tárgyalásokat, ami előrelépést jelentene a kiküldetésre vonatkozó adminisztratív követelmények számának csökkentése és harmonizálása felé. Ezt az egyszerűsítési kezdeményezést a jogszabályok érvényesítésének megerősítésére irányuló erőfeszítések kísérik.

Az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) támogatja a tagállamokat és a szociális partnereket a kiküldetési szabályok alkalmazásában azáltal, hogy koordinálja és támogatja az összehangolt és közös ellenőrzéseket, tájékoztatást és foglalkoztatást támogató szolgáltatásokat nyújt a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak, segíti a be nem jelentett munkavégzés kezelését, közvetít a határokon átnyúló vonatkozású jogvitákban, és elősegíti a megoldásokat. Az ELA folyamatban lévő értékelése megjegyzi, hogy az ügynökség teljesítménye tekintetében még van mit javítani, de rámutat a megbízatás bizonyos korlátaira, amelyek befolyásolhatják a hatóságban rejlő lehetőségeket. A hatóság célzott módosításokkal lenne megerősíthető – beleértve annak hatékonyságát és eredményességét is –, például az adatkezelési jogkörök kibővítése, valamint a tagállamokkal és a szociális partnerekkel való jobb együttműködés révén, amely kiterjedne a tájékoztatásra és a hatóságnak az EU-ban lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos szerepére is.

Emellett az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoport (SMET) intelligens kiküldetési politikákat határozott meg, amelyek révén egyes tagállamok a nyilatkozattételi és egyéb adminisztratív követelményeket a kockázatos ágazatokra összpontosítják, a nagyon rövid távú kiküldetéseket pedig mentesítik e követelmények alól 44 .

Az ideiglenesen egy másik tagállamba kiküldött munkavállalók a foglalkoztatásuk szerinti országban társadalombiztosítás hatálya alá tartoznak. A kiküldött munkavállalóknak igazolniuk kell, hogy saját országuk szociális ellátórendszerében megfizették a társadalombiztosítási járulékot (A1-es formanyomtatvány). A társadalombiztosítási jogosultságok igazolására és ellenőrzésére szolgáló eljárások időigényesek és adminisztratív szempontból megterhelőek lehetnek, mivel fizikai jelenlétre és fizikai dokumentumokra támaszkodnak. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek felülvizsgálatának, amelyről a társjogalkotók jelenleg tárgyalnak, az eljárások egyszerűsítéséhez kell vezetnie; a Bizottság arra ösztönzi a társjogalkotókat, hogy zárják le a régóta tartó tárgyalásokat. A társadalombiztosítási szervek közötti információcserét jelenleg is segíti a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréje (EESSI). Az A1-es formanyomtatvány kérelmezési eljárásának az egységes digitális kapu részeként történő közelmúltbeli digitalizálására építve az európai társadalombiztosítási kártya (ESSPASS) további egyszerűsítést eredményezhet azáltal, hogy lehetővé teszi a szociális biztonsági tanúsítványok – többek között az A1-es formanyomtatvány – digitális ellenőrzését, egyúttal csökkentve a hiba és a csalás kockázatát is.

Egy automatizálási technológiával foglalkozó közepes méretű mérnöki vállalat EU-szerte telepíti, karbantartja és javítja gépeit, és évente 3 500 kiküldetésről tesz nyilatkozatot. Kiküldött munkavállalói magasan képzett és jól fizetett mérnökök és technikusok, akiknek a kiküldetése alkalmanként néhány napra szól. A nehézkes eljárások – különösen a nemzeti nyilatkozattételi követelmények és eljárások sokféleségére tekintettel – akadályozzák a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást, és jelentős adminisztratív teherrel járnak.

Intézkedések:

·A társjogalkotók további támogatása az alábbiakról folytatott tárgyalások lezárásában:

oa szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK és 987/2009/EK rendelet felülvizsgálata,

ojavaslat a munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozattételre szolgáló nyilvános felületre (COM(2024) 531).

·Méltányos munkaerő-mobilitási csomag elindítása (2026), amely többek között az alábbiakat foglalja magában:

oA folyamatban lévő kísérleti tevékenységeket követően javaslat az európai társadalombiztosítási kártyára (ESSPASS).

oJavaslat az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) megerősítésére, beleértve megbízatásának felülvizsgálatát.

oOlyan intézkedések mérlegelése, amelyek megkönnyítik a határokon átnyúló ideiglenes szolgáltatásnyújtást, ugyanakkor védik a munkavállalók jogait.

10. Területi ellátási korlátok

A területi ellátási korlátozások a kis- és nagykereskedelmi piacon széttagolttá teszik az egységes piacot, korlátozzák a fogyasztók választási lehetőségeit, és hozzájárulnak az EU-n belüli jelentős árkülönbségekhez, különösen a napi fogyasztási cikkek esetében. A területi ellátási korlátozások bizonyos nagy gyártók által bevezetett korlátozások, amelyek nagyon megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a kiskereskedők számára, hogy az egyik tagállamban vásároljanak termékeket, és azokat egy másik tagállamban továbbértékesítsék. Ez árt a határokon átnyúló üzleti tevékenységeknek, és megszegi az egységes piac azon ígéretét, hogy választási lehetőséget és árversenyt kínál a fogyasztók számára 45 . Noha a versenyjog a szankcionálás hatékony eszköze, hatálya sok esetben nem terjed az ilyen gyakorlatokra, amennyiben azok az erőfölényben lévő gazdasági szereplők megállapodásainak vagy egyoldalú magatartásának az eredményei 46 – különösen akkor, ha azok a versenyjog értelmében gazdasági erőfölénnyel nem bíró nagy gyártók egyoldalú magatartásából erednek. A Bizottság mérlegelni fogja a jelentős piaci szereplők részéről az ellátási korlátozások kezeléséhez szükséges intézkedéseket, amennyiben azok olyan indokolatlan árkülönbségekhez vezetnek, amelyek nem magyarázhatók objektív tényezőkkel, például a tagállamok közötti szabályozási vagy költségkülönbségekkel. Az e stratégiában szereplő egyéb intézkedések, például a címkézés területén, szintén segíteni fognak a területi ellátási korlátozások kezelésében, mivel a széttagolt nemzeti szabályok hozzájárulhatnak az ilyen gyakorlatok kialakulásához.

A márkás élelmiszereket előállító nagy gyártó több országban is értékesíti ugyanazt a terméket, egyes országokban azonban a termék sokkal olcsóbb, mint más országokban, és ez a különbség nem magyarázható az adózással vagy a munkaerőköltségekkel. Egy olyan áruházlánc, amely ezekben az országokban is aktív, a terméket abban az országban kívánja megvásárolni, ahol olcsóbb, és más országokban is alacsonyabb áron kívánja értékesíteni. A gyártó ezt követően leállítja a termék szállítását az olcsóbb ország áruházaiba, hogy megakadályozza a termék olcsóbb értékesítését más országokban, és ezáltal fenntartsa az országok közötti mesterséges árkülönbséget.

Intézkedés:

·Eszközök kidolgozása az indokolatlan területi ellátási korlátozásokkal szembeni fellépés céljából a versenyjog által érintett helyzeteken túlmutató helyzetekre, például a nagy gyártók egyoldalú gyakorlataira (javaslat – 2026 negyedik negyedéve).

2. fejezet Az európai szolgáltatási piacok fellendítése

Az EU gazdasága szolgáltatásokon alapuló gazdaság, de a szolgáltatások egységes piaca továbbra is rendkívül alulfejlett. A szolgáltatások az uniós GDP mintegy 75 %-át teszik ki, és a legtöbb uniós munkahely a szolgáltatások területén jön létre 47 . Az uniós termékek hozzáadott értékének 40 %-a a szolgáltatásokhoz köthető. Az EU-n belüli szolgáltatáskereskedelem GDP-hez viszonyított aránya (7,6 %) azonban nem magasabb, mint a harmadik országokkal folytatott szolgáltatáskereskedelemé, ami megerősíti, hogy a szolgáltatások egységes piacának működésében jelentős kihasználatlan potenciál rejlik 48 . Az előrelépés ellenére a szolgáltatási akadályok mintegy 60 %-a ugyanolyan típusú, mint 20 évvel ezelőtt 49 . Ezért új megközelítésre van szükség.

A szolgáltatások sokfélesége a gazdaság egészében korlátozza az egyenmegoldást képviselő, horizontális szakpolitikai megközelítés hatékonyságát, míg az integrált szolgáltatási piacok üzleti megalapozottsága egyes szolgáltatási ágazatokban különösen erős. Az üzleti szolgáltatások az uniós GDP 7 %-át teszik ki, és bár egyértelmű hasonlóságokat mutatnak a tagállamok között, szabályozásuk továbbra is nagyon eltérő. A kiskereskedelmi szolgáltatások az uniós GDP 12 %-át adják, ugyanakkor a piacok továbbra is nemzeti jellegűek, és alacsony termelékenységgel rendelkeznek. Az uniós GDP 11 %-a származik az építőiparból, az építési szolgáltatásoknak azonban csak 1 %-át forgalmazzák határokon átnyúlóan, mivel az építési piacok továbbra is nemzeti szinten működnek. A hatékony postai szolgáltatások az egységes piac központi elemeként lehetővé teszik a határokon átnyúló gazdasági tevékenységet. Más szolgáltatások azonban gyakran helyi jellegűek, és határokon átnyúló forgalmazásuk kevésbé valószínű.

Az új ágazati politikai megközelítés új lendületet adhat a szolgáltatások egységes piacának. A meglévő horizontális szakpolitikai megközelítést ágazatspecifikus szolgáltatási kezdeményezések egészítik ki, amelyek azokra a szolgáltatási ágazatokra összpontosítanak, amelyek a legrelevánsabbak a kettős átállás szempontjából, és a legnagyobb gazdasági hozzáadott értéket teremthetik, továbbá felválthatják az eltérő, jogi széttagoltságot eredményező nemzeti szabályokat.

Az iparhoz kapcsolódó szolgáltatások – például a telepítési, karbantartási és javítási szolgáltatások – zökkenőmentes és hatékony, határokon átnyúló nyújtásának biztosítása alapvető fontosságú az európai feldolgozóipar számára. Mivel a feldolgozóipari ágazatok egyre inkább a szolgáltatásnyújtásra – a termék- és szolgáltatási megoldások integrálására – térnek át, az érdekelt felek aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a szabályozási akadályok, például a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó követelmények, az előzetes ellenőrzések, az előzetes szolgáltatási nyilatkozatok és az eltérő munkabiztonsági előírások akadályozzák az olyan szolgáltatások zökkenőmentes, határokon átnyúló nyújtását, mint a telepítés, a karbantartás és a javítás, ami negatív hatással van az ipari versenyképességre.

Az üzleti szolgáltatások néhány, de nem minden tagállamban a legmagasabb szinten szabályozott szolgáltatások közé tartoznak. Az 5 700 szabályozott szakma között számos olyan üzleti szolgáltatás található – például a jogi, számviteli és adótanácsadási szolgáltatások –, amelyek a gazdaság egészére kihatnak. A szolgáltatási akadályok 10 %-os csökkentése 0,8 %-kal növelné az üzleti szolgáltatások uniós bruttó hozzáadott értékét 50 .

Az építési szolgáltatások korlátozó és sokrétű szabályozása visszafogja a megfizethető és energiahatékony lakások kínálatát és az infrastruktúra-fejlesztést. Az érdekelt felek aggodalmukat fejezték ki a foglalkozási mobilitással szembeni korlátok miatt, amelyek a szabályozott szakmák ágazaton belüli magas számából és a szakmai képesítések kölcsönös elismerésének összetettségéből, a nemzeti tanúsítványok kölcsönös elismerésének elégtelen voltából, valamint a kompetencia igazolásával kapcsolatos előírásokból adódnak olyan területeken, mint az egészség és biztonság, az energiahatékonyság és a környezetvédelem. A határokon átnyúló helyzetekben a felelősségbiztosítás korlátozott elérhetősége tovább bonyolítja a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást; a kérdés piaci alapú megoldásokat igényel. Az építési szolgáltatásokkal szembeni akadályok 10 %-os csökkentése 0,5 %-kal növelné az uniós bruttó hozzáadott értéket 51 . Emellett a területfejlesztési, építési és felújítási projektekre gyakran összetett, lassú és széttagolt engedélyezési eljárások vonatkoznak, amelyek Unió-szerte igen eltérőek. Ez visszafogja a működő egységes piacban rejlő lehetőségeket, amely gyorsan és nagy léptékben biztosíthatna megfizethető lakhatást.

A kiskereskedelem versenyképességét hátráltatja az üzletek létesítésének és működésének számos korlátozása. E korlátozások közül sokat olyan legitim közpolitikai célkitűzések indokolhatnak, mint a területrendezés, valamint a városközpontok életképességének fenntartása. Ügyelni kell azonban az arányosságra, mivel egyes korlátozások piacra lépési akadályokat teremthetnek, és negatívan befolyásolhatják a versenyt, a termelékenységet és az innovációt. A kiskereskedelmi szolgáltatásokkal szembeni akadályok 10 %-os csökkentése 0,6 %-kal növelné az uniós bruttó hozzáadott értéket 52 .

A postai szolgáltatások iránti kereslet évek óta csökken az EU-ban, miközben a csomagkézbesítési piac az erős e-kereskedelemnek köszönhetően tovább növekszik. A postai volumen csökkenése a levélpostai költségek jelentős növekedéséhez vezetett, és a kézbesítési gyakorisággal kapcsolatos kérdéseket vetett fel. Mivel a társadalom digitalizálása és az e-kereskedelem növekedése az előrejelzések szerint folytatódik, a postai és csomagkézbesítési szolgáltatások figyelmet igényelnek a piaci szereplők közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása, az árak átláthatóságának növelése és a fogyasztói jogok támogatása érdekében. Az uniós postai szabályozási keret reformja a kézbesítésre mint szolgáltatásra összpontosítva biztosítani fogja, hogy a polgárok és a vállalkozások Unió-szerte megfizethető áron jussanak hozzá a kézbesítéshez, egyúttal előmozdítja a tisztességes versenyt a kézbesítési piacokon és fokozza a fogyasztóvédelmet.

Több mint harminc évvel létrejötte után az egységes piac még mindig nem teljes a távközlés, az energiával kapcsolatos, a közlekedési és a pénzügyi szolgáltatások terén, ezért határozott és sürgős fellépésre van szükség ennek megvalósításához. Ágazatspecifikus szolgáltatási politikák születtek, és a folyamat nem áll meg.

A megtakarítási és beruházási unióra vonatkozó közelmúltbeli bizottsági stratégia célja, hogy az uniós pénzügyi rendszer képes legyen a termelőberuházások felé terelni a megtakarításokat, jobb pénzügyi lehetőségeket kínálva az uniós megtakarítók számára, és jobb hozzáférést biztosítva az uniós vállalkozások számára a tőkéhez 53 . Ezzel összefüggésben a Bizottság új csatornát hozott létre, amelyen keresztül információkat gyűjt a pénzügyi piaci integráció és a tőke szabad mozgása előtt álló új vagy már korábban is meglévő akadályokról 54 , és konzultációt indított az érdekelt felekkel, amelynek keretében visszajelzéseket gyűjt a pénzügyi piaci integráció akadályairól 55 . A nemzeti jogszabályok – többek között az értékpapírokra, a társasági jogra, az adózásra és a fizetésképtelenségre vonatkozó jogszabályok –, valamint a közigazgatási és bírósági eljárások hatékonysága közötti eltérések azonban adminisztratív terheket és akadályokat teremtenek a határokon átnyúló befektetések előtt. A tagállamoknak a pénzügyi szolgáltatások hatékony egységes piacának megvalósítása érdekében törekedniük kell ezen akadályok felszámolására.

Az energiával kapcsolatos szolgáltatások előmozdítják a hatékony energiatermelést, -elosztást és -felhasználást az EU-ban, valamint a tiszta energiára való átállást. Támogatják a valódi energiaunióhoz szükséges hálózatok, tárolók, digitális inverterek és fogyasztásmérők modern infrastruktúráját, és függnek ezektől. A megfizethető energiára vonatkozó cselekvési tervben 56 bejelentetteknek megfelelően a készülő európai hálózati csomag támogatni fogja a hálózatok és rendszerösszekötők bővítését és korszerűsítését, ami viszont szükségessé, egyúttal lehetővé teszi az energiával kapcsolatos szolgáltatások piacának bővítését. Az összeköttetésekre vonatkozó céljaink elérése elengedhetetlen az energiapiacok egységesítéséhez, valamint a reziliens és versenyképes energiaunió megvalósításához. Az energiahatékonysági szolgáltatások kulcsfontosságúak az éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez, valamint a fogyasztók és a vállalkozások költségeinek csökkentéséhez, és az ilyen szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat a Bizottság támogatni fogja tevékenységeik bővítésében, többek között az EBB-vel közös uniós garanciarendszerek révén. A készülő lakossági energiaügyi csomag emellett támogatni fogja az energiával kapcsolatos szolgáltatások növekedését, például az épületek energiahatékonyságának javítását. Ezenkívül fehér könyv fogja vizsgálni, hogy miként mélyíthető el a villamosenergia-piaci integráció, és hogyan tehető szilárdabbá és alkalmasabbá az irányítási keret a határokon átnyúló vonatkozású döntések meghozatalára, ami tovább fogja segíteni az energiával kapcsolatos szolgáltatások piacát is.

Az uniós távközlési ágazat a nemzeti határok mentén továbbra is széttagolt, emiatt az uniós gazdasági szereplők és fogyasztók nem tudják teljes mértékben kiaknázni az egységes piacban rejlő lehetőségeket. Ma Európa-szerte több mint 100 gazdasági szereplő van jelen a piacon. Ezenkívül a 6G felé vezető közös úthoz további frekvenciasávokra, valamint összehangoltabb tervezésre és keretekre van szükség. A gyors technológiai és piaci fejlemények új, határokon átnyúló szolgáltatásnyújtási lehetőségeket nyitnak meg, és az előnyök teljes körű kiaknázása érdekében összehangoltabb keretet igényelhetnek, például a műholdas szolgáltatások tekintetében. E kihívások kezelése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy Európa időtálló digitális hálózatokkal, valamint biztonságos és reziliens infrastruktúrákkal rendelkezzen, az alkalmazandó szabályozási keretet aktualizálni szükséges. A felhőalapú infrastruktúrára és a mesterséges intelligenciára való átálláshoz javítani kell a biztonságos, gyors és megbízható konnektivitáshoz való hozzáférést.

Amint azt az „MI-kontinens” cselekvési terv körvonalazza, a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztésére irányuló uniós intézkedéscsomag meg fogja vizsgálni a felhőkapacitás és -szolgáltatások közös piaca kialakításának lehetőségeit annak érdekében, hogy biztosítsa a felhőalapú szolgáltatások valódi egységes európai piacának létrejöttét, és fellendítse a felhőszolgáltatók szélesebb körének piacra lépését.

A valóban egységes uniós közlekedési piac megvalósításához fel kell számolni azokat a még megmaradt szükségtelen technikai akadályokat, amelyek a különböző közlekedési módokat érintik. Az EU nagy sebességű vasúti tervének végrehajtásához például előrelépésre lesz szükség az uniós vasúti forgalomirányítási rendszer megerősítése terén a kapacitás növelése és a zökkenőmentes átjárhatóság biztosítása érdekében. Az interoperábilis digitális eszközök fejlesztésének és széles körű bevezetésének csökkentenie kell a szabályozási megfelelés biztosításával kapcsolatos adminisztratív terheket. A közlekedéssel kapcsolatos jobb információ- és adatmegosztás lehetővé tenné a papíralapú dokumentumok kiváltását. A digitális eszközök az európai utazást és turizmust is egyszerűsíthetik azáltal, hogy lehetővé teszik az utasok számára a papírmentes jegyvásárlást. A meglévő akadályok felszámolásával az összekapcsolt és automatizált járműveken keresztül nyújtott szolgáltatások határokon átnyúló engedélyezésének lehetővé tétele, valamint a járművek és az infrastruktúra közötti, teljes mértékben megbízható konnektivitás biztosítása a kooperatív intelligens közlekedési rendszerekre (C-ITS) vonatkozó műszaki előírások harmonizálása révén erősíteni fogja a mobilitási szolgáltatások egységes piacát. A határokon átnyúló autókölcsönzés polgárok számára történő megvalósíthatóbbá és megfizethetőbbé tételével ugyancsak erősíthetjük a szolgáltatások és az idegenforgalom egységes piacát, miközben javítjuk a közlekedési rendszer hatékonyságát. A Bizottság emellett intézkedéseket tervez az európai egységes piaci szabályoknak és elveknek a taxiágazatra és a bérelhető magángépjárművek ágazatára történő alkalmazása érdekében.

Intézkedések:

·Javaslat az építési szolgáltatásokról szóló jogszabályra az építési és telepítési szolgáltatások határokon átnyúló piacra jutása előtt álló akadályok csökkentése érdekében (2026 negyedik negyedéve).

·Együttműködés a tagállamokkal az engedélyezési és tervezési eljárások egyszerűsítése érdekében a megfizethető lakhatásra vonatkozó európai terv és az európai lakásépítési stratégia (2026 első negyedéve) keretében a lakáskínálat növelése érdekében.

·Kezdeményezés indítása az iparhoz kapcsolódó szolgáltatások, például a telepítési, karbantartási és javítási szolgáltatások határokon átnyúló nyújtásának megkönnyítése érdekében (2025 negyedik negyedéve).

·Iránymutatás és ajánlások kiadása a tagállamok számára annak érdekében, hogy a szabályozott üzleti szolgáltatásokat mentesítsék a beruházásokat és a kereskedelmet akadályozó szükségtelen szabályozástól (2026 első negyedéve).

·Iránymutatás kidolgozása a tagállamok számára kiskereskedelmi szabályozásuk arányosságáról (2026 negyedik negyedéve).

·Javaslat a postai szolgáltatásokról szóló irányelv és a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról szóló rendelet helyébe lépő új uniós kézbesítési jogszabályra (jogalkotási javaslat 2026 negyedik negyedévében).

·Javaslat a digitális hálózatokról szóló jogszabályra a jogi keret egyszerűsítése és az elektronikus hírközlés egységes piacának kiteljesítése érdekében (2025 negyedik negyedéve).

·Az egységes digitális vasúti helyfoglalásra és jegyértékesítésre irányuló kezdeményezés elindítása (2025 negyedik negyedéve).

·A személyek és áruk papírmentes mobilitására irányuló kezdeményezés elindítása (2026 negyedik negyedéve).

·A határokon átnyúló autókölcsönzésre vonatkozó kezdeményezés elindítása (2025 harmadik negyedéve).

·A meglévő horizontális jogi keret (uniós szolgáltatási irányelv) 57 harmonizált végrehajtásának és érvényesítésének biztosítása (folyamatban).

3. fejezet Kkv-k az egységes piacon

Az uniós polgárokhoz hasonlóan az európai kkv-knak is csak nagyon kivételes helyzetekben kell „útlevél-ellenőrzésen” átesniük az egységes piacon. Ahhoz, hogy a tagállamokban a kkv-kra vonatkozó egyedi intézkedések előnyeit élvezhessék, a kkv-kat általában nem szabad „jogosultságuk” vagy jogállásuk igazolására kérni. A Bizottság ezzel a stratégiával együtt egy egyszerű és bürokráciamentes – az EU valamennyi nyelvén rendelkezésre álló – online eszközt tesz közzé, amelynek segítségével önértékelésen alapuló kkv-azonosítót lehet előállítani 58 . Az adminisztratív egyszerűsítés szellemében, amennyiben szükségesnek tartják a kkv-k azonosítását, a szabályoknak erre az eszközre kell hivatkozniuk. Ezen túlmenően alaposan meg kell vizsgálni, hogy indokolt körülmények között (például kkv-specifikus finanszírozás igénylésekor) a kkv-któl kérhető-e a jogállás további igazolása.

A kkv-k számára meg kell könnyíteni az „utazást” az egységes piacon, különösen a határ menti régiókban. A Bizottság a kkv-követek hálózatán keresztül fog együttműködni a tagállamokkal a határokon átnyúló kereskedelemben a kkv-k tevékenységét támogató és elősegítő intézkedések további előmozdítása érdekében. A kkv-kat különösen hátrányosan érintik az egységes piaci korlátok és akadályok 59 , mivel kevesebb pénzügyi és emberi erőforrással rendelkeznek ezek leküzdéséhez. Jelenleg a kkv-k 3,6 %-a exportál árut más uniós országokba 60 , de ezt többen is megtehetnék 61 . Míg a gyorsan növekvő kkv-k 73 %-a gyarapodni kíván a hazai piacán, az egységes piacon ezt csak 24 %-uk tervezi 62 . A tagállamokkal és a kisvállalkozásokkal folytatott folyamatos párbeszéd elengedhetetlen olyan szakpolitikák kidolgozásához, amelyek támogatják a kkv-kat, és hozzájárulnak a kkv-k adminisztratív terheinek 35 %-os csökkentésére irányuló célkitűzéshez. A Bizottság ezért ezeket a célkitűzéseket szem előtt tartva jobban ki fogja használni a kkv-követek hálózatában rejlő lehetőségeket. A több mint 3 500 tanácsadóval rendelkező Enterprise Europe Network továbbfejleszti a kkv-k számára nyújtott célzott tanácsadási és kapcsolatteremtési szolgáltatásait, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy jobban felhívják a kkv-k figyelmét az új jogszabályok hatásaira, és segítsék őket az új szabályokban való sikeres eligazodásban.

A kkv-k által betartható jogszabályok megszövegezéséhez valódi elkötelezettségre van szükség a „gondolkozz először kicsiben” elv iránt. A szabályozási rendelkezések túl gyakran eredményeznek adminisztratív terheket és magasabb költségeket a kkv-k számára. A kkv-k érdekeinek és a kockázatcsökkentő intézkedéseknek a jobb figyelembevétele érdekében új, kötelező kkv-teszt készült, amelyet hatásvizsgálatai keretében a Bizottság minden olyan kezdeményezés esetében el fog végezni, amely a kkv-k szempontjából releváns minősítést kapott 63 . Ezenkívül valamennyi szabályalkotónak szisztematikusan figyelembe kell vennie és be kell építenie a kkv-barát rendelkezéseket a jogszabályok kidolgozása és tárgyalása során. A kkv-barát rendelkezések a jogszabályok üzleti környezetet befolyásoló aspektusaira vonatkozó jogi záradékok bevált gyakorlatai, amelyek több jogalkotási aktusban is közösek, és céljuk a jogszabályok kkv-k általi gyakorlati alkalmazásának megkönnyítése. A jogszabályokba való szisztematikus beépítésük hozzá fog járulni a kkv-k igényeinek hatékonyabb integrálásához, és stabilabb és kiszámíthatóbb üzleti környezetet biztosít a kkv-k számára.

Az európai piacnak olyan piacnak kell lennie, ahol ösztönzik és jutalmazzák a növekedést. Azok a kkv-k, amelyek e státuszukat kinőve kis méretű (250–749 alkalmazottal rendelkező), közepes piaci tőkeértékű vállalattá fejlődnek, jellemzően gyors bővülésről, fokozott innovációs képességről és a digitális átalakuláshoz való alkalmazkodás erős képességéről tanúskodnak. Mindazonáltal ezek a közepes méretű vállalatok továbbra is sajátos akadályokkal szembesülnek, különösen az adminisztratív terhekkel kapcsolatban 64 . Ezért a Bizottság ezzel a stratégiával együtt hivatalos fogalommeghatározást terjeszt elő a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra vonatkozóan 65 . A vállalkozások ezen üzleti szegmensen belüli és azon kívüli növekedésének megkönnyítésére a fogalommeghatározás kifejezetten lehetővé teszi a kockázatitőke-alapok és magántőkealapok által finanszírozott társaságok számára a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalati státusz előnyeinek kihasználását. Javasoljuk adott esetben e besorolás figyelembevételét a kkv-k esetében is olyankor, amikor célzott finanszírozás, kockázatcsökkentő intézkedések vagy juttatások kidolgozása a kkv-fogalom alkalmazásával történik. Emellett a Bizottság a kkv-k fogalommeghatározása aktualizálásának mérlegelésekor is figyelembe fogja venni ezeket a megfontolásokat 66 . A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra vonatkozó csomag két omnibusz javaslatot is tartalmaz, amelyek közül az első nyolc irányelvből és rendeletből áll; ezek célja további egyszerűsítési intézkedések mellett az, hogy a jelenleg a kkv-k számára fenntartott kockázatcsökkentő intézkedéseket a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra is kiterjesszék.

A cél az, hogy segítsenek a kkv-k fogalommeghatározásában meghatározott küszöbértékeket túllépő vállalatoknak azon akadályok felszámolásában, amelyekkel a státuszváltás során szembesülnek. Második lépésként a Bizottság a vonatkozó értékelések és felülvizsgálatok során – például a közbeszerzési irányelv és a szabványosítási rendelet tekintetében – figyelembe fogja venni a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok igényeit is. A harmadik lépésben a Bizottság a soron következő javaslataiban számításba veszi a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokat is, különösen a készülő digitális omnibusz csomagban, amely többek között a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt, az adatrendeletet, az adatkormányzási rendeletet és a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelvet foglalja magában. A Bizottság figyelembe fogja venni továbbá a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok igényeit az olyan ágazatokat érintő jogalkotás során – például az ipar dekarbonizációjának felgyorsításáról szóló, készülő jogszabály, a védelmi omnibusz csomag és az űripari jogszabály keretében –, amelyekben a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok jelenléte hangsúlyos, ideértve az elektronikát, a megújuló energiaforrásokat, a védelmi és űrágazatot, valamint az energiaigényes iparágakat 67 . Végezetül a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok a közelmúltban elfogadott jogi aktusok – például a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet vagy a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendelet – végrehajtása során is külön figyelmet kapnak.

A szellemitulajdon-jogok intenzívebb alkalmazása javítaná a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését, és ezáltal elősegítené az egységes piacon belüli növekedésüket. A szellemi tulajdon védelme az immateriális javakba történő beruházások fő mozgatórugója és a kkv-k innovációs potenciáljának erős piaci jelzése. A szabadalmi csomag véglegesítése az összes tagállamnak az egységes szabadalmi rendszerben való részvételével együtt nagyban hozzájárulna a szellemitulajdon-jogok egységes piacának kiteljesítéséhez, amely már megvalósult a védjegyek, formatervezési minták és földrajzi jelzések terén. A Bizottság jelentést fog kiadni az egységes szabadalom működéséről, egyúttal célzott tájékoztatási tevékenységet fog végezni annak érdekében, hogy valamennyi tagállamot ösztönözze az egységes szabadalmi rendszerhez való csatlakozásra. A készülő európai innovációs intézkedéscsomag, valamint az induló és növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó stratégia konkrét intézkedéseket fog javasolni a szellemi tulajdon hasznosítására. A Bizottság az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával (EUIPO) 68 közösen 2026-ig (esetleg 2027-ig) meghosszabbítja a „kkv-alapot”, és megvizsgálja annak esetleges kiterjesztését a szellemi tulajdon hasznosítására, értékelésére és kereskedelmi hasznosítására, valamint a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseihez kapcsolódó költségekre.

A fenntarthatósági beszámolással kapcsolatos megkeresések gyakran a kkv-kig is leszivárognak. Bár a kkv-k nem tartoznak a fenntartható finanszírozásra vonatkozó jogszabályok vagy az átvilágítási követelmények – például a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv (CSRD) és a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv (CSDDD) – hatálya alá, a kkv-k azt állítják, hogy különböző adatszolgáltatási megkereséseket kapnak partnereiktől ugyanezen fenntarthatósági információkra vonatkozóan. Azon információk korlátozása, amelyeket a nagyobb vállalatok az értékláncukon belüli kkv-któl kérhetnek fenntarthatósági beszámolásukhoz, csökkenteni fogja a kkv-k terheit. Az első omnibusz csomag keretében a CSRD-re vonatkozóan a Bizottság által javasolt módosítások célja, hogy ezt hatálybalépésüket követően érjék el. Az ilyen módosítások megerősítéséig tartó időszak lefedése és a piac számára a helyzet azonnali tisztázása érdekében azonban 2025 nyaráig bizottsági ajánlás jelenik meg az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) által kidolgozott önkéntes kkv-standardról.

A kkv-k nehézségekbe ütköznek a fenntartható finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférés terén. A Bizottság kétféleképpen kívánja támogatni a kkv-kat. Egyrészt 2025 nyaráig felülvizsgálja a taxonómiai közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktust oly módon, hogy az ne korlátozza a kkv-k fenntartható finanszírozáshoz való hozzáférését, és ne írjon elő közvetetten aránytalan fenntarthatósági beszámolási követelményeket a kkv-k számára. A felülvizsgálat különösen a zöldeszközarány számlálójának és nevezőjének eltérő terjedelmét érinti. Másrészt a fenntartható finanszírozással foglalkozó platform tanácsa 69 alapján és az InvestEU kkv-kat célzó fenntarthatósági garanciájára építve a Bizottság önkéntes, egyszerűsített megközelítés kidolgozásával segíti a kkv-kat abban, hogy fenntartható finanszírozási forrás bevonásakor önkéntesen tájékoztassák a bankokat és a befektetőket környezeti fenntarthatósági teljesítményükről. Emellett a Bizottság értékelni fogja, hogy szükség lenne-e a felhatalmazáson alapuló jogi aktus esetleges későbbi felülvizsgálatára a pénzügyi szereplők – különösen a bankok – arra vonatkozó beszámolásának további megkönnyítése érdekében, hogy milyen módon finanszírozzák a fenntartható tevékenységeket folytató kkv-kat.

Intézkedések:

·Az EU valamennyi nyelvén rendelkezésre álló, saját nyilatkozaton alapuló kkv-azonosító eszköz biztosítása a kkv-státusz igazolásának megkönnyítésére (az egységes piaci stratégiával együtt).

·A kkv-követek hálózatának megerősítése, többek között a kkv-k határokon átnyúló kereskedelmét ösztönző intézkedések önkéntes elfogadásának ösztönzése és az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló menetrendhez való hozzájárulás érdekében (2025 harmadik negyedéve).

·A kkv-barát rendelkezések olyan bevált gyakorlatait szemléltető példák közzététele, amelyek szisztematikusan figyelembe vehetők a jogalkotási aktusok tervezeteiben és a tárgyalások során (2025 harmadik negyedéve).

·A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok fogalommeghatározásának és az ilyen vállalatokra vonatkozó omnibusz csomag elfogadása (az egységes piaci stratégiával együtt).

·Az EUIPO által végrehajtott meglévő kkv-alap meghosszabbítása 2026-ig, esetleg 2027-ig (2025 negyedik negyedéve).

·Bizottsági ajánlás elfogadása a kkv-kra vonatkozó önkéntes fenntarthatósági beszámolási standardról (VSME), amelynek segítségével a kkv-k kezelhetik az értékláncukból és a pénzügyi partnereiktől hozzájuk érkező fenntarthatósági megkereséseket (2025 harmadik negyedéve).

·Önkéntes, egyszerűsített megközelítés kidolgozása, amelynek segítségével a kkv-k igazolhatják fenntarthatósági erőfeszítéseiket és jobban hozzáférhetnek a fenntartható finanszírozáshoz; ennek körében értékelés arról, hogy szükséges-e a taxonómiai közzétételekről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus módosítása ahhoz, hogy a pénzügyi intézmények jobban megjeleníthessék az említett kkv-khoz kapcsolódó finanszírozási tevékenységüket (2026 első/második negyedéve).

4. fejezet Az egységes piac digitalizálása

Az egységes piac sikeres működése megköveteli, hogy a tagállamok és az EU összehangoltan cselekedjenek: a digitális eszközök lehetővé teszik ezt, és alapvető fontosságúak az intelligens szakpolitikák végrehajtásához. Az, hogy nemzeti és uniós szinten a közigazgatási szervek nem működnek együtt, és nem vállalnak közös felelősséget az egységes piac napi működéséért, eltéréseket eredményez a megközelítésekben és a közös szabályok alkalmazásában, ami korlátozza az egységes piac hatékonyságát.

A hatékony és korszerű szabályozási keret fő elemei közé tartozik a követelményekkel kapcsolatos egyértelmű és könnyen elérhető online tájékoztatás, a digitálisan hozzáférhető eljárások és az automatizált adatszolgáltatás. A gazdasági szereplők azonban nehéznek vagy lehetetlennek tartják az online információkhoz való hozzáférést és az interneten keresztül történő ügyintézést. Ahol léteznek digitális eljárások, a nehezen értelmezhető jogszabályok, a géppel nem olvasható adatformátumok, a széttagolt informatikai ökoszisztémák és a nem hatékony adatcsere mind megnehezítik a polgárok és a vállalkozások számára, hogy digitálisan feleljenek meg a szabályozási követelményeknek.

Az EU-nak a dokumentumalapú egységes piacot adatalapú egységes piaccal felváltó paradigmaváltásra van szüksége. A papíralapú dokumentumok cseréjéről át kell állnunk a digitális adatok cserére. Ez magában foglalja a strukturált adatok automatizált digitális megosztását és szolgáltatását, lehetővé téve a vállalkozások és a hatóságok számára a valós idejű adatcserét, interoperábilis és biztonságos, adatalapú megoldásokkal helyettesítve a nehézkes papírmunkát és a dokumentumalapú megfelelési rendszereket. A digitális kornak való megfelelés elvének a szakpolitikák kialakításába és végrehajtásába való beépítése kulcsfontosságú 70 , hiszen ezáltal biztosíthatók a kezdettől fogva digitális, interoperábilis és egyszerűsített szabályozási követelmények 71 .

A vállalkozásalapítás, valamint a cégnyilvántartás részére történő adatbejelentés jelenleg is végezhető teljesen online eljárásban, emellett a vállalatok terheit olyan új digitális eszközök is csökkentik, mint az uniós cégbizonyítvány 72 . Ezek az eljárások és eszközök támaszkodnak egyrészt a cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerre (BRIS), amely hozzáférést biztosít a hivatalos, megbízható és géppel olvasható céginformációkhoz, és lehetővé teszi a cégnyilvántartások közötti biztonságos egyszeri adatszolgáltatást, másrészt a társaságok európai egyedi azonosítójára (EUID). Végrehajtásuk és fejlesztésük alapvető fontosságú lesz az eljárások teljes körű digitalizálására és a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló jövőbeli erőfeszítések szempontjából, többek között az uniós tényleges tulajdonosi nyilvántartásokkal és fizetésképtelenségi nyilvántartási rendszerekkel való közelgő összekapcsolás, valamint az EUID vállalatazonosítóként való használatának a különböző szakpolitikai területeken való további kiterjesztése révén.

A digitális azonosság lehetővé teszi a digitális szolgáltatásokhoz való biztonságos, határokon átnyúló hozzáférést, valamint az adatok, attribútumok és hitelesítő adatok EU-szerte joghatással bíró megosztását. Az európai digitális személyazonossági keret teljes körű végrehajtása és különösen az európai digitális személyiadat-tárcák 2026 végén történő bevezetése elengedhetetlen a polgárok és lakosok biztonságos, megbízható és határokon átnyúló digitális interakcióinak támogatásához. A készülő európai üzleti tárca a BRIS-re és az EUID-re építve digitális azonosságot hoz létre a gazdasági szereplők számára. Lehetővé teszi az ellenőrzött adatok és hitelesítő adatok megosztását, valamint egy jogilag érvényes értesítési csatornát, amelyen a szereplők zökkenőmentesen tarthatnak kapcsolatot a közigazgatási szervekkel, és csökkenthetik a szabályozásnak való megfelelés költségeit.

Az egységes digitális kapu egyablakos hozzáférést biztosít az információkhoz, a segítségnyújtási szolgáltatásokhoz és az egyszeri igazgatási eljárásokhoz. A digitális közszolgáltatások azonban a belföldi felhasználókhoz képest lényegesen rosszabb feltételekkel érhetők el a más tagállambeli felhasználók számára 73 . Ennek eredményeként a polgárok és a vállalkozások továbbra is komoly kihívásokkal szembesülnek a más tagállamok hatóságai által előírt dokumentumok feltárása, lekérdezése és benyújtása során. Gyakorlati megvalósítását követően az egyszeri adatszolgáltatást támogató technikai rendszer (OOTS) lehetővé fogja tenni a dokumentumok és adatok hatóságok közötti automatizált cseréjét, ami több mint 80 000 illetékes nemzeti hatóság összekapcsolását igényli. A „nettó zéró” iparról szóló jogszabály és a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály hatálya alá tartozó engedélyezési eljárások digitalizálása, valamint egyes szolgáltatók engedélyezési eljárásai a sorrend szempontjából kiemelt prioritásúak.

Míg az egységes digitális kapu és az egyszeri adatszolgáltatást támogató technikai rendszer megkönnyíti az információkhoz és eljárásokhoz való zökkenőmentes, határokon átnyúló hozzáférést, a belső piaci információs rendszer (IMI) a tagállami hatóságok közötti koordinációt és együttműködést javítja. Az IMI-ben rejlő lehetőségeknek a szakpolitikák könnyebb végrehajtása érdekében történő teljes körű kiaknázásához az IMI-hez való hozzáférés bővítése és az interoperabilitás javítása is szükséges. Ez magában foglalja egy általános, újrafelhasználható, a vállalkozások számára kapcsolódási lehetőséget biztosító IMI-portál kiépítését, az IMI értesítési központ kísérleti bevezetését, valamint az IMI-t más rendszerekkel való összekapcsolását.

A digitális termékútlevél lesz a termékekre vonatkozó információk közzétételének és megosztásának fő eszköze valamennyi új és felülvizsgált termékjogszabályban. A fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet által bevezetett, már több új uniós jogi aktusban is megjelenő digitális termékútlevélben digitálisan tárolhatók a digitális címkék, a megfelelőségi dokumentációk, az utasítások és kézikönyvek, egyes biztonsági információk, a műszaki dokumentációk és az uniós jog által előírt egyéb információk. Ehhez az információhoz a terméken elhelyezett adathordozó, például QR-kód biztosít hozzáférést. Az első – akkumulátorokra vonatkozó – digitális termékútlevél várhatóan 2027-től lesz használható, majd az eszközt fokozatosan terjesztik ki más termékkategóriákra. A Bizottság által e stratégiával együtt elfogadott, egyszerűsítésre irányuló omnibusz javaslatok célja, hogy megtegyék az első lépéseket a termékekre vonatkozó uniós jogszabályoknak a digitális korral való összehangolása felé azáltal, hogy lehetővé teszik a használati utasítások főként elektronikus formában történő rendelkezésre bocsátását és a megfelelőségi nyilatkozatok digitalizálását. Az omnibusz csomag előírja a megfelelőségi nyilatkozatok teljes körű digitalizálását és a használati utasítások fogyasztóbarát digitalizálását, ami gyors költségcsökkentést fog eredményezni mind a gazdasági szereplők, mind a hatóságok számára.

Az új jogszabályi keret készülő reformja nyomán a termékekre vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelés a digitális termékútlevéllel lesz teljeskörűen igazolható. Sor kerül annak értékelésére is, hogy a digitális termékútlevél informatikai infrastruktúrája alkalmas-e arra, hogy biztosítsa a vállalkozások számára az adatok automatizált további felhasználását, és ezáltal az adatszolgáltatás és a hatósági ellenőrzés egyszerűsítését. A reform vizsgálni fogja a terméktanúsítási folyamatok digitalizálásának módjait is, biztosítva, hogy a megfelelőségértékeléseket strukturált és átlátható módon végezzék, ami időt és pénzt takarít meg a vállalkozások és a hatóságok számára.

A géppel nem olvasható adatformátumok kevésbé hatékony és drágább szabványosítási folyamatokat eredményeznek. Ez megnehezíti a kkv-k számára, hogy hozzájáruljanak a szabványok kidolgozásához, valamint a vonatkozó szabványok azonosításához és alkalmazásához. Az uniós szabványok strukturált, géppel olvasható adatformátumainak kidolgozása nagyobb átláthatóságot biztosít, és megkönnyíti a vállalatok számára, hogy hozzájáruljanak a szabványosítási folyamathoz. A szabványosításról szóló rendelet felülvizsgálatának részeként ez a strukturált adatformátum válik alapértelmezetté; ez növeli a hatékonyságot, javítja a szabványok használhatóságát, csökkenti a vállalatok költségeit és adminisztratív terheit, a vállalkozások pedig képzés keretében kapnak segítséget az új formátumra való átállásban.

Bár az új közbeszerzési adattér előnyei már most is megmutatkoznak, az egységes piac közbeszerzési informatikai ökoszisztémája továbbra is széttagolt, és az adatcsere nem hatékony. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti adatbázisok nem kellően interoperábilisak, ami egyrészt rontja a versenyt, másrészt a szállítóknak így újra és újra be kell nyújtaniuk ugyanazokat az információkat és bizonyítékokat. Rövid távon a közbeszerzési eljárások egységesebbé válnak az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) folyamatban lévő szabványosítási kérelme révén. A közbeszerzési irányelvek felülvizsgálatával összefüggésben az egyszeri adatszolgáltatás elvét be kell építeni a jogszabályokba, hogy a vállalkozások anélkül vehessenek részt a közbeszerzésben Európa-szerte, hogy ismételten be kellene nyújtaniuk ugyanazokat az információkat és bizonyítékokat. A digitális hitelesítést a közbeszerzési eljárásokban is bevezetik. Az építési szolgáltatások terén a közigazgatás digitális átalakulását konkrét digitális eszközök, például épületinformációs modellező (BIM) szoftver használatával kell előmozdítani a közbeszerzési folyamatokban.

Az egységes piacot támogató kulcsfontosságú eszközként az e-számlázás a számlafeldolgozás és -továbbítás automatizálása révén azonnali költségmegtakarítást eredményez. Az e-számlák lehetővé teszik a héa- és egyéb adatszolgáltatási kötelezettségek automatizálását, például a fenntarthatósági beszámolás vagy a vámalakiságok tekintetében. Az e-számlázás közbeszerzésben való alkalmazására vonatkozó uniós jogszabályok előmozdítják az uniós e-számlázási szabványt, ugyanakkor az e-számlázás az uniós vállalkozások körében kevésbé elterjedt, az uniós e-számlázási szabvány alkalmazása csekély mértékű, hiányoznak az interoperábilis megoldások, és az adatok további felhasználása is mérsékelt. Folyamatban van egy, az interoperabilitást, valamint az európai e-számlázási szabvány és az eDelivery műszaki előírások bevezetését célzó intézkedéscsomag, amely magában foglal egy bizottsági ajánlást is arról, hogy minden számviteli szoftvermegoldásba és a nemzeti tanúsítási rendszerek ellenőrzésébe e-számlázási modult kell integrálni. Ezzel párhuzamosan tervben van egy kísérleti projekt elindítása is az e-számlázási adatok fenntarthatósági beszámolás céljából történő további felhasználására, valamint az uniós vámügyi adatközpont fejlesztésével összhangban az e-számlázási adatok és a vámügyi adatok összekapcsolásával a vámügyi átláthatóság növelésére.

Az egységes digitális kapu, az egyszeri adatszolgáltatást támogató technikai rendszer, a digitális termékútlevél, az e-számlázás, a készülő európai üzleti tárca, a cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer és a vállalkozások számára megállapított európai egyedi azonosító, valamint az adatcsere és a digitális adatszolgáltatás egyszerűsítésére irányuló különböző egyéb kezdeményezések együttesen hozzák létre a digitális megoldások koherens ökoszisztémáját. Az említett eszközök célja olyan szinergiák megteremtése, amelyek megkönnyítik és egyszerűsítik az üzleti tevékenységet az EU-ban. A vállalkozások mindennapi hatékonyságának növelése mellett az összekapcsolt digitális eszközök csomagja Európa-szerte előmozdítja a nagyobb gazdasági integrációt és az innovációt.

Intézkedések: ·Az európai üzleti tárca bevezetése az EU-ban folytatott egyszerű és digitális üzleti tevékenység céljából (jogalkotási javaslat 2025 negyedik negyedévében). ·Az európai digitális személyiadat-tárcák bevezetése valamennyi tagállamban, amely biztonságos, megbízható és magánjellegű digitális azonosítási eszközt biztosít Európa-szerte mindenki számára (2026 negyedik negyedéve). ·Az IMI-rendelet felülvizsgálata az IMI-rendszer új területekre való kiterjesztésére vonatkozó eljárás egyszerűsítése érdekében (jogalkotási javaslat 2026 negyedik negyedévében). ·A megfelelőségi nyilatkozatok és bizonyos egyéb termékdokumentációk digitalizálása (a stratégiával együtt benyújtott omnibusz javaslat). ·Az uniós jogszabályok módosításával a digitális termékútlevél használatának kiterjesztése a termékekkel kapcsolatos információk digitális tárolóeszközeként (az új jogszabályi keret felülvizsgálatának részeként, 2026 második negyedéve), valamint a technikai bevezetés biztosítása. ·Digitalizációra vonatkozó rendelkezések bevezetése a szabványosításra és a közbeszerzésre vonatkozó felülvizsgált jogi keretben (2026 második és negyedik negyedéve). ·A közbeszerzésben alkalmazott e-számlázásra vonatkozó uniós vívmányok felülvizsgálata a meglévő irányelv rendeletté alakításával, valamint az uniós e-számlázási szabvány kötelezővé tételével a közbeszerzésben (2026 negyedik negyedéve).

5. fejezet Az egységes piaci szabályok betartásának érvényesítése

Az európai piac csak valódi egységes piacként képes méretgazdaságosságot biztosítani. Még a legjobb szabályok sem érhetik el célkitűzéseiket, ha azokat nem intelligens és egységes módon hajtják végre vagy alkalmazzák. E szabályok hatékony, proaktív és gyors érvényesítése biztosítja, hogy az egységes piac előnyei kézzelfogható valósággá váljanak a vállalkozások és a polgárok számára. Mind a Letta-jelentés, mind a Draghi-jelentés az egységes piac szabályainak jobb érvényesítésére szólít fel.

Az egységes piaci szabályok helyes alkalmazása és érvényesítése a Bizottság és a tagállamok közös felelőssége, beleértve a nemzeti, regionális és települési szintű hatóságokat is. A magas szintű egységes piaci serpák kinevezése mellett alapvető fontosságú, hogy a tagállamok megerősítsék az egységes piacnak való megfeleléssel kapcsolatos nemzeti kapacitásaikat, különösen az egységes piaccal összeegyeztethetetlennek ítélt nemzeti intézkedésekkel vagy gyakorlatokkal kapcsolatban felmerült egyedi kérdések kezelése, valamint annak érdekében, hogy gyors, könnyen hozzáférhető és hatékony eszközökkel támogassák a vállalkozásokat és a polgárokat egységes piaci szabadságaik gyakorlásában. A tagállamok kiegészítik a Bizottságnak a Szerződések őreként betöltött szerepét, és biztosítják az egységes piac iránti közös felelősségvállalást az 1. fejezetben leírtak szerint.

Új egységes piaci akadályok megelőzése

A legjobb módszer a megelőzés. A megelőzés attól a pillanattól kezdődik, amikor egy tagállam új szabályt vesz fontolóra. Valamennyi tagállamban minden eddiginél fontosabb prioritásként kell kezelni az egységes piac további széttagolódásának megakadályozását, a jobb megfelelési kultúra előmozdítását, valamint az új szabályozási akadályok hatékonyabb megelőzését. A legfontosabb megelőző eszközök az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelv 74 és a szolgáltatási irányelv 75 szerinti értesítések. Emellett az arányossági tesztről szóló irányelv 76 előírja a szabályozott szakmai szolgáltatások tagállamok általi új szabályozásának előzetes arányossági értékelését. Ezek az eszközök átláthatóságot teremtenek az új nemzeti szabályokkal kapcsolatban, és lehetővé teszik a tagállamokkal folytatott megbeszéléseket annak érdekében, hogy biztosítsák az egységes piacra gyakorolt hatásuk mélyreható értékelését az új akadályok megelőzése érdekében. Szükség esetén megerősítik a meglévő megelőző eszközöket, különösen az átláthatóság javítása és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció révén.

Az egységes piacon esetlegesen akadályokat generáló, tervezett nemzeti szabályok alapos értékelése elengedhetetlen ahhoz, hogy az ilyen akadályok a jogos közérdek védelméhez feltétlenül szükséges mértékűre korlátozódjanak. Az arányosság e tekintetben döntő szerepet játszik. A tagállamok a nemzeti szabályok elfogadása előtt elvégzik az arányosság alapos értékelését. A Bizottság biztosítani fogja az ilyen értékelések rendszeres és mélyreható nyomon követését, különösen abban az esetben, ha az uniós jog ezekre vonatkozóan konkrét szabályokat vagy eljárásokat határoz meg 77 .

Együttműködés az egységes piaci akadályok csökkentése érdekében

A tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködés elengedhetetlen az egységes piaci szabályok hatékony végrehajtásához és a meglévő akadályok felszámolásához. A strukturált együttműködést lehetővé tevő legfontosabb platformok a SOLVIT-hálózat 78 , amely segít megoldani azokat az egyedi eseteket, amikor a polgárok és a vállalkozások a határokon átnyúló üzleti tevékenység folytatása során akadályokba ütköznek, valamint az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoport (SMET) 79 .

Bár mind a SOLVIT, mind a SMET sikeresnek bizonyult, tovább kell erősítenünk és ki kell terjesztenünk munkájukat, és a következtetések alapján konkrét nyomonkövetési intézkedéseket kell kialakítanunk. A tagállamoknak meg kell erősíteniük SOLVIT-központjaikat, a személyzetre, a szakértelemre, a kapcsolati hálókra és a más nemzeti hatóságok befolyásolására való képességre összpontosítva. A Bizottság foglalkozni fog a SOLVIT által feltárt egységes piaci akadályokkal, többek között szükség esetén kötelezettségszegési eljárások indításával, és továbbra is beszámol a SOLVIT által kezelt ügyekről, többek között az érvényesítés és végrehajtás terén elért eredményekről szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak készített éves jelentésekben. Az egységes piacon az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása előtt álló és az EU versenyképességét gátló legjelentősebb akadályok hatékonyabb leküzdése érdekében meg kell erősíteni a SMET-et. Erre az éves magas szintű politikai ülésen kerül sor 80 . Emellett a Bizottság gondosan elemezni fogja a SMET munkájának eredményeit. Ha az akadályokat nem szüntették meg kellő mértékben, konkrét nyomonkövetési intézkedéseket hoz, például kötelezettségszegési eljárásokat az uniós jog megsértéséhez kapcsolódó akadályok esetében, illetve a jogszabályok felülvizsgálatát vagy új jogszabályokat, ha az akadályt az uniós szabályok hiánya vagy pontatlansága okozza.

Szükség esetén hatékony jogi fellépés

Az egységes piaci szabályok stratégiai érvényesítése szempontjából fontos a hatékony, proaktív és gyors jogi fellépés. A kötelezettségszegési eljárás erőteljes eszköz, amelynek alkalmazására a Bizottság rendelkezik felhatalmazással az egységes piaci szabályok betartatása céljából. Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy kötelezettségszegési eljárást indít az egységes piaci szabályok megsértése miatt, a Bizottság mind házon belül, mind a tagállamokkal folytatott párbeszéd során az eljárás gyorsítására törekszik. A kötelezettségszegési eljárásokat átlátható kommunikáció és egyértelmű magyarázatok kísérik a kitűzött célokról, a kötelezettségszegési határozatok várható hasznáról, valamint az eljárások lezárásakor az elért eredményekről.

Kulcsfontosságú lesz a stratégiai érvényesítési prioritások előmozdítása. Az uniós jognak a jelentős jogsértésekkel kapcsolatos érdekelti jelzésre reagáló érvényesítésén túl a hangsúly az egységes piaci szabályok proaktív és stratégiai érvényesítésén lesz. A Bizottság meghatározza a kiemelt szakpolitikai területeket, és azokat az egységes piaci szabályok érvényesítésére vonatkozó éves menetrendben ismerteti, szisztematikus vizsgálatot folytat az egységes piaci szabályok e területeken történő végrehajtásával és alkalmazásával kapcsolatban, és adott esetben összehangolt módon kötelezettségszegési eljárásokat indít.

Intézkedések:

·Javaslat az egységes piaci akadályok megelőzéséről szóló jogszabályra (szükség esetén 2027 harmadik negyedéve, a meglévő megelőző eszközök működésének értékelése alapján).

·A magas szintű egységes piaci serpák első ülésének összehívása (2025 negyedik negyedéve).

·A SMET első éves magas szintű politikai ülésének megszervezése (2025 negyedik negyedéve).

·A nemzeti SOLVIT-központok és az egész hálózat megerősítése a hatékonyabb problémamegoldás és az üzleti elképzelések jobb támogatása érdekében (2025 negyedik negyedéve). 

·A SOLVIT által azonosított strukturális problémák, valamint a SMET erőfeszítései ellenére fennmaradt akadályok szisztematikus bizottsági és tagállami nyomon követése (2025 második negyedévétől).

·Az egységes piaci szabályok érvényesítésére vonatkozó első éves menetrend bemutatása (2026 első negyedéve, az egységes piacról és a versenyképességről szóló éves jelentés közzétételéhez kapcsolódóan).

Következtetés

A rendkívüli globális bizonytalanság idején saját európai piacunknak a benne rejlő teljes potenciált kiaknázva kell működnie. Az egységes piac több mint 30 évvel ezelőtt jött létre egy olyan európai szociális piacgazdaság kialakítása érdekében, amely összehozza polgárainkat a jólétben. Hosszú utat tettünk meg. De többet tehetünk és kell is tennünk azért, hogy felszámoljuk az akadályokat, egyszerűsítsük a szabályokat és lehetővé tegyük a vállalkozások növekedését. Védenünk kell az uniós polgárokat és vállalkozásokat a tisztességtelen versennyel, kockázatokkal és kiszámíthatatlan globális zavarokkal szemben, és továbbra is a jogállamiságon, a kiszámíthatóságon és a jogbiztonságon alapuló keretet kell biztosítanunk számukra. Az európai piac teszi lehetővé, hogy megerősítsük belső értékláncainkat.

Az erős egységes piacnak köszönhetően Európa határozottabban képviseltetheti magát a világban, és az EU továbbra is stabil és megbízható partnere maradhat a hasonló értékeket valló országok számára mind globális 81 , mind regionális szinten. Az EGT-tag EFTA-országok egységes piacban való részvétele mellett a Bizottság strukturált keretet javasol a Nyugat-Balkán, Ukrajna és Moldova fokozott bevonása érdekében. Az egységes piachoz vezető „sztráda” magában foglalná a szabályozás szorosabb összehangolását és e régiók iparágainak európai értékláncokba való könnyített integrációját a teljes uniós csatlakozásuk előtt. Emellett bár az EU az egyik legnyitottabb gazdaság, és ez a jövőben is így marad, egyes harmadik országok tisztességtelen gyakorlatai, indokolatlan vámtarifái és torzító hatású támogatásai drasztikusan megváltoztatják a globális kereskedelmet. Az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása érdekében, és hogy az egységes piac nem lehessen az államilag előidézett kapacitásfelesleg és a kereskedelemeltérések exportpiaca, az EU szükség esetén teljes mértékben ki fogja használni a piacvédelmi eszközöket (ideértve a védintézkedéseket is) és az indokolt vámokat.

Az európai piac továbbfejlesztése közös törekvés. A Bizottság az e stratégiában meghatározott intézkedésekkel teljesíti a rá eső feladatokat, valamint azzal, hogy minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál az egységes piaci szabályok betartatása érdekében, ideértve szükség esetén kötelezettségszegési eljárások megindítását is. Felszólítjuk az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy működjenek együtt, és kezeljék prioritásként az egységes piacra vonatkozó javaslatok elfogadását. Együtt kell törekednünk arra, hogy 2030-ig létrejöjjön egy korszerűsített és digitalizált európai piaci keret.

A tagállamoknak ebben kiemelt szerep jut, mivel az uniós szabályok napi szintű alkalmazása az ő kezükben van. Ezért kulcsfontosságú, hogy a tagállamok a szakpolitikáikat és jogszabályaikat összhangba hozzák közös célkitűzéseinkkel és szabályainkkal, és ezáltal megkönnyítsék az üzleti tevékenységet, és megkönnyítsék a vállalkozások együttműködését az európai piacon.

Az Európai Tanács bejelentette, hogy számvetést készít az európai piac további fejlesztése terén elért eredményekről, és biztosítani fogja a politikai támogatást. A Bizottság kész támogatni ezt az erőfeszítést, és az egységes piacról és a versenyképességről szóló éves jelentésében a fő teljesítménymutatókra is kiterjedő tájékoztatást ad a stratégia végrehajtása terén elért eredményekről.

***

(1)

Eurostat (2024), Bruttó hazai termék piaci áron .

(2)

IMF World Economic Outlook, 2024. október.

(3)

Az egységes piac a 27 uniós tagállamot és a három EGT-tag EFTA-államot (Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát) foglalja magában, így összesen 30 ország vesz részt benne.

(4)

2023 novembere óta a vállalkozások szerkezeti statisztikái (Eurostat) további nemzetgazdasági ágakra (K, P, Q, R, S96) vonatkozó adatokat is tartalmaznak. Az újonnan felvett nemzetgazdasági ágakba többek között a pénzügyi és biztosítási tevékenységek, az oktatás, valamint a humánegészségügyi és szociális ellátás vállalkozásai tartoznak. Ezek figyelembevételével az Eurostat szerint 2023-ban mintegy 32 millió vállalkozás működött az EU-ban. Vállalkozások részletes NACE Rev. 2. tevékenység és speciális aggregátumok szerint , 2023. Forrás: Eurostat.

(5)

Strathof et al. (2008); Mayer et al. (2018); Mion és Ponattu (2019).

(6)

Muller et al. (2017).

(7)

Fontagné és Yotov (2025). Feltételezve, hogy az egységes piac valamennyi ágazatában megvalósul a legeredményesebb ágazati bilaterális költségcsökkentés 75 %-a.

(8)

A munkatermelékenységben – a vásárlóerővel kiigazított, ledolgozott órákra jutó GDP-vel mérve – az USA átlagához viszonyított elmaradás 2023-ban 22 % volt. Európai Bizottság: Az egységes piacról és a versenyképességről szóló 2025. évi éves jelentés.

(9)

Enrico Letta jelentése: „Sokkal több, mint egy piac”.

(10)

Tisztaipar-megállapodás: a versenyképességet és a dekarbonizációt szolgáló közös ütemterv, COM(2025) 85.

(11)

Mario Draghi jelentése: „Az európai versenyképesség jövője – Európa versenyképességi stratégiája”.

(12)

Sauli Niinistö jelentése: „Együtt biztonságosabb – Európa polgári és katonai felkészültségének és készenlétének megerősítése”.

(13)

COM(2025) 30.

(14)

Európai Bizottság: Az egységes piacról és a versenyképességről szóló éves jelentés COM(2025) 26.

(15)

Egyszerűbb és gyorsabb Európa: Közlemény a végrehajtásról és az egyszerűsítésről, COM(2025) 47.

(16)

  Összegző jelentés az egységes piaci stratégiával kapcsolatos konzultációs tevékenységekről .

(17)

Mario Draghi jelentése: „Az európai versenyképesség jövője – Európa versenyképességi stratégiája”.

(18)

„Az európai védelemről – Készenlét 2030” című fehér könyvben (JOIN(2025) 120) foglaltaknak megfelelően az első lépés egy 2025 júniusáig benyújtandó omnibusz javaslat lesz.

(19)

2009/81/EK irányelv.

(20)

A SMET a tagállamok szolgálatait és a Bizottságot összefogva az egységes piac előnyeinek kiaknázására törekvő polgárok, uniós vállalkozások és önfoglalkoztatók egységes piaci szabadságait gátló konkrét akadályok felszámolására összpontosít. A SMET részletesebb ismertetését lásd az 5. fejezetben (Az egységes piaci szabályok betartásának érvényesítése), valamint a SMET saját honlapján .

(21)

A SMET tagjai például eddig nem tudták meggyőzni a felelős intézményeket képviselő kollégáikat arról, hogy elegendő számú bevált gyakorlatot vezessenek be annak érdekében, hogy minden vállalkozás könnyebben nyithasson bankszámlát saját tagállamában. Eddig összességében a tagállamonkénti öt bevált gyakorlat 40 %-át hajtottak végre, 22 %-át mérlegelik, 24 %-át pedig nem veszik figyelembe (13 %-ról nincs információ). Egy magas szintű politikai találkozó bizonyára növelni fogja a javasolt megoldások elterjedését.

(22)

A megelőző eszközökről bővebben lásd az 5. fejezetet (Az egységes piaci szabályok betartásának érvényesítése).

(23)

Az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelv ((EU) 2015/1535 irányelv) és a szolgáltatási irányelv (2006/123/EK irányelv) szerinti értesítésekre vonatkozó bizottsági statisztikák alapján.

(24)

Versenyképességi iránytű az EU számára, COM(2025) 30.

(25)

A kkv-követek hálózata: A vállalkozások tagállamokon belüli átruházására vonatkozó keretfeltételek értékelése, https://ec.europa.eu/docsroom/documents/60694 .

(26)

94/1069/EK: A Bizottság ajánlása (1994. december 7.) a kis- és középvállalkozások átruházásáról.

(27)

Európai Számvevőszék: „A szakmai képesítések elismerése”; 10/2024. számú különjelentés.

(28)

COM(2025) 90.

(29)

Harmonizált szabványokban és az uniós jogot támogató egyéb európai szabványokban.

(30)

A digitális termékútlevelet először a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet vezette be. Digitális információhordozóként fog működni, és a terméken elhelyezett QR-kód használatával érhető el, ami szükségtelenné teszi a terjedelmes papírdokumentációt. Technikai végrehajtása folyamatban van, és az első termékkategóriák tekintetében várhatóan 2026-ban kerül bevezetésre. További információk a digitalizációról szóló fejezetben találhatók.

(31)

A körforgásos gazdaságról szóló jogszabály előkészítését a körforgásosságról szóló tisztaipar-párbeszéd keretében folytatott, kifejezetten az egységes piacra összpontosító megbeszélések fogják támogatni.

(32)

Az új jogszabályi keret alapja két kulcsfontosságú, 2008-as jogi aktus: a 768/2008/EK határozat, amely felvázolja a termékekre vonatkozó uniós jogalkotási modellt, valamint a 765/2008/EK rendelet, amelyet 2019-ben a piacfelügyeleti rendelet kiegészített és részben felváltott. A 765/2008/EK rendelet létrehozza az akkreditáció és a CE-jelölés szabálykönyvét. Az e modellhez igazodó 29 jogszabály különböző termékkategóriákat szabályoz, például a játékokat, a robbanóanyagokat, az orvostechnikai eszközöket, a mérőműszereket, a műtrágyákat, a tengerészeti felszereléseket, a drónokat és az akkumulátorokat. Az új jogszabályi keret hatálya az ipari termelés mintegy 80 %-ára és az EU-n belüli gyártás 74 %-ára terjed ki.

(33)

Az új jogszabályi keret értékelése, SWD(2022) 364.

(34)

A Bizottság közleménye: A biztonságos és fenntartható elektronikus kereskedelem átfogó uniós eszköztára, COM(2025) 37.

(35)

A rendszert a piacfelügyeletről szóló (EU) 2019/1020 rendelet szabályozza. A piacfelügyeleti hatóságok a vámhatóságokkal együttműködve felelősek a termékek ellenőrzéséért és a megfelelés érvényesítéséért minden uniós tagállamban. A hatóságok a nem biztonságos termékek felderítése és eltávolítása érdekében a nem élelmiszer jellegű veszélyes termékek esetében a SafetyGate biztonsági riasztórendszer, a nem élelmiszer jellegű termékek piacfelügyelete tekintetében az ICSMS keretében működnek együtt.

(36)

Az uniós felügyeleti adatok szerint 2024-ben 4,6 milliárd kis (legfeljebb 150 EUR) értékű szállítmányt importáltak az EU-ba. Ez közel duplája a 2023-ban regisztrált számnak (2,4 milliárd), és több mint háromszorosára nőtt 2022 óta (1,4 milliárd).

(37)

  BEUC. Under the Microscope: Tests of Temu Products by Consumer Groups, 2025.

(38)

Európai Bizottság (2021), A szolgáltatási ágazatban fennálló jogi és igazgatási korlátozások feltérképezése és értékelése .

(39)

Európai Bizottság: A szabályozott szakmák adatbázisa .

(40)

Ifo Intézet: Building a Stronger Single Market: Potential for Deeper Integration of the Services Sector within the EU (Erősebb egységes piac kiépítése: A szolgáltatási ágazat mélyebb integrációjának lehetősége az EU-n belül); Az EconPol 52/2024. sz. szakpolitikai jelentése.

(41)

Jungmittag, A. és Marschinski, R. (2023). Service trade restrictiveness and foreign direct investment – Evidence from greenfield FDI in business services. The World Economy, 46(6), 1711–1758.

(42)

  Összegző jelentés az egységes piaci stratégiával kapcsolatos konzultációs tevékenységekről .

(43)

SWD(2024) 258.

(44)

További részleteket a SMET 2023–2024. évi jelentése tartalmaz .

(45)

Egy 2020-ban az Európai Bizottság számára készített független tanulmány becslése szerint – teret hagyva némi bizonytalanságnak – a területi ellátási korlátozások felszámolása esetén a fogyasztók évente akár 14,1 milliárd EUR-t is megtakaríthatnának bizonyos termékek vásárlásakor. E lehetséges előnyök fogyasztókra való áthárítása többek között a kiskereskedelmi piacokon fennálló verseny szintjétől függ.

(46)

2024. május 23-án a Bizottság 337,5 millió EUR összegű bírságot szabott ki a Mondelez vállalatra a csokoládék, kekszek és kávétermékek határokon átnyúló kereskedelmének akadályozása miatt. Korábban, 2019-ben a Bizottság 200 millió EUR összegű bírságot szabott ki az AB InBev vállalatra a sör határokon átnyúló értékesítésének korlátozása miatt.

(47)

  Nemzeti számlák és GDP – A statisztikák magyarázata . Forrás: Eurostat.

(48)

Európai Bizottság: Az egységes piacról és a versenyképességről szóló 2025. évi éves jelentés; COM(2025) 26.

(49)

Az Európai Bizottság egységes piaci gazdasági dokumentuma: 30 years of Single Market – Taking stock and looking ahead (Az egységes piac 30 éve – számvetés és előretekintés), 2022. december.

(50)

Ifo Intézet: Building a Stronger Single Market: Potential for Deeper Integration of the Services Sector within the EU (Erősebb egységes piac kiépítése: A szolgáltatási ágazat mélyebb integrációjának lehetősége az EU-n belül); Az EconPol 52/2024. sz. szakpolitikai jelentése.

(51)

Ugyanott.

(52)

Ugyanott.

(53)

COM(2025) 124.

(54)

További részletekért lásd a megtakarítási és beruházási unióról szóló közleményben bejelentett csatornát (COM(2025) 124).

(55)

Európai Bizottság, Célzott konzultáció az uniós tőkepiacok integrációjáról (2025) .

(56)

COM(2025) 79.

(57)

2006/123/EK irányelv.

(58)

  A kkv-k számára létrehozott önértékelési eszköz .

(59)

Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA) eredménytáblája az egységes piac elve alapján értékeli az egyes tagállamok teljesítményét ezen a területen.

(60)

Eurostat (2022), Vállalkozási statisztika méretkategória és NACE Rev. 2 tevékenység szerint , Kereskedelem NACE Rev. 2 tevékenység és vállalkozási méretkategória szerint .

(61)

  Éves jelentés a kkv-k teljesítményértékeléséről (2024/2025) .

(62)

559. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés: „Induló vállalkozások, növekvő innovatív vállalkozások és vállalkozói készség” (előkészületben).

(63)

A kkv-barát jogszabályok biztosítása érdekében a Bizottság létrehozta a kkv-szűrőt (COM(2020) 103 final). A folyamat részeként a kkv-követek hálózata áttekinti az „ Ossza meg velünk véleményét! ” portálon közzétett uniós kezdeményezéseket, és azonosítja azokat, amelyek hatással lehetnek a kkv-kra.

(64)

Kkv-segélycsomag, COM(2023) 535.

(65)

C(2025) 3500.

(66)

2003/361/EK: A Bizottság ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról.

(67)

SWD(2025) 501.

(68)

  https://www.euipo.europa.eu/en .

(69)

A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform jelentése a kkv-knak szóló tanácsokkal: „A fenntartható finanszírozás egyszerűsítése a kkv-k számára”, 2025. március, https://finance.ec.europa.eu/publications/platform-sustainable-finance-report-streamlining-sustainable-finance-smes_en .

(70)

Az Interoperábilis Európáról szóló, 2024 áprilisában hatályba lépett rendelet lehetővé teszi a digitális vonatkozású követelmények korai felismerését, valamint az interoperabilitási értékelések kötelezővé tételét.

(71)

Az „Egyszerűbb és gyorsabb Európa” című bizottsági közlemény (COM(2025) 47) részletesebben kifejti, hogy az intelligens és digitális megvalósítás elvei miként építhetők be az uniós jogszabályok kialakításába.

(72)

A digitalizációról szóló (EU) 2019/1151 irányelv és a digitális társasági jog korszerűsítéséről szóló (EU) 2025/25 irányelv.

(73)

Az e-kormányzatról készült teljesítményfelmérés, 2024.

(74)

(EU) 2015/1535 irányelv.

(75)

2006/123/EK irányelv.

(76)

(EU) 2018/958 irányelv.

(77)

Példa erre az arányossági tesztről szóló (EU) 2018/958 irányelv.

(78)

További részletek a SOLVIT   honlapján találhatók.

(79)

Lásd a 20. lábjegyzetet.

(80)

A SMET éves magas szintű politikai üléséről az 1. fejezetben találhatók további információk. Az akadályok felszámolása: A „rettegett tíz” akadály leküzdésére irányuló erőfeszítések fokozása.

(81)

A Bizottság továbbra is együtt fog működni az Egyesült Királysággal, Kanadával, Japánnal, Dél-Koreával és más hasonlóan gondolkodó országokkal, különösen szabadkereskedelmi megállapodások, valamint célzottabb és rugalmasabb partnerségek révén.