EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.6.23.
COM(2025) 341 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Ausztria nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.6.23.
COM(2025) 341 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Ausztria nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Ausztria nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikkére,
tekintettel az (EU) 2024/1263 rendeletre és különösen annak 17. cikkére,
tekintettel a Bizottság ajánlására,
mivel:
ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK
(1)Az uniós gazdasági kormányzás megreformált kerete 2024. április 30-án hatályba lépett. A gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről szóló (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 , a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásáról szóló, módosított 1467/97/EK rendelet 2 és a tagállamok költségvetési keretrendszeréről szóló, módosított 2011/85/EU tanácsi irányelv 3 együttesen a megreformált uniós gazdasági kormányzási keret központi elemei. A keret reformok és beruházások révén törekszik biztosítani az államadósság fenntarthatóságát, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést. Előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, és a középtávra helyezi a hangsúlyt, amihez a szabályok hatékonyabb és következetesebb érvényesítése társul.
(2)Az új gazdasági kormányzási keret középpontjában a tagállamok által a Tanácsnak és a Bizottságnak benyújtott nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek állnak. E terveknek két célkitűzést kell megvalósítaniuk: i. biztosítaniuk kell, hogy az államadósság a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályán álljon, vagy prudens szinten maradjon, a költségvetési hiány pedig középtávon a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen és e szint alatt maradjon, valamint ii. biztosítaniuk kell az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagáló, illetve az EU közös prioritásainak kezelését célzó reformok és beruházások megvalósítását. E célból minden tervnek ismertetnie kell egy, a nettó kiadási 4 pályára vonatkozó középtávú kötelezettségvállalást, amely tényleges költségvetési korlátot állapít meg a terv időtartamára, azaz (a tagállam rendes jogalkotási ciklusától függően) egy négy- vagy ötéves időszakra. Emellett a tervben ki kell fejteni, hogy a tagállam miként fogja biztosítani az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban (ideértve adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megfogalmazott ajánlásokat is) – azonosított fő kihívásokra reagáló reformok és beruházások megvalósítását, továbbá hogy a tagállam miként fogja kezelni a közös uniós prioritásokat. A költségvetési kiigazítás négyéves időszakra szól, amely legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások végrehajtása mellett.
(3)A Bizottságnak a terv benyújtását követően értékelnie kell, hogy az megfelel-e az (EU) 2024/1263 rendeletben foglalt követelményeknek.
(4)Ezt követően a Tanácsnak a Bizottság ajánlása alapján ajánlást kell elfogadnia, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályáját, és adott esetben jóváhagyja a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat.
AZ AUSZTRIA NEMZETI KÖZÉPTÁVÚ KÖLTSÉGVETÉSI-STRUKTURÁLIS TERVÉVEL KAPCSOLATOS MEGFONTOLÁSOK
(5)Ausztria 2025. május 13-án benyújtotta nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét a Tanácsnak és a Bizottságnak. A benyújtásra az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikkében meghatározott határidő-hosszabbítást követően került sor, amelyről a Bizottsággal megállapodás született, tekintettel az Ausztria által előterjesztett indokra, nevezetesen arra, hogy a 2024. szeptember 29-i ausztriai általános választásokat követően az új kormány megalakításáról szóló tárgyalások az eredetileg feltételezettnél hosszabb időt vettek igénybe.
A terv benyújtását megelőző eljárás
(6)A Bizottság 2024. december 18-án az (EU) 2024/1263 rendelet 9. cikkének megfelelően megküldte Ausztriának a referenciapályát
5
. A Bizottság 2025. május 13-án
6
közzétette a referenciapályát. A referenciapálya kockázatalapú, és biztosítja, hogy az államadósság a költségvetési kiigazítási időszak végére – a kiigazítási időszakon túli további költségvetési intézkedések nélkül – középtávon megalapozottan csökkenő pályán legyen vagy prudens szinten maradjon, továbbá hogy a költségvetési hiány a kiigazítási időszakban a GDP 3 %-a alá csökkenjen, és középtávon e referenciaérték alatt maradjon. Középtáv alatt a kiigazítási időszak végét követő tízéves időszak értendő. Az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikke d) pontjának, valamint 7. és 8. cikkének megfelelően a referenciapálya összhangban van a költségvetési hiányra vonatkozó referenciaértékkel, az adósságfenntarthatósági védintézkedéssel és a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel is.
Az Ausztriára vonatkozó referenciapálya szerint – a Bizottság feltételezései alapján, és hétéves kiigazítási időszakkal számolva – a nettó kiadások növekedése nem haladhatja meg az 1. táblázatban szereplő értékeket. Ez mind a kiigazítási időszak (2025–2031) során a nettó kiadások évi 2,3 %-os átlagos növekedésének, mind pedig a terv tárgyidőszaka (2025–2029) során a nettó kiadások évi 2,2 %-os átlagos növekedésének felel meg.
1. táblázat: A Bizottság által Ausztria részére 2024. december 18-án megküldött referenciapálya
|
|
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2025–2029 átlag |
2025–2031 átlag |
|
A nettó kiadások maximális növekedése (éves, %) |
2,0 |
1,7 |
2,4 |
2,4 |
2,5 |
2,6 |
2,7 |
2,2 |
2,3 |
Forrás: a Bizottság számítása.
(7)Ausztria és a Bizottság az (EU) 2024/1263 rendelet 12. cikkével összhangban 2025 márciusa és májusa között szakértői szintű párbeszédet folytatott. A párbeszéd középpontjában az Ausztria által tervezett nettó kiadási pálya és az annak alapjául szolgáló feltételezések, a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó, tervezett reform- és beruházási kötelezettségvállalások (például a tényleges nyugdíjbavonulási életkor emelését és a munkaerő-piaci részvétel növelését célzó reformok), továbbá az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra, valamint a méltányos zöld és digitális átállással, a társadalmi és gazdasági rezilienciával, az energiabiztonsággal és a védelmi képességek kiépítésével kapcsolatos közös uniós prioritásokra reagáló reformok és beruházások tervezett megvalósítása állt.
(8)Ausztria – az általa a tervben szolgáltatott információk szerint – az (EU) 2024/1263 rendelet 11. cikkének (3) bekezdésével és 36. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban 2024 júniusában és 2025 márciusában konzultációt folytatott a civil társadalom képviselőivel, a szociális partnerekkel, a regionális hatóságokkal és más releváns érdekelt felekkel.
(9)A tervet 2025. május 13-án terjesztették a nemzeti parlament elé, majd megvitatták a parlamenti bizottságokban.
Egyéb kapcsolódó eljárások
(10)A Tanács [dátum]-án/-én a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet jóváhagyó ezen ajánlással együtt a Bizottság ajánlása alapján megállapította, hogy Ausztriában a hiánykritériumnak való meg nem felelés miatt túlzott hiány áll fenn, és az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése alapján ajánlást 7 fogadott el a túlzott költségvetési hiány megszüntetésére Ausztriában. Ezen ajánlások egyidejű elfogadása biztosítja az ajánlott kiigazítási pályák közötti összhangot.
(11)Ausztria 2025. május 13-án benyújtotta 2025–2026-ra vonatkozó költségvetésiterv-javaslatát. A Bizottság 2025. június 23-án véleményt 8 fogadott el erről a költségvetésiterv-javaslatról.
(12)A Tanács [dátum]-án/én az európai szemeszter keretében több országspecifikus ajánlást 9 intézett Ausztriához.
A TERV ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS A BIZOTTSÁG ÁLTALI ÉRTÉKELÉSE
(13)Az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkével összhangban a Bizottság a következőképpen értékelte a tervet:
Háttér: makrogazdasági és költségvetési helyzet és kilátások
(14)Ausztriában 2024-ben 1,0 %-kal szűkült a gazdasági tevékenység, ami a beruházások lanyhulásának és a lakossági fogyasztás stagnálásának tudható be. Az Európai Bizottság 2025. tavaszi előrejelzése szerint a visszaeső beruházások, valamint a negatív export miatt a gazdasági teljesítmény 2025-ben várhatóan 0,3 %-kal csökken. 2026-ban a reál-GDP várhatóan 1,0 %-kal nő, ami a lakossági fogyasztás erősödésének és a beruházások növekedésének tudható be. Az előrejelzés távlatában (2025–2026) Ausztriában a potenciális GDP-növekedés a gyenge beruházások, a demográfiai változások és a stagnáló teljes tényezőtermelékenység következtében várhatóan átlagosan 0,3 %-os lesz. A munkanélküliségi ráta 2024-ben 5,2 % volt, és a Bizottság előrejelzése szerint 2025-ben 5,3 %, 2026-ban pedig 5,2 % lesz. A GDP-deflátor az előrejelzések szerint a 2024. évi 3,1 %-ról 2025-ben 3,5 %-ra emelkedik, majd pedig 2026-ban 2,2 %-ra csökken.
(15)Ami a költségvetési helyzet alakulását illeti, Ausztria 2024. évi költségvetési hiánya a GDP 4,7 %-ának felelt meg. A mutató értéke a Bizottság 2025. tavaszi előrejelzése szerint 2025-ben a GDP 4,4 %-ára csökken, majd 2026-ban tovább csökken a GDP 4,2 %-ára. A Bizottság 2025. tavaszi előrejelzésében figyelembe vette Ausztria 2025-re és 2026-ra vonatkozó költségvetés-tervezetét, amelyet a kormány 2025 májusában terjesztett a nemzeti parlament elé. Az államadósság 2024 végén a GDP 81,8 %-ának felelt meg. A Bizottság 2025. tavaszi előrejelzése szerint az adósságráta 2025 végére várhatóan a GDP 84,0 %-ára, majd 2026 végére a GDP 85,8 %-ára emelkedik. Költségvetési előrejelzésében a Bizottság a középtávú költségvetési-strukturális tervben szereplő kötelezettségvállalások közül csak azokat veszi figyelembe, amelyeket hitelt érdemlően bejelentett és kellő részletességgel meghatározott konkrét szakpolitikai intézkedések támasztanak alá.
A tervben szereplő nettó kiadási pálya és főbb makrogazdasági feltételezések
(16)Ausztria nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terve a 2025–2029-es időszakra vonatkozik, és hét évre szóló költségvetési kiigazítást irányoz elő.
(17)A terv tartalmazza az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkében előírt valamennyi információt.
(18)Ausztria a tervben kötelezettséget vállal a 2. táblázatban feltüntetett nettó kiadási pálya követésére, ami 2025-től 2029-ig a nettó kiadások évi 2,3 %-os átlagos növekedését jelenti. Továbbá, Ausztria elkötelezi magát számos olyan reform és beruházás mellett, amelyek a kiigazítási időszak 7 évre való meghosszabbítását célozzák, mely időszakban a tervek szerint az átlagos nettókiadás-növekedés mértéke 2,3 % lesz. A tervben a kiigazítási időszakra (2025–2031) jelentett átlagos nettókiadás-növekedés mértéke nagyrészt megfelel a Bizottság által 2024. december 18-án megküldött referenciapályának. A terv azzal számol, hogy a GDP-növekedés mértéke 2025-ben potenciálisan eléri az 1,1 %-ot (a 2024. évi 0,4 %-ról), majd ezt követően stabilan 1,1 % marad. A terv azzal is számol, hogy a GDP-deflátor növekedési üteme a 2024-es 3,1 %-ról 2025-re 2,4 %-ra, majd 2026-ra 2 %-ra csökken, ezt követően pedig 2027 és 2029 között enyhén, 2,1 %-ra emelkedik.
2. táblázat: Az Ausztria tervében szereplő nettó kiadási pálya és főbb feltételezések
|
A kiigazítási időszak meghosszabbítása |
|||||||||
|
|
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
Átlag a terv érvényességi időszakában 2025–2029 |
Átlag a kiigazítási időszakban 2025–2031 |
|
A nettó kiadások növekedése (éves, %) |
2,6 |
2,2 |
2,2 |
2,0 |
2,3 |
2,4 |
2,4 |
2,3 |
2,3 |
|
A nettó kiadások növekedése (kumulált, a 2024-es bázisévtől, %) |
2,6 |
4,8 |
7,2 |
9,4 |
11,9 |
14,5 |
17,3 |
n.a. |
n.a. |
|
Potenciális GDP-növekedés (%) |
1,1 |
1,1 |
1,1 |
1,1 |
1,1 |
1,1 |
1,1 |
1,1 |
1,1 |
|
Infláció (GDP-deflátor növekedése) (%) |
2,4 |
2,0 |
2,1 |
2,1 |
2,1 |
2,2 |
2,2 |
2,1 |
2,2 |
Forrás: Ausztria középtávú költségvetési-strukturális terve és a Bizottság számításai.
A tervben foglalt nettó kiadási kötelezettségvállalások államadósságra gyakorolt hatásai
(19)Ha a tervben vállalt nettó kiadási pálya és az alapul szolgáló feltételezések megvalósulnak, az államadósság a terv szerint 2028-ig növekedne, majd abban az évben várhatóan a GDP 86,8 %-án tetőzne. 2029-től fokozatosan, átlagosan a GDP 0,8 százalékpontjával csökkenne a kiigazítási időszak 2031-es végéig, az alábbi táblázat szerint. Középtávon az adósság várhatóan évente a GDP 1,3 százalékpontjával csökkenne tovább, és 2041-re elérné a GDP 71,2 %-át.
3. táblázat: Az államadósság és az államháztartási egyenleg alakulása Ausztria tervében
|
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2041 |
|
Államadósság (a GDP %-ában) |
81,8 |
84,3 |
85,9 |
86,6 |
86,8 |
86,5 |
85,7 |
84,4 |
71,2 |
|
Államháztartási egyenleg (a GDP %-ában) |
–4,7 |
–4,7 |
–4,2 |
–3,6 |
–3,0 |
–2,5 |
–2,1 |
–1,6 |
–1,4 |
Forrás: Ausztria középtávú költségvetési-strukturális terve
A terv értelmében tehát az adósságráta a kiigazítási időszak végére (2031) csökkenő pályára állna. Ez a terv feltételezései alapján megalapozott, mivel a Bizottság adósságfenntarthatósági elemzése keretében elvégzett valamennyi determinisztikus stresszteszt szerint az adósság a kiigazítási időszakot követő tíz évben csökkenni fog, a sztochasztikus előrejelzések szerint pedig az adósság csökkenésének kellően nagy a valószínűsége. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének a) pontjában és 16. cikkének (2) bekezdésében az államadósságra vonatkozóan előírt követelménynek.
A tervben foglalt nettó kiadási kötelezettségvállalások államháztartási egyenlegre gyakorolt hatásai
(20)A tervben foglalt nettó kiadási pálya és feltételezések alapján a költségvetési hiány 2025-ben magasan, a GDP 4,7 %-án maradna, 2026-tól pedig fokozatosan csökkenni kezd. A hiány 2028-ban várhatóan már nem haladja meg a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, és az előrejelzések szerint a kiigazítási időszak alatt tovább csökken.
A terv értelmében tehát az államháztartási egyenleg a kiigazítási időszak végén (2031) nem lépné túl a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket.
Emellett a kiigazítási időszakot követő tíz évben (azaz 2041-ig) a költségvetési hiány nem lépné túl a GDP 3 %-át.
Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének b) pontjában és 16. cikkének (2) bekezdésében a költségvetési hiányra vonatkozóan előírt kritériumnak.
A költségvetési kiigazítás ütemezése
(21)A strukturális elsődleges egyenleg éves változásaként számított költségvetési kiigazítás ütemezése a tervben leírtak alapján nagyjából lineáris, az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének c) pontjában előírtaknak megfelelően. Emellett a terv első öt évében a költségvetési kiigazítás mértéke meghaladja a teljes kiigazítási erőfeszítéssel arányos mértéket.
Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya összhangban van az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének c) pontjában meghatározott, a későbbre ütemezést tiltó védintézkedéssel.
4. táblázat: A strukturális elsődleges egyenleg alakulása Ausztria tervében
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
|
|
Strukturális elsődleges egyenleg (a GDP %-ában) |
–2,4 |
–1,9 |
–1,4 |
–0,9 |
–0,3 |
0,2 |
0,7 |
1,2 |
|
A strukturális elsődleges egyenleg változása (százalékpont) |
n.a. |
0,5 |
0,5 |
0,5 |
0,6 |
0,5 |
0,5 |
0,5 |
Forrás: Ausztria középtávú költségvetési-strukturális terve
A terv összhangja a túlzott hiány esetén követendő eljárással
(22)A tervben meghatározott nettó kiadási pálya összhangban van a túlzott hiány esetén követendő eljárás követelményeivel (különös tekintettel az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésében referenciaértékként meghatározott minimális éves strukturális kiigazításra).
A terv összhangja a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel
(23)A prevenciós ág keretében az (EU) 2024/1263 rendelet 8. cikkében meghatározott, a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel kapcsolatos követelmény azt hivatott biztosítani, hogy a hiányra vonatkozóan a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértékhez képest egy közös mozgástér álljon rendelkezésre. A követelmény 2029-től alkalmazandó Ausztriára, mivel a terv szerint a hiány 2028-tól nem haladja meg a GDP 3 %-át. 2029-ben, 2030-ban és 2031-ben az (EU) 2024/1263 rendelet 8. cikkével összhangban a strukturális elsődleges egyenleg éves kiigazítása nem lehet kevesebb a GDP 0,25 százalékpontjánál, ha a strukturális hiány a megelőző évben a GDP 1,5 %-a felett volt, hogy biztosított legyen a strukturális értelemben a GDP 1,5 %-ának megfelelő közös rezilienciacélú mozgástér. A tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalásokból és makrogazdasági feltételezésekből következő költségvetési kiigazítás 2029-ben és 2031-ban a GDP 0,5 %-ának felel meg. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya összhangban van a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel.
A terv összhangja az adósságfenntarthatósági védintézkedéssel
(24)Az (EU) 2024/1263 rendelet 7. cikkével összhangban, mivel a terv szerint az államadósság a kiigazítási időszakban a GDP 60 %-a és 90 %-a között lesz, az adósságrátának évente átlagosan legalább 0,5 százalékponttal kell csökkennie mindaddig, amíg 60 % alá nem csökken. Ez az átlagos csökkenés 0,8 százalékpontnak felel meg és a 2029–2031-as időszakra vonatkozik, tehát az időszak első éve az az év, amikor a terv szerint megszüntetik a túlzotthiány-eljárást. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya összhangban van az adósságfenntarthatósági védintézkedéssel.
A tervben foglalt makrogazdasági feltételezések
(25)A terv olyan feltételezéseken alapul, amelyek eltérnek a Bizottság által Ausztriának 2024. december 18-án továbbított feltételezésektől. A terv négy változó – nevezetesen a kiindulási helyzet (a strukturális elsődleges egyenleg, az államháztartási egyenleg, az elsődleges kiadások GDP-n belüli aránya és az államadósság), a potenciális GDP-növekedés, a reál-GDP növekedése és a GDP-deflátor – tekintetében különböző feltételezéseket alkalmaz. Az alábbiakban bemutatásra kerül a feltételezések közötti különbségek értékelése.
Alább ismertetjük a feltételezések közötti, a nettó kiadások átlagos növekedésére a legjelentősebb hatást gyakorló különbségeket, az egyes különbségek külön-külön történő értékelésével együtt.
-A terv a 2024. évi eredményadatokat használja a kiindulási helyzethez. 2024-ben az elsődleges strukturális egyenleg a GDP –2,4 %-a, az államháztartási egyenleg a GDP –4,7 %-a, az államadósság a GDP 81,8 %-a, az elsődleges kiadások GDP-hez viszonyított aránya pedig 54,8 % volt. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a Bizottság feltételezéseihez képest a tervben alacsonyabb a nettó kiadások átlagos növekedése a kiigazítási időszak során. A referenciapálya a Bizottság 2024. őszi előrejelzésén alapult, amely a GDP –1,3 %-ára becsülte a strukturális elsődleges egyenleget, az államháztartási egyenleget a GDP –3,6 %-ára, az adósságszintet a GDP 79,5 %-ára és az elsődleges kiadások GDP-n belüli részarányát 52,9 %-ra. Ausztria a rendelkezésre álló legfrissebb adatokat használja, és ez az eltérés kellően indokolt.
-A terv a 2025–2041-es időszakban egyenletes potenciáliskibocsátás-növekedést feltételez. A Bizottság feltételezéseivel összehasonlítva ez nagyobb potenciális növekedéshez vezet a kiigazítási időszak során, és ezáltal a nettó kiadások magasabb átlagos növekedését eredményezi. A nem megfigyelhető potenciális növekedésre vonatkozó becslések érzékenyek az üzleti ciklusra, és valószínű, hogy az Ausztriában 2023 óta tartó recesszió lefelé torzítja a becsült potenciális növekedést. Az alternatív potenciális növekedési feltételezések alkalmazásának lehetősége összhangban van az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f) pontjával, feltéve hogy az előrejelzési időhorizonton (azaz a 2041-ig tartó időszakon) belüli kumulatív növekedés nagyjából összhangban van a Bizottság feltételezéseivel, ami e terv esetében így van. Következésképpen ez a feltételezés kellően indokoltnak tekinthető.
-A terv azt feltételezi, hogy a reál-GDP növekedése alacsonyabb lesz a referenciapályához feltételezettnél. Ez a romló makrogazdasági kilátásoknak tudható be. A WIFO független költségvetési intézmény legfrissebb előrejelzése azonban, amelyre a Pénzügyminisztérium a költségvetési tervezés során támaszkodik, 2025-re vonatkozóan a GDP 1,2 %-ának megfelelő költségvetési konszolidációs erőfeszítést tartalmaz. A terv alkalmazásában le kell vezetni az alapforgatókönyv szerinti növekedési rátát, amely e konszolidációs erőfeszítés hiányában következett volna be. Ennek érdekében Ausztria a Bizottság 0,75 értékű standard költségvetési szorzóját alkalmazta a GDP százalékában kifejezett konszolidációs erőfeszítésre, és ezzel a növekedési rátát megnövelte. Ennek eredményeként 2025-ben az alapforgatókönyv szerinti növekedési ráta 0,6 %, költségvetési konszolidáció nélkül. Ez az érték még mindig a referenciapályához feltételezett növekedési ráta alatt van. A tervben Ausztria kötelezettséget vállal arra, hogy 2025-ben 0,5 %-os költségvetési kiigazítást hajt végre, ami várhatóan 0,2 %-ra csökkenti a reál-GDP növekedését (a 0,75 értékű standard költségvetési szorzó alapján). A reál-GDP növekedési ütemének változása nincs közvetlen hatással a nettó kiadások növekedésére. Mindezek figyelembe vételével ez a feltételezés kellően megalapozottnak tekinthető.
-A terv azt feltételezi, hogy a GDP-deflátor 2025-ben és 2026-ban 0,1 százalékponttal magasabb lesz a referenciapályához feltételezettnél. E feltételezés alapján a Bizottság feltételezéseihez képest a tervben magasabb a nettó kiadások átlagos növekedése a kiigazítási időszak során. Ez a különbség a legutóbbi előrejelzésekben szereplő magasabb inflációs várakozásokból ered. A Bizottság 2025. tavaszi előrejelzése 2025-ben és 2026-ban a tervben feltételezettnél jelentősen nagyobb GDP-deflátor-növekedéssel számol. Következésképpen ez a feltételezés kellően indokoltnak tekinthető.
Összességében a feltételezések közötti eltérések együttesen azt eredményezik, hogy a tervben a nettó kiadások átlagos növekedése nagyjából összhangban van a referenciapályával. A Bizottság a nettó kiadási pályának való megfelelés jövőbeli értékelése során figyelembe fogja venni a terv feltételezéseire vonatkozó fenti értékelést.
A tervben foglalt költségvetési stratégia
(26)A tervben foglalt indikatív költségvetési stratégia szerint a nettó kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat a kiadások visszafogása és a bevételt növelő intézkedések révén fogják végrehajtani. A terv a 2025-re és 2026-ra vonatkozó költségvetésiterv-javaslattal összhangban 2025-ben 6,4 milliárd EUR (a GDP 1,3 %-a), 2026-ban pedig további 2,3 milliárd EUR (a GDP 0,4 %-a) összegű konszolidációt ismertet. Míg a tervben szereplő nettó kiadási pálya nagyjából lineáris kiigazítási kötelezettségvállalást irányoz elő, a költségvetési stratégia az időszak elejére ütemezett költségvetési kiigazítást vázol fel. A bevételi oldalon ez magában foglalja az adóintézkedéseket, a kormányzati szektor részét képező, állami tulajdonú vállalatoktól származó járulékokat, a kormányzati szektorhoz nem tartozó, állami tulajdonú vállalatoktól származó osztalékfizetések növekedését, valamint a további társadalombiztosítási járulékokat, amelyek 2025-ben összesen 2,0 milliárd EUR-t, 2026-ban pedig további 1,6 milliárd EUR-t tesznek ki. A kiadási oldalon az intézkedések közé tartoznak az adminisztratív megtakarítások, a támogatások csökkentése és a strukturális reformok, amelyek 2025-ben 5,0 milliárd EUR-t, 2026-ban pedig további 1,7 milliárd EUR-t tesznek ki. A szövetségi kormány azt is tervezi, hogy 2025-ben 0,6 milliárd EUR-t, 2026-ban pedig további 1,0 milliárd EUR-t ruház be a gazdaság fellendítésére és az olyan területeken jelentkező kihívások kezelésére, mint a foglalkoztatás, az egészségügy, a fenntarthatóság, az oktatás és az integráció. Ezen túlmenően a nemzeti parlament által 2025. június 18-án elfogadott költségvetés meghatározza azokat a szakpolitikai intézkedéseket, amelyek révén a nettó kiadásokra vonatkozó 2025. és 2026. évi kötelezettségvállalás teljesíthető 10 . Az ezt követően elfogadandó szakpolitikai intézkedések részleteit meg kell erősíteni vagy ki kell igazítani, majd számszerűsíteni kell az éves költségvetésekben.
A költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó, a tervben szereplő reform- és beruházási kötelezettségvállalások
(27)Ausztria a tervben kötelezettséget vállal 14 reform és beruházás végrehajtására, amelyek a potenciális növekedés és a költségvetési fenntarthatóság javítása révén a költségvetési kiigazítási időszak négy évről hét évre történő meghosszabbítását hivatottak alátámasztani.
Ezek a reformok és beruházások a helyreállítási és rezilienciaépítési terv egy kötelezettségvállalásából és további előírásokból; valamint néhány új reformból és beruházásból állnak. Ezek a következő intézkedéseket foglalják magukban (lásd még a II. mellékletet):
-Reformok és beruházások az oktatásban: Az intézkedés első lépése a helyreállítási és rezilienciaépítési terv 3. komponenséhez (Tudásalapú helyreállítás) kapcsolódó kötelezettségvállalás, amely magában foglalja az iskolák társadalmi-gazdasági kiindulási helyzetének meghatározására vonatkozó kritériumok megállapításáról szóló jogszabály hatálybalépését. Második lépésben egy, szociális szempontok alapján indexált „esélybónusz” célzott támogatást nyújt az egyes iskoláknak. Az első lépésben meghatározott kritériumok alapján további források állnak majd rendelkezésre az iskolák szintjén, amelyet folyamatos nyomon követés kísér. A kulcsfontosságú lépések végrehajtására várhatóan 2028 negyedik negyedévében kerül sor a helyreállítási és rezilienciaépítési terv intézkedésének 2025 negyedik negyedévében történő végrehajtását és a források 2026 negyedik negyedévében történő felosztását követően.
-Az egészségügyi rendszer reformja: A reform hozzájárul a fenntartható egészségügyi rendszerhez azáltal, hogy a nyugdíjasok egészségbiztosítási járulékának mértékét 5,1 %-ról 6 %-ra növeli. A törvényt várhatóan 2025 harmadik negyedévéig végrehajtják.
-A nyugdíjrendszer reformjai: A reformok célja a tényleges nyugdíjbavonulási életkor emelése és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságához való hozzájárulás: i. az első nyugdíjemelésre („Aliquotierung”) vonatkozó reform leegyszerűsíti az első nyugdíjemelés kiszámítását a kiigazítás 50 %-ára, az előző évi nyugdíjba vonulás hónapjától függetlenül, a reform végrehajtását 2026 első negyedévére tervezik, és ii. a korai kilépésre/nyugdíjba vonulásra („korkedvezményes nyugdíj”) vonatkozó reform a minimális nyugdíjkorhatár és a szükséges járulékfizetési évek megemelésével szigorítja a jogosultsági feltételeket, és várhatóan 2029 első negyedévéig teljes mértékben végrehajtásra kerül.
-Reformok és beruházások a minőségi gyermekgondozás terén: Az intézkedés bevezeti az óvodai gyermekgondozás kötelező második évét, és kiterjeszti az önkormányzatok meglévő beruházástámogatási rendszerét a gyermekgondozási létesítményekre is. Az intézkedés végrehajtására várhatóan 2027 harmadik negyedévéig sor kerül.
-Munkaerőpiaci reformok és beruházások: Az intézkedések célja a munkaerőpiac megerősítése a következők révén: i. a tanulmányi szabadság utódprogramjának létrehozása, amelynek célja, hogy lehetőségeket biztosítson az egész életen át tartó tanulásra, különösen az alacsony képzettségűek számára; ez a javasolt reform felváltja a tanulmányi szabadság egy korábbi, 2025 márciusában megszüntetett változatát, és várhatóan 2026 második negyedévéig kerül végrehajtásra, ii. a harmadik országbeli állampolgárok munkaerőpiachoz való hozzáférését szabályozó „piros-fehér-piros” kártya reformja és digitalizálása, ami várhatóan 2028 első negyedévéig kerül végrehajtásra, valamint iii. a munkanélküli ellátási rendszer kiegészítő jövedelemre vonatkozó szabályainak reformja, amelynek célja a munkanélküliségről a teljes munkaidős foglalkoztatásra való gyorsabb átállás ösztönzése és várhatóan 2026 első negyedévéig kerül végrehajtásra.
-Az adórendszer reformjai: Ezen intézkedések célja az adóterhek megoszlásának javítása a következők révén: i. a lottójátékokra kivetett szerencsejáték-adó emelése, ii. az elektronikus lottójátékok koncessziós díjának és szerencsejáték-adójának emelése, iii. az ingatlant tulajdonló társaságban történő részesedésszerzések (ún. share deal ingatlantranzakciók) adóztatásának harmonizálása, iv. a földértékesítésekre vonatkozó övezeti átminősítési pótdíj bevezetése, valamint v. az alapítványoknak nyújtott adományok adójának emelése. Az intézkedések végrehajtására várhatóan 2026 első negyedévéig kerül sor.
-Reform a kutatás-fejlesztés terén: A reform lehetővé teszi a saját előállítású immateriális javak meghatározott körülmények között történő kimutatását a vállalkozás mérlegében, javítva az innovatív vállalkozások, különösen az induló vállalkozások forráshoz jutását. Az intézkedés végrehajtására várhatóan 2029 első negyedévéig sor kerül.
(28)Az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkének (3) bekezdésével összhangban a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások mindegyikének kellően részletesnek, az időszak elejére ütemezettnek, határidőhöz kötöttnek és ellenőrizhetőnek kell lennie.
(29)A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt, a meghosszabbítást alátámasztó kötelezettségvállalások jelentős, a költségvetési fenntarthatóság javítását és a gazdaság növekedési potenciáljának fokozását célzó reformokat és beruházásokat tartalmaznak. Emellett Ausztria vállalja, hogy a középtávú költségvetési-strukturális terv által lefedett időszakban további intézkedéseket tesz a reformok folytatására, és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv időszakában elért szinten tartja a nemzeti finanszírozású beruházásokat (lásd az alábbi 5. táblázatot). A kötelezettségvállalásokat a terv végrehajtása során végig nyomon fogják követni. Ennek megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti kötelezettségvállalások figyelembe vehetők a kiigazítási időszak meghosszabbítása tekintetében, az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikke (1) bekezdésének d) pontjában előírtak szerint.
(30)A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások várhatóan az osztrák gazdaság növekedési és reziliencia-potenciáljának fenntartható módon történő javításához vezetnek, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint. A terv mennyiségi becsléseket tartalmaz, amelyek szerint a reformok középtávon 0,8 %-kal növelik a potenciális GDP-t. A nyugdíjreformok emelni fogják a tényleges nyugdíjbavonulási életkort, és a terv becslése szerint 11 000 főt tovább a munkaerőpiacon tarthat. A munkaerőpiaci reformok és beruházások várhatóan növelik az aktivitási rátát és erősítik a gazdaságilag aktív népességet. A „piros-fehér-piros” kártya reformja a becslések szerint további 10 000 fővel növeli a gazdaságilag aktív népességet. A munkanélküli ellátások rendszerében a kiegészítő jövedelemre vonatkozó szabályok reformjának célja, hogy jobb ösztönzőket teremtsen a munkavállaláshoz. Ennek várhatóan már a terv időhorizontjában közvetlen hatása lesz a potenciális GDP-re. Emellett a szakképzésre összpontosító intézkedések várhatóan előnyösek lesznek a munkatermelékenység szempontjából. A kutatás-fejlesztési kiadásokat támogató intézkedés középtávon várhatóan támogatja a teljes tényezőtermelékenységet. Az oktatás és a gyermekgondozás terén végrehajtott reformok és beruházások várhatóan rövid távon pozitív hatást gyakorolnak a szülők, és különösen az anyák munkaerőpiaci részvételére. Emellett hosszú távon a gyermekek magasabb színvonalú oktatása előnyökkel jár a társadalom és a gazdaság számára. Az adózás és az egészségügy területén végrehajtott reformok célja a költségvetési fenntarthatóság javítása. A meghosszabbítást alátámasztó reformoknak és beruházásoknak a növekedésre várhatóan gyakorolt hatására vonatkozó feltételezések prudensnek és hitelesnek tűnnek.
(31)A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások várhatóan támogatják a költségvetési fenntarthatóságot, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírtak szerint. A kormány 2029-re összesen a GDP 0,4 %-ának megfelelő közvetlen költségvetési hatásra számít. A fő közvetlen költségvetési hatás a szociális biztonsággal kapcsolatos intézkedések végrehajtásától várható, amelyek az Európai Bizottság Ausztriáról szóló 2025. évi országjelentésében azonosított költségvetési fenntarthatósági kockázatok kezeléséhez is hozzájárulnak. A kormány várakozásai szerint közvetlen költségvetési hatásként a GDP 0,1 %-ának megfelelő bevételre számít a nyugdíjasok társadalombiztosítási járulékainak emeléséből, a GDP 0,2 %-ának megfelelő megtakarításra a tényleges nyugdíjba vonulási életkor emeléséből, valamint a GDP kevesebb mint 0,1 %-ának megfelelő hatásra abból, hogy a nyugdíjak indexálását a nyugdíjba vonulást követő első évben 50 %-ra korlátozza. Emellett a tanulmányi szabadság új formájának bevezetése és a munkanélküli-ellátási rendszerben a kiegészítő jövedelemre vonatkozó szabályok reformja 2029-re várhatóan a GDP kevesebb mint 0,1 %-át kitevő közvetlen költségvetési hatást generál a szociális transzferek megtakarításai és a foglalkoztatás javulásának köszönhető magasabb adóbevételek révén. Az adózás területén hozott intézkedések várhatóan hozzájárulnak a kiskapuk megszüntetéséhez, és 2029-ig a GDP 0,1 %-ának megfelelő közvetlen költségvetési hatást eredményeznek. A gyermekgondozás és az oktatás területén hozott egyéb intézkedések célja a munkaerő-kínálat erősítése és az oktatási eredmények javítása. Ezek az intézkedések az Ausztria által jelenleg elfogadott költségvetési konszolidációs csomag részét is képezik, amint az a költségvetési stratégia bemutatásakor már említésre került.
(32)A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások a közös uniós prioritások megvalósulására irányulnak, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírtak szerint. A szociális jogok európai pillérének elveivel összhangban számos intézkedés várhatóan hozzájárul a társadalmi és gazdasági rezilienciához. Az egészségbiztosítási járulékok reformja várhatóan javítani fogja az egészségügyi rendszer rezilienciáját és fenntarthatóságát, míg a nyugdíjreform várhatóan emeli a tényleges nyugdíjbavonulási életkort, ami kedvez a munkaerő-kínálatnak és a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának. A minőségi gyermekgondozás és a munkaerőpiac reformja várhatóan hozzájárul a foglalkoztatáshoz. Az adóreformok a várakozások szerint javítani fogják az adóterhek elosztását. Emellett a kutatás-fejlesztés területére vonatkozó reform várhatóan hozzájárul valamennyi közös uniós prioritáshoz, többek között a méltányos zöld és digitális átálláshoz, valamint az energiabiztonsági és védelmi képességekhez azáltal, hogy támogatja a vállalkozások azon képességét, hogy forrásokat gyűjtsenek kutatás-fejlesztésre és tevékenységeik bővítésére.
(33)A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének d) pontjában előírtak szerint kezelik az európai szemeszter keretében kiadott releváns 11 országspecifikus ajánlásokat. A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások különösen a következőkkel kapcsolatos országspecifikus ajánlásokra irányulnak:
-Aktív munkaerőpiaci politikák, munkavállalási ösztönzők, munkaerőpiaci részvétel és készségek (2019-ben, 2020-ban, 2022-ben, 2023-ban, 2024-ben kiadott és 2025-ben megismételt országspecifikus ajánlások) a kötelező kisgyermekkori nevelés és gondozás kiterjesztése, az oktatási szabadság reformja és a harmadik országbeli állampolgárok munkaerőpiachoz való hozzáférését biztosító „piros-fehér-piros” kártya révén.
-Az adószerkezet javítása (2025-ben kiadott országspecifikus ajánlás) többek között a szerencsejátékokra kivetett adók emelése révén.
-Oktatás (2019-ben, 2020-ban és 2025-ben kiadott országspecifikus ajánlás) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv azon intézkedésének meghosszabbítása révén, amely megerősíti az iskolák azon képességét, hogy az esélyegyenlőség javítása érdekében szociális mutatók alapján kezeljék a kihívásokat.
-A gyermekgondozás területére vonatkozó intézkedések célja a nők munkaerőpiaci részvételének támogatása és a negatív demográfiai tendenciák kezelésének elősegítése, összhangban a foglalkoztatás- és szociálpolitikára vonatkozó 2025. évi országspecifikus ajánlásokkal.
(34)A terv biztosítja, hogy a nemzeti finanszírozású közberuházások tervezett teljes szintje a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által lefedett időszakban elért átlagos szinten maradjon, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint.
5. táblázat: Nemzeti finanszírozású közberuházások a tervben (a GDP %-ában)
|
Átlagos szint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tárgyidőszakában (2021–2026) 12 |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
2029 |
Átlag a terv időtartama alatt |
|
3,8 |
3,9 |
4,1 |
4,1 |
4,0 |
3,9 |
4,0 |
Forrás: Ausztria középtávú költségvetési-strukturális terve
(35)Végezetül, úgy tekinthető, hogy a meghosszabbítást alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalások összhangban vannak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben és a többéves pénzügyi keret alapján létrejött partnerségi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásokkal, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint. A Bizottság javasolja, hogy az osztrák helyreállítási és rezilienciaépítési tervet a terv benyújtását követő felülvizsgálat keretében egészítsék ki nyugdíjreformokkal.
(36)Következésképpen úgy értékelhető, hogy a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások összességében véve teljesítik az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkében foglalt kritériumokat. A kiigazítási időszak tehát meghosszabbítható négy évről hét évre, amint azt a terv előirányozza.
A tervben szereplő további reform- és beruházási törekvések, amelyek az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagálnak és az Unió közös prioritásait kezelik
(37)A kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások mellett a terv ismerteti azokat a szakpolitikai szándékokat, amelyek az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban – azonosított fő kihívások kezelését, valamint az EU közös prioritásainak megvalósítását célzó egyéb reformokra és beruházásokra vonatkoznak. A terv 53 reformot és beruházást tartalmaz, amelyek közül nyolc finanszírozását a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, hatét pedig a kohéziós politikai alapok támogatják. A terv reformjai és beruházásai egy kormányzati stratégiai dokumentumon 13 alapulnak.
(38)A méltányos zöld és digitális átállás közös prioritását – és egyúttal az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzéseket – illetően a terv tartalmaz a fenntartható közlekedésbe és a (részben a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt) zöld mobilitási infrastruktúrába történő olyan beruházásokat, amelyek célja a kibocsátások csökkentése, különösen a közlekedési ágazatban. Ezek az intézkedések várhatóan kezelni fogják a közlekedésre vonatkozó 2019., 2020. és 2025. évi országspecifikus ajánlásokat. A terv továbbá olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek célja a digitális készségek fejlesztése, a digitális megoldások elterjedésének fokozása az egészségügyi ágazatban, valamint a széles sávú hálózatok további (a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt) kiépítésének megcélzása. Ezek az intézkedések várhatóan kezelni fogják a digitális átállást célzó beruházási politikára vonatkozó 2019., 2020. és 2025. évi országspecifikus ajánlásokat.
(39)A társadalmi és gazdasági reziliencia közös prioritását – és egyúttal a szociális jogok európai pillérét – illetően a terv számos intézkedést tartalmaz a szakemberhiány enyhítésére, amelyek különböző célcsoportokat céloznak meg, például az álláskeresőket, a továbbképzésben részesülő munkavállalókat, a képzett munkaerő migrációját és az idősebb munkavállalókat. Emellett a terv reform- és beruházási intézkedéseket tartalmaz az egészségügyi ágazat megerősítésére (beleértve a járóbeteg-szakellátás megerősítését), valamint a koragyermekkori nevelés és gondozás bővítését, továbbá az oktatási rendszer további forrásokkal, fokozott iskolai autonómiával és pszichológiai támogatással történő megerősítését célzó intézkedéseket (ezen intézkedések közül néhányra a helyreállítási és rezilienciaépítési terv is kiterjed). Az osztrák gazdaság versenyképességének és termelékenységének megerősítése érdekében a tervnek része egy ipari stratégia létrehozása, valamint a bürokrácia csökkentésére irányuló kötelezettségvállalások is, különösen a kkv-k számára. Az intézkedések várhatóan kezelni fogják az aktív munkaerőpiaci szakpolitikákkal, a munkavállalási ösztönzőkkel és a munkaerőpiaci részvétellel, az egészségügyi ellátással, az oktatással és az üzleti környezettel kapcsolatos 2019., 2020. és 2025. évi országspecifikus ajánlásokat.
(40)Az energiabiztonság közös prioritását illetően a terv beruházási intézkedéseket tartalmaz a gázellátás biztonságának garantálására (Nyugat-ausztriai földgázvezeték).
(41)A védelmi képességek közös prioritását illetően a terv nem tartalmaz más reformokat vagy beruházásokat, de rámutat a védelmi képességek kiépítéséhez szükséges beruházásokra.
(42)A terv információval szolgál a kohéziós politikai alapokkal és Ausztria helyreállítási és rezilienciaépítési tervével való koherenciáról és – adott esetben – kiegészítő jellegről. A terv röviden említi, hogy a tervben foglalt reformok és beruházások választ adnak az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra, és figyelembe veszik az Unió közös prioritásait, és folytatják a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben elfogadott intézkedéseket.
(43)A terv áttekintést nyújt Ausztriának az EU közös prioritásaihoz kapcsolódó állami beruházási szükségleteiről. A méltányos zöld és digitális átállással kapcsolatban a terv kiemeli, hogy beruházások szükségesek a megújuló energiába, az éghajlat-technológiákba, a digitális infrastruktúrába és a fenntartható mobilitásba, ugyanakkor támogatni kell a biológiai sokféleséget, a körforgásos gazdaságot és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációt is. Emellett a terv tartalmazza a gazdaság, az ipar és a mezőgazdaság átalakításának támogatására szolgáló átalakítási alap melletti kötelezettségvállalást, amelynek célja egyablakos megoldás létrehozása az átalakuláshoz nyújtott valamennyi támogatás számára. A társadalmi és gazdasági rezilienciával kapcsolatban a terv kiemeli, hogy beruházásokra van szükség a munkaerőpiac, az oktatás, az egészségügy és a tartós ápolás-gondozás, valamint a megfizethető lakhatás terén, ugyanakkor támogatni kell a kkv-kat, a kutatást és az innovációt a termelékenység és a gazdasági stabilitás javítása érdekében. Ezen túlmenően létre fognak hozni egy holdingalapot a nemzeti és nemzetközi kockázati tőke mozgósítására annak érdekében, hogy az osztrák vállalkozások könnyebben juthassanak növekedési tőkéhez. Az energiabiztonság tekintetében a terv kiemeli, hogy bővíteni kell az energetikai infrastruktúrát és csökkenteni kell az orosz gáztól való függőséget, különösen gázvezeték-projektek és villamosítási erőfeszítések révén, annak érdekében, hogy hosszú távon biztosítani lehessen a versenyképes és biztonságos energiaellátást. A védelmi képességek kiépítését illetően a terv kiemeli, hogy folytatni kell az osztrák fegyveres erők hosszú távú fejlesztési tervének végrehajtását, a költségvetési korlátok között biztosítva a korszerűsítést és a katonai kapacitásépítést.
A Bizottság következtetése az értékelés alapján
(44)Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Ausztria terve eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet követelményeinek.
ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉS
(45)Helyénvaló, hogy a Tanács az (EU) 2024/1263 rendelet 17. cikkével összhangban a tervben foglalt nettó kiadási pályát javasolja a Ausztriának címzett ajánlásában, és jóváhagyja a kiigazítási időszak hét évre történő meghosszabbítását alátámasztó reformokat és beruházásokat,
AJÁNLJA, hogy AUSZTRIA:
(1)Biztosítsa, hogy a nettó kiadások növekedése ne haladja meg az ezen ajánlás I. mellékletében meghatározott felső határokat.
(2)Hajtsa végre a megjelölt határidőkön belül a költségvetési kiigazítási időszak 7 évre történő meghosszabbítását alátámasztó, ezen ajánlás II. mellékletében meghatározott reformokat és beruházásokat.
A Tanács emellett felkéri Ausztriát, hogy biztosítsa az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban – azonosított fő kihívások kezelését, valamint a közös uniós prioritások érvényesítését célzó egyéb reformok és beruházások végrehajtását.
I. MELLÉKLET
A nettó kiadások maximális növekedési rátája
(éves és kumulált növekedési ráták nominális értéken)
AUSZTRIA
|
Évek |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
2029 |
|
|
Növekedési ráta (%) |
Éves |
2,6 |
2,2 |
2,2 |
2,0 |
2,3 |
|
Kumulált (*) |
2,6 |
4,8 |
7,2 |
9,4 |
11,9 |
|
|
(*) A kumulált növekedési ráták kiszámítása a 2024-es báziséven alapul. A kumulált növekedési rátákat az utólagos megfelelésnek a kontrollszámlán történő éves nyomon követése során használják. |
||||||
II. MELLÉKLET
A kiigazítási időszak hét évre történő meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások
|
Reform/beruházás |
Fő célkitűzés |
A kulcsfontosságú lépések leírása és időzítése |
Nyomonkövetési mutató(k) |
|
Oktatás
(A helyreállítási és rezilienciaépítési terv 91a. intézkedése) |
Az oktatásban való részvétel javítása a szociális mutatók szerint differenciált, kibővített iskolai támogatás révén |
1. lépés: A 91a. mérföldkő végrehajtása a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében 2025 negyedik negyedévéig 2. lépés: Forráselosztás 2026 első negyedévéig 3. lépés: Az Oktatási Minisztérium első nyomonkövetési jelentése az esélybónusz (2026/27-es tanév) 2028 negyedik negyedévéig történő bevezetéséről |
1. lépés: Kielégítő a helyreállítási és rezilienciaépítési terv 91a. mérföldkövének teljesítése 2. lépés: A 2026-os költségvetésben szereplő esélybónusz szövetségi finanszírozása 3. lépés: Nyomonkövetési jelentés az esélybónusz végrehajtásáról . |
|
Egészségbiztosítás: (új intézkedés) |
A nyugdíjasok egészségbiztosítási járulékának 5,1 %-ról 6 %-ra történő emelése |
A törvény végrehajtása 2025 harmadik negyedévéig |
A nyugdíjasok egészségbiztosítási járulékainak emeléséről szóló törvény hatálybalépése |
|
Első nyugdíjemelés („Aliquotierung”) (új intézkedés) |
Az első nyugdíjemelésnek az általános nyugdíjkiigazítás 50 %-ára korlátozása a nyugdíjba vonulást követő első évben |
A törvény végrehajtása 2026 első negyedévéig |
A 2025-ben nyugdíjba vonult személyek esetében a 2026 januárjában alkalmazott általános kiigazítás 50 %-ára korlátozott első nyugdíjemelés |
|
A tényleges nyugdíjbavonulási életkor emelése („korkedvezményes nyugdíj”) (új intézkedés) |
A korai kilépés/nyugdíjba vonulás korhatárának 62 évről 63 évre emelése; az szükséges járulékfizetési hónapok számának 480-ról 504-re emelése |
1. lépés: A törvény elfogadása 2025 harmadik negyedévéig 2. lépés: A törvény végrehajtása A korai kilépés/nyugdíjba vonulás törvényes korhatára („korkedvezményes nyugdíj”) 2027 második negyedévéig 63 év. 3. lépés: A törvény végrehajtása A korai kilépés/nyugdíjba vonuláshoz szükséges biztosítási idő 2029 első negyedévéig 504 hónap. |
1. lépés: A törvényt a parlament elfogadta 2. lépés: A „korkedvezményes nyugdíj” jogszabályi korhatára 63 év. 3. lépés: A „korkedvezményes nyugdíj” igénybevételéhez szükséges biztosítási idő 504 hónap. |
|
Kisgyermekkori nevelés és gondozás (új intézkedés) |
A második kötelező óvodai év bevezetése |
1. lépés: További források felosztása a szövetségi költségvetésből a tartományok számára 2026 első negyedévéig 2. lépés: A második óvodai évet 2027 harmadik negyedévéig valamennyi tartományban bevezetik |
1. lépés: Költségvetési források elkülönítése a szövetségi finanszírozásra 2. lépés: A második óvodai év végrehajtása valamennyi tartományban a szövetségi szint és a tartományok közötti, 15a. cikk szerinti megállapodás alapján |
|
Munkaerőpiac – tanulmányi szabadság (új intézkedés) |
A tanulmányi szabadság új szabályozása az alacsony képzettségű munkavállalókat célzó, a vállalkozások szempontjából releváns, állami finanszírozással megvalósuló konkrét képzések támogatása érdekében |
1. lépés: A törvény elfogadása 2026 első negyedévéig 2. lépés: A törvény végrehajtása 2026 második negyedévéig |
1. lépés: A törvényt a parlament elfogadta 2. lépés: A tanulmányi szabadság hatálybalépése |
|
Munkaerőpiac – harmadik országbeli állampolgárok hozzáférése („piros-fehér-piros” kártya) (új intézkedés) |
A harmadik országbeli állampolgárok munkaerőpiachoz való hozzáférését biztosító „piros-fehér-piros” kártya reformja és digitalizálása (pl. gyorsított eljárás a posztdoktori kutatók és gondozók számára) |
A „piros-fehér-piros” kártya alapjául szolgáló kritériumokat megreformáló törvény végrehajtása és a „piros-fehér-piros” kártya digitalizálása 2028 első negyedévéig |
A megreformált kritériumok hatálybalépése és a „piros-fehér-piros” kártya digitalizálása |
|
A munkanélküli-ellátások reformja (új intézkedés) |
A munkanélküli-ellátásban részesülés ideje alatti kiegészítőjövedelem-szerzés lehetőségének eltörlése (kivételekkel); célja ösztönözni a munkanélküliségből a teljes munkaidős foglalkoztatásba való gyorsabb átmenetet |
A törvény végrehajtása 2026 első negyedévéig |
Hatályba lép a munkanélküli-ellátásban részesülés ideje alatti kiegészítőjövedelem-szerzés lehetőségének eltörlése (kivételekkel) |
|
Lottójáték-adó (új intézkedés) |
A lottójátékokra kivetett szerencsejáték-adó 16 %-ról 17,5 %-ra emelése |
A törvény (költségvetést kísérő törvény) végrehajtása 2026 első negyedévéig |
A lottójátékokra kivetett szerencsejáték-adót emeléséről szóló törvény hatálybalépése |
|
Elektronikus lottójátékok koncessziós díja és szerencsejáték-adója (új intézkedés) |
Az elektronikus lottójátékok koncessziós díjának és szerencsejáték-adójának 40 %-ról 45 %-ra emelése |
A törvény (költségvetést kísérő törvény) végrehajtása 2026 első negyedévéig |
Az elektronikus lottójátékok koncessziós díjának és szerencsejáték-adójának emeléséről szóló törvény hatálybalépése |
|
„Share deal” tranzakciók utáni ingatlanátruházási adó (új intézkedés) |
Az ingatlanátruházási adó „share deal” révén történő kijátszására lehetőséget nyújtó kiskapu megszüntetése; ha egy ingatlantulajdonos társaság üzletrészeinek legalább 75 %-át átruházzák, ingatlanátruházási adót kell fizetni. |
A törvény (költségvetést kísérő törvény) végrehajtása 2026 első negyedévéig |
A részesedéssel rendelkezők változásának és a részesedések ingatlancélú összevonásának adóztatandó tényállásáról szóló törvény hatálybalépése |
|
Az övezeti átminősítésből eredő nyereség ingatlanátruházási adó hatálya alá vonása (új intézkedés) |
30 %-os övezeti felár bevezetése az értékesítés helyén történő átminősítésből származó nyereségre, tőkenyereség-adó révén |
A törvény (költségvetést kísérő törvény) végrehajtása 2026 első negyedévéig |
Az ingatlanátruházási pótdíj bevezetéséről szóló törvény hatálybalépése |
|
Alapítványoknak nyújtott adományok adója (új intézkedés) |
Az alapítványoknak nyújtott adományok adókulcsának 2,5 %-ról 3,5 %-ra emelése |
A törvény (költségvetést kísérő törvény) végrehajtása 2026 első negyedévéig |
Az alapítványoknak nyújtott adományok adókulcsának emeléséről szóló törvény hatálybalépése |
|
Kutatás-fejlesztés – a saját előállítású immateriális javak K+F költségeinek aktiválása (új intézkedés) |
A saját előállítású immateriális javak mérlegben való kimutatásának lehetővé tétele meghatározott körülmények között |
1. lépés: A jogszabály elfogadása 2027 negyedik negyedévéig 2. lépés: A törvény végrehajtása 2029 első negyedévéig |
1. lépés: A törvényt a parlament elfogadta 2. lépés: A törvény a 2028. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre alkalmazandó. A megfelelő éves pénzügyi kimutatásokat a következő évben teszik közzé |
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök