EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.5.12.
COM(2025) 238 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Bulgária nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.5.12.
COM(2025) 238 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Bulgária nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Bulgária nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikkére,
tekintettel az (EU) 2024/1263 rendeletre és különösen annak 17. cikkére,
tekintettel a Bizottság ajánlására,
mivel:
ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK
(1)Az uniós gazdasági kormányzás megreformált kerete 2024. április 30-án hatályba lépett. A gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről szóló (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 , a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásáról szóló, módosított 1467/97/EK rendelet 2 és a tagállamok költségvetési keretrendszeréről szóló, módosított 2011/85/EU tanácsi irányelv 3 együttesen a megreformált uniós gazdasági kormányzási keret központi elemei. A keret reformok és beruházások révén törekszik biztosítani az államadósság fenntarthatóságát, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést. Előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, és a középtávra helyezi a hangsúlyt, amihez a szabályok hatékonyabb és következetesebb érvényesítése társul.
(2)Az új gazdasági kormányzási keret középpontjában a tagállamok által a Tanácsnak és a Bizottságnak benyújtott nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek állnak. E terveknek két célkitűzést kell megvalósítaniuk: i. biztosítaniuk kell, hogy az államadósság a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályán álljon, vagy prudens szinten maradjon, a költségvetési hiány pedig középtávon a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen és e szint alatt maradjon, valamint ii. biztosítaniuk kell az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagáló, illetve az EU közös prioritásainak kezelését célzó reformok és beruházások megvalósítását. E célból minden tervnek ismertetnie kell egy, a nettó kiadási 4 pályára vonatkozó középtávú kötelezettségvállalást, amely tényleges költségvetési korlátot állapít meg a terv időtartamára, azaz (a tagállam rendes jogalkotási ciklusától függően) egy négy- vagy ötéves időszakra. Emellett a tervben ki kell fejteni, hogy a tagállam miként fogja biztosítani az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban (ideértve adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megfogalmazott ajánlásokat is) – azonosított fő kihívásokra reagáló reformok és beruházások megvalósítását, továbbá hogy a tagállam miként fogja kezelni a közös uniós prioritásokat. A költségvetési kiigazítás négyéves időszakra szól, amely legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások végrehajtása mellett.
(3)A Bizottságnak a terv benyújtását követően értékelnie kell, hogy az megfelel-e az (EU) 2024/1263 rendeletben foglalt követelményeknek.
(4)Ezt követően a Tanácsnak a Bizottság ajánlása alapján ajánlást kell elfogadnia, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályáját, és adott esetben jóváhagyja a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat.
A BULGÁRIA NEMZETI KÖZÉPTÁVÚ KÖLTSÉGVETÉSI-STRUKTURÁLIS TERVÉVEL KAPCSOLATOS MEGFONTOLÁSOK
(5)Bulgária 2025. február 27-én benyújtotta nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét a Tanácsnak és a Bizottságnak. A benyújtásra az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikkében meghatározott határidő két alkalommal történő meghosszabbítását követően került sor, miután a Bizottság a Bulgária által ismertetett indokok alapján – nevezetesen annak szükségességére való tekintettel, hogy a benyújtás időzítését össze kell hangolni a politikai ciklussal, ami lehetővé tenné Bulgária számára, hogy szilárd politikai kötelezettségvállaláson alapuló tervet nyújtson be – egyetértett a határidő meghosszabbításával.
A terv benyújtását megelőző eljárás
(6)Bulgária a terv benyújtását megelőzően technikai információkat kért 5 , amelyeket a Bizottság 2025. január 24-én küldött meg és 2025. február 27-én tett közzé 6 . A technikai információkban a Bizottság megjelölte azt a szintet, amelyet a strukturális elsődleges egyenleg tekintetében 2028-ban biztosítani kell ahhoz, hogy a költségvetési hiány középtávon a GDP 3 %-a alatt maradjon, illetve hogy az államadósság középtávon a GDP 60 %-a alatt maradjon, még a négyéves kiigazítási időszakon túli további költségvetési intézkedések nélkül is. Középtáv alatt a kiigazítási időszak végét követő tízéves időszak értendő. A technikai információkat két forgatókönyv szerint készítették el és továbbították a tagállamoknak: az egyik forgatókönyv szerint az (EU) 2024/1263 rendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban teljesül a rezilienciacélú védintézkedéssel való összhang, a másik forgatókönyv szerint viszont nem. A Bulgária számára nyújtott technikai információ meghatározza, hogy – a négyéves kiigazítási időszak során az alkalmazandó költségvetési szabályoknak való megfelelés érdekében, valamint a Bizottság feltételezései alapján – a kiigazítási időszak végén (2028) – a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel nem számoló forgatókönyv alapján – a strukturális elsődleges egyenlegnek el kell érnie legalább a GDP 2,1 %-át, az alábbi táblázatban foglaltak szerint. Tájékoztatásképpen, a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel is számolva, a strukturális elsődleges egyenlegnek a kiigazítási időszak végén (2028) legalább a GDP 0,9 %-át kellene kitennie. A rezilienciacélú védintézkedés azonban nem követelmény Bulgária számára.
1. táblázat: A Bizottság által Bulgária részére nyújtott technikai információk
|
A kiigazítási időszak utolsó éve |
2028 |
|
A strukturális elsődleges egyenleg minimális értéke (a GDP %-ában), a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedés nélküli forgatókönyv alapján |
–2,1 |
|
Csak tájékoztatásul: A strukturális elsődleges egyenleg minimális értéke (a GDP %-ában), a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedést figyelembe vevő forgatókönyv alapján |
–0,9 |
Forrás: a Bizottság számítása.
(7)Bulgária és a Bizottság az (EU) 2024/1263 rendelet 12. cikkével összhangban 2024 szeptemberében és októberében, majd 2025 januárjában és februárjában szakértői szintű párbeszédet folytatott 7 . A párbeszéd középpontjában a Bulgária által tervezett nettó kiadási pálya és az annak alapjául szolgáló feltételezések (különösen a potenciális növekedésre és az inflációra vonatkozó előrejelzések), továbbá az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra, valamint a méltányos zöld és digitális átállással, a társadalmi és gazdasági rezilienciával, az energiabiztonsággal és a védelmi képességek kiépítésével kapcsolatos közös uniós prioritásokra reagáló reformok és beruházások tervezett megvalósítása álltak.
(8)Bulgária – az általa a tervben szolgáltatott információk szerint – az (EU) 2024/1263 rendelet 11. cikkének (3) bekezdésével és 36. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban 2025 februárjában konzultációt folytatott a civil társadalom képviselőivel, a szociális partnerekkel, a regionális hatóságokkal és más releváns érdekelt felekkel. A Bulgária által a tervében szolgáltatott információk szerint a tervről az érdekelt felek széles körével konzultáltak, így a konzultációkba bevonták a szociális partnereket, a civil társadalom, a tudományos intézmények, az üzleti szervezetek és a nem kormányzati szervezetek képviselőit is.
(9)A tervet a bolgár Minisztertanács 2025. február 26-án fogadta el, majd továbbította a Bolgár Köztársaság Nemzetgyűlésének.
Egyéb kapcsolódó eljárások
(10)A Tanács 2024. október 21-én az európai szemeszter keretében több országspecifikus ajánlást 8 intézett Bulgáriához.
(11)Bulgária 2025. február 25-én az EUMSZ 140. cikkének (1) bekezdése szerinti konvergenciaértékelés iránti kérelmet nyújtott be azzal a céllal, hogy 2026. január 1-jén csatlakozhasson az euroövezethez. A Bizottság által 2025. június 4-én közzétett értékelés az államháztartási kritériumot is figyelembe vette.
(12)Bulgária 2025. május 2-án az (EU) 2024/1263 rendelet 26. cikkének (1) bekezdésével összhangban és a 2025. március 19-i C(2025)2000 final bizottsági közlemény alapján kérte a nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválását a magasabb védelmi kiadások figyelembevétele érdekében.
A TERV ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS A BIZOTTSÁG ÁLTALI ÉRTÉKELÉSE
(13)Az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkével összhangban a Bizottság a következőképpen értékelte a tervet:
Háttér: makrogazdasági és költségvetési helyzet és kilátások
(14)A magánfogyasztás élénkülésének köszönhetően Bulgária gazdasági teljesítménye 2024-ben 2,8 %-kal nőtt. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint a reál-GDP 2025-ben 2,9 %-kal nő az exportnak és az állami beruházások növekedésének köszönhetően. 2026-ban a reál-GDP várhatóan 3 %-kal nő, ami a beruházások további élénkülésének és az egyéb keresleti tényezők stabil növekedési ütemének köszönhető. Az előrejelzési időtávon (2025–2026) Bulgária potenciális-GDP-növekedése várhatóan viszonylag erős marad a beruházások magas szintjére visszavezethetően, amit viszont részben ellensúlyoznak majd a kedvezőtlen demográfiai trendek, így összességében a potenciális GDP növekedése csökkenő pályán lesz. A munkanélküliségi ráta 2024-ben 4,2 % volt, és a Bizottság előrejelzése szerint 2025-ben 4 %, 2026-ban pedig 3,8 % lesz. Az infláció (GDP-deflátor) a 2024. évi 6,5 %-ról 2025-ben várhatóan 2,3 %-ra csökken, 2026-ban pedig 2,8 % lesz.
(15)A költségvetési helyzet alakulását illetően Bulgária 2024. évi költségvetési hiánya a GDP 3 %-ának felelt meg. A mutató értéke az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint 2025-ben a GDP 2,8 %-a lesz, és – változatlan szakpolitikát feltételezve – 2026-ban is 2,8 %-on marad. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése nem vette még figyelembe Bulgária 2025. évi költségvetés-tervezetét, amelyet a Nemzetgyűlés 2025. március 21-én fogadott el. Az államadósság 2024 végén a GDP 24,1 %-át tette ki. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint az adósságráta 2025 végére várhatóan a GDP 23,1 %-ára csökken, majd 2026 végére 24,5 %-ra emelkedik. Költségvetési előrejelzésében a Bizottság a középtávú tervekben szereplő kötelezettségvállalások közül csak azokat veszi figyelembe, amelyeket hitelt érdemlően bejelentett és kellő részletességgel meghatározott konkrét szakpolitikai intézkedések támasztanak alá.
A tervben szereplő nettó kiadási pálya és főbb makrogazdasági feltételezések
(16)Bulgária nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terve a 2025–2028-as időszakra vonatkozik, és négy évre szóló költségvetési kiigazítást irányoz elő.
(17)A terv tartalmazza az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkében előírt valamennyi információt.
(18)Bulgária a tervben kötelezettséget vállal a 2. táblázatban feltüntetett nettó kiadási pálya követésére, ami 2025-től 2028-ig a nettó kiadások évi 4,9 %-os átlagos növekedését jelenti. A technikai információk alapján (lineáris kiigazítási pályát feltételezve) a nettó kiadások a kiigazítási időszak (2025–2028) során átlagosan 5,1 %-kal nőnek. A tervben vállalt nettó kiadási pálya a terv szerint a GDP –1,8 %-ának megfelelő strukturális elsődleges egyenleget eredményez a kiigazítási időszak végén (2028). Ez magasabb, mint a minimális strukturális elsődleges egyenlegre vonatkozóan a Bizottság által a 2025. január 24-i technikai információkban megadott, a 2028. évi GDP –2,1 %-át kitevő szintje 9 .
2. táblázat: A Bulgária tervében szereplő nettó kiadási pálya és főbb feltételezések
|
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
Átlag a terv érvényességi időszakában 2025–2028 |
|
|
A nettó kiadások növekedése
|
6,2 |
4,9 |
4,4 |
4,0 |
4,9 |
|
A nettó kiadások növekedése
|
6,2 |
11,4 |
16,3 |
21,0 |
n.a. |
|
Potenciális GDP-növekedés (%) |
2,8 |
2,6 |
2,5 |
2,4 |
2,6 |
|
Infláció (GDP-deflátor növekedése) (%) |
3,9 |
2,6 |
2,3 |
2,1 |
3,5 |
Forrás: Bulgária középtávú költségvetési-strukturális terve és a Bizottság számításai.
A tervben foglalt nettó kiadási kötelezettségvállalások államadósságra gyakorolt hatásai
(19)Ha a tervben vállalt nettó kiadási pálya és az alapul szolgáló feltételezések megvalósulnak, a terv szerint az államadósság a kiigazítási időszak alatt a 2024. évi 24,2 %-ról a kiigazítási időszak végére fokozatosan a GDP 30,8 %-ára növekedne, amint az a következő táblázatban is szerepel. Középtávon, vagyis a kiigazítási időszak végétől számított 10 év alatt ez az államadósság fokozatos emelkedését eredményezheti, amely 2038-ra a GDP 45,3 %-ára emelkedhet.
3. táblázat: Az államadósság és az államháztartási egyenleg alakulása Bulgária tervében
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
2038 |
|
|
Államadósság (a GDP %-ában) |
24,2 |
25,8 |
27,4 |
29,1 |
30,8 |
45,3 |
|
Államháztartási egyenleg (a GDP %-ában) |
–3,0 |
–3,0 |
–2,9 |
–2,9 |
–2,9 |
–2,9 |
(1)Forrás: Bulgária középtávú költségvetési-strukturális terve.
A terv értelmében tehát az államadósság középtávon a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt maradna. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében az államadósságra vonatkozóan előírt kritériumnak.
A tervben foglalt nettó kiadási kötelezettségvállalások államháztartási egyenlegre gyakorolt hatásai
(20)A tervben foglalt nettó kiadási pálya és feltételezések alapján a költségvetési hiány a kiigazítási időszak alatt kismértékben, a GDP 2,9 %-ára csökkenne. A terv értelmében tehát az államháztartási egyenleg a kiigazítási időszak végén (2028) nem lépné túl a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. Emellett a kiigazítási időszakot követő tíz évben (azaz 2038-ig) a költségvetési hiány nem lépné túl a GDP 3 %-át. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében a költségvetési hiányra vonatkozóan előírt kritériumnak.
A tervben foglalt makrogazdasági feltételezések
(21)A terv olyan feltételezéseken alapul, amelyek eltérnek a Bizottság által Bulgáriának 2025. január 24-én továbbított feltételezésektől. A terv a következő hat változó esetében alkalmaz eltérő feltételezéseket: a 2024. évi strukturális elsődleges egyenleg kiindulópontja, a potenciális-GDP-növekedés, a GDP-deflátor növekedése, a GDP-arányos államadósság 2024. évi kiindulási pontja, a nominális implicit kamatlábak és az SFA-tételek. Az alábbiakban bemutatásra kerül a feltételezések közötti különbségek értékelése. Az értékelés figyelembe veszi a 2024. évi eredményadatoknak a terv benyújtását követő közzétételét, amivel az ajánlás báziséve 2024-re helyeződik át.
Alább ismertetjük a feltételezések közötti, a nettó kiadások átlagos növekedésére a legjelentősebb hatást gyakorló különbségeket, az egyes különbségek külön-külön történő értékelésével együtt.
·A terv 2024-re a GDP –2,5 %-ának megfelelő strukturális elsődleges egyenleget feltételez, amely 0,4 százalékponttal alacsonyabb az előzetes iránymutatásban feltételezett elsődleges strukturális egyenlegnél. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a Bizottság feltételezéseihez képest a tervben alacsonyabb a nettó kiadások átlagos növekedése a kiigazítási időszak során. A strukturális elsődleges egyenlegre vonatkozó negatívabb feltételezés, amely 2024-ben magasabb, a GDP 3 %-ának megfelelő várható államháztartási hiányt eredményez, a rendelkezésre álló legfrissebb költségvetés-végrehajtási adatokat tükrözi. A 2024-es nominális hiány alakulása azóta megerősítést nyert. Következésképpen ez a feltételezés kellően indokoltnak tekinthető.
·A terv figyelembe veszi, hogy a nominális implicit kamatláb 2024-ben emelkedett, és abból a feltételezésből indul ki, hogy az az előzetes iránymutatásban szereplő szintek felett marad. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a Bizottság feltételezéseihez képest a tervben alacsonyabb a nettó kiadások átlagos növekedése a kiigazítási időszak során. A kamatlábakkal kapcsolatos számításoknál a tényleges kamatfizetéseket és az államadósság szintjét veszik alapul, figyelembe véve a 2024-es és a 2025. januári új kötvénykibocsátások kamatlábait. Következésképpen ez a feltételezés kellően megalapozottnak tekinthető.
·A terv azt feltételezi, hogy a potenciális-GDP-növekedés 2024-ben elmarad az előzetes iránymutatástól, de meghaladja a Bizottság 2025–2033-ra vonatkozó feltételezéseit, ami azt eredményezi, hogy 2025–2038-ban a potenciális-GDP-növekedés a terv szerint átlagosan 2 %-os lesz, szemben az előzetes iránymutatásban szereplő 1,9 %-kal. E feltételezés alapján a Bizottság feltételezéseihez képest a tervben némileg (megközelítőleg 0,1 százalékponttal) magasabb a nettó kiadások átlagos növekedése a kiigazítási időszak során. A Bulgária által a tervben közöltek szerint a különbség nagyrészt a magasabb munkaerőpiaci aktivitási rátáknak és a beruházások növekedésének tudható be, ami elsősorban az állami szektorban jelentkezik. A 2024-re vonatkozó előzetes foglalkoztatási adatok magasabbak a Bizottság 2024. őszi előrejelzésében előre jelzettnél, ami arra utal, hogy a potenciális növekedésnél figyelembe vett munkaerő-ráfordítástól való eltérés indokolt. A tervben szereplő, közberuházásokra vonatkozó feltételezés eredendően szakpolitikai megfontolásokon alapul, és úgy tűnik, hogy összhangban van az elfogadott 2025. évi költségvetésben is megerősített szakpolitikai iránymutatásokkal. Összességében az e két tényezőn alapuló eltérés indokoltnak tekinthető.
·A terv feltételezése szerint a GDP-deflátor 2024-ben 6,4 %-kal, azaz az előzetes iránymutatás szerinti értéket 1,6 százalékponttal meghaladó mértékben nő, majd 2025-ben a Bizottság feltételezései felett marad, a 2026-ban pedig az előzetes iránymutatásban szereplő érték alá csökken. E feltételezés alapján a Bizottság feltételezéseihez képest a tervben némileg (megközelítőleg 0,1 százalékponttal) magasabb a nettó kiadások átlagos növekedése a kiigazítási időszak során. A 2024. évi magasabb GDP-deflátort alátámasztják a nemzeti számlák legfrissebb adatai, amelyek 2024-ben a Bizottság feltételezéseihez képest erőteljesebb GDP-deflátor-növekedést mutatnak. 2025 tekintetében az előzetes iránymutatástól való eltérés azzal magyarázható, hogy 2024 második felének magasabb GDP-deflátora áthúzódó hatással jár. 2025-öt illetően sem a Bizottság feltételezései, sem a bolgár terv nem vette figyelembe teljeskörűen a kenyérre, a lisztre és az éttermi szolgáltatásokra vonatkozó héakulcsok visszaállítását, a háztartások által fizetendő villamosenergia-ár emelkedését és más áremelkedéseket 2025 januárjában. Ezek figyelembevétele esetén a nettó kiadások átlagos növekedése magasabb lenne a kiigazítási időszakban. 2026 vonatkozásában a tervben foglalt, az előzetes iránymutatáshoz képest alacsonyabb GDP-deflátor a mérsékeltebb bérnövekedésre vonatkozó feltételezésnek tudható be. A 2026-ra vonatkozóan a tervben előre jelzett alacsonyabb béremelések a feltételezett magasabb munkaerőpiaci részvételt tükrözik, ami indokoltnak tűnik az alapján, hogy 2024-ben az előzetes iránymutatáshoz képest magasabb volt a munkaerőpiaci részvétel. Következésképpen a 2024 és 2025 tekintetében a magasabb GDP-deflátorokra, 2026-ban pedig az alacsonyabb GDP-deflátorra vonatkozó feltételezések kellően indokoltnak tekinthetők.
A fennmaradó, az adósság- és SFA-tételekre vonatkozó feltételezések eltérései, valamint a vonatkozó makroszintű költségvetési mutatók közelmúltbeli közzétételei a Bizottság feltételezéseihez képest nem gyakorolnak jelentős hatást a nettó kiadások átlagos növekedésére.
A feltételezések közötti eltérések együttesen azt eredményezik, hogy a tervben a nettó kiadások átlagos növekedése alacsonyabb, mint ami a technikai információk alapján adódna.
A Bizottság a nettó kiadási pályának való megfelelés jövőbeli értékelése során figyelembe fogja venni a terv feltételezéseire vonatkozó fenti értékelést.
A tervben foglalt költségvetési stratégia
(22)A tervben szereplő indikatív költségvetési stratégia szerint a nettó kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalások főként diszkrecionális bevételnövelő intézkedések révén valósulnak meg. A bevételi oldalon az adóügyi megfelelés javítására, valamint az adócsalás és adókijátszás megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedések tartoznak a költségvetési célokat támogató fő elemek közé. További bevételi intézkedések révén várhatóan növelni fogják a társadalombiztosítási járulékokat. Ezen intézkedések közé tartozik a járulékfizetési plafon emelése és a nyugdíjba vonuláshoz szükséges szolgálati idő tervezett emelése. Végül a terv utal a dohányra és a dohánytermékekre kivetett jövedéki adók tervezett emelésére is. A kiadási oldalon nincsenek jelentős konszolidációs intézkedések, de a közelmúltbeli tendenciákkal összhangban további emeléseket terveznek.
(23)Az előirányzott szakpolitikai intézkedések részleteit meg kell erősíteni vagy ki kell igazítani, majd számszerűsíteni kell az éves költségvetésekben. Egyes intézkedéseket a Nemzetgyűlés által 2025. március 21-én elfogadott 2025. évi költségvetésben határoztak meg, míg más intézkedéseket várhatóan a későbbi költségvetésekben erősítenek meg. A 2025-re tervezett intézkedések közé tartozik a bevételi oldalon a járulékfizetési plafon emelése, a dohányra és a dohánytermékekre kivetett adó és a jövedéki adó mértékének növelése, valamint a kedvezményes héamértékek eltörlése az áruk és szolgáltatások különböző kategóriái esetében. A kiadási oldalon a honvédelem területén és a költségvetési szerveknél tervezik a fizetések emelését. A kiadások növekedésével számolnak a nyugdíjkiadások terén is, ami többek között az újonnan megítélt nyugdíjak és a nyugdíj-kiegészítések számának növekedésével függ össze. Ugyanakkor a tervben szereplő indikatív költségvetési stratégia végrehajtását kockázatok övezik, mivel az indikatív stratégia nincs részletesen kidolgozva, korlátozott az adócsalás és adókikerülés elleni intézkedésekből származó bevételek előrejelezhetősége, továbbá amiatt, hogy a költségvetés egyszeri bevételi forrásoktól, például az állami tulajdonú vállalatok osztalékából származó bevételektől függ.
A tervben szereplő azon reform- és beruházási törekvések, amelyek az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagálnak és az Unió közös prioritásait kezelik
(24)A terv ismerteti azokat a szakpolitikai törekvéseket, amelyek az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban – azonosított fő kihívások kezelését, valamint az EU közös prioritásainak megvalósítását célzó reformokra és beruházásokra vonatkoznak. A terv több mint 120 reformot és beruházást tartalmaz, melyek a közös uniós prioritások megvalósítására irányulnak, közülük több mint 60 a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF), 40 pedig a kohéziós politikai alapokból (MFF) részesül pénzügyi támogatásban 10 . A terv reformjai és beruházásai a „Nemzeti Fejlesztési Program – Bulgária 2030” című kormányzati stratégiai dokumentumon is alapulnak.
A méltányos zöld és digitális átállás közös prioritását illetően, beleértve az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzéseket is, a terv számos intézkedést tartalmaz olyan szakpolitikai fejezetekbe csoportosítva, mint például a közlekedési összeköttetések javítása, az energiapolitika, a digitalizáció előmozdítása, az oktatás, a készségek és a foglalkoztatás javítása, a vízellátás és a szennyvízkezelés, valamint az éghajlat-politika, környezet és mezőgazdaság. A tervben foglalt reformok és beruházások célja többek között a 2022-ben és 2023-ban az energiahatékonyságra vonatkozóan, a 2023-ban és 2024-ben az energiahatékonyságra, a társadalmi befogadásra és szociális védelemre vonatkozóan, a 2019-ben, 2020-ban, 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben a megújuló energiára, az infrastruktúrára és hálózatokra vonatkozóan, a 2019-ben a kutatásra és innovációra, valamint a regionális fejlesztésre és a helyi közszolgáltatásokra vonatkozóan, a 2019-ben, 2020-ban, 2023-ban és 2024-ben a közlekedésre és a regionális fejlesztésre vonatkozóan, valamint a 2019-ben, 2020-ban, 2023-ban és 2024-ben a készségekre, a szakképzésre és a felnőttoktatásra vonatkozóan kiadott országspecifikus ajánlások kezelése.
(25)A társadalmi és gazdasági reziliencia közös prioritásával kapcsolatban, beleértve a szociális jogok európai pillérét is, a terv számos olyan reformot és beruházást tartalmaz, amelyek különböző szakpolitikai területekre terjednek ki, a fenntartható államháztartástól, a gazdaságtól és az üzleti környezettől kezdve az igazságszolgáltatás, a kormányzás és a pénzügyi integritás megerősítésén, továbbá a közlekedési összeköttetések és az energiaellátás javításán át, az egészségügy és a társadalmi befogadás, az oktatás, a készségfejlesztés és a foglalkoztatás előmozdításáig. A tervben foglalt reformok és beruházások célja többek között az egészségügyre vonatkozóan 2019-ben és 2020-ban, a munkaerőpiaci politikára vonatkozóan 2019-ben és 2020-ban, az oktatásra, a megkülönböztetésmentességre és az esélyegyenlőségre vonatkozóan 2020-ban és 2024-ben, a forráshoz jutásra és a növekedésfinanszírozásra vonatkozóan 2020-ban, a költségvetési keretre és költségvetési irányításra vonatkozóan 2020-ban, 2022-ben és 2023-ban, a szegénységre és a társadalmi befogadásra vonatkozóan 2019-ben, 2020-ban, 2023-ban és 2024-ben, az üzleti környezetre vonatkozóan 2019-ben és 2020-ban, a megújuló energiára, az infrastruktúrára és a hálózatokra vonatkozóan 2019-ben, 2020-ban, 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben, a közlekedésre és a regionális fejlesztésre vonatkozóan 2019-ben, 2020-ban, 2023-ban és 2024-ben, valamint az adóigazgatásra, az adókijátszásra és az adókikerülésre vonatkozóan 2019-ben kiadott országspecifikus ajánlások kezelése.
(26)Az energiabiztonságra vonatkozó közös prioritás összefüggésében a terv olyan reformokat és beruházásokat tartalmaz, amelyek az energiafüggetlenség biztosítására, és emellett az energiaágazat dekarbonizációjára irányulnak. A tervben megfogalmazott reformok elősegítik a piaci elvek bevezetését az energiaágazatban, többek között a villamosenergia-piac liberalizálásával. Emellett a terv olyan reformokat és beruházásokat tartalmaz, amelyek a kínálat differenciálására, a szomszédos országokkal való összeköttetések javítására, valamint a megújuló energia előállításának és tárolásának előmozdítására irányulnak. A tervben foglalt reformok és beruházások célja többek között a megújuló energiára, az infrastruktúrára és a hálózatokra vonatkozóan 2019-ben, 2020-ban, 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben, az energiahatékonyságra vonatkozóan 2022-ben és 2023-ban, valamint az energiahatékonyságra és a társadalmi befogadásra és a szociális védelemre vonatkozóan 2023-ban és 2024-ben kiadott országspecifikus ajánlások kezelése. A terv nem tartalmaz olyan intézkedést, amely az állami tulajdonú vállalatok irányításának korszerűsítésére vonatkozóan 2019-ben, illetve a pénzmosás elleni keret hatékony felügyeletére és végrehajtására vonatkozóan 2019-ben és 2020-ban kiadott országspecifikus ajánlás kezelésére irányulna. Ezeket azonban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv intézkedései és az ERM II árfolyam-mechanizmusba való belépés utáni időszakra vonatkozó kötelezettségvállalások kezelik. A terv nem tartalmaz a csoportszintű felügyeletnek a nem banki pénzügyi ágazatban történő érvényesítésére és a gépjármű-biztosítási ágazat strukturális gyengeségeinek kezelésére vonatkozóan 2019-ben kiadott országspecifikus ajánlás kezelésére irányuló intézkedéseket sem.
(27)A védelmi képességekre vonatkozó közös prioritással kapcsolatban a terv a Nemzetgyűlés által a 2032-ig tartó időszakra vonatkozóan elfogadott védelmi beruházási programmal összhangban a korszerűsítésre és új katonai képességek beszerzésére irányuló beruházásokat tartalmaz.
(28)A terv információval szolgál a kohéziós politikai alapokkal és Bulgária helyreállítási és rezilienciaépítési tervével való koherenciáról és – adott esetben – kiegészítő jellegről. A terv megfelelően hivatkozik a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben és a többéves pénzügyi keretből finanszírozott intézkedésekre, és néhány további, nemzeti finanszírozású intézkedést is előirányoz.
(29)A terv áttekintést nyújt Bulgáriának az EU közös prioritásaihoz kapcsolódó állami beruházási szükségleteiről. A közös uniós prioritásként meghatározott méltányos zöld átállás tekintetében – ideértve az európai éghajlat-politikai jogszabályokkal való koherenciát is – a terv az (EU) 2018/1999 rendelet alapján elkészített, a 2021–2030-as időszakra vonatkozó integrált nemzeti energia- és klímatervben meghatározott öt kiemelt területhez, nevezetesen 1. a dekarbonizációhoz, 2. az energiahatékonysághoz, 3. az energiabiztonsághoz, 4. a belső energiapiachoz és 5. a kutatáshoz, innovációhoz és versenyképességhez kapcsolódó beruházási igényeket azonosít. Emellett a terv meghatározza az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő beruházási igényeket. A társadalmi és gazdasági rezilienciához – többek között a szociális jogok európai pilléréhez – kapcsolódó beruházási igényekkel összefüggésben a terv beruházási igényeket határoz meg az oktatás, a készségek, a foglalkoztatás, az egészségügyi ellátáshoz, a szociális szolgáltatásokhoz és a tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférés, a nemek közötti egyenlőség és az európai gyermekgarancia végrehajtása terén. Ami az energiabiztonságra irányuló közös uniós prioritást illeti, a terv egyrészt meghatározza a földgázellátás forrásainak és útvonalainak diverzifikálását szolgáló beruházási igényeket, többek között az infrastruktúra fejlesztése révén, másrészt további beruházási igényeket azonosít a vízerőművekkel és az úszó erőművekkel, a biomassza villamosenergia-termelésre való felhasználása és a villamosenergia-tárolási kapacitások terén. A szükségletekhez igazodó védelmi képességek kiépítésére vonatkozó közös uniós prioritással kapcsolatban a terv meghatározza az ország fegyveres erőinek korszerűsítéséhez szükséges beruházási igényeket.
A Bizottság következtetése az értékelés alapján
(30)Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Bulgária terve eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet követelményeinek.
ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉS
(31)Helyénvaló, hogy a Tanács az (EU) 2024/1263 rendelet 17. cikkével összhangban 2025-től a tervben foglalt nettó kiadási pályát javasolja a Bulgáriának címzett ajánlásában,
AJÁNLJA, hogy Bulgária:
Biztosítsa, hogy a nettó kiadások növekedése ne haladja meg az ezen ajánlás I. mellékletében meghatározott felső határokat.
I. MELLÉKLET
A nettó kiadások maximális növekedési rátája
(éves és kumulált növekedési ráták nominális értéken)
Bulgária
|
Évek |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
|
|
Növekedési ráta (%) |
Éves |
6,2 |
4,9 |
4,4 |
4,0 |
|
Kumulált (*) |
6,2 |
11,4 |
16,3 |
21,0 |
|
(*) A kumulált növekedési ráták kiszámítása a 2024-es báziséven alapul. A kumulált növekedési rátákat az utólagos megfelelésnek a kontrollszámlán történő éves nyomon követése során használják.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
A párbeszédet megszakították annak érdekében, hogy a terv benyújtásának időzítését hozzáigazítsák a politikai ciklushoz, és lehetővé tegyék Bulgária számára, hogy szilárd politikai kötelezettségvállaláson alapuló tervet nyújtson be.