EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.5.7.
COM(2025) 191 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó európai uniós makroregionális stratégia felülvizsgált cselekvési tervéről
{SWD(2025) 114 final}
Tartalomjegyzék
1. BEVEZETÉS
2. A STRATÉGIA EREDMÉNYEI
3. A FELÜLVIZSGÁLT CSELEKVÉSI TERV
4. A PILLÉREK
5. HORIZONTÁLIS TÉMÁK
6. ÁTFOGÓ TÉMÁK
7. A STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSA
8. KÖVETKEZTETÉS
1.BEVEZETÉS
2009 és 2015 között az Európai Tanács jóváhagyta négy európai uniós makroregionális stratégia létrehozását. Azáltal, hogy előírják az országok számára az erőforrások összevonását, valamint az együttműködés ágazatközi és többszintű kormányzási megközelítését, a stratégiák olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyeket egyetlen ország sem képes egyedül hatékonyan kezelni. Valamennyi makroregionális stratégia olyan eredményeket hoz, amelyek támogatják a zöld, digitális és méltányos átállást, valamint a regionális fejlődést és növekedést. A stratégiák több mint egy évtizede sikeresen működnek. A makroregionális koncepció vonzó, és Európa-szerte jelentős figyelmet kap a köz- és a magánszféra, a tudományos élet és a civil társadalom érdekelt felei részéről.
Az Európai Tanács 2014-ben jóváhagyta az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó európai uniós makroregionális stratégia (a továbbiakban: a stratégia) létrehozását. Ez volt a harmadik a kidolgozandó négy stratégia közül. A régió több mint 70 millió lakosnak ad otthont, és 10 országot foglal magában: négy uniós tagállamot (Horvátország, Görögország, Olaszország, Szlovénia), öt tagjelölt országot (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia) és egy harmadik országot (San Marino). A 10 ország egyenlően vesz részt és együttműködik számos olyan kérdésben, amelyeket csak közösen lehet kezelni, ami az egyes országok és az egész régió javát is szolgálja.
Ez a stratégia egyedülálló abban az értelemben, hogy ez az egyetlen olyan makroregionális stratégia, amelyben az uniós tagjelölt országok száma meghaladja a részt vevő tagállamokat. Ezen kívül ez a stratégia jelenti az egyik legnagyobb kihívást is a régión belüli jelentős társadalmi-gazdasági különbségek tekintetében. A részt vevő országok egyetértenek abban, hogy határokon átnyúló és transznacionális módon kell kezelniük a régiót érintő kihívásokat: az éghajlatváltozással, a tengeri szeméttel és a hulladékkal járó következmények nem állnak meg a határon. Emellett a régiónak előnye származik az országok közötti összehangolt és mélyebb együttműködésből, például a közlekedés, az energia és a fenntartható turizmus terén. A társadalmi egyenlőtlenségeket is hatékonyabban lehet kezelni egy következetes regionális megközelítéssel. Az e stratégia keretében nyújtott támogatásra támaszkodva a nyugat-balkáni országok részesülnek az öt kulcsfontosságú területen folytatott mélyebb együttműködés előnyeiből, segítve őket az uniós integráció felé vezető úton, például az európai zöld megállapodásban meghatározott, 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél elérésében.
Az adriai- és jón-tengeri régió gazdag történelmi és kulturális örökséggel, bőséges természeti erőforrásokkal és magas szintű biológiai sokféleséggel rendelkezik. A régióban jelentős lehetőségek rejlenek a megújuló energiaforrások és a minőségi élelmiszer-termelés fejlesztése terén. A régiónak azonban számos kihívással is szembe kell néznie. Az éghajlatváltozás jelentős következményekkel jár a területre nézve. A Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend elemzése szerint a régióban az évszázad végére akár 4 Celsius-fokkal is emelkedhet az átlaghőmérséklet 1 . Az erdőtüzek és az aszályok már így is jelentős kihívásokat jelentenek minden évben. A közlekedési és energiarendszerek széttagoltak, gyakran elavultak, és számos terület még mindig nem rendelkezik megfelelő összekapcsoltsággal. A zöld átállást fel kell gyorsítani. Fejleszteni kell az adriai- és jón-tengeri fenntartható halászati és akvakultúra-ágazatot, és meg kell előzni a túlhalászást. A tömegturizmus a régió egyes részein káros hatásokkal jár, ami jól mutatja, hogy közös, összehangolt és erősebb idegenforgalmi gazdálkodásra van szükség.
A nyugat-balkáni tagjelölt országok Európai Unióba való integrálása az EU egyik kiemelt prioritása. Hasonlóképpen, a stratégiában részt vevő tagjelölt országok számára az EU-hoz való csatlakozás kiemelt prioritás 2 . A csatlakozási folyamat azonban viszonylag lassan halad. A konvergencia alacsony szintje komoly problémát jelent a nyugat-balkáni régió számára; az egy főre jutó bruttó hazai termék jelenleg az uniós átlag 35 %-a. Ez azt jelenti, hogy nem áll rendelkezésre elegendő forrás a csatlakozási folyamathoz és a kapcsolódó reformokhoz, ami nagymértékű elvándorláshoz és az elnéptelenedés problémájához vezet 3 .
Az elmúlt évtizedben számos válság alakult ki: Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kezdete új, instabilabb geopolitikai helyzethez vezetett. Ebben az évtizedben a stratégia általános célkitűzése az volt, hogy a régió vonzerejének, versenyképességének és összekapcsoltságának javítása révén előmozdítsa a gazdasági és társadalmi jólétet és növekedést. Ez a célkitűzés továbbra is érvényes. A stratégiát azonban aktualizálni kell, hogy tükrözze a közelmúlt fejleményeit, és jobb megoldásokat kínáljon a régió előtt álló nehéz és sokrétű kihívásokra.
Ez a közlemény a stratégia keretében kidolgozott felülvizsgált cselekvési tervet vizsgálja. Ismerteti a hátteret, az indokolást, a változásokat, valamint azt, hogy a stratégia hogyan fog reagálni az új és jövőbeli változásokra.
2.A STRATÉGIA EREDMÉNYEI
Eredmények elérése a kulcsfontosságú uniós prioritások terén
A stratégia a kezdetektől fogva számos területen pozitív és sikeres eredményeket hozott. Hozzájárult a regionális együttműködés és hálózatépítés fokozásához a négy kezdeti tematikus pillér keretében. A stratégia sikeres eredményeket ért el a régióban a 2019–2024-es időszakra vonatkozó uniós prioritások tekintetében. Eredményeket ért el különösen az európai zöld megállapodás, a Nyugat-Balkánra vonatkozó európai zöld menetrend és az európai digitális stratégia terén azáltal, hogy többszintű kormányzáson és az érdekelt felek széles körű bevonásán alapuló ágazatközi megközelítést biztosított. Hozzájárult továbbá az adriai- és jón-tengeri térség tengeri és part menti területeinek integrált és fenntartható irányításának javításához. Emellett a stratégia a kulcsfontosságú uniós kezdeményezéseket a régió sajátos igényeihez és helyzetéhez igazította.
A stratégia kulcsszerepet játszott azon nyugat-balkáni országok támogatásában is, amelyek számára előnyökkel járt a stratégiában egyenlő partnerként betöltött szerepük. A stratégia hozzájárult egy átfogó többoldalú irányítási rendszer létrehozásához, és nagyobb stabilitást teremtett a régióban, elősegítve a részt vevő országok számára közös érdekű kérdésekről politikai és közigazgatási szinten folytatott békés párbeszédet.
Kézzelfogható eredmények a polgárok számára
A stratégia polgárokra gyakorolt hatása a leghatékonyabban a stratégia keretében azonosított, megvalósított és végrehajtott konkrét projektek példáival bizonyítható.
A stratégia javította a régióban a tengermedence irányítását azáltal, hogy adminisztratív és intézményi kapacitást épített ki a tengerpolitikai irányítás terén. A „PoWER” (Ports as driving Wheels of Entrepreneurial Realm, „A kikötők mint a vállalkozói szféra mozgatórugói”) projekt támogatta a kikötők mint innovációs központok fejlesztését üzleti potenciáljuk kiaknázása és az innovációs ellátási lánc kulcsfontosságú szereplői közötti együttműködés fokozása érdekében.
A stratégia diverzifikálta a régió idegenforgalmi termékeit és szolgáltatásait is, miközben kezelte a szárazföldi, part menti és tengeri turizmus iránti kereslet szezonális jellegét. Ebben az összefüggésben az „ADRIONCYCLETOUR” (Adriai- és jón-tengeri kerékpárút a fenntartható turizmusért) projekt célja egy part menti kerékpárút létrehozása valamennyi partnerország teljes partja mentén, Olaszországtól egészen Görögországig. A projekt népszerűsíti a régió történelmi, művészeti, kulturális és természeti örökségét, és az ökoturizmusra összpontosít. Ez a projekt a „beágyazási folyamat” sikeres példája, amely azt jelenti, hogy a stratégia ötletei és prioritásai a régió számos finanszírozási programjába ágyazódnak be, és különböző programok biztosítanak finanszírozást a projekt különböző részei számára 4 .
A beágyazási folyamat
Ez a beágyazási folyamat elengedhetetlen a stratégia sikeréhez, mivel – csakúgy, mint minden makroregionális stratégia – nem rendelkezik saját költségvetéssel. A végrehajtás az egyéb kapcsolódó (uniós, nemzeti, regionális és magánszektorbeli) forrásokból származó pénzösszegek mobilizálásának képességétől, valamint a különböző szinteken rendelkezésre álló finanszírozás jól összehangolt felhasználásától függ.
A stratégia végrehajtásának fő finanszírozási forrásai az uniós kohéziós politikai alapok, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, a Nyugat-Balkánra vonatkozó növekedési tervben szereplő beruházások és reformok, valamint a nyugat-balkáni országokra vonatkozó európai beruházási terv.
Ugyanakkor minden finanszírozási forrást meg lehet vizsgálni és fejleszteni lehet. Például a NAMIRS projektet (észak-adriai tengeri eseményekre reagáló rendszer), amely a Szlovéniában, Horvátországban és Olaszországban a tengeri szennyezési veszélyhelyzetekre való felkészültség és reagálás magas szintjének elérését célzó együttműködési mechanizmusokból és intézkedésekből áll, a stratégia keretében megvalósítható projektté fejlesztették, amelyet azóta az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül finanszíroznak.
A felelősségvállalás érzésének erősítése
A cselekvési terv felülvizsgálatának folyamata rávilágított arra, hogy a stratégia végrehajtásához fokozottabban stratégiai jellegű jövőképre, valamint a részt vevő országok körében a stratégia iránti felelősségvállalás és a stratégia ismertségének javítására irányuló szisztematikusabb megközelítésre van szükség. Ezt a szempontot a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek az adriai- és jón-tengeri régióban folytatott együttműködésről szóló 2019. évi jelentése is kiemelte 5 .
3.A FELÜLVIZSGÁLT CSELEKVÉSI TERV
Az elmúlt évtizedben több új kihívás merült fel a politikai programban, ideértve az EU bővítését, az éghajlatváltozást és a digitalizációt.
2022 óta a részt vevő országok a Bizottsággal szoros együttműködésben többszintű, integrált és összehangolt módon dolgoznak együtt egy felülvizsgált cselekvési terv elkészítésén, amely figyelembe veszi a 2014 óta bekövetkezett geopolitikai és szakpolitikai fejleményeket. A felülvizsgált cselekvési terv a stratégia végrehajtása során az évek alatt levont tanulságokat is tükrözi, és magában foglalja a stratégia irányításában és kezelésében az elmúlt évtizedben bevezetett változásokat.
Ez a munka egy felülvizsgált cselekvési tervhez vezetett, amely pontosabban tükrözi a régió szükségleteit és lehetőségeit, és szilárdabb keretet biztosít, amely lehetővé teszi a részt vevő országok számára, hogy hatékonyabban működjenek együtt a stratégia céljainak elérése érdekében.
Mi benne az újdonság?
a) A felülvizsgált cselekvési tervben az első, jól látható változás az eredeti négy mellett megjelenő új, ötödik pillér. Ez a szociális pillér a fiatalok szerepvállalásának, készségeinek és foglalkoztatásának fellendítését, az egyenlő és inkluzív munkafeltételekkel kapcsolatos együttműködés és koordináció javítását, valamint a szociális innováció előmozdítását célzó intézkedésekre összpontosít. Törekedni fog továbbá az uniós szociálpolitikákkal való szorosabb összhangra.
b) Az előző cselekvési terv két átfogó témát tartalmazott. A felülvizsgált cselekvési terv új struktúrával rendelkezik, amely három horizontális és három átfogó témát foglal magában. A horizontális témák olyan jelentőségűek, hogy azokat valamennyi pillérbe be kell építeni. Az átfogó témákat adott esetben és lehetőség szerint be kell építeni a különböző pillérekbe.
A három horizontális téma a következő: bővítés; kapacitásépítés; valamint kutatás, innováció és fejlesztés (további részletekért lásd az alábbi 5. szakaszt).
A három átfogó téma a következő: a körforgásos gazdaság, a zöld vidékfejlesztés és a digitalizáció (további részletekért lásd az alábbi 6. szakaszt).
c) A hatékony végrehajtás támogatása érdekében új irányítási struktúrát hoztak létre. Az új struktúra hozzá fog járulni a régió intézményi és tényleges többszintű kormányzásának javításához. Alapvető fontosságú lesz a régiók, a helyi önkormányzatok, a tudományos körök, a fiatalok, az üzleti szféra és a civil társadalmi szervezetek aktív részvételének biztosítása a stratégiában.
Az irányítási rendszer első alkalommal foglal magában egy már létrehozott támogatási pontot (Facility Point), amely technikai és tartalmi segítséget nyújt a cselekvési terv végrehajtásához. A támogatási pont folyamatosan nyomon követi a stratégia általános teljesítményét a célkitűzésekhez, valamint a kimeneti és eredménycélokhoz képest, és azokról jelentést tesz.
4.A PILLÉREK
A felülvizsgált cselekvési terv középpontjában az alábbi öt pillér áll. Ezek jelentik azokat a legsürgetőbb kihívásokat és témákat, amelyek szempontjából a legtöbb előnnyel jár a régió országai közötti ágazat- és régióközi együttműködés. Ennek fényében a felülvizsgált cselekvési terv felkéri a partnerországokat, hogy törekedjenek nagyobb szakpolitikai koherenciára valamennyi földrajzi szinten.
Fenntartható kék gazdaság
A stratégia 1. pillérének célja, hogy kék és zöld technológiákat fejlesszen ki a tengeri eredetű élelmiszerek fenntartható termelése és fogyasztása, valamint a tengeri és tengerhasznosítási irányítás és szolgáltatások érdekében, hogy jólétet teremtsen a part menti közösségek számára, és védje a vízi környezetet a szárazföldön és a tengeren egyaránt.
Az 1. pillér szerinti fellépés célja továbbá az uniós készségfejlesztési paktum és az intézményi partnerségek előmozdítása, a regionális piac megerősítése a régióban folytatott együttműködés fokozása révén, valamint az érdekelt felek bevonásának és az üzleti kapcsolatoknak a fokozása. A zöld és kék technológiákkal kapcsolatos kutatást és innovációt a régióban előmozdító innovációs ökoszisztémák kiépítése növelni fogja a társadalmi-gazdasági versenyképességet a kapcsolódó ágazatokban, mind a part menti, mind a szárazföldi területeken.
Az e pillérhez tartozó fellépés a túlhalászás megelőzésének szükségességét is kezelni fogja. A tengeren és az érintett belvizeken folytatott hatékony és jobb halászati gazdálkodáshoz szoros koordinációra van szükség a részt vevő országok között. Az egészséges és fenntartható édesvízhez való hozzáférés biztosításához összehangolt fellépésre van szükség az édesvízkészletek helyreállítása és védelme érdekében. Jelenleg az Adriai- és a Jón-tenger magas szintű szennyezése hulladék, mikroműanyagok, növényvédő szerek és antibiotikumok formájában fenyegeti a tengeri környezetet.
Közlekedés és energiaügy
A közlekedési összeköttetések kulcsfontosságúak a gazdasági fejlődés szempontjából. A régió közlekedési rendszere széttagolt, az infrastruktúra pedig gyakran elavult, ami akadályozza a gazdasági fejlődést és a lakossági felhasználást. A régió vasúti közlekedése mind az infrastruktúra, mind a teher- és utasforgalom tekintetében elmarad az uniós átlagtól. Számos részt vevő országban, és különösen a Nyugat-Balkánon a vasúti rendszerek minősége gyenge, az utak pedig nem biztonságosak.
Ezért a felülvizsgált cselekvési terv célja a vasúti és közúti szállítási kapacitás és minőség növelése az összeköttetések összekapcsolása, a szűk keresztmetszetek mérséklése és az átfogó vasúti reformok támogatása révén. A stratégia támogatni fogja a fenntartható városi mobilitási terv kezdeményezéseinek elterjedését, különösen az erős urbanizációs tendenciákat mutató városi csomópontokban. Javítani fogja a kikötői műveletek biztonságát és védelmét, és versenyképes, összekapcsolt makroregionális kikötői rendszert fog kialakítani.
A felülvizsgált cselekvési terv célja továbbá az energiaellátás biztonságának támogatása és az energiaszállítás versenyképességének fokozása. A végső cél a jól működő villamosenergia-piacok kialakítása, ami a szabályozott kiskereskedelmi villamosenergia-árak megszüntetésével, a hálózati torlódások enyhítésével, a megújuló energiaforrások villamosenergia-hálózatokba való integrálásával és a határokon átnyúló akadálytalan villamosenergia-kereskedelem lehetővé tételével érhető el. Napjainkban a megújuló energiaforrásokból származó, ingadozó energia elosztására szolgáló hálózati kapacitás hiánya olyan tényező, amely korlátozza a megújuló energiára való átállást. Fel kell mérni és kezelni kell a nap- és szélenergia elterjedésének és elosztásának szűk keresztmetszeteit. Az energiarendszerek dekarbonizációja és a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás a megújuló energiaforrásoknak és a karbonszegény energia más lehetőségeinek a széles körű elterjesztésével, nagyobb energiahatékonysággal és fokozott villamosítással jár.
Környezetvédelem
Az adriai- és jón-tengeri régiót egyre inkább érinti az éghajlatváltozás, beleértve a tengerszint emelkedését, az eróziót, a tengeri területek beépítését, a sósvízbetörést, a vízhiányt, az aszályokat és a biodiverzitás csökkenését.
A tengeri szállítás jelentős lábnyomot hagy a tengeri környezeten, és a nagy forgalmú tengeri útvonalak az olajkibocsátási balesetek szempontjából kiemelten problémás területek. A túlhalászás szintén fontos probléma, és a szárazföldi forrásokból származó szennyezés jelentős kihívást jelent a tengereken, amelyet a szennyező anyagok tengerbe történő kibocsátása okoz. A hatékony hulladékgazdálkodás alapvető fontosságú, különösen a part menti területeken, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy e probléma kezelése érdekében holisztikus megközelítést kell alkalmazni.
A régió tengeri és part menti biológiai sokfélesége védelemre szorul. Az e pillérhez tartozó intézkedések középpontjában a biológiai sokféleséggel való jobb gazdálkodás, valamint a tengeri területrendezés és a tengerparti övezet integrált kezelésének jobb összehangolása áll. Kezelni kell a ballasztvízből, valamint a belvizekből és az átmeneti vizekből a tengerbe történő egyéb kibocsátásokból eredő környezeti problémákat. A védett területeken a természetvédelmi erőforrásokkal való gazdálkodás a határokon átnyúló együttműködés fokozásával fog javulni.
Fenntartható turizmus
A régió nagymértékben függ a turizmustól. Egyértelműen szükség van az idegenforgalom jobb kezelésére annak érdekében, hogy az egyes szezonokban egyenletes legyen a kereslet, elkerülhető legyen a munkanélküliség a főszezonon kívüli időszakokban, és elkerülhető legyen a túlturizmusnak a természetre és a helyi környezetre gyakorolt negatív hatása a főszezonokban.
Intézkedésekre van szükség az úti célok fenntartható és intelligens kezelésével kapcsolatos ismeretek bővítése érdekében a kis méretű idegenforgalmi vállalkozások és a turizmusban érdekelt felek körében. Támogatásban fog részesülni az idegenforgalmi ágazaton belüli képzésre és oktatásra vonatkozó nemzeti iránymutatások kidolgozása, valamint az uniós készségfejlesztési paktumnak a turisztikai ökoszisztémában való hatékony végrehajtása.
Támogatást kap továbbá a vidéki turizmus és a biotermékek fellendítése, valamint a mediterrán étrend koncepciójának népszerűsítése. Nagy lehetőségek rejlenek a fenntartható turizmus és az élelmiszer-ágazat közötti szorosabb kapcsolatok létrehozásában, ami olyan versenyelőnyhöz vezet, amely fellendíti a régió gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságát. Tágabb értelemben a cselekvési terv fokozni fogja az agrár-élelmiszeripari ágazat versenyképességét, rezilienciáját és fenntarthatóságát.
Nagyobb társadalmi kohézió
Az adriai- és jón-tengeri régió jelentős társadalmi és gazdasági kihívásokkal néz szembe, többek között a népesség elöregedésével, a munkaerőpiaci egyensúlyhiányokkal, a társadalmi kirekesztéssel, a menekültek beáramlásával, a szegénységgel és az elnéptelenedéssel.
Az új ötödik pillér keretében megvalósuló fellépés célja, hogy a régiót összehangolja az uniós stratégiákkal és szakpolitikákkal a társadalmi kohézió javítása, valamint a fiatalok szerepvállalásának, készségeinek, esélyegyenlőségének és a munkaerőpiachoz való hozzáférésének előmozdítása érdekében. A stratégia interszekcionális megközelítést fog alkalmazni ezeken a területeken, és olyan intézkedéseket fog kidolgozni, amelyek ösztönzik a fiatalok szerepvállalását, és lehetővé teszi számukra, hogy aktívabban részt vegyenek a társadalmi és gazdasági életben. Elő fogja mozdítani az esélyegyenlőséget biztosító és befogadó munkakörnyezetet, valamint készségfejlesztési szakpolitikákat fog kidolgozni és összehangolni a foglalkoztatási kilátások javítása érdekében. A szociális innováció és a szociális gazdaság koncepciójára fog épülni azáltal, hogy fokozza az együttműködést és a tudástranszfert ezen a területen, előmozdítva a szociális innovációt támogató adriai- és jón-tengeri ökoszisztémát.
5.HORIZONTÁLIS TÉMÁK
A stratégia által kezelt kérdések integrált és összehangolt jellegét tükrözve mind az öt pillérnek a következő három horizontális témát kell magában foglalnia.
Bővítés
A geopolitikai helyzetben az elmúlt években az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját követően bekövetkezett gyors változások átírták a régió politikai és gazdasági keretét. Az Európai Unió bővítése kiemelt uniós prioritássá vált. Ez a stratégia támogatni fogja a tagjelölt országokat a csatlakozási folyamat felgyorsításában és az EU-hoz való szorosabb igazodásban.
A stratégia valamennyi pillére figyelembe fogja venni a bővítési dimenziót, és az ehhez kapcsolódó intézkedések révén hozzá fog járulni a csatlakozási folyamathoz. Ez magában foglalja a reformok támogatását, a tervek és a projektek közös létrehozását különböző területeken, amelyek mindegyike az uniós szakpolitikákkal való jobb összehangoláshoz és a tagjelölt országok gyorsabb uniós integrációjához vezet.
Kapacitásépítés
A szilárd és hatékony közigazgatási kapacitás mind a sikeres kormányzási folyamatnak, mind pedig a makroregionális stratégia keretében tervezett intézkedések megvalósításának egyik előfeltétele. Az ilyen munka több országra és több partnerre kiterjedő jellege erős koordinációs mechanizmusokat tesz szükségessé a részt vevő országokban és azok között. Ezzel párhuzamosan a kapacitásépítés a bővítési folyamat szerves részét képezi: a tagjelölt országoknak ki kell fejleszteniük saját közigazgatási kapacitásaikat annak érdekében, hogy felkészüljenek az uniós tagság követelményeire és képesek legyenek kezelni azokat.
Következésképpen a stratégia valamennyi pillére adott esetben hozzá fog járulni a kapacitásépítést és a kormányzás minőségének javítását célzó intézkedésekhez a régióban.
Kutatás, innováció és fejlesztés
A kutatás és az innováció nélkülözhetetlen prioritás egy adott ország és régiója fejlődéséhez és boldogulásához. Elengedhetetlen továbbá, hogy képesek legyenek az innovatív megoldásoknak a piacon értékesíthető árukká és szolgáltatásokká történő átalakítására. A felülvizsgált cselekvési terv segíteni fogja a tagjelölt országok tudományos és kutatási tevékenységének összehangolását az Európai Kutatási Térséggel, és ezáltal támogatja az innovatív kkv-kat és az induló innovatív vállalkozásokat a régióban.
Adott esetben valamennyi pillér hozzá fog járulni a kutatás és az innováció megerősítéséhez a régióban. Az intézkedések az országok és régiók által bevezetett intelligens szakosodási stratégiákhoz fognak kapcsolódni.
6.ÁTFOGÓ TÉMÁK
A cselekvési terv felülvizsgálata során több olyan témát azonosítottak, amelyek önálló tematikus pilléreket alkothattak volna. A vizsgálat azonban megállapította, hogy ezek a témák több más pillérrel is átfedésben vannak. Annak elkerülése érdekében, hogy túl sok pillér jöjjön létre, ezt a három további témát átfogó témaként dolgozták ki több a pillér keretében történő fellépéshez.
Körforgásos gazdaság
A klímasemlegesség nem érhető el a teljes mértékben körforgásos gazdaságra való átállás nélkül. A körforgásos gazdaság modellje, amely a gazdaság értékeinek és erőforrásainak lehető leghosszabb ideig történő megőrzését és a hulladékkeletkezés minimalizálását foglalja magában, csökkenti a természeti erőforrásokra nehezedő nyomást és támogatja a fenntartható növekedést.
A felülvizsgált cselekvési terv a körforgásos gazdaságra vonatkozó megközelítések alkalmazását irányozza elő az ágazatok széles körében. Ez különösen a környezetre és a vizekre gyakorolt emberi hatás csökkentését célzó zöld és kék technológiára összpontosító 1. pillér, a megújuló energiára összpontosító 2. pillér, valamint a fenntartható és környezetbarát turizmusra fókuszáló 4. pillér alá fog tartozni.
Zöld vidékfejlesztés
Az adriai- és jón-tengeri régió jelentős része vidéki terület. A zöld vidékfejlesztés átfogó témaként való azonosítása hangsúlyozza a tágabb régió „kék” és „zöld” fejlődése közötti egyensúly fontosságát és kihívását.
Az intézkedések összhangban lesznek az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőképpel 6 és az uniós Vidékfejlesztési Paktummal, amelynek célja, hogy 2040-ig előrelépést érjen el az erősebb, összekapcsolt, reziliens és virágzó vidéki területek létrehozása felé. Különösen a demográfiai kihívásokra fog kiterjedni, és támogatni fogja a polgárok azon tényleges jogát, hogy a lakóhelyükön maradjanak. A felülvizsgált cselekvési terv mind az öt pillér keretében különböző mértékben kapcsolódik a zöld vidékfejlesztéshez, hangsúlyt fektetve a helyi halászati közösségek, a fenntartható energiatermelés, a mobilitás, a környezetvédelem és a mezőgazdasági gyakorlatok támogatására, valamint az agyelszívás megelőzésére. Ez a jobb életkörülményekkel és a konnektivitással kapcsolatos horizontális témákban is tükröződik.
Digitalizáció
A digitális átállás elengedhetetlen a régió vállalatainak versenyképességéhez. A stratégia támogatni fogja a digitalizációra irányuló intézkedéseket a gazdaság valamennyi ágazatában, biztosítva, hogy az előnyök valamennyi polgár és érdekelt fél számára elérhetőek legyenek. A stratégia egyik prioritása a digitális innovációs központok hálózatának létrehozása a régióban. Ezt követően a hangsúly a hálózaton belüli erősebb hálózati kapcsolatok létrehozásának támogatására helyeződik át. A digitalizáció valamennyi ágazatot érinti; az e téren hozott intézkedéseket ezért a stratégia valamennyi pillérébe beépítik.
7.A STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSA
A stratégia irányításának háromszintű struktúrája van: politikai, koordinációs és végrehajtási szint. Ezeken a szinteken az irányítási folyamattal kapcsolatos kihívások rávilágítanak, hogy még mindig van min javítani. A korlátozott intézményi részvétel, a személyzet nagymértékű fluktuációja és a beágyazási folyamat korlátozott eredményei mind olyan tényezők, amelyek korábban aláásták a stratégia hatékonyságát.
Ebben az összefüggésben a részt vevő országok és a legfontosabb érdekelt felek jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy minden szinten hatékonyabb és eredményesebb irányítást alakítsanak ki és biztosítsanak a stratégia számára.
E célból elengedhetetlen a politikai elkötelezettség megerősítése: az érintett országok nemzeti, regionális és helyi hatóságainak és önkormányzatainak fokozottabban stratégiai jellegű vezető szerepet kell betölteniük az ambiciózus politikai kötelezettségvállalások és a közigazgatási szervek e kötelezettségvállalások teljesítésére való képessége közötti szakadék áthidalása érdekében.
A felülvizsgált stratégia irányítása emellett megerősíti a gazdálkodási kapacitást stratégiai szinten, növelve a hatékony döntéshozatalt és megszilárdítva az eredményalapú megközelítést. Emellett lehetővé teszi az érdekelt felek szerepvállalását, nagyobb felelősségérzetet alakít ki, és ösztönzi őket a hálózatépítésre, az együttműködésre, valamint a stratégia végrehajtásában és kidolgozásában való részvételre. A nemzeti és regionális szintű szakpolitikai döntéshozatallal való egyértelmű kapcsolatok a szakminisztériumok, más hatóságok és a civil társadalom fokozottabb bevonását, valamint a politikai támogatás és a végrehajtás megszilárdítását szolgálják a stratégia részt vevő országaiban.
Az irányítás politikai, koordinációs és végrehajtási szintjei
Az irányítás politikai szintjét a külügyminiszterek, adott esetben az európai integrációért felelős miniszterek, valamint a kohéziós politikáért felelős miniszterek vagy hatóságok képviselik. Politikai és stratégiai iránymutatást nyújtanak a stratégiával kapcsolatban. A jövőben a regionális önkormányzatoknak is fontos szerepet kell játszaniuk ezekben a vitákban.
Az éves soros elnökségnek megalapozott szerepe van, mivel a részt vevő országok elismerik annak fontosságát a stratégia stratégiai irányának előmozdításában. Az elnökségek közötti koordináció és folytonosság fokozása érdekében az „elnökségi trió” rendszer (az előző, a jelenlegi és a jövőbeli elnökség) is bevezetésre került.
A nemzeti koordinátorok koordinálják a stratégiát a részt vevő országokon belül és azok között. Ők együtt összekötő platformként funkcionálnak a politikai szint – amely felé beszámolnak a végrehajtásról és javaslatokat nyújtanak be – és a végrehajtási szint – amely felé stratégiai iránymutatással szolgálnak – között. Számos részt vevő ország vezetett be több szintű koordinációs mechanizmusokat nemzeti szinten, amelyek biztató eredményeket hoznak. Ugyanakkor a személyzet tekintetében nagyobb folytonosságra, ezenkívül megfelelő adminisztratív támogatásra van szükség.
A legfontosabb végrehajtók (a pillérkoordinátorok és a tematikus irányítócsoport tagjai) szerepe észrevehetően nőtt, mivel ezek irányítják a cselekvési terv napi szintű végrehajtását.
A stratégia többszintű és több érdekelt felet bevonó irányítási rendszere a különböző típusú tevékenységek transznacionális, ágazatközi és régióközi szereplőinek széles keresztmetszetét foglalja magában. A felülvizsgált cselekvési terv új érdekelt feleket von be, valamint új dinamikákat és új együttműködési módokat hoz létre.
A civil társadalmi szervezetek alapvető szerepet játszanak a jobb döntéshozatalban azáltal, hogy közelebb hozzák a helyi és regionális közösségeket a stratégiához. Ebben az összefüggésben az adriai- és jón-tengeri régió kereskedelmi kamaráinak fóruma, az adriai- és jón-tengeri régió városainak fóruma, valamint az adriai- és jón-tengeri régió egyetemeinek szövetsége már most egy több mint 120 testületből és intézményből álló hálózatot alkot. Ezeket a szervezeteket szorosabban be kell vonni a stratégiába. Tágabb értelemben további munkára van szükség a civil társadalom és a helyi közösségek közös célok mentén történő mozgósítása érdekében.
Az Ifjúsági Tanács létrehozását követően a felülvizsgált cselekvési terv elismeri annak fontosságát, hogy a fiatalokat is bevonják az irányítási folyamatba. Fontos megszólítani a fiatalokat annak érdekében, hogy ösztönözzék szerepvállalásukat, és lehetővé tegyék számukra, hogy az érdekeiket és aggályaikat figyelembe vevő tevékenységeket végezzenek.
8.KÖVETKEZTETÉS
10 évnyi pozitív előrelépést követően eljött az ideje annak, hogy az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia sebességet váltson, és alkalmazkodjon a régió előtt álló új geopolitikai és szakpolitikai kihívásokhoz. A stratégia és annak 10 részt vevő országa készen áll arra, hogy a makroregionális együttműködés új korszakát kezdje meg a megerősített irányítási struktúrával, a kiemelt témák felülvizsgált és kibővített listájával, valamint egy erősebb és hatékonyabb nyomonkövetési és értékelési rendszerrel.
A Bizottság továbbra is minden szükséges támogatást és tanácsot megad a stratégia partnereinek. Időt és erőforrásokat fog fordítani arra, hogy segítse a régiót az átfogó célkitűzések sikeres elérésében. A Bizottság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a stratégia végrehajtásáért végső soron a részt vevő országok felelnek, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy valamennyi érintett ország magas szintű, hosszú távú politikai kötelezettségvállalást tegyen annak biztosítása érdekében, hogy a stratégia teljesítse általános célkitűzéseit.
A felülvizsgált cselekvési terv megoldásokat és új ötleteket kínál arra vonatkozóan, hogy miként lehet megfelelni az adriai- és jón-tengeri régió előtt álló kihívásoknak, és kihasználni a lehetőségeit. A Bizottság határozottan támogatja ezeket a törekvéseket és a felülvizsgált cselekvési tervet.
Guidelines for the Implementation of the Green Agenda for the Western Balkans (Iránymutatás a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend végrehajtásához), SWD(2020)223, 2020. október 6. eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020SC0223 .
99. sz. standard Eurobarométer felmérés – 2023. tavasz.
A Nyugat-Balkánra vonatkozó új növekedési terv, 2023. november, Európai Bizottság.
A projekt egyes szakaszait három különböző kohéziós politikai program finanszírozta: Interreg Olaszország-Szlovénia, Interreg Olaszország-Horvátország és Friuli-Venezia Giulia regionális program.
„Territorial wide area cooperation in the Adriatic-Ionian region: Outlook on future Transnational Cooperation in the Region” (Nagy kiterjedésű területi együttműködés az adriai- és jón-tengeri régióban: A jövőbeli transznacionális együttműködés kilátásai a régióban), OECD, 2019.
COM(2021) 345 final.