EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.4.30.

COM(2025) 189 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Horizont Európa: a kutatás és az innováció a versenyképesség középpontjában

{SWD(2025) 110 final}

1.Bevezetés: a kutatás és az innováció a versenyképesség középpontjában

A kutatás és az innováció (K+I) a versenyképesség egyik fő mozgatórugója. Amint azt a Draghi-jelentés 1 és a Letta-jelentés 2 a közelmúltban kiemelte, a K+I ösztönzi a termelékenység növekedését és a gazdasági növekedést, végső soron pedig növeli a jóllétet. A K+I most minden eddiginél jobban formálja Európa jövőjét. Európa versenyképességét növelni fogja azon képességének fenntartása, hogy új ötletekkel, merész kutatásokkal és innovációkkal álljon elő, és ezeket termékekké és szolgáltatásokká alakítsa át. Ursula von der Leyen elnök egyértelművé tette, hogy „Európa versenyképessége – valamint a tiszta és digitális gazdaságért folyó versenyben elfoglalt pozíciója – attól függ, hogy képesek leszünk-e lépést tartani a találmányok és a találékonyság terén. Ehhez a kutatást és az innovációt, a tudományt és a technológiát gazdaságunk középpontjába kell helyezni” 3 .

Ez az oka annak, hogy az EU évtizedek óta beruház a kutatásba és az innovációba, és célja a K+I bővítése és felgyorsítása. 1984 óta az EU kutatási és innovációs keretprogramjai olyan úttörő ötleteket és diszruptív innovációkat finanszíroztak, amelyek célja a hosszú távú prioritások kezelése, ugyanakkor iparunk versenyképességének és rezilienciájának fokozása. Az uniós keretprogramok hozzájárulnak az olyan területeken végbemenő fejlődéshez is, mint az egészségügy, a biztonság és a környezetvédelem, hogy csak néhányat említsünk.

Az innováció nem egyik napról a másikra születik. A tudományba való beruházásoknak 20-25 évre lehet szükségük a piacra jutáshoz, és e tekintetben a tudományos területek között kevés különbség van. De ez a stratégiai prioritásokba történő hosszú távú beruházás az, ami hatással jár: lehetővé teszi az EU számára, hogy széles körű tudásbázist és erős K+I projektportfóliót építsen ki, és ezáltal képes legyen előmozdítani az EU gazdasági versenyképességét a jelen és a jövő technológiái terén, valamint gyorsan reagálni válságok idején az EU társadalmi-gazdasági rezilienciájának támogatása érdekében.

Ebben az összefüggésben a Horizont Európa mint az EU egyik legnagyobb programja egyértelmű ár-érték aránnyal rendelkezik. Az időközi értékelés 4 becslése szerint a program jelentős pozitív hatást gyakorol az EU gazdaságára, és egy 25 éves időszak alatt akár 11 egységnyi GDP-növekedést is elérhet. Ami a haszon-költség arányt illeti, az értékelés megállapította, hogy a programhoz kapcsolódó költségek egy eurója akár hat euró hasznot is jelenthet az uniós polgárok számára a 2045-ig terjedő időszakban. Végrehajtásának első három évében a Horizont Európa több mint 15 000 projektet finanszírozott több mint 43 milliárd EUR költségvetéssel. Csak a legjobb projekteket választják ki finanszírozásra: az összes pályázat legjobb 16 %-a sikeres volt. A tíz kiváló minőségű javaslatból közel hét nem részesült finanszírozásban, mivel nem állt rendelkezésre elegendő költségvetés. Ugyanebben az időszakban az összes kiváló minőségű pályázat finanszírozásához a Horizont Európának közel további 82 milliárd EUR-ra lett volna szüksége.

A keretprogram múltjáról, jelenéről és jövőjéről szóló közelmúltbeli nyilvános konzultáció során az érdekelt felek kiemelték a Horizont Európa fontosságát az európai K+I szempontjából. A válaszadók közel fele arról számolt be, hogy K+I projektje nem valósult volna meg a Horizont Európa finanszírozása nélkül; a projektek 38 %-át kisebb, kevésbé nemzetközi csapattal valósítanák meg; és a projektek 35 %-ának hatóköre jelentősen szűkülne. Egyes kutatási területeken a legtöbb tagállam nem rendelkezik saját K+I programmal, ezért kizárólag az uniós keretprogramokra támaszkodik. Ez a helyzet például a polgári biztonsággal kapcsolatos kutatások esetében.

Az európai keretprogram jelentőségét mutatja az is, hogy az Európai Bizottság számos különböző hozzájárulást kapott az időközi értékeléshez. Ezek közé tartozik a nyilvános konzultáció (1 600 válasz és 136 állásfoglalás), a független értékelő tanulmányok, a Bizottság szakértői csoportjának „Align, Act, Accelerate” jelentése 5 , valamint az Európai Számvevőszék jelentései. Emellett a Horizont Európa végrehajtásának értékeléséről szóló európai parlamenti állásfoglalás 6 , valamint a Horizont 2020 utólagos értékeléséről szóló tanácsi következtetések 7 további információkkal szolgáltak. Az értékelés a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményeire is támaszkodott. Mindezek a bizonyítékok beépültek a Horizont Európa értékelésébe, és a fennmaradó három évben alakítják majd a további lépéseket.

Ez a közlemény összefoglalja a jelenlegi Horizont Európa keretprogram időközi értékelésének megállapításait, kiemelve annak erősségeit, eredményeit és javításra szoruló területeit, ugyanakkor a Horizont Európáról szóló rendelet 52. cikkében előírtak szerint megvizsgálja a keretprogram hosszú távú hatásait 8 . Megvizsgálja az uniós szintű koordináció javításának lehetőségeit és a folyamatban lévő egyszerűsítési erőfeszítéseket. Ezt követően ismerteti a következő három évre szóló kutatási és innovációs beruházások fókuszát, valamint az Európai Bizottság azon célját, hogy egyszerűbb, koncentráltabb és még hatásosabb programot alakítson ki.

2.Uniós támogatás a kutatási és innovációs folyamat során

A keretprogram a kutatási és innovációs folyamat valamennyi szakaszában támogatja a kutatókat, a vállalkozókat, a tudományos szervezeteket és a vállalkozásokat. Ez a szakasz bemutatja a program célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeket, valamint néhány példát az elért eredményekre.

2.1.Tudományos és mélytechnológiai áttörések a jövőbeli növekedés érdekében

Az évek során a keretprogramok hozzájárultak az EU versenyképességének növelését célzó tudományos áttörésekhez és előrelépésekhez. A keretprogram a stratégiai ágazatokba és technológiákba fektetett be, az egészségügytől a polgári biztonságon át az energiáig, miközben úttörő ötleteket adott a globális kihívások és társadalmunk szükségleteinek kezeléséhez.

Az Európai Kutatási Tanács (EKT) a kiváló felderítő kutatás fő eszköze, amely a tudomány valamennyi területén segíti a kutatókat az ötletek és kutatási eredmények feltárásában. 2007-es létrehozása óta az EKT számos olyan projektet finanszírozott, amelyek jelentős társadalmi, környezeti és gazdasági kihívások megoldásához járultak hozzá. Az EKT-projektek több mint 80 %-a tudományos áttörést vagy jelentős előrelépést eredményezett a területén. Az érdekelt felek túlnyomó többsége egyetért azzal, hogy a Horizont Európa Unió-szerte hozzájárult a tudományos kiválóság fejlesztéséhez, támogatásához és előreviteléhez. A Horizont Európa kedvezményezettjei eddig több mint 10 000 lektorált és egyéb kiadványról számoltak be, amelyek 79 %-a nyilvánosan elérhető online.

Az Európai Innovációs Tanács (EIC) révén az EU integrált eszközökkel támogatja a deep tech innovátorokat. A Horizont Európa keretében az EIC eddig közel 2 milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatást ítélt oda, többet, mint a program bármely más része, és több mint 700 induló innovatív vállalkozást és kkv-t támogatott. 2020 óta befektetési ága, az EIC-alap több mint 2,6 milliárd EUR összegű további beruházást vont be az EIC által támogatott vállalkozásokba, tőkeáttételi hatása pedig több mint 3 EUR az EU által befektetett minden egyes euró tőke után 9 ,  10 .

Űrtechnológiai alkalmazások ·Az EKT által finanszírozott BlackHoleCam projektnek, amely a globális Event Horizon Telescope (Eseményhorizont Teleszkóp) együttműködés részét képezi, elsőként sikerült képet alkotnia egy szupermasszív fekete lyuk körüli eseményhorizontról. A fekete lyuk a Messier 87 (M87) elliptikus galaxisban található, amely 53 millió fényévre van a Földtől. Önmagában egyetlen teleszkóp sem rendelkezik olyan megfigyelési kapacitással, amely képes képet készíteni azokról a szupermasszív fekete lyukakról, amelyekről feltételezhető, hogy minden galaxis centrumát képezik. Ez a projekt lehetőséget teremtett arra, hogy soha nem látott pontossággal mérjük a tér és az idő szerkezetét. ·Az EIC által finanszírozott E.T.PACK-F a Horizont Európa keretében repülésre kész, a keringési pályáról való letérésre alkalmas eszközt fejleszt ki egy korábbi, a Horizont 2020 keretében finanszírozott projektre építve.

Emellett a Horizont Európa részeként a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések váltak a kutatók karrierjének doktori és posztdoktori képzés és mobilitás révén történő előmozdításának fő eszközévé. Csak a Horizont 2020 keretében a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések 65 000 kutatót támogattak, és a Horizont Európa jó úton halad e siker megismétlése felé. Ami a jövőt illeti, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések még inkább hozzájárulhatnak az EU versenyképességéhez a Choose Europe, a Bizottság szakértői csoportjának „Align, Act, Accelerate” című jelentésében foglalt ajánlásokra épülő új kísérleti kezdeményezés révén. Ez az új társfinanszírozási kezdeményezés a kutatói karrier bizonytalanságával és vonzerejével foglalkozik, és kedvezőbb és stabilabb karrierlehetőségeket kínál ahhoz, hogy a legígéretesebb fiatal tehetségeket megtartsa Európában, továbbá vonzó perspektívát biztosítson a világ más részeiről érkező, az EU-ba költözni kívánó vezető kutatók számára. A pályázók által benyújtott kiválasztott tehetségtoborzási programok révén a kutatók mélyebb és sokszínűbb kutatási, tudományos és átadható készségeket és kompetenciákat szerezhetnek, ami nagyobb autonómiát eredményez a tudományos körökben és azokon kívül. Emellett a részt vevő fogadó intézmények azáltal, hogy kiváló munkakörülményeket és karrierlehetőségeket kínálnak a kutatók számára, növelni fogják globális vonzerejüket, láthatóságukat és hírnevüket.

Ez hozzájárul a készségek uniójának kiépítésére irányuló törekvéshez, amely a jelenlegi Bizottság megbízatásának egyik kulcsfontosságú kezdeményezése. Ezzel összefüggésben az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) és az EIT tudományos és innovációs társulásai (TIT) számos uniós készségakadémiát irányítanak az EU versenyképessége szempontjából stratégiai ágazatokban, különösen a nettó zéró iparról szóló jogszabály hatálya alá tartozó ágazatokban, azaz az akkumulátorok, a nyersanyagok, a napenergia, a szélenergia és a hidrogén területén.

A Horizont Európa célja, hogy Európába vonzza a legjobb kutató tehetségeket, valamint hogy támogassa és megtartsa őket. Ez együtt jár a nemek közötti egyenlőség előmozdításának céljával. A nők vezető szerepet töltenek be a Horizont Európa projektjeiben, és a tanácsadó és értékelő testületek szakértőinek több mint 50 %-a nő. A nők által vezetett konzorciumok aránya kevesebb mint négy év alatt 24 %-ról 31 %-ra nőtt, ami a jövőre nézve pozitív tendenciát jelez. Emellett 95 156 kutató részesül továbbképzési tevékenységekben; 44 %-uk nő.

Emellett a Horizont Európa közvetlen, nem nukleáris K+I tevékenységeit végrehajtó Közös Kutatóközpont (JRC) magas színvonalú, független tudományos bizonyítékokkal és kutatással támogatja az uniós szakpolitikai prioritásokat. A JRC hozzáadott értékét bizonyítja például az interdiszciplináris kutatási kapacitása és a kutatásnak a politikai döntéshozókkal való megismertetésére irányuló képessége, ahol függetlensége, semlegessége és hálózatai segítenek az uniós szintű megoldások elérésében, és ahol az EU érdekeit képviseli a nemzetközi fórumokon 11 .

2.2.Az együttműködésen alapuló kutatás és innováció révén a versenyképességet szolgáló erőforrásokba való beruházás és az erőforrások összevonása

Az együttműködés a keretprogram központi eleme. A programban különböző országok szervezetei vesznek részt, szélesebb körben és szélesebb hatókörrel, mint ami bármely tagállamban nemzeti vagy regionális szinten lehetséges lenne. A részt vevő kutatók, tudományos szervezetek és vállalkozások számára a Horizont Európa páratlan együttműködési előnyöket kínál. A nemzetközi és ágazatközi együttműködés és mobilitási lehetőségek, a világszínvonalú kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés, a kiválóság hangsúlyozása és a kutatási témák sokfélesége a keretprogram által biztosított hozzáadott érték kulcsfontosságú elemei. A keretprogram által támogatott együttműködés mértéke egyedülálló az EU-ban és világszerte.

Az együttműködés a kiválóság egyik fő mozgatórugója. A kutatásfinanszírozásra irányuló uniós szintű verseny létrehozásával a keretprogram a pályázók lehető legnagyobb köréből választja ki a legígéretesebb projekteket. Ez pedig minimálisra csökkenti az EU-n belüli kutatási erőfeszítések megkettőzésének kockázatát.

Az együttműködés egyik eszköze az európai partnerségek. Összehangolják és egyesítik a K+I beruházásokat az uniós, nemzeti és regionális intézményekben, valamint az ipar és a tudományos élet között. Ez a szoros együttműködés megkönnyíti a piaci elterjedést. A stratégiai kutatási és innovációs programtervekkel való összekapcsolás révén az európai partnerségek előmozdítják az EU prioritásainak összehangolt megközelítését.

Az európai iparágaknak együttműködésen alapuló kutatásra és innovációra van szükségük a modernizációhoz. A gépjárműipar kiváló példa erre. Az európai gépjárműiparra vonatkozó, a közelmúltban kidolgozott ipari cselekvési tervben 12 a Bizottság bejelentette, hogy haladéktalanul létrehozza az összekapcsolt és autonóm járművek európai szövetségét, építve a „Jövő járműve” kezdeményezés keretében végzett előkészítő munkára, valamint a Horizont Európa gépjárműiparral kapcsolatos európai partnerségeire. Támogatni fogja továbbá az új generációs akkumulátorok teljes uniós értékláncát, szoros együttműködésben a fejlett gyártás és a fejlett anyagokterületén működő partnerségekkel. A Horizont Európa 1 milliárd EUR-t bocsát a gépjárműipar rendelkezésére a 2025–2027-es időszakra. A jövőben a konkrét tevékenységekre szabott partnerségeket egy, a gépjárműiparra vonatkozó, a tagállamokat és az ipart összefogó és a teljes innovációs láncot lefedő közös vállalkozásban lehetne összefogni. Ez nem érinti a többéves pénzügyi keretre vonatkozó következő javaslatcsomagot.

Partnerségek kiépítése a gazdasági versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban: hidrogén 2007 és 2023 között az EU a hetedik keretprogram, a Horizont 2020 és a Horizont Európa keretében több mint 2,9 milliárd EUR-t különített el hidrogénnel kapcsolatos kutatásra és fejlesztésre. ·A fejlesztés alatt álló több mint 67 „hidrogénvölgyével” Európa vezető szerepet tölt be az elektrolizátorok kapacitásának kiépítése terén a teljes értékláncban. Működőképessé válásukkor a hidrogénvölgyek együttesen képesek lesznek mintegy 5 millió tonna tiszta hidrogén előállítására, ami az összes globális beépített teljesítőképesség 40 %-ának felel meg. ·A Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás fontos szerepet játszott az elektrolizátor-technológia fejlesztésében és a kapacitásbővítésben: a kapacitás a 2011. évi 100 kW-ról 2017-re 10 MW-ra, 2023-ra pedig 30 MW-ra nőtt. ·Az olyan uniós finanszírozású projektek, mint a JIVE és a JIVE2 már 22 európai városban lehetővé tették az üzemanyagcellás elektromos buszok üzemeltetését. Ez lehetővé tette az EU számára, hogy fenntartsa vezető szerepét a hidrogéncellás buszok és az üzemanyagtöltő infrastruktúra terén.

Bár a keretprogram jelentős eredményeket ért el, az értékelés kiemeli, hogy az együttműködésen alapuló tevékenységek összetettek. A II. pillér keretében jelenleg 60 európai partnerség, hat klaszter és öt uniós küldetés működik. A Horizont Európa „fő” munkaprogramja 1 060 témát és intézkedést tartalmaz, amelyeket több mint 3 000 oldal ismertet. Az elkövetkező évek prioritása ennek az összetettségnek a csökkentése és az együttműködések minőségének előmozdítása, az alábbi egyszerűsítési szakaszban leírtak szerint.

A keretprogram szerinti együttműködésben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében a Bizottság átfogó pályázati felhívásokat tesz közzé. Ezek kulcsfontosságú intézkedések lesznek a politikai iránymutatásokban meghatározott kiemelt szakpolitikai területek támogatásához. A pályázati felhívások alapvető fontosságúak lesznek a tisztaipar-megállapodás és más olyan prioritások támogatásához, ahol ez elengedhetetlen a kritikus tömeg eléréséhez.

A Horizont Európa K+I beruházásokat mozgósít mind a köz-, mind a magánszektorból. A Horizont Európa program végrehajtásának félidejében a résztvevők eddig már több mint 10 milliárd EUR összegű társbefektetést mozgósítottak. Ez jelentős növekedést jelent a Horizont 2020 program ugyanezen szakaszához képest, amikor a résztvevők valamivel több mint 5 milliárd EUR összegű társbefektetést hajtottak végre. Összességében a gazdasági hatások jelentősek, mivel a program képes a K+I beruházásokat sokkal szélesebb szinten egyesíteni, mint bármely nemzeti vagy regionális program.

A keretprogram jelentősen javítja a vállalkozások pénzügyi teljesítményét A támogatást követő három évben a Horizont 2020 keretében finanszírozásban részesülő vállalkozások teljes eszközállománya és bevételei átlagosan 30 %-kal nőttek, a foglalkoztatás pedig 20 %-kal nőtt az uniós K+I-finanszírozásban nem részesülő hasonló vállalkozásokhoz képest. Ezenkívül a keretprogramban részt vevő vállalkozások nagyobb hajlandóságot mutattak az immateriális javakba való befektetésre, mint a finanszírozásban nem részesülő pályázók.

Hasznosítási intézkedések

Annak érdekében, hogy valóban ki lehessen aknázni a K+I beruházások előnyeit, és biztosítani lehessen, hogy a kutatás által generált tudás az innovációban megmutatkozzon, nagy szükség van a tudás hasznosításának javítására. Az európai egyetemek, illetve kutatóintézetek által bejegyzett szabadalmaztatott találmányoknak csak mintegy egyharmada jut el a piacra. Az értékelés azt mutatja, hogy még mindig van mit javítani a Horizont Európa eredményei terjesztésének és felhasználásának folyamatán. Az olyan áthidaló eszközök, mint a koncepcióigazolási támogatások, hozzájárultak ahhoz, hogy az EKT által finanszírozott ötleteket a laboratóriumból és a tudományos körökből eljuttassák az üzleti világba. Eddig az EIC Átállás projektjeinek közel fele ezekből a vissza nem térítendő támogatásokból származott.

A 2026–2027-es „fő” munkaprogram keretében intézkedéseket hajtanak végre a Horizont Európa eredményei hasznosításának és piaci elterjedésének megerősítése, valamint a kutatási eredmények kézzelfogható társadalmi és gazdasági eredményekké alakítása érdekében. Ez elengedhetetlen a programban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásához, különösen a II. pillér keretében. Adott esetben ez történhet úgy, hogy az egyes kutatási tevékenységek bizonyos százalékát technológiaátadási intézkedésekre tartják fenn; valamint a vállalkozók és a tudományos élet közötti kapcsolatok előmozdításával az egyetemi spin-off vállalkozások létrehozása érdekében.

Nemzetközi együttműködés

Gazdasági hatásai mellett a keretprogram a nemzetközi kapcsolatok kialakításának eszköze, és világszerte előmozdította a tudományos diplomáciát és az együttműködést. A Horizont Európa keretében összesen 194 országból érkezett pályázat, és a társult országok új hullámát indította el: eddig 19 új társult ország csatlakozott. Az EU-hoz csatlakozó országok számára – amelyek mindegyike a program társult országa – a Horizont Európa egyedülálló lehetőséget kínál K+I ökoszisztémáik megerősítésére és hosszú távú K+I kapacitás kiépítésére.

A program az erős K+I ökoszisztémával rendelkező nem uniós országok vonzására is szolgál. A Horizont Európa a Kopernikusz programmal együtt az első két olyan uniós program egyike, amelyhez az Egyesült Királyság a brexitet követően társult ország státuszt kért. Svájc 2025-ben válik a Horizont Európa társult országává. Kanada, a Koreai Köztársaság és más, erős K+I rendszerekkel rendelkező országok is kötöttek társulási megállapodásokat, amelyek lehetőséget teremtenek az európai kutatók számára együttműködési hálózatuk EU-n kívüli kiterjesztésére. A társult országok együttes operatív hozzájárulása 2021 és 2024 között meghaladja a 4 milliárd EUR-t, ami a Horizont Európa keretében a K+I tevékenységek finanszírozásának jelentős növekedését eredményezi. Fontos megjegyezni, hogy a Horizont Európához való társulás a korlátozott vagy feltételes részvétel kritériumán alapulhat, amennyiben gazdasági és kutatásbiztonsági aggályok merülnek fel.

E tekintetben a K+I ki van téve a külföldi beavatkozásnak, a biztonsági kockázatoknak és a hibrid fenyegetéseknek. Ezért a kutatásbiztonság fokozásáról szóló tanácsi ajánlással 13 összhangban és a felkészültségi unióról szóló stratégiában 14 bejelentetteknek megfelelően a Bizottság létrehozza a kutatásbiztonsággal foglalkozó európai szakértői központot, amely bizonyítékokat gyűjt és támogatást nyújt a tagállamoknak és a K+I szereplőknek.

2.3. A globális kihívások kezelése

Az Európa előtt álló kihívások némelyike olyan nagymértékű és összetett, hogy csak a K+I-be történő nagyszabású beruházások révén lehet megoldást találni rájuk. A keretprogram határozott stratégiai jövőképe lehetővé teszi, hogy az erőfeszítéseket a legfontosabb kihívásokra összpontosítsák.

Éghajlat és környezet

Az EU által a globális kihívások kezelésében betöltött vezető szerep egyik legegyértelműbb példája az éghajlatváltozásnak, a biológiai sokféleség csökkenésének, a szennyezés növekvő szintjének és a körforgásos gazdaságnak a kezelését célzó K+I beruházások. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület az EU korábbi két keretprogramját – a hetedik keretprogramot és a Horizont 2020 keretprogramot – a hatodik értékelési ciklus jelentéseiben említett kutatás második leggyakrabban ismert finanszírozási forrásaként azonosította (az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa után), és több mint 4 500 kiadványra hivatkozott. A Horizont Európa jó úton halad afelé, hogy hasonló eredményeket érjen el. A keretprogramok hasonlóképpen támogatták a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platformot (IPBES) és a Nemzetközi Erőforrás Testületet (IRP).

Emellett az EU világelső az éghajlatváltozással, az energiával és a környezetvédelemmel kapcsolatos zöld infrastruktúrák terén. A folyamatos K+I-támogatás kulcsfontosságú e vezető szerep fenntartásához, valamint annak biztosításához, hogy az új tiszta technológiák és megoldások piacra juthassanak. Az EU szerepe egyre fontosabbá válik egy olyan időszakban, amikor más világhatalmak visszafogják a környezetvédelmi kötelezettségvállalásokat és a kutatást.

Az európai zöld megállapodás és a tisztaipar-megállapodás támogatása ·A CONSTRAIN projekt arra összpontosított, hogy csökkentse az éghajlati előrejelzések bizonytalanságát annak jobb megértése révén, hogy a természeti és emberi tényezők hogyan befolyásolják az évtizedek során a regionális éghajlatváltozást. Ezek a meglátások jobb rövid távú éghajlati előrejelzéseket eredményeztek, amelyek beépültek a szakpolitikai döntésekbe. ·A CISUTAC növeli a körforgásos jelleget és a fenntarthatóságot a textil- és ruházati ágazatban. Ezt úgy valósítja meg, hogy demonstrálja a javítás és szétszerelés megvalósíthatóságát és értékét, valamint az újrahasználat és újrafeldolgozás céljából történő szétválogatást, továbbá a textilszálak textilszállá történő újrafeldolgozása és a körforgásos szemléletű tervezés révén körforgásos (poliészter és pamut) ruházati cikkek létrehozását. ·A REVaMP olyan utólagos átalakítási technológiákat hozott létre, amelyek lehetővé teszik a régebbi ipari üzemek – például a fém-, cement- és kerámiaipari üzemek – számára, hogy hatékonyabban működhessenek új, körforgásos anyagok felhasználásával. A meglévő infrastruktúra korszerűsítésével a projekt demonstrálta, hogy az iparágak hogyan tudják csökkenteni az energiafelhasználást, csökkenteni a kibocsátásokat és korszerűsíteni a termelést anélkül, hogy teljesen új létesítményeket építenének. Ez a megközelítés támogatja a környezetbarátabb gyártásra való fenntarthatóbb és költséghatékonyabb átállást.

Egészségügy

Az egymást követő keretprogramok keretében megvalósuló hosszú távú K+I beruházások az emberek életét megváltoztató innovációkhoz vezettek, amelyek ma már kézzelfogható hatást fejtenek ki.

Halálos baktériumok és vírusok kezelése ·Jó példa erre az EU-ban évente 25 000 halálesetet okozó multirezisztens Gram-negatív baktériumok által okozott fertőzések elleni küzdelemre szolgáló új gyógyszerkombináció. Ezt a 2025-től rendelkezésre álló terméket 2015-ben a COMBACTE-CARE révén a hetedik keretprogram finanszírozta, és egyike annak a nagyon kevés új antibiotikumnak, amely hatásos e nehezen kezelhető fertőzések ellen, és amely három évtized alatt került piacra. ·Az egyik legfontosabb eredmény a Globális Egészségügyi EDCTP3 Közös Vállalkozás, amely a vírussal és a lehetséges kezelésekkel kapcsolatos kutatások finanszírozása révén hozzájárul a majomhimlő terjedésének kezeléséhez.

A keretprogram erős, hosszú távú jövőképpel rendelkezik a hirtelen válságokra való reagáláshoz. A Horizont Európa és elődje, a Horizont 2020 finanszírozta a Covid19 megértésére, terjedésének megfékezésére és a fertőzések kezelésére irányuló kutatást. Az Egyesült Államok Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériuma (Department of Health & Human Services) és a Kínai Nemzeti Természettudományi Alapítvány (National Natural Science Foundation) után az EU gyorsan a Covid19-kutatás harmadik leggyakrabban elismert finanszírozási forrásává vált a világon. A keretprogramon keresztül finanszírozott kutatások segítettek világosabban megérteni a szennyezés különböző típusai és az egészségi állapot közötti kapcsolatot, és innovatív megoldásokat találni a szennyezés megelőzésére és az ellene való küzdelemre.

Polgári biztonság

A fokozódó éghajlatváltozási események és hibrid fenyegetések idején a polgári biztonsági kutatásba való uniós beruházás elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU felkészüljön a válságokra. Például az energia- és távközlési kábelek véletlenszerű károsodása, valamint az ilyen kábeleken ellenséges szándékkal elkövetett cselekmények elleni küzdelem során a hatóságok a Horizont-projektek keretében kifejlesztett innovatív technológiákra támaszkodhatnak, többek között a víz alatti érzékelő technológiákra, a hajók rendellenes műveleteinek automatikus észlelésére és a valós idejű tudatosságra. Ezen a területen különösen fontos a gazdasági és kutatásbiztonság mindenkori fenntartása.

A tenger alatti infrastruktúra védelme ·A PROMENADE projekt új technológiákat fog kifejleszteni annak érdekében, hogy a nemzeti határigazgatási hatóságok számára eszköztárat biztosítson a hajók automatikus észleléséhez, nyomon követéséhez és műveleteik elemzéséhez. Ezek a technológiák a tengerfelügyeleti jelentéstételi rendszerekben, adatbázisokban és más információforrásokban alkalmazott mesterséges intelligencián és gépi tanuláson fognak alapulni. ·A SMAUG és az UNDERSEC projekt javítani fogja a kikötők és bejárati útvonalaik biztonságát a mesterséges intelligencia és egy olyan integrált rendszer alkalmazásával, amely adatokat szolgáltat a kikötői biztonsági infrastruktúra, a fejlett víz alatti felderítés és a rendszermegfigyelő hajók közötti fenyegetésészlelésről és -elemzésről.

Digitalizáció és mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia (MI) az uniós K+I másik kiemelt területe, mivel a versenyképesség kulcsfontosságú mozgatórugója és az egyik olyan terület, amely hatalmas kiaknázatlan innovációs potenciállal rendelkezik. A Horizont Európa eddig 6,4 milliárd EUR finanszírozást különített el a mesterséges intelligenciára.

A digitalizáció határainak kiterjesztése ·Az AI4LIFE olyan felhasználóbarát platformokat hoz létre, amelyek az MI-eszközöket és adatkészleteket még azok számára is hozzáférhetővé teszik, akik nem rendelkeznek számítástechnikai szakértelemmel. Ezek a platformok megkönnyítik a biológiai képek elemzését, például a szövetminták mikroszkópos vizsgálatát. A projekt különösen az MI-kész képadatkészletekre és modellekre vonatkozó FAIR (megtalálható, hozzáférhető, interoperábilis és újrafelhasználható adatok) elvekre összpontosít. ·A DataPorts 15 európai partner szakértelmét gyűjtötte össze a Cognitive Ports Data Platform létrehozása érdekében. Ez az egységes összekapcsolt rendszer lehetővé teszi az európai tengeri kikötők közötti biztonságos és zökkenőmentes adatcserét. Az MI-modellezés alkalmazásával a platform képes volt előre jelezni a hajók érkezési, indulási és kikötési idejét, optimalizálni a logisztikát és nyomon követni a konténereket a kikötőkön belül.

Az MI alapvetően változtatja meg a kutatás módját. Az Európai Bizottság 2025-ben javaslatot fog tenni a mesterséges intelligencia tudományban történő alkalmazására vonatkozó stratégiára, hogy lehetővé tegye a tudományos közösség számára, hogy kutatásai során mesterséges intelligenciát alkalmazzon. Az Európai Bizottság elindította az InvestAI kezdeményezést is, hogy 200 milliárd EUR-t mozgósítson a mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházásokra, beleértve egy új, 20 milliárd EUR összegű európai alapot az MI-gigagyárak számára. A Bizottság által az InvestAI számára nyújtott kezdeti finanszírozás olyan meglévő uniós finanszírozási programokból fog származni, amelyek a digitalizációval kapcsolatos komponenssel rendelkeznek, mint például a Digitális Európa program, a Horizont Európa és az InvestEU.

Az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás (EuroHPC közös vállalkozás) is bizonyítja a Horizont Európa keretében folytatott együttműködés erejét azáltal, hogy egyesíti az Európai Bizottság fellépését a tagállamokkal, a társult országokkal és a magánszektorral. Az EuroHPC, amely az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből és a Digitális Európa programból is támogatásban részesült, fontos szerepet játszott abban, hogy az EU világhatalomként kiemelkedő pozíciót nyerjen a szuper-számítástechnika terén. Az EuroHPC-vel az EU összehangolt stratégiát fogadott el, és egyesítette az erőforrásokat a legkorszerűbb exaszintű szuperszámítógépek kifejlesztése érdekében. Ez egy újabb lépés a technológiai szuverenitás irányába.

Uniós küldetések

Az uniós küldetések a Horizont Európa új elemei. Támogatják Európát abban, hogy egy zöldebb, egészségesebb, befogadóbb és reziliensebb kontinenssé váljon, és kiterjednek az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak és más jelentős társadalmi kihívásoknak a kezelésére irányuló intézkedésekre is.

Az értékelés megállapította, hogy a közvélemény pozitívan támogatja az uniós küldetések projektjeit, ugyanakkor túlságosan nehézkesnek és összetettnek találta az irányítási rendszert, megállapította az európai partnerségekkel való koherencia hiányát, valamint azt, hogy hiányos a nyomonkövetési rendszer. Az értékeléshez nem állt rendelkezésre szisztematikus jelentés az uniós küldetések által mozgósított finanszírozásról, és megállapította, hogy a „fő” munkaprogram más részeihez képest korlátozott a megkülönböztető képesség.

A Bizottság tudomásul veszi az Európai Parlament állásfoglalásában és az „Align, Act, Accelerate” jelentésben javasolt új megközelítéseket, amelyek az uniós küldetések további vizsgálatát teszik szükségessé. Az „Align, Act, Accelerate” című jelentés különösen azt javasolta, hogy az uniós küldetéseket megfelelő szintű politikai szerepvállalásnak kellene kísérnie, és a keretprogramnak csak a K+F+I komponensüket kellene tartalmaznia. A Horizont Európa utolsó három évében a munkaprogramok az uniós küldetésekkel kapcsolatos további intézkedéseket is tartalmaznak majd.

2.4.Az innovációs szakadék megszüntetése

A Horizont Európa azért hozta létre az Európai Innovációs Tanácsot (EIC), hogy leküzdje azt a régóta fennálló gyengeséget, amellyel az EU kiváló kutatásainak piacra juttatása terén küzd. Az EIC támogatja a koncepcióigazolást célzó diszruptív innovációt, a technológiatranszfert, valamint az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k finanszírozását és bővítését.

Annak érdekében, hogy az innováció és a kereskedelmi hasznosítás közötti „halálvölgyben” elkerülhető legyen a magas kockázatú kutatás és innováció elvesztése, a Horizont Európa aktívan támogatja a piaci bevezetést. A létrehozása óta eltelt rövid idő alatt az EIC-alap az EU egyik legnagyobb kockázatitőke-befektetője lett a mélytechnológiai („deep tech”) induló vállalkozásoknak és a kkv-knak. Ez 2027-ig akár 20 milliárd EUR összegű potenciális befektetést is ösztönözhet. A következő lépés a növekvő innovatív vállalkozások sikeres támogatásának kiterjesztése, a vállalkozások uniós piacon való növekedésének és világszinten vezetővé válásának elősegítése.

A Horizont Európa keretében az EIC Átállás projektjeinek pályázati felhívásai lehetővé teszik az EIC számára, hogy a technológiai felkészültség teljes spektrumát lefedje, a kutatástól a kereskedelmi hasznosításig. Emellett az EIC Akcelerátor program vissza nem térítendő támogatásokat, saját tőkét vagy vegyes finanszírozást (a kettő kombinációja) nyújt a vállalkozásoknak. Az EIC ebben egyedülálló a keretprogramban, valamint általánosságban az uniós programok között.

A 2018–2024-es időszakban az EIC és az EIC kísérleti projekt több mint 70 olyan vállalkozást támogatott, amelyek „kentaur” státuszt szereztek (100 millió EUR-t meghaladó értékű vállalkozások). Ezek közül hat vállalkozás értéke több mint 500 millió EUR-ra becsülhető. Az EIC-finanszírozásban részesült fő projektek némelyike olyan kulcsfontosságú területeken zajlik, mint a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológiák és félvezetők, a fejlett anyagok, a biotechnológia és a biogyártás, valamint az energiatermelési és -tárolási megoldások. ·A SER projekt például kifejlesztett egy eszközt az endovaszkuláris műtétek távolról történő és röntgensugarak nélküli elvégzésére. ·A CatQubit projekt az önkorrekciós kvantumhardver új típusát fejleszti ki. A projekt mögött álló vállalkozás a közelmúltban 100 millió EUR-t mozgósított a „B” sorozat beruházási fordulójában.

Egyre nagyobb hangsúlyt kapott a II. pillér keretében elért eredmények folyamatának egyszerűsítése a Horizont Európa III. pillére keretében rendelkezésre álló innovációs támogatással, különösen az EIC Átállás projektjeinek pályázati felhívásai révén. Az értékelés megállapította, hogy lehetőség van a Horizont Európa további munkaprogramjai keretében nyújtott támogatás további észszerűsítésére.

Időközben a Horizont Európa kezdete óta jelentősen megnőtt az EIC fő pályázati felhívásai (az Úttörő kutatásokat támogató program és az Akcelerátor program) keretében igényelt finanszírozás iránti igény. Ez a sikerességi arány csökkenéséhez vezetett, amely 2024-ben körülbelül 5 %-os volt. Ezért a pályázatként benyújtott kiváló projektek közül többet kell finanszírozni, többek között a „kiválósági pecsét” rendszer tagállamok általi alkalmazása révén.

Az EIT TIT-jei innovatív termékek és szolgáltatások fejlesztésével, új vállalkozások indításával és támogatásával, valamint a vállalkozók új generációjának képzésével is hozzájárulnak az innováción alapuló növekedéshez.

Induló innovatív vállalkozások kockázatitőke-finanszírozása 

Bár az EIC nagyon hatékonynak bizonyult az Akcelerátor program keretében kiválasztott vállalkozásokba irányuló további beruházások vonzásában, Európában még mindig jelentős hiány mutatkozik a technológiaalapú induló innovatív vállalkozások kockázatitőke-finanszírozása terén. Az EIC megbízható befektetői hálózatát 2024-ben hozták létre, és ma már 100 európai befektetési alapot foglal magában, amelyek vállalták, hogy az EIC-alappal együtt további társbefektetéseket hajtanak végre európai vállalkozásokba. Az EIC egy új STEP-felhívást is közzétett, amelynek keretében a kritikus technológiai területeken akár 30 millió EUR összegű beruházást biztosít a növekvő innovatív vállalkozások számára. A cél a 150 millió EUR-ig terjedő beruházási fordulók katalizálása. Ez csak az első lépés az európai növekvő innovatív vállalkozások finanszírozásában mutatkozó piaci hiány felszámolásában, amelyben a Horizont Európa kulcsszerepet játszhat.

További intézkedéseket fognak előterjeszteni az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó stratégia, az európai innovációs intézkedéscsomag és az EIC további munkaprogramjai keretében. Ezek kiegészítik az InvestEU által a jól működő európai kockázatitőke-ökoszisztéma kialakítására gyakorolt pozitív hatást azáltal, hogy közvetett támogatást nyújtanak a magántulajdonú kockázatitőke-alapoknak.

3.A kutatási és innovációs unió létrehozása

Az EKT célkitűzéseivel összhangban a keretprogram szerepet játszik a tagállamok közötti beruházási szakadék megszüntetésében és annak biztosításában, hogy valamennyi uniós tagállam erős K+I rendszerekkel rendelkezzen. A Horizont Európa e cél elérésén munkálkodik azáltal, hogy a részvétel növelésében érintett tagállamokat célozza meg.

A Horizont 2020 keretprogram óta javult a részvétel növelésében érintett tagállamok sikerességi aránya, és a program teljes finanszírozásából való részesedésük 9 %-ról 14 %-ra nőtt. A részvétel növelésében érintett tagállamok közül öt esetében immár az uniós átlaghoz (20 %) hasonló a sikerességi arány. A program jelenlegi szakaszában a Horizont 2020 keretprogram óta 47 %-ról 58 %-ra nőtt a részvétel növelésében érintett tagállamokkal való együttműködésen alapuló projektek aránya.

Kiválósági központok kiépítése és a hosszú távú együttműködés előmozdítása A FunGlass projekt új üveg- és kerámiaalapú anyagokat, valamint a zöld átállás szempontjából kulcsfontosságú egyéb fejlett technológiákat fejleszt ki. A kiváló kutatóintézeti tevékenységek összefogásával a projekt 10 millió EUR összegű beruházást biztosított a Horizont 2020 keretében a szlovákiai Trenčínben található helyiségekbe és korszerű kutatási infrastruktúrába, hogy létrejöjjön a funkcionális, illetve funkcionális bevonattal ellátott üvegtermékek központja (Centre for Functional and Surface Functionalised Glass). Németországi, olaszországi és spanyolországi partnereivel a központ a különleges funkcionális tulajdonságokkal rendelkező üvegekkel kapcsolatos élvonalbeli kutatásra összpontosít. A beruházás hozzájárult a tudományos eredmények növeléséhez, évente több mint 50 publikációval, 30 nemzeti és 9 transznacionális kutatási projekt új, versenyképes finanszírozásával, valamint számos szabadalmi bejelentéssel.

A keretprogram kulcsszerepet játszhat a kutatási és innovációs szakpolitikák uniós és nemzeti szintű összehangolásában is azáltal, hogy egyértelmű irányt mutat a stratégiai beruházások számára. Ezért az új munkaprogramok egyértelműbben fognak összpontosítani a kulcsfontosságú szakpolitikai prioritásokra. Ez azt jelenti, hogy a munkaprogramok kevesebb, de fokozottabban stratégiai jellegű témát fognak tartalmazni azzal a céllal, hogy a leginkább stratégiai jellegű területeken kritikus tömeget érjenek el azáltal, hogy az erőforrásokat lényegesen kevesebb témára összpontosítják. A témákat ezenkívül kevésbé előíró módon, „nyitottabb” témák révén is ismertetik, hogy a kreatív javaslatok legszélesebb körét ösztönözzék.

Az uniós és a nemzeti beruházások közötti koherencia

Mindazonáltal a keretprogramnak vannak korlátai abban a tekintetben, hogy önállóan mit képes elérni. A Horizont Európa a K+I közfinanszírozásának mintegy egytizedét teszi ki az EU-ban. A K+I közfinanszírozásának fennmaradó része a tagállamoktól származik. Ez széttagolt és nem kellően célzott K+I beruházási környezetet eredményez, ami akadályozza az EU azon képességét, hogy a stratégiai prioritásokra összpontosítson.

Alapvető fontosságú az állami K+F kiadások tagállamok közötti koordinációjának javítása az EU-n belüli innováció fellendítése és a K+F kiadásokra vonatkozó 3 %-os cél elérése érdekében.

4.Egyszerűsítés

Bár már sokat tettünk a keretprogram egyszerűsítése érdekében, az Európai Bizottság elkötelezett a további lépések mellett. A mélyreható egyszerűsítési munka azonnal megkezdődik, és kézzelfoghatóan javítani fogja a pályázók és a kedvezményezettek tapasztalatait.

Az értékelő felmérésben a pályázók és a kedvezményezettek jelezték, hogy a pályázat elkészítésére fordított idő és erőfeszítések nem mindig voltak arányosak a finanszírozás szintjével, a partnerek számával vagy a projekt összetettségével.

A szakértői csoport „Align, Act, Accelerate” című jelentése túlzónak ítélte a támogatás odaítéléséhez szükséges időt is, azaz a pályázati felhívás határideje és a támogatás Európai Bizottság általi aláírása között eltelt időt. A Horizont Európa legfrissebb adatai azonban azt mutatják, hogy a támogatás odaítéléséhez szükséges idő összhangban van a 245 napos célkitűzéssel. Ez a szempont jelentősen javult az előző pénzügyi időszakban: a Horizont 2020 keretében a támogatások 90 %-át írták alá időben, szemben a hetedik keretprogram 41 %-os arányával.

Az Európai Bizottság azonban továbbra is elkötelezett amellett, hogy elősegítse a kedvezményezettek támogatáshoz jutásának felgyorsítását. Ezzel összefüggésben további lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy a folyamatot még egyszerűbbé és gyorsabbá tegye. Értékelni fogja a támogatás aláírásához vezető folyamatot annak megállapítása érdekében, hogy az egyszerűsíthető-e, például a pályázati űrlapok lerövidítésével és a támogatás odaítéléséhez szükséges idő további csökkentésével. A 2025. évi „fő” munkaprogramban 29 kétszakaszos pályázati felhívás fog szerepelni. Ezek lehetővé teszik a pályázók számára, hogy először egy rövidebb összefoglaló pályázatot nyújtsanak be, és csak akkor nyújtsák be a teljes pályázatot, ha az a kezdeti szakaszban sikeres. E kétlépcsős pályázati felhívások közül mintegy 20-at vak elbíráslásnak vetnek alá annak érdekében, hogy további bizonyítékokat gyűjtsenek a vak elbírálási módszertan megbízható értékeléséhez. A Bizottság emellett több nem pénzügyi kötelezettséget is felül fog vizsgálni (például a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos megközelítést és az MI-eszközök megbízhatóságának ellenőrzését), hogy rövidebb pályázati űrlapot dolgozzon ki.

Végezetül az időközi értékelés keretében alaposan megvizsgálták az egyösszegű finanszírozást. A megállapítások feltárták, hogy az ilyen típusú támogatás csökkenti a kedvezményezettek jelentéstételi terheit (az adminisztratív költségeket megtakarítva). Az egyösszegű támogatások hozzájárulnak a pénzügyi hibák elkerüléséhez, miközben védik az EU pénzügyi érdekeit, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a végrehajtási szakaszban a hangsúly a pénzügyi ellenőrzésről a projekt tartalmára helyeződjön át. Az egyösszegű finanszírozás különösen vonzó a kkv-k és az újonnan érkezők számára, akik kevesebb tapasztalattal rendelkeznek a programmal kapcsolatban, és kevesebb erőforrással rendelkeznek ahhoz, hogy eligazodjanak a pénzügyi beszámolás összetettségében.

A program időközi értékelésének e szakaszában az egyösszegű finanszírozás a becslések szerint 49,8 és 63,4 millió EUR közötti megtakarítást eredményezett a kedvezményezettek számára a projekt időtartama alatt. A 2025. évi „fő” munkaprogramban az egyösszegű támogatások a költségvetés több mint 35 %-át teszik ki. 2027-re a tervek szerint a költségvetés legalább 50 %-át egyösszegű finanszírozásból finanszírozzák, a finanszírozott projektek alkalmasságától függően. Az Európai Bizottság elkötelezett amellett, hogy folyamatosan nyomon kövesse és értékelje az egyösszegű támogatások alkalmazását a minőség és az integritás fenntartása érdekében.

5.Következtetés

Az EU keretprogramja erős projektportfóliót hozott létre, amely az együttműködés és a tudományos kiválóság révén bizonyítottan képes megoldásokat találni néhány, a legsürgetőbbek közé tartozó globális kihívás kezelésére, és hatásos, diszruptív innovációt eredményez. A K+I az EU versenyképességének legfőbb hajtóereje.

Az elkövetkező hónapokban az Európai Bizottság azon fog munkálkodni, hogy egyszerűbbé, célirányosabbá és még hatásosabbá tegye a K+I-finanszírozást. A soron következő munkaprogramokban szereplő azonnali intézkedések felhasználóbarátabbá teszik a pályázati és projektvégrehajtási folyamatot.

A célzott beruházások még több támogatást nyújtanak a kutatók és vállalkozók számára, aminek célja a tehetségeknek az EU-ba történő vonzása, illetve e tehetségek gondozása és megtartása. Fokozni kell az együttműködést a különböző érdekelt felek – köztük a vállalkozások – közötti kapcsolatok előmozdítása és a tudás hasznosításának fokozása érdekében.

Az induló és növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó jövőbeli stratégiával kapcsolatos munka részeként a Bizottság meg fogja vizsgálni a Horizont Európa III. pillérének kiterjesztésének lehetőségeit, tekintettel arra, hogy az a program keretében rendelkezésre álló források optimalizálása révén hozzájárulhat az innovációs szakadék áthidalásához, többek között az innovatív vállalkozások fejlesztése terén.

A Bizottság továbbra is megteremti a kutatók és az innovátorok fejlődéséhez szükséges feltételeket. E célból az EKT és az EIC kibővítésén fog munkálkodni. Ezzel összefüggésben „Az európai védelemről – Készenlét 2030” című fehér könyvvel összhangban a Bizottság azt is biztosítani fogja, hogy az EIC beruházzon a kettős felhasználású technológiákba.

Végezetül az Európai Bizottság az európai innovációs intézkedéscsomagon keresztül változtatásokat vezet be az induló és növekvő innovatív vállalkozások előtt álló, szabályozási intézkedéseket igénylő akadályok kezelésére.

(1)

Draghi, M. (2024), The future of European competitiveness, Part A | A competitiveness strategy for Europe. (Az európai versenyképesség jövője, A. rész | Európai versenyképességi stratégia). https://commission.europa.eu/topics/eu-competitiveness/draghi-report_en .

(2)

Letta, E. (2024), Much more than a market (Jóval több, mint egy piac) https://www.consilium.europa.eu/media/ny3j24sm/much-more-than-a-market-report-by-enrico-letta.pdf .

(3)

Európai Bizottság 2024, Politikai iránymutatás a hivatalba lépő következő Európai Bizottság számára 2024−2029.

(4)

SWD(2025) 110.

(5)

Heitor, M. et al. (2024), Align, act, accelerate – Research, technology and innovation to boost European competitiveness (Összehangolás, cselekvés, felgyorsítás – Kutatás, technológia és innováció Európa versenyképességének növeléséhez) https://data.europa.eu/doi/10.2777/9106236 .

(6)

Az Európai Parlament 2025. március 11-i állásfoglalása: A Horizont Európa végrehajtásának értékelése a program időközi értékelése és a 10. kutatási keretprogramra irányuló ajánlásai tekintetében (2024/2109(INI)).

(7)

A Tanács következtetései a Horizont 2020 utólagos értékeléséről és a jövőbeli kilátásokról (jóváhagyva 2024. május 23-án).

(8)

(EU) 2021/695 RENDELET a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(9)

EISMEA (2025), Scaling Deep Tech in Europe – Európai Innovációs Tanács – 2025. évi hatásvizsgálati jelentés. Elérhető a következő címen: https://eic.ec.europa.eu/document/download/7b947b36-66cb-4471-a2d0-158d5ae6770f_en?filename=EIC-Impact-Report-2025.pdf .

(10)

Csak a Horizont Európa kedvezményezettjeit figyelembe véve, az EIC-alap 1,5 milliárd EUR összegű további beruházást vont be, 3,2-es tőkeáttételi tényező mellett.

(11)

Heuer, R.-D., et al.: Interim evaluation of the activities of the Joint Research Centre under Horizon Europe and Euratom (A Közös Kutatóközpont tevékenységeinek időközi értékelése a Horizont Európa és az Euratom keretében, 2021–2025 – az értékelő testület zárójelentése), az Európai Unió Kiadóhivatala, 2023.

(12)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Ipari cselekvési terv az európai gépjárműágazat számára, COM(2025) 95 final.

(13)

A Tanács ajánlása a kutatásbiztonság fokozásáról: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=OJ:C_202403510 .

(14)

JOIN(2025) 130 final.