EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.4.1.
COM(2025) 144 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
a 2021–2027-es Európai Szolidaritási Testület program időközi értékeléséről és a 2018–2020-as Európai Szolidaritási Testület program végső értékeléséről
{SWD(2025) 75 final}
Tartalomjegyzék
1. BEVEZETÉS ÉS A LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA
2. AZ ÉRTÉKELŐ JELENTÉS CÉLJA
3. VÉGREHAJTÁS
A 2018–2020-as Európai Szolidaritási Testület program
A 2021–2027-es Európai Szolidaritási Testület program
4. AZ ÉRTÉKELÉS LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI
4.1.Relevancia, koherencia, eredményesség és hatékonyság – mennyire volt sikeres az Európai Szolidaritási Testület?
4.2.Uniós hozzáadott érték – milyen változást hozott eddig az Európai Szolidaritási Testület és kik számára?
5. AJÁNLÁSOK
6. AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ ÚT
1.BEVEZETÉS ÉS A LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA
Az Európai Szolidaritási Testület egy uniós program, amely lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy segítsenek egy befogadóbb társadalom kialakításában, kiszolgáltatott helyzetű emberek támogatásában, továbbá társadalmi kihívások kezelésében.
A 2016 decemberében elindított Európai Szolidaritási Testület 2018 októbere óta működik saját uniós finanszírozású programként 1 . 2022 óta a program humanitárius segítségnyújtási műveleteket támogató önkéntességi projekteket is finanszíroz szerte a világon.
A rendelkezésre álló értékelések megállapították, hogy az Európai Szolidaritási Testület az európai társadalom alapvető szükségleteivel foglalkozik, különösen a demokratikus életben való részvétel, valamint a befogadás és a sokszínűség előmozdítása terén. A program erősíti a közösségtudatot, lendületet ad helyi kezdeményezéseknek, és előmozdít egy szélesebb körű globális perspektívát. A részvétel hozzájárul a személyes, szakmai és tanulmányi készségek, valamint a társadalmi és állampolgári tudatosság javításához. A program a legkülönfélébb kihívásokkal szembesülő fiatalokra is kiterjed, és páneurópai hálózatokat hoz létre, amelyek hosszú távú partnerségekhez és kapcsolatokhoz vezetnek. A program magas elégedettségi arányt mutat fel az egyéni résztvevők körében, a részt vevő szervezetek pedig gazdagíthatják szakmai készségeiket és javíthatják szervezeti hatékonyságukat.
Az értékelés főbb megállapításai a következőképpen foglalhatók össze:
·Az Európai Szolidaritási Testület hatékonyan reagál az európai társadalom változó igényeire, előmozdítva a társadalmi kohéziót, az egyéni fejlődést és a befogadást.
·A program az egyének, a szervezetek és a közösségek javát szolgálja. A résztvevők személyesen és szakmailag is fejlődnek, ami fokozott polgári szerepvállaláshoz vezet. A szervezetek jobb gyakorlatokhoz férnek hozzá a projektmenedzsment és a befogadás terén, míg a közösségek erősebb társadalmi kohéziót tapasztalnak meg, a kultúrák közötti megértéssel.
·A program jól illeszkedik a Bizottság demokratikus részvételre, befogadásra, sokszínűségre és környezeti fenntarthatóságra irányuló prioritásaihoz.
·Figyelemre méltó hatékonysága ellenére a program az infláció következtében és a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők támogatása miatt finanszírozási korlátokkal szembesül, ami rávilágít arra, hogy jobban össze kell hangolni a költségvetést a program törekvéseivel.
2. AZ ÉRTÉKELŐ JELENTÉS CÉLJA
Az (EU) 2021/888 rendelet (a továbbiakban: a rendelet) 21. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Európai Bizottság elvégezte a jelenlegi Európai Szolidaritási Testület program félidős értékelését, valamint a 2018–2020-as Európai Szolidaritási Testület program végső értékelését. Ezt az értékelést külső tanulmány, konzultációk, valamint a tagállamok és a programhoz társult harmadik országok által benyújtott jelentésekből származó megállapítások támasztották alá (ezek a jelentések a program végrehajtását és hatását írják le). Az értékelések során a program eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját, koherenciáját és hozzáadott értékét vizsgálták.
Az értékelés megerősítette, hogy a Bizottság 2019–2024-es időszakra vonatkozó politikai prioritásaival – többek között a demokratikus részvétellel, a sokszínűséggel, a befogadással és a fenntarthatósággal – összhangban álló önkéntességi lehetőségeket kínáló program továbbra is releváns. Azonosításra került néhány javításra szoruló terület is, ideértve a következőket: i. a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek azonosításának javítása a programba történő bevonásuk megkönnyítése érdekében, ii. a program finanszírozásának és célkitűzéseinek jobb összehangolása, iii. az informatikai és nyomonkövetési eszközök javítása, valamint iv. a humanitárius segítségnyújtási programág céljával kapcsolatos tájékoztatás részletesebb pontosítása. Ez a jelentés ismerteti az értékelés főbb megállapításait és az előterjesztett ajánlásokat. A kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum részletes információkkal szolgál a megállapításokról, a konzultációkról és a módszertanról.
A rendelettel összhangban a Bizottság az időközi és a végső értékelést megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.
3.VÉGREHAJTÁS
A 2018–2020-as Európai Szolidaritási Testület program
A 2018–2020-as Európai Szolidaritási Testület program 375,6 millió EUR összegű költségvetéssel rendelkezett, amelyet önkéntességre, szolidaritási projektekre, szakmai gyakorlatokra és fiataloknak szánt állásokra különítettek el. 2020 végéig a program több mint 35 000 fiatal számára teremtett lehetőségeket. A program olyan horizontális prioritásokkal foglalkozott, mint a befogadás és az éghajlatváltozás, és olyan projektekhez nyújtott támogatást, amelyek fiatalok bevonásával zajlottak.
Az Európai Szolidaritási Testület eredményei a 2018 és 2020 közötti időszakban
|
Leírás |
2018 |
2019 |
2020 |
|||
|
Tervezett |
Megvalósult |
Tervezett |
Megvalósult |
Tervezett |
Megvalósult |
|
|
Résztvevők száma összesen |
17 000 |
4 412 |
34 700 |
16 709 |
40 300 |
22 346 |
|
Önkéntes projektek, résztvevők |
8 400 |
2 694 |
24 600 |
11 735 |
28 900 |
14 009 |
|
Szolidaritási projektek, résztvevők |
5 400 |
1 057 |
6 200 |
4 447 |
7 300 |
7 196 |
|
Szakmai gyakorlatok és álláslehetőségek, résztvevők |
3 200 |
139 |
3 900 |
208 |
4 100 |
503 |
|
Önkéntességi csoportok a kiemelt területeken, résztvevők |
– |
522 |
– |
319 |
– |
638 |
|
Kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők (%) |
25 % |
35 % |
25 % |
42 % |
25 % |
42 % |
A 2021–2027-es Európai Szolidaritási Testület program
A jelenlegi többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó 2021–2027-es időszakban az Európai Szolidaritási Testület még inkább az önkéntességre összpontosít, és humanitárius segítségnyújtási önkéntességet kínál nem uniós országokban. Az 1,009 milliárd EUR összegű költségvetéssel rendelkező program végrehajtása 2021 és 2022 között a rendelet 2021. májusi késedelmes elfogadása és a Covid19 utáni hatások miatt késedelmet szenvedett. Ennek következtében a programteljesítmény-kimutatásban 2 meghatározott teljesítménycélokat 2023-ban 270 000-ről 185 000 résztvevőre igazították ki. A program az elődje által az első években elért eredményekre és az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésre épült.
A legutóbbi többéves pénzügyi keret első éve kihívásokkal teli és összetett volt. A programról szóló rendelet és a munkaprogram késői elfogadása, valamint a Covid19-világjárvány mellett 2022-ben váratlan és rendkívüli kihívások merültek fel Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja és a növekvő infláció hatása miatt. A programnál gyorsan rugalmassági intézkedéseket fogadtak el annak lehetővé tétele érdekében, hogy a projektek önkéntes alapon más területre összpontosíthassák tevékenységeik egy részét, és így rövid távú támogatást nyújtsanak Ukrajnának és lakosságának. Emellett az egységárak kiigazítása révén az inflációt is kezelték.
Az Európai Szolidaritási Testület eredményei a 2021 és 2023 közötti időszakban
|
Leírás |
2021 |
2022 |
2023 |
|||
|
Tervezett |
Megvalósult |
Tervezett |
Megvalósult |
Tervezett |
Megvalósult |
|
|
Résztvevők száma összesen |
25 000 |
18 112 |
27 223 |
25 147 |
25 606 |
20 403 |
|
Szolidaritási projektek, résztvevők |
9 000 |
5 164 |
9 700 |
7 418 |
9 100 |
3 813 |
|
Önkéntes projektek, résztvevők |
15 000 |
11 648 |
16 200 |
16 016 |
15 200 |
14 404 |
|
Önkéntességi csoportok a kiemelt területeken, résztvevők |
1 000 |
1 300 |
1 000 |
1 384 |
1 000 |
1 837 |
|
Humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos önkéntesség, résztvevők |
0 |
0 |
323 |
329 |
306 |
349 |
|
Kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők (%) |
34 % |
35 % |
30 % |
35 % |
30 % |
40 % |
|
Szolidaritási tevékenységekben vállalt önkéntességre vonatkozó minőségi védjegyben részesült szervezetek |
2 000 |
2 178 |
2 100 |
504 |
390 |
258 |
|
Humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos önkéntességre vonatkozó minőségi védjegyben részesült szervezetek |
– |
100 |
100 |
40 |
40 |
30 |
4.AZ ÉRTÉKELÉS LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI
A Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásai 3 alapján az értékelés egy külső tanulmányból származó bizonyítékokra támaszkodik. A vizsgált időszak az előző program esetében a 2018–2020-as, a jelenlegi program esetében pedig a 2021–2023-as időszak volt. Az értékelés valamennyi értékelési kritérium tekintetében összességében pozitív eredményt mutat, és támogatja az Európai Szolidaritási Testület további végrehajtását.
4.1.Relevancia, koherencia, eredményesség és hatékonyság – mennyire volt sikeres az Európai Szolidaritási Testület?
Relevancia
Az Európai Szolidaritási Testület messzemenően releváns az európai társadalom változó igényei szempontjából. A program az önkéntességi lehetőségek széles skáláját mozdítja elő a Bizottság 2019–2024-es időszakra vonatkozó politikai prioritásaihoz igazodóan, ideértve például a demokratikus részvételt, a befogadást, a sokszínűséget és a fenntarthatóságot.
Továbbá a program bizonyítja szilárd elkötelezettségét amellett, hogy prioritásait hozzáigazítsa a sürgős társadalmi igényekhez, amint azt a Covid19-világjárványra és más válságokra adott gyors reagálása is mutatja. Van azonban még mit javítani a résztvevők kiegyensúlyozott földrajzi eloszlásának biztosítása és a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok szélesebb körű bevonása terén.
Az Európai Szolidaritási Testület horizontális prioritásainak relevanciája a résztvevők szerint
Forrás: az egyéni résztvevők körében végzett felmérés. 102. kérdés: „Az Európai Szolidaritási Testületnek több prioritása van. Ön szerint milyen mértékben felelnek meg ezek a társadalmi igényeknek és elvárásoknak?”
|
Relevancia Általános megállapítások ·Az Európai Szolidaritási Testület célkitűzései és prioritásai relevánsak a társadalmi kohézió és az egyéni fejlődés fiatalok körében történő előmozdítása szempontjából. ·A program a különböző formátumai és témái miatt rendkívül fontos a helyi társadalmi igények kezelésében, mivel testre szabott projekteket tesz lehetővé. A 2021–2027-es programmal kapcsolatos megállapítások ·Az Európai Szolidaritási Testület bebizonyította, hogy képes alkalmazkodni a felmerülő társadalmi igényekhez, például az éghajlattal kapcsolatos gyakoribb és súlyosabb veszélyek és egyéb katasztrófák hatásához. ·Relevanciáját az egyéni résztvevők körében mért magas elégedettségi arány is alátámasztja. ·Az európai társadalom alapvető szükségleteivel foglalkozik, különösen a demokratikus életben való részvétel ösztönzése, valamint a befogadás és a sokszínűség előmozdítása terén. ·A program jobban kielégíthetné a különböző hátterű vagy különleges helyzetben lévő (például fogyatékossággal élő) résztvevők igényeit azáltal, ha javítja a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok azonosítását és célzott támogatását. |
Koherencia
Az Európai Szolidaritási Testület erős belső és külső koherenciát (vagy következetességet) mutatott az EU stratégiai prioritásaival, különösen a fiatalok szerepvállalása és más uniós szakpolitikai kezdeményezések integrálása tekintetében.
A program kiegészíti az olyan uniós programokat, mint az Erasmus+, de a tényleges szinergiák némileg korlátozottak, ami arra utal, hogy strukturáltabb erőfeszítésekre lenne szükség. Az Európai Szolidaritási Testület Erasmus+ programba való esetleges integrálása lehetőségeket és kihívásokat is jelenthet. Bár az integráció növelheti az adminisztratív hatékonyságot és az erőforrások rugalmasságát, aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy elhomályosodhat az Európai Szolidaritási Testület önkéntességre és szolidaritásra irányuló egyedülálló fókusza, ami gyengítheti a program alapvető értékeit és hatását.
Kifelé az Európai Szolidaritási Testület jól illeszkedik más uniós szakpolitikai kezdeményezésekhez, különösen a fiatalok részvételének és demokratikus szerepvállalásának javítását célzó kezdeményezésekhez. Az összehangolásból fakadó előnyöket még inkább fokozni lehetne, ha a következő program kezdetétől fogva strukturált együttműködést alakítanának ki. Ezen túlmenően, tekintettel a kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatalok esetében felmerülő foglalkoztatási előnyökre, a programot jobban össze lehetne kapcsolni az uniós ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésekkel.
|
Koherencia A 2018–2020-es programmal kapcsolatos megállapítások ·A program kiegészítette az uniós szakpolitikákat, és egyablakos ügyintézési pontként szolgált a szolidaritási tevékenységekhez. ·Összességében kiegészítő jellege volt más uniós programok, különösen az Erasmus+ mellett. ·A foglalkoztatási ág nem különült el más tevékenységek alternatívájaként, ami behatárolta azt, hogy mennyiben egészíthette ki a program többi részét. ·A program kitűnt más programokhoz képest azáltal, hogy országon belüli tevékenységeket és csoportos projekteket kínált. A 2021–2027-es programmal kapcsolatos megállapítások ·Nem észleltek konkrét következetlenségeket a közvetlenül a Bizottság által irányított és a nemzeti irodák által közvetve irányított intézkedéstípusok között. ·Az Európai Szolidaritási Testület keretében végzett önkéntes tevékenységek észszerűsítése javította a program koherenciáját. ·Bár a program Erasmus+ programba való integrálása költséghatékonynak tűnhet, növelheti a részvételi akadályokat, valamint gyengítheti a program eltérő fókuszát, célzott hatókörét és hatását. ·A program nagymértékben kiegészíti a 2022–2027-es időszakra szóló, az EU külső tevékenységére vonatkozó ifjúsági cselekvési tervet és a Bizottság 2019–2024-es időszakra vonatkozó tágabb stratégiai prioritásait. ·Összességében a program kiegészít más uniós programokat, különösen az Erasmus+ és a Horizont Európa programot, de további szinergiákat lehetne kialakítani. |
Eredményesség
Az Európai Szolidaritási Testület erősíti a társadalmi kohéziót és a kultúrák közötti megértést, és kezeli a helyi kihívásokat, különösen azokon a területeken, ahol csökkenőben van a helyi önkéntesség. A program sikeresen előmozdítja a közösségi szerepvállalást, a vezetésfejlesztést és az együttműködésen alapuló szervezeti hálózatokat. A nemzetközi önkéntesek bevonása létfontosságú a távoli vagy társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű területeken, de a program szervezeti kihívásokkal szembesült az e területek sajátos igényeihez való alkalmazkodás tekintetében. A legfontosabb közösségi hatások a következők:
oa helyi kihívások kezelése az önkénteshiány pótlásán és az életminőség javításán keresztül, különösen a vidéki és a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű területeken; ezekben a régiókban létfontosságú volt a nemzetközi önkéntesek bevonása, előmozdítva a közösségi szellemet és kielégítve a sajátos helyi igényeket,
oa közösségfejlesztés javítása a közösségeken belüli társadalmi kohézió és interkulturális megértés erősítése révén; a távoli területeken azonban a program kihívásokkal szembesült.
A program következetesen teljesítette a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevőkre 4 vonatkozó céljait (2021-ben 34 %, 2022 óta pedig évente 30 %). Az azonosításuk jelenlegi módszere azonban megnehezíti a program e területen elért eredményeinek értékelését.
A humanitárius segítségnyújtási programág iránti érdeklődés jelentősen nőtt az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezéshez képest. 2023 májusáig több mint 42 000 részvételi szándéknyilatkozat érkezett, ami sikeres indulást jelez, nagy láthatóság mellett. 2023 végéig összesen közel 104 000 részvételi szándéknyilatkozatot tettek, ami jóval meghaladja a 2021–2027-es programozási időszak egészére vonatkozó, 1 955 bevetésben meghatározott eredeti célt. Ez arra utal, hogy a programág jelenlegi költségvetése nem elegendő e magas szintű kereslet kielégítéséhez.
|
Eredményesség Általános megállapítások ·A szervezetek elismerik projekttervezési, -végrehajtási és jelentéstételi készségeik javulását, és megjegyezték, hogy az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegye hatással van a későbbi adományszervezésükre és projektvégrehajtásukra. ·A program erősíti a közösségtudatot, lendületet ad helyi kezdeményezéseknek, és előmozdít egy szélesebb körű globális perspektívát. ·Az egyén szintjén a részvétel erőteljes eredmények elérését segíti elő, ideértve például a személyes, szakmai és tanulmányi készségek, valamint a társadalmi és állampolgári tudatosság javulását. A 2018–2020-es programmal kapcsolatos megállapítások ·Az Európai Szolidaritási Testület a szabályozáshoz és a világjárványhoz kapcsolódó kihívások közepette fokozatosan növelte a mobilitásban résztvevők számát, de elmaradt a kitűzött céloktól. A 2021–2027-es programmal kapcsolatos megállapítások ·A program a célcsoportjain – egyéneken, szervezeteken és közösségeken – keresztül körkörös előnyökkel jár. ·A szervezetek kihívásokkal néznek szembe a kevesebb lehetőséggel rendelkező önkéntesekkel való munka terén, ami rámutat a folyamatos kapacitásépítés és programtámogatás szükségességére. |
Hatékonyság
A program költséghatékonysága javult az előző időszakhoz képest. A program intézkedései között azonban észrevehető különbségek mutatkoznak a költséghatékonyság tekintetében, ami arra utal, hogy egyes területeken a hatékonyság szempontjából előnyösek lehetnek a célzott pénzügyi stratégiák.
A program ambícióit és célkitűzéseit tekintve a finanszírozás nagyon korlátozottnak bizonyult. Annak ellenére, hogy a 2018–2020-as időszakhoz képest magasabb volt az éves költségvetés (22 %), az infláció kihatott arra, hogy mennyire képes elérni a program a céljait. Ezért a költségvetési előirányzatokat össze kell hangolni a fiatalok tényleges szükségleteivel és a szolidaritás előmozdítására irányuló törekvéssel. A helyzetet tetézi a program iránti nagy kereslet. A 2018–2020-as programozási időszakhoz képest a jelenlegi program a résztvevőnkénti költségeket tekintve nagyjából kétszer olyan költséghatékonynak bizonyult, az infláció miatti kiigazítás után résztvevőnként 4 054 EUR költséggel.
Emellett egyes országok nem használják fel a teljes tervezett költségvetésüket, ami befolyásolja a program általános teljesítményét. Ezzel szemben a nagyobb kereslettel szembesülő országok nem használhatják fel a számukra elkülönített költségvetés több mint 100 %-át.
Jelentős javulás történt a mérés és a nyomon követés terén. Mindazonáltal továbbra is vannak kihívások, különösen az új informatikai eszközökkel kapcsolatban, amelyek nem elégítették ki teljes mértékben a felhasználók igényeit. Ezenkívül a teljesítménymutatók gyakorlati alkalmazását finomítani kell, hogy teljes mértékben tükrözni lehessen a program hatását. A részvétel földrajzi egyensúlyának és az előnyök részt vevő országok közötti megoszlásának nyomon követése szintén alapvető fontosságú.
|
Hatékonyság A 2018–2020-es programmal kapcsolatos megállapítások ·A 79,4 %-os felhasználási arányt tekintve a finanszírozás megfelelőnek bizonyult. A kifizetések alacsony felhasználása nem túlzott finanszírozásra utal, hanem a költségvetési előirányzatok rugalmatlanságára és a Covid19-válság miatti torzulásokra. ·Az adminisztratív teher a legtöbb érdekelt fél szerint észszerű volt. ·A programirányítást közepesen hatékonynak találták, bizonyos kritikákat fogalmazva meg az informatikai eszközökkel kapcsolatban. A 2021–2027-es programmal kapcsolatos megállapítások ·Bár sok résztvevő és szervezet kezelhetőnek találta az adminisztratív terhek szintjét, a folyamatok tovább egyszerűsíthetők. ·A programirányítás és -végrehajtás összességében hatékony volt. A rugalmas programirányítás enyhítette az olyan külső sokkhatásokat, mint a Covid19-világjárvány és az Ukrajna elleni orosz invázió. ·A programfinanszírozás összességében túl alacsony volt a program szükségleteihez és célkitűzéseihez képest, amit olyan tényezők is súlyosbítottak, mint az inflációs nyomás. ·Az informatikai eszközök felhasználóbarát jellege és funkciói a folyamatos fejlesztésük ellenére további figyelmet igényelnek. |
4.2.Uniós hozzáadott érték – milyen változást hozott eddig az Európai Szolidaritási Testület és kik számára?
A szervezetek és a résztvevők több mint fele számára az Európai Szolidaritási Testület az egyetlen rendelkezésre álló lehetőség az önkéntességre és a szolidaritási tevékenységekre (lásd az alábbi ábrát).
Forrás: nyilvános konzultáció.
A részt vevő szervezetek és magánszemélyek a helyi kérdéseken túlra is kiterjesztik látókörüket, és tudatosul bennük, hogy miként járulnak hozzá erőfeszítéseik a tágabb európai viszonyokhoz. Emellett az EU iránti pozitív hozzáállás egyértelműen tovagyűrűzik az érintett közösségekre és társadalmi csoportokra.
A demokrácia és az aktív polgári szerepvállalás erősítése
A program kulcsszerepet játszik az EU-ellenes és antidemokratikus érzelmek mérséklésében, köszönhetően az erős nemzetközi hálózatának, amely a nemzeti hatóságoktól a társadalmi szervezeteken át a közösségekig és az egyénekig terjed.
Jól ismert, hogy kapcsolat áll fenn az önkéntes tevékenységek és a szélesebb körű társadalmi, politikai és polgári szerepvállalás között. A program ösztönzi a szélesebb körű társadalmi részvételt, mivel a szolidaritási tevékenységekben részt vevő fiatalok általában élénk érdeklődést mutatnak a társadalom és a politika iránt.
A fiatalok szerepvállalásának elősegítése
A program olyan célkitűzésekhez való hozzájárulása révén, mint a demokrácia, az aktív polgári szerepvállalás, a szolidaritás, valamint a személyes és szakmai fejlődés megerősítése, az Európai Szolidaritási Testület hozzájárul a fiatalok társadalmi szerepvállalásának elősegítéséhez, számos előnyt biztosítva a nemzeti határokon túlnyúlóan. A program erősíti az európai identitást és előmozdítja az olyan európai értékek támogatását, mint a demokrácia és az emberi jogok.
A program kiterjedt páneurópai hálózatokat hoz létre, ösztönözve a tartós partnerségeket, amelyek Európa-szerte és Európán kívül is elősegítik a tudásmegosztást és az együttműködésen alapuló kezdeményezéseket.
Az oktatásból a munkába való átmenet megkönnyítése
Az Európai Szolidaritási Testület az elvárt hatását meghaladóan segítséget nyújt azoknak a fiataloknak, akik tanulmányi eredményeik ellenére akadályokba ütköznek a foglalkoztatás terén. A program vonzó a pályakezdők számára, akiknek célja az egyetemi tanulmányok és a szakmai gyakorlat közötti átkötés megteremtése, készségeik fejlesztése és értékes tapasztalatok szerzése. Bár nem közvetlen cél, az Európai Szolidaritási Testület kezeli a fiatalok tanulmányai és a foglalkoztatás közötti közvetlen kapcsolat hiányát.
|
Uniós hozzáadott érték Általános megállapítások ·Az Európai Szolidaritási Testület erősíti az európai identitás érzését és támogatja az európai értékeket a résztvevők körében. A 2018–2020-es programmal kapcsolatos megállapítások ·A program olyan nagyságrendben mozdította elő az aktív polgári szerepvállalást és segítette elő a résztvevők személyes fejlődését, amelyet nemzeti erőfeszítésekkel valószínűleg nem lehetne elérni. ·Az európai önkéntes szolgálatról az Európai Szolidaritási Testületre való átállás növelte az uniós hozzáadott értéket azáltal, hogy egyablakos ügyintézési pontot hozott létre a szolidaritási tevékenységekhez. ·Hatókörének kiterjesztése, a rugalmasság javítása és a befogadással kapcsolatos célkitűzések megerősítése révén az Európai Szolidaritási Testület az európai önkéntes szolgálathoz képest jobban képes lett kielégíteni a fiatalok igényeit. ·A program jobb nemzetközi hálózatépítést és együttműködést biztosított, amit a nemzeti önkéntes kezdeményezésekkel nehéz volt elérni. A 2021–2027-es programmal kapcsolatos megállapítások ·Az Európai Szolidaritási Testület nagy hatású kezdeményezés a fiatalok társadalmi szerepvállalásának elősegítésére irányulóan, amely a szerepvállalási lehetőségek egyedülálló együttesét kínálja. ·A programban számos olyan fiatal vesz részt, akik a legkülönfélébb kihívásokkal szembesülnek. ·A részt vevő szervezetek gazdagíthatják szakmai készségeiket és javíthatják szervezeti hatékonyságukat. ·A programot a minőségi előírásai – beleértve az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegyét is – megkülönböztetik más rendszerektől, amelyek a minőségbiztosítás terén nem nyújtanak ugyanolyan szintű következetességet vagy hatókört. ·A program egyedülálló páneurópai hálózatokat hoz létre, amelyek hosszú távú partnerségekhez és kapcsolatokhoz vezetnek. |
5.AJÁNLÁSOK
A kevesebb lehetőséggel rendelkezők bevonása
A kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek nyomon követésének jelenlegi módszere vagy a szervezetek és a nemzeti irodák önkéntes tevékenységekről történő jelentéstételén, vagy a szolidaritási projekteken belüli önbevalláson alapul, ami következetlenségeket eredményez.
Ajánlások:
·pontosítani kell, hogy miként kell értelmezni a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok fogalommeghatározását,
·szélesebb körben ismertté kell tenni a végrehajtási iránymutatásokat – az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület befogadási és sokszínűségi stratégiáját 5 ,
·stratégiákat kell végrehajtani annak érdekében, hogy jobban azonosítsák a kevesebb lehetőséggel rendelkezőket a projektekben való részvételük előtt,
·több lehetőséget kell teremteni a szervezeteken belüli kapacitásépítésre, szituációs példákat és gyakorlatokat építve be a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők jobb azonosítása és integrálása érdekében,
·be kell vonni a nemzeti irodák befogadással és sokszínűséggel foglalkozó tisztviselőit e gyakorlatok megszervezésébe, annak biztosítása érdekében, hogy igazodjanak a befogadási és sokszínűségi stratégia céljaihoz.
Az eredmények és a hatások földrajzi eloszlása terén megfigyelhető különbségek kezelése
A program földrajzi eloszlását jobban nyomon kell követni, hogy pontosan fel lehessen mérni a program előnyeinek eloszlását, és meg lehessen valósítani a program szolidaritási célkitűzését.
Ajánlások:
·folytatni kell a nyomonkövetési mechanizmusok javítását annak nyomon követése érdekében, hogy hol zajlanak önkéntes tevékenységek,
·földrajzi egyenlőtlenségek feltárása esetén ösztönözni kell az alulreprezentált régiók szervezeteit a részvételre.
A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó vízumszabályok tökéletesítése
Önkéntesek és szervezetek is rámutattak arra, hogy továbbra is problémák merülnek fel a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó vízumszabályokkal kapcsolatban.
Ajánlások:
·meg kell erősíteni az érintett nemzeti szervekkel való együttműködést, hogy egyszerűsödjön a vízumkiadás folyamata a nem uniós résztvevők számára,
·szorosan együtt kell működni a tagállamokkal a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló (EU) 2016/801 irányelv 6 végrehajtásában, összhangban a fiatal önkéntesek Európai Unión belüli mobilitásáról szóló tanácsi ajánlással (2022/C157/01) 7 .
A finanszírozás hozzáigazítása a célokhoz
Az Európai Szolidaritási Testület finanszírozása egy kísérleti programéhoz hasonlít, és túl alacsony ahhoz, hogy elérje a kitűzött célokat.
Ajánlások:
·a jövőre nézve – a következő többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások sérelme nélkül – mérlegelni kell a költségvetés egészének a program céljaival való jobb összehangolását,
·a program gazdasági sokkhatásokkal szembeni ellenállóbbá tétele érdekében mérlegelni kell a költségvetés évenkénti növelésének betervezését egy átalány-költségvetés helyett,
·be kellene vezetni az egységköltségek megfelelőségének évenként újraértékelését annak érdekében, hogy a program a projektek minőségének veszélyeztetése nélkül reagálhasson a szervezetek és a résztvevők igényeire,
·a jövőbeli program meghatározása során a részt vevő országokkal együtt meg kell vizsgálni a finanszírozás elosztására vonatkozó kritériumok újrakalibrálásának lehetőségét,
·a programot jobban integrálni kell más szakpolitikai kezdeményezésekbe, az önkéntesek például jobban profitálhatnának az olyan kezdeményezésekből, amelyek támogatják a szakmai átmenetet, valamint a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) és más kiszolgáltatott helyzetű fiatalok szükségleteit,
·a meglévő finanszírozás lehető legjobb kihasználása és a közös célkitűzések megvalósítása érdekében maximalizálni kellene és tovább kellene fejleszteni a többi programmal való szinergiákat.
Az informatikai eszközök megerősítése
Azok az informatikai eszközök, amelyeket a felhasználók nem tudnak könnyen használni, vagy amelyek esetében leállásokat tapasztalnak, kihívást jelentenek a program hatékony végrehajtása szempontjából, és olyan kockázatokat hordoznak, mint az adatvesztés és a késedelmes jelentéstétel.
Ajánlások:
·átfogó felhasználói tesztelést kell végezni egy sokféle végfelhasználóból álló csoporttal, azonosítva a használhatósággal és a hozzáférhetőséggel kapcsolatos problémákat, és gondoskodni kell arról, hogy az informatikai eszközök megfeleljenek az összes érdekelt fél igényeinek,
·tovább kell egyszerűsíteni a szervezetek által a finanszírozás megpályázásához használt informatikai eszközöket és űrlapokat,
·gondoskodni kell arról, hogy rendkívüli intézkedések legyenek érvényben az adatok integritásának és folytonosságának fenntartása érdekében arra az esetre, ha a jelentéstételi eszközök nem állnak rendelkezésre.
A humanitárius segítségnyújtási programág kiigazítása
Lehetne még pontosítani és ismertetni az érdekelt felek körében a humanitárius segítségnyújtási programág célját, hogy jobban meg lehessen felelni elvárásaiknak. Emellett az, hogy ezen ág esetében a korhatár magasabb – nevezetesen 35 év, szemben a program egyéb önkéntes és szolidaritási tevékenységeire vonatkozó 30 éves korhatárral –, csökkenti a program koherenciáját, és összezavarja az érdekelt feleket.
Ajánlások:
·egyértelműen tájékoztatni kell a részt vevő szervezeteket arról, hogy a programág célja, hogy egyéni mobilitást és tanulást biztosítson olyan önkéntesek számára, akiktől nem várható el, hogy rendelkezzenek szakmai készségekkel és tapasztalattal,
·mérlegelni kell a humanitárius segítségnyújtási programág korhatárának a program többi részéhez való hozzáigazítását, mivel a 30 és 35 év közöttiek körében a kereslet nem magas (a programág összes regisztrálójának csupán 3 %-a).
6.AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ ÚT
Az értékelés eredményei megerősítik, hogy az Európai Szolidaritási Testület alapvető szerepet tölt be, és egyes országokban az egyetlen lehetőséget jelenti az önkéntességre és a szolidaritásra. Bár számos javításra szoruló területet lehetett azonosítani, az öt kritérium (relevancia, hatékonyság, eredményesség, koherencia, uniós hozzáadott érték) átfogó értékelése pozitív, és alapul szolgál a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret szerinti programvégrehajtás továbbfejlesztéséhez, valamint a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret szerinti jövőbeli programról történő gondolkodáshoz.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1475 rendelete (2018. október 2.) az Európai Szolidaritási Testület jogi keretének meghatározásáról.
EU (2024), Az Európai Szolidaritási Testület teljesítménye, https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/eu-budget/performance-and-reporting/programme-performance-statements/european-solidarity-corps-performance_en#mff-2014-2020--european-solidarity-corps.
A kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok teljes fogalommeghatározását lásd az Európai Szolidaritási Testület program létrehozásáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/888 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 4. pontjában.
HL L 132., 2016.5.21., 21. o., https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=OJ%3AJOL_2016_132_R_0002 .
HL C, 2022/C157/01, 2022.4.11., 1. o., https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32022H0411(01) .