EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.2.24.

COM(2025) 66 final

2025/0036(NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a kiberbiztonsági válságkezelésre vonatkozó uniós tervezetről

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A kiberbiztonsági tervezet egy nem kötelező erejű eszköz, amely konkrét intézkedéseket határoz meg a kiberválságokban érintett szereplők számára, és amely növelheti a kiberválság-kezelési keret általános hatékonyságát. Aktualizálja a nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre és válsághelyzetekre való összehangolt reagálásról szóló (EU) 2017/1584 bizottsági ajánlásban foglalt tervezetet, és figyelembe veszi az ajánlás elfogadása óta végzett uniós szintű gyakorlatok eredményeit és tanulságait. Része a felkészültség és a biztonság területére vonatkozó szélesebb körű politikai prioritásoknak.

Az (EU) 2022/2555 irányelv (NIS 2 irányelv) értelmében a nagyszabású kiberbiztonsági esemény olyan biztonsági esemény, amely olyan mértékű zavart okoz, amely meghaladja valamely tagállamnak az arra való reagálása képességét, vagy amely legalább két tagállamra jelentős hatást gyakorol. Okuktól és hatásuktól függően a nagyszabású kiberbiztonsági események eszkalálódhatnak, és olyan teljes körű válsággá válhatnak, amely nem teszi lehetővé a belső piac megfelelő működését, illetve súlyos közrendi és közbiztonsági kockázatot jelent a szervezetekre vagy a polgárokra nézve több tagállamban vagy az Unió egészében.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Mivel a kritikus infrastruktúrák vagy az alapvető és fontos szervezetek által nyújtott szolgáltatások zavaraira való reagálás elsősorban a tagállamok felelőssége, egyes határokon átnyúló rossz szándékú kibertevékenységek megzavarhatják és károsíthatják azokat a kritikus információs infrastruktúrákat, amelyektől a belső piac zavartalan működése függ. Ezért az Unió jelentős biztonsági esemény vagy válság esetén fontos szerepet játszik. Az ilyen zavarok az egységes piacon belül a gazdasági tevékenység több vagy akár valamennyi szektorát érinthetik, és hatással lehetnek az Unió biztonságára és nemzetközi kapcsolataira. A belső piac működésének biztosítása érdekében a számottevő határokon átnyúló jelentőséggel bíró kritikus infrastruktúrák zavarai esetén az uniós szintű koordináció nemcsak megfelelő, hanem szükséges is. Az uniós szintű összehangolt reagálás a közös helyzetismeret, az összehangolt nyilvános kommunikáció és a zavar belső piacra gyakorolt következményeinek enyhítése révén támogatja a zavarra adott tagállami reagálást.

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

2025/0036 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a kiberbiztonsági válságkezelésre vonatkozó uniós tervezetről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A digitális technológia és a globális konnektivitás az Unió gazdasági növekedésének, versenyképességének és a kritikus infrastruktúrák átalakulásának gerincét képezi. Az összekapcsolt és egyre digitalizáltabb gazdaság azonban növeli a kiberbiztonsági események és kibertámadások kockázatát is. Emellett a fokozódó geopolitikai feszültségek, konfliktusok és stratégiai rivalizálás tükröződik a rossz szándékú kibertevékenységek hatásában, volumenében és kifinomultságában. Az ilyen tevékenységek többdimenziós hibrid fenyegetések vagy katonai műveletek részét képezhetik. Közvetlen hatással lehetnek az Unió biztonságára, gazdaságára és társadalmára is. Emellett továbbgyűrűző hatással is járhatnak, különösen akkor, ha ezek a tevékenységek nemzetközi stratégiai partnerországokat, például tagjelölt vagy szomszédos országokat céloznak meg.

(2)A nagyszabású kiberbiztonsági esemény olyan mértékű zavart okozhat, amely meghaladja valamely tagállamnak az arra való reagálása képességét, vagy amely legalább két tagállamra jelentős hatást gyakorol. Okuktól és hatásuktól függően a nagyszabású kiberbiztonsági események eszkalálódhatnak, és olyan teljes körű válsággá válhatnak, amely nem teszi lehetővé a belső piac megfelelő működését, illetve súlyos közrendi és közbiztonsági kockázatot jelent a szervezetekre vagy a polgárokra nézve több tagállamban vagy az Unió egészében. A hatékony válságkezelés elengedhetetlen a gazdasági stabilitás fenntartásához, az európai kormányok, a kritikus infrastruktúrák, a polgárok és a vállalkozások védelméhez, valamint a kibertér nemzetközi biztonságához és stabilitásához. A kiberválság-kezelés ennek megfelelően az átfogó uniós válságkezelési keret szerves részét képezi.

(3)Az (EU) 2018/1993 tanácsi végrehajtási határozatban 2 meghatározott eljárásokkal összhangban a Tanács elnöksége határozatot hoz az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus (IPCR) aktiválásáról és deaktiválásáról, amely (kivéve a szolidaritási klauzula alkalmazása esetén) konzultál az érintett tagállamokkal, a Bizottsággal és a főképviselővel. Emellett az IPCR-eljárásoknak megfelelően a Tanács Főtitkársága, a Bizottság szolgálatai és az EKSZ az elnökséggel konzultálva megállapodhatnak az IPCR információmegosztási módban történő aktiválásáról is. Az IPCR keretében folytatott megbeszélések alapjául a Bizottság szolgálatai és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) által kidolgozott integrált helyzetismereti és -elemzési jelentések szolgálnak.

(4)Bár a nemzeti kiberválságok kezeléséért elsődlegesen a tagállamok felelősek, a kiberbiztonsági események esetleges határokon és ágazatokon átnyúló jellege megköveteli a tagállamoktól és az érintett uniós szervezetektől, hogy technikai, operatív és politikai szinten együttműködjenek az Unión belüli hatékony koordináció érdekében. Ugyanakkor a válságelhárítás és a válságot követő helyreállítás költséges az érintett szervezetek és ágazatok számára. A teljes életciklusra kiterjedő válságkezelés ezért magában foglalja a kiberbiztonsági események előrejelzésére való felkészültséget és a közös helyzetismeretet, az azonosításhoz szükséges felderítési képességeket, valamint a kiberbiztonsági események mérsékléséhez, megakadályozásához és megfékezéséhez szükséges reagálási és helyreállítási eszközöket.

(5)A nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre és válsághelyzetekre való összehangolt reagálásról szóló (EU) 2017/1584 bizottsági ajánlás 3 meghatározza a tagállamok és az uniós szervezetek közötti együttműködés célkitűzéseit és módjait a nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre és válsághelyzetekre való reagálás terén. Feltérképezi a technikai, operatív és politikai szinten érintett szereplőket, és kifejti, hogy hogyan integrálódtak a szélesebb körű uniós válságkezelésbe, például az IPCR-be. Az (EU) 2017/1584 ajánlásban meghatározott alapelvek, nevezetesen a szubszidiaritás, a komplementaritás és az információk bizalmas kezelése, valamint a háromszintű (technikai, operatív és politikai) megközelítés továbbra is érvényesek.

(6)2017 óta az Unió több olyan eszköz révén fejlesztette ki kiberbiztonsági keretét, amelyek a kiberbiztonsági válságkezelés szempontjából releváns rendelkezéseket tartalmaznak: Az (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 , az (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5 , az (EU) 2024/2690 bizottsági végrehajtási rendelet 6 , az (EU, Euratom) 2023/2841 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7 , az (EU) 2021/887 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8 , az (EU) 2024/2847 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9 és az (EU) 2025/38 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a kiberszolidaritásról szóló jogszabály) 10 . A kiberbiztonsági válsággal kapcsolatos konkrét ágazati intézkedések közé tartozik az (EU) 2024/1366 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11 és az (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 12 összefüggésben a rendszerszintű kiberbiztonsági események koordinációs kerete (EU-SCICF). A 2013/40/EU irányelv 13 hivatkozik a kibertámadásokhoz kapcsolódó bűncselekmények fogalommeghatározására, és az elektronikus bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáférésre vonatkozó uniós szabályok, különösen az (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14 – végrehajtását követően – jelentősen megkönnyíti majd a bűnüldözési intézkedéseket ezen a területen. Az EU kibervédelmi politikája 15 felvázolja a katonai hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportok operatív hálózatának (MICNET) és az uniós kibervédelmi parancsnokok konferenciájának szerepét, és előirányozza egy uniós kibervédelmi koordinációs központ (EUCDCC) létrehozását. Az (EU) 2022/2555 irányelv I. és II. mellékletében felsorolt egyes kritikus ágazatokban léteznek más, nem kiberbiztonsági vonatkozású helyzetismereti és válságelhárítási mechanizmusok. A kritikus infrastruktúrák számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű zavaraira való uniós szintű reagálás koordinálására szolgáló tervről szóló tanácsi ajánlás 16 rendelkezik az érintett szereplők közötti együttműködésről abban az esetben, ha egy biztonsági esemény fizikai szempontokat és a kritikus infrastruktúra kiberbiztonságát egyaránt érinti.

(7)Uniós szinten a kiberválság-kezelési feladatokat ellátó érintett szereplők közé tartozik a Bizottság, az EKSZ, beleértve az egységes információszerzési és -elemzési kapacitást (SIAC), az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA), az uniós intézmények, szervek és hivatalok hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportja (CERT-EU), az Europol keretében létrehozott Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ (EC3), az Európai Kiberválságügyi Kapcsolattartó Szervezetek Hálózata (EU-CyCLONe), a számítógép-biztonsági eseményekre reagáló csoportok (CSIRT-ek) hálózata, az EU Műholdközpontja (SATCEN), a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont és az Unió küldöttségeinek hálózata. Ezeknek az uniós szereplőknek együtt kell meghatározniuk az együttműködés területeit, és hozzá kell járulniuk az uniós kiberválság-kezelési keret végrehajtásához, az alkalmazandó jogszabályok szerinti hatáskörüknek megfelelően.

(8)A kiberbiztonságról szóló tervezetet („kiberbiztonsági tervezet”) meghatározó, naprakésszé tett ajánlásra van szükség ahhoz, hogy egyértelmű és hozzáférhető iránymutatás álljon rendelkezésre, amely ismerteti az uniós szintű kiberválság fogalmát, a válságkezelési keret aktiválásának módját, az érintett uniós szintű szereplők és mechanizmusok szerepét, valamint az e szereplők és mechanizmusok közötti interakciót a kiberválság teljes életciklusa során. A kiberbiztonsági tervezetet a polgári-katonai, valamint az EU-NATO kapcsolatok tágabb összefüggésében kell vizsgálni.

(9)Ez az ajánlás kiegészíti az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusra (IPCR) és a szélesebb körű uniós válságkezelési mechanizmusokra vonatkozó szabályokat, beleértve a Bizottság általános sürgősségi riasztórendszerét, az ARGUS-t, a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC) által támogatott uniós polgári védelmi mechanizmust (UCPM), az Európai Külügyi Szolgálat válságreagálási mechanizmusát (CRM), valamint más folyamatokat, például az uniós hibrid eszköztárban 17 és a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépésről szóló felülvizsgált uniós jegyzőkönyvben leírtakat. Kiegészíti továbbá a számottevő határokon átnyúló jelentőséggel bíró kritikus infrastruktúrák zavaraira való koordinált reagálásra vonatkozó tervről szóló tanácsi ajánlást (a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó tervezet), és összhangban áll azzal, amely a nem kiberbiztonsági vonatkozású fizikai rezilienciára is kiterjed, és amelynek célja, hogy javítsa az e területre vonatkozó összehangolt uniós szintű reagálást.

(10)Valamennyi ágazatban és kormányzati szinten elő kell mozdítani a válságkezelés átfogó és integrált megközelítését. Az integrált válságelhárítás lehetővé tétele érdekében meg kell erősíteni az uniós szintű ágazatközi válságkezelést, különösen azokban az esetekben, amikor a kiberbiztonsági események valós következményekkel járnak. Amennyiben a kiberbiztonsági események egy szélesebb körű hibrid hadjárat vagy válság részét képezik, az érintett szereplőknek támogatniuk kell az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy több ágazatban és területen egységes kép alakuljon ki a helyzetről. Az ajánlás hozzájárul a többdimenziós hibrid fenyegetések elleni küzdelemhez az Unió számára szükséges szélesebb körű felkészültségi intézkedésekhez [a felkészültségre vonatkozó uniós stratégiában foglalt elvekkel összhangban].

(11)A kritikus digitális infrastruktúra biztonsága alapvető fontosságú az Unió gazdaságának, társadalmának és védelmének rezilienciája szempontjából. Az (EU) 2022/2555 irányelv hatálya alá tartozó szervezeteknek – beleértve a tenger alatti kommunikációs kábeleket szolgáltató szervezeteket is – intézkedéseket kell hozniuk a hálózati és információs rendszerek és azok környezetének fizikai védelme érdekében, a minden veszélyre, például rendszerhibákra, emberi hibákra, rosszindulatú cselekményekre vagy természeti jelenségekre kiterjedő megközelítés alapján. Emellett az említett szervezeteknek jelenteniük kell a biztonsági eseményeket, beleértve a tenger alatti kommunikációs kábelekkel kapcsolatos eseményeket is a CSIRT-eknek vagy adott esetben az illetékes hatóságnak. Bár a kiberbiztonsági tervezetet alátámasztó alapelvek relevánsak a tenger alatti kábelek biztonsága szempontjából, az abban meghatározott mechanizmusok nem elég átfogóak ahhoz, hogy lefedjék a válságokkal szembeni reziliencia teljes ciklusát. Sajátos jellege összehangolt és testreszabott erőfeszítést tesz szükségessé az EU körüli tengeri medencék integrált fenyegetettség-felügyelete és helyzetismerete, a redundáns rendszerekre irányuló stratégiai beruházások, valamint a javítási és helyreállítási képességek fokozására irányuló közös európai megközelítés iránti igények kielégítése érdekében. Az EU tengeri védelmi stratégiája olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja a kiberbiztonság fokozása a tengeri területen, valamint a kritikus tengeri infrastruktúra – többek között a tenger alatti kábelek – felügyeletének és védelmének fokozása. Az uniós szintű válságkezelés tekintetében megfontolandó lehetőség lenne a nemzeti kapcsolattartó pontok és a szoros polgári-katonai interakciók külön hálózata, többek között a NATO-val.

(12)A válsághelyzetekre való felkészültséghez átfogó, minden veszélyre és minden fenyegetésre kiterjedő kockázatértékelésre van szükség, tekintettel az EU gazdasági és biztonsági érdekeinek konvergenciájára. A tagállamok és az uniós szervezetek közös uniós helyzetismeretének, amelyet a közös taxonómiáról és biztonságos kommunikációs csatornákról való megállapodás segít elő, lehetővé kell tennie a potenciális és nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre való összehangolt és tájékozott reagálást, valamint a tartós fenyegetést jelentő szereplők elrettentését. A szükséges ismeret elve alapján és figyelembe véve az információmegosztásba vetett bizalom fontosságát, előfordulhat, hogy a különböző összetételű tagállami csoportok és adott esetben az érintett uniós szervezetek együtt kívánnak működni és meg kívánják osztani a kiberbiztonsági események kezelése szempontjából releváns információkat. A hasonló fenyegetésekkel, kockázatokkal és érettségi hiányosságokkal szembesülő tagállamoknak és uniós szervezeteknek lehetővé kell tenniük a megalapozott beruházásokhoz és a kiberreziliencia javulásához vezető kézzelfogható intézkedésekhez szükséges megfelelő prioritások azonosítását.

(13)Az (EU) 2019/881 rendelet 6. cikkével összhangban az ENISA-nak – a tagállamokkal szoros együttműködésben – rendszeresen el kell készítenie a biztonsági eseményekről és a kiberfenyegetésekről szóló részletes uniós kiberbiztonsági technikai helyzetjelentéseket. Ez a jelentés az EU közös kiberbiztonsági értékelő jelentése (EU-JCAR), és az Europol/EC3 és a CERT-EU közreműködésével készül az Unió felkészültségének megerősítése céljából, mivel a biztonsági események és kiberfenyegetések elemzése alapján helyzetismeretet biztosít.

(14)A kulcsfontosságú kritikus infrastruktúrákat, például az energetikai, a közlekedési, illetve a digitális infrastruktúrát, az egészségügyi vagy pénzügyi szolgáltatásokat, valamint az azok védelme érdekében alkalmazott biztonsági megoldásokat általában magánvállalkozások üzemeltetik. Ennek az infrastruktúrának a nagyszabású kiberbiztonsági eseményekkel szembeni védelméhez szoros együttműködésre van szükség a köz- és magánszervezetek, köztük a gyártók és a nyílt forráskódú eszközök fejlesztői között, a bizalomra, valamint az információk megosztására, terjesztésére és a reagálás koordinálására vonatkozó egyértelmű és célzott eljárásokra építve.

(15)Az uniós szintű kiberbiztonsági gyakorlatok rendkívül hatékony eszközei az eljárások és az együttműködési mechanizmusok tesztelésének, ezáltal fokozva a felkészültséget. Mivel a gyakorlatok erőforrás-igényesek, a gyakorlat menetrendjét a lehető legnagyobb mértékben észszerűsíteni és egységesíteni kell, és figyelembe kell venni az uniós szinten összehangolt kockázatértékelések és más releváns kezdeményezések során kidolgozott forgatókönyveket.

(16)Az európai digitális infrastruktúrák számos mélyen beágyazott technikai függőséggel rendelkeznek. Ezekkel annak érdekében kell foglalkozni, hogy válság esetén biztosított legyen a műveletek üzletmenet-folytonossága. Ez vonatkozik például a doménnévrendszerre (DNS), amely az internet működésének kulcsfontosságú eleme. A DNS-címfeloldások elengedhetetlenek az internet-hozzáféréshez, többek között súlyos kiberválság idején is, mivel az internetes doménneveket IP-címekké alakítják át. Az (EU) 2022/2555 irányelv arra ösztönzi az érdekelt feleket, hogy fogadjanak el stratégiát a DNS-címfeloldás diverzifikálására. Arra ösztönzi továbbá a tagállamokat, hogy mozdítsák elő egy nyilvános és biztonságos európai DNS-címfeloldási szolgáltatás fejlesztését és használatát, amely egy kulcsfontosságú intézkedés a válsághelyzetekre való felkészültség és a reziliencia biztosítása érdekében.

(17)Ezen túlmenően az egyéb kritikus elemek, például az útválasztási rendszer rezilienciájának fokozása és a súlyos kiberválságok során a működőképességük biztosítása érdekében alapvető fontosságú a megfelelő bevált gyakorlatok és a rendelkezésre álló legújabb szabványok kellő időben történő végrehajtása. Következésképpen az (EU) 2024/2690 végrehajtási rendelet szorgalmazza egy több érdekelt felet tömörítő fórum létrehozását az alapvető kiberbiztonsági elemekre vonatkozóan rendelkezésre álló legjobb szabványok és bevezetési technikák azonosítása céljából, és ösztönzi az érintett szervezetek részvételét.

(18)Összehangolt megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy hatékonyan fel lehessen tárni az egyre összetettebb globális ellátási láncokban folytatott rossz szándékú tevékenységeket, amelyek az egész Unióra kiterjedő hatást fejthetnek ki. Ez különösen fontos azokon a területeken, ahol az Unió egy olyan harmadik ország joghatósága alá tartozó, magas kockázatú beszállítóktól származó technológiára támaszkodik, amely a szoftverek vagy hardverek sebezhetőségére vonatkozó információk bejelentését írja elő a hatóságai számára, mielőtt ezek a sebezhetőségek ismertté és kihasználhatóvá válnának. Az államok által támogatott szereplők a kritikus infrastruktúrákban is elhelyezkedhetnek azzal a szándékkal, hogy később – például konfliktus idején – zavart okozzanak. Ezt nehéz felismerni a hagyományos módszerekkel, mivel a fenyegetést jelentő szereplők úgy álcázzák tevékenységeiket, hogy a jogszerű forgalmat is bonyolítanak, és „Living Off The Land” technikákat alkalmaznak, amelyek jogszerű eszközöket és folyamatokat használnak ki a rossz szándékú tevékenységek elrejtéséhez. Ugyanez igaz azokra a harmadik országokra is, ahol az Unió vagy tagállamai nyilvános nyilatkozatai szerint az ezen országok területén kívül működő, fenyegetést jelentő szereplők rossz szándékú kibertevékenységet folytattak az Unió ellen. Az ellátási láncoknak reziliensebbé és diverzifikáltabbá kell válniuk, ugyanakkor meg kell őrizniük a felkészültség közös kiindulópontját.

(19)Technikai szinten a CSIRT-ek, a bűnüldöző hatóságok, valamint az (EU) 2025/38 rendelet alapján létrehozandó nemzeti és határokon átnyúló kiberközpontok (a továbbiakban: kiberközpontok) alapvető szerepet játszanak a biztonsági események, kiberfenyegetések és sebezhetőségek felderítésében, a technikai attribúciók támogatásában és a kibertámadások utáni helyreállításban. Alapvető fontosságúak a CSIRT-hálózat és az EU-CyCLONe közötti együttműködésre vonatkozó, az (EU) 2022/2555 irányelvben előírt hatékony eljárási szabályok. Az európai kiberbiztonsági riasztási mechanizmus célja, hogy támogassa az Unió fejlett képességeinek továbbfejlesztését a kiberfenyegetésekkel kapcsolatos felderítési, elemzési és adatfeldolgozási képességek javítása és az Unión belüli biztonsági események megelőzése érdekében.

(20)Ami az azonnali reagálást illeti, a tagállamok rendelkezésére álló mechanizmusok közé tartozik az uniós kiberbiztonsági tartalék és az (EU) 2025/38 rendelet alapján létrehozott, kölcsönös segítségnyújtást támogató intézkedések, a hibrid fenyegetéseket kezelő uniós gyorsreagálású csapatok és az állandó strukturált együttműködés (PESCO) keretében létrehozott, kiberbiztonsági eseményekkel foglalkozó gyorsreagálású csoportok (CRRT-k), valamint a NATO-szövetségesek számára biztosított mechanizmusok. Emellett az uniós bűnüldözési veszélyhelyzet-elhárítási protokoll (LEERP) támogatja az uniós bűnüldöző hatóságokat abban, hogy gyors értékelés, a kritikus információk biztonságos és időben történő megosztása, valamint nyomozásaik nemzetközi vonatkozásainak hatékony koordinációja révén azonnal reagáljanak a súlyos, határokon átnyúló kibertámadásokra, beleértve a bűnüldözési szintű konfliktusmentesítést és a nem bűnüldöző partnerekkel való koordinációt is. Ha világos képet kapunk arról, hogy milyen reagálási lehetőségek állnak rendelkezésre kiberbiztonsági események és hibrid tevékenységek esetén, és hogyan használják azokat, biztosíthatjuk az erőforrások hatékony elosztását és elkerülhetjük azok megkettőzését. Ennek megfelelően az (EU) 2025/38 rendelet értelmében a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a CSIRT-hálózatot és az EU-CyCLONe-t az uniós kiberbiztonsági tartalék szolgáltatásainak kérelmezésekor.

(21)A kiberbűnözés elleni hatékony küzdelem alapvető fontosságú a kiberbiztonság szempontjából. Az elrettentés nem érhető el kizárólag a reziliencia révén, hanem az elkövetők azonosítását, büntetőeljárás alá vonását és az ellenük való reagálást is szükségessé teszi. Az adaptált technikai rendszerek és platformok révén megvalósuló együttműködés, valamint a releváns információknak a kiberbiztonsági szereplők, a kiberdiplomáciai szervezetek és a bűnüldöző szervek közötti megosztása ezért elengedhetetlen a fenyegetettségi helyzet átfogó megértéséhez, valamint a koherens és összehangolt reagáláshoz.

(22)A válságok olyan bizonytalanságot eredményeznek, amelyet az ellenfelek könnyen kihasználhatnak a dezinformáció terjesztésére és bizalmatlanság keltésére. Ennek ellensúlyozásához elengedhetetlen, hogy a nyilvánosság világos és koherens tájékoztatást kapjon a helyzetről és arról, hogy milyen lépéseket tesznek annak orvoslására. Az összehangolt stratégiai kommunikáció támogathatja továbbá a tartós fenyegetést jelentő szereplőkkel szembeni diplomáciai fellépéseket, valamint az Uniót fenyegető veszélyekről, az Unió elrettentési intézkedéseiről, valamint a kibertérben tanúsított felelősségteljes állami magatartás előmozdításának szükségességéről szóló narratíva kidolgozását.

(23)A hatékony válságkezelés érdekében közös biztonságos kommunikációs megoldásokat kell meghatározni a kibertérre vonatkozóan, és azokat Unió-szerte végre kell hajtani, beleértve azokat az eseteket, amikor az a minősített adatok cseréjéhez szükséges. A Tanács kérésére a Bizottság és más érintett uniós szervezetek feltérképezték a meglévő biztonságos kommunikációs eszközöket, és 2022 decemberében ismertették az eredményeket. Az uniós szervezetek számos különálló erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy biztonságos kommunikációs kapacitásokat építsenek ki egy olyan válságban, amely jobb koordinációt és kihasználást igényel. Ez magában foglalja egy európai kritikus kommunikációs rendszer (EUCCS) létrehozását a nyilvános kommunikációs infrastruktúra rosszindulatú beavatkozással szembeni rezilienciájának fokozása és a napi operatív együttműködés javítása érdekében, többek között határokon átnyúlóan is.

(24)Az Unió biztonsági környezete minden veszélyre kiterjedő, összkormányzati és az egész társadalomra kiterjedő megközelítést igényel a polgári és katonai felkészültség és készenlét tekintetében. A katonai szervek olyan kritikus polgári infrastruktúrákra támaszkodnak, mint a kommunikáció, az energia, az egészségügy, a közlekedés és a logisztika. Ennek megfelelően, és amint azt az uniós kibervédelmi politika 18 is hangsúlyozza, az EU kiberbiztonsága szorosabb együttműködést és szinergiákat igényel a polgári és katonai hálózatok felkészültségi és reagálási képességei között, többek között fegyveres támadás esetén is. A kiberbiztonsági szereplőknek intézményi és operatív adatsilókon átívelően együtt kell működniük a több ágazatot érintő, többdimenziós zavarok veszélyének előrejelzése és kezelése érdekében, összhangban azokkal az elvekkel, amelyeket a felkészültségre vonatkozó uniós stratégiába be kell építeni. Emellett a rossz szándékú kibertevékenység egyre nagyobb szerepet játszik az Unió, annak tagállamai és stratégiai partnerei elleni szélesebb körű hibrid hadjáratokban. Ezért szorosabb együttműködésre van szükség az Unió és a NATO között.

(25)A katonai közösségben a jövőbeli uniós kibervédelmi koordinációs központ és az Európai Külügyi Szolgálaton belüli egységes információelemzési kapacitás (SIAC), a katonai hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportok operatív hálózata (MICNET) és az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) által segített, uniós kibervédelmi parancsnokok konferenciája, valamint az állandó strukturált együttműködés (PESCO) releváns projektjei fontos szereplők és kezdeményezések az Uniót és a tagállamokat érintő kiberfenyegetések felderítésére, az azoktól való elrettentésre, az azokkal szembeni védelemre és az azokat követő helyreállításra való felkészültséggel kapcsolatos koordináció és együttműködés terén. Ezért ösztönözni kell a polgári és katonai szereplők közötti együttműködést, például az EU-CyCLONe és az uniós kibervédelmi parancsnokok konferenciája közötti együttműködést, valamint a MICNET és a CSIRT-ek hálózata közötti potenciális együttműködést.

(26)Az Unión kívüli stratégiai nemzetközi partnerországokkal és szervezetekkel folytatott együttműködés fokozza az Unió kiberbiztonsági képességeit. A nemzetközi együttműködés előmozdításával az Unió és partnerei biztosíthatják a közös helyzetismeretet és koherenciát a kiberválság-kezelés és a szilárd kiberbiztonsági pozíció terén, hozzájárulva a globális, nyitott, stabil, biztonságos és reziliens kibertérhez. Ennek az együttműködésnek a bizalmon és a kritikus infrastruktúrák és az alapvető szolgáltatások kiberfenyegetésekkel szembeni védelmére irányuló közös célon kell alapulnia, többek között azáltal, hogy előmozdítja a kibertérben tanúsított felelősségteljes állami magatartást az Egyesült Nemzetek (ENSZ) kerete alapján, és felelősségre vonja a fenyegetést jelentő szereplőket a kibertérben tanúsított felelőtlen és jogellenes magatartásukért. A kiberdiplomáciai intézkedések hozzájárulnak a rossz szándékú kibertevékenységektől való elrettentéshez és az azokra való reagáláshoz, és biztosítják a stratégiai fontosságú nemzetközi partnerországokkal való koordinációt és együttműködést.

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

I. Az uniós kiberválság-kezelési keret célja, hatálya és elvei

(1)Ez az ajánlás az EU többdimenziós hibrid fenyegetésekre való általános felkészültségének összefüggésében meghatározza a kiberbiztonsági válságkezelés uniós keretét. Az 1. melléklet szemlélteti és összefoglalja, hogy egy biztonsági esemény hogyan eszkalálódhat nagyszabású eseménnyé, majd uniós szintű válsággá, beleértve azt az esetet is, amikor az ilyen biztonsági esemény egybeesik más hibrid fenyegetésekkel, amelyek megkövetelik a szükséges válaszlépések közötti interakciót. A kiberválság-kezelési keretnek lehetővé kell tennie az érintett uniós szintű szereplők – köztük a szervezetek és hálózatok – számára annak megértését, hogy miként tudnak együttműködni és a lehető legjobban kihasználni a II. mellékletben felsorolt meglévő mechanizmusokat a válságkezelés teljes életciklusa során. Emellett javaslatot tesz ezen uniós szintű szereplőknek arra, hogy miként lehetne javítani a meglévő mechanizmusok hatékonyságát.

(2)Az Uniónak és tagállamainak követniük kell a kiberbiztonsági tervezetet az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 7. pontjában meghatározott olyan nagyszabású kiberbiztonsági eseményből eredő válságok kezelése során, amely érinti a belső piac megfelelő működését, vagy súlyos közrendi és közbiztonsági kockázatot jelent a szervezetekre vagy a polgárokra nézve több tagállamban vagy az Unió egészében (a továbbiakban: kiberválság).

(3)Amennyiben egy CSIRT vagy egy kiberközpont által technikai szinten észlelt kiberbiztonsági eseményt a CSIRT-hálózat belső eljárásai keretében magasabb szintre léptetnek, a megfelelő információkat a vonatkozó eljárási szabályoknak megfelelően meg kell osztani az EU-CyCLONe-nal, amelynek pedig mérlegelnie kell, hogy az az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 7. pontjában meghatározott potenciális vagy folyamatban lévő nagyszabású eseménynek minősül-e. Azt, hogy e nagyszabású biztonsági esemény következtében fennáll-e a kiberválság, vagy az megszűnik-e, az (EU) 2018/1993 végrehajtási határozattal és különösen annak 4. és 5. cikkével összhangban kell meghatározni.

(4)Az arányosság, a szubszidiaritás, a komplementartitás és az információk bizalmas kezelésének a III. mellékletben foglalt elvével összhangban a tagállamoknak és az uniós szervezeteknek el kell mélyíteniük a kiberválságok kezelése terén folytatott együttműködésüket, előmozdítva a kölcsönös bizalmat, és építve a meglévő hálózatokra és mechanizmusokra. Bár a kiberbiztonsági tervezet nem befolyásolja, hogy a szervezetek hogyan határozzák meg belső eljárásaikat, minden szervezetnek egyértelműen meg kell határoznia a más szervezetekkel való együttműködéshez használt interfészeket. Ezekről az interfészekről az érintett szervezeteknek közösen kell megállapodniuk, és azokat egyértelműen dokumentálni kell.

(5)A kiberbiztonsági tervezetet a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó tervezettel összhangban kell alkalmazni, különösen a kritikus infrastruktúrák fizikai rezilienciáját és kiberbiztonságát egyaránt érintő biztonsági események esetében 19 . Amennyiben rendelkezésre állnak kiberbiztonsági eseményekre vonatkozó ágazatspecifikus válságkezelési intézkedések, ezeket az intézkedéseket ezen ajánlással összhangban kell végrehajtani.

II. Felkészülés az uniós szintű kiberválságra

a)Helyzetismeret és információmegosztás

(6)A tagállamok és az uniós szervezetek kiberfenyegetettségi helyzettel kapcsolatos közös helyzetismeretének alapját ellenőrzött és megbízható adatoknak kell képezniük, beleértve a biztonsági események, taktikák, technikák és eljárások tendenciáit, valamint az aktívan kihasznált sebezhetőségeket. Ezt a megosztott tudást a tagállamoknak és az uniós szervezeteknek fel kell használniuk a kibertámadások előrejelzésére és felderítésére, és az azokra való felkészülésre a felelősségi körüknek megfelelően. Ennek a közös helyzetismeretnek:

a)ki kell terjednie az (EU) 2022/2555 irányelvben felsorolt valamennyi kritikus ágazatra, különösen a kommunikációra, a digitális infrastruktúrára, az energiára, a közlekedésre, a pénzügyekre, a világűrre és az egészségügyre, és a CERT-EU-n keresztül az (EU, Euratom) 2023/2841 rendelettel összhangban az uniós szervezetek hálózataira és rendszereire is;

b)magas színvonalú, diverzifikált és integrált adatkészleteken kell alapulnia, amelyeket valós időben gyűjtenek, dolgoznak fel és osztanak meg;

c)be kell épülnie a közös kiberbiztonsági értékelő jelentésbe (JCAR) és más releváns termékekbe;

d)figyelembe kell vennie a kapcsolódó hibrid fenyegetéseket, beleértve a külföldi információmanipulációt és beavatkozást (FIMI) és a dezinformációt;

e)támogatnia kell a rövid távú fellépéseket és reagálási intézkedéseket, valamint hozzá kell járulnia a hosszú távú szakpolitikai tervezéshez a felkészültséggel és az elrettentéssel összefüggésben;

f)[kapcsolódnia kell a felkészültségre vonatkozó uniós stratégia által rendszeresen készített és megerősített egyéb kockázat- és fenyegetésértékelésekhez a tagállamok jelentéstételi kötelezettségei tekintetében a szinergiák és az egyszerűsítés biztosítása érdekében.]

(7)Az EU-CyCLONe és a CSIRT-hálózat:

a)együttműködik a technikai és operatív szint, valamint a helyzetismeret egésze közötti információmegosztás javítása érdekében;

b)folyamatosan építi a tagok közötti bizalmat;

c)teljes mértékben kihasználja az információmegosztáshoz rendelkezésre álló eszközöket.

(8)A tagállamoknak és az érintett uniós szervezeteknek – többek között az EU-CyCLONe-nal és a CSIRT-hálózattal folytatott kerekasztal-beszélgetések révén – javítaniuk kell a magánszektorral – többek között a nyílt forráskódú közösségekkel és gyártókkal – való koordináció és partnerség módozatait, hogy a meglévő uniós és nemzeti szintű információmegosztó és -elemző központokra építve fokozzák az információmegosztást, illetve növeljék a kiberbiztonsági kapacitást és reagáljanak a kiberbiztonsági eseményekre.

(9)A tagállamok és az érintett uniós szervezetek az együttműködés előmozdítása és a bizalom megerősítése céljából, valamint az (EU) 2022/2555 irányelv szerinti kiberbiztonsági információmegosztási megállapodásokra és az (EU) 2025/38 rendelet kiberközpontokra vonatkozó rendelkezéseire építve dönthetnek úgy, hogy a szükséges ismeret elve alapján önkéntes együttműködési klasztereket hoznak létre, amennyiben olyan közös ügyek merülnek fel, mint például az elrettentés, a felderítés vagy a reagálás egy adott típusú fenyegetés kapcsán, amellyel rendkívüli módon szembesülnek. Az ilyen klasztereknek tiszteletben kell tartaniuk az érintett szereplők megbízatását, valamint a már létrehozott struktúrákat. Ezek az együttműködési klaszterek felkérhetik az uniós szervezeteket, hogy segítsék elő együttműködésüket, többek között a megfelelő infrastruktúra révén.

(10)A tagállamoknak az (EU) 2022/2555 irányelvvel létrehozott Kiberbiztonsági Együttműködési Csoporton keresztül a kiberbiztonsági tervezet elfogadásától számított 12 hónapon belül közös taxonómiát kell kidolgozniuk a kiberválság kezelésére vonatkozóan, és iránymutatást kell nyújtaniuk a kiberbiztonsági eseményekkel és válságokkal kapcsolatos információk biztonságos kezeléséről és cseréjéről, amely tartalmaz egy, az ezen információk bizalmassági szintjének meghatározására (minősítésére) vonatkozó szakaszt is.

(11)A rendelkezésre álló információk bizalmassági szintjének meghatározásakor a tagállamoknak és az érintett uniós szervezeteknek figyelembe kell venniük a túlzottan szigorú besorolásnak az önkéntes információcserére és a közös helyzetismeret elérésére gyakorolt lehetséges hatását. A nem minősített adatok megosztása során a tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk a technikai és operatív együttműködés meglévő platformjait, például a CSIRT-hálózat és az EU-CyCLONe által használt platformokat.

b)    Közös gyakorlatok

(12)A tagállamoknak és az érintett uniós szervezeteknek ki kell dolgozniuk a kiberbiztonsági gyakorlatok hatékony periodikus ciklusát a kiberválságokra való felkészülés és a szervezeti hatékonyság növelése érdekében. Ezeknek a gyakorlatoknak az összehangolt uniós kockázatértékelések szerinti forgatókönyveken kell alapulniuk, beleértve a több ágazatot érintő válságokra vonatkozókat is. A kiberbiztonsági gyakorlatok periodikus ciklusának figyelembe kell vennie az uniós polgári védelmi mechanizmust (UCPM) és más uniós szintű válságelhárítási mechanizmusokat. Biztosítania kell a gyakorlatokból levont tanulságok hatékony végrehajtását.

(13)Az érintett uniós szereplők kisebb gyakorlatokat is végezhetnek interakcióik és interfészeik tesztelésére eszkalálódó kiberbiztonsági események esetén.

(14)A Bizottság szolgálatait, az EKSZ-t és az ENISA-t felkérik, hogy a kiberbiztonsági tervezet elfogadásától számított 18 hónapon belül szervezzenek egy gyakorlatot a kiberbiztonsági tervezet tesztelésére, bevonva az összes érintett szereplőt, köztük a magánszektort is.

c)    DNS-címfeloldási képességek

(15)A tagállamoknak, az érintett uniós szervezeteknek, valamint a magánszervezeteknek, például a kritikus infrastruktúrák üzemeltetőinek javítaniuk kell a doménnévrendszerek (DNS) címfeloldásának diverzifikálására irányuló stratégiájukat, beleértve legalább egy uniós alapú DNS-infrastruktúra, például a DNS4EU használatát annak érdekében, hogy súlyos válság idején megbízható DNS-címfeloldást biztosítsanak. Az ENISA-nak és az EU-CyCLONe-nak ki kell dolgoznia és elérhetővé kell tennie a hiba miatti átkapcsolásra vonatkozó vészhelyzeti iránymutatásokat, amelyek felvázolják az uniós DNS-infrastruktúrára való átkapcsoláshoz szükséges lépéseket abban az esetben, ha más DNS-szolgáltatások kudarcot vallanak, biztosítva a kritikus szolgáltatások folytonosságát válság idején.

(16)Emellett a nemzeti kiberközpontoknak és a határokon átnyúló kiberközpontoknak meg kell osztaniuk a fenyegetésekre vonatkozó releváns információkat az ilyen uniós DNS-infrastruktúrákkal annak érdekében, hogy támogassák őket az Uniót érintő fenyegetésekkel szembeni magas szintű védelem biztosításában, és ezáltal tovább növeljék az Unióra vonatkozó fenyegetések felderítésére és mérséklésére irányuló képességeket.

(17)A kritikus internetes infrastruktúra biztonságának és rendelkezésre állásának általános megerősítése érdekében – válságok idején is – a tagállamoknak aktívan elő kell mozdítaniuk valamennyi érdekelt fél részvételét – ideértve azokat az érdekelt feleket, amelyek nem közvetlen címzettjei a NIS 2 végrehajtási jogi aktusnak – a kritikus hálózatok biztonságával kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan rendelkezésre álló legjobb szabványok és bevezetési technikák azonosításával megbízott, több érdekelt felet tömörítő fórumon. Ezenkívül a tagállamoknak fontolóra kell venniük a fórumban való részvételt, és nekik is el kell fogadniuk az ajánlott iránymutatásokat.

d)    Források

(18)A tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk a releváns uniós programok által a kiberbiztonság céljára biztosított pénzügyi forrásokat.

III. Olyan biztonsági esemény észlelése, amely kiberválsággá eszkalálódhat

(19)A kiberbiztonsági események fokozódó összetettségének és a felderítésükkel kapcsolatos növekvő kihívásoknak a kezelése érdekében mind a köz-, mind a magánszervezeteknek fenyegetésen alapuló felderítési stratégiákat kell végrehajtaniuk digitális infrastruktúráikban, hogy azonosítsák az esetleges előzetes helymeghatározást, amely a későbbiekben zavar okozására használható. A fedett műveletek azonosításakor a szervezeteknek proaktív módon meg kell osztaniuk a releváns információkat partnereikkel, jóval azelőtt, hogy az adott helyzetek válsággá eszkalálódnának.

(20)Minden szereplőnek – saját megbízatásával összhangban és a minden veszélyre kiterjedő megközelítés alapján – meg kell osztania a potenciális kiberválságra utaló információkat az érintett hálózatokkal.

(21)A CSIRT-hálózatnak és az EU-CyCLONe-nak eljárási szabályokat kell megállapítania egy potenciális vagy folyamatban lévő nagyszabású kiberbiztonsági esemény esetére a technikai-operatív szintű koordináció, valamint a politikai szint számára időszerű és releváns információk biztosítása érdekében.

(22)A CSIRT-hálózatnak tanácsot kell adnia az EU-CyCLONe-nak arról, hogy egy megfigyelt kiberbiztonsági esemény potenciális vagy folyamatban lévő nagyszabású biztonsági eseménynek tekinthető-e.

(23)Az (EU) 2025/38 rendelet alapján már létrehozott vagy létrehozandó, határokon átnyúló kiberközpontoknak a minden veszélyre kiterjedő megközelítés alapján releváns információkkal hozzá kell járulniuk az uniós szintű mechanizmusokhoz a potenciális vagy folyamatban lévő nagyszabású kiberbiztonsági esemény esetén, beleértve a kritikus infrastruktúrák olyan fizikai károsodását, amely veszélyezteti a hálózati és információs rendszerek által tárolt, továbbított vagy kezelt adatok vagy az általuk kínált vagy azokon keresztül elérhető szolgáltatások rendelkezésre állását, hitelességét, integritását vagy bizalmas kezelését.

(24)Több ágazatot érintő potenciális vagy nagyszabású kiberbiztonsági esemény észlelése esetén:

a)a Bizottságnak elő kell segítenie a szükséges információk áramlását a II. mellékletben felsorolt releváns horizontális és ágazati uniós szintű válságkezelési mechanizmusok és az EU-CyCLONe kapcsolattartó pontjai között;

b)az érintett uniós szervezeteknek támogatniuk kell az EU-CyCLONe-t az ágazatokra és a lakosságra gyakorolt következmények értékelésében.

IV. A kiberválságokra történő uniós szintű reagálás

(25)Az IPCR keretében meghatározott kiberválság esetén valamennyi szereplőnek a szélesebb körű hibrid fenyegetésekre reagáló más szervezetekkel szoros együttműködésben, összkormányzati megközelítés alapján kell reagálnia az alábbiak szerint:

a)az érintett tagállam(ok)nak és a CSIRT-hálózatnak együtt kell működnie a veszélyeztetett rendszerek gyors helyreállítása érdekében, biztosítva a működési zavar minimalizálását;

b)az EU-CyCLONe-nak a CSIRT-hálózattal együttműködve egyértelmű tájékoztatást kell nyújtania a politikai szint számára a biztonsági esemény hatásáról, lehetséges következményeiről, valamint a reagálási és helyreállítási intézkedéseiről, többek között azáltal, hogy hozzájárul az integrált helyzetismereti és -elemzési (ISAA) jelentéshez az IPCR keretében;

c)a Bizottságnak – adott esetben a főképviselővel együttműködve – biztosítania kell a válságra való reagálás és a kapcsolódó uniós szintű reagálási intézkedések – különösen a 2. mellékletben felsorolt releváns uniós szintű ágazati válságkezelési mechanizmusok – közötti koherenciát és koordinációt, többek között az UCPM-en keresztüli segítségnyújtás kérelmezésével kapcsolatban;

d)a Tanács elnökségének fontolóra kell vennie, hogy meghívja az EU-CyCLONe elnökét a nem hivatalos kerekasztal-megbeszélésekre és az IPCR keretében tartott egyéb tanácsi ülésekre;

e)a Tanácsnak – az EU-CyCLONe és az érintett uniós szervezetek támogatásával – össze kell hangolnia a nyilvános tájékoztatásra irányuló erőfeszítéseket, többek között annak biztosítása érdekében, hogy a válsághelyzetet ne használják fel pontatlan információk terjesztésére;

f)a főképviselőnek a Bizottsággal és más érintett uniós szervezetekkel szoros együttműködésben – többek között elemzések és jelentések révén – támogatnia kell a kiberdiplomáciai eszköztár részét képező lehetséges intézkedések alkalmazásával kapcsolatos tanácsi döntéshozatalt. Ez lehetővé teszi a rossz szándékú kibertevékenységek megelőzésére, az ilyen tevékenységektől való elrettentésre és az azokra való reagálásra rendelkezésre álló uniós eszközök teljes spektrumának felhasználását, megerősítve az Unió kiberbiztonsági pozícióját, valamint előmozdítva a nemzetközi békét, biztonságot és stabilitást a kibertérben;

g)a Bizottságnak, a főképviselőnek és a tagállamoknak hatékonyabban ki kell használniuk a gazdasági eszközöket, például a kereskedelmi tilalmakat annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen az állami szereplők által tartósan folytatott rossz szándékú kibertevékenységek megelőzése, az azoktól való elrettentés és az azokra való reagálás.

(26)Amennyiben az uniós kiberbiztonsági tartalék 20 által nyújtott szolgáltatások igénybe vevője az (EU) 2025/38 rendelet 15. cikkével összhangban és az említett rendelet szerinti jövőbeli végrehajtási jogi aktusok sérelme nélkül szolgáltatásokat kér az uniós kiberbiztonsági tartalékból:

a)a szolgáltatásokat a kéréstől számított 24 órán belül ki kell építeni;

b)a Bizottságnak és a főképviselőnek biztosítania kell a további intézkedésekkel való koordinációt, összhangban a hibrid eszköztárral 21 a szélesebb körű hibrid hadjárat részét képező rossz szándékú kibertevékenységek esetében;

c)katonai dimenzióval rendelkező rossz szándékú kibertevékenység esetén a kérelmező tagállamnak tájékoztatnia kell kérelméről az uniós kibervédelmi parancsnokok konferenciáját.

(27)Az Unió vagy tagállamai biztonsága szempontjából alapvető űrtechnológiai szolgáltatások megfelelő működését érintő nagyszabású kiberbiztonsági esemény esetén az EU-CyCLONe-nak tájékoztatnia kell a főképviselőt annak érdekében, hogy a lehetséges reagálást összehangolja a (KKBP) 2021/698 tanácsi határozattal összhangban létrehozott, a világűrbe telepített rendszereket érintő fenyegetésekre való reagálás architektúrájával (Space Threat Response Architecture).

V. Kiberválságot követő helyreállítás

(28)A tagállamoknak, az érintett uniós szervezeteknek és hálózatoknak együtt kell működniük a helyreállítási szakaszban, az elvégzett gyakorlatokból levont tanulságokra, valamint a biztonsági eseményekről szóló jelentésekre építve, különösen az (EU) 2025/38 rendelettel létrehozott, európai kiberbiztonsági események felülvizsgálati mechanizmusával összefüggésben.

VI. Biztonságos kommunikáció

(29)A meglévő biztonságos kommunikációs eszközök 22 feltérképezése alapján a Bizottságnak, a főképviselőnek, az EU-CyCLONe-nak, a CSIRT-hálózatnak és az érintett uniós szervezeteknek 2026 végéig meg kell állapodniuk az érintett uniós szereplők számára elérhető, interoperábilis biztonságos kommunikációs megoldásokról. Ezeknek a megoldásoknak ki kell terjedniük a szükséges kommunikációs módok teljes körére (hang, adat, videokonferencia [VTC], üzenetküldés, együttműködés, valamint dokumentummegosztás és konzultáció). A megoldásoknak tükrözniük kell az olyan kulcsfontosságú elveket, mint az Unió biztonsági érdekei, a technológiai szuverenitás és a titoktartás, valamint az olyan jellemzőket, mint a felhasználhatóság, a beépített biztonság, az európai információbiztonsági szervek általi tanúsítás, a végpontok közötti titkosítás, a hitelesítés, a rendelkezésre állás és a poszt-kvantumtitkosítás. A megoldásoknak meg kell felelniük a nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó, közösen meghatározott követelményeknek, és magukban kell foglalniuk a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű információk cseréjére szolgáló eszközöket.

(30)Ennek alapján az uniós szintű szereplőknek a Mátrix protokollon alapuló megoldásokat kell alkalmazniuk a valós idejű kommunikációhoz. Az (EU) 2021/887 rendelettel létrehozott Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontnak (ECCC) – a jövőbeli többéves pénzügyi keret sérelme nélkül – fontolóra kell vennie a Digitális Európa programon keresztül történő finanszírozást annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat ezen eszközök bevezetésében.

(31)Az uniós szervezeteknek és a tagállamoknak különösen olyan súlyos válságok esetére kell vészhelyzeti terveket kidolgozniuk, amikor az internetre vagy távközlési hálózatokra támaszkodó szokásos kommunikációs csatornákon zavar keletkezik vagy nem állnak rendelkezésre.

(32)Középtávon a hatékony válságelhárítás érdekében kommunikációs és információmegosztási mechanizmusokat kell létrehozni a bűnüldöző és a kiberbiztonsági hálózatok között, különösen technikai szinten. Ezeknek a mechanizmusoknak tiszteletben kell tartaniuk az egyes felek szerepét, és el kell kerülniük a folyamatban lévő műveletekbe való beavatkozást. A Bizottság együttműködik a tagállamokkal az európai kritikus kommunikációs rendszer (EUCCS) létrehozásában, amelynek 2030-ig össze kell kapcsolnia a bűnüldözés és a polgári védelem kommunikációs hálózatait a schengeni térségben annak érdekében, hogy a kritikus kommunikációs berendezéseket más tagállamok területén is használni lehessen. Az EUCCS ezért az érintett kiberbiztonsági közösségekkel végrehajtott közös reagálás szempontjából is előnyös lehet. Ennek a rendszernek magában kell foglalnia a például műholdas kommunikáció révén megvalósuló tartalék kommunikációs rendszereket is.

VII. A kiberválságok koordinálása a katonai szereplőkkel

(33)Az EU-CyCLONe-nak és az uniós kibervédelmi parancsnokok konferenciájának, a MICNET-nek és a CSIRT-hálózatnak, valamint a jövőbeli uniós kibervédelmi koordinációs központnak és polgári uniós partnereinek együtt kell működniük a polgári és katonai szereplők közös helyzetismeretének kialakítása érdekében.

(34)Az Uniónak – figyelembe véve a meglévő megállapodásokat, például a CERT-EU/NATO 2016. évi technikai megállapodást – törekednie kell arra, hogy kiberválság esetén kapcsolattartó pontokat hozzon létre a NATO-val való koordináció céljából, hogy megoszthassák egymással a helyzettel és a válságelhárítási mechanizmusok alkalmazásával kapcsolatos szükséges információkat. E célból az Uniónak meg kell vizsgálnia, hogy miként lehetne javítani a NATO-val való információmegosztásra vonatkozó képességeit, többek között a saját kommunikációs és információs rendszereik közötti lehetséges összeköttetések révén.

(35)Amennyiben egy tagállam egy kiberbiztonsági esemény összefüggésében releváns védelmi kezdeményezéseket, például az állandó strukturált együttműködés (PESCO) keretében létrehozott, kiberbiztonsági eseményekkel foglalkozó gyorsreagálású csoportokat (CRRT-k), vagy más releváns kezdeményezéseket, például a hibrid fenyegetéseket kezelő uniós gyorsreagálású csapatokat (HRRT-k) vesz igénybe, tájékoztatnia kell az EU-CyCLONe-t és az uniós kibervédelmi parancsnokok konferenciáját.

VIII. Együttműködés a stratégiai partnerekkel

(36)A főképviselő a Bizottsággal és más érintett uniós szervezetekkel szoros együttműködésben:

a)releváns biztonsági eseményt azonosítása esetén elősegíti a szükséges információk megosztását a stratégiai partnerekkel;

b)fokozza a stratégiai partnerekkel való koordinációt a tartós fenyegetést jelentő szereplői által végzett, tartósan rossz szándékú kibertevékenységekre való reagálás terén, különösen a kiberdiplomáciai eszköztár használata során, annak végrehajtási iránymutatásaival összhangban.

(37)A tagállamoknak, a főképviselőnek, a Bizottságnak és más érintett uniós szervezeteknek együtt kell működniük a stratégiai partnerekkel és nemzetközi szervezetekkel a bevált gyakorlatok és a kibertérben tanúsított felelős állami magatartás előmozdítása, valamint a potenciális vagy nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre való gyors és összehangolt reagálás biztosítása érdekében.

(38)A fenti II. szakaszban említett gyakorlatok periodikus ciklusának részeként a Bizottság szolgálatainak és az EKSZ-nek fontolóra kell venniük egy közös személyzeti gyakorlat megszervezését, hogy teszteljék mind a polgári, mind a katonai komponensek közötti együttműködést az uniós tagállamokat és a NATO-szövetségeseket érintő nagyszabású kiberbiztonsági események esetén, beleértve azokat az eseteket is, amikor a NATO-Szerződés 4. vagy 5. cikke életbe lép vagy valószínűleg életbe lép.

(39)Tekintettel a tagjelölt országok kitettségére és az Unió szomszédságában bekövetkező kiberbiztonsági események lehetőségére, fontolóra kell venni a tagjelölt országok részvételével zajló közös gyakorlatokat.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    A Bizottság szolgálataiból és más uniós szolgálatokból álló informális csoport.

(2)    A Tanács (EU) 2018/1993 végrehajtási határozata (2018. december 11.) az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusról (HL L 320., 2018.12.17., 28. o., ELI: https://eur-lex.europa.eu/eli/dec_impl/2018/1993/oj?eliuri=eli%3Adec_impl%3A2018%3A1993%3Aoj&locale=hu).

(3)    A Bizottság (EU) 2017/1584 ajánlása (2017. szeptember 13.) a nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre és válsághelyzetekre való összehangolt reagálásról (HL L 239., 2017.9.19., 36. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2017/1584/oj).

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/881 rendelete (2019. április 17.) az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (kiberbiztonsági jogszabály) (HL L 151., 2019.6.7., 15. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2019/881/oj ).

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2555 irányelve (2022. december 14.) az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv), (HL L 333., 2022.12.27., 80. o. ELI:  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32022L2555 ).

(6)    A Bizottság (EU) 2024/2690 végrehajtási rendelete (2024. október 17.) az (EU) 2022/2555 irányelvnek a kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések technikai és módszertani követelményei, valamint a DNS-szolgáltatók, a legfelső szintű doménnév-nyilvántartók, a felhőszolgáltatók, az adatközpont-szolgáltatók, a tartalomszolgáltató hálózati szolgáltatók, az irányított szolgáltatók, az irányított biztonsági szolgáltatók, az online piacterek, online keresőprogramok vagy közösségimédia-szolgáltatási platformok szolgáltatói és a bizalmi szolgáltatók tekintetében jelentősnek minősülő biztonsági események eseteinek további pontosítása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L, 2024/2690, 2024.10.18.).

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2023/2841 rendelete (2023. december 13.) az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek egységesen magas szintű kiberbiztonságát biztosító intézkedések meghatározásáról (HL L, 2023/2841, 2023.12.18., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2841/oj ).

(8)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/887 rendelete (2021. május 20.) az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontnak és a nemzeti koordinációs központok hálózatának a létrehozásáról (HL L 202., 2021.6.8., 1. o.)., ELI:.  http://data.europa.eu/eli/reg/2021/887/oj ).

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/2847 rendelete (2024. október 23.) a digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozó horizontális kiberbiztonsági követelményekről, valamint a 168/2013/EU és az (EU) 2019/1020 rendelet, és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a kiberrezilienciáról szóló jogszabály) (HL L, 2024/2847, 2024.11.20., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2847/oj ).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/38 rendelete (2024. december 19.) a kiberfenyegetések és -események észlelése, valamint az azokra való felkészülés és reagálás érdekében az Unión belüli szolidaritás és képességek megerősítését célzó intézkedések meghatározásáról, és az (EU) 2021/694 rendelet módosításáról (a kiberszolidaritásról szóló jogszabály) (HL L, 2025/38, 2025.1.15., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2025/38/oj ).

(11)    A Bizottság (EU) 2024/1366 felhatalmazáson alapuló rendelete (2024. március 11.) az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a határkeresztező villamosenergia-áramlás kiberbiztonsági szempontjaira vonatkozó ágazatspecifikus szabályokról szóló üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozása révén történő kiegészítéséről (HL L, 2024/1366, 2024.5.24., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg_del/2024/1366/oj ).

(12)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2554 rendelete (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról (HL L 333., 2022.12.27., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2554/oj ).

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács 2013/40/EU irányelve (2013. augusztus 12.) az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 218., 2013.8.14., 8. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2013/40/oj).

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1543 rendelete (2023. július 12.) a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról, valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1544 irányelve (2023. július 12.) a büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából a kijelölt telephelyek kijelöléséről és a jogi képviselők kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról (HL L 191., 2023.7.28., 118. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/1543/oj).

(15)    JOIN(2022) 49 final.

(16)    HL C, C/2024/4371, 2024.7.5. 

(17)    A Tanács következtetései a hibrid hadjáratokra való összehangolt uniós reagálás keretéről, 2022. június 22.

(18)    Az EU kibervédelmi politikája; JOIN/2022/49 final.

(19)    . A kritikus infrastruktúrákra vonatkozó tervezet a melléklete I. részének 4. szakaszában tovább részletezi az ilyen esetekben folytatott koordinációt.

(20)    Az uniós kiberbiztonsági tartalék egy olyan mechanizmus, amely megbízható irányított biztonsági szolgáltatók szolgáltatásaiból áll a tagállamokat, az uniós intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket vagy a Digitális Európa program társult harmadik országait érintő jelentős, nagyszabású vagy nagyszabásúval egyenértékű kiberbiztonsági események esetén, kérelem alapján, a reagálás támogatása és a helyreállítási intézkedések megkezdése céljából.

(21)    A hibrid eszköztár az EU-t és tagállamait érintő hibrid hadjáratokra való összehangolt reagálás kerete, amely például megelőző, együttműködésen alapuló, stabilitási, korlátozó és helyreállítási intézkedéseket foglal magában, valamint támogatja a szolidaritást és a kölcsönös segítségnyújtást.

(22)    HWPCI WK 862/23.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.2.24.

COM(2025) 66 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a kiberbiztonsági válságkezelésre vonatkozó uniós tervezetről

I. MELLÉKLET – A kiberbiztonsági válságkezelésre vonatkozó uniós tervezet

Az alábbi ábra az uniós kiberbiztonsági tervezetet szemlélteti és foglalja össze: ki kivel kommunikál egy uniós kiberbiztonsági válság esetén, az alábbi II. mellékletben foglalt vonatkozó uniós válságkezelési mechanizmusokkal összhangban. Egy ilyen válság elkerülhetetlenül valós hatást gyakorol egy vagy több kritikus ágazatra, ami szoros koordinációt tesz szükségessé a kiberbiztonsági közösség, valamint az ágazati és polgári védelmi reagálási mechanizmusok között. A kiberbiztonsági események szélesebb körű hibrid hadjáratok részét képezhetik, ezért a kiberbiztonsági reagálást össze kell hangolni más intézkedésekkel, összhangban az Unió felkészültségi stratégiájával.

II. MELLÉKLET – AZ ÉRINTETT UNIÓS SZINTŰ SZEREPLŐK (SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK) ÉS VÁLSÁGKEZELÉSI MECHANIZMUSOK

1.Az érintett uniós szintű szereplők a kiberválság-kezelés teljes életciklusa során

Szint/Szakasz	Felkészültség	Észlelés	Reagálás	Helyreállítás
Politikai	·Tanács ·Bizottság ·EKSZ		·Tanács ·Bizottság ·EKSZ
Operatív	·EU-CyCLONe ·ENISA ·Bizottság ·Europol		·EU-CyCLONe ·Bizottság ·ENISA ·CERT-EU (uniós szervezeteket érintő biztonsági események esetén) ·Europol	·ENISA
Technikai	·A CSIRT-hálózat ·Határokon átnyúló kiberközpontok ·CERT-EU	·A CSIRT-hálózat ·Határokon átnyúló kiberközpontok ·CERT-EU	·A CSIRT-hálózat ·CERT-EU	·A CSIRT-hálózat ·CERT-EU

2.Az érintett uniós szintű szereplők szerepe és hatásköre (ábécésorrendben) a kiberválság-kezeléssel összefüggésben

Szereplő	Szint	Szerep és hatáskör	Hivatkozás
CERT-EU	Technikai / Operatív	Koordinálja az uniós szervezeteket érintő súlyos biztonsági eseményekre való reagálást és azok kezelését. A CSIRT-hálózat tagja. Támogatja a Bizottságot az EU-CyCLONe-ban. A kiberbiztonsági információcsere és a biztonsági eseményekre való reagálás koordinációs központjaként működik, amely megkönnyíti a biztonsági eseményekkel, kiberfenyegetésekkel, sebezhetőségekkel és majdnem bekövetkezett (near miss) eseményekkel kapcsolatos információcserét az uniós szervezetek és partnerek között. Kérelmezi az uniós kiberbiztonsági tartalék szolgáltatásait az uniós szervezetek nevében. Technikai megállapodásuk alapján együttműködik a NATO Kiberbiztonsági Központjával.	(EU, Euratom) 2023/2841 rendelet
Az EU Tanácsának elnöksége	Politikai	Eldönti (kivéve, ha az EUMSZ 222. cikke alapján aktiválják a szolidaritási klauzulát), hogy valamely tagállam kérésére – adott esetben az érintett tagállamokkal, valamint a Bizottsággal és a főképviselővel konzultálva – aktiválja vagy deaktiválja az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmust (IPCR), illetve hogy mikor szükséges váltani az aktiválási módok között.	Az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikke, A Tanács (EU) 2018/1993 végrehajtási határozata
Határokon átnyúló kiberközpontok	Technikai	Három vagy több nemzeti kiberközpontból állnak, és biztosítják a kiberfenyegetésekkel, a majdnem bekövetkezett (near miss) eseményekkel, a fertőzöttségi mutatókkal és a kiberbiztonsági riasztásokkal kapcsolatos releváns információk határokon átnyúló központon belüli cseréjét. Szorosan együttműködnek a CSIRT-hálózattal az információk megosztása érdekében. Az EU-CyCLONe-on és a CSIRT-hálózaton keresztül tájékoztatást nyújtanak a tagállami hatóságoknak és a Bizottságnak egy potenciális vagy folyamatban lévő nagyszabású kiberbiztonsági eseményről.	(EU) 2025/38 rendelet
A CSIRT-hálózat	Technikai	Releváns információkat oszt meg a biztonsági eseményekről, a majdnem bekövetkezett eseményekről, a kiberfenyegetésekről, a kockázatokról és a sérülékenységekről. A biztonsági esemény által potenciálisan érintett tag kérésére a hálózat megosztja és megvitatja az adott biztonsági eseménnyel és a kapcsolódó kiberfenyegetésekkel kapcsolatos információkat. A hálózat összehangolt reagálást is végrehajthat a kérelmező tag joghatóságán belül azonosított biztonsági eseményre. Tájékoztatást kap a tagállamoktól az uniós kiberbiztonsági tartalékhoz intézett kérelmeikről.	Az (EU) 2022/2555 irányelv 15. cikke
A kibervédelmi parancsnokok konferenciája		A kibervédelmi parancsnokok nemzeti szintű fóruma a tagállamokon belül a folyamatban lévő kibertér-műveletekkel és a nagyszabású kiberbiztonsági események mérséklésére irányuló stratégiákkal kapcsolatos alapvető információk megosztása és cseréje céljából. A konferenciát az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége szervezi az Európai Védelmi Ügynökség (EDA), az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és az Európai Unió Katonai Törzsének (EUKT) támogatásával.	Közös kibervédelmi közlemény
Bizottság	Operatív/Politikai	A belső piac zavartalan működésének biztosítása Integrált helyzetismereti és -elemzési jelentés benyújtása az IPCR-mechanizmushoz Általános felkészültségi intézkedések, beleértve a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC) és a közös veszélyhelyzeti kommunikációs és tájékoztatási rendszer (CECIS) irányítását. Megfigyelő az EU-CyCLONe-ban és tag potenciális vagy folyamatban lévő nagyszabású biztonsági esemény esetén. Megfigyelő a CSIRT-hálózatban. Általános felelősséggel tartozik az uniós kiberbiztonsági tartalék végrehajtásáért. Az Intézményközi Kiberbiztonsági Testületnek a súlyos biztonsági eseményekkel kapcsolatos releváns információk EU-CyCLONe-nal való megosztásáért felelős kapcsolattartója. A Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont (GSMC) stratégiai felügyelete. Konzultál a Tanács elnökségével az IPCR aktiválására vagy deaktiválására vonatkozó határozatokról. A Bizottság szolgálatai az EKSZ-szel közösen kidolgozzák az integrált helyzetismereti és -elemzési jelentést.	Az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke, Az (EU) 2018/1993 végrehajtási határozat Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata  (EU) 2022/2555 irányelv (EU) 2025/38 rendelet, (EU, Euratom) 2023/2841 rendelet
Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA)	Technikai/Operatív	Biztosítja a CSIRT-hálózat és az EU-CyCLONe titkárságát. Elősegíti a határokon átnyúló nagyszabású biztonsági eseményekre vagy válságokra való közös reagálás kialakítását az alábbiak révén: A nemzeti forrásokból származó jelentések összesítése és elemzése A technikai, operatív és politikai szintek közötti információáramlás biztosítása A biztonsági események kezelésének megkönnyítése Az uniós szervezetek támogatása a nyilvános kommunikáció terén. A biztonsági eseményekre való reagálási képességek tesztelése. A kiberszolidaritásról szóló jogszabályban előírtak szerint részben vagy egészben működteti és kezeli az uniós kiberbiztonsági tartalékot. Felülvizsgálja és értékeli az adott jelentős vagy nagyszabású kiberbiztonsági eseményhez kapcsolódó fenyegetéseket, ismert sebezhetőségeket és mérséklő intézkedéseket. Felülvizsgálati jelentést készít a biztonsági eseményről	Az (EU) 2022/2555 irányelv (NIS 2) (EU) 2019/881 rendelet (EU) 2025/38 rendelet (EU) 2024/2847 rendelet
Az Európai Kiberválságügyi Kapcsolattartó Szervezetek Hálózata (EU-CyCLONe)	Operatív	Támogatja a nagyszabású kiberbiztonsági események és válságok operatív szintű összehangolt kezelését Biztosítja a releváns információk rendszeres cseréjét a tagállamok és az uniós intézmények, szervek és hivatalok között. Összehangolja a nagyszabású kiberbiztonsági események és válságok kezelését és az ilyen biztonsági eseményekkel és válságokkal kapcsolatos politikai szintű döntéshozatalt. Értékeli a releváns nagyszabású kiberbiztonsági események és válságok következményeit és hatását, valamint javaslatot tesz a lehetséges mérséklési intézkedésekre. Az ENISA-val közösen kidolgozza az uniós kiberbiztonsági tartalékból származó támogatás iránti kérelmek benyújtásának megkönnyítésére szolgáló sablont. Tájékoztatást kap a tagállamoktól az uniós kiberbiztonsági tartalékhoz intézett kérelmeikről. Potenciális vagy folyamatban lévő nagyszabású kiberbiztonsági eseményekkel kapcsolatos információkat fogad a határokon átnyúló kiberközpontoktól vagy a CSIRT-hálózattól.	(EU) 2022/2555 irányelv (EU) 2025/38 rendelet
Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Külügyi Szolgálat támogatásával	Politikai	Irányítja és koordinálja a külső hibrid és kiberbiztonsági fenyegetések kezelésére irányuló uniós erőfeszítéseket Felelős a külső fenyegetésektől való elrettentést és az azokra való reagálást célzó uniós kiberdiplomáciai és kibervédelmi eszközökért az Unió hibrid és kiberdiplomáciai eszköztárának használatával. Együttműködik a külső partnerekkel, többek között KBVP-szerepvállalás révén is. Felkészültséget biztosít az Unió és a tagállamok számára a hibrid és kiberfenyegetésekre vonatkozó helyzetismeret és reagálási képesség tekintetében, például gyakorlatok, képzések és hálózatok révén. Kezeli az Unió űrtechnológiai eszközeinek biztonsági és védelmi vonatkozásait, különösen az Unió közös biztonság- és védelempolitikája (KBVP) keretében. Konzultál a Tanács elnökségével az IPCR aktiválására vagy deaktiválására vonatkozó határozatokról. Az EKSZ a Bizottság szolgálataival közösen kidolgozza az integrált helyzetismereti és -elemzési jelentést.	2010/427/EU tanácsi határozat
Europol	Operatív	Operatív és technikai támogatást nyújt a tagállamok illetékes hatóságainak a kiberbűnözés megelőzéséhez és az attól való elrettentéshez.	Az (EU) 2016/794 rendelet, beleértve annak összes módosítását
Intézményközi Kiberbiztonsági Testület		Jóváhagyja az uniós szervezetekre vonatkozó intézményközi kiberbiztonsági válságkezelési tervet. A CERT-EU javaslata alapján iránymutatásokat vagy ajánlásokat fogad el az uniós szervezeteket érintő jelentős biztonsági eseményekre való reagálással kapcsolatos együttműködésről. .	(EU, Euratom) 2023/2841 rendelet
Katonai hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportok operatív hálózata (MICNET)	Technikai	Előmozdítja az EU-n belüli védelmi rendszereket – többek között a katonai KBVP-missziókban és -műveletekben alkalmazott rendszereket – érintő kiberbiztonsági fenyegetésekre való erőteljesebb és összehangoltabb reagálást; az Európai Védelmi Ügynökség hozta létre és támogatja.	2022. évi közös kibervédelmi közlemény
Egységes információelemzési kapacitás (SIAC),		A következőkből áll: (1) az Európai Unió Helyzetelemző Központja (EU INTCEN), amely a polgári hírszerzést és a nyílt forráskódú hírszerzést kezeli, és stratégiai hírszerzési információkat szolgáltat a külpolitikával, a terrorizmussal és a hibrid fenyegetésekkel kapcsolatban, valamint (2) az Európai Unió Katonai Törzsének Hírszerzési Osztálya (EUMS INT), amely a KBVP-missziók katonai hírszerzését kezeli, és támogatja az uniós védelmi és válságkezelési műveleteket. A főképviselő hatáskörébe tartozik.	Az Európai Unióról szóló szerződés 38. és 42–46. cikke, a Tanács 2001/555/CFSP együttes fellépése 2010/461/CFSP tanácsi határozat

3.Az érintett uniós szintű válságkezelési mechanizmusok

Mechanizmus	Horizontális /ágazati / kiberbiztonsági	Leírás	Hivatkozás
ARGUS	Horizontális	Lehetővé teszi a Bizottság számára a felmerülő, több ágazatot érintő válságokra, illetve az uniós szintű fellépést igénylő, előre látható vagy közvetlen fenyegetésekre vonatkozó releváns információk cseréjét.	COM(2005) 662 végleges bizottsági közlemény
EKSZ Válságelhárítási Központ (CRC)	Horizontális	Egyablakos ügyintézési pontként működik az EKSZ-nél a válságokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, valamint a hét minden napján, napi 24 órában működő állandó válságreagálási kapacitást biztosít az uniós küldöttségek személyzetének biztonságát fenyegető vészhelyzetekre és/vagy az uniós polgárokat külföldön érintő válságokra való reagálás során. Biztonsági, konzuli és helyzetismereti szakértőket tömörít, miközben elkötelezett helyszíni szakemberekre támaszkodik az uniós küldöttségeken.	A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű – Egy, a polgárait, az értékeit és az érdekeit megvédő Európai Unióért, amely hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság megvalósításához (2022. március 21.)
A kritikus infrastruktúrákra vonatkozó tervezet	Horizontális	Koordinálja a számottevő határokon átnyúló jelentőséggel bíró kritikus infrastruktúrák zavaraira való uniós szintű reagálást.	A Tanács C/2024/4371 ajánlása
Kiberbiztonsági figyelmeztető rendszer	Kiberbiztonsági	Fejlett uniós képességeket biztosít a kiberfenyegetésekkel kapcsolatos felderítési, elemzési és adatfeldolgozási képességek javításához és a biztonsági események megelőzéséhez az Unióban.	(EU) 2025/38 rendelet (kiberszolidaritásról szóló jogszabály) (HL L sorozat, 2025.1.15.)
Kiberdiplomáciai eszköztár (a rossz szándékú kibertevékenységekkel szembeni közös uniós diplomáciai intézkedések kerete)	Kiberbiztonsági	A rossz szándékú kibertevékenységekre történő közös uniós diplomáciai reagálás, amely hozzájárul a konfliktusmegelőzéshez, a kiberbiztonsági fenyegetések mérsékléséhez és a nemzetközi kapcsolatok nagyobb stabilitásához.	A Tanács következtetései, 2017. június 19. Felülvizsgált végrehajtási iránymutatások, 10289/23, 2023. június 8.
Uniós kiberbiztonsági tartalék	Kiberbiztonsági	Kiberbiztonsági szakértőket és erőforrásokat mozgósít válságok idején a tagállamok, az uniós intézmények, szervek vagy ügynökségek reagálási erőfeszítéseinek támogatására	(EU) 2025/38 rendelet
A határkeresztező villamosenergia-áramlás kiberbiztonsági szempontjaira vonatkozó ágazatspecifikus szabályokról szóló üzemi és kereskedelmi szabályzat	Ágazati	A villamosenergia-ágazatban ismétlődő kiberbiztonsági kockázatértékelési folyamatot hoz létre, kifejezetten a válságkezelésre, valamint a CSIRT-hálózattal és az EU-CyCLONe-nal való kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.	A Bizottság (EU) 2024/1366 felhatalmazáson alapuló rendelete
Uniós kibervédelmi koordinációs központ	Horizontális	Eredeti célja elsősorban az Unió és tagállamai közös helyzetismeretének fokozása a kibertérben folytatott rossz szándékú tevékenységekkel kapcsolatban, különös tekintettel a katonai KBVP-missziókra és -műveletekre.	2022. évi közös kibervédelmi közlemény
Hibrid eszköztár	Horizontális	A benne foglalt rendelkezések célja annak áttekintése, hogy mi áll rendelkezésre uniós szinten a hibrid fenyegetések valamennyi típusára való reagálás és azok összehangolt alkalmazása tekintetében, biztosítva fellépéseink koherenciáját a különböző területeken. A hibrid eszköztár segít biztosítani, hogy a döntéshozatal átfogó helyzetismereten és a levont tanulságokon alapuljon	A Tanács következtetései a hibrid hadjáratokra való összehangolt uniós reagálás keretéről, 2022. június 22.
Hibrid fenyegetéseket kezelő uniós gyorsreagálású csapatok (uniós HRRT-k)	Horizontális	Az uniós hibrid eszköztár részeként a hibrid fenyegetéseket kezelő uniós gyorsreagálású csapatok a megfelelő ágazati nemzeti és uniós polgári és katonai szakértelemre támaszkodnak annak érdekében, hogy testreszabott és célzott rövid távú segítséget nyújtsanak a tagállamoknak, a közös biztonság- és védelempolitikai misszióknak és műveleteknek, valamint a partnerországoknak a hibrid fenyegetések és hadjáratok elleni küzdelemben.	A hibrid fenyegetéseket kezelő uniós gyorsreagálású csapatok gyakorlati létrehozásának irányadó kerete (2024. május 21.)
IPCR	Horizontális	Támogatja a gyors és összehangolt uniós politikai szintű döntéshozatalt a súlyos és összetett válságok, többek között a terrorcselekmények esetén. Az aktiválására és deaktiválására vonatkozó döntést a Tanács elnöksége hozza meg, amely konzultál az érintett tagállamokkal, a Bizottsággal és a főképviselővel (kivéve a szolidaritási klauzula alkalmazása esetén). A Főtitkárság, a Bizottság szolgálatai és az EKSZ az elnökséggel konzultálva megállapodhatnak abban is, hogy az IPCR-t információmegosztási üzemmódban aktiválják. A megbeszélések alapjául a Bizottság szolgálatai és az EKSZ által kidolgozott ISAA-jelentés szolgál. A jelentés a tagállamok (például az érintett nemzeti válságközpontok) által – elsősorban az internetes platformján keresztül – továbbított releváns információkon és elemzéseken, valamint az uniós ügynökségek által szolgáltatott releváns információkon és elemzéseken alapul	A Tanács (EU) 2018/1993 végrehajtási határozata
Az uniós bűnüldözési veszélyhelyzet-elhárítási protokoll	Horizontális	Olyan eszköz, amely gyors értékelés, a kritikus információk biztonságos és időben történő megosztása, valamint nyomozásaik nemzetközi vonatkozásainak hatékony koordinálása révén támogatja az uniós bűnüldöző hatóságokat a súlyos, határokon átnyúló kibertámadásokra való azonnali reagálásban.	A Tanács következtetései (2018. június 26.) a nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre és válsághelyzetekre való összehangolt uniós reagálásról.
PESCO kiberbiztonsági eseményekkel foglalkozó gyorsreagálású csoportok (CRRT)	Kiberbiztonsági	Szakosodott csapatokat vet be a jelentős kiberbiztonsági eseményekre való gyors reagálás, valamint megelőző intézkedések, például sebezhetőségi értékelések és választások nyomon követése céljából. Tagállami kezdeményezés, amelyet részben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz finanszíroz.	Az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkének (6) bekezdése, 46. cikke és 10. jegyzőkönyve.
A világűrbe telepített rendszereket érintő fenyegetésekre való reagálás architektúrája (Space Threat Response Architecture, STRA)	Ágazati (Űrtechnológiai fenyegetések, beleértve a kiberbiztonsági fenyegetéseket is)	A világűrbe telepített rendszereket érintő fenyegetésekre való reagálás architektúrája (STRA) az uniós űrprogram keretében létrehozott rendszerek és nyújtott szolgáltatások telepítéséből, működtetéséből vagy használatából eredő veszélyek megelőzése érdekében a Tanács és a főképviselő által ellátandó feladatokat foglalja magában	A Tanács (CFSP) 2021/698 határozata
A rendszerszintű kiberbiztonsági események koordinációs kerete (EU-SCICF)	Ágazati	Egy kidolgozás alatt álló olyan kommunikációs és koordinációs keret, amely kezeli a pénzügyi ágazat potenciális rendszerszintű kiberbiztonsági eseményeit. A keret az európai felügyeleti hatóságok (EU) 2022/2554 rendelet szerinti egyik tervezett szerepére fog épülni, miszerint fokozatosan lehetővé kell tenniük a hatékony, uniós szintű összehangolt reagálást a jelentős, határokon átnyúló információs és kommunikációs technológiákkal (IKT) kapcsolatos, az Unió pénzügyi ágazatának egészére rendszerszintű hatást gyakorló biztonsági események vagy az azokhoz kapcsolódó fenyegetések esetén.	Az Európai Rendszerkockázati Testület ajánlása (2021. december 2.) a rendszerszintű kiberbiztonsági események érintett hatóságok számára létrehozandó páneurópai koordinációs keretéről (ERKT/2021/17)
Uniós polgári védelmi mechanizmus (UCPM)	Horizontális	Biztosítja a polgári védelmi együttműködést a katasztrófamegelőzés, -felkészültség és -reagálás javítása érdekében.	1313/2013 határozat.
CISE – Közös tengerfelügyeleti információmegosztási környezet	A tengerfelügyelettel kapcsolatos, és hét ágazatra terjed ki.	A CISE egy olyan hálózat, amely összeköti az EU/EGT tengerfelügyeletért felelős hatóságainak rendszereit. A CISE lehetővé teszi a releváns információk határokon és különböző ágazatokon átnyúló, zökkenőmentes és automatizált cseréjét.	A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű – Egy, a polgárait, az értékeit és az érdekeit megvédő Európai Unióért, amely hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság megvalósításához (2022. március 21.).

4.Az (EU) 2022/2555 irányelv szerinti kiemelten kritikus ágazatok és egyéb kritikus ágazatok, és az uniós szintű ágazati válságkezelési mechanizmusok (adott esetben)

Ágazatok	Alágazat	Alkalmazandó ágazati válságkezelési mechanizmusok
Energia	Villamos energia	Villamosenergia-ügyi koordinációs csoport
	Távfűtés és -hűtés	n/a
	Olaj	Olajkoordinációs csoport Az európai uniós tengeri olaj- és gázipari hatósági csoport (EUOAG)
	Gáz	Gázkoordinációs csoport
	Hidrogén	n/a
Szállítás	Légi	Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység (EACCC)
	Vasúti	n/a
	Vízi	Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) SafeSeaNet (SSN) Integrált tengerhajózási szolgálatok (Integrated Maritime Services, IMS) Nagy hatókörű hajóazonosító és nyomonkövető rendszer (LRIT) EMSA Tengeri támogató szolgálatok (Maritime Support Services)
	Közúti	n/a
	Horizontális	A közlekedési kapcsolattartó pontok hálózata, amelyet a közlekedésre vonatkozó vészhelyzeti terv (COM(2022) 211) hozott létre
Banki szolgáltatások		EU-SCICF
Pénzügyi piaci infrastruktúrák		EU-SCICF Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus
Egészségügy		Korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer (EWRS) A közegészségügyi szükséghelyzeti műveleti létesítmény (Health Emergency Operations Facility, HEOF) szövet-, sejt- és vérkomponensekre vonatkozó riasztási rendszere (RATC/RAB) Közegészségügyi szükséghelyzeti keret Kémiaianyag-biztonsági riasztási rendszer (RASCHEM) A fertőző betegségek európai felügyeleti portálja Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA) Egészségügyi információs rendszer (MediSys) Az orvostechnikai eszközök hiányával foglalkozó ügyvezető irányítócsoport (MDSSG) Farmakovigilanciai riasztási rendszer Uniós egészségügyi munkacsoport (EUHTF)
Ivóvíz		n/a
Szennyvíz		n/a
Digitális infrastruktúra		n/a
IKT-szolgáltatások irányítása		n/a
Közigazgatás		n/a
Világűr		A világűrbe telepített rendszereket érintő fenyegetésekre való reagálás architektúrája (Space Threat Response Architecture, STRA)
Postai és futárszolgáltatások		n/a
Hulladékgazdálkodás		n/a
Vegyszerek gyártása, előállítása és forgalmazása		Kémiaianyag-biztonsági riasztási rendszer (RASCHEM)
Élelmiszer-termelés, -feldolgozás és -forgalmazás		Európai növénytermesztés-megfigyelési rendszer A mezőgazdasági termelési rendellenességek helyszíneinek globális észlelése (Global agricultural production anomaly hotspot detection, ASAP), Az európai növényegészségügyi értesítési rendszer (EUROPHYT), Az EU állategészségügyi sürgősségi csoportja (EU Veterinary Emergency Team, EUVET) Élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer (RASFF) Az élelmezésbiztonsági válságokra való felkészültségre és reagálásra vonatkozó európai mechanizmus (EFSCM) A belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabály (IMERA)
Gyártás	Orvostechnikai eszközök	n/a
	Számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása	n/a
	Gépek és gépi berendezések gyártása	n/a
	Gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik gyártása	n/a
	Egyéb szállítóeszközök gyártása	n/a
Digitális szolgáltatók		n/a
Kutatás		n/a

3. MELLÉKLET – VEZÉRELVEK

A 2017. évi kiberbiztonsági tervezetben meghatározott elvek továbbra is érvényesek.

Arányosság: a tagállamokat érintő kiberbiztonsági események többsége elmarad attól a szinttől, ami nemzeti vagy uniós szintű válságnak tekinthető. Kiberbiztonsági események esetén a tagállamok saját eljárásaikkal összhangban együttműködnek a CSIRT-hálózaton és az EU-CyCLONe-on belül.

Szubszidiaritás: Az őket érintő nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre és válsághelyzetekre való reagálás elsődlegesen a tagállamok felelőssége. A Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat, az ENISA, a CERT-EU, az Europol és minden más érintett uniós szervezet fontos szerepet játszik a válság teljes életciklusa során. Ez a szerep az IPCR-ben van meghatározva, de következik az uniós jogból is, és tükrözi azt, hogy a kiberbiztonsági események és válsághelyzetek milyen hatással lehetnek az egységes piacon belüli gazdasági tevékenységek egy vagy több szegmensére, az Unió biztonságára és nemzetközi kapcsolataira, valamint magukra az intézményekre.

Komplementaritás: Ez az ajánlás teljes mértékben figyelembe veszi a meglévő uniós szintű válságkezelési mechanizmusokat, nevezetesen az IPCR-t, az ARGUS-t és az EKSZ válságelhárítási mechanizmusát. Figyelembe veszi a CSIRT-hálózatnak és az EU-CyCLONe-nak a szinergiák maximalizálása és a párhuzamosságok minimalizálása érdekében 2017 óta elfogadott szabályok szerinti módosított szerepét, valamint az uniós bűnüldözési veszélyhelyzet-elhárítási protokoll elfogadását.

Az információk bizalmas kezelése: Az ezen ajánlással összefüggésben folytatott minden információcserének meg kell felelnie a biztonságra és a személyes adatok védelemére vonatkozó szabályoknak, valamint az érzékeny információk minősítésére vonatkozó TLP-protokollnak. A minősített adatok cseréjéhez az alkalmazott minősítési rendszertől függetlenül a rendelkezésre álló akkreditált eszközöket kell alkalmazni. A személyes adatok kezelése tekintetében tiszteletben kell tartani különösen az alkalmazandó uniós szabályokat, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 1 , a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 2 , valamint az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 3 .

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj).

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről („Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv”) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2002/58/oj).

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj).