EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.3.3.
COM(2025) 65 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
az (EU) 2019/943 rendelet IV. fejezete szerinti kapacitásmechanizmusok alkalmazási folyamatának az (EU) 2019/943 rendelet 69. cikke (3) bekezdésével összhangban történő észszerűsítéséről és egyszerűsítéséről
1.BEVEZETÉS
(EU) 2024/1747 rendelet (2024. június 13.) az (EU) 2019/942 és az (EU) 2019/943 rendeletnek az uniós villamosenergia-piac szerkezetének javítása tekintetében történő módosításáról. A módosított (EU) 2019/943 rendelet (a továbbiakban: villamosenergia-rendelet) 69. cikkének (3) bekezdése értelmében az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) jelentést ad ki, amelyben értékeli a kapacitásmechanizmusok alkalmazási folyamatának észszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló lehetőségeket, és adott esetben javaslatokat terjeszt elő a kapacitásmechanizmusok értékelési folyamatának egyszerűsítése céljából. A villamosenergia-rendelet 69. cikkének (3) bekezdése értelmében:
„A Bizottság 2025. január 17-ig részletes jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kapacitásmechanizmus IV. fejezet szerinti alkalmazási folyamatának észszerűsítésével és egyszerűsítésével kapcsolatos esetleges lehetőségek értékeléséről annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok időben kezelni tudják a megfelelőséggel kapcsolatos aggályokat. Ezzel összefüggésben a Bizottság adott esetben felkéri az ACER-t, hogy – a 23. és a 27. cikkel összhangban – módosítsa a 23. cikkben említett, az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelésére vonatkozó módszertant.
A Bizottság 2025. április 17-ig – a tagállamokkal folytatott konzultációt követően – adott esetben a kapacitásmechanizmusok értékelési folyamatának észszerűsítését és egyszerűsítését szolgáló javaslatokat terjeszt elő.”
Ez a jelentés a villamosenergia-rendelet IV. fejezete szerinti kapacitásmechanizmus alkalmazási folyamatának észszerűsítésére és egyszerűsítésére kínálkozó lehetőségeket értékeli.
2.A KAPACITÁSMECHANIZMUSOKRA VONATKOZÓ UNIÓS KERET
2.1.A villamosenergia-rendeletből és az éghajlatvédelmi, környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatásból eredő uniós keret
A villamosenergia-rendelet IV. fejezete követelményeket vezetett be a kapacitásmechanizmusok indokolására vonatkozóan, valamint szabályokat vezetett be az ilyen intézkedések végrehajtására vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy a kapacitásmechanizmusok ne torzítsák indokolatlanul az Unió belső villamosenergia-piacát, és hogy ne a tagállamokban szükséges piaci reformok helyett vezessenek be ilyen mechanizmusokat.
A kapacitásmechanizmusokra vonatkozó uniós keretet azért hozták létre, hogy lehetővé tegye és jobban koordinálja egy olyan ideiglenes kiegészítő eszköz bevezetését, amely lehetővé teszi, hogy a villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távon elegendő (többek között rugalmas) kapacitást biztosítson a kereslet kielégítéséhez, beleértve az energiarendszer dekarbonizációjának támogatását és az ingadozó teljesítményű megújuló energiaforrások növekvő elterjedésének integrálását. Emellett az elmúlt években az Unióban tapasztalt példátlan energiaválságot követően további aggályok merültek fel a villamosenergia-ellátás biztonságával kapcsolatban. A belső villamosenergia-piac döntő fontosságú volt a válság jelentette kihívások kezelésében, lehetővé téve, hogy a tagállamok egymás készleteire támaszkodjanak. A válságot követően, valamint a megújuló energiaforrások fejlesztésére és az EU dekarbonizációs célkitűzéseire vonatkozó megújult törekvések fényében a jól megtervezett kapacitásmechanizmusok fontos szerepet játszhatnak az erőforrások megfelelőségének biztosításában, ugyanakkor gondoskodnak a belső piac megfelelő működéséről, megkönnyítve a legkevésbé szén-dioxid-intenzív technológiák bevezetését és minimalizálva a fogyasztói költségeket. A villamos energia belső piacára vonatkozó szabályokat kiegészítik az állami támogatásokra vonatkozó uniós rendelkezések, nevezetesen az éghajlatvédelmi, környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló 2022. évi bizottsági iránymutatásban (a továbbiakban: iránymutatás) meghatározott állami támogatási keret, amely az állami támogatással járó ellátásbiztonsági intézkedésekre alkalmazandó, beleértve a kapacitásmechanizmusokat is.
Konkrétabban, az erőforrások megfelelőségére és a kapacitásmechanizmusokra vonatkozó uniós keret a következőképpen foglalható össze (a villamosenergia-rendelet IV. fejezete és az iránymutatás 4.8. szakasza):
2.1.1.Piaci hiányosság és megfelelőség
A villamosenergia-rendelet 20. cikke előírja, hogy az azonosított megfelelőségi aggályokkal küzdő tagállamoknak végrehajtási tervet kell kidolgozniuk, amelyben meghatározzák, hogy miként kívánják piaci reformok révén kezelni a megfelelőségi aggály kiváltó okait, és azt felülvizsgálat céljából be kell nyújtaniuk a Bizottsághoz. A tagállamoknak nyomon kell követniük végrehajtási terveik alkalmazását, és az eredményeket éves jelentésekben kell közzétenniük.
2.1.2.Szükségesség és arányosság
A tagállamok a villamosenergia-rendelet 25. cikkében részletezett szabályoknak megfelelően ellátásbiztonsági célkitűzést, más néven megbízhatósági standardot határoznak meg. A gazdasági elemzés eredményeként kidolgozott megbízhatósági standard korlátozza a többletkapacitásnak a verseny és az európai adófizetők pénzének kárára történő támogatását, amennyiben a többletkapacitás költsége meghaladja az ilyen kapacitás által előidézett szociális jólét jelentette előnyt. E célból a villamosenergia-rendelet felhatalmazza a villamosenergia-piaci ENTSO hálózatot, hogy dolgozzon ki módszertant a terheléskiesés értékének (VoLL), az új belépés költségének (CONE) és a megbízhatósági standardnak a kiszámítására
. A módszertant az ACER 2020 októberében hagyta jóvá.
A kapacitásmechanizmus szükségességét és a beszerzési kapacitás szintjét megfelelőségi értékelés alapján kell értékelni. E célból a villamosenergia-rendelet felhatalmazta a villamosenergia-piaci ENTSO-t, hogy dolgozzon ki módszertant az európai erőforrások megfelelőségének értékelésére (a továbbiakban: ERAA-módszertan), amelyet az ACER 2020 októberében hagyott jóvá. A villamosenergia-piaci ENTSO e módszertan alapján minden évben javaslatot nyújt be az éves európai szintű erőforrás-megfelelőségi értékelésre (a továbbiakban: ERAA), amelyet az ACER-nek kell jóváhagynia. A villamosenergia-rendelet 24. cikkével összhangban a tagállamok kapacitásmechanizmusaikat nemzeti erőforrás-megfelelőségi értékelésekre is alapozhatják, amelyeknek azonban az ERAA-módszertanon kell alapulniuk, és amelyeket az ACER felülvizsgál, amennyiben megállapításaik eltérnek az ERAA-ban foglaltaktól.
A kapacitásárakra reagálva beszerzett mennyiséget úgy kell meghatározni, hogy a beszerzett mennyiség ne haladja meg a megbízhatósági standardot.
2.1.3.Tervezési jellemzők
A kapacitásmechanizmusokra vonatkozó jelenlegi uniós keret számos teljesítendő követelményt határoz meg. Konkrétan a következőket:
-A támogatást (és a támogatás szintjét) versenyalapú ajánlattételi eljárás keretében kell elosztani (a villamosenergia-rendelet 22. cikkének (1) bekezdése).
-A kapacitásmechanizmus kialakításának biztosítania kell az objektív műszaki és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő valamennyi technológia támogathatóságát. Minden ilyen technológiának jogosultnak kell lennie a megkülönböztetésmentes részvételre (a villamosenergia-rendelet 22. cikkének (1) bekezdése). A közelmúltban bevezetésre került egy olyan rendelkezés, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy mérlegeljék a kapacitásmechanizmusok kialakításának kiigazítását a nem fosszilis rugalmas erőforrások – például a keresletoldali válasz és a tárolás – előmozdítása érdekében (a villamosenergia-rendelet 19g. cikke).
-A rendelkezésreállási követelményeknek (és a kapcsolódó szankcióknak) elegendőnek kell lenniük ahhoz, hogy olyan ellentételezést biztosítsanak, amely a várható rendszerterhelés idején ösztönzi a rendelkezésre állást (ami áremelkedésekhez vezethet abban az esetben, ha a rendszer nem kellően rugalmas), és arányos az energiarendszernek nyújtott szolgáltatással (a villamosenergia-rendelet 22. cikkének (1) bekezdése).
-A kapacitásmechanizmusoknak lehetővé kell tenniük a határokon átnyúló kapacitások részvételét (a villamosenergia-rendelet 26. cikke). E célból a villamosenergia-rendelet felhatalmazta a villamosenergia-piaci ENTSO-t, hogy dolgozzon ki módszertant a kapacitásmechanizmusokban való, határokon átívelő részvételre vonatkozóan
, amelyet az ACER 2020 októberében hagyott jóvá.
-A fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos technológiák részvételét kibocsátási határérték korlátozza (a villamosenergia-rendelet 22. cikkének (4) bekezdése). A közelmúltban eltérést vezettek be a határértéket meghaladó kibocsátású fosszilistüzelőanyag-technológiákra vonatkozóan (a villamosenergia-rendelet 64. cikke). Az eltérés engedélyezése esetén a kibocsátási határértéket meghaladó erőforrások bizonyos feltételek mellett 2028. december 31-ig részt vehetnek a kapacitásmechanizmusokban.
-Stratégiai tartalék esetén egyértelművé kell tenni, hogy a stratégiai tartalékban lekötött kapacitás nem fog részt venni a villamosenergia-piacokon, még akkor sem, ha az árak magasak (a villamosenergia-rendelet 22. cikkének (2) bekezdése).
2.2.A jelenlegi jóváhagyási eljárás
A villamosenergia-rendelet és az állami támogatási szabályok értelmében szükséges lépéseket általában párhuzamosan hajtják végre a gyors jóváhagyás megkönnyítése érdekében:
1.A tagállam piaci reformtervet (végrehajtási tervet) nyújt be a Bizottságnak, amelyben kifejti, hogy a tagállam hogyan kívánja megoldani a piaci hiányosságokat vagy a szabályozási torzulásokat. A Bizottság a terv hivatalos benyújtásától számított négy hónapon belül véleményt nyilvánít (a villamosenergia-rendelet 20. cikke).
2.A tagállamnak két elem alapján kell megindokolnia a kapacitásmechanizmus szükségességét és arányosságát:
-egy megfelelőségértékelés. Ez történhet az ACER által jóváhagyott ERAA használatával. Abban az esetben, ha egy tagállam egy nemzeti erőforrás-megfelelőségi értékelésre kíván támaszkodni, az állami támogatásról szóló határozat elfogadása előtt a Bizottságnak ellenőriznie kell annak feltételezéseit, módszertanát és eredményeit. Konkrétabban, amennyiben a nemzeti erőforrás-megfelelőségi értékelés olyan aggályt azonosít, amelyet az ERAA nem azonosított, a tagállam benyújtja nemzeti erőforrás-megfelelőségi értékelését az ACER-nek, az ACER pedig két hónapon belül véleményt nyilvánít arról, hogy a nemzeti és az európai értékelés közötti különbségek indokoltak-e (a villamosenergia-rendelet 24. cikke), valamint
-ellátásbiztonsági célkitűzés (megbízhatósági standard), amelyet a villamosenergia-rendelet 25. cikke, valamint a terheléskiesés értékének, az új belépés költségének és a megbízhatósági standardnak a kiszámítására szolgáló ACER-módszertan alapján számítanak ki (a villamosenergia-rendelet 23. cikkének (6) bekezdése). Az állami támogatásról szóló határozat elfogadása előtt a Bizottságnak ellenőriznie kell a megbízhatósági standardot és annak módszertanát.
3.A tagállamnak értesítenie kell a Bizottságot a kapacitásmechanizmusról az uniós állami támogatási szabályok szerinti értékelés céljából.
3.AZ UNIÓS KERET VÉGREHAJTÁSÁNAK JELENLEGI ÁLLÁSA ÉS A FŐBB TANULSÁGOK
A kapacitásmechanizmusok uniós keretét 2019-ben fogadták el, és azóta számos lépés vált szükségessé a keret teljes körű végrehajtása (azaz a kapacitásmechanizmusokhoz kapcsolódó uniós módszertanok kidolgozása) érdekében. Tanulságok vonhatók le a Bizottság munkaértekezleteiből, az állami támogatások gyakorlatából és az ACER ellátásbiztonsági nyomonkövetési jelentéseiből. Ez magában foglalja a kapacitásmechanizmusok alkalmazási folyamatának hosszát és összetettségét is.
Ez a jelentés a tagállamok által a villamosenergia-rendelet elfogadása óta a kapacitásmechanizmus mérlegelése, elfogadása és működtetése során alkalmazott gyakorlaton, valamint a Bizottság korábbi ügyekben kialakult gyakorlatán alapul. A Bizottság a villamosenergia-rendelet hatálybalépése óta két rendszerre (Belgium, Finnország) vonatkozóan fogadott el állami támogatási határozatokat. A Bizottság a bejelentést megelőzően megbeszéléseket folytat több tagállammal a saját rendszereikről.
A jelentés az érdekelt felek által a villamosenergia-piac szerkezetének reformjáról szóló bizottsági javaslattal kapcsolatban folytatott nyilvános konzultáció során benyújtott visszajelzésekre is támaszkodik, amelyeket a bizottsági javaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum foglal össze.
2023. május 22-én és 2023. június 7-én a Bizottság két munkaértekezletet szervezett a tagállamokkal „Az uniós kapacitásmechanizmus keretének egyszerűsítése” címmel. A munkaértekezletek különös hangsúlyt fektettek az ERAA jelenlegi módszertanára és a kapacitásmechanizmusok jóváhagyási folyamatára. E munkaértekezletek tartalmát a Bizottság és az ACER 2023. június 8-án és 2024. május 27-én az uniós villamosenergia-szabályozási fórum elé is terjesztette. A fórum üdvözölte a kapacitásmechanizmusok jóváhagyási folyamatának felgyorsítására és az ERAA-módszertan egyszerűsítésére irányuló kezdeményezést.
Végezetül ez a jelentés a társjogalkotók által a villamosenergia-piac szerkezetének reformjára irányuló javaslatról folytatott tárgyalásokkal összefüggésben felvetett bizonyos kérdéseket fejt ki, amely tárgyalások eredményeként a Bizottság előírta e jelentés elkészítését.
3.1. Piaci hiányosság és megfelelőség
A Bizottság iránymutatást
dolgozott ki és adott ki a tagállamok számára arról, hogyan készítsék el végrehajtási terveiket. A tervek értékelése során a Bizottság kikéri az érdekelt felek véleményét a tagállamok által javasolt reformokról, és találkozókat tart vagy írásbeli eszmecserét folytat a tagállamokkal az esetlegesen felmerülő kérdések vagy problémák tisztázása érdekében.
A Bizottság iránymutatása megkönnyítheti az esetleges szabályozási torzulások és piaci hiányosságok tagállamok általi elemzését. Az iránymutatásban javasolt struktúra azt is lehetővé tette a Bizottság számára, hogy jobban megértse az adott tagállam villamosenergia-piacának működését és sajátos problémáit. Ez lehetővé teszi, hogy a Bizottság gyorsabban fogadja el a tervről szóló véleményét. Eddig számos tagállam (27-ből 12
) már megkapta a Bizottság véleményét a végrehajtási terveiről.
3.2. Szükségesség és arányosság
Az ACER 2020-ban fogadta el az európai erőforrás-megfelelőségi értékelés értékelésére szolgáló ACER-módszertant. Az ERAA-nak az ERAA-módszertannal összhangban történő kidolgozásához a villamosenergia-piaci ENTSO általi fokozatos végrehajtásra volt szükség. Noha a villamosenergia-piaci ENTSO jelentős előrelépést tett az ERAA kidolgozása terén, az ACER nem hagyta jóvá a 2021. és 2022. évi ERAA-t, főként az értékelés következetességének és megalapozottságának hiánya miatt. 2024-ben az ACER első alkalommal hagyta jóvá a 2023. évi ERAA-t, és arra a következtetésre jutott, hogy az értékelés olyan szintű robusztusságot ért el, amely lehetővé teszi, hogy a döntéshozók az eredményeire támaszkodjanak.
Egyes tagállamok
kritikusan szemlélték az ERAA-módszertan összetettségét, valamint azt, hogy a jelenlegi módszertan szerint az ERAA „központi referencia-forgatókönyvét” (két változattal – kapacitásmechanizmussal és anélkül) kell használni a megfelelőségi aggályok azonosítására. Figyelembe kell azonban venni, hogy az ERAA-módszertan úgynevezett „valószínűségi” értékelésen alapul, amely már több forgatókönyv létezését és bekövetkezésének valószínűségét is figyelembe veszi. Ennek ellenére néhány tagállam úgy véli, hogy az, hogy a jövőbeli pályát csak egyetlen központi referencia-forgatókönyv jellemezze, túl korlátozó, mivel ez azt a benyomást keltheti, hogy a jövőre nézve „egyetlen igazságot” mutat, és kisebb hangsúlyt helyez az alternatív pályákra. Jelenleg a központi referencia-forgatókönyvet érő egyik fő bírálat az, hogy azon a feltételezésen alapul, hogy a nemzeti energia- és klímatervekben foglalt célkitűzések teljes mértékben teljesülnek, anélkül, hogy figyelembe vennék, hogy a tervekben leírt intézkedések végrehajtása késedelmet szenvedhet, és hogy az ilyen késedelmek befolyásolhatják a rendszer megfelelőségét. A villamosenergia-rendelet „központi referencia-forgatókönyvekre” hivatkozik. Ez lehetővé teszi egy további központi referencia-forgatókönyv bevezetését, amely az energetikai átállás eltérő ütemét mutatja be. Ennek azonban a jövő valószínű ábrázolását kell megjelenítenie, hogy lehetővé tegye az állami támogatásokra vonatkozó olyan döntések meghozatalát, amelyek ezekre a központi forgatókönyvekre épülnek a kapacitásmechanizmusok szükségességének és arányosságának igazolása érdekében.
Mivel az ERAA eredményei 2024 előtt nem álltak rendelkezésre, a tagállamoknak a nemzeti erőforrás-megfelelőségi értékelésekre kellett támaszkodniuk (amelyeknek ugyanazon ACER-módszertanon kell alapulniuk, mint az ERAA-nak) annak érdekében, hogy az említett időszakban indokolják és méretezzék kapacitásmechanizmusaikat. Az ACER 2023. évi ellátásbiztonsági nyomonkövetési jelentése szerint egyes tagállamok átfogó megfelelőségi értékeléseken estek át, de az ACER azt is jelezte, hogy más tagállamok „túlságosan leegyszerűsített” megközelítéseket alkalmazhattak, amelyek jelentősen eltértek az ACER módszertanától. Érdekes módon az ACER 2024. évi ellátásbiztonsági nyomonkövetési jelentése szerint számos tagállam már a központi referencia-forgatókönyvhöz képest további forgatókönyveket is belefoglal a nemzeti erőforrás-megfelelőségi értékelésébe, amelyek az energetikai átállás eltérő ütemét modellezik. Egyes tagállamok nemzeti erőforrás-megfelelőségi értékeléseikbe belefoglalják az erőforrások vagy a hálózati kapacitások korlátozott rendelkezésre állását modellező forgatókönyveket, amelyek értékelik a villamosenergia-rendszerre nagy hatást gyakorló, valószínűtlen feltételek hatását. Ezek a forgatókönyvek a determinisztikus lefelé mutató kockázatokat veszik figyelembe, szemben a villamosenergia-rendeletben előirányzott valószínűségi megközelítéssel, amely a bizonytalan jövőbeli eseményekhez kapcsolódik. Végezetül a villamosenergia-rendelet előírja, hogy az erőforrások megfelelőségének értékelése során figyelembe lehet venni a szélsőséges időjárási eseményekkel kapcsolatos érzékenységeket. Néhány tagállam nemzeti erőforrás-megfelelőségi értékelésébe belefoglalja ezeket az érzékenységeket.
A VoLL, a CONE és a megbízhatósági standard kiszámítására szolgáló ACER-módszertant az ACER 2020-ban fogadta el. E módszertan keretében a tagállamok felmérési tanulmányokat végeznek a villamosenergia-fogyasztók különböző csoportjaival, hogy megbecsüljék a kapacitásért való fizetési hajlandóságukat, valamint a kapacitásszolgáltatók csoportjaival az új kapacitás költségeinek becslésére. Az ACER módszertanának nemzeti szintű végrehajtása tagállamonként jelentősen eltér. Az ACER egyik közelmúltbeli tanácsadói tanulmánya megállapította, hogy a (felmérésen alapuló megközelítéssel értékelt) VoLL és a CONE tagállamok közötti jelentős eltérései valószínűleg nem magyarázhatók teljes mértékben a gazdaságuk strukturális különbségeit tükröző nemzeti sajátosságokkal. A tanulmány rámutat a lehetséges végrehajtási nehézségekre és a felmérésen alapuló megközelítéshez kapcsolódó eredmények sokféleségére. Ezek a végrehajtási problémák eltérésekhez vezethetnek, ami potenciálisan az ellátásbiztonságba történő beruházások túl- vagy alulteljesítését eredményezheti. A módszertan végrehajtása, valamint a VoLL-ra, a CONE-ra és a megbízhatósági standardra vonatkozó vizsgálatok elvégzése az egyes tagállamokban szintén nehézkes és költséges lehet, különösen a kis nemzeti hatóságok számára, amelyek esetleg nem rendelkeznek erőforrásokkal és személyzettel e gyakorlat elvégzéséhez.
3.3. A kapacitásmechanizmus kialakításának jellemzői
A korábbi ügyek gyakorlata alapján a Bizottság a következő fő hiányosságokat tárta fel a kapacitásmechanizmusok kialakításában.
Először is, egyes kapacitásmechanizmusok olyan követelményeket tartalmaznak a terméktervezésben, amelyek megnehezíthetik az új technológiák (például a keresletoldali válasz és a tárolás) részvételét, ezáltal megszilárdítva a meglévő termelési szerkezetet. E követelmények közé tartoznak például a következők: rendelkezésreállási követelmények és korlátozó csökkentési tényezők (azaz az egység beépített kapacitásának százalékos aránya a tényleges kapacitás jellemzésére), a minimális támogatható kapacitások, a hosszú távú szállítási követelmények és a minimális ajánlati méretek.
Másodszor, egyes kapacitásmechanizmusokban fontos az új piacra lépés előmozdítása (pl. hosszú távú szerződések biztosításával), ami a gyakorlatban időt vehet igénybe.Az ACER 2024. évi ellátásbiztonsági nyomonkövetési jelentése szerint a támogatás fő kedvezményezettjei a meglévő vállalatok mint „hagyományos” kapacitásszolgáltatók. 2022-től kezdve a földgázerőművek a kapacitásmechanizmusok fő kedvezményezettjei, amelyeket a nukleáris és vízenergia-kapacitás követ. Ugyanakkor a nem hagyományos kapacitásszolgáltatók, például a megújuló energiaforrások, a tárolás és a keresletoldali válasz a kapacitásmechanizmusok által ellentételezett kapacitás kis részét teszik ki, annak ellenére, hogy pozitív növekedési tendenciát követnek. Fontos azonban emlékeztetni arra, hogy ez részben azért van így, mert a piac egészére kiterjedő kapacitásmechanizmusok tükrözik a villamosenergia-szerkezetet, és az ellentételezés nagy része a piacon meglévő erőforrásokra irányul.
Harmadszor, a kapacitásmechanizmusok néha nem teszik lehetővé a határokon átnyúló erőforrásoknak a belföldi kapacitásszolgáltatókkal egyenlő feltételek melletti tényleges részvételét, amint azt a villamosenergia-rendelet előírja.A lengyel kapacitásmechanizmus kivételével a határokon átnyúló közvetlen részvétel keretének végrehajtása vagy függőben van (Belgium, Franciaország és Írország), vagy egyszerűsített (Olaszország) a piac egészére kiterjedő többi kapacitásmechanizmusban. Egyes tanulmányok szerint ez annak tudható be, hogy a határokon átnyúló részvételre vonatkozó jelenlegi keret – beleértve az ACER által kidolgozott módszereket is – összetett és nehezen végrehajtható. Emellett a villamosenergia-rendelet előírja, hogy a kapacitásmechanizmusokban való részvételre engedélyezett maximális belépési kapacitást a regionális koordinációs központoknak kell kiszámítaniuk az éves ERAA-értékelések alapján. 2023-ig a tagállamok maguk számították ki a maximális belépési kapacitásokat (mivel a regionális koordinációs központokban a számítási folyamatot nem határozták meg, és az ERAA-eredmények nem álltak rendelkezésre). 2024-ben a regionális koordinációs központok első alkalommal készítettek a maximális belépési kapacitásra vonatkozó ajánlásokat a jóváhagyott 2023. évi ERAA eredményei alapján. A villamosenergia-piaci ENTSO azonban jelenleg a villamosenergia-rendeletben említett tíz célévből csak négy tekintetében értékeli teljes mértékben az erőforrások megfelelőségét. Ez adathiányt okoz a maximális belépési kapacitások kiszámításához.
Negyedszer, a különböző tagállamok kapacitásmechanizmusai heterogén szankciókat alkalmaznak annak érdekében, hogy a kapacitásszolgáltatókat kötelezettségvállalásaik teljesítésére ösztönözzék. A kapacitásmechanizmusokban meglévő szankciórendszerek nem mindig nyújtanak kellően megfelelő ösztönzőket ahhoz, hogy ténylegesen garantálják a szerződéses szolgáltatás nyújtását. Például a kapacitásépítés késedelme vagy a rendelkezésre állás hiánya miatt kiszabott szankciók általában jóval alacsonyabbak, mint a kapacitáshiány költségeinek azonosítására és a kapacitásmechanizmusok indokolására használt VoLL.
Végezetül az (EU) 2024/1747 rendelet (19g. és 19h. cikk) lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy támogatási rendszereket vezessenek be a nem fosszilis tüzelőanyagok rugalmasságára vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy az ilyen rugalmassági rendszerek által követett célkitűzés átfedésben lehet a kapacitásmechanizmusok célkitűzéseivel, mérlegelni kell a kapacitásmechanizmusok és a rugalmassági intézkedések közötti kölcsönhatást annak érdekében, hogy a jövőbeli energiarendszerhez szükséges megbízható és rugalmas dekarbonizált kapacitás a lehető legköltséghatékonyabb módon valósuljon meg.
3.4. Nyilvános konzultáció, átláthatóság és értékelés
2023. július 1-je óta az állami támogatási szabályok előírják a tagállamok számára, hogy (a program költségvetésétől függően) 4–6 héten keresztül nyilvánosan konzultáljanak az állami támogatás jóváhagyását igénylő ellátásbiztonsági intézkedésekről. Ezt a követelményt (a dekarbonizációs rendszerekre vonatkozó hasonló követelménnyel együtt) annak biztosítása érdekében vezették be, hogy az érdekelt felek tisztában legyenek a tervezett intézkedésekkel, és lehetőségük legyen arra, hogy ellenőrizzék a tervezett államilag finanszírozott kapacitásmechanizmusok kialakítását és fő paramétereit, és információkkal szolgáljanak azokkal kapcsolatban. Ez például lehetővé teszi a piaci szereplők számára, hogy véleményt nyilvánítsanak az előminősítésre és a kapacitás rendelkezésre állására vonatkozó követelményekről és szankciókról, amelyek a fentiekben leírtak szerint akadályozhatják bizonyos erőforrások részvételét, csökkentve a versenyt és növelve a költségeket. Ezek a követelmények azonban eljárási lépést is jelentenek a kapacitásmechanizmusokat bevezetni kívánó nemzeti hatóságok számára.
3.5. A jóváhagyási eljárás időtartama
A tagállamok úgy vélték, hogy a kapacitásmechanizmusokra vonatkozó állami támogatási határozatok jóváhagyásának folyamata hosszadalmas. A kapacitásmechanizmus jelenlegi jóváhagyási eljárásának időtartama általában legalább 6 hónap. Az eddigi gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a tagállamokkal folytatott, bejelentést megelőző megbeszélések általában hosszabb ideig, azaz akár 2 évig is tartottak. Ez nemcsak a villamosenergia-rendelet új rendelkezései (20–27. cikk) szerinti első eljárások „kísérleti” jellegének tudható be, hanem annak is, hogy a bejelentést megelőző szakaszban a rendszer kialakítása jellemzően még folyamatban van: a kezdeti ötletek még mindig vita tárgyát képezik a tagállamon belül, és a nemzeti érdekelt felekkel, valamint a Bizottság szolgálataival folytatott számos belső eszmecserére van még szükség az intézkedés részletes tervezésének véglegesítéséhez és annak biztosításához, hogy az megfeleljen az uniós jogszabályokban foglalt követelményeknek.
4.A BIZOTTSÁG RACIONALIZÁLÁSRA ÉS EGYSZERŰSÍTÉSRE IRÁNYULÓ JAVASLATAI
4.1. Az ERAA-ra vonatkozó ACER-módszertan felülvizsgálata
A villamosenergia-rendelet 69. cikkének (3) bekezdése értelmében a Bizottság e jelentés alapján felkéri az ACER-t, hogy adott esetben módosítsa az ERAA-módszertant. A fent meghatározott ERAA-módszertannal kapcsolatos aggályok kezelése érdekében az ACER-nek (a villamosenergia-piaci ENTSO-val együttműködve) felül kell vizsgálnia az Unión belüli megfelelőség értékelésére szolgáló módszertanát, és fontolóra kell vennie a megfelelőségi mérőszámok kiszámítására szolgáló módszertan felülvizsgálatát a tagállamokra háruló végrehajtási terhek csökkentése és az uniós keret harmonizált végrehajtásának megkönnyítése érdekében.
A módszertant számos területen naprakésszé kell tenni és észszerűsíteni kell annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt felek (a villamosenergia-piaci ENTSO uniós szinten és az átvitelirendszer-üzemeltetők vagy nemzeti szinten más szervezetek) könnyen végre tudják hajtani a keretet, figyelembe véve a korábbi ügyekben kialakult gyakorlatból levont tanulságokat.
A Bizottság ACER-hez intézett kérése csak az ERAA-módszertan ilyen egyszerűsítésének hatókörét határozza meg. A villamosenergia-piaci ENTSO feladata, hogy a villamosenergia-rendelet 27. cikkével összhangban benyújtsa az ACER jóváhagyásához szükséges módszertanra vonatkozó részletes javaslattervezeteket.
4.1.1.A forgatókönyv kerete
Az ERAA-módszertan (3. cikk) szerint a megfelelőségi aggályok azonosításának egyetlen központi referencia-forgatókönyvön kell alapulnia (a jóváhagyott kapacitásmechanizmusokat is magában foglaló vagy azokat nem tartalmazó változatokkal), míg a további érzékenységek csak az azonosított megfelelőségi aggály megalapozottságának értékelésére szolgálnak.
A jelenlegi központi referencia-forgatókönyv a nemzeti energia- és klímatervekben szereplő, politikai célkitűzésekből és célokból álló célszámok teljesítésén alapul. A nemzeti energia- és klímatervek az EU ambiciózus céljainak megfelelően ismertetik a jövőbeli beépített kapacitás (megújuló energiaforrások, tárolás) és kereslet (villamosítás, energiahatékonyság) megvalósítási pályáit. A tagállamok nemzeti energia- és klímatervei jelentik a rendelkezésre álló legjobb tervet, amely bemutatja az energiarendszer jövőjét az energetikai átállás során. Ez a forgatókönyv azonban nem veszi figyelembe, hogy késedelmek fordulhatnak elő a tervekben leírt intézkedések végrehajtásában, és hogy ezek a késedelmek befolyásolhatják a rendszer megfelelőségét. Emellett a nemzeti energia- és klímaterveket ötévente aktualizálják, és az eredeti pályamodellek eltérhetnek a korábbi tervtől. Például a villamosenergia-termeléshez (pl. megújuló energiaforrások, nukleáris energia), a villamosenergia-kereslethez (pl. hidrogén-elektrolízis) és a kulcsfontosságú infrastruktúrához (nemzeti hálózat, a termelőeszközök összekapcsolása, összeköttetések) kapcsolódó új eszközök kialakítása összetétel vagy ütem tekintetében eltérhet a tervezettől.
Ezért lehet tervbe venni a forgatókönyvkeret felülvizsgálatát és egy további, „tendenciákra és előrejelzésekre vonatkozó forgatókönyv” bevezetését a megfelelőségi aggályok azonosítására szolgáló módszertanba, amelyet a tagállamok felhasználhatnának a kapacitásmechanizmus bevezetésének indokolására. Ez azzal az előnnyel járna, hogy lehetővé tenné a jövő alternatív megközelítésének mérlegelését, például ha a megújuló energiaforrásokat, az atomenergiát vagy a tárolást eltérő ütemben telepítik, és a villamosításra más ütemben kerül sor.
Ez a szintén valószínűségi alapon meghatározott, „tendenciákra és előrejelzésekre vonatkozó forgatókönyv” olyan forgatókönyv lenne, amely figyelembe venné a tagállamok nemzeti energia- és klímaterveinek megvalósítása felé tett tényleges előrehaladást. Ez magában foglalja a kínálat és a kereslet megfigyelt alakulását (figyelembe véve például a villamosítás ütemét és az energiahatékonyságot), valamint a hálózatfejlesztést, figyelembe véve az egyes országokban fennálló azon kockázatot, hogy a célkitűzések és célértékek teljesítése nem valósul meg időben. Ezért a második forgatókönyv nem tartalmazhat más kockázatokat annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a céljának – azaz az energetikai átállás tényleges üteme megragadásának – torzítása. Ez a cél azt is megköveteli, hogy a második forgatókönyvben alkalmazott tendenciák ne legyenek konzervatívabbak, mint a tagállamok előrejelzései, beleértve a már elfogadott és végrehajtott szakpolitikákat és intézkedéseket. Ezenkívül a forgatókönyv-keret e kiterjesztésében alapvető fontosságú, hogy megfelelő összehasonlító mutatókat határozzanak meg a központi referencia-forgatókönyvek közötti különbségek meghatározása érdekében; ezek lehetővé teszik továbbá az érdekelt felek számára, hogy hatékonyan összehasonlítsák a fő feltételezéseket az évek során. A további forgatókönyvnek gondos egyensúlyt kell teremtenie a realizmus és a konzervativizmus között annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a fogyasztók költségeinek növekedése az érdemi további előnyök nélkül.
A fenti okokból a további forgatókönyvet és annak feltételezéseit – különösen a múltbeli adatokon és a jelenlegi előrejelzéseken alapuló feltételezéseket, amelyek eltérnek a tagállamok által az Unió 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai céljainak és 2050-re teljesítendő klímasemlegességi célkitűzésének való megfelelés biztosítása érdekében előterjesztett célkitűzéstől és céloktól – alapos nyilvános konzultációnak kell alávetni. Az ACER-nek iránymutatást kell adnia e nyilvános konzultáció lefolytatásának módjáról. Felkérjük a tízéves hálózatfejlesztési tervvel foglalkozó, érdekelt felekből álló referenciacsoportot, hogy nyilvánítson véleményt arról, hogy az ERAA-forgatókönyvek összhangban vannak-e a tízéves hálózatfejlesztési terv forgatókönyvkeretével.
Fontos emlékeztetni arra, hogy a nemzeti vidékfejlesztési hatóságok továbbra is szerepet kapnának annak biztosításában, hogy a tagállamok által azonosított konkrét fejleményeket figyelembe lehessen venni a kapacitásmechanizmusok kialakításakor.
4.1.2.A célévek kiválasztása
Az ERAA-módszertan (4.1. cikk) minden év 10 éves időtávon történő modellezését írja elő (a villamosenergia-rendelet követelményei alapján). Az egyes évekre vonatkozó eredmények megléte fontos a kapacitásmechanizmus szükségességével kapcsolatos döntéshozatal, valamint a kapacitásmechanizmusokban való határokon átnyúló részvétel maximális belépési kapacitásának kiszámítása szempontjából. Az érdekelt felek (villamosenergia-piaci ENTSO) azonban számítási nehézségekkel szembesültek e 10 év mindegyikének modellezése során. Az egyszerűsítés szellemében a modell a jövőben kifejezetten korlátozott számú, a kapacitásmechanizmusokkal kapcsolatos döntéshozatal (beleértve a maximális belépési kapacitás kiszámítását is) szempontjából döntő fontosságú célévekre vonatkozhatna, míg más célévek extrapoláció útján modellezhetők.
4.1.3.A gazdasági életképesség értékelésének szerepe
Az ERAA-módszertan (6. cikk) szerint a gazdasági életképesség értékelésének modelljei a piacra lépéssel és a piacról való kilépéssel kapcsolatos döntések. Jelenleg az ERAA-modell az erőforrások gazdasági életképességét méri az úgynevezett „rendszerköltség” szerinti megközelítés alkalmazásával, amely minimalizálja az általános rendszerköltségeket, azaz az állandó költségek és az összes működési költség összegét. Ez a megközelítés, amely egyetlen lépésben optimalizálja az egész európai rendszer költségeit, jelentős számítási korlátokat, valamint következetlenségeket eredményezett a kapacitásbelépésre és -kivonásra vonatkozó döntések és a becsült megfelelőségi kockázatok között. Ezen aggályok kezelése érdekében az erőforrások gazdasági életképességének egy „bevételmaximalizálási” megközelítésen kell alapulnia, amely az egyes kapacitásforrások várható bevételei és költségei közötti különbséget méri. Ezt néhány európai átvitelirendszer-üzemeltető már alkalmazza. A gazdasági életképesség értékelésének kisebb, számítási szempontból kevésbé megterhelő iterációkra bontásának lehetővé tétele („iteratív megközelítésként”) gördülékenyebb, és jobban modellezi a kapacitásbelépési és -kivonási döntéseket. Az ERAA-módszertannak tartalmaznia kell egy folyamatot követő eljárást annak érdekében, hogy a modellben azonosított megfelelőségi hiányosságokhoz kapcsolódóan minden egyes ajánlattételi övezet esetében lehetővé váljon a beszerzendő mennyiség közvetlen azonosítása. Emellett ez a megközelítés megkönnyíti az áramlásalapú kapacitásszámítás alkalmazását, amely megfelelően tükrözi a határokon átnyúló kereskedelmi lehetőségeket és a mögöttes jóléti előnyöket. Egy további egyszerűsítés a valószínűségi értékelésben modellezett éghajlati évek számának felülvizsgálatához kapcsolódhat, biztosítva ugyanakkor, hogy az pontosan tükrözze az erőforrások megfelelőségének szükségességét.
Jelenleg az ERAA úgy modellezi a beruházási magatartást, hogy kiszámítja a CONE-t (az új belépés költségét) két fő paraméter felhasználásával: a súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC) és a megtérülési ráta (azaz a finanszírozók [részvényesek és/vagy hitelezők] által a referenciatechnológiába történő befektetés finanszírozásához az érintett földrajzi területen előírt minimális megtérülési ráta). Egyes érdekelt felek aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az értékelés potenciálisan túl optimista lehet a befektetési magatartás tekintetében, azaz azt sugallja, hogy a kockázatkerülő befektetők nem tudnák finanszírozni az évi néhány órában bekövetkező szélsőséges áremelkedéseken alapuló projektet. Ezért különös figyelmet kell fordítani a befektetési döntéshozatali folyamat feltételeire is azáltal, hogy megfelelően modellezik az észszerű befektető kockázatkerülését a „megtérülési ráták” révén.
4.1.4.Övezetközi kapacitások
A jelenlegi ERAA (az ERAA-módszertan 4.7. cikke) két különböző módon modellezi a harmadik országokból származó övezetközi forgalmat: i. egyáltalán nem modellezett rendszerek (Oroszország, Belarusz) esetében nem feltételez övezetközi forgalmat; ii. és a „nem kifejezetten modellezett” rendszerek (Marokkó, Moldova, Tunézia és Ukrajna) esetében az övezetközi forgalomnak tükröznie kell a piaci feltételeket és a várható működési gyakorlatokat (beleértve a konkrét csatlakozási megállapodásokat is). A harmadik országokból származó övezetközi forgalomhoz kapcsolódó feltételezéseket a villamosenergia-piaci ENTSO-nak (az ACER felügyelete mellett) folyamatosan nyomon kell követnie, hogy azok tükrözzék az e rendszerekhez kapcsolódó kockázat szintjét.
4.1.5.A tagállamok végrehajtási terveiben szereplő intézkedések hatása
Az ERAA-módszertan (3.3. cikk és 5.14. cikk) előírja, hogy az értékelésnek összhangban kell lennie a tagállamok által a villamosenergia-rendelet 20. cikkének (3) bekezdése szerinti végrehajtási tervekben meghatározott intézkedésekkel és fellépésekkel. Az egyszerűsítés szellemében (és a villamosenergia-rendelet 23. cikkének (5) bekezdésével összhangban) az értékelés a jövőben – ahelyett, hogy igazodna a tagállami végrehajtási tervekben foglalt intézkedésekhez – előre jelezhetné az említett tervekben foglalt intézkedések várható hatását.
Emellett abban az esetben, ha a villamosenergia-rendelet 10. cikkének (4) bekezdése alapján közvetett korlátozást állapítanak meg a nagykereskedelmi árképzésre vonatkozóan (és azt az ERAA modellezi), az ERAA-módszertan (3.7. cikk) előírja, hogy az értékelésnek kötelező érzékenységet kell tartalmaznia annak megállapítása érdekében, hogy az árképzés közvetett korlátozásai az erőforrások megfelelőségével kapcsolatos aggályok lehetséges forrásait jelenthetik-e. Az egyszerűsítés szellemében ez az érzékenység nem kötelező erejűvé válhat.
4.1.6.Csökkentési tényezők
Az ERAA-módszertan (4.4. cikk) követelményeket ír elő az ellátási források rendelkezésre állására vonatkozóan. Közös álláspontra van szükség a különböző technológiák csökkentési tényezőinek meghatározásáról. Ezeket a csökkentési tényezőket a villamosenergia-piaci ENTSO-nak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie (az ACER felügyelete mellett).
4.1.7.A keresletoldali válasz és a tárolás hozzájárulása
Az ERAA-módszertan (4.3. és 4.5. cikk) követelményeket fogalmaz meg a keresletoldali válasz és a tárolás modellezésére vonatkozóan. A nem fosszilis rugalmas technológiák azonban még nem álltak az ERAA végrehajtásának középpontjában. Az energetikai átállás előrehaladtával és az üzleti modelljeik fejlődésével az ERAA végrehajtásának a nem fosszilis rugalmas erőforrások figyelembevételére irányuló alakítása, valamint a rugalmassági intézkedések keretében támogatott valamennyi erőforrás figyelembevétele egyre fontosabbá válik (pl. a gazdasági teherelosztási modell korlátainak jobb tükrözése, a kiegészítő szolgáltatásokból származó bevételek jobb figyelembevétele a gazdasági életképességi értékelés során, a helyi erőforrások, pl. hőszivattyúk, elektromos járművek elterjedtségének jobb felbecsülése), az ERAA nemcsak a keresletoldali válasz és a tárolás hozzájárulását tudja megfelelően figyelembe venni, hanem releváns hozzájárulást is nyújthat a rugalmassági igények felméréséhez, ezáltal elkerülve, hogy a tagállamok kétszeres munkát végezzenek.
4.1.8.Átláthatóság és az érdekelt felekkel folytatott együttműködés
Az ERAA-módszertan (9. és 11. cikk) már tartalmaz az átláthatóságra és az érdekelt felekkel való együttműködésre vonatkozó követelményeket. Folytatni kell az átláthatóság növelésére irányuló erőfeszítéseket. Az érdekelt felek és a szabályozók például kérték az ERAA-eredmények közzétételét, a nem szolgáltatott villamos energia óránkénti eloszlásának feltüntetésével. Ezek az információk kulcsfontosságúak a tagállamok és az érdekelt felek számára annak megértéséhez, hogy a hiány milyen mértékben jelent komoly fenyegetést az ellátás biztonságára, és azokat bele kell foglalni az ERAA-ba. A villamosenergia-piaci ENTSO-nak (az ACER felügyelete mellett) nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie azokat a bemeneti adatokat (az ERAA-módszertan 5. cikke), amelyek nem tagállamspecifikusak, hanem amelyeket az ERAA-modellben alapértelmezett értékként használnak az ajánlattételi övezetekben (pl. az erőforrások költségmutatói, teljesítménycsökkentési tényezők).
4.2. A kapacitásmechanizmusokra vonatkozó bizottsági jóváhagyási eljárás egyszerűsítése
Az állami támogatás kapacitásmechanizmuson keresztül történő jogszerű odaítéléséhez a Bizottság jóváhagyó határozatára van szükség. A nemzeti kapacitásmechanizmusra vonatkozó állami támogatási határozat elfogadásához értékelni kell, hogy az összeegyeztethető-e a villamosenergia-rendeletben (20–27. cikk) és az iránymutatás 4.8. szakaszában foglalt követelményekkel.
A tagállamok aggályaira való reagálás és a kapacitásmechanizmusok jóváhagyásának felgyorsítása érdekében a Bizottság egyszerűsített állami támogatási eljárás kidolgozását javasolja a kapacitásmechanizmusok olyan terveire vonatkozóan, amelyek a bevált gyakorlatokon alapuló, előre meghatározott, kész modelleket követnek, és amelyek ezért várhatóan korlátozzák a verseny torzulását. Ezt az egyszerűsített eljárást a versenyképességi iránytűről szóló közlemény 2. pillérében említett új állami támogatási keret részeként fogják javasolni.
A villamosenergia-rendeletben és az állami támogatásokra vonatkozó szabályokban előírt jogi értékelés lehetővé tétele, valamint az általában összetett nemzeti tervekkel kapcsolatban szükséges iránymutatás biztosítása érdekében ez az egyszerűsített eljárás a szükséges tervezési jellemzőkre vonatkozna. Bár a kapacitásmechanizmus jóváhagyásához továbbra is szükség lenne az állami támogatásról szóló határozatra, az egyszerűsített eljárást alkalmazó tagállamok esetében jelentősen fel lehetne gyorsítani a Bizottsággal folytatott megbeszéléseket.
A javasolt egyszerűsített eljárás lefedné a két leggyakoribb kapacitásmechanizmus-kialakítást – az egyik a piac egészére kiterjedő központi vevőkapacitási mechanizmusokat, a másik pedig a stratégiai tartalékokat –, és összefoglalná azokat a kulcsfontosságú elemeket, amelyeket a tagállamoknak ellenőrzőlista formájában be kell nyújtaniuk.
Amennyiben a tagállam kapacitásmechanizmusának tervezett kialakítása összhangban van az ellenőrzőlista valamennyi elemével, a Bizottság gyorsan elfogadná az állami támogatásról szóló határozatot, anélkül, hogy további megbeszélésekre lenne szükség a kialakításról.
Az egyszerűsített eljárásra vonatkozó követelmények a következőket tartalmazhatják:
·A tagállamok akkor alkalmazhatják az egyszerűsített eljárást, ha a rendszer szükségességének bizonyításához (az ACER által jóváhagyott) legutóbbi ERAA-jelentésre támaszkodnak. A 4.1. pontban foglaltaknak megfelelően az ERAA-módszertan a jövőben egyszerűsödni fog, és további rugalmasságot biztosít a tagállamok számára ahhoz, hogy az ERAA alapján megindokolhassák rendszerüket.
·A kapacitásmechanizmus jóváhagyási folyamatának felgyorsítása érdekében a Bizottság további egyszerűsítésként felkéri az ACER-t, hogy valamennyi tagállam esetében számítsa ki a terheléskiesés referenciaértékét, kihasználva a jelenlegi tapasztalatokat a hatékonyság növelése és a számítások következetességének fokozása érdekében. Az ACER-nek uniós szintű referencia-költségmutatókat is rendelkezésre kell bocsátania, figyelembe véve az új belépés költségeire vonatkozó meglévő tanulmányokat és a rendelkezésre álló legjobb gazdasági tanulmányokat. Ezek a referenciaértékek (amelyeket az ACER azonnal elérhetővé tesz) lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy gyorsan megállapítsák megbízhatósági standardjaikat, amennyiben úgy döntenek, hogy figyelembe veszik az ACER számításait.
·Ami a kapacitásmechanizmusok általános jóváhagyási folyamatát illeti, azok a tagállamok, amelyek még nem fogadták el végrehajtási tervüket, jóval a javasolt rendszer előtt benyújthatják tervüket a Bizottságnak. A tagállamok a tervükben javasolt reformokat a rendszer bevezetésével párhuzamosan hajthatják végre. Azok a tagállamok, amelyek már benyújtották végrehajtási tervüket, és megkapták a Bizottság véleményét, nem kötelesek új végrehajtási tervet kiadni.
·Végezetül, ami a rendszer kialakítását illeti, annak meg kell felelnie a szükséges tervezési jellemzőknek. A Bizottság az új állami támogatási keretre irányuló javaslat részeként részletesen ismertetni fogja ezeket a bevált gyakorlatokat.
5.KÖVETKEZTETÉSEK ÉS KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK
A villamosenergia-rendelet IV. fejezete szerinti kapacitásmechanizmusok iránti kérelemmel kapcsolatos eljárás felülvizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy számos elem egyértelműsíthető, és bizonyos feltételek mellett az eljárás egyszerűsíthető.
A villamosenergia-rendelet 69. cikkének (3) bekezdése értelmében a Bizottság 2025. április 17-ig javaslatot terjeszt elő a kapacitásmechanizmusok értékelési folyamatának egyszerűsítésére.
Ezt a javaslatot a tisztaipar-megállapodás támogatását célzó állami támogatási intézkedések keretrendszeréről szóló bizottsági közleménytervezet I. melléklete részletezi. A javaslatról annak elfogadása előtt konzultálni kell a tagállamokkal.
A Bizottság e jelentéssel kapcsolatos álláspontja nem érinti a nemzeti végrehajtási intézkedéseknek az uniós joggal való összeegyeztethetőségére vonatkozó esetleges álláspontját.