EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.2.28.

COM(2025) 62 final

2025/0034(NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

az Európai Kutatási Térség szakpolitikai menetrendjéről (2025–2027)

(EGT-vonatkozású szöveg)

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

1.a tudás valóban működő belső piacának elmélyítése;

2.a zöld és a digitális átállás, továbbá a társadalomra hatást gyakorló egyéb kihívások együttes kezelése, valamint a társadalom EKT-ben való részvételének növelése;

3.a K+I kiválósághoz való hozzáférés Unió-szerte történő bővítése, valamint az innovációs ökoszisztémák közötti összeköttetések Unió-szerte történő fokozása;

4.az összehangolt K+I beruházások és reformok előmozdítása.

Az új irányítási struktúrák felállítása és az EKT 2022–2024-es időszakra szóló, konkrét fellépéseket tartalmazó első szakpolitikai menetrendjének létrehozása révén az EU új lendületet adott az EKT-nek, összehangolva a K+I stratégiákat és szakpolitikákat. Jelentős előrelépés történt a tagállamokkal való együttműködés révén, különösen a K+I rendszereik széttöredezettségének kezelése terén. A kezdeményezések a kutatói karrierekre, a kutatási infrastruktúrákra, a nyílt tudományra, a tudományba vetett bizalomnak a polgárok szerepvállalása révén történő erősítésére, valamint a tematikus K+I együttműködéshez szükséges erőforrások mozgósítására összpontosítottak. A közös prioritásmeghatározási folyamat, amelyet a tagállamok, az érdekelt felek és a Bizottság közösen alakítottak ki, erősítette a felelősségvállalás érzését és növelte az EKT végrehajtása iránti elkötelezettséget, különösen az EKT első szakpolitikai menetrendje révén.

Az EKT első, 2022–2024 közötti szakpolitikai menetrendjéhez hasonlóan az EKT második, 2025–2027 közötti szakpolitikai menetrendje is felvázol konkrét EKT-tevékenységeket, amelyek stratégiai keretként szolgálnak az uniós országok közötti együttműködés előmozdítására, a K+I rendszerek hatékonyságának növelésére és a társadalmi kihívások közös kezelésére. Az első menetrend végrehajtása során levont tanulságokra építve a második menetrend egyensúlyt teremt a jelenlegi prioritások strukturális politikák révén történő elmélyítése és az EKT jövőképének az új EKT-fellépések révén történő kiszélesítése között. A strukturális politikák olyan hosszú távú EKT-politikák, mint a nyílt tudomány, a kutatási infrastruktúrák és a kutatói életpályák, amelyek nem korlátozódnak az egyes szakpolitikai menetrendekre, és beágyazódnak a nemzeti és európai politikába. Az EKT fellépései lényegre törők, szakpolitikai irányultságúak és célorientáltak, hogy érdemi hozzáadott értéket nyújtsanak az EU, a tagállamok és az érdekelt felek számára. A tudományban alkalmazott mesterséges intelligenciával, a kutatásbiztonsággal, a szakpolitikát alátámasztó tudománnyal és a tudományban fennálló méltányossággal kapcsolatos fellépéseket azonosították olyan hiányosságként, amelyek esetében szükségesnek ítélték az együttműködést. Összességében ez egyértelműbb szakpolitikai fókuszt és világosabb struktúrát ad az EKT következő, 2025–2027 közötti szakpolitikai menetrendjének a nemzeti közigazgatások és az érdekelt felek általi végrehajtás megkönnyítése érdekében.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

Az EKT első, 2022–2024 közötti szakpolitikai menetrendjéből levont tanulságok alapján a tanácsi ajánlás kiválasztása alátámasztja a Bizottság elkötelezettségét az EKT együttműködésen alapuló irányításának megerősítése iránt azáltal, hogy a tagállamokkal, a Horizont Európa társult országaival és az uniós szintű érdekelt felekkel folytatott közös alkotómunka eredményét tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslatba ülteti át. A cél a tagállamok és az érdekelt felek felelősségvállalásának és jól megalapozott elkötelezettségének kialakítása, amely alapul szolgál az együttes fellépéshez szükséges elfogadott intézkedések és strukturális politikák terén folytatott további együttműködéshez. Emellett folytatja az EKT-fellépések végrehajtása során alkalmazott rugalmas megközelítést és az EKT szakpolitikai menetrend önkéntes jellegét.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

2025/0034 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

az Európai Kutatási Térség szakpolitikai menetrendjéről (2025–2027)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikke első és második mondatára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Napjainkban az EU többszörös és példátlan kihívásokkal néz szembe. A globális rend átalakulóban van, és társadalmi jólétünk és biztonságunk alapjait megingatja a viharos geopolitikai környezet, a növekvő gazdasági verseny, a példátlanul gyors és transzformatív technológiai forradalom, valamint az éghajlatváltozás és annak következményei. Sürgősen meg kell erősíteni Európa vezető szerepét és stratégiai autonómiáját a kulcsfontosságú technológiai területeken. Ebben az összefüggésben a tudomány, a technológia és az innováció kulcsfontosságú Európa sebezhetőségének csökkentése és teljes potenciáljának kiaknázása szempontjából. Emellett a kutatás és az innováció (K+I) kritikus szerepet játszik az Európai Unió fenntartható versenyképességének fokozásában.

(2)Az e kihívásokra való reagálás érdekében tett erőfeszítéseink középpontjában az Európai Kutatási Térség (EKT) fejlesztése áll. Az EKT mint a kutatás, a technológia és az innováció egységes piacának létrehozására irányuló törekvés 2000-ben fogalmazódott meg, és azt a Lisszaboni Szerződés konkrét uniós célkitűzésként rögzítette. A közös európai K+I-stratégiát és -politikát eredményező „Kutatási és Innovációs Unió” létrehozására, valamint az „ötödik szabadság” további megvalósítására irányuló közelmúltbeli politikai törekvés azt mutatja, hogy folyamatosan fejleszteni kell azt a területet, ahol az országok összefogva koordinálják és javítják nemzeti K+I politikáikat és ökoszisztémáikat, és ahol a tudás, a kutatók és a technológia szabadon mozoghat. Az EKT-n keresztül megvalósuló nagyobb mértékű uniós szintű koordináció segíthet a beruházások és reformok ösztönzésében, valamint alapvető szerepet játszhat a fenntartható versenyképesség előmozdításában, összhangban a versenyképességi iránytű 5 célkitűzéseivel.

(3)Az EKT az elmúlt 25 évben jelentős eredményeket ért el az olyan alapvető szakpolitikai területeken, mint a kutatási infrastruktúrák, a nyílt tudomány, a nemzetközi együttműködés, a nemek közötti egyensúly a K+I terén, a közös programozás, a kutatói életpályák és a kutatói mobilitás. Ezen eredményekhez hozzájárulva a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések (MSCA) több mint 150 000 kiváló kutatót finanszíroztak, különösen a kiváló doktori programok, posztdoktori ösztöndíjak és a K+I személyzet csereprogramjai révén. Az EURAXESS Európa-szerte több mint 2 millió kutatót támogatott karrierépítés és mobilitás tekintetében, az európai nyílt tudományosadat-felhő (EOSC) zökkenőmentes hozzáférést biztosít a minőségi adatokhoz és digitális szolgáltatásokhoz, miközben támogatja a határokon és tudományágakon átnyúló együttműködést.

(4)2021-ben a tagállamok és a Bizottság új jövőképet és politikai keretet dolgoztak ki, amelyet az EKT jövőbeli irányításáról szóló tanácsi következtetések 6 és az európai kutatási és innovációs paktumról szóló ajánlás 7 tartalmaznak. A jövőkép meghatározza azokat a közös értékeket és elveket, amelyek a K+I-t irányítani fogják, és azonosítja az együttes fellépés prioritásait. A paktumban a tagállamok megerősítették elkötelezettségüket amellett, hogy az EKT célkitűzéseinek megvalósításához együttműködnek az integráció és az együttműködés előmozdítása, valamint az európai tudományos kutatás, technológia és innováció széttagoltságának csökkentése érdekében. A tagállamok az EU versenyképességének megerősítéséről, az EKT megerősítéséről és a széttagoltság leküzdéséről szóló 2024. évi tanácsi következtetésekben 8 megerősítették elkötelezettségüket a koordináció javítása és a nemzeti K+I politikák összehangolása iránt, hogy egy integráltabb és hatékonyabb kutatási ökoszisztémát hozzanak létre.

(5)Az EKT első, 2022–2024-es szakpolitikai menetrendje szilárd alapot teremtett az EKT célkitűzéseinek eléréséhez. A kutatási és innovációs paktum kiemelt területeit konkrét intézkedésekké alakította át. A Bizottság, a tagállamok, a Horizont Európa társult országai és az uniós szintű érdekelt felek 17 fellépést hajtottak végre közösen. Az új irányítás részeként az EKT-fórum és alcsoportjai egyedülálló szerepet játszanak az EKT és fellépései végrehajtásának támogatásában. Hídként működnek az uniós szintű, nemzeti és regionális szervek között, és elősegítik az együttműködést. Az inkluzív és részvételi megközelítés biztosítja, hogy minden vélemény meghallgatásra kerüljön. Ez elősegíti az innovatív stratégiákat és az európai K+I ökoszisztémát erősítő szakpolitikák iránti közös felelősségvállalást. Az Európai Kutatási Térséggel és Innovációval Foglalkozó Bizottság (ERAC) magas szintű stratégiai szakpolitikai tanácsadó testületként korai tanácsadást nyújt a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(6)A Bizottság „Az Európai Kutatási Térség megvalósítása” című, 2024. évi közleményében 9 kiemelte az EKT 2022–2024-es szakpolitikai menetrendjének és az új irányításnak az eredményeit. Az EKT első, 2022–2024-es szakpolitikai menetrendje keretében a K+I szükségletek Európa-szerte történő kezelésében elért főbb eredmények közé tartozik: 1. a kutatásértékelés előmozdítását célzó koalíció (CoARA) létrehozása, 2. a „Zéró tolerancia magatartási kódex a nemi alapú erőszak elleni fellépésről az uniós kutatási és innovációs rendszerben” című dokumentum közzététele, 3. a zöld energiára való átállás ösztönzése a zöld hidrogénnel kapcsolatos kísérleti projekt stratégiai kutatási és innovációs menetrendjének végrehajtása révén, 4. a „K+I és kohéziós irányító hatóságok hálózata” (RIMA) létrehozása, amely összekapcsolja a K+I politika szereplőit és az irányító hatóságokat az innovációs szakadék felmérése, a kiválóság növelése és a meglévő, bővítést célzó eszközök kiaknázása érdekében, valamint 5. az EKT új nyomonkövetési és értékelési keretének kidolgozása.

(7)Az EKT 2025–2027-es második szakpolitikai menetrendje erre a megközelítésre épül, és célja a jelenlegi kihívások kezelése. A kutatási és innovációs paktum együttes fellépésre vonatkozó kiemelt területeit és az EKT első, 2022–2024-es szakpolitikai menetrendjének végrehajtási eredményeit alapul véve 11 EKT strukturális politikát és nyolc konkrét EKT-fellépést vázol fel. Ezek az EKT-fórumon és az ERAC-on belül zajló széles körű közös alkotási folyamat eredményeként jöttek létre, és a cél az, hogy 2025-ben megkezdődjön ezek végrehajtása. Az EKT első és a második szakpolitikai menetrendje kapcsolódik egymáshoz. Az EKT 2025–2027-es szakpolitikai menetrendje biztosítja az első menetrend keretében folyamatban lévő szakpolitikák folytonosságát, foglalkozik az EKT alapvető hosszú távú célkitűzéseivel, és rendelkezik az új stratégiai igényekre való reagáláshoz szükséges rugalmassággal,

AJÁNLJA, HOGY:

1.A tagállamok elfogadják az EKT 2025–2027-es szakpolitikai menetrendjét, amely tartalmaz 11 strukturális hosszú távú EKT-politikát, amelyek nem korlátozódnak az egyes szakpolitikai menetrendekre, de továbbra is hároméves munkatervvel rendelkeznek, valamint 8 EKT-fellépést, amelyeket a hároméves szakpolitikai menetrend keretében kell megvalósítani. Valamennyi EKT-javaslat részletes ismertetése a mellékletben található.

2.A tagállamok önkéntes alapon hajtják végre a következő EKT strukturális politikákat és EKT-fellépéseket, összhangban a kutatási és innovációs paktum együttes fellépésének négy kiemelt területével. Ezek a strukturális politikák és fellépések a következőkre összpontosítanak: i. egyértelmű hozzáadott érték teremtése nemzeti és európai szinten, ii. hatás kifejtése konkrét eredmények és kézzelfogható eredmények három éven belül történő létrehozásával, iii. a tagállamok, a Bizottság és az érdekelt felek közötti folyamatos együttműködésre építés, iv. önállóság egy fő tevékenységgel, azaz alintézkedések hiánya, és v. változó geometriában való végrehajtás, ami rugalmasságot tesz lehetővé az országok részvételének mértékében.

1.Kiemelt terület: a tudás valóban működő belső piacának elmélyítése

A kutatók, a tudás és az adatok szabad mozgása elengedhetetlen a hatékonyabb és inkluzívabb európai K+I rendszer kiépítéséhez. Segít minimalizálni az erőforrások megkettőződését és megteremteni a hatékonysághoz szükséges kritikus tömeget. Az EU versenyképességének megerősítése érdekében elengedhetetlen, hogy az EU nemzetközi pozícióját és tudományos vezető szerepét úttörő alap- és alkalmazott kutatások végzésével erősítsük.

Az EU a következő strukturális politikák révén folytatja a munkát ezen a prioritáson:

Nyílt tudomány – A nyílt tudomány lehetővé tétele az adatok megosztása és újrafelhasználása révén, többek között az európai nyílt tudományosadat-felhőn (EOSC) keresztül; Kutatási infrastruktúrák – A kutatási infrastruktúrák fenntarthatóságának, hozzáférhetőségének és rugalmasságának erősítése az Európai Kutatási Térségben; Nemek közötti egyenlőség, esélyegyenlőség és befogadás – A nemek közötti inkluzív és interszekcionális egyenlőség erősítése az EKT-ben; Kutatói életpályák és mobilitás, valamint Kutatásértékelési és -jutalmazási rendszerek – A kutatói életpálya vonzóbbá és fenntarthatóbbá tétele, valamint a kutatásértékelés reformja; A tudás hasznosítása – A tudáshasznosítási kapacitások és tevékenységek bővítése; Globális szerepvállalás – A K+I globális megközelítése.

Az alábbi EKT-fellépéseket javasoljuk a következő három évre:

·méltányosság a nyílt tudományban,

·a szakpolitikát alátámasztó tudomány (S4P) európai ökoszisztémájának előmozdítása,

·a mesterséges intelligencia felelős tudományos felhasználásának megkönnyítése és felgyorsítása az EU-ban,

·a kutatásbiztonság fokozása.

2.Kiemelt terület: a zöld és a digitális átállás, továbbá a társadalomra hatást gyakorló egyéb kihívások együttes kezelése, valamint a társadalom EKT-ben való részvételének növelése

Ahhoz, hogy az EKT fokozza a versenyképességet, javítsa az uniós polgárok életminőségét és kezelje az olyan társadalmi kihívásokat, mint a zöld és a digitális átállás, szinergiákat kell teremtenie az ágazati szakpolitikákkal és az iparpolitikával. A K+I beruházásoknak kézzelfogható eredményeket kell hozniuk, amelyeket a piac használ és alkalmaz.

A következő strukturális politikák jelentették az alapvető megközelítéseket e kiemelt terület kezelése során:

Kihívásokon alapuló kezdeményezések – A stratégiai energiatechnológiai (SET) terv váljon az EKT kulcsfontosságú tematikus elemévé; Az oktatással és az európai készségfejlesztési programmal való szinergiák – A K+I és a felsőoktatás közötti kapcsolat javítása az EKT-n belül, valamint az európai K+I ökoszisztémákban rejlő teljes potenciál kiaknázása; Aktív polgári és társadalmi szerepvállalás a K+I-ben – A tudományba vetett bizalom erősítése a polgárok részvétele, szerepvállalása és tudományos kommunikáció révén.

Az alábbi EKT-fellépéseket javasoljuk a következő három évre:

·a K+I beruházások felgyorsítása Európa ipari átalakulása és versenyképes fenntarthatósága érdekében,

·az új megközelítési módszerek (NAM) felgyorsítása az orvosbiológiai kutatás, valamint a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök tesztelése érdekében,

·harmonizált és összehangolt keret a kutatási és innovációs integritás és etika európai megközelítéséhez a felmerülő kihívások tükrében.

3.Kiemelt terület: a kutatási és innovációs kiválósághoz való hozzáférés Unió-szerte történő bővítése, valamint az innovációs ökoszisztémák közötti összeköttetések Unió-szerte történő fokozása

A kutatási kiválóság egész Európára kiterjed – korosztályokon, tudományágakon és ágazatokon keresztül. A kutatók és innovátorok lehetőségei közötti jelentős egyenlőtlenségek miatt az EKT-ban rejlő lehetőségeket még nem sikerült teljes mértékben kiaknázni. Az e kiemelt terület kezelésére irányuló strukturális politika az uniós, nemzeti és regionális finanszírozási programok közötti szinergiák megteremtése – A kiválósághoz való uniós hozzáférés javítása.

Az alábbi EKT-fellépést javasoljuk a következő három évre:

·A K+I megerősítése: új korszak a kutatásirányításban.

4.Kiemelt terület: az összehangolt kutatási és innovációs beruházások és reformok előmozdítása

Mivel az EU a jövőbeli versenyképesség, fenntarthatóság és jóllét szempontjából kulcsfontosságú területekre összpontosít, kontraproduktív lenne a K+I beruházások és kezdeményezések megkettőzése, helyettesítése vagy szétaprózódása. A határokon átnyúló együttműködés növelheti a hatékonyságot az erőforrások kritikus tömeg elérése érdekében való egyesítésével, és fokozhatja a tudás továbbgyűrűző hatásait az innováció fellendítése érdekében. E beruházások hatékonyságának és eredményességének biztosításához, bizonyos esetekben arra van szükség, hogy strukturális reformokat tervezzenek, hajtsanak végre és kövessenek nyomon a nemzeti K+F rendszerekben. E reformok célja a tudományos kiválóság növelése, a kutatási eredmények hasznosításának kiaknázása, a tudomány és a vállalkozások közötti kapcsolatok erősítése, valamint az üzleti innovációt támogató szakpolitikák célzottabbá tétele.

E célkitűzés keretében nem javasoltak konkrét EKT-fellépést, de széles körben elismert tény, hogy a K+I beruházások fellendítése és a strukturális reformok elfogadása továbbra is kulcsfontosságú prioritás az Európai Bizottság és a tagállamok számára, hogy a meglévő eszközök segítségével szorosan együtt tudjanak működni. Pontosabban, a K+I intézkedéseknek az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében való végrehajtása várhatóan fokozza a nemzeti innovációs kapacitást, különösen a továbbra is lemaradásban lévő országokban.

A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere keretében az Európai Bizottság alapos elemzést készít a nemzeti K+I rendszerekről, és országspecifikus ajánlásokat ad ki arra vonatkozóan, hogy miként lehetne az egyes országok innovációs potenciálját növelni. A Bizottság ezután nyomon követi a tagállamok szakpolitikai válaszait, hogy értékelje a feltárt K+I hiányosságok áthidalása terén elért eredményeket. A tagállamok és a társult országok a K+I rendszereik reformok révén történő javítására irányuló erőfeszítéseik támogatása érdekében szakértői támogatást kaphatnak a Horizont 2020 keretprogram szakpolitika-támogató eszköze keretében, amely rendkívül hasznosnak bizonyult a szakpolitikai döntéshozatal javítása és a reformok útjainak meghatározása tekintetében, valamint a tagállamokkal a K+I közösen elfogadott témáiról folytatott kétoldalú megerősített párbeszéd során.

3.Az Európai Bizottság, a tagállamok, a társult országok és az érdekelt felek szervezetei között az EKT-fórum és az ERAC formájában kialakított együttműködési keretet az EKT irányításának központi mechanizmusaként fenn kell tartani. Az EKT következő, 2025–2027-es szakpolitikai menetrendjének végrehajtása továbbra is inkluzív és átlátható törekvés marad valamennyi kormányzati szinten, hogy elősegítse a menetrend közös létrehozását és az iránta való felelősségvállalást. Az EKT-fórum továbbra is véleményező testület marad az EKT 2025–2027-es szakpolitikai menetrendjének tevékenységein kívül felmerülő, országok közötti együttműködést igénylő és a kutatási és innovációs paktum hatálya alá tartozó kihívások, például a tudományos kutatás szabadságának nyomon követése tekintetében.

4.A koordinált végrehajtásnak biztosítania kell az uniós szintű érdekelt felek aktív és széles körű bevonását a teljes spektrumban, a kutatástól az innovációig és a piaci bevezetésig. A különböző érdekek nagyobb mértékű képviselete érdekében felül kell vizsgálni az EKT-fórumban részt vevő érdekelt felek kategóriáit.

5.A tagállamoknak és az Európai Bizottságnak támogatniuk kell a Horizont Európa programhoz társult országok és az uniós szintű érdekelt felek ernyőszervezeteinek teljes körű bevonását az EKT 2025–2027-es szakpolitikai menetrendjének végrehajtásába.

6.Az EU-ban a K+I beruházások elmaradnak a törekvésektől, és továbbra is elmaradnak az EU több globális versenytársának beruházási szintjétől. Az EU jelenleg GDP-jének mintegy 2,3 %-át fordítja K+F-re, ami messze elmarad a 2002-es barcelonai nyilatkozatban meghatározott 3 %-os K+F-célkitűzéstől. A 3 %-os cél elérése által jelentett sokrétű kihívás teljesítéséhez összehangolt fellépésre van szükség, hogy az állami és magán K+F beruházásokat fel lehessen lendíteni. További reformokra van továbbá szükség a nemzeti K+I ökoszisztémák javításához és a K+I-be történő megnövekedett beruházások hatásának maximalizálásához. A kutatási és innovációs paktum „Az összehangolt K+I beruházások és reformok előmozdítása” elnevezésű kiemelt területe mellett a tagállamoknak és a Bizottságnak folytatniuk kell az ebbe az irányba tett erőfeszítéseiket.

7.Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak folytatniuk kell az európai kutatási és innovációs paktumban felvázolt és a Bizottság által a Tanácsnak 2022. június 10-én bemutatott „Az EKT jövőbeli nyomonkövetési mechanizmusának kerete” című dokumentumban 10 részletezett EKT nyomonkövetési mechanizmus végrehajtását. Az EKT nyomonkövetési mechanizmusa a kutatási és innovációs paktumban meghatározott EKT-prioritások megvalósítása terén elért eredményeket fogja értékelni. Az EKT nyomonkövetési mechanizmusának a következőkből kell állnia:

1.egy rendszeresen frissített EKT-eredménytábla, amely az EKT célkitűzéseinek megvalósulása felé tett előrehaladás nyomon követésére szolgál mind uniós, mind nemzeti szinten;

2.az EKT szakpolitikai menetrendjének végrehajtására vonatkozó felülvizsgálat céljából a Bizottság által a Tanács számára készített rendszeres EKT-nyomonkövetési jelentés;

3.rendszeres EKT-országjelentések, amelyek áttekintik az országok EKT szakpolitikai menetrendjének végrehajtása terén elért előrehaladást.

A tagállamok továbbra is folytatják az EKT-vel kapcsolatos információcserét, különösen az EKT szakpolitikai platformján keresztül történő adat- és információszolgáltatás révén. A tagállamok a rendelkezésre álló támogatásra támaszkodva előmozdítják az EKT-fellépések és -eredmények nemzeti végrehajtását.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    A TANÁCS (EU) 2021/2122 AJÁNLÁSA.

(2)    COM(2024) 490.

(3)     https://european-research-area.ec.europa.eu/ .

(4)    16179/24.

(5)    COM(2025) 30 final.

(6)    14308/21.

(7)    A TANÁCS (EU) 2021/2122 AJÁNLÁSA.

(8)    16179/24.

(9)    COM(2024) 490.

(10)    9578/22 TANÁCSI FELJEGYZÉS.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.2.28.

COM(2025) 62 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat A TANÁCS AJÁNLÁSA

az Európai Kutatási Térség szakpolitikai menetrendjéről (2025–2027)

MELLÉKLET

Az EKT strukturális politikáinak és az EKT fellépéseinek részletes magyarázata

Az EKT strukturális politikáira és az EKT fellépéseire vonatkozó javaslatokat a következő sorrendben ismertetjük részletesebben. A javaslatok a tagállamokkal, a Horizont Európa társult országaival és az érdekelt felekkel 2023 márciusa és 2024 novembere között folytatott közös alkotási folyamaton alapulnak:

Az EKT strukturális politikái:

·a nyílt tudomány lehetővé tétele az adatok megosztása és újrafelhasználása révén, többek között az európai nyílt tudományosadat-felhőn (EOSC) keresztül,

·a kutatási infrastruktúrák fenntarthatóságának, hozzáférhetőségének és rugalmasságának erősítése az EKT-ben,

·a nemek közötti inkluzív és interszekcionális egyenlőség erősítése az EKT-ben,

·a kutatói életpálya vonzóbbá és fenntarthatóbbá tétele,

·a kutatásértékelés reformja,

·a tudáshasznosítási kapacitások és tevékenységek bővítése,

·a K+I-vel kapcsolatos globális megközelítés,

·a stratégiai energiatechnológiai (SET) terv váljon az EKT kulcsfontosságú tematikus elemévé,

·a K+I és a felsőoktatás közötti kapcsolat javítása az EKT-n belül, valamint az európai K+I ökoszisztémákban rejlő teljes potenciál kiaknázása,

·a tudományba vetett bizalom erősítése a polgárok részvétele, szerepvállalása és a tudományos kommunikáció révén,

·a kiválósághoz való uniós hozzáférés javítása.

Az EKT fellépései:

·méltányosság a nyílt tudományban,

·a szakpolitikát alátámasztó tudomány (S4P) európai ökoszisztémájának előmozdítása,

·a mesterséges intelligencia felelős tudományos felhasználásának megkönnyítése és felgyorsítása az EU-ban,

·a kutatásbiztonság fokozása,

·a K+I beruházások felgyorsítása Európa ipari átalakulása és versenyképes fenntarthatósága érdekében,

·az új megközelítési módszerek (NAM) felgyorsítása az orvosbiológiai kutatás, valamint a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök tesztelése érdekében,

·harmonizált és összehangolt keret a kutatási és innovációs integritás és etika európai megközelítéséhez a felmerülő kihívások tükrében,

·a K+I megerősítése: új korszak a kutatásirányításban.

Az EKT strukturális politikái

1.A nyílt tudomány lehetővé tétele az adatok megosztása és újrafelhasználása révén, többek között az európai nyílt tudományosadat-felhőn (EOSC) keresztül

Célkitűzések:

·a nyílt tudomány gyakorlatait és készségeit díjazzák és tanítják, így azok az „új normává” válnak,

·a szabványok, eszközök és szolgáltatások lehetővé teszik a kutatók számára az eredmények megtalálását, elérését, újrafelhasználását és kombinálását,

·a tudományos eredmények nyílt megosztását lehetővé tevő, föderatív, közösségi szinten meghatározott infrastruktúra kiépítése és fenntartása,

·Európa vezető szerepet játszik a FAIR 1 kutatási adatok hálózatának kialakításában, amely más adatterekkel is összeköttetésben áll,

·a kutatók számára jobb jogi feltételeket és erőforrásokat biztosítanak az államilag finanszírozott kutatási eredményekhez való hozzáféréshez és azok újrafelhasználásához, valamint a publikációk és adatok tudományos célú felhasználásához.

Leírás:

E strukturális politika célja, hogy az európai kutatói közösségek és kutatási infrastruktúrák körében lépésváltást érjen el. Célja, hogy jobb uniós jogi keretet hozzon létre a kutatási adatok és a kutatás életciklusa során felhasznált és előállított egyéb digitális kutatási objektumok nyílt megosztásához, zökkenőmentes hozzáféréséhez és megbízható újrafelhasználásához. Például a következő tevékenységekről van szó:

·az EOSC uniós csomópont használatának előmozdítása az európai kutatóközösség körében,

·az EOSC Szövetség több csomóponttal történő bővítésének támogatása, és méretezhetőségének biztosítása az EOSC Szövetség közös szabványai és felhasználási irányelvei révén 2025-től,

·további konzultációk lefolytatása az érdekelt felekkel, valamint további bizonyítékok gyűjtése az azonosított szakpolitikai lehetőségekről annak érdekében, hogy a szerzői jogra és adatokra vonatkozó uniós jogi és szabályozási keret megfelelő legyen a kutatás tekintetében,

·az EOSC nyomonkövetési keretének legkorszerűbb módszerekkel való kibővítése a kapcsolódó szakpolitikák és gyakorlatok hatásának értékelése érdekében.

Várt eredmények:

·nagy értékű EOSC szövetség kialakítása és elterjedésének növelése,

·a FAIR kutatási adatok mennyiségének és termelékenységének növelése Európában,

·a kutatás tekintetében megfelelő, szerzői jogra és adatokra vonatkozó uniós jogi és szabályozási keret biztosítása érdekében a jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések területeinek azonosítása,

·a nyílt tudományra vonatkozó szakpolitikák és gyakorlatok hatásának értékelése egy, a nyílt tudománnyal foglalkozó szakpolitikai intelligencia platform alapján.

2.A kutatási infrastruktúrák fenntarthatóságának, hozzáférhetőségének és rugalmasságának erősítése az EKT-ben

Célkitűzések:

·a kutatási infrastruktúra (KI) szolgáltatásainak megerősítése, a felhasználói igényekhez jobban igazodva, a jelenlegi és a kialakulóban lévő tudományos, technológiai és innovációs kihívások és az uniós szakpolitikai prioritások összefüggésében,

·az európai KI-ökoszisztéma megerősítése, többek között a meglévő KI-k konszolidációja és a hiányosságok pótlására irányuló új KI-projektek azonosítása révén,

·integráltabb és fenntarthatóbb rendszerek létrehozása a KI-khez és szolgáltatásaikhoz való hozzáférés érdekében,

·a kutatásra és a társadalomra gyakorolt hatás fokozása és az iparral való megerősített együttműködés,

·jobb kapcsolatok kialakítása a különböző típusú infrastruktúrák (KI-k, technológiai infrastruktúrák, e-infrastruktúrák, adatinfrastruktúrák) között,

·az érdekelt felek nagyobb mértékű bevonása a KI-tevékenységekbe.

Leírás:

Ez a strukturális politika biztosítja a világszínvonalú, fenntartható KI-k nyitottságát, hozzáférhetőségét és biztonságát az európai kutatók és innovátorok számára, továbbfejleszti és megszilárdítja a KI-ket, a K+I ökoszisztémában betöltött integráló funkciójukat, valamint az uniós prioritások kezelésére való képességüket. Egy hosszú távú stratégia racionalizálja a KI-környezetet, továbbá azonosítja és rangsorolja az uniós tudományos és technológiai versenyképesség és stratégiai autonómia, valamint a társadalmi kihívások megoldására való uniós képesség fokozásához szükséges KI-szolgáltatásokat és technológiákat.

·a KI-kre vonatkozó hosszú távú stratégia kidolgozása,

·a különböző KI-k teljesítményének egyértelmű nyomon követése,

·a KI-knek nyújtott pénzügyi támogatás egyértelmű elemzése,

·stratégiai környezeti elemzés készítése az európai KI-kről.

Várt eredmények:

·Hosszú távú és ismétlődő tevékenységekből: 1. a kutatási infrastruktúrákra vonatkozó hosszú távú uniós stratégia, beleértve a kutatási infrastruktúrák uniós támogatásának új, stratégiai megközelítését, 2. az ESFRI 2026-os ütemterve és a 2028-as környezeti elemzés kulcselemei, 3. az ESFRI mérföldköveinek nyomon követése, 4 az érdekelt felek bevonása (eseményekről/tevékenységekről szóló jelentések).

·Rövid távú tevékenységekből, az ajánlásokat tartalmazó jelentésekből: 1. finanszírozás, beleértve a nemzeti és regionális finanszírozással, uniós és egyéb forrásokkal való szinergiákat, 2. nemzetközi együttműködés, a kutatásbiztonsági szempontok figyelembevételével, 3. az ESFRI hatásvizsgálata, 4. az európai kutatási infrastruktúrák rezilienciája és zöldítése, 5. az ERIC további megerősítése a KI-ökoszisztéma részeként.

3.A nemek közötti inkluzív és interszekcionális egyenlőség erősítése az EKT-ben

Célkitűzések:

·a szakpolitikai párbeszéd elmélyítése és a K+I területén a nemek közötti inkluzív és interszekcionális egyenlőséggel foglalkozó szakpolitikák és fellépések összehangolása, beleértve az intézményi/strukturális változásokat az inkluzív nemi esélyegyenlőségi tervek (GEP), az interszekcionalitás, a nemi dimenziónak a K+I tartalmába való integrálása, a nemi alapú erőszak megszüntetése és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés fejlesztése révén,

·a K+I területén a nemek közötti inkluzív és interszekcionális egyenlőség előmozdítása a meglévő ajánlások és eszközök alkalmazásával,

·a K+I területén a nemek közötti inkluzív és interszekcionális egyenlőségre vonatkozó adatgyűjtés, nyomon követés és értékelés javítása a sikeres gyakorlatok és kihívások, valamint a jövőbeli szakpolitikák és intézkedések által kezelendő hiányosságok azonosítása érdekében,

·a tagállamok és a társult országok között a nemek közötti inkluzív és interszekcionális egyenlőség kezelése terén fennálló földrajzi különbségek csökkentése,

·a nők és az alulreprezentált kutatók nagyobb arányú részvételének elérése a sokféleség minden területén, a munkafeltételek (és tanulmányi feltételek) minőségének javítása, beleértve a tisztességesebb felvételt, előléptetést és költségvetési elosztást, a munka és a magánélet közötti egyensúlyt szolgáló intézkedések rendelkezésre állását, a nemek közötti erőszaktól mentes biztonságosabb környezetet, a nemek közötti egyensúly javítását a döntéshozói pozíciókban, valamint elfogulatlan és jobb minőségű K+I eredményeket.

Leírás:

Ez a strukturális politika javítani fogja a K+I minőségét és társadalmi relevanciáját, elősegíti a sokszínűbb tehetségek európai K+I rendszerbe vonzását és ott tartását, valamint hozzájárul annak biztosításához, hogy mindenki maximálisan ki tudja aknázni a benne rejlő lehetőségeket, bizonyítva, hogy az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy nemzetközi szinten vezető szerepet vállaljon a nemek közötti inkluzív és interszekcionális egyenlőség biztosításában a K+I területén.

Várt eredmények:

·az inkluzív GEP-ek hatékony végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére irányuló megközelítés kidolgozása,

·iránymutatások kidolgozása az interszekcionalitás K+I politikában való megvalósítására, beleértve a mutatókat is,

·nyomonkövetési és értékelési megközelítés kidolgozása, amely fokozza a nemi dimenzió K+I tartalmakba való integrálását,

·a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének megerősített mechanizmusa az EKT egyéb uniós és nemzeti szintű fellépéseivel való szinergiák kialakítása érdekében,

·az EKT 2022–2024-es szakpolitikai menetrendjének 5. fellépése keretében kidolgozott, a K+I területén fennálló nemi alapú erőszakra vonatkozó magatartási kódex végrehajtása,

·a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésre és a K+I kiadások nyomon követésére kidolgozott elvek.

4.A kutatói életpálya vonzóbbá és fenntarthatóbbá tétele 

Célkitűzések:

·a kutatói szakmák elismerésének, valamint a kutatói életpályák egyes ágazatok és tagállamok közötti átjárhatóságának és összehasonlíthatóságának előmozdítása,

·a felvételi és munkakörülmények javítása, beleértve a nyílt, átlátható és érdemeken alapuló munkaerő-felvétellel (OTM-R) kapcsolatos szempontokat,

·a kutatói készségek megerősítése az ágazatközi és interdiszciplináris karrier előmozdítása érdekében,

·a jobb szakmai előmenetel és előrelépés támogatása, valamint új beruházási utak kialakítása a bizonytalanság csökkentése és a szakmai előremeneteli lehetőségek spektrumának bővítése érdekében,

·a tehetségek kiegyensúlyozottabb áramlására való törekvés, beleértve az ágazatok közötti áramlásokat is,

·a K+I életpályák megfigyelőközpontjából származó hatékony és megbízható adatok biztosítása,

·szinergiák kialakítása az EKT más kapcsolódó szakpolitikai intézkedéseivel és a kapcsolódó jelenlegi és jövőbeli uniós kezdeményezésekkel, például a Bizottság készség- és tehetséggondozási csomagjával.

Leírás:

A strukturális politika célja, hogy vonzóbbá és fenntarthatóbbá tegye az európai kutatói életpályákat azáltal, hogy támogatja az EU, a tagállamok, a társult országok és az érdekelt felek által az EKT 2022–2024-es szakpolitikai menetrendjének 4. fellépéséből eredő valamennyi fellépés együttes végrehajtását, valamint figyelemmel kíséri e kezdeményezések és reformok gyakorlati végrehajtásának eredményeit. A fellépés magában foglalja a bevált gyakorlatok cseréjét, iránymutatások és ajánlások kidolgozását, valamint a K+I életpályák megfigyelőközpontjának (ReICO) megszilárdításához való hozzájárulást.

Várt eredmények:

·a kutatói életpályákról szóló tanácsi ajánlás végrehajtására vonatkozó, közösen kidolgozott iránymutatások a jobb minőségű munkahelyek és a jobban működő kutatói munkaerőpiac érdekében,

·gyakorlatközösség a tapasztalatok megosztása és a kutatói életpályák megerősítése érdekében európai, nemzeti, regionális és szervezeti szinten,

·konszolidált ReICO a K+I közösségen kívüli érintett szereplők bevonásával és a hiányosságok közös felszámolásával,

·a jobb szakmai előmenetelre és előrelépésre vonatkozó ajánlások, beleértve a „tenure track” álláshoz hasonló európai modelleket és a kapcsolódó értékelési és finanszírozási mechanizmusokat,

·közösen kialakított beruházási utak, az erők egyesítése és koordinálása, valamint a bizonytalanság csökkentését és a nem akadémiai kutatói életpályákhoz vezető szakmai pályafutások megkönnyítését célzó kezdeményezések közös tervezése.

5.A kutatásértékelés reformja

Célkitűzések:

·intézményi változtatások elvégzése a kutatásértékelés javítása érdekében,

·a kutatásértékelési reformok terén elért előrehaladás mértékének mérése,

·a reformokkal kapcsolatos ismeretek bővítése és figyelemfelhívás,

·a reformok hiányosságainak, az esetleges korlátozó vagy gátló tényezők, valamint a szükséges további intézkedések meghatározása,

·végső soron a kutatás minőségének, teljesítményének és hatásának javítása, és ezáltal a kutatói életpályák vonzóbbá tétele.

Leírás:

A kutatási projektek, kutatók, kutatási egységek és kutatóintézetek értékelésének módja jelenleg még mindig nagymértékben a kutatási eredmények és tevékenységek – főként publikációk – korlátozott körén alapul, és a kutatás minőségét, teljesítményét és hatását mérő számos mutató és módszer nem megfelelő használata dominálja.

·a kutatásértékelésre vonatkozó bevált gyakorlatok, eszköztárak és ajánlások meghatározása és széles körű megosztása,

·nemzetközi párbeszédek, terjesztési és kölcsönös tanulási események szervezése a Bizottság, a kutatásértékelés előmozdításával foglalkozó koalíció (CoARA) és a tagállamok által,

·kutatásértékelési reformok végrehajtása a kutatóintézetekben,

·tanulmány készítése a nemzeti keretekben végrehajtott változások, a kutatóintézetek által végrehajtott változások és a kutatásértékelés reformjáról szóló megállapodás aláíróinak cselekvési terveitől várt változások azonosítása céljából,

·a nemzeti hatóságok és kutatási szervezetek közötti nemzeti párbeszéd folytatása.

Várt eredmények:

·a CoARA, a kutatási szervezetek (beleértve a kutatást végző, a kutatást finanszírozó és a kutatást értékelő szervezeteket), a nemzeti hatóságok és az uniós intézmények által felvetett kutatásértékelési gyakorlatok és reformok iránti ismeretek, tudatosság és elkötelezettség,

·a nemzeti keretekben és az egyes kutatóintézetekben végrehajtott változások támogatása, feltérképezése és elemzése,

·a reformok terén még meglévő hiányosságok és a továbbra is szükséges intézkedések azonosítása valamennyi (intézményi, nemzeti és európai) szinten.

·

6.A tudáshasznosítási kapacitások és tevékenységek bővítése

Célkitűzések:

·a tudás hasznosításának és alkalmazásának, a készségeknek és a szakmai támogatásnak a megerősítése,

·a kutatásból és innovációból származó szellemi javakhoz és adatokhoz való hozzáférés és azok felhasználásának javítása,

·a tudás hasznosításával kapcsolatos kultúra megszilárdítása.

Leírás:

Az EU kihívásokkal néz szembe a kutatási és innovációs eredmények társadalmi célból történő felhasználása és gazdasági értékké alakítása, valamint az értékek Unión belül való megőrzése tekintetében, ami létfontosságú a belső piac működéséhez. Ez a strukturális politika a következőkkel igyekszik közelebb kerülni a tudás európai környezetének eléréséhez:

·a közvetítői kapacitások kiépítése a tudományos élet, az ipar és a hatóságok közötti kapcsolatok erősítése érdekében,

·a szellemi javakhoz való hozzáférés és azok védelmének javítása, különösen a felelősségteljes engedélyezés és a megosztott adatkormányzási megközelítés révén,

·a K+I szereplők, köztük a kutatóintézetek és a finanszírozó szervezetek tudáshasznosítási kapacitásainak és készségeinek megerősítése,

·a multidiszciplináris kutatások eredményeinek fokozottabb felhasználása, beleértve a társadalom- és bölcsészettudományokat és a művészetet is,

·a létrehozott szélesebb körű társadalmi érték megragadására szolgáló mérési keret javítása.

Várt eredmények:

·a felelősségteljes engedélyezési elvek és megosztott adatkormányzási megközelítés európai rendszere, amely elősegíti a nagyobb mértékű ágazatközi együttműködést, és mind a vállalkozások, mind a társadalom javát szolgálja, figyelembe véve a kutatásbiztonsági szempontokat,

·„értékteremtésre irányuló tanulólaboratóriumok” a tudás hasznosításával és a vállalkozói készséggel kapcsolatos készségek célzott képzések, társaktól való tanulás és a példaképekkel való kapcsolattartás révén történő fejlesztése céljából,

·szakpolitikai iránymutatás a multidiszciplináris jellegű K+I eredményeknek az Európai Kutatási Térségben való fokozottabb és gyorsabb felhasználása tekintetében, a Bizottság háttértanulmánya és egy célzott gyakorlatközösség létrehozására irányuló munka alapján,

·átfogó mérési keret, amely a tudás hasznosításával kapcsolatos tevékenységek széles spektrumát foglalja magában az EKT teljesítményének e területen való nyomon követése érdekében.

7.A kutatással és innovációval kapcsolatos globális megközelítés

Célkitűzések:

·annak biztosítása, hogy az EKT 2025–2027-es szakpolitikai menetrendje a K+I ökoszisztéma horizontális, hosszú távú és alapvető jellemzőjeként tartalmazza a nemzetközi dimenziót,

·a tudomány-politika-diplomácia kapcsolódási pontok erősítése,

·a globális kihívások kezelése az Unió, a tagállamok és a társult országok stratégiai érdekeinek, értékeinek és elveinek védelme mellett,

·a K+I területén folytatott nemzetközi együttműködésben az egyenlő versenyfeltételek uniós szintű előmozdítása,

·a tagállamok és a társult országok által nem uniós országokkal folytatott kétoldalú együttműködéssel kapcsolatos ismeretek elmélyítése.

Leírás:

A geopolitikai, tudományos és technológiai környezet alapvető változásainak fényében az EU-nak stratégiai szempontból jobban ki kell használnia a nemzetközi kutatási és innovációs együttműködés erejét.

Ezt a strukturális politikát az EKT-fórumnak a K+I általános megközelítésével foglalkozó állandó alcsoportja tevékenységeinek és megbeszéléseinek lefolytatásával fogják végrehajtani:

·a tagállamok, a társult országok és az érdekelt felek két- és többoldalú tudományos együttműködésének rendszeresen ismétlődő feltérképezése,

·a más uniós programokkal és kezdeményezésekkel, például a Global Gateway stratégiával való szinergiák előmozdítása,

·koordináció és összehangolás más EKT-fellépésekkel, például a kutatásbiztonsággal kapcsolatban javasolt fellépéssel,

·hozzájárulás és iránymutatás nyújtása a következő keretprogram nemzetközi dimenziójának megerősítéséhez.

Várt eredmények:

·a tudománydiplomácia európai kerete (2025),

·a kutatás és innováció terén folytatott nemzetközi együttműködés értékeiről és elveiről szóló többoldalú párbeszéd ütemterve (2025),

·a Team Europe megközelítés új kísérleti kezdeményezései, beleértve Latin-Amerikát és a Karib-térséget 2025-ben, Indiát 2026-ban, továbbá a Team Europe jelenlegi megközelítéseinek kiterjesztése Afrikára és Kínára,

·vélemény arra vonatkozóan, hogy a következő keretprogramban miként szervezzék meg a harmadik országokkal folytatott nemzetközi K+I együttműködési tevékenységeket.

8.A stratégiai energiatechnológiai (SET) terv váljon az EKT kulcsfontosságú tematikus elemévé

Célkitűzések:

·szorosabb kapcsolatok a K+I közösség és az ipar között a tiszta energiával kapcsolatos innovációk bevezetésének támogatása érdekében, az adminisztratív terhek növelése nélkül,

·közös megközelítések kialakítása a több területet érintő kérdésekkel kapcsolatban, ilyenek többek között a beépített fenntarthatóság, a készségfejlesztés, a társadalmi igényekhez igazított kutatás és innováció, a digitalizáció, továbbá a piaci kereslet előmozdítása és a piaci hozzáférhetőség,

·a jelenlegi technológiai hatókör felülvizsgálata annak új releváns tisztaenergia-technológiákra való kiterjesztése érdekében,

·új együttműködés az európai technológiai és innovációs platformok és az európai ipari szövetségek között.

Leírás:

Ez a strukturális politika a tiszta energiával kapcsolatos K+I programok és kezdeményezések közötti koordináció uniós, nemzeti és intézményi szinten való elmélyítésével, valamint az európai szereplők közötti együttműködés fokozásával hozzájárul az EKT átfogó célkitűzéseinek eléréséhez, az általános éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához való hozzájárulást szem előtt tartva. A megújított SET-terv továbbá az EKT új szakpolitikai menetrendjének strukturális politikájává válik, ezáltal elősegíti az új kulcsfontosságú kezdeményezések elindítását és kibontakoztatását, valamint a tiszta energiával kapcsolatos K+I-célkitűzéseknek a tágabb K+I-perspektívához való jobb kapcsolódását. Például az uniós napenergia-stratégia tervezett fellépései között szerepel egy, a tagállamokkal közös stratégiai K+I menetrend kidolgozása a napenergiára vonatkozóan. További tervezett tevékenységek a következők:

·öt horizontális munkacsoport felállítása, amelyek feladata a SET-tervben szereplő horizontális kérdésekre vonatkozó eszközök és ajánlások kidolgozása,

·egy hidrogénnel foglalkozó munkacsoport létrehozása „a zöld hidrogénnel kapcsolatos EKT kísérleti projekt” végrehajtása érdekében,

·a K+I prioritások összehangolása a tagállamok és az EU között, a határokon átnyúló európai kutatóközpontok, egyetemek és iparágak együttes fellépéseinek ösztönzése mellett.

Várt eredmények:

·valamennyi terület- vagy technológiaspecifikus stratégiai kutatási és innovációs programterv és végrehajtási terv összehangolása az új uniós prioritásokkal, valamint közös végrehajtási és beruházási tervek kidolgozása,

·szakpolitikai ajánlások a következő területek jobb bevonására a SET-terv energetikai K+I keretébe: körforgás és anyaghelyettesítés, K+I a társadalmi igények kielégítésére, digitalizáció, készségfejlesztés, piaci elterjesztés,

·az előrehaladás jobb nyomon követése a SET-terv információs rendszerén keresztül.

9.A K+I és a felsőoktatás közötti kapcsolat javítása az EKT-n belül, valamint az európai K+I ökoszisztémákban rejlő teljes potenciál kiaknázása

Célkitűzések

·a K+I és a felsőoktatás stratégiái, szakpolitikái, programjai és finanszírozása közötti jobb összhang megteremtése. Szorosabb együttműködés és párbeszéd e két terület között uniós, nemzeti, regionális és intézményi szinten,

·erősebb és jobban összekapcsolt regionális K+I rendszerek létrehozása és az európai innovációs szakadék csökkentése,

·az átfogó ágazatközi stratégiák végrehajtásához szükséges ismeretek, mutatók és eszközök javítása, összehangolva az innovációt a szélesebb körű társadalmi célokkal,

·a kutatással és az oktatással kapcsolatos magasabb szintű tudatosság, és a kutatás és oktatás közötti fokozottabb komplementaritás,

·az európai K+I környezeten belüli széttagoltság és regionális megosztottság csökkentése,

·a tudományos, állami és magánszervezetek közötti együttműködés megerősítése.

Leírás:

E strukturális politika célja egy strukturált és célzott csereplatform létrehozása a szisztematikusabb megközelítés előmozdítása érdekében, többek között a kormányzás és a támogatás tekintetében, valamint a kutatás és a felsőoktatás képviselőinek bevonásával. Az oktatás, illetve a kutatás és innováció szereplői közötti szilárd partnerségek létrehozására törekszik, amelyek együtt dolgoznak új mechanizmusok és ösztönzők létrehozásán a széttagoltság csökkentése és a regionális szakadék áthidalása érdekében.

Várt eredmények:

·intézményi, regionális, nemzeti és európai szintű stratégiák kialakítására és végrehajtására megfogalmazott ajánlások kidolgozása,

·a jelenlegi jogi akadályok azonosítása regionális, nemzeti és európai szinten, az ötödik szabadság megteremtését szolgáló jogi keret kialakításához szükséges elvek és fő összetevők meghatározása, ajánlások az európai felsőoktatási intézményeknek a globális K+I élvonalában való megszilárdítására,

·a felsőoktatási intézmények és a K+I egyéb szereplői közötti szilárdabb partnerségek előmozdítását célzó szakpolitikák, mechanizmusok és ösztönzők meghatározása,

·az EKT/EGT (felsőoktatással kapcsolatos) stratégiai összehangolása érdekében elfogadott ambiciózus ütemterv.

10.A tudományba vetett bizalom erősítése a polgárok részvétele, szerepvállalása és a tudományos kommunikáció révén 

Célkitűzés:

·a nyilvánosság K+I, civil tudomány és tudományos kommunikáció iránti elkötelezettségének fokozása közösen kidolgozott iránymutatások révén,

·hatékonyabb mechanizmusok kidolgozása a nyilvánosság K+I-ben való érdemi és inkluzív bevonása érdekében,

·a tudomány és a társadalom közötti kapcsolatok megerősítése nemzeti/regionális/helyi szinten,

·a tudományban való jártasság és a tudományos tőke növelése a tudományos közösség és a fiatalok, valamint a tudományban szokásosan részt nem vevő emberek közötti szorosabb kapcsolatok révén.

Leírás:

Ez a strukturális politika egy sokoldalú megközelítést mutat be a tudományba vetett bizalom és ezen keresztül a demokratikus kormányzás erősítése érdekében – az EKT 2022–2024-es szakpolitikai menetrendjének „A tudomány közelebb hozása a polgárokhoz” című 14. fellépése eredményeire építve.

Várt eredmények:

·az inkluzív szerepvállalás alapelvei: közös megközelítések kidolgozása a nyilvánosság K+I-be és tudományos kommunikációba való bevonása terén,

·a kutatókat és a fiatalokat összekötő tevékenységek: innovatív módszerek a fiatalok tudományba való hatékony és inkluzív bevonására azáltal, hogy felkérik a gyakorló szakembereket a bevált nemzeti gyakorlatok bemutatására, valamint a kézikönyvek és iránymutatások uniós finanszírozású projektek keretében való kidolgozására irányuló munka folytatására,

·a tudomány és a polgárok összekapcsolása, olyan tevékenységek szervezése, amelyek a tudomány és annak a társadalomban betöltött szerepe témája körül összekapcsolják és megerősítik a helyi K+I közösségeket a különböző érdekelt felekkel és a polgárokkal,

·kölcsönös tanulási gyakorlat a tudományba vetett bizalomról, az arra vonatkozó ismeretek megszilárdítása és megosztása, hogy miként lehet a bizalmat a nyilvánosság bevonásával kiépíteni, megmérni és megerősíteni,

·olyan mechanizmus és finanszírozási rendszer, amelynek célja a nemzeti polgári részvételi és bevonási kezdeményezések bevált gyakorlatainak az uniós szintre történő átültetése.

11.A kiválósághoz való uniós hozzáférés javítása

Célkitűzések:

·a kiválósághoz való hozzáférés javítása az egész EU-ban,

·a kohéziós politikai programokból és a 10. kutatási és innovációs keretprogramból való hozzájárulás a K+I-be történő uniós beruházások koherens és szinergikus tervezéséhez és végrehajtásához,

·szorosabb kapcsolatok kialakítása a regionális hatóságok és a K+I programok keretében megvalósuló kezdeményezések között, valamint ösztönzők biztosítása az uniós szintű kezdeményezéseket kiegészítő nemzeti kezdeményezések elindításához.

Leírás:

Tartósan szűk keresztmetszetek állnak fenn a kiválóság javítása, valamint a kohéziós politika és a Horizont Európa közötti erősebb szinergiák kiépítése terén. A strukturális politika ezeket a szűk keresztmetszeteket az Európai Regionális Fejlesztési Alapot és a Horizont Európa programot nemzeti és uniós szinten kezelő szervek közötti együttműködés megerősítésével kezeli.

·Az EKT-fórum keretében működő „RIMA” alcsoport munkájának folytatása a nemzeti K+I hatóságok és a kohéziós politikai programok irányító hatóságainak összefogása érdekében, hogy megkönnyítsék az uniós kezdeményezések eredményeire és gyakorlataira vonatkozó információk megosztását.

Várt eredmények:

·a kiválósághoz való hozzáférés javítása, valamint a programok közötti koherencia és szinergiák biztosítása tekintetében megfogalmazott ajánlások,

·a RIMA 1. szakaszában elvégzett felmérés ajánlásainak a jelenlegi jogi keretek között történő végrehajtásáról szóló eredményjelentés (pl. kommunikáció, kapacitásépítés, hosszú távú tervezés, adatok hozzáférhetősége és adatvezérelt megközelítés, végrehajtási szabályok és a két közösség közötti koordinációs modellek),

·tanácsadás a kohéziós politikával való szorosabb jövőbeli szinergiák kiépítése tekintetében, különös tekintettel az intelligens szakosodásra, a program „Bővítés” részéből finanszírozott fellépésekkel való szinergiák kihasználása mellett,

·a kiválósághoz való hozzáférés javítását célzó bevált gyakorlatok cseréje, különös tekintettel a tudományos és innovációs hálózatokhoz való hozzáférést megkönnyítő nemzeti szakpolitikákra, fellépésekre és eszközökre, valamint a – különösen a tagállamok közötti együttműködésre vonatkozó – szakpolitikai javaslatokra.

Az EKT fellépései

12.Méltányosság a nyílt tudományban 

Célkitűzések:

·a nyílt tudomány gyakorlása során a méltányossággal kapcsolatos akadályok és kihívások azonosítása, és szakpolitikai válaszlépésekre irányuló javaslatok előterjesztése,

·a széles körben elterjedt és számos tudományágban elismert nem nyereségorientált, nyílt hozzáférésű tudományos publikációs modellek kiterjesztése, beleértve a kutatásértékelés területét is,

·kapacitásépítés a nyílt tudományos készségek és a nyílt tudományos infrastruktúrákhoz való méltányos hozzáférés terén az EKT kutatóközössége számára,

·uniós szakpolitikai megközelítések kidolgozása a nyílt tudományos gyakorlatok és infrastruktúrák nagyobb méltányosságát szolgáló utak meghatározása érdekében.

Leírás:

A nyílt tudomány megvalósítása erőteljes szakpolitikai támogatást és az erőforrásokba történő jelentős mértékű beruházást igényel, különösen az infrastruktúrák (és az azokhoz való hozzáférés), a koordináció, a technológiai készenlét, a nyílt tudomány és a digitális készségek, valamint a kutatóknak szóló hatékony ösztönzők, elismerési és jutalmazási rendszerek létrehozása terén. Ezek tekintetében jelentős eltérés mutatkozik az európai országok és szervezetek között – de globálisan is –, ami általánosan szükségessé teszi az EKT-n belüli méltányosabb megközelítéseket.

·a nyílt tudomány infrastruktúráihoz való hozzáféréssel, azok lefedettségével és kialakításával, a tudományos publikációs politikákkal és a kutatók nyílt tudományos kapacitásaival kapcsolatban fennálló nemzeti tapasztalatok és szakpolitikai keretek vizsgálata,

·kölcsönös tanulási gyakorlat indítása a nyílt tudomány méltányosságáról 2025/2026-ban,

·a készségek terjesztésének és képzésének előmozdítása a nyílt tudomány gyakorlása során tapasztalható egyenlőtlenségek leküzdése érdekében,

·munkaértekezletek szervezése a hatóságok számára, hogy ajánlásokat fogalmazzanak meg az intézmények és a politikai döntéshozók számára, továbbá hogy 2027-ben jelentést adjanak ki.

Várt eredmények:

·a nyílt tudomány terén felmerülő méltányossági kihívások felmérése az EKT-országokban (a keretek, kapacitások, finanszírozás stb. tekintetében meglévő sokféleséget tükrözve),

·szakpolitikai és finanszírozási támogatás a magas színvonalú, nem nyereségorientált nyílt hozzáférésű tudományos publikációs szolgáltatások működtetéséhez az egész EKT-ban,

·közös eszközök, képzési módszerek és szolgáltatások kifejlesztése és terjesztése a nyílt tudományos készségekkel kapcsolatos kapacitás növelése érdekében, az érdekelt felekkel együttműködve,

·ajánlások a nyílt tudomány különböző gyakorlataiban a méltányosságot szolgáló uniós szakpolitikai megközelítés kidolgozására.

13.A szakpolitikát alátámasztó tudomány (S4P) európai ökoszisztémájának előmozdítása

Célkitűzések:

Ennek a fellépésnek három, egymáshoz kapcsolódó célkitűzése van:

·a „szakpolitikát alátámasztó tudomány” továbbfejlesztése és a tudás közpolitikákba való horizontális integrálásának javítása,

·az európai S4P-ökoszisztéma előmozdítása és megerősítése valamennyi megközelítés, ágazat és kormányzati szint tekintetében,

·az érintett szereplők hálózatai közötti együttműködés előmozdítása, valamint a bevált gyakorlatok meghatározásának és cseréjének, illetve a kölcsönös tanulásnak az elősegítése.

Leírás:  

A tudomány és a politika kapcsolódási pontjainak Európa-szerte történő támogatása és az S4P-ökoszisztémák széttagoltságának kezelése érdekében két fő mérföldkő elérésére kerül sor:

·a szakpolitikát alátámasztó tudománnyal foglalkozó kapcsolattartók hálózata, amely Európa-szerte összefogja a nemzeti K+I szakpolitikai intézményekben S4P-vel foglalkozó tisztviselőket azzal a céllal, hogy összehangolják az S4P-megközelítéseknek a közigazgatásaikban való érvényesítésére irányuló erőfeszítéseket a kormányzás valamennyi szintjén, és előmozdítsák az országok közötti kölcsönös tanulást, 

·az S4P gyakorlatközössége, amelynek célja az erős páneurópai és nemzetközi kapcsolatok, valamint az S4P-hálózatok és -szereplők közötti szorosabb interakciók, kölcsönös tanulás és együttműködés előmozdítása.

Várt eredmények:

·rendszeres párbeszéd a hálózat, a gyakorlatközösség és egyéb érdekelt felek között annak feltárása érdekében, hogy miként lehet megteremteni a kutatás és a politika közötti hatékony együttműködéshez szükséges feltételeket,

·a társaktól való tanulás ösztönzése, a készségek és kompetenciák megerősítése, valamint az S4P-vel kapcsolatos együttműködés lehetővé tétele a különböző ágazatok és kormányzati szintek között,

·az európai S4P-környezettel és annak gyakorlataival foglalkozó megfigyelőközpont létrehozása, amely összegyűjti a tudomány és a politika kapcsolódási pontjain való működéssel kapcsolatos sikertényezőket és közös kihívásokat.

14.A mesterséges intelligencia felelős tudományos felhasználásának megkönnyítése és felgyorsítása az EU-ban

Célkitűzések:

Szakpolitikai intézkedések tervezése, támogatása, összehangolása és koordinálása a mesterséges intelligencia európai tudományban és kutatásban való felelősségteljes elterjedésének felgyorsítása és megkönnyítése érdekében, ami a következőket eredményezi:

·a tudomány területén alkalmazott mesterséges intelligenciával kapcsolatos összehangolt szakpolitikák, beleértve a kiemelt területek közös meghatározását,

·nagyobb szakértelem és erőforrás-megosztás az országok között,

·az együttműködés és a jövőbeli részvétel, a bevált gyakorlatok megosztása és a hasonlóan gondolkodó partnerek bevonásának megalapozása,

·az érdekelt felekkel fenntartott szorosabb együttműködés és elkötelezettség, hálózatok létrehozása és közösségépítés.

Leírás:

A fellépés az új Bizottság politikai prioritásaiból eredő három kulcsfontosságú témára összpontosít:

·a tudomány területén alkalmazott mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégia,

·a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai kutatási tanács felállítása,

·a tudomány területén alkalmazott mesterséges intelligencia finanszírozási fókuszára vonatkozó megállapodás.

Ezeket a témákat rendszeres találkozók, a bizonyítékokat és a szakpolitikai fejleményeket bemutató kapacitásépítő munkaértekezletek, valamint a szakpolitikák összehangolása, az iránymutatások és a finanszírozási menetrendek tekintetében folytatott közös munka miatt szervezett gyakorlati munkaértekezletek formájában vitatják meg és fejlesztik tovább.

Várt eredmények:

·a generatív mesterséges intelligencia kutatásban való felhasználására vonatkozó élő EKT-iránymutatások aktualizálása, népszerűsítése és terjesztése (legalább évente 2025-ben, 2026-ban és 2027-ben),

·a tudomány területén alkalmazott mesterséges intelligenciára vonatkozó közös ütemterv (2025),

·a tagállamokkal és esetleg az európai finanszírozókkal közösen elfogadott stratégiai finanszírozási menetrend (2026),

·közös projektek, amennyiben azokat a résztvevők megvalósíthatónak/hasznosnak tartják (2026–2027),

·a folyamatos együttműködésre és a szakpolitikák kidolgozására vonatkozóan elfogadott terv (2027).

15.A kutatásbiztonság fokozása

Célkitűzés:

·a kutatásbiztonság javítása az EU-ban az erős és nyitott tudományos környezet fenntartása érdekében, a kutatásbiztonságról szóló tanácsi ajánlás alapján,

·platform biztosítása a politikai döntéshozók számára a tapasztalatok megosztásához, valamint a kockázatok csökkentésére irányuló nemzeti megközelítés végrehajtásához és kidolgozásához, tiszteletben tartva a tudományos szabadságot és az intézményi autonómiát,

·az európai K+I ágazat felhatalmazása a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek optimalizálására és az azzal kapcsolatos kockázatok csökkentésére, valamint a nemzetközi együttműködés nyitottságának és biztonságának megőrzésére.

Leírás:

Tekintettel az EKT-n belüli tudásáramlásra és a K+I ágazaton belüli erős nemzetközi kapcsolatokra, a kutatásbiztonságot nem lehet kizárólag nemzeti erőfeszítésekkel kezelni. Az összehangolt nemzeti és uniós erőfeszítések keretet biztosítanak a bevált gyakorlatok megosztásához és a következetesség biztosításához. Az első évben a tagállamok fel tudják mérni aktuális helyzetüket, és megtervezhetik a következő lépéseket annak érdekében, hogy segítsék egymást a kutatásbiztonság alapszintjének elérésében.

Várt eredmények:

A fellépés a kutatásbiztonságról szóló tanácsi ajánlás 2 keretét a következő módon hajtja végre:

·a kutatásbiztonsággal kapcsolatos európai együttműködési tér kialakítása a tagállamok szakértői, a kutatásfinanszírozók és az uniós szintű kutatási és innovációs érdekképviseleti szervezetek közötti strukturális együttműködés, valamint a kutatásbiztonsággal foglalkozó európai szakértői központ létrehozása révén,

·a politikai döntéshozók, szakértők és gyakorlati szakemberek összehívása a kutatásbiztonság témájával kapcsolatban egy kétévente megrendezésre kerülő, a kutatásbiztonságról szóló kiemelt európai konferencia keretében (2025, 2027),

·a nemzeti és uniós szintű kutatásbiztonsági intézkedések és kezdeményezések feltérképezése, nyomon követése és elemzése, többek között egy kétévente elvégzendő kutatásbiztonsági monitorjelentésen keresztül (2025, 2027),

·az információcsere, a társaktól való tanulás és a kapacitásépítés támogatása, különösen a kutatásbiztonsággal kapcsolatos nemzeti megközelítések kidolgozásához,

·iránymutatás és eszközök kidolgozása a nemzeti és uniós szintű kutatásfinanszírozási programokban alkalmazott biztosítékokhoz, valamint a kutatást végző szervezetek kockázatkezelési és átvilágítási folyamataihoz (azaz egyablakos platform a K+I-be való külföldi beavatkozás kezelésére),

·szorosabb együttműködés a nemzetközi partnerekkel a kutatásbiztonsági megközelítések és intézkedések terén.

Tekintettel a téma érzékeny jellegére, amely gyakran érzékeny vagy minősített adatokat érint, a részvétel általában tagállami szakértőkre korlátozódik.

16.A K+I beruházások felgyorsítása Európa ipari átalakulása és versenyképes fenntarthatósága érdekében

Célkitűzés:

·a K+I eredmények és beruházások iránti ipari igények jobb megértése, lehetővé téve a politikai döntéshozók és a finanszírozó ügynökségek számára, hogy célzott eszközöket dolgozzanak ki és hajtsanak végre a K+I beruházások mobilizálása céljából,

·a szinergiák növelése a K+I finanszírozása terén, különösen az ipar által a technológiatranszfer, a demonstrátorok, a kapacitásbővítés, a tudáshasznosítás és a technológiai infrastruktúrák tekintetében,

·a fejlett technológiák ipari bevezetésének és használatának megkönnyítése a fenntarthatóságra és a társadalmi előnyökre összpontosítva.

Leírás:

A K+I beruházások felgyorsítása szisztematikus megközelítést tesz szükségessé a K+I menetrend ipari igények alapján történő tájékoztatásához és kialakításához, valamint egy átfogó operatív keretet a K+I eredmények ipari alkalmazásokba történő hatékony átültetéséhez.

·a meglévő eszközök integrálása európai, nemzeti és regionális szinten, a bevált gyakorlatok bemutatása azok alkalmazása során, a tapasztalatcsere előmozdítása, valamint lehetőségek biztosítása a tagállamok és régiók számára a bevált gyakorlatok megosztására és az új ismeretek átadására,

·a technológiai infrastruktúrákra vonatkozó tervezett európai megközelítés végrehajtása, beleértve a kiválasztott kísérleti intézkedéseket, a kormányzási keretet és a lehetséges finanszírozási rendszereket,

·az energiaigényes iparágak dekarbonizációjának felgyorsítására és a körforgásos gazdaság előmozdítására irányuló szakpolitikai eszköztár megközelítésének kidolgozása, tesztelése és végrehajtása, biztosítva a SET-terv közösség hozzájárulását.

Várt eredmények:

·az ipari K+I-t támogató szakpolitikai eszközök feltérképezése,

·a technológiai infrastruktúrákra vonatkozó európai politika és azon fellépéseinek végrehajtása, amelyek az ipar – beleértve a kkv-kat, az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat – számára az ilyen infrastruktúrák fokozott elérhetőségét és használatát eredményezik,

·az energiaigényes iparágak dekarbonizációját célzó nemzeti ipari technológiai ütemtervekkel kapcsolatos tudás és szakértelem kiépítése és cseréje,

·hozzájárulás a technológiák és ipari demonstrátorok európai nyomonkövetési platformjához (INCITE).

·

17.Az új megközelítési módszerek (NAM) felgyorsítása az orvosbiológiai kutatás, valamint a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök tesztelése érdekében.

Célkitűzés:

A fellépés célja, hogy a tagállamok és a társult országok összehangolt és koordinált megközelítése révén felgyorsítsa az új megközelítési módszerek (NAM) fejlesztését, validálását/minősítését, elfogadását és bevezetését az orvosbiológiai kutatásban, valamint a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök hatósági vizsgálatában.

Leírás:

Bár a tagállamokat kötelezi a 2010/63/EU irányelv, amely előírja, hogy amint érvényes alternatív megközelítések állnak rendelkezésre, a kutatásban, az oktatásban és a hatósági vizsgálatokban fel kell váltani az állatkísérleti eljárásokat, nincs koordinációs mechanizmus az új megközelítési módszerek kifejlesztésének és validálásának biztosítására. Az EKT-fellépés valamennyi szereplőt aktívan bevon azáltal, hogy az érintett minisztériumok, szabályozó ügynökségek, kutatásfinanszírozó szervezetek, tudományos körök, gyógyszer- és orvostechnológiai ipar, szerződéses kutatószervezetek, kis- és középvállalkozások (kkv-k) és induló innovatív vállalkozások részvételével uniós szintű koordinációt hoz létre a nemzeti és regionális politikák összehangolása érdekében, hogy felgyorsítsa az új megközelítési módszerek kialakítását, validálását, elfogadását és elterjedését.

Ezt a fellépést négy munkacsoport támogatja a következő témákban: 1. az új megközelítési módszerek és a közös európai infrastruktúrák fejlesztése, 2. az új megközelítési módszerek validálása/minősítése, elfogadása és elterjedése, 3. oktatás és képzés, 4. nyitottság és tudatosság.

Várt eredmények:

·az új megközelítési módszerek fejlesztési és infrastrukturális menetrendje, amely meghatározza, hogy hol van a legnagyobb szükség új megközelítési módszerekre, és várhatóan hol lesz a legnagyobb rövid- és középtávú hatásuk (2027 negyedik negyedéve),

·a tagállamok és az érdekelt felek meghatározzák azokat a fellépéseket, amelyeket közösen támogathatnának az új megközelítési módszerek és a kapcsolódó infrastruktúrák fejlesztése érdekében (2028 első negyedéve),

·az új megközelítési módszerek elfogadási és elterjedési stratégiája, amely meghatározza az új megközelítési módszerek alkalmazási kritériumait (2027 harmadik negyedéve),

·a tagállamok és az érdekelt felek közösen támogatják a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök hatósági vizsgálata során való elfogadásra és végrehajtásra tervezett, korlátozott számú új megközelítési módszerek validálását és minősítését (2027 negyedik negyedéve – 2028 harmadik negyedéve),

·az új megközelítési módszerek oktatási és képzési terve (2027 első negyedéve), valamint közös oktatási és képzési programok (2027 második negyedéve – 2028 második negyedéve),

·az új megközelítési módszerek harmonizált nyitottsági és tudatossági programja, amely javítja az új megközelítési módszerek jegyzőkönyveihez és az állatkísérletek eredményeihez való nyílt hozzáférést. A program a részt vevő tagállamok bevált gyakorlatai alapján útmutatást nyújt az etikai bizottságok tagjai, a bírálók és a szabályozók számára. Konkrét intézkedéseket javasol a szabályozók új megközelítési módszerek iránti bizalmának növelésére, beleértve az új megközelítési módszerekben rejlő lehetőségek és korlátok jobb megértését (2028 második negyedéve),

·legalább egy nagyszabású konferencia a civil társadalom és a betegek orvosbiológiai kutatással, gyógyszerfelderítéssel és gyógyszerfejlesztési folyamatokkal kapcsolatos tudatosságának növelése érdekében (2028 harmadik negyedéve).

18.Harmonizált és összehangolt keret a kutatási és innovációs integritás és etika európai megközelítéséhez a felmerülő kihívások tükrében

Célkitűzések:

·egy olyan platform létrehozása, amely megkönnyíti a kutatási etika és integritás új, technológiasemleges, az innovációt és a kiválóságot elősegítő megközelítéséről szóló megbeszéléseket, tiszteletben tartva az egyszerűsítést és a beépített etikai megközelítést,

·az etika és az integritás fokozására, a jogsértések megelőzésére és a meglévő etikai iránymutatások végrehajtása előtt álló akadályok kezelésére irányuló intézkedések összehangolása,

·egy európai hálózat fokozatos kialakítása a kutatási integritás és etika keretének létrehozása érdekében, beleértve a fellépések ütemtervét és a teljesítménymutatókat,

·a bizalmon alapuló etikai tanácsadás és támogatás ökoszisztémájával kapcsolatos jövőkép kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy a tudomány és a kutatás a társadalmi érdekekhez igazodó, felelősségteljes innovációt ösztönözzön.

Leírás:

E fellépés célja a felmerülő kihívások előrejelzése, megelőzése, kezelése és enyhítése, valamint a kutatás integritásának védelme a kritikus technológiai területeken, a kutatás integritására vonatkozó európai magatartási kódex közelmúltbeli aktualizálása és az EU gazdasági biztonsága szempontjából kritikus technológiai területekről szóló bizottsági ajánlás fényében.

·az integritás és az etika összehangolt megközelítésének alkalmazása, hogy az ágazat könnyebben tudjon reagálni e kihívásra, illetve más felmerülő kihívásokra,

·eszközök széles körének biztosítása a kutatás integritását érintő új, diszruptív kihívások előrejelzéséhez, megelőzéséhez, kezeléséhez és mérsékléséhez,

·egy valóban működőképes, koherens és fenntartható európai megközelítés kidolgozása a kutatók etikai kihívások kezelésében való támogatása érdekében.

Várt eredmények:

·olyan koordinációs struktúra kialakítása (európai platform formájában), amely egyesíti a kutatási etikával és integritással foglalkozó meglévő európai hálózatokat,

·részletes ütemterv a fellépésekről és a teljesítménymutatókról,

·gyakorlati iránymutatások, operatív eszköztárak és eljárási standardok,

·a közös képzési tevékenységek kísérleti alapon történő megközelítése.

19.A K+I megerősítése: új korszak a kutatásirányításban

Célkitűzés:

·a kutatásvezetői szakma jobb elismertségének elérése, valamint vonzó és világosabb szakmai előremeneteli lehetőségek biztosítása a kutatásvezetők számára,

·a mesterséges intelligencia eszközeire vonatkozó útmutatást is magában foglaló oktatási anyagokhoz és továbbképzési tevékenységekhez/eszközökhöz való széles körű és könnyű hozzáférés biztosítása a kutatásvezetők számára, beleértve a pályakezdő kutatásvezetőket is,

·egy elismert, egész Európára kiterjedő, a társaktól való tanulás és a mobilitás elemeit magában foglaló tanulási és készségfejlesztési rendszer létrehozása a kutatásvezetők részére, biztosítva az EKT prioritásainak és értékeinek – pl. etika és kutatási integritás, nyílt tudomány és inkluzív nemek közötti egyenlőség – integrálását,

·a magánszektorban dolgozó kutatásvezetőkkel való hálózatépítés javítása a tudásháromszögön alapú megközelítés érdekében (kutatást végző állami szervezetek – kutatásfinanszírozó szervezetek és az ipar), ami a szakmai fejlődésre, a szakmai előremenetelre és a rendelkezésre álló képzési lehetőségekre vonatkozó rendszerek jobb megismertetését eredményezi.

Leírás:

A kutatási folyamatok intenzívebbé válásával és a társadalmi hatás megteremtésével kapcsolatos elvárások növekedésével a kutatásvezetők speciális támogatása kulcsfontosságúvá válik. E kezdeményezés célja, hogy megerősítse az EKT-ban még mindig alulértékelt kutatásmenedzseri szakmát, emellett pedig támogatást nyújt annak stratégiai fejlesztéséhez. Hangsúlyozza, hogy összehangolt uniós és nemzeti politikai támogatásra van szükség a képzett szakemberek, a jobb szakmai előremeneteli lehetőségek, a jobb munkakörülmények, a nemek közötti egyenlőség, a képzés és a mobilitás kialakítása érdekében.

Várt eredmények:

·a kutatásvezetők átfogó és rugalmas szakmai előremeneteli és kompetenciakeretének 2025-ben történő elindítása és végrehajtása, egy tényeken alapuló tudatosságnövelő kampány végrehajtása a tagállamokban, amelynek eredményeit 2026-ban teszik közzé,

·A kutatásvezetők európai chartájának közös létrehozása 2026-ban, a kutatást végző szervezetek, a kutatást finanszírozó szervezetek és az európai ipar tudásháromszögén alapuló megközelítés kialakítása, biztosítva az ágazatok közötti elismerést, a kapacitásépítésre vonatkozó megközelítések kidolgozása, valamint a kutatásirányítás szerepének elemzése a Horizont Európa bővítési része keretében finanszírozott kiválasztott fellépésekben, annak érdekében, hogy nyomon kövessék a K+I rendszer általános hatékonyságára és eredményességére gyakorolt hatást,

·2027-ben egy olyan központosított online központ elindítása, lehetőleg a közeljövőben felálló EKT tehetségplatform keretében, amely összegyűjti a jelenlegi és új tanterveket, oktatási anyagokat, valamint a kutatásvezetők számára készült továbbképzési eszközöket, valamint a jelenlegi szakemberek és a feltörekvő tehetségek számára hozzáférést biztosít a létfontosságú képzési és tanúsítási programokhoz.

(1)    Megtalálható, hozzáférhető, interoperábilis és újrafelhasználható (Findable, Accessible, Interoperable and Reusable).

(2)    A TANÁCS (EU) 9097/1/24 AJÁNLÁSA.