INDOKOLÁS

1.A javaslat tárgya

E javaslat tárgya a tagállamok által az Energia Charta Konferencián az Energia Charta Egyezmény 49. cikkének (Letéteményes) módosítására irányuló javaslat tervezett elfogadásával kapcsolatban, valamint i. az Energia Charta Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) által betöltött szerepekre vonatkozó, az Energia Charta Egyezmény 49. cikkével kapcsolatos új megállapodás és ii. az Energia Charta Konferencia keretében a Titkárságnak mint az Energia Charta Egyezmény 49. cikke szerinti letéteményesnek a 2025. február 2-tól kezdődő átmeneti időszakra történő kijelölése tárgyában elfogadandó határozat jóváhagyásával kapcsolatban képviselendő álláspontról szóló határozat. Az Energia Charta Egyezmény módosításainak elfogadásáról és a további jóváhagyásokról az Energia Charta Konferencia egyidejűleg szavaz.

2.A JAVASLAT HÁTTERE

2.1.Az Energia Charta Egyezmény

Az Energia Charta Egyezmény az energiaágazatra alkalmazandó többoldalú kereskedelmi és beruházási megállapodás, amelyet 1994-ben írtak alá, és amely 1998-ban lépett hatályba. Az Energia Charta Egyezmény a beruházásvédelemre, az energetikai anyagok és termékek kereskedelmére és tranzitjára, valamint vitarendezési mechanizmusokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Az Egyezmény létrehozza a szerződő felek közötti nemzetközi energiaügyi együttműködés keretét is. Az Európai Unió az Euratommal 1 és az uniós tagállamok többségével együtt részes fele az Energia Charta Egyezménynek, akárcsak Japán, az Egyesült Királyság, Svájc, Törökország, valamint a Nyugat-Balkán és a volt Szovjetunió országainak többsége, Oroszország 2 és Belarusz 3 kivételével. A Tanács 2024. május 30-án határozatot fogadott el 4 az Európai Uniónak az Energia Charta Egyezményből való kilépéséről, és egyúttal arra kérte a tagállamokat, hogy a közelgő, 2024. december 3-i Energia Charta Konferencián ne ellenezzék az Energia Charta Egyezmény korszerűsített rendelkezéseinek elfogadását. Az Unió értesítette az Energia Charta Egyezmény letéteményesét az egyezményből való kilépéséről, amely 2025. június 28-án lép hatályba.

2.2.Az Energia Charta Konferencia

Az Energia Charta Konferencia az Energia Charta Egyezmény által létrehozott irányító és döntéshozó szerv. Az Energia Charta Egyezményt aláíró vagy ahhoz csatlakozó valamennyi állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet (például az EU és az Euratom) tagja a Konferenciának, amely rendszeresen ülésezik az Energia Charta Egyezmény aláírói közötti energiaügyi együttműködést érintő kérdések megvitatása céljából, az Energia Charta Egyezményben és az energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti vonatkozásokról szóló jegyzőkönyvben szereplő rendelkezések végrehajtásának felülvizsgálata érdekében, valamint azért, hogy megvizsgálja az Energia Charta keretében alkalmazható lehetséges új eszközöket és megvalósítható közös tevékenységeket. Az Energia Charta Konferencia ezen belül elfogadja az Energia Charta Egyezmény módosításainak szövegét, valamint jóváhagyja az Energia Charta Egyezmény mellékleteinek módosításait és technikai változtatásait. Az Energia Charta Egyezmény szövegének javasolt módosításairól való szavazáskor az Energia Charta Konferencia a jelen lévő és szavazó szerződő felek egyhangú szavazatával határoz a módosítások elfogadásáról, amennyiben a szerződő felek legalább felének jelenléte következtében határozatképes. Az EU és az Euratom az Energia Charta Egyezmény szerződő felei közé tartozó tagállamai számával megegyező számú szavazattal rendelkezik, azzal a kikötéssel, hogy az EU és az Euratom nem gyakorolhatja szavazati jogát, ha tagállamai gyakorolják szavazati jogukat, és fordítva.

2.3.Az Energia Charta Konferencia tervezett jogi aktusa

Az Energia Charta Egyezmény 49. cikke értelmében az Energia Charta Egyezmény letéteményese a Portugál Köztársaság kormánya. A Portugál Köztársaság 2024. február 1-jén bejelentette azon szándékát, hogy kilép az Energia Charta Egyezményből, és 2025. február 2-tól nem tölti be szerepét az Energia Charta Egyezmény letéteményeseként. Ennek fényében a szerződő felek 2024 júliusa és augusztusa között megvitattak olyan javaslatokat, amelyek alapján a Portugál Köztársaság kilépését követően az Energia Charta Egyezmény 49. cikke szerinti letéteményesként a Titkárságot jelölnék ki. Megállapodtak különösen abban, hogy az Energia Charta Konferencia elé terjesztik az alábbi javaslatokat, és szavaznak azokról az Energia Charta Egyezmény már előkészített modernizációs csomagjának részeként:

a)az Energia Charta Egyezmény 49. cikkének módosítása, amely az Energia Charta Titkárságát jelöli ki az Energia Charta Egyezmény letéteményeseként (CC 760 REV2);

b)új megállapodás az Energia Charta Egyezmény 49. cikkére tekintettel az Energia Charta Egyezmény Titkárságának titkárságként és letéteményesként betöltött szerepeiről (CC 762 REV2).

Az elfogadott javaslatokról 2024. december 3-án szavaz Energia Charta Konferencia 35. ülése. Az Energia Charta Egyezmény korszerűsítésével kapcsolatos határozatokat egyhangúan kell megszavazni, amennyiben a Konferencia a szerződő felek legalább felének jelenléte következtében határozatképes. Ha a szavazás sikeres, akkor a határozatokat az Energia Charta Konferencia által elfogadottnak kell tekinteni. Az elfogadás a korszerűsítésre irányuló csomag különböző elemeinek – többek között az Energia Charta Egyezmény módosított 49. cikkének, valamint az említett cikk tekintetében a Titkárság szerepeire vonatkozó új megállapodásnak – a megerősítésére, ideiglenes alkalmazására és későbbi hatálybalépésére irányuló további folyamatokat léptet életbe.

Az Energia Charta Egyezmény módosításainak, többek között a letéteményesről szóló 49. cikk új módosításának és a korszerűsítés egyéb elemeinek ideiglenes alkalmazását az Energia Charta Egyezmény szövegét érintő módosítások, valamint mellékleteit és a kapcsolódó megállapodásokat érintő változások/módosítások hatálybalépéséről és ideiglenes alkalmazásáról szóló határozat szabályozza. A megbeszélések során azonban egyértelművé vált, hogy nem minden szerződő fél lesz képes ideiglenesen alkalmazni az Energia Charta Egyezmény 49. cikkének módosítását és a letéteményesre vonatkozó új megállapodást. Annak érdekében, hogy 2025. február 2-tól biztosított legyen a letéteményesi funkció intézményi folytonossága, a szerződő felek megállapodtak abban, hogy az Energia Charta Konferencia elé terjesztik a következő javaslatot:

c)egy további, önálló határozattervezet, amely a Titkárságot jelöli ki az Energia Charta Egyezmény 49. cikke szerinti letéteményeseként a korszerűsített Energia Charta Egyezmény hatálybalépéséig tartó, 2025. február 2-án kezdődő átmeneti időszakra (CC 814).

Ez utóbbi határozat nem része az Energia Charta Egyezmény korszerűsítésére irányuló csomagnak, és azt a Konferencián az összes szerződő fél szavazatainak 3⁄4-es többségével kell elfogadni.

3.Az Unió által képviselendő álláspont

A Bizottság azt javasolja, hogy az Energia Charta Konferencia ülésén az Energia Charta Egyezményben részes tagállamok az alábbiakban ismertetett álláspontokat képviseljék.

3.1.Az Energia Charta Egyezmény 49. cikke módosításának (CC 760 REV2) elfogadása kapcsán

A Portugál Köztársaságnak az Energia Charta Egyezményből való tényleges kilépését követően elengedhetetlen egy új letéteményes kijelölése az Energia Charta Egyezmény intézményi működéséhez, amely Egyezménynek az Unió és több tagállam is részes fele. Az Energia Charta Egyezmény 49. cikkének módosítása, amely a Titkárságot jelöli ki új letéteményesként, bekerült az Energia Charta Egyezmény korszerűsítésére irányuló csomagba, amelyről a Konferencia 2024. december 3-án fog szavazni.

Az Energia Charta Egyezmény szövegéhez fűzött módosítások elfogadása elvileg nem jár joghatással. A nemzetközi jog szerint ez nem aláírásnak, hanem egy megtárgyalt szöveg parafálásának felel meg.

Így a Bizottság a tagállamoknak azt az álláspontot javasolja, hogy az Energia Charta Konferencián ne akadályozzák az Energia Charta Egyezmény 49. cikke tekintetében javasolt módosítás elfogadását. Ez az álláspont kiegészíti a 2024. május 30-i (EU) 2024/1644 tanácsi határozatot 5 .

3.2.Az Energia Charta Titkárságának szerepeiről szóló, az Energia Charta Egyezmény 49. cikkére vonatkozó új megállapodás (CC 762 REV2) jóváhagyása kapcsán

Az új megállapodás célja tisztázni a Titkárság által az Energia Charta Egyezmény értelmében betöltött különböző szerepeket. A Titkárság egyrészt ellátja a titkársági feladatokat az Energia Charta Egyezmény 35. cikke szerint. Másrészről az Energia Charta Egyezmény módosított 49. cikke értelmében a letéteményes szerepét is be kell töltenie a módosítás elfogadását követően. Az új megállapodás az Energia Charta Egyezmény korszerűsítésére irányuló csomag része, amelyről a Charta Konferencia 2024. december 3-án fog szavazni.

Az Energia Charta Egyezmény szövegéhez fűzött megállapodás elfogadása elvileg nem jár joghatással. A nemzetközi jog szerint ez nem aláírásnak, hanem egy megtárgyalt szöveg parafálásának felel meg.

Így a Bizottság a tagállamoknak azt az álláspontot javasolja, hogy az Energia Charta Konferencián ne akadályozzák az Energia Charta Egyezmény 49. cikkére vonatkozó, a Titkárság szerepeivel foglalkozó javasolt új megállapodás elfogadását. Ez az álláspont kiegészíti a 2024. május 30-i (EU) 2024/1644 tanácsi határozatot 6 .

3.3.A 2025. február 2-tól kezdődő átmeneti időszakra az Energia Charta Titkárságának az Energia Charta Egyezmény 49. cikke szerinti letéteményesként történő kijelöléséről szóló határozat (CC 814) jóváhagyása kapcsán

Az Energia Charta Konferencián elfogadandó, az Energia Charta Titkárságának az Energia Charta Egyezmény ideiglenes letéteményeseként való kijelöléséről szóló önálló határozat biztosítaná az Energia Charta Egyezmény zavartalan működését a Portugál Köztársaságnak az Energia Charta Egyezményből való kilépését és a korszerűsített Energia Charta Egyezmény hatálybalépését követő időszakban. Ezért a határozat úgy rendelkezik, hogy a Titkárságnak 2025. február 2-tól, azaz attól a naptól kezdve kell betöltenie az Energia Charta Egyezmény letéteményesi funkcióját, amikor a jelenlegi letéteményes, a Portugál Köztársaság kormánya már nem látja el ezt a feladatot.

Ennek fényében a Bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok olyan álláspontot képviseljenek, amely nem akadályozza meg az Energia Charta Titkárságának a 2025. február 2-tól kezdődő átmeneti időszakra az Energia Charta Egyezmény letéteményeseként történő kijelöléséről szóló önálló határozat jóváhagyását.

Mivel az EU és az Euratom 2024. június 27-én tájékoztatta az Energia Charta Egyezmény letéteményesét az Energia Charta Egyezményből való kilépéséről, az Energia Charta Konferencia fent említett határozatairól szóló szavazás alkalmával az Európai Unió és az Euratom – noha még szerződő felei lesznek az Energia Charta Egyezménynek –, várhatóan nem lesznek jelen és nem fognak szavazni. Ezért ez a javaslat azon tagállamok álláspontját határozza meg, amelyek az Energia Charta Egyezmény szerződő felei lesznek az Energia Charta Konferencia 2024. december 3-i ülésén. Ez nem érinti az Unió és tagállamai közötti hatáskörmegosztást.

4.Jogalap

4.1.Eljárási jogalap

4.1.1.Általános elvek

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.

A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 7 .

4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás

Az Energia Charta Konferenciát megállapodás, nevezetesen Energia Charta Egyezmény hozta létre.

Az Energia Charta Konferencia által elfogadandó jogi aktusok joghatással bíró jogi aktusok.

Az Energia Charta Konferencia által az Energia Charta Egyezmény 34. cikke alapján elfogadandó, az Energia Charta Egyezmény 49. cikkét érintő javasolt módosításról és a kapcsolódó megállapodásról szóló határozat e sajátos körülmények között a nemzetközi jog értelmében kötelező joghatással bíró jogi aktusnak minősülnek, mivel ezek az Energia Charta Egyezmény szövegét érintő módosítások és megállapodások hatálybalépéséről és ideiglenes alkalmazásáról szóló határozattal együtt kerülnek elfogadásra, amely arra kötelezi a szerződő feleket, hogy egy meghatározott időponttól kezdve ideiglenesen alkalmazzák ezeket a módosításokat és megállapodásokat, amennyiben nem nyújtottak be kellő időben ezzel ellentétes nyilatkozatot.

Az Energia Charta Konferencia által elfogadandó határozat, amely a 2025. február 2-tól kezdődő átmeneti időszakra az Energia Charta Titkárságát jelöli ki az Energia Charta Egyezmény letéteményeseként, a nemzetközi jog szerint kötelező joghatással bíró jogi aktus. Ez a határozat jogalapot teremt ahhoz, hogy az Energia Charta Titkársága biztosítsa a Charta intézményeinek stabil működését, és az Energia Charta 48. cikke értelmében elfogadását követően azonnal hatályba lép anélkül, hogy szükség lenne megerősítésére.

A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja az Energia Charta Egyezmény intézményi keretét.

Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.

4.2.Anyagi jogalap

4.2.1.Általános elvek

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.

Valamely, egyidejűleg több cél elérésére irányuló vagy több elválaszthatatlan és egymáshoz viszonyítva nem járulékos jellegű összetevőt magában foglaló tervezett jogi aktus esetében az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapját kivételesen a különböző vonatkozó jogalapok fogják képezni.

4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A tervezett jogi aktusok az energiaügy és a közös kereskedelempolitika területéhez kapcsolódó célokat követnek és ilyen összetevőket tartalmaznak. A tervezett jogi aktusok ezen elemei elválaszthatatlanok és egymáshoz viszonyítva nem járulékos jellegűek.

Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja a következő rendelkezésekből áll: az EUMSZ 194. cikkének (2) bekezdése és 207. cikke.

4.3.Következtetés

A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 194. cikkének (2) bekezdése és 207. cikke, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.

5.A tervezett jogi aktus kihirdetése

Mivel az Energia Charta Konferencia határozatai módosítani fogják az Energia Charta Egyezményt, az abban szereplő megállapodásokat, nyilatkozatokat és határozatokat, továbbá új letéteményest jelölnek ki az Energia Charta Egyezmény számára, azokat elfogadásukat követően helyénvaló kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2024/0296 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió által az Energia Charta Konferencián képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikke (2) bekezdésére és 207. cikkére, összefüggésben 218. cikkének (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az Energia Charta Egyezményt az Unió a 98/181/EK, ESZAK, Euratom tanácsi és bizottsági határozat révén kötötte meg, és az Egyezmény 1998. április 16-án hatályba lépett 8 .

(2)Mivel az Energia Charta Egyezmény az 1990-es évek óta nem esett át jelentős aktualizáláson, egyre inkább elavulttá vált.

(3)Az Energia Charta Egyezmény 49. cikke értelmében az Energia Charta Egyezmény letéteményese a Portugál Köztársaság kormánya. 2024. február 1-jén a Portugál Köztársaság bejelentette azon szándékát, hogy kilép az Energia Charta Egyezményből, és ezáltal megszünteti a letéteményesi funkció ellátását. A Portugál Köztársaság kilépése az Energia Charta Egyezményből 2025. február 2-án lép hatályba.

(4)Az Energia Charta Egyezmény 49. cikke módosításra szorul az Energia Charta Egyezmény új letéteményesének kijelölése érdekében. Az Energia Charta Egyezmény szerződő felei (a továbbiakban: szerződő felek) tárgyalásaik során megállapodtak abban, hogy az Energia Charta Egyezmény korszerűsített szövegét kiegészítik egy olyan módosítással, amely új letéteményesként az Energia Charta Titkárságát („Titkárság”) jelöli ki. Abban is megállapodtak, hogy az Energia Charta Egyezmény 49. cikke tekintetében a Titkárság szerepeiről szóló új megállapodást terjesztenek az Energia Charta Konferencia elé jóváhagyásra. Továbbá, mivel nem minden szerződő fél fogja ideiglenesen alkalmazni a korszerűsített Energia Charta Egyezményt annak elfogadását követően, a szerződő felek megállapodtak abban, hogy javaslatot tesznek egy olyan, az Energia Charta Konferencia által jóváhagyandó határozatra, amely 2025. február 2-tól az Energia Charta Egyezmény módosításainak hatálybalépéséig ideiglenes letéteményesként a Titkárságot jelöli ki.

(5)Az Energia Charta Egyezmény 34. cikke értelmében az Energia Charta Konferencia fogadja el az Egyezmény módosításainak szövegét.

(6)Az Energia Charta Konferencia várhatóan 2024. december 3-i ülésén fogadja el a javasolt jogi aktusokat. Az Energia Charta Konferencia által elfogadandó jogi aktusok kötelező érvényűek lesznek az Unióra nézve.

(7)Helyénvaló, hogy az Unió ne szavazzon az Energia Charta Konferencia keretében az Egyezmény javasolt módosításairól, viszont meghatározza a szerződő felek közé tartozó tagállamok által közösen eljárva az Unió hatáskörébe tartozó kérdésekben képviselendő álláspontot. Ez az álláspont nem érinti az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztást. Ugyanakkor kiegészíti az (EU) 2024/1644 tanácsi határozatot 9 .

(8)Azon tagállamoknak, amelyek szerződő félként részt vesznek az Energia Charta Konferencián, olyan álláspontot kell képviselniük, amely nem akadályozza a javasolt jogi aktusok elfogadását vagy jóváhagyását,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)Az Energia Charta Egyezmény 36. cikkének (7) bekezdésével összhangban az Unió nem gyakorolja szavazati jogát az Energia Charta Konferencián az Energia Charta Egyezmény 49. cikkének javasolt módosítása és a kapcsolódó megállapodás, valamint az Energia Charta Egyezmény 49. cikke szerinti letéteményes kijelöléséről szóló javasolt határozat kapcsán.

(2)Azok a tagállamok, amelyek az Energia Charta Egyezmény szerződő felei és 2024. december 3-án jelen vannak az Energia Charta Konferencián, együttesen eljárva úgy szavaznak, hogy:

a)ne akadályozzák az Energia Charta Egyezmény 49. cikkét érintő javasolt módosításnak (CC 760 REV2) a Konferencia általi elfogadását;

b)ne akadályozzák az Energia Charta Titkárságának szerepeiről szóló, az Energia Charta Egyezmény 49. cikkére vonatkozó új megállapodás (CC 762 REV2) jóváhagyását; valamint

c)ne akadályozzák az Energia Charta Titkárságának a 2025. február 2-tól kezdődő átmeneti időszakra az Energia Charta Egyezmény 49. cikke szerinti letéteményesként történő kijelöléséről szóló határozat (CC 814) jóváhagyását.

2. cikk

Ennek a határozatnak azon tagállamok a címzettjei, amelyek az Energia Charta Egyezmény szerződő felei.

16. Az eredeti Energia Charta Egyezmény 49. cikkére tekintettel	18. Az 1998-ban módosított Energia Charta Egyezmény 49. cikkére tekintettel
A 49. cikkben említett „Titkárság” a 35. cikkben meghatározott „Titkárság”. A kétségek elkerülése érdekében jelen egyezményben a „Letéteményes” minden előfordulása a 35. cikkben meghatározott, letéteményesként eljáró „Titkárságot” jelenti.