2024/0171 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a Magyarországon fennálló túlzott hiányról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel a Magyarország által tett észrevételekre,

mivel:

Az EUMSZ 126. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és a pénzügyi stabilitáson alapuló erős, fenntartható és inkluzív növekedés feltételei megerősítésének eszközeként szolgáló rendezett államháztartás célkitűzésén alapul, támogatva ezáltal az Unió fenntartható növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó célkitűzéseinek elérését.

1 2 Az EUMSZ 126. cikke szerinti és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló (a Stabilitási és Növekedési Paktum részét képező) 1467/97/EK tanácsi rendeletben részletezett túlzotthiány-eljárás rendelkezései szerint a túlzott hiány fennállását határozatban kell megállapítani. Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az EUMSZ-hez csatolt, a túlzotthiány esetén követendő eljárásról szóló (12.) jegyzőkönyv további rendelkezéseket állapít meg a túlzotthiány-eljárás végrehajtására vonatkozóan. A 479/2009/EK tanácsi rendelet megállapítja az említett rendelkezések alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályokat és fogalommeghatározásokat. Az EU megreformált gazdasági kormányzási kerete, amely 2024. április 30-án lépett hatályba, magában foglalja az 1467/97/EK tanácsi rendeletet módosító (EU) 2024/1264 tanácsi rendeletet. A reform a hiánykritériumnak való meg nem feleléssel összefüggésben nagyjából változatlanul hagyta a túlzotthiány-eljárás szabályait, míg a GDP 60 %-át meghaladó államadóssággal rendelkező tagállamok esetében az adósságkritériumnak való meg nem felelés miatt indított túlzotthiány-eljárás a nettó kiadási pályától való eltérésre összpontosít; ezt a pályát a Tanács határozza meg az (EU) 2024/1263 rendelet előírásainak megfelelően a tagállamok által benyújtandó középtávú költségvetési-strukturális tervek alapján. Mivel a Tanács Magyarország számára még nem határozott meg nettó kiadási pályát, a Bizottság nem tudja az új szabályok alapján értékelni az adósságkritériumnak való megfelelést. E tanácsi határozat ezért csak a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított államháztartási hiánynak a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket meghaladó túllépésére terjed ki.

3 Az EUMSZ 126. cikkének (5) bekezdése szerint a Bizottság – ha úgy ítéli meg, hogy egy tagállamban túlzott hiány áll fenn vagy következhet be – véleményt küld az érintett tagállamnak és erről tájékoztatja a Tanácsot. A Bizottság az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése szerint elfogadott jelentését, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság által az EUMSZ 126. cikkének (4) bekezdése szerint elfogadott véleményt figyelembe véve megállapította, hogy Magyarországon túlzott hiány áll fenn. A Bizottság ezért 2024. július 8-án erről véleményt küldött Magyarországnak, amelyről tájékoztatta a Tanácsot.

Az EUMSZ 126. cikkének (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Tanácsnak figyelembe kell vennie az érintett tagállam esetleges észrevételeit, mielőtt egy átfogó értékelés alapján határozna arról, hogy fennáll-e túlzott hiány. A Magyarországra vonatkozó átfogó értékelés alapján tett megállapítások az alábbiakban következnek.

4 Az Eurostat által 2024. április 22-én hitelesített adatok alapján Magyarország GDP-arányos államháztartási hiánya 2023-ban 6,7 %, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya pedig 73,5 % volt. A Bizottság az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentésében úgy ítélte meg, hogy a hiányra vonatkozóan a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték 2023. évi túllépése nem kivételes, mivel nem a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében vett rendkívüli esemény vagy súlyos gazdasági visszaesés eredménye. A 2022. évi 4,6 %-os GDP-növekedést követően Magyarország reál-GDP-je 2023-ban 0,9 %-kal zsugorodott. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése alapján a költségvetési hiány 2024-ben és 2025-ben a GDP 3 %-a felett marad, ezért a Szerződésben meghatározott referenciaérték túllépése nem tekinthető átmenetinek sem. Összegezve, a 2023. évi hiány meghaladta a Szerződés szerint a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, és ahhoz nem volt közel. A túllépés – a Szerződésben, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározottak alapján – nem minősül kivételesnek, és nem átmeneti. Következésképpen a Szerződésben és az 1467/97/EK rendeletben meghatározott hiánykritérium első látásra nem teljesül.

5 A 2024. évi konvergenciaprogram szerint Magyarország államháztartási hiánya 2024-ben várhatóan a GDP 4,5 %-ának megfelelő mértékű lesz. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése a GDP 5,4 %-ának megfelelő hiánnyal számol, amely meghaladja a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, és nincs ahhoz közel. A két előrejelzés közötti különbség elsősorban abból ered, hogy a Bizottság alapforgatókönyve a kiadások magasabb növekedését vetíti előre, különösen, ami a közszférabeli béreket, a folyó termelőfelhasználást és a folyó transzfereket illeti. Emellett a Bizottság előrejelzése 2024-re némileg kisebb bevételeket prognosztizál a társadalombiztosítási járulékok, valamint a termelési adók és az importadók kapcsán.

Az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően a Bizottság az EUMSZ 126. cikke (3) bekezdése szerinti jelentésében elemezte az összes érdemleges tényezőt is. Az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint, ha az államadósság GDP-hez viszonyított aránya meghaladja a referenciaértéket, a hiánykritériumnak való megfelelés értékelésekor csak akkor kell figyelembe venni érdemleges tényezőket az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentést követő és a túlzott hiány fennállásáról szóló határozathoz vezető lépések során, ha – ezen érdemleges tényezők figyelembevétele előtt – az államháztartási hiány közel marad a referenciaértékhez, és a referenciaérték túllépése átmeneti. Ez a kettős feltétel Magyarország esetében nem teljesül. Az e határozat elfogadásához vezető lépések során ezért érdemleges tényezők figyelembevételére nem került sor.

Tekintettel arra, hogy az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikke szerint a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv benyújtására kitűzött határidő 2024. szeptember 20., a Tanács nyugtázza, hogy az eljárás következő lépésére, vagyis az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti, a túlzott hiány megszüntetésére vonatkozó tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági ajánlás elfogadására az euroövezeti tagállamok költségvetésiterv-javaslataira vonatkozó, a 473/2013/EU rendelet 7. cikke szerinti bizottsági vélemények elfogadásával együtt kerül sor. Ezáltal biztosítható a túlzotthiány-eljárás szerinti költségvetési követelmények és a középtávú költségvetési-strukturális tervekben meghatározott kiigazítási pálya közötti összhang. Az összhang azon feltétel melletti biztosításához, hogy a túlzotthiány-eljárás szerinti felügyelet maradéktalanul megvalósuljon, a tagállamoknak kellő időben be kell nyújtaniuk középtávú költségvetési-strukturális terveiket. Ez az ütemterv kivételes jellegű, és az új keretre való átálláshoz kapcsolódik, ezért nem teremt precedenst. A Tanács tudomásul veszi továbbá, hogy amennyiben a középtávú tervet nem nyújtják be kellő időben, a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági ajánlás a Bizottság által a tagállamnak az (EU) 2024/1263 rendelet szerint megállapított és megküldött referenciapályát fogja figyelembe venni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az átfogó értékelésből az következik, hogy a hiánykritériumnak való meg nem felelés miatt Magyarországon túlzott hiány áll fenn.

2. cikk

Ennek a határozatnak Magyarország a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök