EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.10.18.

COM(2024) 472 final

2024/0260(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről az Európai Unió, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás Európai Unió nevében történő megkötéséről

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

·A javaslat indokai és céljai

A mellékelt javaslat képezi a jogi eszközt az Európai Unió és az Üzbég Köztársaság közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: EPCA vagy megállapodás) megkötésének engedélyezéséhez.

Az Európai Unió (a továbbiakban: EU) és az Üzbég Köztársaság (a továbbiakban: Üzbegisztán) közötti kapcsolatok alapját jelenleg az 1996. június 21-én Brüsszelben aláírt és 1999. július 1-jétől hatályos partnerségi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: PCA) képezi.

A Tanács 2017. október 9-én határozatot fogadott el, melyben felhatalmazta a Bizottságot a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére az Üzbég Köztársasággal. A megállapodásról szóló tárgyalások 2018 novemberében kezdődtek. Az Európai Unió és az Üzbég Köztársaság 2022 júniusában lezárta az EPCA-ról folytatott tárgyalásokat. A főtárgyalók az EPCA szövegét 2022. július 6-án parafálták.

A megállapodás fontos lépést jelent az EU Közép-Ázsiával kapcsolatos politikai és gazdasági szerepvállalásának fokozása felé. Megalapozza az EU és Üzbegisztán közötti hatékonyabb kétoldalú együttműködést a politikai párbeszéd fokozása és a számos területen folytatott közös munka megerősítése révén.

A megállapodás intézményi keretet hoz létre, amely az Együttműködési Tanácsból, az Együttműködési Bizottságból és a Parlamenti Együttműködési Bizottságból (lásd a VII. címet: „Intézményi, általános és záró rendelkezések”), valamint egy szellemitulajdon-jogokkal foglalkozó albizottságból áll, és a megállapodás lehetővé teszi az Együttműködési Tanács munkáját támogató albizottságok és egyéb testületek létrehozását. A megállapodás egyúttal kötelezettségteljesítési mechanizmust hoz létre annak kezelésére, ha az egyik Fél nem teljesíti a megállapodás alapján vállalt kötelezettségeit.

Hatálybalépésekor a megállapodás az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről az Üzbég Köztársaság közötti, 1996. június 21-én aláírt partnerségi és együttműködési megállapodás helyébe lép.

·Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az EPCA Üzbegisztán, illetve az EU azon törekvésére és igényére épül, hogy a Közép-Ázsiára vonatkozó új uniós stratégiáról szóló 2019. június 17-i tanácsi következtetések szellemében magasabb szintre emeljék kétoldalú kapcsolataikat. A megállapodás hozzá fog járulni a 2019. május 15-én elfogadott, Közép-Ázsiára vonatkozó új uniós stratégia végrehajtásához.

Az EPCA korszerűsíti az 1999. évi PCA-t, kiterjeszti annak hatályát az együttműködés új területeire, továbbá a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival és a regionális gazdasági megállapodásokkal összhangban jelentősen továbbfejleszti kereskedelmi és gazdasági kapcsolataink szabályozási keretét.

A megállapodást – végrehajtását követően – az általános vámkedvezmény-rendszer (GSP+) mechanizmusa egészíti majd ki, mely utóbbi előnyeit az Üzbég Köztársaság 2021 óta élvezi. Ez a rendszer további vámkedvezményeket biztosít, amennyiben a kedvezményezett ország megfelel az emberi jogokkal, a kormányzással, a környezetvédelemmel és a munkaüggyel kapcsolatos 27 alapvető egyezménynek.

·Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

·Jogalap

–Anyagi jogalap

Az ítélkezési gyakorlat értelmében, ha az uniós intézkedés vizsgálatából az derül ki, hogy az kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az intézkedést egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani. Másrészt kivételesen, ha ezzel szemben az állapítható meg, hogy az intézkedés egyidejűleg több célkitűzést követ, vagy elválaszthatatlan és egymáshoz viszonyítva nem járulékos jellegű több összetevőből áll, és így a Szerződés különböző rendelkezései alkalmazandók, az ilyen intézkedést a különböző, vonatkozó jogalapokra kell alapítani (e tekintetben lásd a Bíróság 2006. január 10-i ítéletét, Bizottság kontra Parlament és Tanács, C‑178/03, EU:C:2006:4, 42. és 43. pont; 2014. június 11-i ítéletét, Bizottság kontra Tanács, C‑377/12, EU:C:2014:1903, 34. pont; 2016. június 14-i ítéletét, Parlament kontra Tanács, C‑263/14, EU:C:2016:435, 44. pont; valamint 2018. szeptember 4-i ítéletét, Bizottság kontra Tanács (Kazahsztán), C-244/17, ECLI:EU:C:2018:662, 40. pont).

Ebben a konkrét esetben a megállapodás két fő célkitűzést követ, és két fő összetevőből áll, amelyek a fejlesztési együttműködés és a közös kereskedelempolitika területéhez tartoznak. A javasolt határozat jogalapja ezért az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. és 209. cikke 1 .

Meg kell jegyezni, hogy a megállapodás nem terjed ki tagállami hatáskörbe tartozó területekre, és ezért nem szükséges, hogy az uniós tagállamok e megállapodás részes felévé váljanak.

–Eljárási jogalap

Az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerint a megállapodások megkötéséről szóló határozatot az Európai Parlament egyetértését követően kell elfogadni.

Az EUMSZ 218. cikkének (8) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Tanácsnak minősített többséggel kell eljárnia, kivéve az EUMSZ 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésében felsorolt körülmények fennállása esetén, mely esetben a Tanács egyhangúlag jár el. Tekintettel arra, hogy a megállapodás két meghatározó összetevője a kereskedelempolitika és a fejlesztési együttműködés, a szavazási szabály ebben a konkrét esetben a minősített többségi szavazás.

·Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

·Arányosság

3.AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

·Konzultációk

A Bizottság a tárgyalások valamennyi szakaszában rendszeresen tájékoztatta a Tanácsot és konzultált vele az érintett tanácsi munkacsoportban, nevezetesen a Kelet-Európával és Közép-Ázsiával foglalkozó munkacsoportban (COEST) és a Kereskedelempolitikai Bizottságban (TPC).

Az Európai Parlament rendszeres és késedelem nélküli tájékoztatást kapott a tárgyalások folyamán.

A főképviselő és a Bizottság úgy véli, hogy a Tanács által a tárgyalási irányelvekben meghatározott célkitűzéseket sikerült elérni, és a megállapodástervezet megkötés céljából benyújtható.

·Hatásvizsgálat

2024/0260 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről az Európai Unió, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás Európai Unió nevében történő megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. és 209. cikkére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával és 218. cikke (7) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)Az (EU) […] tanácsi határozattal összhangban az egyrészről az Európai Unió, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodást […]-án/-én aláírták, figyelemmel annak megkötésére.

(2)A megállapodás fontos lépést jelent az Európai Unió Közép-Ázsiában való fokozott politikai és gazdasági szerepvállalása felé. A politikai párbeszéd megerősítésével és a területek széles körét illető együttműködés fejlesztésével hatékonyabb bilaterális kapcsolatot alapoz meg az Üzbég Köztársasággal.

(3)A megállapodást az Európai Unió nevében jóvá kell hagyni,

(4)Az EUMSZ 218. cikkének (7) bekezdésével összhangban a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy meghatározza az Unió álláspontját azokon a területeken, ahol a megállapodás által létrehozott szerveknek olyan technikai jellegű döntéseket kell hozniuk, amelyek nem járnak széles körű politikai mérlegeléssel,

(5)A Szerződésekkel összhangban a Bizottság feladata, hogy az Unió nevében a megállapodás 345. cikkének (1) bekezdésének megfelelően értesítse az Üzbég Köztársaságot annak kifejezése érdekében, hogy az Unió a megállapodást magára nézve jogilag kötelező erejűnek ismeri el,

(6)A Szerződésekkel összhangban a Bizottság feladata továbbá, hogy gondoskodjon a megállapodás 346. és 352. cikke szerinti értesítések megküldéséről,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács az Európai Unió nevében jóváhagyja az egyrészről az Európai Unió, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodást.

2. cikk

A megállapodás 27. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja alkalmazásában a megállapodásnak a kereskedelmi formációban eljáró Együttműködési Tanács földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos határozatai révén történő módosításait az Unió nevében a Bizottság hagyja jóvá. Ha valamely földrajzi árujelzőre vonatkozó kifogást követően az érdekelt felek nem tudnak megállapodásra jutni, akkor azzal kapcsolatban a Bizottság az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 57. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárás alapján álláspontot fogad el.

A megállapodás 174. cikkének alkalmazásában a helyesbítéseket vagy módosításokat, illetve az Unió által az ilyen eljárásban képviselendő bármely álláspontot a Bizottság hagyja jóvá.

3. cikk

(1)    A megállapodás IV. címe 7. fejezete 4. szakaszának „Földrajzi árujelzők” című 4. alszakasza szerint oltalom alatt álló elnevezéseket bármely olyan gazdasági szereplő használhatja, amely az adott leírásnak megfelelő mezőgazdasági terméket, élelmiszert, bort, ízesített bort vagy szeszes italt forgalmaz.

(2)    A megállapodás 109. cikkének megfelelően a tagállamok és az Unió intézményei – többek között valamely érdekelt fél kérelmére – érvényesítik a megállapodás 104–108. cikkében meghatározott oltalmat.

4. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Az Üzbég Köztársaság a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa)    létrehozásáról szóló, 2021. június 9-i (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében említett, a hivatalos fejlesztési támogatás kedvezményezettjeinek a 2020-as, 2021-es, 2022-es és 2023-as pénzmozgásokra vonatkozó jelentéstétel tekintetében érvényes DAC-jegyzékén szereplő, alacsony-közepes jövedelmű ország.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.10.18.

COM(2024) 472 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről az Európai Unió, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás Európai Unió nevében történő megkötéséről

MEGERŐSÍTETT PARTNERSÉGI
ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ,
MÁSRÉSZRŐL AZ ÜZBÉG KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT

PREAMBULUM

AZ EURÓPAI UNIÓ

   egyrészről,

valamint

AZ ÜZBÉG KÖZTÁRSASÁG

   másrészről,

a továbbiakban együttesen: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE szoros kötelékeiket és közös értékeiket;

FIGYELEMBE VÉVE azon szándékukat, hogy megerősítsék az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerséget létrehozó, 1996. június 21-én Firenzében aláírt partnerségi és együttműködési megállapodás révén létrejött, kölcsönösen előnyös együttműködést;

FIGYELEMBE VÉVE azon óhajukat, hogy az új politikai és gazdasági realitásokhoz igazodva, valamint partnerségük fejlődésével lépést tartva magasabb szintre emeljék kapcsolataikat;

KIFEJEZVE azon közös szándékukat, hogy minden szinten megerősítsék, elmélyítsék és diverzifikálják együttműködésüket a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kétoldalú, regionális és nemzetközi kérdésekben;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az emberi jogok és az alapvető szabadságok előmozdítása, védelme és érvényre juttatása, valamint a demokratikus elvek, a jogállamiság és a jó kormányzás tiszteletben tartása iránt;

MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az Egyesült Nemzetek Alapokmányában (a továbbiakban: az ENSZ Alapokmánya), az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában (a továbbiakban: az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (a továbbiakban: EBESZ) és különösen az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975-ös Helsinki Záróokmányban (a továbbiakban: az EBESZ Helsinki Záróokmánya), a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában rögzített elvek, illetve a nemzetközi jog más egyetemes elvei és normái iránt;

ÚJÓLAG HANGSÚLYOZVA elkötelezettségüket a nemzetközi béke és biztonság aktív előmozdítása, valamint a hatékony multilateralizmusban és a békés vitarendezésben való szerepvállalás iránt, különösen az ENSZ és az EBESZ keretében folytatott együttműködés révén;

FIGYELEMBE VÉVE azon óhajukat, hogy továbbfejlesszék a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kétoldalú és nemzetközi kérdésekről folytatott rendszeres politikai párbeszédet;

FIGYELEMBE VÉVE elkötelezettségüket a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik iránt;

FIGYELEMBE VÉVE elkötelezettségüket a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság területén folytatott együttműködés megerősítése iránt, beleértve a korrupció elleni küzdelmet is;

FIGYELEMBE VÉVE elkötelezettségüket aziránt, hogy együttműködésük révén hozzájáruljanak a fenntartható politikai, társadalmi-gazdasági és intézményi fejlődéshez;

FIGYELEMBE VÉVE azon szándékukat, hogy a szabad piacgazdaság elveire alapozva megerősítsék gazdasági kapcsolatukat, és olyan környezetet teremtsenek, amely elősegíti a kétoldalú kereskedelmi és beruházási kapcsolatok bővítését, valamint a kölcsönösen előnyös konnektivitást;

TÁMOGATVA az Üzbég Köztársaságnak az üzleti környezet javítása, a korrupció elleni küzdelem, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés érdekében elért eredményeit és kifejtett erőfeszítéseit;

ÖSZTÖNÖZVE az Üzbég Köztársaságnak a Kereskedelmi Világszervezethez (a továbbiakban: WTO) való csatlakozását és a WTO keretében a jogok és kötelezettségek átlátható és megkülönböztetésmentes végrehajtását, valamint megerősítve az Európai Unió azon szándékát, hogy technikai segítséget nyújtson e folyamatban, többek között a normák és szabványok tanúsítása, a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó jogszabályok és a bűnüldözési gyakorlatok területén;

FIGYELEMBE VÉVE elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés elvének tiszteletben tartása, valamint az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjében meghatározott célok elérése érdekében folytatott együttműködés iránt;

FIGYELEMBE VÉVE elkötelezettségüket aziránt, hogy többek között határokon átnyúló együttműködés révén biztosítsák a környezeti fenntarthatóságot és a környezetvédelmet, végrehajtsák azon többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, amelyeknek részes felei, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében 2015. december 12-én elfogadott Párizsi Megállapodás (a továbbiakban: az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás) céljaival összhangban megerősítsék az éghajlat-politika valamennyi területén folytatott együttműködést;

ELISMERVE, hogy az atomenergia békés célú felhasználása terén e megállapodás részes felei között folytatandó valamennyi együttműködést az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) és az Üzbég Köztársaság kormánya között az atomenergia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló, 2003. október 6-án Brüsszelben aláírt megállapodás szabályozza, és az nem tartozik e megállapodás hatálya alá;

FIGYELEMBE VÉVE azon óhajukat, hogy kiterjesszék az együttműködést és a tapasztalatcserét a tudomány és a technológia, az innováció és az oktatás, a kultúra és a sport területén;

FIGYELEMBE VÉVE elkötelezettségüket a határokon átnyúló és regionális együttműködés előmozdítása iránt;

MEGJEGYEZVE, hogy Írországnak az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv szerinti különleges helyzete, valamint Dániának az említett szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv szerinti különleges helyzete adott esetben tükröződni fog ebben a megállapodásban,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. CÍM

CÉLKITŰZÉSEK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK

1. CIKK

Célkitűzések

1.    Ez a megállapodás kölcsönösen előnyös megerősített partnerséget és együttműködést hoz létre a Felek között, amely a közös értékeken, közös érdekeken és azon törekvésen alapul, hogy megerősítsék kapcsolatukat e megállapodás valamennyi alkalmazási területén.

2.    Ez a partnerség és együttműködés a Felek között megvalósuló folyamat, amely a kül- és biztonságpolitika fokozott konvergenciája, a hatékony politikai és gazdasági együttműködés és a multilateralizmus révén hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, a békéhez, a stabilitáshoz és a biztonsághoz.

2. CIKK

Általános elvek

1.    A különösen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, az ENSZ Alapokmányában, az EBESZ Helsinki Záróokmányában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban – amelyeknek részes felei – megállapított demokratikus elvek, emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása a Felek belső és nemzetközi politikáinak alapját, valamint e megállapodás lényeges elemét képezi.

2.    A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközi munkaügyi normák iránt, összhangban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (a továbbiakban: ILO) azon egyezményeivel, amelyeknek részes felei vagy amelyeknek részes feleivé válhatnak.

3.    A Felek újólag megerősítik, hogy tiszteletben tartják a jó kormányzás elveit, beleértve a korrupció elleni, minden szintre kiterjedő küzdelmet.

4.    A Felek újólag hangsúlyozzák elkötelezettségüket a szabad piacgazdaság elvei, a fenntartható fejlődés előmozdítása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem iránt.

5.    A Felek elkötelezik magukat a nemzetközi szervezett bűnözés és a terrorizmus különböző formái elleni küzdelem, a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelem, valamint a hatékony multilateralizmus mellett.

6.    A Felek e megállapodást a közös értékek, az egyenrangú felek közötti párbeszéd, a kölcsönös bizalom, tisztelet és előny elve, a regionális együttműködés és a hatékony multilateralizmus alapján, valamint – a különösen az ENSZ-ben és az EBESZ-ben való tagságukból eredő – nemzetközi kötelezettségeiket tiszteletben tartva hajtják végre.

II. CÍM

POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS REFORM;
EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA TERÜLETÉN

3. CIKK

A politikai párbeszéd céljai

A Felek hatékony politikai párbeszédet alakítanak ki minden közös érdekű területen, beleértve a kül- és biztonságpolitikát és a belső reformokat is. A politikai párbeszéd céljai a következők:

(a)    a politikai együttműködés és konvergencia hatékonyságának növelése a kül- és biztonságpolitika terén, továbbá a béke, valamint a regionális és nemzetközi stabilitás és biztonság előmozdítása, megőrzése és megerősítése a hatékony multilateralizmusra építve;

(b)    a fenntartható politikai, társadalmi-gazdasági és intézményi fejlődés erősítése;

(c)    a demokratikus elvek, a jogállamiság és a jó kormányzás, az emberi jogok, az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése, valamint az e területeken folytatott együttműködés fokozása;

(d)    párbeszéd kialakítása és az együttműködés elmélyítése a biztonság és a védelem területén;

(e)    a békés vitarendezés, valamint a területi integritás, a határok sérthetetlensége, a szuverenitás és a függetlenség elvének előmozdítása; valamint

(f)    a regionális együttműködés feltételeinek további javítása.

4. CIKK

Demokrácia és jogállamiság

A Felek megerősítik a párbeszédet és az együttműködést a következők céljából:

(a)    a demokratikus elvek és a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítása, valamint a demokratikus intézmények stabilitásának, hatékonyságának és elszámoltathatóságának további erősítése;

(b)    az igazságügyi és jogi reformok végrehajtására irányuló erőfeszítések támogatása a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás területén működő intézmények hatékony működésének, az igazságszolgáltatáshoz és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésének, az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének, elszámoltathatóságának és hatékonyságának biztosítása érdekében, valamint a büntetőügyekben nyújtott eljárási biztosítékok és az áldozatok és a tanúk jogainak megerősítése érdekében;

(c)    a digitális kormányzás előmozdítása és a közigazgatás megreformálása az elszámoltatható, hatékony és átlátható irányítás kialakítása érdekében minden szinten;

(d)    a választási folyamatok javításának és a választási szervek kapacitásai megerősítésének támogatása; valamint

(e)    a korrupció elleni hatékony küzdelem biztosítása minden szinten.

5. CIKK

Emberi jogok és alapvető szabadságok

A Felek együttműködnek az emberi jogok és az alapvető szabadságok előmozdítása és védelme terén, valamint fokozzák a párbeszédet és az együttműködést a következők céljából:

(a)    az emberi jogok, valamint az etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek és a kiszolgáltatott csoportok, például a fogyatékossággal élő személyek jogai tiszteletben tartásának biztosítása és előmozdítása, valamint az erőszak és a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem;

(b)    a gyermekek erőszakkal, kizsákmányolással és bántalmazással szembeni védelmének biztosítása és előmozdítása;

(c)    az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmének és előmozdításának biztosítása, mind a polgári és politikai jogok, mind a gazdasági, szociális és kulturális jogok, beleértve a véleménynyilvánítás és a média szabadságát, a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságát, a kínzástól és a rossz bánásmódtól való mentességet, valamint a vallás vagy meggyőződés szabadságát;

(d)    a gazdasági, szociális és kulturális jogok előmozdítása, valamint a munkaügyi normák hatékony érvényesítése azon ILO-egyezményekkel összhangban, amelyeknek részes felei vagy részes felei lehetnek;

(e)    a nők és lányok elleni erőszak felszámolása és a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és lányok érdemi részvételének és társadalmi szerepvállalásának biztosítása;

(f)    a nemzeti emberi jogi intézmények megerősítése, többek között azok döntéshozatali folyamatokba való érdemi bevonása révén; valamint

(g)    az ENSZ emberi jogi testületein és különleges eljárásain belüli együttműködés megerősítése és azok ajánlásainak hatékony végrehajtása.

6. CIKK

Civil társadalom

A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy megerősítsék a civil társadalom támogató környezetét és annak a nyitott demokratikus társadalom gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésében játszott szerepét, különösen a következők révén:

(a)    a civil társadalmi szervezetek kapacitásának, függetlenségének és elszámoltathatóságának fokozása;

(b)    a civil társadalom jogalkotási és politikai döntéshozatali folyamatokban való részvételének előmozdítása a közintézmények és a civil társadalom képviselői közötti nyitott, átlátható és rendszeres párbeszéd létrehozása révén;

(c)    a kapcsolatok megerősítése és az információ- és tapasztalatcsere ösztönzése az Európai Unió és az Üzbég Köztársaság civil társadalmának valamennyi ágazata között; valamint

(d)    a civil társadalom bevonásának biztosítása a Felek közötti kapcsolatokba, többek között e megállapodás végrehajtásának terén is.

7. CIKK

Kül- és biztonságpolitika

1.    A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket az egyetemes nemzetközi jogi alapelvek és normák – köztük az ENSZ Alapokmányában és az EBESZ Helsinki Záróokmányában foglaltak – iránt, többek között az alábbi elvek iránt: szuverén egyenlőség, a szuverenitásban foglalt jogok tiszteletben tartása; az erőszakkal való fenyegetéstől, illetve az erőszak alkalmazásától való tartózkodás; a határok sérthetetlensége; az államok területi integritása; A viták békés úton történő rendezése; a belügyekbe való be nem avatkozás; az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás vagy a meggyőződés szabadságát; a népek jogegyenlősége és önrendelkezési joga; az államok közötti együttműködés; valamint a nemzetközi jog szerinti kötelezettségek jóhiszemű teljesítése.

2.    A Felek szorosabbra fűzik a párbeszédüket és az együttműködésüket a kül- és biztonságpolitika területén, beleértve a biztonság- és védelempolitika vonatkozásait is, és kifejezetten foglalkoznak a konfliktusmegelőzés és a megerősített és hatékony válságkezelés, a kockázatcsökkentés, a kiberbiztonság, a biztonsági ágazat hatékony működése, a regionális stabilitás, a leszerelés, a nonproliferáció, a fegyverzet-ellenőrzés és az exportellenőrzés kérdésével.

8. CIKK

A nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények

1.    A Felek újólag megerősítik, hogy a nemzetközi közösség egészét érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és az ellenük való hatékony eljárást nemzeti szinten hozott intézkedésekkel és a nemzetközi együttműködés fokozásával kell biztosítani.

2.    A Felek véleménye az, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság és más multilaterális struktúrák létrehozása és működése hozzájárul a nemzetközi béke és igazságszolgálatás előmozdításához. A Felek együttműködnek e tekintetben, többek között párbeszéd révén.

3.    A Felek együttműködnek és párbeszédet folytatnak egymással a népirtással, az emberiesség elleni bűntettekkel és a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos ügyekben, kihasználva az alkalmazandó két-és többoldalú kereteket.

9. CIKK

Konfliktusmegelőzés és válságkezelés

A Felek együttműködnek a konfliktusmegelőzés és a válságkezelés terén a béke és a stabilitás megteremtése érdekében.

10. CIKK

Regionális stabilitás és békés konfliktusmegoldás

1.    A Felek – hozzájárulva ezáltal Közép-Ázsia stabilitásához és biztonságához – fokozzák a további regionális együttműködés feltételeinek javítására irányuló közös erőfeszítéseiket számos kulcsfontosságú területen, többek között a határokon átnyúló víz-, ásvány- és energiakészletekkel való fenntartható gazdálkodás, a személyek és áruk határokon átnyúló, jogszerű áramlását elősegítő határigazgatás, a fenntartható konnektivitás, a jószomszédi kapcsolatok, valamint a demokratikus és fenntartható fejlődés területén, továbbá a konfliktusok békés rendezésére törekednek.

2.    Az (1) bekezdésben említett erőfeszítések a nemzetközi béke és biztonság fenntartására vonatkozó célt szolgálják, amint az az ENSZ Alapokmányában, az EBESZ Helsinki Záróokmányában és más olyan vonatkozó többoldalú eszközökben szerepel, amelyeknek az Európai Unió és az Üzbég Köztársaság részes fele.

11. CIKK

A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem

1.    A Felek úgy vélik, hogy a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése a nemzetközi stabilitást és biztonságot fenyegető egyik legkomolyabb veszély.

2.    A Felek megállapodnak abban, hogy a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló, valamint az egyéb vonatkozó nemzetközi eszközökből – amelyeknek a Felek részes felei – fakadó kötelezettségeik teljes mértékű teljesítése és végrehajtása révén együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez. A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés e megállapodás alapvető elemét képezi.

3.    A Felek továbbá együttműködnek és az alábbiak révén hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez:

(a)    lépéseket tesznek valamennyi egyéb vonatkozó nemzetközi jogi eszköz aláírása, megerősítése vagy adott esetben az azokhoz való csatlakozás, illetve azok teljes körű végrehajtása érdekében;

(b)    létrehozzák a nemzeti exportellenőrzések hatékony rendszerét, amely ellenőrzi a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját és továbbítását, beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverek céljára való végfelhasználás ellenőrzését, valamint hatékony szankciókat tartalmaz az exportellenőrzések megszegése esetére.

4.    A Felek rendszeres párbeszédet folytatnak, amely kiegészíti és megszilárdítja az említett elemeket.

12. CIKK

A kézi- és könnyűfegyverek, valamint a hagyományos fegyverek exportjának ellenőrzése

1.    A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek – és az azokhoz szükséges lőszerek – tiltott gyártása, átadása és forgalmazása, valamint túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen terjedése továbbra is komoly fenyegetést jelent a békére és a nemzetközi biztonságra nézve.

2.    A Felek betartják és maradéktalanul végrehajtják a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján rájuk háruló kötelezettségeket, valamint a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program, valamint nemzetközi egyezmények és megállapodások, amelyeknek részes Felei, keretében vállalt kötelezettségeiket.

3.    A Felek elismerik a hagyományos fegyverek meglévő nemzetközi normákkal – amelyeknek a Felek részes felei – összhangban történő átadására vonatkozó nemzeti ellenőrzési rendszerek jelentőségét. A Felek elismerik annak jelentőségét, hogy az ilyen ellenőrzésekre felelősségteljes módon kerüljön sor, hozzájárulva a nemzetközi és a regionális békéhez, biztonsághoz és stabilitáshoz, az emberi szenvedés enyhítéséhez, valamint a hagyományos fegyverek illetéktelen kezekbe jutásának megakadályozásához.

4.    A Felek ösztönzik az együttműködést és a koordinációt, és biztosítják a kiegészítő jelleget és a közös fellépéseket a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozására, illetve e szabályozás javítására, továbbá a fegyverek tiltott kereskedelmének megelőzésére, leküzdésére és megszüntetésére irányuló erőfeszítéseik terén, rendszeres párbeszéd révén.

III. CÍM

JOGÉRVÉNYESÜLÉS, SZABADSÁG ÉS BIZTONSÁG

13. CIKK

A személyes adatok védelme

1.    A Felek elismerik a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogok biztosításának és előmozdításának fontosságát.

2.    A Felek együttműködnek az (1) bekezdésben említett jogok magas szintű védelmének és hatékony érvényesítésének biztosítása érdekében, többek között a bűnüldöző hatóságokkal összefüggésben is, a nemzetközi terrorizmus és más nemzetközi bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem érdekében.

3.    A Felek elismerik, hogy a személyes adatok védelmének biztosítása a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztésének, valamint a polgárok digitális gazdaságba vetett bizalma megteremtésének egyik alapvető tényezője.

4.    A Felek együttműködése magában foglalja a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályaik harmonizációjához nyújtott gyakorlati segítséget, figyelembe véve az európai uniós és nemzetközi jogi eszközöket és normákat, beleértve az Európa Tanácsnak a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló egyezményét 1 , valamint az adatvédelmi szabályok végrehajtása terén folytatott együttműködést.

14. CIKK

Együttműködés a migráció, menekültügy és határigazgatás területén

1.    A Felek újólag megerősítik az átfogó párbeszéd fontosságát a migrációval kapcsolatos valamennyi kérdésben, beleértve az uniós és nemzeti hatásköröknek megfelelő jogszerű migrációt, az illegális migráció kiváltó okait, a nemzetközi védelmet, valamint az illegális migráció, a migránsok csempészése és az emberkereskedelem megelőzését és az ellenük való küzdelmet.

2.    Az együttműködés a Felek közötti kölcsönös konzultáció keretében végrehajtott célzott igényfelmérésen alapul, és a Felek vonatkozó jogszabályaival összhangban valósul meg. Az együttműködés különösen a következőkre összpontosul:

(a)    az illegális migráció kiváltó okainak kezelése;

(b)    a nemzetközi védelemre vonatkozó nemzeti jogszabályok és gyakorlatok kidolgozása és végrehajtása az egyetemes alapelvekkel és normákkal összhangban, valamint a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartása;

(c)    a menekültekről és a migránsokról szóló New York-i nyilatkozat 2 jelentőségének elismerése, valamint a nemzetközi és regionális együttműködés megerősítése az ENSZ és az érintett regionális fórumok keretében;

(d)    a beutazás és tartózkodás engedélyezésére vonatkozó szabályok, továbbá a befogadott személyek jogai és jogállása, az adott ország területén jogszerűen tartózkodó más állampolgárságú személyekkel szembeni méltányos elbánás és e személyek beilleszkedése, oktatás és képzés, a rasszizmussal és az idegengyűlölettel szembeni intézkedések;

(e)    hatékony és megelőző politika kialakítása az illegális migráció, a migránsok csempészése és az emberkereskedelem ellen, összhangban a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezménnyel 3 és annak jegyzőkönyveivel, amelyek a Felek számára hatályba léptek, beleértve az embercsempész-hálózatok elleni küzdelmet, az emberkereskedelemben részt vevő bűnözői hálózatok felszámolását és az emberkereskedelem áldozatainak védelmét;

(f)    olyan kérdések, mint a szervezés, a képzés, a bevált gyakorlatok és a migrációval kapcsolatos kihívások – különösen az irreguláris migráció – kezelésére irányuló egyéb operatív intézkedések, az okmánybiztonság, a polgárok mobilitását elősegítő vízumpolitika, valamint a határigazgatás és a migrációval kapcsolatos információs rendszerek; valamint

(g)    a munkavégzéssel, valamint a legális migránsok és családtagjaik jogainak a nemzetközi normákkal összhangban történő védelmével kapcsolatos kérdések.

15. CIKK

Visszafogadás és az irreguláris migráció elleni küzdelem

1.    Az irreguláris migráció megelőzése és kezelése céljából folytatott együttműködés keretében a Felek a következőkben állapodnak meg:

(a)    az Üzbég Köztársaság vállalja, hogy az Európai Unió valamely tagállamának kérésére indokolatlan késedelem nélkül visszafogadja azon állampolgárait, akik eleve nem, vagy már nem felelnek meg az Európai Unió valamely tagállamának területére való beutazás, illetve az ottani jelenlét vagy tartózkodás hatályos feltételeinek;

(b)    az Európai Unió minden egyes tagállama vállalja, hogy az Üzbég Köztársaság kérésére indokolatlan késedelem nélkül visszafogadja azon állampolgárait, akik eleve nem, vagy már nem felelnek meg az Üzbég Köztársaság területére való beutazás, illetve az ottani jelenlét vagy tartózkodás hatályos feltételeinek; valamint

(c)    az Európai Unió tagállamai és az Üzbég Köztársaság e célból megfelelő úti okmányokat bocsátanak állampolgáraik rendelkezésére az attól az időponttól számított harminc napon belül, amikor a megkereső Fél benyújtotta – akár elektronikus úton is – a(z) [x]. mellékletben található mintának megfelelően elkészített visszafogadási kérelmet (ideértve lehetőség szerint az állampolgárságot igazoló okmányokat is).

Amennyiben az úti okmányt e határidőn belül nem állították ki, a Felek felhasználhatják „a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatéréséhez kiállított európai úti okmányt” ((EU) 2016/1953 európai parlamenti és tanácsi rendelet) vagy az Üzbég Köztársaság hasonló úti okmányát.

Amennyiben a visszafogadandó személy nem rendelkezik semmiféle okmánnyal vagy állampolgárságának egyéb bizonyítékával, úgy az érintett uniós tagállam vagy az Üzbég Köztársaság illetékes diplomáciai és konzuli képviselete – az Üzbég Köztársaság, illetve az érintett uniós tagállam kérésére – teljes körű együttműködést folytat az adott személy állampolgárságának megállapítása céljából.

2.    A Felek fontolóra vehetik tárgyalások folytatását a következőkről:

(a)    az Európai Unió és az Üzbég Köztársaság közötti megállapodás az Európai Unió tagállamai és az Üzbég Köztársaság visszafogadásra vonatkozó konkrét eljárásainak és kötelezettségeinek szabályozásáról;

(b)    megállapodás az Európai Unió és az Üzbég Köztársaság állampolgárainak vízumkönnyítéséről.

16. CIKK

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem

1.    A Felek együttműködnek a pénzügyi intézményeik és a kijelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák pénzmosásra vagy terrorizmusfinanszírozásra való felhasználásának megelőzése és hatékony leküzdése érdekében.

2.    E célból saját jogi keretükön belül információcserét és együttműködést folytatnak a Pénzügyi Akció Munkacsoport (a továbbiakban: FATF) ajánlásainak és az e területen tevékenykedő releváns nemzetközi szervek által elfogadott egyéb standardoknak a hatékony és teljes körű végrehajtása érdekében. Ez az együttműködés magában foglalhatja többek között a bűncselekményből származó vagyon vagy pénzeszközök azonosítását, nyomon követését, lefoglalását, elkobzását és visszaszerzését. Ezen információcsere során a Felek biztonságos és megbízható csatornákat használnak, például a pénzügyi információs egységek Egmont-csoportjának chartájában felvázolt csatornákat és információcserére vonatkozó elveket.

17. CIKK

Tiltott kábítószerek

1.    A Felek együttműködnek a tiltott kábítószerekre és az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó kiegyensúlyozott, tényeken alapuló és integrált megközelítés biztosítása érdekében.

2.    A kábítószerrel kapcsolatos szakpolitikák és fellépések célja a tiltott kábítószerek megelőzésére és kezelésére szolgáló struktúrák megerősítése, a tiltott kábítószerek kínálatának, kereskedelmének és keresletének csökkentése, valamint a tiltott kábítószerek használatából eredő egészségügyi és szociális következmények ártalomcsökkentési célú kezelése. A Felek együttműködnek annak megelőzése érdekében, hogy a kábítószerek, valamint a pszichotrop és új pszichoaktív anyagok tiltott előállításához használt kémiai prekurzorok illetéktelen kezekbe jussanak.

3.    A Felek megállapodnak az (1) bekezdésben említett célkitűzések eléréséhez szükséges együttműködési módszerekről. A fellépéseknek az ENSZ kábítószer-ellenőrzési egyezményeiben és más olyan nemzetközi megállapodásokban meghatározott, közösen elfogadott elveken kell alapulniuk, amelyeknek a Felek részes felei.

18. CIKK

Szervezett bűnözés és korrupció elleni küzdelem

1.    A Felek együttműködnek a bűncselekmények és az illegális, szervezett vagy nem szervezett tevékenységek minden formájának megelőzése és az azok ellen folytatott küzdelem terén, ideértve a transznacionális jellegű tevékenységeket is, mint például:

(a)    migránsok csempészése;

(b)    emberkereskedelem;

(c)    tűzfegyverek, köztük kézi- és könnyűfegyverek csempészése és tiltott kereskedelme;

(d)    tiltott kábítószerek, pszichotrop anyagok és prekurzorok csempészete és kereskedelme;

(e)    áruk csempészete és tiltott kereskedelme;

(f)    olyan illegális gazdasági és pénzügyi tevékenységek, mint például a hamisítás, a párhuzamos import, a szellemi tulajdont érintő jogsértés, az adócsalás és a közbeszerzési csalás;

(g)    nemzetközi donorok által finanszírozott projektekkel kapcsolatos sikkasztás;

(h)    a korrupció valamennyi formája, a magán- és közszférában egyaránt;

(i)    okmányhamisítás és valótlan nyilatkozatok benyújtása; valamint

(j)    számítástechnikai bűnözés.

2.    A Felek megerősítik a bűnüldöző szervek közötti kétoldalú, regionális és nemzetközi együttműködést. A Felek hatékonyan végrehajtják a vonatkozó nemzetközi normákat, különös tekintettel az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni 2000. évi egyezményben és azon jegyzőkönyvekben foglaltakra, amelyeknek részes felei.

3.    A Felek együttműködnek a korrupció megelőzése és leküzdése terén, összhangban a vonatkozó nemzetközi normákkal, különösen a korrupció elleni ENSZ-egyezményben foglaltakkal, valamint az ezen egyezmény alapján végzett értékelések nyomán kidolgozott ajánlásokkal.

19. CIKK

Terrorizmus elleni küzdelem

1.    A Felek megerősítik a terrorizmus elleni küzdelem és a terrorizmus megelőzésének jelentőségét, és megállapodnak abban, hogy kétoldalú, regionális és nemzetközi szinten együttműködnek a terrorizmus, annak valamennyi formája és megjelenési módja megelőzése és az azok elleni küzdelem érdekében.

2.    A Felek egyetértenek abban, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet a jogállamiság teljes mértékű tiszteletben tartása mellett és a nemzetközi jognak szigorúan megfelelve kell folytatni, ideértve a nemzetközi humanitárius jogot, az ENSZ Alapokmányának alapelveit és valamennyi vonatkozó nemzetközi terrorizmusellenes eszközt.

3.    A Felek hangsúlyozzák az ENSZ valamennyi vonatkozó terrorizmusellenes egyezménye egyetemes megerősítésének és végrehajtásának jelentőségét. A Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják a nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezmény tervezetéről folytatott párbeszédet, és együttműködnek a terrorizmus elleni globális stratégiának, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa valamennyi vonatkozó határozatának végrehajtása terén.

4.    A Felek újólag megerősítik a terrorizmus elleni küzdelem bűnüldözési és igazságügyi megközelítésének jelentőségét, és megállapodnak abban, hogy együttműködnek a terrorizmus megelőzése és visszaszorítása érdekében, különösen a következők révén:

(a)    a terroristacsoportokra és egyénekre, valamint az őket támogató hálózatokra vonatkozó információk cseréje a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban, többek között az adatvédelemre és a magánélet védelmére tekintettel;

(b)    tapasztalatcsere a terrorizmus megelőzése és a terrorizmus elleni küzdelem, az eszközök, módszerek és ezek technikai szempontjai, valamint a képzések tekintetében, az alkalmazandó jognak megfelelően;

(c)    véleménycsere a radikalizálódásra és a terroristatoborzásra, a radikalizálódás elleni küzdelem módjaira, valamint a deradikalizáció és a rehabilitáció előmozdítására vonatkozóan;

(d)    a terrorizmussal gyanúsított személyek határokon átnyúló mozgásával és utazásával, valamint a terrorista fenyegetésekkel kapcsolatos nézetek és tapasztalatok cseréje;

(e)    az emberi jogoknak a terrorizmus elleni küzdelem – és különösen a büntetőeljárások – során történő védelmével kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztása;

(f)    a terrorista bűncselekmények büntetendőségének biztosítása és intézkedések meghozatala a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem érdekében; valamint

(g)    intézkedések a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris terrortámadások fenyegetése ellen, valamint a szükséges intézkedések meghozatala a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok terrorizmus céljából történő beszerzésének, átadásának és felhasználásának megakadályozása, továbbá a magas kockázatú vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris létesítmények elleni illegális fellépések megelőzése érdekében.

5.    Az együttműködés a rendelkezésre álló vonatkozó értékeléseken alapul, és a Felek közötti kölcsönös konzultáció mellett zajlik.

20. CIKK

Igazságügyi együttműködés

1.    A Felek megerősítik azon nemzetközi megállapodások alapján a kölcsönös jogsegély és a kiadatás terén folytatott együttműködést, amelyeknek részes felei. A Felek megerősítik a meglévő mechanizmusokat, és adott esetben fontolóra veszik új mechanizmusok kidolgozását az e területre irányuló nemzetközi együttműködés megkönnyítése érdekében.

2.    A Felek igazságügyi együttműködést alakítanak ki polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben történő kölcsönös jogsegélyre vonatkozóan, különösen a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló kétoldalú megállapodások és többoldalú egyezmények, valamint a polgári igazságügyi együttműködésről szóló többoldalú egyezmények – köztük a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében létrejött egyezmények – tárgyalása, megkötése és végrehajtása terén.

21. CIKK

Konzuli védelem

Az Üzbég Köztársaság elfogadja, hogy bármely, az Üzbég Köztársaságban állandó képviselettel rendelkező európai uniós tagállam diplomáciai és konzuli hatóságai a saját állampolgáraikra vonatkozókkal azonos feltételek mellett védelmet nyújthatnak bármely olyan európai uniós tagállam állampolgárai számára, amely nem rendelkezik olyan állandó képviselettel az Üzbég Köztársaságban, amelynek módjában áll tényleges konzuli védelmet nyújtani egy adott esetben.

IV. CÍM

KERESKEDELEM ÉS KERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS ÜGYEK

1. FEJEZET

HORIZONTÁLIS RENDELKEZÉSEK

22. CIKK

Célkitűzések

E cím célkitűzései a következők:

(a)    a Felek közötti kereskedelem bővítése, diverzifikálása és megkönnyítése, különösen a vámkönnyítésekre és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére, a kereskedelem technikai akadályaira, valamint az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó rendelkezések révén, megőrizve ugyanakkor az egyes Felek jogát arra, hogy közpolitikai célok elérése érdekében jogszabályokat alkossanak;

(b)    a Felek közötti szolgáltatáskereskedelem és beruházás megkönnyítése, többek között a folyó fizetések szabad átutalása és a tőkemozgások megkönnyítése révén;

(c)    a Felek közbeszerzési piacainak tényleges és kölcsönös megnyitása;

(d)    az innováció és a kreativitás előmozdítása a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megfelelő és hatékony védelmének biztosítása révén;

(e)    a torzulásoktól mentes versenyt elősegítő feltételek előmozdítása a Felek gazdasági tevékenységeiben, különös tekintettel a Felek közötti kereskedelemre és beruházásokra;

(f)    a nemzetközi kereskedelem fejlesztése olyan módon, hogy az hozzájáruljon a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziójához;

(g)    az e cím értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos viták rendezésére szolgáló hatékony, méltányos és kiszámítható vitarendezési mechanizmus létrehozása.

23. CIKK

Fogalommeghatározások

E cím alkalmazásában:

(a)    „mezőgazdasági megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt mezőgazdasági megállapodás;

(b)    „az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás;

(c)    „dömpingellenes megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás;

(d)    „nap”: naptári nap, beleértve a hétvégeket és a munkaszüneti napokat is;

(e)    „Energia Charta Egyezmény”: az 1994. december 17-én Lisszabonban kelt Energia Charta Egyezmény;

(f)    „meglévő”: e megállapodás hatálybalépésének napján hatályban lévő;

(g)    „az 1994. évi GATT”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény;

(h)    „GATS”: a WTO-egyezmény 1B. mellékletében foglalt, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény;

(i)    „intézkedés”: törvény, rendelet, szabály, eljárás, határozat vagy közigazgatási intézkedés formájában vagy bármilyen más formában hozott intézkedés 4 ;

(j)    „valamely Fél intézkedései”: a következők által elfogadott vagy fenntartott intézkedések 5 :

(i)    központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok, illetve hatóságok; valamint

(ii)    a központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok, illetve hatóságok által átruházott hatásköröket gyakorló nem kormányzati testületek;

(k)    „személy”: természetes személy vagy jogi személy;

(l)    „felülvizsgált kiotói egyezmény”: a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, 1973. május 18-án Kiotóban kelt nemzetközi egyezmény, amint azt módosították;

(m)    „a védintézkedésekről szóló megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, a védintézkedésekről szóló megállapodás;

(n)    „SCM-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás;

(o)    „SPS-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodás;

(p)    „TBT-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1 A. mellékletében foglalt, a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás;

(q)    „harmadik ország”: az e megállapodás területi hatályán kívül eső ország vagy terület;

(r)    „a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás;

(s)    „TRIPS-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1C. mellékletében foglalt, a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás;

(t)    „bécsi egyezmény”: az 1969. május 23-án Bécsben kelt, a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény;

(u)    „a Vámigazgatások Világszervezetének arushai nyilatkozata”: a Vámegyüttműködési Tanácsnak a vámügyi integritásról szóló, 1993. július 7-én Arushában (Tanzánia) tett nyilatkozata;

(v)    „WTO-megállapodás”: a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó, 1994. április 15-én kelt Marrákesi Egyezmény.

(w)    „WTO”: a Kereskedelmi Világszervezet.

24. CIKK

A megállapodás viszonya az egyéb nemzetközi megállapodásokkal

1.    A Felek megerősítik egymással szemben fennálló azon jogaikat és kötelezettségeiket, amelyek olyan nemzetközi megállapodásból fakadnak, amelyeknek egyaránt részes felei.

2.    E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy bármelyik Fél számára előírná, hogy a WTO-egyezmény szerinti kötelezettségeivel össze nem egyeztethető módon járjon el.

25. CIKK

Jogszabályokra, egyéb rendelkezésekre és egyéb megállapodásokra történő hivatkozások

1.    Eltérő rendelkezés hiányában az e címben szereplő, jogszabályokra és egyéb rendelkezésekre történő bármely – akár általános, akár egy konkrét törvényre, rendeletre vagy irányelvre utaló – hivatkozás a módosított jogszabályokra és egyéb rendelkezésekre való hivatkozásként értelmezendő.

2.    Eltérő rendelkezés hiányában az e címben szereplő, más megállapodások vagy jogi aktusok egészére vagy egy részére történő bármely hivatkozás úgy értelmezendő, hogy az magában foglalja a következőket:

(a)    a kapcsolódó mellékletek, jegyzőkönyvek, lábjegyzetek, értelmezések és magyarázó feljegyzések; valamint

(b)    azok az utódmegállapodások, amelyeknek a Felek részes felei, vagy a Felekre nézve kötelező módosítások, kivéve, ha a hivatkozás meglévő jogokat erősít meg.

26. CIKK

A belső jog szerinti keresetindítási jog

A Felek saját belső jogukban nem biztosíthatnak a másik Féllel szembeni keresetindítási jogot azon az alapon, hogy a másik Fél intézkedése nem egyeztethető össze ezzel a megállapodással.

27. CIKK

A kereskedelmi formációban ülésező Együttműködési Tanács konkrét feladatai

1.    Az Együttműködési Tanács az e címhez kapcsolódó bármely rábízott feladat ellátása során – a Felek vonatkozó jogi kereteivel összhangban – a Felek kereskedelemmel kapcsolatos ügyekért felelős képviselőiből vagy azok megbízottjaiból áll.

2.    A kereskedelmi formációban ülésező Együttműködési Tanács:

(a)    hatáskörrel rendelkezik arra, hogy közös megegyezés alapján, a Felek jogszabályaiban előírt belső eljárások lefolytatását követően határozatokat fogadjon el a következők módosítása céljából:

(i)    5-A., 5-B., 5-C. és 5-D. melléklet;

(ii)    6. melléklet;

(iii)    7-A., 7-B. és 7-C. melléklet;

(iv)    9-A. melléklet;

(v)    14-A. és 14-B. melléklet;

(vi)    I. jegyzőkönyv.

(b)    határozatokat fogadhat el e cím értelmezése céljából;

(c)    az e cím által létrehozott szerveken túl további, a Felek képviselőiből álló albizottságokat hozhat létre, és saját hatáskörében kijelölheti feladataikat, beleértve a kijelölt feladatok módosítását vagy a létrehozott albizottság feloszlatását.

3.    A (2) bekezdés a) pontjában említett módosításokat a Felek közötti diplomáciai jegyzékváltással kell megerősíteni, és azok az utolsó jegyzék kézhezvételekor lépnek hatályba, kivéve, ha a Felek másként állapodnak meg.

4.    A kereskedelmi formációban ülésező Együttműködési Tanács a Felek jogszabályaiban előírt belső eljárások lefolytatását követően hoz határozatokat, illetve tesz megfelelő ajánlásokat.

5.    Amennyiben az Együttműködési Tanácsnak nem áll módjában ülést tartani, a (2) bekezdésben említett határozatok írásbeli eljárás útján is elfogadhatók.

28. CIKK

A kereskedelmi formációban ülésező Együttműködési Bizottság konkrét feladatai

1.    Az Együttműködési Bizottság az e címhez kapcsolódó bármely rábízott feladat ellátása során a Felek kereskedelemmel kapcsolatos ügyekért felelős képviselőiből vagy azok megbízottjaiból áll.

2.    A kereskedelmi formációban ülésező Együttműködési Bizottság különösen a következő feladatokat látja el:

(a)    segíti az Együttműködési Tanácsot a kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos feladatainak ellátásában;

(b)    figyelemmel kíséri e cím megfelelő végrehajtását és alkalmazását; e tekintetben – a 14. fejezetben meghatározott jogok sérelme nélkül – bármelyik Fél az e cím alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos bármilyen kérdést előterjeszthet az Együttműködési Bizottságban megvitatás céljából;

(c)    szükség esetén felügyeli e cím jövőbeli módosításait, és értékeli az alkalmazásából származó eredményeket;

(d)    megfelelő problémamegelőzési és problémamegoldási módszerek kialakítására törekszik az e cím hatálya alá tartozó területeken esetlegesen felmerülő problémák kiküszöbölése érdekében; valamint

(e)    felügyeli az e cím alapján létrehozott albizottságok munkáját.

3.    Az Együttműködési Bizottság a (2) bekezdés szerinti feladatainak ellátása során javaslatokat tehet a 27. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett módosításokra irányuló határozatok elfogadására, vagy a 27. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett értelmezések kiadására, amennyiben az Együttműködési Tanácsnak nem áll módjában ülést tartani.

4.    A kereskedelmi formációban ülésező Együttműködési Bizottság a Felek jogszabályaiban előírt belső eljárások lefolytatását követően fogad el határozatokat, illetve tesz megfelelő ajánlásokat.

29. CIKK

Koordinátorok

1.    A Felek e megállapodás hatálybalépésétől számított 60 napon belül kinevezik az e címmel foglalkozó koordinátort, és kölcsönösen értesítik egymást annak elérhetőségéről.

2.    A koordinátorok ezzel a fejezettel összhangban közösen kialakítják az Együttműködési Tanács és az Együttműködési Bizottság üléseinek napirendjét, elvégeznek minden egyéb szükséges előkészületet, és adott esetben nyomon követik e testületek döntéseit.

30. CIKK

Albizottságok

1.    Az albizottságok egyrészről az Európai Unió képviselőiből, másrészről az Üzbég Köztársaság képviselőiből állnak.

2.    Az albizottságok az e megállapodás hatálybalépésétől számított egy éven belül, majd azt követően évente egyszer, vagy bármelyik Fél, illetve az Együttműködési Bizottság kérésére megfelelő szinten üléseznek. Az ülések a Felek rendelkezésére álló bármely technológia segítségével is megtarthatók. A résztvevők személyes jelenlétével megvalósuló üléseket felváltva Brüsszelben, illetve Taskentben tartják.

3.    Az albizottságokban az elnöki feladatokat a Felek képviselői közösen látják el.

2. FEJEZET

ÁRUKERESKEDELEM

31. CIKK

Hatály

E megállapodás eltérő rendelkezése hiányában ez a fejezet a Felek közötti árukereskedelemre alkalmazandó.

32. CIKK

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

(a)     „konzuli intézkedések”: az importáló Fél konzuljától az exportáló Fél területén vagy egy harmadik fél területén az áruimporttal összefüggésben konzuli számla, kereskedelmi számlára vonatkozó konzuli engedély, származási bizonyítvány, nyilatkozatok, szállítmányozói kiviteli árunyilatkozatok vagy egyéb vámügyi okiratok beszerzésére irányuló eljárás;

(b)     „vám”: az árubehozatalra vagy azzal kapcsolatban kivetett vám vagy egyéb illeték; nem képezik részét az alábbiak:

(i)    az e megállapodás 34. cikkének megfelelően kivetett belső adóval megegyező díjak;

(ii)    az 1994. évi GATT-tal, a dömpingellenes megállapodással, a mezőgazdasági megállapodással, az SCM-megállapodással és a védintézkedésekről szóló megállapodással összhangban alkalmazott dömpingellenes vám, különleges védintézkedés, kiegyenlítő vám vagy védővám; valamint

(iii)    az árubehozatalra vagy azzal kapcsolatban kivetett díj vagy egyéb illeték, amely összege a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódik.

(c)     „exportengedélyezési eljárás”: olyan közigazgatási eljárás, amely az exportáló Fél vámterületéről történő kivitel előzetes feltételeként kérelem vagy egyéb (a vámkezeléshez általában szükségestől eltérő) dokumentáció benyújtását írja elő a megfelelő közigazgatási szervhez vagy szervekhez;

(d)     „valamely Fél áruja”: az 1994. évi GATT értelmében vett hazai áru;

(e)     „harmonizált rendszer” (a továbbiakban: HR): a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer, beleértve az ahhoz kapcsolódó, a Vámigazgatások Világszervezete által kidolgozott valamennyi jogi megjegyzést és a HR módosításait is;

(f)    „importengedélyezési eljárás”: olyan közigazgatási eljárás, amely az importáló Fél területére történő behozatal előzetes feltételeként kérelem vagy egyéb (a vámkezeléshez általában szükségestől eltérő) dokumentáció benyújtását írja elő a megfelelő közigazgatási szervhez vagy szervekhez;

(g)     „javítás”: egy árun végzett minden olyan feldolgozási művelet, amelynek célja működési vagy anyaghibák orvoslása, valamint kiterjed az áru eredeti funkciójának helyreállítására vagy a használatára vonatkozó műszaki előírásoknak való megfelelés biztosítására, amely nélkül az árut nem lehetne a szokásos módon, rendeltetésszerűen használni. Az áruk javítása magában foglalja a helyreállítást és a karbantartást, de nem terjed ki olyan műveletre vagy folyamatra, amely:

(i)    amely megsemmisíti egy áru alapvető jellemzőit vagy új, illetve kereskedelmi szempontból eltérő árut hoz létre;

(ii)    egy félkész árut kész áruvá alakít; vagy

(iii)    amelyet azért alkalmaznak, hogy az áru műszaki teljesítményét javítsák vagy fokozzák.

33. CIKK

Legnagyobb kedvezményes elbánás

1.    Az 1994. évi GATT I. cikkével összhangban amelyeket belefoglalnak e megállapodásba, és azok értelemszerűen annak részét képezik mindkét Fél a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesíti a másik Fél áruit.

2.    Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a valamely Fél által az 1994. évi GATT-egyezménnyel összhangban egy harmadik ország árui számára biztosított kedvezményes elbánás tekintetében.

34. CIKK

A belső adózással és szabályozással kapcsolatos nemzeti elbánás

Az 1994. évi GATT III. cikkével és a hozzá fűzött megjegyzésekkel és kiegészítő rendelkezésekkel összhangban mindkét Fél nemzeti elbánásban részesíti a másik Fél áruit. E célból az 1994. évi GATT III. cikkét, valamint a hozzá fűzött megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket belefoglalják e megállapodásba, és azok értelemszerűen annak részét képezik.

Az Üzbég Köztársaság tekintetében a dohánytermékek, az alkoholtartalmú italok és az ízesítő- vagy színező-adalékanyagok nélküli fehércukor esetében ezt a cikket e megállapodás hatálybalépésétől számított tíz év elteltével vagy attól a naptól kell alkalmazni, amikor az Üzbég Köztársaság WTO-taggá válik, attól függően, hogy melyik következik be előbb.

35. CIKK

Import- és exportkorlátozások

Egyik Fél sem fogadhat el és tarthat fenn tilalmat vagy korlátozást a másik Fél bármely árujának behozatala vagy bármely árunak a másik Fél területére irányuló kivitele vagy exportra történő értékesítése esetén, kivéve az 1994. évi GATT XI. cikkével, annak megjegyzéseivel és kiegészítő rendelkezéseivel összhangban. E célból az 1994. évi GATT III. cikkét, valamint a hozzá fűzött megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket belefoglalják e megállapodásba, és azok értelemszerűen annak részét képezik.

36. CIKK

Kiviteli vámok, adók vagy más díjak

1.    Kereskedelmi partnerségük fejlesztése és kereskedelmi lehetőségeik további elősegítése érdekében a Felek törekednek arra, hogy ne vezessenek be olyan új vámot, adót vagy egyéb díjat, amelyet valamely árunak a másik Fél részére történő kivitelére vagy azzal kapcsolatban vetnek ki, vagy olyan belső adót vagy egyéb díjat a másik Félhez exportált árura, amely meghaladja azt az adót vagy díjat, amelyet a belföldi fogyasztásra szánt hasonló árukra kivetnének, vagy bármely más, azzal azonos hatású intézkedést.

2.    Amennyiben az egyik Fél kedvezőbb elbánást biztosít egy harmadik félhez irányuló export számára a vámok, adók vagy egyéb díjak tekintetében, az adott Fél ugyanezt az elbánást kiterjeszti a másik Fél területére irányuló exportra is.

2.    Kivételes körülmények között az egyik Fél alkalmazhatja az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedések valamelyikét a másik Féllel szemben. Az ilyen intézkedést alkalmazó Fél az intézkedés hatálybalépése előtt 60 nappal közzéteszi hivatalos honlapján a vonatkozó információkat, beleértve az alkalmazás várható időtartamát is.

37. CIKK

A kettős felhasználású termékek exportellenőrzése

A Felek megállapodnak abban, hogy megosztják egymással a kettős felhasználású termékek exportellenőrzésére vonatkozó információkat és bevált gyakorlatokat a célból, hogy előmozdítsák az Európai Unió és az Üzbég Köztársaság együttműködését az exportellenőrzés gyakorlatának területén.

38. CIKK

Díjak és alakiságok

1.    A valamely Fél által a másik Fél árujának behozatalára vagy kivitelére, illetve azzal kapcsolatban kivetett díjak és egyéb terhek összege a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódik, és azok nem képezhetik a belföldi áruk közvetett védelmét, sem pedig a kivitel vagy a behozatal adóügyi célból való megadóztatását.

2.    A Felek haladéktalanul közzéteszik az importtal vagy az exporttal kapcsolatban általuk kivetett díjakat és illetékeket oly módon, hogy a kormányok, a kereskedők és más érdekelt felek tájékozódhassanak azokról.

3.    Egyik Fél sem ír elő konzuli intézkedéseket – tehát kapcsolódó díjakat és illetékeket sem – a másik Fél áruinak importjával összefüggésben.

39. CIKK

Javított áruk

1.    Egyik Fél sem vethet ki vámot olyan árura – függetlenül annak származásától –, amely azt követően lép be újra a Fél vámterületére, hogy az árut javítás céljából ideiglenesen kivitték a vámterületéről a másik Fél vámterületére.

2.    Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a vámraktárba, vámszabad területre vagy hasonló státusban importált olyan árura, amelyet ezt követően exportálnak javítás céljából, és nem importálják újra vámraktárba, vámszabad területre vagy hasonló státusban.

3.    Egyik Fél sem vethet ki vámot olyan árura – annak származásától függetlenül –, amelyet a másik Fél vámterületéről javítás céljából ideiglenesen hoznak be a vámterületére.

40. CIKK

Az áruk ideiglenes beléptetése

A Felek – az áruk ideiglenes behozataláról szóló és rájuk nézve kötelező nemzetközi egyezményekben előírt esetekben és eljárások alapján – mentességet biztosítanak a másik Félnek az ideiglenesen behozott árukra vonatkozó importterhek és vámok alól. E mentességet a Felek saját jogszabályaik alapján alkalmazzák.

41. CIKK

Árutovábbítás

Az 1994. évi GATT V. cikkét belefoglalják e megállapodásba, és az annak részét képezi.

A Felek minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy – az árutovábbítás szabadságának elvével és az Energia Charta Egyezmény 7. cikkével összhangban – megkönnyítsék az energiahordozók továbbítását.

42. CIKK

Eredetmegjelölés

1.    Amennyiben az Üzbég Köztársaság az Európai Unióból behozott árukra vonatkozóan eredetmegjelölést ír elő, úgy az Európai Unió tagállamainak eredetmegjelöléseire alkalmazottaknál nem kedvezőtlenebb feltételek mellett elfogadja a „Made in EU” eredetmegjelölést vagy az azzal egyenértékű, az Üzbég Köztársaság eredetmegjelölési követelményeinek megfelelő nyelven feltüntetett megjelölést.

2.    A „Made in EU” eredetmegjelölés tekintetében az Üzbég Köztársaság az Európai Uniót egyetlen egységes területként kezeli.

43. CIKK

Importengedélyezési eljárások

1.    A Felek bármely importengedélyezési eljárást a WTO importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodásának 1–3. cikkével összhangban vezetnek be és működtetnek. Ebből a célból az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás 1–3. cikkét belefoglalják ebbe a megállapodásba, és azok értelemszerűen e megállapodás részét képezik.

2.    Az a Fél, amely exportengedélyezési eljárást vezet be vagy meglévő engedélyezési eljárásokat módosít, a közzétételtől számított 90 napon belül értesíti erről a másik Felet. Az értesítésnek tartalmaznia kell az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás 5. cikkének (2) bekezdésében előírt adatokat. Akkor tekinthető úgy, hogy a Fél megfelel a rendelkezésnek, ha értesítette az importengedélyezési megállapodás 4. cikkében meghatározott importengedélyezési bizottságot a vonatkozó új importengedélyezési eljárásról vagy annak bármely módosításáról, beleértve az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott információkat is. Az Üzbég Köztársaság esetében az importengedélyezési bizottság értesítési kötelezettsége attól az időponttól alkalmazandó, amikor az Üzbég Köztársaság WTO-taggá válik.

3.    Az egyik Fél kérésére a másik Fél haladéktalanul rendelkezésre bocsát minden lényeges információt, beleértve az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott információkat is, az általa elfogadni kívánt, elfogadott vagy fenntartott importengedélyezési eljárással, valamint a meglévő engedélyezési eljárások bármely változásával kapcsolatban.

44. CIKK

Exportengedélyezési eljárások 6

1.    Az egyes Felek oly módon teszik közzé új exportengedélyezési eljárásaikat, illetve a meglévő exportengedélyezési eljárásaik módosításait, hogy a kormányoknak, kereskedőknek és más érdekelt feleknek lehetőségük legyen megismerni azokat. A közzétételre lehetőség szerint legkésőbb 45 nappal az új exportengedélyezési eljárásnak vagy a meglévő exportengedélyezési eljárás módosításának a hatálybalépése előtt, de minden esetben legkésőbb az ilyen eljárás vagy módosítás hatálybalépésének napján kerül sor.

2.    Az exportengedélyezési eljárások közzététele a következő információkat tartalmazza:

(a)    az exportengedélyezési eljárásoknak vagy azok módosításainak a szövege;

(b)    az egyes exportengedélyezési eljárások hatálya alá tartozó áruk;

(c)    minden egyes eljárás esetében az exportengedély igénylésére vonatkozó eljárás és minden olyan kritérium leírása, amelyet a kérelmezőnek az exportengedély igényléséhez teljesítenie kell, mint például a tevékenységére vonatkozó engedély birtoklása, beruházás létrehozása vagy fenntartása vagy meghatározott formában való működés valamely Fél területén;

(d)    az(ok) a kapcsolattartási pont(ok), ahol az érdekelt személyek további információt kaphatnak az exportengedély megszerzésének feltételeiről;

(e)    az(ok) a közigazgatási szerv(ek), amely(ek)hez be kell nyújtani a kérelmet vagy más vonatkozó dokumentációt;

(f)    azon intézkedés(ek) leírása, amely(ek) végrehajtására az exportengedélyezési eljárás irányul;

(g)    az az időszak, amely alatt az egyes exportengedélyezési eljárás hatályban marad, kivéve, ha az eljárás egy új közzététel keretében történő visszavonásig vagy felülvizsgálatig hatályban marad;

(h)    amennyiben egy Fél exportengedélyezési eljárást szándékozik alkalmazni egy exportkvóta igazgatására, a kvóta teljes mennyisége és adott esetben a kvóta értéke, valamint a kvóta nyitó- és zárónapja; valamint

(i)    az exportengedély megszerzésére vonatkozó kötelesség alóli bármely mentesség vagy kivétel, az ilyen mentességek vagy kivételek igénylésének vagy használatának módja és azok megadásának kritériumai.

3.    Az egyes Felek e megállapodás hatálybalépésének napját követően 30 napon belül értesítik a másik Felet meglévő exportengedélyezési eljárásaikról. Az a Fél, amely új exportengedélyezési eljárást fogad el vagy egy meglévő exportengedélyezési eljárást módosít, a közzétételtől számított 90 napon belül értesíti a másik Felet az eljárásról vagy a módosításról. Az értesítésben hivatkozni kell azon forrás(ok)ra, ahol a (2) bekezdésben előírt információkat közzéteszik, és adott esetben meg kell adni a vonatkozó hivatalos honlap címét is.

45. CIKK

Nukleáris anyagok kereskedelme

A nukleáris anyagok kereskedelmével kapcsolatos együttműködést az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) és az Üzbég Köztársaság kormánya között az atomenergia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló, 2003. október 6-i megállapodás szabályozza.

3. FEJEZET

PIACVÉDELMI ESZKÖZÖK

46. CIKK

Általános rendelkezések

1.    A következő szövegeket ezért belefoglalják e megállapodásba, és azok értelemszerűen annak részét képezik.

(a)    az 1994. évi GATT XIX. cikke;

(b)    a biztosítéki egyezmény;

(c)    az 1994. évi GATT VI. cikke;

(d)    a dömpingellenes megállapodás; valamint

(e)    az SCM-megállapodás.

2.    E fejezet rendelkezéseire nem vonatkozik e megállapodás IV. címének 14. fejezete.

47. CIKK

Átláthatóság

A Felek a piacvédelmi eszközöket (dömpingellenes, szubvencióellenes és multilaterális biztosítékok) a vonatkozó WTO-követelményekkel teljes összhangban, tisztességes és átlátható rendszer alapján alkalmazzák.

Többoldalú védintézkedések

1.    A védintézkedésekkel kapcsolatos vizsgálatot indító Fél értesíti a másik Felet a vizsgálat megindításáról, amennyiben ez utóbbi Fél alapvető gazdasági érdekei érintettek.

2.    E cikk alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy valamelyik Fél alapvető gazdasági érdekei érintettek, ha az adott Fél a védintézkedési vizsgálat megindításának időpontját megelőző három év során az importált termék öt legnagyobb szállítója közé tartozott, akár abszolút mennyiség, akár érték alapján számítva.

3.    Az (1), (2) és (4) bekezdéstől eltérve a másik Fél kérésére a védintézkedési vizsgálatot kezdeményező és védintézkedéseket alkalmazni kívánó Fél

(a)    haladéktalanul ad hoc írásbeli értesítést küld a másik Félnek a védintézkedési vizsgálat megindításához és a védintézkedések bevezetéséhez vezető valamennyi vonatkozó információról, beleértve adott esetben a védintézkedési vizsgálat megindítására, az ideiglenes ténymegállapításokra és a vizsgálat végleges megállapításaira vonatkozó információkat is,

(b)    valamint lehetőséget biztosít a másik Fél számára a konzultációkra.

4.    Az e cikk szerinti intézkedések megválasztásakor a Felek törekednek arra, hogy előnyben részesítsék azokat, amelyek a legkevésbé zavarják a kétoldalú kereskedelmet.

Dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések

5.    A Felek a dömpingellenes megállapodás 6. cikke (5) bekezdésének és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 12. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül az ideiglenes intézkedések elrendelését követően haladéktalanul, és a végső megállapítást megelőzően teljes körűen és érdemben nyilvánosságra hoznak minden olyan alapvető tényt és szempontot, amely az intézkedések alkalmazására vonatkozó döntés alapjául szolgált. A nyilvánosságra hozatal írásban történik, és az érdekelt feleknek elegendő időt kell biztosítani az ilyen alapvető tényekre és szempontokra vonatkozó észrevételeik megtételére.

6.    A dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatok során minden érdekelt fél lehetőséget kap álláspontjának kifejtésére, feltéve, hogy ez nem késlelteti szükségtelenül a vizsgálatok lefolytatását.

48. CIKK

A közérdek figyelembevétele

A dömpingellenes és kiegyenlítő vámokkal kapcsolatos vizsgálatok során a belföldi gazdasági ágazatnak, a fogyasztóknak, a felhasználóknak és az importőröknek jogukban áll releváns információkat és adatokat szolgáltatni, és ezeket az információkat a vizsgálatot végző hatóságok a vonatkozó nemzeti eljárási szabályoknak megfelelően figyelembe veszik.

Az alacsonyabb vám szabálya

Amennyiben valamelyik Fél úgy dönt, hogy dömpingellenes vámot vet ki, az ilyen vám összege nem lépheti túl a dömpingkülönbözet mértékét, de alacsonyabb elvben lehet, ha ez az alacsonyabb vám is elegendő a belföldi gazdasági ágazatnak okozott kár megszüntetéséhez.

4. FEJEZET

VÁMÜGYEK

49. CIKK

Vámügyi együttműködés

1.    A Felek megerősítik a vámügyek területén folytatott együttműködést az átlátható kereskedelmi környezet biztosítása, a kereskedelem megkönnyítése, az ellátási lánc biztonságának fokozása, a fogyasztóbiztonság előmozdítása, a szellemitulajdon-jogokat sértő áruk áramlásának megelőzése, valamint a csempészés, a csalás és a vámjogszabályok megsértése elleni küzdelem céljából.

2.    Az e cikk (1) bekezdésében említett célkitűzések végrehajtása érdekében és a rendelkezésre álló erőforrások szabta kereteken belül, a Felek együttműködnek többek között az alábbiak céljából:

(a)    a vámügyi jogszabályok fejlesztése, a vámügyi eljárások összehangolása és egyszerűsítése, a vámügyek és a kereskedelem megkönnyítése területén alkalmazandó nemzetközi egyezményekkel és standardokkal összhangban, ideértve az Európai Unió által kidolgozottakat (többek között a Vámigazgatási útmutatót), valamint a Kereskedelmi Világszervezet és a Vámigazgatások Világszervezete által kidolgozottakat (különösen a felülvizsgált Kiotói Egyezményt) is;

(b)    korszerű vámrendszerek létrehozása, beleértve a korszerű vámkezelési technológiákat is; az engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó rendelkezések megállapítása; automatizált kockázatalapú elemzés és ellenőrzések végrehajtása; az áruk forgalomba bocsátására vonatkozó egyszerűsített eljárások létrehozása; áruátengedést követő ellenőrzések elvégzése; átlátható vámérték-megállapítás, valamint a vámhatóságok és a vállalkozások közötti partnerségekre vonatkozó rendelkezések megállapítása;

(c)    a legmagasabb szintű feddhetetlenség ösztönzése a vámigazgatásban és különösen a határokon olyan intézkedések alkalmazásával, amelyek tükrözik a Vámigazgatások Világszervezetének (WCO) Arusha nyilatkozatában megfogalmazott alapelveket;

(d)    bevett gyakorlatok cseréje, valamint képzést és technikai segítségnyújtás biztosítása a tervezéshez és kapacitásépítéshez, valamint a legmagasabb szintű feddhetetlenség biztosításához;

(e)    adott esetben a releváns információk és adatok megosztása, tiszteletben tartva a Felek szabályait a bizalmas információk kezelésére és a személyes adatok védelmére vonatkozóan;

(f)    a vámhatóságaik közötti összehangolt vámügyi intézkedések végrehajtása;

(g)    adott és indokolt esetben az engedélyezett gazdálkodókkal kapcsolatos programok és a határellenőrzések kölcsönös elismerésének megvalósítása, ideértve az egyenértékű kereskedelemkönnyítő intézkedéseket is;

(h)    adott és indokolt esetben a vonatkozó vámtranzit-rendszerek összekapcsolási lehetőségeinek feltárása.

50. CIKK

Kölcsönös igazgatási segítségnyújtás

A Felek az I. jegyzőkönyvvel összhangban kölcsönös igazgatási segítségnyújtást biztosítanak egymásnak vámügyekben.

51. CIKK

Vámérték-megállapítás

A Felek közötti kereskedelem tekintetében alkalmazandó vámérték-megállapítási szabályokra a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, az 1994. évi GATT-egyezmény VII. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás az irányadó, amelyet ebbe a megállapodásba foglalnak, és amely értelemszerűen e megállapodás részét képezi.

5. FEJEZET

A KERESKEDELEM TECHNIKAI AKADÁLYAI

52. CIKK

Célkitűzés

E fejezet célkitűzése a Felek közötti árukereskedelem megkönnyítése a kereskedelem szükségtelen technikai akadályainak megelőzése, azonosítása és felszámolása révén.

53. CIKK

Hatály

1.    Ez a fejezet alkalmazandó a TBT-megállapodásban meghatározott minden olyan szabvány, műszaki előírás és megfelelőségértékelési eljárás előkészítésére, elfogadására és alkalmazására, amelyek érinthetik a Felek közötti árukereskedelmet.

2.    Az (1) bekezdéstől eltérve, ez a fejezet nem alkalmazandó a következőkre:

(a)    kormányzati szervek által e szervek termelési és fogyasztási szükségletei vonatkozásában készített beszerzési specifikációk; vagy

(b)    az SPS-megállapodás A. mellékletében meghatározott egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések, amelyekkel a 6. fejezet foglalkozik.

54. CIKK

A TBT-megállapodással fennálló kapcsolat

1.    A TBT-megállapodás 2.1.–2.8., 2.11., 2.12., 3.1., 3.4., 3.5., 4., 5.1.–5.5., 5.8., 5.9., 6., 7.1., 7.4., 7.5., 8., 9. cikkét, valamint 1. és 3. mellékletét belefoglalják e megállapodásba, és azok e megállapodás részét képezik.

2.    Az Üzbég Köztársaság az e megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül befejezi szabványosítási rendszerének a TBT-megállapodáshoz, különösen a helyes gyakorlatról szóló szabályzathoz való közelítésének folyamatát, beleértve a TBT-megállapodásban meghatározott szabványok önkéntes jellegét is.

3.    Az e megállapodásba foglalt TBT-megállapodásban az „e megállapodás”-ra való hivatkozásokat adott esetben az Európai Unió és az Üzbég Köztársaság közötti megállapodásra való hivatkozásként kell értelmezni.

4.    A TBT-megállapodás e megállapodásba foglalt rendelkezéseiben a „tag” kifejezés e megállapodás Feleit jelenti.

55. CIKK

Műszaki előírások

1.    A Felek a tervezett műszaki előírások tekintetében saját szabályaikkal és eljárásaikkal összhangban szabályozási hatásvizsgálatot végeznek.

2.    Az egyes Felek értékelik a műszakielőírás-javaslatok azon rendelkezésre álló szabályozási és nem szabályozási alternatíváit, amelyek teljesíthetik a Fél jogszerű célkitűzéseit, a TBT-megállapodás 2.2. cikkének megfelelően.

3.    A Felek a vonatkozó nemzetközi szabványokat használják műszaki előírásaik alapjaként, kivéve, ha a műszaki előírást kidolgozó Fél bizonyítani tudja, hogy az említett nemzetközi szabványok nem lennének hatékonyak vagy nem lennének megfelelő eszközök a kitűzött jogszerű célkitűzések eléréséhez.

4.    Az 5-A. mellékletben felsorolt szervezetek által kidolgozott nemzetközi szabványokat a TBT-megállapodás 2. és 5. cikke, valamint 3. melléklete értelmében megfelelő nemzetközi szabványnak kell tekinteni, feltéve, hogy e szervezetek e szabványok kidolgozása során megfeleltek a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó bizottságnak a TBT-megállapodás 2. és 5. cikkével, továbbá 3. mellékletével kapcsolatos nemzetközi szabványok, iránymutatások és ajánlások kidolgozására vonatkozó elvekről szóló határozatában előírt elveknek és eljárásoknak.

5.    Bármelyik Fél kérésére az Együttműködési Bizottság mérlegeli az 5-A. mellékletben szereplő jegyzék naprakésszé tételét.

6.    Ha az egyik Fél nem a nemzetközi szabványokat használta műszaki előírásai alapjául, a másik Fél kérésére köteles azonosítani a vonatkozó nemzetközi szabványoktól való bármely lényeges eltérést, kifejteni azokat az okokat, amelyek alapján úgy vélte, hogy azon szabványok az elérni kívánt cél szempontjából nem alkalmasak vagy hatástalanok, és benyújtani az ezen értékelés alapjául szolgáló tudományos vagy technikai bizonyítékokat.

7.    A TBT-megállapodás 2.3. és 2.4. cikkében foglaltakon túlmenően a Felek felülvizsgálják műszaki előírásaikat a vonatkozó nemzetközi szabványokkal való összhang fokozása érdekében, figyelembe véve többek között a vonatkozó nemzetközi szabványokkal kapcsolatos minden új fejleményt vagy a körülményekben bekövetkezett minden olyan változást, amely az említett nemzetközi szabványoktól való eltérés alapjául szolgált.

8.    A kereskedelemre esetlegesen jelentős hatást gyakorló műszaki előírások kidolgozása során a Felek saját szabályaikkal és eljárásaikkal összhangban biztosítják, hogy olyan eljárások álljanak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a Felek személyei számára, hogy nyilvános konzultációs eljárás keretében észrevételeket tegyenek, kivéve, ha sürgős biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi vagy nemzetbiztonsági problémák merülnek fel, vagy azok felmerülése fenyeget. A Felek biztosítják a másik Fél személyei számára az említett konzultációban a saját személyei számára biztosítottnál nem kedvezőtlenebb feltételek mellett történő részvétel lehetőségét, és e konzultációs folyamat eredményeit nyilvánosságra hozzák.

56. CIKK

Szabványok

1.    A szabványok lehető legszélesebb körű harmonizációja érdekében a Felek arra ösztönzik a területén működő szabványügyi testületeket és azokat a regionális szabványügyi testületeket, amelyeknek saját maguk vagy a területükön működő szabványügyi testületek tagjai, hogy:

(a)    erőforrásaik határain belül vegyenek részt a nemzetközi szabványok kidolgozásában a vonatkozó nemzetközi szabványügyi testületekben;

(b)    az általuk kidolgozott szabványok alapjául vegyék figyelembe a vonatkozó nemzetközi szabványokat, kivéve, ha ezek a nemzetközi szabványok hatástalanok vagy nem megfelelőek lennének, például az emberi élet és egészség megfelelő szintű védelmének hiánya vagy alapvető időjárási vagy földrajzi tényezők vagy alapvető technológiai problémák miatt;

(c)    kerüljék el a nemzetközi szabványügyi szervezetek munkájának megkettőzését vagy az azzal való átfedéseket;

(d)    szabályos időközönként vizsgálják felül azon hazai vagy regionális szabványokat, amelyek nem a vonatkozó nemzetközi szabványokon alapulnak, az ilyen nemzetközi szabványokkal való konvergenciájuk fokozása céljából;

(e)    működjenek együtt a másik Fél vonatkozó szabványügyi szerveivel a nemzetközi szabványosítási tevékenységek során; ez az együttműködés a nemzetközi szabványügyi testületekben vagy regionális szinten is megvalósulhat; valamint

(f)    segítsék elő a másik Fél szabványügyi testületeivel folytatott kétoldalú együttműködést.

2.    A Feleknek a következők tekintetében kell biztosítaniuk az információcserét:

(a)    a szabványok alkalmazása a műszaki előírások támogatása érdekében;

(b)    az egyes Felek szabványosítási folyamatai, valamint az, hogy nemzeti szabványaik kidolgozása során milyen mértékben támaszkodnak a nemzetközi, regionális vagy szubregionális szabványokra.

3.    Ha a szabványokat a műszakielőírás-tervezetbe vagy a megfelelőségértékelési eljárásba való beépítés vagy hivatkozás révén teszik kötelezővé, az e megállapodás 59. cikkében meghatározott átláthatósági kötelezettségeknek eleget kell tenni.

57. CIKK

Megfelelőségértékelés

1.    A műszaki előírások elkészítése, elfogadása és alkalmazása vonatkozásában az 55. cikkben szereplő rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók a megfelelőségértékelési eljárásokra.

2.    Ha valamelyik Fél megfelelőségértékelést ír elő kifejezett bizonyosságként egy termék valamely műszaki előírásnak való megfelelésére, akkor az adott Fél:

(a)    olyan megfelelőségértékelési eljárásokat választ, amelyek a kockázatértékelés alapján megállapított kockázatokkal arányosak;

(b)    mérlegeli a szállítói megfelelőségi nyilatkozat – azaz a gyártó által saját kizárólagos felelősségére, a kötelező, harmadik fél általi értékelés mellőzésével kiadott megfelelőségi nyilatkozat – felvételét a műszaki előírásoknak való megfelelés igazolására szolgáló lehetőségek közé; valamint

(c)    kérésre tájékoztatja a másik Felet az egyes termékekre vonatkozó megfelelőségértékelési eljárások során kiválasztása alkalmazott kritériumokról.

3.    Amennyiben valamelyik Fél harmadik fél által elvégzett megfelelőségértékelést ír elő kifejezett bizonyosságként egy termék valamely műszaki előírásnak való megfelelésére, és ezt a feladatot nem utalta az (5) bekezdésben meghatározott kormányzati szerv kizárólagos feladatkörébe, akkor az adott Fél:

(a)    lehetőleg akkreditációs eljárást alkalmaz a megfelelőségértékelő szervezetek minősítésére;

(b)    a lehető legjobban kihasználja az akkreditálásra és a megfelelőségértékelésre vonatkozó nemzetközi szabványokat, valamint a Felek akkreditációs testületeit bevonó nemzetközi megállapodásokat, például a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködés (ILAC) és a Nemzetközi Akkreditálási Fórum (IAF) mechanizmusain keresztül;

(c)    csatlakozik, vagy ösztönzi megfelelőségértékelő szervezeteinek csatlakozását a megfelelőségértékelési eredmények harmonizálását vagy azok elfogadását megkönnyítő bármely működő nemzetközi megállapodáshoz vagy rendelkezéshez;

(d)    biztosítja, hogy a gazdasági szereplők választhassanak egy adott termék vagy termékcsoport tekintetében a Fél hatóságai által kijelölt megfelelőségértékelő szervezetek közül;

(e)    biztosítja, hogy a megfelelőségértékelő szervezetek függetlenek legyenek a gyártóktól, importőröktől és általában a gazdasági szereplőktől, valamint hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség az akkreditáló testületek és a megfelelőségértékelő szervezetek között;

(f)    lehetővé teszi a megfelelőségértékelő szervezetek számára, hogy alvállalkozókat vegyenek igénybe a megfelelőségértékeléssel kapcsolatos vizsgálatok vagy ellenőrzések elvégzésére, beleértve a másik Fél területén található alvállalkozókat is. e pont semelyik része nem értelmezhető úgy, hogy megtiltaná a Feleknek, hogy az alvállalkozók számára ugyanazokat a követelményeket írják elő, amelyeket a szerződés tárgyát képező megfelelőségértékelő szervezetnek teljesítenie kell ahhoz, hogy maga végezhesse el a kiszervezett vizsgálatokat vagy ellenőrzést; valamint

(g)    egyetlen weboldalon közzéteszi az ilyen megfelelőségértékelés elvégzésére kijelölt szervezetek jegyzékét, valamint az említett szervezetek kijelölésének hatályára vonatkozó információkat.

4.    E cikk egyetlen rendelkezése sem zárja ki, hogy egy Fél előírja, hogy egyes termékek esetében a megfelelőségértékelést meghatározott kormányzati hatóságai végezzék. Ilyen esetekben a Fél:

(a)    biztosítja, hogy a megfelelőségértékelésért fizetendő díjak ne haladják meg a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségét, és a megfelelőségértékelés kérelmezőjének kérésére ismerteti, hogy az ilyen megfelelőségértékelésért általa felszámított díjak miként korlátozódnak a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére;

(b)    nyilvánosan közzéteszi a megfelelőségértékelésért fizetendő díjakat.

5.    A (2)–(4) bekezdés rendelkezéseitől eltérve a Felek elfogadják a szállítói megfelelőségi nyilatkozatot a meglévő műszaki előírásoknak való megfelelés bizonyítékaként az 5-B. mellékletben meghatározott területekre és szabályokra vonatkozóan.

58. CIKK

Együttműködés a kereskedelem technikai akadályai terén

1.    A Felek erősítik együttműködésüket a szabványok, a műszaki előírások, a metrológia, a piacfelügyelet, az akkreditáció és a megfelelőségértékelési eljárások terén annak érdekében, hogy javítsák egymás rendszereinek kölcsönös megértését, és megkönnyítsék az egymás piacaira való belépést. E célból a Felek törekednek az adott kérdések vagy ágazatok számára megfelelő szabályozási együttműködési mechanizmusok és kezdeményezések meghatározására és fejlesztésére, beleértve a következőket:

(a)    információ- és tapasztalatcsere egymás műszaki előírásainak és megfelelőségértékelési eljárásainak előkészítéséről és alkalmazásáról;

(b)    együttműködés a műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások lehetséges konvergenciája vagy összehangolása érdekében;

(c)    az egyes Felek metrológiával, szabványosítással, megfelelőségértékeléssel és akkreditációval foglalkozó szervezetei közötti együttműködés ösztönzése; valamint

(d)    információcsere a legújabb fejleményekről a szabványokkal, műszaki előírásokkal, megfelelőségértékelési eljárásokkal és akkreditációval kapcsolatos releváns regionális és többoldalú fórumokon.

2.    Az egymás közötti kereskedelem előmozdítása érdekében a Felek a következőket teszik:

(a)    a műszaki előírások, a metrológia, a szabványosítás, a piacfelügyelet, az akkreditáció és a megfelelőségértékelési eljárások terén köztük fennálló különbségek csökkentése, többek között a nemzetközileg elfogadott eszközök alkalmazásának ösztönzésével;

(b)    az akkreditáció nemzetközi szabályokkal összhangban történő alkalmazásának előmozdítása, a megfelelőségértékelő szervezetek szakmai kompetenciája és tevékenységei értékelésének támogatásaként; valamint

(c)    az Üzbég Köztársaság és vonatkozó nemzeti testületei részvételének és lehetőség szerint tagságának előmozdítása azon európai és nemzetközi szervezetekben, amelyek tevékenysége kapcsolódik a szabványokhoz, a megfelelőségértékeléshez, az akkreditációhoz, a metrológiához és a kapcsolódó feladatkörökhöz.

3.    A Felek törekednek egy olyan folyamat kialakítására és fenntartására, amely révén az Üzbég Köztársaság fokozatosan közelítheti műszaki előírásait, szabványait és megfelelőségértékelési eljárásait az Európai Unió műszaki előírásaihoz, szabványaihoz és megfelelőségértékelési eljárásaihoz.

4.    Azon területeken, amelyeken már megvalósult a közelítés, a Felek mérlegelhetik az ipari termékek megfelelőségértékeléséről és elfogadásáról szóló megállapodásokra vonatkozó tárgyalások elindítását.

59. CIKK

Átláthatóság

1.    A kereskedelemre esetlegesen jelentős hatást gyakorló műszaki előírások kidolgozása során bármely Fél a javasolt műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások közzétételét követően legalább 60 napos időszakot biztosít a másik Fél számára az írásbeli észrevételre, kivéve, ha sürgős biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi vagy nemzetbiztonsági problémák merülnek fel, vagy azok felmerülése fenyeget. A Felek méltányos mérlegelés tárgyává teszik az észrevételezési időszak meghosszabbítására irányuló indokolt megkereséseket.

2.    Ha az egyik Fél a másik Féltől írásbeli észrevételeket kap a javasolt műszaki előírással vagy megfelelőségértékelési eljárással kapcsolatban, akkor az észrevételeket kapó Fél:

(a)    a másik Fél kérésére saját illetékes szabályozó hatóságának részvételével megvitatja az írásbeli észrevételeket, és ezt olyan időpontban teszi, amikor az észrevételek figyelembe vehetők; valamint

(b)    legkésőbb a műszaki előírás vagy a megfelelőségértékelési eljárás közzétételének napján írásban válaszol az észrevételekre.

3.    A Felek a másik Fél megkeresésére információt szolgáltatnak az általuk elfogadott vagy elfogadni kívánt műszaki előírás vagy megfelelőségértékelési eljárás céljairól, valamint jogalapjáról és indokáról.

4.    A Felek biztosítják az általuk elfogadott műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások közzétételét és díjmentes megtekinthetőségét egy weboldalon.

5.    A Felek tájékoztatást nyújtanak a műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások elfogadásáról és hatálybalépéséről, valamint az elfogadott végleges szövegekről.

6.    A felek észszerű időintervallumot biztosítanak a műszaki előírások közzététele és azok hatálybalépése között annak érdekében, hogy a másik Fél gazdasági szereplői alkalmazkodni tudjanak az előírásokhoz. Az „észszerű időintervallum” kifejezés legalább hat hónapos időszakot jelent, kivéve azokat az eseteket, amikor ez nem lenne hatékony a kitűzött jogszerű célok eléréséhez.

60. CIKK

Jelölés és címkézés

1.    A Felek megerősítik, hogy a jelölést vagy címkézést tartalmazó vagy kizárólag ezekkel foglalkozó műszaki előírásaik megfelelnek a TBT-megállapodás 2.2. cikkének.

2.    Amennyiben valamelyik Fél a termékek kötelező jelölését vagy címkézését írja elő:

(a)    kizárólag olyan információk feltüntetését írja elő, amelyek relevánsak a termék fogyasztói vagy használói számára, vagy amelyek a termék kötelező műszaki előírásoknak való megfelelését jelölik;

(b)    nem ír elő semmilyen előzetes jóváhagyást, regisztrációt vagy tanúsítást a termékek jelölésével vagy címkézésével kapcsolatban, sem valamilyen díj megfizetését olyan termékek forgalmazásának előfeltételeként, amelyek máskülönben megfelelnének a kötelező műszaki előírásoknak, kivéve, ha ez a TBT-megállapodás 2.2. cikkében szereplő jogszerű célkitűzések miatt szükséges;

(c)    ha a gazdasági szereplők számára egyedi azonosítószám használatát írja elő, akkor köteles az ilyen számot a másik Fél gazdasági szereplői részére indokolatlan késedelem nélkül, megkülönböztetésmentesen kiadni;

(d)    feltéve, hogy az alább felsorolt elemek nem félrevezetőek, ellentmondásosak vagy zavarosak az árukat importáló Fél által előírt információkkal kapcsolatban, az adott Fél engedélyezi a következőket:

(i)    az árukat importáló Fél által kért nyelv mellett más nyelven is feltüntetett információk;

(ii)    nemzetközileg elfogadott nómenklatúra, piktogramok, szimbólumok és grafikai ábrázolások; valamint

(iii)    az árukat importáló Fél által kért információkon felüli további információk;

(e)    elfogadja, hogy a kiegészítő címkézésre vagy a címkézés helyesbítésére az importáló ország vámraktáraiban vagy más kijelölt területein kerüljön sor, kivéve, ha a címkézést a Felek jogszabályai írják elő közegészségügyi és biztonsági okokból; valamint

(f)    arra törekszik, hogy elfogadja azokat a címkéket, amelyek a meglévő címkéken vagy a kísérő dokumentációban szereplő jelöléseken vagy címkézési információkon helyezhetők el, nem pedig fizikailag a terméken.

3.    A (2) bekezdés e) pontját az Üzbég Köztársaság WTO-csatlakozásának időpontjáig kell alkalmazni.

61. CIKK

Együttműködés a piacfelügyelet, a biztonság és a nem élelmiszer jellegű termékek megfelelősége terén

1.    A Felek elismerik a piacfelügyelet, a biztonság és a nem élelmiszer jellegű termékek megfelelősége terén folytatott együttműködés fontosságát a kereskedelem megkönnyítése, a fogyasztók és más felhasználók védelme, valamint a megosztott információkon alapuló kölcsönös bizalom kiépítése szempontjából.

2.    A piacfelügyelet független és pártatlan működésének biztosítása érdekében a Felek biztosítják a következőket:

(a)    a piacfelügyeleti funkciók és a megfelelőségértékelési funkciók szétválasztása; valamint

(b)    minden olyan érdek kiküszöbölése, amely befolyásolná a piacfelügyeleti hatóságok pártatlanságát a gazdasági szereplők ellenőrzésének vagy felügyeletének elvégzése során.

3.    A Felek együttműködhetnek és információt cserélhetnek a piacfelügyelet, a biztonság és a nem élelmiszer jellegű termékek megfelelősége terén, különösen a következők tekintetében:

(a)    piacfelügyeleti és végrehajtási tevékenységek és intézkedések;

(b)    kockázatértékelési módszerek és terméktesztelés;

(c)    összehangolt termékvisszahívás vagy egyéb hasonló intézkedések;

(d)    tudományos, műszaki és szabályozási kérdések, amelyek célja a nem élelmiszer jellegű termékek biztonságának és a megfelelésnek a javítása;

(e)    olyan újonnan felmerülő kérdések, amelyeknek jelentős egészségügyi és biztonsági vonatkozásai vannak;

(f)    szabványosítással kapcsolatos tevékenységek; valamint

(g)    tisztviselők cseréje.

4.    Az Európai Unió a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 7 vagy annak utódmegállapodásában említett fogyasztási cikkekre vonatkozó sürgősségi riasztórendszeréből válogatott információkat szolgáltathat az Üzbég Köztársaság számára, az Üzbég Köztársaság pedig az Üzbég Köztársaság vonatkozó jogszabályaiban említett fogyasztási cikkek tekintetében releváns információkat szolgáltathat az Európai Uniónak a nem élelmiszer jellegű fogyasztási cikkek biztonságosságáról, valamint a meghozott megelőző, korlátozó és korrekciós intézkedésekről. Erre az információcserére az alábbiak formájában kerülhet sor:

(a)    eseti információcsere kellően indokolt esetekben, a személyes adatok kivételével; vagy

(b)    rendszeres információcsere az Együttműködési Bizottság által az 5-C. mellékletben meghatározott megállapodás alapján.

5.    Az Együttműködési Bizottság rendelkezhet az 5-D. mellékletben az információk rendszeres – akár elektronikus úton történő – cseréjéről azon intézkedések tekintetében, amelyek az előírásoknak nem megfelelő, nem élelmiszer jellegű termékek közül a (4) bekezdés hatálya alá tartozóktól eltérő termékekre vonatkoznak.

6.    A Felek a (3), (4) és (5) bekezdés alapján megszerzett információkat kizárólag a fogyasztók, az egészség, a biztonság vagy a környezet védelme céljából használják fel.

7.    A Felek a (3), (4) és (5) bekezdés alapján megszerzett információkat bizalmasan kezelik.

8.    A (4) és (5) bekezdésben említett megállapodások meghatározzák a megosztani kívánt információ típusát, az információcsere szabályait és módjait, valamint a titoktartási és a személyes adatok védelméről szóló szabályok alkalmazását. Az Együttműködési Bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy határozatokat fogadjon el az 5-C. és 5-D. mellékletben foglalt rendelkezések meghatározása vagy módosítása céljából.

9.    E fejezet alkalmazásában „piacfelügyelet” alatt a közigazgatási szervek által valamely Fél eljárásai alapján – adott esetben a gazdasági szereplőkkel együttműködésben – végzett tevékenységek és hozott intézkedések értendők, amelyek lehetővé teszik az adott Fél számára a termékek jogszabályokban és egyéb rendelkezésekben foglalt követelményeknek való megfelelésének és biztonságosságának nyomon követését vagy kezelését. Üzbegisztán esetében a gazdasági szereplő a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr vagy az eladó.

62. CIKK

Technikai egyeztetések és konzultációk

1.    Bármelyik Fél kérheti a másik Fél bármely olyan műszakielőírás-tervezetének vagy javasolt megfelelőségértékelési eljárásának megvitatását, amely megítélése szerint jelentősen hátrányosan érintheti a Felek közötti kereskedelmet. A kérelmet írásban kell benyújtani, az alábbiak megjelölésével:

(a)    a szóban forgó intézkedés;

(b)    e fejezet azon rendelkezései, amelyekre az aggályok vonatkoznak; valamint

(c)    a kérelem indokai, beleértve annak ismertetését, hogy a kérelmező Fél mit talál aggályosnak az intézkedéssel kapcsolatban.

2.    Az egyik Fél a kérelmét a másik Félnek a 63. cikk értelmében kijelölt, TBT-fejezet koordinátorához nyújtja be.

3.    Bármelyik Fél kérésére a Felek a kérelem keltétől számított 60 napon belül személyesen, illetve video- vagy telekonferencia útján összeülnek, hogy megvitassák a kérelemben felvetett aggályokat, és törekednek az ügy lehető leggyorsabb megoldására. Ha a kérelmező Fél úgy ítéli meg, hogy az ügy sürgős, kérheti, hogy rövidebb időn belül sor kerüljön az egyeztetésre. Ilyen esetekben a megkeresett Fél méltányos mérlegelés tárgyává teszi a kérést.

4.    A másik Fél a TBT-fejezet koordinátorához intézett írásbeli kérés útján bármely Fél konzultációt kérhet a másik Féltől bármely, az e fejezet alapján felmerülő témában. A Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ügyet kölcsönösen kielégítő módon oldják meg.

5.    Ez a cikk nem sérti a Felek 14. fejezetből fakadó jogait és kötelezettségeit.

63. CIKK

A TBT-fejezet koordinátora

1.    Mindegyik Fél kijelöli a TBT-fejezet koordinátorát, és értesítik a másik Felet a koordinátor elérhetőségéről és az esetleges változásokról. A TBT-fejezet koordinátorai kötelesek együtt munkálkodni e fejezet végrehajtása és a Felek közötti együttműködés előmozdítása érdekében minden olyan kérdésben, amely a TBT-megállapodáshoz kapcsolódik.

2.    A TBT-fejezet koordinátorainak feladatai közé tartoznak a következők:

(a)    e fejezet végrehajtásának és igazgatásának nyomonkövetése, beleértve a szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások kidolgozásával, elfogadásával, alkalmazásával vagy érvényesítésével kapcsolatos kérdéseket;

(b)    kommunikáció a másik Fél TBT-fejezet koordinátorával a Felek által a szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások kidolgozása és javítása terén folytatott együttműködés fokozása érdekében tett kezdeményezésekről;

(c)    lehetőség szerint technikai egyeztetések szervezése, összhangban a 62. cikkel; valamint

(d)    információcsere folytatása a fejlesztésekről a szabványokkal, műszaki előírásokkal és megfelelőségértékelési eljárásokkal kapcsolatos nem kormányzati, regionális és többoldalú fórumokon.

3.    A TBT-fejezet koordinátorai a feladataik ellátásához megfelelő bármely megegyezésük szerinti módszerrel kommunikálnak egymással.

64. CIKK

Átmeneti időszak

Az Üzbég Köztársaság tekintetében az 55. cikk (3) bekezdését, az 55. cikk (6) bekezdését, az 55. cikk (7) bekezdését, az 56. cikk (1) bekezdésének b) pontját, az 56. cikk (1) bekezdésének c) pontját, az 57. cikk (3) bekezdésének b) pontját, az 57. cikk (3) bekezdésének d) pontját, az 57. cikk (5) bekezdését és az 5-B. mellékletet e megállapodás hatálybalépésétől számított öt év elteltével kell alkalmazni.

6. FEJEZET

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEK

65. CIKK

Célkitűzések

E fejezet célja a Felek közötti kereskedelemben alkalmazott, a WTO SPS-megállapodásában meghatározott egészségügyi és növényegészségügyi (a továbbiakban: SPS-) intézkedésekre vonatkozó elvek meghatározása, beleértve az állat- és növényegészségügyet és az élelmiszer-biztonságot, valamint az állatjóléttel, az antimikrobiális rezisztenciával és a fenntartható élelmiszerrendszerekkel kapcsolatos együttműködésre vonatkozó elvek meghatározása. Az e fejezetben meghatározott elveket a Felek oly módon alkalmazzák, amely megkönnyíti a kereskedelmet, és megakadályozza a közöttük folyó kereskedelem indokolatlan akadályainak kialakulását, ugyanakkor megőrzi az egyes Felek védelmi szintjét az emberek, állatok vagy növények egészsége vagy élete tekintetében.

66. CIKK

Alapelvek

1.    A Felek biztosítják, hogy az SPS-intézkedések kidolgozása és alkalmazása az arányosság, az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és a tudományos indokoltság elve alapján, valamint a nemzetközi szabványok (az 1951. december 6-án Rómában aláírt Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (a továbbiakban: IPPC), az Állategészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: OIE) és a Codex Alimentarius Főbizottság (a továbbiakban: Codex Alimentarius)) figyelembevételével történjen.

2.    Mindkét Fél biztosítja, hogy köz-, állat- és növényegészségügyi intézkedéseik – azonos vagy hasonló feltételek fennállása esetén – nem idéznek elő önkényes vagy indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést saját területük és a másik Fél területe között. Az SPS-intézkedések alkalmazásának módja nem valósítja meg a Felek közötti kereskedelem rejtett korlátozását.

3.    Az egyes Felek biztosítják, hogy az SPS-intézkedéseket, -eljárásokat vagy -ellenőrzéseket megfelelő módon végrehajtják, és hogy indokolatlan késedelem nélkül megválaszolják a másik Fél illetékes hatóságától érkező információkéréseket oly módon, hogy a behozott termékek ne részesüljenek a hasonló hazai termékeknél kedvezőtlenebb bánásmódban.

67. CIKK

Importkövetelmények és hivatalos SPS-tanúsítványok

1.    A Felek behozatali követelményeinek a Codex Alimentarius, az OIE és az IPPC elvein és azok vonatkozó szabványain kell alapulniuk, kivéve, ha a behozatali követelményeket az SPS-megállapodásban előírt alkalmazandó nemzetközi szabályokkal összhangban végzett, tudományosan megalapozott kockázatértékelés támasztja alá.

2.    Az importáló Fél behozatali követelményei az exportáló Fél teljes területére alkalmazandók, csakúgy, mint a mezőgazdasági termékek – többek között növények és növényi termékek – Felek közötti kereskedeleméhez a 69. cikk értelmében esetleg szükséges hivatalos SPS-tanúsítványok.

3.    E fejezet alkalmazásában a hatósági SPS-tanúsítványok olyan, az exportáló fél által kiállított okmányok, amelyek garantálják, hogy az importáló fél jogszabályai által az érintett termékekre vonatkozóan meghatározott, felsorolt behozatali követelmények teljesülnek.

68. CIKK

Egyenértékűség

1.    Az exportáló Fél kérésére, valamint az importáló Fél kielégítő értékelésére is figyelemmel, a Feleknek – a vonatkozó nemzetközi eljárásokkal összhangban – el kell ismerniük az általánosságban, illetve egy ágazatra vagy annak részére alkalmazott egyedi intézkedések és/vagy intézkedéscsoport és/vagy rendszerek egyenértékűségét.

2.    Az egyenértékűség elismerését az Együttműködési Bizottság állapítja meg, és azt a 6. mellékletben fel kell tüntetni.

69. CIKK

Az állatok és növények egészségével kapcsolatos intézkedések

1.    A Felek elismerik a károsítóktól vagy betegségtől mentes területek és az alacsony károsító- vagy betegségprevalenciájú területek fogalmát, összhangban az SPS-megállapodással, valamint a Codex, az Állategészségügyi Világszervezet és az IPPC vonatkozó szabványaival, iránymutatásaival vagy ajánlásaival.

2.    A károsítóktól vagy betegségtől mentes területek és az alacsony károsító- vagy betegségprevalenciájú területek meghatározása során a Felek figyelembe veszik az olyan tényezőket, mint például a földrajzi helyzet, az ökológiai rendszerek, a járványügyi felügyelet, valamint az ilyen területek egészségügyi vagy növényegészségügyi ellenőrzéseinek hatékonysága.

3.    Az importáló Fél az exportáló Félre alkalmazott egészségügyi és növényegészségügyi intézkedéseit a károsító vagy betegség által érintett exportáló Fél által meghozott, körzetekre vonatkozó döntésekre alapozza, feltéve, hogy így biztosított az importáló Fél megfelelő védelmi szintje.

70. CIKK

Vizsgálatok és ellenőrzések

1.    Az importáló Fél által az exportáló Fél területén, utóbbi ellenőrzési és tanúsítási rendszereinek értékelése érdekében végzett vizsgálatokat és ellenőrzéseket a vonatkozó IPPC-, OIE- és Codex Alimentarius-szabványokkal, iránymutatásokkal és ajánlásokkal összhangban kell végrehajtani. Az ellenőrzési és tanúsítási rendszerek ellenőrzésének részét képező további ellenőrzések bármikor irányulhatnak meghatározott exportáló létesítményekre és gyártókra.

2.    Ha az importáló Fél elégedett a fent említett vizsgálatok és ellenőrzések eredményeivel, és jegyzéket vezet az állatok vagy állati eredetű termékek behozatalára jogosult létesítményekről vagy telephelyekről, az importáló Fél által meghatározott megfelelő garanciák mellett előzetes vizsgálat nélkül jóváhagyja az exportáló fél területén található létesítményeket, amennyiben az exportáló Fél ezt kérte.

3.    A Felek a garanciák elfogadását a következőkre alapozzák:

(a)    az illetékes hatóság értékelése, valamint az exportáló létesítmények ellenőrzésére való képessége;

(b)    az illetékes hatóság írásbeli garanciája, amely azt tanúsítja, hogy az importáló Fél megfelel a minimumkövetelményeknek.

4.    Az importáló Fél, amikor csak lehetséges, értesíti a másik Felet a nem megfelelő áruról, a meg nem felelés okairól, és biztosítja számára a meg nem felelés okaira vonatkozó valamennyi releváns információt.

5.    A vizsgálatok és ellenőrzések költségét az azokat végző Fél viseli, belső eljárásaival összhangban.

71. CIKK

Importellenőrzés és díjak

1.    Amennyiben az importellenőrzés során a megfelelő behozatali követelményeknek való meg nem felelést tárnak fel, az importáló Fél által hozott intézkedéseknek az esetleges kockázatok értékelésén kell alapulnia, és az nem korlátozhatja jobban a kereskedelmet, mint ami a Fél megfelelő egészségügyi és növényegészségügyi védelmének szintjéhez szükséges.

2.    Az importáló Fél, amikor csak lehetséges, értesíti a nem megfelelő szállítmány importőrét vagy annak képviselőjét a meg nem felelés okairól, és lehetőséget biztosít számukra a határozat felülvizsgálatára. Az importáló Fél figyelembe veszi a felülvizsgálat céljából benyújtott összes lényeges információt.

3.    A Felek díjat szedhetnek a határokon végzett ellenőrzések lefolytatása során felmerült költségek fejében, legfeljebb a költségek megtérülésének mértékéig.

72. CIKK

Információcsere és együttműködés

1.    A Felek megvitatják a meglévő SPS-, valamint állatjóléti intézkedéseket, azok kidolgozását és végrehajtását, valamint információt cserélnek azokkal kapcsolatban. Az ilyen megbeszélések és információcsere során – adott esetben – figyelembe kell venni az SPS-megállapodást, valamint az IPPC, az OIE és a Codex Alimentarius szabványait, iránymutatásait vagy ajánlásait.

2.    A Felek információ-, szakértelem- és tapasztalatcsere révén együttműködnek az élelmiszer-biztonsággal, az állategészségüggyel, az állatjóléttel, a növényegészségüggyel és az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos kérdésekben az e területeken történő kapacitásépítés céljából. Ez az együttműködés a technikai segítségnyújtásra is kiterjedhet. Különös figyelmet kell fordítani az állat- és növénybetegségek észlelésére és felügyeletére, valamint a kockázatelemzési rendszerek javítására. Az Együttműködési Bizottság e célból technikai segítségnyújtási programot fogadhat el.

3.    A Felek bármely Félnek a köz-, állat- és növényegészségügyi kérdések, illetve az e fejezetben szabályozott egyéb, sürgős kérdések megfontolására irányuló kérelme alapján időben párbeszédet folytatnak köz-, állat- és növényegészségügyi kérdésekben. Az Együttműködési Bizottság szabályokat fogadhat el az ilyen párbeszéd lebonyolítására.

4.    A Felek kapcsolattartó pontokat jelölnek ki az e fejezetben felölelt kérdésekkel kapcsolatos kommunikáció céljából, és folyamatosan naprakésszé teszik azokat.

73. CIKK

Átláthatóság

Minden Fél:

(a)    átláthatóságra törekszik a kereskedelemre vonatkozó SPS-intézkedések, és különösen a másik Fél importjaira vonatkozó SPS-előírások terén;

(b)    a másik Fél kérésére, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatást ad arról, milyen előírások vonatkoznak bizonyos termékek importjára, beleértve azt is, ha kockázatértékelésre van szükség;

(c)    indokolatlan késedelem nélkül levélben, faxon vagy e-mailben értesíti a másik Fél kapcsolattartóját bármely súlyos vagy jelentős emberi, állat- vagy növényegészségügyi kockázatról, beleértve a Felek közötti kereskedelem tárgyát képező árukkal kapcsolatos élelmiszer-vészhelyzeteket is.

7. FEJEZET

SZELLEMI TULAJDON

1. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

74. CIKK

Célkitűzések

E fejezet célkitűzései a következők:

(a)    az innovatív és kreatív termékek és szolgáltatások előállításának és értékesítésének megkönnyítése a Felek között, ezáltal hozzájárulva a Felek gazdaságának fenntarthatóbbá és inkluzívabbá tételéhez;

(b)    a Felek közötti kereskedelem megkönnyítése és szabályozása, valamint e kereskedelem torzulásainak és akadályainak csökkentése; valamint

(c)    a szellemitulajdon-jogok megfelelő szintű és hatékony védelmének és érvényesítésének megvalósítása.

75. CIKK

A kötelezettségek jellege és hatálya

1.    A Felek végrehajtják azokat a szellemitulajdon-jogokkal foglalkozó nemzetközi szerződéseket, amelyeknek részes felei. A WTO-egyezmény 1C. mellékletében foglalt TRIPS-megállapodást belefoglalják e megállapodásba, és az értelemszerűen e megállapodás részét képezi. Ez a fejezet kiegészíti és pontosítja a Feleknek a szellemi tulajdon területén megkötött azon nemzetközi egyezményekből eredő jogait és kötelezettségeit, amelyeknek részes Felei.

2.    E fejezet alkalmazásában „szellemitulajdon-jogok”: e fejezet 78–120. cikkében és a TRIPS-megállapodás II. része 1–7. szakaszában említett valamennyi kategóriájú szellemitulajdon-jog.

3.    A szellemitulajdon-jogok védelme magában foglalja az ipari tulajdon oltalmáról szóló, 1883. március 20-án Párizsban kelt, az 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált Párizsi Egyezmény (a továbbiakban: Párizsi Egyezmény) 10a. cikkében említett tisztességtelen verseny elleni védelmet.

4.    E fejezet nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy alkalmazzák joguk azon rendelkezéseit, amelyek a szellemitulajdon-jogok magasabb szintű védelmét és végrehajtását vezetik be, feltéve, hogy e rendelkezések nem ellentétesek e fejezet rendelkezéseivel.

76. CIKK

Jogkimerülés

1.    Mindegyik Fél rendelkezik a szellemitulajdon-jogok nemzeti vagy regionális kimerülésének szabályairól.

2.    A szerzői jog és szomszédos jogok terén a jogkimerülés csak a művek eredeti példányainak és egyéb, védelem alatt álló teljesítményeknek vagy azok másolt példányainak a nyilvánosság számára, értékesítés útján vagy más módon történő terjesztésére vonatkozik.

77. CIKK

Nemzeti elbánás

1.    Az e fejezet hatálya alá tartozó szellemitulajdon-jogok tekintetében mindkét Fél köteles a másik Fél állampolgárait legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíteni, mint amilyenben a Fél a saját állampolgárait részesíti a szellemitulajdon-jogok oltalma 8 tekintetében, figyelemmel a következő okmányokban korábban megállapított kivételekre.

(a)    a Párizsi Egyezmény;

(b)    az 1971. július 24-én Párizsban felülvizsgált és 1979. szeptember 28-án módosított, az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény (a továbbiakban: Berni Egyezmény);

(c)    az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, 1961. október 26-án Rómában kelt nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: Római Egyezmény); vagy

(d)    az integrált áramkörökhöz kapcsolódó szellemi tulajdonról szóló, 1989. május 26-án Washingtonban elfogadott szerződés.

Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorszolgáltató szervezetek tekintetében az első albekezdésben említett kötelezettség csak az e megállapodásban meghatározott jogokra vonatkozik.

2.    A Felek igazságügyi és közigazgatási eljárásaik tekintetében élhetnek az (1) bekezdés alapján engedélyezett kivételekkel, ideértve a másik Fél állampolgárai számára annak előírását, hogy a területükön kézbesítési címet jelöljenek meg vagy képviselőt jelöljenek ki, feltéve, hogy az ilyen kivétel:

(a)    a Fél e fejezettel nem összeegyeztethetetlen jogszabályainak vagy egyéb rendelkezéseinek való megfelelés biztosításához szükségesek; valamint

(b)    alkalmazásának módja nem valósítja meg a kereskedelem rejtett korlátozását.

3.    Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a Szellemi Tulajdon Világszervezete (a továbbiakban: WIPO) égisze alatt kötött többoldalú megállapodásokban a szellemitulajdon-jogok megszerzésére vagy fenntartására vonatkozóan előírt eljárásokra.

2. SZAKASZ

A SZELLEMITULAJDON-JOGOKRA VONATKOZÓ ALAPKÖVETELMÉNYEK

1. ALSZAKASZ

SZERZŐI ÉS SZOMSZÉDOS JOGOK

78. CIKK

Nemzetközi megállapodások

1.    A Felek eleget tesznek a következőknek:

(a)    a WIPO 1996. december 20-án Genfben elfogadott Szerzői Jogi Szerződése (WCT);

(b)    a WIPO 1996. december 20-án Genfben elfogadott, Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló Szerződése (WPPT); valamint

(c)    a 2013. június 28-án Marrákesben elfogadott, a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrákesi Szerződés.

2.    A Felek megtesznek minden észszerű erőfeszítést annak érdekében, hogy megerősítsék az audiovizuális előadások védelméről szóló, 2012. június 24-én Pekingben elfogadott Szerződést, vagy csatlakozzanak ahhoz.

79. CIKK

Szerzők

A Felek kizárólagos jogot biztosítanak a szerzők részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására:

(a)    műveik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, ideiglenes vagy végleges reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában;

(b)    műveik eredeti vagy másolt példányainak bármilyen formában történő nyilvános terjesztése értékesítés útján vagy másként;

(c)    műveik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő közvetítése nyilvánosság számára, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy azokhoz az általuk megválasztott helyen és időben hozzáférhessenek; valamint

(d)    műveik eredeti vagy másolati példányainak a nyilvánosság részére való kereskedelmi bérbeadása.

80. CIKK

Előadóművészek

Mindkét Fél kizárólagos jogot biztosít az előadóművészek részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására:

(a)    előadásaik rögzített formája 9 ;

(b)    műveik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában;

(c)    előadásaik rögzített formájának terjesztése a nyilvánosság számára, értékesítés útján vagy más módon;

(d)    előadásaik rögzített formájának vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő elérhetővé tétele oly módon, hogy a közönség tagjai azokhoz az általuk megválasztott helyen és időben hozzáférhessenek;

(e)    előadásaik vezeték nélküli sugárzásának és a nyilvánossághoz való közvetítése, kivéve, ha az előadás már önmagában sugárzott előadás vagy rögzítés eredménye; valamint

(f)    előadásaik rögzített formájának a nyilvánosság részére való kereskedelmi bérbeadása.

81. CIKK

Hangfelvétel-előállítók

A Felek kizárólagos jogot biztosítanak a hangfelvétel-előállítók részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására:

(a)    hangfelvételeik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában;

(b)    hangfelvételeik és azok másolatai rögzített formájának forgalmazása a nyilvánosság számára, értékesítés útján vagy más módon;

(c)    hangfelvételeik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő nyilvánosságra hozatala oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai azokhoz az általuk megválasztott helyen és időben hozzáférhessenek; valamint

(d)    hangfelvételeik kereskedelmi bérbeadása a nyilvánosság számára.

82. CIKK

Műsorszolgáltató szervezetek

A Felek kizárólagos jogot biztosítanak a műsorszolgáltató szervezetek részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására:

(a)    sugárzott műsoraik rögzítése, vezetéken vagy vezeték nélküli sugárzás esetén egyaránt (a kábelen vagy műholdon keresztül történő sugárzást is ideértve);

(b)    rögzített, sugárzott műsoraik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, ideiglenes vagy végleges reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában, vezetékes vagy vezeték nélküli sugárzás esetén egyaránt, a kábelen vagy műholdon keresztül történő sugárzást is ideértve;

(c)    sugárzott műsoraik rögzített formájának vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel a nyilvánosság részére való elérhetővé tétele, függetlenül attól, hogy a műsor közvetítése vezeték útján vagy vezeték nélkül történt, a kábelen vagy műholdon keresztül történő sugárzást is ideértve, oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai azokhoz az általuk megválasztott helyen és időben hozzáférhessenek;

(d)    sugárzott műsoraik rögzített formájának – azok másolatait is ideértve – terjesztése a nyilvánosság számára, értékesítés útján vagy más módon, függetlenül attól, hogy a sugárzás vezetékes vagy vezeték nélküli formában történt, a kábelen vagy műholdon keresztül történő sugárzást is ideértve; valamint

(e)    sugárzott műsoraik vezeték nélküli újrasugárzása, illetve közönség előtti bemutatása, amennyiben e közvetítés olyan helyen történik, amely a nyilvánosság számára belépődíj ellenében hozzáférhető.

83. CIKK

Kereskedelmi céllal nyilvánosságra hozott hangfelvételek sugárzása és a nyilvánossághoz való közvetítése

1.    Az egyes Felek biztosítják azt a jogot, amelynek célja, hogy a felhasználó egy egyszeri méltányos díjazást fizessen az előadóművésznek vagy a hangfelvétel-előállítónak a kereskedelmi célból kiadott hangfelvétel, illetve e hangfelvétel egy többszörözött példánya sugárzás vagy egyéb módon a nyilvánossághoz közvetítés céljából történő felhasználása esetén.

2.    A Felek biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett egyszeri, méltányos díjazás felosztásra kerüljön az érintett előadóművészek és hangfelvétel-előállítók között. A Felek az előadóművészek és hangfelvételek előállítói közötti megegyezés hiányában meghatározhatják azokat a feltételeket, amelyek szerint az előadóművészek és hangfelvétel-előállítók felosztják egymás között az egyszeri méltányos díjazást.

84. CIKK

Az oltalom időtartama

1.    Az Üzbég Köztársaság tekintetében ezt a cikket e megállapodás hatálybalépésétől számított három év elteltével kell alkalmazni.

2.    A mű szerzőjének jogai a szerző életében és a halálát követő 70 évig állnak fenn, függetlenül attól, hogy a művet mikor bocsátották jogszerűen a nyilvánosság rendelkezésére.

3.    A szöveggel rendelkező zeneművek oltalmának időtartama a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálától számított 70 év, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként vannak-e feltüntetve: a zenemű szövegének és zenéjének szerzője, amennyiben mindkettő kifejezetten az adott szöveges zeneműhöz készült.

4.    Amennyiben egy művön fennálló szerzői jog több szerzőtársat illet, az (1) bekezdésben meghatározott oltalmi időt az utoljára elhunyt szerző halálától kell számítani.

5.    A név nélkül vagy felvett néven szerzett művek esetében az oltalom időtartama a mű jogszerű nyilvánosságra hozatalát követő 70 évig tart. Ha azonban a szerző által felvett név semmi kétséget nem hagy a szerző személyazonossága felől, vagy ha a szerző az első mondatban meghatározott idő alatt felfedi személyazonosságát, a védelmi időt az (1) bekezdés szerint kell számítani.

6.    A filmalkotások és audiovizuális művek oltalmának időtartama a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálától számított 70 év, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként vannak-e feltüntetve:

(a)    a főrendező;

(b)    a forgatókönyvíró;

(c)    a dialógus szerzője; valamint

(d)    a kifejezetten a filmalkotás vagy audiovizuális mű számára írt zene szerzője.

7.    A műsorszolgáltató szervezetek jogai az első sugárzástól számított 50 évig részesülnek védelemben, függetlenül attól, hogy az említett sugárzás vezetékes úton vagy vezeték nélkül, kábelen keresztül vagy műhold útján történik.

8.    Az előadóművészek jogai az előadás rögzítésének időpontjától számított legalább ötven éven át részesülnek oltalomban;

9.    A hangfelvétel-előállítók jogai a rögzítést követően legalább 50 évvel, vagy ha a hangfelvételt ezen idő alatt jogszerűen nyilvánosságra hozták, a közzétételtől számított 70 év elteltével megszűnnek. Jogszerű nyilvánosságra hozatal hiányában, ha a hangfelvételt ezen idő alatt jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítették, a védelmi idő az ilyen közvetítéstől számított 70 év. A Felek elfogadhatnak vagy hatályban tarthatnak arra irányuló hatékony intézkedéseket, hogy az 50 év oltalmat követő 20 évben keletkezett hasznot méltányosan osszák el az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók között.

10.    Az ebben a cikkben foglalt oltalom időtartamát az eseményt követő év január 1-jétől kell számítani.

11.    A Felek rendelkezhetnek az e cikkben előírtaknál hosszabb oltalmi időkről is.

85. CIKK

Követő jog

1.    A Felek követő jogot biztosítanak az eredeti képzőművészeti műalkotás szerzőjének javára, amelyet elidegeníthetetlenként kell meghatározni, és amelyről a szerző előzetesen sem mondhat le; e jog alapján az alkotásnak a szerző általi első eladását követő minden viszonteladásáért az eladási árból a szerzőt jogdíj illeti meg.

2.    Az (1) bekezdésben foglalt jogot valamennyi viszonteladásra alkalmazni kell, amelyben a művészeti piac képviselői – így például aukciós házak, művészeti galériák és általában műkereskedők – eladóként, vevőként, illetve közvetítőként közreműködnek.

3.    A Felek rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett jogot nem kell alkalmazni olyan viszonteladások esetében, amelyeknél az eladó az alkotást közvetlenül a szerzőtől szerezte meg a viszonteladást megelőző három éven belül, és a viszonteladói ár nem halad meg egy bizonyos minimumösszeget.

4.    A díjak beszedésére vonatkozó eljárást és a díjak összegét a Felek jogszabályban határozzák meg.

86. CIKK

Közös jogkezelés

1.    A Felek ösztönzik a megfelelő közös jogkezelő szervezeteik közötti párbeszédet, a műveknek és más, védelem alatt álló teljesítményeknek a Felek területén való hozzáférhetőségének, valamint az ilyen művek és más, védelem alatt álló teljesítmények használatáért fizetendő jogdíjak átutalásának előmozdítása érdekében.

2.    A Felek ösztönzik a közös jogkezelő szervezetek átláthatóságát, különös tekintettel a jogdíjak beszedésére, a beszedett jogdíjakra alkalmazott levonásokra, a beszedett jogdíjak felhasználására, az elosztás rendszerére és az általuk kezelt tartalomra.

3.    A Felek arra ösztönzik a területükön letelepedett azon közös jogkezelő szervezetet, amely képviseleti megállapodás alapján a másik Fél területén letelepedett, másik közös jogkezelő szervezetet képvisel, hogy pontosan, rendszeresen és kellő gondossággal fizesse a képviselt közös jogkezelő szervezeteknek járó összegeket, valamint tájékoztassa a képviselt közös jogkezelő szervezetet a nevében begyűjtött jogdíjbevételek összegéről és az ezekből adott esetben levont összegekről.

87. CIKK

Kivételek és korlátozások

A Felek kizárólag olyan különös esetekben állapíthatnak meg korlátozásokat vagy kivételeket a 79–82. cikkben foglalt jogok tekintetében, amelyek nem ellentétesek a mű vagy más, védelem alatt álló teljesítmény rendes felhasználásával, és indokolatlanul nem károsítják a jogosultak jogos érdekeit.

88. CIKK

A technológiai intézkedések védelme

1.    Az Üzbég Köztársaság tekintetében ezt a cikket e megállapodás hatálybalépésétől számított három év elteltével kell alkalmazni.

2.    A Felek megfelelő jogi védelmet biztosítanak a hatásos műszaki intézkedések olyan megkerülése ellen, amelyet olyan személy hajt végre, aki tudja, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellene, hogy cselekményének célja a műszaki intézkedés megkerülése.

3.    A Felek jogi védelmet biztosítanak az olyan eszközök, termékek vagy alkatrészek előállítása, importja, forgalmazása, értékesítése, bérbeadása, értékesítést vagy bérbeadást ösztönző reklámozása vagy kereskedelmi célú birtoklása, illetve olyan szolgáltatások nyújtása ellen, amelyek:

(a)    népszerűsítésének, reklámozásának vagy forgalmazásának célja egy hatékony technológiai intézkedés megkerülése;

(b)    egy hatékony technológiai intézkedés megkerülésén túl csak korlátozott kereskedelmi jelentőségű rendeltetéssel bírnak; vagy

(c)    tervezésének, előállításának, módosításának vagy szolgáltatásának elsődleges célja egy hatékony technológiai intézkedés megkerülésének lehetővé tétele vagy annak megkönnyítése.

4.    Ezen alszakasz alkalmazásában „technológiai intézkedés” bármely olyan technológia, eszköz vagy alkatrész, amely rendeltetésszerű működése esetén azt a célt szolgálja, hogy a művek vagy más, védelem alatt álló teljesítmények tekintetében megakadályozzon vagy korlátozzon olyan cselekményeket, amelyeket bármely szerzői jog vagy szomszédos jog jogosultja nem engedélyezett, a nemzeti jogszabályoknak megfelelően. A technológiai intézkedések akkor minősülnek „hatékonynak”, ha az oltalom alatt álló mű vagy más, védelem alatt álló teljesítmény használatát a jogosult hozzáférés-ellenőrzés vagy védelmi eljárás alkalmazásával korlátozza, így például kódolás, zavarás, illetve a mű vagy más, védelem alatt álló teljesítmény más átalakítása útján, vagy másolásellenőrző mechanizmussal, amellyel eléri a védelmi célt.

5.    Az (1) bekezdésben meghatározott jogi védelemre tekintet nélkül, a jogosultak önkéntes intézkedésének hiányában a Felek megfelelő intézkedéseket hozhatnak annak biztosítása érdekében, hogy a hatékony technológiai intézkedések megkerülése ellen e cikkel összhangban nyújtott megfelelő jogi védelem ne akadályozza meg a 87. cikkel összhangban előírt kivételek vagy korlátozások kedvezményezettjeit abban, hogy éljenek e kivételekkel vagy korlátozásokkal.

89. CIKK

Jogkezelési információval kapcsolatos kötelezettségek

1.    Az Üzbég Köztársaság tekintetében ezt a cikket e megállapodás hatálybalépésétől számított három év elteltével kell alkalmazni.

2.    A Felek megfelelő jogvédelmet biztosítanak minden olyan személy ellen, aki illetéktelenül a következő tudatos cselekmények valamelyikét végzi, ha az említett személy tudja, vagy észszerűen tudnia kellene, hogy ezzel a cselekedetével a nemzeti jog szerinti szerzői jog vagy szomszédos jog megsértését idézi elő, teszi lehetővé, könnyíti meg vagy fedi el:

(a)    elektronikus jogkezelési információ eltávolítása vagy megváltoztatása; és

(b)    az ezen alszakasz alapján védett olyan művek vagy más, védelem alatt álló teljesítmények forgalmazása, forgalmazási célú behozatala, sugárzása vagy a nyilvánosság részére történő közvetítése, amelyekből az elektronikus jogkezelő információt illetéktelenül eltávolították vagy megváltoztatták.

3.    E cikk alkalmazásában „jogkezelési információ” minden olyan, a jogkezelők által szolgáltatott információ, amely az e megállapodásban említett művet vagy más, védelem alatt álló teljesítményt, a szerzőt vagy más jogtulajdonost, vagy a mű, illetve más, védelem alatt álló teljesítmény használatának feltételeivel kapcsolatos információkat azonosítja, továbbá az ilyen információt leképező bármely szám vagy kód.

4.    A (2) bekezdést kell alkalmazni, ha a fenti információs tételek bármelyike egy mű vagy az ebben a cikkben említett más, védelem alatt álló teljesítmény másolatához társul, illetve a mű vagy más, védelem alatt álló teljesítmény közönséghez történő közvetítésével kapcsolatban jelenik meg.

2. ALSZAKASZ

VÉDJEGYEK

90. CIKK

Nemzetközi megállapodások

1.    A Felek kötelesek:

(a)    eleget tenni az 1989. június 27-én Madridban elfogadott, 2006. október 3-án és 2007. november 12-én módosított, a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodásnak;

(b)    olyan védjegyosztályozási rendszert hatályban tartani, amely összhangban van a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról szóló, 1957. június 15-én elfogadott és 1979. szeptember 28-án módosított Nizzai Megállapodással; valamint

(c)    minden elvárható erőfeszítést megtenni a 2006. március 27-én Szingapúrban kelt Szingapúri Védjegyjogi Szerződéshez való csatlakozás érdekében.

91. CIKK

Védjegyoltalomban részesíthető megjelölések

Védjegyoltalomban részesülhet minden megjelölés, így különösen szó – beleértve a személyneveket is –, ábra, kép, alakzat, betű, szám, szín, továbbá az áru vagy az áru csomagolásának formája, vagy hang, amely alkalmas arra, hogy:

(a)    valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól; valamint

(b)    az egyes Felek védjegylajstromában való ábrázolásának módja alapján az illetékes hatóságok és a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meghatározza a jogosultat megillető oltalom tárgyát.

92. CIKK

A védjegyek által biztosított jogok

1.    A bejegyzett védjegyek a tulajdonos számára kizárólagos jogokat biztosítanak. A kizárólagos jogok alapján a tulajdonos bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében bármely megjelölést használ:

(a)    amely a védjeggyel azonos, olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;

(b)    amelyet a fogyasztók a bejegyzett védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és e védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a bejegyzett védjegyhez.

2.    A Felek párbeszédet kezdeményeznek annak érdekében, hogy az Üzbég Köztársaság az uniós jogszabályokkal összhangban megállapítsa azokat a jogi intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a bejegyzett védjegy tulajdonosa megakadályozhasson minden harmadik felet abban, hogy kereskedelmi forgalomban árukat hozzon be annak a Félnek a területére, ahol a védjegyet bejegyezték anélkül, hogy ott szabad forgalomba bocsátanák.

93. CIKK

Lajstromozás

1.    A Felek rendelkeznek egy olyan védjegybejegyzési rendszerről, amelyben az illetékes védjegyhivatal által hozott valamennyi jogerős elutasító határozatot – beleértve a részleges elutasítást is – írásban közlik az érintett féllel, a határozat megfelelő indokolást tartalmaz, és fellebbezéssel megtámadható.

2.    A Felek lehetőséget biztosítanak harmadik felek számára arra, hogy felszólaljanak a védjegybejelentési kérelmekkel vagy adott esetben a védjegybejegyzéssel szemben. Az ilyen felszólalási eljárás kontradiktórius.

3.    Az egyes Felek a védjegybejelentéseket és a lajstromozott védjegyeket tartalmazó, nyilvánosan hozzáférhető elektronikus adatbázist hoznak létre.

94. CIKK

Közismert védjegyek

A Párizsi Egyezmény 6a. cikkében és a TRIPS-megállapodás 16. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett közismert védjegyek védelmének érvényesítése céljából a Felek alkalmazzák az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Unió közgyűlése és a WIPO közgyűlése által a WIPO-tagállamok közgyűléseinek harmincnegyedik üléssorozata (1999. szeptember 20–29.) keretében elfogadott, a közismert védjegyek védelmére vonatkozó rendelkezésekre irányuló közös ajánlást.

95. CIKK

Kivételek a védjegyek által biztosított jogok alól

1.    A Felek rendelkeznek a védjegyoltalom által biztosított jogok hatálya alóli korlátozott kivételekről – mint például a leíró jellegű kifejezések (a földrajzi árujelzőket is ideértve) tisztességes használata –, és rendelkezhet más korlátozott kivételekről, feltéve, hogy az ilyen kivételek figyelembe veszik a védjegyjogosult és a harmadik felek jogos érdekeit.

2.    Egy védjegy tulajdonosa nem tilthat el harmadik felet attól, hogy a védjegyet gazdasági tevékenysége körében használja, feltéve, hogy az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban használja az alábbiakat:

(a)    a harmadik személy neve és címe, amennyiben a harmadik személy természetes személy;

(b)    az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó megjelölés vagy jelzés; valamint

(c)    a védjegy, ha az – különösen tartozékok vagy alkatrészek tekintetében – szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére.

3.    A védjegyoltalom alapján a tulajdonos nem tilthat el mást attól sem, hogy gazdasági tevékenysége körében kizárólag helyi jelentőségű korábbi jogát gyakorolja, ha e jog elismerése a szóban forgó Fél jogszabályai által és az adott területre korlátozva történik.

96. CIKK

Megszűnési okok

1.    Az egyes Felek gondoskodnak a védjegyoltalom megszűnésének megállapításáról, ha a jogosult az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban a védjegy tényleges használatát az adott területen megszakítás nélkül legalább három éven át elmulasztja, kivéve, ha a jogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja. A védjegyoltalom megszűnése azonban nem állapítható meg, ha a legalább hároméves időtartam elteltét követően, de a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtását megelőzően megkezdik, illetve folytatják a tényleges védjegyhasználatot. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogosult a tényleges védjegyhasználatot a kérelem benyújtását megelőző – a használat elmulasztásának megszakítás nélküli, ötéves időtartama lejártakor kezdődő – három hónapban csupán azt követően kezdi meg, illetve kezdi újra, hogy értesül arról, hogy a használat hiánya miatt a megszűnés megállapítását kérhetik.

2.    A védjegyoltalom megszűnését kell megállapítani akkor is, ha a lajstromozás napját követően:

(a)    a védjegyjogosult cselekménye vagy mulasztása következtében a megjelölés a forgalomban azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a szokásos nevévé vált, amelyekre bejegyezték;

(b)    a védjegy – a védjegyjogosult vagy az ő engedélyével más által folytatott védjegyhasználat következtében – az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve szolgáltatások tekintetében megtévesztővé vált, különösen az említett áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően.

97. CIKK

Rosszhiszeműen benyújtott kérelmek

A védjegy törlésének van helye, ha a megjelölést rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra. A Felek előírhatják azt is, hogy az ilyen megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban.

3. ALSZAKASZ

FORMATERVEZÉSI MINTÁK

98. CIKK

Nemzetközi megállapodások

Az Európai Unió eleget tesz az 1999. július 2-i Hágai Megállapodásnak az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló genfi szövegében vállalt kötelezettségeinek, és az Üzbég Köztársaság minden elvárható erőfeszítést megtesz a genfi szöveg megerősítése vagy az ahhoz való csatlakozás érdekében.

99. CIKK

Lajstromozott formatervezési minták oltalma

1.    Mindkét Fél biztosítja az önállóan alkotott, új és eredeti formatervezési minták oltalmát. Az oltalmat a bejegyzés keletkezteti és ezzel az alszakasszal összhangban a jogtulajdonosnak kizárólagos jogokat ad. E cikk alkalmazásában a Felek tekinthetik úgy, hogy az egyéni jellegű formatervezési minták eredetiek.

2.    A lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultjának jogában áll harmadik személyeket megakadályozni legalább abban, hogy a formatervezésiminta-oltalom jogosultjának engedélye nélkül kereskedelmi célra előállítsanak, értékesítésre felajánljanak, forgalmazzanak, importáljanak, raktáron tartsanak az oltalomban részesülő formatervezési mintát hordozó vagy azt megtestesítő termékeket, vagy az oltalomban részesülő formatervezési mintát hordozó vagy azt megtestesítő árucikkeket használjanak.

3.    Az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékbe beépített minta kizárólag akkor tekinthető újnak és eredetinek, ha:

(a)    az alkotóelem az összetett termékbe való beépítését követően is látható marad az összetett termék rendeltetésszerű használata során; valamint

(b)    az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az eredetiség követelményeinek.

4.    A (3) bekezdés a) pontja alkalmazásában „rendeltetésszerű használat”: a végső felhasználó részéről történő használat, amely a karbantartást, szervizelést, illetve a javítást nem foglalja magában.

100. CIKK

Az oltalom időtartama

A Felek biztosítják, hogy a formatervezési minta az oltalom megállapítására irányuló kérelem benyújtásától számított legalább öt évig oltalomban részesüljön, valamint hogy a jogosultnak jogában álljon az oltalom időtartamát egy vagy több ötéves időtartamra, az oltalom megállapítására irányuló kérelem benyújtásától számított, összesen legalább 15 évig meghosszabbítani.

101. CIKK

Kivételek és kizárások

1.    A Felek rendelkezhetnek a formatervezésiminta-oltalom – a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő formatervezési mintákat is ideértve – hatálya alóli korlátozott kivételekről, feltéve, hogy az ilyen kivételek nem észszerűtlenül ellentétesek az oltalomban részesülő formatervezési minta rendes felhasználásával, és nem sértik aránytalanul az oltalomban részesülő minta jogosultjának jogos érdekeit, figyelembe véve harmadik személyek jogos érdekeit is.

2.    A formatervezési minta oltalma nem terjed ki a kizárólag a műszaki vagy funkcionális megfontolások által indokolt mintákra. Nem részesülhet formatervezésiminta-oltalomban a termék olyan külső jellegzetessége, amelyet szükségképpen pontosan ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy a termék, amelyben a minta megtestesül, illetve amelyre a mintát alkalmazzák, szerkezetileg összekapcsolható legyen egy másik termékkel, vagy elhelyezhető legyen benne, körülötte vagy rajta oly módon, hogy mindegyik termék betölthesse a rendeltetését.

3.    A mintaoltalmi jog nem vonatkozik olyan mintára, amely ellentétes a közcélokkal vagy az elfogadott erkölcsi elvekkel.

4.    Az e cikk (2) bekezdésétől eltérve, a 99. cikk (1) bekezdésében szereplő feltételek szerinti formatervezési minta oltalomban részesülhet, ha azt a célt szolgálja, hogy előregyártott elemekből álló rendszerekben lehetővé tegye a többféle összeállítást, illetve a kölcsönösen kicserélhető termékek kapcsolódását.

102. CIKK

Kapcsolat a szerzői joggal

A Felek gondoskodnak arról, hogy a formatervezési minták a szerzői joguk szerint szerzői jogi oltalomra is jogosultak legyenek a minta létrehozatalának vagy bármilyen formában történő rögzítésének időpontjától kezdődően. A Felek meghatározzák ezen oltalom terjedelmét és feltételeit, ideértve az előírt eredeti jelleg mértékét is.

4. ALSZAKASZ

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK

103. CIKK

Hatály

1.    Ezen alszakasz alkalmazásában a „földrajzi árujelző” a TRIPS-megállapodás 22. cikkének (1) bekezdése szerinti megjelölés, amely magában foglalja az „eredetmegjelöléseket” is.

2.    Ez az alszakasz alkalmazandó a Felek területéről származó földrajzi árujelzők elismerésére és oltalomban részesítésére.

3.    Az egyik Félnek a másik Fél által oltalomban részesítendő földrajzi árujelzői csak akkor képezik ezen alszakasz tárgyát, ha az adott földrajzi árujelzők a 104. cikkben említett jogszabályok hatálya alá tartoznak.

104. CIKK

Bevett földrajzi árujelzők

1.    Az Üzbég Köztársaságnak a 7-A. melléklet A. szakaszában felsorolt jogszabályai legkésőbb öt évvel e megállapodás hatálybalépését követően tartalmazzák a 7-A. melléklet B. szakaszában meghatározott földrajzi árujelzők lajstromba vételére és ellenőrzésére vonatkozó elemeket.

2.    Az Európai Unió 7-A. melléklet A. szakaszában felsorolt jogszabályainak vizsgálatát követően az Üzbég Köztársaság arra a következtetésre jutott, hogy e jogszabályok tartalmazzák a földrajzi árujelzők lajstromba vételének és ellenőrzésének a 7-A. melléklet B. szakaszában meghatározott elemeit.

3.    A 7-B. mellékletben meghatározott kritériumok szerinti felszólalási eljárás lezárását, valamint a 7-C. melléklet A. szakaszában felsorolt, az Európai Unió által a (2) bekezdésében említett jogszabályok alapján lajstromba vett, az Üzbég Köztársaságban oltalomban részesítendő európai uniós termékekre vonatkozó földrajzi árujelzők vizsgálatát követően az Üzbég Köztársaság e földrajzi árujelzőket az ebben az alszakaszban megállapított oltalmi szintnek megfelelően oltalomban részesíti.

4.    A 3. bekezdést e megállapodás hatálybalépésének napjától számított öt év elteltével kell alkalmazni. Ezen ötéves átmeneti időszak alatt az Üzbég Köztársaság végrehajtja az összes kiegészítő intézkedést, és a 7-C. melléklet A. szakaszában felsorolt európai uniós termékek földrajzi árujelzőit a nemzeti jogszabályai által előírt szintű oltalomban részesíti. Az átmeneti időszak alatt a nyújtott oltalom szintje nem csökkenthető.

5.    A 7-B. mellékletben meghatározott kritériumok szerinti felszólalási eljárás lezárását, valamint a 7-C. melléklet B. szakaszában felsorolt, az Üzbég Köztársaság által az (1) bekezdésében említett jogszabályok alapján lajstromba vett, az Üzbég Köztársaságban oltalomban részesítendő európai uniós termékekre vonatkozó földrajzi árujelzők vizsgálatát követően az Európai Unió e földrajzi árujelzőket az ebben az alszakaszban megállapított oltalmi szintnek megfelelően oltalomban részesíti.

105. CIKK

Újabb földrajzi árujelzők felvétele

A Felek a 136. cikkel összhangban módosíthatják a 7-C. mellékletben szereplő, oltalomban részesítendő földrajzi árujelzők jegyzékét. Új földrajzi árujelzők lajstromba vételére a felszólalási eljárás lezárulását és ezen árujelzőknek a 104. cikk (3) vagy (4) bekezdésében említett vizsgálatát követően kerülhet sor.

106. CIKK

A földrajzi árujelzők oltalmának hatálya

1.    A 7-C. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzők, beleértve a 105. cikknek megfelelően újonnan lajstromba vett földrajzi árujelzőket is, oltalomban részesülnek a következőkkel szemben:

(a)    az oltalom alatt álló elnevezés bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata:

(i)    az oltalom alatt álló elnevezés termékleírásának nem megfelelő hasonló termék esetében, vagy

(ii)    amennyiben az ilyen használat valamely földrajzi árujelző hírnevét használná ki;

beleértve azt az esetet is, amikor ezeket a termékeket összetevőként használják fel.

(b)    az elnevezés bármilyen visszaélésszerű használata, utánzása vagy az elnevezésre való utalás, ha feltüntetik a termék tényleges származását, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezést lefordítják, kiejtés szerinti átírásban vagy eltérő írásrendszert használó nyelvek közötti átírásban használják, illetve ha azt a „jellegű”, „típusú”, „módszerrel készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat”, „ízű”, „-szerű” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik, ideértve azokat az eseteket is, amikor e termékeket összetevőként használják fel;

(c)    a termék eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb, a belső vagy a külső csomagoláson, az adott termékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumon elhelyezett hamis vagy megtévesztő megjelölés, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás, ideértve azokat az eseteket is, amikor e termékeket összetevőként használják fel; valamint

(d)    bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztésére alkalmas.

2.    A 7-C. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzők nem válhatnak köznevesült elnevezéssé a Felek területén.

3.    E megállapodás egyetlen rendelkezése sem kötelezi egyik Felet sem arra, hogy oltalomban részesítse a másik Fél olyan földrajzi árujelzőjét, amely a származási területen nem áll oltalom alatt, illetve amelynek oltalma megszűnik a származási területen. A Felek értesítik egymást, ha egy földrajzi árujelző oltalma e származási Fél területén megszűnt. Az értesítést a 136. cikknek megfelelően kell megtenni.

4.    E megállapodás egyetlen rendelkezése sem sértheti valamely személy azon jogát, hogy a gazdasági tevékenység körében saját nevét vagy üzleti jogelődje nevét használja, kivéve ha ezt a nevet a nyilvánosság megtévesztésére alkalmas módon használják.

107. CIKK

A földrajzi árujelzők használatának joga

1.    Az e megállapodás keretében oltalomban részesülő elnevezést bármely gazdasági szereplő használhatja, amely az adott termékleírásnak megfelelő terméket hoz forgalomba.

2.    Amennyiben egy földrajzi árujelző e megállapodás alapján oltalom alatt áll, annak használatát sem felhasználói regisztrációs, sem más díjakhoz nem lehet kötni.

108. CIKK

Kapcsolat a védjegyekkel

1.    Amennyiben egy földrajzi árujelző e megállapodás alapján oltalom alatt áll, a Felek elutasítják az olyan védjegy lajstromozását, amelynek használata ellentétes lenne a 106. cikk (1) bekezdésével, feltéve, hogy a védjegy lajstromozására irányuló kérelmet a földrajzi árujelző oltalmára irányuló kérelem benyújtásának időpontját követően nyújtják be az érintett Fél területén.

2.    Az (1) bekezdésben foglaltak megsértésével lajstromozott védjegyeket érvényteleníteni kell.

3.    A 104. cikkben említett földrajzi árujelzők esetében az e cikk (1) bekezdésében említett oltalomra irányuló kérelem benyújtásának időpontja a másik Félhez intézett, a földrajzi árujelző oltalom alá helyezésére irányuló kérelem továbbításának időpontja.

4.    A 105. cikkben említett földrajzi árujelzők esetében az e cikk (1) bekezdésében említett oltalomra irányuló kérelem benyújtásának időpontja a másik Félhez intézett, a földrajzi árujelző oltalom alá helyezésére irányuló kérelem továbbításának időpontja.

5.    Az e cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül mindkét Fél oltalmaz földrajzi árujelzőket abban az esetben is, ha már létezik korábbi védjegy. A „korábbi védjegy”: olyan védjegy, amelynek használata ellentétes a 106. cikk (1) bekezdésével, és amelyet jóhiszeműen azt megelőzően jelentettek be lajstromozásra, vagy lajstromoztak, vagy amelynek oltalma használat révén – ha az érintett jogszabályok biztosítják ennek lehetőségét – azt megelőzően keletkezett, hogy a földrajzi árujelző oltalmazására irányuló kérelmet e megállapodás alapján benyújtották a másik Félhez.

6.    A korábbi védjegyek a földrajzi árujelzők oltalmára tekintet nélkül továbbra is használhatók és az oltalom megújítható, amennyiben nem áll fenn a védjegy törlésére vagy megszűnésének megállapítására alapot adó ok a két Fél védjegyekre vonatkozó jogszabályai alapján. Ilyen esetekben megengedett az oltalom alatt álló földrajzi árujelző és a vonatkozó védjegyek használata.

7.    E megállapodás alapján egyik Fél sem köteles egy elnevezést földrajzi árujelzőként oltalmazni, ha az félrevezetheti a fogyasztókat a termék valódi mibenlétének vonatkozásában, figyelemmel valamely védjegy hírnevére, elismertségére és használatának időtartamára.

109. CIKK

A földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogok érvényesítése

A Felek megfelelő közigazgatási és igazságügyi intézkedések útján érvényesítik a 104–108. cikkben előírt oltalmat, beleértve a hatóságaik vámellenőrzését is, az oltalom alatt álló eredetmegjelölés és az oltalom alatt álló földrajzi árujelző jogszerűtlen használatának megelőzése vagy megszüntetése érdekében. A Felek az oltalomhoz fűződő jogot valamely érdekelt fél kérelmére is érvényesítik.

110. CIKK

Általános szabályok

1.    Ez a megállapodás a Felek WTO-egyezményből fakadó jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül alkalmazandó.

2.    E megállapodás alapján egyik Fél sem köteles egy elnevezést földrajzi árujelzőként oltalmazni, ha ez az elnevezés valamely növény- vagy állatfajta nevével ütközik, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat.

3.    Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a képzetet kelti, hogy a termék egy másik területről származik, még akkor sem oltalmazható, ha az adott termék származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában az elnevezés pontos. A TRIPS-megállapodás 23. cikkének sérelme nélkül a Felek kölcsönösen meghatározzák a használat gyakorlati feltételeit, amelyek segítségével a részben vagy teljes egészében azonos alakú földrajzi árujelzőket megkülönböztetik egymástól, szem előtt tartva annak szükségességét, hogy az érintett termelőket méltányosan kezeljék, valamint a fogyasztókat ne vezessék félre.

4.    Amennyiben valamelyik Fél egy harmadik féllel való tárgyalásaival összefüggésben e harmadik fél valamely földrajzi árujelzőjének oltalom alá helyezését javasolja, és az elnevezés részben vagy teljes egészében azonos alakú a másik Fél e megállapodás szerint oltalom alá helyezett valamely földrajzi árujelzőjével, a másik Felet tájékoztatja erről, és lehetőséget biztosíthat számára, hogy észrevételt tegyen, mielőtt a harmadik fél földrajzi árujelzője oltalom alá kerül.

5.    Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők termékleírásaival kapcsolatos kérdésekkel a 136. cikkben említett, szellemitulajdon-jogokkal foglalkozó albizottság foglalkozik.

6.    Az e megállapodás értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzők oltalmazását csak a termék származási helye szerint illetékes Fél törölheti.

7.    Az ebben a megállapodásban hivatkozott termékleírást, beleértve annak jóváhagyott módosításait is, jóvá kell hagynia azon Fél hatóságainak, amelynek a területéről a termék származik.

111. CIKK

Technikai segítségnyújtás

Ezen alszakasz Üzbég Köztársaságban történő végrehajtásának megkönnyítése céljából az Európai Unió az Üzbég Köztársaság kérésére és szükségleteinek megfelelően az európai uniós joggal összhangban megfelelő technikai segítséget nyújt az Üzbég Köztársaságnak.

5. ALSZAKASZ

SZABADALMAK

112. CIKK

Nemzetközi megállapodások

A Felek biztosítják, hogy az 1970. június 19-én Washingtonban kelt Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti eljárások a területükön rendelkezésre álljanak.

113. CIKK

Szabadalmak és népegészségügy

1.    A Felek elismerik a WTO miniszteri konferenciája által 2001. november 14-én Dohában elfogadott, a TRIPS-megállapodás és a népegészségügy kapcsolatáról szóló nyilatkozat (a továbbiakban: a Dohai Nyilatkozat) jelentőségét. Az ezen alszakasz hatálya alá tartozó jogok és kötelezettségek értelmezése és végrehajtása során a Felek biztosítják a Dohai Nyilatkozatnak való megfelelést.

2.    Mindkét Fél végrehajtja a TRIPS-megállapodás 31A. cikkét, valamint a TRIPS-megállapodás mellékletét és a TRIPS-megállapodás mellékletének függelékét, amely 2017. január 23-án lépett hatályba.

114. CIKK

A gyógyszerek és növényvédő szerek szabadalmai által biztosított
oltalom időszakának meghosszabbítása

1.    A Felek tudomásul veszik, hogy a területeiken szabadalom által oltalmazott gyógyszerek és növényvédő szerek közigazgatási engedélyezési eljárás tárgyát képezhetik a piacaikon történő forgalomba hozatalukat megelőzően. A Felek elismerik, hogy a szabadalmi oltalom tényleges időtartama a szabadalmi bejelentés benyújtása és a terméknek a piacukon való forgalomba hozatalára – a vonatkozó jogszabályok e célból meghatározott előírásai szerint – kiadott első engedély között eltelt időszakkal lerövidülhet.

2.    A Felek további oltalmi időt biztosítanak azokra a gyógyszerekre és növényvédő szerekre, amelyek szabadalmi oltalom alatt állnak, és amelyekre vonatkozóan közigazgatási engedélyezési eljárást folytattak le, és ez az oltalmi idő egyenlő az (1) bekezdés második mondatában említett időszak időtartamával. Ez az időszak legfeljebb öt évvel csökkenthető.

3. A további oltalmi időszak időtartama nem haladhatja meg az öt évet. 10

6. ALSZAKASZ

NYILVÁNOSSÁGRA NEM HOZOTT INFORMÁCIÓK VÉDELME

115. CIKK

Az üzleti titkok oltalmának hatálya

1.    A TRIPS-megállapodásnak és különösen a TRIPS-megállapodás 39. cikke (1) és (2) bekezdésének való megfelelési kötelezettségük teljesítése során az egyes Felek megfelelő polgári bírósági eljárásokat és jogorvoslati eszközöket biztosítanak az üzleti titok jogosultjának azzal a céllal, hogy a jogosult megakadályozza az üzleti titkok megszerzését, felhasználását vagy felfedését, illetve jogorvoslatban részesüljön, valahányszor az említetteket a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes módon hajtják végre.

2.    Ezen alszakasz alkalmazása céljából a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

(a)    „üzleti titok”: olyan információ, amely:

(i)    titkos abban az értelemben, hogy – mint egységes egész vagy mint elemeinek egy adott pontos konfigurációban összeállított összessége – általánosan nem ismert, illetve nem könnyen hozzáférhető az általában ilyen jellegű információval foglalkozó körökhöz tartozó személyek számára;

(ii)    titkossága folytán kereskedelmi értékkel bír; valamint

(iii)    titokban tartása érdekében az információk feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított személy a körülmények figyelembevételével elvárható lépéseket megtette;

(b)    „üzleti titok jogosultja”: az üzleti titok feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított természetes vagy jogi személy.

3.    Ezen alszakasz alkalmazásában legalább a következő magatartások tekintendők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétesnek:

(a)    az üzleti titoknak az üzleti titok jogosultja beleegyezése nélküli megszerzése, amennyiben azt a következők révén hajtották végre: az üzleti titok jogosultjának jogszerű ellenőrzése alatt álló olyan dokumentumokhoz, tárgyakhoz, anyagokhoz vagy elektronikus állományokhoz való engedély nélküli hozzáférés, azok eltulajdonítása vagy azokról másolat készítése, amelyek az üzleti titkot tartalmazzák, vagy amelyekből az üzleti titok kinyerhető;

(b)    üzleti titok felhasználása vagy nyilvánosságra hozatala, amennyiben azt az üzleti titok jogosultjának beleegyezése nélkül hajtotta végre egy olyan személy, aki tekintetében az alábbi feltételek bármelyike teljesül:

(i)    az üzleti titkot az a) pontban említett módok valamelyikén szerezte meg;

(ii)    az üzleti titokra vonatkozó titoktartási megállapodást vagy az üzleti titokra vonatkozó más titoktartási kötelezettséget sért; vagy

(iii)    az üzleti titok felhasználásának korlátozására vonatkozó szerződéses vagy más kötelezettséget sért; valamint

(c)    az üzleti titok megszerzése, felhasználása vagy felfedése, ha olyan személy követi el, aki az üzleti titok megszerzésekor, felhasználásakor vagy felfedésekor tudott, vagy akinek – az adott körülmények között – tudnia kellett volna arról, hogy az üzleti titokhoz közvetlenül vagy közvetetten olyan másik személytől jutottak hozzá, aki az üzleti titkot a b) pont értelmében jogosulatlanul használta fel vagy fedte fel.

4.    Ezen alszakasz egyetlen rendelkezése sem értendő úgy, hogy bármely Félnek a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétesnek kell tekintenie a következő magatartási formák bármelyikét:

(a)    független felfedezés vagy alkotás;

(b)    egy termék mérnöki visszafejtése egy olyan személy által, akinek jogszerűen került a birtokába a termék, és akinek nincsen semmilyen jogilag érvényes kötelezettsége a vonatkozó információ megszerzésének korlátozására;

(c)    az információnak a Fél joga által előírt vagy engedélyezett megszerzése, felhasználása vagy közzététele; valamint

(d)    a munkavégzés során tisztességes módon megszerzett tapasztalatok és készségek munkavállalók általi felhasználása.

5.    Ezen alszakasz egy rendelkezése sem értelmezhető a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának korlátozásaként, ideértve a tömegtájékoztatás szabadságát is, az egyes Felek jogrendjei által biztosított védelem szerint.

116. CIKK

Az üzleti titok jogosultjának rendelkezésére álló polgári bírósági eljárások és jogorvoslati eszközök

1.    A Felek biztosítják, hogy a 115. cikkben említett polgári bírósági eljárásban részt vevő bármely személy, vagy bármely olyan személy, aki az említett jogi eljárások részét képező dokumentumokhoz hozzáfér, nem használhat fel vagy nem tehet közzé olyan üzleti titkot vagy állítólagos üzleti titkot, amelyet az igazságügyi hatóságok valamely érintett fél megfelelően indokolt kérelmére bizalmasnak minősítettek, és amelyről e részvétel vagy hozzáférés eredményeképpen szerzett tudomást.

2.    A 115. cikkben említett polgári bírósági eljárásban a Felek biztosítják, hogy igazságügyi hatóságaik hatáskörrel rendelkeznek legalább a következőkre:

(a)    ideiglenes intézkedések elrendelése – az adott Fél jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban – az üzleti titok tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes módon történő megszerzésének, felhasználásának vagy közzétételének megakadályozása érdekében;

(b)    a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat elrendelése az üzleti titok tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes módon történő megszerzésének, felhasználásának vagy közzétételének megakadályozása érdekében;

(c)    bármely olyan személy, aki tudta, vagy akinek a körülmények ismeretében tudnia kellett, hogy a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes módon szerzett meg, használt fel vagy tett közzé üzleti titkot, utasítása a Felek jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban arra, hogy az üzleti titok ilyen megszerzése, felhasználása vagy közzététele folytán elszenvedett tényleges kárnak megfelelő kártérítést fizessen az üzleti titok jogosultjának;

(d)    konkrét intézkedések megtétele az üzleti titok tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes módon történő állítólagos megszerzésével, felhasználásával vagy közzétételével kapcsolatos polgári eljárás során keletkezett üzleti titok vagy állítólagos üzleti titok bizalmasságának megőrzése érdekében. Az ilyen konkrét intézkedések a Felek jogszabályaival összhangban magukban foglalhatják a következők lehetőségét:

(i)    a bizonyos dokumentumok egészéhez vagy egyes részeihez való hozzáférés korlátozása;

(ii)    a meghallgatásokhoz vagy az azokról készült felvételekhez vagy jegyzőkönyvekhez való hozzáférés korlátozása; valamint

(iii)    egy bírósági határozat olyan betekinthető változatának rendelkezésre bocsátása, amelyből az üzleti titkokat tartalmazó részeket törölték vagy kitakarták; vagy

(e)    szankciók kiszabása a bírósági eljárásban részt vevő minden minden féllel vagy bármely más olyan személlyel szemben, aki elmulasztja vagy megtagadja az üzleti titok vagy állítólagos üzleti titok védelmével kapcsolatos bírósági határozatok teljesítését.

3.    A Felek nem kötelesek biztosítani a 115. cikkben említett polgári bírósági eljárásokat és jogorvoslatokat, ha a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes magatartást – az érintett Fél jogszabályaival összhangban – mulasztás, kifogásolható cselekmény vagy jogellenes tevékenység felfedése, illetve a jogszabályai által elismert jogos érdek védelme céljából hajtották végre.

117. CIKK

A gyógyszerek forgalombahozatali engedélyének megszerzése céljából benyújtott adatok védelme

1.    Valamennyi Fél védi a gyógyszerek forgalombahozatali engedélyének (a továbbiakban: a forgalombahozatali engedély) megszerzése céljából benyújtott, üzleti titoknak minősülő információkat a harmadik felek számára történő felfedéssel szemben, kivéve, ha lépések történnek annak biztosítására, hogy az ilyen adatok a tisztességtelen kereskedelmi hasznosítással szemben védelemben részesüljenek, vagy kivéve, ha a felfedést kiemelkedően fontos közérdek indokolja.

2.    Valamennyi Fél biztosítja, hogy az érintett Fél területén az első forgalombahozatali engedély (a továbbiakban: első forgalombahozatali engedély) keltétől számított legalább hat évig a forgalombahozatali engedély kiadásáért felelős hatóság az első forgalombahozatali engedély iránti kérelemben benyújtott preklinikai vagy klinikai vizsgálatok eredményein alapuló későbbi forgalombahozatali engedély iránti kérelmeket ne fogadja el az első forgalombahozatali engedély jogosultjának kifejezett hozzájárulása nélkül, kivéve, ha olyan nemzetközi megállapodások, amelyeket mindkét Fél elismert, másként rendelkeznek. Ez a szabály attól függetlenül alkalmazandó, hogy az (1) vagy a (2) bekezdésben említett információkat nyilvánosságra hozták-e.

3.    Ez a cikk nem érinti azokat a további védelmi időszakokat, amelyeket a Felek saját jogukban előírhatnak.

4.    Az Üzbég Köztársaság tekintetében ezt a cikket e megállapodás hatálybalépésétől számított két év elteltével kell alkalmazni.

118. CIKK

A növényvédő szerek forgalmazási engedélyének megszerzése céljából benyújtott adatok védelme

1.    A Felek átmeneti jogot biztosítanak a valamely növényvédő szer forgalombahozatali engedélyének megszerzése céljából elsőként benyújtott kísérleti vagy vizsgálati jelentések tulajdonosának. Ezen időszak alatt az első jóváhagyáshoz benyújtott kísérleti vagy vizsgálati jelentések nem használhatók fel valamely növényvédő szer forgalomba hozatalának jóváhagyását kérelmező más személyek javára, kivéve, ha ahhoz az első tulajdonos kifejezett hozzájárulását adta. Erre a jogra a továbbiakban „adatvédelemként” történik hivatkozás.

2.    A növényvédő szer forgalombahozatali engedélyének megszerzése céljából benyújtott kísérleti vagy vizsgálati jelentésnek a következő feltételeknek kell megfelelnie:

(a)    szükséges a szer más növény tekintetében történő felhasználásának engedélyezéséhez vagy az engedély ilyen értelmű módosításához; valamint

(b)    igazoltan megfelel a helyes laboratóriumi gyakorlat vagy a helyes kísérleti gyakorlat elveinek.

3.    Az adatvédelem időtartama az adott Fél illetékes hatósága által kiadott első engedélytől számított legalább 10 év. Az alacsony kockázatú növényvédő szerek esetében ez az időszak 13 évre meghosszabbítható.

4.    Az adatvédelem időtartalmát három hónappal meg kell hosszabbítani a kisebb jelentőségű felhasználásokra adott engedélyek minden egyes meghosszabbítása esetében, ha az ilyen engedélyek iránti kérelmeket az engedély jogosultja nyújtja be az első engedély kiadását követő öt éven belül. Az adatvédelem teljes időtartama semmiképpen nem haladhatja meg a 13 évet. Az alacsony kockázatú növényvédő szerek esetében az adatvédelem teljes időszaka semmiképpen nem haladhatja meg a 15 évet.

5.    Az engedély megújításához vagy felülvizsgálatához szükséges kísérleti vagy vizsgálati jelentések szintén védettek. Ilyen esetekben az adatvédelem időtartama 30 hónap.

6.    A (3), (4) és (5) bekezdés ellenére a forgalombahozatali engedély megadásáért felelős közjogi szerv a későbbi forgalombahozatali engedélyek esetében nem veszi figyelembe az (1) és (2) bekezdésben említett információkat, függetlenül attól, hogy azokat nyilvánosságra hozták-e vagy sem.

7.    A Felek meghatároznak olyan intézkedéseket, amelyek kötelezik az egyes Felek területén letelepedett igénylőket és a korábbi engedélyek jogosultjait arra, hogy a gerinces állatokon végzett párhuzamos kísérletek elkerülése érdekében tulajdonosi információkat osszanak meg.

8.    Az Üzbég Köztársaság tekintetében ezt a cikket e megállapodás hatálybalépésétől számított két év elteltével kell alkalmazni.

7. ALSZAKASZ

NÖVÉNYFAJTÁK

119. CIKK

Általános rendelkezések

A Felek biztosítják a növényfajta-oltalmi jogok védelmét a legutóbb 1991. március 19-én Genfben módosított, az új növényfajták oltalmára létesült nemzetközi egyezménynek (a továbbiakban: UPOV-egyezmény) megfelelően, ideértve az UPOV-egyezmény 15. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, nemesítői jog alóli nem kötelező kivételeket is. A Felek együttműködnek e jogok előmozdítása és érvényesítése érdekében.

3. SZAKASZ

A SZELLEMITULAJDON-JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE

1. ALSZAKASZ

POLGÁRI JOGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI ÚTON TÖRTÉNŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉS

120. CIKK

Általános kötelezettségek

1.    A Felek újólag megerősítik a TRIPS-megállapodás III. részének való megfelelés iránti elkötelezettségüket, és rendelkeznek a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének biztosításához szükséges intézkedésekről, eljárásokról és jogorvoslatokról.

E fejezet 3. szakaszának alkalmazásában a „szellemitulajdon-jogok” fogalma nem foglalja magában a 2. szakasz 6. alszakaszának hatálya alá tartozó jogokat.

2.    Az (1) bekezdésben említett intézkedések, eljárások és jogorvoslati eszközök:

(a)    tisztességesek és méltányosak;

(b)    nem lehetnek szükségtelenül bonyolultak és költségesek, nem eredményezhetnek észszerűtlen határidőket és indokolatlan késedelmeket;

(c)    hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek;

(d)    olyan módon alkalmazandók, hogy a jogszerű kereskedelemnek ne állítsanak korlátokat, és hogy biztosítékok álljanak rendelkezésre az azokkal való visszaélés esetére.

121. CIKK

Az intézkedések, eljárások és jogorvoslati eszközök kérelmezésére jogosult személyek

A Felek az alább felsorolt személyeket elismerik olyanként, mint akik jogosultak arra, hogy az ebben az alszakaszban és a TRIPS-egyezmény III. részében említett intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazása iránti kérelmet nyújtsanak be:

(a)    a szellemitulajdon-jogok jogosultjai, az alkalmazandó joggal összhangban;

(b)    az e jogok használatára jogosult minden más személy, így különösen a hasznosítók, feltéve, hogy azt az alkalmazandó jog lehetővé teszi, és összhangban annak rendelkezéseivel;

(c)    szellemitulajdon-jogok közös kezelését végző szervezetek, amelyek szabályszerűen elismert jogosultsággal rendelkeznek arra, hogy szellemi tulajdonjogok jogosultjait képviseljék, feltéve, hogy azt az alkalmazandó jog lehetővé teszi, és összhangban annak rendelkezéseivel;

(d)    hivatásos jogvédő szervezetek, amelyeknek általában véve elismerik azon jogát, hogy szellemi tulajdonjogok jogosultjait képviseljék, amennyiben a vonatkozó jog lehetővé teszi, és összhangban annak rendelkezéseivel.

122. CIKK

Bizonyítékok

1.    A Felek biztosítják, hogy az ügy érdemében lefolytatandó eljárások megindítása előtt valamely fél kérelmére, az összes észszerűen rendelkezésre álló bizonyítékot bemutatta azon igényének alátámasztására, hogy szellemitulajdon-jogát megsértették vagy ilyen jogsértés veszélye fennáll, az illetékes igazságügyi hatóságok azonnali és hatékony ideiglenes intézkedéseket rendelhessenek el a feltételezett jogsértésre vonatkozó releváns bizonyítékok biztosítására, feltéve, hogy az a bizalmas információk védelmét nem sérti. Az átmeneti vagy ideiglenes intézkedések elrendelésekor az igazságügyi hatóságok figyelembe veszik a feltételezett jogsértő jogos érdekeit.

2.    Az ilyen intézkedések magukban foglalhatják a feltehetően jogsértő áruk, illetve adott esetben az ilyen áruk előállításához vagy terjesztéséhez használt anyagok és eszközök, valamint az azokhoz tartozó dokumentumok részletes leírását, illetve – mintavétellel vagy anélkül történő – fizikai lefoglalását.

3.    A Felek megteszik a szükséges intézkedéseket, amennyiben a szellemitulajdon-jog megsértésének eseteire kereskedelmi mennyiségben kerül sor, hogy lehetővé tegyék az illetékes igazságügyi hatóságok számára, hogy – indokolt esetben és valamely Fél kérelmére – elrendeljék a felszólalást benyújtó Fél rendelkezésére álló banki, pénzügyi és üzleti dokumentumok közlését, a bizalmas információk védelme mellett.

123. CIKK

Információhoz való jog

1.    Mindegyik Fél biztosítja, hogy – a szellemitulajdon-jog megsértése miatt indított polgári eljárással összefüggésben, és a felperes indokolt és arányos kérelmére – az illetékes igazságügyi hatóságok elrendelhessék, hogy a jogsértő vagy bármely más személy szolgáltasson információkat a szellemitulajdon-jogot sértő áruk vagy szolgáltatások eredetéről és terjesztési hálózatairól.

2.    Az (1) bekezdés céljából a „minden egyéb személy” olyan személyt jelent, aki:

(a)    jogsértő árukat kereskedelmi mértékben birtokol;

(b)    jogsértő szolgáltatásokat kereskedelmi mértékben vett igénybe;

(c)    kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatásokat jogsértő tevékenységekhez; vagy

(d)    akiről az e bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett személy jelezte, hogy részt vett az áruk előállításában, gyártásában vagy forgalmazásában vagy a szolgáltatások nyújtásában.

3.    Az (1) bekezdésben említett tájékoztatás szükség szerint az alábbiakat foglalja magában:

(a)    az előállítók, gyártók, terjesztők, szállítók, az áruk vagy szolgáltatások egyéb korábbi birtokosainak, valamint a címzett nagykereskedők és kiskereskedők neve és címe; vagy

(b)    az előállított, gyártott, kiszállított, átvett vagy megrendelt mennyiségekre vonatkozó adatok, valamint az érintett árukért vagy szolgáltatásokért kifizetett ár.

4.    Az (1) és (2) bekezdést a Felek egyéb olyan jogszabályainak sérelme nélkül kell alkalmazni, amelyek:

(a)    a jogosult számára szélesebb körű tájékoztatáshoz való jogot biztosítanak;

(b)    az e cikk szerint közölt információ polgári eljárásban való felhasználását szabályozzák;

(c)    a tájékoztatáshoz való joggal történő visszaéléssel kapcsolatos felelősséget szabályozzák;

(d)    lehetőséget nyújtanak az információnyújtás megtagadására, amely arra kényszerítené az (1) bekezdésben említett személyt, hogy beismerje saját vagy közvetlen rokonainak a részvételét egy szellemitulajdon-jog megsértésében; vagy

(e)    az információforrások bizalmas kezelésének védelmét vagy a személyes adatok kezelését szabályozzák.

124. CIKK

Ideiglenes és megelőző intézkedések

1.    A Felek biztosítják, hogy az igazságügyi hatóságok a felperes kérelmére ideiglenes intézkedést rendelhessenek el a feltételezett jogsértő ellen a szellemitulajdon-jogot fenyegető sérelem megakadályozására, vagy ideiglenes jelleggel és szükség esetén – feltéve, hogy arról a hazai jogszabályok rendelkeznek – ismételt pénzbírság kiszabása mellett a feltételezett jogsértés folytatásának megtiltására, vagy a jogsértés folytatásának olyan biztosíték nyújtásától való függővé tételére, amely a jogosult kártérítését szolgálja. Előzetes végzés – azonos feltételek mellett – azon közvetítővel szemben is kiadható, akinek a szolgáltatásait – többek között az internetes szolgáltatásokat – egy szellemitulajdon-jog megsértése céljából egy harmadik fél igénybe veszi.

2.    Előzetes végzés rendelhető el a szellemitulajdon-jogot feltehetően sértő áruk lefoglalása vagy kiadása érdekében is, hogy ezáltal megakadályozzák azok kereskedelmi forgalomba kerülését vagy forgalmazását.

3.    A feltételezett jogsértés kereskedelmi mértékben történő elkövetésének esetére mindegyik Fél biztosítja, hogy az igazságügyi hatóságok óvintézkedésként elrendelhessék a feltételezett jogsértő ingó és ingatlan vagyonának lefoglalását – beleértve bankszámláinak befagyasztását és egyéb vagyontárgyainak lefoglalását is –, amennyiben a felperes igazolja, hogy kártérítési igényének teljesítése kétséges. E célból az illetékes hatóságok elrendelhetik a banki, pénzügyi vagy kereskedelmi iratok átadását, vagy a vonatkozó információkhoz való megfelelő hozzáférés biztosítását.

125. CIKK

Jogorvoslati lehetőségek

1.    A Felek biztosítják, hogy az igazságügyi hatóságok – a kérelmező kérésére és a jogosult számára a jogsértés okán járó kártérítés sérelme nélkül, valamint mindenféle ellentételezés nélkül – elrendelhessék azon áruk megsemmisítését vagy legalább a kereskedelmi láncból való végleges kivonását, amelyekről bebizonyosodott, hogy szellemitulajdon-jogot sértenek. Adott esetben az igazságügyi hatóságok elrendelhetik a túlnyomórészt ilyen áruk előállítása vagy gyártása során használt anyagok és eszközök megsemmisítését is.

2.    A Felek igazságügyi hatóságai hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy az (1) bekezdésben említett jogorvoslatokat a jogsértő költségére hajtsák végre, kivéve ha ez ellen különleges indokokra hivatkoznak.

3.    A jogorvoslatokra vonatkozó kérelmek elbírálása során figyelembe kell venni azt, hogy az elrendelt intézkedéseknek a jogsértés súlyosságával arányosnak kell lenniük, továbbá figyelembe kel venni a harmadik személyek érdekeit.

4.    Az Üzbég Köztársaság tekintetében az (1) bekezdést e megállapodás hatálybalépésétől számított három év elteltével kell alkalmazni.

126. CIKK

Bírósági eltiltás

A Felek gondoskodnak arról, hogy – amennyiben a szellemitulajdon-jog megsértését kimondó bírósági határozat születik – az igazságügyi hatóságok tiltó határozatot adhassanak ki a jogsértővel szemben, valamint bármely olyan közvetítővel szemben, akinek a szolgáltatásait harmadik fél szellemitulajdon-jogok megsértésére használja fel, mely határozatban megtiltja a jogsértés további folytatását.

127. CIKK

Alternatív intézkedések

A Felek biztosíthatják, hogy az igazságügyi hatóságok indokolt esetben, azon személy kérelmére, akivel szemben a 125. vagy 126. cikkben foglalt intézkedések alkalmazhatók, pénzbeli kártalanítás fizetését rendelhessék el a sértett fél javára az e cikkekben foglalt intézkedések alkalmazása helyett, amennyiben e személy nem szándékosan és nem gondatlanul járt el, az intézkedések végrehajtása aránytalan kárt okozna számára, és a sértett fél javára fizetendő pénzbeli kártalanítás megfelelő ellenszolgáltatásnak tűnik.

128. CIKK

Kártérítés

1.    A Felek biztosítják, hogy az igazságügyi hatóságok a sértett fél kérelmére elrendeljék, hogy a jogsértő, aki tudta – vagy észszerűen tudnia kellett volna –, hogy jogsértést valósít meg, a jogosult számára a jogsértés folytán a jogosult által elszenvedett tényleges kárnak megfelelő kártérítést fizessen.

2.    A Felek biztosítják, hogy az igazságügyi hatóságok az (1) bekezdésben említett kártérítés megállapításakor:

(a)    figyelembe vesznek minden lényeges tényezőt, úgy mint a sértett fél által elszenvedett kedvezőtlen gazdasági következményeket, ideértve az elmaradt hasznot, a jogsértő jogtalan gazdagodását, és indokolt esetben a nem tisztán gazdasági tényezőket, mint például a jogsértés által a jogosultnak okozott nem vagyoni kárt; vagy

(b)    az a) pont alkalmazása helyett a kártérítési összeget indokolt esetben átalányösszegben is megállapíthassák olyan tényezők alapján, mint legalább azon díjazás vagy jogdíjak összege, amelyek a jogosultat akkor illették volna meg, ha az adott szellemitulajdon-jog felhasználására a jogsértő engedélyt kért volna.

3.    Ha a jogsértő nem tudta – vagy észszerűen nem kellett tudnia –, hogy jogsértő tevékenységet végez, a Felek előírhatják, hogy az igazságügyi hatóságok elrendelhetik a kárt szenvedett fél számára a haszon vagy a kártérítés fizetésének behajtását, amelyet előzetesen is megállapíthatnak.

129. CIKK

Jogi költségek

A Felek biztosítják, hogy a nyertes fél részéről felmerült indokolt és arányos jogi költségeket és egyéb kiadásokat főszabályként a vesztes fél viseli, kivéve, ha ezt a méltányosság nem engedi.

130. CIKK

Bírósági határozatok nyilvánosságra hozatala

A Felek biztosítják, hogy a szellemitulajdon-jogok megsértése miatt indított bírósági eljárásokban az igazságügyi hatóságok megfelelő intézkedéseket rendelhessenek el a felperes kérelmére és a jogsértő költségére a határozattal kapcsolatos információ terjesztése érdekében, ideértve a határozat megjelenítését és annak teljes vagy részleges közzétételét.

131. CIKK

A szerzőség vagy jogosultság vélelme

A Felek elismerik, hogy az ezen 3. szakaszban előírt intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazásának céljából:

(a)    az irodalmi vagy művészeti mű szerzője részéről – ellenkező bizonyítás hiányában – e minőségének vélelmezéséhez, és így a jogsértési eljárás megindításához elegendő, ha nevét a művön a szokásos módon feltüntetik; valamint

(b)    az a) pontban foglalt rendelkezést a szomszédos jogi jogosultakra a védelmet élvező teljesítményeik tekintetében megfelelően alkalmazni kell.

132. CIKK

Közigazgatási eljárások

Amennyiben bármelyik polgári jogi jogorvoslat az ügy érdemében folytatott közigazgatási eljárás eredményeként is elrendelhető, az ilyen eljárásnak lényegileg az e szakasz vonatkozó rendelkezéseiben megállapítottakkal azonos elveken kell alapulnia.

2. ALSZAKASZ

HATÁRON TÖRTÉNŐ ÉRVÉNYESÍTÉS

133. CIKK

A határokon alkalmazott intézkedések

1.    A vámellenőrzésnek alávetett áruk tekintetében a Felek olyan eljárásokat fogadnak el vagy tartanak hatályban, amelyek keretében a jogosult a vámhatósághoz benyújtott kérelemben kérheti a feltehetően szellemitulajdon-jogot – különösen védjegyeket, szerzői és szomszédos jogokat, földrajzi árujelzőket, szabadalmakat, használati mintákat, formatervezési mintákat, integrált áramkörök topográfiáját vagy növényfajta-oltalmat – sértő áru (a továbbiakban: feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áru) átengedésének felfüggesztését vagy visszatartását.

2.    A Felek rendelkeznek olyan elektronikus rendszerekkel, amelyek segítségével a vámhatóságuk kezelni tudja a jóváhagyott vagy nyilvántartásba vett kérelmeket.

3.    Ha valamelyik Fél díjat számít fel a kérelem vagy bejegyeztetés feldolgozásából eredő adminisztratív költségek fedezésére, e díjnak arányosnak kell lennie a nyújtott szolgáltatással és a felmerült költségekkel.

4.    A Felek biztosítják, hogy vámhatóságaik észszerű időn belül döntsenek a kérelem elfogadásáról vagy nyilvántartásba vételéről.

5.    A Felek rendelkezhetnek arról, hogy az (1) bekezdésben említett kérelmek több szállítmányra is vonatkozzanak.

6.    A Felek biztosítják, hogy a vámellenőrzésnek alávetett áruk tekintetében vámhatóságaik hivatalból eljárhassanak a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk átengedésének felfüggesztése vagy visszatartása érdekében.

7.    A Felek biztosítják, hogy vámhatóságaik, más, szükség szerinti azonosítási módszerek mellett kockázatelemzést alkalmazzanak a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk azonosítására.

8.    A Felek elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan eljárásokat, amelyek révén az illetékes hatóságaik az (1) és (5) bekezdésben említett eljárások megindítását követő észszerű határidőn belül meghatározhatják, hogy a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk jogsértőek-e vagy sem. Ilyen esetben az illetékes hatóságoknak jogukban áll elrendelni az áruk jogsértő voltának megállapítását követően az áruk megsemmisítését. A Felek rendelkezhetnek olyan eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk anélkül történő megsemmisítését, hogy szükség lenne azok jogsértő voltának hivatalos megállapítására, amennyiben az érintett személyek beleegyeznek a megsemmisítésbe, vagy nem ellenzik azt.

9.    A Felek rendelkezhetnek olyan eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik a postai küldeményekben vagy futárszolgálattal feladott hamisított védjegyek és kalózáru gyors megsemmisítését.

10.    A Felek dönthetnek úgy, hogy ezt a cikket nem alkalmazzák azon áruk behozatalára, amelyet maguk a jogtulajdonosok vagy az ő engedélyükkel más személy egy másik országban hoz forgalomba. A Felek kizárhatják e cikk alkalmazása alól az utasok személyi poggyászában behozott, nem kereskedelmi jellegű árukat.

11.    A Felek biztosítják, hogy vámhatóságaik rendszeres párbeszédet tartsanak fenn és előmozdítsák az együttműködést az érdekelt felekkel és a szellemitulajdon-jogok érvényesítésében részt vevő egyéb hatóságokkal.

12.    A Felek együttműködésről állapodnak meg a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk nemzetközi kereskedelme tekintetében. A Felek megállapodnak különösen abban, hogy megosztják egymással a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruknak a másik Felet érintő kereskedelmére vonatkozó információkat.

13.    Az együttműködés egyéb formáinak sérelme nélkül, a vámügyekben történő kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvnek alkalmazandónak kell lennie a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó azon jogszabályok megsértése tekintetében, amelyek végrehajtására a vámhatóságok e cikkel összhangban hatáskörrel rendelkeznek.

14.    A 136. cikkben említett albizottság felelős e cikk megfelelő működésének és végrehajtásának biztosításáért, különösen a Felek közötti együttműködés tekintetében.

15.    A szellemitulajdon-jogoknak a vámhatóságok általi érvényesítése céljából a határon alkalmazott intézkedések végrehajtása során függetlenül attól, hogy azok e szakasz rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak-e –, a Feleknek biztosítaniuk kell az 1994. évi GATT V. cikke és a TRIPS-megállapodás 41. cikke, valamint III. részének 4. szakasza szerinti kötelezettségeikkel való összhangot és az azoknak való megfelelést.

4. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

134. CIKK

Együttműködés

1.    A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az ebben a fejezetben szereplő kötelezettségvállalások és kötelezettségek végrehajtásának támogatása céljából. A Felek többek között a következő szabályokra támaszkodnak a szellemitulajdon-jogok védelmével és érvényesítésével kapcsolatos kérdésekben folytatott együttműködés tekintetében.

2.    Az együttműködés területei többek között, de nem kizárólagosan a következő tevékenységekre terjednek ki:

(a)    a szellemitulajdon-jogokra irányadó jogi keretre, valamint az oltalom és a jogérvényesítés releváns szabályaira vonatkozó információcsere;

(b)    a Felek közötti tapasztalatcsere a területtel kapcsolatos jogalkotás előrehaladásáról;

(c)    a Felek közötti tapasztalat- és információcsere a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozóan;

(d)    a Felek közötti tapasztalatcsere a vámszervek, a rendőrség, a közigazgatási és az igazságszolgáltatási szervek általi, központi és az alatti szintű végrehajtásról;

(e)    együttműködés – harmadik országokkal is – a hamisított áruk exportálásának megelőzésére;

(f)    technikai segítségnyújtás, kapacitásépítés; a személyzet cseréje és képzése;

(g)    a szellemitulajdon-jogok oltalma és védelme, valamint az ezzel kapcsolatos információk terjesztése többek között az üzleti körök és a civil társadalom körében;

(h)    a fogyasztók és a jogosultak tudatosságának erősítése; az intézményi együttműködés javítása, különösen a szellemitulajdon-jogi hivatalok között;

(i)    a nagyközönség tudatosságának előmozdítása és képzése a szellemitulajdon-jogok védelmére és érvényesítésére vonatkozó politikákkal kapcsolatban;

(j)    a szellemitulajdon-jogok védelmének és érvényesítésének előmozdítása a köz- és magánszféra együttműködésével, kkv-k bevonásával; valamint

(k)    hatékony stratégiák kidolgozása a célközönségek és kommunikációs programok azonosítása céljából, amelyek erőteljesebben felhívják a fogyasztók és a média figyelmét a szellemitulajdon-jogok megsértésének hatásaira, valamint annak egészségügyi és biztonsági kockázataira és a szervezett bűnözéssel való kapcsolatára.

3.    A Felek közzétehetik a termékleírásokat vagy azok összefoglalóját, valamint a másik Félnek a 4. alszakasz alapján oltalmat élvező földrajzi árujelzői ellenőrzésével és kezelésével foglalkozó, érintett kapcsolattartó pontokat.

4.    A Felek közvetlenül vagy a 136. cikkben említett albizottságon keresztül kapcsolatot tartanak fenn az e szakasz végrehajtásával és működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

135. CIKK

Az érdekelt felek önkéntes kezdeményezései

A Felek törekednek arra, hogy elősegítsék az érdekelt felek önkéntes kezdeményezéseit a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos jogsértés visszaszorítása érdekében az online és más piactereken is, amelyek konkrét problémákra összpontosítanak és realisztikus, kiegyensúlyozott, arányos és minden érintett számára méltányos gyakorlati megoldásokat keresnek többek között a következő módokon:

(a)    saját területükön a Felek törekszenek arra, hogy konszenzust teremtsenek az érdekelt felek között a szellemitulajdon-jogok védelme és érvényesítése, valamint a jogsértések visszaszorítása terén a megoldások elősegítésére és a nézeteltérések feloldására irányuló önkéntes kezdeményezések megkönnyítése érdekében;

(b)    a Felek törekszenek arra, hogy megosszák egymással a területükön az érdekelt felek önkéntes kezdeményezéseinek megkönnyítésére irányuló erőfeszítésekre vonatkozó információkat; valamint

(c)    a Felek kölcsönösen törekszenek egymás érdekelt felei közötti nyílt párbeszéd és együttműködés előmozdítására, és ezen érdekelt felek arra való ösztönzésére, hogy közös megoldásokat találjanak, feloldják a szellemitulajdon-jogok védelmével és érvényesítésével kapcsolatos nézeteltéréseket és visszaszorítsák a jogsértéseket.

136. CIKK

Intézményi rendelkezések

1.    A Felek létrehozzák az Európai Unió és az Üzbég Köztársaság képviselőiből álló, szellemitulajdon-jogokkal foglalkozó albizottságot (a továbbiakban: a szellemitulajdon-jogokkal foglalkozó albizottság) azzal a céllal, hogy ellenőrizzék e fejezet végrehajtását, és fokozzák a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos együttműködésüket és párbeszédüket.

2.    A szellemitulajdon-jogokkal foglalkozó albizottság bármely Fél kérésére ülést tart, az Európai Unióban és az Üzbég Köztársaságban felváltva, a kérés időpontjától számított legfeljebb 90 napon belül, a Felek által közösen meghatározott időpontban, helyen és módon, ideértve a videokonferenciát is.

3.    A szellemitulajdon-jogokkal foglalkozó albizottság előmozdítja e fejezet végrehajtását és a Felek közötti együttműködést a szellemi tulajdonnal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Feladatkörébe tartoznak különösen az alábbiak:

(a)    a 7-A. melléklet A szakaszának a Felek területén alkalmazandó jogra való hivatkozás tekintetében történő módosítása;

(b)    a 7-A. melléklet B. részének a földrajzi árujelzők lajstromozására és ellenőrzésére vonatkozó elemek tekintetében történő módosítása;

(c)    a 7-B. mellékletnek a felszólalási eljáráshoz felhasználandó kritériumok tekintetében történő módosítása; valamint

(d)    a 7-C. mellékletnek a földrajzi árujelzők tekintetében történő módosítása.

8. FEJEZET

VERSENY ÉS ÁLLAMI TULAJDONBAN LÉVŐ VÁLLALATOK

A. SZAKASZ

VERSENY

137. CIKK

Alapelvek

A Felek elismerik a szabad és torzulásoktól mentes verseny fontosságát a kereskedelmi és beruházási kapcsolataikban. A Felek elismerik, hogy a versenyellenes üzleti gyakorlatok és az állami beavatkozás torzíthatják a piacok megfelelő működését, és gyengíthetik a kereskedelem és a beruházások liberalizálásából származó előnyöket.

138. CIKK

Versenysemlegesség

A Felek ezt a fejezetet minden állami vállalatra vagy magánvállalkozásra alkalmazzák.

1. ALSZAKASZ

VERSENYELLENES MAGATARTÁS ÉS ÖSSZEFONÓDÁS-ELLENŐRZÉS

139. CIKK

Jogszabályi keret

A Felek elfogadják és fenntartják versenyjogukat, amely a gazdaság valamennyi ágazatában 11 minden vállalkozásra érvényes, és amely hatékonyan foglalkozik az alábbi gyakorlatokkal:

(a)    a vállalkozások közötti horizontális és vertikális megállapodások, vállalkozások társulásainak határozatai és összehangolt magatartás, amelyek célja vagy hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása,

(b)    erőfölénnyel való visszaélés egy vagy több vállalkozás részéről; valamint

(c)    a vállalkozások közötti összefonódások, amelyek jelentősen gátolnák a hatékony versenyt, különösen az erőfölény kialakulásának vagy megerősödésének eredményeképpen.

140. CIKK

Általános gazdasági érdekű szolgáltatások

A versenyjog valamely Fél általi alkalmazása jogilag vagy ténylegesen nem akadályozhatja a vállalkozásokra esetlegesen ráruházott konkrét közérdekű feladatok végrehajtását. Valamelyik Fél versenyjoga alóli kivételeknek a közérdekkel kapcsolatos, a kívánt szakpolitikai célkitűzések eléréséhez feltétlenül szükséges mértékre korlátozott, és átlátható feladatokra kell korlátozódniuk.

141. CIKK

Végrehajtás

1.    A Felek olyan, feladataik ellátásában független hatóságot hoznak létre és működtetnek, amely felelős versenyjogi jogszabályai teljes mértékű alkalmazásáért és hatékony érvényesítéséért, és rendelkezik az e versenyjogi jogszabályok teljes mértékű alkalmazásának és hatékony végrehajtásának biztosításához szükséges hatáskörökkel és erőforrásokkal.

2.    Valamennyi Fél átlátható módon alkalmazza a versenyjogot, figyelemmel a tisztességes eljárás elveire, ideértve az érintett gazdasági szereplők védelemhez való jogát is, különösen a meghallgatáshoz és a bírósági felülvizsgálathoz való jog tekintetében.

142. CIKK

Együttműködés

1.    A Felek elismerik, hogy közös érdekük az együttműködés előmozdítása a versenypolitika és a jogérvényesítés terén.

2.    Az ilyen együttműködés megkönnyítése érdekében a Felek versenyhatóságai információkat cserélhetnek, a Felek jogszabályaiban meghatározott titoktartási szabályok függvényében.

3.    A Felek versenyhatóságai vállalják, hogy a lehetséges és megfelelő esetekben az azonos vagy kapcsolódó magatartás vagy ügyek tekintetében törekednek érvényesítési tevékenységük összehangolására.

143. CIKK

A vitarendezés alkalmazásának kizárása

A 14. fejezet nem alkalmazandó erre a szakaszra.

2. ALSZAKASZ

TÁMOGATÁSOK

144. CIKK

Fogalommeghatározás és hatály

1.    E szakasz alkalmazásában a támogatás olyan intézkedés, amely megfelel az SCM-megállapodás I. cikkének 1.1. bekezdésében foglalt feltételeknek, függetlenül attól, hogy a támogatást árukat előállító vagy szolgáltatásnyújtó vállalkozás számára nyújtották-e 12 .

2.    Ez a szakasz azokra a támogatásokra vonatkozik, amelyek az SCM-megállapodás 2. cikke értelmében egyediek. Minden olyan támogatás, amely e megállapodás 148. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tartozik, egyedinek tekintendő.

3.    E szakasz rendelkezései nem értelmezhetők olyan módon, amely jogilag vagy ténylegesen akadályozza a vállalkozásokra esetlegesen ráruházott konkrét közérdekű feladatok végrehajtását. Az e szakasz szabályai alóli kivételeknek a közérdekkel kapcsolatos, a szakpolitikai célkitűzések eléréséhez feltétlenül szükséges mértékre korlátozott, és átlátható feladatokra kell korlátozódniuk.

4.    E megállapodás 146. cikke nem alkalmazandó a mezőgazdaságról szóló megállapodás 1. mellékletének hatálya alá tartozó, árukereskedelemre vonatkozó támogatásokra.

5.    A 146. és a 147. cikk nem alkalmazandó az audiovizuális és az idegenforgalmi ágazatra.

145. CIKK

Átláthatóság

1.    A Felek a területükön nyújtott vagy fenntartott támogatásokkal kapcsolatban nyilvánosságra hozzák a következő információkat:

(a)    a támogatás jogalapja és célja;

(b)    a támogatás formája;

(c)    lehetőség szerint a támogatás teljes összege vagy a támogatásra előirányzott éves összeg, valamint a támogatás kedvezményezettjének neve;

2.    Az adott Fél a következők révén felelhet meg az (1) bekezdésnek:

(a)    benyújtja az SCM-megállapodás 25. cikke szerinti értesítést, amelyre legalább kétévente sort kerítenek;

(b)    benyújtja a mezőgazdasági megállapodás 18. cikke szerinti értesítést; vagy 13

(c)    biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett információkat nyilvánosan elérhető weboldalon saját maga közzétegye vagy a nevében közzétegyék a támogatás nyújtásának vagy fenntartásának évét követő naptári év december 31-ig.

146. CIKK

Konzultációk

1.    Ha az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy egy támogatás hátrányosan érinti vagy valószínűleg hátrányosan érinti kereskedelmi vagy beruházásliberalizációs érdekeit, aggályait írásban kifejezheti a másik Félnek, és további tájékoztatást kérhet a kérdésről.

2.    Az (1) bekezdésben említett kérelemnek magyarázatot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a támogatás hogyan érintheti hátrányosan a megkereső Fél érdekeit. A megkereső Fél a támogatással kapcsolatban a következő információkat kérheti:

(a)    a támogatás jogalapja és célja;

(b)    a támogatás formája;

(c)    a támogatás időpontjai és időtartama, és bármilyen egyéb ahhoz kapcsolódó határidő;

(d)    a támogatás jogosultsági követelményei;

(e)    lehetőség szerint a támogatás teljes összege vagy a támogatásra előirányzott éves összeg, valamint a támogatás kedvezményezettjének neve;

(g)    bármilyen más információ, amely lehetővé teszi a támogatás esetleges torzító hatásainak értékelését.

3.    A megkeresett Fél a kért információkat a kérelem kézhezvételének időpontjától számított 60 napon belül írásban megküldi a megkereső Félnek. Abban az esetben, ha a megkeresett Fél nem biztosítja a kért információkat, az érintett Fél írásos válaszban fejti ki, hogy miért nem.

4.    A kért információ kézhezvételét követően a megkereső Fél konzultációt kérhet az üggyel kapcsolatban. A Felek a konzultáció iránti kérelem benyújtásától számított 60 napon belül konzultációkat tartanak a felmerült aggályok megvitatása céljából.

5.    A Felek mindent megtesznek az ügy kölcsönösen kielégítő rendezése érdekében.

147. CIKK

Feltételekhez kötött támogatások

1.    Amennyiben egy támogatás hátrányosan érinti a másik Fél kereskedelmét vagy beruházásait, a Felek törekednek arra, hogy a támogatásokra a következő feltételeket alkalmazzák:

(a)    megengedettek az olyan támogatások, amelyek esetében az állam bizonyos vállalkozások adósságait vagy kötelezettségeit garantálja, feltéve, ha a szóban forgó adósságok és kötelezettségek összege vagy a garancia időtartama korlátozott; valamint

(b)    megengedettek a fizetésképtelen vagy nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott, különböző formájú támogatások, amennyiben:

(i)    létezik reális feltételezéseken alapuló hiteles szerkezetátalakítási terv, amelynek célja, hogy észszerű időn belül biztosítsa a fizetésképtelen vagy nehéz helyzetben lévő vállalkozás hosszú távú életképességéhez való visszatérést; vagy

(ii)    a vállalkozás hozzájárul a szerkezetátalakítás költségeihez; a kis- és középvállalkozások nem kötelesek hozzájárulni a szerkezetátalakítás költségeihez.

2.    Az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazandó az olyan támogatásokra, amelyeket a vállalkozásoknak a szerkezetátalakítási terv elkészítéséhez szükséges időszakban hitelgaranciák vagy hitelek formájában nyújtanak átmeneti likviditási támogatásként. Az ilyen ideiglenes likviditási támogatásnak arra az összegre kell korlátozódnia, amely pusztán a vállalkozás működésének fenntartásához szükséges.

3.    A vállalatok rendezett piacelhagyását biztosító támogatások engedélyezhetők.

4.    Ez a cikk nem alkalmazandó azokra a támogatásokra, amelyek halmozott összege vagy költségvetése három egymást követő évben vállalkozásonként nem éri el az 500 000 EUR-t.

148. CIKK

Tiltott támogatások

Az Üzbég Köztársaságnak a WTO-hoz történő csatlakozásától kezdve – a mezőgazdasági megállapodásban foglaltak kivételével – tilosak az ipari termékekre nyújtott alábbi támogatások:

(a)    olyan támogatások, amelyek jogilag vagy ténylegesen 14 függnek az exportteljesítménytől, függetlenül attól, hogy az exportteljesítmény az egyetlen feltétel vagy több feltétel egyike; valamint

(b)    olyan támogatások, amelyeket a hazai áruk használatának az importáruk használatával szemben történő előnyben részesítése függvényében adnak meg, függetlenül attól, hogy azok nyújtása csak önálló feltétel alapján vagy több egyéb feltétel egyike alapján történik.

149. CIKK

A támogatások felhasználása

Mindegyik Fél biztosítja, hogy a vállalkozások csak arra a célra használják fel a támogatást, amelyre azt odaítélték.

B. SZAKASZ

ÁLLAMI TULAJDONBAN LÉVŐ VÁLLALATOK
KÜLÖNLEGES JOGOKKAL VAGY KIVÁLTSÁGOKKAL FELRUHÁZOTT VÁLLALKOZÁSOK
ÉS KIJELÖLT MONOPÓLIUMOK

150. CIKK

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

1.    „megállapodás”: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) államilag támogatott exporthitelről szóló megállapodása, vagy az OECD keretén belül vagy azon kívül kidolgozott valamely jogfolytonos kötelezettségvállalás, amelyet legalább 12 olyan eredeti WTO-tag elfogadott, amely az 1979. január 1-jei megállapodás szerződő fele volt;

2.    „kereskedelmi tevékenység”: olyan tevékenység, amelynek végeredménye egy vállalkozás által meghatározott mennyiségben és áron értékesítendő áruk előállítása vagy szolgáltatások nyújtása, és amely tevékenységet haszonszerzési céllal végeznek 15 ;

3.    „kereskedelmi megfontolások”: az árat, a minőséget, az elérhetőséget, az értékesíthetőséget, a szállítást, valamint a beszerzés vagy értékesítés egyéb feltételeit érintő megfontolások; vagy más olyan tényezők, amelyeket rendes körülmények között figyelembe vesznek egy olyan magántulajdonban lévő vállalkozás kereskedelmi döntéseinek meghozatalakor, amely piacgazdasági elvek szerint működik a vonatkozó üzletágban vagy iparágban;

4.    „kijelöl”: monopóliumot létesíteni vagy engedélyezni, illetve egy monopólium alkalmazási körét kiterjeszteni további árura vagy szolgáltatásra;

5.    „kijelölt monopólium”: olyan jogalany – ideértve bármely konzorciumot vagy kormányhivatalt is –, amelyet valamely Fél területének vonatkozó piacán egy adott áru vagy szolgáltatás kizárólagos szolgáltatójának vagy beszerzőjének jelölnek ki, de nem foglalja magában a kizárólagos szellemitulajdon-jogban részesített jogalanyokat kizárólag az ilyen jogban részesítés okán;

6.    „különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozás”: olyan magán- vagy állami vállalkozás, amelyet az egyik fél jogilag vagy ténylegesen különleges jogokkal vagy kiváltságokkal ruházott fel, amely esetében kettőben vagy többen határozza meg, illetve kettőre vagy többre korlátozza azon vállalkozások számát, amelyek számára engedélyezett egy áru vagy szolgáltatás nyújtása, és ezt nem objektív, arányos és megkülönböztetésmentes feltételek alapján teszi, lényegesen befolyásolva ezzel más vállalkozások azon képességét, hogy ugyanazt az árut vagy szolgáltatást ugyanazon a földrajzi területen lényegében azonos feltételek mellett nyújthassa;

7.    „államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatás”: a GATS-ban és adott esetben a GATS pénzügyi szolgáltatásokról szóló mellékletében meghatározott államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatás; valamint

8.    „állami tulajdonban lévő vállalat”: olyan vállalat, amelyben valamelyik Fél:

(a)    közvetlenül birtokolja az alaptőke több mint 50 %-át;

(b)    közvetlenül ellenőrzi a szavazati jogok több mint 50 %-ának gyakorlását, vagy szavazati jogokon keresztül más módon azonos mértékű ellenőrzést gyakorol;

(c)    jogában áll az igazgatóság vagy bármely más, ezzel egyenértékű ügyvezető testület tagjai többségének a kinevezése; vagy

(d)    jogosult irányítást 16 gyakorolni a vállalkozás felett.

151. CIKK

Hatály

1.    Ez a szakasz a kereskedelmi tevékenységet folytató állami tulajdonú vállalkozásokra, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásokra, valamint kijelölt monopóliumokra vonatkozik. Amennyiben ezek az érintett vállalkozások vagy monopóliumok kereskedelmi és nem kereskedelmi tevékenységet egyaránt folytatnak, ez a szakasz kizárólag a kereskedelmi tevékenységre alkalmazandó.

2.    Ez a szakasz a minden kormányzati szinten működő állami tulajdonú vállalkozásokra, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásokra, valamint kijelölt monopóliumokra vonatkozik.

3.    Ez a szakasz nem vonatkozik az állami tulajdonú vállalatokra, a különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásokra vagy a kijelölt monopóliumokra, amennyiben azok a Feleknek a WTO-megállapodás 17 4. mellékletében és e megállapodás 9-A. mellékletében foglalt, a közbeszerzésről szóló, 1994. április 15-én Marrákesben kelt megállapodás I. függelékének mellékletei szerinti, kormányzati célra történő beszerzést végző szervként járnak el, nem pedig a beszerzett áruk vagy szolgáltatások kereskedelmi célú viszonteladása vagy a beszerzett áruk vagy szolgáltatások kereskedelmi értékesítésre történő felhasználása céljából.

4.    Ez a szakasz nem alkalmazandó az államhatalom gyakorlása során nyújtott bármely szolgáltatásra.

5.    A 154. cikk nem vonatkozik egy állami tulajdonú vállalkozás által kormányzati megbízás alapján nyújtott pénzügyi szolgáltatásokra, amennyiben az adott pénzügyi szolgáltatásnyújtás:

(a)    támogatja az exportot vagy az importot, feltéve, hogy a szolgáltatások nyújtása:

(i)    nem a kereskedelmi finanszírozás leváltása céljából történik; vagy

(ii)    olyan feltételek mellett történik, amelyek nem kedvezőbbek, mint amelyeket összehasonlítható pénzügyi szolgáltatások esetében a kereskedelmi piacon be lehetne szerezni;

(b)    támogatja a Fél területén kívüli magánberuházásokat, feltéve, hogy a szolgáltatások nyújtása:

(i)    nem a kereskedelmi finanszírozás leváltása céljából történik; vagy

(ii)    olyan feltételek mellett történik, amelyek nem kedvezőbbek, mint amelyeket összehasonlítható pénzügyi szolgáltatások esetében a kereskedelmi piacon be lehetne szerezni; vagy

(c)    a megállapodással összhangban álló feltételek mellett történik, feltéve, hogy azok a megállapodás hatálya alá tartoznak.

6.    A 154. cikk nem alkalmazandó az e megállapodás hatálya alá nem tartozó, a 12. fejezetben meghatározott szolgáltatási ágazatokra.

7.    A 190. cikk sérelme nélkül, a 154. cikk nem alkalmazandó az állami tulajdonú vállalatok, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozások vagy kijelölt monopóliumok által a 12-D. mellékletben, az Európai Unió egyedi kötelezettségvállalásait tartalmazó GATS-listákban és a 12-A., 12-B. és 12-C. mellékletben felsorolt fenntartások által érintett ágazatokban történő áru- vagy szolgáltatásvásárlásra és -értékesítésre.

152. CIKK

Kapcsolat a WTO-egyezménnyel

1.    Az 1994. évi GATT XVII. cikkének (1)–(3) bekezdését, az 1994. évi GATT XVII. cikkének értelmezéséről szóló egyetértési megállapodást és a GATS VIII. cikkének (1), (2) és (5) bekezdését belefoglalják e megállapodásba, és azok értelemszerűen e megállapodás részét képezik.

2.    Ezt a cikket az Üzbég Köztársaság WTO-hoz történő csatlakozásának időpontjától vagy e megállapodás hatálybalépésétől számított hat év elteltével kell alkalmazni, attól függően, hogy melyik következik be előbb.

153. CIKK

Általános rendelkezések

1.    A Felek e szakaszból fakadó jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül, e szakasz egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg, hogy a Felek állami vállalatokat létesítsenek vagy tartsanak fenn, vállalatokat különleges jogokban és kiváltságokban részesítsenek, illetve monopóliumokat jelöljenek ki és tartsanak fenn.

2.    Egyik Fél sem kérhet vagy bátoríthat egy állami tulajdonban lévő vállalkozást, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozást, illetve kijelölt monopóliumot arra, hogy az e szakasszal ellentétesen járjon el.

154. CIKK

Megkülönböztetéstől mentes bánásmód és kereskedelmi megfontolások

1.    A Felek biztosítják, hogy állami tulajdonú vállalkozásaik, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásaik vagy kijelölt monopóliumaik, amikor kereskedelmi tevékenységet folytatnak áruk vagy szolgáltatások vásárlása vagy értékesítése során, a kereskedelmi megfontolásoknak megfelelően járjanak el, kivéve a közszolgáltatási megbízatásuk bármely olyan feltételének teljesítését, amely nem ellentétes a (2) bekezdéssel.

2.    A Feleknek biztosítaniuk kell, hogy az állami tulajdonú vállalkozásaik, különleges jogokkal és kiváltságokkal felruházott vállalkozásaik, illetve kijelölt monopóliumaik a kereskedelmi tevékenységek gyakorlása során:

(a)    áru és szolgáltatás beszerzése esetén:

(i)    a másik Fél vállalkozásai által nyújtott áruk és szolgáltatások számára ne biztosítsanak kedvezőtlenebb elbánást annál, mint amilyet a Fél saját vállalkozásai által nyújtott hasonló áruk vagy hasonló szolgáltatások számára biztosítanak;

(ii)    a másik Fél beruházóinak beruházásaként működő vállalkozásai által nyújtott áruk és szolgáltatások számára ne biztosítsanak kedvezőtlenebb elbánást annál, mint amilyet a Fél beruházóinak beruházásaként működő saját vállalkozásai által nyújtott hasonló áruk vagy hasonló szolgáltatások számára biztosítanak; valamint

(b)    áru vagy szolgáltatás értékesítése során:

(i)    a másik Fél vállalkozásai számára ne biztosítsanak kedvezőtlenebb elbánást annál, mint amilyet a Fél saját vállalkozásai számára biztosítanak; valamint

(ii)    a másik Fél beruházóinak beruházásaként működő vállalkozásai számára ne biztosítsanak kedvezőtlenebb elbánást annál, mint amilyet a Fél beruházóinak beruházásaként működő saját vállalkozásai számára biztosítanak.

3.    Az (1) és (2) bekezdés nem zárja ki, hogy az állami tulajdonú vállalkozások, a különleges jogkörökkel vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozások, illetve a kijelölt monopóliumok:

(a)    eltérő feltételekkel szerezzenek be vagy szállítsanak árukat vagy nyújtsanak szolgáltatásokat, ideértve az árral kapcsolatos feltételeket is, amennyiben ezek az eltérő feltételek alkalmazása vagy az elutasítás kereskedelmi megfontolásoknak megfelelően történik; vagy

(b)    áruk vagy szolgáltatások beszerzésének vagy nyújtásának elutasítása, feltéve, hogy az ilyen eltérő feltételek alkalmazása vagy az elutasítás kereskedelmi megfontolásoknak megfelelően történik.

4.    E cikket e megállapodás hatálybalépésének napjától számított nyolc év elteltével kell alkalmazni.

155. CIKK

Szabályozási keret

1.    A Felek a lehető legjobban használják fel a vonatkozó nemzetközi standardokat, többek között az OECD állami tulajdonú vállalatok irányítására vonatkozó iránymutatásait.

2.    A Felek biztosítják, hogy az általuk létrehozott vagy fenntartott bármely szabályozó szerv és szabályozói tevékenységet végző illetékes hatóság:

(a)    független legyen az adott szerv által szabályozott vállalkozásoktól, és ne legyen azok által elszámoltatható; és

(b)    pártatlanul 18 jár el minden olyan vállalkozás tekintetében, amelyet az említett szerv szabályoz, ideértve az állami tulajdonú vállalkozásokat, a különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásokat és a kijelölt monopóliumokat is 19 .

3.    A [szolgáltatások/beruházások mellékleteiben] foglalt fenntartásuk sérelme nélkül az állami tulajdonú vállalkozások, a különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozások, és a kijelölt monopóliumok tekintetében a Felek következetesen és megkülönböztetésmentesen alkalmazzák saját jogszabályaikat és egyéb rendelkezéseiket.

156. CIKK

Információcsere

1.    Az a Fél, amely feltételezi, hogy az e szakasz szerinti érdekeit hátrányosan érinti a másik Fél valamely állami tulajdonú vállalkozásának, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásának, illetve kijelölt monopóliumának (e cikkben a továbbiakban: gazdálkodó egység) kereskedelmi tevékenysége, kérheti a másik Felet, hogy a (2) bekezdéssel összhangban írásban szolgáltasson információkat a gazdálkodó egységnek az e szakasz végrehajtásával kapcsolatos kereskedelmi tevékenységeire vonatkozóan.

2.    A megkeresett Fél a következő tájékoztatást nyújtja, feltéve, hogy a kérelem tartalmazza annak magyarázatát, hogy a gazdálkodó egység tevékenysége miként befolyásolhatja a megkereső Fél e szakasz szerinti érdekeit, és feltünteti, hogy a következők közül mely tájékoztatást kell nyújtani:

(a)    a gazdálkodó egység tulajdonjoga és szavazati szerkezete, feltüntetve a részvények százalékos arányát, amelyet a megkeresett Fél, állami tulajdonú vállalkozásai, különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásai vagy kijelölt monopóliumai halmozottan birtokolnak, valamint az általuk a gazdálkodó egységben halmozottan birtokolt szavazati jogok százalékos arányát;

(b)    a megkeresett Fél és annak állami tulajdonban lévő vállalkozásai, előnyben részesített vagy különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalkozásai, vagy kijelölt monopóliumai által halmozottan birtokolt különleges részvények, illetve különleges szavazati jogok vagy egyéb jogok leírása, amennyiben ezek a jogok különböznek azoktól, amelyek a gazdálkodó egység általános törzsrészvényeihez kapcsolódnak;

(c)    a gazdálkodó egység szervezeti felépítésének ismertetése, valamint az igazgatóság vagy bármely más egyenértékű testület összetétele;

(d)    a jogalanyt szabályozó vagy ellenőrző kormányzati hivatalok vagy közjogi szervek leírása, az említett hivatalok vagy szervek által a jogalanyra rótt jelentési kötelezettségek leírása, valamint az említett hivataloknak vagy szerveknek a vezető tisztségviselők, valamint az igazgatóság, vagy a jogalany bármely más, ezzel egyenértékű ügyvezető testülete tagjainak a kinevezésével, elbocsátásával vagy díjazásával kapcsolatos jogai és gyakorlata;

(e)    a gazdálkodó egység éves bevétele és összes eszköze a legutóbbi olyan hároméves időszak alatt, amelyről rendelkezésre áll információ;

(f)    bármely olyan mentesség, védettség és kapcsolódó intézkedések, amelyeket a jogalany a megkeresett Fél jogszabályai és egyéb rendelkezései szerint élvez; valamint

(g)    a jogalanyra vonatkozó bármely további nyilvánosan hozzáférhető információ, ideértve annak éves beszámolóit és harmadik fél által végzett könyvvizsgálatokat is.

3.    Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem kötelezik a Feleket olyan bizalmas információk közlésére, amelyek közlése ellentétes lenne a jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel, amelyek akadályoznák a bűnüldözést vagy másképpen ütköznének közérdekbe, vagy amelyek sértenék egyes vállalkozások jogos kereskedelmi érdekeit.

4.    Amennyiben a kért információ nem áll a megkeresett Fél rendelkezésre, az adott Fél írásban értesíti az információt kérelmező másik Felet ennek indokairól.

5.    Ez a cikk nem alkalmazandó a kis- és középvállalkozásokra.

9. FEJEZET

KÖZBESZERZÉS

157. CIKK

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

(a)    „kereskedelmi áruk vagy szolgáltatások”: olyan áru vagy szolgáltatás, amelyet általában kereskedelmi piactereken értékesítenek vagy kínálnak eladásra nem állami beszerzőknek, és amelyeket nem állami célokra szoktak beszerezni;

(b)    „építőipari szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amelynek célja magas- vagy mélyépítési munkálatok bármely eszközzel történő megvalósítása, az Egyesült Nemzetek Szervezete ideiglenes központi termékosztályozásának (a továbbiakban: CPC) 51. ágazata alapján;

(c)    „elektronikus árverés”: olyan iteratív folyamat, amelyben az ajánlattevők az új árakra, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontokhoz kapcsolódó egyes számszerűsíthető, az ártól különböző elemeire, vagy mindkettőre vonatkozóan kedvezőbb ajánlatot tesznek elektronikus úton, ami az ajánlatok rangsorolását vagy újbóli rangsorolását eredményezi;

(d)    „írásbeli, írásban”: bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezési forma, amely olvasható, reprodukálható és később közölhető; Tartalmazhat elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is;

(e)    „korlátozott körű tendereljárás”: olyan közbeszerzési módszer, amelynek keretében a beszerző szerv kapcsolatba lép a választása szerinti beszállítóval vagy beszállítókkal;

(f)    „intézkedés”: az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéshez kapcsolódó bármilyen jogszabály, szabályzat, eljárás, igazgatási iránymutatás vagy gyakorlat, illetve a beszerző szerv bármilyen fellépése;

(g)    „többszöri felhasználásra szánt jegyzék”: azon beszállítókat tartalmazó jegyzék, amelyekről a beszerző szerv megállapította, hogy megfelelnek a jegyzékbe való felvétel feltételeinek, és amely jegyzéket a beszerző szerv többször kíván felhasználni;

(h)    „szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény”: a beszerző szerv által közzétett hirdetmény, amelyben felhívják az érdekelt ajánlattevőket részvételi jelentkezés, ajánlat vagy mindkettő benyújtására;

(i)    „ellentételezés”: azok a feltételek vagy kötelezettségvállalások, amelyek ösztönzik a helyi fejlesztéseket vagy javítják valamelyik Fél fizetésimérleg-elszámolásait, mint például a belföldi tartalom előírása, a technológia licenciába adása, beruházások, csereüzletek vagy hasonló intézkedések vagy követelmények;

(j)    „nyílt eljárás”: olyan beszerzési módszer, amelynek keretében valamennyi érdekelt beszállító benyújthatja az ajánlatát;

(k)    „beszerző szerv”: a 9. melléklet 1., 2. vagy 3. szakasza alá tartozó jogalany;

(l)    „minősített ajánlattevő”: olyan beszállító, amelyet a beszerző szerv a részvétel feltételeit teljesítő ajánlattevőként ismer el;

(m)    „meghívásos pályázati eljárás”: olyan közbeszerzési módszer, amelynek keretében a beszerző szerv csak minősített beszállítókat kér fel ajánlat benyújtására;

(n)    „szolgáltatások”: eltérő rendelkezés hiányában a szolgáltatások magukban foglalják az építőipari szolgáltatásokat is;

(o)    „szabvány”: egy elismert testület által általános és ismételt használatra elfogadott okmány, amely árukra, szolgáltatásokra vagy kapcsolódó folyamatokra és gyártási módszerekre vonatkozó szabályokat, iránymutatásokat vagy jellemző ismertetőjegyeket határoz meg, amelyek teljesítése nem kötelező; továbbá az okmány tartalmazhat valamely árura, szolgáltatásra, folyamatra vagy gyártási módszerre vonatkozó terminológiát, jeleket, csomagolási, jelölési vagy címkézési követelményeket, illetve vonatkozhat kizárólag ezekre;

(p)    „beszállító”: árukat vagy szolgáltatásokat nyújtó vagy nyújtani képes személy vagy személyek csoportja; valamint

(q)    „műszaki leírás”: olyan ajánlattételi követelmény, amely:

(i)    meghatározza a közbeszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások tekintetében megkövetelt – többek között a minőséggel, a teljesítménnyel, a biztonsággal és a mérettel kapcsolatos – jellemzőket, vagy az ilyen áruk előállításához vagy az ilyen szolgáltatások nyújtásához szükséges gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket; vagy

(ii)    meghatározza az árura vagy szolgáltatásra alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a csomagolásra, a jelölésre vagy a címkézésre vonatkozó követelményeket.

158. CIKK

Hatály és alkalmazási kör

A megállapodás alkalmazása

1.    Ezt a fejezetet e megállapodás hatálybalépésének napjától számított tíz év elteltével kell alkalmazni.

2.    Ez a fejezet az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéseket érintő összes intézkedésre vonatkozik, függetlenül attól, hogy azt kizárólag vagy részben elektronikus úton bonyolítják le.

3.    E fejezet alkalmazásában „az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés” kormányzati célú beszerzést jelent:

(a)    amelynek tárgya áruk, szolgáltatások vagy ezek bármilyen kombinációjának beszerzése:

(i)    a 9. mellékletben meghatározottak szerint; valamint

(ii)    amelyek beszerzése nem kereskedelmi értékesítés vagy viszonteladás, vagy kereskedelmi értékesítésre vagy viszonteladásra szánt termék gyártása vagy szállítása vagy szolgáltatás nyújtása céljából történik;

(b)    bármilyenfajta szerződéses úton, például: beszerzés, valamint bérbeadás vagy részletvétel, vételi opció kikötésével vagy anélkül;

(c)    amely vonatkozásában a (6)–(8) bekezdéssel összhangban becsült érték megegyezik vagy meghaladja a 9. mellékletben meghatározott küszöbértéket a 162. cikk szerinti hirdetmény közzétételének időpontjában;

(d)    amelyet a beszerző szerv végez; valamint

(e)    amelyet a (3) bekezdés vagy a 9. melléklet hatálya alól más módon nem zárnak ki.

4.    Amennyiben a 9. melléklet másként nem rendelkezik, e fejezet nem alkalmazandó a következőkre:

(a)    földterület, meglévő épületek vagy egyéb ingatlanok, illetve az ezekhez fűződő jogok megszerzése vagy bérlete;

(b)    nem szerződéses megállapodások vagy bármilyen formájú támogatás, amelyet valamelyik Fél nyújt, az együttműködési megállapodásokat, támogatásokat, hiteleket, tőkeinjekciókat, garanciákat és pénzügyi ösztönzőket is beleértve;

(c)    pénzintézeti vagy letéti szolgáltatások, szabályozott pénzügyi intézményekre irányuló felszámolási vagy vállalatvezetői szolgáltatások, illetve államadósság értékesítéséhez, visszaváltásához és elosztásához kapcsolódó szolgáltatások beszerzése vagy vásárlása, beleértve a hiteleket és államkötvényeket, kincstárjegyeket és más értékpapírokat is;

(d)    állami hatóságokkal kötött munkaszerződések;

(e)    a következő beszerzések:

(i)    közvetlenül nemzetközi segítségnyújtás céljából lefolytatott beszerzések, beleértve a fejlesztési segélyt is;

(ii)    olyan nemzetközi megállapodás meghatározott eljárása vagy feltétele szerinti beszerzés, amely csapatok állomásoztatására, illetve amely egy projektnek az aláíró országok általi közös megvalósítására irányul; vagy

(iii)    nemzetközi szervezet meghatározott eljárása vagy feltétele, illetve nemzetközi támogatásokból, hitelekből vagy más segítségnyújtásból finanszírozott eljárás vagy feltétel szerinti beszerzések, amennyiben az alkalmazandó eljárás vagy feltétel nem lenne összeegyeztethető ezzel a fejezettel.

5.    A Felek a 9. melléklet megfelelő alszakaszaiban rögzítik a következő információkat:

(a)    az 1. szakaszban azon központi kormányzati szervek megnevezése, amelyek beszerzései e fejezet hatálya alá tartoznak;

(b)    a 2. szakaszban azon központi szint alatti kormányzati szervek megnevezése, amelyek beszerzései e fejezet hatálya alá tartoznak;

(c)    a 3. szakaszban az összes egyéb olyan szerv megnevezése, amelynek beszerzései e fejezet hatálya alá tartoznak;

(d)    a 4. szakaszban azok az áruk, amelyek e fejezet hatálya alá tartoznak;

(e)    az 5. szakaszban az építőipari szolgáltatások kivételével azok a szolgáltatások, amelyek e fejezet hatálya alá tartoznak;

(f)    a 6. szakaszban az e fejezet hatálya alá tartozó építőipari szolgáltatások; valamint

(g)    a 7. szakaszban bármely általános megjegyzés;

(h)    a 8. szakaszban azok a médiumok, amelyekben az egyes Felek közzéteszik a közbeszerzési hirdetményeiket, az odaítélésről szóló tájékoztatóikat, valamint az e megállapodás hatálya alá tartozó közbeszerzéseik rendszerével kapcsolatos, az e fejezetben meghatározott egyéb információkat.

6.    Amennyiben a beszerző szerv az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés meghatározott követelményeknek megfelelő lefolytatása során olyan személyeket vesz igénybe, akik nem szerepelnek a 9. mellékletben, az ilyen követelményekre a 160. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

Értékmegállapítás

7.    A beszerzés becsült értékének annak megállapítása céljából történő meghatározása során, hogy a beszerzés az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésnek minősül-e, a beszerző szerv:

(a)    a beszerzést nem oszthatja fel részbeszerzésekre, és nem választhat ki vagy használhat a beszerzés becsült értékének meghatározására egy adott értékelési módszert avégett, hogy a beszerzést teljes mértékben vagy részlegesen kivonja e fejezet alkalmazása alól; valamint

(b)    a beszerzés becsült maximális összértékét annak teljes tartama alatt figyelembe veszi, akár egy, akár több ajánlattevőnek ítélték oda, figyelemmel a díjazás valamennyi formájára, beleértve:

(i)    a felárakat, díjakat, jutalékokat és kamatot; valamint

(ii)    amennyiben a beszerzés biztosítja opciók lehetőségét, az ilyen opciók teljes értékét.

8.    Amennyiben egy beszerzés egyedi előírásai egynél több szerződés odaítélését, vagy a szerződések több részben történő odaítélését eredményezik (a továbbiakban: megújítható szerződések), a becsült maximális összesített érték számításának a következőkön kell alapulnia:

(a)    az előző 12 hónap vagy a beszerző szerv előző költségvetési éve során odaítélt, azonos típusú árura vagy szolgáltatásra vonatkozó megújítható szerződések értéke, lehetőség szerint az áru vagy szolgáltatás ezt követő 12 hónap folyamán várhatóan bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változásainak figyelembevételével kiigazítva; vagy

(b)    az azonos típusú árura vagy szolgáltatásra vonatkozó, az első szerződés odaítélését követő 12 hónap, vagy a beszerző szerv költségvetési éve folyamán odaítélendő megújítható szerződések becsült értéke.

9.    Áru vagy szolgáltatás bérletére vagy részletre vásárlására irányuló beszerzés esetén, vagy olyan beszerzés esetén, amelynél összértéket nem jelölnek meg, az értékelés alapja a következő:

(a)    határozott időre szóló szerződés esetén:

(i)    ha a szerződés időtartama legfeljebb 12 hónap, az időtartama alatti becsült összesített maximális érték; vagy

(ii)    ha a szerződés időtartama meghaladja a 12 hónapot, a becsült összesített maximális érték, bármilyen becsült maradványértéket is beleértve;

(b)    határozatlan időre kötött szerződés esetén a becsült havi részlet 48-szorosa; valamint

(c)    ha nem biztos, hogy a szerződés határozott időtartamú, a b) pontot kell alkalmazni.

159. CIKK

Biztonság és általános kivételek

1.    E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy gátolná a Feleket abban, hogy ha alapvető biztonsági érdekeik védelme érdekében szükségesnek ítélik, a következőkre vonatkozóan intézkedéseket hozzanak, illetve a következőkre vonatkozó információkat ne tegyenek közzé:

(a)    fegyverek, lőszerek vagy hadianyagok beszerzése;

(b)    a nemzetbiztonság céljából nélkülözhetetlen beszerzések; vagy

(c)    a honvédelem céljából szükséges beszerzések.

2.    Figyelemmel arra a követelményre, hogy ilyen intézkedést nem szabad olyan módon alkalmazni, amely azonos körülmények fennállása esetén a Felek közötti önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést jelentene vagy a Felek közötti kereskedelem rejtett korlátozását jelentené, e fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az akadályozná a Feleket olyan intézkedés meghozatalában vagy végrehajtásában, amely:

(a)    a közerkölcs, közrend vagy közbiztonság védelméhez szükséges;

(b)    az emberi, állati, növényi élet vagy egészség megóvásához szükséges;

(c)    a szellemi tulajdon oltalmához szükséges; vagy

(d)    fogyatékossággal élők, jótékonysági intézmények vagy börtönmunka termékeire vagy szolgáltatásaira vonatkozik.

160. CIKK

Általános elvek

A megkülönböztetés tilalma

1.    Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel kapcsolatos intézkedések tekintetében mindegyik Fél – a beszerző szerveit is ideértve – a másik Fél áruit és szolgáltatásait, valamint a másik Fél árukat és szolgáltatásokat kínáló beszállítóit haladéktalanul és feltétel nélkül köteles legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíteni, mint amilyenben a Fél – a beszerző szerveit is ideértve – saját áruit, szolgáltatásait és beszállítóit részesíti.

2.    Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel kapcsolatos valamennyi intézkedés tekintetében valamely Fél, beleértve annak beszerző szerveit:

(a)    külföldi érdekeltség vagy tulajdonjog mértéke alapján nem részesíthet kedvezőtlenebb elbánásban egy helyben letelepedett ajánlattevőt egy másik, helyben letelepedett ajánlattevőnél; vagy

(b)    nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést helyben letelepedett ajánlattevővel szemben azon az alapon, hogy egy bizonyos beszerzésben az általa ajánlott termékek vagy szolgáltatások a másik Fél termékei vagy szolgáltatásai.

Elektronikus eszközök alkalmazása

3.    Ha az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést elektronikus úton folytatják le, a beszerző szerv:

(a)    biztosítja, hogy a beszerzést olyan információtechnológiai rendszerekkel és szoftverekkel bonyolítsák le, beleértve az információk hitelesítésével és titkosításával kapcsolatosakat is, amelyek általánosan elérhetők és interoperábilisak más általánosan elérhető információtechnológiai rendszerekkel és szoftverekkel;

(b)    fenntartja azokat a rendszereket, amelyek biztosítják a részvételi jelentkezések és az ajánlatok sértetlenségét, a beérkezés idejének meghatározását és a jogosulatlan hozzáférés megakadályozását is ideértve; valamint

(c)    elektronikus információs és kommunikációs eszközöket használ a beszerzési eljárásokban a hirdetmények és a pályázati dokumentáció közzétételéhez, valamint – a lehető legnagyobb mértékben – az ajánlatok benyújtásához.

A beszerzés lefolytatása

4.    A beszerző szervnek az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést átlátható módon és pártatlanul kell lefolytatnia:

(a)    e fejezettel összhangban, olyan módszerek alkalmazásával, mint a nyílt eljárás, a meghívásos pályázati eljárás és a korlátozott körű tendereljárás;

(b)    elkerülve az összeférhetetlenséget; valamint

(c)    megelőzve a korrupt gyakorlatokat.

Származási szabályok

5.    Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések céljából egyik Fél sem alkalmazhat a másik Féltől behozott árukra vagy nyújtott szolgáltatásokra olyan származási szabályokat, amelyek eltérnek azoktól a származási szabályoktól, amelyeket a Fél ezzel egyidejűleg a rendes kereskedelmi forgalom során alkalmaz a Féltől származó ugyanezen áruk vagy szolgáltatások behozatalára vagy nyújtására.

Ellentételezés

6.    Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel kapcsolatban a Felek, a beszerző szerveiket is beleértve, nem kérhetnek, vehetnek figyelembe, alkalmazhatnak vagy kényszeríthetnek ki ellentételezést.

Nem a beszerzésre vonatkozó intézkedések

7.    Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó:

(a)    a behozatalra vagy azzal összefüggésben kivetett vámra vagy bármilyen egyéb díjra;

(b)    az ilyen vámok és díjak kivetésének módozataira; valamint

(c)    egyéb behozatali szabályokra, alakiságokra vagy intézkedésekre, amelyek érintik a szolgáltatások kereskedelmét, az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéseket szabályozó intézkedések kivételével.

Korrupció elleni intézkedések

8.    A Felek biztosítják, hogy megfelelő intézkedésekkel rendelkeznek a közbeszerzések során előforduló korrupció kezelésére. Az ilyen intézkedések magukban foglalhatnak olyan eljárásokat, amelyek határozatlan időre vagy meghatározott időtartamra kizárják a Fél beszerzéseiben való részvételre való jogosultságból azon beszállítókat, amelyekről az adott Fél igazságügyi hatóságai jogerős határozatban megállapították, hogy az adott Fél területén a közbeszerzésekkel kapcsolatban csalást vagy egyéb jogellenes cselekményeket követtek el. A Felek biztosítják továbbá, hogy olyan politikákkal és eljárásokkal rendelkezzenek, amelyek a lehető legnagyobb mértékben kiküszöbölik vagy kezelik egy adott közbeszerzésben részt vevő vagy arra befolyást gyakorló személyek részéről esetleg felmerülő összeférhetetlenséget.

161. CIKK

Tájékoztatás a beszerzési rendszerről

1.    Minden Fél köteles:

(a)    haladéktalanul közzétenni az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó jogszabályban vagy egyéb rendelkezésben előírt, az értesítésekbe és a pályázati dokumentációba hivatkozással belefoglalt jogszabályokat, egyéb rendelkezéseket, bírósági határozatokat, általánosan alkalmazandó igazgatási döntéseket, általános szerződési feltételeket, valamint az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó eljárásokat, és ezek bármilyen módosítását, hivatalosan kijelölt, széles körben terjesztett és a nyilvánosság számára mindenkor hozzáférhető, elektronikus vagy nyomtatott médium útján; valamint

(b)    megkeresésre azokról felvilágosítást nyújtani a másik Félnek.

2.    A Felek a 9. melléklet 8. szakaszában felsorolják a következőket:

(a)    azon elektronikus vagy nyomtatott médiumok, amelyek útján a Fél közzéteszi az (1) bekezdésben meghatározott információt;

(b)    azon elektronikus vagy nyomtatott médiumok, amelyek útján a Fél közzéteszi a 162., 164. és 171. cikkben előírt hirdetményeket; valamint

(c)    azon weboldal(ak) címe, amelye(ke)n a Fél közzéteszi az odaítélt szerződésekről szóló hirdetményeit a 171. cikk (2) bekezdése alapján.

3.    A Felek haladéktalanul értesítik a kereskedelmi formációban eljáró együttműködési bizottságot a 9. melléklet 8. szakaszában felsorolt tájékoztatási módok bármely módosításáról.

162. CIKK

Hirdetmények

A szándékolt beszerzésekről szóló hirdetmény

1.    A beszerző szerv az e megállapodás hatálya alá tartozó minden egyes beszerzés tekintetében hirdetményt tesz közzé a szándékolt beszerzésekre vonatkozóan, kivéve, ha a 168. cikkben említett körülmények állnak fenn.

Minden hirdetménynek (szándékolt beszerzésről szóló hirdetménynek, összefoglaló hirdetménynek és tervezett beszerzésről szóló hirdetménynek) elektronikus úton, díjmentesen, egyablakos hozzáférési ponton keresztül az interneten közvetlenül hozzáférhetőnek kell lennie. Ezen túlmenően a hirdetmény olyan megfelelő nyomtatott médiumon keresztül is közzétehető, amelyet széles körben terjesztenek, a hirdetménynek pedig a nyilvánosság számára mindenkor hozzáférhetőnek kell lennie, legalább a hirdetményben feltüntetett időszak lejártáig.

A Felek a 9. melléklet 8. szakaszában felsorolják a vonatkozó papír alapú és elektronikus médiumokat.

2.    E fejezet eltérő rendelkezése hiányában a szándékolt beszerzésekről szóló minden egyes hirdetménynek tartalmaznia kell a következőket:

(a)    a beszerző szerv neve és címe, valamint más információk, amelyek szükségesek a beszerző szervvel való kapcsolatfelvételhez és a beszerzéshez kapcsolódó összes releváns dokumentum megszerzéséhez, valamint adott esetben a dokumentáció ára és a fizetés módjai;

(b)    a beszerzés leírása, a beszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások jellegét és mennyiségét, illetve, ha a mennyiség nem ismert, a becsült mennyiséget is ideértve;

(c)    a megújítható szerződések esetében, amennyiben lehetséges, a szándékolt beszerzésekről szóló következő hirdetmények közzétételének várható ütemezése;

(d)    valamennyi opció leírása;

(e)    az áruk szállítására vagy a szolgáltatások nyújtására meghatározott határidő vagy a szerződés időtartama;

(f)    az alkalmazandó beszerzési eljárás és annak meghatározása, hogy tartalmaz-e tárgyalást vagy elektronikus árverést;

(g)    adott esetben a beszerzésben való részvételi jelentkezés benyújtására vonatkozó cím és határidő;

(h)    az ajánlatok benyújtására vonatkozó cím és határidő;

(i)    azon nyelv vagy nyelvek meghatározása, amelyen vagy amelyeken az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések benyújthatók, amennyiben azok benyújthatók olyan nyelven, amely nem a hivatalos nyelve annak a Félnek, amelyikhez a beszerző szerv tartozik;

(j)    a beszállítókra vonatkozó részvételi feltételek felsorolása és rövid leírása, ideértve a beszállítók által ezzel kapcsolatban benyújtandó meghatározott dokumentumokra és igazolásokra vonatkozó követelményeket, hacsak ezeket a követelményeket nem tartalmazza az ajánlattételi dokumentáció, amelyet a szándékolt beszerzésről szóló hirdetménnyel egy időben bocsátanak az összes érdekelt beszállító rendelkezésére;

(k)    azokban az esetekben, ahol a beszerző szerv a 164. cikk szerint korlátozott számú minősített beszállítót szándékozik kiválasztani, és felhívni ajánlat benyújtására, azoknak a kritériumoknak a meghatározása, amelyek alapján az ajánlattevők kiválasztása történik, és adott esetben azon beszállítók számának bármilyen korlátozása, amelyek ajánlatot nyújthatnak be; valamint

(l)    annak feltüntetése, hogy a beszerzés e fejezet hatálya alá tartozik.

Összefoglaló hirdetmény

3.    A beszerző szerv a szándékolt beszerzések minden egyes esetére vonatkozóan angol nyelven összefoglaló hirdetményt tesz közzé a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételével egy időben. Az összefoglaló hirdetménynek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

(a)    a beszerzés tárgya;

(b)    az ajánlatok benyújtására rendelkezésre álló határidő, vagy adott esetben a beszerzésben való részvételi jelentkezés, vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtásának határideje; valamint

(c)    az a cím, ahonnan beszerezhető a beszerzéshez kapcsolódó dokumentáció.

A tervezett beszerzésről szóló hirdetmény

4.    A beszerző szerveket arra ösztönzik, hogy minden költségvetési évben a lehető legkorábban tegyék közzé a jövőbeli beszerzési terveikről szóló hirdetményt (a továbbiakban: a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény) a 8. szakaszban felsorolt megfelelő elektronikus és adott esetben nyomtatott médiumban. A tervezett beszerzésről szóló hirdetményt a 8. szakaszban feltüntetett, egységes hozzáférési pontként működő weboldalon is közzé kell tenni. A tervezett beszerzésről szóló hirdetmény tartalmazza a beszerzés tárgyát és a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének tervezett időpontját vagy időszakát.

5.    A 2. vagy 3. szakasz hatálya alá tartozó beszerző szerv a tervezett beszerzésről szóló hirdetményt felhasználhatja szándékolt beszerzésről szóló hirdetményként, feltéve, hogy a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény a (3) bekezdésben említettek közül a már a szerv rendelkezésére álló valamennyi információt tartalmazza, valamint egy nyilatkozatot, amely szerint az érdekelt beszállítóknak jelezniük kell a beszerző szerv felé az ajánlattételi szándékukat.

A Felek a 9. melléklet 8. szakaszában felsorolják a vonatkozó papír alapú és elektronikus médiumokat.

163. CIKK

Részvételi feltételek

1.    A beszerző szerv a beszerzésben való részvétel feltételeinek körét azon feltételekre korlátozza, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy biztosítható legyen, hogy a beszállító rendelkezik azokkal a jogi, pénzügyi, üzleti és műszaki képességekkel, amelyekkel az adott beszerzés megvalósítható.

2.    A részvétel feltételeinek meghatározása során a beszerző szerv nem:

(a)    kötheti a közbeszerzésben való részvételt ahhoz a feltételhez, amely szerint a beszállítónak olyan beszállítónak kell lennie, amelynek valamely adott Fél beszerző szerve korábban már odaítélt egy vagy több szerződést, de előírhat korábban szerzett releváns munkatapasztalatot, ha az alapvetően szükséges a közbeszerzés követelményeinek teljesítéséhez; valamint

(b)    követelhet meg a beszerzés feltételeként a Fél területén szerzett előzetes tapasztalatot, de adott esetben megkövetelheti az ajánlattevőtől, hogy bizonyos éghajlati vagy topográfiai körülmények között szerzett korábbi tapasztalatot mutasson fel.

3.    Annak értékelése során, hogy az ajánlattevő megfelel-e a részvétel feltételeinek, a beszerző szerv:

(a)    értékeli a beszállító pénzügyi teljesítőképességét, valamint üzleti és műszaki alkalmasságát a beszállító által a beszerző szerv szerinti Fél területén és azon kívül végzett üzleti tevékenységei alapján; valamint

(b)    az értékelését azon feltételek alapján végzi, amelyeket a beszerző szerv előzetesen meghatározott a hirdetményekben vagy a pályázati dokumentációban.

4.    Amennyiben alátámasztható, a Fél – a beszerző szerveit is beleértve – a következő indokok alapján zárhat ki egy beszállítót:

(a)    csődeljárás;

(b)    hamis nyilatkozatok;

(c)    jelentős vagy ismétlődő hiányosságok korábbi szerződés vagy szerződések szerinti lényeges követelmény vagy kötelezettség teljesítésében;

(d)    súlyos bűncselekményt vagy egyéb büntetendő cselekményt megállapító jogerős bírósági ítéletek;

(e)    olyan szakmai kötelezettségszegés, cselekmény vagy mulasztás, amely hátrányos hatással van a beszállító kereskedelmi feddhetetlenségére;

(f)    adófizetési kötelezettség nem teljesítése; vagy

(g)    a beszállítót a 160. cikk (9) bekezdése alapján részvételre alkalmatlanná nyilvánították.

164. CIKK

A beszállítók minősítése

Nyilvántartási rendszerek és minősítési eljárások

1.    A Felek – a beszerző szerveiket is beleértve – beszállítói nyilvántartási rendszert tarthatnak fenn, amelyben az érdekelt beszállítóknak regisztrálniuk kell magukat, és rendelkezésre kell bocsátaniuk bizonyos információkat. Ebben az esetben a Fél biztosítja, hogy az érdekelt beszállítók hozzáférjenek a nyilvántartási rendszerre vonatkozó információkhoz, és bármikor kérelmezhessék a nyilvántartásba vételt. A beszerző szerv vagy a beszállítók nyilvántartási rendszeréért felelős egyéb hatóság észszerű időn belül tájékoztatja az érdekelt beszállítót a kérelem megadásáról vagy elutasításáról szóló határozatról. A kérelem elutasítása esetén a határozatot megfelelően indokolni kell.

2.    A Felek biztosítják, hogy:

(a)    beszerző szerveik törekedjenek a minősítési eljárásaik közötti különbségek minimalizálására; valamint

(b)    amennyiben beszerző szerveik nyilvántartási rendszereket tartanak fenn, a beszerző szervek törekedjenek a nyilvántartási rendszereik közötti különbségek minimalizálására.

3.    A Felek – beszerző szerveiket is beleértve – nem fogadhatnak el vagy alkalmazhatnak olyan nyilvántartási rendszert vagy minősítési eljárást, amelynek célja vagy hatása az, hogy szükségtelenül akadályozza a másik Fél beszállítóinak a Fél beszerzésében való részvételét.

Meghívásos eljárás

4.    Amennyiben a beszerző szerv meghívásos eljárást kíván lefolytatni, köteles:

(a)    a szándékolt beszerzésről szóló hirdetménybe belefoglalni legalább a 162. cikk (3) bekezdésének a), b), f), g), j), k) és l) pontjában meghatározott információkat, és felhívni a beszállítókat részvételi jelentkezés benyújtására; valamint

(b)    az ajánlattételi időtartam kezdetéig biztosítani legalább a 162. cikk (3) bekezdésének c), d), e), h) és i) pontjában hivatkozott információkat a minősített beszállítók számára, amelyeket a 166. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint értesítenie kell.

5.    A beszerző szerv lehetővé teszi minden minősített beszállító számára, hogy részt vegyen egy adott beszerzésben, hacsak a beszerző szerv a tervezett beszerzésről szóló hirdetményben nem korlátozza azoknak a beszállítóknak a létszámát, amelyeknek engedélyezi ajánlat benyújtását, és nem állapítja meg a korlátozott létszámú beszállító kiválasztásának szempontjait. Az ajánlattételi felhívást a hatékony verseny biztosításához szükséges számú minősített beszállítónak kell címezni.

6.    Amennyiben az ajánlattételi dokumentáció nyilvánosan nem hozzáférhető a (4) bekezdésben említett hirdetmény közzétételének időpontjától, a beszerző szervnek ezeket a dokumentumokat valamennyi, az (5) bekezdéssel összhangban kiválasztott minősített beszállítónak egyszerre kell rendelkezésére bocsátania.

Többszöri felhasználásra szánt jegyzékek

7.    A beszerző szervek többszöri felhasználásra szánt jegyzéket tarthatnak fenn, feltéve, hogy a hirdetményt, amelyben felhívják az érdekelt beszállítókat, hogy kérelmezzék a jegyzékbe való felvételüket:

(a)    évente közzéteszik; valamint

(b)    amennyiben elektronikus úton teszik közzé, folyamatosan elérhetővé teszik,

a 8. szakaszban felsorolt megfelelő médiumon.

8.    A (7) bekezdésben szereplő hirdetmény tartalmazza a következőket:

(a)    azon áruk vagy szolgáltatások, illetve azok kategóriáinak felsorolása, amelyekre vonatkozóan a jegyzéket felhasználhatják;

(b)    a beszállítók által a jegyzékbe való felvétel érdekében teljesítendő részvételi feltételek és azok a módszerek, amelyeket a beszerző szerv annak ellenőrzésére használ fel, hogy a beszállító megfelel-e a feltételeknek;

(c)    a beszerző szerv neve és címe, valamint a szervvel való kapcsolatfelvételhez és a jegyzékkel kapcsolatos valamennyi releváns dokumentum megszerzéséhez szükséges más információk;

(d)    a jegyzék érvényességi időszaka és megújításának vagy megszüntetésének módjai, illetve ha az érvényességi időszakot nem írják elő, annak a módszernek a megadása, amellyel értesítést küldenek a jegyzék használatának megszüntetéséről; valamint

(e)    annak feltüntetése, hogy a jegyzék felhasználható az e fejezet hatálya alá tartozó beszerzések esetében.

9.    A (7) bekezdéstől eltérve, amennyiben a többszöri felhasználásra szánt jegyzék legfeljebb három évig érvényes, a beszerző szerv elég, ha a (7) bekezdésben említett hirdetményt csak egy alkalommal, a jegyzék érvényességi időtartamának kezdetén teszi közzé, feltéve, hogy a hirdetmény:

(a)    tartalmazza az érvényesség időtartamát, és azt, hogy további hirdetmények nem kerülnek közzétételre; valamint

(b)    elektronikus úton kerül közzétételre, és érvényességének időtartamán belül folyamatosan elérhető.

10.    A beszerző szerv lehetővé teszi, hogy a beszállítók bármikor kérhessék a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételüket, és valamennyi minősített beszállítót észszerűen rövid időn belül feltüntet a jegyzékben.

11.    Ha a többszöri felhasználásra szánt jegyzékben nem szereplő beszállító a 166. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül részvételi jelentkezést ad be a többszöri felhasználásra szánt jegyzéken alapuló beszerzésben, és benyújt minden előírt dokumentumot, a beszerző szerv megvizsgálja a jelentkezést. A beszerző szerv nem zárhatja ki a beszállítót a mérlegelésből azon az alapon, hogy a beszerző szerv nem rendelkezett elegendő idővel arra, hogy megvizsgálja a jelentkezést, kivéve, ha kivételes esetekben, a beszerzés bonyolultsága miatt a beszerző szerv nem képes elvégezni a jelentkezés vizsgálatát az ajánlatok benyújtására rendelkezésre álló határidő lejárta előtt.

A 2. és 3. szakaszban felsorolt szervezetek

12.    A 9. melléklet 2. és 3. szakaszának hatálya alá tartozó beszerző szerv felhasználhatja szándékolt beszerzésről szóló hirdetményként azt a hirdetményt, amelyben az érdekelt beszállítókat felhívja a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel kérelmezésére, feltéve, hogy:

(a)    a hirdetményt a (7) bekezdéssel összhangban tették közzé, és tartalmazza a (8) bekezdésben előírt információt, valamint a 162. cikk (3) bekezdésében előírt információk közül a lehető legtöbb rendelkezésre álló információt, és egy arról szóló nyilatkozatot, hogy a hirdetmény a szándékolt közbeszerzésről szóló hirdetménynek minősül, vagy hogy kizárólag a többszöri felhasználásra szánt jegyzéken szereplő beszállítók kapnak majd értesítést a többszöri felhasználásra szánt jegyzékhez tartozó beszerzésekről; valamint

(b)    a beszerző szerv haladéktalanul rendelkezésre bocsátja az adott beszerzésben való részvételi szándékukat kifejező beszállítók számára azt az információt, amely alapján a beszállítók dönthetnek arról, hogy részt kívánnak-e venni a beszerzésben, a 162. cikk (3) bekezdésében előírt összes információt is ideértve, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

13.    A 9. melléklet 2. és 3. szakaszának hatálya alá tartozó beszerző szerv lehetővé teheti egy beszállítónak, amely a (10) bekezdéssel összhangban kérte a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételét, hogy részt vehessen egy adott beszerzésben, amennyiben a beszerző szerv számára elegendő idő áll rendelkezésére annak megvizsgálására, hogy a beszállító teljesíti-e a részvétel feltételeit.

14.    A beszerző szervnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a beszerzésben való részvételi jelentkezést vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelmet benyújtó beszállítót a beszerző szerv által a jelentkezéssel vagy a kérelemmel kapcsolatban meghozott döntésről.

15.    Abban az esetben, amikor a beszerző szerv elutasítja a közbeszerzésben való részvételre való jelentkezést vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelmét, visszavonja a beszállító minősített beszállítóként való elismerését, vagy eltávolítja a beszállítót a többszöri felhasználásra szánt jegyzékből, a beszerző szervnek erről haladéktalanul értesítenie kell a beszállítót és a beszállító kérésére haladéktalanul írásos indoklást kell küldenie döntéséről.

165. CIKK

Műszaki leírások és pályázati dokumentáció

Műszaki leírások

1.    A beszerző szerv nem készíthet, fogadhat el vagy alkalmazhat műszaki leírásokat, illetve nem írhat elő megfelelőségértékelési eljárásokat azzal a céllal vagy eredménnyel, hogy szükségtelen akadályt állítson a nemzetközi kereskedelem útjába.

2.    A beszerzendő árukra és szolgáltatásokra vonatkozó műszaki leírások rögzítésekor a beszerző szerv adott esetben:

(a)    a tervezési és leíró jellemzők helyett a teljesítmény- és funkcionális követelmények tekintetében határozza meg a műszaki leírást; valamint

(b)    a műszaki leírást a Fél által elismert nemzetközi szabványokra alapozza; más esetben pedig nemzeti műszaki előírásokra, elismert nemzeti szabványokra vagy építési szabályzatokra.

3.    Amennyiben a műszaki leírások tervezési vagy leíró jellemzőket tartalmaznak, a beszerző szerv adott esetben a „vagy ezzel egyenértékű” szavaknak az ajánlattételi dokumentációban való szerepeltetésével köteles jelezni, hogy figyelembe veszi azokat az egyenértékű árukra vagy szolgáltatásokra irányuló ajánlatokat, amelyek igazolhatóan teljesítik a beszerzés követelményeit.

4.    A beszerző szerv nem írhat elő olyan műszaki leírásokat, amelyek bizonyos védjegyet vagy kereskedelmi nevet, szabadalmat, szerzői jogot, formatervezési mintát, típust, konkrét származást, gyártót vagy beszállítót követelnek meg vagy ezekre hivatkoznak, kivéve, ha a beszerzési követelményeknek nincs más kellően pontos vagy érthető leírási módja, és feltéve, hogy ezekben az esetekben a beszerző szerv az ajánlattételi dokumentációban a „vagy ezzel egyenértékű” szavakat szerepelteti.

5.    A beszerző szerv – oly módon, amivel a versenyt kizárná – nem kér vagy fogad el egy adott beszerzésre vonatkozó műszaki leírások elkészítése vagy elfogadása során felhasználható tanácsot olyan személytől, aki üzletileg érdekelt lehet a beszerzésben.

6.    Az egyértelműség érdekében: a Felek, a beszerző szerveiket is ideértve, e cikkel összhangban elkészíthetnek, elfogadhatnak vagy alkalmazhatnak olyan műszaki leírásokat, amelyek a természeti erőforrások megőrzésére vagy a környezetvédelem előmozdítására irányulnak, feltéve, hogy erre e cikkel összhangban kerül sor.

A Fél:

(a)    lehetővé teheti az ajánlatkérő szervek számára, hogy a közbeszerzési eljárás során figyelembe vegyék a környezetvédelmi és társadalmi megfontolásokat, feltéve, hogy azok megkülönböztetésmentesek és kapcsolódnak a szerződés tárgyához; valamint

(b)    megfelelő intézkedéseket hozhat a környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségeinek való megfelelés biztosítása érdekében, ideértve a 10. fejezet szerinti kötelezettségeket is.

Pályázati dokumentáció

7.    A beszerző szervnek a beszállítók rendelkezésére kell bocsátania a pályázati dokumentációt, amely az ajánlatok elkészítéséhez és benyújtásához a beszállítók számára szükséges összes információt tartalmazza. Kivéve, ha a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben már megadták, az ilyen dokumentációnak tartalmaznia kell az alábbiak teljes körű ismertetését:

(a)    a beszerzés, a beszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások jellegét és mennyiségét is ideértve, illetve, ha a mennyiség nem ismert, a becsült mennyiség és minden más teljesítendő követelmény, a műszaki leírást, a megfelelőség igazolását, a terveket, a rajzokat és útmutatókat is ideértve;

(b)    a beszállítókra vonatkozó részvételi feltételeket, ideértve a beszállítók által a részvételi feltételekkel kapcsolatban megküldendő információk és dokumentumok listáját;

(c)    a szerződés odaítélésekor a beszerző szerv által alkalmazandó összes bírálati szempontot, és az ilyen szempontok relatív jelentőségét, kivéve azokat az eseteket, ahol az ár az egyetlen szempont;

(d)    azokban az esetekben, ahol a beszerző szerv elektronikus eszközökkel folytatja le a beszerzést, a hitelesítéssel és titkosítással kapcsolatos valamennyi követelményt vagy az információ elektronikus úton történő benyújtásához kapcsolódó más követelményeket;

(e)    amennyiben a beszerző szerv elektronikus árverést alkalmaz, az árverés alapjául szolgáló szabályoknak az ismertetését, az ajánlat bírálati szempontok szerint releváns tartalmi elemeinek a meghatározását is ideértve;

(f)    ha az ajánlatokat nyilvánosan bontják fel, az ajánlatok felbontásának dátuma, időpontja és helye, valamint adott esetben az ajánlatok felbontásánál jelenlétre jogosultak;

(g)    minden más feltétel, ideértve a fizetési feltételeket és az ajánlatok benyújtási módjaira vonatkozó bármilyen korlátozását, így például annak előírását, hogy nyomtatott formában vagy elektronikus úton történjen a benyújtás; valamint

(h)    az áruk szállítására vagy a szolgáltatások nyújtására meghatározott határidőket.

8.    A beszerzés tárgyát képező áruk szállítására vagy a szolgáltatások nyújtására meghatározott határidők meghatározása során a beszerző szerv olyan tényezőket vesz figyelembe, mint a beszerzés bonyolultsága, az alvállalkozók bevonásának várható mértéke és az áruk előállításához, kiraktározásához és az eladás helyéről való elszállításához, illetve a szolgáltatás nyújtásához szükséges valós időtartam.

9.    A szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben vagy a pályázati dokumentációban megadott bírálati szempontok többek között ár- és egyéb költségtényezőket, valamint minőségi, műszaki értékkel, környezeti jellemzőkkel és teljesítési feltételekkel kapcsolatos szempontokat is tartalmazhatnak.

10.    A beszerző szerv haladéktalanul:

(a)    rendelkezésre bocsátja a pályázati dokumentációt annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt beszállítók elegendő időt kapjanak az ajánlatok benyújtására;

(b)    kérelemre átadja a pályázati dokumentációt bármely érdekelt beszállító részére; valamint

(c)    választ ad az érdekelt vagy részt vevő beszállítók minden indokolt információkérésére, feltéve, hogy az ilyen információ szolgáltatása nem jelent a beszállító számára a többi beszállítóval szemben versenyelőnyt.

Módosítások

11.    Amennyiben a beszerző szerv megváltoztatja a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben vagy a részt vevő beszállítók rendelkezésére bocsátott pályázati dokumentációban meghatározott szempontokat vagy követelményeket, vagy módosítja, illetve újra kiadja a hirdetményt vagy a pályázati dokumentációt, köteles írásban megküldeni az összes ilyen módosítást vagy a módosított vagy újból közzétett hirdetményt vagy pályázati dokumentációt:

(a)    az információ módosításának, megváltozásának vagy újbóli kiadásának időpontjában a beszerzésben részt vevő összes beszállítónak, amennyiben ezek ismertek az ajánlattevő számára, minden más esetben pedig az eredeti információ rendelkezésre bocsátásával megegyező módon; valamint

(b)    megfelelő időben, biztosítva az említett beszállítók számára, hogy adott esetben módosíthassák és ismét benyújthassák a módosított ajánlatokat.

166. CIKK

Időtartamok

1.    A beszerző szervnek saját indokolt igényeivel összhangban elegendő időt kell biztosítania a beszállítók számára ahhoz, hogy előkészítsék és benyújtsák részvételi jelentkezéseiket és ajánlataikat, figyelemmel olyan tényezőkre, mint:

(a)    a beszerzés jellege és összetettsége;

(b)    alvállalkozók bevonásának várható mértéke; valamint

(c)    az ajánlatok külföldről, illetve belföldről nem elektronikus eszközök révén történő eljuttatásához szükséges idő az olyan esetekben, amikor nem kerül sor elektronikus eszközök használatára.

Ezek az időtartamok, az időtartamok meghosszabbítását is beleértve, valamennyi érdekelt vagy részt vevő beszállító esetében azonosak.

2.    A meghívásos eljárást alkalmazó beszerző szerv előírja, hogy a részvételi jelentkezések benyújtásának határideje elvileg ne legyen a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától számított 25 napnál rövidebb. Amennyiben a beszerző szerv által megfelelően indokolt sürgősség miatt ez a határidő nem lenne betartható, a határidő 10 napnál nem rövidebb időtartamra rövidíthető.

3.    A (4), (5), (7) és (8) bekezdésben foglaltak kivételével a beszerző szervek az ajánlattételi határidőt 40 napnál nem rövidebb időtartamban határozzák meg:

(a)    nyílt eljárás esetében a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától számítva; vagy

(b)    meghívásos eljárás esetében attól a naptól számítva, amikor a szerv értesíti a beszállítókat arról, hogy ajánlattételre fogja felhívni őket, attól függetlenül, hogy alkalmaz-e többszöri felhasználásra szánt jegyzéket vagy sem.

4.    A beszerző szerv lerövidítheti az ajánlattételi határidőt 20 napnál nem rövidebb időtartamra, amennyiben:

(a)    a beszerző szerv a 162. cikk (4) bekezdésében ismertetett tervezett beszerzésről szóló értesítést tett közzé a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény feladásának napját legalább 40 nappal és legfeljebb 12 hónappal megelőzően, és a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény tartalmazza a következőket:

(i)    a beszerzés leírása;

(ii)    az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések benyújtására meghatározott hozzávetőleges határidők;

(iii)    annak jelzése, hogy az érdekelt beszerzőknek a beszerző szerv felé jelezniük kell a beszerzésben való részvételi szándékukat;

(iv)    az a cím, ahonnan beszerezhetők a beszerzéshez kapcsolódó dokumentumok; valamint

(v)    a 162. cikk (2) bekezdése szerint előírt, a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményhez szükséges, már rendelkezésre álló minden információ;

(b)    a beszerző szerv a megújítható szerződések esetében a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben jelzi, hogy a későbbi hirdetményekben szereplő ajánlattételi határidőket e bekezdés alapján határozza meg; vagy

(c)    a beszerző szerv által megfelelően indokolt sürgősség miatt a (3) bekezdésnek megfelelően megállapított ajánlattételi határidő nem tartható be.

5.    A beszerző szerv a következő feltételek fennállása esetén feltételenként öt nappal lerövidítheti a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott ajánlattételi határidőt:

(a)    a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzététele elektronikus úton történik;

(b)    az összes dokumentációt elektronikus úton rendelkezésre bocsátják a szándékolt beszerzésről szóló értesítés közzétételének napjától; valamint

(c)    a beszerző szerv elektronikus úton fogadja az ajánlatokat.

6.    Az (5) bekezdés (4) bekezdéssel összefüggésben történő alkalmazása semmiképpen sem eredményezheti a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott ajánlattételi határidőnek a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától számított 10 napnál rövidebb időtartamra történő lerövidítését.

7.    E cikk egyéb rendelkezéseitől eltérően abban az esetben, ha a beszerző szerv kereskedelmi árukat vagy szolgáltatásokat, illetve azok bármilyen kombinációját szerzi be, a (3) bekezdéssel összhangban az ajánlattételi határidőt lerövidítheti 13 napnál nem rövidebb időtartamra, feltéve, hogy a beszerző szerv a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményt és a teljes pályázati dokumentációt elektronikus úton egy időben teszi közzé. Ha ezenkívül a beszerző szerv a kereskedelmi árukra vagy szolgáltatásokra benyújtott ajánlatokat elektronikus úton fogadja, a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott határidőt lerövidítheti 10 napnál nem rövidebb időtartamra.

8.    Amennyiben a 9. melléklet 2. vagy 3. szakasza szerinti beszerző szerv kiválasztotta az összes minősített beszállítót, vagy korlátozott számú beszállítót választott ki, az ajánlattételi határidőt a beszerző szerv és a kiválasztott beszállítók közös megegyezésével határozhatják meg. Megegyezés hiányában az időtartam nem lehet 10 napnál rövidebb.

167. CIKK

Tárgyalás

1.    A Fél a következő esetekben írhatja elő a beszerző szervei számára, hogy tárgyalásokat folytassanak a beszállítókkal:

(a)    ha az ajánlatkérő kifejezte tárgyalások folytatására irányuló szándékát a 162. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint a szándékolt beszerzésről szóló értesítésben; vagy

(b)    ha az értékelésből az állapítható meg, hogy egyetlen ajánlatot sem lehet nyilvánvalóan legkedvezőbbnek minősíteni a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben vagy a pályázati dokumentációban meghatározott egyedi bírálati szempontok alapján.

2.    A beszerző szerv:

(a)    biztosítja, hogy a tárgyalásban részt vevő beszállítók elutasítására a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben vagy a pályázati dokumentációban megadott bírálati szempontoknak megfelelően kerüljön sor; valamint

(b)    a tárgyalások lezárásakor minden versenyben maradó részt vevő beszállítónak közös határidőt biztosít új vagy módosított ajánlat benyújtására.

168. CIKK

Korlátozott körű tendereljárás

1.    Amennyiben e rendelkezést nem a beszállítók közötti verseny elkerülésére, hazai beszerzőinek védelmére vagy olyan módon használja, amely hátrányos megkülönböztetést jelent a másik Fél beszerzőivel szemben, a beszerző szerv korlátozott körű tendereljárást alkalmazhat, és kizárólag az alábbi körülmények valamelyikének fennállása esetén dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a 162–164. cikket, a 165. cikk (7)–(11) bekezdését, a 166., 167., 169. és 170. cikket:

(a)    ha:

(i)    nem nyújtottak be ajánlatot, vagy egy beszállító sem nyújtott be részvételi jelentkezést;

(ii)    a benyújtott ajánlatok egyike sem felel meg a pályázati dokumentációban meghatározott alapvető követelményeknek;

(iii)    egyik beszállító sem felelt meg a részvétel feltételeinek; vagy

(iv)    a benyújtott ajánlatok összejátszáson alapultak;

feltéve, hogy az ajánlattételi dokumentáció követelményeit nem változtatták meg lényegesen;

(b)    ha az árukat vagy szolgáltatásokat csak egy bizonyos beszállító szállíthatja vagy nyújthatja, és nem létezik észszerű alternatíva vagy nem léteznek helyettesítő áruk vagy szolgáltatások, az alábbi okok bármelyike miatt:

(i)    a megrendelés egy műalkotásra szól;

(ii)    szabadalmak, szerzői jogok vagy más kizárólagos jogok védelme; vagy

(iii)    a verseny műszaki okokra visszavezethető hiánya;

(c)    az árut szállító vagy a szolgáltatást nyújtó eredeti nyertes beszállító általi olyan kiegészítő teljesítések esetén, amelyek nem képezték az eredeti beszerzés részét, ha az ilyen pótlólagos áruk vagy szolgáltatások szállítójának megváltoztatása:

(i)    nem megvalósítható olyan gazdasági vagy technikai okok miatt, mint például az eredeti beszerzés során vásárolt, meglévő berendezésekkel, szoftverekkel, szolgáltatásokkal vagy létesítményekkel való felcserélhetőség vagy kölcsönös átjárhatóság követelménye; valamint

(ii)    jelentős kényelmetlenséget vagy jelentős mértékű párhuzamos költségeket okozna a beszerző szerv számára;

(d)    amennyiben feltétlenül szükséges, ha a beszerző szerv által előre nem látható események által előidézett rendkívüli sürgősségi okokból az árukat vagy szolgáltatásokat nyílt vagy meghívásos eljárással nem lehet időben beszerezni;

(e)    árupiacon vásárolt áruk esetében;

(f)    ha egy beszerző szerv olyan prototípusokat vagy első árut, illetve szolgáltatást vásárol, amelyet egyedi kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy eredeti fejlesztési szerződés részeként és céljából, a szerv kérésére fejlesztettek ki. Az első termék vagy szolgáltatás eredeti kifejlesztése magában foglalhat korlátozott mértékű gyártást vagy szolgáltatásnyújtást annak érdekében, hogy materializálja a helyszínen végzett vizsgálat eredményeit, és kimutatható legyen, hogy a termék vagy szolgáltatás alkalmas a minőségi szabványok szempontjából elfogadható mennyiségben történő gyártásra vagy szolgáltatás nyújtására, de nem tartalmaz mennyiségi előállítást vagy szolgáltatásnyújtást a piacképesség megalapozására, illetve a kutatási és fejlesztési költségek fedezésére;

(g)    rendkívül előnyös feltételekkel lebonyolított vásárlások esetében, amely feltételek csak nagyon rövid ideig állnak fenn szokatlan értékesítések esetén, mint például a felszámolás, csődgondokság általi vagy csőd miatti értékesítések, tehát nem a rendszeres beszállítóktól történő szokásos vásárlások esetében; vagy

(h)    amennyiben a szerződést egy tervpályázat nyertesének ítélik oda, feltéve, hogy:

(i)    a pályázatot olyan módon szervezték meg, amely összhangban áll e fejezet alapelveivel, különösen a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételét illetően; valamint

(ii)    a résztvevőket független bírálóbizottság bírálja el azzal a céllal, hogy a nyertesnek tervpályázati szerződést ítéljenek oda.

2.    A beszerző szerv írásbeli jelentést készít az (1) bekezdés alapján odaítélt összes szerződésről. A jelentés tartalmazza a beszerző szerv nevét, a beszerzett áruk vagy szolgáltatások értékét és fajtáját, valamint az (1) bekezdésben szereplő, a korlátozott körű tendereljárás alkalmazását indokoló körülményeket és feltételeket bemutató nyilatkozatot.

169. CIKK

Elektronikus árverések

Amennyiben a beszerző szerv elektronikus árverés útján szándékozik az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést lefolytatni, a beszerző szervnek az elektronikus árverés megkezdése előtt minden egyes résztvevő rendelkezésére kell bocsátania a következőket:

(a)    az automatikus értékelési módszer, beleértve a matematikai képletet, amely a pályázati dokumentációban meghatározott bírálati szempontokra épül és amelyet az árverés során az ajánlatok automatikus rangsorolására vagy újbóli rangsorolására használnak fel;

(b)    az ajánlat elemeire vonatkozó bármilyen első értékelés eredményei, amennyiben a szerződést a legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda; valamint

(c)    az árverés lefolytatatásához kapcsolódó bármilyen más vonatkozó információ.

170. CIKK

Az ajánlatok kezelése és a szerződések odaítélése

Az ajánlatok kezelése

1.    A beszerző szerv valamennyi ajánlatot olyan eljárások keretében fogadja, bontja fel és kezeli, amelyek biztosítják a beszerzési eljárás tisztességességét és pártatlanságát, valamint az ajánlatok bizalmasságát.

2.    A beszerző szerv nem büntetheti azokat a beszállítókat, amelyeknek ajánlatai a benyújtási határidő után érkeznek be, amennyiben a késedelem kizárólag a beszerző szerv mulasztásából ered.

3.    Ha a beszerző szerv bármelyik beszállítónak lehetőséget ad nem szándékolt formai hibák javítására az ajánlatok felbontása és a szerződés odaítélése között, ugyanezt a lehetőséget kell biztosítania az összes beszállítónak.

A szerződések odaítélése

4.    Ahhoz, hogy az odaítélésről dönthessenek, az ajánlatot írásban kell benyújtani, és annak a felbontás időpontjában meg kell felelnie a hirdetményekben és az ajánlattételi dokumentációban meghatározott alapvető követelményeknek, és a részvételi feltételeknek eleget tevő beszállítótól kell származnia.

5.    Hacsak a beszerző szerv meg nem állapítja, hogy a szerződés odaítélése nem szolgálja a közérdeket, a beszerző szerv a szerződést annak az ajánlattevőnek ítéli oda, amelyről megállapította, hogy képes a szerződés feltételeinek teljesítésére, és amely kizárólag a hirdetményekben és az ajánlattételi dokumentációban meghatározott bírálati szempontok alapján:

(a)    a legelőnyösebb ajánlatot; vagy

(b)    ha az ár volt az egyetlen szempont, a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlatot nyújtotta be.

6.    Ha a beszerző szervhez a többi benyújtott ajánlathoz képest kirívóan alacsony árat tartalmazó ajánlat érkezik, kérheti a beszállítótól annak bizonyítását, hogy megfelel a részvétel feltételeinek, és képes a szerződés feltételeinek teljesítésére. A beszerző szerv azt is ellenőrizheti, hogy a beszállító részesült-e támogatásban. Ebben az esetben az ajánlatot kizárólag ezen az alapon lehet elutasítani, kivéve, ha a beszállító a beszerző szerv által meghatározott megfelelő határidőn belül bizonyítani tudja, hogy a támogatást az e megállapodásban rögzített, támogatásokra vonatkozó szabályoknak megfelelően nyújtották.

7.    A beszerző szerv nem élhet opciókkal, nem állhat el a beszerzéstől, vagy nem módosíthat odaítélt szerződéseket olyan módon, amely az e fejezet szerinti kötelezettségek megkerülését szolgálja.

8.    A Felek általános szabályként az odaítélés és a szerződés megkötése között várakozási időt biztosítanak annak érdekében, hogy a sikertelen ajánlattevők számára elegendő idő álljon rendelkezésre az odaítélésről szóló határozat felülvizsgálatára és megtámadására.

171. CIKK

A beszerzési információk átláthatósága

A beszállítóknak nyújtott információk

1.    A beszerző szerv haladéktalanul tájékoztatja a részt vevő beszállítókat a szerződés odaítéléséről szóló döntéséről, és a tájékoztatást a beszállító kérésére írásban is megteszi. A beszerző szerv a 172. cikk (2) és (3) bekezdésére figyelemmel az ajánlatkérő kérésre indokolást küld az elutasított beszállítónak, amelyben ismerteti az ajánlat elutasításának okait és a nyertes beszállító ajánlatának relatív előnyeit.

A szerződések odaítéléséről szóló információk közzététele

2.    Az e fejezet hatálya alá tartozó egyes szerződések odaítélésétől számított legkésőbb 72 napon belül a beszerző szerv hirdetményt tesz közzé a 9. melléklet 8. szakaszában felsorolt megfelelő nyomtatott vagy elektronikus médiumban. Ha a beszerző szerv a hirdetményt elektronikus médiumban teszi közzé, az információnak észszerű ideig mindenkor hozzáférhetőnek kell lennie. A hirdetménynek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

(a)    a beszerzett áruk vagy szolgáltatások leírása;

(b)    a beszerző szerv neve és címe;

(c)    a nyertes beszállító neve és címe;

(d)    a nyertes ajánlat értéke, illetve a szerződés odaítélésénél figyelembe vett legmagasabb és legalacsonyabb értékű ajánlat;

(e)    az odaítélés dátuma; valamint

(f)    az alkalmazott beszerzési módszer típusa, valamint amennyiben a 168. cikkel összhangban korlátozott körű tendereljárást alkalmaztak, az ilyen eljárás alkalmazását indokoló körülmények leírása.

A dokumentáció és a jelentések megőrzése, és az elektronikus nyomonkövethetőség

3.    Minden beszerző szerv a szerződés odaítélését követően legalább három évig megőrzi a következőket:

(a)    az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekkel kapcsolatos beszerzési eljárásokra és szerződések odaítélésére vonatkozó dokumentáció és jelentések, beleértve a 168. cikk szerinti jelentéseket is; valamint

(b)    azok az adatok, amelyek biztosítják az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések elektronikus úton történő megfelelő nyomonkövethetőségét.

172. CIKK

Információk közzététele

Információszolgáltatás a Felek számára

1.    Valamely másik Fél kérésére a Fél haladéktalanul rendelkezésre bocsátja az annak megállapításához szükséges összes információt, hogy a beszerzést tisztességesen, pártatlanul és e fejezettel összhangban folytatták-e le, a nyertes ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről szóló tájékoztatást is ideértve. Azokban az esetekben, amikor az ilyen információ rendelkezésre bocsátása sértené a jövőbeli ajánlatok közötti versenyt, az a Fél, amelyhez az információ beérkezik, azt nem adja tovább egyik beszállítónak sem, kivéve, ha az információt nyújtó Féllel folytatott konzultációt követően az információt nyújtó Fél ehhez hozzájárul.

Az információk közlésének tilalma

2.    E fejezet bármely más rendelkezése ellenére a Felek, ideértve a beszerző szerveiket, nem bocsátanak a beszállítók rendelkezésére olyan információkat, amelyek sérthetik a beszállítók közötti tisztességes versenyt.

3.    E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az kötelezné a Feleket, ideértve azok beszerző szerveit, hatóságait és felülvizsgálati testületeit, bizalmas információk nyilvánosságra hozatalára, amennyiben ez:

(a)    akadályozná a jogérvényesítést;

(b)    sértheti az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt;

(c)    sértené egyes személyek jogos üzleti érdekeit, ideértve a szellemi tulajdon védelmét; vagy

(d)    más módon ellentétes lenne a közérdekkel.

Statisztikai adatok cseréje

4.    A Felek évente a másik Fél rendelkezésére bocsátják a kétoldalú közbeszerzésre vonatkozó statisztikákat.

173. CIKK

Felülvizsgálati eljárások

1.    Mindegyik Félnek gyors, hatékony, átlátható és megkülönböztetéstől mentes igazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárásokat kell biztosítania, amelyek alapján a beszállító:

(a)    kifogást emelhet az e fejezetben foglaltak megsértésével kapcsolatban; vagy

(b)    kifogást emelhet az egyik Fél által a fejezet végrehajtására hozott intézkedéseknek való megfelelés elmulasztásával kapcsolatban, ha a beszállítónak nem áll jogában a Fél joga alapján, hogy közvetlenül kifogást emeljen a fejezetben foglaltak megsértésével kapcsolatban,

az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel összefüggésben, amelyben a beszállító érdekelt, vagy érdekelt volt. Az összes kifogásra vonatkozó eljárási szabályokat írásba kell foglalni és általánosan hozzáférhetővé kell tenni.

2.    Abban az esetben, ha egy beszállító olyan, az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel összefüggésben tesz panaszt az (1) bekezdésben hivatkozott jogsértéssel vagy mulasztással kapcsolatban, amelyben érdekelt, vagy érdekelt volt, annak a Félnek, amelyhez a beszerzést lefolytató beszerző szerv tartozik, ösztönöznie kell a beszerző szervét és a beszállítót arra, hogy konzultáció során keressenek megoldást a panaszra. A beszerző szervnek az ilyen panaszokat pártatlanul és időben kell megvizsgálnia olyan módon, hogy az ne érintse a beszállító részvételét a jelenleg zajló vagy a jövőbeli beszerzésekben, vagy az ahhoz való jogát, hogy igazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárás részeként jogorvoslattal éljen.

3.    Minden beszállító számára elegendő időt kell biztosítani a kifogás elkészítésére és benyújtására, amely semmiképp sem lehet 10 napnál rövidebb attól a naptól számítva, amelyen a beszállító számára a kifogás alapja ismertté vált, vagy észszerűen ismertté kellett válnia.

4.    Mindegyik Fél létrehoz vagy kijelöl legalább egy pártatlan közigazgatási vagy bírói hatóságot, amely független a beszerző szerveitől, hogy átvegye és megvizsgálja a beszállítónak az érintett közbeszerzéssel összefüggően felmerült kifogásait.

5.    Abban az esetben, ha először a (4) bekezdésben említett hatóságtól különböző testület vizsgálja meg a kifogást, a Félnek biztosítania kell, hogy a beszállító fellebbezést nyújthasson be az eredeti határozat ellen egy pártatlan közigazgatási vagy bírói hatósághoz, amely független attól a beszerző szervtől, amelynek beszerzése a kifogás tárgyát képezi.

6.    Valamennyi Fél gondoskodik arról, hogy a felülvizsgálati testület – amely nem bíróság – határozata vagy bírósági felülvizsgálat alatt álljon, vagy olyan eljárási garanciákkal rendelkezzen, amelyek biztosítják a következőket:

(a)    a beszerző szerv írásban válaszol a kifogásra, és a felülvizsgálati testület rendelkezésére bocsátja az összes vonatkozó dokumentumot;

(b)    az eljárás résztvevőit (a továbbiakban: a résztvevők) megilleti az a jog, hogy a felülvizsgálati testület kifogással kapcsolatos határozathozatala előtt meghallgassák őket;

(c)    a résztvevőket megilleti a jog, hogy képviseltethessék magukat és segítséget vehessenek igénybe;

(d)    a résztvevők számára biztosítani kell, hogy a teljes eljárásban részt vehessenek;

(e)    a résztvevőknek jogában áll kérni, hogy az eljárások nyilvánosak legyenek és tanúkat idézhessenek be; valamint

(f)    a felülvizsgálati testület a beszállítók kifogásaival kapcsolatos határozatait vagy ajánlásait időben, írásban hozza meg, és minden egyes határozatot vagy ajánlást indokolással lát el.

7.    Az egyes Feleknek a következőket biztosító eljárásokat kell elfogadniuk vagy fenntartaniuk:

(a)    olyan gyors ideiglenes intézkedések, amelyek biztosítják a beszállító számára a beszerzésben való részvétel lehetőségét. Az ilyen ideiglenes intézkedések a beszerzési eljárás felfüggesztését eredményezhetik. Az eljárások lehetővé tehetik az érintett érdekek – többek között a közérdek – szempontjából túlnyomóan hátrányos következmények figyelembevételét annak eldöntésekor, hogy szükséges-e az említett intézkedések alkalmazása. Az intézkedés mellőzését írásban kell indokolni; valamint

(b)    ha a felülvizsgálati testület megállapítja az (1) bekezdésben hivatkozott jogsértést vagy mulasztást, kiigazító intézkedés vagy kártalanítás, amely kiterjedhet vagy az ajánlat elkészítésének költségeire, vagy a kifogással kapcsolatos költségekre, vagy mindkettőre.

174. CIKK

Az alkalmazási kör módosítása és helyesbítése

1.    A Felek javasolhatják a 9. melléklet módosítását vagy helyesbítését az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéseiket meghatározó rendelkezések tekintetében.

Módosítások

2.    A 9. melléklet módosítását javasolni kívánó Fél:

(a)    írásban értesíti a másik Felet; valamint

(b)    az értesítésben ismerteti a másik Fél számára ajánlott megfelelő kompenzációs kiigazításokra irányuló javaslatot, annak érdekében, hogy a módosítást megelőzővel összehasonlítható szintű alkalmazási kört lehessen fenntartani.

3.    A (2) bekezdés b) pontja ellenére, egy adott Félnek nem kell kompenzációs kiigazításokról rendelkeznie, ha a módosítás olyan beszerző szervre vonatkozik, amely felett a Fél ténylegesen megszüntette ellenőrzését vagy befolyását.

4.    A másik Félnek a (2) bekezdés a) pontjában említett értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül írásban kell kifogást emelnie, ha vitatja, hogy:

(a)    a (2) bekezdés b) pontja szerint javasolt kiigazítás megfelelő a kölcsönös megállapodás tárgyát képező összehasonlítható szintű alkalmazási kör fenntartásához; vagy

(b)    a javasolt módosítás olyan beszerző szervre vonatkozik, amely felett a Fél a (3) bekezdésnek megfelelően ténylegesen megszüntette ellenőrzését vagy befolyását.

Ha a másik Fél a határidőn belül nem emelt kifogást, úgy kell tekinteni, hogy elfogadta a kiigazítást vagy módosítást.

Helyesbítések

5.    A 9. mellékletet érintő alábbi változtatásokat tisztán formai jellegű helyesbítésnek kell tekinteni, feltéve, hogy nem érintik az e fejezetben előírt, kölcsönösen elfogadott alkalmazási kört:

(a)    a beszerző szerv nevében történt változás;

(b)    a 9- melléklet jegyzékében szereplő két vagy több beszerző szerv egyesülése; valamint

(c)    a 9. mellékletben szereplő beszerző szerv szétválása két vagy több beszerző szervre, amelyeket mind hozzáadnak az ugyanazon 9. mellékletben felsorolt beszerző szervekhez.

Az ilyen tisztán formai jellegű helyesbítést végző Fél nem köteles kompenzációs kiigazításokról rendelkezni.

6.    A 9. melléklet javasolt helyesbítései tekintetében a Felek e megállapodás hatálybalépését követően kétévente egyszer értesítik egymást.

7.    Az értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül bármelyik Fél értesítheti a másik Felet a javasolt helyesbítéssel szembeni kifogásáról. A kifogást előterjesztő Félnek fel kell tüntetnie, hogy miért véli úgy, hogy a javasolt helyesbítés nem áll összhangban az (5) bekezdéssel, valamint le kell írnia, hogy a javasolt helyesbítés milyen hatással van az e megállapodásban előírt kölcsönösen elfogadott alkalmazási körre. Ha az értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül nem terjesztenek elő írásban kifogást, úgy tekintendő, hogy a másik Fél elfogadta a javasolt helyesbítést. A másik Fél írásban további időt kérhet a javasolt helyesbítések elemzésére, amennyiben a javasolt változtatások az információk további ellenőrzését vagy további pontosításokat igényelnek a javaslattevő Féltől.

Konzultációk és vitarendezés

8.    Ha a másik Fél kifogást emel a javasolt módosítással vagy helyesbítéssel szemben, a Felek arra törekednek, hogy a kérdést konzultációk útján rendezzék. Amennyiben a kifogás kézbesítésétől számított 60 napon belül a Felek között nem születik megállapodás, az a Fél, amelyik módosítani vagy helyesbíteni kívánja a 9. mellékletét, az ügyet e megállapodással összhangban vitarendezési eljárás elé utalhatja.

175. CIKK

Intézményi rendelkezések

Valamely Fél kérésére a kereskedelmi formációban ülésező együttműködési bizottság foglalkozik az e fejezet végrehajtásával és működésével kapcsolatos kérdésekkel, mint például:

(a)    a 9. melléklet módosítása vagy helyesbítése;

(b)    az e fejezet alkalmazásával kapcsolatos kérdések;

(c)    a közbeszerzéssel kapcsolatos bármely egyéb kérdés.

10. FEJEZET

KERESKEDELEM ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

176. CIKK

Háttér és célkitűzések

1.    A Felek emlékeztetnek az ENSZ 1992-ben megrendezett Környezet és Fejlődés Konferenciájának „Agenda 21” című dokumentumára, a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló 1998. évi ILO-nyilatkozatra, az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának a teljes foglalkoztatásról és a tisztességes munkáról tett 2006. évi miniszteri nyilatkozatára, a méltányos globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló 2008. évi ILO-nyilatkozatra, valamint az ENSZ 2015. évi, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjére és annak fenntartható fejlődési céljaira (a továbbiakban: fenntartható fejlődési célok).

2.    A Felek elismerik, hogy a gazdasági fejlődés, a társadalmi fejlődés és a környezetvédelem a fenntartható fejlődés kölcsönösen összefüggő és egymást erősítő összetevői. A Felek megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközi kereskedelem és beruházások oly módon történő ösztönzése mellett, amely hozzájárul a fenntartható fejlődés célkitűzéséhez – a multilaterális munkaügyi és környezetvédelmi kötelezettségvállalásaikban kifejezettek szerint.

177. CIKK

A szabályozási jog és a védelem szintje

1.    A Felek elismerik az egyes Felek jogát saját fenntartható fejlődéssel kapcsolatos politikáik és prioritásaik meghatározására, a környezet és a munkavállalók általuk megfelelőnek ítélt belföldi védelmi szintjének meghatározására, valamint arra, hogy ennek megfelelően elfogadják vagy módosítsák saját vonatkozó jogszabályaikat és politikáikat. E védelmi szinteknek, jogszabályoknak és politikáknak összhangban kell állniuk az egyes Feleknek a 178. cikkben említett, nemzetközileg elismert normákra és megállapodásokra vonatkozó kötelezettségvállalásaival.

2.    Az egyes Felek törekednek annak biztosítására, hogy jogszabályaik és kapcsolódó szakpolitikáik gondoskodjanak a környezet és a munkavállalók védelmének magas szintjéről.

3.    A Felek elismerik, hogy helytelen a kereskedelmet vagy a beruházásokat a környezetvédelmi jogszabályaikban vagy a munkajogi jogszabályaiban és normáikban rögzített védelmi szinteket gyengítve vagy csökkentve ösztönözni.

4.    Egyik Fél sem törekszik a kereskedelem vagy a beruházások ösztönzésére azáltal, hogy felfüggeszti a környezetvédelmi és munkajogi jogszabályait vagy eltér azoktól, és folyamatos vagy visszatérő tevékenység vagy annak hiánya útján nem érvényesíti hatékonyan környezetvédelmi vagy munkajogi jogszabályait.

178. CIKK

Többoldalú környezetvédelmi megállapodások és munkaügyi egyezmények

1.    A Felek elismerik a nemzetközi környezetvédelmi irányítás és a nemzetközi környezetvédelmi megállapodások értékét a nemzetközi közösség által a környezetet érintő fenntartható fejlődési kihívásokra adott válaszként, valamint a teljes és termelékeny foglalkoztatás és a mindenki számára elérhető tisztességes munka értékét, mint a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú elemeit.

2.    Ebben az összefüggésben és figyelembe véve a 290., 291., 292., 293., 294. és 295. cikket, a Felek hatékonyan végrehajtják az általuk megerősített multilaterális környezetvédelmi megállapodásokat, köztük az éghajlatváltozásról szóló 2015. évi Párizsi Megállapodást és az ENSZ 1992. május 9-én New Yorkban kelt Éghajlatváltozási Keretegyezményét.

3.    Figyelembe véve a 314. cikket, a Felek ténylegesen végrehajtják az alapvető ILO-egyezményekben meghatározott, nemzetközileg elismert alapvető munkaügyi normákat, valamint az Üzbég Köztársaság, illetve az Európai Unió tagállamai által megerősített egyéb ILO-egyezményeket. A Felek törekednek az ILO által naprakésznek minősített egyéb egyezmények és jegyzőkönyvek megerősítésére. A Felek intézkedéseket és szakpolitikákat fogadnak el és hajtanak végre a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozóan, és hatékony munkaügyi felügyeleti rendszert tartanak fenn, összhangban azokkal a vonatkozó ILO-egyezményekkel, amelyeknek részes felei vagy amelyeknek részes feleivé válhatnak.

179. CIKK

A fenntartható fejlődést elősegítő kereskedelem és beruházások

1.    A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket amellett, hogy fokozzák a kereskedelem hozzájárulását a fenntartható fejlődés célkitűzéséhez. Ennek megfelelően előmozdítják a vállalati társadalmi felelősségvállalásra és a felelős üzleti magatartásra vonatkozó gyakorlatokat, a környezeti árukkal és szolgáltatásokkal folytatott kereskedelmet és a kapcsolódó beruházásokat, valamint a fenntarthatóságot garantáló rendszerek – például a tisztességes és etikus kereskedelem és az ökocímkézés – alkalmazását.

2.    A Felek információt cserélnek és megosztják egymással tapasztalataikat a kereskedelmi, társadalmi és környezeti célkitűzések közötti koherencia és kölcsönös támogatás ösztönzésére irányuló tevékenységeikről, és megerősítik párbeszédüket és együttműködésüket azokról a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó kérdésekről, amelyek a kereskedelmi kapcsolatokkal összefüggésben merülhetnek fel.

3.    Az ilyen együttműködésbe és párbeszédbe bele kell vonni a releváns érdekelt feleket, különösen a szociális partnereket, valamint – a 341. cikk szerint létrehozott civil társadalmi együttműködésen keresztül – a civil társadalmi szervezeteket.

180. CIKK

Vitarendezés

E cím 14. fejezetének 250–254. cikke nem alkalmazandó az e fejezet szerinti jogvitákra. Az ilyen viták esetében, miután a testület kibocsátotta a 248. és 249. cikk szerinti végleges jelentését, a Felek – az említett jelentés figyelembevételével – megvitatják a végrehajtandó megfelelő intézkedéseket. Az együttműködési bizottság ellenőrzi az ilyen intézkedések végrehajtását, és a kérdést figyelemmel kíséri, többek között a 179. cikk (3) bekezdésében említett mechanizmuson keresztül.

11. FEJEZET

ÁTLÁTHATÓSÁG

181. CIKK

Célkitűzés

Elismerve egymás szabályozási környezeteinek a közöttük folytatott kereskedelemre és beruházásokra gyakorolt esetleges hatását, a Felek arra törekednek, hogy kiszámítható szabályozási környezetet és hatékony eljárásokat biztosítsanak a gazdasági szereplőknek, különösen a kis- és középvállalkozásoknak.

182. CIKK

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

(a)    „közigazgatási határozat”: olyan jogi hatállyal bíró határozat vagy intézkedés, amely egy egyedi esetben alkalmazandó egy konkrét személyre, árura vagy szolgáltatásra, és arra az esetre is kiterjed, amikor elmarad a valamely Fél joga szerint előírt közigazgatási határozat meghozatala;

(b)    „érdekelt személy”: egy általánosan alkalmazandó intézkedés által érintett bármely személy; valamint

(c)    „általánosan alkalmazandó intézkedés”: az e cím hatálya alá tartozó bármely kérdésre vonatkozó, általánosan alkalmazandó törvények, rendeletek, eljárások, közigazgatási határozatok és bírósági határozatok, valamely Fél jogszabályaiban előírtak szerint.

183. CIKK

Közzététel

A Felek biztosítják, hogy az e cím hatálya alá tartozó bármely kérdés tekintetében általánosan alkalmazandó intézkedések:

(a)    gyorsan elérhetőek legyenek egy hivatalosan kijelölt médiumban és – amennyiben megvalósítható – elektronikus úton, vagy oly módon, hogy bárki megismerhesse azokat;