A lépés neve: Az állami vámhatóság digitalizálására vonatkozó stratégiai terv elfogadása

Kapcsolódó reform/beruházás: 1. reform – A bevételgazdálkodás javítása

Finanszírozási forrás: Hitelek

Kontextus

A bizottsági végrehajtási határozat melléklete a 2.2. lépésre vonatkozóan a következő követelményleírást tartalmazza:

Az állami vámhatóság digitális fejlesztésére, digitális transzformációjára és digitalizációjára vonatkozó hosszú távú nemzeti stratégiai terv elfogadása

A 2.2. lépés a 2. fejezet (Államháztartási gazdálkodás) szerinti 1. reform első lépése. 2024 negyedik negyedévéig az 1. reform egy további lépést (2.1.) irányoz elő, amelynek célja az állami adóhatóság digitalizációjára vonatkozó stratégiai terv elfogadása.

Benyújtott bizonyítékok

1)Összefoglaló dokumentum, amely megfelelően igazolja, hogy az (EU) 2024/1447 tanácsi végrehajtási határozat mellékletében meghatározott követelményekkel összhangban a lépés kielégítő módon teljesült,

2)Az államháztartási gazdálkodási rendszer információtechnológiai irányításával foglalkozó bizottság határozatának végrehajtásáról szóló 2024. február 9-i 63. sz. pénzügyminisztériumi rendelet;

3)Az ukrán állami vámhatóság digitális fejlesztésére, digitális transzformációjára és digitalizációjára vonatkozó hosszú távú nemzeti stratégiai tervről szóló, 2024. február 9-i 63. sz. pénzügyminisztériumi rendelet melléklete.

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a 2.2. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

A stratégiát a Pénzügyminisztérium 2024. február 9-én fogadta el a 63. sz. rendelettel. A stratégia kiterjed az ukrán állami vámhatóság digitális fejlesztésére, digitális transzformációjára és digitalizációjára vonatkozó hosszú távú tervre, amely az Uniós Vámkódex munkaprogramja és az Európai Uniónak az uniós vámrendszer digitalizálására irányuló fő kezdeményezése, a többéves elektronikus vámügyi stratégiai terv (MASP-C) alapján készült. A stratégia 1. szakasza felvázolja a digitalizáció és az uniós normákhoz való igazodás általános célkitűzését. A 2. szakasz felvázolja az e célkitűzés eléréséhez teljesítendő konkrét referenciaértékeket, a 3. szakasz pedig a vonatkozó intézkedések végrehajtására irányadó elveket. A 4. szakasz felvázolja az e célok eléréséhez szükséges lépések sorrendjét, és meghatározza a projektcsoportokat az uniós intézmények és a tagállamok részvételének szintje szerint. Az 5. szakasz felvázolja a vonatkozó informatikai infrastruktúra átalakításának megközelítését, beleértve annak az uniós megközelítésekkel való összehangolását is. Végül a 6. szakasz felvázolja azokat a folyamatokat, amelyek mentén az Állami Vámhatóság és a Pénzügyminisztérium lebonyolítja a változást és a reformot.

A Bizottság értékelése: Kielégítő módon teljesült

A lépés neve: A 2025–2027-es időszakra szóló költségvetési nyilatkozat jóváhagyása

Kapcsolódó reform/beruházás: 2. reform – Az államháztartási gazdálkodás javítása

Finanszírozási forrás: Hitelek

Kontextus

A bizottsági végrehajtási határozat melléklete a 2.3. lépésre vonatkozóan a következő követelményleírást tartalmazza:

A 2025–2027-es időszakra szóló költségvetési nyilatkozatot jóváhagyása és Parlamentnek benyújtása. A nyilatkozat a következő fő területekre összpontosít: i. az ország gazdasági és társadalmi fejlődésére vonatkozó főbb makrogazdasági előrejelzések; ii. fő költségvetési mutatók (bevételek, kiadások, költségvetési hiány, államadósság); iii. közpolitikai prioritások ágazatonként és az egyes fő kiadási egységekre vonatkozó felső határok; iv. az állami költségvetés és a helyi költségvetések közötti kapcsolatok, beleértve a helyi költségvetésekre vonatkozó középtávú előrejelzések elkészítéséhez szükséges iránymutatást; v. a költségvetési kockázatok értékelése.

A 2.3. lépés a 2. fejezet (Államháztartási gazdálkodás) szerinti 2. reform első lépése. 2026 negyedik negyedévéig a 2. reform két további lépést irányoz elő: a 2.4. lépés célja az állami költségvetés kiadási felülvizsgálata; a 2.5. lépés tárgya az ukrán költségvetési kódexnek a helyi költségvetéseket érintő költségvetési kockázatok kezelésére vonatkozó eljárás meghatározására irányuló módosítása.

Benyújtott bizonyítékok

1)Összefoglaló dokumentum, amely megfelelően igazolja, hogy az (EU) 2024/1447 tanácsi végrehajtási határozat mellékletében meghatározott követelményekkel összhangban a lépés kielégítő módon teljesült,

2)A minisztertanács 2024. június 28-i 751. sz. állásfoglalása a 2025–2027-es időszakra vonatkozó költségvetési nyilatkozat elfogadásáról;

3)A 2025–2027-es időszakra vonatkozó, 2024. június 28-án jóváhagyott költségvetési nyilatkozat;

4)Értesítés a költségvetési nyilatkozatnak a Verhovna Rada részére 2024. június 28-án történő benyújtásáról;

5)Ukrajna költségvetési kódexe.

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a 2.3. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

A 2025–2027-es időszakra vonatkozó költségvetési nyilatkozatot 2024. június 28-án hagyták jóvá, és ugyanazon a napon benyújtották a Parlamentnek. A nyilatkozat a 2025 és 2027 közötti időszakra becslést ad az ország gazdasági és társadalmi fejlődésére vonatkozó főbb makrogazdasági előrejelzésekről, valamint az olyan mutatókról, mint a gazdasági növekedési ráta, az inflációs indexek, a munkanélküliség és az árfolyamok.

Emellett becslést ad a bevételekre (például az állami tulajdonú vállalatoktól származó adóbevételekre vagy osztalékokra), a (szakpolitikai területek szerinti bontásban és kategorizált) kiadásokra, a költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó fő költségvetési mutatókról is. Részletesen bemutatja továbbá a közpolitikai prioritásokat ágazatonként és az egyes fő kiadási egységekre vonatkozó felső határokat. A fő közpolitikai prioritások olyan területeket érintenek, mint a szociális védelem, az oktatás, az egészségügy, az üzleti környezet/a kis- és középvállalkozások támogatása, a mezőgazdaság és az energia.

A dokumentum azonosítja és ismerteti az állam és a helyi költségvetés közötti kapcsolatokat is. Többek között a helyi költségvetésekre vonatkozó állami költségvetési politika várhatóan továbbfejleszti a középtávú költségvetési tervezést és erősíti a helyi szintű pénzügyi kapacitást. A helyi költségvetések bevételeinek 2025 és 2027 közötti időszakra vonatkozó előrejelzésével az állami költségvetés iránymutatást nyújt a helyi költségvetéseknek a középtávú előrejelzés elkészítéséhez.

Végezetül a 2025–2027-es költségvetési nyilatkozat értékelést tartalmaz a költségvetési kockázatokról és azoknak a hároméves beszámolási időszakban az állami költségvetési mutatókra gyakorolt hatásáról. A fiskális kockázatok közé tartoznak a háborúval kapcsolatos bizonytalanságok, az energetikai infrastruktúra megsemmisítésének hatása, a kereskedelem és a szállítás akadályai, valamint a nemzetközi pénzügyi támogatás stabilitása.

A Bizottság értékelése: Kielégítő módon teljesült

A lépés neve: A közberuházások irányításának reformjára vonatkozó ütemterv végrehajtására vonatkozó cselekvési terv elfogadása

Kapcsolódó reform/beruházás: 4. reform – A közberuházások irányításának javítása

Finanszírozási forrás: Hitelek

Kontextus

A bizottsági végrehajtási határozat melléklete a 2.7. lépésre vonatkozóan a következő követelményleírást tartalmazza:

A közberuházások irányításának reformjára vonatkozó ütemterv végrehajtására vonatkozó cselekvési terv elfogadása A cselekvési terv a következő fő területekre összpontosít, és tartalmazza az ütemezést és az időkeretet:

·a közberuházások stratégiai tervezésének bevezetése a költségvetési tervezéssel szoros összefüggésben,

·valamennyi résztvevő szerepének meghatározása a beruházási projektciklus valamennyi szakaszában,

·egységes megközelítések kialakítása a beruházási projektek kiválasztására, értékelésére és nyomon követésére, függetlenül a finanszírozási forrásoktól (költségvetési bevételek, nemzetközi donorok, állami (helyi) garanciák, engedmények, köz-magán társulások) az egységes projektkezelési rendszer kialakításának lehetővé tétele érdekében,

·rangsorolási kritériumok meghatározása a meghatározott szükségleteknek, a projektek futamidejének, valamint a közberuházások irányításával kapcsolatos ágazati és/vagy regionális stratégiákkal való összhangnak a figyelembevételével,

·a nagy közberuházási projektek független értékelésének bevezetése

A 2.7. lépés a 2. fejezet (Államháztartási gazdálkodás) szerinti 4. reform végrehajtásának első lépése. A 4. reform keretében a 2025 harmadik negyedévéig teljesítendő 2.8. lépés az Ukrajna újjáépítését szolgáló digitális irányítási eszköz fejlesztésére és végrehajtására irányul.

Benyújtott bizonyítékok

·Összefoglaló dokumentum, amely megfelelően igazolja, hogy az (EU) 2024/1447 tanácsi végrehajtási határozat mellékletében meghatározott követelményekkel összhangban a lépés kielégítő módon teljesült,

·2024. június 18-i 588-p. sz. minisztertanácsi állásfoglalás a cselekvési terv elfogadásáról;

·A közberuházások irányításának reformjára vonatkozó 2024–2028-as ütemterv végrehajtására vonatkozó, elfogadott cselekvési terv.

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a 2.7. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

A kormány június 18-án elfogadta a közberuházások irányításának reformjára vonatkozó ütemterv végrehajtására vonatkozó cselekvési tervet. A cselekvési terv felvázolja a meghozandó intézkedéseket és megjelöli a közberuházások irányításának reformjára vonatkozó ütemterv végrehajtásáért felelős szervezeteket.

A cselekvési terv bevezeti a közberuházások stratégiai tervezését a költségvetési tervezéssel szoros összefüggésben. E tekintetben az 1. célkitűzés meghatározza a költségvetés-tervezési folyamat reformjainak ütemezését és időkeretét, többek között a költségvetési kódex jogszabály-módosításai révén, amelyeket a közberuházások stratégiai tervezésével való összhang biztosítása érdekében kell végrehajtani. Ezek között említhetők a közberuházási projektek és a kapcsolódó kiadások fogalommeghatározásának aktualizálásával kapcsolatos változtatások; a közberuházásokra rendelkezésre álló költségvetési források összegének meghatározása; a beruházási kiadások középtávú tervezésének bevezetése; valamint annak biztosítása, hogy csak a kialakított stratégiai tervezési rendszeren keresztül kiválasztott projekteket finanszírozzák a költségvetésből. A 2. célkitűzés meghatározza a közberuházások stratégiai tervezésének ütemezését és időkeretét. Ez magában foglalja a Stratégiai Beruházási Tanács létrehozását; a stratégiai tervezés nemzeti rendszerének kidolgozását, amely kiterjed a fő tervezési folyamatokra és dokumentumokra; nemzeti, ágazati és regionális stratégiák, valamint a kapcsolódó módszertanok és folyamatok kidolgozását; valamint a kiemelt közberuházásokra vonatkozó középtávú terv kidolgozását. A 2. célkitűzés előírja továbbá, hogy a stratégiai tervezés nemzeti rendszere kulcsfontosságú elemként magában foglalja a makroszintű költségvetési keretnek való megfelelést. A 4. célkitűzés meghatározza a közberuházásokra vonatkozó középtávú költségvetés-tervezési folyamat javításának ütemezését és időkeretét. Ez magában foglalja a többéves költségvetési kötelezettségvállalások kezelését és ellenőrzését a beruházások életciklusa során; a finanszírozandó közberuházások kiválasztását; valamint a költségvetési kockázatok és a függő kötelezettségek értékelését és kezelését.

A cselekvési terv meghatározza valamennyi résztvevő szerepét a beruházási projektciklus valamennyi szakaszában. Ebben az értelemben az 1. célkitűzés megállapítja, hogy a költségvetési kódexről és a közberuházás-irányításról szóló törvények módosításaiban meg kell határozni a közberuházás-irányítási folyamatban részt vevők feladatait. A 3. célkitűzés meghatározza továbbá a beruházási projektciklus minden egyes lépésére vonatkozó új eljárások és módszertanok létrehozásának ütemezését és időkeretét, beleértve az előkészítést, az átvilágítást, a rangsorolást, az értékelést, a kiválasztást, a kockázatazonosítást, a végrehajtást, a nyomon követést és a teljesítményértékelést. Az egyes kimeneteknél egyértelműen azonosítani kell a feladatok megoszlását a folyamat résztvevői között.

A cselekvési terv egységes megközelítést alakít ki a beruházási projektek kiválasztására, értékelésére és nyomon követésére, függetlenül a finanszírozási forrásoktól (költségvetési bevételek, nemzetközi donorok, állami (helyi) garanciák, engedmények, köz-magán társulások) az egységes projektkezelési rendszer kialakításának lehetővé tétele érdekében. Ebben az értelemben a 3. célkitűzés meghatározza a beruházási projektciklus minden egyes lépésére vonatkozó egységes módszertani megközelítés kialakításának ütemezését és időkeretét; ennek célja, hogy a közberuházási projektek egységes portfóliója jöjjön létre. Előírja továbbá, hogy ezt a finanszírozási forrástól függetlenül kell megállapítani, és rögzíti a kiválasztott közberuházási projektek finanszírozási forrásainak/mechanizmusainak meghatározására szolgáló módszertant.

A cselekvési terv emellett rangsorolási kritériumokat határoz meg a meghatározott szükségleteknek, a projektek futamidejének, valamint a közberuházások irányításával kapcsolatos ágazati és/vagy regionális stratégiákkal való összhangnak a figyelembevételével. E tekintetben a 3. célkitűzés meghatározza, hogy a rangsorolást a stratégiai relevancia, a pénzügyi megvalósíthatóság, a társadalmi és gazdasági hatékonyság, a műszaki megvalósíthatóság, az intézményi kapacitás és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia kritériumai alapján kell elvégezni. Előírja továbbá, hogy a projektek értékelése során figyelembe kell venni a közszükségletek kielégítésének sürgősségét, és meghatározza, hogy a rangsorolást a projekt érettsége és az ágazati és/vagy regionális stratégiai prioritásoknak való megfelelés alapján kell elvégezni.

Végezetül a cselekvési terv bevezeti a nagy közberuházási projektek független értékelését. Ebben az értelemben a 3. célkitűzés meghatározza a nagy közberuházási projektek független értékelésének a beruházási értékelési folyamatba történő bevezetésére vonatkozó ütemezést és időkeretet.

A Bizottság értékelése: Kielégítő módon teljesült

A lépés neve: Új vezető kinevezése a Korrupciómegelőzési Nemzeti Ügynökség (NACP) élére.

Kapcsolódó reform/beruházás: A korrupcióellenes keret intézményi kapacitásának fejlesztése

Finanszírozási forrás: Vissza nem térítendő támogatás

Kontextus

A bizottsági végrehajtási határozat melléklete a 4.2. lépésre vonatkozóan a következő követelményleírást tartalmazza:

A Korrupciómegelőzési Nemzeti Ügynökség új vezetőjét a korrupció megelőzéséről szóló törvénnyel összhangban lefolytatott kiválasztási eljárást követően nevezik ki.

A 4.2. lépés a 4. fejezet (A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem) szerinti 1. reform végrehajtásának első lépése. Ezt követi a 2024 harmadik negyedévéig teljesítendő 4.1. lépés, amelynek célja a Szakosított Korrupcióellenes Ügyészség munkaerő-állományának növelése, valamint a 2025 első negyedévéig teljesítendő 4.3. lépés, amelynek célja a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság munkaerő-állományának növelése.

Benyújtott bizonyítékok

1)Összefoglaló dokumentum, amely megfelelően igazolja, hogy az (EU) 2024/1447 tanácsi végrehajtási határozat mellékletében meghatározott követelményekkel összhangban a lépés kielégítő módon teljesült,

2)Ukrajna minisztertanácsának 2024. február 27-i 162-r. sz. rendelete Viktor Pavlushchyk a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség vezetőjévé történő kinevezéséről;

3)Ukrajna minisztertanácsának 2023. október 13-i 944. r. sz. rendelete a Korrupciómegelőzési Nemzeti Ügynökség vezetőjének tisztségére vonatkozó versenybizottság összetételének jóváhagyásáról;

4)A versenybizottság 2023. november 10-én és 30-án, 2023. december 28-án, 2024. január 4-én és 8-án, február 5-én, 20-án, 24-én és 25-én a Korrupciómegelőzési Nemzeti Ügynökség vezetőjének kiválasztása céljából tartott üléseinek jegyzőkönyve;

5)A korrupció megelőzéséről szóló 1700-VII/2014. sz. ukrán törvény.

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a 4.2. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

Az ukrán minisztertanács 2024. február 27-én elfogadta az ukrán minisztertanács 162. sz. rendeletét Viktor Volodimirovich Pavlushchyk a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség vezetőjévé történő kinevezéséről.

A Korrupciómegelőzési Nemzeti Ügynökség vezetőjének kiválasztására irányuló, 2024. február 25-én tartott versenybizottsági ülések jegyzőkönyve (a továbbiakban: jegyzőkönyv) szerint a Korrupciómegelőzési Nemzeti Ügynökség vezetőjének kiválasztása a korrupció megelőzéséről szóló 1700-VII. sz. ukrán törvény (a továbbiakban: a törvény) 6. cikkével („A nemzeti iroda elnökének versenyképes kiválasztási és kinevezési eljárása”) összhangban történt. A jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a törvény 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban a versenybizottság három, az ukrán minisztertanács által kinevezett tagból, valamint Ukrajnának a korrupció megelőzése és az ellene folytatott küzdelem terén nemzetközi technikai segítséget nyújtó donorok által javasolt, szintén az ukrán minisztertanács által kinevezett további három tagból állt. Pavlushchykot hat támogató szavazattal választották ki a Korrupciómegelőzési Nemzeti Ügynökség vezetői tisztségére legmegfelelőbb jelöltnek.

A Bizottság értékelése: Kielégítő módon teljesült

A lépés neve: Az állami tulajdonú vállalatok irányításáról szóló jogszabály hatálybalépése

Kapcsolódó reform/beruházás: 2. reform – Az állami tulajdonú vállalatok irányításának és igazgatásának javítása

Finanszírozási forrás: Vissza nem térítendő támogatás

Kontextus

A bizottsági végrehajtási határozat melléklete a 2.7. lépésre vonatkozóan a következő követelményleírást tartalmazza:

Az állami tulajdonú vállalatok irányításáról szóló, az OECD vállalatirányításra vonatkozó iránymutatásait figyelembe vevő új törvény hatálybalépése. A törvény a következő fő területekre összpontosít:

·annak meghatározása, hogy az állami tulajdonú vállalatok felügyelőbizottságai milyen hatáskörrel rendelkeznek a vezérigazgatók kinevezésére és felmentésére,

·annak meghatározása, hogy az állami tulajdonú vállalatok felügyelőbizottságai milyen hatáskörrel rendelkeznek az állami tulajdonú vállalatok stratégiai, beruházási és pénzügyi terveivel kapcsolatos dokumentumok jóváhagyására,

·éves értékelési eljárás kialakítása az állami tulajdonú vállalatok felügyelőbizottságai számára.

A 6.2. lépés a 6. fejezet (A közszektor eszközeinek kezelése) szerinti reform négy lépéséből az első. Ezt követi a 2026 második negyedévéig teljesítendő 6.3. lépés, amelynek célja, hogy független tagok többségével felügyelőbizottságokat nevezzenek ki legalább 15 kulcsfontosságú, részvénytársaságként vagy korlátolt felelősségű társaságként működő állami tulajdonú vállalatnál, valamint a 2026. negyedévéig teljesítendő 6.4. lépés, amelynek célja a vállalatirányítási elvek végrehajtása az állami tulajdonú vállalatok konszolidált irányító szervezeteiben.

Benyújtott bizonyítékok

·Összefoglaló dokumentum, amely megfelelően igazolja, hogy az (EU) 2024/1447 tanácsi végrehajtási határozat mellékletében meghatározott követelményekkel összhangban a lépés kielégítő módon teljesült,

·A vállalatirányítás javításával kapcsolatos egyes ukrán jogalkotási aktusok módosításáról szóló 3587-IX. sz. törvény (a továbbiakban: a törvény, 2024. február 22.),

·Az állami tulajdon kezeléséről szóló 185-V. számú ukrán törvény (2024. július 1.),

·Ukrajna kereskedelmi kódexe (436-IV., 2024. március 8.),

·A részvénytársaságokról szóló 2465-IX. sz. törvény (2024. április 27.).

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a lépés leírása valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

A vállalatirányítás javításával kapcsolatos egyes ukrán jogalkotási aktusok módosításáról szóló 3587-IX. sz. törvény (a továbbiakban: a törvény) 2024. március 8-án lépett hatályba.

A törvény figyelembe veszi az OECD vállalatirányításra vonatkozó, a G20/OECD vállalatirányításra vonatkozó 2023. évi elveiben szereplő iránymutatásait. Összhangban van különösen a V.D.1. és a V.D.4. alapelvvel, amelyek meghatározzák a vezetőtestületek kulcsfontosságú funkcióit: a stratégia, a főbb cselekvési tervek, az éves költségvetések és üzleti tervek felülvizsgálata és irányítása, a teljesítménycélok meghatározása, a végrehajtás és a vállalati teljesítmény nyomon követése, valamint a főbb tőkekiadások, felvásárlások és elidegenítések felügyelete (V.D.1); valamint ii. a kulcsfontosságú vezetők kiválasztása, felügyelete és teljesítményének nyomon követése, valamint szükség esetén helyettesítésük és az utódlás tervezésének felügyelete (V.D.4.). Összhangban van az V.E.4. elvvel is, amely kimondja, hogy a testületeknek rendszeresen értékelniük kell teljesítményüket, és értékelniük kell a háttérrel és kompetenciák megfelelő összetételét, többek között a nemek és a sokféleség egyéb formái tekintetében is.

A törvény meghatározza, hogy az állami tulajdonú vállalatok felügyelőbizottságai milyen hatáskörrel rendelkeznek a vezérigazgatók kinevezésére és felmentésére. Az állami tulajdon kezeléséről szóló 185-V. törvény korábbi változata 11-4. cikkének (7) bekezdése a vezérigazgatói tisztségbe való kinevezést és a vezérigazgatói hatáskörök megszüntetését kizárólagos állami tulajdonú vállalat felügyelőbizottságának kizárólagos hatásköreként határozta meg. A 3587-IX. sz. törvény (a továbbiakban: a törvény) a 11-4. cikk módosításával kiterjesztette annak hatályát a kizárólagos állami tulajdonú vállalatok mellett azokra az egyéb gazdasági társaságokra is, amelyekben az állam az 50 %-os vagy annál nagyobb részesedéssel rendelkezik. A törvény továbbá egyértelművé tette a felügyelőbizottságok szerepét azon állami tulajdonú vállalatok vezérigazgatóinak kinevezésében, ahol a minisztertanács jár el tulajdonosként. A módosítást megelőzően az állami tulajdon kezeléséről szóló törvény úgy rendelkezett, hogy a minisztertanács jogosult kinevezni az ilyen állami tulajdonú vállalatok vezérigazgatóját, míg a részvénytársaságokról szóló 2465-IX. sz. ukrán törvény általános szabályként a felügyelőbizottság számára tartotta fenn a vezérigazgató kinevezését és felmentését. A zavaró átfedés vitássá tette, hogy az érintett állami tulajdonú vállalatok esetében melyik törvény az irányadó. Az új törvény törölte a zavaró rendelkezést az állami tulajdon kezeléséről szóló törvényből, így az általános szabály minden részvénytársaságként működő állami tulajdonú vállalatra vonatkozik.

A törvény meghatározza, hogy az állami tulajdonú vállalatok felügyelőbizottságai milyen hatáskörrel rendelkeznek az állami tulajdonú vállalatok stratégiai, beruházási és pénzügyi terveivel kapcsolatos dokumentumok jóváhagyására. A törvény egyéb vonatkozó jogszabályok módosításával az állami tulajdonú vállalatoknál felügyelőbizottsági jóváhagyást írt elő e vállalatok stratégiai, beruházási és pénzügyi terveivel kapcsolatban. Az állami vagyon kezeléséről szóló törvény módosított 11-4. cikke szerint (létrehozása esetén) a kizárólagos állami tulajdonú vállalat vagy egyéb gazdasági társaság felügyelőbizottságának kizárólagos hatásköre többek között a kizárólagos állami tulajdonú vállalat vagy a gazdasági társaság fejlesztésére vonatkozó stratégiai terv jóváhagyása, valamint az éves pénzügyi terv és a végrehajtásáról szóló jelentés, az éves beruházási terv és a középtávú (három-öt évre szóló) beruházási terv jóváhagyása. Továbbá a részvénytársaságokról szóló ukrán törvény 7-1, 1-1 cikkének módosításai szerint a részvénytársaság felügyelőbizottságainak egyik kizárólagos hatásköre a részvénytársaság stratégiai fejlesztési tervének és teljesítménymutatóinak, az éves pénzügyi tervnek és a végrehajtásáról szóló jelentésnek, valamint az éves és középtávú beruházási terveknek a jóváhagyása. Hasonló módosításokat vezettek be más vonatkozó jogszabályokban, például az ukrán kereskedelmi kódexben (436-IV.), amely kimondja, hogy a pénzügyi, beruházási tervek és stratégiai fejlesztési tervek kidolgozása kötelező az állami tulajdonú vállalatok számára, és ezeket a dokumentumokat a felügyelőbizottság hagyja jóvá (amennyiben megalakul).

Végül a törvény rögzíti az éves értékelési eljárást az állami tulajdonú vállalatok felügyelőbizottságai számára. Az állami tulajdon kezeléséről szóló törvény módosított 11–7. cikke szerint legalább háromévente egyszer értékelni kell azon kizárólagos állami tulajdonú vállalat vagy egyéb gazdasági társaság felügyelőbizottságának tevékenységét, amelyben kötelező a felügyelőbizottság létrehozása. Az értékelés eredményeit a jóváhagyásuktól számított két munkanapon belül közzéteszik az állami tulajdonú vállalat honlapján.

A Bizottság értékelése: Kielégítő módon teljesült

A lépés neve: Az ukrán Gazdasági Biztonsági Hivatal jogalapjának felülvizsgálatáról szóló törvény hatálybalépése.

Kapcsolódó reform/beruházás: Ukrajna Gazdasági Biztonsági Hivatalának reformja

Finanszírozási forrás: Vissza nem térítendő támogatás

Kontextus

A bizottsági végrehajtási határozat melléklete a 8.3. lépésre vonatkozóan a következő követelményleírást tartalmazza:

Az ukrán Gazdasági Biztonsági Hivatal tevékenysége jogalapjának felülvizsgálatáról szóló törvény hatálybalépése. Az új jogszabály a következő fő területekre összpontosít:

– nyílt, átlátható és versenyalapú eljárás kialakítása a vezetőség és a személyzet kiválasztására, valamint az új vezetők törvényben meghatározott, érdemeken alapuló eljárás alapján történő kiválasztására,

– a kiválasztási bizottságra vonatkozó követelmények szigorítása,

– szerződéses rendszer bevezetése a munkavállalók számára,

– a hatáskör és a megbízatás egyértelműbb meghatározása,

– a személyzet tanúsítására szolgáló mechanizmus kidolgozása.

A 8.3. lépés a 8. fejezet (Üzleti környezet) szerinti 2. reform egyetlen lépése, amely Ukrajna Gazdasági Biztonsági Hivatalának reformjával foglalkozik. Ez a lépés a 3. fejezet (Igazságszolgáltatási rendszer) szerinti, az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságának, integritásának és professzionalizmusának fokozására irányuló 1. reform kiegészítése.

Benyújtott bizonyítékok

·Összefoglaló dokumentum, amely megfelelően igazolja, hogy az (EU) 2024/1447 tanácsi végrehajtási határozat mellékletében meghatározott követelményekkel összhangban a lépés kielégítő módon teljesült,

·Az Ukrajna egyes jogalkotási aktusainak az ukrán Gazdasági Biztonsági Hivatal munkájának javítását célzó módosításairól szóló 3840-IX. sz. törvény (2024. június 20.).

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a 8.3. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

Az Ukrajna egyes jogalkotási aktusainak az ukrán Gazdasági Biztonsági Hivatal munkájának javítását célzó módosításairól szóló 3840-IX. sz. törvényt a Verhovna Rada június 20-án hagyta jóvá, az elnök június 28-án írta alá, majd az a Hivatalos Lapban való közzététellel 2024. június 29-én lépett hatályba.

A törvény nyílt, átlátható és versenyalapú eljárást rögzít a vezetőség és a személyzet kiválasztására, beleértve az új vezető (igazgató) meghatározott érdemeken alapuló eljárások alapján történő kiválasztását is. A törvény felvázolja az igazgatói pozícióra pályázókkal szemben támasztott jellembeli és szakmai alkalmassági követelményeket, beleértve a szükséges ismereteket, tapasztalatot, elemző képességeket, vezetői képességeket, szóbeli és írásbeli kommunikációs készségeket. Mindez a 15. és a 19. cikk módosításával valósul meg.

A törvény 15. cikke meghatározza továbbá a kiválasztási eljárást, beleértve egy hat személyből álló, megerősített kiválasztási bizottság bevonását is. A hatból három személyt Ukrajna minisztertanácsa önállóan jelöl ki, a másik három személy kijelölésében pedig a minisztertanács az Ukrajnának a korrupció megelőzése és az ellene folytatott küzdelem, valamint a bűnüldöző szervek reformja terén a nemzetközi szerződéseknek megfelelően technikai segítséget nyújtó nemzetközi szervezetek javaslataira támaszkodik. A 15. cikk a kiválasztási bizottság tagjaira vonatkozó követelményeket, hatáskörüket és felelősségi körüket, valamint a döntéshozatali eljárásokat is ismerteti. A törvény előírása szerint a kiválasztási bizottság legfeljebb két jelöltet választhat ki.

A törvény olyan szerződéses rendszer bevezetését írja elő, amelynek révén az elnökségi álláshelyekre történő kinevezések a minisztertanács által meghatározott alapon és módon megkötött szolgáltatási szerződésen alapulhatnak.

A törvény egyértelműbb feladat- és hatáskörrel ruházza fel az ukrán Gazdasági Biztonsági Hivatalt az operatív és vizsgálati tevékenységekről szóló külön törvény 8. cikkének módosításával, valamint ugyanezen törvénybe azon rendelkezés beillesztésével, amely szerint e tevékenységek végzésének joga kizárólag Ukrajna Gazdasági Biztonsági Hivatalát és Ukrajna Nemzeti Korrupcióellenes Hivatalát illeti meg.

A törvény meghatározza a munkavállalók kötelező újratanúsítására vonatkozó eljárásokat, amelyek célja az alkalmazottak megfelelő szintű feddhetetlenségének és szakmai alkalmasságának biztosítása a Gazdasági Biztonsági Hivatalban. A tanúsítás akkor kezdődik, amikor az új igazgató utasítását közzéteszik az Elnökség hivatalos honlapján. A közzététel napjától számított 14 napon belül az egyszeri tanúsítás hatálya alá tartozó munkavállalóknak írásbeli nyilatkozatot kell benyújtaniuk arról, hogy alávetik magukat a tanúsításnak, vagy sem. A törvény kimondja, hogy a tanúsítási időszak – a különleges esetek kivételével – nem haladhatja meg az igazgató kinevezésétől számított 18 hónapot. A tanúsítást egy 12 tagú tanúsító bizottság végzi, amelyből 6 személyt az igazgató, 6 személyt pedig nemzetközi szervezetek jelölnek ki. A törvényben erre vonatkozóan rögzített szabályok hiányában a tanúsítási eljárás során a munkavállalók feddhetetlenségének és szakmai alkalmasságának értékelésére vonatkozó eljárásokat, kritériumokat és módszereket az igazgató határozza meg a tanúsító bizottsággal konzultálva. A törvény a tanúsítási eljárást az alábbiak szerint két szakaszra bontja: i. a központi állomány osztályvezetőinek és helyetteseinek, valamint a területi egységek vezetőinek és helyetteseinek tanúsítása; ii. egyéb alkalmazottak tanúsítása.

A Bizottság értékelése: Kielégítő módon teljesült

A lépés neve: Az integrált nemzeti energia- és klímaterv elfogadása

Kapcsolódó reform/beruházás: 1. reform – Integrált nemzeti energia- és klímaterv

Finanszírozási forrás: Hitelek

Kontextus

A bizottsági végrehajtási határozat melléklete a 10.1. lépésre vonatkozóan a következő követelményleírást tartalmazza:

Az integrált nemzeti energia- és klímaterv elfogadásáról szóló ukrán minisztertanácsi rendelet elfogadása, amelynek célja a nemzeti klímasemlegességi célkitűzések megállapítása és a megfelelő tervezés biztosítása az Energiaközösség ajánlásainak megfelelő figyelembevételét követően. A terv 2030-ig elérendő célokat határoz meg a következők tekintetében: – a kibocsátott üvegházhatású gáz csökkentése, többek között piaci alapú szén-dioxid-árazási mechanizmusok révén, – a megújuló energiaforrásokból előállított energia aránya a bruttó végsőenergia-fogyasztásban, – a végsőenergia-fogyasztás energiamegtakarítása.

A 10.1. lépés a 10. fejezet (Energiaágazat) szerinti 1. reform végrehajtásának egyetlen lépése.

Benyújtott bizonyítékok

1)Összefoglaló dokumentum, amely megfelelően igazolja, hogy az (EU) 2024/1447 tanácsi végrehajtási határozat mellékletében meghatározott követelményekkel összhangban a lépés kielégítő módon teljesült,

2)Az Ukrajna integrált nemzeti energia- és klímatervének jóváhagyásáról szóló, 2024. június 25-i 587-p. sz. ukrán minisztertanácsi rendelet elfogadása;

3)Ukrajna elfogadott integrált nemzeti energia- és klímaterve;

4)Az Energiaközösség Titkárságának ajánlásai Ukrajna integrált nemzeti energia- és klímatervének tervezetéről, az Energiaközösség honlapján közzétett formában; 

5)Ukrajna kormányának írásbeli észrevételei az Energiaközösség Titkárságának ajánlásaival kapcsolatban, a Gazdasági Minisztérium honlapján közzétett formában.

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a 10.1. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

Az ukrán minisztertanács 2024. június 25-én elfogadta az Ukrajna integrált nemzeti energia- és klímatervének (a továbbiakban: NEKT) jóváhagyásáról szóló 587-p. sz. rendeletet. Az elfogadott NEKT összefoglalja a dokumentum hatályát, kiemelve stratégiai jelentőségét az energia- és éghajlat-politikák koordinálásának és tervezésének, valamint Ukrajna fejlődésének és gazdasági helyreállításának biztosítása szempontjából. Tekintettel a dokumentumban meghatározott átfogó célkitűzésekre és stratégiákra, a NEKT várhatóan hozzájárul a 2050-ig teljesítendő nemzeti klímasemlegességi célkitűzéshez is. Tekintettel a háborúval kapcsolatos bizonytalanságok eddig nem tapasztalt mértékére, valamint a NEKT-ben meghatározott energia- és éghajlat-politikák ilyen bizonytalanságokkal szembeni kitettségére, a NKET jóváhagyásáról szóló rendelet előírja a NEKT 2025 decemberéig történő aktualizálását is.

Az (EU) 2018/1999 rendelet alapján Ukrajna az Energiaközösség szerződő feleként benyújtotta a NEKT tervezetét az Energiaközösség Titkárságának, amely azzal kapcsolatban ajánlásokat fogalmazott meg.

A NEKT elfogadására a Titkárság ajánlásainak megfelelő figyelembevételét követően került sor. Az elfogadott változat integrálja és végrehajtja az ajánlások jelentős részét. Ez magában foglalja a NEKT végrehajtását támogató nyomonkövetési és végrehajtási rendszer létrehozására és jövőbeli felülvizsgálatának összehangolására vonatkozó kötelezettségvállalást. Emellett Ukrajna előzetes észrevételeket és indokolást közölt az Energiaközösség Titkárságának valamennyi ajánlásával kapcsolatban. Ukrajna minden egyes ajánlás esetében jelzi, hogy azt i. megvizsgálta és beépítette az elfogadott NEKT-be; ii. részben vizsgálta; vagy iii. nem vizsgálta. Azon ajánlások esetében, amelyeket csak részben vagy egyáltalán nem vizsgált, Ukrajna indokolta ennek okait, és közzétette azokat a Gazdasági Minisztérium honlapján.

Az integrált nemzeti energia- és klímaterv 2030-ig elérendő célokat határoz meg a következők tekintetében: i. a kibocsátott üvegházhatású gáz csökkentése, többek között piaci alapú szén-dioxid-árazási mechanizmusok révén; ii. a megújuló energiaforrásokból előállított energia aránya a bruttó végsőenergia-fogyasztásban; iii. a végsőenergia-fogyasztás energiamegtakarítása. Az elfogadott integrált nemzeti energia- és klímaterv 2030-ig elérendő célokat határoz meg. A NEKT különösen a következő nemzeti célkitűzéseket és célokat határozza meg:

·2030-ig Ukrajna teljes ÜHG-kibocsátásának 65 %-os csökkentése az 1990-es szinthez képest. A NEKT ismerteti az ÜHG-kibocsátás – többek között a szén-dioxid-árazási mechanizmusok révén is elérendő – csökkentésére vonatkozó becsléseket megalapozó feltételezéseket is.

·2030-ra a megújuló energiaforrások 27 %-os részarányának elérése a teljes végsőenergia-fogyasztásban.

·A primerenergia-fogyasztás nem haladja meg a 72,224 Mtoe-t és a végsőenergia-fogyasztás a 42,168 Mtoe-t.

A Bizottság értékelése: Kielégítő módon teljesült

A lépés neve: Az épületek 2050-ig történő hőtechnikai korszerűsítésére vonatkozó stratégia és cselekvési terv elfogadása

Kapcsolódó reform/beruházás: Az épületek 2050-ig történő hőtechnikai korszerűsítésére vonatkozó stratégia és cselekvési terv elfogadása

Finanszírozási forrás: Hitelek

Kontextus

A bizottsági végrehajtási határozat melléklete a 10.15. lépésre vonatkozóan a következő követelményleírást tartalmazza:

Az ukrán minisztertanács elfogadja az épületek 2050-ig történő hőtechnikai korszerűsítésére vonatkozó stratégia jóváhagyásáról szóló jogi aktust, valamint a stratégiára vonatkozó cselekvési tervet, amelyek piaci alapú pénzügyi eszközök és ösztönzők bevezetését célozzák, és amelyek szakpolitikai intézkedéseket felsoroló ütemtervet tartalmaznak, beleértve a közel nulla energiaigényű épületek kialakításának támogatására irányuló intézkedéseket is.

A 10.15. lépés a 10. fejezet (Energiaágazat) szerinti 7. reform végrehajtásának első lépése. Ezt követi az épületek energiahatékonyságára vonatkozó minimumszintek meghatározásáról szóló jogi aktusok elfogadására irányuló, 2026 harmadik negyedévéig teljesítendő 10.16. lépés, valamint a 2027 első negyedévéig teljesítendő 10.17. lépés, amelynek célja az energiacímkézésre és a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményekről szóló jogi aktusok elfogadása a közbeszerzés során kötelező minimumkövetelményként.

Benyújtott bizonyítékok

·Összefoglaló dokumentum, amely megfelelően igazolja, hogy az (EU) 2024/1447 tanácsi végrehajtási határozat mellékletében meghatározott követelményekkel összhangban a lépés kielégítő módon teljesült,

·A minisztertanács 1228-P. sz. rendelete az épületek hőtechnikai korszerűsítésére vonatkozó, 2050-ig szóló stratégia jóváhagyásáról és a kapcsolódó cselekvési terv (2023. december 29.);

·Az épületek hőtechnikai korszerűsítésére vonatkozó, 2050-ig szóló stratégia – az 1228-P. sz. rendelet melléklete (2023. december 29.);

·A stratégiához kapcsolódó cselekvési terv (2023. december 29.).

Elemzés 

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a 10.15. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

Az ukrán minisztertanács 2023. december 29-én elfogadta az 1228-P. sz. rendeletet az épületek hőtechnikai korszerűsítésére vonatkozó, 2050-ig szóló stratégia jóváhagyásáról és a stratégiához kapcsolódó cselekvési tervről. A jóváhagyott 1228-P. sz. rendelet mellékletei az épületek hőtechnikai korszerűsítésére vonatkozó, 2050-ig szóló stratégia (a továbbiakban: stratégia) és a cselekvési terv (a továbbiakban: cselekvési terv).

A stratégia a piaci alapú pénzügyi eszközök és ösztönzők bevezetéséről szóló szakaszokat tartalmaz. Megállapítja, hogy a hőtechnikai korszerűsítés kedvező piaci környezetének megteremtése érdekében a hőtechnikai korszerűsítés ágazatában működő aktív kis- és középvállalkozásokat részleges állami garanciákkal és kamatköltségeik egy részének megtérítésével kell támogatni. Támogatni kell továbbá az épületek energiahatékony felújítására szolgáló energiahatékony berendezések helyi gyártását Ukrajnában.

Az elfogadott dokumentumok között szerepel a szakpolitikai intézkedések ütemterve, beleértve azokat is, amelyek célja a közel nulla energiaigényű épületek bevezetésének támogatása. A cselekvési terv a rendelet mellékleteként felvázolja az épületek hőtechnikai korszerűsítésére vonatkozó, 2050-ig szóló stratégia végrehajtásának konkrét lépéseit leíró szakpolitikai intézkedéseket tartalmazó ütemtervet. Meghatározza a határidőket, a felelős intézményeket és a státuszt. A cselekvési terv felvázolja a 2024–2026 közötti időszak valamennyi, a stratégia végrehajtását célzó lépését.

A stratégia kimondja, hogy „az épületek hőtechnikai korszerűsítését támogató, 2050-ig szóló programnak” biztosítania kell a közel nulla energiaigényű épületek előmozdítását. A stratégia célként említi továbbá a közel nulla energiaigényű épületek számának növelését. A cselekvési terv a közel nulla energiaigényű épületek célkitűzésére öt „kiemelt irány” keretében hivatkozik, az alábbiak szerint:

·a szabályozási követelmények jóváhagyása, valamint az épületek számának nyomon követése és mutatói a közel nulla energiaigényű épületeket támogató intézkedések tekintetében,

·nyilvánosan hozzáférhető portfólió létrehozása példaértékű hőtechnikai korszerűsítési projektekből, beleértve a közel nulla energiaigényű épületek tervezéséhez kapcsolódó tételeket is,

·az energiahatékonysági alap részeként a közel nulla energiaigényű épületek támogatási számainak növelése,

·a mérnökök és tervezők képzésének és átképzésének támogatása a hőtechnikai korszerűsítés területén, a közel nulla energiaigényű épületek kivitelezéséhez szükséges készségekre is kiterjedően.

A Bizottság értékelése: Kielégítő módon teljesült

A lépés neve: A 2033-ig tartó időszakra vonatkozó, aknamentesítésről szóló stratégiai dokumentum elfogadása

Kapcsolódó reform/beruházás: Szárazföldi és vízi területek aknamentesítése

Finanszírozási forrás: Hitelek

Kontextus

A bizottsági végrehajtási határozat melléklete a 12.8. lépésre vonatkozóan a következő követelményleírást tartalmazza:

A 2033-ig tartó időszakra vonatkozó, aknamentesítésről szóló stratégiai dokumentum elfogadása jóváhagyásáról szóló jogalkotási aktus (az ukrán minisztertanács vagy az ukrán elnök jogi aktusa) elfogadása. A jogalkotási aktus a következő fő területekre összpontosít:

-az aknamentesítés igazgatása,

-az aknamentesítési tevékenységeket végzők hatékonyságának támogatása,

-baleset-megelőzés,

-az áldozatoknak nyújtott átfogó segítség,

-innováció,

-a nemek közötti egyensúly és képviselet,

-a magánpiac fejlődése,

-hatékony és átlátható koordináció a támogatókkal,

-az aknamentesítési feladatok rangsorolási rendszerének kialakítása.

A 12.8. lépés a 12. fejezet (Agrár-élelmiszeripari ágazat) szerinti 6. reform egyetlen lépése, amely a föld- és vízterületek aknamentesítését érinti. Ez a lépés az ugyanazon fejezet 1. beruházásának két lépéséhez (12.9. és 12.10.) kapcsolódik, amelyek együttesen legalább 150 millió EUR összegű beruházást igényelnek a mezőgazdasági földterületek aknamentesítésére a 2024–2027-es állami költségvetésben. Ebből legalább 75 millió EUR-t 2025-ig kell beállítani a költségvetésbe.

Benyújtott bizonyítékok

1.Összefoglaló dokumentum, amely megfelelően igazolja, hogy az (EU) 2024/1447 tanácsi végrehajtási határozat mellékletében meghatározott követelményekkel összhangban a lépés kielégítő módon teljesült,

2.A 2033-ig tartó időszakra vonatkozó nemzeti aknamentesítési stratégia jóváhagyásáról és a 2024–2026-os időszakra szóló cselekvési terv jóváhagyásáról szóló, 2024. június 28-i 616-r minisztertanácsi rendelet;

3.A 2033-ig terjedő időszakra vonatkozó aknamentesítésre vonatkozó nemzeti stratégia – a 2024. június 28-i 616-r. sz. rendelet mellékleteként;

4.A 2024–2026-os időszakra vonatkozó cselekvési terv – a 2024. június 28-i 616-r. sz. rendelet mellékleteként.

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a 12.8. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

Az ukrán minisztertanács a 2024. június 28-i 616-r. sz. rendelettel jóváhagyta a 2033-ig tartó időszakra szóló nemzeti aknamentesítési stratégiát. A stratégia céljai a következők: i. annak biztosítása, hogy a területek biztonságos és produktív felhasználásuk érdekében mentesek legyenek a robbanótestek jelentette kockázattól; ii. a robbanótestek által a lakosság életére és egészségére gyakorolt hatás csökkentése; valamint iii. aknamentesítési irányítási rendszer fejlesztése.

A stratégia ismerteti az aknamentesítés irányítását. A 3. stratégiai cél egy sor feladatot határoz meg e stratégiai cél elérése érdekében. Ezek közé tartozik az aknamentesítés irányításáért felelős végrehajtó hatóságok számára szükséges kapacitás biztosítása, valamint e területen a feladatok rangsorolására szolgáló hatékony rendszer bevezetése. Célja az aknamentesítési erőfeszítések helyi szintű koordinációjának javítása, valamint a végrehajtó hatóságok és a helyi önkormányzati szervek közötti hatékony kommunikáció megvalósítása nemzeti és szubnacionális szinten. A cél emellett egységes információkezelési rendszert vezet be. A 2. stratégiai cél a kockázattudatossági képzés hatékony koordinációját foglalja magában.

A stratégia támogatja az aknamentesítési tevékenységeket végzők hatékonyságát. A 3. stratégiai cél egységes tanúsítási eljárások létrehozására irányul az aknamentesítési tevékenységeket végzők és az aknamentesítési folyamatok számára. Az innovációk bevezetése az 1. stratégiai célnak megfelelően növelni fogja az aknamentesítési tevékenységeket végzők hatékonyságát.

A stratégia célja a balesetek megelőzése. A 2. stratégiai cél a robbanótestek jelentette kockázattal potenciálisan érintett területek földrajzi határainak tudatosítását irányozza elő, többek között az érintett területek hatékony megjelölése révén. A cél a robbanásveszéllyel kapcsolatos kockázattudatossági képzés hatékony koordinációjának elősegítése. A 3. stratégiai cél olyan mechanizmusok végrehajtását foglalja magában, amelyekkel – a meghatározott, szükséges tevékenységek körén kívül – megelőzhető a személyek veszélyes területeken való munkavégzése, rögzíti továbbá az elszámoltathatóság feltételeit az ilyen munkavégzés esetén.

A stratégia leírja az áldozatoknak nyújtott átfogó segítségnyújtást biztosító mechanizmusokat. A 2. stratégiai cél magában foglalja a robbanótest által érintett személyek megfelelő és hozzáférhető szociális védelmét, többek között a megfelelő segítségnyújtás megszervezésének hatékony ágazatközi koordinációja, a megfelelő és hozzáférhető társadalmi rehabilitációs szolgáltatások és a hozzáférhetőség biztosítása, valamint az olyan közösségekhez való akadálymentes hozzáférés révén, ahol ezek az emberek élnek.

A stratégia az innovációra összpontosít. Az 1. stratégiai cél az innovációt elősegítő környezet megteremtését célozza az aknamentesítés területén. Előírja egy olyan környezet megteremtését és/vagy működését, amely kedvező az innováció és a termelés bevezetéséhez, valamint olyan innovatív technológiák bevezetéséhez, amelyek bizonyították hatékonyságukat.

A stratégia előmozdítja a nemek közötti egyensúlyt és képviseletet. Az 1. stratégiai cél arra törekszik, hogy az aknamentesítési tevékenységekben való szakmai részvételbe bevonja az államot különösen érdeklő társadalmi kategóriák és csoportok képviselőit. A stratégia célja a nők, a veteránok, a robbanótesttel érintett személyek és a fogyatékossággal élő személyek bevonása.

A stratégia célja a magánpiac fejlesztése. Az 1. stratégiai cél az aknamentesítési szolgáltatások piacának ösztönzését irányozza elő. Célja továbbá, hogy elősegítse az innovációt támogató környezetet az aknamentesítés terén, és megteremtse a feltételeket az aknamentesítéshez szükséges áruk belföldi előállításához és azok ukrajnai felhasználásának a fejlesztéséhez.

A stratégia a donorokkal való hatékony és átlátható koordinációra összpontosít. A 3. stratégiai cél a nemzetközi technikai segítségnyújtás hatékony felhasználását javasolja az aknamentesítési tevékenységek során. Ukrajna olyan mechanizmust fog bevezetni, amely rangsorolja a donorok általi helyszíni segítségnyújtás iránti igényeket. A stratégia hatékony és elégséges mechanizmusok bevezetésével kívánja biztosítani a segítségnyújtás igénybevételének átláthatóságát. Bevezetését követően az intézkedés hozzá fog járulni a korrupció megelőzéséhez és a donorok felelősségének való megfeleléshez.

A stratégia megteremti az alapot az aknamentesítési feladatok rangsorolási rendszerének kialakításához. A 3. stratégiai cél hatékony feladatpriorizálási rendszer végrehajtását írja elő e területen. Az 1. stratégiai cél megemlíti azon kritériumok meghatározását, amelyek alapján a területen élő közösség földterületei mentesíthetők a robbanótestek jelenlétének gyanúja alól. A stratégiát kísérő cselekvési terv előírja, hogy 2024-ben el kell fogadni az aknamentesítési feladatok rangsorolására szolgáló rendszert.

A Bizottság értékelése: Kielégítő módon teljesült