EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.4.30.

COM(2024) 183 final

2024/0098(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló, 2023. október 4-i (EU) 2023/2124 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

E javaslat célja, hogy a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) – amelynek az Európai Unió (EU) 1998 óta szerződő fele – által 2021-ben és 2022-ben elfogadott halászati állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket átemelje az uniós jogba. A GFCM intézkedéseinek átemelésére első alkalommal az 1343/2011/EU rendelet 1 révén került sor, amelyet az (EU) 2015/2102 rendelet 2 és az (EU) 2019/982 rendelet 3 módosított. Mivel az 1343/2011/EU rendelet már több alkalommal jelentősen módosult, és további módosításokra van szükség, az egyértelműség, az egyszerűsítés és a jogbiztonság érdekében 2023-ban sor került annak átdolgozására az (EU) 2023/2124 rendelet révén 4 . A jelenlegi javaslat további módosításokat illeszt be az (EU) 2023/2124 rendeletbe. Ezek a további módosítások a GFCM további intézkedéseit ültetik át.

A GFCM a Földközi-tenger és a Fekete-tenger halászati erőforrásainak kezeléséért felelős regionális halászati gazdálkodási szervezet. Fő célkitűzése a következők előmozdítása: i. a Földközi-tenger és a Fekete-tenger élő tengeri erőforrásainak fejlesztése, megőrzése, észszerű kezelése és lehető legjobb hasznosítása; és ii. az akvakultúra fenntartható fejlesztése a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren. Az EU és 10 tagállama (Bulgária, Ciprus, Franciaország, Görögország, Horvátország, Málta, Olaszország, Spanyolország, Szlovénia és Románia) szerződő felei a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) létrehozásáról szóló megállapodásnak.

A GFCM-nek az illetékességi területén joga van halászati állományvédelmi és -gazdálkodási határozatokat hozni („ajánlásokat” megfogalmazni). E jogi aktusok címzettjei a GFCM létrehozásáról szóló megállapodás szerződő felei, de azok az ágazat szereplőire (például a hajóparancsnokokra) vonatkozó kötelezettségeket is tartalmazhatnak. A GFCM ajánlásai az azokról szóló első értesítéstől számított 120 nap elteltével emelkednek jogerőre, amennyiben nem merültek fel ellenvetések. Az EU köteles a hatálybalépésüktől kezdve biztosítani ezen intézkedések nemzetközi kötelezettségként való betartását.

Fontos, hogy ez a javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikke alapján felhatalmazáson alapuló hatásköröket biztosít a Bizottság részére annak biztosítása érdekében, hogy az Unió továbbra is teljesítse a GFCM létrehozásáról szóló megállapodás szerinti kötelezettségeit.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Amennyiben a GFCM 2021-ben és 2022-ben elfogadott határozataira a hatályos uniós jog még nem terjed ki, az ilyen határozatokat át kell emelni az uniós jogrendszerbe annak biztosítása érdekében, hogy azokat Unió-szerte egységesen és hatékonyan alkalmazzák.

Fontos, hogy ez a javaslat figyelembe veszi az (EU) 2019/1241 rendeletet 5 . Követi a megreformált közös halászati politika 6 keretében kitűzött célokat, és alkalmazására az 1967/2006/EK rendelet 7 sérelme nélkül kerül sor.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Nem alkalmazható.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Ez a javaslat az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésén alapul, mivel a megreformált közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósításához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Ez a javaslat az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik (az EUMSZ 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja). A szubszidiaritás elve ezért nem alkalmazandó.

•Arányosság

Ez a javaslat biztosítani kívánja, hogy az uniós jog összhangban álljon a GFCM – amelynek az Unió szerződő fele – által elfogadott nemzetközi kötelezettségekkel. A javaslat nem lépi túl a kívánt cél eléréséhez szükséges mértéket.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javasolt jogi eszköz az Európai Parlament és a Tanács rendelete egy meglévő rendelet módosításáról. A javasolt eszköz figyelembe veszi a megreformált közös halászati politika célkitűzéseit, valamint az EU által vállalt egyéb nemzetközi kötelezettségeket.

Ez a javaslat a GFCM ajánlásainak ötödik alkalommal történő átemelését jelenti az uniós jogba.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Nem alkalmazható.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

E javaslat a GFCM meglévő, a szerződő felekre nézve kötelező erejű intézkedéseinek végrehajtására irányul. Konzultációkra került sor az uniós tagállamok nemzeti szakértőivel és ágazati képviselőivel a GFCM 44. és 45. éves ülésszakán folytatott tárgyalások előkészítése során és a tárgyalások alatt egyaránt. Következésképpen a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges külön konzultációt folytatni e rendeletről az érdekelt felekkel.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Nem alkalmazható.

•Hatásvizsgálat

A GFCM által elfogadott intézkedések a GFCM tudományos tanácsadó bizottságának a szakvéleményén alapulnak. További hatásvizsgálatra nem kerül sor, mivel a GFCM intézkedésein túlmutató új politika nem kerül meghatározásra, és az átültetéstől nem várhatók jelentős új hatások.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

E javaslat nem kapcsolódik a REFIT-hez.

•Alapjogok

Ez a javaslat nincs hatással az európai polgárok alapvető jogainak védelmére.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Nem alkalmazható.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Nem alkalmazható.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Nem alkalmazható.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Ez a javaslat a következőkkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik: i. a halállományokkal való fenntartható gazdálkodás és azok megőrzése; valamint ii. a halászati tevékenységek egyes tengeri fajokra gyakorolt hatása a Földközi-tenger és a Fekete-tenger térségében.

Emellett ez a javaslat technikai intézkedéseket tartalmaz a következőkre vonatkozóan: i. az európai angolna és a nemes korall fenntartható kiaknázása a GFCM létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen; ii. a tengeri madarak, tengeri teknősök és cetfélék járulékos befogásának csökkentése a GFCM létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen; valamint iii. a barátfókák, a cápák és a ráják védelme a GFCM létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen. A javaslat továbbá: i. átemeli az uniós jogba a kis méretű nyílt vízi fajok adriai-tengeri halászatára vonatkozó intézkedéseket; ii. új rendelkezéseket vezet be a fekete-tengeri spratt és tüskéscápa tekintetében; és iii. két új fejezetet vezet be a GFCM létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen végzett átrakodásokra és rekreációs célú halászatra vonatkozóan.

2024/0098 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 81,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 92,

rendes jogalkotási eljárás keretében 103,

mivel:

(1)A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság létrehozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a GFCM-megállapodás) megfelelő keretet nyújt ahhoz a többoldalú együttműködéshez, amely a Földközi-tenger és a Fekete-tenger biológiai erőforrásainak fenntartható és az összeomlás alacsony kockázatával járó fejlesztésének, védelmének, észszerű kezelésének és lehető legjobb hasznosításának előmozdítására irányul.

(2)Az Európai Unió, valamint Bulgária, Ciprus, Horvátország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Málta, Románia, Szlovénia és Spanyolország a GFCM-megállapodás szerződő felei.

(3)A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (a továbbiakban: GFCM) által elfogadott ajánlások kötelezőek a szerződő feleire nézve. Az említett ajánlások ezért kötelezőek az Unióra nézve, így azokat végre kell hajtani az uniós jogban, kivéve, ha azok tartalmára már kiterjed az uniós jog. Az Uniónak biztosítania kell, hogy az uniós vizeken kívül folytatott uniós halászati tevékenységek az uniós jog alapján alkalmazandó elvekkel és előírásokkal azonos elveken és előírásokon alapuljanak, miközben elősegíti a tisztességes versenyt az uniós piaci szereplők és a harmadik országbeli piaci szereplők között.

(4)Az említett okokból, és mivel az ajánlások uniós jogban való végrehajtásához azok állandó jellege miatt szintén állandó jogi eszközre van szükség, helyénvaló az említett ajánlások jogalkotási aktussal történő végrehajtása, jogi egyértelműséget és kiszámíthatóságot biztosítva a GFCM-hez tartozó vizeken tevékenykedő uniós piaci szereplők számára.

(5)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2124 rendelete4 bizonyos rendelkezéseket határoz meg a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (a továbbiakban: GFCM) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatban. Ez a GFCM ajánlásainak végrehajtására vonatkozó jogalkotási aktus.

(6)E rendelettel át kell emelni az uniós jogba az alábbi ajánlásokban meghatározott azon intézkedéseket, amelyeket az uniós jog még nem fed le.

(7)2021. évi éves ülésén a GFCM elfogadta az adriai-tengeri Jabuka-árokban (Pomo-árok) halászati korlátozás alá vont terület létrehozásáról szóló GFCM/44/2021/2. sz. ajánlást – amely módosította a GFCM/41/2017/3. sz. ajánlást –, valamint az Oroszlán-öbölben az ívó rajok és az érzékeny mélytengeri élőhelyek védelme érdekében halászati korlátozás alatt álló terület létrehozásáról szóló GFCM/44/2021/5. sz. ajánlást, amely hatályon kívül helyezte GFCM/33/2009/1. sz. ajánlást.

(8)2021. évi éves ülésén a GFCM elfogadta továbbá a spratt fekete-tengeri fenntartható kiaknázásával kapcsolatos állománygazdálkodási intézkedésekről szóló GFCM/44/2021/9. sz. ajánlást, valamint a tüskéscápa fekete-tengeri fenntartható halászatára vonatkozó állománygazdálkodási intézkedésekről szóló GFCM/44/2021/10. sz. ajánlást.

(9)2021. évi éves ülésén a GFCM elfogadta továbbá a Földközi-tengeren élő tengeri madarak védelme érdekében a halászati hatások mérsékléséről szóló GFCM/44/2021/13. sz. ajánlást, a tengeri teknősök védelme érdekében a halászati hatások mérsékléséről szóló GFCM/44/2021/14. sz. ajánlást, a cetfélék védelme érdekében a halászati hatások mérsékléséről szóló GFCM/44/2021/15. sz. ajánlást, valamint a földközi-tengeri cápák és ráják védelmét célzó további mérséklő intézkedésekről szóló GFCM/44/2021/16. sz. ajánlást.

(10)2021. évi éves ülésén a GFCM elfogadta a Fekete-tengeren a nagy rombuszhalra vonatkozó fogási tanúsítási rendszerről szóló GFCM/44/2021/17. sz. ajánlást.

(11)2021. évi éves ülésén a GFCM elfogadta továbbá a feltételezhetően jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók listájának létrehozásáról szóló GFCM/44/2021/19. sz. ajánlást, amely hatályon kívül helyezte a GFCM/43/2019/8. sz. ajánlást. Az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 11 5 csak részben fedi le az említett ajánlás tartalmát.

(12)2021. évi éves ülésén a GFCM elfogadta továbbá a kis méretű nyílt vízi fajok adriai-tengeri fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/44/2021/20. sz. ajánlást.

(13)2022. évi éves ülésén a GFCM elfogadta a Földközi-tengeren az európai angolnára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/45/2022/1. sz. ajánlást, amely módosította a GFCM/42/2018/1. sz. ajánlást.

(14)2022. évi éves ülésén a GFCM elfogadta továbbá a nemes korall földközi-tengeri fenntartható kiaknázására vonatkozó állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/45/2022/2. sz. ajánlást, amely módosította a GFCM/43/2019/4. sz. ajánlást.

(15)2022. évi éves ülésén a GFCM elfogadta továbbá a nagyszemű vörösdurbincs alborán-tengeri fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/45/2022/3. sz. ajánlást, amely hatályon kívül helyezte a GFCM/44/2021/4., a GFCM/43/2019/2. és a GFCM/41/2017/2. sz. ajánlást.

(16)2022. évi éves ülésén a GFCM elfogadta továbbá a Tuniszi-csatorna tengerfenéki állományainak fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/45/2022/4. sz. ajánlást, amely hatályon kívül helyezte a GFCM/44/2021/12. és a GFCM/42/2018/5. sz. ajánlást.

(17)2022. évi éves ülésén a GFCM elfogadta továbbá az óriásgarnéla és a vörös garnéla állományainak tuniszi-csatornabeli fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/45/2022/5. sz. ajánlást, amely hatályon kívül helyezte a GFCM/44/2021/7. és a GFCM/43/2019/6. sz. ajánlást.

(18)2022. évi éves ülésén a GFCM elfogadta továbbá az óriásgarnéla és a vörös garnéla állományainak jón-tengeri fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/45/2022/6. sz. ajánlást, amely hatályon kívül helyezte a GFCM/44/2021/8. és a GFCM/42/2018/4. sz. ajánlást.

(19)2022. évi éves ülésén a GFCM elfogadta továbbá a Levantei-tengeren az óriásgarnélára és a vörösgarnélára irányuló, fenntartható, vonóhálóval folytatott tengerfenéki halászatra vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/45/2022/7. sz. ajánlást, amely hatályon kívül helyezte a GFCM/42/2018/3. sz. ajánlást.

(20)2022. évi éves ülésén a GFCM elfogadta a Földközi-tengeren folytatott fenntartható, rekreációs célú halászatra vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló GFCM/45/2022/12. sz. ajánlást.

(21)2022. évi éves ülésén a GFCM elfogadta továbbá a GFCM alkalmazási területén lévő, halászati korlátozás alá vont területekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló GFCM/45/2022/11. sz. ajánlást.

(22)2022. évi éves ülésén a GFCM elfogadta továbbá a GFCM alkalmazási területén az átrakodás szabályozásáról szóló GFCM/45/2022/14. sz. ajánlást.

(23)2022. évi éves ülésén a GFCM elfogadta továbbá a Tuniszi-csatorna és a Jón-tenger nemzeti joghatóságon kívül eső vizeinek nemzetközi közös ellenőrzési és felügyeleti rendszeréről szóló GFCM/45/2022/15. sz. és GFCM/45/2022/16. sz. ajánlást.

(24)Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor az európai adatvédelmi biztossal, aki [dátum]-án/-én véleményt nyilvánított 12 6.

(25)A Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az e rendeletben foglalt rendelkezések végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a GFCM titkárságával való együttműködés és információcsere tekintetében, és a következők formátuma és továbbítása tekintetében: az aranymakrahal-halászat tekintetében megállapított halászati tilalmi időszakban a rossz időjárás miatt elvesztett napok átvitelére vonatkozó kérelmek, valamint az ilyen átvitelről szóló jelentés; továbbá az aranymakrahal-halászatra vonatkozó adatgyűjtés keretében teendő jelentés. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(26)Annak biztosítása érdekében, hogy az Unió továbbra is teljesítse a GFCM-megállapodás szerinti kötelezettségeit, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az uniós jogban már végrehajtott, létező GFCM-intézkedések Unióra nézve kötelezővé vált azon módosításainak az uniós jogban való végrehajtása tekintetében, amelyek a halászati engedéllyel rendelkező hajók jegyzékének a GFCM-lajstromba való felvétele céljából a GFCM titkársága részére való továbbítására, a vörös nemeskorallra vonatkozó állományvédelmi intézkedésektől való eltérésekre; a vörös nemeskorallra és a nagy rombuszhalra vonatkozó állandó fogási dokumentációs rendszer (CDS) végrehajtására; a kikötő szerint illetékes állam által hozott intézkedésekre; a GFCM földrajzi alterületek táblázatára, térképére és földrajzi koordinátáira, a kikötő szerint illetékes állam hatósága által a hajók tekintetében végzett ellenőrzési eljárásokra, az átrakodási nyilatkozatra, az észlelési jelentésre és a GFCM statisztikai mátrixaira vonatkoznak. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy ezekre a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 13 7 foglalt elvekkel összhangban kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(27)Az (EU) 2023/2124 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk
A 2023/2124/EU rendelet módosításai

Az (EU) 2023/2124 rendelet a következőképpen módosul:

1. A 3. cikk a következőképpen módosul:

a) a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében, az 1967/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikkében, az 1005/2008 tanácsi rendelet 2. cikkének 1–4. pontjában, az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 4. cikkében, az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 1–13. pontjában és az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében meghatározott fogalommeghatározásokon túlmenően a következő fogalommeghatározások alkalmazandók”;

b) a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„9. »halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület«: földrajzilag meghatározott terület, ahol bizonyos halászati tevékenységek ideiglenes tilalom vagy korlátozás alatt állnak

a GFCM alkalmazási területén a tengerek biológiai erőforrásai védelmének és fenntartható hasznosításának javítása érdekében;

10. »kijelölt kirakodási pont«: a szerződő felek és az együttműködő nem szerződő felek által a GFCM alkalmazási területén a kikötő szerinti államok jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal szembeni intézkedéseinek regionális rendszeréről szóló GFCM/40/2016/1. sz. ajánlással összhangban kijelölt kikötők vagy parthoz közeli helyek, tengeri terminálok és más, kirakodásra, átrakodásra, csomagolásra, halászhajók üzemanyag-felvételére és készletfelvételére szolgáló létesítmények, ahol a halászati termékek kirakodása, átrakodása, csomagolása és/vagy feldolgozási műveletei engedélyezettek;

11. »fogási tanúsítvány«: a szállítmányt kísérő és az illetékes hatóság által hitelesített hivatalos okmány, amely lehetővé teszi a halakra vonatkozó pontos és ellenőrizhető információk továbbítását az ellátási lánc egészében;

12. »fogási dokumentációs rendszer« vagy »CDS«: a vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel összhangban létrehozott rendszer, amelynek elsődleges célja elősegíteni annak megállapítását az ellátási lánc mentén, hogy a halak az alkalmazandó nemzeti, regionális és nemzetközi állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedésekkel összhangban lévő fogásokból származnak-e.”

2. A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

Hatály

Ez a fejezet az európai angolnára (Anguilla anguilla) irányuló valamennyi halászati tevékenységre alkalmazandó, így a célzott és járulékos halászatra, valamint a rekreációs célú halászatra a Földközi-tenger vizein az I. mellékletben meghatározottak szerint, ideértve az édesvizeket, valamint az átmeneti és a brakkvizeket is, mint például a lagúnák és a torkolatok.”

3. Az irányelv a 12. és a 13. cikk között a következő 12a. cikkel egészül ki:

„12a. cikk

Rekreációs célú halászat

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy minden élőhelyen megtiltsák a rekreációs célú halászatot az európai angolna valamennyi életszakasza tekintetében (üveg-, sárga- és ezüstangolna). ”

4. Az irányelv a 14. és a 15. cikk között a következő 14a. cikkel egészül ki:

„14a. cikk

Flottakezelési intézkedések

A tagállamok biztosítják, hogy a kulcsfontosságú állományok aktív halászatát végző, fenékvonóhálóval halászó flották teljes flottakapacitása vagy halászati erőkifejtése – a nemzeti és a GFCM-nyilvántartásokban egyaránt rögzített bruttó tonnatartalom (BT) és/vagy bruttó regisztertonna (BRT), motorteljesítmény (kW) és a hajók száma tekintetében – ne haladja meg a 2014–2017-ben vagy más, három egymást követő évben – például 2015–2018-ban, amennyiben a növekedés a 2014–2017-es referencia-időszakhoz képest legfeljebb 50 %-os – piros ostorgarnélára halászó feszítőlapos vonóhálós hajók számát vagy halászati erőkifejtését.”

5. A 15. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok minden év március 15-ig megküldik a Bizottságnak az adott évre vonatkozóan a 13. cikkben felsorolt fajok halászatára engedéllyel rendelkező és azokat aktívan halászó valamennyi halászhajót tartalmazó jegyzéket. A Bizottság az említett jegyzéket minden év március 31-ig továbbítja a GFCM titkárságának. Az említett jegyzék minden hajóra vonatkozóan tartalmazza a VIII. mellékletben említett információkat.”;

b) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az e szakasz hatálya alá tartozó, feszítőlapos vonóhálóval tevékenységet folytató hajók csak akkor végezhetnek bizonyos halászati tevékenységeket, ha azok szerepelnek az illetékes hatóságok által kiállított érvényes halászati engedélyben.”

6. A 16. cikk 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3. Teljes fogás és visszadobott halak”

7. A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„17. cikk

További területi vagy időbeli korlátozások

(1) A piros ostorgarnéla ívó rajaira halászó fenékvonóhálós hajóknak március és december között 30 egymást követő napon át be kell szüntetniük a halászatot.

(2) A tagállamok minden év május 30-ig tájékoztatják a Bizottságot ezekről az időbeli korlátozásokról. A Bizottság minden év június 30-ig továbbítja ezeket az információkat a GFCM titkárságának.”

8. A 18 cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az 1224/2009/EK rendelet 34. cikkének sérelme nélkül a tagállamok figyelemmel kísérik a fogási korlátok felhasználását, és az előző hónapra vonatkozóan minden hónap tizenötödik napjáig jelentést küldenek a Bizottságnak a fogásokról, attól a naptól kezdve, amikor az adott kvóta 80 %-át kimerítették.

A Bizottság az említett információkat haladéktalanul továbbítja a GFCM titkárságának.

A fogási korlát elérését követően az érintett tagállam megtiltja a kulcsfontosságú állományokból ejtett további fogásokat.”

9. A 20. cikk helyébe az alábbi szöveg lép:

„20. cikk

Hajómegfigyelési rendszer

Az 1224/2009/EK rendelet 9. cikkének ellenére minden 12 métert meghaladó legnagyobb hosszal rendelkező, az e szakasz hatálya alatt aktív halászatot folytató hajót műholdas hajómegfigyelési rendszerrel (VMS) kell felszerelni.

2026. január 8-ig a tagállamok engedélyezhetik a 15 méternél rövidebb hajók számára, hogy eltérjenek az első bekezdéstől, amennyiben kizárólag a tagállam felségvizein folytatnak tevékenységet, és/vagy az indulástól a kikötőbe való visszatérésig soha nem töltenek 24 óránál hosszabb időt a tengeren.

A tagállamok haladéktalanul jelentést tesznek a Bizottságnak az 1224/2009/EK rendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban engedélyezett eltérésekről, valamint az e hajók megfigyelésére alkalmazott egyéb ellenőrzési eszközökről. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja a GFCM titkárságának.”

10. Az irányelv a 21. és a 22. cikk között a következő 21a. cikkel egészül ki:

„21a. cikk

Halászati állománygazdálkodási intézkedések vagy nemzeti állománygazdálkodási tervek

(1) A tagállamok e szakasz hatálya alatt halászati állománygazdálkodási intézkedéseket vagy nemzeti állománygazdálkodási terveket fogadnak el annak biztosítása érdekében, hogy az óriásgarnéla és a vörös garnéla lehalászási szintje elérje és fenntartsa a maximális fenntartható hozamot.

(2) A tagállamok minden év április 15-ig megküldik a Bizottságnak az elfogadott állománygazdálkodási intézkedéseket vagy nemzeti állománygazdálkodási terveket, valamint az említett intézkedések vagy tervek módosításait. A Bizottság az említett intézkedéseket vagy terveket, valamint azok módosításait minden év április 30-ig továbbítja a GFCM titkárságának.”

11. A szöveg a 23. és a 24. cikk között a következő 23a. cikkel egészül ki:

„23a. cikk

Flottakezelési intézkedések

A tagállamok biztosítják, hogy a teljes flottakapacitás – a nemzeti és a GFCM-nyilvántartásokban egyaránt rögzített bruttó tonnatartalom (BT) és/vagy bruttó regisztertonna (BRT), motorteljesítmény (kW) és a hajók száma tekintetében – ne haladja meg a 2019-ben piros ostorgarnélára halászó feszítőlapos vonóhálós hajókra vonatkozó flottakapacitást.”

12. A 24. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok minden év március 15-ig megküldik a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő, az adott évre vonatkozóan a 22. cikkben felsorolt fajok halászatára engedéllyel rendelkező és azokat aktívan halászó valamennyi halászhajót tartalmazó jegyzéket. A Bizottság az említett jegyzéket minden év március 31-ig továbbítja a GFCM titkárságának. Az említett jegyzék minden hajóra vonatkozóan tartalmazza a VIII. mellékletben említett információkat.”;

b) a szöveg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

13. A 25. cikk 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3. Teljes fogás és visszadobott halak.”

14. A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„26. cikk

Időbeli korlátozások

„(1) A piros ostorgarnéla ívó rajaira halászó fenékvonóhálós hajóknak március és december között 30 egymást követő napon át be kell szüntetniük a halászatot.

15. A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„27. cikk

Jelentéstételi kötelezettségek

(1)Az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése ellenére az engedéllyel rendelkező, e szakasz hatálya alá tartozó aktív halászatot folytató halászhajók halászai vagy parancsnokai – függetlenül a fogás élőtömegétől – bejelentik az óriásgarnéla és a vörös garnéla összes fogását és járulékos fogását.

(2)Az 1224/2009/EK rendelet 34. cikkének sérelme nélkül, a tagállamok az alábbiak szerint ellenőrzik a fogási korlátok felhasználását: attól a naptól kezdve, amikor a kvóta 80 %-át kimerítették, az érintett tagállam havi fogási jelentéseket küld a Bizottságnak. A Bizottság az említett információkat haladéktalanul továbbítja a GFCM titkárságának. Ezt a jelentést az előző hónapra vonatkozóan minden hónap tizenötödik napjáig kell megküldeni. A fogási korlát elérését követően a tagállam megtiltja a kulcsfontosságú állományokból ejtett további fogásokat.”

16. A 29. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„29. cikk

Hajómegfigyelési rendszer

2026. január 8-ig a tagállamok engedélyezhetik a 15 méternél rövidebb hajók számára, hogy eltérjenek az első bekezdésben foglalt szabálytól, amennyiben kizárólag az adott tagállam felségvizein folytatnak tevékenységet, vagy az indulástól a kikötőbe való visszatérésig soha nem töltenek 24 óránál hosszabb időt a tengeren. A tagállamok haladéktalanul jelentést tesznek a Bizottságnak az (EC) 1224/2009/EK rendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban engedélyezett eltérésekről, valamint az e hajók megfigyelésére alkalmazott egyéb ellenőrzési eszközökről. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja a GFCM titkárságának.”

17. A szöveg a 30. és a 31. cikk között a következő 30a., 30b., 30c. és 30d. cikkel egészül ki:

„30a. cikk

Halászati állománygazdálkodási intézkedések vagy nemzeti állománygazdálkodási tervek

30b. cikk

Nemzetközi közös ellenőrzési és felügyeleti rendszer

(1) A tagállamok ellenőrzési és felügyeleti tevékenységeket folytathatnak e szakasz hatálya alatt a nemzetközi közös ellenőrzési és felügyeleti rendszer (a továbbiakban: a rendszer) keretében, az I. mellékletben meghatározott GFCM 19, 20 és 21 földrajzi alterületeken (Jón-tenger) található, nemzeti joghatóságon kívül eső vizekre kiterjedően (a továbbiakban: az ellenőrzés és felügyelet tárgyát képező terület).

(2) A tagállamok ellenőröket jelölhetnek ki és ellenőrző eszközöket rendelhetnek a rendszerhez, valamint ellenőrzéseket végezhetnek a rendszer keretében. A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv is kijelölhet uniós ellenőröket a rendszerhez.

(3) A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv koordinálja az Unió felügyeleti és ellenőrzési tevékenységeit, valamint az érintett tagállamokkal együttműködve közös alkalmazási tervet dolgozhat ki, amely lehetővé teszi, hogy az Unió teljesítse a rendszer keretében vállalt kötelezettségeit. A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy elősegítsék e tervek végrehajtását, különösen a szükséges emberi és anyagi erőforrások, valamint azok igénybevételének időszakai és földrajzi területei tekintetében.

(4) A tagállamok minden év november 15-ig megküldik a Bizottság vagy az általa kijelölt szerv részére az (1) bekezdésben említett területen ellenőrzésre és felügyeletre felhatalmazott ellenőrök névjegyzékét, valamint az ellenőrzés és a felügyelet során használt azon hajók és légi járművek nevét, amelyeket a következő évre vonatkozóan a rendszerhez kívánnak rendelni. A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv minden év december 1-jéig, vagy a lehető leghamarabb, az ellenőrzési tevékenységek megkezdése előtt megküldi ezeket az információkat a GFCM titkársága részére.

(5) A rendszerhez kijelölt ellenőröknek maguknál kell tartaniuk az illetékes hatóságok által a IV. melléklet szerinti minta alapján kiállított GFCM ellenőri kártyát.

(6) A hajóátvizsgálási és ellenőrzési feladatokat a rendszerrel összhangban ellátó hajóknak az V. melléklet szerinti egyedi lobogó vagy jelzőlobogó alatt kell közlekedniük.

(7) Minden tagállam gondoskodik arról, hogy a lobogója alatti közlekedésre jogosult, az (1) bekezdésben említett területen tevékenykedő valamennyi ellenőrhajó lehetőleg napi szintű, biztonságos kapcsolatot tartson az ugyanazon a területen tevékenykedő összes többi ellenőrhajóval a tevékenységeik összehangolásához szükséges információk megosztása céljából.

(8) Az (1) bekezdés szerinti területen ellenőrzési vagy felügyeleti jelenléttel rendelkező minden egyes tagállam a területre való belépéskor közli valamennyi ellenőrhajóval az előző tíznapos időszakban történt észlelések VII. melléklettel összhangban összeállított jegyzékét, valamint az ugyanabban az időszakban végrehajtott hajóátvizsgálások és ellenőrzések jegyzékét, amely tartalmazza a dátumokat, a koordinátákat és minden egyéb lényeges adatot.

30c. cikk

Ellenőrzések végzése

(1) A rendszerhez kijelölt ellenőrök:

a) a hajóra szállás előtt közlik az ellenőrhajó nevét a halászhajóval;

b) az ellenőrhajóra és az ellenőröket a halászhajókra átszállító hajóra is kitűzik az V. melléklet szerinti jelzőlobogót;

c) legfeljebb háromtagú ellenőrcsoportokat állítanak össze.

(2) Hajóra szálláskor az ellenőrök kötelesek bemutatni a IV. mellékletben ismertetett személyazonosító okmányt a halászhajó parancsnokának. Az ellenőrzést a GFCM egyik hivatalos nyelvén, lehetőség szerint a halászhajó parancsnoka által beszélt nyelven kell lefolytatni.

(3) Az ellenőrök az ellenőrzésről jelentést készítenek a VI. mellékletben meghatározott formában.

(4) Az ellenőrök a jelentést a hajóparancsnok jelenlétében írják alá, aki a jelentéssel kapcsolatban általa megfelelőnek vélt észrevételeket tehet, és akinek szintén alá kell írnia a jelentést.

(5) A jelentésről másolatot kap a hajóparancsnok és az ellenőrcsoportot küldő hatóság, amely továbbítja azt az ellenőrzés tárgyát képező hajó lobogó szerinti államának hatóságai és a Bizottság és/vagy az általa kijelölt szerv számára. A Bizottság továbbítja a jelentés másolatát a GFCM titkárságának.

(6) Az ellenőrcsoport létszámát és az ellenőrzés időtartamát az ellenőrhajó parancsnoki szerepet betöltő tisztje határozza meg minden lényeges körülmény figyelembevételével.

30d. cikk

Jogsértések

(1) E cikk alkalmazásában az alábbi tevékenységek minősülnek jogsértésnek:

a) az 1005/2008/EK rendelet 14 3. cikke (1) bekezdésének a), b), c), e), f), g) és h) pontjában említett tevékenységek;

b) a műholdas hajómegfigyelési rendszer zavarása; valamint

c) VMS nélküli tevékenykedés.

(2) Ha a halászhajó tekintetében végzett fedélzeti ellenőrző vizsgálati tevékenység során az ellenőrök jogsértést észlelnek, az ellenőrhajó lobogója szerinti tagállam hatóságai haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot vagy az általa kijelölt szervet, amely közvetlenül és a GFCM titkárságán keresztül is értesíti az ellenőrzött halászhajó lobogója szerinti államot. Az ellenőrök tájékoztatják továbbá a halászhajó lobogója szerinti állam ismerten a közelben tartózkodó ellenőrhajóit.

(3) A halászhajó lobogó szerinti tagállama biztosítja, hogy a jogsértést megállapító ellenőrzést követően az érintett halászhajó felhagyjon minden halászati tevékenységgel. A lobogó szerinti tagállam kötelezi a halászhajót arra, hogy 72 órán belül induljon el az általa kijelölt kikötőbe, ahol vizsgálatot kell indítani.

(4) Amennyiben az ellenőrzés során jogsértést észleltek, a lobogó szerinti tagállam által végrehajtott intézkedésekről és nyomon követésről értesíteni kell a Bizottságot vagy az általa kijelölt szervet. A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv továbbítja a megtett intézkedésekről és a nyomon követésről szóló jelentéseket a GFCM titkársága részére.

(5) A tagállami hatóságok a 30. cikk (3) bekezdése szerinti ellenőrzési jelentések, a VII. mellékletben előírt észlelési adatlap, valamint az ellenőrök által, dokumentumalapú vizsgálatok alapján tett megállapítások alapján ugyanúgy járnak el, mint a saját ellenőreik által készített jelentések és megállapítások alapján.”

18. A 34. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok minden év március 15-ig megküldik a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő, az adott évre vonatkozóan a 31. cikkben felsorolt fajok halászatára engedéllyel rendelkező és azokat aktívan halászó valamennyi halászhajót tartalmazó jegyzéket. A Bizottság az említett jegyzéket minden év március 31-ig továbbítja a GFCM titkárságának. Az említett jegyzék minden hajóra vonatkozóan tartalmazza a VIII. mellékletben említett információkat.”;

b) a szöveg a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e szakasz hatálya alá tartozó, feszítőlapos vonóhálóval tevékenységet folytató hajók csak akkor végezhetnek bizonyos halászati tevékenységeket, ha azok szerepelnek az illetékes hatóságok által kiállított érvényes halászati engedélyben.”

19. A 35. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„35. cikk

Halászati tevékenységek

(1) A tagállamok minden év augusztus 15-ig részletes jelentést küldenek a Bizottságnak az e szakasz hatálya alá tartozó tevékenységet folytató halászhajók előző évi halászati tevékenységéről, összesített formában. A Bizottság az említett jelentést minden év augusztus 31-ig továbbítja a GFCM titkárságának. A jelentés legalább a következőket tartalmazza:

1. működési napok;

2. működési terület;

3. a 31. cikkben felsorolt kulcsfontosságú fajokból ejtett teljes fogás, illetve visszadobott halak.”

20. A 36. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„36. cikk

Időbeli korlátozások

(1) A piros ostorgarnéla ívó rajaira halászó fenékvonóhálós hajóknak március és december között 30 egymást követő napon át be kell szüntetniük a halászatot.

21. A 37. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok kirakodási pontokat jelölnek ki, ahol az e szakasz hatálya alá tartozó aktív halászatot folytató hajók kirakodására sor kerül. A tagállamok minden kijelölt kikötő tekintetében meghatározzák az engedélyezett kirakodási és átrakodási időket és helyeket.” ;

b) a szöveg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A tagállamok minden év november 15-ig továbbítják a Bizottságnak az azoknak a kijelölt kirakodási pontoknak a jegyzékében bekövetkezett változásokat, ahol a 31. cikkben felsorolt kulcsfontosságú állományok kirakodására sor kerülhet. A Bizottság az említett jegyzéket minden év november 30-ig továbbítja a GFCM titkárságának.”

22. A szöveg a 37. és a 38. cikk között a következő 37a., 37b., 37c. és 37d. cikkel egészül ki:

„37a. cikk

Halászati állománygazdálkodási intézkedések vagy nemzeti állománygazdálkodási tervek

37b. cikk

Nemzetközi közös ellenőrzési és felügyeleti rendszer

(1) A tagállamok ellenőrzési és felügyeleti tevékenységeket folytathatnak e szakasz hatálya alatt a nemzetközi közös ellenőrzési és felügyeleti rendszer (a továbbiakban: a rendszer) keretében, az I. mellékletben meghatározott GFCM 12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterületeken (Tuniszi-csatorna) található, nemzeti joghatóságon kívül eső vizekre kiterjedően (a továbbiakban: az ellenőrzés és felügyelet tárgyát képező terület).

(3) A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv koordinálja az Unió felügyeleti és ellenőrzési tevékenységeit, valamint az érintett tagállamokkal együttműködve közös alkalmazási tervet dolgozhat ki, amely lehetővé teszi, hogy az Unió teljesítse a rendszer keretében vállalt kötelezettségeit. A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy elősegítsék e tervek végrehajtását, különösen a szükséges emberi és anyagi erőforrások, valamint azok igénybevételének időszakai és földrajzi területei tekintetében.

(4) Minden tagállam legkésőbb minden év november 15-ig megküldi a Bizottság vagy az általa kijelölt szerv részére az (1) bekezdésben említett területen ellenőrzésre és felügyeletre felhatalmazott ellenőrök névjegyzékét, valamint az ellenőrzés és a felügyelet során használt azon hajók és légi járművek nevét, amelyeket a következő évre vonatkozóan a rendszerhez kívánnak rendelni. A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv minden év december 1-jéig, vagy a lehető leghamarabb, az ellenőrzési tevékenységek megkezdése előtt megküldi ezeket az információkat a GFCM titkársága részére.

(5) A rendszerhez kijelölt ellenőröknek maguknál kell tartaniuk az illetékes hatóságok által a IV. melléklet szerinti minta alapján kiállított GFCM ellenőri kártyát.

(6) A hajóátvizsgálási és ellenőrzési feladatokat a rendszerrel összhangban ellátó hajóknak az V. melléklet szerinti egyedi lobogó vagy jelzőlobogó alatt kell közlekedniük.

37c. cikk

Ellenőrzések végzése

(1) A rendszerhez kijelölt ellenőrök:

a) a hajóra szállás előtt közlik az ellenőrhajó nevét a halászhajóval;

b) az ellenőrhajóra és az ellenőröket a halászhajókra átszállító hajóra is kitűzik az V. melléklet szerinti jelzőlobogót;

c) legfeljebb háromtagú ellenőrcsoportokat állítanak össze.

(3) Az ellenőrök az ellenőrzésről jelentést készítenek a VI. mellékletben meghatározott formában.

(6) Az ellenőrcsoport létszámát és az ellenőrzés időtartamát az ellenőrhajó parancsnoki szerepet betöltő tisztje határozza meg minden lényeges körülmény figyelembevételével.

37d. cikk

Jogsértések

(1) E cikk alkalmazásában az alábbi tevékenységek minősülnek jogsértésnek:

a) az 1005/2008/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a), b), c), e), f), g) és h) pontjában említett tevékenységek;

b) a műholdas hajómegfigyelési rendszer zavarása; valamint

c) VMS nélküli tevékenykedés.

(5) A tagállami hatóságok a 37c. cikk szerinti ellenőrzési jelentések, a VII. mellékletben előírt észlelési adatlap, valamint az ellenőrök által, dokumentumalapú vizsgálatok alapján tett megállapítások alapján ugyanúgy járnak el, mint a saját ellenőreik által készített jelentések és megállapítások alapján.”

23. A 44. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A nemes korallra vonatkozóan a (4) bekezdésben meghatározott fogási határértékszint elérésekor a tagállamok az érintett területeken betiltják a nemes korall halászatát. A tagállamok kötelesek haladéktalanul tájékoztatni a Bizottságot. A Bizottság a lehető leghamarabb tájékoztatja a GFCM titkárságát.”

24. A 49. cikk bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az 1224/2009/EK rendelet 17. cikkében foglalt szigorúbb rendelkezések sérelme nélkül, bármely kikötőbe lépés előtt, és a kikötőbe érkezés becsült időpontja előtt legalább négy órával – vagy ha a halászterület az érkezési kikötőtől kevesebb mint négy órára van, akkor legalább egy órával – a halászhajó parancsnokai vagy azok képviselője vagy az engedéllyel rendelkező halászok értesítik az illetékes hatóságokat a következő információkról:”.

25. Az 56. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d) az egyes begyűjtött telepek átmérője vagy a kirakodás szerinti átlagos átmérő.”

26. Az 57. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„57. cikk

Hatály

Ez a szakasz a szürke tőkehal (Merluccius merluccius) és a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) kulcsfontosságú tengerfenéki állományaira irányuló, uniós fenékvonóhálós hajók által a Tuniszi-csatornában – az I. melléklet szerinti 12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterületeken – végzett valamennyi halászati tevékenységre alkalmazandó.”

27. Az 58. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tagállamok minden év április 1-jéig megküldik a Bizottságnak az elfogadott állománygazdálkodási intézkedéseket vagy nemzeti állománygazdálkodási terveket, valamint az említett intézkedések vagy tervek módosításait. A Bizottság minden év április 30-ig továbbítja ezeket az információkat a GFCM titkárságának.”

28. Az 59. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„59. cikk

További területi vagy időbeli korlátozások

(1) A szürke tőkehal ívó rajaira irányuló, fenéken rögzített horogsorokkal, kopoltyúhálókkal és tükörhálókkal folytatott halászati tevékenységeket március és április között 30 egymást követő napon át be kell szüntetni. A tagállamok minden év május 31-ig tájékoztatják a Bizottságot ezekről az időbeli korlátozásokról. A Bizottság minden év június 30-ig továbbítja ezeket az információkat a GFCM titkárságának.

(2) Minden év július 1-jétől szeptember 30-ig tilos a fenékvonóhálós halászhajókkal folytatott halászati tevékenység, tekintet nélkül a hajók legnagyobb hosszára, a partvonal és a 14 földrajzi alterület (Gabèsi-öböl) 200 méteres izobátja között.

(3) A tagállamok biztosítják a meglévő tengeri felmérések folytatását, valamint az új területek, köztük a Máltai-fennsík határainál található talapzat és lejtők megfigyelését. Különös figyelmet kell fordítani a 12, 13 és 14 földrajzi alterületeken végzett tudományos felmérések folytatására, amelyek célja annak megállapítása, hogy a Hammameti-öbölben és a Tuniszi-öbölben található szürketőkehal-bölcsőhelyek potenciális ideiglenes vagy állandó halászati korlátozás alatt álló területek. Emellett a tagállamok folytatják a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák feltérképezésére irányuló erőfeszítéseiket, azok védelme érdekében a Tuniszi-csatornában folytatott vonóhálós halászattal szemben. A tagállamok legkésőbb egy hónappal a Földközi-tenger középső térségével foglalkozó szubregionális bizottság 2024. évi ülése előtt benyújtják a Tuniszi-csatorna déli részén található új, halászati korlátozás alatt álló területek értékeléséhez szükséges adatokat, és támogatják az értékelésükre irányuló munkát.”

29. A szöveg a következő 60a. cikkel egészül ki:

„60a. cikk

Flottakezelési intézkedések

A tagállamok biztosítják, hogy az e szakasz hatálya alá tartozó flotta teljes flottakapacitása – a nemzeti és a GFCM-nyilvántartásokban egyaránt rögzített bruttó tonnatartalom (BT) és/vagy bruttó regisztertonna (BRT), motorteljesítmény (kW) és a hajók száma tekintetében – ne haladja meg a 2021. évi tengerfenéki halászati flottakapacitást”.

30. A 61. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„61. cikk

A tengerfenéki állományra irányuló fenékvonóhálós halászat engedélyezése

(1) A tagállamok minden év március 15-ig megküldik a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő, az 57. cikkben felsorolt fajok halászatára engedéllyel rendelkező és azokat aktívan halászó hajók jegyzékét. A Bizottság a jegyzéket minden év március 31-ig továbbítja a GFCM titkárságának. A jegyzék minden hajóra vonatkozóan tartalmazza a VIII. mellékletben említett információkat.

(2) A tagállamok naprakész nyilvántartást vezetnek az (1) bekezdés szerint jegyzékbe foglalt hajókról.

(3) A tagállamok minden év augusztus 15-ig jelentést küldenek a Bizottságnak az e szakasz hatálya alá tartozó hajók halászati tevékenységeiről, összesített formában. Ez a jelentés tartalmazza legalább a szürke tőkehal és a piros ostorgarnéla lehalászási napjainak számát, lehalászási területét, fogásait és visszadobásait.

(4) A Bizottság a (3) bekezdésben meghatározott jelentést minden év augusztus 31-ig továbbítja a GFCM titkárságának.

(5) Az e szakasz hatálya alá tartozó, feszítőlapos vonóhálóval tevékenységet folytató hajók csak akkor végezhetnek bizonyos halászati tevékenységeket, ha azok szerepelnek az illetékes hatóságok által kiállított érvényes halászati engedélyben.”

31. A 62. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az 1224/2009/EK rendelet 43. cikkének (5) bekezdésével összhangban a tagállamok kirakodási pontokat jelölnek ki, ahol a Tuniszi-csatornában fogott szürke tőkehal és piros ostorgarnéla kirakodható. A tagállamok minden év november 15-ig megküldik a Bizottságnak az e jegyzékben bekövetkező változásokat. A Bizottság minden novembere 30-ig továbbítja ezeket az információkat a GFCM titkárságának.”;

b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A tagállamok minden kijelölt kirakodási pontra vonatkozóan meghatározzák az engedélyezett kirakodási és átrakodási időket és helyeket. A tagállamok biztosítják továbbá az ilyen tevékenységek ellenőrzését valamennyi kijelölt kirakodási ponton, valamennyi kirakodási és átrakodási időszakban.”

32. A 65. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A tagállami hatóságok a 64. cikk (3) bekezdése szerinti ellenőrzési jelentések, a VII. mellékletben előírt észlelési adatlapok, valamint az ellenőrök által, dokumentumalapú vizsgálatok alapján tett megállapítások alapján ugyanúgy járnak el, mint a nemzeti jogszabályaik értelmében a saját ellenőreik által készített jelentések és megállapítások alapján.”

33. A 70. cikk a következőképpen módosul:

a) az (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az e szakasz hatálya alá tartozó tevékenységet folytató hajók csak az illetékes hatóságok által kiállított érvényes halászati engedéllyel végezhetnek meghatározott halászati tevékenységeket. A 12 méter legnagyobb hosszt meghaladó, engedéllyel rendelkező hajókat VMS-sel kell felszerelni.”;

b) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6) A tagállamok nyomon követik az erőkifejtési korlát felhasználását, illetve a XIII. melléklet szerint erőkifejtési csoportonként halászati napokban kifejezett erőkifejtési korlát felhasználását, és havi jelentésben tájékoztatják a Bizottságot a halászati erőkifejtésnek az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 30. cikke szerinti kimerítéséről. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja a GFCM titkárságának”

34. A 72. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 9. cikkétől eltérve, az e szakasz hatálya alá tartozó, 12 méter legnagyobb hosszt meghaladó, engedéllyel rendelkező vonóhálós hajókat műholdas VMS-rendszerrel kell felszerelni. Az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 9. cikkének (3) bekezdésétől eltérve, a 9 méter legnagyobb hosszt el nem érő, engedéllyel rendelkező vonóhálós hajókat megfelelő földrajzi helymeghatározási rendszerrel kell felszerelni.”

35. A 73. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„73. cikk

Hatály

Ez a szakasz a kulcsfontosságú kis méretű nyílt vízi fajok (szardella és szardínia) állományaira irányuló valamennyi halászati tevékenységre alkalmazandó az I. melléklet szerinti 17 és 18 földrajzi alterületeken.”

36. A szöveg a 74. és a 75. cikk között a következő 74a., 74b., 74c., 74d., 74e., 74f. és 74g. cikkel egészül ki:

„74a. cikk

Tudományos és kereskedelmi adatok

(1) A tagállamok minden évben biztosítják, hogy az adott évben gyűjtött valamennyi tudományos és kereskedelmi adatot a következő év március 15-ig a Bizottság rendelkezésére bocsássák.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett adatokat minden év április 1-jéig elküldi a GFCM titkárságának.

74b. cikk

Jelentéstételi kötelezettségek

A célfajok fogásait, valamint a nem célfajok 50 kg-ot meghaladó fogásait elektronikus úton bejelentik a 12 méternél hosszabb hajók, valamint hossztól függetlenül az évi 10 000 kg-ot meghaladó mennyiségű fogást ejtő hajók.

74c. cikk

Ellenőrzési és végrehajtási intézkedések

(1) A tagállamok kijelölik azokat a kirakodási pontokat, ahol sor kerül a szardellára és szardíniára aktívan halászó hajók kirakodásaira. A tagállamok minden kijelölt pont tekintetében meghatározzák az engedélyezett kirakodási és átrakodási időket és helyeket.

(2) A tagállamok által kijelölt kirakodási pontoktól eltérő bármely helyen tilos kirakodni vagy átrakodni a halászhajókról az Adriai-tengeren erszényes kerítőhálóval és nyílt tengeri vonóhálóval kifogott szardella és szardínia bármilyen mennyiségét.

(3) A tagállamok minden év november 15-ig továbbítják a Bizottságnak az azoknak a kijelölt kirakodási pontoknak a jegyzékében bekövetkezett változásokat, ahol sor kerülhet szardella és szardínia kirakodására. A Bizottság minden év november 30-ig továbbítja ezeket az információkat.

74d. cikk

Halászati állománygazdálkodási intézkedések vagy nemzeti állománygazdálkodási tervek

(1) A tagállamok e szakasz hatálya alatt halászati állománygazdálkodási intézkedéseket vagy nemzeti állománygazdálkodási terveket fogadnak el annak biztosítása érdekében, hogy a szardella- és a szardíniaállományok lehalászási szintje elérje és fenntartsa a maximális fenntartható hozamot.

(2) A tagállamok minden év április 15-ig megküldik a Bizottságnak az elfogadott állománygazdálkodási intézkedéseket vagy nemzeti állománygazdálkodási terveket, valamint az említett intézkedések vagy tervek módosításait. A Bizottság az említett intézkedéseket és terveket minden év április 30-ig továbbítja a GFCM titkárságának.

74e. cikk

Flottakezelési intézkedések

(1) A tagállamok minden év március 15-ig megküldik a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő azon hajók jegyzékét, amelyek engedéllyel rendelkeznek arra, hogy az Adriai-tengeren nyílt tengeri vonóhálóval és erszényes kerítőhálóval kulcsfontosságú kis méretű nyílt vízi fajok (szardella és szardínia) állományaira halásszanak. A Bizottság ezt a jegyzéket minden év március 31-ig továbbítja a GFCM titkárságának.

(2) Az e szakasz hatálya alá tartozó tevékenységet folytató hajók csak az illetékes hatóságok által kiállított érvényes halászati engedéllyel végezhetnek meghatározott halászati tevékenységeket.

74f. cikk

Területi és időbeli halászati tilalmak

(1) Az átmeneti időszak alatt a tagállamok egyedi időbeli halászati tilalmakat alkalmaznak a flotta szintjén, az állományok ívási időszak alatti védelme érdekében. Az ilyen halászati tilalmakat nem szükséges egyidejűleg alkalmazni az erszényes kerítőhálós hajók és a nyílt tengeri vonóhálós hajók tekintetében. A halászati tilalmaknak ki kell terjedniük az adriai-tengeri kis méretű nyílt vízi fajok teljes eloszlására, és vonatkozniuk kell a kis méretű nyílt vízi fajokra halászó összes flottára, flottaszegmensenként legalább 30 egymást követő napon át. A halászati tilalom hatálya alá tartozó flották hajói számára a tilalmi időszak alatt tilos átváltani kis méretű nyílt vízi fajok halászatára szolgáló halászeszközökre (például erszényes kerítőhálóról nyílt tengeri vonóhálóra). Az ilyen halászati tilalmakra a következő időkeretekben kerül sor:

a) október 1-jétől március 31-ig a szardínia tekintetében; valamint

b) április 1-jétől szeptember 30-ig a szardella tekintetében.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve az ilyen időbeli tilalmak bevezethetők legalább 15 egymást követő napig tartó időszakokra a kevesebb mint 15 erszényes kerítőhálós hajóból és/vagy nyílt tengeri vonóhálós hajóból álló, kis méretű nyílt vízi fajokra aktívan halászó nemzeti flották esetében.

(3) Az átmeneti időszak alatt a tagállamok legalább 9 hónapig tartó területi tilalmat vezetnek be a 12 métert meghaladó legnagyobb hosszal rendelkező hajókra vonatkozóan. Az ilyen tilalmak a halak fiatal korosztályainak védelme szempontjából fontosnak minősített felségvizek vagy belső vizek 30 %-át érintik.

(4) A tagállamok évente tájékoztatják a Bizottságot az (1) és (3) bekezdés szerinti időbeli és térbeli halászati tilalmakról, amelyeket a joghatóságuk alá tartozó vizeken alkalmaznak a kis méretű nyílt vízi fajok ívóhelyeinek és halbölcsőhelyeinek védelme érdekében. A Bizottság az említett információkat haladéktalanul továbbítja a GFCM titkárságának.

74g. cikk

Tudományos megfigyelés

A tagállamok minden évben biztosítják a 73. cikkben említett fajok állapotának és a szaporodóképes állomány biomasszájának tudományos megfigyelését.”

37. A II. cím alatt az V. fejezet a 75. és a 76. cikk között a következő II. szakasszal egészül ki:

„II. szakasz

Fekete-tenger

75a. cikk

Hatály

Ez a szakasz a Fekete-tengeren, az I. melléklet szerinti 29 földrajzi alterületen a sprattra (Sprattus sprattus) irányuló halászati tevékenységekre alkalmazandó.

75b. cikk

Tudományos megfigyelés

A tagállamok éves szinten biztosítják az e szakasz hatálya alá tartozó fajok állapotának megfelelő tudományos megfigyelését.

75c. cikk

Az engedéllyel rendelkező és aktív hajók jegyzéke

(1) A tagállamok minden év január 15-ig megküldik a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő, az adott évben sprattra irányuló halászatra engedéllyel rendelkező és aktív halászatot folytató hajók jegyzékét. A Bizottság a jegyzéket minden év január 31-ig továbbítja a GFCM titkárságának. A jegyzék minden hajóra vonatkozóan tartalmazza a VIII. mellékletben említett információkat.

(3) A tagállamok haladéktalanul, de legalább havonta értesítik a Bizottságot a sprattra halászó flották jegyzékében bekövetkező bármilyen kiegészítésről, törlésről vagy módosításról, ilyen változások bekövetkezése esetén. A Bizottság ezeket a módosításokat késedelem nélkül továbbítja a GFCM titkárságának.

(4) Azok a hajók, amelyeket a tagállamok nem vettek fel a jegyzékbe, nem foghatnak, nem tarthatnak a fedélzeten, nem rakodhatnak át, nem rakodhatnak ki, nem tárolhatnak és nem értékesíthetnek sprattot.

75d. cikk

A hajók parancsnokainak jelentéstételi kötelezettségei

(1) A sprattra halászó hajók parancsnokai évente kétszer, legkésőbb minden év július 1-jéig és január 1-jéig részletes jelentést küldenek a tagállamoknak a halászati tevékenységükről. Ez a jelentés legalább a következő információkat tartalmazza:

1. működési napok;

2. működési terület;

3. a spratt teljes kifogott mennyisége.

(2) A tagállamok ezt a jelentést legkésőbb minden év július 15-ig és január 15-ig továbbítják a Bizottságnak.

(3) A Bizottság ezt a jelentést évente kétszer, legkésőbb minden év július 31-ig és január 31-ig továbbítja a GFCM titkárságának.

75e. cikk

További intézkedések

A tagállamok további térbeli és időbeli intézkedéseket fogadhatnak el a spratt fiatal egyedei csoportosulási területeinek védelme érdekében.

75f. cikk

A spratt fekete-tengeri halászatának ellenőrzése, nyomon követése és felügyelete

(1) Minden tagállam gondoskodik arról, hogy megfelelő mechanizmusok álljanak rendelkezésre minden egyes halászhajó nemzeti flottanyilvántartásban való szerepeltetésére, a hajó sprattból ejtett fogásainak és sprattra irányuló halászati erőkifejtésének a halászati napló útján történő nyilvántartására.

(2) A sprattra aktívan halászó, engedéllyel rendelkező halászhajók halászai vagy parancsnokai – függetlenül a fogás élőtömegétől – bejelentik a spratt összes fogását és járulékos fogását.

75g. cikk

Kijelölt kirakodási pontok

(1) A tagállamok kirakodási pontokat jelölnek ki, ahol az e szakasz hatálya alá tartozó aktív halászatot folytató hajók kirakodására és átrakodására sor kerül.

(2) Tilos az e szakasz hatálya alá tartozó fajok bármely mennyiségének halászhajókról történő ki-, illetve átrakodása a tagállamok által az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt pontoktól eltérő bármely helyen.”

38. A 76. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„76. cikk

Hatály

Ez a fejezet a nagyszemű vörösdurbincsra (Pagellus bogaraveo) irányuló, kézi horogsorral, rögzített vagy kombinált horogsorral végzett valamennyi halászati tevékenységre alkalmazandó az Alborán-tengeren, az I. melléklet szerinti 1, 2 és 3 földrajzi alterületeken.”

(39) A 77. és 78. cikk helyébe az alábbi szöveg lép:

„77a. cikk

Területi és időbeli halászati tilalmak

(1) Az átmeneti időszak alatt a tagállamok flottaszinten egyedi időbeli halászati tilalmakat alkalmaznak a kulcsfontosságú állomány ívási időszakokban történő védelme érdekében. Az ilyen tilalmakat nem kell egyidejűleg alkalmazni a különböző típusú halászeszközökre. A tilalmaknak le kell fedniük a nagyszemű vörösdurbincs kulcsfontosságú elterjedési területeit az Alborán-tengeren, és vonatkozniuk kell az e fejezet hatálya alá tartozó valamennyi hajóra flottaszegmensenként legalább 30 napos folyamatos időszakon át. Ezekre a halászati tilalmakra decembertől márciusig kerül sor. Minden tagállam értesíti a Bizottságot a halászati tilalmi időszakról, és benyújtja az érintett hajók jegyzékét. A Bizottság az említett információkat haladéktalanul továbbítja a GFCM titkárságának.

(2) A tagállamok évente tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdés szerinti időbeli halászati tilalmakról, amelyeket a joghatóságuk alá tartozó vizeken alkalmaznak a nagyszemű vörösdurbincs állomány ívóhelyeinek és halbölcsőhelyeinek védelme érdekében.

78. cikk

Flottakezelési intézkedések

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a teljes flottakapacitás – a nemzeti és a GFCM-nyilvántartásokban egyaránt rögzített bruttó tonnatartalom (BT) és/vagy bruttó regisztertonna (BRT), motorteljesítmény (kW) és a hajók száma tekintetében – ne haladja meg a 2018–2021 közötti átlagos halászati flottakapacitást.

(2) A tagállamok a halászati lehetőségekhez igazítják a kézi horogsorral, rögzített és kombinált horogsorral nagyszemű vörösdurbincsra halászó flották teljes flottakapacitását a nemzeti és a GFCM-nyilvántartásokban egyaránt rögzített bruttó tonnatartalom (BT) és/vagy bruttó regisztertonna (BRT), motorteljesítmény (kW) és a hajók száma tekintetében.

(3) A tagállamok minden év március 15-ig megküldik a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő azon hajók jegyzékét, amelyek az adott évben engedéllyel rendelkeznek nagyszemű vörösdurbincs halászatára e fejezet hatálya alatt. A Bizottság ezt a jegyzéket minden év március 31-ig továbbítja a GFCM titkárságának. A jegyzék minden hajóra vonatkozóan tartalmazza a VIII. mellékletben említett információkat.”

40. A 79. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„79. cikk

Ellenőrzési és végrehajtási intézkedések

(–1) A tagállamok mechanizmust hoznak létre annak biztosítására, hogy az Alborán-tengeren aktívan halászó hajók a 76. cikknek megfelelően bejelentsék a kulcsfontosságú állományból ejtett összes fogást.

(1) A tagállamok kijelölik azokat a kirakodási pontokat, ahol engedélyezett a nagyszemű vörösdurbincs kirakodása.

(1a) A tagállamok minden év november 15-ig megküldik a Bizottságnak a jegyzékben bekövetkező változásokat. A Bizottság a frissített jegyzéket minden év november 30-ig továbbítja a GFCM titkárságának. A nagyszemű vörösdurbincs kirakodására kizárólag a kijelölt kirakodási pontokon kerülhet sor.

(2) A tagállamok minden egyes kijelölt pontra vonatkozóan meghatározzák az engedélyezett kirakodást.

(3) A kisüzemi hajók kivételével bármely hajó kikötőbe való belépését megelőzően a halászok vagy képviselőjük legalább négy órával a becsült érkezési időpont előtt értesítik az illetékes hatóságokat a következő információkról:

a) az érkezés várható időpontja;

b) a halászhajó külső azonosító száma és neve; valamint

c) a fedélzeten tartott élőtömeg becsült mennyisége.

(4) A (4) bekezdésben említett információkat a halászok vagy képviselőik benyújthatják legfeljebb egy órával a becsült érkezési időpont előtt, amennyiben a halászterületek az érkezési kikötőtől kevesebb mint négy órára találhatók.

(5) Az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének sérelme nélkül, az e szakasz hatálya alá tartozó aktív halászatot folytató, engedéllyel rendelkező halászhajók halászai vagy parancsnokai – a fogás élőtömegétől függetlenül – jelentik az összes napi fogást, és nyilvántartják vagy megbecsülik az érintett fajok fogásait.

(6) Tilos az Alborán-tengeren fogott nagyszemű vörösdurbincs bármely mennyiségének ki-, illetve átrakodása a halászhajókból a tagállamok által kijelölt pontoktól, illetve kikötőktől eltérő bármely helyen.

(7) Minden tagállam kockázatelemzésen alapuló programot hoz létre a kirakodott mennyiségek ellenőrzése és a naplók hitelesítése céljából.

(8) A tengeren történő átrakodás tilos.

(9) Az Alborán-tengeren kézi horogsorral, rögzített és kombinált horogsorral nagyszemű vörösdurbincsot fogó hajók tevékenysége csak akkor engedélyezett, ha ezek az eszközök szerepelnek az illetékes hatóságok által kiállított érvényes halászati engedélyben.

(10) Az 1224/2009/EK rendelet 9. cikkétől eltérve, 2024. január 1-jéig az e fejezet hatálya alá tartozó valamennyi engedélyezett, 10 métert meghaladó legnagyobb hosszal rendelkező hajót fel kell szerelni hajómegfigyelési rendszerrel (VMS) vagy bármely más olyan földrajzi helymeghatározási rendszerrel, amely lehetővé teszi az ellenőrző hatóságok számára, hogy a halászati utak során mindenkor nyomon kövessék a tevékenységüket. ”

41. A 80. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„80. cikk

Tudományos megfigyelés

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a következő év április 1-jéig a GFCM titkársága rendelkezésére bocsássák az évente gyűjtött valamennyi tudományos halászati adatot (ökofelmérés) és/vagy kereskedelmi adatot (fogás és visszadobás).

(2) A tagállamok minden év március 15-ig megküldik a Bizottságnak az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi adatokat.”

42. A szöveg a következő 80a. cikkel egészül ki:

„80a. cikk

Halászati állománygazdálkodási intézkedések vagy nemzeti állománygazdálkodási tervek

(1) A tagállamok e fejezet hatálya alá tartozó halászati gazdálkodási intézkedéseket vagy nemzeti gazdálkodási terveket fogadnak el a 76. cikkben említett fajok megfelelő védelmének biztosítása érdekében.

43. A 86. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

44. A 87. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tagállamok minden év július 15-ig jelentést tesznek a Bizottságnak a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó terület I. mellékletben meghatározott mindegyik földrajzi alterületén az előző év során a nagy aranymakrahal halászatában részt vevő, a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók számáról, és az ezek által kirakodott és átrakodott nagy aranymakrahal teljes mennyiségéről. A Bizottság minden év július 31-ig továbbítja ezt az információt a GFCM titkárságának.”

45. A 88. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének (7) bekezdésében és 48. cikkében megállapított szigorúbb rendelkezések sérelme nélkül, amennyiben egy FAD elvész vagy azt nem lehet behúzni, a halászhajók halászai vagy parancsnokai feljegyzik a FAD utolsó ismert pozícióját és annak dátumát. A nagy aranymakrahalra halászó halászhajók begyűjtik és jelentik az elveszett FAD utolsó feljegyzett pozícióját, valamint az utolsó feljegyzett pozíciójának a dátumát, a FAD azonosító számát és a FAD tulajdonosának azonosítását lehetővé tevő valamennyi információt.”

46. A 91. cikk (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„f) a nagy rombuszhal halászatához használt főbb halászeszköz, a flottaszegmens és az operatív egység;”.

47. A szöveg a következő 94a. cikkel egészül ki:

„94a. cikk

Nagy rombuszhalra vonatkozó fogási tanúsítvány

(1) A tagállamok GFCM fogási tanúsítványt állítanak ki a 29 földrajzi alterületen a nagy rombuszhalból ejtett fogások eredetének az ellátási lánc valamennyi szakaszában történő azonosítása céljából. Ezt a tanúsítványt annak igazolására kell használni, hogy az ilyen fogások ejtésére a II. cím VIII. fejezetében megállapított állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedésekkel összhangban került sor.

(2) A nagy rombuszhal valamennyi kirakodását, behozatalát, kivitelét és újrakivitelét a tagállamok illetékes hatóságai által kiállított érvényes GFCM fogási tanúsítványnak kell kísérnie.

(3) Minden fogási tanúsítványnak egyedi dokumentumazonosító számmal kell rendelkeznie. Ennek a számnak kifejezetten a lobogó szerinti tagállamhoz kell tartoznia, és azt a nagy rombuszhal halászatára engedéllyel rendelkező egyes halászhajókhoz kell hozzárendelni. A fogási tanúsítvány nem ruházható át másik halászhajóra.

(5) Az érintett lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai csak akkor hitelesítik a nagy rombuszhalra vonatkozó fogási tanúsítványokat, ha az igazoló dokumentumok és a kapcsolódó szállítmány ellenőrzését követően megállapítást nyert, hogy a tanúsítványokban szereplő valamennyi információ pontos.”

48. A szöveg a következő 96a., 96b., 96c., 96d. és 96e. cikkekkel egészül ki:

„96a. cikk

Flottakapacitás és halászati erőkifejtés

A tüskéscápa fekete-tengeri halászata tekintetében a tagállamok a 2015 és 2021 közötti időszakra megállapított szinten tartják a halászflotta-kapacitást vagy a halászati erőkifejtést.

96b. cikk

Tudományos megfigyelés

(1) A tagállamok hozzájárulnak a GFCM fekete-tengeri tüskéscápa-kutatási programjának végrehajtásához, és évente biztosítják a tüskéscápafajok állapotának megfelelő tudományos megfigyelését.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a tüskéscápa tekintetében a halászati tevékenységekre, a fogási adatokra, a járulékos fogásra, a visszaengedésre és/vagy visszadobásokra vonatkozó információkat a hajótulajdonos vagy a hajóparancsnok rögzítse a halászati naplóban, és azokat éves nemzeti jelentéseikben bejelentsék a Bizottságnak, a GFCM vonatkozó ajánlásaiban foglalt jelentéstételi követelményeknek megfelelően, a GFCM adatgyűjtési referenciakeretével (DCRF) összhangban. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja a GFCM titkárságának.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy minden további intézkedést meghoznak a tüskéscápafajok tudományos megfigyelése céljából történő adatgyűjtés javítása érdekében.

(4) A tagállamok megbízható információkat gyűjtenek a tüskéscápa halászatára használt, fenéken rögzített kopoltyúhálók által a Fekete-tenger cetfajainak állományaira gyakorolt hatásról.

96c. cikk

Flottakezelési intézkedések

(1) A tagállamok minden év január 15-ig megküldik a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő, a Fekete-tengeren tüskéscápára irányuló halászatra engedéllyel rendelkező és aktív halászatot folytató hajók jegyzékét. A jegyzék minden hajóra vonatkozóan tartalmazza a VIII. mellékletben említett információkat.

A Bizottság az említett jegyzéket minden év január 31-ig továbbítja a GFCM titkárságának. A tüskéscápára halászó hajók kizárólag az illetékes hatóságok által kiállított és a végezhető tevékenységek technikai feltételeit rögzítő, érvényes halászati engedélyben kifejezetten meghatározott halászati tevékenységeket végezhetik, a VIII. mellékletben meghatározottak szerint.

(2) A tagállamok haladéktalanul, de legalább havonta értesítik a Bizottságot a tüskéscápára halászó flották jegyzékében bekövetkező bármilyen kiegészítésről, törlésről vagy módosításról, ilyen változások bekövetkezése esetén. A Bizottság késedelem nélkül értesíti e módosításokról a GFCM titkárságát.

(3) Azok a hajók, amelyeket a tagállamok nem vettek fel a jegyzékbe, nem foghatnak, nem tarthatnak a fedélzeten, nem rakodhatnak át, nem rakodhatnak ki, nem tárolhatnak és nem értékesíthetnek tüskéscápát.

(4) A tagállamok minden év július 15-ig és január 15-ig részletes jelentést nyújtanak be a Bizottságnak azon halászhajók halászati tevékenységeiről, amelyek aktívan halásznak tüskéscápára, vagy amelyek járulékos fogásként tüskéscápát ejtettek.

Ezek a jelentések legalább a következőket tartalmazzák:

a) működési napok;

b) működési terület;

c) a tüskéscápa teljes kifogott mennyisége.

A Bizottság minden év július 30-ig és január 30-ig továbbítja ezeket a jelentéseket a GFCM titkárságának.

96d. cikk

A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat kezelésére irányuló különleges intézkedések

A tagállamok biztosítják, hogy a 29 földrajzi alterületen halászó hajók bejelentsék a tüskéscápa minden fogását és járulékos fogását.

Az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének sérelme nélkül, a hajók halászai és parancsnokai – függetlenül a fogás élőtömegétől és a használt eszköztől – rögzítik a halásznaplóban a tüskéscápa minden fogását és járulékos fogását.

96e. cikk

Kirakodási pontok

(1) A tagállamok kijelölik azokat a kirakodási pontokat, ahol sor kerül a Fekete-tengeren tüskéscápára aktívan halászó hajók kirakodásaira.

(2) A tagállamok minden kirakodási pontként kijelölt kikötő vonatkozásában meghatározzák az engedélyezett kirakodási és átrakodási időket és helyeket.

(3) Tilos a Fekete-tengeren fogott tüskéscápa bármely mennyiségének ki- és átrakodása a halászhajókból a kijelölt pontoktól eltérő bármely helyen.

(4) A tagállamok minden év november 15-ig továbbítják a Bizottságnak az azoknak a kijelölt kirakodási pontoknak a jegyzékében bekövetkezett változásokat, ahol sor kerülhet tüskéscápa kirakodására a Fekete-tengeren. A Bizottság minden év november 30-ig továbbítja ezeket az információkat a GFCM titkárságának.”

49. A 98. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok biztosítják a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségről szóló jegyzőkönyv II. és III. mellékletében felsorolt Elasmobranchii fajok (cápák és ráják) halászati tevékenységekkel szembeni nagy fokú védelmét”;

b) a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(4) A tagállamok legkésőbb 2026. április 15-ig jelentést tesznek a Bizottságnak a XVII. mellékletben felsorolt fajonként/nemenként legalább egy, a halászati tevékenységek helye szerinti földrajzi alterületen jelen lévő tevékenységről, vagy összesen legalább öt olyan fajspecifikus intézkedésről, amelyek célja a cápák és ráják védettségi helyzetének javítása, valamint a halászati műveletek során a cápák és ráják járulékos fogása és az azzal járó állománypusztulás kockázatának csökkentése és lehetőség szerinti megszüntetése. A Bizottság ezeket az információkat legkésőbb 2026. április 30-ig megküldi a GFCM titkárságának.

(5) A tagállamok előírják, hogy a járulékos fogásként cápafajokat ejtő halászhajók korlátozzák a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségről szóló jegyzőkönyv III. mellékletében felsorolt cápák járulékos fogásait halászati utanként a teljes fogás tömegének egy bizonyos maximális százalékára vagy legfeljebb három egyedre.”

50. A 102. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Földközi-tenger azon földrajzi övezeteiben (1–27 földrajzi alterületek), ahol a tudományos tanácsadó bizottság szakvéleménye szerint sor kerül a Barcelonai Egyezményhez csatolt, a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló jegyzőkönyv II. mellékletében felsorolt tengerimadár-fajok járulékos befogásaira (főként, amikor halászati műveletek során véletlenül fognak be tengeri madarakat), a következő intézkedések alkalmazandók:

a) A tagállamok adatokat gyűjtenek a tengeri madarak halászat során történő járulékos befogásának teljes körű leírása érdekében, beleértve a súlyosan veszélyeztetett baleári vészmadár járulékos befogását is. A tagállamok minden év április 15-ig jelentik a Bizottságnak a XXII. mellékletben foglalt információkat. A Bizottság ezeket az információkat minden év április 30-ig megküldi a GFCM titkárságának.

b) A tagállamok 2024-ig értékelik legalább kettő, a XVIII. mellékletben felsorolt átmeneti mérséklő intézkedés hatékonyságát, amelyek célja a tengerimadárfajok védettségi helyzetének javítása, valamint a halászati műveletek során a tengeri madarak járulékos befogása és az azzal járó állománypusztulás kockázatának csökkentése és lehetőség szerinti megszüntetése.”

51. A szöveg a következő 103a. cikkel egészül ki:

„103a. cikk

Mérséklő intézkedések

(1) A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hajtsák végre a tengeri teknősök halászati műveletek során történő járulékos fogásának csökkentésére és lehetőség szerinti megszüntetésére irányuló meglévő jogszabályokat és mérséklő intézkedéseket, például, de nem kizárólag a következőket:

a) a halászeszközök módosítása és alternatív halászeszközök alkalmazása;

b) időbeli és térbeli korlátozások és tilalmak, amelyek például a tengeri teknősök jelenlétének a megállapítását célzó területfigyelési intézkedéseken alapulnak;

c) a halászeszközök jelölésének és észlelésének – pl. hangvisszaverő képességének – javítása, például színes hálók, passzív fényvisszaverők, vastagabb zsinegátmérők, parafa vagy a hálón belüli egyéb anyagok, akusztikai érzékelési jellemzőkkel rendelkező fémvegyületek – pl. bárium-szulfát –, valamint akkumulátorral működő fénypálcákkal ellátott világító hálók használata;

d) maximális lehetséges járulékos fogási küszöbértékek bevezetése, valamint a teknősök kiszabadulását lehetővé tevő eszközök használata, válogató- és terelőeszközök alkalmazásával; valamint

e) a halászati magatartásra és stratégiákra vonatkozó szabályok;

(2) A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy megfelelő iránymutatások és képzések révén segítsék elő olyan intézkedések bevezetését, amelyek célja a belegabalyodás megakadályozása a zsákmányolási tevékenység során, valamint a visszaengedést követő elhullás csökkentése.

(3) A tagállamok 2026-ig értesítik a Bizottságot legalább kettő, az 1. és 2. pont alapján elfogadott mérséklő intézkedésről. E tekintetben figyelembe kell venni azokat a területeket és flottákat, amelyek esetében nagyobb a kölcsönhatások kockázata.

(4) A Bizottság haladéktalanul értesíti a GFCM titkárságát ezekről az intézkedésekről.”

52. A szöveg a következő 105a. cikkel egészül ki:

„105a. cikk

Mérséklő intézkedések

(1) A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy terjesszék ki a járulékos fogások mérséklésére irányuló intézkedéseket a halászati műveletek során a cetfélék járulékos fogásának minimálisra csökkentése és lehetőség szerinti megszüntetése érdekében, a tudományos tanácsadó bizottság által meghatározott, a járulékos fogás magas kockázatával járó halászati tevékenységek vonatkozásában. Az ilyen mérséklő intézkedéseket megfelelően nyomon kell követni az intézkedések hatékonyságának megállapítása érdekében, és azok többek között a következőket foglalhatják magukban:

a) a halászeszközök módosítása és alternatív halászeszközök alkalmazása;

b) a halászeszközök jelölésének és észlelésének javítása;

c) adott esetben időbeli és térbeli halászati korlátozások vagy tilalmak;

d) a járulékos fogásokra vonatkozó maximális lehetséges küszöbértékek;

e) akusztikus riasztóberendezések használata;

f) a halászati magatartás és stratégiák módosítása;

(3) A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy azonosítsák azokat a területeket, ahol nagy a kockázata a halászati tevékenységek és a cetfélék közötti kölcsönhatások előfordulásának, és a meglévő terhelések alapján mérlegelhetik a hatályos nemzeti jogszabályok módosítását.

(4) A szerződő felek önkéntes alapon más típusú állománygazdálkodási formákat is mérlegelhetnek, például ösztönzőkön alapuló gazdálkodást, az alacsony hatású gazdasági szereplők jutalmazását – miközben a rosszul teljesítő gazdasági szereplőket jobb gyakorlatok alkalmazására vagy az ágazat elhagyására ösztönzik –, vagy piaci alapú ösztönzők alkalmazását, mint például delfinbiztos vagy delfinbarát megjelölés a cetfélékkel való kölcsönhatás közepes vagy magas kockázatával járó halászati tevékenységek esetében.

(5) A tagállamok 2026-ig értesítik a Bizottságot legalább kettő, az 1., 2., 3. és 4. pont alapján elfogadott mérséklő intézkedésről.

(4) A Bizottság haladéktalanul értesíti a GFCM titkárságát ezekről az intézkedésekről.”

53. A 106. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a) a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkében megállapított szigorúbb rendelkezések sérelme nélkül, a halászhajók parancsnokai rögzítik a halászati naplóban a következő információkat:”;

b) az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e) a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségről szóló jegyzőkönyv II. és III. mellékletében szereplő cápafajok járulékos fogásának, szabadon engedésének és/vagy visszadobásának esetei.”;

c) a szöveg a következő f) ponttal egészül ki:

„f) a cápák és ráják járulékos fogásának esetei”.

54. A III. cím I. fejezetének II. szakasza az 1. alszakasz előtt a következő cikkekkel egészül ki:

„–1. alszakasz

Minimumszabályok

106a. cikk

Minimumszabályok megállapítása

Ez az alszakasz minimumszabályokat állapít meg a GFCM szintjén létrehozott valamennyi, halászati korlátozás hatálya alá tartozó területre vonatkozóan, és a 2022 után a GFCM szintjén létrehozott valamennyi halászati korlátozás hatálya alá tartozó területre alkalmazandó.

106b. cikk

Állománygazdálkodási intézkedések

(1) A tagállamok figyelemmel kísérik a halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület(ek)en a joghatóságuk alá vagy a felségterületükhöz tartozó vizeken folytatott halászati tevékenységeket.

(2) A tagállamok évente benyújtják a Bizottságnak a XIX. mellékletben felsorolt, engedéllyel rendelkező halászhajók jegyzékét, a kapcsolódó erőkifejtéssel és kapacitással, valamint a tudományos tanácsadó bizottság által relevánsnak tartott további paraméterekkel együtt.

(3) A Bizottság a (2) bekezdés szerinti jegyzéket késedelem nélkül megküldi a GFCM titkárságának.

106c. cikk

Adatgyűjtés, nyomon követés és kutatás

(1) A tagállamok minden egyes halászati korlátozás alatt álló területre vonatkozóan tudományos nyomonkövetési tervet dolgoznak ki, amely eszköztárat és integrált iránymutatásokat tartalmaz annak érdekében, hogy biztosítsák azokat az információkat, amelyek szükségesek annak értékeléséhez, hogy a halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület mennyire hatékony az állományok helyreállítása, valamint az élőhelyek és a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelme tekintetében.

A tagállamok minden évben jelentést tesznek a Bizottságnak az első bekezdésben említett terv eredményeiről.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a hajótulajdonosok:

a) a nemzetközi előírásokkal és a GFCM vonatkozó ajánlásaiban foglalt adatszolgáltatási követelményekkel összhangban az elektronikus halászati naplóba vagy az azzal egyenértékű dokumentumba bejegyzik a halászati tevékenységekre vonatkozó információkat, a 4., 15., 24., 33., 40., 59., 68., 75., 77a., 78., 84., 93. és 98. cikkben említett kulcsfontosságú fajok fogási adatait, a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségről szóló jegyzőkönyv II. vagy III. mellékletében szereplő érzékeny fajok járulékos fogásait, visszaengedését és/vagy visszadobását;

b) jelentik a nemzeti hatóságoknak az a) pontban említett információkat; az éves nemzeti jelentéstétel keretében történő értesítés céljából a DCRF-kézikönyvvel összhangban, valamint a Bizottságnak.

(3) A tagállamok további intézkedést fogadhatnak el a kulcsfontosságú fajok tudományos megfigyelése céljából történő adatgyűjtés javítása érdekében.

(4) A Bizottság megküldi a GFCM titkárságának az (1) bekezdésben említett jelentésekben foglalt információkat, valamint a (3) bekezdés b) pontjában említett információkat.

106d. cikk

Ellenőrzés és jelentéstétel

(1) A tagállamok legkésőbb minden év április 15-ig elküldik a Bizottságnak az egyes halászati korlátozás hatálya alá tartozó területeken ideiglenes halászati tilalom idején halászatot folytató, engedéllyel rendelkező hajók jegyzékét. A jegyzéknek minden egyes hajóra vonatkozóan tartalmaznia kell a XIX. mellékletben foglalt információkat. A Bizottság a jegyzéket minden év április 30-ig továbbítja a GFCM titkárságának.

(2) A B. övezetben történő halászatra engedéllyel rendelkező halászhajóknak megnövelt adatátviteli gyakorisággal üzemelő elektronikus távmegfigyeléssel, valamint megfelelően működő elektronikus halászati naplóval vagy azzal egyenértékű dokumentummal kell rendelkezniük, továbbá a fedélzeten lévő vagy használatban lévő halászeszközöket megfelelően azonosítani kell, meg kell számozni és meg kell jelölni a halászati korlátozás alá vont területen végzett bármely halászati művelet vagy az ott történő hajózás megkezdése előtt. Lehetőség szerint a hajómegfigyelési rendszereknek (VMS vagy automatizált azonosító rendszerek) 30 percenként legalább egyszer adatokat kell küldeniük, amikor a halászhajó belép egy halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület bármely övezetébe.

(3) A tiltott területeken és időszakokban folytatott halászat súlyos jogsértésnek minősül. A lobogó szerinti tagállam biztosítja, hogy az ilyen súlyos jogsértést elkövető hajó haladéktalanul beszüntesse halászati tevékenységét, és vizsgálat céljából visszatérjen a kikötőbe.

(4) A tagállamok minden év május 15-ig jelentést küldenek a Bizottságnak a halászati korlátozás hatálya alá tartozó területeken végrehajtott állománygazdálkodási intézkedésekről. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítése céljából e rendelet 140. cikkének és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikke (1)–(6) bekezdésének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a jelentés tartalmát illetően, a GFCM szintjén történő megállapodás szerint.

(5) A (2) bekezdésben előírt jelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) az állományvédelmi, -ellenőrzési és -gazdálkodási intézkedésekre vonatkozó információk;

b) a halászati korlátozás hatálya alá tartozó területen lévő, engedélyezett hajók jegyzéke és az engedélyekre vonatkozó kapcsolódó információk;

c) az ellenőrzési rendszerek eredményei, beleértve legalább a feltárt jogsértések számát, a jogsértés típusát és az alkalmazott szankciókat;

d) a halászati korlátozás hatálya alá tartozó területen végzett tevékenységekre (pl. halászat, áthaladás) vonatkozó információk;

e) cselekvési terv az azonosított jogsértéseket elkövető hajók és hajótulajdonosok tekintetében, a lobogójuk alatt közlekedő, a halászati korlátozás hatálya alá tartozó területen érintett hajók megfigyelésének megerősítése érdekében.

(7) A Bizottság minden év május 31-ig megküldi a GFCM titkárságának a (3) bekezdésben említett jelentést.”

55. A 107. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„107. cikk

Halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület létrehozása

(1) Létrejön az Oroszlán-öböl keleti részén a XI. melléklet A. részében meghatározott földrajzi koordinátákat összekötő vonalak által határolt, halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület.

(2) Az A. részben meghatározott (1) övezetben tilos a tengerfenéki állományokra irányuló, vontatott hálóval, fenéken rögzített és vízközi horogsorral, valamint fenéken rögzített hálóval hivatásszerű halászatot folytató halászhajók tevékenysége, valamint a rekreációs célú halászat.

(3) Az A. részben meghatározott (2) övezetben minden év november 1-jétől április 30-ig tilos a tengerfenéki állományokra irányuló, vontatott hálóval, fenéken rögzített és vízközi horogsorral, valamint fenéken rögzített hálóval végzett halászati tevékenység.”

56. A 108. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„108. cikk

Halászati erőkifejtés

(1) A 107. cikkben említett halászati korlátozás hatálya alá tartozó területen a vontatott hálót, fenéken rögzített és vízközi horogsort, illetve fenéken rögzített hálót alkalmazó halászhajók tengerfenéken élő állományokra vonatkozó halászati erőkifejtése (a tengeren töltött napok száma) nem haladhatja meg az egyes tagállamok által az említett területen 2008-ban alkalmazott halászati erőkifejtést.

(2) A tagállamok nem csoportosíthatják át az erőkifejtést a halászati korlátozás hatálya alá tartozó területen halászatra engedéllyel rendelkező, eltérő halászeszközöket alkalmazó hajók között.”

57. A 112. cikket el kell hagyni.

58. A 113. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„113. cikk

Halászati korlátozás hatálya alá tartozó területek

(1) Tilos fenékvonóhálós halászatot folytatni a következő területeken:

1.	»az Adventure-padtól keletre fekvő térség« elnevezésű, halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület, amelyet a XI. melléklet B. részében meghatározott koordinátákat összekötő vonalak határolnak;

2.

»a Gela-medencétől nyugatra fekvő térség« elnevezésű, halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület, amelyet a XI. melléklet B. részében meghatározott koordinátákat összekötő vonalak határolnak;

3.

»a máltai homokpadtól keletre fekvő térség« elnevezésű, halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület, amelyet a XI. melléklet B. részében meghatározott koordinátákat összekötő vonalak határolnak.

(2) A hajók legnagyobb hosszától függetlenül semmilyen tengerfenéki halászati tevékenység – ideértve a rekreációs célú halászatot is – nem engedélyezhető az (1) bekezdésben említett, halászati korlátozás hatálya alá tartozó területeken”.

59. A 115 cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Tilos az erszényes kerítőhálóval és nyílt tengeri vonóhálóval folytatott, szardellára és szardíniára irányuló halászati tevékenység a XI. melléklet D. részében meghatározott koordinátákat összekötő vonalak által határolt területen.”

60. A III. cím I. fejezete a következő szakaszokkal egészül ki:

„V. szakasz

Átrakodási műveletek

120a. cikk

Hatály

(1) Az 1224/2009/EK rendelet 20. cikkének sérelme nélkül, ez a szakasz szabályozza a GFCM I. melléklet szerinti alkalmazási területén végzett átrakodási műveleteket.

(2) Tilos az uniós vizeken kívül történő tengeri átrakodás, kivéve a GFCM alkalmazási területén ellenőrző hatóság által jogszerűen észlelt vis maior esetét.

(3) Átrakodás csak az e célra engedélyezett kikötőkben, kirakodási pontokon vagy partközeli helyeken engedélyezhető, az e szakaszban meghatározott engedély és feltételek alapján.

(4) Nem kerülhet sor átrakodásra, ha az érintett hajók bármelyike szerepel a GFCM IUU-hajókat tartalmazó listáján.

(5) E szakasz alkalmazásában a tagállamokból vagy a GFCM szerződő feleitől származó kettő vagy több halászhajó közös tevékenységével járó áthelyezés, páros vonóhálóval végzett tevékenységek és halászati műveletek (közös halászati műveletek) nem tekintendők átrakodásnak.

120b. cikk

Kikötői átrakodási műveletek

(1) Kikötői átrakodási művelet kizárólag a parti tagállamok hatóságai és a hajók hatóságai által kiadott engedéllyel végezhető.

(2) Az (1) bekezdésben említett engedély akkor adható ki, ha a hajók lobogója szerinti hatóságok meggyőződtek arról, hogy az átrakodásban részt vevő hajók által végzett tevékenységek összhangban vannak a GFCM állománygazdálkodási és -védelmi intézkedéseivel, továbbá hogy a hajók nem folytattak jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységet.

(3) A (2) bekezdésben említett engedélyt az átadó hajó fedélzetén kell tartani, és azt vizsgálati vagy ellenőrzési eljárás során rendelkezésre kell bocsátani.

(4) Az átadó halászhajó parancsnoka legalább 48 órával az átrakodási művelet előtt értesíti a kikötő szerinti tagállamok hatóságait az átvevő hajó azonosítójáról, az átrakodás dátumáról és időpontjáról, valamint arról, hogy az átrakodásra mely kikötőben kerül sor.

(5) A (4) bekezdésben említett azonosítónak tartalmaznia kell legalább a halászhajó nevét, IMO-számát, GFCM lajstromszámát, külső jelzését, lajstromozási kikötőjét és lobogóját.

(6) Az átvevő hajó parancsnoka, 48 órával a kirakodás megkezdése előtt GFCM átrakodási nyilatkozatot küld azon állam illetékes hatóságai számára, ahol a kirakodásra sor kerül.

(7) Az átvevő hajó parancsnoka legkésőbb 24 órával az átrakodás megkezdése előtt kitölti és továbbítja a kikötői hatóságoknak a fedélzeten lévő fogásokra és halászati termékekre vonatkozó információkat. A fogásokat adott esetben a fajok feltüntetésével, valamint az egyedek tömegének vagy számának megadásával kell bejelenteni.

(8) A tagállam előírja a kérelmet kibocsátó átadó halászhajó parancsnokának, hogy továbbítsa a következő információkat:

a) a fajok azonosítása FAO-fajkóddal, valamint termékforma;

b) a fedélzeten lévő, átrakodásra váró fogások élőtömeg-kilogrammban, feldolgozott tömegben és/vagy – adott esetben – az egyedek számában kifejezve;

c) a fogások földrajzi helye (a halászati naplóban rögzítettek szerint);

d) az átrakodás tervezett helye és ideje;

e) az átvevő hajóra vonatkozó információk, név, lajstromszám, IMO-szám, lobogó.

(9) A tagállamok figyelemmel kísérik azokat a hajókat, amelyek nem a lobogójuk alatt közlekednek és a kikötőikbe kívánnak belépni, és megakadályozzák, hogy az ilyen hajók a GFCM állományvédelmi intézkedéseit megsértve folytassanak halászati és/vagy halászattal kapcsolatos tevékenységeket.

120c. cikk

GFCM átrakodási nyilatkozatok

(1) A lobogójuk alatt közlekedő, átrakodási műveletben részt vevő, 15 métert meghaladó legnagyobb hosszal rendelkező halászhajók parancsnokai a XX. melléklettel összhangban kitöltik a GFCM átrakodási nyilatkozatot, és adott esetben konkrétan feltüntetik az egyes átrakodott vagy átvett fajok 50 kg élőtömeg-egyenérték feletti mennyiségét és/vagy az egyedek számát.

(2) Az (1) bekezdésben említett GFCM átrakodási nyilatkozat legalább a következőket tartalmazza:

a) az átadó és az átvevő halászhajó külső azonosító száma és neve;

b) az egyes fajok FAO szerinti hárombetűs kódja, valamint azon releváns földrajzi terület, ahol a fogásokat ejtették;

c) az egyes fajok kilogrammban kifejezett terméksúlyban meghatározott becsült mennyisége a termék kiszerelésének típusa szerinti bontásban vagy – adott esetben – az egyedek száma, ezen belül külön adatként feltüntetve az alkalmazandó minimális védelmi referenciaméret alatti mennyiségeket vagy az ilyen egyedek számát;

d) az átvevő halászhajó rendeltetés szerinti kikötője;

e) a kijelölt átrakodási kikötő.

(3) Az átadó és az átvevő halászhajó parancsnoka is GFCM átrakodási nyilatkozatot nyújt be a lehető leghamarabb, de legkésőbb az átrakodást követő 48 órán belül:

a) a lobogó szerinti tagállamnak, valamint

b) ha az átrakodásra egy másik tagállam kikötőjében vagy a GFCM nem uniós szerződő felének a kikötőjében került sor, a GFCM átrakodási nyilatkozatot az érintett kikötő illetékes hatóságaihoz is be kell nyújtani.

(4) A GFCM átrakodási nyilatkozatot az átvevő hajó parancsnokának és az átadó hajó parancsnokának is alá kell írnia.

(5) Mindkét hajó parancsnoka felel a GFCM átrakodási nyilatkozatában rögzített adatok pontosságáért.

(6) Mindegyik hajó fedélzetén kell tartani a GFCM átrakodási nyilatkozat egy példányát az összes fogás és termék kirakodásáig.

120d. cikk

Megfigyelési és ellenőrzési intézkedések

(1) Az átrakodott vagy átvett halak GFCM átrakodási nyilatkozatban rögzített, kilogrammban megadott becsült mennyiségeinek megengedett hibahatára 10 % valamennyi faj tekintetében.

(2) A kikötői hatóságok szükség esetén a hajók lobogó szerinti hatóságaival együttműködve áttekintik a kapott információkat annak megállapítása érdekében, hogy az egyes hajók vonatkozásában bejelentett fogások, átrakodások és kirakodások között nincs ellentmondás. Ezt az ellenőrzést úgy kell elvégezni, hogy a hajót minél kevésbé akadályozzák és zavarják, valamint hogy a fogott hal minősége ne romoljon.

(3) Az átrakodás végzésére engedéllyel rendelkező valamennyi átadó és átvevő hajó számára elő kell írni, hogy a GFCM/33/2009/7. sz. ajánlásban említett minimumszabályokkal összhangban rendelkezzen a fedélzeten működőképes hajómegfigyelési rendszerrel, és használja azt.

120e. cikk

Jelentéstétel

(1) A tagállamok minden év április 15-ig jelentést tesznek a Bizottságnak azoknak a kikötőknek, kirakodási pontoknak és parthoz közeli helyeknek a jegyzékéről, ahol az e szakasz szerinti átrakodási műveletek engedélyezettek.

(2) A Bizottság minden év április 30-ig továbbítja a GFCM titkárságának az (1) bekezdésben említett információkat.

(3) A tagállamok minden év április 15-ig jelentést tesznek a Bizottságnak a GFCM/45/2022/14. sz. ajánlás végrehajtásával kapcsolatos releváns információkról.

(4) A Bizottság minden év április 30-ig megküldi a GFCM titkárságának a (3) bekezdésben meghatározott információkat.

VI. szakasz

Rekreációs célú halászat a Földközi-tengeren

120f. cikk

Hatály

Ez a szakasz megállapítja a Földközi-tengeren, az I. melléklet szerinti 1–27 földrajzi alterületeken folytatott rekreációs célú halászat kezelésére, ellenőrzésére és nyomon követésére vonatkozó minimumszabályokat.

120g. cikk

Tilalmak

Az (EU) 2019/1241 rendelet 7. cikkében meghatározott szigorúbb rendelkezések sérelme nélkül tilos:

a) érvényes halászati engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül rekreációs célú halászat folytatása, e fejezettel összhangban és e fejezet alkalmazásának kezdőnapjától;

b) rekreációs célú halászatból származó fogások értékesítése vagy kereskedelme;

c) a tilalom hatálya alá tartozó fajokról szóló XXI. mellékletben felsorolt fajokhoz tartozó bármely egyed fedélzeten tartása;

d) a GFCM által elfogadott minimális állományvédelmi referenciaméreteknél kisebb egyedek fedélzeten tartása;

e) a GFCM határozatai által és azokkal összhangban védett területeken való halászat, különösen az érzékeny élőhelyeken és az alapvető jelentőségű halélőhelyek, valamint a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelme érdekében létrehozott, halászati korlátozás alatt álló területeken, továbbá azokon a területeken, ahol a tagállami jogszabályok alapján kifejezetten tiltott a rekreációs célú halászat;

f) az autonóm légzőkészülékkel folytatott víz alatti halászat;

g) víz alatti halászat folytatása napnyugtától pirkadatig;

h) egyidejűleg kézi szigonyok vagy szigonypuskák és autonóm légzőkészülék (búvár légzőkészülék) használata;

i) a mérgező, bódító vagy maró hatású anyagokkal, robbanóanyagokkal vagy elektromos árammal folytatott halászat.

120h. cikk

Engedélyek

A tagállamok 2025. január 1-jéig kötelező engedélyezési vagy nyilvántartási rendszert vezetnek be és tartanak fenn, amely minden halászra kiterjed, aki rekreációs célú halászatot folytat.

120i. cikk

Ellenőrzés és végrehajtás

(1) A tagállamok a hajókról folytatott rekreációs célú halászatra vonatkozóan a meglévő nemzeti ellenőrzési terveket kiegészítő rendszert hoznak létre és hajtanak végre a rekreációs célú halászati tevékenységek ellenőrzésére és nyomon követésére.

E rendszernek kockázatelemzésen kell alapulnia, figyelembe véve a rekreációs célú halászati tevékenységek gyakoriságát és az általuk a tengerek biológiai erőforrásaira jelentett veszélyeket, különösen a 120g. cikkben felsorolt tilalmak tekintetében.

(3)A tagállamok hatékony szankciórendszert hoznak létre és hajtanak végre az e fejezetben meghatározott szabályok megsértése esetére. Az alkalmazott szankcióknak és büntetéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és figyelembe kell venniük a gyakoriságot és a tengerek biológiai erőforrásaira jelentett veszélyeket, különösen a 120g. cikkben felsorolt tilalmak tekintetében.

120j. cikk

Adatgyűjtés

Az 1224/2009/EK rendelet 55. cikkében megállapított szigorúbb rendelkezések sérelme nélkül, a tagállamok szúrópróbaszerű ellenőrzéseket és felméréseket végeznek az uniós vizeken a területükön folytatott rekreációs célú halászat tekintetében.

120k. cikk

Adatszolgáltatás

(1) A tagállamok minden év január 15-ig jelentést tesznek a Bizottságnak az alábbiakban felsorolt elemekről:

a) azoknak a fajoknak a jegyzéke, amelyek vonatkozásában tilos a rekreációs célú halászat a nemzeti és/vagy helyi jogszabályok értelmében;

b) azok a halászati módszerek, amelyek alkalmazása tilos rekreációs célú halászat során a nemzeti és/vagy helyi jogszabályok értelmében;

c) azok a területek, ahol kifejezetten tilos a rekreációs célú halászat a nemzeti és/vagy helyi jogszabályok értelmében;

d) a nemzeti és/vagy helyi jogszabályok értelmében a rekreációs célú halászatot illetően szabályozás alá tartozó fajok jegyzéke;

e) a rekreációs célú halászatot szabályozó bármely intézkedés a nemzeti és/vagy helyi jogszabályok alapján.

(2) A Bizottság minden év január 31-ig jelenti a GFCM titkárságának az (1) bekezdésben meghatározott információkat.”

61. A 122. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdésben említett jegyzéknek tartalmaznia kell a XXIII. melléklet első oszlopában meghatározott információkat, valamint a következő információkat:

a) a hajó CFR-száma és külső jelzései az (EU) 2017/218 végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint;

b) az engedélyezett halászati és/vagy átrakodási időszak;

c) az alkalmazott halászeszközök.”

62. A 128. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b) a tagállamok által benyújtott, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységekre vonatkozó feltételezést alátámasztó bizonyítékok, beleértve az érintett hajó azonosítására vonatkozó információkat.”;

b) a cikk a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E szakasz alkalmazási körében a halászhajók akkor tekinthetők úgy, hogy jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységeket folytattak a GFCM területén, ha egy tagállam bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy e hajók az alábbi tevékenységek közül egyet vagy többet folytattak a GFCM állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek megsértésével:

a) az 1005/2008/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a), b), c), e), i) és j) pontjában említett tevékenységek;

b) a GFCM alkalmazási területén honosság nélkül folytatott lehalászás;

c) a GFCM alkalmazási területén megfelelő hajóazonosító szám nélkül folytatott lehalászás;

d) halászati vagy halászattal kapcsolatos tevékenységek folytatása a GFCM bármely egyéb állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedését megsértve.

(5) Adott esetben a tagállamok kivizsgálják a feltételezett jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységet, és/vagy figyelemmel kísérik az érintett hajókat.

(6) Adott esetben a tagállamok értesítik az érintett hajó tulajdonosát a hajóra vonatkozó információk tagállam általi beküldéséről abból a célból, hogy a hajót felvegyék a GFCM IUU-hajókat tartalmazó listájának tervezetébe, továbbá arról, hogy milyen következményekkel járhat az, ha a hajó szerepel a GFCM által elfogadott, IUU-hajókat tartalmazó listán. ”

63. A 130. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„130. cikk

A GFCM IUU-hajókat tartalmazó listájának tervezete

(1) A GFCM titkársága által összeállított, IUU-hajókat tartalmazó lista tervezetének kézhezvételét követően a tagállamok:

a) szorosan figyelemmel kísérik az IUU-hajókat tartalmazó tervezetben szereplő hajókat és meghatározzák tevékenységeiket, valamint a név, a lobogó és/vagy a bejegyzett tulajdonos esetleges megváltozását.

b) értesítik a lobogójuk alatt közlekedő hajó tulajdonosát arról, hogy a hajója felkerült a GFCM IUU-hajókat tartalmazó listájára, valamint arról, hogy milyen következményekkel járhat az, ha megerősítik a hajó felvételét a GFCM IUU-hajókat tartalmazó jóváhagyott listájára;

(2) A GFCM titkársága által összeállított, IUU-hajókat tartalmazó lista tervezetének kézhezvételét követően a tagállamok adott esetben közölhetik észrevételeiket a Bizottsággal.

(3) A Bizottság legkésőbb 30 nappal a GFCM éves ülésszaka előtt továbbítja ezeket az információkat a GFCM titkárságának.

(4) A tagállamok legkésőbb 7 nappal a GFCM éves ülésszaka előtt benyújthatnak a Bizottságnak bármely további információt, amely releváns lehet a GFCM IUU-hajókat tartalmazó listájának összeállítása tekintetében.

(5) A Bizottság az említett információkat a GFCM éves ülésszaka előtt továbbítja a GFCM titkárságának”.

64. Az irányelv a 130. és a 131. cikk között a következő 130a. cikkel egészül ki:

„130a. cikk

Hajók észlelése

(1) A tagállamok az illetékes hatóságaik által a GFCM alkalmazási területén végzett végrehajtási és felügyeleti műveletek révén összegyűjtik a lehető legtöbb információt minden olyan esetben, amikor külföldi lobogó alatt közlekedő hajót vagy meghatározatlan honosságú vagy honossággal nem rendelkező hajót észlelnek, amint az jogellenesnek, be nem jelentettnek és szabályozatlannak minősülő halászati vagy halászattal kapcsolatos tevékenységeket folytat.

(2) A tagállamok a VII. mellékletben meghatározott észlelési adatlap szerint gyűjtik a hajók észlelésére vonatkozó információkat.

(3) Hajó észlelése esetén az észlelő tagállam haladéktalanul elküldi az észlelési adatlapot és a hajóról készített képeket a lobogó szerinti tagállam, a GFCM szerződő felei vagy a lobogó szerinti nem szerződő felek megfelelő hatóságainak, továbbá:

a) ha az észlelt hajó tagállami lobogó alatt közlekedik, a lobogó szerinti tagállam indokolatlan késedelem nélkül meghozza a megfelelő intézkedéseket a szóban forgó hajó tekintetében. Mind az észlelő tagállam, mind az észlelt hajó lobogója szerinti tagállam tájékoztatja a Bizottságot és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalt (EFCA) az észlelésről, beleértve a meghozott nyomonkövetési intézkedések részleteit;

b) ha az észlelt hajó a GFCM másik szerződő fele vagy nem szerződő fél lobogója vagy meghatározatlan lobogó alatt közlekedik, vagy nincs honossága, az észlelő tagállam indokolatlan késedelem nélkül a Bizottság és az EFCA rendelkezésére bocsát minden, az észleléssel kapcsolatos megfelelő információt. A Bizottság szükség szerint továbbítja az észleléssel kapcsolatos információkat a GFCM titkárságának.

(5) Azok a tagállamok, amelyek honosság nélkül közlekedő hajón fedélzeti ellenőrző vizsgálatot végeznek, erről haladéktalanul értesítik a Bizottságot. A Bizottság késedelem nélkül értesíti a GFCM titkárságát.

(6) A tagállamok haladéktalanul jelentik a Bizottságnak a GFCM alkalmazási területén, nemzeti joghatóságon kívül eső vizeken a GFCM halászati gazdálkodási intézkedéseinek hatálya alá tartozó fajokra irányuló halászati vagy halászattal kapcsolatos tevékenységeket folytató nem szerződő felek hajóin végzett fedélzeti ellenőrző vizsgálat során gyűjtött releváns információkat. A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja a GFCM titkárságát.

(7) A tagállamoknak a GFCM alkalmazási területén közlekedő halászhajói és segédhajói összegyűjtik a vonatkozó információkat, és jelentik azokat a megfelelő nemzeti hatóságaiknak az e cikkben meghatározott hajóészlelési folyamat támogatása érdekében.

(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítése céljából e rendelet 140. cikkének és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikke (1)–(6) bekezdésének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VII. mellékletben feltüntetendő adatok tekintetében.”

65. A 139. cikk (1) bekezdése a következő pontokkal egészül ki:

„11. új sablon bevezetése a 130a. cikk és a VII. melléklet szerinti észlelésekhez;

12. a nagy rombuszhalra vonatkozó, a 90–94a. cikkben meghatározott intézkedések.”

66. Az irányelv a 138. és a 139. cikk között a következő 138a. cikkel egészül ki:

„138a. cikk

Adatkezelés, a személyes adatok védelme és titoktartás

(1) A 15. cikk (1) bekezdésének, a 24. cikk (1) bekezdésének, a 30b. cikk (4) és (5) bekezdésének, a 30c. cikknek, a 34. cikk (1) bekezdésének, a 37b. cikk (4) és (5) bekezdésének, a 37c. cikknek, a 47. cikk (4) bekezdésének, az 54. cikknek, a 63. cikk (4) és (5) bekezdésének, a 64. cikknek, a 70. cikk (2) bekezdésének, a 75c. cikk (1) bekezdésének, a 78. cikk (3) bekezdése a) pontjának, a 94a. cikk (1) bekezdésének, a 96c. cikk (1) bekezdésének, a 106d. cikk (2) bekezdésének, a 126. cikknek és a 128. cikk (3) bekezdésének alkalmazásához szükséges személyes adatokat a tagállami hatóságok és a Bizottság a következő célokból gyűjtik és dolgozzák fel:

a) a halászhajókra vonatkozó releváns információk azonosítására és a halászati adatok cseréjére vonatkozó kötelezettségek teljesítése e rendelet 15., 24., 34., 47., 70., 77., 78., 94a. és 96c. cikkével összhangban; valamint

b) a halászati tevékenységek nyomon követése, ellenőrzése, vizsgálata és felügyelete e rendelet 54., 30b. és 30c., 37b. és 37c., 63. és 64., 126., 106d. és 128. cikkével összhangban.

(2) Az e rendelettel összhangban kapott személyes adatok nem tárolhatók a gyűjtésük céljához szükségesnél hosszabb ideig, és semmi esetre sem tárolhatók a gyűjtésüktől számított öt évnél tovább, kivéve a panaszok, jogsértések, valamint bírósági vagy közigazgatási eljárások nyomon követésének a lehetővé tételéhez szükséges személyes adatokat, amelyek az adott eljárás, közigazgatási vagy bírósági eljárás végéig, illetve a szankciók alkalmazásához szükséges ideig megőrizhetők. Amennyiben az adatokat hosszabb ideig őrzik meg, az adatokat anonimizálni kell.

(3) A tagállamok hatóságai az általuk az e rendelet szerint gyűjtött és továbbított személyes adatok kezelésével kapcsolatban adatkezelőnek minősülnek az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontjában foglalt meghatározás szerint.

(4) A Bizottság az általa az e rendelet szerint gyűjtött és továbbított személyes adatok kezelésével kapcsolatban adatkezelőnek minősül az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 8. pontjában foglalt meghatározás szerint.

(5) Az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletben megállapított kötelezettségeken túlmenően a tagállami hatóságok és a Bizottság:

a) biztosítják a bizalmas kezelést az elektronikus adatok továbbítása és fogadása során;

b) meghozzák a szükséges intézkedéseket a GFCM által jóváhagyott ajánlásokban foglalt titoktartási és biztonsági rendelkezéseknek való megfelelés érdekében, beleértve a titoktartást és a hitelességet biztosító megfelelő titkosítási protokollokat is;

c) szükség esetén a GFCM titkárságának kérésére helyesbítik vagy törlik az e rendeletnek meg nem felelő módon feldolgozott elektronikus jelentéseket vagy üzeneteket;

d) biztosítják, hogy az elektronikus adatok tárolására és felhasználására kizárólag az e rendeletben meghatározott nyomon követés, ellenőrzés, vizsgálat és jogérvényesítés céljából vagy egyéb célokból kerüljön sor; valamint

e) biztosítják, hogy elektronikus adatok átvitelére minden alkalommal a GFCM titkárságával megfelelően tesztelt adatkommunikációs rendszerek használatával kerüljön sor.

(6) A tagállamok hatóságai és a Bizottság biztosítják a személyes adatok kezelésének biztonságát a személyes adatok e rendelet alkalmazása céljából történő feldolgozása tekintetében, ideértve a személyes adatoknak a releváns halászati adatbázisokhoz való hozzáférésre jogosult hatóságok általi kezelését is. Ennek keretében elfogadják a szükséges intézkedéseket az alábbiak érdekében:

a) fizikai adatvédelem megvalósítása, többek között a kritikus infrastruktúrák védelmére irányuló vészhelyzeti tervek kidolgozásával;

b) az adathordozók jogosulatlan olvasásának, másolásának, módosításának vagy eltávolításának megakadályozása;

c) az adatok jogosulatlan bevitelének és a rögzített személyes adatok jogosulatlan hozzáférésének, módosításának vagy törlésének megakadályozása;

d) az adatok jogosulatlan kezelésének, valamint jogosulatlan másolásának, módosításának vagy törlésének megakadályozása;

e) annak biztosítása, hogy a releváns halászati adatbázisokhoz való hozzáférésre jogosult személyek csak a hozzáférési jogosultságuk körébe tartozó adatokhoz férjenek hozzá, mégpedig kizárólag egyéni felhasználói azonosítókkal és titkos hozzáférési módszerekkel;

f) annak biztosítása, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy milyen szervek felé történhet személyes adatok továbbítása, és hogy ki, mikor, milyen adatok esetében és milyen célból végez adatkezelést a releváns halászati adatbázisokban;

g) a személyes adatok releváns halászati adatbázisokba vagy adatbázisokból, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén történő továbbítása vagy adathordozón történő szállítása során a személyes adatok jogosulatlan olvasásának, másolásának, módosításának vagy törlésének megakadályozása; valamint

h) az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések eredményességének figyelemmel kísérése, és a belső ellenőrzéssel kapcsolatban szükséges szervezeti intézkedések megtétele az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében.”

67. A VII., a VIII. és a XI. melléklet helyébe az e rendelet mellékletének 1. pontjában szereplő szöveg lép.

68. A rendelet kiegészül a XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. melléklettel, az e rendelet mellékletének 2. pontjában foglaltak szerint.

2. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1343/2011/EU rendelete (2011. december 13.) a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 347., 2011.12.30., 44. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2102 rendelete (2015. október 28.) a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló, 1343/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 308., 2015.11.25., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/982 rendelete (2019. június 5.) a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló, 1343/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 164., 2019.6.20., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2124 rendelete (2023. október 4.) a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről (átdolgozás) (HL L, 2023/2124, 2023.10.12.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1241 rendelete (2019. június 20.) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2019.7.25., 105. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(7) A Tanács 1967/2006/EK rendelete a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről (HL L 409., 2006.12.21., 11. o.).

(8) 1 ELI:

(9) 2 ELI:

(10) 3 Beillesztendő:

(11) 5 A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/1005/oj ).

(12) 6 [Hivatkozás a véleményre].

(13) 7 Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(14) A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.) ELI: https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2008/1005/oj?locale=hu

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.4.30.

COM(2024) 183 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

MELLÉKLET

1. A VII., VIII. és a XI. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„VII. MELLÉKLET

ÉSZLELÉSI ADATLAP

1. Észlelés napja: Idő Nap Hónap Tárgyév

2. Észlelt hajó pozíciója:

Földrajzi szélesség: Földrajzi hosszúság:

3. Az észlelt hajó neve:

4. Lobogó szerinti állam:

5. Lajstromozási kikötő (és ország):

6. A hajó típusa:

7. Nemzetközi rádióhívójel:

8. Nyilvántartási szám:

9. GFCM flotta-nyilvántartási szám:

10. IMO-szám:

11. Becsült legnagyobb hossz és bruttó tonnatartalom: m BT

12. A halászeszköz leírása (adott esetben):

Típus: Becsült mennyiség (egység):

13. A kapitány állampolgársága: Tiszt: Személyzet:

14. Hajó helyzete (Kérjük, ellenőrizze):

[ ] Halászat [ ] Séta [ ] Eresztés

[ ] Ellátás [ ] Átrakodás [ ] Egyéb (kérjük, nevezze meg)

15. Az észlelt hajó tevékenységeinek típusa (kérjük, ismertesse):

16. Az azonosított hajó és halászeszköz leírása:

17. Egyéb lényeges információk:

18. A csatolt dokumentumok (például fényképek stb.) jegyzéke:

19. A fenti információkat összegyűjtötte:

Név: Titulus:

Az észlelés módja (beleértve adott esetben a hajó/légi jármű nevét és helyzetét):

Dátum: (év) (hónap) (nap) Aláírás:

VIII. MELLÉKLET

A HAJÓK JEGYZÉKÉBEN FELTÜNTETENDŐ ADATOK

A 15., 24., [Ez a cikk nem tartalmaz listát. Az összes hivatkozott cikk esetében ellenőrizendő.] 34., 47., 61., 70., 74., 75c., 78., 96c. és 116. cikkben említett jegyzék a következő információkat tartalmazza az egyes hajókról:

·a hajó neve (engedéllyel rendelkező hajó vagy begyűjtéshez használt engedéllyel rendelkező hajó),

·a hajó lajstromszáma (a tagállamok által megadott kód),

·GFCM-nyilvántartási szám (három betűjelből álló ISO-országkód + 9 számjegy, például xxx000000001),

·a lajstromozás szerinti kikötő (a kikötő teljes neve),

·korábbi név (ha volt),

·korábbi lobogó (ha volt),

·más nyilvántartásokból való törlés korábbi adatai (ha van) nemzetközi rádióhívójel (ha volt),

·műholdas hajómegfigyelési rendszer (I/N válasz szükséges),

·a hajó típusa, teljes hossza (LOA) és bruttó tonnatartalma (BT) és/vagy bruttó regisztertonna-tartalma (BRT), valamint kW-ban kifejezett motorteljesítménye,

·biztonsági és védelmi berendezések a megfigyelők fedélzeten való fogadásához (I/N válasz szükséges) (adott esetben),

·főbb célfajok,

·a tulajdonos(ok) és üzemeltető(k) neve és címe,

·főbb halászeszköz(ök), a flottaszegmens-besorolás és az adatgyűjtési referenciakeretben megjelölt operatív egység (adott esetben),

·halászatra engedélyezett időszak: ÉÉÉÉ.HH.NN-tól/-től ÉÉÉÉ.HH.NN-ig és az érintett halászeszköz (adott esetben),

·halászatra engedélyezett terület (földrajzi alterületek és/vagy GFCM statisztikai rácsának négyszögei (adott esetben),

·részvétel nemzeti/nemzetközi tudományos intézmények által vezetett kutatási programokban (I/N válasz szükséges; leírással) (adott esetben),

·az egyes hajók által az előző évben halászattal töltött napok száma és az egyes hajók által gyakorolható halászati napok száma évente és halászeszközönként (adott esetben),

·kijelölt kikötő,

·célfajok (adott esetben).

XI. MELLÉKLET

A HALÁSZATI KORLÁTOZÁS ALÁ VONT TERÜLETEK ÉS A PUFFERZÓNÁK KOORDINÁTÁI

A. Halászati korlátozás alá vont terület az Oroszlán-öbölben

Létrejön az Oroszlán-öböl keleti részén a következő földrajzi koordinátákat összekötő vonalak által határolt, halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület:

1. zóna:

– é. sz. 43° 00’, k. h. 4° 49,35’,

– é. sz. 43° 00’, k. h. 4° 53,7’,

– é. sz. 42° 55 896’, k. h. 4° 53,7’,

– é. sz. 42° 55 896’, k. h. 4° 49,35’.

2. zóna:

– é. sz. 42° 40’, k. h. 4° 20’,

– é. sz. 42° 40’, k. h. 5° 00’,

– é. sz. 43° 00’, k. h. 4° 20’,

– é. sz. 43° 00’, k. h. 5° 00’.

B. Halászati korlátozás alá vont területek a Tuniszi-csatornában

1. Az »Adventure-padtól keletre fekvő térség« elnevezésű, halászati korlátozás alá vont terület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

– é. sz. 37° 23 850’, k. h. 12° 30 072’,

– é. sz. 37° 23 884’, k. h. 12° 48 282’,

– é. sz. 37° 11 567’, k. h. 12° 48 305’,

– é. sz. 37° 11 532’, k. h. 12° 30 095’.

2. A »Gela-medencétől nyugatra fekvő térség« elnevezésű, halászati korlátozás alá vont terület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

– é. sz. 37° 12 040’, k. h. 13° 17 925’,

– é. sz. 37° 12 047’, k. h. 13° 36 170’,

– é. sz. 36° 59 725’, k. h. 13° 36 175’,

– é. sz. 36° 59 717’, k. h. 13° 17 930’.

3. A »máltai homokpadtól keletre fekvő térség« elnevezésű, halászati korlátozás alá vont terület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

– é. sz. 36° 12 621’, k. h. 15° 13 338’,

– é. sz. 36° 12 621’, k. h. 15° 26 062’,

– é. sz. 35° 59 344’, k. h. 15° 26 062’,

– é. sz. 35° 59 344’, k. h. 15° 13 338’.

C. Pufferterületek a Tuniszi-csatornában

1. Az »Adventure-padtól keletre fekvő térség« elnevezésű, halászati korlátozás alá vont terület körüli pufferterület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

– é. sz. 37° 24 849’, k. h. 12° 28 814’,

– é. sz. 37° 24 888’, k. h. 12° 49 536’,

– é. sz. 37° 10 567’, k. h. 12° 49 559’,

– é. sz. 37° 10 528’, k. h. 12° 28 845’.

2. A »Gela-medencétől nyugatra fekvő térség« elnevezésű, halászati korlátozás alá vont terület körüli pufferterület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

– é. sz. 37° 13 041’, k. h. 13° 16 672’,

– é. sz. 37° 13 049’, k. h. 13° 37 422’,

– é. sz. 36° 58 723’, k. h. 13° 37 424’,

– é. sz. 36° 58 715’, k. h. 13° 16 682’.

3. A »máltai homokpadtól keletre fekvő térség« elnevezésű, halászati korlátozás alá vont terület körüli pufferterület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

– é. sz. 36° 13 624’, k. h. 15° 12 102’,

– é. sz. 36° 13 624’, k. h. 15° 27 298’,

– é. sz. 35° 58 342’, k. h. 15° 27 294’,

– é. sz. 35° 58 342’, k. h. 15° 12 106’.

D. Halászati korlátozások az adriai-tengeri Jabuka-árok (Pomo-árok) térségében

1. a következő koordinátákat összekötő vonalak határolják:

– é. sz. 43° 32 044’, k. h. 15° 16 501’,

– é. sz. 43° 05 452’, k. h. 14° 58 658’,

– é. sz. 43° 03 477’, k. h. 14° 54 982’,

– é. sz. 42° 50 450’, k. h. 15° 07 431’,

– é. sz. 42° 55 618’, k. h. 15° 18 194’,

– é. sz. 43° 17 436’, k. h. 15° 29 496’,

– é. sz. 43° 24 758’, k. h. 15° 33 215’.

2. a következő koordinátákat összekötő vonalak határolják:

– é. sz. 43° 03 477’, k. h. 14° 54 982’,

– é. sz. 42° 49 811’, k. h. 14° 29 550’,

– é. sz. 42° 35 205’, k. h. 14° 59 611’,

– é. sz. 42° 49 668’, k. h. 15° 05 802’,

– é. sz. 42° 50 450’, k. h. 15° 07 431’.

3. a következő koordinátákat összekötő vonalak határolják:

– é. sz. 43° 17 436’, k. h. 15° 29 496’,

– é. sz. 43° 24 758’, k. h. 15° 33 215’,

– é. sz. 43° 20 345’, k. h. 15° 47 012’,

– é. sz. 43° 18 150’, k. h. 15° 51 362’,

– é. sz. 43° 13 984’, k. h. 15° 55 232’,

– é. sz. 43° 12 873’, k. h. 15° 52 761’,

– é. sz. 43° 13 494’, k. h. 15° 40 040’.

E. Halászati korlátozás alá vont terület érzékeny mélytengeri élőhelyeken

1.A »Lophelia korallzátony Capo Santa Maria di Leuca térségében« elnevezésű, mélytengeri halászati korlátozás alá vont terület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

– é. sz. 39° 27,72’, k. h. 18° 10,74’,

– é. sz. 39° 27,80’, k. h. 18° 26,68’,

– é. sz. 39° 11,16’, k. h. 18° 32,58’,

– é. sz. 39° 11,16’, k. h. 18° 04,28’.

2.A »Nílus-delta területén található hideg szénhidrogén-források« elnevezésű, mélytengeri halászati korlátozás alá vont terület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

– é. sz. 31° 30,00’, k. h. 33° 10,00’,

– é. sz. 31° 30,00’, k. h. 34° 00,00’,

– é. sz. 32° 00,00’, k. h. 34° 00,00’,

– é. sz. 32° 00,00’, k. h. 33° 10,00’.

3.Az »Eratoszthenész-fenékhegy« elnevezésű, mélytengeri halászati korlátozás alá vont terület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

– é. sz. 33° 00,00’, k. h. 32° 00,00’,

– é. sz. 33° 00,00’, k. h. 33° 00,00’,

– é. sz. 34° 00,00’, k. h. 33° 00,00’,

– é. sz. 34° 00,00’, k. h. 32° 00,00’.”

2. A szöveg a következő XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. melléklettel egészül ki:

„XVII. MELLÉKLET

A CÁPÁKRA ÉS RÁJÁKRA VONATKOZÓ FAJSPECIFIKUS INTÉZKEDÉSEK

A sima csillagos cápák (Mustelus asterias, M. mustelus, M. punctulatus) esetében:

·a sima csillagos cápa járulékos és célzott fogási arányának értékelése valamennyi halászatban, beleértve a kis méretű nyílt vízi fajokra halászó nyílt tengeri/vízközi vonóhálós hajókat is,

·a különböző halászati tevékenységek során a járulékos fogásként kifogott sima csillagos cápa túlélési arányának felmérése,

·a sima csillagos cápa kritikus élőhelyeinek azonosítása,

·halászati technológiai megoldások azonosítása a járulékos fogások csökkentése és a visszaengedést követő túlélési arányok növelése érdekében,

·a hatályos halászati gazdálkodási intézkedések összeállítása, beleértve a térbeli intézkedéseket is, amelyek pozitívan befolyásolhatják a sima csillagos cápaállomány védelmét, ha vannak ilyenek, valamint

·a kiemelt piaci kereslet (belföldi, export stb.) értékelése, ha van ilyen.

Közönséges rókacápa (Alopias vulpinus) esetében:

·a közönséges rókacápa járulékos és célzott fogási arányának értékelése valamennyi halászatban,

·a különböző halászati tevékenységek során a járulékos fogásként kifogott közönséges rókacápa túlélési arányának felmérése,

·a közönséges rókacápa kritikus élőhelyeinek azonosítása,

·halászati technológiai megoldások azonosítása a járulékos fogások csökkentése és a visszaengedést követő túlélési arányok növelése érdekében,

·a hatályos halászati gazdálkodási intézkedések összeállítása, beleértve a térbeli intézkedéseket is, amelyek pozitívan befolyásolhatják a közönséges rókacápa-állomány védelmét, ha vannak ilyenek, valamint

·a kiemelt piaci kereslet (belföldi, export stb.) értékelése, ha van ilyen.

A homokpadi cápa (Carcharhinus plumbeus) esetében:

·a homokpadi cápa járulékos és célzott fogási arányának értékelése valamennyi halászatban,

·a különböző halászati tevékenységek során a járulékos fogásként kifogott homokpadi cápa túlélési arányának felmérése,

·a homokpadi cápa kritikus élőhelyeinek azonosítása,

·halászati technológiai megoldások azonosítása a járulékos fogások csökkentése és a visszaengedést követő túlélési arányok növelése érdekében,

·a hatályos halászati gazdálkodási intézkedések összeállítása, beleértve a térbeli intézkedéseket is, amelyek pozitívan befolyásolhatják a homokpadi cápaállomány védelmét, ha vannak ilyenek, valamint

·a kiemelt piaci kereslet (belföldi, export stb.) értékelése, ha van ilyen.

Nyelőcápa (Centrophorus granulosus) esetében:

·a nyelőcápa járulékos és célzott fogási arányának értékelése valamennyi halászatban,

·a különböző halászati tevékenységek során a járulékos fogásként kifogott nyelőcápa túlélési arányának felmérése,

·a nyelőcápa kritikus élőhelyeinek azonosítása,

·halászati technológiai megoldások azonosítása a járulékos fogások csökkentése és a visszaengedést követő túlélési arányok növelése érdekében,

·a hatályos halászati gazdálkodási intézkedések összeállítása, beleértve a térbeli intézkedéseket is, amelyek pozitívan befolyásolhatják a nyelőcápa-állomány védelmét, ha vannak ilyenek, valamint

·a kiemelt piaci kereslet (belföldi, export stb.) értékelése, ha van ilyen.

A hegyesorrú hétkopoltyús tehéncápa (Heptranchias perlo) esetében:

·a hegyesorrú hétkopoltyús tehéncápa járulékos és célzott fogási arányának értékelése valamennyi halászatban,

·a különböző halászati tevékenységek során a járulékos fogásként kifogott hegyesorrú hétkopoltyús tehéncápa túlélési arányának felmérése,

·a hegyesorrú hétkopoltyús tehéncápa kritikus élőhelyeinek azonosítása,

·halászati technológiai megoldások azonosítása a járulékos fogások csökkentése és a visszaengedést követő túlélési arányok növelése érdekében,

·a hatályos halászati gazdálkodási intézkedések összeállítása, beleértve a térbeli intézkedéseket is, amelyek pozitívan befolyásolhatják a hegyesorrú hétkopoltyús tehéncápa-állomány védelmét, ha vannak ilyenek, valamint

·a kiemelt piaci kereslet (belföldi, export stb.) értékelése, ha van ilyen.

A tüskéscápa (Squalus acanthias) esetében:

·a tüskéscápa járulékos és célzott fogási arányának értékelése valamennyi halászatban,

·a különböző halászati tevékenységek során a járulékos fogásként kifogott tüskéscápa túlélési arányának felmérése,

·a tüskéscápa kritikus élőhelyeinek azonosítása,

·halászati technológiai megoldások azonosítása a járulékos fogások csökkentése és a visszaengedést követő túlélési arányok növelése érdekében,

·a hatályos halászati gazdálkodási intézkedések összeállítása, beleértve a térbeli intézkedéseket is, amelyek pozitívan befolyásolhatják a tüskéscápa-állomány védelmét, ha vannak ilyenek, valamint

·a kiemelt piaci kereslet (belföldi, export stb.) értékelése, ha van ilyen.

A kékcápa (Prionace glauca) esetében:

·a kékcápa járulékos és célzott fogási arányának értékelése valamennyi halászatban,

·a különböző halászati tevékenységek során a járulékos fogásként kifogott kékcápa túlélési arányának felmérése,

·a kékcápa kritikus élőhelyeinek azonosítása,

·halászati technológiai megoldások azonosítása a járulékos fogások csökkentése és a visszaengedést követő túlélési arányok növelése érdekében,

·a hatályos halászati gazdálkodási intézkedések összeállítása, beleértve a térbeli intézkedéseket is, amelyek pozitívan befolyásolhatják a kékcápa-állomány védelmét, ha vannak ilyenek, valamint

·a kiemelt piaci kereslet (belföldi, export stb.) értékelése, ha van ilyen.

XVIII. MELLÉKLET

MÉRSÉKLÉSI INTÉZKEDÉSEK

A mérséklési intézkedések a következő elemeket foglalhatják magukban, amelyeket az egyes halászatok sajátosságainak megfelelően kell kiigazítani:

·a halászeszközöket lehetőleg éjszaka kell beállítani (egy órával sötétedés után és egy órával pirkadat előtt),

·nagyobb súlyú módosított halászeszközt kell használni. A hajókat arra kell ösztönözni, hogy olyan halászeszköz-konfigurációkat alakítsanak ki, amelyek minimálisra csökkentik a tengeri madaraknak a háló, a zsinórok és a horgok azon részeivel való érintkezésének kockázatát, amelyeknek a leginkább ki vannak téve,

·módosított halászeszközt kell használni legalább egy madárriasztó zsinórral és színes szalagokkal. Az élénk színű szalagok lehetnek rövidek vagy hosszúak vagy mindkettő. A rövid szalagokat 1 méterenként, a hosszú szalagokat pedig 5 méterenként ajánlott rögzíteni a zsinór víz feletti hosszúságában. A 35 méter teljes hosszúság alatti halászhajók esetében a madárriasztó zsinórt legalább 6 méteres magasságban kell rögzíteni, és 75 méteres víz feletti hosszúságban, a zsinór első 55 métere mentén 5 méterenként a víz felszínéig érő zsinórokkal. Megfelelő vontatott eszközt kell használni a vontatásra, a víz feletti hosszúság maximalizálására és a zsinórnak a hajó mögött tartására oldalszélben,

·a halászeszközök kivetése és behúzása során tilos a belsőségek és a visszadobott halak kibocsátása. A hálókat és más típusú halászeszközöket a kihelyezés előtt meg kell tisztítani, hogy eltávolítsanak minden olyan elemet, amely vonzhatja a tengeri madarakat. Ezenkívül a hajóknak olyan kivetési és behúzási eljárásokat kell alkalmazniuk, amelyek a lehető legkisebbre csökkentik a halászeszközök vízfelszínen való lebegési idejét. A hálók és más típusú halászeszközök karbantartása – amennyire lehetséges – nem végezhető el, amikor a hálók vagy halászeszközök a vízben vannak,

·rendszeres képzést kell biztosítani a fogott egyedek megfelelő és biztonságos szabadon bocsátása érdekében,

·a halászati műveleteket oly módon kell elvégezni, hogy a horogsorok vagy kábelek a lehető leghamarabb elsüllyedjenek a tengeri madarak hatókörén kívül, amint kihelyezték őket a vízbe,

·a halászeszközök kihelyezésekor szalagos zsinórt kell telepíteni annak érdekében, hogy visszatartsa a tengeri madarakat a horogsorok vagy vonóhálós kábelek közeledésétől,

·a madarakat kizáró eszközök használatát kell ösztönözni annak érdekében, hogy a horogsorok kiemelése során visszatartsák a tengeri madarakat attól, hogy csalival táplálkozzanak,

·minden erőfeszítést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a halászati műveletek során élve kifogott tengeri madarakat élve engedjék vissza, és a horgokat szükség esetén biztonságosan, életük veszélyeztetése nélkül eltávolítsák.

XIX. MELLÉKLET

A HALÁSZATI KORLÁTOZÁS ALÁ VONT TERÜLETEKEN FOLYTATOTT HALÁSZATRA VONATKOZÓ RÉSZLETES HAJÓINFORMÁCIÓK JEGYZÉKE

A jegyzéknek minden egyes hajóra és minden egyes halászati korlátozás alá vont területre vonatkozóan tartalmaznia kell az alábbi adatokat:

·hajó neve (latin betűkkel),

·nemzeti nyilvántartási szám: A nemzeti flottanyilvántartásban bejelentett hivatalos hajóazonosító kód (alfanumerikus karakterlánc),

·GFCM-nyilvántartási szám (három betűjelből álló ISO-országkód + 9 számjegy, például xxx000000001),

·IMO-szám vagy külső jelölési szám,

·nyilvántartási hatóság: a hajó lajstromozását végző hatóság neve,

·a halászati korlátozás alá vont terület neve,

·korábbi név (ha volt),

·korábbi lobogó (ha volt),

·más lajstromokból való korábbi törlésre vonatkozó adatok (ha volt ilyen),

·nemzetközi rádióhívójel (ha van),

·a hajó típusa, teljes hossza és bruttó tonnatartalma (BT) és bruttó regisztertonna-tartalma (BRT),

·a halászati korlátozás alá vont terület B övezetében folytatott halászathoz használt fő halászeszköz,

·célfajok,

·a halászati korlátozás alá vont területen való halászatra engedélyezett időszak: a halászati korlátozás alá vont területen halászat folytatására engedélyezett időszak: ÉÉÉÉ.HH.NN-tól/-től ÉÉÉÉ.HH.NN-ig és az érintett halászeszköz,

·a hajó által halászatra használható napok száma,

·a hajó által a halászati korlátozás alá vont terület B övezetében az év során halászattal töltött napok száma.

XX. MELLÉKLET

A GFCM ÁTRAKODÁSI NYILATKOZATÁBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

Elem

Átadó hajó

Fogadó hajó

1. Hajó neve

2. Lobogó szerinti állam

3. Hajó típusa (ISSCFV)

4. IMO-szám, ha jogosult

5. Külső azonosító, ha rendelkezésre áll

6. Nyilvántartási azonosító, ha eltér az 5-től

6. Nemzetközi rádióhívójel, ha rendelkezésre áll

7. MMSI-szám, ha rendelkezésre áll

8. A hajótulajdonosra/cégre vonatkozó információk

Név

Cím

Kapcsolattartási adatok (e-mail-cím és telefonszám)

9. A hajó kapcsolattartó személyének adatai

Hajóparancsnok neve

Állampolgárság

Telefonszám

E-mail-cím

10. Átrakodási engedély azonosítója, ha van

11. Átrakodási engedély kiállítója

12. Átrakodási engedély érvényességi ideje

13. Átrakodás időpontja és dátuma

Kezdés (év/hónap/nap/óra)

Befejezés (év/hónap/nap/óra)

14. Átrakodás helye kikötő/helyzet a tengeren (szélesség/hosszúság)

15. Az átrakodást megelőzően a fedélzeten lévő mennyiségek

Átadó hajó

Fogadó hajó

A fogás helye(i)

Faj (FAO/ASFIS kódok)

Termékforma (tartósítás és kiszerelés típusa)

Mennyiség (tömeg)

16. Átrakodott halak

Átadó hajó

Fogadó hajó

A fogás helye(i)

Faj (FAO/ASFIS kódok)

Termékforma (tartósítás és kiszerelés típusa)

Mennyiség (tömeg)

17. Aláírás

Átadó hajó

Fogadó hajó

Hajóparancsnok aláírása

XXI. MELLÉKLET

TILALOM HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ FAJOK

Tengeri emlősök (valamennyi faj)

Tengeri madarak (valamennyi faj)

Tengeri hüllők (valamennyi faj)

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) I. és II. függelékében felsorolt fajok

A vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény (CMS) I. és II. függelékében felsorolt fajok

A Barcelonai Egyezmény SPA/BD jegyzőkönyve szerinti II. mellékletben felsorolt fajok

A tagállamok jogszabályai szerint védett tengeri fajok

A tagállamok jogszabályai szerint a rekreációs célú halászat számára kifejezetten tiltott tengeri fajok

XXII. MELLÉKLET

A TENGERI MADARAK JÁRULÉKOS FOGÁSÁRÓL JELENTENDŐ INFORMÁCIÓK

·a halászhajó Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) száma, a fogás dátuma, időpontja és helye, a halva kifogott egyedek mért mérete és az élve kifogott egyedek becsült mérete,

·a tengeri madarak véletlen elhullása az egyes halászatok során, az érintett tengerimadár-fajok adatai és a tengeri madarak teljes állománypusztulására vonatkozó becslések (ha lehetséges, a GFCM statisztikai négyszög szintjén),

·a tengeri madarak véletlen elhullásának csökkentésére vagy megszüntetésére irányuló, minden egyes halászatban érvényben lévő intézkedések, valamint az, hogy ezek milyen mértékben önkéntesek vagy kötelezőek, továbbá a hatékonyságuk értékelése, valamint

·tudományos megfigyelői programok, amelyek további térbeli és időbeli lefedettséget biztosítanak a tengeri madarak egyes halászatokhoz kapcsolódó járulékos fogásainak statisztikailag pontos becsléséhez.

XXIII. MELLÉKLET

A HALÁSZHAJÓKRA VONATKOZÓ KÖTELEZŐ ADATMEZŐK A 15 MÉTERNÉL HOSSZABB HALÁSZHAJÓK GFCM-NYILVÁNTARTÁSÁBAN, AMELYEKNEK A GFCM ALKALMAZÁSI TERÜLETÉN VALÓ HALÁSZATRA VAN ENGEDÉLYÜK

ADATMEZŐK	AZ ADATOK BIZALMAS JELLEGE
Ország	J
Referenciaév	J
Nyilvántartási hatóság	J
A hajó neve latin betűkkel	J
Korábbi hajónév (ha volt)	J
Nemzeti nyilvántartási szám	J
A hajó lajstromszáma	J
Nemzetközi rádióhívójel (IRCS) (adott esetben)	J
Tengeri mobilszolgáltatás-azonosító (MMSI) (adott esetben)	J
IMO (Nemzetközi Tengerészeti Szervezet) hajóazonosító szám (adott esetben)	J
Működési állapot (tevékenység jelzése)	J
Lajstromozási kikötő	J
A halászati tevékenység megkezdésének éve (ha van)	J
Halászati engedély (engedély jelzése)	J
Földrajzi alterület (fő földrajzi alterület)	J
Másodlagos halászati statisztikai terület (fő földrajzi terület) (ha van)	J
Harmadlagos halászati statisztikai terület (fő földrajzi terület) (ha van)	J
A hajó típusa (pl. vonóhálós hajó, horogsoros halászhajó)	J
Fő halászeszköz	J
Másodlagos halászeszköz	J
Harmadik halászeszköz (ha van)	J
Teljes hosszúság (LOA)	J
Bruttó tonnatartalom (BT)	J
Építés éve	J
A főmotor teljesítménye (kW)	J
Tulajdonos (neve és címe)	R
Üzemeltető (neve és címe) (ha eltér a tulajdonostól)	R
Legénység tagjainak minimális száma	R
Legénység tagjainak maximális száma	R
Hajómegfigyelési rendszer (VMS) jelzése (jelenlét/hiány)	J
Halászati korlátozás alá vont területen folytatott halászati engedély, a halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület neve (a GFCM által elfogadottak szerint)	J

”

Elem	Átadó hajó	Fogadó hajó
1. Hajó neve
2. Lobogó szerinti állam
3. Hajó típusa (ISSCFV)
4. IMO-szám, ha jogosult
5. Külső azonosító, ha rendelkezésre áll
6. Nyilvántartási azonosító, ha eltér az 5-től
6. Nemzetközi rádióhívójel, ha rendelkezésre áll
7. MMSI-szám, ha rendelkezésre áll
8. A hajótulajdonosra/cégre vonatkozó információk
Név
Cím
Kapcsolattartási adatok (e-mail-cím és telefonszám)
9. A hajó kapcsolattartó személyének adatai
Hajóparancsnok neve
Állampolgárság
Telefonszám
E-mail-cím
10. Átrakodási engedély azonosítója, ha van
11. Átrakodási engedély kiállítója
12. Átrakodási engedély érvényességi ideje
13. Átrakodás időpontja és dátuma
Kezdés (év/hónap/nap/óra)
Befejezés (év/hónap/nap/óra)
14. Átrakodás helye kikötő/helyzet a tengeren (szélesség/hosszúság)
15. Az átrakodást megelőzően a fedélzeten lévő mennyiségek	Átadó hajó	Fogadó hajó
A fogás helye(i)
Faj (FAO/ASFIS kódok)
Termékforma (tartósítás és kiszerelés típusa)
Mennyiség (tömeg)
16. Átrakodott halak	Átadó hajó	Fogadó hajó
A fogás helye(i)
Faj (FAO/ASFIS kódok)
Termékforma (tartósítás és kiszerelés típusa)
Mennyiség (tömeg)
17. Aláírás	Átadó hajó	Fogadó hajó
Hajóparancsnok aláírása