EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2024.11.26.
COM(2024) 711 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Csehország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2024.11.26.
COM(2024) 711 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Csehország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Csehország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikkére,
tekintettel az (EU) 2024/1263 rendeletre és különösen annak 17. cikkére,
tekintettel a Bizottság ajánlására,
mivel:
ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK
(1)Az uniós gazdasági kormányzás megreformált kerete 2024. április 30-án hatályba lépett. A gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről szóló (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 , a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásáról szóló, módosított 1467/97/EK rendelet 2 és a tagállamok költségvetési keretrendszeréről szóló, módosított 2011/85/EU tanácsi irányelv 3 együttesen a megreformált uniós gazdasági kormányzási keret központi elemei. A keret reformok és beruházások révén törekszik biztosítani az államadósság fenntarthatóságát, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést. Előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, és a középtávra helyezi a hangsúlyt, amihez a szabályok hatékonyabb és következetesebb érvényesítése társul.
(2)Az új gazdasági kormányzási keret középpontjában a tagállamok által a Tanácsnak és a Bizottságnak benyújtott nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek állnak. E terveknek két célkitűzést kell megvalósítaniuk: i. biztosítaniuk kell, hogy az államadósság a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályán álljon, vagy prudens szinten maradjon, a költségvetési hiány pedig középtávon a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen és e szint alatt maradjon, valamint ii. biztosítaniuk kell az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagáló, illetve az EU közös prioritásainak kezelését célzó reformok és beruházások megvalósítását. E célból minden tervnek tartalmaznia kell a nettó kiadási 4 pályára vonatkozó középtávú kötelezettségvállalást, amely tényleges költségvetési korlátot állapít meg a terv négy- vagy ötéves időtartamára (a tagállam rendes jogalkotási ciklusától függően). Emellett a tervben ki kell fejteni, hogy a tagállam miként fogja biztosítani az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban (ideértve adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megfogalmazott ajánlásokat is) – azonosított fő kihívásokra reagáló reformok és beruházások megvalósítását, továbbá hogy a tagállam miként fogja kezelni a közös uniós prioritásokat. A költségvetési kiigazítás négyéves időszakra szól, amely legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások végrehajtása mellett.
(3)A Bizottság a terv benyújtását követően értékeli, hogy az megfelel-e az (EU) 2024/1263 rendeletben foglalt követelményeknek.
(4)Ezt követően a Tanács a Bizottság ajánlása alapján ajánlást fogad el, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályáját, és adott esetben jóváhagyja a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat.
CSEHORSZÁG NEMZETI KÖZÉPTÁVÚ KÖLTSÉGVETÉSI-STRUKTURÁLIS TERVÉVEL KAPCSOLATOS MEGFONTOLÁSOK
(5)Csehország 2024. október 16-án benyújtotta nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét a Tanácsnak és a Bizottságnak. A benyújtásra azt követően került sor, hogy a tagállam és a Bizottság a Csehország által felhozott indokokra tekintettel szeptember 24-én megállapodott az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikkében meghatározott határidő meghosszabbításáról.
A terv benyújtását megelőző eljárás
(6)Csehország a terv benyújtását megelőzően technikai információt kért 5 amelyet a Bizottság 2024. június 21-én megküldött és 2024. október 16-án közzétett 6 . Az (EU) 2024/1263 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontjával, valamint 9. cikke (2) bekezdésével és 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban a technikai információ a 2028. évi strukturális elsődleges egyenleg annak biztosításához szükséges szintjét jelzi, hogy az államháztartási hiány középtávon a GDP 3 %-a alatt maradjon és az államadósság középtávon a GDP 60 %-a alatt maradjon, ha a négyéves kiigazítási időszakon túl nem kerül sor további költségvetési intézkedésekre. Középtáv alatt a kiigazítási időszak végét követő tízéves időszak értendő. A tagállam számára kidolgozott és továbbított technikai információ két forgatókönyvre vonatkozik: az egyik a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedésnek 7 való megfelelést feltételez, összhangban az (EU) 2024/126 rendelet 9. cikkének (3) bekezdésével, míg a másik nem számol ilyen védintézkedéssel. A Csehország számára nyújtott technikai információ meghatározza, hogy – a négyéves kiigazítási időszak során az alkalmazandó költségvetési szabályoknak való megfelelés érdekében, valamint a Bizottság feltételezései alapján – a strukturális elsődleges egyenlegnek a kiigazítási időszak végén (2028; a hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedés nélküli forgatókönyv) el kell érnie legalább a GDP 0,4 %-át, az alábbi táblázatban foglaltak szerint. Tájékoztatásképpen, a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedést is figyelembe véve, a strukturális elsődleges egyenlegnek a kiigazítási időszak végén (2028) el kell érnie legalább a GDP 0,4 %-át. A költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedés azonban nem követelmény Csehország számára, amely jogosult technikai információra.
1. táblázat: A Bizottság által Csehországnak nyújtott technikai információ
Forrás: a Bizottság számítása.
|
A kiigazítási időszak utolsó éve |
2028 |
|
A strukturális elsődleges egyenleg minimális értéke (a GDP %-ában), a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedés nélküli forgatókönyv |
0,4 |
|
Csak tájékoztatásul: A strukturális elsődleges egyenleg minimális értéke (a GDP %-ában), a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedést figyelembe vevő forgatókönyv |
0,4 |
(7)Csehország és a Bizottság az (EU) 2024/1263 rendelet 12. cikkével összhangban 2024 júniusától szeptemberéig szakértői szintű párbeszédet folytatott. A párbeszéd középpontjában a Csehország által tervezett nettó kiadási pálya és az annak alapjául szolgáló feltételezések (különösen a potenciális GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzések), továbbá az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra, valamint a méltányos zöld és digitális átállással, a társadalmi és gazdasági rezilienciával, az energiabiztonsággal és a védelmi képességek kiépítésével kapcsolatos közös uniós prioritásokra reagáló reformok és beruházások tervezett megvalósítása álltak.
(8)Csehország, az általa a tervben megadott információk szerint, az (EU) 2024/1263 rendelet 11. cikkének (3) bekezdésével és 36. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban 2024 szeptemberében és októberében konzultációt folytatott a civil társadalommal, a szociális partnerekkel, a regionális hatóságokkal és más releváns érdekelt felekkel. A Csehország által a tervében szolgáltatott információk szerint a folyamat a gazdasági és szociális partnerek bevonásával folytatott, megfelelő minisztériumközi konzultációt is magában foglalta. Emellett a terv tervezetéről kerekasztal-megbeszélésre került sor a gazdasági és szociális partnerek, a nonprofit ágazat és a régiók, a Parlament mindkét kamarája és más érintett intézmények, köztük a Cseh Költségvetési Tanács képviselőivel. Emellett a terv tervezetét benyújtották a fenntartható fejlődéssel foglalkozó kormányzati tanácsnak és a nem kormányzati szervezetekkel foglalkozó kormányzati tanácsának. A tervet két parlamenti bizottság is megvitatta. Végezetül a gazdasági és szociális partnerek képviselői ismertethették álláspontjukat a Gazdasági és Szociális Megállapodás Tanácsának munkacsoportjában.
(9)A makrogazdasági és költségvetési előrejelzések értékelésével megbízott Költségvetés-előrejelzési Bizottság véleményt nyilvánított a többéves nettó kiadási pályát alátámasztó makrogazdasági előrejelzésről. A bizottság a makrogazdasági előrejelzést reálisnak értékelte.
(10)A nemzeti parlament 2024. október 8-án megvitatta tervet. Ezt követően a kormány 2024. október 16-án elfogadta azt.
Egyéb kapcsolódó eljárások
(11)A Tanács 2024. október 21-én az európai szemeszter keretében több országspecifikus ajánlást 8 intézett Csehországhoz.
A TERV ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS A BIZOTTSÁG ÁLTALI ÉRTÉKELÉSE
(12)Az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkével összhangban a Bizottság a következőképpen értékelte a tervet:
Háttér: makrogazdasági és költségvetési helyzet és kilátások
(13)Csehországban a gazdasági tevékenység 2023-ban 0,1 %-kal csökkent, mivel a magas infláció csökkentette a vásárlóerőt és a háztartások fogyasztásának csökkenéséhez vezetett. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint a reálbérek növekedése és az infláció csökkenése által vezérelt fokozatos belföldi keresletélénkülésnek köszönhetően a gazdaság 2024-ben várhatóan 1,0 %-kal bővül. 2025-ben a reál-GDP várhatóan 2,4 %-kal nő, mivel a háztartások fogyasztása és a beruházások növekedése felgyorsul, miközben a nettó export negatív hozzájárulást jelent. 2026-ban a reál-GDP várhatóan 2,7 %-kal nő, ami a háztartások fogyasztása és a bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedésének, valamint az export fellendülésének tudható be. Az előrejelzés időszakában (azaz 2024–2026-ban) Csehországban a potenciális GDP-növekedés várhatóan enyhén, a 2024. évi 1,6 %-ról 2026-ban 1,8 %-ra nő a növekvő termelékenység és a magasabb tőkeberuházások miatt, miközben a munkaerő hozzájárulása csökken. A munkanélküliségi ráta 2023-ban 2,6 % volt, és a Bizottság előrejelzése szerint 2024-ben 2,6 %, 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,7 % lesz. Az infláció (GDP-deflátor) az előrejelzések szerint a 2023. évi 8,2 %-ról 2024-ben 4,0 %-ra csökken, majd 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,4 % lesz.
(14)A költségvetési helyzet alakulását illetően Csehország 2023. évi államháztartási hiánya a GDP 3,8 %-ának felelt meg. A mutató értéke az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint 2024-ben a GDP 2,5 %-a lesz, majd 2025-ben a GDP 2,3 %-ára és 2026-ban – változatlan szakpolitikát feltételezve – 1,9 %-ára tovább csökken. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzésében figyelembe vette Csehország 2025-re vonatkozó költségvetés-tervezetét, amelyet a kormány szeptemberben terjesztett a nemzeti parlament elé. Az államadósság 2023 végén a GDP 42,4 %-át tette ki. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint az adósságráta 2024 végére várhatóan a GDP 43,4 %-ára emelkedik. A mutató értéke az előrejelzés szerint 2025 végére a GDP 44,4 %-ára nő, 2026 végére pedig a GDP 44,8 %-ának megfelelő mértékű lesz. Költségvetési előrejelzésében a Bizottság a középtávú tervekben szereplő kötelezettségvállalások közül csak azokat veszi figyelembe, amelyeket hitelt érdemlően bejelentett és kellő részletességgel meghatározott konkrét szakpolitikai intézkedések támasztanak alá.
A tervben szereplő nettó kiadási pálya és főbb makrogazdasági feltételezések
(15)Csehország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terve a 2025–2028-as időszakra vonatkozik, és négy évre szóló költségvetési kiigazítást irányoz elő.
(16)A terv tartalmazza az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkében előírt valamennyi információt, kivéve a terv későbbi éveire tervezett költségvetési-strukturális intézkedéseket.
(17)Csehország a tervben kötelezettséget vállal a 2. táblázatban feltüntetett nettó kiadási pálya végrehajtására, ami 2025-től 2028-ig a nettó kiadások évi 3,1 %-os átlagos növekedését jelenti.A technikai információ (lineáris kiigazítási pályát feltételezve) összhangban van a nettó kiadások 3,5 %-os átlagos növekedésével a kiigazítási időszak (2025–2028) során. A tervben vállalt nettó kiadási pálya a számítások szerint a kiigazítási időszak végére (2028) a GDP 0,4 %-ának megfelelő strukturális elsődleges egyenleghez vezet. Ez megegyezik a Bizottság által a 2024. június 21-én küldött technikai információban a 2028. évi strukturális elsődleges egyenlegre vonatkozóan meghatározott, a GDP 0,4 %-ának megfelelő minimális szinttel
9
.
A terv azzal számol, hogy a potenciális GDP-növekedés a 2024. évi 2,0 %-ról 2025-ben 1,4 %-ra csökken, majd a kiigazítási időszakban (2025–2028) enyhén emelkedve átlagosan 1,6 %-ot ér el. Emellett a terv előrejelzése szerint a GDP-deflátor növekedési üteme a 2024. évi 3,4 %-hoz képest 2025-ben 2,7 %-ra, majd 2028-ig fokozatosan 2,0 %-ra csökkenne.
2. táblázat: A Csehország tervében szereplő nettó kiadási pálya és főbb feltételezések
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
Átlag a terv érvényességi időszakában 2025–2028 |
|
|
A nettó kiadások növekedése
|
5,3 |
4,5 |
2,5 |
2,6 |
2,9 |
3,1 |
|
A nettó kiadások növekedése
|
5,3 |
10,1 |
12,9 |
15,8 |
19,2 |
n.a. |
|
Potenciális GDP-növekedés (%) |
2,0 |
1,4 |
1,5 |
1,8 |
1,5 |
1,6 |
|
Infláció (GDP-deflátor növekedése) (%) |
3,4 |
2,7 |
2,2 |
2,1 |
2,0 |
2,2 |
Forrás: Csehország középtávú költségvetési-strukturális terve és a Bizottság számításai.
A tervben foglalt nettó kiadási kötelezettségvállalások államadósságra gyakorolt hatásai
(18)Ha a tervben vállalt nettó kiadási pálya és az alapul szolgáló feltételezések megvalósulnak, az államadósság a terv szerint a 2024. évi 44,1 %-ról 2026-ra a GDP 45,3 %-ára nőne, majd ezt követően a kiigazítási időszak végére (2028) a GDP 44,2 %-ára csökkenne, az alábbi táblázat szerint. Középtávon, azaz 2038-ig a terv szerint az adósságráta 2033-ig nagyjából stabilizálódna, majd 2038-ra a GDP 47,5 %-ára emelkedne.
3. táblázat: Az államadósság és az államháztartási egyenleg alakulása Csehország tervében
|
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
2038 |
|
|
Államadósság (a GDP %-ában) |
42,4 |
44,1 |
45,1 |
45,3 |
44,7 |
44,2 |
47,5 |
|
Államháztartási egyenleg (a GDP %-ában) |
-3,8 |
-2,8 |
-2,5 |
-1,7 |
-0,9 |
-0,5 |
-2,6 |
Forrás: Csehország középtávú költségvetési-strukturális terve
A terv értelmében tehát az államadósság középtávon a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt maradna. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében az államadósságra vonatkozóan előírt kritériumnak.
A tervben foglalt nettó kiadási kötelezettségvállalások államháztartási egyenlegre gyakorolt hatásai
(19)A tervben foglalt nettó kiadási pálya és feltételezések alapján a GDP-arányos államháztartási hiány a 2024. évi 2,8 %-ról a kiigazítási időszak végére (2028) fokozatosan a GDP 0,5 %-ára csökkenne. A terv értelmében tehát az államháztartási egyenleg a kiigazítási időszak végén (2028) nem lépné túl a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. Emellett a kiigazítási időszakot követő tíz évben (azaz 2038-ig) a költségvetési hiány nem lépné túl a GDP 3 %-át. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében a költségvetési hiányra vonatkozóan előírt kritériumnak.
A tervben foglalt makrogazdasági feltételezések
(20)A terv alapját képező feltételezések eltérnek a Bizottság által 2024. június 21-én Csehországnak továbbított feltételezésektől. A terv nyolc változó esetében alkalmaz különböző feltételezéseket, nevezetesen a kiindulási pont (2024-es strukturális elsődleges egyenleg), a potenciális GDP-növekedés, a reál-GDP-növekedés, a GDP-deflátor növekedése, a nominális (implicit) kamatláb, a költségvetési multiplikátor, az SFA-tételek és a bevételi feltételezések (azaz a feltételezett rugalmasságok) esetében. A feltételezések közötti különbségek értékelése az alábbiakban található.
(21)A nettó kiadások átlagos növekedését leginkább befolyásoló feltételezésbeli különbségek listája alább található, a különállóan kezelt egyes eltérések értékelésével együtt.
·A terv a kiindulópontot (a 2024. évi strukturális elsődleges egyenleget) a GDP –0,7 %-ára becsüli, ami alacsonyabb, mint a Bizottság –0,1 %-os GDP-arányos feltételezése. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a Bizottság feltételezéseihez képest a tervben alacsonyabb a nettó kiadások átlagos növekedése a kiigazítási időszak során. Ez azzal magyarázható, hogy ez a feltételezés a Bizottság feltételezései alapjául szolgáló információknál frissebb információkon alapul, többek között a 2024. évi államháztartási egyenlegre vonatkozó alacsonyabb becslésen (a terv szerint a GDP –2,8 %-a, szemben az Európai Bizottság feltételezései szerinti –2,4 %-kal). Ez nagy vonalakban összhangban van a Bizottság 2024. évi őszi prognózisával. Következésképpen ez a feltételezés kellően megalapozottnak tekinthető.
·A terv a kiigazítási időszakban (2025–2028) átlagosan 1,6 %-os potenciális GDP-növekedést feltételez. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a Bizottság feltételezéseihez képest a tervben magasabb a nettó kiadások átlagos növekedése a kiigazítási időszak során. A kiigazítási időszak végét követően (2029–2038) a potenciális növekedési értékek közelítenek a Bizottság feltételezéseihez, ami a Bizottság feltételezéseihez képest magasabb átlagos potenciális növekedést eredményez a tervben (1,4 %, szemben az 1,3 %-kal). A 2028-ig tartó eltérést Csehországnak a tervben szereplő kedvezőbb rövid távú makrogazdasági előrejelzései, valamint a 2023. évi GDP-növekedés enyhe felfelé történő korrekciója magyarázzák. A terv továbbá jelzi, hogy a potenciális növekedésre vonatkozó becslések a 2028-ig tartó időszakra vonatkozó, 2024. augusztusi makrogazdasági előrejelzést is tartalmazzák. Emellett az előrejelzési időszakban a kumulált növekedés nagyjából összhangban marad a közösen elfogadott módszertan eredményeivel. Következésképpen ez a feltételezés kellően megalapozottnak tekinthető.
·A terv azt feltételezi, hogy a GDP-deflátor növekedése az előrejelzési időszakban átlagosan 0,5 százalékponttal alacsonyabb lesz, mint a Bizottság feltételezései. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a Bizottság feltételezéseihez képest a tervben alacsonyabb a nettó kiadások átlagos növekedése a kiigazítási időszak során. Ezt a Bizottság előzetes iránymutatásában szereplőnél óvatosabb feltételezést a terv azzal magyarázza, hogy frissebb adatokkal kalkulált, továbbá feltételezi, hogy 2026 közepéig elérik a 2 %-os inflációs célt (fogyasztói árindex növekedése), valamint hogy a GDP-deflátor 2028-ban közelít ehhez az értékhez, és 2028-ban az előrejelzési időszak fennmaradó részében stabil marad. Ez a feltételezés kellően megalapozottnak tekinthető.
·A terv azt feltételezi, hogy a nominális (implicit) kamatláb az előrejelzési időszakban átlagosan 0,6 százalékponttal alacsonyabb lesz, mint a Bizottság feltételezései. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a Bizottság feltételezéseihez képest a tervben magasabb a nettó kiadások átlagos növekedése a kiigazítási időszak során. Az eltérés abból a feltételezésből ered, hogy rövid és hosszú távon körülbelül 1 százalékponttal alacsonyabbak a piaci kamatlábak, amely optimistább feltételezés, mint az Európai Bizottságé. Ezt a frissebb adatok figyelembevétele és egy másik módszer alkalmazása magyarázza, amely utóbbi azon a várakozáson alapul, hogy a piaci kamatlábak a jegybanki alapkamatláb pályájával összhangban csökkennének. Az eltérés emellett a reál-GDP növekedésére vonatkozó, a tervben szereplő valamivel kedvezőbb feltételezésből is következik (denominátor-hatás). Következésképpen ez a feltételezés kellően megalapozottnak tekinthető.
A fennmaradó feltételezésbeli eltérések nem gyakorolnak lényeges hatást a nettó kiadások átlagos növekedésére az Európai Bizottság feltételezéseihez képest. Összességében az összes eltérés együttesen azt eredményezi, hogy a nettó kiadások átlagos növekedése a tervben alacsonyabb, mint a technikai információk által feltételezett átlagos nettó kiadásnövekedés. Emellett Csehország a tervében még egy ennél a felső határnál is alacsonyabb nettó kiadási pálya mellett kötelezi el magát. Az Európai Bizottság az ajánlásának való megfelelés jövőbeli értékelése során figyelembe fogja venni a terv feltételezéseinek fenti értékelését.
A terv szerinti költségvetési stratégia
(22)A terv nem tartalmaz indikatív költségvetési stratégiát a terv nettó kiadási pályájának végrehajtására, mivel ezt a pályát csak technikai felső határként határozták meg, amely tekintetében Csehország kötelezettséget vállal arra, hogy nem lépi át. A vonatkozó szakpolitikai intézkedések pontos meghatározását meg kell erősíteni vagy ki kell igazítani, valamint számszerűsíteni kell az éves költségvetésekben.
A tervben szereplő azon reform- és beruházási törekvések, amelyek az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagálnak és az Unió közös prioritásait kezelik
(23)A terv ismerteti az európai szemeszter keretében – különösen a Csehországnak címzett országspecifikus ajánlásokban – azonosított fő kihívások kezelésére, valamint az EU közös prioritásainak érvényesítésére irányuló reformokkal és beruházásokkal kapcsolatos szakpolitikai szándékokat. A terv 128 reformot és beruházást tartalmaz, amelyek közül 78 finanszírozását a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, 85-ét pedig a kohéziós politikai alapok támogatnak.
(24)A méltányos zöld és digitális átállásra vonatkozó közös prioritást illetően, amely magában foglalja az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzéseket is, a terv 63 intézkedést tartalmaz, amelyek közül 52-t a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alap támogat. A zöld átállás kihívásainak kezelésére irányuló intézkedéseket a Cseh Köztársaság nemzeti energia- és klímaterve tartalmazza. A legfontosabb intézkedések közé tartozik a LEX RES I. és II. elnevezésű reform, amelyek egyszerűsítik a megújuló energiaforrások engedélyezését és építését, bevezetik az energiaközösségeket, és elindítják az energiaügyi adatközpontot. A LEX RES III. intézkedéssel pedig hamarosan rugalmasabbá válik a villamosenergia-rendszer. Ami az energiahatékonyságot illeti, a „New Green Savings” és a „New Green Savings Light” elnevezésű megtakarítási programok az épületek mélyreható felújítását támogatják. Az egyéb releváns intézkedések közé tartozik a vasúti vágányok villamosítása és a járművek kibocsátáshatékonyabb járművekre való cseréje. Ezen intézkedések célja, hogy teljesítsék azokat az országspecifikus ajánlásokat, amelyeket a megújuló energia, az energetikai infrastruktúra és hálózatok, az energiahatékonyság (2019., 2020., 2022. és 2023.) és a fenntartható közlekedés (2019., 2020. és 2023.) szakpolitikai területén fogalmaztak meg Csehország számára. A digitális átállás kihívásait illetően a legfontosabb intézkedések közé tartoznak az 5G-infrastruktúra vidéki és nagy szükségletű területeken történő fejlesztésére, az 5G-jellefedettség bővítésére – többek között a közlekedési folyosókon és a vonatokon –, valamint az 5G-t használó ipari K+F-projektek támogatására irányuló reformok és beruházások. Ezek az intézkedések a digitális konnektivitás és infrastruktúra szakpolitikai területéhez kapcsolódó (2019-es és 2020-as) országspecifikus ajánlásokhoz kapcsolódnak.
(25)A társadalmi és gazdasági rezilienciára vonatkozó közös prioritást illetően, amely magában foglalja a szociális jogok európai pillérét is, a terv 48 intézkedést tartalmaz, amelyek közül 23-at a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alap támogat. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés kihívásait illetően a legfontosabb intézkedések közé tartozik a kutatásról, fejlesztésről, innovációról és tudástranszferről szóló törvénytervezet, valamint a vállalkozások digitalizációjába történő beruházások és a nemzeti közbeszerzési stratégia. Ezek az intézkedések az üzleti környezet szakpolitikai területére, többek között a kkv-kra, valamint a kutatásra és innovációra vonatkozó szakpolitikai területre vonatkozó (2019., 2020. és 2024. évi), valamint a közbeszerzésen belüli minőségen alapuló versenyről szóló 2019. évi országspecifikus ajánlással kívánnak foglalkozni. A társadalmi és területi kohézió kihívásait illetően a legfontosabb intézkedések közé tartozik a nyugdíjrendszer első pillérének módosítása, az „integrált munkahely” elnevezésű új eszköz kísérleti projektje, az iskola előtti gyermekgondozási szolgáltatások kapacitásának növelése, a digitális készségekre való átképzés, valamint a digitális oktatás fejlesztése. Ugyancsak a tárgyhoz tartozó intézkedés a módosított építési törvény és a lakhatási támogatásról szóló törvénytervezet. Ezek az intézkedések a nyugdíjrendszer hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának biztosítását célzó 2019., 2022., 2023. és 2024. évi országspecifikus ajánlásokra, az aktív munkaerőpiaci politikák és a társadalmi befogadás területére vonatkozó 2020. évi országspecifikus ajánlásokra, a megfizethető gyermekgondozáshoz való hozzáférés javítására irányuló 2019. évi országspecifikus ajánlásra, a digitális készségek és a digitális tanuláshoz való hozzáférés előmozdítására irányuló 2019. évi és 2020. évi országspecifikus ajánlásokra, valamint a szociális és megfizethető lakhatás biztosításáról szóló 2022. és 2023. évi országspecifikus ajánlásokra vonatkoznak. A terv nem tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek – az oktatásra és képzésre vonatkozó 2023. évi országspecifikus ajánlást figyelembe véve – a zöld átálláshoz szükséges készségek és kompetenciák biztosítását és elsajátítását céloznák. A terv nem tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek – a nők nagyobb munkaerőpiaci részvételének előmozdításáról szóló 2024. évi országspecifikus ajánlást figyelembe véve – csökkentenék a szülőket a munkába való visszatéréstől visszatartó, az adók és juttatások rendszeréből fakadó fékeket. Ami az egészségügyi kihívásokat, valamint a gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciát illeti, a legfontosabb intézkedések közé tartozik a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló törvény és a lobbitevékenység szabályozásáról szóló törvénytervezet, a központi kormányzati hatóságok humánerőforrás-politikai cselekvési terve, valamint az ingatlanokra kivetett rendszeres adók növelése és indexálása. Ezek az intézkedések a függőben lévő korrupcióellenes intézkedések elfogadására irányuló 2019. évi országspecifikus ajánlás, a cseh közigazgatás tehetségek vonzására, megtartására és fejlesztésére irányuló kapacitásának megerősítésére irányuló 2024. évi országspecifikus ajánlás, valamint a rendszeres ingatlanadókból származó bevételek növelésére irányuló 2024. évi országspecifikus ajánlás teljesítését célozzák. A terv nem tartalmaz olyan egészségügyi ágazati intézkedéseket, amelyek – a 2019. évi országspecifikus ajánlást figyelembe véve – az egészségügyi ellátórendszer hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának javítására irányulnának. Ami a következő generációra vonatkozó szakpolitikákat illeti, a legfontosabb intézkedések közé tartozik az iskola előtti nevelés minőségének és hozzáférhetőségének javítása, a harmadik országbeli állampolgárok gyermekei integrációjának támogatása, a tanárképzés folyamatban lévő reformja, valamint az oktatáson belüli integráció megerősítése. Ezek az intézkedések az oktatás minőségének és inkluzivitásának javítását célzó 2019. évi országspecifikus ajánlással foglalkoznak. A terv nem tartalmaz olyan, a felsőoktatási ágazatot érintő intézkedéseket, amelyek a felsőoktatásban való részvétel növeléséről szóló 2024. évi országspecifikus ajánlással foglalkoznak.
(26)Ami az energiabiztonság közös prioritását illeti, a terv tartalmaz e közös prioritás kezelésére irányuló intézkedéseket, ám ezek egyikét sem támogatja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz. A legfontosabb intézkedések közé tartozik az LNG-terminálok kapacitásainak bérlése és a TAL+ projekt befejezése az orosz fosszilis tüzelőanyagokról való fokozatos leválás érdekében. Ezektől az intézkedésektől a fosszilis tüzelőanyagok behozatalának diverzifikálására irányuló 2022. évi országspecifikus ajánlás teljesítése várható. Emellett a kormány lépéseket tesz a Dukovanyi atomerőmű meglévő blokkjainak felváltására.
(27)A védelmi képességek közös prioritását illetően a terv 2024-ben a GDP mintegy 2 %-ára növeli a védelmi kiadásokat, összhangban a NATO-kötelezettségvállalásokkal.
(28)A terv információval szolgál a kohéziós alapokkal és a Csehország helyreállítási és rezilienciaépítési tervével mutatott következetességről és adott esetben kiegészítő jellegről. A tervben foglalt intézkedések túlnyomó részét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz finanszírozza. A terv és a terv melléklete átfogóan feltérképezi a kohéziós politikai alapokkal és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel kapcsolatos reformokat és beruházásokat.
(29)A terv áttekintést nyújt Csehország közös uniós prioritásokkal kapcsolatos közberuházási igényeiről. Ami a méltányos zöld és digitális átállás közös prioritását illeti, beleértve az európai klímarendelettel való összhangot is, a beruházási igények magukban foglalják az energiaágazat átalakítását, a megújuló energiaforrások fejlesztését, az épületek energiafogyasztásának és kibocsátásának csökkentését, az 5G mobilhálózati infrastruktúra fejlesztését és a digitális közszolgáltatásokhoz való hozzáférés egyszerűsítését. A társadalmi és gazdasági reziliencia biztosítása érdekében Csehország azt tervezi, hogy beruház az innovatív induló vállalkozásokba és a növekvő vállalkozásokba, megkönnyíti az át- és a továbbképzést, valamint növeli a gyermekgondozási kapacitásokat. Az energiabiztonság növelése érdekében Csehország támogatni kívánja az alkalmazott energetikai kutatást.
A Bizottság következtetése az értékelés alapján
(30)Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Csehország terve eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet követelményeinek.
ZÁRÓ KÖVETKEZTETÉS
(31)Helyénvaló, hogy a Tanács az (EU) 2024/1263 rendelet 17. cikkével összhangban a tervben foglalt nettó kiadási pályát javasolja a Csehországnak címzett ajánlásában,
AJÁNLJA, hogy Csehország:
1.Biztosítsa, hogy a nettó kiadások növekedése ne haladja meg az ezen ajánlás I. mellékletében meghatározott felső határokat.
A Tanács emellett felkéri Csehországot, hogy biztosítsa az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban – azonosított fő kihívások kezelését, valamint a közös uniós prioritások érvényesítését célzó reformok és beruházások végrehajtását.
I. MELLÉKLET
A nettó kiadások maximális növekedési rátája
(éves és kumulált növekedési ráták nominális értéken)
Csehország
|
Év |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
||
|
Növekedési ráta (%) |
Éves |
4,5 |
2,5 |
2,6 |
2,9 |
|
|
Kumulált (*) |
10,1 |
12,9 |
15,8 |
19,2 |
||
(*) A kumulált növekedési ráták a 2023-as bázisév alapján kerültek kiszámításra.
Kelt Strasbourgban, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök