EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.6.19.

COM(2024) 598 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Belgium, Csehország, Észtország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia és Finnország

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Belgium, Csehország, Észtország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia és Finnország

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés

1.Bevezetés

1 A túlzott hiány esetén követendő eljárást az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 126. cikke határozza meg. Az eljárás részletes szabályait a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK tanácsi rendelet határozza meg, amely a Stabilitási és Növekedési Paktum részét képezi.

Az EUMSZ 126. cikke (3) bekezdésének megfelelően ez a jelentés több tagállam helyzetét értékeli a hiánykritérium tekintetében. E jelentés összevont formátuma elősegíti a különböző esetek összehasonlíthatóságát, miközben az egyes tagállamok esetét külön-külön vizsgálja.

2 3 Az 1467/97/EK rendeletet módosító (EU) 2024/1264 rendelet 2024. április 30-án lépett hatályba. Ez a módosító rendelet az (EU) 2024/1263 rendelettel és az (EU) 2024/1265 tanácsi irányelvvel együtt egy csomag részét képezi. E három jogi aktus együttesen reformálja meg az Unió gazdasági kormányzási keretét. A megreformált keret célkitűzései az államadósság fenntarthatósága, valamint a reformok és beruházások révén megvalósuló fenntartható és inkluzív növekedés. A keret továbbá előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, és nagyobb hangsúlyt helyez a középtávra, valamint hatékonyabb és koherensebb végrehajtást biztosít.

Az 1467/97/EK rendelet jogszabály-módosítása alapvetően nem változtatta meg a hiánykritériumnak való megfelelés értékelését. Ezzel szemben az adósságkritériumnak való megfelelés értékelése jelentősen módosult (lásd alább).

4 Ez a jelentés, amely az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése szerinti első jelentés az általános mentesítési rendelkezés 2023 végén történő deaktiválását követően, összhangban van a megreformált keretrendszer szabályaival.

A hiányra és az adósságra vonatkozó kritériumok

A hiánykritérium akkor teljesül, ha az előző évi (2023. évi) államháztartási hiány és a folyó évre (2024-re) tervezett hiány nem haladja meg a GDP 3 %-át. Ha a hiány valamelyik évben meghaladja a 3 %-os értéket, a Bizottság megvizsgálja, hogy a GDP-arányos hiány jelentősen és folyamatosan csökkent-e, és megközelíti-e a referenciaértéket. Azt is megvizsgálja, hogy a referenciaértéket meghaladó hiány csak kivételes és átmeneti jellegű-e, és megközelíti-e a referenciaértéket (2. szakasz). A túlzott hiány fennállásáról szóló határozathoz vezető lépések során a Bizottságnak és a Tanácsnak érdemleges tényezőket kell figyelembe vennie, ha i. az államadósság nem haladja meg a GDP 60 %-át, vagy ii. az adósság meghaladja a GDP 60 %-át, de a hiány megközelíti a GDP 3 %-át, és a túllépés átmeneti (4. szakasz).

A Szerződés szerint az adósságkritérium akkor teljesül, ha a bruttó államadósság nem haladja meg a GDP 60 %-át, kivéve, ha az arány elegendő mértékben csökken és kielégítő ütemben közelít a referenciaértékhez. A (módosított) 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerint a GDP-arányos államadósság akkor tekinthető elegendő mértékben csökkenőnek és a referenciaértékhez kielégítő ütemben közelítőnek, ha az érintett tagállam tiszteletben tartja a Tanács által az (EU) 2024/1263 rendelet alapján meghatározott nettó kiadási pályáját 5 . Mivel a Tanács még nem határozott meg nettó kiadási pályát a tagállamok számára 6 , az adósságkritériumot ebben a szakaszban nem lehet teljes mértékben értékelni az új keretrendszer kritériumaival összhangban 7 . 

Az e jelentés alapjául szolgáló és az elkészítését segítő főbb adatok

A hiánykritérium értékelése során a Bizottság a hiány 2023. évi tényleges arányát az Eurostat által közzétett eredményadatok alapján veszi figyelembe. A 2024-re tervezett hiányráta az Eurostatnak a 2024. tavaszi költségvetési adatbejelentés keretében benyújtott kormányzati terveken alapul 8 . Emellett a hiánykritériumnak való megfelelés értékelésénél a Bizottság 2024. tavaszi előrejelzését is figyelembe vették. Emellett e jelentés összehasonlítja az államháztartási hiányt a közberuházási kiadásokkal, és az 1467/97/EK rendelet 2. cikkével összhangban figyelembe vesz minden egyéb érdemleges tényezőt.

Ez a jelentés tizenkét tagállamban értékeli a hiánykritériumnak való megfelelést: Belgium, Csehország, Észtország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia és Finnország. Konkrétan (lásd még az 1. táblázatot):

-Az Eurostat által 2024. április 22-én közzétett adatok 9 szerint a 2023. évi államháztartási hiány tíz tagállamban meghaladta a GDP 3 %-át: Belgium, Csehország, Észtország, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Málta, Olaszország, Spanyolország és Szlovákia. 10 A GDP 3 %-át meghaladó 2023. évi tényleges hiány meggyőző bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az említett tagállamok mindegyikében túlzott hiány áll fenn.

-Emellett a 2024. tavaszi költségvetési adatbejelentés szerint Finnország és Szlovénia azt tervezi, hogy költségvetési hiánya 2024-ben meghaladja a GDP 3 %-át 11 . A 2024-re tervezett hiány meggyőző bizonyítékot szolgáltat arra is, hogy mindkét tagállamban túlzott hiány áll fenn. A tervezett hiányokat az Eurostat nem validálja, és bizonytalanság övezi őket.

Amint azt fentebb jeleztük, az adósságkritériumot ebben a szakaszban nem lehet teljes mértékben értékelni az új keretrendszer kritériumaival összhangban. A GDP-arányos bruttó államadósság 2023 végén tizenhárom tagállamban haladta meg a 60 %-os referenciaértéket: Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Magyarország, Ausztria, Portugália, Szlovénia és Finnország (lásd a 3. táblázatot).

A közelmúltbeli költségvetés-politikai ajánlások gazdasági háttere

A világjárvány legégetőbb szakaszában az EU-ban a gazdasági tevékenység 2020-ban jelentősen (5,6 %-kal) zsugorodott, mivel a mindennapi életet súlyosan érintették a járvány megfékezésére irányuló intézkedések, és az üzleti tevékenységet tovább korlátozták az ellátás terén jelentkező szűk keresztmetszetek. Az uniós gazdaság erőteljesen fellendült az oltóanyagok gyors bevezetése, az erős nyári idegenforgalmi szezon és 2021-ben kevésbé szigorú egészségügyi intézkedésekhez való jobb alkalmazkodás közepette. A gazdasági tevékenység egyidejű globális fellendülése azonban növelte az alapanyaghiányt, és már 2021-ben az energiaárak emelkedéséhez vezetett. Ezt követően a növekedéssel szembeni ellenszél tovább erősödött Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kezdetével, ami további energiaár-emelkedésekhez és a bizonytalanság növekedéséhez vezetett. Az uniós gazdaság reziliens maradt, a reál-GDP növekedése pedig a 2021. évi 6,0 %-ról 2022-ben 3,5 %-ra lassult.

A Tanács által elfogadott költségvetés-politikai ajánlások ugyanezen időszakban átalakultak, hogy reagáljanak a változó gazdasági környezetre. Az uniós és nemzeti szintű összehangolt szakpolitikai fellépés enyhítette a Covid19-világjárványnak a tagállamok gazdaságaira gyakorolt hatását, és 2021-ben és 2022-ben megnyitotta az utat a világjárványt követő erőteljes fellendülés előtt. A Next Generation EU és központi eleme, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz döntő szerepet játszott az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának védelmében és előmozdításában, a gazdasági hangulat támogatásában, valamint a magán- és közberuházások fenntartásában. Az európai gazdaság képes volt megfékezni Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kedvezőtlen hatásait, és az ellátás gyors diverzifikációjának és a gázfogyasztás jelentős csökkenésének köszönhetően átvészelte az energiaválságot. A REPowerEU terv keretében a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy az energiaellátás diverzifikálása és a megújulóenergia-termelés felgyorsítása révén kritikus reformokat és beruházásokat hajtanak végre az energiaválság kezelése érdekében. 2023-ban az EU-ban a gazdasági tevékenység lelassult, és a növekedést visszafogták a magas megélhetési költségek, a monetáris megszorítások, a költségvetési támogatás részleges visszavonása és a csökkenő külső kereslet. A vártnál jobb növekedés 2024 elején és az infláció folyamatos csökkenése a tevékenység fokozatos bővülését vetíti előre az előrejelzési horizonton. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése alapján a reál-GDP növekedése az EU-ban 2024-ben 1,0 %-os lesz, 2025-ben pedig 1,6 %-ra javul, ami nagyrészt a reálbér- és foglalkoztatásnövekedésnek köszönhető lakosságifogyasztás-növekedésnek tudható be.

Tekintettel az általános mentesítési rendelkezés 2023 végén történő deaktiválására, a Tanács 2024-re vonatkozó költségvetési iránymutatását a számszerűsítve megfogalmazott, differenciált országspecifikus ajánlások újbóli bevezetése jellemezte. A Tanács 2023. július 14-én azt ajánlotta 12 azoknak a tagállamoknak, amelyek az előrejelzések szerint nem érik el középtávú költségvetési célkitűzésüket, hogy 2024-ben a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadásokat a prudens költségvetési politikát biztosító, differenciált növekedési rátákra korlátozzák. A középtávú költségvetési célt elérő tagállamoknak azt ajánlották, hogy 2024-ben is tartsák fenn szilárd költségvetési pozíciójukat, azonban ilyen mennyiségi korlátozás nélkül. Minden tagállamnak ajánlotta továbbá, hogy 2023–2024-ben a lehető leghamarabb vezessék ki energiával kapcsolatos támogatási intézkedéseiket, és ha nem érik el középtávú célkitűzésüket, az így keletkező megtakarításokat használják fel a költségvetési hiány csökkentésére. A Tanács azt is ajánlotta, hogy valamennyi tagállam tartsa fenn a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét, és biztosítsa a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és más uniós források hatékony felhasználását, különösen a zöld és digitális átállás előmozdítása érdekében. Az euroövezeti tagállamok esetében a Bizottság az említett tanácsi ajánlások fényében értékelte a tagállamok költségvetésiterv-javaslatait, és véleményt nyilvánított azokról 13 .

2023-ban a Bizottság több alkalommal bejelentette 14 , hogy javasolni fogja a Tanácsnak, hogy 2024 tavaszán indítson hiányalapú túlzotthiány-eljárásokat, és felkérte a tagállamokat, hogy ezt vegyék figyelembe 2023. évi költségvetésük és költségvetési politikáik 2024-ben történő végrehajtásánál.

15 16 Az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló, 2024. április 12-i tanácsi ajánlás hangsúlyozza, hogy az euroövezet tagállamainak koordinált és prudens költségvetési politikát kell folytatniuk az adósságállomány prudens szinten tartása vagy az adósságráták megalapozott csökkenő pályára állítása érdekében, ugyanakkor az uralkodó bizonytalanságra tekintettel fenn kell tartaniuk a rugalmas beavatkozás képességét, ami összességében restriktív költségvetési irányvonalhoz vezet az euroövezetben. Ajánlott továbbá, hogy a tagállamok 2024-ben a lehető leghamarabb vezessék ki az energiával kapcsolatos szükséghelyzeti támogatási intézkedéseket, és az így keletkező megtakarításokat használják fel a hiány csökkentésére.

1. táblázat: A tagállamok helyzete a hiány- és adósság-referenciaértékeket illetően
	A tényleges hiány nem haladja meg () /meghaladja () 2023-ban a GDP 3 %-át	A tervezett hiány nem haladja meg () / meghaladja ()2024-ben a GDP 3 %-át	Az adósságráta 2023 végén nem haladja meg () / meghaladja () a GDP 60 %-át
Belgium			
Csehország			
Észtország			
Spanyolország			
Franciaország		 17	
Olaszország			
Magyarország			
Málta			
Lengyelország			
Szlovénia			
Szlovákia			
Finnország			
Az e jelentésben nem vizsgált tagállamok
Bulgária			
Dánia			
Németország			
Írország			
Görögország			
Horvátország			
Ciprus			
Lettország			
Litvánia			
Luxemburg			
Hollandia			
Ausztria			
Portugália			
Románia (*)			
Svédország			
Forrás: Eurostat (sajtóközlemény, 2024. április 22. és 2024. tavaszi költségvetési adatbejelentés) (*) 2020 óta túlzotthiány-eljárás alatt áll

2.Államháztartási egyenleg

Belgium, Csehország, Észtország, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Málta, Olaszország, Spanyolország és Szlovákia 2023-ban meghaladta a hiányra vonatkozó referenciaértéket. Ezek közül Belgium, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Málta, Olaszország és Szlovákia azt tervezi, hogy 2024-ben 18 is a GDP 3 %-a felett lesz a hiány.

Szlovénia és Finnország költségvetési hiánya 2023-ban a referenciaérték alatt volt, de 2024-re a GDP 3 %-át meghaladó költségvetési hiányt terveznek 19 .

Észtország kivételével valamennyi olyan tagállamban, ahol a hiány 2023-ban meghaladta a GDP 3 %-át, a költségvetési hiány meghaladta és nem közelítette meg a referenciaértéket (lásd a 2. táblázatot). Észtország esetében a hiány meghaladta a referenciaértéket, de ahhoz közel volt.

Finnország esetében a 2024-re tervezett hiány meghaladja és megközelíti a GDP 3 %-át 20 . Szlovénia esetében a 2024-re tervezett hiány 21 a GDP 3,6 %-a, míg a Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése 22 szerint a hiány a GDP 2,8 %-a lesz, és így a 3 %-os referenciaérték alatt marad. Ezért a referenciaértéknek az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése értelmében vett, 2024-re tervezett túllépése Szlovénia esetében nem kerül megerősítésre.

A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint Belgiumban, Észtországban, Franciaországban, Lengyelországban, Magyarországon, Máltán, Olaszországban és Szlovákiában a költségvetési hiány mind 2024-ben, mind 2025-ben továbbra is meghaladja a GDP 3 %-át. Ezért az említett tagállamok esetében a referenciaértéket meghaladó hiány várhatóan nem lesz átmeneti. Ettől eltérően Csehországban, Spanyolországban és Szlovéniában a költségvetési hiány a jelenlegi előrejelzések szerint 2024-ben és 2025-ben nem haladja meg a referenciaértéket, ezért a túlzott hiány várhatóan átmeneti lesz. Finnország esetében a költségvetési hiány az előrejelzések szerint 2024-ben meghaladja a referenciaértéket, 2025-ben azonban nem; így a túlzott hiány várhatóan átmeneti lesz.

A Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezését 2023 végén deaktiválták, amint azt a Bizottság több alkalommal is bejelentette 23 . Az általános mentesítési rendelkezés a gazdasági körülmények 2022 tavaszi előzetes bizottsági értékelése alapján 2023-ban mindvégig érvényben maradt 24 . Konkrétan az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával, a példátlan energiaár-emelkedéssel és az ellátási lánc folyamatos zavaraival összefüggő fokozott bizonytalanság és a gazdasági kilátásokat érintő erős lefelé mutató kockázatok indokolták a 2023. évi aktiválást. Az EU gazdasága a vártnál jobban átvészelte az egymást követő sokkhatásokat, az energiaforrások gyors diverzifikációjához vezető erőteljes, koordinált szakpolitikai válaszlépésnek, valamint a reziliens munkaerőpiacnak köszönhetően. Emellett a lefelé mutató kockázatok egy része nem következett be. Ennek eredményeként 2023-ban a Tanács ajánlásának megfelelően a legtöbb tagállamban fokozatosan megszüntették az energiaárak gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése érdekében hozott intézkedéseket 25 . Ezenkívül a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos ideiglenes intézkedések költségei már nem voltak makrogazdasági szempontból relevánsak 26 . E megfontolások alapján 27 a 2023. évi referenciaértéket meghaladó hiányok általában nem tudhatók be a rendkívüli gazdasági körülményeknek.

Észtország esetében a referenciaértéket meghaladó hiány 2023-ban közvetlenül a rendkívüli gazdasági körülményeknek tudható be, és ezért kivételesnek minősül. 28 A gazdaság 2022-ben 0,5 %-kal, 2023-ban pedig további 3,0 %-kal zsugorodott. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése alapján 2024-ben várhatóan 0,5 %-kal zsugorodik, ami hároméves recesszióba sodorja a gazdaságot.

Összefoglalva, ez az elemzés arra enged következtetni, hogy tizenkét tagállam nem teljesíti a hiánykritériumot az érdemleges tényezők figyelembevétele előtt: Belgium, Csehország, Észtország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia és Finnország.

	2. táblázat: Államháztartási egyenleg
	a GDP százalékában
		2020	2021	2022	2023	2024. évi költségvetési adatbejelentés	2024	2025
Belgium		–9,0	–5,4	–3,6	–4,4	–4,4	–4,4	–4,7
Csehország		–5,8	–5,1	–3,2	–3,7	–2,3	–2,4	–1,9
Észtország		–5,4	–2,5	–1,0	–3,4	–2,9	–3,4	–4,3
Spanyolország		–10,1	–6,7	–4,7	–3,6	–3,0	–3,0	–2,8
Franciaország		–8,9	–6,6	–4,8	–5,5	–	–5,3	–5,0
Olaszország		–9,4	–8,7	–8,6	–7,4	–4,3	–4,4	–4,7
Magyarország		–7,6	–7,2	–6,2	–6,7	–4,5	–5,4	–4,5
Málta		–9,4	–7,6	–5,5	–4,9	–4,5	–4,3	–3,9
Lengyelország		–6,9	–1,8	–3,4	–5,1	–5,1	–5,4	–4,6
Szlovénia		–7,6	–4,6	–3,0	–2,5	–3,6	–2,8	–2,2
Szlovákia		–5,3	–5,2	–1,7	–4,9	–6,0	–5,9	–5,4
Finnország		–5,6	–2,8	–0,4	–2,7	–3,5	–3,4	–2,8
Az e jelentésben nem vizsgált tagállamok
Bulgária		–3,8	–3,9	–2,9	–1,9	–3,0	–2,8	–2,9
Dánia		0,3	4,1	3,3	3,1	1,5	2,4	1,4
Németország		–4,3	–3,6	–2,5	–2,5	–1,8	–1,6	–1,2
Írország		–5,0	–1,5	1,7	1,7	1,5	1,3	1,2
Görögország		–9,8	–7,0	–2,5	–1,6	–1,1	–1,2	–0,8
Horvátország		–7,2	–2,5	0,1	–0,7	–1,9	–2,6	–2,6
Ciprus		–5,7	–1,8	2,7	3,1	3,2	2,9	2,9
Lettország		–4,4	–7,2	–4,6	–2,2	–2,8	–2,8	–2,9
Litvánia		–6,5	–1,1	–0,6	–0,8	–2,9	–1,8	–2,2
Luxemburg		–3,4	0,5	–0,3	–1,3	–1,2	–1,7	–1,9
Hollandia		–3,7	–2,2	–0,1	–0,3	–2,1	–2,0	–2,1
Ausztria		–8,0	–5,8	–3,3	–2,7	–2,9	–3,1	–2,9
Portugália		–5,8	–2,9	–0,3	1,2	0,2	0,4	0,5
Románia (*)		–9,3	–7,2	–6,3	–6,6	–4,9	–6,9	–7,0
Svédország		–2,8	0,0	1,2	–0,6	–1,2	–1,4	–0,9
Forrás: Eurostat (2020–2023. évi és 2024. évi költségvetési adatbejelentés) és a Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése (2024-re és 2025-re vonatkozó adatok) 29 . (*) 2020 óta túlzotthiány-eljárás alatt áll.

3.Államadósság

Az e jelentésben tárgyalt tagállamok közül a bruttó államadósság 2023 végén hét tagállamban haladta meg a GDP 60 %-át, és így a referenciaértéket: Belgium, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Szlovénia és Finnország (lásd a 3. táblázatot).  30     Emellett Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország és Szlovénia esetében a GDP-arányos államadósság 2023-ban csökkent az előző évhez képest; ezzel szemben Belgium és Finnország esetében ez az arány 2023-ban magasabbnak bizonyult, mint 2022-ben. Az e jelentésben vizsgált tagállamok közül és a Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése alapján Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Málta, Olaszország és Szlovákia GDP-arányos államadóssága 2024-ben és 2025-ben egyaránt várhatóan nőni fog 2023-hoz képest. Spanyolország és Szlovénia esetében viszont az előrejelzések szerint 2024-ben és 2025-ben is csökkenni fog a GDP-arányos államadósság 2023-hoz képest. Belgiumban a GDP-arányos államadósság 2024-ben várhatóan kismértékben csökken 2023-hoz képest, majd 2025-ben növekedni fog, míg Magyarország esetében először (2024-ben 2023-hoz képest) nőni fog, majd 2025-ben csökken, de magasabb marad, mint 2023-ban.

	3. táblázat: Államadósság
	a GDP százalékában
		2020	2021	2022	2023	2024. évi költségvetési adatbejelentés	2024	2025
Belgium		111,9	107,9	104,3	105,2	105,2	105,0	106,6
Csehország		37,7	42,0	44,2	44,0	45,5	45,2	45,5
Észtország		18,6	17,8	18,5	19,6	20,9	21,4	24,6
Spanyolország		120,3	116,8	111,6	107,7	105,6	105,5	104,8
Franciaország		114,9	113,0	111,9	110,6	–	112,4	113,8
Olaszország		155,0	147,1	140,5	137,3	137,8	138,6	141,7
Magyarország		79,3	76,7	74,1	73,5	73,2	74,3	73,8
Málta		52,2	53,9	51,6	50,4	54,2	52,0	52,6
Lengyelország		57,2	53,6	49,2	49,6	53,6	53,7	57,7
Szlovénia		79,6	74,4	72,5	69,2	68,6	68,1	66,4
Szlovákia		58,8	61,1	57,7	56,0	58,3	58,5	59,9
Finnország		74,7	72,6	73,5	75,8	79,1	80,5	82,4
Az e jelentésben nem vizsgált tagállamok
Bulgária		24,6	23,9	22,6	23,1	25,0	24,8	24,6
Dánia		42,3	36,0	29,8	29,3	29,1	26,5	25,1
Németország		68,8	69,0	66,1	63,6	64,0	62,9	62,2
Írország		58,1	54,4	44,4	43,7	41,4	42,5	41,3
Görögország		207,0	195,0	172,7	161,9	154,2	153,9	149,3
Horvátország		86,1	77,5	67,8	63,0	58,0	59,5	59,1
Ciprus		114,9	99,3	85,6	77,3	70,6	70,6	65,4
Lettország		42,7	44,4	41,8	43,6	41,0	44,5	46,3
Litvánia		46,2	43,4	38,1	38,3	39,8	38,9	41,6
Luxemburg		24,6	24,5	24,7	25,7	27,2	27,1	28,5
Hollandia		54,7	51,7	50,1	46,5	46,8	47,1	48,4
Ausztria		82,9	82,5	78,4	77,8	77,5	77,7	77,8
Portugália		134,9	124,5	112,4	99,1	95,1	95,6	91,5
Románia (*)		46,7	48,5	47,5	48,8	49,0	50,9	53,9
Svédország		40,2	36,7	33,2	31,2	31,8	32,0	31,3
Forrás: Eurostat (2020–2023. évi adatok) és a Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése (2024-re és 2025-re vonatkozó adatok) 31 . (*) 2020 óta túlzotthiány-eljárás alatt áll.

4.A hiánykritériumnak való megfelelés értékelésével összefüggő érdemleges tényezők

A Szerződés 126. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy ez a jelentés minden tagállam esetében „figyelembe veszi, hogy a költségvetési hiány meghaladja-e az állami beruházások kiadásait, valamint minden egyéb érdemleges tényezőt, beleértve a tagállam középtávú gazdasági és költségvetési helyzetét”.

Ezeket a tényezőket az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése tovább pontosítja, és a következőkre utal:

a) a középtávú adóssághelyzet, azaz az államadóssággal kapcsolatos kihívások mértéke, az államadósság-állomány alakulása és finanszírozása, valamint a kapcsolódó kockázati tényezők, különösen a lejárati szerkezet, az adósság devizaneme és a feltételes kötelezettségek, ideértve az elöregedéshez kapcsolódó implicit kötelezettségeket, valamint a magánszektor adósságállománya;

b) a középtávú költségvetési helyzet, ideértve különösen a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályától való tényleges eltérésnek a kontrollszámla alapján mért éves és kumulatív mértékét;

c) a középtávú gazdasági helyzet, ideértve a potenciális növekedést, az inflációs fejleményeket és a ciklikus fejleményeket a Tanács által meghatározott nettó kiadási pálya alapjául szolgáló feltételezésekhez képest;

d) a reformok és beruházások végrehajtását, beleértve különösen a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésére és kiigazítására irányuló szakpolitikai intézkedéseket, valamint a közös uniós növekedési és foglalkoztatási stratégia végrehajtására irányuló szakpolitikai intézkedéseket, beleértve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által támogatottakat is, valamint az államháztartás általános színvonalát, különös tekintettel a nemzeti költségvetési keretrendszerek hatékonyságára;

e) adott esetben a védelmi célú állami beruházások növekedése, figyelembe véve a katonai felszerelésekre fordított kiadások elszámolásának időpontját is.

Konkrétabban, a gazdasági kormányzási keret reformjának eredményeként az érdemleges tényezők közé bekerült a védelmi célú állami beruházások növelése is.

Az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése azt is előírja, hogy ebben a jelentésben kellő figyelmet kell fordítani „minden olyan egyéb tényezőre, amely az érintett tagállam véleménye szerint érdemleges a hiány- és adósságkritériumoknak való megfelelés átfogó értékelése szempontjából, és amelyet az adott tagállam a Tanács és a Bizottság elé terjesztett”.

Továbbá a 2. cikk (4) bekezdésével összhangban a jelentős államadósság-kihívások fennállását kulcsfontosságú súlyosbító tényezőnek kell tekinteni. 

A hiánykritériumnak való megfelelés értékelését illetően az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése előírja, a Tanács és a Bizottság figyelembe veheti az érdemleges tényezőket a túlzott hiány fennállásáról szóló határozathoz vezető lépések során, de csak akkor, ha:

a)a GDP-arányos államadósság nem haladja meg a 60 %-os referenciaértéket; vagy

b)ha a GDP-arányos államadósság meghaladja a 60 %-os referenciaértéket, akkor teljesül egy kettős feltétel, azaz a hiány továbbra is megközelíti a referenciaértéket és a referenciaérték túllépése átmeneti.

Az e jelentésben vizsgált tagállamok közül a GDP-arányos államadósság Csehországban, Észtországban, Máltán, Lengyelországban és Szlovákiában nem haladja meg a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket. Ezért ezen öt tagállam esetében a Tanács és a Bizottság figyelembe veheti az érdemleges tényezőket a túlzott hiány fennállásáról szóló határozathoz vezető későbbi lépések során (az EUMSZ 126. cikkének (4), (5) és (6) bekezdése).

Ami a jelentés által érintett többi tagállamot illeti, Belgiumban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Magyarországon a GDP-arányos államadósság meghaladja a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket, és az érdemleges tényezők figyelembevételéhez szükséges kettős feltétel (megközelítő érték és átmeneti jelleg) nem teljesül. Ezért ezen tagállamok esetében a Tanács és a Bizottság nem tudja figyelembe venni az érdemleges tényezőket a túlzott hiány fennállásáról szóló határozathoz vezető későbbi lépések során (az EUMSZ 126. cikkének (4), (5) és (6) bekezdése). Ezzel szemben Szlovénia és Finnország esetében teljesül a kettős feltétel.

A kialakult gyakorlatnak megfelelően és az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban az érdemleges tényezőket az alábbiakban tárgyaljuk, még azon a tagállamok esetében is, ahol azokat a Tanács és a Bizottság nem tudja figyelembe venni a túlzott hiány fennállásáról szóló, a hiánykritérium alapján hozott határozathoz vezető lépések során.

4.1.Több országot érintő érdemleges tényezők

Az EU gazdasága az elmúlt években számos súlyos sokkhatással szembesült. A Covid19-válság globális kínálati oldali zavarokhoz vezetett, mivel a világjárványt követő erőteljes fellendülés során a kereslet dinamikusan nőtt. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja tovább fokozta az energiaárak már 2021-ben megindult emelkedését, és a gazdasági hatások a háború sújtotta régióhoz való közelségtől, az energiapiacok és az ellátási útvonalak szerkezetétől, valamint a tagállamok kereskedelmi kapcsolatainak szerkezetétől függően eltérőek voltak a tagállamokban. A HICP-infláció 2022 októberében az EU-ban két számjegyűre emelkedett, Közép- és Kelet-Európában pedig különösen magas volt az infláció. Ez a háztartások vásárlóerejének erőteljes csökkenéséhez és a fogyasztói hangulat megváltozásához vezetett. Ezek a tényezők a Covid19 miatti támogatás és a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedések mellett szerepet játszottak a tagállamok költségvetésének alakulásában, például az automatikus indexálási mechanizmusokon, a védelmi és határbiztonsági kiadások növelésén keresztül.

Az EU-ban a gazdasági tevékenység 2023-ban nagyjából stagnált, a GDP növekedése pedig 2023-ban 0,4 %-ra lassult a gyenge belső kereslet és a külső környezet csekély támogató hatása mellett. A legutóbbi időkben a közel-keleti konfliktus tovább súlyosbította az EU-t és a világgazdaságot érintő lefelé mutató kockázatokat, ami potenciális következményekkel járhat az EU és a világgazdaság számára. Eközben az infláció tovább csökkent, és a 2022. évi 9,2 %-ról 2023-ban 6,4 %-ra mérséklődött. 2024 első negyedévében az EU-ban a gazdasági tevékenység élénkült, miközben az infláció tovább mérséklődött.

A gazdasági konjunktúra gyengülésével 2023-ban megtorpant az uniós költségvetési hiány csökkenése. Miután 2021-ben és 2022-ben a 2020. évi nagyon magas szintről jelentősen csökkent, az EU összesített államháztartási hiánya 2023-ban kismértékben, a GDP 3,5 %-ára nőtt, és az előrejelzések szerint 2024-ben a GDP 3,0 %-ára csökken. Az e jelentésben vizsgált tagállamok esetében a hiány 2024-ben várhatóan még inkább eltér majd, mivel a hiányráta 2023-hoz képest Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia és Finnország esetében várhatóan növekedni fog, Belgium és Észtország esetében stabil marad, Csehországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Magyarországon és Máltán pedig csökken.

2023 végén az uniós GDP-arányos államadósság 82,9 %-on állt (a 2022 végi 84,8 %-hoz képest), ami körülbelül 9 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2020 végén regisztrált 92 %-os csúcs. Ez azonban továbbra is körülbelül 4 százalékponttal meghaladja a Covid19 előtti szintet. Az adósságráta az előrejelzések szerint 2024-ben stabilizálódik. A jelentésben vizsgált tagállamok közül Belgium, Észtország, Finnország és Lengyelország esetében az adósságráta 2023-ban nem csökkent.  

A 2020–2022-es időszakban a GDP mintegy 3,5 %-ára becsült általános bővülés után az EU költségvetési irányvonala 32 2023-ban semlegessé vált. Ez a semleges irányvonal az energiával kapcsolatos intézkedések költségvetési terheinek kismértékű csökkenéséből adódott, ami a nettó elsődleges folyó kiadások restriktív hozzájárulását vonta maga után, amelyet ellensúlyozott a nemzeti finanszírozású beruházások, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásaiból és más uniós forrásokból finanszírozott kiadások és egyéb tőkekiadások által nyújtott expanzív hozzájárulás. 2024-re restriktív – a GDP 0,5 %-át valamivel meghaladó – uniós költségvetési irányvonal várható, főként a magánberuházásokhoz nyújtott kormányzati támogatások (egyéb tőkekiadások) várható csökkenése és az energiával kapcsolatos intézkedések szinte teljes körű megszüntetése miatt. A változatlan szakpolitikát feltételezve, az előrejelzés 2025-re semleges uniós költségvetési irányvonalat prognosztizál. A költségvetési hiány csökkentésének és az adósságráták csökkenő pályára állításának szükségessége azonban a jelenleg prognosztizáltnál restriktívebb költségvetési irányvonalat eredményezhet 2025-ben.

4.2.Országspecifikus érdemleges tényezők

Ebben a szakaszban az országspecifikus érdemleges tényezők kerülnek értékelésre. E tényezők közé tartoznak a középtávú makrogazdasági kilátások, a középtávú költségvetési helyzet (beleértve az állami beruházásokat; lásd a 4. táblázatot), a középtávú adóssághelyzet, az államháztartás általános színvonala, a reformok és beruházások végrehajtása (beleértve a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzésére és kiigazítására, valamint az Unió közös növekedési és foglalkoztatási stratégiájának végrehajtására irányuló szakpolitikákat, köztük a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által támogatottakat is), a védelmi célú állami beruházások növelése, továbbá az egyes tagállamok által előterjesztett egyéb érdemleges tényezők.

Ami a védelmi célú állami beruházások növelését illeti, ez a jelentés az államháztartási kiadásoknak a kormányzati funkciók osztályozása (COFOG) szerinti bontását veszi figyelembe, különös tekintettel a védelmi célokra használt bruttó állóeszköz-felhalmozásra. Ezek az Eurostat által közzétett hivatalos adatok, amelyek megfelelnek a túlzott hiány esetén követendő eljárásra vonatkozóan bejelentett adatoknál is használt szokásos nyilvántartási szabályoknak. A COFOG-adatok azonban később válnak elérhetővé 33 , és jelenleg csak 2022-ig állnak rendelkezésre. A tagállamok további információkat és előzetes becsléseket nyújtottak be a 2023-ra és 2024-re szóló védelmi kiadásokra és/vagy beruházásokra vonatkozóan, az országspecifikus szakaszokban bemutatottak szerint.

Míg az országspecifikus szakaszok a középtávú makrogazdasági helyzetre – többek között a növekedéshez való hozzájárulásra –, valamint a középtávú költségvetési és adóssághelyzetre vonatkozó kulcsfontosságú információkra hivatkoznak, a makrogazdasági és költségvetési kilátásokkal kapcsolatos további részletek a Bizottság 2024. tavaszi előrejelzésében találhatók. Az alábbiakban az egyes tagállamokra vonatkozóan megvitatott költségvetési intézkedésekre, költségvetési irányvonalra és adósságfenntarthatósági elemzésre vonatkozó további információkat a gazdasági, szociális, foglalkoztatási, strukturális és költségvetési politikákról szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági ajánlás, valamint a 2024. évi országjelentések tartalmazzák.  34  

4. táblázat: Állami beruházások
a GDP százalékában
	2020	2021	2022	2023	2024	2025
Belgium	2,8	2,8	2,7	2,9	3,1	2,9
Csehország	4,8	4,7	4,7	5,0	4,9	4,9
Észtország	5,7	5,6	5,1	6,3	7,0	6,9
Spanyolország	2,6	2,7	2,8	3,0	3,1	3,1
Franciaország	4,2	4,1	4,2	4,3	4,3	4,2
Olaszország	2,6	2,9	2,7	3,2	3,2	3,5
Magyarország	6,5	6,3	5,4	5,1	4,6	4,7
Málta	3,9	3,9	3,4	3,5	3,7	3,9
Lengyelország	4,5	4,1	3,8	5,0	5,1	5,4
Szlovénia	4,1	4,7	5,4	5,3	5,8	5,4
Szlovákia	3,4	3,1	3,1	4,7	4,1	4,5
Finnország	4,8	4,2	4,2	4,0	4,2	4,7
Az e jelentésben nem vizsgált tagállamok
Bulgária	3,3	2,7	2,3	3,5	2,5	3,5
Dánia	3,6	3,2	3,1	3,2	3,3	3,3
Németország	2,7	2,6	2,6	2,7	2,8	2,9
Írország	2,4	2,1	2,1	2,3	2,6	2,7
Görögország	3,1	3,6	3,7	3,9	4,4	4,3
Horvátország	5,5	4,6	3,7	5,4	5,5	5,6
Ciprus	2,8	2,6	2,6	3,5	3,6	3,7
Lettország	5,7	5,4	3,9	4,2	5,5	6,1
Litvánia	4,5	3,2	3,2	4,2	4,4	4,0
Luxemburg	4,7	4,1	4,2	4,7	4,6	4,9
Hollandia	3,7	3,4	3,2	3,1	3,2	3,2
Ausztria	3,3	3,6	3,4	3,5	3,5	3,4
Portugália	2,3	2,6	2,4	2,5	3,1	3,4
Románia (*)	4,6	4,2	4,4	5,3	5,2	4,8
Svédország	5,0	4,7	4,8	5,0	5,2	5,3
Forrás: Eurostat (2020–2023. évi adatok) és a Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése (2024-re és 2025-re). (*) 2020 óta túlzotthiány-eljárás alatt áll.

4.2.1.Azon tagállamok, amelyek esetében érdemleges tényezőket lehet figyelembe venni

Csehország

Középtávú makrogazdasági helyzet. A reál-GDP 2020-ban 5,5 %-kal csökkent. A 2021. évi 3,6 %-os növekedést követően a reál-GDP 2022-ben 2,4 %-kal nőtt, majd 2023-ban 0,3 %-kal csökkent. 2024-ben várhatóan 1,2 %-kal, 2025-ben pedig 2,8 %-kal fog növekedni. A 2024. évi növekedés várhatóan főként a lakossági fogyasztásnak és a nettó exportnak lesz betudható.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve. A költségvetési hiány 2020 óta meghaladja a GDP 3 %-át; GDP-arányosan a 2021. évi 5,1 %-ról 2022-ben 3,2 %-ra csökkent, majd 2023-ban 3,7 %-ra emelkedett. Az előrejelzés szerint 2024-ben a GDP 2,4 %-át, 2025-ben pedig 1,9 %-át éri el. Az állami beruházások 2021-ben és 2022-ben a GDP 4,7 %-ának feleltek meg, majd 2023-ban 5,0 %-ra nőttek, ami meghaladja a 2022. és 2023. évi költségvetési hiányt. Az előrejelzések szerint az állami beruházások 2024-ben és 2025-ben a GDP 4,9 %-át teszik ki, ami még mindig nagyobb, mint az államháztartási hiány ugyanezen években.

A Bizottság becslései szerint a költségvetési irányvonal 2023-ban magas infláció mellett restriktív volt, a GDP 0,9 %-ának megfelelő mértékben. A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése a GDP 0,7 %-ának megfelelő restriktív hatást gyakorolt a költségvetési irányvonalra. A kiadásoknál figyelembe vették, hogy az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott célzott szükséghelyzeti támogatási intézkedések költsége a GDP 0,1 %-ával csökken. Figyelembe vették továbbá, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyeknek nyújtott ideiglenes védelem költségei csökkentek (a GDP 0,1 %-ával). Összefoglalva, a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások előre jelzett növekedése 2023-ban összhangban volt a tanácsi ajánlással. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásaiból és más uniós forrásokból finanszírozott kiadások 2023-ban a GDP 1,1 %-át tették ki. A nemzeti finanszírozású beruházások 2023-ban a GDP 4,4 %-át tették ki, ami 2022-höz képest 0,5 százalékpontos növekedést jelent. Csehország további beruházásokat finanszírozott a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós forrásokból, ideértve a zöld és digitális átállásra, valamint az energiabiztonságra irányuló állami beruházásokat, így például energiahatékonysági felújításokat és a megújuló energiaforrások telepítését, a vasutak korszerűsítését és biztonságosabbá tételét, a villamosításra irányuló projektek előkészítését, az árvízvédelmet, a földterületek és települések vízmegtartását, cseh vállalatoknak a vízfogyasztás-csökkentést és a körforgásos megoldások vállalkozások általi alkalmazását célzó projektjeit, a köz- és magánszféra közötti kutatási és innovációs partnerségeket, továbbá az iskolák számára digitális eszközök biztosítását, amelyeket részben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós forrásokból finanszíroznak. 

A Bizottság becslései alapján a költségvetési irányvonal 2024-ben várhatóan restriktív lesz, a GDP 2,3 %-ának megfelelő mértékben. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint Csehország nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadásai 2024-ben 1,1 %-kal fognak csökkenni, ezzel az ajánlott maximális növekedési ráta alatt lesz. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint az energiatámogatási intézkedések nettó költségvetési terhe 2023-ban a GDP 1,2 %-át, 2024-ben várhatóan –0,2 %-át, 2025-ben pedig 0,0 %-át teszi ki. Ha az így keletkező megtakarításokat a tanácsi ajánlásnak megfelelően a költségvetési hiány csökkentésére használják fel, akkor az az előrejelzések szerint 2024-ben a GDP 1,4 %-ának megfelelő mértékű költségvetési kiigazítást eredményezne, miközben ugyanebben az évben a nettó nemzeti finanszírozású elsődleges kiadások a GDP 2,2 %-ának megfelelő restriktív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Az előrejelzés szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket 2023-ban és 2024-ben a lehető leghamarabb kivezetik. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával. Emellett az így keletkező megtakarításokat az előrejelzések szerint teljes mértékben az államháztartási hiány csökkentésére fogják felhasználni. Ez szintén összhangban van a tanácsi ajánlással. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a nemzeti finanszírozású állami beruházások a 2023. évi 4,4 %-ról 2024-ben a GDP 4,2 %-ára csökkennek. Ez a csökkenés az uniós strukturális alapok 2014–2020-as programozási időszakának végére vezethető vissza, amelyhez kapcsolódóan 2023-ig álltak rendelkezésre források. Ezen kiegészítő tényező figyelembevételével a Bizottság értékelése szerint a 2024. évi közberuházások összhangban vannak a tanácsi ajánlásokkal. Másrészről az uniós forrásokból (többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokból) finanszírozott közkiadások mértéke a 2023. évi GDP-arányos 1,1 %-hoz képest 2024-ben várhatóan a GDP 1,0 %-ára csökkennek. Ez a csökkenés az uniós strukturális alapok 2014–2020-as programozási időszakának végére vezethető vissza, amelyhez kapcsolódóan 2023-ig álltak rendelkezésre források.

Adóssággal kapcsolatos kihívások és középtávú adóssághelyzet. A GDP-arányos államadósság a 2020 végi 37,7 %-ról 2021 végére a GDP 42 %-ára nőtt. 2022 végén tovább nőtt a GDP 44,2 %-ára, majd 2023-ban kismértékben, 44,0 %-ra csökkent. Az előrejelzés szerint 2024 végén 45,2 %, 2025 végén pedig 45,5 % lesz.

Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében közepes kockázatokat jelez. Az alapul vett tízéves előrejelzés szerint az államadósság-ráta 2034-re kismértékben, a GDP 48 %-ára emelkedne. Az alapforgatókönyv szerinti adósságpálya viszonylag érzékeny a makrogazdasági sokkokra. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles skáláját szimuláló sztochasztikus előrejelzések szerint alacsony a valószínűsége annak, hogy az adósságráta 2028-ban magasabb lenne, mint 2023-ban.

Az adósság fenntarthatóságának átfogó értékeléséhez más tényezőket is figyelembe kell venni. Egyrészt a kockázatnövelő tényezők a kamatlábak közelmúltbeli emelkedésével és a rövid lejáratú adósság jelentős arányával függenek össze. Másrészt a kockázatcsökkentő tényezők közé tartoznak az adósság lejáratának stabilitása az elmúlt években, a viszonylag stabil finanszírozási források (diverzifikált és nagy befektetői bázissal), valamint az adósság devizaneme.

Emellett a Next Generation EU (NGEU)/Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében végrehajtott strukturális reformok és beruházások – teljes körű végrehajtásuk esetén – pozitív hatással lehetnek a GDP növekedésére az elkövetkező években. A Csehország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt reformok és beruházások végrehajtása folyamatban van, azonban a kellő időben történő befejezéshez fokozott erőfeszítésekre van szükség.

Nemzeti költségvetési keret. A független költségvetési intézmények feladatait két jogilag létrehozott szerv, a Költségvetési Tanács és a Költségvetési Előrejelzések Bizottsága látja el. Ugyanakkor tovább kell javítani az intézmények információhoz való hozzáférését és az értékelési feladatokat. Csehország egyes költségvetési gyakorlatai (pl. a költségvetési szabályokat alátámasztó paraméterek megváltoztatása és a rendes költségvetésen kívüli állami szervek alkalmazása) általában gyengítik a költségvetési keretet.

A védelmi célú állami beruházások növelése. Az Eurostat által közzétett COFOG-adatok alapján az összes védelmi célú államháztartási kiadás 2022-ben a GDP 1,0 %-át tette ki. Ebből a védelmi célú állami beruházások 2022-ben a GDP 0,2 %-át tették ki, ami 0,1 százalékponttal magasabb volt, mint 2019-ben. A Csehország által benyújtott előzetes becslések szerint a védelmi kiadások 2023-ban GDP-arányosan 0,3 százalékponttal nőttek (a védelmi beruházásokra vonatkozóan nem áll rendelkezésre konkrét számadat).

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők: Csehország előadta, hogy 2024-ben konszolidációs intézkedéseket hozott, amelyek teljes hatása a GDP mintegy 1,5 %-ának felelt meg. Csehország szerint ezeknek az intézkedéseknek a hiányt az előző évhez képest a GDP 2,3 %-ára, azaz 2024-ben jóval a GDP 3 %-a alatti szintre kell csökkenteniük.

Észtország

Középtávú makrogazdasági helyzet. A reál-GDP 2020-ban 1,0 %-kal csökkent. A 2021. évi 7,2 %-os bővülést követően a reál-GDP 2022-ben 0,5 %-kal, 2023-ban pedig még tovább (3,0 %-kal) csökkent. Várhatóan 2024-ben is 0,5 %-kal csökken, ami hároméves recesszióba sodorja a gazdaságot. Csak 2025-től kezdve prognosztizálnak 3,1 %-os pozitív növekedést. A 2024. évi zsugorodás várhatóan főként a lakossági és az állami fogyasztás csökkenésének lesz betudható.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve. Az államháztartási hiány a 2020. évi 5,4 %-ról 2021-ben a GDP 2,5 %-ára, 2022-ben 1,0 %-ára csökkent, majd 2023-ban a GDP 3,4 %-ára nőtt, és az előrejelzések szerint 2024-ben is ezen a szinten marad. 2025-ben a hiány várhatóan a GDP 4,3 %-ára emelkedik. Az állami beruházások 2020-ban a GDP 5,7 %-ára nőttek, majd 2021-ben a GDP 5,6 %-ára, 2022-ben pedig 5,1 %-ára csökkentek, 2023-ban viszont 6,3 %-ra emelkedtek, és mindig meghaladták az ugyanezen években mért költségvetési hiányt. Az előrejelzés szerint az állami beruházások 2024-ben tovább nőnek, a GDP 7,0 %-ára, majd 2025-ben kismértékben, 6,9 %-ra csökkennek, és mindkét évben meghaladják a költségvetési hiányt.

A Bizottság becslései szerint a költségvetési irányvonal 2023-ban magas infláció mellett expanzív volt, a GDP 1,6 %-ának megfelelő mértékben. A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése a GDP 1,0 %-ának megfelelő expanzív hatást gyakorolt a költségvetési irányvonalra. A kiadásoknál figyelembe vették, hogy az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott célzott szükséghelyzeti támogatási intézkedések költsége a GDP 0,1 %-ával csökken. Figyelembe vették továbbá a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyeknek nyújtott ideiglenes védelem magasabb költségeit (a GDP 0,2 %-ával). A nemzeti finanszírozású nettó elsődleges folyó kiadások expanzív hatása ezért 2023-ban csak részben volt betudható az Ukrajnából menekülőknek nyújtott támogatásnak. A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások expanzív növekedését a magasabb állami bérkiadások és nyugdíjak, valamint a védelemre, az oktatásra és a gyermekek után járó ellátásokra irányuló további új állandó kiadási programok okozták, amelyek nem párosultak a bevételi oldal arányos növekedésével. Összességében a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése nem volt összhangban a tanácsi ajánlással. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásaiból és más uniós alapok által finanszírozott kiadások 2023-ban a GDP 1,4 %-át tették ki. A nemzeti finanszírozású beruházások 2023-ban a GDP 5,8 %-át tették ki, ami 2022-höz képest 1,4 százalékpontos éves növekedést jelent. Észtország további beruházásokat finanszírozott a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós forrásokból, beleértve a zöld és digitális átállásra, valamint az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat, így például rendezvényszervezési szolgáltatások és digitális portál kialakítását a vállalkozók számára, a Zöld Alap feltőkésítését (amely kockázatitőke-alapokba és vállalkozásokba történő tőkebefektetéseket hajt végre), továbbá a villamosenergia-hálózat megerősítését a megújulóenergia-termelési kapacitás növelése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében, amelyeket a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszíroztak.

A Bizottság becslései alapján 2024-ben nagyjából semleges, a GDP 0,1 %-ának megfelelő költségvetési irányvonal várható. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint Észtország strukturális egyenlege a 2023. évi –1,3 %-ról 2024-ben a GDP –0,7 %-ára javul, ezáltal az ország eléri középtávú költségvetési célkitűzését, azaz a GDP –0,75 %-át kitevő strukturális költségvetési egyenleget. Észtország az értékelés szerint tehát összhangban van a Tanács ajánlásával. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedések nettó költségvetési terhe 2023-ban a GDP 0,2 %-át, 2024-ben és 2025-ben pedig egyaránt 0,0 %-át teszi ki. Az előrejelzés szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket 2023-ban és 2024-ben a lehető leghamarabb kivezetik. Ez összhangban van a tanácsi ajánlással. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a nemzeti finanszírozású közberuházások (a 2023. évi GDP-arányos 5,8 %-hoz képest) 2024-ben a GDP 6,3 %-ára nőnek. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával.

Adóssággal kapcsolatos kihívások és középtávú adóssághelyzet. Miután az államadósság a 2020 végi 18,6 %-ról 2021 végére 17,8 %-ra csökkent, 2022 végére a GDP 18,5 %-ára, 2023 végére pedig 19,6 %-ra nőtt. Az előrejelzések szerint folytatódni fog a növekvő tendencia: a GDP-arányos államadósság 2024 végén 21,4 %-ra, 2025 végén pedig 24,6 %-ra tehető.

Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében közepes kockázatokat jelez. A tízéves előrejelzési alapforgatókönyv szerint a GDP-arányos államadósság 2034-re a körülbelül a GDP 27 %-a lesz. Az alapforgatókönyv szerinti adósságpálya nem érzékeny a makrogazdasági sokkokra. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles skáláját szimuláló sztochasztikus előrejelzések szerint nagy a valószínűsége annak, hogy az adósságráta 2028-ban magasabb lesz, mint 2023-ban.

Az adósság fenntarthatóságának átfogó értékeléséhez más tényezőket is figyelembe kell venni. Egyrészt a kockázatnövelő tényezők a kamatlábak közelmúltbeli emelkedésével, a rövid lejáratú adósságok arányával és a külföldi illetőségű hitelezőkkel szembeni államadósság magas arányával függenek össze. Másrészt a kockázatcsökkentő tényezők közé tartozik az alacsony bruttó finanszírozási igény és az a tény, hogy az összességében még mindig alacsony államadósság teljes mértékben euróban denominált.

Emellett a Next Generation EU (NGEU)/Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében végrehajtott strukturális reformok és beruházások – teljes körű végrehajtásuk esetén – pozitív hatással lehetnek a GDP növekedésére az elkövetkező években. Az Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt reformok és beruházások végrehajtása jól halad.

Nemzeti költségvetési keret. A nemzeti költségvetési keret 2014-ben, az Észt Költségvetési Tanács létrehozásakor átfogó reformon ment keresztül. A nemzeti költségvetési keret sarokköve a strukturális egyenleg szabálya. 2017-ben és 2024-ben módosították, az utóbbi módosítás enyhített a szabályokon, és lehetővé tette a GDP 1 %-ának megfelelő strukturális hiányt, feltéve, hogy az adósságszint nem haladja meg a GDP 30 %-át. Az Észt Költségvetési Tanács hagyja jóvá a makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket, és értékeli a költségvetési egyenlegre vonatkozó szabály betartását.

A védelmi célú állami beruházások növelése. Az Eurostat által közzétett COFOG-adatok alapján az összes védelmi célú államháztartási kiadás 2022-ben a GDP 2,2 %-át tette ki. Ebből a védelmi célú állami beruházások 2022-ben a GDP 0,7 %-át tették ki, ami 0,2 százalékponttal magasabb volt, mint 2019-ben. Az Észtország által benyújtott előzetes becslések szerint a védelmi beruházások 2023-ban a GDP 0,45 %-ával, 2024-ben pedig 0,44 %-kal növekednének.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők. 2024. május 17-én Észtország további, a fentiekben még nem említett érdemleges tényezőket közölt. Ezek egyrészt a gazdaság 2023-ban várható erőteljes, 3 %-os mértékű zsugorodására, másrészt a kiadások csökkentését célzó további költségvetési intézkedések elfogadására vonatkozó tervekre vonatkoznak, amelyek 2024-ben várhatóan a GDP 3 %-a alá csökkentik a hiányt. Emellett levelüket követően az észt hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy a kormány megállapodott a 2024. évi pótköltségvetésről, és 2024. június 5-én megküldte azt a Parlamentnek (a 2024. évi állami kiegészítő költségvetésről szóló 456. SE törvény 35 ), amelyet a Parlament június 10-én első olvasatban, június 14-én második elfogadott, és harmadik olvasatban várhatóan június 19-én kerül elfogadásra. Ez a pótköltségvetés várhatóan a GDP 0,4 %-ával csökkenti a nominális hiányt (ennek nagy része tartós kiadáscsökkentést, de részben bevételnövelő intézkedéseket is tartalmaz) 36 .

Málta

Középtávú makrogazdasági helyzet. A reál-GDP 2020-ban 8,2 %-kal csökkent. A 2021. évi 12,5 %-os bővülést követően a reál-GDP 2021-ben 5,6 %-kal, 2023-ban pedig 4,6 %-kal nőtt. 2024-ben várhatóan 4,6 %-kal, 2025-ben pedig 4,3 %-kal fog növekedni. A 2024. évi növekedés várhatóan főként a lakossági fogyasztásnak és a nettó exportnak lesz betudható.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve. A költségvetési hiány 2020 óta meghaladja a GDP 3 %-át; a 2021. évi 7,6 %-ról 2022-ben a GDP 5,5 %-ára, 2023-ban pedig 4,9 %-ára csökkent. Az előrejelzések szerint 2024-ben és 2025-ben is tovább csökken a GDP 4,3 %-ára, illetve 3,9 %-ára. Az állami beruházások 2021-ben a GDP 3,9 %-át tették ki, majd 2022-ben a GDP 3,4 %-ára csökkentek, 2023-ban pedig kismértékben, 3,5 %-ra emelkedtek. Az előrejelzés szerint az állami beruházások 2024-ben a GDP 3,7 %-át, 2025-ben pedig 3,9 %-át teszik ki.

A Bizottság becslései szerint a költségvetési irányvonal 2023-ban restriktív volt, és a GDP 0,6 %-ának felelt meg, magas inflációs környezetben. A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése a GDP 1,6 %-ának megfelelő restriktív hatást gyakorolt a költségvetési irányvonalra. A kiadásoknál a Bizottság azzal számolt, hogy az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott célzott szükséghelyzeti támogatási intézkedések költsége a GDP kevesebb mint 0,1 %-ával nő. A nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése összhangban volt a tanácsi ajánlással. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásaiból és más uniós alapok által finanszírozott kiadások 2023-ban a GDP 0,9 %-át tették ki. A nemzeti finanszírozású beruházások 2023-ban a GDP 2,6 %-át tették ki, ami 2022-höz képest 0,1 százalékpontos növekedést jelent. Málta további beruházásokat finanszírozott a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból, többek között a zöld és digitális átállásra, valamint az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat, így például magán- és középületek, köztük kórházak és iskolák felújítását, a közlekedési ágazat villamosítását, továbbá a közigazgatás és a magánszektor digitalizációjához kapcsolódó projekteket, amelyeket részben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós forrásokból finanszíroznak.

A Bizottság becslései alapján a költségvetési irányvonal 2024-ben várhatóan restriktív lesz, a GDP 1,3 %-ának megfelelő mértékben. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint Málta nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadásai 2024-ben várhatóan 5,5 %-kal nőnek, ami az ajánlott maximális növekedési ráta alatt van. Mindazonáltal 2023-ban a nettó kiadások magasabbak voltak az ajánlás idején vártnál (GDP-arányosan 0,8 %-kal). Mivel a 2024-re vonatkozó ajánlás növekedési rátára utalt, a megfelelés értékelése során ezért figyelembe kell venni a 2023. évi bázishatást is. Ha a 2023. évi nettó kiadások azonosak lettek volna az ajánlás idején várt értékkel, a 2024-re számított növekedési rátájuk GDP-arányosan 0,7 %-kal haladná meg az ajánlott növekedési rátát. Az értékelés szerint ezért fennáll annak a kockázata, hogy a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások nem felelnek meg teljes mértékben az ajánlásnak. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedések nettó költségvetési terhe 2023-ban a GDP 1,7 %-át, 2024-ben 2,0 %-át, 2025-ben pedig 1,0 %-át teszi ki. Az előrejelzés szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket nem fogják 2023–2024-ben a lehető leghamarabb kivezetni. Így fennáll annak a kockázata, hogy az ország nem felel meg a tanácsi ajánlásnak. Következésképpen nincsenek olyan kapcsolódó megtakarítások, amelyek a tanácsi ajánlásnak megfelelően felhasználhatók a költségvetési hiány csökkentésére. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a nemzeti finanszírozású közberuházások (a 2023. évi GDP-arányos 2,6 %-hoz képest) 2024-ben a GDP 2,8 %-ára nőnek. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával. Másrészt az uniós forrásokból (többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott vissza nem térítendő támogatásokból) finanszírozott közkiadások szintje 2024-ben várhatóan változatlan, a GDP 0,9 %-ának megfelelő mértékű marad.

Adóssággal kapcsolatos kihívások és középtávú adóssághelyzet. A GDP-arányos államadósság a 2020 végi 52,2 %-ról 2021 végére 53,9 %-ra nőtt, majd 2022 végére a GDP 51,6 %-ára, 2023 végére pedig a GDP 50,4 %-ára csökkent. Az előrejelzés szerint 2024 végére a GDP 52,0 %-ára, 2025 végére pedig 52,6v%-ára nő.

Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében közepes kockázatokat jelez. A tízéves előrejelzési alapforgatókönyv szerint a GDP-arányos államadósság 2034-re a GDP 56 %-ára emelkedne. Az alapforgatókönyv szerinti adósságpálya nem érzékeny a makrogazdasági sokkokra. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles skáláját szimuláló sztochasztikus előrejelzések szerint az előrejelzések általában közepesen érzékenyek a valószerű előre nem látható eseményekre.

Az adósság fenntarthatóságának átfogó értékeléséhez más tényezőket is figyelembe kell venni. Egyrészt a kockázatnövelő tényezők a rövid lejáratú adósság magas arányával függenek össze. Másrészt a kockázatcsökkentő tényezők közé tartozik a belföldi hitelezőkkel szembeni adósság magas aránya, valamint a bruttó és a nettó adósságráta 2010 és 2022 közötti meredek csökkenése.

Emellett a Next Generation EU (NGEU)/Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében végrehajtott strukturális reformok és beruházások – teljes körű végrehajtásuk esetén – pozitív hatással lehetnek a GDP növekedésére az elkövetkező években. A Málta helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt reformok és beruházások végrehajtása jól halad.

Nemzeti költségvetési keret. A máltai Költségvetési Tanács egy kis, független költségvetési intézmény. A költségvetési felelősségről szóló 2014. évi törvény előírja, hogy az államháztartási költségvetésnek strukturális értelemben kiegyensúlyozottnak vagy többlettel rendelkezőnek kell lennie, és az államadósság arányát 60 % alatt kell tartani, vagy ha felette van, akkor csökkenteni kell. Málta középtávú költségvetési stratégiája meghatározza a kormány költségvetési célkitűzéseit, stratégiai prioritásait és indikatív költségvetési céljait, és ismerteti az alapul szolgáló feltételezéseket. Összességében Málta viszonylag szilárd költségvetési kerettel rendelkezik.

A védelmi célú állami beruházások növelése. Az Eurostat által közzétett COFOG-adatok alapján az összes védelmi célú államháztartási kiadás 2022-ben a GDP 0,5 %-át tette ki. Ebből a védelmi célú állami beruházások 2022-ben a GDP 0,1 %-át tették ki, ami 0,1 százalékponttal volt alacsonyabb, mint 2019-ben.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők. 2024. május 16-án Málta egy további, fent nem említett érdemleges tényezőt közölt, nevezetesen a nemzeti légitársaságok szerkezetátalakításának költségeit, amelyeket 2023-ban a GDP 0,7 %-ára becsültek.

Lengyelország

Középtávú makrogazdasági helyzet. A reál-GDP 2020-ban 2,0 %-kal csökkent. A 2021. évi 6,9 %-os bővülést követően a reál-GDP 2022-ben 5,6 %-kal, 2023-ban pedig 0,2 %-kal nőtt. 2024-ben várhatóan 2,8 %-kal, 2025-ben pedig 3,4 %-kal fog növekedni. A 2024. évi növekedés várhatóan főként a lakossági és az állami fogyasztásnak lesz betudható.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve. A GDP-arányos költségvetési hiány a 2021. évi 1,8 %-ról 2022-ben 3,4 %-ra, 2023-ban pedig 5,1 %-ra nőtt. Az előrejelzés szerint 2024-ben a GDP 5,4 %-át, 2025-ben pedig 4,6 %-át éri el. Az állami beruházások GDP-arányosan a 2021. évi 4,1 %-ról 2022-ben 3,8 %-ra csökkentek, majd 2023-ban 5,0 %-ra nőttek. Az előrejelzés szerint az állami beruházások 2024-ben a GDP 5,1 %-ára, 2025-ben pedig a GDP 5,4 %-ára nőnek, ami meghaladja az utóbbi évi költségvetési hiányt.

A Bizottság becslései szerint a költségvetési irányvonal 2023-ban magas infláció mellett expanzív volt, a GDP 0,8 %-ának megfelelő mértékben. A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése a GDP 0,0 %-ának megfelelő, nagyjából semleges hatást gyakorolt a költségvetési irányvonalra, ami összhangban van a tanácsi ajánlással. A nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások nagyjából semleges hatása arra vezethető vissza, hogy csökkentek az energiaár-emelkedés nyomán a háztartások és vállalkozások támogatása érdekében hozott (célzott és nem célzott) szükséghelyzeti támogatási intézkedések nettó költségei (a GDP 1,2 százalékpontjával). A nemzeti finanszírozású (a bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások növekedésének fő mozgatórugói a közszféra béreinek és nyugdíjainak növekedése volt. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és más uniós alapok által finanszírozott kiadások 2023-ban a GDP 1,5 %-át tették ki. A nemzeti finanszírozású beruházások 2023-ban a GDP 3,8 %-át tették ki, ami 2022-höz képest 0,8 százalékpontos éves növekedést jelent. Lengyelország további beruházásokat finanszírozott a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból, és fenntartotta a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét. Lengyelország a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból a zöld és digitális átállásra, valamint az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat finanszírozott, támogatva például az átviteli és elosztóhálózatokat, a megújuló energiaforrások alkalmazását, a tengeri szélerőművek és az épületek energiahatékony felújítását, valamint a zöld és intelligens mobilitást.

A Bizottság becslései alapján a költségvetési irányvonal 2024-ben várhatóan expanzív lesz, a GDP 2,4 %-ának megfelelő mértékben. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint Lengyelország nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadásai 2024-ben 12,8 %-kal fognak emelkedni, ami meghaladja a kiadások növekedésének maximális ajánlott mértékét. Így fennáll annak a kockázata, hogy az ország nem felel meg a tanácsi ajánlásnak. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedések nettó költségvetési költsége 2023-ban a GDP 0,6 %-ára, 2024-ben 0,5 %-ára, 2025-ben pedig kevesebb mint 0,1 %-ára tehető. Ha az így keletkező megtakarításokat a tanácsi ajánlásnak megfelelően a költségvetési hiány csökkentésére használják fel, akkor az az előrejelzések szerint 2024-ben a GDP 0,2 %-ának megfelelő mértékű költségvetési kiigazítást eredményezne, miközben ugyanebben az évben a nettó nemzeti finanszírozású elsődleges kiadások a GDP 2,0 %-ának megfelelő expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Az előrejelzés szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket nem fogják 2023–2024-ben a lehető leghamarabb kivezetni. Így fennáll annak a kockázata, hogy az ország nem felel meg a tanácsi ajánlásnak. Emellett az így keletkező megtakarításokat az előrejelzés szerint nem az államháztartási hiány csökkentésére használják fel. Emiatt is fennáll annak a kockázata, hogy az ország nem felel meg a tanácsi ajánlásnak. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a nemzeti finanszírozású közberuházások (a 2023. évi GDP-arányos 3,8 %-hoz képest) 2024-ben a GDP 4,0 %-ára nőnek. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával. Ezzel szemben az uniós forrásokból (többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből) finanszírozott közkiadások mértéke a 2023. évi GDP-arányos 1,5 %-hoz képest 2024-ben a GDP 1,9 %-ára csökken.

Adóssággal kapcsolatos kihívások és középtávú adóssághelyzet. A GDP-arányos államadósság a 2020 végi 57,2 %-ról 2021 végére 53,6 %-ra, 2022 végére pedig 49,2 %-ra csökkent. 2023-ban a GDP 49,6 %-ára nőtt, és az előrejelzések szerint 2024 végére tovább nő, a GDP 53,7 %-ára, 2025 végére pedig 57,7 %-ára.

Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében magas kockázatokat jelez. A tízéves előrejelzési alapforgatókönyv szerint a GDP-arányos államadósság 2034-re folyamatosan a GDP körülbelül 85 %-ára emelkedne. Az adósságpálya viszonylag érzékeny a makrogazdasági sokkokra. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles skáláját szimuláló sztochasztikus előrejelzések szerint mérsékelt a valószínűsége annak, hogy az adósságráta 2028-ban magasabb lesz, mint 2023-ban.

Az adósság fenntarthatóságának átfogó értékeléséhez más tényezőket is figyelembe kell venni. Egyrészt a kockázatnövelő tényezők a kamatlábak közelmúltbeli emelkedésével függenek össze. Másrészt a kockázatcsökkentő tényezők közé tartoznak a viszonylag stabil finanszírozási források (nagy hazai befektetői bázissal) és az adósság devizaneme (a kinnlevő adósságok mintegy háromnegyede helyi pénznemben denominált).

Emellett a Next Generation EU (NGEU)/Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében végrehajtott strukturális reformok és beruházások – teljes körű végrehajtásuk esetén – pozitív hatással lehetnek a GDP növekedésére az elkövetkező években. A Lengyelország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt reformok és beruházások végrehajtása folyamatban van, azonban a kellő időben történő befejezéshez fokozott erőfeszítésekre van szükség.

Nemzeti költségvetési keret. Lengyelországban az elmúlt két évben megerősítették a költségvetési keretet, többek között a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések révén. A keret középpontjában továbbra is a számszerű költségvetési szabályok állnak. Míg az Alkotmányban rögzített adósságplafonok a központi kormányzatra alkalmazandók, külön adósságszabály vonatkozik a helyi önkormányzati egységekre. A kiadások stabilizálására vonatkozó szabályt a közelmúltban további egységekre és a különleges célú alapokra is kiterjesztették, és a kormány kiigazításokat javasolt annak érdekében, hogy összhangba hozza azt a megreformált uniós követelményekkel. A kormány független Költségvetési Tanács létrehozását is tervezi, amely összefogná a költségvetési szabályok és más releváns felelősségi körök nyomon követését, amelyek jelenleg több szerv között oszlanak meg.

A védelmi célú állami beruházások növelése. Az Eurostat által közzétett COFOG-adatok alapján az összes védelmi célú államháztartási kiadás 2022-ben a GDP 1,6 %-át tette ki. Ebből a védelmi célú közberuházások 2022-ben a GDP 0,3 %-át tették ki, ezzel 2019-hez képest változatlanok maradtak. A Lengyelország által benyújtott előzetes becslések szerint a COFOG összes katonai kiadása 2023-ban a GDP 2,1 %-át tette ki, beleértve a katonai felszerelések szállítását és egyéb katonai beruházásokat is, amelyek a becslések szerint a GDP 0,7 %-át tették ki. Lengyelország szerint, mivel a katonai kiadásokat a számviteli szabályok szerint nem a kifizetés időpontjában, hanem a szállításkor könyvelik le, a jelenlegi magas pénzforgalmi katonai kiadások a következő években, a katonai felszerelések leszállításakor az eredményszemléletű elszámolásban fognak megjelenni. Lengyelország konkrétan arra számít, hogy a védelmi kiadások a következő négy évben megduplázódnak, mivel a becslések szerint 2024-ben elérik a GDP 2,8 %-át, 2025-ben a GDP 3,2 %-át, 2026-ban a GDP 3,7 %-át, 2027-ben a GDP 4,3 %-át, 2028-ban pedig a GDP 4,1 %-át.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők. 2024. május 17-én Lengyelország további, fent nem említett érdemleges tényezőket közölt, nevezetesen az Oroszországgal, Fehéroroszországgal és Ukrajnával közös uniós külső határ megerősítésének költségvetési hatásáról (a GDP 0,3 %-a) és a mezőgazdasági termelőknek nyújtott rendkívüli támogatásról (a GDP 0,4 %-a) szóló információkat. Lengyelország kiemeli továbbá, hogy az uniós tagállamok közül Lengyelország költi a legtöbbet a védelemre, ami az európai biztonság megerősítésének tágabb célját szolgálja, és hozzájárul az európaiak közös közjavának megteremtéséhez. Lengyelország azt is megerősítette, hogy elkötelezett a költségvetési fegyelem és az adósságráta 60 % alatt tartása mellett. 2024. április 30-án a kormány elfogadta az állam 2024–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi tervét, amelyben kötelezettséget vállalt arra, hogy évente legalább a GDP 0,5 %-át kitevő költségvetési konszolidációt valósít meg; a GDP-arányos hiány a terv szerint 2024. évi 5,1 %-ról 2025-ben 4,6 %-ra, 2026-ban 4,0 %-ra, 2027-ben 3,5 %-ra, 2028-ban pedig 2,9 %-ra csökkenne.

Szlovénia

Középtávú makrogazdasági helyzet. A reál-GDP 2020-ban 4,2 %-kal csökkent. A 2021. évi 8,2 %-os bővülést követően a reál-GDP 2022-ben 2,5 %-kal, 2023-ban pedig 1,6 %-kal nőtt. 2024-ben várhatóan 2,3 %-kal, 2025-ben pedig 2,6 %-kal fog növekedni. A 2024. évi növekedés várhatóan főként az állami fogyasztásnak és a készleteknek lesz betudható.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve. Az államháztartási hiány a 2021. évi 4,6 %-ról 2022-ben a GDP 3,0 %-ára, 2023-ban pedig 2,5 %-ára csökkent. Az előrejelzés szerint 2024-ben a GDP 2,8 %-át, 2025-ben pedig 2,2 %-át teszi majd ki. Miután 2021-ben a GDP 4,7 %-ára, 2022-ben pedig 5,4 %-ára nőttek, az állami beruházások 2023-ban kismértékben, a GDP 5,3 %-ára csökkentek. Az előrejelzés szerint az állami beruházások 2024-ben a GDP 5,8 %-ára emelkednek, majd 2025-ben némileg csökkennek, a GDP 5,4 %-ára. 2021-től az állami beruházások meghaladták az államháztartási hiányt.

A Bizottság becslései szerint a költségvetési irányvonal 2023-ban magas infláció mellett restriktív volt, a GDP 0,5 %-ának megfelelő mértékben. A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése a GDP 0,4 %-ának megfelelő restriktív hatást gyakorolt a költségvetési irányvonalra. A kiadásoknál figyelembe vették, hogy az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott célzott szükséghelyzeti támogatási intézkedések költsége a GDP 0,3 %-ával csökken. A nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése összhangban volt a tanácsi ajánlással. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és más uniós alapok által finanszírozott kiadások 2023-ban a GDP 1,3 %-át tették ki. A nemzeti finanszírozású beruházások 2023-ban a GDP 4,6 %-át tették ki, ami 2022-höz képest 0,2 százalékpontos éves csökkenést jelent. Szlovénia további beruházásokat finanszírozott a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból, ideértve a zöld és digitális átállásra, valamint az energiabiztonságra – például a vasúti infrastruktúrára, a megújuló energiaforrásokra és a természeti katasztrófák megelőzésére – irányuló közberuházásokat, amelyeket részben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós forrásokból finanszíroznak.

A Bizottság becslései alapján a költségvetési irányvonal 2024-ben várhatóan restriktív lesz, a GDP 0,2 %-ának megfelelő mértékben. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint Szlovénia nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadásai 2024-ben várhatóan 5,6 %-kal fognak emelkedni, ami meghaladja az ajánlott maximális növekedési rátát. Így fennáll annak a kockázata, hogy az ország nem felel meg teljes mértékben a tanácsi ajánlásnak. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedések nettó költségvetési terhe 37 2023-ban a GDP 1,4 %-ára, 2024-ben a GDP 0,1 %-ára, 2025-ben pedig 0,0 %-ára becsülhető. Ha az így keletkező megtakarításokat a tanácsi ajánlásnak megfelelően az államháztartási hiány csökkentésére használnák fel, akkor az az előrejelzések szerint 2024-ben a GDP 1,3 %-ának megfelelő mértékű költségvetési kiigazítást eredményezne, miközben ugyanebben az évben a nettó nemzeti finanszírozású elsődleges kiadások a GDP 0,1 %-ának megfelelő restriktív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Az előrejelzés szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket 2023-ban és 2024-ben a lehető leghamarabb kivezetik. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával. Ugyanakkor az így keletkező megtakarításokat az előrejelzés szerint nem teljes mértékben az államháztartási hiány csökkentésére használják fel. Emiatt fennáll annak a kockázata, hogy az ország nem felel meg a tanácsi ajánlásnak. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a nemzeti finanszírozású közberuházások (a 2023. évi GDP-arányos 4,6 %-hoz képest) 2024-ben a GDP 5,3 %-ára nőnek. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával. Másrészről az uniós forrásokból (többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott vissza nem térítendő támogatásokból) finanszírozott közkiadások a 2023. évi GDP-arányos 1,3 %-hoz képest 2024-ben várhatóan változatlanok maradnak (1,3 %).

Adóssággal kapcsolatos kihívások és középtávú adóssághelyzet. A GDP-arányos államadósság a 2020 végi 79,6 %-ról 2021 végére 74,4 %-ra csökkent. 2022 és 2023 végén tovább csökkent, a GDP 72,5 %-ára, illetve 69,2 %-ára. Az előrejelzés szerint 2024 végén 68,1 %, 2025 végén pedig 66,4 % lesz.

Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében közepes kockázatokat jelez. A tízéves előrejelzési alapforgatókönyv szerint a GDP-arányos államadósság 2034-re a GDP körülbelül 74 %-ára emelkedne. Az alapforgatókönyv szerinti adósságpálya viszonylag érzékeny a makrogazdasági sokkokra. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles skáláját szimuláló sztochasztikus előrejelzések szerint mérsékelt a valószínűsége annak, hogy az adósságráta 2028-ban magasabb lesz, mint 2023-ban.

Az adósság fenntarthatóságának átfogó értékeléséhez más tényezőket is figyelembe kell venni. Egyrészt a kockázatnövelő tényezők a kamatlábak közelmúltbeli emelkedésével és a külföldi illetőségű hitelezőkkel szembeni államadósság magas arányával függenek össze. Emellett a gyorsan emelkedő lakásárak miatt a lakásszektor is kockázatokat támaszt. Másrészt a kockázatcsökkentő tényezők közé tartoznak az adósság lejáratának az elmúlt években magas szinten történő stabilizálása, valamint a diverzifikált és nagy befektetői bázissal rendelkező, viszonylag stabil finanszírozási források, továbbá a hazai központi bankkal szembeni adósságállomány magas aránya.

Emellett a Next Generation EU (NGEU)/Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében végrehajtott strukturális reformok és beruházások – teljes körű végrehajtásuk esetén – pozitív hatással lehetnek a GDP növekedésére az elkövetkező években. A Szlovénia helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt reformok és beruházások végrehajtása folyamatban van, azonban a kellő időben történő befejezéshez fokozott erőfeszítésekre van szükség.

Nemzeti költségvetési keret. A Szlovén Költségvetési Tanács Szlovénia két független költségvetési intézményének egyike, és a költségvetési szabályoknak való megfelelés nyomon követésére és a kormány költségvetési előrejelzésének értékelésére összpontosít. Szlovénia rendelkezik a strukturális egyenlegre vonatkozó költségvetési szabállyal, ugyanakkor nincs olyan szabály, amely nemzeti szinten korlátozná az államadósságot. A középtávú költségvetési terv részletes, és az államháztartás nagy részét lefedi, de a terv kötelező jellege és az éves költségvetéssel való kapcsolata nem különösen erős: minden évben új számadatokat lehet megadni a terv által lefedett valamennyi évre vonatkozóan, és az éves költségvetések eltérhetnek a korábban elfogadott középtávú tervektől.

A védelmi célú állami beruházások növelése. Az Eurostat által közzétett COFOG-adatok alapján az összes védelmi célú államháztartási kiadás 2022-ben a GDP 1,2 %-át tette ki. Ebből a védelmi célú állami beruházások 2022-ben a GDP 0,1 %-át tették ki, ezzel 2019-hez képest változatlanok maradtak. A Szlovénia által benyújtott előzetes becslések szerint a védelmi beruházások 2023-ban a GDP 0,1 %-ával, 2024-ben pedig további 0,25 %-kal növekednének.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők. 2024. május 16-án Szlovénia egy további, fent nem említett érdemleges tényezőt közölt, nevezetesen a 2023. évi áradások költségvetési hatását. Ez az áradások által érintetteknek biztosított azonnali segítségnyújtásból, valamint az újjáépítésre, fejlesztésre és az árvizek és földcsuszamlások elleni védekezésre irányuló átfogó intézkedésekből állt. A katasztrófákkal kapcsolatos kiadások 2023-ban a vártnál alacsonyabbak voltak, és 2024-ben várhatóan a GDP 1,7 %-át teszik ki. Szlovénia szerint a 2024-re vonatkozó katasztrófa utáni helyreállítási intézkedéseket egyszeri intézkedésnek kell tekinteni 38 . Szlovénia a kormány azon terveire is hivatkozik, hogy az elkövetkező években csökkenteni kívánja az államháztartási hiányt és az államadósságot. Az előrejelzések szerint a hiány 2025-ben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökken, 2027-ben pedig tovább csökken a GDP 1,9 %-ára. Az előrejelzések szerint ebben az időszakban a GDP-arányos államadósság is csökken, a 2023. évi 69,2 %-ról 2027-re 64,3 %-ra.

Szlovákia

Középtávú makrogazdasági helyzet. A reál-GDP 2020-ban 3,3 %-kal csökkent. A 2021. évi 4,8v%-os bővülést követően a reál-GDP 2022-ben 1,9 %-kal, 2023-ban pedig 1,6 %-kal nőtt. 2024-ben várhatóan 2,2 %-kal, 2025-ben pedig 2,9 %-kal fog növekedni. A 2024. évi növekedés várhatóan főként a készleteknek és az állami fogyasztásnak lesz betudható.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve. A GDP-arányos államháztartási hiány a 2021. évi 5,2 %-ról 2022-ben 1,7 %-ra csökkent, majd 2023-ban a GDP 4,9 %-ára emelkedett. Az előrejelzések szerint az államháztartási hiány 2024-ben tovább nő, 5,9 %-ra, majd 2025-ben a GDP 5,4 %-ára csökken. Miután az állami beruházások 2021-ben és 2022-ben is a GDP 3,1 %-át tették ki, 2023-ban a GDP 4,7 %-ára nőttek. Az előrejelzés szerint az állami beruházások 2024-ben a GDP 4,1 %-ára csökkennek, majd 2025-ben a GDP 4,5 %-ára nőnek.

A Bizottság becslései szerint a költségvetési irányvonal 2023-ban magas infláció mellett expanzív volt, a GDP 6,1 %-ának megfelelő mértékben. A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése a GDP 3,8 %-ának megfelelő expanzív hatást gyakorolt a költségvetési irányvonalra. Ez magában foglalja, hogy az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott célzott szükséghelyzeti támogatási intézkedések költsége a GDP 0,2 %-ával csökkent. Figyelembe vették továbbá, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyeknek nyújtott ideiglenes védelem költségei csökkentek (a GDP 0,1 %-ával). nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások középtávú potenciális kibocsátásnövekedés mértékét meghaladó expanzív hatása tehát nem az energiaárak emelkedésének leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak, valamint az Ukrajnából menekülőknek nyújtott célzott szükséghelyzeti támogatásnak tudható be. A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások expanzív növekedését a nem célzott szükséghelyzeti energiaügyi intézkedések, a közszférabeli bérek és a szociális ellátások tartós emelése, a magasabb egészségügyi kiadások, valamint egyes áruk héamértékének csökkentése magyarázzák. Összességében a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése nem volt összhangban a tanácsi ajánlással. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és más uniós alapok által finanszírozott kiadások 2023-ban a GDP 3,2 %-át tették ki. A nemzeti finanszírozású beruházások 2023-ban a GDP 3,2 %-át tették ki, ami 2022-höz képest 0,8 százalékpontos éves növekedést jelent. Szlovákia további beruházásokat finanszírozott a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból, ideértve a zöld és a digitális átállásra, valamint az energiabiztonságra – például az energia-infrastruktúrára, a kibocsátásmentes közlekedésre és az épületek energiahatékonyságának javítására – irányuló közberuházásokat finanszírozott, részben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós forrásokból.

A Bizottság becslései alapján a költségvetési irányvonal 2024-ben várhatóan restriktív lesz, a GDP 1,4 %-ának megfelelő mértékben. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint Szlovákia nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadásai 2024-ben várhatóan 6,2 %-kal fognak emelkedni, ami meghaladja a kiadások növekedésének maximális ajánlott mértékét. Így fennáll annak a kockázata, hogy az ország nem felel meg teljes mértékben a tanácsi ajánlásnak. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedések nettó költségvetési terhe 2023-ban a GDP 2,1 %-át, 2024-ben 0,4 %-át, 2025-ben pedig 0,0 %-át teszi ki. Ha a kapcsolódó megtakarításokat a tanácsi ajánlásnak megfelelően a költségvetési hiány csökkentésére használják fel, akkor az az előrejelzések szerint 2024-ben a GDP 1,7 %-ának megfelelő mértékű költségvetési kiigazítást eredményezne, miközben ugyanebben az évben a nettó nemzeti finanszírozású elsődleges kiadások 39 a GDP 0,2 %-ának megfelelő restriktív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Az előrejelzés szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket nem fogják 2023–2024-ben a lehető leghamarabb kivezetni. Így fennáll annak a kockázata, hogy az ország nem felel meg a tanácsi ajánlásnak. Emellett az így keletkező megtakarításokat az előrejelzés szerint nem használják fel teljes mértékben az államháztartási hiány csökkentésére. Emiatt is fennáll annak a kockázata, hogy az ország nem felel meg a tanácsi ajánlásnak. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a nemzeti finanszírozású közberuházások a 2023. évi GDP-arányos 3,2 %-hoz képest 2024-ben a GDP 3,0 %-ára csökkennek. Ez a csökkenés az uniós strukturális alapok 2014–2020-as programozási időszakának végére vezethető vissza, amelyhez kapcsolódóan 2023-ig álltak rendelkezésre források. Emellett magyarázható azzal is, hogy egy katonaifelszerelés-szállítást 2025-ig elhalasztottak. E további tényezők figyelembevételével az értékelés szerint a 2024. évi közberuházások megfelelnek a tanácsi ajánlásnak. Ezzel szemben az uniós forrásokból (többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott vissza nem térítendő támogatásokból) finanszírozott közkiadások mértéke a 2023. évi GDP-arányos 3,2 %-hoz képest 2024-ben várhatóan a GDP 2,0 %-ára csökken. Ez a csökkenés az uniós strukturális alapok 2014–2020-as programozási időszakának végére vezethető vissza, amelyhez kapcsolódóan 2023-ig álltak rendelkezésre források.

Adóssággal kapcsolatos kihívások és középtávú adóssághelyzet. A GDP-arányos államadósság a 2020 végi 58,8 %-ról 2021 végére 61,1 %-ra nőtt, majd 2022 végére a GDP 57,7 %-ára, 2023 végére pedig 56,0 %-ára csökkent. Az előrejelzések szerint 2024 végére 58,5 %-ra, 2025 végére pedig 59,9 %-ra nő.

Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében magas kockázatokat jelez. Az alapul vett tízéves előrejelzés szerint a GDP-arányos államadósság a következő években folyamatosan nőne, és 2034-ben elérné a GDP mintegy 106 %-át. Az alapforgatókönyv szerinti adósságpálya érzékeny a makrogazdasági sokkokra. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles skáláját szimuláló sztochasztikus előrejelzések szerint mérsékelt a valószínűsége annak, hogy az adósságráta 2028-ban magasabb lesz, mint 2023-ban.

Az adósság fenntarthatóságának átfogó értékeléséhez más tényezőket is figyelembe kell venni. Egyrészt a kockázatnövelő tényezők Szlovákia negatív nettó nemzetközi befektetési pozíciójához kapcsolódnak. Másrészt a kockázatcsökkentő tényezők az adósság szerkezetéhez kapcsolódnak. Az adósság fenntarthatóságának kockázatát különösen a rövid lejáratú államadósság alacsony aránya és az a tény csökkenti, hogy az államadósság teljes egészében euróban denominált (ami kizárja a devizakockázatokat).

Emellett a Next Generation EU (NGEU)/Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében végrehajtott strukturális reformok és beruházások – teljes körű végrehajtásuk esetén – pozitív hatással lehetnek a GDP növekedésére az elkövetkező években. A Szlovákia helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt reformok és beruházások végrehajtása folyamatban van, azonban a kellő időben történő befejezéshez fokozott erőfeszítésekre van szükség.

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szerinti értékelés. Szlovákiában makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Szlovákiát sebezhetővé teszi a költség-versenyképesség, a külső mérleg, a lakáspiac és a háztartások adósságállománya, és nem került sor szakpolitikai intézkedésekre.

Nemzeti költségvetési keret. A Szlovák Költségvetési Felelősségi Tanács (CBR) széles körű mandátummal és a médiában való kiterjedt jelenléttel rendelkezik, de a kormánnyal és a parlamenttel folytatott párbeszéde nem különösebben erőteljes. A szlovák alkotmány és az azt kísérő törvények az államháztartásra nézve bevezették a strukturális értelemben kiegyensúlyozott költségvetésre vonatkozó szabályt és az adósságszabályt, a helyi önkormányzatokra nézve pedig a kiegyensúlyozott költségvetésre vonatkozó szabályt és az adósságszabályt. Szlovákia középtávú költségvetési stratégiával is rendelkezik, amely három évre és egy indikatív gördülő tervezési keretet követve, felvázolja a kormány költségvetési célkitűzéseit és középtávú prioritásait. Szlovákia összességében meglehetősen szilárd nemzeti költségvetési kerettel rendelkezik.

A védelmi célú állami beruházások növelése. Az Eurostat által közzétett COFOG-adatok alapján az összes védelmi célú államháztartási kiadás 2022-ben a GDP 1,5 %-át tette ki. Ebből a védelmi célú állami beruházások 2022-ben a GDP 0,2 %-át tették ki, ezzel 2019-hez képest változatlanok maradtak. A Szlovákia által szolgáltatott előzetes információk szerint a védelmi beruházások a katonai felszerelések szállítása miatt növekednének.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők. 2024. május 16-án Szlovákia egy további, fent nem említett érdemleges tényezőt közölt, nevezetesen a kamatkiadások közelmúltbeli növekedését. Szlovákia megerősítette továbbá azon kötelezettségvállalását, hogy 2025-től kezdődően évente 1 százalékponttal csökkenti az államháztartási hiányt.

Finnország

Középtávú makrogazdasági helyzet. A reál-GDP 2020-ban 2,4 %-kal csökkent. A 2021. évi 2,8 %-os növekedést követően a reál-GDP 2022-ben 1,3 %-kal nőtt, majd 2023-ban 1,0 %-kal csökkent. Az előrejelzések szerint a kibocsátás 2024-ben szinte változatlan marad, 2025-ben pedig 1,4 %-kal nő. A 2024. évi növekedés várhatóan főként a lakossági fogyasztásnak és a beruházásoknak lesz betudható.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve. A GDP-arányos költségvetési hiány a 2021. évi 2,8 %-ról 2022-ben 0,4 %-ra csökkent, majd 2023-ban 2,7 %-ra emelkedett. Az előrejelzések szerint 2024-ben 3,4 %, 2025-ben pedig 2,8 % lesz. Az állami beruházások 2021-ben és 2022-ben a GDP 4,2 %-át tették ki, majd 2023-ban kismértékben, 4,0 %-ra csökkentek. Az előrejelzés szerint az állami beruházások 2024-ben a GDP 4,1 %-ára, majd 2025-ben 4,5 %-ra nőnek, ami a 2021-től számított ötödik egymást követő évben meghaladja a költségvetési hiányt.

A Bizottság becslései szerint a költségvetési irányvonal 2023-ban expanzív volt, és a GDP 0,9 %-ának felelt meg, magas inflációs környezetben. A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése a GDP 0,8 %-ának megfelelő expanzív hatást gyakorolt a költségvetési irányvonalra. Ez magában foglalja a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyeknek nyújtott ideiglenes védelem magasabb költségeit is (a GDP 0,2 %-ával). A nemzeti finanszírozású nettó elsődleges folyó kiadások expanzív hozzájárulása ezért 2023-ban csak részben volt betudható az Ukrajnából menekülőknek nyújtott támogatásnak. A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások expanzív növekedését az árak és költségek – különösen a vásárolt szolgáltatások és a helyi önkormányzatoknál felmerült személyzeti kiadások – folyamatos és gyors emelkedése, valamint az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára válaszul hozott felkészültséggel kapcsolatos kiadások növekedése is vezérelte. Összességében a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése nem volt összhangban a tanácsi ajánlással. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és más uniós alapok által finanszírozott kiadások 2023-ban a GDP 0,4 %-át tették ki. A nemzeti finanszírozású beruházások 2023-ban a GDP 4,0 %-át tették ki, ami 2022-höz képest 0,2 százalékpontos csökkenést jelent. Finnország további beruházásokat finanszírozott a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból, ideértve a zöld és digitális átállásra, valamint az energiabiztonságra – például a megújulóenergia-infrastruktúrára és az alacsony kibocsátású hidrogénre – irányuló közberuházásokat finanszírozott, amelyeket részben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból finanszíroznak.

A Bizottság becslései alapján a költségvetési irányvonal 2024-ben várhatóan expanzív lesz, a GDP 0,7 %-ának megfelelő mértékben. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint Finnország nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadásai 2024-ben 4,0 %-kal fognak emelkedni, ami meghaladja a kiadások növekedésének maximális ajánlott mértékét. Így fennáll annak a kockázata, hogy az ország nem felel meg a tanácsi ajánlásnak. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedések nettó költségvetési terhe 2023-ban a GDP 0,2 %-át, 2024-ben és 2025-ben pedig egyaránt 0,0 %-át teszi ki. Ha az így keletkező megtakarításokat a tanácsi ajánlásnak megfelelően a költségvetési hiány csökkentésére használják fel, akkor az az előrejelzések szerint 2024-ben a GDP 0,2 %-ának megfelelő mértékű költségvetési kiigazítást eredményezne, miközben ugyanebben az évben a nettó nemzeti finanszírozású elsődleges kiadások a GDP 0,7 %-ának megfelelő expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Az előrejelzés szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket 2023-ban és 2024-ben a lehető leghamarabb kivezetik. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával. Ugyanakkor az így keletkező megtakarításokat az előrejelzés szerint nem teljes mértékben az államháztartási hiány csökkentésére használják fel. Emiatt fennáll annak a kockázata, hogy az ország nem felel meg a tanácsi ajánlásnak.  A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a nemzeti finanszírozású közberuházások (a 2023. évi GDP-arányos 4,0 %-hoz képest) 2024-ben a GDP 4,1 %-ára nőnek. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával. Ezzel szemben az uniós forrásokból (többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott vissza nem térítendő támogatásokból) finanszírozott közkiadások 2024-ben a GDP 0,4 %-ának megfelelő szinten maradnak.

Adóssággal kapcsolatos kihívások és középtávú adóssághelyzet. Az államadósság a 2020. év végi GDP-arányos 74,7 %-ról 2021 végére 72,6 %-ra csökkent, majd fokozatosan nőtt: 2022 végén a GDP 73,5 %-át, 2023 végén pedig a GDP 75,8 %-át tette ki. Az előrejelzések szerint 2024 végére tovább nő, a GDP 80,5 %-ára, 2025 végére pedig 82,4 %-ára.

Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében magas kockázatokat jelez. Az alapul vett tízéves előrejelzés szerint a GDP-arányos államadósság 2034-re folyamatosan emelkedne a GDP mintegy 96 %-ára. Az alapforgatókönyv szerinti adósságpálya érzékeny a makrogazdasági sokkokra. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles skáláját szimuláló sztochasztikus előrejelzések szerint nagy a valószínűsége annak, hogy az adósságráta 2028-ban magasabb lesz, mint 2023-ban.

Az adósság fenntarthatóságának átfogó értékeléséhez más tényezőket is figyelembe kell venni. Egyrészt a kockázatnövelő tényezők a kamatlábak közelmúltbeli emelkedésével, a rövid lejáratú államadósság arányával, valamint az ingatlan- és lakáspiaci kockázatokkal függenek össze. Másrészt a kockázatcsökkentő tényezők közé tartoznak az adósság lejáratának elmúlt években történt meghosszabbítása, a viszonylag stabil (diverzifikált és széles befektetői bázissal bíró) finanszírozási források, valamint az euróban denominált adósság igen nagy aránya.

Emellett a Next Generation EU (NGEU)/Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében végrehajtott strukturális reformok és beruházások – teljes körű végrehajtásuk esetén – pozitív hatással lehetnek a GDP növekedésére az elkövetkező években. A Finnország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt reformok és beruházások végrehajtása késedelmet szenved.

Nemzeti költségvetési keret. Finnország strukturális értelemben kiegyensúlyozott költségvetésre vonatkozó szabályt vezetett be az államháztartásra nézve, míg az adósságszabályt inkább politikai megállapodással határozzák meg. A helyi önkormányzatokat és a társadalombiztosítási ágazatot is politikai megállapodás útján kiegyensúlyozott költségvetési szabályok szabályozzák. Kötelező érvényű kiadási szabály is érvényben van: a parlamenti ciklus elején a kormány dönt a teljes négyéves időszakra vonatkozó kiadási korlátokról és az eljárásra irányadó szabályokról. Finnország a kormány költségvetési célkitűzéseit és középtávú prioritásait felvázoló középtávú költségvetési stratégiával is rendelkezik, amely egy gördülő tervezési keretet követ. Összességében Finnország viszonylag szilárd költségvetési kerettel rendelkezik.

A védelmi célú állami beruházások növelése. Az Eurostat által közzétett COFOG-adatok alapján az összes védelmi célú államháztartási kiadás 2022-ben a GDP 1,3 %-át tette ki. Ebből a védelmi célú állami beruházások 2022-ben a GDP 0,3 %-át tették ki, ami 0,1 százalékponttal magasabb volt, mint 2019-ben. A Finnország által benyújtott előzetes becslések szerint a védelmi vonatkozású beruházások 2024-ben a GDP mintegy 0,5 %-ával növekednének, ami tükrözi a jelentős védelmi célú beruházásokat, valamint az Ukrajnának nyújtott segítség miatt a védelmi eszközökbe történő pótló beruházásokat; Finnország szerint azonban e beruházások egy része – bár a védelemhez hasonlítható – valószínűleg egy másik COFOG-ágazathoz tartozik (nevezetesen a „Közrend és közbiztonság” ágazathoz).

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők. Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Finnország által 2024. május 17-én előterjesztett érdemleges tényezőket.

4.2.2.Azon tagállamok, amelyek esetében érdemleges tényezők nem vehetők figyelembe

Belgium

Középtávú makrogazdasági helyzet. A reál-GDP 2020-ban 5,3 %-kal csökkent. A 2021. évi 6,9 %-os bővülést követően a reál-GDP 2022-ben 3,0 %-kal, 2023-ban pedig 1,4 %-kal nőtt. A gazdaság 2024-ben várhatóan 1,3 %-kal, 2025-ben pedig 1,4 %-kal fog növekedni. A 2024. évi növekedés várhatóan főként a lakossági fogyasztásnak és a beruházásoknak lesz betudható.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve. A költségvetési hiány 2020 óta meghaladja a GDP 3 %-át; GDP-arányosan a 2021. évi 5,4 %-ról 2022-ben 3,6 %-ra csökkent, majd 2023-ban ismét a GDP 4,4 %-ára emelkedett. Az előrejelzések szerint 2024-ben a GDP 4,4 %-a marad, majd 2025-ben a GDP 4,7 %-ára nő. Az állami beruházások 2021-ben a GDP 2,8 %-át tették ki, majd 2022-ben 2,7 %-ra csökkentek, majd 2023-ban 2,9 %-ra emelkedtek. Az előrejelzések szerint 2024-ben tovább nő, a GDP 3,1 %-ára, majd 2025-ben kismértékben, 2,9 %-ra csökken.

A Bizottság becslései szerint a költségvetési irányvonal 2023-ban magas infláció mellett expanzív volt, a GDP 0,7 %-ának megfelelő mértékben. A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése a GDP 0,4 %-ának megfelelő expanzív hatást gyakorolt a költségvetési irányvonalra. A kiadásoknál figyelembe vették, hogy az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott célzott szükséghelyzeti támogatási intézkedések költsége a GDP 0,1 %-ával csökken. A nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások középtávú potenciális kibocsátásnövekedést meghaladó növekedése tehát nem az energiaárak emelkedésének leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott célzott támogatásnak tudható be. A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások expanzív növekedését a közszféra béreinek és szociális juttatásainak állandó növekedése vezérelte, amely az automatikus indexálás mechanizmusából, a munkáltatók társadalombiztosítási járulékainak 2023. évi átmeneti csökkentéséből, valamint a népesség elöregedésével összefüggő növekvő költségvetési költségekből eredt. Összességében a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése nem volt összhangban a tanácsi ajánlással. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatásokból és más uniós forrásokból finanszírozott kiadások 2023-ban a GDP 0,3 %-át tették ki A nemzeti finanszírozású beruházások 2023-ban a GDP 2,8 %-át tették ki, ami 2022-höz képest 0,1 százalékpontos növekedést jelent. Belgium további beruházásokat finanszírozott a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból, ideértve a zöld és digitális átállásra, valamint az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat finanszírozott, például a vasúti és kerékpáros infrastruktúrákba, a középületek felújításába és a hidrogéninfrastruktúrába történő beruházásokat, amelyeket részben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból finanszíroznak.

A Bizottság becslései alapján a költségvetési irányvonal 2024-ben várhatóan restriktív lesz, a GDP 0,1 %-ának megfelelő mértékben. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint Belgium nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadásai 2024-ben 4 %-kal fognak emelkedni, ami meghaladja a kiadások növekedésének maximális ajánlott mértékét. Így fennáll annak a kockázata, hogy az ország nem felel meg a tanácsi ajánlásnak. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedések nettó költségvetési terhe 40 2023-ban a GDP 0,4 %-át, 2024-ben és 2025-ben pedig egyaránt 0 %-át teszi ki. Ha az így keletkező megtakarításokat a tanácsi ajánlásnak megfelelően a költségvetési hiány csökkentésére használják fel, akkor az az előrejelzések szerint 2024-ben a GDP 0,4 %-ának megfelelő mértékű költségvetési kiigazítást eredményezne, miközben ugyanebben az évben a nettó nemzeti finanszírozású elsődleges kiadások a GDP 0,1 %-ának megfelelő restriktív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Az előrejelzés szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket 2023-ban és 2024-ben a lehető leghamarabb kivezetik. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával. Ugyanakkor az így keletkező megtakarításokat az előrejelzés szerint nem teljes mértékben az államháztartási hiány csökkentésére használják fel. Emiatt fennáll annak a kockázata, hogy az ország nem felel meg a tanácsi ajánlásnak. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a nemzeti finanszírozású közberuházások (a 2023. évi GDP-arányos 2,8 %-hoz képest) 2024-ben a GDP 2,9 %-ára nőnek Ez összhangban van a Tanács ajánlásával. Ezzel szemben az uniós forrásokból (többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott vissza nem térítendő támogatásokból) finanszírozott közkiadások 2024-ben a GDP 0,3 %-ának megfelelő szinten maradnak.

Adóssággal kapcsolatos kihívások és középtávú adóssághelyzet. A GDP-arányos államadósság a 2020 végi 111,9 %-ról 2021 végére 107,9 %-ra, majd 2022-ben 104,3 %-ra csökkent, 2023 végére pedig 105,2 %-ra nőtt. Az előrejelzés szerint 2024 végén 105,0 %, 2025 végén pedig 106,6 % lesz.

Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében magas kockázatokat jelez. Az alapul vett tízéves előrejelzés szerint a GDP-arányos államadósság 2034-re körülbelül a GDP 119 %-ára emelkedne. Az alapforgatókönyv szerinti adósságpálya érzékeny a makrogazdasági sokkokra. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles skáláját szimuláló sztochasztikus előrejelzések szerint nagy a valószínűsége annak, hogy az adósságráta 2028-ban magasabb lesz, mint 2023-ban.

Az adósság fenntarthatóságának átfogó értékeléséhez más tényezőket is figyelembe kell venni. Egyrészt a kockázatnövelő tényezők közé sorolható a közelmúltbeli kamatemelés, a rövid lejáratú adósság aránya, a magas bruttó finanszírozási igények, a külföldi illetőségű hitelezőkkel szembeni államadósság magas aránya és a különböző kormányzati szintek közötti költségvetési koordináció hiánya, továbbá néhány szövetségi egység egyedi sebezhetőséget mutat. Másrészt a kockázatcsökkentő tényezők közé tartoznak az adósság lejáratának az elmúlt években történt meghosszabbítása – ami lehetővé teszi a kamatlábak emelkedésének fokozatosabb átgyűrűzését az adósságteherre –, a diverzifikált és nagy befektetői bázissal rendelkező, viszonylag stabil finanszírozási források, valamint a teljes mértékben euróban denominált államadósság.  

Emellett a Next Generation EU (NGEU)/Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében végrehajtott strukturális reformok és beruházások – teljes körű végrehajtásuk esetén – pozitív hatással lehetnek a GDP növekedésére az elkövetkező években. A Belgium helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt reformok és beruházások végrehajtása azonban jelentősen késik.

Nemzeti költségvetési keret. Belgiumban továbbra is gyenge a középtávú tervezés hatékonysága, és korlátozott a kormányzati szintek közötti koordináció. A Pénzügyi Főtanács (HCF) még nem működik teljes mértékben. A többéves költségvetési pályák meghatározásáról és a HCF-nek a megfelelés nyomon követésével kapcsolatos feladatokkal való megbízásáról szóló, valamennyi kormányzati szint közötti 2013. évi együttműködési megállapodás eredményes végrehajtása továbbra is várat magára. Ez akadályozza a megfelelés nyomon követését, és növeli a középtávú költségvetési pályától való eltérés kockázatát. A belga költségvetési szabályok szövetségi szintű egészségügyi kiadási célokat és a helyi hatóságokra vonatkozó szigorú szabályokat tartalmaznak. Annak ellenére, hogy a szövetségi szint és a régiók az államháztartási kiadások nagy hányadát teszik ki, e szintekre vonatkozóan kevés formális szabály van érvényben, a fő kivételt Flandria közelmúltbeli kiadási célkitűzése jelenti. Ugyanakkor Belgium helyreállítási és rezilienciaépítési tervében kötelezettséget vállalt arra, hogy felülvizsgálja a kiadásokat.

A védelmi célú állami beruházások növelése. Az Eurostat által közzétett COFOG 41 -adatok alapján az összes védelmi célú kormányzati kiadás 2022-ben a GDP 1 %-át tette ki. Ebből a védelmi célú állami beruházások 2022-ben a GDP 0,1 %-át tették ki, ezzel 2019-hez képest változatlanok maradtak.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők. 2024. május 17-én Belgium további, fent nem említett érdemleges tényezőket közölt, nevezetesen a zöld és digitális átállásnak (többek közt a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával történő) felgyorsítására irányuló állami beruházások és a védelmi kiadások növelésére irányuló közelmúltbeli erőfeszítéseket; a rendkívül magas inflációnak az államháztartásra gyakorolt hatását, különös tekintettel az automatikus indexálási mechanizmusokra; valamint a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítását és az adórendszer reformját célzó lépéseket.

Spanyolország

Középtávú makrogazdasági helyzet. A reál-GDP 2020-ban 11,2 %-kal csökkent. A 2021. évi 6,4 %-os növekedést követően a reál-GDP 2022-ben 5,8 %-kal, 2023-ban pedig 2,5 %-kal nőtt. 2024-ben várhatóan 2,1 %-kal, 2025-ben pedig 1,9 %-kal fog növekedni. A 2024. évi növekedés várhatóan főként a lakossági fogyasztásnak és – kisebb mértékben – a beruházásoknak lesz betudható.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve. A költségvetési hiány 2020 óta meghaladja a GDP 3 %-át; a 2021. évi 6,7 %-ról 2022-ben a GDP 4,7 %-ára, 2023-ban pedig 3,6 %-ára csökkent. Az előrejelzések szerint 2024-ben tovább csökken a GDP 3,0 %-ára, 2025-ben pedig 2,8 %-ára. Az állami beruházások GDP-arányosan kismértékben, a 2021. évi 2,7 %-ról 2022-ben 2,8 %-ra, 2023-ban pedig 3,0 %-ra nőttek. Az előrejelzés szerint az állami beruházások 2024-ben és 2025-ben egyaránt 3,1 %-ot tesznek majd ki, ami magasabb, mint a költségvetési hiány ugyanezen években.

A Bizottság becslései szerint 2023-ban a költségvetési irányvonal nagyjából semleges volt, a GDP –0,2 %-ának felelt meg. A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése a GDP 0,3 %-ának megfelelő restriktív hatást gyakorolt a költségvetési irányvonalra, és összhangban volt a tanácsi ajánlással. A nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások restriktív hatása főként arra vezethető vissza, hogy csökkentek az energiaár-emelkedés nyomán a háztartások és a vállalkozások támogatása érdekében hozott (célzott és nem célzott) szükséghelyzeti támogatási intézkedések költségei (a GDP 0,6 százalékpontjával) A nemzeti finanszírozású (a bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások növekedésének fő mozgatórugói a nem természetbeni szociális juttatások voltak, ami a nyugdíjak újraértékelésének és a védelmi kiadások által vezérelt folyó termelőfelhasználásnak tudható be. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és más uniós alapok által finanszírozott kiadások 2023-ban a GDP 1,3 %-át tették ki. A nemzeti finanszírozású beruházások 2023-ban a GDP 2,3 %-át tették ki, ami 0,1 százalékpontos éves növekedést jelent. Spanyolország a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön és más uniós alapokon keresztül további beruházásokat finanszírozott, ideértve a zöld és digitális átállásra, valamint az energiabiztonságra irányuló állami beruházásokat, például a digitális eszköztárat, az elektromos és összekapcsolt járművekre vonatkozó PERTE programot, új szakmai oktatási és képzési helyszíneket, valamint a zöld hidrogén területére irányuló beruházásokat, amelyeket a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós forrásokból finanszíroznak.

A Bizottság becslései alapján 2024-ben semleges, a GDP 0,0 %-ának megfelelő költségvetési irányvonal várható. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint Spanyolország nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadásai 2024-ben 3,8 %-kal fognak emelkedni, ami meghaladja a kiadások növekedésének maximális ajánlott mértékét. Így fennáll annak a kockázata, hogy az ország nem felel meg a tanácsi ajánlásnak. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedések nettó költségvetési terhe 2023-ban a GDP 0,9 %-át, 2024-ben 0,2 %-át, 2025-ben pedig –0,1 %-át teszi ki. Ha az így keletkező megtakarításokat a tanácsi ajánlásnak megfelelően az államháztartási hiány csökkentésére használnák fel, akkor az az előrejelzések szerint 2024-ben a GDP 0,7 %-ának megfelelő mértékű költségvetési kiigazítást eredményezne, miközben ugyanebben az évben a nettó nemzeti finanszírozású elsődleges kiadások a GDP 0,3 %-ának megfelelő restriktív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Az előrejelzés szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket 2023-ban és 2024-ben a lehető leghamarabb kivezetik. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával. Ugyanakkor az így keletkező megtakarításokat az előrejelzés szerint nem teljes mértékben az államháztartási hiány csökkentésére használják fel. Emiatt fennáll annak a kockázata, hogy az ország nem felel meg a tanácsi ajánlásnak. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a nemzeti finanszírozású közberuházások (a 2023. évi GDP-arányos 2,3 %-hoz képest) 2024-ben a GDP 2,4 %-ára nőnek. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával. Másrészről az uniós forrásokból (többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokból) finanszírozott közkiadások mértéke a 2023. évi GDP-arányos 1,3 %-hoz képest 2024-ben várhatóan a GDP 1,6 %-ára nő.

Adóssággal kapcsolatos kihívások és középtávú adóssághelyzet. A GDP-arányos államadósság a 2020 végi 120,3 %-ról 2021 végére 116,8 %-ra, 2022-ben pedig 111,6 %-ra csökkent. 2023 végén tovább csökkent, 107,7 %-ra, és az előrejelzések szerint 2024 és 2025 végén még tovább fog csökkenni (a GDP 105,5 %-ára, illetve 104,8 %-ára).

Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében magas kockázatokat jelez. Az alapul vett tízéves előrejelzés szerint a GDP-arányos államadósság enyhén csökkenne, majd 2034-ben ismét a GDP mintegy 113 %-ára emelkedne. Az adósságpálya érzékeny a makrogazdasági sokkokra. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles skáláját szimuláló sztochasztikus előrejelzések szerint nagy a valószínűsége annak, hogy az adósságráta 2028-ban magasabb lesz, mint 2023-ban.

Az adósság fenntarthatóságának átfogó értékeléséhez más tényezőket is figyelembe kell venni. Egyrészt a kockázatnövelő tényezők az államadósság magas szintje miatt a magasabb kamatlábakkal kapcsolatosak. Másrészt a kockázatcsökkentő tényezők közé tartoznak az adósság lejáratának elmúlt években történt meghosszabbítása, a diverzifikált és nagy befektetői bázissal rendelkező, viszonylag stabil finanszírozási források, valamint az euróban denominált adósságok igen nagy aránya. Emellett a 2023. évi nyugdíjreformmal bevezetett „záró rendelkezés” – teljes körű végrehajtása esetén – hozzájárulna az állami nyugdíjkiadásokhoz kapcsolódóan felmerülő költségvetési fenntarthatósági hiányosságok kezeléséhez.

Emellett a Next Generation EU (NGEU)/Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében végrehajtott strukturális reformok és beruházások – teljes körű végrehajtásuk esetén – pozitív hatással lehetnek a GDP növekedésére az elkövetkező években. A Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt reformok és beruházások végrehajtása folyamatban van, azonban a kellő időben történő befejezéshez fokozott erőfeszítésekre van szükség.

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szerinti értékelés. Spanyolországban már nem áll fenn makrogazdasági egyensúlyhiány.

Nemzeti költségvetési keret. A spanyol Költségvetési Tanács (AIReF) széles körű megbízatással rendelkezik, és rövid időn belül elfogadottá vált, mint megbízható és független intézmény. Spanyolországban a nemzeti költségvetési szabályok közé tartozik a költségvetési egyenlegre vonatkozó szabály, az adósságszabály és a nemzeti kiadási szabály. Az általános mentesítési rendelkezés 2023 végi deaktiválása és a közelmúltban uniós szinten elfogadott új szabályok miatt Spanyolország jelenleg átmeneti szakaszban van, amelyben a nemzeti költségvetési szabályokat ismét alkalmazzák. Nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervében Spanyolország kötelezettséget vállalt arra, hogy elvégzi az AIReF által előkészített kiadási felülvizsgálatokat, és azokat beépíti az éves költségvetési folyamatba.

A védelmi célú állami beruházások növelése. Az Eurostat által közzétett COFOG-adatok alapján az összes védelmi célú államháztartási kiadás 2022-ben a GDP 1,1 %-át tette ki. Ebből a védelmi célú állami beruházások 2022-ben a GDP 0,4 %-át tették ki, ami 0,2 százalékponttal magasabb volt, mint 2019-ben.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők.  Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza a Spanyolország által 2024. május 20-án előterjesztett érdemleges tényezőket.

Franciaország

Középtávú makrogazdasági helyzet. A reál-GDP 2020-ban 7,5 %-kal csökkent. A 2021. évi 6,4 %-os növekedést követően a reál-GDP 2022-ben 2,5 %-kal, 2023-ban pedig 0,7 %-kal nőtt. 2024-ben várhatóan 0,7 %-kal, 2025-ben pedig 1,3 %-kal fog növekedni. A 2024. évi növekedés várhatóan főként a lakossági és az állami fogyasztásnak lesz betudható.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve. A költségvetési hiány 2020 óta meghaladja a GDP 3 %-át; GDP-arányosan a 2021. évi 6,6 %-ról 2022-ben a GDP 4,8 %-ára csökkent, majd 2023-ban 5,5 %-ára nőtt. Az előrejelzések szerint 2024-ben a GDP 5,3 %-ára, 2025-ben pedig 5,0 %-ára csökken. Az állami beruházások 2020 és 2023 között meglehetősen stabilak maradtak (kis mértékben meghaladták a GDP 4 %-át). Az előrejelzések szerint az állami beruházások 2024-ben a GDP 4,3 %-át teszik ki, majd 2025-ben 4,2 %-ra csökkennek.

A Bizottság becslései szerint a költségvetési irányvonal 2023-ban magas infláció mellett restriktív volt, a GDP 0,5 %-ának megfelelő mértékben. A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése a GDP 0,3 %-ának megfelelő restriktív hatást gyakorolt a költségvetési irányvonalra, és összhangban volt a tanácsi ajánlással. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és más uniós alapok által finanszírozott kiadások 2023-ban a GDP 0,4 %-át tették ki. A nemzeti finanszírozású beruházások 2023-ban a GDP 4,1 %-át tették ki, ami 2022-höz képest 0,1 százalékpontos növekedést jelent. Franciaország további beruházásokat finanszírozott a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós forrásokból, ideértve a zöld és digitális átállásra, valamint az energiabiztonságra – például a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénmegoldások fejlesztésére és ipari alkalmazására – irányuló állami beruházásokat, fenntartható mezőgazdasági rendszerekre irányuló innovációs projekteket, újrafeldolgozott anyagokat, innovatív épületeket, a mobilitás digitalizációját és dekarbonizációját, továbbá az épületek hőtechnikai felújítására irányuló beruházásokat, amelyeket részben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós forrásokból finanszíroznak.

A Bizottság becslései alapján a költségvetési irányvonal 2024-ben várhatóan restriktív lesz, a GDP 1,1 %-ának megfelelő mértékben. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint Franciaország nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadásai 2024-ben 1,8 %-kal fognak nőni, ezzel az ajánlott maximális növekedési ráta alatt lesz. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedések nettó költségvetési terhe 20 2023-ban a GDP 0,9 %-át, 2024-ben 0,2 %-át, 2025-ben pedig 0,0 %-át teszi ki. Ha az így keletkező megtakarításokat a tanácsi ajánlásnak megfelelően a költségvetési hiány csökkentésére használják fel, akkor az az előrejelzések szerint 2024-ben a GDP 0,6 %-ának megfelelő mértékű költségvetési kiigazítást eredményezne, miközben ugyanebben az évben a nettó nemzeti finanszírozású elsődleges kiadások a GDP 1,0 %-ának megfelelő restriktív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Az előrejelzés szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket 2023-ban és 2024-ben a lehető leghamarabb kivezetik. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával. Emellett az így keletkező megtakarításokat az előrejelzések szerint teljes mértékben az államháztartási hiány csökkentésére fogják felhasználni. Ez szintén összhangban van a tanácsi ajánlással. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a nemzeti finanszírozású közberuházások 2024-ben is a GDP 4,1 %-át teszik ki. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával. Ezzel szemben az uniós forrásokból (többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott vissza nem térítendő támogatásokból) finanszírozott közkiadások 2024-ben várhatóan a GDP 0,4 %-ának megfelelő szinten maradnak. 

Adóssággal kapcsolatos kihívások és középtávú adóssághelyzet. A GDP-arányos államadósság a 2021 végi 113,0 %-ról 2022 végére 111,9 %-ra, 2023 végére pedig 110,6 %-ra csökkent. Az előrejelzések szerint 2024 végére 112,4 %-ra, 2025 végére pedig 113,8 %-ra nő.

Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében magas kockázatokat jelez. Az alapul vett tízéves előrejelzés szerint a GDP-arányos államadósság 2034-re folyamatosan emelkedne a GDP mintegy 139 %-ára. Az adósságpálya érzékeny a makrogazdasági sokkokra. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles skáláját szimuláló sztochasztikus előrejelzések szerint nagy a valószínűsége annak, hogy az adósságráta 2028-ban magasabb lesz, mint 2023-ban.

Az adósság fenntarthatóságának átfogó értékeléséhez más tényezőket is figyelembe kell venni. Egyrészt a kockázatnövelő tényezők a kamatlábak közelmúltbeli emelkedéséhez, a rövid lejáratú államadósság arányához, a bruttó finanszírozási igények középtávon várható növekedéséhez, valamint – többek között a Covid19-válság során a vállalkozásoknak és az önálló vállalkozóknak nyújtott állami garanciák esetleges lehívása esetén – a magánszektorból eredő függő kötelezettségek miatti kockázatokhoz kapcsolódnak. Másrészt a kockázatcsökkentő tényezők közé tartoznak az adósság lejáratának elmúlt években történt meghosszabbítása és a viszonylag stabil (diverzifikált és széles befektetői bázissal bíró) finanszírozási források.

Emellett a Next Generation EU (NGEU)/Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében végrehajtott strukturális reformok és beruházások – teljes körű végrehajtásuk esetén – pozitív hatással lehetnek a GDP növekedésére az elkövetkező években. A Franciaország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt reformok és beruházások végrehajtása jól halad. Ide tartozik

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szerinti értékelés. Franciaországban már nem áll fenn makrogazdasági egyensúlyhiány. A szakpolitikai intézkedések különösen a versenyképességhez kapcsolódó, határokon átnyúló jelentőségű sebezhetőségek csökkentését segítették elő az alacsony termelékenységnövekedéssel összefüggésben, de folytatni kell az erőfeszítéseket, miközben a magas államadóssággal kapcsolatos sebezhetőségek továbbra is fennállnak.

Nemzeti költségvetési keret. Az Államháztartási Főtanács (HCPF) megbízatása viszonylag szűk körű, és arra korlátozódik, hogy véleményeket adjon ki az éves és többéves költségvetési dokumentumok alapjául szolgáló makrogazdasági és költségvetési előrejelzések hitelességéről, valamint azoknak a strukturális egyenlegre vonatkozó célkitűzésekkel való összhangjáról. A francia alkotmány és az azt kísérő törvények az államháztartásra nézve bevezették a strukturális értelemben kiegyensúlyozott költségvetésre vonatkozó szabályt, a helyi önkormányzatokra nézve pedig a kiegyensúlyozott költségvetésre vonatkozó szabályt. A kormány költségvetési célkitűzéseit és középtávú prioritásait három–öt évre felvázoló középtávú költségvetési stratégia is érvényben van. A múltban felülvizsgálták vagy nem teljesítették a középtávú nemzeti költségvetési célkitűzéseket, és a költségvetési kiigazítást későbbre ütemezték, ami gyengíti az éves költségvetésekkel való kapcsolatot. Ugyanakkor Franciaország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében kötelezettséget vállalt arra, hogy az éves költségvetéshez kapcsolódóan felülvizsgálja a kiadásokat.

A védelmi célú állami beruházások növelése. Az Eurostat által közzétett COFOG-adatok alapján az összes védelmi célú államháztartási kiadás 2022-ben a GDP 1,8 %-át tette ki. Ebből a védelmi célú közberuházások 2022-ben a GDP 0,3 %-át tették ki, ezzel 2019-hez képest változatlanok maradtak.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők. Franciaország 2024. május 22-én további, fent nem említett érdemleges tényezőket közölt, nevezetesen az adóbevételek alacsony GDP-elaszticitását és – kisebb mértékben – a statisztikai alap francia statisztikai hivatal általi felülvizsgálatának hatását.

Olaszország

Középtávú makrogazdasági helyzet. A 2020. évi 9,0 %-os visszaesést követően a reál-GDP 2021-ben 8,3 %-kal, 2022-ben 4,0 %-kal, 2023-ban pedig 0,9 %-kal nőtt. A növekedés 2024-ben várhatóan 0,9 % lesz, majd 2025-ben kismértékben, 1,1 %-ra nő. A 2024. évi növekedés várhatóan főként a nettó exportnak és a beruházásoknak lesz betudható.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve. A költségvetési hiány 2020 óta meghaladja a GDP 3 %-át; a 2021. évi 8,7 %-ról 2022-ben a GDP 8,6 %-ára, 2023-ban pedig 7,4 %-ára csökkent. A 2020–2023-as időszakra vonatkozó hiányadatok tartalmazzák a lakásfelújítási adójóváírások hiánynövelő hatását 42 . A költségvetési hiány az előrejelzések szerint 2024-ben a GDP 4,4 %-ára csökken, majd 2025-ben kismértékben, a GDP 4,7 %-ára nő. Miután 2021-ben a GDP 2,9 %-ára nőttek, az állami beruházások 2022-ben kismértékben, a GDP 2,7 %-ára csökkentek, majd 2023-ban 3,2 %-ra nőttek, és az előrejelzések szerint 2024-ben is ezen a szinten maradnak. 2025-ben várhatóan a GDP 3,5 %-át teszik ki.

A Bizottság becslései szerint a költségvetési irányvonal 2023-ban magas infláció mellett enyhén expanzív volt, a GDP 0,3 %-ának megfelelő mértékben. A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése a GDP 1,0 %-ának megfelelő restriktív hatást gyakorolt a költségvetési irányvonalra, és összhangban volt a tanácsi ajánlással. A nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások restriktív hatása főként arra vezethető vissza, hogy csökkentek az energiaár-emelkedés nyomán a háztartások és a vállalkozások támogatása érdekében hozott (célzott és nem célzott) szükséghelyzeti támogatási intézkedések költségei (a GDP 1,4 százalékpontjával). A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások növekedésének fő mozgatórugóját a nyugdíjak és a munkaadó-ék csökkentése jelentették. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásaiból és más uniós forrásokból finanszírozott kiadások 2023-ban a GDP 0,8 %-át tették ki. A nemzeti finanszírozású beruházások 2023-ban a GDP 2,9 %-át tették ki, ami 2022-höz képest 0,3 százalékpontos növekedést jelent. Olaszország további beruházásokat finanszírozott a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós forrásokból, ideértve a zöld és digitális átállásra, valamint az energiabiztonságra irányuló állami beruházásokat, például az intelligens hálózatok megerősítését, a „Tirrén-féle kapcsolat” kiépítését, a gyors tömegközlekedési rendszerek fejlesztését, a barnamezős területeken történő hidrogén-előállítást, a gyors internetkapcsolatokat és a közigazgatás digitalizálását, amelyeket részben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós forrásokból finanszíroznak.

A Bizottság becslései alapján a költségvetési irányvonal 2024-ben várhatóan restriktív lesz, a GDP 3,1 %-ának megfelelő mértékben. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint Olaszország nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadásai 2024-ben 2,8 %-kal fognak csökkenni, ezzel az ajánlott maximális növekedési ráta alatt lesz. Mindazonáltal 2023-ban a nettó kiadások magasabbak voltak az ajánlás idején vártnál (GDP-arányosan 2,9 %-kal). Mivel a 2024-re vonatkozó ajánlás növekedési rátára utalt, a megfelelés értékelése során ezért figyelembe kell venni a 2023. évi bázishatást is. Ha a 2023. évi nettó kiadások azonosak lettek volna az ajánlás idején várt értékkel, a 2024-re számított növekedési rátájuk GDP-arányosan 0,9 %-kal haladná meg az ajánlott növekedési rátát. Az értékelés szerint ezért fennáll annak a kockázata, hogy a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások nem felelnek meg teljes mértékben az ajánlásnak. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint az energiatámogatási intézkedések nettó költségvetési terhe 2023-ban a GDP 1,0 %-át, 2024-ben pedig 0,0 %-át teszi ki. Ha az így keletkező megtakarításokat a tanácsi ajánlásnak megfelelően a költségvetési hiány csökkentésére használják fel, akkor az az előrejelzések szerint 2024-ben a GDP 1,0 %-ának megfelelő mértékű költségvetési kiigazítást eredményezne, miközben ugyanebben az évben a nettó nemzeti finanszírozású elsődleges kiadások a GDP 2,7 %-ának megfelelő restriktív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Ez utóbbit azonban az egyéb tőkekiadásoknak a GDP 3,2 %-át kitevő restriktív hozzájárulása okozza, ami főként a lakásfelújításhoz nyújtott adójóváírásokhoz kapcsolódó támogatások fent említett, 2024-ben bekövetkező jelentős csökkentésével függ össze. Ugyanakkor a nettó nemzeti finanszírozású elsődleges kiadásoknak a költségvetési irányvonalhoz való hozzájárulása, amelyre hatással van a jelenlegi energiatámogatási intézkedések fokozatos megszüntetése, az előrejelzések szerint a GDP 0,4 %-ának megfelelő mértékben expanzív lesz, ami arra utal, hogy az említett jelenlegi energiatámogatási intézkedésekből származó, a GDP 0,8 %-át kitevő megtakarításokat teljes mértékben felhasználják 2024-ben a nettó folyó kiadásokat növelő expanzív politika céljaira, beleértve a munkát terhelő adóék csökkentését is. Az előrejelzés szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket 2023-ban és 2024-ben a lehető leghamarabb kivezetik. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával. Ugyanakkor az így keletkező megtakarításokat az előrejelzés szerint nem teljes mértékben az államháztartási hiány csökkentésére használják fel. Így fennáll annak a kockázata, hogy az ország nem felel meg a tanácsi ajánlásnak. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a nemzeti finanszírozású közberuházások (a 2023. évi 2,9 %-hoz képest) 2024-ben a GDP 2,8 %-ára csökkennek 43 . Ez összhangban van a tanácsi ajánlással. Másrészről az uniós forrásokból (többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatásokból) finanszírozott közkiadások mértéke a 2023. évi GDP-arányos 1,2 %-hoz képest 2024-ben várhatóan a GDP 0,8 %-ára csökken.

Adóssággal kapcsolatos kihívások és középtávú adóssághelyzet. A GDP-arányos államadósság a 2020 végi 155,0 %-ról 2021 végére 147,1 %-ra, 2022-ben 140,5 %-ra, 2023-ban pedig 137,3 %-ra csökkent. Ezt követően az előrejelzés szerint 2024 végére a GDP 138,6 %-ára, 2025 végére pedig 141,7 %-ára nő.

Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében magas kockázatokat jelez. Az alapul vett tízéves előrejelzés szerint az államadósság-ráta 2034-re folyamatosan a GDP mintegy 168 %-ára emelkedne. Az adósságpálya érzékeny a makrogazdasági sokkokra. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles skáláját szimuláló sztochasztikus előrejelzések szerint nagy a valószínűsége annak, hogy az adósságráta 2028-ban magasabb lesz, mint 2023-ban.

Az adósság fenntarthatóságának átfogó értékeléséhez más tényezőket is figyelembe kell venni. Egyrészt a kockázatnövelő tényezők a rövid lejáratú államadósság arányához kapcsolódnak. Másrészt a kockázatcsökkentő tényezők közé tartozik az adósság szerkezete. Konkrétan az, hogy az államadósság nagy része még mindig a hazai hitelezők tulajdonában van. Ezenkívül az a tény, hogy az államadósság teljes egészében euróban denominált, kizárja a devizakockázatokat. Olaszország pozitív nettó nemzetközi befektetési pozíciója tovább csökkenti a költségvetési kockázatokat.

Emellett a Next Generation EU (NGEU)/Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében végrehajtott strukturális reformok és beruházások – teljes körű végrehajtásuk esetén – pozitív hatással lehetnek a GDP növekedésére az elkövetkező években. Az Olaszország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt reformok és beruházások végrehajtása folyamatban van, azonban a kellő időben történő befejezéshez fokozott erőfeszítésekre van szükség.

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szerinti értékelés. Olaszországban makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn, miután 2023-ban túlzott egyensúlyhiányt állapítottak meg. Olaszországot sebezhetővé teszi a magas államadósság és a gyenge termelékenységnövekedés, miközben a munkaerőpiaci helyzet instabil és a pénzügyi szektorban is fennmaradtak bizonyos gyenge pontok, amelyek határokon átnyúló jelentőséggel bírnak.

Nemzeti költségvetési keret. Az olasz Parlament Költségvetési Hivatala (PBO) széles körű megbízatással rendelkezik, és az európai független költségvetési intézmények körében a bevált gyakorlat példáját képviseli. A PBO folyamatos párbeszédet folytat a kormánnyal. Az olasz alkotmány és az azt kísérő törvények az államháztartásra nézve bevezették a strukturális értelemben kiegyensúlyozott költségvetésre vonatkozó szabályt, az adósságszabályt és a kiadási szabályt, valamint a kiegyensúlyozott költségvetésre vonatkozó regionális szabályt. A kormány három évre szóló költségvetési célkitűzéseit és középtávú prioritásait felvázoló középtávú költségvetési stratégia is érvényben van. Ugyanakkor az éves költségvetés gyengén kapcsolódik a középtávú tervhez. Nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervében Olaszország kötelezettséget vállalt arra, hogy 2023–2025-ben évente felülvizsgálja a kiadásokat.

A védelmi célú állami beruházások növelése. Az Eurostat által közzétett COFOG-adatok alapján az összes védelmi célú államháztartási kiadás 2022-ben a GDP 1,3 %-át tette ki. Ebből a védelmi célú közberuházások 2022-ben a GDP 0,3 %-át tették ki, ezzel 2019-hez képest változatlanok maradtak.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők. Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már tartalmazza az Olaszország által 2024. május 17-én előterjesztett érdemleges tényezőket.

Magyarország

Középtávú makrogazdasági helyzet. A reál-GDP 2020-ban 4,5 %-kal csökkent. A 2021. évi 7,1 %-os bővülést követően a reál-GDP 2022-ben 4,6 %-kal nőtt, majd 2023-ban 0,9 %-kal csökkent. 2024-ben várhatóan 2,4 %-kal, 2025-ben pedig 3,5 %-kal fog növekedni. A 2024. évi növekedés várhatóan főként a lakossági fogyasztásnak és a beruházásoknak lesz betudható.

Középtávú költségvetési helyzet, a beruházásokat is beleértve. A költségvetési hiány 2020 óta meghaladja a GDP 3 %-át; a 2021-ben a GDP 7,2 %-áról 2022-ben 6,2 %-ra csökkent, majd 2023-ban ismét a GDP 6,7 %-ára emelkedett. Az előrejelzés szerint 2024-ben a GDP 5,4 %-át, 2025-ben pedig 4,5 %-át teszi majd ki. Miután az állami beruházások 2021-ban a GDP 6,3 %-ára nőttek, 2022-ben a GDP 5,4 %-ára, 2023-ban pedig 5,1 %-ára csökkentek. Az előrejelzés szerint az állami beruházások 2024-ben a GDP 4,6 %-ára, 2025-ben pedig 4,7 %-ára tehetők, ami tehát meghaladná a 2025. évi államháztartási hiányt.

A Bizottság becslései szerint a költségvetési irányvonal 2023-ban restriktív volt, és a GDP 4,7 %-ának felelt meg, magas inflációs környezetben. A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése a GDP 1,7 %-ának megfelelő restriktív hatást gyakorolt a költségvetési irányvonalra. A nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése összhangban volt a tanácsi ajánlással. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez elsősorban a 2023-hoz képest rendkívül magas 2022. évi nettó kiadásoknak, többek között a különböző területekre irányuló nem célzott kiadásoknak tudható be, ami makrogazdasági egyensúlyhiány kialakulásához vezetett; e kiadásokat elsősorban az energia-, a pénzügyi és a kiskereskedelmi ágazatban működő vállalatokra kivetett extraprofit- és ágazati adókból finanszírozták. A nemzeti finanszírozású beruházások 2023-ban a GDP 4,6 %-át tették ki, ami 2022-höz képest 0,2 százalékpontos növekedést jelent. Magyarország közberuházásokat hajtott végre a zöld és a digitális átállás, valamint az energiabiztonság terén, például az energiahatékonyság javítása, valamint az egészségügy és az oktatás digitalizációja érdekében. Magyarország még nem nyújtott be kifizetési kérelmet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében.

A Bizottság becslései alapján a költségvetési irányvonal 2024-ben várhatóan restriktív lesz, a GDP 1,0 %-ának megfelelő mértékben. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint Magyarország nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadásai 2024-ben várhatóan 3,6 %-kal fognak emelkedni, ami az ajánlott maximális növekedési ráta alatt lesz. Mindazonáltal 2023-ban a nettó kiadások magasabbak voltak az ajánlás idején vártnál (GDP-arányosan 1,8 %-kal). Mivel a 2024-re vonatkozó ajánlás növekedési rátaként került megfogalmazásra, a megfelelés értékelése során ezért figyelembe kell venni a 2023. évi bázishatást is. Ha a 2023. évi nettó kiadások megegyeztek volna az ajánlás idején várttal, a nettó kiadások ebből eredő növekedési rátája 2024-ben a GDP 1,5 %-ának megfelelő mértékben meghaladta volna az ajánlott növekedési rátát. Az értékelés szerint ezért fennáll annak a kockázata, hogy a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások nem felelnek meg teljes mértékben az ajánlásnak. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint az energiatámogatási intézkedések nettó költségvetési terhe 2023-ban a GDP 1,6 %-át, 2024-ben 0,9 %-át, 2025-ben pedig 0,4 %-át teszi ki. Ha az így keletkező megtakarításokat a tanácsi ajánlásnak megfelelően az államháztartási hiány csökkentésére használnák fel, akkor az az előrejelzések szerint 2024-ben a GDP 0,6 %-ának megfelelő mértékű költségvetési kiigazítást eredményezne, miközben ugyanebben az évben a nettó nemzeti finanszírozású elsődleges kiadások a GDP 1,9 %-ának megfelelő restriktív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Az előrejelzés szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket nem fogják 2023–2024-ben a lehető leghamarabb kivezetni. Így fennáll annak a kockázata, hogy az ország nem felel meg a tanácsi ajánlásnak. Azonban a kapcsolódó megtakarításokat a tervek szerint teljes mértékben a költségvetési hiány csökkentésére fogják felhasználni. Ez összhangban van a tanácsi ajánlással. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a nemzeti finanszírozású közberuházások (a 2023. évi GDP-arányos 4,6 %-hoz képest) 2024-ben a GDP 4,0 %-ára csökkennek. Ez nagyrészt azzal magyarázható, hogy a hatóságok – a magas hiányra tekintettel – bejelentették egyes nemzeti finanszírozású beruházási projektek törlését vagy elhalasztását. Így fennáll annak a kockázata, hogy az ország nem felel meg a tanácsi ajánlásnak. Ezzel szemben az uniós forrásokból (többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokból) finanszírozott közkiadások mértéke a 2023. évi GDP-arányos 0,8 %-hoz képest 2024-ben várhatóan a GDP 1,7 %-ára nő. Ez a növekedés a 2020–2027-es programozási időszakból származó uniós kohéziós politikai finanszírozás felhasználásának előre jelzett bővülésére, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből támogatott beruházásokra fordított magasabb kiadásokra vezethető vissza.

Adóssággal kapcsolatos kihívások és középtávú adóssághelyzet. A GDP-arányos államadósság a 2020 végi 79,3 %-ról 2021 végére 76,7 %-ra, 2022 végére pedig 74,1 %-ra csökkent, majd 2023-ban tovább csökkent 73,5 %-ra. Ezt követően az előrejelzés szerint 2024-ben 74,3 %-ra emelkedik, majd 2025 végére 73,8 %-ra csökken.

Az adósságfenntarthatósági elemzés középtávon összességében közepes kockázatokat jelez. A tízéves előrejelzési alapforgatókönyv szerint a GDP-arányos államadósság 2034-ben körülbelül a GDP 78 %-a lesz. Az adósságpálya viszonylag érzékeny a makrogazdasági sokkokra. A makrogazdasági változókat érintő lehetséges átmeneti sokkok széles skáláját szimuláló sztochasztikus előrejelzések szerint mérsékelt a valószínűsége annak, hogy az adósságráta 2028-ban magasabb lesz, mint 2023-ban.

Az adósság fenntarthatóságának átfogó értékeléséhez más tényezőket is figyelembe kell venni. Egyrészt a kockázatnövelő tényezők az államadósság szerkezetéhez, különösen a rövid lejáratú államadósság és a külföldi pénznemben tartott államadósság jelentős arányához kapcsolódnak. A bankszektorból eredő függő kötelezettségek miatti kockázatok, valamint Magyarország negatív nettó nemzetközi befektetési pozíciója további költségvetési kockázatokat jelentenek. Másrészt a kockázatcsökkentő tényezők közé tartozik a belföldi hitelezőkkel szembeni államadósság magas aránya.

Emellett a Next Generation EU (NGEU)/Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében végrehajtott strukturális reformok és beruházások – teljes körű végrehajtásuk esetén – pozitív hatással lehetnek a GDP növekedésére az elkövetkező években. A Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt reformok és beruházások végrehajtása komoly kihívások miatt jelentős késedelmet szenved.

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szerinti értékelés. Magyarországon makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Magyarország mindenekelőtt az árnyomáshoz, valamint a külső és a kormányzati finanszírozási igényekhez kapcsolódó sebezhetőségekkel néz szembe, bár a külső környezet javulásának hatására egyes rövid távú kockázatok enyhültek.

Nemzeti költségvetési keret. Magyarország független költségvetési intézménye (a Költségvetési Tanács) viszonylag kicsi, meglehetősen szűk körű megbízatással rendelkező szervezet. Jelenleg nem vesz részt a költségvetési előrejelzések elkészítésében, a tervezett szakpolitikai intézkedések költségeinek kiszámításában vagy a makrogazdasági előrejelzések utólagos értékelésében. Magyarországnak több nemzeti költségvetési szabálya van: egy szabály az államadósság korlátozására és két kiegyensúlyozott költségvetésre vonatkozó szabály. Az adósságcsökkentési szabály ténylegesen korlátozza az éves költségvetéseket, de bizonyos prociklikus jellemzőkkel rendelkezik, mivel korlátozza a kiadásokat és lehetővé teszi az adóemelést, ha a növekedés és az infláció alacsonyabb, és fordítva. A többéves kiegyensúlyozott költségvetésre vonatkozó szabály kisebb mértékben korlátozza az éves nemzeti költségvetéseket, mivel a középtávú tervek célkitűzései évente kétszer módosíthatók a tervek hatálya alá tartozó valamennyi évre vonatkozóan. Nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervében Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy elvégzi a kiadások felülvizsgálatát az állami kiadások hatékonyságának növelése és a kiadásokra nehezedő új nyomások kezeléséhez szükséges további költségvetési mozgástér megtalálása érdekében.

A védelmi célú állami beruházások növelése. Az Eurostat által közzétett COFOG-adatok alapján az összes védelmi célú államháztartási kiadás 2022-ben a GDP 1,4 %-át tette ki. Ebből a védelmi célú állami beruházások 2022-ben a GDP 0,3 %-át tették ki, ami 0,1 százalékponttal magasabb volt, mint 2019-ben. A Magyarország által benyújtott előzetes becslések szerint a védelmi kiadások 2023-ban várhatóan megközelítették a GDP 2 %-át.

A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők. 2024. május 17-én Magyarország további, fent nem említett érdemleges tényezőket közölt, nevezetesen azt, hogy az elsődleges egyenleg 2023-ban jelentősen javult, többek között strukturális értelemben is.

5.Következtetések

A költségvetési hiány 2023-ban az alábbi tíz uniós tagállamban haladta meg a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket: Belgium, Csehország, Észtország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Lengyelország és Szlovákia. Észtország kivételével a költségvetési hiány 2023-ban valamennyi említett tagállamban meghaladta és nem közelítette meg a referenciaértéket.

Észtország esetében a hiány 2023-ban meghaladta a referenciaértéket, de ahhoz közel volt.

Finnország költségvetési hiánya 2023-ban nem haladta meg a referenciaértéket, ellenben 2024-re a GDP 3 %-át meghaladó, de ahhoz közeli tervezett hiányról számolt be; a Bizottság előrejelzése szintén a GDP 3 %-át meghaladó, de ahhoz közeli hiányt vetít előre 2024-re.

Szlovénia költségvetési hiánya 2023-ban nem haladta meg a Szerződésben meghatározott referenciaértéket, de 2024-re a GDP 3 %-át meghaladó, és ahhoz nem közeli tervezett hiányról számolt be; mivel a Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a 2024. évi hiány nem éri el a GDP 3 %-át, ezért a referenciaértéknek az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése értelmében vett, 2024-re tervezett túllépése Szlovénia esetében nem kerül megerősítésre.

A Bizottság előrejelzése szerint Belgiumban, Észtországban, Franciaországban, Olaszországban, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban és Szlovákiában a költségvetési hiány 2025-ben várhatóan meghaladja a GDP 3 %-át. Ezért Belgium, Észtország, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Málta, Olaszország és Szlovákia esetében a referenciaértéket meghaladó hiány nem tekinthető átmenetinek. Ettől eltérően Csehországban, Spanyolországban, Szlovéniában és Finnországban a költségvetési hiány a jelenlegi előrejelzések szerint 2025-ben nem haladja meg a referenciaértéket, ezért a túlzott hiány átmenetinek minősül.

A referenciaérték túllépése Észtország esetében kivételesnek minősül, és nem kivételes Csehország, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Belgium, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Spanyolország, Szlovénia és Finnország esetében.

Összefoglalva, ez az elemzés arra enged következtetni, hogy tizenkét tagállam nem teljesíti a hiánykritériumot az érdemleges tényezők figyelembevétele előtt: Belgium, Csehország, Észtország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia és Finnország.

Érdemleges tényezők vehetők figyelembe a túlzott hiány fennállásáról szóló határozathoz vezető lépések során a GDP 60 %-a alatti államadóssággal rendelkező tagállamok (Csehország, Észtország, Lengyelország, Málta és Szlovákia), valamint a GDP 60 %-át meghaladó államadóssággal rendelkező tagállamok esetében, ha a hiány közel marad a referenciaértékhez, és a referenciaérték túllépése átmeneti (Finnország és Szlovénia). Ezek súlyosbító vagy enyhítő tényezőként befolyásolhatják a hiánykritériumnak való megfelelés értékelését, amelynek során a jelentős adósságproblémák kulcsfontosságú súlyosbító tényezőnek minősülnek.

Összességében az e jelentésben vizsgált érdemleges tényezők Málta, Lengyelország és Finnország tekintetében vegyes képet mutatnak. Az értékelés szerint ezek a tényezők Csehország, Észtország és Szlovénia esetében összességében enyhítő, Szlovákia esetében pedig súlyosbító hatásúak.

Szlovénia és Finnország és esetében, tekintettel a tervezett adatokhoz kapcsolódó bizonytalanságra, valamint arra, hogy a Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése Szlovénia esetében nem erősíti meg a referenciaérték 2024-re tervezett megsértését, és a hiány az előrejelzések szerint 2024-ben közel marad a referenciaértékhez, Finnország esetében pedig 2025-ben az alá csökken, a Bizottság gondosan nyomon fogja követni a költségvetési fejleményeket, és ősszel újra fogja értékelni a helyzetet.

Csehország és Észtország esetében a tagállam által előterjesztett érdemleges tényezőket figyelembe véve a hiánykritérium teljesítettnek minősül.

Spanyolország esetében a referenciaértéket meghaladó költségvetési hiány átmeneti. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése alapján a hiány 2024-ben és 2025-ben további intézkedések nélkül is várhatóan a referenciaérték alatt lesz. Mivel Spanyolországnak nem lesz szüksége további költségvetési kiigazításra ahhoz, hogy hiányát a referenciaérték alá csökkentse, a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítása ebben a szakaszban nem lenne célszerű. A Bizottság mindenesetre továbbra is figyelemmel kíséri a spanyolországi költségvetési fejleményeket, és ősszel újraértékeli a helyzetet.

Ezen értékelés fényében, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság EUMSZ 126. cikkének (4) bekezdése szerinti véleményének mérlegelését követően a Bizottság júliusban javasolni kívánja a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítását, ajánlva, hogy a Tanács a 126. cikk (6) bekezdése alapján fogadjon el határozatot a túlzott hiány fennállásának megállapításáról Belgium, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Málta, Olaszország és Szlovákia tekintetében.

_________________

(1)      A legutóbb a 2024. április 29-i (EU) 2024/1264 tanácsi rendelettel (HL L, 2024/1264, 2024.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1264/oj) módosított, a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK tanácsi rendelet (HL L 209., 1997.8.2.).

(2)      Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1263 rendelete (2024. április 29.) a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről valamint az 1466/97/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1263, 2024.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1263/oj).

(3)      A Tanács (EU) 2024/1265 irányelve (2024. április 29.) a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU irányelv módosításáról (HL L, 2024/1265, 2024.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1265/oj).

(4)      Ez annyiban igaz, amennyiben az új szabályokat már a gyakorlatban is alkalmazzák. A módosított rendelet egyes elemeit még végre kell hajtani, például a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályát, amelyre az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott érdemleges tényezőkkel összefüggésben hivatkoznak.

(5)      Az adósságkritériumnak való megfelelés értékelésekor az érdemleges tényezőket minden esetben figyelembevételre kerülnek.

(6)      Az (EU) 2024/1264 rendelet 17. cikkével összhangban a nettó kiadási pályát az egyes tagállamok által benyújtandó és a Bizottság által értékelendő nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet jóváhagyó tanácsi ajánlás határozza meg. A 36. cikk szerinti átmeneti rendelkezések értelmében a tagállamok 2024. szeptember 20-ig benyújtják első nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terveiket, kivéve, ha a tagállam és a Bizottság a határidő észszerű időtartammal történő meghosszabbításáról állapodik meg.

(7)      A GDP-arányos államadósságra vonatkozó számadatokat a 3. szakasz tartalmazza.

(8)      A költségvetési adatbejelentés keretében az Eurostatnak szolgáltatott adatok hiányában a 2024-re tervezett hiány forrása a stabilitási/konvergenciaprogram. Ebben a jelentésben Franciaország kivételével valamennyi érintett tagállam benyújtotta a 2024-re tervezett hiányt az Eurostatnak a 2024. tavaszi költségvetési adatbejelentés keretében.

(9)      Az Eurostat 2024. április 22-i eurómutatói.

(10)      Románia államháztartási hiánya 2023-ban szintén meghaladta a GDP 3 %-át, és a tervek szerint 2024-ben is a referenciaérték felett lesz. Ez a jelentés azonban nem terjed ki Romániára, mivel a Tanács 2020. április 3-án úgy határozott, hogy Romániában túlzott hiány áll fenn. A Romániában fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről szóló legutóbbi tanácsi ajánlás 2021. június 18-i. A Bizottság a mai napon azt ajánlotta a Tanácsnak, hogy fogadjon el határozatot, amelyben megállapítja, hogy Románia a 2021. június 18-i tanácsi ajánlás (COM(2024) 597) nyomán nem tett eredményes intézkedéseket.

(11)      A tagállamok által az Eurostatnak benyújtott összes táblázat a következő internetcímen érhető el: https://ec.europa.eu/eurostat/web/government-finance-statistics/excessive-deficit-procedure/edp-notification-tables

(12)      A Tanács 2023. július 14-i ajánlásai (2023/C 312/01–2023/C 312/27, HL C 312., 2023.9.1., 1. o.).

(13)      A Bizottság 2023. november 21-i véleménye a 2024. évi költségvetésiterv-javaslatokról (C(2023) 9501 final–C(2023) 9520 final), a Bizottság 2024. január 16-i véleménye Szlovákia 2024. évi aktualizált költségvetésiterv-javaslatáról (C(2024) 343 final) és a Bizottság 2024. április 18-i véleménye Luxemburg 2024. évi aktualizált költségvetésiterv-javaslatáról (C(2024) 2626 final).

(14)      2023. március 8-i közlemény a 2024. évi költségvetés-politikai iránymutatásról, COM(2023) 141 final. Lásd még a 2024. évi költségvetésiterv-javaslatokról szóló közleményt: Átfogó értékelés, COM(2023) 900 final.

(15)      A Tanács ajánlása (2024. április 12.) az euroövezet gazdaságpolitikájáról (HL C, C/2024/2807, 2024.4.23., ELI:  http://data.europa.eu/eli/C/2024/2807/oj ).

(16)      Ugyanebben az összefüggésben a Tanács azt is ajánlotta az euroövezeti tagállamoknak, hogy dolgozzanak ki olyan költségvetési stratégiákat, amelyek – határozott, differenciált, fokozatos és reális konszolidáció révén, valamint magas színvonalú közberuházásokkal és reformokkal kombinálva – biztosítják a prudens középtávú költségvetési pozíció elérését és szükség esetén megerősítik az adósság fenntarthatóságát, mindenekelőtt a nagyobb mértékű, fenntartható növekedés és az euroövezet jövőbeli kihívásokkal szembeni rezilienciájának fokozása érdekében. Szükség esetén a tagállamoknak az ilyen stratégiákba bele kell foglalniuk az állami kiadások hatékonyságának és minőségének további javítását, valamint a nyugdíj-, az egészségügyi és a tartós ápolási-gondozási rendszerek fenntarthatóságának és megfelelőségének előmozdítását célzó intézkedéseket.

(17)      Franciaország a 2024. tavaszi költségvetési adatbejelentés keretében nem nyújtotta be a 2024-re tervezett hiányt az Eurostatnak. Franciaország azonban 2024 áprilisában közzétette a 2024–2027-es időszakra vonatkozó stabilitási programját, amely szerint a 2024. évi hiány várhatóan a GDP 5,1 %-a lesz.

(18)      Amint arról az Eurostatnak a 2024. tavaszi költségvetési adatbejelentés keretében beszámoltak, Franciaország kivételével, amely esetében a stabilitási program a 2024-re tervezett adatok releváns forrása (lásd a 17. lábjegyzetet).

(19)      Amint azt az Eurostatnak a 2024. tavaszi költségvetési adatbejelentés keretében bejelentették.

(20)      Az Eurostatnak a 2024. tavaszi költségvetési adatbejelentés keretében bejelentett, 2024-re tervezett hiány a GDP 3,5 %-át teszi ki. A 2024. április 25-én benyújtott stabilitási programjában azonban Finnország kismértékben lefelé, 3,4 %-ra módosította a 2024-re tervezett hiányt a GDP 1 %-át kitevő azon további konszolidációs intézkedések alapján, amelyeket a kormány a 2024. tavaszi pótköltségvetésben vállalt.

(21)      Amint azt az Eurostatnak a 2024. tavaszi költségvetési adatbejelentés keretében bejelentették.

(22)      Eltérő rendelkezés hiányában az e jelentésben szereplő, 2024-re és 2025-re vonatkozó adatok forrása a Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése (European Economy Institutional Papers 286).

(23)      Lásd: A Bizottság közleménye a Tanácsnak a 2024. évi költségvetés-politikai iránymutatásról, COM(2023) 141 final. Lásd: Európai Bizottság: A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora, COM(2023) 62 final, 2023. február 1. Lásd: Európai Bizottság: 2022. évi európai szemeszter: tavaszi csomag, COM(2022) 600 final, 2022. május 23.

(24)      COM(2022) 600 final.

(25)      A Tanács 2023. július 14-i ajánlásai (2023/C 312/01–312/27) (HL C 312., 2023.9.1., 1. o.).

(26)      Az EU-ban a Covid19-cel kapcsolatos ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések költségvetési terhe a becslések szerint a 2020. és 2021. évi GDP-arányos 3,3 %-ról 2022-ben 0,7 %-ra csökkent. A világjárványhoz kapcsolódó intézkedéseket 2023-ban fokozatosan megszüntették. Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború elől menekülőknek nyújtott humanitárius segítség költségei – amelyeket a Tanács által 2022-ben elfogadott költségvetési ajánlások kifejezetten megemlítenek – 2023-ban nem haladták meg a GDP 0,1 %-át az EU-ban. A magas energiaárak gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítésére irányuló intézkedések költsége 2022-ben a GDP 1,2 %-át tette ki, majd 2023-ban a GDP 0,9 %-ára csökkent. 2024-ben a költségvetési hatás az EU-ban várhatóan a GDP 0,2 %-ára csökken.

(27)      A további országspecifikus szempontokat a 4.2. szakasz tárgyalja.

(28)

     Az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikke (2) bekezdése a) pontjának második franciabekezdésével összhangban kivételesnek kell tekinteni a költségvetési hiány referenciaértékének túllépését, ha azt az (EU) 2024/1263 rendelet 25. cikkének megfelelően a Tanács által megállapított, az euroövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés fennállása, vagy a kormány által nem befolyásolható olyan rendkívüli körülmények eredményezik, amelyek az említett rendelet 26. cikkével összhangban jelentős hatást gyakorolnak az érintett tagállam államháztartására. 2022-ben és 2023-ban Észtországban a gazdasági tevékenység 0,5 %-kal, illetve 3,0 %-kal zsugorodott, ami hozzájárult a költségvetési hiány 2023. évi növekedéséhez. Az (EU) 2024/1263 rendelet 2024. április 30-án lépett hatályba, és mindeddig nem indult a 25. és 26. cikk szerinti eljárás. A Bizottság azonban úgy véli, hogy a kormány által nem befolyásolható rendkívüli körülmények jelentős hatást gyakorolnak Észtország államháztartására, ami indokolja, hogy a költségvetési hiány referenciaértékének túllépését kivételesnek tekintsék. A Bizottság indokoltnak tartja ezt a megközelítést, figyelembe véve az újonnan létrehozott keretre való közelmúltbeli áttérést. Ez a megállapítás azonban nem teremt precedenst.

 

(29)      COM(2024) 601, PO/2024/4130.

(30)

     Ami a többi tagállamot illeti, a bruttó államadósság 2023 végén Németországban, Görögországban, Horvátországban, Cipruson, Ausztriában és Portugáliában is meghaladta a 60 %-os referenciaértéket, és mindegyik tagállamban csökkent az előző év végéhez képest.

(31)      COM(2024) 601, PO/2024/4130.

(32)      A költségvetési irányvonal célja a nemzeti finanszírozású, valamint az uniós költségvetésből finanszírozott költségvetési politikákból eredő gazdasági impulzus értékelése.

(33)

     Az ESA adattovábbítási program vonatkozó jelentéstételi határideje t+ 12 hónap, amelyet 2024 szeptemberétől t+ 11 hónapra kell előrehozni. Figyelembe véve, hogy az Eurostatnak jóvá kell hagynia és fel kell dolgoznia az adatokat, ez azt jelenti, hogy az adatok a t+ 2. év januárjában vagy februárjában válnak nyilvánosan hozzáférhetővé.

(34)      Az adósságfenntarthatósági elemzés aktualizálásra került a 2021. évi költségvetési fenntarthatósági jelentéshez (European Economy-Institutional Papers 171) képest, figyelembe véve a Bizottság legfrissebb előrejelzését. Lásd az európai szemeszter 2024. tavaszi csomagjának fő elemeiről szóló közleményt (COM(2024) 600 final) és a tanácsi ajánlásokra vonatkozó bizottsági ajánlásokat (COM(2024) 601–627). Az egyensúlyhiányt vagy túlzott egyensúlyhiányt tapasztaló tagállamok legutóbbi bizottsági értékeléséhez lásd a vonatkozó részletes vizsgálatokat (SWD(2024) 80–85 és 100–105). Az e jelentésben tárgyalt összes tagállam adósságfenntarthatósági kockázatainak értékelését lásd az országjelentésekben szereplő, az adósságfenntarthatósági elemzésről szóló mellékletekben (SWD(2024) 601–627).

(35)       https://www.riigikogu.ee/tegevus/eelnoud/eelnou/a17529fc-9cd3-46a0-bc61-2f0ef5c7edb4/2024.-aasta-lisaeelarve-seadus/

(36)      E jelentés közzétételének időpontjában zajlik az észt nemzeti statisztikai hivatal és az Eurostat közötti információcsere a katonai kiadások elszámolásának időpontját illetően. Az Eurostat erre vonatkozó független döntése még nem született meg.

(37)    Ez a szám az említett kiadási és bevételi intézkedések éves költségvetési terhét mutatja, adott esetben az energiaszolgáltatók által a rendkívüli nyereségükre kivetett adók levonásával.

(38)      A Bizottság Szlovéniára vonatkozó 2024. tavaszi előrejelzése szerint a 2023. augusztusi áradásokat követő újjáépítésre fordított, nemzeti finanszírozású kiadások a GDP 0,7 %-át teszik ki.

(39)      A hozzájárulás mérése i. a diszkrecionális bevételi intézkedések járulékos költségvetési hatásától megtisztított, ii. az egyszeri kiadások és iii. a ciklikus munkanélküliséggel kapcsolatos kiadások, valamint iv. a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó és más uniós forrásokból nyújtott vissza nem térítendő támogatásokból finanszírozott kiadások nélkül számított elsődleges államháztartási kiadások változásának a középtávú (tízéves) átlagos potenciális GDP-növekedéssel való összehasonlításával történik, és a nominális GDP-hez viszonyított arányszám fejezi ki.

(40)      Ez a szám az említett kiadási és bevételi intézkedések éves költségvetési terhét mutatja, adott esetben az energiaszolgáltatók által a rendkívüli nyereségükre kivetett adók levonásával.

(41)      A kormányzati funkciók osztályozása (COFOG) az ESA államháztartási kiadási adatait a források felhasználásának célja szerint osztályozza.

(42)      Lásd: Eurostat (2023): Advice on recording of 2023 Superbonus IT+Advice+on+recording+of+Superbonus.pdf (europa.eu)   (A „Superbonus” 2023. évi nyilvántartásával kapcsolatos szakvélemény) .

(43)      Az első tizedesjegyre történő kerekítés esetén a nemzeti finanszírozású közberuházások különbsége 2024 és 2023 között 0,0.