EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.11.28.

COM(2024) 549 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Az Euratom kutatási és képzési programjának (2014-2020) utólagos értékelése

{SWD(2024) 271 final} - {SWD(2024) 272 final}

1.Bevezetés

1.1.Az értékelés célja

Ez a jelentés az Euratom 2014–2018-as 1 és 2019–2020-as 2 időszakra vonatkozó kutatási és képzési programjai (a továbbiakban: a program) utólagos értékelésének eredményeit mutatja be 3 . Célja, hogy elemezze a program alapvető értelmét, végrehajtását és eredményeit, valamint a program részeként hozott intézkedések hosszabb távú hatásait és fenntarthatóságát, és ezáltal hozzájáruljon a jövőbeli Euratom-programok előkészítéséhez és kialakításához.

Az értékelés a programokat meghatározó rendeletek jogi követelményén alapul 4 . Az értékelést a Bizottság végezte, átlátható eljárás keretében kiválasztott független szakértők segítségével. A jelentés a főbb értékelési kérdések szerint épül fel, és következtetésekkel zárul. E jelentés mellékletei tartalmazzák a szakértők megállapításait és ajánlásait, valamint a Bizottság saját észrevételeit. Az értékelést jelentős tényanyag támasztja alá, beleértve a következőket: i. négy, szakértők által készített tematikus tanulmány a program részeként végrehajtott közvetett cselekvésekről (ezek a tematikus jelentések projektjelentéseken, elérendő eredményeken és koordinátorokkal készített interjúkon alapulnak); ii. a Bizottság közvetlen cselekvésekkel foglalkozó szakértői csoportjának jelentése; és iii. az érdekelt felekkel folytatott konzultáció. A jelentést két bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri: az egyik a közvetlen cselekvésekre, a másik pedig a közvetett cselekvésekre vonatkozik. Ez a két bizottsági szolgálati munkadokumentum részletesen értékeli a program tevékenységeit, az alkalmazott módszertant és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció eredményeit. Az értékelés fő korlátja az, hogy a program eredményeiről és hatásairól jelenleg csak részleges képet lehet alkotni. Az értékelésre a program vége után 3 évvel kerül sor, ám a projektek közel egyharmada (29) 2024-ben vagy 2025-ben fejeződik be. Az értékelők számára a fő kihívást az jelenti, hogy a projektek hatásai csak hosszú idő elteltével mérhetők fel, ami megnehezíti a nyomon követést és az értékelési folyamatokat. Bár a program fontos kutatási eredményekhez járult hozzá, e kutatási eredmények jelentős hatásai (például az atomerőművek üzemeltetői által bevezetett új megoldások és technikák, valamint új tervek vagy a szabályozási keretre gyakorolt hatások) több időt igényelnek ahhoz, hogy nyilvánvalóvá váljanak. Ezek a hosszú távú hatások a szokásos mutatórendszerekkel is nehezebben megragadhatók, és gyakran összetett vizsgálati munkára van szükség ahhoz, hogy a múltbeli projektek eredményeit össze lehessen egyeztetni a sok évvel későbbi esetleges hatásokkal, néha különböző műszaki területeken. Az adatok korlátozottsága az adatok elérhetőségével és az eredmények mérhetőségével kapcsolatos kérdésekhez kapcsolódik. E korlátok enyhítése érdekében a bizottsági szolgálati munkadokumentumok átlátható módon tüntetik fel adatforrásaikat. 

1.2.Az Euratom kutatási és képzési program (2014–2020)

A program az EU nukleáris kutatásra irányuló fő finanszírozási programja volt ebben az időszakban, az alábbi táblázatban meghatározott költségvetéssel.

	2014–2018-as program (EUR)	2019–2020-as program (EUR)	Összesen (EUR)
Közvetlen cselekvések (csak hasadás)	559 562 000	268 807 000	828 369 000
Közvetett cselekvések (hasadás)	315 535 000	151 579 000	467 114 000
Közvetett cselekvések (fúzió)	728 232 000	349 834 000	1 078 066 000
Összesen	1 603 329 000	770 220 000	2 373 549 000

A program a legmagasabb szintű nukleáris biztonsági normák fenntartására és az EU nukleáris területen dolgozó szakképzett munkavállalóira összpontosított. Ezért a program céljai a következők voltak: i. a kutatás és a képzés támogatása; ii. a meglévő és jövőbeli atomerőművek biztonságának javítása; valamint iii. az ionizáló sugárzással szembeni védelem javítása, többek között a radioaktív hulladékok biztonságos kezelése és leszerelése révén. A program emellett a fúziós energia fejlesztését is finanszírozza, amely a nagy léptékű, alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelés hosszú távú lehetősége, és segíthet a jövőbeli energiakereslet kielégítésében. A program egyedi célkitűzéseinek részleteit az 1. háttérmagyarázat tartalmazza.

A program végrehajtására a következők révén került sor: i. a Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) által végzett kutatás formájában megvalósuló, a maghasadással kapcsolatos közvetlen cselekvések; ii. a maghasadással és magfúzióval kapcsolatos közvetett cselekvések versenypályázati felhívások útján történő kutatás révén (a maghasadás biztonsága, a hulladékgazdálkodás és a sugárvédelem területén); és iii. a Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága által irányított, a fúziós energiára vonatkozó átfogó, névre szóló kedvezményezetti társfinanszírozási cselekvés. A maghasadással kapcsolatos Euratom-kutatások a közvetlen és a közvetett tevékenységek körébe tartoznak, míg az összes magfúziós Euratom-kutatás a Kutatási Főigazgatóság által kezelt közvetett tevékenységek körébe tartozik.

A Bizottság 1959 óta hajtja végre az Euratom kutatási és képzési programjait. Az e programokat létrehozó tanácsi rendeletek meghatározzák a főbb cselekvési irányvonalakat és a finanszírozásukhoz szükséges indikatív pénzügyi összeget. A Bizottság fogadja el az Euratom közvetlen és közvetett cselekvésekre vonatkozó munkaprogramjait, amelyek – általában kétéves alapon – részletesen meghatározzák a prioritásokat, a költségvetést és az alkalmazandó eszközöket.

2.A főbb megállapítások összefoglalása

2.1.A program relevanciája

A program általános célkitűzése a 2014–2020 közötti időszakban a nukleáris kutatási és képzési tevékenységek folytatása volt, hangsúlyt fektetve a nukleáris biztonság, védettség és a sugárvédelem folyamatos javítására. Másodszor, az is a program célja volt, hogy hozzájáruljon az energiarendszer hosszú távú széntelenítésének biztonságos, hatékony és zavartalan megvalósításához. A program célkitűzései és hatálya a Tanács által a 2011. márciusi fukusimai nukleáris balesetet követően elért kompromisszumon alapult. E kompromisszummal összhangban a program célja a nukleáris technológiák biztonságos használatának biztosítása volt, megfelelő egyensúlyt teremtve a meglévő európai nukleáris technológiák biztonságának támogatása és a jövőbeni biztonság megteremtésének szükségessége között.

Az értékelés eredményei azt mutatják, hogy a program rendkívül releváns kutatási és képzési tevékenységeket támogatott a nukleáris biztonság, védettség és sugárvédelem területén, hozzájárulva annak biztosításához, hogy Európa ezeken a területeken megfeleljen a legmagasabb szintű normáknak. Ugyanakkor a program hozzájárult az uniós energiarendszer hosszú távú dekarbonizációjához azáltal, hogy tudásalapot és megoldásokat biztosított a következőkhöz: i. a meglévő atomerőművek hosszú távú üzemeltetése; ii. a fúziós energia fejlesztése; valamint iii. a fejlett nukleáris rendszerek biztonsági vizsgálata. A konzultáció során kiderült, hogy a program a kutatásban érdekelt felek és a nukleáris kutatás végfelhasználói, azaz a nukleáris ipar, az erőművek üzemeltetői és a biztonsági hatóságok szempontjából is mérvadó. A munkaprogramokban javasolt intézkedések relevanciáját a pályázati felhívások iránti folyamatos érdeklődés is igazolta. A munkaprogramokkal összhangban a program egy 96 kutatási és képzési projektből, 3 európai közös programból és a JRC-nek az egyedi célkitűzések szempontjából releváns kutatásokat támogató tevékenységeiből álló portfóliót finanszírozott (lásd az alábbi táblázatot).

Egyedi célkitűzés	Az Euratom 2014 és 2020 között indított közvetett cselekvései
Nukleáris biztonság	-A meglévő atomerőművek és más nukleáris létesítmények biztonságossága, beleértve a hosszú távú üzemeltetést is: 32 projekt -A fejlett nukleáris rendszerek biztonságossága: 13 projekt -Leszerelés és bontás: 7 projekt -Egyéb biztonsági projektek: 6 projekt
A radioaktív hulladékok kezelése	-Kiégett fűtőelemek és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok geológiai elhelyezése, ártalmatlanítást megelőző kutatás: EURAD közös program és PREDIS projekt -A hulladék jellemzésével, kezelésével, ártalmatlanításával és nyomon követésével kapcsolatos konkrét tudományos és technológiai kérdések: 13 projekt
Nukleáris szakértelem és kiválóság	A multidiszciplináris nukleáris készségeket fenntartó képzési és mobilitási tevékenységek támogatása: 15 projekt (ezenfelül az Euratom által finanszírozott valamennyi kutatási és innovációs tevékenység költségvetésének mintegy 4–5 %-át fordították képzésre [PhD- vagy annál alacsonyabb szinten])
Sugárvédelem és a sugárzás orvosi alkalmazásai	-Az ipari, gyógyászati vagy környezeti kitettségből eredő csekély sugárdózisok kockázatainak kutatása: CONCERT Euratom közös program, RadoNorm projekt -A sugárvédelem optimalizálása az ionizáló sugárzás orvosi alkalmazásaiban (képalkotás, sugárterápia): 4 projekt -Az orvosi radioizotópok kutatóreaktorokban történő uniós gyártásának biztosítására irányuló kutatás: 1 projekt
Fúziós energia (megvalósíthatósági, jövőbeli fúziós erőművek előkészületei, innováció)	-A magfúziós kutatás új szervezetének (EUROfusion konzorcium) bevezetése -Az ütemterv kidolgozása és végrehajtása a következőkre összpontosítva: (1) fúziós berendezéseken végzett kísérletek, amelyek az ITER-re és a fúziós erőművekre való extrapoláció alapjául szolgálnak; (2) a jövőbeli fúziós erőművek tervezésének és technológiáinak (anyagok, tenyészköpeny stb.) fejlesztése -A fúziós technológia átadása az iparnak (EUROfusion cselekvés)
Kutatási infrastruktúrák	Támogatás a kutatóreaktorok innovatív fűtőanyagainak minősítéséhez (2 projekt), a jövőbeli kutatóreaktorokhoz való hozzáférési jogok biztosítása (1 projekt), az európai kutatóreaktorok összehangolt használatának támogatása (1 projekt), IFMIF-DONES-készítés (1-projekt)

Közvetett cselekvések (kutatási támogatások és képzési tevékenységek)

a)A nukleáris rendszerek biztonságossága

A program – a munkaprogramokkal összhangban és folyamatban lévő kutatások visszajelzései alapján – olyan maghasadással kapcsolatos kutatási projekteket finanszírozott, amelyek kulcsfontosságú biztonsági kérdésekre összpontosítottak (beleértve az atomerőművek üzembiztonságát és az új konstrukciók biztonsági elemeit is). Az atomerőművek európai flottájának növekvő átlagéletkora megkövetelte – és megköveteli –, hogy különös figyelmet fordítsunk az erőművek öregedési és hosszú távú üzemeltetési stratégiáira. Ahhoz, hogy megértsük a biztonság szempontjából releváns alkotóelemek lebomlási mechanizmusait és e lebomlásnak az általános biztonságra gyakorolt hatásait, kutatásra van szükség. Az e kutatásból származó ismeretek támogathatják a biztonsági ráhagyás tudományosan megalapozott értékelését, és lehetővé tehetik a biztonsági fejlesztések időben történő végrehajtását. Az ilyen típusú kutatások által létrehozott előrejelző eszközök és értékelési módszerek elősegítik a meglévő nukleáris létesítmények időszakos biztonsági felülvizsgálatát. De a szabályozókat is segíteni fogják az új konstrukciók értékelése során. A program által finanszírozott kutatás, különösen az atomerőművek hosszú távú működésének lehetővé tételére irányuló kutatás azt is bizonyította, hogy a nukleáris kutatás jelentős horizontális előnyökkel jár az energia- és éghajlat-politika, valamint az energiaellátás biztonsága szempontjából.

b)Biztonságos, hosszabb távú megoldások kidolgozása a radioaktív hulladékok kezelésére

A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló 2011/70/Euratom irányelvben előírtaknak megfelelően az azt követő Euratom-munkaprogramok keretében indított kutatási tevékenységek célja az volt, hogy segítsék a tagállamokat a radioaktív hulladékok Unión belüli biztonságos és hatékony kezelésével kapcsolatos kulcsfontosságú kérdésekben. E kutatási tevékenységek többek között a következőket érintették: i. a jövőbeli geológiai ártalmatlanító létesítmények biztonságossága; ii. a radioaktív hulladék kondicionálása; iii. a kiégett fűtőelemek hosszú távú viselkedése tárolóban; és iv. a leszerelt területek megtisztítása. A program intézkedései arra is irányultak, hogy ezen a területen közös programozást vezessenek be annak érdekében, hogy segítsék a tagállamokat nemzeti hulladékgazdálkodási programjaik kidolgozásában és végrehajtásában.

c)A nukleáris szakértelem és kiválóság fejlesztése és fenntartása az Európai Unióban:

A program olyan egyedi intézkedéseket finanszírozott, amelyek a nukleáris ágazaton belüli kulcsfontosságú készségek és kapacitások fenntartását célozták. A munkaprogramokkal összhangban a program az összes kutatási és innovációs tevékenység költségvetésének egy részét erre a célra különítette el. A nukleáris technológiák valamennyi alkalmazási területen történő alkalmazása, valamint a nukleáris biztonság és védettség magasan képzett munkaerőt igényel és szükségessé teszi a tudásbázis megőrzését. Az EU-ban a munkaerő általános helyzetét veszélyeztették – és továbbra is veszélyeztetik – a nyugdíjazások és a releváns tantárgyakat tanuló diákok számának csökkenése.

d)Sugárvédelem és a sugárzás orvosi alkalmazásainak fejlesztése

A program pályázati felhívások útján olyan intézkedéseket finanszírozott, amelyek: i. lehetővé tették a természetes és mesterséges forrásokból származó sugárzás káros hatásainak jobb megértését; valamint ii. hozzájárultak a sugárzási technológiák hasznos alkalmazásainak kiterjesztéséhez, különösen az orvostudomány területén (képalkotás és sugárterápiák). A 2014–2020 közötti időszakban finanszírozásra kiválasztott intézkedések közé tartozott különösen a CONCERT európai közös program 5 . Ez az európai közös program egy az európai sugárvédelmi kutatási platformok által támogatott új megközelítést követett az alábbi öt kulcsfontosságú területen: alacsony dózisok kockázatai, dozimetria, veszélyhelyzet és felkészültség, radioökológia, és gyógyászati alkalmazások. Különböző tudományos közösségeket integráló további multidiszciplináris kutatásra van szükség az e kockázatokhoz kapcsolódó mechanizmusok meghatározásához, valamint az ezen alacsony dózisok esetében előforduló látens rákos megbetegedések és érrendszeri betegségek kockázatának számszerűsítéséhez.

e)Fúziósenergia-kutatás (a megvalósíthatóság bizonyítása, erőművi előkészületek)

Az értékelés kiemeli az Euratom által finanszírozott intézkedések relevanciáját a program alábbi két egyedi célkitűzésének megvalósítása szempontjából: a magfúzió mint energiaforrás megvalósíthatóságának bizonyítása és a jövőbeli fúziós erőművek előkészítése. Ezen előrelépés (2020-ban a mérföldkövek 97 %-ának teljesítése) megvalósításához az Euratom által finanszírozott magfúziós kutatás megszervezéséhez a tanácsi rendeletben előírt új megközelítésre volt szükség. Az európai fúziós laboratóriumok 2014-ben létrehoztak egy új kutatási szervezetet, az EUROfusion konzorciumot, amely a fúziós ütemterv köré szerveződő és nyolc tematikus „küldetésen” alapuló európai közös projektet hajtott végre. A fúziós ütemterv a mágneses plazmaösszetartással szabályozott fúzió energiaforrásként való fejlesztésének átfogó, részletes és célorientált megközelítését jelentette. Végrehajtása jelentős előrelépést tett lehetővé a nemzetközi magfúziós kutatási projekt, az ITER 6 megépítéséhez és hasznosításához szükséges tudományos alapok megteremtése, valamint egy jövőbeli fúziós erőmű műszaki alapjainak fejlesztése terén. Az új szervezet lehetővé tette a jelentős nemzeti társfinanszírozással (a konzorcium költségvetésének 45 %-a) rendelkező nemzeti laboratóriumok számára, hogy erőiket egyesítve 5 815 kutató, mérnök és segédmunkatárs (2020-ban 734 aktív doktori hallgató) használja ki a közös kutatási létesítményekben rejlő lehetőségeket, ami sokféle felfedezéshez és tudásalkotáshoz vezetett (5 350 lektorált publikáción keresztül). Az EUROfusion tevékenységeinek relevanciáját az ITER és az Euratom tudományos és műszaki bizottsága is megerősítette.

A Közös Kutatóközpont közvetlen cselekvései

Az utólagos értékelés kimutatta, hogy a közvetlen tevékenységek relevánsak a program egyedi célkitűzései, nevezetesen a következők szempontjából: i. a nukleáris biztonság és a nukleáris védettség javítása; ii. a szabványosítással kapcsolatos nukleáris tudásalap kiválóságának növelése; iii. a tudásmenedzsment, az oktatás és a képzés ügyének előmozdítása; és iv. a nukleáris vonatkozású szakpolitikák támogatása. E célkitűzések teljesítésével a Közös Kutatóközpont (JRC) nukleáris kutatása hozzájárult a nukleáris terület jelenlegi szükségleteinek és kihívásainak kezeléséhez, ezért továbbra is releváns. A folyamatos relevanciát: i. biztosították a JRC kétéves munkaprogramjának szükséges módosításai, ii. vizsgálták a program egyedi célkitűzéseinek fényében; és iii. hozzáigazították a nukleáris környezet változásaihoz.

Az értékelt időszakban a JRC tevékenységeinek relevanciáját a nukleáris anyagokkal kapcsolatos kutatásai is igazolták. Ez a kutatás: i. megerősítette az EU jelenlegi nukleáris flottájának lehetséges hosszú távú üzemeltetésére vonatkozó biztonsági elemzést; valamint ii. megalapozta az új nukleáris konstrukciók, például a kis méretű moduláris reaktorok biztonsági értékelését. A referenciaanyagokkal kapcsolatos közvetlen kutatás hozzájárult a környezetben lévő radioaktivitás mérésének harmonizációjához az EU-n belül és kívül, és ezzel teljesítette a fokozott szabványosítás általános célkitűzését. A JRC szakértelme segített az Euratom nukleáris biztosítéki rendszerének végrehajtásában is. A 2014–2020 közötti időszakban a JRC által létrehozott EUSECTRA képzési központ kulcsfontosságú szerepet játszott az uniós tagállamok nukleáris védelmi kapacitásainak megerősítésére irányuló célkitűzés elérésében azáltal, hogy több mint 1 600 frontvonalbeli és bűnüldöző szervi tisztviselőt képeztek ki a nukleáris felderítés és kriminalisztika területén. A JRC régóta fennálló szakértelme és áttörést jelentő kutatásai, amelyeket a nukleáris tudomány orvosi alkalmazásai terén végrehajtott közvetlen cselekvések tesznek lehetővé, szintén jelentős hatást gyakoroltak a rák kezelésére.

A JRC tevékenységei révén a következő célkitűzéseket támogatta: i. az alapvető készségek kiépítése és fenntartása; valamint ii. a tudásmenedzsment támogatása a nukleáris biztonság, védettség és biztosítékok terén az EU-ban. Ezt nagyrészt a kutatási létesítményeihez való nyílt hozzáférést biztosító program tette lehetővé, amely 23 tagállam és társult ország 84 intézményének javát szolgálta az értékelt időszakban, és amelynek közvetlen eredményeként 140 tudományos cikk és 64 doktori értekezés született.

A JRC által a programon keresztül megszerzett független műszaki és tudományos szakértelem három végrehajtási területen támogatta az Európai Bizottság más főigazgatóságait. Ez elősegítette a nukleáris biztonságról, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséről, a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításáról 7 , valamint az alapvető biztonsági előírásokról szóló tanácsi irányelvek végrehajtását. A JRC technikai és tudományos szakértelme hozzájárult a Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz 8 végrehajtásához is, és foglalkozott a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz nukleáris 9 és radiológiai vonatkozásaival.

A programban meghatározott célkitűzések teljesítése érdekében a JRC részt vesz a megfelelő fórumokon, hálózatokban és technológiai platformokban, például a következőkben: i. SNE-TP (Fenntartható Atomenergia Technológiai Platform); ii. IGD-TP (a radioaktív hulladékok geológiai elhelyezésének gyakorlati megvalósításával foglakozó technológiai platform); iii. az EERA (Európai Energiakutatási Szövetség) nukleáris anyagokra vonatkozó közös programja; és iv. az Európai Atomenergetikai Oktatási Hálózatok Szövetsége. A JRC számos partnerrel kötött együttműködési megállapodást, többek között a következőkkel: i. az uniós kutatóintézetek legfontosabb érdekelt felei; ii. nemzetközi partnerek (például a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és az OECD Atomenergiaügynöksége); és iii. nem uniós országok intézményei, például az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma vagy Japán Atomenergia-ügynöksége. Az e partnerekkel folytatott együttműködési megállapodások célja a nukleáris kutatás azon kulcsfontosságú területeinek azonosítása, ahol a JRC nukleáris tevékenységei a legrelevánsabbak és az Euratom-közösség számára kritikus jelentőséggel bírnak.

2.2.A program eredményessége

A befejezett és folyamatban lévő cselekvésekből származó bizonyítékok azt mutatják, hogy a közvetlen és közvetett cselekvések kézzelfoghatóan hozzájárultak a program valamennyi célkitűzésének eléréséhez 10 .

Közvetett cselekvések – Maghasadás

2020 végéig a Bizottság öt pályázati felhívást tett közzé a maghasadással kapcsolatos kutatás területén. 98 projektet választottak ki, amelyekben mintegy 8 000 fő dolgozott, köztük 200 tudományos vezető (a 8 000 alkalmazott 2,5 %-a), 5 000 tapasztalt kutató (62,5 %), 500 kutatót (6,25 %), 800 – teljes vagy részmunkaidőben az adott projektben részt vevő – PhD-hallgató (10 %) és 1500 más ágazatokban tevékenykedő szakember (mérnökök, technikusok, adminisztratív támogatást nyújtók) (18,75 %).

A nukleáris biztonsággal kapcsolatos projektek számos releváns eredményt hoztak. Néhány esetben ezek az eredmények jelentős előrelépést jelentettek az eredeti legkorszerűbb állapothoz képest a biztonság és a meglévő atomerőművek hosszú távú üzemeltetése, a jövőbeli koncepciók és a leszerelés fő területein. A főbb vívmányok közé tartoznak a következők:

·fejlett számítógépes modellek és szimulációk létrehozása a különböző reaktorrendszerek biztonsági elemzéséhez, súlyos balesetek esetén is (az atomerőművek II. és III. generációja),

·a súlyos balesetek kezelésére irányuló stratégiák kidolgozása az olvadt reaktormag tartályon belül tartásának biztosítása érdekében,

·hozzájárulás a IV. generációs, generikus tervezésű reaktorok biztonsági igazolásához és értékeléséhez, valamint a biztonság szempontjából releváns alkatrészek teszteléséhez és minősítéséhez,

·baleseti forgatókönyvekre vonatkozó adatbázisok létrehozása az európai atomerőművek valamennyi meglévő és új típusa tekintetében,

·a besugárzott anyagokra vonatkozó adatbázisok és az elsődleges rendszerek és alkatrészek hosszú távú integritásának értékelésére szolgáló modellek létrehozása,

·az atomerőművek alkatrészeinek fáradásvizsgálatára vonatkozó protokollok elkészítése,

·a meglévő atomerőművekbe utólag, a jövőbeli atomerőművekbe pedig tervezetten beépíthető innovatív tartalék hűtőrendszerek tervezése és tesztelése,

·fejlett anyagok kifejlesztése a nukleáris rendszerek számára, beleértve a sugárzási hatások értékelésére szolgáló számítógépes modelleket, valamint új szerkezeti anyagok kifejlesztése és stressztesztelésük,

·biztonságos leszerelést és bontást szolgáló eszközök és módszerek, amelyek célja a kockázatok csökkentése.

Egyes esetekben a projekt érdekelt felei (iparágak, közműszolgáltatók, szállításirendszer-üzemeltetők, biztonsági hatóságok stb.) és a végfelhasználók már most is használják az elért eredményeket.

A program a sugárvédelem területén a következők révén ért el sikereket: i. több kutatási platform, szervezet és intézmény első alkalommal történő összefogása az EU-ban; és ii. a sugárvédelem legelső közös ütemtervének kidolgozása. Az első ütemterv kidolgozásából levont tanulságokat már figyelembe is vették az EURAMED rocc-n-roll projekt részeként az egészségügy területére vonatkozó, konkrétabb stratégiai kutatási terv kidolgozása során. Emellett a CONCERT platform lebonyolította a legelső felhívásokat, felhasználva az európai közös projektek keretében kiírt egyéb felhívások tanulságait. A stratégiai kutatási terv előkészítésével párhuzamosan 13 alapkutatási projektet hajtottak végre sikeresen, amelyek ígéretes eredményekkel zárultak. A program egyértelműen hozzájárult a kockázatértékeléshez, a sugárvédelem optimalizálásához, valamint a radon és a természetben előforduló radioaktív anyagok kezeléséhez.

2014 és 2020 között jelentős eredmények születtek a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek geológiai elhelyezése terén, például a következők: i. a kristályos kőzetekben való tárolásra vonatkozó engedélyek kiadása Finnországban és Svédországban; ii. egy agyagos tároló építésére és üzemeltetésére vonatkozó engedélykérelem Franciaországban; és iii. előrelépés az elhelyezés terén (pl. Svájcban). Ez azt jelzi, hogy a különböző befogadó kőzetekben található geológiai tárolók különböző koncepciói elérték a biztonsági értékeléshez és az ipari alkalmazáshoz szükséges tudományos és technológiai érettséget. Ezekben a fejlett tagállamokban az évtizedek során társfinanszírozott erős nemzeti K+F programok és Euratom-projektek – beleértve a most vizsgált projekteket is – alapvető fontosságúak voltak ahhoz, hogy a kiégett fűtőelemek és a nagy aktivitású radioaktív hulladékok tárolására szolgáló tárolók megvalósítása elérje a jelenlegi állapotot. Az egymást követő programok során fokozatosan azonosították és a megfelelő szinten kezelték a bizonytalanságokat (pl. az ártalmatlanítási teljesítmény és a biztonsági ráhagyás tekintetében). Következésképpen a tudásbázisnak köszönhetően szilárd alapokra helyezték a biztonságot. Mostanra pedig már az optimalizálandó területek és a lehetséges technológiai innovációk meghatározása terén is megtették az első lépéseket.

Közvetett cselekvések – Magfúzió

Bár a fúziós energia továbbra is hosszú távú törekvés, az értékelés azt mutatja, hogy a 2014–2020-as időszakban az EUROfusion konzorcium az ütemtervnek megfelelően fokozatos előrehaladást ért el, és a 2014–2020 közötti időszakra kitűzött mérföldkövek 97 %-át teljesítette.

Az EUROfusion konzorcium emellett jelentősen csökkentette a kockázatokat, és javította az ITER előre jelzett teljesítményét, növelve az abba vetett bizalmat, hogy az ITER, amint elkészül, eléri az alapcélokat. A Közös Európai Tóruszban (Joint European Torus, JET) 2021. december 21-én elért, rekordszintű 59 MJ fúziós energia egyértelmű siker, a programot megkoronázó eredmény. Az ITER átfogó céljait és integrált forgatókönyveit a JET eredménye határozza meg, amely a plazmaösszetartás fizikájának megértésében elért jelentős előrelépésre támaszkodik. A prediktív szimulációs eszközöket különböző európai laboratóriumok kísérleti eredményei alapján validálták.

Előrelépés történt a jövőbeli fúziós erőművek speciális technológiái (anyagok, tenyészköpenyek stb.) és a DEMO 11 tervezési erőfeszítései terén is. A leendő fúziós reaktorok valamennyi komponenséhez kiválasztottak a potenciálisan használható anyagokat, amihez a fúziós anyagok tesztelésére szolgáló létesítményre volt szükség. A DEMO előzetes koncepcióterve hátterében zajló mérnöki munka sokkal egyértelműbbé tett számos kritikus tervezési kérdést, ahogy magát az általános integrációs kihívást is.

Mindazonáltal a DEMO kutatása még nem vezetett olyan koncepcionális tervhez, amely kellően alacsony kockázattal járna ahhoz, hogy műszaki tervezésre is sor kerülhessen, különösen a plazma és a teljesítmény kérdésére vonatkozó forgatókönyvek tekintetében.

Az oktatás és képzés területén az EUROfusion adatai pozitív tendenciát mutatnak a releváns témákon dolgozó doktori hallgatók számában (amely éves szinten 9 %-kal, 2020-ra 734 PhD-hallgatóra emelkedett), valamint a posztdoktori ösztöndíjasok számában (amely 100 %-kal emelkedve 2020-ra 34-re nőtt). Ennek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a magfúziós kutatók száma az ütemterv végrehajtásához szükséges szinten maradjon.

Összességében a program által támogatott magfúziós kutatás előrelépést jelent annak biztosítása felé, hogy amint az ITER elkészül, az EU rendelkezzen az üzemeltetéséhez szükséges know-how-val és készségekkel, és ezzel párhuzamosan egy jövőbeli fúziós erőmű tudományos és műszaki alapjainak kidolgozásával is előrehaladjon. E kettős célkitűzés alapvető fontosságú volt – és marad továbbra is – a fúziós energiában rejlő energiatermelési lehetőségek fejlesztéséhez. Ezen intézkedések relevanciája még nyilvánvalóbbá válik egy újabb kontextusban, amelyet a következők jellemeznek: i. a nemzetközi verseny fokozódása a magfúziós kutatás területén, beleértve a tehetségekért folyó versenyt is; ii. a területen aktív magánszektor megjelenése, beleértve az induló innovatív vállalkozásokat is; és iii. erős befektetői érdeklődés.

Közvetlen cselekvések – Maghasadás

A JRC tevékenységei eredményességének értékelése megerősítette a JRC-nek a program egyedi célkitűzései által meghatározott területeken a tudományra és a szakpolitikai döntéshozatalra gyakorolt hatását. A JRC valójában jelentősen hozzájárult az e területeket érintő uniós szakpolitikák alakításához és végrehajtásának támogatásához, amint azt az alábbi, független szakértők által kiválasztott és értékelt esettanulmányok is szemléltetik. Ezek a tevékenységek hozzájárulnak a közvetlen cselekvésekre vonatkozóan meghatározott egyedi célkitűzések hatékony teljesítéséhez, amint azt a következő esettanulmányok is mutatják:

·az atomerőművek üzemi tapasztalataival foglalkozó európai visszajelzési rendszere,

·a JRC részvétele az Európai Biztosítéki Kutatás-Fejlesztési Társaságban,

·a JRC nukleáris kutatási létesítményeihez biztosított nyílt hozzáférés,

·a célzott alfaterápia kutatása,

·a CBRN- (vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris) fenyegetések kiválósági központjai,

·a kiégett fűtőelemek jellemzésére irányuló kutatás a meghosszabbított átmeneti tárolás biztonsági értékelésének javítása érdekében,

·a Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz (INSC) végrehajtásának támogatása,

·a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz végrehajtása.

Úgy vélték, hogy az értékelt – környezeti, társadalmi vagy egészségügyi kérdésekre irányuló – tevékenységek az esetek több mint 90 %-ában hosszú távú társadalmi hatásokkal járnak. Az értékelés azt is megállapította, hogy javult a JRC érdekelt felekkel folytatott együttműködése és szakpolitikai relevanciája. A JRC figyelemreméltóan hozzájárult a tudományos ismeretekhez azáltal, hogy sokszor hivatkozott és szakmailag lektorált munkákat publikált a legjobb tudományos folyóiratokban. Kutatási tevékenységeinek értékelése alapján a JRC összességében kompetens és hatékony tudományos és tudásszolgáltató.

1. célkitűzés: a nukleáris biztonság javítása (beleértve az atomreaktorokat és fűtőanyagokat, a hulladékgazdálkodást és a veszélyhelyzeti felkészültséget):

A JRC kutatása hozzájárult az atomreaktorok és fűtőanyagok biztonságosságának javításához, és a balesetek modellezésére szolgáló szoftverek, eszközök és referenciaadatok, valamint kódok fejlesztésével támogatta az elöregedő atomerőművek hosszú távú üzemeltetésre vonatkozó biztonsági értékelését. Ez a kutatás a hagyományos nukleáris fűtőanyagok biztonsági és teljesítményelemzését is támogatta. A Közös Kutatóközpont által működtetett Üzemeltetési Tapasztalatok Európai Visszajelzési Rendszerének köszönhetően az alábbiak révén javult a nukleáris biztonság: i. a bevált gyakorlatok megosztása; ii. aktuális témákkal foglalkozó tanulmányok készítése; és iii. a nukleáris létesítményekben előforduló váratlan eseményekre vonatkozó adatok tárolása és elemzése. A JRC emellett technikai szakértelmet biztosított a radiológiai adatok cseréjére szolgáló EURDEP-rendszer, valamint a radiológiai balesetek vagy veszélyhelyzetek esetén korai értesítést küldő ECURIE-rendszer fenntartásához és működtetéséhez, ezáltal támogatva a 87/600/Euratom tanácsi határozat (ECURIE-rendszer) és a 2000/473/Euratom ajánlás teljesítését.

Az innovatív technológiák és a IV. generációs rendszerek területén a JRC a radioaktív hulladékok kezelésére, a nukleáris biztonságra és a fejlett nukleáris rendszerek proliferációval szembeni ellenálló képességére összpontosító alapozó és alkalmazott kutatást végzett. Ez a kutatás elősegíti az innovatív nukleáris technológiák biztonsági értékelését. E technológiák fejlesztése és potenciális jövőbeli hozzájárulása a fenntartható energiarendszerhez (azokban a tagállamokban, amelyek úgy döntenek, hogy alkalmazzák őket) hatással van az uniós szakpolitikákra. Ebben az összefüggésben a JRC az Euratom végrehajtó szerve is a IV. generációs technológiákkal foglalkozó nemzetközi fórumon.

A radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos közvetlen cselekvések a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó megbízható stratégia szempontjából releváns tudományos és műszaki szempontokra terjedtek ki. A közvetlen cselekvések a kiégett fűtőelemek és a nagy aktivitású radioaktív hulladékok geológiai elhelyezésére vonatkozó szabályozási és engedélyezési eljárások kidolgozását is támogatták. A kutatási eredmények a kiégett fűtőelemek jellemzőinek, valamint a kiégett fűtőelemrudak tárolás közbeni tulajdonságainak és viselkedésének vizsgálatából származnak.

2. célkitűzés: a nukleáris védettség javítása (beleértve a biztosítéki intézkedéseket, a nonproliferációt, a kriminalisztikai eljárásokat és a tiltott kereskedelmet)

A nukleáris biztosítékok és a nonproliferáció tekintetében a JRC a K+F, a felszerelésfejlesztés és az Euratom-ellenőrök képzése révén segítette a biztosítéki technológiák fejlesztését és támogatását az Euratom biztosítéki rendszerének hatékony végrehajtása érdekében. Ilyen technikai támogatást nyújtottak az Európai Bizottság támogatási programján keresztül mind a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ), mind más érdekelt feleknek a nemzetközi biztosítéki rendszer megerősítése érdekében. Más kutatási tevékenységek (például a kettős felhasználású termékekre vonatkozó információgyűjtés, elemzés és tanulmányok) célja az EU atomsorompó-rendszerének megerősítése volt. A nukleáris védettség olyan terület, amelyre nagy igény mutatkozik az uniós tagállamok körében, és a JRC e területen szerzett szakértelme a következőkre összpontosított: i. a nukleáris és egyéb radioaktív anyagok tiltott kereskedelmének felderítésének és az arra való reagálás; és ii. a kapacitások kiépítésére irányuló tevékenységek.

3. célkitűzés: a szabványosítással kapcsolatos nukleáris tudásalap kiválóságának növelése

A környezetvédelmi megfigyelés és a sugárvédelem területén a kutatás célja a nemzeti laboratóriumok által végzett radioaktivitás-mérések harmonizálása volt különböző tevékenységek révén, beleértve a laboratóriumok közötti összehasonlító gyakorlatokat az uniós tagállamok személyzetének képzése érdekében. A JRC legkorszerűbb kísérleti nukleáris létesítményei lehetővé tették a következők előállítását: i. nukleáris adatok; ii. referenciaanyagok mérése; és iii. megfelelőségi eszközök. Ezek segítettek a nukleáris adatok naprakészen tartásában és hozzáférhetőségében, közvetlenül hozzájárulva a nemzetközi referenciaadat-könyvtárakhoz.

4. célkitűzés: a tudásmenedzsment, az oktatás és a képzés ügyének előmozdítása

A kutatási infrastruktúrát a nyílt hozzáférésű programon keresztül hozzáférhetővé tették az uniós tagállamok külső felhasználói számára a nemzeti kutatás kiegészítése és az Euratomon belüli rendkívül speciális infrastruktúra használatának optimalizálása érdekében. Ez lehetővé tette a JRC számára, hogy továbbra is kulcsszerepet játsszon a tudásmenedzsmentben, az oktatásban és a képzésben. A JRC különböző tanfolyamokon és képzéseken keresztül is előmozdította a tudás és a képzés ügyét.

5. célkitűzés: a nukleáris biztonságra és védettségre vonatkozó uniós szakpolitika támogatása

A JRC technikai szakértelme számos, a nukleáris biztonsággal és védettséggel kapcsolatos tevékenység támogatását segítette elő. A JRC például a nemzeti programok és az időszakos nemzeti jelentések felülvizsgálatával támogatta a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek biztonságos kezeléséről szóló irányelv végrehajtását. A JRC az Euratom-Szerződés 7. fejezetéből eredő jogi kötelezettség részeként támogatta a biztosítékok EU-n belüli végrehajtását is. A JRC célzott tevékenységeket végzett az e területre vonatkozó uniós szakpolitikát közvetlenül támogató koncepciók, eszközök és módszertanok kidolgozása érdekében. A nukleáris biztonság EU-n kívüli javítása is megvalósult a Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz révén, amelynek hatékony végrehajtását a JRC támogatja.

A nukleáris védettség és a CBRN-kockázatok területén a JRC a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközön keresztül támogatta a Bizottság nem uniós országokban folytatott programjait.

2.3.Programhatékonyság

Közvetett cselekvések

Az utólagos értékelés összességében magas szintű hatékonyságot mutat mind a Bizottság általi irányítás (pl. a közvetett cselekvések esetében a támogatások kezelése és a pályázatok értékelése), mind a kutatási konzorciumok általi végrehajtás terén. A Bizottság a közvetett cselekvésekhez kapcsolódó saját igazgatási kiadásait jóval a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó működési költségvetés 6,5 %-os átlaga alatt tartotta. A Horizont 2020 és a program kezdetétől bevezetett egyszerűsítési intézkedések jelentősen javították a hatékonyságot, különösen a támogatások odaítéléséhez szükséges idő mérőszáma tekintetében.

2020-ig öt pályázati felhívást tettek közzé a program keretében, és e felhívások lezárásáig 254 támogatható pályázatot nyújtottak be, amelyek összesen 726 millió EUR pénzügyi hozzájárulást igényeltek. E támogatható pályázatok közül 98-at választottak ki finanszírozásra, 415 millió EUR Euratom-hozzájárulással.

A program esetében a támogatás odaítéléséhez szükséges átlagos idő 238 nap volt (a 2007–2013-as Euratom-program 313 napjához képest).

Különösen fontos a magfúziós kutatással, a sugárvédelemmel és a radioaktív hulladékokkal kapcsolatos európai közös projektek hatékonyságának elemzése, különösen az irányítás és a kormányzás vonatkozásában, mivel ezek az eszközök teszik ki a közvetett cselekvések költségvetésének 75 %-át.

A magfúziós kutatás szervezeti felépítése a program elindításával jelentős átalakuláson ment keresztül. A magfúziós kutatás régóta elkülönült terület az alábbiak miatt: i. a vállalkozás jellege és nagyságrendje; ii. az alkalmazott eszközök egyedi összetétele; és iii. a Bizottság egyedülálló koordinációs szerepe, amely – bár az 1990-es évek óta fokozatosan csökkent – még mindig különbözött a más területeken megszokottól. A 2012-es fúziós ütemterv hatékony végrehajtása érdekében a program keretében támogatott magfúziós kutatás megszervezéséhez új megközelítésre volt szükség 12 .

Egy független értékelést követően a Bizottság 2014-ben ötéves támogatást ítélt oda a nemzeti fúziós laboratóriumokból és intézetekből álló EUROfusion konzorciumnak egy fúziós ütemterven alapuló európai közös projekt végrehajtására. 2019-ben, a 2019–2020-as időszakra vonatkozó Euratom-program létrehozásáról szóló rendelet 13 elfogadását követően az EUROfusion-támogatást 2022 végéig meghosszabbították. Az Euratom teljes költségvetési hozzájárulása az európai közös projekthez 679 millió EUR volt, amely a konzorcium teljes költségvetésének 51 %-át teszi ki. A 2020 utáni hosszabbítás zökkenőmentes átmenetet biztosított a társfinanszírozott európai fúziós kutatási partnerségre, az EUROfusionra, amely ma is aktív.

Először fordult elő, hogy Európa-szerte az összes nemzeti erőfeszítés hatékonyan integrálódott az EU által támogatott kutatásba, amely mintegy 33 különálló munkacsomag (projekt és munkacsoport) keretében átfogó kutatási tevékenységeket foglal magában. Ezek a különálló munkacsomagok kiterjednek az oktatási és képzési intézkedésekre, a nemzetközi együttműködés szempontjaira, az ipari részvételre, a központosított programirányításra, valamint a kulcsfontosságú erőforrások hatékony felhasználására a legfontosabb létesítményekhez való valóban transznacionális hozzáférésen keresztül. A program- és projektirányítás – és a hozzájuk kapcsolódó irányítási struktúrák – átláthatóbbá váltak, és az információk ma már könnyen hozzáférhetők a Bizottság számára, amely továbbra is átfogó nyomonkövetési és értékelési hatáskörrel rendelkezik. Az értékelés azt is kimutatta, hogy az EUROfusion 2014 és 2020 közötti szervezeti struktúrája alkalmas volt arra, hogy a 2021–2025-ös programozási időszakban folytassa a fúziós ütemterv végrehajtását, feltételezve, hogy az ütemterv hatálya és terjedelme továbbra is hasonló marad a 2014–2020-as programozási időszakéhoz.

A Közös Kutatóközpont közvetlen tevékenységei

Az értékelő szakértők elismerték i. a Közös Kutatóközpontban a közös projektirányítási módszertan bevezetésére tett erőfeszítéseket; és ii. az összes nukleáris tevékenység egyetlen igazgatóság alá történő összevonásával elért hatékonyságnövekedést. A 2014 és 2020 közötti értékelt időszakban a közvetlen cselekvésekre elkülönített teljes költségvetés 828 369 000 EUR volt.

Ugyanebben az időszakban a JRC évente további 30 millió EUR-t kapott külön hitelként egyes elavult nukleáris kutatási létesítményei leszerelési programjának finanszírozására. Bár ez a pénzügyi hozzájárulás elkülönült a közvetlen cselekvések költségvetésétől, a JRC leszerelési tevékenységekben részt vevő személyzetének kiadásait a kutatási költségvetésből fedezték.

A JRC közvetlen cselekvéseinek költségvetés-végrehajtásában a teljes személyzeti költség a költségvetés 55 %-át tette ki, ami 2014-ben, a jelentéstételi időszak elején, 710 főt jelentett, amely 2020-ra fokozatosan 660 főre csökkent. Ez magában foglalta a közvetlen cselekvések keretében tevékenységeket végző személyzetet (körülbelül 47 %), az infrastruktúrával, a karbantartással és a sugárvédelemmel foglalkozó személyzetet (körülbelül 12 %), a leszerelési tevékenységekben részt vevő személyzetet (11 %), valamint az egyéb támogató feladatokat ellátó személyzetet (29 %).

A JRC kutatási programok keretében nyújtott teljesítményének hatékony nyomon követése érdekében az egész szervezetre kiterjedő, éves felülvizsgálatra kerül sor. E gyakorlat célja a termelékenység és a hatás mérése, egyrészt a szakpolitikát támogató eredményeknek és a szakmailag lektorált folyóiratokban megjelent tudományos publikációknak, másrészt az eredmények szakpolitikát támogató hatásának értékelése révén.

A 2014 és 2020 közötti időszakban számos szakpolitikát támogató eredmények (1 114 tudományos és műszaki jelentés, 147 technikai rendszer, 154 képzés) valósult meg konkrét felhasználók számára és az uniós szakpolitikák támogatására. A JRC közvetlen cselekvései révén számos tudományos eredmény is született: 1 076 cikket és konferencia-kötetet publikáltak lektorált folyóiratokban; 444 cikk járult hozzá monográfiához vagy jelent meg más folyóiratokban; továbbá 51 könyv vagy könyvfejezet született. A JRC létesítményeit igénybe vevő hallgatók 28 PhD-dolgozatot is sikeresen elkészítettek. A bibliometrikus mutatók és hatásmérők alapján a JRC kutatási publikációk terén elért teljesítménye jócskán átlag feletti volt, tekintélyes termelékenységgel, a leggyakrabban idézett publikációk között vagy a leggyakrabban idézett folyóiratokban szerepelve.

Mindezek az eredmények az uniós szakpolitikák tudományos támogatását eredményezték: az értékelési időszakban 373 kézzelfogható hatást azonosítottak. A Covid19-világjárvány 2020-ban jelentős negatív hatást gyakorolt a kutatási tevékenységekre, és némi késedelmet okozott az outputok teljesítésében. Mindazonáltal számos enyhítő intézkedést vezettek be, amelyek biztosították a legmagasabb prioritású munka folytonosságát olyan területeken, mint például a nukleáris biztosítéki laboratóriumok. A JRC nukleáris létesítményeihez való nyílt hozzáférés kérdését (amelyet a kijárási korlátozások megnehezítettek) részben a kísérletek távfelügyeletével oldották meg, és azzal, hogy számos képzést virtuálisan is elérhetővé tettek.

Az Euratom-program 2014–2018 közötti időszakra vonatkozó időközi értékelő jelentése ajánlást fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy a JRC igazolja a program költséghatékonyságát. Erre az ajánlásra válaszul összehasonlító tanulmány készült három olyan, közvetett cselekvés keretében megvalósuló projektről, amelyekben a JRC különösen fontos szerepet töltött be. Ez a tanulmány kimutatta, hogy a JRC részvételének költséghatékonysága összhangban volt a többi partner részvételének költséghatékonyságával. Bár a szakértők értékelésükben azt is javasolták, hogy a JRC dolgozzon ki fő teljesítménymutatókat a szakpolitikák támogatását szolgáló tudományos tevékenység hatékonyságának mérésére, érdemes megemlíteni, hogy a 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó Euratom-programhoz most már a mutatók teljes készlete került kidolgozásra. Ez a teljes mutatókészlet segíteni fog a rövid, közép- és hosszú távú hatásútvonal mérésében.

2.4.A program koherenciája és uniós hozzáadott értéke

A program belső koherenciája is megfelelő volt, és más uniós programokkal és szakpolitikákkal is összhangban állt. Magán a programon belül a Bizottság biztosította a maghasadással és magfúzióval kapcsolatos kutatások közötti kapcsolatot azáltal, hogy a mindkét terület szempontjából releváns témákkal – például az anyagkutatással és a trícium kezelésével – foglalkozó projekteket támogatott. A közvetlen és közvetett cselekvések közötti szinergiákat és kiegészítő jelleget az is biztosította, hogy a JRC a közvetett cselekvések keretében zajló 86 projektből 38-ban részt vett (a kutatási konzorcium tagjaként), valamint számos kutató számára hozzáférést biztosított kutatási infrastruktúrájához.

Ez garantálta a szakértelem és a know-how általános megosztását. A JRC biztosította a koherenciát a közvetlen cselekvések programban leírt öt egyedi célkitűzése, valamint a különböző kutatási területek (biztonság és radioaktív hulladékok kezelése; védettség és biztosítékok; oktatás és képzés; és tudásmenedzsment) között. Ezenkívül a különböző tevékenységi területek közötti jó együttműködés előmozdítása érdekében 2016-ban új struktúrát fogadtak el a JRC-n belül, hogy az Euratom közvetlen cselekvéseinek végrehajtásával kapcsolatos valamennyi hatáskört egyetlen igazgatóság alá csoportosítsák. Ez javította a kommunikációt és az átláthatóságot, és pozitív hatást gyakorolt a végrehajtott tevékenységek eredményességére, hatékonyságára és koherenciájára.

Az egyéb uniós programokkal és szakpolitikákkal való összhangot a JRC szervezeti egységei és a közvetett cselekvések támogatási követelményei biztosították az Euratom-irányelvek és -eszközök végrehajtásának támogatása érdekében 14 . A fejleszthető területek közé tartozik a Horizont Európa más tematikus területeivel való szinergiák kiaknázása, amely szükséges az olyan átfogó kérdések kezelése érdekében, mint az egészségügy, az űrbe telepített energiarendszerek és a polgári biztonsági kutatás.

A program külső koherenciáját mind az EU-tagállamok, mind a nemzetközi szervezetek által végrehajtott kutatási programokkal a JRC tevékenységi körének gondos kiigazítása révén biztosították. Ezt az összehangoltságot a JRC következő szervezetekben való részvétele és a velük folytatott eszmecserék is biztosították: i. technológiai platformok vagy hálózatok (például SNE-TP [a fenntartható atomenergia technológiai platformja], IGD-TP [a geológiai hulladékelhelyezés gyakorlati megvalósításával foglalkozó technológiai platform] vagy az EERA nukleáris anyagokkal kapcsolatos közös programja); és ii. az Európai Atomenergetikai Oktatási Hálózathoz hasonló szövetségek. A külső érdekeltekkel kötött kétoldalú együttműködési megállapodások szintén a JRC által a program keretében végzett munka uniós és globális szintű koherenciájának támogatását szolgálták. E külső érdekelt felek közé tartozott a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Nukleáris Energia Ügynöksége (OECD-NEA) és több különböző harmadik ország is.

A program uniós hozzáadott értéke abból eredt, hogy a maghasadás- és fúziós kutatás terén a kiválóság, a szakértelem és a multidiszciplinaritás szélesebb körét tudta mozgósítani, mint amire az egyes tagállamok önállóan képesek lettek volna.

Ezt bizonyítja a program keretében a maghasadás területén indított projektek változatos portfóliója. Egy másik példa a fúziós kutatási infrastruktúrák közös hasznosítása, amely az Euratom által Európa-szerte támogatott kutatók és mérnökök (a program által lefedett időszakban mintegy 8 300 fő) közös törekvésein alapul. Ez a széles körű koordináció különösen előnyös a kisebb tagállamok számára, amelyek kihasználhatják az összevonásból adódó méretgazdaságosságot. A fúziós kutatásban ezt példázzák a kisebb laboratóriumok, amelyek az európai fúziós kutatási létesítmények számára fontos tudományos témákra vagy alrendszerekre specializálódva jelentős hozzájárulást nyújthatnak, miközben megőrizhetik láthatóságukat az európai konzorciumon belül. 

A közvetlen cselekvések uniós hozzáadott értéke a JRC egyedülálló helyzetén alapult, amely független és régóta működő műszaki és tudományos szolgálatként támogatja az uniós szakpolitikák, különösen a nukleáris irányelvek 15 (azaz a nukleáris biztonságról, az alapvető biztonsági előírásokról, a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek biztonságáról, valamint a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításáról szóló irányelvek) előkészítését, végrehajtását és nyomon követését. Ugyancsak példa volt erre a biztosítékok területe, ahol a JRC szakértelme elengedhetetlen volt az Euratom biztosítéki rendszerének szükséges támogatásához.

Összességében a program révén a JRC képes volt további ismereteket gyűjteni, valamint készségeket és a szakértelmet fenntartani, és ezáltal hozzáadott értéket nyújtani az Euratom számára. Ezt jól példázzák a következők:

·az EU-n belüli műveleti tapasztalatok összegyűjtése az Üzemi Tapasztalatok Európai Visszajelzési Rendszerén keresztül, ami hozzájárul a nukleáris biztonság javításához;

·a JRC nukleáris infrastruktúrájához való hozzáférés az uniós projektek részeként, lehetővé téve a külső felhasználók számára, hogy olyan kísérleteket végezzenek, amelyek saját szervezetükben nem lehetségesek,

·a frontvonalbeli tisztviselők számára nukleáris biztosítékokkal és védettséggel kapcsolatos képzést nyújtó európai uniós védelmi képzési központ személyzete, vagy az Euratom IV. generációs rendszerekkel kapcsolatos kutatási erőfeszítéseinek koordinálása a IV. generációs nemzetközi fórum keretében az Euratom végrehajtójaként.

3.A döntéshozatali folyamatba beépítendő következtetések és levont tanulságok

3.1.Következtetések

Az értékelés megállapítja, hogy a program jelentős mértékben támogatta a nukleáris biztonságot, védettséget és sugárvédelmet az EU-ban, hozzájárulva annak biztosításához, hogy Európa a legmagasabb szintű normáknak feleljen meg ezeken a területeken. Ugyanakkor a program hozzájárult az uniós energiarendszer hosszú távú dekarbonizációjához azáltal, hogy tudásalapot és megoldásokat biztosított a meglévő atomerőművek hosszú távú üzemeltetéséhez. A program hozzájárult továbbá i. a fúziós energia fejlesztéséhez szükséges ismeretek és technológiák, valamint ii. a fejlett nukleáris rendszerek biztonsági vizsgálatának előmozdításához.

Az értékelés számos fontos következtetést tartalmaz, amelyek közül hatot az alábbi bekezdések ismertetnek.

1.Az együttműködésen alapuló kutatás révén a program lehetővé tette az egész Európára kiterjedő megközelítést a következők tekintetében: i. a nukleáris biztonság és a sugárvédelem javítása valamennyi alkalmazási területen; és ii. a magfúzió energiaforrásként való fejlesztésének kihívása. A program jelentősen növelte az EU azon képességét, hogy szélesebb körben mozgósítson kiválóságot, szakértelmet és multidiszciplinaritást a nukleáris kutatás terén, és olyan hatásokat érjen el, amelyek messze túlmutatnak azokon, amelyek nemzeti vagy regionális szinten lettek volna elérhetők. Ez különösen előnyös a kisebb tagállamok számára, amelyek ki tudták aknázni az egész Európára kiterjedő összefogás és a JRC létesítményeihez való nyílt hozzáférés által biztosított méretgazdaságosságot.

Az értékelés azt mutatta, hogy az EU-hoz 2004 után csatlakozott tagállamok jelentős mértékben vettek részt a programban, mivel a projektek 89 %-ában vett részt legalább egy, e tagállamokból származó szervezetet. Az atomenergiát nem használó tagállamok főként a sugárvédelemmel, az orvosi alkalmazásokkal és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos projektekben vettek részt. Egyes tagállamok – például Ausztria, Dánia, Görögország, Írország és Portugália – szintén részt vettek a nukleáris biztonsággal és a nukleáris adatokkal kapcsolatos kutatásokban, hogy fenntartsák az e területeken meglévő készségeket.

2.A program jelentős szerepet játszott a nukleáris ágazaton belüli kulcsfontosságú készségek és kapacitások fenntartásában. Az Euratom-projektekben mintegy 13 815 kutató, mérnök és segédmunkatárs vett részt (8 000 a maghasadás, míg 5 815 a magfúzió területén), támogató környezetet biztosítva az ötletek cseréjéhez és a kutatók új generációjának képzéséhez.

A program eredményeit a mára gyökeresen átalakult szakpolitikai környezet fényében kell értékelni. E megváltozott szakpolitikai környezetet a következők jellemzik: i. az új geopolitikai és gazdasági valóság (az EU dekarbonizációs céljai, az energiabiztonság előmozdítása, valamint a meglévő létesítmények biztonságára és védelmére való összpontosítás); és ii. fokozott érdeklődés a nukleáris energia és a kutatási igények iránt (új technológiák, mint például kis méretű moduláris reaktorok). Ez a megváltozott szakpolitikai környezet növelte a nukleáris terület iránti érdeklődést, és felhívta a figyelmet számos új kutatási igényre.

3.Az Euratom pályázati felhívásai során jelentős volt a kutatási támogatásokra való túljelentkezés aránya (minden egyes kiválasztott projektre 2,6 benyújtott pályázat jutott). Ez a következőket jelzi: i. nagy fokú érdeklődés mind a kutatói közösség, mind az ipar részéről, valamint ii. magas szintű kapacitás a kiváló kutatási projektekhez mind a kutatói közösségben, mind az iparban. Az Euratom finanszírozási folyamatának versenyjellege tovább növelte a pályázatok minőségét, biztosítva, hogy a nukleáris biztonság és a sugárvédelem szempontjából releváns területeken végezzenek kutatásokat. Az adatokból az is kiderül, hogy az Euratom kutatási projektjeiben és az európai közös projektekben részt vevő érdekelt felek jelentős mértékű köz- és magánfinanszírozást mozgósítottak

Ez azt jelzi, hogy bár egyértelmű igény mutatkozik a közfinanszírozás növelésére, a magán- és állami érdekelt felektől származó források mozgósítása továbbra is lehetséges, és a jövőben még inkább szükséges lesz az Euratom-célkitűzések előmozdítása érdekében. A köz- és magánfinanszírozás mozgósítására különösen az alábbiak érdekében lesz szükség: i. az ipari értékláncok és az általános versenyképesség megőrzése és előmozdítása az EU nukleáris ágazatában; és ii. az uniós magánszektor innovációs potenciáljának kihasználása a fúziós technológia fejlesztésének felgyorsítása érdekében.

4.A program által finanszírozott kutatás bizonyította, hogy a nukleáris kutatás jelentős horizontális előnyökkel jár a következők szempontjából: i. energia- és éghajlat-politika; ii. az energiaellátás biztonsága; és iii. a nem energiatermelési célú alkalmazások, különösen az egészségügyben.

5.A program eredményei azt mutatják, hogy történt némi javulás a nemek közötti egyensúly terén. Bár számos más mérnöki és tudományos ágazat is hasonló számadatokkal rendelkezik, egyértelmű, hogy a jelenlegi és jövőbeli Euratom-programok keretében sokkal erőteljesebben kell foglalkozni a nukleáris kutatásban tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenséggel.

6.A program értékelése rávilágított arra, hogy javítani kell a nukleáris kutatással kapcsolatos kommunikációt és a kutatás láthatóságát, ami hozzájárul majd mind a tudományos értékelés minőségének, mind a kutatási eredmények felhasználásának javításához. A Bizottság ösztönözni fogja a politikai döntéshozók és más kulcsfontosságú érdekelt felek további bevonását. A JRC 2021–2025-ös időszakra vonatkozó új nukleáris stratégiájában már szerepel a nukleáris tevékenységekkel kapcsolatos szisztematikus és célzott kommunikációra vonatkozóan kidolgozott terve.

3.2.Levont tanulságok

Az utólagos értékelés jelentős, tényeken alapuló megállapításokat tartalmaz, és kiemeli a legfontosabb javítandó területeket.

A maghasadással kapcsolatos kutatás (nukleáris biztonság) közvetett cselekvései esetében az értékelés szerint a hatékonyság javítható lenne nagyobb, integráltabb projektek támogatásával, amelyek egy adott téma valamennyi különböző kérdését és szempontját (például a nyomásálló reaktortartály öregedésének hatásai) felölelik. Az értékelés megállapította, hogy a megfelelő műszaki megközelítés és rendszerintegráció biztosítása érdekében az európai iparnak össze kell hangolnia az új atomerőművek fejlesztésével kapcsolatos biztonsági projekteket. Folytatni kell továbbá az Euratom-támogatások (közvetett cselekvések) támogatásával végzett kutatás integrálására irányuló munkát mind i. a nemzeti szinten e vonatkozásban végzett munka, mind ii. az Euratom közvetlen cselekvésein keresztül (a JRC által) e vonatkozásban végzett munka révén. Végezetül az értékelés javasolta, hogy fokozzák a nemzetközi együttműködést, hogy az kiterjedjen a NAÜ és az OECD-NEA égisze alatt végzett ide vonatkozó kutatásokra is.

Az értékelés megállapította, hogy javítani kell az Euratom által finanszírozott maghasadási projekteket végrehajtó konzorciumok jelentéstételét. Az egyértelmű, tömör és tényszerű jelentéstétel elengedhetetlen a projektek előrehaladásának, eredményeinek és várt eredményeinek átfogó megértéséhez.

Az értékelés azt mutatja, hogy a fejlett nukleáris rendszerekkel kapcsolatos kutatás további fejlődéséhez az erőfeszítéseket és az erőforrásokat arra a néhány fejlett nukleáris rendszerre és alkalmazásra kell összpontosítani, amelyekhez az európai iparnak valóban érdeke fűződik.

A szakértők azt javasolták, hogy a nukleáris kutatás előmozdítása érdekében teremtsenek kapcsolatot és működjenek együtt releváns, de nem nukleáris területen tevékenykedő, nem hagyományos partnerekkel. A nukleáris kutatás fejlődésének lehetséges területei például a mesterséges intelligencia, a korszerű gyártás, a nukleáris technológiákra alkalmazott 3D nyomtatás, az integrált és hibrid energiarendszerek, valamint a villamosenergia-termeléstől eltérő nukleárisenergia-alkalmazások (például nukleáris hő, hidrogéntermelés, az energiaigényes iparágak dekarbonizációja és nukleáris sótalanítás). Tovább kell fejleszteni a fúzió és a maghasadás közötti szinergiákat, nemcsak a fejlett anyagok hagyományos területén, hanem a mesterséges intelligencia, a nem energiatermelési célú alkalmazások, a fejlett modellezés és szimuláció és a kísérleti vizsgálatok terén is.

A sugárvédelemmel kapcsolatos kutatás terén az értékelés megállapította, hogy a tudományos kérdések szélesebb körének – többek között például az alacsony dózishoz kapcsolódó kockázatok, vagy a tervezett és meglévő kitettséggel, valamint a sugárterhelési veszélyhelyzetekkel kapcsolatos számos egyéb kérdés – lefedése érdekében tovább lehetne ösztönözni a multidiszciplináris megközelítést. A CONCERT európai közös projekt által készített sugárvédelmi ütemterv és az ionizáló sugárzás orvosi alkalmazásának stratégiai kutatási terve szilárd alapot biztosít a jövőbeli legkorszerűbb pályázati felhívásokhoz, így ezeket szisztematikusan ki kell dolgozni.

Az értékelés azt mutatja, hogy a radioaktív hulladékok kezelése terén elért eredményekre tekintettel a kutatásnak a pusztán tudományos ismeretszerzéstől fokozatosan eltávolodva egyre inkább a mélységi geológiai létesítmények üzemeltetésére, bezárására és felügyeletére kell összpontosítania. Egy erre irányuló közös program irányításának integrálnia kell ezt a fejlődést azáltal, hogy megerősíti a hulladékgazdálkodási szervezetek és a műszaki biztonsági szervezetek szerepét. Ugyancsak nagyobb figyelmet érdemel, hogy milyen etikai alapokon nyugszanak a radioaktív hulladékok kezelése és ártalmatlanítása során hozott stratégiai döntések.

Bár a program jelentős haladást ért el a fúziós energia területén, ez a kutatási terület a nemzetközi verseny erősödésének és a fúziós energiával foglalkozó élénk magánszektor globális megjelenésének köszönhetően az elmúlt években gyorsan változott. Az értékelés azt mutatja, hogy a jövőbeli fúziós erőmű műszaki tervezésének folytatásához az Euratom-programnak most és az elkövetkező néhány évben a kritikus kérdések és kockázatok azonosítására, valamint annak meghatározására kell összpontosítania, hogy mennyi kockázat elfogadható. Ezt követően innovációra lesz szükség a fúziós energia szempontjából kritikus alaptechnológiák kezeléséhez és a kapcsolódó kockázatok csökkentéséhez. Bár a program hozzájárult ahhoz, hogy jelentős előrelépést érjünk el a plazmafizika megértésében az ITER szempontjából és azon túlmenően is, a kísérleti eredmények további előrejelzéséhez, elemzéséhez és értelmezéséhez számítástechnikai eszközök fejlesztésére is szükség van. A jövőbeli fúziós erőmű hatékony projekttervezést is igényel. Bár az ipar várhatóan hatékony projekttervezést valósít meg, az Euratom által finanszírozott intézkedések is magukban foglalhatnak egy speciális fúziós ismeretekkel kombinált projekttervezési és -irányítási képzési programot.

Következő lépések: A program ezen végső értékelésében szereplő meglátások és következtetések nemcsak a 2021–2025 közötti időszakra szóló program folyamatban lévő végrehajtásának alakításában, hanem a jövőbeli nukleáris kutatási kezdeményezésekre vonatkozó szakpolitika-fejlesztés befolyásolásában is döntő szerepet fognak játszani. A független szakértők észrevételeinek többségével már a folyamatban lévő, 2021–2025-ös Euratom-programban is foglalkoznak (a részleteket lásd a mellékletben). Az értékelés számos, az Euratom által finanszírozott kutatással kapcsolatos kihívást is azonosított, például a következőket: i. a jelentéstétel minősége és az adatok rendelkezésre állása; ii. a magfúziós kutatás fejlesztésének szükségessége; valamint iii. maghasadási partnerségek, figyelembe véve a változó kutatási környezetet. A jelenlegi, 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó program közelgő időközi értékelése mellett ezeket a kérdéseket is figyelembe fogják venni az Euratom-program 2026–2027-re történő meghosszabbítására és a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslat előterjesztésekor.

1. melléklet – A szakértők közvetett cselekvésekre vonatkozó ajánlásai és a Bizottság válasza

A magfúziós kutatásra vonatkozó ajánlások

1.A jövőbeli fúziós erőmű műszaki tervezésének folytatása érdekében az Euratom-programoknak most és az elkövetkező néhány évben a következőkre kell összpontosítaniuk: i. a kritikus kérdések és kockázatok azonosítása; és ii. az elfogadható kockázat mértékének meghatározása. Ezért innovációra lesz szükség e kockázatok mérsékléséhez. A valódi kihívás ezen innovációk azonosítására és rangsorolására, valamint az Euratom-programba való beépítésükre irányuló folyamat bevezetése lesz.

2.Bár a program hozzájárult ahhoz, hogy jelentős előrelépést tegyünk a plazmafizika megértése felé az ITER szempontjából és azon túlmenően is, a kísérleti eredmények előrejelzéséhez, elemzéséhez és értelmezéséhez a számítástechnikai eszközök további fejlesztésére is szükség lesz a 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó Euratom-program keretében. Ezek az eszközök ezt követően az ITER-ben is felhasználhatók lennének átfogó, kisülések közötti elemzésre.

3.A jövőbeli fúziós erőmű hatékony projekttervezést igényel. Bár ezt az elemet várhatóan az ipar fogja biztosítani, az EUROfusionnak fontolóra kell vennie egy, a speciális magfúziós ismeretekhez igazított projekttervezési és -irányítási képzési rendszer kidolgozását.

A Bizottság válasza

A Bizottság osztja a szakértők véleményét, és célja az Euratom-program által finanszírozott magfúziós kutatás javítása. A fúziós kutatási környezet gyorsan változik, mivel növekszik a nemzetközi verseny, és a fúzió területén világszerte élénk magánszektor alakul ki. Az európai fúziós know-how és az ipari kapacitás elveszhet, ha kutatásaink szervezésének módját nem ehhez igazítjuk, és ha az uniós magánszektor innovációs potenciálját nem használjuk ki a technológiai fejlődés felgyorsítására. Fontos lépés lenne a fúziós energia szempontjából kritikus alaptechnológiákkal kapcsolatos innováció támogatása az EU-ban.

A 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó, folyamatban lévő Euratom-program időközi értékelése a fúziós villamosenergia rendelkezésre bocsátásának felgyorsításához elengedhetetlen kérdések széles körével foglalkozik majd. Az időközi értékelés lezárását követően a Bizottság javaslatot kíván előterjeszteni az Euratom-program 2026–2027-es időszakra történő meghosszabbítására, amelyben a legsürgetőbb kérdésekkel foglalkozik majd.

A maghasadással kapcsolatos kutatásra vonatkozó ajánlások és a Bizottság válasza

1.A nukleáris biztonsággal kapcsolatos közvetett cselekvések hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében a Bizottságnak előnyben kellene részesítenie a nagyobb, integráltabb projektek benyújtását, amelyek egy adott téma valamennyi különböző kérdését és szempontját felölelik (például a nyomásálló reaktortartály öregedésének hatásai). Növelni kell a finanszírozást az oktatás és képzés, a tudásmenedzsment, a készségfejlesztés és a személyzeti kapacitás támogatása érdekében. Rendkívül fontos, hogy az Euratom-támogatások (közvetett intézkedések) segítségével és az Euratom közvetlen (a JRC által végrehajtott) intézkedései révén végzett munkát összekapcsolják a nemzeti szinten végzett vonatkozó munkával. A megfelelő műszaki megközelítés és rendszerintegráció biztosítása érdekében az új reaktorok kifejlesztésével kapcsolatos valamennyi biztonsági projektet az európai iparnak kell koordinálnia. Végezetül a NAÜ és az OECD-NEA bevonásával fokozni kell a nemzetközi együttműködést.

A Bizottság válasza: a 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó programban a Bizottság olyan rendelkezéseket vezetett be, amelyek már most is foglalkoznak ezen ajánlások némelyikével. A korábbi programhoz képest kevésbé előíró jellegű pályázati témák nagyobb szabadságot biztosítanak a konzorciumoknak az önszerveződésre, ami növeli a hatékonyságot. Az oktatáshoz, képzéshez és infrastruktúrához való hozzáférést szisztematikusan támogató nagyobb projektekre vonatkozó tervünknek hosszú távon javítania kell a helyzetet. A program közvetlen és közvetett cselekvéseinek integrációját tovább kell erősíteni azáltal, hogy az Euratom pályázati felhívásaiban a konzorciumok számára elérhetővé tesszük a JRC létesítményeit és know-how-ját. A program időközi értékelése értékelni fogja ezeket az intézkedéseket, és további iránymutatást nyújt majd a jövőbeli Euratom-támogatásokhoz.

2.Itt az ideje, hogy az Euratom észszerűsítse a kutatási tevékenységek támogatását, valamint erőfeszítéseit és erőforrásait arra a néhány fejlett nukleáris rendszerre és alkalmazásra összpontosítsa, amelyekben az európai ipar valóban érdekelt. Más, az uniós ipar szempontjából érdektelen rendszereket nem szabad finanszírozni, vagy finanszírozásuk esetén csak az általános készségek fenntartását kell célozni.

A Bizottság válasza: a 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó program a fejlett nukleáris rendszerekre összpontosít, amelyek esetében a kutatási projektek tudományos alapot nyújthatnak a szabályozó hatóságok számára a biztonság értékeléséhez és a nukleáris biztonsági irányelveknek való megfelelés igazolásához. A pályázati felhívás kiértékelését követően a program a legmagasabb színvonalú pályázatokon alapuló projekteket indította el, amelyeket szilárd konzorciumok támogattak, többek között a kutatói közösség és az ipar részéről. A program időközi értékelése értékelni fogja ezeket az intézkedéseket, és további iránymutatást nyújt majd a fejlett rendszerek jövőbeli Euratom-támogatására vonatkozóan. A Bizottság figyelembe fogja venni a változó ipari és kutatási környezetet is, beleértve a kis méretű moduláris reaktorok ipari szövetségének eredményeit és a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály keretében végzett munkát is.

3.Az Euratom által finanszírozott maghasadási projekteket végrehajtó konzorciumok jelentéstételének minősége javítható lenne. A jelentéseknek a következőket kellene világosan, tömören és tényszerűen ismertetniük: i. a kezdeti legkorszerűbb technika tekintetében elért eredmények; ii. az áthidalt hiányosságok; iii. a főbb eredmények; és iv. a várt eredmények. A jelentéseknek hivatkozniuk kellene a kutatási eredmények meglévő és potenciális végfelhasználóival való interakciókra is.

A Bizottság válasza: a Bizottság együtt fog működni a konzorciumokkal annak biztosítása érdekében, hogy a jelentéstétel minősége javuljon, és a jelentések az értékelés által kiemelt elemekre összpontosítsanak, ezáltal elősegítve a projektek nyomon követését és a program jövőbeli értékelését. E célból a Bizottság támogatást nyújtó hatóságként élni fog azzal a hatáskörével, hogy a későbbi támogatáskifizetések előtt időszakos jelentésmódosításokat kérjen.

4.A nukleáris közösségen kívül, már széles körben alkalmazott leginnovatívabb témák és technológiák esetében erősen ajánlott az érintett, nem nukleáris területen működő, nem hagyományos partnerekkel való kapcsolatteremtés együttműködés. A nukleáris kutatás fejlődésének lehetséges területei például a mesterséges intelligencia, a korszerű gyártás, a nukleáris technológiákra alkalmazott 3D nyomtatás, az integrált és hibrid energiarendszerek, valamint a villamosenergia-termeléstől eltérő nukleárisenergia-alkalmazások (például nukleáris hő, hidrogéntermelés, az energiaigényes iparágak dekarbonizációja és nukleáris sótalanítás).

A Bizottság válasza: a Bizottság számára a 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó, folyamatban lévő Euratom-programban alapvető fontosságú az olyan ágazatközi szinergiák támogatása, amelyek a nukleáris biztonság növelése érdekében előmozdítják a különböző ágazatokban elért eredményeket. A Bizottság az atomenergia alternatív alkalmazásainak biztonsági szempontjaira is nagy hangsúlyt fektet. Végezetül a program finanszírozást biztosít az ionizáló sugárzás olyan nem energiatermelési célú alkalmazásainak fejlesztéséhez, amelyek az orvosi és más, innovatív területeken alkalmazhatók, például: i. az EU stratégiai autonómiáját szolgáló nukleáris technikák (nyersanyagok előállítása és visszanyerése); ii. a körforgásos gazdaság (a nem radioaktív hulladék csökkentése); és iii. az éghajlatváltozás és a szennyezés nyomon követése. A Bizottság ezekkel a témákkal a 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó Euratom pályázati felhívásaiban foglalkozott, amelyeket az időközi értékelés részletesen tárgyalni fog.

5.Tovább kell fejleszteni a fúziós és maghasadási kutatás közötti szinergiákat, nemcsak a fejlett anyagok hagyományos területén, hanem a mesterséges intelligencia, a nem energiatermelési célú alkalmazások, a fejlett modellezés és szimuláció, valamint és a kísérleti vizsgálatok terén is.

A Bizottság válasza: a folyamatban lévő, 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó program keretében a Bizottság folytatja a maghasadás és a fúzió közötti szinergiák fejlesztését olyan területeken, mint a biztonsági értékelés harmonizációja, a trícium kezelése és a nukleáris adatok. A Bizottság hangsúlyozza továbbá a fúziós technológiák nem energiatermelési célú alkalmazásokban történő további felhasználását a technológiatranszferre irányuló EUROfusion-programon keresztül. A Bizottság mind az Euratom pályázati felhívásaiban, mind az EUROfusion partnerségen keresztül foglalkozott ezekkel a témákkal, amelyeket az időközi értékelés részletesen tárgyalni fog.

6.A sugárvédelem terén tovább kell ösztönözni a multidiszciplináris megközelítést. Az Euratomnak a tudományos kérdések szélesebb körére kell kiterjednie, nemcsak az alacsony dózisú alkalmazások kockázataira, hanem számos más, a tervezett, a meglévő és a vészhelyzeti expozíciós helyzetekkel kapcsolatos kérdésre is.

A Bizottság válasza: a Bizottság megbízta a PIANOFORTE-t, amely egy új, társfinanszírozott európai sugárvédelmi partnerség, hogy a 2021–2025közötti időszakra vonatkozó program keretében fogadjon el átfogó, multidiszciplináris megközelítést az e területen folytatott kutatásra és innovációra vonatkozóan. A PIANOFORTE pályázati felhívásai megerősítik ezt a megközelítést, mivel olyan kérdésekre vonatkozó pályázati felhívásokat is tartalmaznak, mint a háborúból, a fegyveres konfliktusokból, a természeti katasztrófákból eredő fenyegetések, valamint az új nukleáris technológiákra való vészhelyzeti felkészültség és reagálás. A program időközi értékelése értékelni fogja ezeket az intézkedéseket, és további iránymutatást nyújt majd a partnerség jövőbeli Euratom-támogatásához.

7.Az ionizáló sugárzás orvosi alkalmazásai és a kapcsolódó sugárvédelem területére vonatkozó stratégiai kutatási terv, amelyet az EURAMED rocc-n-roll projekt megfelelő ütemtervével együtt dolgoztak ki, kiváló alapot biztosít a jövőbeli legkorszerűbb pályázati felhívásokhoz. A stratégiai kutatási terveket szisztematikusan kell kidolgozni a tervezett, a meglévő és a veszélyhelyzeti sugárterhelési helyzetek valamennyi területén. A CONCERT elnevezésű európai közös projekt által kidolgozott közös sugárvédelmi ütemterv jó kiindulópont lehet.

A Bizottság válasza: az Euratom-támogatás odaítélésével és a PIANOFORTE partnerség 2022. évi létrehozásával ma már létezik az érdekelt felek külön fóruma, amelyen megvitathatják és továbbfejleszthetik a sugárvédelemmel és a kapcsolódó területekkel kapcsolatos stratégiai kutatási terveket és kutatási ütemterveket. Ezek a dokumentumok formálják a PIANOFORTE intézkedéseit, és segítik az Euratom-program egyéb intézkedéseinek végrehajtását. A program időközi értékelése értékelni fogja ezeket az intézkedéseket, és további iránymutatást nyújt majd a sugárvédelemhez nyújtott jövőbeni Euratom-támogatással kapcsolatban.

8.Az EURAD radioaktívhulladék-gazdálkodással kapcsolatos kutatása a hulladékgazdálkodási szervezetek, a műszaki biztonsági szervezetek és a kutatási egységek közös döntéshozatali folyamatának eredménye, amely lehetővé teszi a kutatási igények kiegyensúlyozott megközelítését. A választott kutatási irányok azonban továbbra is erősen összhangban vannak a korábbi Euratom-cselekvésekkel. Tekintettel arra, hogy vannak olyan hulladékártalmatlanító létesítmények, amelyek jelenleg már engedéllyel rendelkeznek (Finnország, Svédország) vagy engedélyezési felülvizsgálat alatt állnak (Franciaország), a kutatásnak fokozatosan el kell távolodnia a tisztán tudományos ismeretek megszerzésétől, és ehelyett az üzemeltetésre, a bezárásra és a felügyeletre kell összpontosítania. Az EURAD irányításának integrálnia kell ezt a fejlődést azáltal, hogy megerősíti a hulladékgazdálkodási szervezetek és a műszaki biztonsági szervezetek szerepét, és lehetővé teszi, hogy a külső tanácsadó bizottság korábbi és hatékonyabb szerepet kapjon a kutatással kapcsolatos döntéshozatalban. A kutatásnak stratégiai szintre kell fejlődnie az újonnan felmerülő, közös érdekű kérdések kezelése érdekében. Ugyancsak nagyobb figyelmet érdemel, hogy milyen etikai alapokon nyugszanak a radioaktív hulladékok kezelése és ártalmatlanítása során hozott stratégiai döntések.

A Bizottság válasza: a Bizottság 2024-ben a radioaktív hulladékok kezelésére irányuló, társfinanszírozott európai partnerséget (EURAD-2) kíván elindítani. A Bizottság már számos követelményt vezetett be az e területen folytatott kutatás szervezésének javítása érdekében, különösen az alábbiak tekintetében: i. a geológiai hulladékártalmatlanító létesítmények biztonságos elindítására és üzemeltetésére vonatkozó ismeretek megszilárdítása; és ii. a kevésbé fejlett nemzeti programokkal rendelkező tagállamok támogatása. Az EURAD-2-nek rendszeres párbeszédet kell folytatnia a szabályozó szervekkel és az ipari érdekelt felekkel a jövőbeli partnerség átfogóvá tétele érdekében. Emellett az EURAD-2-nek inkluzívabbá kell válnia, és meg kell szólítania azokat a tagállamokat, amelyek nem vettek részt az EURAD-ban, mivel a partnerség hatálya valamennyi radioaktívhulladék-leltárral rendelkező tagállamra kiterjed, és nem korlátozódik az atomenergiával rendelkező országokra. A program időközi értékelése értékelni fogja az elért eredményeket, és iránymutatást nyújt majd a jövőbeli Euratom-támogatásokhoz.

2. melléklet – A Bizottság szakértői csoportjának a közvetlen cselekvésekre vonatkozó ajánlásai, valamint a Bizottság válaszai

A munka rangsorolására vonatkozó ajánlások 

1.A JRC-t már korai szakaszban be kell vonni a szakpolitikai főigazgatóságok mellé a prioritások meghatározásába, és központosított folyamatot kell létrehozni annak biztosítására, hogy a munkaprogram tükrözze mind ezeket a prioritásokat, mind pedig a prioritások támogatásához szükséges ismeretek széles körét. Ennek a folyamatnak arra is ösztönöznie kell a szakpolitikai főigazgatóságokat és a JRC-t, hogy szüntessék meg az adatsilókat és integrálják a megfelelő munkafolyamatokat.

2.A testület arra ösztönzi a JRC-t, hogy szisztematikusan dolgozzon ki és alkalmazzon kritériumokat egyedi erősségei és szakpolitikai relevanciája alapján annak eldöntésére, hogy részt vegyen-e egy adott tevékenységben vagy sem.

A Bizottság válasza

A szakértői testület kiemelte, hogy tekintettel a JRC közvetlen cselekvései által lefedett tevékenységek széles körére: i. a JRC-nek van némi lehetősége arra, hogy erőforrásait nagyobb mértékben összpontosítsa a legnagyobb hatású tevékenységekre; és ii. van néhány olyan terület, ahol a JRC egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy biztosítsa a szükséges tudományos bizonyítékokat. A JRC új nukleáris stratégiája egy sor olyan intézkedést foglal magában, amelyek célja a JRC munkájának rangsorolása és a jelenlegi és jövőbeli tevékenységek prioritásainak egyértelmű meghatározása.

A testület rámutatott a JRC-ben végzett különböző tevékenységek bizonyos fokú integrálatlanságára, megállapítva, hogy ez olykor széttagolt megközelítéshez vezet. E tendencia ellensúlyozása érdekében a JRC portfóliók bevezetésével átszervezte munkaprogramját. E portfóliók célja, hogy integrált képet nyújtsanak, és jobban összehangolják az egyértelműen meghatározott prioritások alá tartozó releváns tevékenységeket.

Az Európai Bizottság más főigazgatóságainak kutatási és szakpolitikai igényeire való felkészülést a több főigazgatósággal közösen tervezett klasztertalálkozók biztosítják annak érdekében, hogy összehangolt értékelés alapján határozzák meg a prioritásokat. Ezekre az ülésekre az Európai Bizottság több főigazgatóságát is meghívják, hogy kifejtsék prioritásaikat, és megvitassák azokat a JRC-vel. A nukleáris területen a JRC további koordinációs találkozókat tart a kutatásért és innovációért, az energiaügyért, a nemzetközi partnerségekért, a belügyekért stb. felelős partner főigazgatóságokkal a jövőbeli igényekről folytatott eszmecserék céljából.

Összességében a szakértők úgy találták, hogy a JRC-n belül jól ismertek az intézmény egyedi erősségei, köztük függetlensége, szilárd tudományos alapja, nagy múltú szakértelme, a kutatási létesítmények más kutatókkal való megosztása, valamint az a képesség, hogy biztosítani tudja a kutatás folytonosságát ott, ahol más szereplők különböző kényszerítő körülmények között működnek. Ezek az erősségek kiegészítik a JRC új nukleáris stratégiáját, és ezen azonosított erősségek megszilárdítása nagyrészt összeegyeztethető a JRC stratégiai tervének végrehajtásával, beleértve a prioritások meghatározását és a kutatási infrastruktúrák és a nyílt hozzáférésű programok optimalizálását.

A nukleáris és nem nukleáris tevékenységek holisztikus megközelítésére vonatkozó ajánlások

1.A JRC-nek holisztikusabb megközelítéseket kell alkalmaznia mind munkaprogramjának, mind pedig a szakpolitikai igényekre adott válaszának kialakítása során. Üzleti modelljének részeként stratégiai tervet kell kidolgoznia a társadalomtudományok kutatásaiba való integrálására.

2.A JRC-nek integrálnia kell a társadalomtudományi kutatást az Euratom tevékenységeibe, különösen a kockázatértékelés, a válsághelyzetekre való felkészültség és a reagálás területén, és fel kell használnia a JRC egésze számára kidolgozott megközelítéseket.

3.A JRC-nek még inkább be kell építenie a reziliencia, valamint a zöld és digitális átállás koncepcióját munkaprogramjának az Euratomra vonatkozó részébe.

A Bizottság válasza

A szakértők hangsúlyozták, hogy a szakpolitikai prioritások holisztikusabb, multidiszciplináris integrálására van szükség, és rámutattak arra, hogy a társadalomtudományi szempontok figyelembe vétele a nukleáris kutatásban hozzáadott értéket képvisel. A munkaprogram átszervezése során a portfóliókat azzal az elképzeléssel hozták létre, hogy javítsák a nukleáris és nem nukleáris területek közötti együttműködést és interakciót. A tudományágak közötti integráció ezért idővel tervszerűen kialakul. Erőfeszítéseket tettek például a társadalomtudományi kutatás integrálására a kockázat- és válságkezelési portfólión belül, ahol a nukleáris kockázatot jelenleg holisztikus megközelítés alkalmazásával értékelik a JRC egy másik, nem nukleáris igazgatósága által kidolgozott más CBRN-kockázatokkal együtt. Hasonló együttműködés zajlik a társadalomtudósokkal a kis méretű moduláris reaktorok témájában is, a nukleáris technológia nem villamosenergia-célú alkalmazásai – például a hidrogéntermelés, a távfűtés és a nukleáris tudomány orvosi alkalmazásai – kutatásának részeként. E megközelítés célja, hogy növelje a JRC szakpolitikára gyakorolt hatását, és megossza a szakértelmet/erőforrásokat, miközben ugyanazon kihívás különböző szempontjaival foglalkozik.

Ez a nukleáris és nem nukleáris tevékenységekre egyaránt kiterjedő, integrált megközelítés a JRC nukleáris stratégiájának végrehajtásában is célként szerepel. A szakértők azt is megjegyezték, hogy a nukleáris biztonság, a biztosítékok és a radioaktív hulladékok kezelése területén fel kell mérni az olyan horizontális kérdések integrálásának lehetőségeit, mint a digitalizáció, a mesterséges intelligencia vagy a gépi tanulás. Az arra irányuló erőfeszítések, hogy ezeket az átfogó kérdéseket beépítsük a JRC munkájába, tükröződnek az átalakított irányításban és az új portfólióalapú struktúrában. A digitális technológiák fejlett felhasználása jelenleg a JRC egy új igazgatósága, pontosabban a nukleáris igazgatóságon belül a nukleáris biztosítékokra és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló egysége munkájának középpontjában áll, azonban más területekre is kiterjeszthető.

A kommunikációra vonatkozó ajánlás

1.A JRC-nek kommunikációs stratégiát kell kidolgoznia annak érdekében, hogy javítsa a különböző szinteken folytatott kommunikációját, hozzáigazítva azt a különböző célcsoportokhoz, és a legmegfelelőbb (digitális vagy hagyományos) csatornákat használva e csoportok eléréséhez.

A Bizottság válasza

A szakértők kiemelték a különböző szinteken folytatott kommunikáció javításának lehetőségét, mind i. a JRC-n belül, ii. a JRC és az Európai Bizottság között, mind pedig iii. a JRC és külső érdekelt felei között. Ez egyértelműbbé tenné a JRC által végzett kutatást és az általa elért kézzelfogható hatásokat. A JRC nukleáris stratégiáján belüli egyik intézkedési terület célja, hogy kezelje ezt a kérdést azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt fektet a stratégiai kommunikációra és a célközönség azonosítására, valamint az érdekelt felekkel való jobb együttműködésre.

Az erőforrásokra vonatkozó ajánlás

1.A JRC-nek proaktív tehetségszerzési megközelítést kell alkalmaznia minden vezetői szinten azzal a céllal, hogy sokszínűbb munkaerőt hozzon létre, különös tekintettel a nemek közötti egyensúlyra. Ez éppúgy vonatkozik a külső munkaerő-felvételre, mint a potenciális jelöltek ösztönzését és motiválását célzó megfelelő belső fejlesztési programokra is.

A Bizottság válasza

Mivel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben csökkent az Euratom költségvetése, a JRC nehéz helyzetben van a szükséges szakképzett munkaerő fejlesztése és megtartása terén. E probléma ellenére a JRC nukleáris stratégiája tartalmaz egy sor, a készségekre és a személyzeti szempontokra irányuló intézkedést, amelyek célja, hogy idővel megpróbálják enyhíteni e csökkenés hatását. E gyakorlat célja, hogy biztosítsa a hatékony tudásmenedzsmentet, szem előtt tartva a szükséges kritikus készségeket, amelyeket meg kell tartani vagy helyettesíteni kell. Célja továbbá, hogy (a jelenlegi szigorú korlátozásokon belül) sokféle új tehetséget toborozzon, hogy a jövőben olyan magasan képzett munkatársakkal rendelkezzen, akik a JRC fejlődő prioritásaival összhangban valószínűleg innovációt indítanak el.

A JRC-n belüli és kívüli nukleáris szakértelem és tudás hatékonyabb egyesítése érdekében a stratégia optimalizálni kívánja a személyzet irányítását és igyekszik csökkenteni a széttagoltságot azáltal, hogy a hasonló kutatási tevékenységeket a JRC telephelyein belül egyetlen helyre integrálja. A nukleáris és radioaktív anyagok felhasználásával járó kísérleti tevékenységeket csak a JRC két telephelyén fogják végezni: Geelben (Belgium) és Karlsruhéban (Németország).

A hatás és a hatékonyság nyomon követésére vonatkozó ajánlások

1.A JRC-nek felül kell vizsgálnia a hatás mérésére szolgáló mutatókat, figyelembe véve a kutatásértékelési módszerek reformjára irányuló jelenlegi bizottsági kezdeményezéseket.

2.A JRC-nek fő teljesítménymutatókat kell kidolgoznia a szakpolitikák támogatására irányuló tudományos munkája hatékonyságának mérésére.

A Bizottság válasza

A szakértői testület elismerte a következőket: i. kutatási összefüggésben a hatékonyság mérésének nehézsége; valamint ii. a JRC által az időközi értékelés ajánlására válaszul tett, a költséghatékonyság igazolására irányuló erőfeszítések. A JRC több, közvetett cselekvések keretében megvalósuló projektbeli részvétele kapcsán megvizsgálta az általa felhasznált forrásokat és az eredményeket, amelyeket más konzorciumi partnerek adataival is összevetett. Bár ezen összehasonlítások értelmezése nem mindig egyértelmű, a JRC megállapította, hogy költséghatékonysága hasonló a többi partneréhez. A szakértők azt is megjegyezték, hogy a közelmúltban közös projektirányítási módszertant vezettek be a JRC-ben, és a hatékonyság javítása érdekében egy igazgatóságon belül egyesítették a nukleáris kutatási tevékenységeket.

Emellett a 2021–2025-ös időszakra vonatkozó Euratom-program kidolgozása során a tanácsi határozat részeként sor került a hatásmutatók teljes körének felülvizsgálatára és a programba való beépítésére. Ezek közé tartoznak mind rövid, mind közép- és hosszú távú hatásokra vonatkozó mutatók, amelyek figyelembe veszik a tudományos, társadalmi, innovációs és szakpolitikai dimenziókat.

A nukleáris biztonságra, védettségre és készségekre vonatkozó ajánlások

1.Ami a kis méretű moduláris reaktorokat illeti, a szabályozási szempontok tanulmányozása mellett a JRC-nek ezen új technológiák biztonsági, védelmi és biztosítéki megközelítéseire is összpontosítania kell.

2.A JRC-nek meg kell erősítenie a kiégett fűtőelemek ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek támogatásához szükséges készségeit, és stratégiákat kell kidolgoznia az uniós és nemzeti projektek bevált gyakorlatainak összegyűjtésére és megosztására valamennyi uniós tagállammal együttműködve.

A Bizottság válasza

A szakértői testület elismerte, hogy a nukleáris biztonsággal, védelemmel és biztosítékokkal kapcsolatos készségek kiépítésével és fenntartásával a JRC mind az uniós, mind a tagállami szakpolitikai döntéshozatalt szolgálta. A testület arra is ösztönözte a JRC-t, hogy továbbra is reagáljon és összpontosítson számos kihívásra és mozgatórugóra, különösen az olyan új technológiákra, mint a kis méretű moduláris reaktorok, de az alábbiakra is: i. az atomerőművek leszerelése; ii. a hosszú távú működéssel kapcsolatos kérdések; iii. a kiberbiztonság; iv. a biztosítékok; és v. a nukleáris infrastruktúrákhoz való nyílt hozzáférés.

Elismerve, hogy a nukleáris biztonság szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik, a JRC munkaprogramja átszervezésének részeként a kis méretű moduláris reaktorokkal kapcsolatos tevékenységeket külön portfólióba csoportosította. Célja, hogy ez a portfólió az elméleti, a szimulációs és a kísérleti K+F-re összpontosítson, részben az engedélyezési folyamat támogatása érdekében, a gyakorlat és az iránymutatások uniós szintű harmonizációjának elősegítésével. Más portfóliók, például a NUCTEC, az említett egyéb releváns témákkal foglalkoznak, például az atomerőművek hosszú távú üzemeltetésével, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével. A nukleáris infrastruktúrákhoz való nyílt hozzáférés a lehető legnagyobb mértékben szerepel a releváns kutatási projektekben. Összességében az új kutatás fent említett mozgatórugói a JRC nukleáris stratégiájában meghatározott prioritások közé tartoznak. Ez alól részleges kivétel a leszerelés, amely jelenleg egy külön eszköz 16 tárgyát képezi, amely az alábbiakkal foglalkozik: i. a JRC operatív leszerelési tevékenységei; ii. valamint a leszereléssel kapcsolatos ismeretek kezelése és terjesztése.

A szakértők különösen felhívták a figyelmet arra, hogy javítani lehetne a nukleáris biztonsági politikákat támogató célkitűzések és tevékenységek kiválasztását annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni az energiarendszerek iránti igények esetleges változásait. A szakértők azt is hangsúlyozták, hogy a nukleáris biztonsággal és védettséggel kapcsolatos európai erőforrások folytonosságának biztosítása rendkívül fontos ahhoz, hogy reagálni lehessen a váratlan eseményekre és válságokra. A JRC-nek a nukleáris biztonsági előírásokkal és a nukleáris védettséggel kapcsolatos változó prioritásokra/szükségletekre irányított figyelme és válasza saját munkaprogramjának alakulásában is tükröződik. Ez különösen nyilvánvaló az olyan konkrét eseményekre adott válaszokban, mint például az ukrajnai orosz agressziót és inváziót követő helyzet nukleáris biztonsági értékelése. A JRC a nonproliferáció céljából kifejlesztett stratégiai kereskedelemelemzési és exportellenőrzési szakértelme alapján segített az Oroszországgal szembeni szankciók kidolgozásában is.

Az előrejelzésre és előretekintésre vonatkozó ajánlások

1.A JRC-nek előrejelzési tevékenységeket kell kidolgoznia az atomenergiára vonatkozóan a zöld átállás támogatása és az energiarendszer rezilienciájának előmozdítása érdekében.

2.A JRC-nek i. a 2030-ig tartó időszakra szóló stratégiájában foglaltaknak megfelelően kiemelt prioritásként kell kezelnie az előrejelzési kapacitásokat; ii. elegendő erőforrást kell elkülönítenie; és iii. irányítási struktúrát kell létrehoznia az erőfeszítések optimalizálása érdekében.

3.A JRC-nek kapacitásokat és eszközöket kell kiépítenie a jövőbeli sokkhatásokra való felkészüléshez és az azokra való reagáláshoz. E célból be kell ruháznia a múltbeli és jövőbeli sokkhatásokra vonatkozó adatok gyűjtésébe és fenntartásába.

A Bizottság válasza

A JRC nukleáris tevékenységein belül prioritásként valósítja meg az előrejelzést azáltal, hogy i. állandó kapcsolatot tart fenn fő partnereivel és érdekelt feleivel, valamint ii. feltárja a nukleáris területeken felmerülő igényeket és tendenciákat mind uniós, mind nemzetközi szinten. A JRC olyan európai technológiai platformokban és szövetségekben is részt vesz, amelyek összefogják a főbb érdekelt feleket, és iránymutatást nyújtanak a kapcsolódó nukleáris területek kutatási prioritásaihoz.

Az előrejelzés és az előretekintés beágyazódik a portfólióalapú megközelítésbe, és magában foglalja a válság-előrejelzéssel kapcsolatos szempontokat. Ez a helyzet a válságkezeléssel kapcsolatos helyzetismereti portfólió esetében is, amely integrálja a JRC-n belüli valamennyi kockázatelemzésre, kockázatértékelésre és korai előrejelzésre szolgáló kapacitást. Ez olyan konkrét nukleáris tevékenységeket foglal magában, mint például két riasztási rendszer, az EURDEP és az ECURIE működtetése.

Az előrejelzés előtérbe helyezése a JRC nukleáris stratégiájában meghatározott prioritások egyike. A Közös Kutatóközpont Nukleáris Biztonsági és Védelmi Igazgatósága emellett saját előrejelzési hálózatot és tevékenységeket is működtet a kilátások feltérképezésére irányuló, rendszeres erőfeszítése részeként, amelyben más, nem nukleáris igazgatóságok is közreműködnek. A NAÜ 2022. évi, a biztosítékok terére irányuló hasonló törekvésével összhangban folyamatban vannak a „jövő forgatókönyvének” alkalmazására vonatkozó tervek is. 2023 vége előtt előrejelzési munkaértekezletre került sor külső érdekelt felekkel.

A JRC vezetése olyan rugalmas munkamechanizmusokat vezetett be, amelyek a váratlan sokkhatásokra való reagálás érdekében lehetővé teszik az általában kutatási, koordinációs vagy támogatási tevékenységekre elkülönített erőforrások összevonását.

A biztosítékokra vonatkozó ajánlás

1.A JRC-nek erős kutatási programot kell fenntartania a nukleáris biztosítékok és a nonproliferáció területén.

A Bizottság válasza

A szakértők elismerték, hogy a JRC alapvető szerepet tölt be a nukleáris biztosítékok és a nonproliferáció támogatásában és fejlesztésében, úgy az EU-ban, mint világszerte. Ezért elegendő személyzetet és infrastruktúrát kell biztosítani a kísérleti munkához és a modellezési tevékenységekhez. A JRC nukleáris stratégiájában szerepel a biztosítékokra irányuló, erőteljes kutatási program fenntartásának fontossága. E kapacitás egyik fontos eleme, hogy a JRC közvetlenül hozzájárul az Euratom biztosítékaihoz, ami elegendő számú képzett személyzetet és kísérleti infrastruktúra rendelkezésre állását teszi szükségessé. A költségvetés csökkenése és a személyzet rendelkezésre állására nehezedő nyomás miatt a nukleáris stratégia célja, hogy a nukleáris és radioaktív anyagokkal kapcsolatos valamennyi kísérleti tevékenységet és laboratóriumot két kutatási helyszínre (Karlsruhe és Geel) összpontosítsa, és fel fogja mérni az Euratom biztosítékokkal kapcsolatos tevékenységek közös végrehajtásának lehetőségeit.

A JRC erős kutatási programot tart fenn a biztosítékok és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében azáltal, hogy az Európai Biztosítéki Kutatás-Fejlesztési Társaságon belüli hálózatépítés és együttműködés révén folyamatos kapcsolatban áll az EU érintett kulcsszereplőivel. A JRC emellett jelentős tudományos és technikai támogatást nyújt a NAÜ-nek az Európai Bizottság biztosítéki intézkedésekkel kapcsolatos célzott támogatási programján keresztül. A nonproliferáció területén a JRC szakértelmet biztosít a stratégiai kereskedelem-ellenőrzési kérdésekben, és folytatja munkaprogramja nukleáris és nem nukleáris részeinek integrálását.

(1)    A Tanács 1314/2013/Euratom rendelete (2013. december 16.) az Európai Atomenergiaközösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2014–2018) (HL L 347., 2013.12.20., 948. o.).

(2)    A Tanács (Euratom) 2018/1563 rendelete (2018. október 15.) az Európai Atomenergiaközösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2019–2020) és az 1314/2013/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 262., 2018.10.19., 1. o.).

(3)    Az Euratom-Szerződés 7. cikke, amely a kutatási és képzési programok jogalapját képezi, öt évre korlátozza e programok időtartamát. Ezért az EU többéves pénzügyi keretének hétéves ciklusát követve az Euratom-programokat először ötéves programként javasolják, amelyeket egy kétéves program követ.

(4)    Az 1314/2013/Euratom tanácsi rendelet 22. cikkének (1) bekezdése és az (Euratom) 2018/1563 tanácsi rendelet 22. cikkének (1) bekezdése.

(5)    A Horizont Európa és a 2021–2025-ös Euratom-program óta az európai közös programokat európai partnerségekre nevezték át. Ebben a dokumentumban megtartottuk a 2014–2020-as Euratom-programokban használt terminológiát.

(6)    Lásd: https://www.iter.org/.

(7)    A Tanács 2006/117/Euratom irányelve (2006. november 20.) a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről.

(8)    A Tanács 237/2014/Euratom rendelete (2013. december 13.) a Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz létrehozásáról.

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács 230/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról.

(10)    További részletekért lásd a mellékelt szolgálati munkadokumentumot.

(11) A DEMOnstration erőmű, további információkért lásd: https://euro-fusion.org/programme/demo/.

(12)    Ezt az új megközelítést először a Towards a Modern Euratom Fusion Research Programme (A modern Euratom fúziós kutatási program felé) című bizottsági szolgálati munkadokumentumban (SWD(2013) 213) mutatták be.

(13)    A Tanács (Euratom) 2018/1563 rendelete (2018. október 15.) az Európai Atomenergiaközösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2019–2020) és az 1314/2013/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 262., 2018.10.19., 1. o.).

(14)    Lásd az 1.3. szakaszt.

(15)    Lásd az 1.3. szakaszt.