EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.10.16.
COM(2024) 457 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap által 2022-ben társfinanszírozott operatív programokra vonatkozó éves végrehajtási jelentések összefoglalója
1.BEVEZETÉS
1.1.A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap
A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) kiegészíti az anyagi nélkülözés kezelésére, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre irányuló nemzeti erőfeszítéseket a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervvel és annak 2030-ra vonatkozó célkitűzésével összhangban. Ennek részeként a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek számát legalább 15 millióval kell csökkenteni, beleértve legalább 5 millió gyermeket.
A 2014–2020-as időszakban a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) segített enyhíteni a szegénység legsúlyosabb formáit az EU-ban, úgy mint az élelmiszerhiányt, a gyermekszegénységet és a hajléktalanságot. A 2014–2020-as időszakra (folyó árakon, uniós összeg) összesen 4,5 milliárd EUR-t bocsátott rendelkezésre (beleértve a FEAD REACT-EU-allokációját), az alap összértéke (a nemzeti allokációval együtt) pedig 5,2 milliárd EUR-t tett ki. 2022-ben mintegy 15 millió ember részesült a FEAD-ból – több mint 390 000 tonna élelmiszer és 62 millió készétel szétosztására került sor. Több mint 800 000 ember részesült alapvető anyagi támogatásban, és közel 225 000 ember kapott utalványt.
2020-ban és 2021-ben a FEAD segített végrehajtani a Covid19-világjárvány által előidézett, EU-szerte tapasztalható fokozottabb bizonytalanság kezelése érdekében a REACT-EU által rendelkezésre bocsátott kiegészítő válságköltségvetést. 2022-ben az Európában lévő menekültekre irányuló kohéziós fellépés (CARE) rugalmasabbá tette a FEAD-ot, hogy így a FEAD-programokból származó finanszírozást az Ukrajnából menekülők számára biztosított élelmiszerek és alapvető anyagi támogatások céljára is fel lehessen használni.
A tagállamok az alapot élelmezési segély és/vagy alapvető anyagi támogatás finanszírozására (OP I [I. operatív program]), illetve a társadalmi befogadás támogatására (OP II) használhatják fel. Az élelmezési segélyt és/vagy az alapvető anyagi támogatást olyan kísérő intézkedésekkel kell kiegészíteni, mint az egészséges táplálkozást népszerűsítő tevékenységek, az élelmiszerek elkészítésével és tárolásával kapcsolatos tanácsadás, az emberek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének elősegítése, pszichológiai és terápiás támogatás, készségfejlesztő programok, valamint a háztartási költségvetés kezelésére vonatkozó tanácsadás.
1.2.Társadalmi-gazdasági háttér
2022-ben az EU-ban több mint 95 millió embert fenyegetett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés veszélye. Bár ez a teljes népesség 21,6 %-át teszi ki, jelentős különbségek voltak megfigyelhetők a tagállamok között a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya tekintetében, amelynek értéke 11,8 % (CZ), 13,3 % (SI) és 15,9 % (PL), valamint 34,4 % (RO), 32,2 % (BG) és 26,3 % (EL) között alakult. 2019-hez (a Covid19 előtti évhez) viszonyítva nőtt a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma, ezzel pedig megfordult a 2012-ben indult pozitív tendencia. Ez a növekedés közvetlen összefüggésben állhat a Covid19-világjárványra válaszul bevezetett egészségügyi és biztonsági intézkedésekhez és az ukrajnai háború hatásaihoz kapcsolódó társadalmi-gazdasági kihívásokkal.
2022-ben az EU-ban a 18 évnél fiatalabb gyermekek 24,7 %-a volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának, szemben a 2021. évi 24,4 %-kal. A szegénység kockázatának kitett gyermekek aránya magasabb, mint a felnőttek esetében (2022-ben 20,9 %).
1.3.A FEAD koordinálása uniós szinten és a jövőbeni fejlesztések
A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a FEAD-ot összevonták az Európai Szociális Alap Plusszal (ESZA+). Az anyagi nélkülözés kezelése érdekében, amely jelenleg a FEAD legfontosabb célkitűzése, a tagállamoknak az ESZA+ megosztott irányítású ágának legalább 25 %-át kell a társadalmi befogadáshoz kapcsolódó célokra fordítaniuk, valamint tagállamonként további legalább 3 %-ot kell ugyanerre felhasználni. Az ESZA+ forrásaiból a tagállamok 4,7 milliárd EUR-t különítettek el (5,2 milliárd EUR-t a nemzeti allokációval együtt) az m) „anyagi nélkülözés kezelése” elnevezésű egyedi célkitűzésre.
A FEAD-közösség folyományaként 2023-ban az ESZA Szociális Innováció+ kezdeményezés keretében egy új, anyagi támogatást célzó, gyakorlati közösség jött létre. Célja a kölcsönös tanulási tevékenységek, az információcsere, valamint a FEAD- és ESZA+-tevékenységekhez kapcsolódó bevált gyakorlatok terjesztésének folytatása anyagi támogatás céljából.
2.A FEAD-PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSA TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEK
A FEAD jogalapjával összhangban ez a jelentés az alapot végrehajtó 27 tagállam 2022-es éves végrehajtási jelentéseinek tartalmát használja fel a FEAD végrehajtásának felülvizsgálatára.
2.1.Pénzügyi végrehajtás
A FEAD 2014 és 2020 közötti időszakra szóló teljes költségvetése (beleértve a tagállamok nemzeti társfinanszírozását is) 2022 végén 5,2 milliárd EUR-t tett ki. Ez magában foglalta a Covid19-világjárványra válaszul 2020 májusában elfogadott REACT-EU csomag keretében rendelkezésre bocsátott, 2021-re és 2022-re elkülönített további 0,7 milliárd EUR-t.
A jóváhagyott kiadások teljes összege 2022 végére 5,6 milliárd EUR-t tett ki, ami az 5,2 milliárd EUR összegű teljes allokáció 109 %-ának felel meg. Ennek oka, hogy az éves jóváhagyott kiadások 2022-ben jelentősen, 924,9 millió EUR-ra nőttek. Az előirányzott költségvetést meghaladó, jóváhagyott kiadások bejelentése a teljes pénzügyi végrehajtás biztosítása érdekében viszonylag bevett gyakorlat a programozási időszak vége felé haladva. 2022 végéig a kedvezményezetteknél felmerült és részükre kifizetett éves kiadások összesen 4,2 milliárd EUR-t tettek ki (azaz a teljes költségvetés 82 %-át).
Az alábbi ábra a pénzügyi beszámolás időbeli alakulását követi nyomon, és a bejelentett kiadások 2015 óta bekövetkezett lineáris növekedését mutatja.
Bejelentett éves kiadások
Forrás: 2022-es éves végrehajtási jelentések (SFC2014), frissítve: 2023. november 8-án.
A FEAD-programok átlagos végrehajtási aránya uniós szinten jelenleg 73 %. Ezek az arányok a teljes elkülönített költségvetés a Bizottsághoz bejelentett százalékos arányán alapulnak. 2022 végére Ausztria (95 %), Bulgária (96 %), Ciprus (93 %), Finnország (98 %), Hollandia (95 %), Írország (94 %) és Lettország (91 %) majdnem elérte a teljes megvalósítást. A végrehajtási arány alacsonyabb volt Dániában (69 %), Olaszországban (50 %), Romániában (59 %) és Szlovákiában (63 %).
A záró végrehajtási jelentés benyújtásának esedékességét megelőző utolsó évben a FEAD-ot sokkal gyorsabban kell végrehajtani annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi költségvetés felhasználásra kerüljön. Ausztria, Hollandia, Írország és Svédország arról számolt be, hogy 2022 vége előtt a FEAD-hoz kapcsolódó valamennyi operatív tevékenységet lezárták. A legtöbb egyéb tagállamban azonban a FEAD-programok végrehajtása még folyamatban van. Az éves bejelentett kiadások 2022-ben tovább nőttek, de nem elegendőek annak biztosításához, hogy a célkitűzések 2023 végéig megvalósulhassanak. 2022-ben a 2022-es éves végrehajtási jelentésekben összesen 669 millió EUR értékű kiadás került bejelentésre. Ez valamivel alacsonyabb volt a 2021-ben bejelentett 704 millió EUR értékű összegnél, és 2022 végére 73 %-os összevont végrehajtási arányt eredményezett. Eddig összesen 5,6 milliárd EUR (az elkülönített költségvetés 109 %-a) került jóváhagyott költségvetésként bejelentésre, és 2022 végéig a kedvezményezettek összesen 4,2 milliárd EUR-t (ami az elkülönített költségvetés 82 %-a) költöttek el vagy fizettek ki.
Átfogó pénzügyi végrehajtás
|
Tagállam
|
Teljes allokáció
|
Jóváhagyott
|
Felmerült
kifizetett
|
Bejelentett
|
Végrehajtási arány
|
Növekedés 2022-ben
|
|
|
Összeg (millió EUR)
|
Százalék (%)
|
Százalékpont
|
|
AT
|
27,21
|
27,21
|
25,88
|
25,85
|
95 %
|
17
|
|
BE
|
134,30
|
137,32
|
110,44
|
88,59
|
66 %
|
9
|
|
BG
|
161,88
|
161,88
|
159,62
|
154,70
|
96 %
|
15
|
|
CY
|
4,64
|
4,64
|
4,64
|
4,29
|
93 %
|
20
|
|
CZ
|
31,34
|
42,63
|
21,96
|
21,57
|
69 %
|
8
|
|
DE
|
92,82
|
107,77
|
94,12
|
81,58
|
88 %
|
22
|
|
DK*
|
4,64
|
3,76
|
3,57
|
3,20
|
69 %
|
0
|
|
EE
|
13,91
|
10,57
|
10,56
|
8,99
|
65 %
|
4
|
|
EL
|
323,04
|
309,44
|
253,20
|
252,49
|
78 %
|
16
|
|
ES
|
839,84
|
801,70
|
739,92
|
657,38
|
78 %
|
7
|
|
FI
|
26,52
|
26,52
|
26,18
|
26,10
|
98 %
|
15
|
|
FR
|
691,42
|
1 031,80
|
712,95
|
601,42
|
87 %
|
32
|
|
HR
|
53,09
|
63,43
|
37,19
|
35,18
|
66 %
|
20
|
|
HU
|
110,45
|
130,60
|
109,69
|
95,88
|
87 %
|
15
|
|
IE
|
26,78
|
26,78
|
26,64
|
25,07
|
94 %
|
14
|
|
IT
|
988,31
|
930,58
|
588,55
|
496,30
|
50 %
|
10
|
|
LT
|
90,83
|
90,86
|
72,45
|
68,31
|
75 %
|
12
|
|
LU
|
5,49
|
5,46
|
4,70
|
3,88
|
71 %
|
15
|
|
LV
|
57,60
|
57,60
|
57,21
|
52,52
|
91 %
|
17
|
|
MT
|
4,64
|
4,64
|
4,43
|
3,69
|
80 %
|
1
|
|
NL
|
4,64
|
4,41
|
4,40
|
4,40
|
95 %
|
13
|
|
PL
|
556,89
|
591,85
|
535,81
|
496,30
|
89 %
|
7
|
|
PT
|
208,17
|
243,79
|
157,07
|
154,79
|
74 %
|
14
|
|
RO
|
574,84
|
686,66
|
365,46
|
338,44
|
59 %
|
8
|
|
SE
|
9,28
|
8,05
|
7,72
|
7,40
|
80 %
|
11
|
|
SI
|
33,03
|
34,72
|
27,70
|
18,50
|
56 %
|
0
|
|
SK
|
87,77
|
84,90
|
56,43
|
54,98
|
63 %
|
3
|
|
EU
|
5 163,38
|
5 629,59
|
4 218,50
|
3 781,82
|
73 %
|
13
|
|
*A Dániára vonatkozó adatok a 2021 végi állapotot tükrözik. Dánia 2021. november 8-ig nem nyújtott be éves végrehajtási jelentést.
|
2.2.Végrehajtás a gyakorlatban
2022-ben a FEAD-on keresztül 14,2 millióan részesültek élelmezési segélyben, 0,8 millióan alapvető anyagi támogatásban, 9 127-en pedig a társadalmi befogadást célzó támogatásban. Ezek a számok alacsonyabbak, mint a 2020-as és 2021-es Covid19-években, de meghaladják a 2017–2019-re vonatkozó átlagos becsléseket. Ebből az összesen 15 millió emberből: 49 % volt nő; 30 % volt gyermek; 10 %-uk volt 65 évesnél idősebb; 12 %-uk volt migráns, külföldi hátterű vagy kisebbségekhez tartozó személy; 5 %-uk volt fogyatékossággal élő személy; és 6 %-uk volt hajléktalan.
2022 végéig a FEAD 27 tagállamban nyújtott sikeresen támogatást, és határozott lépéseket tett céljai elérése felé. A legtöbb tagállam (27-ből 23) élelmiszert osztott ki, és/vagy alapvető anyagi támogatást nyújtott, valamint kísérő intézkedéseket (I. operatív program) is végrehajtott, négy tagállam pedig folytatta a társadalmi befogadást célzó programok megvalósítását (OP II).
Table 1.A támogatás típusa – FEAD
|
OP
|
A támogatás típusa
|
Tagállam
|
|
OP I
|
Élelmiszer
|
10 tagállam: BE, BG, EE, ES, FI, FR, MT, PL, PT, SI
|
|
|
Alapvető anyagi támogatás
|
1 tagállam: AT
|
|
|
Mindkettő
|
11 tagállam: CY*, CZ, EL, HR, HU, IE, IT, LT, LU, LV, RO, SK
|
|
OP II
|
Társadalmi befogadás
|
4 tagállam: DE, DK, NL, SE
|
|
*Ciprus 2019-ben befejezte az élelmezési segély nyújtását, és azóta az alapvető anyagi támogatásra összpontosít.
^Szlovákia 2016 és 2019 között alapvető anyagi támogatást nyújtott, azóta viszont csak FEAD-támogatással megvalósuló élelmiszersegélyt biztosított.
|
Az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja elől menekülő ukrán menekültek beáramlása 2022 februárjában jelentősen befolyásolta a FEAD 2022. évi végrehajtását. Az Európában lévő menekültekre irányuló kohéziós fellépés (CARE) nagyobb rugalmasságot biztosított a tagállamoknak, ami lehetővé tette számukra, hogy a FEAD felhasználásával támogassák az azonnali segítségnyújtást e konkrét csoport számára. Bár az éves jelentésben nem minden tagállam számolt be konkrét intézkedésekről, illetve említette kifejezett célcsoportként az ukrán menekülteket, valószínűsíthető, hogy a FEAD által finanszírozott, meglévő élelmiszersegélyre/anyagi támogatásra irányuló intézkedések a legtöbb tagállamban a menekültek javát is szolgálták. Az alábbiakban összefoglaljuk a tagállamok azon jelentéseit, amelyek kifejezett intézkedéseket említenek az ukrán menekültekkel kapcsolatban:
·Bulgária olyan konkrét intézkedéseket említ, amelyek kifejezetten az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekre – főként gyermekes anyákra és idősekre – összpontosítanak. A FEAD támogatást nyújtott a Szociális Segélyek Hivatalának abban, hogy élelmiszerre és alapvető termékekre váltható utalványokat biztosítson az „átmeneti védelmet élvező” jogállással rendelkező valamennyi személy (köztük a gyermekek) számára. Ezeknek az utalványoknak a kiosztásakor a gyermekek és szüleik/gondviselőik szükségleteit prioritásként kezelték. A kiosztott utalványok értéke személyenként 100 BGN (51 EUR), és azokat élelmiszerek, ruhák, cipők, bébiételek, gyermekruhák, iskolai felszerelések és higiéniai termékek vásárlására lehet felhasználni. Emellett az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket ideiglenesen elhagyni kényszerült személyek számára megnyílt a „meleg ebéd” kezdeményezés is. A kísérő intézkedéseket kiterjesztették az ukrán menekültekre is, hogy kiegészítő jellegű szociális támogatásban, jogi segítségnyújtásban és társadalmi integrációban részesülhessenek, valamint munkahelyet találhassanak.
·Csehország beszámolója szerint 2022-ben az általa nyújtott élelmiszersegélyt kifejezetten érintette a migránsok megnövekedett száma, akiknek többsége az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja miatt érkező menekült volt.
·Észtország megemlíti, hogy 2022-ben nőtt az ukrán menekültek száma, ami az élelmiszersegély iránti igény növekedéséhez is vezetett. Ezeket a szükséges kiegészítő forrásokat a FEAD, a REACT-EU és a nemzeti alapok együttesen fedezték. E célcsoport számára olyan speciális élelmiszercsomagokat szereztek be, amelyeket könnyen, eszközök nélkül lehetett elkészíteni, mivel a menekültek többségét szállodákban, illetve hajókon szállásolták el.
·Olaszország beszámolója szerint megkezdte a FEAD-ból származó élelmiszersegély elosztását az ukrán menekültek számára. 2022 első felében az élelmiszersegélyben részesülők 10 %-a Ukrajnából származott.
·Litvánia úgy döntött, hogy jövedelemértékelés nélkül juttat élelmiszer- és higiéniai csomagokat a háborús menekülteknek. Az ukrán menekültek miatt jelentkező további kereslet kihívást jelentett a szállítmányok elosztása szempontjából és maguknak a beszállítóknak is. A háború előtt a beszállítók Ukrajnából, Belaruszból, illetve Oroszországból származó termékeket használtak, ezért ellátási láncaikat a szükséges mennyiségek biztosítása érdekében át kellett szervezniük.
·Lettország számos olyan különböző támogatási intézkedésről számolt be, amelyeket kifejezetten az ukrán menekültek számára nyitottak meg. Az ukrán menekülteknek nyújtott támogatás többek között a gyermekeknek összeállított élelmiszercsomagokat, csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszereket, valamint higiéniai és háztartási cikkeket foglal magában.
·Lengyelország már az orosz katonai agresszió kezdetét követő első napon élelmiszersegélyt biztosított az ukrán menekülteknek. Az ország becslése szerint mintegy 142 000 ukrán menekült részesült támogatásban a nemzeti FEAD-program keretében.
·Románia kiterjesztette az újszülötteknek nyújtott anyagi támogatás szociális utalványrendszerét, amely a leghátrányosabb helyzetű csoportokra irányul, hogy így abban az ukrajnai fegyveres konfliktusövezetből érkező külföldiek és menekültek is részesülhessenek. Ez a csecsemőknek szánt speciális termékek vásárlásához biztosított, újszülöttenként 2 000 RON (400 EUR) értékű utalvány formájában nyújtott pénzügyi támogatást jelent.
·Szlovákia megemlíti, hogy a különböző partnerszervezetek a FEAD támogatásával naponta meleg ételt biztosítottak az ukrán menekültek számára.
2.2.1.Élelmiszersegély
A beszámolók szerint Franciaországban, Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Spanyolországban volt a legmagasabb az élelmiszersegélyben részesülők száma. Franciaországban és Olaszországban a REACT-EU jelentősen megnövelte a költségvetést, hogy az az élelmiszersegélyben részesülő további személyekre is kiterjedhessen. Olaszország a REACT-EU forrásain belül valamivel kevesebb mint 200 millió EUR összegű kiegészítő támogatást különített el a FEAD számára. Ily módon az élelmiszersegélyben részesülők száma a 2020. évi 2,7 millióról 2021-ben 3 millióra nőtt. Franciaországban további 104 millió EUR-t bocsátottak rendelkezésre, és az élelmiszersegélyben részesülők száma a 2021. évi 5,1 millióról 2022-ben a becslések szerint 5,6 millióra nőtt. A tagállamok azt is megemlítik, hogy az infláció és az ukrán menekültek beáramlása növelte az élelmiszersegély iránti igényt a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők körében.
2022-ben azonban összességében csökkent az élelmiszersegélyben részesülők teljes becsült száma, és több tagállamban is kevesebb kedvezményezettről számoltak be. Ennek magyarázata a következőkben kereshető: i. a pénzügyi erőforrások kimerülése Bulgáriában és Írországban 2022 januárjáig; és ii. a FEAD-allokáció kimerülése Spanyolországban, ami kevesebb kiosztási kampányhoz és ezáltal a kedvezményezettek alacsonyabb számához vezetett.
Az élelmiszersegélyben részesülők becsült száma – éves bontásban
|
Tagállam (x 1 000)
|
2018
|
2019
|
2020
|
2021
|
2022
|
|
BE
|
394
|
359
|
382
|
449
|
463
|
|
BG
|
540
|
466
|
494
|
553
|
15
|
|
CY
|
2
|
2
|
-
|
-
|
-
|
|
CZ
|
101
|
57
|
78
|
62
|
80
|
|
EE
|
23
|
21
|
26
|
24
|
19
|
|
EL
|
353
|
290
|
294
|
319
|
281
|
|
ES
|
1 288
|
1 229
|
1 496
|
1 468
|
1 321
|
|
FI
|
281
|
316
|
317
|
295
|
105
|
|
FR
|
4 340
|
4 790
|
5 504
|
5 120
|
5 615
|
|
HR
|
65
|
53
|
27
|
88
|
10
|
|
HU
|
184
|
141
|
182
|
177
|
176
|
|
IE
|
152
|
195
|
277
|
157
|
7
|
|
IT
|
2 678
|
2 079
|
2 657
|
2 984
|
2 907
|
|
LT
|
197
|
192
|
183
|
195
|
214
|
|
LU
|
13
|
13
|
13
|
13
|
13
|
|
LV
|
70
|
76
|
75
|
88
|
127
|
|
MT
|
13
|
11
|
12
|
10
|
9
|
|
PL
|
1 385
|
1 356
|
1 337
|
1 254
|
1 294
|
|
PT
|
79
|
93
|
149
|
170
|
154
|
|
RO
|
-
|
-
|
1 186
|
1 486
|
1 186
|
|
SI
|
158
|
153
|
157
|
151
|
161
|
|
SK
|
192
|
185
|
137
|
7
|
8
|
|
EU
|
12 508
|
12 074
|
14 984
|
15 070
|
14 165
|
Ami az élelmiszersegély végső kedvezményezettjeinek profilját illeti, Horvátország és Magyarország viszonylagosan nagy részt (előbbi 64 %-ot, utóbbi pedig 60 %-ot) biztosított a gyermekek számára, míg más tagállamok úgy döntöttek, hogy a FEAD-ot elsősorban a 65 év felettiek számára biztosított, közvetlen élelmiszersegélyre használják fel (Bulgária: 55 %-ot, Finnország: 39 %-ot, Lettország: 25 %-ot). Az élelmiszersegélyben részesülők körében a nők teljes aránya 49 %-ot tett ki, bár ez a szám tagállamonként jelentősen eltért. Észtországban például a végső kedvezményezettek 63 %-a volt nő, míg a nők aránya jelentősen elmaradt az átlagtól Magyarországon (22 %) és Írországban (29 %). Az élelmiszersegélyre vonatkozó intézkedésekben részesülő migránsok aránya, Csehországban, Észtországban, Luxemburgban és Magyarországon meghaladta az uniós átlagot. Az élelmiszersegélyben részesülő migránsok (főként ukrán állampolgárok) aránya Észtországban különösen magas, 70 %-os volt. Lengyelország arról számolt be, hogy az élelmiszersegély-programon belül támogatásban részesülő ukrán menekülteket a „migránsok” kategóriába sorolja.
Az élelmiszersegélyben részesülő fogyatékossággal élő személyek aránya viszonylag alacsony (átlagosan 5 %). Bulgária (19 %), Magyarország (32 %) és Románia (24 %) lényegesen több támogatást nyújtott a fogyatékossággal élőknek.
A legtöbb tagállamban a hajléktalanokat nem gyakran tartják nyilván élelmiszersegélyben részesülőként. Figyelemre méltó kivétel Csehország (16 %), Írország (20 %) és különösen Szlovákia (100 %), aki a teljes élelmiszersegélyezési programját arra használta fel, hogy fogyasztásra kész meleg ételt biztosítson a hajléktalanok számára öt városban.
2022-ben az élelmiszer tonnában kifejezett mennyisége közel 400 ezer tonna volt. A FEAD által nyújtott élelmiszersegély némileg alacsonyabb mennyisége a Covid19 utáni helyzettel és az árak emelkedésével, illetve egyes országokban a programból rendelkezésre álló költségvetés csökkenésével magyarázható, mivel a pénzügyi allokáció szinte teljesen kimerült.
Bár valamennyi tagállam arról számol be, hogy megfelelnek annak az általános elvnek, miszerint az élelmiszersegélyeknek hozzá kell járulniuk a leginkább rászorulók kiegyensúlyozott étrendjéhez, a termékek kiválasztása jelentős eltéréseket mutat. Bulgária, Írország, Luxemburg, Málta és Portugália az átlagosnál nagyobb arányban biztosít gyümölcs- és zöldségféléket. Finnországban, Lettországban, Máltán és Romániában a rendelkezésre bocsátott élelmiszerek több mint felét a keményítőtartalmú termékek teszik ki, többek között a liszt, a kenyér, a burgonya és a rizs. Belgiumban, Franciaországban, Portugáliában, Spanyolországban és Szlovéniában a tejtermékek teljes élelmiszersegélyen belüli aránya meghaladja az uniós átlagot. A készételek (előre elkészített ételek, fogyasztásra kész élelmiszerek), illetve az egyéb kategóriába nem sorolható élelmiszerek átlagosan a teljes élelmiszersegély 12 %-át teszik ki az EU-ban. Ugyanakkor a Szlovákiában rendelkezésre bocsátott összes élelmiszer és a Magyarországon rendelkezésre bocsátott élelmiszerek 40 %-a ebbe a kategóriába tartozik. Szlovákia meleg levest, cukrászsüteményeket, valamint meleg és üdítőitalokat biztosított, amelyeket a „Készételek/egyéb” kategóriába sorol.
Az élelmiszersegélyek összetétele 2022-ben tagállamonként
Az élelmiszersegélyek konkrét összetételének időbeli összehasonlítása nem mutat jelentős változásokat.
Az élelmiszereket élelmiszercsomagok, illetve készételek formájában biztosítják. Észtország, Franciaország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Románia és Szlovénia 2022-ben kizárólag élelmiszercsomagokat, Bulgária és Szlovákia pedig csak készételeket osztott ki, míg más tagállamok mindkét módszert alkalmazták.
A kiosztott élelmiszercsomagok és készételek számának időbeli alakulása
Az egy főre jutó csomagok teljes száma 2022-ben kismértékben, mindössze körülbelül hét csomagra emelkedett. A kiosztott élelmiszerek mennyisége a tömeget tekintve jelentősen, a 2014. évi 18,9 kg/főről 2022-ben 28,1 kg/főre nőtt.
2.2.2.Anyagi támogatás
Az alapvető anyagi támogatásban részesülők teljes száma a jelentések szerint alacsonyabb, mint az előző években. Ez főként az adatszolgáltatási hiányosságokkal magyarázható (Romániában), és nem feltétlenül áll összefüggésben a társadalmi-gazdasági környezettel. Pontosabb adatok állnak majd rendelkezésre, amint valamennyi tagállam befejezte a FEAD záró végrehajtási jelentéséhez szükséges jelentéstételt.
Romániában a FEAD iskolai felszerelések beszerzését is támogatta. A támogatásra jogosult hátrányos helyzetű gyermekek szülei olyan elektronikus utalványokat kaptak, amelyekkel megvásárolhatták a gyermekeik iskolába járásához szükséges iskolai felszereléseket és ruházati cikkeket. A program támogatja a higiéniai csomagok beszerzését és az újszülötteknek nyújtott alapvető anyagi támogatást is.
Az alapvető anyagi támogatásban részesülő személyek száma
|
Tagállam
|
2018
|
2019
|
2020
|
2021
|
2022
|
|
AT
|
44 555
|
44 245
|
44 389
|
41 636
|
-
|
|
CY
|
413
|
614
|
630
|
840
|
699
|
|
CZ
|
71 810
|
34 298
|
57 624
|
50 951
|
49 864
|
|
EL
|
238 971
|
188 938
|
265 560
|
274 620
|
236 491
|
|
HR
|
7 805
|
48 197
|
242
|
33 929
|
10 562
|
|
HU
|
25 964
|
56 868
|
128 289
|
149 666
|
137 832
|
|
IE
|
40 743
|
40 250
|
51 201
|
45 252
|
-
|
|
IT
|
-
|
4 758
|
24 833
|
29 225
|
4 054
|
|
LT
|
197 196
|
191 783
|
183 411
|
195 220
|
213 636
|
|
LU
|
13 016
|
12 621
|
12 579
|
12 706
|
13 471
|
|
LV
|
17 439
|
70 341
|
69 241
|
81 171
|
122 245
|
|
RO
SI
|
-
|
-
|
1 121
954
|
1188
269
|
-
|
|
SK
|
110 223
|
96 782
|
-
|
-
|
55 795
|
|
EU
|
768 135
|
789 695
|
1 959 953
|
2 103 485
|
844 649
|
2022-ben Ciprus és Magyarország kizárólag gyermekek részére nyújtott alapvető anyagi támogatást. Bár a 65 év felettiek általában nem részesülnek ilyen támogatásban, ez a célcsoport Lettországban (24 %) és Horvátországban (25 %) átlag feletti támogatást kapott (uniós szinten 11 %-ot). Az anyagi támogatásban részesülők között átlag feletti a nők aránya Litvániában (54 %) és Horvátországban (54 %), valamint Cipruson (100 %), ahol az alapvető anyagi támogatásban kizárólag 15 évesnél fiatalabb lányok részesültek. Cipruson, Csehországban, Lettországban, Luxemburgban és Olaszországban a migráns háttérrel rendelkezők az átlagosnál nagyobb arányban részesültek alapvető anyagi támogatásban, míg Horvátország és Litvánia inkább a fogyatékossággal élő személyekre összpontosított. Olaszország kifejezetten a hajléktalanokat részesítette alapvető anyagi támogatásban (100 %). Az olasz kampány a súlyos anyagi nélkülözésben élő személyekre összpontosított, akik többnyire külföldi származású, hajléktalan férfiak voltak. Az alapvető anyagi támogatásban részesülők többsége élelmiszersegélyben is részesült. A cél nemcsak a mélyszegénységben élők elsődleges szükségleteinek azonnali kielégítése volt, hanem az is, hogy olyan kísérő intézkedéseket foganatosítsanak, amelyek segítenek a kedvezményezetteknek a súlyos nélkülözés leküzdésében.
A tagállamok éves jelentései alapján a FEAD keretében nyújtott alapvető anyagi támogatások pénzben kifejezett értéke folyamatosan növekvő tendenciát mutat, különösen, ha a 2020-as évtől eltekintünk. 2022-ben a legnagyobb értékű anyagi támogatást Románia (21,2 millió EUR), Görögország (5,97 millió EUR) és Magyarország (4,4 millió EUR) nyújtotta.
Az alapvető anyagi támogatások pénzben kifejezett összértéke (millió EUR-ban)
A 2014–2020-as programozási időszak kezdete óta az alapvető anyagi támogatások értéke változó volt az egyes célcsoportok között. Ha a 2015-ös évet figyelmen kívül hagyjuk, a gyermekek az alapvető anyagi támogatás értékéből egyharmad és kétharmad közötti arányban részesültek, ami mostanra a teljes érték 73 %-ára emelkedett. Ezek a nagy eltérések főként Romániának köszönhetők, amely az alapvető anyagi támogatási programhoz nyújtott jelentős hozzájárulásának meghatározó részét szinte kizárólag a gyermekekre összpontosította. Bár a hajléktalanok konkrét célcsoportot alkottak, különösen a Covid19-világjárvány alatt bevezetett kijárási korlátozások éveiben, 2022-ben a részükre juttatott áruk összértéke a Covid19 előtti szintre esett vissza.
Kísérő intézkedések
A FEAD-rendelettel összhangban azok a tagállamok, amelyek 2022-ben OP I programokat hajtottak végre, kísérő intézkedéseket is alkalmaztak.
A tagállamok többsége továbbra is különféle kísérő intézkedések kombinációját alkalmazta, és csak néhány tagállam döntött úgy, hogy csupán egy vagy két tevékenységre összpontosít.
A 2022-ben végrehajtott kísérő intézkedések az alábbiakat foglalták magukban:
·az élelmiszerek elkészítésével és tárolásával kapcsolatos tanácsadás, receptkönyvek, az egészségtudatos döntések és a kiosztott termékek felhasználásával történő ételkészítés elősegítése (BE, BG, CZ, EE, FI, FR, HR, LT, LV, MT, PL, PT és SK),
·az egészséges táplálkozást és életmódot népszerűsítő oktatási tevékenységek, illetve tájékoztatás, például főzőtanfolyamok (BE, BG, CZ, EL, FI, FR, HR, IT, LT, LU, LV, PT, PL, RO, SI és SK),
·az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó tanácsadás (BG, CZ, FI, LU, LV, PL és PT),
·a személyes higiéniával kapcsolatos tanácsadás (BE, BG, EL, HR, HU, LV, RO és SK),
·a megfelelő (például szociális/közigazgatási) szolgálatokhoz való továbbutalás (BE, BG, CZ, EE, FI, FR, IE, IT, LU, LV, PT és SK),
·tanácsadás és műhelymunka, különösen annak elősegítése céljából, hogy több ember részesüljön oktatásban, illetve találjon állást (BG, CY, CZ, EL, FI, FR, IE, IT, LT, LV, RO és SI),
·oktatási tevékenységek és készségfejlesztő képzések/programok (EL, FR, LV, MT, PL, RO és SI),
·az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés megkönnyítésére irányuló intézkedések (BG, FI, FR, HU, IE, IT, LV és RO),
·pszichológiai és terápiás támogatás (CZ, EL, FI, FR, HU, IT, LT, LV, PL és SI),
·a háztartási költségvetés kezelésére vonatkozó tanácsadás (BG, CZ, EL, FR, HR, IE, IT, LT, LV, MT, PL, PT és SK),
·a családi/közösségi kapcsolatok megőrzésére vagy helyreállítására vonatkozó külön tanácsadás, ideértve a konfliktuskezelést, a szülőknek nyújtott támogatásokat és az otthoni gondozáshoz nyújtott segítséget is (BG, CY, FR, IE, LT, LV, MT és PL),
·alapvető elsősegély-nyújtással foglalkozó műhelymunka (SI),
·közösségi és szabadidős tevékenységek (CZ, FI, FR, LV, LU, MT, PL és SI),
·jogi szolgáltatások nyújtása (CZ, FR, IT, LT, PL és RO), valamint
egyéb kísérő tevékenységek (AT, BE, BG, CY, CZ, EE, ES, FI, FR, IE, EL, IT, LU, MT, PL, PT, RO és SI), amelyek elsősorban személyes támogatási szolgáltatásokat, felnőttgondozást, közösségi közlekedést, a lakhatáshoz vagy szálláshelyhez való hozzáférés megkönnyítését, a jogérvényesítéshez nyújtott támogatást, illetve iskolai támogatást foglalnak magukban.
2.2.3.Társadalmi befogadás
A 2014–2020-as időszakban négy tagállam (DE, DK, NL, SE) hajtotta végre a FEAD-programok második típusát a társadalmi befogadással kapcsolatos célkitűzések elérése érdekében. Az alábbi táblázat összefoglalja az e programban részesült személyek számát, és rámutat, hogy 2022-re vonatkozóan csak Németország számolt be résztvevőkről. Dánia éves végrehajtási jelentését e jelentés megírásának időpontjában még nem véglegesítették, Svédországban és Hollandiában 2022-ben pedig nem került sor operatív tevékenységre.
A társadalmi befogadást célzó támogatásban részesülő személyek száma
|
Tagállam
|
2018
|
2019
|
2020
|
2021
|
2022
|
|
DE
|
37 062
|
27 742
|
28 168
|
16 787
|
9 127
|
|
DK
|
454
|
757
|
277
|
570
|
-
|
|
NL
|
769
|
579
|
366
|
93
|
-
|
|
SE
|
414
|
658
|
1 175
|
441
|
-
|
|
EU
|
38 699
|
29 736
|
29 986
|
17 891
|
9 127
|
Az élelmiszersegélytől és az alapvető anyagi támogatástól eltérően a FEAD társadalmi befogadást célzó programjaiban nem használnak közös mutatókat a végrehajtás nyomon követésére. Ehelyett az operatív programok maguk határozhatják meg saját mutatóikat, így azokat kifejezetten a tervezett programok konkrét típusaihoz lehet igazítani. Az egyes országok célcsoportjainak meghatározása a következő:
Németország programja az újonnan érkező uniós polgároknak és azok gyermekeinek megszólítására összpontosít, akiknek segítséget nyújt a kisgyermekkori nevelési szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. Emellett segít a hajléktalanoknak a tanácsadási és támogatási intézkedésekhez való nagyobb mértékű hozzáférésben. Már a program első évében teljesült az a cél, hogy 18 044 bevándorló részesüljön tanácsadásban. Ez a szám a következő években tovább nőtt, összesen több mint 112 000 bevándorlóra,
Dániában a FEAD által támogatott program a hajléktalanok segítésére összpontosít, akiket olyan támogatásokkal szólítanak meg, amelyek átmeneti szállást, tárolólétesítményeket, közösségi tevékenységeket és a foglalkoztathatóságot elősegítő programokat biztosítanak számukra. 2018-ban elérték az 1 400 fős célt, 2021-re pedig a programokban résztvevő személyek száma összesen 3 016 volt (2022-re vonatkozóan nem állt rendelkezésre információ),
Hollandia a társadalmi befogadást célzó FEAD-támogatást az alacsony nettó jövedelemmel rendelkező idősek társadalmi kirekesztődése megelőzésének támogatására használja fel. Ez főként a négy legnagyobb város helyi könyvtáraiban zajló bevonási programok formájában valósult meg, amelyeknek keretében közösségi tevékenységeket és programokat szerveztek. A program nem érte el a kitűzött 5 000 fős célt, mivel a tevékenységek 2021-es befejezésükig összesen 3 299 főt értek el,
Svédországban a FEAD olyan szociálisan kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeket támogat (hajléktalanokat vagy a hajléktalanság veszélyének kitett személyeket, migránsokat, külföldi hátterű személyeket, kisebbségeket és nőket), akik gazdaságilag nem aktívak, és kevesebb mint 3 hónapja tartózkodnak Svédországban. Utóbbi feltétel biztosítja, hogy a FEAD olyan célcsoportra irányuljon, amely nem tartozik a szociális szolgáltatásokról szóló törvény hatálya alá. A program célja, hogy a célcsoport információs igényeit előtérbe helyező alapvető információkat nyújtson a svéd társadalomról, valamint hogy célzott tájékoztatást nyújtson az egészségügyi kérdésekről.
A társadalmi befogadásra összpontosító négy ország FEAD-programjai a programspecifikus célkitűzéseken alapuló eredménycélokat határoztak meg. Az összes eredménycélt kényelmesen elérték, gyakran már a végrehajtás első évében.
Németországban minden évben következetesen sikerült elérni mind a négy eredménymutató célértékeit. A tanácsadást igénybe vevő támogatott bevándorlók aránya körülbelül 90 % volt, és 2022-ben tovább emelkedett. A végrehajtás a meghatározott eredménycélok másik három típusa esetében is stabil, a célokat jóval meghaladó eredményeket hozott.
Dániában az egyéb szolgáltatásokat is igénybe vevők aránya a végrehajtás kezdeti évei óta jelentősen nőtt, és jelenleg a megcélzott felhasználók 89 %-ának nyújtanak támogatást.
Hollandiában a legtöbb eredménycélt gond nélkül elérték, azonban a résztvevők száma elmaradt a célkitűzéstől. Az azon résztvevők arányát mérő mutatók, akik i. láthatók maradtak a támogatást nyújtó számára; ii. erős szociális hálózattal rendelkeztek; iii. fejlesztették készségeiket; illetve iv. egyéb típusú támogatásban is részesültek, gyakorlatilag a végrehajtás minden évében jóval meghaladták a célértéket.
Svédországban már 2017 – a végrehajtás előrehaladásáról szóló jelentéstétel második éve – óta teljesül a résztvevők egészségi állapotának és higiéniájának javítására vonatkozócélkitűzés.
2.3.Jelentéstétel az általános elvekről
A FEAD-rendelet 5. cikke számos horizontális, valamennyi programra kiterjedő elvet határoz meg, és előírja a tagállamok számára, hogy számoljanak be arról, hogy ezek az elvek miként jelennek meg. A tagállamok két fő módon számolnak be arról, hogy a tevékenységek hogyan egészítik ki a meglévő uniós kohéziós eszközöket és nemzeti fellépéseket az anyagi nélkülözés kezelése, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem érdekében, a kettős finanszírozás elkerülése mellett. Néhány tagállam szűkszavúan nyilatkozott a társadalmi befogadással kapcsolatos egyéb tevékenységekkel való átfedések megelőzéséről, míg mások részletesebben beszámoltak arról, hogy programjaik hogyan használják ki a különböző alapok erőforrásainak összevonásában rejlő lehetőségeket.
A 2014–2020-as programozási időszakban az ESZA és a FEAD közötti koordináció már megvalósult a felelős irányító hatóságok közötti intézményi kapcsolatokon keresztül, például a másik alap monitoringbizottságában való részvétel formájában. A hivatalos megállapodásokon kívül az irányító hatóságok olyan aktív kommunikációs erőfeszítésekről is beszámoltak, amelyek annak biztosítására irányulnak, hogy a kedvezményezettek, a címzettek és a kormányzati partnerek értesüljenek az elvégzett tevékenységekről. Finnország és Litvánia több olyan ESZA-projektről is említést tett, amelyeknek célja a FEAD-projektek támogatása, és amelyek a FEAD-támogatásban részesülő személyek társadalmi befogadásának növelését célzó, támogató intézkedéseket foglalnak magukban. Ez a partnerszervezeteknek nyújtott, olyan nyomonkövetési tevékenységekre irányuló támogatás révén valósul meg, amelyek túlmutatnak a FEAD kiegészítő intézkedésein. Az irányító hatóság iránymutatásai Lengyelországban is előírják a kedvezményezett szervezetek számára az élelmiszersegélyekben részesülő személyek arról való tájékoztatását, hogy hol vehetik igénybe a vonatkozó ESZA-támogatást, valamint azt, hogy nyújtsanak segítséget az érintetteknek az említett támogató intézkedésekre való jelentkezésben.
Valamennyi tagállam arról számol be, hogy FEAD-programjaiban figyelembe veszi a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvét (a FEAD-rendelet 5. cikkének (11) bekezdése) és a tágabb értelemben vett hátrányos megkülönböztetés megelőzésének követelményét. Ez például a partnerszervezetek és a konkrét projektek kiválasztására vonatkozó feltételekben is tükröződik. A partnerszervezetek által a projektek végrehajtása érdekében elfogadott tájékoztatási stratégiák ezeken az elveken alapulnak. A nyomonkövetési rendszerekben gyűjtött adattípusok lehetővé teszik a folyamatban lévő gyakorlatok felülvizsgálatát. Írország az éves végrehajtási jelentésében arról számol be, hogy a helyi partnerszervezetek negyedéves jelentéseiben és az elosztóhelyeken tett látogatások során hogyan vizsgálják a demográfiai adatokat, ideértve a nemek szerinti megoszlást is.
Az élelmiszerek kiválasztására vonatkozó feltételekkel kapcsolatban a tagállamok megerősítik, hogy olyan objektív kritériumokat alkalmaznak, amelyek figyelembe veszik az adott termékek kiegyensúlyozott étrendhez való hozzájárulását. Belgium megemlíti például, hogy az élelmiszerek kiválasztása során a kedvezményezettek sajátos igényeire, a tápértékre, a felhasználhatósági időtartamra és a glikémiás indexre vonatkozó szakértői véleményekre támaszkodik. Bulgária az Egészségügyi Minisztérium által a kiegyensúlyozott étrend biztosítására vonatkozóan kiadott ajánlásokat használja fel. Spanyolország úgy nyilatkozott, hogy legfőbb célja az olyan alapvető élelmiszerek kiválasztása, amelyek a lehető legnagyobb mértékben kielégítik a hátrányos helyzetű személyek tápanyagszükségletét. Ezért az alapvető tápanyagokat (fehérjék, szénhidrátok, zsírok, rostok, vitaminok és ásványi anyagok) a lehető legváltozatosabb formában biztosítja a táplálkozási hiányállapotok csökkentése érdekében. Finnország az Állami Táplálkozásügyi Tanácsadó Testület iránymutatásai alapján hasonló elveket fogadott el.
Horvátországban a kiosztott élelmiszereknek a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó nemzeti rendeleten meghatározott szigorú minőségi előírásoknak kell megfelelniük, és azokat fenntartható módon kell előállítani és feldolgozni. Szlovéniában az alapvető élelmiszereket (például tej, tészta, rizs stb.) a kiválasztott partnerszervezetek javaslatai alapján választották ki. Ezeket a termékeket a partnerszervezetek által adományozott vagy beszerzett élelmiszerekkel egészítették ki annak érdekében, hogy kiegyensúlyozott és egészséges élelmiszercsomagot hozzanak létre.
A fent említett tagállamokhoz hasonlóan Szlovákia is eleget tesz a partnerszervezetek kéréseinek, és figyelembe veszi a Közegészségügyi Hivatal azon észrevételeit, amelyek a szlovák jogszabályokban meghatározott ajánlott tápanyaigényeknek való megfelelésre vonatkoznak.
Több tagállam is irányadó elvként említi az élelmiszer-pazarlás csökkentését. Ezek a törekvések az ENSZ 12.3. fenntartható fejlődési céljához – amely 2030-ig az egy főre jutó élelmiszer-hulladék felére csökkentését tűzte célul –, valamint az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló uniós kezdeményezésekhez, például „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiához kapcsolódnak. Már valamennyi fent említett tagállam figyelembe veszi a partnerszervezetek tapasztalatait is, ami biztosítja, hogy a kedvezményezettek igényeinek megfelelő élelmiszer-ellátást biztosítsanak. Ezért a változó igények, illetve a gyakorlati tapasztalatok alapján rendszeresen módosítanak a kiválasztott élelmiszereken is, ami hozzájárul az esetleges élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez. E tekintetben számos tagállam további intézkedéseket is hozott. Finnországban például az élelmiszer-biztonságot kiemelt kérdésként említik. Így figyelembe veszik a kiválasztott élelmiszerek szállíthatóságát, a partnerszervezetek korlátozott tárolókapacitását, valamint a termékek felhasználhatósági időtartamát. Ebből kifolyólag Finnország nem biztosít friss termékeket, illetve olyan termékeket, amelyek hűtve történő szállítást és tárolást igényelnek. Szlovákia szintén kifejezetten olyan termékeket választ, amelyek könnyen tárolhatók és kellően hosszú felhasználhatósági időtartammal rendelkeznek. Írország nagyon érdekes megközelítést alkalmaz az élelmiszer-pazarlással kapcsolatban a FoodClouddal, egy olyan nonprofit szociális vállalkozással való partnersége révén, amelyet az élelmiszer-pazarlás kezelésére hoztak létre. A nagy mennyiségű élelmiszer-felesleggel rendelkező vállalkozásokat az írországi közösségekben működő, élelmiszerre szoruló jótékonysági szervezetekkel kapcsolja össze. Ez a végső kedvezményezettek számára hozzáférést biztosít a különféle jó minőségű, felesleggé vált élelmiszerekhez, és az adományozó vállalkozások számára is előnyös, mivel így csökkenthetik a hulladékártalmatlanítási költségeiket, továbbá érdemben és a gyakorlatban járulhatnak hozzá a társadalom működéséhez.
Az éghajlati és környezeti tényezők azok közé az egyéb, jelentős horizontális szempontok közé tartoznak, amelyeket a tagállamok a beszámolók szerint az alapvető anyagi támogatás kiválasztásakor figyelembe vesznek. Ausztria a jelentése szerint gondot fordított a tartós, minőségi termékek kiválasztására, és arra, hogy nagyobb mértékben használjon újrahasznosított termékeket. 2020 óta például kizárólag újrahasznosított PET-palackokból készült szövetből gyártott hátizsákokat és iskolatáskákat biztosítottak a támogatások keretében. Csehország is rögzítette, hogy a termékek kiválasztása során alapelv, miszerint azok nem terhelhetik a környezetet. Előmozdítja az újrahasznosítást is, például a 100 %-ban újrahasznosított anyagból készült WC-papír kiválasztásával. Románia szintén kiemelte, hogy figyelmet fordít az alapvető anyagi támogatási projektjei keretében kiosztott élelmiszerek és higiéniai termékek csomagolására vonatkozó követelményekre. Így megfelel annak a követelménynek, miszerint a címkéken fel kell tüntetni a környezetvédelemre és a csomagolás újrahasznosítására vonatkozó információkat. Románia szintén összegyűjtötte és újra felhasználta az élelmiszercsomagok szétosztása során használt fa raklapokat.
3.KÖVETKEZTETÉSEK
A jelentéstételi időszak alatt a FEAD fontos szerepet játszott a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv azon törekvéseinek támogatásában, amelyek a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek számának csökkentésére irányulnak. Ez sokoldalú módja volt a REACT-EU által rendelkezésre bocsátott kiegészítő válságköltségvetés végrehajtásának, valamint a Covid19 miatt 2021-ben és 2022-ben Unió-szerte megnövekedett bizonytalanság és az alapvető áruk árát érintő közelmúltbeli infláció kezelésének.
A 2022-es éves végrehajtási jelentések egyértelmű példákkal szolgálnak arra is, hogy a FEAD-ot hogyan használták fel az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja elől menekülők élelmiszersegéllyel és alapvető anyagi támogatással való ellátásához.
2022-ben a FEAD mintegy 15 millió embernek nyújtott segítséget – több mint 390 000 tonna élelmiszer és 62 millió készétel szétosztására került sor. Több mint 800 000 ember részesült alapvető anyagi támogatásban, és közel 225 000 ember kapott utalványt.
A 2022-es éves végrehajtási jelentések összesen 669 millió EUR értékű kiadásról számoltak be 2022-ben, ami összesen 73 %-os végrehajtási arányt eredményezett.
2022-ben mintegy 400 000 tonna élelmiszert bocsátottak rendelkezésre, ami valamivel kevesebb, mint a világjárvány éveiben (2020 és 2021), de több, mint a világjárvány előtti években. Az alapvető anyagi támogatások pénzben kifejezett összértéke emelkedő tendenciát mutat a teljes programozási időszakban. Az összeg 40,6 millió EUR-t tett ki, amelynek felét utalványrendszerekre használták fel Romániában.
A fentiek alapján a FEAD végrehajtásának utolsó éve nem nélkülözi majd a kihívásokat. Bár a költségvetések meghaladják a meglévő pénzügyi allokációkat, a teljes körű megvalósítás eléréséhez az utolsó évben jelentősen fokozni kell a végrehajtást. Ez a tagállamok legalább felében nehézségekbe ütközhet. Időközben esetlegesen megkezdődhet az ESZA+-programok végrehajtása, ami lehetővé teszi, hogy a programok az anyagi nélkülözés elleni egyedi célkitűzés (SO[m]) keretében folytatódhassanak.