EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.6.19.

COM(2024) 401 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK











































Éves irányítási és teljesítményjelentés az uniós költségvetésről

2023-as pénzügyi év

Az Európai Bizottság nem felelős a kiadvány további felhasználásából eredő esetleges következményekért.

Luxemburg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2024

© Európai Unió, 2024

Az Európai Bizottság dokumentumainak további felhasználására vonatkozó szabályokat a bizottsági dokumentumok további felhasználásáról szóló, 2011. december 12-i 2011/833/EU bizottsági határozat (HL L 330., 2011.12.14., 39. o.) tartalmazza. Eltérő rendelkezés hiányában e dokumentum további felhasználása a „Creative Commons Attribution 4.0 International (CC-BY 4.0)” licencnek megfelelően engedélyezett ( https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/ ). Ez azt jelenti, hogy a további felhasználás a forrás megfelelő feltüntetésével és minden változtatás jelzésével megengedett.

A nem az Európai Unió tulajdonában lévő elemek felhasználása vagy sokszorosítása tekintetében közvetlenül a szerzői jog tulajdonosához kell engedélyért fordulni.

Az összes fénykép © Európai Unió, ha a szöveg másképp nem jelzi.

Éves irányítási és teljesítményjelentés az uniós költségvetésről – I. kötet – 2023-as pénzügyi év

Nyomtatás    ISBN <xxx-xx-xx-xxxxx-x>    ISSN <xxxx-xxxx>    doi:10.<xxxx/xx...x>    <xx-xx-xx-xxx-xx-x>

PDF    ISBN <xxx-xx-xx-xxxxx-x>    ISSN <xxxx-xxxx>    doi:10.<xxxx/xx...x>    <xx-xx-xx-xxx-xx-x>

További elérhető dokumentumok:

Éves irányítási és teljesítményjelentés az uniós költségvetésről – II. kötet – Mellékletek – 2023-as pénzügyi év

Nyomtatás    ISBN <xxx-xx-xx-xxxxx-x>    ISSN <xxxx-xxxx>    doi:10.<xxxx/xx...x>    <xx-xx-xx-xxx-xx-x>

PDF    ISBN <xxx-xx-xx-xxxxx-x>    ISSN <xxxx-xxxx>    doi:10.<xxxx/xx...x>    <xx-xx-xx-xxx-xx-x>

Éves irányítási és teljesítményjelentés az uniós költségvetésről – III. kötet – Technikai mellékletek – 2023-as pénzügyi év

Nyomtatás    ISBN <xxx-xx-xx-xxxxx-x>    ISSN <xxxx-xxxx>    doi:10.<xxxx/xx...x>    <xx-xx-xx-xxx-xx-x>

PDF    ISBN <xxx-xx-xx-xxxxx-x>    ISSN <xxxx-xxxx>    doi:10.<xxxx/xx...x>    <xx-xx-xx-xxx-xx-x>

Éves irányítási és teljesítményjelentés az uniós költségvetésről

2023-as pénzügyi év

I. kötet

Az uniós költségvetésről szóló, a 2023-as pénzügyi évre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentés, valamint annak mellékletei képezik az Európai Bizottság fő hozzájárulását az éves mentesítési eljáráshoz ( 1 ), amelynek segítségével az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa ellenőrzi az uniós költségvetés végrehajtását. A Bizottság számára az Európai Unió működéséről szóló szerződésben ( 2 ) és a költségvetési rendeletben ( 3 ) előírt kötelezettségeket teljesíti. Az uniós költségvetés végrehajtása közös felelősség, amelynek keretében a Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal, valamint más partnerekkel és szervezetekkel. A jelentés három kötetből áll. ·Az I. kötet a 2023. évi költségvetési gazdálkodással kapcsolatos legfontosabb tényeket és eredményeket mutatja be. ·A II. kötet átfogóbb képet nyújt az uniós költségvetés végrehajtásáról. Az 1. melléklet áttekintést ad az uniós költségvetés 2023. évi teljesítményéről a Bizottság 2019–2024-es időszakra vonatkozó hat prioritásának megvalósítása, valamint a horizontális szakpolitikai prioritásoknak az uniós költségvetésbe való szisztematikus integrálása („általános érvényesítés”) tekintetében. A 2. melléklet széles körű áttekintést nyújt a belsőkontroll- és pénzgazdálkodási eljárásokról. A 3. melléklet a NextGenerationEU helyreállítási programjának középpontjában álló eszköz, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljesítményével és megfelelésével kapcsolatos szempontokkal foglalkozik. ·A III. kötet a jelentést alátámasztó technikai mellékleteket tartalmazza. Ebben szerepel a 4. melléklet, amelyben „A programok teljesítményéről szóló kimutatások” rész részletesebb, programonkénti teljesítményinformációkat közöl. Ez a jelentés az átfogóbb integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéscsomag ( 4 ) része, amely magában foglalja az összevont éves beszámolót ( 5 ), a pénzeszközök jövőbeli be- és kiáramlására vonatkozó, a következő 5 évre szóló hosszú távú előrejelzést ( 6 ), a belső ellenőrzési jelentést ( 7 ) és az előző évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentést ( 8 ) is.

Tartalom

Az uniós költségvetés megvalósítja a prioritásokat válság idején    

A célzott reformokat és beruházásokat előmozdító felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési tervek    

Hatékony eszközök biztosítják az uniós költségvetés megfelelő kezelését és védelmét    

A feltételrendszer továbbra is hozzájárul az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez    

Irányítási következtetések    

Kérjük, hogy ezt az oldalt hagyja üresen, amíg a dokumentum nem áll készen a közzétételre.

A közzététel előtt törölje ezt a megjegyzést, és ha ennek az oldalnak páratlan a számozása, törölje ezt az üres oldalt is.

Az uniós költségvetés megvalósítja a prioritásokat válság idején

Bevezetés

A jelenlegi Bizottság hivatali idejét olyan példa nélküli válságok sora jellemzi, amelyek gyors és hatékony megoldásokat igényelnek az emberek életének és megélhetésének védelme érdekében az Európai Unióban. 2023 újabb jelentős év volt, amikor az EU továbbra is megfelelt a polgárai elvárásainak, és kezelte a felmerült kihívásokat. Az Európai Bizottság ugyanakkor továbbra is a hivatali ideje elején meghatározott hat prioritás mentén haladt, és átfogó megoldásokat dolgozott ki, különösen a zöld és digitális kettős átállással kapcsolatban.

Az EU-nak még sosem volt ilyen hatékony, hosszú távú költségvetése, és a NextGenerationEU helyreállítási terv is mérföldkőnek számít. Ez a terv áll a Covid19-világjárvány következményeire adott uniós válasz középpontjában. Emellett ez az EU gazdasági átalakulásának hajtóereje.

A NextGenerationEU európai helyreállítási terv az EU 807 milliárd EUR-s programja, amelynek célja a Covid19-világjárvány hatásaiból való gazdasági kilábalás támogatása, valamint egy zöldebb, digitálisabb és reziliensebb jövő építése ( 9 ). A NextGenerationEU költségvetésének 90 %-át a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teszi ki. A teljesítményalapú finanszírozási eszköz rugalmasságot biztosít a tagállamok számára ahhoz, hogy a zöld és digitális átállás célkitűzéseinek teljes körű tiszteletben tartása mellett olyan reformokat és beruházásokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre, amelyek a legjobban szolgálják nemzeti – uniós szinten is azonosított – szükségleteiket.

Amint az EU kilábalt a világjárvány hatásaiból, és folytatta a versenyképesebb és reziliensebb gazdaság kiépítését, Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja 2023-ban fokozódott, és számos pusztító következménnyel járt. A geopolitikai helyzet tovább romlott a Hamász által Izrael ellen október 7-én elkövetett terrortámadások után, amelyeket Gázában teljes körű háború követett, katasztrofális hatást gyakorolva az ottani humanitárius helyzetre. Az uniós költségvetés és a NextGenerationEU lehetővé tette az EU számára, hogy támogassa Ukrajnát, és kezelje az európai és közel-keleti háború következményeit, beleértve az energiapiacok zavarait és a magas inflációt, valamint a természeti katasztrófákat és a humanitárius válságokat.

Bár az uniós költségvetés az elmúlt években jelentős és hatékony szerepet játszott a váratlan válságok kezelésében, a rendelkezésére álló lehetőségek korlátozottak. 2023-ban, amikor még a jelenlegi többéves pénzügyi keret felénél sem jártunk, kezdett megszűnni a keret rugalmassága. Ezért annak biztosítása érdekében, hogy az uniós költségvetés rendelkezzen a közös prioritások megvalósításához és a szükségletek kielégítéséhez szükséges legalapvetőbb finanszírozással, az Európai Bizottság javasolta a többéves pénzügyi keret célzott felülvizsgálatát. Ennek eredményeként 2024 februárjában megállapodás született az EU hosszú távú költségvetésének félidős felülvizsgálatáról. Ez – első alkalommal – magában foglalta a kiadási plafonok felülvizsgálatát.

A Bizottság által meghatározott prioritásokkal összhangban ez lehetővé teszi az EU számára, hogy az elkövetkező években tartós támogatást nyújtson Ukrajnának, folytassa a migrációs és külső kihívások kezelését, valamint – egyéb kezdeményezések mellett – a Stratégiai Technológiák Európai Platformja révén megerősítse Európa versenyképességét és szuverenitását. A többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata azonban nem tartalmazta az igazgatási kiadási plafonok (az úgynevezett 7. fejezet) javasolt növelését, amelynek célja az uniós közigazgatás jelentős többletfeladatainak és a növekvő infláció által okozott nyomásnak a kezelése volt.

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú uniós költségvetés félidős felülvizsgálatának áttekintése

Forrás: Európai Bizottság

Az Ukrajnának nyújtott támogatás fenntartása

Az uniós költségvetés 2023-ban is támogatást nyújtott Ukrajnának, tekintettel Oroszország provokáció nélkül indított, indokolatlan agressziós háborújára és az ukrán területek egyes részeinek jogellenes annektálására. Az EU és tagállamai a háború kezdetétől az év végéig összesen közel 85 milliárd EUR összegű támogatást bocsátottak Ukrajna és az ukrán nép rendelkezésére. Ez magában foglal egy 25,2 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást, beleértve egy példa nélküli, csak 2023-ban 18 milliárd EUR összegű, rendkívül kedvezményes hitelből álló támogatási csomagot, amelyet a makroszintű pénzügyi támogatás plusz eszközön keresztül biztosítottak Ukrajna számára. Ezen túlmenően mintegy 300 millió EUR értékben hozzávetőlegesen 100 000 tonna természetbeni támogatást nyújtottak Ukrajnának az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében, így ezzel ez volt az uniós polgári védelmi mechanizmus eddigi leghosszabb, legnagyobb és legösszetettebb művelete. Az uniós költségvetésből nyújtott támogatás mellett az EU és tagállamai által Ukrajnának nyújtott támogatás, többek között katonai támogatás összesen több mint 27 milliárd EUR-t tett ki, és ebből 6,1 milliárd EUR az Európai Békekeretből származott.

A makroszintű pénzügyi támogatás az EU által biztosított pénzügyi segítségnyújtás egyik típusa, amelynek célja, hogy segítse a súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdő partnerországokat gazdaságuk stabilizálásában és a szükséges reformok végrehajtásában. Ezek a pénzeszközök segítik Ukrajnát abban, hogy továbbra is fizetni tudja a béreket és nyugdíjakat, fenn tudja tartani az alapvető közszolgáltatásokat, például a kórházakat és iskolákat, valamint a lakóhelyüket elhagyó személyek szállásait, továbbá hogy helyre tudja állítani a kritikus infrastruktúrát. Emellett ezek a pénzeszközök segítik Ukrajnát az olyan intézményi reformok végrehajtásában is, mint a korrupció elleni küzdelem és az igazságügyi reformok, amelyek döntő fontosságúak az ország előrehaladása szempontjából.

Az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás mellett az EU a kohéziós politika keretében pénzeszközöket bocsátott a tagállamok rendelkezésére az Ukrajnából érkező háborús menekültek fogadására. 2022-ben javaslatot tettek az Európában lévő menekültekre irányuló kohéziós fellépésre és a területeknek nyújtott rugalmas támogatásra vonatkozó csomagra, hogy biztosítsák a kohéziós politika finanszírozási szabályainak szükséges rugalmasságát. 2023 végére ezek az intézkedések 15,3 milliárd EUR-t biztosítottak a társadalmi integrációs programokra, az egészségügyre, az élelmezésre, az alapvető támogatásra és a munkaerőpiaci orientációra. A támogatott tevékenységek közé tartoztak a nyelvtanfolyamok, az oktatás, a szociális szolgáltatások és a gyermekgondozás.

Az uniós költségvetésből nyújtott hozzájárulások segítették Ukrajnát és a tagállamokat abban, hogy megbirkózzanak a háború következményeivel 2022-ben és 2023-ban

2022-ben és 2023-ban Ukrajnának és a tagállamoknak a háború következményeinek kezelése érdekében az uniós költségvetésből és az Európai Békekerethez az uniós költségvetésen kívül elkülönített előirányzatok.

(*) A kohéziós politika keretében nyújtott támogatás az Európában lévő menekültekre irányuló kohéziós fellépés és a területeknek nyújtott rugalmas támogatásra vonatkozó csomag révén biztosított rugalmasságra utal, amely a befektetett (vagy átprogramozott) összegek és a tagállamok rendelkezésére bocsátott likviditási hitelkeretek kombinációját foglalja magában.

(**) Horizont Európa, „az EU az egészségért” program, a Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszköz, közös kül- és biztonságpolitika.

Forrás: Európai Bizottság.

2023-ban Moldova és Ukrajna részes államai lettek az uniós polgári védelmi mechanizmusnak , annak az európai szolidaritási keretnek, amely segítséget nyújt a katasztrófák által sújtott országoknak. A Nova Kakhovka-i gát 2023. júniusi katasztrofális pusztulására válaszul az EU különböző módokon – a polgári védelmi mechanizmus révén, a rescEU-tartalékai felhasználásával és a humanitárius partnerein keresztül – azonnali támogatást mozgósított Ukrajnának.

A globális élelmezésbiztonsági válság súlyosbodásához vezetett, hogy Oroszország szándékosan megakadályozta a Fekete-tengeren keresztüli gabonakivitelt, amikor célba vette az ukrajnai gabonasilókat és mezőgazdasági infrastruktúrát, valamint korlátozta a mezőgazdasági termékek és műtrágyák kivitelét. Ennek kezelése érdekében az EU, a tagállamai, Moldova és Ukrajna a nemzetközi pénzügyi intézményekkel együtt 2022-ben létrehozták az EU–Ukrajna szolidaritási folyosókat, hogy az Ukrajnában rekedt gabonát eljuttassák a világ többi részébe. Ez a munka 2023-ban is folytatódott. Mivel Ukrajna döntő szerepet játszik a gabonafélékkel és olajos magvakkal való globális ellátásban, a háború nagy bizonytalansághoz és volatilitáshoz vezetett ezeken a piacokon. Ukrajna szokásos exportútvonalainak Oroszország általi elzárása egyúttal a szomszédos uniós tagállamokba irányuló ukrán kivitel növekedéséhez vezetett. Az EU ezért 2023-ban két támogatási csomagot vezetett be. A közös agrárpolitika mezőgazdasági tartalékából több mint 156,3 millió EUR-t biztosítottak az Ukrajnával szomszédos öt tagállam leginkább érintett mezőgazdasági termelőinek támogatására. A harmadik támogatási csomag keretében az Európai Bizottság további 330 millió EUR összegű finanszírozást mozgósított a magas inputköltségek és a különösen Oroszország agressziós háborújával kapcsolatos konkrét problémák által érintett más tagállamokban élő uniós mezőgazdasági termelők számára. Az EU 2023-ban emellett 2,8 milliárd EUR-t folyósított az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának kezelésére és a fenntartható élelmiszerrendszerek globális előmozdítására.

Jelentős globális pénzügyi erőfeszítésre lesz szükség Ukrajna háború utáni újjáépítéséhez. Az EU már most is jelentős mértékben hozzájárul az ország rezilienciájának fokozásához. Ukrajna számára emellett fokozatosan egyre több előnnyel jár a meglévő uniós programokba, például az egységes piac programba, a LIFE programba, az Erasmus+-ba, a Horizont Európába, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközbe és a Kreatív Európa programba való integrálás. Az EU emellett mindaddig felfüggesztette Ukrajnának az uniós programokhoz való társulásához kapcsolódó pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó kötelezettségét, amíg a háború okozta pénzügyi kihívások továbbra is fennállnak az országban. Ugyanakkor közép- és hosszú távon sokkal több támogatásra lesz szükség egy szabad és virágzó, az európai értékekben gyökerező, illetve az európai és globális gazdaságba megfelelően integrált ország alapjainak helyreállításához, valamint Ukrajna uniós tagság felé vezető úton történő támogatásához.

Annak érdekében, hogy segítse Ukrajnát a helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési erőfeszítéseiben, az EU új támogatási mechanizmust indított a 2024–2027-es időszakra. Az Ukrajna-eszköz olyan célzott eszköz, amely lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy ebben az időszakban legfeljebb 50 milliárd EUR összegű tartós és kiszámítható pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának, beleértve legfeljebb 17 milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatást és legfeljebb 33 milliárd EUR összegű hitelt. Az eszköz nyomatékosítja az EU elkötelezettségét amellett, hogy támogassa Ukrajnát az Oroszország által folytatott agressziós háborúval szemben és az uniós csatlakozás felé vezető úton. Közvetlen pénzügyi támogatást és csatlakozási támogatást fog nyújtani Ukrajnának, és egyedi beruházási keretet hoz létre. Az Ukrajnának nyújtott kölcsönök finanszírozása érdekében az EU 2027 végéig kötvényeket bocsát ki a pénzügyi piacokon. Ukrajna elkötelezte magát helyreállítási és reformtervének végrehajtása és a demokratikus mechanizmusok fenntartása mellett.

Az Ukrajna-eszköz céljai

Az Európai Bizottságnak és Ukrajnának a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség elleni küzdelem révén meg kell védenie az EU pénzügyi érdekeit. E célból Ukrajna 2023-ban együttműködött az Európai Számvevőszékkel és az Európai Csalás Elleni Hivatallal, kinevezte a Korrupcióellenes Különleges Ügyészség új vezetőjét (ez az álláshely 2020 augusztusa óta betöltetlen volt), valamint elfogadta a nemzeti korrupcióellenes stratégiát és a kapcsolódó végrehajtási programot. Ukrajna emellett 2024 márciusában csatlakozott az EU csalás elleni programjához, amelyet az Európai Csalás Elleni Hivatal kezel.

Az EU válasza a közel-keleti válságra

Az elhúzódó ukrajnai háború mellett a Hamász által 2023. október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadások és Izrael ennek következtében Gázában végrehajtott katonai fellépése a geopolitikai helyzet drasztikus romlásához vezetett, és humanitárius katasztrófát okozott Gázában. Ez is növelte az eszkaláció kockázatát a régióban. Hangsúlyozva, hogy a terror nem indokolható, az Európai Bizottság a lehető leghatározottabban elítélte a Hamászt a terrortámadásokért.

Amikor 2023 őszén nőtt az antiszemita és muszlimellenes gyűlöletbeszédek és gyűlölet-bűncselekmények száma, az Európai Bizottság mozgósította a Belső Biztonsági Alapot, hogy 30 millió EUR-t biztosítson a tagállamoknak a nyilvános terek és az imahelyek védelmében. Az Európai Bizottság komolyan aggódik a Gázában kialakult romló humanitárius helyzet miatt, így megnégyszerezte az általa nyújtott humanitárius segélyt – 2023-ban több mint 100 millió EUR-t mozgósított –, és arra törekszik, hogy feloldja a palesztin népnek nyújtott humanitárius támogatáshoz való hozzáférést érintő korlátozásokat annak érdekében, hogy több tagállammal és nemzetközi partnerrel együttműködve garantálja a segélyek tartós, szabályozott és erőteljes áramlását.

A palesztin népnek nyújtott uniós humanitárius támogatás 2023-ban

Forrás: Európai Bizottság

Az EU biztonsági és védelmi képességeinek megerősítése

Tekintettel az egyre instabilabbá váló geopolitikai helyzetre, valamint arra, hogy meg kell erősíteni az EU azon képességét, hogy az egész kontinensen biztonságot és védelmet nyújtson, az Európai Bizottság fokozza a biztonsági és védelmi erőfeszítéseket. 2023-ban két olyan kulcsfontosságú kezdeményezés került elfogadásra, amely az uniós védelmi ipar megerősítését szolgálja.

1.A lőszergyártás támogatásáról szóló, 500 millió EUR-s költségvetéssel támogatott rendelet célja, hogy javítsa és felgyorsítsa az EU lőszer- és rakétagyártását. Öt területen (robbanóanyagok, lőpor, lövedékek, rakéták, valamint tesztelési és felújítási tanúsítványok) 31 projekt kiválasztására került sor annak érdekében, hogy segítsék az európai ipart a lőszergyártás és a felkészültség fokozásában. Ez közvetlen válasz az Európai Tanács 2023. márciusi felhívására, amely szerint sürgősen lőszereket és – kérésre – rakétákat kell szállítani Ukrajnába, és segíteni kell a tagállamokat a készleteik feltöltésében.

2.Ezt kiegészíti az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló eszköz, amely 310 millió EUR-s költségvetésből gazdálkodhat, és most első alkalommal arra ösztönzi az uniós tagállamokat, hogy közösen szerezzék be az uniós védelmi ipartól a kritikus védelmi termékeket.

Emellett a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben 8,9 milliárd EUR ( 10 ) költségvetéssel rendelkező Európai Védelmi Alap alapvető támogatást nyújt az uniós védelmi kutatáshoz és fejlesztéshez. 2021-ben és 2022-ben több mint 2,9 milliárd EUR-t biztosított 101, együttműködésen alapuló kutatási és fejlesztési projektre a tagállamokban, 2023-ban pedig 1,2 milliárd EUR-t különített el. Ezen túlmenően az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz katonai mobilitási allokációja keretében 2023-ban 808 millió EUR-t ítéltek oda a csapatok és felszerelések transzeurópai közlekedési hálózaton keresztüli szállításának támogatására, beruházva a polgári és katonai célokra egyaránt használható infrastruktúrába.

A partnerségek globális megerősítése

2023-ban továbbra is az EU és tagállamai nyújtották a legtöbb hivatalos fejlesztési támogatást a világon. A fenntartható fejlődési célok globális előmozdítása és Európa világban betöltött szerepének megerősítése érdekében a Bizottság 2023-ban előrelépést tett a Global Gateway stratégia terén is, amelyet az uniós költségvetés pénzügyi forrásai és a tagállamok támogatnak. 2023 és 2024 vonatkozásában az EU jelentős előrelépést tett a Global Gateway megvalósítása terén: 225 új vezérprojektet indított Afrikában, Latin-Amerikában, a Karib-térségben, Ázsiában, a csendes-óceáni térségben, a Nyugat-Balkánon, valamint a keleti és déli szomszédságban. Az EU, valamint a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége 2023. júliusi csúcstalálkozóján az EU elindította a Global Gateway beruházási menetrendjét, amely 2027-ig várhatóan több mint 45 milliárd EUR-t mozgósít a régióban. Az EU folytatja továbbá a 150 milliárd EUR összegű EU–Afrika Global Gateway beruházási csomag és az új „Európa együtt” kezdeményezések végrehajtását.

A Cotonou utáni, régóta várt, Szamoai Megállapodásként ismert megállapodást 2023 novemberében írták alá 64 partnerországgal, ami az EU, valamint az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezete közötti újjáélesztett partnerség kezdetét jelenti. A korábban Namíbiával, Kazahsztánnal, Ukrajnával és Kanadával létrejött megállapodásokon túl 2023-ban kölcsönösen előnyös nyersanyag-értékláncokra vonatkozó stratégiai partnerség jött létre Argentínával, Chilével, a Kongói Demokratikus Köztársasággal, Grönlanddal és Zambiával.

A határellenőrzés támogatása és a migrációs nyomás kezelése

Az EU külső határaira nehezedő migrációs nyomás 2023-ban is jelentős maradt. 2023-ban több mint 1 millió ember kért menedékjogot az EU-ban, ami 2022-hez képest jelentős, 20 %-os növekedést jelent. E kihívás kezelése érdekében a tagállamok igénybe vették a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot a befogadási létesítmények fejlesztése érdekében, különösen a gyermekek tekintetében. Emellett prioritásként kezelték a migránsok integrációs támogatását, különös tekintettel a kiszolgáltatott csoportokra, például a kísérő nélküli kiskorúakra. Az alap emellett létfontosságú szerepet játszott a háború elől menekülő és az ukrajnai lakóhelyüket elhagyni kényszerülő, az átmeneti védelemről szóló irányelv alapján átmeneti védelemben részesülő személyek érkezésével szembesülő tagállamok támogatásában is. Sürgősségi segélyt mozgósítottak azt követően is, hogy megugrott a Lampedusára érkező migránsok száma 2023 szeptemberében, amikor mindössze 3 nap alatt több mint 6 000 migráns érkezett az olasz szigetre.

2023 februárjában az Európai Tanács felszólította az Európai Bizottságot, hogy kezelje prioritásként azokat a finanszírozási intézkedéseket, amelyek megerősítik az EU külső határainak ellenőrzését. A Határigazgatási és Vízumeszköz tematikus eszközének keretében 2023-ban közel 448 millió EUR-t fordítottak a tagállamok határigazgatási képességeinek megerősítésére. Ez magában foglalta a migránsok eszközként való felhasználásának kezelését a Belarusszal és Oroszországgal közös határokon, Bulgária és Románia támogatását a nyugat-balkáni útvonalra nehezedő fokozott nyomás kezelésében, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség operatív kapacitásának megerősítését, valamint a határellenőrzések optimalizálását több tagállamban.

A Bizottság hosszú távú prioritásainak további megvalósítása

A 2019-ben tett ígéretek teljesítése érdekében a biztosi testület a megbízatási ideje alatt hat fő célra összpontosított a munkája során. A világ azonban 2019 óta radikális változásokon ment keresztül. Az elmúlt évek válságai alapjaiban rendítettek meg több mélyen gyökerező bizonyosságot, többek között az EU szerepével, a gazdasági és szolidaritási modellekkel, valamint a szabályokon alapuló multilaterális nemzetközi renddel kapcsolatban. A kiemelt célok azonban továbbra is érvényesek – számos területen még a korábbinál is jobban –, és az EU és polgárai javát szolgálják. 2023-ban az Európai Bizottság folytatta a jelentős szakpolitikai és jogalkotási kezdeményezéseket a hosszú távú prioritások elérése érdekében.

Az uniós költségvetés az EU leghatékonyabb eszköze arra, hogy megvalósítsa közös politikai menetrendjét, és beruházzon az uniós hozzáadott értékkel rendelkező projektekbe. Az uniós költségvetés a programjain keresztül közvetve vagy közvetlenül támogatja az EU belső és külső politikáit. 2023-ban a 2014–2020-as és a 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetés keretében számos uniós program biztosított további eredményeket a nyilvánosság számára. A hosszú távú uniós költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatai 2023-ban összesen közel 182 milliárd EUR-t, a NextGenerationEU kötelezettségvállalási előirányzatai pedig közel 238 milliárd EUR-t tettek ki.

Többéves pénzügyi keret: a 2023. évi uniós költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatai költségvetési fejezetenként (millió EUR)

Forrás: Európai Bizottság

Az uniós költségvetés arra összpontosít, hogy hosszú távú értéket teremtsen az EU számára. Valamennyi uniós finanszírozási programnak sikerült tovább haladnia a teljesítménycélja felé. Ezek a programok előmozdítják az EU fenntarthatóságát és jólétét. A költségvetés például elengedhetetlen a zöld és digitális kettős átállás megvalósításához. 2023-ban a becslések szerint rekordösszeget, 160 milliárd EUR-t ( 11 ) különítettek el az éghajlat-politikai célkitűzések általános érvényesítésére, 20 milliárd EUR-t a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítésére és 79 milliárd EUR-t a digitális prioritásokra.

Az uniós költségvetés és a NextGenerationEU allokációja a horizontális prioritásokhoz 2023-ban (a teljes költségvetés százalékában és a becsült összegek millió EUR-ban)

Forrás: Európai Bizottság.

E jelentés 1. melléklete tartalmazza az uniós költségvetés 2023. évi teljesítményének teljes körű összefoglalását. Először összesített információkat nyújt az uniós költségvetés általános végrehajtásáról és különböző kiadási programjairól. Ezt követően arra összpontosít, hogy az uniós költségvetés hogyan támogatta az Európai Bizottság fent felsorolt fő céljait. A Bizottság szervezeti egységeinek éves tevékenységi jelentéseire és a programok teljesítményéről szóló kimutatásokra ( 12 ) támaszkodva konkrét és tájékoztató példákkal szolgál az uniós költségvetés teljesítményéről. Ez magában foglalja a kulcsfontosságú szakpolitikai fejleményeket és a különböző kiadási programok keretében Ukrajnának nyújtott támogatást. A melléklet azt is ismerteti, hogy az Európai Bizottság hogyan követi nyomon az uniós programokon keresztül az egyes szakpolitikákra és horizontális prioritásokra („általános érvényesítés”) fordított kiadásokat, és hogyan számol be azokról. Ez különösen az éghajlattal, a biológiai sokféleséggel, a nemek közötti egyenlőséggel és a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos célkitűzésekkel rendelkező kezdeményezések finanszírozását érinti. Tájékoztatást nyújt arról is, hogy az uniós költségvetés hogyan járul hozzá az Európai Bizottságnak a digitális átállás előmozdítására irányuló prioritásához.

A célzott reformokat és beruházásokat előmozdító felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési tervek

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 2023-ban is támogatta a tagállamok gazdasági helyreállítását és reformjait. A középpontban a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek felülvizsgálata állt a megváltozott körülményekhez és az új kihívásokhoz (például az inflációhoz és az Ukrajna elleni orosz agresszióhoz) való alkalmazkodás érdekében, aminek eredményeként a tagállamok számára 2026-ig további 147,2 milliárd EUR-t különítettek el, amely 21,6 milliárd EUR vissza nem térítendő támogatásból és 125,5 milliárd EUR kölcsönből áll. Ennek eredményeként 2023 végén összesen 648 milliárd EUR-t, vagyis 357 milliárd EUR vissza nem térítendő támogatást és 291 milliárd EUR kölcsönt különítettek el.

A felülvizsgálat egyik fő elemét az egyes REPowerEU-fejezetek hozzáadása jelentette, amelyek célja az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által okozott energiapiaci kihívások és zavarok kezelése. 2023-ban összesen 31 felülvizsgált tervet fogadtak el a Technikai Támogatási Eszköz támogatásával, és ezek közül 23 tartalmazott REPowerEU-fejezetet ( 13 ). Ezek a jóváhagyott REPowerEU-fejezetek több mint 60 milliárd EUR-t tartalmaztak az energiatakarékosságot, a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítését és az azonnali ellátásbiztonsági szükségletek kezelését célzó reformok és beruházások céljára, ezzel egyidejűleg csökkentve az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget. A REPowerEU-fejezetek tovább fokozták a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz zöld átállással kapcsolatos törekvéseit is. A 27 felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljes allokációjának több mint 42 %-a (275 milliárd EUR) fogja finanszírozni a zöld átállást támogató beruházásokat és reformokat, beleértve az energiahatékonyságot, a megújuló energiát, a villamosenergia-hálózatokat és más zöld beruházásokat. Az Innovációs Alap teljes hozzájárulásából a 2023–2026-os időszakra meghatározott 12 milliárd EUR-ból 2023 decemberéig már összesen 1,5 milliárd EUR-t csoportosítottak át a REPowerEU-intézkedésekhez.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében 2026-ra vonatkozó legfontosabb éghajlat- és energiapolitikai kötelezettségvállalások

2023-ban az Európai Bizottság összesen 75 milliárd EUR-t (ebből 28,7 milliárd EUR összegű kölcsönt) folyósított a tagállamok kifizetési kérelmeinek megfelelően, további 7,1 milliárd EUR összegű előfinanszírozási kifizetés mellett. Ezzel 2023 végére a kifizetések teljes összege 220,8 milliárd EUR-ra nőtt, amely 141,6 milliárd EUR vissza nem térítendő támogatásra (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében összesen nyújtott 357 milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatás 40 %-a) és 79,2 milliárd EUR kölcsönre (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében összesen nyújtott 291 milliárd EUR kölcsön 27 %-ára) oszlik.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz változást hoz az uniós polgárok életében. Főbb eredményei a következők ( 14 ):

·Zöld átállás. 2023 végéig az eszköznek köszönhetően az éves energiafogyasztás 28,2 millió megawattal csökkent, és a tiszta járművek számára több mint 530 000 elektromos és egyéb töltőállomást telepítettek vagy korszerűsítettek.

·Digitális átállás. További több mint 5,6 millió lakásnak lett hozzáférése nagyon nagy kapacitású internethálózatokhoz 2023 közepére, és 309 millió felhasználó már új vagy továbbfejlesztett digitális közszolgáltatásokat vett igénybe ( 15 ).

·Egészségügyi ellátás. Bővült az egészségügyi kapacitás, beleértve a kórházakat, klinikákat, járóbeteg-ellátó központokat és szakellátási központokat. 2023 végéig a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek köszönhetően évente akár 45,8 millió ember számára volt előnyös egy új vagy korszerűsített egészségügyi eszköz.

·Oktatás és képzés. 2023 végéig az eszköz által támogatott intézkedéseknek köszönhetően 8,7 millióan vettek részt oktatásban és képzésben, és 5,8 millió 15 és 29 év közötti fiatal részesült pénzbeli vagy természetbeni támogatásban (azaz oktatási, képzési és foglalkoztatási támogatásban).

·A vállalkozások támogatása. 2023 végéig az eszköz keretében közel 2 millió vállalkozás részesült pénzbeli vagy természetbeni támogatásban.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz célja, hogy támogassa a jelentős reformokat és javítsa a beruházások minőségét a tagállamokban ( 16 ). A nemzeti tervek végrehajtása 2023 végén nagyjából jó úton haladt, és a legtöbb mérföldkő és cél tekintetében elért eredmények összhangban voltak a kezdeti elvárásokkal. A 2023 végéig elérendő mérföldkövek és célok túlnyomó többségét (82 %) az Európai Bizottság teljesítettnek értékelte (35 %), vagy a tagállamok számoltak be arról, hogy lezárultak (47 %), de számos tagállamnak fel kell gyorsítania a benyújtást és javítania kell a kifizetési kérelmek hiánytalanságát, tekintettel a 2026. évi határidőre. A jelentéstétel időpontjában arról számoltak be, hogy a 2024 harmadik negyedévére tervezett mérföldkövek és célok több mint 80 %-a jó úton halad az időben történő végrehajtás felé. Csak egy kis részük esetében jeleztek késedelmes végrehajtást (18 %).

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek köszönhetően elindított reformok nem csupán reziliensebbé teszik a tagállamokat hosszú távon, hanem elősegítik az eszköz és a kohéziós politikai alapok keretében végrehajtandó kapcsolódó beruházások sikeres megvalósításához szükséges feltételek biztosítását is ( 17 ). Ez például azáltal valósul meg, hogy korszerűsítik a szabályozási keretet a kulcságazatokban (például digitális ágazat, megújuló energiaforrások, közlekedés), javítják az engedélyezési és közbeszerzési eljárásokat, valamint megerősítik a jogállamiságot és a korrupcióellenes biztosítékokat. A helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla ( 18 ) valós idejű információkat tartalmaz a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásáról, az eszköz keretében támogatott konkrét projektekre vonatkozó információk pedig egy rendszeresen frissített interaktív térképen ( 19 ) érhetők el. A NextGenerationEU diverzifikált finanszírozási stratégiájára építve az Európai Bizottság 2023-ban valamennyi hitelfelvételi műveletre egységes finanszírozási megközelítést alkalmazott, amely szerint a Bizottság csak uniós kötvényeket bocsát ki, nem pedig külön-külön denominált kötvényeket az egyes programokhoz. Az év során a Bizottság összesen 115,9 milliárd EUR forrást vont be uniós kötvények kibocsátásával. E források legnagyobb részét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a tagállamoknak történő kifizetésekre használták fel. Közel 12,5 milliárd EUR-t zöldkötvények formájában bocsátottak ki. Ez azt jelenti, hogy az EU jó úton halad afelé, hogy a világ egyik legnagyobb zöldkötvény-kibocsátójává váljon. Decemberben az Európai Bizottság közzétette a NextGenerationEU zöldkötvényekre vonatkozó első allokációs és hatásvizsgálati jelentést, amely megerősíti az EU elkötelezettségét a fenntartható finanszírozás mellett.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtására és irányítására vonatkozó további információk ezen éves irányítási és teljesítményjelentés 3. mellékletében találhatók.

Hatékony eszközök biztosítják az uniós költségvetés megfelelő kezelését és védelmét

Az Európai Bizottság nagy hangsúlyt fektet az uniós adófizetők által befizetett összegek lehető leghatékonyabb felhasználására. Teljes mértékben elkötelezte magát annak biztosítása mellett, hogy a kiválasztott kedvezményezettek forráshoz juttatása korrekt költségek és az alkalmazandó szabályok betartása mellett történjen. E cél elérése érdekében a Bizottság számos olyan eszközre támaszkodik, amely az évek során és az EU által tapasztalt új kihívások tekintetében is célravezetőnek bizonyult.

Szilárd elszámoltathatósági lánc

Az Európai Bizottság irányítási rendszere és elszámoltathatósági lánca a Bizottság egyedülálló struktúrájához és szerepéhez igazodik. A biztosi testület politikai felelősséget vállal az uniós költségvetés irányításáért. A napi szintű operatív irányítást az 51 megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőre ( 20 ) ruházza, akik szervezeti egységeiket vezetik és irányítják, és felelősek az uniós költségvetés saját szervezeti egységükben végrehajtott részéért.

Az éves tevékenységi jelentések átlátható módon bemutatják, hogy a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők hogyan szereztek bizonyosságot arról, hogy a hozzájuk rendelt forrásokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használták fel, és hogy az alkalmazott ellenőrzési eljárások biztosítják a szükséges garanciákat az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. Amennyiben a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők hiányosságokat tárnak fel, megbízhatósági nyilatkozatukat fenntartásokkal minősíthetik.

A bizonyosság a következőkön alapul: 1. a belső kontrollrendszer értékelése, beleértve a csalásellenes intézkedéseket is, 2. az elvégzett kontrollok eredményei és azon kockázatok értékelése, amelyeknek szervezeti egységük ki van téve, valamint a meghozott kockázatcsökkentő intézkedések, 3. megosztott irányítás esetén a tagállamokkal együtt az általuk elvégzett kontrollok eredményeként alkalmazott megelőző és korrekciós intézkedések, 4. a belső ellenőr és az Európai Számvevőszék észrevételei és következtetései, és 5. a feltárt hiányosságok, azaz a magas kockázatú területek kezelése érdekében hozott enyhítő intézkedések.

Belső kontrollrendszer és a csalás elleni küzdelmet szolgáló, folyamatosan frissített intézkedések

Az Európai Bizottság belső kontrollrendszere alapvető fontosságú a műveletei eredményességének, hatékonyságának és gazdaságosságának, valamint jogszerűségének és szabályszerűségének biztosításához. Ez különösen igaz a szűkös erőforrásokra és a prioritások növekvő számára való tekintettel. 2023-ban a Bizottság folytatta belső kontrollrendszerének szükség szerinti kiigazítását, például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása, a szerzett tapasztalatok felhasználása, a konkrét ellenőrzési és kontrollstratégiák további pontosítása és kidolgozása, valamint a tagállamok számára új iránymutatásokat tartalmazó dokumentumok közzététele érdekében. Tekintettel a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó új programok végrehajtására, az új jellemzők és a technológiai fejlődés figyelembevétele érdekében más ellenőrzési és kontrollstratégiák felülvizsgálatára is sor került. A szervezeti egységek önértékelése alapján a Bizottság úgy véli, hogy a belső kontrollrendszerei jól működnek, a néhány kisebb hiányosságra vonatkozóan pedig enyhítő intézkedéseket vezettek be.

Ami a csalás elleni küzdelmet illeti, az Európai Bizottság felülvizsgálta a csalás elleni stratégiai cselekvési tervét, és továbbra is elősegítette a korai felismerési és kizárási rendszer használatát és hatékonyságát, amelynek célja a csalás megelőzése és kezelése. A Bizottság javaslata alapján a társjogalkotók által a költségvetési rendelet átdolgozására vonatkozóan elért politikai megállapodás magában foglalja a korai felismerési és kizárási rendszer alkalmazási körének arányos kiterjesztését az uniós költségvetés csalással és szabálytalanságokkal szembeni hatékonyabb védelme érdekében. A jogalkotó egyetértett azzal is, hogy a tagállamoknak kötelezően be kell vinniük a legfontosabb adatokat egy egységes integrált adatbányászati és kockázatértékelési informatikai rendszerbe az uniós finanszírozás címzettjeire vonatkozó adatokhoz való hozzáférés és az ilyen adatok elemzése, valamint azon szerződések és címzettek azonosításának lehetővé tétele céljából, amelyek esetében kockázatok állhatnak fenn. 2023-ban továbbá fontos – különösen az etikával és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos – politikai kezdeményezések indultak, mindenekelőtt a korrupció ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslat, valamint az EU-n kívül elkövetett súlyos korrupciós cselekményekkel szembeni szankciórendszer létrehozására irányuló közös közlemény ( 21 ).

Kontrolleredmények, amelyek megerősítik, hogy az uniós költségvetés védelme megfelelő

Kontrollstratégiáik részeként az Európai Bizottság és a tagállamok a belső kontrollrendszeren belül évente több százezer ellenőrzést végeznek a kontrollrendszerek hibáinak és hiányosságainak megelőzése, feltárása és korrigálása érdekében. Megosztott irányítás esetén a Bizottság a nemzeti hatóságok által végzett ellenőrzésekre támaszkodik, és szükség esetén saját kontrollokkal és ellenőrzésekkel felügyeli azokat az egységes ellenőrzés elvével összhangban, amely észszerűsíti az ellenőrzést és a kontrollt, illetve minimálisra csökkenti a kedvezményezettekre háruló ellenőrzési terheket. Hasonló a helyzet közvetett irányítás esetén, ahol a Bizottság a végrehajtó partnerek által végrehajtott ellenőrzésekre támaszkodik, közvetlen irányítás eseten pedig maga a Bizottság végzi el a kontrollt. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz esetében az ellenőrzésekre és kontrollokra az Európai Bizottság és a tagállamok közötti egyértelmű feladatmegosztás szerint kerül sor.

Az ilyen kontrollok és ellenőrzések eredményeként 2023-ban összesen 3 836,7 millió EUR értékű megelőző és korrekciós intézkedésre került sor. A kifizetések előtt elvégzett kontrollok és ellenőrzések eredményeként megelőzött hibák értéke 2 399,1 millió EUR, a Bizottság és a tagállamok által a kifizetéseket követően elvégzett kontrollok és ellenőrzések eredményeként végrehajtott korrekciók értéke pedig 1 437,6 millió EUR.

Az ilyen kontrollok és ellenőrzések alapján az Európai Bizottság megbecsüli a kifizetéskori kockázatot, és méri annak kockázatát, hogy a teljesített kifizetések nem jogszerűek és szabályszerűek. A kockázat 2020 óta stabil, 1,9 %-os szinten maradt. Ez megközelíti a 2 %-os lényegességi küszöböt. Összhangban van azzal, hogy a kiadások továbbra is többnyire a 2014–2020-as programozási időszakhoz kapcsolódnak, és a mezőgazdaság esetében a kiadások túlnyomó többsége még mindig a 2014–2022-es programozási időszakhoz kapcsolódik ( 22 ). Ez azt mutatja, hogy a belső kontroll megközelítése még az elmúlt évek sajátos viszonyai mellett is szilárdan megalapozott maradt.

Az Európai Bizottság a záráskori kockázatot is meghatározza, amely 2023 esetében (szintén hasonlóan a korábbi évekhez) 1 %-ra becsülhető. Ez az összes kontroll és korrekció végrehajtását követően a programozási ciklus végén továbbra is fennálló hibaszintet jelenti. Tekintettel a finanszírozási programok többéves jellegére, a Bizottság – a megosztott irányítás esetében a tagállamokkal együtt – jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a kifizetéseket követően kontrollokat hajtson végre és a programok lezárásáig korrekciókat végezzen. Ezek az erőfeszítések tükröződnek a becsült záráskori kockázatban.

A kifizetéskori és a záráskori kockázat az Európai Bizottságra vonatkozóan a 2016 és 2023 közötti időszakban

Forrás: Európai Bizottság – Az uniós költségvetésre vonatkozó éves gazdálkodási és teljesítményjelentés, 2017–2023.

Valamennyi elvégzett kontroll és ellenőrzés alapján az Európai Bizottság részletes és szilárd bizonyítékokkal rendelkezik az uniós költségvetési kiadások differenciált kockázati szintjéről. Ezeket a bizonyítékokat a kohéziós politikai programok és a természeti erőforrásokért felelős kifizető ügynökségek szintjéig részletezik. Ez lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a kiadásokat a kifizetéskori kockázat alapján három kockázati kategóriába sorolja: alacsony (2,0 % alatt), közepes (2,0–2,5 %) és magas (2,5 % fölött). Ez pedig lehetővé teszi a hiányosságok pontos kezelését és korrekcióját az adott kiadási szegmensekben, valamint azt, hogy oda összpontosítsák a fellépést, ahol szükségesnek ítélik.

Azt is lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy árnyalt képet adjon a kezelt kiadásokról. A Horizont 2020 és összességében véve a kohéziós politika esetében a kifizetéskori kockázat meghaladja a 2 %-ot, a természeti erőforrásokhoz kapcsolódó kiadások (összességében) és az igazgatási kiadások pedig alacsony kockázatúak. A kohéziós politikai programok többsége azonban alacsony vagy közepes kockázatú, és a Bizottság pontos tájékoztatást tud adni arról, hogy a kifizetéskori kockázat mely programok esetében mely országokban haladja meg a 2 %-ot ( 23 ). Hasonlóképpen, a természeti erőforrásokkal kapcsolatos, általában alacsony kockázatú kiadások, illetve konkrétabban a közvetlen kifizetések esetében a Bizottság azonosítani tudja a magas kockázatú kifizető ügynökségeket ( 24 ). Továbbá meghatározza a magas kockázatú piaci intézkedéseket és vidékfejlesztési intézkedéseket. Amennyiben a kifizetéskori kockázat meghaladja a lényegességi küszöböt, például a kohéziós politika területén, a Bizottság korrekciós intézkedéseket alkalmaz annak érdekében, hogy a hibaszintet 2 % alá csökkentse.

A kiadások Európai Bizottság általi besorolása magasabb, közepes és alacsonyabb kockázatú szegmensekbe, a 2023-ra vonatkozó kiadások teljes összegének százalékos arányában kifejezve

Forrás: Az Európai Bizottság 2023. évi éves tevékenységi jelentései.

Az Európai Bizottság kifizetéskori kockázata olyan kontrollmegközelítésen alapul, amely kifejezetten a Bizottság szerepéhez igazodik. A Bizottságnak mint az uniós költségvetés kezelőjének az a feladata, hogy többéves időtávon megelőzze és szükség esetén korrigálja a hibákat, visszafizettesse a jogosulatlanul felhasznált forrásokat és kezelje a feltárt hiányosságokat. A Bizottság által alkalmazott megközelítés eltér az Európai Számvevőszék ellenőrzési megközelítésétől, mivel irányítási szempontú, részletesebb információkkal szolgál, és többéves.

A Bizottság átlátható módon számol be a jelentősnek ítélt, magas kockázatú kiadásokról, illetve az alapok kezelésében tapasztalható jelentős hiányosságokról vagy a hírnévvel kapcsolatos kockázatokról. Erre az éves tevékenységi jelentésekben a megbízhatósági nyilatkozatot minősítő fenntartások révén kerül sor. 2023-ra 14 fenntartás van érvényben, amelyek teljes pénzügyi hatása 1 291 millió EUR, vagyis az összes kiadás 0,8 %-a. A fenntartások az elszámoltathatósági lánc fontos alappillérei. Jelzik a kihívásokat és hiányosságokat, valamint a fenntartásokat rendszeresen kíséri a hiányosságok felszámolására előirányzott intézkedések leírása. Megfelelő pénzügyi korrekciókra is sor kerül.

A hibák kiváltó okai

•Támogatásra nem jogosult kiadások szerepeltetése a kifizetési kérelemben

•Az uniós vagy nemzeti szabályok be nem tartása (közbeszerzés, állami támogatás stb.)

•Támogatásra nem jogosult résztvevők

•Az igazoló dokumentumok hiánya

Kockázatcsökkentő intézkedések    

•A kontrollstratégiák folyamatos aktualizálása

•Egyszerűsített költségelszámolási módszerek

•Tudatosságnövelő intézkedések    

•Útmutatás    

•Képzés    

•Digitális megoldások

Az Európai Bizottság – az Európai Parlament, a belső ellenőr és a Számvevőszék ajánlásait figyelembe véve – emellett megfelelő intézkedéseket alkalmaz a kontrolljai során feltárt főbb hiányosságok kezelésére.

A Bizottság az új rendeletek kidolgozásakor a levont tanulságokat is figyelembe veszi, különösen az egyszerűsítési intézkedések tekintetében. Ez történt például a 2021–2027-es programozási időszak jogalapjai tekintetében, és a következő programozási időszak előkészítése során is ez fog történni. A fentiekben kifejtettek szerint az ilyen rendelkezések hatása az elkövetkező években nőni fog, amikor ebben az új programozási időszakban több kiadásra kerül sor.

A fentiek alapján az Európai Bizottság úgy véli, hogy a költségvetés egészének védelme eredményes. Ezt a belső ellenőr átfogó véleménye is megerősíti ( 25 ), amelyben úgy ítélte meg, hogy 2023-ban a Bizottság olyan irányítási, kockázatkezelési és belsőkontroll-eljárásokat vezetett be, amelyek együtt alkalmasak arra, hogy megalapozott bizonyosságot szolgáltassanak a Bizottság pénzügyi célkitűzéseinek megvalósítását illetően, kivéve azokat a pénzügyi irányítási területeket, amelyekre vonatkozóan a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők fenntartásokat adtak ki a megbízhatósági nyilatkozataikban.

Átlátható jelentéstétel

Az Európai Bizottság átlátható módon számol be az általa kezelt alapok operatív és költségvetési végrehajtásáról. Ezt számos jelentés és nyilvánosan hozzáférhető adatbázis révén teszi meg, és ezek közül néhányat ismertet az alábbi háttérmagyarázat.

·A Bizottság integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentése átfogó információkat tartalmaz az uniós költségvetés végrehajtásáról, teljesítményéről, eredményeiről, hatékony és eredményes pénzgazdálkodásáról, valamint védelméről. Tartalmazza a végleges összevont beszámolókat, ezt az éves irányítási és teljesítményjelentést, a jövőbeli be- és kiáramlások hosszú távú előrejelzését, az éves belső ellenőrzési jelentést és a mentesítés nyomon követéséről szóló jelentést.

·A Bizottság mind az 51 szervezeti egységének megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselője az éves tevékenységi jelentésében beszámol az alapok felhasználásával kapcsolatos célkitűzései megvalósítása terén elért eredményekről. Beszámol a kontrolleredményekről, a belső kontrollrendszerekben feltárt hiányosságokról és az azok kezelése érdekében hozott intézkedésekről. A megbízhatósági nyilatkozatában átlátható módon megemlíti a magas kockázatú kiadásokra vagy bevételekre vonatkozó fenntartásokat.

·A pénzügyi átláthatósági rendszer internetes portál nyitott a nyilvánosság azon tagjai számára, akiket érdekel, hogy kik és mennyi támogatást kaptak az uniós költségvetésből és az Európai Fejlesztési Alapból, valamint szeretnék megismerni az uniós költségvetés közvetlen és közvetett irányításával megbízott szervezetek kötelezettségvállalásait.

·A NextGenerationEU zöldkötvényekre vonatkozó eredménytáblája valós idejű áttekintést nyújt a NextGenerationEU zöldkötvényei által finanszírozott intézkedésekről és a kapcsolódó kiadásokról. Ezek az adatok bizonyítják, hogy a Bizottság a legszigorúbb normáknak és a legjobb piaci gyakorlatnak megfelelően bocsátja ki a zöldkötvényeket. 2023 decemberében a Bizottság közzétette a NextGenerationEU zöldkötvényre vonatkozó első allokációs és hatásvizsgálati jelentését. Ez bemutatja, hogyan használták fel a zöldkötvényekből származó bevételeket, és közzéteszi az általuk finanszírozott intézkedések éghajlati hatásainak első értékelését.

·A kohéziós politikai alapok láthatóságának és átláthatóságának nyilvános platformja, a Kohesio ( 26 ) tartalmazza a valamennyi tagállam által az alkalmazandó szabályozási rendelkezésekkel összhangban közzétett műveleti listákat, amelyek már mind a 24 uniós nyelven elérhetők. 2024 májusában a Kohesio közel 2 millió projektről és mintegy 630 000 kedvezményezettről tartalmazott információkat, amelyeket az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap és az Európai Szociális Alap támogatott, összesen több mint 500 milliárd EUR értékű beruházással. 2023-ban a „Nyílt közigazgatás” kategóriában a Kohesio nyerte el az ombudsman jó közigazgatásért járó díját.

·A természeti erőforrások tekintetében az információk átláthatóságát tagállami szinten a nemzeti rendszerek és adott esetben – például a mezőgazdasági alapok esetében a mezőgazdasági parcellák azonosítása céljából – az interneten hozzáférhető adatbázisok fejlesztése és kezelése, valamint a mezőgazdasági és tengerügyi, halászati és akvakultúra -alapok kedvezményezettjei listájának rendszeres közzététele révén biztosítják. Ezt 2023-ban megerősítette a közös agrárpolitikai kezdeményezések új online katalógusa ( 27 ), amely átlátható áttekintést nyújt a szakpolitika és a kapcsolódó beavatkozások keretébe tartozó valamennyi stratégiai tervről, beleértve a tervezett eredménymutatókat és output-eredménytáblát, valamint a közös agrárpolitika egyedi célkitűzéseinek eredménytáblájához rendelt pénzügyi allokációt.

·A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz esetében az eredménytábla egy új olyan szakasszal egészült ki az eszköz végrehajtásáról, amely bemutatja a tagállamok által az eszköz keretében a legnagyobb összegű finanszírozásban részesülő 100 végső kedvezményezettre vonatkozóan bejelentett adatokat. A Bizottság emellett módszertani feljegyzéseket is közzétett az eredménytáblára vonatkozóan, hogy átláthatóan elmagyarázza a pillércímkézési módszertant és az egyes pillérekre vonatkozó folyósítások kiszámításának módszertanát.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz esetében a kontrolleredmények megerősítik, hogy a 2023-ban teljesített kifizetésekre vonatkozó valamennyi mérföldkő és cél kielégítően teljesült.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz tekintetében a Bizottság külön kontrollkörnyezetet hozott létre. Ez a kontrollkörnyezet biztosítja egyrészt azt, hogy a tagállamok hatékony kontrollrendszert vezessenek be az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében, a rendelet követelményeinek megfelelően, másrészt azt, hogy a tagállamoknak történő kifizetések jogszerűek és szabályszerűek legyenek, vagyis hogy a kifizetések alapjául szolgáló mérföldkövek és célok kielégítő módon teljesüljenek.

Az értékelés szerint az ellenőrzésre és kontrollra vonatkozó valamennyi mérföldkő és cél ( 28 ) teljesült minden olyan tagállam esetében, amely 2023 végéig megkapta az első kifizetést, és amelyek esetében ezeket a mérföldköveket és célokat feltüntették a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben. Különös figyelmet fordítottak az EU pénzügyi érdekeinek védelmét biztosító tagállami intézkedésekkel kapcsolatban hozzáadott mérföldkövek és célok elérésére. Néhány tagállam nyomonkövetési kötelezettségvállalásokat is tett annak érdekében, hogy biztosítsa az irányítási és kontrollrendszerekre vonatkozó követelményeknek való megfelelést. A Bizottság megragadta az alkalmat a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek 2023-as felülvizsgálatára, hogy új mérföldköveket vezessen be az ellenőrzéssel és kontrollal kapcsolatban, amennyiben azt szükségesnek ítélte ( 29 ). A tagállamok az előfinanszírozás kivételével nem kaphatnak kifizetéseket mindaddig, amíg ezek a mérföldkövek és célok nem teljesülnek.

2023 végéig a Bizottság valamennyi tagállamban rendszerellenőrzéseket végzett annak biztosítása érdekében, hogy azok kellően szilárd nemzeti kontrollrendszereket vezettek be és tartanak fenn. A Bizottság számos helyzetet azonosított az ellenőrzött szervekkel kapcsolatban. 2022-höz hasonlóan a fő hiányosságok a koordináló szervek általi megfelelő koordináció és felügyelet hiányával, a csalás elleni hiányos stratégiákkal, a csaláskockázat-értékelések hiányzó elemeivel, az összeférhetetlenség megelőzése érdekében végzett kontrollok javításának szükségességével, a csalással kapcsolatos tudatosító képzésekben való alacsony részvétellel, valamint a szabálytalanságoknak az Európai Csalás Elleni Hivatalnak történő hiányos bejelentésével kapcsolatosak. A Bizottság értékelést végzett annak megállapítására is, hogy a tagállamok eleget tesznek-e azon kötelezettségüknek, hogy rendszeresen ellenőrzik, hogy a nyújtott finanszírozást megfelelően, az alkalmazandó szabályokkal összhangban használták-e fel, ideértve adott esetben a közbeszerzési és állami támogatási szabályoknak való megfelelést is. Az eredmény pozitív volt.

Ami a jogszerűséget és szabályszerűséget illeti, a Bizottság kontrolleredményei megerősítik, hogy a 2023-ban teljesített kifizetésekre vonatkozó valamennyi mérföldkő és cél kielégítően teljesült. Ezek az eredmények a tagállamok által a mérföldkövek és célok teljesítésének alátámasztására benyújtott bizonyítékok, valamint a 2023-ban benyújtott és teljesített valamennyi kifizetési kérelemhez csatolt vezetői nyilatkozatok és ellenőrzési összefoglalók Bizottság általi gondos értékelésén ( 30 ) alapulnak. Ez lehetővé tette az olyan, nagyon kis számban előforduló mérföldkövek és célok ( 31 ) azonosítását, amelyek a kifizetési kérelmek benyújtásának időpontjában még nem valósultak meg, és amelyek esetében a 2023 februárjában elfogadott, a kifizetések felfüggesztésére vonatkozó módszertannak megfelelően sor került a kifizetések felfüggesztésére ( 32 ) összesen 890 millió EUR összegben. Ezt az értékelést a kifizetést követően helyszíni ellenőrzésekkel ( 33 ) egészítették ki.

Az elvégzett kontrollok eredményei alapján az illetékes megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő arról számolt be, hogy megalapozott bizonyossággal rendelkezik a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz tekintetében 2023-ban teljesített kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Emellett a Bizottság egyértelműen meghatározott kritériumok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a 2023-ban teljesített 22 kifizetés esetében alacsonynak tekinthető a hibakockázat, egy pedig közepes kockázatú volt. Ezen túlmenően a kapott finanszírozás felhasználásának valamennyi alkalmazandó szabálynak való megfelelése, valamint a csalás, korrupció, összeférhetetlenség vagy a finanszírozási és hitelmegállapodásokból eredő kötelezettség súlyos megszegése eseteinek korrekciójára vonatkozó kötelezettség tekintetében csak egy tagállam esetében állapítottak meg magas kockázatot (a korrekciós szempont vonatkozásában), de mivel az ügyet nem tekintették lényegesnek, nem került sor fenntartás kiadására. Az értékelés szerint az összes többi tagállam kockázati szintje közepes vagy alacsony.

A feltételrendszer továbbra is hozzájárul az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez

2021, a feltételrendszerről szóló rendelet ( 34 ) hatálybalépése óta az uniós költségvetésre további védelmi szint vonatkozik azokban az esetekben, amikor a jogállamiság elveinek a tagállamokban történő megsértése kellően közvetlenül érinti az Unió pénzügyi érdekeit, vagy fennáll ennek komoly kockázata. A jogállamiság az EU egyik alapvető értéke, és tiszteletben tartása kulcsfontosságú az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az uniós finanszírozás hatékony felhasználása szempontjából is. A feltételrendszerről szóló rendelet kiegészíti az uniós költségvetés védelmét szolgáló egyéb eszközöket és eljárásokat, például az ágazati szabályok szerinti ellenőrzéseket és pénzügyi korrekciókat, beleértve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet ( 35 ) és a több uniós alapot szabályozó közös rendelkezésekről szóló rendelet ( 36 ) által bevezetetteket, vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal által végzett vizsgálatokat.

A feltételrendszerről szóló rendelet lehetővé teszi az EU számára, hogy intézkedéseket hozzon az uniós költségvetés védelme érdekében, például a kifizetések felfüggesztése vagy pénzügyi korrekciók révén. Amennyiben a feltételrendszerről szóló rendeletben meghatározott feltételek teljesülnek, a Bizottságnak javasolnia kell, hogy a Tanács megfelelő és arányos intézkedéseket fogadjon el az érintett tagállam vonatkozásában. A Tanács minősített többséggel határoz az intézkedések elfogadásáról. Intézkedések elfogadása esetén az intézkedések csak az érintett tagállamot érintik: a vonatkozó uniós programokat továbbra is végre kell hajtani. Az uniós finanszírozás végső címzettjeit és kedvezményezettjeit védeni kell, és a tagállam továbbra is köteles teljesíteni kötelezettségeit, beleértve a végső kedvezményezettek kifizetésére vonatkozó kötelezettségét.

2023-ban az Európai Bizottság mind a 27 tagállamban folyamatosan figyelemmel kísérte a helyzetet, és nyomon követte Magyarország folyamatban lévő ügyét is. A feltételrendszerről szóló rendelet végrehajtása nyomán 2022 decemberében sor került az első tanácsi végrehajtási határozat elfogadására, amely az uniós költségvetésnek a jogállamiság elveinek magyarországi megsértésével szembeni védelmére vonatkozó intézkedéseket tartalmaz. A Tanács úgy határozott, hogy felfüggeszti a kohéziós politika terén három programra vonatkozó kötelezettségvállalások 55 %-át, ami a 2021–2027-es időszak tekintetében mintegy 6,3 milliárd EUR összegnek felel meg. A Tanács megtiltotta továbbá, hogy a Bizottság által közvetlenül vagy közvetve irányított bármely uniós program keretében új jogi kötelezettségeket vállaljanak közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal vagy általuk fenntartott jogi személyekkel, tekintettel az említett vagyonkezelő alapítványok és szervezetek összeférhetetlenségének kockázatára. Az eljárás során Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy számos korrekciós intézkedést fogad el. A Bizottság értékelése fényében azonban a Tanács úgy ítéli meg, hogy a Magyarország által bejelentett korrekciós intézkedések – azokat összefüggő egészként tekintve, az elfogadás szerinti állapotukban, és a részletszabályaikat, valamint a gyakorlati alkalmazásukat illetően ebből következő bizonytalanságot figyelembe véve – nem szüntették meg a jogállamisági elvek azonosított megsértését. A Bizottság 2023 decemberében a feltételrendszerről szóló rendelettel összhangban újraértékelte a magyarországi helyzetet, és arra a következtetésre jutott, hogy a Tanács által elfogadott védintézkedéseknek érvényben kell maradniuk ( 37 ).

A közös rendelkezésekről szóló rendelet szerinti eljárás során a Bizottság korábban úgy ítélte meg, hogy Magyarország számos – többek között az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos – aggály miatt nem teljesítette az Európai Unió Alapjogi Chartájának tiszteletben tartására vonatkozó horizontális feljogosító feltételt. Ez oda vezetett, hogy a Bizottság megakadályozta a kiadásoknak a közös rendelkezésekről szóló rendelet szerinti visszatérítését. 2023-ban a magyar kormánnyal folytatott számos eszmecserét és egy alapos értékelést követően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarország elegendő intézkedést hozott ahhoz, hogy a Bizottság teljesültnek tekintse a Chartára vonatkozó horizontális feljogosító feltételt az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kérdések tekintetében. E határozatot követően a közös rendelkezésekről szóló rendelet szerinti pénzeszközök egy részét illetően megszüntették a befagyasztást. A finanszírozás egy része azonban továbbra sem téríthető vissza, mivel az Alapjogi Chartával kapcsolatos horizontális feljogosító feltétel, illetve a tematikus feljogosító feltételek alá tartozó egyéb kérdések továbbra sem rendezettek.

Irányítási következtetések

A példátlan kihívások közepette továbbra is alapvető fontosságú a Bizottság és a társjogalkotók közötti folyamatos szoros együttműködés. A világjárványhoz hasonlóan Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja is szükségessé és indokolttá tette a határozott uniós szintű válaszlépéseket abból a szempontból, hogy azok a nemzeti válaszlépéseken túlmenően hozzáadott értéket képviselnek, illetve azzal a feltétellel, hogy jól összehangoltak legyenek.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy az uniós költségvetés a polgárokat szolgálja. A meglévő hatékony eszközöknek és az uniós költségvetés proaktív irányításának köszönhetően a Bizottság képes volt megvalósítani szakpolitikai célkitűzéseit és reagálni a különféle váratlan kihívásokra. A Bizottság biztosította a kedvezményezettek, a végrehajtó partnerek és a tagállamok számára a kellő rugalmasságot, miközben gondoskodott a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, és megfelelő szintű bizonyosságot tartott fenn az uniós költségvetés irányításával kapcsolatban.

Valamennyi megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő megalapozott – noha adott esetben fenntartással minősített – bizonyosságot nyújtott. Az éves tevékenységi jelentések igazolják, hogy valamennyi bizottsági szervezeti egység stabil belső kontrollrendszert működtet, és bizonyítják a költséghatékonyság javítására, a szabályok további egyszerűsítésére és a költségvetés csalás, hibák és szabálytalanságok elleni megfelelő védelmére tett intézkedéseket.

Átfogó véleményében a belső ellenőr úgy ítélte meg, hogy 2023-ban a Bizottság olyan irányítási, kockázatkezelési és belsőkontroll-eljárásokat vezetett be, amelyek együtt alkalmasak arra, hogy megalapozott bizonyosságot szolgáltassanak a Bizottság pénzügyi célkitűzéseinek megvalósítását illetően, kivéve azon területeket, amelyekre vonatkozóan a megbízhatósági nyilatkozatokban fenntartásokat adtak ki.

Az éves tevékenységi jelentésekben szereplő megbízhatósági nyilatkozatok és fenntartások alapján, a belső ellenőr véleményének figyelembevételével a biztosi testület elfogadja Az uniós költségvetésről szóló, a 2023-as pénzügyi évre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentést, és átfogó politikai felelősséget vállal az uniós költségvetés irányításáért.

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen

Az Európai Unió területén több száz Europe Direct Tájékoztató Központ működik. Az Önhöz legközelebbi központ címét megtalálja az interneten ( european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu ).

Telefonon vagy írásban

A Europe Direct szolgálat feladata, hogy megválaszolja a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. A szolgálattal felveheti a kapcsolatot:

—ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (egyes szolgáltatók díjat számolhatnak fel ezekért a hívásokért),

—a következő rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696

—a következő űrlap segítségével: european-union.europa.eu/contact-eu/write-us_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online

Az Európai Unióra vonatkozó információk az EU összes hivatalos nyelvén elérhetők az Europa honlapon ( european-union.europa.eu ).

Uniós kiadványok

Az EU kiadványait megtekintheti vagy megrendelheti a következő címen: op.europa.eu/en/publications Az ingyenes kiadványokból több példányt is rendelhet a Europe Direct szolgáltatáson vagy a helyi tájékoztató központon keresztül (lásd: https://european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu ).

Uniós jog és kapcsolódó dokumentumok

Az EU jogi információit – beleértve az 1951 óta elfogadott valamennyi uniós jogszabályt – az összes hivatalos nyelven megtalálja az EUR-Lex felületen ( eur-lex.europa.eu ).

Uniós nyílt hozzáférésű adatok

A data.europa.eu portálon az uniós intézmények, szervek és ügynökségek nyílt hozzáférésű adatkészletei érhetők el. Ezek kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók. A portál az európai országok számos adatkészletéhez is hozzáférést biztosít.

(1) ()    Az Európai Parlament és a Tanács az éves mentesítési eljárás keretében hagyja jóvá véglegesen a költségvetés adott évi végrehajtását, és számoltatja el politikailag a Bizottságot az uniós költségvetés végrehajtására vonatkozóan ( https://ec.europa.eu/info/about-european-commission/eu-budget/how-it-works/annual-lifecycle/assessment/parliaments-approval_en ).

(2) ()    Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 318. cikke .

(3) ()    Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 247. cikke (1) bekezdésének b) és e) pontja (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1046/oj (költségvetési rendelet).

(4) ()    A költségvetési rendelet 247. cikke.

(5) ()    A költségvetési rendelet 246. cikke.

(6) ()    A költségvetési rendelet 247. cikke (1) bekezdésének c) pontja.

(7) ()    A költségvetési rendelet 118. cikkének (8) bekezdése.

(8) ()    A költségvetési rendelet 261. cikkének (3) bekezdése.    

(9) ()    A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15.), ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2020/2053/oj . Folyó árakon 807 milliárd EUR, 2018-as árakon 750 milliárd EUR.

(10) ()    Ez az összeg mintegy 1,5 milliárd EUR összegű emelést tartalmaz a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával összefüggésben. Az Európai Védelmi Alap jelenlegi, 2021–2027-es programozása folyó árakon 7,3 milliárd EUR. Ezt követően 1,5 milliárd EUR-t csoportosítanak át az Európai Védelmi Alapból az európai védelmi beruházási program létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat támogatására.

(11) ()    A költségvetési kötelezettségvállalások alapján.

(12) ()    A Bizottság szervezeti egységei az europa.eu internetes portálon közzétett éves tevékenységi jelentésükben minden évben beszámolnak a célkitűzéseikhez viszonyított teljesítményükről. A szervezeti egységek a programok teljesítményéről szóló kimutatásokhoz is hozzájárulnak (lásd ezen éves irányítási és teljesítményjelentés 4. mellékletét online), amelyek éves áttekintést nyújtanak a 2021–2027-es időszak valamennyi uniós kiadási programjának teljesítményéről.

(13) ()    A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek felülvizsgálatára annak érdekében került sor, hogy REPowerEU-fejezetekkel bővüljenek, vagy hogy figyelembe vegyék az objektív körülményeket, így a felülvizsgálatok száma meghaladta a tervek teljes számát (azaz egyes tagállamokban két felülvizsgálatra került sor).

(14) ()    Ezek az adatok a tagállamok által a közös mutatókról szóló féléves jelentéstétel keretében szolgáltatott adatokon alapulnak. A helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla további információkat és adatokat tartalmaz ( https://ec.europa.eu/economy_finance/recovery-and-resilience-scoreboard/index.html ).

(15) ()    Ugyanaz a személy többször is igénybe veheti a szolgáltatást, ez esetben többször kell beszámítani.

(16) ()    A tagállamok a Technikai Támogatási Eszközt is igénybe veszik a reformok – köztük a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben meghatározott reformok – megtervezéséhez és végrehajtásához.

(17) ()    A kohéziós politika által megkövetelt, a beruházásokra vonatkozó feljogosító feltételek további javítása.

(18) ()     https://ec.europa.eu/economy_finance/recovery-and-resilience-scoreboard/index.html

(19) ()     https://commission.europa.eu/business-economy-euro/economic-recovery/recovery-and-resilience-facility_en#rrf-supported-projects-in-the-member-states

(20) ()    A „megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő” kifejezés magában foglalja a Bizottság szervezeti egységeinek főigazgatóit, valamint a végrehajtó ügynökségek, hivatalok, szolgálatok, munkacsoportok stb. vezetőit. A költségvetési rendelet 74. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik: „Minden érintett uniós intézményben az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a bevételeknek és a kiadásoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő végrehajtásáért – többek között a teljesítményről való jelentéstétel biztosítása révén –, valamint a jogszerűség és a szabályosság és a címzettekkel szembeni egyenlő bánásmódra vonatkozó követelmények érvényesülésének biztosításáért.”

(21) ()    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a korrupció elleni küzdelemről, a 2003/568/IB tanácsi kerethatározat és az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény felváltásáról, valamint az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról ( COM(2023) 234 final ; 2023.5.3.); Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a korrupció elleni küzdelemről ( JOIN(2023) 12 final , 2023.5.3.).

(22) ()    Kiterjesztve az alábbi által: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2220 rendelete (2020. december 23.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) 2021-ben és 2022-ben nyújtandó támogatásokra vonatkozó egyes átmeneti rendelkezések megállapításáról és az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletnek a források és a 2021-ben és 2022-ben való alkalmazás tekintetében, valamint az 1308/2013/EU rendeletnek a források és az ilyen támogatások 2021-re és 2022-re vonatkozó elosztása tekintetében történő módosításáról (HL L 437., 2020.12.28., 1. o.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/2220/oj

(23) ()    2023-ban 17 tagállamban és az Egyesült Királyságban mind a 2014–2020-as, mind a 2021–2027-es programozási időszakra vonatkozóan 43 programmal kapcsolatban került sor fenntartások kiadására.

(24) ()    2022-ben 17 tagállamban és az Egyesült Királyságban 33 kifizető ügynökséggel kapcsolatban került sor fenntartások kiadására.

(25) ()    Lásd a 2. melléklet 3.2. szakaszát (A Belső Ellenőrzési Szolgálat munkája és átfogó véleménye).

(26) ()     https://kohesio.eu/

(27) ()     A közös agrárpolitika beavatkozásainak katalógusa .

(28) ()    A 27 helyreállítási és rezilienciaépítési tervből huszonegy. 2023 végén 14 a közül a 23 tagállam közül, amelyek esetében sor került az első kifizetésre a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz működésének kezdete óta.

(29) ()    Hét felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési terv az ellenőrzés és kontroll tekintetében tíz mérföldkővel és céllal egészült ki.

(30) ()    Értékelésében a Bizottság fenntartja a mérlegelési jogkörét néhány olyan korlátozott számú körülmény tekintetében, amikor az összegekhez, az alaki követelményekhez, az ütemezéshez vagy a tartalomhoz kapcsolódó minimális eltérések elfogadhatónak tekinthetők.

(31) ()    Az alábbi négy tagállam három kifizetési kérelmében úgy értékelték, hogy a kifizetés időpontjában hét mérföldkő és cél nem teljesült kielégítően: Litvánia, Románia és Portugália.

(32) ()    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak –Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz: az első két év mérlege Egyedülálló eszköz az EU zöld és digitális átalakulásának szolgálatában ( COM(2023) 99 final ).

(33) ()    Hat különböző tagállam által benyújtott kifizetési kérelmek esetében.

(34) ()    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről (HL L 433., 2020.12.22.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/2092/oj

(35) ()    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/241/oj

(36) ()    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1060/oj

(37) ()    A Bizottság határozata (2023. december 13.) a Magyarországra vonatkozó, 2022. december 15-i (EU) 2022/2506 tanácsi végrehajtási határozatot követően az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 4. cikkében foglalt feltételek teljesítésének a Bizottság kezdeményezésére történő újbóli értékeléséről ( C(2023) 8999 final ).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.6.19.

COM(2024) 401 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK

Éves irányítási és teljesítményjelentés az uniós költségvetésről

2023-as pénzügyi év

Az Európai Bizottság nem felelős a kiadvány további felhasználásából eredő esetleges következményekért.

Luxemburg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2024

© Európai Unió, 2024

Az Európai Bizottság dokumentumainak további felhasználására vonatkozó szabályokat a bizottsági dokumentumok további felhasználásáról szóló, 2011. december 12-i 2011/833/EU bizottsági határozat (HL L 330., 2011.12.14., 39. o.; ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2011/833/oj ) tartalmazza. Eltérő rendelkezés hiányában e dokumentum további felhasználása a „Creative Commons Attribution 4.0 International (CC-BY 4.0)” licencnek megfelelően engedélyezett ( https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/ ). Ez azt jelenti, hogy a további felhasználás a forrás megfelelő feltüntetésével és minden változtatás jelzésével megengedett.

A nem az Európai Unió tulajdonában lévő elemek felhasználása vagy sokszorosítása tekintetében közvetlenül a szerzői jog tulajdonosához kell engedélyért fordulni.

Az összes fénykép © Európai Unió, ha a szöveg másképp nem jelzi.

Éves irányítási és teljesítményjelentés az uniós költségvetésről – II. kötet – Mellékletek – 2023-as pénzügyi év

Nyomtatás    ISBN <xxx-xx-xx-xxxxx-x>    ISSN <xxxx-xxxx>    doi:10.<xxxx/xx...x>    <xx-xx-xx-xxx-xx-x>

PDF    ISBN <xxx-xx-xx-xxxxx-x>    ISSN <xxxx-xxxx>    doi:10.<xxxx/xx...x>    <xx-xx-xx-xxx-xx-x>

További elérhető dokumentumok:

Éves irányítási és teljesítményjelentés az uniós költségvetésről – I. kötet – 2023-as pénzügyi év

Nyomtatás    ISBN <xxx-xx-xx-xxxxx-x>    ISSN <xxxx-xxxx>    doi:10.<xxxx/xx...x>    <xx-xx-xx-xxx-xx-x>

PDF    ISBN <xxx-xx-xx-xxxxx-x>    ISSN <xxxx-xxxx>    doi:10.<xxxx/xx...x>    <xx-xx-xx-xxx-xx-x>

Éves irányítási és teljesítményjelentés az uniós költségvetésről – III. kötet – Technikai mellékletek – 2023-as pénzügyi év

Nyomtatás    ISBN <xxx-xx-xx-xxxxx-x>    ISSN <xxxx-xxxx>    doi:10.<xxxx/xx...x>    <xx-xx-xx-xxx-xx-x>

PDF    ISBN <xxx-xx-xx-xxxxx-x>    ISSN <xxxx-xxxx>    doi:10.<xxxx/xx...x>    <xx-xx-xx-xxx-xx-x>

Éves irányítási és teljesítményjelentés az uniós költségvetésről

2023-as pénzügyi év

II. kötet

Mellékletek

Kérjük, hogy a megjegyzés törlése után hagyja üresen ezt az oldalt.

Tartalom

Tartalom    

1. melléklet –Teljesítmények 2023-ban    

1. Az uniós költségvetés teljesítménye

2. Az Európai Bizottság prioritásai

3. Horizontális szakpolitikai prioritások az uniós költségvetésben

2. melléklet – Belső kontroll és pénzgazdálkodás    

1.Hatékony eszközök az uniós költségvetés irányításához komplex környezetben

2.Az uniós költségvetés védelmét szolgáló költséghatékony ellenőrzések

3.Vezetői megbízhatósági nyilatkozat

3. melléklet – A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz    

1.Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – innovatív és sikeres válságreagálási eszköz

2.A kontrolleredmények megerősítik a 2023-ban teljesített kifizetésekre vonatkozó valamennyi mérföldkő és cél kielégítő teljesülését

1. melléklet –Teljesítmények 2023-ban

Kérjük, hogy a megjegyzés törlése után hagyja üresen ezt az oldalt.

1. Az uniós költségvetés teljesítménye

Az uniós költségvetés az uniós prioritások megvalósításának alapvető eszköze. A költségvetés a programjain keresztül támogatja az EU belső és külső politikáit. Uniós hozzáadott értéket teremt azáltal, hogy olyan eredményeket ér el, amelyeket a nem összehangolt nemzeti kiadások nem lennének képesek biztosítani. Az uniós programokat úgy tervezték meg, hogy azok révén kibontakozhassanak a szinergiák, elősegítsék a magán- és közfinanszírozás mozgósítását, valamint összehangoltan ösztönözzék az Ursula von der Leyen vezette Bizottság szakpolitikai prioritásait ( 1 ).

A költségvetés végrehajtása 2023-ban

2023-ban az EU hosszú távú költségvetése (a többéves pénzügyi keret) és a NextGenerationEU továbbra is bizonyította, hogy képes az előre nem látható kihívásokra – például az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára, az energiaválságra, az ellátási lánc zavaraira, a példátlan természeti katasztrófákra és a humanitárius válságokra – adott uniós szakpolitikai válasz alapjaként működni, ugyanakkor továbbra is fontos szerepet tölt be a Bizottság prioritásainak megvalósításában. Ennek elérése érdekében 2023-ban 182 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot használtak fel a 2021–2027-es uniós költségvetésből az EU fenntarthatóságának és jólétének előmozdítása érdekében, különösen a zöld és digitális helyreállításba való beruházásokkal. Ez hozzá fog járulni ahhoz, hogy az uniós szociális gazdaság reziliensebbé váljon, és fokozódjon a munkahelyteremtés.

Többéves pénzügyi keret: a 2023. évi uniós költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatai költségvetési fejezetenként (millió EUR)

Forrás: Európai Bizottság

A jelenlegi kihívások kezelése és a gazdasági helyreállítás további ösztönzése érdekében a NextGenerationEU ideiglenes eszköz támogatja az uniós költségvetést. A NextGenerationEU központi eleme a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, amely finanszírozást biztosít a tagállamok számára a beruházások és reformok végrehajtásához. A NextGenerationEU 2021 és 2026 között 807 milliárd EUR ( 2 ) összegű finanszírozást fog biztosítani több program és prioritás számára, nagy hangsúlyt fektetve a zöld és digitális átállásra. 2023-ban a NextGenerationEU keretében 238 milliárd EUR-t különítettek el kötelezettségvállalási előirányzatokra, főként a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön keresztül.

A teljesítmény nyomon követése

A költségvetési előirányzatok felhasználásával az uniós programok tovább haladtak fő célkitűzéseik elérése felé, és továbbra is értéket teremtettek valamennyi uniós polgár számára. A program célkitűzései felé tett előrehaladás nyomon követése elsősorban teljesítménymutatók segítségével történik.

Az egyes pénzügyi programok tekintetében eltér a végrehajtás állapota. A megosztott irányítás alá tartozó programok – például a kohéziós politikai alapok – többsége esetében még túl korai lenne értékelni a teljesítménymutatóknak a célkitűzéseik elérése felé tett előrehaladását, mivel 2023 végéig a hangsúly az egymást átfedő, 2014–2020-as programok véglegesítésén volt. Másrészt a közvetlen és közvetett irányítás alá tartozó programok általában előrehaladottabbak a végrehajtási ciklusban, és a 2023-as eredmények már lehetővé teszik ennek az értékelésnek az elvégzését. Az értékelhető mutatók esetében a megítélés szerint a mutatók túlnyomó többsége jó úton halad afelé, hogy a programok végrehajtásának végéig elérje céljait.

A 2021–2027-es költségvetés megoszlása az alapjául szolgáló programok előrehaladása szerint.

Az ábra a célok elérése felé jó úton haladó alapvető teljesítménymutatók arányával mutatja az előrehaladást. Nem tartalmaz olyan mutatókat, amelyek esetében az eredmények ebben a szakaszban nem teszik lehetővé az értékelést.

Forrás: Európai Bizottság

2023-ban számos uniós program végrehajtása folytatódott a 2014–2020-as időszakra vonatkozó költségvetés keretében, és további eredményeket biztosított az uniós polgárok számára. 2023-ban jelentős számú, összesen 65,5 milliárd EUR összegű kifizetésre került sor ezekkel a programokkal kapcsolatban. E kifizetések többsége a kohéziós politikához kapcsolódott (beleértve az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, a Kohéziós Alapot és az Európai Szociális Alapot). Az uniós költségvetés alapvetően beruházásorientált költségvetés, amely elsősorban arra összpontosít, hogy hosszú távú értéket teremtsen az EU számára. Ezek a programok tovább haladtak a saját teljesítménycéljaik elérése felé.

Létfontosságú ugyanakkor, hogy a felhasznált összegek valóban választ adjanak a kihívásokra, és meghozzák a várt eredményeket a gyakorlatban. Az alábbi táblázat példákat mutat be az uniós költségvetésből mind a 2014–2020-as, mind a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben elért eredményekre.

Az e melléklet következő szakaszában (2. Az Európai Bizottság prioritásai) szereplő teljesítményelemzés bemutatja, hogy az uniós programok hogyan járultak hozzá Ursula von der Leyen elnök szakpolitikai prioritásaihoz. E melléklet harmadik szakasza (3. Horizontális szakpolitikai prioritások az uniós költségvetésben) az uniós költségvetés szintjén nyújt tájékoztatást az éghajlattal, a biológiai sokféleséggel, a nemek közötti egyenlőséggel, a digitális átállással és a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos kezdeményezések finanszírozásáról ( 4 ). Végül a 4. melléklet (A programok teljesítményéről szóló kimutatások) részletesen elemzi az egyes programokat és azok teljesítményét, amelyet a könnyebb olvashatóság érdekében honlap formájában mutat be.

A programok kialakításába ágyazott teljesítmény

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet rendelkezik az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap Plusz, a Kohéziós Alap, az Igazságos Átmenet Alap, valamint az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap szigorított félidős felülvizsgálatáról. Ennek a felülvizsgálatnak biztosítania kell a programok teljesítmény alapján történő teljes körű kiigazítását, ugyanakkor lehetőséget kell biztosítania az új kihívások és a 2024-ben kiadott releváns országspecifikus ajánlások figyelembevételére is. A tagállamok 2025. március 31-ig – a félidős felülvizsgálat eredményeit figyelembe véve – módosított partnerségi megállapodást nyújthatnak be a Bizottságnak. A felülvizsgálat során azt is figyelembe kell venni, hogy kevés előrelépés történt-e nemzeti szinten az éghajlat-politikai hozzájárulási cél elérése felé. Emellett az Igazságos Átmenet Alapról szóló rendelet előírja, hogy 2025. június 30-ig felül kell vizsgálni az Igazságos Átmenet Alap végrehajtását, és ez képezi majd az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló jelentés alapját.

2023-ban emellett a közös agrárpolitika elmozdult a teljesítményalapú teljesítési modell felé. A 2023. január 1-jén hatályba lépett megreformált közös agrárpolitika egyik fő újdonsága az egységes programozás felé való elmozdulás. A közös agrárpolitikára vonatkozó, a tagállamok által készített és a Bizottság által jóváhagyott stratégiai terveknek sikerült összevonniuk a jövedelemtámogatás, a vidékfejlesztés és a piaci intézkedések finanszírozását. Az új közös agrárpolitika stratégiaibbá vált: 10 konkrét célkitűzést határozott meg uniós szinten, ugyanakkor a tagállamokra bízta, hogy a stratégiai terveikben kiválasszák a célkitűzések leghatékonyabb elérésére szolgáló beavatkozásokat. Ez lehetővé tette a szakpolitika számára, hogy közelebb kerüljön a teljesítményalapú teljesítési modellhez, amely esetében minden beavatkozást előzetesen megterveznek és kimeneti mutatókkal kapcsolnak össze.

A teljesítménnyel kapcsolatos információk megbízhatóságának növelése

A Bizottság folyamatosan azon dolgozik, hogy tovább javítsa a teljesítményjelentés már most is megbízható folyamatait. 2023-ban a belső és külső ellenőrzési ajánlásokra válaszul a Bizottság továbbfejlesztette az uniós pénzügyi programokra vonatkozó teljesítményinformációk megbízhatóságára szolgáló kontrolleljárásait. Mindenekelőtt új iránymutatást és konkrét követelményeket dolgozott ki, amelyeket a Bizottság különböző szervezeti egységeinek követniük kell ahhoz, hogy a 2023. évi éves tevékenységi jelentésükben (amely fontos információforrás ezen éves irányítási és teljesítményjelentés szempontjából) beszámoljanak az általuk elvégzett kontrollok eredményeiről. E megerősített ellenőrzési megközelítés végrehajtásának első évében a minőség-ellenőrzések különböző szintjei azt mutatták, hogy a szervezeti egységek megfelelően követték az új iránymutatást és követelményeket. Nem számoltak be jelentős hiányosságokról a pénzügyi programjaik teljesítményére vonatkozó információk megbízhatóságát illetően.

2. Az Európai Bizottság prioritásai

Az európai zöld megállapodás

Az európai zöld megállapodás bolygónk védelmének e szükségszerűségéből született. De egyben lehetőségnek szántuk arra is, hogy a jövőben is megőrizzük a jólétünket.

Ursula von der Leyen

az Európai Bizottság elnöke

A nettó zéró üvegházhatásúgáz-kibocsátás felé

A feljegyzések szerint 2023 nyara volt a valaha mért legmelegebb nyár Európában. A Kopernikuszból, az EU Föld-megfigyelési programjából származó adatok alapján 2024 márciusa volt egymás után a 10. hónap, amikor a feljegyzések szerint a legmelegebbet mérték ( 5 ). Az EU számos részén szélsőséges időjárás volt tapasztalható, különösen erdőtüzek és áradások formájában.

Az európai zöld megállapodás bolygónk védelmének szükségszerűségéből született. Ugyanakkor arra is törekszik, hogy megőrizze jólétünket, különösen azáltal, hogy világos irányt ad a beruházásoknak és az innovációnak, illetve összekapcsolja a modernizációt és a dekarbonizációt. A zöld átállás az uniós szakpolitika és helyreállítási stratégiájának kulcsfontosságú eleme, az uniós költségvetés pedig létfontosságú szerepet játszik a végrehajtásában.

2023-ban – a kohéziós politika, a közös agrárpolitika, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz jelentős hozzájárulásával – mintegy 160 milliárd EUR-t, azaz az uniós költségvetés 38 %-át fordították az éghajlati szempontok érvényesítésére irányuló célkitűzésekre ( 6 ). Emellett az Innovációs Alap, amely az innovatív karbonszegény technológiák demonstrációja tekintetében a világ egyik legnagyobb finanszírozási programja, 2023-ig mintegy 6,5 milliárd EUR-t kötött le vissza nem térítendő támogatások formájában 22 résztvevő uniós / Európai Gazdasági Térségbeli országban megvalósítandó innovatív projektekre. 2023-ban az EU kutatási és innovációs vezérprogramja, a Horizont Európa 374 vissza nem térítendő támogatást nyújtott, összesen 2,37 milliárd EUR összegű uniós hozzájárulással az éghajlat-politika, az energia és a mobilitás területén. Emellett 232 vissza nem térítendő támogatást nyújtott 1,23 milliárd EUR értékben az élelmiszerek, a biogazdaság, a természeti erőforrások, a mezőgazdaság és a környezet vonatkozásában.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a határokon átnyúló megújulóenergia-keret révén – 2022 és 2023 között három pályázati felhívással, összesen 22,5 millió EUR értékben – elősegítette és finanszírozta a határokon átnyúló megújulóenergia-infrastruktúra kiépítését. Emellett az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2023-ban jelentős, határokon átnyúló vasúti összeköttetéseket finanszírozott, nevezetesen a(z) (Olaszországot és Ausztriát összekötő) Brenner-bázisalagutat, a Rail Balticát (amely Észtországot, Lettországot, Litvániát és Lengyelországot köti össze Európa többi részével), valamint a Németország és Hollandia közötti, határon átnyúló szakaszt (Emmerich–Oberhausen), és ezzel hozzájárult a hatékonyabb, környezetbarátabb és intelligensebb közlekedési infrastruktúrához. 

2023-ban az EU továbbá több mint 540 millió EUR-t fektetett be az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájába az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájára vonatkozó eszköz révén, ami 14 000 töltőállomás és 81 hidrogéntöltő állomás létrehozását, valamint kikötők és repülőterek villamosítását fogja eredményezni.

A méltányos átállás biztosítása

A zöld átállás csak akkor lehet sikeres, ha méltányos módon történik, és senkit sem hagy hátra. E célból az EU létrehozta az igazságos átmenet mechanizmust. E finanszírozási mechanizmus keretében a Bizottság 2023 végéig olyan tagállami programokat fogadott el, amelyek 70 területi igazságos átmenet terv révén 96 területet támogatnak összesen 19,7 milliárd EUR értékben.

2023 májusában az EU létrehozta a Szociális Klímaalapot, amely a 2026 és 2032 közötti időszakban legalább 86,7 milliárd EUR-t mozgósít annak érdekében, hogy a zöld átállás során támogassa az építőipar és a közúti közlekedés vonatkozásában bevezetendő új szén-dioxid-árazás által érintett legkiszolgáltatottabb csoportok tagállami védelmét. Emellett az EU olyan kezdeményezéseket finanszíroz, amelyek célja a méltányosabb átmenet biztosítása az Európai Szociális Alap Pluszon keresztül, amely 2023-ban 16,3 milliárd EUR-t fektetett be emberekbe, támogatva a társadalmi befogadást, az oktatás és a készségek javítását, valamint a foglalkoztatást célzó intézkedéseket és strukturális reformokat.

Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésébe és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásba való beruházások mellett az EU szolidaritást is mutatott a nagyobb természeti katasztrófák, például árvizek és erdőtüzek által sújtott országokkal. 2023-ban az Európai Unió Szolidaritási Alapja 755 millió EUR támogatást nyújtott Németországnak (árvizek), Belgiumnak (árvizek), Romániának (aszály) és Olaszországnak (árvizek), valamint új, támogatás iránti kérelmeket kapott Törökországtól (földrengés), Olaszországtól (árvizek), Görögországtól (árvizek) és Szlovéniától (árvizek).

Zöldkötvények használata

A Bizottság a NextGenerationEU legfeljebb 30 %-át zöldkötvények révén finanszírozza. Ezzel várhatóan a Bizottság lesz a világ legnagyobb zöldkötvény-kibocsátója. Az első NextGenerationEU zöldkötvény kibocsátására 2021 októberében került sor, és a Bizottság azóta is aktív a piacon. 2023-ban több mint 12 milliárd EUR-t teremtett elő zöldkötvények révén. 2023. augusztus 1-jéig 14 tagállam (szemben a 2022. október 19-i 7 tagállammal) 21 milliárd EUR értékű olyan kiadást jelentett be a Bizottságnak, amely jogosult a NextGenerationEU zöldkötvényei általi finanszírozására. Ezek az információk folyamatosan frissülnek a NextGenerationEU online zöldkötvény-eredménytábláján ( 7 ).

A biológiai sokféleség megőrzésének elősegítése

2023-ban számos programon keresztül mintegy 20 milliárd EUR-t – ami az uniós költségvetés mintegy 5 %-ának felel meg – különítettek el a biológiai sokféleség általános érvényesítésére irányuló célkitűzésre. Az Európai Bizottság például a közös agrárpolitika keretében segíti a mezőgazdasági termelőket a biológiai sokféleség helyreállításában, megőrzésében és javításában a gazdaságaikban, valamint a tájképi elemek megőrzésében és fenntartásában. A kohéziós politikai programok keretében az EU befektet a biológiai sokféleséggel kapcsolatos fellépésekbe az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedésektől az ipari területek rehabilitációjáig, illetve a természet védelméig és helyreállításáig ( 9 ).

A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) keretében a Bizottság támogatást nyújtott Afrika Nagy Zöld Fal kezdeményezéséhez és az erdőkkel kapcsolatos új partnerségekhez, valamint megújította az óceánok védelmére irányuló kötelezettségvállalását, többek között a földközi-tengeri térségben.

A digitális korra felkészült Európa

Európa erősségei nem csak a digitális alkalmazásokban rejlenek. A félvezetőkkel kapcsolatos kutatásunk és fejlesztésünk világszerte elismert. Hihetetlen szuperszámítógépeket építünk.

Ursula von der Leyen

az Európai Bizottság elnöke

A digitális technológiák fejlesztése és bevezetése, valamint a digitális készségekbe való beruházás

Az Európai Unió egyértelműen kijelölte a digitális átálláshoz vezető utat, és globális úttörővé vált az online jogok terén. Mivel a jövő digitális, alapvető fontosságú, hogy megőrizzük Európa előnyét a kritikus és kialakulóban lévő technológiák terén, és az uniós költségvetés hozzájárul ennek megvalósításához.

A Digitális Európa program támogatja a kulcsfontosságú digitális technológiák fejlesztését és bevezetését. Idetartoznak például a nagy teljesítményű számítástechnika, a felhő-peremhálózat (cloud-to-edge) alapú infrastruktúra, az adatterek és a mesterséges intelligencia, a blokklánc, a kiberbiztonság és a félvezetők. A program támogatja a szuper-számítástechnika használatát és az ahhoz való hozzáférést az ipar versenyképességének megerősítése és a kiberbiztonság növelése érdekében a kritikus infrastruktúrák védelme céljából. A szuperszámítógépek kritikus fontosságúak az „Irány a Föld” kezdeményezés szempontjából is, amely előre jelzi a szélsőséges időjárási körülményeket, és nyomon követi az éghajlatváltozás hatásait.

A Digitális Európa infrastruktúrákat, adatmegosztási eszközöket és architektúrákat finanszíroz. Irányítási mechanizmusokat vezet be a virágzó, adatmegosztó mesterségesintelligencia-ökoszisztémák, valamint a felhőalapú és peremszolgáltatások következő generációja tekintetében. 2023-ban mesterségesintelligencia-tesztelő és -kísérleti létesítmények jöttek létre az agrár-élelmiszeriparban, az egészségügyben, a feldolgozóiparban, valamint az intelligens városok és közösségek terén. Rendkívül speciális tesztelési és validálási szolgáltatásokat kínálnak a mesterségesintelligencia-innovátorok számára, és segítik őket az élvonalbeli megoldások kidolgozásának felgyorsításában és piaci bevezetésében. Közös európai adatterek is létrejöttek, amelyek kiterjednek a turizmusra, a készségekre, a gyártásra, az egészségügyre, a mobilitásra, az intelligens közösségekre, a zöld megállapodásra és a mezőgazdaságra. Kulcsfontosságú adatforrást jelentenek majd a mesterséges intelligenciával foglalkozó közösség számára a modelljeik tanításához és fejlesztéséhez.

A Digitális Európa program olyan tevékenységeket támogat, amelyek célja, hogy megvédjék a polgárokat és szervezeteket a nagyszabású kibertámadásokkal szemben. 2023-ban minden tagállamban nemzeti koordinációs kiberbiztonsági kompetenciaközpontok jöttek létre, amelyek nemzeti/regionális szinten hozzáférést biztosítanak a kiberbiztonsággal kapcsolatos kutatási és technológiai szakértelemhez, és biztosítják a határokon átnyúló együttműködést.

Az e fejlett technológiák használatához szükséges szakértelemmel rendelkező munkaerő érdekében a Digitális Európa támogatja az uniós oktatási és képzési intézmények kiválóságát a digitális területeken. 2023-ban több mint 2 500 diák vett részt az első mesterképzésekben és rövid távú képzésekben a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, a dolgok internete, a blokklánc, a kvantum-számítástechnika vagy a robotika területén.

Az állami és magánszervezetek digitális átállásának támogatása érdekében a Digitális Európa 151 európai digitális innovációs központból álló hálózatot hozott létre, amely az uniós régiók 90 %-ában kínál szolgáltatásokat, különösen a kis- és középvállalkozások számára. A központok lehetővé teszik e szervezetek számára a tesztelést, mielőtt befektetnének a digitális megoldásokba és technológiákba, valamint finanszírozási tanácsadást, képzést és készségfejlesztést kínálnak.

A Digitális Európa további beruházásokat eszközölt az igazságszolgáltatás digitalizálásába, az interoperabilitásba és a közszféra digitalizálásába. Az európai digitális személyiadat-tárca kísérleti tesztelése érdekében például nagyszabású, több mint 360 állami hatóság és magánszervezet részvételével megvalósuló kísérleti projekteket támogatott.

A Digitális Európa programra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások (millió EUR)

Forrás: Európai Bizottság

2023-ban az EU fontos lépéseket tett annak érdekében, hogy világszínvonalú szuperszámítógép-hálózatot hozzon létre a tagállamaiban. Az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás az a jogi és finanszírozó szervezet, amely lehetővé teszi a 34 részt vevő ország és magánpartner számára, hogy összehangolják erőfeszítéseiket és egyesítsék erőforrásaikat annak érdekében, hogy Európa világelsővé váljon a szuper-számítástechnika terén. 2023-ban nyolc, a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz programjainak támogatásával beszerzett szuperszámítógép kezdte meg működését. Teljesítménye tekintetében három az első tíz szuperszámítógép közé tartozik (2023. november).

A közös vállalkozás kiválasztott egy európai értékesítők által vezetett konzorciumot is a Jupiter, az első európai exaszintű szuperszámítógép (egy másodpercenként több mint egytrillió számítás elvégzésére képes számítógép) leszállítására, telepítésére és karbantartására. A közös vállalkozás kiválasztotta továbbá a Jules Verne konzorciumot a közös vállalkozás második exaszintű szuperszámítógépének franciaországi elhelyezésére és üzemeltetésére. EU-szerte hat helyszínnel (Csehországban, Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban) is üzemeltetési megállapodásokat írtak alá Európa első kvantumszámítógépeinek üzemeltetésére. Ezzel összefüggésben 2023-ban közbeszerzési eljárások indultak Németországban és Lengyelországban.

Szuperszámítógépek az EU-ban

Forrás: Európai Bizottság

Beruházás a mesterséges intelligenciába

Az EU jó úton halad afelé, hogy globális vezető szerepet töltsön be a biztonságos mesterséges intelligencia terén, ami számos előnnyel jár az emberek, vállalkozások és kormányok számára. A mesterséges intelligenciáról szóló uniós rendelet, amelyről a társjogalkotók 2023 decemberében állapodtak meg, a mesterséges intelligencia világviszonylatban első átfogó jogi kerete. Az Európai Bizottság aktívan támogatja a megbízható mesterséges intelligencia fejlesztését, bevezetését, használatát és elterjedését az EU-ban.

A mesterséges intelligenciára vonatkozó összehangolt terv 2021. évi felülvizsgálata során a Bizottság arra törekedett, hogy a Digitális Európa programon és a Horizont Európa kutatási programon keresztül a 2021 és 2027 közötti időszakban 7 milliárd EUR-t különítsen el a mesterséges intelligenciára. A Horizont Európa és a Digitális Európa program keretében a Bizottság a 2021–2022-es pályázati felhívásokban már több mint 3 milliárd EUR összegű uniós finanszírozást különített el a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásra és fejlesztésre. Így évi 0,5 milliárd EUR-val meghaladta a célértéket.

Az Európai Innovációs Tanács Alapján keresztül (a Horizont Európa keretében) nyújtott tőketámogatás 2021 és 2023 között jelentősen nőtt: több mint 440 millió EUR nagyságú összeget különítettek el vissza nem térítendő támogatások és javasolt beruházások formájában olyan vállalatok számára, amelyek különböző alkalmazási területeken a mesterséges intelligencia fejlesztésével vagy bevezetésével foglalkoznak. Az Európai Innovációs Tanács Alapja a Horizont Európa keretében működő olyan finanszírozási és támogatási program, amely vissza nem térítendő támogatásokat és részesedésszerzést biztosít a mélytechnológiás induló vállalkozások, valamint a kis- és középvállalkozások számára. Jelentős támogatást nyújtott a mesterséges intelligencián alapuló induló innovatív vállalkozásoknak, valamint kis- és középvállalkozásoknak: 2018 és 2023 között több mint 550 millió EUR összegű beruházásra került sor.

2023 júniusában a Bizottság 151 digitális innovációs központot hozott létre, és négy, ágazati tesztelési és kísérleti létesítményekkel kapcsolatos projektet indított. Ezek a létesítmények, amelyeket a tagállamok a Digitális Európa programon keresztül társfinanszíroznak, és projektenként 20–30 millió EUR költségvetéssel rendelkeznek, támogatni kívánják a mesterséges intelligencia fejlesztőit abban, hogy hatékonyabban biztosítsák a megbízható mesterséges intelligencia piaci megjelenését, és megkönnyítsék annak elterjedését Európában. A következő nagy hatású ágazatokra összpontosítanak: agrár-élelmiszeripar, egészségügy, feldolgozóipar, valamint intelligens városok és közösségek.

Az európaiak összekapcsolása: a digitális konnektivitás növelése

Az uniós költségvetés – a NextGenerationEU-t is beleértve – növeli a digitális konnektivitást, ami minden polgár és vállalkozás számára új lehetőségeket biztosít a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kihasználására és a gazdasági növekedés felgyorsítására. A konnektivitásra szánt összegek, beleértve a nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatokba és az 5G hálózatok lefedettségébe történő beruházásokat, a 2021–2023 közötti időszak vonatkozásában a becslések szerint 14,8 milliárd EUR nagyságú összeget tettek ki ( 10 ).

A fő hozzájáruló program a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (13,6 milliárd EUR), az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap (764,2 milliárd EUR), valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (397,3 millió EUR). A közös agrárpolitika is fontos szerepet játszik a vidéki területeken a széles sávú hozzáférés javításában azáltal, hogy támogatást nyújt a széles sávú infrastruktúrák kiépítéséhez és az e-kormányzathoz való jobb hozzáféréshez. A vidéki területeken 9 év alatt 54,9 százalékponttal nőtt a széles sávú hozzáférés. 2022 végéig az EU vidéki háztartásainak 72,9 %-a rendelkezett széles sávú hozzáféréssel. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak és a Kohéziós Alapnak köszönhetően 2014 és 2022 között 7,9 millió háztartás jutott legalább 30 megabit/másodperc sebességű széles sávú hozzáféréshez. Ugyanebben az időszakban 643 000 további energiafelhasználó csatlakozott intelligens villamosenergia-hálózatokhoz.

Beruházás az űrtechnológiába az EU-ban élő emberek érdekében

Az űrtechnológia alapvető és egyre fontosabb szerepet játszik az EU-ban élő emberek mindennapi életében. A műholdak emellett fontos adatokat szolgáltatnak természeti katasztrófák esetében, ami javítja a veszélyhelyzeti válaszintézkedések koordinációját.

2023-ban új funkciók kerültek bevezetésre a Kopernikusz rezilienciájának és versenyképességének fokozása érdekében, különösen az adathozzáférési és -feldolgozási eszközök kínálatának javításával. A Galileót korszerűsítették, hogy még pontosabb, akár 20 cm-es helymeghatározást biztosítson, és ezáltal háromszor pontosabb lett, mint a versenytárs globális navigációs műholdrendszerek.

A Galileo szolgáltatásainak áttekintése

Az európai űrinfrastruktúra bővülésével egyre fontosabbá válnak a védelmi intézkedések. Az Európai Unió Űrprogramügynöksége 15 tagállammal együttműködve az EU űrmegfigyelési és -nyomonkövetési partnerségén keresztül támogatja ezt az ügyet. Ez a partnerség, amely az űrmegfigyelésre és a nyomon követésére szolgáló szenzorok összetett rendszerével rendelkezik, több mint 190, nyilvántartásba vett szervezetet szolgál ki, és több mint 400 műholdat véd az űrszeméttel és más működő műholdakkal való ütközés veszélyétől.

Emberközpontú gazdaság

A versenyképesség érdekében ki kell építenünk a jövő gazdaságának fizikai gerincét.

Ursula von der Leyen

az Európai Bizottság elnöke

A kutatás és az innováció hozzájárul az emberközpontú gazdasághoz

2023 kihívást jelentett az EU számára a gazdaság szempontjából. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja – a másutt tapasztalható geopolitikai feszültségekkel együtt – továbbra is hatással volt a globális piacokra, különösen az élelmiszerek, az energia és egyéb nyersanyagok tekintetében. Ebben az összefüggésben az Európai Unió számos intézkedést hozott annak biztosítása érdekében, hogy gazdasága ellenálljon az ilyen sokkhatásoknak, és emberközpontú maradjon.

A kutatás és innováció hozzájárul az emberek életének és munkájának javításához, valamint a termelékenység, a versenyképesség és a munkahelyteremtő növekedés fokozásához. Emellett döntő szerepet játszik a jelenlegi és jövőbeli – például a környezeti és éghajlat-politikai – kihívásokra adandó megoldásokban is. A Horizont Európa programon keresztül az EU arra törekszik, hogy előmozdítsa a tudományos kiválóságot, valamint új ismereteket és technológiákat hozzon létre, hozzájárulva ezáltal az EU általános és konkrét célkitűzéseinek és szakpolitikáinak előmozdításához, miközben kezeli a globális kihívásokat és megerősíti az Európai Kutatási Térséget.

A 2023-ban 15,3 milliárd EUR költségvetéssel rendelkező Horizont Európa keretében 5 163 támogatási megállapodás aláírására került sor összesen 14,36 milliárd EUR értékben, a vissza nem térítendő támogatások átlagos összege pedig 2,8 millió EUR-ra nőtt. A fő munkaprogram teszi ki a Horizont Európa költségvetésének nagy részét (a 2021 és 2024 közötti időszakra 25,6 milliárd EUR), de emellett jelentős finanszírozást különítettek el más programrészeken, különösen az Európai Kutatási Tanácson (2023-ban öt pályázati felhívással a kiváló tudomány pillér keretében, összesen 2,17 milliárd EUR költségvetéssel), a Marie Skłodowska-Curie-cselekvéseken és az Európai Innovációs Tanácson keresztül is. 2023-ban az Európai Innovációs Tanács több mint 1,6 milliárd EUR értékű finanszírozási lehetőséget nyitott meg az alábbi három fő finanszírozási rendszere révén: az Úttörő kutatásokat támogató program (343 millió EUR), az Átállás program (128 millió EUR) és az Akcelerátor program (1,13 milliárd EUR).

2023-ban a Horizont Európa európai partnerségen keresztül nyújtott hozzájárulása 10 aktív közös vállalkozást érintett, és ennek keretében 345 támogatási megállapodást írtak alá összesen 2,9 milliárd EUR értékben. Emellett az uniós küldetések eszközei révén 2023 végéig 173 Horizont Európa támogatási megállapodást írtak alá, 3 732 résztvevőre kiterjedően, összesen 1,43 milliárd EUR értékben. A Horizont Európa emellett támogatja „a fenntartható élelmiszerrendszerek az emberek, a bolygó és az éghajlat számára”, valamint „a személyre szabott orvoslás” európai partnerségét, amelyben több mint 50 nemzetközi partner vesz részt, és amelynek célja az egészségügyi ellátás előmozdítása, valamint a személyre szabott terápiák, diagnózisok és megelőzés előmozdítása.

Az infrastruktúra kiépítése és fejlesztése az EU-ban

Az Európai Unió Kohéziós Alapja és az Európai Regionális Fejlesztési Alap az infrastruktúrafejlesztés fő mozgatórugója az EU-ban, különösen a lemaradásban lévő régiókban. 2023 volt a 2014–2020-as programok végrehajtásának utolsó éve. Ezzel párhuzamosan megkezdődtek a 2021–2027-es beruházások.

2023 végéig a 2014–2020-as költségvetési időszak forrásainak több mint 90 %-át fektették be különböző ágazatokra kiterjedő projektekbe. Idetartoznak a közlekedési hálózatok, például a Balti-tengert, az Égei-tengert és a Fekete-tengert összekötő Via Carpathia autópálya vagy a részben uniós támogatással megépített portugál autópálya-hálózat. Uniós kohéziós politikai beruházások tárgyát képezik az energiahatékonyságra, a kutatásra és innovációra, a széles sávú hálózatok bővítésén keresztül megvalósuló digitalizációra és a városfejlesztésre irányuló kezdeményezések is. Ezek a projektek munkahelyeket teremtettek, növelték a konnektivitást és javították az életszínvonalat a kevésbé fejlett régiókban, elősegítve ezzel az EU-n belüli gazdasági konvergenciát, mivel lehetővé tették e területek számára, hogy felzárkózzanak a fejlettebb területekhez. A 2021–2027-es költségvetési időszak biztosítja az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap folyamatos támogatását, és megszilárdítja szerepüket egy kiegyensúlyozottabb, összekapcsoltabb és fenntarthatóbb Európa építésében. A kohéziós alapok 2021–2027-es programozási időszakában a projektekre elkülönített teljes rendelkezésre álló keret 264 milliárd EUR. Ez magában foglal 59,1 milliárd EUR-t a közlekedési hálózatok, a tiszta városi közlekedés, a határokon átnyúló európai közlekedési hálózat vasúti és közúti csatlakozásai, valamint a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére. 22 milliárd EUR a lakások és vállalkozások energiahatékonyságát, valamint az állami infrastruktúra mélyfelújítását, 31 milliárd EUR pedig a digitalizációt és a digitális konnektivitást fogja támogatni.

Az EU az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön keresztül az energetikai, közlekedési és digitális infrastruktúrába is beruház, amelynek céljaira a 2021–2027-es időszakra 31,7 milliárd EUR -t különítettek el, ebből 4,8 milliárd EUR-t 2023-ra.

2023-ban a Bizottság az új európai Bauhaus kezdeményezés intézkedéseinek megtervezéséhez és végrehajtásához is nyújtott hozzájárulást. 2023 végéig a kohéziós politika keretében összesen 216 millió EUR-t fordítottak az új európai Bauhausra. 2023 júniusában a Bizottság 15 olyan példaértékű projektnek és friss elképzelésnek ítélte oda az új európai Bauhaus-díjat, amely tükrözi a kezdeményezés értékeit. Emellett 65 millió EUR költségvetéssel az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés első innovatív cselekvési felhívásának projektjei az új európai Bauhaus demonstrációjaként szolgálnak, hogy pozitív változást idézzenek elő a helyi közösségekben és azokon túl. Emellett 20 település kapott technikai segítséget ahhoz, hogy az új európai Bauhaus értékei mentén javítsa a projektjei tervezését. A kiválasztott projektek tapasztalatait összefoglalták egy eszköztárban, amely felhasználható az új európai Bauhaus-projektek tervezéséhez.

A Bizottság emellett a 2014–2020-as kohéziós politikai keret célzott módosításait is felhasználta az Oroszoroszág Ukrajna elleni agressziós háborújából eredő energiaválság kezelésének elősegítése érdekében, és mintegy 4 milliárd EUR-t bocsátott 11 tagállam rendelkezésére a megfizethető energia támogatására irányuló kezdeményezés keretében. Ez lehetővé tette a tagállamok számára, hogy támogassák az energiaárak emelkedése által érintett, kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, illetve kis- és középvállalkozásokat, valamint a csökkentett munkaidős foglalkoztatást és az azzal egyenértékű rendszereket.

A vidéki Európa fejlesztése és támogatása

A vidékfejlesztés az EU közös agrárpolitikájának egyik kulcsfontosságú területe az erre a célra létrehozott Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal. Az Alap célja a mezőgazdaság versenyképességének javítása, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlat-politikai fellépés, és támogatja a vidéki területek kiegyensúlyozott területfejlesztését is.

2023 végéig 13 tagállam 32 irányító hatósága az Alap forrásaiból 638 millió EUR-t irányzott elő pénzügyi eszközökre a 2014–2022-es vidékfejlesztési programjaiban. A tagállamok már összesen 443 millió EUR-t jelentettek kiadásként. Ugyanakkor 2023 végéig 12 tagállam új pénzügyi eszközökkel egészítette ki a közös agrárpolitikára vonatkozó stratégiai tervét, és 627 millió EUR összegű finanszírozást tervez az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, összesen 999 millió EUR összegű közös bizottsági és tagállami közköltségvetéssel.

A társadalmi befogadást, a szegénység csökkentését és a gazdasági fejlődést előmozdító vidékfejlesztési tevékenységek számos, a kisvállalkozásokkal és munkahelyekkel kapcsolatos eredményt értek el, például diverzifikációt, kisvállalkozások létrehozását és fejlesztését, valamint munkahelyteremtést és a munkahelyek fenntartását a vidéki térségekben. Ez magában foglalja a falvak alapvető szolgáltatásaiba való beruházásokat, a helyi munkahelyeket teremtő kezdeményezéseket és a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálását. E források egy részét a közösségvezérelt helyi fejlesztésre fordítják, ahol a helyi akciócsoportok döntenek a helyi fejlesztési projektekről. A 2014–2022-es időszakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap EU-szerte 2 784 helyi akciócsoportot támogatott, amelyek az EU lakosságának jelentős részét lefedték.

Emellett előrelépés történt a vidéki térségekben a szolgáltatások és a helyi infrastruktúra fejlesztése és az azokhoz való hozzáférés, a helyi fejlesztési stratégiákban való részvétel, a helyi fejlesztési stratégiák által teremtett foglalkoztatási lehetőségek, a széles sávú hálózatok bővítése, valamint az információs és kommunikációs technológiák vidéki területeken való jobb használata terén.

Az emberekbe történő beruházások támogatása

Az EU különböző eszközökkel valósítja meg az emberekbe történő beruházásokat, például a következők révén:

•az Európai Szociális Alap Plusz, amely az emberek foglalkoztatásába, oktatásába és készségeibe, valamint a társadalmi befogadásba való beruházás fő uniós eszköze,

•az Európai Regionális Fejlesztési Alap, amely támogatja a foglalkoztatásba, az oktatásba és a képzésbe, valamint a társadalmi befogadásba való infrastrukturális és felszerelési beruházásokat,

•az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv részeként javasolt igazságos átmenet mechanizmus annak biztosítása érdekében, hogy senki és egyetlen régió se maradjon le a klímasemleges gazdaságra való átállás során, amelynek egyik pillére a klímasemleges gazdaságra való átállás során a legnagyobb kihívásokkal szembesülő területekről érkező munkavállalók átképzésére és továbbképzésére összpontosít,

•az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, amely jelentős szerkezetátalakítási események esetén társfinanszírozást biztosít az elbocsátott munkavállalók támogatását célzó intézkedésekhez.

A 2021 és 2027 közötti időszakra több mint 116,8 milliárd EUR-t (96,2 milliárd EUR-t a rendes költségvetésből és 20,6 milliárd EUR-t a NextGenerationEU-ból) különítettek el az Európai Szociális Alap számára. Ez konkrétan azt jelentette, hogy 2022-ben több mint 3 millióan vettek részt képzésben és oktatásban, 2023 decemberéig több mint 3,6 milliárd EUR összegű hitelt nyújtottak mikro- vagy szociális vállalkozásoknak, és 2022 decemberéig több mint 10,3 millió ember szerzett új képesítést. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap mintegy 8,8 milliárd EUR-t különített el oktatásra, képzésre és készségfejlesztésre.

Az igazságos átmenet mechanizmus a 2021 és 2027 közötti időszakra 20 milliárd EUR összegű allokációban részesül. A mechanizmus keretében a tagállamok területi igazságos átmenet terveket dolgoztak ki, amelyek számos olyan intézkedést tartalmaznak, amelyek célja a fenntartható fejlődés előmozdítását célzó közberuházások elősegítése, különösen azokon a területeken, ahol várhatóan a legnagyobb mértékben szűnnek meg a munkahelyek, valamint azokon a területeken, ahol a legnagyobb kibocsátásintenzitású ipari létesítmények találhatók. Ez segíti a munkavállalókat abban, hogy fejlesszék a zöldebb gazdaságban való boldoguláshoz szükséges készségeiket, és ezáltal segíti a tagállamokat a fosszilis tüzelőanyagoktól való eltávolodásban. Csehország például 1,64 milliárd EUR összegű allokáció segítségével kötelezettséget vállalt arra, hogy 2033-ig fokozatosan megszünteti a széntermelést.

Emellett az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap keretében a 2021–2027-es időszakra mintegy 727 millió EUR-t különítettek el, ebből 2023-ban 205,4 millió EUR-t, ami 12 tagállamban több ezer munkavállalónak nyújtott segítséget.

Európa globális szerepének erősítése

Amikor négy évvel ezelőtt itt álltam, azt mondtam, ha egységesek vagyunk idebent, akkor megbonthatatlanok leszünk kívülről. Ez a gondolat vezérelte a Bizottság mint geopolitikai Bizottság munkáját. Az „Európa együtt” megközelítés lehetővé tette, hogy előtérbe helyezzük a stratégiai gondolkodást, hogy határozottabbak és egységesebbek legyünk.

Ursula von der Leyen

az Európai Bizottság elnöke

Humanitárius és katonai segítségnyújtás Ukrajnának

2023 kihívásokkal teli év volt az Európai Unió számára. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja továbbra is szenvedést és nehézségeket okozott az energetikai infrastruktúrát célzó rakéta- és dróntámadásokkal, valamint a globális energia- és élelmiszerpiacok fegyverként való felhasználásával. Emellett 2023. október 7-én a Hamász támadást indított Izrael ellen, amely konfliktusokhoz és nagyon feszült helyzethez vezetett a Közel-Keleten. A jemeni húszi lázadók konténerhajók megtámadásával okoztak fennakadást a vörös-tengeri hajózási útvonalakon.

Válaszul és intenzív diplomáciai erőfeszítései mellett az EU és tagállamai Oroszország agressziós háborújának kezdete óta 2023 végéig közel 85 milliárd EUR támogatást nyújtottak Ukrajnának és népének. Ez 25,2 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást tartalmazott, amelyből 2023-ban 18 milliárd EUR-t a makroszintű pénzügyi támogatás plusz eszköz révén allokáltak. A makroszintű pénzügyi támogatás a gazdaságok stabilizálása és a reformok előmozdítása révén nyújt segítséget a pénzügyi kihívásokkal szembesülő partnerországoknak. Ezek az alapok támogatják Ukrajna alapvető szolgáltatásait, az infrastruktúra helyreállítását és az intézményi reformokat, beleértve a korrupció elleni küzdelmet és az igazságügyi kezdeményezéseket.

Az EU és tagállamai által Ukrajnának nyújtott katonai támogatás összesen több mint 27 milliárd EUR-t tett ki, és ebből 6,1 milliárd EUR az Európai Békekeretből származott. Nevezetesen egy 2023 márciusában indított közös közbeszerzési kezdeményezés lőszert szállított Ukrajnának, megerősítve védelmi képességeit. Emellett az Európai Unió katonai segítségnyújtási missziója mintegy 39 000 ukrán katonát képezett ki, és ezzel ez volt az EU első katonai kiképzése háborús időkben.

Az uniós költségvetés emellett jelentős humanitárius segélyt nyújtott Ukrajnának; ennek összege 2023-ban 300 millió EUR volt, 2022 februárja óta pedig 785 millió EUR az azonnali szükségletek kielégítése és a hosszú távú helyreállítás megkönnyítése érdekében. Emellett az EU és tagállamai közel 800 millió EUR természetbeni támogatást nyújtottak az uniós polgári védelmi mechanizmuson és a rescEU-készleten keresztül ( 11 ). Az EU a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központján keresztül az eddigi legnagyobb polgári védelmi műveletét koordinálta, és sürgősségi segélyt nyújtott az érintett lakosságnak. Ez magában foglalta vészhelyzetben használatos tárgyak Ukrajnába történő szállítását, valamint az uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU) eszközeinek, például a kritikus szükségleteket ellátó orvosi felszereléseknek az alkalmazását. A közös kül- és biztonságpolitika keretében elindult az Európai Unió moldovai köztársasági polgári partnerségi missziója is.

Az Ukrajnával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó történelmi jelentőségű uniós döntés megerősítette, hogy az EU elismeri Ukrajna uniós normákhoz való igazodását. Ezzel egyidejűleg az EU az agresszióra válaszul szigorú szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, amelyek egyéneket, szervezeteket és kulcsfontosságú gazdasági ágazatokat céloztak meg. 2022 februárja óta tizenhárom szankciócsomagot fogadtak el, amelyek célja Oroszország gazdaságának gyengítése és a további agresszió megakadályozása. Az ilyen intézkedések közé tartoznak a pénzügyi ágazatra vonatkozó korlátozások, a kritikus technológia és az ipari termékek Oroszországba való kivételének tilalma, az Oroszország bevételi forrásainak csökkentését célzó importtilalmak, valamint számos intézkedés, többek között az energia- és a közlekedési ágazatban. A hatásuk növelése és a kijátszásuk megelőzése érdekében ezek az intézkedések együtt járnak a nem uniós országokkal folytatott megerősített együttműködéssel.

Az EU válasza a közel-keleti válságra

Az EU határozottan elítélte a Hamász által 2023. október 7-én Izraelben elkövetett brutális terrortámadásokat. Izrael önvédelemhez való jogának elismerése mellett az EU hangsúlyozta, hogy a nemzetközi humanitárius joggal összhangban minden polgári személyt meg kell védeni, és felszólított a humanitárius segítség folyamatos és biztonságos célba juttatására. Az EU emellett együttműködik a helyszínen lévő különböző humanitárius partnerekkel, valamint együttműködik a regionális és nemzetközi partnerekkel a konfliktusok további eszkalálódásának megelőzése és a tartós béke előmozdítása érdekében, a kétállami megoldás és az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatai alapján.

Az erőszak közel-keleti eszkalálódása oda vezetett, hogy csaknem a teljes, 2,2 milliós gázai lakosság a lakóhelye elhagyására kényszerült, és minden ágazatban jelentős humanitárius szükségletek merültek fel, amit az éhínség komoly kockázata is súlyosbított. Az erőszak Ciszjordániában is fokozódott, beleértve Kelet-Jeruzsálemet. A Bizottság válaszul megnégyszerezte a palesztinoknak nyújtott támogatását, és több mint 100 millió EUR-t biztosított a legalapvetőbb szükségletek kielégítésére.

Az EU 2023-ban a humanitárius partnerekkel (például az Egyesült Nemzetek Gyermekalapjával, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával és az Élelmezési Világprogrammal) együttműködve humanitárius légihíd-járatot hozott létre és 32 járatot indított e válsággal összefüggésben, 1 310 tonna alapvető készletet mozgósítva. A támogatás élelmiszert, menedékhelyeket és logisztikai felszereléseket, higiéniai készleteket és gyógyszereket foglal magában.

Az európai védelem és biztonság megerősítése

Az EU 2023-ban jogalkotási kezdeményezések és finanszírozás – többek között a lőszergyártás támogatásáról szóló rendelet és az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló eszköz – révén megerősítette védelmét és védelmi ágazatát. Az EU a biztonsági kihívásokra adott válaszul elfogadta továbbá az első biztonsági és védelmi űrstratégiáját, valamint aktualizálta tengeri védelmi stratégiáját és cselekvési tervét. Ezek a kezdeményezések összhangban vannak az EU tágabb biztonsági célkitűzéseivel, és arra törekednek, hogy megerősítsék az EU rezilienciáját a változó fenyegetésekkel szemben.

Az Európai Védelmi Alap az uniós védelmi kutatás és fejlesztés kulcsfontosságú finanszírozási eszköze. 2021 óta több mint 2,9 milliárd EUR nagyságú összeget biztosított 101 együttműködési projekthez a tagállamokban. Csak 2023-ban az alap révén 1,2 milliárd EUR-t fordítottak olyan létfontosságú védelmi területekre, mint a világűr-megfigyelés, a hiperszonikus rakéták elhárítása és az európai járőrhajó kifejlesztése. Az Európai Védelmi Alap a 2 milliárd EUR költségvetésű, a kisebb vállalatok, az új belépők és különösen az innovátorok támogatására szolgáló uniós védelmi innovációs program révén támogatja az innovációt a védelmi ágazatban.

Az Európai Védelmi Alap költségvetése tevékenységi kategóriánként 2023-ban (millió EUR)

Forrás: Európai Bizottság

Az EU a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátás biztosítását célzó kezdeményezések révén is támogatja az európai védelmet és biztonságot. A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv részeként a Bizottság javaslatot terjesztett elő a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendeletre és a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló rendeletre. E jogi aktusok célja a tiszta technológiai ágazat szabályozási környezetének egyszerűsítése és a nettó zéró technológiák uniós gyártási kapacitásának támogatása. Az ilyen anyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátás tekintetében a hozzáférés biztosítása létfontosságú az olyan ágazatok számára, mint a védelem és az űrkutatás, miközben nő a globális kereslet és geopolitikai kihívások állnak fenn.

A nemzetközi partnerségek előmozdítása és sürgősségi segély nyújtása világszerte

A Bizottság 2023-ban előrelépett a Global Gateway stratégiával. A stratégia célja, hogy Európa erősebbé váljon a világban. Az „Európa együtt” megközelítés keretében valósul meg, amely összefogja az EU-t és az uniós tagállamokat, valamint azok pénzügyi és végrehajtó intézményeit, az Európai Beruházási Bankot, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot. Emellett a magánszektor mozgósítására törekszik, hogy átfogó és értékvezérelt módon (a „360 fokos megközelítés”) mozgósítson beruházásokat az átalakító hatás érdekében.

A Global Gateway az EU és tagállamai pénzügyi forrásaiból merít. Az uniós hozzájárulások az EU 2021–2027-es többéves pénzügyi keretének új pénzügyi eszközeiből származnak, különösen a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) programból, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz III-ból, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális és nemzetközi részéből, valamint az Interreg Europe-ból, az InvestEU-ból, valamint az uniós kutatási és innovációs programból, a Horizont Európából.

2023-ban az EU jelentős előrelépést tett a Global Gateway megvalósítása terén: 225 új vezérprojektet indított Afrikában, Latin-Amerikában, a Karib-térségben, Ázsiában, a csendes-óceáni térségben, a Nyugat-Balkánon, valamint a keleti és déli szomszédságban. Az EU emellett partnerségeket hozott létre latin-amerikai és karibi országokkal, beleértve egy Global Gateway beruházási menetrendet, amely várhatóan több mint 45 milliárd EUR-t mozgósít. Az EU továbbá új partnerséget alakított ki az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezetével, amikor aláírta a Szamoai Megállapodást. Az EU előrehaladást ér el a 150 milliárd EUR összegű EU–Afrika Global Gateway beruházási csomag és az új „Európa együtt” kezdeményezések végrehajtása terén is. Az EU ezenkívül aláírta az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz keretében a partnerországoknak szóló első nyitott struktúrájú garanciákat, és307 millió EUR összegű technikai segítségnyújtást mozgósít, hogy elősegítse az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz garanciáinak igénybevételét.

A 2023-ra 13,05 milliárd EUR költségvetéssel rendelkező Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) végrehajtása 2023-ban teljes sebességgel haladt, és többek között 166 „Európa együtt” kezdeményezés indult világszerte. Az ifjúság európai évére építve a Bizottság végrehajtotta az ifjúsági cselekvési tervet az EU külkapcsolataiban, és létrehozta a fiatalok társadalmi szerepvállalásának növelését célzó, 10 millió EUR összegű alapot. Elfogadta továbbá a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervről szóló félidős jelentését, amely jelentős előrelépésről tanúskodik annak biztosítása terén, hogy a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) keretében végrehajtott összes fellépés legalább 85 %-a megvalósítsa a nemek közötti egyenlőséget.

2023-ban a Bizottság mintegy 130 országnak nyújtott támogatást. Az oktatás területén az EU finanszírozta a globális oktatási partnerséget, amely hozzájárult ahhoz, hogy 2 596 000 gyermek alapfokú, 1 192 000 gyermek pedig középfokú oktatásban vehessen részt. A digitális gazdaság területén a Bizottság 2023-ban elindította a „MEDUSA” projektet, amely nagy sebességű internetkapcsolatot biztosít az Európai Unió és Észak-Afrika között. A Bizottság továbbá Kopernikusz-központokat hozott létre Chilében és Panamában az EU-LAC digitális szövetség keretében, valamint Ázsiában a Fülöp-szigeteki Kopernikusz Központtal együtt az adatokhoz való jobb hozzáférés és az adatok felhasználásának javítása érdekében.

Európa globális szerepének erősítéséhez való hozzájárulásként a humanitárius segítségnyújtási program 2023-ban világszerte 114 országnak nyújtott életmentő sürgősségi segélyt, a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) pedig biztosította a partnerországokkal és szervezetekkel való közép- és hosszú távú együttműködést, ami 48,4 millió ember javát szolgálta.

A humanitárius segítségnyújtásra szánt költségvetés 2023-ban számos válsághelyzet kezelésére szolgált. Az 1,7 milliárd EUR összegű eredeti költségvetést 2023 folyamán több alkalommal is növelték, összesen 631,1 millió EUR-val, amelyből 895,3 millió EUR-t Afrika, 582,4 millió EUR-t a Közel-Kelet és Törökország, 411,4 millió EUR-t Ázsia, Latin-Amerika, a Csendes-óceán és a Karib-térség, illetve 335,5 millió EUR-t Ukrajna, a Nyugat-Balkán és a Kaukázus kapott, 197,2 millió EUR-t pedig nem földrajzi jellegű allokációkra fordítottak. Ezzel a költségvetéssel a Bizottság 2023-ban 300 millió EUR-t különített el Ukrajnának, 100 millió EUR-t a gázai palesztinoknak, 125 millió EUR-t Szudánnak és 149 millió EUR-t Afganisztánnak.

A szomszédságunk és a bővítési tagjelöltek támogatása

Ahhoz, hogy megerősödjön Európa globális szerepe, olyan stabil és virágzó szomszédságra van szükség, amely erős jogállamisággal, alapvető jogokkal, működő demokratikus intézményekkel és piacgazdasággal rendelkezik. 2023-ban történelmi fejleményekre került sor, és új dinamika jelent meg a bővítési tárgyalások során. A Bizottság ajánlását követően az Európai Tanács úgy határozott, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Moldovával és Ukrajnával, és megadja a tagjelölt ország státuszt Grúziának. Az Európai Tanács továbbá kijelentette, hogy megkezdi az uniós csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával, amint az ország kellő mértékben eleget tett a tagsági kritériumoknak. Észak-Macedónia és Albánia zökkenőmentes előrehaladást ért el a csatlakozási tárgyalások első lépései során.

Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (III) ( 12 ) révén az EU a bővítési régió legnagyobb adományozója. 2023. december végéig a Bizottság az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (III) keretében rendelkezésre álló 14,162 milliárd EUR-ból mintegy 8,68 milliárd EUR-t kötött le (éves programokra) vagy különített el (többéves programokra).

A Bizottság csak 2023-ban 2,5 milliárd EUR-t kötött le az Előcsatlakozási Támogatási Eszközön (III) keresztül, és 12,6 milliárd EUR összegű garanciafedezetet bocsátott rendelkezésre az Európai Beruházási Bank által nyújtott hitelekre, valamint az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz „nyitott architektúra” része keretében 399 millió EUR összegű garanciafedezetet biztosított a szomszédsági tárgyalásokra. Valamennyi beruházás jelentősen hozzájárul a keleti és déli szomszédságra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási tervek végrehajtásához.

A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv végrehajtása 2023-ban is folytatódott, és összesen 59 kiemelt beruházásra került sor 8,9 milliárd EUR értékben a következő területeken: kulcsfontosságú vasúti, közúti és vízi összeköttetések, megújuló energia, energiahatékonyság és villamosenergia-rendszerösszekötők, hulladék- és vízgazdálkodás, digitális infrastruktúrák, energiahatékonyság az oktatási és egészségügyi ágazatban, valamint az üzleti ágazat támogatása. Az Európai Unió eddig 2,6 milliárd EUR-val járult hozzá a beruházásokhoz, a vissza nem térítendő támogatásokat kedvezményes hitelekkel ötvözte, és tartalékot képzett garanciákra.

2023-ban a Bizottság emellett javaslatot tett a Nyugat-Balkánra vonatkozó új növekedési tervre ( 13 ), amelynek célja a régió EU-val való társadalmi-gazdasági konvergenciájának növelése, valamint az uniós integráció célzott reformok révén történő felgyorsítása. Az Európai Parlament és a Tanács 2024. május 14-én elfogadta a Nyugat-Balkánt támogató Reform- és Növekedési Eszköz létrehozásáról szóló rendeletet, amely a 2024–2027-es időszakban várhatóan 2 milliárd EUR vissza nem térítendő támogatást és 4 milliárd EUR összegű hitelt nyújt az EU régióbeli partnereinek.

Az EU szükség esetén aktívan támogatja szomszédait. Az uniós polgári védelmi mechanizmus 2023-ban Európa-szerte és világszerte reagált az árvizekre, földrengésekre és tüzekre: 66 segítségnyújtás iránti kérelem érkezett és került feldolgozásra, az Ukrajnára vonatkozó kérelmeket 50-szer aktualizálták (összesen 116 kérelem), valamint 24 uniós polgári védelmi misszióra került sor. E válságokra reagálva az EU a program céljaira 188 millió EUR összegű kezdeti költségvetést különített el, amely 101,6 millió EUR kezdeti előirányzatot tartalmazott, 27 millió EUR-t az uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU) légi tűzoltási flottájának megkétszerezésére a 2024-es erdőtüzek időszakában, valamint 59,4 millió EUR-t a légi tűzoltási kapacitás növelésére. A Szíriában és Törökországban bekövetkezett pusztító földrengés, az uniós polgárok Szudánból való evakuálása és a tavaly nyári európai erdőtüzek nagyságrendje 65 millió EUR összegű költségvetési emeléshez vezetett, így a költségvetés összesen 253 millió EUR-ra nőtt (a NextGenerationEU-források nélkül).

Az európai életmód előmozdítása

A konfliktusok, az éghajlatváltozás és az instabilitás következtében tömegek kényszerülnek arra, hogy elhagyják lakóhelyüket és máshol keressenek menedéket. Mindig is meg voltam győződve arról, hogy a migrációt kezelni kell. Ehhez pedig türelem kell. Tartós erőfeszítés a partnereinkkel. És mindenekelőtt az Unión belüli egység.

Ursula von der Leyen

A migrációs nyomás és a menekültügy kezelése

2023-ban továbbra is jelentős migrációs nyomás nehezedett az Európai Unió külső határaira, és 1 millió ember nyújtott be menedékjog iránti kérelmet az EU-ban, ami 2022-hez képest 20 %-os növekedést jelent. Folyamatos erőfeszítések történtek az azonnali szükségletek operatív és célzott intézkedések révén történő gyors kielégítésére. 2024 áprilisában ez meghozta gyümölcsét, amikor megállapodás született az új migrációs és menekültügyi paktumról. 

2023-ban a Bizottság közel 3 milliárd EUR összegű költségvetést használt fel a tagállamok támogatására ezen a területen, elsősorban a következő három alap révén:

•a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap,

•az Integrált Határigazgatási Alap, és

•a Belső Biztonsági Alap.

A Biztonsági, Határigazgatási, Menekültügyi és Migrációs Alap 2023. évi költségvetése (millió EUR)

Forrás: Európai Bizottság

A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap esetében a 2023. évi teljes tagállami programallokáció 44 %-át a közös európai menekültügyi rendszerre különítették el. Ez az uniós vívmányokkal összhangban felújított 1 159 férőhelyen felül 750 férőhely létrehozását támogatta a kísérő nélküli kiskorúak számára. Emellett 19 003 személyt telepítettek át a tagállamok közötti szolidaritás és méltányos elosztás keretében.

A legális migráció és integráció terén már több mint 280 000 harmadik országbeli állampolgár részesült támogatásban a korai integrációja során, beleértve az Ukrajnából menekülő, átmeneti védelemben részesülő személyeket. Az irreguláris migráció elleni küzdelemben az Alap támogatásával több mint 18 000 személy tért vissza önkéntesen a hazájába.

Az uniós finanszírozás jelentős mértékben hozzájárul világszerte az EU és az egyes országok közötti, a migráció kiváltó okainak kezelésére irányuló partnerségek támogatásához is. A Szomszédságpolitikai, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) forrásainak 10 %-át a migrációval és a kényszerű lakóhelyelhagyással kapcsolatos intézkedésekre különítették el; a folyamatban lévő több mint 190 projekt értéke mintegy 5,3 milliárd EUR. Ennek keretében például 2021 és 2023 között 691 millió EUR-t fordítottak észak-afrikai intézkedésekre, és ennek közel kétharmadát a migráció és a menekültügy irányításának és kezelésének megerősítésére.

Az EU és tagállamai együttesen a világ legjelentősebb adományozói a menekültek támogatása terén, és a globális finanszírozás 41,8 %-át biztosítják. Az elmúlt néhány évben az EU a humanitárius költségvetésének mintegy 80 %-át minden évben olyan projektekre különítette el, amelyekkel a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és befogadó közösségeik szükségleteit enyhítette világszerte.

Az Integrált Határigazgatási Alap számára elkülönített 2023. évi költségvetés figyelembe vette az Európai Tanács 2023. február 9-i, az EU külső határainak ellenőrzésére összpontosító következtetéseit, ezért 141,2 millió EUR-t tartalmazott a külső szárazföldi határokon alkalmazott elektronikus határőrizeti rendszerek javítására, valamint 201,1 millió EUR-t különített el az Európai Határ- és Parti Őrség operatív kapacitásának növelésére az EU külső határainak védelmére irányuló nemzeti és uniós fellépések érdekében.

A Belső Biztonsági Alap segített az EU-nak reagálni a geopolitikai helyzet romlására és az összetett biztonsági fenyegetésekre. Az Európai Tanács október 26–27-i következtetései az ilyen, a belső biztonságot fenyegető fokozott kockázatokat nemcsak az egyének ellen irányuló terrortámadásokkal, hanem a kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatban is kiemelték. A Tanács a következtetéseiben arra szólított fel, hogy összehangolt erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy nemzeti és uniós szinten valamennyi releváns szakpolitikai területet mozgósítsák, többek között „megerősítve a bűnüldözési és az igazságügyi együttműködést, a releváns adatbázisok teljes körű használatával folytatott információcserét, a külső határok védelmét, az embercsempészek elleni küzdelmet és a harmadik országokkal való szoros együttműködést.” Az alap 2014 és 2023 között 651 beavatkozást támogatott a gazdaság valamennyi ágazatában.

Az EU-n belüli szabad mozgás biztosítása

A jelenlegi kihívásokkal teli geopolitikai és gazdasági környezetben a teljeskörűen működő schengeni térség alapvető fontosságú a stabilitás, a reziliencia és a helyreállítás szempontjából. 2023. január 1-jén Horvátország 27. tagként csatlakozott a schengeni térséghez. Emellett 2023. december 30-án a Tanács – az Európai Bizottság teljes körű támogatásával – egyhangúlag úgy határozott, hogy Bulgária és Románia is a térség részévé válik, kezdve a légi és tengeri határokon végzett ellenőrzések 2024. márciusi hatállyal történő megszüntetésével. A schengeni térség jelenleg 420 millió ember számára teszi lehetővé, hogy határellenőrzés nélkül utazzon a tagállamok között.

A schengeni térség országai (2024. áprilisi állapot)

Forrás: Európai Bizottság

Az intelligens határok modern, hatékony és eredményes igazgatást igényelnek, amely egyensúlyt teremt az utazók számára biztosított könnyítés és a belső biztonság között. 2023-ban a Bizottság véglegesítette a határregisztrációs rendszer végrehajtására vonatkozó jogszabályt, ( 14 ) és előrelépést tett az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer végrehajtására irányuló jogszabály ( 15 ) terén, beleértve 25,5 millió EUR elkülönítését az automatikus határátlépés és a felülvizsgált Vízuminformációs Rendszer ( 16 ) elősegítésére. A rendszerek eredményesebbé fogják tenni külső határaink igazgatását és ellenőrzését, és ezáltal javítják a belső biztonságot. A határigazgatási informatikai rendszerek közötti interoperabilitás fokozása érdekében az EU a 2021 és 2027 közötti időszakban 0,6 milliárd EUR-t fektet be.

Erasmus+ program

Az Erasmus+ az oktatás, képzés, ifjúság és sport területére vonatkozó uniós mobilitási program. A program több mint 35 éve az EU egyik legsikeresebb kezdeményezése, amely a készségek, az együttműködés és a kölcsönös felfedezés előmozdításával Európa-szerte határozottan támogatja az embereket, szervezeteket és szakpolitikákat. 2023-ban a program továbbra is segítette az EU-t célkitűzéseinek elérésében olyan területeken, mint a befogadás és a sokszínűség, az aktív polgári szerepvállalás és a demokratikus részvétel, valamint a zöld és digitális átállás az EU-ban és nemzetközi szinten. Az Erasmus+ program költségvetése 2023-ban meghaladta a 3,9 milliárd EUR-t.

Az európai egyetemi stratégia végrehajtása 2023-ban is teljes sebességgel folytatódott. A 2023. évi Erasmus+ pályázati felhívások emellett 100 000, felsőoktatási hallgatóknak szóló szakmai gyakorlatot támogattak. A 2023. évi Erasmus+ pályázati felhívások a tanulás és tanítás új innovatív megközelítéseit is támogatták, beleértve az élő laboratóriumokat, a hallgatói inkubátorházakat, a zöld és digitális készségeket, valamint az iskolai innovátorokat.

2023-ban két pályázati fordulóra került sor a DiscoverEU tekintetében; 289 695 fiatal igényelt utazási igazolványt, és közülük 71 642 fiatalt választottak ki. 2023-ban megerősítették az ifjúsági részvételi tevékenységek költségvetését, és több mint 18 400 fiatalt vontak be ezekbe a tevékenységekbe. Az Európai Ifjúsági Portál2023-ban összesen 10 132 367 látogatást regisztrált, és 2023-ban is a 10 leglátogatottabb europa.eu honlap közé tartozott.

Európai Szolidaritási Testület

Az EU a szolidaritásra épül. Az Európai Szolidaritási Testület olyan projekteket finanszíroz, amelyek lehetőséget biztosítanak a fiataloknak arra, hogy számos területen önkéntes munkát vállaljanak a hátrányos helyzetűek megsegítésétől és a humanitárius segítségnyújtástól kezdve az egészségügyi és környezetvédelmi tevékenységekhez való hozzájárulásig az EU-n belül és kívül. A 2023-ban odaítélt önkéntes projektek erősen összpontosítottak a befogadásra és a sokszínűségre (978 odaítélt projekt), és 705 projekt foglalkozott a demokratikus életben való részvétellel. A 2023-as pályázati felhívások eredményeként több mint 4 500 pályázat érkezett önkéntes és szolidaritási projektekre, és 2 401 projekt odaítélésére került sor.

Beruházás az európai kultúrába

A Kreatív Európa program az EU közvetlen alapja, amely támogatást nyújt a kulturális és kreatív ágazatoknak, és amelynek költségvetése a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret időszakára 2,44 milliárd EUR, csak 2023-ra pedig 334,3 millió EUR volt. A program célja az európai kulturális és nyelvi sokszínűség és örökség megóvása, fejlesztése és népszerűsítése, valamint a kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének és gazdasági potenciáljának növelése, különös tekintettel az audiovizuális ágazatra.

A Kreatív Európa a zöld megállapodáshoz az „EU youth cinema: Green Deal 2024-2026”-tal, egy 12 országban 6 nyelven elérhető közönségfejlesztési projekttel járult hozzá, amelynek célja a környezettudatos fiatal közösség támogatása. A zöld – bár digitális – vonalon a program támogatta a MIAM! projektjét, amely a videojáték-megoldásokon alapuló háromdimenziós animációkhoz valós időben, számítógéppel generált képeket hoz létre, és lehetővé teszi a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálását. Emellett egy, az audiovizuális produkciók esetében használandó európai szén-dioxid-kibocsátási kalkulátort is finanszírozott.

A kulturális projektek vonatkozásában egyre több pályázat érkezett. Az európai együttműködési projektek vonatkozásában benyújtott pályázatok száma a 2021. évi 461 javaslatról 2023-ban 831-re nőtt, ami 78 %-os növekedést jelent.

Az uniós kohéziós politika – különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alap révén – támogatja az európai régiókat a földrajzi adottságok, valamint a kulturális és történelmi örökség hozzáadott értékének növelésére irányuló erőfeszítéseikben. A 2021–2027-es kohéziós politika magában foglalja a kultúra és a kulturális örökség céljaira nyújtott uniós támogatást, amelynek összege 19 tagállamban és a területi együttműködési programokban 5,4 milliárd EUR-t tesz ki ( 17 ).

A rák elleni küzdelem Európában

Az európai rákellenes terv keretében „az EU az egészségért” program 2023-ban 187,3 millió EUR-t mozgósított a rák megelőzésére, szűrésére és kezelésére, valamint a rákos betegek és családtagjaik mentális egészségének támogatására, valamint a rákot túlélők életminőségének javítására. „Az EU az egészségért” program – amely 2023-ban 735,8 millió EUR működési költségvetéssel rendelkezett – horizontális elemként tartalmazza a rák elleni küzdelmet.

2023-ban „az EU az egészségért” program végrehajtása a lezárult „INTERACT-EUROPE” projekt keretében kidolgozott, interdiszciplináris rákkutatási képzési program kísérleti elindítását, a rákgyógyászatbeli képalkotásra vonatkozó európai kezdeményezést támogató digitális infrastruktúra létrehozását, valamint 12 új, a rák elleni küzdelemre irányuló projekt elindítását eredményezte. 2023-ban a Bizottság a rákkal kapcsolatos egyenlőtlenségek európai nyilvántartásának részeként közzétette a rákkal kapcsolatos országprofilokat is. Az egészségügy területén végrehajtott intézkedések között szerepelt a Horizont Európa 2023. évi, a rákellenes küldetésre vonatkozó pályázati felhívása is, amelynek keretében 103 támogatható pályázat benyújtására és 13 támogatási megállapodás aláírására került sor.

Az európai demokrácia megerősítése

A demokrácia az ahhoz való egyéni jogunkról szól, hogy meghallgassanak bennünket. A demokrácia azonban kollektív felelősségünk is. Minden új generáció felelős azért, hogy megőrizzük demokráciánk egészségét. Hogy reprezentatívabbá és inkluzívabbá tegyük. Hogy megvédjük a belső és külső fenyegetésekkel szemben.

Ursula von der Leyen

az Európai Bizottság elnöke

Az EU jogainak és értékeinek előmozdítása

2023-ban az Európai Unióban a demokrácia számos kihívással, például növekvő szélsőségességgel, választási beavatkozással, manipulatív információk terjesztésével és újságírókkal szembeni fenyegetésekkel szembesült. Az EU emiatt 2023-ban különböző módokon támogatta a demokráciát, többek között 2023 decemberében megállapodásra jutott a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendeletről, és elfogadta a demokrácia védelméről szóló csomagot. Ebben a csomagban a Bizottság hangsúlyozza, hogy különböző uniós programok – többek között az Erasmus+, az Európai Szolidaritási Testület, a Horizont Európa, a Digitális Európa és a Kreatív Európa – támogatják a demokráciát a választási támogatás, a média- és dezinformációs tevékenységek, valamint a civil társadalmi tér fejlesztése terén. Ezen túlmenően az előcsatlakozási támogatási program, a kohéziós politikai alapok, valamint a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) programjai támogatást nyújtanak a civil társadalmi térben való szerepvállalás, a média- és dezinformációs tevékenységek, valamint a választási támogatások kapcsán Európán kívül és belül egyaránt ( 18 ).

Az Európa jövőjéről szóló konferencia nyomán a Bizottság 2023-ban elindította a polgári részvételi platformot, ahol a három európai polgári vitacsoport az élelmiszer-pazarlással, a virtuális világgal és a tanulási célú mobilitással kapcsolatban a Bizottság által elfogadott javaslatokat fogalmazott meg.

Az uniós költségvetés 2021 és 2027 között több mint 1,1 milliárd EUR-t különített el – ebből 2023-ban 214 millió EUR-t – a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programra az uniós jogok és értékek előmozdítása érdekében. Ez a program olyan szervezetek széles körét támogatja, amelyek előmozdítják és védik az uniós értékeket és jogokat, növelik a jogokkal, értékekkel, elvekkel, kultúrával, történelemmel, jogszabályokkal és szakpolitikákkal kapcsolatos tudatosságot, növelik a kapacitásokat, és előmozdítják a határokon átnyúló együttműködést, valamint a kölcsönös tudást, megértést és bizalmat. Támogatja továbbá a képzést és a kapacitásépítést, a testvérvárosi programokat, valamint a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállami hatóságok és szervek között. A 2021–2023-as projektek várhatóan több mint 31,4 millió embert érnek el. Csak 2023-ban 262 projekt irányult az egyenlőség előmozdítására, összesen 150,4 millió EUR értékben.

A Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program emellett növelte az uniós szintű polgári részvételt, és 2023-ban 2 millió EUR-val támogatta az európai polgári kezdeményezést. A kezdeményezés 2023-ban vette nyilvántartásba a 100. javaslatát, amelynek címe: „Valamennyi európai főváros és polgár nagy sebességű vasúthálózat révén történő összekapcsolása”. A program közbeszerzési szerződések révén lehetővé tette továbbá a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények elleni nyilvános kampányról, illetve a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatban az egymástól való tanulásról és a bevált gyakorlatok cseréjéről szóló munkaértekezletek szervezését, „Az uniós polgársághoz fűződő jogok harminc éve” című rendezvényt és számos Eurobarométer felmérést.

Annak lehetővé tétele, hogy az európai fiatalok részt vehessenek a civil társadalomban és a demokratikus életben

Az ifjúság európai évének (2022) egyik fő eredménye az volt, hogy a fiatalok komoly érdeklődést mutatnak a társadalom iránt, és szerepvállalásra törekednek. 2023 második negyedévében megkezdődött egy olyan intézkedéseket tartalmazó bizottsági közlemény kidolgozása, amelyek arra összpontosítanak, hogy a Bizottság hogyan adhat beleszólást a fiataloknak az őket érintő döntésekbe. Az uniós ifjúsági párbeszéd – amely a fiatalok legnagyobb részvételi folyamata az EU-ban – 10. ciklusa 2023 júliusában kezdődött.

2023-ban megerősítették az ifjúsági részvételi tevékenységek költségvetését, és több mint 18 400 fiatalt vontak be ezekbe a tevékenységekbe. A Bizottság megkezdte a 2024. évi Európai Ifjúsági Hét előkészítését, amelyre 2024. április 12. és 19. között került sor, és amelynek középpontjában a fiatalok aktív polgári szerepvállalásának és demokratikus részvételének előmozdítása állt.

A kiberbiztonsági kihívások és a dezinformáció kezelése, valamint a 2024-es uniós választások védelme

2023 novemberében az Európai Bizottság az Európai Parlamenttel és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel közösen kiberbiztonsági gyakorlatot szervezett az Európai Unió által a 2024. júniusi szabad és tisztességes választások biztosítása érdekében végrehajtott intézkedések részeként. A gyakorlat, amelyben a nemzeti választási és kiberbiztonsági hatóságok képviselői is részt vettek, lehetővé tette a résztvevők számára, hogy megosszák egymással tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat, valamint fejlesszék a kiberbiztonsági eseményekre való reagálási képességüket.

A 2024-es uniós választások előkészítésének részeként a Bizottság támogatást nyújtott a hálózati és információs rendszerekkel foglalkozó együttműködési csoportnak ( 19 ) a választások kiberbiztonságáról és rezilienciájáról szóló gyűjteményének aktualizálásához. Ez az aktualizálás (amelyet 2024 márciusában tettek közzé) alapvető fontosságú volt a választások integritását veszélyeztető kiberbiztonsági kockázatok és fenyegetések gyors fejlődése miatt, amely magában foglalta a mesterséges intelligencia révén létrehozott deepfake audiovizuális anyagokkal kapcsolatos fejlődést, a „felbérelt hacktivistákat”, valamint az ellenséges szereplők által támogatott kibertámadásokat és fenyegetéseket az ingatag geopolitikai környezetben.

2023-ban létrehozták továbbá a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontját és annak központjait, hogy elősegítsék a dezinformációs kampányok azonosítását és elemzését. A biztonságosabb internetközpontok EU-szerte tanácsadási és bejelentési szolgáltatásokat kínáltak a fiatal felhasználóknak, beleértve a feltehetően gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló online anyagok nyilvánosság általi bejelentését, aminek következtében sor került azok eltávolítására. Ez kiegészíti a digitális szolgáltatásokról szóló, 2022. évi uniós rendeletet, amelynek célja, hogy biztonságosabb, a felhasználók alapvető jogait védő digitális teret hozzon létre és egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a vállalkozások számára.

3. Horizontális szakpolitikai prioritások az uniós költségvetésben

Ez a szakasz az éghajlattal, a biológiai sokféleséggel, a nemek közötti egyenlőséggel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célkitűzésekhez kapcsolódó kezdeményezések finanszírozásáról nyújt tájékoztatást a 2020. december 16-i intézményközi megállapodás 16. pontjának d)–g) alpontjában előírtak szerint. Tájékoztatást nyújt arról is, hogy az uniós költségvetés hogyan járul hozzá az Európai Bizottságnak a digitális átállás előmozdítására irányuló prioritásához.

Zöld költségvetés-tervezés

A Bizottság a zöld költségvetés-tervezést eszközként használja az uniós költségvetés átláthatóságának növelésére az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzések támogatására irányuló finanszírozás tekintetében, összhangban a Párizsi Megállapodással és az európai zöld megállapodással. 2022 márciusában a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy az Európai Unió Tanácsának francia elnökségével és több tagállammal együtt folytatja a zöld költségvetés-tervezéssel kapcsolatos munkáját.

A Bizottság a zöld átállást a 2019–2024-es időszakra vonatkozó egyik fő prioritásaként határozta meg Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatásának megfelelően. A 2019-ben elfogadott európai zöld megállapodás megerősíti ezt a törekvést. A zöld megállapodással összhangban a 2021-ben elfogadott európai klímarendelet kifejezetten előírja, hogy az EU-nak 2050-re klímasemlegessé kell válnia, és azt a köztes célt tűzi ki, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A Bizottság emellett 2040-ig legalább 90 %-os csökkentést javasolt.

Az EU az éghajlat-politikai és környezetvédelmi céljai iránti elkötelezettségének nyomatékosítása érdekében mennyiségi célokat határozott meg a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerete és a NextGenerationEU finanszírozása tekintetében. Az EU mindenekelőtt kötelezettséget vállalt arra, hogy többéves pénzügyi keretének és a NextGenerationEU költségvetésének legalább 30 %-át az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra, a 2024. évi éves költségvetés 7,5 %-át, illetve a 2026. és 2027. évi éves költségvetés 10 %-át pedig a biológiai sokféleség védelmére és javítására fordítja.

Az EU zöld költségvetése az alábbi négy terület köré szerveződik: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az éghajlatváltozás mérséklése, a biológiai sokféleség és a tiszta levegő. Tartalmaz továbbá egy határozott, a (jelentős) károkozás elkerülését célzó komponenst, amely az éghajlat-politikai és a környezetvédelmi célkitűzésekre egyaránt vonatkozik. Minden tevékenységnek meg kell felelnie ennek az elvnek, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal.

Várható zöld hozzájárulás (költségvetési kötelezettségvállalások) a 2021–2027-es időszakban (millió EUR) ( 20 )

Forrás: Európai Bizottság

A 2021–2027-es időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a REPowerEU kezdeményezés – amelyek a tiszta levegő nyomon követéséhez is hozzájárulnak – jó teljesítményének köszönhetően az uniós költségvetés jó úton halad az éghajlati szempontok érvényesítésére vonatkozó 30 %-os cél elérése felé. Az ebben a jelentésben felhasznált valamennyi adat a várható kötelezettségvállalási előirányzatokat használja.

Ami a biológiai sokféleség általános érvényesítését illeti, a 2024-re vonatkozó előrejelzés megközelíti a célértéket, de a 2026-os és 2027-es célokat nehezebb lesz elérni. További részletek a biológiai sokféleségről szóló alábbi szakaszban találhatók.

Fontos megjegyezni, hogy a Bizottság által kezelt egyéb alapok, például az Innovációs Alap, a Modernizációs Alap és a működését hamarosan megkezdő Szociális Klímaalap is hozzájárulnak a zöld költségvetési prioritáshoz, noha nem részei a többéves pénzügyi keretnek. Ezen alapok bevételei az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből származnak.

A fenti összegek kiszámítására a kötelezettségvállalási előirányzatok alapján került sor az alábbiak szerint.

•Közvetlen irányítás esetén az egyes szolgálatok becsléseket készítenek a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján (beleértve a pénzügyi rendszerből származó, kizárólag az éghajlati szempontok érvényesítésére vonatkozó adatokat). A jövőbeli becslésekhez munkaprogramokat, ágazati célokat és korábbi értékeket használnak.

•Megosztott irányítás esetén a korábbi és jövőbeli adatok a tagállamokkal egyeztetett és az éves jelentéseknek megfelelően aktualizált programok és közös agrárpolitikai stratégiai tervek alapján kerülnek bemutatásra.

•Közvetett irányítás esetén a számadatok a meglévő célokon és a végrehajtó partnerekkel kötött megállapodásokon, valamint azok éves jelentésén alapulnak.

•A korábbi kiadásokat a különböző szolgálatok által végzett minőségi felülvizsgálatot követően minden évben korrigálják, hogy tükrözzék a kiválasztott projekttel kapcsolatban kapott kiegészítő információkat.

Eredményközpontúság ( 21 ) 

Az eredményközpontúság alapvető fontosságú a zöld költségvetési fellépés és általában véve az uniós költségvetés szempontjából. A rendelkezésre álló mutatókból származó eredmények felhasználhatók a célzottabb kiadásokhoz és az uniós költségvetés irányításának javításához. Az elszámoltathatóság javításával a zöld átállást is hatékonyabbá teheti. Ez utóbbi azért is fontos, mert számos nemzetközi kötelezettségvállaláshoz kell hozzájárulni.

Az energiahatékonyságra, a kibocsátáscsökkentésre és a megújuló energia bővítésére való összpontosítás alapvető fontosságú az EU klímasemlegességi céljainak, valamint a 2030-ra kitűzött céloknak az eléréséhez. A fenti eredmények azt mutatják, hogy a tagállamok diverzifikálják energiaszerkezetüket, illetve fokozatosan csökkentik a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségüket, és ezáltal csökkentik az energiaköltségeket. Ennek eredményeként csökken az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása – ami hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez –, valamint a légszennyező anyagok kibocsátása is.

A NextGenerationEU-beruházások tényleges hatásának mérése

2023 decemberében a Bizottság közzétette a NextGenerationEU zöldkötvényeiről szóló első hatásjelentést, amelyet az ENSZ Dubajban tartott éghajlatváltozási konferenciáján (COP28) mutattak be. Ez a jelentés olyan alapvető átláthatósági eredmény, amely lehetővé teszi számunkra a NextGenerationEU zöldkötvényeiből finanszírozott beruházások konkrét éghajlati hatásának mérését.

A megbízható uniós zöldkötvény-keretre építve a jelentés a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a zöldkötvények által finanszírozott beruházások mérföldköveinek és céljainak részletes elemzésére támaszkodik annak érdekében, hogy megalapozza az éghajlati hatásuk kiszámítását, és ezáltal lehetővé teszi a fenntartható jövő felé vezető úton elért eredmények mérését, illetve biztosítja a finanszírozás és az éghajlati hatás közötti közvetlen kapcsolatot.

Az elemzésből kiderül, hogy a teljes körű végrehajtást követően a NextGenerationEU zöldkötvény-beruházásai évente összesen 44 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű – vagyis a 2022. évi teljes uniós kibocsátás 1,2 %-ának megfelelő – üvegházhatásúgáz-kibocsátást képesek elkerülni. Ez a szám a zöldkötvényekből finanszírozott beruházások mintegy 57 %-ára vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a későbbi elemzések és jelentések még világosabb képet fognak adni a valódi éghajlati hatásokról. Míg a jelenleg realizált kiadások hatása a projekt kezdeti szakaszaiban természetesen alacsonyabb, a jelentés becslése szerint évente 224 143 tonna szén-dioxidnak megfelelő csökkenés várható. Ez a szám a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának felgyorsításával gyorsan nőni fog.

Taxonómia

Idén – első alkalommal – a programok teljesítményéről szóló kimutatásokban (e jelentés 4. melléklete) számos kulcsfontosságú program tartalmaz a fenntartható tevékenységekre vonatkozó uniós taxonómiához való igazodásukról szóló elemzést. Ez a kiegészítés kulcsfontosságú kiindulópontot jelent az arra vonatkozó jövőbeli elemzésekhez, hogy az uniós kiadások hogyan járulnak hozzá a zöldebb jövőhöz ( 22 ).

Míg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vonatkozásában korábban sor került a taxonómiához való igazodás elemzésének részletezésére a NextGenerationEU-zöldkötvényekről szóló jelentéstétellel összefüggésben, a programok teljesítményéről szóló idei kimutatások más kritikus programokra is kiterjesztik a hatályt. Ez a megközelítés átfogóbb képet ad arról, hogy az EU mennyire elkötelezett a fenntartható finanszírozás mellett a különböző kezdeményezéseiben.

Éghajlati szempontok érvényesítése

Eredmények

Mennyit költünk?

Éghajlat-politikai hozzájárulás a 2021–2027-es időszakban (millió EUR)

Forrás: Európai Bizottság

A 2021–2027-es időszakban az uniós költségvetés – a NextGenerationEU-t is beleértve – az előrejelzések szerint 658 milliárd EUR-val járul hozzá az éghajlat-politikai kiadásokhoz, ami a költségvetési keretösszeg 34,3 %-ának felel meg, így meghaladja az eredeti, 30 %-os célt.

A 2021–2027-es uniós költségvetésben tervezett kiadások abszolút összegben és az egyes programkeretek becsült százalékos arányában

Horizont Európa, InvestEU Alap, CEF – Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, beleértve a katonai mobilitást, Regionális politika – Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap, KAP – közös agrárpolitika, ETHAA – Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap, IÁM –igazságos átmenet mechanizmus, NDICI – Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa), IPA III – Előcsatlakozási támogatás.

Forrás: Európai Bizottság

A rendelkezésre álló információk alapján az uniós költségvetés jó úton halad mind az átfogó 30 %-os cél, mind pedig az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra vonatkozó ágazati célkitűzések teljesítése felé. A programok teljesítményéről szóló kimutatások (az éves irányítási és teljesítményjelentés 4. melléklete) külön szakaszban mutatják be az egyes programok becsült éghajlat-politikai hozzájárulását, valamint az e prioritás megfelelő finanszírozásának biztosítása érdekében végrehajtott intézkedéseket.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások programonkénti, a költségvetési kötelezettségvállalásokra kiszámított százalékos arányának (33,9 %) felhasználásával meg lehet becsülni az éghajlattal kapcsolatos kiadások összegét a kifizetések szintjén. Ennek alapján az uniós költségvetéshez hozzájáruló tagállamok kiszámíthatják az uniós költségvetéshez való zöld költségvetési hozzájárulásból való részesedésüket. Ebben a becslésben nem szerepel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, mivel annak finanszírozása nem tagállami hozzájárulásokból, hanem kötvényekből történik. Ágazati szabályozásával összhangban az Ukrajna-eszköz és a Nyugat-balkáni Eszköz hozzá fog járulni az éghajlat és a biológiai sokféleség általános érvényesítéséhez. A hozzájárulások jelentésére a következő jelentéstételi ciklustól kezdve kerül sor, amint rendelkezésre állnak az információk.

A biológiai sokféleség szempontjának érvényesítése

Eredmények

Mennyit költünk?

A biológiai sokféleséghez való hozzájárulás a 2021–2027-es időszakban (millió EUR)

Forrás: Európai Bizottság

A 2021–2027-es időszakban az uniós költségvetés – a NextGenerationEU-t is beleértve – 112 milliárd EUR-t, azaz a többéves pénzügyi keret 6 %-át fordítja a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemre. A 2024-re vonatkozó előrejelzés megközelíti a 7,5 %-os célértéket, de a 2026-os és 2027-es 10 %-os célt nehezebb lesz elérni. A Bizottság azon dolgozik, hogy valamennyi érdekelt fél segítségével tovább növelje a finanszírozást ezen a területen, amint azt a közvetlen irányítású programok, például a Horizont Európa, illetve a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz esetében már megtette. A külső tevékenységek terén például a Bizottság becslései megerősítik, hogy az uniós költségvetés jó úton halad afelé, hogy a 2014–2020-as többéves pénzügyi kerethez képest megduplázza a nem uniós országoknak nyújtott finanszírozást.

A biológiai sokféleséghez való hozzájárulás összehasonlítása a 2014–2020-as, illetve a 2021–2027-es időszak vonatkozásában (millió EUR) ( 23 )

SPACE – Űrprogram, HorizontEU – Horizont Európa, ERFA+KA – Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap,

KAP – közös agrárpolitika, LIFE program, ETHAA – Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap, NDICI – Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz.
Forrás: Európai Bizottság

Érdemes megjegyezni, hogy a közös agrárpolitika 2023–2027-es időszakra vonatkozó módszertana a 2014–2022-es időszakban alkalmazott módszertanhoz képest részletesebb és ambiciózusabb, ami a korábbiakhoz képest pontosabb és óvatosabb becsléseket tesz lehetővé. A 2024. évi költségvetési tervezettől kezdődően a Bizottság a közös agrárpolitika biológiai sokféleséghez való hozzájárulását az uniós együtthatók (100 %, 40 % és 0 %) és súlyozási tényezők (100 %, 70 % és 50 %) alkalmazásával becsüli meg, amelyek célja, hogy tükrözzék az egyes beavatkozástípusok biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéshez való differenciált hozzájárulását. Továbbá, tekintettel a közös agrárpolitika és a kohéziós politikai alapok kialakítására – valamint a két program pénzügyi programozására –, a forrásokat nem lehet konkrét évek felé irányítani.

Ágazati szabályozásával összhangban az Ukrajna-eszköz és a Nyugat-balkáni Eszköz hozzá fog járulni az éghajlat és a biológiai sokféleség általános érvényesítéséhez. A hozzájárulások jelentésére a következő jelentéstételi ciklustól kezdve kerül sor, amint rendelkezésre állnak az információk.

Tiszta levegő

Eredmények

Mennyit költünk?

A tiszta levegőhöz való hozzájárulás a 2021–2027-es időszakban (millió EUR)

Forrás: Európai Bizottság

A 2021–2027-es időszakban az uniós költségvetés – a NextGenerationEU-t is beleértve – 186 milliárd EUR-t, azaz a többéves pénzügyi keret 9,7 %-át fordítja a tiszta levegővel kapcsolatos prioritásokra. 

Az Európai Unió évtizedek óta arra törekszik, hogy tiszta legyen a levegő, és olyan szinteket érjen el, amelyek minimálisra csökkentik az egészségügyi kockázatokat és a környezeti károkat. A kibocsátásokra vonatkozó szigorúbb szabályozásnak és a tiszta levegővel kapcsolatos prioritások különböző szakpolitikákba való beépítésének köszönhetően Unió-szerte bizonyíthatóan javult a levegőminőség. Ez a siker a valamennyi – uniós, nemzeti, regionális és helyi – szinten folytatott együttműködési erőfeszítések eredménye. Az uniós finanszírozás is fontos szerepet kapott, mert közvetlenül támogatta a tiszta levegővel kapcsolatos projekteket, és a tiszta levegővel kapcsolatos célokat más beruházásokban, például az infrastruktúrafejlesztésben is érvényesítette.

A további előrehaladás biztosítása érdekében az EU nyomon követi, hogy a finanszírozása hogyan járul hozzá a tagállamok tiszta levegővel kapcsolatos célkitűzéseihez. Ez a nyomon követés kettős célt szolgál: segít értékelni, hogy a jelenlegi finanszírozási programok mennyire hatékonyan támogatják a tiszta levegővel kapcsolatos szakpolitikákat, és információkkal szolgál a finanszírozási források jövőbeli elosztásához. A kiadások kiszámítása már figyelembe veszi a közös agrárpolitika új jogalapját és a REPowerEU bevezetését.

A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése

A Bizottság a nemek közötti egyenlőséget horizontális célkitűzésként határozta meg valamennyi szakpolitikai területen. A Bizottság a nemek közötti egyenlőség iránti, régóta meglévő elkötelezettsége új lendületet kapott a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, a 2020 és 2025 közötti időszakra szóló stratégia elfogadásával, amely megvalósítja a Bizottság elkötelezettségét az egyenlőségközpontú Európai Unió megvalósítása iránt. Szakpolitikai célkitűzéseket és kezdeményezéseket irányoz elő annak érdekében, hogy 2025-re jelentős előrelépést lehessen elérni a nemek közötti egyenlőséget biztosító Európa megvalósítása felé.

A Covid19-világjárvány kezdete óta a Bizottság határozott lépéseket tett annak érdekében, hogy a NextGenerationEU és a megerősített többéves pénzügyi keret keretében azonnali válaszintézkedéseket és strukturálisabb intézkedéseket egyaránt magában foglaló, átfogó kezdeményezéseket dolgozzon ki. Az ebből eredő szakpolitikai válasz a méltányos és inkluzív helyreállításra összpontosít. Biztosítja, hogy a helyreállítás középpontjában az egyenlőség álljon, és célja, hogy nemtől, faji vagy etnikai származástól, vallástól vagy meggyőződéstől, fogyatékosságtól, kortól vagy szexuális irányultságtól függetlenül enyhítse azt az aránytalan hatást, amelyet a válság a társadalom számos kiszolgáltatott csoportjára gyakorolt.

Eredmények

Mennyit költünk?

A 2020 és 2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégiával összhangban a NextGenerationEU és a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret uniós finanszírozási és költségvetési garanciaeszközök széles körét biztosítja olyan kezdeményezések támogatására, amelyek előmozdítják a nők munkaerőpiaci részvételét, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, beruháznak a gondozási létesítményekbe, támogatják a női vállalkozókat, küzdenek a nemi szegregáció ellen bizonyos szakmákban, valamint fellépnek az ellen, hogy az oktatás és képzés egyes ágazataiban a lányok és fiúk aránytalanul képviseltetik magukat. Emellett célzott finanszírozásban részesülnek azok a civil társadalmi szervezetek és közintézmények javát szolgáló projektek, amelyek konkrét kezdeményezéseket hajtanak végre, beleértve a nemi alapú erőszak megelőzését és az ellene folytatott küzdelmet.

A Bizottság kidolgozta a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kiadások programszintű mérésére szolgáló módszertanát a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben. E törekvés során a Bizottság számára hasznosak voltak a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével folytatott gyümölcsöző eszmecserék, valamint az Európai Számvevőszékkel való konstruktív együttműködés annak a nemek közötti egyenlőségnek az uniós költségvetésben való általános érvényesítéséről szóló, 2021 májusában közzétett különjelentésével összefüggésben.

A módszertan első alkalmazására a 2021. évi pénzügyi év valamennyi kiadási programjára vonatkozóan, a 2023. évi költségvetési tervezet összefüggésében került sor. Ez mind az ütemezés, mind a hatály tekintetében a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet kísérő intézményközi megállapodás szerinti kötelezettségvállalások előtt jár. A módszertant a 2022-es és 2023-as pénzügyi évre módosítás nélkül alkalmazták. Idén javult a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kiadások nyomon követése azáltal, hogy a programok teljesítményéről szóló kimutatásokba (e jelentés 4. melléklete) belefoglalták a programonként rendelkezésre álló, nemek szerint lebontott adatokat.

A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kiadások mérésére szolgáló módszertan eredményei tükrözik azokat a folyamatos erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy integrálják a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését az uniós költségvetésbe. A módszertannal összhangban egy adott programhoz a vonatkozó beavatkozások által követett célkitűzések alapján egy vagy több, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó pontszám is hozzárendelhető. A teljes uniós költségvetés – az egyes pontszámoknak megfelelő 2023. évi beavatkozások összesítése alapján – a következőképpen oszlik meg:

•2 pont: 13 program tartalmaz olyan beavatkozásokat, amelyek fő célja a nemek közötti egyenlőség javítása, és ezek a 2023-ban végrehajtott uniós költségvetés 2 %-át teszik ki,

•1 pont: 16 program tartalmaz olyan beavatkozásokat, amelyeknek nem fő célja, de fontos és kifejezett célkitűzése a nemek közötti egyenlőség, és ezek a 2023-ban végrehajtott uniós költségvetés 9 %-át teszik ki,

•0* pont: 30 program tartalmaz olyan beavatkozásokat, amelyek hatással lehetnek a nemek közötti egyenlőségre, és ezek a 2023-ban végrehajtott uniós költségvetés 20 %-át teszik ki,

•0 pont: 29 program tartalmaz olyan beavatkozásokat, amelyek nem járulnak hozzá jelentősen a nemek közötti egyenlőséghez, és ezek a 2023-ban végrehajtott uniós költségvetés 69 %-át teszik ki.

2023-ban az uniós költségvetés 11 %-a járult hozzá konkrétan a nemek közötti egyenlőség előmozdításához (2 és 1 pont), míg 20 %-uk potenciálisan járul hozzá ehhez a célkitűzéshez (0* pont). Másrészről a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján úgy ítélhető meg, hogy az uniós költségvetés 69 %-a nincs (jelentős) hatással a nemek közötti egyenlőség előmozdítására.

A 2023. évi eredmények tükrözik a különböző programok által mind a végrehajtás, mind a jelentéstételi kapacitás tekintetében elért eredményeket, lehetővé téve az uniós költségvetés nemek közötti egyenlőséghez való hozzájárulásának részletesebb meghatározását. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kulcsfontosságú példa erre. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz azon intézkedéseinek megjelölésére irányuló bizottsági gyakorlatot követve, amelyek a nemek közötti egyenlőségre helyezik a hangsúlyt, az eszköz tekintetében 2021 és 2023 között tett uniós költségvetési kötelezettségvállalások idén az előző 0* ponthoz képest 2, 1 és 0 pontot kaptak.

2023-ban a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatban 2 és 1 pontot kapó projektekre fordított teljes uniós költségvetési kiadás jelentősen nőtt az előző években 2021-re és 2022-re bejelentett összegekhez képest.

Hozzájárulás a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 1 és 2 ponthoz 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban (millió EUR) (*)

(*) A 2021-es, 2022-es és 2023-as pénzügyi évre vonatkozó éves irányítási teljesítményjelentésben jelentett összegek alapján.

Forrás: Európai Bizottság

A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó egyes pontszámoknál a kiadások arányát vizsgálva fontos hangsúlyozni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre vonatkozó tervek REPowerEU fejezettel kapcsolatos felülvizsgálatának 2023. évi hatását. Az energiaválság kezelése érdekében a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz REPowerEU fejezeteivel végrehajtott intézkedések kivételével a végrehajtott költségvetési kötelezettségvállalások aránya a 2 pont esetében 2,1 %-ról 2,5 %-ra, az 1 pont esetében pedig 9,1 %-ról 11,9 %-ra nőne. Az alábbi ábrán a programok minősítése – a programkeret csak egy részének hozzájárulása esetén is – a legmagasabb kapott pontszám alapján történik.

A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos beavatkozással rendelkező programok száma (a legmagasabb pontszámuk alapján)

Forrás: Európai Bizottság

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz ( 24 ) keretében az elfogadott 27 terv 136 olyan intézkedést tartalmaz, amely a nemek közötti egyenlőségre összpontosít. A teljes mértékben a nemek közötti egyenlőségnek szentelt beruházások közé tartozik például a szociálisan hátrányos helyzetű várandós nőknek nyújtott „korai támogatás” nemzeti bevezetése Ausztriában, a női vállalkozókat segítő ösztönzők Olaszországban, támogatási sor létrehozása a vidéki és városi területeken élő nők számára, valamint a nemi alapú erőszak elleni küzdelemre irányuló nemzeti terv kidolgozása Spanyolországban. A nemek közötti egyenlőséghez közvetve vagy közvetlenül hozzájáruló beruházások közé tartozik a hagyományosan női szakmák munkakörülményeinek javítása (például a munkakártyák rendszerének bevezetése a háztartási alkalmazottak esetében Romániában), a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a lányok és nők továbbképzését és átképzését fokozó beruházások (például a Solas helyreállítási készségfejlesztési program Írországban, valamint Lettországban a nők szerepvállalásának növelését és az információs és kommunikációs technológiai karrierlehetőségekkel kapcsolatos tudatosságuk javítását célzó finanszírozási tevékenységek), valamint az idősek és a fogyatékossággal élő személyek gondozásának javítására, azaz egy olyan feladatra irányuló beruházások, amelyeket gyakran nők látnak el a háztartásban (például az otthoni egészségügyi ellátás javítása Görögországban).

Ezek a fontos beruházások a Technikai Támogatási Eszköz támogatásával olyan strukturális reformokkal egészülnek ki, amelyek jelentős hatást fognak gyakorolni a nemek közötti egyenlőségre. Ezek közé tartoznak az alábbiakra irányuló reformok: a nemek közötti bérszakadék megszüntetése Észtországban, a nemek közötti egyenlőtlenségek leküzdése Portugáliában, az ápolói asszisztensi szakma hatékonyabb szabályozása Svédországban, valamint a születés előtti és újszülöttkori egészségügyi szűrés javítása Bulgáriában. A beruházások és reformok kombinációja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyik fő újdonsága. A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos beruházások és reformok közötti kölcsönhatás biztosítani fogja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kiadásainak nagyobb hatását.

Nemek szerint lebontott adatok

A programszintű teljesítményre vonatkozó részletes információkat tartalmazó, a programok teljesítményéről szóló kimutatások (e jelentés 4. melléklete) idén oly módon bővültek, hogy tartalmazzák az egyes programokra vonatkozóan rendelkezésre álló releváns, nemek szerint lebontott adatokat. Ez a nemek szerint lebontott adatok széles körét foglalja magában, és célja, hogy javuljon a program nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos teljesítményének nyomon követése. Egyes programok, különösen a megosztott és közvetett irányítás alá tartozó programok esetében a programra vonatkozó szabályok és a végrehajtási megállapodások korlátozzák a nemek szerint lebontott adatok rendelkezésre állását.

Ami a 2027 utáni többéves pénzügyi keretet illeti, a társjogalkotók megállapodtak abban, hogy a költségvetési rendeletbe belefoglalnak egy olyan követelményt, amely biztosítja, hogy a pénzügyi programok teljesítménymutatóival kapcsolatban gyűjtött valamennyi adatot adott esetben bontsák le nemek szerint. Ez jelentős lépés a programjainkban a nemek közötti egyenlőség nyomon követésének javítása felé, és kiegészíti a szabályozás javítására vonatkozó aktualizált iránymutatásokat, amelyek biztosítani fogják, hogy az összes vonatkozó kiadási program jövőbeli előzetes hatásvizsgálatai kezdettől fogva megfelelően figyelembe vegyék a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásokat.

Digitális nyomon követés

A digitális átállás a Bizottság egyik legfontosabb politikai prioritása, amint az számos stratégiai dokumentumban, illetve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében is megállapítást nyert, többek között azért is, mert nélkülözhetetlen összetevője az úgynevezett „nyitott stratégiai autonómiának”. A digitális átállás olyan fejlődési és transzformatív folyamatot jelent, amelynek során az EU arra törekszik, hogy méltányos és demokratikus módon globális vezető szerepre tegyen szert digitális téren. Az EU jólétének, gazdasági helyreállításának és rezilienciájának egyik fő hajtóereje, valamint a globális kihívások kezelésére szolgáló innovatív megoldások kritikus tényezője.

A Bizottság 2021. március 9-én ismertette az EU 2030-ig megvalósítandó digitális átalakulására vonatkozó jövőképét, amely tartalmazza az EU digitális évtizedének digitális iránytűjét az alábbi négy digitális dimenzió köré szerveződve:

•készségek,

•biztonságos és fenntartható digitális infrastruktúra,

•a vállalkozások digitális átalakulása, valamint

•a közszolgáltatások digitalizálása.

2022. december 14-én a társjogalkotók elfogadták a „Digitális évtized” szakpolitikai programot, amely átvette a digitális iránytűt és annak jövőképét, számszerűsített uniós célokat határozott meg a 2030-ig elérendő négy sarkalatos pontra vonatkozóan, és együttműködési mechanizmust hozott létre a tagállamokkal e célok elérése érdekében.

Eredmények

Mennyit költünk?

Az uniós kiadási programok 2024. évi helyzetértékelésére a 2021–2027-es uniós költségvetés 2021–2023-as időszakban történő végrehajtása vonatkozásában került sor. A helyzetértékelés alábbi megállapításai azt mutatják, hogy az uniós költségvetés – a NextGenerationEU-t is beleértve – jelentős hozzájárulást biztosít a digitális átállás valamennyi kulcsfontosságú dimenziója tekintetében.

Ez a helyzetértékelés kulcsfontosságú lépés a digitális kiadások célzott nyomonkövetési módszertana felé. A Bizottság arra törekszik, hogy az uniós költségvetés digitális átálláshoz való konkrét hozzájárulásával kapcsolatos helyzetértékelés megállapításai alapján olyan teljes körű, megbízható módszertant dolgozzon ki, amelyet valamennyi programban következetesen alkalmazni kell, ami biztosítja az uniós költségvetés szilárd összesített hozzájárulását a digitális átálláshoz. A helyzetértékelés idén is folytatódik, és olyan eredményeket hozott, amelyek megmutatják, mely területekre irányul a finanszírozás. Mivel nem minden program tudja alkalmazni a javasolt módszertant, az eredmények még nem mutatják a teljes képet.

A helyzetértékelés eredményei alapján az uniós költségvetésből (a NextGenerationEU-t is beleértve) 2021–2023 között a digitális átállásra 205,5 milliárd EUR-t különítettek el, amely a teljes uniós költségvetés közel 17,5 %-át teszi ki ( 29 ). Ennek fontos része volt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hozzájárulása, amely ugyanebben az időszakban a teljes költségvetésének 24 %-ával járult hozzá a digitális átálláshoz.

Az uniós költségvetési programok becsült hozzájárulása a digitális átálláshoz a 2021–2023 közötti időszakban (összesítve) (*)

(*) A NextGenerationEU-t is beleértve, milliárd EUR-ban.
Az olvashatóság érdekében a skála nem folyamatos, mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz több mint tízszer több támogatást nyújt a digitális átálláshoz, mint a következő leginkább hozzájáruló program.

A használt rövidítések a következők: RRF – Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz; HORIZONEU – Horizont Európa; NDICI – Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa); DIGITALEU – Digitális Európa program; ESZA PLUS – Európai Szociális Alap Plusz; JTM – igazságos átmenet mechanizmus; SPACE – az EU űrprogramja; CEF – Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz; IPA III – Előcsatlakozási támogatási eszköz III; IHA – Integrált Határigazgatási Alap; BBA – Belső Biztonsági Alap; CREATIVEEU – Kreatív Európa program; KAP – közös agrárpolitika; ETHAA – Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap; SECURE CONNECTIVITY – uniós biztonságos konnektivitási program; TSI – Technikai Támogatási Eszköz; ESC – Európai Szolidaritási Testület; OCT – a Grönlandra is kiterjedő tengerentúli társulásról szóló határozat; RIGHTS – a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program; TCC – Ciprusi török közösség.

Forrás: Európai Bizottság, a 2024. évi helyzetértékelés alapján

Az uniós költségvetés részét képező szinte valamennyi program hozzájárul a digitális átálláshoz. Az adatok korlátozott elérhetősége (a 2023-ban uniós költségvetéssel végrehajtott 48 programból) csak 30 kiadási program esetében tette lehetővé a 2021–2023-as időszak digitális vonatkozású kiadásainak nyomon követését. Ezek között vannak olyan programok, amelyek valószínűleg jelentős hozzájárulást biztosítanak, különösen az Európai Védelmi Alap és az uniós biztonságos konnektivitási program. Emellett egyes programok digitális hozzájárulását valószínűleg nagy mértékben alábecsülik ebben a szakaszban: ez a helyzet a közös agrárpolitika és az InvestEU esetében.

Ami a tematikus koncentrációt illeti, az uniós költségvetés elsősorban a kormányzati és állami szerveket támogatja a kulcsfontosságú ágazatok, különösen az egészségügyi rendszerek és a közlekedés digitalizálásában. Jelentős erőfeszítésekre kerül sor továbbá a vállalkozások digitalizációjának támogatása, a (fejlett és alapvető) digitális készségek elsajátításának elősegítése, valamint a kutatás és az innováció, illetve a kulcsfontosságú fejlett digitális infrastruktúra és technológiák (például a kvantum-számítástechnika, a mesterséges intelligencia és a felhőalapú számítástechnika / pereminformatika) támogatása érdekében. További információk a következő szakaszban találhatók.

A megosztott irányítású programok, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz esetében a digitális hozzájárulás a program teljes végrehajtási időszakára számítható ki, vagyis nem az egyes évekre vonatkozóan. Az egyes évekre vonatkozó összeg a teljes végrehajtási időszak során a digitális átálláshoz nyújtott hozzájárulás teljes összegének és a program keretösszegéből az adott évre lekötött résznek az összevetéséből adódik.

A digitális átálláshoz nyújtott becsült hozzájárulás a kulcsfontosságú digitális dimenziók szerint (2021–2023) (*)

(*) A NextGenerationEU-t is beleértve, milliárd EUR-ban.

Módszertani korlátok miatt nem lehetett figyelembe venni a külső tevékenységi programokat és a közös agrárpolitikát.

Forrás: Európai Bizottság, a 2024. évi helyzetértékelés alapján

A vállalkozások és közszolgáltatások digitalizálása

A 2024. évi helyzetértékelés eredménye azt mutatja, hogy az uniós költségvetés (a NextGenerationEU-t is beleértve) jelentős mértékben hozzájárul a magán- és az állami szektor digitalizálásához. A 2021 és 2023 közötti időszakra vonatkozó becslésünk szerint az uniós költségvetés 55,8 milliárd EUR összegű támogatást biztosított az e-kormányzásra (beleértve az egészségügyi és igazságszolgáltatási rendszerek, illetve a közlekedési és energiahálózat digitalizálását), illetve 36,1 milliárd EUR-t a vállalkozások digitalizálásának támogatására. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap jelentős mértékben hozzájárul ezekhez a beruházásokhoz. 2021 és 2023 között az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból származó uniós összegek 9 %-át olyan beavatkozások finanszírozására fordították, amelyek előmozdítják a digitális átállást, különösen a kis- és középvállalkozások, illetve a közszolgáltatások támogatásával.

Az uniós költségvetés becsült hozzájárulása a közszolgáltatások digitalizációjához (2021–2023) (*)

(*) A NextGenerationEU-t is beleértve.

Ezek az összegek a 2021 és 2023 közötti időszakra vonatkozó első helyzetértékelés eredményei, és a módszertani korlátok miatt nem foglalják magukban a külső tevékenységi programokat és a közös agrárpolitikát.

Forrás: Európai Bizottság, a 2024. évi helyzetértékelés alapján

A digitális technológiák fejlesztésének és bevezetésének, valamint a kutatásnak a támogatása

A becslések szerint az EU 2021 és 2023 között 29,6 milliárd EUR-val járult hozzá a digitális kapacitásokba való beruházáshoz és a fejlett technológiák bevezetéséhez, valamint 26,9 milliárd EUR-val a kutatáshoz, amely összegből 14 milliárd EUR a Horizont Európa keretprogramból származott. A fő hozzájáruló programok a következők: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a Horizont Európa, az űrprogram, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az igazságos átmenet mechanizmus, valamint a Digitális Európa program.

Beruházás a digitális készségekbe

2021 és 2023 között az uniós költségvetés – a NextGenerationEU-t is beleértve – mind az alapvető, mind a fejlett digitális készségekhez is jelentős mértékben hozzájárult, a becslések szerint 26,8 milliárd EUR-val. A hozzájáruló fő program a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (23,7 milliárd EUR) és az Európai Szociális Alap Plusz (2,3 milliárd EUR). Egy másik fontos hozzájáruló program az Erasmus+ volt.

A digitális konnektivitás növelése

Az uniós költségvetés – a NextGenerationEU-t is beleértve – hozzájárul a digitális konnektivitás növeléséhez, ami minden polgár és vállalkozás számára új lehetőségeket biztosít a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kihasználására és a gazdasági növekedés felgyorsítására. A konnektivitásra szánt összegek, beleértve a nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatokba és az 5G hálózatok lefedettségébe történő beruházásokat is, a becslések szerint 14,8 milliárd EUR-t tettek ki a 2021 és 2023 közötti időszak vonatkozásában. A fő hozzájáruló programok a következők: Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (13,6 milliárd EUR), a kohéziós politikai alapok (764,2 millió EUR), valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz.

A közös agrárpolitika kulcsfontosságú szerepet játszik a vidéki területeken a széles sávú hozzáférés javításában azáltal, hogy támogatást nyújt a széles sávú infrastruktúrák kiépítéséhez és az e-kormányzathoz való jobb hozzáféréshez. A legutóbbi vidékfejlesztési programok alapján a jelenlegi programozási időszak során a közös agrárpolitika közel 13 millió vidéki lakosnak segít abban, hogy jobban hozzáférjen az információs, a kommunikációs és a technológiai szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához.

Az Európai Szociális Alap Plusz a digitális készségekbe történő beruházásokra összpontosít. „A megújuló energiával kapcsolatos új villamossági készségek” elnevezésű projekt például az elektrotechnikai feladatkörökkel kapcsolatos képzések létrehozásával reagál az új készségek iránti igényekre. Az új készségek elsajátítására a kibővített valóság révén kerül sor, ami hatékonyabbá teszi a képzésen való részvételt, és biztosítja, hogy a képzés releváns maradjon a gyorsan fejlődő digitális környezetben. Egy másik példa a „Línia Dona”, amely a hátrányos helyzetű nőket segíti abban, hogy munkát találjanak Katalóniában. A képzés kiegészíti az állásközvetítést, és többek között digitális készségeket is magában foglal.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében 3 000 terabit/másodperc tovább kapacitást építettek ki a telepített gerinchálózatok, többek között tenger alatti kábelek révén. Az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer technológiájának támogatásával összesen 450 millió EUR-t ítéltek oda 24 olyan projektnek, amely a transzeurópai közlekedési hálózat vasúthálózatának digitalizálását hivatott támogatni. A program támogatja továbbá az intelligens villamosenergia-hálózatokkal kapcsolatos projekteket, és hozzájárul a legkülső régiók és a tengerentúli országok és területek inkluzivitásához azáltal, hogy összekapcsolja őket naprakész tenger alatti gerinchálózatokkal, és biztosítja, hogy ők is élvezhessék a fejlett vezeték nélküli és mobil összeköttetés előnyeit.

Az űrprogram keretében 2023-ban 3,5 milliárd Galileo-kompatibilis eszköz volt használatban. A Galileo helymeghatározási pontossága háromszor jobb, mint a többi globális navigációs műholdrendszeré, kiváló rendelkezésre állás mellett. Az év során a Kopernikusz éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatásának 260 000 regisztrált felhasználója naponta körülbelül 108 terabájt jó minőségű, ellenőrzött, éghajlattal kapcsolatos adathoz fért hozzá. A Kopernikusz Föld-megfigyelési adatok és kapcsolódó modellek széles körét kínálja. Ezek a modellek bizonyos tematikus területeken lehetővé teszik a prognózisokat és előrejelzéseket, és értékes tartalmat biztosítanak a kereskedelmi alkalmazások széles köre számára mind szakmai, mind fogyasztói téren.

A kettős átállás: a szinergiák kiaknázása

A zöld és a digitális kettős átállás szorosan összekapcsolódik, ami jelentős szinergiák létrehozására kínál lehetőséget. Az uniós költségvetés kulcsfontosságú szerepet játszik ebben a folyamatban és e szinergiák kibontakozásában. Biztosítja a mindkét átállás célkitűzéseihez igazodó kezdeményezések szükséges pénzügyi támogatását és ezáltal a potenciális előnyök teljes körű kiaknázását. Az alábbi táblázat szemlélteti az uniós költségvetés támogatásával megvalósuló szinergiák egy részét.

Az uniós költségvetés és a fenntartható fejlődési célok

Mit tesz az EU?

Az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendje a 17 fenntartható fejlődési céljával és 169 célkitűzésével új lendületet adott a fenntartható fejlődés elérésére irányuló globális erőfeszítéseknek. A nyilvános konzultációk, a partnerekkel folytatott párbeszéd és a mélyreható kutatások révén az Unió fontos szerepet játszott a menetrend kialakításában. Az EU elkötelezett amellett, hogy aktív szerepet játsszon a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén elért eredmények maximalizálásában, amint azt „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” című közlemény, „Az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása – átfogó megközelítés” című bizottsági szolgálati munkadokumentum, valamint a közelmúltban a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtása terén elért előrehaladás első önkéntes, 2023. május 15-én elfogadott uniós felülvizsgálata is felvázolta.

Ez az ENSZ fenntartható fejlődési céljai iránti tartós elkötelezettség az Ursula von der Leyen által vezetett Bizottság elsődleges politikai prioritása. A fenntartható fejlődési célok felé történő előrehaladás az elnök politikai programjának szerves részét képezi, és 2020-ban már számos mélyreható átalakító erejű szakpolitikát terjesztettek elő, például az európai zöld megállapodást, a klímarendeletet, az új európai iparstratégiát, és ez a sor a mai napig folytatódik többek között a zöld megállapodáshoz kapcsolódó, 2023-ban előterjesztett ipari tervvel, a 2024. évi éves fenntartható növekedési jelentéssel és az új európai készségfejlesztési programmal.

Ez a kötelezettségvállalás még fontosabbá vált a Covid19-világjárvány és a globális zavarok fényében, amelyek lendületet adtak, és megerősítették annak szükségességét, hogy az újjáépítés mindenki számára egy inkluzívabb, fenntarthatóbb, igazságosabb és reziliensebb jövőt célozzon meg, senkit sem hagyva hátra. A 2024. évi éves fenntartható növekedési jelentés megerősítette az európai szemeszter négy prioritását, nevezetesen a környezeti fenntarthatóság, a termelékenység, a méltányosság és a makrogazdasági stabilitás előmozdítását a versenyképes fenntarthatóság előmozdítása érdekében. Ez a megközelítés összhangban van az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival, amelyek az európai szemeszter szerves részét képezik, és alátámasztják a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveit a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében. Ezért a fenntartható fejlődési célok megvalósítását továbbra is elsősorban az európai szemeszter követi nyomon és mozdítja elő egy olyan kontextusban is, amikor egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntartható és inkluzív jóllét (amit a GDP nem tud mérni).

Ezek a prioritások biztosítják, hogy az új növekedési menetrend hatékonyan mozgósítsa az erőforrásokat az emberek és a bolygó javára. E célból holisztikus és kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség, amelyben az EU jobban együttműködik a tagállamokkal és szakpolitikai területeken átívelően működik. Tekintettel a tagállamok és az EU közötti hatáskörmegosztásra, a fenntartható fejlődési célok eléréséhez elengedhetetlen a szoros koordináció.

A jelenlegi többéves pénzügyi keretet tekintve a Bizottság a minőségi jogalkotásról szóló, 2021. évi közleményében további szakpolitikai fejlesztéseket fogadott el annak biztosítása érdekében, hogy szakpolitikáink a lehető legjobban támogassák az EU helyreállítását és rezilienciáját, valamint a zöld és digitális kettős átállást. Ezzel összefüggésben a Bizottság úgy határozott, hogy általánosan érvényesíti a fenntartható fejlődési célokat annak biztosítása érdekében, hogy minden jogalkotási javaslat hozzájáruljon a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendhez.

E célból a Bizottság szisztematikusan meghatározza az egyes javaslatokhoz kapcsolódó fenntartható fejlődési célokat, és megvizsgálja, hogy a kezdeményezés hogyan támogatja a megvalósításukat. Ezenkívül az értékelésekben és a hatásvizsgálatokban szerepelni fognak a fenntartható fejlődési célokkal való kapcsolatok.

A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kihívásokat uniós szinten szakpolitikák és szabályozási eszközök révén kezelik. Ami az előbbieket illeti, az uniós költségvetés a kiadási programjain keresztül jelentős mértékben hozzájárul a fenntartható fejlődéshez azáltal, hogy kiegészíti a nemzeti költségvetéseket, a szubszidiaritás elvével összhangban. Ennek során az uniós kiadási programok kialakítása és végrehajtása az egyes szakpolitikai területek célkitűzéseinek megvalósítására törekszik, miközben a vonatkozó programok kezdeményezései és beavatkozásai révén összefüggő és következetes módon előmozdítja a fenntarthatóságot. 2023-ban az 50 uniós kiadási programból 46 járult hozzá legalább egy fenntartható fejlődési cél eléréséhez.

Az egyes fenntartható fejlődési célokhoz hozzájáruló programok száma

Forrás: Európai Bizottság

A fenntartható fejlődési célok horizontális jellegének fényében, valamint a fenntartható fejlődés holisztikus megközelítésének biztosítása érdekében az uniós kiadási programok költségvetésének több mint 99 %-a hozzájárul a fenntartható fejlődési célokhoz. Ráadásul a programok túlnyomó többségét (39 program) úgy alakították ki, hogy a szakpolitikai intézkedései révén több fenntartható fejlődési célt is szolgáljon. A Bizottság bemutatja azokat a fenntartható fejlődési célokat, amelyekhez az egyes uniós programok hozzájárulnak, és példákat hoz a hozzájárulásukra. Ennek célja a programjai teljesítményére vonatkozó jelentéstétel további javítása és az uniós szakpolitikák koherenciájának mélyebb megértése. Az infografika a teljesség igénye nélkül sok példán keresztül bemutatja, hogy az uniós programok hogyan járulnak hozzá a fenntartható fejlődési célok megvalósításához.

A fenntartható fejlődési célok 2023. évi önkéntes uniós felülvizsgálata megerősítette, hogy az uniós költségvetés hatékony eszköz a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend terén való jelentős előrelépéshez, és a jövőre nézve kijelenti, hogy az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy valamennyi releváns uniós programban tájékoztatást nyújtson a fenntartható fejlődési célok végrehajtásáról.

	A területi igazságos átmenet terve elfogadásának köszönhetően Románia 2,14 milliárd EUR-t kapott az Igazságos Átmenet Alapból az energiaszegénység elleni küzdelemre és annak kezelésére, valamint a vonzóbb és környezetbarátabb gazdaságra való igazságos éghajlatvédelmi átállás támogatására.		A táplálkozással kapcsolatos uniós humanitárius finanszírozás, amelynek célja, hogy életmentő beavatkozásokra kerüljön sor a legkiszolgáltatottabb népességcsoportok érdekében, segítséget nyújtott a súlyosan alultáplált gyermekeknek Szudánban, valamint az 5 év alatti gyermekeknek, illetve a várandós és szoptató nőknek számos országban, többek között Szíriában. Az EU támogatja továbbá az Élelmezési Világprogram kezdeményezéseit, például a magas tápértékkel rendelkező friss élelmiszerekre vonatkozó utalványprogramot Szíriában, illetve a Dél-Szudánban történő sürgősségi élelmiszerosztást és készpénz biztosítását.
	„Az EU az egészségért” program intézkedéseket hoz az „Egészségesebben, együtt”, a rák elleni küzdelemre irányuló európai terv és a „Mentális egészség” kezdeményezések végrehajtására, és foglalkozik egyes egészségügyi kockázati tényezőkkel és az egészséget befolyásoló tényezőkkel. 2022-re és 2023-ra 69,7 millió EUR-t különítettek el „az EU az egészségért” programon keresztül a jó mentális egészséget előmozdító intézkedésekre.		A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) keretében 2021 és 2023 között a globális oktatási partnerségen keresztül végrehajtott uniós beruházások 2,6 millió gyermek számára tették lehetővé az alapfokú, 1,2 millió gyermek számára pedig a középfokú oktatáshoz való hozzáférést. A partnerség a legnagyobb globális oktatási alap, amelyet az alacsonyabb jövedelmű nemzetek vehetnek igénybe, és egyedülálló, több érdekelt felet bevonó megközelítést követ. Segíti a partnerországokat az oktatási kihívások kezelésében, a reformok végrehajtásában és az érdekelt felek összehangolásában az eredmények elérése érdekében. A partnerség mintegy 68 partnerországgal kiemelten kezeli a legkiszolgáltatottabb népességcsoportok támogatását, biztosítva az oktatáshoz való egyetemes hozzáférést.
	A Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program prioritásként kezeli az egyenlőséget valamennyi kezdeményezésében. A program a Daphne ága keretében küzd a nemi alapú erőszak ellen, és szerepvállalásra ösztönzi a férfiakat a nemek közötti egyenlőség előmozdítása terén. 2023-ban ez az ág 24,9 millió EUR-val támogatta a nemi alapú erőszak és a gyermekek elleni erőszak megelőzésére és leküzdésére irányuló felhívást.		A közös agrárpolitika keretében az uniós tagállamok a KAP stratégiai terveikben olyan intézkedéseket vázoltak fel, amelyek célja, hogy 2030-ig 50 %-kal csökkentsék a tápanyagveszteséget és a növényvédő szerek használatát, és ezáltal védjék a vízkészleteket.
	Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz olyan közös érdekű, az energetikai infrastruktúrával foglalkozó projekteket támogat, amelyek jelentős társadalmi-gazdasági előnyökkel járnak. Példaként említhető a Tartu (Észtország) és Valmiera (Lettország) közötti 330 kV-os rendszerösszekötő, amely a balti országok villamosenergia-hálózatainak az EU többi villamosenergia-rendszerével való szinkronizálására irányuló erőfeszítések fontos részét képezi. A vezeték a „Balti szinkronizálás” projekt 1. szakaszának részét képezte, amely összesen 323 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatásban részesült az eszköz keretében.		Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz keretében az „SMEs Go Green Digital in the Western Balkans” (A kkv-k zöld és digitális átállása a Nyugat-Balkánon) (22,5 millió EUR) hozzájárul a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés javításához a digitalizációs, az automatizálási és a versenyképességet fokozó technológiák jobb kihasználása érdekében, támogatja a kis- és középvállalkozások környezetbarátabbá tételét, valamint célzott beruházásokkal és a vállalkozásokon belüli fokozott tudatossággal fokozza a magánszektor innovációs, versenyképességi, növekedési és kereskedelmi potenciálját, megkönnyítve ezáltal a regionális és uniós integrációt.
	A Horizont Európa keretében az „EIT Feldolgozóipar” lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a „tudás- és innovációs közösség” modelljén keresztül előmozdítsák az éghajlatbarát gyakorlatokat és a közösségi hatást. Emellett felgyorsítja a fenntartható gyártási innovációk integrációját, összhangban az inkluzív és fenntartható iparosítás előmozdításának céljával. Az EIT Feldolgozóipar továbbá prioritásként kezeli a jövőbeli munkavállalók készségeinek fejlesztését, valamint az inkluzivitás és a fenntarthatóság előmozdítását a feldolgozóiparban, és ezáltal jelentősen hozzájárul Európa ipari környezetének átalakításához.		Az Európai Szociális Alap Plusz támogatja a YES fórumot, amely a kihívásokkal szembesülő fiatalok szerepvállalásának növelését célzó európai hálózat. A fórum előmozdítja a társadalmi befogadást és javítja a szakmai készségeket a kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatalok kilátásainak javítása, valamint a szegénység és az egyenlőtlenségek kezelése érdekében. Tevékenységei közé tartozik a lehetőségek biztosítása a vidéki területeken, az oktatási szakemberek támogatása, valamint a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülők arányának a szakképzés fejlesztése révén történő csökkentése.
	A LIFE program támogatja a „LIFE SNEAK” projektet, amelynek célja a közúti zaj csökkentése az olaszországi Firenze sűrűn lakott városi térségében, ahol a forgalmi zaj és rezgés együttesen jelentős zavaró tényező a lakosság számára. A projekt alacsony zajszintű/rezgésű felületekkel és utólagos átalakítási megoldásokkal fog megvalósulni.		2023 végéig a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatta az éghajlat-politikai szerződések bevezetését Németországban annak érdekében, hogy támogassák az új, tisztább termelési technológiák bevezetését az energiaigényes iparágakban.
	Az Innovációs Alap feladata, hogy megfeleljen ennek a célnak és sürgősen fellépjen az éghajlatváltozás és annak hatásai elleni küzdelem érdekében. Az „Ecoplanta” projekt célja, hogy csökkentse a települési, nem újrafeldolgozható hulladékból származó szén-dioxid-kibocsátást és metanolt állítson elő, a „ReLieVe” projekt pedig egy lítiumion-akkumulátor-újrafeldolgozó létesítményt kíván létrehozni a fekete massza előállítása és finomítása céljából.		A regionális halászati gazdálkodási szervezetek előmozdítják az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások védelmét és fenntartható hasznosítását a tudományos szakvélemények alapján elfogadott gazdálkodási intézkedések javítása, az Atlanti-óceán és az Indiai-óceán egészséges tonhalállományának előmozdítása, valamint a számos nem uniós országgal kötött fenntartható halászati partnerségi megállapodások által létrehozott irányítási keret révén.
	Az Európai Regionális Fejlesztési Alap hozzájárul a földközi-tengeri régió meleg és száraz nyári hónapjaiban az egyre gyakoribb erdőtüzek által fenyegetett ingatlanok és életek megmentéséhez. Az alap által finanszírozott „OFIDIA2” projekt támogatja az olaszországi Apuliában 100 hektár erdőt lefedő, vezérlőtermekhez csatlakoztatott, nagy felbontású kamerákból, érzékelőkből és időjárás-állomásokból álló hálózatot. A görögországi Epiruszban kamerák, drónok és két terepjáró jármű segítségével felügyelnek több mint 15 000 km2 nagyságú erdőt.		Az új örményországi uniós misszió elősegíti az Örményország és Azerbajdzsán közötti bizalomépítést azáltal, hogy rutin járőrszolgálatot lát el, valamint jelentést tesz a helyszíni eseményekről és a konfliktusokról. Előmozdítja a biztonságos és stabil környezetet Örményország konfliktus sújtotta területein, valamint a humánbiztonságot és a két nemzet közötti kapcsolatok normalizálódását. A Bizottság a közös kül- és biztonságpolitika keretében 16,6 millió EUR-t különített el a 2023. évi misszióra.
	A nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor a fúzióval mint a fenntartható energia jövőbeli forrásával foglalkozó kutatási létesítmény, amelyben hét olyan nemzetközi partner (Euratom, Kína, India, Japán, Oroszország, Dél-Korea és az Egyesült Államok) vesz részt, amelyek a világ népességének több mint felét képviselik. Az Euratom a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozáson keresztül az összes komponens és készpénz-hozzájárulás 45,45 %-át biztosítja az eszköz számára.

2. melléklet – Belső kontroll és pénzgazdálkodás

Kérjük, hogy a megjegyzés törlése után hagyja üresen ezt az oldalt.

1.Hatékony eszközök az uniós költségvetés irányításához komplex környezetben

Az Európai Bizottságnak be kell töltenie kulcsfontosságú szerepét az Európai Unió szakpolitikáinak alakításában és végrehajtásában, miközben a lehető legjobban használja fel az adófizetők pénzét. Ezért alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy az uniós kiadások eredményesek, hatékonyak és gazdaságosak legyenek, ugyanakkor az alkalmazandó szabályoknak is megfeleljenek. A Bizottság törekszik a pénzgazdálkodás legszigorúbb követelményeinek érvényesítésére, ugyanakkor az alacsony hibaarány, a gyors kifizetések és az észszerű kontrollköltségek közötti megfelelő egyensúly megteremtésére is.

1.1.Az uniós költségvetés: a legkülönbözőbb területek, címzettek és kiadások komplex környezetben

2023-ban a Bizottság által kezelt kiadások 170,7 milliárd EUR-t ( 30 ) tettek ki (lásd az alábbi ábrát). Ez magában foglalja az uniós költségvetésnek a Bizottság által kezelt részét, valamint az Európai Fejlesztési Alapot ( 31 ) és az uniós vagyonkezelői alapokat. Ez több mint 260 000 kifizetésnek felel meg a néhány száz eurótól (Erasmus+ mobilitási ösztöndíjak) a több százmillió eurós kifizetésekig (nagy projektek, például a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor vagy a Galileo és a Kopernikusz, valamint a partnerországoknak nyújtott költségvetési támogatás). Ez azt mutatja, hogy az uniós forrásoknak számos és igen sokféle címzettje van. Ezek a kiadások a 2014–2020-as és a 2021–2027-es programozási időszakra egyaránt vonatkoznak. 2023-ban az utóbbihoz kapcsolódó kifizetések száma nőni kezdett, és az elkövetkező években várhatóan jelentős szintet ér el.

A Bizottság által végrehajtott uniós költségvetés vonatkozó kiadásai 2023-ban szakpolitikai területenként, %-ban és milliárd EUR-ban megadva

Forrás: Az Európai Bizottság éves tevékenységi jelentései.

A korábbi évekhez hasonlóan a költségvetés ( 32 ) mintegy 70 %-ának végrehajtására a tagállamokkal megosztott irányítás keretében került sor (különösen a kohéziós politika és a mezőgazdaság kiadásai esetében), amelynek során a tagállami szervek az uniós és a nemzeti joggal összhangban kiválasztották a projekteket, szétosztották az alapokat, kezelték a kiadásokat, majd beszámoltak a Bizottságnak az elért eredményekről. A Bizottság a felügyeletével biztosítja, hogy a tagállamok irányítási és kontrollrendszerei hatékonyan működjenek. A költségvetés fennmaradó részét a Bizottság vagy közvetlenül, vagy közvetve hajtotta végre, megbízott szervezetekkel, például nemzetközi szervezetekkel, az Európai Beruházási Bankkal vagy nemzeti fejlesztési bankokkal együttműködésben. Az alábbi táblázat ismerteti a három irányítási módot.

A 2023. évi kiadások irányítási mód szerint – A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz nélkül, illetve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel

(*) RRF = Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

Forrás: Az Európai Bizottság 2023. évi éves beszámoló-tervezete – Eredménykimutatás.

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja, a Covid19-világjárvány tartós gazdasági következményei (azaz a magas infláció, a termelékenységi kihívások és a globális kereskedelmi nyomás), valamint a kialakuló nemzetközi konfliktusok továbbra is nyomást gyakorolnak a Bizottság kapacitására és a már amúgy is szűkös erőforrásaira. Ehhez minden eddiginél jobban szükség van a hatékony belső kontrollra annak biztosítása érdekében, hogy az uniós költségvetés felhasználása során szigorúan alkalmazzák a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvét.

1.2.A biztosi testület felelősségét alátámasztó szilárd irányítási rendszer

A Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselőjeként a biztosi testület politikai felelősséget vállal az uniós költségvetés irányításáért, ezért elszámoltatható a Bizottság szervezeti egységeinek munkájával kapcsolatban. Az uniós költségvetés irányítása a szakpolitikai és az irányítási szint felelősségi köreinek egyértelmű szétválasztásán, a külső szakértőket is magában foglaló Ellenőrzésfelügyeleti Bizottság által támogatott független belső ellenőrzésen, egy független könyvelőn, a teljesítménymenedzsmentnek, a jogi keretnek, a szigorú etikai normáknak, valamint az átlátható jelentéstételnek való megfelelés iránti szilárd elkötelezettségen alapul.

A Bizottság olyan irányítási rendszert és elszámoltathatósági láncot alkalmaz, amely egyedi, a költségvetés-végrehajtásra vonatkozó decentralizált döntéshozatali modelljéhez igazodik. A biztosi testület a napi operatív irányítás felelősségét az 51 megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőre ( 33 ) ruházza át, akik irányítják és a rendelkezésre álló erőforrások figyelembevételével a stratégiai terveikben meghatározott célkitűzéseik megvalósítása felé vezetik szervezeti egységüket. Mindegyik megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő elszámoltatható az uniós költségvetés szervezeti egységeiknél végrehajtott része tekintetében.

Éves tevékenységi jelentésükben a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők átlátható módon számolnak be a teljesítményről és az eredményekről, belső kontrollrendszereik működéséről és az uniós költségvetés rájuk eső részének pénzügyi irányításáról, figyelembe véve megosztott irányítás esetében a tagállamok, illetve közvetett irányítás esetében a végrehajtó partnerek által nyújtott megbízhatósági nyilatkozatokat. Minden egyes éves tevékenységi jelentés tartalmaz egy megbízhatósági nyilatkozatot. Ezt fenntartási záradékkal lehet ellátni, ha a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők lényeges hatással járó hiányosságokat tárnak fel.

Az éves irányítási és teljesítményjelentés az uniós költségvetés éves eredményeit foglalja össze bizottsági szinten az éves tevékenységi jelentésekben szereplő megbízhatósági nyilatkozatok és fenntartások alapján. E jelentés része a Bizottság integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéscsomagjának ( 34 ), amelyet a biztosi testület fogad el.

Az ezt követő éves mentesítési eljárás lehetőséget ad az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa számára, hogy politikailag elszámoltassa a Bizottságot az uniós költségvetés végrehajtására vonatkozóan. A Parlament határozata figyelembe veszi a Bizottság integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentését; a Számvevőszék éves és különjelentéseit, valamint az elszámolás megbízhatóságát és az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló megbízhatósági nyilatkozatát; a biztosok és a főigazgatók meghallgatását; továbbá a Tanács ajánlását.

Ezek a szilárd irányítási intézkedések segítik a biztosi testületet a Bizottság célkitűzéseinek megvalósításában, az erőforrások hatékony és eredményes felhasználásában, valamint annak biztosításában, hogy az uniós költségvetés végrehajtására a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban kerüljön sor. Minderről a következő ábra ad áttekintést.

1.3.Szilárd belső kontrollrendszer, amely hozzájárul a Bizottság célkitűzéseinek eléréséhez

1.3.1.A belső kontrollrendszer továbbra is a környezetével együtt fejlődött

A Bizottság erős szervezeti belső kontrollrendszerre támaszkodik, amely a legszigorúbb nemzetközi normákon alapul ( 35 ). Emellett szilárd kockázatkezelési szakpolitikát alkalmaz a kockázatok azonosítására, értékelésére és kezelésére a szervezet minden szintjén, hogy bizonyosságot nyújtson a célkitűzései eléréséről. A Bizottság biztosítja, hogy az uniós költségvetésből elkülönített összegeket a hibák minimalizálása, felderítése és megelőzése, a kettős finanszírozás elkerülése, a csalás megelőzése, az átláthatóság fokozása és a mentesítés előkészítése érdekében a pénzügyi szabályoknak szigorúan megfelelve, rendeltetésszerűen használják fel.

A Bizottság Központi Pénzügyi Szolgálata továbbra is támogatást nyújtott a Bizottság szervezeti egységeinek a belső kontrollrendszereik fejlesztéséhez, frissítéséhez és finomhangolásához.

·A belső kontrollkörnyezetével kapcsolatos adatok harmonizálása és védelme érdekében a Bizottság kifejlesztett egy intézményi informatikai eszközt, a belső kontrollrendszerek központi nyilvántartását. Az eszközt 2023-ban vezették be, és a Bizottság valamennyi szervezeti egysége használja. Nyilvántartja a kockázatokat, a fenntartásokat, a belső kontroll nyomonkövetési kritériumait, a kivételeket és a meg nem felelési eseményeket. A belső kontrollkörnyezetek és -folyamatok egyszerűsítésével és digitálizálásával hozzájárul a Bizottság digitális menetrendjéhez. 2024-ben folyamatban van a további funkciók kifejlesztése a hatékonyság növelése és a felhasználóbarát jelleg megerősítése érdekében.

·Ami a NextGenerationEU helyreállítási terv végrehajtását illeti, a szerzett tapasztalatok alapján folytatódott a kockázatkezelési és kontrollmechanizmusok észszerűsítése és megerősítése. 2020-as jóváhagyása óta külön hangsúlyt kapott, hogy a belső kontrollrendszereket a kapcsolódó műveletek igényeihez igazítsák. Ezt a 3. melléklet ismerteti részletesebben.

·Ezzel párhuzamosan a Bizottság a szakpolitikai programoknak, például a NextGenerationEU-nak, az Ukrajnának a makroszintű pénzügyi támogatás plusz programon keresztül nyújtott támogatásnak és a más szomszédos országoknak nyújtott folyamatos támogatásnak a finanszírozását alátámasztó hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek hatékonyságát és eredményességét is fokozta. Az egységes finanszírozási megközelítés 2023. januári bevezetése lehetővé tette a Bizottság számára, hogy kiterjessze a NextGenerationEU, az Ukrajnának a makroszintű pénzügyi támogatás plusz programon keresztül nyújtott támogatás, valamint az egyéb jövőbeli hitelfelvételi és hitelnyújtási programok finanszírozására használt rugalmasabb és költséghatékonyabb adósságkezelési stratégia előnyeit. A Bizottság november végéig teljesítette a 2023. évi finanszírozási programját, és az év folyamán összesen 115,9 milliárd EUR-t mozgósított. A 2023. évi kibocsátásnak köszönhetően az uniós kötvények teljes kintlévő összege az év végére valamivel több mint 443 milliárd EUR-ra nőtt, és ezek között 48,9 milliárd EUR értékben találhatók NextGenerationEU zöldkötvények.

·A Bizottság annak érdekében, hogy megbirkózzon a Covid19-re válaszul hozott uniós intézkedések finanszírozásából eredő hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek (NextGenerationEU és a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz) fokozott összetettségével és méretével, olyan szilárd irányítási és kockázatkezelési keretet dolgozott ki, amelynek középpontjában egy megfelelési tisztviselő által támogatott független kockázatkezelési igazgató áll ( 36 ), a kockázati és megfelelési szakpolitikája részeként pedig 2023-ban újraértékelte azokat a csalásokkal kapcsolatos kockázatokat, amelyek a NextGenerationEU műveleteiből eredhetnek. A bevezetett enyhítő intézkedések megfelelőnek minősültek. Az Európai Számvevőszék egy közelmúltbeli különjelentésében ( 37 ) megállapította, hogy a Bizottság gyorsan bevezetett egy adósságkezelési rendszert, amely kellő időben biztosítja a NextGenerationEU-hoz szükséges forrásokat. A Bizottság egyúttal az adósságportfólióval és a kockázatkezeléssel kapcsolatos valamennyi kulcsfontosságú szabályozási követelménynek is eleget tett.

·A Bizottság a bevételi oldalon is szilárd belső kontrollrendszereket alkalmazott, és szükség esetén aktualizálta kontrollstratégiáit. 2023-ban a tradicionális saját források hozzáadottérték-adón alapuló kontrollján túl – ami a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló forrásokkal kapcsolatos ellenőrzési tevékenységek terén szoros együttműködést feltételez az Eurostattal – a Bizottság továbbfejlesztette a nem újrafeldolgozott műanyagon alapuló új saját források kontrollját.

·2023-ban a Bizottság az adósok kezelésére vonatkozó, 2024 februárjában elfogadott új stratégián ( 38 ) dolgozott. A helyreállítási folyamat felgyorsítása érdekében négy stratégiai intézkedést vezetett be: a helyreállítási teljesítményre vonatkozó előírásokat, a megfelelés átlátható nyomon követését és jelentését, fokozott elszámoltathatóságot szervezeti eszkalációs mechanizmusokkal, valamint a részleges központosításból eredő szinergiákat és hatékonyságnövelést (beleértve a kombinált mentességi határozatokat).

·Az elmúlt évekhez hasonlóan a Bizottság különös figyelmet fordított a költségvetési rendelet összeférhetetlenségről szóló 61. cikkére. Ezt többek között az Európai Számvevőszék is elismerte ( 39 ). Emellett a Bizottság célzott figyelemfelkeltő intézkedéseket hozott, iránymutatást, tanácsadást nyújtott és prezentációkat tartott a tagállami hatóságoknak és a szakértői hálózatoknak a 2021. évi összeférhetetlenségi iránymutatásával kapcsolatban.

1.3.2.Kiforrott belső kontrollrendszer, amelyet a Bizottság szervezeti egységeinek működéséhez igazítottak

A Bizottság szervezeti egységei 2023-ban összességében arra a következtetésre jutottak, hogy a belső kontrollrendszereik alapjául szolgáló belső ellenőrzési elvek a terveknek megfelelően működnek. Ez az átfogó értékelés megerősítette, hogy a Bizottság szervezeti egységei folytatták a belső kontrollrendszereik terén 2022-ben azonosított hiányosságok kezelésére irányuló erőfeszítéseiket. A 2023-ban elkönyvelt eredmények többek között az alábbiakból származtak: képzés, bizonyos pénzügyi eljárásokkal kapcsolatos figyelemfelkeltés, üzletmenet-folytonossági terv kidolgozása és elfogadása, csalás elleni stratégia, a kivételek és meg nem felelési események bejelentésére szolgáló eljárás, a szervezeti egységek nemrég megkezdett statisztikai adatgyűjtésére vonatkozó informatikai biztonsági terv, a kötelező képzéseken való részvétel nyomon követése és az adatmegőrzési szabályoknak való megfelelés.

A belső kontrollal kapcsolatos egyes elvek esetében továbbra is fejlődésre van szükség, főként olyan kisebb hiányosságok miatt, amelyeket részben egy 2023-as személyzeti felmérés során azonosítottak, és amelyekről beszámoltak a szervezeti egységek éves tevékenységi jelentéseiben. Az érintett szervezeti egységek cselekvési terveket dolgoztak ki a feltárt hiányosságok kezelésére, ideértve a személyzet fokozott bevonását (amely az egyik szervezeti egység személyzeti felmérése szerint a vártnál alacsonyabb volt), a nehéz helyzetben lévő országokban működő uniós küldöttségeknél a személyzet telepítésével kapcsolatos esetleges nehézségek enyhítését, valamint a speciális szakmai profilok hiányának kezelését mind az uniós küldöttségekben, mind a központokban. Jelenleg is intézkedésekre kerül sor, hogy tovább pontosítsák az ellenőrzési és kontrollmérföldkövek értékelését, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatban a nem minősített érzékeny adatok védelmét. Ezeket a cselekvési terveket a szervezeti szolgálatok támogatták, amelyek rendszeresen figyelemmel kísérték az elért eredményeket. A teljes képet az alábbi ábra mutatja.

A komponensek és a belső ellenőrzési elvek működésének értékelése (*)

(*) Azon bizottsági szervezeti egységek száma, amelyek arról számoltak be, hogy érvényesültek és megfelelően működtek a belső ellenőrzési komponensek és elvek 2022-ben és 2023-ban.
Forrás: Az Európai Bizottság éves tevékenységi jelentései

1.4.A kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítására szolgáló többéves kontrollstratégiák

Az engedélyezésre jogosult tisztviselők az uniós költségvetés kezelőiként többéves kontrollstratégiákat vezettek be a hibák megelőzésére, feltárására és korrekciójára. Ehhez hierarchikusan, alulról felfelé haladva és részletesen – azaz programok vagy más releváns kiadási szegmensek alapján – kell bizonyosságot nyújtaniuk az egyes kifizetésekért vállalt felelősségüknek megfelelően. Ez lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy részletesen és differenciáltan tárja fel a hiányosságokat és a hibákat minden egyes program vagy kiadási szegmens tekintetében, azonosítsa a rendszerszintű hibákat előidéző okokat (például a szabályok bonyolultsága bizonyos szakpolitikai területeken, például a kutatás és kohézió terén), célzott és arányos korrekciós intézkedéseket hozzon, illetve biztosítsa, hogy a tanulságokat felhasználják az irányítási és kontrollrendszerek fejlesztésére és a jövőbeni pénzügyi programok tervezésekor.

Az uniós kiadási programok kialakításuknál fogva többévesek, csakúgy, mint a kapcsolódó kontrollstratégiák. Ez azt jelenti, hogy a hibák feltárására és kijavítására a program lezárásáig folyamatosan sor kerülhet. A kontrollstratégiák továbbá kockázat szerint differenciáltak (azaz igazodnak a különböző irányítási módokhoz, érintett szereplőkhöz, szakpolitikai területekhez és/vagy finanszírozási megállapodásokhoz kapcsolódó jellemzőkhöz és kockázatokhoz).

A kontrollstratégiák általában a bizottsági kifizetés előtt elvégzett megelőző kontrollal (előzetes kontrollt) és a kifizetés teljesítését követő korrekciós kontrollal (utólagos kontrollt) járnak. A Bizottság legfontosabb megelőző és korrekciós mechanizmusait az 5. melléklet részletezi.

Az Európai Bizottság többéves kontrollciklusa

MEGJEGYZÉS: A 2023. évi kifizetéskori és záráskori kockázatra vonatkozó további információkért lásd a 2.1. szakaszt.

Forrás: Európai Bizottság

A 2021–2027-es finanszírozási programok ( 40 ) felgyorsulásával a Bizottság folytatta a kontrollstratégiák hozzáigazítását a programok sajátosságaihoz. Ez különösen igaz a kutatás területére, a külső tevékenységekre és a mezőgazdaságra, ahol a kifizetések többsége esetében teljesítményalapú szakpolitikát vezettek be. A Bizottság Központi Pénzügyi Szolgálata támogatta a Bizottság szervezeti egységeit ezekben a kérdésekben.

1.5.A csalás elleni küzdelem: a Bizottság csalás elleni stratégiája és további javaslatai

1.5.1.A Bizottság csalás elleni stratégiájának felülvizsgálata

A csalások tekintetében a Bizottság a zéró tolerancia elvet követi. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikke alapján a Bizottság és a tagállamok védik az uniós költségvetést a csalással és egyéb jogellenes tevékenységekkel szemben. A Bizottság csalás elleni stratégiája 2019-től jelentős szerepet játszik az uniós pénzekkel való esetleges visszaélések megelőzésében. A Bizottság 2023. július 11-én elfogadta a stratégia cselekvési tervének felülvizsgálatáról szóló közleményt ( 41 ), amelyet új cselekvési terv ( 42 ) kísért. A felülvizsgálat a Bizottság szolgálatainak és végrehajtó ügynökségeinek közös erőfeszítése volt, amelyet az Európai Csalás Elleni Hivatal koordinált.

Az új cselekvési terv célzottabb és stratégiaibb jellegű, mint az előző, és tükrözi a Bizottság néhány átfogó célkitűzését. Hét témakörben 44 olyan intézkedést tartalmaz, amely lefedi a Bizottság csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos prioritásait. A terv intézkedéseket irányoz elő annak érdekében, hogy a Bizottság és a tagállamok nagyobb mértékben használjanak informatikai eszközöket a csalások megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében. A további témák közé tartozik a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a vámcsalás, valamint az EU csalás elleni architektúrájának, illetve a Bizottság csalás elleni és etikai kultúrájának megerősítése.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal 2023-ban tovább támogatta a Bizottság szolgálatait a csalás elleni stratégiáik kialakításában, és a Csalásmegelőzési és -felderítési Hálózaton keresztül biztosította a szolgálatok közötti koordinációt és együttműködést a csalás elleni ügyekben.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal folytatta stratégiai elemzési munkáját: aktualizálta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre vonatkozó kockázati keretét, valamint elmélyítette a különböző ágazatokban előforduló szabálytalanságok és csalások felderítésére és bejelentésére, valamint a tagállamok közötti jelentéstételi különbségekre vonatkozó elemzését. Az EU pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 2023. július 27-én elfogadott 2022. évi éves jelentés ( 43 ) első alkalommal tartalmazott elemzést az uniós források felhasználása során felmerülő összeférhetetlenségekről. A Hivatal emellett a csalások megelőzésének koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottság keretében folytatta együttműködését a tagállamokkal a csalás elleni ügyekben, valamint továbbra is együttműködött a tagállamok, az uniós tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok csalás elleni koordinációs szolgálataival.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal emellett folytatta vizsgálati tevékenységeit, amelyekről éves jelentésében ( 44 ) számolt be.

1.5.2.A csalás elleni küzdelem hatékonyságának növelésére szolgáló egyéb eszközök

2023. decemberben elfogadták az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek egységesen magas szintű kiberbiztonságát biztosító intézkedések meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 45 ), amely 2024. januárban lépett hatályba. A rendelet intézkedéseket határoz meg az egyes uniós szervezetek belső kiberbiztonsági kockázatkezelési, -irányítási és -ellenőrzési keretrendszerének létrehozásáról, és létrehoz egy új intézményközi kiberbiztonsági testületet, amely nyomon követi és támogatja a keretrendszer uniós szervezetek általi végrehajtását. Meghosszabbítja az uniós intézmények, szervek és hivatalok hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportjának mint a fenyegetésekre vonatkozó hírszerzési, információcsere- és incidenselhárítási koordinációs központnak, központi tanácsadó szervnek és szolgáltatónak a megbízatását.

A változó kiberbiztonsági fenyegetésekre – többek között a kibercsalási fenyegetésekre – való gyors és hatékony reagálásra és azok lehetséges hatásainak minimalizálására irányuló erőfeszítései részeként a Bizottság korszerűsítette technikai képességeit ezen a területen, amikor figyelemfelkeltő képzések, képzések és adathalászati gyakorlatok révén folytatta az erős kiberbiztonsági kultúra előmozdítását. Megerősítették a kiberbiztonsági események kezelésére vonatkozó szervezeti képességet, hogy megvédjék az intézményt a kiberbiztonság nyomon követése, a felderítés és az eseményekre való reagálás vonatkozásában. Több felderítési szabályt automatizáltak. Az automatizált szabályok nagyobb szerepet játszanak az intézményi kiberbiztonsági eseményekre való reagálási képesség hatékonyságának javításában. A fenyegetésekkel kapcsolatos hírszerzés területén a Bizottság új stratégiákat vizsgált meg az intézményközi kiberbiztonsági szolgálat által az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek számára jelenleg rendelkezésre bocsátott, fenyegetésekkel kapcsolatos hírszerzési hírcsatornák kiaknázására.

A csalás megelőzésére és a csalás elleni küzdelemre vonatkozó keretrendszer részeként a korai felismerési és kizárási rendszer lehetővé teszi a csalárd vagy megbízhatatlan gazdasági szereplők korai felismerését, kizárását az uniós források megszerzésétől való eltiltással (meghatározott számú évre) és a pénzbüntetés potenciális alkalmazását. A korai felismerési és kizárási rendszer eljárásai a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők által végzett ellenőrzések során gyűjtött információkon, a nemzeti hatóságok jogerős ítéletein vagy közigazgatási határozatain, a nemzetközi szervezetek határozatain és nagyrészt az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatain alapulnak. A korai felismerési és kizárási rendszer az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselők és a kizárási kérelmek központosításáért és az eljárásban érintett személy vagy szervezet jogainak (például a védelemhez való jog) védelméért felelős intézményközi testület közötti szoros és eredményes együttműködésen alapul. A korai felismerési és kizárási rendszer adatbázisában nyilvántartott kizárások emellett jelenleg minden irányítási mód esetében elérhetők a költségvetés végrehajtásával megbízott valamennyi szervezet számára.

2023-ban a jogalkotó megállapodott a költségvetési rendelet számos módosításáról a korai felismerési és kizárási rendszer tekintetében az alábbiak érdekében: 1. a korai felismerési és kizárási rendszer használatának előmozdítása, 2. a rendszer hatékonyságának növelése, 3. a rendszer eredményesebbé tétele. A költségvetési rendelet célzott felülvizsgálata más fontos javításokat is eredményez majd a rendszerben, például a gyorsított eljárás bevezetését, új kizárási okokat – például a vizsgálatokban való együttműködés megtagadását –, valamint annak lehetőségét, hogy az elsődleges kizárt jogalany kapcsolódó jogalanyait és tényleges tulajdonosait több évre kizárják a közbeszerzési pályázatokból és végső soron az uniós források megszerzéséből. A jogalkotó továbbá megállapodott abban, hogy a korai felismerési és kizárási rendszert kiterjeszti a megosztott irányítás keretében a kedvezményezettekre, valamint a tagállamok részvételével, közvetlen irányítás alatt végrehajtott jövőbeli eszközökre, arányos és célzott megközelítést alkalmazva. 2028. január 1-jétől a tagállamok kötelesek lesznek ellenőrizni a korai felismerési és kizárási rendszer adatbázisát a közvetlen pályázók, résztvevők és kedvezményezettek tekintetében.

A Bizottság emellett jelentős lépéseket tett a korrupció elleni küzdelem terén egy korrupcióellenes csomaggal, amely magában foglalja a korrupció elleni, büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslatot ( 46 ), valamint az EU-n kívül elkövetett súlyos korrupciós cselekményekre vonatkozó szankciórendszert javasló közös közleményt ( 47 ). Idetartozik továbbá egy 2023 szeptemberében létrehozott uniós korrupcióellenes hálózat, amely összefogja az érdekelt feleket, köztük a korrupcióellenes szakembereket, szakértőket és kutatókat, valamint a civil társadalom és a nemzetközi szervezetek képviselőit. Fő feladata, hogy a jövőbeli uniós korrupcióellenes stratégia megalapozása érdekében támogassa a korrupciós kockázatok uniós szintű feltérképezését.

1.6.A feltételrendszer végrehajtása folyamatban van

Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020 decemberében elfogadott rendelet ( 48 ) (a feltételrendszerről szóló rendelet) védi a költségvetést a jogállamiság elveinek olyan megsértésével szemben, amely kellően közvetlenül érinti vagy súlyosan veszélyezteti az EU pénzügyi érdekeit. A feltételrendszerről szóló rendelet 2021. január 1-jén lépett hatályba, és kiegészíti az uniós jogszabályok által az uniós költségvetés védelmére létrehozott egyéb eljárásokat. A feltételrendszerről szóló rendelet érvényességét az Európai Unió Bírósága 2022-től kezdődően két ítéletében teljes mértékben megerősítette ( 49 ). Ezen ítéleteket követően a Bizottság elfogadta a feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazására vonatkozó iránymutatásait ( 50 ).

A feltételrendszerről szóló rendelet része a jogállamisági eszköztárnak, amely különböző eszközöket foglal magában a jogállamisági elvek tagállamokban történő tiszteletben tartásának biztosítása céljából. A közös rendelkezésekről szóló rendelet ( 51 ) lehetővé teszi az uniós költségvetés védelmét szolgáló intézkedéseket az Európai Unió Alapjogi Chartájának be nem tartása esetén. Az éves jogállamisági jelentés ajánlásokat tartalmaz a tagállamok számára a jogállamiság javítására vonatkozóan, függetlenül attól, hogy a kérdések relevánsak-e az uniós költségvetés védelme szempontjából (azaz az ajánlott jogalkotási lépések, például a felsővezetői funkciók integritásának javítása vagy a média tulajdonviszonyaira vonatkozó információk átláthatósága tekintetében). A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet ( 52 ) alapján 2021-ben és 2022-ben elfogadott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek szintén megerősítik a jogállamiság tiszteletben tartását és az uniós költségvetés védelmét, amennyiben jogállamisági kérdésekhez kapcsolódó országspecifikus ajánlásokra vonatkozó mérföldköveket tartalmaznak. Magyarország esetében például a Magyarország által a feltételrendszerről szóló rendelet szerinti eljárás keretében benyújtott korrekciós intézkedéseket a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési tervben ennek megfelelő mérföldkövek jelölik.

A Bizottság 2021 januárja óta valamennyi tagállamban nyomon követi a helyzetet a feltételrendszerről szóló rendelet alapján. Valamennyi feltétel teljesülése esetén a Bizottság elindítja a feltételrendszerről szóló rendelet szerinti eljárást.

2022. december 15-én a Tanács a Bizottság javaslata nyomán az uniós költségvetésnek a feltételrendszerről szóló rendelet szerinti védelmére vonatkozó intézkedéseket fogadott el Magyarország esetében. A Tanács úgy határozott, hogy felfüggeszti három, a kohéziós politika alá tartozó program ( 53 ) forrásainak 55 %-át, ami a 2021–2027-es időszakra összesen mintegy 6,3 milliárd EUR-nak felel meg, és megtiltotta az új jogi kötelezettségvállalásokat közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal vagy az általuk fenntartott jogi személyekkel (amelyek közül sok egyetem) a Bizottság által közvetlenül vagy közvetve irányított bármely uniós program keretében. A Tanács végrehatási határozata figyelembe vette a Magyarország által javasolt, de még nem teljeskörűen, megfelelően vagy pontosan végrehajtott korrekciós intézkedéseket, beleértve egy független integritás hatóság létrehozását is, amely kiterjedt hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a közbeszerzési eljárások során, valamint nyomon kövesse a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, felderítését és korrekcióját. A közérdekű vagyonkezelő alapítványokra és az általuk fenntartott jogi személyekre (egyetemek) vonatkozó tilalmat megtámadták a Törvényszék előtt (az ügy még folyamatban van).

A feltételrendszerről szóló rendelet értelmében Magyarország értesítheti a Bizottságot, és kérheti, hogy a Tanács a Bizottság értékelését követően szüntesse meg vagy igazítsa ki a költségvetési intézkedéseket, ha bizonyítja, hogy a helyzetet részben vagy egészben orvosolták. Magyarország ilyen írásbeli értesítésének hiányában a Bizottság 2023. december 13-án újraértékelte a helyzetet, és úgy határozott, hogy Magyarország nem fogadott el olyan új korrekciós intézkedéseket, amelyek megfelelően kezelnék a rendezetlen kérdéseket. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az uniós költségvetés kockázati szintje változatlan, és hogy a Tanács által 2022 végén hozott költségvetési intézkedéseket nem kell kiigazítani vagy megszüntetni. A közös rendelkezésekről szóló rendelet szabályai szerinti párhuzamos eljárás során a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarország megfelelően kezelt néhány olyan problémát, amely miatt a Bizottság korábban megakadályozta a kiadások visszatérítését azért, mert Magyarország nem tett eleget az egyik, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos horizontális feljogosító feltételnek. Ennek eredményeként a közös rendelkezésekről szóló rendelet értelmében a Magyarországnak juttatott források egy részét felszabadították.

A Bizottság 2024. január 12-én jelentést tett a rendelet alkalmazásáról. A jelentés a következőkre összpontosított: 1. a Bizottság által a rendelet alkalmazása során hozott intézkedések, beleértve a Magyarország esetében megindított eljárást, 2. a rendelet kiegészítő jellege más releváns eszközök, például a közös rendelkezésekről szóló rendelet tekintetében, 3. a Bizottság értékelése az eddig elfogadott intézkedések hatékonyságáról, és 4. a feltételrendszerről szóló rendeletben meghatározott eljárás általános hatékonysága. A jelentés előzetesen megerősítette a Magyarország ügyében elfogadott védintézkedések hatékonyságát és potenciálját.

2023-ban az Európai Számvevőszék az uniós jogállamisággal kapcsolatos ellenőrzést végzett, amelynek középpontjában a feltételrendszerről szóló rendelet, annak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel való kölcsönhatása, valamint a kohéziós politikai szabályok szerinti feltételesség állt. A 2024 januárjában közzétett ellenőrzési jelentés ( 54 ) összességében pozitív észrevételeket tett a feltételrendszerről szóló rendelet kezelésével és a Magyarországgal mint a felfüggesztésről szóló határozathoz vezető első esettel kapcsolatos eljárásokat illetően. A Számvevőszék ajánlásainak többségét elfogadva a Bizottság elismerte a további javítások lehetőségét, és elkötelezte magát amellett, hogy folytatja a releváns információk gyűjtését és szigorú értékelését.

1.7.A költségvetési rendelet felülvizsgálata (átdolgozás)

2022 májusában a Bizottság javaslatot tett a költségvetési rendelet célzott felülvizsgálatára (átdolgozására) ( 55 ), hogy a költségvetés dinamikusabbá, átláthatóbbá és védettebbé váljon. A politikai megállapodás 2023. december 7-én jött létre. A végleges szöveg várhatóan 2024 szeptemberében vagy októberében lép hatályba, és számos rendelkezés később, egyes esetekben 2028-tól alkalmazandó.

Az átdolgozás biztosítani fogja a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való szükséges összehangolást, javítani fogja a válságkezelést (a Covid19-válság során levont tanulságok alapján) és az uniós alapok végrehajtását, valamint fokozni fogja az EU pénzügyi érdekeinek védelmét, az alábbiak szerint.

•Az EU pénzügyi szabályainak hozzáigazítása a megváltozott világhoz. Az átdolgozás egyértelműbb és rugalmasabb szabályokat vezet be a válsághelyzetekben történő közbeszerzésre vonatkozóan. Egyértelmű szabályokat vezet be továbbá a természetbeni adományok tekintetében, és egyértelmű jogalapot teremt az EU számára a globális kezdeményezésekben való részvételhez. A humanitárius segítségnyújtás, a szükséghelyzeti támogatási műveletek, a polgári védelmi műveletek vagy a válságkezelési segítségnyújtás keretében harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozó szabályok egyszerűsödnek. Emellett a torzító hatású külföldi támogatások kezelésére vonatkozó új iránymutatások, valamint a biztonságra és a közrendre vonatkozó szabályok kerülnek bevezetésre. Ezek valódi javulást eredményeznek majd a jövőbeli hatékonyabb válságkezelés érdekében, és megerősítik az EU biztonságát és nyitott stratégiai autonómiáját.

•Egyszerűsítés és észszerűsítés. A nagyon alacsony értékű (15 000 EUR alatti) vissza nem térítendő támogatások esetében lényegesen kisebb lesz a bürokratikus teher. A gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével egyértelműbbé és egyszerűbbé válnak a kedvezményezettekre vonatkozó szabályok az uniós vissza nem térítendő támogatások igénylésekor. Ez biztosítani fogja az uniós finanszírozáshoz való könnyebb és hatékonyabb hozzáférést a végső kedvezményezettek javára.

•Uniós értékek, nemek közötti egyenlőség és szociális jogok. Az e jogoknak és a környezetnek az uniós költségvetés végrehajtása során való tiszteletben tartására vonatkozó hivatkozások hozzáadása.

•Az uniós költségvetés átláthatósága és védelme. Létrejön az uniós költségvetés felhasználásának és az uniós finanszírozás címzettjeinek átláthatóságára (a továbbfejlesztett pénzügyi átláthatósági rendszer) szolgáló központosított honlap. A korai felismerési és kizárási rendszert 2028-tól kiterjesztik a megosztott irányításra és a tagállamok részvételével, közvetlen irányítás alatt végrehajtott jövőbeli eszközökre. A meglévő Arachnéra ( 56 ) épülő korszerűsített adatbányászati és kockázatértékelési eszközt kiterjesztik valamennyi irányítási módra; az eszköz releváns adatokkal való feltöltése 2028-tól kötelezővé válik.

Az Arachne egységes adatbányászati és kockázatértékelési eszköz használata

A költségvetési rendelet átdolgozására irányuló, 2022. évi javaslatában a Bizottság indítványozta, hogy erősítsék meg a csalás és a szabálytalanságok megelőzését, felderítését, korrekcióját és nyomon követését azáltal, hogy az uniós költségvetés valamennyi végrehajtási módjára (megosztott, közvetlen és közvetett irányítás) kiterjesztik az uniós finanszírozás címzettjeire, köztük a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatok szabványosított elektronikus rögzítését és tárolását. A javasolt intézkedések közé tartozik a(z) (Bizottság által biztosított) adatbányászati és kockázatértékelési egységes integrált információtechnológiai rendszer használata az uniós finanszírozás címzettjeire vonatkozó adatokhoz való hozzáférés és azok elemzése, valamint az olyan szerződések és címzettek azonosításának lehetővé tétele céljából, amelyek esetében kockázatok állhatnak fenn. Az információtechnológiai rendszernek meg kell könnyítenie a kiválasztás, az odaítélés, a pénzügyi irányítás, a nyomon követés, a vizsgálat, a kontroll és az ellenőrzés céljából végzett kockázatértékelést. Emellett hozzá kell járulnia a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség, a kettős finanszírozás és más szabálytalanságok hatékony megelőzéséhez, felderítéséhez, korrekciójához és nyomon követéséhez.

A 2023. december 7-i politikai megállapodást követően a költségvetési rendelet átdolgozása olyan modernizált adatbányászati és kockázatértékelési eszközt ír elő, amely a meglévő eszközre épül, és amelyet minden irányítási mód esetében alkalmazni kell. A Bizottság szolgálatai és számos tagállam önkéntes alapon használják a jelenlegi adatbányászati és kockázatértékelési eszközt, az Arachnét a megosztott irányítás, illetve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz esetében. A következő pénzügyi kerettől kezdődően valamennyi tagállamnak kötelezően fel kell töltenie az eszközt adatokkal. A Bizottságnak 2027-ig értékelnie kell a felülvizsgált eszköz felkészültségét a más informatikai rendszerekkel és adatbázisokkal való interoperabilitás (a jelentéstétel megkettőzésének elkerülése céljából), a felhasználói igényekre irányuló kockázati mutatók, az adatok elemzéséhez és értelmezéséhez szükséges mesterséges intelligencia, valamint az adatvédelem tekintetében. Ennek alapján a társjogalkotók újra megvitathatják a kötelező használat lehetőségét.

2023-ban a költségvetési rendelet átdolgozására irányuló javaslatról folytatott megbeszélésekkel párhuzamosan a Bizottság szervezeti egységei együttműködtek az eszköz felhasználóival, köztük az uniós intézményekkel és a megoldás szolgáltatójával, hogy megvitassák az eszköz további jellemzőit, például a technikai követelményeket, az adatvédelmet, a kockázati mutatókat és az adatkategóriákat.

1.Az uniós költségvetés védelmét szolgáló költséghatékony ellenőrzések

Annak biztosítása érdekében, hogy az ellenőrzések költséghatékonyak maradjanak, a Bizottság arra törekszik, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsen a következők között.

•Eredményesség. Az elvégzett ellenőrzések alapján megállapított hibaszint, ami lehetővé teszi, hogy a kiadásokat különböző kockázati kategóriákba sorolják.

•Hatékonyság. A kifizetés teljesítésének átlagos időtartama. Ezen túlmenően a Bizottság folyamatosan keresi és fejleszti a hatékonyság növelésének új módjait, különösen a szinergiák lehetőség szerinti megteremtésével.

•Gazdaságosság. Az ellenőrzések költségei és a kezelt pénzeszközök közötti arányosság.

A költséghatékonyság az ellenőrzés differenciálásával érhető el: a kockázatosabb területeken a vizsgálatok szigorúbbak és/vagy az ellenőrzések gyakoribbak, míg az alacsony kockázatú területeken az alkalmazásuk kevésbé intenzív, kevésbé költséges és kevésbé megterhelő. A kontrollok költséghatékonyságának biztosítására szolgáló egyéb módszerek közé tartozik a hibakockázat csökkentése egyszerűsített szabályok és/vagy eljárások, például egyszerűsített költségelszámolási módok (vagyis egyösszegű átalány, átalányfinanszírozás és egységköltségek) révén, a más szervezetek által végzett értékelések és/vagy ellenőrzések és kontrollok eredményeinek átvétele, valamint a méretgazdaságossági előnyök elérése a kontrollfunkciók összevonásával.

1.1.A Bizottság kontrolleredményei megerősítik, hogy az uniós költségvetés védelme megfelelő

1.1.1.A 2023-ra vonatkozó átfogó eredmények

A Bizottság úgy véli, hogy a költségvetés védelme akkor eredményes, ha a záráskori kockázat aránya legkésőbb a program lezárásakor – azaz az összes kontroll, korrekció és visszafizettetés végrehajtása után – 2 % alatt van. Ez megegyezik az Európai Számvevőszék által is használt lényegességi küszöbbel. Az említett koncepciókkal és a becslések megállapításához használt módszertannal kapcsolatos további részleteket, valamint az egyes szakpolitikai területekre vonatkozó kontrolleredményeket az 5. melléklet tartalmazza. Az elvégzett ellenőrzések és kontrollok alapján a Bizottság szervezeti egységei az uniós kiadások jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázati szint becslését minden évben a többéves kontrollciklus két szakaszában végzik el: kifizetéskor és a programok lezárásakor.

Ami 2023-at illeti, a Bizottság kifizetéskori és záráskori általános kockázata megegyezik a 2022. évivel, és mindkettő a 2 %-os lényegességi küszöb alatt van.

 Forrás: Európai Bizottság

A Bizottság és a tagállamok által végrehajtott megelőző és korrekciós intézkedések összesen: 3,8 milliárd EUR (2022 – 4,9 milliárd EUR).

Fenntartások: 14 (2022-ben 15), amelynek teljes pénzügyi hatása 1 290 millió EUR (2022-ben 877 millió EUR).

Forrás: Európai Bizottság – Éves irányítási és teljesítményjelentések az uniós költségvetésről, 2017–2023.

Az uniós költségvetésről szóló éves irányítási és teljesítményjelentés az 51 bizottsági szervezeti egység éves tevékenységi jelentéseinek összefoglalója. Az egyes jelentésekben szereplő kiadásokat teljes egészében a többéves pénzügyi keret hét fejezetének egyikéhez rendelik. 2022-höz hasonlóan a Védelmi és Űripari Főigazgatóság biztonsági és védelmi kiadásai – a méretükre való tekintettel – az 1. és az 5. fejezet között oszlanak meg. Az egyes szakpolitikai területekkel kapcsolatos helyzetet az alábbiakban ismertetjük.

1.1.2.Kontrolleredmények alacsonyabb, közepes és magasabb kockázatú programszegmensenként

A Bizottság megbízható, tényeken alapuló információkkal rendelkezik az általa kezelt alapok változatos helyzetéről. Azonosítja a magasabb kockázatú programokat / kiadási szegmenseket, ami lehetővé teszi, hogy hatékonyan nyújtson támogatást, valamint orvosolja a konkrét hiányosságokat még az összességében alacsonyabb kockázatú szakpolitikák, például a közös agrárpolitika esetében is. A kifizetéskori kockázat alapján (azaz bármilyen jövőbeli korrekció elvégzése előtt) a Bizottság elkülöníti az éves kiadásokat a következők szerint: alacsonyabb kifizetéskori kockázat (a kockázat nem éri el a 2,0 %-ot), közepes (2,0 % és 2,5 % közötti) kifizetéskori kockázat és magasabb (2,5 % feletti) kifizetéskori kockázat; lásd az alábbi ábrát. A természeti erőforrások és a kohézió esetében ezt az elemzést az egyes tagállami kifizető ügynökségek és programok szintjén is alkalmazzák.

A kiadások osztályozása az Európai Bizottságnál alacsonyabb, közepes és magasabb kockázatú szegmensekbe, a 2023. évi összes releváns kiadás százalékában

Forrás: Az Európai Bizottság 2023. évi éves tevékenységi jelentései

A Bizottság kiadásai tehát a következőképpen oszlanak meg:

•Alacsonyabb kockázat. Ez a szegmens 2023-ban 113,6 milliárd EUR-t tett ki (ami 2023-ban a kiadások 66,6 %-ának felel meg, szemben a 2022. évi 63,1 %-kal). Ez magában foglalta a közös agrárpolitika keretében a kifizető ügynökségek által kezelt kiadásokat (a közvetlen kifizetések terén 66-ból 54, a vidékfejlesztés területén pedig 72-ből 45); a kohéziós politikai alapok 493 programja közül 231 ( 57 ) által bejelentett kiadásokat; az Európai Kutatási Tanács által a Horizont 2020, az „Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – Közlekedés” és az „Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – Energia” keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos kiadásokat; az Erasmus+ programot; a Marie Skłodowska-Curie-cselekvéseket; a néhány ügynökségnek (az Európai Unió Űrprogramügynökségének, az Európai Űrügynökségnek stb.) nyújtott hozzájárulásokat; a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot; a Belső Biztonsági Alapot; a humanitárius segítségnyújtást; a Horizont Európa pénzügyi eszközeit; a „Szomszédság és a világ” szakpolitikai területen felmerülő kiadásokat; és általában az igazgatási kiadásokat.

•Közepes kockázat. Ez a szegmens 2023-ban 15,7 milliárd EUR-t tett ki (ami a kiadások 9,2 %-a, szemben a 2022. évi 12,0 %-kal). Ez magában foglalta a közös agrárpolitika keretében a kifizető ügynökségek által kezelt kiadásokat (öt a közvetlen kifizetések és hét a vidékfejlesztés területén), a kohéziós politikai alapok 493 programja közül 156 ( 58 ) által bejelentett kiadásokat; a 2021–2027-es időszakra szóló új „Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – Közlekedés” program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat. Magában foglalta továbbá a Horizont Európa programhoz közvetlenül vagy közvetve, például az Európai Innovációs és Technológiai Intézethez kapcsolódó kiadásokat is.

•Magasabb kockázat. Ez 2023-ban 41,4 milliárd EUR-t tett ki (ami a kiadások 24,2 %-a, és hasonló a 2022. évi 24,9 %-hoz). Ez magában foglalta közvetlen kifizetések esetében a 66 kifizető ügynökség közül 7-nél felmerült kiadásokat; a közös agrárpolitika keretébe tartozó vidékfejlesztés esetében 72 kifizető ügynökség közül 20-nál felmerült kiadásokat; a kohéziós politikai alapokból finanszírozott 493 program ( 59 ) közül 106 által bejelentett kiadásokat, amelyeknél magasabb a kifizetéskori kockázat vagy súlyos hiányosságok tapasztalhatók ( 60 ); valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap néhány kiadását (a 27 programból 4).

A Bizottság részletes elemzése megerősíti, hogy a hibaszint szorosan összefügg a finanszírozás jellegével. A programok vagy kiadási szegmensek többségének esetében, amelyek az év vonatkozó kiadásainak több mint 50 %-át teszik ki, viszonylag alacsonyabb a kifizetéskori kockázat, mivel több, jogosultságon alapuló kifizetést foglalnak magukban. Másrészről úgy tűnik, hogy egyes programok vagy kiadási szegmensek, amelyekre bonyolult, költségtérítés-alapú szabályokat alkalmaznak, viszonylag magasabb kifizetéskori kockázattal járnak (például jellemzően a kohéziós politika esetében, ahol az uniós szabályok mellett számos nemzeti, regionális vagy programszintű szabályt alkalmaznak). A bevezetett kontrollrendszerek azonban lehetővé teszik egyes összetettebb programokhoz kapcsolódóan a kockázatok mérséklését, és ezáltal a kifizetéskori kockázat csökkentését.

A Bizottság szorosan figyelemmel kíséri a különböző programok és kiadási szegmensek kifizetéskori és záráskori kockázatait, és további lépéseket tesz azok csökkentésére. A Bizottság különösen a közepes és magasabb kockázatú kategóriák esetében folyamatosan keresi a megoldásokat a kockázatok további csökkentésére azáltal, hogy felhívja a kedvezményezettek és a végrehajtó partnerek figyelmét a problémákra, szükség esetén kiigazítja a kontrollstratégiákat, figyelembe veszi a tanulságokat a jövőbeli programoknál és lehetőség szerint egyszerűsíti a szabályokat.

1.1.3.Kontrolleredmények szakpolitikai területenként

1. fejezet – Egységes piac, innováció és digitális gazdaság

Összes vonatkozó kiadás: 19,1 milliárd EUR (2022 – 20,4 milliárd EUR).

Kifizetéskori kockázat: 1,4 % (2022 – 1,5 %).

Záráskori kockázat: 1,0 % (2022 – 1,1 %).

Megelőző és korrekciós intézkedések összesen: 149,8 millió EUR (2022 – 171 millió EUR):

·Megelőző intézkedések: 121,1 millió EUR (2022 – 144 millió EUR); 

·Korrekciós intézkedések: 28,6 millió EUR (2022 – 27 millió EUR).

Fenntartás: egy, hírnévvel kapcsolatos fenntartás pénzügyi hatás nélkül (2022 – két fenntartás, pénzügyi hatás nélkül).

2023-ban 2022-hez képest csökkent a kifizetéskori kockázat (1,4 %) és a záráskori kockázat (1,0 %). Ez annak tudható be, hogy csökkent a kifizetéskori kockázat a Horizont 2020 program esetében, amelyhez 2023-ban a fő kifizetések kapcsolódtak. A kifizetéskori kockázat 2,71 %-ról 2,57 %-ra történő csökkenése az egyszerűsített finanszírozási módok – többek között az egyösszegű átalányok és az egységköltségek – egyre gyakoribb alkalmazásával, valamint az átlagosnál magasabb hibaarányú típusba tartozó kedvezményezetteknek (például kis- és középvállalkozásoknak és újonnan érkezőknek) nyújtott kiegészítő támogatással magyarázható, amely célzott kommunikációs kampányokkal és képzéssel társult.

A korábbi évekhez hasonlóan a folyamatos erőfeszítések és javulások ellenére a kifizetéskori kockázat a Horizont 2020 esetében 2 % felett maradt. Ez főként a szabályok eredendő összetettségének tudható be, és összhangban van a korábbi évek szintjével. A kutatási szervezeti egységek a Horizont 2020 program kapcsán azonban nem látták el fenntartási záradékkal a megbízhatósági nyilatkozatukat ( 61 ).

Ami a többi programot illeti, kevés olyan szegmens van, ahol a fennmaradó hibaarány meghaladta a 2 %-ot. Ez azonban a csekély pénzügyi hatás miatt ( 62 ) nem befolyásolta a bizonyosságot. Tekintettel arra, hogy a Horizont Európa esetében a kifizetések 2023-ban még mindig korlátozottak voltak, és az utólagos kontrollok még nem kezdődtek meg, óvatos becslést alkalmaztak a kifizetéskori kockázatra vonatkozóan, és 2 %-ban határozták meg.

2023-ban a kapcsolódó cselekvési tervek végrehajtásának köszönhetően feloldották azt a kettő, hírnévvel kapcsolatos fenntartást, amelyet az Európai Innovációs Tanács és Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség, valamint a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság 2022-ben fogalmazott meg az Európai Innovációs Tanács programjához kapcsolódó, nem megfelelően meghatározott és megvalósított irányítási keret és a belső kontrollal kapcsolatos egyéb hiányosságok miatt.

2023-ban az Európai Kutatási Végrehajtó Ügynökség egy, hírnévvel kapcsolatos fenntartást fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a mezőgazdasági termékek promóciójára irányuló program több kedvezményezett részére nyújtott vissza nem térítendő támogatásai esetében magas az ismert és feltételezett összeférhetetlenség és alulteljesítés aránya. Folyamatban van a korrekciós intézkedések végrehajtása, például a program kontrollstratégiájának kiigazítása, az egyedi ellenőrzések, valamint a problémás kifizetések felfüggesztése. A jövőben a cél a Bizottság hatáskörébe tartozó jogszabályok felülvizsgálata az összeférhetetlenség hiányának megerősítése és a programok teljesítményének javítása érdekében.

2. fejezet – Kohézió, reziliencia és értékek

Összes vonatkozó kiadás: 67,3 milliárd EUR (2022 – 67,5 milliárd EUR).

Kifizetéskori kockázat: 2,6 % (2022 – 2,6 %).

Záráskori kockázat: 1,2 % (2022 – 1,3 %).

A Bizottság és a tagállamok által végrehajtott megelőző és korrekciós intézkedések összesen: 2 370,9 millió EUR (2022 – 3,1 milliárd EUR):

·Megelőző intézkedések: 1 643,7 millió EUR (2022 – 2,3 milliárd EUR);

·Korrekciós intézkedések: 727,2 millió EUR (2022 – 789 millió EUR).

Fenntartások: három fenntartás, 583 millió EUR pénzügyi hatással (2022 – négy fenntartás, 310 millió EUR pénzügyi hatással).

E fejezet kifizetéskori kockázata az előző évhez képest változatlanul 2,6 %, míg a záráskori kockázat kismértékben, 1,3 %-ról 1,2 %-ra csökkent. A kifizetéskori kockázatot és a záráskori kockázatot főként a megosztott irányítás alá tartozó kohéziós politikai alapok ( 63 ) céljára kifizetett összegek befolyásolták, amelyek az e fejezethez tartozó összes vonatkozó kiadás mintegy 92 %-át tették ki.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap esetében a kifizetéskori kockázat a 2022. évi 1,9 és 2,7 % közötti értékről 2023-ban 2,0–2,9 %-ra nőtt ( 64 ). Ez a növekedés főként annak tudható be, hogy a megerősített hibaarányok jelentősen nőttek két olyan operatív program esetében, amelynek a magas összegek (azaz az összes igazolt kiadás 4,4 %-a) miatt fontos relatív súlya van a globális hibaarány tekintetében, és amelyek esetében hiányosságokat figyeltek meg az irányítási ellenőrzések során. Az Európai Szociális Alap, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap esetében a kifizetéskori kockázat a 2022. évi 1,9 és 2,8 % közötti értékről 2023-ban 1,7–2,6 %-ra csökkent.

A kohéziós politikai alapok egésze esetében – a kontrollrendszerek működésének javítására irányuló folyamatos erőfeszítések ellenére – a kifizetéskori kockázat lényeges, 1,9 és 2,8 % között maradt ( 65 ), hasonlóan a 2022-ben megfigyelt 1,9–2,7 %-os tartományhoz. A Bizottság programszinten értékelte az irányítási és kontrollendszerek hatékonyságát, valamint az elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét, ami lehetővé tette számára, hogy eltérő helyzetről és egyedi kockázati arányokról számoljon be, és így azonosította a jól működő és a még hiányosságokat mutató programokat, valamint a szükséges korrekciós intézkedések típusát és a szükséges további pénzügyi korrekciókat. A Bizottság további pénzügyi korrekciókat alkalmazott azokra a programokra, amelyek esetében 2 % feletti egyedi hibaarányt állapított meg, így a záráskori kockázat végül valamennyi program esetében 2 % alatt volt. A jövőbeli becsült korrekciók mértéke 0,6–1,5 %, ami 1,2 %-os záráskori kockázatot jelent. A záráskori kockázat várhatóan tovább csökken a lezárásig és az összes program alapul szolgáló kiadásainak jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó végső értékelésig, miután az összes ellenőrzési eredmény nyomon követése befejeződik.

A 2014–2020-as programozási időszakban a kohéziós politikai alapok tekintetében a tagállamok 1 632 millió EUR összegben hajtottak végre megelőző intézkedéseket és 598 millió EUR összegben korrekciós intézkedéseket. Ez utóbbi összeget egyrészt a tagállamok saját kontrolljaira (566 millió EUR), másrészt a Bizottság által végzett kontrollokra, az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatainak nyomon követésére és a Számvevőszék által végzett ellenőrzésekre (32 millió EUR) fordították. A végrehajtott korrekciós intézkedések viszonylag összhangban vannak a tavaly végrehajtott korrekciók szintjével (656 millió EUR). Emellett a 2007–2013-as programozási időszak tekintetében a Bizottság 126 millió EUR összegben hajtott végre korrekciós intézkedéseket.

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keret egyik sajátos jellemzője, hogy a tagállamoknak meg kell felelniük egy sor olyan tematikus és horizontális feljogosító feltételnek, amely lehetővé teszi az alapok hatékony felhasználását. 2023 végén az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap és az Európai Szociális Alap Plusz elfogadott programjai esetében az alkalmazandó tematikus feljogosító feltételek mintegy 86 %-a minősült teljesítettnek az értékelés szerint. A fennmaradó nem teljesített feljogosító feltételek miatt a munkahelyteremtésre és növekedésre irányuló célkitűzésre elkülönített összeg 17 %-a nem volt visszatéríthető.

Összességében a Bizottság megalapozott bizonyossággal rendelkezik arról, hogy az irányítási és kontrollrendszerek a programok 92,5 %-a esetében kellően jól működnek ( 66 ). A tagállamok ellenőrző hatóságai és a Bizottság által feltárt szabálytalanságok fő kategóriái hasonlóak az Európai Számvevőszék által megállapítottakhoz: nem támogatható kiadások, nem támogatható projektek vagy kedvezményezettek, a közbeszerzési eljárások hibái, valamint hiányzó igazoló információk vagy dokumentumok. Néhány program esetében azonban a hibák továbbra is feltáratlanok maradtak tagállami szinten egyes irányító hatóságok vagy közreműködő szervezeteik (amelyek a kontrollok első szintjét biztosítják) működésének hiányosságai és egyes ellenőrző hatóságok (a kontrollok második szintje) hiányosságai miatt. Ezekről a programokról az érintett bizottsági szervezeti egységek éves tevékenységi jelentéseiben megfogalmazott fenntartások számolnak be. A Bizottság által a kohéziós alapok vonatkozásában 2023-ban végzett különböző típusú ellenőrzések rendszer- és projektszintű megállapításokhoz vezettek, és 55 program esetében megerősítették, hogy a fennmaradó hibaarány meghaladja a 2 %-ot ( 67 ). Ezek a szabálytalanságok, amelyeket a tagállami hatóságok nem tártak fel vagy nem számszerűsítettek megfelelően, azt mutatják, hogy további javulásra van szükség ezen a területen. A Bizottság 2024-ben folytatja az együttműködést a programhatóságokkal, és az ellenőrzési képességeik javítása érdekében megosztja velük a szintjükön fel nem tárt hibák típusát.

2023 végén három fenntartást adtak ki a kohéziós politikai alapokkal kapcsolatban.

•Két fenntartás a 2014–2020-as időszakhoz kapcsolódik, és minden olyan operatív programra vonatkozik, amelynek irányítási és kontrollrendszereiben az év során jelentős hiányosságokat lehetett tapasztalni, vagy amelyek esetében a hibaarány meghaladta a lényegességi küszöböt, vagy – ritkább esetben – a tagállami szintű ellenőrzési munkát nem megfelelőnek vagy elégtelennek találták. A 2014–2020-as időszakban fenntartással érintett programok száma (53) alacsonyabb a 2022-ben fenntartással érintett programok számánál (81). A pénzügyi hatás 310 millió EUR-ról 583 millió EUR-ra nőtt. A fenntartások feloldására csak megfelelő korrekciós intézkedéseket követően kerül sor. A fenntartások okai általában nem strukturálisak, és 1–2 évet vesz igénybe, hogy egy fenntartást feloldjanak. A fenntartásokkal kapcsolatos további részletekért lásd a III. kötet 5. mellékletét.

•A 2021–2027-es időszakra vonatkozóan 1 fenntartás volt érvényben öt olyan programmal kapcsolatban, amelynek esetében a 2014–2020-as elődprogramokban az irányítási és kontrollrendszer esetleges súlyos hiányosságait azonosították, ami elővigyázatosságból fenntartásokhoz vezetett.

A folyamatos erőfeszítések és a kontrollrendszerek működésének javulása ellenére ezért a kohéziós alapok esetében a kifizetéskori kockázat továbbra is meghaladta a 2 %-os lényegességi küszöböt. Ez elsősorban az ezen alapokból finanszírozott projektek eredendően összetett jellegének, az érintett szereplők sokféleségének, valamint annak tudható be, hogy nehéz betartani néhány összetett szabályt mind nemzeti, mind uniós szinten, különösen a közbeszerzéssel és az állami támogatással kapcsolatban. A hiányosságok továbbra is fennállnak főként az irányító hatóságok vagy közreműködő szervezeteik szintjén annak ellenére, hogy a programhatóságok folyamatos erőfeszítéseket tesznek és a Bizottság támogatást nyújt a helyzet javítása érdekében.

A Bizottság továbbra is fellép annak érdekében, hogy támogassa a programhatóságokat az irányítási és kontrollrendszereik javításában, és hogy a kohéziós alapok esetében a záráskori kockázatot 2 % alá csökkentse. Az irányítási és kontrollrendszerek hatékonyságának további javítása, valamint a hibák megelőzésének, feltárásának és kijavításának fokozása érdekében a Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben 2023-ban különböző intézkedéseket hozott, beleértve az alábbiakat:

•az irányító és az ellenőrző hatóságok támogatása adminisztratív kapacitásaik javítása érdekében iránymutatással, célzott támogatással, folyamatos képzéssel és szakmai fejlődéssel, az eljárások egyszerűsítésére irányuló transznacionális hálózatokkal és a túlszabályozás elkerülésével,

•az egyszerűsített költségelszámolási módok és a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás előmozdítása, amelyek kevésbé hajlamosak hibákra, valamint a kisebb kedvezményezettek finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének megkönnyítése azáltal, hogy segítséget és támogatást nyújtanak a programhatóságoknak a 2021–2027-es programok esetében az ilyen módszerek előkészítéséhez és értékeléséhez, valamint a kontrollal kapcsolatos követelmények megértéséhez,

•az Arachne adatbányászati eszköz ingyenes biztosítása a tagállamok számára, a vonakodó tagállamok körében a használatának előmozdítása, és további funkciók kifejlesztése, ezáltal javítva a szabálytalanságok, a csalásgyanús esetek és az esetleges összeférhetetlenségek felderítésére irányuló kapacitást,

•az irányító és/vagy ellenőrző hatóságok által tagállami szinten fel nem tárt hibák kiváltó okainak folyamatos nyomon követése és elemzése.

3. fejezet – Természeti erőforrások és környezet

A vonatkozó kiadások teljes összege: 58,1 milliárd EUR (2022 – 57,7 milliárd EUR).

Kifizetéskori kockázat: 1,9 % (2022 – 1,7 %).

Záráskori kockázat: 0,5 % (2022 – 0,4 %).

A Bizottság és a tagállamok által végrehajtott megelőző és korrekciós intézkedések összesen: 1 157,6 millió EUR (2022 – 1,5 milliárd EUR):

·Megelőző intézkedések: 490,3 millió EUR (2022 – 561 millió EUR);

·Korrekciós intézkedések: 667,4 millió EUR (2022 – 956 millió EUR).

Fenntartások: öt fenntartás, 705 millió EUR pénzügyi hatással (2022 – öt fenntartás, 556 millió EUR pénzügyi hatással).

A „Természeti erőforrások és környezet” fejezet esetében a kifizetéskori kockázat a 2 %-os lényegességi küszöb alatt maradt (kerekítve 1,9 %). A becsült jövőbeli korrekciók szintén kismértékben csökkentek, a 2023. évi kiadások 1,3 %-ára (2022-ben 1,4 %). Ez megfelel a mezőgazdasági kiadásokra vonatkozó kontrolleredményeknek is, amely kiadások ezen a szakpolitikai területen a kiadások zömét tették ki (98 %), a fennmaradó részt pedig a tengerügyi és halászati ( 68 ), környezetvédelmi és éghajlat-politikai kiadásokra fordítják.

A közös agrárpolitika esetében a kifizetéskori kockázat összességében a negyedik évi lényegességi szint alatt volt, de 2023-ban kismértékben nőtt, miután az elmúlt évek során folyamatosan csökkenő tendencia volt megfigyelhető. Ez a növekedés a szakpolitika keretében teljesített közvetlen kifizetésekre vonatkozó hibaarányok növekedésének (2023 – 1,48 %, 2022 – 1,31 %, 2021 – 1,44 %, 2020 – 1,57 %) valamint a vidékfejlesztésre vonatkozó hibaarányok (a 2022. évi 2,68 %-ról 2023-ban 2,77 %-ra történő) növekedésének felel meg. Ez főként annak tudható be, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság nagyobb kiigazításokat tett az ellenőrzései, illetve a tanúsító szerveknek a tagállamok által jelentett hibaarányokkal kapcsolatban végzett munkája alapján. A közvetlen kifizetések esetében a lényegességi küszöb alatti hibaarányt mutató általános eredmény továbbra is megerősítette, hogy az integrált igazgatási és kontrollrendszer – az alkalmazandó szabályokkal és iránymutatásokkal összhangban történő végrehajtása esetén – hatékonyan korlátozza a szabálytalan kiadások kockázatát.

A piaci intézkedések esetében a kifizetéskori kockázat a 2022. évi 2,9 %-ról 2023-ban 2,3 %-ra csökkent. Ez részben azzal magyarázható, hogy a tagállamok alacsonyabb hibaarányról számoltak be, és a tagállamok a rendszerek hiányosságainak kezelésére irányuló cselekvési terveket is véglegesítették (vagy legalábbis részben véglegesítették).

A halászattal, valamint a környezetvédelmi és éghajlat-politikai kezdeményezésekkel kapcsolatos kiadások jellegüknél fogva továbbra is alacsony kockázatot jelentenek. Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap esetében a kifizetéskori kockázat 2023-ban változatlan maradt (1,37 %, szemben a 2022. évi 1,38 %-kal), habár van egy olyan, fenntartással érintett program, amelyre vonatkozóan megfelelő pénzügyi korrekciókat és védintézkedéseket hajtanak végre.

2023 végén öt ismétlődő fenntartás vonatkozott olyan kiadási szegmensekre vagy programokra, amelyeknél kontrollhiányosságokat és/vagy 2 %-ot meghaladó hibaarányt tártak fel:

•három fenntartás a mezőgazdaságot érintette:

—az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap piaci intézkedései (három tagállam három támogatási rendszere és egy horizontális fenntartás ( 69 )),

—közvetlen kifizetések (amelyek 11 tagállamban 12 kifizető ügynökséget érintenek), valamint

—az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap intézkedései (amelyek 17 tagállamban és az Egyesült Királyságban 21 olyan kifizető ügynökséget érintenek, amelyek [ideiglenesen] kontrollhiányosságokat és/vagy magas hibaarányt tapasztaltak),

•egy nem számszerűsített fenntartás egy tagállamban az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal kapcsolatos irányítási és kontrollhiányosságokra vonatkozott,

•egy nem számszerűsített fenntartás az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer jegyzékére vonatkozott.

Minden olyan esetben, amikor a feltárt hiányosságok fenntartások kiadásához vezettek, szigorú nyomonkövetési intézkedésekre kerül sor, beleértve a szabályszerűségi záróelszámolási eljárásokat végeredményben az uniós költségvetés védelme érdekében, a tagállamok által hozott korrekciós intézkedések végrehajtásának nyomon követését, valamint szükség esetén a tagállamoknak történő kifizetések megszakítását vagy csökkentését/felfüggesztését. Ez a szisztematikus és pontosan kidolgozott megközelítés végeredményben lehetővé teszi az uniós költségvetés védelmét (további részletekért lásd a III. kötet 5. mellékletét).

4. fejezet – Migráció és határigazgatás

A vonatkozó kiadások teljes összege: 3,0 milliárd EUR (2022 – 2,5 milliárd EUR).

Kifizetéskori kockázat: 1,1 % (2022 – 1,4 %).

Záráskori kockázat: 1,0 % (2022 – 1,3 %).

Korrekciós és megelőző intézkedések összesen: 2,5 millió EUR (Bizottság és tagállamok) (2022 – 8 millió EUR):

·Megelőző intézkedések: 1,3 millió EUR (2022 – 5 millió EUR);

·Korrekciós intézkedések: 1,1 millió EUR (2022 – 3 millió EUR).

Fenntartások: két fenntartás, 0,8 millió EUR pénzügyi hatással (2022 – két fenntartás, 9 millió EUR pénzügyi hatással).

A migráció és a határigazgatás ( 70 ) esetében a kifizetéskori kockázat (1,1 %) és a záráskori kockázat (1 %) 2022-höz képest csökkent, és mindkettő 2 % alatt maradt. 2023-ban a megelőző és korrekciós intézkedésekre szánt összeg alacsonyabb volt, 2,5 millió EUR-t tett ki (1,3 millió EUR-t a megelőző és 1,1 millió EUR-t a korrekciós intézkedések esetében). A 2022-hez viszonyított csökkenést a döntéshozatal és a végrehajtás közötti időkülönbség magyarázza. A 2023-ban a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan indított hat szabályszerűségi záróelszámolási eljárás eredményei csak a következő években eredményeznek korrekciókat. Hasonlóképpen, a megelőző intézkedések esetében a 2023 decemberében hozott éves záróelszámolási határozat ( 71 ) egyes intézkedéseit csak 2024 elején hajtották végre.

Ez a szakpolitikai terület főleg alacsony kockázatú kiadási szegmenseket foglalt magában. A decentralizált ügynökségeknek a költségvetési hatóság által megszavazott kifizetések hibamentes kiadástípusnak minősültek, és a 2023. évi vonatkozó kiadások 40 %-át tették ki. A Belső Biztonsági Alap, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, valamint a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz megosztott irányítás keretében történő végrehajtása – amely a vonatkozó kiadások 36 %-át teszi ki – szintén alacsony kockázatú: a kifizetéskori általános kockázat a 2014–2020-as időszak programjai esetében 1 %, a 2021–2027-es időszak programjai esetében pedig 0,3 %.

Az egyetlen magasabb kockázatú kiadási szegmens, amelyet közvetlenül a Bizottság hajt végre, a 2023. évi releváns kiadások 21 %-át tette ki. Ez a migráció és a határigazgatás területén a tagállamokat támogató uniós intézkedésekre és sürgősségi segélyre nyújtott vissza nem térítendő támogatást jelenti. Bár e szegmens kifizetéskori kockázata még mindig meghaladja a lényegességi küszöböt, a célzott enyhítő intézkedésnek köszönhetően a 2022. évi 6,8 %-ról jelentősen, 4 %-ra csökkent.

2023 végén két fenntartást adtak ki:

•egy fenntartást, amely a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszközre (2021–2027-es programozási időszak) vonatkozott, és egy tagállam esetében számszerűsítették,

•egy fenntartást, amely a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, valamint a Belső Biztonsági Alapra vonatkozott (2014 és 2020 közötti programozási időszak), Izland esetében számszerűsítve, hat tagállam esetében pedig nem számszerűsítve.

5. fejezet – Biztonság és védelem

A vonatkozó kiadások teljes összege: 136,7 millió EUR (2022 – 30,1 millió EUR).

Kifizetéskori kockázat: 0,5 % (2022 – 0,5 %).

Záráskori kockázat: 0,5 % (2022 – 0,5 %).

Megelőző intézkedések összesen: 1,9 millió EUR (2022 – 3 millió EUR).

Fenntartások: nincs (2022 – nincs fenntartás).

A védelmi kezdeményezésekhez (azaz az Európai Védelmi Alaphoz és annak előprogramjaihoz, a lőszergyártás támogatásáról szóló rendelet programjához és az európai védelmi ipari fejlesztési programhoz) kapcsolódó költségvetés nagy részét közvetlenül a Bizottság kezelte közbeszerzések és vissza nem térítendő támogatások révén, míg egy kisebb részt szabályozó ügynökségeken és megbízott szervezeteken keresztül kezeltek, az Európai Védelmi Ügynökséghez és a Közös Fegyverkezési Együttműködési Szervezethez való hozzájárulással.

A kifizetéskori kockázat és a záráskori kockázat egyaránt 0,5 % volt, ami jóval 2 % alatt van. Ez a kedvezményezettek (főként ügynökségek) eredendően alacsony kockázatot jelző profiljával, a különböző programok finanszírozási módozataival és a kapcsolódó kontrollrendszerek teljesítményével magyarázható.

Ami a 2023-ban elvégzett korrekciókat illeti, a Bizottság hatékony mechanizmussal rendelkezett a hibák előzetes és utólagos kontrollok révén történő korrekciójára. Az előzetes (a kifizetések végrehajtását megelőző) kontrollok nyomán végrehajtott megelőző intézkedések révén 1,9 millió EUR-t nem fizettek ki a kedvezményezetteknek. Ez 1,1 millió EUR csökkenést jelentett az előző évhez képest, ami főként a költségjelentésre és a belső kontrollmechanizmusokra vonatkozó folyamatos ellenőrzéseknek az évek során kifejtett hosszú távú hatásával magyarázható. A fizetést követően utólagos kontrollok révén nem tártak fel további hibákat, ezért nem kellett korrekciós intézkedéseket alkalmazni.

6. fejezet – Szomszédság és a világ

A vonatkozó kiadások teljes összege: 14,2 milliárd EUR (2022 – 13,6 milliárd EUR).

Kifizetéskori kockázat: 0,8 % (2022 – 1,1 %).

Záráskori kockázat: 0,7 % (2022 – 1,0 %).

Korrekciós és megelőző intézkedések összesen: 150,5 millió EUR (2022 – 141 millió EUR):

·Megelőző intézkedések: 138,1 millió EUR (2022 – 125 millió EUR);

·Korrekciós intézkedések: 12,4 millió EUR (2022 – 16 millió EUR).

Fenntartások: egy fenntartás, amelynek nincs pénzügyi hatása (2022 – egy fenntartás).

2023-ban a kifizetéskori kockázat (0,85 %) és a záráskori kockázat (0,73 %) is csökkent a 2022. évihez képest, és jóval 2 % alatt volt. A „Szomszédság és a világ” fejezettel foglalkozó különböző szervezeti egységek kockázati profilja alacsony kockázatot jelez.

Annak ellenére, hogy a legtöbb kiadási szegmensben alacsony a hibaarány, a Bizottság továbbra is intézkedéseket tett pénzgazdálkodásának további javítása érdekében, tekintettel az összetett működési környezetre, amelyet kiszámíthatatlanság, volatilitás és bizonytalanság jellemez, és ahol egyes programok irányítása összetett finanszírozási módozatok szerint történt. A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások esetében a hangsúly 2023-ban továbbra is az olyan visszatérő hibák orvoslásán volt, mint a végrehajtási időszakon kívüli és a költségvetésben nem szereplő kiadások, az elégtelen dokumentumok vagy a nem támogatható adók feltüntetése. Ami a nemzetközi szervezetekkel való együttműködést illeti, a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága a „Szomszédság és a világ” fejezettel foglalkozó más szervezeti egységekkel együtt az átláthatóság növelése érdekében beruházott a megerősített párbeszédbe és ellenőrzési folyamatokba. 2023 közepén megkezdődött a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága kontrollstratégiájának felülvizsgálata is, amelynek célja a kontrollstratégia kiigazítása a gyorsan változó nemzetközi környezetben felmerülő kockázatokra és kihívásokra való jobb reagálás érdekében.

A líbiai, szíriai és ukrajnai projektekkel kapcsolatos fenntartás 2023-ban is érvényben maradt. Ezekben az országokban az uniós küldöttségek a helyszíni biztonsági és politikai korlátok miatt nem tudnak standard nyomonkövetési és kontrolltevékenységeket végezni. 2023-ban számos enyhítő intézkedést fenntartottak, például a távolból történő nyomon követést, a projektek helyszíni nyomon követésére független szakértőkkel kötött szerződéseket, a szerződésportfólió kockázatalapú felülvizsgálatát és a különböző forrásokból származó információk keresztellenőrzését. Ez lehetővé tette a helyi dinamika nyomon követését, valamint a hirtelen és váratlan változásokra való reagálás idejének csökkentését. Az országok azonban továbbra is aktív konfliktusövezetek, és a fenntartás indokolt.

7. fejezet – Európai közigazgatás

A vonatkozó kiadások teljes összege: 8,9 milliárd EUR (2022 – 7,7 milliárd EUR).

Kifizetéskori kockázat: 0,5 % (2022 – 0,5 %).

Záráskori kockázat: 0,5 % (2022 – 0,5 %).

Korrekciós és megelőző intézkedések összesen: 3,5 millió EUR (2022 – 3,6 millió EUR):

·Megelőző intézkedések: 2,7 millió EUR (2022 – 3 millió EUR);

·Korrekciós intézkedések: 0,8 millió EUR (2022 – 0,6 millió EUR).

Fenntartások: egy, hírnévvel kapcsolatos fenntartás (2022 – nincs fenntartás).

Ez a fejezet a Bizottság igazgatási kiadásait közvetlen irányítási mód keretében kezelő szolgálatokra és szervezeti egységekre vonatkozik, köztük az e fejezet kapcsolódó kiadásainak körülbelül 74 %-ért felelős Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatalra. A kifizetéskori kockázatot ezen alacsony kockázatú kiadástípus esetében óvatos megközelítést alkalmazva 0,5 %-ban állapították meg. Mivel a kapcsolódó kontrollrendszerek többsége túlnyomórészt előzetes kontrollokat foglal magában, a jövőbeli korrekciók tekintetében a 0,0 % a gyakran alkalmazott óvatos becslés. Ennélfogva a záráskori kockázat azonos volt a kifizetéskori kockázattal, és aránya továbbra is igen alacsony volt, 0,5 %. 2023-ban a Bizottság megelőző intézkedései 3,54 millió EUR-t tettek ki, összhangban az előző évi 3,6 millió EUR-val.

Ezen a szakpolitikai területen az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal 2023-ra vonatkozóan új, hírnévvel kapcsolatos fenntartással élt az új kiválasztási eljárások és versenyvizsgák végrehajtása során felmerült problémákkal kapcsolatban. Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal enyhítő intézkedéseket hoz a helyzet kezelése érdekében.

1.1.4.Hatékonysági intézkedésekre került sor

A Bizottság folyamatosan arra törekszik, hogy javítsa műveletei hatékonyságát annak érdekében, hogy szigorú költségvetési megszorítások mellett is teljesíthesse célkitűzéseit és megvalósíthassa a digitális menetrendjében meghatározott célkitűzéseket. A korlátozott erőforrások leghatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében folyamatban van a folyamatok racionalizálása.

A példátlan kihívások közepette a Bizottság digitális transzformációja halad tovább: folytatódik a hatékonyabb szervezeti információtechnológiai eszközök fejlesztése annak érdekében, hogy növelje üzleti folyamatainak potenciális hatékonyságát, valamint fokozott adatkezelési és jelentéstételi képességeket kínáljon.

A Bizottság 2025 januárjában teljes körűen bevezeti a SUMMA-t

A SUMMA a Bizottság következő generációs szervezeti pénzügyi rendszere. A rendszer korszerűsíteni, harmonizálni és egységesíteni fogja az EU pénzügyi üzleti folyamatait. A SUMMA a jelenlegi központi számviteli, költségvetési és pénzgazdálkodási rendszer felváltásával hozzá fog járulni az uniós közigazgatás racionalizálásához és korszerűsítéséhez, valamint a Bizottság stabil szervezeti információtechnológiai környezetéhez, összhangban az EU digitális stratégiájával, miközben jelentősen növeli az üzleti hatékonyságot, növeli a rugalmasságot az integrált valós idejű elemzéssel, valamint csökkenti a tulajdonlási költségeket és a jövőbeli karbantartási költségeket.

Három, a tesztüzemben résztvevő ügynökség 2022 januárja óta használja új pénzügyi rendszereként a SUMMA-t, 2023 januárjában pedig a tiszta légi közlekedéssel foglalkozó közös vállalkozás rendelkezésére bocsátották, biztosítva az eGrantsszel való integrációt. A Bizottság számára kidolgozott SUMMA-alapmegoldást 2023 végétől a tesztüzemben résztvevő valamennyi ügynökségre kiterjesztették.

A SUMMA használata az első három, a tesztüzemben résztvevő ügynökségnél egy egész éves ciklust érintett, beleértve az Európai Számvevőszék által a 2022. évi beszámolójukra vonatkozóan kiadott korlátozás nélküli vélemény kézhezvételét.

2024 januárjától az Európai Bizottság a SUMMA-t a pénzügyi eszközökre és az adósságkezelési műveletekre is alkalmazza, beleértve a NextGenerationEU-t (hitelnyújtás, hitelfelvétel, pénzügyi eszközök stb.).

Egy átfogó készenléti értékelést követően, amely rávilágított arra, hogy több szervezeti és helyi rendszer esetében több időre van szükség a SUMMA-ba való integráláshoz, a SUMMA felügyeleti testülete 2023 júliusában úgy határozott, hogy a SUMMA bizottsági használatának kezdődátumát 2025 januárjára halasztja. A végrehajtás a Bizottság valamennyi főigazgatóságára és szolgálatára, valamint a végrehajtó ügynökségekre is kiterjed. A bizottsági bevezetésben nem érintett uniós ügynökségek és szervezetek 2025-től, illetve 2026-tól kezdik el használni a SUMMA-t.

A hatékonyság mérésére szolgáló egyik mutató a kifizetéshez szükséges idő. A fent említett kezdeményezéseknek köszönhetően 2023-ban a kifizetések 99 %-a (az összegeket tekintve) a jogszabályi kifizetési határidőn belül teljesült (lásd az ábrát), annak ellenére, hogy a különféle válságok továbbra is komolyan befolyásolták a munkakörnyezetet. Ez azért rendkívül fontos, mert számos kedvezményezett e kifizetéseket veszi igénybe tevékenységei és projektjei végrehajtásához, amelyek viszont hozzájárulnak a Bizottság célkitűzéseihez.

Példák a gazdaságosságra és a hatékonyságra

A potenciálisan a legszélesebb körű és leghosszabb távú hatást kifejtő intézkedések közé tartozik az egyszerűsített költségelszámolási módokkal – például egyösszegű átalányokkal – történő finanszírozás fokozott alkalmazása számos szakpolitikai területen. A kutatás területén az átalányösszegek alkalmazása egyre fontosabb az EU kutatási és innovációs keretprogramjának végrehajtása során. Az előkészítéshez szükséges kezdeti időberuházást követően nagy hatékonyságnövekedés várható a projektek nyomon követése terén. 2023 volt a megfelelő idő arra, hogy a lehető legjobban finomítsuk a vissza nem térítendő támogatási módozatokat és a vonatkozó technikai végrehajtási szempontokat, valamint hogy biztosítsuk a különböző támogatáskezelési folyamatok és a jövőbeli projektek minőségét. Az egyösszegű átalányokkal történő finanszírozás első jelentős hulláma 2023-ban kezdődött a munkaprogram több mint 100 témakörében, és jelentős előrelépés történt az Európai Kutatási Tanács és az Európai Innovációs Tanács által nyújtott vissza nem térítendő támogatások 2024-től kezdően egyösszegű átalánnyal történő finanszírozásának előkészítése terén. A jelenlegi jelentéstételi követelmények értékelése alapján ez lesz a 10. keretprogram, valamint az európai kutatási és innovációs politika jövőjének vezérelve.

Az egészségügy területén az egyösszegű átalányok állat-egészségügyi programokban való alkalmazásának engedélyezését követően a 2023. február 22-i határozat alapján a növény-egészségügyi programok esetében is engedélyezték az egyösszegű átalányokat. Ezeket először a 2023. évi vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazták. Az egyösszegű átalányok várhatóan csökkentik az adminisztratív terheket és felgyorsítják a kifizetési folyamatot, ami lehetővé teszi a tagállamok számára az eredményeken, nem pedig a támogathatóságon alapuló pénzügyi támogatást, és csökkenti a hibaarányt.

Egy másik kezdeményezés és bevált gyakorlat volt a Közös Kohéziós Ellenőrzési Igazgatóság, amelyet 2021-ben hoztak létre a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság, valamint a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága ellenőrzési képességeinek összevonásával. Ez volt az első olyan közös igazgatóság, amely megosztott erőforrásokkal rendelkezett két főigazgató felügyelete alatt, ami szinergiákat eredményezett az ellenőrző csoportok között, valamint növelte az ellenőrzési folyamatok, a képzés, a támogatás és az eszközök hatékonyságát. A belső és külső érdekelt felek egyetlen ellenőrzési tárgyalópartnereként az igazgatóság hozzájárul mindkét bizottsági szervezeti egység bizonyosságához. Az igazgatóság feladata továbbá a kohéziós politika alá tartozó növekvő források – beleértve az új eszközöket és forrásokat (a koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés, a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás, a Safe Food Advocacy Europe, az Európában lévő menekültekre irányuló kohéziós fellépés), illetve az egyéb eszközöket (az Európai Unió Szolidaritási Alapja, az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék) –, valamint a közvetett és közvetlen irányítás alá tartozó növekvő források ellenőrzése.

1.1.5.A kontrollköltségek arányban állnak a kapcsolódó kockázatokkal

2023-ban az eredményességük, hatékonyságuk és gazdaságosságuk együttes értékelését követően a Bizottság valamennyi szervezeti egysége arra a pozitív következtetésre jutott, hogy kontrolljai költséghatékonynak tekinthetők. A kontrollokra elkülönített források összhangban vannak a programok jellegével és/vagy a végrehajtásuk kontextusával kapcsolatos kockázatokkal. A kontrollköltségek általában változatlanok. A kiadási programok sokfélesége és eltérő jellemzői nem teszik lehetővé a kontrollköltségeik érdemi összehasonlítását. Néhány közös költségtényező azonban azonosítható, amint azt az alábbi háttérmagyarázat is mutatja.

A megosztott és/vagy közvetett irányításban érintett szervezeti egységek az átláthatóság és a teljesség kedvéért éves tevékenységi jelentéseikben a tagállamok és a megbízott szervezetek kontrollköltségeit is jelentették a Bizottság saját kontrollköltségeitől elkülönítve.

2.Vezetői megbízhatósági nyilatkozat

A fent ismertetett irányítási rendszer részeként a vezetői nyilatkozat általános megbízhatóságát a főigazgatók, a Belső Ellenőrzési Szolgálat és az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottság által nyújtott bizonyosság biztosítja. A nyilatkozat kiegészül az Európai Számvevőszék véleményével, valamint a költségvetési hatóság 2022. évi mentesítésével, illetve a mentesítés nyomon követésével és a külső ellenőrzések alapján megfogalmazott ajánlásokkal kapcsolatos pontokkal.

2.1.Az engedélyezésre jogosult tisztviselők értékelései, megbízhatósági nyilatkozatai és fenntartásai

2023. évi megbízhatósági nyilatkozatában ( 72 ) mind az 51 megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő ( 73 ) úgy nyilatkozott, hogy megalapozott bizonyossággal rendelkezik a következőkről: 1. a jelentésében foglalt információk megbízható és valós (vagyis hitelt érdemlő, teljes és helytálló) összképet adnak a szervezeti egységük helyzetéről, 2. a szervezeti egység tevékenységéhez rendelt forrásokat az eredetileg tervezett célra, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használták fel, és 3. a bevezetett kontrolleljárások megfelelően biztosítják az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét, figyelembe véve egyes programok többéves jellegét és az érintett kifizetések jellegét.

A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők az általános bizonyosságnyújtási folyamat keretében és irányítási szempontból emellett részletesebb elemzést végeznek a portfóliójukba tartozó valamennyi programra és szegmensre vonatkozóan. Felhasználják az összes rendelkezésre álló információt, különösen az általuk végzett kontrollok eredményeit a potenciálisan jelentős mennyiségi vagy minőségi hiányosságok kimutatására. Minden pénzügyi év végén megállapítják, hogy az ilyen hiányosság pénzügyi hatása várhatóan meghaladja-e a 2 %-os lényegességi küszöböt, és/vagy jelentős-e a jó hírnevet érintő hatás. Ha igen, a megbízhatósági nyilatkozatukat fenntartási záradékkal látják el az érintett szegmensre vonatkozóan.

2023-ra vonatkozóan 10 engedélyezésre jogosult tisztviselő adott ki minősített megbízhatósági nyilatkozatot, összesen 14 fenntartással, az alábbiak szerint. 2022-hez hasonlóan 10 engedélyezésre jogosult tisztviselő 15 fenntartást jelentett be.

•Az előző évekből összesen 10 fenntartás maradt. Ezeket a fenntartásokat főként azért nem vonták vissza, mert a lényeges hibaszintet előidéző okok a jelenlegi programok jogi keretében csak részlegesen mérsékelhetők, de nem számolhatók fel teljesen. Az ismétlődő fenntartások többsége megosztott irányítású programokra vonatkozik, amelyek esetében a tagállamok, a kifizető ügynökségek vagy a programok szintjén feltárt hiányosságok a meglévő, korrekciós intézkedéseket előirányzó terveknek köszönhetően ritkán maradnak fenn több mint 1 évig.

•Négy fenntartás új, de ezek közül csak egy számszerűsített, bár ez korlátozott, 0,6 millió EUR-t kitevő pénzügyi hatással jár. Különösen az egyiket a hírnévvel kapcsolatban adták ki, és inkább adminisztratív tartalmú, mivel az uniós személyzet felvételére irányuló új online tesztelés elindítása során felmerült problémákra vonatkozik. Emellett a többségük (négyből három) a 2021–2027-es új programozási időszakra vonatkozik, és csak egy vonatkozik a mezőgazdasági termékek promóciójára irányuló 2014–2020-as programra, az összeférhetetlenséggel és a több kedvezményezettre vonatkozó vissza nem térítendő támogatási rész alulteljesítésével kapcsolatos problémák tekintetében.

•2023-ban feloldottak öt, 2022-ben kiadott fenntartást. Három esetben kezelték a mögöttes problémákat, míg kettő, a 2007–2013-as programozási időszakhoz kapcsolódó esetben a program többéves korrekciós képessége 0 %-hoz közeli fennmaradó hibaarány melletti lezáráshoz vezetett.

•11 esetben nem adtak ki fenntartást a de minimis szabály alapján, amely szerint a fenntartások kiadása szempontjából nem tekintendők lényegesnek a 2 %-os lényegességi küszöböt meghaladó fennmaradó hibaarányt mutató esetek az olyan szegmenseknél, amelyek a szervezeti egység összes kifizetésének kevesebb mint 5 %-át teszik ki, és amelyeknek pénzügyi hatása nem éri el az 5 millió EUR-t. 2023-ban ezeknek az eseteknek nagyon csekély volt a teljes pénzügyi hatása, 6,4 millió EUR ( 74 ), hasonlóan 2022-höz.

Az összes fenntartás teljes pénzügyi hatása 2023-ban 1 291 millió EUR volt, ami a vonatkozó kiadások 0,8 %-ának felel meg és növekedést jelent a 2022. évi 877 millió EUR-hoz képest. Ez a növekedés a Kohézió, reziliencia és értékek, illetve a Természeti erőforrások és környezet szakpolitikai terület becsült nagyobb pénzügyi hatásával függ össze a hibaarányok kis mértékű növekedése miatt.

A 2023. évre vonatkozó fenntartások teljes körű felsorolása, valamint a további indoklások és részletek a III. kötet 5. mellékletében találhatók.

2.2.A Belső Ellenőrzési Szolgálat munkája és általános véleménye

A Bizottság főigazgatóságai és szolgálatai által szerzett bizonyosság a Belső Ellenőrzési Szolgálat munkáján is alapul.

A működési szabályzatában előírtak szerint a Belső Ellenőrzési Szolgálat a Bizottság pénzgazdálkodásáról éves átfogó véleményt adott ki, amely az általa a bizottsági pénzgazdálkodás területén az előző három évre (2021–2023) vonatkozóan végzett ellenőrzési munkán alapul. Az átfogó vélemény figyelembe veszi az egyéb forrásokból, nevezetesen az Európai Számvevőszék jelentéseiből származó információkat is.

Ezen ellenőrzési információk alapján a belső ellenőr úgy ítélte meg, hogy 2023-ban a Bizottság olyan irányítási, kockázatkezelési és belsőkontroll-eljárásokat vezetett be, amelyek együtt alkalmasak arra, hogy megalapozott bizonyosságot szolgáltassanak a Bizottság pénzügyi célkitűzéseinek megvalósítását illetően, kivéve azokat a pénzügyi irányítási területeket, amelyekre vonatkozóan a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők fenntartásokat adtak ki a mellékletekben felsorolt megbízhatósági nyilatkozatokban.

A 2023-as évre vonatkozó átfogó véleményének további minősítése nélkül a belső ellenőr figyelemfelhívó megjegyzést adott ki, amelyben felhívta a Bizottság figyelmét arra, hogy a pénzügyi forrásai kezelésével kapcsolatos tanulságokra kell építeni egy kihívást jelentő környezetben. További részleteket e jelentés 6. melléklete tartalmaz.

A Belső Ellenőrzési Szolgálat ellenőrzi az irányítási és kontrollrendszereket a Bizottságon és a végrehajtó ügynökségeken belül, és független és objektív bizonyosságot szolgáltat e rendszerek megfelelőségéről és hatékonyságáról. Az ezek alapján megfogalmazott ajánlások a teljesítménymenedzsmenttel, az uniós szakpolitikák végrehajtásával, a belső kontrollrendszereket illető jogszerűséggel és szabályszerűséggel, az uniós költségvetésre való felkészüléssel és az uniós költségvetés korai végrehajtásával, a szakpolitikákat és programokat végrehajtó harmadik felekkel való együttműködéssel, valamint az információtechnológiával kapcsolatos szempontokra vonatkoznak. Az ellenőrzött szervezetek valamennyi elfogadott ajánlásra vonatkozóan cselekvési terveket készítettek és nyújtottak be a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak, amely vagy kielégítőnek találta azokat, vagy felülvizsgált cselekvési terv benyújtását kérte. Végezetül, a Belső Ellenőrzési Szolgálat a szigorú nyomonkövetési politikájával összhangban rendszeresen értékelte ajánlásainak a Bizottság szervezeti egységei általi tényleges végrehajtását. Az ellenőrzés megerősítette, hogy az ellenőrzött szervezetek megfelelően és hatékonyan végrehajtották a 2019 és 2023 közötti időszakban kiadott és a Belső Ellenőrzési Szolgálat által nyomon követett ajánlások szinte 100 %-át. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a Bizottság szolgálatai lelkiismeretesen járnak el az ajánlások végrehajtását és a Belső Ellenőrzési Szolgálat által feltárt kockázatok mérséklését illetően.

A 6. melléklet további információkat tartalmaz a Belső Ellenőrzési Szolgálat által nyújtott bizonyosságról. Ezenkívül a költségvetési rendelet 118. cikke (8) bekezdésének megfelelően a belső ellenőr munkájáról készült jelentést az integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéscsomag részeként a Bizottság továbbítja a mentesítésért felelős hatósághoz.

2.3.Az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottság munkája révén szerzett bizonyosság

A Bizottságon belül az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottság felügyeli az ellenőrzési témákat, és évente beszámol a biztosi testületnek. Garantálja a Belső Ellenőrzési Szolgálat függetlenségét, figyelemmel kíséri a belső ellenőrzési munka minőségét, és biztosítja, hogy a Bizottság főigazgatóságai és szolgálatai szigorúan figyelembe vegyék a belső és a külső (azaz az Európai Számvevőszék által megfogalmazott) ellenőrzési ajánlásokat, és hogy az ajánlásokat megfelelően nyomon kövessék.

Ebben a jelentéstételi évben, amelyet továbbra is érintett az EU-t 2020 óta sújtó példátlan kihívások sorozata ( 75 ), a bizottság továbbra is fontos szerepet játszott az irányítás, a szervezeti teljesítmény és az elszámoltathatóság javításában az egész szervezeten belül. Négy ülést tartott, amelyek középpontjában a 2023. és 2024. évi munkaprogramban meghatározott fő célkitűzések álltak. A bizottság üdvözölte továbbá az irányítás által azonosított kritikus kockázatok és a Belső Ellenőrzési Szolgálat által azonosított magas kockázatok közötti konvergenciát, amint azt az ellenőrzési tervben szereplő ellenőrzési témák is tükrözik, ami továbbra is jól szemlélteti az intézmény kockázatkezelési megközelítésének megalapozottságát.

A bizottság megvitatta a Belső Ellenőrzési Szolgálat által tett rendkívül fontos ellenőrzési megállapításokat az érintett ellenőrzött szervezetekkel, és sürgette az enyhítő intézkedések mielőbbi elvégzését. A bizottság megbeszéléseket folytatott olyan fontos témákról, mint a Bizottság kifizetéskori kockázata, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kontrollja, tekintettel arra, hogy ezek jelentős szerepet játszanak az uniós költségvetés védelmére irányuló bizottsági képesség biztosításában és bizonyításában. Emellett megbeszéléseket folytatott az informatikai biztonsággal kapcsolatos, különösen a jelenlegi kiberbiztonsági környezet szempontjából releváns témákról.

A bizottság elégedett volt a belső ellenőrzési munka függetlenségével és minőségével, és üdvözölte a belső ellenőr biztosítékát arra vonatkozóan, hogy a tervezés elegendő információt nyújt a Bizottság pénzgazdálkodásáról szóló átfogó vélemény elkészítéséhez. A belső ellenőri ajánlások tényleges végrehajtási aránya továbbra is nagyon magas (a 2019–2023-as időszakban kiadott és nyomon követett ajánlások esetében 97 %), és 2024. januárban csak három olyan nagyon fontos ellenőrzési ajánlás volt, amely 6 hónapnál hosszabb késedelmet szenved.

A bizottság folytatta az Európai Számvevőszékkel folytatott eszmecserét, és megbeszélést folytatott a külső ellenőrrel a 2024. évi éves munkaprogramjáról. A bizottság folytatta a Számvevőszék ajánlásainak végrehajtásával kapcsolatos előrehaladás nyomon követését is, és megelégedéssel töltötte el, amikor a Számvevőszék immár tizenhatodik egymást követő alkalommal adott ki korlátozás nélküli véleményt az EU összevont pénzügyi beszámolójának megbízhatóságáról.

Az éves irányítási és teljesítményjelentés 7. melléklete további információkat tartalmaz a bizottság munkájáról és következtetéseiről.

2.4.Az Európai Számvevőszék véleményei a 2022. évi beszámolóról, valamint az ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Az Európai Számvevőszék 2023. októberben közzétett, a 2022. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentése korlátozás nélküli véleményt adott ki az uniós beszámolóról, immár tizenhatodik egymást követő alkalommal. A bevételek továbbra is mentesek voltak a lényeges hibáktól.

A többéves pénzügyi keret kiadásainak jogszerűségét és szabályszerűségét illetően az Európai Számvevőszék továbbra is fenntartotta elutasító véleményét. Az uniós költségvetésre vonatkozó általános becsült hibaszint (4,2 %) nőtt 2020-hoz képest (3,0 %).

Ezt az elutasító véleményt főként a bejelentett hibaszint és az a tény magyarázza, hogy továbbra is lényeges hibák állnak fenn az Európai Számvevőszék által magas kockázatúnak ítélt kiadásokban, amelyek aránya kismértékben szintén nőtt az uniós költségvetésen belül. A magas kockázatú, főként a költségek visszatérítésén alapuló kiadások, amelyekre gyakran összetett szabályok vonatkoznak, különösen a kohéziót, a kutatást, a vidékfejlesztést, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap piaci intézkedéseit és a külső kezdeményezések egyes részeit érintik. Az Európai Számvevőszék megállapítja, hogy 2022-ben a magas kockázatú kiadások az ellenőrzött sokaság 66 %-át tették ki (szemben a 2021. évi 63 %-kal), és ez a növekedés összefügg azzal, hogy a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret ciklusának e szakaszában nőttek a kohéziós kifizetések.

Másrészt az Európai Számvevőszék ismét megerősítette, hogy a hibakockázat az egyszerűbb szabályok hatálya alá tartozó kiadások, főként a jogosultságalapú kifizetések esetében (szemben a költségtérítés-alapú kifizetésekkel) kisebb. Ez vonatkozik például a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetésekre, de az igazgatási kiadásokra is (főként az uniós köztisztviselők fizetésére és nyugdíjára). Mindkettő továbbra is mentes a lényeges hibáktól.

Az Európai Számvevőszék emellett második alkalommal adott ki ellenőri véleményt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről. Arra a következtetésre jutott, hogy a megállapításainak pénzügyi hatása megközelítette a 2 %-os lényegességi küszöböt, és e mennyiségi és egyéb minőségi megállapítások alapján korlátozott véleményt adott ki.

A Bizottság nyomon követte a Számvevőszék által mind az éves jelentésekben, mind a különjelentésekben megfogalmazott ajánlásokat. Éves tevékenységi jelentéseiben beszámolt a hozott intézkedésekről. Emellett rendszeresen beszámolt a Számvevőszék ajánlásainak végrehajtásáról a Bizottság Ellenőrzésfelügyeleti Bizottságának, amely az aktualizált megbízatása szerint ebben a tekintetben hozzá tartozó monitoringtevékenységeket látott el ( 76 ).

Az Európai Számvevőszék figyelemmel kíséri továbbá ajánlásainak a Bizottság általi végrehajtását, és visszajelzést ad róla, ezzel segítve a Bizottságot nyomonkövetési tevékenységeinek jobb megvalósításában. 2022. évi éves jelentésében az Európai Számvevőszék áttekintette, hogy a Bizottság milyen mértékben hajtotta végre a 2019-ben közzétett 28 különjelentésben neki címzett 175 ellenőrzési ajánlást. Az Európai Számvevőszék megállapította, hogy a Bizottság az ajánlások 73 %-át vagy teljes mértékben (58 %), vagy a legtöbb tekintetben (15 %), illetve néhány tekintetben (további 13 %) végrehajtotta. Az esetek 4 %-ában az Európai Számvevőszék nem tudott következtetést levonni. Abból a 17 ajánlásból (10 %), amelyet az Európai Számvevőszék szerint nem hajtottak végre, a Bizottság eredetileg nyolcat nem fogadott el, ötöt pedig csak részben. Ezek az eredmények összhangban vannak az előző évek eredményeivel.

2.5.A költségvetés mentesítése a 2022. év tekintetében

2024. április 12-én az Európai Parlament mentesítette a Bizottságot a 2022. évi pénzügyi év tekintetében, miután megvizsgálta az Európai Számvevőszék jelentéseit, a Bizottság integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéscsomagját, valamint a Tanács mentesítési ajánlását. Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága felkérte továbbá a kiválasztott biztosokat és főigazgatókat egy eszmecserére a mentesítési eljárás során.

Az eljárás során a legfontosabb érdekelt felek – az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Számvevőszék – arra összpontosítottak, hogy miként lehetne biztosítani az uniós költségvetés felhasználásának átláthatóságát és javítani az uniós költségvetés által elért eredményeket, és hogyan lehetne tovább csökkenteni a hibaszintet. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, amely 2021-ben kezdte meg működését, idén is a mentesítésről folytatott megbeszélések egyik kulcsfontosságú eleme volt, tekintettel pénzügyi erejére és végrehajtási módjának sajátos jellegére, amely nem a felmerült költségeken, hanem inkább a teljesítményen alapul.

A mentesítésről folytatott megbeszélések olyan kérdéseket is érintettek, mint a jogállamiság és az alapvető jogok, az uniós költségvetés jelentősége az EU prioritásainak megvalósításában és a válságokra való reagálásban, az uniós források zökkenőmentesebb végrehajtása és felhasználása, beleértve a szabályok és eljárások egyszerűsítését, az adósság NextGenerationEU keretében történő visszafizetése, a csalás elleni architektúra és az Európai Ügyészség és az Európai Csalás Elleni Hivatal közötti együttműködés, a nem kormányzati szervezetek finanszírozása, a Palesztinának ( 77 ) nyújtott finanszírozás felülvizsgálata, az Egyesült Nemzetek Szervezetének a palesztin menekülteket segélyező hivatala számára nyújtott finanszírozás, az EU horizontális prioritásainak általános érvényesítése az uniós költségvetésben, információtechnológiai eszközök használata a források kezelése, kontrollja és ellenőrzése során, a hibaszint és a kockázat szintjének becslésére szolgáló módszertanok, valamint azon esetek, amikor az Európai Számvevőszék és a Bizottság eltérő következtetéseket vont le a kiadások támogathatóságáról.

Ahogy máskor is, a Bizottság megfelelő intézkedéseket tesz ezen kérdések kezelésére és arra, hogy a nyomon követésükről különjelentésben számoljon be.

3. melléklet – A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

Kérjük, hogy a megjegyzés törlése után hagyja üresen ezt az oldalt.

1.Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – innovatív és sikeres válságreagálási eszköz

A NextGenerationEU uniós helyreállítási terv központi elemének számító Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz ( 78 ) a Covid19-világjárvány közepette jött létre, hogy elősegítse a tagállamok számára a helyreállítás felgyorsítását és rezilienciájuk megerősítését. Hatékony uniós szintű eszközként támogatja a gyorsított ütemű, ambiciózus zöld és digitális átállást. 2022-ben kiterjesztették a REPowerEU tervre, amely az Európai Bizottság válasza volt az Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított orosz invázió által kiváltott gazdasági nehézségekre, magas inflációra és energiaválságra. A nemzeti tervek felülvizsgálatáról szóló megbeszélésekre – főként a REPowerEU terv integrálása, valamint az eredetileg jóváhagyott tervek további módosításainak figyelembevétele érdekében – 2023-ban került sor, miközben a gyakorlatban folytatódott az eszköz végrehajtása.

1.1.Időtállóvá tétel felülvizsgált tervekkel

2023-ban a legfontosabb esemény a 27 helyreállítási és rezilienciaépítési terv felülvizsgálata és Bizottság általi értékelése volt. Mivel Oroszország Ukrajna ellen provokáció nélkül indított agressziós háborúja, illetve egyes esetekben a természeti katasztrófák miatt emelkedtek az energiaárak, nőtt az infláció és zavarok jelentkeztek az ellátási láncokban, a tagállamok számára kihívást jelentett a helyreállítási és rezilienciaépítési tervükben meghatározott egyes reformok és beruházások végrehajtása. A Bizottság támogatta a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy mérsékeljék ezeket a külső korlátozó tényezőket és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben foglalt rugalmasság felhasználásával felülvizsgálják a tervükben szereplő releváns intézkedéseket. Ez egyben alkalmat adott a tervek aktualizálására annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a tagállamokat érintő, 2022 júniusában közzétett felülvizsgált pénzügyi allokációt, és a kapcsolódó módosító rendelet ( 79 ) 2023. februári elfogadását követően kiegészítsék a terveket a kijelölt REPowerEU-fejezetekkel. Összesen 31 felülvizsgált terv ( 80 ) elfogadására került sor, és ezek közül 23 tartalmazott REPowerEU-fejezetet ( 81 ).

A felülvizsgálatok révén a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében további 147,2 milliárd EUR-t különítettek el, amely 21,6 milliárd EUR vissza nem térítendő támogatásból és 125,5 milliárd EUR hitelből állt. A tagállamok számára elkülönített teljes összeg így a 2022 végi 500,8 milliárd EUR-ról 2023 végére 648 milliárd EUR-ra nőtt. E teljes növekedésből 60 milliárd EUR a REPowerEU-hoz kapcsolódott olyan reformokra és beruházásokra, amelyek hozzájárulnak az energiamegtakarításhoz, a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítéséhez és az ellátás biztonságával kapcsolatos azonnali szükségletek kielégítéséhez, miközben csökkentik az oroszországi fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.

1.2.A végrehajtás jó úton halad

A tervek felülvizsgálata hatással volt a meglévő tervek végrehajtásának ütemére. Ennek ellenére 2023 folyamán folytatódott a helyszíni végrehajtás: a 2023 végéig benyújtott kifizetési kérelmek száma megkétszereződött – 27-ről 54-re nőtt –, és a legtöbb mérföldkő és cél az eredeti várakozásoknak megfelelően megvalósult. A tagállamok arról számoltak be, hogy a 2023 végéig elérendő mérföldkövek és célok közel 80 %-a megvalósult, és ennek 40 %-át (azaz a 2023 negyedik negyedévének végéig teljesítendő 2 880 mérföldkő és cél közül 1 153-at) a Bizottság teljesítettnek értékelte.

A mérföldkövek és célok végrehajtása terén elért eredmények abszolút értékben

Forrás: Európai Bizottság

2023-ban a Bizottság összesen 75 milliárd EUR-t ( 82 ) (ebből 28,7 milliárd EUR hitelt), valamint 7,1 milliárd EUR összegű további előfinanszírozási kifizetést folyósított. Ezzel 2023 végére a kifizetések teljes összege 220,8 milliárd EUR-ra nőtt, amely 141,6 milliárd EUR vissza nem térítendő támogatásra (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott összesen 357 milliárd EUR ( 83 ) teljes vissza nem térítendő támogatás 40 %-a) és 79,2 milliárd EUR hitelre (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott összesen 291 milliárd EUR összegű hitel 27 %-a) oszlik.

A vissza nem térítendő támogatások és a hitelek – beleértve az előfinanszírozást – tekintetében 2023-ban teljesített kifizetések tagállamonként

Forrás: Európai Bizottság

1.3.Teljesítményeredmények elérése

A tagállamok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által biztosított forrásokat olyan ambiciózus reformok és beruházások végrehajtására használják fel, amelyek fenntarthatóbbá, reziliensebbé, valamint a zöld és digitális átállásra felkészültebbé teszik gazdaságukat és társadalmukat.

A 2023 végéig elért eredmények azt mutatják, hogy az eszköz kulcsfontosságú változást hoz az uniós polgárok életében. Az itt következő közös mutatók a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása terén a közös célkitűzések felé tett előrehaladást és az eszköz általános teljesítményét mutatják.

Közös mutató	Eredmények 2023 végéig
Éves primerenergia-fogyasztási megtakarítás	28 282 262 MWh/év
Megújuló energia céljából létesített további működési kapacitás	54 204 MW
Alternatív üzemanyagok infrastruktúrája (hagyományos/elektromos töltőállomások)	531 995
Az árvízzel, erdőtűzzel és az éghajlattal kapcsolatos egyéb természeti katasztrófákkal szembeni védintézkedések által érintett lakosság	9,0 millió
Nagyon nagy kapacitású hálózatokon keresztül biztosított internet-hozzáféréssel rendelkező további lakások	5,6 millió
Digitális termékek, szolgáltatások és folyamatok kifejlesztésében vagy bevezetésében támogatott vállalkozások	587 398
Új és korszerűsített közcélú digitális szolgáltatások, termékek és folyamatok felhasználói	308,7 millió
Támogatott kutatási létesítményekben dolgozó kutatók	17 551
Támogatott vállalkozások (kisvállalkozások – ideértve a mikrovállalkozásokat is –, középvállalkozások és nagyvállalkozások)	2,0 millió
Oktatásban vagy képzésben részt vevők száma	8,7 millió
Foglalkoztatottak vagy munkát keresők száma	1,3 millió
Az új vagy korszerűsített egészségügyi ellátó létesítmények kapacitása	45,8 millió
Az új vagy korszerűsített gyermekgondozási és oktatási létesítmények tantermi kapacitása	246 037
Támogatásban részesülő, 15–29 éves fiatalok száma	5,8 millió

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz emellett segített megvalósítani néhány kulcsfontosságú reformot a végrehajtás első két évében, beleértve a következőket:

•a közigazgatás digitalizálása (Szlovákia) és a kiberbiztonság biztosítása (Románia),

•az eljárások lerövidítése és a bíróságok szervezetének javítása révén a polgári és büntető igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának növelése (Olaszország, Spanyolország),

•a jogalkotási folyamat minőségének javítása (Bulgária),

•a korrupció leküzdése és a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítása (Ciprus),

•a munkaerőpiac vonatkozásában, beleértve az aktív munkaerőpiaci politikák korszerűsítését (Spanyolország),

•a foglalkoztatás és a szociális védelem javítása (Horvátország),

•a tudományos kiválóság előmozdítása, illetve az egyetemek és az állami kutatóhelyek teljesítményének javítása (Szlovákia), valamint az állami kutatásfinanszírozás kiszámíthatóságának és stabilitásának fokozása (Portugália),

•a hasznosítás engedélyezésének egyszerűsítése a tengeri megújuló energiaforrásokba történő beruházások fellendítése vagy a megújuló hidrogén bevezetéséhez szükséges feltételek megteremtése érdekében (Görögország, Portugália, Spanyolország),

•a megújuló energia és a fenntartható közlekedés elterjedésének támogatása (Horvátország, Románia),

•a megfizethető lakhatás előmozdítása (Lettország).

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hozzájárult továbbá a strukturális reformokban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázásához azáltal, hogy kulcsfontosságú beruházásokkal egészítette ki őket. Példák azokra a jelentős beruházásokra, amelyek tekintetében már nagy horderejű lépések történtek:

•a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ellátási láncának diverzifikálására és lerövidítésére, valamint az ellátási lánc szereplői rezilienciájának kiépítésére irányuló finanszírozás (Lengyelország, 1,3 milliárd EUR becsült összköltség),

•az ipar dekarbonizációját és energiahatékonyságát támogató beruházások (Horvátország, a becsült összköltség 61 millió EUR, Franciaország, 1,4 milliárd EUR),

•600 000 új laptop beszerzése a tanároknak és tanulóknak történő kölcsönzés céljából, valamint digitális innovációs központok kiválasztása a vállalkozások digitalizálási erőfeszítéseinek támogatására (Portugália, 600 millió EUR),

•az idegenforgalmi ágazatban működő vállalkozások, köztük 4 000 kis- és középvállalkozás versenyképességének növelését célzó finanszírozás (Olaszország, 1,9 milliárd EUR),

•a kiszolgáltatott helyzetben lévők támogatását célzó beruházások (Olaszország, 1 milliárd EUR),

•a közigazgatás digitalizálása a polgárok és a vállalkozások számára nyújtott digitális, egyszerű, inkluzív és biztonságos közszolgáltatások fokozatos megvalósítása jegyében (Portugália, 170 millió EUR),

•a széles sávú infrastruktúra fejlesztése (Lettország, 4 millió EUR).

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásának előrehaladásáról a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla nyújt áttekintést.

Minden helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek hozzá kell járulnia legalább 37 %-kal az éghajlat-politikai, illetve legalább 20 %-kal a digitális célkitűzésekhez. Ez tükröződik az eszköz mind a zöld, mind a digitális átálláshoz való jelentős költségvetési hozzájárulásában.

•Az éghajlat-politikához való hozzájárulás: 275,7 milliárd EUR 2021-től 2023-ig (a teljes költségvetési keretösszeg 43 %-a).

•Digitális hozzájárulás: 157,6 milliárd EUR 2021-től 2023-ig (a teljes költségvetési keretösszeg 24 %-a).

2.A kontrolleredmények megerősítik a 2023-ban teljesített kifizetésekre vonatkozó valamennyi mérföldkő és cél kielégítő teljesülését

2.1.Célzott kontrollkörnyezet az uniós források védelmének biztosítása érdekében

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendelet meghatározza a tagállamok és a Bizottság szerepét és felelősségi körét az uniós költségvetés védelme érdekében. Az eszköz teljes mértékben teljesítményalapú, és más uniós finanszírozási programoktól eltérően a Bizottság nem a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő reformok és beruházások kapcsán ténylegesen felmerült költségek alapján teljesít visszatérítést a tagállamok számára. A Bizottság ehelyett kizárólag az elfogadott mérföldkövek és célok kielégítő teljesítését követően fizet előre meghatározott részleteket. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásai a folyósításukat követően a reformok és beruházások finanszírozása során felmerült kiadásokkal való közvetlen kapcsolat nélkül kerülnek be a nemzeti költségvetésbe. A rendelet értelmében a tagállamok felelősek annak biztosításáért, hogy az eszköz végrehajtása az uniós és nemzeti szabályoknak, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően történjen. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy e tekintetben kellő garanciát kapjon a tagállamoktól.

A tagállamoknak megfelelő nyomonkövetési és kontrollrendszereket kell bevezetniük az EU pénzügyi érdekeinek védelme, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a pénzeszközök felhasználása az uniós és a nemzeti jognak megfelelően történjen. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek részletesen ismertetik ezeket a rendszereket, amelyeket a Bizottság az egyes tervek elfogadása előtt értékelt. Az eszköz időtartama alatt a tagállamoknak biztosítaniuk kell az ilyen kontrollrendszerek hatékonyságát. Mindenekelőtt szisztematikus erőfeszítéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a rendszerek segítségével megelőzzék, feltárják és korrigálják a szabálytalanságokat. Ha egy tagállam konkrét szabálytalanságokat tár fel, intézkednie kell a korrigálás érdekében, és tájékoztatnia kell a Bizottságot a szabálytalanságokról. Ha egy tagállam csalás, korrupció vagy kettős finanszírozás esetén nem hajtja végre a szükséges korrekciókat, a Bizottság visszafizetteti a forrásokat az adott tagállammal. Továbbá, ha egy tagállam súlyosan megszegi kötelezettségeit, akkor az eszközből az adott tagállamnak juttatandó források tekintetében a Bizottság átalánykorrekciót alkalmazhat.

A Bizottság úgy alakította ki kontrollstratégiáját, hogy teljes mértékben eleget tegyen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendeletből eredő kötelezettségeinek.

•A Bizottságnak biztosítania kell a tagállamoknak teljesített, kizárólag a mérföldkövek és célok kielégítő teljesítéséhez kapcsolódó kifizetések jogszerűségét és szabályszerűségét. E célból a Bizottság elvégzi a tagállamoktól kapott valamennyi kifizetési kérelem előzetes értékelését, a kifizetési kérelmek, mérföldkövek és célok egy részének utólagos helyszíni ellenőrzését, a mérföldkövek és célok rendszerellenőrzését, valamint a tagállamok vezetői nyilatkozatainak és ellenőrzési összefoglalóinak elemzését.

•A Bizottságnak jogában áll csökkenteni és visszafizettetni összegeket, vagy kérni a hitel lejárat előtti visszafizetését az Unió pénzügyi érdekeit érintő, a tagállam által nem korrigált és visszafizetéshez nem vezető csalás, korrupció és összeférhetetlenség, illetve a tagállammal aláírt pénzügyi és/vagy hitelmegállapodásokból eredő valamely kötelezettség súlyos megsértése esetén. E célból a Bizottság elvégzi az elfogadásuk előtt hozzá benyújtott tervekben ismertetett kontrollrendszerek értékelését (valamint a későbbi felülvizsgálatokat). Ezen túlmenően a Bizottság az eszköz teljes időtartama alatt rendszerellenőrzéseket végez az EU pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozóan a tagállamokban, valamint ellenőrzi a nemzeti hatóságok által végzett munkát. A közbeszerzési és állami támogatási szabályoknak való megfeleléssel kapcsolatban a tagállamok által végzett ellenőrzéseket is értékeli.

•Az alábbi ábra áttekintést nyújt az eszközre vonatkozó bizottsági kontrollstratégiáról.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz bizottsági szintű kontrollkörnyezetének áttekintése

Forrás: Európai Bizottság

A Bizottság elvégzi a kontrolleredmények és a műveletekhez kapcsolódó kockázat szintjének minőségi értékelését. Más uniós programoktól eltérően ez az értékelés nem számszerűsíthető hibaaránnyal. A hibaarányok mennyiségi értékelést tükröznek, amely akkor releváns, ha a kiadás közvetlenül hozzárendelhető egy mennyiségi kritériumhoz. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében történő kifizetések a mérföldkövek és célok teljesítésének minőségi értékelésén alapulnak, amelyet nehéz számszerűsíteni. Még ha a mérföldköveket és célokat nem is sikerült kielégítő mértékben teljesíteni, és csökkentésre kerül sor, ez a csökkentés nem egyezhet meg a nem elszámolható kiadások összegével. Emellett a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő beruházások és reformok az egyes tagállamokon belül és tagállamonként is nagyon eltérőek, ami nem teszi lehetővé a statisztikai extrapolációt. Ebben az összefüggésben érdemi hibaarány nem állapítható meg.

A Bizottság minőségi értékelése a következők kombinációján alapul: 1. a kifizetési kérelmek értékelésének eredményei, 2. az egyes kifizetési kérelmekhez csatolandó tagállami vezetői nyilatkozatok és ellenőrzési összefoglalók elemzésének eredményei, 3. a mérföldkövek és célok elérésére vonatkozó bizottsági ellenőrzések, valamint a Bizottság által tagállami szinten más finanszírozási programokkal, például a kohéziós politikai alapokkal összefüggésben végzett egyéb ellenőrzések eredményei, és 4. az Európai Számvevőszék megállapításai, amennyiben elfogadhatónak ítélik őket. Ennek alapján a Bizottság minden egyes kifizetés vonatkozásában megállapítja a jogszerűséghez és szabályszerűséghez kapcsolódó kockázati szintet, amely lehet alacsony, közepes vagy magas.

A Belső Ellenőrzési Szolgálat, az Európai Számvevőszék és az Európai Parlament ajánlásait követően a Bizottság 2023-ban felülvizsgálta az ellenőrzési és kontrollstratégiáit azzal a céllal, hogy minőségi javításokat végezzen, nevezetesen az alábbiak révén:

·az arra vonatkozó kontrollok megerősítése, hogy a tagállamok belső kontrollrendszerei hogyan biztosítják az uniós és nemzeti szabályoknak való megfelelést a közbeszerzésre és az állami támogatásokra vonatkozó ellenőrzéseknek a bizottsági ellenőrzések valamennyi típusa tekintetében történő bevezetésével,

·a Bizottság szervezeti egységei közötti együttműködés megerősítése az ellenőrzési eredmények megosztása tekintetében,

·az ellenőrzött mérföldkövek és célok terén bekövetkező visszalépés lehetséges kockázataira vonatkozó ellenőrzések javítása,

·az EU pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos további ellenőrzési munka kiválasztására szolgáló módszertan felülvizsgálata annak biztosítása érdekében, hogy a kockázatokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljes élettartama alatt megfelelően nyomon kövessék és kezeljék,

·a kontroll célkitűzéseinek finomhangolása a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásával kapcsolatos kockázatok jobb lefedése érdekében, beleértve a tagállamok által végzett kontrollok eredményességének, hatékonyságának és gazdaságosságának ellenőrzésére szolgáló nyomonkövetési intézkedések jobb leírását.

2023-ban a Bizottság az alábbiak révén tovább javította és pontosította az eszköz kialakításának értelmezését.

·A mérföldkövek és célok kielégítő elérésének az értékelés során való értékelésére szolgáló, 2023. februárban közzétett keret ( 84 ), amely a Bizottság által a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet szerinti mérföldkövek és célok értékelése során eddig szerzett tapasztalatokon alapul.

·Egy adott mérföldkő vagy cél nem kielégítő teljesítése esetén a felfüggesztendő összeg meghatározására szolgáló módszertan ( 85 ) az egyenlő bánásmód és az arányosság elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett. Egyértelmű és következetes megközelítést biztosít a releváns összegek meghatározásához, ugyanakkor fenntartja a mérlegelési jogkört, tükrözve azt a tényt, hogy nem minden intézkedés járul hozzá egyenlő mértékben a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv célkitűzéseinek megvalósításához.

·Az eszköz keretében a mérföldkövek és célok terén bekövetkező visszalépésre vonatkozó rendelkezés alkalmazásának kerete ( 86 ), amely jogi egyértelműséget és átláthatóságot biztosít a visszalépés esetén követendő folyamat tekintetében, biztosítva a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz folyamatos végrehajtását.

·Az átláthatóság további erősítése a REPowerEU-rendeletnek köszönhetően, amely előírja a tagállamok számára, hogy tegyék közzé a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a legnagyobb összegű finanszírozásban részesülő 100 végső kedvezményezettre vonatkozó információkat ( 87 ). Az Ecofin Tanács 2024. áprilisi, az eszköz félidős értékeléséről szóló következtetéseit követően aktualizált, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekről szóló iránymutatás ( 88 ), amelyben felkérik a Bizottságot és a tagállamokat, hogy azonosítsák a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásának egyszerűsítésére és javítására szolgáló módokat, miközben biztosítják az EU pénzügyi érdekeinek megfelelő védelmét. Ez az iránymutatás számos egyszerűsítési elemet vezet be a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtására vonatkozóan, és ismerteti a tervek módosításának folyamatát, beleértve az eszközből származó források STEP( 89 )-célkitűzésekre történő elkülönítését is. Egyértelműbbé teszi továbbá, hogy milyen feltételek mellett lehetséges az eszközből és más uniós alapokból származó támogatás arányos kombinációja, elkerülve a kettős finanszírozást.

2.2.A kontrolleredmények túlnyomórészt pozitívak

2.2.1.A felülvizsgált tervek teljes körű jóváhagyása az értékelésüket követően

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek felülvizsgálatával összefüggésben 2023-ban újraértékelték az érintett tagállamok ellenőrzési és kontrollrendszerét, figyelembe véve az eredeti értékelés óta a Bizottság által végzett különböző ellenőrzések során szerzett valamennyi új és további információt. Ezen információk alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a tagállam által a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervben az ellenőrzési és kontrollrendszerre vonatkozóan előterjesztett intézkedések (továbbra is) megfelelőek-e, és e tekintetben új mérföldkövek és célok beillesztését javasolta (lásd még a 2.2.4. szakaszt). A tervek 2023-ban benyújtott mind a 31 felülvizsgálatát elfogadták.

2.2.2.Előzetes kontrollok a kifizetési szakaszban

A mérföldkövek és célok kielégítő teljesítésének pozitív értékelése a kifizetést megelőzően

2023-ban a Bizottság 17 különböző tagállam által benyújtott 23 kifizetési kérelmet értékelt és teljesített, ami 748 mérföldkőnek és célnak (598 mérföldkő és 150 cél) felel meg. Ezen értékelések alapján az összesen 748 mérföldkőből és célból hét nem teljesült kielégítően. Ezek közül három esetében ( 90 ) a Tanács 2023-ban részleges kifizetésekről határozott, és összesen 890 millió EUR-t nem fizettek ki a tagállamoknak.

A mérföldkövek és célok értékelésével összefüggésben kérdések merültek fel a támogathatósági rendelkezések egyes intézkedésekre való alkalmazásával kapcsolatban. E tekintetben a Bizottság szisztematikusan bevezette a támogathatóság ellenőrzését a tervek jóváhagyásakor, és amennyiben kétségek merülnek fel a tagállamok által benyújtott egyes bizonyítékokkal kapcsolatban, akkor a kifizetési kérelmek értékelésekor. A jelenlegi rendelkezések alkalmazásának további tisztázása érdekében ( 91 ) a Bizottság további iránymutatást fog kiadni ebben a kérdésben.

Az ellenőrzésre és kontrollra vonatkozó konkrét mérföldkövek pozitív értékelése valamennyi tagállam esetében

Azon 23 tagállam közül, amelyek esetében sor került az első kifizetésre a végrehajtás kezdete óta, összesen 14 ( 92 ) foglalkozott ellenőrzésre és kontrollra vonatkozó mérföldkövekkel, nem számítva a felülvizsgált tervekben hozzáadott új mérföldköveket és célokat. Az ilyen mérföldkövek közé tartoznak például az alábbiak:

•adattárrendszer létrehozása és alkalmazása a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának nyomon követésére az első kifizetést megelőzően,

•a jogi felhatalmazásokat vagy az ellenőrzési és kontrolleljárásokat meghatározó törvények vagy rendeletek hatálybalépése,

•a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz összefüggésében az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó cselekvési terv kidolgozása és végrehajtása, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának független és hatékony ellenőrzését biztosító ellenőrzési stratégia elfogadása.

A Bizottság az egyes tagállamok által benyújtott bizonyítékok dokumentumalapú vizsgálata és mélyreható értékelése alapján pozitívan értékelte valamennyi ilyen mérföldkő teljesülését. Emellett hét tagállam kötelezettséget vállalt arra, hogy biztosítja az ellenőrzésre és kontrollra vonatkozó mérföldkövek folyamatos tiszteletben tartását.

Az irányítási és ellenőrzési összefoglalók elemzése megerősíti a Bizottság kezdeti értékelését

A Bizottság a 2023-ban teljesített 23 kifizetés mindegyikénél megvizsgálta a kifizetési kérelemhez csatolt vezetői nyilatkozatokat és ellenőrzési összefoglalókat. A vezetői nyilatkozatok és az ellenőri vélemények elemzése három kivételével valamennyi beérkezett és értékelt kifizetési kérelem esetében alátámasztotta a mérföldkövek és célok kielégítő elérésének bizottsági értékelését.

2.2.3.A mérföldkövek és célok utólagos ellenőrzései megerősítik a mérföldkövek és célok kielégítő teljesítését

2023-ban a Bizottság 10 ellenőrzést ( 93 ) végzett a mérföldkövekre és célokra vonatkozóan (egyeseket rendszerellenőrzésekkel együtt). Ezekre az ellenőrzésekre kockázati alapon kerül sor, általában a magas kockázatú mérföldkövek és célok 100 %-a, valamint néhány közepes kockázatú mérföldkő és cél esetében. A nem ellenőrzött kifizetési kérelmek főként alacsony kockázatú mérföldköveket tartalmaztak. A Bizottság 2024. május 15-ig a 2023-ban kifizetett kifizetési kérelmekben szereplő 63 magas kockázatú mérföldkőből és célból 50-et, a 147 közepes kockázatú mérföldkőből és célból pedig 32-t ellenőrzött.

Ellenőrzési munkája alapján a Bizottság nem talált bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az ellenőrzött mérföldköveket és célokat nem sikerült kielégítően teljesíteni. A bejelentett adatok és az ellenőrzött adatok közötti eltérések a Bizottság által az értékeléshez figyelembe vett 5 %-os ( 94 ) tűréshatáron belül maradtak. Amennyiben a Bizottság utólag úgy ítéli meg, hogy valamely mérföldkő vagy cél nem teljesült, pénzügyi korrekciókat fog kezdeményezni a teljesített kifizetés jogosulatlan részének visszafizettetése érdekében. A 2023-ban teljesített kifizetések esetében erre nem került sor.

2.2.4.Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmére irányuló rendszerellenőrzések megerősítik a rendszerek megfelelőségét

2023 végéig minden tagállam esetében legalább egyszer sor került rendszerellenőrzésre a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz működésének kezdete óta. 2023-ban az EU pénzügyi érdekeinek védelmére irányuló bizottsági rendszerellenőrzések 13 tagállamban ( 95 ) 13 olyan koordináló szervre és 62 végrehajtó szervre – például minisztériumokra vagy ügynökségekre – terjedtek ki, amelyek kiválasztása kockázati alapon történt. E rendszerellenőrzések és más ellenőrzések keretében a Bizottság az állami támogatásokra vonatkozó eljárásoknak és a közbeszerzési eljárásoknak való megfelelés tekintetében célzott ellenőrzéseket végzett, amelyek kiterjedtek mind a közbeszerzési eljárásokban a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésére szolgáló eljárásokra, mind pedig ezen eljárások tényleges végrehajtására.

A Bizottság a belsőkontroll-rendszerek végrehajtásával kapcsolatban eltérő helyzetet tapasztalt az ellenőrzött szervek körében. Olyan bevált gyakorlatok azonosítására került sor, mint például az érzékeny személyzet kockázatértékelése, az esetleges csalás és korrupció felderítésére szolgáló eljárások, az adatbányászati eszközök, például az ARACHNE használata, az esetleges összeférhetetlenségek megelőzésére szolgáló eljárások, az esetleges kettős finanszírozás ellenőrzésére szolgáló eljárások a vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről szóló határozat meghozatala előtt, valamint a személyzet etikai és feddhetetlenségi kérdésekkel kapcsolatos képzésére szolgáló, magas színvonalú programok.

A felmerült főbb problémák azonban, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság ajánlásokat fogalmaz meg és határidőket állapít meg azok végrehajtására, továbbra is a következőkkel kapcsolatosak: a koordináló szervek általi megfelelő koordináció/felügyelet hiánya, az adatok gyűjtésével, összesítésével, jelentésével és az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos problémák, az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló csalás elleni stratégiák hiányosságai, a csaláskockázat-értékelések hiányzó elemei, az összeférhetetlenség megelőzése érdekében végzett előzetes kontrollok javításának szükségessége, a kettős finanszírozás elkerülésének ellenőrzésére irányuló eljárások javításának szükségessége, a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos kötelezettségek nem megfelelő teljesítése, a csalással kapcsolatos tudatosító képzésekben való alacsony részvétel, valamint a szabálytalanságok Európai Csalás Elleni Hivatalnak történő bejelentésének hiányosságai.

Amennyiben a feltárt hiányosságok orvosolhatók ellenőrzésre és kontrollra vonatkozó mérföldkővel, a Bizottság azt javasolta, hogy a tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslat részeként vezessenek be ilyen mérföldköveket a felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben. Ezeket a mérföldköveket teljesíteni kell a következő kifizetés teljesítése előtt. Ennek eredményeként hét, a Tanács által 2023-ban jóváhagyott felülvizsgált terv ( 96 ) tartalmazott 10 új ellenőrzésre és kontrollra vonatkozó mérföldkövet.

A Bizottság megalapozott bizonyosságot tud nyújtani az EU pénzügyi érdekeinek csalással, korrupcióval és összeférhetetlenséggel szembeni védelméről ( 97 ) a 2023-ban végzett rendszerellenőrzési munka eredményei alapján, valamint figyelembe véve a vezetői nyilatkozatok és ellenőrzési összefoglalók fent említett elemzésének eredményeit, egy tagállam kivételével, a 2.2.8. szakaszban leírtak szerint, de ez az eset azonban nem tekinthető lényegesnek, és ezért nem került sor fenntartás kiadására.

2.2.5.Egyéb ellenőrzések és kontrollok

A nemzeti ellenőrző hatóságok által végzett ellenőrzések

2023-ban a Bizottság felülvizsgálta a nemzeti ellenőrző hatóságok által végzett ellenőrzési munkát ( 98 ), hogy megállapítsa az ellenőrzésükből levonható bizonyossági szintet, ami összességében vegyes eredményekkel járt. Az ellenőrző hatóságok munkájával kapcsolatos megállapítások sok esetben kisebb, de kívánatos javulást eredményeztek, míg egyes megállapítások kritikus vagy nagyon fontos ajánlásokhoz is vezettek. Az ajánlások közé tartozik például az, hogy az ellenőrző szerveknek fel kell tüntetniük az ajánlásaik végrehajtására vonatkozó határidőket, jobban meg kell határozni a nyomonkövetési eljárásokat, javítani kell az ellenőrzési kézikönyveket, ellenőrzőlistákat vagy dokumentációkat, javítani kell a közbeszerzési eljárások vagy az állami támogatási szabályok ellenőrzését, valamint kezelni kell a személyzettel vagy az ellenőrzést végző személyzet kijelölésével kapcsolatos problémákat.

Valamennyi értékelt tagállam eleget tett a közbeszerzési és állami támogatási szabályokkal kapcsolatos kötelezettségének

Megbízhatósági nyilatkozatának alátámasztása érdekében a Bizottság azt is értékeli, hogy a tagállamok eleget tesznek-e az uniós és nemzeti szabályok rendszeres ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségüknek, különösen az állami támogatásokra és a közbeszerzésre vonatkozóan. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendeletnek megfelelően a tagállamok kötelesek „rendszeresen ellenőrizni, hogy a nyújtott finanszírozást megfelelően, valamennyi alkalmazandó szabállyal összhangban használták-e fel, valamint hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformok és beruházási projektek végrehajtását szolgáló valamennyi intézkedést megfelelően, valamennyi alkalmazandó szabállyal – különösen a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésére, feltárására és korrekciójára vonatkozó szabályokkal – összhangban hajtották-e végre”.

2023-ban ez az értékelés mind a 17 olyan tagállamot érintette, amely a jelentéstételi időszakban kifizetésben részesült. Ennek során a Bizottság elsősorban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre vonatkozó külön ellenőrzéseinek eredményeit használta fel (lásd fent), kiegészítve az egyéb eszközökkel (például a kohéziós politikával) kapcsolatos ellenőrzési munkával. Az összegyűjtött és értékelt bizonyítékok alapján, valamint legjobb tudomása szerint a Bizottság úgy vélte, hogy valamennyi tagállam megfelelt az annak rendszeres ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségnek, hogy a 2023. évi ügyletek keretében nyújtott finanszírozást megfelelően, valamennyi alkalmazandó szabállyal, különösen a közbeszerzésre és az állami támogatásra vonatkozó szabállyal összhangban használták-e fel és hajtották-e végre.

2.2.6.Éves ellenőri és vezetői vélemények

A fent ismertetett ellenőrzési munka alapján a Bizottság a kifizetési kérelem benyújtását követően 2023-ban 17 éves ellenőri véleményt ( 99 ) adott ki arra a 17 tagállamra vonatkozóan, amely kifizetésben részesült. Ezeket az ellenőri véleményeket aztán minden más rendelkezésre álló információval együtt felhasználták a 2023-ban teljesített kifizetésekre vonatkozó vezetői véleményhez ( 100 ).

Az átfogó megbízhatósági nyilatkozatra vonatkozó következtetés alátámasztása mind az ellenőri, mind a vezetői vélemények felhasználásával történik. Az ellenőri vélemények véleményt nyilvánítanak a kifizetés jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatos kockázati szintről a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikke (2) bekezdése a) pontjának ( 101 ) és 22. cikke (5) bekezdésének ( 102 ) megfelelően. A vezetői vélemények véleményezik a kifizetések jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatos kockázati szintet. Az egyes kifizetési kérelmek kockázati szintjére vonatkozó részletes információkat a 2.2.8. szakaszban található táblázat tartalmazza.

2.2.7.Az Európai Számvevőszék folyamatban lévő munkája a 2023. évi megbízhatósági nyilatkozattal összefüggésben

A Bizottság jelenleg értékeli a Számvevőszék megállapításait, hogy megállapítsa a 2023-ban teljesített kifizetések kockázati szintjét. 2024. május 15-ig a Bizottság 26 egyeztető levelet kapott az Európai Számvevőszéktől. Mivel az Európai Számvevőszék megállapításai felhasználhatók a kifizetések kockázati szintjének meghatározásához, a Bizottság jelenleg értékeli őket, hogy megállapítsa a 2023-ban teljesített minden egyes kifizetés kockázati szintjét.

12 egyeztető levelet illetően a Bizottság alapos elemzést követően (az előzetes és utólagos kontrolljai alapján) fenntartotta azon álláspontját, miszerint a vonatkozó kifizetési kérelmekben szereplő mérföldkövek és célok kielégítő módon teljesültek, ami alacsony szintű kockázatra utal. Ami a többi egyeztető levelet illeti, az értékelés ezen jelentés közzétételekor még folyamatban van.

2.2.8.A kifizetések jogszerűségére és szabályszerűségére, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó minőségi értékelés általában alacsony kockázatot jelez

A Bizottság minőségi értékelése a következők kombinációján alapul: 1. az egyes kifizetési kérelmekhez csatolandó tagállami vezetői nyilatkozatok és ellenőrzési összefoglalók elemzésének eredményei, 2. a Bizottság ellenőrzéseinek eredményei, 3. kifizetési kérelmek értékelésének eredményei, 4. a Bizottság által tagállami szinten más finanszírozási programokkal, például a kohéziós politikai alapokkal összefüggésben végzett egyéb ellenőrzések eredményei, és 5. az Európai Számvevőszék megállapításai, amennyiben elfogadhatónak ítélik őket. Ennek alapján a Bizottság minden egyes kifizetés vonatkozásában megállapítja a jogszerűséghez és szabályszerűséghez kapcsolódó kockázati szintet, amely lehet alacsony, közepes vagy magas. A Bizottságnak a beérkezett kifizetési kérelmekre vonatkozó következtetéseit az alábbi táblázat foglalja össze.

A 2023-ban teljesített 23 kifizetés minőségi értékelése

Forrás: Európai Bizottság

Megjegyzések a táblázathoz:

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikke (2) bekezdésének a) pontja

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikkének (5) bekezdése

Összességében a Bizottság megállapítja, hogy

•a jogszerűség és szabályszerűség tekintetében: a kockázat szintje többnyire alacsony azon kifizetések esetében, amelyekre egyetlen, közepes kockázati szintűnek minősülő kifizetéssel került sor ( 103 ). Az elvégzett ellenőrzések és kontrollok, valamint – amennyiben elfogadhatónak ítélik – az egyéb információforrások alapján a teljesített kifizetésekben szereplő mérföldkövek és célok egyikét sem értékelték úgy, hogy nem teljesült kielégítően.

•az összes alkalmazandó szabálynak, nevezetesen a közbeszerzésre és az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak ( 104 ), valamint csalás, korrupció és összeférhetetlenség, illetve a finanszírozási és hitelmegállapodásokból eredő kötelezettségek súlyos megszegése esetén a korrekciós kötelezettségnek ( 105 ) való megfelelés tekintetében: a kockázat szintje többnyire alacsony vagy közepes, kivéve egy esetet, amikor a korrekciós kötelezettségnek való megfelelés tekintetében a kockázat szintjét magasnak értékelték. Tekintettel azonban a szóban forgó összegekre, vagyis arra, hogy a tagállam által feltárt összeférhetetlenség esetén 1,2 millió EUR-t nem fizettetnek vissza a végső kedvezményezett szintjén, ez nem tekintendő lényegesnek, és nem került sor fenntartás kiadására. A tagállamok általában megteszik a szükséges intézkedéseket a rendszerellenőrzések során feltárt hiányosságok kezelésére. A feltárt hiányosságok egyike sem kérdőjelezte meg az EU pénzügyi érdekei védelmének szintjét.

2.3.Az eszközért felelős megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő megerősítette, hogy megalapozott bizonyossággal rendelkeznek

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre vonatkozó bizonyosságról szóló következtetésekben a tisztviselő ( 106 ) megerősítette, hogy megalapozott bizonyossággal rendelkeznek a következők tekintetében:

•a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében 2023-ban teljesített kifizetések jogszerűsége és szabályszerűsége, a kifizetési kérelmekben szereplő, a mérföldkövek és célok kielégítő elérésére vonatkozó bizonyítékok pozitív értékelése, illetve a mérföldkövekkel és célokkal kapcsolatos utólagos ellenőrzés alapján, az Európai Számvevőszék által a 2023. évi megbízhatósági nyilatkozatával összefüggésben végzett ellenőrzés eredményeinek figyelembevételével (a határidőig beérkezett és értékelt egyeztető levelek);

•közbeszerzés és állami támogatás, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendelet 22. cikke (2) bekezdésének a) pontjában megállapított azon tagállami kötelezettség teljesítése, miszerint rendszeresen ellenőrzik, hogy az alapul szolgáló ügyletekkel összefüggésben nyújtott finanszírozást megfelelően, valamennyi alkalmazandó szabállyal összhangban használták-e fel, valamint hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformok és beruházási projektek végrehajtását szolgáló valamennyi intézkedést megfelelően, valamennyi alkalmazandó szabállyal – különösen a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésére, feltárására és korrekciójára vonatkozó szabályokkal – összhangban hajtották-e végre; valamint

•a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikke (5) bekezdésének végrehajtása, amely arról szól, hogy az Unió pénzügyi érdekeit érintő és a tagállam által nem korrigált csalás, korrupció és összeférhetetlenség vagy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében és 23. cikkének (1) bekezdésében említett megállapodásokból eredő valamely kötelezettség súlyos megsértése esetén arányosan csökkentik az eszközből nyújtott támogatást és visszafizettetik az Unió költségvetését illető bármely összeget, vagy kérik a hitel lejárat előtti visszafizetését, egy tagállam kivételével, a 2.2.8. szakaszban leírtak szerint, de ez az eset nem tekinthető lényegesnek, ezért nem került sor fenntartás kiadására.

Kérjük, hogy ezt az oldalt hagyja üresen addig, amíg a dokumentum készen nem áll a közzétételre.

A nyomtatott kiadványok teljes oldalszámának néggyel oszthatónak kell lennie.

A közzététel előtt törölje ezt a megjegyzést, és a teljes oldalszámtól függően távolítsa el ezt az oldalt, vagy adjon hozzá további üres oldalakat.

Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?

Személyesen

Az Európai Unió területén több száz Europe Direct Tájékoztató Központ működik. Az Önhöz legközelebbi központ címét megtalálja az interneten ( european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu ).

Telefonon vagy e-mailben

A Europe Direct szolgálat feladata, hogy megválaszolja a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. A szolgálattal felveheti a kapcsolatot:

—ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (egyes szolgáltatók díjat számolhatnak fel ezekért a hívásokért),

—a következő rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696

—a következő űrlap segítségével: european-union.europa.eu/contact-eu/write-us_hu

Információkat keres az EU-ról?

Online

Az Európai Unióra vonatkozó információk az EU összes hivatalos nyelvén elérhetők az Europa honlapon ( european-union.europa.eu ).

Uniós kiadványok

Az EU kiadványait megtekintheti vagy megrendelheti a következő címen: op.europa.eu/en/publications Az ingyenes kiadványokból több példányt is rendelhet a Europe Direct szolgáltatáson vagy a helyi tájékoztató központon keresztül (lásd: https://european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu ).

Uniós jog és kapcsolódó dokumentumok

Az EU jogi információit – beleértve az 1951 óta elfogadott valamennyi uniós jogszabályt – az összes hivatalos nyelven megtalálja az EUR-Lex felületen ( eur-lex.europa.eu ).

Uniós nyílt hozzáférésű adatok

A data.europa.eu portálon az uniós intézmények, szervek és ügynökségek nyílt hozzáférésű adatkészletei érhetők el. Ezek kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók. A portál az európai országok számos adatkészletéhez is hozzáférést biztosít.

(1) ()    Ursula von der Leyen, „Ambiciózusabb Unió: Programom Európa számára”, Európai Bizottság, Politikai iránymutatás a hivatalba lépő következő Európai Bizottság számára (2019–2024), https://commission.europa.eu/system/files/2020-04/political-guidelines-next-commission_en_0.pdf

(2) ()    Folyó árakon 807 milliárd EUR, 2018-as árakon 750 milliárd EUR.

(3) ()    Az alapvető teljesítménymutatók összesített adatai, amelyek tükrözik az uniós költségvetési projekt becsült és várható hatását 2014-től kezdve.

(4) ()    A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló intézményközi megállapodás 16. pontjának d)–g) alpontja szerint.

(5) ()    Kopernikusz (2024. április 9.), „Copernicus: March 2024 is the tenth month in a row to be the hottest on record” („2024 márciusa sorozatban a tizedik valaha mért legmelegebb hónap”), sajtónyilatkozat, https://climate.copernicus.eu/copernicus-march-2024-tenth-month-row-be-hottest-record

(6) ()    A kötelezettségvállalási előirányzatok alapján.

(7) ()    NextGenerationEU zöldkötvény-eredménytábla: https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/eu-budget/eu-borrower-investor-relations/nextgenerationeu-green-bonds/dashboard_en

(8) ()    Európai Bizottság (2023), Költségvetési Főigazgatóság: Green bonds – Impact and allocation report – NGEU report 2023, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, https://data.europa.eu/doi/10.2761/302803

(9) ()    A kohéziós politika biológiai sokféleséghez való hozzájárulásáról további információk találhatók a nyílt hozzáférésű adatok platformján: https://cohesiondata.ec.europa.eu/stories/s/21-27-Cohesion-policy-Biodiversity-tracking/rza5-iu48

(10) ()    Módszertani korlátok miatt ez az összeg nem tartalmazza a közös agrárpolitikából származó hozzájárulásokat.

(11) ()    Beleértve a 2022-ben, 2023-ban és 2024 első öt hónapjában nyújtott támogatást.

(12) ()    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1529 rendelete (2021. szeptember 15.) az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról (HL L 330., 2021.9.20., 1. o.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1529/oj

(13) ()    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A Nyugat-Balkánra vonatkozó új növekedési terv, COM(2023) 691 final .

(14) ()    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2226 rendelete (2017. november 30.) a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról, ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2017/2226/oj

(15) ()    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról, ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1240/oj

(16) ()    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1134 rendelete (2021. július 7.) a Vízuminformációs Rendszer megreformálásának céljából a 767/2008/EK, a 810/2009/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről, ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1134/oj

(17) ()    Ezek a számadatok csak a kultúra és a kulturális örökség céljára történő közvetlen allokációkat veszik figyelembe, és nem tartalmazzák az Európai Regionális Fejlesztési Alapból az ágazatnak nyújtott teljes támogatást.

(18) ()    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a demokrácia védelméről, COM(2023) 630 final .

(19) ()    A csoport átfogó feladata a hálózati és információs rendszerek egységesen magas biztonsági szintjének elérése az Európai Unióban. Támogatja és megkönnyíti az uniós tagállamok közötti stratégiai együttműködést és információcserét. Az uniós tagállamok, az Európai Bizottság és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség képviselőiből áll. Az elnöki tisztséget az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő tagállam tölti be.

(20)

()    Mivel ugyanaz az intézkedés egynél több célkitűzéshez is hozzájárulhat, fontos emlékeztetni arra, hogy a kettős elszámolás elkerülése érdekében a horizontális prioritások (például az éghajlatra, a biológiai sokféleségre és a tiszta levegőre vonatkozó adatok) nem összesíthetők.

(21) ()    Az alapvető teljesítménymutatók összesített adatai, amelyek tükrözik az uniós költségvetési projekt becsült és várható hatását 2014-től kezdve.

(22) ()    A taxonómiához való igazodás nem előfeltétele a finanszírozásnak.

(23) ()    A 2021–2027-es alapok összehasonlítása a 2014–2020-as időszakban meglévő korábbi alapokkal (például a Kopernikusz program [2014–2020], az uniós űrprogram [2021–2027]).

(24) ()    Európai Bizottság (2024. február): Mid-term evaluation of the Recovery and Resilience Facility (RRF) (A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz félidős értékelése), https://commission.europa.eu/about-european-commission/departments-and-executive-agencies/economic-and-financial-affairs/evaluation-reports-economic-and-financial-affairs-policies-and-spending-activities/mid-term-evaluation-recovery-and-resilience-facility-rrf_en

(25) ()    Kivéve az Európai Innovációs és Technológiai Intézet által biztosított lépcsőzetes támogatásokat és a Közös Kutatóközpont közvetlen tevékenységeit.

(26) ()    Csak a C és a D kategóriába tartozó kutatókra vonatkozik.

(27) ()    Európai Bizottság (2023), Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság: Erasmus+ 2022. évi éves jelentés, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, https://data.europa.eu/doi/10.2766/211791

(28) ()    Az EVA Actions műveleti adataiból kinyert adatok. Az ebben a belső adatbázisban összegyűjtött adatokat a partnerek és tisztviselők közvetlenül kódolták. A kettős elszámolás elkerülése érdekében azonban nem ellenőrizték az adatokat, amelyik így nem veszik figyelembe a Bizottság által 2023-ban finanszírozott humanitárius tevékenységek kedvezményezettjeinek végleges számát.

(29) ()    Mivel az uniós költségvetés digitális hozzájárulásainak teljes körű nyomon követésére szolgáló módszertan kidolgozása még nem történt meg, az egyes programok hozzájárulásainak összesítését ebben a szakaszban fenntartásokkal kell értelmezni. Ennek az az oka, hogy az egyes kiadási programok módszertanai nem feltétlenül hasonlíthatók össze. Ennek ellenére az ilyen összesítés továbbra is általános becslést adhat az uniós költségvetésből származó teljes digitális hozzájárulásról.

(30) ()    A Bizottság vonatkozó kiadása a 2023-ban teljesített kifizetések összege a 2023-ban kifizetett előfinanszírozások nélkül, de az előző években kifizetett és 2023-ban elszámolt előfinanszírozások figyelembevételével (a fogalommeghatározások és a további részletek az 5. mellékletben találhatók). Ez az összeg nem foglalja magában a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében teljesített kifizetéseket, amelyek a 3. mellékletben szerepelnek.

(31) ()    Megjegyzendő, hogy az Európai Fejlesztési Alapot a 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keret vonatkozásában beépítették az EU általános költségvetésébe.

(32) ()    Nem foglalja magában a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt.

(33) ()    A „megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők” kifejezés magában foglalja a Bizottság főigazgatóit, valamint a végrehajtó ügynökségek, hivatalok, szolgálatok, munkacsoportok stb. vezetőit. Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet (a költségvetési rendelet) 74. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „Minden érintett uniós intézményben az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a bevételeknek és a kiadásoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő végrehajtásáért – többek között a teljesítményről való jelentéstétel biztosítása révén –, valamint a jogszerűség és a szabályosság és a címzettekkel szembeni egyenlő bánásmódra vonatkozó követelmények érvényesülésének biztosításáért.”

(34) ()    A költségvetési rendelet 247. cikkében előírtak szerint az integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéscsomag a következőket is tartalmazza: az EU összevont éves beszámolója, az előző pénzügyi évre vonatkozó mentesítés nyomon követéséről szóló jelentés, az éves jelentés a mentesítésért felelős hatóságnak az elvégzett belső ellenőrzésekről, és az uniós költségvetés jövőbeli pénzbeáramlásainak és -kiáramlásainak hosszú távú előrejelzése.

(35) ()    A Treadway-bizottság támogató szervezeteinek bizottsága: Internal Control – Integrated Framework (Integrált belső kontrollrendszer), amely a belső kontrollrendszerek „aranystandardja”.

(36) ()    2021 végén a Bizottság – összhangban az általános belső kontrollrendszerével – közzétette a NextGenerationEU magas szintű kockázati és megfelelési politikáját. Ez megfelelő kockázatkezelési és megfelelési keretet biztosít az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez, valamint a NextGenerationEU műveletei – például a hitelfelvételi, adósságkezelési és hitelnyújtási műveletek – feddhetetlenségének, integritásának és átláthatóságának biztosításához. 2022-ben a Bizottság folytatta az irányítási és kontrollrendszer fejlesztését, amikor folyamatokat és kontrollpontokat vezetett be valamennyi alapvető hitelfelvételi és hitelnyújtási tevékenység tekintetében, beleértve a finanszírozás tervezését, a hitelfelvételi ügyletek végrehajtását, a likviditáskezelést, a költségszámítást és az allokációt. Ezek a folyamatok biztosították, hogy a hitelfelvételi és -nyújtási műveletek valamennyi aspektusát megbízható kockázatellenőrzések alapján hajtották végre, és ezeket egy második védelmi vonal (független kockázatkezelési igazgató) szigorú felügyelete alatt felelős csoportok teljeskörűen dokumentálták és következetesen végrehajtották.

(37) ()    Európai Számvevőszék: 16/2023. sz. különjelentés „Az NGEU bizottsági adósságkezelése – Biztató kezdet, de jobban kell igazodni a bevált gyakorlatokhoz” .

(38) ()    Közlemény a Bizottságnak – An enhanced corporate strategy for the management of the Commission’s debtors (A Bizottság adósainak kezelésére vonatkozó megerősített szervezeti stratégia), COM(2024) 588 final , 2024.2.6.

(39) ()    Európai Számvevőszék: 06/2023. sz. különjelentés „Összeférhetetlenség az uniós kohéziós és mezőgazdasági kiadások terén: Létezik egy keretrendszer, de az átláthatósági és felderítési intézkedések még nem tökéletesek” .

(40) ()    Kivéve az új közös agrárpolitikát, ahol a programozási időszak 2023-tól 2027-ig tart.

(41) ()    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és a Számvevőszéknek: A Bizottság csalás elleni stratégiájára vonatkozó cselekvési terv – 2023. évi felülvizsgálat, COM(2023) 405 final , 2023.7.11.

(42) ()    Bizottsági szolgálati munkadokumentum: Cselekvési terv – 2023. évi felülvizsgálat, SWD(2023) 245 final , 2023.7.11.

(43) ()    Európai Bizottság, Európai Csalás Elleni Hivatal: 34th annual report on the protection of the European Union financial interests and the fight against fraud – 2022 (34. éves jelentés az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről – 2022), az Európai Unió Kiadóhivatala, 2023, https://data.europa.eu/doi/10.2784/795600

(44) ()    Európai Bizottság, Európai Csalás Elleni Hivatal: OLAF Report 2022 (2022. évi OLAF-jelentés), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2023, https://data.europa.eu/doi/10.2784/846935  

(45) ()    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2023/2841 rendelete (2023. december 13.) az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek egységesen magas szintű kiberbiztonságát biztosító intézkedések meghatározásáról (HL L, 2023/2841, 2023.12.18.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2841/oj

(46) ()    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a korrupció elleni küzdelemről, a 2003/568/IB tanácsi kerethatározat és az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény felváltásáról, valamint az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, COM(2023) 234 final , 2023.5.3.

(47) ()    Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a korrupció elleni küzdelemről, JOIN(2023) 12 , 2023.5.3.

(48) ()    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről (HL L 433., 2020.12.22.,1. o.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/2092/oj (a feltételrendszerről szóló rendelet).

(49) ()    Lásd: 2022. február 16-i ítélet Magyarország kontra Parlament és Tanács, C-156/21, ECLI:EU:C:2022:97 és Lengyelország kontra Parlament és Tanács, C-157/21, ECLI:EU:C:2022:98.

(50) ()    A Bizottság közleménye – Iránymutatás az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet alkalmazásáról, COM(2022) 1382 , 2022.3.18.

(51) ()    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1060/oj (a közös rendelkezésekről szóló rendelet).

(52) ()    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/241/oj (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet).

(53) ()    A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz, valamint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz.

(54) ()    Európai Számvevőszék: 03/2024. sz. különjelentés: Jogállamiság az Európai Unióban: A keret a korábbinál jobban védi az Unió pénzügyi érdekeit, de továbbra is vannak kockázatok .

(55) ()    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (átdolgozás), COM(2022) 223 .

(56) ()    Az Európai Bizottság 2009 óta fejleszti az Arachnét, amely egy integrált adatbányászati és adatgazdagító informatikai eszköz. Célja, hogy támogassa az irányító hatóságokat és a közreműködő szervezeteket az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap és az Európai Szociális Alap projektjeinek adminisztratív kontrolljában és irányítási ellenőrzéseiben.

(57) ()    A 2014–2020-as programozási időszak 441 programjából 200, a 2021–2027-es programozási időszak 52 programjából pedig 31 program.

(58) ()    A 2014–2020-as programozási időszak 441 programjából 138, a 2021–2027-es programozási időszak 52 programjából pedig 18 program.

(59) ()    A 2014–2020-as programozási időszak 441 programjából 103, a 2021–2027-es programozási időszak 52 programjából pedig 3 program.

(60) ()    Az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap esetében is magasnak tekintették a kockázati szintet, függetlenül a kifizetéskori kockázattól, amikor a programok irányítási és kontrollrendszerének működéséről szóló éves tevékenységi jelentésekben kiadott ellenőri vélemény kedvezőtlen vagy korlátozott volt.

(61) ()    Javaslat – A Tanács határozata a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról, COM(2011) 811 végleges , 2011.11.30. A kifizetéskori kockázatnak a végrehajtott korrekciókkal csökkentett aránya a bizottsági javaslatot kísérő pénzügyi kimutatásban előirányzottaknak megfelelően a megállapított 2–5 %-os lényegességi küszöb között marad, és e javaslat szerint „Ennek megfelelően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a »Horizont 2020« keretprogramból származó kutatásfinanszírozás esetében – figyelemmel az ellenőrzések költségeire, az alkalmazandó szabályok bonyolultságának mérséklése érdekében javasolt egyszerűsítő intézkedésekre és a kutatási projektek költségeinek megtérítéséhez elkerülhetetlenül társuló kockázatokra – reális célkitűzés, hogy az éves hibakockázat 2 % és 5 % között legyen. További cél, hogy a többéves program lezárását követően az összes ellenőrzés, valamint kiigazítási és visszakövetelési intézkedés pénzügyi hatásainak figyelembevételével adódó, fennmaradó hibaszint a lehető legjobban megközelítse a 2 %-ot.”

(62) ()    2019-től de minimis küszöbértéket vezettek be a pénzügyi fenntartásokra vonatkozóan. Az éves tevékenységi jelentésnek a 2 %-os lényegességi küszöböt meghaladó fennmaradó hibaarányokkal kapcsolatos számszerűsített fenntartásai nem tekinthetők lényegesnek azon szegmensek esetében, amelyek valamely főigazgatóság összes kifizetésének kevesebb mint 5 %-át teszik ki, és amelyek pénzügyi hatása nem éri el az 5 millió EUR-t. Ilyen esetekben már nincs szükség számszerűsített fenntartásokra.

(63) ()    Idetartozik az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap.

(64) ()    Ez a tartomány tartalmaz egy alacsonyabb értéket, amelyet az operatív programok szintjén jelentkező hibaarányok súlyozott átlagaként számítanak ki, valamint egy felső, maximális értéket, figyelembe véve az esetleges további kockázatokat (például a korábbi évek ellenőrzési eredményei alapján), amelyeket az egyes programok esetében átalányok alkalmazásával becsülnek meg, valamint konzervatív becsléseket tartalmaz arra az esetre, ha csak dokumentumalapú ellenőrzésekre került sor, vagy ha a folyamatban lévő kontradiktórius eljárások keretében további munkára van szükség. Ez a felső érték ezért a legrosszabb forgatókönyvnek tekinthető, amelyet sok esetben nem erősítenek meg a további ellenőrzések.

(65) ()    Első alkalommal fordul elő, hogy a Bizottság kifizetéskori kockázata kívül esik az Európai Számvevőszék által a 2022. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésben (227. o.) becsült 4,2 és 9,2 % közötti hibaszinttartományon. A Számvevőszék által becsült magasabb hibaszint egyrészt az alkalmazandó szabályok megsértésének értelmezésében mutatkozó eltérésekkel magyarázható, amelyek a közös rendelkezésekről szóló rendelet értelmében egyes esetekben nem minősülnek szabálytalanságnak, és ezek esetében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem lenne jogalapja pénzügyi korrekciók kiszabásának, másrészt néhány hiba esetében a számszerűsítésére használt módszerek közötti különbségekre vezethető vissza.

(66) ()    A 2014–2020-as programozási időszak 441 programjából 408 esetében.

(67) ()    A 2014–2020-as programozási időszak 441 programjából 55 esetében.

(68) ()    Bár az Európai Tengerügyi és Halászati Alap kiadásai a „Természeti erőforrások” fejezet alatt szerepelnek, ugyanazt a végrehajtási mechanizmust követik, mint a kohéziós kiadások.

(69) ()    Két támogatási program esetében egy tagállamban.

(70) ()    A 4. fejezet tartalmazza az 5. fejezet Belső Biztonsági Alapját is, mivel a Bizottság Belügyi Főigazgatósága által kezelt valamennyi alap esetében az irányítási mód alapján végzik az ellenőrzést és a kontrollt, és a kifizetések típusa és az így meghatározott kockázatok nem oszthatók meg a költségvetési fejezetek között.

(71) ()    A Bizottság 2023. május 30-i C(2023) 3644 és a 2023. december 11-i C(2023) 8905 határozata.

(72) ()     Éves tevékenységi jelentések .

(73) ()    A „megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő” kifejezés magában foglalja a Bizottság szervezeti egységeinek főigazgatóit, valamint a végrehajtó ügynökségek, hivatalok, szolgálatok és munkacsoportok vezetőit.

(74) ()    Meg kell jegyezni, hogy a fenntartásokra vonatkozó de minimis szabályt nem alkalmazzák a kohéziós politikai alapok esetében, mivel a fenntartásokat egyedi programokra (vagy azok részeire) vonatkozóan fogalmazzák meg, majd programozási időszakonként összesítik.

(75) ()    A Covid19-világjárvány és az Ukrajna elleni orosz invázió következményei, valamint az azt követő energiaár- és megélhetésiköltség-válságok.

(76) ()    Reynders biztosnak az elnökkel egyetértésben kiadott közleménye – Közlemény a Bizottságnak – Az Európai Bizottság Ellenőrzésfelügyeleti Bizottsága chartájának frissítése, COM(2020) 1165 final , 2020.2.27., melléklet.

(77) ()    Ez a megnevezés nem értelmezendő a palesztin állam elismeréseként, és nem érinti az egyes tagállamok e kérdésre vonatkozó álláspontját.

(78) ()    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 1. o.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/241/oj (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet).

(79) ()    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/435 rendelete (2023. február 27.) az (EU) 2021/241 rendeletnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő REPowerEU-fejezet tekintetében történő módosításáról, valamint az 1303/2013/EU rendelet, az (EU) 2021/1060 rendelet és az (EU) 2021/1755 rendelet, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 63., 2023.2.28., 1. o.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/435/oj (REPowerEU rendelet).

(80) ()    Németország, Írország, Olaszország és Finnország kétszer aktualizálta a tervét.

(81) ()    A Bulgáriára, Németországra, Írországra és Luxemburgra vonatkozó felülvizsgált tervek nem tartalmaztak REPowerEU-fejezetet.

(82) ()    A 2023-ban folyósított teljes összeg 17 tagállam 23 kifizetési kérelmének, valamint két tagállam esetében az előfinanszírozás kifizetésének felel meg. Az előfinanszírozást is beleszámítva összesen 19 tagállamnak folyósítottak kifizetéseket.

(83) ()    338 milliárd EUR a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó eredeti vissza nem térítendő támogatások, 17,3 milliárd EUR a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó vissza nem térítendő támogatások és 1,6 milliárd EUR a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból származó vissza nem térítendő támogatások formájában.

(84) ()    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak –Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz: az első két év mérlege Egyedülálló eszköz az EU zöld és digitális átalakulásának szolgálatában, I. melléklet, COM(2023) 99 final , 2023.2.21.

(85) ()    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak –Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz: az első két év mérlege Egyedülálló eszköz az EU zöld és digitális átalakulásának szolgálatában, II. melléklet, COM(2023) 99 final , 2023.2.21.

(86) ()    Report from the Commission to the European Parliament and the Council on the implementation of the Recovery and Resiliency Facility: Moving forward (A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása: Előrelépés), II. melléklet, COM(2023) 545 final , 2023.9.19.

(87) ()    A Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy mielőbb bocsássák rendelkezésre ezeket az adatokat, és konszolidálja őket a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblán , amely a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egészének, illetve az egyes nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek a végrehajtása terén elért eredményeket nyomon követő online portál.

(88) ()    C(2024) 3809.

(89) ()    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/795 rendelete (2024. február 29.) a Stratégiai Technológiák Európai Platformjának (STEP) létrehozásáról.

(90) ()    Az első kifizetés Litvániának: két mérföldkő; a második kifizetés Romániának: két mérföldkő; a harmadik kifizetés Portugáliának: egy cél és két mérföldkő.

(91) ()    A Bizottság 2021. január 22-i iránymutatása a tagállamok számára (SWD(2021) 12 final) arról, hogy a Bizottság hogyan értékeli a helyreállítási és rezilienciaépítési rendeletből eredő kötelezettségnek való megfelelés érdekében hozott intézkedéseket.

(92) ()    Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Litvánia, Luxemburg, Románia, Szlovénia és Szlovákia.

(93) ()    A Csehország, Dánia, Németország, Luxemburg és Ausztria által benyújtott első kifizetési kérelmekre, a Görögország, Horvátország, Olaszország, Románia és Szlovákia által benyújtott második kifizetési kérelmekre, a Spanyolország, Horvátország, Portugália és Olaszország által benyújtott harmadik kifizetési kérelmekre, valamint az Olaszország és Portugália által benyújtott negyedik kifizetési kérelmekre vonatkozó ellenőrzések.

(94) ()    Az adott mérföldkőben/célban meghatározott összegektől való minimális eltérésnek minősül az 5 % körüli vagy annál kisebb eltérés.

(95) ()    Belgium, Németország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Luxemburg, Magyarország, Hollandia, Ausztria, Portugália, Románia, Szlovákia és Svédország.

(96) ()    Belgium, Dánia, Írország, Ciprus, Ausztria, Portugália és Finnország.

(97) ()    A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottság arányosan csökkentheti a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott vissza nem térítendő támogatást, és adott esetben visszafizettetheti az Unió költségvetését illető bármely összeget az Unió pénzügyi érdekeit érintő és a tagállam által nem korrigált csalás, korrupció és összeférhetetlenség vagy az ilyen megállapodásokból eredő valamely kötelezettség súlyos megsértése esetén.

(98) ()    Dánia, Szlovénia és Szlovákia esetében három célzott szabályszerűségi ellenőrzésre került sor. Emellett a szabályszerűségi ellenőrzések egy részét beépítették Spanyolország, Franciaország, Luxemburg, Ausztria, Románia és Szlovákia más ellenőrzéseibe.

(99) ()    Az ellenőri vélemény a Bizottság Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre vonatkozó belső kontrollrendszereit érintő, a Bizottság illetékes ellenőrzési egységei által elvégzett hivatalos értékelés, amelyet a Bizottság saját ellenőrzései, más szervek, nemzeti ellenőrző szervek és az Európai Számvevőszék ellenőrzései, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal által végzett vizsgálatok eredményei alapján összegyűjtött információk összegzését tartalmazó, tagállamonkénti részletes értékelések támasztanak alá.

(100) ()    A Bizottság operatív egységei az ellenőri vélemények, valamint a rendelkezésükre álló egyéb információforrások (például éves végrehajtási ülések és jelentések) alapján készítik el a vezetői véleményt, amelyet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközért felelős, megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kell benyújtaniuk.

(101) ()    A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a tagállamoknak hatékonyan végre kell hajtaniuk a csalás elleni és korrupcióellenes arányos intézkedéseket, valamint az összeférhetetlenségi helyzetek hatékony elkerüléséhez szükséges intézkedéseket.

(102) ()    A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottság arányosan csökkentheti a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott vissza nem térítendő támogatást, és adott esetben visszafizettetheti az Unió költségvetését illető bármely összeget az Unió pénzügyi érdekeit érintő és a tagállam által nem korrigált csalás, korrupció és összeférhetetlenség vagy az ilyen megállapodásokból eredő valamely kötelezettség súlyos megsértése esetén.

(103) ()    A Bizottság által végzett utólagos ellenőrzés egy célérték tekintetében potenciális jogszerűségi és szabályszerűségi problémát tárt fel, és az egyeztető eljárás még folyamatban van.

(104) ()    A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikke (2) bekezdésének a) pontja.

(105) ()    A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikkének (5) bekezdése.

(106) ()    A gazdasági és pénzügyi főigazgatót jelölték ki a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőjének.