EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.3.27.
COM(2024) 147 final
2024/0079(NLE)
Javaslat
A TANÁCS AJÁNLÁSA
egy európai felsőoktatási minőségbiztosítási és elismerési rendszerről
{SWD(2024) 74 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
A javaslat háttere és célja
2019. évi politikai iránymutatásában Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke kifejezte elkötelezettségét az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósítása mellett. A cél egy olyan térség megteremtése, ahol mindenkinek lehetősége van arra, hogy külföldön tanuljon.
A felsőoktatás kulcsszerepet játszik Európa jövője, polgárai, társadalmai és gazdaságai szempontjából. Továbbra is ösztönözni kell a transznacionális együttműködést és a tanulási célú mobilitást a felsőoktatásban (azaz a felsőoktatási tanulmányi céllal történő külföldre utazást), amint azt a 2022. évi európai egyetemi stratégia is kiemeli.
A minőségbiztosítási rendszerek célja annak biztosítása, hogy a felsőoktatás megfeleljen a diákok, a munkáltatók, a társadalom és más érdekelt felek igényeinek és elvárásainak. Lefektetik az oktatási rendszerek közötti bizalom alapjait, ami a képesítések automatikus elismerésének és végső soron a tanulási célú mobilitásnak a feltétele. Egy felmérés szerint a felsőoktatási intézmények egyharmada ellenőrzi más intézmények minőségbiztosítási intézkedéseit, amikor arról határoz, hogy elismer-e egy képesítést.
A minőségbiztosítás egy felsőoktatási intézmény (belső ellenőr) vagy egy minőségbiztosítási ügynökség (külső ellenőr) által a felsőoktatási intézmény minőségének biztosítása érdekében végzett folyamatokat jelenti. A minőségbiztosítási tevékenységeknek az alábbi két céljuk van:
–elszámoltathatóság: a felsőoktatási intézményben folyó tevékenységek minőségének és az előírásoknak való megfelelésnek a biztosítása; és
–javítás: ajánlások megfogalmazása arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatási intézmények hogyan javíthatják teljesítményüket.
Az elszámoltathatóság és a javítás együttesen képezik a bizalom alapját. A minőségbiztosítás a legtöbb esetben annak a folyamatnak a része, amelynek során a nemzeti felsőoktatási rendszerek feljogosítják az egyetemeket arra, hogy hallgatókat vegyenek fel, diplomákat adjanak ki vagy állami forrásokat használjanak fel.
A külső minőségbiztosítás különböző formákat ölthet:
–Az intézményalapú megközelítés azt jelenti, hogy az intézmény csak intézményi szinten végeztet időszakos külső minőségbiztosítási felülvizsgálatot. Ez lehetővé teszi az intézmény számára, hogy további külső minőségi felülvizsgálat nélkül dolgozzon ki és hajtson végre programokat.
–A programalapú megközelítés azt jelenti, hogy egy vagy több felsőoktatási intézmény minden egyes programját (vagy programcsoportját) időszakos külső minőségbiztosítási felülvizsgálatnak kell alávetni.
–A kombinált megközelítés azt jelenti, hogy a felsőoktatási rendszer intézményalapú és programalapú megközelítést egyaránt alkalmaz. Az EU-ban ezt a megközelítést alkalmazzák a leggyakrabban.
Az automatikus elismerés a valamely tagállam által kiadott képesítéssel (például alapképzésben szerzett diplomával) rendelkező egyén azon joga, hogy a következő szintű képzésben (például mesterképzésben) részt vegyen bármely más tagállamban, külön elismerési eljárás nélkül.
E javaslat célja annak biztosítása, hogy a felsőoktatási minőségbiztosítási és elismerési rendszerek támogassák az átláthatóságot, a mobilitást és a transznacionális együttműködést, valamint a magas színvonal és a kölcsönös bizalom fenntartását. Ez mind a tanulási célú mobilitásban részt vevő diákok, mind pedig a fogadó felsőoktatási intézmények számára előnyös lenne.
Az európai egyetemek szövetségei révén szerzett tapasztalatokra építve ez a kezdeményezés elő fogja segíteni a felsőoktatási intézmények közötti partnerségeket, és a közös európai diploma létrehozása céljából elő fogja mozdítani még több közös program és más közös oktatási szolgáltatás kialakítását.
A minőségbiztosítás uniós szintű felülvizsgálata meglehetősen időszerű, mivel a felsőoktatás terén a minőségbiztosítással kapcsolatos további európai együttműködésről szóló tanácsi és európai parlamenti ajánlás 2006-ból származik. Bár az említett kezdeményezés előrelépést hozott (nevezetesen létrejött a minőségbiztosítási ügynökségek európai nyilvántartása, amely lehetővé tette a tagállamok számára, hogy megválasszák, melyik ügynökséget alkalmazzák), a végrehajtás továbbra is egyenetlen. 2006 óta a felsőoktatás megváltozott, különös tekintettel az európai egyetemek szövetségeinek létrehozására, valamint több közös program és mikrotanúsítvány kidolgozására.
Komoly érvek szólnak az egyszerűsítés mellett. Az európai egyetemek és a felsőoktatási intézmények egyéb szövetségei akadályokba ütköznek a közös oktatás kialakítása terén. A minőségbiztosítási eljárások vagy eltérnek a tagállamok között (eltérő szabályozások), vagy hosszadalmasak és összetettek (ugyanazon szabályok, de eltérő közigazgatási megközelítések).
A minőségbiztosítási rendszerek fel tudják mérni, hogy a felsőoktatási rendszerek milyen mértékben reagálnak a társadalmi és gazdasági fejleményekre. Az érdekelt felek támogatják, hogy ez a terület nagyobb figyelmet kapjon, tekintettel a felsőoktatási autonómiára és a rendszereikért viselt tagállami felelősségre.
A felülvizsgálat lehetőséget kínál arra, hogy a minőségbiztosítás szorosabban összekapcsolódjon a képesítések és a külföldi tanulmányi időszakok elismerésével, amelyek eddig teljesen különálló területek voltak. A felsőfokú és a felső középfokú képesítések, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményei automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről szóló, 2018. évi tanácsi ajánlás végrehajtásáról szóló jelentés rávilágít, hogy van még mit javítani.
A 49 országot, köztük az összes uniós tagállamot magában foglaló kormányközi bolognai folyamat előrelépést hozott a felsőoktatás terén történő minőségbiztosítás és elismerések terén. Az általa kifejlesztett eszközök közé tartoznak a felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjei és irányelvei (ESG), valamint a közös programok minőségbiztosítására vonatkozó európai megközelítés (az európai megközelítés), amelyek célja az akkreditáció megkönnyítése és a párhuzamosságok elkerülése. Ez utóbbi eszközt a nemzeti és regionális szintű támogató keretek hiánya miatt nem használták széles körben. Ez a kezdeményezés a meglévő eszközökre épül, és ösztönzi azok teljes körű kiaknázását. Az említett haladás ellenére az európai oktatási térségre vonatkozó elképzelés ambiciózusabb.
Ez a kezdeményezés a Bizottság 2024. évi munkaprogramjában „Az európai életmód előmozdítása” címmel bejelentett csomag részét képezi. A csomag magában foglalja a közös európai diploma tervezetéről szóló közleményt, valamint a vonzó és fenntartható felsőoktatási életpályákról szóló tanácsi ajánlást. A két tanácsi ajánlás támogatja a közleményt, ugyanakkor célja nem csupán egy közös európai diploma kialakítása.
A javasolt tanácsi ajánlásban tárgyalt strukturális és operatív kérdések
A kezdeményezés az érdekelt felekkel és a tagállamokkal folytatott konzultációkon alapul. Célja, hogy a következő kérdésekkel foglalkozzon:
·A külföldi képesítésekkel és tanulmányi időszakokkal kapcsolatosbizonytalanság, valamint a nehézkes és hosszadalmas elismerési eljárások eltántorítják a diákokat attól, hogy egy másik országban folytassák tanulmányaikat.
·A jelenlegi minőségbiztosítási intézkedések összetettek, és növelhetik az adminisztratív terheket. A meglévő eszközök – például az európai megközelítés – egyenlőtlen használata akadályozza a transznacionális együttműködést, mivel akár ha csak egy tagállam nem engedélyezi annak alkalmazását, az aránytalan hatással lehet a szövetségen belüli együttműködésre.
·A minőségbiztosítás olykor túlságosan a formális követelményekre összpontosít, ahelyett, hogy az oktatási kínálat javítására törekedne, például azáltal, hogy a tematikus vizsgálatok során azt tekinti át, hogy a felsőoktatási intézmények miként építenek be olyan horizontális kérdéseket, mint a zöld és digitális átállás, a tudományos élet szabadsága vagy a társadalmi befogadás.
A kezdeményezés ezért a következőket javasolja:
·Lehetőség szerint az európai oktatási térség megvalósítását elősegítő eljárások egyszerűsítése, különösen az európai egyetemek szövetségei, az Erasmus Mundus közös mesterképzések, a Marie Skłodowska-Curie (MSCA) közös doktori programok, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet által kifejlesztett programok, valamint a Digitális Európa program keretében finanszírozott speciális oktatási programok révén.
·Speciális fejlesztésközpontú és tematikus vizsgálatok kidolgozása a tanulás és a tanítás minőségének javítása érdekében, teljes mértékben tiszteletben tartva az intézményi autonómiát. Az ezen vizsgálatok során tett ajánlások felsőoktatási intézmények általi megfelelő nyomon követése szintén javíthatja a célnak megfelelő minőségbiztosítási folyamatot.
·Elmozdulás a külső minőségbiztosítás intézményalapú megközelítése felé. Az ajánlás segítene kezelni a bürokratikus, hosszadalmas és költséges eljárások problémáját. Emellett a szövetségek – például az európai egyetemek szövetségei – által nyújtott minőségbiztosítás megkönnyítené az együttműködést és a gyorsan változó igényekre való gyorsabb reagálást.
·Az elismerési eljárások automatikussá tétele. Ennek feltétele a hiteles és megbízható minőségbiztosítás. Ez a kezdeményezés új, integrált megközelítést határoz meg, amely jobban összekapcsolja az elismerést a minőségbiztosítással.
A javasolt tanácsi ajánlás célkitűzései
Ez a kezdeményezés felkéri a tagállamokat és felsőoktatási intézményeiket, hogy vizsgálják meg a meglévő eszközöket és gyakorlatokat annak érdekében, hogy azok a célnak megfelelők legyenek.
Ami a külső minőségbiztosítást illeti, a többszörös (nemzeti) minőségbiztosítási eljárások elkerülése érdekében a közös transznacionális programok számára előnyös lenne, ha a programalapú megközelítésekről áttérnének a külső minőségbiztosításra. Hatékonyabb megoldás lenne, ha a nemzeti minőségbiztosítási eljárások helyett egyetlen minőségbiztosítási eljárást alkalmaznának. Ez csökkentené a bürokráciát, segítene elkerülni az átfedéseket, és választ adna a növekvő nemzetközi együttműködés által támasztott kihívásokra. Azon országok esetében azonban, amelyek még mindig programalapú megközelítést alkalmaznak, az ajánlás a közös programok minőségbiztosítására vonatkozó európai megközelítés teljes körű kiaknázását javasolja.
Az intézményalapú megközelítésre való áttérés támogatása során a javaslat célja, hogy lehetővé tegye a felsőoktatási intézmények számára, hogy egy intézményalapú külső minőségbiztosítás révén bizonyítsák belső minőségbiztosítási intézkedéseik megbízhatóságát. Ez lehetővé tenné számukra, hogy az ESG-vel összhangban önakkreditálják a programokat, és mentesüljenek a (külső) programakkreditáció alól.
Közép- és hosszú távon az olyan szövetségek, mint az európai egyetemek, várhatóan képesek lesznek arra, hogy közös oktatási kínálataik európai keretein belül intézményközi szinten külsőleg értékeljék a minőségbiztosítási rendszert, amint bevált közös belső minőségbiztosítási rendszerrel rendelkeznek. Ez óriási előrelépést jelentene az egyszerűsítés terén, és jelentősen ösztönözné azt, hogy több közös programot dolgozzanak ki, és elmozdulás történjen a közös európai diploma létrehozása felé. E javaslat I. melléklete felvázolja ezen európai keret javasolt építőelemeit, ami az első lépés a Bizottság, a tagállamok, a minőségbiztosítással és az elismeréssel foglalkozó hatóságok, valamint a felsőoktatásban érdekelt felek közös keretének létrehozása felé. A Bizottság azt tervezi, hogy létrehoz egy, a közös európai diplomával foglalkozó szakpolitikai laboratóriumot, amely e közös alkotási folyamatot irányító platformként szolgál.
Összhang a szakpolitikai területen már meglévő rendelkezésekkel
Ez a javaslat az európai egyetemi stratégia egyik kulcsfontosságú eredménye. A közlemény a hatékony európai felsőoktatási együttműködéshez szükséges kapcsolatok kiépítéséről szóló tanácsi ajánlásra épül, amely a kölcsönös bizalom megerősítésére szólított fel „a közös oktatási programokra és a közös oktatási ajánlatok – transznacionális együttműködési modellek, így többek között az „Európai Egyetemek” kezdeményezés által kidolgozott – egyéb formáira irányuló külső minőségbiztosítás és akkreditáció révén”. Emellett a felsőfokú és a felső középfokú képesítések, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményei automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről szóló tanácsi ajánlás is a bizalomra épülő, megerősített minőségbiztosítási rendszerek létrehozására szólít fel.
Az oktatás és képzés területén az automatikus kölcsönös elismerés megvalósítása érdekében teendő további lépésekről szóló tanácsi következtetésekben a Tanács felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák a képesítések automatikus kölcsönös elismerésére irányuló erőfeszítéseiket, és vegyék tudomásul, hogy a minőségbiztosítás a módszerek kiemelése és az átláthatóság javítása révén kulcsszerepet játszik a bizalomépítésben.
A javaslat az „Európa mozgásban csomag – tanulási célú mobilitási lehetőségek mindenki számára” című tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslatot is támogatná.
Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Ez az ajánlás előmozdítja a hatékony transznacionális együttműködést, és támogatja a felsőoktatási intézményeket az európai zöld megállapodás, a digitális évtized és a fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program végrehajtásában azáltal, hogy az automatikus elismerés fokozása révén előmozdítja az e szempontokra kiterjedő minőségbiztosítási eljárásokat, valamint a képzett és tehetséges munkavállalók mobilitására vonatkozó csomagot.
A Global Gateway részeként az EU támogatja a partnerországokat egy intézményi, nemzeti, regionális és kontinentális szintű harmonizált minőségbiztosítási és akkreditációs rendszer kifejlesztésében, például az afrikai felsőoktatási intézmények minőségbiztosításának és akkreditációjának harmonizálása révén.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A javasolt tanácsi ajánlás az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. cikkének (4) bekezdésén alapul. Az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdése szerint az Európai Unió „a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével és szükség esetén tevékenységük támogatásával és kiegészítésével hozzájárul a minőségi oktatás fejlesztéséhez, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak az oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét”. Az EUMSZ 165. cikkének (2) bekezdése ezenkívül megállapítja, hogy az oktatás terén az Unió fellépésének célja „az európai dimenzió fejlesztése az oktatásban”, „az oktatási intézmények közötti együttműködés előmozdítása”, valamint „a diákok és a tanárok mobilitásának ösztönzése, többek között az oklevelek és résztanulmányok tanulmányi célú elismerésének ösztönzésével”. Ez a javaslat tiszteletben tartja a tagállamoknak az oktatási rendszerek megszervezésével kapcsolatos hatáskörét (ideértve az oktatás tartalmát, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűséget is), figyelemmel az EU kiegészítő és támogató szerepére, valamint az európai együttműködés önkéntes jellegére. A kezdeményezés nem javasolja az Unió szabályozási jogkörének kibővítését, és nem javasol a tagállamokra kötelező érvényű kötelezettségvállalásokat; a tagállamok nemzeti körülményeiknek megfelelően dönthetik el, hogy hogyan valósítják meg ezt az ajánlást.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A javaslat összhangban van az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkének (3) bekezdésében meghatározott szubszidiaritás elvével, és tiszteletben tartja a tagállamoknak az oktatási rendszerek szervezésére, valamint az oktatás és a tanulás tartalmára vonatkozó hatáskörét. A tanulási célú mobilitás megkönnyítése és a transznacionális együttműködés előmozdítása uniós szintű együttes fellépéssel jobban megvalósítható.
•Arányosság
A javaslat összhangban van az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott arányosság elvével. A javasolt tanácsi ajánlás sem tartalmilag, sem formailag nem lépi túl a benne foglalt célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. A javasolt intézkedések tiszteletben tartják a tagállamok gyakorlatait és az EU-n belüli rendszerek sokféleségét. A tagállamok kötelezettségvállalásai önkéntes jellegűek, és minden egyes tagállam szabadon dönthet arról, hogy milyen megközelítést alkalmaz azok végrehajtása érdekben. Ez a kezdeményezés teljesíti az EUMSZ szerinti azon kötelezettségvállalást, amely rögzíti, hogy „az Unió a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével […] hozzájárul a minőségi oktatás fejlesztéséhez” (165. cikk (1) bekezdés). Az uniós szintű fellépés hozzáadott értéke abban áll, hogy megkönnyíti és előmozdítja a különböző tagállamok felsőoktatási intézményei közötti szorosabb transznacionális együttműködést, hogy az egész EU-ban javítja a felsőoktatási ágazat működését, továbbá hogy világszerte növeli annak vonzerejét és versenyképességét.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Az EUMSZ 165. cikkének (4) bekezdése rögzíti, hogy a fent említett célok elérése érdekében a Tanács a Bizottság javaslata alapján ajánlásokat fogad el. A tanácsi ajánlás megfelelő eszköz az oktatás területén, ahol az EU támogató hatáskörrel rendelkezik. A tanácsi ajánlás ezen a területen az uniós fellépés gyakran alkalmazott eszköze. Mint jogi eszköz a tanácsi ajánlás jelzi a tagállamoknak az ajánlásban foglalt intézkedések melletti elkötelezettségét, és erős politikai alapot biztosít az e területen folytatott együttműködéshez, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok hatáskörét.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Ezt a tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot megvitatták az érdekelt felekkel mind az európai egyetemi stratégia létrehozásakor, mind pedig a közelmúltban, az annak konkrét elemeiről folytatott megbeszélések során. Az e megbeszélésekből származó visszajelzéseket a javaslat tükrözi.
–A javaslatot 2022 ősze óta négy ülésen vitatták meg a tagállamok képviselőivel és a felsőoktatás legfontosabb érdekelt feleivel az európai oktatási térség felsőoktatási munkacsoportjában, 2022 ősze óta pedig három ülés keretében a felsőoktatásért felelős főigazgatókkal.
–Konzultációkra került sor a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok (NARIC) 2023. novemberi éves ülésein, és az Európai Nemzeti Információs Központok és a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok Hálózatának (ENIC-NARIC hálózat) 2023 júniusában tartott éves ülésein.
–A 2023 szeptemberében Barcelonában megrendezett második Európai Egyetemi Fórumon célzott ülésre került sor az európai egyetemek szövetségei, a minőségbiztosítási ügynökségek és a tagállamok képviselőinek a részvételével.
–A közös európai diplomára vonatkozó minőségbiztosítási intézkedéseket az európai oktatási csúcstalálkozón és a 2023 novemberében tartott Erasmus Mundus konferencián vitatták meg. 2023 novemberében és 2024 januárjában munkaértekezletekre is sor került a minőségbiztosításban érintett érdekelt felekkel.
–A Bizottság a külső érdekelt felek rendezvényein való részvétel lehetőségét is kihasználta, hogy konzultáljon a javaslatról. Ezek közé tartoztak az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás (EQAR), az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (ENQA) és a Felsőoktatási Intézmények Európai Szövetsége (EURASHE) által szervezett rendezvények.
•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása
A tanácsi ajánlásra irányuló javaslat több tanulmányon, jelentésen, az Erasmus+ projektek eredményein, valamint az érdekelt szervezetek hozzájárulásain alapul, nevezetesen a következőkön:
–A Bizottság megbízásából készült tanulmány az automatikus elismerés és a minőségbiztosítás helyzetéről az EU-ban, valamint egy minőségbiztosítási és elismerési rendszer megvalósíthatóságáról.
–Bizottsági felmérés a hatékony európai felsőoktatási együttműködéshez szükséges kapcsolatok kiépítéséről szóló tanácsi ajánlás elfogadását követő első fejlemények elemzése céljából. Az eredményeket ezután megvitatták a minisztériumok képviselőivel.
–Az oktatás és képzés szociális dimenziójával foglalkozó szakértők hálózata (NESET) által készített tanulmány a szociális dimenzió szempontjának a minőségbiztosítási rendszerekbe való beépítéséről.
–A felsőoktatás minőségbiztosításával kapcsolatos, egy, a társaktól való tanulásra épülő online tevékenység, amelynek házigazdája 2023 májusában Ausztria volt, egy másik pedig arról, hogy miként lehet hatékonyan felhasználni a pályakövetés során gyűjtött adatokat és információkat a szakpolitikai fejleményekhez és a minőségbiztosításhoz való hozzájárulás érdekében; ez utóbbira 2023 novemberében Madridban került sor a spanyol uniós elnökség alatt, az Európai Diplomás-pályakövető Hálózat tevékenységeinek részeként.
–Az Erasmus+ által finanszírozott EUniQ projekt eredményei, amelyben Európa-szerte több minőségbiztosítási ügynökség is részt vett, amelyek javaslatot dolgoztak ki az európai egyetemek szövetségeinek minőségbiztosítási keretére.
–Az Erasmus+ által finanszírozott IMINQA projekt folyamatban lévő előrehaladása, amely támogatja az európai felsőoktatási térség minőségbiztosításának fejlesztését, különös tekintettel az európai egyetemek szövetségeinek minőségbiztosítására irányuló munkájára, a közös programok minőségbiztosítására vonatkozó európai megközelítés végrehajtására és a mikrotanúsítványok minőségbiztosítására.
–Az Erasmus+ által finanszírozott QA-FIT projekt folyamatban lévő előrehaladása, amely projekt a fő érdekelt szervezeteket bevonja a minőségbiztosításba, és célja, hogy átfogó bizonyítékokat gyűjtsön az európai felsőoktatási térség minőségbiztosításának aktuális helyzetéről és a jelenlegi eszközök reformjának szükségességéről.
–A közös európai diploma címmel kapcsolatos hat Erasmus+ szakpolitikai kísérleti projekt eredményei.
Ezen tanulmányok mellett az érdekelt szervezetek részéről is számos hozzájárulás érkezett a véleményezési időszak előtt és alatt egyaránt.
•Hatásvizsgálat
Tekintettel a tagállami kezdeményezéseket kiegészítő megközelítésre, valamint a javasolt tevékenységek önkéntes jellegére és a várt hatások körére, nem került sor hatásvizsgálat elvégzésére. A javaslatot konkrét tanulmányok, a tagállamokkal folytatott konzultáció, a nyilvános konzultáció és számos, az érdekelt felekkel folytatott célzott konzultáció alapján készítették el.
•Alapjogok
A javasolt tanácsi ajánlás tiszteletben tartja az EU által biztosított alapvető jogokat. Támogatja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapelveket, különösen a Charta 14. cikkében meghatározott, az oktatáshoz való jogot, a 13. cikkében meghatározott, a tudományos élet szabadásághoz való jogot, és a személyes adatok védelméhez való jogot, amelyet a 8. cikk rögzít.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Bár a kezdeményezés az EU költségvetéséből nem igényel további forrásokat, az ajánlásban szereplő intézkedések uniós, nemzeti és regionális szintű finanszírozási forrásokat fognak mozgósítani.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A végrehajtás támogatása érdekében a Bizottság arra tesz javaslatot, hogy a tagállamokkal együttműködve konkrét útmutatók, kézikönyvek vagy egyéb anyagok kerüljenek kidolgozásra, amelyeknek kutatási eredményeken, az egymástól való tanuláson és a bevált gyakorlatok azonosításán kell alapulniuk. A Bizottság a vonatkozó uniós nyomonkövetési és jelentéstételi rendszereken keresztül kíván jelentést tenni az ajánlás alkalmazásáról.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek bemutatása
A javasolt tanácsi ajánlás differenciált megközelítést javasol, amely figyelembe veszi az európai oktatási térségben létező minőségbiztosítási és elismerési rendszerek sokféleségét. Az ajánlások támogatják az erősebb, intézményalapú külső minőségbiztosítás felé történő fokozatos elmozdulást, valamint a bizalmon alapuló automatikus elismerés biztosítására irányuló további lépéseket. A felsőoktatásban már eddig elért eredményekre épül, de egy ambiciózusabb és EU irányította megközelítés révén.
A tanácsi ajánlás olyan intézkedéseket javasol, amelyeket a tagállamok a felsőoktatási rendszerek javítása érdekében hajthatnak végre. Az ajánlás ismerteti a Bizottság elkötelezettségét az iránt, hogy támogassa és kiegészítse a tagállamok e területen hozott intézkedéseit. Az ajánlást kísérő szolgálati munkadokumentum a javasolt tanácsi ajánlás alátámasztása érdekében ismerteti a legújabb kutatási eredményeket, valamint az európai érdekelt felek véleményét és tapasztalatait.
2024/0079 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS AJÁNLÁSA
egy európai felsőoktatási minőségbiztosítási és elismerési rendszerről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)A minőségbiztosítási rendszerek fontos szerepet játszanak az oktatásra vonatkozó minőségi sztenderdek meghatározásában, valamint a felsőoktatási rendszerek és intézmények közötti bizalomépítésben az európai oktatási térség egészében és azon túl. Ezek a rendszerek a transznacionális együttműködés kulcsfontosságú építőkövei. A kölcsönös bizalom alapját a minőség biztosítása jelenti, amely lehetővé teszi a szoros transznacionális együttműködést és a zökkenőmentes mobilitást.
(2)Oktatásuk minőségéért elsősorban a felsőoktatási intézmények felelősek, amelyeknek kulcsfontosságú intézményi prioritássá kell tenniük a legmagasabb szintű standardok elérését, és minőségbiztosítási stratégiákat és eljárásokat kell kidolgozniuk e cél elérése érdekében.
(3)Az európai felsőoktatási térség (EHEA) megszilárdításában alapvető lépés volt, hogy végrehajtásra kerültek a felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjei és irányelvei (ESG), így támogatva a minőségi kultúra kialakítását a felsőoktatási rendszerekben és intézményekben Európa-szerte; teljes körű megvalósításuk azonban még nem történt meg.
(4)Európa-szerte a társadalmak olyan dinamikus átalakuláson mennek keresztül, mint például a zöld és digitális átállás, amit a mesterséges intelligencia is fokoz. A felsőoktatási rendszereknek képesnek kell lenniük arra, hogy reagáljanak erre az átalakulásra. A minőségbiztosítási eljárásoknak támogatniuk kell a felsőoktatási intézményeket ebben az átalakulási folyamatban azáltal, hogy szakértői vizsgálatokat biztosítanak oktatási kínálatuk javítása érdekében.
(5)Foglalkozni kell a minőségbiztosítási eljárásokat dinamikusabbá, nemzetközibbé és a célnak megfelelőbbé tételével, ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy ezek a folyamatok továbbra is a legmagasabb minőségi sztenderdek biztosítására összpontosítsanak. A végzett hallgatóktól a tanulási- és karrierlehetőségeiket, valamint a tanulás során elsajátított készségeik relevanciáját illetően kapott visszajelzések az intézményi és rendszerszintű minőség és relevancia biztosításának értékes nyomonkövetési eszközét jelentik. Az európai pályakövetési kezdeményezés hozzájárult ahhoz, hogy a nyomon követés szisztematikusabbá és összehasonlíthatóbbá váljon.
(6)Az eltérő nemzeti minőségbiztosítási intézkedések még mindig bonyolulttá teszik a transznacionális együttműködést a felsőoktatásban, ami megakadályozza, hogy a felsőoktatási intézmények szövetségei közös oktatási programokat dolgozzanak ki, és korlátozza a felsőoktatási intézmények és a hallgatók oktatási lehetőségeit. A konkrét követelmények vagy sztenderdek néha inkább a folyamatra összpontosítanak, és nem kapcsolódnak egyértelműen a tanulási eredményekhez, ami korlátozza a minőségjavítás hatását.
(7)A felsőoktatási tanulmányi programok szintjén a nemzeti külső minőségbiztosítási követelmények általában különösen nagy kihívást jelentenek a különböző országok közötti közös oktatási lehetőségek megteremtése szempontjából. Ezek a minőségbiztosítási eljárások túl költségesek, túl hosszadalmasak és néha ellentmondásosak lehetnek, megakadályozva a felsőoktatási intézményeket abban, hogy kellő gyorsasággal reagáljanak a felmerülő igényekre, és új oktatási lehetőségeket alakítsanak ki a diákok számára.
(8)A meglévő eszközöket, például a közös programok minőségbiztosítására vonatkozó európai megközelítést (európai megközelítés) a felsőoktatási közösség és a tagállamok is nagyra értékelik, de végrehajtásuk az eltérő nemzeti megközelítések miatt továbbra is korlátozott.
(9)A hatékony európai felsőoktatási együttműködéshez szükséges kapcsolatok kiépítéséről szóló tanácsi ajánlás szerint az európai megközelítés alkalmazása fontos lépés ahhoz, hogy az egyes tanulmányi programok vizsgálata helyett egyre hangsúlyosabb szerepet kapjon az intézmények külső minőségbiztosítása.
(10)A közös programok az európai oktatási térség egyik meghatározó elemévé váltak, és a felsőoktatásban érdekelt valamennyi fél nagyra értékeli őket. A megfelelő minőségbiztosítási intézkedések előfeltételei annak, hogy ezeket a közös programokat Unió-szerte széles körben végre lehessen hajtani. A közösen létrehozott európai kritériumokon alapuló és nemzeti, regionális vagy intézményi szinten kiállított közös európai diploma létrehozása megoldást jelenthet a közös programok minőségbiztosításával és akkreditációjával kapcsolatban fennálló problémákra azáltal, hogy olyan keretet biztosítana, amelyet be lehetne építeni a tagállami jogszabályokba.
(11)A hatékony európai felsőoktatási együttműködéshez szükséges kapcsolatok kiépítéséről szóló ajánlással összhangban több tagállam fokozatosan egyre inkább az intézményalapú külső minőségbiztosítási rendszerek felé mozdul el. Az érdekelt felek gyorsabb megoldásokat szorgalmaztak, amelyek támogatják a felsőoktatási szövetségeik és más együttműködési modellek keretében vállalt kötelezettségeiket. A belső minőségbiztosítási rendszerek megerősítése fontos lépés lehet abba az irányba, hogy a legmagasabb minőségi sztenderdek biztosítása mellett fel lehessen gyorsítani a folyamatokat.
(12)A felsőoktatási intézmények szövetségei, például az európai egyetemek szövetségei a transznacionális együttműködés éllovasai. Ezek a szövetségek kötelezettséget vállalnak arra, hogy együttműködésüket magasabb szintre emelik azáltal, hogy olyan európai egyetemközi kampuszokat hoznak létre, ahol általánossá válik a közös oktatás. E kampuszok létrehozásának kulcsfontosságú lépéseként a szövetségek olyan belső minőségbiztosítási rendszereket építenek ki, amelyek biztosítják, hogy közös oktatási kínálatuk minősége a legmagasabb színvonalú legyen. Létre kell hozni egy olyan minőségbiztosítási keretet, amely lehetővé teszi számukra, hogy minőségbiztosítási rendszerük intézményközi szinten, a szövetségek valamennyi közös oktatási tevékenysége során kerüljön értékelésre, és ez megszilárdítsa e szövetségek identitását, továbbá biztosítékot nyújtson az érdekelt feleiknek és elősegítse a közös oktatást. Meghatározásra kerültek azok a kulcsfontosságú építőelemek, amelyek biztosítják az első lépéseket egy ilyen keret kidolgozásához.
(13)A képesítések és a külföldi tanulmányi időszakok automatikus kölcsönös elismerésére van szükség ahhoz, hogy – a képzett munkaerő cirkulációjának támogatása és a versenyképesség előmozdítása érdekében – a tanulási mobilitás mindenki számára valósággá váljon. A tagállamok a felsőfokú és a felső középfokú képesítések, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek automatikus kölcsönös elismeréséről szóló, 2018. évi tanácsi ajánlásban megállapodtak arról, hogy az egyik tagállam által kiadott, bizonyos szintű képesítés birtokosának joga van arra, hogy bármely másik tagállamban egy következő szintű felsőoktatási programban való részvételre külön elismerési eljárás nélkül jelentkezhessen. A megbízható minőségbiztosítási rendszerek képezik az automatikus elismerés biztosításához szükséges bizalom kiépítésének alapját.
(14)Ezen ajánlás támogatása érdekében és azért, hogy felgyorsítsa a folyamatot és a szükséges nemzeti reformokat, a Bizottság létre kíván hozni egy, a közös európai diplomával foglalkozó szakpolitikai laboratóriumot, amely a tagállamok, a felsőoktatási intézmények, a minőségbiztosítási/akkreditációs ügynökségek, a diákok képviselői, valamint a gazdasági és szociális partnerek részvételével működő szakértői csoport lesz. A kezdeményezés célja, hogy iránymutatást nyújtson a Bizottságnak és az érdekelt feleknek a közös európai diploma felé való elmozduláshoz és a felsőoktatási intézmények szövetségei intézményközi keretének megvalósításához. A folyamat támogatása és figyelemmel kísérése érdekében a szakpolitikai laboratórium szorosan együttműködne az Erasmus+ tekintetében az elismerés felgyorsításával foglalkozó csoportokkal.
(15)A Bizottság az európai felsőoktatási térséggel szinergiában, valamint a minőségbiztosítás és az elismerés terén érdekelt felekkel, köztük a tagállamokkal, az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartással, az E4-csoportot alkotó szervezetekkel, az európai nemzeti információs központok hálózatával és a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központokkal, a nemzeti képesítési keretrendszerek képviselőivel, valamint a gazdasági és szociális partnerekkel együttműködésben évente egy európai diplomával foglalkozó fórumot kíván létrehozni annak érdekében, hogy politikai szinten iránymutatást nyújtson és nyomon kövesse a közös európai diploma felé való elmozdulás terén – többek között a közös európai diplomával foglalkozó szakpolitikai laboratóriumon keresztül – elért eredményeket, valamint ezen ajánlás végrehajtását.
(16)A Bizottság támogatni kívánja az EQAR által kezelt, a külső minőségbiztosítási eredmények adatbázisának (DEQAR) továbbfejlesztését, az elismeréssel foglalkozó információs központok bevált gyakorlataira építve, amelyek az adatbázist az automatikus elismeréshez használják.
(17)A Bizottság továbbra is támogatni kívánja a pályakövetési gyakorlatok fejlesztését és előmozdítását a felsőoktatás minőségének és relevanciájának javítása, valamint az országok és intézmények közötti összehasonlításának és teljesítményértékelésének javítása érdekében.
(18)A Bizottság továbbra is meg kívánja osztani a tagállamokkal és a felsőoktatási közösség széles körével az olyan transznacionális együttműködési kezdeményezések során szerzett tapasztalatokat, mint az európai egyetemek szövetségei és az olyan programok, mint az Erasmus Mundus közös mesterképzések, a Marie Skłodowska-Curie (MSCA) közös doktori programok és a Digitális Európa program keretében finanszírozott speciális oktatási programok.
(19)A Bizottság arra kívánja ösztönözni a tagállamokat, hogy a Technikai Támogatási Eszközt használják fel arra, hogy személyre szabott technikai szakértelmet szerezzenek ahhoz, hogy megtervezzék és végrehajtsák a felsőoktatás területén szükséges, többek között a felsőoktatási intézmények irányítási és minőségbiztosítási mechanizmusainak javításában megnyilvánuló reformokat.
(20)A Bizottság támogatni kívánja a minőségbiztosítási ügynökségek közötti, teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulást.
(21)Ez az ajánlás teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, az intézményi autonómiát és a tudományos élet szabadságát, és végrehajtása a nemzeti körülményekkel összhangban és a tagállamokkal és az összes érdekelt féllel szoros együttműködésben fog történni:
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:
Az összes minőségbiztosítási rendszer javítása
1.Ajánlott, hogy a tagállamok:
a)fejlesszék a minőségbiztosítás erősítő dimenzióját a folyamatos fejlesztés előmozdítása, valamint a felsőoktatási intézményeken belüli transznacionális bizalom és elszámoltathatóság magas szintjének fenntartása érdekében;
b)biztosítsák, hogy a minőségbiztosítási rendszerek megfeleljenek annak a célnak, hogy reagálni tudjanak a felsőoktatást érintő kulcsfontosságú társadalmi és gazdasági fejleményekre. A felsőoktatási rendszerek különböző módokon foglalkozhatnak ezekkel a szempontokkal, például ösztönözhetik a felsőoktatási intézményeket, hogy e rendszereket vonják be belső minőségbiztosítási eljárásaikba, konkrét célkitűzéseket építsenek be a rendszeres külső minőségbiztosításukba, vagy végezzenek rendszerszintű célzott vagy tematikus minőségvizsgálatokat. Ezt a megközelítést az ESG-vel teljes összhangban kell végrehajtani, és az olyan témákra terjedhet ki, mint például:
i.a bolognai folyamat által meghatározott alapvető tudományos értékek előmozdítása és védelme;
ii.a tanítási és tanulási eredmények relevanciája a foglalkoztathatóság és a személyes fejlődés szempontjából, például a pályakövetés nyomán szerzett információkra vagy a szociális partnerekkel való szorosabb együttműködésre építve, beleértve a tantervek kidolgozását és a gyakornoki lehetőségek biztosítását;
iii.javítják-e a (teljes körű, diplomát nyújtó, vagy mikrotanúsítványokhoz vezető) programok a diákok és az élethosszig tanulók kompetenciáit (azaz a tudást, a készségeket és az attitűdöket) a kulcsfontosságú társadalmi és gazdasági prioritásokkal, például a zöld és digitális átállással kapcsolatban;
iv.az oktatás – többek között a szakképzés, a kutatás, az innováció és a társadalomnak nyújtott szolgáltatások – közötti releváns szinergiák;
v.inkluzív felsőoktatás, a bolognai folyamat meghatározása szerint, előmozdítva többek között a hozzáférhetőséget és a nemek közötti egyenlőséget, valamint a hallgatóközpontú tanulást és a jóllétet;
vi.vonzó és fenntartható tudományos életpályák és munkafeltételek;
vii.a nemzetközi együttműködés megerősítésére irányuló stratégiák;
c)a minőségbiztosítási eljárások költség-haszon elemzése alapján csökkentsék a felsőoktatási intézmények számára a külső minőségbiztosítási folyamatokhoz kapcsolódó munkaterhet, bürokráciát és költségvonzatokat;
d)biztosítsák, hogy a felsőoktatási intézmények és programok akkreditációjára és nyilvántartásba vételére vonatkozó döntések meghozatala átlátható és objektív módon, az ESG-vel összhangban történjen, megfelelő szakértői tanácsadással, valamint a felsőoktatási közösségnek – többek között a hallgatóknak és a személyzetnek – a minőségi kultúra előmozdításában való részvételével;
e)kövessék nyomon, hogy a minőségbiztosítási eljárások milyen mértékben vezetnek az oktatási szolgáltatások minőségének javulásához, és ösztönözzék a minőségbiztosítási ellenőrzéseknek egy széles körben beszélt nyelven történő közzétételét (akár intézményi, akár programszinten) a DEQAR-ban annak érdekében, hogy javuljon a felsőoktatás minőségének transznacionális átláthatósága;
f)gondoskodjanak arról, hogy az intézményalapú belső minőségbiztosítási rendszerek a felsőoktatási intézmények oktatási kínálatának teljes skáláját lefedjék. A mikrotanúsítványokhoz vezető oktatási szolgáltatások esetében használják referenciaként az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot célzó mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítést, valamint a mikrotanúsítványok kialakítására és kiadására vonatkozó uniós elveket.
g)támogassák a minőségbiztosítási ügynökségeket és ösztönözzék őket kölcsönös tanulási tevékenységek szervezésére, lehetővé téve a nemzeti felsőoktatási intézmények és minőségbiztosítási ügynökségek számára, hogy gyakorlataikat összehasonlítsák az európai oktatási térség más részeiből származókkal. Ez történhet teljesítmény-összehasonlítás révén, melynek köszönhetően a felsőoktatási intézmények és a minőségbiztosítási ügynökségek tanulhatnak más vezető felsőoktatási intézményektől, vagy az európai pályakövetés elemzésével.
Intézményközi minőségbiztosítási megközelítés kidolgozása a felsőoktatási intézmények szövetségei számára
2.Ajánlott, hogy a tagállamok dolgozzanak ki egy olyan európai keretet, amely lehetővé teszi, hogy a felsőoktatási intézmények minden olyan típusú szövetsége, amely fenntartható, hosszú távú együttműködésben vesz részt, és amely túlmutat az eseti vagy projektalapú együttműködésen – mint például az európai egyetemek szövetségei –, közös külső értékelésnek vesse alá a közös belső minőségbiztosítási intézkedéseket, amely értékelés kiterjed valamennyi együttes fellépésre vagy legalább a saját közös oktatási kínálatukra, például a közös programokra vagy a közös mikrotanúsítványokra. Ennek a munkának a következő intézkedéseket kell magában foglalnia:
a)együttműködés a minőségbiztosításban érdekelt felekkel a szóban forgó intézményközi minőségbiztosítási keret kidolgozása és tesztelése érdekében, az ezen ajánlás I. mellékletében foglalt építőelemek alapján, valamint az Erasmus+ által finanszírozott EUniQ és IMINQA projektek eredményeire építve;
b)az EQAR-ban nyilvántartott minőségbiztosítási ügynökségek számára annak lehetővé tétele, illetve arra való ösztönzése, hogy ezen intézményközi minőségbiztosítási keret alapján ilyen külső minőségbiztosítási értékelést végezzenek; valamint
c)az ilyen intézményközi minőségbiztosítási kereten alapuló minőségbiztosítási értékelés eredményeinek elismerése a nemzeti minőségbiztosítási rendszerekben, biztosítva, hogy a szövetség által lefedett valamennyi közös oktatási kínálatot minőségbiztosítottnak és akkreditáltnak tekintsék, anélkül, hogy további minőségbiztosítási követelményeknek kellene megfelelniük.
A külső minőségbiztosítás programalapú vagy kombinált megközelítésének rugalmasabbá tétele
3.Ajánlott, hogy a tagállamok:
a)elősegítsék a transznacionális együttműködést és a felsőoktatási rendszerek agilitását az alábbiak révén:
i.a felsőoktatási intézmények támogatása egy szilárd belső minőségbiztosítási folyamat bevezetésében vagy megerősítésében, valamint egy erős intézményi minőségi kultúra kialakításában, lehetővé téve ezáltal a külső minőségbiztosítás intézményalapú megközelítése felé történő elmozdulást;
ii.amint a felsőoktatási intézmények megbízható belső minőségbiztosítással rendelkeznek, a minőségbiztosítás intézményalapú megközelítése felé való elmozdulás, például azáltal, hogy a minőségbiztosítási ügynökségek általi kötelező programakkreditációt az új programok kezdeti akkreditációjára korlátozzák, és a belső minőségbiztosítási folyamat részeként saját magukat újraakkreditáló eljárásokat vezetnek be;
iii.a minőségbiztosítás bizonyítékokon alapuló szemléletének megerősítése, számos adat felhasználásával, beleértve a pályakövetésből származó adatokat is; és
iv.a külső minőségbiztosítás intézményalapú megközelítésére való áttérés során a társaktól való tanulás és a felsőoktatási intézmények kapacitásépítésének támogatása minőségi kultúrájuk megerősítése érdekében;
b)az európai megközelítés alkalmazásának lehetővé tétele és ösztönzése az alábbiak révén:
i.a nemzeti szinten hozzáadott minőségbiztosítási kritériumok vagy bármely más indokolatlan potenciális adminisztratív vagy szabályozási akadály megszüntetése;
ii.olyan támogató környezet megteremtése, amely iránymutatást és támogatást nyújt a minőségbiztosításban dolgozók számára;
iii.annak biztosítása, hogy az európai megközelítés alkalmazása ne jelentsen pénzügyi hátrányt a nemzeti szinten lefolytatott eljárásokhoz képest.
A közös európai diploma alapjainak megteremtése
4.Ajánlott, hogy a tagállamok:
a)tegyék lehetővé az EQAR-ban nyilvántartott minőségbiztosítási ügynökségek számára, hogy:
i.a II. mellékletben meghatározott európai kritériumoknak megfelelő, közös diplomát nyújtó programoknak odaítélhessék az európai diploma címet, amennyiben a külső minőségbiztosítás programalapú vagy kombinált megközelítésére van szükség;
ii.az intézményi szinten külső minőségbiztosítás hatálya alá tartozó felsőoktatási intézmények számára lehetővé tegyék, hogy a belső minőségbiztosításon és az európai kritériumoknak való megfelelésen alapuló, közös diplomát nyújtó programjaiknak odaítéljék az európai címet;
iii.az intézményközi szinten külső minőségbiztosítás hatálya alá tartozó felsőoktatási intézmények szövetségei számára lehetővé tegyék, hogy az I. mellékletben meghatározott elvekkel összhangban végzett intézményközi értékelésen és az európai kritériumoknak való megfelelésen alapuló, közös diplomát nyújtó programjaiknak európai címet adjanak;
b)működjenek együtt az EQAR-ral annak meghatározása céljából, hogy miként lehet kiegészíteni a nemzeti minőségbiztosítási ügynökségek munkájának rendszeres ESG-felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a közös programok megfeleljenek az európai kritériumoknak, és hozzák létre az európai kritériumoknak megfelelő és közös európai diploma odaítélésére jogosult programok jegyzékét.
Az automatikus elismerés végrehajtása
5.Ajánlott, hogy a tagállamok:
a)ösztönözzék és támogassák az automatikus elismerés végrehajtásának értékelését a felsőoktatási intézmények belső és külső minőségbiztosítási eljárásai révén;
b)a felsőoktatási intézményekkel és más érdekelt felekkel szoros együttműködésben dolgozzanak ki és adjanak egyértelmű iránymutatást a felsőoktatási intézményeknek arra vonatkozóan, hogy miként lehet különbséget tenni a hozzáféréshez szükséges képesítések automatikus elismerése és a felsőoktatási intézmények azon joga között, hogy döntést hozzanak az adott programra való felvételről. Rendszeresen vizsgálják felül ezeket az iránymutatásokat, az Erasmus+ akcelerátorcsapatok által az automatikus elismerés végrehajtása tekintetében végzett felülvizsgálatok eredményeire építve;
c)támogassák a felsőoktatási intézményeket abban, hogy a felvételi eljárások tekintetében tanulási eredményeken alapuló megközelítést alkalmazzanak, a konkrét tantervi tartalom helyett a képesítés szintjéhez kapcsolódó kompetenciákra összpontosítva;
d)működjenek együtt a felsőoktatási intézményekkel és az elismerésért felelős nemzeti szervekkel az elismerésről hozott döntések nyomon követése érdekében, javítva az adatgyűjtést és a bizonyítékokon alapuló szemléleteket mind intézményi, mind nemzeti és európai szinten;
e)támogassák a felsőoktatási intézményeket abban, hogy minden diplomát és mikrotanúsítványt olyan formátumban állítsanak ki, amely kompatibilis az európai digitális tanulási tanúsítvány (EDC) sztenderdjeivel, beleértve az európai tanulási modellt is, mivel tekintettel arra, hogy az EDC integrált módon ellenőrzi a hitelességet, valamint igazolja a minőségbiztosítást és az akkreditációt, az automatikus elismerés kulcsfontosságú tényezője;
f)ösztönözzék és támogassák az ENIC-NARIC központokban és felsőoktatási intézményekben dolgozó személyzet kapacitás- és hálózatépítését képzés és digitális eszközök révén, ideértve a mesterséges intelligenciát is, valamint biztosítsák az elismerési és minőségbiztosítási hatóságokkal való szoros együttműködést;
g)az ENIC-NARIC hálózattal és az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetséggel (ENQA) együttműködve támogassák az elismeréssel és minőségbiztosítással foglalkozó személyzet közötti szoros együttműködést.
6.Ajánlott, hogy a tagállamok a lehető leghamarabb kövessék ezeket az ajánlásokat a közös európai diploma felé vezető zökkenőmentes út lehetővé tétele érdekében. Felkérjük a tagállamokat, hogy az európai oktatási térség keretrendszerének munkastruktúráival összefüggésben rendszeresen tájékoztassák a Bizottságot az ezen ajánlás célkitűzéseinek támogatása érdekében a megfelelő szinten hozott intézkedésekről, mivel ezek alapvető lépések az európai oktatási térség megvalósítása és továbbfejlesztése felé.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.3.27.
COM(2024) 147 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
Javaslat
A TANÁCS AJÁNLÁSA
egy európai felsőoktatási minőségbiztosítási és elismerési rendszerről
{SWD(2024) 74 final}
I. MELLÉKLET
A felsőoktatási intézmények szövetségeire vonatkozó intézményközi minőségbiztosítási keret építőelemei
1.Bevezetés
A következő építőelemek szolgálnak alapul a felsőoktatási intézmények szövetségeire vonatkozó új, intézményközi minőségbiztosítási megközelítés teljes keretének kialakításához. Ezek az építőelemek az Erasmus+ által finanszírozott QA-FIT és IMINQA projektek eredményeire épülnek. Ezeket az építőelemeket a minőségbiztosításban érdekelt felekkel közösen dolgozták ki, és nem az a céljuk, hogy más minőségbiztosítási eljárásokat megkettőzzenek. Ezeket az építőelemeket a tagállamokkal és a felsőoktatásban érdekelt felekkel közösen fejlesztik tovább, és azok olyan önkéntes eszközként szolgálnak majd, amelyet a felsőoktatási intézmények szövetségei felhasználhatnak a közösen irányított tevékenységeik minőségének és hatékonyságának biztosítására.
2.Cél
A felsőoktatás minőségbiztosítására vonatkozó európai sztenderdek és irányelvek (ESG) elveivel összhangban a minőségbiztosítási értékelésnek ötvöznie kell az elszámoltathatóság és a javítás kettős célját, amelyek a következők:
a)hozzájárulni a szövetség minőségének a javításához és támogatni a szövetséget célkitűzéseinek elérésében; és
b)a szövetség számára lehetővé tenni, hogy bizonyítsa a közösen irányított tevékenységeinek minőségét.
Ennek eredményeként a szövetség által kiválasztott minőségbiztosítási ügynökség által elvégzendő értékelésnek:
a)el kell ismernie, hogy a felsőoktatási intézmények együttműködése ezen ajánlás értelmében szövetségnek minősül;
b)csökkentenie kell a szövetség adminisztratív terheit azáltal, hogy lehetővé teszi, hogy a közösen irányított tevékenységeket egy meghatározott érvényességi időszak alatt egyszer egy közösen végzett külső minőségbiztosítási eljárásnak vessék alá, ahelyett, hogy több nemzeti külső minőségbiztosítási rendszer hatálya alá tartoznának; és
c)meg kell könnyítenie a szövetségek által nyújtott közös oktatási kínálat, például a közös programok vagy mikrotanúsítványok minőségbiztosítását.
3.Általános elvek
A minőségbiztosítási ügynökségek által kidolgozott értékelési módszertannak:
a)tükröznie kell a szövetségek autonómiáját és sokszínűségét;
b)ösztönöznie kell a szövetségeket egy olyan közös belső minőségbiztosítási rendszer létrehozására, amely közös oktatási kínálatuk egészére kiterjed;
c)követnie kell a „csakis egyszer” elvet: a közös oktatási szolgáltatást az ugyanazon érvényességi időn belül csak egyszer szabad külső minőségbiztosítási eljárásnak alávetni; és
d)integrálnia kell az ESG valamennyi releváns részét, a közös programok minőségbiztosítására vonatkozó európai megközelítést, valamint adott esetben az ezen ajánlás II. mellékletében a közös európai diplomára vonatkozóan meghatározott európai kritériumokat.
4.Támogathatóság
Az értékelésnek nyitva kell állnia az európai felsőoktatási térség felsőoktatási intézményeinek valamennyi szövetsége előtt.
A szövetségnek rendelkeznie kell valamilyen formájú, szövetségi szintű belső minőségbiztosítással, amely magában foglalja a felelősségvállalást bizonyos közösen irányított tevékenységekért.
5.Alkalmazási kör
Az értékelésnek a szövetség belső minőségbiztosítási és minőségjavítási mechanizmusainak a hatékonyságára kell összpontosítania.
6.A szövetségnek meg kell határoznia és átláthatóvá kell tennie, hogy a közös oktatási kínálaton és tevékenységeken belül mi tartozik a közös, szövetségi szintű belső minőségbiztosítás hatálya alá. Legfőbb jellemzők
Az értékelésnek olyan sztenderdeken kell alapulnia, amelyek teljes mértékben magukban foglalják az ESG 1. részét.
A sztenderdeknek tartalmazniuk kell annak megerősítését is, hogy a szövetség belső minőségbiztosítása gondoskodik arról, hogy:
a)a szövetség által kínált közös oktatási programok megfeleljenek a közös programok minőségbiztosítására vonatkozó európai megközelítés sztenderdjeinek; és
b)a közös oktatási programok megfeleljenek az európai cím, illetve adott esetben a közös európai diploma megszerzéséhez szükséges európai kritériumoknak, amennyiben a szövetség úgy dönt, hogy ki kíván ilyet adni.
Az értékelést egy, az EQAR-ban szereplő és a szövetség által kiválasztott ügynökségnek kell elvégeznie.
Az értékelésnek olyan következetes módszertannal és eljárással kell rendelkeznie, amelyeket az ezen építőelemek alapján kidolgozandó teljes keretben kell meghatározni, és amelyeket az értékelést végző, az EQAR-ban szereplő ügynökségtől függetlenül kell alkalmazni.
A módszertannak biztosítania kell, hogy az egyes eljárások az egyes szövetségekhez igazodjanak, figyelembe véve a szövetség küldetését, összetételét (például méretét és földrajzi kiterjedését), valamint a közösen irányított tevékenységek körét.
7. Eredmények és következmények
Az értékelés eredményeképpen az EQAR-ban szereplő ügynökségnek döntést kell hoznia, amely lehet pozitív, vagy pozitív, de feltételekhez kötött, illetve negatív.
A pozitív értékelési döntés feljogosítja a szövetséget arra, hogy:
a)saját maga akkreditálja az értékelés tárgyát képező közös oktatási kínálatát, a közös programok minőségbiztosítására vonatkozó európai megközelítés alkalmazásával; és
b)használja az európai címet azon programok esetében, amelyek megfelelnek a közös európai diploma (cím) kritériumainak, és lehetőség szerint, valamint önkéntes alapon közös európai diplomát adjon ki.
A tagállamoknak az alábbiak szerint kell elismerniük a pozitív értékelési döntést:
a)az intézményi szintű nemzeti külső minőségbiztosítás esetében: mentesíteniük kell a további nemzeti minőségbiztosítási eljárások alól a közös oktatási kínálat minden olyan részét, amelyre közös belső minőségbiztosítás vonatkozik, és amely sikeresen átment az értékelésen; és
b)a program szintű nemzeti külső minőségbiztosítás esetében: mentesíteniük kell a további nemzeti minőségbiztosítási eljárások alól valamennyi olyan programot, amelyre közös belső minőségbiztosítás vonatkozik, és amely sikeresen átment az értékelésen.
II. MELLÉKLET
Az európai kritériumok meghatározzák a közös európai diploma és az európai cím legfontosabb jellemzőit. Garantálják a transznacionális programok és transznacionális diplomák legszigorúbb sztenderdjeinek a tiszteletben tartását, és megmagyarázzák, hogy azok miben különböznek a világ más részein kiadott diplomáktól.
A felsőoktatási intézményeknek jogukban állna kiadni a közös európai diplomát a meglévő nemzeti struktúrák (például a nemzeti minőségbiztosítási ügynökségek) értékelése alapján, amely megállapítaná, hogy a közös program megfelel-e valamennyi említett európai kritériumnak.
Az alábbiakban ismertetett, javasolt európai kritériumok egy rendkívül széles körű együttműködésen és tesztelésen alapulnak, amelyben az összes tagállamból több mint 140 felsőoktatási intézmény, 17 minisztérium és 20 nemzeti minőségbiztosítási ügynökség, diákszervezetek, valamint gazdasági és szociális partnerek vettek részt.
|
A közös európai diplomára vonatkozó kritériumok
|
EKKR-szintek
|
|
Transznacionális programszervezés és -irányítás
|
Részt vevő felsőoktatási
intézmények
|
A közös programot legalább két különböző tagállam legalább két felsőoktatási intézménye kínálja.
|
6, 7, 8
|
|
|
Transznacionális közös diplomák kiállítása
|
A közös programot az összes részt vevő felsőoktatási intézmény közösen alakítja ki és hajtja végre.
|
6, 7, 8
|
|
|
|
A közös program közös diploma kiadásához vezet.
|
6, 7, 8
|
|
|
|
A diákok közös oklevélmellékletet kapnak.
|
6, 7
|
|
|
|
A közös program az ECTS használati útmutatójával összhangban ismerteti a tanulási eredményeket és a krediteket.
|
6, 7
|
|
|
A közös programra vonatkozó közös megállapodások
|
A közös program közös politikákkal, eljárásokkal és/vagy intézkedésekkel rendelkezik, amelyek meghatározzák a tanterv tervezését és végrehajtását, valamint valamennyi szervezeti és adminisztratív kérdést.
A diákok képviselői részt vesznek a közös politikák és eljárások és/vagy intézkedések meghatározására irányuló döntéshozatali folyamatban.
|
6, 7, 8
|
|
|
Minőségbiztosítási intézkedések
|
A belső és külső minőségbiztosítás a felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjeivel és irányelveivel összhangban történik. A felsőoktatási intézményeket, a tanulmányi területet vagy a programot egy, az EQAR-ban szereplő ügynökség értékeli.
|
6, 7, 8
|
|
|
|
A közös program értékelése a közös programok minőségbiztosítására vonatkozó európai megközelítés sztenderdjei alapján történik.
|
6, 7, 8
|
|
|
Pályakövetés
|
A közös program a diplomások nyomon követését egy pályakövetési rendszeren keresztül végzi.
|
6, 7, 8
|
|
Tanulási tapasztalat
|
Diákközpontú tanulás
|
A közös programot úgy alakítják ki, fejlesztik folyamatosan és hajtják végre, hogy a diákok aktív szerepet vállaljanak a tanulási folyamatban. A diákok értékelése ezt a megközelítést tükrözi.
|
6, 7, 8
|
|
|
Interdiszciplinaritás
|
A közös program az interdiszciplinaritást elősegítő elemeket foglal magában.
|
6, 7, 8
|
|
|
A munkaerőpiachoz igazodás
|
A közös program ágazatközi elemek vagy tevékenységek beépítése és a transzverzális készségek fejlesztése révén igazodik a munkaerőpiaci követelményekhez.
|
6, 7, 8
|
|
|
Digitális készségek
|
A közös program a hallgatók haladó szintű digitális készségeinek fejlesztéséhez kapcsolódó, a közös program kapacitásaihoz és körülményeihez igazított komponenseket és fellépéseket tartalmaz, biztosítva a program hatókörével és tudományos fókuszával való összhangot.
|
6, 7, 8
|
|
|
Transznacionális kampusz – a szolgáltatásokhoz való hozzáférés
|
A program közös politikákat alkalmaz a hallgatók és a személyzet számára, hogy valamennyi részt vevő felsőoktatási intézményben ugyanolyan feltételek mellett férjenek hozzá a releváns szolgáltatásokhoz, mint az összes többi beiratkozott hallgató és a helyi alkalmazottak.
|
6, 7, 8
|
|
|
Rugalmas és integrált hallgatói mobilitás
|
A közös program mélyreható interkulturális tapasztalatot kínál, beleértve legalább 1 hallgatói fizikai mobilitási időszakot (amely több tartózkodásra is felosztható) egy vagy több partnerintézménynél, amely összesen legalább 60 ECTS-t jelent az EKKR 6. szintjén, illetve 30 ECTS-t az EKKR 7. szintjén. A közös program olyan politikát alkalmaz, amely alternatívákat kínál az utazni nem tudó diákok számára.
|
6, 7
|
|
|
|
A közös program mélyreható interkulturális tapasztalatot kínál, beleértve egy összesen legalább 6 hónapos fizikai mobilitást egy vagy több partnerintézménynél.
A közös program olyan politikát alkalmaz, amely alternatívákat kínál az utazni nem tudó diákok számára.
|
8
|
|
|
A diplomamunkák közös értékelése és közös felügyelete
|
A diplomamunkákat legalább két témavezető felügyeli, és értékelésüket olyan társtémavezetők vagy bizottság végzi, amelyek két különböző ország legalább két különböző intézményéből származnak.
|
8
|
|
Európai értékek
|
Demokratikus értékek
|
A közös program közös politikái előmozdítják és tiszteletben tartják a demokratikus értékeket.
|
6, 7, 8
|
|
|
Többnyelvűség
|
A közös program során minden diák legalább két különböző uniós nyelvet használ.
|
6, 7, 8
|
|
|
Inkluzivitás
|
A közös program a sokszínűség, az egyenlőség és a befogadás előmozdítása, valamint a hátrányos helyzetű diákok és személyzet támogatására irányuló testre szabott intézkedések elfogadása révén elkötelezi magát a széles körű részvétel biztosítása mellett.
|
6, 7, 8
|
|
|
|
A közös program vállalja, hogy tiszteletben tartja az Európai kutatói chartában foglalt elveket.
|
8
|
|
|
Zöld átállás
|
A közös program rendelkezik a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos szakpolitikákkal és fellépésekkel, és intézkedéseket hajt végre tevékenységei környezeti lábnyomának minimalizálása érdekében.
|
6,7, 8
|
III. MELLÉKLET
Fogalommeghatározások
Szövetség: az európai felsőoktatási intézmények olyan csoportja, amely olyan hosszú távú, transznacionális strukturális együttműködésbe lépett, amelyet a szövetség minden egyes tagjának a megfelelő, intézményi szintű döntéshozó szervei által jóváhagyott közös küldetésnyilatkozata is megerősít. Ez az együttműködés magában foglalja az irányítással kapcsolatos közös döntéshozatalt, és alapvető feladatként magában foglalja a közös oktatást. Ide tartoznak például az „Európai Egyetemek” kezdeményezés keretében finanszírozott felsőoktatási intézmények szövetségei.
Oktatási kínálat: a legtágabb értelemben vett felsőoktatási kínálat, beleértve a teljes körű, diplomát nyújtó programokat, a mikrotanúsítványt eredményező kurzusokat, valamint azokat az oktatási szolgáltatásokat, amelyek nem képezik a hivatalos diploma megszerzéséhez vezető program részét.
Értékelés: egy felsőoktatási intézmény vagy oktatási kínálat belső vagy külső minőségbiztosítási felülvizsgálata.
Közös program: a különböző felsőoktatási intézmények által koordinált és közösen kínált integrált tanterv, amely kettős/többszörös vagy közös diplomát eredményez.
Közös diplomát nyújtó program: olyan közös program, amely közös diplomát eredményez.
Közösen irányított tevékenységek: a szövetség és az azt alkotó felsőoktatási intézmények azon tevékenységei, amelyekről a szövetség úgy határozott, hogy a szövetség közös belső minőségbiztosítási rendszerének hatálya alá helyezi.
Minőségbiztosítás: egy felsőoktatási intézmény vagy minőségbiztosítási ügynökség által végzett belső és külső folyamatok, amelyek célja olyan tanulási környezet biztosítása, amelyben a programok tartalma, a tanulási lehetőségek és a létesítmények méltányosak és a célnak megfelelőek. A minőségbiztosítási tevékenységeknek az alábbi két céljuk van:
·Elszámoltathatóság: A minőségbiztosítási rendszerek biztosítják a felsőoktatási közösség és a nyilvánosság számára a felsőoktatási intézmény tevékenységeinek minőségét azáltal, hogy megfelelnek bizonyos sztenderdeknek. A minőségbiztosítási rendszer képezheti az alapját annak, hogy az intézmény megkapjon bizonyos jogokat, mint például: hallgatók toborzása, diplomák kiadása vagy állami finanszírozás megszerzése.
·Javítás: A minőségbiztosítási rendszerek emellett tanácsokkal és ajánlásokkal szolgálnak a felsőoktatási intézmények számára, illetve azokon belül arra vonatkozóan, hogy miként javíthatják a tevékenységüket.
A minőségbiztosítási rendszer elszámoltathatósága és javítása együttesen megteremti a felsőoktatási intézmény teljesítménye iránti bizalmat. Kulcsfontosságúak egy olyan minőségi kultúra kialakulásának elősegítéséhez, amely mindenki számára egyaránt fontos: a hallgatóktól és a személyzettől az intézmények vezetéséig és irányításáig. Ebben a dokumentumban a „minőségbiztosítás” kifejezés a folyamatos fejlesztési cikluson belüli valamennyi tevékenység – tehát mind az elszámoltathatósági, mind a javítási tevékenység – leírására szolgál.
a)Belső minőségbiztosítás: az a folyamat, amelyeket maguk a felsőoktatási intézmények végeznek. Ezeket általában a felsőoktatási intézmények minőségbiztosítási stratégiájának részeként dolgozzák ki, elismerve, hogy elsősorban maguk az intézmények felelősek kínálatuk minőségéért és minőségbiztosításáért.
b)Külső minőségbiztosítás: minőségbiztosítási ügynökségek által végzett folyamat.
c)A külső minőségbiztosítás intézményalapú megközelítése: az intézménynek kizárólag intézményi szinten kell külső minőségbiztosítási folyamaton keresztülmennie, amelynek célja, hogy felmérje az intézmény belső minőségbiztosítási folyamatainak hatékonyságát, valamint azt, hogy az intézmény minőségi kultúrája kellően fejlett-e ahhoz, hogy biztosítsa tanulási kínálatának magas színvonalát. Lehetővé teszi az intézmény számára, hogy programokat dolgozzon ki és hajtson végre anélkül, hogy programszinten külső minőségi felülvizsgálatra lenne szükség (ezt számos országban önakkreditálásnak nevezik).
d)A külső minőségbiztosítás programalapú megközelítése: minden egyes, egy vagy több felsőoktatási intézmény által kínált programot (vagy programcsoportot) külső minőségbiztosítási felülvizsgálatnak kell alávetni.
e)A külső minőségbiztosítás kombinált megközelítése: olyan helyzet, amikor egy felsőoktatási rendszer a külső minőségbiztosítás intézményalapú és programalapú megközelítését egyaránt alkalmazza. Ez a helyzet az EU legtöbb felsőoktatási rendszerében.