EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.3.14.
COM(2024) 128 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (vízumkódex) alapján a Bizottságra ruházott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazásról
1.Jogi háttér
Az Uniós Vízumkódex 51a. cikke 2019. augusztus 1-től kezdődő ötéves időtartamra felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a vízumdíjak összegének felülvizsgálata céljából. A Bizottságnak kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést kell készítenie a felhatalmazásról.
Annak értékelése, hogy szükség van-e a vízumdíjak felülvizsgálatára
Az Uniós Vízumkódex 16. cikkének (9) bekezdésével összhangban a Bizottságnak olyan objektív kritériumok alapján, mint az uniós szintű infláció és a tagállami köztisztviselők fizetése, értékelnie kell, hogy szükség van-e a vízumdíjak felülvizsgálatára. A jelentés ezt az értékelést is tartalmazza. Az értékelést adott esetben a vízumdíjaknak az Uniós Vízumkódex 51a. cikkével összhangban történő módosításáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak kell kísérnie.
A Bizottság első alkalommal a 2023. évi adatok alapján végezte el az értékelést, mivel az a rendelkezés, amely alapján háromévente értékelést kell végeznie, először 2020. február 2-án vált alkalmazandóvá.
Jelenlegi díjak és vízumkönnyítési megállapodások
Jelenleg a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem díja felnőttek (12 évesnél idősebbek) esetében 80 EUR, a 6 és 12 év közötti kérelmezők esetében pedig 40 EUR. A 6 évnél fiatalabb kérelmezők mentesülnek a vízumdíjak alól. Emellett a vízumkérelem kiszervezhető külső szolgáltatókhoz, akik a szokásos vízumdíj legfeljebb felének megfelelő szolgáltatási díjat számíthatnak fel (jelenleg 40 EUR).
Amennyiben a Tanács a 25a. cikk (5) bekezdésének b) pontja szerinti végrehajtási határozatot fogad el egy harmadik országnak a visszafogadás terén folytatott nem kielégítő együttműködése miatt, a 12 éves vagy annál idősebb kérelmezőknek 120 EUR vagy 160 EUR vízumdíjat kell fizetniük.
Emellett az EU vízumkönnyítési megállapodásokat kötött több harmadik országgal, amelyek közül négy még mindig hatályban van:
–Örményország: a vízumdíjat 35 EUR-ra csökkentették a felnőtt kérelmezők esetében, a 12 év alatti kérelmezők pedig mentesülnek annak megfizetése alól.
–Azerbajdzsán: a vízumdíjat 35 EUR-ra csökkentették a felnőtt kérelmezők esetében, a 12 év alatti kérelmezők pedig mentesülnek annak megfizetése alól.
–Belarusz: a vízumdíjat 35 EUR-ra csökkentették a felnőtt kérelmezők esetében, a 12 év alatti kérelmezők pedig mentesülnek annak megfizetése alól. (A megállapodás a belarusz kormány vagy hivatalos küldöttségek tagjai esetében részben felfüggesztésre került.)
–Zöld-foki-szigetek: a vízumdíjat a vízumkönnyítési megállapodás hatálya alá nem tartozó állampolgárok esetében szokásos díj 75 %-ára (azaz jelenleg 60 EUR-ra) csökkentették, a 12 év alatti kérelmezők pedig mentesülnek annak megfizetése alól.
A vízumdíj felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén történő emelése nem alkalmazandó az örmény, azerbajdzsán vagy belarusz kérelmezőkre, mivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus nem érinti a vonatkozó vízumkönnyítési megállapodásokban meghatározott vízumdíjakat. A Zöld-foki-szigetekkel kötött vízumkönnyítési megállapodás azonban rögzített összeg helyett a szokásos vízumdíj bizonyos százalékát irányozza elő, így a vízumdíj a zöld-foki-szigeteki állampolgárok esetében megváltozna.
További vízumkönnyítési megállapodások megkötésére került sor Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Grúziával, Moldovával, Montenegróval, Észak-Macedóniával, Szerbiával és Ukrajnával. Mivel azonban ezek az országok átkerültek az (EU) 2018/1806 vízumrendelet II. mellékletébe, állampolgáraiknak már nem kell vízumkérelmet benyújtaniuk, így a vízumkönnyítési megállapodások a gyakorlatban már nagyrészt nem relevánsak.
Az Oroszországi Föderációval megkötött vízumkönnyítési megállapodás Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját követően felfüggesztésre került.
2.A felülvizsgált vízumdíj kiszámítása
Az Uniós Vízumkódex 16. cikkének (9) bekezdésével összhangban az Európai Bizottság háromévente értékeli a vízumdíjakat, olyan objektív kritériumok figyelembevételével, mint az uniós inflációs ráta és a tagállami köztisztviselők fizetése.
A díjfelülvizsgálati mechanizmus célja annak felmérése, hogy a tagállamok mekkora költségnövekedéssel szembesülnek a vízumkérelmek feldolgozása során világszerte. A személyzeti kiadások mellett a fő költségelemek az ingatlanokhoz, a berendezésekhez és a szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, különösen az informatika területén. A személyzeti költségek növekedése a nemzeti köztisztviselők fizetése révén mérhető fel, az uniós inflációs ráta figyelembevételének célja pedig az, hogy tükrözze a többi összetevő költségnövekedését.
Bár a Bizottság a díj felülvizsgálatának kiszámításakor további mutatókat is alkalmazhatna, ezt már korai szakaszban elvetette. Megvizsgálta például, hogy a számítást ki kellene-e egészíteni egy helyspecifikus inflációs összetevővel, mivel a vízumok feldolgozására legnagyobb számban az Európai Unión kívül kerül sor. Ezért a tagállamok költségeit nemcsak az EU-n belüli infláció befolyásolja, hanem különböző módon az egyes tagállamok konzuli helyszínein tapasztalható infláció is. A helyspecifikus inflációs összetevő beépítése azonban a világ több száz városára vonatkozó adatokat igényelt volna, és azt a kérdést vetette volna fel, hogy hogyan határoznák meg a megfelelő helyspecifikus súlyokat. Mivel a tagállamok rendkívül eltérő méretű és földrajzi kiterjedésű konzuli hálózattal rendelkeznek, ez a tagállamokkal való bánásmód terén is potenciális egyenlőtlenségeket eredményezett volna.
Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy a számítást az Uniós Vízumkódexben kifejezetten említett két mutatóra, nevezetesen az uniós inflációs ráta és a tagállami köztisztviselők fizetésének súlyozott átlagára korlátozza.
2.1.Infláció
Az Uniós Vízumkódexnek megfelelően a Bizottság az Eurostat által közzétett uniós inflációs rátát, azaz a harmonizált fogyasztói árindexet (HICP) használja. Az éves inflációs ráta kiszámítása a következőképpen történik:
A fenti számítás alapján a következő adatokat kapjuk:
|
|
2020–2021
|
2021–2022
|
2022–2023
|
|
N. év június
|
106,31
|
108,65
|
119,03
|
|
N+1. év június
|
108,65
|
119,03
|
126,69
|
|
Éves inflációs ráta
|
2,2 %
|
9,6 %
|
6,4 %
|
2.2.A tagállami köztisztviselők vásárlóerejének mutatója
A tagállami köztisztviselők fizetése vásárlóerejének súlyozott átlaga a következőképpen került kiszámításra (részletes számítás a mellékletben található):
a)a nettó reálbér N. év és N+ 1. év közötti alakulása az egyes tagállamokban (= a vásárlóerő alakulása), megszorozva az egyes tagállamoknak a teljes uniós GDP-ben képviselt súlyával. Súlyozó tényezőként a vásárlóerő-paritásban kifejezett GDP-nek az EU teljes GDP-jéhez viszonyított részarányát kell figyelembe venni. A tagállami nettó reálbérek mutatóját és a megfelelő GDP-súlyokat az Eurostat évente októberben teszi közzé, és az előző év júliusáig terjedő időszakra vonatkoznak.
b)A teljes uniós szintű bérmutató az egyes tagállamok GDP-vel súlyozott mutatóinak összegeként kerül kiszámításra.
2.3.A vízumdíj kiigazításának mutatója
Minden egyes éves időszakra vonatkozóan kiszámításra került egy átfogó mutató, amely a két tényező alakulását tükrözi. Ezt a mutatót ugyanúgy számítják ki, mint az uniós köztisztviselők javadalmazásának éves kiigazítását, amely az inflációs mutatót ötvözi a nemzeti köztisztviselők vásárlóerejének alakulására vonatkozó mutatóval
:
Ennek alapján a következő vízumdíjkiigazítás számítható ki:
|
|
Inflációs ráta
|
A bérek vásárlóerejének mutatója
|
A vízumdíj kiigazításának mutatója
|
Kiigazított vízumdíj (EUR)
|
|
Kezdeti helyzet
|
|
|
|
80,00
|
|
2020–2021
|
2,2 %
|
0,2 %
|
2,4 %
|
81,92
|
|
2021–2022
|
9,6 %
|
–4,6 %
|
4,6 %
|
85,69
|
|
2022–2023
|
6,4 %
|
–1,7 %
|
4,6 %
|
89,63
|
|
(díjak EUR-ban)
|
Csökkentett összegű vízumdíj gyermekek esetében
|
A Zöld-foki-szigetek állampolgáraira vonatkozó vízumkönnyítési megállapodás szerinti vízumdíj
|
Az (1) tanácsi végrehajtási határozat miatt megemelt vízumdíj
|
A (2) tanácsi végrehajtási határozat miatt megemelt vízumdíj
|
|
Kezdeti helyzet
|
40,00
|
60,00
|
120,00
|
160,00
|
|
2020–2021
|
40,96
|
61,44
|
122,88
|
163,84
|
|
2021–2022
|
42,84
|
64,26
|
128,53
|
171,38
|
|
2022–2023
|
44,81
|
67,22
|
134,44
|
179,26
|
A „kiindulási” év 2020, mivel ez az év, amikor a vízumdíj felülvizsgálatára szolgáló jelenlegi mechanizmus alkalmazandóvá vált.
3.Értékelés és hatás
A díjmódosítás kiszámításának eredményeként a díj felnőttek esetében 80 EUR-ról 90 EUR-ra, gyermekek esetében pedig 40 EUR-ról 45 EUR-ra, valamint 120 EUR-ról 135 EUR-ra vagy 160 EUR-ról 180 EUR-ra emelkedik, amennyiben a Tanács végrehajtási határozatot fogadott el a 25a. cikk (5) bekezdésének b) pontja alapján a visszafogadás terén folytatott nem kielégítő együttműködés miatt. A vonatkozó vízumkönnyítési megállapodás értelmében a Zöld-foki-szigetek állampolgáraira vonatkozó díj 60 EUR-ról 67,50 EUR-ra emelkedne. A külső szolgáltatók által felszámított maximális szolgáltatási díj 40 EUR-ról 45 EUR-ra nőne. Ez három év alatt összességében 12,5 %-os díjemelésnek felel meg.
Belső számítások alapján a vízumdíj 12,5 %-os emelése a tagállamok számára összesen mintegy 71 millió EUR összegű többletbevételt eredményezne.
A Bizottság megvizsgálta a nem uniós országok és területek által a vízumszolgáltatásokért felszámított díjakat, és ennek alapján mérlegelte, hogy helyénvaló-e a vízumdíjakat módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktust elfogadni. A legtöbb nagy célországhoz képest a schengeni vízum ára még mindig viszonylag alacsony. Az Egyesült Államok például a közelmúltban 160 USD-ről 185 USD-re emelte vízumdíját, ami 15 %-os vízumdíj-emelésnek felel meg.
|
Ország
|
A díj összege nemzeti pénznemben
|
A díj hozzávetőleges összege EUR-ban
|
|
USA
|
185 (USD)
|
172
|
|
UK
|
115–771 az érvényesség hosszától függően (GBP)
|
135–900
|
|
Kanada
|
100 + 85 biometrikus díj (CAD)
|
130
|
|
Ausztrália
|
190 (AUD)
|
117
|
|
Új-Zéland
|
211, nem számítva az idegenforgalmi adót (NZD)
|
120
|
|
Japán
|
3000 egyszeri beutazás
6000 többszöri beutazás (JPY)
|
19
38
|
Tekintettel az elmúlt években kialakult inflációs környezetre és arra a költségnövekedésre, amelyet a tagállamok kényszerültek viselni, a Bizottság úgy véli, hogy a kiszámított díjemeléseket tovább kell hárítani a vízumkérelmezőkre. Ezért a Bizottság e jelentéssel párhuzamosan felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el az új vízumdíjak hatályba léptetése érdekében.
A vízumdíj 12,5 %-os emelése várhatóan a tagállamok vízumbevételeinek közel 12,5 %-os növekedését eredményezi.
Az (EU) 2019/1155 rendelet (7) preambulumbekezdése szerint ezt a többletbevételt arra kell felhasználni, hogy elegendő forrás – többek között személyzet – álljon rendelkezésre a vízumkérelmeknek az Uniós Vízumkódex 23. cikkében meghatározott 15 napos határidő és az uniós polgárok családtagjai számára a 2004/38/EK irányelvben előírt gyorsított eljárás betartásával történő feldolgozásához. Továbbá annak elősegítésére kell fordítani, hogy az Uniós Vízumkódex 9. cikkében előírtak szerint két héten belül biztosítani lehessen a vízumkérelem benyújtásához szükséges időpontot.
Számos harmadik országban nehéz időpontot foglalni a schengeni vízumkérelem benyújtására, mivel a kérelmezők gyakran csak az Uniós Vízumkódexben előírt kéthetes határidőn túl tudnak személyes meghallgatásra időpontot foglalni. Ez azt is megakadályozhatja, hogy az uniós polgárok családtagjai igénybe vegyék a 2004/38/EK irányelvben előírt gyorsított eljárást. A jelenlegi helyzet rontja az EU-ról külföldön kialakult képet és az egyes partnerekkel fennálló kapcsolatait, ezért azt kezelni kell.
A Bizottság mérlegelte a vízumdíj módosításának gazdasági hatását, mivel azok az állampolgárok, akik vízumot kapnak és bármilyen célból a schengeni térségbe utaznak, gazdasági tőkét visznek magukkal, és hozzájárulnak a helyi gazdaságokhoz. A 12,5 %-os vagy 10 EUR-s minimális növekedés nem tekinthető visszatartó erejűnek a vízumkérelmezők számára, tekintettel arra, hogy a schengeni térségbe való utazás vagy az utazás alatti szállásköltségek viszonylag magasabbak. A Bizottság ugyanezt a következtetést vonta le 2018-ban, a legutóbbi vízumdíjemelést megelőzően. Így feltehetően nem következik be negatív gazdasági hatás, különösen az idegenforgalom vagy a vállalkozások esetében, és a Bizottság nem vár jelentős hatást a vízumkérelmezők száma tekintetében sem.
4.Jelentés a hatáskör-átruházásról
A felhatalmazás 2019. évi bevezetése óta ez az első alkalom, hogy a Bizottság a felhatalmazással élve felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a vízumdíjak felülvizsgálatáról. A Bizottság problémamentesen gyakorolhatta a társjogalkotók szándékának megfelelő felhatalmazást, és ennek során az Uniós Vízumkódexben kifejezetten felsorolt objektív mutatókra (uniós inflációs ráta és a tagállami köztisztviselők béreinek súlyozott átlaga) szorítkozott. Az Eurostat időben rendelkezésre bocsátotta a szükséges adatokat, ami lehetővé tette a Bizottság számára annak értékelését, hogy helyénvaló-e a vízumdíj felülvizsgálata. A Bizottság élt az átruházott hatáskörrel, hogy a számítások eredményeivel összhangban meghatározza az új vízumdíjakat.
A Bizottság nem látja akadályát annak, hogy az Uniós Vízumkódex 51a. cikkének (2) bekezdése értelmében megtörténjen a felhatalmazás hallgatólagos meghosszabbítása, ami azt jelentené, hogy a Bizottság 2026/27-ben újra mérlegelné a vízumdíjak összegének felülvizsgálatát.
5.Következtetés
A fenti módszertan és értékelés alapján a Bizottság e jelentéssel együtt felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amely 12,5 %-kal emeli a vízumdíjakat, vagyis a felnőttek ezentúl 90 EUR összegű díjat fizetnek.
A Bizottság továbbá megragadja az alkalmat, hogy emlékeztesse a tagállamokat az (EU) 2019/1155 rendelet (7) preambulumbekezdésére, valamint a módosított Uniós Vízumkódex 9. cikkére, és felszólítja a tagállamokat, hogy az újonnan generált bevételeket használják fel az erőforrások – többek között személyzet – növelésére, hogy fokozzák a konzulátusok vízumfeldolgozási kapacitásait és csökkentsék a kérelmezők várakozási idejét, megszüntetve azokat a helyzeteket, amikor nem tartják be az Uniós Vízumkódexben meghatározott határidőket és a 2004/38/EK irányelvben az uniós polgárok családtagjai esetében előírt gyorsított eljárást.
Ez a jelentés az Uniós Vízumkódex 51a. cikkének (2) bekezdése szerinti jelentéstételi kötelezettségnek is eleget tesz. A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács figyelmébe ajánlja ezt a jelentést.
Melléklet – A bérekre (vásárlóerőre) vonatkozó mutató kiszámítása
2020–21
|
Tagállam
|
Nettóreálbér-mutató
|
A GDP súlya vásárlóerő-egységben (EU27=100)
|
A teljes értékre gyakorolt hatás
|
|
|
|
|
|
|
BE
|
–2,3 %
|
3,0 %
|
–0,1 %
|
|
BG
|
10,4 %
|
0,8 %
|
0,1 %
|
|
CZ
|
6,2 %
|
2,2 %
|
0,1 %
|
|
DK
|
–0,4 %
|
1,8 %
|
0,0 %
|
|
DE
|
0,1 %
|
22,6 %
|
0,0 %
|
|
EE
|
12,5 %
|
0,3 %
|
0,0 %
|
|
IE
|
0,3 %
|
2,4 %
|
0,0 %
|
|
EL
|
–0,6 %
|
1,5 %
|
0,0 %
|
|
ES
|
–0,5 %
|
9,1 %
|
0,0 %
|
|
FR
|
–0,8 %
|
15,7 %
|
–0,1 %
|
|
HR
|
2,3 %
|
0,6 %
|
0,0 %
|
|
IT
|
–1,3 %
|
12,5 %
|
–0,2 %
|
|
CY
|
–0,7 %
|
0,2 %
|
0,0 %
|
|
LV
|
0,8 %
|
0,3 %
|
0,0 %
|
|
LT
|
0,7 %
|
0,5 %
|
0,0 %
|
|
LU
|
–3,3 %
|
0,4 %
|
0,0 %
|
|
HU
|
1,7 %
|
1,6 %
|
0,0 %
|
|
MT
|
5,0 %
|
0,1 %
|
0,0 %
|
|
NL
|
0,2 %
|
5,2 %
|
0,0 %
|
|
AT
|
–0,9 %
|
2,5 %
|
0,0 %
|
|
PL
|
3,8 %
|
6,5 %
|
0,2 %
|
|
PT
|
1,2 %
|
1,8 %
|
0,0 %
|
|
RO
|
–1,9 %
|
3,1 %
|
–0,1 %
|
|
SI
|
–1,1 %
|
0,4 %
|
0,0 %
|
|
SK
|
6,2 %
|
0,9 %
|
0,1 %
|
|
FI
|
0,6 %
|
1,4 %
|
0,0 %
|
|
SE
|
0,0 %
|
2,8 %
|
0,0 %
|
A 2020–21-es időszakra vonatkozó teljes mutató: 0,2 %
2021–22
|
Tagállam
|
Nettóreálbér-mutató
|
A GDP súlya vásárlóerő-egységben (EU27=100)
|
A teljes értékre gyakorolt hatás
|
|
|
|
|
|
|
BE
|
–3,3 %
|
3,2 %
|
–0,1 %
|
|
BG
|
–9,6 %
|
0,8 %
|
–0,1 %
|
|
CZ
|
–11,3 %
|
2,2 %
|
–0,2 %
|
|
DK
|
–6,6 %
|
1,7 %
|
–0,1 %
|
|
DE
|
–5,5 %
|
22,2 %
|
–1,2 %
|
|
EE
|
–18,4 %
|
0,3 %
|
–0,1 %
|
|
IE
|
–0,9 %
|
2,5 %
|
0,0 %
|
|
EL
|
–10,4 %
|
1,5 %
|
–0,2 %
|
|
ES
|
–8,1 %
|
8,9 %
|
–0,7 %
|
|
FR
|
0,2 %
|
15,8 %
|
0,0 %
|
|
HR
|
–8,1 %
|
0,6 %
|
0,0 %
|
|
IT
|
1,0 %
|
12,6 %
|
0,1 %
|
|
CY
|
–5,9 %
|
0,2 %
|
0,0 %
|
|
LV
|
–9,8 %
|
0,3 %
|
0,0 %
|
|
LT
|
–10,7 %
|
0,6 %
|
–0,1 %
|
|
LU
|
–5,3 %
|
0,4 %
|
0,0 %
|
|
HU
|
–9,5 %
|
1,6 %
|
–0,2 %
|
|
MT
|
–3,3 %
|
0,1 %
|
0,0 %
|
|
NL
|
–4,3 %
|
5,2 %
|
–0,2 %
|
|
AT
|
–5,9 %
|
2,4 %
|
–0,1 %
|
|
PL
|
–10,9 %
|
6,6 %
|
–0,7 %
|
|
PT
|
–6,1 %
|
1,7 %
|
–0,1 %
|
|
RO
|
–8,1 %
|
3,1 %
|
–0,3 %
|
|
SI
|
–7,4 %
|
0,4 %
|
0,0 %
|
|
SK
|
–6,5 %
|
0,8 %
|
–0,1 %
|
|
FI
|
–5,5 %
|
1,4 %
|
–0,1 %
|
|
SE
|
–4,3 %
|
2,9 %
|
–0,1 %
|
A 2021–22-es időszakra vonatkozó teljes mutató: –4,6 %
2022–23
|
Tagállam
|
Nettóreálbér-mutató
|
A GDP súlya vásárlóerő-egységben (EU27=100)
|
A teljes értékre gyakorolt hatás
|
|
|
|
|
|
|
BE
|
6,1 %
|
3,1 %
|
0,0 %
|
|
BG
|
0,1 %
|
0,9 %
|
0,0 %
|
|
CZ
|
–8,5 %
|
2,2 %
|
–0,2 %
|
|
DK
|
–0,1 %
|
1,8 %
|
0,0 %
|
|
DE
|
–3,0 %
|
21,9 %
|
–0,7 %
|
|
EE
|
–2,6 %
|
0,3 %
|
0,0 %
|
|
IE
|
2,8 %
|
2,7 %
|
0,1 %
|
|
EL
|
–1,3 %
|
1,6 %
|
0,0 %
|
|
ES
|
2,2 %
|
9,1 %
|
0,2 %
|
|
FR
|
–2,0 %
|
15,5 %
|
–0,3 %
|
|
HR
|
4,2 %
|
0,6 %
|
0,0 %
|
|
IT
|
–5,3 %
|
12,8 %
|
–0,7 %
|
|
CY
|
4,1 %
|
0,2 %
|
0,0 %
|
|
LV
|
11,5 %
|
0,3 %
|
0,0 %
|
|
LT
|
–4,6 %
|
0,6 %
|
0,0 %
|
|
LU
|
2,9 %
|
0,4 %
|
0,0 %
|
|
HU
|
–8,7 %
|
1,7 %
|
–0,1 %
|
|
MT
|
–2,4 %
|
0,1 %
|
0,0 %
|
|
NL
|
0,2 %
|
5,2 %
|
0,0 %
|
|
AT
|
0,5 %
|
2,5 %
|
0,0 %
|
|
PL
|
–1,4 %
|
6,7 %
|
–0,1 %
|
|
PT
|
2,2 %
|
1,8 %
|
0,0 %
|
|
RO
|
–0,6 %
|
3,3 %
|
0,0 %
|
|
SI
|
3,4 %
|
0,4 %
|
0,0 %
|
|
SK
|
0,0 %
|
0,8 %
|
0,0 %
|
|
FI
|
–0,9 %
|
1,4 %
|
0,0 %
|
|
SE
|
–4,6 %
|
2,8 %
|
–0,1 %
|
A 2022–23-as időszakra vonatkozó teljes mutató: –1,7 %