EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.10.25.
COM(2024) 121 final/2
CORRIGENDUM
This document corrects document COM(2024) 121 final of 18.3.2024
Concerns all language versions
To amend the errors in Section 2.4, amend footnotes 7 and 67, delete previous footnote 61 and delete one sentence in Section 2.3
The text shall read as follows:
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
Az új európai innovációs menetrend végrehajtásáról
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
Az új európai innovációs menetrend végrehajtásáról
1.Bevezetés – Az új európai innovációs menetrend alkalmazása
1.1. A jelentés célja
Az új európai innovációs menetrendről szóló bizottsági közlemény() elfogadására 2022. július 5-én került sor. Az új európai innovációs menetrend célja, hogy Európát a deep tech innováció új hullámának élvonalába emelje, miközben a sürgető társadalmi kihívások kezelésére új technológiákat fejleszt ki és juttat piacra. A deep tech innováció a legmodernebb tudományokban, technológiákban és műszaki tudományokban gyökerező innováció. Ez a fajta innováció gyakran ötvözi a fizika, a biológia és a digitális szféra eredményeit, és lehetőséget kínál arra, hogy a globális kihívásokra átalakító erejű megoldásokat lehessen adni.
Annak érdekében, hogy a legjobb környezetet lehessen biztosítani a deep tech innováció európai fellendüléséhez és az innovatív vállalkozások növekedéséhez, az új európai innovációs menetrend 25 intézkedést vázol fel az alábbi öt kiemelt területen: 1. a növekvő innovatív vállalkozások finanszírozása; 2. az innováció előmozdítása kísérleti terek és közbeszerzések révén; 3. az európai innovációs ökoszisztémák innovációjának Unió-szerte történő felgyorsítása és megerősítése, valamint az innovációs szakadék kezelése; 4. tehetségek támogatása, vonzása és megtartása; 5. a szakpolitikai döntéshozatali eszközök javítása.
Amint az az új európai innovációs menetrend következtetéseiben szerepel, „A Bizottság 2024-ig nyomon követi az e közleményben meghatározott intézkedések előrehaladását és hatását, és erről jelentést tesz, szorosan együttműködve a tagállamoknak az Európai Innovációs Tanács (EIC) fórumán részt vevő képviselőivel.” Ez a jelentés teljesíti ezt a kötelezettségvállalást, a különböző intézkedések jelenlegi állására és eredményeire összpontosít, a hatásuk teljes körű értékeléséhez pedig hosszabb időre lesz szükség. A Bizottság az elindítása óta rendszeresen naprakész tájékoztatást tett közzé az új európai innovációs menetrend előrehaladásáról az Europa honlap erre a célra szolgáló oldalán(). Rendszeres naprakész tájékoztatást kaptak a következők is: a tagállamok és a Horizont Európa társult országai az EIC-fórum() ülésein, az EIC-testület, a Horizont Európa programbizottságának megfelelő formációja, valamint az uniós intézmények és szervek().
18 hónappal az elfogadást követően az új európai innovációs menetrendben bejelentett mind a 25 alapvető intézkedés lezárult vagy folyamatban van. Emellett az új európai innovációs menetrend elfogadása óta a Bizottság vagy más uniós intézmények számos további intézkedést hoztak az új európai innovációs menetrend támogatására. Végezetül, a tagállamok és a társult országok az EIC-fórum keretében több mint 200 olyan kezdeményezést jelentettek be(), amelyek jogalkotási intézkedésekkel, szakpolitikai kezdeményezésekkel vagy finanszírozási rendszerekkel támogatják az új európai innovációs menetrendet nemzeti szinten. Ez a jelentés ezekre a támogató intézkedésekre is hoz példákat.
Az elért eredmények, valamint a változó európai és globális környezet alapján ez a jelentés meghatározza az új európai innovációs menetrend végrehajtásának következő lépéseit.
1.2. Változó európai és globális környezet
Az innovációs környezet gyors és folyamatos átalakuláson megy át, és az új európai innovációs menetrend elfogadása óta mind a globális, mind az európai környezet jelentősen megváltozott.
Globális szinten a főbb gazdasági szereplők jelentősen fokozták a hazai innovációt támogató beruházásokat és kezdeményezéseket. Az Egyesült Államok elfogadta mind az infláció csökkentéséről szóló jogszabályt, amely közel 400 milliárd USD összegű beruházást irányoz elő zöld és digitális projektekbe(), mind a CHIPS-ről és a tudományról szóló jogszabályt (280 milliárd USD értékben) a félvezetők területén. Az USA emellett az ország egész területén támogatja az innovációs központokat, és terjeszti az úgynevezett ARPA-modellt() a közlekedési infrastruktúra, az energia és az egészségügy innovációjának fellendítése érdekében. Kína szintén jelentős erőfeszítéseket tesz az innováció előmozdítására, például a „Made in China 2025” kezdeményezés révén. Az elmúlt években a magas jövedelmű országok (például Szaúd-Arábia) és a feltörekvő közepes jövedelmű országok (például Indonézia, Törökország, India, Vietnám, Brazília, a Fülöp-szigetek és Irán) mind javították pozíciójukat a globális innovációs mutató rangsorában().
Ezek a fejlemények megnyitják az utat az olyan kulcsfontosságú technológiák terén betöltött globális technológiai vezető szerep megerősítéséhez vagy megkérdőjelezéséhez, mint az akkumulátorok, a hidrogén, a fotovoltaikus energia, a szélenergia, az űr- és meghajtási technológiák, a kvantum és a csipek. Ezzel összefüggésben a versenyképesség fokozásához, a zöld és digitális átállás felgyorsításához, valamint a nyitott stratégiai autonómia() és a gazdasági biztonság biztosításához kapcsolódó növekvő és egymással összefüggő kihívások arra késztették az EU-t, hogy az új európai innovációs menetrend elfogadását követően új kezdeményezéseket és eszközöket indítson. Ezek között megemlítendő a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv(), illetve az annak keretében indított olyan konkrét kezdeményezések, mint a „nettó zéró” iparról szóló jogszabály() vagy a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály(), valamint az európai gazdaságbiztonsági közlemény(). A társjogalkotók azzal a céllal fogadták el 2023-ban a csipekről szóló európai jogszabályt(), 2024 februárjában pedig a Stratégiai Technológiák Európai Platformját (STEP)(), hogy fellendítsék a kritikus technológiákba irányuló beruházásokat Európában. 2024 februárjában új kezdeményezés került elfogadásra az ipari vezető szerephez szükséges fejlett anyagok() terén is. E kezdeményezések mindegyike hangsúlyozza az innováció, többek között a deep tech innováció fontosságát, mivel az kulcsfontosságú szerepet játszik a jövőbeli és a kialakulóban lévő ellátási láncokban, amint azt a Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló, 2023. szeptemberi beszédében() kiemelte.
2.Az új európai innovációs menetrendben foglalt intézkedések végrehajtásának állása az öt kiemelt területen
2.1.Finanszírozás a növekvő innovatív deep tech vállalkozások számára
E kiemelt területen az új európai innovációs menetrend arra törekszik, hogy felszámolja azokat az akadályokat, amelyek gátolják a beruházásokat és a növekedést a növekvő innovatív deep tech vállalkozások esetében. Tőkeigényes jellegük, az információs aszimmetria (a befektetők kevésbé tájékozottak, mint a deep tech területén dolgozók) és a hosszú átfutási idők() miatt a deep tech startupoknak jelentős tőkebefektetésre van szükségük ahhoz, hogy teljes mértékben kiaknázhassák a bennük rejlő lehetőségeket. Az európai tőkepiacok azonban, amelyeket a banki hitelezéstől való függőség jellemez, továbbra sem jól tájékozottak technológiai szempontból, nem rendelkeznek nagy tőkekínálatot biztosító, széles befektetői bázissal, vagy nincsenek kellőképpen összekapcsolva ahhoz, hogy biztosítsák az ilyen vállalatok számára szükséges szavatolótőkét().
Az EU-nak mozgósítania kell a meglévő, de jelenleg kiaknázatlan magántőke-forrásokat (például az európai nyugdíjalapokat, amelyek jelenleg csökkentik a magántőkébe történő, már eddig is korlátozott befektetéseiket(), valamint az eszközkezelőket és biztosítótársaságokat) az innovatív vállalatok érdekében, többek között kockázati tőkealapok révén. Emellett ahhoz, hogy kezelni lehessen a kockázati tőkével kapcsolatos tehetségekben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket a nemek közötti egyenlőség szempontjából(), Európának befogadóbb és sokszínűbb beruházási ökoszisztémát kell biztosítania a deep tech startupok számára().
Az új európai innovációs menetrend befejezett intézkedései
A tőzsdei jegyzésről szóló jogszabályra irányuló, 2022 decemberében elfogadott bizottsági javaslat() célja a jegyzési követelmények egyszerűsítése – főként az uniós tőkepiacokon működő vállalatok esetében – a költségek csökkentése és a kibocsátók jogbiztonságának növelése érdekében, a befektetővédelem és a piac integritásának megőrzése mellett. A tőzsdei jegyzésről szóló jogszabály a szavazatelsőbbségi részvénystruktúrákat lehetővé tevő nemzeti rendszerek minimális harmonizációját is előirányozza, hogy lehetővé tegye a kisebb vállalkozások, köztük az induló innovatív vállalkozások számára, hogy valamennyi tagállamban nagyobb összegű finanszírozást teremtsenek elő vállalataik részvényeinek kibocsátásával úgy, hogy közben megőrzik a vezetői döntések feletti ellenőrzést a tőzsdei jegyzést követően. A társjogalkotók 2024 elején fejezték be a tárgyalásokat, a jogszabály közzétételére pedig várhatóan ez év folyamán kerül sor.
2022 májusában elfogadásra került a hitelfinanszírozás adóelőnyét csökkentő támogatásról (DEBRA) és a társasági adóról szóló irányelvre() irányuló bizottsági javaslat. A cél a hitelfinanszírozás és a sajáttőke-finanszírozás között a legtöbb tagállamban jelenleg fennálló olyan aszimmetrikus adóügyi megítélés kezelése, amely szerint az adósságot kedvezőbben ítélik meg, mint a saját tőkét. Ez a javaslat arra ösztönözné a vállalkozásokat, hogy hitelfelvétel helyett sajáttőke-bevonással finanszírozzák a növekedést/bővítést. A Tanács 2022 novemberében felfüggesztette a javaslatról folytatott megbeszéléseket. A Bizottság felszólítja a Tanácsot, hogy mielőbb folytassa a bizottsági javaslat megvitatását.
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) Women2Invest programja 2022-ben indult. Célja, hogy segítse a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok, a művészetek és a matematika területén (STEAM) háttérrel rendelkező nőket a kockázatitőke-befektetések terén való karrierjük elindításában. A program keretében 25 európai ország 131 kedvezményezettjéből álló két csoport már 8 hetes szakmai gyakorlatot folytatott a kockázatitőke-alapok terén. 2024–2025-ben további csoportok kerülnek kiválasztásra.
Az új európai innovációs menetrend folyamatban lévő intézkedései
Az InvestEU program keretében az európai kockázatitőke-növelő akció (ESCALAR) mechanizmusa kiterjesztésének célja a kockázatitőke-finanszírozás mozgósítása a gyorsan növekvő innovatív vállalkozások számára. A kezdeményezés mindenekelőtt arra törekszik, hogy ösztönözze a kockázatkerülő befektetők (például a nyugdíjalapok és biztosítótársaságok) nagyobb mértékű bevonását a növekvő innovatív vállalkozásokat támogató kockázatitőke-alapokba azáltal, hogy a számukra elérhető potenciális hozamok maximalizálásáért cserébe csökkenti a számukra felmerülő kockázatokat. Különösen az intézményi tőke kiaknázatlan forrásainak vonzására törekszik azáltal, hogy kedvező lehetőségeket biztosít a kockázatitőke-alapokba történő társbefektetésekre.
2023 májusában a Bizottság találkozott az európai intézményi befektetők egy csoportjával, amely megerősítette érdeklődését az ESCALAR típusú termékek iránt. Az Európai Beruházási Alap (EBA)() és az InvestEurope() ennek hatására 2023 őszén egy célzott pályázati felhívás() előmozdítása érdekében nyomonkövetési munkaértekezletet szervezett. A felhívás célja, hogy kiválasszák azokat a pénzügyi közvetítőket, amelyek jogosultak ESCALAR pénzügyi közvetítővé válni, és a kiválasztást 2024-ben be kell fejezni.
Kidolgozás alatt áll egy EIC kísérleti program is, amelynek célja a nemek közötti egyenlőségre és a sokszínűségre vonatkozó európai innovációs mutató létrehozása. A program célja felmérni a deep tech startupokba történő beruházások vonatkozásában a nemek és a sokszínűség terén fennálló szakadékot. A projekt() folyamatban van, az első eredmények pedig 2024 végére várhatók.
További intézkedések
A Horizont Európa keretében az Európai Innovációs Tanács (EIC)() segít Európának deep tech törekvései megvalósításában, nevezetesen abban, hogy a kiváló európai deep tech kutatást innovációkká alakítsa át, és nagy léptékű radikális deep tech innovációkat alkalmazzon. Az EIC sikeresen valósítja meg ezeket a törekvéseket azáltal, hogy azonosítja a kutatási bázisból eredő úttörő ötleteket, és olyan kritikus tömegű kapacitást épít ki, amely összekapcsolja a kutatókat az innovátorokkal, a befektetőkkel, a kkv-kkal és a vállalatokkal olyan stratégiai területeken, mint a kvantumtechnológiák, az innovatív űrtechnológiák és -szolgáltatások, a sejt- és génterápiák, valamint a hidrogén- és akkumulátortechnológiák.
Az EIC Európa legnagyobb deep tech kockázatitőke-befektetője(), amely a hagyományos állami vissza nem térítendő támogatások és a vállalatokba történő türelmes, közvetlen tőkebefektetések egyedülálló kombinációját biztosítja. Ez hozzájárul a kritikus szakadék kezeléséhez Európában, ahol a kockázati tőke túl kicsi és széttöredezett. Fontos, hogy az EIC azáltal, hogy a magánbefektetőkkel partnerségben ilyen beruházásokat biztosít, hozzájárul Európa deep tech befektetői bázisának fejlesztéséhez is, és felhasználja a befektetők szakterületi ismereteit és a magánbefektetők hálózatait az EIC által támogatott vállalkozások kapacitásbővítésének elősegítésére.
Alig több mint egy évnyi működést követően az EIC-alap több mint 200 vállalat esetében hozott beruházási döntéseket, amelyek értéke jóval meghaladja az 1 milliárd EUR-t. Ezek a befektetési döntések az EIC-n keresztül minden egyes befektetett euró után 3,5 EUR összegű további magánbefektetést mozgósítottak a nagy potenciállal rendelkező induló innovatív vállalkozások és kkv-k vonatkozásában. Az EIC által finanszírozott vállalkozások sikeresen biztosítottak jelentős mértékű későbbi finanszírozást is, és jelentősen nőtt az értékük: az EIC által biztosított támogatást követően már jóval több mint 100 vállalat ért el „kentaur”() értékelést.
2023 februárjában az Európai Beruházási Bank Csoport létrehozta az európai technológiai bajnoki kezdeményezést (ETCI), amelynek célja, hogy késői, nagyobb léptékű kockázatitőke-befektetéseket biztosítson a deep tech növekvő innovatív vállalkozások számára. Az ETCI várhatóan 10–15 beruházást hajt végre nagy kockázatitőke-alapokba/növekedési tőkealapokba (körülbelül 1 milliárd EUR értékű kezelt eszközzel). A cél több mint 10 milliárd EUR összegű magánberuházás mozgósítása a növekedési szakaszban lévő innovatív vállalkozások számára. Az Európai Beruházási Bank (EBB) és a részt vevő tagállamok() megbízása alapján az EBA által kezelt ETCI-alap 3,75 milliárd EUR összegű közpénzt biztosított. Az EBA már négy uniós alapot() támogat, miközben a meglévő uniós finanszírozási eszközökkel() való komplementaritásra törekszik.
A Startup Europe kezdeményezés() megerősíti a növekvő innovatív deep tech vállalkozások és az ökoszisztéma-építők hálózatépítési lehetőségeit az európai induló innovatív vállalkozások növekedésének felgyorsítása érdekében.
A zöld megállapodáshoz kapcsolódó, 2023 februárjában közzétett ipari terv tartalmaz egy, az elegendő finanszírozáshoz való gyorsabb hozzáférés előmozdítására vonatkozó pillért, hogy a zöld átállás támogatása érdekében köz- és magán pénzügyi forrásokat mozgósítsanak. A nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály magában foglalja a készségképző akadémiák létrehozását a kulcsfontosságú „nettó zéró” ágazatokban dolgozó európai munkaerő készségeinek gyors fejlesztése érdekében, olyan kezdeményezések sikerére építve, mint az EIT által irányított Európai Akkumulátorszövetségi Akadémia. Az EIT az Európai Napakadémia megvalósításával kiterjeszti ezt a megközelítést.
Emellett sor került az alacsony szén-dioxid-kibocsátású innovatív technológiákra irányuló projekteket támogató Innovációs Alap kibővítésére és megerősítésére. () A 2024 februárjában felállt Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) arra törekszik, hogy fellendítse a kritikus technológiákba történő beruházásokat Európában többek között azáltal, hogy megkönnyíti a több uniós eszközből származó kumulatív vagy kombinált finanszírozást.
A 2023 szeptemberében közzétett kkv-segélycsomag olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek javítják a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését, például megkönnyítik a fenntartható finanszírozáshoz és a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférést().
A Bizottság aktívan részt vesz az új európai innovációs menetrend és az európai innovációs ökoszisztémák előmozdításában az USA-ban, és az üzleti és tudományos képviselők egy nagy csoportjával felkereste a Szilícium-völgyet. A fő célkitűzés a tehetségek, az innovátorok és a befektetők EU-ba vonzása, hogy az európai induló innovatív vállalkozások fejlődhessenek és növekedhessenek.
A tagállamok és a társult országok számos olyan nemzeti kezdeményezést is bejelentettek, amelyek támogatják a növekvő innovatív deep tech vállalkozások finanszírozásának javítását(). A németországi „Zukunftsfonds” kezdeményezés például különböző eszközökkel, többek között egy deep tech és éghajlat-változási alappal és egy kockázati-technológiai növekedésfinanszírozási alappal erősíti a finanszírozási lehetőségeket az induló innovatív vállalkozások tőkeigényes növekedési szakaszában(). Az Olaszországban a Cassa Depositi e Prestiti nemzeti fejlesztési bank által működtetett „Fondo Nazionale Innovazione” közvetlen és közvetett beruházásokat alkalmaz a belföldi innovációs ökoszisztéma fejlesztésének előmozdítására, beleértve az akcelerátor programokat, a technológiaátadási központokat, a zöld és digitális átállást, valamint a lemaradó régiókban működő vállalkozásoknak nyújtott támogatást(). A CDTI által Spanyolországban működtetett „Innvierte” program is előmozdítja a stratégiai technológiai ágazatokba, többek között a távközlésbe, a mesterséges intelligenciába (MI), a robotikába, a félvezetőkbe, a kiberbiztonságba, az űrrepülésbe, a védelembe, az energiatárolásba, a kvantum- és nukleáris technológiákba, a nanotechnológiákba, a biotechnológiákba, a fejlett anyagokba és a fejlett gyártási rendszerekbe történő kockázatitőke-befektetéseket és társberuházásokat(). Lengyelországban az NCBR Beruházási Alap a társbefektetőkkel együttműködve tudományos kutatásból vagy fejlesztésből származó projekteket végrehajtó vállalkozásokban („portfóliótársaságok”) szerez részesedést („akkreditált alapok”), hogy stabil, hosszú távú beruházási platformot hozzon létre a technológiai projektek számára().
2.2.A deep tech innováció kísérleti tereken és közbeszerzésen keresztül történő lehetővé tétele
A keretfeltételek – beleértve a szabályozásokat – fontos szerepet játszanak az innovatív termékek és eljárások kifejlesztésében és elterjedésében. Az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés további kiterjesztésével együtt e kiemelt terület fő prioritása az innovációbarát szabályozási keretek megteremtése. Az ilyen keretek, különösen a szabályozói tesztkörnyezetek fontos szerepét az Európai Tanács is kifejezetten elismerte az új európai innovációs menetrend elfogadása óta().
Az új európai innovációs menetrend befejezett intézkedései
2023 júliusában a Bizottság szolgálati munkadokumentumot() adott ki, hogy tisztázza a rendelkezésre álló kísérleti eszközök (különösen a szabályozói tesztkörnyezetek, valamint a próbapadok és az élő laboratóriumok) jellegét és szerepét, iránymutatást nyújtva arra vonatkozóan, hogy az EU és a nemzeti kormányok hogyan támogathatják az innovátorokat és vonhatják be őket a szabályozási folyamatba. A dokumentum a RePowerEU tervvel() összhangban bemutatja az európai és Európán kívüli kísérleti terek meglévő példáit, különös tekintettel az energiaágazatra.
A kutatás-fejlesztéshez és innovációhoz (K+F+I) nyújtott állami támogatások felülvizsgált
keretrendszerének
elfogadására 2022 októberében került sor azzal a céllal, hogy egyszerűsítse az uniós tagállamok által alkalmazott szabályokat, és bizonyos feltételek mellett lehetővé tegye az új technológiák kifejlesztéséhez, teszteléséhez és fejlesztéséhez szükséges tesztelési és kísérleti infrastruktúrák állami támogatását.
2023 márciusában a Bizottság elfogadta az általános csoportmentességi rendelet célzott módosítását az EU zöld és digitális átállásához nyújtott támogatás további elősegítése, egyszerűsítése és felgyorsítása érdekében(). Az új szabályok megkönnyítik a több tagállamban működő kedvezményezetteket érintő egyes projektek – például a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek – végrehajtását a kutatás-fejlesztés területén azáltal, hogy növelik az engedélyezett támogatási intenzitást és a bejelentési határértékeket(). 2023 decemberében például 7 tagállam kapott felhatalmazást arra, hogy 1,2 milliárd EUR összegű közfinanszírozást mozgósítson – további 1,4 milliárd EUR összegű magánberuházásokat ösztönözve – az európai innovációk kutatásának, fejlesztésének és kezdeti ipari alkalmazásának támogatására a felhőalapú és peremtechnológiák terén(). A módosított általános csoportmentességi rendelet rendelkezései 2026 végéig meghosszabbodtak.
2023 januárja óta a Bizottság a tagállamokkal együtt négy tesztelési és kísérleti létesítményt társfinanszíroz a Digitális Európa program keretében. () A tesztelési és kísérleti létesítmények fizikai és virtuális létesítmények kombinációját kínálják, Európa-szerte lehetővé téve a technológiaszolgáltatók számára, hogy nagy léptékben és valós környezetben teszteljék a legkorszerűbb mesterségesintelligencia-megoldásokat, beleértve a szoftver- és hardvertermékeket és -szolgáltatásokat, többek között a robotokat, illetve kísérleteket folytassanak azokkal. A tesztelési és kísérleti létesítményekhez való európai szintű hozzáférést egy sűrű, több mint 200 európai digitális innovációs központból álló hálózat segíti elő, amelyet a Digitális Európa program, valamint a nemzeti és regionális források ötvözésével finanszíroznak.
Az új európai innovációs menetrend folyamatban lévő intézkedései
A hidrogén és a fejlett anyagok terén a nyílt innovációs próbapadokra() vonatkozóan számos projekt végrehajtása van folyamatban a Horizont Európa támogatásával(). A projektek célja a fizikai létesítményekhez, kapacitásokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása az élénk tisztahidrogén-gazdaság fejlesztésének támogatása érdekében.
2023-ban a Bizottság felhívást tett közzé arra vonatkozóan, hogy a Horizont Európa keretében szaktanácsadási szolgáltatást nyújtsanak az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzéssel kapcsolatban(). A kiválasztott projektek várhatóan 2024 második negyedévében indulnak. Ez a tanácsadási szolgáltatás közvetítőként fog működni a közbeszerzők és az innovatív beszállítók között.
További intézkedések
A 11 szakértőből álló, innovációbarát szabályozással foglalkozó tanácsadó csoportot (IFRAG) 2022 végén nevezte ki a Bizottság. Feladata, hogy felfelé irányuló szakpolitikai tanácsadást nyújtson az új technológiákkal kapcsolatban. 2023-ban az alábbiakra összpontosított: i. a kialakulóban lévő digitális technológiák alkalmazása a közszférában, különösen a virtuális világokban, megvizsgálva ezeknek az uniós szabályozási környezetre gyakorolt hatását; és ii. alkalmazások olyan területeken, mint például a polgárok döntéshozatalban való részvétele. Az IFRAG, amelynek megbízatása 2024 februárjában lejárt, 2024 második negyedévében teszi közzé megállapításait.
Elfogadását követően a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály elő fogja mozdítani a stratégiai innovatív „nettó zéró” technológiákra vonatkozó szabályozói tesztkörnyezeteket().
Elfogadását követően a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály() elő fogja segíteni a mesterséges intelligenciára vonatkozó, innovációbarát, időtálló és a zavarokkal szemben reziliens jogi keret létrehozását, többek között azáltal, hogy csökkenti a kkv-kra és az induló innovatív vállalkozásokra nehezedő szabályozási terheket. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály arra fogja ösztönözni a nemzeti hatóságokat, hogy szabályozói tesztkörnyezeteket hozzanak létre, és meghatározza az irányítás, a felügyelet és a felelősség alapvető keretét. Emellett a Bizottság 2024 januárjában új intézkedéscsomagot terjesztett elő, szorgalmazva többek között ún. mesterségesintelligencia-gyárak létrehozását az innováció és az induló innovatív vállalkozások fellendítése érdekében például olyan területeken, mint a nagy léptékű MI-modellek tesztelése, értékelése és validálása().
A nyílt innovációs próbapadok elengedhetetlenek az ipari vezető szerephez szükséges fejlett anyagokról szóló bizottsági közlemény() végrehajtásához, és a technológiai infrastruktúrákba történő beruházások európai megközelítésére irányuló kísérleti program tárgyát fogják képezni.
A Govtech4all (inkubátor)() 14 európai ország 21 digitális ügynökségéből álló konzorcium keretében egyesíti a nemzeti GovTech kezdeményezéseket, hogy előmozdítsa az egységes európai uniós GovTech-piacot, valamint elősegítse az interoperabilitást és a közszféra innovációjának új modelljeit. Célja, hogy kísérleti projektek és kísérletek révén feltérképezze a kialakulóban lévő technológiák határokon átnyúló alkalmazását a közszférában, különös tekintettel az induló innovatív vállalkozásokra és az innovatív kkv-kra.
A Horizont Európa tovább bővíti az egészségügyi innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzéssel kapcsolatos ismereteket és tevékenységeket, és a Procure4Health hálózat két ikerintézményi együttműködésre irányuló felhívást tesz közzé az eszköz Európa-szerte történő használatának elterjesztése érdekében. Emellett a Horizont Európa 2024. évi munkaprogramja egy kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzéssel foglalkozó témát is tartalmaz az egészségügyi rendszerek környezetbarátabbá tételével kapcsolatban, 15 millió EUR költségvetéssel.
A tagállamok és a társult országok számos, a kísérleti tereket és a közbeszerzést támogató nemzeti kezdeményezést jelentettek be(). Portugáliában például a „szabad technológiai zónák” a Nemzeti Innovációs Ügynökség (ANI) által ellenőrzött szabályozói tesztkörnyezetekből vagy élő laboratóriumokból állnak. Észtország innovációs közbeszerzési intézkedése vagy Svédország „innovációs közbeszerzési csekkek” programja arra törekszik, hogy a szaktanácsadási szolgáltatások révén még jobban elterjessze az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzést, megossza a bevált gyakorlatokat, valamint támogassa az innovatív megoldások kifejlesztését és végrehajtását a közszférában. Olaszországban az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzéssel foglalkozó portál összhangba fogja hozni az innováció iránti keresletet és a kínálatot, ösztönözve a közigazgatás, a vállalatok, az induló innovatív vállalkozások és a kutatóintézetek közötti együttműködést.
2.3.Az európai innovációs ökoszisztémák innovációjának Unió-szerte történő felgyorsítása és megerősítése, valamint az innovációs szakadék kezelése
Európa innovációs ereje nagymértékben függ a regionális ökoszisztémái sokféleségétől és dinamizmusától. Ezen a kiemelt területen az új európai innovációs menetrend az alábbi három konkrét célt tűzte ki: i. a regionális innovációs ökoszisztémák megerősítése a helyi „intelligens szakosodási” stratégiák alapján; ii. a számos uniós és nemzeti fellépés() ellenére Európában továbbra is fennálló regionális innovációs szakadék() csökkentése; valamint iii. a régiók közötti jobb innovációs együttműködés ösztönzése az intelligens szakosodás közös területein annak érdekében, hogy Európa-szerte értékláncokat hozzanak létre, és megerősítsék őket.
Az új európai innovációs menetrend befejezett intézkedései
A kohéziós politikai programok és a Horizont Európa közötti szinergiák fejlesztése és megszilárdítása azon kulcsfontosságú intézkedések közé tartozik, amelyek célja az uniós beavatkozás hatásának maximalizálása ezen a területen. A Bizottság 2022-ben iránymutatásokat tartalmazó dokumentációt tett közzé a Horizont Európa és az Európai Regionális Fejlesztési Alap programjai közötti szinergiákról(), hogy segítse az irányító hatóságokat abban, hogy jobban kihasználják a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségeket az innováció és a fejlett technológiák elterjedésének előmozdítására a régióikban.
Az új európai innovációs menetrend folyamatban lévő intézkedései
A regionális innovációs völgyekkel kapcsolatos intézkedés az uniós régiók teljes körű innovációs potenciáljának ösztönzésére és kiaknázására törekszik, többek között a deep tech innováció terén, az EU égető társadalmi kihívásainak kezelése és az innovációs teljesítmény terén mutatkozó egyenlőtlenségek felszámolása érdekében. Azt a célt tűzte ki, hogy egyrészt azonosítson legfeljebb 100 olyan régiót, amely elkötelezett amellett, hogy kutatási és innovációs erőfeszítéseit meghatározott prioritásokra összpontosítsa, másrészt hogy megerősítse a más régiókkal való koordinációt. A kiemelt területek közé tartozik az élelmezésbiztonság, a digitális átalakulás, az energia, az egészségügy és a körforgásos gazdaság.
A régiók különböző csatornákon keresztül szerezhetik meg a „regionális innovációs völgy” címkét: 1. a Bizottság és a Régiók Bizottsága által 2023 márciusában közzétett, a részvételi szándék kifejezésére való felhívás – amelyre 140 régió() 170 pályázója() jelentkezett – keretében kiválasztott régiók; 2. a Horizont Európa és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (I3) keretében közzétett első összehangolt pályázati felhívások keretében kiválasztott régiók, összesen 122 millió EUR költségvetéssel(): ezekre több mint 50 pályázat érkezett közel 1 000 résztvevővel 25 tagállamból és 6 társult országból.
Ezzel párhuzamosan folyamatban van az úgynevezett hidrogénvölgyek számának megkétszerezésére irányuló intézkedés. Az utolsó, 2023. évi kiválasztási fordulót követően jelenleg 55 hidrogénvölgy vesz részt a hidrogénvölgyek platformjára vonatkozó innovációs küldetésben, amelyet 2023 májusában átdolgoztak. 2023 márciusában a Bizottság együttes nyilatkozatot írt alá a hidrogénvölgyekről(). A hidrogénvölgyek koncepciója a Horizont Európa keretében egy külön téma révén valamennyi megújuló energiaforrásra is ki fog terjedni.
Folyamatban van egy arra irányuló intézkedés, hogy egyablakos ügyintézési pont jöjjön létre az innovációs ökoszisztéma szereplői számára. Az egyablakos ügyintézési pont: i. virtuális platformot biztosít az érdekelt felek számára, hogy rámutassanak az innovatív megoldások iránti keresletre és az ilyen megoldások kínálatára, a Horizont Európából eredő első lépésként; ii. hozzáférést biztosít a kulcsfontosságú kutatási eredményekhez; iii. támogatja az ötletek terjesztését; és iv. összekapcsolja az érdekelt feleket. Az egyablakos ügyintézési pont tájékoztatást nyújt az innovációs kihívásokról és lehetőségekről (technológiai és piaci tendenciák, szellemi tulajdon, keresleti szintek stb.), és megkönnyíti a szolgáltatások és a finanszírozási lehetőségek azonosítását. Jelenleg zajlik annak vizsgálata, miként lehetne biztosítani az innovációban érdekelt sokszínű felek igényeit legjobban szolgáló egyszerűséget, hozzáférhetőséget és funkciókat.
2023 júniusában a Bizottság elindította az EIC „Scale-Up 100” kezdeményezést. Célja 100 olyan ígéretes európai deep tech vállalkozás azonosítása, előmozdítása és növekedésének támogatása, amely „unikornissá”() válhat. Ezeket a jövőbeli deep tech bajnokokat például az EIC pénzügyi programjainak, illetve más nemzeti és európai innovációs programoknak a legjobban teljesítő kedvezményezettjei közül választják ki. A részt vevő vállalkozásokat az európai szakpolitikai prioritásokhoz szorosan kapcsolódó 10 „piaci lehetőség” területről() választják ki. Az első csoport kiválasztására 2024 áprilisában kerül sor. Az EIC scale-up klubja emellett 400 érdekelt felet fog bevonni minden egyes „piaci lehetőség” területen, és elő fogja segíteni az új kapcsolatokat és partnerségeket a vezető befektetőkkel, a tanácsadókkal és az érintett ügynökségekkel.
További intézkedések
A Horizont Európa keretében az európai innovációs ökoszisztémák program mintegy 24 millió EUR összegű finanszírozást nyújtott olyan régióközi projekteknek, amelyek Európa-szerte közel 150 partnert tömörítenek, a növekvő innovatív vállalkozások, az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés és az innovációs ökoszisztémák finanszírozására.
2023-ban az Európai Kutatási Térség (EKT) fóruma alcsoportot hozott létre, amely a K+I-politikáért és a kohéziós politikai igazgatásért felelős tagállami képviselőkből áll. Az alcsoport célja az volt, hogy információcsere és naprakész szakpolitikai tájékoztatás révén elősegítse a jövőbeli szinergiákat a konkrét intézkedések ösztönzése érdekében, amit az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) források Horizont Európához való átcsoportosításának két tagállami példája ihletett. () A Bizottság két kísérleti projektet is indított abból a célból, hogy a Régiók Bizottságával szoros együttműködésben kidolgozza az EKT-központok koncepcióját. Az EKT-központok olyan előírások és módszertan kidolgozására és tesztelésére törekszenek, amelyek segítik a régiókat a K+I ökoszisztémáik értékelésében, teljesítménymérésében és korszerűsítésében az alábbiakra vonatkozó minőségi minimumkövetelmények teljesítése érdekében: i. belső koordináció; ii. támogatási szolgáltatások nyújtása; és iii. más ökoszisztémákkal való összekapcsolás. 2023 januárjában a Bizottság elindította a plugin programot, egy olyan új mechanizmust, amely előmozdítja az EIC és a nemzeti innovációs programok közötti szorosabb együttműködést. Ennek köszönhetően egy (plugin programként tanúsított) nemzeti program keretében finanszírozásban részesülő projekt gyorsított eljárásban vehet részt az EIC akcelerátor pályázati felhívásain.
Az energiaügy területén az EU 23 országgal együtt továbbra is aktívan részt vett az Innovációs küldetésben(), amely a tiszta energiával kapcsolatos innovációra összpontosító globális kezdeményezés. Ez a kezdeményezés volt a COP28 konferencián bejelentett első Catalyst partnerség() kiindulópontja, amelynek keretében az uniós források olyan vállalkozásokat támogatnak, amelyek csökkenthetik a tiszta termékek és megoldások zöld prémiumát a hidrogén, a fenntartható légijármű-üzemanyagok, az energiatárolás, a szén-dioxid-leválasztás és az energia dekarbonizációja terén. Az Innovációs küldetés kezeli a tiszta hidrogénnel kapcsolatos küldetést is, amelynek célja, hogy világszerte 100 „tisztahidrogén-völgyet” hozzanak létre az Európai Bizottság általi közös irányítással.
Emellett az energiaigényes iparágak klímasemleges technológiáival foglalkozó munkacsoport 2023-ban jelentést() készített, amely az EU energiaigényes iparágaiban alkalmazott „nettó zéró” technológiák vonatkozásában mintegy 200 uniós finanszírozású demonstrátort elemzett.
2023 októberében a Bizottság közleményt() adott ki a stratégiai energiatechnológiai terv felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy megerősítse e terv szerepét az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiára vonatkozó európai és nemzeti K+I stratégiák koordinálásában. A zöld hidrogénre vonatkozó EKT-kísérlet stratégiai menetrendjének végrehajtására új, hidrogénnel foglalkozó munkacsoport jött létre().
A mesterséges intelligencia (MI) terén a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály és annak innovációbarát szabályozásra vonatkozó javaslatai() mellett a Bizottság a tudományos tanácsadási mechanizmus() keretében kiadott vélemény révén értékeli a mesterséges intelligencia kutatásra és innovációra gyakorolt hatását.
Emellett a több mint 200
európai digitális innovációs központból
álló, Európa valamennyi régióját lefedő hálózat() célja a mesterséges intelligencia, a nagy teljesítményű számítógépek, a kiberbiztonság és más digitális technológiák széles körű elterjedésének előmozdítása. Ezek a központok segítenek a vállalatoknak a mesterséges intelligenciát használó új termékek és szolgáltatások innovációjában, és hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek a termékek és szolgáltatások versenyképesek legyenek. A mesterséges intelligencia terén az induló vállalkozások és az innováció fellendítését célzó csomag() MI-gyárakat(), illetve egyéb olyan pénzügyi és operatív intézkedéseket vezet be, amelyek fel fogják lendíteni a mesterséges intelligenciával foglalkozó innovációt és induló innovatív vállalkozásokat, például az EuroHPC közös vállalkozáson keresztül hozzáférést biztosítva a mesterséges intelligenciával foglalkozó kkv-k számára a világszínvonalú nagy teljesítményű számítástechnikához.
A csipekről szóló, 2023. szeptember 21-én hatályba lépett jogszabály célja, hogy a tudástranszfer elősegítése és az innovatív technológiák európai vállalkozások általi ipari szintre emelésének előmozdítása révén megerősítse Európa technológiai vezető szerepét().
A CASSINI űrvállalkozási kezdeményezéssel a Bizottság célja 2021 és 2027 között megteremteni az űripari vállalkozások, induló innovatív vállalkozások és a kkv-k támogatásának feltételeit, ideértve a New Space-t is (). Fel fogja gyorsítani az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k növekedését az űripar valamennyi ágazatában azzal a céllal, hogy fejlessze a vállalkozásbarát ökoszisztémákat, megerősítse az űrpiaci szegmensek üzleti kapacitásait és a kritikus ellátási láncokat, illetve lehetővé tegye az EU számára, hogy nagyobb fokú stratégiai autonómiát érjen el. A CASSINI 1 milliárd EUR összegű uniós magvető finanszírozást és növekedési alapot, hackatonokat és mentorálást, kihívásokat, keringési pályán történő demonstrációt és validálást, üzleti akcelerátort, partnerkapcsolatokat és kapcsolatépítést foglal magában.
A Horizont Európa a vidék és a város közötti innovációs szakadék kezelésére irányuló kutatást és innovációt finanszíroz. 2023-ban több mint 25 millió EUR-t programoztak a vidéki innovációs ökoszisztémát támogató projektek finanszírozására, és két uniós partnerség() indult. Emellett a Horizont Európa „európai talajmegállapodás” elnevezésű küldetésének célja, hogy létrehozzon 100 „élő laboratóriumot” és „világítótorony-projektet”, amelyek élére állnának az egészséges talajok 2030-ig történő kialakítására irányuló folyamatnak. Az élő laboratóriumokra vonatkozó első pályázati felhívások nyomán 2023-ban 60 millió EUR befektetésére került sor.
A közös agrárpolitika (KAP) keretében a mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó európai innovációs partnerség (EIP-AGRI) több mint 3 200 operatív csoportja kapott támogatást, és a tagállamok a 2023–2027 közötti időszakra szóló KAP stratégiai tervükben további 6 600 csoport támogatását tervezik, hogy közösen dolgozzanak ki gyakorlati megoldásokat a mezőgazdasági, erdészeti és vidéki közösségek számára a helyi szintű innovációs projektekben.
2022 decemberében elfogadásra került a tudás hasznosítására vonatkozó irányadó elvekről szóló tanácsi ajánlás(), amely közös szakpolitikai elveket és intézkedéseket határoz meg a nemzeti, regionális és helyi politikai döntéshozók számára, hogy a K+I eredményeket a társadalom javát szolgáló megoldásokká alakítsák át. Az irányadó elvek a következők: i. a K+I ökoszisztémák valamennyi szereplőjének bevonása; ii. a szereplők közötti kapcsolatokra és a közös alkotásra való összpontosítás; valamint iii. a vállalkozói készségek és gyakorlatok hangsúlyozása. ()
A Bizottság emellett egy-egy „gyakorlatközösséget” hozott létre az ipar és a tudományos élet közötti együttműködés(), valamint a polgárok tudáshasznosítási célú szerepvállalása terén, és ezek az egyetemek, valamint a magán- és állami szervezetek – köztük a civil társadalom – több mint 300 érdekelt felét tömörítik(). 2023 márciusa és júniusa között voltak aktívak. ()
Emellett a tagállamok és a társult országok számos nemzeti kezdeményezést jelentettek be az innovációs ökoszisztémák fellendítése érdekében. Dániában a regionális üzleti világítótornyok például arra összpontosítanak, hogy a jövőben konkrét projektek támogatásával megerősödjenek a dán vállalkozások a zöld ágazatban (biomegoldások, víztechnológia, szén-dioxid-leválasztás), illetve az élettudományok és a robotika terén. Spanyolországban a „Cervera” hálózat vissza nem térítendő támogatásai közvetlenül támogatják a regionális/helyi ökoszisztémákat is, és megerősítik a kkv-k innovációs kapacitásait azáltal, hogy a K+F tevékenységek elvégzésére szerződést kötnek tudásfejlesztő központokkal, vagy e központokkal együttműködve hajtanak végre K+F projekteket. Németországban a diszruptív innovációért felelős szövetségi ügynökség (SPRIND) több projektet is működtet az innovatív ötletek támogatása és felgyorsítása érdekében, beleértve egy innovátoroknak kiírt versenyt. A Hidrogénközpont a szlovéniai és osztrák kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés javítására törekvő szervezet. Jó példája az uniós regionális alapokból és nemzeti forrásokból támogatott, határokon átnyúló együttműködésnek.
2.4.A mélytechnológiai tehetségek támogatása, vonzása és megtartása
A tehetséges és képzett személyek tehetséggondozására, megtartására és vonzására való képesség továbbra is prioritás Európa számára, amint azt a készségek európai éve (2023) is hangsúlyozta. A tehetséggondozás érdekében alapvető fontosságú, hogy fokozott hangsúlyt kapjon a természettudományos, technológiai, műszaki, művészeti és matematikai (STEAM) oktatás, különösen a nők körében. A tehetséges emberek megtartása érdekében új lehetőségeket és érdekes növekedési kilátásokat kell biztosítani és támogatni. Annak érdekében, hogy más kontinensekről odavonzza a tehetséges embereket – részben azért, hogy egyes technológiai ágazatokban megszüntesse a készséghiányt –, az EU tovább népszerűsítheti magát a globális színtéren, és elősegítheti a „körforgásos mobilitás”() lehetőségeit. Az EU szakpolitikai kezdeményezések() és uniós finanszírozású programok() széles skálájával egészíti ki a tagállami intézkedéseket ezen a területen, beleértve az új európai innovációs menetrend által az ezen a kiemelt területen hozott intézkedéseket.
Az új európai innovációs menetrend befejezett intézkedései
Az EIT deep tech tehetségekre vonatkozó kezdeményezése() olyan ambiciózus program, amelynek célja, hogy 2025-ig 1 millió deep tech tehetség számára kínáljon képzési lehetőségeket. A 2022 októberében indított kezdeményezésben() eddig 106 oktatási és képzési szolgáltató, vállalkozás, pénzügyi partner és intézményi partner vett részt, és több mint 700 000 személy képzésére vállalt kötelezettséget(). Folytatódni fog az érdekelt felek bevonása a vállalásokhoz való csatlakozás érdekében, és 2024-től kezdődően rendezvényekre és pályázati felhívásokra kerül sor.
Az EIC által 2022-ben indított női vállalkozói és vezetői program() képzési és hálózatépítési lehetőségeket biztosít a nők által vezetett induló innovatív vállalkozások számára. A program eddig közel 200, nők által vezetett EIC-kedvezményezettet támogatott, köztük néhány EIT által támogatott vállalatot. Ezekre a pályázati felhívásokra évente 10–15 millió EUR-t különítenek el. A Bizottság a Horizont Európa 2023–2024-es munkaprogramja keretében új pályázati felhívásokat fog közzétenni.
2022 októberében az OECD-vel együttműködésben létrejött az oktatási és innovációs gyakorlatközösség, amely az összes uniós tagállamban és számos nem uniós országban mintegy 700 érdekelt felet tömörít a tudományos élet, valamint a magán- és állami szervezetek köréből. Az első munkaterület, beleértve a társaktól való tanulást és az elemző jelentéseket, a zöld és digitális innovációt célzó felsőoktatási-iskolai partnerségek megerősítésére összpontosított. A második terület az innovációval kapcsolatos kompetenciákat támogatja a többségi felsőoktatásban.
Létrejöttek az Erasmus+ innovációs szövetségek, és 2023-ban prioritás lett a deep tech készségek fejlesztése. Ez elő fogja segíteni és fokozni fogja az inkubátorok növekedését a felsőoktatási intézményekben, szorosan együttműködve a vállalkozói szektorral. Segíteni kívánja a diákvállalkozókat abban, hogy ötleteiket életképes vállalkozásokká alakítsák, igazodva az európai egyetemi stratégiában felvázolt célokhoz. A kiválasztott projektek keretében most kezdődik a munka. 2023-ban 32 projektet választottak ki számos ágazatban, többek között a mesterséges intelligencia, a szerencsejátékok, a gyártás és a deep tech innováció terén. A 2024. évi Erasmus + munkaprogram keretében kiírt pályázati felhívások megőrzik és megerősítik a deep tech készségekre helyezett hangsúlyt.
A Digitális Európa program a fejlett digitális készségekre összpontosít. 2023 novemberében a Digitális Európa pályázati felhívásokat tett közzé a digitális kapacitás szempontjából kulcsfontosságú területek szakértőinek képzésére(): az egyik a félvezetőkkel kapcsolatos készségek megerősítésére, a másik pedig a Kiberkészségek Akadémiájára összpontosít(). Emellett a fiatalok, különösen a lányok digitális készségeinek fejlesztésére irányuló felhívás a digitális készségek fiatal kortól kezdődő fejlesztésére irányult.
Az új európai innovációs menetrend folyamatban lévő intézkedései
Az Innovációs Tehetség Platform a nemzetközi felvétel révén elő fogja segíteni a képzett személyek Európába irányuló és Európán belüli mobilitását azáltal, hogy támogatja az olyan uniós székhelyű munkáltatókkal való kapcsolatteremtést, amelyek Európában nem találják azokat a tehetségeket, akikre szükségük van. A platform első szakasza (az Euraxess portál() új oldala, amely elérhető a harmadik országbeli állampolgárok számára) 2023 márciusában indult. Az alábbiakat tartalmazza: i. tájékoztatás a finanszírozási lehetőségekről; ii. tájékoztatás az uniós „kék kártya” bevándorlási vízumról; iii. kapcsolattartó pontok 43 európai országban; valamint iv. az induló innovatív vállalkozások digitális eszköztára, amely segíti őket abban, hogy vállalkozást indítsanak az EU-ban. A második szakaszban a platform világszerte kapcsolatteremtési eszközt fog kínálni azoknak az innovátoroknak, vállalkozóknak és tehetséges munkavállalóknak, akik Európában kívánnak alkotni, dolgozni és élni.
A részvényopciók fontos ösztönzők a munkavállalók számára annak érdekében, hogy az azokat kínáló vállalatoknál dolgozzanak. Az EIC-fórum részvényopciókkal foglalkozó munkacsoportja 2023 márciusában kezdte meg munkáját az EIC-fórum tagjai (tagállamok és társult országok), az EIC-testület és EIT igazgatótanács tagjai, a külső érdekelt felek, valamint a Bizottság képviselői részvételével. A jövőbeli munkacsoporti ülések eredményei alapján az EIC-fórum 2024-ben mérlegelni fogja az EU-ban a munkavállalói részvényopciók előtt álló akadályok felszámolására irányuló bevált gyakorlatok és javaslatok jegyzékének összeállítását.
Az „új generációs innovációs tehetségek” program 2023-ban indult. Ez egy olyan, valamennyi tagállamra kiterjedő gyakornoki program, amely mintegy 600 kutatói és hallgatói innovációs szakmai gyakorlatot finanszíroz egy kétéves időszakban az EIC és az EIT által támogatott vállalkozásoknál. Végrehajtására az EIT-tel, az EKT-vel, a Marie Sklodowska-Curie-cselekvéssel és a Horizont Európa kutatási infrastruktúrával együttműködésben kerül sor.
További intézkedések
Az elmúlt 18 hónapban számos olyan további intézkedés indult, különösen a mesterséges intelligencia és a digitális készségek terén, amelyek célja az európaiak képzése, az európai tehetségbázis bővítése, valamint a fejlett digitális készségek fejlesztése az innovátorok következő generációja számára. Ezek az intézkedések magukban foglalják az európai készségfejlesztési programot,
a digitális oktatási cselekvési tervet,
valamint
a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíciót
.
Emellett a Digitális Európa program, amely a fejlett digitális készségek terén meglévő hiányosságokra összpontosít, 2023 végéig 36 projektet választott ki a fejlett digitális készségek elsajátítására irányuló képzési lehetőségek javítása, valamint az IKT-diplomások, illetve a fejlett digitális készségekkel rendelkező, adott ágazatokban dolgozó IKT-szakemberek számának növelése érdekében().
2022-ben az EIT felsőoktatási intézményekre irányuló kezdeményezése bejelentette első pályázati felhívását, különös tekintettel a mélytechnológiára(). Tizenhat – 100 felsőoktatási intézményt és 79 nem tudományos szervezetet érintő –projekt került kiválasztásra, és ezek mindegyike legfeljebb 750 000 EUR támogatást kapott az innovációs kapacitás növelésére, különösen a mélytechnológia terén.
A nők által vezetett európai mélytechnológiai ágazat innovációjának fellendítése érdekében a Women TechEU program korai szakaszban történő finanszírozást kínál az innovációs folyamat kezdeti lépéseinek és a vállalatok növekedésének támogatására. Eddig 130, nők által vezetett deep tech startupot finanszírozott, a következő kör() pedig abban fogja segíteni a nők által vezetett deep tech startupokat, hogy a jövő technológiai vezetőivé válhassanak.
A zöld készségek terén az EIT Girls Go Circular Projectje, amely az általános és középiskolákra irányul, 23 országban több mint 37 000 lánynak nyújtott képzést a körforgásossággal kapcsolatos témákban, és hamarosan valamennyi tagállamra kiterjesztik.
A 2022-ben elfogadott európai egyetemi stratégiában foglaltaknak megfelelően a Bizottság javaslatot tett a sokszínűség és befogadás európai keretének kidolgozására, többek között a nemek közötti különbségek tekintetében, hogy azonosítsák az egyetemek előtt álló kihívásokat és azok megoldásait. A nők és lányok STEAM-tanulmányokban és -pályákon való részvételének megerősítése érdekében a Bizottság 2022-ben és 2023-ban tevékenységi ütemtervet indított, beleértve a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő STEM- és STEAM-oktatásról és -pályákról szóló kiáltvány létrehozását, amelynek végrehajtására a Horizont Európa 2. klaszterének („Kultúra, kreativitás és befogadó társadalom”) támogatásával kerül sor().
Az európai egyetemek szövetségei is fontos szerepet játszanak az európai egyetemi stratégia végrehajtásában, többek között a nemek közötti szakadék megszüntetésében és az egyetemi tanárnők vagy vezetői pozíciót betöltő nők arányának növelésében. Az intézkedések közé tartoznak az olyan hálózatok, mint a női alapítók hálózata, a támogatási platformok fejlesztése, például a „Nők a technológiában” kiáltvány, vagy a STEAM-pályák vonzerejének növelése érdekében az egyetemet megelőző oktatással kapcsolatos projektek().
A tehetséges munkavállalók – többek között, de nem kizárólag az innovációs ágazatban történő – vonzása, megtartása és a mobilitásuk előmozdítása érdekében a Bizottság 2023 novemberében elfogadta a készségekre és tehetségekre vonatkozó mobilitási csomagot. A csomag számos olyan új intézkedést tartalmaz, amelyek célja, hogy vonzóbbá tegyék az EU-t az EU-n kívülről érkező tehetségek számára, és megkönnyítsék az EU-n belüli mobilitást. Konkrétan a K+I karrierek tekintetében a Bizottság jóváhagyta a K+I készségek ResearchComp kompetenciakeretét(), a kutatási, innovációs és vállalkozói tehetségek Európába vonzására és Európában tartására irányuló európai keretrendszerről szóló javaslat pedig tanácsi ajánlásként() került elfogadásra 2023 decemberében. E keret elfogadása hangsúlyozta az ágazatközi mobilitás jelentőségét e célkitűzések elérésében, valamint az új európai innovációs menetrend fontosságát ebben az összefüggésben. Emellett 2024-ben folyik az EKT tehetségplatformjának kidolgozása, amely a tehetséges munkavállalók számára számos erőforráshoz (többek között az Euraxesshez, a Resaverhez() és a K+I-pályák tervezett megfigyelőközpontjához) fog hozzáférést biztosítani a K+I-pályák vonatkozásában.
Emellett a tagállamok és a társult országok számos nemzeti kezdeményezést jelentettek be az innovációs tehetségek gondozása, megtartása és vonzása érdekében. Például a Belgiumban működő, a mesterséges intelligenciával foglalkozó akadémia, amelynek célja, hogy mesterséges intelligenciával kapcsolatos deep tech készségeket fejlesszen ki a kutatók és a vállalatok körében, elő fogja mozdítani a tudományos karriereket a mesterséges intelligenciával kapcsolatos területeken. Ausztriában a női innovátorok program célzott támogatást nyújt a magasan képzett női kutatóknak és innovátoroknak olyan területeken, mint a vezetés, a vállalkozói készség és a hálózatépítés. A technológiai vízum Franciaországban, az induló innovatív vállalkozások befektetői letelepedési programja Máltán és a start-up vízumrendszer Cipruson egyaránt arra törekszik, hogy az országba vonzza a nemzetközi technológiai tehetségeket, egyszerűsített eljárást és támogatást biztosítva a technológiai ökoszisztémában dolgozók számára. Svédország is felhívást tett közzé a nemzetközi kiválóság vonzása, integrálása és megtartása érdekében, és pénzügyi támogatást nyújt a munkáltatóknak a kutatói tehetségek és a Marie Sklodowska-Curie-ösztöndíjasok felvételéhez. Az Észak-macedón Köztársaságban „fablabokat”() és „makerspace”-eket hoztak létre annak érdekében, hogy biztosítsák a fiatalok számára az innovatív termékek, szolgáltatások vagy folyamatok kifejlesztéséhez szükséges feltételeket.
2.5.Az innovációs politikával kapcsolatos döntéshozatal eszközeinek javítása
Az új európai innovációs menetrend ötödik kiemelt területének középpontjában a 27 tagállam innovációs fogalomtárának, szakpolitikáinak és adatainak változatos és változó környezete áll. Az új európai innovációs menetrend e területen végrehajtott intézkedései az alábbiakra törekszenek: i. néhány kulcsfontosságú elemre vonatkozóan a közös megközelítés elősegítése a koordináció és az együttműködés javítása érdekében; és ii. a tagállamok számára a belföldi innovációs ökoszisztémák és szakpolitikák fellendítésére irányuló erőfeszítéseikhez nyújtott, igény szerinti kapacitástámogatás javítása.
Az új európai innovációs menetrend befejezett intézkedései
2023 márciusában jelentés készült az induló innovatív vállalkozásokkal, a növekvő innovatív vállalkozásokkal és a deep tech innovációval kapcsolatos fogalommeghatározásokról. E jelentésre építve a Horizont Európa keretében 2024-ben tanulmány készül az induló innovatív vállalkozások kísérleti európai eredménytáblájának létrehozására irányuló munkáról. E tanulmány alapján olyan mutatók kerülnek kidolgozásra, amelyek felhasználhatók a jövőbeli európai innovációs eredménytáblák() frissítéséhez.
Az új európai innovációs menetrend folyamatban lévő intézkedései
Az EIC-fórum a tagállamok és a társult országok képviselőit tömöríti a bevált gyakorlatok cseréje és a koordináció javítása érdekében. Rendszeresen ülésezik mind plenáris üléseken, mind tematikus munkacsoportokban(). E munka alapján az EIC-fórum 2022-ben() és 2023-ban() éves szakpolitikai iránymutatásokat fogadott el. A Bizottság folytatja az EIC-fórum szerepének, munkarendjének és láthatóságának megszilárdítását annak érdekében, hogy megerősítse a fórum magas szintű platformként betöltött szerepét, amely egyrészt megkönnyíti az innovációs politikák összehangolását, másrészt korai tanácsadást nyújt a Bizottságnak az innovációs politikával kapcsolatos stratégiai kérdésekben.
További intézkedések
A Bizottság emellett a technikai támogatási eszközön() és a Horizont 2020 keretprogram szakpolitika-támogató eszközén (PSF)() keresztül segíti a tagállamokat és a régiókat abban, hogy hatékonyabb és hatásosabb innovációs politikákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre. A technikai támogatási eszköz 13 tagállamot() támogatott különböző innovációs kapacitásépítő és innovációs tanácsadói projektek, például Spanyolországban „Az innováció előtt álló akadályok felszámolása a regionális vállalkozói ökoszisztémákban” vagy Romániában „Az induló innovatív vállalkozások ökoszisztémáira vonatkozó stratégia” elnevezésű projekt keretében. A Horizont 2020 keretprogram szakpolitika-támogató eszköze gyakorlati támogatást nyújtott egyrészt egyes tagállamoknak() a hazai erőfeszítéseikhez, másrészt az országok csoportjainak az eszköz egymástól való tanulási feladatával kapcsolatban(). A Horizont 2020 keretprogram szakpolitika-támogató eszköze továbbra is támogatni fogja a strukturális reformok megtervezését és végrehajtását a tagállamokban, többek között az új, rugalmasabb PSF Nyílt eszköz használatával és a PSF-kihívásnak köszönhetően az egymástól való tanulással.
Az innovációvezérelt területi átalakulás támogatása érdekében az Európai Bizottság a Régiók Bizottságával együttműködve 2022 májusában elindította a regionális innovációs partnerségek (PRI) kísérleti cselekvési programot(). Ezzel párhuzamosan kiadtak egy PRI-szabálykönyvet(), amely bemutatja az Európában és azon kívül alkalmazott gyakori szakpolitikai eszközöket és gyakorlatokat. A kísérleti projekt eredményeként „cselekvési könyvet”() tettek közzé a helyalapú átalakulást célzó innovációról.
Az elmúlt két évben a Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) az előrejelzés és más jövőorientált megközelítések kidolgozása és alkalmazása révén a kialakulóban lévő technológiák és a diszruptív innovációk megismerésével támogatja az EIC stratégiai hírszerzési kapacitásának építését. () Ez a folyamat – a több érdekelt felet bevonó, részvételen alapuló megközelítés révén – többek között szakértői bizonyítékokkal támasztja alá az EIC-finanszírozás priorizálását.
Nemzetközi szinten az EU szorosan együttműködik a partnerországokkal és -régiókkal a kölcsönös előnyöket biztosító innovációs együttműködés terén, például az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács keretében. Ennek egyéb példái közé tartoznak az alábbiak: az Afrikai Unió–EU innovációs menetrend, amely támogatja a következőkre összpontosító kutatási eredmények felhasználását: közegészségügy, zöld átállás, innováció, technológia és tudományos kapacitások a munkahelyteremtés és a növekedés előmozdítása, valamint a technológia és a szakértelem megosztása érdekében; az EU–India Kereskedelmi és Technológiai Tanács, amely fokozza a zöld és tiszta energiával kapcsolatos kétoldalú együttműködést, különös tekintettel a K+I együttműködésre, a szabványokra és a beruházásokra, és célja e technológiák kereskedelmének megkönnyítése; a felülvizsgált EU–CELAC K+I-ütemterv pedig fokozott innovációs dimenzióval fog rendelkezni.
Az új európai innovációs menetrend végrehajtására egy nagyszabású nemzetközi eszköztár összefüggésében kerül sor, beleértve a zöld szövetségeket és partnerségeket, a nyersanyag-partnerségeket, a digitális kereskedelmi megállapodásokat és a digitális partnerségeket. Az európai gazdaság legtöbb ágazata olyan transznacionális digitális bemeneti adatokat igényel, amelyek alapvető fontosságúak az üzleti modelljei, folyamatai és innovációs csatornái, valamint a nemzetközi összekapcsoltság szempontjából, ami viszont elengedhetetlen a globális szintű működés biztosításához. E célból az EU olyan szabadkereskedelmi megállapodásokat kötött, amelyek digitális kereskedelmi rendelkezéseket is tartalmaznak, beleértve az adatáramlást. Az EU emellett jelenleg konkrét digitális kereskedelmi megállapodásokról tárgyal olyan partnerekkel, mint Dél-Korea és Szingapúr.
Az EU és Kína közötti, a tudományra, a technológiára és az innovációra vonatkozó közös ütemterv keretében az innováció keretfeltételeiről folytatott megbeszélések előrehaladásáig felfüggesztették a Horizont Európa keretében () az innovációs intézkedések terén Kínával folytatott együttműködést.
Az EIT emellett megerősíti tevékenységeit a nyugat-balkáni gazdaságokban, Törökországban és Ukrajnában, hogy kiépítse innovációs kapacitásukat, és kapcsolatokat alakítson ki európai partnereikkel. ()
Az elmúlt 18 hónapban a tagállamok és a társult országok számos nemzeti kezdeményezést jelentettek be, hogy eszközöket fejlesszenek ki az innovációs ökoszisztémáik teljesítményének optimalizálása érdekében. Csehországban például az innovációs megfigyelőközpont, amely az innovációval és a versenyképességgel kapcsolatos információk nyomon követésével, elemzésével, értékelésével és előállításával foglalkozó független szervezet, támogatja a közpolitikai döntéshozatalt. Ausztriában az induló innovatív vállalkozásokkal foglalkozó tanács és a Start-up Dealroom – egy online platform – naponta frissített áttekintést nyújt az országban működő valamennyi induló innovatív vállalkozásról és befektetőről. Franciaországban a deep tech startupok megfigyelőközpontja folyamatosan gyűjti és elemzi a francia deep tech környezetre vonatkozó adatokat, és információkat szolgáltat a következőkről: i. a deep tech helyszíne, az érintett ipari ágazatok és technológiák; ii. a deep tech vállalatok által előteremtett források; és iii. a deep tech innovációk hatása a forgalomra és a foglalkoztatásra.
3.Intézményi párbeszéd, az érdekelt felek bevonása és kommunikáció
3.1.Interakció más uniós intézményekkel
A más uniós intézményekkel és szervekkel folytatott párbeszéd és interakció az új európai innovációs menetrend elindítása óta folyamatos.
A Tanács 2022-ben és 2023-ban is megvitatta az új európai innovációs menetrendet a különböző elnökségek alatt. A cseh elnökség alatt elfogadott tanácsi következtetések() például hangsúlyozták az innováció új hullámához való alkalmazkodás fontosságát, és azt, hogy fokozni kell a meglévő finanszírozási programok és kezdeményezések közötti szinergiákat.
A spanyol elnökség alatt elfogadott tanácsi következtetések() középpontjában a regionális ökoszisztémák, az innovációs szakadék megszüntetését célzó intézkedések és az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés álltak. A Tanács mindenekelőtt további nemzeti szintű fellépésre szólított fel, és felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés támogatásának módjait. A belga elnökség kezdeményezésére 2024-ben konferenciára kerül sor ebben a témában().
Az új európai innovációs menetrenddel kapcsolatban szóbeli választ igénylő kérdés került megvitatásra az Európai Parlament 2023. októberi plenáris ülésén(). Ennek alkalmával a Parlament több, különböző képviselőcsoportokba tartozó képviselője szorgalmazta az innovációba történő beruházások fokozását, a programok közötti nagyobb szinergiákat, valamint a kkv-k, illetve a nők innovációs lehetőségeinek bővítését. Sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy Európa lemaradt az Egyesült Államok, Dél-Korea, Japán és Kína mögött.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményt adott ki az ezen a területen az európai innovációs ökoszisztémák megerősítését célzó új szakpolitikai kezdeményezésekre vonatkozó európai innovációs stresszteszt() bevezetéséről. A Régiók Bizottsága hozzájárul a regionális innovációs ökoszisztémákról szóló vitához, és aktívan támogatta a „regionális innovációs völgyek” kezdeményezést, amely részben a „Partnerségek a regionális innovációért” kezdeményezésre épül.
A Bizottság továbbá strukturált párbeszédet kezdett az Európai Beruházási Bank Csoporttal annak megvitatása érdekében, hogy ez utóbbi hogyan tud a legjobban hozzájárulni az új európai innovációs menetrend első kiemelt területéhez, többek között az InvestEU program, az ESCALAR és az európai technológiai bajnokok kezdeményezés révén.
3.2.Párbeszéd az érdekelt felekkel
Az új európai innovációs menetrend intézkedéseinek végrehajtását az innovációs ágazat érdekelt feleivel folytatott konstruktív párbeszéd kísérte. Az állami és magánszervezetek több mint 80 képviselőjéből álló Coalition of the Willinget() azzal a céllal hozták létre, hogy az új európai innovációs menetrendet további kiegészítő, nemzeti, helyi vagy magánkezdeményezésekkel gazdagítsa. A cél az együttműködés elősegítése és a bevált gyakorlatok láthatóságának biztosítása volt. E munka részeként a Coalition of the Willing közel 80 intézkedést jelentett be az új európai innovációs menetrend támogatására.
3.3.Az új európai innovációs menetrend intézkedéseivel kapcsolatos kommunikációs tevékenységek és rendezvények
Számos kommunikációs tevékenységre került sor annak érdekében, hogy Európa-szerte népszerűsítsék az új európai innovációs menetrendet és hozzáadott értékét, többek között az innovációs közösség, a politikai döntéshozók, a pénzügyi szereplők és a szélesebb nyilvánosság körében. Az új európai innovációs menetrend elfogadása óta a Bizottság Európa-szerte (gyakran a tagállamokkal együttműködve) és Európán kívül több mint 100 rendezvényt szervezett vagy rendezvényen vett részt, ideértve a Szilícium-völgyben 2023 márciusában megrendezett első Európai Innovációs Napokat(). Az Europa honlap külön erre a célra létrehozott oldala() folyamatosan frissül, és a Bizottság ad hoc kommunikációs tevékenységeket folytat, beleértve a sajtóval és a közösségi médiával kapcsolatos tevékenységeket is egyes események vagy az új európai innovációs menetrend új fejleményei kapcsán(). Az új európai innovációs menetrend emellett rendszeresen szerepelt a Bizottság által a tagállamokkal szervezett fokozott K+I párbeszédek napirendjén, valamint a Horizont Európa társult országaival tartott vegyes bizottsági ülések napirendjén.
4.A következő lépések és az előttünk álló kihívások
Az új európai innovációs menetrend végrehajtása jól halad. Az új európai innovációs menetrendben meghatározott 25 intézkedés() közül 13 lezárult, 12 pedig folyamatban van. Ezzel párhuzamosan, amint azt e jelentés kifejti, számos további európai és nemzeti szintű intézkedés támogatja az új európai innovációs menetrend végrehajtását, illetve hozzájárul annak célkitűzéseihez. Az új európai innovációs menetrend lezárása és teljes körű végrehajtása, valamint a tagállamokkal való és a tagállamok közötti fokozott koordináció és a bevált gyakorlatok cseréje jelentősen hozzájárul majd az európai innováció és versenyképesség fellendítéséhez.
A Bizottság továbbra is nyomon fogja követni az új európai innovációs menetrendben meghatározott intézkedések terén elért előrehaladást és az intézkedések hatását, és jelentést tesz arról. Erre az EIC-fórummal szoros együttműködésben kerül sor. Ezzel párhuzamosan a Bizottság továbbra is fokozni fogja az innovációs szereplőkkel folytatott párbeszédet, többek között az „Innovation Made in Europe” elnevezésű, az új európai innovációs menetrendre vonatkozó megerősített kommunikációs és érdekérvényesítési stratégia révén.
I. MELLÉKLET – Az új európai innovációs menetrendben szereplő intézkedések jegyzéke
|
Cím (Kiemelt terület – intézkedések)
|
Befejezés időpontja
|
|
Kiemelt terület: Finanszírozás a deep tech növekvő innovatív vállalkozások számára
|
|
1.Irányelv a hitelfinanszírozás adóelőnyét csökkentő támogatásról (DEBRA) és a kamatadóról, bizottsági javaslat
|
2022. második negyedév
|
|
2.A tőzsdei jegyzésről szóló jogszabály, bizottsági javaslat
|
2022. negyedik negyedév
|
|
3.Az európai kockázatitőke-növelő akció (ESCALAR) mechanizmus kibővítése
|
Folyamatban
|
|
4.Az EIC 2022. évi munkaprogramja – Kísérleti európai innovációs, nemi és sokszínűségi mutató
|
Folyamatban
|
|
5.Az EIT Women2Invest programja
|
2022. negyedik negyedév
|
|
Kiemelt terület: A deep tech innováció kísérleti tereken és közbeszerzésen keresztül történő lehetővé tétele
|
|
6.Iránymutatásokat tartalmazó dokumentáció a szabályozói tesztkörnyezetekről
|
2023. harmadik negyedév
|
|
7.Nyílt innovációs próbapad a megújuló hidrogén területén
|
Folyamatban
|
|
8.Tesztelési és kísérleti létesítmények létrehozása a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innováció tesztelésére
|
2023. első negyedév
|
|
9.A kutatás-fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások felülvizsgált kerete
|
2022. negyedik negyedév
|
|
10.Az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzéssel foglalkozó szaktanácsadási szolgáltatás elindítása
|
Folyamatban
|
|
Kiemelt terület: Az európai innovációs ökoszisztémák innovációjának Unió-szerte történő felgyorsítása és megerősítése, valamint az innovációs szakadék kezelése
|
|
|
11.Regionális deep tech innovációs völgyek létrehozása és összekapcsolása
|
Folyamatban
|
|
12.A Bizottság közleménye a Horizont Európa és az Európai Regionális Fejlesztési Alap programja közötti szinergiákról
|
2022. harmadik negyedév
|
|
13.A hidrogénvölgyek számának megkétszerezése az EU-ban
|
Folyamatban
|
|
14.Egyablakos ügyintézési pont létrehozása az innovációs ökoszisztémák szereplői számára
|
Folyamatban
|
|
15.A „Scale-up 100” elindítása
|
Folyamatban
|
|
Kiemelt terület: A deep tech tehetségek támogatása, vonzása és megtartása
|
|
|
16.Az EIT deep tech tehetségekre irányuló kezdeményezésének elindítása
|
2022. negyedik negyedév
|
|
17.Innovációs gyakornoki program indítása
|
Folyamatban
|
|
18.Uniós tehetségbázis létrehozása annak elősegítésére, hogy a vállalkozások – köztük a start-upok – könnyebben találhassanak rá az EU-n kívülről származó tehetségekre
|
Folyamatban
|
|
19.Női vállalkozási és vezetői program létrehozása
|
2022. negyedik negyedév
|
|
20.Az induló innovatív vállalkozások munkavállalói részvényopcióival kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje
|
Folyamatban
|
|
21.Oktatási és innovációs gyakorlatközösség
|
2022. negyedik negyedév
|
|
22.Erasmus+ innovációs szövetségek létrehozása
|
2023. második negyedév
|
|
23.A Digitális Európa program pályázati felhívása a jövőorientált területeken jártas szakértők képzésére
|
2022. harmadik negyedév
|
|
Kiemelt terület: A szakpolitikai döntéshozatali eszközök javítása
|
|
|
24.jelentés az induló innovatív vállalkozásokkal, a növekvő innovatív vállalkozásokkal és a deep tech innovációval kapcsolatos fogalommeghatározásokról
|
2023. első negyedév
|
|
25.Az Európai Innovációs Tanács fóruma szerepének megerősítése
|
Folyamatban
|